MAGYARORSZÁGI BEM JÓZSEF LENGYEL KULTURÁLIS EGYESÜLET

MAGYARORSZÁGI BEM JÓZSEF LENGYEL KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA1 A Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület tevékenységét Magyarország egész területén fejti ki, gondoskodik a Magyarországon letelepedett lengyelek anyanyelvének és hagyományainak ápolásáról, a kulturális életének fejlesztéséről, képviseli kollektív érdekeiket és ápolja az évszázados lengyel-magyar barátságot. I. fejezet Az egyesület neve, székhelye és jellege 1. § Az Egyesület neve: Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület (a továbbiakban: „Egyesület”) Polskie Stowarzyszenie Kulturalne im. Józefa Bema na Węgrzech 2. § Az Egyesület székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 34. 3. § Az Egyesület pecsétje: Kör alakú, fehér mezőben magyar és lengyel nyelvű felirat: Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület, Polskie Stowarzyszenie Kulturalne im. Józefa Bema. 4. § Az Egyesület zászlója: fehér alapon arany betűkkel, lengyel felirattal az Egyesület neve, a másik oldalon, piros alapon ezüst sas koronával. 5. § Az Egyesület hatóköre: A Magyarországon egész területe (országos). 6. § Az Egyesület jogi személy. 7. § Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól

független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, kivéve a választójogi törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése [2011. évi CLXXV. törvény 2. § 22. pontja]. 8. § Az Egyesület Magyarország Alaptörvénye és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján végzi tevékenységét.

Az Alapszabály a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegváltozatot tartalmazza, a módosítások dőlt betűtípussal szerepelnek. 1

2

II. fejezet Az Egyesület céljai, feladatai és szervezeti felépítése 9. § Az Egyesület célja: 1. Magyarország területén letelepedett lengyelek és a lengyel nép magyar barátainak tömörítése. 2. A lengyel nyelv tisztaságának és szépségének megőrzése. 3. A lengyel kultúra ápolása és fejlesztése. 4. Az ifjabb generációkban az ősök hazája iránti érdeklődés felkeltése. 5. Magyarországon letelepedett lengyelek kollektív érdekeinek képviselete. 6. A magyar és a lengyel nemzet közötti barátság ápolása és elmélyítése. 10. § Az Egyesület feladatai: 1. Fiatalok számára a lengyel nyelv oktatásának elősegítése, az anyaországban szervezett nyelvtáborokba, nyári és természetjáró táborokba történő kiutazás támogatásával, valamint egyetemi és főiskolai felvétel elősegítésével. 2. A lengyel irodalom, sajtó és filmművészet népszerűsítése. 3. Könyvtár és olvasóklub működtetése. 4. Előadások, találkozók, kiállítások szervezése lengyel írók, költők, művészek, tudósok közreműködésével. 5. A lengyel hagyományos és nemzeti ünnepek, évfordulók megünneplésének megszervezése. 6. Kulturális foglalkozások szervezése gyermekek részére, a lengyel nyelv oktatása, versek, dalok tanítása. 7. Az ifjúság részére találkozók és kirándulások szervezése kulturális programmal. 8. Lengyel cserkészet hagyományainak ápolása. 9. Magyarország területén lévő lengyel emlékhelyek és sírok gondozása, folyamatos nyilvántartás vezetése az emlékekről. 10. A lengyelek történelmi jelentőségű magyarországi tevékenységével kapcsolatos helyek megörökítése. 11. Kiadványok készítése lengyel nyelven; az egyesületi és Magyarországon élő lengyelség életét bemutató időközi lap kiadása. 12. Együttműködés a „Wspólnota Polska” Egyesülettel és más, az anyaországban működő támogató lengyel szervezetekkel [„Sejm és Senat”], valamint a világ más lengyel szervezeteivel. 13. Beteg honfitársak látogatása és a rászorulók lehetőség szerinti anyagi támogatása. 14. Együttműködés a lengyel nemzetiségi önkormányzatokkal. 15. Nemzetiségi önkormányzati választásokra saját jelöltek küldése, ajánlása.

11. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 34. §-ának (1) bekezdése a) pontja értelmében az Egyesület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. Törvény (a továbbiakban „Ntv.”) 1. §-ával összhangban közreműködik a Magyarországon élő lengyel nemzetiség egyéni és közösségi jogainak érvényesítésében, különösen a lengyel közösség szellemi, épített és tárgyi emlékeinek ápolásában, gyűjtésében, hagyományainak, kultúrájának, történelmének, nyelvének megóvásában, a tudományos adatok feldolgozásában és közzétételében.

3

Együttműködik a magyarországi lengyel nemzetiségi önkormányzatokkal a lengyel közösség szellemi és vallási öröksége és hagyományai megőrzésében, a lengyel nemzetiség épített és tárgyi öröksége védelmében a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban. A Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület Alapszabálya szerint a lengyel nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, és a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó nemzetiségi egyesület [Ntv. 1. § 15. pontja]. 12. § Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az Alapszabályában meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú céljai megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. 13. § Az Egyesület szervezeti felépítése: 1. Az Egyesület országos szervezet; végrehajtó szerve a budapesti székhelyű vezetősége. 2. A Budapesten kívül eső területeken az Egyesület Tagozatai működnek, és együttműködnek az egyesület szerveivel 3. A Tagozatok élén vezetőségek állnak. 4. A Tagozatok jogi státuszát tekintve jogi személyek is lehetnek. III. fejezet Az Egyesület tagjai 14. § Az Egyesület tagsága rendes és tiszteletbeli tagokból áll. 15. § Rendes tagok azok a Magyar Köztársaság területén letelepedett, vagy itt született lengyel származású nagykorú természetes személyek, valamint azok a Magyarország területén állandó lakhellyel rendelkező magyar nemzetiségű nagykorú természetes személyek lehetnek, akik írásbeli belépési nyilatkozatot tesznek, és azt az Egyesület Vezetősége elfogadja.

16. § A belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökéhez kell benyújtani, aki azt a Vezetőség soron következő ülése elé terjeszti. A Vezetőség legkésőbb a belépési nyilatkozat beérkezésétől számított 60 napon belül köteles a bejelentésről dönteni. 17. § A rendes tagok felvételéről az Egyesület Vezetősége dönt az általános döntéshozatali szabályok alapján. A tagfelvételt megtagadó határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az érintett személy fellebbezéssel élhet a Választmányhoz. A Választmány a fellebbezést az általános döntéshozatali szabályok szerint bírálja el. 18. § Az Egyesület tiszteletbeli tagja – nemzetiségére és lakóhelyére való tekintet nélkül – az a természetes személy lehet, aki az Egyesület tevékenységét erkölcsileg és anyagilag segíti. 19. § A tiszteletbeli tag címet az Egyesület Közgyűlése vagy Választmánya adományozza a Vezetőség javaslatára.

4 20. § A tagok jogai:

1. Az egyesület rendes tagjának jogai: 1.1. részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein; 1.2. választhat és választható az egyesület szerveibe, az Egyesület elnöke kizárólag lengyel nemzetiségű tag lehet; 1.3. köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek; 1.4. nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását. 2. A tiszteletbeli tag jogai: 2.1. Részt vehet az Egyesület tevékenységében, találkozóin és rendezvényein. 2.2. Tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlés és a Választmány ülésein. A tiszteletbeli tag(ok) az Egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. 21. § A tagok kötelességei: Az Egyesület tagjai kötelesek: 1. közreműködni az Egyesület feladatainak és programjának megvalósításában, 2. betartani az Egyesület Alapszabályát és az Egyesület szerveinek határozatait, 3. rendszeresen tagdíjat fizetni. A tagdíj összegét a Közgyűlés határozza meg.

