Magyarország és Németország egy természetes szövetség

XVII. évf oly am – 32. szám évfoly olyam 2011. nyár – ára: 2,00 euró

Magyar Egyesület Berlin e.V.

www .ungar n-in-ber lin.de www.ungar .ungarn-in-ber n-in-berlin.de

A magyar államfő 2011. március 17-i berlini beszéde a Konrad Adenauer Alapítványnál

Magyarország és Németország – egy „természetes“ szövetség Tisztelt Közönség! A Nobel-díjas író, Herta Müller, aki műveiben kíméletlen képet fest a diktatúrák embert nyomorító természetéről, egy magyarországi beszélgetésben egyszer azt járta körül, mennyire nem volt a kommunista Romániában őszinte nyilvánosság. Így fogalmazott: „Az igazi beszéd, az »amit gondolok, azt mondom« nyilvános közegben szinte egyáltalán nem létezett. (…) Ezért tesznek ezek a rendszerek olyan sok mindent tönkre. Ettől keletkezik a skizofrénia az emberek fejében, az emberek olyan sok részre hullnak szét, hogy már nem is tudják, kik és mik ők, és hol vannak.“

E számunk tartalmából: Szabad munkaerőmozgás Németországban
A BUOD és a német kancellári hivatal a magyar Alaptörvényről
Jubileumok – évfordulók
Mi újság az EU háza táján?
Spree-parti kulturális mozaik
Egyesületi élet, könyv, zene, rejtvény

Nos, hölgyeim és uraim, én a mai napra úgy készültem, hogy őszintén mondjam, amit gondolok, és ezzel hozzájáruljak egy árnyaltabb Magyarország-kép kialakításához. Nagyon köszönöm a Konrad Adenauer Alapítványnak a Schmitt Pál a Hiltonban beszél meghívást. Jól emlékszem, amikor két éve, a maÉs köszönöm Norbert Lammert gyar uniós csatlakozás 5. évfordulóján Bundestag-elnök úrnak, az AlapítMagyarország kiváló barátja, az Euróvány alelnökének is: tőle származik pai Parlament akkori elnöke, Hans-Gert az a találó kifejezés, hogy németek Pöttering elmondta: 1979-ben, amikor és magyarok „szomszédok közös először lett európai képviselő, bizony határ nélkül“. nem gondolta volna, hogy még az ő Tisztelettel köszöntöm mindéletében a szocialista diktatúrából annyiukat. szabadult országok képviselői veszik Az Adenauer Alapítvány alapítása át mandátumukat az EP-ben. Magyaróta az őszinte beszéd elkötelezettje. ország hálás mindazért, ami a magyaMagyarországi működésében is a rokat ebbe a helyzetbe juttatta, hálás a demokrácia megszilárdítása játssza mindenkori német támogatásért. És a legfőbb szerepet. Abból az elvből személyesen hálásak vagyunk az olyan indul ki, hogy demokrácia ott van, politikusoknak is, mint Pöttering ahol a társadalom érdekelt ebben, elnök úr, aki nagyon sokat tett a közös és tájékozott a világ dolgaiban. munka sikeréért. Hálásak vagyunk érte, hogy a kezKedves Barátaim! detektől fontos konferenciák szerHerta Müller abban a bizonyos vezésével, kutatói ösztöndíjakkal, beszélgetésben felrótta a diktatanácsadással, különféle képzétúrának, hogy átírta a dolgokat, meg sekkel segítették, és segítik ma is a kívánta változtatni az értelmüket, magyar politikai közép megerőmindent a maga elképzelése szerint södését, hazám uniós integrációját. akart leegyszerűsíteni, és tönkretette A nagyszerű politikus, Konrad az emberek közötti kommunikációt. Adenauer szelleméhez méltó munNagyon igaz: az a világ el akarta ka ez, hiszen az európai szolidavenni a hagyományokat, a gyökereket, ritásra, az együttműködés kölcsönös értékeire épít. Köszönet érte! (Folytatás a 3. oldalon)

2011. nyár

2. oldal

Erklärung des Bundes Ungarischer Organisationen in Deutschland e.V. zur neuen ungarischen Verfassung 26.04.2011 Der Bund Ungarischer Organisationen in Deutschland (BUOD)  betrachtet es als das souveräne Recht des ungarischen Volkes, sich eine neue Verfassung zu geben.  sieht die nun auch formale Ablösung der alten Verfassung von 1949, die 1989 den demokratischen Anforderungen angepasst wurde, als wichtigen symbolischen Akt, durch welchen endgültig ein Schlussstrich unter die totalitären Irrwege des 20. Jahrhunderts und die Fremdbestimmung des Landes gezogen wurde.  erkennt das Zustandekommen der neuen Verfassung als durch eine parlamentarische Zwei-Drittel-Mehrheit demokratisch legitimiert an und sieht durch die konsultative Einbeziehung des Volkes Elemente der direkten Demokratie verwirklicht.  sieht die feste Verankerung der modernsten Grundrechte bzw. der demokratischen Mechanismen in der Verfassung und die Anerkennung der nationalen Minderheiten als staatsbildende Faktoren des Landes als in Europa vorbildlich an, ebenso den verantwortlichen Umgang mit der Staatsverschuldung, der Natur und den Ressourcen des Landes.  begrüßt die Einbindung traditioneller Werte, identitätsstiftender Symbole und Ereignisse und hält diese Elemente für wichtig in Bezug auf den Zusammenhalt des Landes in einem Europa der verschiedenen Kulturen.  widerspricht mit Entschiedenheit Versuchen, dem ungarischen Volk und seinen gewählten Repräsentanten die freiheitliche-demokratische Ausrichtung bzw. Selbstverpflichtung in Abrede zu stellen.  bittet die Medien und die Politiker in Deutschland um eine sachliche, auf Tatsachen beruhende Diskussion in dieser Frage, denn eine bewusst polarisierende, diffuse und einseitige Darstellung führt zu einem falschen Ungarnbild und schadet nicht nur den traditionell sehr guten deutsch-ungarischen Beziehungen, sondern belastet auch die hier lebenden Ungarn und die deutschen Staatsbürger ungarischer Herkunft. Der Vorstand des BUOD

Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én aláírta Magyarország Alaptörvényét

Antwortschreiben des Bundeskanzleramtes auf die BUOD-Erklärung Herrn Vorsitzender Dr. Kornél Klement Bund Ungarischer Organisationen in Deutschland e.V. Berlin, 23. Mai 2011 Sehr geehrter Herr Klement, sehr geehrter Herr Barcsay, haben Sie vielen Dank für Ihr Schreiben vom 28. April 2011 und die Übersendung der Erklärung zur neuen ungarischen Verfassung des Bundes Ungarischer Organisationen in Deutschland an die Bundeskanzlerin. Wir haben den Text sehr aufmerksam zur Kenntnis genommen. Im Umfeld des Besuchs des ungarischen Ministerpräsidenten Orbán in Berlin ist die neue ungarische Verfassung ja durchaus intensiv in der Öffentlichkeit diskutiert worden. Solange dies mit dem notwendigen Respekt vor der Auffassung des Anderen und vor der souveränen Entscheidung eines Volkes über seine Verfasstheit geschieht, gehört dies sicher zur Meinungsvielfalt in einer pluralen Demokratie. Es ist sogar eine Errungenschaft unseres gemeinsamen Europas, dass sich die Medien eines Landes stärker für die Vorkommnisse in einem anderen europäischen Staat interessieren, zumal wenn dieser Staat die Präsidentschaft der Union innehat. Unsere gemeinsame europäische Identität hängt davon ab, dass wir miteinander diskutieren und uns mit Argumenten auseinandersetzen. Aber ich wiederhole gern, das sollte immer unter Wahrung des Respekts für den Anderen geschehen und auch mit Augenmaß. Mit freundlichen Grüßen Dr. Joachim Bertele Vortragender Legationsrat Bundeskanzleramt

3. oldal

2011. nyár

Magyarország és Németország – egy „természetes“ szövetség 2011. március 16. és 17. között Schmitt Pál köztárasági elnök Berlinben tartózkodott, ahol megbeszéléseket folytatott Christian Wulff szövetségi elnökkel, Angela Merkel kormányfővel, Norbert Lammert Bundestag-elnökkel és a poltikai és gazdasági élet más magasrangú személyiségeivel. Járt a Humbolt Egyetem Hungarológiai Szemináriumánál, és felszólalt a berlini Magyar Nagykövetség nemzeti ünnepi megemlékezésén is (ott készültek a 3. és 4. oldalon közölt felvételeink). Az államfő kérésünkre elküldte a Konrad Adenauer Alapítvány által március 17-én a Hilton szállodában szervezett esten tartott beszédének kéziratát, így a beszédet közreadhatjuk oldalainkon. Köszönjük! befolyással rendelkező Magyar(Folytatás a címoldalról) az örök igazságokat. Legjobban azt országra. És ezért van, hogy Magyarszerette volna, ha az emberek nem ország mindig büszke erre az együttakarnak semmit, csak azt, amit működésre, mindenkor megbecsüli az iránta tanúsított figyelmet. mások helyettük akarnak. Tudom, a gazdasági ésszerűséget El lehet-e azonban venni például a elsősorban a hűvös józanság írja. De magyaroktól, hogy miként formáltuk végső soron minden pénzügyi bizaegymást évszázadok során a velünk lom mélyén természetes, emberi élő német ajkú közösségekkel? bizalom van, s minden emberi bizaMunkát, jó erkölcsöt tanultunk a lom mélyén valódi rokonszenv. sváboktól, városi kultúrát a szászokMagyarországon mindig is hataltól. A felvidéki szászok, a cipszerek mas volt a német példa szerepe a közül sokan úgy őrizték németségük modernizációs folyamatokban. SzíMás kérdés, hogy ez a talpra állás értékeit, hogy közben magyarabbnak vesen vettünk szemléletet és techcsak részben sikerült, és a magyarok érezték magukat a magyarnál. Kevenológiát, stílust és gondolatot onnan, közül ma nagyon sokan érzik úgy, sen tudják, hogy ilyen országépítő ahol értettük az emberek szavát, hogy a húsz év alatt a rengeteg tudattal bírt a világhírű magyar író energiával valami stabilabbat, erőMárai Sándor édesapja, Grosschmidt észjárását, logikáját. Ez a kapcsolat a vasfüggönyös évek- sebbet, igazságosabbat és főként Géza is – meg is írta elköteleződését a fia számtalan helyen és formában. ben is segítségünkre volt. A tudomá- európaibbat is építhettünk volna. Hogy milyen sokan gondolják ezt? Az emberekben jól megfért egymás- nyos, kutatói világban például nem Tavaly, a parlamenti választásokon sal ez a kettős, olykor hármas iden- szűnt meg az érintkezés, a friss infortitás. Sokkal jobban, mint ugyanezek mációk főként német forrásból kiderült. Olyan sokan, ami Euróaz identitások egymás mellett, külön- érkeztek, a magyar kutatás ezzel úgy- pában egyedülálló legitimitást ad a ahogy a nemzetközi folyamatok ré- kormányzók munkájához. külön emberekben. Talán a szocializmus bukása körül Bizony jó páran élnek ma is Magyar- szese maradhatott. Mindehhez perországon olyanok, akiknek a nagy- sze az is hozzájárult, hogy a Magyar- volt utoljára, hogy ennyit beszéltek apja, nagyanyja még csak németül országról több hullámban kiván- az emberek a változás szükségesbeszélt, a családban a német szó dorlók nagy számban választották – ségéről, s akkor volt ennyire egyérlegalább olyan természetes volt, mint épp a hagyományok és a rokonlelkű- telmű, hogy a dolgok már nem a magyar, így például az én csalá- ség okán – új hazául Németországot. mehetnek úgy tovább, mint eddig. A megmaradó szálakból aztán a Én azt látom: a magyarok újra sínre domban is. rendszerváltás után újra lehetett kívánják tenni mindazt, ami kisiklott. Így aztán, amikor kapcsolatokat fonni az erősebb, barátságot megBe szeretnék fejezni Magyarország keresünk, nem kell semmi újat tartó hálót. Akadémikusaink közül modern, öntudatos európai állammá feltalálnunk. Itt van készen, ezekben többen német egyetemeken futottak alakítását, s megteremteni hozzá a sorsokban, a számtalan, sokbe jelentős karriert. A kutatóiminden szükséges keretet és eszközt. színűen megélt, természetes kötőoktatási kapcsolatok, a hallgatócsere Német barátaink elhűlnének, ha désben. ma is örvendetesen élénk a két ország tudnák, mi minden zajlott az elmúlt Közös pontokat könnyű találni. között. Az alkalmazott kutatáspár esztendőben Magyarországon Rendre fel is szokás sorolni a törtéfejlesztésben világszerte élenjáró nagyon nem „európai módon“. A nelmi ív egyes szeleteit Szent István Fraunhofer Társaság 2010-ben Budanapjainkban zajló törvénykezés király és Bajor Gizella házasságkötésétől a határnyitásig – vagy még pesten létrehozta első közös minden részletében a stabilitást, a törvényesség és az erkölcsi normák tovább: a német cégek magyar- magyar–német intézményét. A politika is ott keresett partnert, visszaállítását, az állami önkorországi befektetéséig. A múlt azonahol természetes szövetségest látott. látozást, az őszinteséget, a számon ban csak a tudásunk egyik része. A Magyarország sosem feledi, hogy kérhető hatékonyságot szolgálja. másik, hogy történelmi hányattatámennyi támogatást kapott NémetEzért én mindazoknak, akik ma sainkat fel is tudtuk dolgozni. országtól, a német emberektől az értetlenkedve figyelik a magyarországi Ezért van, hogy az erős Németeurópai integrációhoz, a talpra történéseket, azt mondom: higgyék el, ország fontos partnerként tekint a álláshoz. nála kisebb gazdasággal, kisebb (Folytatás a 4. oldalon)

2011. nyár

4. oldal

Magyarország és Németország – egy „természetes“ szövetség (Folytatás a 3. oldalról) semmi más nem történik, mint annak bevégzése és megerősítése, amihez 1989-90-ben fogtunk hozzá. Mi akkor a szabad európai országok, a nyugati államok példáját láttuk magunk előtt. S ma éppoly elkötelezettek vagyunk az európai értékek mellett, mint akkor, és szabadságharcaink, forradalmaink során mindig. Hölgyeim és Uraim! Herta Müller neve ma már elhangzott, szeretném újra segítségül hívni. Ő, aki a német irodalom 10. Nobeldíját szerezte, az anyanyelvén túl a szülőhelyével és sorsával kicsit mindannyiunk történeteit meséli. A bánáti falu, ahol született és nevelkedett, tisztán német ajkú volt, de a nagyapja átjárt a magyar faluba a magyar hentessel sakkozni. Igazi kelet-közép-európai valóság, hogy egy településsel odébb már csak románul beszéltek, s a közelben még színtiszta szlovák falu is volt. Ez az ezeréves egymás mellettiség a mi közös életünk színtere, a közös tapasztalatunk. És ez kellene, hogy legyen a kölcsönös megértésünk záloga. Amikor Herta Müller először nézhette át a róla írott titkos jelentések egy részét, döbbenten tapasztalta, hogy az egyes emberekről készült akták olyan kifejezések alatt található meg, mint „irredenta magyarok“, „náci németek“, „nacionalista zsidók“. Afféle sajátos iktatási rendként szerepelt ez boldogboldogtalan securitatés (titkosszolgálati) dossziéján, kíméletlenül jelezve az állam hozzáállását a nemzetiségekhez. Korlátolt, diktatórikus hatalomhoz méltó kifejezések ezek. Summázatai egy ostoba ideológiának, amely megbontotta az évezredes együttélések békéjét, eltagadta a múltat, és nemzeti sztereotípiák alapján minősítette az embereket. Ennek a politikának köszönhetjük, hogy komplett kisebbségek tűntek el szülőföldjükről, a más nyelvet beszélők gyűlölettel kezdték méregetni egymást. Gondolkodó ember sosem eshet olyan csapdába, hogy ilyen, vagy

ehhez hasonló ítéleteket mondjon. Kölcsönösen megérdemeljük egymástól az igazságot, a valós és árnyalt képet, a történelmi összefüggések megértését. Megérdemeljük az emberiesség, szolidaritás, a közös tapasztalatok jegyében, és az egymásrautaltság okán.

