Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont
Számviteli politika
Martonvásár, 2012
Bedő Zoltán főigazgató
I.
BEVEZETÉS
1. Az Kutatóközpont bemutatása 1.1.A kutatóközpont jogállása: A kutatóközpont önálló jogi személy, amely gazdálkodási jogköre alapján önállóan működő és gazdálkodó köztestületi költségvetési szerv, hozzá más önállóan működő költségvetési szerv nem tartozik.
1.2. A kutatóközpont alapítása: A kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos-tudományi Kutatóintézetnek, a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetnek, és a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetnek a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetbe történő beolvadásával jött létre. A kutatóközpont jelen Szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban: szabályzat) jóváhagyásakor hatályos, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát – a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) Közgyűlésének 7/2011. (XII. 05.) számú határozata alapján – az MTA elnöke E1312/2011. számon adta ki, az alapító okirat 2012. január 1-jén lépett hatályba.
1.3. A kutatóközpont alapadatai: Neve, rövidített neve: teljes neve:
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont
rövidített neve:
MTA ATK
Angol nyelvű elnevezése: Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences
Székhelye és telephelyei: székhelye: telephelyei:
2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. 1143 Budapest, Hungária krt. 21. 1029 Budapest, Nagykovácsi út 26−30 2162 Őrbottyán, Kvassay telep 7019 Sárhatvan, Ötvenkilencpuszta (Pusztaegres külterület 0100 hrsz.)
Levelezési címe:
2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.
Hivatalos elektronikus levélcímek:
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
1
Illetékessége, működési köre: országos 1.4. Irányító szervének neve: székhelye:
Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban: MTA) 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
1.5. A kutatóközpont felügyelete, működését irányító testületek: Az MTA tevékenységét – a Közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően – az MTA Alapszabályában meghatározott módon az MTA elnöke irányítja. Az elnök az MTA, mint központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője. Az MTA főtitkára – a Közgyűlés határozataival és az MTA elnökének iránymutatásaival összhangban – az MTA Titkárságon keresztül ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A kutatóközpont testületi felügyeletét az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (a továbbiakban: AKT) látja el. A kutatóközpont és intézetei tevékenységét, fejlesztési terveit külső tanácsadó testület elemzi, véleményezi. A kutatóközpont tudományos tevékenységéről és gazdálkodásáról évente beszámolót készít, amelyet a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvényben (a továbbiakban: MTA tv.) és az MTA Alapszabályában leírtak szerint értékel.
1.6. A kutatóközpont szervezeti egységeként működő tudományos intézetek: 1. MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet rövidített neve: MTA ATK ÁOTI angol nyelvű megnevezése: Institute for Veterinary Medical Research, Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences
2. MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet rövidített neve:
MTA ATK MGI
angol nyelvű megnevezése: Agricultural Institute, Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences
2
3. MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet rövidített neve:
MTA ATK NÖVI
angol nyelvű megnevezése: Plant Protection Institute, Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences
4. MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet rövidített neve:
MTA ATK TAKI
angol nyelvű megnevezése: Institute for Soil Sciences and Agricultural Chemistry, Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences
1. 7. A kutatóközpont azonosító adatai: Törzskönyvi azonosító szám:
300519
Államháztartási azonosító szám:
039640
KSH statisztika számjel:
15300519 7219 342 07
Adóigazgatási azonosító szám:
15300519-2-07
az alaptevékenység szakágazati besorolása: 721900 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés A kutatóközpont pénzintézeti számla számait a pénzkezelési szabályzat tartalmazza.
2. A kutatóközpont közfeladatként ellátott tevékenysége: A kutatóközpont autonóm módon vesz részt az MTA közfeladatainak megoldásában, önállóan is vállal közfeladatokat, továbbá egyéb tevékenységet is végezhet. A kutatóközpont közfeladatként ellátott alaptevékenységét az irányító szerv alapító okiratban határozza meg.
2.1. A közfeladatként ellátott alaptevékenység köre: A kutatóközpont tevékenységének célja, hogy alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és fejlesztéseket végezzen az agrártudományok területén, valamint vegyen részt a tudományos és szakmai ismeretek átadásában. A kutatóközpont és tudományos intézetei ellátják az alapító okiratban meghatározott tevékenységet, és a kutatási alaptevékenység körében kiemelten foglalkoznak a következő tudományterületekkel és kutatási feladatokkal.
