május Meghívó. V. Pünkösdi kupa-meghívó Doba, május május 23

1. 2008. május2008.23.május 23.

Szilágyság/21.

21. Ára: 1 RON

Közös hazánk: a nyelv Az erdélyi tudományosság egy napra Szilágycsehbe költözött

V. Pünkösdi kupa-meghívó Doba, 2008. május 24. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete, Debren Község Polgármesteri Hivatala, Kisés Nagydoba RMDSZ szervezete és a Pro Doba Egyesület szeretettel meghívja Önt, hogy játékosként, nézõként vagy pártoló szurkolóként vegyen részt magyar közösségeink amatõr, harminc év fölötti öregfiúk focitornáján Kis- és Nagydobán, 2008. május 24-én (szombaton) délelõtt 8.00 órai kezdettel, a két falu bejáratánál létrehozott focipályán. Várunk szeretettel mindenkit, s fõleg azokat, akik szeretik a sportot és a barátságot, akiknek nem az eredmény, hanem a találkozás és az együttlét a fontos. Hajrá fiúk, semmi hiba, focizásra hív két Doba!

Az Erdélyi Múzeum – Egyesület zilahi és szilágysomlyói fiókszervezete, a Tövishát Kulturális Társaság, a Báthory István Alapítvány, a Pro Zilah Egyesület és a Hepehupa mûvelõdési folyóirat közös szervezésében zajlott le május 17-én Szilágycsehben az V. Szilágysági-kutatás napja. A helyszín megválasztása szerencsés egybeesés: tízéves az EME és a Tövishát Kulturális Társaság együttmûködése. A bevezetõben Vida Katalin, a társaság titkára értékelte azt a segítséget, amelyet az EME elnökétõl, Egyed Ákos akadémikustól kapott az egyesület, az elnök úr több elõadást tartott a Tövisháton, a jubileumi rendezvény védnökségét is elvállalta. A történelmi emlékezet építését, az anyanyelv ápolását, hagyományaink átörökítését szolgáló munkánk igazi irányítói voltak az évek során Péntek János professzor, az EME alelnöke, a KAB elnöke, Sipos Gábor az EME alelnöke, Bajusz István, a Zilah és vidéke fiókszervezet elnöke, Nagy Mihály Zoltán az EME –munkatársa, László László tanár, Fejér László újságíró. A felsorolt nevek arról beszélnek, hogy a kolozsvári Jókai utcában székelõ szellemi központ fontos szerepet játszik a kisközösségek megmaradásában. Domokos Ferenc, alpolgármester is hangsúlyozta köszöntõ beszédében annak fontosságát, hogy a tudományos eredmények, a magyar tudományos nyelv eljutott a Tövishátra is. Gyalay György a Társaság elnöke a Szilágycsehben folyó közmûvelõdési és kulturális munka elismerésének tartja az V. Szilágyság-kutatás napja tudományos ülésszaka Szilágycsehbe helyezését. (Folytatás a 2. oldalon)

TÁMOGATÁSÁVAL

Meghívó Az RMDSZ Szilágy megyei és zilahi szervezete szeretettel meghívja Önt és kedves családját május 25-én délelõtt 11.00 órai kezdettel a zilahi városi stadionon megrendezett hagyományõrzõ szilágysági napra! Töltsünk együtt pár órát kellemes légkörben! Az anyaországon kívül élõ magyarok, hogyan éltük át az elmúlt 50 évet? Mi az, ami átsegített bennünket a nehéz idõkön? Hogyan tudtuk a nehézségek ellenére is megõrizni önmagunkat? Miért volt fontos számunkra, hogy ne veszítsük el önmagunkat, hitünket? Mi az, amit nem felejtünk, nem felejthetünk? Hol mesél az Angyal a csodáról? Tehetünk-e még valamit azért, hogy ne bádogozzanak be minden ablakot? Megtudhatjuk a felvidéki színmûvész elõadásából.

BORÁROS IMRE VESZTESÉGEINK (oly távol, messze van hazám) HELYSZÍN: ZILAH, KÁLVINEUM IDÕPONT: 2008. MÁJUS 23, PÉNTEK, 19,00 ÓRA JEGYEK A REFORMÁTUS LELKÉSZI HIVATALOKBAN VÁSÁROLHATÓK (5 RON)

2. 2008. május 23.

Szilágyság/21.

Közérdekû

Ne feledjük el felköszönteni szeretteinket, rokonainkat, ismerõseinket névnapjuk alkalmából! május 26., hétfõ: Fülöp május 27., kedd: Hella május 28., szerda: Emil május 29., csütörtök: Magdolna május 30., péntek: Nándor, Johanna május 31., szombat: Angéla, Angyalka június 1., vasárnap: Tünde, Csenge

Közös hazánk: a nyelv (Folytatás az 1. oldalról) Az elnök kiemelte köszöntõ beszédében, a 150 éves jubileumra készülõ EME létfontosságú szerepét az erdélyi tudományos kutatások eredményeinek közkinccsé tételében. A rövid köszöntõ beszédek elhangzása után Péntek János nyelvész elõadásával kezdõdött a tudományos ülésszak. Reneszánsz Év lévén, a Mátyás király

szülõföld védelme érdekében hozott áldozatot példázta a Hadak útján címû könyvébõl vett részletekkel. A könyvismertetés elvitt bennünket a közeli településre, Hadadra és emberi sorsokkal, tettekkel ismerkedtünk meg. Az ülésszakot vezetõ Bajusz István szerint a XXI. században már nincsenek tabu témák. .Biztos, így van. De vannak olyan témák, amelyekrõl nem szívesen beszélünk,

udvarában beszélt magyar nyelvvel ismerkedtünk meg elõször, azzal az egységes magyar nyelvvel, amelyrõl Galeotto Marzio is csodálkozva állapította meg, hogy” a magyarok, akár urak, akár parasztok, mindnyájan egyazon szavakkal élnek. Az elõadó kiemelte a nyelv helyét az önazonosságunk meghatározásában: az erdélyi magyar tudatában azért vagyunk magyarok, mert magyarul beszélünk. A magyar nyelv önazonosságunk lényege. Nincs közös állampolgárságunk az anyaországi magyarokkal, de van a nyelvben közös hazánk. Demográfiai adatokra hivatkozva a professzor úr beszélt a Szilágyságban is tapasztalható apadásról és egy egészen új, az Európai Unió által teremtett helyzetrõl: a soknyelvûségrõl, az angol nyelv térhódításáról, a nyelvi globalizációról. Feladatunk van, értette meg velünk az elõadó, hisz a nyelvi globalizácíó egyetlen ellenszere a helyi közösségek anyanyelvápoló, hagyományõrzõ és átörökítõ munkája. Nem a változások, eltérések veszélyeztetik a magyar nyelv kommunikációs egységét, hanem a leépülés, a hiány. Ezt a figyelmeztetést tartalmazta a Báthory István Alapítvány elnöke, Széman Péter elõadása is. Két igen beszédes idézet: egy Kossuth és egy Arany idézet keretében foglalta a XX. századi Erdély demográfiai változásait. Az üzenet világos: tenni kell a dolgunkat, mert Arany szavaival élve „Ha minket elfú az idõk zivatarja/ Nem lesz az Istennek soha több magyarja”. Kaszta István a helytállást, a

különösen akkor, ha közvetlenül érint. Ezt cáfolta meg Péntek Pici László, aki édesapja világháborús emlékeirõl, kakastollas csendõri múltjáról nyíltan, megkapó õszinteséggel beszélt. Kiss Zoltán tanítósorsokat hozott elénk a református felekezeti oktatás 1945- 1948 közötti idõszakából. A teremben ülõ nyugdíjas tanítók arcát figyelve, megbizonyosodhatunk arról, hogy jó úton járunk. Az elõadó kutatásai felszínre hoztak olyan adatokat, amelyekrõl a „nemzet napszámosai” mindig szemérmesen hallgatnak. A második világháború utáni nemzetiségi politika jellemzõivel ismertetett meg bennünket az EME- munkatársa, Nagy Mihály Zoltán történész. Az elõadó már másodszor jár a

MEZÕGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MEZÕGAZDASÁGI TANÁCSADÓ ÜGYNÖKSÉG SZILAGY MEGYEI MEZÕGAZDASÁGI TANÁCSADÓ HIVATAL Zilah, C.Coposu u. 79/A, postri i.sz. 450141 Tel.: 0260/631883, fax: 0260/614498 e-mail: [email protected]

KÖZLEMÉNY I. A Szilágy Megyei Mezõgazdasági Tanácsadó Hivatal a Mezõgazdasági, Vidékfejlesztési Igazgatósággal, az Állattenyésztési Fajtaszaporító és Nemesítõ Hivatallal, Juhtenyésztõk Egyesületével és a Zsibói Polgármesteri Hivatallal közösen szervezik zsibói sportpályán 2008.05.24-én 10.00 órától az állatkiállítással egybekötött III. országos juhnyíró versenyt. Meghívunk minden érdeklõdõt, hogy jöjjön el a kiállításra, a versenyen résztvevõk pedig a jelentkezés feltételeirõl érdeklõdhetnek a 0260/631883-as telefonon, benevezési határidõ: 2008.05.20. Megjegyzés: a juhnyírás ollóval történik. II. A Szilágy Megyei Mezõgazdasági Tanácsadó Hivatal 2008.05.22-25 között Zoványon tartja a Szilágysági Borok Versenyét. 20087.05. 22-én és 23-án a zoványi óvoda épületébenfogadják a bormintákat. 2008.05.25-én lesz a borok zsûrizése és az oklevelek átadása. További felvilágosításért hívják Farnas Ferencz mérnököt a 0260/670253-as és a 0260/ 670260-ás telefonon a Szilágy Megyei Mezõgazdasági Tanácsadó Hivatal székhelyén. Zsigmond Sándor, végrehajtó igazgató

Meghívó Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját, hogy 2008 május 24-én 12.00 órai kezdettel vegyen részt az RMDSZ sarmasági szervezete által rendezett Tulipán - aszfaltrajz versenyen.

Felhívás Kereskedelmi társaság munkatársat alkalmaz - építészeti szakmában járatos személyeket (ács, kõmûves, víz-gázszerelõ, villanyszerelõ stb.) - tapasztalt hegesztõt és lakatost (szakiskolai vagy szaklíceumi végzettséggel). Nagyon vonzó fizetések! Érdeklõdni lehet a 612-972-es telefonon.

Szilágyság • Közéleti, közmûvelõdési hetilap •

Kiadja a PRO SZILÁGYSÁG Egyesület • Szerkesztõ: JÓZSA LÁSZLÓ • Fõmunkatárs és mûszaki szerkesztõ: SZILÁGYI RÓBERT

Tövisháton, és az itteniek érdeklõdéssel várták elõadását. Keveset tudunk ennek a korszaknak a nemzetiségi politikájáról, de felsorolt tények, az egyelõre névtelen levél arra utal, hogy a kisebbségi lét történései ismétlõdnek. Józsa László elõadása elkalauzolt bennünket a szilágysági újságírás történetébe. Örömmel hallottuk, hogy megjelentetik az elõadás anyagának bõvített változatát. Jó lenne ott látni a szilágyságiak könyvespolcán. Külön színfoltja volt az ülésszaknak Vida Erika elõadása. A Mentor Könyvkiadó fõszerkesztõje Bogdán László Bûbájosok és „Hutera Béla utolsó utazása” címû regényeinek hõseit hozta be az elõadóterembe. Õk nem szilágyságiak, de erdélyiek és ugyanazok az események határozták meg sorsukat. Az elõadó néhány mondata után Bogdán László hõseit ismerõseinkként fogadtuk, és együtt jártuk az üres kenyérüzleteket a vistai asszonyokkal. Az EME alelnöke, Sipos Gábor egyetemi tanár Wesselényi István református fõgondnoki mûködését mutatta be elõadásában. Az 1709. április 21-én megválasztott fõgondnok szolgálatának felvázolásával párhuzamosan az adott korszak általános történeti fejlõdésérõl, , a XVII.-XVIII. századi Erdélyrõl is hiteles képet kaptunk. Az ülésszak záró részében Bajusz István az Erdélyi Múzeum- Egyesület zilahi fiókszervezetének elnöke átadta a Petri Mórdíjakat. Ebben az évben Vida Katalin és Széman Péter munkáját ismerték el ezzel a rangos díjjal. Kovács Kuruc János felhívta a jelenlevõk figyelmét a Szilágyság-kutatás folytatásának szükségességére, valamint a Szilágysági Magyarok következõ kötetének megjelentetését szolgáló munkára. A tövishátiak nagy örömére Kovács- Kuruc János beszélt arról is, hogy a fiókszervezet elkezdte a szilágycsehi reneszánsz kút megmentésének munkálatait. Nem fejezhetjük be úgy a tudósítást, hogy ne beszéljünk a szilágycsehiek érdeklõdésérõl. Bár párhuzamosan több esemény zajlott a városban, a magyar közösségünk most is bebizonyította az anyanyelvi és történelmi mûvelõdés iránti igényét. Köszönet érte és köszönet azoknak, akik segítettek a szervezésben és az egész napi munkában. Vida Katalin

• Területi szerkesztõk: VARGA D. ISTVÁN -Szilágycseh, OLÁH MIKLÓS - Kraszna • Szerkesztõség és kiadóhivatal: 450010 Zilah Kossuth u. 33. • Telefon: 661685 vagy 0788/348148 • Nyomtatás: ColorPrint S.A. nyomda, 4700 Zalau 22 Decembrie nr. 66; tel/fax: 0260/661752. Felelõs vezetõ: MAJOR ISTVÁN igazgató. E-mail: [email protected] és [email protected] ISSN 1453-1461

* A névvel vagy névjeggyel ellátott írásokért szerzõik felelnek, azok nem mindig tükrözik a szerkesztõség véleményét is • Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza! A szerkesztõség (helyszûke miatt is) fenntartja a jogot a cikkek rövidített formában való közlésére. Névtelen leveleket nem közlünk, ezekre nem válaszolunk. A borítékra kérjük felírni a feladó pontos nevét és címét. Pontos cím és név esetén jeligével ellátott írásokat is közlünk.