22. § A tagság megszűnik: 1. kilépéssel, 2. törléssel, 3. kizárással, 4. az Egyesület megszűnésével. 5. a tag halálával 23. § A tag az Egyesületből bármikor a Vezetőséghez intézett - írásbeli bejelentéssel kiléphet. 24. § Törléssel szűnik meg a tagsága annak, aki tagsági kötelezettségének önhibájából féléven át írásbeli felszólításra sem tesz eleget, aki ismeretlen helyre távozott. 25. § A Vezetőség kizárja azt a tagot az általános döntéshozatali szabályok alapján hozott döntéssel, aki a jelen Alapszabályban rögzített kötelezettségeit súlyosan megsérti, megszegi, vagy egyébként az Egyesületet sértő magatartást tanúsít. A tag kizárását az Egyesület Elnöke (Vezetősége) vagy az Ellenőrző Bizottság (elnöke) kezdeményezheti. A kizárással érintett tag jogosult a kizárási eljárásban a védekezését szóban és írásban előterjeszteni, bizonyítékait megjelölni, és kérni személyes meghallgatását. A kizárást kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, fellebbezésnek van helye a Választmányhoz. A Választmánynak a fellebbezés elbírálásaként hozott határozatai a székhely szerinti bíróság előtt támadhatók meg. IV. fejezet Az Egyesület szervei 26. § 1. Az Egyesület döntéshozó szervei: 1.1. Egyesület Közgyűlése, mint legfőbb szerv 1.2. Egyesület Választmánya

5

2. Az Egyesület végrehajtó szervei 2.1. Egyesület Vezetősége 2.2. Egyesület Elnöksége 2.3. Egyesület Ellenőrző Bizottsága 27. § A közgyűlés által megválasztott szervek megbízatása három évre szól. A Választmányt nyílt, a többi szervet titkos szavazással kell megválasztani.

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és c) aki ca) magyar állampolgár, vagy cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A Közgyűlés

28. § A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, hatáskörébe tartozik: a) az Egyesület Alapszabály megállapítása és módosítása; b) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló, és a hozzá kapcsolódó közhasznúsági melléklet elfogadása; c) a Választmány, a Vezetőség és az Ellenőrző Bizottság éves beszámolójának elfogadása; d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása; e) az Egyesület elnökének, a Vezetőség, a Választmány és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, f) a tagdíj mértékének megállapítása, g) az Egyesület éves programjának meghatározása, h) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 29. § A Közgyűlést az Egyesület Vezetősége szükség szerint, de évente legalább egyszer, az időpont és a napirend meghatározásával, az ülést megelőzően legalább 15 nappal, írásban, igazolható módon kiküldött értesítéssel hívja össze. 30. § Rendkívüli Közgyűlést kell 15 napon belül összehívni, ha, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada, a Választmány vagy az Ellenőrző Bizottság - az ok és a cél megjelölésével - kéri, továbbá ha az Egyesület ellen 5 millió forintnál nagyobb értékre pert indítottak, vagy tartozásai a vagyonát meghaladják.

6

31. § A Közgyűlés ülései nyilvánosak. 32. § A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint fele jelen van.

Amennyiben határozatképtelen a Közgyűlés, az eredeti Közgyűlés napjával azonos napon, az eredeti Közgyűlés időpontjához képest 1 órával később megismételt Közgyűlést kell tartani. A megismételt Közgyűlés az eredeti napirend tárgyában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, ha ezen jogkövetkezményre az eredeti közgyűlési meghívóban felhívták a tagok figyelmét. 33. § A Közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. 34. § A Közgyűlés döntéseit a titkár nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét. 35. § Az Elnök gondoskodik az Egyesület Közgyűlése döntéseinek azok meghozatalától számított 15 napon belül érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon. A Közgyűlés döntéseit az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra azok meghozatalától számított 15 napon belül. 36. § Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba a székhelyén bárki betekinthet, előre egyeztetett időpontban. Az iratbetekintést az Elnöktől kell írásban kérni. Az Elnök az írásbeli kérelem beérkezését követő 15 napon belül köteles biztosítani az iratbetekintést. 37. § Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. A Választmány 38. § A 21 tagú Választmányt a Közgyűlés választja meg a tagok sorából, figyelembe véve a működő Területi Tagozatok számát. A Tagozatok elnökei, valamint a Vezetőség 3 tagja választás nélkül tagja a Választmánynak. A Területi Tagozatok növekedésével a Választmány az új tagozatok számával növekszik. A Választmány a feladatait az évente négy alkalommal összehívott ülésein látja el. 39. § A Választmány megbízatása három éves időtartamra szól. 40. § A Választmány feladatai a Közgyűlések közötti időszakban: 1. az Egyesület tevékenységi programja és a Közgyűlés határozatai végrehajtásának ellenőrzése, 2. a Vezetőség és az Ellenőrző Bizottság éves jelentéseinek megvitatása és jóváhagyása, 3. az Egyesület éves programjának véleményezése és jóváhagyása, 4. a Vezetőség működésének véleményezése, 5. a Vezetőség hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala, 6. a tagfelvételre, az Egyesület tagjainak sorából való kizárásra vonatkozó határozatokkal szembeni fellebbezések elbírálása,

7 7. a nemzetiségi önkormányzati választásokhoz saját, egyesületbeli jelöltek kiválasztása a Vezetőséggel egyetértve, különös tekintettel a lengyel közösség érdekében végzett tevékenységükre.