3
Az állatorvos-tudomány területén: a háziasított és a vadon élő állatok fertőző eredetű (vírusos, baktériumos és parazitás) betegségeinek és ezek kórokozóinak tanulmányozása; állatbetegségek elleni védekezést, az állatorvosi gyakorlat munkáját segítő és az élelmiszerbiztonságot szolgáló diagnosztikai és vakcinázási módszerek fejlesztése, ezzel kapcsolatos környezetvédelmi, molekuláris-biológiai, biotechnológiai, immunológiai és kórtani kutatások végzése; közegészségügyi szempontból jelentős, állatról emberre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok) kórokozóinak és állat-rezervoárjainak kutatása, a fertőzési veszély csökkentése és megelőzése; vektor által közvetített kórokozók (esetleg a klímaváltozással kapcsolatos) felbukkanásának vagy újrajelentkezésének monitorozása, új kórokozók felismerése, kimutatása és jellemzése; az állatorvos-tudományi eredmények gyakorlati alkalmazásának kidolgozása, részvétel a fertőző betegségek elleni országos védekezési programokban. A növénytermesztés, -nemesítés és agrotechnika területén: növényi alkalmazkodóképesség, stresszrezisztencia-kutatások végzése sejtbiológiai, szövettani, növényélettani, növényi fejlődésés szaporodásbiológiai, molekuláris biológiai, funkcionális genetikai, genomikai, proteomikai, metabolomikai, bioinformatikai és rendszerbiológiai megközelítésekkel; növényi génbank gyűjtemény létrehozása, fenntartása, a génbanki állomány fenotípusának és genotípusának jellemzése, a genetikai variabilitás növelése, új genetikai források létrehozása előnemesítéssel, a nemesítési módszerek fejlesztése; az egészséges humán táplálkozást, az állati takarmányozást, valamint az élelmiszerbiztonság javítását elősegítő kiváló beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező növényi genotípusok szelekciója; a hazai agroökológiai és klimatikus körülmények között jó alkalmazkodóképességgel rendelkező új növényfajták, beltenyésztett törzsek és hibridek nemesítése hagyományos és molekuláris nemesítési módszerekkel, tájfajták, régi magyar fajták, egzotikus források, valamint termesztett rokon és vad fajok genetikai állományának felhasználásával; a fenntartható mezőgazdaság kérdéskörének kutatása növénytermesztési kísérletekben, a klímaváltozás hatásainak tanulmányozása, növénytermesztési faktorok összefüggés-vizsgálata, agroökológiai rendszerek fenntarthatóságának kutatása tartamkísérletekben. A növényvédelem területén: növénykárosító szervezetek és gyomnövények biológiája, az ellenük történő védekezési eljárások folyamatos kutatása klasszikus, biotechnológiai és ökológiai módszerekkel; környezetanalitikai módszerfejlesztés és monitorozási vizsgálatok, a mezőgazdasági technológia kémiai és genetikai biztonságával kapcsolatos
4
vizsgálatok, környezeti kockázatazonosítás és -elemzés, mellékhatások vizsgálata nem célzott szervezeteken; hazai kultúrnövényeinket károsító vírus-, gomba- és bakteriális kórokozók elleni rezisztencia élettani, biokémiai és molekuláris biológiai hátterének a tisztázása; tájökológiai vizsgálatok a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés harmonizációjára agrártájban: autökológiai, populációbiológiai, viselkedésökológiai, taxonómiai, evolúcióbiológiai vizsgálatok kártevőkön, a biológiai védekezésben, természetvédelmi vagy indikációs szempontból fontos, ízeltlábú fajokon; viselkedésszabályozó, infokémiai kommunikációs rendszerek feltárása a termésbiztonságot és versenyképességet veszélyeztető kártevők populációinak szabályozása érdekében; számítógépes (in silico) szerkezet-hatás összefüggés-vizsgálatok szelektív és környezetkímélő növényvédőszer-hatóanyagok vezérvegyületeinek keresésére: növényvédőszer hatóanyagok szintézise, új szintézis utak kidolgozása; szaktanácsadás. A talajtan és agrokémia területén: a földhasználat váltásnak, az eltérő földhasználati rendszereknek és a klímaváltozásnak a talaj-, víz-, anyag- és energiaforgalmi folyamataira, és a felszíni vizek minőségére gyakorolt hatásainak kutatása, tábla- és vízgyűjtő szintű modellezése különböző tér- és időléptékekben; a mikroorganizmusok, a magasabb rendű növények és a talaj közötti kölcsönhatások talajfolyamatokban, növénytáplálásban, talajremediációban játszott szerepének kutatása, a környezet ökológiai állapotának jellemzése; a talaj–növény–légkör rendszer nedvesség-, és tápelemforgalmi, valamint biológiai folyamatainak matematikai modellezése; a talajtani folyamatok és a talajfunkciók tér- és időbeli vizsgálata a digitális talajtérképezés és a térbeli modellezés eszközeivel a talajdegradációs folyamatok jellemzésére, azok megelőzése és káros hatásainak mérséklése érdekében.
