Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben

KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft. 2009 Pilisszentlászló, Vadrózsa u. 28.

Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben

Készítették: Kohlheb Norbert Podmaniczky László Skutai Julianna

Készült: Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány megbízásából, a „ Közremőködés az éghajlatvédelmi kerettörvény szakmapolitikai elıkészítésében - a felszínborítottság szerepe az éghajlatvédelemben” címő vállalkozási szerzıdés keretében

2009

TARTALOM

1

Összefoglalás........................................................................................................................ 3 1.1

Bevezetés, a munka célja .............................................................................................. 3

1.2

Eredmények................................................................................................................... 4

2

A földhasználat és a klímaváltozás kapcsolata..................................................................... 8

3

Magyarország földhasználati adottságai és konverziós lehetıségei..................................... 9 3.1

A földhasználati zónarendszer ...................................................................................... 9

3.2

Az ökotípusos földhasználati vizsgálat ....................................................................... 16

4

A termıterület eltartó-képessége........................................................................................ 36

5

A birtokszerkezet alakulása................................................................................................ 45

6

Záró gondolatok ................................................................................................................. 48

7

Felhasznált irodalom .......................................................................................................... 49

8

Mellékletek ......................................................................................................................... 50 8.1

Az eltartó-képességi számítások háttéradatai.............................................................. 50

8.2

A KSH körzetek AKG szerzıdéses adatai .................................................................. 50

8.3

Térkép mellékletek...................................................................................................... 50

2

1 ÖSSZEFOGLALÁS 1.1 Bevezetés, a munka célja Amikor az éghajlatváltozás szempontjából próbáljuk a mezıgazdaság lehetıségeit értékelni, óhatatlanul számos kérdés és kétség merül fel nemcsak a jövıbeli stratégiákat, hanem a jelenlegi helyzet diagnózisát illetıen is. Ez utóbbi tekintetében tanulságos Mariann Fischer Boel-nek, az EU agrárbiztosának a mondata, miszerint “...ha az EU-tól korlátlan mennyiségő pénzt kapnék holnap, akkor sem tudnám a legmegfelelıbb agrárpolitikát megfogalmazni annak érdekében, hogy segítsek a gazdálkodóknak együttélni az éghajlatváltozással.” Hasonló bizonytalanság van pl. a mezıgazdálkodás intenzív-extenzív irányainak megítélését illetıen is. Míg ugyanis a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia az alacsony széntartalmú gazdaság felé történı elmozdulás egyik fontos kritériumának a mezıgazdálkodás extenzív jellegének erısítését tartja, sokan úgy vélekednek, hogy éppen az intenzív gazdálkodás az oka annak, hogy ugyanannyi élelmiszer elıállítására kevesebb energiát használunk fel, mintha ez extenzív gazdálkodással történne. Nem kevesebb a kétely az állattenyésztés megítélését illetıen sem. Sokan érvelnek az állattenyésztés növelése mellett a mesterséges kemikáliák kiváltása, vagy akár a közlekedésben vállalható szerepének növelése érdekében. Másfelıl viszont olyan tudományosan megalapozott számítások is megjelennek, melyek - az állattenyésztés üvegházhatású gázkibocsátása miatt - az állati termék fogyasztás klímaváltozásra gyakorolt negatív hatásairól mutatnak drasztikus képet. Nem utolsó sorban pedig a mezıgazdasági energiatermelés kontra élelmiszertermelés kérdése vet fel problémákat, elsısorban a két eltérı termelési irány energia-mérlegét illetıen. A számtalan kérdés közül tanulmányunkban alapvetıen a földhasználatra vonatkozók tekintetében kíséreltük meg az objektív válaszadás lehetıségeit megteremteni. Ehhez az alábbi vizsgálatokat végeztük el: 1. A „Magyarország földhasználati zónarendszere” és a „Magyarország ökotípusos földhasználati rendszere” címő kutatások, valamint egyéb vizsgálatok (VGT, VTT, Natura,

erózió

stb.) eredményeire alapozva bemutattuk,

hogy a

jelenlegi

területhasználat és földhasználati szerkezet hogyan kapcsolható össze a környezet- és természetvédelem területigényével. 2. Az

elıbbiek

alapján

meghatároztuk,

hogy

mely

mezıgazdasági-,

illetve

szántóterületeket lehet az intenzív mezıgazdálkodási kategóriában tartani, melyeken 3

kell a gazdálkodás intenzitását csökkenteni, illetve melyeken kell a mővelési ágat is megváltoztatni, vagy a mezıgazdasági földhasználati kategóriából kivéve védelmi célú földhasználatot megvalósítani. A munka keretében elkészítettük a környezeti veszélyeztetettség különbözı tényezıinek szintetikus térképét is. 3. Vázlatos számítást készítettünk a hazai élelmiszer-ellátás hazai erıforrásokra (termıterületre) alapozott megvalósíthatóságáról (a szükséges terület mértékérıl) és kimutattuk ennek foglalkoztatási, jövedelemtermelési, energiafelhasználási és ökológiai teljesítményeit. 4. A szántóföldi parcella szerkezetre vonatkozó térkép elkészítéséhez az Agrárkörnyezetgazdálkodási Programban résztvevı parcellák digitális térképe alapján meghatároztuk, hogy a parcellák méret szerinti megoszlása milyen kapcsolatot mutat az ökotípusos földhasználati meghatározottsággal. 1.2 Eredmények A „földhasználati zónarendszer” szerint mintegy 1,5 millió ha-t célszerő az intenzív szántóföldi mővelésbıl kivonni, melybıl mintegy
600 - 700 ezer ha erdısítésre,
300 - 400 ezer ha gyepesítésre vár,
500 ezer ha külterjes szántóföldi mővelésbe kerülhet,
20-20 ezer ha-ral pedig nıhet a kert, gyümölcsös, szılı, illetve az extenzív mezıgazdasági hasznosítású vizes élıhelyek (nádas, halastó) területe. Az „ökotípusos földhasználati rendszer“ alapján az alábbi táblázat szerinti 9 földhasználati típussal (ökotípussal) jellemezhetı az ország mezıgazdasági-, ezen belül a szántó területe:

4

A jelenlegi szántóterületek használatának átalakítására vonatkozóan az alábbi konverziós javaslatokat fogalmaztuk meg, melyek a fı arányok tekintetében megegyeznek a „földhasználati zónarendszer“ ajánlásaival:

Tanulmányunkban a területhasználat energetikai és környezeti összefüggéseit is elemeztük azzal a céllal, hogy bemutassuk az élelmiszer- és bioenergia-önellátás területi és környezeti vetületét; továbbá, hogy alternatívákat vázoljunk a földhasználat tekintetében a kedvezıbb környezeti és hatékonyabb energetikai hasznosítás érdekében. Ehhez megvizsgáltuk a földhasználat, a mezıgazdasági élelmiszertermelés és az ÜHG kibocsátás kapcsolatait, ezen belül - három eltérı fogyasztási szokásra vonatkozóan - meghatároztuk a primer endoszomatikus energiaszükséglet területigényét szántó- és gyepterület szerinti bontásban. A vizsgálat eredményeit az alábbi ábrán foglaltuk össze: 5

ha

Különbözı fogyasztási szokások becsült területigénye 1 800 000 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0

Területigény gyepen Területigény szántón

Jelenlegi fogyasztási szokások

Vegetáriánus fogyasztási szokások

Vegan fogyasztási szokások

Az ábra alapján látható, hogy még a jelenlegi fogysztási szerkezet szerint is kb. 1,7 millió hektár terület elegendı az endoszomatikus (tehát az élelmiszerigényt kielégítı) energiaígény biztosításához.

Amennyiben

a

fogyasztási

szokások

drasztikus

átrendezıdésének

eredményeként a vegetáriánus/vegan válna meghatározóvá, az állattartás csökkenése miatt kb. 300-400 ezer ha-ral csökkenthetı az élelmiszertermelés területigénye. A területigény vizsgálata egyértelmően mutatja, hogy Magyarország rendkívüli adottságainak köszönhetıen a rendelkezésre álló terület töredékérıl el tudja magát látni élelemmel, még jelentıs állati termék fogyasztása esetén is. Számításainkban azt is megvizsgáltuk, hogy miképpen változik az élelmezés ÜHG kibocsátása, ha vegetáriánus (húsfogyasztás mellızése), illetve vegan (mindenféle állati termék mellızése) módon élelmezzük az országot. Az eredményeket az alábbi ábra mutatja:

kg CO2 eq./év

Különbözı fogyasztási szokások becsült ÜHG kibocsátása Magyarországon 7 000 000 000 6 000 000 000 5 000 000 000 4 000 000 000 3 000 000 000 2 000 000 000

ÜHG kibocsátás állattartásból ÜHG kibocsátás növénytermesztésbıl

1 000 000 000 0 Jelenlegi fogyasztási szokások

Vegetáriánus fogyasztási szokások

Vegan fogyasztási szokások

Látható, hogy a kizárólag növényi táplálékot fogyasztó társadalom összességében nemcsak kevesebb területet igényel, hanem az élelmezés ÜHG kibocsátása is kevesebb mint a fele a húsfogyasztó társadalomnak. Arra vonatkozóan, hogy képet kapjunk a táblaméretek területi eloszlásáról, az Agrárkörnyezetvédelmi

Programban

résztvevı

gazdaságok 6

parcelláinak

digitális

térképét

használtuk fel. Jóllehet a program által fedett terület csak mintegy 1,4 millió ha (ebbıl szántó kb. 900 ezer ha), mégis – az országos egyenletes eloszlás miatt – jól reprezentálják az ország összes gazdaságát. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a szántóterületek túlnyomó része (63%-a) a 10-100 ha-os parcella-méret kategóriában található.

Összevetve a parcellákat az ökotípusokkal, a következı ábra szerinti összefüggéseket találtuk:

Az ábra alapján megállapítható, hogy – legalábbis az AKG-s parcellák alapján – az ország szántó parcelláinak jelentıs része az alábbi ökotípus kategóriákban található: 1. Jó, illetve kiváló termıképességő agrárterületek 4. Erdıtelepítésre javasolt területek 5. Védelmi célú erdıtelepítésre figyelembe vehetı területek 8. Gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek 10. Gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek

7

2 A

F Ö L D H A S Z N Á L AT É S A K L Í M AV Á LT O Z Á S K A P C S O L ATA

A földhasználat alapvetıen két szempontból gyakorolhat hatást a klímára:
Egyrészt a különbözı földhasználati módok eltérı gázkibocsátási és elnyelési adottságai jelentısen befolyásolják a légkör összetételét, ezen keresztül – nagy valószínüséggel – a földfelszín hımérsékletét is,
másrészt a földhasználat okszerő megválasztása az egyik legjelentısebb tényezıje a megváltozott klímatikus körülményekhez való alkalmazkodásnak. Kontinentális szinten jelentısen változhat a termıhely és a földhasználat a klímaváltozás függvényében. Számítás szerint 1°C globális hımérséklet emelkedés 150-250 km-rel tolja el a termesztési zónákat a sarkok felé. Ez például Magyarországra vonatkozóan azt jelenti, hogy már 2°C-os hımérséklet emelkedés is teljesen megváltoztatja a klimatikus feltételeket, s a mediterrán jellegő klíma a jelenlegitıl lényegesen eltérı termıföld használatot tesz csak lehetıvé. (Harnos, 2005) Magyarország számára a klímaváltozásból eredı legfontosabb rizikófaktorok az alábbiak:  A csapadék mennyiségében bekövetkezı változás mind nyáron, mind télen  Az elemi károk mértékének évi 2-4%-os emelkedése  A növénytermesztés szerkezeti változása a gyengébb gazdálkodási adottságok miatt  A növénytermesztés hozamainak és minıségének csökkenése  A “hı-stressz” növekedése az állattenyésztésben  A biológiai sokszínőségre gyakorolt negatív hatás A klímaváltozásból eredı rizikófaktorok kezelése mellett tekintettel kell lennünk arra is, hogy az összes ÜHG kibocsátásnak több, mint 30%-a a mezıgazdasági földhasználathoz köthetı. Ezért a földhasználat, felszínborítás igazítása az adottságokhoz – klímaváltozástól függetlenül is – a környezeti alkalmazkodás kulcsterületének tekinthetı.

8

3 M AG YA R O R S Z Á G

F Ö L D H A S Z N Á L AT I A D O T T S Á G A I É S

KONVERZIÓS LEHETİSÉGEI

Hazánk felszínborításának legfontosabb jellemzıit – az ún. mővelési ágak területeit – a CORINE térképi adatbázis alapján mutatjuk be, az alábbi táblázat és az 1. térképmelléklet segítségével.

Látható, hogy mind az EU, mind a világ hasonló adataival összehasonlítva Magyarországon jelentıs a szántóterületek részaránya, ugyanakkor az erdıterületek kiterjedése jóval a világ és az EU-s átlag alatt van. Jogosan merül fel az a kérdés, hogy környezeti szempontokból (beleértve a klímaváltozásból fakadókat is) vizsgálva indokolt-e a mővelési ágak jelenlegi területarányait fenntartani, avagy célszerő lenne azokat – a környezeti alkalmazkodás alapelveinek

megfelelve

–

megváltoztatni.

