Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont
ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA
Martonvásár, 2012
Bedő Zoltán főigazgató
2
ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA I. A SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TARTALMA Az értékelési szabályzat elkészítésének célja, hogy abban
− a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvényben (továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) rögzített előírások alapján meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek, amelyekkel a Kutatóközpont az eszközeinek és forrásainak mérlegértékét megállapítja, továbbá
− rögzítésre kerüljenek azok az értékelési szabályok, amelyek alkalmazása - a számviteli törvény, valamint a Korm. rendelet felhatalmazása alapján – a Kutatóközpont döntésén alapul. A Kutatóközpont értékelési szabályzata a - számviteli törvény, valamint a Korm. rendelet végrehajtására vonatkozóan - a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: 1. A mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabálya. 2. Az immateriális javak, tárgyi eszközök, értékhelyesbítésének általános szabálya.
befektetett pénzügyi
eszközök
3. Az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének tartalma. 4. Térítésmentesen átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, valamint a követelések fejében átvett eszközök értékelése. 5. Az egyes eszközök értékelése. 6. Államháztartás szervezte alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv döntése alapján véglegesen átadott, valamint vagyonkezelésbe vett eszközök bekerülési értéke. 7. Külföldi pénzértékre meghatározása.
szóló
eszközök
és
kötelezettségek
8. Az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának feltételrendszere. 9. A mérlegben szereplő források értékelésének általános szabálya.
3
forintértékének
Az értékelési szabályzathoz kapcsolódó fogalmak Értékelés: az eszközök és a források = könyvviteli nyilvántartásba vételhez alkalmazott értékének és = az éves beszámoló mérlegbe kerülő értékének meghatározását jelenti. Minősítés: döntés az adott eszköz, befektetett eszközök, illetve forgóeszközök, azon belül az egyes eszközcsoportok közé való besorolásáról, valamint a kötelezettségeknek a hosszú- vagy rövid lejáratúvá való elkülönítéséről. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás és korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes része az eredetitől eltér, megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a kiadások nagyságától. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. Bekerülési érték: az a ráfordítás, amely az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig a raktárba történt beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. A bekerülési érték tehát az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, a szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői kiadásokat, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót) és a vámterhet (vámot, vámpótlékot, vámkezelési díjat) foglalja magában. Vételár: a belföldi szállítónak a megrendelés szerinti termék szállításáért, illetve a szolgáltatás nyújtásáért számlázott és a szerv által elfogadott és kiegyenlített forintérték.
4
II. ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI 1. A mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabályai A Szt.-ben, valamint a Korm. rendeletben foglalt előírások alapján
− a befektetett eszközöket, − a forgóeszközöket a Szt., valamint a Korm. rendelet szerinti bekerülési (beszerzési) értéken kell értékelni, csökkentve azt a Szt.-ben, valamint a Korm. rendeletben rögzített, továbbá a Kutatóközpont Számviteli politikájában meghatározott értékcsökkenés, illetve értékvesztés összegével, növelve azt a Szt. és Korm. rendelet, valamint Kutatóközpont Számviteli politikája szerinti visszaírás összegével. 2. Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékhelyesbítésének általános szabálya Amennyiben a tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termékek, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköz visszaírás utáni könyvszerinti (bekerülési) értékét, ezen eszközt piaci értéken is értékelheti a Kutatóközpont. Ez esetben a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között “Értékhelyesbítés”-ként, a források között a saját tőkén belül - az értékhelyesbítés összegével megegyezően - “Értékelési tartalék”-ként kell kimutatni. A Kutatóközpont az általa létrehozott államilag elismert és szabadalmaztatott növényfajták, mint szellemi termékek értékelése tekintetében élni kíván az immateriális javak (vagyoni értékű jog, szellemi termékek), tárgyi eszközök - Szt. 57.§ (3), valamint a Korm. rendelet 32/A. § (5) bekezdésében biztosított - piaci értékre történő átértékelésének lehetőségével, ezért az értékhelyesbítésre vonatkozó szabályozást alkalmazza. 3. Az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének tartalma A Szt. előírása alapján bekerülési (beszerzési) érték az eszközök megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. 3.1. A vásárolt eszközök bekerülési (beszerzési) értéke A bekerülési (beszerzési) érték A bekerülési érték összetevői vásárolt eszköz esetében a következők:
