Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l felett) az esetek mintegy felében (49,4 %), míg kifejezett 2 típusú cukorbetegséget pedig 30,2 százalékban találtak. Kóros haskörfogat (80/94cm nő/ffi felett) 82,5 százalékban fordult elő, a triglycerid (a táplálékkal felvett zsírok legfőbb alkotórészei, a test zsírszövetei is legnagyobbrészt ezekből állnak) értéke pedig 54 százaléknak volt emelkedett. Hazánkban tehát ez a három probléma a metabolikus szindróma három vezető komponense. A vérnyomás hatékony, célvérnyomásra történő csökkentésének elsődleges jelentősége a stroke, coronaria betegség, szívelégtelenség vagy veseelégtelenség megelőzésében, sőt a diabeteshez társuló hipertónia kezelésében van.
Szûk erek Az angiospasmus szakaszában megváltozik a normálisan 2:3 artéria-véna arány. Akár 1:3 is lehet. A feszes artéria az arteriovenosus keresztezõdésekbe közös adventitiában fut a vénával és komprimálhatja azt. Így alakul ki az arterio-venosus keresztezõdési jel, amely néha a vénás véroszlop megszakadását mutatja (Gunntünet), máskor az elvékonyodott proximalis arteriola és vénaszakaszok eltolódnak egymáshoz képest, ami a vénaszakasz megtöretésére utal. Csíkolt vérzések A feszülõ, spasticus erekbõl csíkolt vérzések léphetnek ki a retinára, amelyek látásromlást esetleg nem is okoznak. Kemény degeneratio A vérzésekhez hasonlóan szervült exsudatio, pontszerû, néha csíkolt vagy foltos sárgás területek. Ha a macula luteában alakul ki (néha csillag formában), akkor a látást is nagy mértékben ronthatja. Veseszövõd-ményre utalhat.
1. ábra. I. stádiumú hipertóniás kép. Szûk, helyenként rézdrót-artériák és keresztezõdési tünetek
3. ábra. Hipertóniás erek. Temporális alsó érárkád mentén ischaemiás góc, foltos vérzéssel.
2. ábra. II. stádiumú hipertóniás funduskép. Felül foltos vérzések
4. ábra. IV. stádiumú hipertóniás kép. Mosott határú papilla, „spritzfigur”, csíkolt vérzések.
Vénaág-occlusio A durva arteriovenosus keresztezõdések helyén a distalis vénaszakaszokban olyan fokú pangás alakul ki, ami a keringés lelassulásához, a tágult vénafal károsodásához és az érintett területen durva retinalis vérzésekhez vezet. Speciális kezelése nincs, csak a hypertonia rendezése adhat esélyt a látásjavulásra. Ha szervült érfalkárosodások mellett alakult ki a véna-occlusio, akkor sok esély a látásjavulásra nincs. Kezelése az alapbetegség kezelését jelenti, ha ischaemiás jelek dominálnak, akkor szelektív lézerkezelés is javasolt. Vénatörzs-occlusio Míg a vénaág elzáródásban a hypertoniának döntõ szerepe van, addig a vena centralis occlusio/thrombosis összetettebb etiológiájú. Fõleg fiataloknál az antifoszfolipid szindrómát gyanúsítják. Itt is hemodinamikai zavar az elsõrendû. Kezelése nem sok reménnyel kecsegtet. Az alvadásgátlók nem meggyõzõek, egyéb gyógyszeres lehetõség nincs. A szemfenéki oedema csökkentése javasolt. A panretinalis lézerkezelés nem annyira a látás javítását célozza, mint inkább a késõi szövõdményként gyakori másodlagos glaucoma megelõzését.
Papilla-oedema Általában a hypertonia végstádiumában alakul ki, korábban egyértelmûen a súlyos vesekárosodás jelének tartottuk. Egyik érdekes megjelenési formája a mérsékelt fokban hypertoniás, molett, negyvenes éveikben járó nõkön kialakuló papilla-oedema. Semmi egyéb neurológiai jel nincs és részletes kivizsgálás sem tár fel kóros eltérést. Speciális formája az elülsõ ischaemiás opticus neuropathia (EION), gyakran minimális hypertoniás érjelek mellett is kialakulhat. Papillaoedemával, csíkolt vérzésekkel, látótérkieséssel jár. A látótérkiesés horizontális, ami jellemzõ erre a kórképre. Nehezen befolyásolható szövõdmény, kezelésének egyértelmûen az alapbetegségre kell irányulnia. Szteroid adása mérsékelheti a látásvesztés fokát. Degeneratio maculae luteae Az átlag életkor növekedésével az egyik leggyakoribb szemfenéki lelet idõs emberekben.
