MAGYAR
SZEMLE KIADJA A MAGYAR
TUDOMÁNYOS
AKADÉMIA
ÉS
A NAGYM.
FÖLDMIVELÉSÜGYI
MINISTERIUM
TÁMOGATÁSÁVAL AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET
SZERKESZTI.'
"
Ρ A IKE RT ALAJOS
AZ OOiSKÁGOS MAGY. GAZDASÁGI EGYESÜJ-ET TITKAKJA. III. ÉVFOLYAM 1S96.
BUDAPEST , PÁTRIA"
IRODALMI
VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
1 89fi
NYOMDÁJA
i
MEGJKLENIK ELŐFIZETÉSI TÖRTÉNELMI
ÁRA :
EGÉSZ
TÁRSULAT
ÉVBE
3
KÉTHAVONKÉNT,
FRT.
ÉS A M A G Y A R
—
Az
ORSZÁGOS
KÖZGAZDASÁGI FÜZETEK
ÉVI 6
ÁRA 5 0
FÜZETBEN. MAGYAR
TÁRSASÁG
GAZDASÁGI EGYESÖLET,
TAGJAINAK
2
KE.
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, U L L Ő I - Ú T , K Ő Z T E L E K .
FRT.
—
A
EGYES
TARTALOM. . 1896. Ili. ÉVFOLYAM.
I. ÉRTEKEZÉSEK. Lap К. KARLOVSZKY E N D R E : Magyar gyár- és kézműipar 1771—74-ben
— Erdély ipara a XVI II-i к század végén
—
___
A burgonya meghonosítása Erdélyben
...
....
... .... ___ ... ...
—
—
—
—
—
—
LEHÓCZKY TIVADAR : A zimonyi uradalom a Schönbornok kezén... .. REIZNER JÁNOS : Adalékok "
nyához·...
...·
à gabona- és. kenyérárak ...
...
"...
—'
...
—
...
— ...
1
217 —, 293
—
170
—
258
s*
egymáshoz való viszo—
—
—
—
--
TAGÁNYI K Á R O L Y : A modern erdészeti kultura keletkezése hazánkban THALLÓCZY L A J O S : Horvát szokásjog 1551 — 1 5 5 3 - b ó l . . .
...
...
...
—. ...
...
125 ...
142
—
322
...
337
rendtartása. (1624) Közli : — b — v .
331
II. ADATOK. Utasítás a munkácsi udvarbíró részére 1570. Közli : VIRÁGH ELEK Erdély Közjövedelmei 1586-ban. Közli: T. K.
...
...
...
Ungvár városának 1593. évi szabályzata. Közli: T. K.
...
...
.... ...
...
...
Utasítás az 1600. évi adó kiigazitóinak részére. Közli : NAGY GYULA Huszt
várához
Vizsgálat a
tartozó
egy-telkes" nemesek
Homonnav-árvák LAJOS
...
gazdatisztjei
...
...
...
ellen
...
...
(1627), —
—
Közli: ...
A rettegi nemesség rendtartása (1652). Közli : —i.
..... ....
Dr.
--...
65
— ...
102
MERÉNYI
--
-
32*
...
Szőlőgazdasági levelek 1677—78-ból. Közli: KEMÉNY LAJOS . . . Bőrkereskedő örmények szabadalma 1684-ből. Közli : —án. —
273 ...
...
....
...
276 . .
Gernyeszeghi udvar élelmezése 1718-ban. Közli: KONCZ JÓZSEF
327 335
A fertő-szent-miklósi uradalom rendezése 1719-ben. Közli : Dr. MERÉNYI LAJOS.
93^
A lévai uradalmi s ö r - é s pálinkafőzés szabályozása 1719-ben. Közli: Dr. MERÉNYI LAJOS . . . V
...
...
...
...
—
—
—
- -
A lévai uradalom 1719-ben. Közli: MERÉNYI LAJOS Marhakiviteli szerződés 1725-ből. Közi. : K. S. ._.
