A sorozat előző kötetei
RÉGI MAGYARORSZÁGI NYOMTATVÁNYOK 1473–1600 Borsa Gedeon, Hervay Ferenc, Holl Béla, Käfer István és Kelecsényi Ákos munkája. Budapest, 1971
RÉGI MAGYARORSZÁGI NYOMTATVÁNYOK 1601–1635 Borsa Gedeon, Hervay Ferenc és Holl Béla munkája, Fazakas József, Heltai János, Kelecsényi Ákos és Vásárhelyi Judit közreműködésével. Budapest, 1983
A www.akademiaikiado.hu oldalon érheti el a
RÉGI MAGYARORSZÁGI NYOMTATVÁNYOK 1656–1670 című könyv virtuális mellékletét.
Kötettulajdonosoknak
7 • Internetes hozzáférés a Virtuális melléklet menüpont alatt a www.akademiaikiado.hu weboldalon • Bejelentkezés a könyvtábla belső oldalán található regisztrációs számmal www.akademiaikiado.hu
RÉGI MAGYARORSZÁGI NYOMTATVÁNYOK 1636–1655 Heltai János, Holl Béla, Pavercsik Ilona és P. Vásárhelyi Judit munkája, Dörnyei Sándor, V. Ecsedy Judit és Käfer István közreműködésével. Budapest, 2000
MAGYARORSZÁGI RÉGI NYOMTATVÁNYOK
1656–1670
4 ISBN 978 963 05 9036 5
REGI MAGYARORSZÁGI N Y O M T AT VÁ N Y O K 1 6 5 6–1 6 7 0
RÉGI MAGYARORSZÁGI NYOMTATVÁNYOK Nemzeti múltunk és kultúránk emlékei közül a régi írások és könyvek mondanak számunkra a legtöbbet. Az építészeti, képzőművészeti emlékek, muzeális régiségek talán látványosabbak, de ugyanakkor némák. A régi írások és könyvek viszont a régi korok emberének érdeklődéséről, gondolatairól és problémáiról beszélnek. Ez a kötet – az 1473–1600, 1601–1635 és 1636–1655 között megjelent művekről számot adó előző kötetek folytatásaként – arról vall, mit tartottak érdemesnek és hasznosnak Magyarországon kinyomtatni 1656-tól 1670-ig egyrészt azok, akiknek módjukban volt egy-egy könyv kiadását anyagilag támogatni, másrészt azok, akik hazánkban ebben az időszakban a könyvnyomtatásból akartak megélni. Túlnyomórészt könyvekről van szó, amelyek között az egykorú tudományosság minden ága képviselve van, de megtalálhatók anyagában az alkalmi, olykor csak egyetlen levél terjedelmű nyomtatványok is. A formális könyvészeti adatok mellett az egyes kiadványok tartalmára és tudományos vonatkozásaira ugyancsak kitér. Határainkon túlról is feltárja a többnyire igen ritka példányok őrzési helyeit. Táblákon bemutatja az összes fennmaradt címlap kicsinyített mását, a gondosan elkészített tíz mutató pedig minden vonatkozásban lehetővé teszi a gyors tájékozódást.
RÉGI MAGYARORSZÁGI NYOMTATVÁNYOK 1656–1670
A C A DE MIA S C IE NT IA R U M HU N GA R IC A B IB L IOTHE C A NA TION A L IS HU N GA R IA E S Z É C H É N YIA N A
RES LITTERARIA HUNGARIAE VETUS OPERUM IMPRESSORUM TOMUS QUARTUS
1656–1670
AEDIBUS ACADEMICIS BIBLIOTHECA NATIONALI HUNGARIAE SZÉCHÉNYIANA BUDAPESTINI MMXII
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
RÉGI MAGYARORSZÁGI NYOMTATVÁNYOK NEGYEDIK KÖTET
1656–1670
2
BUDAPEST 2012
OPERE
JOANNIS HELTAI, HELENAE PAVERCSIK, PETRI PERGER ET JUDITH P. VÁSÁRHELYI AUXILIO
JUDITH V. ECSEDY ET STEPHANI KÄFER * HELTAI JÁNOS, PAVERCSIK ILONA, PERGER PÉTER ÉS P. VÁSÁRHELYI JUDIT MUNKÁJA
V. ECSEDY JUDIT ÉS KÄFER ISTVÁN KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTETTE
P. VÁSÁRHELYI JUDIT LEKTORÁLTA
BITSKEY ISTVÁN ÉS BORSA GEDEON Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tudományos Kutatási Alap (Pub K 85 330) támogatásával A borítón lévő dísz Pósaházi János: Summás választétel (Kassa 1666) című művének címlapjáról való (RMNy 3288)
ISBN 978 963 05 3434 5 (összkiadás) ISBN 978 963 05 9036 5 (4. kötet) ISBN 978 963 20 0595 9
© AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 2012 © ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR, BUDAPEST 2012
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary
TARTALOMMUTATÓ
Előszó
9
Útmutató a mű használatához
12
Az általános rövidítések magyarázata
49
A rövidítve idézett művek jegyzéke
51
Régi magyarországi nyomtatványok 1656–1670
57
Appendix
983
A címlapok és mintalapok képei
1009
Mutatók
1011
A magyarországi nyomdahelyek mutatója időrendben
1013
Nyomdamutató, helységek és nyomdászok
1015
Személynévmutató
1023
Helynévmutató
1113
Címmutató
1194
A magyar nyelvű énekek és versek incipitmutatója
1225
Tárgymutató
1330
Nyelvi mutató
1343
Könyvtárak mutatója
1345
A fontosabb bibliográfiák konkordanciája
1350
ELŐSZÓ Praefatio Preface
E kiadvány szerves folytatása a Régi Magyarországi Nyomtatványok (RMNy) című mű 1971-ben megjelent első (1473–1600), 1983-ban megjelent második (1601–1635) és 2000-ben megjelent harmadik (1636–1655) kötetének. Az azokban követett igényesség és részletesség, amelyek a bemutatott nyomtatványok formai és tartalmi leírásában és a vonatkozó szakirodalmi és nyomdatörténeti összefoglalásban megnyilvánult, kiállta az idő próbáját. Az RMNy kötetek a kora újkorral foglalkozó szakemberek egyik legfontosabb kézikönyvévé váltak. A jelen kötet létrejöttén munkálkodók három generációhoz tartoznak. Borsa Gedeon a kezdetektől fogva fő motorja a retrospektív bibliográfiai munkálatoknak: az első kötetnek szerkesztője, a másodiknak egyik szerzője, majd a harmadik és a negyedik kötetnek lektora volt. Sőt e kötet készítését az előzőhöz hasonlóan éveken keresztül állandó figyelemmel kísérte, és folyamatos tanácsaival nagyban segítette. A szerzők ezért ezúton is köszönetet mondanak neki és a jelen kötet másik lektorának, Bitskey Istvánnak, aki hasonló gondossággal nézte át e bibliográfia kéziratát. Már korábban is segített tanácsaival és javaslataival az RMNy szerzőinek, hiszen a második kötetnek is ő volt az egyik lektora. A szerzők többnyire – Heltai János, Pavercsik Ilona és P. Vásárhelyi Judit – a középső generációhoz tartoznak. A második kötettől kezdve vettek részt a munkában. Mellettük Perger Péter viszont már a legfiatalabb generációt képviseli. A közreműködők között Käfer István, a biblikus cseh nyomtatványok értő ismerője biztosítja a folytonosságot, hiszen ő is az első kötettől kezdődően részt vesz e munkában. A második kötettől fogva folyamatosan támaszkodik a szerzőgárda V. Ecsedy Judit nyomdatörténeti tudására. Az ő magyarországi nyomdák betűtípusait és díszeit feltáró, szisztematikusan folytatott munkájának gyümölcse a Hungarica typographia eddig megjelent két kötete.
