MAGYARORSZÁG ÉS AZ ARAB ORSZÁGOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

MAGYARORSZÁG ÉS AZ ARAB ORSZÁGOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

Budapest, 2006

Készítette: Pomázi Diána

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................... 3 1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 5 1.1. TÉMAVÁLASZTÁSOM INDOKLÁSA ..................................................................................... 5 1.2. A KÖZEL-KELET ÉS ÉSZAK-AFRIKA, MINT A „HARMADIK VILÁG” ................................... 6 2. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS AZ ARAB ORSZÁGOK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉRŐL AZ 1970-ES ÉVEKIG ............................................................................. 8 2.1. AZ ARAB GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEK FŐ SZAKASZAI ......................................................... 8 2.2. AZ OPEC LÉTREJÖTTE ÉS SZEREPE ................................................................................... 9 3. AZ ARAB ORSZÁGOK GAZDASÁGI KAPCSOLATAIT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK AZ 1970-ES ÉS 1980-AS ÉVEKBEN............................................................ 11 3.1. AZ 1973-AS OLAJÁRROBBANÁS HÁTTERE ....................................................................... 11 3.2. AZ 1979-ES OLAJÁRROBBANÁS HÁTTERE ....................................................................... 12 3.3. AZ OLAJÁRROBBANÁS HATÁSA AZ ARAB ORSZÁGOK GAZDASÁGÁRA ............................. 13 3.3.1. Három csoport – három lehetőség.......................................................................... 13 3.3.2. Az aranyévtized hozadékai..................................................................................... 14 3.3.3. Az 1980-as évek: a gazdasági recesszió elmélyülése............................................. 16 4. MAGYARORSZÁG ÉS AZ ARAB ORSZÁGOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK AZ 1970-ES ÉS AZ 1980-AS ÉVEKBEN............................................. 20 4.1. AZ OLAJÁRROBBANÁS HATÁSA MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI KAPCSOLATAIRA ............ 20 4.2. GAZDASÁGI KAPCSOLATAINK AZ ARAB ORSZÁGOKKAL.................................................. 21 4.3. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI KAPCSOLATAI ALGÉRIÁVAL ............................................ 27 4.3.1. Algéria általános gazdasági helyzete...................................................................... 27 4.3.2. Magyarország és Algéria gazdasági kapcsolatai .................................................... 29 4.4. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI KAPCSOLATAI EGYIPTOMMAL ......................................... 31 4.4.1. Egyiptom általános gazdasági helyzete.................................................................. 31 4.4.2. Magyarország és Egyiptom gazdasági kapcsolatai ................................................ 33 4.5. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI KAPCSOLATAI KUVAITTAL .............................................. 36 4.5.1. Kuvait általános gazdasági helyzete....................................................................... 36 4.5.2. Magyarország és Kuvait gazdasági kapcsolatai ..................................................... 37 3

4.6. A MAGYAR-ARAB GAZDASÁGI KAPCSOLATOK PROBLÉMÁI, AMELYEK AZ 1980-AS ÉVEK KÖZEPÉTŐL A FORGALOM VISSZAESÉSÉT OKOZTÁK ............................................................... 40

5. MAGYARORSZÁG ÉS AZ ARAB ORSZÁGOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK AZ 1990-ES ÉVEKBEN ÉS NAPJAINKBAN .................................... 42 5.1. GAZDASÁGI KAPCSOLATAINK AZ ARAB ORSZÁGOKKAL.................................................. 42 5.1.1. Az arab országok gazdasági helyzetének alakulása ............................................... 42 5.1.2. Kereskedelmi forgalmunk alakulása az arab országokkal ..................................... 43 5.2. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI KAPCSOLATAI ALGÉRIÁVAL ............................................ 46 5.2.1. Algéria általános gazdasági helyzete...................................................................... 46 5.2.2. Magyarország és Algéria gazdasági kapcsolatai .................................................... 48 5.3. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI KAPCSOLATAI EGYIPTOMMAL ......................................... 51 5.3.1. Egyiptom általános gazdasági helyzete.................................................................. 51 5.3.2. Magyarország és Egyiptom gazdasági kapcsolatai ................................................ 53 5.4. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI KAPCSOLATAI KUVAITTAL .............................................. 57 5.4.1. Kuvait általános gazdasági helyzete....................................................................... 57 5.4.2. Magyarország és Kuvait gazdasági kapcsolatai ..................................................... 59 6. MAGYARORSZÁG ÉS AZ ARAB ORSZÁGOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK JELENE ÉS JÖVŐJE............................................................................................................ 63 6.1. MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSÁNAK HATÁSA A MAGYARARAB GAZDASÁGI KAPCSOLATOKRA ..................................................................................... 63

6.2. AZ ARAB TŐKE BEVONÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A MAGYAR GAZDASÁGBA ........................ 65 6.3. AZ ARAB-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI .................... 66 7. AZ AGROINVEST RT. TEVÉKENYSÉGE AZ ARAB ORSZÁGOKBAN ............... 69 7.1. AZ AGROINVEST RT. BEMUTATÁSA ........................................................................... 69 7.2. AZ AGROINVEST RT. TEVÉKENYSÉGE ............................................................................. 70 7.2.1. A cég kapcsolatai az arab országokkal................................................................... 70 7.2.2. A cég piaci kilátásai az arab országokban.............................................................. 71 8. ÖSSZEGZÉS ...................................................................................................................... 75 9. MELLÉKLETEK............................................................................................................... 78 10. IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................. 80

4

1. Bevezetés 1.1. Témaválasztásom indoklása

A közel–keleti és észak-afrikai régióban lejátszódó folyamatokat mindig is nagy érdeklődéssel figyeltem, hiszen az arab országok „világa” annyira különbözik az európaitól. Elég csak a társadalmi szerkezetre és ezzel kapcsolatban a nők helyzetére gondolni, vagy a politikai eseményekre, háborúkra (I, II. Öböl – háború), és természetesen a gazdaságuk helyzetére, amely sok változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Gazdaságuk alapvető jellemvonása az olajtól való függés, amely nagyon sebezhetővé teszi ezeket az államokat. Ugyanakkor éppen ez a nyersanyag értékelte fel a térség szerepét a világgazdaságban, mert itt találhatók a világ legnagyobb kőolajlelőhelyei. A fent említett témák mindegyike külön szakdolgozatot érdemelne, ezért gondoltam, hogy mindközül a számomra legérdekesebbet választom: azt vizsgálom meg, hogy milyen változásokon mentek keresztül hazánk gazdasági kapcsolatai az arab országokkal a ’70-es évektől egészen napjainkig, vagyis milyen tényezők és hogyan befolyásolták e kapcsolatokat az elmúlt évtizedekben. A legutóbbi változás 2004. május 1-jén következett be, amikor Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Hazánknak át kellett vennie az Unió által életbe léptetett különböző kereskedelmi jellegű megállapodásokat, például: az Euro – Mediterrán Társulási Megállapodásokat. Szakdolgozatom megírásában segítségemre volt az Agroinvest Rt., amelynek az arab országokkal való kereskedelmi kapcsolata évtizedekre nyúlik vissza. A céggel készített interjút egy esettanulmány formájában mutatom be a dolgozatom hetedik fejezetében. Azért találtam fontosnak felkeresni legalább egy olyan vállalatot, amelynek az általam vizsgált térségben vannak kereskedelmi kapcsolatai, mert így élethűen tudtam bemutatni általában a magyar cégek – leginkább persze az Agroinvest Rt. – kilátásait, helyzetét az arab piacokon. Dolgozatom megírásánál törekedtem arra, hogy a legfrissebb adatok is szerepeljenek, valamint, hogy a hasonló témájú fejezetek szerkezete is megegyezzen.

5

1.2. A Közel-Kelet és Észak-Afrika, mint a „harmadik világ” A Közel-Kelet és Észak-Afrika arab országai a „harmadik világ” egy sajátos régióját alkotják. Maga a „harmadik világ” fogalma a volt bipoláris világrenddel függ össze, egyes kutatók szerint a bipolaritás fő jellemzője éppen a „három világ” volt, vagyis: létezett a „fejlett kapitalista” nyugati, a „szocialista” keleti tömb, valamint az előbb említett csoportokba nem tartozó országok: a „harmadik világ” országai. E megjelölésen kívül használatos még a „gyengén fejlett”, „volt gyarmati országok”, „fejlődésben elmaradott” és a „fejlődő országok” elnevezés is erre a térségre vonatkozóan. Ez a kategorizálás azonban meglehetősen elmossa az ide tartozó országok közti jelentős különbségeket, mert inkább a függés és az elmaradottság azonosságára helyezi a hangsúlyt.1 A vizsgált régió egyes országainak például a jövedelemszintjei között hatalmas a különbség, de ugyanakkor kivétel nélkül igaz a térség minden egyes államára, hogy a világgazdasághoz egyoldalúan kötődnek, mivel termelési- és exportstruktúrájuk csupán néhány alacsony hozzáadott értékű nyersanyagra épül. Ez azt jelenti, hogy e nyersanyagok világpiaci kereslete és árszínvonala határozza meg rövidtávon a gazdaságuk növekedésének lehetőségeit.2 A különbségek ellenére az arab régió mégis kevésbé heterogén, mint más ország-csoportok, mert gazdaságukban a fent említetten kívül további közös vonás még a vallás, a tradicionális hatalmi, tulajdoni berendezkedés, intézményrendszer, valamint a belső szabályozás, amely csak lassú közeledést enged a nemzetközi kereskedelempolitika fő áramlataihoz.3 Az 1970-es években bekövetkezett események azonban éppen e térség egyes országainak változtatta meg alapvetően a helyzetét és hozott páratlan lehetőséget az elmaradottságból való kitöréshez, vagyis a gyors gazdasági modernizáció megvalósításához. A hirtelen pénzbőség megteremtette a szükséges feltételeket az igen jelentős fejlesztéspolitika beindításához, amelynek eredményeként egy hatalmas, fizetőképes felvevőpiac jött létre. És minek köszönhette mindezt a régió? Nem másnak, minthogy a világ legnagyobb kőolajlelőhelyei itt találhatók.

1

BGF Tudományos Évkönyv 2001 – Nyusztay László: Néhány gondolat az új világrendről és az elfelejtett „harmadik világról” 2 Világgazdasági régiók – Szigetvári Tamás: Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban 3 GKM - Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március

6

Mindezek eredményeként e térség országai a ’70-es években Magyarország fejlődő országokkal való külgazdasági kapcsolataiban az élre kerültek, bár a kínálkozó lehetőségeket nem mindig sikerült teljesen kihasználnunk.4 Hazánk és e régió közötti gazdasági kapcsolatokat a ’70-es évektől mutatom be, mert az arab országokban ekkor játszódtak le a legfontosabb változások, amelyek alapvetően befolyásolták kapcsolatainkat egészen napjainkig.

4

Dr. Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel- és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, I. kötet, 1989.

7

2. Rövid történeti áttekintés az arab országok gazdasági fejlődéséről az 1970-es évekig 2.1. Az arab gazdaság fejlődésének fő szakaszai Az arab gazdaság fejlődésére a ciklikusság volt a jellemző, vagyis a fellendülés és a hanyatlás váltották egymást. Egyes kutatók szerint a gazdaságuk éppen ellentétesen fejlődött, mint az európai országoké: amikor az „Arab Birodalom” a fénykorát élte, akkor messze le volt maradva mögötte a korabeli Európa, amikor pedig az európai fejlődés gyorsult fel, akkor az arab gazdaságban stagnálás kezdődött. Az arab gazdaság fejlődése három nagy részre osztható: 1. Az első a fellendülés időszaka, amely a VII-X. századig tartott. Ekkor vált mindinkább fontossá a távolsági kereskedelem és ezzel együtt Mekka - mint kereskedőváros szerepe is. Ez az új tevékenység azonban ellentétes volt a hagyományos törzsiséggel szemben, így ezek a törzsek csakhamar felbomlottak, helyet adva az iszlám államiság kialakulásának.5 (Az iszlám kezdetét Mohamed próféta Mekkából Medinába való menekülésétől számítjuk, azaz 622-től.) Az iszlám egységesítő erejének köszönhetően létrejött Arab Birodalom - amely a Hispán - félszigettől egészen Perzsiáig húzódott számított a legdinamikusabban virágzó civilizációnak katonai, politikai, kulturális és tudományos szempontból is több évszázadon keresztül.6 2. Körülbelül a X. századtól kezdetét vette az arab gazdaság stagnálása, ugyanis kiéleződtek a belső ellentmondások, valamint a birodalomba kerülő egyre több új elem révén is fokozódtak az ellentétek. A XIII. századi mongol-tatár betörések pedig végső csapást mértek rá, így az egykor oly erős birodalom a részeire hullott. A XVI. század elejétől azonban az oszmán-törökök meghódították az egykori birodalom legnagyobb részét, újra egységesítve ezzel a Közel-Keleti térséget. 3. A XIX. századtól számíthatjuk a harmadik szakaszt, amikor újra megindult a fellendülés, amelynek legfőbb oka a külföldi tőke beáramlása volt a térségbe:7 a hanyatló Oszmán Birodalom helyén megjelentek az európai hódítók: a franciák Észak5

Rostoványi Zsolt: Az Arab Kelet a világgazdaságban 1987. Világgazdasági régiók – Szigetvári Tamás: Közel-Kelet és Észak-Afrika a világgazdaságban 7 Rostoványi Zsolt: Az Arab Kelet a világgazdaságban 1987. 6

8

Afrikában (Marokkóban, Tunéziában és Algériában), az angolok pedig Egyiptomban és a Perzsa-öbölben. Az I. világháborút követően végleg felbomlott az Oszmán Birodalom, és az utolsó közel-keleti tartományai (Irak, Jordánia, Szíria, Libanon) is a két európai nagyhatalomé lettek. A II. világháború után megindult a gyarmati rendszer felbomlása, így a régió országai lassan elnyerték függetlenségüket. Ezen új nemzetállamok elsődleges célja volt egy működőképes nemzetgazdaság létrehozása, ezért iparosítási programokba kezdtek. De a tőke és a technológia hiánya miatt nem igazán számíthattak sikerekre, ezért támogatást próbáltak keresni más országoktól.8 A fent vázolt fejlődési irány nagyjából igaz a Közel-Kelet és Észak-Afrika egészére, habár tény, hogy a történelmi fejlődés egyes korszakaiban néhány ország ettől eltérő mozgást is mutatott.9 A következő fejezetekben fogok részletesen beszámolni arról, hogy az 1970-es évek óta milyen irányt vett az arab országok gazdasága, valamint hogy ezek a változások hogyan befolyásolták a régió hazánkkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatait.

2.2. Az OPEC létrejötte és szerepe Az OPEC szervezetét és azt, hogy milyen történelmi körülmények között jött létre azért fontos bemutatni, mert az OPEC nagy szerepet játszott a következő fejezetben részletezett 1973-as, majd ’79-es olajárrobbanásban, ugyanis döntéseinek meghatározó szerepe volt (és van) a nemzetközi olajárak kialakításában. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének létrejöttét az 1950-es évek eseményei váltották ki, ugyanis ebben az évtizedben a nagy olajipari multinacionális vállalatok (az ún. hét nővér) ellenőrizték a világ kőolaj-kereskedelmét, vagyis e térség óriási olajkincse is az ő kezükben volt. Ezek a nagy olajmonopóliumok az I. világháború után megegyeztek, hogy olyan áron fogják eladni az olajat, amennyibe a texasi olaj kitermelése kerül az USÁ-ban, vagyis nem a kereslet és a kínálat összefüggésében határozták meg az árakat. A II. világháború után már 8 9

Világgazdasági régiók – Szigetvári Tamás: Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban Rostoványi Zsolt: Az Arab Kelet a világgazdaságban 1987.

9

megszűnt ez a mesterségesen kialakított ár, viszont külön kezdték el jegyezni előbb csak a Perzsa-öbölben található olaj árát, majd az ’50-es évektől már a venezuelai olajra is külön jegyzett árat vezettek be. Gondot jelentett viszont, hogy ezt a jegyzett árat a termelő országok beleegyezése nélkül határozták meg, és ez az ár sem állt a kereslettel összhangban, ezért nagy bevételtől estek el az olajtermelő országok. Ráadásul 1959-ben előbb 18%-kal, 1960-ban pedig újabb 10%-kal csökkentették az olaj árát túltermelésre hivatkozva, ami felháborította és cselekvésre késztette a termelő országokat:10 az 1960. szeptember 10-14-ig tartó bagdadi konferencián Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela megalapította a Kőolajexportáló Országok Szervezetét (OPEC). Ehhez az öt alapító taghoz később a következő nyolc ország is csatlakozott: Katar (1961-ben), Indonézia (1962-ben), Líbia (1962-ben), Egyesült Arab Emírségek (1967-ben), Algéria (1969-ben), Nigéria (1971-ben), Ecuador (1973-1992) és végül Gabon (1975-1994). A szervezet központját először Genfben állították fel, majd 1965. szeptember 1-jén Bécsbe helyezték át. Az OPEC fő célkitűzése a tagországok kőolaj-politikájának egységesítése és koordinálása volt abból a célból, hogy egyrészt a nyersolaj ára igazságos és elfogadható legyen a tagállamoknak, másrészt pedig, hogy stabil kínálatot teremtsenek az olajat importáló országok számára.11

10 11

Ónody György: A közel-keleti olaj a világpolitikában 1978. http://www.opec.org/aboutus/history/history.htm, letöltés dátuma: 2005. november 9.

10

3. Az arab országok gazdasági kapcsolatait befolyásoló tényezők az 1970-es és 1980-as években 3.1. Az 1973-as olajárrobbanás háttere Az 1960-’70-es évek között az OPEC és a „hét nővér” (a hét legnagyobb olajipari vállalat) között egyensúlyi helyzet alakult ki: az OPEC meg tudta akadályozni a jegyzett ár csökkenését, bár az árak emelését nem tudta kicsikarni. Az 1970-es évek elejére azonban világossá vált, hogy az eddigi túlkínálat helyett hiány lesz az olajból. Ezt a helyzetet kihasználva az OPEC országok 1970 decemberében összeültek Caracasban, és a kérések helyett ezúttal már követeléseket fogalmaztak meg. A legfontosabb követeléseik a következők voltak: a jegyzett ár a piaci kereslet alapján kerüljön megállapításra, valamint a fejlődő országok részesedésének 55%-ra való felemelése a külföldi társaságok által kitermelt olaj hasznából.

Ezen

kívül

javasolták,

hogy

1971-ben

Teheránban

tartsák

meg

az

olajmonopóliumok képviselőivel együtt a tárgyalást a fent említett pontokról. Kezdetben azonban a legnagyobb monopóliumok vezetői nem voltak hajlandóak eleget tenni a fenti követeléseknek, de végül mégis megszületett egy öt évre szóló megállapodás, amelynek értelmében megnövelték az olaj jegyzett árát. Így az OPEC országok több százmillió dolláros többletbevételhez jutottak. Az olajexportáló országok továbbra is szerették volna a bevételeiket növelni, ezért egyes országok az 1970-es évek elején az olajkitermelésüket részben, vagy teljesen államosították: Líbia és Irak teljesen, Algéria csak a kitermelés 51%-át, míg Jemen és Szaúd-Arábia csak részesedést követelt a konszerneknek a területükön lévő berendezéseiből. Majd az 1973-ban kitört IV. arab-izraeli háború betetőzte az eddigi folyamatokat, és megtörtént az első olajárrobbanás. Az Izraelnek nyújtott nyugati támogatás miatt az arab országok egy év alatt a kőolaj árát négyszeresére emelték, így az év végére elérte a 11,65 USD/hordó árat (összehasonlításként 1971 elején csak 1,6 USD volt egy hordó olaj ára). Az Egyesült Államok és Hollandia ellen pedig teljes embargót vezettek be, vagyis nem szállítottak nekik olajat. Ezen kívül kijelentették, hogy havonta 5%-kal csökkentik a termelésüket, amíg ki nem vonják az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről.

11

Tehát az 1973-as olajárrobbanás mögött egyrészt gazdasági (a bevételek növelése), másrészt politikai (arab-izraeli háború) okok álltak. Megállapítható, hogy a ’73-’74-es olajembargó az arab országok részéről mégsem volt túl eredményes, hiszen az Egyesült Államokat és Izraelt nem tudta a politikájának megváltoztatására bírni, másrészt ez az akció a monopóliumok áremelésének kedvezett, mivel a szállításról és az elosztásról ők gondoskodtak, vagyis könnyedén át tudták csoportosítani a szállítmányokat.12

3.2. Az 1979-es olajárrobbanás háttere

Az első olajárrobbanás után kezdetben még nem, csak 1975-től indult kis mértékű (5%-os) csökkenésnek a fogyasztás, ugyanis az áremelkedést 1974-1978 között ellensúlyozta a dollár romlása, így Nyugat-Európa számára olcsóbb lett az olaj. 1978-’79-ben az iráni politikai változás hullámai azonban új válságot idéztek elő: 1979-ben kitört az iráni iszlám forradalom. Az olajmunkások sztrájkjával kezdődött, amelynek következtében az ország napi kőolajtermelése a negyedére esett vissza. De ezt a termeléskiesést az olajexportáló országok kezdetben az olaj árának az emelésével még át tudták hidalni. Az 1980-ban kitört iraki-iráni háború azonban pontot tett az ügy végére, ugyanis ekkor már Irak termelésének egy része is kiesett, amit már lehetetlen lett volna pótolni. Mindezeknek köszönhetően a világ olajpiacán túlkereslet alakult ki, és a hangulat hisztérikussá vált. Az OPEC számára viszont éppen e körülmények kínálták a legjobb alkalmat arra, hogy a kőolaj árát újra jelenős mértékben megemeljék: egészen pontosan az 1978-as ár háromszorosára, 35-37 USD-ra hordónként. (Ezt a lépést a szervezet azért tehette meg, mert ekkor még monopolpozícióban volt.)

