Magyarország energiaellátása
Dr. Poós Miklós Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energetikai Főosztály
Az előadás főbb témái
•
Energiapolitikai alapelvek
•
Energetikai alapadatok
•
Villamosenergia ipar
•
Gázipar
•
Olajipar
•
Szénbányászat és felhasználás
•
Megújuló energiák
•
Környezetvédelem, klímaváltozás
ENERGIAPOLITIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK
Az energiapolitika alapelemei ELLÁTÁSBIZTONSÁG
GAZDASÁGOSSÁG
KÖRNYEZETVÉDELEM
Gazdasági fejlődés és energiafelhasználás Magyarországon 140%
Maximá Maximális érté rtékek GDP: 116,1% (1989(1989-ben) Energia: 1356 PJ (1987(1987-ben) Vill. . en.: .: 40,7 TWh (1989Vill en (1989-ben)
130%
1980 = 100%
120% 110% GDP
100%
Összenergia
90%
Villamos energia
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
1984
1980
70%
1982
80%
Primer energia ellátás alakulása 1970. és 2003. között (Mtoe) 35
30
25 Egyéb Éghető megújuló és hulladékok
20
Villamos energia Gáz
15
Olaj Szén
10
5
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
0
Primer energia ellátás megoszlása 1973-ban 23,55 Mtoe Éghető megújuló és hulladékok 1,9% Villamos energia 2,1% Gáz 17,7%
Egyéb 4,6%
Szén 39,2%
Olaj 34,5%
Primer energia ellátás megoszlása 2003-ban 25,8 Mtoe (1213,5 PJ) Éghető megújuló és hulladékok 1,6%
Egyéb 1,9%
Villamos energia 13,2% 1
Gáz 47,3%
Coal 13,5% Olaj 22,5%
Primer energia ellátás megoszlása az OECD országokban 2001-ben 5332 Mtoe Éghető megújuló és hulladékok 3,3% Villamos energia 13,2%
Egyéb 0,7% Szén 20,8%
Gáz 21,3% Olaj 40,7%
Az energiaintenzitás nemzetközi összevetésben (Energiaintenzitás = Energiafelhasználás / GDP) toe / 000 90 USD ill.10toe / fő 0,8 0,7 0,6 Energia intenzitás
0,5 0,4 0,3
Energia int. PPP-vel korrigálva
0,2 0,1
Energia felhasználás / fő
O EC D
Au s
zt ria
0
VILLAMOSENERGIA IPAR
Villamos energia felhasználás 1925-2002
Bruttó hazai termék (GDP) és a villamos energiafelhasználás alakulása 1960-2002
Bruttó hazai termék (GDP) és a villamos energiaigényesség alakulása 1970-2002
Bruttó hazai termék (GDP), a villamos energia fogyasztás alakulása és a primer energiafelhasználás viszonylata 1970-2002
Magyarország villamos energia alaphálózati rendszere és betápláló erőművei Sajóivánka
Szlovákia
Ukrajna
Kisvárda Felsőzsolca
Ausztria
Tiszalök
Mátrai E. Sajószöged 220 kV-on
Göd
Detk
Győr Albertfalva Oroszlányi E.
Litér
BP
Tisza II.
Zugló
Debrecen
Ócsa DunamentiE . Martonvásár
Albertirsa Dunaújváros
Hévíz
Szolnok
Nyomvonal hossz
400 kV
1733 km
220 kV
1194 km
Feszültségszint
Távvezeték hossz
750 kV
268 km
400 kV
1961,5 km 1478,7 km
220 kV
Szlovénia Söjtör
Horvátország
Feszültségszint
Paksi Atomerőmű Toponár
Sándorfalva
120 kV 120 kV
Siklós
220 kV-on
Békéscsaba
Románia
750 kV 400 kV 220 kV Alállomás Erőmű
Szeged
Jugoszlávia
120 kV-o n kooperáló erőmű
A közcélú hazai erőművek
Együttműködő villamosenergiarendszerek Európában UCTE: I
CENTREL:UCTE tag,
S S N
G
P
