Május-június
Zöldséges Gyümölcsös Szőlő Szántóföld
Zöldséges Május-június a zöldségesben talán a legmozgalmasabb időszak. Palántázunk, locsolunk, kapálunk, és közben azon aggodalmaskodunk, hogy idén is felbukkannak-e kedvenc kártevőink? Hiszen a gombák okozta betegségek megelőzésére jól bevált módszereink vannak. Ha az állomány egészséges, akkor zsurlófőzettel, tejjel (1:20 arányban vízzel hígítva, főleg kabakosokon és paradicsomon) vagy mikromeliorittal permetezünk megelőzésképpen. A zsurlófőzettel nemcsak a növényeket, hanem a talajt is ajánlatos megpermetezni, különösen csapadékos időben illetve fóliasátorban. Mert így elejét vehetjük számos a talajból kiinduló fertőzésnek. Ha mégis problémánk akad, akkor megvizsgáljuk a növényt. Ha fehér színű lisztes bevonatot találunk a leveleken, akkor lisztharmattal van dolgunk. Ebben az esetben valamilyen kéntartalmú készítményt alkalmazunk. A kénes kezelést mindig hűvösben kell elvégezni, mert különben perzsel. A többi kórokozóval szemben a réz tartalmú készítmények általában hatékonyak. Kivételt képeznek a vírusok és a botritiszes betegségek. A vírusok esetében kezelésre nincs lehetőség. A fertőzött növényeket távolítsuk el és semmisítsük meg. A vírusokat terjesztő levéltetveket kell ritkítani káliszappanos permetezéssel vagy fahamus porozással. Számos vírus terjedését lassíthatjuk olajok permetezésével. A botritiszes betegségek esetén annak antagonistáját a Trichoderma gombát alkalmazhatnánk sikeresen, ha lenne belőle beszerezhető készítmény. Ennek hiányában a megfelelő mikroklíma kialakítása jelenti a megoldást. Salátánál a magas ültetés jelent némi védelmet. Az igazi problémát az állati kártevők jelentik. Közülük több is jelentős terméskiesést okoz minden évben. Ilyen kártevő például a burgonyabogár. A legjobb megoldás, ha összeszedjük a bogarakat és a lárvákat. Erre a célra speciális gépek kaphatók. Természetesen ezek alkalmazása csak nagyüzemekben lehetséges. A fiatal lárvák ellen alkalmazhatjuk a Novodort. A védekezés vele elég hatékony, de rendkívül költséges. Minden évben elhúzódik a bogarak rajzása, gyakran annyira, hogy a két nemzedék szinte egybefolyik. Ilyen esetben akár 6-7 kezelés is szükséges lehet a kielégítő hatás elérésére. Az előző évben kipróbáltuk a Pronatúrát. Burgonyában nem értük el vele a várt eredményt. Az idén a Bordói lé riasztó hatását fogjuk kipróbálni. A kezelt állomány leveleit a bogár nem szívesen fogyasztja. Mivel a Bordói lé baktericid hatással is rendelkezik, ezért ha a kísérlet nem sikerül Novodort már nem tudunk alkalmazni. Viszont elhamvaszthatjuk a bogarakat. Lehetőség szerint a tábla közelében. A hamut, ami természetesen tartalmazza a bogarakon kívül a fahamut is, szétszórjuk a táblán. A hatás fokozható, ha a hamut dinamizáljuk. Vagyis a még langyos
hamut egy órán keresztül dörzsöljük réz vagy porcelán mozsárban. A hamvasztás időpontja is lényeges. Az idén május19-21 és június15-17 közötti időszakok alkalmasak a munka elvégzésére. A másik rettegett kártevők a földibolhák. A káposztaféléken június végén érési táplálkozást folytató imágók néhány nap alatt tarra rághatják a növényeket. A riasztó hatású növényi levek csak alacsony egyedszám esetén hatékonyak. A fahamus porozás sem ad kielégítő eredményt. A riasztó növényként ültetett salátát nálunk, miután elfogyott a káposzta szintén tarra rágták. Tavaly a Pronatúrát próbáltuk ki, tapadásfokozónak 1% Káliszappant kevertünk hozzá. A védekezést eredményesnek nyilvánítottuk, bár elég sok bolharágás volt a leveleken, de a növények (fejes-, és kelkáposzta) életben maradtak és miután a bolhák elvonultak értékesíthető termést fejlesztettek. A karalábén kiemelkedően jó volt a hatás, szinte alig volt rágás a leveleken. Mivel a szer hatóanyaga felszívódik, alkalmazását a palánták begyökeresedése után meg kell kezdeni. Kezdetben hetente, később kéthetente folyamatosan, a bolhainvázió idején pedig két alkalommal. A kezelt állományban a lepkehernyók kártétele is lecsökkent. A káposztapoloskára és káposztalégyre nem volt érzékelhető hatással. A gyapottok-bagolylepke által veszélyeztetett kultúrákban is jó eredményeket értünk el e szer alkalmazásával. A paprika és paradicsom állományban nagyon kevés volt a károsított termések száma. Ebben az évben kipróbáljuk zöldbabon és csemegekukoricán is. Májusban igen fontos munka a melegigényes növények