12

Ónody György: A közel-keleti olaj a világpolitikában

12

Ez a drasztikus olajáremelés a kőolajat importáló országok mindegyikében meggondolt fogyasztást, és takarékosságot váltott ki, éppen ezért 1979-1982 között a fogyasztás kb. 5%kal csökkent évente. Az OPEC egysége és monopolpozíciója azonban jelentősen megrendült, és azóta sem tudott helyreállni, ugyanis a második olajárrobbanás után 18 év kellett ahhoz, hogy a világ kőolaj fogyasztása újra elérje a ’79-es évi csúcsot.13

3.3. Az olajárrobbanás hatása az arab országok gazdaságára 3.3.1. Három csoport – három lehetőség

Az 1970-es évek elejéig az arab országok csoportja a „harmadik világ” egy átlagos régióját képezte, vagyis a térség legtöbb országára a gazdasági elmaradottság volt a jellemző. Éppen az ebben az évtizedben bekövetkező világgazdasági folyamatok változtatták meg alapvetően a helyzetüket és teremtették meg az elmaradottság felszámolásának anyagi alapjait, elindítva ezzel őket a gazdasági modernizáció felé.14 Ugyanis a két olajárrobbanás - míg a világ legtöbb országában a gazdaság stagnálásával és növekvő importterhekkel járt együtt - az arab országok számára egy aranyévtized kezdetét jelentette. Az úgynevezett aranyévtized páratlan lehetőségeiből azonban nem részesülhetett egyenlő arányban a régió minden egyes országa. Aszerint, hogy mennyire tudták kihasználni a kínálkozó lehetőségeket, három csoportba lehet őket sorolni: 1. Kis népességgel rendelkező olajtermelő országok: Kuvait, Katar, Bahrain, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia (népessége csak az adott összefüggésben, a napi kilenc ezer hordós olajtermeléséhez és a világ olajtartalékának 26 százalékával való rendelkezéshez képest kicsi), valamint Líbia tartoznak ide. Számukra következtek be a legnagyobb pozitív változások, hiszen ezen országok kis népességgel de annál nagyobb olajkinccsel rendelkeznek. Éppen a kis népesség miatt nem volt szükségük önálló iparra, ezért az olaj exportjából befolyt hatalmas összegeket a következőkre http://formanbalazs.hu/index.php?gcPage=public/cikkek/mutatCikk&fnId=41, letöltés dátuma: 2005. október 28. 14 Dr. Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei a Közel-és KözépKelet és Észak-Afrika iszlám országaival, I. kötet, 1989. 13

13

fordították:

infrastruktúra

kiépítése,

egészségügy,

oktatás

modernizálása,

ingatlanvásárlás, külföldi részvényekbe való befektetés, modern hadsereg létrehozása, valamint vendégmunkások alkalmazása. 2. Nagy népességgel rendelkező olaj- és földgáztermelő országok: Irak, Algéria, Szíria számára viszont már létszükséglet volt az iparfejlesztés a nagy népességük miatt, ezért importhelyettesítő iparosításba kezdtek. 3. Jelentős olajkincs nélküli országok: például Jemen, Egyiptom, Libanon, Tunézia, Marokkó, amelyek lakói vendégmunkásként más arab országokban keresték megélhetésüket,

valamint

a

gazdagabb

arab

„testvérek”

növekvő

segélyei

kompenzálták őket.15 De most nézzük meg részletesebben, hogy mi is történt ezen országok gazdaságával a ’70-es és a ’80-as években.

3.3.2. Az aranyévtized hozadékai

Az 1973-ban bekövetkezett első olajárrobbanás során hatalmas jövedelmekre tettek szert az arab országok, aminek következtében nemcsak hogy felgyorsult a gazdasági növekedésük a régióban, de a világ majdnem összes ország-csoportját (még az újonnan iparosodó délkeletázsiai NIC országokat is) megelőzték. Tíz év leforgása alatt az arab országok együttes GDP-je folyó árakon számítva szinte megtízszereződött (de ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor is elég tekintetre méltó – csaknem háromszoros – a növekedés), valamint az egy főre jutó GDP is a két és félszeresére nőtt. A gazdasági növekedésben az egyes országok között meglehetősen nagy eltérések jelentkeztek:16míg a nagy kőolajexportáló országok GDP-je évente átlagosan 8-10%-kal növekedett (Szaúd-Arábiában 10,7%, Szíriában 10%, Irakban 9,1% és Algériában 8,5% volt a növekedés), addig a legkevésbé fejlett országokban csak 24%-kal. De persze a két véglet között is találhatóak országok,17amelyek még részesültek az olajkonjunktúra tovaterjedő hatásaiból, például: Tunéziában 7,7%-os, Egyiptomban 6,2%-os illetve Marokkóban 5,9%-os gazdasági növekedés volt megfigyelhető. Mindezeknek 15

Világgazdasági régiók – Szigetvári Tamás: Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban Dr. Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei a Közel-és KözépKelet és Észak-Afrika iszlám országaival, I. kötet, 1989. 17 Rostoványi Zsolt: Az Arab Kelet a világgazdaságban 1987. 16

14

köszönhetően a ’70-es évtizedben komoly erőviszony-átrendeződések zajlottak le ebben a régióban a kőolajexportáló országok javára: míg Szaúd-Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek valamint Katar és Líbia részesedése a térség együttes GDP-jéből 1970-ben még csak 31% volt, addig tíz év múlva a súlyuk 56%-ot tett ki. A növekedési ütem nem volt egyenletes ebben az időszakban sem, mert az első olajárrobbanást követően beindult jelentős fellendülés az évtized második felére lelassult, majd a ’79-es második nagy olajáremelés következtében újra felgyorsult. Az 1970-es évek eseményeinek azonban további pozitív hozadékai is voltak, nevezetesen az arab világ országai mind jobban beintegrálódtak a világgazdaság rendszerébe, ennek köszönhetően nőtt a világgazdasági pozíciójuk és szerepük. Ezen kívül a világ kereskedelmi forgalmában is egy évtized alatt szinte megháromszorozódott a súlyuk elérve a 10%-ot, amivel egyrészt egyre nagyobb lett a szerepük a világ kőolajellátásában, másrészt pedig egyre többet tudtak importálni. Azonban mind a fentebb említett pozícióerősödés, mind pedig a külkereskedelmi térnyerés jobbára csak néhány nagy kőolajexportáló országra vonatkozott. Az „olajjövedelem-robbanás” hatására továbbá a kőolajexportáló országok egy új pénzügyi hatalommá, központtá váltak. A világ monetáris erőviszonyai a hirtelen beáramló jövedelmek miatt átcsoportosultak: míg az arab világ nemzetközi tartalékai 1970-ben a világ tartalékainak csupán 5%-át adták, addig a ’70-es évek végére már mintegy egyötödét. Megindult továbbá az úgynevezett olajtőkék nagymértékű kiáramlása, a tőkekihelyezés mind a fejlett országokba (például ingatlanba, vagy külföldi részvényekbe való befektetés által), mind pedig a kevésbé kedvező helyzetű arab országokba (különböző segélyek révén). Azonban ezt is csak a nagyobb jövedelemmel rendelkező olajexportáló országok tehették meg. Ezen országok nemcsak más, hanem a saját országukban is hatalmas pénzösszegeket fektettek be. Ennek érdekében (igaz elég sokszor túldimenzionált) fejlesztéspolitikai koncepciókat dolgoztak ki, vagyis hatalmas „beruházási őrület” indult el, amelynek következtében a beruházási ráta 1979-re elérte a GDP 30%-át is. (Ez kétszeres növekedést jelentett az 1974. évi és az előtte való három évtized átlagához képest.) A „pálmát” mindenképpen SzaúdArábia vitte el e tekintetben, ugyanis 140 milliárd USD-t kívánt fordítani a gazdasága fejlesztésére. Elsődleges célja az olajexporttól való függés lehetőség szerinti leépítése, vagyis egy diverzifikált gazdaság kiépítése volt, ennek érdekében a szénhidrogénszektorra és néhány nehézipari báziságazat fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. Ezután jött Irak (46 milliárd USDral) és Algéria (28 milliárd USD-ral), amelyek célja szintén a gazdaság széleskörű 15

diverzifikálása, valamint a nehézipar kiépítése volt. A sort Egyiptom, Líbia, Kuvait és Szíria zárta 15-25 milliárd USD-ral. Mindezeken kívül a fejlesztéspolitikáknak köszönhetően az 1970-es évek közepétől egyre inkább a liberalizáció és a decentralizáció, valamint a külföldi tőke ösztönzése került előtérbe ezen országok körében.18 Nyomon kísérve a fent leírt folyamatokat világossá válik, hogy a fellendülés nem belső, strukturális okoknak, hanem elsősorban külső tényezőnek - az olaj világpiaci árának – köszönhető. Éppen e nagyfokú külső függőség miatt ez a fellendülés meglehetősen konjunktúra-érzékeny, vagyis szinte rögtön reagál a világgazdaságban végbemenő folyamatokra. Emiatt történhetett meg, hogy a ’80-as évek elejére – az olajárak csökkenésével párhuzamosan – az olajkonjunktúra véget ért, és a térség egészében lassacskán eluralkodott a gazdasági recesszió.19

3.3.3. Az 1980-as évek: a gazdasági recesszió elmélyülése

Az 1980-as évek elejére a kőolaj világpiaci ára drasztikus csökkenésnek indult, ugyanis a világpiacon ekkorra már túlkínálat alakult ki. Ennek az volt az oka, hogy a két olajárrobbanás után a fejlett országokban egyrészt beindult a takarékosság, másrészt újabb kőolajlelőhelyeket kutattak fel. Mindez az arab országok világgazdasághoz való egyoldalú kötődése miatt azonnal éreztette hatását a térségben: 1982-től a gazdasági recesszió váltotta fel a ’70-es évtized fellendülését:20a régió gazdasági összteljesítménye drasztikusan visszaesett illetve a sajátos modernizációs törekvések is abbamaradtak a forráshiány miatt. Így nem tudták megvalósítani sem a diverzifikált gazdaság, sem pedig a jól működő piacgazdaságokra jellemző intézményrendszerek kiépítését, vagyis maradt a torz gazdasági szerkezet, a külső függés és a szakemberhiány. Ugyanakkor nemcsak a fent említett egyoldalú külső függés volt az oka a recesszió kialakulásának, hanem a hosszú ideje meglévő belső szerkezeti válság is, amely vonatkozik szinte az arab társadalmak valamennyi szférájára, túlmutatva a gazdaságon. 18

Dr. Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel- és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, I. kötet, 1989. 19 Rostoványi Zsolt: Az Arab Kelet a világgazdaságban 1987. 20 Dr. Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel- és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, I. kötet, 1989.

16

A válság 1985-’86- ra elérte a mélypontját21 amihez hozzájárult az is, hogy 1986-ban egyrészt a világgazdaság fejlődése lelassult, másrészt Európa fejlesztéseinek köszönhetően már nem volt szükség annyi olajra és földgázra, így az olaj ára tovább esett, egészen pontosan 10USD/hordóra.22 A recesszió leglátványosabb jele a bruttó hazai termék csökkenése volt: 1979-ben a GDP nominálértékben 300 milliárd USD volt, majd 1982-ben már 436 milliárd, de 1986-ban 376 milliárd USD-ra esett vissza. Növekedésnek csak 1987-től indult meg újra. Ha országokra lebontva akarjuk megvizsgálni, hogy hogyan alakult a gazdasági növekedés, akkor megállapítható, hogy 1980-’86 között a nem kőolajexportáló országoknak nagyobb volt a növekedési ütemük (Omán 5,7%, Jordánia 5,1% és Egyiptom 4,4%) szemben a kőolajexportáló országokkal ( Kuvait 0,9%, Szaúd-Arábia -3,4%, Egyesült Arab Emirátusok 3,8%).23 A válság kibontakozásában szerepük volt a belső, strukturális problémáknak is, ha ezek nem lettek volna, akkor a következmények sem lettek volna annyira súlyosak. Belső problémán leginkább a gazdaságok korszerűtlenségét kell érteni, például nem sikerült kiépíteniük a szénhidrogén-szektoron kívül más exportágazatokat. Hiába gyorsult fel az iparfejlődés az 1970-es években, a feldolgozóipar hozzájárulása a GDP-hez a régió átlagát tekintve nagyon alacsony volt (10% körüli). Emellett maga a szénhidrogénszektor is szerkezeti nehézségekkel küzdött. Mindezeken kívül további gondot okozott a népesség magas növekedési rátája (amely elsősorban az észak-afrikai arab országokat sújtja), ami erősítette a belső válsághelyzet kialakulását. A recesszió természetesen az arab országok pénzügyi helyzetére is hatással volt, a korábban kiapaszthatatlannak hitt jövedelemforrás egyszeriben mégis eltűnt. A régió pénzügyi pozíciója a ’80-as évek közepétől kezdve drasztikusan leromlott, és a térség nagyon sok országában a folyó fizetési mérleg deficitessé vált. Csak nagyon kevés ország mérlege maradt, igaz csökkenő mértékben, de aktív. Ezen országok elsősorban a nagy kőolajexportáló országok

21

Rostoványi Zsolt: Kiútkeresés a nyolcvanas évek gazdasági recessziójából (Közgazdasági Szemle XXXVII.évf., 1990.11.sz.) 22 Világgazdasági régiók – Szigetvári Tamás: Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban 23 Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel- és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, I. kötet, 1989.

17

sorából kerültek ki, mivel ők még ekkor is viszonylag kedvezőbb helyzetben voltak24a tőkekintlévőségből származó jövedelmeik miatt, amelyek ha kis mértékben is, de kompenzálták őket a kiesett kőolajbevételekkel szemben. A ’80-as évek közepétől megkezdték a kihelyezett pénzeszközeik visszavonását, igaz ez a folyamat csak 1-2 évig tartott, amíg a pénzügyi helyzetükben javulás nem állt be. Ezzel szemben a kőolajat nem (vagy csak kis mértékben) exportáló országok nagyon nehéz helyzetbe kerültek, mert a bevételeik (éppen az exportproblémáik miatt) eleve behatároltak voltak, így a pénzügyi problémáik már korábban is jelentkeztek. Azonban ezeket némiképp mindig is enyhítették a gazdagabb kőolajexportáló országoktól érkezett segélyek, de a fő gondot az jelentette, hogy e segélyek nagysága is jelentősen lecsökkent ebben az időben. Ennek következtében eladósodásuk jelentősen felgyorsult: az adós arab országok listáján Irak állt az első helyen 1989-ben: kb. 75-80 milliárd USD volt az adósságállománya. Utána jött Egyiptom, Algéria, Marokkó, Szudán és Tunézia. Ugyanakkor a tőkehiány nem csak az olajbevételek csökkenésének volt „köszönhető”, hanem a helyi pénz-és tőkepiac kiépítetlenségének is, valamint annak, hogy a bankok és pénzintézetek tevékenységét sem koordinálták még ekkor. Mindezek miatt az Öböl menti országokban nagyon sok bank ment csődbe.25 Ebben a helyzetben szinte elkerülhetetlen volt a térség országai számára a különböző gazdasági reformok kidolgozása. A reformtörekvések a ’80-as évek második felében teljesedtek ki, céljuk a gazdaság strukturális átalakítása, és a gazdaságirányítási-gazdálkodási rendszerek módosítása volt, nevezetesen: a decentralizáció, (re)privatizáció, az állam szerepének a csökkentése, a magánszektor mozgósítása, külföldi tőke ösztönzése, és a piaci mechanizmusok erősítése. További megoldást keresve egyre több arab ország fordult hiteligényével a Nemzetközi Valutaalaphoz: Marokkó már 1983-ban, Tunézia 1986-ban, Egyiptom 1987-ben és 1989-ben, Jordánia és Algéria pedig 1989-ben. A tárgyalások során kidolgozott csomagtervek célja volt a költségvetési deficit csökkentése, a stabil árfolyamrendszer kiépítése, az adórendszer teljes reformja, valamint a kamatrendszer és a kereskedelempolitika liberalizálása. Mindez azzal járt 24

Rostoványi Zsolt: Kiútkeresés a nyolcvanas évek recessziójából az arab országokban (Közgazdasági szemle, XXXVII.évf., 1990.11.sz.) 25 Dr. Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel- és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, I. kötet, 1989.

18

együtt, hogy megnőtt a Valutaalap beleszólása ezen országok gazdaságpolitikájának a kialakításába, amit az arab országok nem fogadtak szívesen, mert az IMF elvárásai sokszor nem vették figyelembe az arab világ sajátosságát, vagyis azt, hogy bizonyos gazdaságpolitikai intézkedéseknek teljesen más eredményei vannak ebben a térségben, mint a fejlett államokban.26 1990-ben Kuvait iraki lerohanása után újra felcsillant a remény a régió országai számára, hogy az olajbevételek ismét jelentősen nőni fognak: ugyanis 40USD/hordó felett volt a kőolaj ára, de ez csak egy átmeneti időszak volt, mivel a ’90-es években átlagosan 20USD/hordó alatt maradt a világpiaci ár, korlátozva ezzel a régió országainak fejlődési lehetőségeit.27

26

Rostoványi Zsolt – Kiútkeresés a ’80-as évek recessziójából az arab országokban (Közgazdasági Szemle, XXXVII. évf., 1990.11.sz.) 27 Világgazdasági régiók – Szigetvári Tamás: Közel-Kelet és Észak-Afrika a világgazdaságban

19

4. Magyarország és az arab országok közötti gazdasági kapcsolatok az 1970-es és az 1980-as években 4.1. Az olajárrobbanás hatása Magyarország gazdasági kapcsolataira

Az 1973-as olajárrobbanás teljesen váratlanul érte a magyar gazdaságot, ugyanis a ’68-as gazdasági reform kiegyensúlyozott világpiaci helyzettel számolt, így hazánk nem tudott időben alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a gazdaságirányítás eleinte abban a hitben ringatta magát, hogy a nyugati olajárrobbanás nem hatol be a KGST területére. Nálunk évekig vitáztak arról, hogy egyáltalán érintenek-e minket a világpiaci árrobbanás következményei, vagy sem. A negyedik ötéves terv (1971-’75) pedig az előirányzottak feltétlen teljesítését és a külső hatások kizárását célozta meg. Tehát a kormányzat a restrikció helyett az expanzió (vagyis az újabb beruházások és a termelés kiterjesztése) mellett döntött. Azonban a szovjet kőolaj ára mégis elkezdett igazodni a világpiaci árakhoz, az árarányváltozások miatt bekövetkezett cserearány-romlás pedig nemcsak Magyarországon - az összes külkereskedelmi forgalmunk cserearányai 1970-’75 között 17%-kal romlottak -, hanem az egész KGST területén belül jelentős károkat okozott. Ez az új helyzet hatalmas veszteségeket jelentett az erősen külkereskedelem-függő Magyarország számára: a tőkés országokkal szemben a nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalmunk áralakulásában azonnal érződtek a világpiac új ártendenciái: 1974-ben az importárak 35%-kal emelkedtek, miközben a behozatal volumene 18%-kal nőtt, az export pedig 8 %-kal csökkent. De az áremelkedés 1975-ben megállt. A szocialista országokkal szemben a rubel elszámolású külkereskedelmi forgalomban ’73-’74-ben még alig volt változás. Ennek az volt az oka, hogy a szerződéses áraknak a megelőző három év világpiaci árai alapján történő megállapításának a módosítására csak ’75-ben került sor. Azonban ’75-től a rubelben elszámolt forgalmunk árai tovább nőttek. Mindezek következtében 1973-tól jelentősen romlott az ország kereskedelmi egyensúlya: a tőkés országokkal szembeni forgalmunkban nagy passzívumok alakultak ki. Ebben azonban a cserearány-romláson kívül az is közre játszott, hogy az export növekedési üteme elmaradt az importé mögött.

20

Az exportképesség és az importigényesség között kialakult tartós összhanghiány, valamint az expanzió folytatása a gazdaságban újabb és újabb hitelek felvételére kényszerítette hazánkat, amelynek következtében jelentősen megnőtt az ország adósságállománya: 1973-’78 között a felvett külföldi hitelek értéke már a GDP 4-9 %-a között mozgott.28 A II. olajárrobbanás után a nem rubel elszámolású forgalmunkban ismét megindult a cserearány-romlás, viszont ez mértékét tekintve kisebb volt, mint 1973-ban, ugyanakkor a már eleve magasabb árszínvonalat növelte tovább. Ami a rubel elszámolású forgalmunkat illeti, ’81-től nagyobb volt benne a cserearány-romlás, mint a nem rubelűben, ugyanis az árrobbanás által érintett energiahordozók zömét rubelért vásároltuk. A két olajárrobbanás után Magyarország számára a legkedvezőbb külkereskedelmi (exportnövelési) terepet a fejlődő, azon belül is a közel-keleti országok jelentették, mert ezekben az országokban több árucsoportban is jelentősen bővülő és kedvező fizetési feltételeket biztosító felvevőpiacok alakultak ki.29 Miután láthattuk, hogy milyen változások történtek az arab országok és Magyarország gazdaságát illetően a ’70-es, ’80-as években, nézzük meg hogy ugyanebben az időszakban hogyan alakult hazánk és a térség közötti gazdasági kapcsolat.

