MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTJA Egységes Középiskola. Minőségirányítási Program

MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTJA Egységes Középiskola

Minőségirányítási Program

2010

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés, az intézményegység bemutatása ...................... ..4 2. Minőségpolitikai nyilatkozat .............................................. ..5 3. Az intézményegység minőségirányítási rendszere............ ..6 3.1 Stratégiai tervezés ………………….……………..…..6 3.2 A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben…….7 3.3 Az intézmény mérési értékelési rendszere………………8 4. A minőségirányítási rendszer működtetése. ………………14 4.1 A vezetők értékelése…………………….........………14 4.2 Pedagógusok értékelése………………………………16 4.3 Intézményi önértékelés………………………………...19 Mellékletek………………………………………………….24

2

1. Bevezetés Az intézményegység bemutatása Az intézményegység adatai: Az intézményegység neve: Magyarországi Németek Általános Művelődési Központ Egységes Iskola Ungarndeutsches Bildungszentrum Székhelye: 6500 Baja, Duna u. 33. Elérhetőség: Tel.: 79/520 211 Fax: 79/520 211 E-mail: [email protected], [email protected], [email protected] Honlapunk: www.mnamk.hu Helyzetleírás Intézményünk az 1956-ban alapított Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium jogutódja. 1995-től kezdve általános művelődési központként működik, amelynek részei: óvoda, általános iskola, gimnázium, kollégium, továbbképzési intézet. A fenntartó 1998 óta az MNÁMK Intézményfenntartó és – Működtető Közalapítvány. Az általános művelődési központon belül az általános iskolai, a gimnáziumi és a szakközépiskolai feladatokat egységes intézményegységként 2010. szeptember 01.-től az MNÁMK Egységes Iskolája fogja össze. Iskolánkban jelenleg 14 évfolyamon oktatunk, amelyekben részben a nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvei szerint (32/1997 MKM rendelet) kétnyelvű illetve nyelvoktató német nemzetiségi oktatás folyik, részben pedig a német-magyar tagozat rendszerének megfelelően történik a tanítás. A diákok egy része 1988 óta nyelvi előkészítő évfolyamunkon szerzi meg az egyes tárgyak német nyelven való tanulásához szükséges nyelvismereteit. A kétnyelvű német nemzetiségi tagozaton a diákjaink a tantárgyak egy részét helyi tantervünk és pedagógiai programunkban rögzítettek szerint németül illetve két nyelven tanulják. A sikeres érettségi vizsgával illetve a DSDI. és DSD II. ingyenes egynyelvű vizsgával, annak eredményétől függően középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát szereznek. A Német Szövetségi Köztársaság és Magyar Köztáraság Kormánya között 2000. december 7-én megkötött egyezmény alapján működő német-magyar tagozaton, Magyarországon egyedülálló képzési terv alapján folyik az oktatás. A tagozat tantárgyi rendszere ötvözi a Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság tantárgyi szerkezetét. A képzés végén a tanulók egy vizsga keretei között a német és a magyar állam érettségi bizonyítványát is megszerezhetik. Azok a diákok, akik nem tanulták a német nyelvet, vagy tudásuk nem elegendő ahhoz, hogy a tantárgyakat németül tanulják a gimnázium előtt a nyelvi előkészítő évfolyamon szerezhetik meg a szükséges német nyelvi ismereteket és kompetenciákat. Az intézményegység tanulóinak létszáma átlagosan850 fő, a tanári kar 70 fő körüli, közülük 6-10 kolléga Németországból érkezett vendégtanár. 3

2. Minőségpolitikai nyilatkozat

Iskolánk az alapvető emberi értékek őrzésével és a nemzetiségi hagyományok ápolásával alkalmazkodik a mindenkori társadalmi és oktatáspolitikai változások következtében kialakult feltételekhez. Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működünk. Az iskola cél- és feladatrendszeréből adódóan kulcsfeladatunknak tekintjük hagyományos értékeken alapuló korszerű ismeretanyaggal és oktatási módszerekkel tanulóink sokoldalú, önálló személyiséggé nevelését, fejlesztését. Iskolánk dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, az önképzés és a partnerközpontú működés iránt. Így közvetlen és közvetett partnereink együttes igényeinek

megfelelő

nevelési-oktatási

kínálatot

biztosítunk,

melyet

a szülőknek,

tanulóinknak tetsző szabadidős tevékenységek lehetőségével egészítünk ki. Intézményegységünk jellegéből adódóan kiemelten fontosnak tartjuk külföldi kapcsolataink fenntartását, további fejlesztését, amely hozzájárul tanulóink nyelvi fejlődéséhez és nyitottabb, toleránsabb személyiséggé válásához.

4

3. Az intézményegység minőségirányítási rendszere 3.1 Stratégiai tervezés Az egységes iskola kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik az iskolák között. Az iskola kiemelt céljai a következők: • • • •

•

• • • • • • • •

a német nemzetiségi hagyományok és identitás ápolása a kétnyelvűség minél magasabb szintű gyakorlati megvalósítása a fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket magas szinten beszélő, művelt állampolgárok képzése az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat neveljen az iskola alapcéljának tekinti az intézményegységben tanítók szakmai továbbképzéseinek biztosítását logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt magas szintű informatikai tudással rendelkező tanulókat képezzen korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az intézményegység által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával humán erőforrás gazdálkodás az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése

Az intézményi célokból eredő, nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg:

5

Rövid távú feladatok (1 év) (az éves munkaterv elkészítésénél figyelembe veendő) • • • • • • • • • • • •

a diákok német nyelvkompetenciájának fejlesztése a tanórán és a tanórán kívül a nyelvi 8 előkészítő évfolyam nyelvi hatékonyságának emelése a tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök és önképző körök szervezése, vezetése differenciált képességfejlesztés és a felzárkóztatás biztosítása iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése drog- és bűnmegelőzési programok szervezése szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása diáknap szervezése elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében mulasztások következetes számonkérése

