Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2.
Tematika • • • • • •
Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék
Tézis • Biztosított Makedónia fennmaradása az átalakuló Balkánon? • Az albán etnikum destabilitása hatással van az országra?
Általános információk Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Terület: 25 713 km2 Népesség: 2 114 550 fő (2009. június) Összetétel: macedón 64,2%; albán 25,2%; török 3,8 %; cigány 2,7 %; szerb 1,8 %; egyéb 2,3 % (2002-es adatok) Függetlenség: 1991. szept. 15. University of Texas Libraries, saját kiegészítés
Forrás: CIA Factbook
Geopolitika: az államok fejlődését, nemzetközi kapcsolatrendszerét, szövetségi-hatalmi viszonyait földrajzi szempontból vizsgáló tudomány terület
Macedón kérdés • Makedónia, mint földrajzi egység • Gyenge öntudat, XX. század elejéig bolgárként kezelt lakosság • Török kiűzése után 3 részre szakadt: – Vardar (38% - Szerbia) – Égei (52% - Görögország) – Pirini (10% - Bulgária)
Pirini-Macedónia (10%)
Égei-Macedónia (52%)
Vardar-Macedónia (68 ezer km2 - 38%) History-of-Macedonia.com
Macedón kérdés • Makedónia, mint földrajzi egység • Gyenge öntudat, XX. század elejéig bolgárként kezelt lakosság • Török kiűzése után 3 részre szakadt: – Vardar (38% - Szerbia) – Égei (52% - Görögország) – Pirini (10% - Bulgária)
• Tito ismerte el először önálló etnikumként
Görögország Szlavofon lakosság öntudat erősödésének kockázata. 1991: Görög közigazgatási régió nevével való ütközés és Nagy Sándor zászlaja egyoldalú embargó – 1993: FYROM (The Former Yugoslav Republic of Macedonia) – 1995: kormányközi megállapodás Szaloniki kikötője megnyílt – 2009: Republic of North Macedonia (terv)
1992 - 1995
Forrás: flagsinformation.com
Bulgária Állami függetlenséget azonnal elismerte, de nemzeti létjogosultságot nem fogadta el.
Lingvisztikai - kulturális szemben állás: Bolgár irodalmi nyelv keleti-bolgár alapú, ennek dialektusa a nyugati-bolgár (~macedón nyelv). A macedón önálló nyelv - Nyelvtörvény 1999 (módosítás: 2008) Cirill és Metód macedón kisajátítása.
Szerbia Kockázatforrás: 90-es évek hadi eseményei, 36 000 szerb lakos
Határkérdés: 1992 Jugoszláv Szövetségi Köztársaság <-> Macedónia • ENSZ embargó – 1996 bizottság: 2001. július 1-én új határ
Egyház: Az önálló Macedón Ortodox Egyház politikailag alapított Szerb Ortodox Egyház (autokefál) nem ismeri el.
Koszovó • 2001: Macedóniában újra lejátszódott a koszovói helyzet: makedón erők az albán gerillák csaptak össze. • Koszovó nem ismeri el a Belgrád-Szopje határ egyezményt – 2007. március: Ahtisaari-terv – 2008. október 9: Koszovó elismerése – 2009. október: megállapodás
Albánia • Albán etnikai törzsterület (Vardar-völgye) macedóniai albán lakossága • Feketegazdaság • Koszovó és Albánia fúziója esetén albán kisebbségi függetlenedés
Nemzetközi kapcsolatrendszer ENSZ békefenntartók
Tagsági viszony: IMF (1992), WHO (1993), Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank(1993), Közép-európai Kezdeményezés (1993), Európa Tanács (1995), Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (1995), Délkelet-európai Együttműködési Szervezet (1996), WTO (2003), CEFTA (2006), Frankofónia (2001) 1999. április: NATO-tagjelölt 2005. december 16: EU-tagjelölt 2008. április 3: görög vétó NATO-tagsága ellen Forrás: Macedón Külügyi Minisztérium
Összegzés • Délkelet-európai térségi és nemzetközi viszonylatban is 18 év alatt stabilitást ért el, fejlődése megalapozott. • A növekedő albán lakosság (25% feletti) és a szomszédos etnikai gócok vonzása jelentős kockázatfaktorként hat Macedóniára.
Bibliográfia ÁBRAHÁM BARNA (2007): A Balkán képe a 19-20. századi magyar geopolitikai és tudományos gondolkodásban In: Regio: kisebbség, politika, társadalom, Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központ Budapest, 18. évf. 2. sz., pp. 47-78. BOTTLIK ZSOLT (2007): Az etnikai különbségek háttere Macedóniában az átmenet éveiben – In: Földrajzi Közlemények, Magyar Földrajzi Társaság Budapest, 131. évf. 4. sz., pp. 407-419. JUHÁSZ JÓZSEF (2005): A Nyugat-Balkán a mai nagyhatalmi politikában. In: A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában – In: Hungarovox Budapest, pp. 277-285. KAKASY JUDIT (2004): Dérens, Jean-Arnault: A Balkán elfeledett 'kis népei" - In: Kisebbségkutatás, Lucidus Kiadó Budapest, 13. évf. 1. sz., pp. 181-182. KAPRONCZAY PÉTER (1999): A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása – In: Pro Minoritate, Pro Minoritate Alapítvány Budapest, 7. évf. 1. sz., pp. 155-171. KATONA PÉTER (2005): A koszovói konfliktus történeti háttere - In: A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában, Hungarovox Budapest, pp. 217-241. KUKELY GYÖRGY (2008): Macedónia: a működő mozaik - In: A földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, Heiling Média Kft Budapest, 10. évf. 3. sz., pp. 76-81. RÓZSA TIBOR (2004): Macedón Köztársaság – In: A Balkán CIMIC kézikönyve, Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ Budapest, pp. 21-33. SZÁSZ JÓZSEF (2008): Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja - In: Külügyi szemle, Magyar Külügyi Intézet Budapest, 7. évf. 1. sz. , pp. 3-26. TINER TIBOR (2005): Tudományos konferencia a Balkán biztonságáról - In: Földrajzi értesítő, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 54. évf. 1-2. füz., pp. 189-191.