N B D F
C I
P
M
E D
T
R E L L
D I
Nyugat-európai régió
B U
C S M A H R S HB Y B M A T G
SUDEL: Dél-keleti
Kelet-európai régió
régió
NORDEL:
Skandináviok és Izland
UPS / IPS:
Keleti rendszeregyesülés
UK TSOA Egyesült
Királyság
NEK/TRANSZELECTRA Bolgár-Román rendszer
ASTOI:
Írország rendszere
Az erőművek primerenergia felhasználásának összetétele 1980-2000 között PJ 450 400 350
A TO M
300 250
G ÁZ
200
O LA J 150 100
SZÉN
50 0 1980
1982
1984
1986
1988
1990
1992
1994
1996
1998
2000
Villamos energia külkereskedelem 2000-ben Ukrajna
Szlovákia
4,1
1547,2
Ausztria
7550,0 842,5
425,8
4471,7 Horvátország
764,8 Jugoszlávia
IMPORT : +9523,0 GWh EXPORT : -6083,1 GWh Szaldó
:
3439,9 GWh
Villamos energia külkereskedelem 2002-ben
Értékesített villamos energia 2002 Háztartási fogyasztás Egyéb fogyasztás
Ipari fogyasztás
GÁZIPAR
Földgáz hálózat
Földgáz elosztás DBGÁZ 0,01% KÖGÁZ 8,35%
Vegyipar
4,68%
FŐGÁZ 25,17%
Nagyipar
MOL-GÁZ 1,77%
4,41%
GDC’s
TIGÁZ 31,72%
76,27%
Hőerőművek
OERG 0,04% DÉGÁZ 13,30%
14,63%
MAGYARGÁZ 0,02%
DDGÁZ 9,17% ÉGÁZ 10,44%
Egyéb
0,01%
MOL Mm3
összesen:
12
849 Elosztói Mm3
társaságok:
9
799
Keretszerződés a MOL és a GDZ között éves bázison újratárgyalva 25.
Magyar gázelosztó társaságok MOL-GÁZ Kft. (ZAB Rt)
MOL-GÁZ
Kft.
FŐGÁZ
TIGÁZ
ÉGÁZ
(FŐNIX -GÁZ)
Kft.)
Magyar Gázszolgáltató Kft.
Francia tulajdon
(DELTAGÁZ)
DBGÁZ Kft.
MOL-GÁZ Kft.
Német tulajdon
KÖGÁZ
DÉGÁZ Olasz tulajdon
DDGÁZ
Német-osztrák tulajdon
Magyar tulajdon
1630 1722
1990 1991
2010
2005
3200
3050
2912
2750 1999
3500
2000
2660
2555 1997 1998
2472
2342
2190
3000
1996
1995
1994
2003
2500
1993
1841
1549
1989
1992
1470
2000
1988
1338
1104
1986 1987
1056
936
1984
1500
1985
842
0 1983
665
1000
1980
131
500
1970
Háztartások száma
Földgáz fogyasztás alakulása 1998-2002. között MMcm/month 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400
Ipar
Vegyipar
Villamos energia termelésGDC’s
Júl
Máj
Marc
2002. Jan
Nov
Szept
Júl
Máj
Marc
2001. Jan
Nov
Szept
Júl
Máj
Marc
2000. Jan
Nov
Szept
Júl
Máj
Marc
1999. Jan
Nov
Júl
Máj
Marc
1998. Jan
0
Szept
200
Tárolás 28.
Földgáz ellátás/igény I. • Földgáz források (2001): – Hazai termelés: 3.2 bcm – import (diverzifikált): 9.6 bcm Beregdaroc: 7.1 bcm, Mosonmagyaróvárar: 2.5 bcm (PRG: 1.3 bcm) – tranzit (Szerbia, Bosznia): 1.8 bcm • Hőmérsékleti változat: – Átlagos nyár (június- augusztus) felhasználás: 16 MMcm/nap – Átlagos tél (december- február.) felhasználás : 63 MMcm/nap – Maximális téli felhasználás: 82.5 MMcm/nap
Földgáz ellátás/igény I. • Jelenlegi ellátási szerződések: – TOP (85%) – Partner együttműködés újratárgyalása – Résztvevők: Panrusgas Rt., Ruhrgas, O&G Minerals Ltd., Eurobridge Kft., Gas de France 174,9 bcm földgáz (2001-2015) • Következő 5 évben nincs szükség többletforrásra • Import engedélyek kibocsátója a Magyar Energia Hivatal
Belföldi földalatti gáztárolók Összes kivételi kapacitás Összes névleges kapacitás Összes párnagáz: Összes injektálási kapacitás:
