MAGYARORSZÁG POLITIKAI KOCKÁZATI INDEXE 2010
Kockázatelemzés és politikai előrejelzés 2010. június 9.
2
Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................................ 4 1.1. MI A POLITIKAI KOCKÁZATI INDEX?................................................................................. 4 1.2. A PRI ÖSSZETEVŐI............................................................................................................................ 4 1.3. A PRI ÉRTÉKE 2010-BEN .................................................................................................................. 5 2. MÓDSZERTAN ................................................................................................................................ 6 2.1. ALAPELVEK ...................................................................................................................................... 6 2.2. SZEMPONTOK KIVÁLASZTÁSA .......................................................................................................... 6 2.3. A MEGFELELŐ SÚLYOK ÉS ALINDEX-ÉRTÉKEK KIVÁLASZTÁSA ....................................................... 7 2.4. A PRI ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA .............................................................................................. 7 2.6. KUTATÓINTÉZETEK ÉS MÁS SZERVEZETEK ADATAI ......................................................................... 8 2.7. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK ÉS A PRI-INDEX .............................................................................. 9 3. ALINDEXEK................................................................................................................................... 12 3.1. JOGBIZTONSÁG .......................................................................................................................... 12 3.1.1. PROGNÓZIS .................................................................................................................................. 12 3.1.2. BÍRÓSÁGOK.................................................................................................................................. 13 3.1.3. A KÖZPONTI RENDELETALKOTÁS ................................................................................................ 15 3.1.4. TÖRVÉNYEK ................................................................................................................................. 17 3.1.5. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG............................................................................................................ 19 3.2. STABILITÁS ................................................................................................................................. 22 3.2.1. PROGNÓZIS .................................................................................................................................. 22 3.2.2. A KORMÁNY STABILITÁSA ........................................................................................................... 23 3.2.3. RENDSZERELLENESSÉG ............................................................................................................... 26 3.2.4. HONVÉDELEM, TERRORFENYEGETETTSÉG .................................................................................. 29 3.2.5. KÖZBIZTONSÁG ........................................................................................................................... 32 3.3. SAJTÓ- ÉS SZÓLÁSSZABADSÁG.............................................................................................. 35 3.3.1.PROGNÓZIS ................................................................................................................................... 35 3.3.2. JOGI SZABÁLYOZÁS ..................................................................................................................... 36 3.3.3. KÖZSZOLGÁLATI MÉDIUMOK ...................................................................................................... 38 3.3.4. A MÉDIAFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA .......................................................................... 39 3.3.5. A MAGYAR MÉDIAPIAC NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSE ..................................................................... 41 3.4. KORRUPCIÓ ................................................................................................................................. 45 3.4.1. PROGNÓZIS .................................................................................................................................. 45 3.4.2. KORRUPCIÓ AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN ÉS A POLITIKÁBAN ........................................................ 46 3.4.3. KORRUPCIÓ A MAGÁNGAZDASÁGBAN......................................................................................... 50 3.4.4. KORRUPCIÓ A NYILVÁNOSSÁGBAN ............................................................................................. 50 3.4.5 A KORRUPCIÓ PERCEPCIÓJA.......................................................................................................... 52 3.4.6. KORRUPCIÓS ÜGYEK A RÉGIÓBAN ............................................................................................... 53 3.4.7. KORRUPCIÓ A „TÉNYADATOKBAN”............................................................................................. 54 3.5. IDEGENELLENESSÉG ÉS ELŐÍTÉLETESSÉG......................................................................... 56 3.5.2. RÉGIÓS TENDENCIÁK ................................................................................................................... 57 3.5.3. CIGÁNYELLENESSÉG.................................................................................................................... 58 3.5.4. ANTISZEMITIZMUS ....................................................................................................................... 61
3 3.5.5. IDEGENELLENESSÉG .................................................................................................................... 62 3.6. KORSZERŰ ÁLLAM .................................................................................................................... 67 3.6.1 PROGNÓZIS ................................................................................................................................... 67 3.6.2. KÖZSZFÉRÁBAN DOLGOZÓK ARÁNYA ......................................................................................... 68 3.6.3. A BAJNAI-KORMÁNY: A VÁLSÁGKEZELÉS ÉS A KORSZERŰ ÁLLAM ............................................ 69 3.6.4. A MÁSODIK ORBÁN-KORMÁNY ÉS AZ ÁLLAMSZERVEZET ÁTALAKÍTÁSA ................................... 70 3.7. ÁLLAM ÉS GAZDASÁG.............................................................................................................. 74 3.7.1. PROGNÓZIS .................................................................................................................................. 74 3.7.2. ÁLLAMI ÚJRAELOSZTÁS............................................................................................................... 75 3.7.3. AZ ÁLLAMI VAGYON NAGYSÁGA ................................................................................................. 76 3.7.4. SZABADSÁG A GAZDASÁGBAN .................................................................................................... 77 3.7.5. GAZDASÁGI JOGALKOTÁS ........................................................................................................... 78 4. ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK .............................................................................................. 81 4.1. ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................................ 81 4.2. TÁBLÁZATJEGYZÉK ........................................................................................................................ 81
4
1. ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. Mi a politikai kockázati index? A politikai kockázati index (Political Risk Index – PRI) egy ország politikai-társadalmi stabilitásának 100 pontos skálán elhelyezett mutatója. Csökkenő politikai kockázat
0
Nagyon magas 0-19
Magas 20-39
Közepes 40-59
Alacsony 60-79
Nagyon alacsony 80-100
100
Az évente közzétett érték megbízható összegzése a vizsgált ország stabilitását és a gazdasági fejlődést és az üzleti környezetet meghatározó legfőbb társadalmi-politikai összetevőknek. Az országról átfogó képet nyújtó politikai kockázati index különösen a külföldi befektetők számára szolgáltat fontos információt, de nem kormányzati intézmények, politikusok és kormányzati intézmények képviselői is hasznát vehetik. Az egyes szakterületek alapos vizsgálata alapján összeállított mutatóhoz minden évben részletes elemzés is készül.
1.2. A PRI összetevői A Political Capital az index meghatározásához speciális, bármely ország esetében alkalmazható módszertant dolgozott ki. A szakértői csoport a politikai kockázati index összetevőjeként hét alindexet különített el.
PRI
Jogbiztonság
Stabilitás
Sajtó- és szólásszabadság
Korrupció
Idegenellenesség
Korszerű állam
Állam és gazdaság
Az egyes alindexek különböző súllyal határozzák meg a végső PRI értékeket. A súlyozást a Political Capital szakértői alakították ki. 1. A PRI alindexei és súlyozásuk
ALINDEX NEVE Jogbiztonság Stabilitás Sajtó- és szólásszabadság Korrupció Idegenellenesség és előítéletesség Korszerű állam Állam és gazdaság
PRI SZÁMÍTÁSAKOR FIGYELEMBE VETT SÚLY 17,5% 17,3% 11,8% 16,0% 6,7% 15,4% 15,3%
5 A Political Capital elsőként a 2003-as évről adott ki PRI-indexet. A skála kialakítása és megbízhatóságának garantálása érdekében a szakértők az első alkalommal nemcsak az adott évet, hanem az 1999 és 2003 közötti időszak változásait is vizsgálták. Az öt év tapasztalatai alapján kialakított módszertan szolgált alapul a legutóbbi PRI-értékek meghatározásakor is. Indexünket és módszertanunkat, az eredeti keretek megtartásával 2009-ben három irányban fejlesztettük tovább: • Indexünk publikálásakor nemcsak az előző (naptári) évet tekintettük át, hanem az aktuális év eseményeit is, és legfrissebb adatokat alkalmaztunk. • Az index értékének meghatározásán túl a szöveges elemzésben is nagyobb hangsúlyt fektettünk az aktuális politikai helyzet alapján várható fejlemények és kilátások értékelésére. • Az egyes alindexek által megragadott dimenziókban régiós összehasonlításokat is végeztünk, kvalitatív és kvantitatív szempontból egyaránt.
1.3. A PRI értéke 2010-ben Az egyes alindexek 2008-2009-es értékei alapján a Political Capital Institute szakértői összeállították Magyarország politikai kockázati indexét. 2. A PRI évi értéke és változása az előző évhez képest
PRI 2010-es érték
PRI 2008-2009es érték
Jogbiztonság Stabilitás Sajtó- és szólásszabadság Korrupció Idegenellenesség és előítéletesség Korszerű állam Állam és gazdaság
62 75 58 58 59 74 71
66 60 61 56 60 71 71
POLITIKAI KOCKÁZATI INDEX
66
64
Alindex
Ennek alapján Magyarország jelenleg alacsony a politikai kockázati szint. Magyarország 2010
Nagyon magas 0-19
Magas 20-39
Közepes 40-59
66
Alacsony 60-79
Nagyon alacsony 80-100
6
2. MÓDSZERTAN 2.1. Alapelvek A Political Risk Index értékének meghatározásánál olyan módszertan kialakítására törekedtünk, mely egyszerre veszi figyelembe az elemzők által összegyűjtött, számszerű értékeket tartalmazó adatsorokat és a politikai szakértők véleményét. A komplex politikai folyamatok nem írhatók le puszta számsorok segítségével, a politikai kockázat meghatározásához szükség van a terület szakértőinek mérlegelésére is. Több szakértő ítéleteinek együttes alkalmazása és a számsorok alapján kialakított értékek figyelembe vétele kizárja annak lehetőségét, hogy a PRI értékét szubjektív, önkényes ítéletek és szórványos benyomások határozzák meg. A Political Risk Index olyan módszertan alapján készül, ami hosszú távon lehetővé teszi az egyes évek összehasonlíthatóságát, és a változások mértékének pontos becslését. A módszer a számszerű adatokat és a szakértők véleményét egyaránt figyelembe veszi. A politikai kockázat megállapításakor a helyi sajátosságok figyelembevételével törekedtünk a megfelelő szempontok kiválasztására, a szempontokhoz rendelt értékek megállapítására és az optimális súlyok megtalálására. A 0-tól 100-ig terjedő skála használata bizonyult a legcélszerűbbnek, amely szerint a 0 jelenti a legnagyobb, a 100 a legkisebb kockázatot. A skála „megfordításával” a szakterület hagyományaihoz is hűek maradtunk: a legtöbb politikai kockázatbecsléssel foglalkozó szervezet (ld. később) is ilyen számozási elvet követ. 3. Kockázati sávok az index pontszámaiban
Nagyon magas kockázat Magas kockázat Közepes kockázat Alacsony kockázat Nagyon alacsony kockázat
0 – 19 pont 20 – 39 pont 40 – 59 pont 60 – 79 pont 80 – 100 pont
Olyan matematikai programot készítettünk, amely hatékonyan segíti az alindex szakértőit döntésükben, a kapott alindexek értékeinek megfelelő súlyozásával pedig évről évre következetesen és egyértelműen meghatározható az ország politikai kockázata.
2.2. Szempontok kiválasztása A politikai kockázat meghatározásakor figyelembe vett szempontok – tehát az alindexek – kiválasztását a Political Capital Institute elemzői végezték el. A szempontokat az elemzők az alábbiakban határozták meg: – – – – – – –
Jogbiztonság Stabilitás Sajtó- és szólásszabadság Állam és gazdaság Korrupció Idegenellenesség és előítéletesség Korszerű állam
A PRI éves értékeinek összehasonlíthatóságát többek között az összetevők állandósága biztosítja.
7
2.3. A megfelelő súlyok és alindex-értékek kiválasztása Módszerünk alapján a szakértők által adott alindex és PRI becslések, illetve a kialakított súlyok felhasználásával meghatároztuk az alindex-értékeket és a súlyokat. Optimalizálási programcsomagunk (GAMS) segítségével olyan függvényt találtunk, amely legjobban közelíti a politikai kockázatokat és a becsült súlyokat. Ennek alapján felállítottunk egy modellt, amellyel a PRI értékei a továbbiakban is megbízhatóan kiszámolhatók. A szempontok értékelését a Political Capital Institute szakértői az adott évekről összegyűjtött információk alapján végezték. A PRI értékére, valamint az alindexek súlyára és értékére vonatkozó becsléseket a Political Capital Institute elemzői szolgáltatták. Az optimalizáló program megírása során a cél az volt, hogy a statisztikai adatok alapján kapott és a szakértői becslésekből született számok különbségének, valamint az új súlyok és az átlagolt súlyok különbségének négyzetösszege (megfelelően súlyozva) minimális legyen. A feladatot a GAMS optimalizáló szoftverrel megoldva megkaptuk a keresett paramétereket. Az így kiszámolt PRI értékeket kerekítve kaptuk meg a Political Capital Politikai Kockázati Indexét (PC PRI). Ezután minden alindex esetében megkerestük azt a lineáris függvényt, amely az adott alindex szempontjából releváns adatok éves értékeiből kiindulva a legjobban közelíti az alindex idősorát. Ezt a függvényt alkalmaztuk a 2009-2010-es adatokra, így minden alindexre kaptunk egy (tisztán a számszerűsíthető adatokra épülő) javaslatot.
2.4. A PRI értékének meghatározása A PRI végső értékét a teljes mérőszámot alkotó hét alindex súlyozott átlaga adja. Az alindexsúlyok értékét a Political Capital elemzői határozták meg. Az egyes alindex-értékek is több elemből tevődnek össze, melyeket jelentőségüknek megfelelően vettünk figyelembe. A számokban mérhető, kemény adatokat statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel (számolt PRI), míg a kevésbé mérhető jelenségek értékelését elemzőink a rendelkezésre álló információk alapján határozták meg (becsült PRI). A mért és becsült részeredmények együttes figyelembevételével határoztuk meg az egyes alindexek értékét. Ehhez egy matematikai optimalizáló szoftvert, az ún. GAMS programcsomagot használtuk. Az elemzők a GAMS-érték ismeretében véglegesítették az alindex-értékeket, melyeknek (az előző években rögzített súlyokkal számolt) átlaga adta a PRI értékét. Az így kapott értékeket kerekítve kaptuk meg a Political Capital Politikai Kockázati Indexét (PC PRI). 1. A PRI módszertanának összefoglalója
A PRI módszertana
Számszerű adatok Szakértői becslések
Számolt PRI Becsült PRI
GAMS optimalizáló szoftver
Szakértői súlyok
PC PRI
8
2.5. Rendkívüli politikai események: módosító faktorok Annak érdekében, hogy számítási modellünk megváltozott politikai környezetben is képes legyen a kockázatok pontos becslésére, modellünket 2006-ban továbbfejlesztettük, beleépítve a nehezen számszerűsíthető, de a stabilitás szempontjából kiemelkedő jelentőségű faktorokat is. A 2006-os évben bevezetett módszertani változtatás lényege, hogy a PRI stabilitás alindexét korrigáltuk az úgynevezett módosító faktorok értékével. A módosító faktorokat és a hozzájuk tartozó értéket a Political Capital elemzői határozták meg. Amennyiben a módosító faktorok között szereplő rendkívüli események az adott évben bekövetkeznek, a hozzájuk tartozó pontértéket levonjuk a (számolt és a becsült érték átlagolásával kapott) stabilitás alindexből. A módosító faktorok értékét az egyes elemzők által az adott alesetekhez rendelt pontszámok átlagolása alapján kaptuk. 4. A módosító faktorok és a faktorok alesetei
Módosító faktor 1. Természeti katasztrófák és egyéb váratlan események
Alesetek Természeti katasztrófa emberáldozat nélkül Természeti katasztrófa emberáldozattal Közlekedési katasztrófa emberáldozattal Kormány maradását eredményező bizalmi szavazás Kormányváltást eredményező bizalmi szavazás
2. A kormány stabilitásának közjogi tényezői
Konstruktív bizalmatlansági indítvány, kormányváltás nélkül Konstruktív bizalmatlansági indítvány, kormányváltással Miniszterelnök ciklus vége előtti lemondása Előrehozott választás Kisebbségi kormányzás Rendszeres és jelentős illegális tiltakozások
3. Politikai erőszak és illegális tiltakozás
Illegális tiltakozások, erőszakos cselekményekkel Illegális tiltakozások emberi áldozatokkal Emberéletet követelő terrorcselekmény Hadiállapot
4. Rendkívüli jogi helyzet kinyilvánítása
Rendkívüli állapot Szükségállapot
2.6. Kutatóintézetek és más szervezetek adatai A 2010-es PRI-értékek meghatározásakor – ahogy a korábbi években is – számos kutatóintézet és szervezet adatait felhasználtuk mind az elemzés, mind a konkrét számértékek meghatározása során. Az alábbiakban felsoroljuk azon kutatóintézeteket, szervezeteket, melyek forrásul szolgáltak elemzéseinkhez.
9
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
AGB Hungary Anti-Deflamation League (ADL) Antikorrupciós Koordinációs Testület Állami Számvevőszék Átlátható Állam Civil Kezdeményezés Amnesty International Complex jogtár Elektronikus Kormányzat Központ Ernst & Young Eurobarometer Eurostat European Social Survey Freedom House Gallup Intézet Gazdaságkutató Intézet (GKI) Heritage Foundation Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Központi Statisztikai Hivatal Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Magyar Köztársaság Bíróságai Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyar Köztársaság Ügyészsége
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Magyar Terjesztő-ellenőrző Szövetség (MATESZ) Medián Közvélemény-és Piackutató Intézet Medián Webaudit MTA Szociológiai Intézet Nemzetbiztonsági Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda Nézőpont Intézet Országos Kriminológiai Intézet Országos Rádió és Televízió Testület Országos Rendőrfőkapitányság Önkormányzati Minisztérium Pénzügyminisztérium (költségvetési törvények) Publicus Intézet Reporters Sans Frontiéres Századvég Alapítvány Szonda Ipsos Tárki Társadalomkutatási Intézet Társaság a Szabadságjogokért Transparency International World Bank
2.7. Nemzetközi tapasztalatok és a PRI-index Nemzetközi példák 1 azt mutatják, hogy minden kockázati index számításakor – legyen szó pénzügyi, gazdasági vagy politikai kockázatról – a kutatók előre meghatározott szempontokat értékelnek, a szempontok szerinti kockázathoz számot rendelve kapják az alindex-értékeket, majd ezeket megfelelő súlyokkal szorozva kapják a végső kockázatot. A politikai rizikószámítással foglalkozó intézetek gyakorlata azonban jelentősen eltér a tekintetben, hogy milyen típusú adatokat használnak a végleges kockázati index meghatározásához. Egyes intézetek kizárólag szakértői becsléseket (például diplomaták, politikai szakértők, gazdasági szakemberek ítéletei), más intézetek inkább számszerű adatokat (statisztikák, gazdasági mérőszámok stb.) alkalmaznak a politikai kockázat meghatározásához. Az indexek kiszámításának részletes módszertanát az intézetek rendszerint nem hozzák nyilvánosságra. A legtöbbet hivatkozott országkockázati indexek (ld. a 7. táblázatot) között azonban nem találunk olyat, amelynek meghatározását az adott intézet kizárólag számszerű adatok alapján végezte volna el. Ennek oka, hogy mivel azonos számértékek mögött gyakran eltérő jelentőségű folyamatok húzódnak meg, az országkockázat 1
Ilan Alon, Matthew A. Martin: A normative model of macro political risk assessment (Multinational Business Review/Fall 1998); Claude B. Erb, Campbell R. Havey, Tadas E. Viskanta: Political Risk, Economic Risk, and Financial Risk (Financial Analysts Journal, November/December 1996)
10 meghatározásához elengedhetetlen a szakértők közreműködése, akik a változásokat tartalmi szempontból értékelik és értelmezik. Nem mindegy például, hogy egy jogszabály-módosítás a választási törvényt, a költségvetési törvényt vagy a filmtörvényt érinti, és az sem, hogy a módosítás milyen mélységű – ezek a szempontok azonban a törvénymódosítások statisztikáiban nem jelennek meg. A szakértői ítéletek tehát nem csökkentik, hanem éppen ellenkezőleg, növelik az index megbízhatóságát és használhatóságát. Számottevő különbségeket mutatnak az egyes intézetek országkockázati indexei a tekintetben is, hogy a világ országainak milyen széles körére terjesztik ki vizsgálataikat, hány országra vonatkozóan határozzák meg a kockázat szintjét. Általános tendencia ugyanis, hogy minél több országra terjed ki a politikai rizikó vizsgálata, annál kevésbé érzékeny a besorolás az adott országban végbemenő finomabb változásokra, mivel ez esetben a politikai stabilitás szempontjából szélsőséges minősítésű országok is összehasonlítás alapjául szolgálnak 2 . 5. Lista a legfőbb politikai indexekről és módszertanukról
Szervezet neve
Business Environment Risk Intelligence
International Country Risk Guide
Political Risk Services (Coplin-O’Leary)
Economist Intelligence Unit Risk Services
Eurasia Group (A Price Waterhouse Coopers)
2
A politikai rizikóindex értéktartománya 0-100 (100: legalacsonyabb kockázat)
0-50 (50: legalacsonyabb kockázat)
A+-D (A+: legalacsonyabb kockázat)
A-E, 0-100 (100: legmagasabb kockázat)
0-100 (100: legalacsonyabb kockázat)
Vizsgált országok száma
Módszertan
50
Kvalitatív 3 . szakértők értékelik az egyes országokat 10 szempont szerint.
140
Vegyes, inkább kvalitatív. A 12 szempont mentén történő politikai rizikóbecsléseket a rendelkezésre álló információk szubjektív értékelésére alapozzák.
100
Vegyes. Három politikai vonatkozású rizikófaktorukat a rendelkezésre álló adatok és becslések együttes figyelembevételével alakítják ki.
100
Vegyes. A szakértők kvantitatív és kvalitatív szempontok szerinti válaszai révén alkotnak képet az adott ország politikai stabilitásáról és számszerűsítik azt.
n.a
Vegyes: a politikai stabilitás megállapítására kvantitatív és kvalitatív adatokat is felhasználnak. Az index kiszámításában hosszú távú (strukturális) és rövid távú (átmeneti) indikátorokat is felhasználnak.
A legtöbb országot vizsgáló ICRG esetében például olyan tényezők képezik a részét a politikai rizikóindexnek, mint a hadsereg részvétele a politikában, a polgárháború, illetve az egyház szerepe az állam irányításában, melyek a nyugati, demokratikus országok többségének megítélésénél nem tekinthetőek releváns szempontnak. 3 Kvalitatív módszernek nevezzük a táblázatban a szakértői ítéletekre alapozó módszert, mivel bár ez is számszerű értékelést eredményez, a számokban nem a „kemény” adatok, hanem szubjektív mérlegelés tükröződik.
11 A Political Capital Institute egy olyan módszert fejlesztett ki, mely számszerű adatsorokat és szakértők véleményét egyaránt figyelembe veszi, és amely érzékeny a hazai politikai élet legapróbb rezdüléseire is. A PC PRI jóval részletesebb áttekintést ad a politikai stabilitásról, mint a nemzetközi intézetek mérőszámai, melyek csak széles, globális kontextusban értelmezhetőek, és elsősorban a kiugró, nemzetközi szinten is jelentős változásokat veszik figyelembe. A 100-200 országot minősítő intézetek mérőszámainak fő célja, hogy egy adott pillanatban, egy távolabbi perspektívából áttekintést adjon az országok egymáshoz viszonyított kockázati állapotáról. A Political Capital országkockázati indexe ezzel szemben egyetlen állam, Magyarország társadalmi-politikai folyamatait mutatja be részletes és mélyreható elemzéseken keresztül, ami így kiválóan használható az üzleti szereplők számára is.
12
3. ALINDEXEK 3.1. JOGBIZTONSÁG A JOGBIZTONSÁG alindex értéke 2010-ben: 62 (-4) A jogbiztonság négy ponttal romlott az előző évhez képest, így megközelítette a közepes kockázati szintet.
3.1.1. Prognózis •
A törvényhozást tekintve eddig egyes kétharmados törvények változatlansága okozott alkotmányos mulasztást, és ezáltal jogbizonytalanságot. A következő években viszont épp az jelenthet kockázatot, hogy egyeztetési kényszer hiányában, formális értelemben korlátok nélkül, dömpingszerűen módosíthat kétharmados törvényeket az új kormány, a kellő átgondoltság nélküli, előkészítetlen változtatások pedig hosszú időre felboríthatják az alkotmányos joggyakorlatot. Ugyanakkor pozitívum, hogy az alkotmányos mulasztások számának csökkenésére mindenképpen számítani lehet a jövőben.
•
A jogbiztonság szempontjából kiemelt figyelmet érdemel a közeljövőben az új kormány azon terve, miszerint a korábbi kormány tagjait elszámoltatja és felelősségre vonja. Az utólagos elszámoltatás lehetőségei a jogállami keretek között igen szűkre szabottak. A szabályok esetleges fellazítása ezen a téren, vagy legkisebb gyanúja annak, hogy egyesek felelősségre vonása politikai okokból, illetve nyomásra történik, súlyos kétségeket vetne fel az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogállamiság érvényesülésével kapcsolatban.
