Magyar Szőrmeipari Szövetség. alapszabálya

a

Magyar Szőrmeipari Szövetség alapszabálya

2010. 08. 27.

a Magyar Szőrmeipari Szövetség Alapszabálya

PREAMBULUM „A szövetség célja, hogy a Magyar szőrmeipar hírnevét, a szűcs szakma elismertségét a tevékenységével elősegítse, szervező munkájával az iparág és a szakma fejlődéséhez segítséget nyújtson.” Erre tekintettel az alapító tagok az 1989. évi II. tv. 2. § illetve a Ptk. 61-64. § alapján egyesület létrehozását határozták el, jelen Alapszabály rendelkezései szerint.” 1.

Általános rendelkezések

1.1

Az egyesület elnevezése: Magyar Szőrmeipari Szövetség

1.2

Az egyesület működési területe: Magyarország

1.3

Az egyesület hivatalos nyelve: magyar

1.4

Az egyesület önálló jogi személy.

1.5

Az alapító tagok az egyesületet határozatlan időre hozzák létre.

1.6 Az alapító tagok akként rendelkeznek, hogy az egyesület nyitott, ahhoz bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szerv csatlakozhat. 1.7 Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati jelölt állítása. 1.8 Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A vállalkozási tevékenység eredményéből vagyonát is növelheti, illetve működési költségeit is fedezheti. 1.9 Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. 2.

Az egyesület székhelye

1133 Budapest, Váci út 76. III. e.

2


3.

Az egyesület célja, feladatai

3.1

Céljai: • a szűcs szakma reputációjának (hírnevének, tekintélyének) növelése, • a szakmán belüli elismertségének fejlesztése, • a szövetség vonzerejének és tekintélyének növelése, • a szakma érdekvédelmének erősítése, érdekképviselet ellátása, képviselet a hatóságok, az államigazgatási szervek irányában, • a szakmai szereplők etikus gyakorlatának fejlesztése és • a szakmai gyakorlat és a hazai szakemberek felkészültségének fejlesztése.

3.2

Mindezt • a szakmai közélet fórumainak meg-, vagy újrateremtésével, • a szövetség médiajelenlétének további erősítésével, • a szövetség nemzetközi kapcsolatrendszerének szélesítésével, a regionális vezető szerep visszaszerzésével, • a szövetség szakmai bázisának erősítésével, • a szövetségen belüli kommunikáció fejlesztésével, • a legújabb szakmai ismeretek terjesztésével, széleskörű megismertetésével, továbbá • a szövetség offenzív társadalmi szerepvállalásához és professzionális szervezeti irányításához szükséges pénzügyi feltételrendszer megteremtésével kívánja megvaló sítani.

4.

Az egyesület tagsága

4.1 Az egyesületnek mindenki tagja lehet, aki vállalja az egyesület tevékenységében való részvételt és az egyesület alapszabályában megfogalmazott célokat magáévá teszi. Az egyesület nem zárja ki, hogy a tagokon kívül mások is részesüljenek az egyesület szolgáltatásaiból. 4.2 Az egyesület tagja a tagsági viszony fennállása alatt az azonosításhoz megadott személyi adataiban bekövetkezett személyét érintő változásokról, a tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül az egyesületet értesíteni köteles. Az adatváltozás bejelentésének elmulasztásából származó hátrányokért és károkért az egyesület nem felelős. Tagság: - rendes; - pártoló; - tiszteletbeli.

3


4.3 Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki az alábbi szőrmeipari szakterületek valamelyikének a képviselője: • Szőrmekikészítők, • Szűcsök, • Kiskereskedők, • Nagykereskedők, • Iparági képzés, oktatás képviselői, • Prémes állat tenyésztők, • Prémvadászok, továbbá az egyesület céljait magáénak érzi, illetve akit kettő egyesületi tag a felvételre ajánl, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történ közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A jogi személy rendes tagok nevében a jogokat és kötelezettségeket a törvényes képviselőik gyakorolják. 4.4 Az egyesület működési területén pártoló tagságot szervezhet. Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes, illetve jogi személy, aki vagy amely belépésével támogatni kívánja az egyesületi célok megvalósítását, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatására. A pártoló tag felvételéről való döntés elsőfokon az Elnökség hatáskörébe tartozik. Jogi személyiségű pártoló tagok jogaikat és kötelezettségeiket csak bejegyzett képviselőik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik. 4.5 Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet, aki az egyesület céljainak elérése, feladatainak ellátása során különleges elismerést érdemlő tevékenységével azt kiérdemelte. Tiszteletbeli tag különösen az a magyar vagy külföldi állampolgár lehet, aki szakmai, társadalmi, vagy a gazdasági élet különböző területein szerzett széleskörű tapasztalatait az egyesület munkájában hasznosítani tudja. A tiszteletbeli tagság tekintetében az Elnökség javaslata alapján szótöbbséggel a Közgyűlés dönt. 4.6

Az egyesületbe való belépés és az egyesületből való kilépés önkéntes.