A közelmúltban az Európai Parlamentben jártam, a plenáris ülésen kaptam felszólalási lehetőséget Magyarország uniós elnöksége kapcsán. Arra használtam ezt az alkalmat, hogy a közösségi alapértékekre irányítsam a figyelmet. Azon elvekre, amelyek egykor nem csak közös jogot, piacot

Mert kitől is várhatnánk józan figyelmet, ha nem azoktól, akiket ismerünk, s akik ismernek minket? Kedves Barátaim! Bizonyosan nem véletlen, hogy annak idején kik bábáskodtak a közös piac, az európai egység születésénél. Schuman és De Gasperi is a saját országának a határvidékén született, életre szóló tapasztalatot gyűjthetett az együttélés buktatóiról és a megértés szükségességéről. Monnet és Adenauer is elkötelezett humanistaként, hívő emberként a szolidaritásra fűzte fel az együttműködés gondolatát. Mondván: háborút már sokfélét próbáltunk – miért ne próbálhatnánk meg azt, ami a népek keveredéséből amúgy is logikusan adódna, miért ne próbálhatnánk meghatározni közös érdekeket és értékeket? És megszületett a szupranacionalitás elve. Mely szemben az internacionalizmussal, nem akarja összedarálni és eltüntetni a nemzeti célokat. Inkább azt mondja: határozzunk meg a saját érdekeket összekötő együttes terveket, amelyekkel a közös versenyképességen keresztül minden állam jól jár.

és pénzt adtak Európának, hanem közös szellemiséget is. Ha meg kellene határozni ma az Unió szellemiségének bástyáit, az nem lehetne más, csak a szolidaritás és a felelősség. Ezekre alapoz a magyar elnökség is, amikor feladatokat határoz meg a közös pénz megvédésére, az európai szemeszter keretében a költségvetések egyeztetésére, vagy a kohéziós alapok megőrzésére. A felelősség nem hanyagolható el a kisebbségek esetében sem: legyen szó egy 12 milliós európai nép, a romák helyzetéről, vagy a más országokban élő magyarok sorsáról. A Lisszaboni Szerződésben is lefektetett európai elv, hogy a nyelvi, kulturális sokszínűséget meg kell őrizni. A felelősség fontos a szomszédságpolitikában, a déli és keleti partnerségben éppúgy, mint az európai polgárok számára legjobban belátható távolságokban. A makroregionális együttműködések, így a magyar elnökség alatt elkészülő Duna Régió Stratégia is azt a célt szolgálja, hogy a földrajzi adottságot közös fejlesztéspolitikával erősítsük meg és



5. oldal használjuk ki együtt. Örömmel vesszük, hogy ebben Németország is koordináló szerepet vállal. Nemrég a Parlamentben azt is elmondtam, hogy nekünk, magyaroknak ma az egész életünket kell újragondolnunk, ehhez pedig megértő, távlatos gondolkodású partnereket remélünk. Bebizonyosodott, hogy új európaiságunkat nem építettük elég biztos alapra. Húsz év alatt sem találtunk megnyugtató megoldást egy sor kérdésre. Az egész közösség érdeke, hogy Magyarország stabil lábakon álljon, ismét a térség példaadó államaként tartsák számon. Valaha a magyarok voltak az elsők, akik rést ütöttek a szovjet birodalom falán, kinyújtották kezüket a szabadság felé. A rendszerváltók között is élenjárók voltunk. Most azt kell bebizonyítanunk, hogy nem csak a rossz dolgok lebontása megy nekünk, hanem a jó megépítésére is képesek vagyunk. Ugyanaz az eltökéltség dolgozik most a magyarokban, amellyel 1848-49-ben a modernizációért és függetlenségért, 1956-ban a szabadságért vívtunk hősi, 1990-ben pedig vértelen forradalmat. Európában is lezárulni látszik egy korszak, komoly útkeresés zajlik. Az Uniónak most olyan soros elnöke van, mely országban éppen azokat a nagy, strukturális változásokat vezénylik le, amilyenek egész Európára várnak. Nagy, rosszul működő, változtathatatlannak hitt rendszereket kell újraszervezni, a válságoknak ellenállóbb, a fejlődést biztosító, a versenyképességet megőrző feltételek kellenek. Az a tény, hogy ma Magyarországon minden a változás, a megújulás szükségszerűségéről szól, csak még fogékonyabbá tesz minket a közös európai jövő alakítására. Olyan tapasztalat birtokában vagyunk, amely világossá teszi, hogy vissza kell térni a közösségi érdekek hatékonyabb érvényesítéséhez. Súlyos döntéseket kell meghozni, de az állam saját magán kezdte az észszerűsítést és lefaragást. A költségvetési hiány és az államadósság drasztikus csökkentése zajlik, s ez gazdasági partnereink érdeke is. Ennek következtében ma jobban és szilárdabban

2011. nyár állunk, mint sok más uniós ország. 2010 jelentős elvárásokkal, példátlanul erős legitimációval adott feladatot a magyar politikusok kezébe – függetlenül pártállásuktól és kötődéseiktől. A magyarok azt várják, azt kérik számon demokratikusan megválasztott vezetőiktől és képviselőiktől, hogy erős törvényekkel és méltó alkotmánnyal adják meg az új élet kereteit, fogalmazzák meg jövőnk alapvetéseit. Amit egykor egy hazugságra épülő állam elveszíthetett, azt a magyarok nemzetként megőrizték. Ezért fontosnak és üzenet-értékűnek érzem, hogy Magyarország alkotmánya ezentúl azt az évszámot viseli majd, 2011-et, amikor a történelem egyfajta elégtételeként először tölthettük be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Először bizonyíthattuk be igazán, sok-sok munkával, békés, építő körülmények között is demokratikus elkötelezettségünket, és állíthattuk a közösség szolgálatába magyaros elszántságunkat. Úgy gondolom, hogy egy nemzet életében az alkotmányozásra alkalmas idő mindig akkor következik el, amikor elég erős ahhoz, hogy beismerje korábbi hibáit, hosszú évtizedekre érvényes igazságokat mondjon ki; és elég kitartó ahhoz, hogy végigvigye azt, amibe belefogott. Legalább ennyire fontos, hogy európai alapokra építkezzünk: az új magyar alkotmány emberi jogi fejezetéhez az Európai Alapjogi Chartát tekintjük zsinórmértéknek. Ugyanakkor mindaz, ami most Magyarországon történik – hiszem –, egy távlatos gondolkodás része. Európának is sok mindent át kell értékelnie. Ha néhány dologban mi leszünk azok, akik a változást elindítják, arra csak büszkék lehetünk. Kertész Imrét ebben az országban nem kell bemutatnom. Szerinte – idézem – „…a szembenézés önvizsgálat is egyszersmind, az önvizsgálat megtisztulás, a megtisztulás pedig felemelkedés, és a szellemi Európához való csatlakozás.“ Ebben bizony egyet kell értenünk vele. A szembenézés azt is jelenti, hogy a dolgok végre azok legyenek, amik. S mi legyünk annyira igényesek, hogy megtisztítjuk a szemüvegünket –

amelyen át egymást nézzük – a rá rakódott félreértésektől. Olyanoktól például, hogy a magyarok valami misztikus hatalomként akarják szerepeltetni alkotmányukban a Szent Koronát. Aki azonban ismeri a magyar történelmet, tudhatja, hogy milyen ősi, s mondhatni progresszív hagyománya van nálunk a nemesi ellenállásnak. A Koronával jelképezett közösség épp a hatalom korlátozásaként fontos. Annak jeleként, hogy a nemzet több, nagyobb, mint az ország, és annak államformája vagy vezetése. Bár a szimbólumok könnyedén félremagyarázhatók, ez nem ok arra, hogy a történelmi hagyományt a sutba dobjuk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Németország a legnagyobb befektető Magyarországon, az első számú kereskedelmi partnerünk. Tehát nem csak a múlt értékei, hanem a jelen erős érdekei is összekötnek minket. Örömmel halljuk a német konjunktúráról szóló híreket, s hogy a fejlesztések folyamatosak – épp ma tájékozódtam a Daimler cég kecskeméti nagyberuházásáról. Mi meg szeretnénk védeni ezt a sok próbát kiállt, hagyományosan jó kapcsolatot, mert mindenkinek jó: hazámnak adóbevételt, munkahelyeket és stratégiai gondolkodást hoz, a német cégeknek pedig hasznos terjeszkedést, hatékonyságot és növekedést. Szeretnénk, ha a magyarországi átalakító folyamatokat, a törvénykezést, az alkotmányozást Önök is annak látnák, ami: a magyarok felelősségteljes akarat-kinyilvánításának, a modern, erős, nem csak szavakban demokratikus állam érdekében megtett lépéseknek. És a valós teljesítményünk alapján vonna mérleget a munkánkról Németország is. Őszintén hiszem, hogy a „szellemi Európának“ mindig is a része voltunk. Az erős Európának pedig ezzel a megtisztulással, a sok hazugság után az igazság kimondásával és az ahhoz való ragaszkodással lehetünk a része. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. március 17.

2011. nyár

6. oldal

2011. május 1-jén megnyílt a német munkerőpiac a magyar munkavállalók előtt

Szabad munkaerőmozgás a német piacon Németország 2011. május 1-jével eltörölte a munkaerőpiaci korlátozásokat a kelet-európai uniós tagországok, így Magyarország munkavállalói előtt. A munkaerő szabad áramlása egyike az EU alapjogainak. Németország viszont – más európai országokhoz, így például Ausztriához hasonlóan – a régi és az új uniós országok közötti nagy kereseti különbségek miatt Magyarország európai uniós csatlakozását követően átmenetileg korlátozta a magyar munkavállalók szabad munkavállalását. A korlátozásokra – nem utolsósorban a magas németországi munkanélküliségi ráta miatt – az olcsó bérű munkavállaló-beáramlás munkaerőpiaci torzító hatásának kiküszöbölése miatt volt szükség. A korlátozásokat legfeljebb hét évig lehetett érvényben tartani, azaz 2011. április 30-ig. A német munkaerőpiac nemcsak a magyar munkerő előtt nyílt meg, azonos előnyöket élveznek az észt, lett, litván, lengyel, szlovák, szlovén és cseh munkavállalók is. Érvényben maradnak viszont 2013 végéig a korlátozások a román és a bolgár munkavállalókkal szemben, miután a két ország 2007-ben csatlakozott az unióhoz. A korlátozás időszakában magyar munkavállalók német munkáltatónál nem, vagy csak a hatályos német munkaügyi rendeletek adta kivételek szerint, pl. csak munkavállalási engedéllyel voltak foglalkoztathatók. Ettől eltérő szabályozás volt érvényben a Magyarországról átmeneti jelleggel németországi munkavégzésre kiküldött munkavállalók esetében, akiket magyar munkáltatójuk Németországban a korlátozás előtt is foglalkoztathatott munkavállalási engedély nélkül német megrendelőkkel megkötött vállalkozási vagy szolgáltatási szerződések teljesítése érdekében. Ez alól az építőipari szerződések teljesítésére

kiküldött munkavállalók képeztek kivételt, mert azok németországi foglalkoztatása a korlátozás időszakában szintén csak munkavállalási engedéllyel volt lehetséges. A német munkaerőpiaci korlátozások 2011. május 1-jével történt eltörlése eredményeként – magyar munkavállaló Németországban munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatható közvetlen németországi bejegyzésű vállalkozásnál, német munkaügyi és foglalkoztatási feltételek szerint – építőipari munkavállalók kiküldetése esetén megszűnt a magyar–német vállalkozási szerződéses kormánymegállapodásban előírt munkaügyi engedélyezési eljárás és a munkavállalási engedélyek kiadásához előírt és kötelezően betartandó bér- és egyéb foglalkoztatási feltételek meglétének előzetes ellenőrzése – lehetővé vált a német engedélyhez kötött, legális munkaerő-kölcsönzés a német munkaerő-kölcsönzési törvény feltételei szerint A korlátozás eltörlése elsősorban az egyéni munkavállalók számára nyitotta meg a németországi munkavégzés szinte korlátlan lehetőségét. Fontos azonban, hogy a Németországban munkát vállaló magyar állampolgárok tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel, hiszen a németországi munkavállalás – hasonlóan a magyarországi munkaviszonyhoz – számos buktatóval járhat. Az egyéni munkavállalóknak tudniuk kell, hogy német munkáltatójuk őket ugyanolyan feltételek szerint köteles foglalkoztatni, mint a német állampolgárokat vagy az azokkal megegyező munkavállalási jogokkal rendelkező külföldi személyeket. Ez vonatkozik a bérezési, szabadságolási, munkavédelmi, anya- és nővédelmi feltételekre egyaránt.

A legkritikusabb kérdés, és erre a német szakszervezetek már hónapokkal korábban felhívták a figyelmet, hogy milyen bérszínvonalon kell vagy lehet foglalkoztatni a magyar egyéni munkavállalókat. Németországban nincs törvényileg előírt kötelező minimálbér. A németországi munkáltatók rendszerint valamelyik, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek által közösen kidolgozott ú.n. bértarifaszerződésben foglalt bér- és foglalkoztatási feltételek szerint kötelesek munkavállalóikat javadalmazni. A bértarifa-szerződések magukban foglalják az egyes munkakörökre megállapított bruttó órabéreket, a túlóra- és éjszakai pótlékokat, az évi szabadság napjainak számát és az ez időre eső javadalmazás mértékét, a kiküldetési pótlékok nagyságát, valamint az egyéb juttatások nagyságrendjét (pl. üzemi étkezés). Azon munkáltatók, amelyek nem kötelesek a bértarifa-szerződésekben előírt bérezési és egyéb javadalmazási feltételeket betartani, kötelesek munkavállalóiknak a munkavégzés helye szerint és az adott ágazatban átlagosan fizetett órabéreket biztosítani. A fizetendő átlagbérektől a német munkaügyi bírósági gyakorlat csak maximum 30 százalékban történő csökkentést engedélyez, ennél nagyobb mértékű eltérést a polgári törvénykönyv uzsorabérnek ítél és szankcionálja a munkáltatót. Azon magyar építőipari vállalkozások számára, amelyek Magyarországról kiküldött munkavállalóikkal teljesítették szerződéses kötelezettségeiket, szintén egyszerűsödött a németországi szolgáltatásnyújtás feltételrendszere. Az előzetes engedélyezési eljárás megszűntével operatívabban, rugalmasabban tudnak alkalmazkodni németországi megrendelőik igényeihez, részt tudnak venni fővállalkozóként tenderkiírások megpályázásában és elnyerésében, lehe-



7. oldal tővé vált a szolgáltatásnyújtás állami intézmények, önkormányzatok, valamint magán megrendelők részére is. Ez 2011. májusig tabu volt. Olcsóbbá vált a szolgáltatásnyújtás

2011. nyár szintén nem fogja megváltoztatni, jóllehet a könnyítések lendületet adhatnak a kétoldalú partnerkapcsolatok kiépítésének. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a hatá-