Szilágyság/21. Szilágysomlyó esélyei 2008. május 15-én, délután 18 órakor kezdõdött a somlyói RMDSZ kampánynyitó mûsora. Márton Ágota, Radnóti Miklós „Nem tudhatom” címû versét szavalta el. Ezután a Báthory István Iskola tánccsoportja reneszánsz táncokat adott elõ. Betanították Márton Gabriella és Papp Ildikó tanítónõk. „A mi igazságunk a mi erõnk, az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak” idézte Berek István RMDSZ elnök Koós Károly ma is aktuális gondolatait. Néhány mondatban bemutatta a csapatot, amely felvállalja a következõ négy évben a helyi közigazgatásban a tanácsosi munkát. – Olyan csapat áll önök elõtt, amely tagjai már bizonyítottak, közel 20 éve teszik a dolgukat a magyar közösségért – mondta Berek István. Hánis Géza jelenlegi alpolgármester és polgármester jelölt néhány gondolatot emelt ki a programjából. Egy ipari park kellene, terelõ

utat építene és egy új lakóparkot a fiatal somlyóiak számára azért, hogy itthon tudjanak élni és boldogulni. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy megjelent köreinkben Kórodi Attila környzetvédelmi miniszter, Cseke Attila államtitkár és Csóka Tibor, a megyei tanács alelnöke és elnökjelöltje. Szabó István városi és megyei tanácsosjelölt felvázolta programját, amelyet röviden így tudnék összefoglalni: színvonalas magyar oktatást. Tudjuk mindnyájan milyen fontos ez! Fekete Szabó András szenátor bemutatta Csóka Tibort mint régi barátot és volt kollégáját. – Kipróbált ember, aki már bizonyított mint közgazdász, és bizonyított mint magyar, mint RMDSZ-es tisztségviselõ. Most nagy esélye van annak, hogy 60 év után ismét magyar ember vezesse a megyét, és szomorúsággal tölt el az,

Majális Sarmaságon Május 18.-án az RMDSZ sarmasági szervezete, a helyi polgármesteri hivatal és a helyi vállalkozók közremûködésével sport- és más szórakoztató tevékenységekkel egybekötött, egész napos rendezvényre hívta a helybeli és körzetéhez tartozó közösségek tagjait. Verõfényes vasárnapon, szépen rendbetett környezetben, a település központjában található kúriához tartozó tágas kertben zajlottak a rendezvények, ahol van egy focipálya, egy szabadtéri színpad, és tágas tér nagyobb tömeg részére. A sportot ( focit ) kedvelõ fiatalemberek a helyi vállalkozók által benevezett csapatok számára focibajnokságot szerveztek. Fáradtságot nem ismerve szervezték, vezették, vagy irányították a csapatok játékát Balogh Zoltán, Keresztes F. Zoltán és Tóth Csaba. A bajnokság befejeztével okleveleket kaptak a résztvevõ csapatok, a két legjobb kapus, a legjobb mezõnyjátékos, a „ legszebb góllövõ, a gólkirály, az „Öregfiuk” csapata, valamint abban játékot vállaló régi „rekisek”. Különdíjat kapott Balogh Ernõ, III. helyezett lett a Klimarol-Levimola csapata, II. helyezést ért el „Királytündérek” néven benevezett Tünde+Királytrans csapata. I. helyen a Termovin csapata végzett, õk vitték el a „Vállalkozók Vándorkupáját”. Résztvételidíjat vagy különdíjat kapott minden csapat, éspedig: Europan, Art Metal, Hidroprof”, Eebe Co, Antónia Prest, Kútfúrók, Iziboys, Crissim. A helyszínen megjelent sarmaságiak (és nem csak ) körükben tudhatták ezúttal is Seres Dénes

parlamenti képviselõt, az RMDSZ megyei szervezetének elnökét. Õ nyújtotta át az okleveleket és díjakat, a helyi szervezet tanácsos-jelöltjeinek, megyei tanácsos-jelöltjeinek és polgármester-jelöltjének jelenlétében. A támogató vállalkozók elhatározták, hogy ezentúl minden év május elsõ vasárnapján megszervezik a „Vállalkozók Vándorkupája” focibajnokságot az RMDSZ patronátusa alatt. A 11 benevezett csapat játéka sok idõt vett igénybe, de jutott közönség bõven a selymesilosvai- szilágylompérti Kéknefelejcs, a sarmasági Illegetõk valamint a zilahi Terbete néptánccsoport elõadásainak megtapsolására is. Akárhányszor alkalmunk van megtekinteni az elõadásaikat, nagy örömmel tesszük azt, és mindig nagy sikert aratnak. A vidékünkön mindenki által ismert és szeretett Atlasz együttes valamint Katona Károly kolozsvári színmûvész magyar nótákkal, operettrészletekkel és vidám jelenetekkel tették színesebbé a napot. Futotta még az idõnkbõl sörivó versenyre ( 24 benevezõvel két forduló után „született” meg a gyõztes), palacsintaevõ versenyre, no meg „Miss Sarmaság” szépségversenyre is. Ezeken a versenyeken az egyik helyi vállalkozó által díjként felajánlott MP3-as lejátszók is gazdára találtak. Ne feledkezzünk meg arról, hogy néhány kondérban fõtt a bográcsgulyás, vadászpörkölt, és 500 palacsintát sütöttek a hozzáértõ asszonyok, mert ez majális volt és az egész napos programot csak úgy lehet végigcsinálni, ha van energia-utánpótlás.

Vidékeink

3. 2008. május 23.

hogy a MPP jelöltet indít ellene. Nagy hiba ez, amikor az összefogás helyett néhányan a széthúzást választják! – mondta a szenátor. Csóka Tibor bemutatkozásából megtudhattuk, hogy Selymesilosván született, tehát Somlyóhoz közel, a Magura másik oldalán. Liceumi tanulmányait Somlyón végezte. – Négy év alatt többet tudtunk elérni a Szilágyságban is, mint 50 év alatt. Új utak épültek, közmûvesítettünk több települést, iskolákat tataroztunk, templomokat újítottunk fel. A jövõnket, a sorsunkat mi kell biztosítsuk – mondta többek között Csóka Tibor. A napokban elbeszélgettem egy MPP-s ismerõsömmel és megkérdeztem: miért indítanak jelöltet Csóka ellenében? Nekünk az a fontos, hogy az RMDSZ minél gyengébb legyen – mondotta. De akkor mi lesz az elkezdett munkával, amelyet folytatni kellene? Erre csak egy vállrándítás volt a válasz. Elszomorító álláspont ez, számunkra érthetetlen. Kórodi miniszter úr dicsérte a partiumi emberek lelkesedését és szorgalmát: Át kellene jönni ide (a székelységbõl), hogy megtudják, mit jelent magyarnak lenni. Könnyû tömbben magyarnak lenni – mondom én. Az erõségünk csak az, hogy összefogunk, és attól leszünk erõsebbek. Cseke Attila államtitkár elmondta, hogy Reményik Sándor „Lámpagyújtogató” versének mondanivalója mennyire hasonlít az RMDSZ mindennapi tevékenységéhez. A lámpa fényt hoz a sötétségbe, új utat nyit. Az RMDSZ sok olyan ügyet oldott meg, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy itthon érezzük magunkat. Sokáig nem éreztük magunkat itthon, de ki tudtuk harcolni azt, hogy megint itthon érezzük magunkat. Lámpagyújtó szerepet vállaltunk, amit továbbra is folytatni akarunk. Nem tetszik ez mindenkinek, de nekünk jó, hát folytatni akarjuk. Több mind 60 év után megint magyar lehet a megyei tanácselnök, ez egy történelmi esély, amelyet nem kellene eljátszani. Csóka Tibornak és Hánis Gézának egy – egy lámpát adott át. A fényük tõlünk függ. Ha június elsején elmegyünk szavazni, és gyõzünk, akkor ez a

fény tovább világít és bevilágítja majd a jövõnket is. Csodálatos gondolatok ezek, milyen jó volna, hogy sokan megszívleljék ezt! A Báthory Iskola szalagtánca következett amit Szodorai Melinda és Bara Jusztina tanított be. Fehér Zsuzsanna elszavalt egy.Magyari Lajos verset. Utána következett a Boros Rolly által menedzselt magyar fiatalokból álló zenekar rövid koncertje. Együttlétünk a Báthory István Iskola himnuszával ért végett. Ezekért a gyermekekért, a jövõnkért érdemes dolgozni. Köszönet mindazoknak, akik munkájukkal segítettek a szervezésben és kivitelezésben. Köszönjük mindazoknak, akik ezen a tavaszi délutánon idõt szántak arra, hogy eljöjjenek és jelenlétükkel megtiszteljék rendezvényünket. Higgyék el, nagyon jól esett látni több mint kétszáz érdeklõdõt. Úgy érezzük, nem hiába dolgozunk. Köszönjük a Somlyó vidéki polgármestereknek és tanácsosoknak is, akik megtiszteltek bennünket. Nagyon fontos a június elseje számunkra. Az elkezdett munkát szeretnénk folytatni, de ez csak az Önök segítségével lehet! Vida János

Nem sorolhatjuk fel név szerint a helyi vállalkozókat, a rendezvény nem róluk szólt, bár az õ közremûködésükre is szükség volt a nap sikeréhez, mégis ki kell emelnünk a vadásztársaság által felállított különleges vadásztrófeákkal díszített pavilont, és az általuk készített finom vadaspörköltet. Mindenképpen köszönetet érdemel minden szervezõ és támogató, aki valamilyen módon közremûködött a zökkenõmentes rendezvény lebonyolításában. A nap sztárvendége a „Csocsesz” néven ismert magyarországi énekes volt, sajnos az õ elõadását megszakította a vihar és a záporesõ, amely elérkezett hozzánk is a késõi órákban. Így is hosszú majálisunk volt, este 10 órakor vetett véget a rendezvénysorozatnak a kitörõ zivatar. Tegyük hozzá, idõhiány miatt nem is valósult meg minden tervezett tevékenység.

Nem utolsósorban a helyi képviselõk tanácsának minden tagja derekasan kivette részét a rendezvény szervezésében és lebonyolításában. Szerény véleményünk szerint akár hagyományt is teremthetnénk ehhez hasonló majálisok megszervezésével az RMDSZ égisze alatt, persze hibáinkból tanulva, új ötletek bevonásával, egyre sikeresebbé téve rendezvényeinket. Töltsünk együtt néhány órát barátainkkal, sors-és közösségbeli társainkkal ebben a rohanó világban, legyen fontos az, hogy élõ kapcsolatot tartsunk és ápoljunk egymással, elfelejtve legalább ilyen alkalmakkor a hétköznapok gondjait. Az RMDSZ sarmasági szervezetének nevében : Berki Edit elnök

Meghívó Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját, hogy vegyen részt az RMDSZ kampányzáró majálisán 2008. május 24-én, szombaton 12 órai kezdettel a Henrietta turisztikai központ területén (Nap – Soarelui utca) Szilágysomlyón. Programok: bográcsosfõzõ verseny, horgászverseny, minifoci-bajnokság, kézmûves foglalkozások gyermekeknek, politikai sátor, nótaest és jókedv! A személyszállítást biztosítjuk 12 órától minden órában este hatig a bíróság melletti parkolóból. Információk személyesen vagy telefonon a Magyar Házban vagy a 678697 és 0745330709-es telefonszámokon. Mindenkit szeretettel várunk!