2.2. Kutatóközpont feladatok:
kutatási
feladataihoz
kutatási alaptevékenységével összefüggésben ismeretterjesztő kiadványokat jelentet meg;
kapcsolódó tudományos,
egyéb
szak-
és
segíti a tudomány magyar nyelven való művelését; együttműködik hazai kutatóintézetekkel, velük közös kutatásokat folytat; kapcsolatokat tart fenn és létesít más országok tudományos intézményeivel, nemzetközi tudományos társaságokkal; elősegíti a magyar agrártudományi, föld- és környezettudományi és állatorvos-tudományi kutatások jelenlétét a nemzetközi tudományos életben;
5
hazai és nemzetközi tudományos programokat és konferenciákat szervez, pályázatokat ír ki; szorgalmazza és segíti a tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását; a felsőoktatási intézményekkel együttműködve részt vesz az oktatómunkában, közös kutatási, képzési és továbbképzési feladatokat lát el; szakkönyvtárakat működtet.
3. Az alaptevékenység tevékenységi körök szerinti részletes felsorolása az államháztartási szakfeladatok rendje szerint: A kutatási alapfeladatokhoz kapcsolódóan: 721121 Környezeti, ipari biotechnológiai alapkutatás 721122 Környezeti, ipari biotechnológiai alkalmazott kutatás 721123 Környezeti, ipari biotechnológiai kísérleti fejlesztés 721131 Mezőgazdasági biotechnológiai alapkutatás 721132 Mezőgazdasági biotechnológiai alkalmazott kutatás 721133 Mezőgazdasági biotechnológiai kísérleti fejlesztés 721900 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés komplex támogatása 721912 Matematikai alkalmazott kutatás 721931 Agrártudományi alapkutatás 721932 Agrártudományi alkalmazott kutatás 721933 Agrártudományi kísérleti fejlesztés 721941 Biológiai alapkutatás 721942 Biológiai alkalmazott kutatás 721943 Biológiai kísérleti fejlesztés 721951 Kémiai alapkutatás 721952 Kémiai alkalmazott kutatás 721961 Földtudományi alapkutatás 721962 Földtudományi alkalmazott kutatás 721963 Földtudományi kísérleti fejlesztés 721972 Műszaki tudományi alkalmazott kutatás 721973 Műszaki tudományi kísérleti fejlesztés 749050 Máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Az egyéb alapfeladatokhoz kapcsolódóan: 559099 Egyéb máshová nem sorolt szálláshely szolgáltatás 562917 Munkahelyi étkeztetés 581100 Könyvkiadás 581200 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 620900 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 631100 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 639990 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 711200 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
6
823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 854221 Alapképzés 854222 Mesterképzés 854223 Doktori képzés 855937 Máshova nem sorolt egyéb felnőttoktatás 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 910203 Múzeumi kiállítási tevékenység 910301 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése 910302 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása
A szabad kapacitások kihasználásával ellátott tevékenységek tevékenységi körök szerinti részletes felsorolása az államháztartási szakfeladatok rendje szerint: 750000 Állat-egészségügyi ellátás
4. Rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenysége A kutatóközpont az E1312/2011. számon kiadott alapító okiratában kapott felhatalmazás alapján vállalkozási tevékenység folytatására jogosult, e tevékenységből származó bevételeinek együttes összege azonban két egymást követő évben nem haladhatja meg a tárgyévben ténylegesen teljesített összkiadás egyharmadát. A kutatóközpont vállalkozási tevékenységet nem folytat.
4. Kiegészítő, kisegítő tevékenysége 6. A kutatóközpont alapítói, tulajdonosi jogai gazdálkodó szervezetekben a) Martonvásári Elitmag Vetőmagszaporító, Termeltető és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság /Székhelye: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2./ b) Martonvásári Bázismag Vetőmagszaporító, Termeltető és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság /Székhelye: 2462 Martonvásár-Erdőhát 093/36 hrsz./
II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. A számviteli politika célja A számviteli politika célja, hogy a Kutatóközpontnál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, amely megfelel mind a 2000. évi C számviteli törvény és módosításainak, mind a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet, valamint az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény, és a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásainak, valamint egyéb jogszabályoknak, amelyek a számviteli rendszer működésével egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálnak.
7
A Kutatóközpont a számviteli politikája keretében írásban rögzíti azokat a Kutatóközpontra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a számviteli törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmazza. A szabályzat frissítése esetén az Kutatóközpont a Számviteli Politikában rögzíti, hogy amennyiben szükséges, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
2. A Számviteli politika személyi hatálya A számviteli politika személyi hatálya kiterjed a Kutatóközpont összes alkalmazottjára. Bármely olyan feladat elvégzése, amelyet a számviteli politika is szabályoz, annak megismerését feltételezi, így az ilyen munkát végző alkalmazott munkaköri leírásának automatikus tartalma a számviteli politika megismerése. A megismertetést írásban dokumentálni kell, amelybe az elektronikus úton való közlés is beletartozik.