A munkaügyi központtal esetleg megismerkedik, aki Németoszágban dolgozni kíván

azáltal, hogy nem kell a szerződés munkaügyi hatósági engedélyezéséért 200 euró illetéket fizetni, valamint 75 eurót havonta és kiküldött munkavállalónként a munkavállalási engedélyekért. A korlátozás eltörlése ellenére az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amely munkáltatói szakmai szervezetként nemcsak a Németországban vállalkozó magyar építőipari cégek, hanem a nemzetgazdaság számos más szegmensét is képviselő és németországi szolgáltatást nyújtó vállalkozás érdekképviseletét is ellátja, úgy látja, hogy nem következik be jelentős átrendeződés a magyar munkaerő németországi foglalkoztatási piacán. Az egyéni munkavállalók németországi foglalkoztatását jelentős mértékben korlátozzák a nyelvi akadályok, valamint az a tény, hogy a magyar munkaerő nem kifejezetten mobil, ennek nincsenek meg a magyarországi hagyományai. Ugyanakkor a német munkáltatók is csak akkor érdekeltek külföldi, így magyar munkavállalók foglalkoztatásában, ha kifejezetten jól kvalifikált és hiányszakmákban alkalmazhatók a munkavállalók. A határon átnyúló építőipari szolgáltatásnyújtás volumenét a korlátozások eltörlése nagymértékben

ron átnyúló építőipari szolgáltatásnyújtást számos német törvény és törvényes előírás szigorúan szabályozza, és ezek a szabályok a korlátozás eltörlésével sem szűnnek meg. A korlátozás eltörlését megelőző

időszakban a németországi építőpari szolgáltatásra Magyarországról kiküldhető munkavállalói létszámkeret csak mintegy 23%-ban volt kihasználva, azaz havi átlagban 970 fő kiküldetésére került sor. Az alacsony kihasználásnak az oka pedig nem az volt, hogy a kiküldött munkavállalók részére munkavállalási engedélyt kellett kiváltani. Összességében úgy látjuk, hogy a 2011. május 1-jével eltörölt munkaerőpiaci korlátozás jelentős mértékben nem fogja átalakítani a magyar munkaerőpiac szerkezetét, valamint a magyar vállalkozások németországi lehetőségeiben sem hoz érdemi változást. Ennél fogva nem értjük és nem is tudunk azonosulni azokkal a német félelmekkel, amelyek a magyar munkavállalók dömpingszerű németországi megjelenésének rémét vetítik elő. Mervai Péter az ÉVOSZ Németországi Vállalkozási Tagozatának (Köln) titkára, a Deutsch-Ungarische Gesellschaft Köln-Bonn e.V. elnöke

Dropkó Erzsébet főkonzul továbbította nekünk a MALÉV magyar nemzeti légitársaság kommunikációs igazgatójától kapott levelet, amely az itt élő, de gyakran Magyarország különböző úticéljai felé tartó, vagy – megfordítva – gyakran Berlinbe látogató utasok részére érdekes lehet, és amelyből éppen ezért részleteket közlünk. (…) Légitársaságunk április elejétől menetrend szerinti járatokhoz csatlakozó buszjáratokat indít utasai számára. A négy megyeszékhelyről: Debrecenből, Miskolcról, Pécsről és Szegedről induló minibuszok naponta háromszor kötik össze az említett városokat a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es termináljával. Az utasoknak már a buszon történő járatokra való bejelentkezést, frissítőt, WIFI-szolgáltatást, a repülőtéren pedig gyorsított utasbiztonsági ellenőrzést kínálunk. A Malév utasok az új szolgáltatásnak köszönhetően akár egy repülőjegyben Berlin-Budapest-Debrecen vagy Berlin-Budapest-Szeged jegyet is lefoglalhatnak, hiszen a földi utazási szolgáltatás közvetlenül csatlakozik a légi járatokhoz. Esetleges késés vagy járattörlés esetén az utasoknak díjmentesen biztosítjuk a további járatokra történő csatlakozást. Magyarországon intenzív kommunikációval vezetjük be újításunkat és szeretnénk, ha a határon kívül élő utasaink is minél többen megismerkedhetnének a tranzitlehetőségünkkel. Bővebb információval szívesen állok rendelkezésére a lenti elérhetőségeimen. Róna Márta Tel: +36-70-3143245 Mail: [email protected]

2011. nyár

Háborús mementó Berlinben Éppen 120 esztendeje kezdték építeni a Spree partján Vilmos császár emléktemplomát. A berlini bombázások során súlyosan megrongálódott egyházi komplexum régi és új szárnya napjainkban a 66 éve befejeződött második világháború talán legmegrázóbb németországi mementója. A világhírű Zoo-val átellenben (ahol nemrégiben elhunyt Knut, a jegesmaci sztár), a Kurfürstendamm és a Budapester Strasse találkozásánál van a nyugati városrész legismertebb egyházi központja, az

8. oldal kusokból, alkalmi árusokból, drogosokból, zsebtolvajokból és kéregetőkből soha nincs hiány a Breitscheidplatz-on, melynek legmagasabb épülete az Europa-Center. A 22 emeletes bevásárlóközpontban mintegy 100 kisebb-nagyobb üzlet, áruház, étterem kapott helyet, s van ott óriás mozitól uszodáig, sörözőtől nemzetközi újságkereskedésig minden, amire az embernek „szüksége“ lehet. Az 1965-ben elkészült Europa-Center-ben – melyhez sokszintes parkolóház is kapcsolódik – reggeltől éjfélig nagy a nyüzsgés: több bejárata is van a téglalap alakú gigantikus irodaház-

olvasmány-élménye Magyarországon, mint az Egri csillagok. Gárdonyi Géza 1500-as években játszódó történelmi műve 1901-ben került a könyvesboltokba. Szász származású édesapja családi nevét, a Zieglert 1881-ben cserélte fel Gárdonyira az írófejedelem. Az akkoriban, 130 esztendeje tanítóként dolgozó Gárdonyi Géza (1863– 1922) már fiatalon publikált, ám véglegesen csak a 19. század végén szentelte életét a szépirodalomnak, miután az újságírásba is belekóstolt. A nagyközönség egy része már 1899ben belemerülhetett a török időkben játszódó regénybe. A folytatásokban

12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012 12345678901234567890123456789012123456789012345678901234567890121234567890123456789012345678901212345678901234567890123456789012123456789012

Jubileumok – évfordulók

I. Vilmos császár emlékét idéző, 1891 és 1895 között épült KaiserWilhelm-Gedächtniskirche. A neo-

nak, például a Budapester Strasséra és a Tauentzienstrasséra, melynek sarkáról indulnak a városnéző omnibuszok. A pihenni, imádkozni vágyókat a romtemplom tárt kapukkal várja.

110 éve „Egri csillagok“ A mai negyven feletti korosztálynak aligha van emlékezetesebb kötelező-

román stílusú romtemplom a második világháborús bombázások mementója. Szomszédságában röviddel a berlini fal felhúzása előtt épült fel acélból, betonból és kék színű üveglapokból egy oktaéder formájú csarnok és egy hatszögletes, 53 méter magas, modern torony. A szökőkutas, szobrokkal ékesített, kávéházi teraszos nyugat-berlini tér a fiatalok és a turisták kedvelt találkahelye. Utcai zenészekből, portrégrafi-

napvilágot látott, kalandos, histórikus mű aztán 1901-ben könyv alakban is megjelent. Gárdonyi úgy ítélte meg, hogy ez a munkája pályafutása legsikerültebb kötete. Ám a kritika egy része vitatja ezt, elismerve a hősies-romantikus történelmi regény érdemeit. Az ifjúság körében a 20. században az egyik legelterjedtebb



Jelenet az „Egri csillagok“ c. filmből: „Ha olyan filmet akar látni az ember, amelyben az elmúlt 50 év legnagyobb magar színészei jelennek meg, akkor ez az.“ (A Filmrajongó blogjából)

9. oldal (kötelező) olvasmány volt az Egri csillagok. Várkonyi Zoltán rendezésében színes, nagyszabású mozifilmként is hatalmas sikert aratott 1968-tól Gárdonyi Géza remeke. A főbb szerepeket Sinkovits Imre (Dobó István), Kovács István (Bornemissza Gergely), Venczel Vera (Cecey Éva), Bárdy György (Jumurdzsák), Bitskey Tibor (Mekcsey István), Agárdy Gábor (Sárközy), Ruttkai Éva (Izabella királyné), Gobbi Hilda (Baloghné), Szemere Vera (Ceceyné) alakították. Felejthetetlenül!

2011. nyár palettájából. E két típusból bő 390 ezer darabot készítettek tavaly. Gratulálunk!

Az ezredik Volkswagen Az NSZK-ban már egyre ritkább a VW Käfer, ám Latin- Amerikától DélAfrikáig még tömegesen találkozni a legendás típussal. A népszerű, strapabíró Bogárból bő 21 millió darabot gyártottak. 65 esztendeje készült el a romos Németország brit megszállási övezetében a Volkswagen ezredik modellje.

Köln: Ford-jubileum Éppen 80 esztendeje gördült ki Kölnben a gyárkapun a legelső Ford modell. 1931-ben alig 600 munkással indult be a termelés. Napjainkban több mint 17 ezer embert foglalkoztatnak a Rajna menti üzemben. Henry Ford (1863–1947) még fiatal volt, amikor éppen 125 esztendeje Berlinben szabadalmaztatták az automobilt. A két világháború között ott a Spree mentén készültek az amerikai Ford Motor Company legelső németországi T-modelljei. A távoli Rajnánál is érdeklődtek a gépjárműipar iránt. A dómváros akkori főpolgármestere (az NSZK majdani első kancellárja), Konrad Adenauer, és Henry Ford is jelen volt Kölnben a modern gyár alapkőletételénél 1930 őszén. Villámgyors építkezés zajlott, így 1931 májusában már meg is indulhatott a termelés. A legendás Aszériát alig 600 foglalkoztatott készítette. Ki gondolta volna akkoriban, hogy Közép-Európa legnagyobb állama egy évtized múlva háborúba sodródik majd az USA-val?! A háború és béke, a közelmúltbeli nemzetközi válság meg-megakasztotta a termelést a Rajnánál, de a Taunustól a Pumáig és a Granadától a Scorpióig számos szép kocsit gyártott a kölni kollektíva. Az elmúlt 80 esztendőben összesen 40 millió négykerekű gördült ki a gyárkapun. Jelenleg a Ford Fiesta és a Fusion születik ott a konszern modell-

Az 1950-es Bogár

Persze a VW sztori nem 1946 tavaszán kezdődött, hanem már jóval a második világháború előtt. Az éppen 60 esztendeje elhunyt zseniális osztrák konstruktőr, Ferdinand Porsche professzor már a 30-as évek derekán előrukkolt farmotoros nóvumával. A perecablakos, letisztult formavilágú, kétajtós autót akkoriban még KdF (Kraft durch Freude = erő öröm révén) néven mutatták be. A Führernek, Porsche úr honfitársának imponált az igénytelen, ám fürge jármű! Az amúgy Mercedes-rajongó berlini diktátor, Adolf Hitler hiába volt elragadtatva a prototípusoktól. A tervezett sorozattermelés nem kezdődhetett meg. Közbeszólt a háború, a VW tömeggyártása csak a béke beköszönte után indulhatott el. Az NSZK-ban hamar megkedvelték a polgárok a korszerű mobilitást

Berlin, Niederkirchnerstrasse, a Berlini Parlament épületével szemben: Többek között ezt a faldarabot meghagyták…

garantáló wolfsburgi Bogarat. Majd Nyugat-Európában és Skandináviában is megjelent az utakon. Az 50es években az USA-t is meghódította a „Made in Germany“ remekmű. Majd az egész Földet! Magyarországon főleg a 60-as, 70-es években volt kelendő a pénzes autósok körében a strapabíró nyugatnémet járgány. A típus termelése a harmadik évezred elején szűnt meg, ám utódja, a Beetle is szép sikert ért el.

Fél évszázada épült a Fal Turistákkal beszélgetve az a tapasztalatom, hogy a Spree partjára látogató külföldiek zömét Berlin hatalmas kulturális kínálata mellett a fal históriája érdekli leginkább. De azért a söröskolbászos programot is csak kevesen hagyják ki! A keletnémet kommunisták szovjet segédlettel 1961. augusztus 13-án kezdtek hozzá Berlinben a „szocialista védőfal“ felhúzásához. Az 1949 őszén megalakult Német Demokratikus Köztársaságból addigra már mintegy hárommillió polgár szökött át a különleges státuszú Nyugat-Berlinbe, illetve Nyugat-Németországba. Az égető munkaerőhiánynak is szerepe volt abban, hogy Walter Ulbricht és vörös csapata izolálták az amerikai–brit–francia zónát, de valójában az NDK fél fővárosát. A berlini „Mauer“ a német nép és az európai kontinens megosztottságának jelképévé vált. 28 év után 1989-ben az NDK-menekültek előtti magyar határnyitás indította meg a folyamatot, amelynek eredményeként az év novemberében a falat lerombolták. A beton-szögesdrót erődítménynél, mely szigetvárossá tette Berlin nyugati részét, 1961 és 1989 között legalább 150 szökni akaró embert gyilkoltak meg a határőrök. De az NSZK és az NDK belső határainál összesen közel tízszer annyian is meghalhattak a megosztottság négy évtizede alatt. A NyugatBerlint hajdan körülölelő 155 kilométeres „Mauerből“ mára csak kevés szakasz maradt fenn. Bő húsz évvel a két német állam újraegyesítése után is ez a főváros egyik legkeresettebb látványossága. Villognak a vakuk éjjel-nappal. Mogyorósi Géza

2011. nyár

10. oldal A tavalyi év végi események szóban és képben

Egyesületi krónika

Balla Bálint professzor: Életem és a szociológia A tavaly novemberi klubestünkön a Collegium Hungaricumban tagtársunk, Balla Bálint mutatta be 2009ben megjelent új könyvét: „Életem és a szociológia” – Tanulmányok, előadások – címmel (Korunk Kiadó, Kolozsvár). A kötet címében szereplő, egymásnak szinte ellentmondó fogalmakat két szempont is összeköti. Az egyik szempont az, hogy a kötet két közel egyforma terjedelmű része a szerző életének két ugyancsak majdnem egyforma hosszúságú fő szakaszára utal. Balla Bálint életének mintegy első felét Magyarországon töltötte… sokáig optimistán, de végül is sikertelenül munkálkodott társadalmi reformokért. Ebben a részben számos érdekes, színes mozaik számol be a szocialista hétköznapokról, az 1956-os forradalomról és a kádári korszak iparosítási kudarcáról. Ez egyben a szerző egzisztenciális kudarca is: számára végül nem maradt más hátra, mint disszidálni és a pártállam elleni tiltakozásának nyugaton, szociológusként hangot adni. Ebben az első részben a szerző azokról is szól, akiknek új életszakaszában nagyon sokat köszönhet: feleségének és fiatal nyugati barátainak, akikkel együtt itt tartós életű mozgalmat szervezett. A kötetcím két fogalmát egybefűző másik szempont pedig az, hogy a második, szociológiai részben a keleti és nyugati világot egyaránt

megélő szerző jól érthetően tárgyal mindkét rendszert érintő kulcsfontosságú szociológiai témákat, mint a szűkösséget, kölcsönösséget stb., továbbá általánosan a kultúra, különösen a keresztény kultúra jelentőségét. De ez a második rész közvetlenül is vonatkoztatható az elsőre: a kölcsönösség és csere viszonyát tárgyaló tanulmányában Balla Bálint kimutatja, hogy a pénzvilág pontosan mérhető, azonnali cseréjével szemben („hoci-nesze“) a kölcsönösség eszmei javakkal és hosszú távon, de alapvetően hat, így sokszor nélkülözhetetlen a társas együttéléshez. Így, ha az olvasó visszapillant a szociológiai részből az elsőre, a szerző életében a kölcsönösségnek nem is egy, fontosnak bizonyuló hatását tudja felfedezni. Az estet élénk beszélgetéssel fejeztük be: a publikum több résztvevője emlékezett vissza a Kádár-idők „gulyáskommunizmusára“, és erről több egyénileg átélt érdekes epizódban számolt be – az előadást követő általános diszkusszióban és a későbbi kedélyes borozgatás közben. Hetey László

Karácsony a Lava-bárban Decemberben a tagság sokat hangoztott kívánságának megfelelően jó pár év után, egyben régi hagyományt felélesztve, ismét batyusbál formában tartottuk karácsonyi összejövetelünket. Ezzel a kívánsággal a Weissensee-ben nem sokkal azelőtt megnyílt Lava-bár kurd származású tulajdonosánál találtunk meghall-

gattatásra. Hozhattuk tehát magunkkal, amit szemünk-szánk kívánt, finomnál finomabb csemegékkel, ételkreációkkal jelentek meg a karácsonyozók. Vendéglátónk meg igen jutányos áron gondoskodott az italról. A kellemes hangulathoz nemcsak a részben fiatal összetétel (lásd alsó fotónkat) járult hozzá, hanem a bevált kultúrafelelősünk, Braune Ági és gyermekcsapata is (lásd felső képünkön). Szép szokás, hogy az év utolsó találkozóján elismerésünket fejezzük ki valamelyik, az éppen leköszönő évben nagyon aktív tagunknak. 2010ben ezt a kitüntetést Ketel Ilona kapta: Nem felejtettük el, mennyi munkát fektetett bele abba a kétkötetes albumba, amit az egyesület 20. jubileuma alkalmából készített. Még egyszer köszönet érte! Hans-Ulrich Moritz

11. oldal

2011. nyár Az elmúlt hónapok eseményei szóban és képben

Egyesületi krónika Konzertabend mit dem Kieler Kammerchor

Bilder vom Auftritt des Kammerchors: Oben: Imre Sallay dirigiert vom Klavier aus. Unten: Der Dirigent zwischen der Solistin Katalin Bartels und dem Klaviervirtuosen Márk Karsai

A Berlini Híradó következő, 33. száma egyesületünk 2011-es karácsonyi ünnepségére, decemberben jelenik meg.