4.2. Gazdasági kapcsolataink az arab országokkal Az arab országok egyrészt a földrajzi közelségük – ezen piacok érhetők el Európa után a legkisebb fajlagos fuvarköltséggel – másrészt a komplementer jellegük miatt a magyar gazdaság természetes partnerei közé sorolhatók. Importigényeik nagyrészt kielégíthetők a hagyományos magyar exporttermékekkel és szolgáltatásokkal, például: agrártermékek és élelmiszerek,

autóbusz,

egészségügyi,

élelmiszeripari,

oktatási,

vízgazdálkodási

berendezések, gyógyszer, fényforrás, erőműi berendezések, kútfúrási és más szolgáltatási tevékenységek.

28 29

Facsády Júlia: Távolodás a kifelé forduló gazdaságfejlesztéstől 1973-’78-ban Magyarországon Szegvári Iván: Gazdaságpolitika és gazdaságirányítás külgazdasági nézőpontból az 1979-’86-os időszakban

21

Éppen ezért nem meglepő, hogy Magyarország gazdasági kapcsolatai az arab világgal nem újkeletűek: már a XX. század elején is bonyolított le kereskedelmi kapcsolatokat e régió néhány országával, például: Egyiptommal, Szíriával, Algériával, Marokkóval, a két világháború között pedig már több magyar termék számított bevezetett márkanévnek a térségben, például: fényforrások, gyógyszerek és közlekedési eszközök.30 A második világháborút követő években az Egyiptom-központúság jellemezte az arab relációjú forgalmunkat: 1950-1970 között hazánk legjelentősebb kereskedelmi partnerei a fejlődő országokon belül a magyar exportban Egyiptom, Irak, Libanon, Szíria és Líbia, a magyar importban pedig Egyiptom és Szíria voltak. Az 1970-es években a kapcsolatok egyrészt diverzifikálódtak, másrészt átrendeződtek: az évtized közepére e térség immár meghatározó szerepet töltött be Magyarország fejlődő országokkal lebonyolított forgalmában. 1976-ra például hazánk fejlődő országokba irányuló exportjában a tíz legjelentősebb partner közül nyolc közel-keleti, köztük az első öt Irak, Irán, Szíria, Kuvait és Algéria. Ami pedig a fejlődő országokból származó importot illeti Irak a második, Egyiptom pedig az ötödik ugyanebben az évben.31 Az 1970-es évek közepétől egészen a ’80-as évek közepéig az arab országokba irányuló exportunk jelentősen megnőtt. Ezt a dinamikus növekedést nagyban elősegítette a két olajárrobbanás, amelynek következtében jelentős bevételekhez jutottak ezen országok, valamint az 1980-’82-ben a fejlett országokban kibontakozó gazdasági recesszió, ami miatt átterelő hatás érvényesült egy időben az arab országok kereslet-növekedésével. Ez az átterelő hatás azért alakult ki, mert a fejlett országok különböző megszorító intézkedéseket (például: takarékosság) léptettek életbe a válság miatt, ami a két olajárrobbanás után alakult ki. Így a fejlett országokba irányuló kivitelünk lecsökkent, viszont éppen ezért egyre többet tudtunk exportálni az arab országokba, ahol ekkorra már nagy és fizetőképes kereslet alakult ki:32

30

GKM - Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március Dr. Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel- és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, I. kötet, 1989. 32 GKM - Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március 31

22

MILLIÓ USD

Közvetlen export szerződő országok szerint, határparitáson33

5000 4000 3000 2000 1000 0 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 ÉVEK Fejlődő országok

Fejlett tőkés országok

A fenti grafikonon jó látható, hogy az előbb említett átterelő hatás következtében Magyarország és a fejlett országok kereskedelme 1980-’82 között jelentősen lecsökkent, míg ugyanebben az időszakban a fejlődő, köztük leginkább az arab országokkal folytatott kereskedelmünk dinamikus növekedésnek indult. Így 1982-ben például az 1976. évi 252 Millió USD-ról 671 Millió USD-ra nőtt a régió országaiba irányuló kivitelünk. Ebből három viszonylat (Irak, Algéria és Líbia) 67%-kal, azaz 447 Millió USD-ral részesedett. Az arab országokba irányuló exportunk felfutásában – a fent említetteken kívül – a következő tényezők is fontos szerepet játszottak: •

Jóllehet a magyar gazdaság termelő-kapacitásai alapvetően a KGST együttműködésre jöttek létre, a termékeink nagy része eladható volt a fejlődő országokban is, például: infrastrukturális fejlesztésekhez szállított létesítmények, gépek, berendezések, mezőgazdasági tömegtermékek. Piaci oldalról pedig a megnövekedett olajbevételek biztosították, hogy a régióban nőjön a kereslet, valamint a kialakult nagy beruházási kedv is piacot eredményezett a magyar termékeknek.

33

GKM – Fejlődő országokkal lebonyolított forgalmunk

23

•

A kétpólusú világrend idejében hazánk az arab országok többségét ideológiai alapon szövetségesnek tekintette, támogatta őket a nemzetközi politikában, ami hozzájárult a kétoldalú kereskedelmi forgalom növekedéséhez. A másik oldalról néhány arab ország is próbálta diverzifikálni a beszerzési forrásait függetlensége erősítése érdekében.

•

Magyarországon és egyes arab országokban központi gazdaságirányítás volt (fő piacainkon maradt is), így kormányzati szinten tudtunk adni és fogadni megrendeléseket, valamint az állami tulajdonban lévő nagyvállalatok üzleti kapcsolatait közvetlenül tudtuk elősegíteni, illetve irányítani.

•

Végül de nem utolsó sorban egyes viszonylatokban (Irak, Szíria, Dél-Jemen, Egyiptom, Tunézia és Algéria) a kivitel bővülését kedvezményes kormányhitelekkel támogattuk.34

Az 1980-as évek közepétől kezdve az arab országokba irányuló kivitelünk visszaesett: 1984’87-ig a csökkenés folyamatos volt, majd ’88-ban fellendülés következett be, de a kivitel szintje még így is messze elmaradt a korábbi évekhez képest. Így ezen országok aránya a fejlődő országokba irányuló magyar exportban fokozatosan csökkent, és 1987-ben már a ’70es évek végének 45%-a alá süllyedt: Magyarország közel-és közép keleti országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmának alakulása Export (millió USD)

Arab

1984

1985

1986

1987

1988

629

563

415

319

366

124

143

83

150

144

753

706

498

469

510

országok Egyéb Közelés

Közép-

Kelet Régió összesen

34

GKM – Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március

24

A fejlődő kivitel százalékában

Arab

1984

1985

1986

1987

1988

66,1

62,7

58,0

41,8

44,0

13,0

15,9

11,6

19,6

19,3

79,1

78,6

69,6

61,4

61,3

országok Egyéb Közelés KözépKelet Régió összesen

A fenti táblázatokból jól látható, hogy 1987-re az arab országokba irányuló magyar kivitel majdnem a ’84-es szint felére esett: 629 millió USD-ról 319 millió USD-ra, valamint, hogy az arab országok aránya a fejlődő országokba irányuló magyar kivitelben egyre jobban csökkent. Az arab országokból származó import szintén visszaesett a ’80-as évek közepétől: Import (millió USD)

Arab

1984

1985

1986

1987

1988

84

58

42

58

65

191

80

91

121

55

275

138

133

179

120

országok Egyéb Közelés KözépKelet Régió összesen

25

A fejlődő behozatal százalékában 1984

1985

1986

1987

1988

12,8

13,1

8,1

10,7

11,9

29,2

18,1

17,6

22,3

10,1

42,0

31,2

25,7

33,0

22,0

Arab országok Egyéb Közelés KözépKelet Régió összesen

Az első táblázatból leolvasható, hogy 1986-ra az arab országokból származó importunk pontosan az 1984-es szint felére csökkent: 84 millió USD-ról 42 millió USD-ra, majd ’87-től újra növekedni kezdett, de sokkal kisebb mértékben, mint a korábbi években. Ennek megfelelően az arab országok aránya, mint ahogy azt a második táblázat mutatja, csökkent a fejlődő országokból származó magyar behozatalban egészen 1986-ig (ekkor a ’84-es 12,8% helyett már csak 8,1 % volt), majd 1987-től ismét nőni kezdett. Mindezek alapján a kereskedelmi mérleg-aktívumunk az arab országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalomban 1987-ig csökkent, majd ’88-tól ismét nőtt.35 Összességében elmondható, hogy az 1970-es évek közepétől beindult fellendülés a magyararab kereskedelmi forgalomban csupán az 1980-as évek közepéig, azaz egy évtizedig tartott. Az 1980-as évek második felétől az arab világ hazánk fejlődő országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalmában elvesztette azt a jelentős szerepét, amelyet korábban betöltött. Ennek számos oka van, de mindközül talán az egyik legfontosabb a régiót sújtó gazdasági recesszió, amely együtt járt az arab országok fizetési képességének a csökkenésével, a piacok beszűkülésével stb.36

35

Dr. Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel-és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, I. kötet, 1989. 36 Dr. Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel-és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, I. kötet, 1989.

26

Mielőtt részletesebben elemezném, hogy mely tényezők játszottak még szerepet a forgalom visszaesésében, fontosnak tartom megvizsgálni hazánk gazdasági kapcsolatát három országgal, nevezetesen Algériával, Egyiptommal és Kuvaittal. Azért választottam ezt a három országot, mert egyrészt a kezdetektől fogva fontos kereskedelmi partnerei voltak hazánknak e térségen belül, másrészt a korábban (3.3.1. fejezetben) említett csoportokhoz tartoznak.

4.3. Magyarország gazdasági kapcsolatai Algériával 4.3.1. Algéria általános gazdasági helyzete

Algéria hosszú fegyveres harcok után 1962-ben nyerte el a függetlenségét, és Magyarország még ugyanebben az évben elismerte, mint önálló államot. Az ország gazdasága függetlenségének elnyerése után dinamikusan fejlődött: 1963-1967 között a GDP évente átlagosan 6%-kal növekedett. A ’70-es években nemcsak tovább folytatódott ez a kedvező tendencia, hanem még jobban felgyorsult a növekedési ütem mindenekelőtt a kőolaj- és földgáztermelés felfutása, illetve az ipar és az építőipar gyors fejlődése eredményeként. Az 1970-es évek végéig az ország fejlesztéspolitikájában az ipar (azon belül is a nehézipar) fejlesztése állt az első helyen: ezt bizonyítja, hogy a gazdaságfejlesztésre szánt összegek legnagyobb részét (’70-’73-as tervnél egészen pontosan az 53,6%-át, a ’74-’77-es tervnél pedig a 43,4%-át) az ipar fejlesztésére kívánták költeni. A ’70-es évek közepére – az „algériai szocializmus” koncepciójával összhangban – az állam tulajdonába került a gazdaság legtöbb kulcságazata - például: a teljes nehézipar, a bankhálózat és a külkereskedelem, a szénhidrogénszektor legnagyobb része stb. – amelynek következtében egy központilag tervezett és irányított állami szektor alakult ki. Az 1980-as évek elejére azonban véget ért ez a gyors gazdasági fejlődés, és – mint a legtöbb arab országban – Algériában is a gazdasági recesszió jelei tűntek fel. A válság kialakulása több okra vezethető vissza, a legfontosabbak mindközül az olajbevételek drasztikus

27

csökkenése, és a nyomában kialakult adósságállomány növekedése, illetve a túlzott nehéziparcentrikusság. Mindezeknek köszönhetően a GDP növekedési üteme a ’80-as évek közepére előbb lelassult, majd 4% körüli szinten stabilizálódott, de 1986-ra újra nagymértékben visszaesett (-0,2% volt). 1989-’90-re is csak kismértékű javulás (1,9% körüli növekedés) következett be. Ezen kívül az ország pénzügyi helyzete is nagymértékben leromlott a ’80-as évek közepére, ugyanis míg az exportbevételek (amelynek 97%-át a szénhidrogén szektor biztosítja), és az idegenforgalomból származó jövedelmek is jelentősen lecsökkentek, addig az import nagysága szinte változatlan maradt (hiszen az import a lakosság élelmiszerellátását, a beruházások magas importhányadát stb. biztosítja). A helyzetet még tovább nehezítette, hogy az ország már a ’70-es évek végétől a fejlesztése finanszírozása érdekében egyre nagyobb összegű hitelt vett fel, amit ekkorra már képtelen volt törleszteni. Így az adósságállománya az egekbe szökött: 1988-ban már 25 milliárd USD volt. Éppen ezért kezdett tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (Standby-hitel kérelme céljából) és a Világbankkal, amelytől strukturális átalakítási célú hitelt kapott. A folyó fizetési mérlege 1986-tól – a ’87-es évet kivéve – ’90-ig folyton deficites volt, valamint a költségvetése is állandó deficittel zárt. A recesszió miatt a gazdaságfejlesztési tervek is megváltoztak: módosultak benne a prioritások, mert a korábbi nehézipar-centrikus beruházás-politika tarthatatlanná vált, helyette egyre inkább nagyobb hangsúlyt fektettek a mezőgazdaság és a szociális infrastruktúra fejlesztésére. A gazdaságpolitikában is lényeges változások játszódtak le ebben az időszakban: beindult a liberalizálás, a centralizáció csökkentése, a magánszektor szerepének a növelése, illetve a vegyes gazdálkodásra való áttérés. Mindezek szellemében a ’80-as évek végére a legfontosabb gazdaságpolitikai célok voltak például: a szénhidrogén szektortól való függés csökkentése, magánszektor ösztönzése produktív beruházásokra, külföldi tőke ösztönzése, stb.

28

A válság leküzdése érdekében 1986-’87-től egy gazdasági reformprogramot is kidolgoztak, amelynek célja egyrészt a növekedés ösztönzése, másrészt az egyensúly biztosítása volt.37

4.3.2. Magyarország és Algéria gazdasági kapcsolatai Algéria gazdasági helyzete egyértelműen befolyásolta a hazánkkal való kereskedelmi forgalmának alakulását: az országba irányuló magyar export az 1970-es évektől kezdve egészen 1984-ig dinamikusan nőtt - hiszen gazdasága ekkor még jelentősen fejlődött -, majd fokozatosan – a válság kibontakozásával párhuzamosan – csökkenésnek indult:

A magyar –algériai kereskedelmi forgalom alakulása (millió USD)

1980

1983

1984

1985

1986

1987

1988

Export

59,8

162,2

164,8

121,4

94,5

74,6

67,8

Import

8,3

7,1

53,9

28,3

4,8

5,2

8,2

Egyenleg

+51,5

+155,1

+110,9

+93,1

+89,7

+69,4

+59,6

1988-ra a magyar export az 1984-es szint kevesebb, mint felére csökkent, és ez a visszaesés tovább folytatódott a ’90-es évek elején is. Az Algériából származó importunkról elmondható, hogy átlagban 4-8 millió USD körül ingadozott, kivéve a ’84-es és ’85-ös évet, amikor is hirtelen megugrott a jelentős kőolajvásárlások miatt.

37

Dr. Rostoványi Zsolt – Gazdasági és Kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel-és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, II. kötet, 1989.

29

Mindezek következtében a kereskedelmi mérleg-aktívumunk is drasztikus csökkenésnek indult 1983-tól kezdve: ’88-ban már csak 59,6 millió USD volt, szemben a ’83-as 155,1 millió USD-os szinttel. A magyar export áruszerkezete a ’70-es évekhez képest szintén romlott, ugyanis amíg 1978ban a gépek, berendezések aránya 50% körül, a mezőgazdasági termékeké pedig csak 28% körül mozgott, addig a ’80-as években a következőképpen alakultak az arányok:

A magyar kivitel áruszerkezete (százalékban) 1980

1983

1984

1985

1986

1987

1988

Energiahordozók

-

0,1

0,1

0,2

0,0

0,1

0,0

Anyagok, félkész

28,9

40,7

31,3

51,8

62,3

72,4

67,8

34,2

26,2

25,7

26,3

12,8

8,5

11,5

11,7

5,4

4,6

3,8

5,4

6,2

7,8

25,2

27,6

38,3

17,9

19,5

12,8

11,9

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

termékek Gépek, berendezések Fogyasztási cikkek Mezőgazdasági termékek

A táblázatból jól látható, hogy 1988-ra a magyar kivitel kétharmadát (egészen pontosan 67,8%-át) az anyagok és félkész termékek (leginkább kohászati termékek) adják, a gépek, berendezések és a mezőgazdasági termékek aránya pedig csak 12-12% körül mozgott. A behozatalról elmondható, hogy teljes egészében a kormányhitelek törlesztését szolgálták. Ez a helyzet elsősorban az Algériában lejátszódó gazdasági válság miatt alakulhatott ki, ugyanis a magyar-algériai kapcsolatokat leginkább a fizetési-pénzügyi nehézségek, illetve az átmenetiség a liberalizáltabb gazdaság felé nehezítették meg. 30

Célként fogalmazódott meg ugyanakkor a forgalom lehetőség szerinti szinten tartása, mivel Algéria hazánk fontos kereskedelmi partnere a fejlődő világban. Azonban a szinten tartás megvalósításához nem kedveztek a körülmények: például a nagy fejlesztési projektekben csak hitelkonstrukció révén tudtunk volna részt venni, de a magyar vállalatok a ’80-as évek végére már nem voltak abban a helyzetben, hogy hitelt tudjanak folyósítani. Ráadásul a korábbi kormányhitel törlesztése is akadozott Algéria részéről.38 Mindezek után nem is meglepő, hogy a kereskedelmi forgalmunk csökkenése az 1990-es évek elején is tovább folytatódott.

4.4. Magyarország gazdasági kapcsolatai Egyiptommal 4.4.1. Egyiptom általános gazdasági helyzete

A régió országai közül Egyiptom gazdasága volt a legfejlettebb és legdiverzifikáltabb, ugyanis már a XIX. század folyamán megkezdte az egyes modern gazdasági ágak kiépítését. Ennek köszönhetően az 1970-es évek folyamán gazdasága dinamikusan fejlődött: a GDP évi átlagos növekedési üteme 7,4% körül alakult, ezzel jelentősen felülmúlta a ’60-as évtizedet, amikor is csak 4,3% volt. A ’80-as évek elejéig, egészen pontosan 1982-ig a bruttó hazai termék növekedési üteme tovább emelkedett: 1981-ben 9,5%, majd 1982-ben már 9,8% volt. Az ország gazdaságfejlesztése a ’60-as évek elejétől tervezési rendszer keretében történt. A nasszeri időszak gazdaságpolitikájára a központosított irányítás volt a jellemző: Nasszer elnök egy sajátos „arab szocializmust” akart létrehozni, éppen ezért jó kapcsolatot tartott fenn a Szovjetunióval és a kelet-európai államokkal is. Azonban Nasszer 1970-ben bekövetkezett halála után hatalomra jutott elnök szakított a korábbi irányvonallal, és 1974-ben életbe léptetett egy - az előzőtől gyökeresen eltérő - gazdaságpolitikát, vagyis a nyitás politikáját. A „nyitás” elősegítette a döntéshozatal decentralizációját, illetve megnövelte az egyes gazdálkodási egységek önálló cselekvési lehetőségét. A nasszeri időszak állami nagyvállalatai 38

Dr. Rostoványi Zsolt – Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel-és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, II. kötet 1989.

31

és a bürokratikus irányítási rendszere azonban érintetlenül maradtak, ami tulajdonképpen megakadályozta, hogy ez az új modell sikeres legyen. Ezen kívül további problémát okozott, hogy a gazdaságfejlesztési tervek célkitűzéseit általában nem sikerült elérniük. A ’70-es években az országnak egyre több hitelt kellett felvennie gazdasága fejlődése érdekében, ami egyre inkább a külső finanszírozási források függvényévé vált. (Bár a fent említett „nyitás” politikájának éppen a belső források mobilizálása volt a célja, ezt nem tudták megvalósítani.) Az 1980-as évek beköszöntével Egyiptom gazdasága is egyre romló teljesítményt mutatott. Ennek legfőbb okai a belső gazdasági-pénzügyi problémák kiéleződése (részben az előbb említett belső forráshiány miatt), valamint a külső feltételek kedvezőtlenné válása (a kőolajbevételek hirtelen csökkenése). A válság miatt a reál GDP növekedési üteme rohamosan csökkenni kezdett: 1983-ban 7,5% volt, ’84-ben 5%, és ’85-re alig volt több mint 1%. Bár a ’82-’87-es gazdaságfejlesztési terv megpróbálta élénkíteni a gazdaságot, ’86-ra mégis elmélyült a válsághelyzet: a GDP növekedési üteme –1,5% volt. Majd 1986-’87-ben kis mértékben ismét fellendült az ország gazdasága, amelynek oka a bevételeinek növekedése volt, így ebben a két évben átlagosan 3%-os volt a GDP növekedés. Mindezek következtében Egyiptom folyó fizetési mérlege tartósan deficitessé vált. A mélypontot 1985-86-ban érte el, utána csökkent a hiány: ’85-ben 2,2 milliárd, ’86-ban 1,9 milliárd, ’88-ban pedig már kevesebb, mint 1 milliárd USD volt. Egyiptom adósságállománya volt az egyik legmagasabb a térségben: kb. 45-50 milliárd USD. Ezért 1987-ben tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal adósságának átütemezése céljából. Ennek feltétele azonban az volt, hogy az ország a ’87-es gazdasági reformintézkedéseket (amelyet a válság leküzdésére hozott) maradéktalanul valósítsa meg. Ezek az intézkedések a következők voltak: az árfolyam egységesítése, az állami szubvenciók csökkentése, később megszüntetése, illetve a költségvetési deficit lefaragása. A Világbank pedig strukturális átalakítási célú hitelt nyújtott az országnak.

