Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont
ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
Martonvásár, 2012. június 27. Bedő Zoltán főigazgató
I. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA
Az önköltség számítási szabályzat célja, hogy részletesen szabályozza a Kutatóközpont tevékenysége keretében, elvégzett tevékenységek, kutatási feladatok, vagy nyújtott szolgáltatások, előállított eszközök tényleges közvetlen önköltségének meghatározására irányuló tevékenységet, továbbá alapul szolgáljon az önköltség számítás külső és belső ellenőrzéséhez. Az önköltségszámítás célja, hogy információt biztosítson: – az árképzéshez; – a tevékenység eredményességének megállapításához; – az információk alapján lehetővé tegye, megalapozza a döntéseket; – tevékenység hatékony és gazdaságos megvalósításához.
1. Az önköltségszámítás szabályzattal szembeni követelmények -
az adatok kellő időben rendelkezésre álljanak, megbízhatóak és könnyen áttekinthetőek legyenek, biztosítsa a könyvvitel számára a megfelelő adatbázist, adattartalma és információ áramlása szabályozott legyen.
A követelményeket a kalkulációs alapelvek gyakorlatban történő megvalósításával lehet biztosítani: - költségokozat elve: minden kalkulációs egységre csak annyi költséget szabad elszámolni, amennyi az előállításával kapcsolatosan ténylegesen felmerült és azzal ok-okozati összefüggésben van. - költségviselő-képesség elve: az egyes termékek önköltségébe ezen elv érvényesítésekor a közvetett költségek egy része nem mennyiség- vagy értékorientáltan kerül átterhelésre, hanem költséghaszon számítás függvényében az egyikre több, a másikra kevesebb jut. - költségvalódiság elve: minden költséget csak egyszer szabad elszámolni. Az utalványozási és a gazdálkodási fegyelem, valamint az esetleges törvényi előírások betartása, annak ellenőrzése fontos követelménye a pontos megbízható önköltségszámításnak. - költségteljesség elve: a költségszámításnak a Központ egészére és a könyvviteli mérleg elkészítését megelőzően ismertté vált költségeket érintő gazdasági eseményekre ki kell terjednie. Valamennyi költséget figyelembe kell venni a Központ integrált adatfeldolgozása által adott adathalmaz segítségével, egyszeri adatbevitellel, kiszűrve a halmozódást. 1
- következesség elve: az önköltségszámítás módszere, a kalkuláció formai és tartalmi felépítése egy-egy időszakon belül állandó, és időszak között is csak indokolt esetben szabad azt megváltoztatni, hogy biztosítható az összehasonlíthatóság. - költségek időbeli elhatárolásának elve: ezt nem alkalmazza a Központ - közvetlen költségként való elszámolás előtérbe helyezése: minden költséget (ha lehetséges) közvetlen költségként kell elszámolni, mert ez biztosítja legjobban az önköltség kiszámítása során a tényleges terhelések elvének érvényesülését. 2. Az önköltségszámítási szabályzat elkészítéséért, megváltoztatásáért felelős személy kijelölése.
tartalmáért,
Az önköltségszámítási szabályzat elkészítéséért, tartalmáért, megváltoztatásért, aktualitásáért a Központ főigazgatója a felelős. Az önköltségszámítási szabályzatot a Központ főigazgatójának kell jóváhagynia. A módosításra akkor van szükség, illetve lehetőség, ha azt az Szt., illetve az Áhsz. előírásainak megváltoztatása, vagy ha a szabályzat elfogadásakor fennálló körülményekben olyan lényeges változás következik be, amely a változtatást szükségessé teszi. A szabályzatban rögzítettek, a következetesség számviteli alapelvet figyelembe véve csak nagyon indokolt esetben, de akkor is az év első napjától változtatható meg.
3. Önköltségszámítási szabályzat készítésre vonatkozó jogszabályi előírások Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. §.-sa alapján a Központ az alapító okiratában meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy, aki, mivel nem haszonszerzés céljából végzi a tevékenységét, ezért azt csak önköltségszámítás segítségével tudja megfelelően, ellenőrzött keretek között végrehajtani. Az 249/2000 Korm. rendelet 8§ (4) bek. alapján a számviteli politika keretében kell elkészíteni a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot.
2
II. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT
1.
Fogalmak
Költség: a tevékenység érdekében felmerült valamennyi felhasznált erőforrás pénzben kifejezett értéke. A költség mindig egy meghatározott tevékenység elvégzése, vagy feladat ellátása érdekében merül fel. A tevékenység lehet termék előállítása, vagy szolgáltatás nyújtása. Csak olyan erőforrás felhasználása minősül költségnek, amely pénzben kifejezhető. Pénzértékben kifejezhető a tevékenység elvégzéséhez felhasznált munkateljesítmény (személyi juttatások költsége), eszközfelhasználás (anyagköltség, energiaköltség). A költségek csoportosítása: a) Tevékenység szerint: - alaptevékenység költségei, - szabad kapacitás kihasználását célzó nem haszonszerzés céljából végzett alaptevékenység, b) Elszámolás módja szerint: - közvetlen költségek, - közvetett költségek. c) A könyvvitelből nyert információk szerint: - költségnemek, - költséghelyek, - költségviselők. Költségnem: a költségek költség fajtánkénti osztályozása. Költséghely: a költséghely a költségek felmerülésének helye, területileg, vagy szervezetileg elhatárolt szervezeti egység vagy részleg. A költséghelyen felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül a termékre, vagy eszközre, szolgáltatásra. Felmerülésükkor közvetlen költségnek nem minősíthetők. Ezeknek a költségeknek azon része, amely az előállítással, illetve a szolgáltatással szoros kapcsolatba hozható, a különféle teljesítményadatok segítségével a kalkulációs egységekre átvezetésre kerülnek. E költségeket a 6-os számlaosztály számlacsoportjai tartalmazzák. Költségviselő: a költségviselő az eszköz, termék vagy szolgáltatás, tevékenység, amelyre a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók, amelynek előállítása, teljesítése érdekében a költségek felmerülnek. 3
