Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés 2010. december
© Századvég Gazdaságkutató Zrt. © Strategopolis Kft. © Századvég Alapítvány A jelentést Mellár Tamás kutatási igazgató általános felügyelete alatt Balatoni András szerkesztette. A jelentés egyes részeit készítették: Balatoni András, Cseh András, Mellár Tamás és Tóth G. Csaba. A jelentéshez felhasznált adatbázis 2010. december 9-án zárult le.
Tartalom Vezetői összefoglaló ................................................................................... 1 A főbb makrogazdasági változók várható alakulása ................................................... 4
Nemzetközi kitekintés ................................................................................ 5 A globális konjunktúra várható alakulása 2010-ben és 2011-ben ............................... 5 Munkaerőpiac .............................................................................................................. 7 Pénzügyi folyamatok .................................................................................................... 8 Az árak alakulása, monetáris politika, pénzügyi stabilitás .......................................... 9 Fiskális politika ........................................................................................................... 12 Magyar külső kereslet ................................................................................................ 14
A hazai növekedés alakulása .................................................................... 16 A makrogazdasági kereslet ........................................................................................ 17 A növekedés ágazati bontásban ................................................................................ 19
Munkaerőpiaci trendek ............................................................................ 22 Foglalkoztatás és munkanélküliség ............................................................................ 22 Bérek ........................................................................................................................... 25
Infláció és monetáris politika ................................................................... 27 Az árak emelkedése .................................................................................................... 27 A monetáris kondíciók és a hitelezés alakulása ......................................................... 30
Fiskális politika ......................................................................................... 35 A 2010-es költségvetés alakulása .............................................................................. 35 A 2011-es költségvetés ............................................................................................... 38 Változások a személyi jövedelemadóban ................................................................... 42
Külső egyensúly ........................................................................................ 45 Táblázatok ................................................................................................ 47 Az előrejelzés negyedéves bontásban ........................................................................ 47 Az előrejelzés változása az előző negyedévhez képest .............................................. 48
Vezetői összefoglaló A világgazdasági növekedésre vonatkozó prognózisok egyre optimistább képet festenek a konjunktúráról. A nemzetközi kereskedelem az előrejelzések szerint 2011-re visszatér a válság előtti szintjére, illetve folytatódott a javulás a bizalmi indexekben is. A gazdasági növekedés motorja továbbra is Kína illetve a fejlődő ázsiai országok, azonban a régió fogyasztásának és ipari termelésének jelentős importigénye a vele kapcsolatban álló gazdaságok exportját, ezen belül is a hazánk szempontjából kiemelten fontos német exportot is megemeli. Bár az eurózóna országai között továbbra is jelentősek a különbségek, a növekedési kilátások javultak a régióban. A gazdasági növekedés beindulását követően a munkaerőpiacon is kedvező tendenciák bontakoznak ki, azonban középtávon jelentős problémákat okozhat a ciklikus munkanélküliség strukturálissá válása, azaz a természetes ráta emelkedése. A pénzügyi rendszer stabilizálódása tovább folytatódott az elmúlt negyedévben, amelyben nagy szerepe van a FED újabb mennyiségi lazításának, illetve a globálisan alacsony kamatszinteknek. Az európai jegybankokban ezzel szemben a kamatemelési ciklus megindulása és a rendkívüli eszközök visszavonása van napirenden. Mindez a globális élelmiszer- és nyersanyagárrobbanásnak a fogyasztói árakra gyakorolt hatásával magyarázható. Az elmúlt hónapokban a fejlett és a fejlődő világ együttes egészét tekintve általában alig módosultak az idei évi költségvetési hiányokra vonatkozó előrejelzések. A legfontosabb kivétel Írország, ahol a bankrendszer állami kimentése miatt GDP-arányosan közel 20 százalékkal, 32 százalékra nőtt az idei évre várható deficit. Ennek hatására ismét felerősödtek a félelmek a perifériális eurózóna-tagországok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatban, amelyek a kockázatvállalás megingását, illetve a feltörekvő országok eszközeinek leértékelődését okozták. A harmadik negyedévi részletes GDP-adatok alapján úgy tűnik, hogy a hazai belső kereslet, ha lassan is, de bővülésnek indult. A háztartások bizalmi indexeiben megfigyelhető növekedés, illetve az alacsony bázis hatására a fogyasztás a vártnál korábban kezdett emelkedni. A beruházások volumene azonban tovább zsugorodott. A nettó export a harmadik negyedévben is jelentősen hozzájárult a bruttó hazai termék bővüléséhez, azonban mind az export, mind az import dinamikájának mérséklődését regisztrálták. Éves átlagban idén a fogyasztási kiadások 1,7 százalékos zsugorodását prognosztizáljuk, jövőre pedig 3 százalékos fogyasztásbővüléssel számolunk. A jövő évi jelentős revíziót elsősorban az adókiengedéssel magyarázzuk, ami számításaink szerint jelentősen megemeli meg a fogyasztási kiadások volumenét. A beruházásokról alkotott képünket a bejelentett autóipari nagyberuházások változtatták meg. Előrejelzésünk szerint 2010-ben tovább folytatódik a bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése, így éves szinten 3,1 százalékos zsugorodással számolunk. Jövőre azonban megfordul a két éve tartó visszaesés, és az autóipari beruházások révén jelentős, 3,8 százalékos beruházásnövekedésre számítunk. A kivitel és a behozatal a korábbi jelentésünkben vázolt 1
pályán alakul, így összességében a bruttó hazai termék növekedésére vonatkozó előrejelzésünket felfelé módosítottuk: 2010-re 1,1, jövőre 3,3 százalékos GDP-bővülést várunk. Termelési oldalon az exportorientált feldolgozóipar hozzáadott értékének növekedése továbbra is domináns, miközben a belső kereslet enyhe bővülésével párhuzamosan a szolgáltatások GDP-hozzájárulása is pozitív volt a harmadik negyedévben. Előrejelzésünkben az ipar hozzáadott értéke idén 9, jövőre 7 százalékkal emelkedik, a szolgáltatásoké 2010-ben 0,2 százalékkal tovább csökken, jövőre azonban 2 százalékkal bővül. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a mezőgazdasági output 15 százalékkal esik, így az alacsony bázis miatt jövőre 3 százalékos növekedést várunk. A magyar munkaerőpiacon folytatódtak az előző negyedévben kibontakozó javuló tendenciák. A foglalkoztatottak száma bővült, az aktívak száma soha nem látott magasságokban jár, és a munkanélküliek száma is csökkent. Emellett a bérek szintén emelkedtek a kedvező konjunkturális hatások miatt. Bár a fő számok javulást mutatnak, figyelmeztető jel, hogy folyamatosan emelkedik a 12 hónapja, vagy hosszabb ideje munkát keresők aránya és száma. Az előrejelzési horizonton a munkanélküliségi ráta további csökkenésére számítunk, így 2010-re átlagosan 11, 2011-re 10,6 százalékos munkanélküliséget prognosztizálunk. Az exportbővülés és a feldolgozóipar növekedése a munkatermelékenység további emelkedését vonja maga után, így jövőre 2,8 százalékos nemzetgazdasági béremelkedés várható. A hazai inflációs folyamatok továbbra sem összeegyeztethetők a jegybank 3 százalékos inflációs céljával. A fogyasztói árindex emelkedése elsősorban a mezőgazdasági termékek árrobbanásával függ össze, ami kezdetben a feldolgozatlan, majd a feldolgozott termékek áraiba is begyűrűzik. Előrejelzésünk szerint a fogyasztói árak idén 4,9, jövőre pedig 4,2 százalékkal emelkednek. Az célszint fölötti infláció miatt a jegybank az irányadó ráta megemelésével szigorított a monetáris kondíciókon. Mindeközben hazánk relatív kockázati megítélése a régióban egyértelműen romlott, köszönhetően a középtávú fiskális kockázatok növekedésének. Előrejelzésünk szerint a kamatemelési ciklus jövőre tovább folytatódik, és az irányadó ráta a 2011. év végére eléri a 6,25 százalékot. Előrejelzésünk, illetve a már beérkezett adatok alapján a költségvetési bevételek várhatóan a tervtől lényegesen elmaradnak, amit a kormány új adókkal és átcsatornázott járulékokkal kompenzál. A központi kormányzat kiadásai a zárolások ellenére is meghaladhatják kissé a tervezett mértéket, ám a jelentős tartaléknak és az egyéb bevételeknek köszönhető többlet prognózisunk szerint képes lesz kiegyenlíteni az önkormányzati szektor terven felüli hiányát. Becslésünk szerint az államháztartás hiánya GDP-arányosan 3,7 százalék körül alakul. A jövő évi költségvetés bevételi és kiadási oldalának nagysága nem tér el jelentősen a 2010-es várható számoktól. A magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányítása, a magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének felhasználása és a gazdasági növekedéséből származó adótöbblet együtt nagyjából 1100-1200 milliárd forint pluszbevételt jelent. Ezt az összeget három célra 2
használja fel a kormány. Egyrészt a jelentős adócsökkentést, másrészt a hiány GDP-arányosan közel 1 százalékos lefaragását, harmadrészt pedig a kiadásoknak az inflációt követő emelkedését finanszírozza belőle. Az állami kiadások szintje reálértéken nem változik. Mindezek miatt úgy ítéljük meg a benyújtott költségvetési törvénytervezet alapján, hogy a 2011re várt 2,9 százalékos hiány megvalósítható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az idei évhez hasonlóan a jövő évi hiánycsökkentést ideiglenes bevételi forrásokból készül finanszírozni a kormány, ezért az alacsony költségvetési deficit ellenére a középtávú fiskális kockázatok jelentősen megemelkedtek. Míg a válságadók és a kiszámíthatóság csökkenése rontja az üzleti környezetet, az adócsökkentés a növekedés motorja lehet. A személyi jövedelemadó radikális átalakítása, ami elsősorban a vagyonosoknak és a gyermeket nevelőknek kedvez, rövid távon leginkább a bejelentett jövedelem arányát, kisebb mértékben a magas termelékenységű munkavállalók munkakínálatának emelkedését vonja maga után. Emellett az egyszerűsítés és az egységes adókulcs javítja az ország versenyképességét. A folyó fizetési mérleg többlete némileg mérséklődött a harmadik negyedévben, azonban az aktívum így is csaknem 400 millió eurót tett ki. A többlet csökkenésének hátterében elsősorban a reálgazdasági tranzakciók euróban mért egyenlegének a stagnálása és a jövedelemsor passzívumának emelkedése áll. A hazánkban működő nemzetközi cégek profitabilitásának helyreállásával a jövedelemsor hiánya fokozatosan emelkedik, azonban ezt a folyamatot a szektoriális különadók ideiglenesen megállítják. Amennyiben a különadót a vállalatok tovább tudják hárítani a fogyasztókra, a jövedelemsor passzívuma ismét emelkedni kezd, ezért a folyó fizetési mérleg idén várható 1 százalékos GDP-arányos aktívuma a 0,8 százalékra csökkenhet 2011-ben.
3
1.
TÁBLÁZAT: BÁZISÁN)
1
A
FŐBB MAKROGAZDASÁGI VÁLTOZÓK VÁRHATÓ ALAKULÁSA
(INDEXEK
AZ ELŐZŐ ÉV
1
2009
2010
2011
Bruttó hazai termék (volumenindex)
–6,7
1,1
3,3
A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)
–8,1
–1,7
3,0
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)
–8,0
–3,1
3,8
Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)
–9,6
14,3
9,3
Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)
–14,6
12,4
9,1
A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)
3,7
5,5
5,8
Éves fogyasztói árindex (%)
4,2
4,9
4,2
A jegybanki alapkamat év végén
6,25
5,5
6,25
Munkanélküliségi ráta (%)
10,0
11,0
10,60
A bruttó átlagkereset alakulása (%)
0,6
2,6
2,8
A mezőgazdasági hozzáadott értéke (volumenindex)
–15,2
–15,0
3,0
Az ipari hozzáadott értéke (volumenindex)
–13,1
9,0
7,0
Az építőipari hozzáadott értéke (volumenindex)
–6,3
–11,0
4,0
Szolgáltatások (volumenindex)
–4,3
–0,2
2,0
A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában
-0,5
1,0
0,8
Az államháztartás ESA95 egyenlege a GDP százalékában
–4,0
–3,7
–2,9
A negyedéves adatok a jelentés végén, a Táblázatok részben találhatók.
4
Nemzetközi kitekintés A világgazdaságot továbbra is a válságból való kilábalás jellemzi, bár az előző negyedév óta némileg lelassult ez a folyamat. Számos fejlett és fejlődő ország komoly fiskális és monetáris problémákkal néz szembe, és emellett jelentős feszültségek vannak a munkaerőpiacon, s ezek oldódása sok időt vesz igénybe. Tovább folytatódott a pénzügyi rendszer konszolidációja, köszönhetően az alacsony kamatoknak, illetve az újabb mennyiségi lazításoknak. A monetáris politika irányultsága kezd egyre jobban különbözni az Atlanti-óceán két partján: míg az USA-ban továbbra is lazák monetáris kondíciók, addig egyes európai országok lassan megkezdik a kamatemelési ciklusukat, illetve a rendkívüli eszközök visszavonását. Az elmúlt negyedévben ismét felerősödtek a félelmek a perifériális eurózóna-tagországok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatban, ami a kockázatvállalás megingását és a felárak emelkedését vonták maguk után.
A globális konjunktúra várható alakulása 2010-ben és 2011-ben Novemberi jelentésében a Nemzetközi Valutaalap felfelé módosította globális GDP-projekcióját, ami szerint 2010-re 4,8, 2011-re pedig 4,2 százalékos növekedést prognosztizálnak. Az OECD viszont nem változtatott 2010-es előrejelzésén (4,6%), jövőre pedig 4,2 százalékos növekedést várnak a szakértők. A világkereskedelem dinamikája a 2010. évi első és második negyedéves nagy bővülés után a harmadik negyedévben némileg lelassult (15 százalékról 9,4 százalékra), azonban továbbra is a várt felett alakul a növekedési ráta. Az OECD prognózisa alapján 12,3 százalékos lesz 2010ben a világkereskedelem bővülése, ami megítélésük szerint 2011-re 8,3 százalékra fog csökkenni. Bár a dinamika mérséklődik, a helyreállás azonban folyamatos, így jövő év végére a nemzetköz kereskedelmi forgalom volumene megközelítőleg eléri a válság kitörése előtti szintet. A lassulás azért következhet be, mert az ipari termelés 2009-es nagyarányú visszaesése után jelentősen nőtt a szektor kibocsátása, ezt követően azonban a növekedési ráták visszaesnek a bázishatás, illetve a helyreállás visszafogottabb dinamikája révén. A növekedés azonban nagymértékben eltér az egyes régiókban, illetve országcsoportokban. A különbségek okai abból adódnak, hogy milyen erősek a fundamentumok, mekkora mozgástere van a fiskális és a monetáris politikának a kereslet élénkítésére, és milyen intenzívek a külkereskedelmi kapcsolatok a gyorsan fejlődő országokkal. A válság az ázsiai országokat érintette legkevésbé, közöttük is Kína és a többi fejlődő ázsiai ország2 vészelte át legjobban a válság első két évét. Ezekben a gazdaságokban idén akár 9,4 százalékos is lehet a GDP2
Az OECD osztályozása alapján Kína, India, Thaiföld, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Vietnam, Kambodzsa, Pakisztán, Afganisztán, Nepál, a Maldív-szigetek, Banglades tartozik ezen országcsoportba.