4. 2008. május 23.

Szilágyság/21.

Mûvelõdés

Zúzdába küldött piros madár – 75 éve született Páskándi Géza – „Ez a verseskönyv tulajdonképpen regény: egy indulat, egy látomás regénye. Az igazi verseskönyvet éppolyan izgalommal lehet olvasni, mint egy bûnügyi regényt. A bûnügyi regényben a tettest fogják meg, az igazi verseskönyven a lélek legmélyét érjük tetten.” – állította Páskándi Géza a Tû foka verseskötetben. Termékeny irodalmi pályáját a mûfaji változatosság jellemezte: versek, novellák, esszék, drámák, mûfordítások.

A Partiumból indult, 75 évvel ezelõtt, 1933. május 18-án született Szatmárhegyen. Egy anekdóta szerint rövidnadrágos kamaszként jelentek meg versei és újságcikkei a Szatmárnémetiben szerkesztett Dolgozó Nép címû helyi lapban, amelynek munkatársa volt 16 éves diákként. Elsõ alkalommal 1949-ben költözött Bukarestbe, ahol elõbb az Ifjúmunkás hetilap, késõbb az Elõre napilap belsõ munkatársa. Második alkalommal 1963-ban került Bukarestbe, kijelölt kényszerlakhelyre. A két bukaresti állomás között nehéz évtizedet élt meg. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem III. éves magyar szakos hallgatójaként 1957 tavaszán letartóztatták, és az állam elleni izgatás vádjával hat év szabadságvesztésre ítélték. Letartóztatása idején jelent meg elsõ verseskötete Piros madár címmel. ám a könyv soha nem jutott boltokba, olvasókhoz, a madár nem repülhetett, a könyveket a zúzdában megsemmisítették. Igazi ritkaságnak számít megmentett néhány példánya melyeket tulajdonosaik évtizedeken át rejtegették. Kiszabadulást követõen könyvtáros, bibliográfus, szabadfoglalkozású író, klasszikus és kortárs román költõktõl fordított, írásai Bélteki Géza és Óváry Géza álnevekkel is megjelentek. Erdélyi évei késõbb a kincses városhoz kötõdnek, az 1970-es évek elején a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári lektora, 1974-ben Magyarországra telepedett, Budapesten a Magyar Írószövetség Kortárs címû folyóiratának fõmunkatársa, a Nemzeti Színház dramaturgja. A magyar irodalom vesztett korai halálával, 1995. május 19-én halt meg Budapesten. A Magyarországon töltött két évtizedes pályája rendkívül termékenynek bizonyult: mintegy 30 kötetben közölt verseket, színmûveket, esszéket, meseregényt, gyermekverseket, regényt, filozófiai vígjátékot. Hagyatékát jelenleg a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeumban õrzik. Színpadon bemutatott drámái történelmi tárgyuak: Vendégség, Tornyot választok, Erdélyi triptichon, Árpádházi triptichon, Magyar három király, László, Kálmán, Béla. József Attila és Kossuth – díjjal tüntették ki, megkapta a Román Írószövetség díját. Prózáját román és német nyelvre fordították, drámáit angol nyelvre, azokat New Yorkban bemutatták. Páskándi Géza életmûve a magyar irodalom valós értéke. (Z.L.)

Páskándi Géza

Nyelvemlék {Zsengék mutatása) Van, ami olvasandó, van, ami mondandó, de mind-mind megírandó, mert költészetben szégyen nincsen; akár a születés, akár a halál, oly szégyentélen a líra. „Szaladjak ki már az utca végére, lássam, mi van?!” — mondta a szomszédasszony, gyermekkorom szomszédasszonya. Mert az utca beletorkollott egy másik utcába, az pedig a megint-másikba és így — a végtelenségig. S aki megjárta az utcákat, az utcák elejét és végét, visszamegy a házba. És a házban várják a rokon-légyfogók, a rokon-paradicsomok, a rokon-fényképek, a rokon-szavak, a rokon-edények, a rokonszalonnák, és õ megnézi, megkóstolja, meghallgatja, megtapogatja és megszagolja mindet, de csak egy szippantásra, egy azonosító szippantásra, mint a kutya, aki mindent egybevet a gazdája szagával, csak egy azonosító szippantásra, és feje elfordul a paradicsomoktól, füle becsukódík a szavak elõtt, szeme hátat fordít a fényképeknek, és csak a rokon-írást kutatja. És megleli és kiteregeti és körülnéz, látják-e mások is magányát, s ha nem látják, feje mélyen lehajlik, és a betûkben sok-sok lelkét keresi. És aztán megfeddi magát: „saját magad utókora szeretnél lenni”, „hagyd a kéziratkukacokra”, de mégsem hagyja, mindenképpen csúf irigység fogja el, olyan, amilyent verseket fordítva érzett, „jobb szót találtam, mint õ, aki írta”, „neki tudják be ezt is”, és csak lapoz, lapozgat, és megmenti magának azt, ami zsenge, de tiszta, és: mert

õ írta — hát õ is magyarázza. És kikutatja saját nyelvemlékét, és tán büszke is, „lám, nemcsak a nemzeteknek, nekem is vannak nyelvemlékeim”, és válogat és magyaráz és felidéz, mintha elsüllyedt palotákat állítana össze. Az elsõ vers, amit írtam, plágium volt: saját szavaimra költöttem át egy reggeli imát, az Ûrnak 1940-ik esztendejében. De azt már elfeledtem: ha így történhetett, megérdemli a sorsát. Késõbb a hernyózásról írtam Komáromi Ferivel, Biszak Gyurival verset (talán harmadikban), amolyan költõi párbaj, hármas-vetélkedõ volt, Dionüszosz és Bacchus és koszorúk nélkül. Aztán a Homoród partján csavarogva vonalas irkákba is írtam, de csak sorok és címek maradtak: „Kéj-éj”, (olyan szûz voltam még, hogy tiszta szégyen!), „Nullával osztom önmagam és én leszek a végtelen” (egyetlen dolog volt, amit számtanból kívülrõl tudtam, s ímé, rögtön át is gyúrtam saját orcámra.) Aztán írtam verset gondolatban, baktatva a vasúti töltésen iskolám felé, és fûben és asztal mellett, de sohasem az árnyékszék falára. És lapozgattam a költõk verseit. Mindig versenyre csigáztak: pompás versenyló lett volna belõlem. És mindez szülõföldemen, Szatmárban történt, majd ifjúságom helyén, Bukarestben és részint Kolozsvárt. És a szûz-szó, miután Ady és Kosztolányi, és József Attila és Majakovszkij, és Szabó Lõrinc és Illyés Gyula, és Balassi és Berzsenyi, és Erdélyi József és Sinka, és Kassák és Weöres és az

ifjabb népiek ágyában is már feküdt, választhatott: vagy örökre tehetetlen lesz ennyi csontigszívó, nagy élmény után, vagy kitalál valami új és szép perverziót. De álljunk meg: még az ágyaknál vagyunk: hajdani nyélvünk töredékeinél, önmagunk folklórjánál, a szárnybontogató, zsenge nyelviségnél. Sörök habja csipkézte a számat. Rokokó szájam — Beleroppansz, ha csókol a Század? 10 Áll a gólya künn a réten: Ûj Anteusz: féllábon áll. 16 Pici körmû esõcseppek,/kapirgálnak, mint a tyúkok, /karmolgatják a háztetõt, /mint macska a galambdúcot. (Óda a sündisznóhoz) Tüskéid kerítése óvta azt, mi lelkednek vetése. (A többit elfelejtették velem.) 21 Szûzlányok mosolyából jut-e még pohár bor? 22 Hunyj szemet bûnömön, van pilla szemeden. 27 II Ezt a sort is mutasd fel, mint szûz az ingét áldott éjjelen. 28 A régi kedves szigorú volt mindig, /hogyha beszélt, hogyha horgolt /ó, az arcán csak szigor volt. 36 Siratom tékozolt pénzeimet, /dolgoztam értük vígan, keserûn .. /Pénzek siratása — nem is siratás! /Mindent bocsásson meg valaki. (Vásárhely)

Domokos Géza erdélyi fõemberünk volt Emléktáblát avattak az író-politikus 80. évfordulóján Csíkszeredában Domokos Géza erdélyi fõemberünk volt, azon fõemberek közé tartozott, akik tenni, cselekedni, építkezni tudtak, akinek megadatott, hogy a legcudarabb, a legsanyarúbb idõkben tegyenek szülõföldjükért, közösségükért – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Csíkszeredában, az erdélyi író emléktáblájának ünnepi felavatásán. A Kriterion Alapítvány a neves író, közéleti szereplõ és politikus halálának egyéves és születésének 80. évfordulója alkalmából állított emléktáblát a csíkszeredai Kriterion Ház épületén. A Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmûvész által készített bronzplakettet íróbarátok, politikustársak és több mint száz résztvevõ jelenlétében avatták fel, munkásságát a Szövetség elnöke, Gálfalvi Zsolt író, Székedi Ferenc közíró és Ráduly Róbert, Csíkszereda

polgármestere méltatta. - Domokos Géza építõ ember volt: fontos volt számunkra 1989 elõtt, és 1989 után, de fontos lesz a még ránk váró idõkben is – mondta a szövetségi elnök, aki úgy vélekedett, az írópolitikus hitvallása az volt, hogy intézményeket kell létrehoznunk, megtartanunk és mûködtetnünk: az õ nevéhez fûzõdik a Kriterion Kiadó létrehozása, az RMDSZ létrejötte és ennek mûködtetése a legnehezebb idõszakban, de az õ munkája nyomán született meg a Kriterion Alapítvány is. - Olyan ember volt, aki építeni tudott, de rombolni nem - mondta beszédében az RMDSZ elnöke. Gálfalvi Zsolt úgy vélekedett, Domokos Géza írástudóként, szellemi emberként, politikusként is mindvégig az értelmes cselekvés, az értelmes lét lehetõségét kereste, azt, hogy miként lehet hatékonyan cselekedni a magyarságért, utat találni a történelem csapdái között a közösség

számára. Esélyteremtõ munkássága, igazságszeretete, megfontoltsága, konoksága és kitartása példa marad mindannyiunk számára – mondta a marosvásárhelyi írótárs. Az emléktábla elkészítését és kihelyezését a Communitas Alapítvány és az Eurotrans Alapítvány támogatta. (Tájékoztató)

Varsolcon

X. Kányádi Sándor szavalóverseny Kötõ József, volt államtitkár szavaival élve az idei pünkösd többszörös ünnep volt a varsolciak számára, hiszen pünkösd harmadnapján az öregek találkozója, míg másodnapján jubileumi Kányádi Sándor szavalóversenynek örvendett falunk apraja és nagyja. Nemcsak a varsolciak vettek részt a versenyen, hanem a hagyományokhoz híven Kraszna- és Berettyómenti falvak, tíz iskola, valamint a határon túli három iskola tanulói is. Összesen tizenhárom iskola 63 tanulója vett részt a színvonalas megmérettetésen. Köszönet jár a szervezõknek: a varsolci Varsa Kulturális Egyesületnek, valamint a Varsolci Általános Iskola tanári karának, akik mindent megtettek a verseny gördülékenységéért. Nem volt könnyû feladata a vetélkedõ

kezdeményezõjének, Dénes Irén tanítónõnek, Kraszna körzet megyei tanácsosjelöltjének, aki ezúttal is bizonyította tenniakarását nemcsak falujáért, hanem a megye kulturális fellendítéséért is. A verseny hírnevét és színvonalasságát bizonyította az is, hogy megtisztelt jelenlétével a tanügyi minisztérium részérõl Nagy Enikõ, szakreferens, aki javasolta, hogy 2009-ben újra találkozzunk a verskedvelõkkel, ezúttal az országos versenyen, itt Varsolcon. Kötõ József, a zsûri elnöke köszöntõbeszédében hangsúlyozta, hogy örül az újratalálkozásnak, és javaslatára együtt köszöntöttük a születésnapját ünneplõ Kányádi Sándor költõt. A zsûri többi tagja: Nagy Enikõ, szakreferens, Imecs Veronka, Napsugár szerkesztõség, Szõke Anna kissebbségi

referens, Fejér László, fõszerkesztõ, Szabó Anikó Marosvásárhelyrõl, a testvériskolánk képviselõje, valamint a Jókai Alapitvány képviselõje. Örültünk, hogy idén is a négy kategóriában (óvodás kortól- középiskoláig) vetélkedõ diákok a Varsa Egyesület díja mellett több különdíjat vehettek át: az RMDSZ megyei szervezete, a Varsolci Polgármesteri Hivatal, nyírbogáti testvériskola, a Napsugár szerkesztõsége, a budapesti Jókai Alapítvány és a Megyei Mûvelõdési Központ részérõlSzõke Sándor. A díjkiosztó gálán fellépett a helyi Galagonya néptáncegyüttes, valamint az elõkészítõsök, Hupikék Törpikék modern tánccsapata. Minden versenyzõ nem nyerhetett díjat, de tapasztalatot annál inkább, viszont a közönség volt a legnagyobb nyerõ, hiszen ez alkalommal is kicsinek bizonyult a varsolci kultúrház. Jövõre reméljük, újratalálkozunk Varsolcon az országos vetálkedõn! Józsa Enikõ magyar tanár

Szilágyság/21.