41. § A Választmányt az Egyesület Vezetősége szükség szerint, de évenként legalább négyszer, az időpont és a napirend meghatározásával, az ülést megelőzően legalább 15 nappal, írásban, igazolható módon kiküldött értesítéssel hívja össze. 42. § Rendkívüli Választmányt kell 15 napon belül összehívni, ha, ha azt a Választmány tagjainak több mint fele vagy az Ellenőrző Bizottság - az ok és a cél megjelölésével – kéri. 43. § A Választmány ülései nyilvánosak. 44. § A Választmány akkor határozatképes, ha azon a választmányi tagok több mint fele jelen van. Amennyiben határozatképtelen a Választmány, az eredeti ülés napjával azonos napon, az eredeti ülés időpontjához képest 1 órával később megismételt Választmányt kell tartani. A megismételt Választmány az eredeti napirend tárgyában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, ha ezen jogkövetkezményre az eredeti választmányi meghívóban felhívták a tagok figyelmét. 45. § A Választmány határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az Egyesület Vezetősége 46. § A Vezetőség nyolc személyből áll, beleértve a Közgyűlés által megválasztott elnököt is. A Vezetőség öt tagját a Közgyűlés választja meg titkosan, a fennmaradó két tagot az Elnök nevez ki, a választások után 5 napon belül. A Vezetőség megbízatása három évre szól. A Vezetőség bármelyik tagjának tisztsége megszűnése esetén az Elnök köteles haladéktalanul új tagot kinevezni, illetve a Közgyűlés köteles új tagot megválasztani. A Közgyűlés által választott Vezetőségi tagok esetén az új tag(ok) megválasztása tagság legközelebbi Közgyűlésén vagy rendkívüli Közgyűlésén történik. 47. § A Vezetőség tagjai sorából az általános szabályok szerint, de titkos szavazással választja meg az alelnököt és a titkárt, és nyílt szavazással jelöli ki az egyes funkciók, mint ifjúsági, kulturális stb. felelős betöltőit. A szaktudást igénylő funkció ellátására külső szakember is behívható illetve alkalmazható. 48. § A Vezetőség a Közgyűlést követően 15 napon belül tájékoztatja a tagokat a vezetőség megalakulásáról. 49. § A Vezetőség hatáskörébe tartozik: 1. Az Egyesület programjának, illetve a Közgyűlés és a Választmány határozatainak végrehajtása. 2. Az Egyesület vagyonának kezelése. 3. a Közgyűlések és a Választmány összehívása. 4. a pénzügyi tervek elkészítése. 5. adminisztratív és irodai tevékenység megszervezése és vezetése. 6. a tagfelvételre és a tagság megszüntetésére vonatkozó határozatok meghozatala. 7. a tiszteletbeli tag cím adományozására javaslat tétele.

8 8. egyszeri feladatokra a Vezetőség irányítása alatt működő bizottságok (szerkesztői, történelmi, stb.) létrehozása. 50. § A választási Közgyűlés időpontja előtt egy hónappal a Vezetőség összehívja a Választmányt, és azzal közösen összeállítja a javasolt jelöltek listáját a Választmány, a Vezetőség, és az Ellenőrző Bizottság megválasztására, illetve az elnökjelöltségre vonatkozó javaslatokat.