5
bővülés, ami jövőre 8,4 százalékra csökken, de így is jóval magasabb a növekedési ütem, mint a világ más régióiban. A gazdaság dinamizmusának mozgatórugója a belső kereslet és az ipari kibocsátás növekedése. Ez a bővülés jelentős importigénnyel párosul, így a távolkeleti keresleti szívóhatás a külkereskedelmi partnerek exportjára is pozitív hatást gyakorol. Az USA bruttó hazai termékének bővülése az előző negyedévben 1,7 százalékos volt, ami az előző időszak 3,7 százalékos növekedésétől nagymértékben elmarad. A lassulás elsősorban a háztartások fogyasztásának megtorpanásával magyarázható. Növelik a bizonytalanságot a munkaerő-piaci feszültségek, és hogy a bankok hitelezési aktivitása továbbra is visszafogott. Az IMF szerint az USA gazdaságának növekedése tovább lassul 2010 hátralévő részében, így összességében 2010-ben a GDP 2,6, 2011-ben pedig a 2,3 százalékos bővülésére számítanak. Az eurózóna országaiban is különbözik a válságból való kilábalás dinamikája. Összességében 2010-re 1,7 százalékos, 2011-re pedig 1,6 százalékos GDP-növekedést prognosztizál az OECD és az IMF is. A kilátások az előző negyedévhez képest némileg javultak, főleg a kedvező külkereskedelmi eredményeknek köszönhetően. Jól jelzi ezt, hogy a Nemzetközi Valutalap júliusi előrejelzéséhez képest 0,7 százalékponttal, 1,7 százalékra emelte a valutaövezetre és 1,9 százalékról 3,3 százalékra a Németországra vonatkozó idei előrejelzését. Ezzel szemben Görögország kilátásai tovább romlottak 2010-re: korábban 3,8 százalékos visszaeséssel számoltak a szakértők, az új prognózis azonban 4 százalékos GDP-zsugorodást jósol. Ezenfelül Írországban és Spanyolországban várhatóan az idén tovább csökken a bruttó hazai termék, Írországban 0,3, Spanyolországban pedig 0,2 százalékkal. 1.
ÁBRA:
A
E U RÓ PA I U N I Ó BA N A DATO K )
FOG YA S Z TÓ I B I Z A LOM M É R LEG E A Z
( S Z E Z ON Á LI SA N
KI I G A Z Í TOT T
0,0 -5,0 -10,0 -15,0 -20,0 -25,0 -30,0 -35,0
Európai Unió (27)
Forrás: Eurostat
6
Eurózóna
IX.
V.
2010 I.
IX.
V.
2009 I.
IX.
V.
2008 I.
IX.
V.
2007 I.
IX.
V.
2006 I.
-40,0
Az Eurostat felmérése alapján tovább nőtt a fogyasztói bizalmi mérleg a harmadik negyedévben, az Európai Unióban és az eurózónában egyaránt. Az utóbbi régióban nagyobb mértékű volt a javulás, amely a szezonálisan kiigazított adatok alapján átlépte 2008 első negyedévének átlagát. A bizalmi indexek további növekedése a belső kereslet élénkülését vetítik előre, amely által növekedésnek indulhat a háztartások fogyasztása, és emelkedhet az importigény, azonban a jelentős földrajzi különbségek továbbra is fennmaradnak, esetleg fel is erősödnek. A háztartások gazdasági helyzetre vonatkozó megítélésében folytatódott a romló tendencia Görögországban, Portugáliában, Lengyelországban és Nagy-Britanniában is.
Munkaerőpiac A munkapiaci feltételek sok fejlett és fejlődő országban javulni kezdtek. Az OECDországokban a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben 8,25 százalékos volt, ami nagyságrendekkel meghaladja a természetes rátát. A magas ciklikus munkanélküliség laza munkaerőpiacot eredményez, azonban az előrejelzések szerint a mutató 2010-ben már csökkenő pályára áll. A munkaerőpiacon megfigyelt sokkhatás lecsengése sokkal elnyújtottabban megy végbe, mint a gazdaság kibocsátásának vagy a nemzetközi kereskedelemnek a normalizálódása. Az OECD előrejelzései azt mutatják, hogy 2012-ig még biztosan nem éri el a munkanélküliségi ráta a válság előtti szintjét. Az igazán fontos kérdés az lesz a közeljövőben, hogy milyen eszközökkel fogják minimalizálni az egyes államok a ciklikus munkanélküliségből adódó negatív hatásokat, és sikerül-e megakadályozni a strukturális munkanélküliség, azaz a természetes ráta növekedését. A jövőben fontos lesz a munkanélküliek átképzése, megfelelő allokációja a szektorok és a régiók között, azaz nagy feladat hárul az aktív munkaerő-piaci politikákra. A foglalkoztatás csak lassan növekszik a fejlett országokban, különösen Japánban és néhány fejlettebb európai államban, mivel a kibocsátás bővülése először a ledolgozott munkaórák számában, illetve a munkatermelékenység növekedésében tükröződik, és közben csak lassan nő az üres álláshelyek száma. A munkanélküliségi rátában bekövetkező fordulatra az eurózónában még várni kell. Az aggregát adatok szerint 2008 harmadik negyedéve óta közel négy és fél millió alkalmazottat bocsátottak el, az Eurostat felmérései szerint, és a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékról 9,9 százalékra emelkedett 2010 második negyedévéig. A Valutalap előrejelzése szerint a mutató az év végéig elérheti a 10,1 százalékos szintet. Tovább rontja a képet az a tény, hogy a részmunkaidős foglalkoztatottak száma soha nem látott mértékűre nőtt, aminek következtében a kereslet felfutásának alacsonyabb addicionális foglalkoztatásbővítő hatása lehet. A régióban a munkaerő-piaci kilátások enyhén pozitívak, hiszen az előrejelzések szerint már rövid távon is nőni fog a foglalkoztatás, és csökken a munkanélküliség. Azonban jelentősen különbözik a visegrádi országok munkaerőpiaca. A legmagasabb munkanélküliség továbbra is 7
Szlovákiában volt, ahol a mutató a harmadik negyedévben elérte a 14 százalékot. A régióban északi szomszédunk foglalkoztatását sújtotta legjobban a válság, ami a 2008-as év közepe óta több mint 8 százalékkal esett, s a legtöbb embert a feldolgozóiparból bocsátottak el. Csehországban jobb volt a helyzet a harmadik negyedévben, mivel csak 7,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta, amely 2011-re a Cseh Nemzeti Bank szerint tovább fog csökkeni 7,1 százalékra. Csehországban is jelentős létszámleépítést regisztráltak a feldolgozóiparban, ahol nagyarányú, 14 százalékos létszámcsökkentés történt 2008 közepe óta. Legkevésbé a lengyel munkaerőpiacot érintette a válság, ahol az alkalmazottak számában nem volt jelentős változás a krízis kitörése óta. Növekedett azonban az aktivitás, ami a munkanélküliek számának bővülésében csapódott le, azaz sokan visszatértek a munkaerőpiacra. 2.
ÁBRA:
A
V I SEG R Á D I O RSZ ÁG OK É S A Z E U RÓZÓ N A M U NK A NÉ LKÜ LI SÉG I R ÁTÁ I
16 14 12 10 8 6 4 2
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
III.
II.
2010 I
IV.
III.
II.
2009 I
IV.
III.
II.
2008 I
IV.
III.
II.
2007 I.
0
Eurózóna
Forrás: Eurostat, CNB,NBP, NBS
Pénzügyi folyamatok Az OECD által publikált pénzügyi kondíciók indexe (FCI) arról tanúskodik, hogy a pénzügyi rendszerek stabilizálódása tovább folyatódott az elmúlt negyedévben. Az FCI komponensei (reálkamat, kötvény spreadek, reálárfolyamok, a háztartások nettó vagyona) azonban eltérő mértékben változtak ugyanebben az időszakban. Az alacsony pénzpiaci kamatok és államkötvényhozamok hozzájárultak a pénzügyi kondíciók javulásához, és a bankok harmadik negyedévi magas profitjához. Az uniós bankszektor stressztesztje kielégítő eredménnyel zárult, ami tovább csökkentette a bizonytalanságot. Az egyes perifériális eurózóna-országokkal 8
kapcsolatban azonban ismét felmerültek az államadósság-pálya fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak, melyek a felárak emelkedésében is tükröződtek, és kedvezőtlenül hatottak a kockázatvállalási hajlandóságra. 3.
ÁBRA: AZ
OECD
P É NZ Ü GY I KO ND Í C I ÓK I ND E XE
(FCI)
8 6 4 2 0 -2 -4
USA
Eurozóna
Japán
III.
2010 I.
III.
2009 I.
III.
2008 I.
III.
2007 I.
III.
2006 I.
III.
2005 I.
III.
2004 I.
III.
2003 I.
III.
2002 I.
III.
2001 I.
III.
2000 I.
-6
Nagy-Britannia
Forrás: OECD Economic Outlook 88
A pénzügyi és tőkepiacok stabilizálódását mutatják a nemzetközi részvényindexek is, melyek rendkívül nagy volatilitás mellett, az előző negyedévben publikált kiadványunk óta jelentősen emelkedtek a világban. Az S&P 500 index közel 16,5 százalékkal növekedett, amire pozitívan hathatott a FED monetáris élénkítő csomagja. Az S&P EU 350 emelkedése elmarad az USA-ban tapasztalttól (9,1%), mivel az európai részvénypiacokra nyomást gyakoroltak a kedvezőtlen államháztartási hiányokról szóló hírek.
Az árak alakulása, monetáris politika, pénzügyi stabilitás A nyersanyagárak jelentősen emelkedtek 2010 júniusa óta: az IMF által közölt elsődleges alapanyagindex alapján az időszak alatt 15 százalékos volt a növekedés. A mezőgazdasági árak közül a gabonafélék emelkedtek leginkább a második negyedévről a harmadikra (19,4%), köszönhetően a kedvezőtlen kelet-európai terméseredményeknek. A következő időszakra az alapanyagárak, ezen belül is a mezőgazdasági termelői árak további emelkedé9
sével számolunk, ami egyes térségekben jelentősen hozzájárulhat a fogyasztói árak növekedéséhez. Az inflációs nyomás ezzel szemben továbbra is mérsékelt a világgazdaságban az alacsony keresletnek köszönhetően. A kínálati sokkok, elsősorban a mezőgazdasági termékek árrobbanása, rövid távon felfelé módosították a jövőbeli inflációs pályát, azonban a várakozások továbbra is mérsékelt áremelkedést vetítenek előre. Az USA-ban a fogyasztói árindex 1,2 százalékon állt októberben, azaz az mutató továbbra is elmarad a FED által kívánatosnak tartott 1,7–2 százalékos sávtól. Az alacsony keresleti nyomást mutatja az is, hogy az év/év maginfláció 0,6 százalékra süllyedt, miközben az inflációs várakozások rekord alacsony szintre estek a tengerentúlon. Ennek köszönhetően ismét felerősödtek a deflációs félelmek az Egyesült Államokban. 4.
ÁBRA:
A
HA R M ON I Z Á LT FOGYA SZ T ÓI Á R I N D E X A LA KU LÁ SA A Z E U RÓZÓ N Á BA N
ÉS A V I SEG R Á D I R ÉG I Ó B A N ( A Z E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D Ő SZ A K Á NA K B Á Z I SÁ N )
4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 -0,5 jan
feb
márc
Eurózóna
ápr
máj Csehország
jún
júl
aug
Lengyelország
szept
okt
nov
Szlovákia
Forrás: Eurostat
Az eurózónában és a visegrádi régióban ezzel szemben a harmonizált fogyasztói árindex emelkedett az elmúlt negyedévben. Az európai infláció megugrását nagyrészt az élelmiszerek, ezen belül is a feldolgozatlan élelmiszerek árának növekedése húzta felfelé az elmúlt három hónapban. A szezonális élelmiszerek éves bázison számított drágulása július óta a visegrádi régió valamennyi országában kétszámjegyű. A termékcsoport árindexe Lengyelországban a legmagasabb, ahol októberben több mint 20 százalékos áremelkedését regisztráltak. Átlag felett nőttek továbbá az energiaárak, ezen belül is az üzemanyagok, melyek ár10
emelkedése az eurózónában szeptemberben elérte a 12,7 százalékot, és a dinamika októberben a gyorsbecslés alapján tovább emelkedett, meghaladva a 13 százalékot. Mindemellett az egyéb energiaárak emelkedése eddig mérsékelt maradt. A kínálati sokkokat egyelőre ellensúlyozni tudja az ipari termékek és a piaci szolgáltatások mérsékelt árdinamikája, ami egyrészt a továbbra is lanyha keresletre, másrészt pedig az inflációs várakozások horgonyzottságára utal. Az inflációs folyamatok továbbra is laza monetáris politikát tesznek lehetővé a tengerentúlon, az Egyesült Államokban a központi bank szerepét betöltő FED nem változtatott az alapkamaton, ami így már két éve a 0-0,25 százalék közötti sávban van. Az árak alacsony dinamikája lehetőséget teremt a FED számára, hogy további jelentős mennyiségi lazítással élénkítse a lassuló gazdaságot. A Quantitative Easing 2 program keretében a lejáró 300 milliárd dollárnyi állampapír megújításán felül további 600 milliárd dollárnyi állampapírt vásárol a FED 2011 első felében. A bejelentésre a dollár gyengülni kezdett a főbb devizákkal szemben, és a tőzsdeindexek növekedésnek indultak világszerte. Szintén fenntartotta a laza monetáris kondíciókat a Bank of Japan (BoJ), mivel 0,1 százalékról 0-0,1 százalékra mérsékelte az irányadó rátát. Ezenkívül a japán monetáris hatóság is menynyiségi lazításba kezdett, ennek összege éppen tizede az Egyesült Államokban megfigyeltnek. A dollárral szembeni túlzott felértékelődés elkerülése érdekében a BoJ nyíltpiaci műveleteket is végrehajtott, és igyekezett fizetőeszközének árfolyamát 82 yen/dollár alatt tartani. Általánosságban elmondható, hogy a fejlett országok jegybankjai által végrehajtott monetáris lazítás a feltörekvő államok valutáinak nominális felértékelődéséhez vezet, ami visszafogja az exportorientált gazdaságok növekedését. Ez ellen a feltörekvő jegybankok is leértékeléssel, mennyiségi lazítással vagy Brazíliához, Dél-Koreához és Thaiföldhöz hasonlóan a beáramló forró pénzek, spekulatív befektetések szigorú megadóztatásával védekezhetnek. A „currency war”-t, vagyis a leértékelési versenyt igyekeznek meggátolni a nemzetközi szervezetek (IMF, G20), azonban ezen találkozók eddig csupán viszonylag általános közleményekkel, állásfoglalásokkal zárultak. Az Európai Központi Bank nem változtatott az alapkamaton, ami továbbra is 1 százalékon áll, azonban a bank kommunikációja egyre inkább eltolódott a rendkívüli eszközök visszavonásának irányába. A gazdasági konjunktúra javulása lassan folytatódik, miközben az egyszeri kínálati sokkok ellenére a várható infláció 2 százalékos felső toleranciaszint alatt található. Ezt támasztják alá a várakozások is, melyek konzisztensek az inflációs céllal. A visegrádi régióban szintén nem változott az irányadó ráta. Lengyelországban a növekvő inflációs nyomásra egyelőre nem reagált a jegybank, igaz októberben 3-ról 3,5 százalékra emelete a kötelező tartalékráta mértékét, azaz az amerikai trendekkel ellentétben a pénzmennyiség szűkítését hajtotta végre. Az emelkedő nyersanyagárak jelentős áremelkedést okozhatnak, így az inflációs nyomás fennmaradása esetén valószínűleg az alapkamatot is 11
megemeli a lengyel Monetáris Tanács. Egyelőre a cseh alapkamat sem változott, továbbra is 0,75 százalékon áll. A szigorítás irányába mutat, hogy a tartás mellett egy 0,25 százalékos kamatemelésre is érkezett szavazat a tanács ülésén. Bár a cseh gazdaság növekedésnek indult, a várható fiskális kiigazítás 2011-ben érdemben le fogja lassítani a bővülést, robusztus gazdasági növekedésre csak 2012-ben számíthatunk. A monetáris politika számára releváns (mag)infláció a célszint alatt van, a mutató az előrejelzések szerint fokozatosan emelkedik, és 2012-re éri el a célszintet. 5.