Évforduló

5. 2008. május 23.

125 év Sajtótörténeti vázlat A kiegyezés után minden fejlõdni kezdett. 1867 elején Magyarországon 119 lap jelent meg, Erdélynek négy hetilapja és folyóirata volt: a „Kolozsvári közlöny”, a „Korunk”, a „Keresztény Magvetõ” és a „Székely néplap”. 1880-ban már 321 lap jelenik meg Magyarországon, az ezredfordulóra ez a szám eléri az 1000-et. A Szilágyság elsõ lapját Szilágy címmel Borbély Sámuel, a volt zilahi tanítóképzõ tanára alapította Zilahon Ady Endre szöletésének évében, 1877-ben. Egyike volt az abban az évben megjelent 20 erdélyi lapnak. Borbély Sámuel szerkesztõje és kiadója is volt egyszemélyben. Igazi óriása volt a korabeli sajtónak. Pungur Gyula, Faluvégi és Juhos tanárok voltak a munkatársai. Ennek ellenére a fõszerkesztõ vezércikkeiben egyre inkább a borúlátás uralkodik el. Így ír elõfizetõi felszólításában: „Egy 196 ezer lakost számláló megyében nem felesleges egy hírlap”. A megye hat éven felüli lakosságának fele tud olvasni, ennek ellenére az elõfizetések hiánya egyre nyomasztóbbá válik. 1879. december 27-én jelenik meg az utolsó lapszám.

hogy ne tudjon haladni. Meddig tart e zsibbasztó álom?” Kezdetben Dénes Lajos ügyvéd jegyezte a lapot, akit többek között Borbély Sámuel, Hiri Ferenc, Kincs Gyula, id. Török István segített. Három év elteltével már így írnak a lapban: „… sok részben lahangoló tanulsághoz juttatott, de sok részben bátorítólag is hat reánk, mert hiszen ha nem is mindig, de néha legjobb meggyõzõdés sugallta szavunk nem maradt kiáltó szó a pusztában, hanem visszhangot keltett.” Joggal, hiszen a szerkesztõség jelmondata ez volt: „Csak az igazat!” 1899-ben Végh Samu a cserkészek mellékletét, ahogyan akkor nevezték: „függelékét” is megjelenteti az újságban. 1889-ben Dénes Lajost alügyésznek nevezik ki, átadja a lapot Kincs Gyulának, a Zilahi Református Wesselényi Gimnázium segédtanárának. Belsõ munkatársak: Álgya Miklós, Berényi Sándor és Petri Mór. Kincs Gyula ösztönzésére Ady Endre mindjárt Zilahra kerülése elsõ évében, ötödik osztályos korában néhány barátjával litografált szépirodalmi lapot indít „Ifjúság” címmel. Erre az idõszakra hûséges testvéröccse, Ady Lajos

Majdnem három év után, 1882 novemberében Arday Balogh Sámuel ügyvéd minden elõkészület nélkül egyszemélyes lapot indított, amelynek már címét is aberránsnak minõsíti Kincs Gyula a Szilágyság 1908-ban kiadott jubileumi különszámban. Címe”Szilágy és vidéke”, mintha a Szilágy nem maga is vidék lenne… A lapnak csak 23 száma jelent meg, 1883. április 15-én megszûnt. Arday távozása után alig három héttel megjelent a megye új hírlapja. A dési születésû Bocsánczy Adolf , a vármegye mûvelt alispánja már hónapok óta sarkallta Álgya Miklós és Dénes Lajos aljegyzõit egy igazi információközlõ társadalmi lap alapítására. Létre is jött volna, de a nyomda, amellyel megegyeztek, átköltözött Szilágysomlyóra. Végül 1883. május 6-án megjelent a „Szilágy”, de nem vitte tovább hasonnevû elõdje évfolyamszámozását, a jogfolytonosságot sem vállalta. Tehát egy teljesen új lapról beszélhetünk. Társadalmi hetilapként határozta meg magát, egyúttal az anyagi biztonság érdekében a Szilágy megyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönyeként is szerepelt. A „Szilágy” kezdettõl fogva birokra kelt a nemtörõdömséggel. „Az a közöny” címû vezércikkében K. Nagy Sándor ébreszteni próbál: „A mi társadalmi életünk se nem él, se nem hal. A közöny lefogta karjait, hogy megszûnjék azoknak tevékenysége, s ne tudjanak munkálkodni, béklyót rakott lábaira,

emlékezik az akkor már „Szilágyság” nevet viselõ hetilap 1924. január 25-i számában. Az „Ifjúság” néhány szám után megszûnt. Példányait is hiába keressük könyvtárakban, irattárakban, csak korabeli beszámolókból, emlékezésekbõl tudhatunk róla. Az bizonyos, hogy 1893 decembere és 1894 júniusa között jelent meg. 1993. május hetediki számában a szerkesztõség tíz éves munkáját ünnepli. Az év õszén már megjelentetik a „Szilágy vármegyei képes kalendárium”-ot. A korához képest igen nagy terjedelmû könyvet Seres Samu nyomtatta. Ady Endre elsõ verse – amelyet Kossuth Lajos halálára írt – nyomtatásban a Szilágyban jelent meg 1896. március 22-én. 1897ben már elsõ prózai írásait is közlik. Ezt követõen haláláig küld írásokat a lapnak. 1908 májusában a lap fennállásának negyedszázados évfordulóján már Both István szerkeszti a lapot, hiszen Kincs Gyulát közben kinevezik a kollégium igazgatójává. Az ünnepi szám vezércikkében a cvikkeres, hegyesbajszú szerkesztõ ma is aktuális, megszívlelendõ mérleget készít: „Csakis a múltnak és a jelennek egybevetésébõl meríthetünk biztos reményt s adhatunk komoly ígéretet a jövõre nézve. Jövõ? Reménység? Hát van ezeknek valami biztosítéka? Azt tudjuk, hogy ki mit dolgozott a múltban,

ki mire vállalkozik a jelenben, de ki áll jót csak a holnapról is? Ki merné biztosan állítani, hogy a gazdag emlékekkel megrakott régi munkás nem éli-e túl a nagy tûzzel munkához fogó, szép reményekkel jogosító ifjú tehetséget? Igérhet-e bármelyikünk is magának vagy a közösségnek csak egy hónapot is, mint bizonysággal munkában tölthetõt? Mindezek a kételyek fennállhatnak az egyénre nézve, de a Szilágy jövõjét illetõleg éppen a múlt tanúsága szerint - könnyebb dolog biztos ígéretet tenni. Mert változhatnak az egyének; jöhetnek új munkások, új vezetõk, csak egy maradjon meg változatlanul, a vezetõ elv: munkálni a közért becsülettel, tisztán minden önzõ érdektõl. Míg ez az elv fogja vezérelni, addig a város és a vármegye közszükségletét fogja kielégíteni a Szilágy s a közönség pártolása el nem maradhat.” Szép kalligrafikus aláírása gondosságot, igényességet sugall. Hasonlóképpen az elõfizetési díjat is a valóságnak megfelelõen alakították. A „valóság” pedig elõdeink számára azt jelentette, hogy a kultúrára szomjazó és azt leginkább igénylõ réteg kedvezményt kapott. 95 évvel ezelõtt a Szilágy elõfizetési díja egy évre 8 korona volt. De lelkészek 6 koronáért, tanítók pedig 5 koronáért fizethettek elõ a lapra. Akkoriban tízezres példányszámban terjesztették a lapot. Igaz, a népesedési adatok és az akkori gazdasági helyzet, meg az ésszerû „menedzselés” ezt lehetõvé tette. A 25. jubileumi számban a Különfélék rovat Heti krónikáját Ady Lajos jegyzi. íme: „Isten bizony, szokatlan és fonák dolog egy lap életében az a dátum, melyet el latinosodon héber szóval jubileumnak neveznek. Szokatlan, mert arra ugyan kapható mindig az újság, hogy másokat: intézményeket, mozgalmakat és embereket ünnepeljen, avagy - a szükséghez képest - gyászoljon (ami különben szintén csak egy formája az ünneplésnek), de már a saját ünneplését olyan félénk ügyetlenséggel csinálja, hogy az ünnepi köntös lerí róla, mint munkásról a vasárnapra fölvett feketekabát. De fonák is az ügy, nemcsak szokatlan. Más jubileumokon az ünnepeltnek nincs külön dolga, legfeljebb az ájulásig tartó szpícseket vállalja komoly arccal: a jubiláló lap a maga ünnepére egyszerûen agyondolgozza magátamint ezt a vastagra hízott ünnepi számok

ad oculos bizonyítják. * Fölvetõdik az a kérdés is: szabad-é a sajtónak önmagát ünnepelnie. Mert - s ebben tökéletesen igaza van a Huszadik Század egyik okos tanulmányának, - a sajtónak nem jár ki sem hála, sem köszönet. Ünneplés sem. A sajtó, hogyha ma még nem is a társadalom, de mindenesetre »az emberiség nagy organizmusának szívedobbanása«. Ki akarna köszönetet mondani a szívnek, amiért lüktetésével vért hajt az artériákba? De mégis joga van az ünneptartásra. Ha ti. munkával ünnepel. Amint ezt most a Szilágy is teszi. 1gy az ünneplés nem a munkás vasárnapi korcsmázásához fog hasonlítani, hanem magának a lapnak s olvasóközönségének megtermékenyítõ s hatású idõpontjává lesz. Ilyen jubileumhoz, ilyen ünnepléshez joga van a lapnak. Ez megilleti, ez méltó a sajtóhoz, amelyet - Bíró Lajos már említett okos tanulmánya szerint - a magyar politikai élet utálva fél s kelletlenül, sõt fogcsikorgatva mondja a banketteken (amelyre meg sem hívják - A szerk.) reá az utolsó hivatalos pohárköszöntõt. Ami végeredményben nem baj. Nagyobb veszedelem volna ennél, ha üres fejû »közéleti« alakok vállveregetõ jóindulattal kezelnék az újságot. (Ady Lajos) * A Szilágyság 1945-ig folyamatosan megjelenik. 1945-tõl már nincs magyar nyelvû lapja a megyének. A ’89-es fordulat után szinte azonnal megjelenik a megye magyar nyelvû hetilapja. Fejér László újságíró szerkesztésében 1990. január 5-én megjelenik Szilágysági szó címmel. Az év nyarán Kui János tanár veszi át a szerkesztését, majd 1995 karácsonyától Józsa Lászlóra bízzák ezt a feladatot. Idõszerû egy Szilágy megyei magyar sajtótörténet összeállítása, ezen már dolgozik Fejér László és Józsa László. Annál is inkább, mert Szilágy megyében 1945-ig Zilahon 21 lap jelenik meg (természetesen nem egyidõben, sok esetben párhuzamosan), Szilágysomlyón 13 újságot nyomtattak ki, de volt lapja Krasznának, Zsibónak és Szilágycsehnek is. A történelmi Szilágysághoz tartozó Tasnádon három lap látott napvilágot. Ugyanide tartozna a nyomdatörténet is, amely elválaszthatatlan a sajtótörténettõl. Józsa László

6. 2008. május 23.