9
A feldolgozás folyamán a szerzők – a korábbi gyakorlatot követve – műfajok szerint osztották fel egymás között az anyagot. Így Heltai János a vallási vitairatok és a teológiai tézisek műfajcsoportba tartozó nyomtatványok leírását készítette el. Pavercsik Ilona feladata volt az énekeskönyvek, énekek, gyászversek és gyászbeszédek, katekizmusok, postillák, prédikációk és köszöntőversek, zsoltárok műfajában keletkezett nyomtatványok leírása. Perger Péter az államelmélet, enciklopédia, jog, históriás énekek, levelek, naptár, orvosi tanácsok, öröknaptár, politika, történelem, törvénycikkek és a vallási társulatokhoz kapcsolódó nyomtatványok műfaját dolgozta ki. P. Vásárhelyi Judit gondozta a beszéd, bibliakiadások és a Bibliához kapcsolódó nyomtatványok (bibliai idézetek, bibliamagyarázat, a Biblia tartalmi kivonata), didaktika, elmélkedés, erkölcsi oktatás, filozófiai vizsgatételek, vallási tanítás, erkölcsi oktatás, imádságok és imádságoskönyvek, iskoladráma, klasszikusok, logika, mennyiségtan, nyelvkönyv, nyelvtan, nyelvtudomány, perikópáskönyv, retorika, szójegyzék, szótár műfajokat. Heltai János véglegesítette a biblikus cseh nyelvű művek leírásait, amelyek Käfer István, majd tanítványa, Kovács Eszter nyelvi és szakirodalmi segítségével készültek. Az egyetlen román nyelvű, cirill betűs kiadványról szóló tétel kidolgozását Nagy Leventének köszönik a szerzők. A csupán töredékből ismert, hiányos vagy hamis impresszummal megjelent művek nyomtatási helyét és idejét V. Ecsedy Judit határozta meg, sok esetben javítva a korábbi szakirodalom téves nyomdai meghatározásait. Lőcse és Kassa vonatkozásában ugyanezt a munkát Pavercsik Ilona végezte el. A tízféle mutató az előző kötetekben bevált rendszert követi. A nyomdák és nyomdászok mutatóját V. Ecsedy Judit, a személynévmutatót Heltai János készítette el Kovács Eszter és Szvorényi Róbert segítségével, a helynévmutató P. Vásárhelyi Judit és Perger Péter munkája. Az incipitmutatót Szvorényi Róbert, a nyelvi mutatót és a tárgymutatót Perger Péter készítette. A címek, könyvtárak mutatóját és a bibliográfiai konkordanciákat Kovács Zsuzsanna állította össze. A példánykimutatást Heltai János véglegesítette Nyáry Zsigmondné előzetes adatgyűjtésére támaszkodva. A címlapfotók gyűjteményét Perger Péter állította össze és gondozta. A digitális felvételek elkészítéséért Pusztay Istvánnét, az Országos Széchényi Könyvtár Fotólaboratóriumának vezetőjét illeti a köszönet. A latin Útmutatót Tóth Anna Judit, az angolt V. Ecsedy Judit készítette. A szerzők ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a hazai és külföldi könyvtárakban és intézményekben dolgozó kollégáknak, akik másola10
tokkal vagy kiegészítő adatokkal segítették a bibliográfiai feltáró munkát. E tekintetben külön ki kell emelni a hungarika-nyomtatványok szempontjából leggazdagabb gyűjteményben, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárában tevékenykedőket folyamatos és készséges segítségükért. A kutatás feltételeit továbbra is az Országos Széchényi Könyvtár biztosította, amiért köszönet illeti az intézmény mindenkori vezetőit. A kiadáshoz szükséges anyagi támogatást az Országos Tudományos Kutatási Alapnak (PUB-K 85330) köszönhetjük.
11
ÚTMUTATÓ A MŰ HASZNÁLATÁHOZ
A Régi Magyarországi Nyomtatványok kötetei azokkal az 1701 előtt megjelent nyomtatványokkal foglalkoznak, amelyek a történelmi Magyarország területén bármely nyelven, vagy külföldön egészben vagy részben magyar nyelven jelentek meg. A török megszállás következtében szétszakadt ország valamennyi része szerepel a kötetben, a drávántúli, azaz szlavón- és horvátországi kiadványok azonban figyelmen kívül maradtak. Minden önállóan kiadott nyomtatvány egy-egy sorszámmal ellátott szakaszban (a továbbiakban „tétel”) található. Jóllehet részletes útmutató olvasható A Régi Magyarországi Nyomtatványok 1473 és 1600 közötti éveket felölelő első kötetének elején, jónak látszik, hogy – eltérvén az RMNy II. és III. kötetének gyakorlatától – ezen a helyen azt újra közreadjuk, belefoglalván mindazokat a változtatásokat, amelyek a leírt nyomtatványok jellegének megfelelően szükségesnek bizonyultak a II–IV. kötetekben. A BESOROLÁS RENDJE A nyomdatermékek felsorolása a megjelenés időrendjében halad. Ha a megjelenés évét nem lehetett biztosan megállapítani, akkor a leírásban vagy „cr.” (circiter) megjelöléssel a legvalószínűbb év, vagy a megjelenés feltételezhetően legkorábbi és legkésőbbi éve együtt szerepel. Ez utóbbi esetben a nyomtatvány a megadott időköz közepén kereshető. Egy éven belül a kiadványok nyomtatási helyük egykorú magyar névalakja (pl. Kassa, Szeben, Várad) szerinti betűrendben sorakoznak. Az ismeretlen helyen nyomtatott művek az év végén találhatók. Ugyanazon nyomda egy éven belüli termékei a címleírás betűrendjét és nem az esetleg pontosan megállapítható nyomtatási vagy megjelenési időrendet követik. A tételek felépítése a következő: 1. sorszám 2. címleírás 12
3. a bibliográfiai hivatkozás 4. műfaji meghatározás és a tartalom részletezése 5. a variánsok 6. szövegkiadások 7. a kutatási eredmények 8. kapcsolódó tételek 9. példánykimutatás 1. Sorszám Sorszámot kaptak azok a nyomtatványok, amelyek példányból ismertek, vagy nyomtatásban való megjelenésük teljes bizonyossággal megerősíthető forrásközlésen alapul, illetve amelyek megjelenése nagy valószínűséggel feltételezhető. A kizárandó nyomtatványokat, vagyis a téves adatok alapján 1671 előtt nyomtatottnak, vagy ugyancsak tévesen magyarországinak tartott kiadványokat a kötet végén található Appendix sorolja fel. Ezekre a kizárt nyomtatványokra ebben a kötetben is az Appendix szó utal az érvényes sorszámos tételek között, hogy elkerülhető legyen az összetévesztés Apponyi Sándor művével. Egykorú könyvtári katalógusok értékelésére – még ha azokat később nyomtatásban közreadták is – csak akkor került sor, ha a Szabó Károly utáni szakirodalom az így kikövetkeztethető munka egykori létezésével kapcsolatban állást foglalt. 2. Címleírás A biztosan megjelent nyomtatványok címleírásának első szava verzális, azaz nagybetűkkel van szedve éppen úgy, mint a források alapján idézett kiadványoké: Pl. PÓSAHÁZI. Az utóbbi esetben a cím helyesírása betűhíven követi a forrásul használt közleményt, és » « jel között áll pl. »SEGNERI«. A feltételezett kiadványok esetében az előzőektől eltérően az első szó is kurrens, azaz kisbetűs szedésű, és az egész cím <> jel közé került. Ha a nyomtatvány kizárólag kéziratos másolatban maradt fenn, a kézirat őrzési helyére és jelzetére hivatkozás történik. A címleírás adatai, ha azokat a munkatársak a mű címlapjáról (első lapjáról) eredeti példány vagy megbízható másolat segítségével állapították meg, idéző- és zárójel nélkül állnak. Ezzel szemben » « jel között találhatók az adatok, amelyek csak mások közlésére támaszkodhattak. A címleírások az általánosan elfogadott könyvtári szabályokat (így a zárójelek használatát) követik a 2.1–9. pontokban felsorolt bővítésekkel és módosításokkal, 13
