Magyar Televízió Részvénytársaság KÖZSZOLGÁLATI MŐSORSZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT január

Magyar Televízió Részvénytársaság

KÖZSZOLGÁLATI MŐSORSZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT

2002. január

2

Tartalomjegyzék PREAMBULUM I.

MŐSORSZOLGÁLTATÁS

1. A közszolgálati mősorszolgáltatás feladatai 2. A társadalomintegráció fı témái 3. Mősorszolgáltatás a határon túli magyarok számára 4. Az anyanyelvi kultúra ápolása 5. A társadalmi, kulturális, világnézeti és tudományos sokszínőség megjelenítése 6. Körzeti adások 7. Nemzeti és etnikai kisebbségek 8. Vallások 9. A kiskorúakkal kapcsolatos kötelezettségek II. AZ MTV FÜGGETLEN MŐKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI III. MŐSORKÉSZÍTÉS 1. Általános szabályok 1.1. Az interjúkészítés fıbb szabályai, a riportalany jogai 1.2. Hírzárlat, késleltetett információközlés /embargó/ 2. Hírek és politikai mősorok készítése 3. Statisztikai és közvélemény-kutatási adatok kezelése 4. Mősorkészítés különleges helyzetekben 4.1. Sztrájk 4.2. Baleset, katasztrófa 4.3. Bombamerénylet 4.4. Erıszakos cselekmény 4.5. Mérgezések 5. A képi közlés szabályai IV. MŐSORKÉSZÍTİK 1. A mősorkészítık függetlensége, felelıssége 1.1. Egyeztetési kötelezettségek 2. Összeférhetetlenség 2.1. Politikai összeférhetetlenség 2.2. Reklám-összeférhetetlenség 2.3. Foglalkoztatási összeférhetetlenség 2.4. Gazdasági összeférhetetlenség

3

V. REKLÁM, TÁMOGATÁS, KÖZLEMÉNYEK 1. A reklám és a mősortámogatás 1.1. A reklámozás szabályai 1.2. Mősortámogatás 1.3. Közvetlen ajánlat és képernyıszöveg 2. Közlemények 2.1. Társadalmi célú kommunikáció 2.2. Politikai hirdetés 3. Megkülönböztetı jelzéssel ellátandó mősorszámok VI. A MAGYAR TELEVÍZIÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MINT MEGRENDELİ VII. SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁSI KÉRELMEK ÉS PANASZÜGYEK INTÉZÉSE VIII. A KMSZ VÉGREHAJTÁSÁT SEGÍTİ ÉS ELLENİRZİ TESTÜLETEK, SZERVEZETI EGYSÉGEK A/. Független szakértıi testületek 1. A testületek mőködésére vonatkozó közös szabályok 2. Anyanyelvi és Képernyı Bizottság 3. Etikai Bizottság B/. Mősorfigyelı- és Elemzı Szolgálat IX. A KMSZ MEGSÉRTÉSÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA, JOGORVOSLAT 1. A KMSZ megsértésének megállapítása X. HATÁLYBA LÉPTETİ RENDELKEZÉSEK

4

PREAMBULUM

A Magyar Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: MTV Rt.) az 1996. évi I. törvénybıl (a továbbiakban: Médiatörvény) következıen nemzeti közszolgálati mősorszolgáltató. E törvény elfogadásával Magyarországon is létrejöttek a szabad, független és duális televíziózás jogi feltételei. A televíziózás területén – az MTV Rt. és a többi televíziós mősorszolgáltató mőködésén keresztül – megvalósulhat a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága.

A nemzeti közszolgálati televízió •

Megjeleníti, terjeszti és erısíti a nemzeti azonosság, a demokratikus társadalom, a piacgazdaság, a társadalmi szolidaritás, a kölcsönös megértés és türelem, a méltányosság és az igazságosság alapértékeit.

•

Különleges szerepet és felelısséget vállal a nemzetet és társadalmat összetartó szellemi, morális, érzelmi-érzületi erık mőködésbe hozásában, mőködésük segítésében, a nemzeti összetartozás erısítésében, a nemzeti kultúra megismertetésében és továbbfejlesztésében, az országban kibontakozó társadalmi folyamatok ábrázolásában, a magyar társadalom szerkezeti, kulturális, ideológiai, politikai stb. tagoltságának, helyi és területi sokféleségének tükrözésében, a közéleti szereplık szándékainak árnyalt és semleges bemutatásában, a Kárpát-medence etnikailag sokszínő, gazdag kulturális hagyományainak megırzésében, az európai értékek felmutatásában, a modern világ legfontosabb változási és fejlıdési irányainak közvetítésében, s mindeközben a kiegyensúlyozott tájékoztatás fenntartásában.

•

A társadalom minden tagját egyenlıen szolgálja. A kisebbségi csoportok érzékenységét figyelembe veszi, a kisebbségek hátrányos megkülönböztetését minden esetben elkerüli. Mősoraiban a mások iránti türelmet és a kölcsönös megértést hangsúlyozza.

•

Meghatározó szerepet játszik a televíziózás hazai hagyományainak kiteljesítésében és a televíziózás korszerősítésében, az egész magyar televíziózás számára kiemelt szerepet vállal a szakmai és etikai követelmények elfogadtatásában és a szakmai kísérletek támogatásában.

5

A magyar televíziózás országos és regionális közszolgálati, valamint a kereskedelmi és az egyre sokszínőbb helyi mősorszolgáltatókból kiépülı rendszerén belül az MTV Rt. arra törekszik, hogy szakmai normáival, stílusával, programrendszerével a többi mősorszolgáltató számára is támpontul, mércéül szolgáljon. Az MTV Rt. mőködését átfogó szabályozás két, egymással szorosan egybefonódó tartalmi vonulatot mutat. Az elsı tartalmi vonulat az alapítói szándékra, a közszolgálati televíziónak a társadalomban az alapítói szándék szerint betöltött szerepére, a mősoroknak az ebbıl a szerepbıl következı legfontosabb tartalmi irányaira, a nemzeti közszolgálati televízió által közlendı információk mibenlétére és jellegére nézve igazít el. Arról ad útmutatást, hogy mit kell a nemzeti közszolgálati televíziónak nyújtania. Az erre vonatkozó szabályozók láncolata a Médiatörvénybıl, az MTV Közalapítvány Alapító Okiratából és Szervezeti és Mőködési Szabályzatából, az MTV Rt. Alapító Okiratából és Közszolgálati Mősorszolgáltatási Szabályzatából, továbbá az elnöki pályázatból, az elnök megbízási szerzıdésébıl, az elnöki és egyéb utasításokból áll. A második tartalmi vonulat a közlés módozatairól, kötelezıen teljesítendı vagy ajánlott szabályairól és korlátairól, a közléssel kapcsolatos célszerő vagy elvárható magatartásról, az ezekhez kapcsolódó szankciókról, a közlés szervezeti kereteirıl ad eligazítást. Azt írja elı, hogy hogyan kell a mősorszolgáltatás során eljárni. Az erre vonatkozó szabályozók láncolata megint csak a Médiatörvénybıl, a Közalapítvány és a Részvénytársaság említett irataiból, s ezeken kívül különösen az Rt. Szervezeti és Mőködési Szabályzatából, a Közszolgálati Mősorszolgáltatási Szabályzatból, a mindenkori elnöki pályázatból, megbízási szerzıdésbıl és megint csak az elnök által kiadott és egyéb utasításokból áll. A Közszolgálati Mősorszolgáltatási Szabályzatban tehát mindkét vonulat jelen van. A szabályozás e rendjébıl következıen a KMSZ nem ismétli meg a Médiatörvény elıírásait, és nem rögzíti az egyes mősorok elıállításával kapcsolatos törvényi elıírásokat sem. Célja a mősorszolgáltatás teljes rendszerével kapcsolatos elıírások, normák rögzítése.

6

I. MŐSORSZOLGÁLTATÁS

1. A közszolgálati mősorszolgáltatás feladatai

a) A

nemzeti

közszolgálati

televízió

a

társadalom

megkülönböztetett

hatású

információtermelı- és továbbító eszköze. Ebben a minıségében fontos közfeladatot teljesít, mindenekelıtt az egyének és csoportok saját tapasztalati körét meghaladóan felfogja, bemutatja és értelmezi a társadalom egészének jelen és múltbeli folyamatait,

az

egyes

személyek,

csoportok,

helyi

közösségek,

rétegek

jellegzetességeit, s mindebben megjeleníti azok szempontjait, az életviszonyok, az élethelyzetek, a kultúra, a szemléletmódok, az érdekek egységét és sokféleségét. A nemzet, a társadalom számára közvetített szellemi és morális értékek, életmódminták, érintkezési szabályok, az egzisztencia-teremtéshez és fenntartáshoz szükséges, a mindennapi életben eligazítást adó ismeretek és minták nyújtása révén nagyban elısegíti a nemzet, a társadalom közös kultúrán, közös morális értékválasztáson, egymás tiszteletén alapuló magas színvonalú mőködését, a társadalom tagjainak kölcsönös megértését, a közös érdekek, a közérdek felismerését, a társadalmat egybekapcsoló, integráló és mőködésben tartó erık kibontakozását. Az

ismeretközlés

és

mintanyújtás

révén

a

társadalmi

önismeret

és

a

társadalomintegráció elısegítésével fontos nevelı, személyiség- és közösségalakító feladatot is ellát. Mindemellett a nézık színvonalas szórakoztatásáról is gondoskodik. b) A nemzeti közszolgálati televízió eközben sokoldalú, kiegyensúlyozott, hiteles tájékoztatásra törekszik, melynek során egyetlen részérdek és szemléletmód sem kerülhet

túlsúlyra.

Ebben

az

összefüggésben

különösen

fontos

a

televízió

függetlenségének védelme a mindenkori kormány, az egyes politikai pártok és mozgalmak, az egyes érdekcsoportok, eszmék és ideológiák túlnyomó vagy kizárólagos befolyásával szemben, érkezzék bár az intézményen kívülrıl vagy belülrıl. c) A nemzeti közszolgálati televízió a mősorszolgáltatásban tiszteletben tartja a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az Európai Emberi Jogi Egyezményt, és az ENSZ egyezményét a gyermekek jogairól. A mősorok nem sérthetik a lelkiismereti szabadságot, a becsületet és az emberi méltóságot, továbbá tilos a személyek hátrányos megkülönböztetése.

7

d) A mősorokban és az azokat közvetítı eszközökben rejlı óriási társadalmi ható- és nevelıerı folytán a nemzeti közszolgálati televízió mősorainak készítése, kialakítása a mősorok készítıire és szereplıire igen nagy felelısséget ró.

2. A társadalomintegráció fı témái

Az MTV Rt. különös figyelmet fordít: a) A magyar nemzeti kultúra értékeinek bemutatására, új értékek létrehozására, történelmünk megismertetésére és a nemzeti hagyományok ápolására. b) A nemzeti eszmére, a demokráciára és a szabadságra vonatkozó ismeretrendszer közvetítésére. c) A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatására, hagyományainak ápolására, önazonosságuk megırzésére és erısítésére. d) Az ország lakosságát érintı társadalmi és gazdasági folyamatok bemutatására, a problémák megoldását, az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlását elısegítı szabályozók és gyakorlati tudnivalók megismertetésére. e) Az Országgyőlés, a kormányzati és önkormányzati szervek, az egyházak, a pártok, az érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és állampolgári közösségek tevékenységének bemutatására, mőködésük nyilvánosságára. f) A közösséget érintı állampolgári vélemények és kezdeményezések széles körő megismertetésére. g) A határokon túl élı magyarság mősorszolgáltatással való ellátására, azon keresztül pedig különösen: nemzeti önazonosságuk támogatására, társadalmi helyzetük és kultúrájuk bemutatására, az anyaországhoz főzıdı kapcsolataik erısítésére. h) A természeti és az épített környezet, Magyarország, a Kárpát-medence, Európa és a nagyvilág természeti értékeinek bemutatására, az emberi környezetet károsító tényezık megismertetésére. A környezeti értékek megóvását szolgáló kezdeményezések népszerősítésére. i) A lelki és testi egészség védelmére és támogatására, különös tekintettel a lelki kultúra fejlesztésére, valamint az egészséges életmód értékeinek népszerősítésére. j) A gyermekek és az ifjúság erkölcsi és esztétikai nevelésére, problémamegoldó képességének fejlesztésére, szórakoztatására, továbbá iskolai oktatását elısegítı programokra.

8

k) A sportolás, a testedzés és a testkultúra népszerősítésére. l) Az igényes szórakoztatásra, a szabadidı kellemes és hasznos eltöltését szolgáló mősorokra. m) A világ eseményeinek hiteles bemutatására, a nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális élet tényszerő megjelenítésére, különösen Európa, ezen belül is Kelet-KözépEurópa eseményeire. n) Az egyetemes kulturális értékek megismertetésére, a más népek és kultúrák iránti megbecsülés erısítésére. o) A tudományos ismeretek és a tudomány újabb eredményeinek megismertetésére. p) A folyamatos felnıtt- és távoktatás, továbbá egyéb korszerő televíziós oktatási formák támogatására, fejlesztésére, megvalósítására.