.
...
...
—
- ...
-
—
...
-
-
...
Adatok Deés város földközösségéhez (1725—70). Közli: TAGÁNYI K Á R O L Y . . . Szoboszlói szőlőföldek nyilas osztása (1726). Közli: SZÉLL F A R K A S . . . Az 1735-iki székesfehérvári árszabás. Közli: K. S. )C χ
—
—
—
A z 1787. évi első népszámlálás eredményei. Közli: Т. К A z 1828-iki országos
összeírás végleges
Közli: Т. K. X
—
...
Az 1828-diki országos összeírás
eredményei. ...
-
I. —
végleges eredményei. II.
...
—
és —
203 185
...
— ...
Megyék
175 262
91 342
...
...
281
*ашг
kerületek. —
—
Városok. Közli: Т. K.
ПО 206
^ ^
IV
III. IRODALOM. Dr.
Acsc'uhj
Dr.
Békefi
Ignácz.
Magyarország
népessége
a
Lap
pragmatica
sanctio
1720—21. Ismerteti: Dr. CSÁNKI DEZSŐ Rémig.
Emlékkönyv,
melyet
Magyarország
korában
ezeréves
...
....
Dr.
Béla.
Vásárhelyi Pál élete és müvei. Ism.: —cz.
Karácsonyi
Lipthay
Sándor.
Melhárd
Gyula.
Dr.
Pólya
János.
.
—
Békés vármegye története. Ism. : A — y .
...
polgári
kereskedelmi
...
289
...
361
...
Somogy vármegyei gazdaságtörténeti adatok. Ism. — y . . . . A pesti
Károly.
119
testület és a budapesti nagy-
kereskedők és nagyiparosok társulata története. Ism. : A — y — Tayányi
118 .^IgO
Gróf Széchényi István műszaki alkotásai. Ism. : — y .
Jakab.
283
fennállásának
ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi rend. Ismerteti; Av. Gonda
,
Magyar Erdészeti Oklevéltár. I s m . : A — y .
—
...
—
___ ...
287 346
IV. VEGYESEK. A-kassai harminczad 15ÕS. és 1597-ben. Közli.: KEMÉNY LAJOS
214 .
Mezei munkabérek 1828-ban. Közli: — y . . . .
215 '
—
...
Adat a vadászat és pásztorkodás történetéhez. Közli: D. A . H. ..
292 '
Kéve, kereszt, kalangya, képe. Közli : — a — u .
363
...
"...
XVII. századi Jóorvosságok. K ö z l i : Dr. MERÉNYI LAJOS.
...
'— ...
"364 -
v.
V. KÖNYVÉSZET. Magyar gazdaságtörténelmi könyvészet 1893—94.· Összeállítja: BARCZA
IMRE.
122
MAGYAR GYÁR- ÉS KÉZMŰIPAR Irta:
K.
KARLOVSZKY
1771—74-BEN.
ENDRE.