4.7 Az egyesületi tagság: Keletkezése: - felvétellel. Megszűnése:

4

- kilépéssel; - fegyelmi büntetésnél – kizárással; - elhalálozással; - jogi személy esetén, annak jogutód nélküli megszűnésével; - az egyesület megszűnésével.


4.8 A tagfelvételi kérelmet az egyesület elnökéhez kell eljuttatni, aki azt köteles döntésre az Elnökség soron következő ülése elé terjeszteni. A felvételről vagy annak elutasításáról az ülést követő 8 napon belül írásban kell a jelentkezőt értesíteni. A döntés ellen az érintett annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban fellebbezéssel élhet, melyről a Közgyűlés soron következő ülésén dönt. 4.9 A kilépési szándékot az egyesület elnökéhez címzett nyilatkozatban, írásban kell bejelenteni. A kilépő tag tagsági jogviszonya, azaz jogai és kötelezettségei a bejelentéssel egyidejűleg szűnnek meg. Az egyesült elnöke köteles a kilépésről a többi tagot a következő közgyűlésen tájékoztatni. A tagot az egyesület elnöke törli a tagjegyzékből. A döntés ellen a tag a Közgyűléshez fellebbezhet. 4.10 Fegyelmi büntetéssel ki kell zárni azt a tagot, aki - az alapszabályban foglaltakat vétkesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával megszegi; - aki az egyesület jó hírnevét szándékosan csorbítja vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az egyesület jó hírnevét rontsa vagy létét veszélyeztesse; - akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, valamint eltiltottak a közügyek gyakorlásától; - az éves tagdíjtartozását írásbeli felszólítás ellenére 120 napon belül nem rendezi. 4.11 A kizárásra irányuló eljárást három tag kezdeményezheti oly módon, hogy bizonyítékaikat az elnökségnek írásban benyújtják, amely köteles az ügy tárgyalását a következő elnökségi ülés napirendi pontjai közé felvenni. Az eljárást a kizárásra okot adó körülmény tudomásra jutásától számított 1 hónapon belül, de legfeljebb az arra okot adó magatartás megvalósulásától számított jogvesztő 1 éven belül lehet kezdeményezni. A kizárásra okot adó körülmények vizsgálata az elnökségi ülésen történik, ahova meg kell hívni az érintett tagot és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését, bizonyítékait előadhassa. A tagot a fegyelmi eljárás során megilleti a képviselet joga. Az elnökségi ülés a tag kizárásáról az általános szabályok szerint dönt, a tag azonban az írásba foglalt, indoklással ellátott döntést a közgyűlésen megfellebbezheti, illetve – a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a jogerős határozatot az egyesületet nyilvántartó bíróság előtt keresettel megtámadhatja. Az érintett tag a kizárását meghozó döntéshozatal során szavazati joggal nem rendelkezik. 4.12 Jogi személy pártoló tagsága esetén annak pártoló tagsági jogviszonya megszűnik a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével. 5.

A tagok jogai és kötelezettségei

5.1

A rendes tag jogai: a) Az egyesület közgyűlésén – és megválasztása esetén más egyesületi szervek ülésein – szavazati jog és választási jog gyakorlása. Az egyesület bármely szervének megválasztásában részt vehet. 5


b) Választható az egyesület vezetőségébe és egyéb szerveibe. c) Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesület érintő bármely kérdésben, az egyesület felügyelő szervénél indítványozhatja az egyesület jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítését. d) Az egyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet a bizottságok munkájában, igényelheti az egyesület szakembereinek segítségét. e) Részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben. f) Az egyesület valamely törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül az egyesületet nyilvántartó bíróság előtt megtámadhatja. g) A természetes személy tag tagsági jogosultságait személyesen gyakorolja.

5.2

A rendes tag kötelezettségei: a) Az alapszabály betartása, az egyesület vezető szervek határozatainak végrehaj tása. b) A tagsági díj – minden év március 31. napjáig történő – fizetése, az egyesületi vagyon megóvása. c) Az egyesület célkitűzéseinek és elveinek megfelelő magatartás.

5.3

A pártoló tag jogai: a) Javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban. b) Részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben (pl. az egyesület rendezvények kedvezményes látogatása).