palántáinak kiültetése. A kiültetés során nagyon ügyeljünk a fiatal növényeket érő stresszhatások csökkentése, mert a senyvedő növényeket ellepik a kártevők és a kórokozók. Már a palántanevelés során kell megalapozni a később a palántákból fejlődő növényállomány egészségét. Az edzés megkezdése előtt mindenképpen javasolt egy Pronaturás permetezés a paradicsom-, paprika- és a tojásgyümölcs palántáknál. Az előírtnál kissé hígabbra készítsük az oldatot az esetleges perzselések megelőzése érdekében. Ez a kezelés megalapozza majd a későbbiekben a gyapottok bagolylepke elleni védekezést, mivel a Pronatura hatóanyaga felszívódik a növényekbe. Tapasztalataink szerint azonban ahhoz, hogy jó hatást érjünk el legalább három kezelés szükséges, még a lepkék rajzása előtt és ez csak úgy oldható meg, ha már a palántanevelőben megkezdjük a védekezést. Az edzést mindig nagy odafigyeléssel végezzük el. Ha a palántákat üveg alatt neveljük a napfényhez szoktatást, főleg a paprikánál, fokozatosan kell megkezdeni, mert az üveg kiszűri az ultraviola sugarakat. Ha hirtelen napsugárzásnak tesszük ki a palántákat, akkor az ultraviola sugárzás károsíthatja őket. Biodinamikus kertészkedők, gazdálkodók ültetéskor keverjék ki a humuszpreparátumot, és kisebb mennyiség esetén ezzel öntőzzék be a palántákat. Nagyobb területen palántázás után permetezzünk humuszpreparátummal. Az így ápolt növények gyorsabban gyökeret eresztenek. Kiültetésre ideális estben a Vetési naptár szerint választjuk ki a növény igényének megfelelő napot. Ha sok palántánk van, legalább arra ügyeljünk, hogy a palántázást ültetési időben végezzük el. A kihúzott napokat és azokat az órákat, amikor a Hold átvonul az egyik csillagkép elől a másikba, mindenképpen kerüljük el. Ezzel jelentős mértékben csökkenthetjük az ültetéskor bekövetkező stresszhatásokat. Sajnos termésnapokon általában kedvezőtlen szokott lenni az időjárás, ezért a termésnövények palántáit a gyakorlatban inkább az időjárás függvényében szoktuk kiültetni. Ezt ellensúlyozhatjuk azzal, ha a begyökeresedés után három egymást követő termésnapon kipermetezzük a kvarcpreparátumot. Ezzel a módszerrel ellenállóvá tesszük növényeinket a gombás- és baktériumos betegségekkel szemben.
A palánták kiültetése után a növényállomány a talajt még nem takarja eléggé, ezért praktikus a palánták közötti területet mulcsozni. A mulcsozás növényvédelmi jelentőségét általában nem hangsúlyozzák ki eléggé. Számos kórokozó szaporító képlete telel át a talajban, illetve a talajban található növénymaradványokon. A mulcsréteg megakadályozza ezeknek a szaporító képleteknek a növényre kerülését, így nagymértékben csökkenti számos betegség kialakulását. Ebből a szempontból nézve a paradicsomnál és a szamócánál elengedhetetlenül fontos a talaj takarása. Ha elég vastagon terítjük ki a mulcsréteget és elég gyakran újítjuk meg azt, akkor a gyomokkal is kevés gondunk lesz. A mulcsréteg a talaj vízgazdálkodását is javítja és növeli a páratartalmat a növényállományban. Ez különösen száraz nyarakon, úgynevezett légköri aszály esetén kedvező hatású. Sok növény, ilyen például a zöldbab, nem köt megfelelően, ha nem elég magas a levegő páratartalma. A tökfélék is sokszor látszólag minden különösebb ok nélkül elrúgják a frissen kötött apró terméseket, ez is gyakran visszavezethető a levegő alacsony páratartalmára. Az őszi káposztafélék palántáinak ültetésével várjuk meg a június legvégét, amikor a káposztabolhák rajzása már lezajlott. A fejődő palántákat helyezzük el úgy hogy ne tudjanak hozzájuk férni a bolhák. Ez megoldható például úgy, hogy a melegágyak kereteire fólia helyett szúnyoghálót helyezünk és így fedjük le a zsenge növényeket. Ha szabadföldön neveljük a palántákat, akkor betakarhatjuk őket fátyolfóliával is. Ennek a módszernek hátránya, hogy a palánták túlmelegedhetnek. Csökkenthetjük a túlmelegedést, ha minden reggel egy kicsit megöntözzük a palántákat. Viszont ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy estére leszáradjanak a növények, nehogy a bolhák helyett a gombák tegyék tönkre a palántákat. A káposztaféléket lehetőleg mélyen ültessük, és folyamatosan töltögessük, ezzel csökkentve a káposztalégy kártételét. A káposzta nagyon meghálálja a fahamus porozást is. Már ültetés után szórjuk be a talajt fahamuval. Begyökeresedés után pedig a növényeket kell rendszeresen beszórni vele. P. Zs.
