Nyersfordítás! Magyarország – az IMF Alapokmányának IV. cikkelye alapján tett látogatás zárónyilatkozata Egy stabilizálódóban lévő gazdaság mellett és erős politikai mandátuma birtokában, az új magyar kormány történelmi lehetőséghez jutott, hogy megteremtse a fenntartható gazdasági növekedés és az egészségesen működő államháztartás feltételeit. Az utóbbi napokban beterjesztett gazdasági program számos biztató elemet tartalmaz, nevezetesen az Európai Unióval egyeztetett költségvetési célkitűzésekhez való ragaszkodást, valamint az élőmunka terheinek csökkentését. Ugyanakkor, miközben a gazdaság sérülékenysége továbbra is jelentős, a program igen nagy mértékben támaszkodik átmeneti és torzító hatású intézkedésekre, melyek veszélyeztethetik a középtávú költségvetési fenntarthatóságot, növelhetik a bizonytalanságot, így végső soron kedvezőtlen hatással lehetnek a növekedésre. A terv sikeres megvalósítását elősegítendő, arra ösztönözzük a magyar hatóságokat, hogy dolgozzák ki azokat a program elemeket, amelyek a véleményünk szerint egyelőre nem teljes értékűek, így a kormányzati kiadások tartós csökkentésére és a közszolgáltatások hatékonyságának növelésére irányuló lépéseket. Ezen kívül, egy óvatos monetáris politika folytatása, a meglévő pénzügyi stabilitási eszközök megőrzése és a pénzügyi szektor reformjának előrehaladása szavatolhatják a stabilitást. Makrogazdasági kilátások és kockázatok 1. Magyarország súlyos válsághelyzetből jött ki, de a fellendülés még törékeny. Magas fokú világpiaci beágyazottsága, a pénzügyi piacoktól való függősége, a válságot megelőzően kialakult sebezhetősége és a növekedés gyenge strukturális megalapozottsága miatt, Magyarországot hamarabb és mélyebben érintette a válság, mint a térség más országait. Az IMF-EU progammal összefüggésben történő gazdaságpolitikai fordulat és jelentős kiigazítás, a finanszírozás biztosítása, továbbá a globális pénzügyi feltételek enyhülése a vártnál gyorsabb stabilizációt tett lehetővé. Mély kezdeti visszaesést követően, egy exportvezérelt fellendülés van folyamatban, bár a belföldi kereslet igen mérsékelt maradt, mivel a magánszektorban folytatódik a mérlegek kiigazítása. A gazdasági növekedés várhatóan valamivel 1% alatt marad 2010-ben; az infláció pedig 3,75%-ra csökkenhet év végére. A folyó fizetési mérleg átmenetileg többletet mutat. 2. Előre tekintve, várakozásunk szerint a gazdaság fokozatosan tér magához. Az EU-ban tapasztalható fejlemények alapján, a külkereskedelmi partnereinknél várható importkereslet jóval elmarad a válságot megelőző szinttől, ami hozzájárul a masszív, de mérsékelt exportnövekedéshez. Noha a legutóbbi időben bejelentett személyijövedelemadócsökkentések emelni fogják a rendelkezésre álló jövedelmek szintjét, az elővigyázatossági célú takarékoskodás várhatóan folytatódik, tekintettel a megnövekedett bizonytalanságra és a kétszámjegyű munkanélküliségre. Együttvéve, a reál GDP 2,5%-os növekedése valószínűsíthető 2011-ben, középtávon pedig 3% körüli gazdasági növekedés várható. Az utóbbi időben bekövetkezett szakpolitikai változások a foglalkoztatást növelhetik, a beruházási kedvre viszont negatívan hathatnak. A kibocsátási rés csak lassan fog záródni. A negatív kibocsátási rés és az egyensúlyi szintjéhez közeli reálárfolyam ellenére az adóemelések és más kínálati sokkok az átlagos inflációt 3,5%felett fogják tartani 2011-ben.
2
3.
