Magyarország a XX. században és ma

Grundtvig Partnerships

“ENWRA- European Network of Women from Rural Areas”

Magyarország a XX. században és ma „Országjelentés” az ENWRA projekthez – Magyarország

Tartalom 1. Az ENWRA projektben Magyarország részéről az ETF Alapítvány vesz részt. Bemutatkozunk. 2. A mai magyarországi helyzet következménye néhány XX. századi történelmi eseménynek. Ahhoz, hogy a mai magyar társadalom működését, összetételét megértsük, lényeges megemlékeznünk ezekről az eseményekről. 3. Az ENWRA projekt a részt vevő országokban vidéken élő nők helyzetét ismerteti meg. Megosztunk néhány adatot a magyar nők értékrendi változásairól, iskolázottságáról, munkaerő piaci helyzetéről, beleértve a vidéki nők helyzetét is. 4. Végül összefoglaljuk jelenlegi helyzetünket.

1. Az ETF Alapítvány Az ETF Alapítványt 2007-ben egy hölgy alapította, aki az ENWRA projekt 2014.08.01.-04. közötti magyarországi partnertalálkozóján aktív közreműködést is vállalt, segítve az Alapítvány munkáját. Az Alapítvány kuratóriuma három főből áll, akik önkéntes alapon végzik tevékenységüket.

1



Az ETF Alapítvány központi célja támogatni a köz-, a civil, a vállalati és a tudományos szektorok közötti konstruktív együttműködést és a bizalom erősödését. Ezt elsősorban hírés kapcsolatközvetítéssel, csoportos képzésekkel és egyéni tanácsadáson keresztül kívánja elérni. Munkájával hozzájárul az egyén megerősödéséhez, hogy az felelősen tudja megvédeni természeti környezetét és kompetenssé váljék a fenntartható fejlődést szolgáló közösségi törekvések támogatására. Munkáját elnyert pályázati forrásból kiegészülve végzi.

jelenleg három fő munkavállaló segítségével

Az ETF Alapítvány tevékenységei









Az alapvető célkitűzés megvalósítása érdekében - az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció, közösségi- és értékteremtés elvének érvényre jutását is figyelembe véve - az Alapítvány 2013ban többek között az alábbi tevékenységeket végezte civil, intézményi, vállalkozói partnereivel és önkénteseivel: A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok társadalmi és gazdasági esélyegyenlőségének javítása és felzárkóztatása. Foglalkoztatásuk és integrációjuk elősegítése. Az ETF Alapítvány két fő fiatal foglalkoztatását vállalta vidéki telephelyén, akiknek munkáját mentor segíti. Az ehhez szükséges forrásokat elnyert pályázati (TÁMOP= Társadalmi Megújulás Operatív Program1) forrásból biztosítja. Szemléletformálás, információ terjesztés céljából rendezvényeket szervezett, képzéseket, tájékoztató előadásokat tartott az önfenntartó és fejlesztő kezdeményezések támogatására. Önkéntes munka végzéséhez szükséges tájékoztatókat, képzéseket tartott, hogy a munkába állást elősegítse. A fenntartható életmód, az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának népszerűsítése, a környezeti minőség javításának segítése. Az Alapítvány workshopokat, bemutatókat tartott, ismeretterjesztő anyagokat készített és terjesztett. Az egészségtudatos életmód mintájának - ezen belül is a szemléletváltás, felelősségteljes magatartás és gondolkodás - terjesztése és erősítése. Az Alapítvány sportrendezvényeket, tájékoztató előadásokat szervezett, sporteszközöket adott használatba a telephelyén élő lakosság számára. Továbbá: tehetséges fiatal felnőttek és a vállalati szféra összekapcsolása az esélyegyenlőség és az esélyhez juttatás jegyében,

1

TÁMOP – Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretein belül jött létre 2007-ben, és A társadalom megújulása prioritásának megvalósítását szolgálja az Európai Uniós jogszabályokkal és rendeletekkel összhangban. A program 2013-ig tartott. Célja a gazdaság fellendítése, amihez szükség van új munkahelyek teremtésére és az infrastruktúra fejlesztésére. Az ezekhez szükséges feltételek megteremtését kívánták segíteni a TÁMOPpályázatok. A program költségvetése több mint 4 milliárd euró volt, 85%-ban uniós és 15%-ban hazai forrásból.