3. Mősorszolgáltatás a határon túli magyarok számára

a) Az MTV Rt. mősorkészítıinek a mősorok elkészítése, illetve sugárzása során figyelemmel kell lenniük a határon túli magyar nézık érdekeire, szükségleteire, különös tekintettel a hírszolgáltatással kapcsolatos igényekre. b) Az MTV Rt. kölcsönösen elınyös megállapodások révén támogatja az ország határain kívül magyar nyelven, vagy magyar nyelven is mősort szolgáltató televíziókat és mőhelyeket. Azokkal rendszeres kapcsolatot tart, tapasztalatok és mősorok cseréjével fejleszti a határokon túlra sugárzott magyarországi mősorok, illetve a határon túli magyar nyelvő mősorszolgáltatás színvonalát. c) Az elızı pontban megjelölt támogatás, illetve együttmőködés nem sértheti a Magyar Köztársaság érdekeit. d) Az MTV Rt. megteremti és folyamatosan fejleszti kapcsolatait a határokon túli magyar nézıkkel annak érdekében, hogy a számukra történı mősorszolgáltatás színvonala, illetve összetétele megfeleljen e nézık elvárásainak. e) Az MTV Rt. a második – mőholdas – mősorának összeállításakor, annak mősorfolyamában fokozottan figyelembe veszi a határon túli magyar nézık szokásait, szükségleteit és elvárásait, különös tekintettel a hírmősorokra. E tevékenységét a Duna Televízióval is összehangolja.

9

4. Az anyanyelvi kultúra ápolása

a) Az MTV Rt. valamennyi mősorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. A mősorszolgáltatás során különös felelısség hárul az MTV Rt.-re a magyar nyelv és a kisebbségek anyanyelvének védelme, értékeinek megırzése tekintetében. b) Az anyanyelvi kultúra ápolása és terjesztése, a nyelvi hagyományok feltárása, megırzése és megismertetése, nyelvhasználati és nyelvtani kérdések megvitatása, megvilágítása

érdekében

az

MTV

Rt.

rendszeresen

sugároz

nyelvmővelı

mősorszámokat. c) A televíziós mősorok nyelvezete jelentıs befolyást gyakorol a köznyelvre, ezért a mősorkészítıknek az MTV Rt. valamennyi mősorában érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. d) A mősorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítı kifejezéseket, valamint az indokolatlan rövidítéseket. Az idegen szavak helyett elınyben kell részesíteni azok köznyelvben használatos magyar megfelelıjét. Az idegen kifejezések és nevek helyes és egységes használatára a Képernyı és Anyanyelvi Bizottság iránymutatást dolgoz ki. e) A mősorokban tilos az öncélú káromkodás, a trágár beszéd. f) A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mősorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani az anyanyelvi kultúra ápolására. g) Mivel az anyanyelvi kultúra ápolásának leghatásosabb televíziós módja a személyes példamutatás, az MTV Rt. képernyın szereplı munkatársainak folyamatos nyelvi képzésen kell részt venniük. A képernyın való szerepléshez nekik az Anyanyelvi és Képernyı Bizottság által kiadott érvényes engedéllyel – képernyıengedély – kell rendelkezniük. h) Az MTV Rt. mősoraiban értékként jeleníti meg a különbözı magyar nyelvjárásokat, illetve tájnyelveket, használatukat nem korlátozza. Önmagában ilyen nyelvi sajátosságok és kultúra használata miatt a képernyıs munkatársak, illetve más szereplık nem szenvedhetnek hátrányt.

10

5. A társadalmi, kulturális, világnézeti és tudományos sokszínőség megjelenítése

a) Az MTV Rt. mősorai elısegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínőség bemutatását. b) Az MTV Rt. mősoraiban kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak, az értékırzésnek és a kortárs mővészeteknek. c) Az MTV Rt. a kulturális értékek bemutatásában a Médiatörvény és egyéb szabályozók által meghatározott arányokban mutat be hazai és külföldi alkotásokat, ezen túlmenıen semmilyen egyéb korlátozást, megkülönböztetést vagy kizárólagosságot nem alkalmaz. d) Az MTV Rt. fontos feladata a hazai és egyetemes mozgóképkultúra bemutatása, támogatása és terjesztése. Saját készítéső, illetve vásárolt mősoraival, valamint mősorcsere révén támogatja a tradicionális és kortárs mővészeteket és biztosítja ezek széles körő hozzáférhetıségét a nézık számára. Az MTV Rt. közszolgálati alapfeladataként teljesíti a képi kultúra terjesztését és fejlesztését. e) Az MTV Rt. köteles megırizni és gondozni a mősorszolgáltatás során keletkezett vagy birtokába jutott kulturális értékeket és történelmi jelentıségő dokumentumokat. Az irányadó jogszabályoknak és az Archiválási Szabályzatnak megfelelıen biztosítja a többi közszolgálati mősorszolgáltató hozzáférését az archív anyagaihoz. f) A nézık ismereteinek bıvítése érdekében az MTV Rt. mősoraiban rendszeresen beszámol a hazai és a nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseirıl, népszerősíti a tudományos közgondolkodást. g) Az

objektivitás

követelményének

megfelelıen,

tudományos

kérdésekben

a

mősorkészítıknek lehetıséget kell adniuk az eltérı álláspontok, vélemények, tapasztalatok bemutatására. Ennek során lehetıséget kell nyújtani a nézık számára ismereteik bıvítéséhez, illetve véleményük megfogalmazásához. Ez nem jelentheti a tudományos közélet mértékadó többsége által elutasított áltudományos, okkult, esetenként szenzációhajhász nézetek népszerősítését. h) A

mősorkészítıknek

az

eltérı

tudományos

vélemények,

új

felfedezések

megismertetésénél közérthetınek kell lenniük. Ennek megfelelıen ismertetni kell, hogy egy-egy felfedezés, találmány a tudomány állásának megfelelıen mikor és milyen hatással lehet a nézık életére, illetve milyen módon válhat a nézık számára közvetlenül hasznossá.

11

i) Az MTV Rt. mősorai kiemelt figyelmet fordítanak a természeti és épített környezet védelmére, azoknak a tudományos eredményeknek, lakossági kezdeményezéseknek és társadalmi mozgalmaknak a bemutatására, amelyek a környezet védelmére irányulnak.

6. Körzeti adások

a) A helyi társadalmak önazonosságának erısítése, továbbá közszolgálati feladatainak a helyi nézıi igényekhez jobban igazodó, takarékosabb ellátása érdekében az MTV Rt. körzeti (regionális) mősorszolgáltatást végez. b) A körzeti mősorszolgáltatás feladatai: - tájékoztatja a vételkörzet lakosságát az ıket közvetlenül érintı ügyekrıl, - bemutatja a helyi társadalom politikai, gazdasági, kulturális és sporttevékenységét, - fokozott figyelmet fordít a hagyományırzés helyi formáinak és sajátosságainak, továbbá a helytörténet emlékeinek, dokumentumainak bemutatására, - bemutatja az adott régió természeti és kulturális adottságait és értékeit, utal a régió szempontjából fontos történelmi összefüggésekre, ismerteti a mindennapi élettel összefüggı azon tényeket és eseményeket, amelyek közérdeklıdésre tarthatnak számot, - megjeleníti a helyi közügyekben kialakuló nézetek, vélemények sokféleségét, különös tekintettel az önkormányzatok, a politikai pártok, a civil szervezetek és a lakossági csoportok véleményére, - rendszeresen bemutatja az adott régiót az országos mősorokban, fokozottan elısegíti az adott régióval kapcsolatos országos jelentıségő aktuális hírek, információk központi megjelenítését, - bemutatja a régió területén élı nemzeti és etnikai kisebbségi csoportok életét, számukra fórumot biztosít, - bekapcsolódik az országos és európai regionális televíziós együttmőködési rendszerekbe. c) A körzeti mősorszolgáltatás feladatait az MTV Rt. adóhálózati és mősorszerkezeti megoldások útján látja el, elısegíti a körzeti stúdiók és sugárzási lehetıségeik kialakítását és továbbfejlesztését. A körzeti mősorszolgáltatási feladatok ellátása során az MTV Rt. együttmőködik a helyi és körzeti televíziókkal.

12

7. Nemzeti és etnikai kisebbségek

a) Az MTV Rt. rendszeresen foglalkozik a Magyarországon élı nemzeti és etnikai kisebbségeket érintı kérdésekkel, életük bemutatásával. A kisebbségek országos önkormányzatai – ennek hiányában országos szervezetei – az MTV Rt. által meghatározott, rendelkezésükre álló mősoridı felhasználásának elveirıl közösen döntenek. Javaslatukat – amely nem érintheti a mősorszám tartalmát és a mősorszerkesztést, továbbá nem róhat kötelezettséget a Magyar Televízióra - az MTV Rt. elnökének küldik meg. b) A kisebbségek kulturális értékeinek megırzésében és közreadásában figyelmet kell fordítani a kisebbségek és anyaországaik hagyományainak, kulturális és természeti értékeinek és mővészetének bemutatására. Erre a célra önálló mősoridıt kell biztosítani számukra. c) Az aktuális hír-, tájékoztató, valamint politikai mősorok esetében különös gondossággal kell kezelni a kisebbségek helyzetét, a nemzeti kisebbségek és az anyaország kapcsolatával összefüggı kérdéseket. d) A kisebbségek anyanyelvének megırzése és ápolása érdekében a számukra készülı mősorokban, valamint a technikai lehetıségeknek megfelelıen egyéb mősorokban is biztosítani kell a saját anyanyelv használatát. A kisebbségi nyelvek használatakor figyelmet kell fordítani a beszélt és az irodalmi nyelv eltéréseire, a nyelv tisztaságának megırzésére. A kisebbségi nyelvek esetében az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelményeket is érvényesíteni kell. e) A

kisebbségeket

érintı

mősorok

esetében

különösen

fontos

a

regionális

szerkesztıségekkel történı együttmőködés és a közös mősorkészítés. f) Az MTV Rt. biztosítja, hogy képernyıs munkatársai között kisebbségekhez tartozó személyek is legyenek. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mősorokban képernyıs munkatársként elsısorban az adott kisebbséghez tartozó személyek szerepelhetnek. g) A kisebbségek államalkotó tényezık, ezért az ıket érintı mősorokban hangsúlyozni kell, hogy a kisebbségek kultúrája része a magyarországi kultúrának.

13

h) A Magyar Televízió annak révén is tiszteletben tartja és védi a nemzeti, illetve etnikai kisebbségeket, valamint a hozzájuk tartozó személyeket, hogy a nem kifejezetten számukra szóló kisebbségi mősorain kívül az ezen kisebbségekhez való tartozást csak abban az esetben jelzi, ha ennek az adott egyéb mősor tartalma, témája szempontjából jelentısége van.

8. Vallások

a) Az MTV Rt. mősorait a világnézeti és a vallási meggyızıdés iránti tiszteletnek és türelemnek kell jellemeznie. A vallási jelképek és értékek felhasználása, idézése a mősorban nem történhet a vallásos emberek érzékenységét sértı módon, nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyızıdést sértı vélemény, megjegyzés. b) Az MTV Rt. biztosítja a Magyarországon elismert vallások megismertetését, a bejegyzett – különös hangsúllyal a történelmi – egyházak hitéleti tevékenységének bemutatását. c) A mősorok biztosítják, hogy valamennyi vallás/felekezet hívei megfelelı és arányos tájékozódási lehetıséghez jussanak. Mindez nem nyújthat alapot a társadalomra nyilvánvalóan káros, destruktív vallási felekezetek modellként való bemutatására. Az önálló vallási (egyházi) mősorok arányainak kialakítása során tekintettel kell lenni a hívık számára, társadalmi beágyazottságára, esetleges földrajzi elhelyezkedésére, sajátos nyelvi igényeire, valamint az egyház belsı hitéleti szabályaira. d) A vallási, hitéleti mősorok – ideértve a szertartások közvetítését is – nem irányulhatnak más egyház, továbbá vallási vagy világnézeti meggyızıdés ellen. e) A vallási és hitéleti mősorok készítése és mősorszerkezetben való elhelyezése nem sértheti a vallásos emberek érzelmeit. f) A vallási mősorok tartalmáért – az egyházi szertartások élı közvetítését kivéve – az MTV Rt. illetékes mősorkészítıi felelnek, akik együttmőködnek az egyházi szakértıkkel. g) A Magyar Televízió annak révén is tiszteletben tartja a vallási felekezeteket, illetve csoportokat, hogy a nem kifejezetten számukra szóló vallási mősorain kívül az ezen felekezetekhez, illetve csoportokhoz való tartozást csak abban az esetben jelzi, ha ennek az adott egyéb mősor tartalma, témája szempontjából jelentısége van.