A fenti alappálya körül nagy a bizonytalanság -
-
A felfelé mutató kockázatokat illetően, egy alkalmazkodó monetáris politika a fejlett gazdaságokban ösztönözheti a világgazdaság növekedését és intenzívebb tőkebeáramlást idézhet elő a feltörekvő piacokon, ezzel potenciálisan szűkítve a magyar kamatfelárakat. Hosszú távon, az aktuális gazdaságpolitikai csomag foglalkoztatásra beruházásokra gyakorolt hatásai, szintén erősebbnek bizonyulhatnak az alappályában feltételezettnél, amennyiben strukturális reformokkal és az üzleti környezet érezhető javulásával egészülnek ki. A lefelé mutató kockázatokat illetően elképzelhető, hogy a világgazdasági fellendülés és a globális kockázatvállalási kedv utóbbi időben történő növekedése csupán átmenetinek bizonyul. Magyarország magas külső és államadósságát tekintve, a befektetői hangulat lehetséges változása fokozná a finanszírozási kockázatokat, mivel 2011-2014 között jelentős államadósság-törlesztés válik esedékessé. A belföldi kereslet megsínyli, ha a svájci frank – melynek forinttal szembeni árfolyama közvetlenül befolyásolja a háztartások adósságszolgálati költségeit – tovább erősödik. Végül további kockázatot jelent, hogy a hatóságok nem teszik meg a költségvetési fenntarthatóság érdekében szükséges lépéseket. A kapcsolódó politikai bizonytalanság óvatosabb magatartáshoz vezethet mind a háztartások, mind a bel- és külföldi befektetők részéről. A gazdaságpolitikai feladatok
4. A kormányzat előtt álló kihívás a nehezen megszerzett stabilitási előnyök megőrzése, a lefelé mutató kockázatok kiküszöbölése és a tartósan magasabb növekedési pályára állítás feltételeinek megteremtése. A kormány erős politikai mandátuma történelmi lehetőséget nyújt a magyar gazdasági növekedés alapvető korlátainak oldására, valamint a költségvetési politika fenntarthatóságának biztosítására. A piacok üdvözölték, hogy a magyar kormányzat újfent elkötelezte magát az EU-val egyeztetett költségvetési célok mellett. Mindazonáltal, a tapasztalatok szerint a gyenge gazdaságpolitikával rendelkező, és fokozottan sérülékeny államokat továbbra is kritikus szemmel nézik. Egy koherens, a 2011. évi költségvetésen túlnyúló, minőségi intézkedéseket tartalmazó és konzervatív középtávú feltételezéseken alapuló gazdaságpolitikai keret bemutatásaegy olyan öngerjesztő ciklust indíthatna el, melyben a költségvetési és pénzügyi sebezhetőség tartós csökkentése növeli a bizalmat, mérsékli a kockázati prémiumokat és támogatja a növekedést. 5. Nem valószínű, hogy a kormányzat gazdasági programjának nemrégiben bejelentett elemei önmagukban elérik ezeket a célokat. Az adózási fegyelmet és a versenyképességet a személyi jövedelemadó és a társasági nyereségadó csökkentésén keresztül javítani szándékozó kormányzati stratégia merész, de kockázatos, mivel a gazdaság jelentős mértékű – viszont bizonytalan – reakciójára épít. Noha támogatjuk a foglalkoztatás növelésére irányuló erőfeszítéseket, óvatosabb megközelítést javasolunk, amely biztosítja a növekedés előfeltételeinek számító költségvetési fenntarthatóságot és a pénzügyi stabilitást, miközben a gazdaság strukturális átalakítása folytatódik. Ennek minimális feltétele az alapos, esetlegességekre is számító tervezés. A program önmagában véve is javítható a következő módokon: (i) a nemrégiben bevezetett átmeneti adók helyettesítése jól kidolgozott strukturális intézkedésekkel, (ii) a torzító hatású intézkedések lehető leggyorsabb időn belül történő hatályon kívül helyezése, mivel azok nem veszik figyelembe Magyarország külkereskedelmi