Önköltség: a tevékenység mennyiségi egységére vonatkozik. Ennek megfelelően az önköltség a termék, vagy a szolgáltatás meghatározott természetes egységére jutó (eszköz- és munkateljesítmény) felhasználás pénzben kifejezett értéke. Az önköltségen belül megkülönböztetjük – a közvetlen önköltséget, – a teljes önköltséget. A közvetlen önköltség kizárólag az adott termék vagy szolgáltatás egy egységére bizonyítható módon közvetlenül felmerült anyagjellegű ráfordításokat és egyéb közvetlen költségeket tartalmazhatja. A közvetlen költségek körébe azok a költségek sorolhatók, amelyekről általában a felmerülés időpontjában megállapítható, illetve megfelelően bizonyítható, hogy milyen tevékenység elvégzésével, vagy feladat ellátásával kapcsolatban – milyen mértékben – merülnek fel. A közvetett költségek olyan költségek, amelyeknél a felmerülés időpontjában nem állapítható meg, hogy melyik tevékenységet, feladatot terhelik. Ezeknél a költségeknél felmerüléskor általában megállapítható, hogy hol jelentkeznek (felmerülési hely). Ilyen költségek például a karbantartó üzemek, a laboratóriumok költségei. Vetítési alap: csak természetes mértékegység lehet, és körültekintően kell kiválasztani. Ennek arányában lehet felosztani a felmerülés helyén gyűjtött közvetett költségeket. A teljes önköltség a közvetlen önköltség mellett a termék vagy szolgáltatás egy egységére különböző vetítési alapok figyelembevételével felosztott közvetett költségek arányos részét is tartalmazza. Ráfordítás: a költségnél tartalmilag bővebb fogalom. A szervezet működéséhez kapcsolódó erőforrás felhasználása (egy adott időszaki tevékenység – értékesítés, szolgáltatásnyújtó képesség – bekerülési értéke). A ráfordítások körébe olyan felhasználások is tartoznak, amelyek nem képezik a tevékenység költségét. A ráfordítások tartalmazzák azokat az erőforrás felhasználásokat is, amelyek a költségvetési intézmény működése során merülnek fel, függetlenül a tevékenység végzésétől. Témakód: a kalkulációs egységet jelölő szám. A Költségek könyvviteli elszámolása: Az eszközök előállítása, a szolgáltatás teljesítése, a tevékenység végzése során felmerült költségek elszámolására – a számlarendben rögzítetteknek megfelelően – három számlaosztály szolgál: a) az 5. számlaosztály a költségeket költség nemek szerint csoportosítva tartalmazza
4
b) a 6. számlaosztály a közvetett költségeket tartalmazza, a költségek felmerülésének helye szerinti gyűjtésre szolgál c) a 7. számlaosztály az eszközök előállítása, a szolgáltatások teljesítése során felmerült és eszközök előállításával, a szolgáltatásnyújtással összefüggésben közvetlenül, valamint a felosztás után közvetetten elszámolható költségek (kiadások) könyvviteli nyilvántartására szolgál. A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladat rend szerinti tagolásban tartalmazza a folyó kiadásokat. Az önköltségszámításhoz szükséges költségek számbavételét és nyilvántartását a 6-os és a 7- es számlaosztályon belül a Központ a következők szerint határozza meg: – A közvetlen költségeket a 7-es számlaosztály tartalmazza szakfeladat rend szerinti bontásban. – A közvetett költségeket a 6-os számlaosztály gyűjti a) Témakódonkénti nyilvántartás a kalkulációs egység bontásban tartalmazza a témakódon rögzítve a ténylegesen a tevékenységhez felmerült kiadásokat. b) Kalkulációs egység közvetlen költsége = - közvetlen bérköltség, - közvetlen bérek járulékai, - közvetlen anyagköltség, - közvetlen szolgáltatási költség, - egyéb közvetlen költség. - Közvetlen személyi juttatások költségeként kell kimutatni a kalkulációs egység előállítása érdekében felmerült, kifizetett személyi juttatások összegét. Közvetlen személyi juttatásként kell elszámolni: • a rendszeres személyi juttatásokat, • a nem rendszeres személyi juttatásokat, • külső személyi juttatásokat. - Munkaadókat terhelő járulékok közvetlen költsége: Közvetlen személyi juttatások járulékai között számolandóak a munkaadót terhelő járulékok, hozzájárulások, továbbá minden olyan, adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi juttatások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján kell megállapítani, függetlenül azok elnevezésétől. - Közvetlen anyagköltség: A kalkulációs egység előállítása érdekében felhasznált anyagok beszerzési áron számított értéke a közvetlen anyagköltség. 5
Anyagköltségek körébe kell sorolni az előállítás során felhasznált: • szakmai anyagokat (nyers- és alapanyag, segédanyag, fűtőanyag), • egy éven belül elhasználandó szakmai eszközöket, • kommunikációs anyagokat és a kisérték_ tárgyi eszközöket, • üzemanyagot, • egyéb anyagot (tisztítószerek, vegyszerek stb.), • energiát (gáz, villamos energia, távhő és melegvíz). Az anyagok beszerzési árát a Központ a Számviteli politikájában lefektetett elvek szerint határozza meg. Anyagköltségként csak a ténylegesen felhasznált készletérték számolható el. A fűtőanyag és energia akkor lehet különálló költségtényező, ha a szolgáltatás nyújtásához, a termék előállításához, a szükséges mennyiség pontosan meghatározható, a fűtőanyag és energia felhasználása méréssel vagy megbízható számításokkal alátámasztható. A kalkulációs egység közvetlen anyagköltségét csökkenteni kell: • a fel nem használt és visszavételezett anyagok, • a termelés, a tevékenység, szolgáltatás során keletkezett és bevételezett hulladékok értékével. A hulladék olyan anyagmennyiség, amely az utalványozott és kiadott anyagok kiszabása, méretre vágása, megmunkálása közben keletkezik. Mind az előkalkulációban, mind az utókalkulációban az anyagköltség összege mellett a nyers- és alapanyagok felhasználásának bruttó és nettó mennyiségi adatait is fel kell tüntetni. A tovább felhasznált saját termelésű készletek értékét tényleges közvetlen önköltségen kell számításba venni. - Közvetlen szolgáltatási költség: a kalkulációs egység előállítása érdekében felmerült szolgáltatás kiadása (költsége). - Egyéb közvetlen költség: a kalkulációs egység előállítása érdekében felmerült egyébköltség. Pl. alvállalkozói szolgáltatás, pénzügyi művelet költsége stb. 2.
