Magyarország LifeWatch Nemzeti Terve Munkaváltozat 5.0
Török Katalin, Biró Marianna, Horváth Ferenc, Kertész Miklós, Fodor Lívia, Botta-Dukát Zoltán
MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Vácrátót 2012
Előszó
Az élő rendszerek tanulmányozása ma már nem csak a terepen és laboratóriumokban történik, hanem az internet virtuális infokommunikációs terében is. A társtudományok és a társadalom bevonása is alapvetően fontos annak érdekében, hogy életmódunk és tevékenységeink hatását hosszú távon becsüljük és környezetünk fenntartható használatának körülményeit meghatározzuk. A LifeWatch, mint kiépítés alatt álló európai elektronikus tudásbázis és technológiai fejlesztés az élenjáró európai inter- és transzdiszciplináris kutatások motorjává válhat a közeljövőben. Felismerve, hogy az élővilág sokszínűségnek megőrzése nem pusztán a természetvédelem célja, hanem a társadalom életfenntartó rendszereinek alapja is, a Vidékfejlesztési Minisztérium felkarolta és támogatta a nemzeti LifeWatch terv kidolgozását. Ezzel beléptünk azon kevés államok sorába, melyek már meghatározták a fejlesztés fő irányait és elkészítették a tervet a LifeWatch kutatási infrastruktúra kiépítésére. Hazánk számára fontos kérdés, hogy csatlakozhasson az Európai Tudományos Kutatási Térség kiépítésének folyamatához. Ezért az MTA Ökológiai Kutatóközpontja (korábban MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet) 2008 óta intenzíven részt vesz a LifeWatch Magyarország előkészítésében és a kiépítés munkájában is szerepet vállal. 2011 folyamán több rendezvény megszervezésével és a NEKIFUT Biodiverzitás Stratégiai Kutatási Infrastruktúrák munkájának összehangolásával felmértük a hazai igényeket és lehetőségeket. Létrehoztuk a LifeWatch Magyarország tervező csoportot és elkészítettük a LifeWatch Nemzeti Terv első változatát. A tervet bemutattuk a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői számára. A széles körű egyeztetés és szakmai vita után, sok szakember közös erőfeszítésének eredményét tartja kezében az olvasó, amely a legjelentősebb biodiverzitás-kutató és monitorozó intézményeink érdekeit és jövőképét egyeztetve született meg, s így méltán nevezhetjük hazánk LifeWatch Nemzeti Tervének. Közös érdekünk, hogy a tervet meg is valósítsuk, amihez további erőfeszítésekre és hatékony együttműködésre lesz szükségünk. Aktív támogatásukat előre is köszönjük!
A szerzők
1
Tartalomjegyzék
1
2
A LifeWatch Európa .................................................................................................................................................3 1.1 Veszélyeztetett élővilág – kutatási kihívások...............................................................................................3 1.2 Az élővilág megfigyelése ..............................................................................................................................5 1.3 Egy új infrastruktúra szükségessége ............................................................................................................6 1.4 Mi a LifeWatch? ...........................................................................................................................................7 1.5 Hogyan működik a LifeWatch? ....................................................................................................................8 1.5.1 A LifeWatch szerkezete ........................................................................................................................8 1.5.2 A LifeWatch szolgáltatásai és elektronikus infrastruktúrája.................................................................9 1.5.3 A LifeWatch kiépítésének folyamata ..................................................................................................11 1.6 Mibe kerül az európai LifeWatch? .............................................................................................................14 A magyarországi LifeWatch ...................................................................................................................................15 2.1 Magyarország biodiverzitása .....................................................................................................................15 2.2 A biodiverzitás megfigyelése és felmérése Magyarországon ....................................................................17 2.3 Egy új infrastuktúra szükségessége – A LifeWatch Magyarország.............................................................19 2.4 Kinek hasznos a LifeWatch Magyarország? ...............................................................................................20 2.4.1 A hazai tudományos közösség ............................................................................................................20 2.4.2 Adatszolgáltatók .................................................................................................................................21 2.4.3 Hazai döntéshozók..............................................................................................................................21 2.4.4 Közhaszon ...........................................................................................................................................21 2.5 A LifeWatch Magyarország és szervezeti felépítése ..................................................................................21 2.5.1 A kutatói hálózatok.............................................................................................................................23 2.5.2 A LifeWatch Magyarország Programiroda..........................................................................................23 2.5.3 A LifeWatch Magyarország Konzorciumi Tanács ................................................................................23 2.5.4 A LifeWatch Magyarország Tanácsadó Testület .................................................................................23 2.5.5 Hazai szolgáltató központok ...............................................................................................................23 2.6 A LifeWatch Szolgáltató Központ...............................................................................................................23 2.7 A LifeWatch Élőhely- és Ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ.........................................................24 2.7.1 A Központ szükségessége ...................................................................................................................24 2.7.2 A Központ létrehozásának indítékai ...................................................................................................24 2.8 A LifeWatch Magyarország beindításának terve .......................................................................................26 2.8.1 1. feladat: A LifeWatch Magyarország szervezetének és működésének kialakítása ..........................27 2.8.2 2. feladat: A NEKIFUT biodiverzitás kutatási infrastruktúra hálózatok kulcsfontosságú elemeinek megerősítése és fejlesztése ..............................................................................................................................27 2.8.3 3. Feladat: A LifeWatch Magyarország Szolgáltató Központ kialakítása és működtetése ..................27 2.8.4 4. feladat: A regionális Élőhely- és ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ kialakítása, fejlesztése és üzemeltetése ..............................................................................................................................28 2.8.5 5. feladat: Fenyegető ökológiai-társadalmi problémák feltárását, előrejelzését és megoldását szolgáló stratégiai kutatások kidolgozása és eredményeinek bemutatása ......................................................28 2.9 Mellékletek ................................................................................................................................................28
2
1
1.1
A LifeWatch Európa
Veszélyeztetett élővilág – kutatási kihívások
Napjaink sokasodó társadalmi-gazdasági és környezeti problémái egy globális fenntarthatósági válság tünetei, melynek egyik legveszélyesebb megnyilvánulása Földünk élő ökológiai rendszerének egyre gyorsabb mértékű állapotromlása és pusztulása. Évmilliárdok alatt felhalmozott ökológiai "tőke" válik semmivé - földtörténeti léptékben - pillanatok alatt. A biodiverzitás csökkenésének és az ökoszisztémák pusztulásának fő oka a természeti tőke fenntarthatatlan használata. Az élővilág elszegényedése együtt jár az ökoszisztéma funkciók és szolgáltatások csökkenésével (pl. a beporzó élőlények számának nagymértékű csökkenése, a felszínalatti vizek szennyeződése, a CO2 körforgalom megváltozása), ami megnehezíti az emberi életminőség fenntartását. E szolgáltatások hozzájárulása az emberi jóléthez a reálgazdasággal összemérhető nagyságrendű. Az élővilág sokféleségének és az ökoszisztémák működésének megóvása tehát közérdek és egyben stratégiai kérdés is. A különböző fenntarthatósági kihívások közül mind nemzetközileg, mind hazánkban a biodiverzitás pusztulása a legégetőbb válságjelenség (1. ábra). A helyzet súlyosságára utal, hogy ennek megállítása a legnagyobb nemzetközi egyezmény (Biológiai Sokféleség Egyezmény1) és az ENSZ egyik kiemelt prioritásává vált (IPBES2). Korunk legnagyobb kihívása az ember és a természeti környezet közötti kapcsolat helyreállítása, és ezzel az ökoszisztéma szolgáltatások hosszú távú megőrzése. Az emberiség által okozott környezeti problémák jelentős része már túllépte azt a "biztonsági zónát" (zöld tartomány az ábrán), amelyen túl az egész társadalmi-gazdasági rendszer stabilitását és fennmaradását veszélyezteti (Rockström et al. 2009 alapján). Ilyenek a klímaváltozás, a nitrogén körforgalom és a biodiverzitás csökkenése. Megalapozott számítások szerint a sok jelentős kockázati tényező közül ez utóbbi haladta meg leginkább a biztonságos értéket, így jelenleg ez jelenti 3 a legközvetlenebb veszélyt .
1. ábra. Az emberiség biztonságos túlélési zónája. A LifeWatch Kutatási Infrastruktúra alapvető támogatást biztosíthat a folyamat megfékezését és visszafordítását célzó kutatásokhoz
A probléma súlyosságára mutatott rá az ENSZ Millenniumi Ökoszisztéma Becslése is. A fajkihalás sebessége jelenleg ezerszerese a természetes szintnek, és az emlősök, a madarak és a kétéltűek 10-30%-a kihalással veszélyeztetett (MEA4). Ezek a veszteségek irreverzibilisek és veszélyeztetik azokat a fenntartó rendszereket, 1
CBD, Convention on Biological Diversity, http://www.cbd.int; 1995. évi LXXXI. tv. a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihírdetéséről 2 IPBES, Intergovenmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, http://ipbes.net 3 Rockström et al. 2009: A safe operating space for humanity. Nature 461/24: 272-275. 4 MEA, Millenium Ecosystem Assessment, 2005. Ecosystems and human well-being. Synthesis report http://www.maweb.org/documents/document.356.aspx.pdf 3
melyek az emberi életminőség alapját képezik (fenntartó ökoszisztéma szolgáltatások, pl. a klímaszabályozás, talajképződés)5.
A biodiverzitás-krízis kezelése csak jelentős kutatási erőfeszítések eredményeinek felhasználásával lehetséges. A szociális, gazdasági és ökológiai kérdések megoldása inter- és transz-diszciplináris megközelítést igényel, így a biodiverzitás kutatásnak be kell épülnie más diszciplínákba, mint pl. a klímaváltozás-, az oktatás-, vagy az élelmiszerbiztonság kutatása.
Az utóbbi évtized kutatásai már eddig is jelentős áttörést hoztak mind elméleti mind módszertani szempontból. Az ökoszisztéma szolgáltatás koncepciója segített a társadalom- és természettudományok együttműködésében, és a legmodernebb molekuláris, genetikai és modellezési eszközök pedig hozzájárultak új alapkutatási irányok fejlődéséhez. Mindezekre építhet a kutatás dinamikus, innovatív fejlesztése, ami elengedhetetlen feltétele a fent vázolt feladatok hatékony támogatásának.
6
Az európai biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások kutatási stratégiája (EPBRS 2010 ) felvázolja az öt legfontosabb döntéstámogató kutatási prioritást, valamint három csoportba rendezi az integrált kutatási területeket (2. ábra). Mindezt csak a kutatások európai szintű összehangolásával, az Európai Kutatási Térség 7 8 (European Research Area) fejlesztésével érhetjük el. A BioDivERsA az ERA-Net projektek , a Kiválósági 9 Hálózatok és az integrált kutatási programok már eddig is sokat tettek a nemzeti biodiverzitás kutatási erőfeszítések európai összehangolása érdekében. A további fejlesztések lényeges elemei a monitorozó és megfigyelő rendszerek továbbfejlesztése és folyamatos működtetése, az adatokhoz való hozzáférés megvalósítása, valamint az adatok cseréjét és feldolgozását biztosító virtuális intézetek kialakítása. A LifeWatch kutatási infrastruktúra ezt az igényt fogja kielégíteni az elektronikus adathozzáférés és modellezés terén.
2. ábra. Az integrált biodiverzitás és ökoszisztéma kutatások fő területei (EPBRS 201010)
5
Török Katalin 2011: A LifeWatch biodiverzitás-kutatási infrastruktúra-hálózat hazai kiépítésének lehetőségei. Magyar Tudomány 2011/10: 1199-1207. http://www.matud.iif.hu/2011/10/07.htm 6 EPBRS 2010, European Biodiversity Research Strategy 2010-2020, www.epbrs.org 7 BioDivERsA, http://www.biodiversa.org/ 8 ERA-Net, http://cordis.europa.eu/coordination/era-net.htm, http://www.ist.hu/6kp/era/ 9 Networks of Excellence, http://cordis.europa.eu/fp6/instr_noe.htm 10 EPBRS 2010, European Biodiversity Research Strategy 2010-2020, www.epbrs.org 4
1.2
Az élővilág megfigyelése
A biológiai sokféleség megfigyelésének és monitorozásának fontosságára nemzetközi szinten először a 1992-ben aláírt Biológiai Sokféleség Egyezmény 7. cikkelye hívta fel a figyelmet (CBD 11). Ebben a tagországok vállalták, hogy mintavétellel és más technikákkal megfigyelik a biodiverzitás állapotát, különös tekintettel azokra az elemekre, melyek azonnali védelmi beavatkozást igényelnek, vagy fenntartható használatuk lehetősége biztosítandó. Azóta számos egyéb egyezmény, irányelv, nemzeti vagy európai szintű kezdeményezés hangsúlyozta a monitorozás fontosságát. Több projekt keretében tettek kísérletet a megfigyelések, adatgyűjtések, adatfeldolgozási módszerek és modellek egységesítésére (pl. BioAssess12, ALARM13,ALTER-Net14, EDIT15, MarBEF16, EnvEurope17 EBONE18). Az élőhelyeket és fajokat érő, emberi tevékenységre visszavezethető hatások, mint a tájhasználat, a klímaváltozás, a biológiai invázió, az élőhely-fragmentáció, a szennyezés és a túlhasználat továbbra is jelentős nyomást gyakorolnak a biodiverzitásra (Maes, Paracchini, Zulian 201119). A biodiverzitás nemzetközi éve az erőfeszítések ellenére nem érte el célját, az élővilág pusztulását nem sikerült lassítani (CBD 201020). Felismerve a fokozott erőfeszítések szükségességét, az Európai Tanács 2011. júniusában jóváhagyta a biodiverzitás megőrzésének hosszú távú programját (EC 201121). Az EU Biodiverzitás Startégiájának fő célkitűzése 2020-ig megállítani a biodiverzitás csökkenését és az ökoszisztémák pusztulását, valamint a lehetőségekhez mérten helyreállítani a degradált élőhelyeket. Mindezt nemcsak a természet védelmével és restaurációjával kívánják elérni, hanem a biodiverzitás érdekeinek ágazati politikákba való integrálásával, nevezetesen a közlekedés, az energiatermelés, a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat közvetlen és közvetett hatásainak csökkentésével is (EEA State and outlook, 201022) Az Európai Unión belüli országok egyezményei az élőlények sokféleségének megőrzését, és az általuk biztosított ökoszisztéma szolgáltatások hosszú távú fenntartását célozzák. Aláírásuk során a kormányzatok jelentésbeli kötelezettséget vállalnak az egyezmények betartásáról. Ezek sokszor csak a meghozott intézkedésekről szóló beszámolókat jelentenek, de számos esetben komoly biotikai adatgyűjtés is szükséges az EU központ kérdőíveinek kitöltéséhez. Az adatgyűjtések egyrészt a védett vagy veszélyeztetett fajok állapotát monitorozó évenkénti vagy periódusonkénti jelentéseket szolgálják (pl. élőhelyvédelmi irányelv, berni egyezmény23, bonni egyezmény24, lásd 1. sz. melléklet) vagy az élőhelyek állapotával kapcsolatos adatokat kívánnak meg (pl. élőhelyvédelmi irányelv25, víz keretirányelv26, madárvédelmi irányelv27, ramsari egyezmény28), sokszor az ott élő növény- vagy állatközösségek állapotának vizsgálatán keresztül. A LifeWatch hálózat az adatok koncentrálásával és a feldolgozásukhoz, értelmezésükhöz vagy vizualizálásukhoz szükséges infrastruktúrával célszerűen segíti majd a kormányzatokat jelentési kötelezettségeik teljesítésében.