vagyis ( ) jel között állnak a címlapon nem szereplő, de a tárgyalt nyomtatványból merített adatok; [ ] jel utal a tartalom alapján szerkesztett címre és a kikövetkeztetett adatokra. A címleírás részei sorrendben a következők: 1. a szerző neve 2. a cím 3. a fordító és közreműködő 4. a nyomtatás helye 5. a nyomtatás éve 6. a nyomdász vagy nyomda megnevezése 7. a terjedelem 8. a formátum 9. a könyvdísz. 2.1. A szerző neve a címleírás elején közismert és irodalmilag elfogadott alakjában áll. E tekintetben az RMSz = Régi Magyarországi Szerzők (Bp. 2008) című összeállítás volt a mértékadó. A magyar irodalomtörténet hagyományainak és igényeinek megfelelően szerzőként szerepelnek a magyar nyelvre fordítók, mert az eredeti művet a fordítás során többnyire jelentősen átalakították. Prózai műveknél a fordító-szerző neve után „transl.” megjelölés áll. A bibliai könyvek és jogszabálygyűjtemények fordítói nem szerepelnek szerzőként, mivel ezeknek a műveknek fordítása messzemenően szöveghűséget kíván. A transl. analógiájára került alkalmazásra az ed. (editor) és red. (redactor) rövidítés. 2.2. A cím túl hosszú cím esetén rövidítve van. Ilyenkor az elhagyott, kevésbé jelentős szavak helyét három pont jelöli. Elmarad a címleírásból a címlapon lévő bibliai idézet, vers vagy kronosztichont tartalmazó jelmondat szövege, még akkor is, ha a címlap élén áll. Ilyenkor a tartalmi leírás elején történik utalás arra, hogy a címlapon bibliai idézet(ek) található(k). A szövegnek a Biblián belüli pontos helyének közlésére továbbra sem kerül sor. A szerző neve viszont szerepel akkor is, ha a címlap élén (pl. genitivusban) áll. A címleírás nem tükrözi részletesen a régi nyomtatványon látható cím betűfajtáit, ékezeteit, sorvégződéseit, mert az azonosításhoz a kötet végén címlap-reprodukciók állnak rendelkezésre. A központozás és a verzálisok használata tekintetében a címben látható formák a mai helyesírás követelményeinek megfelelően módosultak. 14
A címszövegekben található rövidítések feloldása a kiadványok tartalma alapján általában ( ) jelben áll, kivéve a következő igen gyakran előfordulókat: Acad. = Academia vagy Akadémiai; Akad. = Akadémia; d. = doctor; d. d. d. = dat, donat, dedicat; kegyel. = kegyelméből; l. b. = liber baro; N. T. = Novum Testamentum; p. = pater vagy professzor; p. c. = poeta coronatus; p. l. c. poeta laureatus caesareus; p. m. = piae memoriae; r. p. = reverendus pater; Ss. = Sacrosancta; theol. = theologia vagy theologiae. A vizsgatételek leírásában a védés egykorú kézzel beírt keltezése ( ) jelbe került, a hiányzó keltezést három zárójelbe tett pont jelzi (...). Ha a nyomtatványnak nem volt címe, vagy az elveszett, akkor az irodalomban elfogadott vagy más kiadás alapján feltételezhető cím olvasható [ ] zárójelben. Azonos énekek különböző, eltérő című kiadásainak egyedi címeit [ ] zárójelbe tett, szerkesztett, egységesítő cím előzi meg. A címlapnak a címhez és impresszumhoz szorosan nem tartozó részei (nótajelzés, idézet stb.) a leírásban nem szerepelnek. 2.3. A fordító és közreműködő neve csak akkor szerepel a cím után – ritkított szedésben –, ha az a címlapon olvasható, vagy ha szerző nélküli műveknél a fordító a műből megállapítható. 2.4. A nyomtatás helye a könyvben használt alakban és végződéssel szerepel. Ha a műben nem található, a kutatás által megállapított hely a nyomtatvány nyelvének megfelelő egykorú névalakban áll szögletes zárójelben [ ]. 2.5. A nyomtatás éve Ha a nyomtatás éve a címből származik, ahol római számmal, vagy kronosztichonban jelölték azt, akkor az az impresszumba illesztve ( )-ben, római számmal olvasható. Ugyancsak kerek zárójelben van az évszám akkor is, hogyha az év a kolofonban áll. Hogyha pedig a nyomtatvány más részéből származik, előfordulási helyét a magyarázatok tüntetik fel. A meghatározott évre kiadott naptárak az előző év nyomdatermékei között találhatók, kivéve, ha a nyomtatványban más kiadási év szerepel. 2.6. A nyomdász vagy nyomda megnevezése a nyomtatványban használt alakban, de általában alanyesetben és utónév nélkül áll. 15
Következetesen rögzítve vannak a további adatszerű elemek is, pl. a megjelentetés költségeit viselő neve (impensis), az esetleges kiadó, privilégiumok stb., de elmaradt minden fölösleges szó. A kikövetkeztetett nyomdászok továbbra is csak vezetéknévvel szerepelnek, kivéve, ha az egyértelmű azonosításhoz a keresztnév is szükséges. A [ ]-ben szereplő impresszumadatok (a nyomtatás helye, éve és nyomdásza) magyarázata a tartalmi részletezésben kereshető. 2.7. A terjedelem leírása a) a füzetbeosztás képletéből és b) a levelek vagy lapok összegezett számából áll. (Az „ív” megjelölés helyett ugyancsak a III. kötettől kezdődően az egyértelműbb „füzet” megnevezés szerepel.) A kettőt egyenlőségjel köti össze. a) A füzetbeosztás képletében a füzetek leveleinek számát az RMNy III. kötetétől kezdve minden esetben kitevő jelzi. Pl. A8 B4–H4
Az elveszett vagy kikövetkeztetett füzetjelek [ ] zárójelben állanak. Pl. A8 B4 [C–G]4 H4
Az üres [ ] zárójel jelzés nélküli füzetet jelent. Pl. [ ]4 A8 B4 [C–G]4 H4
A könyv eredeti állagába tartozó üres levél jelölése úgy történik, hogy a füzetjel kitevőjében a nyomtatott levelek számát összeadásjel után az üres levelek száma követi. Pl. A3+1 vagy H2+2
Ha kétséges, mert a nyomtatvány vége minden példányból hiányzik, úgy kérdőjel kerül a végére. Pl. H2+2?