3. A számviteli politika időbeni hatálya A számviteli politika időbeni hatálya az eredeti szabályzat első módosításáig terjed. Ezt követően a számviteli politika már csak a kiegészítő módosítással együtt érvényes. A módosításnál a számviteli politika eredeti szövegezésébe a módosítást nem szükséges egységes szerkezetbe foglalni. A Kutatóközpont a számviteli szabályrendszerét érintő bármely változását 90 napon belül át kell vezeti az egyes szabályzatokon. Törvénymódosítás esetén a módosításoknak pontosan tartalmazniuk kell az új szakasz helyét és hatályosságát. A számviteli politika módosítását a gazdasági igazgató készíti el. A módosítását meg kell ismertetni az érintett munkatársakkal.
4. Számviteli alapelvek A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni: ( Az alapelvektől csak a Számviteli törvényben és a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben szabályozott módon lehet eltérni. ) 4.1. A vállalkozás folytatásának elve A (vállalkozás) tevékenység folytatásának elve a Kutatóközpontnál oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változások). A beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelenni, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez. Különös jelentőséget ad ez a Kutatóközpont kutatatási tevékenységének, amellyel közfeladatot lát el, a tevékenység folytatásáért az Kutatóközpont vezetői fokozott felelősséggel tartoznak. Az elvégzendő feladatok körét és volumenét a tevékenység jellegét Kutatóközpont nem alakíthatja ki saját hatáskörbe, az MTA-nak mint irányító szervnek felügyeleti joga van a feladataink meghatározásában. 4.2. A teljesség elve
8
A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a nyilvántartás pénzforgalmi szemléletű és a költségvetés naptári évre készül, ezért könyvelni kell a tárgyév január 1.-e és december 31.-e között jelentkező alap- és vállalkozási tevékenység minden bevételt és teljesített kiadást, de nem lehet könyvelni a december 31.-e után érkező bevételeket vagy folyósított kiadást akkor sem, ha az esetleg az előző évi gazdálkodással függ össze, vagy annak következménye. A pénzforgalmi szemléleten túl a beszámolóban be kell mutatni a vagyonnal kapcsolatos változásokat is. 4.3. A valódiság elve A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. A Kutatóközpont az értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak a rendszerét Értékelési szabályzatban rögzíti. 4.4. A világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, törvényeknek és az ide vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. A Kutatóközpont az világosság elvének az érvényesülését a Bizonylati Albumban rögzíti. 4.5. A folytonosság elve A költségvetési év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző költségvetési év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. 4.6. Az összemérés elve Alkalmazásakor mind az alaptevékenységnél, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány megállapításakor a ténylegesen befolyt bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni. 4.7. Az óvatosság elve Az óvatosság elve alapján a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést akkor is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat.
Az óvatosság elve alapján figyelembe kell venni az értékvesztések várható bekövetkezését, amely a Kutatóközpontnál a készletek és követelések, valamint a részvények értékelésénél jelentkezhet. Befektetések árfolyam csökkenését értékvesztésként kell elszámolni és a beszámolóban a tényleges vagyonértéket kell szerepeltetni. 4.8. A bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – a jogszabályokban szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el.
9
Az alap- és vállalkozási tevékenységnél a bruttó elszámolás elvét külön-külön is alkalmazni kell. 4.9. Az egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. az óvatosság elvét is szem előtt tartva. A Kutatóközpont az egyedi értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak a rendszerét Értékelési szabályzatban rögzíti. 4.10. Az időbeli elhatárolás elve Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított költségvetési beszámoló miatt a Központnál nem alkalmazható. A vállalkozás esetében az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogy az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. 4.11. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – a számviteli törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. 4.12. A lényegesség elve Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.
4.13. A költség-haszon összevetésének elve Költség-haszon összevetésének elve alapján a beszámolókban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Ez az elvárás nem alkalmazható a törvények és kormányrendeletek által előírt információ szolgáltatások esetében.
5. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok A számviteli politika keretében önálló szabályzatként kerül elkészítésre a) a leltározási és leltárkészítési szabályzat, b) az eszközök és források értékelési szabályzata, c) a számlarend, számlatükör d) a bizonylati rend, e) az eszközök és a források selejtezési szabályzata, f) a kiegészítő, kisegítő tevékenység szabályzata
10
g) az önköltségszámítás és árképzés rendjére vonatkozó szabályzat, valamint h) a pénzkezelési szabályzat.