Középtávú feladatok (2-3 év) • • • •

pályaorientációs feladatok ellátása különös tekintettel a 8., 10. és a 12. évfolyamokon a nyelvoktatás fejlesztése érdekében meglévő külkapcsolatok ápolása, újak felkutatása nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása a tanórán kívüli német nyelvi környezet biztosítása német nyelvű programok kínálatával

Hosszú távú feladatok (3 éven túli) • • •

versenyekre, DSD vizsgákra, érettségi vizsgákra és továbbtanulásra való sikeres felkészítés élethossziglan tartó tanulás kompetenciáinak kifejlesztése a tanulóknál tanárok motiválása és ösztönzése ismereteik bővítésére, modern tanulás-tanítási technikák elsajátítására

3.2 A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben 3.2.1 A vezetés elkötelezettsége és felelőssége A minőség elérésében, bármilyen minőségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az oktatási intézményünk vezetői nem alkalmazzák, nem sajátítják el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket a szervezetnek esélye sincs eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. A minőségért elsősorban a vezetőséget terheli a felelősség. A minőség a vezető/vezetőség döntéseiből fakad és a pedagógusok cselekedeteinek függvénye. A minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézményegység igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. 6

Ennek megvalósítása érdekében: • •

•

• • • •

az intézményegység vezetője és a vezető tanács tagjai kinyilvánították elkötelezettségüket a minőség, a minőségfejlesztés terén betartják az intézményegység működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók előírásait, biztosítják a működés feltételeit, lehetőséget biztosítanak a jogi követelmények megismerésére, biztosítják a jogszerű működést és megteremtik az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal elkészítették az egységes iskola küldetésnyilatkozatát, pedagógiai programját, minőségpolitikáját, ezeket megfelelő időközönként felülvizsgálják illetve koordinálják az éves munkaterv elkészítését az intézményegység vezetője kinevezi az intézményegység minőségügyi vezetőjét elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést

3.2.2. Jogszerű működés Az intézményegység vezetése fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó vagy az intézmény belső szabályzói – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg. Munkaköri feladatuk ezek betartása. Igazgatónál • • • • •

Pedagógiai program Házirend Szervezeti Működési Szabályzat Közoktatási törvény Munkaköri leírások

3.3 Az intézményegység mérési – értékelési - ellenőrzési rendszere Az ellenőrzési, értékelési rendszer kialakítása maga is egy folyamat, amelynek részletes kidolgozása több évbe is telhet, működtetése folyamatos. Az ellenőrzés és értékelés két — egymással kapcsolatban lévő, ugyanakkor egymástól elkülönítendő — fogalom. Ezt tükrözi az is, hogy szinte soha nem kerül sor ellenőrzésre anélkül, hogy azt ne követné értékelés; s szinte soha nem történik úgy értékelés, hogy előtte ne vizsgálnák az adott területen a normáknak való megfelelést. 7

3.3.1. A vezetői ellenőrzés és értékelés rendszere Ellenőrzési-értékelési rendszerünk rövid távú céljai: •

javítja a pillanatnyi teljesítményt az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával

•

felszínre hozza és hasznosítja az egyéni képességeket, az ehhez szükséges oktatásiképzési szükségleteket hosszú távú céljai:

•

segíti az intézményegység céljainak eredményes megvalósítását, az emberi erőforrás optimális kihasználását

•

pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez egyéb céljai:

•

segíti a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalmazását

•

több szempontú információt nyújt a tényleges teljesítményekről és reálisan felméri a meglévő tartalékokat

•

javítja a munkahelyi légkört, a hiteles kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség és mindezekkel együtt biztosítja az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját.

Ellenőrzés és értékelés Az alábbiak miatt fontos, hogy a vezető az értékelést helyezze az ellenőrzés elé: • • •

az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul az értékelés eredményeit a személyiségi jogok megtartásával a lehető legtöbb területen nyilvánosságra kell hozni

Mérés Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel és a tanulók szociokulturális hátteréből 8

gyűjtött adataiból becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték. A mérések értékelések rendjét az éves munkaterv és a hozzájuk rendelt folyamatszabályozások tartalmazzák. Ellenőrzés Az iskolai szabályoknak és a kitűzött céloknak való megfelelés. Értékelés A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése, közzététele és ha szükséges, a korrekciós célok megfogalmazása. (PDCA ciklus) A mérés és értékelés színterei Tanulók tanulmányi munkájára vonatkozóan • • • • • • •

tanórai és tanórán kívüli tevékenységek tantárgyi mérések közép- és emelt szintű érettségi vizsgák tanulmányi versenyek évközi értékelés félévi és év végi osztályzatok nyelvvizsgák

Tanulók magatartására, szorgalmára vonatkozóan • az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzata valamint Házi Rendje szerint

3.3.2. Az intézményegység mérési-értékelési rendszere Az ellenőrzési, értékelési rendszer kialakítása maga is egy folyamat, amelynek részletes kidolgozása több évbe is telhet, működtetése folyamatos. Az ellenőrzés és értékelés két — egymással kapcsolatban lévő, ugyanakkor egymástól elkülönítendő — fogalom. Ezt tükrözi az is, hogy szinte soha nem kerül sor ellenőrzésre anélkül, hogy azt ne követné értékelés; s szinte soha nem történik úgy értékelés, hogy előtte ne vizsgálnák az adott területen a normáknak való megfelelést. Az alábbi táblázat címszavainak értelmezése: • •

az ellenőrzés, értékelés módszere mérési pontok, gyakoriság: arra kérdez rá, hogy milyen gyakorisággal (havonta, félévente, évente, négyévente stb.) kerül sor az értékelésre, s a tanév mely időszakában válik esedékessé