1771. junius 21-diki kelettel 3145. udv. szám alatt Mária-Terézia királynő leiratot intézett a nádorhoz, mint a magyar királyi helytartótanács elnökéhez, melyben kijelentvén, hogy a kereskedelem előmozdítása szempontjából szükséges volna tudni, miféle iparczikkek készülnek, s milyen gyárak vannak Magyarországon, elrendelte, hogy a magyarbrszági megyéknek és városoknak körrendeletileg azonnal meghagyassék, hogy a leirathoz csatolt táblázat értelmében jelentést tegyenek arról, miféle czikkek?, hol?, körülbelül milyen árban?, minő mennyiségben? s átlag mennyi idő alatt készülnek náluk, s e jelentések a helytartótanács központi gazdasági bizottsága által összegyűjtetvén és átvizsgáltatván, annak véleményével együtt hozzá felterjesztessenek. A mellékelt táblázatban, mint olyan, amely felől jelentés kívántatik, meg van említve a dróthuzó, esztergályos, fésűs, galanterie-áru, gombkötő és gomböntő, .kalapos, kártyacsináló, keztyüs, kordován-készitö, ötvös és aranyverő, paplanos, paszomántos, posztószövö, rézöntő, takács, timsó- üveg- és vasipar, a táblázat pedig az iparczikkek nevének, előállítási helyének, minőségének, helyi árának s az iparosok és ügynökeik neveinek feltüntetésére szolgáló rovatokra van osztva. Ez a leirat az 1772. február 27-diben annyiban nyert még kiegészítést, hogy ez utóbbiban annak a kipuhatolása is elrendeltetett, vájjon ezekből az iparczikkekből szállittatik-e kí egyáltalán, s ha igen, mifajta s kik által az osztrák örökös , tartományokba ? A helytartótanács e leiratoknak azonnal engedelmeskedvén, már 1771. julius 1-én kibocsátotta megfelelő rendeletét az összes törvényhatóságokhoz, s ez első rendeletet egész 1774-ig, amikorra az összes jelentések1) beérkeztek, évente 2—3 is követte, részint sürgető, részint a hiányos jelentések kiegészítését követelő. Amire nagy szükség is volt, mert a felhívásnak a törvényhatóságok eleinte nem igen engedelmeskedtek. Indolencziájuk s talán a megadóztatástól való félelem követíeztében jó részt kevés fáradtsággal akarják túltenni magukat a kelle!) Ezek — melyeknek alapján ezen összeállítás is készült — clytartótanácsi osztályának „Oeconomica" Magyar
Gazdaságtürténelmi
Szemle
ÍH06.
gyűjteményében
az Orsz.
Levéltár
őriztetnek.
1
metlen dolgon, s csak ismételt meghagyásokkal lenet őket nyilatk( birni. így például Szakolcza városa 1772-ben panaszolva jelen ч van ugyan egynehány ötvöse, tímárja, késese, gomkötője, >-• szövője, fésűse, süvegese és kalaposa, de a helyi és kör i szükségletnek sem tudnak megfelelni. Nemhogy kivitelre hatna, de helyben sincsenek kereskedői, hanem még Pozsonyból, bői s a morva Hradistyéből jönnek zsidó házalók, akik ruhafélékkel látják el a szegény embereket. De a sürgetés \.·;.:. 1773-ban már tisztességes iparról tanúskodó kimutatást küld be. : л városa az 1771-iki felhívásra semmiféle iparról sem akar tud) :.Г ; 2 végén ellenben már beösmeri, hogy vannak a városban karasii -·.< V szövő mesterek, sőt egy más posztószövö is akadt, aki „Fi1 ak nevezett posztót készít, s csak harmadszori felhívásra részlett/, :·>. posztóiparát, ugy, ahogy, megemlítvén az árakat is. Trencsé. • Г sa 1772 végén röviden csak annyit jelent, hogy ott közönséges c"; posztón kivül egyebet nem szőnek, s marhabőrön kívül m " I ME csereznek, 1774-ből azonban már részletes kimutatást terjeszt .7 ;V. b őseiről, kordován-készitőiről, gomkötőiről, süvegeseiről, fésűseiről é •• ·'·• rtószövőiről. Ilyen példa van tömegesen. A helytartó-tanács erélyességének köszönhető nagyrészt, ho¡ τ ·;· látni