11
CBD, Convention on Biological Diversity, http://www.cbd.int http://www.nbu.ac.uk/bioassess 13 http://www.alarmproject.net/alarm/ 14 http://www.alter-net.info 15 http:// http://www.e-taxonomy.eu/ 16 http://www.marbef.org 17 http://www.enveurope.eu 18 http://www.ebone.wur.nl/UK 19 Maes, J., Paracchini, M. L., Zulian, G. 2011: A European assessment of the provision of ecosystem services. Towards an atlas of ecosystem services. JRC Scientific and Technical Reports, 2011. 20 CBD, Convention on Biological Diversity, http://www.cbd.int/2010/welcome/ 21 EC, 2011. Our life insurance, our natural capital: an EU biodiversity strategy to 2020. COM (2011) 244. 22 EEA, European Environmental Agency, 2010: The European Environment. State and outlook, 2010. Synthesis. 23 Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats, http://www.kvvm.gov.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=1553 24 http://www.kvvm.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=1554 25 Habitats Directive, http://ec.europa.eu/environment/nature/legislation/habitatsdirective/index_en.htm 26 Water Framework Directive, http:// http://ec.europa.eu/environment/water/water-framework/index_en.html 27 Bird Directive, http://ec.europa.eu/environment/nature/legislation/birdsdirective/index_en.htm 28 Ramsar Convention, http://www.ramsar.org/cda/en/ramsar-home 5 12
Más egyezmények (pl. INSPIRE29 I. függelék 9. téma, CBD30, SEIS31) a védett területekre vonatkozó adatokat gyűjtik egységes rendszerbe, és teszik elérhetővé mindenki számára. Az INSPIRE irányelv III. függelék 17-19. témái a biológiai sokféleség dokumentálását célozzák. Számos további kezdeményezés van, amely megpróbálja kommunikálni a biodiverzitást és annak változását más szakterületek felé. Ezért több program is foglalkozott biodiverzitás-indikátorok kidolgozásával (pl. SEBI32, MÉTA33), amelyek számszerűsítéséhez sokszor szintén részletes biotikai adatokra van szükség.
1.3
Egy új infrastruktúra szükségessége
Tudáshiányok – A legújabb becslések szerint a Földön élő fajok száma megközelítőleg 8.7 millió. Míg korábban a fajszám-becslések még nagyságrendjükben is nagyban különböztek, a jelenlegi kutatások szerint ez a különbség évről-évre csökken, és az eredmények egyre pontosabbá válnak34. A fajoknak azonban még csak töredék részét ismerjük, és különösen az olyan csoportok feltártsága nagyon alacsony, mint pl. a mikroorganizmusok vagy az ízeltlábúak, melyek napjainkban egyre nagyobb fontosságot kapnak a beporzás, az egészségmegőrzés, a biotechnológia vagy a talaj ásványi anyag körforgása szempontjából is. Az elmúlt 250 év taxonómiai kutatásai ellenére például a Föld ízeltlábúinak 70%-a még nem került leírásra35. Bár igen sok fajról léteznek aktuális és archív elterjedési adatok, ezek legtöbbször csak kisebb adatbázisokként vannak tárolva és még a digitálisan tárolt adatok összegzése sem egyszerű feladat. Emiatt csak igen kevés faj egyedszámára és elterjedésére vonatkozóan rendelkezünk valódi hosszú távú változás-adatokkal (elsősorban madár- és lepkefajok monitorozásai36). A biodiverzitás-csökkenés mérsékléséhez megválaszolandó legfontosabb kérdések közé tartozik továbbá az is, hogyan lehetne az ökoszisztéma szolgáltatásokat kvantifikálni és megvédeni. Az ökoszisztéma szolgáltatások értékének összegét évente 50 milliárd Euróra becsülik. Az ökoszisztémák pusztulásának ezen kívül gazdasági hatásai is vannak, amit eddig figyelmen kívül hagytak. Számítások szerint a 2050-ig így felhalmozott jóléti veszteség akár elérheti a GDP 7%-át is (EC 200937). A növekvő adatmennyiség kezelése – A GBIF nemzetközi adatgyűjtő rendszer 2007-ben nyilvántartott 80 millió faj-előfordulási adata az elmúlt négy évben több mint 300 millióra növekedett38. Európában mintegy 500 rendszeres használatban lévő biodiverzitás-adatbázist tartanak számon, mely a legkülönbözőbb adatbázisokat foglalja magában - a nagy, központi adatsoroktól és monitorozóhelyektől kezdve egészen az egy-egy kutató által felépített, specialista gyűjteményekig39. Ezek az adatbázisok azonban nincsenek egymással összekötve, egységes rendszerbe foglalva, a kutatói közösségnek pedig legtöbbször még az adatbázisok létezéséről, vagy azok leíró adatairól (meta-adat) sincs tudomása. Az adatsorokban igen sok esetben időbeli és térbeli hiányosságok is vannak, ami nagymértékben gátolja felhasználásukat a regionális- vagy kontinens-léptékű elemzésekben. Az ökoszisztéma-szolgáltatások közelmúltban elkészült első európai szintű becslése leginkább távérzékelésen alapuló gyűjtött vagy becsült adatokra épül (Maes, Paracchini, Zulian 201140). Távérzékeléssel azonban csak kevés ökoszisztéma-szolgáltatás követhető nyomon, és a fajok és élőhelyek elterjedésének is csak töredék része monitorozható. Ezért a jövőben a biodiverzitás adatok egységes módszertan szerinti terepi gyűjtése is
29
Infrastructure for Spacial Information in Europe, http://inspire.jrc.ec.europa.eu/ Convention of Biological Diversity, http://www.cbd.int/ 31 Shared Environmental Information System, http://ec.europa.eu/environment/seis/ 32 SEBI, http://biodiversity.europa.eu/topics/sebi-indicators 33 MÉTA, Magyarország Élőhelytéképi Adatbázisa, Természeti Tőke Index, www.novenyzetiterkep.hu/magyar/eredmenyek/node/153 34 http://www.sciencedaily.com/releases/2003/05/030526103731.htm 35 http://www.sciencedaily.com/releases/2003/05/030526103731.htm 36 http://www.euring.org/ 37 EC, 2009, Mainstreaming sustainable development into EU policies. COM(2009) 400. 38 GBIF, www.gbif.org 39 http://www.eea.europa.eu/hu/themes/biodiversitas 40 Maes, J., Paracchini, M. L., Zulian, G. 2011: A European assessment of the provision of ecosystem services. Towards an atlas of ecosystem services. Joint Research Center, Scientific and Technical Reports, 2011. 30
6
kiemelkedő szerepet kell, hogy kapjon (MEA 200541). Az összegyűjtött adatok hatékony felhasználásához egy európai szinten is összehangolt, egységes adatkezelési és feldolgozási rendszer, ún. kutatási infrastruktúra kialakítására lesz szükség. A tudomány és a döntéshozatal együttműködése – A globális klíma- és biodiverzitás-változás problémái egyre inkább azt az igényt támasztják a tudományos közösség felé, hogy becsléseikkel, elemzéseikkel és predikcióikkal operatívan támogassák a döntéshozók munkáját. Ehhez szükség lesz olyan regionális léptékű kutatásokra, melyek segítségével becsülni vagy modellezni lehet az élőhelyek és az ökoszisztéma-szolgáltatások fennmaradását veszélyeztető tényezőket, esetleg kialakíthatóak lesznek olyan optimális élőhelykezelési előírások vagy támogatási rendszerek, melyek a természetmegőrzés szempontjából a leginkább megfelelőek. Várhatóan szükség lesz olyan komplex elemzések eredményeire is, melyek felhasználásával kezelni lehet az emberiség okozta környezeti változások hatásait és következményeit. Az ilyen típusú elemzések viszont olyan infrastruktúrát igényelnek, amely képes lesz nagy mennyiségű multidiszciplináris adat, becslés és predikciós modell integrált használatára. Mindezek megoldására a LifeWatch kutatási infrastruktúra olyan új módszertani megközelítéseket kínál, melyekkel mind a lokális, mind a regionális, mind pedig a kontinens léptékű problémák kutatása egyaránt javulhat. Ebben a döntéshozók közvetlenül együtt, egy platformon dolgozhatnak majd a kutatókkal a problémák megoldásán, segítve ezzel a tudomány és a döntéshozatal aktív, a társadalmi igényeket is egyaránt figyelembe vevő kapcsolódását.
1.4
Mi a LifeWatch?
A biodiverzitás és az ökoszisztémák fenyegetettsége folyamatosan növekszik, a fajok és élőhelyek válasza a klímaváltozásra egyenlőre még nem jósolható. A biodiverzitás és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása érdekében pedig a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a társadalom és a gazdaság által is hasznosítható alap- és alkalmazott kutatásokra, valamint innovatív megoldásokra is. A LifeWatch segít abban a folyamatban, hogy feltárjuk, leírjuk környezetünk állapotát, múltbeli, jelenlegi, valamint jövőbeli trendjeit és változásait, és ezáltal jobban megértsük az élővilág összetett működését42. A LifeWatch egy elektronikus kutatási infrastruktúra, melynek célja, hogy a felhalmozott tudásra alapozva kutatási kapcsolatokat építsen ki, és virtuális környezetet szolgáltasson az elemzésekhez és modellezésekhez. Ez az európai szintű tudás-infrastruktúra összekapcsolja majd a gyűjtemények, a különböző adatbázisok, a monitorozó rendszerek biodiverzitás adatait az on-line elemző és modellező eszközökkel és az egyes kutatási kérdések köré szerveződő virtuális laboratóriumokkal. Innovatív felépítésével és a módszertani megközelítések széles skálájával támogatja az adatok felhasználását, különböző algoritmusokat és megfelelő számítógépes kapacitást nyújt az összetett elemzésekhez, és mindezek által hozzájárul a klímaváltozás és a biodiverzitáscsökkenés hatásainak mérsékléséhez is. A már meglévő adatok felhasználásának megkönnyítésére a LifeWatch új szolgáltatások és eszközök egész sorát fogja alkalmazni. Segíti a kutatókat az adatok gyűjtésében, megosztásában és elemzésében, valamint modellek készítésében és a döntéshozókkal való kommunikációban. A LifeWatch támogatni fogja a különböző - kutatási projekt, oktatási feladat vagy speciális társadalmi igény kielégítése köré szerveződő - kutatócsoportokat, ösztönzi az ötletek és vélemények cseréjét, az innovációt és a tanulást. A LifeWatch és a GBIF egymást kiegészítő, nemzetközi bio-informatikai rendszerek lesznek (2010-től hivatalosan is együttműködő43 felek). A GBIF a biotikai adatgyűjtés és adatmegosztás protokollját valamint standardjait szolgáltatja, miközben a LifeWatch - a GBIF 10 éves tapasztalatára és fejlesztéseire építkezve – magasszintű felhasználói környezetet alakít majd ki. Ki hasznosíhatja majd a LifeWatch-ot? - Az élőhelyek és a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatások védelme, restaurációja és fenntartása a közeljövőben egyre nagyobb szerepet kap majd. Eközben a környezeti problémák kezelésének hatékony gyakorlati megvalósítása érdekében a tudományos kutatások témáinak egyre 41
MEA, Millennium Ecosystem Assessment, Synthesis report Synthesis report, http://www.maweb.org/documents/document.356.aspx.pdf and Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, Ecosystems and human well-being. 42 LifeWatch, e-science and technology infrastucture, http://www.lifewatch.eu 43 Memorandum of Cooperation, 2010 June, http://lifewatch.eu/images/stories/PDFs/moc_gbif-lifewatch.pdf 7
inkább fókuszálniuk kell a döntéshozói szinten felmerülő kérdésekre is. Ezt a folyamatot nagyban segíteni fogja a kiépülő elektronikus kutatási infrastruktúra, amely – éppen az ökoszisztémák megértése és ésszerű kezelése szempontjából – kiemelkedő fontosságú lesz a helyi és a globális szintű döntéshozatal számára is. A kutatóintézetek, a felsőfokú oktatás, a tudományos szervezetek és alapítványok, valamint egyesületek, szakmai civil szervezetek és magánintézmények egész sora részesül majd a kiépített elektronikus infrastruktúra előnyeiből. A LifeWatch hozzájárul majd a társadalom gazdasági és jóléti rendszereinek biztosításához is, többek között olyan témákkal mint pl. a környezeti becslések és monitorozás, természetmegőrzés és kezelések, tájtervezés, területrendezés, mezőgazdaság, kereskedelem, egészség és biztonság, természetes árucikkek, gyógykészítmények, biotechnológia. A LifeWatch támogatni fogja a bizonyosságalapú döntéshozatalt. Ezáltal a kutatás és a monitorozás is közelebb kerül majd ahhoz, hogy megfelelően szolgálhassa a globális, nemzetközi és a nemzeti kormányzás céljait, feladatait és a biodiverzitás védelme érdekében végzett tevékenységet.
1.5
Hogyan működik a LifeWatch?
1.5.1
A LifeWatch szerkezete
A LifeWatch központi és lokális, de egymással együttműködő szervezeti egységekből, hálózatosan épül majd fel (3. ábra). Ezek legtöbbje nemzeti szinten fog működni, de lesznek tematikus központok is, melyek nagyobb földrajzi egységeket is lefedhetnek44. Az ilyen nemzeti és tematikus szolgáltató központokon keresztül a LifeWatch felhasználók egymással és az elektronikus infrastruktúrákat működtető informatikus szakemberekkel is kapcsolatba léphetnek majd. Az egész Európa területére kiterjedő megosztott rendszer a terepi kutatóállomások, monitorozó állomások, gyűjtemények, adatbázisok, kutatóintézetek és a fent említett szolgáltató központok széles skáláját kapcsolja össze. Az elmúlt két évtizedben a biodiverzitás-kutatás számos infrastruktúrális részét már kifejlesztették. A közeljövő további technológiai fejlesztései megnyitják a lehetőséget a már meglévő komponensek összekapcsolására és egy jól működő, teljes kutatási infrastruktúra megalkotására. 3. ábra. A LifeWatch szerkezete: A különböző lokalitásokban szerveződő működési egységeket egy központ kapcsolja össze. Ez általános szolgáltatásokat végez, miközben a kutatási infrastruktúrák a kihelyezett szolgáltató egységekből és nemzeti központokból érhetők majd el. A hivatalos szervezet irányítását a tagországok küldötteiből álló Közgyűlés vezeti majd.
A szolgáltató központok - A Föld bármely pontjáról világhálón elérhető szolgáltató központok lesznek a felhasználók és az adatszolgáltatók közötti kapcsolat fő színterei. A nemzeti szolgáltató központok jelentik a kutatási infrastruktúrák területi megosztását, miközben a regionális egységek tematikus célokat vállalnak fel. A szolgáltató központokban a tudományos felhasználók hasznos segítséget kaphatnak mindennapi munkájukhoz. Kapcsolatot tarthatnak kollegáikkal, más szakértőkkel, használhatják a különböző szolgáltatásokat, formális kutató-csoportokat vagy más közcélú hálózatokat alkothatnak, és virtuális laboratóriumokat alakíthatnak ki.