3 és külföldi befektetésektől való függőségét, (iii) annak biztosítása, hogy a lakosság nyugdíjcélú megtakarításaitnem a strukturális intézkedések helyettesítésére használják, (iv) a pénzügyi szektor reformprogramjának végrehajtása. Az MNB azzal tudja támogatni ezeket az erőfeszítéseket, hogy továbbra is óvatos monetáris politikát folytat. Költségvetési politika 6. A nemrégiben elfogadott átmeneti intézkedések elegendőnek tűnnek a GDP arányában 3,8%-os államháztartási hiány tartásához 2010-ben. A jelentős 2010. évi bevételkiesés és kiadási elcsúszások kiegyenlítése érdekében a kormányzat főleg átmeneti intézkedéseket hozott, így különadókat vetett ki a pénzügyi intézményekre, az energia szolgáltatókra, a távközlési cégekre és a kiskereskedelmi áruházláncokra, továbbá átirányította a nyugdíjjárulékokat a nyugdíjrendszer második pilléréből az elsőbe. Ezek az intézkedések – a júliusban bejelentett kiadáscsökkentési lépésekkel együtt – elegendőnek látszanak ahhoz, hogy a kormányzat teljesítse az általa kitűzött költségvetési hiánycélt, miközben finanszírozni tudja az állami vállalatok többlettámogatását és a nemrégiben bekövetkezett árvízkárokkal és környezetvédelmi katasztrófával összefüggő kiadásokat. 7. További intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a GDP arányában 2,9%-os – EU-val egyeztetett - költségvetési hiánycélt tartani lehessen 2011-ben. A kormány október 16-án nyújtotta be adócsomagját a Parlamentnek. A csomag a fentebb említett különadók és járulék-átirányítás mellett, tartalmazza az egységes személyi jövedelemadó bevezetését és a társasági adó 2012-tól történő csökkentését. Mivel ezek a reformok várhatóan jelentős bevételcsökkenéssel járnak, értékelésünk szerint a nemrégiben bejelentett kiadáscsökkentések (személyi és dologi kiadások terén) nem lesznek elégségesek ahhoz, hogy a költségvetési hiány a GDP 3%-a alá csökkenjen. 8. Bár a kormány költségvetési hiánycélok iránti elkötelezettsége üdvözlendő, az e célból elfogadott intézkedések minősége megkérdőjelezhető. A személyi jövedelemadó reformjának tekintélyes költsége van (középtávon a GDP legalább 3%-át teszi ki) a központi költségvetés szempontjából. Mivel az adócsökkentés kompenzálása céljából eddig elfogadott intézkedések közül sok átmeneti jellegű, a hiánymutató csökkenésével egyidejűleg romlik az alapvető költségvetési helyzet. Strukturális szempontból, a GDP-arányos elsődleges költségvetési hiány várhatóan valamivel a GDP 1%-át meghaladó mértékben fog nőni 2010ben és tovább növekszik 2011-ben. A különadókat közgazdaságilag nehéz indokolni, mivel ágazati diszkriminációt jelentenek, és negatív jelzéseket küldenek a kormányzat külföldi beruházásokkal szembeni magatartását illetően, melyek pedig alapvető jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Továbbá, az adókat részben át fogják hárítani a fogyasztókra magasabb árakon keresztül. Végül, a nyugdíjjárulékok átirányítása alááshatja a bizalmat a nyugdíjrendszerben, különösen mivel a kormányzat mostanáig adós annak bejelentésével, hogy a befizetőket miként fogják kártalanítani. 9. A költségvetési kiigazítás fenntarthatósága érdekében tartós kiadásoldali racionalizálás szükséges. Az állam mérete – nagyjából a GDP fele – még mindig nagy a régió többi országához képest. Bár az elmúlt néhány évben jelentős előrehaladás történt számos területen (oktatás, állami bérek és foglalkoztatás, nyugdíjak és támogatások) még látunk lehetőséget további racionalizációra a folyó elsődleges kiadásokban. Konkrétabban, a szociális rendszer reformja a transzferek bőkezűségének mérséklését vehetné célba, be lehetne vezetni a rászorultsági vizsgálatokat az általános juttatásoknál (pl. családi pótlék, különösen