51. § A Vezetőség a Választmánynak, a Választmány a Közgyűlésnek évente számol be. 52. § Az Elnök köteles a Vezetőség üléseit havonta egy alkalommal, vagy szükség szerint illetve a Vezetőség tagjai legalább egyharmadának javaslatára az időpont és a napirend meghatározásával, az ülést megelőzően legalább 5 nappal, írásban, igazolható módon kiküldött értesítéssel összehívni. 53. § A Vezetőség akkor határozatképes, ha azon a vezetőségi tagok több mint fele jelen van. Amennyiben határozatképtelen a Vezetőség, az eredeti ülés napjával azonos napon, az eredeti ülés időpontjához képest 1 órával később megismételt vezetőségi ülést kell tartani. A megismételt vezetőségi ülés az eredeti napirend tárgyában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, ha ezen jogkövetkezményre az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét. 54. § A Vezetőség határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Elnökség 55. § Az Elnökség tagjai: az elnök, az alelnök, és a titkár.

56. § Az Elnököt a Közgyűlés, az alelnököt és a titkárt az általános döntéshozatali szabályok szerint, titkos szavazással választja. Az Elnökség megbízatása 3 évre szól. A két választás között megüresedett helyet pótválasztással kell betölteni. 57. § Az Elnök irányítja az Elnökség és a Vezetőség tevékenységét, őrködik a Közgyűlés, a Választmány és a Vezetőség határozatainak végrehajtásán. 58. § Az Elnökség feladata az Alapszabályzat betartása és betartatása az Egyesület munkájában. 59. § Az Egyesületet az Elnök képviseli. Az alelnök, a titkár, illetve a Vezetőség bármelyik tagja az Egyesületet az Elnökkel történt előzetes egyeztetés után, is képviselheti az Egyesületet. 60. § Az Elnök tartós akadályoztatása esetén annak feladatait teljes joggal az alelnök látja el. 61. § A titkár felügyeli az Egyesület irodai tevékenységét, irányítja az adminisztratív munkát, és felelős a Közgyűlés, a Választmány és a Vezetőség ülései jegyzőkönyveinek, valamint a Határozatok Tára vezetéséért.

62. § Az Elnökség Üléseit az Elnök szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal hívja össze, az Elnökségi ülés helyét, idejét és napirendi pontjait tartalmazó, a tagoknak legalább az elnökségi ülést 8 nappal megelőzően megküldött írásbeli meghívó útján. Az ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

9

Határozatait az Elnökség jelen lévő tagjainak egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Ellenőrző Bizottság 63. § Az Ellenőrző Bizottság három tagból áll, akiket a Közgyűlés az általános döntéshozatali szabályok szerint, titkos szavazással az Egyesület tagjai közül választ. Tagjai megbízatása három éves időtartamra szól. Az Ellenőrző Bizottság tagjai maguk közül választanak Elnököt.

64. § Az Ellenőrző Bizottság üléseit évente legalább kétszer össze kell hívni. Az üléseket az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze, az ülés helyét, időpontját, és napirendi pontjait tartalmazó, a tagoknak legalább az ülést megelőző 8 nappal megküldött írásbeli meghívó útján. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak. Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tag jelen van. Határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, nyílt szavazással. Szavazategyenlőség esetén az Ellenőrző Bizottság elnöke szavazata dönt. 65. § Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi, hogy az Egyesület a hatályos jogszabályoknak, az Alapszabályban foglaltaknak és a belső szabályzatoknak megfelelően működik. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület bármely munkavállalójától pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet az Egyesület könyveibe?! ( dokumentumokba )és irataiba, illetve megvizsgálhatja azokat. 66. § Az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozik: 1. az Egyesület Alapszabálya szerinti pénzügyi és gazdasági tevékenységének ellenőrzése, legalább negyedévenként 2. a leltár szerinti állapot ellenőrzése 3. a tagdíjbefizetések ellenőrzése 4. minden ellenőrzés után a Vezetőség részére jegyzőkönyv készítése, és javaslattétel 5. írásbeli jelentés készítése a Választmány és a Közgyűlés részére

67. § Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 68. § A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. 69. § Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. 70. § Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet a Vezetőség ülésein.

10

V. fejezet Összeférhetetlenségi szabályok 71. § A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 72. § Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 73. § Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 74. § A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. 75. § A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. VI. fejezet Az Egyesület tagozatai 76. § Az Egyesület Tagozatai Budapesten kívül eső területeken működő szervezeti egységek. Az Egyesület Tagozatai az Egyesület Alapszabályból adódó feladatait valósítják meg, a Vezetőséggel egyeztetett, önállóan kidolgozott programok alapján.