•
Bár a kétharmados parlamenti többség birtokában az új kormány akár teljes bírósági reformot is elindíthatna, az előzetes tervek alapján erre irányuló lépéseket nem kíván tenni. Cáfolta a Fidesz azt is, hogy beolvasztaná az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bíróságba, annak egyik speciális kollégiumaként.4
•
Az elmúlt egy évben a bírósági ügymenet gyorsítása érdekében több intézkedés is született, ezek az új kormány bürokráciacsökkentési terveivel is összhangban vannak, így ezen a téren a megkezdett munka folytatása várható.
•
A túlszabályozottság és a magas adminisztratív terhek rontják a hazai vállalkozások versenyképességét, és a külföldi befektetőket távol tarthatják. Jelentős kockázatcsökkentő tényező, ha az új kormány ígéretéhez híven gyors deregulációt hajt végre.
•
A Fidesz-KDNP kormányra kerülésével az új Ptk. hatálybalépése bizonyosan eltolódik a 2011-es évre és annak jelentős átalakítása is valószínűsíthető.
•
A parlamenti ellenzéknek alig van lehetősége befolyásolni a törvényhozást, ezért valószínűsíthetően sokszor alkotmányossági támadást vagy népszavazást fog indítani számos kormányjavaslat ellen, ezeknek az eszköznek a túlhajtása azonban sértheti a jogbiztonságot.
4
Beolvasztaná a Fidesz az Alkotmánybíróságot?, Figyelő, 2009. november 18.
13
3.1.2. Bíróságok 2009 júniusában négy sikertelen jelölés után sikerült a Legfelesőbb Bíróság új elnökét megválasztani. Ezzel megszűnt a bíróságok igazgatási szervezetében az egy éve fennálló vákuum, amely a köztársasági elnök és az Országgyűlés közötti erőfitogtatás következményeként állt be. A legfőbb ítélkező fórum és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) vezetését is ellátó legfőbb bíró személye körüli politikai botrányok és sikertelen választási eljárások is hozzájárultak ahhoz, hogy a bíróságokba vetett bizalom az elmúlt időszakban némiképp csökkent. A bírósággal és általában a jogalkalmazó szervekkel szembeni bizalmatlanságnak pedig nagyon komoly következménye lehet, ez ugyanis meghatározhatja, hogy az állampolgárok jogsérelem esetén elfogadják-e az igazságszolgáltatás hagyományos útjait, vagy azokat megkerülve az önbíráskodás útját választják. A főbíró – tekintettel arra, hogy a bíróságokon kívülről jövő személyről van szó – nagyban elősegítheti a bíróságok azon belső reformját, amelyekhez nem szükséges törvénymódosítás. Ilyen ügyek a személyzeti politika és a kiválasztási rendszer átalakítása, valamint a megyei elnökök aránytalanul erős szerepének egészséges szintre szorítása. 6. Elsőfokú és fellebbezett ügyek (2005-2009) Beérkezett helyi ügyek
Beérkezett fellebbezés
Elintézett helyi ügyek
Elintézett fellebbezési ügyek
Folyamatban lévő helyi ügyek
Folyamatban lévő fellebbezési ügyek
2005
321 051
37 128
318 790
37 089
156 063
12 407
2006
313 176
36 931
318 462
36 415
150 838
12 933
2007
312 251
34 449
310 075
35 084
153 014
12 298
2008
342 324
40 080
342 801
40 154
152 910
12 224
2009
364 611
35 800
359 135
36 207
158 386
11 817
Forrás: www.birosag.hu
Az ügyteher ledolgozásában a 2009-es év sem hozott áttörést. Összevetve a korábbi évek adataival azonban azt láthatjuk, hogy az emelkedő beérkezett ügyek számának megfelelő arányban emelkedett az elintézett ügyek száma is, tehát ezen a fronton a bíróságok sem nem rontottak, sem nem javítottak az eddigi évek hatékonyságán. Az ügytípusonkénti bontásban a polgári ügyek tekintetében történt némi romlás a helyi ügyek vonatkozásában, mert a növekvő beérkezett ügyek ellenére kevesebbet sikerült befejezniük a bíróságoknak, és ezzel párhuzamosan a folyamatban lévő ügyek száma is emelkedett. 7. Ügyforgalom a helyi bíróságoknál 2009-ben (zárójelben a 2008-hoz viszonyított változás) Ügytípus
Beérkezett
Befejezett
Folyamatban lévő
Büntető
73 329 (-4,3%)
73 386 (-2,8%)
50 992 (+0,1%)
Gazdasági
17 329 (+3,4%)
16 750 (-6,6%)
8 937 (+6,9%)
Munkaügyi
25 075 (+4,1%)
24 306 (-2,5%)
12 968 (+6,3%)
Polgári
161 082 (+1,6%)
157 771 (-0,9%)
70 083 (+5,0%)
Forrás: www.birosag.hu
14 Ami a jogalkotási folyamatokat illeti, két fontos változást hozott a 2009-es esztendő. 1. Folytatódott a peres ügyek jelentős részét kitevő, 1 millió forint alatti fizetési meghagyásos ügyek (Fmh) reformja. A 2009-től már az elektronikus formanyomtatvány bevezetése és a követelések értékhatárának megemelése mellett ismét új szabályozás született. Ennek alapján 2010 közepétől az érdemi vitát nem igénylő Fmh-s ügyekben a bíróságokat a közjegyzők helyettesítik, tehermentesítve ezzel a bíróságokat. 2. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény alapján létrejött az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató, amelyen keresztül a hivatalos iratok elektronikus kézbesítése a postai kézbesítés idejének töredéke alatt megtörténhet és a rendszer sikeres működése következtében a bíróságok ügyintézési határideje a jövőben várhatóan csökken. Az ügyintézési határidők tekintetében nem tapasztalható jelentős előrelépés, egyedüli kedvező változásként az könyvelhető el, hogy az egy évnél hosszabb ideje húzódó büntetőügyek tekintetében a tavalyihoz képest egytizeddel csökkent a befejezetlen ügyek száma. 8. Az eljárás időtartama a helyi bíróságoknál, 2009. I. félév (%, zárójelben a 2008-as évhez viszonyított változás) 2009. I. félév
0-6 hó
6-12 hó
1 év felett
47 (-3)
22 (-)
31 (+3)
Gazdasági
59 (-)
23 (-1)
18 (+1)
Munkaügyi
61 (-1)
25 (+2)
14 (-1)
Polgári
68 (-)
20 (-)
12 (-)
Büntető
Forrás: www.birosag.hu
Nemzetközi összehasonlításban a Világgazdasági Fórum Versenyképességi jelentésének a bíróságok függetlenségét értékelő mutatószáma alapján Magyarország a vizsgált 130 ország közül a középmezőnyben, az 57. helyen áll. A kelet-európai régió országainak összehasonlításában valamivel jobb, kicsivel a középmezőny feletti hazánk besorolása. A korábbi felmérésekhez képest azonban ez az eredmény visszaesést jelent, hiszen ez volt hazánk azon mutatója, amellyel a kelet-európai államok közül messze kiemelkedett. Ehhez képest két olyan ország is elénk került – Lengyelország és Szlovénia –, amelyek a korábbi évben mögöttünk álltak.
15
9. A bírói függetlenség mutatójának alakulása régiós összehasonlításban Ország
2009
2008
Észtország
22
27
Szlovénia
51
60
Lengyelország
55
73
Magyarország
57
55
Csehország
61
61
Litvánia
71
67
Lettország
72
71
Szlovákia
81
76
Románia
84
88
Bulgária
108
110
Forrás: Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentése
Ha a hazai mutatókat nézzük, a magyar intézmények között a bíróságok bizalmi indexe a 2008-as évhez képest mért 67 pontról 63 pontra csökkent. 5 Ez a csökkenés azonban nem változtatott a bíróságok – húsz vizsgált intézményhez viszonyított – nyolcadik helyén, a számszaki csökkenés mégis azt jelzi, hogy a bíróságok megítélése 2009-ben ereszkedőben volt. Az elmúlt évben folytatódott az elektronikus ügykezelés és ügyintézés kiterjesztése, lépések születtek továbbá a gazdasági ügyek felgyorsítására is. A Legfelsőbb Bíróság és az OIT vezetőjének megválasztásával sikeresen rendeződött a bíróságok igazgatási helyzete, és régiós viszonylatban már kevésbé tudta tartani a jogszolgáltató szerv a kiemelkedően vezető pozícióját. Ugyanakkor nem sikerült a bíróságoknak a többi intézményhez képest javítani a bizalmi indexen, és nem indult meg a bíróságok belső reformja sem. Jelentős bírósági reformkezdeményezés az elkövetkező években is belülről kell, hogy érkezzen, mert az új kormány a jelek szerint nem kíván jelenetős reformokat véghezvinni a bírósági szervezetrendszerben.
3.1.3. A központi rendeletalkotás A magyar közjogi rendszerben a rendeletek az egyes szakpolitikák végrehajtására és a törvények végrehajtásának részletszabályozására szolgálnak. Ezért természetes, hogy a rendeletek száma messze meghaladja a törvényekét, hiszen a törvény – mint a legáltalánosabb jogszabály – csupán a keretet határozza meg, és a rendeletek feladata a szabályok konkretizálása, a keretek teljes kitöltése. A megalkotott rendeletek idén is követték a törvényalkotás mennyiségét, számuk ennek megfelelően némiképp visszaesett a tavalyihoz képest. Az alkotmánybírósági megsemmisítések száma a rendeletek estében drasztikusan csökkent; ami azonban eltűnt a rendeleti oldalon, az megjelent a törvények szintjén. Minőségi előrelépésről tehát nem beszélhetünk, már csak azért sem, mert számos esetben a rendeletek megsemmisítésére éppen azért nem került sor, mert a törvény gyors megsemmisítése miatt a kapcsolódó rendeletek még meg sem születtek. 5
Forrás: GfK Csoport által készített Bizalmi Index.
16
10. Törvények és rendeletek száma Törvények
Kormányrendeletek
Miniszteri rendeletek
Jogszabályok összesített száma
2005
189
336
712
1 237
2006
135
368
586
1 089
2007
184
410
821
1 415
2008
115
362
595
1 072
2009
163
361
663
1 187
Össz.
786
1 837 3 377 Forrás: CompLex Jogtár
6 000
Az Alkotmánybíróságnak ismét határozatot kellett hoznia egy olyan norma, az ún. pszeudo-norma miatt, amely formailag nem jogszabály, de jogszabályba tartozó elemeket tartalmazott. Jogbiztonsági szempontból ez károsnak nevezhető, ugyanis a jogállami garanciák keretein (kihirdetés, felhatalmazással rendelkező jogalkotó általi megalkotás) kívül megalkotva jönnek létre. Az ilyen normák megakadályozása elsősorban a központi kormányzatot terhelik és csak másodsorban az AB-t. 11. A kormányzati szabályozási teher alakulása régiós összehasonlításban Ország
2009
2008
Észtország
8
10
Szlovénia
25
41
Lettország
69
76
Bulgária
82
84
Románia
87
54
Szlovákia
90
102
Litvánia
96
48
Lengyelország
111
127
Csehország
114
115
Magyarország
130
128
Forrás: Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentése
A rendeletalkotás foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek az állampolgárok teendőit a részleteiben meghatározzák. A minőségi jogalkotás és a jogbiztonság alapvető követelménye, hogy a kormányzat a szabályozás terhét, tehát a jogi és adminisztratív túlszabályozottságot a lehetséges legalacsonyabb szinten tartsa, a magas adminisztratív terhek ugyanis a hazai vállalkozások versenyképességét rontják, és a külföldi befektetőket távol tarthatják. Ebből a szempontból Magyarország nemzetközi összehasonlításban a legrosszabb mutatókkal rendelkezik ezen a téren, a vizsgált 133 országból a 130. helyen áll (mindössze Puerto Ricót, Brazíliát és Venezuelát megelőzve). A kimagaslóan rossz adatok legfőbb oka az adórendszer bonyolultsága, az adók magas száma, valamint a hitelhez jutás nehézsége; ezeken az új kormány, ígéretei szerint, gyorsan változtatni kíván.
17 A rendeletalkotás minősége a korábbi évekhez viszonyítva nem romlott, a régiós kitekintésben azonban az is látható, hogy ezen a fronton jelentős reformokra van szükség a túlszabályozottság visszaszorítása és a rendeletek egyszerűsítése érdekében.
3.1.4. Törvények Az életviszonyok legjelentősebb témaköreit az Alkotmány szerint törvényben kell szabályozni, így a törvényalkotás mennyiségi és minőségi mutatói jelzik a jogbiztonság minőségét is. A Bajnai-kormány idején a korábban döcögősen és formális többség nélkül folyó parlamenti munka újabb lendületet kapott és az elfogadott törvények számát tekintve közepesen erős évet zárt. Átlagosnak mondható a nemzetközi szerződéseket kihirdető, módosító és új törvények aránya is. 12. Az új, a módosító és a nemzetközi tárgyú törvények száma Új
Módosító
Nemzetközi
Összesen
2005
33
116
40
189
2006
27
66
42
135
2007
32
110
42
184
2008
27
60
28
115
2009
27
94
42
163
146 446 194 Forrás: CompLex Jogtár
786
Összesen
Sólyom László köztársasági elnök megválasztása óta igen aktívan és az alkotmányosság és jogbiztonság szempontjából korrekt módon él az elnöki vétó jogkörével. 6 2009-ben az ABnek két-, a parlamentnek tizenhárom törvényt küldött vissza megfontolásra. Figyelemmel arra, hogy a vétó szerepe a köztársasági elnök működése alatt az elmúlt öt évben fokozatosan erősödött, a közeljövőben aktuális köztársaságielnök-választás során az elnök személyének kiválasztása nagyban befolyásolhatja a jogbiztonság alakulását is. A vétók közül kiemelhető a – jogbiztonság szempontjából különösen fontos üggyé emelkedő – új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) körüli jogi vita. A Bajnai-kormány az új Ptk. egy részét már 2010 tavaszán hatályba léptette volna, annak ellenére, hogy az ellenzék a várható hatalomra kerülése esetén kilátásba helyezte a hatálybaléptetés eltolását és a szöveg átdolgozását.7 Ez a bizonytalanság a jogalkalmazók számára is igen jelentős fejtörést okozott, az Alkotmánybíróság ugyanis csak pár nappal a hatálybalépés előtt tett pontot az ügy végére. Így fél évig csak valószínűsíteni lehetett, hogy az egyik legtöbb szereplőt érintő kódex esetében a régi vagy az új szöveg lesz irányadó a 2010-es évben. A Fidesz-KDNP kormányra kerülésével az új Ptk. hatálybalépése bizonyosan eltolódik a 2011-es évre és annak jelentős átalakítása is valószínűsíthető. A jogbiztonság egyik kiemelkedő eleme a jogi környezet hatékonysága, amelyet a változtatások következtében elért eredmények tekintetében a Világgazdasági Fórum vizsgált. A régióban hazánk a középmezőnyben fenntartott helye annak ellenére sem rendült meg, hogy a 130 vizsgált ország között majdnem húsz helyezést rontottunk. Nyilván a válság 6
A közel öt éves ciklusa alatt Sólyom László alkotmányossági vétóját a taláros testület minden esetben megalapozottnak találta és a megküldött jogszabályt részben vagy egészben megsemmisítette. 7 Erre az AB döntése miatt már nem került sor.
18 eredményeképpen szükségessé vált reformok a környező országok viszonylatában is hasonlóan radikálisak és gyorsak voltak, így a szinte minden tekintetben élenjáró Észtország is közel annyit csúszott vissza az abszolút listán a tavalyi jelentéshez képest, mint hazánk. E tekintetben tehát Magyarország megállta a helyét és együtt mozgott a régió országaival. 13. A jogi környezet hatékonysága régiós összehasonlításban Ország
2009
2008
Észtország
47
31
Szlovénia
50
53
Csehország
70
86
Lettország
76
79
Litvánia
97
73
Magyarország
99
81
Szlovákia
102
103
Bulgária
105
119
Románia
105
87
Lengyelország
114
109
Forrás: Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentése
2009-ben, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a kétharmados törvények esetében nem volt lehetőség érdemi erőlelépésre. A Fidesz-KDNP kétharmados többsége fordulatot jelenthet ebben a gyakorlatban: a jogbiztonságra nézve a következő években épp az jelenthet kockázatot, hogy az új kormány egyeztetési kényszer hiányában, formális értelemben korlátok nélkül módosíthat kétharmados törvényeket. 8 Kiemelendő ebből a szempontból, hogy a jogalkotásról szóló – még a rendszerváltás előttről visszamaradt – törvényt 2010. év végi hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Ezzel a döntéssel a jogalkotás jelenlegi rendjének elkerülhetetlen reformja kapott egy végső lökést, és tekintettel a kormánypárt(ok) kétharmados parlamenti többségére, ennek az új kódexnek a megalkotása nem is tűnik lehetetlennek. Segítség a kódex előkészítőinek, hogy 2009 végén a jogszabályalkotás technikai szabályait is egységesítette egy IRM-rendelet, amelynek eredményeképpen a jogszabályok megalkotása átláthatóbbá és egységesebbé vált. A kormány kétharmados többsége végső soron a jogbiztonság szempontjából is kétélű kard, ugyanis rendkívüli stabilitást hozhat és jelentős reformok előtt nyithatja meg az utat, ha a jelenlegi alkotmányos keretek között használják azt. Ha azonban az elmúlt húsz évben kialakított alkotmányos gyakorlat – amelyre az alkotmányossági közgondolkodás és az alkotmánybírósági működés is épült – egy jelentős alapelv elmozdításával megbomlik, úgy 8
A HVG az Eötvös Károly Intézettel közösen havi rendszerességgel vizsgálja az alkotmányosság elveinek érvényesülését. Első jelentésük megállapítja, hogy az első elfogadott, kétharmados többséget igénylő törvényeket (kisebb létszámú parlament, új kormányzati struktúra, kettős állampolgárság) az ellenzék nagy része is támogatta, így nem merült fel a kormány részéről sem az erőfölénnyel való visszaélés, sem pedig a kompromisszumkészség hiánya. A kétharmaddal az alkotmányozók célja az volt. hogy a kormány az érintett kérdésekben ne dönthessen az ellenzék nélkül. A honatyák közötti konszenzust szükségesnek tartja a szerzők által megkérdezett szakértők többsége (57,5%) is: szerintük a parlamenti választás eredménye nem adott felhatalmazást az alkotmányos alapszerkezet megváltoztatására.
19 évekbe kerülhet, amíg ismét stabilizálódhat. Figyelemmel arra, hogy a parlamenti ellenzéknek alig van lehetősége befolyásolni a törvényhozást, valószínűsíthető, hogy sokszor alkotmányossági támadást fog indítani számos kormányjavaslat ellen, ennek az eszköznek a túlhajtása azonban szintén sértheti a jogbiztonságot. A jogbiztonság szempontjából kiemelt kérdés, hogy az új kormány, ígérete szerint, a korábbi adminisztráció tagjait felelősségre vonja, az utólagos elszámoltatás lehetősége azonban jogállami keretek között igen szűkre szabott. A büntetőjogi felelősség kiterjesztésekor és az elévülés meghosszabbítása esetében ugyanis továbbra is az elkövetéskor alkalmazandó szabályokat lehet csak alkalmazni az alkotmányos büntetőjog szabályainak megfelelően, így az azonnali hatálybaléptetés is csak az elkövetkező kormányra nézve jelenthet szigorítást. A jogállamiság meggyengüléséhez vezethet az is, ha az életkora miatt már 2010-ben leköszönő legfőbb ügyész helyett a kormánypárt az új jelölt személyét annak alapján választja ki, hogy hajlandó-e a politikai érdekeit kiszolgálni. A népszavazási láz bár 2008-ban lecsengett, és úgy tűnik, egy időre háttérbe szorult, nem zárható ki, hogy a parlamenti ellenzék, különös tekintettel arra, hogy semmiféle más parlamenten belüli blokkoló erővel nem rendelkezik, ismét előveszi a népszavazást, mint a közvetlen demokrácia költséges és a parlamentet végső módon korlátozó eszközét. 9 Különösen alkalmas lehet a népszavazás a jelentős többséggel rendelkező Országgyűlés korlátozására, mivel 2009 óta az érvényes és kötelező népszavazás döntésével az Országgyűlés 3 évig nem mehet szembe.
3.1.5. Az Alkotmánybíróság Továbbra is gondot okoz, hogy a testület csak 9 főből áll, és a hiányzó két bírói helyet a politikai megegyezés hiánya miatt mindeddig nem sikerült pótolni. Vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy a tagok számának csökkenésével megfelelő arányban, nagyjából 20 százalékkal csökkent az elvégzett munka mennyisége, miközben a beérkezett indítványok száma változatlanul igen magas maradt. Tekintettel arra, hogy a működéshez az aktuális létszámtól függetlenül legalább 8 tag kell, a munka megfelelő leosztása mellett a közeljövőben a működőképesség miatt is be kell tölteni a hiányzó posztokat. Bár az alkotmánybíró jelöléséről nem a kétharmados parlamenti szavazás, hanem a frakciók egyenkénti szavazatai döntenek, figyelemmel arra, hogy a jobboldali pártok így is erőfölényben vannak, feltehető, hogy az alkotmánybírák pótlása még 2010-ben zökkenőmentesen meg fog történni. Az új tagok megválasztása pedig a kétharmados többség birtokában előre borítékolható. Más kérdés, hogy konszenzusos jelölés nélkül gyengülhet a kormánnyal szemben fontos demokratikus ellensúlyt képező testület szerepe. 14. Az Alkotmánybíróság ügyterhe
9
Indítványok
Döntések
Döntések és indítványok aránya
2005
1 136
264
23,2%
2006
1 215
412
33,9%
2007
1 511
416
27,5%
2008
1 444
549
38,0%
2009
1 452
454 31,3% Forrás: Alkotmánybírsági évkönyv 2009
Figyelemmel arra, hogy egy sikeres népszavazáshoz jelentős tömegeket kell megmozgatni, a jogintézményt csak akkor tudja fegyverként bevetni az ellenzék, ha a tömegeket érintő és érdeklő – szimbolikus vagy a választópolgárok pénztárcájukat érintő – kérdéseket tudnak felvetni.
20
Az elmúlt egy évben egy ügy kapcsán a nyilvánosság előtt is zajlott az AB munkatempójának az éles kritikája. Az egységes gazdaságtámogatási rendszer ügyében ugyanis az AB több mint egy éve nem döntött. A kormány úgy határozott, hogy csak a döntés megszületését követően tudja bevezetni az új támogatási rendszert, ami azt jelentette, hogy amennyiben az év végéig nincs döntés, abban az esetben a reform is elmarad. Tekintettel arra, hogy ez a gazdák számára hátrányt jelentett volna, a döntés meghozatalának sürgetése érdekében a gazdák tüntetést is szerveztek az AB épülete elé 2009 végén. A tüntetés ellenére a határozat nem született meg, így a támogatási reform bevezetését a mai napig az AB döntésképtelensége akadályozza. Ez az eset a jogbiztonság szempontjából jelentősen rontotta az AB megítélését. A megsemmisítések száma az előző évihez képest minimális növekedést mutatott: 24-ről 21-re csökkent a fennálló és nem teljesített jogalkotói mulasztások száma 2009-ben. Számos kérdésben, ahol eddig a kétharmados többség hiánya képezte az akadályt, várhatóan döntés születik a Fidesz kormányzása alatt (regionális közigazgatási hivatalok, választókerületek arányosítása), így az alkotmányos mulasztások területén jelentős csökkenésre számíthatunk a közeljövőben, amely a jogbiztonság szempontjából is kedvező fejlemény. 15. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályok és megállapított mulasztások száma Mulasztásos alkotmánysértés
Megsemmisített jogszabályok
Összesen
2005
14
21
35
2006
10
31
41
2007
8
29
37
2008
4
24
28
2009
3
28
31
39 133 Forrás: CompLex Jogtár
172
Összesen
A szokásos adóátrendezési csomag alkotmányosságának megítélésekor az AB a figyelem középpontjába került. 2009-ben az alkotmányossági érvek mellett a politikusok megpróbáltak a gazdasági válság miatti nemzetközi pénzügyi segélycsomagban vállalt ígéretek betartására hivatkozni az adózási szabálymódosítások terén, az AB azonban a politikai érvektől függetlenül, az alkotmányossági szempontok szerint döntött (a családi pótlék adóalapba számítását megsemmisítette, de a szuperbruttósítást nem). Hasonló sorsra jutott az ingatlanadó is, amely esetében kiemelhető, hogy az Alkotmánybíróság csak akkor semmisítette meg visszamenőleges hatállyal az ingatlanokra kivetett adót, amikor a bevallási időszak már folyamatban volt. A megsemmisítések között a törvények megsemmisítése növekedett, amely azt jelzi, hogy a jogalkotás minősége 2009-ben a jelentősebb szabályokat tartalmazó törvények esetében volt gyengébb. Ennek okaként a rohamtempós jogalkotást is figyelembe kell venni, mivel számos törvény esetében még a hatálybalépés és a végrehajtást segítő rendeletek előtt megszületett a törvény egésze. Az érdemi határozatoknak még mindig csak a negyede foglalkozik törvényekkel és központi rendeletekkel, a fennmaradó részt a népszavazási és az önkormányzati rendeletek tárgyában született határozatok teszik ki, amelyek a jogbiztonság szempontjából jóval kisebb jelentőségűek. Egyetlen csekély érdeklődésre számot tartó kérdés
21 vetődött fel, mint esélyes népszavazási téma 2009 során, mégpedig a képviselők költségtérítésének elszámoltathatóságával kapcsolatosan indított aláírásgyűjtés. Ezt a témakört azonban az Országgyűlés még a népszavazás kiírása előtt rendezte, így elébe vágott a problémának és az Alkotmánybíróság elutasító döntését a kezdeményezők is tudomásul vették. 16. A megsemmisített jogi normák száma Érintett törvények
Kormányrendelet
Miniszteri rendelet
Összesen
2005
18
0
3
21
2006
19
10
2
31
2007
19
4
6
29
2008
14
3
7
24
2009
22
3
3
28
Össz.:
92
20 21 Forrás: CompLex Jogtár
133
Bár negatív jogalkotói hatáskörében 2009-ben az Alkotmánybíróság igen aktívan lépett fel, ez nem ment a jogbiztonság rovására. Sőt, a döntések kifejezetten a jogbiztonság erősítését szolgálták, mivel kiküszöbölték a jogalkotók által elkövetett hibákat. Az egyetlen negatív folyamat az ügyteher csökkenésének megtorpanása volt az elmúlt egy évben.