32

Az átütemezések és a Világbanktól kapott hitel ellenére is rosszak maradtak Egyiptom pénzügyi pozíciói. Helyzete továbbra is nagymértékben függött a külső körülmények alakulásától (például a beáramlott külföldi tőke mennyiségétől).39

4.4.2. Magyarország és Egyiptom gazdasági kapcsolatai

Egyiptom Magyarország legrégebbi partnere az arab világban: már az ’50-es, ’60-as években részt vett hazánk az egyiptomi gazdaság fejlesztésében, az infrastruktúra kiépítésében, valamint a nílusi hajózás rekonstrukciójában. Az 1970-es évek elejéig Egyiptom volt a legnagyobb kereskedelmi partnerünk a fejlődő országok sorából, azonban az évtized végére a forgalom lecsökkent. A ’80-as évektől egy rövid időszakra újra növekedésnek indult, és a következőképpen alakult:

A magyar-egyiptomi kereskedelmi forgalom alakulása ( millió USD)

1978

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

Export

15,9

37,4

41,5

55,6

82,6

79,5

72,2

60,6

Import

20,1

15,9

18,1

12,4

13,3

17,0

15,6

11,3

+21,5

+23,4

+43,2

+69,3

+62,5

+56,6

+49,3

Egyenleg -4,2

Az Egyiptomba irányuló magyar kivitelről elmondható, hogy 1982-től 1985-ig dinamikusan emelkedett, és ’85-re már elérte a 82,6 millió USD-t, ettől az évtől kezdve viszont újra csökkent. A magyar behozatalról nem állapítható meg ilyen egyértelmű tendencia, mivel

39

Dr. Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelemfejlesztési kapcsolatok lehetőségei a Közel-és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, II. kötet, 1989.

33

erősen hullámzott, de átlagosan a ’80-as években nem érte el a ’70-es évtized végének a szintjét. A kereskedelmi mérleg a ’80-as évek elejétől magyar aktívumot mutatott, a csúcs 1985-ben volt (+69,3 millió USD), utána fokozatosan visszaesett. A magyar kivitel áruszerkezete a ’80-as évek elejéig nem volt nagyon kedvező, mivel magas volt benne az anyagok aránya, ezután ’80-ra sikerült javítani a struktúrát, és 1983-ig a gépek, berendezések alkották átlagosan a szerkezet 31-34%-át. 1985-től a kivitel áruszerkezete az alábbiak szerint alakult:

A magyar –egyiptomi kereskedelmi forgalom áruszerkezete (százalékban) Export

1985

1986

1987

1988

Energiahordozók -

-

-

-

Anyagok, félkész 59,2

60,3

60,6

51,2

10,7

24,0

28,4

36,7

5,9

4,1

5,0

7,2

24,2

11,6

6,0

4,9

termékek Gépek, berendezések Fogyasztási cikkek Mezőgazdasági termékek

Amint látható 1985-re az áruszerkezet ismét leromlott, de ’86-tól újra növekedett a gépek és berendezések aránya: 1988-ban újra 30% felett volt (pontosan 36,7%), az anyagok és félkész termékek aránya pedig 1987-ig nőtt, majd ’88-tól 51,2%-ra esett vissza, vagyis összességében javult a struktúra. 34

Az Egyiptomból származó magyar import áruszerkezete a következőképpen alakult az 1980as években:

Import

1985

1986

1987

1988

Energiahordozók 3,6

3,5

0,6

3,4

Anyagok, félkész 87,8

87,1

81,4

83,0

0,4

-

-

-

5,0

8,0

14,1

12,6

3,2

1,4

3,9

1,0

termékek Gépek, berendezések Fogyasztási cikkek Mezőgazdasági termékek

Az importunk legjelentősebb tétele az anyagok és a félkész-termékek voltak: ’85-’88-ig végig 80% felett volt az arányuk. Utána következtek a fogyasztási cikkek, az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek. A gépek és berendezések behozatala elhanyagolható volt.

Fontos megjegyezni, hogy az 1980-as évek közepétől a magyar cégek egyre inkább felvették a kapcsolatot az egyiptomi magánszektorral. Ezt bizonyítja, hogy ’85-ben a teljes magyar export kb. felét, ’86-ban már a 60%-át, és ’87-ben pedig több mint 70%-át vette fel az ottani magánszektor.

Megállapítható, hogy az 1980-as években az Egyiptomban kialakult gazdasági recesszió nyomán az ország piaca beszűkült, elsősorban a fizetési problémák miatt életbe léptetett importkorlátozások eredményeként. Ezen kívül erősödött a piac állami ellenőrzése, illetve 35

élesedett a konkurencia a különböző eszközökkel támogatott hazai termelők részéről. Mindehhez még hozzájárult az is, hogy az egyiptomi piacon csak azok a vállalatok tudták eladni termékeiket, amelyek vagy rendelkeztek hitelnyújtási lehetőséggel, vagy barterre tettek ajánlatot. Mindezen körülmények hátrányosan érintették a magyar vállalatokat, mert ebben az időszakban már nem voltak olyan helyzetben, hogy e feltételek mellett „labdába rúghassanak”.40

4.5. Magyarország gazdasági kapcsolatai Kuvaittal 4.5.1. Kuvait általános gazdasági helyzete Az 1961-ben függetlenné vált Kuvait Államot Magyarország 1963-ban ismerte el.41 Kuvait gazdaságára a szénhidrogén szektor dominanciája jellemző, vagyis fejlődése nagymértékben függ az olajtermelés alakulásától. Az 1970-es években a hirtelen megnövekedett olajbevételek folytán (a csúcsot 1979-’80 jelentette évi 16-18 milliárd USD-ral) a GDP dinamikus növekedésnek indult, és 1984-ben volt a legmagasabb: 22,8 milliárd USD. Ugyanebben az évben az egy főre jutó GDP 13045 USD volt. A ’70-es évek közepétől Kuvait is különböző fejlesztéspolitikai terveket dolgozott ki a gazdasága fejlesztése céljából, amelynek terheit az állam vállalta magára: kis népessége és mérete miatt nem a gazdasága diverzifikálása volt a célja, hanem külföldi befektetések és érdekeltségek megszerzése, valamint az országában néhány kiemelt ágazat fejlesztése. A ’80as évek elejétől pedig a világ olajiparában való érdekeltségét kívánta növelni, ezért 1981-ben megalapította a Kuwait Foreign Petroleum Exploration Company –t, amely meg is kezdte az olajkitermelésben való terjeszkedését.

40

Dr. Rostoványi Zsolt – Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel-és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, II. kötet, 1989. 41 http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/kuvait/, letöltés dátuma: 2005. október 26.

36

1982-től azonban csökkenni kezdtek az ország olajbevételei, amit párhuzamosan követett a GDP visszaesése is: 1986-ban már csak 17,9 milliárd USD volt (szemben a ’84-es 22,8 milliárd USD-ral). Vagyis Kuvait gazdaságában 1985-’86-ra eluralkodott a recesszió. Ezt támasztja alá, hogy nemcsak az olajszektor bevétele, hanem az olaj termelése is visszaesett. A válság további következménye volt, hogy a beruházások aránya ’86-’87-ben az előző évi érték 74%-ra csökkent. A ’80-as évek csökkenő olajbevételei itt is megnehezítették az ország pénzügyi helyzetét, de alapvető gondokat – Algériával és Egyiptommal szemben – mégsem okoztak. Ugyanis Kuvait egyike volt azon kevés arab országoknak, ahol a folyó fizetési mérleg még ebben az időszakban is elég nagy aktívummal: 5-6 milliárd USD-ral zárt. Igaz a költségvetése a ’84’85-ös pénzügyi évtől kezdve deficites volt, de a ’80-as évek végére sikerült csökkenteniük elsősorban a kiadások radikális lefaragásának köszönhetően. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a hivatalosan publikált költségvetés bevételi oldala nem tartalmazza a külföldi tőkekintlévőségekből befolyt összegeket (hiszen még 1988 végén is 85-90 milliárd USD körül mozgott az ország külföldi befektetése), és ha mégis beszámítják az ebből származó bevételeket, akkor mégsem deficites a költségvetés. Mindezeken kívül Kuvaitban lényegében infláció sem volt. A gazdaság 1987-’88-ban kezdett ismét fellendülni (’87-ben 4%-os, ’88-ban 3,5%-os növekedés következett be), azonban az iraki-iráni háború miatt a kuvaiti olajkikötőkben okozott károk vetették vissza újra kis mértékben a gazdaság fejlődését.42

4.5.2. Magyarország és Kuvait gazdasági kapcsolatai A Kuvaitba irányuló magyar kivitel a ’70-es években meglehetősen jó eredményeket ért el: 1979-ben volt a csúcs 61,8 milliárd USD-ral. Azonban a ’80-as évektől kezdődően jelentősen visszaesett:

42

Dr. Rostoványi Zsolt – Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel-és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, II. kötet, 1989.

37

A magyar-kuvaiti kereskedelmi forgalom alakulása (millió USD)

1980

1983

1984

1985

1986

1987

1988

Export

55,4

33,6

26,9

22,5

23,9

20,0

29,4

Import

-

2,3

1,4

0,8

0,7

1,2

0,5

Egyenleg

+55,4

+31,3

+25,5

+21,7

+23,2

+18,8

+28,9

A visszaesés az exportban egészen 1985-ig tartott, ’86-ra 23,9 millió USD volt a ’85-ös 22,5 millió USD-hoz képest, azonban ’87-ben újra csökkent, aminek két fő oka volt: egyrészt a textiltermék-kivitel csökkenése versenyképességi okokból, másrészt pedig a szerelésikarbantartási tevékenység visszaszorulása. Harmadik okként megemlíthető, hogy a lassan „hagyományossá” vált autóbusz-vásárlások is elmaradtak. ’88-ban ismét nőtt a kivitelünk 29,4

millió

USD-ra,

miután

sikerült

kihasználni

a

konjunktúrát

leginkább

az

anyagszállításokkal (síküveg, acéláru, alumínium) és az élelmiszerexporttal (előhűtött marhahús, fagyasztott baromfi). Magyarország csak 1983-tól importál Kuvaitból, az import értéke csekély, de a két legfőbb tétele a Malév üzemanyag-vásárlása és a magyar cégek kuvaiti tevékenységéhez felhasznált helyi anyagbeszerzés volt. A fenti táblázatból látható, hogy a külkereskedelmi mérleg magyar aktívumot mutatott, amely néha csökkent, néha nőtt a kivitelünktől függően. A magyar kivitel áruszerkezete a ’70-es évek végétől sokat változott: a gépek és berendezések aránya nőtt, míg a mezőgazdasági termékeké csökkent:

38

A magyar kivitel áruszerkezete (százalékban)

1980

1983

1984

1985

1986

1987

1988

Energiahordozók -

-

-

-

-

-

-

Anyagok,

8

11

29,2

20,9

15,5

22,2

32,2

18

57

30,2

48,3

54,3

31,9

26,0

28

20

21,6

18,3

19,4

22,3

15,4

46

12

19,0

12,5

10,8

23,6

26,4

100

100

100

100

100

100

100

alkatrészek Gépek, berendezések Fogyasztási iparcikkek Mezőgazdasági termékek

Amint látható a gépek és berendezések aránya 1986-ra már az 50%-ot is meghaladta, ezzel szemben a mezőgazdasági termékeké csak 10% körül alakult. Ez egy nagyon kedvező struktúra volt, azonban 1987-től a gépek súlya visszaesett és ’88-ra már csak 26% volt (közel ugyanennyi volt a mezőgazdasági termékeké is). Fontos megjegyezni, hogy ebben az időszakban hazánk Kuvaitba irányuló exportja volt a legnagyobb az európai KGST-országok közül: 1988-ra már a teljes KGST-kivitel több mint egyharmadát tette ki.43 1988-tól újra visszaesett a két ország közötti kereskedelmi forgalom, és ez a csökkenés tovább folytatódott a ’90-es évek elején is.

43

Dr. Rostoványi Zsolt – Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel-és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, II. kötet, 1989.

39

4.6. A magyar-arab gazdasági kapcsolatok problémái, amelyek az 1980-as évek közepétől a forgalom visszaesését okozták Az 1980-as évek közepétől, mint ahogy azt fentebb láthattuk, a magyar-arab kereskedelmi forgalom drasztikus csökkenésnek indult. E nagymértékű visszaeséshez mindkét fél hozzájárult a maga gazdasági problémáival. Először is nézzük meg, hogy az arab országok részéről mely problémák vezettek a fent említett csökkenéshez: a legfőbb ok mindenekelőtt az olajkonjunktúra kifulladása volt, amely elindította a lavinát a vizsgált térség országaiban. Az eddigi hatalmas olajbevételek kiesése együtt járt a régió piacainak a beszűkülésével és a gazdasági-pénzügyi problémák (csökkent a térség országainak a fizetőképessége) kiéleződésével. Így az egyre nagyobb méreteket öltő recesszió miatt a reláció egyes országai erős importkorlátozásokat vezettek be, valamint egyidejűleg fokozatosan törekedtek a forgalmuk kiegyensúlyozására. Mindezeknek köszönhetően az üzlethez való hozzáállásuk is rugalmatlanabbá vált, sőt előfordult, hogy hazánk számára előnytelen üzleteket akartak kötni. Ezen kívül a térség egyre több országa tartott volna igényt vagy az egykori magyar kormányhitelekre (amivel a gond az volt, hogy még az eddigi magyar kintlévőségek sem kerültek törlesztésre, így a legtöbb országban át kellett ütemezni őket), vagy pedig készpénzfizetéses üzletek esetén elvárták volna, hogy a magyar cégek hitelt nyújtsanak nekik kedvező feltételekkel (ami azért volt lehetetlen, mert a magyar vállalatoknak csak korlátozott céghitel-nyújtási lehetőségeik voltak). A fenti nehézségek hazánk fő partnerei közül elsősorban a következő országokra vonatkoztak: Algéria, Irak, Szíria és Egyiptom. Meg kell vizsgálnunk hazánk „felelősségét” is ebben a helyzetben. Egyrészt a problémák egy része a magyar gazdaság belső, strukturális gondjainak, sajátos ipari szerkezetének tulajdonítható, ugyanis a ’70-es évek végére az arab országok igényes felvevőpiacokká váltak, ahol elég nagy volt a konkurencia, éppen ezért csak úgy lehetett üzleteket szerezni, ha a cégek jó minőségű árukat forgalmaztak, pontosan betartották a szállítási határidőket és feltételeket. A magyar cégek nem minden esetben tudtak megfelelni ezeknek a követelményeknek. Másrészt ugyanakkor az ekkoriban felmerülő gondok egy része nem újkeletű volt, csak éppen a ’70-es évtized gazdasági fellendülése az arab országokban elfedte őket a ’80-as évtized közepéig. 40

Magyarország mindig csak a pillanatnyi kedvező helyzetek kiaknázására helyezte a hangsúlyt, és nem törekedett arra, hogy egy hosszú távú, tudatos exportkoncepciót dolgozzon ki a térség országaira. A ’70-es és a ’80-as évek elejére is a forgalom ciklikussága volt a jellemző, valamint az, hogy néhány nagy olajtermelő ország esetében az exportunk túlzottan koncentrálttá vált, ami igen függővé tette a magyar kivitelt ezen országok belső gazdaságipolitikai helyzetétől. További problémát okozott, hogy hazánk ekkor még nem végzett például piacfeltáró tevékenységet sem a reláció országaiban, éppen ezért hiányosak voltak az ismeretek a régió szokásait, helyi igényeit illetően. Hiányzott továbbá az érdekeltség, a kockázatvállalás és a kezdeményezőkészség a magyar cégek részéről. Előfordult, hogy sok ígéretes üzletet azért nem sikerült megkötni, mert a magyar cégek nem szívesen vettek részt tendereken, vagy ha mégis, akkor nem mindig vették figyelembe a tenderkiírások feltételeit - pedig sok arab országban szinte csak ezeken a tendereken keresztül lehetett volna exportálni. A legnagyobb problémát azonban mindenekelőtt az exportálható árualap hiánya jelentette. Azonban a magyar import nem túl kedvező áruszerkezetének az okai jórészt hazánktól függetlenek voltak, ugyanis általában nem volt megfelelő export-árualap az arab országokban. Vagyis hazánk hiába akart volna importálni termékeket, ha nem találta meg az általa keresetteket. Így, ebben a nem éppen kedvező helyzetben a ’80-as évek végére hazánk legfontosabb feladata az eddig megszerezett exportpozíciók lehetőség szerinti fenntartása lett.44 1989-’90-ben megtörtént Magyarországon a gazdasági és politikai rendszerváltás, amelynek következtében egyrészt újabb lehetőségek nyíltak meg a régióval való kereskedelmi forgalmunk élénkítésére, másrészt újabb gátló tényezők is jelentkeztek, amelyek megnehezítették kapcsolatainkat.

44

Dr. Rostoványi Zsolt – Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel- és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival, I. kötet, 1989

41

5. Magyarország és az arab országok közötti gazdasági kapcsolatok az 1990-es években és napjainkban 5.1. Gazdasági kapcsolataink az arab országokkal 5.1.1. Az arab országok gazdasági helyzetének alakulása Az 1990-es évek folyamán a Közel-Kelet és Észak-Afrika országaiban gazdasági és politikai változások mentek végbe, amelyek során útjára indult egyfajta demokratizálási folyamat, és megkezdődött a piacgazdasági viszonyok kiépítése is. Azonban ez a folyamat egyrészt nem volt (és még ma sem) teljes körű, vagyis még sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy valóban kiépüljön, másrészt pedig nem irreverzibilis, vagyis bármikor visszafordítható. Ezen lépések megtételére mindenképpen szükség volt az arab világ részéről, ugyanis a ’80-as évek végére – a korábban részletezett okok miatt - mély válságba kerültek, így szükségük volt „egy új gazdaságpolitika rátalálására”, amelynek segítségével kilábalhattak a recesszióból.45 Az 1990-es évek elején a fejlődő országok kedvező eredményeket értek el mind a gazdasági növekedés, mind a külkereskedelem dinamikáját illetően. A vizsgált térségen belül főleg a kőolajexportáló országok széles körének nőtt a GDP-je, kivéve persze a lerombolt Irakot és Kuvaitot. 1994-ben például az arab országok 5 % körüli GDP növekedést értek el, azonban importjuk nem igazán bővült. 1995-ben a növekedés már csak 2,8 % körül alakult elsősorban a tartósan alacsony olajárak miatt, amit még a javában tartó kuvaiti újjáépítési boom sem tudott kompenzálni. 1996-tól a korábbinál dinamikusabb – egészen pontosan 3,5 %, majd 1997-ben 4 % körüli növekedés volt megfigyelhető a térségben, és a magas olajárak kedvezően hatottak az OPEC országok importjának bővülésére is. Ez a fellendülés nem tartott sokáig, mert 1998-tól az olajárak újra esni kezdtek, így az arab gazdaságok nagy részére előbb a stagnálás, majd 1999től a visszaesés volt jellemző: már csak 3,8 % - os volt a gazdasági növekedés.46 2000-ben viszont az olajár emelkedése a kisebb népességű olajexportőr országokban 5% feletti GDP

45

Csicsmann László: Kihívások és forgatókönyvek az arab világban (Társadalom és gazdaság 2002. 24. évf. I. szám) 46 Magyarország külgazdasága 1991-1999

42

növekedést eredményezett.47 2003-ban pedig már 620 Mrd USD-ra nőtt az arab országok összesített GDP-je.48 2004-ben az arab országok összesített GDP-je 751 Mrd USD (vö. India GDP-je 692 Mrd USD), összimportja 241 Mrd USD (az indiai import csak 97 Mrd USD). Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék nagy szóródást mutat: Kataré és az Egyesült Arab Emírségeké 25 ezer USD feletti, Jemené 570 USD. A régió súlyponti gazdasági tevékenysége az olaj- és gáztermelés 6,5 illetve 7,5 százalékkal emelkedett. A régió termékexportja 29 százalékos növekedéssel 390 milliárd dolláros rekordot ért el. A világexportban az arab országok részesedése 4,4 százalékra nőtt, 1990. óta ez a legmagasabb arány. Az import növekedése is jelentős, 27 százalékos, 240 milliárd fölé emelkedett a világimportban közel három százalékos részesedéssel (ami az 1990-es rekordrészesedés alatt maradt). A szénhidrogénexport 73 százalékos súlyt képvisel az országcsoport kivitelében, értéke 284 Mrd USD. A feldolgozott termékek (vegyi, főként petrolkémiai termékek) részesedése 22 %, a mezőgazdasági termékeké 2,4%. Exportjuk fő iránya Ázsia a teljes kivitel felével Európa és Észak-Amerika részesedése 15-15 százalék. A régió exportjából Ázsia főként a szénhidrogén kereskedelemben hangsúlyos, a késztermék export egyenletesebben oszlik meg Európa (24%), Ázsia (23%) és Észak-Amerika (20%) között. 2004-ben a régió masszív 150 milliárd dolláros kereskedelmi többletet ért el, de ezen belül Libanonnak, Egyiptomnak, Jordániának, Marokkónak, Tunéziának, sőt Szíriának és Iraknak is deficites a kereskedelmi mérlege.49

5.1.2. Kereskedelmi forgalmunk alakulása az arab országokkal „A magyarországi rendszerváltás a termelési és vállalati szerkezet átalakulását hozta magával, ami külpiacaink rangsorának gyökeres átrendeződését is eredményezte.” Az átalakulásnak köszönhetőn a ’90-es években lezajlott legfontosabb változások a következők voltak: az exportőr állami nagyvállalatok megszűntek, illetve átalakultak, valamint a korábbi 47