eredménye mégis lett a dolognak. Sok nem, az igaz, mert mire>:.:•. sürgetés és fenyegetés daczára a jelentések nagy része hiányos. Λ föltett kérdéseknek mindenikére alig egynéhány felel meg, a legtöbb r.xl *iíszi, hogy eleget tett kötelességének, ha megírja, hogy megvannak rrvvim a rendes mesteremberek a megyében vagy városban, de csak épe:: LL helyi szükséglet számára dolgoznak, s így nincs felölük mit mondan \ I«¿s;rtt pedig csupán az export kérdését tartják szem előtt, s ha a í a ^ Ticm jelenthetnek semmit, mást sem mondanak. így magyarázható meg azián, hogy aránylag nagyobb városokból, р. o. Kassa, Lőcse stb., sőt megyédből is az ipar teljes hiányát jelentik. Némely törvényhatóság is lót í-üü.'.í a czikkek helybeli árait közli, van végre olyan is, amely nem ^ ' e-?y kis tréfát űzni a felsöbbséggel. Р. o. Szabolcsmegye hivatalos ;orroIysággal jelenti, hogy a rovatos táblázatot a minta szerint lem " yjiva C-, kitöltve 7. alatt mellékeli, azonban a kimutatás egyetlen rovat sLcsen kitöltve. így tesz Lőcse is, hűségesen elkészíti a kimutatást, de I c ^ v K : már a kisérö-levélben jelzi, hogy semmi sincs benne. Látnivaló, hogy ezekből a hiányos jelentésekből kiszedet' ¿ ¡,1 ·':!;]; közlött adataink, általános képét az ország iparának nem adh. ; v k. lie nemcsak a hiányosság az egyetlen hibájuk. A statisztika a'íkcr ш'\т'· nagyon megbízhatatlan volt, ugy, hogy a kimutatások számai kc^zpr .íznek nem vehetők. Hanyag tisztviselők akkor is csak voltak, "<:'·: h .-e
keztek a dolognak a könnyebb végét megfogni. Ez aztán meglátszik a munkán. Р. o., hogy csak egy kis részletet emlitsek, a veszprémmegyei egyes járásokról készített kimutatásokból az első tekintetre kiviláglik, hogy lemásoltattak egymásról, részben pedig arányosítva vannak a számok az iparosok száma stb. szerint. A kimutatott munka mennyisége sem felelhet meg mindenütt a valóságnak. Sok helyütt nem azt mutatják ki, mennyit készítenek az iparosok tényleg, hanem azt, mennyit csinálhatnának, ha р. o. vevőjük volna, ha idejük kedvezne stb., szóval a számok föltételesek. Néhol nagyon indokolt az a gyanú is, hogy az illető iparos nem a felsorolt többféle fajtájú és minőségű áruczikk mindenikéből készítheti el a megjelölt idő alatt a kimutatott mennyiséget, hanem egy-egy fajta, sőt esetleg csak egy-egy minőségű áruból készíthetne annyit, ha az egész időn át csupán ilyen egyfajtáju vagy minőségű áruczikken dolgoznék. Ez áll például Pozsony városa kimutatásainál. De bizonyossággal megállapítani ezt, hacsak határozottan kifejezve nincsen, mint p. o. a lökuti üveggyárnál, lehetetlen a jelentések rendszertelensége miatt. Fölösleges munka lenne az is, ha a jelentésekből, hol majd az egy nap, majd az egy hét, egy vagy három hónap alatt készült iparczikkek vannak kimutatva, az egész év alatt végzett munka mennyiségére akarnánk következtetést vonni. A mult századbeli iparos nem olyan, mint a mai, a ki csak a mesterségéből él. Az jobbára mellékesen űzte iparát, jórészt, mint a jelentések is konstatálják, földmiveléssel foglalkozik, földmunka idején nem dolgozik, vagy pedig csak a vásárok előtt készít magának annyi készletet, amennyit eladni remélhet. A műhelye sem olyan, mint ma, némelyik rossz időben, télen stb. nem is dolgozhatik benne. Első tekintetre a számadatok megbizhatlanságát az a körülmény is bizonyítani látszik, hogy ha az iparosok számának s készítményeiknek összevetéséből következtetést akarunk vonni arra, mennyit dolgozik átlag egy iparos, nagyon különböző számokat kapunk, s az egyik munkája