Ausgabe 33 des Berlini Híradó erscheint zur diesjährigen Weihnachtsfeier der Vereinigung, im Dezember 2011.

Im Februar konnten wir liebe Gäste von der Ostsee begrüßen: die Mitglieder des Kammerchors „Pirol“ der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft Kiel und ihren Leiter, Herrn Opernchor-Direktor Imre Sallay. Es war ein seltenes Ereignis im Collegium Hungaricum, dass dort an einem Konzertabend ungarische Chormusik genossen werden konnte. Der Kammerchor Pirol besteht seit über 20 Jahren und pflegt sowohl mehrstimmige Chormusik von nahmhaften ungarischen Komponisten als auch traditionelle ungarische Volkslieder. Die in diesen Jahren zu einem Freundeskreis zusammengewachsenen 24 Chormitglieder haben zu über 80 % die deutsche Muttersprache: Viele von ihnen lernen inzwischen Ungarisch, die Aussprache für die gesungenen ungarischen Volkslieder haben sie sich mühsam angeeignet. Durch das Programm des Abends führte Herr Sallay. Wir hörten ein breites Chormusik-Repertoire von Béla Bartók, Zoltán Kodály, Lajos Bárdos, Ferenc Farkas u.a. Als Abwechslung dazu wurden viele schöne ungarische Volkslieder aus dem gesamten Karpatenbecken – nahezu akzentfrei – vorgetragen, wobei man die Liebe der Chormitglieder zur ungarischen Musik regelrecht fühlen konnte. Besondere Höhepunke des Abends waren die Soloeinlagen des jungen SteinwayVirtuosen Márk Karsai (Budapest – Neumünster) am Klavier: im LisztJahr natürlich auch mit einem Stück von Ferenc Liszt, weiterhin auch die Auftritte der profilierten Mezzosopranistin Katalin Bartels. Nach dem wunderbaren, sehr gut besuchten Konzert konnten wir bei ein-zwei Gläsern Wein unsere Kieler Gäste in anregenden Gesprächen näher kennenlernen. Es gab ja schon deshalb viel zu erzählen, da sich beide Vereine der Pflege und Verbreitung der ungarishen Kultur verschrieben haben. Zum Schluss des gemütlichen Abends wurden wir von ihnen zu einem Gegenbesuch eingeladen – am besten zur „Kieler Woche“ im kommenden Jahr. – Ein bisschen Zeit zur Reiseplanung haben wir somit noch… László Hetey

2011. nyár Meg kell hagyni, joggal nevezhetjük a berlini Magyar Egyesület jónéhány őstagját hagyományt őrző és továbbvivő társaságnak. Mint évek óta majd minden tavasszal-nyáron, így idén is sort kerítettek egy valami módon szép, érdekes vagy vonzó város megismerésére és ott egy közös hétvége eltöltésére. A választás idén a szászországi Görlitzre esett. Eltekintve attól, hogy amióta a médiák felfedezték és több síkon is népszerűsítették Görlitzet, úgy is lehetne mondani: „Görlitz divatba jött“, ámulattal konstatálta csoportunk minden tagja, mennyire igaz ez a hírnév, és milyen varázslatos a város! A város története a 11. századra vezethető vissza, fennmaradását és továbbfejlődését annak köszönheti, hogy a 14. században alapító tagja lett Bautzen, Löbau, Zittau, Kamenz és Lauban városokkal együtt az e korszakban a nagy jelentőségű kereskedelmi útvonalakat őrző, hat városból álló „Városszövetségnek“. Gaz-

12. oldal

Az elmúlt hónapok eseményei szóban és képben

Egyesületi krónika idején), hanem el is jutottunk mindazon nevezetességekhez (Untermarkt, Obermarkt a „Muschelminna“ nevű kúttal, Dicker Turm, Frauenkirche, múltja és kérdéses jövője miatt a

ségével) – ma is meghatározzák. Érdekes fordulat Görlitz történetében, hogy a magát mindig szásznak valló város a Bécsi Szerződés értelmében 1815ben sziléziai régióként Poroszország fennhatósága alá került. Nekünk – főleg eredeti magyarokból álló csoportnak – érdekes csemege volt megtudni, hogy a város Mátyás király uralma idején Csehország-

Majdnem teljesen üresen álló, de nagy múltú áruházi épület: a Hertie

helybélieknek szívügyet jelentő, de bezárt Hertie áruház stb.), melyek Görlitz arculatát eredetileg építészeti

Hétvége Görlitzben dasági felvirágzását főleg a takács kézművességnek köszönheti, számos helyen láthatók ma is (főleg, ha az idegenvezető felhívja rájuk a figyelmet!) a mi szemünknek furcsa, sötétszürkére mázolt, fehérmázas ablakkeretekkel ellátott épületek, mint pl. a „Waidhaus“. E ponton említik meg az idegenvezetők a híres 16. századi takácsfelkelést is. Idegenvezetőnktől, Regina Hübler asszonytól nemcsak történelmi fontosságú ese-

szépségükkel, várospolitikailag kiemelkedő helyen épült tornyaival és patríciusházaival a történelem során meghatározták és – az újabb átfogó, hozzáértő és minden képzeletet felülmúló anyagi ráfordítás révén (sőt, egy

hoz tartozott és ily módon Mátyás király birodalmának része volt. Erről tanúskodik az „Untermarkt“-

évente ismétlődő, magát megnevezni nem akaró adakozó milliói segít-

on található régi városháza falán lévő Mátyás-címer is, melyen

Görlitzről szinte mindent tud: Regina Hübler

ményekről és személyekről értesültünk (a Magyar Egyesületen kívül Napóleon is járt már erre annak



13. oldal felismerhettük a királyunkra valló felségjeleket, de Hetey Lacinak feltűnt, és tényleg hiányolható volt, hogy sehol sem tudtuk felfedezni a hollót, mely ismereteink szerint szintén Mátyás király jele volt. De mivel ez a felfedezés nem a vezetés során, hanem privát felfedező utunkon történt, nem sikerült erről illetékes szájból információt beszerezni (vagy a mi történelmi adattárolásunk hiányos). A kíváncsiak, köztük én is, végre elérkezettnek látták az alkalmat, hogy

2011. nyár tavalyi másfélnapos esőben ázásért, ami bennünket Krakkóban ért. Köszönet a görlitzi Petra Baldovskinak – aki a St. Jonathan éttermi est után még képeslapon fogalmazott üdvözlettel is fordult az egyesülethez – és egye-

sületünk szervezői gárdájának a kirándulást megelőző szervezésért. Remélhető, hogy a következő szezonra tervezendő kirándulás is így fog sikerülni! Vinzelberg Anikó

Örülök, hogy ide jöttek Görlitzbe, és remélem, hogy tetszett a kis városunk. Nagyon szépen köszönöm, hogy még az estét is tölthettem Önökkel!

(…) Jó visszautazást Berlinbe! 















Szombat este a St. Jonathan étteremben

megismerhessék, ill. megkóstolhassák a sokak által nosztalgiával említett sziléziai specialitásokat, mert a görlitziek ezt a hagyományt is továbbvitték. Így meg lehetett tapasztalni, milyen a „Schlesischer Mohnkuchen“ nevű mákos pite (pont olyan, mint a berlini vagy máshonnani), de a híres sziléziai „Himmelreich“ tényleg különlegesnek mondható: füstölthús darabkák cseh knédlivel, aszalt, de párolt barack és szilva gyümölccsel és persze mindezek édes mártással. Nekem ízlett, és most már tudom, miről is szól a legenda. Görlitz megismerése igazi szellemi felüdülést, szálláshelyünk „megmászása“ (a szó eredeti értelmében!) komoly testi igénybevételt jelentett! Mint külsős lakók a Picobello panzióhoz tartozó, középkori fogalmak és lehetőségek szerint megépített, bár a 21. század elképzeléseit követő felújítást elszenvedett házban a kapaszkodó korlátot nélkülöző csigalépcső fokai majd fél méter magasak, de csak „pár“ centiméter szélességűek voltak, az aránylag nagyméretű fürdőszobában egy alig látható, piciny mosdó várta a vendéget, és az egyik kétágyas szobából egyértelműen hiányzott a második ágy. De minden nagyon tiszta volt. Az időjárás viszont pártfogolt bennünket, ami igazi kárpótlás volt a

A Magyar Egyesület szerveinek összetételében bekövetkezett változás után (lásd lent) az egyesület élén továbbra is dr. Hetey László  elnök áll, a vezetőség többi tagja: Urban Mária  alelnök, Hans-Ulrich Moritz  1. titkár, Zurbuchen Mária  2. titkár és Rademacher Irén  pénztáros. A revíziós bizottság régi-új elnöke, Szabó László mellett ezután Landstoff Judit és Braune Ágnes  őrködik az Egyesület alapszabályzatának megfelelő működése felett. Közgyűlés: Tagdíjemelés és személycsere 2011. április 16-án a Magyar Nagykövetségen tartottuk meg idei egyesületi közgyűlésünket. Az elnöki és pénztárosi, valamint revizori beszámolók után vita következett. Ennek során áttekintettük az egyesület anyagi helyzetét, és a jelenlévő tagok megszavazták a tagdíj 2012. január 1-jétől történő, 2 eurós emelését. Ezen kívül Braune Ágnes egyéb elfoglaltsága miatt kérte a közgyűlést, hogy mentse fel őt vezetőségi tagsága alól. Kívánságának eleget téve és az elnök javaslatára a közgyűlés egyetértett azzal, hogy Zurbuchen Mária a revíziós bizottságból átlépjen a vezetőségbe, revizori

bizottsági helyét pedig Braune Ágnes foglalja el. Az est második részében dr. Czukor József nagykövet-házigazda, akinek e helyen is megköszönjük, hogy a

közgyűlésre az „ő Házában“ kerülhetett sor, bemutatkozott a tagságnak, és áttekintést adott Magyarország aktuális helyzetéről és az EU-elnökéggel kapcsolatos teendőkről. H.-U. Moritz

2011. nyár

14. oldal

Ungarische Vereinigung Berlin e.V.

Gratulálunk!

2011. őszi-téli programunk 2011. szeptember 17., szombat, 18 óra, Magyar Nagykövetség: Balázs Emese (Rimaszombat) szervezésében: A Gömöri Fotóklub elnökének, Benedek Lászlónak dia-

Köszöntjük új tagjainkat! vetítéssel egybekötött magyar nyelvű előadása (német összefoglalással): Gömörországi (felvidéki) panoráma 2011. október 23., vasárnap, Collegium Hungaricum Berlin (CHB): Októberi megemlékezés lengyel-magyar közös est formájában abból az alkalomból, hogy Lengyelország nyáron átveszi Magyarországtól az EU soros elnökségét. 2011. november 19., szombat, 19 óra, CHB: Dr. Kende Péter professzor német nyelvű előadása: Nagy Imre nélkül 1956-ban Magyarországon nem lett volna forradalom

Erath Erzsébet Gömöri László és felesége, Margit Hercegfalvi Judit felelően – ezúttal is „batyusbál“ alapon tartjuk, mégpedig a Collegium Hungaricum földszinti kávézóhelyiségében. A beugró természetesen ezúttal is valami finom ennivaló, amelyet december elejéig Rademacher Irénkével kérünk egyeztetni (a 030-9255205-ös telefonon vagy elektronikus úton: [email protected] alatt). És ne feledjük: A Magyar Egyesület Törzsasztala minden hónap első péntekjén!

Die Kleine Kneipe „Zum György“

Kende professzor az 1956-os Intézet alapítója és kuratóriumi elnöke, a párizsi CNRS (Centre national de la recherche scientifique) volt kutatási igazgatója. 2011. december 17., 18 óra, CHB-kávézó: A Magyar Egyesület karácsonyi ünnepsége A Magyar Egyesület szokásos évvégi ünnepi összejövetelét – a tavaly felélesztett hagyományunknak meg-

Josef-Orlopp-Str. 44, 10365 Berlin Tel. (+49175) 74 66 144 Geöffnet: Mo-Fr 15 – 22 Uhr, bei Bedarf auch länger

Stammtisch bei uns! Ungarische Vereinigung (erster Freitag im Monat, 19 Uhr)

60 és 70 év közötti kort ért el a közelmúltban az alábbi négy egyesületi tagunk. Azaz csak három: a negyedik annyira nem szeretné, ha megemlítenénk e rovatban, hogy inkább a témához kapcsolódó cikket ír t e lapszámunka. Mégis nagy szeretettel köszöntjük a többiekkel együtt őt is, hosszú és boldog életet, valamint jó egészséget kívánva. Jöjjetek el ezután is összejöveteleinkre, és vegyetek részt aktívan egyesületi életünkben, akár a Híradóba – egyesületi lapunkba –írt cikkekkel…

Dr. Graetz Júlianna Eyke Szabó Volker Zurbuchen

Külön szeretettel köszöntjük a nemrég jubilált Mogyorósi Géza barátunkat és „háziszerzőnket“ is, akinek színes írásai nélkül nem egy Híradó-szám jóval szerényebbre-szegényesebbre sikeredett volna. Jó egészséget kívánunk, Géza, valamint azt, hogy a jövőben is érdekesnél érdekesebb témákra találj – Híradónk olvasói örömére.

15. oldal

Állandó programok: Északi óvoda: hétfő, 8.30–16.00, St. Augustinus Gemeinde, Raum „Kolping”, Dänenstr. 17-18, 10439 Berlin; nevelő: Vízi Zsuzsa, Déli óvoda: csütörtök, 8.30–16 óra, Martin-Luther-Kirchengemeinde, Hortensienstr. 18, 12203 Berlin (Steglitz); nevelő: Vízi Zsuzsa. Óvodadíj: 45 euró/hó. Magyar iskola: minden második szombat, 10–15 óra, CHB, Dorotheenstr. 12, 10117 Berlin; tanító: Vízi Zsuzsa

Brunszvik Teréz Társaság e.V. Színkör: minden második szombat, 10–12 óra, Alternativer Kunstverein ACUD e. V., Veteranenstr. 21, 10119 Berlin Elindítottak egy tánctanfolyamot (táncházat) is. Ehhez minden információt lásd a Társaság honlapján. Iskoladíj: alkalmanként 11 euró, ill. tagoknak 9 euró. Éves tagdíj: 30 euró

www.brunszvik.de

Érdeklődés: Felsmann Orsolya, [email protected], 4985 3724,

Magyar Kolónia Berlin e.V. Szezonzáró összejövetel Usztics János elnök Ottalvás saját sátorban lehettájékozatása szerint: séges, hálózsákról, gumimatracról mindenkinek gondosSzeretettel meghívnak mindenkodnia kell! kit, hozzátartozókat és barátokat is, a 2011. június 25., 12 órától Helye: DRK-Haus „Citytreff“ június 26., 12 óráig tartandó szeErich-Klausener-Str. 30, 14974 zonzáró ünnepségre. Ludwigsfelde. Útvonal: 115-ös autópályán a 7. Grilleznek és gulyáslevest sz. kijáratig, Ludwigsfelde iráfőznek, a húst a Kolónia adja. nyába a 79-es úton. Tagoknak ingyenesen, vendégek 5 euró hozzájárulást fizetnek Pontos információ és jelentfejenként. kezés (esetleg elvitel a helyszínre is) az elnöknél: Italt, süteményt, salátát mindenki hozzon magával! Asztalt, Usztics János, széket, szabadidő játékokat, tel.: 451 84 07, hangszereket is. e-mail: [email protected].