A gyökérzöldségek ágyásaiban a sárgarépalégy májusi rajzása nyomon követhető sárga, ragadós lapokkal. A kártétel abban áll, hogy kanyargós járatokat rág, így a répa rothadásnak indul a tárolás alatt. Védőhálót, vagy fátyolfóliát érdemes teríteni a répasorok fölé. Előnyös a hagymafélékkel való vegyeskultúra. Riasztó hatású a gilisztaűző varádics, a kapor, levendula növényi kivonata, vagy ezek telepítése a répasorok közé. Május közepétől a vetési bagolylepke lárvája, a mocskospajor is károsítja a gyökérzöldségeket. Késő esti órákban a talajfelszín fölött táplálkozó fiatal hernyók ellen engedélyezett szerrel permetezzünk. Lazítsuk a talaj felső rétegét, és gyommentesen tartsuk a területet. A sárgarépánál az alternáriás levélfoltosság, zellernél a szeptóriás levélfoltosság jelentkezik, petrezselyemnél pedig a lisztharmat a legfontosabb gombabetegség. A fertőzött levelek elpusztulnak, így jelentősen csökken a növény asszimilációs felülete, és a föld alatti részek is kisebbek lesznek. Erős fertőzés esetén réztartalmú, kéntartalmú szerrel permetezzünk. Nedves időben zsúrlólé, hagymahéjtea és macskagyökér kivonat is használható. Burgonya. A burgonyabogár és lárvája egyaránt a zöld növényi részeket károsítja. Tömeges elszaporodásakor tarrágást okoz. Kis területen – ha lehetséges – kézzel gyűjtsük össze ezeket, a töveket szórjuk be kőzetőrleménnyel, gipsszel a réztartalmú szerek riasztó hatásúak, ahogyan a bazsalikom is. Használjunk a permetezésre engedélyezett szert. A burgonyavész
(fitoftóra) különösen csapadékos nyarakon jelentkezik, ellene csalánlé és kőzetőrleményekkel való porzás ajánlott. A kender védőhatású növény. Permetezésre használjunk fokhagyma- és vöröshagymahéj-teát, erős fertőzés esetén réztartalmú szert. A zöld őszibarack levéltetű kedvelt tápnövénye a burgonya, és mivel veszedelmes vírusvektor az ellene való védekezés lényeges (káliszappan + ajánlott szerek). Borsó. A borsóormányos, az akácmoly, és a levéltetvek jelentenek veszélyt, amelyek ellen engedélyezett szerekkel védekezzünk. A borsómoly május – júniusban rajzik, előre jelezhető feromoncsapdákkal; paradicsommal létesítsünk vegyeskultúrát. A bab gombabetegségei ellen réztartalmú szereket használjunk. A káposztalepke és fehér káposztalepke ellen a káposztát telepítsük vegyeskultúrában paradicsommal, zellerrel. A rajzás ideje alatt az illatfedésre gilisztaűző varádiccsal, vagy ürömfű teával permetezzünk. Szegélynövénynek jó a kender; permetezés engedélyezett szerrel. A káposztalégy ellen a palántákat mélyre ültessük, kőzetőrleménnyel porozzunk, a palánták közé kormot, vagy fahamut tegyünk. Paradicsommal létesítsük vegyeskultúrát. A peterakás idején a palánták gyökérnyaki részét kenőszappanos vízzel öntözzük, és érdemes paradicsomhajtás levével permetezni. Káposzta levéltetű ellen hasznos porozni fahamuval, kőzetőrleménnyel, a palántákat ültetés előtt kenőszappanos vízbe mártani. Felhasználható teák: hagymahéj-, burgonyahéj, rebarbaralevél, 12 óráig ázni hagyott csalánlé. A meleg, száraz időjárás kedvez a fekete káposzta levéltetű elszaporodásának, amely veszélyes vírusvektor. A káposzta bagolylepke második nemzedéke június végén rajzik. A tojásból kikelő kis hernyók rögtön berágják magukat a káposztafejbe. Ekkor kell a káposztalepkék ellen is védekezni: előrejelzés feromoncsapdákkal, permetezés engedélyezett szerekkel, varádiccsal, ürömteával. A karfiolt óvjuk a napfény okozta barnulás ellen a rózsa takarásával. Hagyma. A hagymalégy első nemzedékeinek rajzása április végén május elején történik. Védekezés: vegyeskultúra sárgarépával, a dughagymát beszórni kőzetőrleménnyel. Permetezés varádics, ürömfű forrázattal, erős fertőzés esetén réztartalmú szert használjunk. Peronoszpóra ellen réztartalmú szereket, a hagymalégy ellen rebarbaralevet használjunk. A paprika, paradicsom esetén a levéltetvek okozzák a fő gondot (vírusterjesztés, deformált termés). Az uborkánál a lisztharmat és a peronoszpóra ellen kell védekezni (kén- és réztartalmú szerek). Száraz időben a takácsatka jelent veszélyt (kéntartalmú szerek, zsurlólé), nedves időben a baktériumos betegségek (réztartalmú szerek). R. V. Oldal elejére »