Szilágyság/21.

Jelöltjeink

Kampánynyitó majális Szilágycsehben Vasárnap, május 18-án délután a szilágycsehi RMDSZ sikeres közösségi rendezvényt szervezett a Hegymegén. Az esemény szerves része a junius 1jén sorra kerülõ helyhatósági választásokat megelõzõ kampánynak. A nemrég megnyított Panoráma Panzió szomszédságában már kora délután elkezdõdött a készülõdés, amikor a bográcsfõzõ verseny résztvevõi rendezték soraikat s a csapatok hozzáláttak a munkához. Így a majálisozók már vidám hangulatban, az egész térséget betöltõ zeneszóval fogadták a megyei küldöttséget: Seres Dénes képviselõt, Fekete Szabó András szenátort, Csóka Tibor megyei tanácselnökjelöltet és a sajtó képviselõit. Domokos Ferenc, a városi RMDSZ – elnõk a panzió teraszán üdvözölte a vendégeket, köszöntötte a választásra készülõ szilágycsehiek népes gyülekezetét, s beszédében az elmúlt eredményes négy év sikereit állítva bizonyítékul, sürgette az összefogást a RMDSZ választási sikeréért, hiszen kisvárosunk magyar közösségének Varga András személyében esélye van polgármestert állítania a város élére. Seres Dénes képviselõ szintén az összefogást emelte ki a választási gyõzelem zálogaként, hangsúlyozva, hogy csak így valósítható meg az alulról fölfele történõ építkezés, ami erõs, kisebbségi létünket befolyásolni tudó képviseletet biztosít országos sõt európai szinten. Õt követõen Varga András városunk RMDSZ-es polgármesterjelöltje szólt az emberekhez. Beszédében isnételte válsztási programját, amelyben reális helyzetfelismerésre alapozva vetítette elõre a város infrastrukturális fejlesztését, az oktatási, egészségügyi és szociális problémák megoldását, de szólt a kulturális és sportéletrõl, a turizmus kérdésérõl és nem utolsó sorban az egyházakkal való építõ kapcsolattartásról is. Végül Csóka Tibor tanácselnökjelölt lépet a mikrofonhoz, s felhívta a figyelmet, hogy a szilágysági magyrságnak 60 év után esélye van arra, hogy magyar embert állítson a megyei tanács élére, de ennek is az összefogás a feltétele. Csak így valósíthatjuk meg azt, hogy nemcsak szereplõi, hanem alakitói is legyünk a történelmünknek. A választási beszédek után a Berekenye Néptáncegyüttes tagjai mutatták be színes dalos-táncos mûsorukat. Közben a bográcsokban érlelõdtek az ízek, s Vida György sporttanár irányításával versenyre készültek a vállalkozó kedvû bajnokjelöltek. A Toldipróbák során Szabó Sándor bizonyult Toldi Miklós utódjának. Mind a rúdemelésben, mind a kõhajításban õ gyõzött. A legkisebbek kötéhúzásban mérték össze az erejüket. Végül a zsüri döntése szerint a bográcsfõzõk rangsorolása is megtötént. Elsõ lett Szabó Sándor csapata, második helyen végzett Láng György csapata, míg Horváth Potyó csapatának sikerült megszerezni a harmadik helyet. Késõ estig tartó kellemes együttlét volt ez a Hegymegén. Tegyünk érte, hogy a választások után újra együtt ünnepeljünk! Varga D. István

A fejlõdés lehetõségei Szilágynagyfalu a Berettyómente egyik legnagyobb községe. A négy évvel ezelõtti állapotokat Diószegi Gyula polgármester részletezi. — A legnagyobb gondunk a mezei és a falusi utak állapota volt. Rendbetételükre az anyagi források felkutatásához kezdtünk, most már az utak nagy részét leköveztük. A bürgezdi utat is sikerült leaszfaltozni. A polgármesteri hivatal a megyei tanácstól nyert pályázati pénzbõl fizette ki az aszfaltozás költségeit a nyílt versenytárgyaláson nyertes cégnek, amely el is végezte a munkálatokat. Ezt fontos tudni, mert most mások dicsekednek azzal, hogy õk csináltatták meg a bürgezdi utat. Sajnos, manapság egyre többen ékeskednek idegen tollakkal. Részt veszünk a kistérségi társulásban, és pályázatokkal meg holland segítséggel bevezettük a vizet. Öt községgel közösen pályáztunk a szelektív hulladékgyûjtés megszervezésére. A hulladékbegyûjtõ központ is Nagyfaluban lesz. Most indul a közbeszerzési pályázat, a nyertes cég az óvási idõszak lejárta után kezdheti a munkát.

A Berettyó-híd is készül, két pillérje már készen van, erre is 1.400.000 lejt kaptunk a központi költségvetésbõl. Rendeztük a sportpályát és a lelátót, részint a befektetõk, részint a központi költségvetés, részint a község anyagi forrásaiból. Az iskola sportcsarnoka is befejezés elõtt áll, nemsokára átadjuk a gyerekeknek, a falu sportolni vágyó fiatalságának. A szociális ellátás megterheli a községet. Jelenleg 118 iratcsomónk van, a szociális segélyre szorulók aktái. Igaz õk korlátozott mértékben dolgoznak a faluban, leginkább sáncok, parkok takarítására, rendbentartására, járdaépítésre meg a szemét elhordására tudjuk használni õket. Gazdaság Az elmúlt négy évben több cég is épített a községben. A legnagyobb a Hanna cég, amely mintegy 300 alkalmazottal különleges elektronikus mûszereket gyárt. Németi Gergely gombatermesztõ üzeme is szépen fejlõdött, hiszen legalább hetven embert foglalkoztat. Ezekenkívül legalább két asztalosmûhely és mintegy öt autószerelõ mûhely mûküdik a faluban. Nemsokára a volt téglagyárat is újraindítja egy vállalkozó, ez is legalább 60-70 új munkahelyet jelent a községben. Bürgezden pedig Erdély egyik legnagyobb mézbegyûjtõ helye mûködik. Ezen

kívül díszcserjetermesztõ cégek, virágtermesztõ vállalkozások is vannak. Körzeti tûzoltóságot is mûködtetünk mintegy 50 alkalmazottal, akik három váltásban szolgálnak ügyeletesként, és 10 község számára biztosítják a tûzvédelmet. Mindent összeszámolva, a közintézmények alkalmazottaival együtt, több mint 600 munkahely van a községben. Tehát van itthon is munkahely, ha valaki dolgozni akar. Meg lehet élni a községben, nem kell külföldre vándorolni. Hiszen itthon egyre jobbak lesznek a körülmények. — Terveiket, kilátásaikat részletezze az olvasók számára. — Számunkra is nagy esélyt jelent az autópálya. Egyik leszállóága itt lesz Nagyfalu határában, tehát gazdaságilag és minden szempontból ez a vidék közelebb fog kerülni Európához. Szeretnénk terelõutakat építeni, hogy tehermentesítsük a falut nagy forgalomtól, mert ez hátrányos a faluturizmus fejlesztésében. Több lábon kell állni, ezért a zöld faluturizmust fejleszteni szeretném, mert Bagos közelségét és a környék látványosságait jobban is ki lehetne használni a gazdák javára. Már körvonalazódik az ipari park létesítése is, hiszen a vasúti és autópályás elérhetõség nagy lehetõséget rejt magában. Ezt a leszálló csomópont mellett lehet kiépíteni. Természetesen mindehhez infrastruktúra szükséges. A vízhálózat kiépítése után következik a csatornázás. A szennyvíz-elvezetõ hálózatra és a szennyvíz-tisztító üzemre is közösen pályáztunk – sikerrel – a mikrorégióval. Rengeteg lehetõség nyílt meg elõttünk, csak rajtunk múlik, mennyire tudjuk kihasználni azokat. Mindehhez az egész közösség együttmûködése szükséges. — Megvan ez az együttmûködés? — Akadozik. Elõválasztásokat rendeztünk, de meg kellett ismételni, mert a nagyfalui és a bürgezdi módszer lényegesen eltért egymástól. Nagyfaluban mozgóurnával jártak házról-házra, és egy család csak egy szavazatot adhatott le. Bürgezden állóurnás szavazás volt, és minden szavazati jogú lakos véleményt nyilváníthatott. Így aránytalanná vált az egész, hiszen nem lehetett tisztességesen összegezni a két teljesen eltérõ módszer eredményeit. Az aránytalanság kiküszöbölésére most már egységes módszerrel megismételték az elõválasztást. Ezen három jelentkezõ közül választották ki a lakosok a jelöltet, és rangsorolták a tanácsosokat is. Nagyon sajnálom, ami utána történt. Annak ellenére, hogy minden jelölt aláírta jelentkezésekor a kötelezvényt, miszerint az eredménytõl függetlenül nem indul a Szövetség jelöltjével szemben sem más pártok színeiben, sem függetlenként, megszegték adott szavukat, és felléptek az elõválasztásokon kijelölt RMDSZ-es jelölttel szemben. Biztosan nem gondolták végig, hogy milyen eséllyel tudnák sikeresen képviselni a községet, ha nem áll mögöttük egy erõs megyei és országos érdekképviselet. Köszönöm a lakosság eddigi bizalmát. Remélem, folytathatom a megkezdett munkát önökkel, a nagyfaluiakkal együtt. Mert egyetlen polgármester sem tehet semmit egymagában, ha nem áll mögötte a közösség. Meglehet,

különböznek a vélemények, de remélem, hogy a közösség érdekében mindazok, akik nincsenek velünk, legalábbis nem ellenségünk, nem akadályozzák a munkát, nem az érdekképviselet ellen tevékenykedik majd, hogy széthúzza a közösséget. Számítunk rájuk továbbra is, hiszen mindenkire szükség van a közösség fejlesztésében. Mindaz, ami most fog történni, az nem egy-két ember érdeke, hanem az egész magyar közösség érdeke. A kihívás adott, az eredmény viszont attól függ, mekkora súllyal tudunk részt venni a helyi és a megyei önkormányzatokban. Ha nincs megfelelõ számú érdekképviselet – azaz szavazatarány – akkor a többség beleszólásunk nélkül is dönthet sorsunkról. Ezt nem lenne szabad megengedni. - Köszönöm a beszélgetést és sok sikert kívánok a továbbiakban Nagyfalu és Bürgezd népének. Lejegyezte: Józsa László

Szilágynagyfalu Szilágynagyfalu községben Bürgezddel együtt több mint 4000 lakos él, mintegy háromnegyedrészben magyarok. (Bürgezden 350 lakost számlálnak). 3.757 szavazati jogú állampolgár szerepel a hivatalos nyilvántartásokban. A községben a 15 tagú tanácsban jelenleg 11 RMDSZ-es magyar képviseli a lakosságot. A júniusi helyhatósági választásokra 5 polgármesterjelölt közül kell választani. Az RMDSZ-en kívül még két párt és két független jelölt indul.

Diószegi Gyula — 1961. január elsején született (Mint Petõfi Sándor, Bocskai István és Vida Gyula) Szilágynagyfaluban. — Itt végezte az általános iskolát, majd 1980-ban Szilágysomlyón érettségizett. — 1980-1990 között a berettyószéplaki kõolaj-finomítóban mûszerész. — 1991-tõl a líceum karbantartó villanyszerelõje, majd erdészeti munkát vállal. — 2004-tõl a község polgármestere. — 1983-ban nõsült, egy 18 éves és egy 25 éves lánya van.