GKM - Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2002. május GKM - Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március 49 GKM – Tájékoztató: Az arab országok gazdasági helyzetéről, 2005. 48

43

volumenhordozó szektorok gazdasági és kereskedelmi súlya is jelentősen lecsökkent, az agrárexport beszűkült. A korábbi állami nagyvállalatok szerepét az újonnan megjelent multinacionális cégek vették át, „de globális termelés- és kereskedelemszervező stratégiájukban az Öböl-térség nem vált a Magyarországról kiinduló tevékenységük terepévé. Kivitelük és behozataluk az ipari vállalatközi és vállalaton belüli kooperáció keretében szélesedik, azonban ilyen jellegű együttműködést a régióban még nem folytatnak.”50Az ideológiai kötődés – amely korábban hozzájárult a kereskedelmi forgalmunk növeléséhez – megszűnt, és míg korábban egyes országokban kedvezményes kormányhitelekkel tudtuk támogatni a kivitelünk bővülését, ma már ezt a nemzetközi kötelezettségeink nem engedik meg, és az arab partnereink sem igényelnek ilyen jellegű hiteleket.51 Mindezek következtében a térségbe irányuló exportunk egészen a ’90 – es évek közepéig (folytatva a ’80-as évek közepétől beindult tendenciát) folyamatosan csökkent. Azonban érdemes megjegyezni, hogy néhány magyar gazdasági társaság már ekkor is jelentős szolgáltatási exportot bonyolított le - például szellemi munkák, ivóvíz – és kőolajfúrás stb. -, leginkább Kuvaittal, Szíriával, Tunéziával és Líbiával. 1995 – ben az exportunk újra növekedésnek indult, de ’96 – tól visszaesés volt megfigyelhető, ezért jelentős kereskedelemszervezési munkák kezdődtek meg Magyarország részéről: például a kuvaiti alállomás szállítása és a távvezetéképítésre vonatkozó szerződésnek több mint a fele ekkor realizálódott, a Szíriába irányuló exportunk növekedésének az oka a Szolnoki Kőolajkutató és a Rotary olajkútfúrási ügyletek részbeni teljesítése volt. Egyiptomba pedig megnöveltük a forgóalváz és különböző vegyipari termékeink szállítását. 1997 – ben a magyar exportra a szinten tartás volt a jellemző, de egyes arab országok esetében mégis sikerült kisebb növekedést elérnünk, például: Líbiában, Egyiptomban és az Egyesült Arab Emírségekben.52 1998 –ban fellendülés következett be, ugyanis a gabona (búza, kukorica) feleslegek lehetővé tették a szállítást a nem-európai piacokra is. Így ebben az évben 72 millió USD-ral, azaz 20%-kal részesedtek a magyar búza- és kukoricaexportból az arab országok.53 Azonban ez a növekedés 1999-ben visszaesett 236 millió USD-ról 168 millió 50

KÜM – Magyarország a változó világban: Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségében, 10. oldal 51 GKM – Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március 52 Magyarország külgazdasága 1991-1999 53 GKM - Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március

44

USD-ra, de ugyanakkor a kuvaiti export ebben az évben például több mint kétszeresére nőtt, elsősorban a Ganz Ansaldo és a Transelektro tevékenysége miatt.54 2000- ben újra a szinten tartás volt a jellemző (169 millió USD-ral), azonban figyelemreméltó a Tunéziával lebonyolított kereskedelmünk, ugyanis a teljes motorral felszerelt autóbusz alváz kivitelünkből 76%-kal részesedett. 2001-ben újra növekedés figyelhető meg az előző évhez képest: az arab országokba irányuló exportunk pontosan 203 millió USD volt, ami ugyan 468 millió USD-ral kevesebb, mint 1982-ben. A legnagyobb csökkenés Líbiánál, Algériánál és Iraknál volt megfigyelhető. E három viszonylatban 427 millió USD volt az együttes exportkiesés, amely azért olyan figyelemreméltó, mert 91%-os súlyt képvisel a vizsgált térségbe irányuló kivitelünk visszaesésében. A legfontosabb termékek exportjában az arab részesedés a következő: a fényforrásnál 4,5%, a gyertyaöntés alapanyagául szolgáló cerezinnél 16% és az acéltermékeknél 3%. 2002-ben folytatódott a növekedési tendencia (363 millió USD volt a kivitel),55majd 2003-ban a 790 millió USD-os exportunk először haladta meg az elmúlt két évtizedben a ’82-’84-es években elért teljesítést, az előző évhez képest pedig 2,18 szorosára nőtt. Itt fontos megemlíteni a Nokia szerepét, amelynek köszönhető az eddig nem látott növekedés: ugyanis a növekmény 427 millió USD (2002-ről 2003-ra), ebből a növekményből pedig 385 millió USD, azaz 90% a Nokiáé, amely Líbia kivételével valamennyi arab országba exportált. 2004-ben tovább folytatódott a kivitelünk dinamikus növekedése, és elérte az 1024 millió USD-t.56 Összefoglalva az arab országokba irányuló magyar áruexport az 1990-es években meglehetősen hullámzott, hol növekedett, hol pedig visszaesett, esetleg stagnált. De bizakodásra ad okot, hogy 2001-től beindult egy pozitív tendencia, egyfajta fellendülés, ugyanis azóta évről évre nő a kivitelünk a vizsgált térségbe. Magyarországnak az arab országokból származó importjára szintén a ciklikusság a jellemző: 1991-ben 247,8 millió USD volt az összes behozatal, azonban 1992-től (már csak 12,3 millió USD) drasztikusan csökkenni kezdett ez az összeg, és azóta csupán csak a töredéke teljesül. Egészen 1999-ig hol nőtt, hol pedig visszaesett. 1995-1996-ban 30-31 millió USD körül alakult a behozatal. Ezt az értéket csak 1999-ben érte el újra Magyarország, ami egészen 54

Gazdasági Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1999. GKM - Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2002. május 56 GKM - Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március 55

45

2003-ig dinamikusan nőtt is (53,5 millió USD volt), de 2004-ben újra visszaesett kevesebb, mint a felére, egész pontosan 20,6 millió USD-ra.57

5.2. Magyarország gazdasági kapcsolatai Algériával 5.2.1. Algéria általános gazdasági helyzete Algéria közepesen fejlett iparral bíró olajtermelő ország, Afrika harmadik legnagyobb piaca a Dél-Afrikai Köztársaság és Egyiptom után. Az ország számára kulcsfontosságú a szénhidrogénipar a ’70-és és ’80-as években lezajlott diverzifikálási törekvések ellenére is. Az éghajlati viszonyok miatt a gabonaszükségletének 80%-át, cukorszükségletének pedig egészét kell az importból fedeznie. A kormány a következő programot tűzte ki célul az elmúlt években: a legszárazabb területeken az erdőgazdálkodásra való átállást, valamint az oliva-, szőlő- és bortermelés növelés elősegítését.58 Az ország kereskedelempolitikája a következő két fő területre koncentrálódik: a szénhidrogén export optimális felhasználására, valamint az import biztosítására, azért, hogy egyrészt a gazdaság megfelelően működjön, másrészt pedig, hogy a lakossági fogyasztást ki tudja elégíteni. Az országban a központosított, rosszul működő gazdaság, az alacsony szénhidrogén árak, valamint a feszített iparfejlesztés erőteljes külső eladósodáshoz (az adósságállománya 1991ben már kb. 25 Mrd. USD volt) vezetett és súlyos finanszírozási problémákat okozott a ’90-es években.59 Emellett a gazdaság összteljesítménye is fokozatosan csökkent az évek során köszönhetően a ’80-as évek közepétől kialakult gazdasági recessziónak - ugyanakkor a lakosság lélekszáma évi átlag 3%-al nőtt, így 1992-ban például az egy főre jutó GDP 1500 USD körül volt, ami 3,5%-os csökkenést jelentett az előző évhez képest. A gazdasági teljesítmény visszaesése nagyon sok szektort érzékenyen érintett, leginkább az építőipart. Az infláció is folyamatosan nőtt (1992-ben kb. 33%), amelynek a fő oka, hogy az állam megszüntette az élelmiszerszubvenciókat. Ezen kívül a költségvetési hiány (3,3 Mrd. USD), valamint az adósságállomány (26 Mrd. USD) is tovább emelkedett az év során. Egyetlen

57

GKM – Külkereskedelmi Statisztika KÜM - Magyarország külgazdasága 2002. 59 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1991. 58

46

pozitívum

a

mezőgazdaság

területén

jelentkezett:

a

kedvező

időjárás

miatt

jó

terméseredményeket értek el ebben az évben.60 1993-ban a GDP már 1% körüli növekedést mutatott, de ugyanakkor a költségvetés hiánya majdnem a háromszorosára nőtt (8 Mrd. USD-ra), valamint az infláció (30% körüli) és a munkanélküliségi ráta (25% körüli) még mindig nagyon magas volt. Az éves adósságszolgálat pedig majdnem az egész szénhidrogénexporttal egyezett meg.61 Az 1990-es évek közepétől az erőteljes külső eladósodás valamelyest enyhülni kezdett, ami a következő tényezőknek volt köszönhető: kedvező olajárak, a Londoni és Párizsi Klubbal létrehozott adósság átütemezés, valamint az IMF-el kötött készenléti hitel-megállapodás. Vagyis innentől kezdve javulni kezdett az ország gazdasági helyzete. Az olajár növekedése az exportot 22 Mrd. USD-ra növelte 2000-ben, ami 2001-ben egy kissé visszaesett, pontosan 20 Mrd. USD-t tett ki.62 2002. áprilisában Algéria aláírta az Európai Unióval az Euro-Mediterrán Társulási Megállapodást,

amely

megállapodás

továbbszélesíti

a

kereskedelmi

és

fejlesztési

együttműködési kapcsolatokat, valamint a kereskedelmi preferenciákat kölcsönössé teszi úgy, hogy szabadkereskedelmi övezet jöjjön majd létre a felek között az ipari termékek körében a 12 éves átmeneti időszak végére.63 A 2004-es évet több szempontból is sikeresnek könyvelheti el az ország: A devizatartalék, amely 2003 végén 32,9 Mrd USD volt, 2004-re 43,1 Mrd. USD-ra nőtt, az ország közép- és hosszú távú külső adósságállománya is csökkent, ebben az évben már csak 21,411 Mrd. USD volt, valamint az adósságszolgálati mutatók is javultak. Ezen kívül mintegy 6 milliárd euró működő tőke is beáramlott az országba, és a gazdasági növekedés 5% feletti volt az elmúlt két évben, az infláció pedig 3,5%-ra csökkent (ami ’92-ben még 33% volt). A bruttó nemzeti termék 212,3 Mrd. USD-t érte el tavaly, az egy főre jutó GDP pedig 6600 USD volt. Algéria elnöke egy 55 Mrd. USD –os gazdaságélénkítő programot hirdetett meg a 2005-2009es időszakra, amelynek célja egyrészt egy egészséges gazdasági szerkezet kialakítása, 60

Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1992. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1993. 62 GKM – Algériai referatúra 63 KÜM - Magyarország külgazdasága 2002. 61

47

valamint az export szerkezetének a javítása, másrészt pedig az import egy részének hazai termékekkel való kiváltása.64

5.2.2. Magyarország és Algéria gazdasági kapcsolatai Algériát Magyarország a ’90-es évek előtt fontos kereskedelmi partnerének tartotta, ugyanis az országnak a térségben jelentős gazdasági és politikai súlya volt, a piaci felvevőképessége is folyamatosan nőtt, valamint jelentős természeti erőforrással rendelkezett.65 Az 1990-es évektől kezdődően azonban az együttműködésünk és kapcsolataink az országgal beszűkültek, ugyanis Algéria fizetőképessége és belső helyzete megromlott, a korábbi magyar kormányhitelek már megszűntek, ami megnehezítette számunkra a piacra jutást. Ehhez még az is hozzájárult, hogy a hagyományos exportőr vállalataink átalakultak.66 A fent részletezett okok miatt 1984-től (1984-ben egészen pontosan 164 millió USD volt a kivitelünk) az áruforgalom csökkenő tendenciát mutatott a két ország között, ezért az 1990-es évek elejétől Magyarország céljává vált az exportunk növelése. Ugyanakkor figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy a kivitelünk piaci feltételei rosszabbodtak, mivel a magyar cégek egyre nagyobb konkurenciával találták szembe magukat főleg az ipari berendezés és létesítmény-exportunk tekintetében. Ennek a fő oka a beruházások visszafogása volt. Ezért kedvező feltételű hitelnyújtásra lett volna szükség az üzletek megszerzésére, azonban a ’90-es évek elején Magyarország már nem volt olyan helyzetben, hogy ezt megtehesse. Emellett természetesen fontos lett volna az importunk növelése is, hiszen ez a kintlévőség leépítését szolgálta volna, de problémát jelentett, hogy Algéria az olajjal és más szénhidrogénekkel nem volt hajlandó törleszteni adósságát.67 Az erőfeszítések ellenére azonban az exportunk tovább csökkent, például: 1992-ben már csak 7,5 millió USD volt, ami 67%-os csökkenést jelentett a ’91-es évhez képest. A nagy visszaesésnek a fő oka az volt, hogy az acél és vegyi anyag, továbbá a gép- és alkatrészexport elmaradt. Az importunk pedig továbbra is a lejárt kormányhitel lebontását szolgálta.68 64

http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Afrika/algeria/gazdasagi. htm letöltés dátuma: 2005. október 26. 65 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1991. 66 KÜM - Magyarország külgazdasága 2002. 67 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1991. 68 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1992.

48

A fent említett adatokat a következő táblázat tartalmazza: A közvetlen magyar kivitel és behozatal alakulása 1990-1992. (származási-rendeltetési ország szerint, szerződéses paritáson) Érték: Millió USD

1990

1991

1992

Export

37,9

22,3

7,5

Import

162,2

129,7

3,7

Egyenleg

-124,3

-107,4

+3,8

A táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy mind az export és mind az import drasztikusan csökkenni kezdett a ’90-es évek elejétől.69 Ez a tendencia nem állt meg, hanem folytatódott tovább: 1993-ban a magyar export már csak 7 millió USD-t tett ki, az import pedig csak 1,6 milliót, amely egyértelműen jelezte, hogy a hitelkinnlevőségek leépítése megakadt.70 Így a kereskedelmi forgalom az ezredfordulóra szinte a minimálisra csökkent, de az elmúlt években megfigyelhető egy lassú növekedés:712002-ben már 15,5 millió USD-t tett ki a forgalom. Ez azonban szinte teljesen a magyar kivitelt jelentette, ugyanis a behozatalunk statisztikailag nem volt mérhető.72 A kivitelünkből a legjelentősebb termékek a következők voltak: gázturbina-alkatrész, szórakoztató elektronika és előre gyártott épületek.73 2003-ban tovább nőtt az exportunk: immár 24,7 millió USD-t tett ki, amelynek a legfontosabb tételei a következők: kukorica, baromfi, tojás, fényforrás, mobiltelefon, gázturbina-alkatrész, valamint előregyártott épületek. 2004-ben az Európai Unióhoz való csatlakozásunk napjával két megállapodást is felmondtunk Algériával: tételesen a kereskedelmi megállapodást, valamint a gazdasági, tudományos és 69

Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1992. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1993. 71 http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Afrika/algeria/gazdasagi .htm, letöltés dátuma: 2005. október 26. 72 http://www.kulugyminiszterium.hu/archivum/Kulugyminiszterium/HU/Vilag_orszagai/Afrika/Algeria/politikai .htm, letöltés dátuma: 2005. október 26. 73 KÜM - Magyarország külgazdasága 2002. 70

49

műszaki együttműködési vegyes bizottság alapításáról szóló megállapodást. Ugyanakkor kezdeményeztük is egy új gazdasági együttműködési megállapodás létrehozását.74 Ugyanebben az évben az Algériába irányuló exportunkat és importunkat a következő táblázat tartalmazza:

Ez a táblázat egyértelműen mutatja, hogy tavaly az exportunk és az importunk is egyaránt csökkent valamelyest a 2003-as évhez képest, valamint az is látható, hogy mindkét évben a behozatalunk szinte elhanyagolható volt a kivitelünkkel szemben.75 A 2004-es közel 21,8 millió USD értékű exportunkról elmondható, hogy egyrészt leginkább csak kisebb árumennyiségek véletlenszerű értékesítéséből származott, másrészt pedig, hogy csak a Bábolna Rt. Baromfi eladásainak az értéke lépte túl az egymillió USD-t. De bizalomra ad okot, hogy az algériai importőrök nemrég kapcsolatba léptek magyar élelmiszeripari termékek (gyümölcslevek, csomagolt sütemények) szállítóival is.76 Összességében megállapítható, hogy bár az 1984-ben elért kereskedelmi áruforgalomnak azóta is csak a töredékét tudtuk reprezentálni, de ennek ellenére az elmúlt években beindult egy lassú növekedési folyamat a kereskedelem területén a két ország között. Valamint az a 74

KÜM - Magyarország külgazdasága 2003. http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/5844570D-44CF-47D0-BD14924E0B05F504/0/Amagyaralgéria.pdf, letöltés dátuma: 2005. október 26. 76 http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Afrika/algeria/gazdasagi .htm, letöltés dátuma: 2005. október 26. 75

50

tény sem hagyható figyelmen kívül, hogy Algéria gazdasága javulásnak indult, hiszen a 2004es évet több szempontból is sikeren zárta. Ezek a folyamatok talán bizakodásra adhatnak okot, hogy az elindult növekedési tendencia tovább folytatódik, vagy legalábbis a szinten tartás lesz a jellemző a két ország közötti áruforgalomra.

5.3. Magyarország gazdasági kapcsolatai Egyiptommal 5.3.1. Egyiptom általános gazdasági helyzete Egyiptom, mint ahogy azt már említettem, az 1980-as évek végén kezdte meg a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal a gazdasága stabilizálásának érdekében. Hosszú tárgyalási folyamat után 1991 májusában sikerült megkötnie az IMF-el a megállapodást, amelynek során egy 370 millió USD-os hitelt kapott a gazdasági és pénzügyi programjának támogatására az elkövetkező 18 hónapra. Ez a megegyezés lehetővé tette az ország számára, hogy elinduljon a piacgazdaság felé vezető úton,77mert a Valutaalap mindenekelőtt a következő teendőket irányozta elő Egyiptom számára: szubvenciók és a költségvetési kiadások csökkentése, export-import liberalizáció, privatizáció felgyorsítása, valamint a hatékonyabb munkaerő felhasználás az állami szektor részéről.78 Ezen kívül a Világbank egy 300 millió USD nagyságú szerkezet-átalakító hitelt ítélt meg az országnak.79 Ez a reformcsomag számos pozitív eredményt hozott magával, azonban ezek az eredmények kezdetben leginkább csak a pénzügyi szférában voltak tapasztalhatók: például 1993-ban az ország deviza- és aranytartalékai már elérték a 16 milliárd USD-t, valamint a fizetési mérleg is 5 milliárd USD többletet mutatott. Egészen a ’90-es évek végéig az ország pénzügyi mutatói kedvezően alakultak:801994-ben a GDP 3,6%-kal bővült, a devizatartalékok is tovább nőttek (17 milliárd USD volt ekkor).81 1997-ben már 6%-os GDP növekedés volt megfigyelhető, az inflációt pedig sikerült leszorítani 5%-ra, a külföldi adósságot 30 milliárd USD-ról 28 milliárd USD-ra csökkentették, és a devizatartalékok is tovább emelkedtek. Ezen kívül ekkor indultak be különböző jelentős projektek: például a Toshka-projekt, amelynek 77

Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1991. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1992. 79 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1991. 80 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1993. 81 Ipari és Kereskedelmi Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1994. 78

51

célja a lakott területhányad megnövelése a Sínai-félszigeten a Nyugati Sivatag Déli Völgyében létesítendő ipari és mezőgazdasági települések révén.82 Habár 1998-ban lezárult a hétéves gazdasági reformfolyamat, az ország makrogazdasági mutatói még ’99-ben is kedvezőek maradtak:83a GDP növekedési üteme továbbra is 6% maradt, az egy főre jutó GDP 1330 USD-ra nőtt, a folyó fizetési mérleg egyenlege is javult. Az ország gazdasága számára azonban évek óta gondot okozott a nagy külkereskedelmi hiány (ugyanis a behozatal közel háromszorosa a kivitelnek), ami abból fakad, hogy nem tud megfelelő mennyiséget exportálni. E probléma enyhülését várják egyrészt az Európai Unióval megkötött Euromed partnerségi megállapodástól, a COMESA (Kelet- és Dél-afrikai Országok Közös Piaca) országokhoz való csatlakozástól, valamint attól, hogy az arab országokkal együtt egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását tervezik.84 Mivel az ország a szerkezeti reformok végrehajtását elég régóta halogatja, egyre inkább szembe kell nézni az ebből fakadó nehézségekkel. Ennek ellenére 2001-ben még sikerült stabilizálni a gazdaságot az alábbi tényezőknek köszönhetően: az olajárak növekedése, a szigorú biztonsági intézkedések, amelynek eredményeként újra fellendült a turizmus, valamint megszületett az Euromed partnerség és a szabadkereskedelmi megállapodás Irakkal. Ezen kívül az exportot, igaz csak csekély mértékben, de mégis sikerült növelniük, és a GDP növekedése is 4,9% volt. Ennek a lendületnek vetett véget a 2001. szeptember 11-i terrortámadás az USA ellen, amely nagyon súlyos veszteséget okozott az ország számára: a turizmus bevételei drasztikusan lecsökkentek, továbbá nemcsak az értéktőzsde forgalma, hanem a külföldi befektetések is megakadtak, az olajárak esése miatt az export növekedése is megtorpant, és persze a Szuezi-csatorna bevételei is lecsökkentek a nagyobb biztosítási díj miatt. A legnagyobb problémát viszont mindezeken kívül az jelentette, hogy a gazdasági reform, amelynek az egyik sarkalatos pontja a privatizáció volt, szinte megállt.85 Mindezek ellenére a gazdaság 2002-ben mégis elég jól teljesített: a GDP kb.3%-kal nőtt, a külkereskedelmi mérleg hiánya (az import erőteljes visszafogása miatt) csökkent 2 milliárd USD-ral, valamint a turisták száma jelentősen nőtt. De az év végén a növekvő közel-keleti politikai bizonytalanság újból visszavetette a stabilizálódási folyamatot: a befektetési kedv 82

Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1997. Gazdasági Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1998. 84 Gazdasági Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1999. 85 KÜM - Magyarország külgazdasága 2001. 83

52

csökkent, ezért jelentős cégek vonultak ki a tőzsdéről. Az import visszafogása miatt pedig kevesebb nyersanyagot hoztak be, így a ’90-es években elkezdett projektek megvalósítása lelassult.86 E folyamatok eredményeként 2003-ban az ország elég gyenge teljesítményt nyújtott: a GDP csak 2,5%-kal növekedett, szemben az előző évek során elért 5-6%-kal. Ugyanakkor volt néhány pozitív hozadéka is az évnek: az idegenforgalmi bevételek és a turisták száma tovább nőtt, valamint a Szuezi-csatorna bevételei is nőttek 600 millió USD-ral az iraki háború miatt.87 Ezen kívül ebben az évben történt meg az egyiptomi valuta lebegtetésének bevezetése, így az EGP dollárhoz viszonyított árfolyama 33%-kal csökkent. De később, 2005 elejére, megfordult a folyamat, vagyis az EGP árfolyama erősödött, majd stabilizálódott a következő tényezőknek köszönhetően: mind a turizmusból, mind az olaj és gázexportból, valamint a Szuezicsatornából származó bevételek számottevően nőttek. Továbbá az ország kereskedelmi és folyó fizetési mérlege is javult a 2003/2004-es évek során. 2004. június 1-jén életbe lépett a Társulási Egyezmény az EU és Egyiptom között:88 „A megállapodás alapján a

kereskedelmi forgalmat korlátozó vámok és korlátozások

fokozatosan megszűnnek. A nyersanyagok és ipari beruházási javak vámja 3 évvel az egyezmény hatályba lépését követően megszűnik. A félkész-termékek esetében 10 év, fogyasztási cikkek, késztermékeknél 13 év, autónál 15 év után lép életbe a vámmentesség. Az egyezmény alapján az EU 615 millió Euró vissza nem térítendő támogatást nyújt projektek finanszírozásához, az Európai Beruházási Bank 1,1 milliárd Euró hosszú lejáratú kölcsönt biztosít az egyiptomi ipari fejlesztési programra.”89

5.3.2. Magyarország és Egyiptom gazdasági kapcsolatai Magyarország számára Egyiptom fontos exportpiacot jelent a fejlődő országok körében, több évtizedes hagyományos kapcsolat fűzi egymáshoz a két országot. Külgazdasági kapcsolataink 86

KÜM - Magyarország külgazdasága 2002. KÜM - Magyarország külgazdasága 2003. 88 http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Afrika/egyiptom/gazdas agi.htm, letöltés dátuma: 2005. október 26. 89 http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Afrika/egyiptom/gazdasa gi.htm, letöltés dátuma: 2005. október 26. 87

53

államközi szerződéses keretei rendezettek, a következő egyezmények vannak érvényben: kereskedelmi, a kettős adóztatást kizáró, beruházásvédelmi, gazdasági és műszakitudományos együttműködési, tudományos és technológiai megállapodás, valamint növény- és állategészségügyi megállapodás.90 Az 1990-es évek elejétől egészen 1996-ig a kereskedelmi forgalom a két ország között folyamatosan csökkent, amelynek első és legfontosabb oka az Öböl-háború, és annak a térségre gyakorolt hatása.91 A következő táblázat jól mutatja, hogyan alakult az export és import a két ország között 1990-1992 között:

A közvetlen magyar kivitel és behozatal alakulása 1990-1992. években (származási-rendeltetési ország szerint, szerződéses paritáson) Érték: Millió USD

1990

1991

1992

Export

68,6

58,1

41,9

Import

7,0

13,2

4,8

+61,6

+44,9

+37,1

Egyenleg

1991-ben tehát a kivitelünk már mintegy 10 millió USD-ral csökkent 1990-hez képest.92 Ekkor az exportunk legnagyobb részét az anyagféleségek, alkatrészek és félkész-termékek tették ki. Ugyanebben az évben az importunk ugyan még nőtt, de ennek a döntő részét a kőolaj adta.93 1992-ben az exportunk még tovább csökkent, amelynek az oka egyrészt a hazai árualaphiány volt, ezért több millió USD értékű kohászati és vegyipari félkész- és késztermékek kivitele esett ki, másrészt pedig a hitelezési tevékenységünk felfüggesztése, ami miatt a gépipari exportunk esett vissza. Valamint ekkor már az importunk is jelentősen

90

KÜM - Magyarország külgazdasága 2001. KÜM – Magyarország külgazdasága 2001. 92 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1992. 93 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1991. 91

54

csökkenni kezdett. 1993-1995 között folytatódott ez a tendencia, és a kivitelünk áruszerkezetében sem volt jelentős változás.94 Fordulópontot jelentett azonban az 1996-os év, ugyanis mind az exportunk (mintegy 63%kal), mind az importunk dinamikus növekedésnek indult egészen 1998-ig. Ugyanakkor itt meg kell jegyezni, hogy az import fellendülésének a hátterében egy 18,3 millió USD-os egyszeri olajvásárlás állt, ezért ez a növekedés inkább csak esetinek tekinthető. A kedvező fordulat azonban az alábbi tényezőknek köszönhető: az egyiptomi gazdasági helyzet stabilizálódása, a magyarországi exportpotenciál javulása, valamint a magyar államfő kairói látogatása, amelynek során az államfőt több vezető magyar üzletember is elkísérte.95 1997-ben a kivitel tovább nőtt 9 %-kal, és elérte a 45,2 millió USD-t. A legjelentősebb exporttermékek a takarmánykukorica és a polimerek voltak. A behozatal viszont az előző évhez képest kissé visszaesett, ugyanis Magyarország nem vásárolt kőolajat.96 1998-2002 között a kivitelünk újra csökkenő tendenciát mutatott, míg az importunk az 1999es évet kivéve folyamatosan nőtt. Ezért hazánk az export bővítését tűzte ki célul, így például elősegíti azóta is a magyar cégek részvételét kiállításokon (a VOSZ megegyezett az egyiptomi partnerével, hogy az elkövetkezendő 5 évben jelen lesz a Kairói Nemzetközi Vásáron), az Eximbank pedig vevőhitel-konstrukciókkal segíti áruink piacra jutását.97 A 2003-as év újabb fordulatot hozott, nemcsak a kivitelünk értéke nőtt 72,1%-kal (elérve ezzel a 40,7 millió USD-t), hanem a behozatalunk is pontosan 25%-kal (7,7 millió USD). Ebben az évben a legfontosabb exportcikk a mobiltelefon volt, kivitele mintegy háromszorosára nőtt.98 2004-ben külkereskedelmi forgalmunk dinamikus növekedése tovább folytatódott. A pontos adatokat a következő táblázat tartalmazza:

94

Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1992. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1996. 96 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1997. 97 KÜM - Magyarország külgazdasága 2002. 98 KÜM - Magyarország külgazdasága 2003. 95

55

A táblázat mutatja, hogy 2004-ben az exportunk 61,5 millió USD.99 A legfontosabb exportcikkek a következők voltak: mobiltelefonok, gépjármű alkatrészek, motor diagnosztikai készülékek, kábelek, világítástechnikai alkatrészek. A kivitelünk egyharmadát a Nokia cég szállításai jelentik. A behozatal 4,6 millió USD volt tavaly, amelynél leginkább a nyersanyagok, energiahordozók és az élelmiszerek domináltak, ezen belül textilipari anyagok, készruhák és szezonális déligyümölcsök. Jelenleg a következő magyar vállalatok vannak jelen a térségben: Nokia, General Electric Hungary (Tungsram), Innomed, Dunapack, Borsodchem, Egis, IBM.100 Ezen kívül szintén 2004-ben – az Európai Unióhoz való csatlakozásunk napjával – a következő két megállapodásunkat mondtuk fel Egyiptommal: a kereskedelmi megállapodást, valamint a gazdasági együttműködési vegyes bizottság alapításáról szóló megállapodást. Ugyanakkor kezdeményeztük egy új gazdasági együttműködés megállapodás létrehozását.101

99

http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/E81EA8E2-26C4-451F-BDD879775EC1A4F9/0/Amagyaregyiptomi.pdf, letöltés dátuma: 2005. október 26. 100 http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Afrika/egyiptom/gazdas agi.htm, letöltés dátuma: 2005. október 26. 101 KÜM - Magyarország külgazdasága 2003.

56

Összességében elmondható, hogy a két ország között a kereskedelmi forgalom a ’90-es évek elejétől eléggé ciklikusan alakult, de az utóbbi két évben dinamikus növekedés indult be mind az import és mind az export területén is. Ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog, mert Egyiptom élelmiszer igénye folyamatosan nő, így az igényük kielégítéséhez, és az exportjuk bővítéséhez

kooperációs

magyar

partnereket

keresnek 102

gabonatermesztés, tejipar, valamint állattenyésztés.

a

következő

területeken:

Ezen kívül az eddigi tapasztalatok

alapján a magyar cégeknek leginkább a következő területeken van lehetőségük gazdasági együttműködésre

az

egyiptomi

féllel:

vasútvonalak

tervezése,

jelző-

és

biztosítóberendezésekkel való felszerelés, vasúti gördülőanyag részegységek kooperációs gyártása, szivattyútelepek létesítése, valamint a fent említett mezőgazdasági projektek kivitelezése.103

5.4. Magyarország gazdasági kapcsolatai Kuvaittal 5.4.1. Kuvait általános gazdasági helyzete Kuvait gazdasági alapjait mindig az olajszektorának a helyzete határozza meg, ugyanis az olajjövedelmek a GDP több mint 50%-át teszik ki. Nem volt ez másként az 1990-es években sem,104azonban ennek az évtizednek az elején az ország helyzetét elsősorban az iraki megszállás, a háború, a felszabadulás valamint az újjáépítés megkezdése határozta meg.105 Mindezek miatt Kuvait nemcsak a korábbi mértékadó politikai-, hanem a kereskedelmi központ szerepét is elvesztette, ezen kívül az olajtermelése is a korábbi szintek csaknem a felére csökkent. Még tovább nehezítette az ország helyzetét, hogy az újjáépítési munkálatok sokkal lassabban és kisebb mértékben haladtak, mint ahogy azt remélték. Ennek a fő oka a következő volt: a helyi magántőkések inkább az Öböl más országaiba fektettek be, ahelyett, hogy saját országuk iparát, kereskedelmét lendítették volna fel befektetéseiken keresztül.106 Így 1993-ban már az ország költségvetése erősen deficites volt, ugyanis ráadásul még az olajárak is elég alacsonyan alakultak ebben az időben.107 102

http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Afrika/egyiptom/gazdas agi.htm, letöltés dátuma: 2005. október 26. 103 KÜM - Magyarország külgazdasága 2003. 104 Gazdasági Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1999. 105 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1991. 106 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1992. 107 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1993.

57

1994-től beindult egy kisebb fajta fellendülés, az ország GDP-je például 22,67 Mrd. USD-ról 23,36 Mrd. USD-ra emelkedett, valamint az exportteljesítmény is javult. Ez a javulás főleg annak köszönhető, hogy a kőolajtermelése kb. 6%-kal növekedett az előző évhez képest, ami immár nagyjából megegyezett az Öböl-háború előtti szinttel. Ugyanakkor több, eddig ismeretlen problémával kellett szembenéznie Kuvaitnak (például: állami szubvenciók csökkentése, a fent említett nagy költségvetési deficit),108éppen ezért a kormány egy 5 évig (1996-2000-ig) tartó reformtervet indított el, amelynek legfőbb céljai a következők voltak: nemzetgazdaság megújítása, a magánszektor gazdasági szerepvállalásának növelése, a közigazgatási rendszer teljes felújítása, valamint a költségvetési deficit felszámolása.109 A reformprogramnak és a kedvező olajáraknak köszönhetően 1996-ban a GDP mintegy 5%kal nőtt, az infláció is csökkent (4% körül volt), valamint az export értéke is meghaladta az importét, így a kereskedelmi mérleg is 13,7 Mrd. USD-os aktívummal zárt. A kőolajtermelés szintje pedig már meghaladta a háború előtti szintet. Ez a pozitív tendencia 1997-ben is folytatódott,110azonban 1998-’99-ben az olajárak visszaesése miatt újra nagy költségvetési deficit keletkezett. Ennek eredményeként a kormány fontos célként tűzte ki a gazdaság versenyképességének

növelését,

és

egy

átfogó

gazdasági

és

szociális

reform

megvalósítását.111 1999 közepétől az olajárak ismét emelkedni kezdtek, ami igen kedvezően hatott az ország költségvetésére.112 2000-ben folytatódott ugyanez a kedvező tendencia, vagyis a GDP összértéke már elérte a 40 Mrd. USD-t, a költségvetés is többlettel zárt, a magas olajárak miatt az export közel 90%-kal nőtt.113 Azonban 2001-ben az olajárak csökkenni kezdtek, így ez a tény egy időre megakasztotta az élénk gazdasági növekedést,114 de 2002-től az iraki válság kialakulása miatt újra emelkedett a kőolaj világpiaci ára, így a költségvetés többletet mutatott, valamint a GDP 1,7%-kal nőtt.115 2003-ban folytatódott a fellendülés, ugyanis az iraki rendszer megdöntése után az ország helyzete stabilizálódott, és az újonnan megalakult kormány reformintézkedéseket is hozott,

108

Ipari és Kereskedelmi Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1994. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1995. 110 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1996. 111 Gazdasági Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1998. 112 Gazdasági Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1999. 113 KÜM - Magyarország külgazdasága 2000. 114 KÜM - Magyarország külgazdasága 2001. 115 KÜM - Magyarország külgazdasága 2002. 109

58

melynek célkitűzései a következők voltak: külföldi működőtőke-befektetések elősegítése, privatizáció felgyorsítása, a magánszféra tevékenységének serkentése.116 2004-es év is a gazdasági növekedés jegyében telt: előzetes adatok szerint az ország a 20042005-ös pénzügyi évet 9,2 Mrd UDS-s aktívummal fogja zárni, valamint a GDP is 5% körül fog nőni. Az olajbevételek 38,8%-kal haladják meg az előző évit a megnövekedett olajkitermelés és olajár miatt. Azonban az ország gazdasági szerkezetében továbbra sem történt jelentős változás, mivel a költségvetési bevételeinek mintegy 91,4%-át az olajszektor adta. Éppen ezért fontos, hogy a kormány folytassa az eddig elkezdett strukturális reformokat, mivel az ország mindenkori gazdasági helyzete külső tényezőktől (elsősorban az olaj árától) függ, ami nagyfokú sebezhetőséget jelent Kuvait számára, és egyben a hosszú távú fejlődés gátjává is válhat.117

5.4.2. Magyarország és Kuvait gazdasági kapcsolatai Kuvait - a több évtizede tartó jó kereskedelmi és politikai kapcsolataink miatt - hagyományos kereskedelmi partnerünknek tekinthető a térségben. Földrajzi helyzete, megfelelő fizetőkészsége és liberális importpolitikája vonzó piaccá teszi számunkra.118 Az 1990-es évek elején a kereskedelempolitikánk fő elemei a következők voltak: a Kuvaitban zajló újjáépítésbe való bekapcsolódás, a magyar kivitel korábbi szintre történő növelése, valamint a kuvaiti tőke magyarországi befektetéseinek az ösztönzése. Elmondható, hogy a fent említett mindhárom területen sikerült eredményeket elérni: az újjáépítéssel kapcsolatban jelentős volt a Technoimpex tevékenysége a térségben, a tőkebevonás területén pedig fontos volt a Kuwait Petroleum Co. befektetése az ÁFOR-ba, ezen kívül exportunkat is sikerült megnövelni. A pontos számokat a magyar kivitellel és behozatallal kapcsolatban a következő táblázat tartalmazza:119

116

KÜM - Magyarország külgazdasága 2003. http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/kuvait/, letöltés dátuma: 2005. október 26. 118 KÜM - Magyarország külgazdasága 2000. 119 Nemzetközi Gazdasági kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1991. 117

59

A közvetlen magyar kivitel és behozatal alakulása az 1990-1992 években (származási-rendeltetési ország szerint, szerződéses paritáson) Érték: Millió USD 1990.

1991.

1992.

Export

20,1

22,3

20,6

Import

1,0

-

-

Egyenleg

19,1

22,3

20,6

Látható, hogy az exportunk 1991-ben 22,3 Millió USD-ra nőtt az előző évi 20,1 millió USDral szemben.120 Megjegyezendő a kivitelünkkel kapcsolatban, hogy főleg az élelmiszeripari termékek területén okoz nagy nehézséget a szállítás a korábbi iraki kamion tranzit kiesése miatt. Most már csak kerülő úton (tengeri, vagy légi közlekedés segítségével) juthatnak el a termékeink a kuvaiti piacra, ami versenyképtelen árakat jelent.121 Ez a tény (a sok más probléma mellett, mint például: hazai árualap gondok, kuvaiti fogyasztói piac beszűkülése) is hozzájárult ahhoz, hogy 1992-ben ismét csökkent a kivitelünk 8%-kal. A visszaesés ellenére figyelemreméltó a fogyasztási cikkek kivitele a Tungsram teljesítménye miatt.122 Majd 1993-’94 –ben nemcsak az áruexportunk (’94-ben már 21,9 Millió USD volt), hanem a szolgáltatás exportunk (26 Millió USD-t érte el) is újra növekedésnek indult. Legfontosabb exportcikkeink ebben az évben a következők voltak: erősáramú berendezés, autóbusz, fényforrás, valamint acéláruk. Ugyanakkor számottevő import nem volt az országból. 1995-től egészen 2002-ig szinte évente változott a közvetlen áruexportunk alakulása: hol csökkent, hol pedig nőtt az előző évekhez képest.123 Például: 1995-ben már csak 12,5 millió USD-t ért el a kivitelünk, ami kevesebb, mint a fele az előző évi szintnek. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy néhány jelentős termék exportja (például a gépipar területén) az 1996-os évre tevődött át.124 Ennek következtében ’96-ban több mint kétszeresére (27,4 Millió USD-ra) nőtt a magyar kivitel Kuvaitba, ugyanis a Transelektro alállomásainak a kiszállítása is ekkor 120

Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1992. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1991. 122 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma - Magyarország külgazdasága 1992. 123 Ipari és Kereskedelmi Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1994. 124 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1995. 121

60

történt meg. Azonban 1997-’98-ban újra drasztikusan visszaesett a kivitelünk:125’98-ban már csak 5,4 Millió USD volt, ugyanis az alállomás projekt kiszállítása már befejeződött.126 Majd 1999-2000-ben újra fellendült az exportunk: 2000-ben már 21,4 Millió USD volt, ennek köszönhetően Kuvait a harmadik legnagyobb piacunk lett a térségben. Ezután a következő két évben ismét csökkent a kivitelünk,127de 2003-tól dinamikus fejlődés indult meg az export területén, ugyanis 2003-ban a kivitelünk már elérte a 26,1 Millió USD-t, ami 187%-os növekedést jelentett az előző évhez képest.128 2004-ben tovább folytatódott a fellendülés az áruexportunk tekintetében, ugyanis az elmúlt 24 évben soha nem volt ilyen magas az érték, mint tavaly: 40,1 Millió USD, ami 54%-kal haladta meg az előző éves szintet.129 Az áruforgalom alakulását és szerkezetét a következő táblázat mutatja:

Látható, hogy kivitelünk áruszerkezete igen kedvező, az egyes termékcsoportok részesedése a következő:130gépi berendezések 91,3%, feldolgozott termékek 4,4%, az élelmiszerek 2,2% 125

Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1996. Gazdasági Minisztérium - Magyarország külgazdasága 1998. 127 KÜM - Magyarország külgazdasága 2000. 128 KÜM - Magyarország külgazdasága 2003. 129 http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/kuvait/, letöltés dátuma: 2005. október 26. 130 http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/22186CCF-1FA9-456F-8691495C7B753A4C/0/Amagyarkuvaiti.pdf, letöltés dátuma: 2005. október 26. 126

61

volt. Az exportunk legfontosabb termékei tavaly a mobiltelefon, izzólámpa, fénycső, sajt, mélyhűtött zöldborsó, gépjármű alkatrész és melegen hengerelt ötvözött acéllemez voltak. A táblázatból az is leolvasható, hogy a két ország közötti áruforgalom magyar aktívumot mutat, ugyanis hazánk importja Kuvaitból nagyon csekély, mindössze évi néhány ezer USD. (Éppen ezért nem elemeztem ebben az időszakban a Kuvaitból származó importot.)131 A tavalyi év jelentős eseménye volt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően felmondtuk a korábbi kereskedelmi egyezményünket Kuvaittal, de ugyanakkor kezdeményeztük egy új gazdasági együttműködési megállapodás megkötését.132 Az év másik jelentős eseménye pedig a Rebuild Iraq Kiállítás volt, ugyanis a magyarországi rendszerváltás és az 1990-’91. évi Öböl-háború óta itt jelent meg a legtöbb - pontosan 15 magyar vállalati képviselő - egy kuvaiti gazdasági rendezvényen.133 A két ország közötti kereskedelmi kapcsolaton kívül fontos megjegyezni, hogy Kuvaitból származó tőkebefektetések is megtalálhatók Magyarországon. Ezek a befektetések elsősorban pénzügyi jellegűek, és közvetetten vannak jelen a Budapesti Értéktőzsdén is.134 Összességében megállapítható, hogy bár az 1990-es évek elejétől meglehetősen változatosan alakult az exportunk nagysága Kuvaitba, de az elmúlt két évben az egyértelmű fellendülés jelei mutatkoztak meg a két ország közötti áruforgalomban. És mivel Kuvait gazdasága is kedvezően alakul az utóbbi években, minden remény megvan arra, hogy az áruexportunk továbbra is növekedhessen az országba.