Gyümölcsös
Az almásokban május elején figyelhető meg a lombosfa-fehérmoly első nemzedékének rajzása. Az almamoly rajzását kövessük figyelemmel cefre vagy szexferomon csapdával. A frissen kelt lárvák ellen védekezzünk Dipellel vgy Vektafid A-val. Megfigyelésék szerint a gyakori káliszappanos permetezés nem csak a levéltetveket és a kaliforniai pajzstetveket ritkítja, hanem a molyokat is elriasztja a területről. A kifejlett lárvák a fatörzsön lefelé vonulnak bábozódni. A fatörzsre helyezett hernyófogó övekkel összegyűjthetjük a hernyókat. Szintén jó megoldás a hernyók összegyűjtésére, ha egérfogó ragasztót kenünk körbe a fák törzsére körülbelül 20 cm szélességben. Az alma- és körtevarasodás megelőzésére permetezzünk termésnapokon kvarcpreparátummal vagy zsurlófőzettel. Nagyon erős fertőzés esetén használhatunk réztartalmú szereket. A körtefáknál igen fontos munka a zöldmetszés és a hajtásválogatás, mert rendszeres alkalmazásával a fokozott hajtásnövekedést visszafoghatjuk és gátat szabhatunk a körtelevélbolha szaporodásának. A metszésen kívül az öntözéssel is kedvezően befolyásolhatjuk a körtefák növekedését. A lényeg az, hogy ne képződjenek vízhajtások. Körtében a levélbolha minden évben sok gondot okoz. Itt kiemelten fontos az agrotechnikai védekezési megoldások szerepe. A zöldmetszés és a hajtásválogatás előnyben részesítése a nyugalmi állapotba végzett metszéssel szemben. Az öntözésre is oda kell figyelni, mivel a túlzott vízadagolás fokozott hajtásnövekedést eredményez és ez a levélbolhák szaporodásához nagyon kedvező feltételeket teremt. Az alkalmazható növényvédő szerek közül a Vektafid A hatékonysága a legjobb, de más a levéltetvek ellen alkalmazott szerek is eredményesen felhasználhatóak. A cseresznyelégy kártételét mérsékelhetjük a fák talajának nedvesen, hűvösen tartásával. Erre a legjobb megoldás, ha mulcsozunk és a mulcstakarót rendszeresen öntözzük. Ha vannak tyúkjaink, akkor ne takarjuk a talajt, hanem minden nap engedjük ki a tyúkokat kapirgálni a fák alá. Meggy- és cseresznyefáinkon gyakran akár a teljes lombozat elvesztését okozhatják a levélfoltosodást és a levéllyukacsosodást okozó gombák. Itt is sikeresen alkalmazhatjuk a kvarcpreparátumot vagy a zsurlófőzetet. A meggymonília kordába tartásában sokat segíthet a Biokal termékcsalád. A szilvafákat rendszeresen permetezzük meg varádiccsal és ürömteával a poloskaszagú darazsak távoltartására. A keleti gyümölcsmolyt az almamolyhoz hasonlóan riasztja a gyakori káliszappanos permetezés. A málnát és a szamócát a virágzás idején védeni kell a szürkerothadás ellen, csapadékos idő esetén jelentős Botrytis fertőzés alakulhat ki. Ennek megelőzésére a talajt takarjuk szalmával és ültessünk a sorokba köztesként fokhagymát. Ha a fokhagyma ültetésével elkéstünk már, akkor permetezzünk fokhagyma vagy zsurló teával. Szamócánál igen fontos a talaj takarása. Ha az előző évben jelentős volt a fertőzés, akkor indokolt lehet a virágzás alatt egy kéntartalmú szerrel vagy Pronatúrával végzett védekezés. A málnában a gyümölcsrothadás mértékét jelentősen lehet csökkenteni úgy, hogy a sorok fölé fóliából ernyőt feszítünk ki, így nem érheti eső a virágokat és a termést. A monília elleni védekezés az utóbbi években fontos kérdéssé vált. Meggyen és a birsen a virágzás idején végzett kezelés kiemelt jelentőségű, mivel ezeken a növényeken a monília a virágokat fertőzve a későbbiekben a vesszők száradását okozza. Megelőzésre használhatunk zsurló vagy tormalevél főzetet, erős fertőzés esetén Pronatúrát. Szintén jó hatású, ha a fák alá
tormát ültetünk. A későbbiekben minden érintett gyümölcsfélén az érés kezdetén is védekezünk a monília ellen. P. Zs.