14

9. A kiskorúakkal kapcsolatos kötelezettségek

a) Az MTV Rt. mősorszolgáltatása során rendszeresen és a számukra kedvezı idıpontban programokat biztosít a gyermek- és ifjúsági korosztályok részére. E programok a szórakoztatás mellett elısegítik a szocializációt, az erkölcsi, szellemi és lelki fejlıdést, közvetítik a különbözı kultúrákat, bemutatják a problémamegoldás különbözı mintáit, népszerősítik az egészséges életvezetés értékeit, erısítik a természettel való kapcsolatot, mindezek megismerését és tiszteletét és így az egymás iránti türelmesség fejlesztését. A gyermek és ifjúsági programok minél szélesebb mőfaji skáláját kell felvonultatni a fenti célok érdekében. b) Az MTV Rt. mősoraiban – a mősorelızeteseket és mősorajánlatokat is beleértve – az erıszak öncélú alkalmazását követendı magatartási mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mősorszámot közzétenni tilos. c) Kiskorúak nem kerülhetnek túlzottan a nyilvánosság középpontjába, valamint nem lehet ıket kitenni megpróbáltatásoknak, nem válhatnak nevetségessé, tilos ıket kihasználni. d) Kiskorúak csak a szülık (törvényes képviselık) egyetértésével szerepeltethetık a mősorokban.

Tanítási

idıben

kiskorú

gyermek

megszólaltatásához

iskolai

osztályfınöke egyetértése is kell. Kivételes esetekben – amikor nehéz együttmőködni az iskolával, illetve a családdal (például iskolakerüléssel vagy felbomlott családokkal foglalkozó programok), – gyermekek szerepeltetése az adott mősorokért felelıs szerkesztıség vezetıjének írásbeli engedélyével is lehetséges. Az engedély megadása során a gyermek jövıbeli érdekeit, valamint a társadalomba történı beilleszkedését kell folyamatosan figyelembe venni, és indokolt esetben gondoskodni kell a kiskorú gyermek felismerhetetlen módon történı megjelenítésérıl. Az érintett családot vagy iskolát akkor is tájékoztatni kell a mősor közvetítése elıtt, ha elızetesen nem sikerült együttmőködni velük.

10. Fogyatékossággal élı személyekkel kapcsolatos kötelezettségek

a. Az MTV Rt. mősorainak készítése során szem elıtt kell tartani a fogyatékos személyek esélyegyenlıségének kérdését.

15

Figyelembe kell venni, hogy a fogyatékos személyek a mindenkit megilletı jogokkal, így az információhoz és a tájékoztatáshoz való joggal is, bizonyos esetekben csak korlátozottan tudnak élni, ezért az egyes mősoroknak elı kell segítenie a fogyatékos személyek társadalmi integrációját.

b. Az MTV Rt. rendszeresen foglalkozik a fogyatékos személyeket érintı kérdésekkel, életük bemutatásával. Erre a célra önálló mősort biztosít. c. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az aktuális, a hír, a tájékoztató és a szolgáltató mősorok, valamint a kulturális értékek megırzését és közreadását célzó filmek a fogyatékosok számára a lehetı legnagyobb arányban hozzáférhetıek legyenek. Ez kiemelten vonatkozik a siket személyeknek biztosított feliratozásra és/vagy jelnyelvi tolmácsolásra. d. A fogyatékossággal élı személyek és más csoportok (pl. kiskorúak, idısek, alacsony iskolázottságúak)

érdekében

törekedni

kell

a

közhasznú

információk

közérthetıségének megteremtésére („Easy Language”). e. A fogyatékos személyek ábrázolása és megjelenítése során törekedni kell arra, hogy a fogyatékos személy, illetve életcselekedetei, és társadalmi helyzete, mint a társadalmi élet szerves része legyen megjelenítve. Ezen belül kiemelten támogatni kell a fogyatékos személyek társadalmi beilleszkedését bemutató és támogató mősorok és mősorszámok létrejöttét a gyermek- és ifjúsági, valamint a sport területen.

16

II. AZ MTV FÜGGETLEN MŐKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI

Az Alkotmányban, a Médiatörvényben, illetve a Sajtótörvényben megfogalmazottakkal összhangban,

az

MTV

Rt.,

mint

közszolgálati

mősorszolgáltató,

tevékenységét

befolyásmentesen végzi. Ez megköveteli, hogy egyetlen politikai párt, mozgalom, szervezet vagy személy se kerülhessen abba a helyzetbe, hogy nyomást gyakorolhasson az MTV Rt. mősorszolgáltatásának tartalmára, illetve, hogy szakmai vagy személyi döntéseket befolyásolhasson. Ennek érdekében:

a) A pártokoknak, kormányzati vagy önkormányzati szerveknek, politikai és ideológiai mozgalmaknak, civil szervezıdéseknek és a gazdasági élet szereplıinek nem lehet befolyása az MTV Rt. mősorpolitikájára, mősorstruktúrájára, továbbá arra sem, hogy mikor, milyen sorrendben, milyen rendszerességgel, formában, arányban jelennek meg az MTV Rt. mősoraiban. b) A mősorkészítı munkáját a jogszabályok keretei között, legjobb tudása és lelkiismerete szerint köteles végezni. Utasítást az intézményen kívülrıl senkitıl sem fogadhat el. c) Az állampolgárok tájékozódási szabadságához főzıdı joga megköveteli, hogy a mősorkészítı

munkájában

a

közérdekőség

pártpolitikailag

semleges

szakmai

követelményét érvényesítse. A mindenkori események közérdekőségének megfelelıen kell a pártok, a szervezetek és a gazdasági élet képviselıit, valamint más közszereplıket szerepeltetni, véleményüket ismertetni. d) Politikus szerepeltetését elsısorban a mősor témájának kell indokolnia. Nem kötelezı bármely vagy valamennyi párt politikusát a mősorban való közremőködésre felkérni. A mősorban fel kell hívni a figyelmet arra, ha egy közéleti szereplı visszautasítja a részvételt, ami nem azonos azzal, hogy nem áll módjában elfogadni a felkérést. Az egyik párttól kapott visszautasítás nem indokolja egy másik párt megfosztását a közremőködés lehetıségétıl. e) A választási kampány idején a pártok szerepeltetésére a jogszabályok és az MTV Rt. elnökének a választások lebonyolítására vonatkozó, és a kuratórium elnöksége által jóváhagyott útmutatása az irányadó. f) Szervezetek politikai állásfoglalása vagy politikai tartalmú közleménye indokolt esetben szerkesztett formában a mősorkészítı felelısségére közölhetı. A nem szerkesztett sugárzáshoz az MTV Rt. elnökének engedélye szükséges.

17

g) Pártok tisztségviselıi, szakértıi, tanácsadói, az önkormányzati és országgyőlési képviselık az MTV Rt. hírmősoraiban kommentárt, hírmagyarázatot nem közölhetnek, és szerzıként nem közöltethetnek. h) Pártok tisztségviselıinek, szakértıinek, tanácsadóinak, önkormányzati és országgyőlési képviselıknek a megszólaltatása esetén közölni kell a megszólaló tisztségét és pártállását. Ez alól kivétel, ha a szereplés nem politikai jellegő, hanem más, például tudományos, oktatói vagy sport-, illetve szerzıi jogvédelem alá esı tevékenységgel függ össze. i) A politikai hovatartozás közlésének célja, hogy segítse a nézıket a bonyolult jelenségek és a politikában fontos árnyalatok megértésében. A politikai hovatartozás bemutatása nem hordozhat elıítéletet, sem negatív, sem pozitív véleményt, minısítést. A miniszterelnök, illetve

kormánytag,

továbbá

fıpolgármester,

polgármester

és

alpolgármester

megszólaltatása esetén a politikai hovatartozás közlése csak akkor szükséges, ha ezt különleges okok (pl. koalíciós vita) indokolják. j) A szervezetek megjelölésénél érvényesíteni kell az egyenlı elbánás elvét. A szimbólumokat a mősorokban azonos hangsúllyal, lehetıleg azonos képkivágásban kell alkalmazni.

III. MŐSORKÉSZÍTÉS

1. Általános szabályok • A nemzeti közszolgálati televíziónak a társadalom minden rétegének és közérdeklıdésre számot tartható csoportjának esélyt kell adnia megszólalásra, megmutatkozásra. Nem követelmény, hogy minden mősorszám minden egyes nézı nézetének és ízlésének megfeleljen, cél azonban, hogy minden nézı megtalálhassa a neki tetszı mősorszámokat. • A mősoroknak felkészültséget és gondosságot kell tükrözniük. A mősorkészítık olyan kép- és hangminıségben, olyan mőszaki színvonalon kötelesek elkészíteni mősoraikat, hogy azok a különbözı mőszaki színvonalú vevıkészülékeken – beleértve a még meglevı fekete-fehér készülékeket is – érthetıek és élvezhetıek legyenek. Mőszaki hiba esetén azonnal és minden lehetséges módon tájékoztatni kell a nézıket a hibáról és annak okáról.

18

• A politikai tájékoztató és hírszolgáltató mősorszámokon kívül a mősorszámok megmutathatják készítıik személyiségét is, de nem kelthetnek olyan benyomást, hogy a készítı egyoldalúan, elıítélettel közelített a témához. Ahol a mősorvezetı állást foglal vagy véleményt nyilvánít, ott a szokásosnál is szigorúbb követelmény ezt megelızıen a különbözı álláspontok pártatlan bemutatása.

A mősorszolgáltatásra vonatkozó további követelmények

a) A jellemzı véleményeket, nézeteket, álláspontokat – ha lehetséges – ugyanabban a mősorszámban kell bemutatni. b) Ha valamely álláspont meghívott képviselıje nem kíván szerepelni, az nem lehet akadálya a mősorszám közzétételének. A meghívás tényét és – ha ismert – a távolmaradás okát azonban a nézıkkel közölni kell. c) Ha bármilyen más okból nem kerülhet sor valamely fontos vélemény megismertetésére, arra a gyors és pontos tájékoztatás követelményét kielégítıen ésszerő idın belül lehetıséget kell teremteni. d) A mősorkészítı szerkesztıi szabadságának körébe tartozik a hírek feldolgozása, válogatása, szerkesztése, a hírsorrend megállapítása. Ennek során kizárólag az Alkotmányban, a Médiatörvényben és a Közszolgálati Mősorszolgáltatási Szabályzatban rögzítettek kötelezıek.

1.1. Az interjúkészítés fıbb szabályai, a riportalany jogai •

A mősorkészítés során tilos a személyekrıl készült képmással, vagy hangfelvétellel kapcsolatos bármiféle visszaélés. Az érintett személy hozzájárulása szükséges – a nyilvános közszereplık kivételével – a felvételek nyilvánosságra hozatalához.

•

Az eltőnt, valamint a súlyos bőncselekmény miatt büntetetıeljárás alatt álló személyrıl készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekbıl, vagy méltánylást érdemlı magánérdekbıl annak a hatóságnak az engedélyével szabad felhasználni, amely az eltőnt személy felkutatását vagy körözését elrendelte, illetıleg amely elıtt a büntetı eljárás folyik.

19

•

Az interjú készítıje megfelelı módon szembesítheti az interjúalanyt az övétıl eltérı álláspontokkal.

Az

interjúkészítınek

meg

kell

ıriznie

elfogulatlanságát,

indulatmentességét. •

Az interjúalany személyiségi jogainak védelmére különös gondot kell fordítani. Belátási képességében nem korlátozott, de nyilvánvalóan zaklatott lelki állapotú interjúalannyal készült felvétel sugárzása elıtt a mősorkészítınek egyeztetnie kell közvetlen felettesével.

•

Jelentıs közérdeknek kell igazolnia a különleges technikák alkalmazását (pl. a bejelentés nélkül rögzített telefonhívások, és a gépkocsi ablakán behajolva készített interjúk). Ezeket csak akkor szabad használni, ha a fontos anyagokat más módon nem lehet elkészíteni, adásba szerkesztésükhöz azonban elızetesen fıszerkesztıi engedélyt kell kérni, és ahhoz hozzá kell járulnia az érintettnek is.

•

Nem lehet interjút készíteni azzal, aki ehhez nem járul hozzá, tilos bárkit fenyegetéssel vagy megtévesztéssel interjú adására rábírni.

•

Tilos interjút készíteni olyan személlyel, akinek belátási képessége korlátozott, illetve szellemileg, lelkileg vagy fizikailag kiszolgáltatott helyzetben van. Ilyen állapotnak kell tekinteni egyebek mellett a szellemi fogyatékosságot, a heveny elmebetegségi állapotot, a részegséget, az aktuálisan súlyos sérüléssel, illetve heveny vérzéssel járó állapotot, továbbá a heveny gyógyszeres és kábítószeres befolyásoltságot.

a) A mősor szereplıjét tájékoztatni kell arról, hogy milyen mősorban, milyen módon és összefüggésben fog szerepelni, kik az egyéb résztvevık. Felvétel esetén az anyag a közölttıl eltérı módon az érintett hozzájárulása nélkül nem használható fel. Ez alól kivétel a nyilvános közéleti szereplés során készült felvétel. A szereplı jogosult a részvételével készült mősor, vagy mősorrészlet elızetes megtekintésére, de nincs joga arra, hogy a részvételével készült mősorban a mások által mondottakat ellenırizze. Ez utóbbi miatt azonban nem kerülhet hátrányos helyzetbe. b) A mősorkészítı köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot az azt adó személy kifejezett kérelmére bemutatni. A nyilatkozó személy hírmősor esetén legkésıbb az adás kezdete elıtt hat, nem hírmősor esetén az adás kezdete elıtt huszonnégy órával írásbeli rendelkezésével az interjú adásba kerülését megtilthatja.