9

•

• • • •

az ellenőrzés és értékelés dokumentumai: azon belső és külső szabályozó dokumentumok felsorolása, amelyek az adott terület működését szabályozzák. Ilyen lehet például a pedagógiai program, a házirend dokumentáció: az elvégzett értékelés írásban történő rögzítése, az így keletkezett dokumentumok sorsa felelős: az ellenőrzésre, értékelésre jogosultak megjelölése következtetés: annak összegzése, hogy milyen következtetések vonhatók le az ellenőrzés, értékelés elvégzése után intézkedés: a szükséges beavatkozások megtervezése

Ez a táblázat segít áttekinteni az iskolában a nevelés-oktatás területén zajló folyamatokat, az azokhoz rendelt tevékenységeket, illetve megvalósulásuk kritériumait. Ezek után pedig azt, hogy mit, milyen gyakorisággal, milyen módszerrel kívánunk ellenőrizni. Az ellenőrzés gyakoriságának tervezésekor ügyelni kell arra, hogy a különböző területeken eltérő az az időintervallum, amely alatt mérhető, szignifikáns (azaz nem a véletlennek köszönhető) változások jelennek meg a pedagógiai folyamatban. A táblázat ahhoz is segítséget nyújt, hogy az iskola ellenőrzési, értékelési rendszerét összehangolja. Áttekinthetővé válik, hogy mely időszakokra tervezi aránytalanul sok terület ellenőrzését, értékelését; mikor hárul aránytalanul nagy teher az értékelés okán a tantestület bizonyos csoportjaira.

10

Ellenőrzés, értékelés Vizsgált terület

Az ellenőrzés, értékelés módszere

Mérési pontok, gyakorisági idő

Az ellenőrzés, értékelés dokumentum ai

Dokumentáció

Felelős

Következtetés

Intézke dés

A félévi, év végi értekezleten elhangzott intézményegység vezetői beszámoló Az év végi értekezleten elhangzott beszámoló

Munkaközösségvezetők, intézményegység vezető

Munkaközö sségi szinten

Elfogadva vagy korrekció Elfogadva vagy korrekció Munkaközö sségi, iskolai szint

Oktatás Tanulók tanulmányi eredménye

Statisztika elemzés

Félévkor és a tanév végén, félévente

Osztálystatisztikák, év végén anyakönyv

Versenyeredmény ek

Statisztika elemzés

Félévkor és a tanév végén, félévente

Osztálystatisztikák, érettségi jegyzőkönyvek

Vizsgák

Statisztika elemzése

Évente

Intézményegység vezetői értékelés

Munkaközösségvezetők, igazgató

Belső, külső mérések

Kérdőívek Statisztika Külső szakértők

Kérdőívek, összefoglaló értékelés Szakértői értékelés

Igazgató

Program és tanterv értékelés

Munkaközösségvezetők

A megfelelés alapján

Taneszköz, tankönyv rendelés

Elemzés

Céloktól, feladatoktól függő A tantervei változások függvényében Évente

Osztálystatisztikák, év végén anyakönyv Iskolai és felvételi statisztikák Szakértői vélemény

Az egyes tantárgyak helyzetére levonható következtetések Az egyes tantárgyak helyzetére levonható következtetések Egyes tantárgyak helyzetére levonható következtetések Céloktól függően

Taneszköz- és tankönyvlista

Taneszköz- és tankönyvlista

Munkaközösségvezetők, gazd. hiv.

A megfelelés alapján

Tanítási módszerek, motiváció

Óralátogatások

Folyamatos

Jegyzőkönyv

Munkaközösségvezetők, igazgató

Osztály, tanár munká-jára levonható követk.

Tanulás támogatása

Tanulásmódszertani felmérések alapján Dokumentumelemzés, megfigyelés

Negyedévente Igény szerint

Látogatási terv és szempontrends zer Házirend

Írásbeli értékelés Kitöltött kérdőívek

Szaktanárok

Pedagógiai program, tantárgyi követelmény rendszer

Beszámoló

Értékelő munkacsoport

A tanulók helyzetére levonható következtetések Az elemzés alapján az iskola értékelési rendjének elemző leírása

Tanulók értékelésének rendszere

Folyamatos

Munkaközösségvezetők, igazgató

Iskola szinten

Munkaközö sségi szinten Iskolai szinten

Értékelés korrekció Az új értékelési rendszer kialakítása

11

Nevelés Viselkedéskultúra

Házirend, ügyeleti rend

Kérdőíves felmérés, megfigyelé s Megfigyel és

Adott évfolyam on, kétévente Folyamat os

Elismerések, elmarasztalások

Megfigyel és

Folyamat os

Légkör, klíma

Kérdőív

Kétévent e

Veszélyeztetettség

Megfigyel és beszélgetés

Folyamat os

Osztályfőnöki tevékenység

Kérdőív

Félévente

Házirend, nevelési program

A felmérésről készült szakmai anyag (irattár) Adott esetben jegyzőkönyve k

Osztályfőnöki munkaközösség-vezető

A hozzáadott érték megállapítása

Iskolai szinten

Osztályfőnökök , vezető tanács

A tanulók viselkedésére vonatkozó információk

Pedagógiai program, házirend statisztika Statisztika, SZMSZ

Beszámoló, statisztika

Vezető tanács

A megfelelés alapján

A problémá k függvény ében Iskolai szinten

Értékelő beszámoló

Tantestület, vezető tanács

A problémák feltárása

Oktatási törvény, pedagógiai program, Gyermekvé delmi törvény SZMSZ, osztályfőnö ki munkaterve k

Feljegyzések, jegyzőkönyve k

Osztályfőnökök , GYIV tanár

A problémák feltárása

Beszámoló

Osztályfőnökök

A megfelelés alapján

Házirend, ügyeleti rend

Osztfői, iskolai szinten Kapcsola t-felvétel a megfelel ő intézmén yekkel Osztfői, iskolai szinten

12

4. A minőségirányítási rendszer működtetése. Vezetők, pedagógusok értékelése. Intézményi önértékelés Közoktatási törvény az alábbiak szerint határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseit. (40.§/11.) „Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz…”

