MAGYAR TÖRTÉNELMI ZÁSZLÓK © Molnár Zsolt 2008
BEVEZETÉS A magyar történelmi zászlók egy csoportja magyar történelmi zászlósor néven (vagy egyszerően történelmi zászlók megnevezés alatt) ismert. Ezen zászlók együttese 1985 óta része a magyar katonai, állami és helyi ünnepségeknek. A napjainkban 23 darabból álló zászlósor a magyar katonai múlt legjellemzıbb zászlótípusait, illetve a magyar hadtörténet leghíresebb korszakaihoz kapcsolódó zászlókat vonultatja fel.
„A teljes történelmi zászlósor jelenleg 23 darabból áll, de ezekbıl mindig az alkalomnak megfelelıen válogatnak, például a március 15-i ünnepen mind a két '48-as lobogó ott van, augusztus 20-án több az Árpád-házi zászló, az '56-os ünnepeken pedig inkább a 20. század felé tolódik el az arány.” (Cs. Kotra Györgyi a Hadtörténeti Intézet és Múzeum muzeológusa)
BEVEZETÉS A történelmi zászlók használatának törvényi háttere: A 2004. évi CV. törvény – amely a honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl rendelkezik – szabályozása szerint: „Katonai jelképek: a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, az árbocszalag, a történelmi zászlósor és a felségjel. (…) A történelmi zászlósor a magyar történelem kiemelkedı hadieseményeinek, valamint állandó hadseregeinek zászlóiból áll. A történelmi zászlósor nemzeti ünnepek állami rendezvényein, illetve kiemelkedı katonai rendezvényen katonai tiszteletadással vonultatható fel.”
A TÖRTÉNELMI ZÁSZLÓSOR - idırendi sorrendben 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Honfoglaláskori zászló Szent István király zászlaja Az Árpád-házi királyok árpád-sávos zászlaja Az Árpád-házi királyok kettıs-keresztes zászlaja Az Anjouk királyi zászlaja Hunyadi János kormányzó zászlaja Mátyás király fekete seregének zászlaja Zrínyi Miklós zászlaja Bocskai szalontai hajdúinak hadnagyi zászlaja A Nyitra vármegyei nemesi felkelık zászlaja 1660-ból Bethlen Gábor fejedelem zászlaja Thököly Imre fejedelem zászlaja II. Rákóczi Ferenc fejedelem zászlaja II. Rákóczi Ferenc lovasságának zászlaja A baranyai huszárezred 18. századi zászlaja A jászkun huszárok zászlaja az 1770-es évekbıl A Pest vármegyei nemesi felkelık zászlaja a napóleoni háborúk idejébıl 1848-as gyalogsági zászló 1849-es lovassági zászló A Magyar Királyi Honvédség zászlaja 1869-bıl A Magyar Királyi Honvédség zászlaja 1938-ból Honvéd csapatzászló 1949-bıl Az 1956-os lyukas zászló
HONFOGLALÁSKORI FEJEDELMI ZÁSZLÓ
A IX. századból semmiféle zászlóábrázolás nem maradt fenn, ezért csak analógiák alapján lehet ıket rekonstruálni. A korban a fejedelmi szín mind a pusztai népeknél, mind a nyugati keresztény civilizációkban a vörös volt, és a vonatkozó jelképeket mindig a zászló csúcsán használták, ebben a római birodalmi hadijelvények hagyománya él tovább. Esetünkben a klasszikus fejedelmi szín, a vörös jelenik meg, amely egyben a késıbbi magyar címer alapszíne is. A zászló csúcsán a vezetı törzs (Árpád törzsének) szent állata, a turul háromdimenziós figurája található. A mitikus madár alakját a rekonstrukció a híres rakamazi korong után ábrázolja.
SZENT ISTVÁN KIRÁLY ZÁSZLAJA
Az államalapító király zászlajáról sem hiteles leírás, sem ábrázolás nem maradt fenn. A közszájon forgó leírások utólagos visszavetítések. A történelmi zászlósorban rekonstruált zászló egy, a X-XI. században általános királyi zászlótípust mutat, a fejedelmi vörös szín használatával a korai gonfanon jellegő zászlót. Ebben a korban a jelképek még nem szerepeltek a zászlólapon, hanem a zászló csúcsán 3 dimenzióban ábrázolták azokat. Így került a zászló csúcsára a latin kereszt. A zászló igen nagymérető, ez jellemzı a fejedelmi zászlókra az egész középkorban. A királyi zászlókat zászlóskocsin vitték, melyet külön ırség védett. A királyi zászló jelenléte egyben a király virtuális jelenlétét is mutatta.
AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK CSALÁDI ZÁSZLAJA A vörössel és ezüsttel sávozott zászló Imre király uralkodása alatt jelenik meg részint mint zászló, részint mint címer. Eredetérıl több elképzelés létezik, egyes vélemények szerint keleti motívum tőnik fel a zászlóban, általánosabban elfogadott nézet szerint Imre király feleségének – az aragóniai királylánynak – kapcsolatai tükrözıdnek a címeren, tekintettel arra, hogy az aragóniai címer függılegesen sávozott. Az Árpád-házi királyok kettıs keresztes címere (és zászlaja), illetve sávozott családi címere és zászlaja párhuzamosan létezett a XVI. század végig. A vegyesházi királyok minden esetben a családi, tehát a sávozott zászlót, illetve címerrészt használtak, ezzel jelezték rokonságukat az Árpádokkal.
AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK KETTİS KERESZTES ZÁSZLAJA A zászló, amely a jellegzetes hármas gótikus ívő talapzaton áll, III. Béla idején jelent meg. A kettıs kereszt ebben az esetben bizánci jelkép (III. Béla korábban hosszú ideig a bizánci udvarban élt), és az uralkodó kettıs – világi és transzcendentális – hatalmát jelképezi. Eredendıen a kettıs kereszt lebegett a címerpajzson, illetve a zászlólapon, a késıbbiekben hozzá csatlakozó hármas ív az országot, majd a Golgota hegyét jelképezte, a XVII. századtól kapcsolódik hozzá a magyar királyság területének geográfiája. A zászló formája jellegzetesen lovagkori, úgynevezett banner típus, a hosszú, fanonnak nevezett zászlószalaggal. Ez az ábrázolás a Képes krónikában maradt fenn, a zászló maga ennek alapján készült rekonstrukció.
ANJOU-KORI KIRÁLYI ZÁSZLÓ
A jellegzetes középkori banner típusú zászló. Az Anjou-uralkodók – Károly Róbert és Nagy Lajos – idejébıl származik. Ezen a zászlón jelenik meg elıször, hogy vegyesházi uralkodók saját színeiket (címerüket) egyesítik az Árpád-házi királyok családi színeivel, ezzel jelképi szinten is jelezve uralmuk legitimitását. Jelen esetben a liliomos Anjou-címerrel. Érdekessége, hogy a zászlócsúcson is az Anjouk jelképe, a liliom jelenik meg.
HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓI ZÁSZLAJA
A zászló elméleti rekonstrukció, Hunyadi János 1453-as címere alapján készült, ahol is a családi hollós címert V. László adományaként a bátorságot jelképezı vörös oroszlánnal egészítették ki. Megjegyzendı, hogy ez az oroszlán nem egyezik sem a cseh királyi oroszlánnal, sem pedig Beszterce vörös oroszlánjával, bár a Hunyadiak Beszterce grófjai is voltak. Az adományozó levél az oroszlánt a bátorság jeleként emeli ki.
MÁTYÁS KIRÁLY FEKETE SEREGÉNEK ZÁSZLAJA Mátyás király hadseregéhez kapcsolódó zászló, ahol is az uralkodó az Árpád-házi családi sávokat, valamint a cseh királyság oroszlános címerét egyesítette egy negyedelt pajzsban, középen a saját, családi hollós címerével. A zászló ábrázolása a Philostratus-krónikában maradt fenn, és Corvin János bécsi bevonulását ábrázolja. A sávok és az oroszlán eredetileg ezüstszínőek voltak, a miniatúrán azonban az ezüst oxidálódás miatt elfeketedett, így hagyománytiszteletbıl feketében ábrázolják a zászló rekonstrukcióján.
ZRÍNYI MIKLÓS, A SZIGETVÁRI HİS ZÁSZLAJA
Zrínyi Miklós zászlajáról csak annyit tudunk, hogy nevezetes kirohanásakor a hadvezér olyan zászló alatt halt meg, amelynek egyik oldalán a császár, másikon az ország címere volt. A rekonstrukció a kor fecskefarkú zászlótípusát idézi, rajta a császári címerrel, elılapján a korabeli magyar királyság címerével. Zöld alapszíne a kor kedvelt, leginkább a huszárság zászlóira emlékeztet.
BETHLEN GÁBOR FEJEDELMI ZÁSZLAJA
A jellegzetesen erdélyi stílusú zászló, a szokásos lángnyelvekkel mindkét oldalon Bethlen Gábor címerét ábrázolja, körülötte az erdélyi nemzetek jelképelemeivel. A zászló eredetije a XIX. század végén, a millenniumi kiállításon még ép volt, a II. világháborúban azonban elpusztult. Itt jegyezzük meg, hogy a zászlók méretének megváltozta, azaz növekedése a haditechnika változásának oka, mert a tüzérség és a füstös lıpor megjelenésével a zászlók csak akkor voltak láthatók a csatatéren, ha méretük a szokásosnál nagyobb volt.