A

következıkben

bemutatásra

kerülı

vizsgálatainkkal erre igyekszünk választ adni. 3.1 A földhasználati zónarendszer A földhasználati zonációs vizsgálatokkal - a fellelhetı adatbázisok komplex térinformatikai elemzésével - a következı kérdésekre kerestük a választ:  Hogyan alakul Magyarország területének mezıgazdasági termelési alkalmassága, agroökológiai értéke, illetve környezeti (élıvilág-, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége?  A gyenge agrárpotenciálú területek mővelési ágának, illetve a gazdálkodás intenzitási fokának változtatása hogyan kapcsolható össze a környezet- és természetvédelem területigényével?  A két értékskála egybevetésével az ország területei hogyan kategorizálhatók? 9

 Hol vannak, és mekkora kiterjedésőek a védelmi prioritású, az agrár prioritású és a kettıs meghatározottságú területek, vagyis hol jelölhetık ki a védelmi, az átmeneti, illetve az agrár zónák?  Hogyan érinti ez a kategorizálás a mezıgazdasági és ezen belül a szántóterületeket?  Mely mezıgazdasági, illetve szántóterületeket lehet az intenzív mezıgazdálkodási kategóriában tartani, melyeken kell a gazdálkodás intenzitását csökkenteni, illetve melyeken kell a mővelési ágat is megváltoztatni, vagy a mezıgazdasági földhasználati kategóriából kivéve védelmi célú földhasználatot megvalósítani? A vizsgálat az agráralkalmasság-környezetérzékenység fı koordinátái mentén tett kísérletet egy egységes földminısítési rendszer és erre alapozott földhasználati zónarendszer kidolgozására. A rendszer az agrár-alkalmasságot 9 talajparaméterrel és 6 klímaparaméterrel, a környezeti érzékenységet 7 élıvilág-védelmi, 5 talaj-védelmi és 2 víz-védelmi paraméterrel jellemezte. A vizsgálati eredményeket a CORINE CLC100 adatbázison értelmeztük. A leírt adatbázison a területi elemzést a következı lépésekben, logikai sorrendben végeztük el:  A felsorolt 29 területjellemzı környezeti változót kategorizáltuk, és minden egyes változót és kategóriát súlyoztunk (értékkel láttunk el) aszerint, hogy az milyen szerepet játszik a mezıgazdasági termékenység, illetve a környezeti érzékenység kialakításában,

a terület

mezıgazdasági

alkalmasságának,

illetve

környezeti

érzékenységének megítélésében. E súlyozáshoz korábbi széleskörő elemzéseink, összefüggés-vizsgálataink eredményeit (Ángyán, 1991), illetve az adatbázisokat elıállító intézetek és szakértık által megadott prioritási értékeket használtuk.  Az ország területét 100x100 méteres cellamérető (felbontású) rácshálózattal 9,3 millió db 1 ha-os négyzetre osztottuk, majd a leírt változók területi eloszlástérképeire helyezve ezt a rácshálózatot, az ország minden egyes ha-jára meghatároztuk a környezeti jellemzık értékeit. Így tehát cellánként 30 környezetjellemzı értékhez jutottunk.  A 16 mezıgazdasági alkalmassági, valamint a 14 környezetérzékenységi értékszámot megfigyelési egységenként (1 ha-os cellánként) összegeztük, majd ezeket az értékeket térképen ábrázoltuk. Ezzel az ország területének minden egyes ha-ját elhelyeztük egy 0-99 közötti mezıgazdasági alkalmassági és egy 0-99 közötti környezetérzékenységi értékskálán. Az adatbázist az 1. ábra szemlélteti. 10

Agáralkalmassági -környezet érzékenységi skála Agráralkalmasság

Környezeti érzékenzség

Talajalk.

Klímaalk.

Élıvilág érz.

Lejtı

Energ. ap.

Védett ter.

Erózió

Felsz. alatti

Klimat. ap.

NECONET

Fizikai f.

Felszíni

AK érték

Aszály

ÉTT

Agyagásv.

Talajtípus

Kukorica

Ramsari

Kémhatás

Fizikai fél.

Búza min.

Vízpart

Szervesa.

Búza menny.

IBA

100 pontos

Vízgazd. Kémhatás

Sörárpa

Talajérz.

Vizek érz.

Mezei madár

Szervesa. Termıréteg

1. ábra: A földhasználati zónaelemzés adatbázisának felépítése.

 A cellánkénti mezıgazdasági alkalmassági értékszámokból (MAÉ) kivontuk a környezetérzékenységi értékszámokat (KÉÉ), majd a különbséghez hozzáadtunk 100at, azaz (MAÉ-KÉÉ)+100. Így egy 0-198 közötti értékskálát kaptunk, ahol a 100 alatti értékek az adott terület környezetérzékenységi meghatározottságára, a 100 feletti értékek pedig az agrármeghatározottságra utalnak. A skála két végpontján tehát az egyértelmő meghatározottságú (vagy agrár, vagy környezeti területek), a skála közepe körül pedig a kettıs meghatározottságú (környezeti szempontok által korlátozott extenzív agrárterületek) helyezkednek el. Ezeket az értékeket egy szintézistérképen ábrázoltuk.  E szintetikus (agrár és környezeti) értékskála térkép segítségével három olyan forgatókönyvet is elıállítottunk a földhasználati zónarendszer kialakítására, ahol:
a 100 (átlag) alatti értékő területeket védelmi zónába,
a 100-120, a 100-125, illetve a 100-130 közötti értékő területeket átmeneti (védelmi-agrár) zónába, míg
a 120-as, a 125-ös, illetve a 130-as érték fölötti területeket agrárzónába soroltuk. 11

 Megvizsgáltuk azt is, hogy a jelenlegi mezıgazdasági területek és ezen belül a szántóterületek hogyan oszlanak meg e zónák között.  Végezetül a forgatókönyvek alapján javaslatokat tettünk a mővelési ágak változtatásának irányára, belsı arányaira és területi elhelyezésére. A vizsgálatok eredményeképpen meghatároztuk Magyarország területének:  mezıgazdasági termelési talaj alkalmasságát,  mezıgazdasági termelési klíma alkalmasságát,  mezıgazdasági termelési alkalmasságát (1. térkép melléklet),  környezeti érzékenységét az élıvilág szempontjából,  környezeti érzékenységét a talajok szempontjából,  környezeti érzékenységét a vízbázisok szempontjából,  környezeti érzékenységét (2. térkép melléklet),  földhasználati zonációs alaptérképét (3. térkép melléklet), A felmérések alapján jól becsülhetı, hogy Magyarország egyes területei mezıgazdasági termelésre mennyire alkalmasak (1. térkép melléklet), illetve környezeti szempontból mennyire sérülékenyek (2. térkép melléklet). A két térkép térinformatikai egyesítésével megállapíthatjuk, hogy az ország melyik területén milyen intenzitású gazdálkodás támogatandó (3. térkép melléklet). A fokozottan védett dolomit sziklagyepeken (a térképen környezet-érzékenységi

meghatározottságú

területeken)

nyilván

semmiféle

emberi

beavatkozásra nem kerülhet sor, míg a jó termıtalajú alföldi területeken (a térkép szerint agrártermelési meghatározottságú területeken) célszerő piacorientált, árutermelı szántóföldi gazdálkodást folytatni. A vizsgálat folytatásaként az ímmár táji szinten végzett vizsgálat alapján meghatározható volt, hogy tájaink agrár-környezetgazdálkodási értéke és ennek megfelelı, ehhez illeszkedı földhasználati karaktere jelentısen eltér egymástól.

12

2. ábra: Magyarország földrajzi nagytájai és középtájai Ez a jelleg jól elemezhetı Magyarország természetföldrajzi tájainak földhasználati zonációs besorolása alapján, mely a zonációs alaptérkép és a magyar tájkataszter alaptérképének egybevetésével készült.

13

Tájak

0 Magyarország 1 Alföld 1a. Dunai Alföld 1.1 Dunamenti-síkság 1.2 Duna-Tisza közi síkvidék 1.3 Bácskai síkvidék 1.4 Mezıföld 1.5 Dráva menti síkság 1b. Tiszai Alföld 1.6 Felsı-Tiszavidék 1.7 Közép-Tiszavidék 1.8 Alsó-Tiszavidék 1.9 Észak-alföldi hordalékkúp-síkság 1.10 Nyírség 1.11 Hajdúság 1.12 Berettyó-Körösvidék 1.13 Körös-Maros köze 2 Kisalföld 2.1 Gyıri-medence 2.2 Marcal-medence 2.3 Komárom-esztergomi-síkság 3 Nyugat-magyarországi peremvidék 3.1 Alpokalja 3.2 Sopron-vasi-síkság 3.3 Kemeneshát 3.4 Zalai dombvidék 4 Dunántúli dombság 4.1 Balaton-medence 4.2 Külsı-Somogy 4.3 Belsı-Somogy 4.4 Mecsek és Tolna-baranyai dombvidék 5 Dunántúli-középhegység 5.1 Bakony-vidék 5.2 Vértes-velencei hegyvidék 5.3 Dunazúg hegyvidék 6 Észak-magyarországi-középhegység 6.1 Visegrádi-hegység 6.2 Börzsöny 6.3 Cserhátvidék 6.4 Mátravidék 6.5 Bükkvidék 6.6 Aggtelek-rudabányai hegyvidék 6.7 Tokaj-zempléni hegyvidék 6.8 Észak-magyarországi medencék

intenzív agrár extenzív agrár védelmi (természeti)

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Területi arány (%)

3. ábra: Magyarország természetföldrajzi tájainak földhasználati karaktere (Ángyán, 2003) A nagytájak közül az érzékeny, sérülékeny területek legnagyobb (24-28%-os) arányban a Dunántúli-középhegységben és az Észak-magyarországi-középhegységben fordulnak elı. Az agrártermelési meghatározottság, az intenzív agrárterületek legnagyobb aránya (63-75%) leginkább a Tiszai Alföldre és a Kisalföldre jellemzı. A középtájak e tekintetben még nagyobb eltéréseket mutatnak. Míg környezeti szempontból legsérülékenyebb középtájainkon (Aggtelek-rudabányai-hegyvidék, Balaton-medence, Tokajzempléni-hegyvidék, Börzsöny stb.) a védelmi meghatározottságú területek aránya 14

meghaladja a 45%-ot (46,5-70,5%), addig alapvetıen agrártermelési meghatározottságú, legnagyobb agrárpotenciálú középtájainkon (Körös-Maros köze: 95,3%, Hajdúság: 93,6%, Komárom-esztergomi-sík: 88,5%, Külsı-Somogy: 87,5%, Mezıföld: 86,7%, Gyıri-medence: 80,9% stb.) az intenzív agrárterületek aránya meghaladja a 80%-ot, a védelmi területek aránya pedig 0,1-2,9% között alakul. Az ún. extenzív agrárterületek aránya a Zalai-dombvidéken (78,7%), a Nyírségben (74,4%), az Észak-magyarországi-medencék középtáján (74,4%), a Felsı-Tiszavidéken (71,8%), valamint a Duna-Tisza közi síkvidéken (70,5 %) a legnagyobb, és meghaladja a táj összterületének 70%-át. A még részletesebb, a kistájak szintjén megjelenı vizsgálatok a földhasználati szerkezet és tájfejlesztési program térségi-szintő illesztését teszik lehetıvé az agrár-környezetgazdálkodási adottságokhoz, az agroökológiai feltételekhez. (Ángyán, 2003) Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a tájak földhasználati rendszerének átalakítása, fejlesztési programjaik kidolgozása során az eltérı karakterő tájakon alapvetıen eltérı stratégiát kell követnünk. A kis-, közép- és nagytájak szintjén megnyilvánuló agroökológiai alkalmazkodás megalapozásához a földhasználati zónaelemzések fontos támpontokat adhatnak. (Ángyán-Nagy et al., 2001) A földhasználati konverziók lehetıségei Az elkészült térkép információit egybevetve a jelenlegi földhasználattal, annak formájával és intenzitásával megállapíthatjuk, hogy az ország területének mintegy ¼-én („sárga és zöld” területeken) jelentıs mővelési ág változásra, illetve gazdálkodási rendszer- és intenzitás változásra van szükség. Ennek során a vizsgálatok szerint mintegy 1,5 millió ha-t célszerő az intenzív szántóföldi mővelésbıl kivonni, melybıl mintegy
6-700 ezer ha erdısítésre,
3-400 ezer ha gyepesítésre vár,
500 ezer ha külterjes szántóföldi mővelésbe kerülhet,
20-20 ezer ha-ral pedig nıhet a kert, gyümölcsös, szılı, illetve az extenzív mezıgazdasági hasznosítású vizes élıhelyek (nádas, halastó) területe. Ennek eredményeképpen a mővelési ágak aránya az 1. táblázat (4. térkép melléklet) szerint alakulhat.

15

Mővelési ág

Jelenlegi terület

szántó

A konverziós javaslat szerinti terület

4 714

3 700

260

280

gyep

1 148

1 450

mezıgazdasági terület

6 122

5 430

erdı

1 828

2 500

68

88

termıterület

8 018

8 018

mővelés alól kivett terület

1 285

1 285

kert+gyümölcsös+szılı

nádas, halastó

1. táblázat:

A mővelési ágak aránya jelenleg és a konverzió eredményeként

3.2 Az ökotípusos földhasználati vizsgálat Az elızıekben bemutatott földhasználati zónarendszer elırelépést jelentett a mezıgazdasági és a környezeti adottságok integrálása tekintetében, de adós maradt egy fontos ágazat, az erdészet figyelembevétele terén. Szükségesnek láttuk ezért az erdészet szempontjait – a mezıgazdaság és a környezet mellett, mintegy „harmadik lábként” bevonni a vizsgálatba annál is inkább, mert nem kétséges, hogy az erdészet sok esetben (területen) a mezıgazdasággal versenyzı területhasználóként jelenik meg. A vizsgálat alapját az ún. ökotípusok létrehozása jelentette. Ökotípusok alatt az azonos ökológiai/alkalmassági/érzékenységi adottságokkal jellemezhetı területeket értjük. Az ökotípusos földhasználati modellben elıször külön vizsgáltuk a területek mezıgazdasági alkalmasságát, erdıalkalmasságát és környezeti érzékenységét. Ezek után mindhárom tulajdonság három fokozatának egy területi egységre vetített dominanciáját és azok kombinációját fejeztük ki egy-egy ökotípussal. Azaz a fent említett tényezıkkel – agráralkalmasság,

erdıtelepítési

alkalmasság,

környezeti

érzékenység

–

egyenként

jellemeztünk egy három fokozatú skálán minden területi egységet. Megvizsgáltuk, hogy a három értékelt tulajdonság kombinációja miként jellemez egy területet. Mivel ezzel a módszerrel igen sok ökotípus jön létre, ezekbıl csoportokat alkottunk a tényezık tulajdonsági dominanciája alapján. Ennek értelmében az alábbi 10 származtatott ökotípust hoztuk létre:

16

1. jó, illetve kiváló termıképességő agrárterületek, 2. gyenge, illetve közepes termıképességő agrárterületek, 3. környezetileg érzékeny agrárterületek, 4. erdıtelepítésre javasolt területek, 5. védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek, 6. erdıtelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek, 7. jó, illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek, 8. gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek, 9. környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek, 10. gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek. A fenti kategóriákat kiegészítik a jelenlegi erdıterületek és a vizsgálatból egyéb okból kizárt területek. A késıbbiekben ez a metodika szolgált az OTrT felülvizsgálatában meghatározott övezetek lehatárolására is, mely szerint:  a „kiváló termıhelyi adottságú szántóterület” kategóriát az 1. és 7. ökotípus területeibıl

leválogatott

szántóterületek

(nagytáblás

szántóföldek,

kistáblás

szántóföldek, melegházak, állandóan öntözött szántó területek, rizsföldek) adják,  az erdıgazdálkodási térség „erdıtelepítésre szánt tervezett erdeit” a 4. és 6. ökotípusok jelölik ki,  az „erdıtelepítésre, fásításra alkalmas terület” övezetét pedig a 4., 5. és 6. ökotípusok adják. Szántóföldi mővelési alkalmasság A szántóföldi mővelési alkalmassági vizsgálat alapját a felhasznált talajtani (az Agrotopográfiai térkép fizikai féleség, vízgazdálkodási tulajdonságok, kémhatás és mészállapot tulajdonságok) és klimatikus környezeti változók alkalmasság szerinti súlyozása adja, ami széles szakértıi kör bevonásával és az ún. Guilford-eljárással történt. Ezt követıen az ún. KIPA-eljárás alkalmazásával a vizsgált öt növény (búza, kukorica, napraforgó, lucerna, cukorrépa) termesztési alkalmassága alapján az azonos környezeti változókkal jellemezhetı, homogén területek rangsorolása valósult meg. A vizsgálatból az alábbi felszínborítási kategóriákat zártuk ki: 17

• mesterséges felszín kategóriái, • ültetvények, • erdık, • vizenyıs területek, • vizek. A vizsgálat eredményeként az alábbi kategóriákat alakítottuk ki: • vizsgálatból kizárt terület, • legkevésbé alkalmas terület, • alkalmas terület, • leginkább alkalmas terület. A vizsgálat összesített eredményeit az alábbi táblázat mutatja: Terület Alkalmassági kategóriák

ha

%

Gyenge termıhelyi adottságú területek

2 886 217

31,1

Közepes termıhelyi adottságú területek

1 214 155

13,1

Kiváló termıhelyi adottságú területek

3 959 447

42,6

Vizsgálatból kizárt területek

1 234 376

13,3

Összesen

9 294 195

100,0

Az eredmények megyénkénti bontását az 2. táblázat, a területi elhelyezkedést pedig a mellékletek között elhelyezett térkép (5. térkép melléklet) mutatja be.