4.1 A vezetők értékelése 4.1.1. Főigazgató A főigazgató munkájának értékelése egyrészt történik „felülről” (a fenntartó által). Ennek néhány lehetséges szempontja: 1. hogyan menedzselte kifelé az intézményt 2. az intézmény költségvetésén kívül milyen mértékben javította a személyi és a tárgyi feltételeket 3. Jogalkalmazás, jogkövetési gyakorlat 4. szervezetfejlesztés, innovativitás, kockázatvállalás, döntéshozatali mechanizmusa 5. erőforrásgazdálkodás 6. partnerkapcsolatok irányítása 7. intézményen kívüli társadalmi szerepvállalás, szakmai reputáció (szakértés, nemzetközi szakmai projektekben részvétel)… A főigazgató munkájának értékelése másrészt történik „alulról” (intézményegység-vezetők által). Ennek néhány lehetséges szempontja: 1. feladatok és felelősségek delegálása 2. motiválás, értékelés, minősítés 3. belső kommunikáció 4. humán erőforrás gazdálkodás 5. szakmai vezetés, szervezetfejlesztés, stratégiai tervezés…

13

4.1.2. Intézményegység-vezetők Az intézményegység-vezető értékelése egy öt éves vezetői cikluson belül egyszer történik. Az intézményegység-vezetők munkájának értékelése egyrészt történik „felülről” (a főigazgató által). Az értékelést a vezetői önértékelő kérdőív kitöltése után a főigazgatóval zajló, előre elkészített szempontrendszerre támaszkodó interjú követi. („felülről” értékelés) Az intézményegység-vezető értékelésének része az adott intézményegységben foglalkoztatott pedagógusok és egyéb alkalmazottak által név nélkül kitöltött, közösen elfogadott szempontrendszerre épülő kérdőívek elemzése is. („alulról” értékelés) A „felülről” értékelés néhány lehetséges szempontja (az egyes szempontokhoz részletesebben kifejtett alszempontok a főigazgató vezetővel végzendő interjújának kérdőívébe és a vezetői önértékelő kérdőívbe kerülnek): 1. az intézményegység munkájának irányítása, rendszerszemlélet, szakmai felkészültség, vezetői tevékenység minősége, követelményeknek megfelelés 2. az intézményegység költségvetésén kívül milyen mértékben igyekezett javítani a személyi (kiválasztás, betanítás, követés) és a tárgyi (pályázatok)feltételeket, 3. hogyan menedzselte kifelé az intézményegységet, külső tevékenység, elismertség, publikációk, előadások 4. vezetői személyiség, képesség, stílus: önképzés, munkabírás, személyes hatás, szervezőkészség 5. törvényes működés rendszerének megteremtése és biztosítása, jogkövető magatartás

Az „alulról” (Az intézményegységbe tartozó alkalmazottak) értékelés néhány lehetséges szempontja: 1. az intézményegység munkájának irányítása, munkaszervezési feladatok ellátása, kollégák bevonása a döntéshozatali mechanizmusokba 2. szakmai felkészültsége, pedagógiai munka 3. a pedagógusok munkájának segítése, támogatása, 4. a pedagógusok és a nem pedagógus dolgozók munkájának motiválása, személyes példamutatás 5. az intézményegység munkájának belső ellenőrzése, jogszerűsége 6. az intézményegység munkájának belső értékelése, tanári teljesítmények követése 7. az intézményegység költségvetésén kívül milyen mértékben igyekezett javítani a személyi és a tárgyi feltételeket 8. hogyan menedzselte kifelé az intézményegységet, külső tevékenység, elismertség, publikációk, előadások 9. az intézményegységben uralkodó légkör, munkatársakkal való kapcsolat: informálás, konfliktuskezelés, döntéselőkészítés 10. vezetői személyiség, képesség, stílus: önképzés, munkabírás, személyes hatás, szervezőkészség Az intézményegység-vezetők munkáját javasolt az 5 éves vezetői cikluson belül legalább egyszer (például az 5 éves ciklus lejárta előtt, az utolsó előtti tanév tavaszán) értékelni.

14

Az értékelés során alkalmazott módszerek:
Dokumentumelemzés: munkaköri leírás Éves munkatervek Tanév végi beszámolók Intézményi önértékelés eredményei
Hatékonyság kérdőívek: a hatékony működés nyomonkövetéséhez szükséges mutatók összegyűjtése pl. érettségi szervezés, pályázati eredmények, projektek száma, nemzetközi kapcsolatok stb
Kérdőíves felmérés: az alkalmazotti kör kérdőíves véleménynyilvánítása
Vezetői önértékelő kérdőív
Vezetői interjú 4.1.3. Intézményegység vezető - helyettesek A helyettesek munkáját javasolt - az intézményegység vezetőjének értékeléséhez hasonlóan („alulról” és „felülről” is) végezni.

4.2 Pedagógusok értékelése Az értékelés általános céljai 1. Az egyéni és az intézményi célok összehangolása, azok kölcsönös erősítése 2. A folyamatos minőségbiztosítás, melynek tapasztalataiból a pedagógus javíthatja munkájának gyengébb pontjait 3. A pedagógusok munkájának minősítése elkészített szempontrendszerek alapján 4. A probléma- és konfliktuskezelés javítása 5. Az önértékelési képesség fejlesztése Az értékelés elemei A pedagógusok értékelése három alapelv alapján történik. Ezen alapelvekhez egy-egy szempontrendszert és hozzátartozó kérdőívet jelentenek. 1. Eredményközpontú értékelési elem 2. Folyamatszabályozó értékelési elem 3. Szembesítő értékelési elem

15

1. Eredményközpontú értékelési elem • • • • •

Objektív (vagy csekély mértékben szubjektív) mérési elemeket tartalmaz Jól dokumentálható, tényszerűségre támaszkodik Ösztönöz, személyre szól Konszenzussal legitimált szempontsort tartalmaz Anyagi vonatkozással bír (pl. minőségi bérpótlék szétosztása)