Á B R A : A V I SEG R Á D I O RSZ ÁG OK É S A Z E U RÓZÓ N A I R Á NYA D Ó KA M AT LÁ BÁ NA K A LA KU LÁ SA
7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00
2006 I. III. V. VII. IX. XI. 2007 I. III. V. VII. IX. XI. 2008 I. III. V. VII. IX. XI. 2009. I. III. V. VII. IX. XI. 2010. I. III. V. VII. IX. XI.
0,00
Csehország
Lengyelország
Eurózóna
Forrás: ECB, NBP, CNB
Fiskális politika Az elmúlt hónapokban a fejlett és a fejlődő világ együttes egészét tekintve általában alig módosultak az idei évi költségvetési hiányokra vonatkozó előrejelzések. A legfontosabb kivétel Írország, ahol a bankrendszer állami kimentése miatt GDP-arányosan közel 20 százalékkal, 32 százalékra nőtt az idei évre várható deficit. Sokkal kisebb mértékben, de a tavasszal készült előrejelzésekhez képest romlottak az egyenlegre vonatkozó várakozások Bulgáriában és Szlovákiában is, míg Németországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Portugáliában javultak a kilátások. Bár több olyan ország (Lettország, Litvánia, Románia) is van, mely külső nyomásra hozzálátott a költségvetési kiigazításnak, ezek a lépések még alig látszanak az előrejelzéseken. Általánosságban a költségvetési folyamatokról az mondható el, hogy ahol romlott az egyenleg, ott az költségvetési intézkedésekre vezethető vissza, míg a javulás mögött általában a vártnál nagyobb gazdasági növekedés bevételnövelő hatása áll. E két 12
ellentétes tényező együttes hatása eredményezte azt is, hogy az Egyesült Államokban nem változott az idei hiányra vonatkozó prognózis. A nagy európai gazdaságok közül Németországban és Franciaországban az Egyesült Államokhoz hasonlóan 2011-ig kitart a rendkívüli állami szerepvállalás. Az adósságállományát néhány év alatt megduplázó Egyesült Királyságnak csupán 2009-ben volt erre pénze, míg Olaszország már a válság előtt is akkora adósságállománnyal rendelkezett, amely meggátolta a kormányt, hogy a költségvetés rovására dinamizálja a gazdaságot. 2.
TÁBLÁZAT: A VÁRHATÓ HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG GDP-ARÁNYOS NAGYSÁGA (2010)
Egyenleg
Adósság
Egyenleg
Adósság
Ausztria
–4,8
70,0
Luxemburg
–1,8
18,2
Belgium
–4,8
Bulgária
–4,9
100,2
Magyarország
–4,2
78,4
18,2
Málta
–4,2
70,4
Ciprus
–5,9
62,2
Nagy-Britannia
–10,2
76,7
Csehország
–5,4
40,1
Németország
–4,5
75,3
Dánia
–4,6
44,2
Olaszország
–5,1
118,4
Észtország
–1,1
8,1
Portugália
–7,3
83,1
Finnország
–3,4
50,0
Románia
–6,8
35,5
Franciaország
–8,0
84,2
Spanyolország
–9,3
63,5
Görögország
–7,9
130,2
Svédország
–2,2
41,7
Hollandia
–6,0
66,0
Szlovákia
–8,0
41,8
Írország
–31,9
99,4
Szlovénia
–5,7
34,5
Lengyelország
–7,4
55,2
EU
–6,8
79,1
Lettország
–11,9
42,2
USA
–11,1
92,7
Litvánia Forrás: IMF, EUROSTAT
–7,7
39,5
Japán
–9,6
225,8
A fejlődő országok esetében várhatóan a tavalyi 4,8 százalékról 4,2 százalékra csökken az átlagos költségvetési deficit, ami részben a kamatköltségek csökkenésére, részben a szigorúbb költségvetésre vezethető vissza. Az államadósságokra vonatkozó kilátások globális szinten nem változtak jelentősen az elmúlt hónapokban. A legfrissebb előrejelzések szerint a fejlett államok adóssága 2011 végére a válság előtti szintet 30 százalékponttal meghaladva GDP-arányosan eléri a 102 százalékot, míg a G20 esetében a 115 százalékot. Az említett periódus alatt a fejlődő államok átlagos államadóssága 36-37 százalék körül stagnál, ami annak köszönhető, hogy az afrikai, délamerikai és ázsiai országok többségének sem a pénzügyi-finanszírozási rendszere, sem pedig a gazdasága nem kötődik szorosan a válság által leginkább sújtott államokéhoz. Az eladósodás az Európai Unió esetében is jelentős: négy év alatt a GDP 58,8 százalékáról 2011 végére az előrejelzések szerint 83,3 százalékra nő az államadósság nagysága. Az IMF korábbi becslése szerint a fejlett országok államadósságának jelentős növekedése mögött fele részben a 13
válság miatti adókiesés áll, nagyjából ötöde vezethető vissza egyrészt a kamatterhek és a növekedés ütemének különbségére (mivel GDP-arányosan tartjuk számon az államadósságot), valamint a fiskális keresletélénkítő programok költségeire, tizede pedig a pénzügyi szektor támogatására.
Magyar külső kereslet A magyar exportstruktúra nem sokban változott az előző negyedévhez képest. Most is Németország (25,31%) a legnagyobb felvevő piaca a külföldre szánt magyar áruknak és szolgáltatásoknak, majd őt követi Nagy-Britannia (5,30%), Románia (5,29%), Olaszország (4,93%), Ausztria (4,92%), Franciaország (4,79%) és Szlovákia (4,77%). A magyar kivitel a harmadik negyedévben elérte hároméves maximumát, amely 4 milliárd 800 millió forint volt. Ez a növekedés euróban mérve is nagynak mondható, bár már nem beszélhetünk hároméves csúcsról, mivel 2008 óta jelentős mértékben leértékelődött a forint a közös fizetőeszközhöz képest. Az export egyik hajtóereje az ázsiai belső kereslet növekedése, mert bár a távolkeleti partnerek súlya a magyar kivitelben alacsony (6%), de a német gazdaságon keresztül jelentős közvetett hatásuk van a magyar exportra. 6.
ÁBRA.
A
KÜ LKE R ES KE D E LM I T E R M É K FOR G A LO M E U R ÓBA N
7 500
800
7 000
600
Millió euró
6 500
400
6 000 200 5 500 0 5 000 -200
4 500 4 000
-400
3 500
-600
Egyenleg
Behozatal
Kivitel
Forrás: KSH
Az Eurostat fogyasztói bizalmi mérlegéről már általánosságban volt szó, azonban érdemes külön a legnagyobb kereskedelmi partnereinknél is megvizsgálni. Ezek alapján Nagy-Britannia kivételével szinte minden exportpartnerünknél folyamatos a bizalmi index emelkedése, 14
ami arra utal, hogy a fogyasztás növekedése pozitívan hathat a magyar termékek és szolgáltatások kivitelére. A német IFO intézet felmérése alapján a helyzetértékelések és a várakozások is tovább javultak az előző negyedévhez képest. A német ipari és szolgáltató szektorok exportja tovább bővült, jellemzően az ázsiai piacok növekvő belső kereslete miatt. Ez a trend folytatódhat, amit alátámaszt a Bundesbank 2010–12-es előrejelzése is, melyben további exportbővülést várnak. A kivitel növekedésének e szerint a Kínába irányuló export lesz az egyik legfontosabb mozgatórugója. Azonban két év múlva már valamelyest csökkeni fog a növekedés dinamikája. Összességében 2010-re 14,7 százalékos exportnövekedést várnak a német jegybank elemzői, amely 2011-re 7,6 százalékra mérséklődik, majd 2012-ben 5,4 százalékra apad a dinamika. A német konjunktúrát jellemző indikátorok és a hazai új rendelések alapján az ipar exportértékesítéseit a következő hónapokban is erős, de dinamikájában az év első félévében tapasztalttól elmaradó növekedés jellemzi. Ennek tükrében a magyar export növekedése idén előrejelzésünk szerint 14,4 százalékos lesz, majd 2011-re a ráta 9,6 százalékra mérséklődik. A behozatal idén a kivitel alatt marad, ami 12,2 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest, de jövőre a folyamatos belső kereslet élénkülése miatt az import növekedése már meghaladja az exportét, amely így 9,7 százalékkal fog emelkedni.
15
A hazai növekedés alakulása A hazai GDP megközelítőleg intézetünk előrejelzésének megfelelő pályán mozog, és 1,7 százalékos növekedést mutatott a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakának bázisán. A bruttó hazai termék felhasználási oldalának szerkezete azonban jelentősen eltér az általunk prognosztizálttól. A harmadik negyedévi részletes adatok alapján úgy tűnik, hogy a belső kereslet, ha lassan is, de bővülésnek indult, elsősorban a fogyasztásban megfigyelhető trendfordulónak köszönhetően. A beruházások volumene tovább zsugorodott negyedéves és éves bázison egyaránt, miközben a készletciklus megfordulni látszik, így a bruttó felhalmozás visszaesése meghaladta az állóeszköz-felhalmozás csökkenését. A nettó export továbbra is jelentősen hozzájárult a bruttó hazai termék bővüléséhez, azonban mind az export-, mind az importdinamika mérséklődését regisztrálták. 7.
ÁBRA:
A GDP- N ÖV E K E D ÉS
FE LHA SZ NÁ L Á SI OLD A LI SZ E R KE Z E T E ( SZ Á Z A LÉ K A Z E LŐZ Ő É V
A ZO N OS I D ŐSZ A KÁ N A K B Á Z I SÁ N )
5
0
-5
-10
-15 2008 I.
II.
III.
IV.
2009 I.
II.
III.
IV.
2010 I.
II.
III.
Háztartások fogyasztása
Közösségi fogyasztás
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
Készletváltozás és statisztikai eltérés
Nettó export
Bruttó hazai termék (GDP) összesen
Forrás: KSH
Termelési oldalon az exportorientált feldolgozóipar hozzáadott értékének növekedése továbbra is domináns, miközben a belső kereslet enyhe bővülésével párhuzamosan a szolgáltatások GDP-hozzájárulása is pozitív volt, amire utoljára 2007-ben volt példa. A szolgáltatásokon belül a legnagyobb bővülést a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatban regisztrálták, ami szorosan összefügg a bővülő exportteljesítménnyel. A kisebb súlyú ágaza16
tok közül a mezőgazdaság hozzáadott értékének visszaesése tovább folytatódott, sőt a dinamika meghaladta az elmúlt negyedévit, az építőipar zsugorodásának mértéke azonban csökkent a legfrissebb adatok alapján.
A makrogazdasági kereslet A háztartások fogyasztási kiadása a korábbi előrejelzésekkel ellentétben már a harmadik negyedévben emelkedni kezdett éves bázison (0,8%). A növekedés már tükröződött a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is, mivel a mutató a harmadik negyedévben szintén 0,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, amire utoljára 2007 első negyedévében volt példa. Az Eurostat által számszerűsített fogyasztói bizalmi index némi emelkedést mutatott Magyarországon a második negyedévhez képest. A hazai lakossági bizalmi indexekre jellemző, hogy a választási években jelentősen javulnak, ezt követően azonban érdemben visszaesnek. 2010-ben azonban nem figyelhető meg korrekció a bizalmi indexben, sőt az elmúlt negyedévben tovább javultak a háztartások jövőbeni fogyasztásukra, pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásai. Az általános gazdasági környezetre, illetve a munkapiaci folyamatokra vonatkozó várakozások a kérdőíves felmérés alapján már nem növekedtek érdemben az elmúlt hónapokban, azonban utoljára 2006-ban mértek hasonló optimista kilátásokat. Érdemben emelkedett ezzel szemben a következő 12 hónapra várt fogyasztási kiadások volumene, ami növekvő fogyasztási pályát vetít előre a közeljövőben. 8.
ÁBRA:
A
HA Z A I FOGYA SZ TÓI B I Z A L M I M É R LEG KOM P ONE NSE I
20,0 10,0 0,0 -10,0 -20,0 -30,0 -40,0 -50,0 -60,0 -70,0 2006 I. III. V. VII. IX. XI. 2007 I. III. V. VII. IX. XI. 2008 I. III. V. VII. IX. XI. 2009 I. III. V. VII. IX. XI. 2010 I. III. V. VII. IX. XI.