44.5 MMCM/d 3,340 MMCM 4,700 MMCM 26.4 MMCM/d
Hajdúszoboszló Napi kivételi kap.: 19.2 MMCM/d Daily withdrawal 1,400 MMCM/d MMCM Névleges kap.: cap:19.2 Nominal cap:: 1,400 MMCM 2,133 MMCM Párnagáz: Cushion gas: 2,133 MMCM Injekt. kap.: 9 MMCM/d Injection cap: 9.8 MMCM/d
Pusztaederics Zsana Napi kivételi kap.: Névleges kap.: Párnagáz: Injekt. kap.:
2.7 MMCM/d 330 MMCM 347 MMCM 2.2 MMCM/d
Párnagáz: Névleges kap.: Párnagáz Injekt. kap.: :
Kardoskút : Szállítóképesség Deliverability Névleges kap.:: Nominal cap: Párnagáz: Cushion Injekt. kap.:gas: Injection cap:
18,0MMCM/d 1,300 MMCM Maros-1 1,600 MMCM 12,9 MMCM/d Párnagáz: Névleges kap.: Párnagáz :Injekt. kap.:
2.2 MMCM/d 150 MMCM 250 MMCM 1.1 MMCM/d
2.4 MMCM/d 2.0 MMCM/d 160 MMCM 200MMCM MMCM 310 MMCM 1.2310 MMCM/d 1.2 MMCM/d
Földgáz szállítás és tárolás Az elmúlt 15 évben végzett infrastruktúra beruházások a földgázrendszer fejlesztésére: Szállítás Távvezeték hossza Gázelosztó állomások, mérőhelyek Kompresszor állomások beépített teljesítménye
km darab MW
Földalatti gáztárolók Mobil gáz kapacitás Max. kivételi teljesítmény
MMcm MMcm/d
2002. 12.31 Építés az elmúlt 15 évben 5278 1494 382 231 112,6 30
2002. 12. 31. Építés az elmúlt 15 évben 3340 2180 44.5 30.9
Tervezett kapacitás bővítés.
2002
2005
2010
Mobil gáz MMcm
3340
3370
3930
Max. kivételi ütem, MMcm/d
44.5
50.3
55.6
Hosszú távú igények ágazatonként 18
Háztartások
Egyéb igények
Ipar
Hőerőművek
16 14 12 10 8 6 4 2
25 20
23 20
21 20
19 20
17 20
15 20
13 20
11 20
09 20
07 20
05 20
03 20
01 20
99 19
19
97
0
OLAJIPAR
Olaj infrastruktúra
Friendship II.
Friendship I. Friendship II.
Eger
TF DF Hajdúszoboszló
ZF Gellénháza
Zalakomár
Füzesgyarmat
Sávoly Szőkedencs
Kardoskút
Szank
Bázakerettye
Algyő
4%
12%
Kiskunhalas
84%
Adria
Condensates Import crude
Domestic crude
Dunai Finomító kihozatalai Delayed Coker
MOL 2000
With DC (2002)
0% 12%
3%
22%
12%
26%
3%
17%
14%
12%
37%
Gasoline
Gas oil
42%
Naphta
Fuel oil
Coke
Others
A termék minőségek összhangban az euronormákkal
Termék minőség növelés és technológiai háttere a MOL-nál (ólomtartalom) 1000
1 Lead content, g/l
900
0,9
Lead emitted, t/y
FCC unit
0,8 HF-alkylation
700
0,7
Lead emitted, t/y
CCR Reforming
600 500
0,6 MTBE unit
FCC revamp
0,5
400 300
0,4 Naphta isomerisation revamp
0,3
200
0,2
100
0,1
0
,
1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
0
Gasoline lead content, g/l
800
Termékminőség növelés technológiai háttere a MOL-nál Kéntartalom csökkentés VGO HDS
HDW-HDT-2
CLAUS-4
1992 1993 1994
Hydrogen plant-2. Gasoline HDS
HDS HDS revamp revamp
Gas oil blending
1995
1996
1997
1998
1999
HDT-3
2000 2001 2002 2003 2004 2005
Benzin
Gázolaj
0.2
01.01.1993.
EVO99
0.05 0,015
01.01.2000.
10 ppm !! 01.01.2005.
Sulphur (m/m%)
Sulphur (m/m%)
0.5
01.01.1993. EU (01.10.1994.)
0.2
0,05 01.01.1997. (01.10.1996.)
0,035
10 ppm !!
01.01.2000. (01.01.2000.)
01.01.2005.