Alma. Helyezzük föl az almamoly csapdákat (hullámpapír a fák törzsére erősítve), amelyeket heti rendszerességgel cseréljünk a lombhullásig. A kártevő a tojásait az alma diónyi nagyságakor rakja le, majd 1 hét után megkezdődik a lárvakelés és a hernyók a gyümölcsbe rágnak be. A lehullott gyümölcsöket szedjük össze. Használjunk feromoncsapdákat a rajzás megfigyelésére. Az alma – és körtevarasodás járványszerűen terjedhet csapadékos, hűvös időben. Ültessünk metélőhagymát a fa alá. Permetezni csalánlével, nedves idő esetén 7-14 naponta virágzás előtt és után kéntartalmú szerekkel. Almafa-lisztharmat ellen kén és zsurlólé használható, kéthetente a hajtásnövekedés befejeződéséig. Legveszélyesebb május- júniusban az intenzív hajtásnövekedés idején száraz, meleg időben. Az aknázómolyok ellen engedélyezett szerrel védekezzünk, ameddig nem húzódnak a levelekbe. Az atkakártevők közül a piros gyümölcsfa takácsatka kifejlett egyedei elkezdik a tojásrakást, rájuk gyérítő hatású a kénkészítmény. A körténél a rovarkártevők közül a körtelevélbolha, almamoly, körtemoly veszélyes. A cseresznyefa veszélyes kártevője a cseresznyelégy amely ellen a fa alatt mulcsozunk kb. 40 cm vastagon a koronacsurgóig, vagy ha gyep van a fa alatt, akkor locsoljunk. A talaj lassabb felmelegedése kitolja a cseresznyelégy rajzásidejét, és a gyümölcs szedése után kezdi meg csak a rajzást. A cseresznyelégy petézését az ürömfű-tea gátolja, a koronába kihelyezett sárgalapok az előrejelzés mellett gyérítő hatással is rendelkeznek. A levéltetvek ellen káliszappannal védekezzünk. A moníliás megbetegedés megelőzése érdekében védekezzünk rendszeresen a rovarkártevők ellen, mert ezáltal a sebzések mennyiségét csökkentjük. A virágzás kezdetén és folyamán a fertőzést megelőzően permetezzünk heti két alkalommal kénnel. A kéregmoly rajzása május közepétől várható. Előrejelzés feromoncsapdával. Őszibarack. A tafrinás levélfodrosodás ellen fokhagymát, sarkantyúkát ültessünk a fa alá, és 5%-os csalánlével permetezzünk. Sziromhullás után csapadékos időben feltétlenül permetezni kell. Őszibarack lisztharmat ellen zsúrlólével, erősebb fertőzés esetén kénnel permetezzünk. Monília ellen ritkítsuk ki a gyümölcsöket. A barackmoly ellen ekkor még idejében védekezhetünk, előrejelzésre feromoncsapdákat használjunk. A zöld őszibarack levéltetű száraz, meleg nyarakon szaporodik fel. Több pajzstetű faj is károsíthatja az őszibarackfákat. A takácsatkák az őszibarackot is veszélyeztetik. Kajszifákon a nedves idő kedvez a kajszi gnomóniás levélfoltosságának, amely viszonylag kevés csapadék után is erős fertőzést okozhat. Lombozat védelme érdekében közvetlenül a sziromhullás után kezdjük meg a permetezést. Folytassuk a barackmoly elleni védelmet, de a sodrómolyok, levéltetvek és az atkakártevők elleni védelemről se feledkezzünk meg. Szilva. A polisztigmás levélfoltosság, a sztigminás levéllyukacsosodás ellen érdemes védekezni. A szilvadarázs lárvái a sziromhullást követően azonnal megkezdik a gyümölcsbe való befúrásukat, és ha a védekezés késik, akkor a termés nagy részét elpusztítják. A levéltetvek, szilvamoly és pajzstetvek ellen is védekezzünk.