22
3.2. STABILITÁS A STABILITÁS alindex értéke 2010-ben: 75 (+15) A kormány kétharmados parlamenti többségének köszönhetően a stabilitás az elmúlt évekhez képest jelentős erősödést mutat.
3.2.1. Prognózis •
A kormány stabilitása rövid távon megingathatatlan, a szűk pénzügyi és gazdaságpolitikai mozgástér, valamint a Fidesz-KDNP korábban minden társadalmi csoportnak csak jót ígérő politizálása miatt azonban közép- és hosszú távon a társadalmi támogatottsága akár jelentősen visszaeshet.
•
A kormányoldal kétharmados parlamenti többségét a gazdasági és pénzpiaci szereplők, valamint nemzetközi szervezetek részéről addig fogják az ország kockázatát csökkentő tényezőnek tekinteni, amíg az szigorú fiskális politikát folytat. Nagy nyomás nehezedik majd a kormányra annak érdekében, hogy akár a népszerűtlenséget is vállalva reformokat valósítson meg.
•
A kormány stabilitása nem teremti meg automatikusan a rendszer stabilitását. A legnagyobb kérdés ma az, hogy a Fidesz-KDNP kormányzó erőként miként tudja kezelni a rendszerellenes társadalmi elvárásokat. Kérdés például ennek kapcsán, hogy a „forradalom”-ra való permanens hivatkozás a rendszer kereteinek megszilárdítása, és nem a fellazítása irányában hat-e.
•
A honvédelmet, valamint a külső- és a belső terrorfenyegetettséget tekintve továbbra is alacsony kockázatokkal számolhatunk. A jogellenes, erőszakos cselekményeket végrehajtani kész szélsőséges szervezetek és csoportok lehetőségei várhatóan korlátozottabbak lesznek, mint az elmúlt években.
23
3.2.2. A kormány stabilitása A görög válság nyomán a kormányok stabilitását szerte Európában megrendítheti, hogy a költségvetési hiány és az államadósság radikális lefaragásának kényszerével, a pénzügyi rendszer megrendülésével, a gazdaságélénkítés lehetőségének korlátozottságával, a növekvő munkanélküliséggel, és az erősödő társadalmi elégedetlenséggel – tiltakozásokkal, sztrájkokkal – kénytelenek szembenézni. Gyengíti a kormányok stabilitását és egyben jelzi a választói elégedetlenség növekedését is, hogy egyes országokban a pártrendszerek jelentős átalakulása zajlik. 2010-ben új, a proteszthangulatot sikeresen meglovagoló pártok tűntek fel Kelet-Közép-Európa több államában, így Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában. Ugyanakkor sajátos helyzetek alakulnak ki Nyugat-Európában is, Nagy-Britanniában például koalíciós kormány alakult, amire a második világháború óta nem volt példa. A válság politikai hatásait tekintve a dél-európai, valamint a kelet-közép-európai régióban a rendszerrel szembeni belső, valamint ezen országokkal szemben megnyilvánuló külső bizalmatlanság felerősíti azokat a kockázatokat, amelyekben egyébként minden európai ország osztozik. Ez nagyobb instabilitást idézhet elő ezekben a térségekben, mint a kontinens nyugati felén. Ugyanakkor Kelet-Közép-Európa számára jelentős stabilizáló tényező, hogy a régió legnagyobb állama, Lengyelország ma gazdasági szempontból „Európa erős emberének” mondható. 2. Költségvetési hiány és államadósság az EU-tagállamokban 2009-ben
Forrás: Eurostat
24
17. A régió politikai szempontból leginstabilabb országai és a legfőbb politikai kockázatok
Ország
Ukrajna
Szlovákia
A legfőbb politikai kockázatok − Polgárháborúval fenyegetően erős a társadalom politikai és etnikai megosztottsága. − Erősödő keleti orientáció: Viktor Janukovics leállította Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásának előkészítését, és 2042-ig „bérbe adta” a fekete-tengeri vizeket az orosz hadseregnek. − Az ellenzék Ukrajna szuverenitásának feladásával vádolja a kormányt. − Kérdéses, hogy a kormány tartani tudja-e az IMF felé vállalt költségvetési hiánycélt. − Kiemelkedően erős rendszerellenesség. − − − −
A választások után instabil koalíció jöhet létre. Kérdéses, hogy tartható-e az államháztartási hiánycél. Növekvő munkanélküliség. Pozsonynak az elkövetkező 3 évben 816 millió euróval kellene segítenie Athént. Ez aránytalanul meg fogja terhelni a költségvetést és belpolitikai feszültséget gerjeszt. − Erősödő magyarellenesség, feszült viszony Magyarországgal.
Románia
− Törékeny koalíciós kormányzás. − A kormány megszorításai, az állami bérek 25 és a nyugellátmányok 15 százalékos csökkentése, továbbá – 2010 végéig – 70 ezer állami alkalmazott menesztése erős társadalmi elégedetlenséget, tiltakozást váltanak ki. − Adóemelés nehezíti a gazdaság élénkítését.
Bulgária
− 2009-ben drámaian visszaestek a külföldi tőkebefektetések, ennek a trendnek a folytatódása várható. − Bojko Boriszov kormánya eddigi intézkedései nem szorították lényegesen vissza a korrupciót. − A bolgár bankrendszer közel harmada görög bankok kezében van. − Kiemelkedően erős rendszerellenesség.
Lettország
− − − −
− − Csehország − −
Instabil kormány Kiemelkedően erős rendszerellenesség. Erősödő társadalmi tiltakozás a megszorítások ellen. Az ősszel esedékes választás közeledtével fellazulhat a szigorú fiskális politika. Növekvő államháztartási hiány. Erősödő szakszervezeti tiltakozások. Növekvő idegenellenesség. Az eddiginél ugyan nagyobb parlamenti többséggel, de kiszámíthatatlan stabilitású, hárompárti koalíció alakul.
A kormányok stabilitását kikezdő belső feszültségeken túl az uniós tagállamok integráció iránti elkötelezettsége is csökkenni látszik, mivel a kormányok egyre kevésbé tudják elfogadtatni saját polgáraikkal a bajba jutott országok megsegítésének szükségességét. Magyarországon az elmúlt 8 évben 4 kormány váltotta egymást, 2006 őszétől kezdődően pedig folyamatossá vált az instabilitás, ami végül, épp a világgazdasági válság beköszöntének idejére teljes cselekvőképtelenséghez vezetett. Ennek a feloldására 2009-ben konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal új miniszterelnököt választott az Országgyűlés. Bajnai Gordon technokrata kormánya a kedvezőtlen politikai és gazdasági környezet ellenére jóval
25 nagyobb stabilitást és cselekvőképességet volt képes felmutatni, mint elődje, a második Gyurcsány-kormány. A Bajnai-kormány stabilitását nem rendítette meg sem a természetéből fakadóan népszerűtlen válságkezelő intézkedéscsomag végrehajtása, sem az MSZP EPválasztáson elszenvedett súlyos veresége. Ennek részben oka volt a Fidesz megváltozott politizálása is: a párt ugyan élesen bírálta a Bajnai-kormány lépéseit, de korántsem fejtett ki olyan instabilizáló, a kormányzást blokkoló politikai nyomást, mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején. Nyilvánvaló volt, hogy a válságkezelés végrehajtását a Fidesz sem kívánta akadályozni. A személycseréket – rövid időre szóló megbízatása ellenére – a Bajnai-kormány sem tudta elkerülni. Öt hónap után távozott a kormányból Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszter, a helyére Juhász Gábor lépett, aki addig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti államtitkára volt. Majd ugyanennek a tárcának a vezetéséről mondott le Draskovics Tibor 2009 decemberében, őt Forgács Imre váltotta. Nem mellékes az sem, hogy a Fidesz által sokat támadott Laborc Sándor 2009 nyarán távozott a Nemzetbiztonsági Hivatal éléről. Mindez azt mutatja, hogy a rendészet és a belbiztonság irányításában a Bajnai-kormány nem tudott stabilitást és nyugalmat felmutatni. 18. Kormánytagok cseréjének száma, 1999-2010 (kormányváltásoktól eltekintve) 1999
2000
2001
2002
2
6
4
-
2003
2004
2005
2006
6 10 3 Forrás: Political Capital gyűjtés
2007
2008
2009
2010
7
8
2
-
A kormány stabilitását illetően az elmúlt évekhez képest jelentős erősödés várható, miután a Fidesz-KDNP a leadott szavazatok 52,73 százalékát szerezte meg a 2010-es országgyűlési választásokon, és ezzel, illetve 173 egyéni mandátum begyűjtésével az új kormányt adó pártszövetség kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Bár kicsivel nagyobb mértékű parlamenti többsége volt ugyan az 1994 és 1998 között kormányzó – listán egyébként az idei győztesével egészen pontosan megegyező, 52,73%-os támogatottságú – MSZP-SZDSZ-koalíciónak, fontos különbség, hogy akkor két – egymással sokszor éles konfliktusba került – önálló párt koalíciójáról, míg jelenleg egyetlen, erősen centralizált párt kétharmados többségéről van szó (hiszen a KDNP csak névleg tekinthető önálló politikai szereplőnek). Ráadásul a jelenlegi, erősen megosztott, részben önmagával elfoglalt parlamenti ellenzék egyik pártja sem képes rövid távon a Fidesz-KDNP-vel összemérhető politikai erőt felmutatni. A második Orbán-kormány közjogi és pártpolitikai szempontból tehát olyan rendkívüli stabil pozícióból indul, amilyen még egyetlen kormány számára sem adatott meg az elmúlt húsz évben.
26
3.2.3. Rendszerellenesség A Poltical Capital által februárban publikált, a szélsőjobboldal iránti társadalmi keresletet mutató mérőszám, a DEREX-index 10 szerint ma Magyarországon a társadalom több mint húsz százaléka nyitott a kirekesztő, rendszerellenes, tekintélyelvű ideológiákra és megoldásokra. Ráadásul e társadalmi réteg aránya a 2003 óta eltelt időszakban megduplázódott. Hazánk jelenleg az ötödik leginkább rendszerellenes ország Európában. 3. Országrangsor a DEREX Rendszerellenesség kategóriája alapján
10
A Jobboldali Extrémizmus Indexet (Demand for Right-Wing Extremism Index, DEREX) a Political Capital saját elméleti modell alapján a kétévente frissülő és 32 országot felölelő átfogó attitűd- és értékvizsgálat, a European Social Survey adatbázisán végzett saját számítások alapján fejlesztette ki. A kétévente frissülő, eddig négyszer publikált (2003, 2005, 2007, 2009) nyilvános, reprezentatív közvélemény-kutatási adatbázis kérdései közül 29-et használtunk fel, melyeket négy kategóriába (alindexbe) soroltunk. Ezek a következők: Előítélet és Jóléti sovinizmus; Rendszerellenesség; Jobboldali Értékorientáció; illetve Félelem, Bizalmatlanság és Pesszimizmus. A csoportosítás érdekében az alindexekből két dimenziót alkottunk: Értékítélet (Előítéletesség és Jobboldali Értékorientáció metszete), illetve Közhangulat (Rendszerellenesség és Félelem, Bizalmatlanság és Pesszimizmus metszete). Az egyes alindexek számértéke azt mutatja meg, hogy a 15 évnél idősebb válaszadók mekkora hányada esik bele az adott, több kérdés együttes használatával kialakított kategóriába. A DEREX-index azok arányát mutatja, akik a négy alindex feltételei közül legalább háromnak megfelelnek.
27
Mindezt számos más kutatás is megerősíti, valamint a 2009-es EP-választás és a 2010-es országgyűlési választások eredményei is alátámasztják. A szélsőjobboldali Jobbik Magyarországért Mozgalom ugyanis látványosan megerősödött az utóbbi időszakban, az EPválasztáson több mint 427 ezer, a parlamenti választáson pedig már több mint 855 ezer szavazatot szerzett. Az intézményekbe vetett választói bizalom 2009-ben tovább romlott. A Medián felmérése alapján egyetlen intézmény esetében sem beszélhetünk növekedésről. A kormány iránt a tavalyi évben már a megkérdezettek negyede sem érzett bizalmat. Figyelemreméltó, hogy a kormánynál nagyobb bizalomvesztést csak a Magyar Nemzeti Bank szenvedett el az előző évhez képest – vélhetően nem függetlenül a válság hatásától, illetve az intézményt ért permanens politikai támadásoktól. Az intézményekkel kapcsolatos általános bizalmatlanságot jól kifejezi, hogy az olyan nemzetközi szervezetekkel szemben is megnyilvánul, amelyek tevékenysége egyébként alig ismert az állampolgárok körében. A térség országaihoz hasonlítva Magyarországon található a második legtöbb erősen bizalmatlan válaszadó mind az Európai Parlamenttel, mind az ENSZ-szel szemben, noha ezek az intézmények aligha részei a megkérdezettek mindennapjainak. Az Európai Parlamenttel szemben csak a csehek, míg az ENSZ-szel szemben csak a bolgárok bizalmatlanabbak a magyaroknál. 4. Intézmények iránti bizalom hazánkban
28 5. Bizalmatlanság nemzetközi szervezetekkel szemben a régió országaiban
Megjegyzés: a 11-es skálán a két legnagyobb bizalmatlanságot kifejező értéket választók aránya.
Mindebből jól látható, hogy a társadalmi attitűdöket tekintve korántsem tűnik olyan erősnek a stabilitás, mint a fentiekben, amikor csak a közjogi helyzetet, illetve a pártpolitikai erőviszonyokat vettük figyelembe. A politikát alapvetően határozza meg a rendszerváltás egészében való csalódottság, a parlamentáris demokráciából és a kapitalizmusból való kiábrándultság. Az egyre nagyobb csalódottság pedig az egyre nagyobb változás iránti igényt erősítette fel a választókban, akik így nyitottá váltak a radikális változást ígérő politizálásra. Ez nem pusztán a Jobbik sikerét alapozta meg, részben a FideszKDNP elsöprő választási győzelmének is ez az oka. A legnagyobb kérdés ma az, hogy a Fidesz-KDNP kormányzó erőként miként tudja kezelni a rendszerellenes társadalmi elvárásokat. Azon túl ugyanis, hogy az új kormány „forradalomról”, „társadalmi szerződésről”, valamint a „nemzeti együttműködés rendszeréről” beszélve igyekszik egy új rendszerváltásként (pontosabban a régi rendszer megdöntéseként és egy új rendszer megalapításaként) értelmezni a kormányváltást, valójában két teljesen különböző úton indulhat el. 1) Az egyik lehetőség, hogy a kormány kiszolgálja a rendszerellenes elvárásokat, és a 2012/2013-ra ígért új alkotmánnyal egy a jelenlegitől alapjaiban eltérő politikai rendszert épít ki. 2) A másik lehetőség, hogy a rendszerváltás idején létrehozott berendezkedés megőrzése mellett igyekszik konszolidálni a társadalmat, és a rendszerellenes törekvések becsatornázása helyett inkább azok eloszlatására törekszik. Jelenleg nem világos, hogy az új kormány melyik úton kíván elindulni, de ez a döntés nem is csak a Fidesz vezetőinek szándékától függ. Meghatározó lesz az is, hogy saját választói bázisa, szellemi holdudvara, továbbá a nemzetközi környezet milyen irányba nyomja majd a második Orbán-kormányt. Mindezzel kapcsolatban óriásiak a politikai kockázatok. A legjobb forgatókönyv esetén a Fidesz képes lesz húsz év után konszolidálni a parlamentáris demokráciát és a piacgazdaságot. A legrosszabb forgatókönyv, ha a Fidesz sikertelensége
29 esetén folytatódik a társadalmi elégedetlenség erősödése, valamint a szélsőjobboldal előretörése, ami a kormányén túl a rendszer stabilitását is megrendítené.
3.2.4. Honvédelem, terrorfenyegetettség A honvédelem az egyik legnagyobb vesztese a gazdasági válságnak, így a korábbi vállalásokat is újra kellett gondolni. 2009 elején a kormány elfogadta a Nemzeti Katonai Stratégiát 11 , amelyben kifejti, hogy a Magyar Honvédség feladatai végrehajtásához szükséges képességek elérésének elengedhetetlen feltétele a védelmi kiadások tervszerű növelése. Ennek érdekében a kormány 2009-től 2013-ig 0,2 százalékponttal kívánja növelni a költségvetési támogatást, hogy az 2013-ban meghaladja a GDP 1,3 százalékát. Az eléréshez igyekszik ezt évente egyenletesen növelni. Leszögezi továbbá, hogy Magyarország változatlanul élni kíván a NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében megvalósítható fejlesztési lehetőségekkel. A kormány azt is deklarálta, hogy törekedni kíván a nemzetközi védelemgazdasági együttműködésből adódó előnyök feltárására és kihasználására is. A fenti stratégia elfogadásával a kormány elismerte a 2002-es vállalás (1,81 százalék) lehetetlenségét, és igyekezett egy elérhető célt kitűzni. A 2009. évi zárszámadás ugyan még nem történt meg, a tervezet törekszik a kitűzött cél elérésére, azaz 2008-hoz képest növekedést irányzott elő. 2010-re azonban már a 2009-esnél kevesebb ráfordítást irányoztak elő a honvédelmi kiadásokra, ami a stratégiában vállalt 1,3 százalékos GDP-arányos vállalás tekintetében is csökkenést jelent (várhatóan 1,18 %). 19. Költségvetési kiadások és a GDP honvédelemre fordított aránya, tényszámok (milliárd forint) 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 12
2010
242
261
313
312
317
296
310
320 (terv)
308 (terv)
Költségvetés kiadási főösszege
4 470
4 357
5 671
6 237
7 004
8 511
9 029
8 960 (terv)
13 533 (terv)
Arány a kiadási főösszeghez képest
5,41%
5,99%
5,52%
5,00%
4,53%
3,48%
3,43%
3,57%
2,28%
GDP összege
17 219
18 815
20 804
21 989
23 756
25 408
26 543
26 095
26 095
Arány a GDP-hez viszonyítva
1,41%
1,39%
1,50%
1,42%
1,33%
1,25%
1,17%
1,23%
1,18%
Honvédelmi kiadások
Forrás: Pénzügyminisztérium, KSH, GKI
Az anyagi nehézségek ellenére a magyar katonapolitika nemzetközi megítélése továbbra is pozitív, ami elsődlegesen a nemzetközi missziókban történő aktív szerepvállalásnak köszönhető. Miután Barack Obama 2009 decemberében bejelentette, hogy az Egyesült Államok erősíti afganisztáni jelenlétet, a magyar kormány szinte azonnal reagált és bejelentette: 200 fővel bővíti az afganisztáni kontingens létszámát. A felajánlás pozitív
11 12
http://www.honvedelem.hu/files/9/13818/nemzeti_katonai_strategia_feher_konyv.pdf Költségvetési törvény (http://www2.pm.gov.hu/)
30 nemzetközi fogadtatásban részesült, ami azért is fontos, mert az afganisztáni szerepvállalás hatalmas presztízzsel bír, különösen Magyarország NATO-tagsága tekintetében. Mindezt azonban belföldön szinte teljesen háttérbe szorították a Honvédelmi Minisztérium körül kialakult korrupciós botrányok. Ugyancsak negatívan hat a honvédelem megítélésére, hogy továbbra is függőben van a pécsi Tubesre tervezett NATO-radarállomás megépülésének kérdése, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság 2010 márciusában hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság 2009. novemberi ítéletét és új eljárásra kötelezte az építési engedélyt kiadó Honvédelmi Minisztérium Építési Hivatalát. Az LB szerint teljesíteni kell minden építési előírást és szerinte a Fővárosi Bíróság korábban több építési és környezetvédelmi jogszabállyal kapcsolatban téves döntést hozott. Az LB-döntést követően Szekeres Imre akkori honvédelmi miniszter utasította a minisztérium Építési Hivatalát, hogy a Tubes mellett más helyszíneket is vizsgáljanak meg és 90 napon belül hozzanak új határozatot a radarállomás építésének ügyében. A fentiek is hozzájárultak ahhoz, hogy az új kormány honvédelmi minisztere, Hende Csaba az Országgyűlés kijelölt bizottságai előtti meghallgatásokon, valamint sajtóinterjúkban is a minisztérium gazdálkodásának átvilágítását, a korrupció megszüntetését és – a Fidesz által több területen is előirányzottakhoz hasonlóan – a felelősök elszámoltatását jelölte meg első lépésekként. A korrupció visszaszorítása érdekében elvonják a katonáktól azokat a közbeszerzési feladatokat, amelyek nem a haza fegyveres védelmével kapcsolatosak, a szaktárca cégeinek egy része pedig átkerül az állami vagyon kezelésére kijelölt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fennhatósága alá. Hende az önkéntes tartalékos rendszer kapcsán – amit már az előző ciklusban is felduzzasztani terveztek – azon szándékának adott hangot, hogy ennek létszámát mielőbb jelentős mértékben növelni kell, mivel a Magyar Honvédségnek számtalan olyan szakmai feladata van, amelyek csak időlegesen merülnek fel. Emiatt teljesen logikus, hogy az önkéntes tartalékos erők keretében lebiztosított tartalékosokkal kerüljenek betöltésre ezek a beosztások, akkor és annyi időre, amikor ez a szükséglet felmerül. A honvédség bizonyos mértékű megerősítésének és presztízsének növelése érdekében az önkéntes tartalékos rendszer megerősítése mellett ismét napirendre kerülhet Simicskó István (KDNP) korábbi javaslata. A tervezet az 1848-as XXII. törvény által életre hívott Nemzeti Őrsereg mintájára létrehozható önkéntes tartalékosokat honvédelmi ismeretekre kiképző Nemzetőrség gondolata, melyet az előző kormánypártok elutasítottak. A missziókban való szerepvállalást a leendő tárcavezető is kiemelten kívánja kezelni, ezek közül is az afganisztáni szerepvállalást tartja a legfontosabbnak, ami azt is jelenti, hogy Magyarország fenyegetettsége az előző évekhez képest nem fog változni. 20. A fenyegetettség fokozatai (pontszám) Semleges ország, nem tagja katonai szervezetnek, háborúban nem érintett
5
Katonai szervezet tagja (NATO), háborúban nem érintett, békefenntartásban részt vesz
4
Háborúban részt vevő országnak segítséget nyújt
3
Vele határos országban háború zajlik, részt vevő országnak segítséget nyújt
2
Területén háborús cselekmények zajlanak
1
31 21. A fenyegetettség változása 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
4
4
4
3
3
4
4
4
4
4
4
A hadsereg társadalmi elfogadottságát tekintve elmondható, hogy az intézményekbe vetett általános bizalom csökkenése nem kímélte a honvédséget sem. Az elmúlt egy évben számottevően csökkent a hadseregbe vetett bizalom. Az egész térségben nálunk bíznak legkevésbé az állampolgárok a katonaságban. 22. Hadseregbe vetett bizalom a régióban (zárójelben a 2008 tavaszi felméréshez viszonyított változás) Inkább megbízik benne (%)
Inkább nem bízik meg benne (%)
Észtország
77 (-4)
16 (+6)
Románia
67 (-3)
25 (+3)
Szlovákia
67 (-3)
25 (+3)
Csehország
64 (-2)
32 (+6)
Lengyelország
64 (-2)
24 (+5)
Horvátország
46 (-11)
42 (+6)
Szlovénia
45 (-17)
49 (+18)
Litvánia
45 (-14)
31 (+12)
Lettország
44 (-12)
39 (+21)
Bulgária
40 (-2)
37 (+3)
Magyarország
37 (-6)
41 (+7)
Ország
Forrás: Standard Eurobarometer 69, 72 (2009 ősz)
A külső terrorfenyegetettség vonatkozásában lényeges, hogy Magyarország továbbra is egy olyan katonai szövetség része, amelynek egyes tagjai jelentős terrorfenyegetettséggel néznek szembe, és konfrontálódnak az iszlám terrorizmust támogató országokkal. Ezzel együtt, több tényező is csökkenti hazánk terrorfenyegetettségét: •
•
•
Magyarország kis területe, alacsony lakosságszáma, és relatíve nem túl erős nemzetközi pozíciója miatt nem számít csábító célpontnak a terroristaszervezetek számára. Egy Budapest elleni támadás nem bírna kellő szimbolikus üzenetértékkel, és valószínűleg alacsonyabb publicitással is járna, mint egy népesebb állam ellen elkövetett merénylet. Az országban gyakorlatilag nem található jelentős iszlám kisebbség, így nehezen jöhetne létre egy a terrorcselekmények elkövetésére alkalmas társadalmi csoport. A kis számú és etnikailag is igen heterogén muszlim közösségek nem nyitottak a radikális retorikára, és nem támogatják a terrorizmust sem. Az iszlám fundamentalista terrorista szervezetek nemzetközi szinten is meggyengültek az utóbbi években.
