Sporogenezis
Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/12009-0016 azonosítószámú projekt keretében
Sporogenezis mikrosporogenezis= pollenképződés •porzólevelek (mikrosporofillum) •pollenzsák (mikrosporangium) •pollen= mikrospóra pollen hím gametofiton makrosporogenezis= embriózsáksejt képződése •termőlevelek (makrosporofillum) •magkezdemény (makrosporangium) •embriózsáksejt= makrospóra embriózsáksejt női gametofiton
Makrogametogenezis női gametofiton: embriózsákból (makrospórából) •három felső sejt a petekészülék. •a nagyobb a petesejt •másik kettő a segítősejt
•három alsó sejt antipoda •középen maradó két mag egybeolvad: diploid vegetatív mag Összesen: 8 sejt
A megporzás virágpor (pollen) a bibére kerül típusai: •egy egyeden belül (önmegporzás) •két különböző egyed (idegenmegporzás) •különböző fajok között (kereszteződés): hibrid heterosztília: eltérő porzóhosszúság
Módjai: Vízmegporzás Szélmegporzás Rovarmegporzás
A megtermékenyítés
•megporzást követi •a pollen tömlőt hajt •a generatív sejt osztódik: két spermasejt mikrogametogenezis •a spermasejtek közül az egyik a petesejttel •a másik a diploid maggal olvad össze kettős megtermékenyítés
megtermékenyített petesejtből megtermékenyített központi magból nucellusz testéből integumentumokból
embrió endospermium perispermium maghéj
magkezdeményből
mag
Tápanyagraktározás a magban:
perispermium
endospermium sziklevél
valódi termés: csak a termő magházából
termésfal: •exokarpium
•mezokarpium •endokaprium
áltermés: a termőn kívül más virágrész is •vacok: szamóca, csipkebogyó, alma, tök; •lepellevelek: eperfa;
Termések csoportosítása húsos felnyíló
Bogyó Narancs Kabak
száraz
Tüsző Hüvely Becő Tok
zárt
Csonthéjas
Makk (aszmag, lependék) Kaszat Szem Szütyő
hasadó termések száraz, zárva maradó résztermésekre esnek szét: Makkocskák Ikerlependék Ikerkaszat
csoportos termések egy virágból több termés keletkezik: Tüszőcsokor Csonthéjas terméscsoport
Terméságazatok virágzatból kialakuló együtt terjedő termések: makk terméságazat: fügetermés bogyó terméságazat: ananász
A magvak és termések terjesztése Szél útján terjedő (anemochor) felületnagyobbító kélpződmények lependéktermések: kőris, szil, juhar; szárnyas magvak: fenyők, nyugati tuja, szivarfa, császárfa), apró méretük és nagy felületük miatt spóraszerűen: orchideamagvak. A víz útján terjedő (hydrochor) úszni tudnak a víz színén: fehér tündérrózsa, kókuszdió.
Az állatok útján terjedő (zoochor) endozoochor: az állat tápcsatornájában epiozoochor: az állat szőrén, tollán myrmekochor: hangyaterjesztés. ember által (anthoropochor) vetőmagok közé keveredve (például parlagfű), botanikus kertekből. önterjesztő (dinamochor) turgornyomás által: hüvely- és toktermés felrepedése, gólyaorrtermés egyes növények a magot el is ültetik (például földimogyoró, gémorr, árvalányhaj)
Nemzedékváltakozások A növényegyed életciklusa: •gametofiton: •sporofiton:
ivarsejtek ivartalan szaporítósejtek
ez a két szakasz a két nemzedék Tendencia: a gametofiton egyre kisebb, rövidebb életű és a sporofitonon „élősködik”
sporofiton nemzedék:
zárvatermők
haploid ivarsejtek egyesülése
termőben
diploid zigóta
magban növény kifejlődése
haploid ivartalan szaporítósejtek
pollen+embriózsák
gametofiton nemzedék: haploid spóra
pollen+embriózsák
ivarsejtek létrehozása.
sperma+petesejt
A növények fejlődéstörténete
•Hányféle élőlény népesíti be a földet? •Mi az oka ennek a rendkívüli változatosságnak? •Miért különböznek egymástól a földrészek élővilága?