11 77. § A Tagozatok neve: Bem József Lengyel Kulturális Egyesület „…”-i (a Tagozat székhelyének megnevezése) Tagozata. 78. § Az Egyesület Vezetősége a rendelkezésre álló alapokból segíti a Tagozatok munkáját. 79. § A Tagozatok szervei a Tagozatok Közgyűlései, Vezetőségei, Ellenőrző Bizottsága 80. § A Tagozat Közgyűlése a Tagozat Elnökét 3 évi időtartamra választja. 81. § A Tagozat Közgyűlését a Tagozat Elnöke hívja össze, legalább évente egyszer, az időpont és a napirend meghatározásával, az ülést megelőzően legalább 15 nappal, írásban, igazolható módon kiküldött értesítéssel. 82. § A Tagozat Közgyűlése a határozatait a jelenlévők egyszerű szavazattöbbségével, nyílt szavazással hozza meg. A Tagozat Közgyűlése akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább fele jelen van. 83. § A Tagozat Közgyűlésének hatáskörébe tartozik: 1. A Tagozat működési és szervezeti szabályának elfogadása, az anyaegyesület alapszabályzatának figyelembe vételével. 2. A Tagozat Vezetősége és Ellenőrző Bizottsága jelentéseinek megtárgyalása és elfogadása. 3. Az Elnök, a Vezetősége és Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. 84. § A Tagozat munkáját a Tagozat Elnöke irányítja, aki felelős az Egyesület Alapszabályában foglaltak betartásáért. A Tagozat Elnöke képviseli a Tagozatot az Egyesületben és a hivatali szerveknél, valamint harmadik személyeknél is. A Tagozat elnöke egyidejűleg tagja az Egyesület Választmányának. A Tagozat Elnöke az Egyesület Vezetősége ülésein tanácskozási joggal részt vehet. A Tagozat Elnöke évente egyszer köteles a Tagozat működéséről beszámolni az Egyesület Választmányának, és az Egyesület Közgyűlésének. 85. § A Tagozat adminisztratív tevékenységét a Tagozat Vezetősége által kidolgozott, az Egyesület Vezetőségével egyeztetett belső szabályzat szerint végzi.

VII. fejezet Az Egyesület vagyona, gazdálkodása, könyvvezetése, beszámolója 86. Az Egyesület az Alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. 87. Az Egyesület bevételei: a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

12

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. 88. § Az Egyesület –célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekébengazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. A gazdasági- vállalkozási tevékenység folytatásához minden esetben a Választmány hozzájárulása szükséges. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. 89. § Az Egyesület befektetési tevékenységet a befektetési szabályzata alapján folytat. A befektetési szabályzatot a Közgyűlés fogadja el az általános szabályok szerint. 90. § Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 91. § Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. 92. § Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatás bárki által megismerhető, s annak odaítélését a Közgyűlés által jóváhagyott szabályzat alapján az Egyesület pályázathoz kötheti. A pályázat azonban nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van. Ilyen színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 93. § Az Egyesület az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. 94. § Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.

13

95. § Az Egyesület beszámolója tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) a kiegészítő mellékletet. d) a közhasznúsági mellékletet. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni az Egyesület által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges, a 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-a szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. 96. § Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. Az Egyesület saját honlappal rendelkezik, ezért a közzétételi kötelezettségét, valamint a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet a honlapján is elhelyezi, és biztosítja a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét. 97. § Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok- a tagdíj megfizetésén túl, az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 98. § Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök vagy az Alelnök minden esetben a pénztárossal együttesen jogosultak rendelkezni a Polgári Törvénykönyv 29. §-ának (3) bekezdése alapján.

99. § Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. VIII. fejezet Záró rendelkezések

100. § Az Egyesület megszűnése: Az egyesület megszűnik, ha a) a Közgyűlés döntése alapján átalakul, b) a Közgyűlés a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti, vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

14

és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. A b)-e) pontban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül megszűnik. A b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. A Közgyűlés nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. [A polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 64. §-a] 101. § Az Egyesület hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona Magyarországon bejegyzett és működő, a lengyel kultúrát szolgáló intézményre vagy civil szervezetre száll át. 102. § Az Egyesület a közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. 103. § A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai irányadók. Budapesten, 2012. február havának 27. napján. ………………………………….. Dr. Csúcs Lászlóné, Elnök