-80,0
Általános gazdasági környezet
Pénzügyi helyzet
Forrás: Eurostat
17
Fogyasztási kiadások
A javuló bizalmi indexeket elsősorban két tényezővel magyarázzuk. Az egyik fő ok a munkaerőpiacon megfigyelhető fordulat, vagyis az, hogy a foglalkoztatottak száma az elmúlt két negyedévben emelkedett, bár továbbra is alacsony szinten áll. A javuló munkaerő-piaci kilátások hatására a második negyedévben kiugróan magas nettó finanszírozási igény mérséklődött, a fogyasztási ráta pedig emelkedett. A másik fontos tényező a jövő évi személyijövedelemadó-változás, ami összességében 300-350 milliárd forintos rendelkezésre álló jövedelememelkedést okoz. Bár ez a többlet az alacsonyabb fogyasztási rátával rendelkező magasabb jövedelmű munkavállalóknál jelentkezik, az intézkedés így is jelentős többletfogyasztást eredményezhet a következő évben. A jövőben javuló nettó jövedelmi pozíció és a kedvezőbb munkapiaci kilátások hatására a fogyasztásban az általunk prognosztizálttól korábban beállt a fordulat. Mindemellett a bázishatás is érdemben hozzájárult a pozitív év/év növekedéshez. Éves átlagban a fogyasztási kiadások 1,7 százalékos zsugorodását prognosztizáljuk, jövőre pedig 3 százalékos fogyasztásbővüléssel számolunk a korábbi előrejelzésünkkel szemben. A jövő évi jelentős revíziót elsősorban az adókiengedéssel magyarázzuk, ami számításaink szerint több mint 1 százalékponttal emeli meg a fogyasztási kiadások volumenét. A beruházások megközelítőleg a korábbi előrejelzéseinknek megfelelő pályán mozognak a harmadik negyedévben, mivel a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,6 százalékos zsugorodását regisztrálták. A beruházásokról alkotott képünket alapvetően nem a kormányzati intézkedések, hanem a bejelentett autóipari nagyberuházások változtatták meg. A társasági adókulcs szintjének csökkentése emelheti a vállalati szektor, ezen belül is elsősorban a kkv-k beruházási aktivitását, azonban az egyes ágazatokban bevezetett különadók rendszere nemcsak a jövedelmezőséget, hanem a befektetői klímát is alapvetően rontja. Nettó értelemben a vállalati szektor adóterhelése emelkedik 2011-ben, így valószínűsíthető, hogy emiatt érdemi beruházástöbblet nem jelenik meg a hazai gazdaságban. További kockázatot jelent, hogy a vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik fordulat, ráadásul a bankok hitelkihelyezését a bankadó is visszafogja. Felfelé módosítja ugyanakkor a beruházási előrejelzésünket az elmúlt negyedévben bejelentett, Magyarországon a közeljövőben megvalósuló autóipari beruházások jelentős volumene. A forint reálárfolyamának a leértékelődése, ezen belül is elsősorban a fajlagos munkaköltség alapú leértékelődés viszonylag olcsóvá tette hazánkat a nemzetközi versenytársakhoz képest. A tervek szerint a beruházások a legkorábban 2012-ben kezdenek el termelni, azaz jövőre csak a rövid távú, keresleti hatásuk jelentkezik. Összességében előrejelzésünk szerint 2010-ben tovább folytatódik a beruházások visszaesése, így éves szinten 3,1 százalékos zsugorodással számolunk. Jövőre azonban megfordul a két éve tartó visszaesés, és az autóipari beruházások révén jelentős, 3,8 százalékos beruházásnövekedésre számítunk.
18
9.
ÁBRA:
A
R EÁ LE FFE KT Í V Á R FOLYA M I ND E XE K A LA KU LÁ SA ( A
2000.
É V ÁT L AG A
= 100)
95,0 90,0 85,0 80,0 75,0 70,0 65,0 60,0
ULC alapú
CPI alapú
PPI alapú
Forrás: MNB
A kivitel és a behozatal a korábbi jelentésünkben vázolt pályán alakul: a kivitel 13,9, míg a behozatal 13 százalékkal emelkedett a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, így érdemi revízióra nem került sor az előrejelzésünkben. Idénre 14,3, jövőre pedig 9,3 százalékos exportdinamikát prognosztizálunk, míg a behozatal várakozásaink szerint 2010-ben 12,4, jövőre pedig 9,1 százalékkal bővül. A bruttó hazai termékre vonatkozó előrejelzésünket felfelé korrigáltuk, mind 2010-re, mind 2011-re, azonban hangsúlyozzuk, hogy továbbra is jelentős bizonytalanságok vannak jelen mind a világgazdaságban, mind a hazai növekedésben. A GDP dinamizálódása tovább folyatódik, amihez a háztartások fogyasztása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás egyre nagyobb mértékben járul hozzá. Előrejelzésünk szerint 2010-ben 1,1, jövőre 3,3 százalékkal bővül a bruttó hazai termék.
A növekedés ágazati bontásban Az igen kedvezőtlen időjárás alapvetően meghatározta a mezőgazdaság teljesítményét. Az év első kilenc hónapjában a mezőgazdasági értékesítés majdnem 16 százalékkal eset vissza, a hozzáadott érték a második és a harmadik negyedévben rendre 14,9 és 15,2 százalékkal csökkent az előző év azonos negyedéveihez képest. Az év egészét tekintve így 15 százalék körüli visszaesést prognosztizálunk, némiképp lefelé módosítva ezzel a korábbi előrejelzésünket. Az idei jelentős zsugorodás minden bizonnyal a következő esztendőben is éreztetni fogja hatását, azonban az alacsony bázis nagyobb növekedési ütemet tesz lehetővé jövőre, így 2011-re 3 százalék körüli növekedést jósolunk. 19
A gyorsuló gazdasági növekedés motorja továbbra is az ipar. Az első negyedévben 5 százalékos növekedést a második negyedévben 13,1 százalékos, majd a harmadik negyedévben 12,3 százalékos termelésbővülés követte. Így január és szeptember között az ipari termelés 10,2 százalékkal növekedett. A GDP szerinti hozzáadottérték-bővülés is hasonlóan alakult, ez 10,8 százalékot ért el a harmadik negyedévben. Az előző időszaki előrejelzésünkben az ipari termelés éves növekedését 7-8 százalék közé tettük. A legfrissebb információk alapján valószínűsíthető, hogy ennél magasabb, 9 százalék körüli növekedés valósulhat idén meg az iparban. A 2011-es esztendőre ehhez képest valamivel szerényebb ipari növekedéssel számolunk (6-8%), egyfelől a nemzetközi konjunktúra mérséklődése, másfelől pedig az idei magasabb bázis miatt. 10.
ÁBRA:
AZ
EGY E S SZ E KTOR O K HOZ Z Á JÁ R U LÁ SA A B R U T TÓ HA Z A I T E R M É K NÖV E KE D É SÉ HE Z
( SZ Á Z A LÉ KP ONT ) 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 2006
2007
2008
2009
2010
2011
Mezőgazdaság
Ipar
Építőipar
Kereskedelem
Szállítás
Egyéb szolgáltatás
Termékadók
GDP
Forrás: KSH, Századvég-számítás
Az ipari termelés bővülésének meghatározó része a feldolgozóiparban valósult meg: az év első kilenc hónapjában 11,5 százalékkal nőtt a kibocsátás, a hozzáadott érték pedig 13,2 százalékkal bővült a második és 12,5 százalékkal a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari alágak közül az ipari termelésnek majdnem felét kitevő gépipari termelés 17,5 százalékkal növekedett január–szeptember között. Még ennél is jelentősebb mértékben, 18,4 százalékkal növekedett a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása, s közel 20 százalékkal bővült a meghatározó súlyú járműgyártás. Ugyanakkor néhány alágban (pl. textil- és bőripar) a termelés még a megelőző évi szintet sem érte 20
el. Az igen dinamikus ipari növekedést továbbra is az export húzza. Az exportértékesítés volumene a január–szeptemberi időszakban 16,1 százalékkal növekedett, miközben a belföldi értékesítés 2,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Az ipari termelés bővülése elsősorban a nagyvállatok tevékenységének volt köszönhető. Az ebben a szektorban működő kisvállalkozások teljesítménye csak szerény mértékben (3,7%) emelkedett. Az építőipari termelés az év első három negyedévében 10,5 százalékkal csökkent. A hozzáadott érték alapján némiképp kedvezőbb a kép: a harmadik negyedévben csak 4,8 százalékkal csökkent a termelési érték az előző év azonos negyedévéhez képest. Az épületek építése 5,3 százalékkal, az egyéb építmények építése pedig 16,1 százalékkal esett vissza. Ez utóbbi főként azért csökkent ilyen jelentősen, mert az útépítések szinte teljesen leálltak. A pénzügyi lehetőségek szűkülése miatt az év első kilenc hónapjában több mint egyharmaddal esett vissza a lakásépítés. Az építőipar további gyengélkedése azt jelzi, hogy az igazi fellendülés még várat magára. Ahogyan azt az előző jelentésünkben megfogalmaztuk: a 2011-es esztendő lehet a fordulat éve, amikor újból növekedésnek indul ez a szektor. Ennek megfelelően erre az évre 11 százalékos termeléscsökkenésre számítunk az építőiparban, jövőre viszont 4-5 százalék körüli növekedést prognosztizálunk. A szolgáltatás szektorán belül a kereskedelem csak fokozatosan talál magára a válság után, az év első felének negatív volumenindexeit most már pozitív értékek váltják fel. A kiskereskedelmi forgalom volumene a harmadik negyedévben meghaladta az egy évvel korábbit. Azonban a január–szeptember közötti forgalom még így is 2,7 százalékkal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakánál. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelem eladásai is hasonlóan alakultak: a szeptemberi növekedés ellenére az első három negyedévben 1,8 százalékkal csökkentek. Az üzemanyag-forgalom 2010 első kilenc hónapjában 6 százalékkal csökkent, azonban a gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem forgalma növekedni kezdett a harmadik negyedévben, de a korábbi jelentős visszaesés miatt még így is 16 százalékos csökkenést mutat. A kereskedelemben az idei esztendőben még kismértékű viszszaeséssel (–0,4%) számolunk éves átlagban, de 2011-re már a GDP várt növekedési üteméhez hasonló 3 százalékos bővülést tartunk valószínűnek. A szállítási szektoron belül az áruszállításban korábban véget ért a tavalyi válság hatása, a január–szeptember közötti időszakban az alágazat teljesítménye 3 százalékkal bővült, köszönhetően a jelentős exportdinamikának. A helyközi személyszállítás sem esett vissza lényegesen, az első három negyedévben az utaskilométer-teljesítmény, igaz, szerény mértékben, de 1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A helyi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye viszont 7 százalékkal csökkent az előző év első kilenc hónapjához képest. Az év egészét tekintve a szállítási szektor 1 százalékos bővülését várjuk, jövőre pedig egy ennél jóval dinamikusabb 4 százalék körüli teljesítmény-bővülést tartunk megalapozottnak. 21
Munkaerőpiaci trendek A magyar munkaerőpiacon a második negyedévben megfigyelt trendforduló után tovább javultak a mutatók 2010 harmadik negyedévében is. A foglalkoztatottak száma tovább bővült, az aktívak száma soha ne látott magasságokban jár, és a munkanélküliek száma is csökkent. Emellett a bérek szintén emelkedtek a kedvező konjunkturális hatások miatt. Bár a fő számok javulást mutatnak, észrevehető néhány aggasztó momentum, melyek leginkább a munkanélküliség szerkezetében érhetők tetten. 11.
ÁBRA:
M AGYA R OR SZ ÁG I
FOG LA L KOZ TATOT TA K , A KT Í VA K É S M U N KA NÉ L K Ü LI E K ( E Z E R FŐ )
4 400,0
550,0
4 300,0
500,0
4 200,0
450,0
4 100,0
400,0
4 000,0
350,0
3 900,0 300,0
3 800,0
250,0
3 700,0
Foglalkoztatottak
Gazdaságilag aktívak
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
IV.
III.
II.
100,0 2007. I.
3 400,0 IV.
150,0
III.
3 500,0
II.
200,0
2006. I.
3 600,0
Munkanélküliek (jobb tengely)
Forrás: KSH
Foglalkoztatás és munkanélküliség A KSH munkaerő-felmérése alapján 2010 harmadik negyedévében a 15–64 évesek között a gazdaságilag aktívak száma 4 millió 288 ezer volt, ami az előző negyedévhez képest több mint 34 ezres növekedést jelent. Az aktívakból 3 millió 791 ezer fő volt foglalkoztatott, és 465,7 ezer fő pedig munkanélküli. Az utóbbiak aránya az aktívakon belül 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb, mint a második negyedévben, így a munkanélküliségi ráta 10,9 százalékra mérséklődött. Mivel a foglalkoztatottak növekedése az elmúlt negyedévben tovább folytatódott, emellett pedig a munkanélküliek száma továbbra is historikusan magas, ezért a mun22
kapiacon aktívan jelenlévők létszáma az utolsó másfél évtized legmagasabb szintjére emelkedett. A 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2010 harmadik negyedévében elérte az 56 százalékot, ezen belül a férfiakat 61,2 százalékos, a nőket 51,0 százalékos ráta jellemezte. Az előző negyedévhez képest a változást elsősorban az 55–59 éves korosztály 3,1 százalékos foglalkoztatottságemelkedése okozta. A korosztály foglalkoztatotti létszámának a 11 ezer fős bővüléséből 9 ezer a nőkre jutott, ami egyértelműen a nyugdíjrendszer változásának a foglalkoztatásra gyakorolt hatásával magyarázható. Az intézményi statisztikák szerint a munkaerő iránti kereslet növekedése főleg a feldolgozóiparban és a piaci szolgáltató ágazatokban volt megfigyelhető. Az utóbbi szektorban az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző cégek, azokon belül is a munkaerő-piaci szolgáltatást3 nyújtó vállalatok körében volt nagy a létszámnövekedés. Ezek a típusú vállalatok munkaerő-közvetítéssel és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoznak, azaz náluk vannak regisztrálva az alkalmazottak, de valójában más ágazatokban dolgoznak. Jellemzően alacsonyabb bérű, fizikai munkásokat kölcsönöznek más vállalatok számára. A feldolgozóipari foglalkoztatás az előző negyedévhez képest több mint 12 ezer fővel tovább bővült, ami főleg a javuló konjunkturális hatásoknak köszönhető. Az építőiparban is tovább nőtt az alkalmazottak száma, azonban a mezőgazdaságban és a vendéglátószektorban stagnált. Az éves változások azonban jelentősek, köszönhetően a tavalyi alacsony bázisnak. Az előző év azonos időszakához viszonyítva leginkább az egyéb szolgáltató ágazatokba tartozók létszáma nőtt (32 175 fő), köszönhetően annak, hogy 2009 óta a közfoglalkoztatásba belépők nagy része ide áramlik. Őket követik az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végzők létszámbővülése (31 300 fő), majd a feldolgozóipari alkalmazottak számának növekedése (14 500 fő). Kismértékben, de nőtt az építőiparban és a vendéglátásban is a létszám. A költségvetési intézményekben az alkalmazottak számának előző negyedévben tapasztalt nagy emelkedése elmaradt ebben az időszakban.