20

A mősorkészítı erre irányuló kérés nélkül is, minden esetben köteles a nyilatkozó személyt tájékoztatni e pontban biztosított jogairól. c) A felvételek vágása, rövidítése nem torzíthatja el a szereplı mondanivalóját, azt nem változtathatja meg. Utólag felvett kérdést tilos úgy a mősorba iktatni, mintha az a helyszínen hangzott volna el. d) A mősorok szereplıi iránt a mősorkészítınek olyan magatartást kell tanúsítania, amely a szereplıt nem bizonytalanítja el, ugyanakkor érzékeltetnie kell, hogy a közvélemény igényének megfelelıen az MTV-re tájékoztatási kötelezettség hárul. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szereplési gyakorlattal nem rendelkezı személyekre, különösen a gyermekekre és a fiatalokra. e) A mősorkészítınek egyenrangúan kell bánnia a szereplıkkel, sem magatartásával, sem stílusával, metakommunikációjával vagy egyéb módon nem tehet különbséget a szereplık között. f) Ha a mősorba a nézık betelefonálhatnak, a hívásokat lehetıleg úgy kell adásba kapcsolni, hogy azok a különbözı véleményeket képviseljék. Tilos az egyoldalú válogatás. Ha a hívások a sokoldalú nézetismertetést nem teszik lehetıvé, a mősorvezetınek kell biztosítania azt, hogy a hívásokban nem szereplı ismert álláspontok kérdés formájában elhangozzanak. g) Élı mősorban - a nézı figyelmét fel kell hívni, hogy a riportalany nyilatkozata saját nézıi véleménye, - a résztvevıket tájékoztatni kell arról, hogy milyen jellegő mősorban vesznek részt, továbbá hogy melyek a mősor célkitőzései.

1.2. Hírzárlat, késleltetett információközlés (embargó)

a) Hírzárlat iránti kérést azonnal közölni kell az illetékes alelnökkel. Meg kell gyızıdni arról, hogy a hírzárlatra vonatkozó kérés az arra jogosulttól származik-e. b) Ilyen esetekben az alelnök – konzultálva a hírzárlat, illetve az embargó elrendelıjével – mérlegelési jogkörében az alábbiakról dönt: - tartson-e vissza olyan információkat, amelyek közlése akadályozza a helyzet megoldásán dolgozók munkáját, - bemutasson-e képanyagot az üggyel kapcsolatban,

21

- tegyen-e közzé az emberi életet fenyegetı kockázat elhárításához azonnal szükséges pontos információkat. Ez utóbbi esetben az MTV Rt. lépéseit össze kell hangolni a többi mősorszolgáltatóval. c) Az MTV Rt. olyan feltételezés alapján kap embargózott tudósításokat és dokumentumokat, hogy tiszteletben tartja a közzététel legkorábbi idıpontját. Az embargó megsértése bizalomvesztést eredményez, tehát alapvetıen tiszteletben kell tartani az embargót. Az embargó esetleges figyelmen kívül hagyása az illetékes alelnök hatáskörébe tartozik. d) A kormány és más közigazgatási szervek által kiadott dokumentumok embargóját tiszteletben kell tartani. A közintézmények (pl. Magyar Nemzeti Bank) által kiadott embargót kötelezı betartani, ha a nyilvánosságra hozatalnak hátrányos következménye lehet. e) Ha egy másik hírközlı szerv megtöri az embargót, az alelnök dönthet az embargó megtörése mellett, ha annak további betartása az MTV Rt. társadalmi tekintélyét sérti. f) Politikai

beszédek

dokumentumoktól

elızetes eltérıen

szövegének kell

embargóját

kezelni.

Elızetes

esetenként részletek

a

hivatalos

felhasználásánál

nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a szónok várhatóan elmondja az idézett részeket. A szerkesztıknek ügyelni kell azokra az esetekre, amikor az elıre kiadott beszédet megváltoztatják, ellenırizni kell, hogy az elmondott beszéd megfelel-e az elızetes változatnak. g) Az e pontban felsorolt esetekben különös gondot kell fordítani a megbízhatóság követelményére, továbbá arra, hogy az MTV Rt. az e pontban megjelöltekkel összefüggı feladatait mértékadóan teljesítse.

2. Hírek és politikai mősorok készítése • A Médiatörvény szerint a közérdeklıdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrıl, vitatott kérdésekrıl szóló tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerőnek, idıszerőnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Ezen túlmenıen a közszolgálati mősorszolgáltató

feladata

az

említett

eseményekrıl

rendszeresen,

átfogóan,

elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztatni, összefüggéseket feltárni, valamint a vételkörzetében élıket (regionális mősorok) jelentısen érintı ügyekrıl alkotott jellemzı véleményeket bemutatni, ideértve az eltérı véleményeket is.

22

• Az MTV Rt. mősorkészítıinek átfogó, igényes, pártatlan politikai és információs mősorokat kell készíteniük a politikai sokféleség teljes bemutatásával, amelyek lehetıvé teszik az állampolgárok véleményformálását. • A mősorkészítıknek feladataikat úgy kell ellátniuk, hogy a pártok eltérı álláspontjai a nézık számára megismerhetıek legyenek, és a mősorszámok kiegyensúlyozottan, a közérdekőség követelményének megfelelıen tükrözzék az eltérı álláspontokat. • Mindenkor tekintettel az esemény, illetve a téma jelentıségére és idıszerőségére, az MTV Rt. a mősorrendnek megfelelı legrövidebb idı alatt biztosítja az egyedi programok,

programsorozatok

és

az

állandó

mősorok

elfogulatlanságát,

kiegyensúlyozottságát. • Ugyanabban a mősorszámban jelenjen meg a két vagy több ellentétes vélemény, ha a probléma jelentısége és idıszerősége megkívánja, illetve ha az MTV Rt. nem tervezi (a mősorban bejelenthetı módon), hogy az adott témával a közeljövıben más szempontból is foglalkozni fog. A kiegyensúlyozottságot bizonyíthatóan meg kell teremteni azon az idın belül, amíg a probléma idıszerő. A társadalmilag mérvadó valamennyi véleményt ismertetni kell addig az idıpontig, amíg a vita nyugvópontra jut. • A mősorszerkezet kiegyensúlyozottságának elbírálási szempontjai és kategóriái különkülön és együttesen: - az MTV 1-es és 2-es programja, -

politikai és hírmősorok,

-

nem politikai és hírmősorok,

-

pártpolitikusok szerepléseire fordított idı mennyisége,

-

pártpolitikusok és politikai pártok pozitív és negatív kontextusba állítása, valamint

- a fımősoridı – nem fımősoridı. • Az állampolgárok széles körét érintı, különösen vitatott kérdésekben a mősorkészítı kiemelt kötelessége a vélemények sokféleségét bemutatni. • A különbözı vélemények megszólaltatásánál a mősorkészítınek abból kell kiindulnia, hogy az alkotmányosság keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyızıdésének. Ugyanakkor a mősorkészítınek ügyelnie kell arra, hogy ez lehetıleg mások jó hírét vagy jó érzését ne sértse.

23

Ha ilyen vélemények megjelenése elkerülhetetlen – pl. élı adás – vagy szükségszerő – pl. bizonyos veszélyes jelenségre való figyelemfelhívás – akkor hangsúlyozottan közölni kell a mősorban, hogy az elhangzott vélemény a megszólaló egyéni véleménye. • A mősorkészítı pártpolitikai hovatartozásának nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. Saját véleményét nem közölheti a nézık befolyásolására. A köztudottan pártokhoz közelálló szervezetek vagy csoportok esetében is ugyanígy kell eljárni. • A hírmősorokban a mősorkészítı újságírói és szakvéleményén túl személyes véleményének nem adhat hangot. A hírmagyarázatokat és hírelemzéseket oly módon kell közölni, hogy azok a hírektıl mindenkor világosan megkülönböztethetıek legyenek. • Vitamősorokban

a

mősorkészítıknek

az

objektivitás

igényének

megfelelıen

elfogulatlanul kell törekedniük arra, hogy az eltérı politikai vélemények és nézetek az alkotmányosság keretein belül a mősorban elhangozhassanak, a különbözı nézető ellenfelek érveiket összemérhessék, ily módon lehetıséget adva a nézınek, hogy saját maga vonja meg a szóváltások egyenlegét. • Teret kell adni azoknak a mősoroknak is, amelyekben egyetlen személy vagy csoport kap lehetıséget arra, hogy összefüggıen kifejtse a maga sajátos, akár vitatott véleményét egy ellentmondásos ügyrıl. Az ilyen személyes véleményeket ismertetı mősorban is a szerkesztık kötelesek gondoskodni arról, hogy tényeikben pontosak és korrekt hangvételőek legyenek. • Ha egy személy vagy csoport kap lehetıséget a vitát kiváltó felfogásának kifejtésére, akkor ugyanabban a témában más álláspontnak is nyilvánosságot kell kapnia ugyanakkor vagy a gyors tájékoztatás követelményét kielégítı ésszerő idıhatáron belül ugyanannak a mősornak egy késıbbi adásában. • A hírmősorok nem teremtik, hanem közvetítik az eseményeket. A hírbeszámolók legyenek frissek, tényszerőek, korrektek, közérthetıek és mentesek az egyoldalúságtól. • A mősorkészítınek a mősorban elhangzó értesüléseket elızetesen ellenıriznie kell, a gyorsaság nem mehet a pontos és hiteles tájékoztatás rovására. • A hangnak és a képnek összhangban kell lennie. Tilos a valóságban össze nem tartozó hírek és képek manipulatív egymás mellé szerkesztése. A nem az esemény helyén vagy idején készült képek alkalmazását jelezni kell.

24

• A hírforrások kiválasztásánál kellı gondossággal kell eljárni, mivel a tájékoztatás hitelessége nagymértékben a források megbízhatóságától függ. Ha egy bizonyos témában a források egymásnak ellentmondóak, erre a hírmősorban utalni kell, azonban egyetlen hírforrásra sem lehet úgy hivatkozni, hogy az indokolatlanul rossz színben tőnhessen fel. A hírek válogatásánál és kezelésénél érvényesülnie kell a jó ízlésnek. • A tényszerő tudósításhoz a szükségtelen morbid, szenzációhajhász vagy riasztó részleteket, illetve az erıszakos cselekmény naturális ábrázolását kerülni kell. Különösen vonatkozik ez a hírek képanyagának megválasztására. • A híranyagban szereplı magánszemélyekrıl hang- vagy képfelvételt – a nyilvános közszereplés kivételével – csak hozzájárulásukkal lehet közölni. • Minden megtámadott személynek vagy intézménynek lehetıséget kell biztosítani az azonnali vagy mielıbbi válaszadásra. Ha ez abban a mősorban, amelyben a sérelmes kijelentés elhangzott, nem történt meg, akkor fel kell ajánlani azt a lehetıséget, hogy rövid idın belül válaszolhasson ugyanannak a mősornak a következı adásában, vagy más hasonló nézettségő mősorban. • Az elhangzott tévedéseket a lehetı leghamarabb és maradéktalanul helyesbíteni kell. 3. Statisztikai és közvélemény-kutatási adatok kezelése

a) A statisztikai adatok ismertetése különleges figyelmet és hozzáértést kíván. b) A szerkesztıknek feladatuk, hogy az alapvetı tényeket semleges módon közöljék. Hangsúlyozzák az adatok értelmezését, és mutassák be az eltérı értelmezéseket is. c) A mősorszerkesztınek a rendelkezésre álló adatok értelmezéséhez szakembert kell igénybe vennie. d) Közvélemény-kutatási adatokat a mősorban akként kell bemutatni, hogy azok jelzés értékőek, nem pedig bizonyítékok. A közvélemény-kutatási eredményeket – ha van rá lehetıség –, korábbi adatokkal összehasonlítva kell szemléltetni. Az összehasonlításnak a lehetı leghosszabb ésszerő idıszakra kell kiterjednie, választások esetén legalább a kampány kezdetéig kell visszatekinteni. e) Különös óvatossággal kell kezelni a szavazási szándékokról szóló felméréseket, mivel ezeknek is lehetnek választási következményei (például: ha két párt között csekély – jóval a hibahatáron belüli – különbség mutatkozik).

25

f) Közölni kell a felmérést végzı szervezet nevét és azt is, kinek a megbízásából készítette a vizsgálatot. Tájékoztatást kell adni a kérdezés idıszakáról, a minta és a mérési hiba nagyságáról. g) A pártatlanság érdekében a pártok politikai támogatottságáról közölni kell valamennyi nagy közvélemény-kutató szervezet országos vizsgálatának eredményét.

4. Mősorkészítés különleges helyzetekben

4.1. Sztrájk • A sztrájk folyamatáról adott tájékoztatásnak foglalkoznia kell azzal, hogy az eseményeket elhelyezze a gazdasági élet általános összefüggéseiben is. • A mősorkészítınek olyan magatartást kell tanúsítania, hogy a sztrájkban érintett egyik féllel sem azonosíthatják. Tilos az indulatos, érzelmekre ható megfogalmazás és hangvétel, a sztrájk melletti vagy ellene szóló hangulatkeltés.

