„Magyarország gazdasági és szociális átalakulásáról 1990 óta” Elıadás a kínai Államtanács Kutató Központjának delegációja részére 2012. szeptember 5. Magyarország „a legvidámabb barakk” volt A Magyarországon 1990 óta végbement gazdasági és szociális átalakulás mozgatórugóinak jobb megértése végett egy kicsit jobban vissza kell mennünk az idıben, egészen az 1956-os forradalomig. A forradalom ugyanis megmutatta a magyar nép szabadságszeretetét és azt demonstrálta, hogy a magyarok lázadnak a kommunista gazdálkodási rendszer merev és ésszerőtlen szabályai ellen. A forradalom vérbefojtása ellenére a politikai vezetık egy része megértette ezt az üzenetet, és gazdasági téren fokozatos reformokba kezdett. Az 1968-ban bevezetett „új gazdasági mechanizmus” nagyobb teret engedett a piacnak, azaz a fogyasztási igények jobb kielégítésének, és egy fokozatos nyitást valósított meg a fejlett kapitalista országok, elsısorban az akkori Európai Gazdasági Közösség tagállamai felé. 1. táblázat Külkereskedelmi forgalom megoszlása (1968-1991) Fejlett országok
Szocialista országok
Fejlıdı országok
1968
22%
71%
7%
1988
44%
47%
8%
1990
62%
30%
8%
1991
75%
18%
7%
Az ábra elsı sorában látható, hogy Magyarország 1968-ban külkereskedelmi forgalmának még több mint 70 százalékát szocialista országokkal bonyolította. 1988-ra (a rendszerváltás elıtti utolsó évre) ez az arány 50 százalék alá csökkent, miközben a fejlett országok részaránya megkétszerezıdött külkereskedelmi forgalmunk összetételében. A világpiaci nyitásnak nevezett folyamat azonban csak részben tekinthetı sikeresnek. A fejlett országokba irányuló magyar export ugyan dinamikusan emelkedett, az import azonban még gyorsabban nıtt, ami a magyar gazdaság tartós egyensúlyhiányához és külfölddel szembeni eladósodásához vezetett. Ez azt mutatta, hogy a szocialista magyar gazdaság nem elég versenyképes a fejlett országokhoz képest. Az 1980-as évek elejére a magyar konvertibilitás valutában felvett államadósság piaci alapon finanszírozhatatlanná vált. Az államcsıd elkerülése érdekében Magyarország 1982 májusában – elsıként a szocialista országok közül – csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz, majd a Világbankhoz. E szervezetek a magyar reformfolyamatok felgyorsításának, a valódi piacgazdaság bevezetésének és a gazdaság liberalizálásának a legfıbb szorgalmazói lettek. Ennek nyomán, Magyarországon felgyorsult a piacgazdaság intézményrendszerének kialakítása. Például1987-tıl kétszintővé vált a bankrendszer, 1988-ban megszületett az új társasági törvény,
engedélyezték 100 százalékban külföldi tulajdonban lévı vállalatok alapítását, 1990-ben megnyílt a tızsde. Miért mondtam el mindezt? Azért, mert ezek nélkül nehezen érthetı meg, hogy a térségben miért Magyarország hajtotta végre a legradikálisabb, a liberalizálásnak és a privatizációnak leginkább teret adó átmenetet a szocializmusból a kapitalizmusba. Az ideológiai alapot az IMF által bátorított liberális közgazdasági szemlélet adta meg ezen út választásához, az anyagi kényszert pedig Magyarország súlyos eladósodottsága jelentette, mivel a magas államadósság miatt az átalakuláshoz szükséges tıkét csak a külföldi befektetıktıl remélhettük. „Mellesleg” összeomlott a szocialista világgazdasági rend, a Szovjetunió nem fizetett a magyar exportért, ezért egy olyan kis országnak, mint Magyarország nem nagyon volt más választása, mint nyitni a kapitalista világgazdaság felé. Transzformációs válság Az 1. táblázat 3. és 4. sora azt mutatja, hogy ez a váltás sok szempontból sikeres volt, hiszen 1990-ben már külkereskedelmi forgalmunk több mint 60 százaléka, 1991-pedig már kereken háromnegyede a fejlett országokba irányult, a (volt) szocialista országok súlyos térvesztése mellett. Mindennek ellenére az ún. transzformációs válság, azaz a termelés és a foglakoztatás drasztikus csökkenése nem volt elkerülhetı. Jól szemléltetik ezt a folyamatot a foglalkoztatással kapcsolatos adatok. 