Mogyoró. A mogyoróbogár májusban rajzik, rázzuk le egy ponyvára a bogarakat. R. V. Oldal elejére »
Szőlő A harmonikus tápanyagellátás hozzájárul a szőlő jó kondíciójának kialakításához, így a növények ellenálló képessége fokozódik. A Biomit Plussz lombtrágya ideális szer a szőlő kezelésére, mivel használatával csökken a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkerothadás mértéke is. Természetesen nagyon fontos a zöldmunkák megfelelő elvégzése. A hajtások válogatásával megfelelően szellős lombozatot kell kialakítani. A túlságosan sok hajtást nevelő tőkékről azokat a hajtásokat szoktuk eltávolítani, amelyeken nincs fürt. A fürtök válogatásával a terhelést állíthatjuk be megfelelő mértékűre. Elsősorban a másodvirágzásból származó fürtöket távolítjuk el, az azok képzésére hajlamos fajtákról, hiszen ezek a fürtök általában nem is érnek be megfelelően. A szőlő szintén meghálálja a kvarcpreparátumos permetezést, amit lehetőleg termésnapokon kell kijuttatni. Szintén jó hatású a zsurlóteás permetezés is. Ha mindezek ellenére gondot okozna a lisztharmat, használjunk kén tartalmú szert. Ha a peronoszpórával vagy a szőlőorbánccal gyűlik meg a bajunk, akkor a réz tartalmú szerek jelentik a megoldást. A réz és kén tartalmú szerek általában jól keverhetők így a védekezés egy menetben elvégezhető. A Bordói lé+kén kombinált hatóanyag tartalmú készítmény alkalmazása is nagyon praktikus. A nyerges és a tarka szőlőmoly elleni védekezést cefre vagy feromoncsapdás rajzásmegfigyelés alapján végezzük el. Kis egyedszám esetén elegendő egy kőporos porozás még a fürtzáródás előtt. Nagyobb egyedszám esetén védekezésre a Bacillus thuringiensis tartalmú szereket használjuk. A lisztharmat, a peronoszpóra és kisebb mértében a szőlőorbánc a legjelentősebb betegségek. Ellenük a Bordóilé + kén kombinált hatóanyag tartalmú készítmény alkalmazása a legpraktikusabb. A permetezések gyakoriságát az időjárás és ezzel párhuzamosan a fertőzés mértéke határozza meg. Száraz, meleg időben, amikor elsősorban a lisztharmat fertőzése a jelentős, érdemes csupán kéntartalmú készítménnyel védekezni, mivel az ellenőrző szervezet maximum 8 kg/ha/év fémréz értéket fogad el. A szürkerothadás elleni védekezést már ebben az időszakban el kell kezdeni a zöldmunkák szakszerű elvégzésével. A hajtások válogatásával kellően szellős lombozat alakítható ki. A fürtök válogatásával a terhelést állítatjuk be optimális szintre. Még a fürtök záródása előtt lehetőleg több alkalommal porozzunk algamésszel vagy kőzetőrleménnyel. A kőporos porozás a szőlőmolyok ellen is hatékony főleg kisebb egyedszám esetén. Természetesen, ha a rajzás megfigyelés alapján erős kártételre számíthatunk, akkor alkalmazni kell a Dipelt. Ha a már említett kénes kezelések atkagyérítő hatása nem kielégítő, akkor zsúrlóteát alkalmazunk kenőszappannal kiegészítve.
P. Zs.
Itt az ideje a vesszőkötözésnek, hajtásválogatásnak. Május második felétől okoz igazán gondot a peronoszpóra. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában a betegség ellen különösen meleg, párás idő esetén kell védekezni réztartalmú szerekkel. A lisztharmat szintén fertőzi a tőke minden részét, de a fürtön a legveszélyesebb. Járványszerű terjedését a meleg, száraz idő segíti, ellene a hajtásnövekedés időszakában, kénnel, zsurlólével permetezzünk. A rovarkártevők közül a kora tavasszal már megjelenő szőlőilonca mellett, május végétől a szőlőmolyok is károsítanak. Előrejelzésükre feromoncsapdát, cefrecsapdát használjunk. Permetezés engedélyezett szerrel. Száraz, meleg időjárás esetén az atkakártétel lehet jelentős. A szőlőlevélatka már kora tavasztól károsít a fiatal rügyek, hajtások szívogatásával. A piros gyümölcsfa takácsatka május elején kezd károsítani. Megjelenhet a szőlőgubacsatka és a takácsatka is. Csapadékos, hűvös időben a szürkepenész megjelenésével is számolnunk kell, amely a fürtkezdemények károsításával jelentős terméskiesést okozhat. R. V. Oldal elejére »