Ha a könyvben levő füzetek levélszáma szabályszerűen váltakozik, ezt a füzetbeosztás képletében a füzetjelek után kitevőben álló „alternatim” szó jelzi, amely után kitevőben a váltakozó levélszám található. Pl. A–Halternatim 8 et 4
A füzetjelzés betűi között nincsen vessző. Pl. A4 B4 16
Hogyha az ábécé ismétlődik, vagy ha a normál ábécé mellett valamilyen más jelölés is van, úgy a füzetjelzés betűi közé vessző kerül. Pl. A4–Z4, Aa4–Dd4 vagy ¶4, A4–Z4, *4
Ha a füzetben illusztráció vagy más betoldás van, annak pontos helyét megadjuk a füzeten belül: A8 B1–6, [ ]1, B7–8, C8–E8
Hogyha több önálló mű van egy bibliográfiai egységen belül (ez a címleírásban [1] – [2]-vel tükröződik), és az egyes részek füzetjelzése új ábécével kezdődik, azokat pontosvessző választja el egymástól. Pl. a12–g12; A12–I12 = 168 + 215 pag.
b) A terjedelem összegezése általában levélszám (folio) szerint történik. Ha azonban a nyomtatványban lapszámozás (pagina) található, a terjedelem összegezése is a számozott és számozatlan lapok számát mutatja. Pl. [ ]4 A8 B4 [C–G]4 H4 = [40] fol. vagy [ ]4 A8 B4 [C–G]4 H4 = [8] + 72 pag.
A terjedelem összegezésénél az üres levelek vagy lapok száma nem számít bele, ezért előfordul, hogy az “egyenlet” két oldala nem azonos egymással. Pl. [ ]3+1 A8 B4 [C–G]4 H4 = [39] fol. vagy [ ]4 A8 B4 [C–G]4 H2+2 = [8] + 68 pag.
A nyomtatvány füzetjelzésében, lapszámozásában előforduló sajtóhibák nincsenek jelölve, hogyha utána helyes a folytatás. Hogyha a lapszámozás a nyomtatvány végén téves, [ ]-ben szerepel a helyesbítés. 2.8. A formátum megjelölése az ívfüzetek hajtogatásának megfelelően 2°, 4°, 8° stb., tekintet nélkül azok méretére. Ezt az egyleveles kiadványoknál a nyomtatás tükrének mm-ben megadott nagysága helyettesíti. Pl. 420x310 mm. Az első szám mindig a magasságot jelöli. 2.9. A könyvdísz A könyvdíszeket a következő rövidítések jelölik: ♪ map. ill. ins.
= = = =
hangjegy térkép illusztráció címer, nyomdászjelvény 17
orn. init. tit. calcographicus fol. tit. color. color.
= = = = =
könyvdísz (záródísz) iniciálé rézmetszetes díszcímlap a címlapon piros nyomás is van nemcsak a címlapra, hanem a nyomtatványra vagy annak egyes részeire is piros festékkel nyomtak.
A térképek, illusztrációk, címerek és nyomdászjelvények száma is meg van adva, ha az tíznél kevesebb. Ha ennél több, úgy erre a szám helyén álló „mult.” rövidítés utal. Bármely dísz (záró, keret, vagy iniciálé), amelyik öntött cifrákból van öszszerakva, nem számít könyvdísznek. Ezért az ablakos iniciálé is csak abban az esetben számít iniciálénak, hogyha az egyedi fametszet. 3. A bibliográfiai hivatkozás az ismertetett nyomtatvány eddig megjelent legjobb és legfontosabb könyvészeti leírását, illetve leírásait tünteti fel kronológiai rendben. 4. Műfaji meghatározás és a tartalom részletezése a) A meghatározás röviden megjelöli a nyomtatvány műfaját (naptár, nyelvkönyv, bibliafordítás, vitairat stb.), formáját (verses, párbeszédes, kivonatos, idő- vagy betűrendes stb.). Nyelvét csak akkor, ha az eltér a cím nyelvétől, vagy a címből egyértelműen nem állapítható meg. Az észak-magyarországi nyomdákban megjelent szláv nyelvű művek általában a biblikus cseh nyelvű meghatározást kapták. Természetes, hogy szövegükben idővel lassan fokozódó mértékben megjelennek szlovakizáló tendenciák. Ezek mértékéről állásfoglalás azonban nem történik. A vallásos tartalmú nyomtatványok felekezeti hovatartozását ma használatos elnevezés (katolikus, evangélikus, református, unitárius stb.) jelöli. b) A tartalmi részletezés felsorolja a nyomtatvány járulékos részeinek (bevezetés, ajánlás, előszó, függelék stb.) címét, szükség esetén röviden ismerteti azok tartalmát; részletezi a nyomtatvány főrészének beosztását. E felsorolásban és ismertetésben a nyomtatvány szövegéből idézett szavak, kifejezések vagy mondatok kurzív írással, hangzóhű átírásban szerepelnek. Az ajánlás szöveges vagy szöveg nélküli voltára minden esetben utalás történik. Újdonság az előző kötetek gyakorlatához képest, hogy az eddigi szöveges leírást továbbra is megőrizve most az egyes tartalmi egységek címe mellett 18
kerek zárójelben áll a pontos lapszám, illetve ennek hiányában a megfelelő füzetjelzés (utalással a levél rektó (a) vagy verzó (b) lapjára), ahol az említett rész a nyomtatványban található. Az előző kötetekben csupán az énekgyűjtemények ismertetésében szerepelt levél- vagy lapszám a magyar nyelvű versek kezdőszavai (incipit) mellett. A nem magyar, latin, német nyelven íródott munkák esetén a tartalmi részletezés mindig címük magyar fordításával kezdődik. Főbb tartalmi részeik címe és a belőlük származó idézetek abban az esetben olvashatók magyar fordításban is, ha olyan többletinformációkat tartalmaznak, amelyek a tétel más részeibe nem kerültek be. A biblikus cseh és horvát nyelvű idézetek átírásában csak az egykorú kiejtést és nyelvállapotot nem befolyásoló modernizálás történt: cz = č; g = j; j = í; ss = š; v = u; w = v. A tételek szövegében előforduló helynevek a XIX-XX. század fordulóját, vagyis a tömeges helynévmagyarosítást és a többes névhasználat (pl. Szeben) megszüntetését megelőző formában olvashatók. Az újabb magyar elnevezésekről a helynévmutatóban utalók találhatók. A nyomtatványt díszítő címerek, nyomdászjelvények és illusztrációk itt vannak megemlítve. 5. A variánsok Variánsnak minősül az egyazon kiadásból származó, de valamilyen okból részben megváltoztatott szedésű nyomtatvány. A különböző évekből származó variánsok külön tételben találhatók. Figyelmen kívül maradtak azonban azok az eltérések, amelyek a sajtóhibáknak a kiadvány előállítása során történt kiigazításából eredtek. 6. Szövegkiadások Ebben a részben olvashatók azok a hasonmás- és szövegkiadások, valamint fordítások, amelyek egy-egy tárgyalt régi magyarországi nyomtatvány egészéről vagy jelentős részéről tudományos vagy irodalmi tanulmányozás céljából 1800 után készültek. A magyar versek szövegkiadásairól az incipitmutató tájékoztat; ezeknél ugyanis legtöbbször valamennyi kiadás szöveg-variánsa párhuzamosan megtalálható. 7. A kutatási eredmények ismertetése általában a címleírás részeinek sorrendjében található. Elöl állnak tehát a szerzőt érintő problémák, ezt követik a mű eredeti szövegére és tartalmára vonatkozó ismeretek, majd a nyomtatás adatait és körülményeit 19