32 A közeljövőben a belső terrorfenyegetettség csökkenése várható. Az elmúlt időszakban – mindenekelőtt a Magyarok Nyilai elnevezésű szervezet ügye kapcsán – nyilvánvalóvá vált ugyan, hogy léteznek olyan csoportok, amelyek nem riadnak vissza ilyen cselekményektől, a politikai környezet változása és a hatóságok erőteljesebb fellépése azonban visszaveti a szélsőségesek aktivitását. Részben pozitív változások történtek a bírói jogalkalmazás területén is, mivel a bíróság hosszas procedúra után jogerősen betiltotta a Magyar Gárdát. Ez bizonyította, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között is fel lehet lépni a törvény erejével a szélsőséges szervezetek ellen. Ugyanakkor az elmúlt egy évben a rendőrség továbbra sem mutatkozott következetesnek a Magyar Gárda kezelését illetően: a bírósági döntést követően még erélyesen léptek fel a szervezettel szemben (nem engedélyezték a bejelentett tüntetéseket, előállították az egyenruhát viselő tagokat), később azonban már egyre inkább elbizonytalanodtak, és sok esetben nem vállalták a konfliktust a szervezet egyértelműen törvényt sértő tagjaival.
3.2.5. Közbiztonság Az elmúlt években a közbiztonság – elsősorban a vidéki, kistelepülési közbiztonság – ügye vált az egyik legfőbb politikai kampánytémává. A kriminológiai statisztikák azonban azt mutatják, hogy nem feltétlenül az egyes társadalmi csoportok biztonságérzetének romlása ad kiemelt politikai jelentőséget a közbiztonság ügyének, hanem az is előfordulhat, hogy a biztonságérzet romlását sok helyen a politikai üzenetek idézik elő. Sőt, sokszor a közvélemény nem is látszik követni ebben a kérdésben a politikát. Nemzetközi összehasonlításban hazánk nem tartozik azon országok sorába, ahol a társadalom kiemelt problémának tartja a bűnözést. 23. A bűnözés megítélése a régió országaiban Mit gondol, mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel ma Magyarország szembenéz? (a bűnözést említők aránya) Horvátország
59
Bulgária
33
Románia
23
Szlovákia
20
Észtország
19
Litvánia
19
Csehország
17
Lettország
17
Szlovénia
16
Magyarország
12
Lengyelország
10
Forrás: Standard Eurobarometer 72, 2009 ősz
33 6. Betörés miatti aggodalom a régió országaiban
Forrás: European Social Survey 2008-2009
Ettől függetlenül mind a leköszönt Bajnai-kormány, mind a hivatalba lépő második Orbánkormány kiemelt területként kezelte/kezeli a közbiztonság ügyét. A rendőrség tavalyi éves költségvetése valamivel több mint 243 milliárd forint volt, ennek 53,6 százalékát, 130,6 milliárd forintot fordítottak közlekedés-, közrend- és közterület-védelemre. Az új kormány minden bizonnyal emelni fogja ezt az összeget, hiszen kampányában 3000 új rendőr csatasorba állítását ígérte a választóknak, Orbán Viktor pedig többször kijelentette, hogy két héten belül rend lesz azokon a területeken, ahol leginkább tartani kell a bűnözéstől. Ezek az ígéretek jelentős politikai kockázatot jelentenek az új kormány számára, mivel – bár a kommunikáció a közbiztonság javulásának érzetét is elősegítheti – súlyos, a társadalom kedélyeit borzoló bűncselekmények természetesen bármikor, így két héten túl is előfordulhatnak, ami jobb esetben támadási felületet jelent majd a kormánnyal szemben, rosszabb esetben viszont hitelvesztést. Az olyan hangzatos, ám a külföldi tapasztalatok alapján sok eredménnyel nem kecsegtető büntetőjogi szigorítások, mint a „három csapás” pedig szintén csalódást kelthetnek, főként hosszú távon. 24. Nyomozások eredményességének mutatója 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
49%
51,9%
52,3%
56,7%
56,7%
58,9%
59,1%
56,2%
52,2%
49,3%
Forrás: ORFK
A könnyelmű ígéretek már csak azért is visszaüthetnek, mert bár a választók valóban nem feltétlenül tartják mindennél fontosabbnak a közbiztonság ügyét, az is kiderül a statisztikákból, hogy az új kormány komoly kihívásokkal néz szembe ezen a téren. Így bár 2009-ben csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, nőtt a személy elleni bűncselekményeké, ahogy az előző években is. Ez azt jelzi, hogy a hétköznapokban erőszakosabbá váltak a bűnelkövetők. Ugyancsak fontos, hogy a bűncselekmények területi eloszlása jelentős különbségeket mutat. Így Észak–Magyarországon – ahol egyébként a Jobbik a legsikeresebben kampányolt a „cigánybűnözés” jelszóval – jóval több garázda jellegű, erőszakos bűncselekmény történik, mint az ország más részein.
34
7. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények területi megoszlása
A rendőrségbe vetett bizalom továbbra is alacsonynak mondható. Nemzetközi összehasonlításban az látszik, hogy a térségben Magyarországnál csak Horvátországban és Bulgáriában bizalmatlanabbak az állampolgárok a rendőrökkel szemben. 25. Rendőrségbe vetett bizalom a régióban Ország
Inkább megbízik benne (%)
Inkább nem bízik meg benne (%)
Észtország
59,7
21,9
Szlovénia
41,2
37,8
Lengyelország
41,1
35,7
Csehország
37,3
42,5
Szlovákia
36,2
44,2
Lettország
35,7
44,1
Románia
34,5
49,0
Magyarország
29,8
49,2
Horvátország
29,3
48,1
Bulgária
19,7 Forrás: European Social Survey Round 4
66,5
35
3.3. SAJTÓ- ÉS SZÓLÁSSZABADSÁG A SAJTÓ- ÉS SZÓLÁSSZABADSÁG alindex értéke 2010-ben: 58 (-3) Ez az első év, amikor a kiemelt kockázatú területek körébe került a sajtószabadság alindex is.
3.3.1.Prognózis •
A kétharmados kormánytöbbségnek köszönhetően létrejöhet a sok éve napirenden lévő, több változatban előkészített új médiatörvény. Ezzel számos, évek óta fennálló visszásság kerülhet rendezésre. Megoldódhat a köztévé esetében fennálló interregnum, átláthatóbb, racionálisabb felügyeleti rendszer kerülhet kialakításra. Valószínűsíthető, hogy legkésőbb 2011-ben meglesz az új szabályozás.
•
Az előzetesen napvilágot látott, nem hivatalos elképzelések szerint a közmédia esetében jelentős centralizáció várható, ami racionalizálást is jelenthet, különösen a finanszírozás tekintetében, ám ez veszélyeket is magában hordoz, ugyanis kérdés, mennyire nő meg ezáltal – a jelenleg is érvényesülő – politikai befolyás, ami nem a kívánt irányba terelné a változásokat.
•
A sajtószabadság szempontjából meghatározó a közmédián kívüli hazai médiapiacon zajló átrendeződés. A gazdasági válság, illetve a technikai fejlődés (elsősorban az internethasználat egyre sokrétűbb terjedése) a nyomtatott lapok piacán további visszaesést hozhat elsődlegesen az online, de az elektronikus sajtótermékek javára.
•
A médiapiaci koncentráció a jövőben tovább erősödhet. Az Infocenter-csoport az eddig a portfóliójába tartozó Heti Válasz, Lánchíd Rádió, Class FM mellé az RTL Klubban is részesedést szerzett, ezzel Magyarország legnézettebb és legjövedelmezőbb televíziójában szerzett befolyást a jobboldali médiacsoport. Feltételezhető, hogy az expanziót az online piac irányában folytatja a csoport. Az ilyen és hasonló koncentrációk a hirdetési piacra is hatást gyakorolnak, ezáltal pedig közvetetten a többi sajtótermék anyagi forrásaira is befolyással bírhatnak.
•
Az online média feletti befolyásszerzés az egyre népszerűbb web2-s alkalmazásokra – elsősorban a blogok esetében – is kihatással lehetnek, ugyanis az a tartalomszolgáltató döntésén múlik, hogy egy-egy bejegyzést, internetes naplót kitüntet-e figyelmével vagy sem.
36
3.3.2. Jogi szabályozás A jogi szabályozás tekintetében évek óta változatlanul az új médiatörvény megalkotása a legégetőbb feladat. A kormány 2008 novemberében benyújtotta javaslatát, amit végül 2009 szeptemberében visszavont. A visszavonás oka, hogy a szakma – azaz az újságírószervezetek, a kereskedelmi-, a közszolgálati-, a helyi média, illetve a médiaszolgáltatók – oly mértékben támadták a koncepciót, hogy az MSZP az ötpárti megállapodás ellenére is kihátrált a javaslat mögül. A halogatás lassan tarthatatlan állapotot eredményez. Az új szabályozásra rendkívül nagy szükség van, mivel az 1996-os törvény számos tekintetben elavult, hiszen az még az analóg műsorszórás idejében keletkezett, így a vezetékes és műholdas műsorszórás, sőt az internet által továbbított műsorszolgáltatás korában ezen szabályozási keretek már nem jelentenek megfelelő iránymutatást, különösen annak figyelembevételével, hogy a digitális átállásnak 2011 végére meg kell valósulnia. Ezeken túl az intézményrendszer finanszírozása és irányítási konstrukciója is megoldatlan. Az elkészült tervezetből és a Fidesz eddigi nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy az irányítás tekintetében az egyszerűsödés felé vezetnek a törekvések (jelenleg 125 fő felügyeli a két tévét és a Magyar Rádiót). A legfrissebb sajtóinformációk szerint az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásával új média- és hírközlési felügyelő hatóság jönne létre, melynek jogköre a feltételezések szerint a frekvenciával rendelkező médiumokon túl az internetes tartalomszolgáltatásra is kiterjedne. Ez egy erős kontroll alatt álló média képét vetíti előre, mely adott esetben a sajtószabadság korlátozását is eredményezheti. Az új kormány kétharmados felhatalmazása minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremt a média újraszabályozására, mellyel feltehetően élni is fog. Ugyanakkor fontos, hogy a létrejövő koncepció bírja a szakma támogatását és a létrehozandó struktúra – mind felügyeleti, mind finanszírozási, mind technikai/technológiai szempontból – életképes koncepciót eredményezzen. A média szabályozása mellett az újságírók foglalkoztatásának kérdése is időről időre felmerülő kérdés. Az előzetes információk ellenére azonban a Fidesz deklarálta, hogy megőrzi az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) rendszerét. A felügyeleti rendszer és a szabályozás nem megfelelő volta, azaz a politikai befolyásnak aránytalanul nagy teret adó jelenlegi helyzet eredményezte a Sláger és a Danubius rádiók országos sugárzásnak megszűnése körüli botrányt 2009 őszén, mikor is az FM1 konzorcium és az Advenio Zrt. nyerte el hét évre az országos vételkörzetű frekvenciákat. A döntést – amely rendkívüli nemzetközi botrányt kavart, az Egyesült Államok Kongresszusa határozatban ítélte el a történteket – követően Majtényi László lemondott az ORTT vezetéséről. Szintén a politikai alkuk élő rendszerét sejteti a 2010. áprilisi ORTT-döntés, melynek értelmében az utolsó szabad fővárosi frekvenciát a Klubrádió nyerte el. Egyes vélemények szerint ugyanis a pályázat kiírásának „nem titkolt” célja az volt, hogy ezen a hullámhosszon sugározhasson a Magyar Katolikus Rádió, ám végül nem ő lett a nyertes. A gazdasági és egyéb szempontokat felülíró politikai hátsószándékok a frekvenciákkal kapcsolatos döntéseknél jelentősen növelik a politikai kockázatokat. Digitális átállás Magyarország uniós vállalása szerint 2011-re átáll a digitális műsorszórásra és leállítja az analóg sugárzást. Magyarországon jelenleg az ország területének 88 százalékán, 2010
37 végére pedig már 95 százalékán lesz elérhető a digitális földfelszíni vétel. Ezzel a vételi móddal előfizetési díj nélkül nézhető az M1, az M2, a Duna Tv, a Duna II Autonómia, az RTL Klub, a TV2, a Euronews, valamint előfizetési díj ellenében az ATV és a Hír Tv. Utóbbi három adó, továbbá az M2, a Duna Tv, a Duna II Autonómia korábban csak műholdas vagy kábeles vételi móddal volt elérhető. Az ingyenes csatornák sem lesznek azonban elérhetőek dekóder nélkül. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) jelentése szerint a háztartások 62 százaléka kábelen vagy internetes hálózaton keresztül nézi a televíziót, míg a többiek például földfelszíni adást néznek, vagy műholdon keresztül érik el a műsorokat. 2009 második félévében a háztartások 26 százaléka már digitalizált volt, míg 53 százalékuk analóg kábelen nézte a televíziót, 20 százalékuk pedig földfelszíni adást fogott. A háztartások egy százaléka nem tévézik. Még 2009 végén az NHH elégedetlenségének adott hangot, nem találta megfelelőnek az átállás tempóját és körülményeit, ezért 40 millió forintra bírságolta a tevékenységre 12 éves koncessziós jogot elnyert Antenna Hungáriát (AH). Két ponton kritizálta leginkább az AH-t: a Magyar Televízió csak az igénybe vett nettó sávszélesség után kíván műsorterjesztési díjat fizetni, míg az AH a műsorszóráshoz szükséges bruttó sávszélesség után számláz. Ha a köztévé szerződéskötés utáni akcióját sikerre vinné, a többi televíziós társaság is ugyanezzel az igénnyel állhatna elő, ami 120 millió euróval apaszthatná az AH bevételi tervét. Az NHH másik fő kifogása, hogy elmaradt a szerződés a Magyar Rádióval 13 . 8. A digitális átállás Európában
Forrás: HVG, DigiTag
13
Erről ld. bővebben: http://hvg.hu/hvgfriss/2009.46/200946_DIGITALIS_ATALLAS_DoCCENoKKEL_Kenyszervetel
38
3.3.3. Közszolgálati médiumok A közszolgálati médiumok esetében komoly problémát jelent a vezetés megoldatlansága, vagyis az elnöki poszt betöltetlensége. A Magyar Televízió elnökét 2007 vége óta nem sikerült megválasztani, féltucatnyi próbálkozás után sem. 2010 februárjában került kiírásra a legutóbbi pályázat, az aspiránsoknak 2010. szeptember elejéig kell benyújtaniuk pályázatukat, a kuratórium pedig szeptember 10-én hozza meg döntését. Az új Országgyűlés felállásával a kuratórium összetétele is változik, így várhatóan véget ér az interregnum időszaka. 2010 júliusában a Magyar Rádió elnökének mandátuma is lejár. A pályázati dokumentációt hatan vásárolták meg, köztük a jelenlegi elnök, Such György. A pályázat benyújtási határideje június 30., a pályázatokról július 22-ig születik döntés. Az új elnök 2010. augusztus 1-jétől négy évre töltheti be a posztot. Az interregnumok és egyéb, a közszolgálati médiát érintő nem megfelelő szabályozásból következő egyéb anomáliák végét is jelentheti a most megválasztott Országgyűlés. A megoldatlan szabályozási kérdések mellett a közszolgálati média várhatóan jelentős átalakulás elé néz. Egyelőre nem ismert az új kormány hivatalos álláspontja és tervezete a közszolgálati média átalakításáról, de az már tudható, hogy a médiatörvény átalakítása szerepel azon kétharmados törvények között, melyekhez hozzá kívánnak nyúlni. A sajtóban eddig megjelent információk szerint jelentős centralizáció várható a közszolgálati média esetében. A 2010 elején napvilágot látott feltételezett koncepció szerint az összes közmédium (a két közszolgálatai televízió és a Magyar Rádió) egy szervezeti egységet képezne, a Magyar Távirati Iroda pedig megszűnne. Ezen megjelent információkat a Fidesz politikusai azonnal cáfolták 14 , ám az ORTT a párt által delegált tagja, Szalai Annamária április végén már árnyaltabban nyilatkozott. Szerinte „mindenki érdeke, hogy egyszerűbb és átláthatóbb irányítási-felügyeleti mechanizmusa legyen a közmédiumoknak”, az intézményi struktúra átalakításáról pedig azt mondta, hogy a teljes konszenzus lenne kívánatos 15 . Szakértők is sürgetik a változásokat, a szabályozások újragondolását. Legutóbb Polyák Gábor médiakutató – akit 2010 februárjában Sólyom László köztársasági elnök és Bajnai Gordon miniszterelnök együttesen jelöltek az ORTT élére – nyilatkozott a témában 16 . Szerinte a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az ORTT összevonása logikus lépés lenne, mivel a távközlés és a média szabályozása szorosan összekapcsolódik, ugyanakkor az egyszemélyi vezetésben, döntéshozatalban veszélyeket lát. Az intézményi változások mellett, illetve azokon túl a szemléletváltást tartja elsődlegesnek, hogy ne a politikai alkuk döntsenek az egyes testületekben. A közszolgálati média összevonását logikus lépésként értékelné, azzal azonban számolni kell, hogy a centralizáció növeli a kiszolgáltatottságot és a függést a mindenkori politikai hatalomtól. A struktúra centralizálása (racionalizálása) mellett a közszolgálati média finanszírozása is megoldásra vár – több szempontból is. Egyrészt a pazarló gazdálkodás megszüntetése a cél, másrészről a politikától (kormányzattól) való anyagi függőség csökkentése. A két tévé, a rádió és az MTI 2010-ben negyvenhétmilliárd forintot kap az államtól. A költségvetésben lévő előirányzatok szerint ebből az összegből a fenntartási költségek fedezésére az MTV 7,8 14
http://www.vg.hu/kozelet/politika/szijjarto-hulyeseg-a-kozszolgalati-media-osszevonasa-301810 http://www.dunatv.hu/itthon/szalai_annamaria_kozmedia_szabalyozasarol.html 16 http://www.fn.hu/belfold/20100503/elmenekulhetnek_kereskedelmi_tevek/ 15
39 milliárd, a rádió 6,1 milliárd, a Duna Televízió kétmilliárd, az MTI 2,6 milliárd forinttal részesedik. Kérdés, hogy az összevonás ezen miként változtatna, olcsóbbá tenné-e a finanszírozást. Az összevonás további kérdéseket is felvet: mi lesz a megüresedő ingatlanokkal, hol kerül elhelyezésre a régi-új szervezet. A jelenlegi óbudai MTV-székház bérleti szerződése is feltehetően újragondolásra kerül. Balsai István, a Fidesz jogi igazgatója még 2009 decemberében tett feljelentést ismeretlen tettes ellen hűtlen vagy hanyag kezelés ügyében, ugyanis álláspontja szerint közpénz hűtlen vagy hanyag kezelése valósulhatott meg az építtetés és a visszabérlés konstrukciójának kialakításakor. A konkrét ügyeken túl azonban általánosságban elmondható, hogy a köztelevízió pazarló gazdálkodásának oka az is, hogy sok esetben politikai „kifizetőhelyként” működik, a racionálisabb működésmódhoz pedig ezen a gyakorlaton is változtatni kellene. A régió országaiban is jelentős gondot jelent a közszolgálati média finanszírozásának megoldása, illetve a politikai befolyás csökkentése. Jellemző, hogy a közszolgálati média finanszírozása erősen függ a politikai viszonyoktól, de például Csehországban már csak közvetett politikai befolyásról beszélhetünk, ugyanis az előfizetési díjak adják a bevétel nagy részét, így a 3,6 millió háztartás és cég által fizetett tévédíj lehetővé teszi, hogy a köztévé ne függjön az állami költségvetéstől. A szlovák televízió és közrádió esetében szintén az előfizetői díjak a meghatározók, amelyet háztartásonként fizetnek, s ezt egészíti ki a parlament, hogy átvállalja ezzel az előfizetői díj alól mentesítettek terheit. Magyarországon is hasonló elmozdulásra lenne szükség, hogy ne a politikai érdekek és/vagy alkuk határozzák meg a közmédia működését.
3.3.4. A médiafogyasztási szokások változása A nyomtatott sajtó térvesztése 2009-ben is folytatódott, ami nagyobb részben az online és az elektronikus média térnyerésével magyarázható, részben pedig a gazdasági válság hatásaival, azaz a kereslet csökkenésével, melyhez a kínálati oldal is alkalmazkodott. A terjesztett példányszámokat nézve azt láthatjuk, hogy 2008 és 2009 – azaz a válság évei – jelentős csökkenést hoztak a hagyományos sajtótermékek esetében, amely tovább folytatódott 2010 első negyedévében. A bulvárlapnak számító Blikk 2009-ben is tartotta 200 ezer feletti példányszámát és változatlanul több került belőle terjesztésre (207 274), mint az összes többi lapból (175 254), ám 2007-hez képest így is 12 százalékos csökkenést mutat, s az ez évi első negyedéves adatok további esést jeleznek. A legnagyobb példányszámban terjesztett politikai napilap, a Népszabadság is 100 ezer alatt marad. 26. Napilapok terjesztési példányszámai Az újság neve
Napi terjesztett példányszám (2007)
Napi terjesztett példányszám (2008)
Napi terjesztett példányszám (2009)
Napi terjesztett példányszám (2010. I. negyedév)
Blikk
235 648
217 861
207 274
188 798
Népszabadság
120 138
105 039
92 025
81 289
Magyar Nemzet
63 132
55 718
51 980
49 296
Népszava
23 918
22 193
19 768
18 598
Világgazdaság
13 121
12 684 Forrás: MATESZ
11 481
10 475
40 9. A „broadsheet” sajtó fogyasztása
Forrás: MATESZ, Political Capital számítások
A lapok példányszámának visszaesésével párhuzamosan a nyomtatott politikai média befolyása is visszaesett, ezt jelzi az az érték, amelyet a „broadsheet”, azaz a legolvasottabb politikai lapok példányszáma és a választókorú lakosság hányadosából kapunk 17 . Igaz, a 2008-as 2,43-os érték 2009-re minimális változást mutat csak, ugyanis 2,18-ra csökkent csupán, de a 2002 óta tartó trend töretlen. Várhatóan ez az irány folytatódni fog és tovább csökken a politikai napilapok befolyása, mellyel párhuzamosan pedig felértékelődik az elektronikus és különösen az online média a jövőben. A nyomtatott sajtó visszaszorulásában az online híroldalak térnyerésén túl a web2-es alkalmazások is szerepet kapnak. A blogok, twitterek, videómegosztók, közösségi oldalak egyre népszerűbbé válása is hatással van a sajtópiac átalakulására és egyértelműen az online média irányába tolja a hangsúlyt. Ezt támasztja alá az internetpenetráció – azaz a rendszeresen (legalább havonta) internetező 15-69 éves korosztály arányának – folyamatos növekedése is. A gyakori (legalább hetente) internetezők aránya 2009 második félévében 5 százalékponttal 52 százalékra növekedett az első félév 47 százalékához képest – áll az NRC gyorsjelentésében. 18 Az internet penetrációs szintjénél azonban ténylegesen többen próbálták már ki az internetet, a 2009 második féléves adatok szerint a lakosság közel kétharmada. A magyarországi lefedettség növekedése bár még messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, a régió országai közül csupán Észtország és Szlovénia előzi meg hazánkat.
