MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA 1143 Budapest, XIV. Hungária krt. 21 Tel. (központ): 1 252-2455 www.vmri.hu Fax: 1 467-4076 Levélcím: Elnök: Nagy Béla, MTA r. tagja ([email protected]) 1581 Budapest, Pf. 18 Titkár: Tuboly Tamás, kandidátus ([email protected])

2.sz Melléklet (MTA Állatorvos-tudományi bizottság 2012. évi jelentéséhez) Az MTA Állatorvos-tudományi bizottság véleménye az „Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 – Koncepció”.c Tervezetről (2012 dec.) Előzmények: A fenti című 110 oldalas anyagot a Bizottság elnöke december 4-n küldte ki az Állatorvostudományi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) tagjainak azzal a kéréssel, hogy dec. 17-ig szíveskedjenek az anyagról, ill.. annak a szakterületileg hozzájuk legközelebb álló részeiről írásos véleményt küldeni. A Bizottságtól összesen 10 írásos vélemény érkezett, melyek alapján a vélemények beküldői-, és külső szakértők bevonásával, továbbá Dr. Józwiak Ákos, miniszteri biztos, az anyag egyik készítője meghívásával, „ad hoc munkacsoport” formában december 19-én 14-16 ó között értékelő megbeszélést tartottuk. A munkacsoport tagjai: Mészáros János, akadémikus, Nagy Béla, bizottsági elnök, akadémikus, Varga János, akadémikus, Tuboly Tamás, CSc, bizottsági titkár, Glávits Róbert, MTA Dr., Fodor László, CSc, Kovács Melinda, MTA Dr. Laczay Péter, PhD, Rafai Pál, MTA Dr., Rusvai Miklós, MTA Dr. bizottsági tagok. Abonyi Tamás, PhD és Kovács Sándor, meghívott szakértők a munkacsoport ülésén vettek részt. Jelen véleményünk a megbeszélésről készült emlékeztető és a beküldött írásos bizottsági vélemények alapján készült, kiemelve a Tervezet továbbfejlesztésére irányuló a munkacsoport többsége által is támogatott, hangsúlyozottan fontos, általános és specifikus megjegyzéseket. A beérkezett irásos vélemények és a munkacsoporti megvitatás eredményeként az „Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 – Koncepció”.c Tervezetről kiemelten fontos megjegyzésként a következőket kell jeleznünk. 1. Legfontosabbnak véljük az „Élelmiszerlánc-biztonság” definíciójának tisztázását. Az anyagban ugyanis számos, szerintünk oda nem való téma szerepel, melyek nem közvetlenül az élelmiszerbiztonság témaköréhez tartoznak. Ez abból ered, hogy nem kellően tisztázott az „Élelmiszerlánc-biztonság” hazai jelentése és ahhoz tartozó feladatok köre. Egyesek ugyanis úgy értelmezik, hogy ami a jelen 2008. évi XLVI. élelmiszerlánc törvényben foglaltatik, az a „biztonsági” szempontrendszerben is ide sorolható. Véleményünk szerint azonban az „Élelmiszerlánc-biztonság” pontos értelmezése nem más, mint az élelmiszerbiztonsági szempontok érvényesítése, „élelmiszerlánc szemléletben”. (Food safety with a food-chain approach). Ezen definíció elfogadása e jelen vélemény vezérfonala. A fenti meghatározásból kiindulva, az „élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát” az „élelmiszerbiztonsági”, vagyis a humán egészségügyi vonzatú kérdések, csoportjánál maradva tudjuk kialakítani és a lánc egyes elemein ilyen humán egészségügyi vonzatok alapján tudunk – ha kell – végig haladni, de nem bővítjük a feladatok körét az „élelmiszer ellátás biztonsága” (Food security) és egyéb társadalmi és gazdasági kérdések irányában.