érintő megállapítások. Ugyanitt van helye a művet tárgyaló legfontosabb szakirodalom ismertetésének is. A szerzőre, a műre és a nyomdára vonatkozó összefoglaló ismertetés annál a nyomtatványnál található, amelyben a nyomda, a szerző vagy a mű először szerepel, és amely példányból is ismeretes. Az életrajzban a szerző külföldön megjelent, a Régi Magyar Könyvtár III. kötetébe felvett műveire is utalás történik. Az életrajzok gyakran külön hivatkozás nélkül támaszkodnak a következő művekre: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Bp. 1891–1914; Stoll Béla, Varga Imre, V. Kovács Sándor: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. Bp. 1972; Lukács, Ladislaus: Catalogi personarum et officiorum Provinciae Austriae S. J. I–V. Romae 1978–1990; Lukács, Ladislaus: Catalogus generalis seu nomenclator bibliographicus personarum Provinciae Austriae S. J. (1551–1773) I–III. Romae 1987–1988; Slovenský biografický slovník. I–VI. Martin 1986–1994; Új Magyar Irodalmi Lexikon. I–III. Szerk. Péter László. Bp. 1994, 2000; Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp. 1977. Wix Györgyné: Régi Magyarországi Szerzők. I. Szerk. P. Vásárhelyi Judit. Bp. 2008. 8. Kapcsolódó tételek Cf. jelzés után az egyes nyomtatványok ismertetésének a végén sorszámok jelzik azokat a régi magyarországi nyomtatványokat, amelyek az ismertetett nyomtatványnak a) más kiadása b) bővítése vagy rövidítése c) más kötete d) magyar eredetiből való fordítása e) vitairatoknál az előzmény és a válasz f) sorozat tagja; a hosszabb naptársorozatoknál felkiáltójeles utalás történik az első, példányból is ismert tagra, ahol teljes felsorolás található. Utalás történt azokra a kiadásokra is, amelyekben ugyan a tárgyalt mű nem teljes egésze, de jelentős része megtalálható. Ide kerülnek azoknak a nyomtatványoknak a sorszámai is, amelyek ugyanarra az alkalomra (pl. esküvő) készültek, mint az ismertetett kiadvány. A kapcsolódó tételek sorszámai között a tárgyalt kiadvány sorszáma helyén gondolatjel áll, a *-gal jelzett sorszám pedig a műnek az előző kötetek20
ben olvasható részletes ismertetésére utal. A felkiáltójel arra a tételre vonatkozik, amelynél a kapcsolatban álló kiadványok teljes felsorolása található. Az előző három kötet sorszámait itt pontosvessző zárja le. Ha 1671–1800 közötti hazai kiadása is van a nyomtatványnak, arra → jel figyelmeztet a sor végén. A naptárak és az erdélyi országgyűlési törvénycikkek esetében az azonos számsorok gyakori ismétlésének elkerülése végett csupán az egyes nyomdai sorozatok első, példányból ismert darabjánál található meg a teljes confer (cf), a további tételek csupán erre a számra utalnak. 9. Példánykimutatás Az 1601 előtt készült magyarországi nyomtatványok ritkasága indokolttá tette valamennyi példány számbavételét. Ezért az RMNy I. kötetében a példánykimutatás rovata teljes képet kívánt adni az akkor fellelhető példányokról és azok állapotáról. Mindössze a nem Magyarországon készült és csak részben magyar nyelvű nyomtatványok után jelzi „etc.” azt, hogy a kiadvány nem ritkaság, és még számos, más külföldi gyűjteményekben is megtalálható. A helynevek a mai hivatalos közigazgatási névformát követik. A gyűjtemény neve – amennyiben azt a helynév mellett a megkülönböztetés miatt szükséges feltüntetni – rövidített alakban áll. A rövidítések feloldását és a gyűjteményekre vonatkozó esetleges megjegyzéseket a könyvtárak mutatója tartalmazza. Az RMNy II. kötetétől kezdődően a XVII. századi régi magyarországi nyomtatványok fennmaradt példányainak felsorolása teljességük jelzésével csak akkor hiánytalan, ha a tárgyalt nyomtatványból csupán tíz vagy annál kevesebb példány ismeretes jelenleg. A többi esetben az Országos Széchényi Könyvtár RMNy szerkesztőségének teljességre törekvő nyilvántartásának összegezése olvasható: hány könyvtárban és hány példányban található meg a kiadvány. Ezt követően – az RMNY III. kötetének gyakorlatát követően a tíz legjelentősebb régi magyarországi könyvállománnyal rendelkező könyvtár felsorolása következik, amelyekben a tárgyalt nyomtatványból példányt őriznek. Az alábbi gyűjtemények, ha az adott műből rendelkeznek példánnyal, minden esetben szerepelnek: Budapest Országos Széchényi Könyvtár (Nat) Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (Acad) Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára (Univ) 21
Debrecen Tiszántúli Egyházkerület Nagykönyvtára (Ref) és/vagy Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (Univ) Szeged Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár (Univ) és/vagy Somogyi Könyvtár (Civ) Bratislava (Pozsony) Univerzitná knižnica (Univ) Martin (Turócszentmárton) Slovenská národná knižnica (Nat) Cluj-Napoca (Kolozsvár) Biblioteca Filialei Cluj-Napoca a Academiei Române (Acad) Biblioteca Centrală a Universitaţii Victor Babeş (Univ) Târgu Mureş (Marosvásárhely) Biblioteca Documentară Teleki şi Bolyai Ha az említett gyűjteményekben nem található példány, akkor is szerepel a felsorolásban legalább egy-egy szlovákiai és romániai példány, és ha őriznek példányt, lehetőleg a hungarológiai kutatás szempontjából legfontosabb európai kutatóhelyek is: Bécs, Berlin, London, München, Párizs, Prága, Wolfenbüttel, Zágráb stb. Minden fellelhető példányt egy kör jelöl. A Szabó Károly (RMK) által is felsorolt példányok minden esetben szerepelnek. Ha egy példány időközben egyedileg más gyűjteménybe került, úgy a kör után zárójelben a Szabó Károly által megjelölt, korábbi lelőhely is szerepel. A más gyűjteménybe olvadt könyvtáraknak az RMK által ismert példányainál csak a jelenlegi gyűjtőhely van megadva, mert a régi könyvtárak sorsáról a könyvtárak mutatója tájékoztat. A ma már fel nem lelhető, de Szabó Károly által még ismert példányra „olim”, azaz egykori példányként történik utalás. A körbe írt szám a példány teljességét jelenti: teljes példány ép címlappal csonka példány, legfeljebb 10% hiányzik csonka példány, 10–50% hiányzik töredékes példány, 50%-nál több hiányzik a teljességre vonatkozó adatok hiányoznak A , vagy számmal jelzett, tehát csonka példányok jele után * jelzi az ép vagy alig sérült címlevelet. A teljesség szempontjából csak az eredeti levelek számítanak, a hasonmás és a kézírásos pótlások tehát figyelmen kívül maradtak. 22
Ha az eredeti nyomtatvány budapesti könyvtárban nem található meg vagy csak csonka példány áll rendelkezésre, cop. rövidítéssel budapesti reprodukciós másolatuk is fel van tüntetve.