17
A számítás során a Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Népszava és a Világgazdaság terjesztési adatait használtuk, illetve a 2009-es európai parlamenti választások során névjegyzékbe vettek számát vettük figyelembe. 18 http://www.nrc.hu/hirek/2010/03/16/az_nrc_2_feleves_gyorsjelentese
41
10. A háztartások szélessávú internet-lefedettsége, 2009
Forrás: Eurostat
3.3.5. A magyar médiapiac nemzetközi megítélése Jelentős mértékű változás nem történt a nemzetközi szervezetek a magyar sajtó szabadságára vonatkozó megítélésében, egy enyhe negatív elmozdulás azonban megfigyelhető. Ennek oka feltehetően a nem megfelelő szabályozási rendszerben keresendő. A nonprofit szervezetként működő Freedom House rangsora szerint Magyarország változatlanul a szabad sajtóval rendelkező országok között foglal helyet. Ám hazánk pontszáma romlott 2008-hoz képest: 21-ről 23-ra nőtt (a kevesebb pont jelöli a szabadabb sajtót), ezzel a 40. helyen osztozik Dominikával és Franciaországgal. A régió országait szemlélve enyhe visszaesés látható Lettország és Litvánia esetében, Észtország, Magyarország és Horvátország tekintetében pedig ennél is kisebb a negatív irányú változás. Magyarországot a régióban továbbra is csak Észtország, Csehország és Litvánia előzi meg. A jelentésben olvasható, hogy a pontszám növekedésében a rádiós frekvenciák (Sláger, Danubius) odaítélése és regisztrációja körüli problémák játszottak közre.
42 A térség országai közül Magyarország megelőzte Szlovákiát (43.), Lengyelországot (49.), Szlovéniát (53.), valamint Lettországot (56.) és Horvátországot (80.), ahol már csak „részben szabad” a sajtó. E kategória a 70. helyezésnél, a 32 pontos értékelésnél indul és ugyanebbe a körbe tartozik Bulgária, Szerbia és Románia is. 27. A Freedom House sajtószabadság-indexe és rangsora a térségi államokban, 2010 1
Észtország
17
Szabad
2
Cseh Köztársaság
18
Szabad
3
Litvánia
21
Szabad
4
Magyarország
23
Szabad
5
Szlovákia
23
Szabad
6
Lengyelország
24
Szabad
7
Szlovénia
25
Szabad
8
Lettország
26
Szabad
9
Bulgária
34
Részlegesen szabad
10
Szerbia
35
Részlegesen szabad
11
Montenegró
37
Részlegesen szabad
12
Horvátország
40
Részlegesen szabad
13
Románia
43 Forrás: Freedom House
Részlegesen szabad
A Reporters San Frontieres nemzetközi szervezet 2009-es sajtószabadság-rangsorának adati szerint Magyarország 5,5-es mutatója változatlan 2008-hoz képest, ez az érték azonban egy évvel később a 23. helyett már csak a 25. helyezéshez volt elegendő. Magyarországot a régió államai közül megelőzi Észtország (6.), Litvánia (10.), Lettország (23.) és Csehország (24.). 28. Az RSF sajtószabadság-indexe Magyarországon Értékelés (hibapontok)
Helyezés a világ országai között
2003
3,33
21.
2004
6,00
28.
2005
2,00
12.
2006
3,00
10.
2007
4,50
17.
2008
5,50
23.
2009
5,50 25. Reporters Sans Frontières, Annual Report 2009
Az EU-tagállamok közül Szlovákia besorolása romlott a legjelentősebb mértékben: 37 helyet esett vissza 2008-hoz képest, ennek oka, hogy a kormány beavatkozott a média működésébe, és hogy a 2008-ban elfogadott sajtótörvény megadja az automatikus válaszadás jogát, akadályozva ezzel a szerkesztőségek munkáját. Az EU országai közül Bulgária (68.) végzett a legrosszabb helyen, 2008-hoz képest 9 helyet esett vissza.
43
29. Az RSF sajtószabadság-indexe az EU-27-ek körében Helyezés a világ országai között
Tagállamok
Pontérték
1.
Dánia
0,00
-
Finnország
0,00
-
Írország
0,00
-
Svédország
0,00
6.
Észtország
0,50
7.
Hollandia
1,00
10.
Litvánia
2,25
11.
Belgium
2,50
Málta
2,50
Ausztria
3,00
Lettország
3,00
18.
Németország
3,50
20.
Luxemburg
4,00
Nagy Britannia
4,00
24.
Cseh Köztársaság
5,00
25.
Magyarország
5,50
30.
Portugália
8,00
35.
Görögország
9,00
37.
Lengyelország
9,50
Szlovénia
9,50
43.
Franciaország
10,67
44. -
Szlovákia
11,00
Spanyolország
11,00
49.
Olaszország
12,14
50.
Románia
12,50
51.
Ciprus (Északi terület)
14,00
13. -
-
-
68.
Bulgária Reporters Sans Frontières, Annual Report 2009
15,61
Magyarország esetében a sajtóba vetett bizalom is követi az említett trendet, azaz minimális (hibahatáron belüli) negatív elmozdulást mutat. Továbbra is kedvezőtlen tendencia, hogy a magyar sajtóba vetett bizalom 2009-ben is lényegesen elmarad a térség más országaiban regisztrált bizalmi indexhez képest, valamint az uniós átlaghoz viszonyítva is.
44 30. A sajtó iránti bizalom 2009 őszén A sajtó iránti bizalom 2009 őszén (változás 2008 tavaszához képest) Inkább bízik Bulgária
Inkább nem bízik
Nem tudja, nem válaszol
44 (0)
44 (+1)
12 (-1)
58 (+2)
41 (-1)
1 (-1)
Lengyelország
42 (0)
47 (-1)
11 (+1)
Magyarország
26 (-1)
68 (+5)
6 (-4)
Románia
47 (-16)
44 (+13)
9 (+3)
Szlovákia
55 (-1)
44 (+2)
1 (-1)
EU27
42 (-2)
52 (+2)
6 (0)
Csehország
Forrás: Standard Eurobarometer 72, 2009. ősz
45
3.4. KORRUPCIÓ A KORRUPCIÓ alindex értéke 2010-ben: 58 (+2) Magyarország továbbra is a közepesen korrupt országok körébe tartozik, a régión belüli relatív pozíciónk azonban minimálisan javult az előző évhez képest.
3.4.1. Prognózis •
Az egyre inkább elharapódzó korrupciónak jelentős szerepe van Magyarország negatív nemzetközi megítélésének erősödésében, illetve a politika-ellenes attitűdök térnyerésében. A korrupció nem egyik vagy másik politikai erőhöz kötődik, és nem is kizárólag csak a politikai szférában van jelen, visszaszorítására rendszerszintű változtatások szükségesek.
•
A kormányváltással lezajló politikai elitcsere a közigazgatásban is végbemegy majd, a vadonatúj kormányszerkezet átmeneti diszfunkcionalitásai pedig komoly korrupciós kockázatot jelentenek. Az új adminisztráció körüli üzleti érdekeltségek egy része is „benyújthatja a számlát”. Nem kizárt, hogy a megindított elszámoltatási „lavina” a kormányoldalon is maga alá temet bizonyos szereplőket, ahogy az például Bulgáriában is történt.
•
A kormányprogram egyik legsarkalatosabb pontja az elszámoltatás, illetve a korrupció letörése, néhány nagy port kavart, felderítésre váró ügy megnevezésén túl – amelyek egyébként minden valószínűség szerint csak a jéghegy csúcsát jelentik – nem sok konkrétumot tartalmaz ezen a téren sem. A korrupció melegágyának tartott párt- és kampányfinanszírozás reformjától a párt továbbra is elzárkózni látszik, bár mivel a választási szabályozás átalakítása már biztosan megtörténik, a finanszírozás módosítása sem lesz megkerülhető.
•
A kormányprogram és a vezető kormánypárti politikusok nyilatkozatai alapján arra következtethetünk, hogy nincsenek kidolgozott antikorrupciós intézkedéstervezetek a tarsolyban. Az elszámoltatás során bizonyosan lesznek a Zuschlag-perhez hasonló, önmagukon túlmutató, szimbolikus ügyek, sőt minden bizonnyal a leleplezett visszaélések száma látványosan növekedni fog, ám az egyelőre nem látszik, hogy az új kormány hogyan kívánná a korrupció újratermelődését megakadályozni.
46
3.4.2. Korrupció az államigazgatásban és a politikában A politikai korrupció strukturális, társadalmi normákban gyökerező jelenség (lásd a lenti ábrát a korrupció toleranciájáról), mely a nyilvánosságban kialakult hamis látszattal ellenkezően nem kizárólag a politikai osztály magatartására vezethető vissza. 11. A korrupcióval szembeni tolerancia a különböző országokban
Aggregált index: Tárki Institute, World Value Survey, European Social Survey
A korrupciót, a téma vizsgálatával foglalkozó intézetek a hivatali vagy egyéb szervezeti pozícióval való, magánérdekből történő visszaélésként határozzák meg. A Transparency International (TI) 2009-es Korrupció Észlelési Indexe (TI CPI) 19 Magyarországon a 2008-as 5,1-es szinten maradt (a nullától tízig terjedő skálán az alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékű korrupciót jelez.). A CPI 2008-ban és 2009-ben is 180 országban mérte a közszférában észlelhető korrupciót. Az 5,1-es értékkel hazánk továbbra is a közepesen korrupt országok körébe tartozik, a régión belüli relatív pozíciónk azonban minimálisan javult 2008-hoz képest.
19
„A CPI-t különböző felmérések összesítésével készítik évente a TI berlini titkárságán. A CPI tehát a »felmérések felmérése«, amely azt vizsgálja, hogy a nemzetközi és a helyi elemzők és üzletemberek milyen súlyosnak látják a korrupció problémáját a CPI-ban szereplő országokban. Az összetett index 13-féle szempont alapján, nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat. (Forrás: Transparency International)”
47 12. A Korrupció Észlelési Index változása a közép-kelet-európai régióban (2001-2009)
Míg Magyarország 2007-ről 2008-ra a 39. helyről a 47. helyre esett vissza (ráadásul ötödmagunkkal holtversenyben), addig 2009-re szerény előrelépés történt: a 46. helyen Bahreinnel és a Zöld-foki Köztársasággal osztozunk. A 2008-as rangsorhoz képest Brunei és Costa Rica ugrott elénk néhány tizedponttal, magunk mögé utasítottuk viszont Csehországot, Bhutánt, Jordániát és Malajziát. Ha csak az európai államokat hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy a csehek megelőzésével a 21. helyre léptünk előre. Az előttünk járó országok között 13 régi EUtagállam mellett 3 unión kívüli országot (Svájc, Izland, Norvégia) és négy velünk együtt csatlakozottat találunk: Ciprust, Észtországot, Szlovéniát és Máltát. A visegrádi négyek között tehát Magyarország vezet (Szlovákia előtt jelentősen, Lengyel- és Csehország előtt épphogy), de mögöttünk van két régi tagállam, Olaszország és Görögország is. Az EU-15-ök 7,34 pontos átlagához képest (amelyben az olaszok és a görögök is benne vannak) továbbra is jelentős a lemaradásunk, a 2004-ben vagy később csatlakozott 12 ország 5,125-es átlagát pedig minimálisan, 0,025-del múljuk alul. A CPI 2009-es, Magyarország számára viszonylag kedvező átrendeződése azonban nem annyira a hazai-, hanem inkább más országokban zajló folyamatok eredménye. Ezt bizonyítja, hogy valójában nem mi előztük meg a cseheket, hanem ők gyengültek mögénk, a lengyelek pedig évről évre egyre jobban teljesítenek, és ha nálunk nem lesz érdemi változás, a 2010-es indexük bizonyosan kedvezőbb lesz a magyarnál.
48
13. Európa korrupciós térképe (a 2009-es Korrupciós Észlelési Index alapján)
Forrás: Transparency International
31. A Korrupció Észlelési Index alakulása Magyarországon, 2000-2009 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Magyarország pontszáma
5,2
5,3
4,9
4,8
4,8
5,0
5,2
5,3
5,1
5,1
Helyezés
32
31
33
40
42
40
41
39
47
46
Vizsgált országok száma
90
99
102
133
146
159
163
184
180
180
Forrás: Transparency International
49 A TI megállapítása szerint továbbra is a hazai párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a korrupció melegágya. 2009 októberében a TI és a Freedom House (FH) saját, a kampányfinanszírozás reformját szolgáló törvényjavaslatot mutatott be, és juttatott el a parlamenti pártokhoz. A kezdeményezők célja az volt, hogy megszüntessék a hatályos törvény által megszabott, képviselőjelöltenként költhető egymilliós limit és a tényleges költések közötti – gyakran 10szeres – különbséget. A törvényjavaslat szerint a jogi- és a magánszemélyek továbbra is támogathatnák a jelölteket és a pártokat, a támogatás lehetőségét azonban a javaslat korlátozná. Ennek érdekében bevezetnék a kampányszámla intézményét, amelyet az Állami Számvevőszék ellenőrizne. A javaslat továbbá rövidebb és korlátozottabb kampányidőszakot írna elő, a maximálisan elkölthető összeget pedig a jelenlegi ötszörösére emelné. A tervezet megszüntetné annak lehetőségét, hogy az állam, illetve az önkormányzatok közpénzből választási kampányt folytassanak. Bár a kezdeményezést az MSZP magáévá tette, a Fidesz alternatív, nem kompromisszumos kitételeket tartalmazó (mint a televíziós hirdetések tiltása) javaslattal állt elő, így a kampányfinanszírozás reformja ismét elmaradt. A TI és az FH az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel kiegészülve ezután közösen hozták létre a www.kepmutatas.hu honlapot azzal a céllal, hogy széles körben nyilvánvalóvá tegyék, a jelenlegi törvényi szabályozás nem szolgálja a pártok pénzügyeinek átláthatóságát, tehát korrupciót generál. Az oldalon – egyebek mellett – a pártok 2010-es választásikampánykiadásait követték nyomon. A kampánymonitor szerint a Fidesz és az MSZP lépték túl a törvényben engedélyezett 386 millió forintot: a civil szervezetek becslései alapján a Fidesz 1,289 milliárd, a szocialisták 1,159 milliárd forintot költöttek. A kétharmados többség birtokában a Fidesznek lehetősége volna a kampányfinanszírozás reformját véghezvinni. Az első törvényjavaslatok között nem kapott helyet a téma, annak viszont látszanak a jelei, hogy a Fidesz hozzá kíván nyúlni a rendszerváltás utáni magyar politika számos adósságához, mivel tisztában vannak vele, hogy kormányciklusuk során nem mutogathatnak az ellenzékre, mint a kétharmados törvények reformjának gátjára. Az alkotmányos mulasztások felszámolása irányába már megtették az első lépéseket, a választási rendszer is bizonyosan átalakul, ezek mellett nem lesz megkerülhető a párt- és kampányfinanszírozás átalakítása sem. Nagyon szigorú, az összes kiskaput bezáró, átfogó reformnak ugyanakkor alacsony az esélye. Az eddig benyújtott törvényjavaslatok között pedig máris találni olyat, amelynek transzparencia tekintetében nem szerencsés az üzenete. A központi államigazgatási szervekről és a kormány tagjainak jogállásáról szóló T/17. számú törvényjavaslat szerint kevesebb állami vezetőnek kell majd nyilvános vagyonnyilatkozatot tennie, közülük is a legfeltűnőbb, hogy a közigazgatási és a helyettes államtitkárok is ebbe a körbe esnek majd, és csak zárt vagyonnyilatkozat kitöltésére lesznek kötelezhetők.
50
3.4.3. Korrupció a magángazdaságban A PricewaterhouseCoopers (PwC) „Globális Gazdasági Bűnözés” nevű 2009-es felmérése 20 szerint minden harmadik céget ér számszerűsíthető veszteség gazdasági bűncselekmény miatt. A romló tendenciáért nagyban felelős a gazdasági világválság (a válaszadók 62%-a számolt be pénzügyi teljesítményének elmúlt egy évi romlásáról), ami termékeny talajt biztosított a vállalati korrupció számára is. Magyarországon ugyanis 2009-re már nem a lopás és hűtlen kezelés a vélt leggyakoribb bűnelkövetési fajta (két év alatt 63%-ról 48%-ra esett vissza), a helyét átvette a vesztegetés és a korrupció (17%-ról 81%-ra nőtt), ami megelőzi mind a kelet-közép-európai 44%-os, mind pedig a globális 27%-os átlagot. A PwC szerint a problémát elsősorban a nem megfelelő vállalati kultúra okozza, illetve az, hogy a cégek 43 százaléka nem végzett csalási kockázatfelmérést. Jellemző, hogy az elkövetők többsége azzal magyarázza tettét, hogy mások is ezt teszik, éppen ezért nincs ebben semmi kivetnivaló (lásd. a 3.4.5. A korrupció percepciója c. részt). A GKI Gazdaságkutató Zrt. közbeszerzési korrupciót mérő, 120 mélyinterjúra alapozott tanulmánya 21 pedig azt állapította meg, hogy „az ajánlattevők körének korlátozása” a leggyakoribb módja a végeredmény befolyásolásának (36%-os említettség), és csak ezt követi a „nyomásgyakorlás egy ajánlattevő sikeréért (23%)”, illetve a „vesztegetés magas ár elfogadásáért (19%)”.
3.4.4. Korrupció a nyilvánosságban Korrupciós ügyek 2009-ben is csak ritkán végződtek felelősségre vonással, azok is jellemzően a kisebb károkozással járó esetek voltak (lásd. Zuschlag-ügy), 2010-ben azonban már egyre több ügyben indult eljárás, közülük is a leglátványosabb a BKV körüli botránysorozat volt. A TI szerint mindennek ellenére továbbra is erősen elterjedt az a feltételezés, hogy a korrupt magatartás vagy üzletvitel nem kockázatos Magyarországon, és ezt megerősíti a PwC (a 3.4.3. pontban említett) felmérése is. A mindössze 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan kezelésével vádolt Zuschlag János vált a korrupció szimbólumává; a bíróság szigorú ítéletére erőteljes „politikai igény” mutatkozott. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2010 márciusában meghozott ítélete szerint Zuschlag bűnös folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében részben társtettesként, részben felbujtóként; csalás bűntettében bűnsegédként; az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében, valamint bűnpártolás és magánokirat-hamisítás vétségében felbujtóként; továbbá magánokirat-hamisítás vétségében bűnsegédként. A bíróság ezért halmazati büntetésül nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. További nyolc vádlottat ítéltek 1,5-5,5 év letöltendő-, hármat felfüggesztett börtönbüntetésre, négyen pénzbüntetést kaptak, egy embert pedig felmentettek. Az ítélet indoklása szerint a vádban szereplő kilenc szervezet pályázatokon elnyert pénzeit nagyobbrészt a baloldali ifjúsági szervezet működtetésére fordították. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádban szereplő egyesületek nem működtek, kizárólag azért hozták létre azokat, hogy pályázatok révén pénzhez jussanak. 20
A PwC által készített „Globális Gazdasági Bűnözés” felmérés kétévente vizsgálja a gazdasági bűnözés természetét és hatásait. A PwC szakértői 54 ország több mint 3000 vállalatának – köztük 53 magyarországi piacvezető cég – felsővezetőit interjúvolták meg. Forrás: http://www.pwc.com/en_HU/hu/publications/assets/PwC-GECS-2009-HU-final.pdf 21 http://www.gki.hu/hu/individual/kozbeszerzesikorrupcio.html
51
Jóval nagyobb összegek és szerteágazóbb érdekek húzódnak meg a BKV körüli korrupciós ügyek mögött. 2009-ben a Kocsis István BKV-vezér MVM-es múltját firtató politikai támadásokra adott ellencsapásként kezdtek kiszivárogni a közlekedési vállalat korábbi vezetése idején kifizetett végkielégítésekről, illetve szükségtelen és indokolatlan szerződések megkötéséről szóló hírek. A dagadó botrány egyre magasabb beosztású vállalatvezetőket, végül Mesterházy Ernőt, a Fővárosi Önkormányzat és személyesen Demszky Gábor főpolgármester fő bizalmasaként számon tartott tanácsadóját és Hagyó Miklós korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettest is elérték. Jelenleg mindketten előzetes letartóztatásban vannak (Hagyót az új parlament megalakulásáig, 2010. május 14-éig védte mentelmi joga, letartóztatására még aznap, néhány perccel a képviselői eskütétel után sor került). A volt főpolgármester-helyettes nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés miatt indult nyomozás: a rendőrség szerint Hagyó közvetlenül vagy közvetítő útján utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek. Már 22 gyanúsítottja van az erzsébetvárosi ingatlanbotránynak is. 2009. február 10-e óta ül előzetes letartóztatásban Hunvald György, a VII. kerület volt polgármestere, akit többrendbeli csalással gyanúsítanak kerületi tulajdonú ingatlanok értékesítése, bérbeadása, valamint önkormányzati megbízási szerződések miatt. A Hunvald-ügy már 2008-ban arra mutatott rá, hogy a korrupció nem feltétlenül a központi állami intézményeknél, hanem az önkormányzati szférában is megjelenhet, ahol romboló hatása arányaiban még jelentősebb is lehet. Ezt erősíti a májusban nyilvánosságra került 2007-ben készült videofelvétel is, amely szerint Wieszt János, XI. kerületi szocialista frakcióvezető kétmillió forintos kenőpénzt fogadott el egy önkormányzati ingatlan értékesítéséért cserébe. A rendőrség hűtlen kezelés miatt nyomoz az ún. Sukoró-ügyben. 2008-ban az állam egy a Velencei-tó partján lévő telket bocsátott külföldi vállalkozók részére, akik kaszinóvárost terveztek oda – mindössze egy albertirsai és egy pilisi gyümölcsösért cserébe. A gyanú szerint az előnytelen üzleten legalább 700 millió forintnyi földet veszíthetett az állam. Az Állami Számvevőszék a telekcserét szabálytalannak minősítette, az MNV vezérét pedig elbocsátották. 2009 elején még a Gyurcsány-kormány azzal is támogatta az építkezést, hogy kiemelt beruházásnak minősítette. A BKV-ügyhöz hasonlóan ebben az ügyben is elszámoltatást ígért a Fidesz. 2009 novemberében 9 ország budapesti nagykövete (USA, Belgium, Franciaország, Hollandia, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia és Svájc) közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a magyarországi befektetői klímát negatívan befolyásoló veszélyekre. A nagykövetek amiatt fejezték ki aggodalmukat, hogy több alkalommal sem volt transzparens a döntések meghozatala a közszolgáltatások, a műsorszolgáltatások és az országos közlekedési infrastruktúra egyes területein. A nagykövetek példaként említették a Suez-csoport elleni pécsi fellépést vagy az országos kereskedelmi rádiók frekvenciapályázatát. A nyilatkozatot követő politikai szóváltás hatására az aláírók bár finomították álláspontjukat, a nemzetközi sajtó ennek következtében kezdett a magyarországi korrupciós ügyekkel egyre intenzívebben foglalkozni. A választási kampány során még számos korrupciós gyanú fogalmazódott meg, és ha ezek egy része talán megalapozatlan is, nagy valószínűséggel még így is csak a jéghegy csúcsát jelentik a napvilágot látott ügyek.
52
3.4.5 A korrupció percepciója A korrupció definiálása azért ütközik nehézségekbe, mert számos területen olyannyira a kultúra részévé vált, hogy az emberek nem feltétlenül tekintenek rá sem bűncselekményként, sem normaszegésként. A korrupció torz percepcióját a TÁRKI Omnibusz kutatásának az egészségügyi „ellenszolgáltatásokkal” kapcsolatos 2009-es attitűdvizsgálata is alátámasztja. E szerint az emberek 40%-a vélekedik úgy, hogy a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, nem minősül korrupciónak. Minden negyedik megkérdezett továbbá azt hiszi, hogy a háziorvosok hálapénzt kapnak, és tízből nyolcan-kilencen gondolják ugyanezt a kórházi orvosokról. A TÁRKI már több alkalommal is elvégezte ugyanezt a kutatást, és a hálapénz elterjedtségét tekintve nem mért érdemi változást: 2009 októberében a megkérdezettek 24%-a vállalta fel a kérdezőbiztos előtt, hogy szokott hálapénzt adni háziorvosának, 2007-ben 25, 2003-ban 21% válaszolt ugyanígy (a valóságban bizonyosan magasabb ez az arány). Azok aránya ugyanakkor, akik szerint a hálapénz a korrupció egy formája, a 2007-es 30%-ról 2009-ben 33%-ra emelkedett. 14. Elvárt kenőpénz (2009)
A Special Eurobarometer 325 2009-es, a teljes Európai Uniót lefedő felmérése szerint a magyarok 17%-a érezte úgy, hogy az elmúlt egy évben kenőpénzt vártak el tőle valamilyen szolgáltatásért cserébe. Bár elsőre nem tűnik magas aránynak, ez Olaszországgal és Bulgáriával azonos szintet jelez, s csupán négy tagállamban válaszoltak erre a kérdésre ennél nagyobb arányban „igen”-nel (Litvánia, Románia, Szlovákia, Lettország). A képet árnyalja a TÁRKI-kutatás: a hálapénzt a magyarok kétötöde nem tekinti kenőpénznek, így könnyen lehet, hogy ha ezek a válaszadók a paraszolvenciát is beleértették volna az Eurobarometer kérdésébe, jóval magasabb értéket kaptunk volna. A korrupcióval kapcsolatos torz attitűdnek a másik oldalát viszont az jelzi, hogy gyakran az is korrupcióként jelenik meg a nyilvánosságban, ami nem feltétlenül az. A magántőke számos formában megjelenhet a politikában, legyen szó valamilyen nagyberuházásról vagy tanácsadói megbízásról. Az elmúlt években kétségkívül számos ilyen vagy ehhez hasonló ügyhöz kapcsolódott kisebb-nagyobb mértékű visszaélés, így mára a „PPP”, az „offshore”, de még a „privatizáció” szavakról is reflexszerű a korrupcióra való asszociáció – függetlenül
53 attól, valóban történt-e törvénytelenség. Ez az attitűd a következő időszakra is jelentős kockázatot jelent, hiszen akár egy fideszes vezetésű önkormányzat által rendelt egyszerű tanácsadói megbízás nyilvánosságra kerülése is széles körben felvetheti a korrupció gyanúját, ami az elszámoltatást ígérő kormány számára hitelességi kockázatot jelent.