Az önköltségszámítás fogalma, célja, feladata:
Az önköltség a kutatási feladatokra és az ezzel összefüggő szolgáltatásokra, előállított termékekre, nyújtott szolgáltatásokra, fordított összes élő és holt munkaráfordítás pénzben kifejezett értéke. Az önköltségszámítás célja, hogy a Központ által végzett kutatási feladatok, előállított termékek, nyújtott szolgáltatások tervezett, illetve tényleges önköltsége megállapítható legyen, a gazdasági vezetés döntéseihez alapul szolgáljon és a gazdasági beszámolóhoz rendelkezésre álljon.
6
Az önköltségszámítás feladata, hogy - megfelelő kalkulációs módszer alkalmazásával a könyvvitelben gyűjtött költségadatokból a feladat önköltségét kimutassa, - megbízható adatokkal támassza alá a vezetői döntések gazdasági megalapozottságát, - feltárja az önköltségcsökkentés lehetőségeit. Összefoglalva az önköltségszámítás olyan tevékenység, amellyel a termék előállítás (szolgáltatás) megkezdése előtt, folyamata alatt, vagy befejezése után meghatározható a termék (szolgáltatás) tervezett, illetve tényleges önköltsége. Célja pedig, hogy információt biztosítson - a tevékenység eredményességének megállapításához, - az árképzéshez, - a saját előállítású készletek értékeléséhez, továbbá - az információk alapján lehetővé tegye, illetve meglapozza a döntéseket. 3.
Az önköltségszámítás köre
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó szervek részére az önköltségszámítás belső szabályozásának kötelezettségét a számviteli törvény vonatkozó rendelkezése írja elő. A jogszabályi rendelkezés szerint belső szabályzatot végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében kell készíteni. Ez a rendelkezés kettős követelményt tartalmaz: - szabályozni csak abban az esetben kell, ha az előállított terméket, vagy szolgáltatást értékesíti. Amennyiben a Központ saját részére, belső használatára végzi a tevékenységet, akkor nem kell szabályzatot készíteni. A Központ sajátos tevékenysége a saját konyha üzemeltetése. A tevékenység célja az ellátottak és az alkalmazottak étkeztetése. Az Áhsz. 8.§ (9) e sajátos tevékenységre a következő külön szabályozást tartalmazza: Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyagfelhasználáshoz anyagkiszabást készít. Az élelmezési tevékenység értékesítése (alkalmazottak, idegenek részére) esetében az önköltség megállapításához a
7
normák mellett figyelembe kell venni a tevékenységet terhelő általános kiadásokat is. A Központ a kormányrendelet vonatkozó előírása értelmében saját konyhát üzemeltet az étkeztetést normák alapján végzi, és az étkeztetéshez felhasznált élelmiszereket, „anyagkiszabásban” folyamatosan rögzíti. A norma az étkezéshez felhasználható élelmezési nyersanyagokra vonatkozik. A normát a Központ saját hatáskörében állapítja meg alkalmazottakra, ellátottakra. A nyersanyagnormát meg lehet állapítani ételféleségenként, étkezésenként, étkezési naponként. Természetesen a Központ gazdasági osztálya a normák betartását ellenőrzi. Az anyagkiszabásban és a kapcsolódó nyilvántartásokban kell rögzíteni, hogy a készített ételféleségekhez mennyi és milyen egységárú nyersanyagot használtak fel. Az élelmezési normák betartásának ellenőrzésére alkalmas nyomtatvány mintáját a melléklet tartalmazza. 4.
Az önköltségszámítás tárgya, mértékegysége
Az önköltség tárgya a gazdasági vezetés által kijelölt költségviselő, amely terhére a felmerült összes költséget el kell számolni. Az önköltségszámítás tárgya továbbá az a termék, vagy szolgáltatás (teljesítmény), amelynek önköltségét ki kell számítani, amelyről a kalkuláció készül. Az önköltségszámítás mindig az önköltségszámítás tárgyának természetes mértékegységére vonatkozik. Az önköltségszámítás tárgyai és azok mértékegységei a következők: Tárgy saját kivitelezésben elállított eszközök ingatlan bérbeadása, használatba adása kutatási és egyéb szerződéses tevékenységek mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek kutatási és infrastruktúrafejlesztési pályázatok hosszú távú bérleti konstrukció
Mérékegység db négyzetméter a szerződés időtartama tonna, kg, db, palack projekt időtartama, fejlesztési egység (db) a projekt időtartama, év
8
5.
Az önköltség számítási kalkuláció fajtái, az megállapításának módszere, a költségfelosztási szabályok
önköltség
A Központ tevékenysége sokrétű, ezért nem lehet egyforma kalkulációt alkalmazni minden tevékenységre. Tevékenységenként meg kell határozni, hogy a kalkuláció milyen formája alkalmazandó az adott tevékenységhez. A kalkuláció fajtái: – egyedi, – sorozat, – időszaki. Egyedi kalkulációt célszerű alkalmazni – kutatási tevékenységnél, – a beruházásoknál, – a megrendelésre készített egyedi termékeknél (például: sajátos feladatra készített szoftver). Az egyedi kalkulációra jellemző, hogy a költségek túlnyomó része közvetlen költségként megállapítható. A sorozatkalkuláció termék előállításnál alkalmazandó. A költségvetési szervek, egyes sajátos tevékenységeinél időszaki kalkuláció is alkalmazandó. Az időszak lehet hónap, negyedév, félév vagy év. A meghatározott időszak alatt a kalkulációs egységre kell gyűjteni a közvetlen költségeket. A költségfelosztás szabályai a következők: A közvetlen önköltséget az utókalkuláció során a főkönyvi könyvelés adataiból kigyűjtött munkaszámok költségeit-ráfordításait és az ehhez kapcsolódó mennyiségi adatokat egyszerű osztókalkulációval egy-egy kalkulációs egységre állapítjuk meg. A teljes önköltség megállapításához az általános költségek a belső költségvetésben meghatározott % arányában osztjuk fel. 6.