Az RMDSZ szilágynagyfalui tanácsosjelöltjei: 1. Fazakas Viola 2. Diószegi Gyula 3. Cseke Lajos 4. Farnas Mihály 5. László Zoltán 6. Katona Farnas Sándor 7. Köteles Ottó 8. Huéber György 9. Szabó István 10. Deák Zoltán 11. Benedek László 12. Fóris Csaba 13. Antal János Tibor 14. Torkos Ferenc 15. Boer László 16. Diószegi Attila Ferenc 17. Birtalan Sándor

Szilágyság/21. A világ közepe

Vasárnap a falunapok alkalmával Magyarkecelben felavatták a Környezetvédelmi Minisztérium pályázatán nyert pénzbõl kiépített fõteret. A szökõkúttal ellátott park mellett az óvoda játszóterét is rendezték – ezt is bármelyik városi óvoda megirígyelhetné. A padokkal ellátott sétányokat virágok szegélyezik. Sokkal szebb lesz, ha majd azok is virítanak. Két hónapja itt még libák legeltek. Seres Dénes is ebben a faluban született, teljesen természetes, hogy részt vett az ünnepségen. Megnyitó beszédében elsõsorban a szülõföld szeretetének jelentõségét méltatta. — Szeretem a szülõfalumat! Szeretem a környezõ dombokat, az erdõket, a falut õrzõ Meszest, és nem utolsósorban az ittlakó embereket. Szeretem a templomot, amelyben kereszteltek, a népviseletet, hagyományainkat. Büszke vagyok arra, hogy keceli vagyok. Számunkra Magyarkecel

Nyugodtan alszom Nagy Ernõ évtizedek óta az elsõ magyar alpolgármestere a községnek. A helyhatósági választásokon az RMDSZ polgármester-jelöltségét vállalta. A hivatal mûködésérõl, beilleszkedésérõl faggattuk, hiszen nem lehetett könnyû dolga. — Tulajdonképpen nem voltak jövõ év végéig. Nemsokára kezdõdik a problémáim. Részint azért, mert szociális szennyvíz-elvezetõ hálózat és a két munkásként már elõzõleg jól ismertem a tisztítóállomás kiépítése. A vízellátási hivatal mûködését, az embereket, ugyanakkor rendszerhez hasonlóan két-két falunak külön nyugodt és józan természetem is sokat hálózata lesz. Ezt a pályázatot most nyújtottuk segített az esetleges nézeteltérések be egy integrált pályázati keretben, amelyben elsimításban. Nagyon fontos volt a szociális ennél sokkal több elem szerepel. Ha mindez munkásként szerzett tapasztalat, mert az készen lesz, akkor minden utat és minden falu emberekkel való közvetlen kapcsolat, az így szerzett tapasztalat sokkal mélyebb valóságismeretet jelentett, tehát hatékonyabban tudtam dolgozni a polgármesteri hivatalban. -- Milyen helyzetben volt a község ezelõtt négy évvel? — Majdnem a nulláról vettünk át mindent. Sáros utcák, elhanyagolt intézmények, felgyülemlett, elhanyagolt lakossági gondok, rendezetlen tulajdon visszaszolgáltatási viszonyok. Teljes erõbedobással a tulajdonjogok tisztázásához fogtam, és jelenleg nyugodtan alszom. Az erdõket teljes mértékben kimértük a magántulajdonosoknak és a közbirtokosságoknak. A legelõket is már a közbirtokosság mûködteti saját tulajdonaként. Az egyetlen megoldatlan helyzet a varsolci tó alatt lévõ területek kártérítése, de ere sor kerül. — Az infrastruktúra is javult… — Most már rendben vannak az utcáink Magyarkecelben és Egrespatakon is a legtöbb, mintegy 80%-ban köves, bitumenes réteggel utcáját leaszfaltozzuk. Mindezt az RMDSZ ellátott utca. Ezen a héten befejezik a két Kecek segítségével, szakmai hozzáértésének közötti út aszfaltozását, és most kezdik az igénybevételével sikerült elérnünk. — A gazdaság milyen állapotban van? Egrespatak-Gurzófalva közötti út — Tulajdonképpen most kezd igazán aszfaltozását. Dolgozunk az ivóvízhálózat kiépítésén minden faluban. A Meszesen két fejlõdni a község. Minden faluban van gyûjtõmedence épül. Az egyik Egrespatakot asztalosmûhely, kõmûvesek dolgoznak. és Gurzófalvát fogja ellátni, a másik a két Kecel Különösen Egrespatak fejlõdik látványosan. számára. A teljes hálózat készen kell legyen a Kezd körvonalazódni az ipari park. Egy német

Jelöltjeink a világ közepe, és ez így van rendjén. Talán mindenki így kellene érezzen, és akkor sokkal többen lennénk itt. Három náció lakja a községet, és békében tudnak élni egymás mellett. Egymás hagyományainak, identitásuk kölcsönös tiszteletében élnek egymás mellett románok, magyarok és romák. Mert egy cél fogja össze minden tevékenységüket: a közösség fejlesztése, az élhetõ falu megteremtése. Seres Dénes megjegyezte, hogy minden falufejlesztési tervet, tevékenységet támogat a Szövetség. A cselekvõ polgármesterek érdemelnek támogatást. Az eredmény pedig már kézzel fogható. A falu ünnepére teljesen lezárták a fõutcát, amelyen sátrakban várták a „socãciþák” a vendégeket kóstolóra (rájöttem: arrafelé így nevezik a rendezvényeket ellátó szakácsnõket). Meg lehetett kóstolni a különbözõ nemzetiségek hagyományos, illetve a vidék jellegzetes ételeit. A falu népe közös kultúrmûsorral szórakozott tovább. Ünnepelte saját magát, sikereit, a közös munka eredményeit.

cég itt gyártja a páncélszekrényeket. Ezen kívül többen érdeklõdtek már terület és befektetési lehetõségek iránt. Az autópálya építésének közeledtén kívül már készen van az északi gyorsforgalmi út terve, amely Egrespatak határában halad el és csatlakozik az autópályához. Ez a gyorsforgalmi út fogja összekötni Nagybányánál az EU és Ukrajna közötti autópályát, amely Szatmár és Nagybánya után halad át Ukrajnába. Az autópálya leszálló csomópontja itt lesz a falu és a Zilah közötti dombon. Ezenkívül a falu határában halad el a Zilahot elkerülõ terelõút. Mindez nem csak új munkahelyeket fog teremteni a községben, hanem a fejlesztés lehetõsége is ugrásszerûen megnõ. Mert ilyen jelentõs európai jelentõségû közlekedési csomópontban több szolgáltatás is szükséges. Nem csak üzemanyag-töltõ állomás kell, de a jármûszerelõ és karbantartó mûhelyektõl egészen a parkolókig, pihenõhelyeket biztosító motelekig, a nagyteherautók parkolóhelyéig sok mindenre szükség van. Az infrastrukturális kedvezõ helyzet pedig a befektetõket is vonzza. Elõbbutóbb nagyobb termelõegységek is idetelepülnek a szolgáltatóipar mellé. Már megkerestek minket külföldi cégek, hogy vennének 30-50 hektárnyi területet az utak nyomvonalának közelében. Csak egyetlen akadály, hogy a községnek ott nincs szabad területe. Minden föld a gazdáké, és sok kis parcellát, sok tulajdonostól kellene megvásárolni ahhoz, hogy összefüggõ területet lehessen kialakítani. De nem mindenki hajlandó eladni földjét. Az emberek még kivárnak. Pedig már most is nagyon magasak az ingatlanárak, Egrespatakon vetekszenek a városi árakkal. Tudom, hogy minden falu úgy fog kinézni négy év múlva, mint Magyarkecel. Mindehhez pedig az szükséges, hogy minél többen menjenek el szavazni, és növeljék súlyunkat nem csak a helyi, hanem a megyei döntéshozó testületekben is.

7. 2008. május 23.

Magyarkecel A község falvait már XI. századtól említik a jegyzékek. A 2002-es népszámlálási adatok szerint lakosságának 30,66%-a magyar, 67,22%-a román és 2,12%-a roma nemzetiségû. Összlakossága jelenleg 3076 személy, ebbõl 2485 választójogú állampolgár. Négy falu alkotja a községet. A legtöbb magyar Egrespatakon lakik, egyébként ez a község legnagyobb faluja 1353 lakossal (1100 választójogú állampolgárral, mintegy 45%-ban magyarok). Magyarkecel 713 lakost számlál (547 szavazati jogú állampolgár), alig egyharmada magyar. Mindkét faluban csak az elemi osztályokban van magyar oktatás. Az ötödikesek már vagy Zilahra, vagy Krasznára ingáznak. Felsõkecelben 829-en laknak (648 szavazati jogú állampolgár), közöttük nincs magyar. Gurzófalva 181 lakossal (144 szavazati jogú állampolgár) a legkisebb település, itt sem laknak magyarok. A községben 4 polgármester-jelöltre lehet szavazni június elsején, az egyetlen magyar közöttük Nagy Ernõ. A román pártok jelöltjei között nincs egyetlen magyar sem. Jelenleg a 13 tagú tanácsban négyen képviselik a magyar közösségek érdekeit. Megfelelõ részvétellel ez a szám akár hatra is növelhetõ.

Nagy Ernõ — 1966. november 26-án Zilahon született, de egrespataki. — Itt járt az általános iskolába, majd Zilahon az 1. sz. líceumban érettségizett 1985-ben. — 11 évet dolgozik a csapszerelvény gyárban. — 2002-tõl szociális családsegítõ munkás egy alapítványnál. — 2004-tõl alpolgármester. — 1991-ben nõsült, 17 éves és 15 éves lánya van, fia 4 éves.

Az RMDSZ magyarkeceli tanácsosjelöltjei: 1. Seres Árpád – Magyarkecel 2. Nagy Ernõ – Egrespatak 3. Szeredai Melinda Magyarkecel 4. Kui Lukács – Egrespatak 5. Kui Sándor – Egrespatak 6. Sallai Gyula Tibor – Magyarkecel 7. Kui János – Egrespatak 8. Kui Antal – Magyarkecel 9. Szalánszki Jenõ – Egrespatak 10. Kui Matild – Magyarkecel 11. Nagy Dániel – Egrespatak 12. Fehérvári Klára – Magyarkecel 13. Kui Jenõ – Egrespatak 14. Szeredai István Csaba – Egrespatak 15. Seres Bálint – Magyarkecel 16. Seres Ilonka - Magyarkecel

8. 2008. május 23.

Fórum

Szilágyság/21.

2008. június 1-jén szavazzon az RMDSZ jelöltjeire!

2008. június 1-jén szavazzon az RMDSZ jelöltjeire!

Szilágyság/21. Félreértés volt a foci-Eb-t fenyegetõ al-Kaida merénylet híre Félreértésen és csúsztatáson alapult a La Liberté svájci lap híre, amely szerint az alKaida nemzetközi terrorhálózat azzal fenyegetõzik, hogy merényleteket szervez Ausztriában és Svájcban a június 7-én kezdõdõ labdarúgó Európa-bajnokság ideje alatt - derült ki svájci és osztrák közlésekbõl. A lap csütörtöki számában Jürg Bühlert, a svájci rendõrség magas rangú illetékesét idézte, aki a tervezett terrortámadások alátámasztására különbözõ iszlamista honlapokon megjelent információkra hivatkozott. A pénteki osztrák sajtó szerint a bécsi belügyminisztériumban átfésülték a svájci újság által említett internetes platformok tartalmát, és rájöttek, hogy a “fenyegetõzések” valójában attól a Mohamed Mahmudtól származnak, akit idén márciusban négyévi börtönbüntetésre ítéltek Ausztriában egyebek között terrorista támadásokat kilátásba helyezõ üzenetek miatt. A származását tekintve másodgenerációs muzulmán férfit és élettársát az ügyészség többek között terrorszervezethez - nevezetesen az al-Kaidához - való tartozással, bûnszövetkezetben történõ részvétellel, felbujtással és a szövetségi kormánnyal szembeni erõszakkal vádolta. Az esküdtek helybenhagyták azt a

vádpontot is, amely szerint az elítélt a szélsõséges csoportokkal folytatott elektronikus levelezéseiben terrorista támadások lehetséges célpontjaiként jelölt meg olyan stadionokat, amelyekben mérkõzéseket rendeznek a júniusi svájci-ausztriai labdarúgó Európa-bajnokság idején. A Der Standard osztrák lap pénteki számában megszólaltatta Rudolf Golliát, a bécsi belügyminisztérium szóvivõjét, aki elmondta, hogy a La Liberté cikkének megjelenése után tüstént kapcsolatba léptek a svájci hivatalos szervekkel. Tõlük megtudták, hogy az újság valójában olyan interjút közölt, amely tulajdonképpen abban a formában le sem zajlott, közléséhez pedig az interjúalany nem járult hozzá. Sem svájci, sem osztrák részrõl nem tudnak konkrét terrorista fenyegetésrõl, ezért nem is tartanak szükségesnek semmilyen pótlólagos biztonsági intézkedést - szögezte le a szóvivõ. Ennek ellenére mindkét ország hatóságai az Eb-re való felkészülésükben továbbra is abból az általános érvényû feltételezésbõl indulnak ki, hogy a kontinenstorna rendezvényei - leginkább tömegeket vonzó jellegük miatt - potenciális célpontonként szolgálhatnak terrorista szervezetek számára. MTI