18

Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Gyenge termıhelyi adottságú Közepes termıhelyi adottságú területek területek ha % ha % 235332 27,9 13179 1,6 151830 34,3 9828 2,2 61047 10,9 185766 33,0 285822 39,5 90318 12,5 42354 80,6 4311 8,2 71961 16,9 55779 13,1 102316 23,5 13904 3,2 122612 29,2 22801 5,4 122317 19,7 206597 33,3 141448 38,9 40377 11,1 80984 14,5 170237 30,5 90525 40,0 7785 3,4 119449 47,1 14191 5,6 248633 38,9 44150 6,9 254513 42,2 2535 0,4 156479 103581 118550 209022 167442 2886217

26,4 28,0 35,6 46,5 44,3 31,1 2. táblázat:

123108 5623 62220 100349 41097 1214155

20,8 1,5 18,7 22,3 10,9 13,1

Kiváló termıhelyi Vizsgálatból kizárt adottságú területek területek Ha % ha % 432545 51,2 163149 19,3 206722 46,7 74299 16,8 153095 27,2 162665 28,9 343772 47,5 3344 0,5 5464 10,4 409 0,8 265123 62,2 33047 7,8 80000 18,4 239603 55,0 193743 46,2 80540 19,2 238574 38,4 53035 8,5 175854 48,4 5996 1,6 267903 48,0 39019 7,0 91029 40,2 36867 16,3 115529 45,5 4687 1,8 287551 45,0 58523 9,2 306332 50,8 39881 6,6 299719 85697 146780 101818 162197 3959447

A mezıgazdasági alkalmasság területi statisztikája.

19

50,6 23,1 44,1 22,7 42,9 42,6

13082 175360 5432 37989 7449 1234376

2,2 47,4 1,6 8,5 2,0 13,3

Összesen ha 844205 442679 562573 723256 52538 425910 435823 419696 620523 363675 558143 226206 253856 638857 603261 592388 370261 332982 449178 378185 9294195

Az eredmények szántóterületre vontakozó megyei adatait az alábbi táblázatban mutatjuk be, mely alapján az OtrT „kiváló adottságú szántóterületek” övezeti térképe is készült.

3. táblázat:

A kiváló adottságú szántóterületek övezete az OTrT alapján

Erdıtelepítési alkalmasság Az erdıtelepítési alkalmasságot két fı szempont határozza meg:  a vizsgált terület potenciális erdıgazdálkodási teljesítıképessége - gazdasági alkalmassága és  az erdı iránti környezeti igény - a leendı erdınek a terület környezeti érzékenységére gyakorolt várható kedvezı hatása, az erdı környezeti teljesítıképessége. Értéke annál nagyobb, minél nagyobb lesz az új erdı várható környezetjavító (talajvédelmi és víztisztító, vízgazdálkodást szabályozó stb.) szerepe, minél nagyobb mértékben jelentkezik az erdı környezeti érzékenységet befolyásoló hatása iránti társadalmi és földtulajdonosi igény. Az erdıalkalmasság mértékét a következı képlet segítségével határoztuk meg: 20

ERDİALKALMASSÁG = A TERÜLET ERDİGAZDÁLKODÁSRA VALÓ ALKALMASSÁGA (E_Galk) + ERDİ IRÁNTI KÖRNYEZETI IGÉNY (E_KVszüks) Az erdıalkalmasságot tehát a gazdasági alkalmasság és az erdı iránti környezeti igény együttes értéke adja. Ez azt jelenti, hogy az erdıtelepítésre való alkalmasság gazdasági érdekbıl vagy környezetérzékenységi okból egyaránt magas lehet, sıt a két érdek összeadódva megelızheti az esetleg prioritást élvezı szántóföldi földhasználati igényt. A vizsgálatból kizárásra került területek az alábbi területi kategóriák:  mesterséges felszín kategóriái,  ültetvények,  tanyák,  természetes gyepek,  erdık,  vizenyıs területek,  vizek,  jogi oltalom alatt álló területek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület),  ex-lege területek,  Ramsari Területek. A terület erdıgazdálkodásra való alkalmasságát az alábbi tényezık befolyásolják: EGalk = GENalk + T.VÍZG + T.KÉM + KLIMAalk A képletben szereplı tényezık az alábbiak: GENalk

A talaj genetikus típusai (Agrotopográfiai adatbázis),

T.VÍZG

A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai (Agrotopográfiai adatbázis),

T.KÉM

A talaj kémhatása és mészállapota (Agrotopográfiai adatbázis),

KLIMAalk

Erdészeti klímazónák az alkalmasság szerint pontozva.

Az erdıtelepítési alkalmasságot nemcsak az erdıgazdálkodásra való alkalmasság határozza meg, hanem az erdı iránti környezeti igény, környezetvédelmi szükségesség. Az erdı iránti környezeti igényt az alábbi tényezık befolyásolják: E_KVszüks = T.FIZ + LEJT + VÍZV + KLIMAkv A képletben szereplı tényezık az alábbiak: T.FIZ

A talaj fizikai félesége (Agrotopográfiai adatbázis), 21

LEJT

Lejtı kategória,

VÍZV

Felszín alatti vízvédelmi területek,

KLIMAkv

Erdészeti klímazónák a környezeti igény szerint pontozva.

A vizsgálat eredményeként az alábbi erdıtelepítési alkalmassági kategóriákat alakítottuk ki:  vizsgálatból kizárt terület,  feltételesen alkalmas terület,  alkalmas terület,  kiválóan alkalmas terület. A vizsgálat összesített eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze: Terület Alkalmassági kategóriák ha Feltételesen alkalmas terület

%

576081

6,2

3855673

41,5

Kiválóan alkalmas terület

755582

8,1

Vizsgálatból kizárt terület

4102825

44,2

Összesen

9290161

100,0

Alkalmas terület

A vizsgálat eredményének megyénkénti területi bontását a 4. táblázat, a területi elhelyezkedést pedig a mellékletek között elhelyezett térkép (6. térkép melléklet) mutatja be.

22

Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Erdıtelepítésre feltételesen alkalmas területek ha 33207 4277 80556 10440 173 81091 15154 4120 75125 15835 78828 3620 3436 30261 21923 13495 95197 642 7844 857 576081 4. táblázat:

Erdıtelepítésre alkalmas területek

%

Erdıtelepítésre kiválóan alkalmas területek

Vizsgálatból kizárt területek

ha % Ha % ha 3,9 296161 35,1 101005 12,0 413611 1,0 242252 54,8 10976 2,5 184554 14,3 351252 62,5 8700 1,5 121750 1,4 238695 33,0 95830 13,3 377933 0,3 7076 13,5 1061 2,0 44230 19,0 133203 31,3 43351 10,2 168041 3,5 270235 62,0 9961 2,3 140477 1,0 219460 52,3 34819 8,3 160964 12,1 275836 44,5 19229 3,1 249922 4,4 134134 36,9 27367 7,5 186350 14,1 298372 53,5 24600 4,4 156359 1,6 75145 33,2 39408 17,4 108011 1,4 78010 30,8 32319 12,7 139813 4,7 207726 32,5 62207 9,7 338554 3,6 160038 26,5 104816 17,4 316234 2,3 301627 51,0 52724 8,9 224157 25,7 148926 40,2 1635 0,4 124511 0,2 164397 49,4 13673 4,1 153934 1,7 128433 28,6 39767 8,9 273142 0,2 124695 33,0 32134 8,5 220278 6,2 3855673 41,5 755582 8,1 4102825 Az erdıtelepítési alkalmasság kategóriáinak területi statisztikája

23

% 49,0 41,7 21,7 52,3 84,2 39,5 32,2 38,4 40,3 51,2 28,0 47,8 55,1 53,0 52,4 37,9 33,6 46,3 60,8 58,3 44,2

Összesen 843984 442059 562258 722898 52540 425686 435827 419363 620112 363686 558159 226184 253578 638748 603011 592003 370269 332646 449186 377964 9290161

Környezeti érzékenység Az ország környezeti érzékenységét a „Földhasználati zónarendszer” vizsgálathoz hasonlóan három tényezı összegzésébıl állítottuk elı: 1. élıvilág-érzékenység, 2. talaj-érzékenység, 3. vízbázisok érzékenysége. Az elızıekben bemutatott, az erdészeti alkalmasságot meghatározó metodikához képest a módszertani eltérést az jelentette, hogy az egyes tényezık paramétereit nem pontoztuk, hanem azt vizsgáltuk, hogy adott tulajdonság jelen van-e az egyes területi egységeken, vagy nincs. Ezt a metodikai váltást azzal indokoljuk, hogy – leginkább az élıvilág-érzékenység esetében – sok esetben ugyanazt a védendı értéket több eszközzel próbálja a természetvédelem megóvni, így a vizsgálatban indokolatlanul magas lenne egy-egy terület pontszáma azokon a területeken, ahol a védendı érték ugyanaz, csak több lehatárolás is szolgálja ugyanazt a célt. A vízbázisok érzékenységénél a felszín alatti vízvédelmi területeket és a nitrát-érzékeny területeket vettük alapul, a talajérzékenységnél pedig az erózió mértékét. Az alapadatok kiválasztásánál fontos szerepet játszott azok méretaránya, hiszen a vizsgálat megköveteli a minimum 1:100000-es méretarányú pontosságot. A környezeti érzékenység szintézis térkép azt mutatja, hogy a három tényezıbıl hány fed át adott helyen, így egy terület 3, 2, 1 pontot kaphatott. 0 pontot kaptak a kizárt területek és azok, ahol semmilyen érzékenységi tényezı nincs. A vizsgálatból kizártuk a mesterséges felszíneket. Élıvilág érzékenység Az élıvilág érzékenységet a jogi oltalom alatt álló területek, az ökológiai hálózat területei, a Natura 2000 területek és az ex-lege területek alkotják. Magyarország jogi oltalom alatt álló területei: Nemzeti park - az ország egy jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott nagyobb kiterjedéső területe, melynek elsıdleges rendeltetése a különleges jelentıségő, természetes növény- és álattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan mőködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elısegítése. 24

Tájvédelmi körzet - az ország egy jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggı területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethetı jelleget alakított ki, és elsıdleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megırzése. Természetvédelmi terület - az ország egy jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggı területe, mely alkalmas egy vagy több természeti érték, illetve azok összefüggı rendszerének védelmére. Ökológiai hálózat: Kijelölésének célja a védett területeken kívüli természetes és természetközeli élıhelyek fennmaradásának biztosítása, elszigetelıdésüknek megakadályozása. Ennek érdekében az egyes területeket olyan struktúrában értékeli és kezeli, hogy a kisebb– nagyobb élıhelyek összekapcsolódása megvalósuljon. Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió egységes szempontrendszere szerint kijelölt, európai jelentıségő védett területek hálózata. Olyan fajok és élıhelyek védelmét is elıírja, melyek hazánkban eddig nem voltak védettek. Ex-lege területek: A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 23. §-ában foglaltak alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt álló valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelı, szikes tó, kunhalom és földvár. A 28. §-ban foglaltak alapján a védett láp és a szikes tó országos jelentıségő természetvédelmi területnek, míg a védett forrás, víznyelı, kunhalom és a földvár országos jelentıségő természeti emléknek minısül. A térképen csak a szikes tavak és lápok szerepelnek. Láp: olyan földterület, mely tartósan vagy idıszakosan víz hatásának kitett, illetıleg amelynek talaja idıszakosan vízzel telített, és •

amelynek jelentıs részén lápi életközösség, illetve lápi élı szervezetek találhatók, vagy

•

talaját változó kifejlıdéső tızegtartalom, illetve tızegképzıdési folyamatok jellemzik.