2

Grundtvig Partnerships  


a civil és a vállalkozói szféra különböző szereplőinek társadalmi összefogását segítő rendezvények szervezése, a korszerű állattartás, állatvédelem alapjainak és elveinek meghonosítása az állatok életminőségének javítása érdekében. Az ETF Alapítvány aktuális projektjei



 

„Bridge the gap” (Leonardo da Vinci Partnerségi pályázat) Generációk közötti együttműködés és élethosszig tartó tanulás egymás segítségével, 11 partner ország egy-egy civil szervezetének részvételével. ENWRA (Grundtvig Tanulási kapcsolatok) Vidéki nők európai hálózata 7 partnerország civil szervezeteinek részvételével. TÁMOP (Magyarországon a társadalom megújulását támogató pályázati projektek) a) Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok. b) Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása.

2. Magyarország a XX. században és ma Az ország szétdarabolása2 1920. június 04-én írták alá az úgynevezett Trianoni békeszerződést, mely Magyarország (korábban Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta a légierő és nehézfegyverek tartását. A több, mint ezeréves múltú ország területéből kevesebb, mint harmada terület maradt, 325000 km2-ből 93000 km2. Az ország feldarabolása következtében népessége a korábbi 20.886.000 főről 7.615.000 főre csökkent. Az ország elveszítette arany, ezüst és sóbányáit, erdeinek közel 90%-át, termőföldjeinek 61,4%-át, ipartelepeinek több, mint felét, kiépített útjainak 64,5%-át, nyersvasának 83%-át.

2

forrás: Wikipédia

3



Bár az elcsatolt területeken élők többsége nem magyar nemzetiségű volt (az 1910-es népszámlálás adatai szerint több, mint tíz nemzetiség élt a Magyar Királyság területén), a békeszerződés során az országhatárok megvonása gyakran nem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, jelentős részük Erdélyben (ma Románia). Az elcsatolt területeken az új rezsimek megbízhatatlannak tartották a korábbi, többnyire magyar nemzetiségű értelmiségi, hivatalnoki réteget, és sokukat elbocsátották. Nagy részük az 1920-as években Magyarországra települt át, ahol jelentős nélkülözések után is csak részben találtak munkát. Mindez belpolitikai feszültségeket keltett. A volt Magyar Királyság területeinek felhasználásával mesterségesen kreált államok hat évtizeddel később sorban felbomlottak, volt amelyik békével, volt amelyik háborúban. Ma már csak Ausztria, Lengyelország és Románia létezik olyan államként, amely a trianoni szerződés által a Magyar Királyság területéből részesült. A magyar társadalom az ország ilyen mértékű feldarabolását máig tragédiaként éli, mértékét igazságtalannak tartja, és nem tudta feldolgozni azt. A magyar Országgyűlés 2010-ben június 04-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Magyarország a szocializmusban3 A Trianon utáni országban kialakult helyzet konszolidálásának eredményeit a nagy gazdasági világválság egyik napról a másikra megsemmisítette. Majd jött a következő háború, melyben az ország nemzeti vagyonának 40%-át vesztette el. Felrobbantották nagy folyóinak (Duna, Tisza) összes 3

forrás: Wikipédia

4



hidját, elpusztult a vasút 40%-a, a gyárak 90%-át érte valamilyen kár. Embervesztesége 400.000900.000 fő közé tehető. Magyarország a II. Világháborúban a Szovjetunió megszállási övezetébe került. Bár a háborút követő első demokratikus választáson nem a baloldali pártok győztek, terror segítségével és egy manipulált második választással a kommunista párt vette át a hatalmat az országban. Létrejött az egypárt rendszer és totális kommunista diktatúra kezdődött, melyre féktelen terror volt jellemző. 1950-1953 között közel egymillió embert vontak ügyészi eljárás alá, és ebből minden második ellen vádat is emeltek. A tőkés és polgári réteget, mint „osztályidegen” elemeket munkatáborokba deportálták, kitelepítették, illetve kivégezték. A gyárakat és földbirtokokat erőszakkal államosították. 1956-ban egy békésnek indult egyetemi diáktüntetés tömegtüntetéssé vált. A felkelés néhány napon belül a kommunista párt bukásához, a többpártrendszer visszaállításához vezetett. A nyugati hatalmak azonban biztosították a szovjet vezetést arról, hogy nem nyújt segítséget a magyar kormánynak. Ezt követően a Szovjetúnió hadüzenet nélkül megtámadta Magyarországot. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben néhány napig tartó küzdelem után a harc elbukott. Ezt követően közel negyedmillióan hagyták el az országot, nyugatra menekülve. A harcokban részt vevő itt maradottakat tömegesen letartóztatták, bebörtönözték, sokukat kivégezték. Ezután ismét konszolidáció következett; a félelem légkörét felváltotta a felejtésé. A politika kompromisszumot kötött: a nagyobb magánéleti szabadságért, karrierlehetőségekért cserébe a politikai aktivitást szigorúan korlátozta. Az életszínvonal növekedni kezdett, gazdasági reformként néhány piaci ösztönző óvatos bevezetésére is sor került, ami akkoriban bátor cselekedetnek számított. A Szovjetunióban bekövetkezett politikai változások, Gorbacsov 1985-ös nyitása Magyarországra újabb változásokat hozott. A globalizált Magyarország4 Az 1989-1990-es években keződött Közép- és Kelet-Európai változások mindegyike a globalizáció jegyében zajlott le, annak reményében, hogy országai néhány évtizeden belül a nyugati, jogilag fejlett országok egyenrangú partnerei lesznek. Ezt három alapelv alkalmazása kívánta elősegíteni:  a működő tőke behozatalának adó- és egyéb kedvezményekkel történő támogatása,  az állami termelő vállalatok és pénzintézetek gyors privatizálása (magántulajdonba adása),  szabad kereskedelmi elvek alkalmazása.