Az eredményközpontú értékelés szempontjainak összeállításánál figyelembe vettük, hogy csak a jól mérhető, differenciálható, dokumentált és dokumentálható elemeket tartalmazzon, hiszen csak ilyen módon tehetjük objektívvé a mérést. Tekintettel arra, hogy anyagi vonatkozása is van, ezért ennek a mérésnek rövid időközönként (évenként legalább egyszer) meg kell ismétlődnie. Az értékelést az igazgató, az igazgató tanács és a munkaközösség vezetők végzik el. Az 1. sz. mellékletben található szempontsor tantestületi konszenzuson alapul. Az egyes feladatokhoz ugyancsak a tanári kar bevonásával, majd egyetértésével pontokat rendeltünk, amellyel a mérést objektívvé tehetjük. A szempontsor felülvizsgálatát 3-4 évente célszerű megtenni, az esetleges módosításokat elvégezni és tantestületi konszenzussal véglegesíteni.

2. Folyamatszabályozó értékelési elem Az iskola sikeres működése elképzelhetetlen a pedagógusok magas szintű szaktudásra épülő színvonalas munkája nélkül. Ennek folyamatos megvalósításában az iskolavezetés az elvárások megfogalmazásával, támogatással és ellenőrzéssel kívánja biztosítani a minőségi oktatást és nevelést illetve a folyamatos fejlődést. Az iskola egésze számára akkor hasznos a folyamatszabályozó értékelés, ha • Szubjektív elemeket is tartalmaz • Anyagi konzekvenciái nincsenek • Ösztönző hatású, személyre szóló, támogató és segítő jellegű • Fontos eleme a pedagógus fejlesztésének • Javítja az iskolán belüli kommunikációt és kapcsolatrendszereket • Konszenzussal legitimált szempontsor alapján történik • Diagnosztizálja az egyes pedagógusok munkájának erős és gyenge oldalait • Célja, hogy az egyéni képességeket a szervezeti célok szolgálatába állítsa, biztosítja az egyéni szándék és az iskolai célkitűzések és prioritások kapcsolódását A pedagógusminősítő rendszer egyik leglényegesebb folyamatszabályozó eleme egy értékelő megbeszélés (interjú), amelynek résztvevői az értékelést végző személyek (igazgató és munkaközösség-vezető) és az értékelt pedagógus. Az interjút egy felkészülési folyamat előzi meg, amely egy bevezető megbeszélésből(1), egy önértékelésből (2) és egyéb adatok összeállításából (3) áll. 1.

A bevezető beszélgetés célja, hogy tisztázzák az egész értékelő folyamatot (célját és a folyamat összetevőit). Konkrétan megegyeznek az értékelési területekben, 16

meghatározzák az értékelésbe bevont adatokat, rögzítik az időpontokat és a lebonyolítás módját. 2.

A folyamat fontos eleme az önértékelés. Az önértékelés arra irányul, hogy elősegítse a szakmai fejlődéshez szükséges reflektivitás gyakorlatát. Segítheti az egyén által elérni kívánt célok megfogalmazását. Az önértékelést egy közösen elfogadott szempontsor segíti, amelyet a mellékelt önértékelő lap tartalmaz, amelyet a pedagógus és tőle függetlenül az igazgató is kitölt az adott kollégára vonatkozóan. Az értékelő interjúnak ez képezi az egyik alapját.

3.

Az értékelő interjú másik alapját az egyéb a pedagógussal korábban egyeztetett adatok és információkörök, mérések eredményeinek összegyűjtése és kiértékelése képezi. Ezek lehetnek a különböző elégedettség méréseknek a pedagógusra vonatkozó eredményei, tanulói teljesítmények statisztikai eredményei, kompetenciamérések eredményei, az éves eredményközpontú értékelés lapjai, a teljes körű intézményi önértékelés eredményei, óralátogatások jegyzőkönyvei stb.

Az önértékelő lapot a 2. számú melléklet tartalmazza, amely jogszabályi minta alapján készült. 3. Szembesítő értékelési elem • • •

Szembesíti a pedagógust egy partner véleményével (diákok, szülők, stb…) Sem anyagi, sem formai következményei nem lehetnek Az eredmények személyre szólóak, nem nyilvánosak

Az intézményi önértékelés során felmerülhetnek olyan – akár egy munkacsoporthoz vagy a tantestület egy részéhez köthető – problémák, amelyek további feltárásához, vizsgálatához újabb mérések válhatnak szükségessé. Természetesen ezeket a méréseket bármikor kezdeményezhetik a fent említett csoportok is. Ehhez rendelkezésünkre állnak olyan kipróbált, tanulókon tesztelt kérdőívek, amelyeket már a korábbi években alkalmaztunk, és amelyek kiértékeléséhez egy komplex számítógépes szoftver segít bennünket. (Graf Stat)

17

4.3 Intézményi önértékelés SEIS ( Selbstevaluation in Schulen )

Egy jobb iskola elérése érdekében a minőséget fejleszteni kell. Az értékelő folyamatok alapját egy közös minőségértelmezés kell hogy adja, vagyis: mit értünk „jó iskola” fogalma alatt. A Bertelsmann Alapítvány kidolgozta az ún. SEIS programot, melynek célja, hogy segítséget nyújtson az iskolák vezetőinek, valamint a kollégáknak abban, hogy iskolafejlesztési folyamatukat adatok segítségével elemezni, értékelni és tervezni tudják. Iskolánk úgy döntött, hogy az intézményi értékelésnél ezen programot felhasználja egy hatékonyabb, eredményesebb, rendszeresebb és tartósabb iskolafejlesztés érdekében. Az intézményi értékelés ciklikus folyamat.