44
bizonyos esetekben akár egész Európára kiterjedően 8
A nemzeti szolgáltató központok – Az egyes résztvevő országok felhasználóinak céljait a nemzeti szintű kihelyezett központok szolgálják. A nemzeti szolgáltató központoknak a felhasználó-támogatásra kell összpontosítaniuk. Tipikus szolgáltatásaik lesznek a segítségnyújtás (help desk), a nagyközönség tájékoztatása, a kommunikáció, a nemzeti, regionális vagy európai szintű pályázati lehetőségek támogatása. Minden központ önmaga dönthet arról, hogy a felhasználók kéréseit és igényeit figyelembevéve milyen további szolgáltatásokat végez. A nemzeti szolgáltató központok működési nyelve az egyes országok nemzeti nyelve lesz. A regionális szolgáltató egységek – A különböző témákhoz (pl. biológiai invázió, tengeri ökoszisztémák, édesvizek, élőhelyek vagy ökoszisztéma szolgáltatások) kapcsolódó kutatások kiszolgálására létrehozott központok nagyobb régiókat fognak ellátni, és több ország vagy akár az összes tagállam adott témájú kutatásaihoz szerveződő egységekké válhatnak. Ezek a nemzetközi tematikus központok angol nyelven működnek majd.
1.5.2
A LifeWatch szolgáltatásai és elektronikus infrastruktúrája
A LifeWatch a biodiverzitás és az ökoszisztéma kutatás támogatására az info-kommunikációs technológia (ICT45) infrastruktúra szolgáltatásainak és technikai lehetőségeinek széles skáláját fogja kiépíteni. A projektorientált felépítés és az ICT infrastruktúra alkalmas lesz arra, hogy segítségével a kutatók ún. virtuális laboratóriumokat hozzanak létre, melyek az alapkutatások színtereivé válhatnak és a döntéshozók stratégiai fontosságú biodiverzitás-kérdéseire is választ adhatnak majd. A “front office” szolgáltatások – Az a pont, ahol a felhasználók kapcsolatba léphetnek a LifeWatch hálózattal. A front office szolgáltatás magába foglalja a tájékoztatást, szakértői konzultációt, helpdesk-et, multi-media segítséget és a pályázási lehetőségek megismerését. A felhasználói kapu – Bár a központok és szolgáltatásaik kihelyezettek és megosztottak (fizikailag és szervezetileg is), a felhasználói kapu egységes hozzáférést, egyszerű bejelentkezési és azonosítási mechanizmust46 biztosít. Ezen keresztül a felhasználók igényeiknek megfelelően férnek hozzá a különböző szolgáltatásokhoz. Lesznek portálok az alap- és alkalmazott kutatók, a döntéshozók, az civil szakmai szervezetek, valamint az ipari és a lakossági felhasználók számára is. A portálon keresztül a felhasználók képesek lesznek válogatni az adatok között, és kapcsolatba tudnak majd lépni az adatok gazdáival is. A portál technikai szolgáltatásokat nyújt az adatok kereséséhez és hozzáféréshez. Segíti a kutatókat a lekérdezések és a feladatok megfogalmazásában, a szintetizáló és modellező eszközök felhasználásában és az adatelemzésben. A LifeWatch portálon belül különböző nemzeti és tematikus szolgáltató központok egész Európára kiterjedő hálózata biztosítja majd azokat a szolgáltatásokat, melyek lehetővé teszik az infrastruktúra megfelelő használatát, a munkacsoportok és együttműködő hálózatok kialakítását, valamint a képzéseken és ösztöndíjas programokon való részvételt. A virtuális laboratóriumok – Egy virtuális laboratórium a szakemberek adott feladat megoldására létrehozott ideiglenes közössége vagy hálózata, és közös munkájukat támogató informatikai környezet együttese (4. ábra). A LifeWatch kutatási infrastruktúra a tematikus virtuális laboratóriumok által rendkívül hatékony, új típusú, internet-alapú környezetet biztosít majd a magasan kvalifikált tudományos kutatócsoportok számára.
45 46
ICT, Information and Communication Technology Data & Modelling Tool Structures, Conceptual Design for a LifeWatch Workbench Portal, D5a. 9
4. ábra. A virtuális laboratóriumon belül számos, egymástól távoli adatbázis és adatforrás is elemezhetővé válik az összekapcsolt számítógépek ideiglenes hálózatán keresztül
A virtuális laboratóriumokat úgy hozzák létre a különböző biodiverzitás-kutatási témákban, hogy azokhoz felhasználható legyen az összekapcsolt számítógépek hálózatának kapacitása, valamint az e-infrastuktúra módszerei és eszköztára is (5. ábra).
5. ábra. A LifeWatch működésének rétegei (készült a LifeWatch Master Plan47 alapján48 ) A Felhasználói Réteg szolgáltatja a megjelenítési környezetet a feladatok és eszközök végrehajtásához. Az Összeillesztési Réteg támogatja az egy-egy feladathoz felhasznált szolgáltatások válogatását és kombinálását. Az Infrastruktúrális Réteg mechanizmusokat biztosít a különböző helyeken megosztott felhasználói környezet különböző adminisztratív egységei közötti forrásmegosztásokhoz. A Forrás Réteg tartalmazza a források széles skáláját, mint pl. a gyűjteményeket, szenzorokat, megfigyelőhálózatokat, a modellező szoftvereket és a számítógépes kapacitást.
Képzések – A képzés és oktatás alapvető célja lesz a LifeWatch-nak, mely egyaránt biztosítani fog on-line kurzusanyagokat és off-line tanulási és képzési lehetőségeket az általa lefedett tudományágakról és a működtetett információs-technikai rendszerekről is. Egyedülálló tárháza lesz az on-line képzési anyagoknak, feladatoknak, mintapéldáknak és demonstrációs videóknak. Ez szélesítheti majd az ökológiai kérdések társadalmi megértését és a környezet védelmének érdekében tett nagyobb beavatkozások lakossági támogatását is kiépítheti. Gazdagíthatja az oktatást és szerepet vállalhat a kutatóképzésben is.
47
http://www.lifewatch.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=69&Itemid=18 Török Katalin 2011: A LifeWatch biodiverzitás-kutatási infrastruktúra-hálózat hazai kiépítésének lehetőségei. Magyar Tudomány 2011/10: 1199-1207. http://www.matud.iif.hu/2011/10/07.htm
48
10
1.5.3
A LifeWatch kiépítésének folyamata
A LifeWatch előkészítő szakasza - A LifeWatch kutatási infrastruktúra kialakítását egy 7. Keretprogram projekt készítette elő49, mely 2008. február 1-én indult és 2011. január végén zárult le (előkészítő szakasz, preparatory phase). Ebben több ország, köztük Magyarország is, megkezdte a rendszer kiépítését (6. ábra).
6. ábra. A LifeWatch folyamat szakaszai és szervezeti egységei 50
Az előkészítő fázis azzal a céllal kapcsolta össze az érdeklődő európai uniós tagállamokat és a társult országokat, hogy megalkossák a LifeWatch európai kutatási hálózat tervét és előkészítsék a LifeWatch kiépítésére irányuló együttműködés feltételeit. Az előkészítő fázis résztvevő országai alkották a Policy & Science Board tagjait, melyben több, mint 18 érdeklődő partnerország és nyolc együttműködő tudományos hálózat (EDIT, ALTER-Net, BioCase stb.) képviselői foglaltak helyet (7. ábra).
7. ábra. A LifeWatch előkészítő fázisában együttműködő tudományos hálózatok logói
49
http://www.lifewatch.eu/ 50 Forrás: http://www.lifewatch.eu/ 11
A LifeWatch indítási szakasza – Az előkészítő és a kiépítési szakasz közötti időszak az ún. indítási, vagy „Start-up” szakasz, amely már pénzügyi kötelezettséget jelentő együttműködési megállapodás (Memorandum of Understanding, 4. sz. melléklet) aláírásával indult el. Az aláíró öt ország, Hollandia, Spanyolország, Olaszország, Magyarország és Románia pénzügyi szerepet vállalt a Start-up szakaszban, amelynek során ezek az országok rendszeres találkozókon alakítják ki a LifeWatch kiépítésének jogi és szakmai alapjait. A három, jelentős támogatást nyújtó ország (Start-up team: Hollandia, Spanyolország, Olaszország) 2011. év folyamán megkezdte a LifeWatch Kutatási Infrastruktúra közös irányítási, szervezési és infrastruktúra kiépítési feladatainak ellátását és egy ún. Start-up tervet dolgozott ki. Ebben a szakaszban a három ország felelősségi és tevékenységi köre a következőképpen alakul: Spanyolország: a LifeWatch európai székhelyének létrehozása és az információ-technológiai központ irányítása (Statutory seat and ICT Core technology). Hollandia: a virtuális és fejlesztési laboratóriumok irányítása (Virtual labs and Innovation Labs). Később, a konstrukciós fázisban Hollandia lesz majd a felelős a virtuális laboratóriumok kifejlesztéséért, és erre a célra megalakítja a LifeWatch kutatási és innovációs központot (LifeWatch Research and Innovation Center). Ennek előkészítése kezdődik meg a Start-up fázisban. Olaszország: az adatszolgáltató központ szervezése és a szolgáltató egységek összehangolása (E-Biodiversity Research Institute). Olaszország elsődleges feladata a tudományos közösség hálózattá formálása, és egy olyan szolgáltató központ létrehozása mely a szolgáltatások fejlesztéséért és a felhasználók támogatásáért felelős. A LifeWatch megvalósítási szakasza – Európa felismerte, hogy egyre több környezeti és globális ökológiai kihívás előtt áll, amelyeket a tagállamok már nem képesek önmagukban megoldani. A LifeWatch hatékony bevezetése is csak nemzetközi együttműködés útján lehetséges. Az infrastruktúra mérete - a költségek, a funkciók és a felhasználói közösségek igényeit is tekintve - széles körű együttműködést kíván meg. A Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI51) a LifeWatch-ot olyan fontos európai infrastruktúrának találta, amely számíthat a tagállamok támogatására.
Az Európai Kutatási Infrastruktúrák létrehozásának egyik legfontosabb akadálya az Európai szintű jogszabályi és kormányzati keretprogram hiánya volt. Ennek érdekében az Európai Bizottság az ESFRI-vel közösen egy új szerződési struktúrát alakított ki és léptetett érvénybe a 2009-es év folyamán („ERIC” - European Research Infrastructure Consortium). A LifeWatch központi vezetését a belépő államok által alapított konzorcium (LW ERIC52 ) Közgyűlése végzi. A belépő országok bevonása a LifeWatch folyamatba az ERIC Konzorciumi szerződés aláírásával valósul meg (8. ábra). A LifeWatch ERIC konzorcium határozza meg a feladatokat és kötelezettségeket és a LifeWatch központok kétoldalú egyezményeken keresztül kapcsolódnak a központhoz. Ezek alakítják majd ki a működési területeket is. Ahhoz, hogy a LifeWatch folyamat megvalósítási szakasza megkezdődhessen, legalább három ország elkötelezettsége szükséges. Ebben a fázisban kerül kialakításra a LifeWatch teljes szervezeti felépítése.
51
www.ec.europa.eu/research/esfri LW ERIC, LifeWatch European Research Infrastructure Consortium http://ec.europa.eu/research/infrastructures/index_en.cfm?pg=eric
52
12
8. ábra. A LifeWatch ERIC tervezett felépítése és irányítása. A LifeWatch ERIC Közgyűlés alapítja majd meg a LifeWatch szervezetét és ez alakítja ki szervezeti felépítését is (személyzet és alkalmazottak). Az ábra a LifeWatch Master Plan53 alapján készült.
A LifeWatch tervezett felépítésében a tagországok közgyűlése irányítja a működést, a központi adminisztráció tartja a kapcsolatot a laboratóriumokkal, adatközpontokkal és szolgáltató egységekkel. A központ irányítja a tervezést, kiépítést és a menedzselést a kiépítési fázisban, 2011. és 2016. között. Ez egyben a központi szolgáltató egység is, mely képzési programokkal, technikai útmutatásokkal, pénzügyi források felkutatásával és a többi szolgáltató egységhez való kapcsolódás biztosításával támogatja a részt vevő intézményeket, kutatókat. A kutatómunka a kiszolgáló központokban és a megosztott szolgáltatóegységekben történik. A LifeWatch kiépítése bonyolult program, a teljes működés biztosításához öt év szükséges. A kiépítés koncepciójának évente való értékelése, valamint a kialakított új elemek nyilvánossá tétele biztosítja a rendszer megfelelő szakmai támogatását, a fejlesztési irány ellenőrzését.54 Magyarország eddigi szerepvállalása - Magyarország képviseletében az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete (jelenleg MTA Ökológiai Kutatóközpont) 2008-tól partnerként vett részt az FP7. Keretprogram LifeWatch projektjében, aminek hatására hazai kezdeményezések sora indult meg. 2008. decemberében magyar LifeWatch konzorcium alakult a „Nemzeti LifeWatch Hálózat kialakításának támogatása” néven, három intézmény55 támogatásával (2. sz. melléklet). A konzorcium szándékaiban és céljaiban megelőzte a 2009-2010. év folyamán kialakult NEKIFUT Stratégiai biodiverzitás kutatási infrastruktúra hálózatokat. Hazánk képviselői már a LifeWatch folyamat előkészítő szakaszában részt vettek a projekt nemzetközi konferenciáin és 2009 februárjában Budapesten vezetőségi ülést szerveztek a nemzeti képviselők (Policy és Science Board) számára. 2009. júliusában a Kiskunsági Hosszú távú Ökológiai Kutatóállomás (KISKUN LTER site) projektje LifeWatch minősítést (LW-Label) kapott. Még ugyanebben az évben megkezdődött a nemzetközi LTER hálózat adathozzáférési módszertanának kidolgozása az ALTERNET és a LifeWatch együttműködésében, melyben az MTA ÖBKI vezető szerepet játszott. 2010 májusától Magyarország részt vesz a LifeWatch programhoz és a hosszú távú kutatóhálózathoz (LTER) kötődő EnvEurope és Expeer FP7-es projektekben, és később a BioVel56 projektben is. Az előkészítő szakasz során a LifeWatch folyamatban való magyar részvételt a megfelelő dokumentum (Memorandum of Intent, 3. sz. melléklet) aláírásával biztosítottuk (9. ábra). A Memorandum of Intent aláírásától 53
http://www.lifewatch.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=69&Itemid=18 Török Katalin 2011: A LifeWatch biodiverzitás-kutatási infrastruktúra-hálózat hazai kiépítésének lehetőségei. Magyar Tudomány 2011/10: 1199-1207. http://www.matud.iif.hu/2011/10/07.htm 55 MTA ÖBKI, MTM, KvVM, lásd 2. sz. melléklet 56 BioVel, http://www.biovel.eu/ 54
13
kezdve (2009. december) Magyarország képviselője részt vehet a LifeWatch az előkészítő bizottság (Stakeholders Board) munkájában. Az előkészítő szakasz lezárásaként, 2011. január 19-én Amszterdamban együttműködési megállapodás (Memorandum of Understanding, 4. sz. melléklet) aláírásával és szerény pénzügyi hozzájárulás vállalásával Magyarország is csatlakozott a LifeWatch kiépítésének kezdeti szakaszához (Start-up szakasz). Ezzel az MTA ÖBKI két nemzetközi LifeWatch ülés megszervezését, a magyarországi LifeWatch Nemzeti Terv elkészítését és a hazai LifeWatch hálózat kialakításának megkezdését vállalta el. A jelenleg tartó indítási szakasz egyeztető tárgyalásain Magyarország képviselője is részt vehet és véleményt nyilváníthat a megkötendő szerződés szövegével kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy egy év nem volt elegendő idő az indítási szakasz céljainak maradéktalan teljesítéséhez, a megállapodást a konzorciumi partnerek szándéka szerint meghosszabbítják. A tervezett menetrend szerint a 2012. év elején megállapodnak az ERIC szerződés szövegében és erről egy szándéknyilatkozatot tesznek. Ezt követően kerül sor a szerződés szövegének benyújtására az Európai Bizottsághoz. Amennyiben a Bizottság a szerződés-tervezetet jóváhagyja, tavasszal megtörténhet az ERIC szerződés aláírása. Ekkor dől el, hogy mely országok fogják a LifeWatch kiépítést megkezdeni. Magyarországnak még van esélye a csatlakozásra. Az elkötelezettség kinyilvánítása mellett nyilatkozni lehet, hogy az első befizetést a tagországok mikorra tudják vállalni.