4

forrás: Ferber Katalin: Érdemeink beismerése mellett. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2010.

Ferber Katalin 1993 óta él Japánban, a Waszeda Egyetem (Tokió) egyetemi tanára, összehasonlító gazdaság- és pénzügytörténetet tanít.

5



A hitelfolyósítások és külkereskedelmi protekcionizmus a Kelet-Európai gazdaságok többségének teljes jövedelem-kivonását okozta. Az átalakítás során nem vették figyelembe a társadalmi következményeket. A kötelezővé tett privatizáció Magyarországon tőkepiac nélkül, kezdetleges kereskedelmi bankrendszerrel, belföldi megtakarítások nagyon alacsony szintje mellett történt meg. Meghirdetett célja az volt, hogy tőkés tulajdonosokat „csináljanak”, valamint működőképes és hatékony gazdaságot hozzanak létre fejlett technológiával. Ezzel szemben kis befektetéssel, gyors megtérüléssel és gyakori tőkekivonással az ország vagyonának lecsapolása történt. Közel egymillió munkahely szűnt meg. Az előző rendszer minden intézményét megsemmisítették a benne lévők gyakorlatával együtt. Nem vették figyelembe az ország közel ötven éve működő kulturális, oktatási, társadalompolitikai és egészségügyi rendszerét. Az állam gyors kivonulása e területekről beláthatatlan következményekkel járt. A magyar társadalom egy újabb sokkot élt át. Az emberek önértékelése, identitása, anyagi biztonsága megrendült. Ezek után nézzük a mai magyar társadalom és benne a nők jelenlegi helyzetét, néhány adat segítségével. Foglalkoztatás5 A szocializmusban a „teljes foglalkoztatás” elve érvényesült. Akinek nem volt igazolt munkahelye, munkakerülőnek minősítették, és ezért börtönbüntetés járt. Az állami gondoskodás eszméjét ültették az emberekbe. A globalizációval érkezett új világnézet szerint mindenki gondoskodjon magáról. Nem egészen tíz év alatt leépítették az előző időszakban működő gazdaságot és intézményrendszert. 1990-93. között leépült a mezőgazdaság, az építőipar, a kohászat és fémfeldolgozás, gépgyártás. Ezt követte 1994-98 között a költségvetési intézmények felszámolása, átalakítása. Elő- és korengedményes nyugdíjazások történtek. Az állás nélkül maradottak kétharmada inaktívvá vált. A szocialista rendszerben a nők gazdaságilag aktívak voltak. A nők 15-64 éves korosztályában 70,1% végzett kereső tevékenységet! A teljes női népesség ~45%-a dolgozott. A férfiak 15-64 éves korosztályában 86,9% dolgozott, az összes férfi népességen belül a dolgozók aránya 56,9% volt. Ezek az adatok a globalizáció megérkezését követően drasztikus változásokat mutatnak. A munkavállalási korú nők között 1990-98 között 24,5%-ról 46,1%-ra nőtt azoknak az aránya, akik szociális-jóléti ellátásból, vagy mások jövedelméből éltek. A női népességen belül a korábbi ~45%-ról

5

forrás: Frey Mária: Nők a munkaerő piacon c. tanulmánya Dr. Frey Mária közgazdász, munkaügyi szakközgazdász (szakterülete a foglalkoztatás politika), részt vett számos magyar és nemzetközi kutatásban.