4.3.1. A SEIS- minőségi ciklus részei

- Egységes minőségértelmezés ( feltétele és alapja a program felhasználásának. Az iskoláról öt központi téma, minőségi dimenzió elemzése , értékelése kapcsán nyújt képet.) - Közös adatgyűjtés ( Tanulóknak, tanároknak, szülőknek, munkatársaknak szóló kérdőívek segítségével a szoftver alkalmazásával kerül sor az iskolai minőséggel kapcsolatos adatok gyűjtésére). - Az iskolai beszámoló értelmezése, elemzése a SEIS elemzés eredményei impulzusokat szolgáltatnak az iskola fejlődéséhez. - Adatokkal alátámasztott iskolai fejlesztés. ( A minőségfejlesztési folyamat lépési az adatok elemzésétől az intézkedési terven és végrehajtáson keresztül a cél elérésének ellenőrzéséig terjednek. )

18

4.3.2. Iskolai minőség öt dimenziója A SEIS minőségelemezés öt témakört ölel fel: - Tanulás és tanítás, mint az iskolák alapfeladata. Ebben rejlik lényege és kompetenciája. - Vezetés és menedzsment – nagymértékben befolyásolják az iskola minőségét és meghatározzák azt is, hogy milyen mértékben irányíthatják az érintettek az iskola fejlődését. - Az iskola klímája és kultúrája fontos keretfeltételei a tanulásnak, hisz nem csak a tanulók érzelmi, hanem fizikai biztonságáról is gondoskodnak. - Ez a 3 tényező nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy az iskola képzési és nevelési küldetése is teljesüljön. Ez nemcsak a fő tantárgyakban nyújtott tanulási teljesítményekre irányul, hanem egy átfogó képességfejlesztésre is. - A tanulók, szülők és tanárok elégedettségének jelzés értéke van. Amennyiben az egyéb területeken zavarok keletkeznek az ezen a területen érzékenyen megmutatkozik. 4.3.3. A kérdőívek és a megkérdezettek csoportja A központi vizsgálati eszközök a) Kérdőívek: - a tantestület részére, - 7. és 9. és 11. osztályos tanulóknak, - Ezen tanulók szüleinek, - az iskola egyéb dolgozói számára b) SLEF – iskolavezetői kérdőív A kérdések alapja a már említett 5 dimenzió, illetve témakör. Minden dimenzió kritériumokból áll, melyek mindegyikéhez ún. indikátorok tartoznak. Az egyes kérdések ezekhez vannak hozzárendelve. Az iskolai fejlesztés részesei a legtöbb kérdést különböző perspektívából válaszolja meg. ( Kérdőívek: www.das-macht-schule.de )

19

4.3.4. Az intézményi értékelés ütemterve

Év

Időpont

Feladat

Módja/felelőse

Szeptember

Tantestület tájékoztatása

Tantestületi értekezlet

Október

SEIS koordinátor kinevezése Szülők átfogó tájékoztatása

November-december Január-február Március

1. év Április-május

Június Augusztusszeptember-október

2. év November-június Szeptember Január

3.év

Február-március

Tanulók széleskörű tájékoztatása Adatgyűjtés előkészítése Adatgyűjtés: tanulók, tanárok, szülők Adatok kiértékelése Adatelemzés Erősségek-gyengeségek meghatározása tájékoztatás az eredményekről , megbeszélés Intézkedési terv létrehozása a fejlesztés súlypontjainak meghatározása Intézkedési terv céljának, ütemtervének meghatározása

Szülői értekezlet ofők

Szoftver: Tanóra Értekezlet Szülői értekezlet Szoftver Irányítócsoport Tantestületi értekezlet Irányítócsoport

irányítócsoport

Visszajelzések tanulóktól, szülőktől beszélgetések kapcsán

Szülői értekezlet

Intézkedések végrehajtása

irányító csoport

Az intézkedési terv fókuszevaluációja reflexiók a fejlődési folyamatokról A következő értékelési ciklus kezdete

irányító csoport

20

4.4 Az éves munkatervben megjelenő, folyamatos vagy áthúzódó feladatok

1. Tanulási szokások A tanulási szokások méréséhez ugyancsak kipróbált kérdőívek állnak rendelkezésre. Az előző tanévekben a nemzetiségi osztályainkat mértük fel ezek segítségével. A jövőben is szeretnénk ezeket megtartani azzal a módosítással, hogy az osztályfőnök(ök) javaslatára, kérésére végeznénk el azokat.

2. DROG-prevenció Minden évben a 9. osztályok számára drog prevenciós előadásokat szervezünk meghívott szakértő közreműködésével. A szaktanárok illetve osztályfőnökök javaslatára a szülők, pedagógusok is tájékozódhatnak ebben a témában. 3. Kompetenciamérés Az országos kompetenciamérés eredményeit a magyar és matematika munkaközösségek évente kiértékelik, ha szükségesnek vélik elvégzik a megfelelő beavatkozásokat. 4. Humánerőforrás fejlesztés A pedagógusok továbbképzési rendjéről az alábbi táblázat ad részletes felvilágosítást.

21

Humánerőforrás-fejlesztés. A pedagógusok továbbképzése Lépések Helyzetelemzés

• • •

Döntés

Részlépések a pedagógiai programban levő célok, képzési feladatok és a pedagógusok végzettségének összehasonlítása a továbbképzési kérések és az iskolai szükségletek összevetése (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) a továbbképzések várható költségeinek megállapítása

• •

a továbbképzéssel kapcsolatos aktuális jogszabályok figyelembevétele az 5 évre szóló továbbképzési terv és az 1 évre szóló beiskolázási terv megvitatása az 5 évre szóló továbbképzési terv szövegszerű javaslat kidolgozása szavazás a tervekről a továbbképzési terv és a beiskolázási terv dokumentációjának elkészítése a beiskolázási terv bevétele az éves munkatervbe a szükséges rendszeres, ill. napi helyettesítések megszervezése