1980-ban még közel 5,5 millió volt a foglalkoztatottak száma. Ez a szám 1990 végére már 4,9 millió alá esett, majd egy év alatt újabb 330 ezer fıs csökkenés következett be, amit a következı négy évben újabb közel 900 ezer fıs csökkenés követett. 1989 elıtt lényegében nem létezett nyílt munkanélküliség, ezzel szemben 1991-ben már meghaladta a 250 ezret a munkanélküliek száma, amely a 90-es évek közepén 400 ezer fı felett tetızött. 2. táblázat Number of people (in thousands) employed and unemployed (19801995) Year
Employment
Unemployment
1980*
5 458,2
0,0
1990*
4 880,0
62,4
1991*
4 520,0
253,3
1995
3 622,8
416,5
Source: HCSO */ statistical estimation
Exportorientált, a mőködı tıke bevonására alapozott gazdasági átalakulás A korábban elmondottakkal összhangban a rendszerváltás utáni két kormány a piacgazdaság mielıbbi kiépítésében, a privatizációban és a külföldi tıke Magyarországra vonzásában látta a kibontakozás eszközét, és ettıl gyors, exportorientált gazdasági növekedést remélt. Ezzel 2
összhangban a magyar állam úgy alakította ki szabályozó rendszerét, támogatásait, adórendszerét, de összességében prioritásai egészét is, hogy azok egy rendkívül gyors és erıs privatizációt eredményeztek. 1. sz. ábra The revenue of the privatization in Hungary 1990-2008 (current value) 600
billion HUF
500 400 300 200 100
2008
2007
2006
2005
Source:László Tibor: Privatization in Hungary (2007), HCSO, Hungarian State Audit Office
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0
Politikai érdekesség, hogy Magyarországon a privatizáció azokban az idıszakokban gyorsult fel, amikor a szocialista párt kormányozta az országot (a liberális párttal koalícióban). A rendszerváltás egyik legfıbb céljaként kijelölt magánosítás történelmileg rövid idın belül nem lett volna megvalósítható a külföldi mőködı-tıke bevonása nélkül. Ehhez az állami gazdaságpolitika vonzó belsı feltételrendszert, szabályozási környezetet alakított ki. A kijelölt cél érdekében feladta a belsı piaci versenysemlegesség elvét: adókedvezményekkel, állami támogatásokkal, általánosan meghirdetett és egyedi kedvezményekkel segítette a külföldi, fıleg nagyvállalkozások térnyerését. A 3. sz. táblázat bemutatja, hogyan alakult a külföldi tıke beáramlása Magyarországra. (Az 1995. elıtti évekrıl nem állnak összehasonlítható adatok rendelkezésre.) 3. sz. táblázat A külföldiek közvetlen magyarországi tıkebefektetései forgalmának és állományának alakulása (1995-2008) Millió euró Év
Külföldiek közvetlen tıkebefektetéseinek forgalma összesen
Külföldiek tıkebefektetéseinek állománya
1995
3 695,7
8 817,1
2000
2 998,4
24 578,2
3
2005
6 172,1
52 370,4
2008
4 363,6
63 670,7
Forrás: MNB A folyamat eredményeként 2008, azaz a pénzügyi válság kitörése évének végére a külföldi tıke állományának értéke meghaladta a magyar GDP 60 százalékát. A gazdaságpolitikai célokkal összhangban a külföldi tıke meghatározó szerepet játszott a gazdasági növekedésben, és ezen belül elsısorban az export dinamikus emelkedésében. 2008 végén a vállalatok teljes bruttó hozzáadott értékének közel 50%-át, a magyar export 75%-ot meghaladó részét a külföldi tulajdonú vállalatok állították elı. A 2. sz. ábra azt szemlélteti, hogy Magyarország 2000-re az egy lakosra jutó külföldi mőködı tıke állomány tekintetében a régió vezetı államává vált. Késıbb azonban a középmezınybe csúszott vissza, mivel a privatizációt és a világpiaci nyitást késıbb végrehajtó országok (Észtország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia) még több külföldi beruházást tudtak magukhoz vonzani (egy lakosra vetítve). 2. sz. ábra