III. BESZÁMOLÓ A Kutatóközpont működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Kutatóközpontnak beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki. A számviteli politika nem szabályozza a Sztv. szerint már részletesen körülírt, választási lehetőséget nem tartalmazó elszámolás, értékelési kérdéseket.
1. A költségvetési év A költségvetési év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. A költségvetési év időtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja a költségvetési év december 31. napja.
2. A könyvvezetés módja A Kutatóközpont a kettős könyvvitel rendszerében a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben rögzített szabályok alapján módosított teljesítés szemléletű nyilvántartás szerint vezeti könyveit. A Kutatóközpont számlarendje és számlatükre a számviteli politika mellékletét képezi.
3. A költségelszámolás módszere: A Kutatóközpont a költségeket elsődlegesen a 5, másodlagosan az 6-7. számlaosztály számláin könyveli. A Kutatóközpont főkönyvi könyvelését az ECOSTAT szoftver felhasználásával vezeti. A kutatóközpont a pályázatokra (a pályázati kiírás alapján) az útnyilvántartások alapján elszámolható gépjármű használatot az alábbiak szerint számolja el: Intézeti tulajdonú gépjármű esetén: a.) az útnyilvántartás szerinti útszakaszra jutó fogyasztási norma szerinti számlázott áron számított benzin költsége, b.) a gépjármű útnyilvántartás szerinti útszakaszra jutó amortizáció és javítási, karbantartási költsége, Saját tulajdonú gépjármű használata esetén: a.) az útnyilvántartás szerinti útszakaszra jutó fogyasztási norma szerinti NAV által közzétett benzin árral számított költsége, b.) a gépjármű útnyilvántartás szerinti útszakaszra jutó 9,- Ft/km fenntartási költsége.
11
4. Beszámolási és könyvvezetési rend Az államháztartás szervezetinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki. Az éves költségvetési beszámoló részei: a.) könyvviteli mérleg b.) pénzforgalmi jelentés c.) pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, eredmény-kimutatás d.) kiegészítő melléklet. A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. A mérleg tagolását és tételeinek részletezését a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 1.sz. melléklete, a pénzforgalmi jelentés pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, vállalkozási maradvány tagolását, tartalmát a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 38§, 39§-a és a 4.sz.melléklet tartalmazza. Kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet elkészítésének célja - a Tv.-ben foglaltakon túlmenően -, hogy az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységeként meghatározott feladatok ellátásánál az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból áll, tartalmát a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 40-44§-ai tartalmazza. A kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai: - Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése. - A befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának alakulása. - Költségvetési szervek létszáma és személyi juttatásai. - A mutatószámok állományának alakulása. - A követelések állományának alakulása. - Az eszközök értékvesztésének alakulása. - Az eszközök értékhelyesbítésének alakulása - A kötelezettségvállalások állományának alakulása, ezen belül elkülönítetten az Európai Uniós támogatási programok kötelezettségvállalásának és finanszírozásának alakulása. A szöveges rész tartalmi elemei (általános): -
a költségvetési szerv bemutatása, a költségvetési szerv főbb azonosító adatainak felsorolása, a költségvetési szerv által ellátott szakfeladatok, a beszámolási évben megvalósult átszervezések, fejlesztések hatásának bemutatása, értékelése, a költségvetési szerv számviteli politikájának főbb tartalmi elemei
12
-
amortizációs politika bemutatása, értékelési lejárások bemutatása
A szöveges rész tartalmi elemei (specifikus): A szöveges indokolásban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alap-, illetve vállalkozási tevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre. Indokolni kell továbbá a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket. - Amennyiben az ellenőrzés az előző költségvetési év(ek) éves beszámolójában (éves költségvetési beszámolóban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a kiegészítő melléklet szöveges részében részletesen, a könyvviteli mérleg és az előirányzatmaradvány, a pénzmaradvány-, a vállalkozási maradvány-kimutatás minden érintett tételéhez kapcsolódóan az előző év adatainak feltüntetése mellett be kell mutatni. Az előző év(ek)et érintő hibákat függetlenül attól, hogy azok jelentős összegűek vagy sem, a hiba megállapításának évében kell a folyó évi könyvelésben elszámolni. - Ha a Kutatóközpont a vegyes rendeltetésű eszközei értékcsökkenése alap-, valamint vállalkozási tevékenység közötti megosztásának módját megváltoztatja, az új módszert és annak hatását a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia. - Szöveges értékelést kell készíteni a külön kormányrendeletek alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott Európai Uniós támogatási programok [az Előcsatlakozási Alapok (PHARE, Átmeneti Támogatás, SAPARD), a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból megvalósuló Nemzeti Fejlesztési Tervek, a Közösségi kezdeményezések (INTERREG, EQUAL), a Schengeni Alap, a TEN-T támogatás, az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA), valamint az Európai Halászati Alapból (EHA) nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatás, a Belső politikák jogcímen nyújtott támogatás], a világbanki és egyéb támogatási programok, segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá az azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról. Az értékelésnek tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is. - A könyvviteli mérlegben kimutatott részesedéseket a szöveges értékelésben tovább kell bontani. Be kell mutatni minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét - a részesedés mennyisége és értéke feltüntetése mellett -, amelyben az államháztartás szervezete a) 100%-os b) 75%-on felüli, c) 50%-on felüli, illetve d) 25%-on felüli részesedéssel rendelkezik. - A mellékletben kell bemutatni a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokat, az előirányzatokban bekövetkezett változásokat a módosításra jogosult hatásköri tagolásban, a módosított előirányzatokat és az előirányzatok teljesítését. A melléklet az előirányzatok jogcímeit az éves költségvetés indokolásának megfelelő tagolásban tartalmazza.