5
engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértéke, ha ezek az adott eszközhöz egyedileg hozzárendelhetőek, bizományi díj, a beszerzéshez kapcsolódó adók, vámterhek, vagyonszerzési illeték, a tárgyi adómentes tevékenységhez beszerzett eszközök előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adója (ideértve a fordított áfa elszámolás könyvekben elszámolt áfa összegét is), jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), vásárolt vételi opció díja, a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt – biztosítási díj, a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke, függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg, a tárgyi eszközöknél a bekerülési érték részét képezi az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét, az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve a megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíj, az ingatlan értékébe szerződés alapján, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott, még le nem írt összeget, a beruházás tervezési, előkészítési, lebonyolítási, valamint az új technológia elsajátítás díjai, közvetlen költségei, a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségeknek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete. A bekerülési érték részét képező tételeket a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell. A bekerülési összetevői saját előállítású eszközök és nyújtott szolgáltatások esetében a következők: Az eszköz előállítási értékének részét képezik azok a költségek, amelyek az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. A Kutatóközpont az általa előállított licencek nyilvántartásba vételét a Szabadalmi Hivatal részére fizetett díj értékében határozza meg. Csak azokat a szabadalmakat kell nyilvántartásba venni, amely felett a Kutatóközpont korlátlan felhasználási joggal rendelkezik.
Az immateriális javak bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét dokumentálni, bizonylatolni kell.
A Kutatóközpont azoknak az elvégzett, nyújtott szolgáltatásoknak a bekerülési értékét állapítja meg, melyet nem alapító okirata szerinti tevékenységének végzése során valósít meg, hanem egyedi
6
szerződéskötés alapján teljesít szerződéses partnere részére, de a teljesített szolgáltatás leszámlázása a partner felé a tárgynegyedév végéig (tárgyhó végéig) nem történik meg (pl. eseti terembérlet). Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. A befejezetlen, ki nem számlázott szolgáltatás előállítási költségét befejezetlen termelésként kell a könyvekben tárgynegyedév végén nyilvántartásba venni, majd a negyedéves mérlegjelentés elkészítését követően kivezetni. Az eszköz előállítása során felmerült költségként kell figyelembe venni: a közvetlen anyagköltséget, a közvetlen bérköltséget, a közvetlen bérek járulékait, az egyéb közvetlen költséget (szállítási és rakodási költség, közvetlen gépköltség). Az előállítási költségek közé tartoznak azok az adott eszközzel közvetlen kapcsolatba hozható, az előállításhoz kapcsolódó általános költségek arányos összegei is, amelyek az adott termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Ilyenek: gépköltségek, kamatköltségek, egyéb kisegítő részlegek (üzemek) általános költségei. Az előállítási költségek között kell elszámolni (és így az előállítási érték részét képezi) az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó Kutatóközpont által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg. Az egyes eszközök, a nyújtott szolgáltatások előállítási költségét dokumentálni, bizonylatolni kell. Az előállítási költségek dokumentálásáért, bizonylatolásáért a Kutatóközpont esetében a felelős a gazdasági igazgató. A bekerülési érték részét képezi még mind idegen, mind saját kivitelezésnél a következő eset: építési telek és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, építményt nem veszik rendeltetésszerűen használatba, akkor ezek beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni (üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (épület) bekerülési értékeként kell figyelembe venni. egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani. Importbeszerzés bekerülési értékének meghatározása Importbeszerzés előforduló esetei: amennyiben az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – forintérték az importtermék, illetve az importszolgáltatás értéke, az importbeszerzés ellenértékének forintosítása a számla szerinti devizának, valutának, az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítéskor) érvényes, a számviteli politikában meghatározott értéken történik, amennyiben az az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján a Kutatóközpont
7