131

http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/kuvait/, letöltés dátuma: 2005. október 26. 132 KÜM - Magyarország külgazdasága 2003. 133 http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/kuvait/, letöltés dátuma: 2005. október 26. 134 KÜM - Magyarország külgazdasága 2003.

62

6. Magyarország és az arab országok közötti kapcsolatok jelene és jövője 6.1. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának hatása a magyar-arab gazdasági kapcsolatokra Történelmi és földrajzi körülményekből következően a déli és keleti mediterrán régió az Európai Unió egyik legfontosabb preferenciális elbánásban részesített partnere, történelmileg és földrajzilag egyaránt Európa szoros háttérzónája, gazdasági expanziójának egyik kitüntetett területe. 1995-től – több mint két évtizedes kereskedelmi és fejlesztési együttműködés után – új partnerségi kapcsolat kezdődött a barcelonai folyamatban az EU és 12 mediterrán partnere között.135 A múlt évi EU bővítéssel azonban Ciprus és Málta kiesésével 10-re csökkent a számuk: Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Jordánia, Izrael, Szíria, Libanon, Törökország és a Palesztin Nemzeti Hatóság (Líbia integrálása a barcelonai folyamatban még vitatott). E gazdasági és pénzügyi együttműködés célja egy szabadkereskedelmi övezet fokozatos létrehozása (legkésőbb 2010-re) mind az EU és a mediterrán partnerek és mind pedig a mediterrán országok egymás közötti kapcsolataiban. Mindegyik kétoldalú társulási megállapodás előirányozza a mediterrán partnerországok teljes kereskedelmi liberalizációját: általában 12 évet adnak az ipari termékek vámjainak fokozatos lebontásához (Egyiptomnak 15 évet). E szabadkereskedelmi övezetnek része a mezőgazdasági termékek, feldolgozott mezőgazdasági termékek és a halászati termékek kereskedelmének liberalizációja is. További fontos cél a pán-európai származási szabályok átvétele a mediterrán partnerek részéről. Az EU jelentős pénzügyi támogatást nyújt a partnerek gazdasági átalakulásához (vámlebontás, piacnyitás) a MEDA I. és II. programok keretében, valamint 2002-től az Európai Beruházási Bankon belül működtetik az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Eszközt, amely további finanszírozási lehetőséget biztosít ezen partnerek számára. Az Euromed Társulási Megállapodások hatályba léptek már Törökországgal, Izraellel, a Palesztin Hatósággal, Tunéziával, Marokkóval, Jordániával, Egyiptommal és Algériával,

135

GKM – Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március

63

aláírták de még nem lépett hatályba Libanonnal, a tárgyalások befejeződtek, de még nem írták alá a megállapodást Szíriával.136 Az euro-mediterrán együttműködésben részt vevő déli partnerek számára előnyt jelentett hazánk csatlakozása és az EU kereskedelmi szerződésének az átvétele, ugyanis csatlakozásunk óta teljes vámmentességet adunk a partnerek ipari exportjára, illetve mezőgazdasági kivitelüket vámkedvezményben részesítjük. Magyarország számára annyiban változott a korábbi helyzet, hogy Tunézia, Marokkó, Egyiptom és Jordánia piacain – amely országok már működtetik az euro-mediterrán megállapodásokat - a csatlakozás után kedvezményeket kapott a magyar export (és ebben az évben hatályba lépett az algériai megállapodás is). Libanonnal illetve Szíriával még nem lépett életbe a megállapodás, így ezen országok esetében az Unió (így Magyarország is) a ’70-es évek közepén létrehozott – számukra csak előnyöket tartalmazó – együttműködési megállapodásokat működteti. (Ugyanakkor már Libanonnal is hatályba léptek a megállapodás kereskedelmi rendelkezései.) Csatlakozásunkkal – igaz nem közvetlenül és nem azonnal – a tőkebevonás területén is javultak a déli partnerek pozíciói, ugyanis Európán belül egyre keletebbre tolódnak a befektetések súlypontjai. Ebből az következik, hogy a kelet-közép-európai országok csatlakozása óta nagyobb az esély arra, hogy bizonyos szegmensekben egyre több multinacionális vállalat tekintsen egyre keletebbre vagy Észak-Afrikába, ahol például Marokkó és Tunézia viszonylagos stabilitás mellett olcsó és a követelményeknek megfelelően képzett munkaerőt kínál.137 A társulási egyezmények alkalmazása nem csak a déli partnerek, hanem a magyar exportálók számára is előnyt jelent, hiszen ők is részesülhetnek a szabadkereskedelmi megállapodások előnyeiből. Ennek azonban az a feltétele, hogy hazánk felkészüljön mindazon kihívásokra, amelyek a dél-mediterrán termelők magyar piacra történő belépésével járnak együtt, ugyanis ez konkurenciát jelent a magyar gazdasági szereplők számára. Ezen kívül további pozitívumot jelent hazánk számára, hogy egyrészt az EU MEDA-programjában való részvételünk lehetővé teszi a magyar vállalatok számára, hogy a dél-mediterrán országokban az európai finanszírozásban megvalósuló projektek kivitelezésébe bekapcsolódhassanak. Másrészt gazdasági és biztonsági szempontból is számíthatunk a térség szénhidrogén forrásaira – mivel 136 137

GKM – Összefoglaló az Euro-Mediterrán gazdasági együttműködés helyzetről 2005. szeptember GKM – Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március

64

hazánk számára mindig is fontos volt az olajbehozatal területi diverzifikálásának a fenntartása. És végül de nem utolsó sorban az euro-mediterrán partnerség új lehetőségeket teremt Magyarország számára a dél-mediterrán országokkal folytatott kulturális és oktatási együttműködés területén, ami ország-imázsunkat is pozitívan befolyásolhatja.138 Az EU-nak a mediterrán partnereknek kedvezményt nyújtó megállapodásaihoz csak úgy tudtunk

csatlakozni,

hogy

megszüntettük

ugyanezekkel

a

partnerekkel

kötött

megállapodásainkat: kezdeményeztük és megerősítettük az Algériával (1975), Egyiptommal (1995), Jordániával (1976), Líbiával (1974), Marokkóval (1989), illetve Tunéziával (1992) létrehozott szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését. Líbia kivételével mindegyik országgal kezdeményeztük egy új gazdasági együttműködés létrehozását. A többi arab ország közül felmondtuk a jemeni, kuvaiti és iraki kereskedelmi megállapodásokat. Jemennel nem, Irakkal még nem kezdeményeztük új típusú gazdasági együttműködési megállapodás létrehozását.139

6.2. Az arab tőke bevonásának lehetőségei a magyar gazdaságba Az arab tőke bevonásának lehetősége a magyar gazdaságba elég csekély, ugyanis az arab országok nagy része alapvetően tőkeimportőr. (Habár a külföldi közvetlen befektetések a régióban viszonylag visszafogottak, aminek az egyik oka a belső politikai rendszerük.) Ebben a fejlődő ország-csoportban is találhatók azonban tőkeexportőrök: az arab országokban képződött, nemzetközi hasznosulási lehetőségeket kereső tőke zöme az Öböl-monarchiákból ered. (Például Kuvaitból, amelynek befektetései elsősorban pénzügyi jellegűek, és közvetetten vannak jelen a Budapesti Értéktőzsdén is.) „E tőke sajátossága, hogy konzervatív, kockázatkerülő természetű, jellemzően nem termelő beruházásokba irányul, hanem döntően nyugati befektetési alapok segítségével pénz-és ingatlanpiaci, tőzsdei operációkat részesít előnyben. Ugyanez vonatkozik az olaj utáni korszakra való felkészülést célzó állami alapok tevékenységére is.”140Bár az ÖET (Öböl Együttműködési Tanács, melynek tagjai: Szaúd138

KÜM – Magyarország a változó világban: Koncepció Magyarország dél-mediterrán politikájára GKM – Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március 140 KÜM – Magyarország a változó világban: Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségben, 13. oldal 139

65

Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrain, Katar és Omán) államaiban hivatalos cél a külföldre kivitt magántőke egy részének a visszaáramoltatása, érdekünk lenne felhívni a térségbeli befektetők figyelmét Budapestre, mint regionális kereskedelmi és pénzügyi központra, valamint a tőzsdei és ingatlanfejlesztési lehetőségeinkre.141

6.3. Az arab-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségei Hazánk arab országokhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatait a két évtizedes alacsony export ellenére is a kereskedelmi többlet jellemzi. Éppen kivitelünk alacsony szintje miatt lenne az elsődleges cél a hagyományos partnereinkkel (például: Egyiptommal, Szíriával) a kapcsolatok korábbi szintjének legalább részleges helyreállítása. A stabil helyzetű Öböl-országok, Szaúd-Arábia, Tunézia vagy Marokkó esetében viszont a vállalati versenyképességet kellene erősíteni leginkább a kereskedelemfejlesztés, illetve az exportfinanszírozás révén. Az Öböl-monarchiákban az exportfejlesztés mellett további fontos feladat lenne a potenciális befektetők figyelmének felkeltése a magyarországi tőzsdei és ingatlanfejlesztési lehetőségek iránt. Emellett fontos megjegyezni, hogy szintén az Öbölmonarchiákban található megfelelő vásárlóerővel és fogyasztási szokásokkal rendelkező vendégkör a Magyarországra irányuló idegenforgalom bővítésének céljából. Az arab országokban elsősorban a következő termékek exportjának növelésére lenne lehetőségünk: vasúti, kikötői, energetikai berendezések és hűtési technológiák, öntöző- és szennyvízkezelő létesítmények, oktatási és egészségügyi eszközök, egyes országokba gabonasilók, malmok, gabona, vetőmag, hús, sajt és zöldségek. További lehetőségeink adódnak az olajipari és vízgazdálkodási szolgáltatások nyújtásában is.142 Az államközi kapcsolatokról megállapítható, hogy rendezettek és megfelelően fejlődnek, azonban a vállalati szintű kapcsolatok nem igazán mutatják a fejlődés jeleit. Ennek belső és külső okai egyaránt fellelhetők. A legfőbb belső okok a következők: egyrészt a ’90-es évek során megindult privatizáció következtében „az exportálható árualapok nagy része felett multinacionális nagyvállalatok rendelkeznek és saját központi szervezésük és piacpolitikájuk 141 142

KÜM – Magyarország a változó világban: Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségben GKM – Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március

66

alapján exportálnak, így csökkent a magyar cégek által közvetlenül exportálható áruk köre. Másrészt az exportra is termelő és kereskedő magyar vállalatok zömében kis- és középvállalatok, amelyek nem rendelkeznek külföldi marketing tevékenységhez szükséges ismeretekkel, és piacismeretük is hiányos.”143Vagyis ezek a vállalkozások még nem tudtak megerősödni annyira, hogy jelentős kivitelt bonyolítsanak le a térség fuvarrádiuszában. Külső okként megemlíthető az I. és II. Öböl-háború, a fontos partnereinket sújtó likviditási problémák és a balkáni fuvarozási nehézségek, amelynek következtében vállalataink aktivitása mérséklődött a régióban. Ez azonban nemcsak a kivitel csökkenésében, hanem a piacszervezet leépülésében, a kiállításokon és vásárokon való megjelenések visszaesésében is megmutatkozik.144 Pedig a vállalati szintű kapcsolatok megteremtésének egyik módja éppen az egyes arab országokban rendezett szakkiállításokon való részvétel. (Ugyanis a KözelKeleten az üzletek megkötésében döntő szerepe van a személyes találkozásoknak, szimpátiának és az áru „megtapintásának”, kipróbálásának.) A külföldi kiállításokon való részvételhez állami támogatások is szerezhetők, a két legfontosabb támogatási rendszer a következő: „a korábban a Gazdasági Minisztérium és a KÜM együttes irányítása alatt álló Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat illetve annak döntő részét pályáztató ITD Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht, illetve a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt működő Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum (AMC) közösségi kiállításai. Az ITDH az I. és II. kategóriás kiállítási programjaival egészben illetve részben téríti a kiállítóknak a részvétel költségeit.” Azonban nehezíti a helyzetet, hogy egyrészt az ITDH II. kategóriájú részkedvezményű kiállításokat a vállalkozók leginkább csak az EU országaiban és a környező államokban rendezett kiállításokra veszik igénybe. Másrészt az Agrármarketing Centrum a mezőgazdasági cikkek és élelmiszerek tekintetében 2001. óta szintén csak az EU-ban és a környező államokban, illetve Japánban rendezett közösségi kiállítást. Éppen ezek miatt a közel-keleti térség kiállításain való magyar részvétel ritka és kiszámíthatatlan. A – bár kis számú – magyar részvétel hatékonyságát mégis tovább lehetne növelni, ha a kiállításokra való utazást összekötnék magas szintű hivatalos látogatásokkal és a delegációkat szakminiszter vagy maga

143

http://euroastra.org/cgi-bin/index.cgi?page=showart&sid=NWXRZTPOFOGFIBUQ&id=4535, letöltés ideje: 2005. október 25. 144 GKM – Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március

67

a miniszterelnök vezetné. Ők ugyanis állami szinten tudnak tárgyalni, esetleg lobbizni például magyar exportprojektekért.145 A fent említett okok miatt a kormányzati stratégia gazdasági, politikai és társadalmi céljaival szorosan összefügg a magyar vállalkozói szektor erősítése. A teendők persze eltérőek a nemzetközi tevékenységre képes kevés nagyvállalat, valamint a kis-és középvállalatok esetében. Az utóbbiaknak kezdetben a hazai piacon való megjelenésüket kell támogatni, bár a szűk magyar piac miatt gyakran e vállalatok is külföld felé fordulnak. Azonban a fuvar és marketing rádiuszuk növelése lehetővé teszi a kivitelük bővülését és elősegíti a megerősödésüket is. Az Eximbank több arab ország pénzintézeteivel fenntartott kapcsolata pedig elősegítheti az exportjuk finanszírozását.146

145

http://euroastra.org/cgi-bin/index.cgi?page=showart&sid=NWXRZTPOFOGFIBUQ&id=4535, letöltés dátuma: 2005. október 25. 146 GKM – Tájékoztató: Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, 2004. március

68

7. Az AGROINVEST Rt. tevékenysége az arab országokban 7.1. Az AGROINVEST Rt. bemutatása Az AGROBER vállalatot - amelynek a jogutódja az AGROINVEST Rt. - az 1950-es években alapította az akkori Mezőgazdasági Minisztérium. Ekkor még az állam döntötte el, hogy mikor milyen programok valósuljanak meg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén, így ennek a tervező és beruházó vállalatnak volt a feladata, hogy előbb csak a magyarországi mezőgazdasági-, majd később már az élelmiszeripari beruházásokat is megtervezze, végrehajtsa. Vagyis az akkori TSZ-eknek az összes beruházását ez a cég végezte. Az AGROBER-nek mind a 19 megyeszékhelyen volt egy 100-150 fős irodája, az 1970-es évekre pedig már mintegy 3000 tagra bővült a létszám. A tagjainak több mint a fele magasan kvalifikált szakember volt, például: mérnök, közgazdász. 1979-ben a minisztérium célul tűzte ki, hogy a magyar mezőgazdaság próbáljon meg a fejlődő országokba exportálni. Ekkor még a külkereskedelmi tevékenység külkereskedelmi joghoz volt kötve, így megadták az AGROBER-nek ezt a jogot a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén, és ekkor alapították meg az AGROINVEST Rt.-t, ami az AGROBER külkereskedelmi irodája volt. Az AGROINVEST Rt. tevékenysége elsősorban az élelmiszeriparhoz, mezőgazdasághoz, környezetvédelemhez kapcsolódik. Az elmúlt 30 esztendőben 4 földrész (Közép-, DélAmerika, Afrika, Ázsia, Dél- és Kelet-Európa) 45 országának több száz vállalatával volt és van konkrét kereskedelmi kapcsolata. Az elmúlt évtizedekben közel 300 projektet valósított meg a növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszer-feldolgozás, környezetvédelem és kommunális ellátás területén. Tevékenysége egyrészt szolgáltatói jellegű szellemi munka: tanulmányterv-készítés, műszaki kiviteli tervezés, szaktanácsadás, technológiaátadás, oktatás, üzemviteli management, külkereskedelmi

szolgáltatás,

banki

szakértői

69

tevékenység.

Másrészt

létesítmények

megvalósításához szükséges: gép-, berendezés-, anyagszállítás, építési, szerelési munkák végzése, létesítmények beüzemelése és üzemvitele.147

7.2. Az Agroinvest Rt. tevékenysége 7.2.1. A cég kapcsolatai az arab országokkal Az Agroinvest Rt. az 1970-es évek végétől kezdett el dolgozni a fejlődő országokban, amelyek között nagyon sok arab ország volt: alapvetően észak-afrikai arab országok, ezen kívül még Szíria, Jemen és Irak. Ezekben az országokban a cég a ’70-es, ’80-as és még a ’90es évek elején is alapvetően komoly export fővállalkozási tevékenységet folytatott, különböző mezőgazdasági és élelmiszeripari projekteket valósított meg. A legfontosabb projektjei az arab országokban a következők voltak: 1. Algéria: 1.1. 18 jércenevelő telep építése 260 millió madár számára 4 baromfiteleppel a projekt ára: 12.860.520 USD 1.2. konténer típusú halkeltető építése és technikai felszerelések a projekt ára: 132.000USD 2. Egyiptom 2.1. 3-4 millió halivadék számára halkeltető építése a projekt ára: 674.785 USD 2.2. 10 ezer anyás nyúltelep megépítése vágóhíddal, takarmánykeverőkkel és víztisztítóval együtt a projekt ára: 6.300.000 USD 2.3. víztisztító megépítése a projekt ára: 228.818 USD 2.4. 5 halszaporító centrum építése a projekt ára: 2.002.017 USD

147

http://www.agroinvest.hu/hintro.htm, letöltés dátuma: 2005. október 19.