25

Szikes tó: olyan természetes vagy természetközeli vizes élıhely, melynek medrét tartósan vagy idıszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók. Az élıvilág-érzékenységi szintézis térkép elıállításánál tehát azt vizsgáltuk, hogy a fent szereplı kategóriák valamelyike által érintett-e egy terület, avagy sem. Az élıvilágérzékenységi térkép a mellékletek közt található. Talaj-érzékenység A talaj érzékenységét az erózió mértékével fejeztük ki. Az eróziós térkép készítésekor azt a módszert alkalmaztuk, ami tulajdonképpen nem az erózió állapotának felmérésére, hanem a talajveszteség lehetséges mértékének becslésére épül. Ezek alapján 2 t/ha/év mennyiség felett érzékenynek tekintettük a területet. A területi elhelyezkedést a mellékletek között elhelyezett térkép mutatja be. Vízbázisok érzékenysége A környezeti érzékenység harmadik összetevıjeként a területtel kapcsolatos vízvédelmi szempontokat vizsgáltuk, melynek során a nitrátérzékeny és a felszín alatti vízvédelmi területeket vettük számba. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában kapott helyet a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló rendelet. A rendelet célja a vizek védelme a mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévı nitrátszennyezettségének csökkentése. A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint ezzel összefüggésben a mezıgazdasági tevékenységekre és a mezıgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki. A nitrátérzékeny területek felsorolását a 49/2001-es rendelet mellékletében lévı településsoros lista tartalmazza. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VITUKI) által meghatározott felszín alatti vízvédelmi kategóriák közül az alábbiakat vettük figyelembe:  állami tulajdonú felszíni vizek 0,25 km széles parti sávval,  nyílt karsztos területek,  karsztos vízbázisok hidrogeológiai védıterületei,  partiszőréső vízbázisok hidrogeológiai védıterületei,  talajvízbázisok hidrogeológiai védıterületei, 26

 gyógyvíznek nem minısülı vízbázisok hidrogeológiai védıterületei,  félig fedett karszt,  hidrogeológiai védıterületek,  a fı vízadó 50 m-nél kisebb mélységben van,  a fı vízadó 50-100 m közöttt található fedı homok vagy kavicsréteg alatt,  nincs fı vízadó, de a felszínközelben jó vízadó van. A fentiek alapján érzékenynek tekintettünk egy területet, ha bármely kategória megjelent egy területegységen. Az átfedéseket nem vizsgáltuk, azaz 0 vagy 1 pontot kaphatott egy-egy terület. A területi elhelyezkedést a mellékletek között elhelyezett térkép mutatja be. Szintetizált környezet-érzékenység A fenti három tényezıt – élıvilág-érzékenység, talajérzékenység, vízbázisok érzékenysége – területileg egymásra fektetve megállapítottuk, hogy egy-egy pixelen hány tulajdonság érvényesül egyszerre. Ennek értelmében egy terület 3, 2, 1 pontot kaphatott, illetve 0 pontot kaptak a kizárt területek és azok, ahol semmilyen érzékenységi tényezı nincs. A vizsgálatból kizártuk a mesterséges felszíneket. A fentiek értelmében az alábbi kategóriákat alakítottuk ki:  nem érzékeny terület,  legkevésbé érzékeny terület,  érzékeny terület,  legérzékenyebb terület. Az ország környezeti érzékenységének területi statisztikáját a 5. táblázat, a területi elhelyezkedést pedig a mellékletek között elhelyezett térkép (7. térkép melléklet) mutatja be.

27

Megye

Környezetileg mérsékelten érzékeny területek ha

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Környezetileg érzékeny területek

364700 200428 274375 345301 17820 144309 223063 186219 302163 191447 185165 87482 112380 276980 270896

% 43,2 45,3 48,8 47,7 33,9 33,9 51,2 44,4 48,7 52,6 33,2 38,7 44,3 43,4 44,9

ha 100668 79704 31443 207277 6404 4783 87706 120937 130341 67922 39438 66861 33324 126861 133832

% 11,9 18,0 5,6 28,7 12,2 1,1 20,1 28,8 21,0 18,7 7,1 29,6 13,1 19,9 22,2

277456 168977 193923 174694 179769 4177547

46,8 45,6 58,3 38,9 47,5 44,9

139635 49637 65873 231927 119653 1844226

23,6 13,4 19,8 51,6 31,6 19,8

5. táblázat:

Környezetileg igen érzékeny területek ha

%

Vizsgálatból kizárt területek

12 1379 0 6254 3 0 648 157 0 966 0 1246 540 1189 310

0,0 0,3 0,0 0,9 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,3 0,0 0,6 0,2 0,2 0,1

ha 378745 161013 256676 164585 28314 276695 124400 112527 188032 103362 333572 70667 107620 233746 198065

% 44,9 36,4 45,6 22,8 53,9 65,0 28,5 26,8 30,3 28,4 59,8 31,2 42,4 36,6 32,8

844125 442524 562494 723417 52541 425787 435817 419840 620536 363697 558175 226256 253864 638776 603103

0 659 304 2504 843 17014

0,0 0,2 0,1 0,6 0,2 0,2

175288 151019 72801 40055 77848 3255030

29,6 40,8 21,9 8,9 20,6 35,0

592379 370292 332901 449180 378113 9293817

A környezeti érzékenység kategóriáinak területi statisztikája

28

Összesen

Ökotípusos földhasználati meghatározottság Miután értékeltük az egyes tényezıket (pontértéket adtunk 0-3 között – 0: vizsgálatból kizárt, 1: leggyengébb -> 3:legmeghatározóbb), megvizsgáltuk, hogy az egyes területi egységeken hogyan alakul a három tulajdonság kombinációja és azok dominanciája. Az egyes ökotípusokat az alábbi algoritmussal alakítottuk ki: 1. „Jó, illetve kiváló termıképességő agrárterületek” Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 3-as, a többi kategória kisebb vagy egyenlı 2 volt. 2. „Gyenge, illetve közepes termıképességő agrárterületek”: A

szántóföldi

alkalmassági

dominancia

erısebb

az

erdıtelepítési

dominanciánál, a terület gyenge vagy közepes termıképességő. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 2-es, a többi kategória kisebb vagy egyenlı 1 volt. 3. „Környezetileg érzékeny agrárterületek”: Jó, illetve kiváló termıképességő területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 3-as, az erdészeti alkalmasság kisebb vagy egyenlı 2 volt, de a környezeti érzékenység szintén 3-as értéket vitt az ökotípus jellemzésébe. 4. „Erdıtelepítésre javasolt területek”: Ezt a minısítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 3-as, a többi kategória kisebb vagy egyenlı 2 volt. 5. „Védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek”: Az

erdıtelepítési

dominancia

erısebb

a

szántóföldi

alkalmassági

dominanciánál, a terület erdıtelepítésre figyelembe vehetı. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 2-es, a többi kategória kisebb vagy egyenlı 1 volt.

29

6. „Erdıtelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek”: Erdıtelepítésre

indokolt

területek

magas

környezetérzékenységi

meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 3-as, a szántóföldi alkalmasság kisebb vagy egyenlı 2 volt, de a környezeti érzékenység szintén 3-as értéket vitt az ökotípus jellemzésébe. 7. „Jó, illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek”: A területnek az erdıtelepítési és a szántóföldi növénytermesztési alkalmassági dominanciája

egyaránt

jellemzı,

mindkét

meghatározottsághoz

kiváló

adottságok tartoznak. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha mind a szántóföldi alkalmasság, mind az erdészeti alkalmasság 3-as, a környezeti érzékenység kisebb vagy egyenlı 2 volt. 8.

„Gyenge,

illetve

közepes

agrártermelési

adottságú,

vagy védelmi

célú

erdıtelepítésre javasolt területek”: Mind az erdıtelepítési alkalmasság, mind a szántóföldi alkalmasság közepes. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha mind a szántóföldi alkalmasság, mind az erdészeti alkalmasság 2-es, a környezeti érzékenység kisebb vagy egyenlı 1 volt. 9. „Környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek”: Mind

az

erdıtelepítésre

növénytermesztésre

indokolt

alkalmas

terület

terület, magas

mind

a

szántóföldi

környezetérzékenységi

meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha mindhárom érték 3-as volt. 10. „Gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek”: A környezeti érzékenység dominál, vagy közepes és gyenge termelési adottságok esetén ugyanakkora súllyal határozza meg a területet. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a környezeti érzékenység 3-as vagy 2-es, a többi kategória kisebb vagy egyenlı 2 volt. Avagy a környezeti érzékenység 1es vagy 0-s, a többi kategória kisebb vagy egyenlı 1 volt. 30

Magyarország területének ökotípusos földhasználati meghatározottsága az alábbi táblázat szerint alakul. Az egyes kategóriák területi elhelyezkedését a 8. térkép melléklet mutatja be. Terület Ökotípusok ha 1.

Jó, illetve kiváló termıképességő agrárterületek

2.

Gyenge, illetve közepes termıképességő agrárterületek

3.

Környezetileg érzékeny agrárterületek

4.

%

1160769

12,5

767245

8,3

845

0,0

Erdıtelepítésre javasolt területek

682 265

7,3

5.

Védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek

517 133

5,6

6.

Erdıtelepítésre

1062

0,0

72 224

0,8

2 128 953

22,9

3

0,0

környezetileg érzékeny területek

1 276 008

13,7

11.

Jelenlegi erdıterületek

1 854 689

20,0

12.

Vizsgálatból kizárt terület

828 208

8,9

9 289 404

100,0

javasolt,

környezetileg

érzékeny

területek 7.

Jó,

illetve

kiváló

agrártermelési

adottságú,

vagy

erdıtelepítésre javasolt területek 8.

Gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek

9.

Környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek

10.

Gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú,

Összesen

Az ökotípusos földhasználati kategóriák megyénkénti területeit az 6. táblázatban, a területek %-os megoszlását pedig a 7. táblázatban mutatjuk be.

31

Megye

1 73824 138344 162036

Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaújZemplén 3292 Budapest 270 Csongrád 31624 Fejér 234986 Gyır-Moson-Sopron 79173 Hajdú-Bihar 52689 Heves 4890 Jász-NagykunSzolnok 31683 Komárom-Esztergom 23119 Nógrád 4617 Pest 46625 Somogy 35776 Szabolcs-Szatár-Bereg 13023 Tolna 174518 Vas 5444 Veszprém 37497 Zala 7339 Összesen 1160769

Ökotípusok területe (ha) 5 6 7 8 7997 130 109 165055 2333 0 24689 159810 105207 0 562 83876

2 18946 159318 49884

3 5 5 0

4 10728 76266 8086

37244 698 133673 12426 14603 50741 24323

3 0 0 220 11 0 81

95342 907 41972 5529 31581 18936 26271

21351 2619 16884 6016 10086 48267 10673

433 0 0 16 5 0 66

46765 8922 12879 69681 42699 34761 6208 9833 9484 24157 767245

0 137 27 34 26 0 203 0 42 51 845

17269 25784 32234 50260 100724 52656 1014 13673 41066 31967 682265

72855 1348 8128 17084 3267 72922 3799 35938 40437 29922 517133

0 38 42 56 21 0 5 1 125 124 1062

49 138 1375 4411 1323 335 1038

174537 3277 88916 44475 121977 140137 111524

7342 191695 13617 41812 48 63477 11932 137276 4068 137505 67 152941 618 73474 0 116059 458 46247 45 74883 72224 2128953

6. táblázat: Az ökotipusok területének megyei bontása

32

9 0 0 0

10 22668 2692 97318

11 107214 163154 24909

12 35159 117183 30228

0 0 0 0 0 0 2

141514 11150 36088 45250 47664 210932 66154

200549 5363 33765 54493 74682 64147 85454

48809 28117 41217 27991 26404 33856 33210

0 120684 30769 0 29086 61133 0 1974 95920 0 52631 161764 0 50456 171555 0 98169 109572 0 15035 63783 0 38302 93089 0 125303 138763 1 62938 114611 3 1276008 1854689

39097 21233 34323 91344 56709 57868 31627 20259 21741 31833 828208

Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

1 16,7 16,4 28,8 0,5 0,5 7,4 53,9 19,4 8,5 1,3 5,7 10,2 1,8 7,3 5,9 2,2 47,1 1,6 8,1 1,9

2 4,3 18,9 8,9 5,2 1,3 31,4 2,9 3,6 8,2 6,7 8,4 3,9 5,1 10,9 7,1 5,9 1,7 3,0 2,1 6,4

3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0

Ökotípusok területe (%) 5 6 7 1,8 0,0 0,0 0,3 0,0 2,9 18,7 0,0 0,1 3,0 0,1 0,0 5,0 0,0 0,3 4,0 0,0 0,3 1,4 0,0 1,0 2,5 0,0 0,3 7,8 0,0 0,1 2,9 0,0 0,3 13,1 0,0 1,3 0,6 0,0 6,0 3,2 0,0 0,0 2,7 0,0 1,9 0,5 0,0 0,7 12,3 0,0 0,0 1,0 0,0 0,2 10,8 0,0 0,0 8,8 0,0 0,1 7,9 0,0 0,0

4 2,4 9,0 1,4 13,2 1,7 9,9 1,3 7,7 3,1 7,2 3,1 11,4 12,7 7,9 16,7 8,9 0,3 4,1 8,9 8,5

8 37,4 18,9 14,9 24,1 6,2 20,9 10,2 29,9 22,6 30,7 34,3 18,5 25,0 21,5 22,8 25,8 19,8 34,9 10,0 19,8

7. táblázat: Az ökotipusok területi eloszlásnak megyei bontása

33

9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

10 5,1 0,3 17,3 19,6 21,2 8,5 10,4 11,7 34,0 18,2 21,6 12,9 0,8 8,2 8,4 16,6 4,1 11,5 27,2 16,7

11 24,3 19,3 4,4 27,7 10,2 7,9 12,5 18,3 10,3 23,5 5,5 27,0 37,8 25,3 28,5 18,5 17,2 28,0 30,1 30,3

12 8,0 13,9 5,4 6,7 53,5 9,7 6,4 6,5 5,5 9,1 7,0 9,4 13,5 14,3 9,4 9,8 8,5 6,1 4,7 8,4

Az ökotípusok és a jelenlegi szántóterületek kapcsolata Az alábbi táblázatban azt mutatjuk be, hogy az egyes ökotípusok területe milyen mértékben esik egybe a jelenlegi szántóterületekkel. Látható, hogy a „jó, illetve kiváló termıképességő agrárterületek“ ökotípus szinte teljes mértékben (93%-ban) jelenleg is szántóként mővelt területekre esik. Tanulságos ugyanakkor az is, hogy a 8. ökotípus („gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek“) is jóformán teljes mértékben (95%-ban) szántóterületekre esik.