2. A tervezet címében szerepel a „Koncepció” kifejezés, de idevonatkozó anyagrész külön nem található. Ezt a hiányt azzal magyarázhatjuk, hogy a Koncepció már jóval korábban, az előző kormányzati ciklus törvényalkotása során megszületett. Felfogásunk szerint ugyanis az élelmiszerlánc-biztonsági koncepcióra alapozva született meg a 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, röviddel a jelenlegi NEBIH elődjének,(MgSzH) megalakítását követően.. Ettől függetlenül, ha a címben kívánatos megmaradnia, akkor erre a megfelelő koncepció-leírást is szerepeltetni kellene, mégpedig mindjárt az anyag elején. 3. A „Stratégia” kritériumait a jelenlegi anyag még messze nem elégíti ki. „A stratégia a cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérésé érdekében” – ez az anyag nagyon sok általánosságot, filozofikus elmélkedést és igen eltérő szintű helyzetértékeléseket tartalmaz, de cselekvéstervet nem, vagyis nem tekinthető stratégiának. A „stratégia alapelvei” c főbb fejezet ugyan szerepel az anyagban, de az ottani öt alapelv ismertetését nem követi maga a „Stratégia” (pontosabban: „középtávú stratégia”) kifejtése. 4. Hiányzik a „stratégia céljainak” világos és egységes megfogalmazása, és feltüntetése. A 10. oldali fejezetcím: „Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia alapvető céljai” e tekintetben sokat ígérő, de a célok helyett az „első és egyetlen” célként „a tudásalapú társadalom meghonosítása az élelmiszerbiztonság területén”c. jelszót kapunk, azt megerősítő mondattal: „A stratégia valójában egy élelmiszerlánc-biztonsági tudásmenedzsment megvalósítását célozza…”.(11. old alja). Ez így stratégiai célként túlzottan elvont és teljesítése nem meghatározható. Helyesebb lenne egy a jelen gyakorlatra támaszkodó általános és több konkrét célt kitűzni. Általános célként javasoljuk pl: „Stratégia célja azon jövőbeni tennivalók az összefoglalása, amelyek alapján a jövőben is garantálható a jó minőségű és biztonságos élelmiszer alapanyag termelés, a minőséget megőrző, biztonságos feldolgozás és a feldolgozott termékek fogyasztóhoz való gyors eljuttatása”. A konkrét célként pedig olyan teendőket lehetne megjelölni melyek pl. a „Részletes helyzetelemzés” egyes pontjaiból következő feladatokra utalnak (l: ott: 32-80. old). 5. Tekintettel arra, hogy a Bizottság elsősorban az állati eredetű élelmiszerek biztonságosságával kapcsolatos kérdésekben tekinti magát kompetensnek, megjegyzéseit és javaslatait elsősorban erről az alapról terjeszti fel. Ezért itt is hangsúlyozzuk, hogy a hazai élelmiszerlánc-biztonsági stratégiának világosan le kell szögeznie az állati termék előállításnak és azt szolgáló állategészségügynek kiemelt szerepét is, mely nélkül élelmiszertermelésünk és mezőgazdaságunk hosszabb távú nemzetközi versenyképessége súlyos károkat szenved. Stratégiai célként, különösen kiemelendő lenne az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési vonal intézményi és szakmai fejlesztése, továbbá közvetlen és egységes működtetésének megőrzése, továbbfejlesztése, az élelmiszerlánc minden egyes szakaszán, a Minisztériumtól az állattartókig. Ez az egységes működtetés az, amely nemzetközi megítélésben a „biztonság” szempontjából ma is az ideális helyzetet képviseli, s e téren bennünket az elmúlt két évtizedben több közép-európai versenytársunk is megelőzött.