A kalkulációs séma költségtartalma
A kalkulációs séma az önköltségszámítás tárgyára vonatkozólag a közvetlen önköltséget (előállítási költséget) tartalmazza. Az előállítási költségek körét a számvitelről szóló törvény pontosan meghatározza. A törvényi rendelkezés értelmében az előállítási költségek részét képezi: 9
- a kutatási tevékenység, a termék, a szolgáltatás előállítása során közvetlenül felmerült költség, - az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költség, és - a termékre, a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költség. A közvetlen költségek elszámolása: A közvetlen költség egy feladatra közvetlen módon elszámolható (utalványozható) költség. A költségelszámolásnál törekedni kell a közvetlen költségek körének bővítésére. A közvetlen önköltség tehát a közvetlen költségekből, és a közvetett költségek azon részéből tevődik össze, amelyek megfelelő mutatók, jellemzők segítségével a termékre (szolgáltatásra) feloszthatók. A továbbiakban közvetlen költség alatt a közvetlenül elszámolható, és a közvetett költségek előbbi feltételeknek megfelelő részét együttesen értjük. Az előállítási költségnek nem része az értékesítés költsége és az általános költségeknek azon köre, amely megfelelő mutatók, jellemzők hiányában nem számolható el közvetlen önköltségként. A kalkulációs sémában a költségek megjelenési formájuk szerint szerepelnek, vagyis először az élőmunka jellegű, majd a holtmunka, és végül az egyéb közvetlen költségek. Személyi juttatások közvetlen költsége Ebbe a körbe tartoznak azok a személyi juttatások, amelyek a kalkulációs egység terhére közvetlenül elszámolható, utalványozhatók. Ide tartoznak a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, valamint a külső személyi juttatások. A személyi juttatások körében elszámolható költségek körét törvények és kormányrendeletek határozzák meg. - a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény és a törvények végrehajtási rendeleteiben meghatározott jogcímeknek megfelelő személyi juttatások vehetők figyelembe költségként.
10
Munkavállalókat terhelő járulékok közvetlen költsége Ezen a jogcímen a kalkulációs egységre elszámolt személyi juttatások után fizetendő munkavállalókat terhelő járulékok költségét kell szerepeltetni. A kalkulációnál figyelembe kell venni azokat a személyi juttatásokat, amelyek mentesek a fizetési kötelezettség alól. Tehát ha a személyi juttatásnál fennáll a munkaadókat terhelő járulékfizetési kötelezettség, és a személyi juttatás a közvetlen költségek része, akkor a járulék is a tevékenység közvetlen költségét képezi. A munkaadókat terhelő járuléknak minősül - szociális hozzájárulási adó, a táppénz hozzájárulás. Közvetlen anyagköltség A közvetlen anyagköltség elsősorban az előállítás során felhasznált anyagok értékét tartalmazza beszerzési áron. Az előállítás során keletkezett hulladékok, a fel nem használt és visszavételezésre került anyagok és leltári többletek értékével az anyagköltséget csökkenteni kell. A felhasznált anyagok beszerzési árát csökkenti a korábban elszámolt értékvesztés is. Az értékvesztés elszámolására vonatkozó előírásokat a számvitelről szóló törvény tartalmazza. A számviteli törvény a beszerzési ár megállapítására alternatív szabályozást tartalmaz. A törvényi rendelkezés keretein belül a Központ „értékelési szabályzatában” határozza a készletek értékelésénél alkalmazandó beszerzési árat. Ennek megfelelően az anyagköltségek között kimutatott anyagfelhasználás beszerzési árát oly módon kell figyelembe venni, ahogyan azt a Központ értékelési szabályzatában rögzítette. Anyagköltségek körébe sorolható az előállítás során felhasznált: -
szakmai anyagok (nyers- és alapanyag, segédanyag, fűtőanyag), egy éven belül elhasználódó szakmai eszközök, kis értékű szakmai tárgyi eszközök, kommunikációs anyagok és kis értékű tárgyi eszközök, üzemanyag (hajtó-, kenőanyag), egyéb anyag (tisztítószerek, vegyszerek, információ hordozó anyagai), energia (gáz, villamos energia, táv hő- és melegvíz).
Anyagjellegű költségek és szolgáltatások közvetlen költségei
11
A számviteli törvény rendelkezése szerint anyag jellegű költségnek, illetve szolgáltatásnak minősül -
az utazási költség, a bérleti- és lízingdíj, a postai szolgáltatás, az adat- és nem adatátviteli távközlési díjak, az idegen kivitelezésben végzett karbantartás költsége.