Magyar katolikus szentmisék Berlinben A Berlinben és környékén élő katolikus hívők számára havonta egyszer szentmisét tartunk, mégpedig minden hónap második vasárnapján, 16.00 órakor, tehát: 2011.09.11., 10.09., 11.13., 12.11. Július és augusztus hónapokban nem lesz mise. Helye: Szent Pál templom (St. Paulus, Dominikanerkloster, 10551 Berlin-Moabit, Oldenburger Str. 46)

86. sz. Apáczai Csere János cserkészcsapat A berlini cserkészekről érdeklődni lehet a Konthur házaspárnál: [email protected], (030) 79 60 291

www.magyar-kolonia-berlin.de

Az istentisztelet rendszeresen a hónap 2. szombatján 16.00 órakor van, a következőkben: 2011.09.10. 2011.10.08. 2011.11.12. 2011.12.10. Július-augusztusban nyári szünetet tartunk. Helyszín: a Grunewald-templom kápolnája (Bismarckallee/Wernerstr. sarka). Megközelíthető a 119-es busszal a Zoo-tól a Kurfürstendammon, ill. az S-Bahn Halensee vagy Grunewald megállója felől. Figyelem: bejárat a kápolnába a templom mögött hátulról. Szeretettel invitálunk mindenkit felekezeti hovatartozástól függetlenül közösségünkbe, az istentiszteletre és az azt követő, tea, kávé melletti meghitt beszélgetésre. Igét hirdet Fejér Olivér (email: [email protected]). Érdeklődni lehet: Pompéry Judit, tel.: 4039 7759, e-mail: [email protected] Balla Bálint, tel.: 825 84 32

Más berlini egyesületek és szervezetek hírei

www.cserkeszek.de

http://berlin.lutheran.hu

Berlini protestáns magyar istentisztelet

2011. nyár

2011. nyár

16. oldal

MOGYORÓSI GÉZA:

Mi újság az Európai Unióban? államférfiak feleségeit kísérgesse. A First Ladyk nem veszik zokon, hogy kakas került a tyúkok közé…

Lengyelország: Nem éppen viharmentesen kezdődött januárban hazánk soros EU elnöksége. 2011 első hónapjaiban annak néztünk utána, hogy mi újság a többi, régi és új tagállamban.

Németország: kicsoda Merkel férje? Sauer úr nyugodtan leugorhat a pékhez Berlinben, avagy elsétálhat munkahelyére a Humboldt Egyetemre. A professzort kevesen ismerik Németországban, pedig ő Merkel kancellárnő párja. Hm. Lássuk tömör szerelmi történetüket!

Dr. Angela Merkel és dr. Joachim Sauer éppen harminc esztendeje ismerik egymást. Mindketten elváltak, s 1998-ban házasodtak össze. A gyermektelen kereszténydemokrata politikusnő, ma Európa legnagyobb hatalmú asszonya, megtartotta első férje nevét. A fizikai és elméleti kémia professzora, Sauer úr két felnőtt fiú utóddal büszkélkedhet előző kapcsolatából. A tudományos életben sikeres, a tavasszal 62. születésnapját ünneplő szakember és 5 évvel fiatalabb neje csak a legfontosabb protokolláris eseményeken mutatkoznak együtt. De találkozni velük fogadásokon, operapremiereken és sportversenyeken is. A több nyelvet beszélő, jó humorú, ám szerény és háttérbe húzódó profra marad jobbára, hogy külhoni

Brandt varsói térdeplése Negyed századdal a második világháború befejeződése után a keletnyugati olvadásban főszerep jutott a bonni kancellárnak. Willy Brandt (1913-1992) négy évtizeddel ezelőtt vehette át a Béke Nobel-díjat, miután fejet hajtott a varsói gettó hőseinek emlékművénél. Külpolitikailag kemény esztendő volt 1970 a nyugatnémet kormány első emberének.

A szociáldemokrata Brandt ellátogatott az NDK-ba és a Szovjetunióba is. Majd hatalmas érdeklődés kísérte a kancellár lengyelországi útját. A varsói egyezmény aláírásánál sokan lélektanilag fontosabbnak tartják, hogy Brandt – akinek személyében Adolf Hitler náci diktátor óta először tette lábát lengyel földre német kancellár – megkoszorúzta a varsói gettó emlékművét. A politikus le is térdelt 1970. december 7-én a zsidó áldozatok szoboregyüttesénél. Ezzel a gesztussal megtört a jég a két korábban ellenséges nemzet között. A gyanakvást és vádaskodást az óvatos optimizmus és bizalom váltotta fel. Brandt még megélhette a berlini fal ledőlését, Németország bő 20 évvel ezelőtti újraegyesítését. Rengeteg történész egyetért abban, hogy az NSZK-t 1969 és 1974 között irányító, nyíltan baloldali (SPD) politikus a kelet-nyugati enyhülés érdekében többet ért el varsói szimbolikus cselekedetével, mint szá-

mos konzervatív elődje szavakkalszerződésekkel. Tervezik, hogy róla nevezik el az új berlini nemzetközi repülőteret.

Ausztria: Keletről jön a bűn Már jóval azelőtt, hogy 2011 májusában megnyíltak az uniós munkaerőpiacok a viszonylag új tagállamok foglalkoztatottjai, így a magyarok előtt, finoman fogalmazva is tele a bakancsuk az osztrák adófizetőknek. A bűnözési statisztikák romlásától, életminőségük zuhanásától tartanak a Sógorék. Hagyományosan sok bajuk van a Lajtán túli polgároknak a külhonból érkező gengszterekkel. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal már bejelentette, hogy 2011-től kőkeményen leszámolnak a közép- és keleteurópai, valamint az egykori Jugoszlávia, illetve Szovjetunió tájairól beutazgató bandákkal. A Sógoréknál betelt a pohár! A rendőrség azt állítja, hogy például az autólopások és lakásfeltörések 60 százaléka külföldi tettesek számlájára írható. Az osztrák Szövetségi Bűnügyi Hivatal „Ost-Europa-Offensive” akciója azt jelzi, hogy miután feltérképezték a nyomozó szervek a gengszterek származási országát, szisztematikusan göngyölítik fel a bűncselekményeket. Nyílt céljuk kiszorítani a jóléti Ausztriából a rossz fiúkat (és lányokat). De honnan is érkeznek nyugati szomszédunkhoz a zsiványok? Igaz, elenyésző számban, de Magyarországról is! Enyveskezű honfitársainknak főleg a fémlopások miatt pocsék a híre a Lajtán túl. De cégekhez, magánszemélyekhez is előszeretettel törnek be magyar bűnözők. S a „Juliska und Piroska” bája 2011-ben is keresett a kéjsóvár prostivadászok körében. (Osztrák barátaink Kelet-Magyarországot a nemzetközi gépkocsitolvajok



17. oldal

ISTANBULUM azaz Az én Isztambulom

A vaskos, hideg berlini télben – egy aránylag kellemesen fűtött lakásban – a legsötétebb nappali fények árnyékában, karácsony előtt pár nappal került kezembe egy frissen megjelent, elegáns fotóalbum a török metropolisról. elosztóhelyeként tartják nyilván. Matt fényű dicsőség ez a forgószínpadként való közreműködés…) A kriminális szereposztás szerint a legtöbb fejfájást a grúz és a moldvai haramiák okozzák: a cseppet sem válogatós atomkori banditák mindent elcsennek, ami odahaza érték, avagy török nepperek segítségével bárhol eladható. Az autólopások nagy százalékáért szerb, bosnyák és koszovói albán zsiványok a felelősek Ausztriában. A román maffiózók brutalitásukkal szereztek sok fekete pontot az osztrák zsaruknál, míg a szintén EU-n belüli lengyelek az elektronikai üzletek villámgyors – vámmentes – kifosztására specializálódtak. Az orgazdáknak sok bizniszük van a cseh és a szlovák autócsempészekkel is, de egy tuti lakásbetörésre sem mondanak nemet a hajdan egy országban élt nyugati szláv szomszédaink. Helmut Greiner, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal őrnagya így fogalmazott egy osztrák lapnak a „Kelet-Európa Offenzíváról”: „Tudjuk, hogy kik a bűnözők. Tudjuk, hogy hol laknak. Tudjuk gyakran már előre, hogy mit terveznek!“ Nos, kedves Sógorék (és cseppet sem szimpatikus bűnözők!) – a tudás hatalom!

2011. nyár Az első pillanatban az ember a klisézuhatagot, az évtizedek óta megrögzött, berögződött, beidegződött kebabdőner gyönyöröket várja. Nem beszélve az Ezeregy éjszaka meséinek hihetetlen színorgiáiról – rabul ejtő orientális varázslatokra készült fel… És ne felejtsük kreuzbergi, neuköllni, weddingi élményeinket sem… A KEHRER kiadó (Heidelberg, Berlin) ezúttal valami egészen mást nyújt, mást kínál olvasóinak, a fotóművészet szerelmeseinek. ANDREA KÜNZIG nemzetközi szinten is ismert német fotográfusnő, aki egy idő óta Isztambulban honos, s darabokra, ízekre, szeletekre szedi szét a 13 milliós város hétköznapjait kamerájával. Megközelítése, szín- és fényarányossága emberléptékű. Földön jár, hogy egy másodperc töredéke alatt kattintson, mely által egyéni ízű, megrendítő szépségű pillanatokat kap el. Néha hosszabb ideig elidőzünk egy-egy fotónál. Nehéz továbblapozni a több mint ötven színes fotó nyújtotta érzelmi sugárzástól.

A hétköznapi élet sajátos humora, csipetnyi iróniája, időnként kedves esetlensége átcsap látványos „csendéletekbe“, színdifferenciált panorámafelvételekre. A művésznő bizonyára többször is megfordult Isztambul külső – kevésbé népszerű – kerületeiben is, s érezhetően remekül találta meg helyét, minden feltűnés nélkül.

c l o p s e v y n ö K Apró rezdülések, megkapó arcok, ráncok, mozdulatok, macskák és sirályok, a Boszporusz végtelenbe nyúló látványa és a szív alakú, erősen pink színekben tobzódó léggömbök – mind-mind jól időzített telitalálatok. Az utcasarkok kihaltan, avagy a teázók fürtben lógó fiataljai… s idősek mozdulatlanul, elmerülve, messzire nézve. Emóciók. Most megkérdezheti a kedves olvasó, hogy szép, szép, de miért kell erről a Berlini Híradóban írni… E fotóalbum egyértelműen nemzetközi összefogással készülhetett el. A német fotográfusnő Isztambulról, a török író OYA BAYDAR bevezetőjében a város részéről közelíti meg laudációjában a kötetet. Hirtelen meglepetésként fedezzük fel a szerkesztésben is jelentősen közreműködött, valamint igen nívós esszét író személyt, aki nem más, mint GULYÁS RÉKA. Gulyás Réka kiállításokkal, filmrendezéssel, filmtörténeti kutatásokkal már régen beírta nevét az aktív, Berlinben élő kreatív művészek táborába. Egy idézet írásából: „Ezt a várost nem csak látni kell, hanem hallani, érezni, ízlelni és ’simogatni’.“ Ezt a könyvet is. Kőniger Miklós

2011. nyár

18. oldal

S pree-parti k ulturális m ozaik A 61. Berlinale mérlege Tavaszra elkészült a 2011-es berlini Nemzetközi Filmfesztivál mérlege. Összesen 20 ezer akkreditált személy és 300 ezer mozibarát élvezte a februári Spree-parti seregszemlét. Tarr Béla ezüst macija révén a magyarországi szakma is rangos elismerést kapott a német fővárosban. A 20 ezer akkreditált szakemberből 3900-an voltak a sajtó képviselői a legfontosabb A-kategóriás németországi mustrán. Összesen 116 országból vettek részt érdeklődők a Spree partján. Sűrű napok vannak Dieter Koslick mögött. A berlini Nemzetközi Filmfesztivál intendánsa a február 20-án befejeződött seregszemle után kicsit levegőhöz juthat, de hamarosan hozzákezd a jövő évi program szervezéséhez. Sok utazgatással járó, hatalmas feladat, csapatmunka egy sikeres szemle előkészítése. A 62. Berlinale 2012. február 9. és 19. között kerül megrendezésre.

Az idei moziünnepre 300 ezren váltottak jegyet. A ticketek ára 8 és 12 euró között mozgott. A fesztivált olyan hírességek tisztelték meg, mint a frissen életmű Arany Medve díjjal kitüntetett 80 éves német világsztár, Armin Mueller-Stahl és a Coen fivérek. „A félszemű” című westernjüket már Magyarországon is vetítik. De eljött Berlinbe ezen film több szereplője, így Jeff Bridges, Matt Damon, Josh Brolin, Hailee Steinfeld is. Itt landolt Madonna, s a metropolis vendége volt az énekesnő negyedszázaddal ezelőtti férje, Sean Penn is. Koslick alias Mr. Berlinale alig győzte üdvözölni az élő legendákat! A legnagyobb német városban lefényképezhették a tél végén a paparazzik

Tarr Bélát is, aki Ezüst Medvével térhet vissza Budapestre. A torinói ló című koprodukciós mű elnyerte a kritikusok rangos elismerését is, így Tarr az elmúlt évek legsikeresebb magyarországi filmese az NSZK-ban. Kár, hogy az örömbe üröm is vegyült, és elhúzódik a díjnyertes alkotás Dunaparti premiere. Az Isabella Rossellini olasz színésznő vezette nemzetközi zsűri a 16 versenyfilm közül egy perzsa alkotásnak ítélte az Arany Medve fődíjat. Asghar Farhadi a „Nader és Simin, válás“ című alkotása győzött!

Az antiszemitizmus kézikönyve A közelmúltban mutatták be a német fővárosban a nagyközönségnek a berlini Műszaki Egyetem Antiszemitizmus Kutatóközpontjának gondozásában megjelent új kötetet. A zsidóellenességgel foglalkozó könyvsorozat harmadik része közel ezer oldalas. Összesen 88 szerző másfél száz tanulmányát adták közre a német fővárosban e télen. „Az antiszemitizmus kézikönyve – a múlt és a jelenkor zsidóellenessége” című vaskos kézikönyv a témával kapcsolatos fogalmak, elméletek és ideológiák áttekintésére vállalkozik. A holokauszt tagadásától a kútmérgezés legendájáig, az árja törvényektől a kényszerkeresztelőig seregnyi olyan kifejezést vesz nagyító alá a szakkönyv, melynek precíz értelmezése nélkül nehezen közelíthető meg a zsidógyűlölet összetett témaköre. A „Handbuch des Antisemitismus. Judenfeindschaft in Geschichte und Gegenwart” című kötet németországi ára 119,95 euró.