HU
Egy lakosra jutó FDI-import állomány az EU „új” tagországaiban, 2000-ben (USD)
CZ EE SI PL SK LV LT BG RO 0
500
1000
1500
2000 Forrás: UNCTAD
3. sz. ábra
4
Egy lakosra jutó FDI-import állomány az EU „új” tagországaiban, 2008-ban (USD) EE CZ SK SI HU BG LV PL LT RO 0
2000
4000
6000
8000
10000
12000 Forrás: UNCTAD
A külföldi tıke ilyen jellegő szerepvállalásának köszönhetıen megvalósult a másik gazdaságpolitikai cél, az exportorientált gazdasági növekedés is. Mit jelent ez? Azt, hogy a magyar export növekedése a gazdaság növekedését egyre jobban meghaladta, a gazdaság húzóereje lett. 4. sz. ábra GDP, exports and imports 1991-2011 (1990=100,0) 600 500
%
400 300 200 100
SourceÍ: HCSO
GDP
Exports
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
0
Imports
Ugyanakkor a magyar export trendvonala elszakadt a magyar gazdasági teljesítmény pályájától. A két növekedési pálya eltérései mögött az a sajnálatos tény húzódik meg, miszerint a magyar export importtartalma magas, a kivitelhez kapcsolódó hazai hozzáadott érték viszont alacsony maradt. A nagy nyitottság miatt a magyar gazdaság a külsı konjunkturális viszonyoktól függı kiszolgáltatottsága a gyenge belsı piac mellett rendkívül nagy. Két súlyos probléma
5
A transznacionális vállalatok exportjától, belsı termelésétıl nagymértékben függ a foglalkoztatási helyzet. A gazdaság egészében elfoglalt terükhöz viszonyítva azonban relatíve alacsony a külföldi cégek részaránya a foglalkoztatásban. Ehhez a tény: miközben a külföldi (döntıen multinacionális) vállalatok részaránya a bruttó hozzáadott értéket tekintve a magyar gazdaságban valamivel 50% feletti, az exportban pedig 75-80% közötti, az összes foglalkoztatottnak mintegy egynegyede dolgozik külföldi tulajdonban lévı vállalatoknál. A magyar export úgy érte el, majd haladta meg a GDP értékének 70%-át, hogy a Magyarországon elıállított hozzáadott érték, következésképpen az ehhez kapcsolódó foglalkoztatás rendkívül alacsony. Elsıssorban ezzel, azaz a magyar gazdaság szerkezeti jellemzıivel, a korszerő technológiát meghonosító multinacionális vállalatok magas részarányával magyarázható a GDP viszonylag gyors növekedésének idıszakában sem nıtt jelentısen a foglakoztatás. Ezzel elérkeztünk az 1990 utáni magyar gazdasági fejlıdés egyik legsúlyosabb problémájához, a foglalkoztatás lassú növekedéséhez. Láthatták, hogy a rendszerváltást megelızı, majd az azt követı néhány év alatt 1,5 – 2 millió munkahely szőnt meg, és 1996 és 2006 között is csak 300 ezerrel nıtt a foglalkoztatottak száma. Az alacsony foglalkoztatási arány egyrészt súlyosan megterheli a társadalombiztosítási és a szociális ellátó rendszert, másrészt azt jelenti, hogy óriási kihasználatlan erıforrások vannak a magyar gazdaságban. Ezért áll a foglalkoztatás bıvítése, munkaalapú gazdaság és társadalom megteremtése, egy millió új munkahely létrehozása a magyar kormány gazdaság- és társadalompolitikájának középpontjában. 5. sz. ábra Trends of GDP and employment (people employer, aged 15-74) 1991-2011 (1990=100,0) 140,0 130,0 120,0
%
110,0 100,0 90,0 80,0 70,0
19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11
60,0
Source:HCSO
GDP
employment
A másik súlyos probléma az ország (ezen belül az állam, az önkormányzatok és a lakosság egyes csoportjainak) súlyos eladósodottsága. Ahogy korábban elmondtam Magyarország már a rendszerváltást megelızıen is egy súlyosan eladósodott ország volt. A rendszerváltást kísérı transzformációs válság nem tette könnyővé az államháztartás rendbetételét. Ez végül is nagy áldozatok árán az ezredfordulóra többé-kevésbé sikerült. Az államadósság 50 százalék körüli szintre süllyedt. Melyek voltak az áldozatok? Elsıssorban a magas infláció és a reálkereseteknek az ezzel is összefüggı csökkenése. Az infláció alakulását a 6. sz. ábra mutatja be. 6. sz. ábra 6