13
- A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak, költségvetési pénzforgalmi számlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák, maradvány elszámolási számlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni a mellékletben. - A mellékletben kell bemutatni az immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, üzemeltetésre, kezelésre, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök, bruttó értékének, értékcsökkenésének változását. - A Kutatóközpontnál a személyi juttatások és a létszám alakulását a tervezésnek megfelelő szerkezetben, formában és tartalommal kell bemutatnia. - A veszélyes hulladék, a környezetre káros anyagok nyitó és zárókészletének mennyiségi és értékadatait, a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok mennyiségének és értékének tárgyévi növekedését és csökkenését a vonatkozó jogszabályok szerinti veszélyességi osztályok alapján kell bemutatni . - A tárgyévi könyvviteli mérlegben nem szereplő olyan megállapodásokat, szerződéseket , amelyek a Kutatóközpont következő évi gazdálkodását befolyásolja A mérlegkészítés időpontja A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – a költségvetési év mérlegfordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. A mérlegkészítés időpontja a 249/2000. (XII.24.) Korm.rendelet 10.§-ában meghatározott időpontnak megfelelő: - a féléves beszámoló - fordulónapja: tárgyév június 30-a, - a fordulónapot követő 8. munkanapig (illetve a lehívhatás időpontjában) biztosítani kell a PJ értesítővel való egyeztetést, kezdeményezni a szükséges átvezetéseket, - a fordulónapot követő 10. munkanapig kell könyvelni az analitikus feladásokat, - a féléves beszámoló része a főkönyvi, illetve az analitikus kivonat. - az éves beszámoló - fordulónapja: tárgyév december 31-e, - a könnyviteli nyilvántartásokat, tárgyévet követő február 15-én kell lezárni - az éves beszámoló elkészítésének határideje tárgyévet követő február 20.
A mérleg közzététele A Kutatóközpont beszámolóját a Kutatóközpont honlapján teszi közzé. A közzététel határideje – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja.
5. Az eszközök és források minősítési szempontjai 5.1.Általános besorolási szabályok A jogszabályokban foglaltak figyelembevételével a Kutatóközpontban a következők szerint kell eljárni:
14
-
-
-
-
-
befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amely tartósan, legalább 1 éven túl szolgálja a tevékenységet, értéke a 100.000.-Ft-ot meghaladja. Ezekről az eszközökről egyedi analitikus nyilvántartást vezetünk. egyszerűsített eljárással számoljuk el, a 100.000.- Ft egyedi beszerzési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, illetve tárgyi eszközöket. Ebben az esetben az értékcsökkenés elszámolása egy összegben egyszerre történik. kis értékű vagyonértékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök: ebbe a kategóriába sorolja a Kutatóközpont azokat az eszközöket, amelyeknek elhasználódási ideje az egy évet meghaladja, de értéke 100.000.- Ft alatt van. Analitikus nyilvántartást vezetünk mennyiségben a kis értékű vagyonértékű jogról, szellemi termékről, tárgyi eszközökről. A térítésmentesen átvett eszközöket - ideértve a forgalomképes immateriális javakat is - ugyanazzal az értékkel kell a mérlegben kimutatni, mint amin az átadó mérlegében szerepel. Ennek hiányában forgalmi, piaci érték szerint kell szerepeltetni. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva.