4.2. Baleset, katasztrófa • Balesetrıl, katasztrófáról szóló beszámolóban teljes és pontos tájékoztatást kell adni. Tilos az aggodalom- és pánikkeltés. A balesetrıl, illetve a nézıket aggodalommal eltöltı eseményekrıl szóló tájékoztatásnak ki kell terjednie azokra a balesettel, illetve az eseménnyel összefüggésbe hozható adatok és tények közlésére, amelyek elısegíthetik a nézık valós helyzetértékelését és az esetleges problémák megoldását (pl. közölni kell a segítı szolgálatok telefonszámát, elérhetıségét). • A mősorkészítınek tekintettel kell lennie az esetleges áldozatok hozzátartozóira, továbbá a sérültek vagy a gyászolók személyiségi jogaira, róluk személyi azonosításra alkalmas hang- vagy képfelvételt csak a hozzájárulásukkal lehet közölni. • Halottról, illetve eszméletlen személyrıl azonosításra alkalmas felvételt közölni tilos, róluk az azonosításra nem alkalmas felvételek közlése is kerülendı. • Közéleti személyiség esetében a személyazonosság a hír része. 4.3. Bombamerénylet •

A bombamerényletre való figyelmeztetés valódiságát ellenıriztetni kell.

26

•

Tilos a hamis vagy jelentéktelen fenyegetések nyilvánosságra hozatala. A bejelentést rendırségi vagy biztonsági szakemberekkel kell véleményeztetni.

•

Ha a bombamerényletre vonatkozó bejelentés valódi, a közvéleményt tájékoztatni kell a részletekrıl, továbbá ismertetni kell a hivatalos szervek eljárását is.

•

Tilos a pánikkeltı kifejezések használata.

4.4. Erıszakos cselekmény •

Tilos az erıszakos események valószínősítése. A tudósításnak tárgyilagosnak, mértékadónak és mértéktartónak kell lennie, különös gondot kell fordítani a tudósítás során használt kifejezésekre, kerülni kell a minısítı jelzıket és az uszító kifejezéseket. A beszámoló nem növelheti a feszültséget, illetve a ténylegesen meglévı konfliktust.

•

Tilos közölni az öngyilkossági kísérlet, az öngyilkosság és a nemi erıszak részleteit.

•

Az események képi megjelenítése során tilos olyan zenei vagy egyéb elemeket alkalmazni, amelyek alkalmasak a feszültség növelésére.

•

Pontos tájékoztatást kell adni az esemény, illetve a konfliktus nagyságáról. Számadatok ismertetésekor közölni kell azok forrását.

•

Az eseményekrıl szóló tudósításban ismertetni kell, hogy a polgári lakosság a különleges körülményekhez milyen módon alkalmazkodik, illetve hogyan ırzi meg megszokott életvitelét.

•

Az eseményekrıl szóló tudósításnak tartalmaznia kell a kialakult helyzet okait, annak hátterét, azokat a körülményeket, illetve feltételeket, amelyek a kialakulást elıidézték. Az ezekrıl való ismeret hiányát is közölni kell a nézıvel.

•

Túszszedı vagy terrorista akció élı közvetítését kizárólag az MTV Rt. elnöke engedélyezheti.

•

Tilos az olyan tudósítás, amely vonzóvá teheti az erıszakos cselekményeket elkövetıket vagy tettüket, illetve mindezek legitimitásának látszatát keltik. Vonatkozik ez az olyan kifejezésekre is, amelyekkel az erıszakos cselekményt elkövetık megkísérlik magukat legitimként feltüntetni. A fenti szabályok vonatkoznak az erıszakos eseményt elkövetıkkel kapcsolatban lévıkre is.

27

•

Az MTV Rt. nem tehet semmi olyant, ami bárki sebezhetıségét növeli vagy veszélynek teszi ki. Tudatosan nem közölhetı olyan információ, amely közvetlenül vagy közvetve elısegítheti erıszakos cselekmény megtervezését vagy végrehajtását.

4.5. Mérgezések •

Nyilvánvalóan heveny alkohol-, gyógyszer-, illetve kábítószer hatás alatt álló személyrıl annak személyi azonosítására alkalmas felvételt közölni tilos.

•

Tilos közölni a kábítószer-használat részleteit, - különös tekintettel a beszerzés, az elıállítás, az elkészítés, az adagolás konkrét módszereire.

5. A képi közlés szabályai

a) Telefonbeszélgetést csak a másik fél hozzájárulásával lehet rögzíteni, kivéve ha a másik fél a felvételen nem ismerhetı fel és neve sem szerepel. b) Rejtett kamerát, illetve mikrofont csak kivételes esetben, fontos társadalmi érdekbıl szabad használni, de ebben az esetben is be kell tartani az adatvédelem szabályait, illetve nem sérthetıek meg a személyiségi jogok. A „fontos társadalmi érdek” fennálltáról az MTV Rt. elnökének elızetesen írásban kell nyilatkoznia. Rejtett kamera vagy mikrofon használata esetén a közléshez a riportalany hozzájárulását utólag meg kell kérni. c) Teljesíteni kell az interjúalanynak azt a kérését, amely arra irányul, hogy az interjú névtelen vagy arcnélküli legyen, vagy hangtorzítással kerüljön adásba. Az ilyen interjú során szerzett információt külön gondossággal, más forrásból is ellenırizni kell. d) A rendezınek, az operatırnek tilos a szereplıre hátrányos képi beállítást alkalmazni. e) Az a) és b) alpontokban jelzett különleges technikával készített, adásba nem kerülı felvételeket legkésıbb az adás végét követı 24 órán belül meg kell semmisíteni.

28

IV. A MŐSORKÉSZÍTİK

1. A mősorkészítık függetlensége, felelıssége • A KMSZ-ben foglaltak az MTV Rt. minden munkatársára kötelezıek a munkavégzés során, függetlenül a munkavégzésükre vonatkozó jogviszony jellegétıl. • Az MTV Rt. mősorrendjéért az MTV Rt. elnöke, magáért a folyamatos mősorért az elnök által kinevezett vezetık és a mősorkészítık a felelısek. • Egy-egy mősorért az illetékes szerkesztıségvezetı, illetve felelıs szerkesztı és a szerkesztı tartozik felelısséggel, de esetenként a mősor alkotóinak és közremőködıinek a felelıssége is megállapítható. • A szerkesztıségvezetık felelısségének érvényesülnie kell a rájuk bízott mősorok elızetes megtervezésében és a konkrét mősorok megvalósítása során. • A

mősorkészítı

a

munkáját

a

vonatkozó

jogszabályoknak,

ezen

belül

a

Médiatörvénynek, valamint a KMSZ-nek és egyéb szabályzatoknak, az MTV Rt. elnöki és más vezetıi utasításainak, a szakmai követelményeknek, továbbá az erkölcsi elvárásoknak megfelelıen végzi. • A mősorkészítı a mősorkészítéssel összefüggésben kizárólag a mősor felelıs szerkesztıjétıl, a szerkesztıség vezetıjétıl és az MTV Rt. illetékes vezetıjétıl kaphat és fogadhat el utasítást. • A mősorkészítınek joga van tiltakozni közvetlen felettesénél, ha az utasítás szakmai vagy egyéb ok miatt meggyızıdésével ellentétes. A mősorkészítı nem felelıs azokért a változtatásokért, amelyeket a mősorán tudta nélkül vagy tiltakozása ellenére hajtottak végre. Ilyen esetekben joga van nevét a mősorról levetetni, de a mősor sugárzását nem akadályozhatja meg. • Minden olyan esetben, amikor a mősorkészítıi függetlenség megsértésére külsı kísérlet történik, a mősorkészítı köteles közvetlen felettesét azonnal tájékoztatni. Amennyiben ilyen külsı befolyásolási kísérlet az MTV Rt. elnökét éri, arról az elnök 24 órán belül köteles tájékoztatni a kuratórium elnökségét. • Vezetıi konzultációt a mősorkészítés során a vezetı és a mősorkészítı egyaránt kezdeményezhet. A mősor elızetes vezetıi véleményezése nem jelenti a mősorkészítı szakmai függetlenségének megsértését.

29

• A mősorkészítıt munkavégzése során a Sajtótörvényben foglalt védelem illeti meg. 1.1. Egyeztetési kötelezettségek

a) Ha a mősorkészítı bizonytalan abban, hogy mősora esetleg ellentétben áll-e a mősorkészítésre vonatkozó jogszabályokkal, szabályzatokkal, illetve elvekkel, akkor a kérdéses mősort, vagy mősorrészletet közvetlen felettesével, illetve a fıszerkesztıvel kell engedélyeztetnie. (Ilyen esetek lehetnek különösen: a társadalomra veszélyes, az erıszakos, illetve pornográf jelenetek bemutatása, a személyiségi jogok, illetve a jó hírnév sérelmének lehetısége, a rágalmazás, a becsületsértés kockázata, az ocsmány beszéd.) b) A hírmősorokba készülı interjúk kivételével az illetékes alelnököt elızetesen tájékoztatni kell a miniszterek és a pártok vezetıinek felkérésérıl. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság, az Országgyőlés és a Legfelsıbb Bíróság elnöke felkéréséhez az MTV Rt. elnökének engedélye kell. c) Az alábbi esetekben elızetes elnöki, távollétében pedig illetékes alelnöki jóváhagyást kell kérni: - terroristával tervezett interjúk felvétele, - terrorista szervezet képviseletében megszólaló személlyel tervezett interjú felvétele, - nemzetbiztonsági ügyek feldolgozása, - rendırségi körözés, illetve köztudottan büntetı eljárás alatt álló személlyel tervezett interjú készítése, - rejtett felvétel készítése, - mősoranyag bírósági ügyben történı felhasználása, kivéve, ha a perben az MTV Rt. félként vesz részt.

2. Az összeférhetetlenség

2.1. Politikai összeférhetetlenség • Az MTV Rt. munkatársai – munkavégzésre irányuló jogviszonyuk jellegétıl függetlenül – munkahelyükön kívüli társadalmi, gazdasági, politikai, közéleti tevékenységükkel nem veszélyeztethetik az MTV Rt. pártatlanságát, ennek megítélését, az MTV Rt. jogos gazdasági érdekeit, továbbá az MTV Rt. hírnevét.

30

• Az MTV Rt. munkatársai politikai szereplésükkel nem veszélyeztethetik a mősorszolgáltatás pártatlanságát. Ennek érdekében: a) Az MTV Rt. vezetıi és mősorkészítıi párt vagy politikai jellegő szervezet nevében közszereplést nem vállalhatnak, propaganda tevékenységet nem végezhetnek, és televíziós szakmai, mővészi, sport, illetve jótékonysági tevékenység kivételével nem is tölthetnek be olyan tisztséget, amely a közszereplést

elkerülhetetlenné teszi.

Az

MTV Rt.

elnöke

utasításban

szabályozza, hogy mely beosztások tekinthetık vezetıi, valamint mősorkészítıi beosztásnak ebbıl a szempontból. b) Az MTV Rt. munkatársai nem lehetnek pártokhoz kapcsolódó, politikai sajtótermék szerkesztıi, publikációikban nem veszélyeztethetik az MTV Rt. pártatlan megítélését. c) Az MTV Rt. székházában és telephelyein – az ilyen célú mősorszámok értelemszerő kivételével – semmiféle pártpolitikai tevékenység nem folytatható, pártpolitikai rendezvény, összejövetel nem tartható. Ilyen célra televíziós helyiség külsı megrendelınek sem adható bérbe. d) Ha az MTV Rt. mősorkészítıje országgyőlési vagy önkormányzati képviselı jelöltséget vállal, ennek bejelentésétıl a választás napjáig, valamint megválasztása esetén mandátumának lejártáig közvetlen mősorkészítésben nem vehet részt. Önkormányzati képviselık esetében ez alól az MTV Rt. elnöke felmentést adhat. e) Ha az MTV Rt. mősorkészítıje egyesület vagy társadalmi szervezet tagja, vezetıségi tagja, illetve alapítvány kuratóriumának tagja, az illetı egyesülettel, szervezettel, alapítvánnyal foglalkozó mősor készítésében nem vehet részt.

2.2. Reklám-összeférhetetlenség

a) Az MTV Rt. mősorában rendszeresen szereplı belsı és külsı munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszony jellegétıl függetlenül, a kulturális ajánlat kivételével – sem képben, sem hangban nem szerepelhetnek mősorszolgáltatónál vagy

bármilyen

hirdetésben.

reklámhordozón

megjelenı

reklámban,

illetve

politikai

31

b) Az a) pont alkalmazása tekintetében nem minısül reklámnak a közérdekő közlemény, a jótékonysági felhívás, továbbá az MTV Rt. promóciós tevékenységével összefüggı szereplés.

2.3. Foglalkoztatási összeférhetetlenség

a) Az MTV Rt. munkaviszonyban álló belsı munkatársai más mősorszolgáltatónál mősorkészítıként nem mőködhetnek közre, kivéve, ha ez a két intézmény együttmőködésének keretében történik. b) Az MTV Rt. által rendszeresen foglalkoztatott külsı mősorkészítı és képernyıs munkatárs más mősorszolgáltatónál nem végezhet olyan tevékenységet, amely azonos vagy hasonló jellegő, mint az MTV Rt.-nél végzett munkája, illetve amelynek során felhasználhatja az MTV Rt.-nél szerzett információkat. c) Az a) és b) pontban megjelölt tilalmat a munkatárssal kötendı szerzıdésben rögzíteni kell.