9. ábra. Magyarország eddigi szerepvállalása a LifeWatch előkészítő és Start-up szakaszában
1.6
Mibe kerül az európai LifeWatch?
A LifeWatch európai kutatási infrastruktúra kiépítése a tervek szerint hat évig tart és becslések szerint 253 millió euróba kerül, ami évente 42 millió eurós költséget jelent. Ez részben készpénz, részben természetbeni hozzájárulást jelent a résztvevő tagországok részéről. A kiépítést követően az éves üzemeltetés várhatóan kevesebb, kb. kétharmada lesz. A költséget a résztvevő országok GDP arányosan biztosítják, úgy, hogy a legkisebb GDP-vel rendelkező országok – mint amilyen Magyarország – egy minimális, 5 évre szólóan 2,5 Millió eurós belépési díjjal járulnak hozzá a kiépítés költségeihez. Minden országnak az első öt évre kell kötelezettséget vállalnia a LifeWatch ERIC aláírásával. Amennyiben a kiépítésre a nagyobb országok közül csak kevés vállalkozik, akkor a kiépítés elhúzódhat. A kiépítésben való részvételhez szükséges hozzájárulás két fő részből tevődik össze: 15% készpénz befizetés szolgálja a közös infrastruktúra kiépítést és a központi koordináló intézmények költségeihez való hozzájárulást, míg a maradék 85% a nemzeti LifeWatch kutatási infrastruktúra, illetve a közös funkciók támogatását szolgálja, mely lehet pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulás is. Ugyanakkor kötött azon tevékenységek köre, melyek a LifeWatch keretében elismerhetők (ezek a pénzügyi tervben megnevezésre kerültek, lásd 9. sz. melléklet). A kiépítés előkészítését szolgáló LifeWatch 7. Keretprogram projekt befejezése (2011. január) után kezdődött indítási (Start-up) szakaszban öt állam (Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Magyarország és Románia) pénzügyi hozzájárulásának segítségével számos stratégiai döntés született meg és a kiépítés megkezdése, a LifeWatch ERIC előkészítése folytatódhatott. A nyugat-európai résztvevők részéről a fél-fél millió euró, illetve részünkről egy szerényebb hozzájárulás (5 M Ft) a kiépítési szakasz költségeinek elismert részét képezi.
14
2
2.1
A magyarországi LifeWatch
Magyarország biodiverzitása
A Pannon biogeográfiai régió - Magyarország teljes területe a Pannon biogeográfiai régió területére esik (10. ábra). A régió területének 2/3-át lefedi országunk területe. A magyar flóra – európai léptekben nézve is – igen gazdag, több mint 2200 virágos növényből áll, természetes vagy természetközeli élőhelyeinek területét pedig mintegy 1,8 millió hektárra becsüljük. Medencehelyzetéből kifolyólag Magyarország flórájának viszonylag nagy része, mintegy 2%-a bennszülött faj. A reliktum fajok száma is kiemelkedő. Hazánkban jelentős számban találhatók bennszülött növénytársulások is, melyek igen nagy szerepet játszanak a pannon, a kárpáti-pannon és a pontus-pannon endemizmusok fenntartásában. Mintegy tíz társulás sorolható ide, így a dolomit sziklagyepek, dolomit tölgyesek, szikes és homoki gyepek stb. Az endemikus növénytársulások nagy jelentőségű vegetációtörténeti és természeti értékek, és rendkívüli fontosságúak a védett, ritka és endemikus növény és állatfajok megőrzésében.
10. ábra. A Pannonikum a Kárpátmedence belső területeit öleli fel (sötét narancssárga). Ide tartozik Magyarország teljes területe és a szomszédos országok határmenti területei (a térképek forrásai http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node /10086, http://www.eea.europa.eu/publications/re port_2002_0524_154909)
Magyarország jelentősége az európai biodiverzitás fenntartásában - Mivel a Pannon biogeográfiai régió élőhelyeinek, állat- és növényfajainak elsősorban Magyarország ad otthont az Európai Unión belül57, így ezek megőrzése nagymértékben hazánkon múlik. Magyarország jelentős szerepét az is jelzi, hogy a közösségi jelentőségű élőhelytípusok közül 46 (például a pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, a szikesek, illetve a pannon löszgyepek és homoki gyepek), a növényfajok közül 36, a madárfajok közül 91, az egyéb állatfajok közül pedig 105 fordul elő az országban, köztük olyan kiemelt jelentőségű bennszülött fajok, mint a magyar kökörcsin, a pilisi len vagy a rákosi vipera. Ez európai viszonylatban is igen jelentős, hiszen hazánkban, az EU területének mintegy 3%-án, az élőhelyvédelmi irányelv fajainak és élőhelyeinek 23%-a található meg (1. táblázat) A tipikus 57
A flóratartomány két irányban túlterjed az ország határain: egyrészt Szerbia és Románia határvidékén, a Duna és a Tisza mentén több mint száz kilométernyit nyúlik az országhatártól dél felé, másrészt észak-északnyugat felé a Bécsi medencén át egészen Dél-Csehországig ér. 15
pannon élőhelyek, állat- és növényfajok, valamint egyéb természeti kincseink megőrzését Magyarország többek között a természetvédelmi területek és a Natura 2000 hálózat segítségével biztosítja58.
1. táblázat. Közösségi jelentőségű élőhelytípusok, növény és állatfajok mennyiségének összehasonlítása az Európai Unió és Magyarország területén belül
közösségi jelentőségű élőhelytípusok közösségi jelentőségű növényfajok közösségi jelentőségű madárfajok egyéb közösségi jelentőségű állatfajok összes közösségi jelentőségű élőhely és faj
Száma az EU területén belül59 235 464 193 312 1204
Száma Magyarországon 46 36 91 105 278
Százalékos megoszlás az EU-hoz képest (%) 19.5 7.76 47.1 33.6 23
Az élőhelyek természetessége és veszélyeztetettsége Magyarországon - Magyarországnak már csak 0,6%-át fedi természetesnek tekinthető növényzet, további 5,6%-án természetközeli és 11%-án leromlott a vegetáció állapota60. Az ország növényzet-alapú természeti tőke indexe kicsivel kevesebb, mint 10%, ami azt mutatja, hogy a természetes növényzeti örökség, és ezzel az ehhez kötődő ökoszisztéma szolgáltatások kb. 90%-át már elveszítettük (Czúcz et. al. 2008, 11. ábra)61.
11. ábra. Magyar-ország természeti tőkéje a MÉTA program felmérése (20022007) alapján (Czúcz és mtsai 2008)
A Pannon biogeográfiai régióra vonatkozóan 2007-ben elkészült Bizottsági jelentés alapján is országunk biodiverzitása jelentős veszélyben van. A közösségi jelentőségű élőhelyek 89 %-a, a közösségi jelentőségű fajok 75%-a hazánkban nincs kedvező természetvédelmi állapotban. A helyzet javítására a jövőben társadalmi összefogás szükséges.
58
Védettségi szintek hazánk területén a Nemzeti Parkok, a Tájvédelmi körzetek, a védett vagy fokozottan védett természeti területek (helyi vagy országos jelentőségű védettség), az erdőrezervátumok, valamint a nemzetközi jelentőségű védett területek (Natura 2000, UNESCO MAB bioszféra rezervátumok). Magyarország területének jelenleg mintegy 10%-a áll természetvédelmi oltalom és közel 21%-a Natura 2000 védettség alatt. 59 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400275.KOR 60 http://www.novenyzetiterkep.hu/magyar/node/54 61 Czúcz B., Molnár Zs., Horváth F., Botta-Dukát (2008): The natural capital index of Hungary Acta Botanica Hungarica 50 (Suppl.): 161-177. http://www.novenyzetiterkep.hu/magyar/publikaciok/node/245 16
A globalizáció, a klímaváltozás és a fenntarthatóság szempontjából átgondolatlan gazdasági fejlesztések következtében a természetes vegetáció veszélyeztetettsége folyamatosan nő. A még fellelhető természetes vegetációt talán leginkább fenyegető tényező a tájidegen, ún. özönnövények terjedése, melyet a túltartott nagyvadállomány, a lecsapolás, a helytelen vagy már fel is hagyott kaszálás és legeltetés, valamint az elcserjésedés káros hatása követ. Magyarország legveszélyeztetettebb élőhelyei a homoki- és lösz-erdőssztyepp tölgyesek, melyek európai előfordulása kizárólag itt, a pannonikumban található meg. A MÉTA térképezés eredményei szintén felelősségünkre hívják fel a figyelmet, mivel olyan, jellegzetesen pannon élőhelyeink vannak rossz állapotban, amelyek hazánktól nyugatra ritkák vagy már egyáltalán nem fordulnak elő62.
2.2
A biodiverzitás megfigyelése és felmérése Magyarországon
Az élővilág kutatása, előfordulási adatbázisok. Magyarországon a flóra és fauna kutatása több évszázados hagyományokra nyúlik vissza. A természettudományi múzeumok és botanikus kertek hálózata jelentős gyűjteményekkel járul hozzá a világ és Magyarország biodiverzitásának dokumentálásához. Legnagyobb gyűjteményekkel az 1802-ben alapított Magyar Természettudományi Múzeum rendelkezik. Az összes példányszám 10 millió felett van, amelynek jelentős része Kárpáti - Pannon eredetű. Informatikai szempontból a gyűjtemények nagyobb része még adatbázisban nem elérhető, miközben vannak már teljesen digitalizáltak is. A nemzeti park igazgatóságok nagy mennyiségű, aktuális előfordulási adattal rendelkeznek, elsősorban a védett fajokra vonatkozóan. A védett területek nagy részéről pedig részletes élőhely-térképek készültek. Ezek informatikai feldolgozottsága közepes mértékű, az adatok azonban belső felhasználásúak. Jelentős mennyiségű florisztikai adatot gyűjtött össze és kezel a Magyar Flóratérképezési Program és Adatbázis (NyME, a 2002-ben elindított felmérés befejezése és az adatfeldolgozás folyamatban van, internetes adatszolgáltatás nincsen), valamint a Farkas Sándor által vezetett adatgyűjtés: a Védett, veszélyeztetett növényfajok pontszerű adatainak adatbázisa (VVFPA), és további regionális vagy specifikus gyűjtemények. Növénytársulások, élőlény-közösségek adatsorait kezeli a CoenoDAT Adatbázis, a Duna Fitoplankton és Zooplankton adatbázis (MTA ÖK).
A biodiverzitás monitorozása, informatikai rendszerek és internetes szolgáltatások. A LifeWatch szempontjából a monitorozó programok tekinthetők a legértékesebbeknek. Ilyenek az Erdészeti Fénycsapda Hálózat63 (ERTI, 1961-től működő országos hálózat), ahol az adatok értékelése és feldolgozása erdővédelmi célokat szolgál. Az MMM – Mindennapi Madaraink Monitoringja és az RTM – Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (MME Monitoring Központ64), a Madárgyűrűzési és Vonuláskutatási program (MME, 1908 óta több, mint 4 millió adatrekord), az MBTA – Multitaxon biodiverzitás és térinformatikai adatbázis65 (MTA ATK NÖVI), az OVA – Országos Vadgazdálkodási Adattár66 (SZIE, 1996-tól), a Magyar Vízivad Monitoring67 (NyME), vagy a Víz Keret Irányelv során több helyen is használt ECOSURV adatbázis. A hosszú távú ökológiai kutatási programok közül a KISKUN LTER68, és az Erdőrezervátum Program Faállomány-dinamikai és erdő-ökológiai megfigyelő-hálózata (ERDŐ+h+á+l+ó69) képes biodiverzitás vonatkozású adatsorokat szolgáltatni.
Magyarországon gazdag módszertani tudás halmozódott fel a komplex biodiverzitás adatok országos gyűjtésére és elemzésére vonatkozóan. Ezt a szakértői tudást továbbfejlesztve hozták létre a Nemzeti Biodiverzitás-
62
Bölöni J., Molnár Zs., Horváth F. & Illyés E. (2008) Naturalness-based habitat quality of the Hungarian (semi)natural habitats. Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.), pp. 149-159. http://www.novenyzetiterkep.hu/en/english/publications/node/479 63 http://erti.hu/erdeszeti-fenycsapda-halozat.html 64 http://www.mme-monitoring.hu/info.php 65 http://www.nki.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=235&Itemid=132&lang=hu 66 http://www.vvt.gau.hu/ 67 http://vadgazdalkodas.emk.nyme.hu/kutatas_vizivadmonitoring.htm 68 http://www.lter.hu/KISKUN/kiskun.html 69 https://regiszter.nekifut.hu/ki/788 17
monitorozó Rendszert (NBmR70), amelynek legsikeresebb monitorozó programjai: a nagygombák, az európai jelentőségű mohafajok és jellemző mohaközösségek, a védett és veszélyeztetett növényfajok, a növénytársulások, az ürge, az északi pocok, a bagolyköpetekből meghatározható kisemlős közösségek, a denevér közösségek, a kétéltűek és hüllők, a halak, az egyenesszárnyúak, a nagylepkék és a vízi makroszkópikus gerinctelenek monitorozása. Az NBmR számos korábbi adatsort is beépített hálózatába, mint pl. a fénycsapda hálózat nagylepkegyűjtéseit. Kutatóink a Pannon biogeográfiai régió élőhelyismeretében, a vegetációtérképezés, illetve az élőhely-térképezés módszertanának fejlesztésében is élen járnak. Az 1990-es években kidolgozott, majd továbbfejlesztett monitorozó és élőhely-térképezési protokoll a terepmunkát távérzékeléssel és térinformatikával integrálja71. Magyarország természetközeli és kultúrtájainak monitorozó élőhely-térképezése az NBmR keretén belül megvalósuló egyik legeredményesebb program („Magyarország élőhelyeinek táji szintű megfigyelése”), amely 5x5 km-es mintaterületeken, 125 tájrészletben, összesen az ország 3,4%-án végez visszatérő felmérést (12. ábra). Az 1998-ban elindított program már második ciklusánál, az újratérképezésnél tart. Az ország majd 20%-át kitevő Natura 2000 területek megkezdett felmérése és a védett területek térképezése is ugyanezzel a módszertannal folyik. 12. ábra. Az NBmR Monitorozás kvadrátjai és készültségi fokuk 2012-ben. A kijelölt 124 db 5x5 km-es kvadrát 89%-ában történt élőhely-térképezés (sárga színnel), melynek 20%-ában a monitorozást már megismételték (piros színnel). (forrás: VM, Természetmegőrzési Főosztály, 2012)
Az NBmR programot, a Természetvédelmi Információs Rendszert72 (TIR), valamint az önkéntes adatközlőket mozgósító „Vadonleső” programot az állami természetvédelem hozta létre és működteti. A TIR megteremtette a regionális természetvédelmi adatbázisok és adatsorok integrálásához szükséges informatikai alapokat, azonban a „Biotikai modul” üzembe helyezéséhez még további fejlesztések, intenzív adatfeltöltés szükséges. Az ország aktuális élőhelyeinek táji léptékű raszteres felmérését a MÉTA – Magyarországi Élőhelyek Térképi Adatbázisa Program73 valósította meg. A MÉTA adatbázist az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézete gondozza és fejleszti (13. ábra).