4 az SzJA-ban bevezetett új családi kedvezményekre tekintettel ) és meg lehetne szüntetni a nem célzott ártámogatásokat (pl. a gáz esetében). Ezen kívül, úgy tűnik, van tér a közmunkaprogramok lefaragására is („Út a munkához” program). A nagy tömegközlekedési vállalatok átalakítása jelentős költségvetési megtakarításokat és hatékonyságjavulást eredményezhetne. Ez különösen igaz a MÁV-ra, amely egyre növekvő terhet jelent a költségvetés számára. A közigazgatási reformlépések, beleértve a helyi önkormányzatok szintjén történő reformokat, hozzájárulhatnának a működési kiadások csökkenéséhez. Ezzel kapcsolatban üdvözöljük a kormányzat bürokráciacsökkentési szándékát, noha a pontos lépéseket még tisztázni kell. Szükséges, hogy ezen intézkedések végrehajtása 2011-ben induljon el, hogy ily’ módon szűküljön a még fennmaradó költségvetési rés, és középtávon is folytatódjanak a reformok ezáltal elősegítve a szükséges strukturális kiigazítás. 10. Ezeket az erőfeszítéseket további strukturális lépésekkel kell kiegészíteni. Középtávon az ingatlanadó bevezetése és több EU-támogatás mozgósítása lehet a bevételnövelés jelentős forrása. Ugyancsak látunk lehetőséget a költségvetési gazdálkodás további erősítésére, a múltban megfigyelt kiadási elcsúszások elkerülése érdekében. Végül, javítani lehet az adók behajtásán is, ideértve az adóigazgatás jogalkalmazási stratégiájának végrehajtását és a vám- és adóügyi igazgatás tervezett egyesítését. 11. Számos problémát vet fel a nyugdíjrendszer második pillérének kilátásba helyezett leépítése. A kormány nemrégiben bejelentette, hogy a második pillér járulékfizetői visszaléphetnek az első pillérbe. Ez a reform lehetővé tenné a kormányzatnak, hogy javítson a legfontosabb államháztartási mutatókon (mivel a második pillérből az elsőbe átutalt eszközöket bevételként könyvelnék el) anélkül, hogy sor kerülne a szükséges strukturális kiigazításokra. Ezen kívül, az intézkedés komoly visszalépést jelentene a még az 1990-es évek végén megkezdett nyugdíjreform folyamatában, amely hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nyugdíjrendszer az egyik legfenntarthatóbb lett Európában. Az explicit kötelezettségek feltételes kötelezettségekké történő átalakításával csökkenn az államháztartás transzparenciája, miközben a költségvetési kockázatok emelkednek. További gond, hogy ez a lépés negatívan hathat a hazai tőkepiacra, elsősorban a likviditás csökkentésén keresztül, ami pedig Magyarország egyik erőssége volt a közép-kelet-európai országokkal való összehasonlításban. Végül, ez a lépés gátolhatja a hosszú távú növekedést, amennyiben csökkenti a szükséges nemzeti szintű megtakarításokat, s ezen keresztül a beruházásokat. A második pillérhez kapcsolódó viszonylag alacsony hozamok problémájának megoldása érdekében fontolóra lehet venni szabályozói intézkedéseket. 12. Nem szabad túlbecsülni az SzJA-reform növekedési és költségvetési hatását. A munkát terhelő adók jelentős csökkentése javítani fogja Magyarország versenyképességét az adóék számottevő mérséklésével, ami – az elmúlt két évben elért előrehaladás ellenére – még mindig egyike lett a legmagasabbaknak az OECD-országok körében. Mindazonáltal, a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a reform hatása a munkaerő-kínálatra korlátozott lehet, különösen mivel nem jár együtt a még mindig bőkezű és általános szociális juttatások csökkentésével. Rövid távon a reformnak a vártnál kisebb hatása lehet a fogyasztásra, mivel elsősorban a magas jövedelemmel rendelkezőket részesíti előnyben, akiknél a fogyasztási hajlandóság alacsonyabb. Végül, az adómorál valószínűleg csak középtávon javulhat és ez döntően az adóigazgatás javulásától függ. Monetáris politika