2

Általános megjegyzések: 1. Az anyag nagyon sok általánosságot, filozofikus elmélkedést és többé-kevésbé alapos helyzetértékelést és egymástól független tanulmányokat (pl. oktatásról, „kockázat kommunikációról” „állatvédelemről”) is tartalmaz, de cselekvéstervet nem. Ezért nem tekinthető egy egységes, világos vállalható, végrehajtható és számon kérhető stratégiának. Az anyag címében jelzett stratégia többnyire csak az általánosság szintjén jelenik meg. Különösen vonatkozik ez az anyagban megjelenített élelmiszerlánc-biztonsági kockázatok közül a Bizottságot leginkább érintő egészségügyi kockázatok kezelésével foglalkozó fejezetre. Ezen alapvető hiányosságot tükrözi a Tartalomjegyzék is: cél, alapelvek, általános és részletes helyzetelemzés a fejezetcímekben megtalálható, de „stratégia” nincs (l: fenti 2. pont). 2. A jelenlegi tervezetben kevés a konkrétum. A „stratégiában” sok helyen hivatkoznak a korábbi anyagokra (egyébként helyesen), pl. Élelmiszer-biztonsági Program, Élelmiszerbiztonsági helyzetelemzés és kockázatértékelés. Ezek a hivatkozott dokumentumok viszont sokkal több konkrétumot tartalmaznak, szakmailag átgondoltabbak, részletesebbek, több cselekvési tervet tartalmaznak. A konkrét tervek jelen stratégiai tervezetből sem hiányozhatnak. 3. Az anyag „Bevezetés jellegű” fejezetei a 22. oldalig tartanak, és ezekben sok a homályos, vagy fölösleges kitérő ill. visszatérő és átfedő elem. Ezen belül, a 14. oldalon megfogalmazott „stratégiai alapvetések”, a „Misszió” és „Vízió”, valamint a „Beavatkozási területek” c. fejezetek ide nem illő és zavaros megfogalmazásoktól terhesek, melyek az anyag komolyságát illetően szakemberekben is kétségeket támaszthatnak. Rendkívül zavaró, hogy a 15. oldalon bevezetésként listázott „Beavatkozási területek” a fő anyag („Részletes helyzetelemzés”) idevonatkozó fejezeteihez csak nagyjából illeszkednek. Meglátásunk szerint a fejezeti pontozásnak és címeknek azonosaknak kellene lenni. 4. A biológiai veszélyek tárgyalásában a Bizottság szükségesnek látja külön fejezetben tárgyalni az állati (vagy humán) eredetű élelmiszerbiztonsági kockázatokra vonatkozó stratégiai tennivalókat, függetlenül attól, hogy növény-, vagy állat eredetű élelmiszeren keresztül jelentkeznek. Bizonyos kórokozók (Shigella, calcivirus) ugyanis kifejezetten humán forrásból eredő kontaminációs veszélyt jelentenek (növényi-, vagy állati eredetű matrixon), de a kórokozók állat-forrását nem itt kell keresni mert azok nem a zoonotikus kórokozók közé tartoznak. [A „Növényvédelem” – úgy tűnik - kilóg e sorokból, mert e fejezetcím alatt (2.1.1.1) nincs szöveg, s ezen terület elemzése még nyilván folyamatban van]. 5.A jelen „stratégiai anyag” tervezet gyakorlatilag nem foglalkozik a kutatással, pedig a területen végzett aktív kutatómunka nélkül sem oktatás sem technológiai fejlődés nem képzelhető el. A 44. oldali 1.2. főcím „ „A tudományos kutatás támogatása, eredményeinek hasznosítása” alatti egy oldal csupán általánosságokat és vitatható, sommás megállapításokat ad, de nem adja a mindenkori élelmiszerbiztonság hosszabb távú tudományos megalapozásának indokait, lehetőségeit és nem határozza meg ezek fejlesztésének teendőit, területeit, prioritásait. 3