5.4 A pártoló tag kötelességei: a) Az alapszabály betartása. b) A pártoló tagdíj – minden év március 31. napjáig történő – fizetése, az egyesületi vagyon megóvása. c) Az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása. d) Az egyesület célkitűzéseinek és elveinek megfelelő magatartás.

5.5

A tiszteletbeli tag jogai: a) Részt vehet az egyesület közgyűlésén. b) Véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet az egyesület érintő kérdésekben. c) Részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben.

5.6

A tiszteletbeli tag kötelességei: a) Az alapszabály betartása. b) Az egyesület erkölcsi támogatása. c) Az egyesület célkitűzéseinek és elveinek megfelelő magatartás.

6.

Az egyesület szervezete 7.1 Közgyűlés 7.2 Elnökség

6


7.1

Közgyűlés

7.1.1. A tagok összessége alkotja az egyesület legfőbb szervét, a közgyűlést. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, illetve azt az elnökség, a felügyeleti szerv, vagy a bíróság határozattal elrendeli. 7.1.2. A közgyűlés napirendjét is tartalmazó közgyűlésre szóló meghívót az elnök mindig írásban (tértivevényes postai küldeményben) küldi ki az egyesület tagjainak a közgyűlés időpontja előtt legalább 14 nappal. 7.1.3. A közgyűlés határozatképességéhez a rendes tagok több mint felének jelenléte szükséges. A szavazásnál a szavazásra jogosult tagoknak kell jelen lenniük az alapszabályban meghatározott mértékben. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést 15 napon belül kell összehívni, az eredeti napirendbe felvett kérdésekben és az eredeti meghívóban megjelölt időpontban, azonban a meghívónak tartalmaznia kell a távolmaradás következményeit és a megismételt közgyűlés időpontját. Ebben az esetben a megismételt közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Amennyiben az eredeti közgyűlés meghívója ezt, és a távolmaradás jogkövetkezményeit tartalmazza, akkor a megismételt közgyűlés az eredetivel azonos napon, 30 perccel az első meghirdetett közgyűlés időpontja utáni időpontra is meghirdethető, illetve megtartható. 7.1.4. Közgyűlésen az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök elnököl. 7.1.5. A közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet. A közgyűlés nyilvánossága csak személyiségi jogsérelem vagy az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megsértése esetén korlátozható. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazata dönt. Kétharmados többség szükséges az egyesület: - megalakulásának; - egyesülésének; - feloszlásának kimondásához; - az alapszabály elfogadásához, módosításához; - éves beszámoló elfogadása; - a közgyűlés hatáskörébe tartozó szervek és személyek megválasztásához. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. 7.1.6. A közgyűlési határozatokról – azok tartalmának, keltének, hatályának, a mellette és ellene szavazók arányának, a szavazók személyének feltüntetésével – az Elnök és a titkár folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok Könyve), a határozatokat ebbe a könyvbe kell bevezetni, és a meghozatalban részt vevő egyik taggal hitelesíttetni. 7.1.7. Az egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, azt az Elnökség tagjai előre egyeztetett időpontban teszik lehetővé az egyesület székhelyén. 7


7.1.8. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) Az egyesület megalakulásának, feloszlásának valamint más egyesülettel való egyesülésének kimondása. b) Az alapszabály és a fegyelmi szabályzat megállapítása. c) Az elnökség, az elnök, elnökhelyettes, elnökségi-, felügyelő bizottsági tagok megválasztása illetve a választott tisztségviselők – alkalmatlanságuk esetén történő – visszahívása. d) Tag kizárása tárgyában hozott elnökségi határozat elleni jogorvoslat elbírálása. e) Az éves beszámoló elfogadása. f) A tagsági díj összegének illetve a pártoló tagok anyagi hozzájárulása legkisebb mértékének meghatározása g) Éves költségvetés meghatározása. h) Döntéshozatal minden olyan kérdésben, melyet az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 7.2