70

2.5. baromfi szülőpár telep megépítése a projekt ára: 500.000USD 3. Irak 3.1. 10 automatikus kukorica feldolgozó üzem komplett technológiai rekonstrukciója a projekt ára: 12.000.000 USD 3.2. 200 millió halivadék számára halkeltető építése a projekt ára: 2.700.000 USD 3.3. vágóhíd építése 250 birka és 250 marha napi vágásához a projekt ára: 1.385.946 USD 3.4. élőhal szállítás a projekt ára: 162.500 USD 4. Szaúd-Arábia 4.1. víztisztító berendezés építése a projekt ára: 41.000 USD 5. Jemen 5.1. tojó farm építése a projekt ára: 12.500.000 USD

7.2.2. A cég piaci kilátásai az arab országokban Az 1970-es, ’80-as és még a ’90-es évek elején a fejlődő országokban nagyon sok magyar cégnek volt lehetősége dolgozni, például: 1988-ban Egyiptomban 18 magyar vállalatnak volt irodája: Ganz, Transelektro, Tungsram, Technoimpex, Agroinvest, stb. 1994-ben azonban az Agroinvestnek sok más céggel együtt be kellett zárnia az irodáját. Ennek az oka a következő volt: az 1980-as évek végéig megfelelő finanszírozási háttérrel rendelkeztek a magyar vállalatok ezeken a piacokon. Az Agroinvest például az egyiptomi üzleteik nagy részét az Egyiptomi Mezőgazdasági Minisztériummal kötötte, a projektek finanszírozása vegyeshitel keretében történt. A vegyeshitel a következőt jelenti: volt egy 15%-os előleg és 42,2 % volt kormányhitel és szintén 42,2 % volt céghitel. A céghitelt a magyar fél részéről a magyar kormány garantálta. Ez akkor egy nagyon kedvező fizetési feltétel volt Egyiptom számára. Magyarországon erre a finanszírozásra azért volt lehetőség, mert voltak keretösszegek állami

71

szinten, amelyekből meríthettek a magyar cégek egyes projektjeik megvalósításához. Ugyanez a módszer volt igaz a cég Algériával megkötött üzleteire, mint ahogy a többire is. Vagyis ebben a két évtizedben azért voltak kedvezőbbek a piaci kilátások az Agroinvest és a többi cég számára a fejlődő országokban, mert a magyar állam támogatta, hogy kijussanak ezekre a piacokra is. Ez a támogatás azonban a rendszerváltás után a ’90-es évek elején egyik napról a másikra megszűnt, vagyis már nem volt egy biztos finanszírozási háttér, és az arab országok készpénzben pedig nemigen vásároltak. Ha mégis ezt tették volna, akkor inkább vagy a nyugat-európai piacokról például: Angliától, vagy az Egyesült Államoktól, vagy Japántól vásároltak volna, nem pedig tőlünk. Ezért a magyar cégek rövid időn belül kiszorultak ezekről a piacokról, ugyanis már nem voltak versenyképesek. Ez persze nem a termékeikre igaz, hanem a finanszírozásra. Habár tény, hogy az arab országok piacain is óriási a konkurencia, de leginkább két fajta tendencia figyelhető meg ebben a térségben: az egyik a nagyon gazdag országok köre, pl. Szaúd-Arábia, ahol mindent megvesznek, de elsősorban angol, német vagy amerikai árut. Míg a szegényebb arab országok leginkább az olcsóbb kínai, tajvani vagy török árukat részesítik előnyben. Ugyanakkor a magyar cégek valahol a középkategóriában helyezkednek el, így nem igazán tudnak érvényesülni ezeken a piacokon, vagyis nehezebben tudják eladni az áruikat. De ennek ellenére a lényeg az Agroinvest szerint továbbra is a finanszírozásban rejlik, vagyis hogy van-e a cégeknek megfelelő hátterük az üzletek megkötésére. Ugyanis ha a magyar kormány indítana egy olyan programot, amelyen keresztül támogatná a vállalatokat, hogy bejussanak az arab piacokra, akkor a magyar cégek sokkal versenyképesebbek tudnának lenni. Ebből az elgondolásból hozta létre a magyar kormány a nyugat-európai kormányok mintájára még az 1990-es évek közepén az EXIMBANK-ot. A terv az volt, hogy ez a bank majd hitelkereteket folyósít a magyar vállalatok számára a piacra jutáshoz. Az EXIMBANK kötött is néhány arab bankkal hitelkeret megállapodásokat (pl. az egyiptomi bankokkal 10-20 millió USD-os megállapodásokat), de a mai napig egy fillért sem tudott belőle kihasználni az Agroinvest (de persze más cég sem), mert nem voltak kedvező feltételűek. Összehasonlításként: míg a ’70-es ’80-as években pl. Irakban a magyar vállalatok éves forgalma kb. 300 millió USD volt, a ’90-es évek elejére ez mintegy a tizedére csökkent. Vagy Egyiptomban mintegy 70-80 millió USD volt a csúcsforgalom egy évben, ez a ’90-es évek közepére szintén a tizedére csökkent. Így a ’90-es évek közepére az Agroinvest, sok más

72

céggel együtt, komoly hullámvölgybe került az arab országokkal való kereskedelmi kapcsolatokban. Összefoglalva a ’70-es és ’80-as évekre a fellendülés volt a jellemző, ugyanis ekkor voltak a legjobb piaci kilátások a magyar cégek számára az arab országokban. A ’80-as évek végétől a forgalom elkezdett csökkenni, majd a ’90-es évek közepére a mélypont volt a jellemző. Volt néhány cég, pl. az Agroinvest is, amelyik megpróbált „visszakapaszkodni” ezekre a piacokra, ezért nagyon sok pénzt fordított rá, de végül mégsem érte meg, mert nem tudtak üzletet kötni. A jövőre vonatkozóan azonban annyit mindenképpen el lehet elmondani, hogy azért az Agroinvest próbálkozik továbbra is üzleteket szerezni ebben a térségben, de már közel sem akkora intenzitással, ugyanis félő, hogy a befektetett pénz nem térül meg. Ugyanakkor ezekben a visszafogottabb próbálkozásokban már közrejátszik a 2001. szept. 11-i esemény is, ami nagy hatással volt az egész arab világ és gazdaság megítélésére. Az Iraki háború után újra felcsillant a remény a magyar cégek számára, hogy Irak újjáépítésében részt tudnak venni. Az Agroinvest is ezt várta, de sajnos mégsem tudtak egy üzletet sem megkötni. Ennek a legfőbb oka a cég szerint, hogy az amerikaiak osztották fel az üzleteket a vállalatok között. Azonban jelenleg mégis (2005. októberében) van az Agroinvestnek egy programja Irakkal kapcsolatban, ugyanis az EU összes tagállamának ún. donor tevékenységet kell folytatni, vagyis segélyezni kell a fejlődő országokat. Ezért a Külügyminisztérium kiírt egy tendert, az ún. NEFE programot, amelyben benne van több fejlődő ország, köztük Irak is. Ez a program tulajdonképpen egy oktatási program, amely megvalósításához 25% önrészt kell vállalnia a cégeknek, a többi 75%-ot a magyar állam biztosítja. Ennek keretén belül az Agroinvest megnyert három pályázatot, amelyek a következők: 1. Vízügyi szakemberek magyarországi oktatása, tréningje, ami egy 30 napos program. 2. Biotechnológiai

oktatás,

konkrétan:

szarvasmarha

embrió

transzplantáció

témakörben. 3. Édesvízi halas szakemberek magyarországi oktatása, posztgraduális képzése.

73

Erre a három programra érkezett összesen 28 iraki mérnök, és körülbelül 30-40 napig lesznek Magyarországon. Ezen kívül a cég több különböző programot is szervez a szakembereknek, pl. kulturális programot. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk az Agroinvest Rt. véleménye szerint nem hozott nagy változásokat Magyarország számára. Az alapvető változások ugyanis a piaccal kapcsolatban már egyrészt a ’90-es években lezajlottak a fent említett okok miatt, másrészt pedig többek várakozása, vagyis hogy majd Magyarország lesz a „kiskapu”, és rajtunk keresztül tudják eladni az arab országok a termékeiket az EU-ba, nem vált valóra. Ugyan a cég szerint voltak erre vonatkozóan megkeresések, de valamiért mégsem valósultak meg az üzletek. Úgy gondolom, hogy az interjú segítségével érzékletesen fel tudtam vázolni nemcsak az Agroinvest Rt., hanem általában a magyar cégek helyzetét és kilátásait is az arab országok piacain. És bár ma ezek a cégek nehezebb helyzetben vannak a finanszírozást illetően, mint az 1990-es évek előtt, de azért mégsem adták fel törekvéseiket, hogy továbbra is jelen legyenek ezeken piacokon, hiszen az Agroinvest Rt. is tovább próbálkozik. Elmondása szerint lát fantáziát ezen országok piacaiban is, csupán annyi változott, hogy most már óvatosabbak a térségbe irányuló befektetéseikkel kapcsolatban.

74

8. Összegzés Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatai a ’70-es évektől napjainkig terjedő intervallumban alapvetően három korszakra bonthatók: 1970-1984 (exportunk dinamikus növekedése volt a jellemző), 1985-2001 (exportunk és importunk egyaránt csökken, majd stagnál), 2002-től napjainkig (kivitelünk újra fellendül). Igaz, már az 1970-es évek előtt is voltak kereskedelmi kapcsolataink a régió egyes országaival, például: Egyiptommal, Szíriával, és Algériával. Ekkor még azonban a térség országai gyarmati sorban voltak, így leginkább az anyaországgal tartottak fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Magyarországnak viszont nem voltak gyarmatai, ezért nem is lehetett intenzív kapcsolatokat ápolni a térséggel. A gyarmatbirodalom felbomlása megteremtette a lehetőséget az arab világgal való kereskedelmünk fellendítésére. Minőségi ugrásra az 1970-es évek elején bekövetkező első, majd ’79-ben a második olajárrobbanás után került sor. A beáramló olajjövedelmek egyrészt lehetővé tették az arab országok számára az igen jelentős fejlesztési programok beindítását, másrészt nagy és fizetőképes felvevőpiacot hoztak létre a régióban.148 Ennek eredményeként a kivitelünk dinamikus növekedésnek indult, és a csúcsot 1982-ben érte el 671 millió USD-ral. A kivitelünk felfutásában a fent említetten kívül fontos szerepet játszott még az ideológiai kötődés hazánk és számos arab ország között, a magyar fél által nyújtott kedvezményes kormányhitelek, valamint a központi gazdaságirányítás (Magyarországon és egyes arab országokban egyaránt). Összefoglalva tehát ez a másfél évtized nagyon sikeresnek volt mondható. Az 1980-as évek elejétől azonban csökkenni kezdett az olaj ára és ennek megfelelően a régió bevételi forrása is jelentősen megcsappant. Így ’85-re a legtöbb arab országban eluralkodott a gazdasági recesszió. Ez volt az első jelentős ok, amiért az exportunk csökkenésnek indult a térségben. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy 1989-90-ben megtörtént Magyarországon a gazdasági és politikai rendszerváltás, amelynek következtében egyrészt már nem volt többé lehetőség kedvezményes kormányhitelek nyújtására, eltűnt az ideológiai kötődés, stb.

148

Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben

75

Másrészt megnőtt hazánk és az arab országok között a versengés a fejlett országok piacain.149 Mindezek azonnal éreztették hatásukat hazánk és a régió kereskedelmi kapcsolataiban: a ’80as évek közepétől elindult tendencia tovább folytatódott a ’90-es években is, vagyis mind az exportunk és az importunk is tovább csökkent. A kivitelünk 200 millió USD körüli szinten stabilizálódott a ’90-es évek közepétől 2001-ig, a behozatalunk pedig 20-40 millió USD között ingadozott. 2002-től újra nőni kezdett a kivitelünk a térségbe: 2003-ban múlta felül először az exportunk volumene a ’82-es csúcsot, tavaly pedig már 1024 millió USD volt. Azonban itt fontos megjegyezni, hogy ebben a jelentős felfutásban a Nokia szállításainak van jelentős szerepe. Az importunk is növekedésnek indult 2002-től, de tavaly a 2002-es átlag kevesebb, mint a felére, azaz 20,6 millió USD-ra csökkent. 2002-től tehát beindult egy pozitív tendencia az exportunkat illetően, éppen ezért jelenti ez a harmadik „korszakot”. 2004. május 1-jén következett be a legutóbbi változás az arab országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatainkban: 2004-ben ugyanis hazánk az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, ami újabb változásokat hozott magával. Magyarországnak át kellett vennie az Unió által életbe léptetett különböző kereskedelmi jellegű megállapodásokat, például: az Euro – Mediterrán Társulási Megállapodásokat. Számunkra ezután annyiban változott a helyzet, hogy azon országok esetében amelyek már működtetik az euro-mediterrán megállapodásokat, a csatlakozás után kedvezményeket kapott a magyar export. Azon országok esetében viszont, amelyekkel még nem lépett életbe a megállapodás az Unió (így Magyarország is) a ’70-es évek közepén létrehozott – számukra csak előnyöket tartalmazó – együttműködési megállapodásokat működteti. A többi arab ország közül néhánnyal felmondtuk a kereskedelmi megállapodásokat, de ugyanakkor kezdeményeztük új típusú gazdasági együttműködési megállapodás létrehozását. Ahhoz, hogy a kereskedelmi forgalmunkban bekövetkezett kedvező tendenciát folytatni tudjuk, kívánatos lenne hazánk részéről egyrészt egy hosszú távú, tudatos exportkoncepció kidolgozása, amelynek segítségével például a hagyományos partnereinkkel (Egyiptommal, Szíriával) is helyre tudnánk állítani kapcsolataink korábbi szintjét. Másrészt nagy figyelmet kellene fordítani a stabil helyzetű Öböl-monarchiákra, mivel itt található a megfelelő

149

Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben

76

vásárlóerővel rendelkező vendégkör, amely további lehetőséget kínál az exportunk növelésére. És végül de nem utolsó sorban nagy hangsúlyt kellene fektetni a vállalati szektorunk erősítésére, valamint az Eximbank szerepének növelésére, amely az arab országok pénzintézeteivel fenntartott kapcsolata miatt elősegítheti a kivitelünk finanszírozását.

77

9. Mellékletek

Az arab országokba irányuló magyar áruexport

1.

Érték: Millió USD-ben

Algéria Egyiptom Emirátusok Irak Jemen Jordánia Kuvait Líbia Libanon Marokkó Szaúd-Arábia Szíria Tunézia Egyéb: Omán Katar,Bahrein Összesen

1982.

1983.

1984.

1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

96 35 3 270 2 15 36 81 38 8 20 57 10 -

137 39 8 174 2 12 31 101 42 5 38 24 9 -

144 53 10 119 2 12 25 84 53 4 47 39 37 -

8 41 14 8 5 27 2 21 8 34 26 10

9 45 17 6 5 7 12 26 10 29 20 9

23 36 12 1 7 8 5 11 22 29 23 39 16

16 29 13 1 5 5 12 6 15 16 23 15 10

7 29 10 2 3 4 21 5 18 7 28 17 15

11 27 33 4 2 6 18 5 15 10 40 19 9

15 24 132 3 4 12 9 3 18 13 84 20 14

25 41 461 6 7 19 26 5 19 16 99 24 25

22 62 590 14 5 46 40 3 47 16 109 21 23

671

622

629

3 207

3 198

4 236

2 168

3 169

4 203

12 363

17 790

26 1024

2.

Algéria Egyiptom Emirátusok Irak Jordánia Kuvait Libanon Líbia Marokkó Szaúd-A. Szíria Tunézia Összesen

Magyar behozatal

1991.

1992.

1993.

1994.

1995.

1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

130,0 13,2 68,0 3,0 30,0 3,0 0,6 247,8

3,7 4,8 1,0 0,3 0,7 1,5 0,3 12,3

1,5 4,3 1,3 0,2 0,1 0,7 0,2 1,0 0,6 9,9

5,9 2,2 1,0 0,1 3,2 0,8 1,7 0,9 15,8

10,0 4,0 2,0 10,0 2,0 1,0 1,0 1,0 31,0

2,0 21,0 2,0 2,0 1,0 1,0 1,0 30,0

1,0 4,9 1,0 0,7 0,2 5,0 0,5 1,3 1,7 16,3

2,0 6,0 1,3 4,7 0,2 0,5 5,0 1,0 2,0 4,0 26,7

0,5 4,8 0,8 0,2 0,3 10,0 2,5 1,0 9,9 30,0

0,2 4,9 0,7 0,1 0,02 0,2 0,4 12,0 2,0 0,9 21,6 43,0

0,1 4,9 0,7 1,1 0,2 11,0 2,8 1,2 18,5 40,5

6,2 1,1 0,1 0,2 15,8 3,3 0,9 19,8 47,4

0,1 7,7 4,3 2,4 0,2 0,3 0,5 17,1 4,2 1,1 15,6 53,5

0,1 4,6 4,8 0,0 0,2 0,0 3,4 0,0 3,0 0,7 2,8 1,0 20,6

78

Az arab országok fő gazdasági mutatói 2004-ben

3.

Terület Ezer km2

Lakosság Millió fő

GDP Mrd USD

GNI/fő USD

Export Mrd USD

Import Mrd USD

Algéria Bahrain Egyiptom E.A.Emírségek Irak Jemen Jordánia Katar Kuvait Líbia Libanon Marokkó Omán Szaúd-Arábia Szíria Tunézia Összesen

2400,0 0,7 1000,0 83,6 438,3 528,0 89,2 11,0 17,8 1800,0 10,4 446,6 309,5 2100,0 185,2 163,6 9584

32,4 0,7 68,7 4,3 25,3 19,8 5,4 0,6 2,5 5,7 4,6 30,6 2,7 23,2 17,8 10,0 254

84,65 9,61 75,15 70,96

2.280 12.410 1.310 25.200

12,83 11,20 20,43 41,75 29,12 21,77 50,06 21,70 250,56 23,13 28,19 751

570 2.140

32,30 7,56 7,68 82,75 17,81 4,15 3,95 15,51 28,73 20,84 1,75 9,74 13,34 126,23 4,93 9,69 387

Világ Arab o.k a világ %-ában

133900 7

6300 4

40900 2

9153 4

17.970 4.450 4.980 1.520 8.300 10.430 1.190 2.630 6280

79

Olajtartal ék Mrd hordó 11,87 0,126 2,7 98,0 112,5 4,0 0,000445 16,0 96,5 38,0 0 0,3 5,5 261,7 2,5 1,7 651

Külső adósság Mrd USD

18,20 6,35 12,83 47,64 21,30 4,19 8,13 5,42 12,01 5,65 9,40 17,63 8,87 44,58 6,29 12,74 241

Olajtermelé s Ezer hordó/ nap 1200,0 44,0 740,0 2300,0 2250,0 417,5 0,04 790,0 293,0 1518,0 0 1,0 775,0 9021,0 525,0 72,6 19947

9495 3

75000 27

1006 65

2000 17

22,7 4,7 30,3 20,7 94,0 6,0 7,7 17,5 12,2 4,2 20,8 17,3 6,0 39,2 21,6 14,4 339

10. Irodalomjegyzék A kisázsiai arab országok és a magyar külgazdaság. http://euroastra.org/cgibin/index.cgi?page=showart&sid=NWXRZTPOFOGFIBUQ&id=4535 Letöltés dátuma: 2005. október 25. A magyar-algériai áruforgalom alakulása áru főcsoportonként. http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/5844570D-44CF-47D0-BD14924E0B05F504/0/Amagyaralgéria.pdf Letöltés dátuma: 2005. október 26. A magyar-egyiptomi áruforgalom alakulása áru főcsoportonként. http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/E81EA8E2-26C4-451F-BDD879775EC1A4F9/0/Amagyaregyiptomi.pdf Letöltés dátuma: 2005. október 26. A magyar-kuvaiti áruforgalom alakulása áru főcsoportonként. http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/22186CCF-1FA9-456F-8691495C7B753A4C/0/Amagyarkuvaiti.pdf Letöltés dátuma: 2005. október 26. Adalékok az Irán körüli konfliktus megértéséhez. http://formanbalazs.hu/index.php?gcPage=public/cikkek/mutatCikk&fnId=41 Letöltés dátuma: 2005. október 28. Algériai referatúra, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Algéria – Politikai kapcsolatok. http://www.kulugyminiszterium.hu/archivum/Kulugyminiszterium/HU/Vilag_orszagai/ Afrika/Algeria/politikai.htm Letöltés dátuma: 2005. október 26. Algéria – Gazdasági jellemzése. 80

http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/A frika/algeria/gazdasagi.htm Letöltés dátuma: 2005. október 26. Az arab országokba irányuló magyar áruexport / az arab országokból származó magyar behozatal, Külkereskedelmi Statisztika, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Bassa Zoltán – Búzás Sándor – Ludvig Zsuzsa – Majoros Pál – Székely-Doby András – Szigetvári Tamás: Világgazdasági régiók. Perfekt Kiadó Csicsmann László: Kihívások és forgatókönyvek az arab világban. Társadalom és Gazdaság, 2002. 24. évf. 1. szám Egyiptom – Gazdaság jellemzése. http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/A frika/egyiptom/gazdasagi.htm Letöltés dátuma: 2005. október 26. Facsády

Júlia:

Távolodás

a

kifelé

forduló

gazdaságfejlesztéstől

1973-1978-ban

Magyarországon. Tanulmányok a gazdaság irányításáról és szervezetéről, A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete, Budapest, 1989. Fejlődő országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalmunk, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kuvait Állam – Politikai kapcsolatok. http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/A zsia/kuvait/ Letöltés dátuma: 2005. október 26. Kuvait – Gazdaság jellemzése. http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/A zsia/kuvait/gazdasagi.htm Letöltés dátuma: 2005. október 26. 81

Lipovecz Iván: Olajöböl – A gazdaság válsága. Gondolat Kiadó, Budapest, 1978. Magyarország a változó világban, Hazánk külkapcsolatai és nemzetközi környezete az ezredfordulón, Külügyminisztérium, Stratégiai és Tervezési Főosztály, Budapest, 2002. Magyarország külgazdasága 1991, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, Budapest, 1992. Magyarország külgazdasága 1992, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, Budapest, 1993. Magyarország külgazdasága 1993, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, Budapest, 1994. Magyarország külgazdasága 1994, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Budapest, 1995. Magyarország külgazdasága 1995, Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, Budapest, 1996. Magyarország külgazdasága 1996, Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, Budapest, 1997. Magyarország külgazdasága 1997, Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, Budapest, 1998. Magyarország külgazdasága 1998, Gazdasági Minisztérium, Budapest, 1999. Magyarország külgazdasága 1999, Gazdasági Minisztérium, Budapest 2000. Magyarország külgazdasága 2000, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest, 2001.

82

Magyarország külgazdasága 2001, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest, 2002. Magyarország külgazdasága 2002, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest, 2003. Magyarország külgazdasága 2003, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest, 2004. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Nyusztay László: Néhány gondolat az új világrendről és az elfelejtett „harmadik világról”. BGF, Tudományos Évkönyv, 2001. OPEC – The Organization of the Petroleum Exporting Countries – Brief History http://www.opec.org/aboutus/history/history.htm Letöltés dátuma: 2005. november 9. Ónody György: A közel-keleti olaj a világpolitikában. Kossuth Könyvkiadó, 1978. Összefoglaló az Euro-Mediterrán gazdasági együttműködés helyzetéről, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2005. szeptember Rostoványi Zsolt: Az Arab Kelet a világgazdaságban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987. Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel-és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival I. kötet. OMIKK, Budapest, 1989. Rostoványi Zsolt: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségei a Közel-és Közép-Kelet és Észak-Afrika iszlám országaival II. kötet. OMIKK, Budapest 1989.

83

Rostoványi Zsolt: Kiútkeresés a nyolcvanas évek recessziójából az arab országokban. Közgazdasági szemle, XXXVII. évf., 1990. 11. sz. Szegvári Iván: Gazdaságpolitika és gazdaságirányítás külgazdasági nézőpontból az 1979-86os időszakban. Tanulmányok a gazdaság szervezetéről, A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete, Budapest, 1989. Tájékoztató Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2002. május Tájékoztató Magyarország és az arab országok gazdasági kapcsolatairól, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2004. március

84