Értékcsökkenési leírás közvetlen költsége Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenését a Kutatóközpont az Eszközök és források értékelési szabályzatában, valamint a Számviteli politikában előírtak szerint számolja el. A termék, szolgáltatás önköltségének számításánál az elszámolt értékcsökkenést bizonyos esetekben figyelembe lehet venni. Értékcsökkenés közvetlen költségként akkor vehető figyelembe, ha - bizonyíthatóan szoros kapcsolatban van az önköltségszámítás tárgyával. Ez a gyakorlatban azt jelenti például, hogy az adott gépet, berendezést, felszerelést, járművet kizárólag az önköltségszámítás tárgyát képező termék, szolgáltatás előállításához használják, - a termékre, szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével felosztható. Az elszámolt értékcsökkenést a gépjárművek kivételével a az egyes költségviselők létszámának arányában kell felosztani. - a számviteli politikában szabályozásra került (gépjárművek esetében) Egyéb közvetlen költségek A számvitelről szóló törvényben foglaltak értelmében az egyéb közvetlen költségek között vehetők figyelembe mindazok a költségek, amelyet az előzőekben felsorolt kalkulációs tételek nem tartalmaznak, és megfelelnek az előállítási költségek körébe számításba vehető költségek feltételeinek. Egyéb közvetlen költségként kell elszámolni: - a szolgálati találmányok és újítások létrehozásával kapcsolatos költségeket, - nem anyagi jellegű szolgáltatások (biztosítási díj) - bankköltség, 12
- különféle befizetések (munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó, levonásba nem helyezhető általános forgalmi adó). Biztosítási díj, bankköltség, levonásba nem helyezhető általános forgalmi adó csak akkor vehető figyelembe az egyéb közvetlen költségek között, ha az nem olyan tárgyi eszközzel kapcsolatos, amelyet a tárgyi eszköz aktiválásakor a beszerzési árba beszámítottak. Ugyanis, ha a biztosítási díj, a bankköltség, az általános forgalmi adó a beszerzési ár része, akkor ezen költségtényezők az önköltség számításánál az értékcsökkenés tételnél jelentkeznek. A közvetlen költségek elszámolása a bér- és anyagfeladások, valamint a számviteli bizonylatok tételes elbírálása alapján történik. Általános költségek A közvetett vagy általános költségek körébe tartoznak azok a költségek (üzemi, intézeti és Központi általános költségek), amelyekről a felmerülés, illetve az elszámolás időpontjában egyértelműen nem határozhatók meg, hogy azok mely feladatot terhelik. Ezeket elsődlegesen a 6. számlaosztály megfelelő számláin kell összegyűjteni. A közvetett költségek felosztásához vetítési alapul szolgáló mutatók: A Kutatóközponti általános költségeket az egyes intézetek között az intézeti az átlagos statisztikai állományi létszámok arányában kell felosztani. Ezután az üzemi általános költségek feladatokra történő felosztását az alábbiak szerint kell végrehajtani: a) a gépkocsik üzemeltetési költségeinek felosztása a költségviselők, illetve a költséghelyek által igénybevett km arányában, b) a fitotron költségeit a költségviselők igénybevétele arányában, c) az általános rezsi költségeket (energia, központi irányítás titkárság, könyvtár stb.) a pályázatokra elszámolható a költségviselőn dolgozók létszámának arányában. A költségfelosztó analitikának tartalmaznia kell az egyes költség nemek költséghelyekre és költségviselőkre történő felosztásának, valamint a közvetett költségek költségviselőkre történő felosztásának adatait. A költségfelosztó analitikát a főkönyvi számlákkal egyeztetni kell.
13
Az előállítási költségnek nem része az általános költségeknek azon köre, amely megfelelő mutatók, jellemzők hiányában nem osztható fel. Ezen költségek tevékenységekre (termékekre, szolgáltatásokra) történő felosztása akkor szükséges, ha teljes önköltséget kívánjuk kiszámítani. A teljes önköltség megállapítása az árképzéshez szükséges. Ugyanis a termék, szolgáltatás értékesítési árában – eredményes tevékenység esetében – minden költségnek meg kell térülnie. Az általános költségek felosztása félévente történik. 7.
Az önköltségszámítás módszerei
Az önköltségszámítás módszere az az eljárás, amelynek segítségével az önköltségszámítás tárgyául szolgáló kalkulációs sémában a költségeket el lehet számolni. Az önköltségszámítás módszere függ a termék, szolgáltatás jellegétől, sajátosságától. Egyszerű osztó kalkuláció Mennyiségi egységre jutó önköltség
=
összes költség mennyiség
A módszer alkalmazásánál a megfelelően gyűjtött összes közvetlen költség elosztandó az előállított mennyiséggel. Egyenértékszámos osztókalkuláció Egyenértékszámos osztókalkuláció, akkor alkalmazható, ha az előállított termékek, vagy szolgáltatások technológiai folyamata azonos. Például sokszorosítási szolgáltatás nyújtása. Pótlékoló kalkuláció Pótlékoló kalkuláció akkor alkalmazható, ha az önköltség részét képező közvetlen költségeket jellemzők vagy mutatók segítségével számolják el. Vagyis a közvetett költséget a többféle termék vagy szolgáltatás között pótlékkulcsok alapján osztják meg. A vetítési alapot – amely mindig csak természetes mértékegység lehet – körültekintően kell kiválasztani. A nem megfelelő vetítési alap torz (valótlan) önköltség megállapítását eredményezheti. A Központ a pótlékoló kalkulációs formát alkalmazza. 14
Gépóra kalkuláció A gépóra kalkuláció tulajdonképpen pótlékoló kalkuláció. A gépóra kalkulációs módszer alkalmazásához a gépköltségeket kell gyűjteni és a gép(ek) üzemidejét kell rögzíteni. A költségek és az üzemelési idő (óra) hányadosaként állapítható meg 1 gépórára jutó költség. Amennyiben különböző gépek állnak rendelkezésre a szolgáltatás teljesítéséhez (termék előállításához), akkor gépóra együtthatókat kell megállapítani. Az együttható megállapításánál vetítési alapként alkalmazható a gépek - műszaki jellemzői, - teljesítménye (kapacitása) - bruttó értéke. 8.