Ellenőrzés, értékelés

• • • • • • • • •

elszámolás a számlákkal a gazdasági vezetőnek esetleges új igények jelzése az int. egység vezetőnek döntés az új igényekről a tanúsítványok, oklevelek leadása az esetleges fizetésemelések végrehajtása egység vezetőnek a maradványpénz célprémiumként való kiosztása a terv szerint elszámolás a felhasznált pénzzel megtörténtek-e a beiskolázási tervben szereplő továbbképzések a számlák összesítése

Visszacsatolás

•

értékelő csoport (“minőségi kör”, “fókuszcsoport”) létrehozása: a fejlesztésre váró terület meghatározása, majd fejlesztési javaslat kidolgozása a tantestület számára

• • • • •

Végrehajtás

• •

Kik csinálják? intézményegység vezető vezető tanács

•

Felelős iskolavezetés

• • •

intézményegység vezető vezető tanács tantestület

• •

intézményegység vezető vezető tanács

• • • • • • • •

intézményegység vezető vezető tanács szaktanárok szaktanárok tantestület szaktanárok gazdasági vezető gazdasági vezető

• • • •

intézményegység vezető vezető tanács szaktanárok gazdasági vezető

•

gazdasági vezető

•

gazdasági vezető

•

értékelő csoport

•

igazgató

22

1. számú melléklet NÉV:

1.

Általános iskola

szempontok az éves munka értékeléséhez

p.

nemzetiségi nap szervezése/projekt szervezése

5

2.

nemzetiségi nap bonyolításában részvétel

2

3.

projektvezetés tanórán, pl.Lesewurm projekt megvalósítása

4

4.

versenyre felkészítés (mesemondó, versmondó, csevegés...)

4

5.

szakkörvezetés (énekkar,angol, DÖK,isk.újság, isk.rádió, színjátszás)

2

6.

szakvezetés

3

7.

bemutató órák tartása pl. nyílt napon,

3

8.

kapcsolattartás városi, regionális intézményekkel , iskolákkal

1

9.

kapcsolattartás és egyeztetés az intézményen belül ( nem a mk-i ülések)

1

10.

versenyszervezés az iskolában

4

11.

versenyek feladatlapjainak javítása, kompetenciamérés feladatlapjainak javítása

3

12.

tanulási szokások mérése, más mérőlapok alapján mérés-értékelés

4

13.

általános iskolák közötti együttműködésben aktív részvétel

3

14.

iskolai ünnepségek, műsorok szervezése

4

15.

továbbképzésen részvétel, szakmai napokon részvétel

1

16.

tanórán kívüli programok szervezése diákoknak pl. színház látogatás, osztálykirándulás,

3

17.

továbbtanulással, beiskolázással kapcsolatos feladatok elvégzése

5

18.

szaktanterem rendjének biztosítása, szertár rendezés

3

19.

honlap feltöltése, iskolaújságba anyagok összeállítása

3

20.

szakmai kapcsolattartás más tantestületekkel, tankönyvkiadókkal, munkacsoportokkal

4

21.

pályázatok figyelése, pályázatok írása

5

22.

nemzetiségi olvasótábor szervezése

5

23.

nemzetiségi olvasótáborban részvétel kísérőként

5

24.

német nyelvű újságok, kiadványok beszerzése, kiosztása, kapcsolattartás a kiadóval

2

25.

intézményi bizottságokban szerepvállalás pl. étkeztetés, (nem érdekvédelem)

2

26.

egész iskolát megmozgató programszervezés pl.

27.

játékgyűjtemények, tematikus dekorációk összeállításához hozzájárulás, faliújság szerk.

Sportnap, papírgyűjtés, játszóház,

5 4

28.

minőségbiztosítási munkacsoport munkájában részvállalás

2

29.

szakmai innováció, új szemléletű programok összeállítása, tananyagfejlesztés, lektorálás

5

30.

versenyhelyezések, orsz. Döntőbe jutás, megyei 1.-6.

5

31.

iskolaújság szerkesztése

5

32.

iskolakönyvtár vezetése

3

33.

alsós városi versenyeken részvétel

4

diagnosztikus mérés, kompetenciamérés: javítás, elemzés

5

34.

Kiegészítés/konkretizálás

egyéb:

Baja, 20.. . június 15.

összesen:

aláírás

23

Név:

GimnáziumKözépiskola Szempontok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 53. 54. 55. 56. 57.

Háziverseny feladatainak kidolgozása, szervezése, javítása, értékelése Felvételi előkészítő kurzus vezetése Írásbeli felvételi dolgozatok javítása,kidolgozása,összeálítása Kompetenciamérés feladatlapjainak kijavítása A tanulók „tanulási szokásainak” felmérése és kiértékelése Szerepvállalás a minőségbiztosítási munkacsoport munkájában Nemzetközi projektek szervezése és bonyolítása (IZOP, ISLI) Felkészítés a Theatertag előadásaira a tanított osztályközösségekben Nemzetiségi projektnap szervezése Nemzetiségi projektnapon való részvétel, bonyolításban feladatvállalás DSD szóbeli vizsgabizottsági tagság és felkészítés Diákcsere programban kísérői feladatok ellátása Diákcsere program szervezése Együttműködés a nyelvi előkészítő osztály nyelvi munkacsoportjában Projektvezetés a tanórán Médiacsoport munkájának támogatása, kapcsolattartása külföldi médiával Versenyfelkészítés Eredményesség a megyei (1-6. helyezés) illetve országos versenyeken (döntő) Iskolai megemlékezés/ünnepség szervezése Gimnáziumi gólyatábor lebonyolításában való részvétel Gimnáziumi gólyatábor szervezése Német nemzetiségi táncház szervezése és bonyolítása Zsürizés a Baja és környék általános iskoláinak szervezett versmondó versenyen Részvétel továbbképzésen, konferencián, szakmai napon (max. 2x2 p Mentori tevékenység, hallgatók mentorálása Német rendszerű tantárgyak tanítására felkészülés magyar tanárként Osztály-és egyéb kirándulások szervezése és lebonyolítása A ballagási ünnepség előkészítésében közreműködés Iskolai DSK feladatok ellátása, szervezése Fenyőkupa/városi rendezvény bonyolítása, szervezése és pályázati tevékenysége Diáknap szervezése Továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos feladatok elvégzése Versenyeken, pályázatokon való részvétel koordinálása Tantárgyi vetélkedő, szabadidős programok szerv. Pályázati anyagok összeállítása szakokhoz kapcsolódóan, lebonyolítás, A szaktantermek rendjének kialakítása, megőrzése, szertárrendezés Kapcsolattartás a Vörös Kereszt munkatársával Pályaválasztási témában programok koordinálása Véradás szervezése Nyílt napon kísérlet bemutatása, bemutató órák tartása érettségi előkészítése, feladatainak előkészítése Iskola honlapjának gimnáziumi részének kezelése, frissítése, karbantartása Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatallal valamint más civil szervezetekkel, Pályázatok és kreatív tevékenységre való felhívások közvetítése a diákokhoz Társalgási szintű német nyelvtudás megszerzése Szakmai, tantárgyi innováció megvalósítása Kapcsolattartás kisebbségi szervezetekkel Megjelenés a médiában 12. évfolyam osztályfői teendői Középfokú német illetve angol nyelvvizsga megszerzése Felzárkóztatás, tehetséggondozás ( + időbefektetéssel) Egyéb… Egyéb…