Consumer price index 1990-2011 (previous year=100,0) 140,0 135,0 130,0
%
125,0 120,0 115,0 110,0 105,0
19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11
100,0
Source: HCSO
Az ábráról látszik, hogy a rendszerváltást a fogyasztói árak ugrásszerő emelkedése kísérte. Ez egy kicsit mérséklıdött, majd 1995-96-ban ismét az infláció lett a reáljövedelmek csökkentésének eszköze. Ezt követıen az infláció elfogadható mértékővé mérséklıdött, majd a 2000-es években a kormányok többször is (pl. 2004-ben és 2007-ben) az inflációt növelı eszközökkel (pl. a fogyasztáshoz kötıdı adók megemelésével) próbálták a meg-megbomló gazdasági egyensúlyt helyreállítani. Jól tükrözıdnek ezek a törekvések a reálkeresetek alakulásában. 7. sz. ábra The change of GDP and real earning in the national economy 1992-2011 (previous year=100,0) 120,0
%
110,0
100,0
90,0
19 92 19 93 19 9 19 4 95 19 96 19 97 19 9 19 8 99 20 00 20 0 20 1 02 20 03 20 0 20 4 05 20 06 20 07 20 0 20 8 09 20 10 20 11
80,0
Source: HCSO
GDP
real earning
Az ábrán látszik, hogy 1995-96-ban az akkori kormány sokkszerő intézkedésekkel csökkentette le a munkavállalói jövedelmeket a korábban visszaesett GDP szintjére. A reálkeresetek növekedésének azonban van egy csúcsa is, a 2000-es évek eleje. Ekkorra az ország gazdasági egyensúlya végre stabilizálódott, és megkezdıdött egy kiegyensúlyozott gazdasági növekedés. Sajnos azonban nem volt meg a türelem és a politikai bátorság arra, hogy a belsı fo7
gyasztás fékjeit csak fokozatosan engedjék fel. A gyors jövedelemkiáramlás következtében az egyensúly újra megbillent, amelyet hirtelen fékezésekkel próbáltak megállítani. Ennek a szomorú következménye az lett, hogy a magyar gazdaság az 2000-es években sem tudott igazán dinamikusan fejlıdni, miközben térségünk legtöbb állama számára a 2008-as válságig tartó idıszak szinte „aranykor” volt. Magyarországon a „húzd meg – ereszd meg” politika következtében a közpénzügyek sem lehetett kézben tartani, ami az államadósság rendkívül gyorsütemő növekedéséhez vezetett. 4. sz. táblázat The public debt of the state budget (2006-2011) billion HUF 2006 2007 2008 2009 2010 Year 14 15 18 18 20 Public debt at the end of year 705,7 585,5 103,9 964,9 041,0 Source: Hungarian State Treasury
2011 20 955,5
A fı kihívások A jó vezetı a problémákat kihívásnak tekinti. Következésképpen a magyar gazdaság elıtt álló két legnagyobb kihívás a GDP arányos államadósság csökkentése és a foglalkoztatás növelése. Hosszabb távon a két kihívás teljesítése összeegyeztethetı, hiszen mindkettı a GDP növelését igényli. Rövidtávon azonban az adósság csökkentése érdekében hozott intézkedések lassítják a gazdasági növekedést. Az euró-övezet gyengélkedése mellett ez tükrözıdik a magyar gazdaság ez évi stagnáláshoz közeli teljesítményében. A Kormány reményei szerint azonban az eddig hozott, illetve meghirdetett intézkedések a jövı évtıl kezdıdıen már egy növekedési pályára állíthatják a magyar gazdaságot. E növekedésnek is fontos tényezıje a külföldi mőködı tıke befektetés. (E tekintetben Magyarország az elmúlt években az autóiparban a legsikeresebb.) Ez azonban önmagában az elıbb ismertetett problémák újratermelését eredményezné. Ezért a szükség van a hazai vállalkozások megerısítésére is, amelyet a kormányzat több eszközzel is ösztönözni kíván. Ez azonban már egy másik elıadásnak (lehet) a témája. Köszönöm a megtisztelı figyelmüket!
8