2.4. Gazdasági összeférhetetlenség

a) Az MTV Rt. szerzıdéskötési joggal rendelkezı munkatársa a társaság képviseletében nem köthet szerzıdést olyan gazdasági társasággal, amelyben ı vagy közeli hozzátartozója tulajdonos vagy tisztségviselı, és ilyen szerzıdés megkötésében elıkészítıként sem vehet részt. b) Az MTV Rt. belsı és külsı munkatársa nem mőködhet közre olyan gazdasági társaságról vagy annak versenytársáról szóló mősorszám készítésében, amelyben ı vagy közeli hozzátartozója tulajdonos, vagy tisztségviselı – ide nem értve a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 2 § (3) szerinti befolyásoló részesedést el nem érı mértékő közvetett tulajdont (pl. kisrészvényes). c) A gazdasági mősorokat készítı mősorkészítı köteles a tudomására jutott üzleti titkot megırizni. Olyan értékpapírról, amelynek maga is tulajdonosa, nem készíthet mősort.

32

d) Az MTV Rt. munkatársai – jogviszonyuk jellegétıl függetlenül – az MTV Rt. érdekkörében végzett tevékenységükkel kapcsolatban az MTV Rt-vel szerzıdéses jogviszonyban álló magán- vagy jogi személytıl, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezettıl nem fogadhatnak el ajándékot, nem vehetnek igénybe a munkatárs által nyújtandó ellenszolgáltatással a munkatárs javára arányban nem álló szolgáltatást. Ez a tilalom fennáll az MTV Rt-vel a munkatárs által tudottan jogviszonyt

létesíteni

kívánó

magán-

vagy

jogi

személlyel,

illetve

jogi

személyiséggel nem rendelkezı szervezettel kapcsolatban is.

V. REKLÁM, TÁMOGATÁS, KÖZLEMÉNYEK

1. A reklám és a mősortámogatás

1.1. A reklámozás szabályai

a) A reklám a kereskedelmi szólásszabadságot csak a tisztességes piaci magatartás követelményeinek, valamint a fogyasztóvédelem szempontjainak megfelelıen, e szabályok megtartásával juttathatja kifejezésre. b) Minden reklámmal szemben elvárás, hogy tisztességes és ıszinte legyen. c) A reklámnak meg kell felelnie a jogszabályi elıírásoknak, önszabályozó etikai normáknak,

valamint

a

közerkölcs

és

a

közízlés

általánosan

elfogadott

követelményeinek. A megfelelés szempontjából a reklámot teljes egészében figyelembe kell venni, beleértve a képi elemeket, a hanghatásokat és a mindezekhez tartozó nyilvánvaló asszociatív tartalmat. d) A reklám nem lehet agresszív, sokkoló hatású, félelmet keltı, nem mutathat be olyan magatartást, amely a társadalom bármely csoportjának (és egyénének) emberi méltóságát sérti, illetve bármely módon nem felel meg az egészséghez és az egészséges környezethez való jog elveinek. e) A reklám nem lehet félrevezetı, nem lehet alkalmas a fogyasztók döntésének tisztességtelen befolyásolására, választási szabadságuk indokolatlan korlátozására. Az összehasonlító reklám elıírásait a reklámozásra vonatkozó elnöki utasítás – a továbbiakban: elnöki utasítás – tartalmazza.

33

f) A gyermekekhez, kiskorúakhoz és fiatalokhoz szóló reklámok esetében jogszabályi elıírásokon és etikai normákon túlmenıen kiemelt hangsúlyt kap az e korosztályoknak szóló reklámok esetében a hátrányos társadalmi vagy anyagi helyzet és az ehhez kapcsolódó sebezhetıség tiszteletben tartása. A gyermekekhez szóló vagy a gyermekeket felhasználó reklámnak kerülnie kell mindent, ami a gyermekek érdekeit sérti, és tekintettel kell lenni különös érzékenységükre. g) A mősorszolgáltatásban a közzétett reklámokra vonatkozó szabályok megtartása során kiemelt hangsúlyt kap a mősorszám értékének védelme mellett a nézıi szokások tiszteletben tartása. h) A nemzeti és a kiemelkedı vallási ünnepek tiszteletben tartása és méltóságának biztosítása érdekében az MTV Rt. elnöke kizárólagos hatáskörben, elnöki utasításban kijelölhet olyan napokat, illetve napszakokat, amelyeken, illetve olyan mősorszámokat, amelyek közvetlen környezetében reklám nem sugározható. Egyes reklámok csak idıponti megkötéssel adhatók le. i) A reklámszolgáltatás az MTV Rt. mindenkori Üzletszabályzatában foglaltak szerint történik. A kedvezményes sugárzások típusait és a kedvezmények mértékét elnöki utasítás tartalmazza. j) A reklámtevékenység egyéb részletes – a hatályos jogszabályok végrehajtására és egységes értelmezésére vonatkozó – szabályait elnöki utasítás tartalmazza. k) Az MTV Rt. gyermekeknek szóló mősoraiban, mősorrészletek közben, mősorelızeteseiben illetve a gyermekmősorokat közvetlenül megelızıen és követıen csak olyan reklámot sugározhat, amely az egészséges életmódot, a testi és lelki egészséget, a szabadidı kulturált eltöltését és a környezettudatos magatartást népszerősíti. Az e pontban foglalt követelmények érvényesülésérıl az MTV Rt. elnöke, illetve az Anyanyelvi és Képernyı Bizottság évente jelentést készít a kuratórium számára.

1.2. Mősortámogatás

a) Az MTV Rt. mősorai közül az alábbi típusú mősorok támogathatók: - vallási és egyházi tartalmú mősorszámok, - mővészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítı mősorszámok,

34

- a nemzeti és etnikai kisebbségi anyanyelvő, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mősorszámok, - az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévı csoportok számára készített mősorszámok. b) Támogatott mősorszám nem hívhat fel és nem befolyásolhat a támogató, vagy az általa meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének igénybevételére, illetıleg az attól való tartózkodásra. c) Ha egy összetett mősorszámon belül támogatható kategóriába beillı tartalmú mősorszám jelenik meg, az a mősorszám önmagában támogatható. Az esetleges támogatót csak e mősorszám elıtt és után lehet feltüntetni (szponzorüzenet), azonban az al-mősorszámra történı egyértelmő utalással a támogató megjelenhet a mősorelızetesben is. d) A támogató egyébként semmilyen mősorban – a mősor elızetese kivételével – nem jelenhet meg, csak a támogatott mősor elıtt és után, az eleje-, illetve a vége fıcím elıtt és után. e) Nem lehet közzétenni – a mősorelızetes kivételével – olyan mősorszámot, amelyben a mősorszám támogatójának védjegye, megkülönböztetı jelzése, jelszava megjelenik. f) Csak egyes – a felsorolt négy kategória valamelyikébe tartozó – mősorszámok támogathatók, a mősorszolgáltatás egésze vagy egy teljes mősornap nem. g) Különös gonddal kell megvizsgálni azt az esetet, amikor az esemény támogatója egyben a közvetítés támogatója is. Az esemény támogatójánál az a szabály, hogy az adott esemény közvetítésekor úgy kell eljárni, hogy ne az domborodjon ki, hogy ki volt az esemény támogatója, hanem az esemény legyen az elsıdleges szempont. h) A szponzorált riportalany szerepeltetése nem számít burkolt reklámnak. A névszponzor elfogadható a támogató mősorszám eleji megnevezéseként. i) A kulturális esemény kategória szó szerint értendı: esemény és ezen belül kulturális esemény. Kulturális esemény tehát a mősorszolgáltató vagy harmadik személy által szervezett, a nyilvánosság számára vagy zártkörő közönségnek szóló, meghatározott helyen és idıben zajló, mővészeti, kulturális esemény helyszíni vagy felvételrıl történı teljes vagy részleges közvetítése. Önmagában attól nem válik egy mősor támogathatóvá, ha kisebb-nagyobb bevágásokat is tartalmaz kulturális eseményrıl. Nem válik támogathatóvá az olyan mősorszám sem, ahol a közönség nyilvánvalóan fiktív és a mősorszám eseményként történı megjelenítése csak formális.

35

j) A

sportesemények

a

támogathatóság

szempontjából

kulturális

eseményeknek

minısülnek. k) Az életkor önmagában nem azonosítható a hátrányos helyzettel, ezért a gyermek-és ifjúsági mősorok csak akkor támogathatók, ha valóban súlyosan hátrányos helyzető csoportok számára készültek. l) Az országhatáron kívül élı nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mősorszámok is támogathatók (kivéve a fikciós mőfajú ilyen tárgyú mősorszámokat). m) Annak eldöntése, hogy egy futó vagy tervezett mősor a jövıben támogatható-e vagy sem, a mősor elfogadó szerkesztıjének javaslata alapján történik. A döntés az értékesítéssel foglalkozó szervezeti egység igazgatójának feladata. A szponzorálhatóság egyértelmő kimondása kötelezı tartalmi eleme a külsı gyártásban készülı mősorszámok gyártási megrendelésének. A Médiatörvény által lehetıvé tett megjelenítésekre szponzorszerzıdést az MTV Rt. értékesítéssel foglalkozó szervezeti egysége a rá vonatkozó külön eljárási rend szerint köti meg. n) A szponzoráció kereskedelmi megjelenítése a fıcímek elıtt és után, valamint a támogatható mősorok elızeteseiben történhet. A támogatás megjelenhet mozgóképes formában is, reklám értékkel azonban nem bírhat, termék tulajdonsággal nem rendelkezhet. A megjelenítés korlátja, hogy a megnevezett vagy ábrázolt áru (termék, szolgáltatás) értékesítését (igénybe vételét) ne segítse elı, ne ösztönözzön fogyasztásra. Kerülendı tehát a közismert reklámfilm jellegzetes elemeinek felhasználása, illetve a termék önálló megjelenítése szponzorüzenetként. A támogató megjelenítése nem tartalmazhat a támogató mőködésére vonatkozó információkat (pl. cím, telefonszám, szlogen stb.) o) Támogató csak természetes vagy jogi személy lehet, önmagában egyedi termék nem, legfeljebb egy, a támogató által készített termékcsalád vagy ennek márkája, de ez esetben a márkához, termékcsaládhoz tartozó termék nem ölthet egyértelmően felismerhetı konkrét jegyeket. A támogató beazonosítása érdekében lehetséges a cégnév mellett a gyártói vagy forgalmazói minıség megjelölése is. p) A szponzorált elızetesek, illetve a szponzorüzenetek elfogadása az értékesítési igazgató (vagy megbízottja) feladata. Elfogadás nélkül semmilyen kereskedelmi elemet tartalmazó mősorrész vagy mősor elızetes nem sugározható.

36

1.3. A közvetlen ajánlat és a képernyıszöveg részletes szabályait elnöki utasítás tartalmazza.

2. Közlemények

2.1. Társadalmi célok elérését segítı kommunikáció

a) A közszolgálati jellegbıl adódóan kiemelt jelentıséggel bírnak a kommunikáció olyan formái, amelyek - segítségnyújtásra szólítanak fel ún. jótékonysági felhívás formájában, vagy - közérdekő cél támogatására szólítanak fel, illetve a lakosság figyelmének felkeltését, valamint - társadalmilag kívánatosnak elfogadott tudati és magatartásbeli változásokat célzó információkat terjesztenek és népszerősítenek. b) Az a) pontban jelzett kommunikáció a fogyasztói szokások vagy magatartás befolyásolása kapcsán nem tartalmazhat ösztönzést egy konkrét termék vagy szolgáltatás igénybevételére. c) A társadalmi célok elérését segítı kommunikáció részletes szabályait elnöki utasítás tartalmazza.

2.2. Politikai hirdetés a)

A jelen (2.2. számú) pont alkalmazásában:

1. jelölı szervezet: a pártok mőködésérıl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölı szervezetek egy jelölı szervezetnek számítanak 2. kampánycsend: a szavazást megelızı nap 0 órától a szavazás befejezéséig tartó idıszak, amely alatt kampányt folytatni tilos.