5.2. Lényegesség kritériumai A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. Jelentős összegű eltérés: ha az eszközök, illetve kötelezettségek év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az alábbi mértéket. a) a különbözetet, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök Tv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja a 30. § (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a 100 000 forintot, b) a különbözetet, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 100 000 forintot. c) a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 2. pont szerinti értéket. d) ha a valutapénztárban lévő valuta, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, aktív pénzügyi
15
elszámolás, illetve kötelezettség (ideértve a passzív pénzügyi elszámolást is) mérlegfordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet összege meghaladja az értékelés előtti könyv szerinti érték 20%-át vagy a 100 000 forintot. e) ha a Tv. 28. § (5) bekezdése szerint az üzembe helyezéskor, a raktárba történő beszállításkor az adott eszköz értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján megállapított bekerülési érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet összege meghaladja a bekerülési érték 1%-át vagy a 100 000 forintot. Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - a saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások saját tőkét és tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint; Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és a tartalékok együttes értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és emiatt a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelőző költségvetési év könyvviteli mérlegében kimutatott saját tőke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nő vagy csökken); A befektetett eszközöknél jelentős a piaci és könyvi érték közötti különbség, ha a piaci érték 20%-kal tér el a könyvi értéktől és több, mint 500 eFt. a maradványérték, ha értéke nagyobb az eredeti bekerülési érték 20%-nál, és 500 eFt-nál. a terven felüli értékcsökkenés, ha a mérlegsort 20%-kal módosítja és meghaladja az 500 eFt-ot. A befektetett eszközöknél lényeges a mérlegsor 20%-ának értékét képező 500 eFt-nál nagyobb értékű eszköz. minden egyedileg lényegesnek minősített eszköz.
Adósonként együttesen kisösszegű követelésnek számít a 100 eFt összeghatárát el nem érő maximum 365 napos vevői tartozás, amelyet egy összegben le lehet írni behajthatatlan követelésként. A behajthatatlanság tényét igazoló dokumentumnak a Kutatóközpont a véglegesen eredménytelenül kézbesítettnek minősített postai küldemény igazolást tekinti. Minősíteni kell azokat a vevőket, amelyek a lényeges összeghatár felettiek és késedelmük meghaladja a 360 napot, vagy fordulónap előttiek 180 nappal, de a mérlegkészítésig nem lettek kiegyenlítve. A minősítés szerint ezek a
16
követeléseket kétes követelésként kell kimutatni. Az ilyen követelések esetén a megfelelő jogi eljárást a behajtás érdekében meg kell kezdeni. A követeléseket és a kötelezettségeket a mérlegbe könyv szerinti értéken kell felvenni azok keletkezésekor. A keletkezésnek időpontja a bizonylat (értesítés, kivonat) kibocsájtásának dátuma, a szerződés tartalma alapján meghatározható, vagy jogszabályi előírás szerinti számítható nap. Az egyéb követelések között kell kimutatni az adóelőlegeket
6 . Amortizációs politika Alkalmazott leírási módszer
Az értékcsökkenési leírási kulcsok a bruttó érték százalékában, egy költségvetési évre: a.) alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztésaktivált értéke 20%, b.) vagyoni értékű jogok 16%, c.) szellemi termékek 33%, d.) épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2%, e.) építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3%, f.) ültetvények 10%, g.) gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyviteli eszközöket 14,5%, h.) számítástechnikai és ügyviteli eszközök 33%, i.) járművek 20%, Nem számolható el értékcsökkenés -
a földterület bekerülési értéke után, telek (kivéve: a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek) bekerülési értéke után, erdő bekerülési értéke után, üzembe nem helyezett beruházásoknál, már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél, képzőművészeti alkotásoknál,
Értékcsökkenés elszámolása Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolunk el. A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. A tárgyi eszközök, immateriális javak üzembehelyezése az eszköz állományba vételi bizonylatával, annak kiállítása napján történik. A terv szerinti értékcsökkenési leírás számítása A terv szerinti értékcsökkenési leírás minden esetben lineárisan kerül kiszámításra. A terv szerinti értékcsökkenési leírás számításának időtartama az eszköz várható használati ideje, hasznos élettartama. A terv szerinti értékcsökkenési leírás
17
számításának az alapja a bruttó érték csökkentve a jelentős összegű maradványértékkel. Jelentős összegű a maradványérték, ha annak becsült összege meghaladja az eszköz bekerülési értékének a 10 %-át. A nem jelentős összegű maradványértéket nullának kell tekinteni és az eszköz teljes bekerülési értékét érték csökkenteni kell. A terv szerinti értékcsökkenési leírás megállapításához szükséges valamennyi feltételt a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adott eszköz könyv szerinti értékét olyan mértékben kell módosítani, hogy azok a mérlegkészítésekor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. Ha az eszköz nem használható rendeltetésszerűen, akkor a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezeti az állományból. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális javaknál, tárgyi eszköznél.