3
Ebbe az ágazatba tartoznak a betöltendő állások nyilvántartásával, az álláskínálatok listázásával, valamint az álláskeresők irányításával vagy elhelyezkedésével összefüggő tevékenységek végzése díjazásért vagy szerződéses alapon, amennyiben a tájékoztatott és elhelyezett egyének nem alkalmazottai a munkaközvetítő irodának.
23
12.
ÁBRA:
AZ
A LKA LM A Z OT TA K SZ Á M Á N A K VÁ LTOZ Á SA
2010
HA R M A D I K N EGY E D É V B E N A Z
E LŐZŐ É V A ZO N OS I D ŐS Z A KÁ H OZ V I SZ ONY Í T VA
Egyéb szolgáltató ágazat Egyéb ipari ágazat Mezőgazdaság Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Építőipar
30000
20000
10000
0
-10000
Feldolgozóipar
fő Forrás: KSH
Az év további részében nem várunk már foglalkoztatásbővülést, így előrejelzésünk szerint 2010-ben éves átlagban a foglalkoztatottak száma 3782 ezer fő lesz, ami megegyezik az előző negyedévben publikált prognózisunkkal. Azonban a kedvezőbb konjunkturális kilátásoknak köszönhetően némileg felülírjuk 2011-es előrejelzésünket, amely szerint átlagosan 3817 ezer főt fognak foglalkoztatni a nemzetgazdaságban jövőre. A munkanélküliek számának csökkenése a foglalkoztatásbővülés mellett azt mutatja, hogy már érezhető a konjunktúra pozitív hatása. Azonban jobban megvizsgálva a munkanélküliek szerkezetét, már nem olyan kedvező a kép. A munkanélküliek több mint fele már 12 hónap vagy annál hosszabb ideje próbál munkát találni, ami jelentős romlás az előző év azonos időszakához képest. 2009 harmadik negyedévében még csak 181 ezren tartoztak a tartósan munkanélküliek közé, idén azonban már a csoport létszáma meghaladta a 246 ezer főt.
24
13.
ÁBRA:
A
M U N KA N É L KÜ LI E K M EG O S Z LÁ SA A M U NKA KE R E SÉ S I D ŐTA RTA M A S Z E R I NT
( H Ó NA P ) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%
0-6 hónap
7-11 hónap
12-18 hónap
III.
II.
2010 I.
IV.
III.
II.
2009 I.
IV.
III.
II.
2008 I.
0%
19 és több hónap
Forrás: KSH
A munkanélküliségre adott előrejelzésünk figyelembe veszi a harmadik negyedévben tapasztalt nagyarányú aktivitásnövekedést. Ez a tendencia várakozásaink szerint a jövő évben érdemben lelassul, az év végére pedig meg is áll. Ha a nyugdíjba vonulás szigorítását vesszük figyelembe, akkor a szabályozás változása növelné az aktivitást az 55–64 év közötti lakosság körében. Ezzel ellentétes hatást fejt ki a korcsoport aktivitására a női nyugdíjba vonulás szabályainak megváltozása, ami számításaink szerint akár 10 ezer fővel mérsékelheti a munkapiacon megjelenő egyének számát. Előrejelzésünk szerint az aktivitásban összességében nem lesz jelentősebb változás 2011-ben, nagyságrendileg marad 4290 ezer fős szinten. Az elkövetkező egy évben a munkanélküliségi ráta további csökkenésére számítunk, és ugyanez várható a munkanélküliek számában is, így 2010-re 11 százalékos, 2011-re 10,6 százalékos munkanélküliséget prognosztizálunk.
Bérek 2010 harmadik negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban 195 764 forintos szinten állt, ami 2,4 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Az átlagos bruttó bér a versenyszférában 202 314 forint, a költségvetési szerveknél 184 076 forint volt a vizsgált időszakban. Az előző év bázisán vizsgálva a bérek növekedésének rátáját, látható, hogy a versenyszféra bérindexe fokozatosan mérséklő25
dik. Ennek egyik oka a már fentebb tárgyalt foglalkoztatásbővülésben keresendő, mivel inkább az alacsonyabb fizetési kategóriákba tartozó képzetlenmunkaerő-bővülés volt a jellemző. A szektorokat külön megvizsgálva az volt megfigyelhető, hogy a humán-egészségügy és a szociális ellátás szektorában volt a legnagyobb a bruttó bércsökkenés (–14,0%). Ez az adat azonban lefelé torzított, mivel az alacsony jövedelemmel rendelkező közfoglalkoztatottak egy részét átsorolták ebbe a szektorba. A versenyszektor béreinek növekedését a harmadik negyedévben is a feldolgozóipar húzta, leginkább a kedvező konjunkturális hatások miatt. Mellette a kereskedelemi, pénzügyi és biztosítási és az energetikai szektorban nőttek nagyobb mértékben a bérek, amelynek hatására a versenyszektorban átlagosan 3,7 százalékos volt a bruttó keresetek növekedése. A belső piacokra termelő szektorok kedvezőtlen foglalkoztatási adatai mellett a bruttó átlagbérek alakulásán is meglátszik az egyelőre csak enyhén emelkedő belső kereslet. 14.
ÁBRA:
A
B R U T TÓ B É R E K N ÖV E KE D É SI R ÁTÁ JA A Z E LŐZ Ő É V A ZO N OS I D ŐSZ A KÁ N A K B Á Z I SÁ N
15 10 5 0 -5 -10
Nemzetgazdaság összesen
versenyszféra
III.
II.
2010 I.
IV.
III.
II.
2009 I.
IV.
III.
II.
2008 I.
IV.
III.
II.
2007 I.
-15
költségvetés
Forrás: KSH
A költségvetési intézményekben a foglalkoztatottak bére az év utolsó negyedévére számításaink szerint kismértékben tovább fog csökkenni, viszont a versenyszektorban továbbra is jelentős bruttó bérnövekedés lesz jellemző, a javuló konjunkturális hatások és a magasan ragadó inflációs várakozások miatt. Mindezek alapján az utolsó negyedévben 2,9 százalékos bruttó bérnövekedést prognosztizálunk, amely éves szinten 2,6 százalékos emelkedést jelent. A 2011-es bruttó bérek nagy bizonytalanságot hordoznak magukban, mivel nehéz megjósolni, hogy az idei bértárgyalások mennyire veszik figyelembe a jövő évi adókiengedést. Az exportbővülés és a feldolgozóipar növekedése a termelékenység további emelkedését vonja maga után, így összességében jövőre 2,8 százalékos nemzetgazdasági béremelkedés várható. 26
Infláció és monetáris politika A hazai inflációs folyamatok továbbra sem összeegyeztethetők a jegybank 3 százalékos inflációs céljával. A fogyasztói árindex emelkedése elsősorban a mezőgazdasági termékek áremelkedésével függ össze, ami kezdetben a feldolgozatlan, majd a feldolgozott termékek áraiba is begyűrűzik. Mindemellett az inflációs várakozásoknak az év eleje tartó csökkenő trendje is megtörni látszik, ezért a jegybank az irányadó ráta megemelésével szigorított a monetáris kondíciókon. Mindeközben hazánk relatív kockázati megítélése a régióban egyértelműen romlott, köszönhetően a középtávú fiskális kockázatok növekedésének.
Az árak emelkedése A szeptemberi jelentésünkben a harmadik negyedévre 3,7 százalékos éves fogyasztói árindexet prognosztizáltunk. A valós adat ezzel szemben 3,8 százalék volt a vizsgált időszakban. Bár az abszolút eltérés kicsi, érdemes felbontani a különbözetet, és megvizsgálni, mely tételek okozták az előre jelzettnél magasabb áremelkedést. A maginfláció az előrejelzésünkhöz képest alacsonyabb pályát fut be, mivel a 2 százalékos prognózisunk helyett a fogyasztói kosár 70 százalékát kitevő termék- és szolgáltatáscsoport árindexe mindössze 1,4 százalékon állt a harmadik negyedévben. Az alacsony maginflációs ráta a továbbra is gyenge keresletre utal. 15.
ÁBRA:
A
M AG I N F LÁ C I Ó S KO SÁ R F ŐB B T E R M É KCS OP O RTJA I NA K I NF L ÁCI ÓJA
(AZ
2010- B E N
E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D ŐSZ A KÁ NA K BÁ Z I SÁ N )
6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 -1,0 -2,0 jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
Ipari termékek
Piaci szolgáltatások
Feldolgozott élelmiszerek
Maginfláció
Forrás: MNB
27
szept.
okt.
A termékcsoporton belül az ipari termékek ára éves bázison egészen július óta csökken, emellett a havi bázisú árindexek sem utalnak érdemi inflációs nyomásra. A szolgáltatások éves áremelkedése érdemben nem változott szeptemberi jelentésünk óta, a teljes fogyasztói kosár 22,5 százalékát, a maginflációs mutató egyharmadát kitevő árindex továbbra is valamivel 2 százalék felett áll. A maginfláción belül egyedül a feldolgozott élelmiszerek dinamikája emelkedett érdemben, köszönhetően a mezőgazdasági termékek jelentős világpiaci drágulásának. A maginfláción kívüli tételek közül a csekély súlyt képviselő feldolgozatlan élelmiszerek árindexét jelentősen alulbecsültük a harmadik negyedévre: a korábbi előrejelzésünkben a nyers élelmiszerek 5,8 százalékos áremelkedését prognosztizáltuk, miközben a valós növekedés elérte a 12,8 százalékot. A mindössze a fogyasztói kosár 5,8 százalékát kitevő termékcsoport egyedül 0,7 százalékkal emelte meg a teljes fogyasztói árindexet. Az elmúlt negyedévben beérkező mezőgazdasági termelői árakra vonatkozó statisztikák a vártnál lényegesen gyorsabb drágulást mutattak. A mezőgazdasági termelői árindex sokkja először a feldolgozatlan élelmiszerek árában jelenik meg. A termékcsoport árindexe a maximumát a sokk után fél évvel éri el, majd csökkenni kezd. A feldolgozott élelmiszerek árába csak lassan gyűrűzik be a költségnövekedés, azonban a hatás sokkal elnyújtottabban jelen van. Így ez az egyetlen költségsokk, amely ismét növekvő pályára állította az inflációt, lassan beépül a maginfláció dinamikájába is, ahogy ezt a feldolgozott élelmiszerek árindexének októberi megugrása is igazolja. Az inflációs kosár többi tétele megközelítőleg az előrejelzésünknek megfelelő áremelkedést mutatott: az üzemanyagárak és a szabadpiaci energia a harmadik negyedévben 14,5, a szabályozott termékek és szolgáltatások pedig 6 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Inflációs előrejelzésünk a következő feltételekre épül: a nomináleffektív árfolyamot a 2010. harmadik negyedévi átlagos szinten rögzítettük az előrejelzési időhorizonton, ami nagyjából 282,4 HUF/EUR szintnek felel meg.4 A két legfontosabb költségtényezőt, a mezőgazdasági termelői árindexet és a WTI olaj hordónkénti, USD-ben kifejezett átlagárát a 16. ábra mutatja be. A mezőgazdasági termelői árindex előrejelzésénél figyelembe vettük a 2007-es ársokkot és egy olyan pályát vázoltunk, amely nagymértékben hasonlít a három évvel ezelőtti lefutásra. Ezek alapján azt feltételezzük, hogy a mezőgazdasági termelői árindex a negyedik negyedévben valahol 25 százalék fölött fog tetőzni, ezt követően pedig érdemben lassul a drágulás rátája, sőt 2011 harmadik negyedévétől negatív árindexeket figyelhetünk meg a jelentős bázishatás miatt. Természetesen ezt az előrejelzést igen nagy bizonytalanság övezi, továbbá nem számolunk olyan hosszú távú hatásokkal, mint a fejlődő országok emelkedő 4
Azért nem egyértelmű a megfelelés, ugyanis a jegybank által publikált nomináleffektív árfolyamindexet rögzítjük, amelyben az euró mellett számos más deviza is szerepel, így a nomináleffektív árfolyam nem teljesen mozog együtt az euró árfolyamával.
28
élelmiszerigénye. Az olajár előrejelzésében azt feltételeztük, hogy az ár lassan konvergál a 90 dolláros szinthez. Keresleti oldalról az inflációs dinamikát továbbra is a negatív kibocsátási rés dominálja, ami az elkövetkező másfél, két évben várhatóan továbbra is visszafogott árazásra készteti a vállalatokat. Ez a hatás azonban jövőre fokozatosan mérséklődik a GDP rés fokozatos záródásával. Emellett számolunk az ágazati különadók mérsékelt áthárításával is, amik a szakértői becslések alapján 2010-ben 0,3, 2011-ben pedig 0,2 százalékkal emelik meg a fogyasztói árindexet. 16.
ÁBRA:
A
M E ZŐ G A Z D A SÁG I T E R M E L ŐI Á R I ND E X É S A
WTI
O LA J H OR D Ó NKÉ NT I ÁT L A G Á R A
A Z E LŐ R E JE LZ ÉS I I D Ő H O R I Z ONTO N
40
140 130
20
120
10
110
0
100
IV.
III.
II.
2011 I.
IV.
III.
II.
2010 I.
40 IV.
-60 III.
50
II.
-50
2009 I.
60
IV.
-40
III.
70
II.
-30
2008 I.
80
IV.
-20
III.
90
II.