Javaslatok földhasználati konverziókra A kialakított 10 területi kategóriának megfelelıen konverziós javaslatot fogalmaztunk meg a jelenlegi szántóterületekre. Földhasználati kategóriák

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Konverziós javaslat iránya szántón Jó, illetve kiváló termıképességő agrárterületek Intenzív szántó Gyenge, illetve közepes termıképességő agrárterületek Extenzív szántó Környezetileg érzékeny agrárterületek Extenzív szántó Erdıtelepítésre javasolt területek Gazdasági erdı Védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek Véderdı Erdıtelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny Véderdı 34

ÖSSZESEN 1 000 201 294 794 280 537 006 434 289 372

Földhasználati kategóriák

Konverziós javaslat iránya szántón

területek 7. Jó, illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek 8. Gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek 9. Környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek 10. Gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek

ÖSSZESEN

Intenzív szántó

66 276

Extenzív szántó

1 913 022

Extenzív szántó

0

Gyep

495 794 4 742 034

A táblázat értelmezése szerint tehát pl. azokon a területeken, ahol a terület a „Jó, illetve kiváló termıképességő agrárterületek” kategóriával jellemezhetı, a szántóterületek intenzív használatát javasoltuk. Szintén ez a földhasználati javaslat azokon a területeken, ahol a meghatározottság mind szántóföldi termelésre, mind erdıtelepítésre kiválóan alkalmas („Jó, illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek”). Itt a helyi adottságok és igények dönthetik el, hogy az adott területen intenzív szántóföldi mővelés, vagy inkább gazdasági célú erdıtelepítés alkalmazkodik-e jobban a helyi adottságokhoz. Extenzív szántóföldi mővelés javasolható azokon a területeken, ahol közepes a szántóföldi mővelésre való adottság, vagy kiváló adottság magas környezeti érzékenységgel társul. Erdı telepítése elsısorban azokon a területeken javasolt, ahol az erdıtelepítési alkalmasság meghaladja a szántóföldi alkalmasságot. Ahol ez az adottság kiváló, ott gazdasági erdı telepítése, ahol közepes, ott véderdı telepítése javasolt. A „gyenge agrár- és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny” területeken gyeptelepítést javasoltunk. A konverziók összesített területkimutatását az alábbi táblázatban foglaltuk össze, területi elhelyezkedésüket a 9. térkép melléklet mutatja: Terület (ha)

Megoszlás (%)

Intenzív szántó

1 066 476

22

Extenzív szántó

2 208 097

47

Gazdasági erdı

537 006

11

Véderdı

434 661

9

Gyep

495 794

10

4 742 034

100

Összesen 35

4 A

T E R M İ T E R Ü L E T E LTA R T Ó - K É P E S S É G E

A földhasználat, a mezıgazdasági termelés és élelmiszer-fogyasztás jellegzetességei egyaránt fontos szerepet játszanak abban, hogy egy-egy társadalom mennyire képes kihasználni, felhasználni a környezet által nyújtott energiatermelési lehetıségeket, illetve mennyire képes ezek fenntartható használatát biztosító intézményeket létrehozni és mőködtetni. Munkánk harmadik fejezete a területhasználat energetikai és környezeti összefüggéseit elemzi, azzal a célzattal, hogy bemutassa az élelmiszer- és bioenergia-önellátás területi és környezeti vetületét; továbbá, hogy alternatívákat vázoljon fel a földhasználat tekintetében a kedvezıbb környezeti és hatékonyabb energetikai hasznosítás érdekében. A biomassza kitermelés mindig is fontos szerepet játszott Magyarországon. A hazai kitermelés (DE) mintegy felét (49%) az erdészeti és mezıgazdasági termelés adja. Ezt mutatja az alábbi kördiagram. Hazai kitermelés (DE) megoszlása források szerint 2002-ben mezıgazdasági biomassza fa

16% 11%

43%

szén kıolaj

7%

földgáz 17%

6%

villamos energia

Forrás: Kohlheb – Krausmann – Weisz 2006

Ezen kitermelés túlnyomó része élelmiszertermelési célzatú és a hazai fogyasztást ill. az exportot fedezi. 2002-ig ennek a biomassza potenciálnak csak elhanyagolható részét fordították közvetlen energiatermelésre. A 2007-ig bejelentett biomassza hasznosítási tervek szerint azonban a rendelkezésre álló potenciált bizonyos hasznosítási irányokban és területeken túl is léptük volna, ha az összes bejelentett kapacitás valóban üzemelni kezd. A rendelkezésre álló biomassza potenciált és a 2007-ig bejelentett fejlesztések és már mőködı üzemek összes primer biomassza igényét az alábbi táblázat összesíti.

36

Forrás: Kohlheb – Porteleki – Szabó 2007

A táblázat szerint a szántóterületen megtermelhetı és az erdıbıl kitermelhetı energetikai biomassza tekintetében már túl is léptük a fenntartható hasznosítás határait, amelyet az táblázat harmadik oszlopa jelöl (EEA 2006). Az akkori fejlesztések nem mind valósultak meg, azonban újabb bejelentések folyamatosan látnak napvilágot. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az élelmiszerigény figyelembevételével határozzuk meg a rendelkezésre álló bioenergia potenciált. Tanulmányunk ezen részében a fentiek érdekében meg kívánjuk vizsgálni az ország élelmezéséhez szükséges élelmiszertermelés területigényét és ÜHG kibocsátását, továbbá a fennmaradó terület bioenergia termelési potenciálját néhány Magyarországon is fontos technológia figyelembevételével. Ezért elsı lépésként meghatározzuk a hazai élelmiszerigényt és ennek területi vetületét. Ehhez a KSH egy fıre jutó éves fogyasztási adataiból indultunk ki, amelyek részletezik a hazai fogyasztást fıbb élelmiszertípusonként (pl. kenyér, marhahús, tej stb.). Ezek az adatok kg/fı/év mértékegységben adják meg az elfogyasztott mennyiséget az egyes termékekbıl (termékek listáját lásd a függelékben). Ezeket a fogyasztási adatokat vezettük vissza a fı terményekre és a szükséges állatlétszámra (pl. kenyér esetében búza, tojás esetében baromfi). Az állatlétszám meghatározásához az egyes állatfajok termelési jellemzıit vettük figyelembe (pl. éves húshozam, évente termelt tej stb.). A következı lépésben ezen fı termények

energiatartalmát

határoztuk

meg

annak

érdekében,

hogy

becsülhessük

Magyarországon az egy fıre jutó végsı élelmiszerfogyasztási vagyis endoszomatikus energiaszükségletet. Ezt az egyes termények és termékek bruttó kalóriaértékébıl (GCVf1) számoltuk. A primer élelmiszerfogyasztási energiaszükséglet meghatározásához az egyes termények és termékek termelési hatékonyságát, kihozatalát és lehetséges termelési veszteségeit vettük figyelembe. Az állati termékek esetében azonban az adott állati termék megtermeléséhez szükséges fajspecifikus takarmány bevitel értékeit vettük figyelembe száraz 1

GVCf – gross calorific value, fresh

37

anyagban (sz.a.) megadva (adatforrás: SZIE Takarmányozástani Tanszék, Orosz Szilvia). Ebbıl

számoltuk

vissza

az

adott

állatfajra

jellemzı

takarmányigényt

és

ennek

energiatartalmát, ami már a primer energiaigényt mutatja GJ/fı/év értékben. Az energiaátalakítási folyamat lépcsıfokait az alábbi ábra foglalja össze.

Forrás: Kohlheb – Krausmann – Weisz 2006

A következı lépésben a primer endoszomatikus energiaszükséglet területigényét kívántuk meghatározni szántó és gyepterület szerinti bontásban. Ehhez az egyes termények országos átlagos hozamait vettük figyelembe. A számítás eredményeképpen megkaptuk, hogy mekkora terület szükséges ma Magyarországon egy fı élelmezéséhez a mostani fogyasztási szokások mellett évente (ha/fı/év). Amennyiben az országos adatokat kívánjuk meghatározni mind az endoszomatikus energiaszükséglet, mind pedig a területigény tekintetésben, az egy fıre jutó adatokat a mindenkori népesség számával kell megszoroznunk. Eredményeinket az alábbi táblázat összesíti. Egy fıre jutó élelmezési energiaigény

Országos élelmezési energiaigény

GJ/fı/év

PJ/év

Egy fı élelmezéséhez szükséges terület szántó

Jelenlegi termıhelyi viszonok mellett Az éghajlatváltozás okozta 30%-os hozamcsökkenés esetén Az éghajlatváltozás okozta 50%-os hozamcsökkenés esetén

gyep ha/fı/év

összesen

Az ország élelmezéséhez szükséges terület szántó

gyep ha/év

összesen

4,8

48

0,15

0,02

0,17

1 509 383

193 990

1 703 373

4,8

48

0,19

0,03

0,22

1 962 198

252 187

2 214 385

4,8

48

0,22

0,03

0,25

2 264 074

290 985

2 555 060

38

A jelenlegi fogyasztási viszonyok területigényének meghatározása mellett meg kívántuk becsülni ezen fogyasztás ÜHG kibocsátását is. A növénytermesztés esetében két jellegzetes növény, egy gabona és egy takarmánynövény termesztésének ÜHG potenciálját (kg CO2eq/ha/év) számoltuk az RTFO módszertana alapján (Szécsy 2008). A szántóterületen termelt növények esetében ezen mutatókkal közelítettük az ÜHG kibocsátást. A gyepterületen és a gyümölcsösök esetében 0-nak vettük az ÜHG nyelés és kibocsátás erdıjét. Az állattartás ÜHG kibocsátását több részterület kibocsátásaként modelleztük az IPCC és Dalgaard et al. 2001. adatai alapján. Módszerük szerint számoltuk a bendıerjesztésbıl, a trágyakezelésbıl, az állattartáshoz kapcsolódó gépi munkából, épületek energiafogyasztásából és a főtésbıl származó ÜHG kibocsátást. Ennek érdekében elıször meg kellett határozni a jelenlegi élelmiszerfogyasztási igények kielégítéséhez szükséges állatlétszámot. Ezt az alábbi táblázat összesíti. Marha Sertés Juh Baromfi

db/fı db/év 0,03 252 777 0,18 1 858 032 0,01 67 320 1,43 14 423 310

Ezután az adott állatlétszámot megszoroztuk az állatfajra jellemzı fajlagos ÜHG kibocsátás értékével. Ezen fajlagosokat foglalja össze az alábbi táblázat. Állat direkt

Állatfaj

Állat indirekt

Összesen

kg/db/év CO2eq Szarvasmarha Juh Sertés Baromfi

3 217 270 190 2

596 1 79 1

3 813 271 269 4

A növénytermesztés és az állattartás ÜGH kibocsátásának összegébıl számoltuk az egy fıre jutó illetve az országos élelmiszerfogyasztásból adódó ÜHG kibocsátást kg CO2eq/év mértékegységben. Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze. növénytermesztésb állatartásból adódó ıl adódó kg CO2eq/év Egy fıre jutó ÜHG kibocsátás Országos ÜHG kibocsátás

összesen

111

465

576

1 119 448 251

4 695 293 992

5 814 742 243

Természetesen ez a kibocsátás arányosan növekszik, ha pl. az éghajlatváltozásból adódóan a termésátlagok változnak. A táblázatból jól látható, hogy az állattartás ÜHG kibocsátása több 39

mint négyszerese a növénytermesztésének, úgy hogy az állattartás takarmányigénye fedezésének ÜHG kibocsátása az állattartást terheli kalkulációnkban. A fenti módszertant követve megvizsgáltuk azt is, hogy hogyan változik az élelmezés ÜHG kibocsátása és területigénye, ha vegetáriánus, vagyis a húsfogyasztás mellızésével, illetve vegan, vagyis mindenféle állati termék nélkül élelmezzük az országot. Ezen adatokat az alábbi táblázat és diagramm mutatja.

Jelenlegi Vegetáriánus fogyasztási fogyasztási Vegan fogyasztási szokások szokások szokások 1 509 383 1 124 802 1 214 196 193 990 184 781 0

ha Területigény szántón Területigény gyepen

ha

Különbözı fogyasztási szokások becsült területigénye 1 800 000 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0

Területigény gyepen Területigény szántón

Jelenlegi fogyasztási szokások

Vegetáriánus fogyasztási szokások

Vegan fogyasztási szokások

A különbözı fogyasztási szokások becsült ÜHG kibocsátását Magyarországon a következı táblázat és ábra mutatja: Jelenlegi fogyasztási szokások

Vegetáriánus fogyasztási szokások

Vegan fogyasztási szokások

kg CO2eq/év ÜHG kibocsátás növénytermesztésbıl ÜHG kibocsátás állattartásból

1 119 448 251

1 411 728 827

2 610 557 361

4 695 293 992

2 265 528 244

0

ÜHG kibocsátás összesen

5 814 742 243

3 677 257 070

2 610 557 361

40

kg CO2 eq./év

Különbözı fogyasztási szokások becsült ÜHG kibocsátása Magyarországon 7 000 000 000 6 000 000 000 5 000 000 000 4 000 000 000 3 000 000 000 2 000 000 000

ÜHG kibocsátás állattartásból ÜHG kibocsátás növénytermesztésbıl

1 000 000 000 0 Jelenlegi fogyasztási szokások

Vegetáriánus fogyasztási szokások

Vegan fogyasztási szokások

Látható, hogy a kizárólag növényi táplálékot fogyasztó társadalom összességében kevesebb terület igényel, mint a húsfogyasztó és az élelmezés ÜHG kibocsátása is kevesebb mint a fele a húsfogyasztó társadalomnak. A területigény vizsgálata egyértelmően mutatja, hogy Magyarország rendkívüli adottságokkal rendelkezvén a rendelkezésre álló terület töredékérıl el tudja magát látni élelemmel, még jelentıs állati termék fogyasztása esetén is. Kérdésként merül fel tehát, hogy hogyan hasznosítsuk a maradék területeinket! Az élelmiszertermeléshez szükséges és a bioenergiatermeléshez rendelkezésre álló területeinket az alábbi táblázat foglalja össze. szántó Rendelkezésre álló terület Az ország élelmezéséhez szükséges terület Fennmaradó terület

gyep ha

összesen

4 513 100 1 056 900 5 570 000

1 509 383 3 003 717

193 990 1 703 373 862 910 3 866 627

Természetesen a fennmaradó terület nem teljes nagyságát fordítjuk energiatermelésre, hanem csak a konverziós javaslatnak megfelelı területbıl levont élelmiszertermeléshez szükséges területigény felett fennmaradó területeket. Ez szántó esetében 3.700.000 ha, gyepterületbıl pedig 1.450.000 ha. Így szántóterületbıl 2.190.617 ha, és gyepterületbıl 1.256.009 ha fordítható bioenergia termelésre. Az élelmezési energiaigény kielégítésén túl fennmaradó földterületet négyféle, egymástól markánsan elkülönülı forgatókönyv szerint terveztük hasznosítani:

41

1. Erdıtelepítés és tőzifa égetéses elektromos energiatermelési célzatú energetikai hasznosítása 2. Rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvény és a fa apríték égetéses elektromos energiatermelési célzatú energetikai hasznosítása 3. Silókukorica termelés és a készített szilázs biogáz üzemben történı energetikai hasznosítása villamos energiatermelés céljára 4. Bioüzemanyag termelése 50-50%-ban kukoricából és repcébıl. Az egyes technológiák jellemzıi az alábbi táblázat mutatja:

Technológia Biogáz Égetés Biodízel Bioetanol

Alapanyag kukorica szilázs, tejes érés RVF apríték tőzifa repce kukorica

Átalakítás hatásfoka

Hozam

Energiatartalom

43 kg/ha 35% elektromos 15 t/ha 25% elektromos 3 t/ha hatásfok 696 kg/ha 1576 kg/ha