Elhunyt Dénes Iván Az év elején kísérték utolsó útjára Dénes Iván (1928-2011) zsurnalisztaírót a német fővárosban. Amint lapunkat

özvegye tájékoztatta, a kalandos sorsú erdélyi magyar szerző rövid szenvedés után január 16-án hunyt el. Jó humorú, ultrakonzervatív ember volt Dénes Iván. A temesvári születésű, holokausztot túlélő, sok nyelven beszélő ifjú a második világháború pokla után csatlakozott a román kommunistákhoz. Rövid idő után csalódva távozott a pártból. Letartóztatás lett a jutalma. A kolozsvári és bukaresti filozófiai tanulmányokat követően kiadói lektorként, dramaturgként kereste kenyerét, ám 1958-ban hazaárulás vádjával 20 év szabadságvesztésre ítélték. Dénes Iván végül hat esztendőt töltött rács mögött, első kisregénye, „A galambok“ éppen 45 éve jelenhetett meg. Németről románra fordította Thomas Mann, Hermann Hesse és sokak könyveit, s közben újabb saját kötetekkel rukkolt elő. 1970ben Izraelbe vándorolt ki Dénes, majd egy nyugat-berlini ösztöndíj révén a befalazott szigetvárosban talált új hazára. Az Axel Springer Kiadótól a Szabad Európa Rádióig számos kollektívában becsülték tudását, munkabírását. A 80-as évektől szabadúszóként mind az újságíráshoz, mind az irodalomhoz hű maradt. Szorgalmából a harmadik évezredre is átörökített: heves vitastílusából, fergeteges humorából mit sem veszített. Németországtól Izraelen keresztül Romániáig gyászolják olvasói, barátai, valamint gyermekei és harmadik hitvese. Január 20-án a berlin-weissensee-i zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra.

Pest és Berlin fekete-fehér arca Az NSZK-ban jól csengő név a fényképezés szerelmeseinek körében Reismann Jánosé (1905-1976). Két európai fővároshoz, Budapesthez és Berlinhez különösen erős szálakkal kötődött a magyar fotográfus. Éppen 35 esztendeje hunyt el Reismann János, aki a második világháború előtt hosszabb időt töltött a német metropolisban. Berlinen kívül otthonosan mozgott Párizsban,



19. oldal sőt Moszkvában is. A 30-as évek meggyőződéses kommunistájából a 40-es évek elejére a francia ellenállás aktív tagjává lett profi fotóst 1949ben a Rajk-perben halálra ítélték, s csak hat esztendővel később rehabilitálták. Túlélve a Rákosi-korszakot Reismann újra kézbe vette kameráját, és fekete-fehérben megörökítette Pest és Buda különleges 60as évekbeli hangulatát. A börtönviselt fotós hazai újságokban publikálta Budapestről készült, a kor atmoszféráját sugárzó képeit, és németországi, olaszországi útjairól is filmtekercsek tucatjaival tért haza. Az európai hírű fotóművész alkotásaiból a leggazdagabb gyűjteménnyel a kecskeméti Magyar Fotómúzeum büszkélkedhet. Az 1976ban, 71 évesen eltávozott alkotó stílusa, látásmódja ma is izgalmas, érdekfeszítő! Napjainkban már a gyűjtők is felfedezték maguknak Reismann régi munkáit – aukciókon több tízezer forintról indulnak a licitek.

Magyar gitáros a Bundestagban Ez év elején a holokauszt emléknap alkalmából Snétberger Ferenc magyar gitárvirtuóz játszott a berlini szövetségi parlament alsóházában. A megható ünnepségen részt vett Angela Merkel kancellár is. Az auschwitz-i koncentrációs lágert 66 esztendeje szabadította fel a Vörös Hadsereg. A január végi holokauszt emléknap németországi rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseménye volt a berlini Bundestagban tartott ünnepség. A náci emberirtás sok millió áldozatáról, köztük több százezer sinti és roma meggyilkoltról a német szövetségi parlament elnöke, Norbert Lammert tartott beszédet. Majd felcsendült a Liszt-díjas magyar gitárművész és komponista Snétberger Ferenc elégikus, szívbemarkoló muzsikája. A bő két évtizede a Spree-nél élő, rangos dzsesszzenész személyében először játszott a cigány minoritáshoz tartozó művész a Bundestag falai között. A nemzetiszocializmus emléknapján a parlamentben jelen volt a holokauszt több túlélője, számos ifjúsági cso-

2011. nyár port, a berlini kormány és képviselőtestület sok tagja, valamint Angela Merkel kancellár is.

Ferber a Pompéry-szalonban A német fővárosban szép tradíciója van az irodalmi-kulturális szalonoknak. Rendelkezik ilyennel a berlini magyarság is Pompéry Judit jóvoltából. A hosszú évtizedekkel ezelőtt Nyugat-Berlinben új hazára talált Pompéry Judit, noha közgazdász végzettségű, az irodalomtól a porcelánfestészeten keresztül a kiállítás szervezésig seregnyi dologhoz nyúlt hozzá már értő kézzel. Az örökifjú magyar asszony elegáns otthonában komoly hagyománya van a berlini szalonnak. 2011 első vendége február 19-én este Ferber Katalin volt. A sok kötetes egyetemi docens, noha egy tokiói felsőoktatási intézmény munkatársa, jelenleg a Spree mellett kutat. „A Japánban töltött évek tapasztalatairól és tanulságairól több nagysikerű könyve jelent meg. A vele való együttlét nyomán az általánosságok és a kuriozitások szintjénél lényegesen gazdagabb, árnyaltabb képet kaphatunk a mai japán társadalomról, életmódról, életfilozófiáról“ – állt Pompéry asszony meghívójában. Akik találkoztak Juditnál Ferber Katalinnal, nem csalódtak!

Fischer Ivánt Berlinbe várják A legendás Konzerthausorchester Berlin dirigense lesz a jövőben Fischer Iván. Ám a budapesti Fesztiválzenekarhoz sem lesz hűtlen a nemzetközi hírű magyar művész. De mit is érdemes tudni a német fővárosban a két világháború között alapított muzsikus csapatról? Otthonuk Berlin talán legszebb, történelmi terén, a Gendarmenmarkton található. A hitleri idők elmúltával az NDK egyik vezető kulturális központjává lépett elő a Konzerthaus, ahol az 50-es évektől csendültek fel ismét a klasszikusok művei. Noha a berlini fal fél évszázaddal ezelőtti felhúzása után sem lett sokkal több barátja az ulbrichti, majd honeckeri kommunista rezsimnek, a szimfonikus zenekarnak egyre nagyobb nemzetközi sikere lett. Ebben komoly szerepe volt az akkori legendás karmesternek, Kurt San-

derlingnek, aki a 60-as és 70-es években hódította meg a zenebarátok szívét. De a következő, histórikus évtizedekben is rengetegen maradtak hűségesek az együtteshez. A Konzerthausorchester Berlin-hez a 2012/13-as évadban csatlakozik Fischer Iván, s már a közeljövőben is az Echo Klassik koncertsorozat keretében féltucat alkalommal vezényli a remek Spree-parti zenekart. A 60. születésnapját ezekben a hetekben ünneplő magyar dirigenst tárt karokkal várja az NSZK legnagyobb városa. Művészeinknek jó hírük van Nyugat-Európában.

Bezárt a Hitler-kiállítás Tavaly ősz óta özönlött a tömeg a berlini Történelmi Múzeum új szárnyába. A „Hitler és a németek – Népközösség és bűn” című tárlatot három héttel meghosszabbították. A már a megnyitása előtt fejcsóválással fogadott kiállítás az első világháború utáni weimari korszaktól, a vezérmítosz és a náci párt szárnyra kapásától követte figyelemmel a császárság romjain ébredező fasizmust. Tarka plakátok, fekete-fehér fotók, filmek, horogkeresztes csecsebecsék. Adolf Hitler (1889-1945) müncheni sörpuccsától a berlini Reichstag lángra lobbanásáig szűk egy évtized telt el csupán. Egyenruhás masírozással, agitációval, véres verekedésekkel zsúfolt előjáték a hatalom 1933-as átvételéhez. Annyira profin dokumentálva, hogy a „nemzetiszocialista show“ ellenzői attól tartottak, hogy a tudatlan (?) néző a befolyása alá kerülhet. Ha netán megtörtént a baj, a bő ezer négyzetméteres tárlaton akadt elég koncentrációs táborban készült fénykép, eredeti fogolyruha, holokauszt mementó, vitrinbe menekített Führer szobor, filmhíradórészlet s gúnyrajz, mely lelohasztotta a lelkesedést. 66 évvel a második világháború befejeződése után – a jobbra tolódó öreg kontinens szívében – elgondolkodtató volt a február végén bezárt tárlat. A „Hitler und die Deutschen – Volksgemeinschaft und Verbrechen“ című kiállítás kőhajításnyira a berlini Humboldt Egyetemtől mintegy 200 ezer bel- és külföldit vonzott. Mogyorósi Géza

2011. nyár

20. oldal

Robotka József

Szilánkok a magyar könnyűzene világából 2010. december 28., Papp László Aréna: „Hattyúdal“ Gondolom, a Híradó olvasóinak nem kell bemutatnom Szörényi Leventét és mivoltát, érdemeit. A zeneszerző, művész tavaly tartotta búcsúkoncertjét. Telt ház előtt fehér ruhában lépett fel a koncerten, ahol átfogó képet adott pályafutásából, dalaiból. A koncerten egy hat tagú rockzenekar és a Danubia szimfonikus zenekar kísérte Leventét. Az életműkoncert három részből állt. Az elsőben Szörényi szólóalbumaiból énekelt (Utazás, Hazatérés és Végtelen úton). Ebben az első részben vendégként fellépett Sebő Ferenc, Halmos Béla és Gryllus Dániel.

A második részben Levente színpadi műveiből kaptunk ízelítőt (István, a király, Isten kardja, Árpád népe és Veled uram). A harmadik, záró rész pedig az ILLÉS blokk volt, amelyben megemlékezett Pásztori Zoltánról és Illés Lajosról is, akik, mint tudjuk, sajnos nincsenek már közöttünk. Ami talán hiányzott és kimaradt, az a Fonográf korszak. De persze így is háromórásra sikeredett a búcsúkoncert, amelynek nagy sikere volt. Még hallgattuk volna Leventét, de sajnos, több nem fért bele. A művész egy interjúban arról beszélt legutóbb, hogy jó lenne, ha a zenekart és őt túlélné néhány dal. Szerintem ez az ő esetében majdnem minden dalban már most megvalósult. Levente, nagyon szépen köszönjük dalaidat és ezt a csodás, nagysikerű búcsúkoncertet!

Újabb nagy veszteség érte a magyar könnyűzenét: Meghalt Payer András Életének 70. évében súlyos betegség után 2011. március 30-án meghalt Payer András énekes, zeneszerző, a magyar könnyűzenei élet egyik meghatározó személyisége. Dalait többek között Németh Lehel, Záray Márta, Vámosi János, Kovács Erzsi, Koós János, Sárosi Katalin, Toldi Márta, Aradszky László, Zalatnay Sarolta (Cini), kezdetben Koncz Zsuzsa, Korda György, Szécsi Pál, Katona Klári, Hofi Géza, valamint az együttesek közül a hatvanas, hetvenes években az Illés, Omega, Bergendy és a Magyar Rádió Big Bandje énekelte és játszotta. Dalokat írt a fiatalabb generáció együtteseinek is, így a Republicnak és a Cotton Club Singers-nek. Legismertebb dalai többek között: Ó, egy Alfa Rómeó, Annyi arc ismerős, Gedeon bácsi, Almát eszem, Nincsen olyan ember, 2011. április 9., Aréna: Koncz Zsuzsa koncert A koncertsorozat már 2010 őszén indult. A művésznő bejárta Magyarország nagyobb városait, sőt még a szomszédos országokban, így Szlovákiában, a Vajdaságban és Erdélyben is volt. Mindenhol telt ház várta őt. Mégis, a 2011-es koncertsorozat fénypontja ismét Budapesten, az Arénában volt, ahol szintén telt ház előtt lépett fel Koncz Zsuzsa. A koncert vendégei Bródy János, Tolcsvay László és Cipő voltak. A háromórás koncerten elhangzott dalok válogatása sok munkát vett igénybe, de nagyon jól sikerült. Így hallgathatta és énekelhette a művésznővel együtt a közönség a „régebbi“ és az újabb dalokat. A koncert technikája, úgy a színpad megvi-

Nem születtem grófnak … és még sokáig folytathatnám a sort. Az utóbbi időkben Zsámbékon élt. Itt egy vállalkozásba kezdett, és halála előtt még fellépett. Dalai, slágerei a mai napig sikert aratnak. 1999-ben eMeRTon életműdíjjal, 2004-ben pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Dalai bennünk tovább élnek, még ha ő már nekünk, itt a földön, sajnos, többet nem fog írni. Emlékét örökre megőrizzük! lágítása, felszerelése, mint a hangtechnika az elhangzott vélemények szerint nem hagyott semmiféle kívánnivalót maga után, a hallottak alapján világméretű volt. A koncert alatt felköszöntötték Bródy Jánost 65. születésnapja alkalmából, valamint Koncz Zsuzsa átvehette az „Arany-

lemezt“, amelyet az új CD-je ért el (Koncz Zsuzsa 37) rövid idő alatt, ehhez tiszta szívből gratulálunk mi is Zsuzsának!

21. oldal „A csavargásnak vége…“ 2011. február 12., Aréna: HBB búcsúkoncert Harminchárom évi zenélés után Hobó (polgári nevén Földes László) bejelentette a Hobo Blues Band megszűnését. Vagyis, hogy az együttes, ahogy ő mondta, nem szűnt meg, csak elfogyott, de azért ő megmarad számunkra mint énekes továbbra is. A koncertre az első tizenöt év dalaiból válogattak ki számokat, amikor a „banda“ még igencsak „vad férfiak gyülekezete volt“. Az együttes a kilencvenes évekbeli felállásban búcsúzott: Hobó (ének), Tátrai Tibor (gitár), Póka Egon (basszusgitár), Solti János (dob), közreműködött Deák Bill Gyula (ének) és Hobo jelenlegi zenész munkatársa, Madarász Gábor (gitár). A nagy érdeklődésre való tekintettel februárban még beiktattak egy újabb koncertet is.

2011. nyár Eurovíziós Dalfesztivál, Düsseldorf, 2011. május 14. Mint mindig, az idén is nagy érdeklődés előzte meg a műsort. Számunkra már csak azért is, mert négy év után (2007-ben Rúzsa Magdi) újra magyar résztvevőnek szoríthattunk, Wolf Kati képviselte hazánkat ezen a neves versenyen. A Dalfesztivált 56. alkalommal rendezték meg. A műsort Anke Engelke, Judith Rakers és Stefan Raab vezette. Huszonöt ország vett részt a döntőben. Wolf Kati a „What About My Dreams“, vagyis magyarul a „Szerelem, miért múlsz“ című dallal lépett fel. Elmondhatom, hogy a dalnak nagy sikere volt. A közönség felállva, magyar zászlókat lengetve és a refrént már Katival együtt énekelve ünnepelt. Sajnos, ez a szavazásban nem mutatkozott meg (de ez sem újság), mivel Kati „csak“ a 22. helyet szerezte meg. Ami viszont a versenyen kívül történt nagy örömünkre, hogy dalával elnyerte a dortmundi rádió hallgatóinak díját, és az egyik német újság a legszebb lábú fellépő énekesnőnek tartotta.

Ezúton mi is csak gratulálni szeretnénk Katinak és biztatni, hogy jó voltál, vagy és reméljük, hogy maradsz is. Köszönjük neked ezt a szép estét! A szerkesztőség utóirata: Azért az igazság és a teljesebb információ kedvéért tegyük hozzá, hogy a fesztiválnak idén azeri győztesei voltak: az Ell & Nikki énekesduó a Running Scared (azaz Bepánikolva) c. dalával megszerezte hazájának azt a jogot, hogy jövőre Bakuban – Azerbajdzsán fővárosában – rendezzék meg a világ egyik legrangosabb dalfesztiválját.

Boldog születésnapot! Bródy János 65 éves

A koncertről DVD is készült, ez megrendelhető az AzVuK-nál (lásd a lenti keretes reklámot), persze az együttes CD-i is kaphatók.

Ha egy „kicsit“ megkésve is, de mivel úgy tartja a mondás, hogy jó kívánságok mindig jól jönnek, így most ezúton, utólag kívánunk innen Berlinből a „Mesternek“ születésnapja alkalmából minden szépet és jót, soksok sikert, örömet és boldogságot, és nekünk még sok-sok dalt! Tini, Isten éltessen sokáig! Köszöntsük a „Mestert“ az ő dalszövegével ez alkalomból:

Ha én rózsa volnék – magyar és német változatban lásd a 27. oldalon!