37

3. képviselı: az országgyőlési képviselı, a települési önkormányzat képviselı-testületének tagja, a megyei közgyőlés tagja, a fıvárosi közgyőlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja. 4. politikai hirdetés: olyan mősorszám, amely párt, politikai mozgalom a) választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, befolyásol, b) nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerősíti. 5. választás: a) az országgyőlési képviselık választása, b) a helyi önkormányzati képviselık és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választása, c) az országos és a helyi népszavazás, 6. választási idıszak (kampány idıszak): a választás kitőzésétıl a szavazást megelızı nap 0 óráig tartı idıszak. 7. választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölı szervezet népszerősítése, választási győlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.

b) Kampányidıszakban a jelölı szervezetek, illetıleg a jelöltek számára azonos feltételekkel kell közzé tenni politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelı magyarázatot főzni, továbbá kampánycsend idején politikai hirdetést közzétenni tilos. c) Országgyőlési képviselık választása esetén az országos mősorszolgáltatásban az országos listát állító jelölı szervezetek, a körzeti mősorszolgáltatásban pedig a vételkörzetben területi listát állító jelölı szervezetek politikai hirdetéseit a szavazást megelızı 18. naptól legkésıbb a szavazást megelızı 3. napig, továbbá a választási kampány utolsó napján legalább egyszer ingyenesen kell közölni. d) Politikai hirdetést e jellegének a közzétételt közvetlenül megelızı és azt követı megnevezéssel, továbbá egyéb mősorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, jól felismerhetıen, elkülönítve kell közzétenni. e) Az MTV Rt. egyetlen hirdetést sem tehet közzé, amely világnézetet, nemzeti vagy etnikai hovatartozást, az emberi méltóságot vagy valamely más személyiséghez főzıdı jogot sértı elemet tartalmaz. A politikai hirdetés más képviselıre, jelöltre vagy szervezetre nézve nem tartalmazhat olyan közlést, amely nem tényeken alapul, vagy ami a képviselıt, jelöltet vagy a szervezetet méltánytalan, elınytelen színben tünteti fel.

38

f) Az MTV Rt. a választásokon résztvevı valamennyi jelölt és szervezet számára nyilvánosságra hozza, és hozzáférhetıvé teszi a politikai hirdetések közzétételének feltételeit, valamint az egységes hirdetési díjtételeket. g) Az MTV Rt. a fizetett hirdetés átvételekor felhívja a hirdetı figyelmét a médiatörvény azon rendelkezésére, amely szerint a mősorszolgáltató a politikai hirdetés tartalmáért az 1996. évi I. törvény szerint felelısséggel nem tartozik. h) Különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a politikai hirdetés közzétételének megrendelıje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke főzıdik, a mősorszolgáltató felelısségét vagy szabadságát érintı módon nem befolyásolhatja a mősor tartalmát vagy az idıpont kivételével - mősorszám mősorbeli elhelyezését. i) Az MTV Rt. bármely mősorszámaiban rendszeresen szereplı munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg politikai hirdetésben.

3. Megkülönböztetı jelzéssel ellátandó mősorszámok

Megkülönböztetı jelzéssel ellátandó mősorszámok az alábbiak: -

hírekhez főzött vélemények és értékelı magyarázatok,

-

vallási vagy világnézeti nevelésre szánt vagy arra alkalmas mősorszámok,

-

vallási, egyházi szertartás közvetítése,

-

kiskorúak számára nem ajánlott mősorok,

-

erıszakot és szexualitást ábrázoló mősorok,

-

reklám,

-

politikai és választási hirdetés,

-

támogatott mősorszámok,

-

közérdekő közlemény és jótékonysági felhívás.

• A mősorban közzétett hírekhez főzött véleményt, értékelı magyarázatot, ezek minıségének és szerzıjének megnevezésével, a hírektıl megkülönböztetve kell közzétenni.

39

• A vallási vagy világnézeti nevelés céljából készített mősorokat, szertartások közvetítését jellegük elızetes feltőntetésével lehet közzétenni, és meg kell nevezni a mősor vagy esemény tartalmáért felelıs egyházat, vallási felekezetet vagy egyéb csoportot. A megkülönböztetést a sajtó számára kiadott mősor-elızetesben is fel kell tüntetni. • A közönség figyelmét külön fel kell hívni, az ajánlott korhatárt közölni kell a mősor sugárzása elıtt az olyan hang- vagy képi hatás illetve témaválasztás esetében, mely a kiskorúak fejlıdését negatívan befolyásolhatja. A korhatárt a sajtó számára kiadott mősor-elızetesben is fel kell tüntetni. E megkötések nemcsak magukra a mősorszámokra, hanem az erıszakot és szexualitást tartalmazó mősorok és filmek elızeteseire is vonatkoznak. • A reklámokat a közzététel elıtt és után képben és hangban jól elkülöníthetı módon kell elválasztani az azt megelızı és az azt követı mősorszámtól, illetve részmősorszámtól. A reklámriportokat, illetve az ellenszolgáltatás fejében rendelkezésre bocsátott mősoridıt külön jelezni kell, a nézı megtévesztésének elkerülése érdekében. • A politikai hirdetéseket az egyéb reklámokhoz hasonlóan elkülönítve kell sugározni, és meg kell jelölni a hirdetés közreadásának indokát és – amennyiben nem egyértelmő – a forrását is. • Támogatott mősorok esetében a mősorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelızıen vagy azt követıen meg kell nevezni. E megnevezés során azonban nem használható a támogató szignálja vagy bármilyen reklámjellegő megjelölése. • Közérdekő közlemény és a jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását meg kell nevezni.

Közérdekő

közlemény,

illetve jótékonysági

felhívás

reklámot

nem

tartalmazhat. • A megkülönböztetı jelzéssel ellátott mősorszámokat e jellegüknek a közzétételt közvetlenül megelızı és azt követı megnevezésével, továbbá az egyéb mősorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, illetve mindkettıvel jól felismerhetıen elkülönítve kell közzétenni. • Azonos idıszakban – az elıírások megtartása mellett – azonos mősorszámokra többféle megkülönböztetı jelzés is alkalmazható.

40

VI. A MAGYAR TELEVÍZIÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, MINT MEGRENDELİ

1. Az MTV Rt.-nek a mősorszolgáltatással összefüggı megrendelései, továbbá külsı természetes vagy jogi személyekkel kötött szerzıdései nem teremthetnek lehetıséget e személyek, illetve az MTV Rt. alkalmazottai számára a jogosulatlan elınyszerzésre. 2. A szerzıdések megkötésének, aláírásának és nyilvántartásának rendjét – figyelemmel a Médiatörvény 76.§ (2) bekezdésére –, továbbá az ezzel összefüggı adminisztratív és pénzügyi feladatokat az MTV Rt. elnöke szabályozza. 3. Az MTV Rt. elnöke és vezetıi kötelesek mindent megtenni a gazdasági, személyi és pénzügyi összefonódások megakadályozására. Az e feladatokkal foglalkozó szervezeti egységeket egymástól el kell különíteni. 4. Külsı gyártású mősort az MTV Rt. részére csak olyan mősorkészítı készíthet, akinek szakmai felkészültsége, hozzáértése nem marad alatta az MTV Rt. munkatársai ilyen irányú képzettségének, illetve képességeinek. 5. A külsı gyártású mősoroknak is meg kell felelniük azoknak a mősorkészítési és egyéb szempontoknak, amelyeket jogszabály, a KMSZ, illetve más szabályzat elıír. E követelmények teljesültét az MTV Rt. a külsı gyártású mősorok átvételekor ellenırizni köteles.

VII. SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁSI KÉRELMEK ÉS PANASZÜGYEK INTÉZÉSE

1. Helyreigazítási kérelmet terjeszthet elı az, aki az MTV Rt. mősorát azért tartja jogsértınek, mert abban róla valótlan tényt közöltek vagy híreszteltek, illetve való tényt hamis színben tüntettek fel. 2. Panaszeljárást kezdeményezhet az, aki úgy ítéli meg, hogy az MTV Rt. a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének nem tett eleget. 3. A sajtó-helyreigazítási, valamint panaszbeadványt természetes vagy jogi személy egyaránt benyújthatja.

41

4. Az 1-2. pont szerinti beadványokkal az MTV Rt. szervezeti egységeinek soron kívül, kiemelten kell foglalkozniuk. Ennek megfelelıen - a beadványokat nap és óra pontossággal kell érkeztetni és – ha azok nem a beadvánnyal érintett mősorért felelıs fıszerkesztıhöz érkeztek - az iratkezelésnek soron kívül, azonnal továbbítania kell az MTV Rt. elnökéhez, illetve egyidejőleg másolatban a sérelmezett mősorért felelıs fıszerkesztıség vezetıjéhez, - az ügyet a felelıs fıszerkesztıség vezetıje válaszolja meg, és érdemben az MTV Rt. elnöke bírálja el. Az adott vezetı szükség esetén konzultál az illetékes igazgatóval és a Jogi- és Igazgatási Fıosztállyal, - a fıszerkesztıség vezetıje válaszáról tájékoztatja az MTV Rt. elnökét, aki közli az MTV Rt. álláspontját a kérelmezıvel, illetve a panaszossal, továbbá a teljes iratanyag megküldésével a Jogi- és Igazgatási Fıosztállyal, ha ezen szervezeti egységgel elızetesen konzultált. Amennyiben az elintézési határidıre tekintettel az ügynek az MTV Rt. elnöke elé terjesztése helyrehozhatatlan késedelemmel járna, az MTV Rt. elnöke az ügy elintézésérıl utólag tájékoztatandó. 5. Az eljárás, illetve az állásfoglalás kialakítása során különösen a következıkre kell figyelemmel lenni: a) sajtó-helyreigazítási kérelem esetében helyreigazítást kérhet az 1. pont alapján, akinek személyére a mősorszám nevének megjelölésével vagy egyéb módon utal, - vagy akinek a személye annak tartalmából felismerhetı; - sajtó-helyreigazítást jogi személy csak akkor kérhet, ha a kifogásolt tényállítások a jogi személy tevékenységét érintik, a közlemény kifejezetten a jogi személyre utal, a jogi személyt nevezi meg; - az MTV Rt. felelıssége objektív, vétkességre tekintet nélküli; - a véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és mővészeti vita önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja, kivéve, ha mindez indokolatlanul bántó, lekicsinylı, lealacsonyító, durván sértı kifejezésekkel történik; - a sajtó-helyreigazítási kérelmet a sérelmezett mősorszám nyilvánosságra hozatalától számított 30 napon belül írásban lehet elıterjeszteni. Ez a határidı jogvesztı, elmulasztása esetén nincs lehetıség igazolásra, ezért a késedelmesen elıterjesztett kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani;

42

- a kérelmet a kézhezvételét követı 8 napon belül el kell bírálni, s adott esetben a helyreigazítást is ez idı alatt, a sérelmezett mősorszám közvetítésével azonos napszakban kell teljesíteni.

b) a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatti panasz esetében - kifogás a sérelmezett mősorszám utolsó közvetítésétıl számított 48 órán – a Magyar Köztársaság határain kívül élı (tartózkodó, mőködı) személy esetén 8 napon belül írásban terjeszthetı elı; - az érdemi elbírálásnál a kifogást, az ahhoz mellékelt esetleges bizonyítékokat és a sérelmezett mősorszámot a KMSZ-nek a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabályaival kell összevetni; - a kifogást az MTV Rt.-hez történı megérkezését követı 48 órán belül kell elbírálni, a döntés ellen az érintett - ugyancsak 48 órán belül panasszal élhet az ORTT Panaszbizottságánál; - ha a panasz az ORTT Panaszbizottsága mint elsıfokú, illetve az ORTT mint másodfokú döntési jogosultsággal rendelkezı szerv elé kerül, az eljárásban a sérelmezett mősorért felelıs fıszerkesztıség vezetıje jár el az MTV Rt. képviselıjeként.

6. A helyreigazítási, illetve panaszügyekben indult peres eljárásokban az MTV Rt.-t a Jogi és Igazgatási Fıosztály jogtanácsosa képviseli, akinek az adott ügyben érintett szerkesztıség minden szükséges segítséget köteles megadni. 7. Amennyiben a helyreigazítási kérelem és a panaszos ügy megalapozottságát az MTV Rt., illetve az ORTT vagy a bíróság jogerıs döntése megállapítja, az errıl szóló közleményhez annak hitelét rontó megjegyzést vagy kommentárt főzni tilos. 8. A panaszügyek és a sajtó-helyreigazítási ügyek alakulásáról a Jogi és Igazgatási Fıosztály vezetıje évente összefoglaló, értékelı jelentést készít az MTV Rt. elnöke részére, aki arról beszámol az MTV Közalapítvány Kuratóriumának.

43

VIII. A KMSZ VÉGREHAJTÁSÁT SEGÍTİ ÉS ELLENİRZİ TESTÜLETEK, SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az MTV Rt. a KMSZ végrehajtásának elısegítése és ellenırzése érdekében független szakértıi testületeket és belsı szervezeti egységet alakít ki, illetve mőködtet.

A) Független szakértıi testületek - Anyanyelvi és Képernyı Bizottság, - Etikai Bizottság.

1. A testületek mőködésére vonatkozó közös szabályok

a) A testületek az MTV Rt. elnökének tanácsadó, véleményezı, segítı és ellenırzı testületei, tevékenységükrıl csak az MTV Rt. elnökének tartoznak beszámolással, utasítást csak tıle kaphatnak. Nem részei az MTV Rt. szervezeti felépítésének, tevékenységüket függetlenül látják el. A társaság munkatársait közvetlenül nem utasíthatják, de tılük az MTV Rt. elnökének általános felhatalmazása alapján a tevékenységükhöz szükséges bármilyen információt, felvilágosítást, adatot bekérhetnek. b) A testületek mőködésük során nem csak a közszolgálati mőködés szempontjából valamilyen

okból

vitatott,

illetve

sérelmezett

mősorokkal,

mősorrészletekkel

foglalkoznak, hanem az e szempontból kiemelkedıen jó és követendı megoldásokat is győjtik és rendszerezik és a megfelelı érvanyag kíséretében továbbítják az MTV Rt. elnökének. c) A testületek által kidolgozott javaslatok önmagukban a társaság munkatársaira kötelezettséget nem rónak, azok csak az MTV Rt. elnökének intézkedésével (utasítás, körlevél, egyedi intézkedés) válnak kötelezı érvényővé. A testületek javaslatai, ajánlásai az MTV Rt. elnökére nem bírnak kötelezı erıvel. d) A testületek tagjait és elnökeit az MTV Rt. elnöke nevezi ki, illetve kéri fel három év idıtartamra. A kinevezést az MTV Rt. elnöke visszavonhatja, és a hátralévı idıre új tagot nevezhet ki. A testületi tagok kiválasztásánál az MTV Rt. elnökének arra kell törekednie, hogy az adott testület feladatkörének megfelelı tekintélyes és elfogadott szakemberek kerüljenek kinevezésre. e) Egy személy csak egy testület tagja lehet.