3.4.6. Korrupciós ügyek a régióban A korrupció nem nemzeti sajátosság, a régió többi országában is komoly gondokat okozó, a politikát alapjaiban meghatározó ügyek kerülnek nyilvánosságra. Az alábbi táblázat összefoglalja a régió egyes országainak legfontosabb korrupciós ügyeit.
32. Korrupciós ügyek a közép-kelet-európai országokban Ország (CPI-helyezés)
Ügy
Bulgária (71.)
Az országot ért erélyes kritikák, illetve a konkrét EU-s retorziók hatására megkezdődött a korrupció elleni küzdelmet szolgáló reformintézkedések megvalósítása, és megindultak a felelősök elleni perek is. A korrupció szálai egészen Szergej Sztanisev volt miniszterelnökig elérnek, aki ellen 2009 őszén emeltek vádat. Őt követte 2010 tavaszán Nyikolaj Csonev volt védelmi miniszter, aki a gyanú szerint – részben saját zsebére dolgozva – 4 millió euróval károsította meg az országot. A felszínre került botrányok mellett Bulgária presztízsét tovább rombolja, hogy az ország Sanghaji Világkiállításon való részvételét megtorpedózta a pavilonért felelős cég korrupciós ügyekben való súlyos érintettsége.
Csehország (52.)
Csehországban ismét napirendre került a cseh rendőrség által korábban már kétszer is lezárt Gripen-ügy. A cseh főügyész új vizsgálatot rendelt el a nemzetközivé dagadt korrupciógyanús vadászgép-beszerzéssel kapcsolatban. A korrupció sajátos formában bukkant fel a Plzeni egyetemen, ahol kiderült, az intézményben több tucat politikus és rendőr kapott felmutatható teljesítmény nélkül diplomát. A közvéleményt a vizsgált év során a fentieken kívül kiemelten foglalkoztatta a cseh bundabotrány, melynek középpontjában az SK Sigma Olomouc kapusa által működtetett kiterjedt hálózat állt. A Topolanek-kormány 2009es bukásának számtalan előjele volt, a pohár azonban egy korrupciós botrány következtében telt be.
Lengyelország (49.)
Lengyelországban tovább folytatódtak a futball körüli korrupciós botrányok, melyek különösen az Ukrajnával közösen megrendezésre kerülő 2012-es EB miatt számítanak kellemetlennek. A vizsgált időszak során a Lengyel Labdarúgó Szövetség (PZPN) nem tudta megnyugtatóan tisztázni magát a súlyos vádak alól, mára a labdarúgás gyakorlatilag egyetlen szegmense sem maradt „tiszta”. A futballon kívül maga a Központi Antikorrupciós Hivatal (CBA) is botrányba keveredett. Több esetben is kétely merült fel a CBA politikai függetlenségével, módszereinek tisztaságával, valamint pazarló kiadásainak jogosságával kapcsolatban, ezért az év során Donald Tusk miniszterelnök leváltotta a szervezet élére a még az elődje által kinevezett Mariusz Kamińskit.
54
Románia (71.)
Szlovákia (56.)
2009-ben bűnvádi eljárás indult a szénhidrogénben gazdag fekete-tengeri kontinentális talapzat kiaknázási jogának szabálytalan bérbeadása miatt Călin Popescu Tăriceanu volt miniszterelnök ellen. Adrian Năstaset ellenben a parlament megvédte, pedig őt egymillió euró értékű ajándék és kenőpénz elfogadásával gyanúsították, melyet a politikus a régóta húzódó „Zambaccian-botrány” iratai szerint az Állami Építészeti Felügyelőség elnökétől kapott. Monica Iacob-Ridzi ifjúsági és sportminiszter ellen vizsgálatot indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA), mert tárcája közbeszerzési pályázat nélkül költött el 630 ezer eurót. A politikus később le is mondott posztjáról. Az országra jellemző strukturális problémákat mutatja számtalan nemzetközi elmarasztaló jelentésen túl az is, hogy 2009-ben az ország 14 millió eurós SAPARD-támogatástól esett el a nem megfelelő állami ellenőrzés és átláthatósági garanciák miatt. A vizsgált időszakra is továbbgyűrűzött a szén-dioxid-kvóta kereskedelmével foglalkozó Interblue cég és a szlovák kormánypártok közti kapcsolat ügye, melyben időközben már amerikai és svájci hatóságok is vizsgálódnak. A PPP-konstrukcióban épülő Pozsony-Kassa autópálya is botrányok centrumába került, mivel nyomvonalát a szakértők szerint szándékosan a költségek növelése és az EU-források – ezzel együtt az EU-felügyelet – elkerülésének szándékával jelölték ki. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a vezető kormánypárt, a Smer kapcsolata az úgynevezett „hirdetőtábla-botrány” következtében romlott meg. Korábban Robert Fico miniszterelnök minden kínos ügy ellenére kiállt koalíciós partnere mellett, amikor viszont az SNS-es fejlesztési miniszter kizárólag a minisztériumi hirdetőtáblán tett közzé egy EU-s pályázatot, majd a 120 millió eurós szerződéseket a pártvezetőhöz, Ján Slotahoz közeli vállalkozásokkal kötötték meg, már nyíltan konfrontálódott koalíciós partnerével, és mindent megtesz, hogy ne csak a következő kormányban, hanem a parlamentben se legyen helye.
3.4.7. Korrupció a „tényadatokban” Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Statisztikai és Elemző Osztálya által kiadott Az ezredfordulót követő bűnözési helyzet című elemzése külön fejezetben foglalkozott az ún. kriminális korrupcióval. A kiadvány leszögezi, hogy nem lehetséges a regisztrált korrupciós bűncselekmények mindegyikénél eldönteni, hogy ténylegesen megvalósítottak-e korrupciót, ezért kizárólag a hivatali visszaélés, a vesztegetés, a befolyással üzérkedés tartozik ebbe a kategóriába. A regisztrált hivatali vesztegetések száma a 2008-as 278-ról 2009-ben 549-re nőtt, ennél lényegesen magasabb értékeket csak 2001-ben és 2002-ben jegyeztek fel. A regisztrált gazdasági vesztegetések száma ennél is nagyobb mértékben, 118-ról 366-ra emelkedett, ez viszont messze a legnagyobb érték az elmúlt évtizedben. Az alábbi ábra ennek a két értéknek az összegét mutatja.
55 15. A regisztrált vesztegetéses bűncselekmények száma (2003-2009)
Érdekes ugyanakkor, hogy a regisztrált befolyással üzérkedések 137-ről 47-re estek, az évtized második legalacsonyabb adatát produkálva (2007: 35). A kriminális korrupciós esetek látványosan nagymértékű növekedésével azonban óvatosan kell bánnunk. Egyrészt azért, mert azok nem tesznek különbséget az okozott kár anyagi – gyakran több nagyságrendnyi eltérést is mutató – mértéke között, másrészt pedig figyelemmel kell lenni az ún. korrupciós látenciára is. Ez azt jelenti, hogy a statisztikákban megjelenő adatok nem feltétlenül a tényleges eseteket mutatják, csak a felderített bűncselekményeket. Ebből az következik, hogy a korrupciós bűncselekmények minimumát jelzik csak ezek az adatok, így a 2009-es év kiugrása mögött könnyen elképzelhető, hogy pusztán a korábbi évek alacsony hatásfokú felderítési aránya áll. A korrupció mögött húzódó szövevényes érdekviszonyok továbbra is tartósnak látszanak, és semmi jele annak sem, hogy javulna a feljelentési hajlandóság. Az új kormány viszont, azzal, hogy politikájának egyik sarokpontjaként határozta meg a korrupció elleni küzdelmet, katalizátora lesz bizonyos korrupciós ügyek felgöngyölítésének. Ez átmenetileg tovább növelheti a leleplezett kriminális korrupciós esetek számát, ám önmagában ez még nem akadályozza meg a korrupció újratermelését.
56
3.5. IDEGENELLENESSÉG ÉS ELŐÍTÉLETESSÉG Az IDEGENELLENESSÉG és ELŐÍTÉLETESSÉG alindex értéke 2010-ben: 59 (-1) Az elmúlt egy év során nem történt jelentős változás, az előítéletesség és az idegenellenesség erős maradt Magyarországon.
3.5.1. Prognózis •
A romaintegráció kérdésének súlya várhatóan növekedni fog a régióban a következő időszakban. Ebben a vonatkozásban Magyarország helyzete nem egyedülálló: Csehországban, Romániában, Bulgáriában a romák együttélése a többségi társadalommal még problémásabb. A legfontosabb kérdések a következő időszakban: (1) A romaellenes szólamokkal képesek lesznek-e továbberősödni a régió radikális pártjai? (2) A mérsékelt pártok saját táboruk megtartása érdekében átemelnek-e egyes elemeket a szélsőséges pártok programjaiból? (3) A válságból való kilábalással enyhíthető-e a romaellenesség, illetve az idegenellenesség?
•
Magyarországot nézve a legfontosabb kérdés, hogy az új kormány politikája milyen változásokat hoz a romák helyzetét illetően. A Fidesz rövid távon rendpárti intézkedésekkel (rendőrök és rendőrőrsök számának növelése, határozottabb fellépés a bűnelkövetőkkel szemben) és a többségi társadalmat megnyugtató döntésekkel („három csapás” törvény elfogadása, megélhetési bűnözés kategóriájának eltörlése, segélyezés ismételt iskolába járatáshoz kötése, tanárok elleni bűncselekmények erősebb szankciója) próbálja majd nyugtatni a kedélyeket. Ezek az intézkedések azonban önmagukban nem érnek el a problémák gyökeréhez.
•
Bár az antiszemitizmusra való hajlam a magyar társadalomban nem kifejezetten erős, a Jobbik ideológiájának részeként jelentősen megerősödhet a jövőben.
•
Kedvező fordulatként értékelhető, hogy a Jobbik megerősödése a Fideszt is politikai stratégiaváltásra késztette, ez pedig elősegítheti a mérsékeltebb és az előítéletes közbeszéd közötti határ élesebbé válását.
•
A Jobbik parlamentbe kerülése távolról sem biztos, hogy önmagában az előítéletek megerősödéséhez vezethet. Igaz ugyan, hogy a parlamenti jelenlét elvben a korábbiaknál is több megszólalási lehetőséget jelent a pártnak, de egyben veszélyeket is rejt a Jobbik számára. Az Országgyűlésben ülve ugyanis a párt nem tudja kívülről kritizálni a rendszert: így elvesztheti „szeplőtlenségét” és újdonságerejét.
•
Rövid távon jelentős esély van a Jobbik támogatottságának növekedésére: kormányzati pozícióban a Fidesz várhatóan veszíteni fog jelenlegi támogatottságából, és a kormánypárttól leváló szavazók jelentős része a Jobbikhoz vándorolhat. A tendencia azért lehet különösen veszélyes, mert a párt további erősödése esetén – figyelembe véve a baloldal teljes szétesettségét – igen rövid idő alatt az egyetlen reális alternatívává léphet elő.
•
Kérdés a Jobbikot illetően, hogy a párt mennyire próbál majd meg a politikai közép felé nyitni: amennyiben valóban váltópárti szerepre törekszik, akkor már csak a centrális szavazók felé nyitva tudja bővíteni táborát. Ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy a Jobbik kirekesztő, rendszerellenes ideológiája „felhígulva” ugyan, de kiléphet a politikai kirekesztettségből.
57
3.5.2. Régiós tendenciák Bár az elmúlt években a különböző botrányok és a bizonytalan helyzet miatt elsősorban Magyarország került az érdeklődés középpontjába, a radikális eszmerendszer előretörése – más-más mértékben – minden kelet-közép-európai államban megfigyelhető. A DEREX-index adatai azt mutatják, hogy ebben a tekintetben ráadásul éles különbség figyelhető meg Nyugat- és Kelet-Európa között: a régi uniós tagállamokban elsősorban a bevándorlás-ellenes érzületek erősítik a radikális pártokat, de ott ez a legtöbb esetben nem jár együtt rendszerellenességgel. Ezzel szemben a régióban a romaellenesség szinte minden esetben pesszimizmussal, sovinizmussal és rendszerellenességgel párosul. Ráadásul abszolút értékben a bevándorlás-ellenesség is magasabb a régióban, mint NyugatEurópában, annak ellenére, hogy ezekben az országokban alacsonyabb a bevándorlás szintje. 16. Előítéletesség és jóléti sovinizmus Európában
A DEREX-index a legmagasabb értéket Ukrajnában (26,6%), Bulgáriában (24,6%), Lettországban (20,8%) és Magyarországon (20,7%) mutatta, de Románia és Csehország is a mezőny első felében található. Kivételt jelent ugyanakkor Lengyelország és Szlovákia: Lengyelországban a radikális jobboldal ereje az évtized közepén bekövetkezett
58 csúcspont óta – ekkor kerültek hatalomra a Jog és Igazságosság vezetésével a jobboldali fundamentalista pártok – folyamatosan csökken, és ez együtt járt a kirekesztő ideológiára nyitott választók arányának visszaesésével. Szlovákiában az előítéletesség és a jobboldali orientáció jelentősen emelkedett az elmúlt években, a közérzet azonban javult: mindez azt jelenti, hogy a régióban tapasztalható nyitás a kirekesztő eszmék irányába ott is tapasztalható volt, de a gyors gazdasági növekedés következtében összességében nőtt a választói elégedettség. Fontos látni, hogy a választói attitűdökben jelentkező különbség a nyugat- és kelet-európai országok között a szélsőjobboldali pártok politikájában is tetten érhető: a nyugati szélsőséges pártok elsősorban a bevándorlás kérdésére koncentrálnak, de nem kérdőjelezik meg a fennálló demokratikus rendszer alapjait. Azaz ugyan kirekesztő és populista politikával, de az adott rendszerben, politikai versenyben kívánnak eredményeket elérni. Ezzel szemben a régió szélsőjobboldali pártjai elsősorban a romakérdésre koncentrálnak, ugyanakkor többségük alapjában kérdőjelezi meg a rendszerváltások után kialakult politikai rendszereket, azaz céljuk nem kizárólag a politikai sikerek elérése, hanem sok esetben egy új rendszerváltás végrehajtása. Éppen ezért a kelet-európai szélsőjobb erősödése összességében nagyobb kockázatot jelent a demokratikus rendszerre, mint nyugat-európai társaiké, hiszen a romákkal szembeni előítéleteket kihasználva gerjesztik a rendszerellenességet is.
3.5.3. Cigányellenesség Az utóbbi év egyik legfontosabb eseménye kétségkívül a romák elleni merényleteket elkövető csoport elfogása volt: a gyilkosságok jelentős részben ugyan még tavaly történtek, csak a tettesek kézre kerítése után vált egyértelművé, hogy a gyilkosságokat – a mai ismereteink alapján – valóban rasszista indítékból követték el. A gyilkosságsorozat az utóbbi években egyre erősödő cigányellenes hangulat következménye volt, mely komoly megdöbbenést váltott ki a társadalom nagy többségében, gyökeres változást azonban nem jelentett; közel sem volt olyan erejű hatása, mint az olaszliszkai lincselésnek vagy éppen a veszprémi gyilkosságnak volt – ellentétes irányban. Az elmúlt egy év során nem történt jelentős változás a romákkal kapcsolatos előítéletek mértékében, azok meglehetősen magas szinten stabilizálódtak. A magyar társadalom többsége már régóta jelentős előítéleteket táplált a romákkal szemben, az elmúlt néhány évben történt változások leginkább azért aggasztóak, mert a cigányellenesség felszínre tört és gyakorlatilag normává vált a magyar társadalomban. A romaellenes atrocitások és előítéletek elharapózása miatt az Amnesty International és a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) is figyelmeztette Magyarországot 22 . Egy 2009-ben készült felmérés 23 szerint a lakosság 84 százaléka szerint a cigányok gondjai megoldódnának, ha elkezdenének dolgozni. Mindez azt mutatja, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége feltétel nélkül elfogadja azt a toposzt, mely szerint a „cigányok nem szeretnek dolgozni”, és nehéz helyzetük leginkább ezzel magyarázható. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a válaszadók több mint fele szerint az előítéleteknek is szerepe van a romák nehéz helyzetében (ez az arány kevesebb mint egy év alatt nőtt 46-ról 57%-ra).
22 23
http://web.amnesty.hu/AIR2010/AI2010EvesJelentes.pdf http://www.publicus.hu/blog/ciganyellenesseg_norma
59 A magyar társadalom többsége egyértelmű álláspontot képvisel az asszimiláció vagy a sokszínűség kérdésében: az említett kutatásban a megkérdezettek nyolcvan százaléka akár a romák erőszakos asszimilációját is támogatná. A válaszadók több mint fele szerint ugyanis a romák képtelenek a nem cigányokkal való együttélésre. Az erőszakos asszimiláció mellett még a teljes szegregáció merül fel a többségi társadalomban reális lehetőségként, amit a válaszadók fele támogatott. 17. Cigányokkal kapcsolatos sztereotípiák
60 18. Együttélés a cigányokkal
Bár a cigányellenesség a legtöbb kutatás alapján inkább összeköti, mintsem megosztja a szavazótáborokat, a pártpreferencia szerinti különbségek azért visszatükröződnek az adatokban. A DKMKA választáskutatási projekt adatbázisán végzett vizsgálatok alapján az MSZP és a Fidesz szavazótáborában hasonlóan magas a cigányellenesség, a Jobbik szavazótáborában ugyanakkor ennél is jóval magasabb a romaellenes előítéletek szintje 24 . 33. Cigányellenesség és pártpreferencia Pártok szavazótáborának attitűdjei
Cigányellenesség (100=legerősebb)
Jobbik
Fidesz
MSZP
68
55
54
24
http://www.valasztaskutatas.hu/adatfelvetelek/tanulmanyok-elemzesek/karacsony-gergely-rona-daniel-ajobbik-titka-a-szelsojobb-magyarorszagi-megerosodesenek-lehetseges-okairol-kezirat-megjelenes-elott/view
61 34. A cigányok megítélése a pártok szavazótáborában Teljes népesség
Jobbik
Fidesz
MSZP
38
62
37
36
25
23
27
20
21
11
19
21
8
3
7
11
1: abszolút nem ért egyet
9
1
10
11
5: teljesen egyetért
26
37
27
27
4
21
29
21
21
3
29
24
29
25
2
11
6
11
11
1: abszolút nem ért egyet
13
4
12
17
5: teljesen egyetért
A cigány lakosság 4 számának növekedése 3 veszélyezteti a társadalom biztonságát. 2
A bűnözési hajlam a cigányok vérében van
Százalékos arányok, forrás: DKMKA Választáskutatási Panel 2009-es adatbázis
Roma ellenreakciók Az elmúlt évek egyértelműen a romaellenes társadalmi attitűdök megerősödéséről szóltak. A következő időszak legfontosabb kérdése az lehet, hogy a cigány társadalom miként reagál az egyre erősebb és nyilvánvalóbb kirekesztettségre. Az előítéletek biztosan megindítanak valamilyen önszerveződési folyamatot, az elmúlt egy év tapasztalati alapján azonban ezek sokkal inkább a konfliktus eszkalálódását, mintsem annak békés rendezését hozhatják magukkal. Az utóbbi hónapokban ugyanis több olyan eset is történt, amikor a romák az önbíráskodást választották a viták törvényes rendezése helyett. A leglátványosabb ilyen konfliktus Sajóbábonyon történt 25 : a jelentős részben a Magyar Gárda és a Jobbik által provokált esetet végül a Jobbik tudta saját politikájának erősítésére felhasználni. Az eset azt is jól mutatta, hogy Magyarországon a kétoldalú radikalizálódás veszélye fenyeget: a romák maguk is képesek hisztérikus reakciókra és önbíráskodásra konfliktushelyzetek esetén, ami utólag egyfajta „igazolásképpen” is szolgál a velük szembeni előítéletekre. A félelem és bizonytalanság légköre így a roma kisebbség egyes csoportjait is erőszakosabb fellépésekre késztetheti. A romagyilkosságokat követő „önvédelmi csoportok” alakulása is ebbe a trendbe illeszkedik. A romaellenesség egyre nyíltabbá válása a romák körében is beindíthat egyfajta radikalizálódási tendenciát, és a roma önvédelmi csoportok is emelhetik az erőszakos etnikai konfliktusok kockázatát.
3.5.4. Antiszemitizmus Az antiszemitizmus jelenléte Magyarországon kettős: a zsigeri – a romákkal szembeni előítéletekhez hasonló – zsidóellenesség nem kiemelkedő hazánkban, körülbelül a társadalom egytizedét jellemzi. Egyértelműen problémát jelent ugyanakkor Magyarországon az úgynevezett politikai antiszemitizmus, ami leginkább azzal a toposszal írható le, hogy a zsidók túlságosan nagy szerepet játszanak a gazdaság és a politika irányításában. A politikai antiszemiták aránya kiemelkedően magas hazánkban, ráadásul számuk a válság 25
http://index.hu/bulvar/2009/11/15/romak_es_jobbik_szimpatizansok_csaptak_ossze_sajobabonyban/
62 hatására jelentősen növekedett. Mindez leginkább azzal magyarázható, hogy a mindenkit érintő krízis alapvetően a bankszektorból indulva fertőzte meg a világ gazdaságait, így rengeteg követőre talált az a nézet, mely szerint a problémákat a „kapzsi” bankárok okozták. Ezt a hatást továbberősítették az európai országokban elfogadott bankmentő csomagok: a választók nehezen fogadták el, hogy a recesszió időszakában a bajt okozó pénzintézeteket kell segíteni, ezért sokan ezeket az intézkedéseket a bankok – és áttételesen a zsidók – túlzott lobbi-erejével magyarázták. Az elmúlt évben a zsidókkal kapcsolatos negatív közbeszéd inkább felerősödött, amit a világgazdasági válság által gerjesztett összeesküvés-elméletek mellett az Izrael által indított gázai invázió is magyarázhat. A fentiek mellett vélhetően hatással volt a Jobbik megerősödése generálta „őszinteség” is. Bár a zsidók továbbra is az egyik legelfogadottabb kisebbséget jelentik hazánkban, az antiszemitizmus mértéke az utóbbi években inkább növekedni látszik. Az antiszemitizmus a romaellenességnél jelentősebb eltérést mutat a szavazótáborok között. Az MSZP szavazói jellemezhetőek a legalacsonyabb antiszemitizmus-pontszámmal, őket követik a Fidesz szavazói, a legerősebb antiszemitizmus pedig a Jobbik szavazóit jellemzi. Az antiszemitizmus a magyar (szélső)jobboldali hagyományban erősen összekapaszkodik az erős nemzeti öntudattal is. A nacionalizmus az antiszemitizmushoz hasonlóan jelentős eltérést mutat az egyes pártok szavazótáborai között. 26 35. Antiszemitizmus és nacionalizmus a pártok szavazótáborában Pártok szavazótáborának attitűdjei Jobbik
Fidesz
MSZP
(A zsidók mennyire rokonszenvesek? 100=nagyon)
42
50
58
Nacionalizmus
62
50
35
Antiszemitizmus
3.5.5. Idegenellenesség Az idegenellenesség az utóbbi évben a kutatások szerint érdemben nem növekedett Magyarországon, inkább a korábban is tapasztalható magas szinten maradt: a TÁRKI felmérése alapján az látszik, hogy az előítéletesség 2007 óta gyakorlatilag stagnál. A kutatóintézet adatai szerint 2009 júniusában a felnőtt lakosság 33 százaléka nem tartotta kívánatosnak, hogy a menedékkérők betegyék a lábukat az országba, míg 10% idegenbarátnak, 57% mérlegelőnek tekinthető. Az elmúlt két évtizedben az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után előbb ingadozott (1996-1998, 19992001), majd 2002 óta kisebb ingadozások mellett inkább stabilizálódott.