Platini nem engedné a 18 év alatti játékosok igazolását Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke szeretne gátat szabni annak, hogy a gazdag klubok már 18 éves koruk elõtt felvásárolják a tehetséges játékosokat. A francia sportvezetõ azt szeretné elérni, hogy a futballisták pályafutásuk elsõ profi szerzõdését csak azzal az egyesülettel köthessék meg, amelyben nevelkedtek. Szavai szerint mindig is az elitklubok rendelkeztek a legjobb játékosokkal és edzõkkel, de ha a jelenlegi folyamatok alapján hamarosan a legjobb utánpótláskorú labdarúgóik is a tulajdonukban lesznek, az a futball halálát jelentené. A nemzetközi szövetség (FIFA) szabályai csak a 16 éven aluliak szerzõdtetését tiltja, Platini ezt a korhatárt szeretné 18 évre felvinni. A játékosok szakszervezete ugyanakkor nem támogatja a javaslatot. MTI

Alonso Monacóban meglepné a riválisokat Fernando Alonsónak az a célja a hétvégi Monacói Nagydíjon, hogy megmutassa, a Renault valóban sokat fejlõdött a szezon kezdete óta, és az április végi barcelonai versenyen mutatott forma nem volt véletlen. A kétszeres világbajnok két évvel ezelõtt a Renault-val, tavaly pedig a McLarenMercedesszel tudott nyerni Monte-Carlo utcáin, idén pedig újra a francia csapattal száll harcba a lehetõ legjobb helyezésért. A spanyol nemrégiben azt nyilatkozta, a futamgyõzelem tekintetében nem számít meglepetésre, most azonban leszögezte: a Renault-val viszont szeretne maradandót alkotni. “Fejlõdtünk, de még mindig a Ferrari, a McLaren és a BMW mögött vagyunk. Annak ellenére, hogy a monacói egy olyan pálya, ahol a pilóta valóban okozhat különbséget, egy jó autó mindig elõnyt jelent és megkönnyíti a dolgokat”- mondta Alonso a Renault által kiadott elõzetesben. “Mi azonban meg fogjuk próbálni, és igyekszünk meglepetést okozni, illetve a lehetõ legtöbbet kihozni lehetõségeinkbõl.” A spanyol ismét elmondta, az elõttük álló csapatok miatt a hetedik a legjobb pozíció, amit elérhet a francia alakulat a futamon. Alonso ennek ellenére hozzátette, az elõbbinél jobb helyezés is összejöhet, ha riválisaik közül hibázik valaki, mint ahogyan az legutóbb, Isztambulban is történt. A spanyol pilótát ugyanis Törökországban a két Ferrari, BMW Sauber és a mclarenes Lewis

Hamilton mögött a hatodik helyen intették le. A másik McLaren-Mercedest vezetõ Heikki Kovalainen akkor csak a 12. lett, miután közvetlenül a rajt után nem tervezett kerékcserére kellett kiállnia. “Törökországban megmutattuk, hogy az a fejlõdés, amit Spanyolországban értünk el, nem volt véletlen. Három pontot szereztünk, bár korrekt, ha azt mondom, hogy segített nekem Heikki problémája is a startnál”- folytatta Alonso. “Ezek nagyon fontos pontok, és azt bizonyítják, hogy javulunk. Még mindig sokat kell tennünk, mielõtt az élen harcolhatunk, de megfelelõ irányba haladunk és elszántabbak vagyunk, mint valaha amiatt, hogy újra oda kerüljünk.”

Sportvilág - Humor Papagájok Egy nõ bemegy a kisállatkereskedésbe és a papagájok után érdeklõdik. Az egyik kalitkában három, különösen szép papagáj üldögél, a jobb szélsõre rámutat az eladó: - Ez itt például ötezer forintba kerül. Nemcsak szép, hanem rendkívül okos is. - Mitõl rendkívüli? - Attól, hogy ért a számítógéphez. - És a középsõ madár mennyi? - Az még okosabb, annak az ára nyolcezer. - És mit tud? - Nemcsak ért a számítógépekhez, hanem a UNIX operációs rendszert is tudja használni. - És a harmadik papagáj? - Az, kérem, tízezer. - Miért, az mihez ért? - Nem tudjuk pontosan, de a másik kettõ csak úgy szólítja: fõnök. *** Jogosítvány Egy lengyel bevándorló az USÁ-ban bemegy az Állami Közlekedési Hivatalba, hogy jogosítványt kérjen. Elõször szemvizsgálatot végeznek. Mutatnak a férfinek egy táblát, hogy el tudja-e olvasni a rajta lévõ betûket: C W I R N O S TA C Z K I Mire a lengyel így felel: - Nemhogy el tudom olvasni, de ismerem is a fickót! *** Állatkertben A Kovács család az anyóssal állatkertbe látogat, éppen a vízilovat nézegetik, amikor megszólal Kovács: - Látja, mama! Mekkora szája van, aztán mégsem szól egy szót sem... *** Túlélés Két ivócimbora beszélget a kocsmában. Azt mondja az egyik: - Hallod, Jóska, olyan régi barátság már a miénk, kérnék tõled valamit. Ha úgy adódik, hogy én halok meg elõbb, jól esne, ha mondanál néhány jó szót a temetésemen. - Rendben van, Pista. De ha én halok meg elõbb, én meg arra kérlek, hogy koccints egyet az emlékemre a haverokkal a temetésem után. - Jó, megígérem. De nem bánnád, ha elõbb megkapnám a vesédet? *** Parkolóóra Nemrég kocsival jártam a belvárosban. Megálltam egy fizetõ parkolóban, de a parkolóórára egy papírt ragasztottak, “nem mûködik” felirattal. Így hát parkolócédula nélkül hagytam ott az autómat. Dolgom végeztével éppen mentem vissza a kocsihoz, amikor láttam, hogy egy szemfüles parkolóõr letépi a papírt az óráról és próbaképpen bedob egy ötvenest. A gép mûködött. Erre a férfi elõhúzta a büntetõcédulát, és kezdte feljegyezni a rendszámomat. Hirtelen ráripakodtam: - Hé, mit csinál? Hisz még egy csomó idõm van, nézze! *** Háború - Mi az abszolút hülyeség? - ??? - Az Észak és Dél közti háborúban, a Nyugatiak oldalán Keletért harcolni. Hajnalig ébren Kovács beszélget a haverjával a kocsmában: - Képtelen vagyok leszoktatni a feleségemet arról, hogy minden nap hajnal négyig ébren maradjon. - Miért, mit szokott csinálni hajnal négyig? - Várja, hogy hazaérjek. *** Kezdõ ügyvéd A nyugalmazott ügyvédet a frissen végzett fia váltja fel az ügyvédi irodában. Egyik nap a fiú hazajön az irodából, és büszkén meséli az apjának: - Apám, ma végre lezártam azt az ügyet, amit neked 10 év alatt nem sikerült befejezned.

9. 2008. május 23.

- Megbolondultál, fiam? Hisz abból az ügybõl éltünk 10 éven át! *** Zsarolás Pistike így szól az anyjának: - Anyu, adnál nekem egy ezrest? - Dehogy adok, kisfiam! - Ha adsz egy ezrest, elmondom, tegnap apu mit mondott a bejárónõnek, amíg nem voltál itthon. - Na, jó...Tessék, itt van! Halljam, mit mondott! - Azt mondta neki: “Mariska, el ne felejtse kivasalni holnapra a kék ingemet!” *** Ének Joe feleségét beválasztották a templomi kórusba énekelni. Minden este, miközben a vacsorát készíti az asszony, hangosan énekel a konyhában. Joe pedig ilyenkor kimegy a ház elé a kertbe. Egyik este kérdezi a feleség a férjétõl, amikor leülnek vacsorázni: - Mi baj, drágám? Talán nem tetszik a hangom, hogy mindig kimész, mikor énekelek? - De, nagyon tetszik. Csak nem akarom, hogy a szomszédok azt higgyék, hogy verlek. *** Statisztika Felmérések szerint a férfiak 25%-a csókolja meg a feleségét, amikor elhagyja a házat, és 90%-uk csókolja meg a házat, amikor elhagyja a felesége. *** Egy csokor virág Van egy diszkont üzlet a közelünkben, ahol a kocsimhoz a motorolajat és szûrõt szoktam venni. Legutóbb, mikor ott vásároltam, a pénztárnál lévõ állványról levettem egy virágcsokrot, és odaszóltam a pénztárosnak: - Még ezt is számolja hozzá, a feleségemnek. Mögöttem a sorban meglepõdve kiáltott fel egy nõ: - Nahát, micsoda úriember! Virágot visz a feleségének! Mondja, milyen gyakran teszi ezt? Mire megszólaltam volna, a pénztáros megelõzött: - Évente egyszer vagy 15 ezer kilométerenként, amelyik elõbb jön. *** Dísztárgyak Egy régi barátomnál voltam vendégségben, körbevezetett a lakásában, és megmutatta, mi mindent gyûjtöttek össze a feleségével házasságuk 20 éve alatt. - Látod, mennyi mindenünk van már! dicsekedett a barátom. - Mielõtt meghalok, azelõtt egy nappal eladom az összes dísztárgyat, csak azért, hogy megtudjam, mi mennyit ér. - Hisz azt nem tudhatod, mikor fogsz meghalni! - mondtam neki. - Dehogynem, amikor eladom a cuccokat, az asszony megöl! *** Évforduló - Holnap lesz a házassági évfordulónk. Vettem magunknak két jegyet a Forma 1-re. - Nagy meglepetés lesz a feleségednek! - Az biztos, mert õ színházba akart menni. *** Cián Egy asszony bemegy a patikába, és ciánt kér. Kérdezi tõle a gyógyszerész, hogy mihez kell a cián. A nõ õszintén elmondja, hogy a férjét akarja megmérgezni. A patikus felháborodik: - Mit képzel, asszonyom? Ha én magának ciánt adnék, bûnrészessé válnék, mindkettõnket lecsuknának gyilkosságért. A nõ a táskájából elõhúz egy fényékpet, amin a férje látható félreérthetetlen helyzetben a gyógyszerész feleségével. Erre a gyógyszerész felkiált: - Ja, hölgyem, nem mondta, hogy receptje is van! *** Két cimbora beszélget: - A nõk képtelenek titkot tartani, barátom. - Ez nem igaz. - Hogy-hogy? - Én például már 20 éve képtelen vagyok kiszedni az asszonyból, hogy mire költi azt a rengeteg pénzt.

10. 2008. május 23.

Szilágyság/21.

Hirdetés

* Eladó Kolozsváron 2 szobás különbejáratú tömbházlakás 52 négyzetméter és erkély. Ára 85.000 euró. Érdeklõdni lehet a 0724-991217-es telefonon. * Eladó kitûnõ állapotban, forgalomba beírva, 2001-ben gyártott 49 cm3 APRILIA DALEIM robogó. Irányár 600 euró. Érdeklõdni lehet a 0740-787622 vagy a 0260-657508-as telefonon. * Sürgõsen eladó félben vagy egészben kb. 200 kg sertés. Érdeklõdni lehet a 655626-os telefonon. * Eladó 300 liter vegyes vörösbor (magántermõ és oltott). Ára 3 lej/liter. Érdeklõdni lehet a 0742-854435 vagy 0748786645-ös telefonon. * Szilágyballán ház eladó 25 ár telekkel. Érdeklõdni lehet a 0742-417-316-os telefonon. * Eladó Zsibón 29 ár terület a terelõút mellett. Érdeklõdni lehet a 0260-633739 vagy 0260-650894-es telefonon. * Eladó azonnal beköltözhetõ családi ház, Zilahtól 18 km-re, kellemes zöldövezetben, fõúttól 100 métere. Érdeklõdni lehet a 0260611273-as telefonon. * Szilágyságban letelepedni szándékozó özvegy férfi nem dohányzó, értelmiségi hölgyet keres 65 éves korig. Elérhetõség: 400750 Cluj Napoca OP1, CP343. * Eladó szoba és konyhabútor valamint egy régi 100 éves Durkopp varrógép. Érdeklõdni lehet a 0260-633739, vagy 0260-650894-es telefonon. * Eladó Krasznán a zilahi útban 46 ár terület, 22 méter széles utcafronttal. Érdeklõdni lehet a 636117-es telefonon. * Krasznán eladó ház 22 ár telekkel, a Csucsai út 804 szám alatt. Irányár 30 ezer euró. Érdeklõdni lehet a 636170-es telefonon. * Vegyes vörösbor eladó 3,5 lej/liter. Érdeklõdni lehet a 0742-854435 vagy a 0748786645-ös telefonon. * Szilágy megyében ingatlanokkal rendelkezõ, dolgozó férfi hozzáillõ nem dohányzó hölgyet keres 35 éves korig. Tel: 0744-386443 * Gyermekfelügyeletet vállalok Zilahon. Érdeklõdni lehet a 0742-383132-es telefonon. * Eladó ház Szilágyszentkirályon. Érdeklõdni lehet a 617772-es telefonon. * Eladó ház Szilágyszegen 3 szobával, konyhával központi fûtéssel, melléképületekkel és telekkel. Érdeklõdni lehet a 0745-804642 vagy 0036-302109448-as telefonon. Õszinte részvéttel osztozunk a Szabó család mély fájdalmában, melyet