A magyar biodiverzitás kutatási infrastruktúra kiépítése. Hazánkban az aktuális kutatási infrastruktúrák áttekintését a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT74) projekt végezte el, amely foglalkozott a nemzetközi rendszerekhez való csatlakozás kérdéseivel is. A NEKIFUT, mint az ESFRI75 Road Map magyarországi programja támogatja a LifeWatch ESFRI kezdeményezést. 2009-ben megalakult a LifeWatch HU 70
http://www.nbmr.hu, http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_594 Takács G., Molnár Zs. (szerk.) (2009): Élőhely-térképezés. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IX. MTA ÖBKI - KvVM, Vácrátót - Budapest, 77 pp. http://novenyzetiterkep.hu/-?q=magyar/publikaciok/node/369 72 http://geo.kvvm.hu/tir/ 73 http://www.novenyzetiterkep.hu 74 http://nekifut.hu/ 75 European Strategic Forum on Research Infrastructure, http://ec.europa.eu/research/infrastructures/index_en.cfm?pg=esfri 71
18
Kutatási Infrastruktúrát megalapozó LifeWatch Magyarország Konzorcium, aminek három tagja van: a Vidékfejlesztési Minisztérium, az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) és a Magyar Természettudományi Múzeum. A Konzorcium munkáját az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézete vezeti.
13. ábra. A MÉTA Adatbázisban található élőhelyek 35 hektáros hatszögek szintjén jeleníthetők meg. Részlet a MÉTA Adatbázisból (www.novenyzetiterkep.hu)
Hazánk, a biodiverzitás látványos csökkenése ellenére is még mindig igen gazdag élővilággal bír, változatos adatsorokkal, és jól kidolgozott monitorozó rendszerekkel rendelkezik. Azonban meg kell állapítanunk, hogy az adatgyűjtés és monitorozás akadozik, szervezete és finanszírozása nem elégíti ki az európai követelményeknek megfelelő igényeket. A legtöbb adatbázis fejlesztése elsősorban személyes elkötelezettségtől függ, ennek következtében csak személyes vagy helyi igényeket szolgál ki. Alig van adatbázis, amely nagyobb információs rendszerekhez képes integrálódni és amely alkalmas a nemzetközi szabványoknak megfelelő adatcserére. Adatbázisaink korszerű internetes adatszolgáltatásokat nem nyújtanak. Nagy még a szakadék a meglévő adatvagyon és a LifeWatch tudás és adat-alapú szakértői szolgáltatásai között. Ennek áthidalása, a meglévő ismeretek hatékony mozgósítása a LifeWatch HU program előtt álló egyik legfontosabb fejlesztési feladatnak ígérkezik.
2.3
Egy új infrastuktúra szükségessége – A LifeWatch Magyarország
Hogyan tudjuk fenntartani a biodiverzitást Magyarországon? - A biodiverzitást legnagyobb mértékben a tájhasználat változása befolyásolja76. Hazánkban jelenleg a leggyakoribb tájhasználat-változások a felhagyás, az erdősítés idegenhonos fafajokkal és az ismételt művelésbe vonás. Ezek eredménye a biodiverzitás nagymértékű csökkenése, amelynek következében a szárazföldi és vízi ökoszisztémák sérülékenyebbé válnak a klímaváltozással szemben, pl. tájidegen fajokkal fertőződnek meg és a rendszeres bolygatás miatt nem képesek ellenállni ezek terjedésének. A klímaváltozás őshonos fajokra gyakorolt hatásainak csökkentésében figyelembe
76
Sala, O. E. (2000): Science 287: 1770-1760. 19
kell venni az adaptív tájhasználat lehetőségeit is77. Az adaptív tájhasználatot megvalósító döntések előkészítéséhez viszont valós adatokon alapuló és a jelenleg rendelkezésre állóknál lényegesen jobb, a klímaváltozás hatásait előre jelző modellekre van szükség. A biodiverzitás és vele együtt az ökoszisztéma szolgáltatások csökkenése az emberi életminőség csökkenésén túl veszélyezteti hazánk gazdasági versenyképességét is, ami romló kockázati besoroláshoz, csökkenő hitelképességhez is vezethet. A jövőben az ország kockázati besorolásoknál és a hitelminősítésekben várhatóan figyelembe fogják majd venni az ökológiai kockázati indikátorokat - mint erről az UNEP Finance Initiative és a Global Footprint Network nemrég nyilvánosságra hozott közös kezdeményezése is tanúskodik78. Az ökoszisztémák és a biodiverzitás kezelésére vonatkozó döntések támogatásához a tudományos közösségnek az alábbiakra van szüksége: • • •
napra kész, jól kezelt és hozzáférhető információra a természeti környezetről; a tudásanyaghoz való hozzáférést és a kezelését lehetővé tevő eszközrendszerre; a szakértők, a lakosság, a gazdálkodók és a döntéshozók közötti együttműködést segítő intézményekre; • valamint nemzetközi együttműködésre. A LifeWatch Magyarország intézményi hátteret biztosít a fenti igények kielégítésére az európai tudományos infrastruktúrához való csatlakozás segítségével.
A magyar részvétel fontossága. Magyarország részvétele ebben a kutatási infrastruktúrában több szempontból alapvető: • • • •
az EU által is önálló egységként kezelt Pannon biogeográfiai régió kétharmada hazánkban van, így a régió élővilágáért, illetve az arról gyűjtendő adatokért európai szinten felelősek vagyunk; jelentős adattartalmú, strukturált adatbázisaink vannak; Magyarországon sok éves tapasztalat gyűlt össze a komplex biodiverzitás adatok országos gyűjtésére, megőrzésére, szolgáltatására és ezek szervezeti struktúrájának kialakítására, valamint a humán erőforrás-igények felmérésére vonatkozóan; A LifeWatch nemcsak megköveteli az adatminőséget, hanem segítséget is nyújt az eléréséhez és elemzéséhez, mellyel közvetlen nemzeti érdeket szolgál.
Esetleges kimaradásunk a LifeWatch nemzetközi szervezetéből számos környezeti, társadalmi és gazdasági kockázattal jár: • • •
2.4 2.4.1
Megnő az esélye, hogy Magyarország nem tudja majd teljesíteni a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit (élőhelyvédelmi irányelv, madárvédelmi irányelv, víz keretirányelv jelentési előírásai stb); Kimaradunk jelentős nemzetközi tudományos fejlesztésekből, az információ és a tudás áramlásából; Hazánk ökológiai monitorozását részben külföldi szakemberek végeznék a jövőben, mely egyrészt szakmai problémát jelenthet a pannon biogeográfiai régió specialitásait nem jól ismerő felmérők tevékenysége miatt, másrészt növelhetné környezeti és gazdasági kiszolgáltatottságunkat.
Kinek hasznos a LifeWatch Magyarország? A hazai tudományos közösség
A LifeWatch e-infrastruktúrához való csatlakozás lehetőséget teremt 77
P. E. Hulme 2005: Adapting to climate change: is there scope for ecological management in the face of a global threat? Journal od Applied Ecology 42: 784-794. 78 http://www.footprintnetwork.org/images/uploads/UNEPFI_Press_Release.pdf 20
• • • •
2.4.2
adathozzáférésre, adatkeresésre, vizualizálásra és statisztikai analízisekre; szakirodalomhoz, referencia-listákhoz (pl. taxonómiai névlisták), más szakterületekről, pl. társadalomtudományokból származó adatokhoz való hozzáférésre; modellek használatára, adaptálására és fejlesztésére; valamint arra, hogy adott feladatok megoldása érdekében a legjobb szakértőkből álló hálózatot hozhassanak létre. Ilyen feladatok pl. a trendek modellezése, előrejelzése, a biodiverzitás elemeinek, a populációk elterjedésének illetve az ökoszisztéma szolgáltatásoknak a felmérése.
Adatszolgáltatók
A LifeWatch e-infrastruktúrához való csatlakozás adatszolgáltatást is jelent, ami információs technológiai beruházást és jelentős munkaerőt kíván. A LifeWatch közösség ugyanakkor az alábbiakat nyújtja az adatszolgáltatóknak: • • • •
2.4.3
tanácsadás és segítség az adatok megszerzéséhez (pl. mérőállomások létesítése) és kezeléséhez; minőségellenőrzés és minőségbiztosítás; a megosztott adatok hosszú távú és biztonságos tárolása és kezelése; az adatszolgáltatás elismerése idézés, közös publikáció és közös pályázás formájában.
Hazai döntéshozók
A LifeWatch infrastruktúra és a tudományos közösség a lakossággal és a gazdálkodókkal együttműködve megbízható háttérinformációt és elemzést nyújt a döntézhozóknak: A döntéshozatal célirányos támogatása: Komplex adatelemzés és modellezés szükséges az élőhelyekkel, fajokkal kapcsolatos nemzetközi szerződésekhez és irányelvekhez kötődő jelentési kötelezettségek kielégítéséhez. A biodiverzitást és az élőhelyeket érintő legfontosabb irányelvek a madárvédelmi irányelv, az élőhelyvédelmi irányelv és a víz keretirányelv. A jelentésekhez nemcsak faj-előfordulási és élőhely adatokra van szükség, hanem az ökológiai folyamatok elemzésére és előrejelzésére is. A LifeWatch infrastruktúra jövőbeli irányelvek támogatására is alkalmas lehet; Folyamatos adatelemzés és szintézis: információ-szolgáltatás a fajok és ökoszisztémák természetvédelmi státusának felméréséhez és nyomon követéséhez, ezáltal a változó biodiverzitással, a fajok vándorlásával, a biológiai inváziókkal kapcsolatos intézkedések segítése; Komplex környezeti adatelemzés: különböző környezeti és természetvédelmi adatbázisokhoz való hozzáférés, és ezek alapján komplex elemzések készítése; Természetvédelmi tervezés: természetvédelmi kezelési tervek és a tájhasználatot érintő beavatkozások, intézkedések hatáselemzése; Együttműködés más tudományos területekkel az újonnan felmerülő társadalmi-gazdasági kérdésekkel kapcsolatban. Nemzetközi összehasonlítás lehetősége; Társadalmi elfogadottság növelése: az időnként gazdasági érdekekkel szembe menő természetvédelmi beavatkozások, korlátozások megfelelő kommunikáció mellet jobban elfogadhatóak lesznek, nagyobb társadalmi támogatást élvezhetnek.
2.4.4
Közhaszon
A LifeWatch Magyarország - mint e-infrastruktúra modell és oktató központ - tájékoztatást fog nyújtani a lakosságnak, beleértve a tanárokat, tanulókat, gazdálkodókat és természetvédőket, az élőhelyekről, a biodiverzitásról, az ökoszisztéma szolgáltatásokról, valamint a legjobb kezelési példákról.
2.5
A LifeWatch Magyarország és szervezeti felépítése
Az európai LifeWatch egy hatékony informatikai hálózati infrastruktúrára támaszkodva megosztott adatokat és tudományos szolgáltatásokat nyújt majd a nemzetközi biodiverzitás kutatásokhoz, megteremtve a stratégiai döntésekhez szükséges szakértői hátteret is. A feladatok megvalósításához egy olyan szervezet szükséges, amely 21
koordinálja a LifeWatch hálózat hazai kialakítását, működtetését, a kapcsolattartást és információáramlást, valamint biztosítja Magyarország által felvállalt szakmai feladatok ellátását. Ez a tervezett LifeWatch Magyarország, mely alatt a szervezeti egységek és a kutatói hálózat értendő. A LifeWatch Magyarország (LifeWatch HU National Node) felhasználói csoportjai a hazai és nemzetközi kutatói szféra, az állami szektor, az NGO-k, a tanárok, az egyetemi hallgatók, a hazai környezeti- és természetvédelmi adatgyűjtő programok lesznek. A LifeWatch Magyarország elősegíti majd a meglévő adatok integrálását, elemzését és az eredmények vizualizációját, növelve ezzel a biodiverzitás adatok hozzáférhetőségét, értelmezhetőségét és a döntéshozatalban való alkalmazhatóságát. Ennek megfelelően a LifeWatch Magyarország legfontosabb céljai és tevékenységi körei a következők lesznek (feladatait részletesen lásd a 6. sz. mellékletben):
• • • • •
egy hatékony hazai és nemzetközi szintű információs és kutatási infrastruktúra kialakítása, döntéstámogató tevékenység és stratégiai elemzések készítése jelentős nemzetgazdasági ágazatok számára (mezőgazdaság, erdészet, vízgazdálkodás, természetvédelem, turizmus, területi tervezés, energiaügy, egészségügy, klímapolitika), a biológiai sokféleség, az ökológiai folyamatok, a természeti tőke, az ökoszisztéma szolgáltatások és a társadalmi-gazdasági mechanizmusok közötti kapcsolatrendszer feltárására irányuló modellező, elemző kutatások támogatása, a nemzeti és nemzetközi biodiverzitási adatbázisok és ökológiai állapotkövető (monitorozó) rendszerek elérésének és hatékony elemzésének egységes rendszerbe való integrálása, vizualizálás, információszolgáltatás és kutatási környezetek létesítése az ökológiai és környezeti problémák integrált kezeléséhez (külföldről érkező vízfolyások, vándorló állatfajok, biológiai invázió stb.).
A LifeWatch Magyarország alapját és hátterét a kutatói hálózatok adják. Szervezetének vezetését egy programigazgató látja el, akit a konzorciumi tanács és a szakértői tanácsadó testület támogat (14. ábra).