Az önköltségszámítás készítésének időpontjai
Alapvetően kétféle kalkuláció készül: - előkalkuláció, - utókalkuláció. Az időpontok megválasztása tehát attól függ, hogy a tevékenységre elő-, vagy utókalkuláció készül. A kalkulációk készítésének időpontjától függetlenül a szabályozás keretén belül biztosítani kell az adott tevékenységre készített elő-, és utókalkuláció összhangját. Az összhangot elsősorban a kétfajta kalkuláció azonos szerkezete és közvetlen költségtartalma biztosítja. Előkalkuláció Az előkalkuláció az a tevékenység, amelynek során a feladat végrehajtása előtt meghatározásra kerül a tervezett önköltség. Az előkalkuláció feladata, hogy a Központ vezetőit tájékoztassa az elvállalni tervezett kutatási stb. feladat végrehajtásához szükséges költségráfordításokról. Ugyancsak előkalkulációval kell alátámasztani a kutatási szerződésben foglalt vállalási összeget is. A Központnak minden évben elemi költségvetést kell készíteni. Az elemi költségvetés képezi alapját a tárgyév gazdálkodási feladatainak végrehajtására. Az elemi költségvetésben mind a várható bevételeket, mind a várható kiadásokat 15
részletesen (bevételi és kiadási jogcímenként) meg kell tervezni. Ahhoz, hogy a költségvetés megalapozott legyen kívánatos, hogy a tervezési munkák megkezdése előtt elkészüljön a tervezett termékértékesítési és szolgáltatásnyújtási tevékenységek előkalkulációja. Ugyanis az elemi költségvetés kiadásainak, illetve bevételeinek meghatározásánál az értékesítési tevékenység költségei (önköltsége) és bevételei megalapozottan csak úgy tervezhetők, ha a tevékenységekről a kalkulált költségadatok rendelkezésre állnak. Az előzőek alapján a költségvetés készítési szempontokat figyelembe véve célszerű (a pályázatok esetében kötelező), ha az előkalkuláció a szerződések megkötése előtt elkészül. A költségvetési szempontok mellett az előkalkuláció szerződéskötés előtti elkészítése azért is fontos, mert csak a várható önköltség ismeretében alakítható ki a termék vagy szolgáltatás ára. Az előkalkuláció bizonylata pályázatok esetében az útmutató alapján készített költségterv. Minden más esetben a projekt nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bizonylat. Utókalkuláció Az utókalkuláció az a tevékenység, amellyel a feladat befejezése után a ténylegesen felmerült költségek alapján a feladat önköltsége megállapítható. Az utókalkulációt az előkalkulációval azonos szerkezetben kell elkészíteni. Az utókalkuláció készítésének időpontját befolyásolja - az év végén raktáron lévő saját előállítású készletek értékelésének időpontja, - az alkalmazott kalkuláció fajtája (egyedi, sorozat, időszaki). Amennyiben a Központ év végén olyan saját előállítású készlettel rendelkezik, amelyet a tárgyévet követően fog értékesíteni, akkor a készletértéket a mérlegben szerepeltetnie kell! A számvitelről szóló törvény rendelkezése szerint az ilyen készleteket előállítási költségen kell értékelni. Az előállítási költség (közvetlen önköltség) utókalkuláció elkészítésével állapítható meg. Az önköltségszámítás bizonylati rendjének szabályozásával a számvitelről szóló törvény vonatkozó előírásából kell kiindulni. A törvény rendelkezése értelmében
16
- minden olyan gazdasági eseményről, amely hatással van az önköltség összegének, vagy költségtartalma összetételének változására bizonylatot kell kiállítani, - a költségek nyilvántartásába adatot csak bizonylat alapján szabad bejegyezni, - a költségelszámolás bizonylatait a gazdasági esemény megtörténtének időpontjában kell kiállítani, - a bizonylatnak meg kell felelni a bizonylattal szemben támasztott tartalmi és alaki követelményeknek, - kiemelt tartalmi követelményként kell figyelembe venni, hogy minden bizonylatot utalványozni és érvényesíteni (ellenjegyezni, ellenőrizni) kell. Az Ávr. előírásai a következők: - a tevékenységünk során érvényesítjük a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit és érvényesítjük, - a Központ szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a Központ köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével, - ha a meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson a Központ üzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését. Az utókalkuláció bizonylata az ECOSTADT program projektnyilvántartójának utókalkulációs lapja. 9.
Az önköltség számítás rendje
Az előzőekben meghatározott témakódra elszámolt önköltség számítási rendtől eltérő önköltség számítási rendek: 9.1 Kutatóközpont önköltség számítási rendje: 1. Központi infrastruktúra magáncélú használata a.) Kutatóközponti és intézeti gépjárművek magáncélú használata miatt fizetett költségtérítés: 17
Kalkulációs egység: magáncélra igénybevett 1 futott km A kalkuláció célja: 1 kalkulációs egység ráfordításának, illetve térítési díjának megállapítása. A kalkuláció fajtája: egyedi (a költség közvetlen költségként állapítható meg) Kalkulációs séma: 1 futott km tényleges üzemanyag költsége, és 1 km – jogszabályban meghatározott – amortizációja, Kalkuláció módszere: utókalkuláció Kalkuláció készítésének ideje: esetenként Kalkuláció bizonylatai: menetlevél. Kalkulációhoz szükséges költségek gyűjtése: folyamatos. A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program b.) Kutatóközponti és intézeti távközlési szolgáltatás magán célú használata miatt fizetett költségtérítés: A Kutatóközpont a magáncélú használat miatti költségtérítést kizárólag abban az esetben alkalmazza, ha a távközlési szolgáltatások számlájának ellenőrzésekor ezt indokoltnak találja. Ebben az esetben az egyes intézetek a költségtérítés számításának módját, rendjét kötelesek, külön, jelen pontra való hivatkozással kidolgozni. Az intézeti rend jelen szabályzat mellékletét képezi. c.) Kutatóközponti és intézeti gépek, berendezések, felszerelések magán célú használata miatt fizetett költségtérítés: A Kutatóközpont a gépek, berendezések, felszerelések tekintetében a magáncélú használatot nem engedélyezi, így költségtérítést nem alkalmaz. Amennyiben az egyes intézetek igazgatói a magáncélú használatot indokolt esetben, írásban engedélyezik, a költségtérítés számításának módját, rendjét kötelesek, külön, jelen pontra való hivatkozással kidolgozni. Az intézeti rend jelen szabályzat mellékletét képezi.