A MUTATÓK ÉS A KONKORDANCIÁK mindig sorszámra utalnak. A kötet használójának a következő mutatók állanak rendelkezésére: 1. A nyomdahelyek mutatója időrendben 2. Nyomdamutató, helységek és nyomdászok 3. Személynévmutató 4. Helynévmutató 5. Címmutató 6. Incipitmutató 7. Tárgymutató 8. Nyelvi mutató 9. Könyvtárak mutatója 10. A fontosabb bibliográfiák konkordanciája: RMK, Sztripszky, Dézsi: Suppl., Čaplovič, Knihopis, Nägler, BRV. A mutatók az első kivételével a betűrendet követik. A helynévmutatóban egyes helyneveknél a különböző intézményekre vonatkozó adatok elkülönítve állnak, így ez intézménymutatóként is használható. A tárgymutató az iskoladrámákat és a vizsgatételeket iskolánként sorolja fel. A konkordanciák a korábbi szakirodalomról e kötetre utalnak.
23
GUIDE TO THE WORK
The volumes of the Régi Magyarországi Nyomtatványok (Early Hungarian Printings) contains the publications issued prior to the year 1701 in Hungary in any language or abroad completely or partly in Hungarian. Though disintegrated by the Turkish occupation, all parts of the country except the Trans-Drava Region (Croatia and Slavonia) have been taken into account. Each work published as a separate volume has received a separate entrynumber and constitutes an individual entry in the Bibliography. Although a detailed guide introduces the first volume of Régi Magyarországi Nyomtatványok covering the years 1473–1600, it seems to be useful to repeat it in the present volume (unlike the practice of volumes 2 and 3) including some further information about the modifications made necessary in the volumes following the first one, mostly by the gradually changing character of early printed books described in the recent volumes.
ORDER OF ARRANGEMENT The registration proceeds in the chronological order in which the works were published. If the year of publication could not be established, the word „cr.” (circiter) is put before the year in which the work most likely appeared, or else the earliest possible and the latest possible dates of publication are given as time limits. In the latter case the publication has been registered from the middle year of the delimited period. Within the scope of one calendar year the publications are registered according to the alphabetical order of printing places. The printing places are given in their sixteenth century Hungarian forms. (E.g. Kassa, Szeben, Várad.) The works – if any – whose place of publication could not be established as yet, are listed at the foot of the year column. The works published by the same press in a given calendar year follow the alphabetical order of the title entries irrespective of the chronological order of printing or publication within a year. 36
The composition of the entries regards the scheme as follows: 1. Entry number 2. Title entry 3. Bibliographical references 4. Definition and detailed information about the contents 5. Variant editions 6. Later text editions 7. Summary of research work 8. Related entries 9. List of copies 1. Entry number The works represented by extant copies as well as those the publication of which is supported by reliable sources, or it can be conjectured with a great probability, bear separate entry numbers. Printings that had to be excluded, either because they were erraneously supposed to be printed before 1671 or falsely located to Hungary, are listed under Appendix at the end, following the numbered entries. The Appendix entries rectify either the erraneous or false data figuring in the work in question or the incorrect statements and suppositions that have remained after the publication of volumes I–II. of the Régi Magyar Könyvtár („Old Hungarian Library”, Budapest 1879–1885 = RMK) by Károly Szabó or introduced into the literature following the appearance of these volumes. Ranged among the numbered entries, similarly to the 3rd volume, here too, the word Appendix hints at the excluded books instead of the previously used abbreviation App. That could be falsely interpreted as Sándor Apponyi’s work. Contemporary library catalogues – even if they were later published – were evaluated only in cases when bibliographers following Károly Szabó positively acknowledged the existence of an otherwise presumed printing. 2. Title entry The title entry of the authentically identified publications is started with capital letters of the first word, just like those referred to by reliable sources, e.g. PÓSAHÁZI. In the latter case the orthography of the title follows letter to letter the original source and is placed between quotation marks » « e.g. »SEGNERI«. Capital letters are one of the symbols distinguishing such works from a conjectured publication where the first word is set in current 37
letters and the whole entry is included in brackets < >. If a one-time printed book survived only in manuscript copy, there is a reference to the find place and signature of the respective manuscript. The elements of the entry are without quotation marks or brackets if they were taken by the present bibliography from the title-page (first page) of the original book or were established on the basis of a reliable image. In case the data can be supported only by second hand sources, they have been enclosed between » « marks. The generally observed rules of describing entries (e.g. those concerning the use of brackets) follow the common bibliographical usage, completed by additional devices and modifications as specified under paragraphs from 2.1 to 2.9. Meaning, that data taken from the respective printing but not from its title-page are in round brackets ( ), while square brackets [ ] mark the title constructed on the basis of the contents of the work or other data conjectured. The parts of the title entries are given in the following order: 1. Name of the author 2. Title 3. Translator, editor 4. Printing place 5. Year of printing 6. Name of the printer or of the press 7. Collation 8. Format of the work 9. Book ornaments. 2.1. Name of the author is at the head of the entry in its authority form. In this respect the name forms of RMSz = Régi Magyarországi Szerzők (Early Hungarian Authors. Budapest 2008) was accepted. In compliance with Hungarian literary traditions and requirements, the translators of foreign works into Hungarian are regarded as authors since it was a habit of Hungarian translators of old to substantially transform the original works when translating them into their native idiom. When a work of prose is being treated, the remark [transl.] is put after the name of the translator-author. Since, however, the translation of books of the Bible or collections of legal rules requires a strict adherence to the original on the part of the translator, the translator cannot be regarded as an author in respect of works of this class. On the analogy of [transl.] the abbreviations [ed.] (editor) and [red.] (redactor) were also introduced. 38
2.2. Title In case of too long titles it is abbreviated, with the omitted, less important words marked by three dots. The text of Bible citation, verse or motto containing chronostichon is omitted from the title even if these constitute the first words on the title-page. In such cases at the beginning of the description of contents there is a reference that Bible citation(s) can be found on the title-page. It is, however not completed with an exact locus. However, the author’s name is repeated in the title even if it is at the head of the title-page (e.g. in genitive). The description of the title does not reflect the letter types, diacritic marks or line endings of the respective early printing, because at the end of the volume title-page reproductions help the identification. Punctuation and the usage of capital letters is employed according to present-day orthographic practice. The abbreviations to be found in the title are generally given in full, on the basis of the contents of the book, in brackets ( ), with the exception of the following recurring abbreviations which are not explained every time.: Acad. = Academia or Akadémiai; Akad. = Akadémia; d. = doctor; d. d. d. = dat, donat, dedicat; kegyel. = kegyelméből; l. b. = liber baro; N. T. = Novum Testamentum; p. = pater or professzor; p. c. = poeta coronatus; p. l. c. = poeta laureatus Caesareus; p. m. = piae memoriae; r. p. = reverendus pater; Ss. = sacrosancta; theol. = theologia or theologiae. In the description of university theses if the date is written with contemporary hand, it is within brackets ( ), if the date of the examination is missing, there are three dots within the brackets (…). If the work was published without a title or it was lost, the title of other editions of the same work or the authority title is given in square brackets [ ]. The various titles of one and the same song in different editions is preceded by a constructed, unified version of the title in square brackets [ ]. Components of the title-page that are no organic parts of the title or imprint (music notations, quotations etc.) are omitted from the title entry. 2.3. Translator, editor The names of translators, editors etc. are introduced after the title – in spaced setting – only if they are printed on the title page or, in cases of anonymous works, if their names indicated in the text. 2.4. Printing place The printing place is given in the form and with the grammatical endings as used in the book. If no reference to the place of publication is to be found 39