Magyar újdonságok, érdekességek CD-n, DVD-n! Itt ragadom meg az alkalmat, hogy nagy örömmel közöljem a Berlini Híradó olvasóival, hogy 2011. november 26-án a CHB és az AzVuK közös rendezésében 5 év után újra Berlinben köszönthetjük Bródy Jánost. Neues, Interessantes aus Ungarn auf CD und DVD! A részletekről hamarosan tájékoztatunk, többek között az ismert In Berlin nur bei AzVuK, auch online! AzVuK – Robotka József Hanns-Eisler-Str. 44, 10409 Berlin honlapokon. Mindenkit nagy szeTel.: (030) 42804372 E-Mail: [email protected] retettel várunk! Berlinben csak nálam, illetve online az AzVuK-nál!

2011. nyár

L

22. oldal

értékelődtem E

Német honban a születésnap szent dolog, azt mindenki nagy rákészüléssel és hacacáréval ünnepli. Különösen a kerek évfordulókon dívik a még hangosabb csinnadratta, amit a magam részéről immár 36. éve egyre növekvő idegenkedéssel figyelek. Úgy vélem, amúgy igazán integráltnak vagyok mondható, a nyelven túl elsajátítottam mindenféle errefelé honos szokást, de a helyi folklór születésnapi tradíciójába még ennyi idő után sem tudok belenyugodni. Olyan kultúrkörben születtem, ahol nem illett egy nőtől megkérdezni, hogy hány éves, a kor és annak múlása fölött elegánsan elsiklottunk. Következésképp a születésnapokat családi belügynek tekintettük, nyilvánosan azokat csak a 18-ikig, majd 80 fölött ültük meg. Emlékszem, anyámnak osztrák barátai – honnan tudták meg, ma sem világos – táviratban gratuláltak kerek születésnapjára. Fel volt háborodva. „Hát most mit szólsz ehhez?! És még le is írják! Mármint, hogy 70!“ Maga a szám látványa felborzolta a lelkivilágát. Valahogy én is így vagyok vele. Már eleve az apropó, a szokás érthetetlen. Születésünkről ugyanis egyáltalán nem tehetünk, ez nem saját teljesítmény. Szerintem csak az utóbbiért jár elismerés=gratuláció. Ha már, akkor inkább az anyának, a szülőknek kellene gratulálni, ami meg is történik, bár többnyire csak egyszer, t.i. az elején. A születésnap, azaz évforduló egyértelműen a feltartóztathatatlanul múló időt jelzi, és már több évtizede semmi örömkeltőt nem találok abban, hogy öregszem. Viszont hál‘ Istennek egyelőre nem vagyok annyira idős, hogy a még életbenlét már örömteli teljesítménynek számítana. A családtagjaimtól elfogadom, hogy megemlékeznek rólam, de kívülállóknál nem szeretem, ha az idő múlására emlékeztetnek. Nem értem, hogy ezt mások miért látják másként. Megfoghatatlan számomra,

hogyan tudnak egyesek nő létükre különösen a kerek mérföldköveknek örülni, mi több, azt nagy dobra verve ünnepelni! Mint pl. egyik barátnőm, aki büszkén mondta: „Dieses Jahr habe ich genullt!“ … Oh, wie schrecklich! – gondoltam, én ezt letagadnám, és inkább elbújnék. Személyes problémám a 30-iknál kezdődött. Először éreztem úgy, hogy szörnyű: végetért az ifjúság! Nevetségesnek tűnhet, de a harminc okozta sokkon lelkileg mindmáig nem sikerült túltennem magam. Azóta kétszer annyi idő telt el, és mindvégig igyekeztem titokban tartani a dátumot – sem cégen, sem baráti körön belül soha nem ünnepeltem, az ideirányuló kísérleteket csírájában elfojtottam. De a facebooknak hála ma már minden nyilvános, így idén összes eddigi mértéket túlszárnyaló gratulációözön árasztott el – a banktól a kozmetikusig, 42 éve nem látott osztálytárstól a véletlen albán utcai ismeretségig. Ez egyenesen feldühített. Meglehet, hiú vagyok, mégis, hogyhogy csak engem zavar? Ha mást viszont nem, és értetlenségemben egyedül vagyok, akkor nyilván bennem van a hiba. Különben is mindenki jószándékú, a gratulánsok kedveskedni akarnak nekem. Miért nem tudok ennek örülni? Rájöttem: azért nem, mert idén végérvényesen leértékelődtem. Mint illetékes forrásból megtudtam, Mózes 3. könyvében az áll, hogy a hatvan éves nőt csak 10 sekelért lehetett (ha lehetett) eladni, a hatvan alattit pedig 40-ért venni. Namármost a megalázó árfekvésen túl figyeljünk a nüanszra: az időstől már a biblikus korban is igyekeztek megszabadulni, míg a fiatalabbra volt/van kereslet. A vízválasztó ezek szerint a hatvan. Akkor minek is kellene most örülnöm? Fenti eszmefuttatásomat felolvastam véreimnek. Épp ott tartottam, hogy már 10 sekelért se kell, amikor

felkiáltottak: „De hisz nem eladó! Sem tízért, sem negyvenért. Megtartjuk!“ Ha más nem, ez azért bíztató. Pompéry Judit

Mivel szerzőnk kerek születésnapok és általában a német szülinap-ünneplési szokások körüli értetlenkedés irodalmi kifejezésre juttatása az erre tartogatott helynél kevesebbet vett igénybe, valamivel ki kell töltenünk az üresen maradt sorokat. Álljon tehát itt néhány – a fenti hangnemet követő – enyhén szólva komolytalan kérdés és a hozzá tartozó válasz: Kérdezz-felelek avagy néhány szójáték – Hogy szolmizálnak a részegek??? – MI-TI-SZO?! – Mi a közös a matekban és az evésben? – A SZÁM! – Miért buta a fa? – Mert esze ágában sincs! – Mi van az idegbeteg ló lábán? – Pszichopata! – Hogyan lehet vízzel fényt csinálni? – Csak meg kell pucolni az ablakot... – Mit csinál a kaméleon a sütőben? – Beleolvad a környezetébe. – Mit mondott a kamikáze-oktatópilóta? – Figyeljen, mert csak egyszer mutatom meg... – Melyek a világ legbizonytalanabb állatai? – A mitévő legyek.

23. oldal Seiten 1 und 3-5 Ungarn und Deutschland – ein „natürliches Bündnis“ Auf einer Veranstaltung der KonradAdenauer-Stiftung am 17. März 2011 in Berlin sprach Ungarns Staatspräsident Pál Schmitt von einer tiefen Freundschaft und Verbundenheit zwischen seinem Land und Deutschland. Ungarn und Deutschland verbinde ein „natürliches Bündnis“, sagte Schmitt in fließendem Deutsch. Auf unsere Anfrage hat uns Pál Schmitt den ungarischen Wortlaut dieses Vortrages zur Veröffentlichung zur Verfügung gestellt.Vielen Dank dafür. Die deutsche Fassung kann zurzeit noch im Internet abgerufen werden: h t t p : / / w w w. k a s . d e / u p l o a d / d o k u m e n t e / 2 0 11 / 0 3 / 110317_schmitt.pdf Seiten 6-7 Seit 1. Mai 2011 freier Zugang zum deutschen Arbeitmarkt Péter Mervai, Präsident der DeutschUngarischen Gesellschaft Köln, gibt Informationen für ungarische Staatsangehörige, die nach dem Fall der siebenjährigen Sperre des deutschen Arbeitsmarktes für Bürger aus den Beitrittsländern von 2004 in Deutschland arbeiten möchten. Seite 7 Neues für Fluggäste mit Reieziel in der Provinz Márta Rónai, Direktorin für Kommunikation bei MALÉV, wirbt mit neuen Angeboten für Fluggäste, deren Reiseziel in den Komitatshauptstädten Debrecen, Miskolc, Pécs und Szeged liegt: Zwischen Terminal 2 des Budapester Flughafens und den 4 Städten verkehren mehrmals täglich Minibusse für MALÉV-Passagiere, in denen u.a. Erfrischungsgetränke und WLAN angeboten werden. Seiten 8-9 Jubiläen und Jahrestage Géza Mogyorósi erinnert in 5 kurzen Beiträgen an – den vor 120 Jahren in Angriff genommenen Bau der Kaiser-Wilhelm-Gedächtniskirche, – den vor 110 Jahren veröffentlichten ungarischen Romanklassiker

2011. nyár

Themen dieser Ausgabe Zu unseren ungarischen Artikeln „Sterne von Eger“ von Géza Gárdonyi, der als Film auch in Deutschland zu sehen war, – das erste Fordmodell, das genau vor 80 Jahren in Köln vom Band lief, – das 1000. Volkswagenmodell, das vor 65 Jahren im britischen Sektor des in Ruinen liegenden Deutschland gefertigt wurde, – die Berliner Mauer, deren Errichtung sich in Kürze zum 50. Male jährt.

die – inhaltliche bzw. finanzielle – Tätigkeit im zurückliegenden Jahr gezogen. Im Ergebnis der anschließenden Diskussion fasste die Jahreshauptversammlung zwei Beschlüsse: Zum einen wurde der Bitte von Leitungmitglied Ágnes Braune entsprochen, sie wegen starker Belastung von der Tätigkeit im Vorstand zu entbinden. Auf Vorschlag des Vorsitzenden László Hetey wurde sie durch das Mitglied der Revisionkommission Mária Zurbuchen ersetzt, deren bisherige Aufgabe nun von Ágnes Braune weitergeführt wird. Mit dem zweiten Beschluss wurde der Jahresmitgliedsbeitrag der Verei-

Seiten 10-13 Vereinschronik 2010/11 Rückblick auf einige Veranstaltungen der Ungarischen Vereinigung seit November 2010.  Am 13. November 2010 fand der letzte Vortragsabend des alten Jahres mit unserem Vereinsmitglied Professor Bálint Balla über sein im Jahre 2009 erDas Berichterstatter-Team zur schienenes Buch „Mein Leben Jahreshauptversammlung der Vereinigung und die Soziologie“ statt.  Im Dezember – wie könnte es nigung ab 1. Janur 2012 um 2 Euro anders sein – gab es wieder eine stim- angehoben, um somit die angemungsvolle Weihnachtsfeier, dies- spannte finanzielle Situation ein wemal in der Lava-Bar in Weißensee. Bei nig zu entspannen. den von den Mitgliedern kreierten  Ein Wochenende in Görlitz – so phantasievollen Gaumenfreuden, den betitelte Anikó Vinzelberg ihren Beiwirklich preiswerten Getränken und trag über den letzten Vereinsausflug einem kleinen Kulturprogramm mit im Mai 2011. Das wunderschöne Ágnes Braune und ihren „Kinder- Wochenende vom 20.-22. Mai führstars“ erlebten wir einen schönen vor- te uns in die östlichste Stadt Deutschweihnachtlichen Abend, der 2011 lands mit ihrer beispielhaft restaurierhoffentlich eine ebenso nette Fort- ten Altstadt. Eigentlich muss man das setzung im Café des Collegium selbst erleben – darüber zu lesen ist Hungaricum Berlin (CHB) finden wird. nicht genug. Für ihre aktive Mitwirkung bei der Vor- In Regina Hübler hatten wir eine kombereitung und Durchführung der petente Stadtführerin, mit der wir drei Jubiläumsverantaltung der Ungari- Stunden lang den Atem der Geschen Vereinigung, insbesondere für schichte der Stadt spüren konnten. ihre zweiteilige bebilderte Chronik Ein gemeinsamer Samstagabend im der letzten 20 Jahre erhielt Ilona Restaurant St. Jonathan brachte alle Ausflügler noch einmal an einem rieKetel eine Anerkennung.  Auf der Jahreshauptversamm- sigen Tisch zusammen, bevor am lung der Vereinigung am 16. April Sonntag jeder seinen eigenen klei2011 wurde wie immer Bilanz über nen Erkundungen nachging.



2011. nyár

24. oldal

Themen dieser Ausgabe Zu unseren ungarischen Artikeln

Erzsébet Erath, László und Margit Gömöri, Judit Hercegfalvi Seite 15 Infos zu anderen ungarischen Vereinen und Gemeinden

Baugerüste erinnern noch an das schwere Hochwasser, von dem Görlitz im Jahre 2010 heimgesucht wurde: Der Wiederaufbau kommt gut voran. Und im Restaurant auf unserem Foto, das direkt an der Fußgängerbrücke nach Zgorzelec, dem polnischen Teil der Neißestadt liegt, schmeckt das Essen schon wieder…

Von der Görlitzerin Petra Baldovski erfuhren wir wertvolle Unterstützung bei der Vorbereitung dieser schönen Tage. Ein herzliches Dankeschön dafür! Seite14 Neues von der Ungarischen Vereinigung Programmvorschau:  Samstag, 17. September 2011, 18 Uhr, Ungarische Botschaft: Gömörland-Panorama Ein Diavortrag von und mit László Benedek, Chef des Fotoclubs Gömör, in ungarischer Sprache (mit deutscher Zusammenfassung) über das Gömörland, Teil des früheren Oberungarn, heute Slowakei.  Sonntag, 23. Oktober 2011, CHB: Oktober-Gedenkfeier im Rahmen eines polnisch-ungarischen Abends aus Anlass der Weitergabe der EU-Ratspräsidentschaft von Ungarn nach Polen im Sommer dieses Jahres. Samstag, 19. November 2011, 19 Uhr, CHB: Ohne Imre Nagy hätte es in Ungarn 1956 keine Revolution gegeben Ein Vortragsabend in deutscher Sprache mit Prof. Dr. Kende Péter (Gründer und Kuratoriumsdirektor des 1956er Instituts, Budapest, Forschungsdirektor a.D. des CNRS

(Centre national de la recherche scientifique), Paris. Samstag, 17. Dezember, 18 Uhr, Café im CHB: Weihnachtsfeier der Vereinigung Gemäß dem im Vorjahr wiederbelebten alten Brauch möge jeder Gutes für Herz und Gaumen mitbringen. Absprachen sind bis Anfang Dezember mit Irén Rademacher zu treffen (030-9255205 oder: [email protected]). Getränke zu erschwinglichen Preisen sind vor Ort zu erwerben. … Und am jeweils ersten Freitag im Monat: Stammtisch der Ungarischen Vereinigung in der Kleinen Kneipe „Zum György“. Wir gratulieren! Zum Jubiläumsgeburtstag dürfen wir diesmal folgenden Mitgliedern beste Glückwünsche übermitteln: Dr. Júlianna Graetz, Eyke Szabó, Volker Zurbuchen Darüber hinaus ebenso herzliche Grüße an einen weiteren Jubilar, nämlich Géza Mogyorósi, treuer Autor unseres Blattes! Neue Mitglieder Es ist uns eine besondere Freude, folgende neue Mitglieder in den Reihen der Vereinigung begrüßen zu dürfen:

Bei Fragen zur Ungarischen Kolonie Berlin (Präsident János Usztics, www. ungarische-kolonie-berlin.de, [email protected]), zur Brunszvik-Gesellschaft (Orsolya Felsmann, [email protected], www.brunszvik.de) bzw. zu den Ungarischen Pfadfindern in Berlin (Krisztina und Zoltán Konthur, [email protected], www.cserkeszek.de) bitte per E-Mail Kontakt aufnehmen bzw. die Homepage besuchen. Gottesdienste der Ungarischen Protestantischen Gemeinde mit Olivér Fejér finden an jedem zweiten Samstag im Monat um 16 Uhr in der Kapelle der Grunewaldkirche statt (http://berlin.lutheran.hu). Heilige Messen der Ungarischen Katholischen Mission finden an jedem zweiten Sonntag im Monat um 16 Uhr in St. Paulus, Moabit statt. Keine Messen bzw. Gottesdienste in den Sommermonaten Juli-August! Seite16 Was gib es Neues in der EU? Ein bunter Strauß Meldungen von Géza Mogyorósi über – Joachim Sauer, Ehegatte von Bundeskanzlerin Angela Merkel – Willy Brandt, seinen Kniefall von Warschau im Jahre 1970 und den Flughafen Berlin Brandenburg Willy Brandt, wie der BBI nun heißt – die Angst der Österreicher anlässlich der Öffnung des Arbeitsmarktes für Bürger der EU-Beitrittsstaaten von 2004 vor einem Anwachsen der Kriminalität und dem Absinken ihres Lebensniveaus Seite17 Bücherecke: Istanbulum Miklós Kőniger stellt einen eleganten Bildband der international anerkannten Fotografin Andrea Künzig über die türkische Metropole vor. Der Bezug zu Ungarn liegt in der Person von