26
http://www.valasztaskutatas.hu/adatfelvetelek/tanulmanyok-elemzesek/karacsony-gergely-rona-daniel-ajobbik-titka-a-szelsojobb-magyarorszagi-megerosodesenek-lehetseges-okairol-kezirat-megjelenes-elott/view
63 19. Idegenellenesség hazánkban 1992-2009
A legelutasítottabb csoportok a mérlegelők körében továbbra is az arabok, a kínaiak és az oroszok. Az idegenellenesség mértéke az átlagosnál is magasabb volt az iskolázatlanok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek (44%) és a politikailag inaktívak körében. 36. Különböző etnikumok elutasítottsága A Magyarországra érkező különböző etnikumú menekültek befogadását elutasítók aránya (a mérlegelők körében, %; forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás 2006. június és 2008. szeptember)
Piréz Román Orosz Kínai Arab
2006. június 2007. február 2008. szeptember 59 68 66 71 77 75 75 80 76 79 81 81 82 87 83
2009. július 63 71 72 75 80
Az előítéletesség és a jóléti sovinizmus értéke a European Social Survey kutatási adatai szerint is inkább minimálisan csökkent, mintsem növekedett 2007 és 2009 között. Míg a DEREX-index ezen alindexének értéke (mely a bevándorlás-ellenességre és a homofóbiára vonatkozó kérdéseket tartalmaz) alapján 2007-ben 55, 2009-ben 52% volt az előítéletesek aránya a társadalomban. Ez így is rendkívül magas értéknek számít mind Magyarország 2003as adatához (37%), mind a régió többi államához viszonyítva. A tágabb értelemben vett keleteurópai régióban mindössze Lettországban magasabb az előítéletesek aránya (58%), de a visegrádi országokban ettől jelentősen elmarad (Lengyelországban 17, Csehországban 32, Szlovákiában 33%) az érték. 2007 és 2009 között az index értéke Magyarországon kívül csak
64 Szlovákiában, Bulgáriában és Lettországban mutat emelkedést. Az általános tendencia inkább az (amelynek Magyarországon még nyomai sem érzékelhetőek), hogy a válaszadók egyre kevésbé vállalják fel nyíltan előítéleteiket, azokat inkább szégyenlősen elrejtik a közvélemény-kutatók elől. Problémát jelent, hogy – szemben a több nyugati országban hosszabb távon megfigyelhető javuló tendenciával – Magyarországon az utóbbi években inkább felerősödött a kisebbségekkel szembeni előítéletesség, és nem hatnak olyan normák, melyek megszelídítenék és tompítanák a nyíltan vállalt előítéleteket. 37. Az előítéletesség és a jóléti sovinizmus változása Előítéletesség és jóléti sovinizmus 2003
2005
2007
2009
Lengyelország
20%
25%
18%
17%
Szlovénia
22%
27%
29%
26%
Csehország
25%
34%
32%
Horvátország
33%
Szlovákia
27%
26%
33%
Románia
41%
35%
Bulgária
33%
35%
Ukrajna
36%
48%
42%
Észtország
47%
46%
46%
51%
46%
55%
52%
54%
58%
Oroszország Magyarország Lettország
37%
46%
Az adatokból látható az is, hogy a magyar idegenellenességnek a fő mozgatórugója inkább gazdasági eredetű (pl. munkahelyféltés, „segélyirigység”). A jóléti sovinizmus hazánkban erősebb taszítóerőt jelent, mint a kultúrsovinizmus és az etnonacionalizmus. Ezt támasztja alá, hogy a magyar lakosság mindössze 9%-a van azon a véleményen, hogy a magyar kultúrára egyértelműen károsak volnának a bevándorlók, több mint kétszer ennyien, 22%-nyian gondolják azonban úgy, hogy a bevándorlók hatása a gazdaságra nagyon kedvezőtlen. Míg Magyarországon a 2002-es adatfelvétel óta inkább ezen gazdasági eredetű félelmek erősödtek meg, Szlovákiában sokkal inkább a nemzetikultúra-féltés erősödött fel.
65
38. A bevándorlók száma Európában
Bevándorlás Európában (2008, forrás: Eurostat) EU-15
3 471 536
1. Spanyolország
726 009
2. Németország
682 146
3. Egyesült Királyság
537 964
4. Olaszország
534 712
2004-ben vagy később csatlakozott 12 tagállam
262 101
1. Csehország
77 817
2. Lengyelország
47 880
3. Magyarország
37 521
4. Szlovénia
30 693
20. Bevándorlás-ellenesség a visegrádi országokban
A magyarországi idegenellenesség viszonylag magas mutatói mögött ugyanakkor az ismeretlentől való félelem is meghúzódik. Hazánkban a bevándorlók lakosságon belüli aránya csupán töredéke a (kutatások szerint toleránsabbnak tűnő) nyugati országokénak, és a bevándorlók jelentős része (leginkább a kínaiak) többnyire be tud illeszkedni a társadalomba, és tartós keresetre tesz szert – leginkább a hazai fogyasztóknak köszönhetően. A magas magyar előítéletesség összefügg a társadalmi félelemérzet és fenyegetettség-érzés magas
66 szintjével is, ugyanis általában azokkal a csoportokkal szemben vagyunk intoleránsak, amelyeket fenyegetőnek is látunk 27 . A homoszexuálisokkal kapcsolatos előítéletekről elmondható, hogy a téma tabusítása, illetve a melegekkel kapcsolatban a szélsőjobboldal által folytatott kampány inkább a homofóbia erősödésének, agresszívabbá és láthatóbbá válásának irányába mutató tendenciákat erősítette 28 , Az ESS adatai szerint azonban azok aránya, akik korlátoznák a homoszexuálisok szabadságjogait, nem emelkedett látványosan az elmúlt években. A diszkriminatív, homofób válaszadók aránya (azok, akik egyáltalán nem értenek egyet azzal az állítással, mely szerint „Hagyni kell, hogy a meleg férfiak és a leszbikus nők szabadon éljék az életüket melegként és leszbikusként úgy, ahogy akarják”) csak az össz-előítéletesek kevesebb mint egyharmadát teszi ki (15%). Ez nemzetközileg viszonylag magas aránynak számít, melyet a 2009-es adatfelvételben csak néhány ország (Bulgária, Oroszország, Szlovákia, Románia) múlt felül. 21. Bevándorlás-ellenesség és homofóbia
Forrás: ESS 1-4, a piros szín a 2004-ben, vagy utána csatlakozott tagállamokat jelöli.
27
Enyedi, Zs.: Érték, értelem, érzelem. Politikai pszichológia Bibó nyomán. Politikatudományi Szemle, 2004. XIII./ 4. sz. 5–18. o. http://www.poltudszemle.hu/szamok/2004_4szam/2004_4_enyedi.pdf 28 A bevándorlókkal kapcsolatos előítéletekről részletesebben lásd a 2008-as Látlelet tanulmányt. A homoszexualitás társadalmi megítéléséről pedig ugyanott, illetve részletesebben a témáról írt elemzésünket: A homoszexualitás a magyar társadalomban: a félrenézés politikája. http://www.hirszerzo.hu/cikk.a_homoszexualitas_a_magyar_tarsadalomban_a_felrenezes_politikaja.121865.htm l
67
3.6. KORSZERŰ ÁLLAM A KORSZERŰ ÁLLAM alindex értéke 2010-ben: 74 (+3) Az államszervezet kapcsán továbbra is alacsonyabb kockázatokkal számolhatunk.
3.6.1 Prognózis •
A rendszerváltás óta nem volt még olyan tág politikai mozgástere kormánynak ahhoz, hogy az állam, a közigazgatás szervezetét átalakítsa, mint a Fidesznek a 2010-es országgyűlési választás után.
•
Az elmúlt években folyamatosan erősödő elvárások a korszerűbb, olcsóbb és átláthatóbb közigazgatás iránt megkerülhetetlenné tették a téma kezelését. Az országgyűlési és önkormányzati képviselők számának csökkentése mellett egyelőre nem egyértelmű, hogy szerkezetileg milyen átalakítások várhatóak.
•
Az új kormány a kevesebb minisztérium szimbolikus üzenete mellett szerkezeti átalakításokra is készül mind a központi közigazgatás területén, mind pedig az önkormányzatoknál.
•
A következő időszakban várhatóan jelentősen csökken a központi közigazgatásban dolgozók létszáma.
•
A hatékonyabb közigazgatás kialakítása élezi a politikai és érdekképviseleti konfliktusokat: a következő hónapokban összemosódnak a hatékonyságot és a politikai irányváltást szolgáló személyi változások.
•
Mint minden szerkezeti átalakítás, így a korszerű állam kialakítása is növeli a politikai kockázatokat rövid távon, viszont valószínűsíti ezek csökkenését hosszabb távon, amennyiben az átalakítások működőképessé válnak.
A közigazgatás szervezeti átalakítását akadályozó tényezők: •
Gazdasági válság: az átalakítással járó létszámcsökkentés az amúgy is magas munkanélküliség statisztikailag nem meghatározó, a nyilvánosság szempontjából azonban jelentős károkat okozhat az új kormány számára.
•
Politikai ellenérdekeltség: a Fideszen belül, elsősorban az önkormányzati szinteken jelentős párton belüli törekvések blokkolhatják, gyengíthetik a kormány törekvéseit.
A közigazgatás szerkezeti átalakítását erősítő tényezők: •
Szimbolikus eredmények felmutatása, az „olcsóbb állam, olcsóbb politika” ígéretének teljesítése.
•
Erős nemzetközi-hitelezői elvárások (IMF, EU) a takarékosabb és fenntarthatóbb működéssel kapcsolatban, amelyeket erősíthet az új kormány és a hitelezők közötti újratárgyalt alku.
68
3.6.2. Közszférában dolgozók aránya Ötévnyi folyamatos csökkenés után 2009-ben ismét emelkedett a közszférában dolgozók aránya. Az elmúlt évben a szférában foglalkoztatottak száma húszezres emelkedéssel a 2007es szintre került vissza, miközben az összes foglalkoztatott száma ugyanahhoz az időszakhoz képest több mint 150 ezerrel, a megelőző, 2008-as évhez pedig 100 ezerrel csökkent. A most lezárult kormányzati ciklus legnagyobb létszámcsökkenése az első évben zajlott le: a 2006-ról 2007-re végrehajtott, 40 ezer foglalkoztatottat érintő, némi szerkezeti átalakítással is járó törekvés ugyanakkor a következő években gyengült, bár 2009-ig a csökkenés folyamatos volt. Az összes foglalkoztatott számának évről évre látható csökkenése ugyanakkor összességében nem vezetett a közszférában dolgozók arányának fenntartható csökkenéséhez: ötévnyi mérséklődés után tavaly az arány ismét emelkedett, újra megközelítve a 2006-os év húsz százalékos mértékét. 39. Közszférában dolgozók aránya Magyarországon 2004-2009
Év
Összes foglalkoztatott
A köztisztviselők és közalkalmazottak létszáma a költségvetési intézményekben
Közszférában dolgozók / összes foglalkoztatott
2004
3 900 400
816 600
20,9%
2005
3 901 500
806 000
20,7%
2006
3 930 100
788 300
20,1%
2007
3 926 200
748 800
19,1%
2008
3 879 400
721 800
18,6%
2009
3 781 900
747 900
19,8%
Forrás: KSH
A központi közigazgatásban és a fegyveres testületeknél dolgozók arányát tekintve továbbra is érvényes, hogy régiós összevetésben Magyarországon figyelhető meg a legmagasabb érték, bár igaz, hogy a térség minden országában emelkedés volt észlelhető 2008-ról 2009-re. A fél százalékot meghaladó növekedés ugyanakkor Magyarországon kívül Szlovákiára is jellemző volt az elmúlt évben. 40. A központi közigazgatásban és a fegyveres testületeknél dolgozók aránya a régió országaiban (a 15 év felettiek arányában) 2008
2009
Magyarország
7,1%
7,7%
Szlovákia
6,9%
7,5%
Bulgária
7,0%
7,2%
Csehország
6,3%
6,5%
Lengyelország
6,2%
6,4%
Románia
5,0%
5,3%
Forrás: Eurostat
69 22. A köztisztviselők és közalkalmazottak létszáma a költségvetési intézményekben
3.6.3. A Bajnai-kormány: a válságkezelés és a korszerű állam A 2009 áprilisában hivatalba lépett Bajnai-kormány ellentmondásos helyzetbe került az állami működés korszerűsítésével kapcsolatban. Egyrészről sem a gazdasági, sem a politikai válság által meghatározott feltételek nem tették lehetővé, hogy a kormány jelentős szerkezeti átalakításokba kezdjen, másrészről a célul kitűzött válságkezelés – a hosszabb távú stabilitás érdekében – kifejezetten igényelte volna például a bürokrácia visszafogását. Utóbbi szempontot követve a hivatalba lépő új kormányfő a válságkezelő program részeként határozta meg az állami szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának javítását, ám a válságkezelés során elsősorban takarékossági intézkedéseket vezettek be. A közszférát érintő intézkedések:
A közszféra bruttó bértömegének befagyasztása két évre Megszűnik a 13. havi illetmény, helyette ösztönző-rendszer bevezetése Önkormányzati támogatások csökkentése
Állami takarékossági intézkedések:
A miniszterek és államtitkárok fizetésének 15 százalékos csökkentése Állami vezetők külföldi napidíjának 50%-os csökkentése Az állami vezetők ki nem vett szabadsága nem váltható meg pénzben Az állami cégek vezetői fizetéseinek maximalizálása Állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai illetményének csökkentése
A bürokrácia visszafogása a Bajnai-kormány későbbi hónapjaiban is elsősorban a válságra adható azonnali reakciók szempontjai szerint vált a kormányzás részévé. A megszorító intézkedéseknek is betudható gazdasági növekedés lassulása, illetve csökkenésbe fordulása ellen a vállalkozások helyzetének, különösen egyes ágazatok helyzetbe hozása vált kiemelt céllá. Ahol a bürokrácia akadályát jelentette a gazdasági élénkítésnek, ott került sor beavatkozásra: a Gyorsítás II. program célja az építőipar dinamizálása volt, és ennek részeként fogadott el az Országgyűlés – ötpárti támogatással – olyan törvényeket, amelyek
70 célja az építési szabályozás egyszerűsítése, valamint az állami finanszírozású beruházások pénzmozgásának felgyorsítása volt. A következő kormányra marad az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében megindított e-közigazgatási fejlesztések lezárása. Az ÁROP keretében 40 milliárd forint támogatási forrás felhasználására kerülhet sor a 2007 és 2013 közötti időszakban, ennek részeként indult el az „Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása” nevű projekt, 900 millió forintos kerettel29 , de ugyancsak az ÁROP keretében zajlik romák közigazgatásban és igazságszolgáltatásban való foglalkoztatásának támogatása. Az e-közigazgatás és az e-kormányzat területén – tekintettel az új kormány által gyakran hivatkozott nemzetközi példákra – látványos változás várható, ami kezdetben elsősorban a kormány politikájának kommunikációs támogatását jelenti, de az új kormánnyal szemben elvárt hatékonyság és takarékosság miatt valószínűsíthető, hogy a következő években ezen a téren bővülő szolgáltatásokra, valamint az e-közigazgatási rendszerbe bevont intézmények számának növekedése történik.
3.6.4. A második Orbán-kormány és az államszervezet átalakítása Az új kormány hivatalba lépése egyszerre jelent látványos, hosszú ideje napirenden lévő, a választói elvárásoknak megfelelő, azokat rövid távon kiszolgáló intézkedéseket, valamint egyelőre homályban tartott, esetleg többéves szerkezeti változtatások lehetőségét. Kormányzati struktúra A második Orbán-kormány politikai szerkezete jelentős mértékben hasonlít az 1998-2002 közötti időszakra, részleteiben azonban jelentős eltérések is vannak. Hasonlóság – és az azóta eltelt időben meg is gyökeresedett a politikai rendszerben – a miniszterelnök kiemelkedése, „vezérré” válása a kormány további tagjaihoz képest. Ez erősödik a kormány napi operatív munkáját irányító miniszterelnök-helyettesi pozíció megteremtésével, valamint azzal, hogy az eddig a miniszterelnökhöz tartozó vertikális összehangolást biztosító szervezeti egység és feladatai (MEH) a kormányfő helyetteséhez kerülnek. A miniszterelnök mögötti stáb és szervezet formálisan az egyes tárcák munkájának összehangolásában már nem vesz részt, még hangsúlyosabbá válik tehát a kormányfő szervezeti és pozícióját tekintő elkülönülése a kormány egészéhez képest. Eközben természetesen a kormány politikai döntési centruma továbbra is a miniszterelnök marad. Az eddigi kétszintű – miniszterelnök / miniszterek – hierarchia bővül, a miniszterelnök-helyettes formálisan is felettese lesz a tárcavezetőknek. Informális értelemben meghatározó a kormány további, az eddigiektől eltérő szereplőinek pozíciója. Miközben Navracsics Tibor ténylegesen a miniszterelnök helyetteseként irányítja a kormány napi működését (valamint vezeti a törvényelőkészítést amúgy is centralizáló igazságügyi tárcát), a másik miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt szerepe inkább szimbolikus, és inkább következik a kormánytöbbséget adó pártok egymáshoz fűződő viszonyából, valamint ideológiai tényezőkből. Varga Mihály, aki a kormányfő mögötti szervezeti egységet jelentő Miniszterelnökséget államtitkári rangban vezeti, nem csupán a hagyományos kabinetfőnöki értelemben vett stábvezetői feladatokat látja el, de nyilvánvalóan meghatározó marad a szerepe a gazdaságpolitika terén is. Az Orbán-kormányban van az eddigi legkevesebb, nyolc minisztérium, amelyek közül három, eddig önálló területeket integráló tárcaként működik. A Matolcsy György által vezetett 29
http://www.vati.hu/main.php?folderID=4043
71 nemzetgazdasági tárcához tartozik az eddig önálló gazdaságpolitikai, gazdaságstratégiai terület, valamint a költségvetéssel kapcsolatos feladatok. Az állami vagyongazdálkodás viszont már a Fellegi Tamás által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kerül, többek között az állami beruházásokkal együtt. Egészségügyi, kulturális, oktatási és szociális ügyek kerülnek egy miniszter, Réthelyi Miklós vezetése alá a Nemzeti Erőforrások Minisztériumában. A Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium mellett ismét létrejön a 2006-ban megszüntetett Belügyminisztérium. A tárca megszüntetése a Gyurcsány-kormányban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, jelentős részben a rendőrségre irányuló politikai figyelem miatt már 2006 őszétől. Nem pusztán szervezeti kérdés a minisztériumi struktúra: nyilvánvaló szakpolitikai és pártpolitikai következményei lehetnek annak, ha egy terület önállósága, szervezeti háttere azért kerül középpontba, mert az oda tartozó ügyek konfliktusossá válnak. Az Orbán-kormány esetében két szempont mindenképpen meghatározó a tárcák összevonása kapcsán. Az olcsóbb állam, kevesebbe kerülő politika elvárására látványosan reagál a minisztériumok számának csökkentése (bár az államtitkári szint leképezi az egykori önálló területeket). Az összevonások emellett azt a célt is szolgálhatják, hogy korábban önálló intézményekkel képviselt szakpolitikai-ágazati érdekek az egyes minisztériumokon belül, ne pedig a kormány előtt jelenjenek meg és kerüljenek adott esetben konfliktusba egymással. Nem valószínű, hogy ez a megoldás teljes mértékben a minisztériumok falai között tudná tartani a szakpolitikai vitákat, lehetőséget adnak ugyanakkor a centralizáltabb kormányzati munkára. Ezzel párhuzamosan azonban nagyobb jelentősége lesz az államtitkári szintű kormányzásnak. A kormány szerkezetének átalakítása összességében nem kockázatmentes, különösen nem – a Belügyminisztériumhoz hasonlóan régi hagyományokra visszatekintő – önálló Pénzügyminisztérium megszüntetése a gazdasági válság időszakában. Az ezzel kapcsolatos veszélyek már a kormányzás első napjaiban megjelentek, miután a legkevésbé sem volt egyértelmű és határozott a kormány gazdaságpolitikával kapcsolatos kommunikációja. Vezető Fideszes politikusok rossz nyilatkozatai jelentős önállóságot kaptak, a kormány részéről pedig látványosan hiányzott a gazdaságpolitikai döntéshozatal centrumának reakciója, miután ilyen centrum eddig nem volt azonosítható. Az alapvetően centralizációs törekvésekkel fellépő új kormány a következőkben folytathatja – 2006 után újrakezdheti – a kormányzati háttérintézmények összevonását, a párhuzamosságok megszüntetését, ami már érdemben is hozzájárulhat a közigazgatás fejlesztéséhez. A megfogalmazott tervek szerint a centralizáció kiterjed a területi szintű igazgatási szervezetekre is. Az elmúlt évek politikai és jogi vitáit követően a végül kiüresedett megyei közigazgatási hivatalok várhatóan ismét fontosabb szerepet töltenek majd be a kormányzati akarat regionális érvényesítésében, ami adott esetben a decentralizált szervek helyi irányításának és adminisztrációjának egységesítését is jelentheti. Alkotmányozás Orbán Viktor a ciklus közepére új Alkotmány kidolgozását és elfogadását tűzte ki célul. Miközben a kormányalakításkor elfogadott módosítások nem vetítik elő a politikai rendszer alapvető megváltoztatását, a következő években a kilátásba helyezett alkotmányozás folyamatosan felszínen tartja a kormányzati rendszer átalakításának lehetőségét, az erről szóló pártpolitikai vitát. Ennek legnyilvánvalóbb jelei a köztársasági elnöki poszttal kapcsolatos találgatások, vádak és érvek lesznek. Miután az alkotmányozással kapcsolatban eddig ténylegesen felmerült tervek elsősorban szimbolikus jellegűek, legfeljebb néhány olyan kulcspont határozható meg, amelyek mindenképpen középpontba kerülnek:
72
parlamentáris elemek erősítése vagy gyengítése; köztársasági elnök közvetett vagy közvetlen választása; kormánytól független intézmények irányítása; a Magyar Nemzeti Bank, az ügyészség és a kormány viszonya; az Alkotmányba foglalt értékek köre.
Bár a következő évre vonatkozóan az alkotmányozással kapcsolatban közvetlen kockázat nem merül fel, hosszabb távon kérdés, hogy a politikai rendszer alapelemeivel kapcsolatos bizonytalanság mennyiben befolyásolja a jelenlegi keretek között zajló kormányzást. Az országgyűlési és önkormányzati képviselők számának csökkentése Az elmúlt években a korszerű állam kérdése elsősorban a költségek szempontjából került a politikai viták és a nyilvánosság érdeklődésének középpontjába, a bürokrácia hatékonysága ehhez képes háttérbe szorult. Az eltelt időszak vitái után politikai értelemben lényegében kikerülhetetlenné vált a választott politikusok számának csökkentése mind az Országgyűlés, mind a helyi önkormányzatok szempontjából. A költségek tekintetében nyilván nem elhanyagolható, de önmagában nem meghatározó az Országgyűlés létszámának csökkentése, az Alkotmányba az első intézkedések között felvett, legfeljebb 200 (+ legfeljebb 13 kisebbségi) képviselő rögzítése. Ezzel összefüggésben, bár főbb működési mechanizmusai megmaradnak, átalakul a választási rendszer is. A már megismerhető, potenciális támogatottsággal rendelkező javaslatok viszont a választók számára alig teszik érthetőbbé a rendszert. A jelöltállítás egyszerűsítése ugyanakkor valamelyest tisztábbá, a már benyújtott eljárásjogi módosítások pedig olcsóbbá (rövidebb kampány- és jelöltállítási időszak), illetve rugalmasabbá (jogorvoslati határidők ésszerűsítése) teszik a választási szabályozást. Önmagában nem jelent szerkezeti átalakítást az önkormányzati képviselők számának csökkentése sem. A települési önkormányzatok esetében eleve nem lesz a beígért, 50%-os mértékű a visszavágás, illetve megmarad az egy település-egy önkormányzat elve is, ami a korszerűsítés legfőbb akadálya. A megyei jogú városok továbbra sem juttathatnak majd képviselőket a megyei közgyűlésekbe, örvendetes ugyanakkor, hogy egységesítik a megyei listás szavazást, megszüntetve az eddigi, feleslegesen bonyolult gyakorlatot, amelyben eltérő listákra voksoltak a 10 ezer fő alatti illetve az afölötti települések választói. Ehhez képest ugyanakkor fontosabb lesz annak hatása, hogy esetlegesen milyen önkormányzati hatáskörök – pl. oktatás, egészségügy – kerülnek magasabb igazgatási szintre. Közigazgatás és politika Az állam, a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos kormányzati törekvések a most induló ciklus elején is a jól ismert problémákkal néznek szembe. Miközben a közigazgatási államtitkári poszt visszaállításának célja a minisztériumok szakmai vezetésének visszaállítása, a szakmai szint elválasztása a politikai vezetéstől, nem várható, hogy ezúttal elmaradnak a kormányváltáskor megszokott viták a politikai kinevezettekről. Ennek egyik első jele, hogy a kormányoldal által beterjesztett, a kormánytisztviselőkről szóló törvényjavaslat is ebben az összefüggésben vált a politikai viták részévé. A közalkalmazottaktól, köztisztviselőktől külön kezelt, a központi közigazgatásban dolgozó vezetőkre vonatkozó szabályok csökkentik a munkavállalók védelmét, ám nagyobb döntési szabadságot engednek az alkalmazó intézményeknek, ami önmagában alkalmas lehet a hatékonyság és minőség javítására is.