2. Lakások bérbeadása A Központ és ezen belül az egyes intézetek saját dolgozói részére szolgálati lakásokat adhatnak bérbe. A bérleti díjat a helyi Önkormányzat által bérbe adott hasonló minőségű és komfort fokozatú lakások bérleti díjai alapján évente határozzuk meg. 18
Az önköltség részei: - Amennyiben lehetséges, a fűtés, energia, gáz, és víz fogyasztás tovább számlázása, a mérőóra alapján leolvasott, tényelegesen kiszámlázott díjak alapján történik. - A nem mérhető költségeket az adott költség tényező, a számlán szereplő mennyiségi egységének a Központ (intézet) és a bérlemény aránya határozza meg. A bérbe adás előtt az 1.sz. melléklet szerinti előkalkulációt kell elkészíteni. A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program 3. Garázs bérbeadása - Saját dolgozó (Központi szolgálati lakásban lakó) tulajdonában lévő gépkocsi tárolás céljára, - Központ érdekeltségében lévő gazdasági társaságok tulajdonában lévő gépkocsi tárolása céljára, - Bérelt garázs bérbe adása. A térítési díjat a Központ a helyi Önkormányzat által bérbe adott hasonló helyiségekre megállapított bérleti díjnak megfelelő összegben állapítja meg, évente felülvizsgálja, aktualizálja. Bérelt garázs bérbeadása esetén a piaci áraknak megfelelő, megállapodás szerinti összeg. Az önköltség részei: - A bérelt garázs esetében a bérleti díj. - Amennyiben lehetséges, a fűtés, energia, gáz, és víz fogyasztás tovább számlázása, a mérőóra alapján leolvasott, tényelegesen kiszámlázott díjak alapján történik. - A nem mérhető költségeket az adott költség tényező, a számlán szereplő mennyiségi egységének a Központ (intézet) és a bérlemény aránya határozza meg. A bérbe adás előtt az 1.sz. melléklet szerinti előkalkulációt kell elkészíteni. A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program 4. Központi helyiségek eseti bérbeadása A Központ és az egyes intézetek rendezvények lebonyolítása céljából alkalmanként bérbe adás útján hasznosítja helyiségeit. A bérleti díj összegét 19
megállapodás útján a piaci árakhoz kell igazítani, de ez az összeg nem lehet kevesebb mint az 1. sz. mellékletben foglalt kalkuláció alapján megállapított érték. Mivel a helyiségek külön mérőórával nem rendelkeznek, így a díj összegébe a közüzemi díjakat is bele kell számítani kalkuláció alapján. Az önköltség számítása: - Amennyiben lehetséges, a fűtés, energia, gáz, és víz fogyasztás a mérőóra alapján leolvasott, tényelegesen kiszámlázott díjak alapján történik. - A nem mérhető költségeket az adott költség tényező, a számlán szereplő mennyiségi egységének a Központ (intézet) és a bérlemény aránya határozza meg. A bérbe adás előtt az 1.sz. melléklet szerinti előkalkulációt kell elkészíteni. A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program 5. Iroda és raktárhelyiség bérbe adása A Központ az érdekeltségi körébe tartozó KFT-k részére tartós bérlet útján hasznosítja az általa nem használt helyiségeit. A bérleti díj mértékét évente felülvizsgálja a Központ, és egyedi szerződésben rögzíti. A központhoz tartozó intézetek az általuk nem használt helyiségeket maximum 3 éves időtartamra bérbe adhatják. A bérleti díj mértékét a piaci viszonyoknak megfelelően kell megállapítani. A bérleti díj felülvizsgálatát a bérleti szerződésben kell rögzíteni. Az önköltség részei: - Amennyiben lehetséges, a fűtés, energia, gáz, és víz fogyasztás tovább számlázása, a mérőóra alapján leolvasott, tényelegesen kiszámlázott díjak alapján történik. - A nem mérhető költségeket az adott költség tényező, a számlán szereplő mennyiségi egységének a Központ (intézet) és a bérlemény aránya határozza meg. A bérbe adás előtt az 1.sz. melléklet szerinti előkalkulációt kell elkészíteni. A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program 6. Az üdülő használatáért fizetett térítés Kalkulációs egység: 1 Fő/éjszaka. 20
A kalkuláció célja: Az üdülő használatáért személyenként fizetendő térítési díj megállapítása. A kalkuláció fajtája: tényleges, közvetlen. Kalkulációs séma: közvetlen költség: - számlázott költségek, - tisztítószerek, - fenntartási anyagok, - egyéb anyagfelhasználás, - egyéb szolgáltatás igénybevétel, - ágynemű mosatás külön felszámított személyenkénti díja. Kalkuláció módszere: előkalkuláció (az előző évi inflációval növelt közvetlen költségek osztva a jelentkezők által százalékos arányban fizetendő igényelt éjszakák számával). Kalkuláció bizonylatai: Költségbecslés, az előző évi közvetlen költségek értéke és a várható forgalom (előzetes jelentkezések alapján) A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program 7. Közérdekű adatok kérelemre történő közlésével kapcsolatos önköltségszámítási rend: Kalkulációs egység: 1 eseti adatközlés A kalkuláció célja: 1 adatközlés előállítási ráfordításának, illetve térítési díjának megállapítása. A kalkuláció fajtája: időszaki Kalkulációs séma: - közvetlen költségek, az adott kalkulációs egység előállítása kapcsán felmerült: személyi juttatás, azok járulékának arányos költsége, közvetlen anyag költség - közvetett költségek a közvetlen költségre felszámított 15% rezsi költség, közvetlen költségre felszámított 20% központi irányítási költség a fentiek alapján megállapított teljes önköltségre számított 5% befizetési-, kezelési költség. Kalkuláció módszere: utókalkuláció Kalkuláció készítésének időpontja: az adott kérelem elfogadásakor költségbecslést kell készíteni és a kérelmezővel közölni, a teljesített szolgáltatást utókalkulációval kell alátámasztani Kalkuláció bizonylatai: eseti költségbecslés, illetve utókalkuláció, amelynek 21