devizaszámlájáról devizában, valutábana történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizának, valutának, a könyv szerinti árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék, illetve az importszolgáltatás értéke, amennyiben az importbeszerzés, importszolgáltatás ellenértékének kiegyenlítése exportáruval, exportszolgáltatással történik, az importbeszerzés, az importszolgáltatás forintértékét az importbeszerzés, importszolgáltatás, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó árfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. Importbeszerzésként kell elszámolni az eszközöknek a külkereskedelmi áruforgalomban külföldről történő beszerzését (termékimport), továbbá azt a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatásokat, amelyeknél a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenérték devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással, vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott forintszámláról forintban kerül kiegyenlítésre. Az importbeszerzés elszámolása szempontjából külföld a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület. A köz- és magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek. Nem minősül importbeszerzésnek az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó – egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő – devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási díj, valamint a vámszabad- és a tranzitterületen levő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés. Egyes eszközökhöz, illetve gazdasági eseményekhez kapcsolódó bekerülési érték meghatározás: gazdasági társaságban levő tulajdonosi részesedés bekerülési értéke (Itt feltétel, hogy a Kutatóközpont rendelkezzen a vagyontörvény szerinti tulajdonosi jog gyakorlásához szükséges engedéllyel.), = a vásárláshoz a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, vételár, = a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben, = a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással egyidejűleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonást is) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték, a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték, = gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentős befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó – a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összege. Egyéb gazdasági események: = követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke, = csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára, = a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átvétel időpontjában ismert piaci (forgalmi) érték, = a költségvetési szerv alapítása, átszervezése esetén az alapító, a felügyeleti szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is) döntése alapján
8
véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztett) is nyilvántartásba kell venni, = költségvetési szerv alapítása, átszervezése esetén az alapító, a felügyeleti szerv (ideértve a központi költségvetési szervek esetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is) döntése alapján vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vagyonkezelési szerződésben (illetve annak mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben) szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni. = az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke, = a saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve felhasznált saját előállítású termék forgalmi értéke után fizetendő adó, járulék, termékdíj összege is a termék bekerülési (beszerzési) értékének (előállítási költségének) részét képezi. 3.2 Nyilvántartási értékkel kapcsolatos szabályok A költségvetési szervnek egyes eszközcsoportoknál lehetősége van egyedi, illetve csoportos nyilvántartás vezetésére, valamint a nyilvántartások vezetésénél alkalmazott bekerülési érték meghatározására. Ezek lehetnek tényleges beszerzési érték, átlagos (súlyozott) beszerzési érték, FIFO módszer szerinti bekerülési érték, elszámoló ár, eladási ár. Az egyes nyilvántartási értékeket egy gazdasági éven belül nem lehet megváltoztatni. Az alkalmazott nyilvántartási eljárást és a hozzákapcsolódó nyilvántartási értéket mindig év elején lehet megváltoztatni. A változtatást és ennek számszerű kihatásait a kiegészítő melléklet szöveges részében be kell mutatni. A Kutatóközpont a FIFO módszer szerinti bekerülési érték meghatározást alkalmazza. Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a beszerzési értékek alapján a FIFO módszer szerint meghatározott bekerülési érték, és a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési ár FIFO módszer: az elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva; az elsőként megvásárolt (előállított) eszköz kerül először értékesítésre (felhasználásra), következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt (előállított) tételek.
4. Térítésmentesen átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, valamint a követelések fejében átvett eszközök értékelése A térítésmentesen (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök bekerülési (beszerzési) értéke, – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – az eszközöknek az állományba vétel időpontjában ismert piaci, forgalmi értéke. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadása-átvétele a Magyar Tudományos Akadémia intézményei között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt – az átadó könyveiben szereplő – bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig – az átadónál időarányosan – elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni.