6



31,3%-ra csökkent a foglalkoztatottak aránya. A nyugdíjkorhatár felett is dolgozó nők több, mint háromnegyede ugyancsak a munkaerőpiac elhagyására kényszerült. Társadalmi osztályok ma6 Egy 2013-ban közzétett brit társadalmi felmérés (Great British Class Survey) módszertanát részben átvéve 2014. elején felmérést végeztek Magyarországon, milyen társadalmi osztályok alakultak ki 1990. óta. A kutatócsoport következtetéseit közel 14000 online kérdőív, valamint 1000 személyes kikérdezés alapján vonta le. A társadalmi pozició meghatározásához a felmérésben részt vevők gazdasági, kulturális és kapcsolati tőkéjét mérték fel, továbbá rákérdeztek az adósságokra is. Az előzetesen közzétett adatok szerint a magyar társadalomban nincs középosztály. Óriási a szakadék a főváros-nagyváros, kisváros-falu között. A társadalomban jelentős az alsó rétegek túlsúlya, onnan felfelé lépni nagyon nehéz. Az eredmények alapján nyolc társadalmi osztályt különböztettek és neveztek meg. Az elit 2%, a felső középosztály 10,5%, feltörekvő fiatalok 6%, vidéki értelmiség 7%, a „kisember” 17%, sodródik 18%, munkás 16,5%, leszakadt 23%. A munkásokat a leszakadtaktól az különbözteti meg, hogy van munkájuk, amit ha elveszítenek, tartalékok hiányában azonnal a leszakadtak osztályába kerülnek át. A feltörekvő fiatalok az újtőke maximális felhasználói, a tudásmenedzsment, az információkezelés vagy a személyes kapcsolatok működtetésének gurui. Perspektívájuk a felsőbb osztályok felé mutat. A „kisember” „éldegél”, éppen kijön a fizetéséből, a lecsúszás ellen küzd. Jellemzően idősebb emberek. Az elit zárt csoport, melyben nagyon magas a felsőfokú végzettségűek aránya, státuszuk örökletes. Az osztály-hovatartozás érzete Magyarországon a kutatás eredményei szerint nem erős. Saját bevallása alapján a magyar társadalom alig több, mint fele tartja magát valamely osztályhoz tartozónak. Nincs önmagát elitként definiáló közösség sem, a felső középosztályba pedig három százalék sorolta magát, miközben a két felső osztály együttes aránya a társadalomban összesen 12,5%.

3. Nők Magyarországon A következőkben rátérünk a nők helyzetére. Bemutatjuk értékrendi változásukat, iskolázottságukat, foglalkoztatotti státuszukat, kereseti viszonyaikat, valamint helyzetüket vidéken és munkanélküliként. Értékrendi változások7 A nők foglalkoztatottságának jelentős visszaesése mellett a nők értékrendjében is történt változás.

6 7

forrás: www.origo.hu forrás: Frey Mária: Nők a munkaerő piacon c. tanulmánya

7



1990. előtt még a nők 81%-a értett egyet azzal, hogy a nők kereső tevékenységet folytassanak. 78%uk azt tartotta ideálisnak, ha a nők részmunkaidőben dolgozhatnának, 10%-uk pedig az otthon végezhető munkát nevezte meg ideálisként. 1995-ben végzett felmérés szerint már csak a nők 75%-a támogatta, hogy a nők munkát vállaljanak. Közülük is 20% támogatta a teljes munkaidős foglalkoztatást, 60%-uk a részmunkaidős foglalkoztatást, 20% pedig az otthon végezhető munkavégzést.