Elnökség

7.2.1 Az Elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, tagjait a Közgyűlés választja. Létszáma: 7 fő, Tagjai: Elnök, Alelnök, 5 fő Elnökségi tag (közülük 1 fő Elnökségi titkár). 7.2.2 Az Elnökség megbízatása a megválasztástól számított három évig tart. Valamennyi elnökségi tag korlátozás nélkül újraválasztható. 7.2.3 Elnökség feladata és hatásköre: a) Az egyesületi tevékenység irányítása. b) Kezeli az egyesület vagyonát. c) A közgyűlés előkészítése. d) Az egyesület fejlesztési tervének, költségvetésének kidolgozása, az éves program, a munka és ülésterv, valamint az eseménynaptár jóváhagyása. e) Az egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése. f) A szekciók, műhelyek, munkacsoportok létrehozása, megszüntetése és beszámoltatása. g) A tagfelvételi kérelmek elbírálása. h) A fegyelmi jogkör gyakorlása, a kizárási eljárás elsőfokon történő lefolytatása. i) A bizottságok (szekciók, műhelyek, munkacsoportok) tisztségviselőinek és tagjainak a szükséges ideig tartó megbízatása, a megbízatások meghosszabbítása, visszavonása. j) Az elnök az elnökségnek, az elnökség pedig közvetlenül az őt megválasztó közgyűlésnek tartozik felelősséggel. k) Az egyesület szervezeti, működési illetve az összes többi szabályzatának megállapítása, amelyek nem lehetnek ellentétesek az alapszabállyal. l) Bárki számára biztosítja az egyesület működésével kapcsolatos irataiba történő betekintést, illetve az iratokról a saját költségen történő másolat készítésének lehetőségét.

8


7.2.4 Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. Az elnökség ülésein az elnökségi tagok szavazati joggal vesznek részt. A Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Az elnökségi ülések nyilvánossága csak személyiségi jogsérelem vagy az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megsértése esetén korlátozható. Az Elnökség üléseit az Elnök vezeti. Az Elnökség határozatképes, ha a hét tagból négy jelen van. Az Elnökség döntéseit testületileg hozza meg, nyílt, egyszerű szavazattöbbséggel. Egyebekben az Elnökség maga állapítja meg ügyrendjét. Az Elnökség döntéseit az érintettekkel az elnök, írásban közli. Az elnökségi tag, aki a döntés ellen szavazott, jogosult külön véleményét írásban az iratokhoz csatolni. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze az ülés tervezett időpontja előtt legalább 7 nappal normál postai küldeményben vagy elektronikus levélben megküldött meghívóval, mely az elnökségi ülés tervezett napirendi pontjait is tartalmazza. 7.2.5 Az elnökségi határozatokról – azok tartalmának, keltének, hatályának, a mellette és ellene szavazók arányának, illetve a szavazók személyének feltüntetésével – az Elnök folyamatos nyilván¬tartást vezet (Elnökségi Határozatok Könyve), a határozatokat ebbe a könyvbe kell bevezetni, és a meghozatalban részt vevő egyik taggal hitelesíttetni. 7.2.6 Az elnökségi tagság megszűnhet a tagsági jogviszony megszűnésével, lemondással, közgyűlés általi visszahívással. Visszahívásra adó magatartás bármely olyan magatartás, amely veszélyezteti az egyesület céljait, illetve céljaival ellentétes, valamint amely hátrányosan érinti az egyesület megítélését. 7.2.7 Az elnökség mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a tagok és az egyesület érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. 7.2.8 Elnök • Önállóan képviseli az egyesületet harmadik személyekkel szemben és hatóságok előtt e körben írásbeli kötelezettséget vállalhat. A képviselet úgy történik, hogy az egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott nevéhez az elnök a nevét önállóan hozzáírja, hiteles aláírási címpéldányának megfelelően. • Az rendelkezik az egyesület bankszámlája felett, cégszerű aláírással, egy elnökségi taggal együttesen. • Vezeti és szervezi az elnökség munkáját, képviseli az egyesületet. • Vezeteti a közgyűlést. • Irányítja és ellenőrzi az egyesület tevékenységét, irányítja az egyesület gazdálkodását, utalványozási jogot gyakorol. • Munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. • Intézkedik és dönt a közgyűlés felhatalmazása, vagy az elnökség határozata alapján. 7.2.9 Alelnök Önállóan képviseli az egyesületet harmadik személyekkel szemben és hatóságok előtt. A képviselet úgy történik, hogy az egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott nevéhez az Alelnök a nevét önállóan hozzáírja, hiteles aláírási címpéldányának megfelelően. 9


Az rendelkezik az egyesület bankszámlája felett, cégszerű aláírással, egy elnökségi taggal együttesen. Az Elnök akadályoztatása esetén vezeti és szervezi az elnökség munkáját. Az Elnök akadályoztatása esetén vezeteti a közgyűlést. Irányítja és ellenőrzi az egyesület tevékenységét, irányítja az egyesület gazdálkodását, utalványozási jogot gyakorol. Intézkedik és dönt a közgyűlés felhatalmazása, vagy az elnökség határozata alapján. 7.2.10 Elnökségi tag • Rendszeresen és tevékenyen részt vesz: - az egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában; - a határozatok előkészítésében és meghozatalában; - a közgyűlés és az elnökség határozatinak végrehajtásában illetve a végrehajtása ellenőrzésében. • Jogosult és köteles az egyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni. • Felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatért kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta és azt maradandóan kinyilvánította. 8.