5 13. Az MNB által folytatott óvatos monetáris politika továbbra is indokolt. Az az aggregált kereslet jelentős csökkenése megnövelte a kibocsátási rést, aminek árleszorító hatása lehet. Mindazonáltal, még ilyen gyenge növekedés mellett is, az inflációs előrejelzések meghaladják az inflációs célt és korlátozzák a monetáris politikai mozgásteret a gazdaság stimulálásának irányába. Összességében, az infláció továbbra is igen érzékeny az árfolyamváltozásokra, így megmarad az árváltozások kockázati prémiumra vonatkozó kitettsége is.. Következésképp, a kormány középtávú kiigazító programjának hitelessége, a kockázati prémiumok szintje és az inflációs kilátások lesznek a fő szempontok a monetáris politika változását illetően. A pénzügyi stabilitás védelme 14. A bankrendszer rugalmasságot mutatott a nehéz környezetben, de a kihívások továbbra is fennállnak, különös tekintettel a bankok közötti jelentős különbségekre. A nem-teljesítő hitelek aránya (MNB definíció szerint) 8,5%-ra emelkedett 2010. június végére és várhatóan 12%-on fog tetőzni 2011-ben. A hitelminőségben bekövetkezett romlás a a kereskedelmi ingatlanok területén bekövetkező kedvezőtlen tendenciákat, a lakossági hitelek bedőlésének a svájci frank közelmúltbeli erősödéséből fakadó növekedését, valamint az árverési moratóriumnak a bankok jelzálog-portfolió menedzselési képességre való negatívhatását tükrözi. Mindazonáltal, összességében, a szektor adózás előtti nyereségessége viszonylag szilárdnak mondható, és a meglévő tőketartalékok a legtöbb bank esetében elégségesek lehetnek egy stressz forgatókönyv bekövetkezése esetén is. Az MNB által elvégzett stressz-tesztek arra utalnak, hogy csak csekély mértékű tőkeszükséglet jelentkezne a gazdasági környezet további jelentős mértékű romlása és a svájci frank további nagyarányú erősödése esetén is. A rendszerszintű stressz-tesztek alapján, a bankok felkészültnek látszanak a közelgő Basel III magasabb tőkekövetelményeinek teljesítését illetően, bár a részletekbe menő elemzéseket még el kell végezni. Végül, az ágazat összességében kedvező helyzetben van a várható bázeli likviditási követelmények szempontjából is, noha a mennyiségi likviditási követelmények hiánya a hazai rendszerben kockázatot jelent abban az esetben, ha hirtelen nagyobb likviditási szükségletek lépnek fel az anyabankok vagy a leányvállalati holdingok részéről. 15. Támogatjuk az adósság-szolgálat során nehézségekkel küzdő háztartásokat segítő intézkedéseket. Noha a svájci frank felértékelődése csak korlátozott kockázatokat jelent a bankrendszer stabilitására nézve, a jelzáloghitelek nagyobb számban történő bedőlésével járó szociális következményeik enyhítése legitim társadalompolitikai cél. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott koncepció megfelelő választ kínál erre a kihívásra. Megfelelő figyelmet fordítottak a szükséget szenvedő területek meghatározására, miközben korlátozzák az explicit és a feltételes költségvetési kötelezettségeket egyaránt, minimalizálják a kölcsönvevők és a bankok részéről fennálló erkölcsi kockázatot a szigorú jogosultsági kritériumok megállapításán keresztül, továbbá teret engednek a piaci mechanizmusok megfelelő működésének. Fontos, hogy ezzel elkerülhető egy nemzeti eszközkezelő társaság felállítása, amely nem feltétlenül töltötte volna be a célját. Amint az új rendszert bevezetik, az árverési moratóriumnak azonnal véget kellene vetni, hogy ezáltal elősegítsék egy működőképes jelzálogpiac helyreállítását és a jelzáloglevél-piac fejlődésének útjában álló egyik akadály megszüntetését. Ennek különösen nagy jelentősége lenne annak fényében, hogy nemrégiben de facto megtiltották a devizaalapú jelzáloghitelezést. Ezen kívül üdvözöljük a hitelszerződések feltételeinek kiszámíthatóságát ás áttekinthetőségét növelő kezdeményezéseket, feltéve, hogy a javaslatok nem sértik a fennálló szerződéseket, vagy nem rónak ki önkényes bírságokat a pénzügyi intézményekre. A Pénzügyi Szervezetek Állami