14. ábra. A magyarországi LifeWatch szervezeti felépítése
22
2.5.1
A kutatói hálózatok
A LifeWatch hálózatot a lehetőségeiket felhasználó, stratégiai elemzésekre alakuló állandó és időszakos felhasználói csoportok alkotják. Jelenleg ennek magját a NEKIFUT program köré szerveződött biodiverzitás kutatási infrastruktúra hálózatok (5. sz. melléklet) képezi. Az ezen belül két hálózatba szerveződő kutatócsoportok a további munkában a LifeWatch Magyarország részei lehetnek.
2.5.2
A LifeWatch Magyarország Programiroda
A Programiroda a LifeWatch Magyarország irányítását ellátó intézmény, melynek feladata elsősorban a LifeWatch Magyarország, mint nemzeti csomópont („national node”) képviselete, a nemzetközi kapcsolattartás, valamint hazai működtetésének menedzsmentje és koordinációja. A Programiroda két szolgáltató központot működtet a LifeWatch Magyarország keretein belül. Vezetését a Programigazgató látja el. A Programigazgatót a Konzorciumi Tanács jelöli ki.
2.5.3
A LifeWatch Magyarország Konzorciumi Tanács
A hazai LifeWatch megvalósításában résztvevő konzorciumi partnerek és a szakminisztériumok képviselői alkotják. Ez a tanács dönt a LifeWatch Magyarország fejlesztésének és kialakításának stratégiai kérdéseiben.
2.5.4
A LifeWatch Magyarország Tanácsadó Testület
Tagjai független tanácsadók, minisztériumi, akadémiai, egyetemi szakértők, valamint a LifeWatch EU képviselői. Ez a tanács szakmai segítséget nyújt a hazai LifeWatch irányításában és működtetésében.
2.5.5
Hazai szolgáltató központok
A LifeWatch Magyarország informatika-módszertani és szakmai tevékenységét - egymással szorosan együttműködve - a LifeWatch Szolgáltató Központ és a LifeWatch Élőhely- és Ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ látja el.
2.6
A LifeWatch Szolgáltató Központ
Általános és informatikai támogatás. A Szolgáltató Központ (LW SZK) célja, hogy támogassa a hazai és regionális igényeket, ezen belül is elsősorban a LifeWatch Magyarország munkatársainak munkáját és a központhoz forduló döntéshozó, és kutató felhasználók kéréseit. Kulcsszerepe van az európai szolgáltatások nemzeti és regionális szinten való közvetítésében, adaptálásában, megismertetésében és alkalmazásában. Ugyanakkor rendszeresen követi a felhasználók igényeinek változását és segíti a LifeWatch szolgáltatások továbbfejlesztését. Kiépíti, fenntartja, üzemelteti és fejleszti a LifeWatch Magyarország működtetéséhez szükséges informatikai infrastruktúrát és szorosan együttműködik a LW HU többi munkatársával. Tanácsadást végez és szakértői konzultációkon, továbbképzéseken és szakmai fórumokon mutatja be a LifeWatch infrastruktúra szolgáltatásait. Magyar nyelvű, felhasználó-specifikus információs szolgáltatásokat biztosít mind a kutatói és döntéshozói oldal, mind pedig a nagyközönség felé. A NEKIFUT hálózat támogatása. A LifeWatch infrastruktúra hatékonyságát és jelentőségét az elérhető alapadatok (adatbázisok) elemzésre való alkalmassága, gazdagsága, teljessége, kiemelkedő minősége, aktualitása és rendelkezésre állása alapozza meg. Mindezeket együttműködni képes, magas szintű informatikai szolgáltatások formájában kell biztosítani. A NEKIFUT biodiverzitás kutatási infrastruktúra hálózatok partnerei között összehangolt, szabványos tematikus fejlesztésekre és együttműködésre van szükség, amelyhez a nemzetközi és európai követelményeknek megfelelő informatikai támogatásokat a LifeWatch Szolgáltató Központ biztosítja (kiemelten például a LifeWatch meta-adatbázis hazai és tematikus vonatkozású tartalmát). Ezzel elősegíti a hazai adatbázisok, monitorozó-, kutatóhelyek és hálózatok közötti együttműködést, az ökológiai és biodiverzitás adatok integrált használatát és kapcsolatot teremt a tematikus virtuális laboratóriumok modellező és adatelemző környezetéhez. 23
Ösztönzi a feladatorientált adatok gyűjtését, az adatfeldolgozást és a meglévő adatbázisok hozzáférhetővé tételét. Virtuális laboratóriumok fejlesztésének támogatása. A LifeWatch infrastruktúra virtuális laboratóriumainak informatikai és kutatás-módszertani fejlesztései vezető szerepet biztosítanak a nemzetközi kutatások frontvonalában és a stratégiai elemzések területén. Az Élőhely- és Ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központtal és más LifeWatch tematikus központok együttműködő fejlesztéseiben az SZK is részt vesz. Ennek során elsősorban az informatika, érzékelés- és méréstechnika, adatgyűjtés és információkezelés élvonalbeli technológiáinak ismeretével és alkalmazásával vesz részt a LifeWatch Magyarország munkájában. Mindezek által a Központ szolgáltatásai lehetőséget adhatnak arra, hogy a felhasználók kapcsolatba lépjenek a LifeWatch hálózattal és használják a kutatási infrastruktúra által biztosított rendkívüli lehetőségeket (A LifeWatch Szolgáltató Központ feladatait részletesen lásd a 7. sz. mellékletben).
2.7
A LifeWatch Élőhely- és Ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ
2.7.1
A Központ szükségessége
Noha a biodiverzitás csökkenésének az élőhelyek pusztulása és fragmentációja a legfontosabb közvetlen oka, mégis a legtöbb változást a féltermészetes élőhelyek kezelésének változása okozza napjainkban (Mooney and Hobbs 200079, MEA 2005, Robinson 2007). A megváltozott élőhelyek korábbi ökoszisztéma szolgáltatásait gyakran a megszűnésük tudatosítja (Sutherland et al. 200680). Az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartásának egyetlen lehetősége az élőhelyek oly módon történő kezelése, ami elősegíti a természetesség, benne a biodiverzitás fenntartását vagy növelését. Ezzel kapcsolatban a tudományos közösségnek több sürgető kérdésre is válaszolnia kell, például: Milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy megállítsuk a fajok pusztulását Közép-Kelet-Európában és a Pannon régióban? A klímaváltozás hatásaival szemben hogyan lehet fokozni az élőhelyek ellenállóképességét és rezilienciáját (a zavarás követő visszállási képességét)? Mi a késleltetési idő (time lag) a klímaváltozás és az élőhelyek megváltozása között, illetve az élőhely fragmentációja és a fajok elvesztése között? Az élőhelyekkel kapcsolatos ismeretek gyűjtése, kezelése és használata kulcsfontosságú a fenti kérdések megválaszolásához. Az ember és a természet közötti kapcsolatok megvitatásában az ökoszitéma szolgáltatások kerültek a központba. Ez is az egyik oka annak, hogy a fajok, illetve a tágabban értelmezett biodiverzitás mellett magukról az élőhelyekről is egyre több ismeretre van szükségünk.
2.7.2
A Központ létrehozásának indítékai
A növény- és élőhely-térképezésben, valamint általában a biodiverzitás állapotának becslésében figyelemre méltó különbségek vannak a közép-kelet-európai országok valamint a nyugat- és észak-európai országok hagyományai és gyakorlata között. Az európai vagy globális skálájú kérdések megválaszolása érdekében ismerni kell ezeket a különbségeket, és meg kell teremteni az ismeretek kölcsönös átadásának lehetőségeit. Az informatikai kultúrában, az adatok hozzáférhetőségében, a történeti adatok kezelésében is jelentős a különbség térségünk és Nyugat-Európa között. Annak ellenére, hogy nagyon sok megfigyelési és terepkísérleti adatot gyűjtöttek Magyarországon és a régiónkban, ezek tekintélyes része még nem hozzáférhető. Különböző intézmények kezelésében vannak, és zömmel papír adattáblázatok, jegyzőkönyvek, térképek formájában találhatók meg. Csak egy részük van digitalizált formában tárolva. Emellett akadályozzák az adathozzáférést a nyelvi korlátok, a megoldatlan szellemi tulajdonjogi kérdések, az adatmegosztás szándékának hiánya és a nem megfelelő információs technológiai háttér.
79
H. A. Mooney and R. J. Hobbs 2000: Invasive Species in a Changing World. Island Press, pp. 457.
http://www.google.hu/books?id=hCoJiTo7I3wC&dq=mooney+and+hobbs +2000&lr=&hl=hu&source=gbs_navlinks_s 80 Sutherland et al. 2006: The identification of 100 ecological questions of high policy relevance in the UK. Journal of Applied Ecology, 43:617-627. 24
A magyar terepbotanikusok széleskörű összefogással nemrég fejezték be az ország aktuális élőhelyeinek térképezését, és tapasztalataikat szívesen megosztanák a LifeWach keretében. Magyarországon az élőhelytérképezés terepi módszertanában és a térinformatikai adatbázisok kiépítése és fenntartása terén 81 82 elsősorban a MÉTA adatbázisra és a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerre alapozva - nemzetközi élvonalba tartozó eredményeink vannak. A fent említett adatbázisok mellett elsősorban az európai hosszú távú ökológiai kutatóállomások83 regionális képviseletében végzett két évtizedes vezető tevékenységünkre alapozhatunk. Ezek kihasználását legjobban egy regionális, tematikus LifeWatch szolgáltató központ kialakítása jelentheti. A magyar ökológusoknak széles körű munkakapcsolatuk van a közép-kelet-európai kollégákkal, akikkel együtt jól látják a térség tudományos, technikai és szervezeti korlátait és lehetőségeit is. 2.7.2.1
Általános célok
Tudományos kutatás. Az Élőhely- és Ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ (a továbbiakban TK) kutatási infrastrukturát fog biztosítani a LifeWatch közösség számára. Pannóniai és közép-kelet-európai fókusz. A Tematikus Központ célja az élőhelyekre vonatkozó adatok integrálása és az élőhelyek tudományos kutatása, beleértve az ökoszisztéma szolgáltatásokat is, elsősorban a Pannon régióban és Közép-Kelet-Európában. A Tematikus Központ fel fogja használni az MTA ÖK ÖBI tapasztalatait és eredményeit az élőhely-térképezés, adatkezelés és modellezés területén, hazai és nemzetközi intézményekkel együttműködve. A TK működése elő fogja segíteni a biodiverzitás kutatását, a döntés-előkészítést, a globális rendszerek és azok helyi működésének megértését, valamint a társadalom tájékoztatását az élőhelyek és biodiverzitás megőrzéséről és rehabilitációjáról, és az ezekkel kapcsolatos lehetséges veszélyekről. Európai integráció. A tervezett Tematikus Központ segíteni fogja az európai LifeWatch közösséget az Európai Unión belüli információs technológiai háttér egyenlőtlenségéből eredő nehézségek kezelésében, és elő fogja mozdítani a különböző természeti, társadalmi, politikai és technológiai berendezkedésű országok közötti tudásmegosztást. Szolgáltatások. A Tematikus Központ terepi adatgyűjtés, élőhely-térképezés, adatkezelés, valamint ezeken alapuló tudományos kutatás modellértékű rendszereként és emellett oktatási központként fog működni. Összeilleszti az alapkutatást a prediktív (előre jelző) modellezéssel és a döntés-előkészítéssel. A felhasználók széles spektruma számára biztosít információt a tudományos közösségtől a gazdálkodókig vagy a lakosságtól a politikai döntéshozókig. A Tematikus Központ mint oktatási központ helyet fog adni tematikus tanácskozásoknak és tanfolyamoknak a szélesebb tudományos közösség számára. Hozzá fog járulni az adatszolgáltatással és hozzáféréssel, az adatok harmonizációjával és a szerzői jogok kezelésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi ajánlások kidolgozásához is. 2.7.2.2
Specifikus célok
Térképezés és prediktív modellezés. A TK célja a tájhasználat, biodiverzitás, ökoszisztéma szolgáltatások és a Természeti Tőke Index térképezése és prediktív modellezése a szükséges adatokhoz való hozzáférés biztosításával. A várható eredmények hozzá fognak járulni a közép-kelet-európai és európai skálájú biodiverzitás kockázatkezeléséhez és az ökoszisztéma szolgáltatások európai léptékű felméréséhez. Az élőhelyek kezelésére vonatokozó döntések tudományos támogatása. A Tematikus Központ terepi vizsgálatok és terepkísérletek adatait felhasználva elősegíti a kezelési lehetőségek tudományos vizsgálatát. Ennek során kapcsolatot teremt a terepi adatokon alapuló tudományos kutatás, a távérzékelés, valamint a kezeléssel kapcsolatos szakpolitikai döntések között. Harmonizáció. A Tematikus Központ egyik kiemelt célja a terepi módszereknek, skálázási kérdéseknek, és a történeti adatok élőhely-térképezésben való használatának harmonizációja a Pannon régióban és Közép-KeletEurópában. Ehhez kapcsolódóan a Közös Mezőgazdasági Politikára vonatkozó szcenáriókat dolgoz ki és hatásaikat modellezi kelet-közép-európai skálán. Hozzájárul a térség biodiverzitással kapcsolatos kockázatkezelésének kialakításához, a Natura2000 monitorozás harmonizálásához, a nemzeti biodiverzitás monitorozások integrálásához, az ökoszisztéma szolgáltatások felmérésének és a Természeti Tőke Index (NCI) becslésének térségi egységesítéséhez. 81
http://www.novenyzetiterkep.hu http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_594 83 European Long-term Ecosystem Research Network (LTER Europe) (http://www.lter-europe.net) 82
25
Közvetítés Közép-Kelet-Európa és az Európa többi része között. A TK célja, hogy az élőhelyi adatok szolgáltatásában és hozzáférésében biztosítsa a közép-kelet-európai LifeWatch közösség és a teljes európai LifeWatch közösség közötti kapcsolatot. A LifeWatch általános céljaihoz való hozzájárulás. A TK tevékenysége és eredményei a nemzetközi SEIS és GMES/GEOSS ajánlások teljesítését támogatják, valamint a LifeWatch közösség segítségével elégíti ki az ISPIRE térbeli adatstruktúra kívánalmait. Ezáltal az Élőhely TK elő fogja segíteni a közép-kelet-európai élőhely és ökoszisztéma szolgáltatási adatok és a helyi és térségi ismeretek integrálódását az Európai Kutatási Térségbe (European Research Area, ERA). 2.7.2.3
Virtuális laboratóriumok
Az Élőhely- és Ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ Virtuális Laboratóriumokat fog felállítani olyan stratégiai jelentőségű esettanulmányokhoz, mint például: • az élőhelyek kiterjedésének és a fajok elterjedésének prediktív modellezése; • a növényzeti diverzitás felmérése és ehhez kapcsolódó prediktív modellezés; • özönfajok inváziós fenyegetésének modellezése; • ökoszisztémák anyagforgalmának vizsgálata rendszermodellezéssel; • élőhelytörténeti rekonstrukció; • potenciális vegetáció-térképezés; • a klímaváltozás és a tájhasználat-változás hatásainak vizsgálata, modellezése, előrejelzése; • Természeti Tőke Index becslése és ezekhez kapcsolódó prediktív modellezés; • az ökoszisztéma szolgáltatások felmérése és becslése.