Az egyesületi vagyon, az egyesület gazdálkodása

8.1. Az egyesület bevételei: a) az alapítóitól vagy más adományozótól az egyesületi célra vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel; d) a tagdíj; e) pártoló tagok, és jogi személyek támogatásai; f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. 8.2. Az egyesület költségei: a) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c) egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

10


8.3. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, továbbá gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő alapszabályzatban meghatározott tevékenységére fordítja. 8.4. Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért - a befizetett tagsági díjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek. 8.5. Az egyesület gazdálkodását a vonatkozó jogszabályok és saját gazdálkodási szabályzata alapján végzi. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. 8.6. Az egyesület vagyonát bármely külföldi vagy belföldi jogi, illetve természetes személy deviza, vagy forint fizetőeszközben nyújtott anyagi támogatással, illetve vagyoni értékű jogok vagy tárgyi eszközök juttatásával gyarapíthatja. A harmadik személyek által nyújtott vagyoni hozzájárulás nem vonható vissza, ugyanúgy kizárt a vállalkozási tevékenységből eredő vagyonnövekmény kivonása az egyesület vagyonából. 8.7. Az egyesület az adományozó, illetve a támogató számára a pénzügyileg teljesült adomány, vagy támogatás összegéről kérésére igazolást állít ki az adományozó, illetve a támogató számára. 8.8. Az egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. 8.9. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). 8.10. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 8.11.

Az egyesület, a) vállalkozásának fejlesztéséhez a tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

11


8.12. A nem pénzbeli egyesületi vagyon mindenkor kizárólag közvetlenül az egyesület céljaira használható fel, kivéve azt az esetet, amikor olyan vagyontárgy kerül az egyesület tulajdonába, amely közvetlenül nem használható egyesületi célokra. Ilyen esetben az Elnökség döntése alapján a vagyontárgyat vagy értékesíteni kell és a befolyt ellenértéket kell az egyesületi vagyonba helyezni, vagy a vagyontárgy vállalkozásba is bevihető, mint nem pénzbeli hozzájárulás. 9.

Nyilvánosság, nyilvántartás

9.1. Az Elnök a közgyűlés és az elnökség üléseiről olyan nyilvántartást vezet, amelyből döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és – amennyiben a szavazás nyílt – személye megállapítható. 9.2. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba előzetes megbeszélés alapján az egyesületi irodában (székhelyén) bárki betekinthet. 9.3. Az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közzétételéről a saját honlapján ad tájékoztatást. Ugyanitt hozza nyilvánosságra a közgyűlés és az elnökség döntéseit. 9.4. Az érintetteket a velük kapcsolatos közgyűlési és elnökségi döntésekről az Elnökség értesíti. Az érintettek a velük kapcsolatos döntésekről szóló iratokat előzetes megbeszélés alapján az Egyesület székhelyén is megtekinthetik, illetve ezen döntésekről – ¬amennyiben 20 főnél kevesebbet érint – úgy postai úton ajánlott levélben 15 naptári napon belül – amennyiben széles az érintettek köre, úgy – a saját honlapján való közzététel útján értesíti az Elnökség. 10.

Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnik, ha a) a feloszlását vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülését a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja; b) az egyesületet nyilvántartó bíróság vagy ügyészség feloszlatja; c) más egyesülettel/egyesületekkel egyesül. Az egyesület megszűnésére az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény 21. § (1) bekezdésének szabályait kell alkalmazni. Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

12


11.

Egyéb rendelkezések

11.1. Az egyesülethez a jognyilatkozatokat ha jogszabály, vagy a jelen alapszabály szigorúbb alakiságot nem ír elő, egyszerű okirat formájában, írásban kell eljuttatni. A jognyilatkozat akkor hatályos, ha az egyesülethez megérkezett. 11.2. Az egyesület feletti adóellenőrzést az egyesület székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. 11.3. Az alapító tagok egyúttal megbízzák a Rideg Ügyvédi Irodát (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 25/A., ügyintéző: Dr. Rideg Ákos ügyvéd), hogy az Egyesületet az egyesületet nyilvántartó bíróságnál történő nyilvántartásba vétele során teljes jogkörrel képviselje. Az alapító tagok a fenti alapító okiratot annak elolvasása és értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Budapest, 2010. augusztus 27. Lamoga János elnök

13

Magyar Szőrmeipari Szövetség. alapszabálya

Recommend Documents