Szántóföld Az ökológiai gazdálkodás feltételrendszere szerint a növénytermesztésben a növényvédelem alapját a megelőzés jelenti, képezi, s ezt is javasolja. Ezért a megfelelő vetésforgó kialakítása és ellenálló fajták választása döntő fontosságú. Az öko-szaporítóanyag használatának kötelezővé tételével ez a probléma nagyrészt megoldódik, mivel várhatóan olyan fajtákat fognak javasolni a vetőmagtermesztésre, melyek betegség-ellenállóképesség szempontjából is megállják a helyüket. Az átállás jellemző problémája és lehetséges buktatója a termőföld „intenzív” előéletéből fakadó erőteljes gyomosodás. A pihentetett területek pl. a gyeptörések, lucernások, valamint az ugaroltatás viszonylag könnyebben kezelhető állapotot jelentenek a kezdetnél. A lucernásokban – különösen magfogás esetén – az élősködő arankát tavasztól őszig „tűzzelvassal” irtani kell, módszere a foltkezelés, eszköze akár a hagyományos gázperzselő is lehet. Míg a lucernában az élősködők jelentenek nagy veszélyt, a többi kultúrában az “univerzális” gyomfajok, melyek nőnek úgy a kapásokban, mint a gabonafélékben. A jellemző hagyományos kultúrgyomfajok (lásd: kapások – pl. varjúmák, kövér porcsin stb.; gabonák – búzavirág, szarkaláb, pipacsok stb.) évezredeken keresztül fenntartható állapotot generáltak, sokszínűség mellett (biodiverzitás) növényvédelmi szempontból is vitathatatlanul értékes jelenlétük: pl. virágos búzamező táplálja és a területen tartja („banknövények”) a különböző rovarparazitákat (természetes ellenségek). Így például egy levéltetűfertőzés nagy veszteséget nem okozhat, mert jelen vannak a természetes ellenségei is (pl.katicák, fátyolkák, gubacsszúnyogok stb. Egyes országokban (pl. Svájc) az ellenőrző szervezet előírja kaszálatlan virágos rétek, védősávok (fák-cserjések) meghagyását ill. létesítését. A gépesítés
gazdaságossága szempontjából érdekes megfigyelés, hogy az ősi kísérő gyomfajok együtt is érnek a kultúrfajokkal (lásd pl. kalászosok esetén) és a nyári „lédús” gyomfajokkal szemben „gyomfojtóként” viselkednek, így kevésbé akadályozzák a betakarítást. A tarlóban fejlődő régi gyomfajok (pl. tisztesfű) a kívánatos talajfedettség (kiszáradás és erózióvédelem stb.) mellett nemcsak a hasznos rovarfajoknak nyújtottak táplálékot (virágpor, nektár), de a mézelő méhek számára is fontos méhlegelőt jelentettek és manapság is fontosak lehetnek az ökogazdaságokban visszahonosodásuk esetén. A gyomirtószer és műtrágya szelektálta agresszív gyomfajok elsősorban tápanyagkonkurrenciát jelentenek – ezért irtásukat a lehető legkorábban meg kell kezdeni, amikor a kultúrnövény sorolni kezd (kapások esetén) indítható a kultivátor vagy a biogazdálkodás speciális eszköze, a gyomfésű. A sűrű sorközűeknél (pl. gabonafélék) a gyomfésűk jól bevált eszközök a csírakorú gyomok ellen. Ha nyár eleje csapadékos, a kalászosok érése, ill. az aratás elhúzódik és a nyári gyomok „feltörhetnek” (dudvásodás) különösen kiritkult állományban. Ilyen esetekben a kétmenetes betakarítás – rendrevágás, majd száradás után cséplés rendfelszedő kombájnnal – mentheti meg a termést. A kapások sorainak gyommentesítéséhez a fáradtságos kézi kapálás általában nélkülözhetetlen, különösen az évelő gyomok vonatkozásában – azonban egyes esetekben (pl. kukorica) jelentős eredményeket érhetünk el az un. „töltögető-kultivátor” használatával, mely a sorokra bakhátat húzva eltemeti az éppen kelő gyomokat. Tapasztalataim szerint legtöbb gondot a mezei acat (Cirsium arvense) okozza – bizonyos esetekben, pl. zöldborsótermesztés –, az egyenkénti kézi eltávolítás (acatszurkáló) szükségességére is fel kell készülnünk, mert az acat bimbóit csépléskor a kifejtett zöldborsóból kiválasztani nem lehet. Súlyosabb helyzet áll elő a kölesben, ha az csattanó maszlaggal (Datura stramonium) fertőzött, mivel ennek magja a köleshez nagyon hasonló méretű, sőt mérgező is, emiatt un. „karanténlistás” gyomfaj, a magjával szennyezett termék nem exportálható. A szántóföldi termesztésben a kártevők elleni védekezés lehetősége korlátozott. Az alkalmazható módszerek körét az ellenőrző szervezet un. „pozitív lista” (előzetes engedély nélkül alkalmazható készítmények) formájában jelöli meg. A védekezés szükségességét annak elmaradása esetén várható terméskiesés, s az ebből következő gazdasági kár határozza meg, melynek megítélése nem könnyű feladat. Egyes kártevők tömeges megjelenése esetében, ha a várható