6 Felügyeletének (PSZÁF) új hatásköreire a fogyasztóvédelem területén és az MNB pénzügyi stabilitást támogató szerepére fontos szerep hárulhat a helyes gyakorlatok kialakításában ezen a területen. 16. A torzító rendelkezések, pl. a magyar pénzügyi szektort sújtó túlméretezett különadó, károsak a gazdaságra. Az adó a GDP 0,7%-ra rúg (több mint háromszor akkora, mint a legnagyobb ilyen jellegű adó máshol), kizárólag költségvetési célokat szolgál, és a kevésbé eredményes bankok esetében tőkéjük de facto kisajátítását jelenti. A bankadó jelenlegi formája aránytalanul nagy terhet ró a külföldi bankokra. Ebben a helyzetben az egyes intézmények fizetési kötelezettségét 2010-re és 2011-re vonatkozóan állapították meg, viszont nincs még végső döntés 2012-re és a további évekre vonatkozóan. A kockázat az, hogy az adó jövőbeni struktúráját illető bizonytalanság arra késztetheti a bankokat, hogy idővel csökkentsék mérlegfőösszegüket, aminek negatív hatása lehet a hitelkínálatra és a gazdasági növekedésre. A bankok kedvezőtlen reakciójának minimalizálása érdekében azt javasoljuk, hogy a kormány küldjön világos és hiteles üzenetet, miszerint a különadó jelentős mértékben csökken és igazodni fog a felmerülő EU-normákhoz 2011 után. 17. A pénzügyi felügyelet és a pénzügyi stabilitás intézményi kereteit megerősítették, de a feladat még nem ért véget. A PSZÁF-ot a Parlamentnek elszámolási kötelezettséggel tartozó, autonóm intézménnyé minősítették át, továbbá létrehozták a háromoldalú Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium, a PSZÁF és az MNB képviselőiből áll. A Stabilitási Tanács célja az, hogy transzparens módon biztosítsa a pénzügyi felügyelet makro- és mikroprudenciális területeinek koordinációját és integrációját. A Stabilitási Tanács és az MNB jogot kapott arra, hogy szabályozási és jogalkotási javaslatokat tegyen „elfogadás vagy indoklás” (comply or explain) alapon, vagyis a kormánynak 15 napon belül deklarálnia kell, hogy elfogadja a javaslatot vagy meg kell indokolnia, hogy miért nem ért egyet azzal. Fontos, hogy mindkét intézmény joga fennmaradjon ezen mechanizmus alkalmazásához, és hogy a Stabilitási Tanács továbbra is a legmagasabb szintű részvétellel ülésezzen és hozza nyilvánosságra az ülések jegyzőkönyveit. Előre tekintve, a PSZÁF-nek meg kell kapnia a rendelet-kibocsátásra vonatkozó jogot. A munkának folytatódnia kell a bankszanálás jogszabályi kereteit megszilárdító törvényjavaslat terén is, amelyet az év elején nyújtottak be az Országgyűlésnek. Ebbe az irányba mutat az Európai Bizottság vonatkozó kezdeményezése is, melynek célja a határokon túlnyúló válságkezelés és szanálás-rendezés elősegítése az Európai Unióban. 18. Jelentős előrehaladás történt a helyszíni bankfelügyeleti tevékenység terén és a nemzetközi felügyeleti tevékenység összehangolásában. Az elmúlt két évben a PSZÁF azon dolgozott, hogy folyamatosan fejlessze helyszíni ellenőrzési kapacitásait és átfogó ellenőrzéseket hajtott végre Magyarország nyolc legnagyobb bankcsoportjánál, célzott utóellenőrzésekkel a hitelminőség tekintetében. Tematikus ellenőrzések sorozata jelenleg is folyamatban van. A hatályos jogszabályok értelmében, a PSZÁF helyszíni ellenőrzési programja szabályos időközönként végrehajtandó kötelező ellenőrzéseket ír elő az összes bankcsoportnál, hitelszövetkezetnél és más pénzügyi vállalkozásnál. A a helyszíni és külső vizsgálatot végzők között folyamatos és szoros együttműködés szükséges annak érdekében, hogy a PSZÁF ellenőrzéseinek hatékonysága a lehető legmagasabb szintre emelkedjen. Előrehaladás van a belföldön bejegyzett bankok külföldi leányvállalatainak ellenőrzési programjában is, ahol a PSZÁF a belföldinek minősülő állam felügyeleti szerve, és a PSZÁF kapcsolatokat épít ki a belföldi felügyelők és a befogadó (telephely szerinti) állam felügyelői között.