Hazai olajtermék fogyasztás 1996-2002 7 000
kilotons
6 000
5 000
Aviation fuel
4 000
Petr ochemical feedstock Fuel oil
3 000
Gasoil Gasoline
2 000
1 000
0 1996
1997
1998
1999
2000
1997
2001
1998
2002 E
1999
2000
2001
2002 E
Real GDP gr owt h
4 ,6 %
4 ,9 %
4 ,4 %
5 ,2 %
3 ,8 %
4 -4 ,5 %
Real inc ome per c apit a c hange
1 ,1 %
3 ,8 %
2 ,5 %
1 ,5 %
6 ,4 %
5 -6 ,5 %
Tot al c onsumpt ion c hange
2%
3%
-2 %
-9 %
2%
-1 1 %
Consumpt ion c hange of gasoline and gasoil
5%
10%
2%
-5 %
6%
6%
Petroleum product distribution system Mád
Gyõr
Komárom DF
Celldömölk Vép
Székesfehérvár Pétfürdő
Nyírbogdány TF
Füzesabony Vámosgyörk Csepel Csepel Cegléd
Ebes
Szajol
Kápolnásnyék
ZF Kecskemét
Algyő Dombóvár MOL Pécs
tároló kapacítás: 1,5 Mm3
Egyéb cégek tároló kapacítása: 0,5 Mm3
MOL piaci részesedése olajtermék kiskereskedelemben M OL 38%
Other s 62%
Kiskereskedelmi piac: 2.485 kt
*as of 2001
Kőolaj termelés és behozatal 2003
•
Hazai termelés:
1.13 Mt
•
Behozatal:
5.27 Mt
Összesen:
6.40 Mt
Benzin mérleg 2003 •
Hazai:
2.23 Mt
•
Import:
0.39 Mt
Összesen
2.62 Mt
•
Belföldi motorikus : 1.42 Mt
•
Belföldi vegyipari : 0.84 Mt
•
Kivitel:
Összesen
0.36 Mt 2.62 Mt
•
Gázolaj és tüzelőolaj mérleg 2003 Hazai: 2.73 Mt Import:
0.90 Mt
Összesen
3.63 Mt
•
•
Belföldi motorikus : 2.00 Mt
•
Belföldi tüzelési: 0.12 Mt
•
Belföldi vegyipari : 0.08 Mt
•
Kivitel:
•
Készletnövekedés:
Összesen
1.38 Mt 3.63 Mt
0.05 Mt
Fütőolaj mérleg 2003 •
Hazai:
0.47 Mt
•
Import:
0.40 Mt
Összesen
0.87 Mt
•
Belföldi erőművi: 0.41 Mt
•
Belföldi egyéb : 0.57 Mt
•
Kivitel:
Összesen
0.09 Mt 0.87 Mt
SZÉNBÁNYÁSZAT ÉS FELHASZNÁLÁS
Az erőművek primerenergia felhasználásának összetétele 1980-2000 között PJ 450 400 350
A TO M
300 250
G ÁZ
200
O LA J 150 100
SZÉN
50 0 1980
1982
1984
1986
1988
1990
1992
1994
1996
1998
2000
Széntüzelésű hazai erőművek •
Széntüzelésű erőművek beépített villamos teljesítménye /MW/ – Ajkai Erőmű132 – Inotai Erőmű 52 – Mátrai Erőmű 824 Borsodi Erőm ű – Borsodi Erőmű 137 – Tiszapalkonyai Erőmű 250 M átrai Erőmű – Bánhidai Erőmű 100 – Oroszlányi Erőmű 235 Oroszlányi E rőm ű Bánhidai Erőmű – Pécsi Erőmű190 Tiszapalkonyai Inotai E rőm ű Erőm ű Ajkai E rőm ű Pécsi E rőm ű
Széntermelés és felhasználás 2003 •
Hazai mélyművelés: 4.68 Mt
•
Mátraalji lignit:
8.56 Mt
•
Import:
1.38 Mt
Összesen:
14.62 Mt
•
Erőművek:
13.15 Mt
•
Kokszgyártás:
•
Tüzelőkereskedelem 0.56 Mt
•
Egyéb+ export:
0.71 Mt 0.20 Mt
Brikett és koksz termelés és felhasználás 2003 •
Brikett felhasználás 60 et (termelés 29 et)
•
Koksz termelés: 0.59 Mt
•
Behozatal:
0.22 Mt
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
A megújuló energiaforrások áttekintése
• • • • • • •
Napenergia (termikus, fotóvillamos) Szélenergia Vízenergia Szilárd biomassza Bioüzemanyag (alkohol, biodiesel) Gáz biomasszából Szemét, ipari hulladék égetés
• Hőszivattyú • Geotermikus • Árapály
A megújuló energia használatának szükségességének a szempontjai • • • • • •
Környezetvédelem EU felzárkózás Ellátásbiztonság Külkereskedelmi mérleg Gazdaság világpiaci versenyképessége Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) • Költségvetési ráfordítás mérséklés (intézmények) • Nemzetközi elvárások, kötelezettségek
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 70 60 50
58 50
40
Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított
28
30 20 0,01
Vízenergia
7,2 5 0,7 0,006 Szél
Geotermia
0
4
Biomassza
3,2
Nap
10
A megújuló energiaforrások százalékos részesedése az energiafelhasználásból az EU országaiban és Magyarországon • Luxemburg