A növényvilág fejlődéstörténete: több százmillió éves kísérletsorozat Célja: az élet számára rendelkezésre álló tér meghódítása, a természeti erőforrások minél hatékonyabb felhasználása. Alapelve: alapvetően gazdasági. Minél kisebb energia és anyag felhasználásával minél nagyobb produkció és utódbiztonság.
Az élővilág eddig leírt fajainak száma (kerekítve): Gerincesek Ízeltlábúak Puhatestűek Férgek Űrbelűek Szivacsok Tüskésbőrűek Állati egysejtűek Egyéb állatok Állatok:
42 580 874 420 50 000 36 200 9 000 5 000 6 100 30 800 270 000 1 324 100
Virágos növények 215 500 Harasztok 10 000 Mohák 23 000 Moszatok (algák) 26 900 Növények: 275 400 Valódi gombák Nyálkagombák Gombák: Kémoszatok Baktériumok Prokarióták Vírusok
46 500 500 47 000 760 4 000 4 760
Élővilág összesen
200 1 651 460 faj.
az élőlények 6 országa: Vírusok, Ősplazmások (baktériumok, ősbaktériumok és kékmoszatok), Eukarióta egysejtűek (eukariota algák, egysejtű állatok és nyálkagombák), Gombák (valódi gombák), Növények (mohák, harasztok, nyitva- és zárvatermők), Állatok (többsejtű állatok).
négy nagy evolúciós lépés a növényvilágban: Az élet kialakulása és az első növény megjelenése a Prekambriumban. A szárazföld meghódítása a felső Szilur és Devon folyamán. A magvas növények kialakulása és térhódítása a Karbon és Perm folyamán. A zárvatermő virágos növények megjelenése az Alsó Krétában.
Prekambrium
Az élet megjelenése (kb. 3,1 milliárd évvel ezelőtt); A fotoszintézis kialakulása, az oxigén feldúsulása a vízben és a légkörben; A sejtmag kialakulása (kb. 1 milliárd évvel ezelőtt); A növény és állatvilág fejlődésének szétválása.
Kambrium
•570–500 millió éve •a tengeri moszatvilág gazdag kibontakozása •zöld- és a vörösmoszatok
•a teleptest változatos kialakulása •mész és kovavázas moszatcsoportok robbanásszerű fejlődése.
Szilur
•500–405 millió éve •ózonburok: a szárazföldi élet megjelenése •a légkör oxigéntartalma 2%-ra (a mai 10%-ára) emelkedett
Devon • 405–350 millió éve • első szárazföldi növénycsoport, az ősharasztok (Psilpohytopsida) • kialakultak a szárazföldi léthez szükséges anatómiai tulajdonságok, szervek, mint a gyökérszőrök, az epidermisz, a kutikula, a gázcserenyílás (stoma), az ivarszerv (gametangium), a spóra, a szilárdító elemek és a szállítóelemek és a szállítónyalábok • heterospória és hozzá kapcsolódóan a mag • lemezes szerkezetű levél • kambium szövettípus, és vele a másodlagos vastagodás. első szárazföldi gombák és a mikorhizás együttélés lehetősége • első mohák.
Karbon •350–285 millió éve
•a harasztok tündöklésének kora •egyenlítői öv alá került szárazföldek •trópusi éghajlat •jelentős szerep a nyitvatermő magvaspáfrányoké •a földtörténet leghatalmasabb heterospórás fái: pikkelyfák (Lepidodentron), pecsétfák (Sigillaria), zsurlófák (Calamites) megindult a szárazföldi flóra területi elkülönülése •erdők energiafelvevő emeletei, a lombkorona-, cserje-, és a mohaszint
Perm •285–235 millió éve •a növényvilág első nagy őrségváltásának korszaka
•meleg száraz trópusi, szubtrópusi éghajlat •nedvességigényes nagy termetű harasztok kihalása •a szárazságtűréshez jobban alkalmazkodott nyitvatermők •fenyők (Coniferales) •cikászok (Cycadopsida), •bennettiteszek (Bennettitopsida) és •páfrányfenyők (Ginkgopsida). •a törzsfejlődés első lombhullató fái
A triász, jura és kréta
triász (235–195 millió éve)
jura (195–137 millió éve) kréta (137–67 millió éve) •zárvatermők alsó-kréta időszaki megjelenése •bennettiteszek kihaltak •cikászok és páfrányfenyők erősen visszaszorultak •fenyők a mérsékelt övbe és a hegyvidékekre húzódtak vissza