9
A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, valamint a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni. A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerződés, megállapodás eltérően nem rendelkezik, akkor a kiváltott követelések összegével azonos összegben kell értékelni. A forgalmi, piaci értéket adatok, információk alapján dokumentálni kell. A dokumentumok elkészítéséért a gazdasági igazgató a felelős. A forgalmi, piaci érték jóváhagyására a Kutatóközpont főigazgatója a jogosult. 5. Egyes eszközök értékelése 5.1. Az immateriális javak könyvviteli mérlegben szereplő értéke A mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni Az immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyűjtését, az információk feldolgozását, valamint a terven felüli értékcsökkenési és annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: december 31. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a gazdasági ügyintéző a felelős. A Kutatóközpontban létrehozott államilag elismert növényfajták, mint szellemi termékek értékelése:
és
szabadalmaztatott
A Kutatóközpont évente független könyvvizsgáló bevonásával állapítja meg az eszközök egyedi értékét. 5.2. A tárgyi eszközök könyvviteli mérlegben szereplő értéke A mérlegben a tárgyi eszközöket bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni A tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének meghatározásához és annak
10
visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyűjtését, az információk feldolgozását, valamint a terven felüli értékcsökkenési leírására és annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: december 31. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a gazdasági ügyintéző a felelős. 5.3. Befektetett pénzügyi eszközök A könyvviteli mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök közül: –
–
–
a tulajdoni részesedést jelentő befektetést - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - a bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírt függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - a bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. - a vásárolt állami értékpapírt a költségvetési év mérleg fordulónapján bekerülési értéken kell értékelni.
5.4 Értékcsökkenés elszámolásának szabályai 5.4.1 Terv szerinti (lineáris) értékcsökkenés Az immateriális javak és tárgyi eszközök üzembe helyezését követően értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenés az adott eszköz fizikai és erkölcsi elavultságát jellemző mutató. Az értékcsökkenést negyedévenként, – az éves szintű leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően, időarányosan negyedévre számított összegben – kell elszámolni. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani: alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20% vagyoni értékű jogok 16% szellemi termékek 33% épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2% építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3% ültetvények 10% gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai eszközöket és ügyvitel-technikai eszközöket 14,5% számítástechnikai és ügyvitel-technikai eszközök 33% járművek 20% veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek 2% bányaművelésre igénybe vett földterület 5% Az épületekhez, építményekhez nem tartozó vagyoni értékű jogok értékcsökkenésének elszámolása a vagyoni értékű jogok leírási kulcsa alapján történik.
11
Az immateriális javaknál ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, mint a kötelezően előírt kulcsok alapján számított használati idő, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni. Nem számolható el értékcsökkenés:
földterület, telek, erdő értéke után, üzembe nem helyezett beruházásoknál, teljesen, 0-áig leírt eszközöknél, képzőművészeti alkotásoknál, régészeti leleteknél, állami készleteknél, tartalékoknál.
Nem szabad elszámolni értékcsökkenést az olyan eszközöknél, amelyek értékükből a használat során nem veszítenek, illetve amelyek értéke – különleges helyzetből, egyedi mivoltból adódóan – évről évre nő. Értékcsökkenést a használatba lévő immateriális javak, tárgyi eszközök után addig kell elszámolni, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. 5.4.2 Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályai A terven felüli értékcsökkenést az Szt. 53. § (1)-(2) szabályozza. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél elszámolni a következő esetekben: az immateriális javak, tárgyi eszközök (ide értve a beruházásokat és kivéve az előleget) esetében ha a könyvszerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke, a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházásra adott előlegeket) a Kutatóközpont tevékenysége változása miatt feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, hiány keletkezett és így rendeltetésének megfelelően már nem használható, illetve használhatatlan. Ezekben az esetekben az elszámolást év közben kell végrehajtani. a vagyoni értékű jog a szerződés módosítása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Az adott eszköz könyvszerinti értékét olyan mértékben kell módosítani, hogy azok a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. Ha ez az eszköz nem használható rendeltetésszerűen, akkor a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni az állományból. A terven felüli értékcsökkenés elszámolási kategóriában két nagyon fontos fogalom szerepel, melynek értelmezése a következő: a „tartós” elnevezés egy évet meghaladó időtartama, vagyis két értékelési mérleg– fordulónapot jelent. Ebből a meghatározásból egyértelmű, hogy a tárgyévben beszerzett eszközök esetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolása nem lehetséges. a „jelentős összeg” a Kutatóközpont számviteli politikájában meghatározott és rögzített érték. Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet ha az érintett eszközcsoportok Szt. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja a 30. § (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a 100 eFt-ot. A terven felüli értékcsökkenést év végén a piaci értékelés alapján az egyes eszközöknél egyedileg kell elvégezni. A piaci érték meghatározásánál az utánpótlási értéket kell elsődlegesen megállapítani. A költségvetési szervek részére ehhez használható, közgazdaságilag elfogadott értékelési módszer, törvényi előírása nincs. Az utánpótlási érték meghatározásához használható segédanyagok: statisztikai indexek; előrejelzési számítások; összehasonlító (árképzési) módszerek;
12
katalógusok, jövőre vonatkozó árajánlatok; központosított közbeszerzési „listaárak”. A piaci érték meghatározásánál általában abból lehet kiindulni, hogy egy adott eszközt az értékelés időpontjában, az adott feltételek mellett mennyiért lehet beszerezni. (Ez mindig új értéket jelent!) Ha az adott eszközt már nem lehet beszerezni, hanem ennél jobbat, korszerűbbet, akkor a piaci árat az összehasonlító árak módszerével kell megállapítani. Az egyedi eszközöknél a piaci értéket a költségvetési szervnek becsléssel, saját hatáskörében kialakított módszerrel kell meghatároznia. A két mérleg fordulónapra megállapított utánpótlási vagy piaci értéket elkülönítetten az adott eszköz analitikus nyilvántartása mellett fel kell jegyezni. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál szükséges további tudnivalók: a 0-ra leírt eszközöknél nem lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni; a térítésmentesen átvett, ajándékba, hagyatékként kapott eszközök esetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolását az állományba vételi szabályok miatt nem kell alkalmazni. (Ezekben az esetekben az állományba vétel a piaci értéken történt.)
a terven felüli értékcsökkenés visszaírását kizárólag azok a költségvetési szervek alkalmazhatják, amelyek már a korábbi évben/években elszámoltak terven felüli értékcsökkenést. Az Áhsz. 30. § (10) bekezdése alapján 2004. évtől kezdődően a költségvetési szerveknek választási lehetőségük van „Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikájában úgy dönt, hogy az immateriális javakat és tárgyi eszközöket a 30. §. (2)-(6) bekezdésében előírt leírási kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használni fogja, akkor mindaddig amíg e döntését meg nem változtatja, ezen eszközök tekintetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál az Szt. 53. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat az eszközök év végi értékelése során nem kell alkalmazni.” 5.4. Készletek 5.4.1. A vásárolt új készletek bekerülési (beszerzési) értéke A bekerülési (beszerzési) érték fogalmát jelen szabályzat II/3.1 pontja rögzíti részletesen. A beszerzési ár részét képező tételeket a felmerüléskor, de legkésőbb a készletre vételig kell számításba venni. Amennyiben a felhasználásig a számla nem érkezett meg, a hatóság nem állapította meg, akkor a rendelkezésre álló szerződések, jogszabályok alapján kell megállapítani, majd a végleges összeg tudomásra jutásakor a szükséges korrekciót el kell végezni.
5.4.2. A vásárolt új készletek könyvviteli mérlegben kimutatott értéke A mérlegben a vásárolt készletet bekerülési értéken, illetve a Szt., és a jelen értékelési szabályzat alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A bekerülési (beszerzési) értéken való értékeléshez a Kutatóközpont a FIFO elv szerint meghatározott beszerzési áron történő értékelési eljárást alkalmazza. A FIFO módszer a beszerzési áron történő értékelés azon formája, amelynél a zárókészleteket a legutolsó vásárlások alapján kell értékelni. Ez a módszer feltételezi az indokolt fogyasztási / kifogyási / sorrend megtartását.