-10
USD/hordó
30
2007 I.
Százalék
Előrejelzés
Mezőgazdasági termelői árindex (az előző év bázisán) A WTI olaj hordónkénti átlagára - USD (jobb tengely) Forrás: EIA.gov, KSH, Századvég-számítás
Az inflációs előrejelzésünket a 17. ábra mutatja be: átlagosan 2010-re 4,9, jövőre pedig 4,2 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizálunk. Összesen tehát 0,1 százalékponttal emeljük a fogyasztói árindexre vonatkozó előrejelzésünket idén, a jövő évre pedig 0,5 százalékponttal magasabb éves átlagos áremelkedést vetítünk előre. Az előrejelzés jelentős revíziója elsősorban a magasabb mezőgazdasági termelői árindexszel, illetve a szektoriális különadóknak a fogyasztói árakra gyakorolt hatásával magyarázható. Várakozásaink szerint a maginfláció idén 2,9, jövőre pedig 2,5 százalékos lesz. A mezőgazdasági termelői árak gyors növekedése várhatóan 2011 második negyedévében jelentősen megemeli a maginflációt, amit egyre kevésbé tud ellensúlyozni a szűkülő kibocsátási rés. A nyers élelmiszerek év/év ár29
emelkedése 2010 első negyedévében megközelítőleg 19 százalékon tetőzik, majd lassan mérséklődni kezd, és a jövő év utolsó negyedévére 6 százalék közelébe süllyed. Számításaink szerint tovább folytatódik az üzemanyag- és szabadpiaci energiaárak dinamikájának csökkenése, így bár az áremelkedés továbbra is magas, a fogyasztói árindexhez való hozzájárulása fokozatosan eliminálódik. 17.
Á B R A : I N FL Á CI ÓS E LŐR E JE L Z É S
7,0
Előrejelzés
6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 -1,0 -2,0 2009 I.
II.
III.
IV.
2010 I.
II.
Maginfláció Üzemanyagok és szebedpiaci energia Infláció
III.
IV.
2011 I.
II.
III.
IV.
Nyers élelmiszerek Szabályozott árak
Forrás: MNB, Századvég-számítás
A monetáris kondíciók és a hitelezés alakulása Hazánk kockázati megítélésének vátozása jól tükröződik a nominális árfolyam alakulásán. A szeptember közepe és október 6-a közötti időszakban a hazai fizetőeszköz több mint 4 százalékkal értékelődött fel az euróval szemben, ami a legnagyobb erősödés volt a régióban. A javuló megítélés nagyrészt a fiskális fegyelem irányába eltolódó kormányzati kommunikáció következménye volt. Október közepétől azonban, elsősorban a közép- és hosszú távú fiskális kockázatok miatt megtört a trend, a forint több hullámban gyengülni kezdett, aminek az eredményeként az időszak végére a hazai fizetőeszköz visszagyengült a szeptember közepén megfigyelt szintre. A hazai kockázati felár proxyjaként használt CDS-spread szintén hasonló lefutást mutat. Bár összességében csökkent a mutató szeptember közepéhez képest, a visegrádi országok és a hazánkkal azonos kockázati besorolású államok CDS-spreadje gyorsabban mérséklődött, így Magyarország relatív pozíciója romlott. A felárak szeptember közepétől csökkenő pályán 30
mozogtak az azonos kockázati besorolással rendelkező országok mutatóival együtt. A kormány második akciótervének október 13-ai bejelentése után azonban emelkedni kezdtek, és ismét meghaladták a 300 bázispontot. A benchmark-hozamgörbe az elmúlt negyedévben, érdemben felfelé tolódott: a rövidebb lejáratokon 30-50 bázisponttal, míg a hosszabb lejáratokon 130-150 bázisponttal növekedtek az állampapírok másodpiaci kamatlábai. A hazai állampapír-piacot érzékenyen érinti a nyugdíjrendszer átalakítása, mivel a magán-nyugdíjpénztári eszközöknek közel a felét tette ki a magyar állampapír. Bár a rendszer átalakítása miatt visszaeső keresletet ellensúlyozhatja az államháztartási hiány csökkenése, jelenleg az látszik, hogy az átáramló tőke, illetve befizetés egy részét folyó kiadásokra használja fel a kormány. Így a két hatás eredőjeként az állampapírpiac likviditása csökkenhet, ami a hozamok emelkedésével, a külföldi és a befektetők piacon betöltött szerepének erősödésével jár. 18.
ÁBRA:
A
T É R SÉG D E V I Z Á I NA K Á R FOLYA M A A Z E U RÓVA L S Z E M B E N
(2010.
SZEPTEMBER
15. = 100)
104 103
2010. szept. 15 = 100
102 101 100 99 98 97 96 95
CZK
HUF
PLN
01.dec.
24.nov.
17.nov.
10.nov.
03.nov.
27.okt.
20.okt.
13.okt.
06.okt.
29.szept.
22.szept.
15.szept.
94
RON
Forrás: ECB
Szeptemberi konjunktúrajelentésünkben azt prognosztizáltuk, hogy az alapkamat az év végéig 5,25 százalékon marad, a kamatemelési ciklus pedig csak jövőre indul meg. Ezzel szemben a Monetáris Tanács novemberi ülésén 25 bázisponttal 5,5 százalékra emelte az irányadó 31
rátát. Bár az ülés jegyzőkönyvét egyelőre nem ismerjük, Simor András jegybankelnök elmondása szerint két javaslat volt terítéken: egy 25 bázispontos emelés, illetve az irányadó ráta szinten tartása, azonban csaknem egyöntetű döntés született a Tanácsban. A kamatemelési ciklus időben korábbra csúszását a kockázati megítélésünkben beállt változás, illetve az inflációs folyamatok is indokolják. Az elmúlt negyedévben beérkező adatok azt mutatták, hogy a dezinfláció megakadt. Számításaink szerint bár a költségbegyűrűzést akadályozza az alacsony aggregált kereslet, azonban így is jelentős impulzust okoz a hazai fogyasztói árakban a mezőgazdasági termelői árindex sokkja. Intézetünk előrejelzése szerint sem idén, sem jövőre nem teljesül az inflációs cél, a fogyasztói árindex meghaladja a 3 százalékot az előrejelzési horizonton. A jegybank a szigorítással egyértelműen jelezte, hogy elkötelezett az inflációs cél tartása mellett. A munkapiac továbbra is laza, mivel a ciklikus munkanélküliségi ráta magas szinten áll. Ez a nominális béremelkedés lassulását vonhatja maga után, ami tükröződik a versenyszféra bérindexében is. A béremelkedés rátája azonban lefelé torzít, mivel nem veszi figyelembe, hogy az elmúlt negyedévben az alacsonyabban kvalifikált, alacsonyabb nominális bérrel rendelkező munkaerő lépett vissza a foglalkoztatottak közé. Így a valós béremelkedés valószínűleg továbbra is inkonzisztens az inflációs céllal. A bérinfláció felpörgését jelzi előre a minimálbér 2011-es 6,1 százalékos emelkedése is. A magyar ármeghatározó aktorok a tavalyi évi jelentős gazdasági visszaesés ellenére nem észleltek jelentős csökkenést az inflációban, ezért az inflációs várakozásaik is csak lassan mérséklődtek az elmúlt egy év során, és a kérdőíves megkérdezések alapján számszerűsített indikátor továbbra sem konzisztens az inflációs céllal. A többi inflációs várakozásokkal együtt mozgó proxyváltozó (szolgáltatások árindexe, a nominális béremelkedésnek a termelékenységet meghaladó mértéke) meglehetősen vegyes képet mutat, így egyértelmű következtetéseket egyelőre nem vonhatunk le a gazdasági szereplők várakozásainak horgonyzottságáról. Az elmúlt negyedévben érdemben megnőtt annak a kockázata, hogy a következő időszakra előre jelzett magasabb inflációs pálya ismételten a várakozások magas szinten való rögzüléséhez, esetleg növekedéséhez vezet.
32
19.
Á B R A : I N FL Á CI ÓS VÁ R A KOZ Á S O KAT KÖZ E LÍ TŐ A DATOK A LA KU LÁ SA
(AZ
E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D ŐSZ A KÁ NA K BÁ Z I SÁ N )
12 10 8 6 4 2
Bérinfláció-termelékenység index
Inflációs cél
Fogyasztói árindex
Szolgáltatások árindexe
III.
II.
2010 I.
IV.
III.
II.
2009 I.
IV.
III.
II.
2008 I.
IV.
III.
II.
2007 I.
0
Inflációs várakozások Forrás: Az MNB Inflációs jelentése, KSH
Prognózisunk szerint az alapkamat emelése jövőre folytatódik. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegybanki döntéshozók inkább több kisebb lépésben változtatják az alapkamatot, így nagy valószívűséggel 25 bázispontos szigorítások következnek be. Az idei év végén így 5,5 százalékos alapkamatot prognosztizálunk. A kamatemelési ciklus várhatóan jövő év közepén szakad meg, 2011. év végére 6,25 százalékos irányadó rátát jelzünk előre. A vállalati és a háztartási kihelyezett hitel mennyisége a harmadik negyedévben tovább csökkent, azonban a nettó hitelflow zsugorodása mérséklődött, ami kedvező jel, bár egyértelmű trendfordulóra csak a jövő év közepétől számítunk. A vállalati hitelek nem ár jellegű feltételei a jegybank Hitelezési felmérése5 alapján az elmúlt negyedévben nem szigorodtak tovább. Ezzel szemben a háztartási hitelek esetén további szigorításokra került sor a jogszabályi környezet megváltozása miatt, aminek következtében a devizahitelek folyósítása gyakorlatilag megszűnt ebben a szegmensben. Bár a háztartások nettó hitelnyújtók, a forint leértékelődése miatt a folyóáras hitelállomány a harmadik negyedévben alig csökkent.
5
http://www.mnb.hu/Penzugyi_stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi felmeres/mnbhu_hitelezesi_ felmeres_201008.
33
20.
ÁBRA:
A
HÁ Z TA RTÁ S OK ÉS A VÁ L LA LATO K NE T TÓ H I T E L F E LV É T E LE ( M I L L I Á R D FOR I NT )
1000 800
mrd. HUF
600 400 200 0 -200 -400 2004 I. II. III. IV. 2005 I. II. III. IV. 2006 I. II. III. IV. 2007 I. II. III. IV. 2008 I. II. III. IV. 2009 I. II. III. IV. 2010 I. II. III.
-600
Háztartási hitelek
Vállalati hitelek belföldről
Összesen
Forrás: MNB – Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2010 november
A vállalati hitelezés felfutására csak jövő év közepén számítunk. A belső kereslet és a külső konjunktúra szívóhatása miatt a vállalatok kapacitáskihasználtság-mutatói emelkedni fognak jövőre, ami a hitelkereslet élénkülését vetíti előre. A gazdasági növekedés azonban továbbra is törékeny, ezért jelentős kockázatok övezik a fordulópont idejét. Mindemellett a hitel kínálati korlátainak oldódását, illetve a bankok kockázatvállalási hajlandóságának növekedését is számos tényező lassíthatja: továbbra is magas a bankok hitel/betét mutatója, a bankadó jelentős forrásokat von el a pénzügyi szektortól, ami a jövedelmezőséget érdemben csökkenti, illetve a romló hitelportfolió miatt továbbra is konzervatív hitelezési politikát fog folytatni a pénzügyi szektor. A lakossági hitelezésben a fordulatra csak 2012-ben számítunk. Összességében elmondható, hogy az alacsony hitelezési aktivitás továbbra is a gazdasági növekedés effektív gátját képzi.
34
Fiskális politika Az elmúlt néhány hónapban sok új fejlemény látott napvilágot a költségvetési politika berkein belül. Módosult némileg az idei költségvetés szerkezete, új adókat vetettek ki, elkészült a jövő évi költségvetési törvény tervezete, döntés született a személyi jövedelemadó átalakításáról és olyan, részleteiben még nem tisztázott cselekvési terv született a nyugdíjrendszer második pillérének felszámolásáról, amely hosszú távon befolyásolja mind a költségvetési hiány, mind pedig az államadósság alakulását.
A 2010-es költségvetés alakulása Az idei költségvetés egyik legérzékenyebb pontja továbbra is a társasági adóból várható bevétel alakulása. Bár az elmúlt negyedévben publikált államháztartási adatok alapján nem növekedett tovább a különbség a tervezett és a várható adóbevétel között, az eltérés így is jelentős. Becslésünk szerint a társasági adóból származó bevétel az év végén 200-300 milliárd forinttal maradhat el a tervezett összegtől (nem számítva az év közben meghirdetett adócsökkentés hatását). Az első tíz hónap adatai alapján ekkora eltérést más adónemekben nem várunk, az egyenlegre gyakorolt hatásuk azonban így is számottevő. Előrejelzésünk szerint jócskán elmarad a törvényi előirányzatban szereplő összegtől a személy jövedelemadóból, az illetékbefizetésekből, a jövedéki adóból és némileg a járulékokból származó bevétel is. Összességében az adóbevételekre vonatkozó legfrissebb előrejelzésünk nagyjából megegyezik a negyedévvel korábbi prognózisunkkal. Az első tíz hónap adatai alapján úgy látjuk, hogy az évközi kormányzati intézkedések nélkül 350-450 milliárd forinttal kevesebb bevételre számíthatna a kormány az előirányzathoz képest. Az államháztartás kiadási oldalának vizsgálatakor az egyedi intézkedések miatt sokkal kevésbé lehet támaszkodni a korábbi évek tapasztalataira. Ennek ellenére érdemes megvizsgálni az évközi adatokat is, hogy legalább nagy vonalakban képet kapjunk a gazdálkodás alakulásáról. A költségvetési szervek kiadásainak a költségvetési szervek bevételeivel csökkentett értéke (továbbiakban: a költségvetési szervek hiánya) október végére elérte az 1197 milliárd forintot, amely az e sorra tervezett éves deficit 86 százaléka. Ez az arány az elmúlt években 65-75 százalék körül alakult. Ahhoz, hogy a költségvetési szervek hiánya ne haladja meg a tervezett szintet, arra lenne szükség, hogy a következő két hónapban ez a hiány mindössze 70 milliárd forinttal növekedjen, miközben reálértéken az elmúlt években átlagosan 300 milliárddal nőtt a deficit az év utolsó két hónapjában. Bár az említett körülmények miatt a fenti összehasonlításból levonható következtetéseket komoly távolságtartással kell kezelni, az elmúlt évek költségvetési tervezéssel kapcsolatos
35
tapasztalatai megerősíthetik a költségvetési szervek túlköltekezésével kapcsolatos félelmeket. A mindenkori kormány ugyanis rendszeresen alulbecsüli az állami működési funkciókra6 fordított összeg nagyságát. Az idei túlköltekezés kockázatát növeli az is, hogy a költségvetési tervezetben az e soron szereplő összeg reálértéke még a 2004-es tényszámoknál is kevesebb. Ez azt jelenti, hogy a tervek szerint idén a tavalyi tényszámokhoz viszonyítva 15 százalékkal kevesebbet költhet magára az állam, ám a strukturális átalakítások hiányában kétséges, hogy sikerül-e a tervet végrehajtani. Javítja ugyanakkor az egyenlegre vonatkozó kilátásokat az a decemberi kormányhatározat, amely elrendeli, hogy a kormány irányítása alá tartozó fejezetek decemberben nem költhetnek többet, mint novemberben. Becslésünk szerint a költségvetési szervek terven felüli hiánya 100-200 milliárd forinttal rontja az egyenleget. Az önkormányzatok harmadik negyedéves gazdálkodásáról szóló adatok nem csökkentik a szektor várható egyenlegével kapcsolatban korábban megfogalmazott aggodalmakat. A második negyedévben tapasztalt, a korábbi kötvénykibocsátásokból származó bevételek elköltésén alapuló jelentős vagyonvesztés véget ért, így a szektor nettó pénzügyi vagyona, mely 2008-ban még 400 milliárd forint volt, és az idei első félév végére 52 milliárdra csökkent, a harmadik negyedévben nem apadt tovább. Azonban kedvezőtlenebb képet kapunk a július– szeptember közötti időszakról, ha a negyedéves vagyonváltozásokat a szezonális ingadozások ismeretében vizsgáljuk. 21.