Meg kellene határozni, hogy a Kormány mely területeken, milyen erőforrások (pl. pályázati források) bevonását tervezi. Méltánytalanok azok, a kutatóhelyekkel kapcsolatos kritikák, amelyek szerint nem valódi szükségletet szolgáló kutatásokat folytatnak, ha nincsenek meghatározott stratégiai célok. A kutatóhelyek arra pályáznak, amire pályázati kiírást találnak – ezeket kell összhangba hozni a stratégiával. Az alap/alkalmazott/innovációs kutatások aránya és forrásai is meghatározandók. Mindezekre az MTA KÖTEB Élelmiszerbiztonsági Albizottsága és a MÉBIH által 2010ben összeállított Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Program részletes javaslatokat tartalmaz. Kétségtelen, hogy az idevonatkozó SWOT analízis több konkrétumot tartalmaz, de ez nem pótolja a Stratégiában e téren jelenleg tátongó űrt. Bizottságunk a maga területén kész ezen fejezet megírásához segítséget adni, de ennek megfelelő formába öntéséhez ki kell alakítani a jelen Tervezet végelegesnek szánt fejezeti struktúráját. 6. Itt térünk ki azon javaslatunkra, hogy az egész anyagnak jóval rövidebbnek (cselekvési terv dominanciával bírónak) kellene lenni. Ezen túl, az egyes főbb (általános) és specifikusabb alfejezeteknek meghatározott, egységes rendbe kellene szerveződnie. Erre vonatkozó bizonyos törekvések ugyan látszanak (pl: „Részletes helyzetelemzés” alfejezetei), de itt vannak a legnagyobb aránytalanságok és ebből eredő következetlenségek. Mint már korábban említettük ezen fejezetek a leglényegesebbek, ezekben kell konkrétan és következetes rendben a „stratégiai célokat” meghatározni. 7. A jelenlegi, 8 témában bemutatott (még bővítendő) SWOT-elemzést illetően fontos lenne, hogy annak eredményeit kiértékeljék abból a szempontból, hogy milyen következményei vannak az adott terület stratégiára nézve. Ez egyelőre teljes mértékben hiányzik. Egyébként a SWOT analízis hasznos és szükséges eleme de – a szerzők szándéka szerint is - csak melléklete az anyagnak. Ennek ellenére, itt most még sok esetben próbálja helyettesíteni a „stratégiában” írottakat. Ez viszont nem helyes, hiszen a „stratégiát” egy egységében kezelhető szöveges dokumentum gyanánt kell kezelni, melynek a SWOT analízis egy hasznos melléklete, és amely hivatkozik és épít a SWOT-elemzés eredményeire. Ami tehát a SWOT analízisből fontos, arra a szövegben utalni kell, és az analízisből eredő következtetéseket, mint kiemelendő fontos információkat a szövegben kellene megjeleníteni. A „Részletes helyzetelemzés” egyes fejezeteinek végén, és/vagy összesítve a jelenlegi anyag végén, (a mellékletek előtt) egy olyan összegző áttekintés kellene, melyben a helyzetértékelés és a SWOT analízis megállapításai alapján nevesítve jelennek meg a stratégiai célok, azok eléréséhez szükséges feladatok valamint a megvalósításukhoz nélkülözhetetlen eszközök, infrastruktúrák. 8. A „Fogyasztói tudatosság” és az „Élelmiszerbiztonsági ismeretek” c. fejezet egy önálló tanulmány, mely terjedelmével és szerteágazó mivoltával kilóg ezen stratégiai anyagból. Ráadásul, több vonatkozásban is további megjegyzéseket és kívánnivalókat vet fel, melyek egy ilyen rövidre szabott, pontokba szedhető véleménycsokorban nem férnének el. Ezért az idevonatkozó részletes megjegyzésektől itt eltekintünk, s azoknak egy külön mellékletet szántunk (l: 1.sz Melléklet) Néhány szempontot azonban az oktatással kapcsolatban, itt meg kell megjegyezni.