13
A FIFO módszer alkalmazása során a felhasználás, illetve értékesítés esetén mindig a legrégebben meglévő /legkorábban bekerült / készlet értékét kell kivezetni, így a mérlegben a mérleg fordulónapján meglévő készlet értéket az utolsó beszerzések határozzák meg. 5.4.4. Követelések könyvviteli mérlegben kimutatott értéke A könyvviteli mérlegben követelésként kell kimutatni − a jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, de még ki nem egyenlített összegeket, az államháztartás szervezete által teljesített, és − az igénybe vevő által szerződésekből jogszerűen eredő, elfogadott, elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - pénzértékben kifejezett fizetési igényeket, − a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket. A könyvviteli mérlegben a követelést az elfogadott, elismert összegben, illetve a Szt., és a jelen értékelési szabályzat alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Az Áht. 97. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv a követeléseiről csak a törvényben meghatározott módon és esetekben mondhat le. Az éves költségvetési törvényben meghatározott kis összegű (jelenleg: 100.000,-Ft) követelést behajtásra előírni nem kell. Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. Behajthatatlannak azt a követelés minősíthető, amely megfelel a Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében leírt feltételek valamelyikének. A behajthatatlanság tényét és a behajthatatlannak minősített követelés összegét dokumentálni kell. (visszajött postai elszólító levelek, feljegyzés, stb.) A dokumentumok elkészítéséért a gazdasági ügyintéző a felelős. 6.
Államháztartás szervezte alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv döntése alapján véglegesen átadott, valamint vagyonkezelésbe vett eszközök bekerülési értéke Az államháztartás szervezte alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv döntése alapján véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.
14
Az államháztartás szervezte alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv döntése alapján a vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vagyonkezelési szerződésben (illetve annak mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben) szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni. 7. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forint értékének meghatározása A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a nyilvántartásba felvenni. Ez alól kivétel a forintért vásárolt valuta és deviza, amelyet a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az értékvesztéssel, valamint a visszaírt értékvesztéssel módosított - minden követelést, kötelezettséget a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Az előzőekben leírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján) a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani. A mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözet megállapítása érdekében a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelését mindenképpen el kell végezni, meg kell állapítani a különbözetet (külön a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, külön az ilyen kötelezettségekre)! Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni, ha a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség mérleg fordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó – a Szt. 60.§-a szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet összege meghaladja az értékelés előtti könyv szerinti érték 20%-át vagy a 100.000 Ft-ot. A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának a költségvetési év mérleg-fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti - jelentősnek minősített - különbözetet: a.) amennyiben összevontan veszteség, az egyéb dologi kiadások között kell árfolyamveszteségként elszámolni,
15
b.) amennyiben összevontan nyereség, az egyéb bevételek között kell árfolyamnyereségként elszámolni. A külföldi pénzértékre szóló követeléseknek, illetve kötelezettségeknek a költségvetési év mérleg-fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti - jelentősnek minősített - különbözetet: a.) amennyiben összevontan veszteség, a saját tőke csökkenéseként kell elszámolni, b.) amennyiben összevontan nyereség, a saját tőke növekedéseként kell elszámolni. 8. Az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának feltételrendszere 8.1. Értékvesztésének elszámolása A Szt.-ben, valamint a Korm. rendeletben előírt szabályok szerint értékvesztést kell elszámolni a készleteknél abban az esetben, ha mérlegkészítéskor azok piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a nyilvántartás szerinti érték. Értékvesztést kell elszámolni a vevő, adós minősítése alapján a beszámolóval lezárt év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél– a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyvszerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A Kutatóközpontnál a követeléseknél jelentősnek minősül a veszteségjellegű különbözet, ha az értékvesztés összege eléri a nyilvántartott követelés bekerülési értékének (nyilvántartásba vételi értékének) a 20 %-át vagy a Korm. rendelet 5.§ 2. pontja szerinti értéket, mely jelenleg 100.000 Ft. 8.2. Az értékvesztés megállapítása, összegének meghatározása 8.2.1. A vásárolt készlet értékelése A vásárolt készlet bekerülési, illetve könyv szerinti értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás, stb.) illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságának (értékesíthetőségének) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyag áron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Az értékvesztés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje a tárgyévet követő január 31.