Iskolázottság8 A magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közreadott adatok szerint a foglalkoztatás csökkenése leginkább az alacsony iskolázottságúakat érintette. A foglalkoztatott nők ~56%-a rendelkezett 1998-ban közép- és felsőfokú végzettséggel. Ezen belül 18%-uk végzett főiskolát, egyetemet. A kereső nők az ezredfordulóra már nagyobb arányban rendelkeznek befejezett középiskolai- és felsőfokú végzettséggel. A fiatal kereső nők iskolázottsága ma már lényegesen meghaladja a férfiakét. A kedvező iskolázottsági mutatók ellenére azonban a nők szakképzettsége elmarad a férfiakétól. A 2001-es népszámlálás felmérése szerint a nőknek alig harmada (31,8%) szakképzett. A szakképzettség hiánya rontja a nők munkaerő-piaci pozicíóját és hozzájárul hátrányos helyzetük konzerválásához. A nők kétharmada három képzési ágban (egészségügyi, kereskedelmi, közgazdasági) tömörül. Ez a koncentráció szintén korlátozza munkaerő-piaci versenyképességüket, erősíti foglalkozási koncentrációjukat, fenntartva a munkaerőpiac nemek szerinti szegregálódását, annak káros hatásaival együtt. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a nők tudástőkéjét a munkaerőpiac leértékeli. Nők a munkaerő piacon9 A foglalkoztatott nők összességén belül 1992.-1998. között megfordult a fizikai és szellemi munkát végzők aránya. Már több, mint 50%-uk szellemi munkát végez. Ugyanakkor a nők a munkahelyi hierarchiában az alacsonyabb szinteket foglalják el. Minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találni ezek betöltői között. Az irodai ügyviteli munkakörök teljesen elnőiesedtek. A dolgozó nők közel 64%-a dolgozott 1998-ban a szolgáltatásban, 2001-ben már 72,6%uk. A nők eleve szerény jelenléte a vezetői posztokon zsugorodott. A dolgozó nők ~88%-a áll alkalmazásban. A vállalkozási szférában arányuk csökkent. Státusuk szerint a munkát végző nők 6,8%-a volt vállalkozó 1998-ban, és 2,8%-uk volt valamilyen társas vállalkozás tagja. 8

forrás: Dr. Koncz Katalin: A nők munkaerő-piaci helyzete az ezredfordulón Magyarországon. Statisztikai Szemle, 82. évf., 2004. 12. szám 9 forrás: Frey Mária: Nők a munkaerő piacon c. tanulmánya

8



A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt rosszabb pozícióinak is következménye, hogy a férfiakénál kevesebb a jövedelmük, és ebből adódóan alacsonyabb a táppénzük, nyugdíjuk, munkanélküli ellátásuk. Ha végzettségek szerint vizsgáljuk a munkapiaci pozíciókat, akkor azt találjuk, hogy az alacsony képzettségű férfiakat foglalkoztató ágazatokban a bérek lecsökkentek a női keresetek szintjére. Ezzel szemben valamennyi, magasabb képzettséget igénylő pozíció esetében a férfiak kereseti előnye jelentős mértékben nőtt a nőkkel szemben. Az ország fejlettebb vidékein ugyanabban a beosztásban és képzettséggel dolgozó férfiak jobb kereseti pozíciókat értek el, mint a nők. Így összességében a férfiak és nők keresete közötti rés átlagosan 15%-kal szűkült. A vállalkozási szférában a női keresetek hátránya 1997-ben a statisztikai adatok szerint 12,7% volt, a költségvetési szférában 8,5%. Nők vidéken A fent hivatkozott, magyar társadalom összetételét felmérő kutatás is kimutatta az országon belüli települések és vidékek közötti óriási szakadékot. Nemcsak város és falu között áll ez fenn, de az ország egyes vidékei között is. Az ország főként keleti régióiban lévő egyes területei jelentősen leszakadtak még az országos átlagos adatokhoz mérten is. Ilyen régióban van az ETF Alapítvány telephelye, ahová a partnerországokból érkezett résztvevőket invitálta. Ezekben a régiókban a nők főként a háztartásban, családdal visszavonultan élnek. A pályakezdő, általános vagy középiskolát végzett lányokat a családok többsége kedvezőtlen munkába állási lehetőségeik miatt férjhez menésükig eltartja. Lassan általános jelenségként figyelhető meg az is, hogy a nők a kilátástalan munkapiaci helyzetükből gyerekvállalásba menekülnek és a gyerekekkel otthon maradnak. A leszakadt régiókban az egyik legjelentősebb munkáltató az Állam. Sok nő a közigazgatásban dolgozik. Az ország keleti fele, az úgynevezett Alföld az ország „éléskamrája”. Az itt élők számára munkalehetőséget nyújtanak még a mezőgazdasági idénymunkák. Az iskolázottság bővülése miatt a fiatalok jelenleg lényegesen hosszabb időt töltenek az iskolarendszerben, részben, hogy késleltessék munkaerő piacra kerülésüket. A versenyszféra kevés munkalehetőséget nyújt. Az ETF Alapítvány telephelye Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében található, egy közel 4.000 fős kisvárosban. A településen a munkaképes korú nők száma 1614 fő. Foglalkoztatottságuk a helyi statisztikai adatok szerint a következő:  a versenyszférában állandó munkája 4%-uknak van,  ugyanitt idénymunkát végez 12%-uk,  a közszférában dolgozik 5%-uk, 9

Grundtvig Partnerships   


helyi kisvállalkozó 3%, az állami foglalkoztatási programban vesz részt 5%, tartósan munkanélküli10 72%-uk.