tartalma mindkét esetben a kalkulációs séma. A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program 8. Szálláshely bérbe adás A Kutatóközponthoz tartozó intézetek az általuk üzemeltett üdülőket szálláshely bérbe adás címén hasznosíthatják. A fizetendő díjat a piaci viszonyoknak megfelelően kell kialakítani. Az önköltség számítása: - Amennyiben lehetséges, a fűtés, energia, gáz, és víz fogyasztás a mérőóra alapján leolvasott, tényelegesen kiszámlázott díjak alapján történik. - A nem mérhető költségeket az adott költség tényező, a számlán szereplő mennyiségi egységének a Központ (intézet) és a bérlemény aránya határozza meg. A bérbe adás előtt az 1.sz. melléklet szerinti előkalkulációt kell elkészíteni. A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program 9. Föld bérbe adás A központhoz tartozó intézetek az általuk nem használt földterületet maximum 3 éves időtartamra bérbe adhatják. A bérleti díj mértékét a piaci viszonyoknak megfelelően kell megállapítani. A bérleti díj felülvizsgálatát a bérleti szerződésben kell rögzíteni. Az önköltség részei: - Amennyiben lehetséges, a fűtés, energia, gáz, és víz fogyasztás tovább számlázása, a mérőóra alapján leolvasott, tényelegesen kiszámlázott díjak alapján történik. - A nem mérhető költségeket az adott költség tényező, a számlán szereplő mennyiségi egységének a Központ (intézet) és a bérlemény aránya határozza meg. A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program
22
9.2 Az egyes intézetek sajátos tevékenységének önköltség számítási rendje 9.2.1 MGI: 1. Az intézetben létrehozott államilag elismert és szabadalmaztatott növényfajták, mint szellemi termékek önköltsége. Az intézet évente értékeli az államilag elismert növényfajtákat. Az értékelés alapját az előző 10 évben az önelszámoló egységnél felmerült költségek kigyűjtése és annak értékelést megelőző két év értékének számtani átlaga képezi. 1998. évtől rendelkezésre állnak a Kukorica Nemesítési Osztály és Búza Szekció árbevételei és költségei, mivel nem lehet megállapítani, hogy hány elfogadott fajta alapját képező kutatáson dolgoztak, így éves költségekből 10 %-ot veszi évente figyelembe. 10 értékelt év alatt az évi 10 %-os költségszintet összegezve és elosztva a már elfogadott licencek számával 2009. évre kapja egy átlag önköltséget. Ugyanezen módon veszi figyelembe a 2010. évre az előző 10 évben felmerült költségek 10 %-os költségeit is és elosztja a már elfogadott licencek számával, a két év számtani átlagát tekinti az államilag elismert fajták önköltségének és ezen az értéken aktiválja 2010. évben az államilag elismert fajtáikat. A Búza Szekció esetén az Osztály költségét korrigálni kell a nem szabadalmaztatott fajták érdekében felmerült költségekkel. Az OTKA pályázatokra elszámolt költségek ilyenek, a Kukorica Nemesítési osztály esetén a teljes költség a fajt előállítása érdekében felmerült költségként elszámolható. A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program 2. Kastélypark, ebédlő és sziget rendezvények lebonyolítására történő bérbeadása Az intézet eseti jelleggel egyedi megállapodás alapján a felek által meghatározott piaci áron hasznosítja ezeket a területeket. Az önköltség számítása:
23
- Amennyiben lehetséges, a fűtés, energia, gáz, és víz fogyasztás a mérőóra alapján leolvasott, tényelegesen kiszámlázott díjak alapján történik. - A nem mérhető költségeket időarányosan, az adott költség tényező, a számlán szereplő mennyiségi egységének a Központ (intézet) és a bérlemény aránya határozza meg. A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program. 3. Tárgyalók rendezvények lebonyolítására történő bérbeadása Az intézet eseti jelleggel egyedi megállapodás alapján a felek által meghatározott piaci áron hasznosítja ezeket a területeket. Az önköltség számítása: - A költségeket időarányosan, az adott költség tényező, a számlán szereplő mennyiségi egységének a Központ (intézet) és a bérlemény aránya határozza meg. A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program. 9.2.2.Növényvédelmi Intézet 1. Rovarcsapda önköltsége Kalkulációs egység: 1 db csapda A kalkuláció célja: 1 db csapda előállítási ráfordításának, illetve terjesztési árának megállapítása. A kalkuláció fajtája: egyedi (a költségek túlnyomórészt közvetlen költségkén határozhatók meg) Kalkulációs séma: - közvetlen költéség: - közvetlen anyagköltség, - közvetlen személyi juttatás, ennek járuléka, - közvetett költség: - közvetlen költségre számított 30 % kutatásfejlesztési költség, - közvetlen költségre számított 15% rezsi költség, - közvetlen költségre számított 5% központi irányítási költség - a fentiek alapján számított teljes önköltség 5%-a, mint befizetési kötelezettség Kalkuláció módszere: előkalkuláció Kalkuláció készítésének időpontja: tárgyév február hónap 24
Kalkuláció bizonylatai: egyedi, tételes számítás Kalkulációhoz szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program 2. Üvegház hasznosításának önköltség számítási rendje A kalkuláció célja: az üvegház hasznosításával kapcsolatos rezsi ráfordításának meghatározása A kalkuláció fajtája: egyedi (a költségek közvetlen és közvetett költségként határozhatók meg) Kalkulációs séma: a közvetett költségek közül - víz-csatorna költségek az intézet központi épületének ilyen címen felmerült költségének (a számítás alapja tapasztalati tényen alapuló arányszám) húsz százaléka, - Személyi kiadásként a karbantartó és 1 fő takarító illetményének 1/31/3-a lett figyelembe vételével. Az épület további karbantartási igényeit a karbantartó 2/3 –os maradék kapacitása igénybe vétele mellett a gondnok is végzi. A központi épület takarítását a takarító az üvegházra elszámolt 1/3-on túli 2/3 –os maradék kapacitás kihasználása mellett további egy személy is végzi. Az így kiszámított bér és járulékai, A közvetlen költségek közül - fenntartás, működtetés költségei közül az energia, (gáz, villamos energia) a fogyasztás mérő alapján számított tényleges fogyasztás, - a költséghelyre elszámolt tényleges dologi kiadások a 1 m2-re vetített költsége. Kalkuláció módszere: előkalkuláció. Kalkuláció bizonylata: dokumentált előkalkuláció A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése: ECOSTAT program.
10.
Az önköltségszámítás bizonylatolásáért felelősök, illetve határidők:
A közvetlen költségek helyes témakód megadásáért a projekt vezetője felelős.
25
A közvetett költségek jelen szabályzatban meghatározott felosztásáért és a tárgy félévet követő hő 5.-ig történő leadásáért az önelszámoló egységek vezetői által kijelölt személy felelős. Az elkészült kalkulációs lapokat az önelszámoló egységek vezetői által kijelölt személy és a Kutatóközpont könyvelői a tárgy félévet követő hó 10.-ig kötelesek egyeztetni, az esetleges eltéréseket rendezni. A feladatok jelen szabályzatban meghatározottak szerinti elvégzéséért a gazdasági igazgató felelős. 11.
Hatályba lépés
Jelen szabályzat 2012. június 27.-én lép hatályba. Az előírásait 2012. január 1.től kell alakalmazni.
26