in the work, the established name of the place is given in the language of the print in the form as used at the time of the publication put in square brackets. 2.5. Year of printing If the date of printing is taken from the title where it was marked by Roman letters or concluded from chronostichon, it can be found enclosed in round brackets ( ) within the imprint. Similarly, round brackets are used if the year is taken from the colophon. If however the year was taken from some other part of the printing, this is indicated in the explanatory notes. Calendars issued for a given calendar year are listed along with the products of the previous year unless the print records another year of publication. 2.6. Name of the printer or of the press The imprint contains the name of the printing office and the printer in full in the form it can be found in the respective printing. These names stand in the form used in the respective printing but, as a rule, in nominative. It is also a novelty that other elements adding further information e.g. the name of the person covering the costs of edition (impensis), that of the publisher, privileges, etc. are consistently included in the imprint, omitting superfluous expressions. In case of printers, if deduced, only their family name is given in the entry unless the first name is also necessary for safer identification. Imprint data elements (place, year, printer) put in square brackets [ ] are explained in the description of contents. 2.7. Collation In the formula of collation the number of leaves within a quire is consistently marked by index numbers. The collation is summarised by giving a) the register of quires constituting the book and b) the aggregate number of the leaves or pages. (From the 3rd volume of RMNy instead of the formerly employed expression „sheet” the more unambiguous expression „quire” is used.) The two sides of the equation formula are connected by the sign of equality. a) The register of the signatures designates the number of the leaves in the quire by index numbers added to the signatures. From the 3rd volume of RMNy these upper index numbers are consequently added to the signature, e.g.: A8 B4–H4 40
Signatures of quires lost or only conjectured are put in square brackets [ ], e.g.: A8 B4 [C–G]4 H4
Square brackets left empty refer to quires without signatures, e.g.: [ ]4 A8 B4 [C–G]4 H4
Blank leaves are indicated by index numbers added to those of printed leaves, e.g.: A3+1 or H2+2
If the number of leaves in the subsequent quires alternates in a constant manner, the remark “alternatim” is added to the respective signatures with the indexes of the alternating numbers of leaves, e. g.: A–Halternatim 8 et 4
There is no comma between the letters of the quire, e.g.: A4 B4
If the alphabet is repeated, or there is some notation other than the letters of the alphabet, the elements are separated by comma, e.g.: A4–Z4, Aa4–Dd4 or ¶4, A4–Z4, *4
If an illustration or other additional leaf is inserted within the quire, its exact place is given, e.g.: A8 B1–6, [ ]1, B7–8, C8–E8
If there are several works within the same bibliographical unit (in the entry it is expressed by [1] – [2]) and new signatures begin with a new alphabet in each case, they are separated with a semi-colon, e.g.: a12–g12; A12–I12 = 168 + 215 pag.
b) The summarization is generally given in leaves (folios). If, however, the book is paginated, the summarization shows the number of pages with and without pagination, e. g.: [ ]4 A8 B4 [C–G]4 H4 = [40] fol. or [ ]4 A8 B4 [C–G]4 H4 = [8] + 72 pag.
Blank leaves or pages are not included in the summarization, therefore it may occur that the two sides of the ”equation” are not equal, e.g: [ ]3+1 A8 B4 [C–G]4 H4 = [39] fol. or [ ]4 A8 B4 [C–G]4 H2+2 = [8] + 68 pag.
The mistakes or misprints in foliation or pagination are not marked if there is no mistake in the continuation. If there is a mistake in pagination at the end of the book, the correct number is given in square brackets [ ]. 41
2.8. Format of the work The format is expressed by figures 2°, 4°, 8° etc., corresponding to the folding of the sheets, irrespective of their actual size. In the case of broadsides, the size of type-area in mm is given instead, e.g. 420 × 310 mm, where the first figure hints at hight, the second at width. 2.9. Book ornaments The ornamentations in the book are indicated by the following symbols: ♪ map. ill. ins. orn. init. tit. calcographicus fol. tit. color. color.
= = = = = = = = =
musical notations maps illustrations arms, printer’s device ornament, vignette initials copper-plate title-page the title-page is printed partly in red not only the title-page, but other parts of the book are also printed partly in red.
The number of maps, illustrations, coats of arms and printers’ devices is always given, unless their number surpasses ten. In this case the number is substituted by the abbreviation „mult.”. Ornaments (whether head-piece, tail-piece or initial) made up from printers’ flowers are not considered as ornaments. Therefore framed initial letters as a rule are not taken for decorated initials, unless they are one-piece woodcuts with an empty place for inserting a letter (so-called ”totumfacts”). 3. Bibliographical references The bibliographical references contain the most valuable and reliable bibliographical descriptions of the given publication. 4. Definition and detailed information about the contents a) The definition of the contents presents a brief information about the essence of the publication in question (e.g. calendar, grammar, translation of Bible, polemic treatise) as well as about the form in which the work was written (verse, dialogue, extract, chronological or alphabetical arrangement), or about the language of the composition if it cannot be unequivo42
cally stated from the title. The language of the Slavic works issued by North and Upper-Hungarian printers was generally defined as Biblical Czech. In a natural way their text represents a gradually increasing Slovak character. It was not the task of the compilers of the present bibliography to define the language state of the respective works. The denominational character of religious works has been indicated by means of moderns terms (catholic, Lutheran i.e. evangelic, Calvinist i.e. reformed, unitarian etc.). b) The detailed information includes the enumeration of the complementary parts (i. e. introduction, dedication, preface, appendix etc.) by the titles and also contents if it is considered necessary, together with the distribution of the main part. The quotations taken from the publication in question are given in italics and transcribed according to sounding. There is always a reference whether the dedication contains text or not. Similarly to volume 3 of RMNy there is no denominational character indicated in the case of school plays. It is substituted by a reference in the Subject index arranging relevant items according to schools. A novelty of the present volume is, that continuing to give a survey of the contents, not only the title of the parts of the contents is given but the page or leaf it can be found in round brackets. In the previous volumes of RMNy it was only in the case of song-collections, hymn-books that to the first words (incipit) of Hungarian language verses the page or leaf number was added. In the case of printings written in languages other than Hungarian, Latin or German the description of the contents always begins with the Hungarian translation of the title. The title of its major parts or the quotations taken from them are translated to Hungarian only if they supply information not included in some other part of the entry. Quotations in Biblical Czech and Croatian were transcribed only to a degree which did not affect recovery of contemporary pronunciation and language state: cz = č; g = j; j = í; ss =š; v = u; w = v. Hungarian geographical names in the entries are given in the form preceding the mass Hungarianization of geographic names taking place at the turn of the 19th-20th centuries. There are also references to recent Hungarian geographic names in the Topographical index. Here are also recorded the arms and the printers’ devices. 5. Variant editions The term “variant edition” is used for prints originating from the same edition but having, for certain reasons, a partly different setting. The variant editions published in different years are registered as separate entries. 43