4

Mindenképpen üdvözlendő a terv, hogy élelmiszerismeretet oktassanak a közoktatásban, az ott folyó természettudományos képzés mellett azonban ennek színvonalával kapcsolatban kétségek merülhetnek fel. A felnőtt lakosság élelmiszerlánc-biztonsági ismereteit viszont népszerűsítő oktatási formában (tv, rádió, újságok) kellene és lehetne bővíteni. Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos felsőoktatás helyzetleírása helytálló, határozott javaslatot viszont nem fogalmaz meg az anyag. A szakterület egyetemi oktatását nem a gyakorlatból óraadónak meghívott előadók oldják meg, hanem nemzetközileg elismert színvonalon oktató és kutató egyetemi oktatók, így a követelményeket kell emelni és az oktatói munkához és az oktatószemélyzet alkalmazásához a feltételeket biztosítani kell. Ezen túl, a 39. oldalon („Az iskolai rendszeren kívüli képzések és ismeretterjesztés eszközrendszere” kiegészítendő): Szakmai szervezetek (Kamarák, Egyesületek) által szervezett tanfolyamok, melyeken kötelező a részvétel (pl. praxis folytatásához, támogatások elnyeréséhez stb.) Mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy széles, egységes szemléletű, strukturált továbbképzési rendszer kialakítására lenne szükség 9. Az „Állatvédelem” c. fejezet szintén túlméretezett anyag, melyet stratégiai jelentősége és jövőbeni szerepe szerint kellene szövegezni és méretezni, külön kezelve a megfelelő tartási takarmányozási feltételek EU előírásainak betartatását. 10. Megjegyezzük, hogy egy koncepció kidolgozását célzó anyagban nem látjuk szükségesnek a jelenlegi hazai egészségügyi, állategészségügyi, toxikológiai és potenciálisan veszélyt okozó számos ágens ismertetését, jelenlegi előfordulásuk elemzését, hiszen ezek változhatnak, sőt biztosan változnak is. Ezzel az anyag lényeges rövidítése is megvalósulna, ami használatát segítené. A koncepció kiindulhat a jelenlegi helyzetből, melynek jellemzésére a koncepció kialakítását befolyásoló legfontosabb tényezőket kellene csupán bemutatni. Így pl. a 2.1.1.2. pont alatti „Állategészségügy” fejezetben a most olvasható rövid „országjelentés” szerű, önkényesnek látszó listázás helyett csupán a jelentősebb zoonózisokra kellene szorítkozni, melyek a stratégia alakítása szempontjából fontosak. Részletekre vonatkozó megjegyzések 1. A Bizottság alapvetően fontosnak tartja annak megjelenítését a Stratégia kialakításában, hogy az állati eredetű élelmiszerek minősége és biztonságossága alapvetően a termelőhelyen dől el. 2. Miután ez az anyag az élelmiszerlánc-biztonsággal foglalkozik, ki kell gyomlálni minden olyan részletet, amely a kedvtelésből tartott ún. társállatokra vonatkozik. 3. Az anyag a 10. oldalig többször említi a vállalkozó felelősségét. Definiálni kellene már itt, hogy ki a vállalkozó. Külön felelőssége van az elsődleges termelőnek (sertés-, baromfi-, hús-, méz, tejtermelőnek stb.), a feldolgozónak (hús-, tej-, konzervipar stb.) és a kereskedelemnek. Az élelmiszerlánc résztvevői valamennyien vállalkozók, de felelősségük eltérő. 5

4.. A 45. oldal 1.3.1. első bekezdés sajnos „túl optimista”. Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi szolgálatunkat most négy különálló intézmény alkotja (minisztérium, NÉBIH, megyei kormányhivatalok, járási kormányhivatalok). Ezért nem lenne szabad eltekinteni attól, hogy a szolgálat jelenleg „széttagolt” (bár ez, a nagy kormányzati célokkal egyébként ellentétes), ami komoly rendszerkockázatot jelent !! 5. A 46. oldal (Alulról a második bekezdés végére javasolt kiegészítés) …… mutatórendszert kell figyelembe venni. Törekedni kell a hatósági feladatok vonzóvá tételére, elkülönítésére az egyéb gazdasági tevékenységektől (pl. vállalkozói tevékenység, magánpraxis), ami ellenérdekeltséget hozhat létre. Az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos munka váljon önálló életpálya modellé. 6. A Stratégia 77. oldalán említést tesznek az „ellenőrzési listáról”. Ezt az anyag nem tartalmazza. Kidolgozták már ezt az ellenőrzési listát? Hol tekinthető meg? Ki állította össze? 7. 85. oldal: A 2. Melléklet SWOT táblázatot célszerű lenne kiegészíteni egy további elemmel: Erősség: A média és a fogyasztók növekvő érdeklődése az élelmiszerbiztonság iránt. Erősség kihasználása: Tájékoztatás fokozása, fogyasztóvédelmi műsorok, sajtótermékek támogatása. 8. 90. oldal (A 3. Melléklet SWOT táblázat kiegészítése): Veszély: Kutatásfinanszírozás tartósan alacsony szintje …. Védekezés: …. az elismert tevékenységeket ellátó tudományos műhelyekbe. A regisztrációs díjból befolyó összeg egy részéből az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kutatási pályázatok finanszírozása. Veszély: A nem egyszer monopolhelyzetben levő vagy meghatározó szerepű nem nemzeti agrár/agráripari vállalatok (korábbi „piacvásárlók”) jelenléte, amelyek nem egy esetben ellenérdekeltek a hazai kutatás-fejlesztésben a termelés feltételeinek javításában. Védekezés: A hazai termelő/feldolgozó/forgalmazó vállalkozások helyzetbe hozása, célzott pályázatokkal, és a termelői/értékesítési szövetkezések elősegítése. 9. 93. oldal (4. Melléklet SWOT elemzés kiegészítése): Veszély: Az élelmiszerbiztonság-felügyelet szakembereinek túlterheltsége és alulfizetettsége, melyet vállalkozással (magánpraxissal) vagy termelőegységekben végzett munkával (telepi állatorvos) kénytelenek kiegészíteni. Ez korrupció veszélyét hordozza magában. Védekezés: Megfelelő fizetések, mellékmunka lehetőségének tiltása, fiatal szakembereknek is vonzó életpályamodell kidolgozása 10. Az élelmiszerbiztonság területén az egyetemi és állami laboratóriumok száma csökkent, a műszerezettség néhány laboratórium kivételével elavult, a kapacitás nem a szükséges mértékű. A 46. oldalon ír a nemzetközileg elismert akkreditációval rendelkező laboratóriumhálózat létrehozásáról. Ennek intézményére vonatkozóan melyek az elképzelések? Megvalósítható-e az, hogy a laboratóriumi vizsgálatok egy részét ott akkreditálják, ahol az adott témában. nemzetközi szintű kutatások is folynak ? 6