kár mértéke meghaladja az elhárítás mértékét, a védekezés elengedhetetlen. A nyár elején, bármely kultúrában megjelenő levéltetű fajok ellen alkalmazhatók az olajos (Vektafid A 1%-os, Biola 2%-os oldat), alkoholos kivonatok (pl. Fitoinsect, 10%), káliszappan típusú (pl. Biosect, 2%) készítmények. Viaszos levelűeknél, pl. borsó, az utóbbiakat ne használjuk! Mindegyik esetben fontos hogy a permetszer rákerüljön a kártevőre, hiszen enélkül nem hatnak a fenti készítmények. A gabonákban a vetésfehérítő fajok (Lema sp.) tömeges megjelenése adhat okot a védekezésre. A régi időkben két ló által húzott kötéllel sodorták le a vetésfehérítő bogár lárváit a növényről.Az alföldi biogazdák az olajos készítmények használatával értek el jó eredményeket (pl. Agropon, Nopon). A vetésfehérítő és a többi levélbogár (pl. burgonyabogár) ellen a Bacillus thuringiensis var. Tenebrionis spóráit tartalmazó Novodor készítménnyel való permetezés is hatásos, azonban a kezelés időpontjának megválasztására legjobb a borús, mérsékelt idő a baktériumok védelme érdekében. Ügyelnünk kell arra is,
hogy a baktériumpreparátumok élő anyagot tartalmazó termékek, tehát romlékonyak, ezért feltétlenül ellenőrizzük vásárláskor a szavatosságot! A gabonák esetében fajtától, talajtípustól függően indokolt lehet a rézpótlás, azonban vegyük figyelembe, hogy a rézkészítmények baktériumölő hatásúak, baktériumkészítményekkel nem keverhetők. A mikroelemek hiánya ún. hiánybetegségekhez vezethet, közvetve befolyásolja a betegségek kialakulását, míg pótlásuk azonban az immunrendszert erősítése mellett a termést is fokozza, minőségét javítja. Sokféle mikroelemet tartalmaznak a természetes kőzetőrlemények, melyek használata biogazdák körében jól bevált gyakorlat (pl. Biomit lombtrágya). Az aratás előtt időben fel kell készülni a raktározásra. A bérelt raktárak esetén a betárolás előtti három hónapban már nem lehet szintetikus (bioban tiltott!) készítményekkel raktárfertőtlenítést végezni, kizárólag az elfogadott eljárások alkalmazhatók (engedélyezett raktárfertőtlenítő-szerek). A rágcsálók ellen a ragacsos csapdák használata engedélyezett, mely kiegészíthető szintén természetes ellenségekkel, pl. a jól bevált házimacskával. A régi időkben az egyes bagolyfajokat is a magtárak, istállók közelében megtűrték, sőt tudatosan odaszoktatták a gazdák, részükre fészkelési lehetőséget biztosítottak. Így ezek a kártékony rágcsálókat jelentősen visszaszorították. A hasznos ragadozó madarak kiszorulásában a fészkelési lehetőségek (pl. kevés odvas fa) mellett a modern véralvadásgátló rágcsálóirtók (rodenticidek) térhódítása is közrejátszottak, melyek a mérgezett rágcsálót elfogyasztó madarat is elpusztították. A véralvadás gátló „rodenticid” tartalmú rágcsálószert tartalmazó anyagok, csalétkes csapdák használata mind a raktárakban, mind az ellenőrzött területeken tilos, azonban a bio állattartó-épületekben, istállókban megengedett. A fertőzött (üres) bio raktárak esetében rovar-mentesítésre az alapos takarítás (pormentesítés, meszelés,) valamint a természetes piretrum készítmények alkalmazása megengedett. (Aquapy, javasolt ULV., illetve hideg-ködképző berendezéssel kijuttatni). A betárolás után a raktári molyfajok ellen sikeresen alkalmazhatók az un. ivari csalogatóanyagot tartalmazó „szexferomon” csapdák (Megfoglak-B, Nexa Lotte), melyek képesek lehetnek a hím lepkék teljes összecsalogatására is, megakadályozva a szaporodást. A szabadföldi molyok (pl. kukoricamoly) előrejelzésére alkalmasak a szexferomon csapdák. Rajzásuk esetén – pl. csemegekukoricában indokolt lehet a védekezés. A baktériumpreparátumok közül a Bacillus thuringiensis var. Kurstakii-t tartalmazó készítmények alakalmazhatók (pl. Dipel). A molykártevők (pl.kukoricamoly), bagolylepkék ellen sikeresen alkalmazhatók a belső parazita fürkészdarazsak (Trichogramma fajok) melyek tojásaikat a kikelő lárvákba rakják. A fürkészdarazsak bábjai kapszulában védett preparátum-készítmény formájában (Trichoplus) hazánkban is beszerezhetők. (Lásd előző cikkünket. A szerk.) Pepó Zsuzsanna – Rasztik Viktória – Földi Mihály nyomán összeállította: Mihalec Hedvig (Biokultúra 2001/3, 2002/2, 2004/3, 2005/3)