The variations resulting from rectifications of misprints have been completely left out of consideration. 6. Later text editions Here are recorded the facsimile editions and text reproductions as well as the translations published for the purposes of research work after the year 1800, representing either the full text or substantial portions of the old Hungarian book in question. As to the text publications of the verse compositions in Hungarian, the incipit index gives information about them. 7. Summary of research work Studies recorded here usually follow the points established for the title entries. Thus the questions concerning the author are treated first; then the particulars about the original text and the contents of the work are presented and the statements bearing on the data or condition of publication are included. The most important bibliographical references connected with the work in question are also listed here. Summary informations about the press, author, and the work in question are always given in the item of the first occurrence of the work known by an extant copy. In the curriculum of the respective author the works published abroad and registered by Régi Magyar Könyvtár III are also included. No reference is given if biographies rely on the following works: Szinnyei, József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. [Lives and works of Hungarian writers I–XIV] Bp. 1891–1914; Stoll, Béla, Varga, Imre, V. Kovács, Sándor: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. [Bibliography of Hungarian literature until 1772] (Bp. 1972) ; Lukács, Ladislaus: Catalogi personarum et officiorum Provinciae Austriae S. J. I–V. Romae 1978–1990; Lukács, Ladislaus: Catalogus generalis seu nomenclator bibliographicus personarum Provinciae Austriae S. J. (1551–1773) I–III. Romae 1987–1988; Slovenský biografický slovník I–VI. Martin 1986–1994; Új Magyar Irodalmi Lexikon I–III. [New lexicon of Hungarian literature] Red. Péter, László. Bp. 1994, 2000; Zoványi, Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. [Lexicon of Hungarian protestant church history] Bp. 1977; Wix, Györgyné: Régi Magyarországi Szerzők I. [Early Hungarian authors] Red.: P.Vásárhelyi, Judit. Bp. 2008. 44
8. Related entries At the end of an entry, following the abbreviation „cf.” entry numbers denote those early Hungarian printings that are in any way related to the respective edition: a) former or later edition b) enlarged or abridged edition c) additional volume d) translation of an originally Hungarian work e) reply to a polemical work or its precedents f) other members of the same series. Reference is made to such editions which contain, though not to full extent, but a substantial part of the work in question. Printings issued for the same occasion (e.g. marriage) are also considered as related entries. Among the numbers of the related entries, the place of the work treated is marked with a dash, while the detailed discussion of the work is to be found in the item of the previous volumes marked with an asterisk. Reference with exclamation mark (!) is made to the first member of a series where the full list of confers can be found. The entry numbers of the previous three volumes of RMNy are separated by semicolon (;). At the end of the enumeration the mark indicates a further edition from the period 1671–1800. In the case of calendar series issued by the same printing office as well as the series of acts by the Transylvanian parliament in order to avoid recurring repetition of the same entry numbers, complete list of confers (cf.) can be found only at the first extant member of the respective series; further entries refer only to this first entry. 9. List of copies The rare occurrence of old Hungarian books printed before 1601 well justifies the compilers’ endeavour to take into account all the extant copies. Therefore, in the first volume of RMNy they sought to give the fullest possible picture of the actually existing copies, as well as of their state of preservation. However, books printed abroad and only partly in Hungarian if they are no rarities and are also to be found in libraries abroad, instead of being listed fully, are signed by “etc.” The place-names are written in their modern forms i.e. as they are actually used in administrative offices. The names of libraries and collections – if points of specification necessitated their introduction beside the placenames 45
– are given in abbreviated forms. The list of abbreviations and the eventual notes on the collections are contained by the Index of libraries. From volume 2 of RMNy the find list in an entry can be regarded as complete only if the total number of the extant copies is ten or less. In other cases the most important facts about copies and libraries are summarized on the basis of the detailed register kept by the National Széchényi Library. Similarly to the practice of the 3rd volume of RMNy the list of the ten most important find places is as follows, these libraries are always enumerated if they possess a copy: Budapest Országos Széchényi Könyvtár (Nat) Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (Acad) Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára (Univ) Debrecen Tiszántúli Egyházkerület Nagykönyvtára (Ref) és/vagy Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (Univ) Szeged Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár (Univ) és/vagy Somogyi Könyvtár (Civ) Bratislava (Pozsony) Univerzitná knižnica (Univ) Martin (Turócszentmárton) Slovenská národná knižnica (Nat) Cluj-Napoca (Kolozsvár) Biblioteca Filialei Cluj-Napoca a Academiei Române (Acad) Biblioteca Centrală a Universitaţii Victor Babeş (Univ) Târgu Mureş (Marosvásárhely) Biblioteca Documentară Teleki şi Bolyai If there is no copy in the above mentioned libraries the compilers of the present bibliography consider it important to list instead at least one find place in Romania and one in Slovakia. Further, to facilitate research in the prominent European centres of Hungarology some of these find places are also listed: Berlin, London, Munich, Paris, Prague, Vienna, Wolfenbüttel, Zagreb etc. A circle symbol is used to indicate the existence of every extant copy. The copies registered by Károly Szabó (RMK) are always listed. If a copy has been individually transferred in the meanwhile into an other collection, after the circle symbol, the place of provenience mentioned by Szabó is to be found in brackets. In cases of copies mentioned by Károly Szabó as belong46
ing to a library which had been amalgamated with other collections in the meanwhile, only the actual place of preservation is indicated since the Index of libraries offers detailed information about the developments of the old libraries. To copies known by Károly Szabó but at present not traceable are referred to as „olim”, i.e. once existing copy. The numerals put in the circle indicate the completeness of the copy: complete copy incomplete, at most 10% missing incomplete, 10–50% missing fragment, more than 50% missing no data as to the condition of preservation. The asterisk * put after the symbols of incomplete copies marked with numerals , and is indicative of fully preserved or only slightly damaged title pages. Only original leaves are considered from the point of view of completeness. Consequently, handwritten and facsimile supplyings are disregarded. If no original copy is to be found at Budapest or only incomplete copies are extant in Budapest libraries, reproduction copies (film-, photo-, xerox copies) available in these libraries are listed, too, with the remark “cop.”
INDEXES AND CONCORDANCES Indexes and concordances always refer to a given entry number. With a view to facilitating the use of the RMNy bibliography it is supplied with the following indexes: 1. Chronological index of printing places 2. Alphabetical index of printing places and printers 3. Index of personal names 4. Topographical index 5. Index of titles 6. Incipit index of Hungarian poems 7. Subject index 8. Index of languages 9. Index of libraries 10. Concordances in the most important bibliographical works (RMK, Sztripszky, Dézsi: Suppl., Čaplovič, Knihopis, Nägler and BRV) 47
Indexes are, except the first one, all arranged in alphabetical order. In the Topographical index items relating to different institutions were separately given to facilitate its employment as an index of institutions. The Subject index enumerates school plays and academic theses in the order of schools. Concordances always refer from entry numbers of earlier bibliographies to the new ones (i.e. to RMNy numbers).
48