id. Szabó Sándor elvesztése okozott. Balla Barna és családja

* Ház eladó Krasznán a Csucsai út 702 szám alatt (2 szoba, konyha, melléképület, 15 ár területen). Irányár 40 ezer euró. Érdeklõdni lehet a 0724-508831-es telefonon. * Fehérrel festett és üveggel együtt ellátott jó állapotban lévõ faablakok eladók a Kossuth utca 38/A szám alatt. Érdeklõdni lehet a 0740557379 vagy 0723-249441-es telefonon. * Eladó Zilahon 29 árnyi terület a Pálkertnél. Érdeklõdni lehet a 0746-267656-os telefonon. * Fiatal, megbízható nõ takarítást vagy gyermekvigyázást vállal. Érdeklõdni lehet a 0748-912631-es telefonon. * Eladó Sarmaságon kertes ház (Tavasz u. 16., az iskolával szemben), szántóföld, szilvás, szõlõskert pincével, hordók, kádak, szõlõtörõ prés. Érdeklõdni lehet a 611857-es telefonon. * Eladó Szilágysomlyón felújított kertes ház 750 m2 területtel. Érdeklõdni lehet a 0256270074 vagy a 0726-375589-es telefonon. * Krasznán a Csucsai út 795. szám alatt eladó két lakrészes ház kerttel, melléképületekkel. Érdeklõdni lehet a helyszínen. * Szilágysámsonban eladó magántermõ és oltott szõlõdugvány. Érdeklõdni lehet a 653328 vagy a 0740056140-es telefonon. * Eladó Bagos központjában építésre alkalmas panorámás telek 60 m. utcafronttal összesen 2900 m2 és 20 szilvafával. Érdeklõdni lehet a 0730-245716. * Beteg nõ gondozására megbízható személy jelentkezését várom Zilahon a 630685ös telefonon. Kérem mielõbb hívjanak! * Eladó kombi Trabant 2009-ig érvényes technikai vizsgával. Érdeklõdni lehet a 621338as telefonon. * Sürgõsen eladó 6 ár telek Diósadon a 396 szám alatt. Ára 6000 lej. Érdeklõdni lehet a 0765726537-es telefonon. * Eladó Zilah központjában (Gh. Doja út) 1182 négyzetméternyi terület. Érdeklõdni lehet a 0742-875176-os telefonon. * Eladó 2. emeleti három szobás lakás hõközponttal, parkettel, felszerelt fürdõszobával Zilah központjában. Érdeklõdni lehet a 0721-297421 vagy 0766-318034-es telefonon. * Eladó 4 szobás földszinti tömbházlakás a Stadion negyedben.(valamint garázs, pince és padlás). Ideális magáncégek számára. Érdeklõdni lehet a 0360-103836 vagy a 0740027354-es telefonon. * Ház és telek eladó Zoványon a 26. szám alatt. Érdeklõdni lehet a 0260-623388-as telefonon. * Zilahon kiadó 30 ár szántóföld a Pálkert útján, továbbá eladó kitûnõ állapotban lévõ Arctic hûtõszekrészny fagyasztóval. Érdeklõdni lehet a 633217-es telefonon.

Szomorú szívvel és õszinte részvéttel együttérzünk a Mátyus Évával és gyászoló családjával szeretett édesanyja elhunyta okozta fájdalmas veszteségben. Nyugodjék békében! Az RMDSZ Zsibói szervezete

Szakképzett férfi vagy nõi fodrászt vagy tanuló jelentkezését várjuk a FIGARO fodrászszalonba. Érdeklõdni lehet a 0751-141813, 0740189813-as telefonon.

Együttérzõ részvéttel osztozunk Mátyus Éva mély fájdalmában, melyet szeretett édesanyja elvesztése okozott. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete

Eladó 11 ár szántóföld a Somos oldalon (a Fenyves határánál). Érdeklõdni lehet a 0359-422093-as telefonszámon.

HOSU Szélvédõközpont GimaRom Dealer Szélvédõk és ajtóablakok árusítása, beszerelése Csomagtartók autóknak, buszoknak és kamionoknak Zilah, 1989. December 22. utca 96. szám. Tel/fax: 615511 Mob: 0744530939, 0766575383 e-mail: [email protected]

TÜNDE Kft. ÚJ és MODERN BÚTORÜZLET! Május 20-tól kezdõdõen minden kliensünk, aki 1500 RON érték fölött vásárol, részt vesz a cégünk által szervezett tombolán amelynek fõdíja 860 RON értékû bútor, a II. díj egy színestelevízió, a III. díj egy mikrohullámú sütõ, a IV. díj egy vasaló és 20 különdíj. A sorsolásra karácsony és újév között kerül sor. A nyertesek névsorát az újévi lapszámunkban közöljük. Sarmaság, Tavasz utca 2/A szám alatt (líceum mellett) Nyitvatartás munkanapokon: 8.00-20.00 óra Szombaton: 8.00-17.00 óra

Érdeklõdni lehet a 0260-656500 és 0722-692316 telefonokon. Akciós árak, részletvásárlás, házhozszállítás! Szeretettel várunk minden érdeklõdõt!

HUNTERLAND Új vadászüzlet Zilahon C. Coposu utca K2 tömbház (a vadászati hivatal épületében) Tel: 615510 Utazzon kényelmesen és biztonságosan NAPPAL

a NEOCAR KFT.-vel, személyszállítás menetrend szerint naponta (hétfõ-szombat) a Zilah - Ferihegy - Budapest - Zilah útvonalon. Indulás REGGEL 8 órakor a zilahi autóbuszállomásról. Visszatérés 16.30 órakor a budapesti Népliget Nemzetközi Buszpályaudvarról. Helyfoglalásért hívja a 0260/661760-as telefonszámot. További információkat a: Ro: 0744/607562, 0744/529828 Hu: 0630/2756391, 0630/2254874 számokon kaphat. Köszönjük bizalmát!

A WALEX-WMX Kft. Gépjármû-vezetõi tanfolyamot szervez A,B,C, C+E kategóriákban, 18 éves korhatárral és 21 éves korhatárral D kategóriában. MAGYAR NYELVÛ vizsgázási lehetõséggel. Elérhetõség: 0744-545475 telefonon. A cég titkársága a Ciobanca-kabinettel egy fedél alatt mûködik. Várjuk jelentkezésüket!

EURO POP Nemzetközi és belföldi személyszállítás Naponta menetrendszerinti járatokkal közlekedik Zilahról Budapestre (a repülõtérre is). - Indulás Zilahról 22.00 órakor az autóbusz-állomásról, - Indulás vissza Budapestrõl 08.30 kor a Népliget buszpályaudvar 19-es peronjáról.

Helyfoglalásért hívjon minket: 0260/619019, 0744/116138 (RO), 0670/2109115 (HU) ÚJ ÚTVONALAK !!! Spanyolország - Madrid - 90 euró, Ausztria, Olaszország és Németország

Szilágyság/21.

11.

Információ

2008. május 23.

Románia és Lengyelország közt választ gyárhelyszínt a Volkswagen A Mercedes, az Audi és a Mitsubishi mellett a Volkswagen is Romániában nyitna termelõegységet, mondta Ovidiu Silaghi kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter hétfõn Bukarestben. A tárcavezetõ úgy tudja, hogy a felsorolt vállalatok jelenleg több beruházási helyszínt vizsgálnak. A Mercedest gyártó német Daimler vezetõsége a miniszter szerint elõször Nagyváradot szemelte ki, de a felmerült akadályok miatt Temesvárra irányult a figyelme. Korábban olyan hírek jelentek meg a bukaresti és a nemzetközi sajtóban, hogy a Daimler a

Kolozs megyei Nemeszsukon (Jucu) nyit gyárat, ahol az idén üzembe helyezték a finn Nokia mobiltelefon-gyártó termelõegységét. A német gyártó Románia és Lengyelország közül választ majd, és várhatóan májusban dönti el, hogy melyik helyszínt találja alkalmasabbnak. Silaghi szerint az Audi is érdekelt abban, hogy Romániában gyártson jármûveket. A miniszter úgy tudja, hogy a vállalat vezetõsége még a keresés kezdeti szakaszában tart. A tárcavezetõ szerint a Mitsubishi is keres egy beruházásra alkalmas telket Romániában.

Hivatalt hoz létre a kormány a hagyományos termékek védelmére Megszavazta a szenátus május 20-án azt a sürgõsségi kormányrendeletet, mely értelmében a mezõgazdasági tárca (MADR) alárendeltségében létrejön a hagyományos termékek védelmét ellátó hivatal, hivatalos nevén az ONPTER (Oficiul Naþional al Produselor Tradiþionale ºi Ecologice Româneºti), számol be errõl a Newsin. A rendelet akkor fog törvényerõre emelkedni,

ha azt a képviselõház is elfogadta. A kormány indoklása szerint a hivatal a hagyományos nemzeti termékek és fogyasztási cikkek bejegyzését, engedélyeztetését és népszerûsítését ellenõrzi, továbbá ezek hazai és nemzetközi piacon való értékesítését is felügyeli, annak érdekében, hogy a hamisítványok eladását megakadályozhassa.

Románia a világ 24-ik legbékésebb országa Izland, Dánia, Norvégia és Új-Zéland vezeti a világ legbékésebb országainak rangsorát, mutat rá a kedden Londonban közzétett Világbéke-Index (GPI) nevû kutatás. A rangsorban Románia a 24-ik helyet foglalja el. A felmérésben 140 államot osztályoztak 1tõl 5-ig terjedõ minõsítésekkel, 1-est a

legbékésebb országok kaptak. Románia békeindexe a más állampolgárokba vetett bizalom alapján 3-as. A százezer fõre jutó katonák, illetve rendõrök száma alapján az országot 2-es minõsítéssel osztályozták. Romániánál jobb minõsítéseket kapott Csehország, Magyarország és Szlovákia.

Félmillióan dolgoznak feketén Romániában Ötszázezer személyre tehetõ Romániában az illegálisan munkát vállalók száma, számol be errõl az Erdély FM. A feketén dolgozók – diákok, munkanélküliek, bevándorlók, magánvállalkozók – a bruttó nemzeti össztermékhez 42 millió euróval járulnak hozzá, ami a GDP 35%-át teszi ki. Szakértõk szerint az illegális munkavállalásnak az adótörvény módosításával és a bürokrácia leegyszerûsítésével lehetne gátat vetni.

PIACVEZETÕ BRÓKERCÉG Legalább középfokú végzettséggel rendelkezõ munkatársak jelentkezését várja biztosítási és hitelközvetítési feladatok ellátására. Mellékfoglalkozásként végezhetõ munkára a magas kereseti lehetõség mellett a képzést díjmentesen biztosítjuk. Jelentkezés interjúra és idõpont egyeztetés a 0730-084831-es telefonon.

Horgász, vadász és kemping felszerelések Zilah, 1989. December 22. (Kraszna utca) utca 39. szám Tel/Fax: 0260-661290, Mobil: 0744665150 e-mail: [email protected] ÚJ üzletünk megnyílt Zsibón Avram Iancu utca, Bl. G8 1. ap. Tel: 0260-644044

Ingyenes apróhirdetési szelvény 15 szóig

21./2008

Feladó neve és címe Telefonszáma Szöveg

A szelvényt személyesen is be lehet hozni a szerkesztõségbe vagy postai úton lehet továbbítani. Kérjük nyomtatott betûvel töltsék ki a hírdetõ szelvényt, ne feledjék feltüntetni nevüket, lakcímüket, telefonszámukat. Adataikat bizalmasan kezeljük, szeretnénk elkerülni a kellemetlen meglepetéseket! Kizárólag a kitöltött szelvényt fogadjuk el, és csak magánszemélyektõl..

12. 2008. május 23.

Információ

Szilágyság/21.