Munkanélküli nők11 Az 1990-es években a munkanélküliség hirtelen robbant be a magyar társadalomba. Ez a „foglalkoztatottsághoz szokott népesség” számára jelentős életszínvonal-esést és egészségkockázatot jelentett. A nők 1999-ig alulreprezentáltak voltak a munkanélküliek között. A kedvezőtlen munkaerő-piaci pozíciót erősíti, hogy az inaktívak száma és azon belül a nők aránya megnőtt (39,3%-uk nő (1998.)), a háztartásbeli réteg újratermelődött. Ide értendők még a növekvő számú nyugdíjasok, a gyermekgondozás miatt otthon lévő nők és az iskolarendszerben tartózkodó fiatalok is. A nők egy része eltűnik a háztartásokban, anélkül, hogy megjelenne a hivatalos munkanélküli statisztikákban. Az inaktív nők körében nagyobb az „elkedvetlenített” munkanélküliek aránya, akik megfelelő munkalehetőség hiányában nem is keresnek munkát, a hivatalokban sem regisztráltatják magukat, így nem is minősülnek munkanélkülinek. E jelenségek következtében a nők rejtett munkanélkülisége nagyobb a férfiakénál. A nők újbóli elhelyezkedési esélyei romlottak. Különösen rosszak a 40-45 éven felüli nők esélyei. Ha ebből a rétegből valaki munkanélkülivé válik, akkor nem talál rövid idő alatt munkát, és a tartós munkanélküliek táborába kerül. Az ezredfordulóra a nők munkanélküliségi rátája már meghaladta a férfiakét, ami a nyugati piacgazdaságokra is jellemző. A nők férfiakénál rosszabb munkaerő-piaci pozíciói a munkába lépéstől megnyilvánulnak és végigkíséri teljes pályafutásukat. Tapasztalatok szerint a fejvadász cégeknek adott megbízásokban továbbra is kifejeződik a férfiak preferálása. Néhány statisztikai adat:  a regisztrált munkanélküliek 44%-a nő,  8 év alatti gyermeket nevelő nők 47%-a,  15 év alatti gyerekét egyedül nevelők 56,2%-a,  egy gyerekes házaspárok 38%-a munkanélküli. A közmunka program12

10

Tartósan munkanélküli – két definíciót is alkalmaz a magyar kormány. Az egyik értelmében az egy éven túli álláskereső, a másik szerint a foglalkoztatást megelőző hat hónapig regisztrált álláskereső. 11 forrás: Dr. Koncz Katalin: A nők munkaerő-piaci helyzete az ezredfordulón Magyarországon. Statisztikai Szemle, 82. évf., 2004. 12. szám 12 forrás: www.hvg.hu

10



A magyar állam megoldása a munkanélküliség kezelésére. A kormányzati honlapon található alábbi ismertető szerint: „A közmunka olyan foglalkoztatási programok indítását jelenti, amelyek a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresők képzettségi szintjének növelését, készségeik fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését teszik lehetővé. Az áttekinthető, nyilvános pályázati rendszerben elérhető programok egyidejűleg helyi, illetve térségi és országos célok megvalósítását segítik átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglalkoztatással. A határozott idejű, legalább 3-8 hónapos közmunkaprogram helyi, nemzeti vagy nemzetgazdasági szempontból fontos állami vagy önkormányzati feladat ellátását célozza. A támogatás előzetesen benyújtott és elbírált közmunkaprogram megvalósítására nyújtható. A programok lehetnek jellegüktől függően nyílt, vagy meghívásos lebonyolításúak. Közmunka-támogatásban kizárólag regisztrált álláskeresőket alkalmazó munkáltatók meghatározott köre részesülhet.”13 Magyarországon a hivatalos munkanélküliségi ráta 7,9% (2014. február), amivel az Unióban előkelő helyen áll. A magyar Központi Statisztikai Hivatal 2013. évi elemzése szerint a foglalkoztatás bővülésének harmada a közmunka programnak, másik harmada a külföldi munkavállalásnak, további harmada pedig a versenyszférának köszönhető. 2013-ban 300 ezer közmunkást foglalkoztatott az állam. 2013. november és 2014. április között több mint 200 ezer embert úgynevezett téli közmunkában. Ebből 100 ezren álláskereső képzésen vett részt. A kormány által meghirdetett közmunkaprogrammal szemben több kritika is megfogalmazódott. Egyrészt elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy a program fenntartása jelentős költségeket emészt fel. A kormány azonban a költségvetési egyensúly fenntartásában érdekelt, emiatt a program szűkítését prognosztizálták. 2014. áprilisában már megjelentek a hírek, miszerint legalább 50%-kal kell csökkenteni az önkormányzatoknál a közmunkások számát, mert elfogyott az erre szánt pénz. Ugyanakkor 2014. őszén önkormányzati választások lesznek Magyarországon, így a szavazatok érdekében ebben az évben még várható a program felfutása. Más vélemény szerint a kormány lemondott a szegény emberekről, akiknek semmi esélyük nincs kitörni a közmunkából. A közmunkások bére háromnegyede a magyarországi minimálbérnek (49000 HUF= ~156 EUR/hó), és csak 58%-a a havi létminimumként meghatározott összegnek (84 000 HUF ~268 EUR/hó).