25. oldal Réka Gulyás, die an der Zusammenstellung des Albums beteiligt war, u.a. mit einem niveauvollen Essay, in dem sie schreibt: Diese Stadt muss man nicht nur sehen, sondern hören, fühlen, schmecken und ‘streicheln’. – Wie auch das besprochene Buch. Seiten18-19 Kulturelles Mosaik vom Ufer der Spree In den Beiträgen von Géza Mogyorósi erfährt der Leser Interessantes – über die diesjährige Berlinale, ihre Stars und Preisträger sowie über das Abschneiden Ungarns: ein „Silberner Bär“ für Béla Tarr, – über das „Handbuch des Antisemitismus“, dessen 3. Band, der fast 1000 Seiten umfasst, kürzlich in der deutschen Hauptstadt vorgestellt wurde, – Iván Dénes, Journalist und Autor, der vor Kurzem in Berlin verstorben ist und auf dem Jüdischen Fiedhof in Weißensee seine letzte Ruhestätte fand, – den vor 35 Jahren verstorbenen bekannten Fotografen János Reismann, der vor dem 2. Weltkrieg auch längere Zeit in Berlin und Paris verbracht hatte und u.a. für seine SchwarzWeiß-Aufnahmen von Pest und Buda aus den 60er Jahren bekannt ist, – den Auftritt des renommierten ungarischen Gitarrenvirtuosen Ferenc Snétberger im Reichstagsgebäude aus Anlass des diesjährigen Holocaust-Gedenktages im Januar, – den Februar-Besuch der Hochschuldozentin Katalin Ferber im „Salon“ von Judit Pompéry, bei dem die Zuhörer Interessantes über Land und Leute aus Anlass ihrer in Japan verbrachten Jahre erfuhren, – Iván Fischer, der kürzlich seinen 60. Geburtstag beging, als neuen Dirigenten des berühmten Konzerthausorchesters, – die viel Staub aufwirbelnde Ausstellung „Hitler und die Deutschen – Volksgemeinschaft und Verbrechen“, die nach einer Verlängerung um drei Wochen im Februar geschlossen wurde. Seiten 20-21 Pop-News aus Ungarn József Robotka informiert u.a. über Konzertauftritte einiger Größen der ungarischen Popmusik. Am 28. De-

2011. nyár

Themen dieser Ausgabe Zu unseren ungarischen Artikeln zember 2010 gab Levente Szörényi (bekannt von den Bands Illés und Fonográf) sein Abschiedskonzert. Ein Gleiches tat die Hobó Blues Band am 12. Februar 2011. Die Band hört auf, der Namensgeber Hobó (László Földes) ist in Zukunft solo unterwegs. Nach einer langen Konzerttournee trat Zsuzsa Koncz am 9. April vor ausverkauftem Haus in der „Aréna“ auf, wo sie die Goldene Schallplatte für ihr Album „Koncz Zsuzsa 37“ entgegennehmen konnte. Im März erlitt die ungarische „Leichte Muse“ einen weiteren schweren Verlust: András Payer, Komponist und Sänger vieler bekannter Songs verstarb im Alter von 70 Jahren. Beim Eurovision Song Contest machte 2011 auch Ungarn nach einer mehrjährigen Pause wieder mit. Kati Wolf qualifizierte sich im Semifinale souverän für den Wettbewerb der letzten 25 und belegte dort mit ihrem Song „What About My Dreams“ dann leider nur den 22. Rang. Allerdings gewann ihr Lied den Hörerpreis einer Dortmunder Radiostation. Zum Schluss noch eine gute Nachricht: János Bródy – kürzlich 65 geworden – kommt am 26. November nach Berlin ins CHB. Näheres ist in Kürze bei József Robotka zu erfahren. Als kleiner Vorgeschmack ist auf Seite 27 einer der bekanntesten Lyriktexte Bródys zu finden, dazu die deutsche Fassung von Attila Ducsay.

Seite 22 Abgewertet Eine mit Humor vorgetragene Beschwerde von Judit Pompéry über die „Unart“ der Deutschen, an Geburtstagen die Geburtstagskinder mit viel Aufwand zu feiern. Dahinter steckt wohl auch eine gehörige Portion der hier nicht zu wertenden Übung von Frauen, die sie schon im zarten Alter von 30 Jahren auf die Spitze treiben, nämlich ihr Alter zu verleugnen. – Da es für die Enstehung des Artikels einen konkreten Grund gab, nehmen wir uns die Freiheit, der Autorin, diskret zwar, aber eben doch zu gratulieren. Seite 26 Unser Rätsel in Bildern beschäftigt sich diesmal mit den traditionellen Kiezwanderungen der Vereinigung. Wir zeigen Bilder, die bei einzelnen Touren geschossen wurden, von denen es bisher bereits 11 gab. Bei einem der Fotos stimmt jedoch die Bildunterschift nicht, da uns unsere Spaziergänge noch nie in den dort erwähnten Stadtteil geführt haben. Also, welche Bildunterschrift ist nun das Kuckucksei? Seite 27 Rätselauflösung In Nr. 31 hatten wir gefragt, welche Stadt dort mit zwei Fotos und einem Wappen abgebildet ist und warum wohl? Die Stadt ist Görlitz und der Anlass war natürlich der Vereinausflug vom Mai 2011 (siehe Beitrag auf den Seiten 12-13 bzw. auf Seite 23 dieser Zusammenfassung).

Nach Redaktionsschluss… Beim großen Umzug des Karnevals der Kulturen am Pfingstsonntag hatte der von „PusztaPferdehirten“ (s. Bild) angeführte ungarische Wagen unter dem Motto „Der ungarische Schnurrbart“ mit feurigem Tanz der Berliner Fonó-Gruppe nach ungarischer Musik im Kreise der 95 Formationen aus 70 Nationen sehr großen Erfolg: Er gewann einen der drei mit jeweils 1000 Euro dotierten Hauptpreise für Gesamtformationen. Herzlichen Glückwunsch auch von Berlini Híradó!

2011. nyár

R e j t v é n y

26. oldal

A Híradó 32. számában újfent fényképekhez kapcsoljuk a rejtvénykérdést. Ezúttal az elmúlt évek nyolc kerületi sétájára emlékeztetünk. Csakhogy az egyik képaláírás hibás, mert az ott említett helyen eddigi 11 „Kiezwanderung“-unkon még nem is jártunk. – Nos, melyik a kakukktojás?

Prenzlauer Berg 2010

Köpenick 2003

Grünau 2009

Weissensee 2005 Westend 2008

Schöneberg 2004

Dahlem 2006

Lichtenberg 2006

27. oldal

2011. nyár

Ha én rózsa volnék

Wär ich eine Rose

Zene/Komposition: János Bródy – Szöveg: János Bródy, Text: Attila Ducsay Ha én rózsa volnék, nemcsak egyszer nyílnék, Minden évben négyszer virágba borulnék, Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak, Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.

Wär ich eine Rose Blüht ich nicht nur jährlich In vier Jahreszeiten Blühte ich so herrlich Blühte für das Mädchen Blühte für den Jungen Für die wahre Liebe Auch wenn sie misslungen

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék, Akárhonnan jönne, bárkit beengednék, Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött, Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

Wäre ich ein Tor Stünd ich immer offen Durch mich einzutreten Dürfte jeder hoffen Fragte nicht: Wer schickt dich? Fragte nicht mit Häme Und dann wär ich glücklich Wenn jedermann käme

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék, Hogy az egész világ láthatóvá váljék, Megértő szemekkel átnéznének rajtam, Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.

Wäre ich ein Fenster Wäre ich so riesig Und der Blick auf die Welt Wär nicht mehr so diesig Verstehende Augen Wär’n mir zugeneigt Und dann wär ich glücklich Hätt ich alles gezeigt

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék, Minden áldott este fényben megfürödnék, És ha engem egyszer lánckerék taposna, Alattam a föld is sírva beomolna.

Wär ich eine Straße Wär ich immer sauber Abends badete ich In dem Lichterzauber Nähmen Kettenräder Auf mir ihren Lauf Unter mir die Erde Ginge weinend auf

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék, Mindenféle szélnek haragosa volnék, Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének, S nem lennék játéka mindenféle szélnek.

Wär ich eine Fahne Würd ich mich nicht wenden Würde meine Feindschaft Allen Stürmen senden Und dann wär ich glücklich Wär die Luft gelinde Wäre ich kein Spielzeug Aller Herren Winde

Megfejtés A 31. számban közölt rejtvényünket két fénykép és egy címer alkotta. Ezek mind Görlitz városához tartoznak, idei egyesületi kirándulásunk úticéljához (a kirándulásról készült riportot lásd a 12. és 13. oldalon).

Fent: A város látképe, lent: a „Kövér torony“

– a berlini magyarok, barátaik és vendégeik lapja A Magyar Egyesület Berlin e.V. belső kiadványa A Berlini Híradó Szerkesztősége „A Magyar Kultúra értékeinek németországi terjesztése terén kifejtett magas színvonalú tevékenységéért“ a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztérium miniszteri elismerésében részesült. Általános és tördelőszerkesztő: Hans-Ulrich Moritz, tel./fax: (030) 5 62 06 51, email: [email protected] Olvasószerkesztő: Urban Mária, tel./fax: (030) 9 93 95 10, email: [email protected] Felelős szerkesztő: Dr. Hetey László, tel.: (030) 78 71 27 60, fax: 78 71 27 61, email: [email protected] Lapunk layoutját tervezte: Drimál Ferenc † Postacím: Magyar Egyesület Berlin e.V., c/o Priv.-Doz. Dr. Hetey László, Kaiser-Wilhelm-Platz 4, 10827 Berlin Egyesületi bankszámla: Deutsche Bank, BLZ 100 700 24, Konto-Nummer: 398 787 200 Terjeszti az egyesület tagsága a berlini és németországi magyarok és barátaik körében. A nem szerkesztőségi cikkek tartalmáért felelősséget nem vállalunk; az azokban hangoztatott vélemények nem minden esetben egyeznek meg a szerkesztőség, avagy a Magyar Egyesület Berlin e.V. véleményével. A szerkesztőség a felkérés nélkül beküldött cikkeket és képanyagot nem őrzi meg és nem küldi vissza.

2011. nyár

Kedves Olvasóink! A 2011-es tavaszi magyar EU-elnökség alatt számos politikus járt a német A szerkesztőség írja fővárosban: Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának több tagja, valamint Schmitt Pál köztársasági elnök is. Az államfő márciusi előadását teljes terjedelmében van engedélyünk közölni. Így elnézést kell kérnünk, hogy a szerkesztőségi oldal kivételesen a lap végére szorult. No meg azért, hogy mivel szerzőink helyettünk is dolgoztak, az oldal megtelt szerkesztői üzenetek nélkül is…

Köszönet Immár 43 éve élek Berlinben, de szívem mélyén még mindig magyar vagyok. Minden érdekel, ami hazámban történik, a politika, a gazdaság és nem utolsósorban a kultúra. Éppen ezért nagy örömmel tölt el, hogy az utóbbi időben a Magyar Nagykövetség ismételten meghívja a berlini magyar egyesületek tagjait rendezvényeire. Most csak egy párat említenék: – Czukor József nagykövet februári bemutatkozása, aktuális témák megvitatásával egybekötve. Ezt a Szilvási Gipsy Folk Band koncertje követte. – „Ahol otthon vagyok – táj, város, enterieur“ négy magyar festőnő kiállítása, a Jávorkai fivérek koncertjével egybekötve márciusban. – Nemzetközi Roma nap – A magyar tanácsi elnökségről és az EU gazdasági kihívásáról szóló est, a rendezvény vendége és fő előadója: Orbán Viktor – A tudományok éjszakája és röviddel ezelőtt a Magyar Nagykövetség új kiállításának megnyitója, amely négy Berlinben élő fiatal magyar művész képeit mutatja be. Örülök, hogy ezáltal több magyar kulturális és politikai rendezvény résztvevője lehetek. Ez betekintést nyújt hazám életébe, és reménykedem benne, hogy otthoni benyomásaim ellenére, ha lassan is, a gazdasági fejlődés és fellendülés felé haladunk. Köszönet a rendezőknek! Ketel Ilona

28. oldal

Új nagykövet – távozó követ 2010 december közepén átadta megbízólevelét Christian Wulff német szövetségi elnöknek dr. Czukor József,

a Magyar Köztársaság új berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A fogadó ország kiváló ismerőjének számító Czukor 1988 és 1993, majd 1997 és 2002 között a bonni, illetve a berlini magyar nagykövetség első beosztottjaként már teljesített diplomáciai szolgálatot Németországban – így az itteni magyarok előtt nem ismeretlen. 2005-től Ljubljanában vezette a magyar nagykövetséget, 2009-től kezdve pedig az EU-tagállamokért felelős szakállamtitkárként dolgozott a budapesti Külügyminisztériumban. Czukor József a berlini magyar követséget 2003 és 2010 között vezető Peisch Sándortól vette át a posztot. Egyesületünk tagságának a nagykövet az idei évi közgyűlésen mutatkozott be, amikor – a magyar EUelnökség kellős közepén – annak feladatairól, terveiről és első eredményeiről is szólt.

A másik – sajnálatos – hír az, hogy Bóta Zsolt követ úrnak, aki Czukor József év végi megérkezéséig a nagykövetség ideiglenes ügyvivője volt, még idén nyáron lejár berlini kiküldetése. A mindig szívélyesen segítőkész Bóta Zsolttal egyesületünk vezetőségének és tagságának az évek folyamán nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítania. Őt tagjaink és vendégeink népszerű januári magyarországi helyzetelemzései miatt – ezek közül az utolsót még idén tartotta, Narancsszínű fény (és árnyék?) címmel – sem fogják elfelejteni: ezekre az estekre évről évre többen jöttek el, s az utóbbi három alkalommal már szinkrontolmácsolás mellett tartotta a követ az előadásait, akkora volt az érdeklődés. Köszönjük a mindig gondosan előkészített, érdekes információkat!

A további tevékenységéhez Bóta Zsoltnak sok sikert, jó egészséget kívánunk, természetesen kedves családjának is.

A Magyar Nagykövetség Konzuli Osztályának tájékoztatása A berlini Magyar Nagykövetség Konzuli Osztálya megkezdte a biometrikus elemekkel ellátott útlevél iránti kérelmek átvételét. A kérelem beadásakor magyar születési anyakönyvi kivonat, illetőleg a családi állapotot igazoló magyar anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges (házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házasság felbontását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat/jogerős bontóperi ítélet, illetve az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata). Öt, vagy tíz éves érvényességű útlevél kérelmezhető. A 10 éves érvé-

nyességű útlevélért a kérelem benyújtásakor 91,- eurót, az 5 éves érvényességű útlevélért 67 eurót kell fizetni. A nagykövetségen van mód arra, hogy EC-kártyával fizessenek. Az útlevél kiállítása 6-8 hetet vesz igénybe. Ezt követően ideiglenes útlevél kiállítása csak hazatérés céljából lehetséges. Kérjük, hogy előzetesen telefonon érdeklődjenek a Konzuli Osztályon: 030 203 10 182. Az információkat rendelkezésre bocsátotta: Dropkó Erzsébet főkonzul.