16
Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a gazdasági ügyintéző a felelős. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására a gazdasági igazgató jogosult. 8.2.2. A követelések (adósok, vevők) értékelése Az Sztv. szerint a követeléseket a vevőkkel és elfogadott összegben kell kimutatni, ezért azok egyenlegét évente legalább egyszer (fordulónapi értéken) egyeztetni kell. Az egyeztetés a december 31.-én fennálló követelésekről, legkésőbb az évet követő 31. napig megküldött egyenlegközlő levéllel történik. Az egyeztetésen feltárt elszámolási hibákat korrigálni kell a mérlegkészítésig. Adósonként együttesen kisösszegű követelésnek számít az 50 eFt összeghatárát el nem érő maximum 365 napos vevői tartozás, amelyet egy összegben le lehet írni behajthatatlan követelésként. Minősíteni kell azokat a vevőket, amelyek a lényeges összeghatár felettiek és késedelmük meghaladja a 360 napot, vagy fordulónap előttiek 180 nappal, de a mérlegkészítésig nem lettek kiegyenlítve. A minősítés szerint ezek a követeléseket kétes követelésként kell kimutatni. Az ilyen követelések esetén a megfelelő jogi eljárást a behajtás érdekében meg kell kezdeni. A követeléseket és a kötelezettségeket a mérlegbe könyv szerinti értéken kell felvenni azok keletkezésekor. A keletkezésnek időpontja a bizonylat (értesítés, kivonat) kibocsájtásának dátuma, a szerződés tartalma alapján meghatározható, vagy jogszabályi előírás szerinti számítható nap. A vevővel, adóssal szemben a mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett minősített követelésnél értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában meghatározott. Megnevezés felszámolás alatti csődeljárás alatti egyezség alatti éven túl
% 100,0 50,0 egyedi 50,0
Behajthatatlan a követelés, ha:
amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján vélelmezhető), amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek (a Kutatóközpont számítása szerint 50.000 Ft) nincsenek
17
arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" (cégbírósági igazolása az ismeretlen cégről) nem járt eredménnyel, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A mérlegben a követelést a könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést - devizakövetelés esetén a devizajogszabályok előírásainak megtartásával - legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként a saját tőkével szemben le kell írni.
8.2.3. Kisösszegű követelések értékelésének szabályai Az értékvesztés számviteli elszámolása szempontjából a Kutatóközpont követeléstípusonként (adós, illetve vevőcsoportonként) kisösszegűnek tekinti a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. Tv. 68.§ 2. bek.-ben meghatározott 100.000 Ft -ot meg nem haladó követeléseket, ide nem értve a Korm. rendelet 31/A. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás körébe vont kisösszegű követeléseket. A Kutatóközpont a vevőként, az adósokként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített – tételesen külön kimutatásba foglalt – csoportjára vonatkozóan az értékvesztés összegét – az egyedi minősítés mellőzésével – a követelések nyilvántartásba vételi együttes értékének 20 %-ában állapítja meg. Ez esetben a következő évi mérleg fordulónapi értékeléskor a vevőként, adósokként kisösszegű követelések – hasonló módon megállapított – értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet – előjelének megfelelően – a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. 8.3. Értékvesztés visszaírása Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege a 8.2.2. pontban rögzített mértékkel meghaladja a követelés könyvszerinti értékét, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a könyv szerinti érték nem haladhatja meg a követelés nyilvántartásba vételi értékét. 9. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Ezen a soron kell a mérlegben kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként. Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell szerepeltetni a gazdálkodásához általában nem
18