22 MJ/Nm

Gázhozam

3

11 MJ/kg 37,2 MJ/kg 26,8 MJ/kg

Megvizsgáltuk ezen alternatív hasznosítási módok energiatermelési potenciálját, ÜGH potenciálját, ill. az így kiváltott fosszilis energiafogyasztásból származó ÜHG mennyiségét. Számításainkhoz irodalmi adatokat használtunk fel, amelyet az alábbi táblázat összesít: ÜHG potenciál

Tőzifa Nyárfa RVF Repce biodízel Kukorica bioetanol Biogáz hıhasznosítás nélküli elektromos áram termelés, átlag Gázolaj Benzin Elektromosság

Forrás

kg CO2 ekvivalens/TJBM 19 812 Hartmann50 568 Kaltschmidt 2002 52 000 81 000 Zah et al. 2007

Hartmann973 Kaltschmidt 2002 000 800 RTFO 2007 000 Dalgaard et al. 56 000 2002 32 86 84 95

Földgáz

A fentiek alapján kiszámoltuk, hogy a rendelkezésre álló területbıl mekkora potenciál állítható elı az egyes technológiákkal és az milyen ÜGH potenciállal járna ill. mennyi elkerülést jelentene. Ehhez kiszámoltuk az adott technológia ÜHG kibocsátását és a megtermelt bioenergia által elkerült fosszilis tüzelıanyag ÜHG kibocsátását, ami ebben az esetben elkerülést jelent. A kettı különbségébıl kaptuk az egyes technológiák ÜGH 42

3

547 m /t

elkerülését (táblázatok utolsó sora) Az egyes energetikai technológiák közül a rövid vágásfordulójú energiaültetvénnyel lehet a legtöbb energiát termelni, úgy, hogy nem történik hıhasznosítás, csak elektromos energiatermelés. Ezt a technológiát követi a biogáztermelés szintén csak elektromos energia termeléssel, majd az agroüzemanyag termelés következik. Fontos itt megjegyeznünk, hogy ezen energiatermelési potenciálok nem veszik figyelembe a termeléshez szükséges energiaigényt, ezért nem tükrözik az energiatermelési folyamat hatékonyságát. Az ÜHG elkerülés tekintetében már figyelembe véve a termelés során keletkezı ÜHG kibocsátott és elnyelt mennyiségét egyaránt, vagyis szaldóval számolva, a legkedvezıbb a biogáztermelés, melyet az agroüzemanyag-termelés követ. Hasonlóan kedvezı ÜHG nyelést biztosít a tőzifa hasznosítása is.

Felhasználható terület - szántó, ha Felhasználható terület - gyep, ha Megtermelt megújuló energia, GJ/fı/év ÜHG kibocsátás növénytermesztésbıl ÜHG kibocsátás állattartásból ÜHG kibocsátás összesen, kg CO2 Elkerült ÜHG földgáz tüzelés esetében, kg CO2

Szcenáriók Biomassza tüzelésre rövid Agroüzemanyag Területigény a Biomassza vágásfordulójú fás termelés 50% jelenlegi fogyasztási szárú Biogáztermelés kukoricából 50% tüzelésre szokások mellett erdıtelepítéssel energiaültetvénnyel silókukoricából repcébıl 2 190 617,2 1 509 382,8 1 256 009,8 193 990,2 8,6 2,8 14,1 13,7 11,6 1 119 448 250,5 4 695 293 992,4 563 338 251 7 189 390 970 4 558 577 398 8 214 721 170 5 814 742 243,0 1 592 341 653 7 961 708 266 7 742 132 590

Elkerült ÜHG gázolaj használat esetében, kg CO2

5 047 808 293

Elkerült ÜHG benzin használat esetében, kg CO2

4 977 373 759

ÜHG elkerülés, kg CO2

1 029 003 402

772 317 296

3 183 555 192

1 810 460 882

Amennyiben megváltoztatjuk a hasznosítási technológiát és nem csupán elektromos energiát termelünk, hanem hasznosítjuk a keletkezett hıt is, sokkal kedvezıbb képet kapunk az égetésé technológiák és a biogáz esetében is. Ezt mutatja a következı táblázat.

43

Felhasználható terület - szántó, ha Felhasználható terület - gyep, ha Megtermelt megújuló energia, GJ/fı/év ÜHG kibocsátás növénytermesztésbıl ÜHG kibocsátás állattartásból ÜHG kibocsátás összesen, kg CO2

Területigény a jelenlegi fogyasztási szokások mellett 1 509 382,8 193 990,2 8,6 1 119 448 250,5 4 695 293 992,4 5 814 742 243,0

Szcenáriók Biomassza tüzelésre rövid Agroüzemanyag Biomassza vágásfordulójú fás termelés 50% tüzelésre szárú Biogáztermelés kukoricából 50% erdıtelepítéssel energiaültetvénnyel silókukoricából repcébıl 2 190 617,2 1 256 009,8 9,6 47,9 33,2 11,6

Elkerült ÜHG földgáz tüzelés esetében, kg CO2

1 915 350 053

24 443 929 299

11 070 830 823

5 413 961 621

27 069 808 105

18 802 322 004

8 214 721 170

Elkerült ÜHG gázolaj használat esetében, kg CO2

5 047 808 293

Elkerült ÜHG benzin használat esetében, kg CO2

4 977 373 759

ÜHG elkerülés, kg CO2

3 498 611 568

2 625 878 806

7 731 491 181

1 810 460 882

Ebben az esetben bár a rövid vágásfordulójú ültetvény termeli a legtöbb energiát, a legtöbb ÜHG elkerülését a biogáz eljárás ill. a tőzifa-hasznosítás jelenti.

44

5 A

BIRTOKSZERKEZET ALAKULÁSA

Arra vonatkozóan, hogy képet kapjunk a táblaméretek területi eloszlásáról, az Agrárkörnyezetvédelmi Programban

résztvevı

gazdaságok parcelláinak

digitális térképét

használtuk fel. Jóllehet a program által fedett terület csak mintegy 1,4 millió ha (ebbıl szántó kb. 900 ezer ha), mégis – az országos egyenletes eloszlás miatt – jól reprezentálja az ország összes gazdaságát. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a szántóterületek túlnyomó része (63%-a) a 10-100 ha-os parcella-méret kategóriában található.

Összevetve a parcellákat az ökotípusokkal, a következı ábra szerinti összefüggéseket találtuk:

Az ábra alapján megállapítható, hogy – legalábbis az AKG-s parcellák alapján – az ország szántó parcelláinak jelentıs része az alábbi ökotípus kategóriákban található: 1. Jó, illetve kiváló termıképességő agrárterületek 4. Erdıtelepítésre javasolt területek 45

5. Védelmi célú erdıtelepítésre figyelembe vehetı területek 8. Gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek 10. Gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek A továbbiakban a birtokméretekre vonatkozóan vizsgáltuk meg az AKG-s szerzıdések adatbázisát. A vizsgálat arra irányult, hogy KSH-körzetenként meghatározzuk az alábbi értékeket:
az AKG-s szerzıdések száma (db),
az átlagos szerzıdésenkénti terület (ha),
az összes AKG-s terület (ha),
az AKG-s parcellák száma (db),
az átlagos parcella méret (ha). A vizsgálat eredményeként elkészített és a 2. Mellékletben elhelyezett KSH-körzetenkénti lista összesített adatait az alábbi táblázat mutatja: Átlagos méret / szerzıdés (ha)

Összesen:

AKG szerzıdése k száma (db) 25 351

átlag: minimum: maximum

152 2 1 213

65 9 234

Megnevezés

Összes terület (ha) 1 306 17 4 7 821 27 36 539

Parcell Átlagos ák parc. száma méret (db) (ha) 146 462 877 6 5 242

10 2 30

Az adatok, de még inkább az azokból készített térképek (lásd térkép mellékletek) alapján az alábbi legfontosabb megállapítások tehetık:
Feltőnı az AKG-szerzıdések sőrősödése Nyugat- és Észak-Kelet Magyarországon (11. térkép).
Az elızıhöz hasonlóan az ország nyugati felére jellemzıek a nagyobb birtokmérethez kötıdı AKG-s szerzıdések (12. térkép).
Az elıbbiekkel ellentétben az ország középsı és keleti területeire jellemzı a KSHkörzetenkénti nagyobb AKG-s területhányad és parcella-szám (13., 14. térkép).

46


Az átlagos parcella méret meglehetısen alacsony (lásd fenti összesítı táblázatot) és a nagyobb mérető parcellákkal rendelkezı KSH-körzetek az eddigi ismeretinknek megfelelıen inkább az alföldi és a mezıföldi térségekre esnek (15. térkép) .

47

6 ZÁRÓ

G O N D O L AT O K

Magyarország klimatikus adottságai a mezıgazdaság számára alapvetıen kedvezıek, mégha az egyes évek idıjárásainak alakulásai sok esetben ezt meg is cáfolják. Amellett, hogy a prognózisok

a

kedvezıtlen

idıjárású

évek

gyakoriságát

mutatják,

a

jelenlegi

mezıgazdálkodás éghajlati szempontból (is) problémásnak mondható. Ennek fı okát abban látjuk, hogy sok esetben a gazdálkodás során nem fordítunk kellı figyelmet azokra az adottságokra, – köztük a klimatikusokra sem – melyek alapvetıen meghatározzák a gazdálkodás eredményét mind környezeti, mind gazdasági szempontból. Véleményünk szerint éghajlatváltozás nélkül is alapvetı fontosságú a környezeti alkalmazkodás elvének az érvényesítése, mely szerint a földet mindenütt arra és olyan intenzitással kell használnunk, amire az a legalkalmasabb, illetve amit képes károsodás nélkül elviselni. Éghajlatváltozás esetén ez jelentheti az egyedüli reálisan megvalósítható stratégiát. Reméljük, hogy vizsgálatainkkal hozzájárulhattunk ennek az alapelvnek a gyakorlati megvalósításához.

Gödöllı, 2010. február 2. Kohlheb Norbert Podmaniczky László Skutai Julianna

48

7

 

     

F E L H AS Z N ÁLT

IRODALOM

Dalgaard, T – Halberg, N. – Porter, J.R. (2001): A model for fossil energy use in Danish agriculture used to compare organic and conventional farming. Agriculture Ecosystems & Environment 87/51-65 pp. Dalgaard, T. – Halberg, N. – Fenger, J. (2002): Can organic farming help to reduce national energy consumption and emissions of greenhouse gasses in Denmark? Chapter 13. In: van Ireland, E.C. and Lansink, A.O. (eds.) Economics of Sustainable Energy in Agriculture. Hartmann, H.; Kaltschmitt, M. (2002): Biomasse als erneubarer Energieträger. Schriftreihe „Nachwachsende Rohstoffe”. BM für Verbraucherschutz, Ernährung und Landwirtschaft. Landwirtschaftsverlag GmbH, Münster. Szécsy, O. (2008): Energianövény-termesztés ÜHG-kibocsátásának számítása és számítási módszereinek összehasonlítása. Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, Gödöllı 2006 IPCC Guidelines for National Greenhouse Gas Inventories. Volume 4: Agriculture, Forestry and Other Land Use. Chapter 11: N2O Emissions from Managed Soils, and CO2 Emissions from Lime and Urea Application, pp. 11.5-11.22 Department for Transport (2007): Carbon and Sustainability Reporting Within the Renewable Transport Fuel Obligation Requirements and Guidance Draft Government Recommendation to RTFO Administrator. Part two: pp. 99-114, 131-142. Zah, R. et al.(2007): Ökobilanz von Energieprodukten: Ökologische Bewertung von Biotreibstoffen. Schlussbericht. EMPA www.ksh..hu

49

8

MELLÉKLETEK

8.1 Az eltartó-képességi számítások háttéradatai 8.2 A KSH körzetek AKG szerzıdéses adatai 8.3 Térkép mellékletek

50

1. melléklet: A termıterület eltartóképessége számításának háttéradatai

1. Összes végsı élelmiszer energiaigény Magyarországon Megnevezés

GVC MJ/kg

Kenyér Péksütemény Egyéb cereáliák Marha- és borjúhús Sertéshús Baromfihús Szalámi, szárazkolbász, sonka Egyéb hentesáru, húskonzerv, belsıség Juh-, kecske-, nyúl- és egyéb hús Hal Halkonzerv Hal, halkonzerv Tej, liter Joghurt, kefir, tejföl, liter Tejkonzerv, tejpor, egyéb tejtermék, sajt, túró Tojás, db Vaj, margarin Étolaj, olívaolaj Állati zsíradék Citrusfélék Banán Alma Körte İszibarack Sárgabarack Cseresznye Meggy Szilva Földieper, málna, ribizli Szılı Sárgadinnye Görögdinnye Egyéb gyümölcs Dió, mák, mogyoró, mandula Gyümölcskészítmények Leveles, száras zöldségek Káposztafélék Fejessaláta Uborka Paradicsom Zöldpaprika Zöldbab Zöldborsó Szárazhüvelyesek Gomba Sárgarépa, petrezselyemgyökér Vöröshagyma Egyéb friss zöldség Tartósított zöldség, zöldségkészítmények Burgonya Cukor Ásványvíz, liter Szénsavas üdítıitalok, liter Gyümölcslevek, liter Bor, must, liter Összes végsı energiaigény, GJ/fı/év Lakosság száma, fı Végsı energiaigény, PJ/év Összes végsı energiaigény, MJ/fı/nap

11,9 11,9 17,66 13,5 16,5 15 16,5 13,75 15 10 10 10 3,12 2,88 14,4 7,02 20,28 42 42 2,52 4,75 2,85 3,23 2,09 2,7 3,6 1,8 3,42 1,8 3,61 1,8 1,33 2 23,5 3,6 0,9 1,44 0,9 0,9 1,14 3,6 3,6 3,96 14,4 1,8 2,16 2,13 2 1,8 3,7 17,91 0 1,44 2,16 2,85

51

2007 Végsı energiaigény kg/fı/év MJ/fı/év 46,1 548,59 10,6 126,14 31,3 552,758 1,1 14,85 16,8 277,2 17,7 265,5 6,6 108,9 14,8 203,5 0,4 6 1,3 13 0,3 3 1,7 17 56,9 177,528 12,6 36,288 5,7 82,08 163 1144,26 4,2 85,176 9,7 407,4 3,4 142,8 6,3 15,876 4,6 21,85 11,7 33,345 1,5 4,845 2,3 4,807 0,8 2,16 1,1 3,96 1,1 1,98 1,1 3,762 0,9 1,62 3,6 12,996 0,6 1,08 7 9,31 0,9 1,8 1,2 28,2 0,2 0,72 3,1 2,79 6,4 9,216 0,4 0,36 3,2 2,88 6,6 7,524 5,1 18,36 0,7 2,52 0,8 3,168 0,9 12,96 0,8 1,44 8 17,28 7,3 15,549 2,6 5,2 7 12,6 32,6 120,62 13,6 243,576 59,1 0 31,9 45,936 15,4 33,264 5,9 16,815 4,9 10 098 000 49,8 13,5