P.

P.

Kiegészítések

3 1 3 2 3 2 5 3 5 2 4 2 5 2 2 3 3 4 4 1 4 4 2 2 4 5 4 3 1 3 4 4 2 2 3 1 2 1 1 2 2 2 1 1 2 4 2 3 5 5 3

Össz: Baja, 20… június 15. aláírás:

24

2.számú melléklet

Pedagógus önértékelő lap /értékelő lap

Név:

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 1.

A pedagógus végzettsége beosztásának megfelel

2.

Mobilizálhatósága végzettsége alapján

3.

Jártasság a szakirodalomban

4.

Publikációs tevékenysége

5.

Továbbképzésen, szakmai innovációban való részvétele

Önértékelő pont

Értékelő pont

Átlag pont

Részeredmények összesítése: A munkakör ellátása során végzett szakmai munka 6. Az órák előkészítettsége, felkészülés a tanórára 7.

Tanítási módszerek alkalmazása, szakmai felkészültség, tájékozottság 8. Motiváció, pozitív támogató környezet, tanár-diák viszony alakítása 9. Tanulás szervezési és irányítási munka hatékonysága, ellenőrző, értékelő munka 10. Taneszközök használata, több információs csatorna alkalmazása 11. Tantervi követelmények teljesítése 12. Versenyekre való felkészítés, felzárkóztatás 13. Adminisztráció, dokumentumok vezetése Részeredmények összesítése A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 14. Részvétel, képviselet, tevékenység más szervezetekben intézményen kívüli közéleti szerepvállalás, szakmai teljesítmények 15. Közösségépítő,-alakító tevékenység a tantestületben, együttműködés és csapatmunka, a tantestületen belüli szerepvállalás, 16. Részvétel a közösség konfliktusainak kezelésében 17. Részvétel az iskolai rendezvényeken Részeredmények összesítése

25

A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat 18. Szabadidős tevékenységes szervezése 19. Kapcsolattartás a szülőkkel 20. Kooperativitás, egyéni motiváltság 21. Az iskola image-nek építésében, megőrzésében és javításában szerepvállalás 22. A tanulói képességek, érdeklődési körök, egyéni problémák ismerete és figyelembe vétele 23. Tanulói pályaorientációban való részvétel Részeredmények összesítése A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 24. Megbízhatóság 25. Pontosság, precizitás 26. Következetesség 27. Kiegyensúlyozottság 28. Innovativitás 29. Empátia Részeredmények összesítése Összesített pontszámok: Összesített átlageredmények

A tanár kolléga jelenlegi helyzetével és jövőbeni elképzeléseivel kapcsolatos kérdések: 1.Tantestületi klíma, személyes helyzetének megítélése, megbecsültség, egyéni motiváció

2.Továbbképzések, tapasztalatszerzés, személyes célok és igények

3.További megbízatások, karrier-elképzelések, ambíciók

Baja, 2010. május _____________________ Önértékelő

_______________________ Értékelő

26

MAGYARORSZÁGI NÉMETE ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTJA Egységes Iskola H- 6500 Baja, Duna u. 33

Tel.: 00-36-79/520-211, Fax.: 00-36-79/520-211 E-mail: [email protected], [email protected], [email protected] Internet: www.mnamk.hu

Igazgató: Scherer Gabriella _________________________________

Minősítési lap 1. Az alkalmazott pedagógus: Neve : .................................................................................................................. 2. Az alkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A (köz)alkalmazotti jogviszony kezdete: .................................................................................... A (köz)alkalmazott munkaköre: ................................................................................................... A minősítés indoka: Minőségbiztosítási munkaterv szerinti pedagógus értékelés 3. Az alkalmazott pedagógus minősítésének szempontjai ( részletek lásd mellékletben)

Minősített terület

Minősítés pont megnevezés

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet összesen: (max. 15 pont)

1. 2. 3. 4. 5.

Az alkalmazott pedagógus minősítése: _______ %:

_______________________

Pontértékek: Kiemelkedő (3 pont) – Megfelelő (2 pont) – Kevéssé megfelelő (1 pont) – Nem megfelelő (0 pont) Minősítés: kiválóan alkalmas (80-100%) – alkalmas (60-79%) – kevéssé alkalmas (30-59%) – alkalmatlan (30% alatt) 6. A (köz)alkalmazott pedagógus által a minősítésre tett észrevétel ..................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................

Dátum: A minősítés megállapításait az alkalmazott pedagógus kollégával ismertettem. ........................................................................... a minősítést végző aláírás, beosztása

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem. ........................................................................ a minősített aláírása

27