7. A piaci értékelés Terven felüli értékcsökkenést a feleslegessé vált, megrongálódott, vagy megsemmisült, illetve rendeltetésének megfelelően már nem használható beruházások, immateriális javak és tárgyi eszközök után lehet elszámolni. A csökkentést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az eszköz használhatóságának megfelelő piaci értéken szerepeljen a mérlegben. A terven felüli értékcsökkenést az Szt. 53. § (1)–(2) bekezdései szabályozzák. Ennek lényege, hogy terven felüli értékcsökkenést kell a befektetett eszközöknél, az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél elszámolni a következő esetekben: a befektetett eszközök, az immateriális javak, tárgyi eszközök (ide nem értve a beruházásokat és az előleget) esetében, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke, a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódott, megsemmisült, hiány keletkezett és így rendeltetésének megfelelően már nem használható, illetve használhatatlan, a vagyoni értékű jog a szerződés módosítása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Az adott eszköz könyv szerinti értékét olyan mértékben kell módosítani, hogy azok a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. Ha ez az eszköz nem használható rendeltetésszerűen, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, akkor a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni az állományból. Jelentős eltérések megállapításának szabályai: a piaci érték meghatározásánál az utánpótlási értéket kell elsődlegesen megállapítani, a jelentős összeg fogalmát az Áhsz. az értelmező rendelkezések 7/a. pontjában szabályozta. Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba
18
adott eszközök Szt. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint terven felüli értékcsökkenése meghaladja az Áhsz. 30. § (2)–(6) bekezdés alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a 100.000 forintot. a 0-ra leírt állománynál nem lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni, a térítésmentesen átvett, ajándékba, hagyatékként kapott eszközök esetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolását nem kell alkalmazni, Értékvesztések elszámolása A követeléseknél (vevők, adósok, egyéb követelések, kölcsönök, előlegek) kell értékvesztést elszámolni, ha a követelés megtérülése a behajthatatlan kategóriába kerül. A vevőknél az adós minősítés alapján az év végéig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kötelező elszámolni, ha a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelések könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülő összege között veszteség jellegű különbözet keletkezik, és ez tartósnak és jelentős összegnek minősül. Együttes minősítés alapján a vevőnkénti, adósonkénti kisösszegű követelések értékvesztése csoportonként, egyösszegben, elkülönítetten kimutatható. Vevőnként, adósként kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában kell meghatározni. A követeléseknél az értékvesztés visszaírását a költségvetési év mérlegforduló napjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy 100.000 Ft-ot. A 100.000 Ft a kis összegű követelés 2008. évi értékhatárát jelenti. A következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések – hasonló módon megállapított – értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet – előjelének megfelelően – a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. A követelések között elszámolt értékvesztés nem minősül követelés elengedésnek. Az értékvesztést a számviteli törvény előírásai szerint részesedésnél, készletnél és a követeléseknél kell megállapítani és elszámolni. A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél, a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is) a Tv. 54-56. §-a szerint megállapított értékvesztés a saját tőkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tőkét növeli. A készleteknél, a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) megállapított értékvesztés a saját tőkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tőkét növeli. A követeléseknél akkor kell értékvesztést elszámolni,
19
ha a követelés megtérülése a behajthatatlan kategóriába kerül. Az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek. Készletek esetén akkor kell értékvesztést elszámolni, ha a könyv szerinti érték magasabb, mint a piaci érték.
8. A valuta-és devizatételek értékelése A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el: A valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett hivatalos árfolyamán kell forintra átszámítani. Az előzőekben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán kell forintra átszámítani. A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára a fentiek szerint értékelni kell, a vonatkozó értékelés előtti könyv szerinti értéket és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet: a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a saját tőke csökkenéseként kell elszámolni, b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a saját tőke növekedéseként kell elszámolni.
9. Gazdasági események könyvelésének határideje A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben kötelezően rögzíteni kell.
10. Az egyéb gazdasági események könyvelésének határideje Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni és a főkönyvi számlákon kimutatottakat az analitikával egyeztetni.
11. Éven túli kötelezettségvállalás egyeztetési rendje
20
A kötelezettségeket évzáráskor a szerződés, vagy a számla szerinti összeggel kell egyeztetni, és a mérlegben szerepeltetni. A követeléseket az elfogadott vevői egyeztető levelek, illetve az egyéb követelések esetében az analitikus nyilvántartások összegeivel kell egyeztetni, illetve a mérlegben szerepeltetni.
12. Az alap és kisegítő, kiegészítő tevékenység közötti megosztás Az Kutatóközpont az alap- és a kisegítő, kiegészítő tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírást, előzetesen felszámított általános forgalmi adót és az általános kiadásokat az alábbiak szerint osztja meg: Amennyiben a kisegítő, kiegészítő tevékenység ráfordításai nem érik el az alaptevékenység ráfordításainak 5 %-át, megosztást nem alkalmazunk. Ha az 5 %-ot eléri, vagy meghaladja, a ráfordítások arányában osztjuk meg.
13. Hatálybalépés Jelen szabályzat 2012. lép hatályba.
21