73 A Nemzeti Együttműködés Rendszere és a korszerű állam A kormányváltás helyett lényegében rendszerváltásra épülő új kormányzati retorika nem kizárólag az Orbán-kormány kommunikációs stratégiáját tükrözi. A minél szélesebbre nyitott egyeztetési rendszer az átalakítások és a kormányzati működés elkerülhetetlenül megosztó jellege nyomán fellépő politikai pozíció- és támogatottságvesztést segíthet mérsékelni. Ahogyan az országgyűlési bizottsági rendszer vagy a kórházi struktúra lehetséges módosítása kapcsán megjelent információkból látható, a kormány alapvetően közvetítőként – a lehetséges alternatívák esélyét természetesen befolyásolva – lép fel az egyes ügyekben. Egy lehetséges kormányzástechnikai séma lehet az, hogy a kormány a témát először csupán „feldobja”, de meghatározza a rendelkezésre álló – például az elérhető forrásokra vonatkozó – kereteket. A sikeresen lezárt egyeztetés következménye az érintett felek (egy részének) a kormányzásba szövetségesként való bevonása, ellenkező esetben pedig a kormány vitákat lezáró, problémamegoldóként való közbelépése. A szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel zajló egyeztetés mellett az Orbán-kormány – és személyesen a miniszterelnök – hangsúlyosan kezeli majd a választókkal folytatott kétirányú kommunikációt. Ennek eszköze – és előnye – az infokommunikációs technikák kormányzati felhasználásának fejlesztése lehet. Az Orbán-kormány érdeke ugyanakkor az, hogy az egyeztetési rendszer tényleges megvalósítása legalább annyira erősítse a határozott vezetésre vonatkozó elvárásokat, mint a szélesebb – az előző kormányzati gyakorlattal szembeállított – részvételi lehetőségekre vonatkozóakat. Ellenkező esetben jelentős kockázatnövelő tényező lehet, ha a kormány rendre jól körülhatárolt koncepció nélkül foglalkozik az egyes szakpolitikai területekkel, hiszen ez könnyen az ellentétes érdekek konfliktusának irányíthatatlan eszkalációját eredményezheti.
74
3.7. ÁLLAM ÉS GAZDASÁG Az ÁLLAM ÉS GAZDASÁG alindex értéke 2010-ben: 71 (0) A pénzügyi, gazdaságpolitikai kényszerpálya miatt az állam és gazdaság alindex kapcsán változatlanul alacsony kockázattal számolhatunk.
3.7.1. Prognózis •
A Fidesz az elmúlt nyolc évben bizonyos területeken – egészségügy, közösségi közlekedés, közműszolgáltatás – mindvégig az erős állami szerepvállalás mellett érvelt, így ezekben a szektorokban az állam előrenyomulására lehet számítani. Ugyanakkor a párt kormányzásának legfontosabb célkitűzése a gazdasági növekedés beindítása, ami hosszabb távon kizárólag az állami kiadások csökkentéséből finanszírozott adócsökkentéssel valósítható meg. Éppen ezért középtávon sokkal inkább karcsúbb államra számítunk, a kiadáscsökkentés azonban leginkább a bürokráciát érintheti majd.
•
A Fidesz kormányzása több okból sem jelenthet teljes fordulatot az elmúlt egy évhez képest: (1) A válság nem ért véget, sőt, a görög krízis következtében új lendületet vett. A piac tehát továbbra is minden hibás lépést azonnal büntetne, így a kormány rá lesz kényszerítve a felelős gazdaságpolitika folytatására. (2) A Fidesz többször is deklarálta, hogy új megállapodást kíván kötni az IMF-fel és az Unióval: a nemzetközi szervezetek csak akkor adnak engedményeket – nagyobb hiány lehetősége –, ha az egy középtávon hiteles, megfelelő garanciákkal alátámasztott program megvalósulását szolgálja.
•
A Fidesz kampányának egyik legfontosabb ígérete a hazai bürokrácia csökkentése és egyszerűsítése volt. Ennek megvalósulására a biztos parlamenti többség tudatában jelentős esély van, ez mindenféleképpen az üzleti környezet javulását eredményezné Magyarországon.
•
Fontos kérdés a következő időszakban, hogy a Fidesz miként viszonyul majd a külföldi befektetőkhöz. A párt kormányon várhatóan puhább álláspontot képvisel majd ebben a kérdésben, mint ellenzékben, a földvásárlások esetében azonban mindent meg fog tenni a külföldi tulajdonszerzés megtiltása érdekében.
•
A Fidesz kormányzásával kapcsolatban az egyik legnagyobb kockázat, hogy több kérdésben „beleragadhat” az ellenzékben képviselt álláspontjába, mivel éles váltás esetén hatalmas kommunikációs teret kínálna a jelenlegi ellenzéknek, főleg a Jobbiknak. Ebből a szempontból a legkritikusabb az egészségügy területe, ahol a Fidesz minden reformkezdeményezést élesen támadott az elmúlt négy évben, annak átalakításával azonban maga is kénytelen lesz megpróbálkozni, sőt már látszanak az első jelei annak, hogy ebben a magántőkének is lesz szerepe.
75
3.7.2. Állami újraelosztás Az állam és a gazdaság kapcsolatát vizsgálva felemás időszak volt az elmúlt egy év: a kormány ugyan jelentős költségcsökkentést hajtott végre, ez azonban kizárólag a külső gazdasági kényszereknek – azaz a világgazdasági válságnak – volt köszönhető. A jelentős recesszió miatt az állam nem húzódott vissza a gazdaság területéről, csupán kisebb szeletet vett a kisebb tortából. A Bajnai-kormány intézkedései önmagukban nem jelentenek fordulatot, de megfelelő alapot teremtettek egy új szemléletű gazdaságpolitika elindításához. 23. Állami kiadások aránya a régió országaiban
Az ország gazdasága ma biztosan erősebb alapokon nyugszik, mint a Bajnai-kormány beiktatásakor: az azt megelőző időszakban a piac bizalma megrendült a régióban, és különösen Magyarországban, a forint folyamatosan gyengült, a Gyurcsány-kormány pedig semmilyen válságkezelő lépést nem volt képes elfogadtatni. A váltás után Bajnai Gordon kettős kihívással nézett szembe: úgy kellett – minél gyorsabb eredménnyel járó – megszorításokat elfogadtatnia, hogy azok a lehető legkevésbé vessék vissza a hazai gazdaság teljesítményét, azaz ne erősítsék tovább a recessziót. Éppen ezért a 2009-es „Bajnai-csomag” szerkezete eltért Gyurcsány Ferenc 2006-os kiigazításától: négy évvel ezelőtt a kormány túlnyomórészt a bevételek növelésére alapozott, tovább növelve ezzel az állami újraelosztás mértékét, és évekre megfojtva a gazdasági növekedést. Tavalyi országjelentésünkben is azt írtuk, hogy a válság ezen a területen paradox módon pozitív változást hozhat, hiszen a kormány nem sújthatja újabb adókkal a vállalkozásokat, mert akkor lefelé tartó recessziós spirál indulna be. Prognózisunk alapvetően beigazolódott: bár a Bajnai-kormány is hozott bevételnövelő intézkedéseket – áfa-emelés –, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a kiadások lefaragására: megszüntette a 13. havi béreket, befagyasztotta a közalkalmazottak fizetését, költségcsökkentést kényszerített ki az önkormányzatok, a MÁV és a BKV esetében is. Az
76 intézkedések eredményeként a tavalyi évben nem növekedett az állami újraelosztás mértéke, ami – figyelembe véve a 6,3 százalékos recessziót – komoly eredménynek tekinthető. Összességében azt lehet mondani, hogy a Bajnai-kormány a válság kezelésében alapvetően sikeres volt, a magyar gazdaság strukturális gondjai azonban továbbra is megoldatlanok: ahogy sokszor elmondták az utóbbi időben, Magyarország talán kikerült az intenzív osztályról, de még nagyon hosszú kórházi kezelésre szorul. Az állam még mindig sokkal nagyobb szerepet játszik a gazdaságban, mint a régió más országaiban, a foglalkoztatottak száma továbbra is nagyon alacsony, és a nagy ellátórendszerek működése drága és rossz hatékonyságú. 24. Az állami kiadások mértékének változása 1998-2009
A vizsgált időszakban a régióban mindenhol emelkedett az állami elvonás GDP-arányos mértéke: ennek elsősorban a recesszió volt az oka, de sok országban megszorításokra is sor került. Magyarország tehát a korábbi évekkel ellentétben most éltanulónak bizonyult, hiszen annak ellenére, hogy nálunk volt a legnagyobb a gazdasági visszaesés, nem nőtt az állami elvonás mértéke, bár az továbbra is Magyarországon a legmagasabb. Mindez nagyrészt azzal magyarázható, hogy hazánkat legyengült állapotban érte el a válság, így nem volt lehetőség állami élénkítéssel ellensúlyozni a válság hatásait. Ez rövidtávon jelentős versenyhátrányt jelentett, hiszen ez eredményezte a több mint hatszázalékos recessziót, középtávon azonban profitálhat belőle az ország, mivel a válság elmúltával nem kell majd az elszaladt hiánnyal megküzdeni.
3.7.3. Az állami vagyon nagysága Az elmúlt egy év sokkal inkább szólt a visszaállamosításról, mintsem a privatizációról: nagyobb privatizációs ügyletre nem került sor 2009 májusa óta, míg több – leginkább szimbolikus – téren újra az állami szerepvállalás lett a meghatározó. 2010 májusában újra állami kézbe került a Malév többsége, azaz a magyar légitársaság második magánkézben töltött időszaka is kudarccal végződött. Az állam a reprivatizációval súlyos terheket vállalt
77 magára, hiszen a cégnek majd hetvenmilliárd forintos adóssága van. A légitársaság magánosításának sorozatos kudarca a későbbiekben erős ellenérv lehet az etatista pártok kezében a privatizációval szemben. Szintén a privatizáció „bukásának” tekinthető, hogy a korábban hatalmas vitákat generáló egészségügyi magánosítás is csődöt mondott a legtöbb helyen, a korház-üzemeltetésben élenjáró Hospinvest kivonult Magyarországról. Ez azonban nyilvánvalóan nem volt független attól, hogy a cégnek folyamatos politikai ellenszélben, állandó támadások közepette kellett volna működnie. A magántőke szerepe ebben a szektorban ugyanakkor a következő időszakban is fontos kérdés maradhat, hiszen a korábbi ellenkezés ellenére Réthelyi Miklós humán erőforrás miniszter első nyilatkozatainak egyikében fenntartotta az egészségügyi privatizáció lehetőségét. A legfontosabb privatizációs vita a vízszolgáltatókat érintette az elmúlt évben, annak ellenére, hogy magánosításra egyáltalán nem került sor. Az ügyet először Páva Zsolt, pécsi polgármester tette központi témává, aki nem sokkal megválasztása után újra önkormányzati kézbe vette a pécsi vízművet, annak ellenére, hogy a városnak érvényes szerződése volt a francia Suez-szel. A döntés komoly vitát generált, Páva lépését mind itthon, mind külföldön többen kritizálták, és fennállt a veszélye, hogy a döntés negatívan befolyásolja Magyarország befektetői megítélését. A Fidesz a vízművek témáját ezt követően is központi kérdésként kezelte, többször is azzal támadta a kormányt, hogy titokban a vízszolgáltatók privatizációjára készül – ezt a kormány mindvégig határozottan cáfolta –, és kampányának egyik fontos üzenete szintén a magyar vízvagyon megvédése volt. Ahogy az a fenti eseményekből is kiolvasható, a privatizációs folyamat, a privatizáció megítélése inkább negatív irányba változott az elmúlt egy évben, és ez a tendencia várhatóan a közeljövőben is folytatódni fog. A magánosítás mellett többször kiálló pártok – MDF, SZDSZ – eltűntek a parlamentből, az újonnan bejutók – Jobbik, LMP – pedig inkább a határozottabb állami szerepvállalás mellett elkötelezettek. A Fidesz az elmúlt években mindvégig a privatizáció hangos kritikusa volt, bár ez az álláspont várhatóan kormányon puhulni fog. A következő négy évben tehát nem kell nagyobb visszaállamosítási hullámra számítani, de néhány területen (pl. közmű-és energiacégek) a pécsihez hasonló lépések várhatóak.
3.7.4. Szabadság a gazdaságban A gazdasági szabadság meghatározásakor a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is a Heritage Foundation nemzetközi felmérésére és az általuk meghatározott számszerű értékre támaszkodunk. Ez a mutató tíz területet vizsgálva – üzleti szabadság, kereskedelmi szabadság, fiskális szabadság, állam mérete, monetáris szabadság, beruházási szabadság, pénzügyi szabadság, korrupció mértéke, munkaerő szabadsága és tulajdonosi jogok – állapítja meg egyegy ország pontszámát, majd készít ezek alapján nemzetközi rangsort. Magyarország 2010-ben a nemzetközi rangsorban hét helyet rontva a pozícióján visszacsúszott az 51. helyre. Hazánk számszerű eredménye az idei évben 66,1 pont volt, ami 0,6 százalékpontos visszaesést jelent a tavalyi évhez képest: az index által vizsgált tíz mutató közül hatban romlott az ország eredménye, és csupán háromban volt képes javulást elérni. Helyezésünk Európán belül is visszaesett, jelenleg Magyarország csupán a 24. legszabadabb állam a kontinensen. A régióban hazánkat megelőzi Csehország és Szlovákia, de mögötte található Románia, Bulgária és Lengyelország is. Az elmúlt év során főleg a balti államok pontszáma csökkent, a közvetlen régióhoz tartozó országok javítani tudtak. Az indoklás szerint Magyarország legnagyobb gondja a magas államadósság, a közpénzek hatékonytalan
78 kezelése, és mindenekelőtt a túl nagyra nőtt állam. Ennek megfelelőn hazánk a kormányzati költekezést vizsgáló alindex esetében szerepelt a legrosszabbul: 100-ból csupán 25,9 pontot szerzett, ami alig több mint a teljes átlag fele. Előnyként említi ugyanakkor a Heritage Foundation, hogy az üzleti, kereskedelmi és befektetői szabadság erős hazánkban, ezekben a kategóriákban Magyarország jóval az átlag fölött szerepelt. 25. Gazdasági Szabadság Index alakulása
3.7.5. Gazdasági jogalkotás A gazdasági jogalkotást 2009-ben nagy részben a válságkezelés jellemezte. A tűzoltást követően felálló válságkezelő kormány szisztematikus munkája az IMF és az EU hiteltámogatása mellett már ívet tudott adni a válságkezelési folyamatnak, bár a megvalósításba – az erőltetett jogalkotási tempó miatt – számos ponton csúsztak be hibák. A gazdasági jogszabályalkotás terén is megmutatkozott, hogy a válság felkészületlenül érte hazánkat. A 2009-ben születtet jogszabályok igen jelentős hányada gazdasági tárgykörben történt módosítás volt. A nominális mutatók is jelzik, hogy a sarkalatos gazdasági törvények a korábbi évek viszonylatában rekordot döntöttek, mivel mintegy 39-szer módosultak az elmúlt évben. Ez a módosítási hullám a válság elkerülhetetlen velejárója volt, hiszen a rendkívüli események rendkívüli mértékű és gyors reagálást igényeltek. Számos vállalkozást érintő könnyítést vezetett be a Bajnai-kormány, például a napi standolás eltörlését, az egyszerűsített foglalkoztatást, amely a munkáltatók számára jelentősen csökkenti az adminisztrációs kötelezettségeket. Hasonló intézkedések voltak a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében tett törvényi módosítások, amelyek célja a peres ügyek elintézési idejének csökkentése volt.
79 Nem kifejezetten kormányzati, hanem uniós követelményeknek tett eleget a jogalkotó, amikor a belső piaci irányelvnek megfelelően számos akadályt hárított el az unión belüli vállalkozási tevékenység és szolgáltatásnyújtás elől, ugyanis a korábbi engedélyezési rendszer helyett a jövőben csak bejelentési kötelezettség alá esik számos vállalkozói tevékenység, így az egyéni vállalkozóknak sincs szükségük engedélyre a működéshez. Felemásra sikeredett a korrupció elleni harc irányába tett kormányzati erőfeszítés: a korrupciógyanús ügyek bejelentőinek védelmet biztosító törvényt ugyan elfogadták, a törvény foganatosítását végző Közérdekvédelmi Hivatal felállítására azonban – a köztársasági elnöki vétó és azzal kapcsolatosan kialakult vita miatt – nem került sor, aminek köszönhetően az eddig elfogadott törvények alkalmazhatatlanokká váltak. 41. Gazdasági törvénymódosítások gyakorisága (2003-2009) Törvények
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Tőkepiaci törvény
4
6
4
3
6
3
5
Versenytörvény
2
1
1
0
2
2
4
Gazdasági társaságokról szóló törvény
1
1
2
1
5
4
8
Áfa törvény
3
6
7
3
2
3
5
Szja törvény
6
6
9
5
8
1
9
Tao. törvény
1
6
6
4
5
3
6
Összesen
17
26
29
12
28
16
37
A válságkezelés várhatóan az új kormány hivatalba lépésével is folytatódik, hiszen a válság az euró-övezetet sem kerülte el. Figyelemmel arra, hogy Orbán Viktor már a választások másnapján bejelentette, hogy az egyik hangsúlyosan kiemelt, gyors változtatásokat igénylő terület a gazdaságélénkítés lesz, a 2010-es évben is hasonló mértékű átrendeződés várható. A 2009. évben félévkor átvezetett adózási sávhatár-átrendezés is bizonyította, hogy az évközbeni adórendszer átalakítása több problémát okoz, mint amennyi előnnyel jár, mind jogalkotási és jogalkalmazási, mind adminisztratív tehernövekedés kapcsán. Ebből a szempontból a Fidesz vezető politikusai által a választásokat követően hangoztatott kijelentést, amely szerint a gazdaságélénkítésnek az adórendszer átfogó átalakításával történő felgyorsítására nem évközben, hanem csak 2011-gyel kezdődően látnak neki, inkább kedvező és a stabilitást elősegítő kijelentésként értékelhetjük. Természetesen az ehhez szükséges törvények elfogadására a költségvetési tervezésre is figyelemmel még 2010 őszén sort kell keríteni. Emellett több, költségvetési forrást nem igénylő intézkedés várható, mint a bürokráciacsökkentés, hivatalok megszüntetése és a korrupcióellenes intézkedések megerősítése, valamint a meglévő és ki nem osztott uniós pályázati pénzek gazdaságélénkítés irányába történő átcsoportosítása.
80 42. Az üzleti környezet indexének alakulása (2007-2009) 2009
2008
2007
Észtország
24
22
18
Litvánia
26
28
28
Lettország
27
29
26
Szlovákia
42
36
37
Bulgária
44
45
44
Magyarország
47
41
50
Szlovénia
53
54
64
Románia
55
47
47
Lengyelország
72
76
72
Csehország
74
75
65
Forrás: World Bank, Doing Business Index
A korábbi javulással ellentétes folyamatot jelez 2009-re a Világbank üzleti környezet indexe. A mutatókon a romlás csak az egész mezőny tekintetében mutatható ki, régiós viszonylatban csak csekély módosulás történt a korábbi eredményekhez képest, és hazánk továbbra is a középmezőnyben szerepel. A kelet-közép-európai régió láthatóan hasonlóan reagált a válságra. Magyarország gyors és egyértelmű válságkezelésével annak ellenére meg tudta őrizni a régióban a viszonylag kedvező helyzetét, hogy a válság megjelenésekor a befektetők bizalma megrendült az országban.
81
4. Ábra- és táblázatjegyzék 4.1. Ábrajegyzék 1. A PRI módszertanának összefoglalója................................................................................................ 7 2. Költségvetési hiány és államadósság az EU-tagállamokban 2009-ben ........................................... 23 3. Országrangsor a DEREX Rendszerellenesség kategóriája alapján ................................................. 26 4. Intézmények iránti bizalom hazánkban ............................................................................................. 27 5. Bizalmatlanság nemzetközi szervezetekkel szemben a régió országaiban ..................................... 28 6. Betörés miatti aggodalom a régió országaiban ................................................................................. 33 7. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények területi megoszlása ............................................ 34 8. A digitális átállás Európában ............................................................................................................. 37 9. A „broadsheet” sajtó fogyasztása...................................................................................................... 40 10. A háztartások szélessávú internet-lefedettsége, 2009.................................................................... 41 11. A korrupcióval szembeni tolerancia a különböző országokban ...................................................... 46 12. A Korrupció Észlelési Index változása a közép-kelet-európai régióban (2001-2009)..................... 47 13. Európa korrupciós térképe (a 2009-es Korrupciós Észlelési Index alapján)................................... 48 14. Elvárt kenőpénz (2009) ................................................................................................................... 52 15. A regisztrált vesztegetéses bűncselekmények száma (2003-2009) .............................................. 55 16. Előítéletesség és jóléti sovinizmus Európában ............................................................................... 57 17. Cigányokkal kapcsolatos sztereotípiák ........................................................................................... 59 18. Együttélés a cigányokkal ................................................................................................................. 60 19. Idegenellenesség hazánkban 1992-2009 ....................................................................................... 63 20. Bevándorlás-ellenesség a visegrádi országokban.......................................................................... 65 21. Bevándorlás-ellenesség és homofóbia ........................................................................................... 66 22. A köztisztviselők és közalkalmazottak létszáma a költségvetési intézményekben......................... 69 23. Állami kiadások aránya a régió országaiban................................................................................... 75 24. Az állami kiadások mértékének változása 1998-2009 .................................................................... 76 25. Gazdasági Szabadság Index alakulása .......................................................................................... 78
4.2. Táblázatjegyzék 1. A PRI alindexei és súlyozásuk ............................................................................................................ 4 2. A PRI évi értéke és változása az előző évhez képest......................................................................... 5 3. Kockázati sávok az index pontszámaiban........................................................................................... 6 4. A módosító faktorok és a faktorok alesetei ......................................................................................... 8 5. Lista a legfőbb politikai indexekről és módszertanukról .................................................................... 10 6. Elsőfokú és fellebbezett ügyek (2005-2009) ..................................................................................... 13 7. Ügyforgalom a helyi bíróságoknál 2009-ben (zárójelben a 2008-hoz viszonyított változás) ............ 13 8. Az eljárás időtartama a helyi bíróságoknál, 2009. I. félév ................................................................. 14 9. A bírói függetlenség mutatójának alakulása régiós összehasonlításban.......................................... 15 10. Törvények és rendeletek száma ..................................................................................................... 16 11. A kormányzati szabályozási teher alakulása régiós összehasonlításban ....................................... 16 12. Az új, a módosító és a nemzetközi tárgyú törvények száma .......................................................... 17 13. A jogi környezet hatékonysága régiós összehasonlításban............................................................ 18 14. Az Alkotmánybíróság ügyterhe ....................................................................................................... 19 15. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályok és megállapított mulasztások száma ... 20 16. A megsemmisített jogi normák száma............................................................................................. 21 17. A régió politikai szempontból leginstabilabb országai és a legfőbb politikai kockázatok................ 24 18. Kormánytagok cseréjének száma, 1999-2010 (kormányváltásoktól eltekintve) ............................. 25 19. Költségvetési kiadások és a GDP honvédelemre fordított aránya, tényszámok (milliárd forint)..... 29 20. A fenyegetettség fokozatai (pontszám) ........................................................................................... 30 21. A fenyegetettség változása ............................................................................................................. 31 22. Hadseregbe vetett bizalom a régióban............................................................................................ 31 23. A bűnözés megítélése a régió országaiban .................................................................................... 32 24. Nyomozások eredményességének mutatója .................................................................................. 33
82 25. Rendőrségbe vetett bizalom a régióban.......................................................................................... 34 26. Napilapok terjesztési példányszámai .............................................................................................. 39 27. A Freedom House sajtószabadság-indexe és rangsora a térségi államokban, 2010..................... 42 28. Az RSF sajtószabadság-indexe Magyarországon .......................................................................... 42 29. Az RSF sajtószabadság-indexe az EU-27-ek körében ................................................................... 43 30. A sajtó iránti bizalom 2009 őszén.................................................................................................... 44 31. A Korrupció Észlelési Index alakulása Magyarországon, 2000-2009 ............................................. 48 32. Korrupciós ügyek a közép-kelet-európai országokban ................................................................... 53 33. Cigányellenesség és pártpreferencia .............................................................................................. 60 34. A cigányok megítélése a pártok szavazótáborában........................................................................ 61 35. Antiszemitizmus és nacionalizmus a pártok szavazótáborában ..................................................... 62 36. Különböző etnikumok elutasítottsága.............................................................................................. 63 37. Az előítéletesség és a jóléti sovinizmus változása.......................................................................... 64 38. A bevándorlók száma Európában ................................................................................................... 65 39. Közszférában dolgozók aránya Magyarországon 2004-2009......................................................... 68 40. A központi közigazgatásban és a fegyveres testületeknél dolgozók aránya a régió országaiban (a 15 év felettiek arányában) ............................................................................................................ 68 41. Gazdasági törvénymódosítások gyakorisága (2003-2009)............................................................. 79 42. Az üzleti környezet indexének alakulása (2007-2009).................................................................... 80