13

forrás: www.szmm.gov.hu

11



A képzési programokkal szemben megfogalmazott vélemények szerint olyan tananyagot kell tanulniuk az abban részt vevőknek, ami egy 6-7 éves, olvasni tanuló gyereknek készült, Meixnermódszertanon alapulva. Ezt a képességeikhez és ismereteikhez mérten voltak, akik a maguk számára megalázónak találták. A képzés végén a résztvevőknek vizsgázniuk kell, sikertelen vizsga esetén pedig meg kell fizetniük a 180 000 HUF (~573 EUR) összegben megállapított tandíjat. Esetenként a közmunkát és segélyt a képzésben való részvételhez kötik, nem hagyva választást. A képzések egyes szakemberek szerint alkalmatlanok arra, hogy az alacsonyan képzettek számára „második esély”-t adjanak az elsődleges munkaerő piacra való bejutásra, mert az ahhoz szükséges alapkészségek fejlesztése nem történik meg. Felróják még a programnak, hogy abba ezrével terelnek be teljesen különböző hátterű, képzettségű és végzettségű embereket. Egyes meglátások szerint nem tömeges megoldásra, hanem differenciált rendszerben célzottan működő intézményekre volna szükség, melyekben figyelembe veszik az egyén szükségleteit, meglévő tudását, képességeit.14 A magyarországi partnertalálkozón a résztvevők megtekinthettek egy, a közmunka program keretei között megvalósuló foglalkoztatást (járdalap készítés).

4. Helyzetünk ma - összefoglalás Amennyiben csak a saját személyes tapasztalatokat, élethelyzeteket figyelembe véve vesszük számba, ami ma körülöttünk, velünk történik, akkor ezt mondhatjuk. 







14

Megnőtt azoknak a száma, akik más országokban keresik boldogulásukat. Ez nem csak a fiatal korosztályt érinti, az 50 év felettiek is mennek. Jelenleg ~500-600 ezer fő dolgozik Európa országaiban, legtöbben Angliában, Ausztriában és Németországban. Egyre több nő választja a gyerekszülést a kilátástalan munkapiaci helyzetből menekülendő. Ugyanakkor vannak, akik számára ez idővel rabsággá válik. A nőkre hárul a feladat, hogy az egyre csökkenő, sokszor az alapvető minimumra sem elegendő családi bevételt beosszák. Magyarországon a foglalkoztatás rugalmatlan, a teljes munkaidős foglalkoztatás a jellemző. Ez egyfajta kényszer is, mert a megélhetéshez szükséges összeg, vidéken már a létminimum előteremtéséhez is mindkét szülőnek teljes munkaidőben dolgoznia kell. Az előző ponthoz kapcsolódik, hogy a kétkeresős családmodell dominál.

forrás: Szél Bernadett: Közmunkaprogram=kudarc c. cikke Szél Bernadett az ellenzéki LMP párt társelnöke, országgyűlési képviselő, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja

12

Grundtvig Partnerships 










A fiatalok igyekeznek minél tovább az iskolarendszerben maradni. Egyre népszerűbbek a külföldi ösztöndíjak, illetve a külföldön tanulás, ahonnan már nem is feltétlenül akarnak visszatérni. A nők családban betöltött gondozói szerepükből eredő rugalmatlanságuk miatt jelentős hátrányt szenvednek el a munkaerő piacon. Különösen magas a 40-45 év feletti nők, illetve a gyermekes anyák kiszolgáltatottsága. Magyarországon a férfi munkaerő a preferált, és miközben a nők iskolázottsága meghaladja a férfiakét, a nők tudástőkéjét a munkaerőpiac leértékeli. A nők többségben vannak a rosszabbul fizetett közszférában és a nem teljes munkaidős foglalkoztatottak között. Ez a szegregáció fenntartja a keresetkülönbségeket és a patriarchális családi hatalmi viszonyokat. 1990. után felgyorsult a társadalom jövedelem szerinti differenciálódása. A jövedelemkülönbségek megtöbbszöröződtek. Ez más emberi reakciókat és érzéseket vált ki itt, mint nyugaton, ahol ebbe beleszületnek. Magyarországon a teljes társadalom számára ez teljesen új jelenség volt. Itt hirtelen nagy tömegek szegényedtek el drámai gyorsasággal. Ez megrendítette az embereket, és családi tragédiák sokaságát okozta. Magyarországon a vállalkozói réteg szűk, sok az úgynevezett kényszervállalkozás, ami a foglalkoztatás egy burkolt formájává vált. A munkáltató így költséget takarít meg, a kényszervállalkozókat pedig számukra gyakran kitermelhetetlen mértékű adók és járulékok terhelik, ami adósságba sodorja őket.

Összességében azt látni, hogy elveszett a nők élettere és értékeik, amelyek az ő méltóságukat, rangjukat adták. Tevékenységüket, tudásukat a globalizációs világnézet leértékeli. Vagy gyereket szülnek, vagy „elférfiasodnak”, és így próbálnak érvényesülni. Az otthoni szerepkört és a munka világában érvényesülést egyszerre a munkahelyeknek csak nagyon szűk köre támogatja. Magyarországon központi kérdés ugyan az alacsony születésszám, illetve a családi értékek hangsúlyozása, azonban gyakorlati tettek a nők helyzetének tényleges javítására, a családi értékek valódi rangra emelésére nincs. A magyar nők vállalkozásai A Magyarországon rögzített szabályok, a gazdasági és szabályozási környezet az egyéni kezdeményezéseket jelentős részben ellehetetleníti. A kiszámíthatatlanná vált törvényalkotási és gazdasági környezetben nehéz vállalkozást működtetni. A magyar nők tevékenységeiket otthon végzik, melyre a környezettudatosság, a harmóniára törekvés, a bio-kultúra iránti érdeklődés jellemző. Főként az alapszükségletekre fókuszálnak, melynek középpontjában a család szükségleteinek kielégítése iránti igény fogalmazódik meg. Ennek értelmében egyrészt bio termékeket állítanak elő, hagyományos magyar receptek, tudásbázis alapján, felhasználva, ahogy „nagyanyáik készítették”. Ilyenek a növénytermesztés, állattartás termékei, mint például: 13



 Lekvárok, szirupok, sajtok, befőttek, méz,  Szappanok, gyertyák, egyéb kézműves termékek,  Gyógynövények, krémek, tinktúrák. Másrészt a család számára anyagi okokból nem elérhető termékeket állítanak elő. Ezek jellemzően kézi munkát igényelnek, használati tárgyak, illetve az otthon díszítésére, öltözködésre szolgálnak, mint például:  ruházat és ahhoz kapcsolódó kiegészítők (ékszerek, táskák, brossok),  terítők, paplanok, egyéb lakberendezési és háztartási cikkek. A magyarországi partnertalálkozón résztvevők személyesen is megismerkedhettek ilyen munkákkal; megkóstolhattak házi készítésű ételeket, italokat, megtekinthettek kézi munkákból (patchwork, szappanok, csipkék, festmények, ruhadíszek, egyéb dísztárgyak) készült kiállítást. A hölgyek nagy szeretettel, büszkeséggel, odaadással meséltek bemutatott tevékenységükről, és jószívvel kínálták kóstolókkal a partner országokból érkezetteket. A jelenlegi, bolygónkat sújtó bajok, a környezeti ártalmak, háborúk, pénzügyi rendszerek miatt szélesedő és mélyülő szegénység az emberiség pusztulása felé vezetnek. Ezeknek a problémáknak a kezelésében a nők jól hasznosíthatóak, mivel e témákra mindig érzékenyebbek voltak. Jó kezdeményezés ehhez nemzetközi női hálózat építése, melyben a nők közelebbről is megismerhetik egymás problémáit, azokra adott gyakorlati megoldásait, életét. Az ENWRA projekt ehhez ad teret számunkra. Egyéni és Társadalmi Felelősségvállalásért Alapítvány Készítette: Tóth Edit

14

Magyarország a XX. században és ma

Recommend Documents