11. A mikrobiológiai, kémiai, fizikai biztonság aktuális kérdéseit az anyag ismerteti, de nem szól az anyag az érzékeny fogyasztói csoportok védelméről és a hagyományostól eltérő élelmiszerek biztonságáról. 12. A tervezet az élelmiszerlánc-biztonság társadalmi jelentőségének csökkenését tekintve nem említi, hogy ennek társadalmi presztízsét leginkább a mezőgazdaság és különösen az állattenyésztés nemzetgazdasági visszaszorulása, az itteni fejlesztések elmaradása ássa alá. Jelentős tényező emellett a lakosság vásárlóerejének csökkenése, hiszen a minőségi élelmiszerek többnyire magasabb árkategóriába tartoznak. A lakosság széles rétegei számára viszont a sokszor bizonytalan eredetű, kevéssé ellenőrzött, vagy netán az ellenőrzési rendszer megkerülésével, forgalmazott, de olcsón elérhető termékek „vonzóbbak”. Egyébként a Bizottság elismeréssel szól az anyag szerkesztőinek eddigi jelentős munkájáról, melynek az ad hoc bizottság tagjai is hangot adtak. A fenti észrevételek, javaslatok bizonyára hozzájárulnak ahhoz, hogy többszöri átdolgozás után egy, az élelmiszerlánc-biztonság hazai és nemzetközi jelentőségéhez méltó, a részvevő hatósági, intézményi szakmai, termelői és fogyasztói körök számára is a jelenlegi helyzethez képest előremutató cselekvési programmá formálódjon. Ebben a munkában Bizottságunk továbbra is részt kíván venni, s várja a „kutatási” fejezet megfelelő formában való elkészítéshez szükséges szerkesztési elvek tisztázását (l: ott). Köszönetnyilvánítás: A Bizottság ez úton is megköszöni a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerláncbiztonságért felelős államtitkárságának és a NEBIH elnökségének az anyag véleményezésére irányuló felkérésben megnyilvánuló bizalmát, valamint a szóbeli tájékoztatásokat. A Bizottság köszönetét fejezi továbbá ki a jelen élelmiszerlánc-biztonsági ad hoc munkacsoport fent nevezett tagjainak. Az évégi ünnepi programok ellenére nyújtott értékes önzetlen munkájuk és hozzájárulásuk nélkül, az anyag további fejlesztését segítő jelen véleményünk nem születhetett volna meg.

Budapest, 2012. december 29.

Nagy Béla elnök

Tuboly Tamás titkár

7