2. Összes primer energiaigény a jelenlegi élelmiszerfogyasztás mellett Magyarországon GCV MJ/kg

termék, termény neve

2007

Megnevezés kg/fı/év Kenyér Péksütemény Egyéb cereáliák Marha- és borjúhús Sertéshús Baromfihús Szalámi, szárazkolbász, sonka Egyéb hentesáru, húskonzerv, belsıség Juh-, kecske-, nyúl- és egyéb hús Hal Halkonzerv Hal, halkonzerv Tej, liter Joghurt, kefir, tejföl, liter Tejkonzerv, tejpor, egyéb tejtermék, sajt, túró Tojás, db Vaj, margarin Étolaj, olívaolaj Állati zsíradék Citrusfélék Banán Alma Körte İszibarack Sárgabarack Cseresznye Meggy Szilva Földieper, málna, ribizli Szılı Sárgadinnye Görögdinnye Egyéb gyümölcs Dió, mák, mogyoró, mandula Gyümölcskészítmények Leveles, száras zöldségek Káposztafélék Fejessaláta Uborka Paradicsom Zöldpaprika Zöldbab Zöldborsó Szárazhüvelyesek Gomba Sárgarépa, petrezselyemgyökér Vöröshagyma Egyéb friss zöldség Tartósított zöldség, zöldségkészítmények Burgonya Cukor Ásványvíz, liter Szénsavas üdítıitalok, liter Gyümölcslevek, liter Bor, must, liter Összes primér energiaigény GJ/fı/év

11,9 11,9 17,66 13,5 16,5 15 16,5 13,75 15 10 10 10 3,12 2,88 14,4 7,02 20,28 42 42 2,52 4,75 2,85 3,23 2,09 2,7 3,6 1,8 3,42 1,8 3,61 1,8 1,33 2 23,5 3,6 0,9 1,44 0,9 0,9 1,14 3,6 3,6 3,96 14,4 1,8 2,16 2,13 2 1,8 3,7 17,91 0 1,44 2,16 2,85

termény energiatarta kihozatal lma MJ/kg

46,1 10,6 31,3 1,1 16,8 17,7 6,6 14,8 0,4 1,3 0,3 1,7 56,9 12,6 5,7 163 4,2 9,7 3,4 6,3 4,6 11,7 1,5 2,3 0,8 1,1 1,1 1,1 0,9 3,6 0,6 7 0,9 1,2 0,2 3,1 6,4 0,4 3,2 6,6 5,1 0,7 0,8 0,9 0,8 8 7,3 2,6 7 32,6 13,6 59,1 31,9 15,4 5,9

búza búza búza marha sertés baromfi sertés sertés juh hal

marha tej tej tyúk tej napraforgó sertés alma alma

15,74 15,74 15,74

% 0,8 0,7 0,8 0,441667 0,618667 0,34 0,618667 0,618667 0,3 0,7

İszibarack

2,09

Saláta Répa

0,9 2,16

Cukorrépa

3,68

1 0,8 0,2 1 0,16 0,7 0,2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,3

szılı Szılı

3,61 3,61

0,5 0,5

52

26,97 2,85 2,85

termék, takarmány területigény/ primér termény bevitel terményigén energiaigé hozama igény y ny t/ha; kg ha/db/év; MJ/fı/év kg/db/év sz.a./db/év kg/fı/év 3,9 57,63 907,0 3,9 15,14 238,3 3,9 39,13 615,8 600 4 791 1,09 162,0 300 641 0,18 907,8 20 30 0,01 1 208,5 300 641 0,18 356,6 300 641 0,18 799,7 60 700 0,17 239,0

5491,6 5491,6 5491,6 300 5491,6 1,75 300 13 13 13 5 5 5 3 2 4 4 7 12 23 5 1 5 9 25 9 30 50 20 7 5 2

6 601 6 601 6 601 35 6 601

területigény ha/fı/év 0,015 0,004 0,010 0,005 0,016 0,019 0,006 0,014 0,004

557,1 154,2 279,0 301,9 257,0 373,7 568,3 18,0 13,1 33,3 4,8 4,8 2,2 4,0 2,0 3,8 1,6 13,0 1,1 9,3 1,8 28,2 0,4 2,8 9,2 0,4 2,9 7,5 18,4 2,5 3,2 13,0 1,4 17,3 15,5 2,3 15,1 120,6 166,8

0,016 0,004 0,008 0,005 0,007 0,01 0,010 0,000 0,000 0,001 0,000 0,000 0,000 0,000 0,001 0,000 0,000 0,001 0,000 0,000 0,000 0,001 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

22 22 9 22 20 40

1,51 1,51 1,51 0,01 1,51 13,86 0,18 6,30 4,60 11,70 1,50 2,30 0,80 1,10 1,10 1,10 0,90 3,60 0,60 7,00 0,90 1,20 0,20 3,10 6,40 0,40 3,20 6,60 5,10 0,70 0,80 0,90 0,80 8,00 7,30 2,60 7,00 32,60 45,33

7 7

30,80 11,80

111,2 42,6 8,6

0,004 0,002 0,169

641

0,000 0,000 0,000 0,000 0,002 0,001

3. Összes primer Magyarországon

energiaigény GCV MJ/kg

vegetáriánus termék, termény termény energiatarta kihozatal neve lma

2007

Megnevezés

MJ/kg

kg/fı/év Kenyér Péksütemény Egyéb cereáliák Marha- és borjúhús Sertéshús Baromfihús Szalámi, szárazkolbász, sonka Egyéb hentesáru, húskonzerv, belsıség Juh-, kecske-, nyúl- és egyéb hús Hal Halkonzerv Hal, halkonzerv Tej, liter Joghurt, kefir, tejföl, liter Tejkonzerv, tejpor, egyéb tejtermék, sajt, túró Tojás, db Vaj, margarin Étolaj, olívaolaj Állati zsíradék Citrusfélék Banán Alma Körte İszibarack Sárgabarack Cseresznye Meggy Szilva Földieper, málna, ribizli Szılı Sárgadinnye Görögdinnye Egyéb gyümölcs Dió, mák, mogyoró, mandula Gyümölcskészítmények Leveles, száras zöldségek Káposztafélék Fejessaláta Uborka Paradicsom Zöldpaprika Zöldbab Zöldborsó Szárazhüvelyesek Gomba Sárgarépa, petrezselyemgyökér Vöröshagyma Egyéb friss zöldség Tartósított zöldség, zöldségkészítmények Burgonya Cukor Ásványvíz, liter Szénsavas üdítıitalok, liter Gyümölcslevek, liter Bor, must, liter Összes primér energiaigény GJ/fı/év

11,9 11,9 17,66 13,5 16,5 15 16,5 13,75 15 10 10 10 3,12 2,88 14,4 7,02 20,28 42 42 2,52 4,75 2,85 3,23 2,09 2,7 3,6 1,8 3,42 1,8 3,61 1,8 1,33 2 23,5 3,6 0,9 1,44 0,9 0,9 1,14 3,6 3,6 3,96 14,4 1,8 2,16 2,13 2 1,8 3,7 17,91 0 1,44 2,16 2,85

50 5 25 0 0 0 0 0 0 0 0,3 1,7 80 12,6 5,7 190 6 10 0 6,3 4,6 30 1,5 2,3 0,8 1,1 1,1 1,1 0,9 3,6 0,6 7 0,9 15 0,2 10 10 0,4 5 10 5,1 5 0,8 10 0,8 15 10 6 50 50 20 59,1 31,9 15,4 5,9

búza búza búza marha sertés baromfi sertés sertés juh hal

15,74 15,74 15,74

marha tej tej tyúk tej napraforgó sertés alma alma

% 0,8 0,7 0,8 0,441667 0,618667 0,34 0,618667 0,618667 0,3 0,7

İszibarack

2,09

Saláta Répa

0,9 2,16

Cukorrépa

3,68

1 0,8 0,2 1 0,16 0,7 0,2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,3

szılı Szılı

3,61 3,61

0,5 0,5

53

26,97 2,85 2,85

élelmiszerfogyasztás termék, termény hozama t/ha; kg/db/év 3,9 3,9 3,9 600 300 20 300 300 60

energia bevitel igény MJ/db/év

4 791 641 30 641 641 700

6 601 6 601 6 601 35 6 601

termény/tak primér armány energiaigé igény ny kg/fı/év

területigény ha/fı/év

62,50 7,14 31,25 1,09 0,18 0,01 0,18 0,18 0,17

983,8 112,4 491,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,016 0,002 0,008 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

783,2 154,2 279,0 352,0 367,1 385,3 0,0 18,0 13,1 85,5 4,8 4,8 2,2 4,0 2,0 3,8 1,6 13,0 1,1 9,3 1,8 352,5 0,4 9,0 14,4 0,4 4,5 11,4 18,4 18,0 3,2 144,0 1,4 32,4 21,3 5,4 108,0 185,0 245,3

0,022 0,004 0,008 0,006 0,010 0,01 0,000 0,000 0,000 0,002 0,000 0,000 0,000 0,000 0,001 0,000 0,000 0,001 0,000 0,000 0,000 0,015 0,000 0,001 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,001 0,000 0,005

111,2 42,6 5,4

0,004 0,002 0,128

5491,6 5491,6 5491,6 300 5491,6 1,75 300 13 13 13 5 5 5 3 2 4 4 7 12 23 5 1 5 9 25 9 30 50 20 7 5 2 22 22 9 22 20 40

1,51 1,51 1,51 0,01 1,51 14,29 0,18 6,30 4,60 30,00 1,50 2,30 0,80 1,10 1,10 1,10 0,90 3,60 0,60 7,00 0,90 15,00 0,20 10,00 10,00 0,40 5,00 10,00 5,10 5,00 0,80 10,00 0,80 15,00 10,00 6,00 50,00 50,00 66,67

7 7

30,80 11,80

641

MJ/fı/év

mellett

0,001 0,000 0,001 0,002 0,003 0,002

4. Összes primer energiaigény vegan élelmiszerfogyasztás mellett Magyarországon GCV MJ/kg

termék, termény termény energiatarta kihozatal neve lma

2007

Megnevezés kg/fı/év Kenyér Péksütemény Egyéb cereáliák Marha- és borjúhús Sertéshús Baromfihús Szalámi, szárazkolbász, sonka Egyéb hentesáru, húskonzerv, belsıség Juh-, kecske-, nyúl- és egyéb hús Hal Halkonzerv Hal, halkonzerv Tej, liter Joghurt, kefir, tejföl, liter Tejkonzerv, tejpor, egyéb tejtermék, sajt, túró Tojás, db Vaj, margarin Étolaj, olívaolaj Állati zsíradék Citrusfélék Banán Alma Körte İszibarack Sárgabarack Cseresznye Meggy Szilva Földieper, málna, ribizli Szılı Sárgadinnye Görögdinnye Egyéb gyümölcs Dió, mák, mogyoró, mandula Gyümölcskészítmények Leveles, száras zöldségek Káposztafélék Fejessaláta Uborka Paradicsom Zöldpaprika Zöldbab Zöldborsó Szárazhüvelyesek Gomba Sárgarépa, petrezselyemgyökér Vöröshagyma Egyéb friss zöldség Tartósított zöldség, zöldségkészítmények Burgonya Cukor Ásványvíz, liter Szénsavas üdítıitalok, liter Gyümölcslevek, liter Bor, must, liter Összes primér energiaigény GJ/fı/év

11,9 11,9 17,66 13,5 16,5 15 16,5 13,75 15 10 10 10 3,12 2,88 14,4 7,02 20,28 42 42 2,52 4,75 2,85 3,23 2,09 2,7 3,6 1,8 3,42 1,8 3,61 1,8 1,33 2 23,5 3,6 0,9 1,44 0,9 0,9 1,14 3,6 3,6 3,96 14,4 1,8 2,16 2,13 2 1,8 3,7 17,91 0 1,44 2,16 2,85

MJ/kg 100 10 35 0 0 0 0 0 0 0 0,3 1,7 0 0 0 0 0 10 0 6,3 4,6 70 1,5 2,3 0,8 1,1 1,1 1,1 0,9 3,6 0,6 7 0,9 15 0,2 10 10 0,4 5 10 5,1 5 0,8 30 0,8 30 10 6 50 150 30 59,1 31,9 15,4 5,9

búza búza búza marha sertés baromfi sertés sertés juh hal

marha tej tej tyúk tej napraforgó sertés alma alma

15,74 15,74 15,74

% 0,8 0,7 0,8 0,441667 0,618667 0,34 0,618667 0,618667 0,3 0,7

Saláta Répa

0,9 2,16

Cukorrépa

3,68

1 0,8 0,2 1 0,16 0,7 0,2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,3

szılı Szılı

3,61 3,61

0,5 0,5

İszibarack

54

26,97 2,85 2,85

2,09

termék, termény hozama t/ha; kg/db/év 3,9 3,9 3,9 600 300 20 300 300 60

energia bevitel igény MJ/db/év

4 791 641 30 641 641 700

6 601 6 601 6 601 35 6 601

termény/tak primér armány energiaigé igény ny kg/fı/év

ha/fı/év

125,00 14,29 43,75 1,09 0,18 0,01 0,18 0,18 0,17

1 967,5 224,9 688,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,032 0,004 0,011 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 385,3 0,0 18,0 13,1 199,5 4,8 4,8 2,2 4,0 2,0 3,8 1,6 13,0 1,1 9,3 1,8 352,5 0,4 9,0 14,4 0,4 4,5 11,4 18,4 18,0 3,2 432,0 1,4 64,8 21,3 5,4 108,0 555,0 368,0

0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,01 0,000 0,000 0,000 0,005 0,000 0,000 0,000 0,000 0,001 0,000 0,000 0,001 0,000 0,000 0,000 0,015 0,000 0,001 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,001 0,000 0,015

111,2 42,6 5,7

0,004 0,002 0,119

5491,6 5491,6 5491,6 300 5491,6 1,75 300 13 13 13 5 5 5 3 2 4 4 7 12 23 5 1 5 9 25 9 30 50 20 7 5 2 22 22 9 22 20 40