kapcsolódó, de a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eseti feladatával összefüggő átfutó kiadást, a kiegyenlítő, valamint a tisztázatlan és rendezetlen függő kiadást. Értékelésük leltárral alátámasztott könyv szerinti értéken történik. Az egyes csoportok meghatározását és tartalmát a számlarend és a számlatükör tartalmazza. 10. A mérlegben szereplő források értékelése A Kutatóközpont a források között mutatja ki: a.) a saját tőkét, b.) a tartalékot, c.) a kötelezettséget. 10.1. A saját tőke értékelése A saját tőke azt mutatja, hogy az alapító milyen összeget bocsátott véglegesen a Kutatóközpont rendelkezésére. Saját tőkeként kell kimutatni a mérlegben az induló tőkét, a tőkeváltozást és az értékelési tartalékot. Az induló tőke az1993. január 1-én meglévő tartós források állománya. Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1993. január 1. után képződött tartós forrásokat, valamint forrás csökkenéseket. A saját tőkét a könyvviteli mérlegben a nyilvántartott, könyvszerinti értéken kell kimutatni. 10.2. Értékelési tartalék Értékelési tartalékként kell kimutatni az immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartási értéke és piaci értéke közötti különbözetet. Mivel a Kutatóközpont nem alkalmazza az értékhelyesbítés szabályát, ezért az értékelési tartalék számlán adat nem szerepelhet. 10.3. Tartalék értékelése A tartalékok között kell kimutatni a Kutatóközpont pénzeszközének azt a forrását, amely jóváhagyás után befektetett eszközök finanszírozására, vagy folyó évi kiadások teljesítésére fordítható. A Kutatóközpont a tárgyév költségvetési tartalékaként az előirányzat maradványt mutatja ki a könyvviteli mérlegben. Az előirányzat maradvány a befolyt bevételek és teljesített kiadások különbözete, melynek megállapítása során figyelembe kell venni az aktív és passzív pénzügyi elszámolások módosító tételeit is. 10.4. Kötelezettségek értékelése
19
10.4.1. Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségenként az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési, vagy működési célú hiteleket, és kapott támogatási kölcsönöket kell a folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben a könyvviteli mérlegben kimutatni. A könyvviteli mérlegben kimutatásra kerülő összeg bizonylata a hitelt folyósító hitelintézetnek a december 31-i állapotra vonatkozó bankkivonata, illetve egyenlegközlő levele. A pénzügyi lízing esetén a kötelezettségek összege a fizetendő kamatot nem tartalmazhatja. Hosszú lejáratú kötelezettségek között csak a mérleg fordulónapját követő egy éven túl esedékes összeg mutatható ki. A kötelezettség mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztő részletét a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni. 10.4.2. Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségeket rövid lejáratú kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) és egyéb rövidlejáratú kötelezettségek tagolásban kell a mérlegben kimutatni. (Rövid lejárat az egy évet meg nem haladó lejárat.) Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó, a mérleg fordulónapjáig esedékes kötelezettségeket a Kutatóközpont által elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg az kiegyenlítésre nem került. Az ilyen jellegű kötelezettségek mérlegben történő szerepeltetésének nem feltétele, hogy a számla készítésének időpontja a mérleggel lezárt évben legyen. Minden olyan számlának meg kell jelenni a mérlegben, amely a beszámoló készítésének – számviteli politikában meghatározott évet követő február 28. – időpontjáig megérkezik a Kutatóközponthoz, és a teljesítés a mérleggel lezárt évben megtörtént. Nem kell a kötelezettséget a mérlegben kimutatni, ha arról a szállító, szolgáltató írásban lemond, vagy ha a kötelezettség törvényi rendelkezés alapján elévült. Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között a mérlegben elkülönítetten kell kimutatni
− a munkavállalókkal szembeni kötelezettségeket, − a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, − a támogatási program előlege miatti kötelezettségeket, a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket, valamint Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségeket az egyeztetett könyvszerinti értékben, illetve a névszerinti analitikus nyilvántartásban szereplő összeggel megegyező értéken kell a mérlegben szerepeltetni.
20
A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni. 11. Passzív pénzügyi elszámolások Az értékelésnél az aktív pénzügyi elszámolásoknál leírtakat kell alkalmazni. 12. Záró rendelkezés
ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 2012. hatályba. Ezzel egy időben a korábban érvényes értékelési szabályzat hatályát veszti. Az eszközök és források értékelési szabályzatát módosítani kell − olyan jogszabályi előírás változása esetén, amely érinti a hatályos szabályzat előírásait, valamint − ha a Kutatóközpont sajátosságai, működésének változása alapján indokolttá vált. A módosításokat általában az ok felmerülésétől számított 90 napon belül kell végrehajtani. A Szt. tv. és a Korm. rendelet előírásait visszamenőleges hatállyal alkalmazni kell. Martonvásár, 2012..
21