ÁBRA:
AZ
ÖN KOR M Á N Y Z AT I SZ E K TO R VAGYO N VÁ LTOZ Á SÁ N A K É V E N B E LÜ L KU M U LÁ LT A LA KU LÁ SA ( A G D P SZ Á Z A LÉ KÁ BA N )
1 0,5 0 -0,5 -1 -1,5 I. né 2006
2007
II. né 2008
2009
III. né 2010
IV. né
2010 előirányzat (ESA)
Forrás: MNB
6
Az idetartozó kiadási tételek: törvényhozás, igazságszolgáltatás, védelem, rendvédelem és közbiztonság, tűzvédelem, műszaki fejlesztés, alapkutatás.
36
A szektor vagyoni helyzete ugyanis az elmúlt évek mindegyikében javult a harmadik negyedévben, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok vagyona a 2010-es év első három negyedévének mindegyikében kedvezőtlenebbül alakult, mint bármikor az elmúlt évek folyamán. Mindezek ismeretében úgy látjuk, hogy a szektor egészére tervezett hiány megvalósítását nagyon jelentős kockázatok övezik. Ahhoz, hogy a költségvetésben szereplő GDP-arányos 0,7 százaléknál ne legyen nagyobb a deficit, úgy kell gazdálkodniuk az önkormányzatoknak az utolsó negyedévben, hogy a vagyoni pozíciójuk ne romoljon tovább. Mivel az elmúlt tíz évben ilyen még nem fordult elő az utolsó három hónapban, ezért az igazi kérdés nem az, hogy nagyobb lesz-e a hiány, hanem hogy mennyivel. Becslésünk szerint az önkormányzati szektor terven felüli hiánya 100-200 milliárd forinttal rontja az egyenleget. Az év közben bejelentett kormányzati intézkedések jelentősen átalakították a költségvetési pályát. Az első akcióterv részeként meghirdetett pénzügyi különadó 190 milliárd forinttal, a zárolások további 120 milliárd forinttal javították az egyenleget, miközben a társasági adó csökkentése és a kisadók eltörlése várhatón 70 milliárd forinttal növelik a hiányt. Az elmúlt negyedévben két olyan intézkedés született, melyek jelentősen befolyásolják az idei költségvetés alakulását. A kormány különadót vetett ki három ágazatra, a bolti kiskereskedelemre, a távközlésre és az energiaszektorra, mely adók összesen 160 milliárd bevételt jelentenek. Hasonlóképp növeli a bevételeket a magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányítása, mely 60 milliárd forinttal javítja az egyenleget. A fenti intézkedések mellett kormányzati információk szerint 60 milliárd forint terven felüli bevételt jelentenek a büdzsének azok, akik még tavaly visszaléptek a magán-nyugdíjpénztárból az államiba, és várhatóan a kamatkiadásokra is 50 milliárd forinttal kevesebbet kell költenie a kormánynak. Nem várt kiadás ugyanakkor az árvízkárok és az iszapkatasztrófa károsultjainak nyújtott állami segítség, mely az idei évben elérheti a 30-70 milliárd forintot. 3.
TÁBLÁZAT: AZ EGYES TÉNYEZŐKNEK A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEGRE GYAKOROLT HATÁSA (2010)
Költségvetési tételek Adóbevételek alakulása intézkedések nélkül Kockázatok a kiadási oldalon Adórendszert érintő intézkedések (29 pont) Kiadásoldali intézkedések (zárolások) Egyéb bevételek és kiadások (magán-nyugdíjpénztári átlépők, kedvezőbb kamatpálya, árvíz) Éves tartalék (stabilitási+általános) Várható egyenlegváltozás önkormányzatok nélkül Önkormányzatok gazdálkodása ÖSSZESEN Forrás: Saját számítás
37
Milliárd Ft
GDP, %
–400 –150 340 120
–1,5 –0,6 1,3 0,4
50
0,2
210 170 –150 20
0,8 0,6 –0,6 0,1
A makrogazdasági környezet számottevő változása nélkül is jelentősen átalakul a költségvetés pályája a tervezetthez képest, miközben prognózisunk szerint sem az adócentralizáció, sem az újraelosztás mértéke nem módosul. A bevételi oldalon új adókkal és átcsatornázott járulékokkal kompenzálja a kormány, hogy az összes adóbevétel a kormányzati intézkedések nélkül messze elmaradna a tervezettől. A kiadási oldalon a várható túlköltekezést az év közben bejelentett zárolások csak tompítani tudják, ám a jelentős tartalék- és az egyéb bevételek miatt a központi kormányzat többlete prognózisunk szerint képes lesz kiegyenlíteni az önkormányzati szektor terven felüli hiányát. Becslésünk szerint az államháztartás hiánya GDP-arányosan 3,7 százalék körül alakul, ám a végleges egyenleg a negatív és pozitív kockázatok miatt még mindkét irányban eltérhet akár 0,3 százalékponttal. Különösen a kiadási oldalt övezi nagy bizonytalanság. Óvatos és takarékos gazdálkodással – mind a központi kormányzat, mind az önkormányzatok szintjén –, még a tervezettnél is sokkal jobb lehet az egyenleg, ellenkező esetben viszont túllépheti a hiány az előirányzatban szereplő értéket.
A 2011-es költségvetés A jövő évi költségvetés tervezete szerint az államháztartás összes GDP-arányos kiadása az idei évre várható 49,2 százalékról kismértékben, 48,7 százalékra csökken, az összes bevétel pedig 45,4 százalékról 45,9 százalékra emelkedik. A GDP-arányos maastrichti hiány a költségvetési tervezet szerint az idei 3,8 százalékról 2,9 százalékra csökken jövőre, míg a kamatfizetéssel csökkentett elsődleges egyenleg várhatóan 0,9 százalékos többletet mutat majd. A jövő évi költségvetés bevételi oldala több szempontból is jelentősen átalakul az elmúlt évekhez képest. Korábban az adókból származó bevétel átlagosan az összes bevétel 83-85 százalékát jelentette, jövőre viszont ez a szám 80 százalékra csökken. Ennek egyik oka a magánnyugdíjpénztári átlépők eddig felhalmozott vagyonának részleges felhasználása: a költségvetési törvény szerint az összes vagyonból jövőre 529 milliárd forintot költ el az állam, ami a teljes portfolió egy hatodát, az effektív értékesíthető eszközök egy harmadát teszi ki. Hasonlóan jelentős változás figyelhető meg az Európai Uniótól származó bevételek alakulásában. A jövő évre tervezett 1167 milliárd forint reálértéken közel 500 milliárd forinttal több, mint az idei évre tervezett bevétel és a 2009-ben ténylegesen realizált EU-s támogatás.
38
22.
ÁBRA:
AZ
E U RÓ PA I U N I Ó S TÁ M OG ATÁ S OK B Ó L SZ Á R M A Z Ó KÖ LT SÉG V E T É SI B E V É T E LE K
T E RV E Z E T T ÉS T É N Y LEG E S A LA KU LÁ SA ( M I L LI Á R D FOR I NT,
2011- E S
Á R A KO N )
2010
2011
1400 1200 1000 800 terv
600
tény
400 200 0 2005
2006
2007
2008
2009
Forrás: NGM
Az elmúlt hónapokban jelentősen átalakult a magyar adórendszer, és ez nyomon követhető a 2011-es költségvetés bevételi számain is. A változtatások a már meglévő adónemek közül elsősorban a személyi jövedelemadót és a társasági adót érintik, de átalakul a járulékfizetés rendszere is, miközben átmeneti jelleggel egy sor új adónemet vezetett be a kormány. A változtatások hatására a személyi jövedelemadóból származó bevétel jövőre a költségvetési törvénytervezetben szereplő becslés szerint 314 milliárd forinttal mérséklődik, a társasági adó csökkentése pedig 195 milliárd forinttal rontja az egyenleget. Ezzel szemben a magánnyugdíjpénztári befizetések átirányítása 360 milliárd forint, a három szektorra (bolti kiskereskedelem, távközlés és energia) kivetett különadó 161 milliárd forint, a banki különadó 187 milliárd forint, a munkavállalói járulék 0,5 százalékpontos emelése 40 milliárd forint többletet jelent. A költségvetési tervezetben szereplő előirányzatok szerint a teljes adóbevétel az intézetünk által idénre várt 10 240 milliárd forintról 10 380 milliárd forintra nő jövőre, ez reálértéken közel 300 milliárd forintos csökkenést jelent. Növekvő GDP mellett ez azt jelenti, hogy a teljes adócentralizáció GDP-arányos nagysága jövőre az 36,5 százalékra csökken az idén várható 38 százalékról. A jövő évi költségvetésben az összes (konszolidált) kiadás nagysága 13 850 milliárd forint. A 2010-es költségvetési előirányzathoz viszonyított 4-5 százalékos nominális növekedés azt jelenti, hogy a kiadási főösszeg reálértéken nem változik az idei évhez képest.
39
23.
Á B R A : A KI A DÁ SI O L DA L SZ E R KE Z E T E R E Á LÉ RT É KE N ( M I LL I Á R D FOR I NT,
2011- ES
Á R A KO N )
5500
17000
4500
16000
3500
15000
2500
14000
1500
13000
500
12000 2004
2005 2006 2007 Általános működési funkciók Egészségügy Gazdasági funkciók Egyéb
2008
2009 2010* 2011* Oktatás Társadalombiztosítás Államadósság-kezelés ÖSSZES KIADÁS (JOBB TENGELY)
Forrás: NGM
Összesen reálértéken annyit költ az állam 2011-ben, mint 2004-ben, és 2600 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2006-ban. Jövőre az általános működési funkcióra fordított kiadások nagysága a 2010-es tervezetthez képest az infláció mértékén felül további 5 százalékkal növekszik, bár épp ez az a tétel, amelynek esetében a tervezett és a tényleges kiadások között nagyon jelentős különbség alakult ki a korábbi években. A terület egyik nagy nyertese – jórészt az uniós elnökségünkhöz kapcsolódó költségek miatt– a külügy, ezenkívül jócskán az infláció felett növekszik a rendvédelemre, a közbiztonságra és a tűzvédelemre szánt összeg. Az oktatásra és az egészségügyre szánt állami pénzek nagysága nagyjából az infláció mértékével emelkedik. Ez utóbbin belül azonban az infláción túl további 5 százalékkal nő a kórházak támogatása, miközben a rendelői, fogorvosi szolgáltatások állami finanszírozása 10 százalékkal csökken. A kórházi finanszírozáson belül jelentősen csökken a helyi önkormányzatok szerepe, ami arra utal, hogy a központi kormányzat a kormány korábbi ígéreteinek megfelelően átveszi az önkormányzatoktól a kórházak egy részének működtetését és finanszírozását is. A társadalombiztosításon és egyéb jóléti szolgáltatásokon belül jelentősen csökken mind a munkanélküli-ellátásokra, mind a családi pótlékra, valamint az egyéb szociális támogatásokra szánt összeg, ezt azonban kompenzálja a nyugellátások finanszírozásának inflációt meghaladó növelése. A gazdaság az egyetlen területet, melyre sokkal több jut jövőre, mint a korábbi években – igaz, a növekményt elsősorban az uniótól várja a kormány. Ha sikerül megvalósítani a bevételi oldalra vonatkozó terveket, akkor reálértéken is 340 milliárd forinttal többet költhet a kormány a gazdasági funkciókra, mint 2010-ben. A közel 20 százalékos többletből, különösen sokat profitálhat a mezőgazdaság, a közúti, valamint a vasúti közlekedés, de min40
den sorban nagyobb összeg szerepel, mint a korábbi években. Komoly könnyebbséget jelenthet ugyanakkor a kormány számára, hogy az idénre tervezett összegnél több mint 200 milliárd forinttal kevesebbet kell kamatfizetésre fordítania jövőre. A közgazdasági osztályozásból az derül ki, hogy a közszféra létszámának csökkentésére, illetve az állami kiadások mérséklésére vonatkozó kormányzati bejelentések hatásait még nem vezették át a jövő évi költségvetésen. A személyi kiadások, valamint a termékek és szolgáltatások vásárlására fordítható összeg reálértéken is kissé emelkedik a 2010-es előirányzatban szereplő összeghez képest, miközben a közszolgáltatások kiadásai még így sem érik el a 2006-os érték 80 százalékát. A várható egyenleg szempontjából meghatározó, hogy a jövő évi költségvetésben jelentősen csökken a tartalék nagysága a korábbi évekhez képest. Ezen belül kisebb mértékben zsugorodik a szabadon felhasználható tartalék, 153 milliárd forintról 90 milliárd forintra, azonban a céltartalék és egyéb tartalék a tavalyi 189 milliárdról 12 milliárd forintra csökken. Ennek az az oka, hogy az elmúlt években különböző címen (kamatkockázati tartalék, stabilitási tartalék) megvalósított elhatárolások hiányoznak a jövő évi költségvetésből. A legfrissebb adatok szerint a bruttó államadósság 2010 harmadik negyedévének a végén a GDP 81,4 százaléka volt. A államadósság jövő évi alakulásáról és finanszírozásáról azonban, részben a magán-nyugdíjpénztári átlépők vagyonával kapcsolatos kérdőjelek miatt egyelőre nagyon keveset lehet tudni. 2011-ben a költségvetés folyó évi bevételein túl nagyjából 2950 milliárd forintnyi forrásbevonásra van szüksége az államnak. Bár az Államadósság Kezelő Központ részletes jövő évi terve még nem nyilvános, a már megjelent hivatalos dokumentumokból az derül ki, hogy a teljes forrásigénynek több mint a felét forintállampapírok kibocsátásával készül finanszírozni a kormány. Emellett viszont a lejáró devizahitelek és devizakötvények törlesztését egyaránt devizakötvények kibocsátásából készül pótolni. Ez azt jelenti, hogy olyan mértékű devizakötvény-kibocsátásra készül 2011-ben a kormány, amelyre az elmúlt években nem volt példa. Emiatt különösen fontos a hiteles és a pénzügypiac szereplői által is fenntarthatónak minősíthető gazdaságpolitikát folytatni. Intézetünk megítélése szerint az államháztartás hiányával kapcsolatban kiegyenlítik egymást a kockázatok. Miközben a személyi jövedelemadóból és járulékokból némileg alultervezi a kormány a várható bevételeket, a korábbi éveknél jóval kevesebb tartalék miatt a többletforrásra valószínűleg szüksége is lesz az államháztartásnak. Mindezek miatt úgy ítéljük meg a benyújtott költségvetési törvénytervezet alapján, hogy a 2011-re várt 2,9 százalékos hiány megvalósítható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az idei évhez hasonlóan a jövő évi hiánycsökkentést ideiglenes bevételi forrásokból készül finanszírozni a kormány. Ha a válságadók kifutnak, a magán-nyugdíjpénztári vagyon fennmaradó részét államadósság-csökkentésére fordítja a 41
kormány, és életbe lép a 2013-ra tervezett adócsökkentés, akkor csak jelentős költségvetési kiigazítással tartható a hiány.