2.7.2.4
Tematikus szolgáltatások
Az Élőhely- és Ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ a LifeWatch Szolgáltató Központtal szorosan együttműködve végzi majd tevékenységét (feladatait részletesen lásd a 8. sz. mellékletben). A szakmai tevékenység részeként tanácsadást fog nyújtani a szakemberek számára, elő fogja segíteni a LifeWatch közösség más szakértőivel való konzultációit, valamint ügyfélszolgálatot fog biztosítani. A TK munkatársai segítséget fognak nyújtani együttműködő partnerek kereséséhez, valamint - a Szolgáltató központ munkájára nagyban támaszkodva – a pályázatok írásához és benyújtásához. Ezeken túl az egyik fontos szolgáltatása lesz az elnyert kutatási pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés. A Tematikus Központ a szolgáltató központ szervezési tevékenységére támaszkodva tanfolyamokat fog szervezni az együttműködő szakemberek számára, és segíti őket találkozók, projekt-megbeszélések, konferenciák szervezésében. Tanulókat, egyetemi hallgatókat, az érintett és érdeklődő lakosságot, gazdálkodókat és politikai döntéshozókat tájékoztatni fogja a Tematikus Központ a vizsgált problémákról, az alkalmazott technikákról és a kutatási eredményekről. Népszerű tudományos tájékoztató anyagokat és tudományos cikkeket készít, valamint internetes oldalt működtet, továbbá szemináriumok, találkozók, nyílt napok és egyéb események szervezését tervezi.
2.8
A LifeWatch Magyarország beindításának terve
A LifeWatch Magyarország (LifeWatch HU National Node) létrehozása és beindítása – a finanszírozástól függően – egy 3-5 éves fejlesztési és kutatási program (költségtervet lásd a 9. sz. mellékletben). Ennek fő célja, hogy előkészítse Magyarország csatlakozását a LifeWatch ERIC konzorciumhoz. A cél elérés érdekében • • •
meg kell teremteni a LifeWatch Magyarország működési feltételeit és fel kell építeni szervezetét, továbbá meg kell erősíteni kapcsolatainkat a LifeWatch európai központokkal (1. feladat); meg kell erősíteni és fejleszteni szükséges a NEKIFUT biodiverzitás kutatási infrastruktúra hálózatok kulcsfontosságú elemeit és ki kell alakítani a hálózatok alapvető informatikai szolgáltatásait (2. feladat); ki kell alakítani és el kell indítani a LifeWatch HU Szolgáltató Központ működését (3. feladat);
26
• •
2.8.1
ki kell alakítani és el kell indítani a LifeWatch Élőhely- és Ökoszisztéma-Kutatási Központ működését (4. feladat); a kiépített LifeWatch rendszer felhasználásával olyan stratégiai kutatási programokat kell kidolgozni és bemutatni, amelyek fenyegető ökológiai-társadalmi problémák feltárására, előrejelzésére és megoldására tesznek javaslatot (5. feladat).
1. feladat: A LifeWatch Magyarország szervezetének és működésének kialakítása • • • • • • • • •
2.8.2
az MTA Ökológiai Kutatóközpont készíti elő a LifeWatch Magyarország központot a szakminisztériumok és a lehetséges konzorciumi partnerek közreműködésével a jogi, szervezeti és intézményi feltételek tisztázása és megteremtése a LifeWatch Magyarország Konzorciumi Tanács (LW HU Consortium Council) és a LifeWatch Tanácsadó Testület (LW HU Advisory Board) létrehozása és e testületek tagjainak kiválasztása és felkérése a szervezeti és működési szabályzat elkészítése, egyeztetve a LifeWatch ERIC feltételeivel rövidtávú (1 éves) és középtávú (3-5 éves) munkatervek és pénzügyi tervek kidolgozása és rendszeres aktualizálása a Nemzeti LifeWatch terv alapján a LifeWatch HU Programiroda, a LifeWatch Szolgáltató Központ és a LifeWatch Élőhely- és Ökoszisztéma-kutatási Központ vezetőinek és munkatársainak kiválasztása kapcsolatépítés és együttműködés fejlesztése a LifeWatch európai központjaival (1-3 hónapos tanulmányutak, közös rendezvények és projektek) a NEKIFUT biodiverzitás kutatási infrastruktúra hálózatok tagjaival való együttműködések kialakítása és a közös pályázati lehetőségek kiaknázásának koordinációja a LifeWatch Magyarország szolgáltatásainak és eredményeinek kommunikálása
2. feladat: A NEKIFUT biodiverzitás kutatási infrastruktúra hálózatok kulcsfontosságú elemeinek megerősítése és fejlesztése • • • • •
2.8.3
a hálózat legfontosabb adatbázisainak, felmérő és monitorozó programjainak (pl. NBmR, TIR, MÉTA, ER HTV, CoenoDAT, MMM, RTF, MBTA, Országos Fénycsapda Hálózat, Talaj) megerősítése és továbbfejlesztése a hálózati és központi adat- és metaadat-szolgáltatások fejlesztése, standardizálása közös ökológiai háttér adatbázisok biztosítása és fejlesztése a hálózat intézményei és adatbázisok közötti együttműködés feltételeit, magas szintű internetes szolgáltatásait biztosító fejlesztések megvalósítása nemzeti GBIF Node létesítése és fejlesztése
3. Feladat: A LifeWatch Magyarország Szolgáltató Központ kialakítása és működtetése • • • • •
a szükséges infrastruktúra: helység, munkahely, munkahelyi hardver-szoftver környezet biztosítása a háttér informatikai környezet fejlesztés a virtuális laboratóriumok igényeinek megfelelően a rendszer üzemeltetése, az informatikai szolgáltatások biztosítása a LifeWatch Projektiroda, a LifeWatch Élőhely- és Ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ, valamint a hazai és európai partnerek számára az adatbázisok fejlesztése és specifikus felhasználói szolgáltatások fejlesztése: helpdesk, frontoffice funkciók tervezése a központi LifeWatch Kutatási Infrastruktúrához illeszkedően a nemzeti adatmegosztási és hozzáférési politika összehangolása a LifeWatch ajánlásaival
27
2.8.4
4. feladat: A regionális Élőhely- és ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ kialakítása, fejlesztése és üzemeltetése • • • •
2.8.5
5. feladat: Fenyegető ökológiai-társadalmi problémák feltárását, előrejelzését és megoldását szolgáló stratégiai kutatások kidolgozása és eredményeinek bemutatása • • •
2.9
kapcsolatépítés és együttműködés az európai és regionális LifeWatch központokkal, szakterületi kutatókkal és kutatócsoportokkal, részvétel a Virtuális Laboratóriumok munkájában és azok fejlesztésében az Élőhely- és Ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ elemző szolgáltatásainak, tudományos módszereinek fejlesztése és az eredmények publikálása rendszeres ön- és továbbképzés a LifeWatch által nyújtott tudományos és módszertani lehetőségek felhasználásával, hazai és nemzetközi tudományos rendezvények szervezése felsőfokú és posztgraduális továbbképzés nemzeti és nemzetközi szinten
a szakterület stratégiai kutatási kérdéseinek és a felhasználói igényeinek rendszeres áttekintése és értékelése, nemzetközi tudományos rendezvények szervezése kiválasztott esettanulmányok (show-case) elkészítése az eredmények tudományos és tudományos-népszerűsítő publikálása
Mellékletek
1. Melléklet: A legfontosabb nemzetközi egyezmények 2. Melléklet: A LifeWatch Nemzeti Hálózat megállapodása 3. Melléklet: A Memorandum of Intent 4. Melléklet: A Memorandum of Understanding 5. Melléklet: A NEKIFUT biodiverzitás kutatási infrastruktúra két hálózatának tagjai 6. Melléklet: A LifeWatch Magyarország Programiroda feladatai 7. Melléklet: A LifeWatch Szolgáltató Központ feladatai 8. Melléklet: Az Élőhely- és ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ 9. Melléklet: A „Start-up” terv költségvetési tervezete
1. Melléklet: A legfontosabb nemzetközi egyezmények A legfontosabb nemzetközi természetvédelmi egyezmények és irányelvek 1./ élőhelyvédelmi irányelv 2./ madárvédelmi irányelv 3./ víz keretirányelv: 3./ ramsari egyezmény 4./ INSPIRE-irányelv 5./ Biológiai Sokféleség Egyezmény – CBD (Convention of Biological Diversity) 6./ A Növényvilág Megőrzésének Világstratégiája - GSPC (Global Strategy for Plant Conservation) 7./ További, elsősorban fajvédelmi iniciatívák (bonni és a berni konvenció)
28
2. Melléklet: A LifeWatch Nemzeti Hálózat megállapodása
29
30
31
3. Melléklet: A Memorandum of Intent
32
33
4. Melléklet: A Memorandum of Understanding
34
35
36
5. Melléklet: A NEKIFUT biodiverzitás kutatási infrastruktúra hálózatok
Az Ökológiai Biodiverzitás hálózat („Ökológiai Biodiverzitás-adatbázisok”84 és az Ökológiai Kutatóállomások alhálózat85) tagjai
KI rövid neve MTA ÖK MÉTA MTA ÖK CoenoDAT
KI megnevezés Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa CoenoDAT cönológiai adatbázis
MMTE madármonitoring
Mindennapi Madaraink Monitoringja
MMTE madár adatbank
Madárgyűrűzési Adatbank
MTA ÖK HUNHERP
Magyarország herpetológiai adatbázisa Biotikai és élőhelyadatok
VM Természetvédelmi Informatikai Rendszer VM NBmR
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer
Erdészeti fénycsapda hálózat
ERTI Sárvár
BCE Börzsöny adatbázisok
tájegységi florisztikai adatbázis és herbárium, tájegységi élőhely adatbázis, Cönológiai felvételek adatbázisa Dunai fitoplankton adatbázis
MTA ÖK Alga adatbázis
Szervezet MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Ökológiai Kutatóközpont Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület MTA Ökológiai Kutatóközpont Vidékfejlesztési Minisztérium
Kar/Intézet MTA ÖK ÖBI
Környezetügyért felelős Államtitkárság
Vidékfejlesztési Minisztérium
Környezetügyért felelős Államtitkárság
Budapesti Corvinus Egyetem
Kertészettudományi Kar
MTA Ökológiai Kutatóközpont Szegedi Tudományegyetem MTA Növényvédelmi Kutatóintézete MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Ökológiai Kutatóközpont Eötvös Loránd Tudományegyetem
MTA ÖK DKI
MTA ÖK ÖBI
MTA ÖK DKI
SZTE ÖT élőhely térkép-adatbázis MTA NVKI biodiverzitás adatbázis MTA ÖK Dunakutató vízkémiai adatok MTA ÖK Dunakutató Zooplankton adatbázis Erdei faállomány és biotikai adatok
Élőhely-térképezési belső hálózat és adatbázis Multitaxonú biodiverzitás és térinformatikai adatbázis Dunai vízkémia adatok
MTA TAKI GIS Labor internetes talajadatbázisok
MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet GIS Labor internetes talaj-adatbázisok
MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet
ETI Szigetköz
A Szigetközi Környezeti Monitoring erdészeti adatbázisa
Erdészeti Tudományos Intézet
Ökológia és Erdőművelés
Dunai zooplankton adatbázis Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
Tanszék/ Intézet
Természettudományi és Informatikai Kar Állattani Osztály
Természetmegőrzési Főosztály Természetmegőrzési Főosztály
Növénytani Tanszék
Ökológiai Tanszék
MTA ÖK DKI MTA ÖK DKI Természettudományi Kar
Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
86
Az „Ökológiai Élő-Holt génbank” hálózat tagjai KI rövid neve
KI neve
Szervezet
Kar/Intézet
DE AMTC cigája-juhgén
A cigája juh fajta csókai
Debreceni Egyetem
Agrár-és Műszaki
Tanszék/ Intézet
84
https://regiszter.nekifut.hu/ki/oekologiai-biodiverzitas-adatbazisok-alhalozat https://regiszter.nekifut.hu/ki/oekologiai-kutatoallomasok-alhalozat 86 https://regiszter.nekifut.hu/ki_kereses/results/field_reference_ki%3A734 85
37
megőrzése
DE TK Algagyűjtemény
változatának fajtafenntartása génmegörzési program keretében Algagyűjtemény
MTA ÖK ALGLAB
Algológiai laboratórium
BCE GYNT alma-körte génbank BCE KETK Budai Arborétum BiotaBank 1
Alma és körte fajtagyűjtemény, génbank BCE Budai Arborétuma_Élőnövény gyűjtemény 1
BCE KK Budai arborétum BiotaBank 2
BCE Budai Arborétuma_Élönövény gyűjtemény 2
Budapesti Corvinus Egyetem
Kertészettudományi Kar
BCE KK Budai arborétum BiotaBank 3
BCE Budai Arborétuma_Élönövény gyűjtemény 3
Budapesti Corvinus Egyetem
Kertészettudományi Kar
BCE KK Budai arborétum BiotaBank 5
BCE Budai Arborétuma_Élönövény gyűjtemény 5
Budapesti Corvinus Egyetem
Kertészettudományi Kar
BCE SZBI KKÁ Szőlő génbank SZTE BOTANOBANK
Biológiai alapok fenntartása és fejlesztése a szőlőnél botanikai gyűjtemény
Budapesti Corvinus Egyetem Szegedi Tudományegyetem
Szőlészeti és Borászati Intézet
ÁGyDTKft Budatétényi rózsakert
Budatétényi rózsakert génbank
Budatétényi rózsakert
BCE GYNT csonthéjas fajtagyűjtemény DE TEK Ttgyűjtemény Alcsútdoboz Arborétum
Csonthéjas fajtagyűjtemény, bemutatókert DE TEK Botanikus kert Élőnövény gyűjtemény Élőnövény gyűjtemény-1
Állami Gyümölcs-és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. Budapesti Corvinus Egyetem Debreceni Egyetem
JNSZ Arborétum
Élőnövény gyűjtemény-2
ERTI Gödöllői Arborétum ERTI Kámoni Arborétum
Erdészeti Tudományos Intézet, Gödöllői Arborétum Erdészeti Tudományos Intézet, Kámoni Arborétum Erdészeti Tudományos Intézet, Püspökladányi Arborétum Erdészeti Tudományos Intézet, Sárvári Arborétum ERTI Erdészeti géngyűjtemények
ERTI Püspökladányi Arborétum ERTI Sárvári Arborétum ERTI géngyűjtemény EKF Növénytani Herbárium BCE KK kajszigénbank KEFAG fásszárú taxon gyűjtemény Kórokozó-rezisztens kultúrnövények (MBK, Gödöllő) ÁGyDT kft dísznövény fajtagyűjtemény
MTM BiotaBank 1
Eszterházy Károly Főiskola Növénytani Herbárium és Bryológiai Kutatócsoport Kajszibarack (Prunus armeniaca L.) génbank Kecskeméti Arborétum élőnövény-gyűjteménye Kultúrnövények kórokozókkal szembeni rezisztenciáját biztosító gének gyűjteménye (MBK, Gödöllő) Lágyszárú magról szaporítható dísznövény fajtagyűjtemény