BOCSKAI SZALONTAI HAJDÚINAK HADNAGYI ZÁSZLAJA
A zászló egy XIX. századi másolat alapján készült, ahol a hajdúkat jelképezı oroszlán a császári erıket jelképezı sast tépázza. Formája régies, valójában egy standard forma. A standard rangjelzı zászlóként szerepel a XVII. században.
NYITRA VÁRMEGYEI NEMESI FELKELİK ZÁSZLAJA 1660-BÓL
A X-XVII. század megszokott, fecskefarkú formájú zászlaja, zászlólapján a korra igen jellemzı lángnyelves díszítı motívumokkal. Ez a lángnyelv Európában Krisztus vércseppjeit szimbolizálja, és elsınek a johannita lovagok zászlaján jelent meg a XII században. Vannak arra utaló jelek, hogy Kelet-Európában és hazánkban a lángnyelvek elterjedését segítette az, hogy ezt a motívumot keleten is elıszeretettel alkalmazták. A zászló alapszíne a kor kedvelt vöröse. Itt látható hátoldalán keresztre feszített krisztusábrázolás látható, "E jelben gyızni fogunk" felirattal és az a1660-as évszámmal. A zászló elılapján Nyitra vármegye címere látható, amelyen Szt. László és a kun vitéz harca ábrázoltatik. A hagyomány szerint ennek a zászlónak az eredetije Buda 1686-os ostrománál részt vett a vár felszabadításában. A zászló rekonstrukciója kortárs rajz alapján készült.
THÖKÖLY IMRE FEJEDELMI ZÁSZLAJA
Thököly Imre fejedelem zászlajáról semmiféle adat nem maradt fenn, ezért a zászló egy XVII. századi erdélyi zászlónak a rekonstruált változata. Vörös-kék színe a Thököly-család címerszíneit idézi, egyik oldalán Thököly Imre grófi címere látható, amelyet atyja I. Lipóttól kapott, ezért kétfejő sas látható a szívpajzsában, hátoldalán pedig a magyar királyság lombkoronával ékesített címere. A zászló csúcsa különösen érdekes, ezt a fajta csúcsot a XVII. században használták csak.
II. RÁKÓCZI FERENC FEJEDELMI ZÁSZLAJA
A kortárs szóhasználatban „magyar módra vágott”, azaz vörös-fehér sávozott zászlón a fejedelem jelmondata olvasható: Iustam causam deus non derelinqvet (Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten). A zászló másik oldalán a fejedelem nevének rövidítése látható. A zászló a Nemzeti Múzeumban ırzött eredeti másolata.
II. RÁKÓCZI FERENC LOVASSÁGI ZÁSZLAJA
Másolat, fecskefarkú zászló, az elılapon a magyar királyság lombkoronás címere látható Pro Libertate felirattal, hátlapján Rákóczi fejedelmi címere és a kibocsátás éve. A zászlólap a XVIII. század lovassági zászlóira jellemzıen zöld, rajta a klasszikus lángnyelvdíszítés tulipán motívummá torzult. Tekintettel arra, hogy jelentését a kortársak szemében már elveszítette, egyszerő díszítı elemmé vált.
A BARANYAI HUSZÁREZRED XVIII. SZÁZADI ZÁSZLAJA
Jellegzetes huszárzászló a XVIII. századból. Elılapján a kétfejő sas mellén magyar királyi címerrel látható, hátlapján köpenyes Madonna-ábrázolás, Szőz Máriának ez az ábrázolása a XVII. és a XVIII. század elején nagyon népszerő volt, óvó-védı szerepet töltött be. Az agyonhímzett zászlólap jellemzı a korra, nem különben az úgynevezett kopjacsúcs, amelynek nemcsak díszítı, hanem esetenként a zászlótartót védı szerepe is volt a harcokban. A zászlótartónak a korban, esküjéhez híven halálig védenie kellett a zászlót, és végszükségben a zászlócsúccsal is tudott védekezni.
A JÁSZKUN HUSZÁREZRED ZÁSZLAJA AZ 1770-ES ÉVEKBİL
A zászló egyik oldala kék, másik vörös színő, mindkét oldalán a Mária Terézia és fia, József társuralkodó egyesített névjele látható, fölöttük az osztrák fıhercegi koronával.
A PEST VÁRMEGYEI NEMESI FELKELİK ZÁSZLAJA A NAPÓLEONI HÁBORÚK IDEJÉBİL
Az nemesi felkelésre jellemzıen kicsit régies stílusú zászló, amelynek egyik hátoldalán Magyarország patrónája, Szőz Mária ábrázolása látható, a másikon pedig Pest vármegye címere. A zászlólap dúsan díszített. A zászló korabeli szokásnak megfelelıen festett, csúcsdíszén kétfejő császári sas található.