Változások a személyi jövedelemadóban Jövőre jelentősen átalakul Magyarországon a személyi jövedelemadózás rendszere, ami szinte minden adófizető számára változást jelent majd. A 2009-es adóbevallások szerint közel 800 ezer ember készített adóbevallást adókötelezettség nélkül, nekik (jellemzően az adójóváírás miatt) 2011-ben sem kell adót fizetniük. Nagyjából bruttó 65 ezer forinttól kell adótöbbletre számítani, mely bruttó 190 ezer forintig 750 és 2100 forint nettó jövedelemcsökkenést jelent havonta. Bruttó 190 ezer és 270 ezer forint között 2100 és 4700 forint között alakul az adóemelés, a legérzékenyebben pedig azokat érinti az adóváltozás, akik havonta 210 ezer forint körül keresnek. Az előjel nagyjából 280 ezer forintnál fordul, és innentől kezdve dinamikusan csökken az adófizetési kötelezettség. Ez bruttó havi 300 ezer forintnál 2500 forint, 400 ezer forintnál 18 800 forint, félmilliónál pedig havonta közel 50 ezer forint megtakarítást jelent. 1 millió forintos havi jövedelemnél az adócsökkentés eléri a bruttó bér 14 százalékát, és ez a szám havi 4 millió esetében már 18 százalék. A gyermekek után járó adókedvezmény jelentős növekedése szintén befolyásolja a jövő évi adókötelezettség várható alakulását, ezért a továbbiakban ezt is igyekszünk beilleszteni a hatásvizsgálatokba. Számításaink szerint egy vagy annál több gyermek estén mindenképp jól jár az adófizető, az adócsökkentés korlátja sokáig maga az adókötelezettség. Három gyermek esetén nagyjából 487 ezer forint bruttó jövedelemig nem kell adót fizetni. Mivel három gyermek után már eddig is járt adókedvezmény, ezért 200 ezer forintig nagyobb mértékben csökken az adófizetési kötelezettsége a kétgyermekeseknek, mint a háromgyermekeseknek, utána viszont egyre nagyobb az eltérés az utóbbiak javára. 4.
TÁBLÁZAT:
EGY
FŐRE
SZÁMÍTOTT
HAVI
ADÓVÁLTOZÁS
2011-BEN
2010-HEZ
KÉPEST
JÖVEDELEM ÉS GYERMEKSZÁM SZERINT (EZER FORINT)
Havi bruttó jövedelem
70
100
150
200
250
300
350
400
450
500
700
1000
0 gyerek
2
2
1
3
4
–3
–9
–19
–29
–39
–80
–141
1 gyerek
0
–6
–9
–7
–6
–13
–19
–29
–39
–49
–90
–151
2 gyerek
0
–6
–17
–17
–16
–23
–29
–39
–49
–59
–100
–161
3 gyerek 0 0 –5 –16 Forrás: Saját számítás az APEH adatai alapján
–33
–52
–68
–88
–108
–126
–167
–228
Becsléseink az intézkedések eredményeképpen nagyjából 1 millió ember adója nem változik, 1,5 millió ember adója csökken jelentős mértékben, átlagosan 20 ezer forinttal, és 2 millió ember adója kismértékben, átlagosan 1-2 ezer forinttal emelkedik. 42
Ahhoz, hogy értékelni tudjuk az adóváltoztatások hatását a munkaerő-kínálatra, meg kell vizsgálnunk a marginális adókulcs alakulását. Ez mutatja meg, hogy 100 forint többletjövedelemre a különböző alapfizetések mellett mekkora többletadó jut. A mutató értéke különösen a magasabb jövedelműek körében fontos, hiszen esetükben a pluszjövedelmekre jutó adó nagyságának sokkal nagyobb a szerepe abban a döntésben, hogy növeljék-e munkakínálatukat, illetve hogy jövedelmüknek mekkora részét jelentsék az adóhatóság felé. Számukra az adórendszer átalakítása jelentős változást hoz. A 2010-es adórendszerhez képest ugyanis az a legnagyobb eltérés, hogy az adójóváírás kifutása után, nagyjából 260 ezer forint felett a pluszjövedelem után fizetendő adó végig 16 százalékkal kevesebb lesz, mint 2010-ben volt. 24.
ÁBRA:
AZ
EGY E S J ÖV E D E LM I SZ I N T E K HE Z TA RTOZ Ó M A RG I NÁ L I S A D Ó KU LC S
2010- B E N
ÉS
2011- B E N
35% 30% 25%
2011
2010
20% 15% 10% 5% 0% Havi bruttó jövedelem (ezer forint) Forrás: Saját számítás
Az adónemmel szemben megfogalmazható elvárások mentén a személyi jövedelemadóval kapcsolatos változásokat az alábbiak szerint értékelhetjük:
A változtatás nagyon jelentős átcsoportosítást eredményez a vertikális méltányosság tekintetében. Az eddigi különösen progresszív adórendszer újraelosztó szerepe csökken, a legtehetősebbek hozzájárulása jelentősen mérséklődik. Ezzel párhuzamosan felértékelődik a gyermekvállalás, bár a támogatási forma jellege (adókedvezmény) és mértéke miatt ez is különösen a magasabb jövedelműek számára jelent adómegtakarítást. A változás eredményeképpen a gyermeket nevelők mindenképp jól járnak, ám a gyermektelenek nagyon jelentős része, még az átlagfizetés másfélszeresénél is kismértékű adóemelésre számíthat.
A munkakeresletre gyakorolt hatás komplex. Míg a gyermektelenek esetében kis mértékben növekszik az adó nagysága, a gyermeket nevelők és a tehetősebbek adója csökken. Mivel Magyarországon az alacsony képzettségűek körében a legrosszabb a foglalkoztatás helyzete és a számukra potenciálisan elérhető állások jellemzően az átlagnál alacsonyabb bért kínálnak, ezért különösen fontos, hogy az alsó jövedelmi ti43
zedekben hogyan változik az adóék. Mivel ez a gyermektelenek esetében nő, a gyermeket nevelők esetében csökken, így nehéz megbecsülni a foglalkoztatásra gyakorolt hatást.
A marginális adókulcsnak a munkakínálatra gyakorolt hatása leginkább a magas jövedelműek esetében számít. Nem csupán azért, mert körükben nagyobb az adóváltozás várható hatása, hanem mert munkakínálatuk érzékenyebben reagál a határadókulcs alakulására. A változás nyomán becsléseink szerint a foglalkoztatás növelése kevésbé, a bejelentett jövedelem arányának emelkedése inkább várható.
Az egységes (tehát a nem összevont jövedelmekre is kiterjesztett) adókulcs bevezetése biztosan növeli a versenyképességet és az adómorált is.
44
Külső egyensúly A folyó fizetési mérleg többlete némileg mérséklődött a harmadik negyedévben, azonban az aktívum a második negyedévben így is csaknem 400 millió eurót tett ki. Az aktívum csökkenésének hátterében elsősorban a reálgazdasági tranzakciók euróban mért egyenlegének a stagnálása és a jövedelemsor passzívumának emelkedése áll. A hazánkban működő nemzetközi cégek profitabilitásának helyreállásával a jövedelemsor hiánya fokozatosan emelkedik, azonban ezt a folyamatot a szektoriális különadók ideiglenesen megállítják. Amennyiben a különadót a vállalatok tovább tudják hárítani a fogyasztókra, a jövedelemsor passzívuma ismét emelkedni kezd, ezért a folyó fizetési mérleg aktívumának csökkenésére számítunk 2011-ben. A háztartásoknál az előző negyedévben megfigyelhető kiugróan magas finanszírozási képesség korrigálódott az előzetes pénzügyi számlák alapján, azonban a szektor finanszírozási képessége továbbra is elegendő az államháztartás finanszírozási igényének kielégítésére. Mivel a beruházási aktivitásban és a vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik fordulat, így a vállalatok továbbra sem támasztanak finanszírozási igényt, összességében a külföld finanszírozási képessége továbbra is negatív. 25.
Á B R A : A Z EGY E S SZ E KTOR O K N E T TÓ FI N A N SZ Í ROZ Á SI KÉ P E S SÉG E A
GDP
SZ Á Z A LÉ KÁ BA N *
15,0 10,0 5,0 0,0 -5,0 -10,0
Nem pénzügyi vállalatok
Államháztartás
Háztartások
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
IV.
III.
II.
2007. I.
IV.
III.
II.
2006. I.
-15,0
Külföld
*Megjegyzés: A 2010 harmadik negyedévére vonatkozó háztartási és államháztartási statisztikák előzetes adatok. Forrás: MNB
Előrejelzésünk szerint a hazai gazdaságnak a külfölddel szembeni finanszírozási képessége 2011-ig fennmarad. Bár a háztartások jövőre vonatkozó javuló kilátásai a finanszírozási igény csökkenése irányába hatnak, az adóváltozások épp a legmagasabb megtakarítási rátával ren45
delkező háztartások irányába csoportosítanak át jövedelmet. Összességében a háztartások finanszírozási képességének csökkenésére számítunk 2011-ben. Emellett a magán-nyugdíjpénztárak vagyonának becsatornázása a költségvetésbe érdemben csökkenti a nettó pénzügyi megtakarítások állományát. Összességében előrejelzésünk alapján a folyó fizetési mérleg 1,0, jövőre pedig 0,8 százalékos többletet mutat, ami továbbra is pozitív tartományban tartja nettó finanszírozási képességünket.
46
Táblázatok 5.
TÁBLÁZAT: ELŐREJELZÉS NEGYEDÉVES BONTÁSBAN (INDEXEK AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁNAK BÁZISÁN)*
2009 éves Bruttó hazai termék (volumenindex) A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) Kivitel volumenindex (nemzeti számlák alapján) Behozatal volumenindex (nemzeti számlák alapján) A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) Fogyasztói árindex (%) A jegybanki alapkamat időszak végén Munkanélküliségi ráta (%) A bruttó átlagkereset alakulása (%) A mezőgazdaság hozzáadott értékének változása (%) Az ipari hozzáadott értékének változása (%) Az építőipari hozzáadott értékének változása (%) A szolgáltatások hozzáadott értékének változása (%) A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában
*Kivéve munkanélküliségi ráta
47
–6,7 –8,1 –8,0 –9,6 –14,6 3,7 4,2 6,25 10,0 0,6 –15,2 –13,1 –6,3 –4,3 -0,5 –4,0
2010 I. 0,1 –3,7 –4,8 15,5 10,4 1,5 6,1 5,50 11,2 5,7 – – – – – –
II. 1,0 –5,0 –4,5 15,8 14,4 1,4 5,3 5,25 11,2 0,3 – – – – – –
III. 1,7 0,8 –2,6 13,9 13,0 1,2 3,8 5,25 10,9 1,5 – – – – – –
2011 IV 1,9 1,1 –0,4 12,0 11,8 1,4 4,2 5,50 10,8 2,9 – – – – – –
Éves 1,1 –1,7 –3,1 14,3 12,4 5,5 4,9 5,50 11,0 2,6 –15,0 9,0 –11,0 –0,2 1,0 –3,7
I. II. III. IV. Éves 2,8 3,0 3,4 3,9 3,3 1,8 3,0 3,3 4,0 3,0 2,0 3,2 4,7 5,3 3,8 10,1 9,8 8,9 8,3 9,3 10,1 10,0 8,6 7,9 9,1 1,6 1,5 1,3 1,6 5,8 4,4 4,5 4,1 3,8 4,2 5,75 6,00 6,25 6,25 6,25 10,8 10,6 10,5 10,4 10,6 2,1 2,8 3,0 3,2 2,8 – – – – 3,0 – – – – 7,0 – – – – 4,0 – – – – 2,0 – – – – 0,8 – – – – –2,9
6.
TÁBLÁZAT: AZ ELŐREJELZÉS VÁLTOZÁSA AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVHEZ KÉPEST
2010 Bruttó hazai termék (volumenindex) A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) Kivitel volumenindex (nemzeti számlák alapján) Behozatal volumenindex (nemzeti számlák alapján) A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) Fogyasztói árindex (%) A jegybanki alapkamat időszak végén Munkanélküliségi ráta (%) A bruttó átlagkereset alakulása (%) A mezőgazdaság hozzáadott értékének változása (%) Az ipari hozzáadott értékének változása (%) Az építőipari hozzáadott értékének változása (%) A szolgáltatások hozzáadott értékének változása (%) A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában
48
Szeptember 0,8 –3,6 –2,5 13,6 12,6 5,42 4,7 5,25 11 2,1 –12,5 7,6 –10,5 0,6 0,8 –4,0
December 1,1 –1,7 –3,1 14,3 12,4 5,5 4,9 5,50 11,0 2,6 –15,0 9,0 –11,0 –0,2 1,0 –3,7
2011 Változás 0,3 1,9 –0,6 0,7 –0,2 0,1 0,2 0,3 0,0 0,5 –2,5 1,4 –0,5 –0,8 0,2 0,3
Szeptember 2,8 1,6 2,4 9,2 9,1 5,79 3,7 5,5 10,8 3 –0,5 8,5 3,5 1,2 1 –3,3
December 3,3 3,0 3,8 9,3 9,1 5,8 4,2 6,25 10,6 2,8 3,0 7,0 4,0 2,0 0,8 –2,9
Változás 0,5 1,4 1,4 0,1 0,0 0,0 0,5 0,8 –0,2 –0,2 3,5 –1,5 0,5 0,8 –0,2 0,4
49