1,4%
1,0%
• Németország
1,8%
7,3%
• Olaszország
5,5%
• Ausztria
24,3%
• Belgium • Dánia
• Egyesült Királyság 0,7%
• Portugália
• Finnország
• Spanyolország
21,3%
15,7% 5,7%
• Franciaország
7,1%
• Svédország
• Görögország
7,3%
• Hollandia
1,4%
• Európai Unió összesen
5,3%
• Írország
2,0%
• Magyarország
3,6%
25,4%
Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Országok
1997 (%)
2010 (%)
Írország
3,6
13,2
Luxemburg
2,1
5,7
Németország
4,5
12,5
Olaszország
16,0
25,0
Portugália
38,5
39,0
Spanyolország
19,9
29,4
Svédország
49,1
60,0
Összesen
13,9
22,1
MAGYARORSZÁG
0,5
3.6
Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek • 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) • Biofuel irányelv (lsd. Következő ábra) • Fehér Könyv: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni • Magyarország felé elvárás: – a jelenlegi 3,6%-os megújuló energiahordozó részarány 67%-ra növelése (hosszú távú energiatakarékossági program) – a megújulókkal termelt villamos energia 0,8%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése
Bio motorhajtóanyagok az EU-ban COM(2002)508 final alapján
Biodízel és bioetanol gyártás az EU országaiban most az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3 %-át fedezi. 2005 végéig 2 %-ra, 2010-ig 5,25 %ra kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát. »
KÖRNYEZETVÉDELEM, KLÍMAVÁLTOZÁS
Nemzetközi
környezetvédelmi kötelezettségvállalások
SO2-kibocsátás mérséklése (ENSZ EGB) 1980-hoz képest a Kén-II. Egyezmény alapján 2000-re –45% 2005-re –50% 2010-re –60% NOX, VOC kibocsátásra ugyancsak ENSZ EGB egyezmények ühg (CO2)-kibocsátás mérséklése (ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény)
A Kiotói Jegyzőkönyvben tett magyar vállalás •
Kiotói Jegyzőkönyvben tett magyar vállalás: -6%
•
Bázis: 1985-87 átlaga (másoknál 1990) Összehasonlításul EU -8% USA -7% Japán -6%
•
Kibocsátás elszámolása: 6 gáz CO2 egyenértékre átszámolva
CO2/fő emisszió 2 ,9 4
Tö rö ko rs zá g Ma g ya ro rs zá g
5 ,7 3 7 ,9 4
Au s ztria
9 ,2 9
Ja p á n N é m e to rs zá g
1 0 ,7 7
H o lla n d ia
1 1 ,8 1 1 2 ,4 7
Fin n o rs zá g Kanada
1 5 ,7 6
U SA
2 0 ,5 0
5
10
15 tonna
20
25
Klímapolitikai intézkedések Energia terület
•Nemzeti klímastratégiában energia kiemelten szerepel •Intézményi háttér kialakítása •Energiatakarékossági program 2010-ig, Nemzeti Energiatakarékossági program és egyéb támogatások •Megújuló energia program •Kiotói Jegyzőkönyv rugalmassági mechanizmusainak kihasználása, kibocsátási jogok kereskedelme (EU ET)
Kiotói vállalás teljesítése • Realisztikus, de „kihegyezett” célkitűzés • Erőteljes energiahatékonysági és megújuló energia program eredményei meghatározóak lesznek a teljesítésben • Reméljük, hogy megalapozható a 2012 utáni további csökkentési (pl. 1% év ) stratégia • EU csatlakozás néhány további kérdést is felvet (EU emisszió kereskedelmi szabályozás átvétele és ezek kapcsolata az Együttes Végrehajtással, 2012 utáni vállalás)
2010-ig szóló Energiatakarékossági Program és Cselekvési Program(1999) A program számszerűsített célkitűzései • 3,5%-os hatékonyságnövelés évente • 75 PJ/év (1,8 Mtoe) megtakarítás évente • Megújuló megduplázása • CO2 csökkenés 5 Mtoe/év, min 6% A program eszközei • Pénzügyi támogatás (korábban Széchenyi Terv, most Nemzeti Energiatakarékossági Program, nemzetközi források) • Integrált intézményi háttér • Jogi eszközök
Köszönöm szíves figyelmüket! www.gkm.hu
[email protected]