1848-AS GYALOGSÁGI ZÁSZLÓ
Az 1848/49-es honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlı szárú háromszögekbıl álló piroszöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. A zászló elılapján a koronás magyar kiscímert ábrázolja, hátoldalán a „Ne bántsd a magyart” felirat Zrínyi Miklós 1661-es hadtudományi munkájának címére utal.
1849-ES LOVASSÁGI ZÁSZLÓ
A honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlı szárú háromszögekbıl álló piros-zöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. Elılapjukon mindig a magyar kiscímert ábrázolták, a trónfosztás után korona nélkül, hátoldalukon pedig a Magyarok Nagyasszonya látható. Ennek a zászlónak az elılapján a korona nélküli kiscímeren a korona helyén az 1848-49-es szabadságharcra jellemzı, hungarikumnak tekinthetı kardos koszorú motívum található. Eredetije Nagyváradon készült, a Bem tábornok által vezetett hadtest egyik alakulatának volt a zászlaja.
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG ZÁSZLAJA 1869-BİL
A kiegyezés utáni magyar királyi honvédség klasszikus zászlaja, elılapján a magyar király középcímerével, hátoldalán I. Ferenc József névjelével. Ezt a zászlótípust az I. világháború után is több alakulat használta egészen 1938-ig.
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG ZÁSZLAJA 1938-BÓL
Másolat, hátlapján a magyar középcímer található, amely ebben az esetben igénycímer, amely a Trianon elıtti országot és a határok visszaállításának óhaját jelképezi. A lángnyelv motívum az egykori császári-királyi hadsereg elsı, rendszeresített, 1743-as zászlajára utal vissza.
HONVÉD CSAPATZÁSZLÓ 1949-BİL
A második világháború utáni idıszak elsı rendszeresített honvéd zászlaja, amely a 18. századi huszárzászlók és az 1849-es trónfosztás utáni zászlók hagyományait egyesíti. Mindkét oldalán látható címer a közvélekedésben 1848-49-hez kötött úgynevezett Kossuth-címer, azaz egy korona nélküli kiscímer. Ez a csapatzászlótípus vélhetıleg a legrövidebb ideig volt használatban a magyar honvédségnél. 1949 márciusában rendszeresítették. 1949. augusztus 20-án azonban bejelentették az új, az utókor által Rákosi-címernek nevezett jelkép használatát, és a fenti csapatzászlócímer részét 1949 szeptemberétıl az új címerrel takarták ki.
1956-OS LYUKAS ZÁSZLÓ
1956 októberében a forradalom számőzte a sztálini típusú, ún. Rákosi-címert a magyar állam jelképei közül. Helyette a Kossuth-címer visszaállítása történt meg, amelyet már az egyetemisták 16 pontos követelése is tartalmazott, s amely akkor a nemzeti szuverenitás jelképe volt, akárcsak a szovjet csapatok kivonása. A nemzeti zászlóból a forradalmárok egyszerően kivágták a győlölt címert. Az így keletkezett lyukas zászló a forradalom elsı napján, valószínőleg a Bem téren jelent meg elıször, majd végigkísérte a harcokat is. A korabeli fényképeken jól látható, ahogyan a szimpátia kifejezéseként Pest belvárosi ablakaiban leng a forradalom jelképe. Akinek nem volt nemzeti zászlója, középen kivágott lepedıt lógatott ki. A Time magazin 1957. január 7-én megjelent számának címlapján „az év emberének” megválasztott magyar szabadságharcos hátterében is felbukkan a lyukas zászló.
A MAGYAR NEMZETI ZÁSZLÓ RÖVID TÖRTÉNETE
Nemzeti zászlónk hosszú fejlıdés során alakult ki. A magyarok – a krónikák tanúbizonysága szerint – fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak. E hadijelvényeket késıbb felváltották a szentek képeivel kivarrott zászlók. (Például Szent István „Szent György és Szent Márton zászlaja alatt” vonult csatába.) Késıbb a vörös-ezüst sávos zászló (esetleg kiegészítve az uralkodó dinasztikus színeivel) vált általánossá. Bár a XV. századtól egyre gyakoribb a vörös-ezüst-zöld sodrás az oklevelek pecsétjeinek selyemzsinórzatán, illetve olykor a hadizászlók peremfogazatán is megjelenik, valójában csak 1806-ban írják le a ma is használatos sorrendben, s csak az 1848. évi XXI. törvénycikk írja elı hivatalosan elıször a „piros-fehér-zöld" színek használatát.
VÉGE