44

f)

A testületek maguk dolgozzák ki ügyrendjüket, és azt az MTV Rt. elnöke hagyja jóvá.

g) A testületek valamennyi határozatukat, ajánlásukat, állásfoglalásukat, illetve az azok alapját

jelentı

valamennyi

dokumentumot

(beadványok,

panaszok,

képi

és

hangfelvételek, adatsorok stb.) kötelesek megküldeni az MTV Rt. elnökének, aki ezeket az általa létesítendı Közszolgálati Példatárban helyezi el. A Példatárba – kizárólag az annak ırzésére szolgáló hivatali helyiségben – az MTV Közalapítvány Kuratórium minden tagja, valamint az MTV Rt. valamennyi fıállású munkatársa szabadon betekinthet. h) A testületek munkájának koordinálásáról, a munkafeltételeik biztosításáról az MTV Rt. elnöke gondoskodik. i) A testület MTV Rt. állományú tagjai az e minıségükben végzett tevékenységük miatt semmiféle hátrányt nem szenvedhetnek. A nem MTV Rt. állományú tagokkal a tevékenység ellátására megbízási szerzıdést kell kötni. j)

A testületek tagjai díjazásra jogosultak.

k) A testületi tagság megszőnik: •

lemondással,

•

a megbízás visszavonásával,

•

MTV Rt. állományú tag esetében az Rt.-nél fennálló munkaviszony bármely okból történı megszőnésével,

•

a tag halálával.

l) Nem lehet a testület tagja az, aki, vagy akinek hozzátartozója más televíziós mősorszolgáltatóval munkaviszonyban vagy bármilyen minıségben szerzıdéses jogviszonyban áll, továbbá az a nem MTV Rt. állományú személy, akinek hozzátartozója az MTV Rt.-vel munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló szerzıdéses jogviszonyban áll. m) A testület tagja az e tevékenysége során tudomására jutott információkat köteles hivatali, üzleti titokként kezelni. n) A testületek mőködésükrıl évente jelentést készítenek, melyet megküldenek az MTV Rt. elnökének, aki évente beszámolót készít a kuratórium számára az MTV Rt. közszolgálati mőködésének tapasztalatairól, a KMSZ-ben foglalt követelmények teljesülésérıl. E Beszámoló javaslatot is tartalmazhat a KMSZ módosítására.

45

2. Anyanyelvi és Képernyı Bizottság

Az MTV Rt. munkatársainak képernyın való megjelenése feltételrendszerének kidolgozása, szabályozása és ellenırzése érdekében az MTV Rt.-nél Anyanyelvi és Képernyı Bizottságot kell létrehozni. A bizottság – elnökét is beleszámítva – öt tagú, két tagot az MTV Rt. állományából kell megbízni, további három független tagot pedig lehetıleg nyelvész, vagy beszédtechnikát oktató, valamint társadalom- illetve kommunikáció-lélektanban járatos szakemberek közül kell felkérni.

A Bizottság feladatai: - kidolgozza a nemzeti közszolgálati televízió képernyıjén való rendszeres megjelenés esztétikai, arculati, televíziós szakmai és nyelvi követelményrendszerét és javaslatot tesz az ennek megfelelı képzési, továbbképzési rendszerre, - az MTV Rt. humánpolitikai területével együttmőködve a saját maga által kidolgozott rendszer alapján megtervezi és figyelemmel kíséri a képernyıre kerülı, illetve ott rendszeresen megjelenı munkatársak képzését, továbbképzését, - véleményt ad arról, hogy az adott munkatárs megfelel-e a képernyın való rendszeres megjelenés követelményeinek, - figyeli és rendszeresen értékeli a képernyın megjelenı munkatársak tevékenységét, ennek eredményérıl rendszeresen tájékoztatja az MTV Rt. elnökét, és indokolt esetben javaslatot tesz a képernyıengedély idıszakos visszavonására, - a képernyıengedély kiadásának megtagadása, illetve idıszakos visszavonása esetén javaslatot tesz az MTV Rt. elnökének az adott munkatárs továbbképzésre való utasítására, - a képernyın való megjelenésre vonatkozó, illetve az anyanyelvi szabályok súlyos vagy ismételt megsértése esetén a képernyı engedély végleges visszavonására, illetve munkajogi intézkedésre tesz javaslatot az Rt. elnökének, - kidolgozza az idegen kifejezések és nevek egységes használatára vonatkozó irányelveket.

46

3. Etikai Bizottság

A Médiatörvényben és a KMSZ-ben megfogalmazott etikai elvárások érvényesülésének ellenırzésére az MTV Rt.-nél Etikai Bizottságot kell létrehozni. A bizottság az elnökét is beleszámítva öt tagú, amelybıl legfeljebb három lehet az MTV Rt. alkalmazottja. A bizottság legalább egy tagjának jogi végzettséggel kell rendelkeznie.

Feladatai: - az MTV Rt. teljes mősorszerkezetének és mősorfolyamának figyelemmel kísérése abból a szempontból, hogy a Médiatörvényben és a KMSZ-ben felállított jogi természető elvárásoknak, etikai és ízlésnormáknak az MTV Rt. mősorkészítıi mennyiben felelnek meg. - A bizottság eljárása hivatalból vagy bejelentésre indul. A nyilvánvalóan alaptalan vagy a sérelmezett mősorszám utolsó sugárzása után nyolc napon túl érkezı bejelentéseket a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja. - A bizottság konkrét jogsértés észlelése esetén haladéktalanul tájékoztatja az MTV Rt. elnökét, indítványt tesz a jogsértés vagy ennek következményei megszüntetésére, az ismétlıdés elkerülésére, a jogsértı felelısségre vonására. Etikai norma megsértésének észlelésekor a sérelem súlyától függıen • megállapítja a normasértés tényét, ezt közli az MTV Rt. elnökével, • súlyosabb vagy ismétlıdı sérelem elkövetıjével kapcsolatban az MTV Rt. elnökénél munkáltatói intézkedést kezdeményezhet, • amennyiben a sérelem elkövetıje az MTV Rt.-vel nem áll munkaviszonyban, úgy a bizottság a vele kötött szerzıdésben foglalt szankciók érvényesítését vagy a szerzıdés felmondását kezdeményezheti. - A bizottság eljárása, illetve döntése nem mentesíti a sérelmet okozó munkatársat az egyéb jogi (munka-, polgári-, büntetıjogi) felelısség alól. - A bizottság tapasztalatairól szükség szerint, de legalább félévente írásban beszámol az MTV Rt. elnökének, aki a beszámolót vezetıi értekezleten ismerteti.

47

B) Mősorfigyelı- és Elemzı Szolgálat A Magyar Televízió – elsısorban Mősorfigyelı- és Elemzı Szolgálata révén – saját szervezeti rendszerén belül is folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve ellenırzi a KMSZ-ben foglaltaknak a mősorfolyam egészében, valamint az egyes mősorszámokban való érvényesülését, különös tekintettel a mősorok tartalmára, tárgyilagosságára, politikai kiegyensúlyozottságára, a gyermekek és fiatalkorúak védelmére, a reklámok- és szponzorációs szabályok betartására.

A Szolgálat feladatai: -

mősorfigyelés, elemzés és értékelés,

-

elsısorban a politikai kiegyensúlyozottság megítélése érdekében, szükség szerint felmérések, kutatások, elemzések megrendelése független, külsı szakértıktıl,

-

a nézıi szokások, attitődök, vélemények és elvárások megismerése érdekében, közvélemény kutatások végzése, illetve végeztetése,

-

a saját és kívülrıl megrendelt elemzések értékelése, azok felhasználása a mősorszolgáltatás tervezésében, a gazdálkodás hatékonyabbá tételében,

-

az elemzések és kutatási adatok hozzáférhetıvé tétele az MTV Rt. összes mősorrendért, mősorkészítésért felelıs munkatársa számára, valamint – az MTV Rt. érdekeinek sérelme nélkül – a nézık és különbözı szakmai szervezetek számára,

-

a nézıi visszajelzések fogadása és megválaszolása, a belılük származó tapasztalatok felhasználása a mősorrend tervezésében,

-

a nézıkkel való minél szorosabb kapcsolattartás érdekében együttmőködés az MTV Rt. közönségszolgálatával.

IX. A KMSZ MEGSÉRTÉSÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA, JOGORVOSLAT

1. A KMSZ megsértésének megállapítása

a) A KMSZ megsértésének megállapítására irányuló vizsgálatot bárki kezdeményezhet az MTV Rt. elnökéhez benyújtott írásos beadvány formájában.

48

b) Az MTV Rt. elnöke a hozzá érkezı beadványt 5 munkanapon belül továbbítja a kifogás tárgyát képezı mősort, vagy mősorrészletet készítı szerkesztıség vezetıje, valamint az adott kérdésben illetékes, a KMSZ végrehajtását segítı és ellenırzı testület(ek) számára. c) A beadványt a szerkesztıség vezetıje és az illetékes testület(ek) 10 munkanapon belül, a kifogásolt mősort, vagy mősorrészletet készítı munkatárs véleményét is kikérve, egymástól függetlenül elbírálják és állásfoglalásukat megküldik az adott szakterületet irányító alelnöknek és az MTV Rt. elnökének. d) Az állásfoglalások alapján az alelnök 5 munkanapon belül dönt az esetleges jogkövetkezményekrıl,

amelyek

–

az

MTV

Rt.

Szervezeti

és

Mőködési

Szabályzatával összhangban – külön-külön, vagy együttesen az alábbiak lehetnek: - szóbeli figyelmeztetés, - írásbeli figyelmeztetés, - a képernyıengedély határozott, vagy határozatlan idıre szolgáló visszavonása, -

prémium, illetve egyéb kiegészítı juttatás csökkentése, vagy megvonása,

- javaslat a munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszüntetésére. e) Az alelnök döntésével szemben az elmarasztalt munkatárs az MTV Rt. elnökétıl kérheti a döntés megváltoztatását, illetve megsemmisítését, aki 5 munkanapon belül e kérést elbírálja. f) Az MTV Rt. elnökének döntésével szemben az érintett munkatárs az 1992. évi XXII. Törvényben foglaltak szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

X. HATÁLYBA LÉPTETİ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A KMSZ-t olyan, az MTV Rt. belsı szervezeti és mőködési viszonyait is meghatározó szabályzatnak kell tekinteni, amely egyúttal az MTV Rt. elnökére és alkalmazottaira a tevékenységükkel és magatartásukkal összefüggı alapvetı jogokat és kötelezettségeket is meghatároz. Erre tekintettel, a KMSZ-ben foglalt elıírások megszegése – miután az MTV Rt. alkalmazottaira vonatkozó magatartási szabályzatok a munkavégzéssel függnek össze – a munkaviszonyból származó kötelezettség megszegésének minısül.

49

2. A KMSZ megismerése és elıírásainak tudomásul vétele feltétele az MTV Rt.-vel létesítendı, illetve fennálló munkaviszonynak és a (külsı) mősorkészítıi szerzıdésnek. A KMSZ-ben foglalt kötelezettségek vétkes megszegése esetén az MTV Rt. alkalmazottaival szemben a munkáltatói jogkör gyakorlója a Munkatörvénykönyvben, a KMSZ-ben és az MTV Rt. Kollektív Szerzıdésében meghatározott intézkedéseket teheti. Az erre irányuló eljárás részletes szabályait a KMSZ-szel összhangban a Kollektív Szerzıdés állapítja meg.

3. Az MTV Rt. elnöke a KMSZ végrehajtására az SZMSZ-ben szabályozza a KMSZ VIII. fejezetében felsorolt testületek helyét, szerepét a társaság mőködésében; elnöki utasításban szabályozza - a szerzıdéskötések rendjét és a szerzıdések nyilvántartását; - a reklám, a támogatás, a szponzoráció részletes szabályait; - az összeférhetetlenség részletes szabályait; - a Közszolgálati Példatár kialakításának és mőködésének rendjét.

A végrehajtásra vonatkozó elnöki utasításokat kiadásuk elıtt be kell mutatni a kuratórium elnökségének.

4. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma által elfogadott KMSZ-t annak ORTT általi ellenjegyzésig is irányadó szabályozóként kell tekinteni.

Ez a szabályzat 2002 ..... hó.....napján lép hatályba.

a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma nevében Bakó Lajos elnök