1,51 1,51 1,51 0,01 1,51 14,29 0,18 6,30 4,60 70,00 1,50 2,30 0,80 1,10 1,10 1,10 0,90 3,60 0,60 7,00 0,90 15,00 0,20 10,00 10,00 0,40 5,00 10,00 5,10 5,00 0,80 30,00 0,80 30,00 10,00 6,00 50,00 150,00 100,00

7 7

30,80 11,80

641

MJ/fı/év

területigény

0,001 0,000 0,001 0,002 0,008 0,003

5. Takarmányok adatai Nedvessé GCVf g tartalom Hozam változás MJ/kg % % takarmány Búza Árpa Kukorica Rozs Zab Tritikalé Burgonya Szója Kukorica szilázs Szenázs Vöröshere szenázs Lucerna szenázs Pillangós széna Vegyes széna Tarlórépa Zöldség és gyökér takarmánynak

14% 14% 14% 14% 14% 14% 78% 10% 80% 80% 80% 80% 15% 15% 80% 80%

100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%

sz.a. tartalom t/ha

sz.a. tartalom Hozam t/ha t/ha

15,74 15,65 15,65 15,39 16,17 13,53 3,70 21,15 3,6 3,6 3,6 3,6 15,3 15,3 3,6 3,6

3,4 2,8 4,6 1,7 2,0 2,6 3,8 1,8 4,5 2,2 2,2 2,2 4,1 4,3 8,0 6,0

3,9 3,2 5,3 2 2,34 3 17,32 2 22,3 11 11 11 4,8 5 40 30

ÜHG kg CO2eq/ha

3,4 2,8 4,6 1,7 2,0 2,6 3,8 1,8 4,5 2,2 2,2 2,2 4,1 4,3 8,0 6,0

3159,3 3159,3 3159,3 3159,3 3159,3 3159,3 3159,3 3159,3 2062,4 2062,4 2062,4 2062,4 2062,4 2062,4 2062,4 2062,4

6. Takarmányok ÜHG becslése Repce Silókukorica Energiafőz 8813,29 6471,3 1530,92

Kukorica 11216,92

Talajemisszió N2O N mőtrágya P2O5 mőtrágya

12376 1159,95

9724 1476,3

7140 730,04

2659,54 432,55

K2O mőtrágya

1566,67

899,83

964,1

524,95

293,12

439,69

338,22

591,55

931,91 4048,7 31593,28

379,67 2060,64 23793,42

931,91 4048,7 20624,28

759,33 506,25 10577,26

CaCO3 Peszticid Dízel üzemanyag fogyasztás RTFO alapján; kg CO2eq/ha/10 év összesen

Forrás: Széchy 2008 nyomán

7. Állatfajok ÜHG becslése Állatfaj

Állat direkt

Állat indirekt

Összesen

kg/db/év CO2eq Szarvasmarha Juh Sertés Baromfi

3 217 270 190 2

596 1 79 1

3 813 271 269 4

Forrás: Saját kalkuláció, Daalgard et al. 2002

55

2. melléklet: A KSH-körzetek AKG szerzıdéses adatai Kistérs. kód

Kistérség név

AKG szerzıdések száma

Átlagos méret / szerzıdé s (ha)

(db) 3201

Komlói

3202

Mohácsi

3203

Összes terület

Parcellák száma

Átlagos parcella méret

(ha)

(db)

(ha)

57

70

3 985

434

9

167

153

25 572

1 667

15

Sásdi

67

76

5 091

626

8

3204

Sellyei

170

57

9 771

1 065

9

3205

Siklósi

162

128

20 734

1 610

13

3206

Szigetvári

117

92

10 783

1 052

10

3207

Pécsi

91

78

7 106

534

13

3208

Pécsváradi

37

173

6 417

393

16

3209

Szentlırinci

133

35

4 638

566

8

3301

Bajai

353

67

23 663

2 295

10

3302

Bácsalmási

127

34

4 369

711

6

3303

Kalocsai

312

68

21 073

2 005

11

3304

Kecskeméti

648

19

12 000

2 856

4

3305

Kiskırösi

1 213

15

18 618

5 242

4

3306

Kiskunfélegyházai

308

28

8 525

1 559

5

3307

Kiskunhalasi

303

31

9 283

1 588

6

3308

Kiskunmajsai

191

19

3 655

1 243

3

3309

Kunszentmiklósi

315

69

21 887

1 644

13

3310

Jánoshalmai

171

36

6 237

1 142

5

3401

Békéscsabai

205

20

4 036

682

6

3402

Mezıkovácsházai

350

31

10 915

1 398

8

3403

Orosházai

365

41

14 947

1 896

8

3404

Sarkadi

68

71

4 803

332

14

3405

Szarvasi

117

45

5 205

555

9

3406

Szeghalomi

258

68

17 425

1 021

17

3407

Békési

170

60

10 136

831

12

3408

Gyulai

169

47

7 901

991

8

3501

Miskolci

186

82

15 169

1 183

13

3502

Edelényi

305

49

15 012

2 044

7

3503

Encsi

129

61

7 850

768

10

3504

Kazincbarcikai

103

38

3 954

488

8

3505

Mezıkövesdi

227

70

15 924

1 129

14

3506

Ózdi

85

63

5 378

675

8

3507

Sárospataki

111

79

8 762

808

11

3508

Sátoraljaújhelyi

3509

Szerencsi

3510

Szikszói

3511

Tiszaújvárosi

3512

Abaúj–Hegyközi

3513

Bodrogközi

47

31

1 435

177

8

169

42

7 164

946

8

61

80

4 864

429

11

139

63

8 776

873

10

92

30

2 768

465

6

229

73

16 750

1 736

10

56

Kistérs. kód

Kistérség név

AKG szerzıdések száma

Átlagos méret / szerzıdé s (ha)

(db) 3514

Mezıcsáti

3515

Tokaji

3601

Összes terület

Parcellák száma

Átlagos parcella méret

(ha)

(db)

(ha)

214

86

18 334

1 418

13

70

76

5 289

501

11

Csongrádi

119

49

5 772

774

7

3602

Hódmezıvásárhelyi

199

66

13 126

1 375

10

3603

Kisteleki

99

55

5 443

584

9

3604

Makói

253

54

13 716

1 883

7

3605

Mórahalomi

445

9

4 022

2 417

2

3606

Szegedi

146

36

5 310

781

7

3607

Szentesi

115

61

6 985

530

13

3701

Bicskei

104

104

10 763

943

11

3702

Dunaújvárosi

47

129

6 077

323

19

3703

Enyingi

67

59

3 962

515

8

3704

Gárdonyi

127

52

6 606

490

13

3705

Móri

74

94

6 930

616

11

3706

Sárbogárdi

117

77

9 047

647

14

3707

Székesfehérvári

147

86

12 689

826

15

3708

Abai

207

68

14 112

1 413

10

3709

Adonyi

31

219

6 798

225

30

3710

Ercsi

33

129

4 270

221

19

3801

Csornai

212

63

13 328

2 066

6

3802

Gyıri

241

55

13 224

1 720

8

3803

Kapuvári

90

58

5 223

715

7

3804

Mosonmagyaróvári

167

114

18 958

1 570

12

3805

Sopron-Fertıdi

3806

Téti

3807

75

188

14 123

1 014

14

107

27

2 880

562

5

Pannonhalmai

80

70

5 581

613

9

3901

Balmazújvárosi

238

154

36 539

1 288

28

3902

Berettyóújfalui

379

63

23 912

1 664

14

3903

Debreceni

210

14

3 001

943

3

3904

Hajdúböszörményi

312

29

8 912

1 124

8

3905

Hajdúszoboszlói

327

37

12 059

1 179

10

3906

Polgári

195

70

13 624

901

15

3907

Püspökladányi

412

47

19 536

1 633

12

3908

202

28

5 690

844

7

3909

DerecskeLétavértesi Hajdúhadházi

143

16

2 273

561

4

4001

Egri

218

14

2 986

829

4

4002

Hevesi

271

47

12 600

1 169

11

4003

Füzesabonyi

240

55

13 200

1 323

10

4004

Gyöngyösi

95

53

5 038

664

8

4005

Hatvani

51

86

4 408

283

16

4006

Pétervásárai

14

45

627

83

8

57

Kistérs. kód

Kistérség név

AKG szerzıdések száma

Átlagos méret / szerzıdé s (ha)

(db)

Összes terület

Parcellák száma

Átlagos parcella méret

(ha)

(db)

(ha)

4007

Bélapátfalvai

22

57

1 254

176

7

4101

Dorogi

22

143

3 153

192

16

4102

Esztergomi

22

58

1 265

93

14

4103

Kisbéri

93

51

4 721

404

12

4104

Komáromi

85

109

9 226

792

12

4105

Oroszlányi

27

64

1 713

237

7

4106

Tatai

47

138

6 498

461

14

4107

Tatabányai

18

42

757

88

9

4201

Balassagyarmati

71

71

5 036

531

9

4202

Bátonyterenyei

31

34

1 061

137

8

4203

Pásztói

94

69

6 479

437

15

4204

Rétsági

85

37

3 167

336

9

4205

Salgótarjáni

71

51

3 616

504

7

4206

Szécsényi

63

58

3 648

468

8

4301

Aszódi

20

234

4 679

196

24

4302

Ceglédi

212

56

11 861

1 407

8

4303

Dabasi

96

46

4 430

612

7

4304

Gödöllıi

65

54

3 529

352

10

4305

Monori

90

61

5 525

838

7

4306

Nagykátai

106

60

6 320

685

9

4307

Ráckevei

229

69

15 724

1 787

9

4308

Szobi

44

12

544

143

4

4309

Váci

77

32

2 446

366

7

4310

Budaörsi

9

86

775

77

10

4311

Dunakeszi

10

45

455

73

6

4312

Gyáli

73

84

6 105

405

15

4313

Pilisvörösvári

32

27

853

82

10

4314

Szentendrei

13

84

1 088

128

9

4315

Veresegyházi

40

61

2 446

204

12

4401

Barcsi

55

119

6 547

386

17

4402

Csurgói

80

74

5 902

621

10

4403

Balatonlellei

145

35

5 005

622

8

4404

Kaposvári

242

55

13 223

1 561

8

4405

Lengyeltóti

88

31

2 685

344

8

4406

Marcali

60

102

6 144

442

14

4407

Nagyatádi

92

47

4 338

404

11

4408

Siófoki

43

83

3 565

244

15

4409

Tabi

63

35

2 194

266

8

4410

Balatonföldvári

44

68

2 981

309

10

4501

Baktalórántházai

189

15

2 918

695

4

4502

Csengeri

245

20

4 883

1 070

5

4503

Fehérgyarmati

338

33

11 010

2 078

5

58

Kistérs. kód

Kistérség név

AKG szerzıdések száma

Átlagos méret / szerzıdé s (ha)

(db)

Összes terület

Parcellák száma

Átlagos parcella méret

(ha)

(db)

(ha)

4504

Kisvárdai

433

26

11 103

2 138

5

4505

Mátészalkai

359

17

5 960

1 919

3

4506

Nagykállói

506

18

8 963

2 376

4

4507

Nyírbátori

246

24

5 948

1 225

5

4508

Nyíregyházai

210

33

6 842

955

7

4509

Tiszavasvári

132

62

8 201

764

11

4510

Vásárosnaményi

828

20

16 401

3 946

4

4511

Ibrány-Nagyhalászi

214

35

7 582

982

8

4601

Jászberényi

292

53

15 429

1 995

8

4602

Karcagi

127

101

12 815

700

18

4603

Kunszentmártoni

80

40

3 211

466

7

4604

Szolnoki

109

45

4 925

472

10

4605

Tiszafüredi

121

129

15 662

867

18

4606

Törökszentmiklósi

60

39

2 321

280

8

4607

Mezıtúri

81

105

8 492

572

15

4701

Bonyhádi

100

54

5 414

597

9

4702

Dombóvári

68

136

9 233

506

18

4703

Paksi

271

63

16 964

2 031

8

4704

Szekszárdi

352

54

18 922

2 305

8

4705

Tamási

151

61

9 153

960

10

4801

Celldömölki

44

88

3 885

377

10

4802

Csepregi

16

96

1 543

121

13

4803

Körmendi

6

108

647

34

19

4804

Kıszegi

31

65

2 016

220

9

4805

İriszentpéteri

53

34

1 820

387

5

4806

Sárvári

59

140

8 240

653

13

4807

Szentgotthárdi

2

14

27

6

5

4808

Szombathelyi

34

112

3 791

265

14

4809

Vasvári

4901

Ajkai

4902

31

58

1 782

208

9

206

73

15 102

1 570

10

Balatonalmádi

50

58

2 915

384

8

4903

Balatonfüredi

94

14

1 274

500

3

4904

Pápai

121

94

11 414

1 186

10

4905

Sümegi

4906

Tapolcai

4907

84

70

5 853

623

9

198

31

6 211

1 137

5

Várpalotai

25

111

2 775

234

12

4908

Veszprémi

88

105

9 196

649

14

4909

Zirci

43

123

5 305

454

12

5001

Keszthely-Hévízi

5002

Lenti

5003 5004

33

54

1 797

195

9

109

42

4 619

532

9

Letenyei

35

46

1 623

161

10

Nagykanizsai

61

126

7 665

647

12

59

Kistérs. kód

Kistérség név

AKG szerzıdések száma

Átlagos méret / szerzıdé s (ha)

(db)

Összes terület

Parcellák száma

Átlagos parcella méret

(ha)

(db)

(ha)

5005

Zalaegerszegi

101

83

8 369

1 001

8

5006

Zalaszentgróti

116

47

5 441

720

8

60

1. térkép melléklet: A felszínborítás alakulása a CORINE adatbázis alapján

61

2. térkép melléklet: A mezıgazdaság termelési alkalmassága

62

3. térkép melléklet: Környezeti érzékenység

63

4. térkép melléklet: Földhasználati zonációs alaptérkép

64

5. térkép melléklet: Konverziós alaptérkép

65

6. térkép melléklet: Ökotípusos mezıgazdasági alkalmasság

66

7. térkép melléklet: Ökotípusos erdészeti alkalmasság

67

8. térkép melléklet: Ökotípusos környezeti érzékenység

68

9. térkép melléklet: Az ökotípusos földhasználati rendszer

69

10. térkép melléklet: Az ökotípusos konverziós térkép

70

11. térkép melléklet: Az AKG szerzıdések száma KSH körzetenként

71

12. térkép melléklet: Az AKG szerzıdésekhez tartozó átlagos birtokméret (ha)

72

13. térkép melléklet: Az AKG- parcellák összterülete KSH körzetenként (ha)

73

14. térkép melléklet: Az AKG- parcellák száma (db) KSH körzetenként

74

15. térkép melléklet: Az AKG- parcellák átlagos mérete (ha) KSH körzetenként

75