Magyar Természettudományi Múzeum kriptogám gyűjteményei
Tudományok Centruma
Debreceni Egyetem
Tudományegyetemi Karok
MTA Ökológiai Kutató Központ Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem
MTA ÖK BLI
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Debreceni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet Erdészeti Tudományos Intézet Erdészeti Tudományos Intézet Erdészeti Tudományos Intézet Erdészeti Tudományos Intézet Eszterházy Károly Főiskola
Budapesti Corvinus Egyetem Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont
Kertészettudományi Kar Kertészettudományi Kar
Kertészettudományi Kar Tudományegyetemi Karok
Botanikus Kert
Gyümölcstermő Növények Tanszék Dísznövénytermes ztési és Dendrológiai Tanszék Dísznövénytermes ztési és Dendrológiai Tanszék Dísznövénytermes ztési és Dendrológiai Tanszék Dísznövénytermes ztési és Dendrológiai Tanszék Kecskeméti Kutató Állomás Növénytani Tanszék és Füvészkert
Gyümölcstermő Növények Tanszék Botanikus Kert
Alcsútdoboz Arborétum Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Arborétuma Gödöllői Arborétum Kámoni Arborétum Püspökladányi Arborétum Sárvári Arborétum
Növénytani Herbárium és Bryológiai Kutatócsoport Kertészettudományi Kar Észak-Kiskunsági Erdészet
Kecskeméti Arborétum
Állami Gyümölcs-és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. Magyar Természettudományi Múzeum
38
MTM Makrogombagénbank BCE NCAIM Törzsgyűjtemény
SZTE ÖT gerinctelen gyűjt MKM algagyűjtemény MTA ÖK VBI
Magyar Természettudományi Múzeum Makrogombagénbankja Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteménye
Magyar Természettudományi Múzeum Budapesti Corvinus Egyetem
Monitorozó gerinctelen gyűjtemény Kárpát-medencei területekről Mosonmagyaróvári Algagyűjtemény MTA ÖK Zuzmóherbárium (VBI)
Szegedi Tudományegyetem
Természettudományi és Informatikai Kar
Nyugatmagyarországi Egyetem MTA Ökológiai Kutató központ Magyar Természettudományi Múzeum Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem
Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar MTA ÖK ÖBI
Ökológiai Élő-Holt génbank
Ökológiai Élő-Holt génbank
Soroksár Arborétum
Soroksári Botanikus Kert élőnövény gyűjteménye Szarvasi Arborétum élőnövény gyűjteménye Szőlőfajták és -klónok nagy biológiai értékű törzsállományának fenntartása és fejlesztése Természettudományi gyűjtemény 10 Természettudományi gyűjtemény 12
Szarvas Arborétum BCE SZBI KKÁ Szőlő törzsállomány
NYME BiotaBank MTM BiotaBank 3
FÁNK BiotaBank MTM BiotaBank 4
Természettudományi gyűjtemény 13 Természettudományi gyűjtemény 14
Baranya Megye BiotaBank BakonyTM gyűjtemények
Természettudományi gyűjtemény 15 Természettudományi gyűjtemény 16
Heves megye BiotaBank_Mátra Múzeum Vas megye BiotaBank
Természettudományi gyűjtemény 18
MTM BiotaBank 6
Természettudományi gyűjtemény 19 Természettudományi gyűjtemény 20
MTM BiotaBank 7
Természettudományi gyűjtemény 21
PTE BiotaBank
Kós Károly Művészeti Szakközépiskola NYF Botanikus kert
Természettudományi gyűjtemény 5 Természettudományi gyűjtemény 6 Természettudományi gyűjtemény 7 Természettudományi gyűjtemény 8 Természettudományi gyűjtemény 9 Természettudományos élőgyűjtemény Tuzson János Botanikus Kert
SZTE Ökol zoológia gyűjt
Zoológiai gyűjtemény
FANK Zoológiai gyűjtemény
Zoológiai gyűjtemény
MTA ÖK BiotaBank 2 ELTE Fűvészkert ÖBKI BiotaBank ELTE Fűvészkert
Nyugatmagyarországi Egyetem Magyar Természettudományi Múzeum Fővárosi Állat-és Növénykert Magyar Természettudományi Múzeum Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Bakonyi Természettudományi Múzeum Heves Megyei Múzeumi Szervezet
Élelmiszertudományi Kar
Kertészettudományi Kar
Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmus ok Nemzeti Gyűjteménye Tanszék Ökológiai Tanszék
Növénytani Tanszék
Tájépítészeti Kar Szőlészeti és Borászati Intézet
Kecskeméti Kutató Állomás
Botanikus Kert
Természettudományi Múzeum
Mátra Múzeum
Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Magyar Természettudományi Múzeum Magyar Természettudományi Múzeum Pécsi Tudományegyetem
Savaria Múzeum
MTA Ökológiai Kutató központ ELTE
MTA ÖK ÖBI
Természettudomá nyi Tár
Botanikus kert Vácrátóti Botanikus Kert
Füvészkert
MTA Ökológiai Kutató központ ELTE
MTA ÖK ÖBI Füvészkert
Kós Károly Művészeti Szakközépiskola Nyíregyházi Főiskola
Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert Tuzson János Botanikus Kert
Szegedi Tudományegyetem Fővárosi Állat-és Növénykert
Természettudományi és Informatikai Kar
Ökológiai Tanszék
39
6. Melléklet: A LifeWatch Magyarország Programiroda feladatai A Programiroda a LifeWatch Magyarország irányítását ellátó intézmény, melyet a Programigazgató vezet. Feladata elsősorban a LifeWatch Magyarország képviselete (national node), nemzetközi kapcsolattartás, valamint hazai működtetésének menedzsmentje és koordinációja. A Programiroda két szolgáltató központot működtet a LifeWatch HU keretein belül. Feladatok: • LifeWatch EU felé a nemzeti funkciók ellátása o Nemzeti hozzájárulás koordinálása o A LifeWatch EU által meghatározott előírásának megvalósítása o Nemzeti érdekek képviselete a LifeWatch EU ülésein o Jogi háttér biztosítása: szerződések, javaslatok véleményezése, előkészítése • LifeWatch hazai működésének koordinálása o Forrásteremtés koordinálása (pl. pályázati lehetőségek, szerződő partnerek) o Hazai hálózat kialakítása, koordinálása o LifeWatch Magyarország Konzorciumi Tanács működésének kialakítása o LifeWatch Magyarország Tanácsadó Testület működésének kialakítása o LifeWatch Magyarország Szolgáltató Központ és Habitat Központ koordinálása, működésének menedzselése o Kutatási Hálózatok összekapcsolása o Szakértői ülések szervezése • Hosszabb (több évre vonatkozó) és éves munkatervek kidolgozása • Hosszabb (több évre vonatkozó) és éves költségvetés kidolgozása • Szakmai és pénzügyi beszámolók, jelentések készítése • Projekt monitoring rendszer működtetése
7. Melléklet: A LifeWatch Szolgáltató Központ feladatai A központ feladata a LifeWatch hazai működését biztosító szolgáltatások támogatása, információszolgáltatás magyar nyelven. A szolgáltatások lehetőséget adnak arra, hogy a felhasználók kapcsolatba lépjenek a LifeWatch hálózattal és használják a kutatási infrastruktúra által biztosított lehetőségeket. Feladatok: • A LifeWatch kutatási infrastruktúra elemeinek kialakítása és működtetése o Az infrastruktúra komponenseinek kialakítása • Szoftver, hardver • érzékelőhálózatok fejlesztése o Számítástechnikai szolgáltatás (IT szolgáltatás) o Feladatorientált adatok gyűjtésének ösztönzése o Meglévő adatbázisok hozzáférhetővé tételének ösztönzése o Adathálózat működtetése és LifeWatch hálózatokhoz kapcsolódás o Adatfeldolgozás támogatása o Specifikus felhasználói szolgáltatások működtetése • Információs szolgáltatás (front office, help desk szolgáltatások) o Front office A szolgáltatás adja azt a pontot, ahol a felhasználó először kapcsolatba léphet a hálózattal a weben, vagy közvetlen módon. Ez négy témakört ölel fel: helpdesk, szakértői konzultáció, multimédia-támogatás, pénzügyi lehetőségek. o Help desk szolgáltatás: • A LifeWatch-hoz kapcsolódó általános információk szolgáltatása (LW feladatai, felépítése, szervezete, tevékenységei stb.) • IT alaptanácsadás (LW felhasználói regisztráció segítése, alapfunkciók használata)
40
• • • • • • • •
•
•
Általános információ a szolgáltató központ minden további tevékenységével kapcsolatban (segítség a megfelelő kapcsolattartó személy megtalálásához) A felhasználók kapcsolatfelvételének segítése a Habitat RI-vel (Habitat Thematic Center) A felhasználók kapcsolatfelvételének segítése a LifeWatch hálózatán belül kialakított további tematikus Virtuális Laborokkal Információ a LifeWatch-al kapcsolatos jogi kérdésekben (liszenszek, szerzői jogok)
Szakértői konzultáció o Tanácsadás a „legjobb gyakorlatok”-kal (best pacrtices) kapcsolatban o „Speak-to-an expert” szolgáltatás Pályázati lehetőségek felkutatása és információ szolgáltatása Szerződések menedzselése, jogi támogatás (pl. adatfelhasználási jogok, liszenszek, szerzői jogok) Kommunikáció o Közönségkapcsolatok: LifeWatch website, információs anyagok (leporellók, DVD-k, poszterek, anyagok), hírek, eredmények terjesztése o Szakmai fórumok szervezése o Partnership and Networking - kapcsolatok kezdeményezése, szervezése az adatszolgáltatói és adatfelhasználói közösségek között (web-site, e-mail listák, elektronikus fórumok) Tréningek (kutatóknak, egyetemi hallgatóknak stb.) o Képzések (work-shopok, konferenciák, nyári egyetemek stb.) és e-learning formájában • a LifeWatch felhasználók számára a LifeWatch működésének és a szolgáltatások elérése érdekében, • szélesebb közönség számára új csatlakozó megtalálása érdekében o Specifikus képzések specifikus felhasználók számára További szolgáltatások a felhasználók igényei szerint
8. Melléklet: Az Élőhely- és Ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ feladatai A LifeWach Master Plan ajánlásainak megfelelően kétféle feladatot fog ellátni a TK. Egyrész infrastruktúrát és működési lehetőséget biztosít Virtuális Laboratóriumok (Virtual Lab vagy e-Lab) számára, másrészt tematikus szolgáltatásokat fog nyújtani. Mindkét tevékenységéhez fel fogja használni a LifeWatch központi szolgáltatásait, valamint a többi Virtuális Laboratórium produktumait. A TK élőhelyekkel kapcsolatos tudásbázist fog kezelni. Ez az alábbi részfeladatokat jelenti: • a tudásbázis elemeinek felkutatása és a hozzájuk férés elősegítése; • a tudásbázis egyes elemeinek tárolása és kezelése, mint o alap- és topográfiai térképek; o vegetációs és élőhelytérképek; o távérzékelési adatok, űr- és légifelvételek; o történeti és tematikus térképek (digitális terepmodell, talaj, éghajlati előrejelzés, stb.); o vegetációs adatbázisok; o linkek további adatbázisokhoz, referencia-listákhoz (pl. taxonómiai névlisták); lexikális gyűjteményekhez (thesaurus), szakirodalomhoz; • digitalizálás, térképi vetület-transzformációk és térképszerkesztés segítése; • az INSPIRE adatstruktúra alkalmazásának, valamint a SEIS, GMES/GEOSS ajánlásoknak megfelelő adatstruktúrák alkalmazásának előmozdítása; • térképi jelmagyarázatok és lexikális gyűjtemények (thesaurus) elemeinek harmonizációja, ezen belül: o az élőhelytérképi jelmagyarázatok és lexikai gyűjtemények elemei közötti ontológiai kapcsolatok leírása (kölcsönös értelmezés); o a nemzetközileg széles körben alkalmazott élőhelytérképi jelmagyarázatok (EUNIS, CORINE Land Cover) és Közép-Kelet-Európában nemzeti vagy intézményi keretek között alkalmazott jelmagyarázatok elemei közötti ontológiai kapcsolatok leírása. A TK ki fogja építeni azt az infrastruktúrát, ami a fenti feladatok ellátásához szükséges. Ez a megfelelő hardver és szoftver beszerzése és implementálása mellett az érdeklődő felhasználók részére nyújtott tanfolyamokat, tréningeket is jelenti. A LifeWatch központi szolgáltatásai kulcsszerepet fognak játszani ebben a tevékenységben. 41
9. a. Melléklet: A „Start-up terv” költségvetési tervezete 5 éves távlatban (az ERIC-hez való csatlakozástól számítva) A LifeWatch Magyarország
SZEMÉLYI (eFt)
BERUHÁZÁS (eFt)
DOLOGI (eFt)
EGYÉB (eFt)
ÖSSZESEN (eFt)
MINDÖSSZESEN (eFt)
"Sturt-up" fejlesztési terve (5 évre)
1ső év
2-5ik év
1ső év
2-5ik év
1ső év
2-5ik év
1ső év
2-5ik év
1ső év
2-5ik év
5 év
9 600
24 000
4 000
4 000
8 100
16 800
6 700
16 300
28 400
61 100
89 500
10%
0
165 600
0
19 000
0
202 000
0
142 500
0
529 100
529 100
59%
7 200
43 200
9 000
7 000
2 500
13 500
6 000
22 200
24 700
85 900
110 600
12%
3 600
52 800
0
0
3 600
22 600
2 500
27 800
9 700
103 200
112 900
13%
0
30 400
0
0
0
8 400
0
14 300
0
53 100
53 100
6%
20 400
316 000
13 000
30 000
14 200
263 300
15 200
223 100
62 800
832 400
895 200
100%
1. feladat
2. feladat
3. feladat
4. feladat
5. feladat
A LifeWatch Magyarország szervezetének és működésének kialakítása A NEKIFUT biodiverzitás kutatási infrastruktúra hálózatok kulcsfontosságú elemeinek megerősítése és a LW HU fejlesztése A magyarországi LW HU Infrastruktúra Szolgáltató Központ kialakítása és működtetése Az Élőhely- és Ökoszisztémakutatási Tematikus Központ kialakítása, fejlesztése és üzemeltetése Fenyegető ökológiai-társadalmi problémák feltárását, előrejelzését és megoldását szolgáló stratégiai kutatások kidolgozása és eredményeinek bemutatása ÖSSZESEN:
38%
5%
31%
27%
100%
42
9.b Melléklet. Magyarország tervezett hozzájárulása a LifeWatch ERIC-hez 5 éves távlatban (az ERIC-hez való csatlakozástól számítva); az EURO árfolyamot 300 Ft/EURO-nak tekintve
A Magyarországtól elvárt minimális részesedés a LifeWatch EU kiépítésében (5 év)
ÖSSZESEN:
2 500 000
EURO
750 000
eFt
… ebből közvetlen befizetés (15%)
375 000
EURO
112 500
eFt
… ebből, a LifeWatch "Cost Book"ban beszámítható nemzeti fejlesztés (85%)
2 125 000
EURO
637 500
eFt
43