sokszorosan meghaladja a másikét. Azonban itt tekintetbe veendő az, hány segédmunkással dolgozik valaki, ami csak ritka esetben van kitüntetve ; mennyi nyers anyagot haphat ; mennyi kész munka eladására számithat, s ez magyarázza meg a látszólagos nagy különbségeket. Az árak különbözőségét pedig természetesen a czikkek anyaga s a rájuk fordított munka mennyisége. Azonban néhol ez sem elég, s ilyenkor nagyon közelfekvő az a feltevés, hogy hanyagság vagy tudatlanság okozta tévedéssel van dolgunk. Mindeme hiányok daczára az ipar történetével foglalkozó elég érdekes és becses adatokat fog találhatni az alábbiakban Magyarország muitszázadvégi kézmű- és gyáriparáról. A gyár elnevezés különben
4
nagyon relative veendő. Azt a mostani megkülönböztetést, mely szerint a gyárat a géppel való dolgozás teszi, alig lehet alkalmazni ebben az I időben, mikor gépek, — értve alatta nein emberi erővel hajtottakat — használatban nincsenek. Tehát csak az üzem nagyobb vagy kisebb volta határozhat. Csakhogy az nagyon a helyi viszonyoktól függ, mit hol tartanak kisebb vagy nagyobb üzemnek. Például Kis-Béren gyárosnak mondják azt, aki 10 posztószövőt foglalkoztat, ellenben a győrmegyei Szigeten csak egyszerű iparos az is, aki 28 legénynyel dolgozik. Meg kell végre említenünk, hogy a jelentések csakis Magyarországra szorítkoznak, Erdély és a temesi bánság kivételével, s hogy az árak / mindenütt rajnai forintok szerint értendők. j *
A jelentések szerint 11 megyében nincs sem gyár, sem kézműipar s a szükséges iparczikkeket máshonnét hozzák be. Ezek : Békés, Borsod, ;Csanád, Esztergom, mely — mint «a jelentés mondja — szegény megye, nevezetes helye nincsen, s a mire szükség van, többnyire Pestről hozatják a megyei, szűken élő és kereső kereskedők, s azt is apró mennyiségekben ; Gömör, Liptó, Mármaros, mely azt jelenti, hogy minden árut Bécsből vagy Debreczenből hoznak a kereskedők, Szabolcs, Tolna, Torna és Ugocsa. Ellenben, ha van is az iparnak némi nyoma bennük, de általában mégis pang az a következő megyékben : Arad, hol a mesteremberek kész árut nem tartanak, s a tehetősebb lakosok maguk másunnan hozatják azt, amire szükségük van. Árva, melynek lakossága vásznat sző, s azt az országban széthordja, de az osztrák tartományokba nem viszi ki. Bács, ahol volt ugyan Apatinban egy posztógyár, de már az is elpusztult. Újvidéken csak néhány mesterember, — sarkantyús, szabó, csizmadia és timár — dolgozik alkalomadtán, s él meg szűken, sőt Zomborban is i Bécsből és Gráczból hozott árukkal látják el a közönséget, mert van ugyan néhány gombkötő és egy takács a városban, de ezek inkább ötletszerüleg szabják meg az árakat, s azok emiatt annyira változók, hogy rovatokba sorolni alig lenne érdemes. ! Baranya, ahol р. o. Siklóson van ugyan egy timár, de csupán annyi bőrt cserez ki, amennyire szüksége van, egyébiránt pedig csak háziipari czikkeket készítenek megfelelő mennyiségben. Csongrád, ahol csupán Szeged városában él egynehány mesterember: ötvös, keztyüs, gombkötő, süveges, kalapos és fésűs, akik a városban űzik mesterségüket, s készítményeiket a vásáron vagy otthon, egyenként vagy pár darabonként adja el, de ezek csak épen hogy meg-
5
élhetnek, s olyan nagy számban nem készítik czikkeiket, hogy azokkal kereskedést űzhetnének vagy nagyobb megrendeléseknek megfelelhetnének. A Hajduvárosoh s a Jászság és Kunság, ahol csupán Árokszálláson készítenek házilag gombkötő munkákat, s a finom selyemzsinór röfjét 6, a közepeset 41/2, az olcsóbbét 3 krért adják, Szent-Mártonban pedig süvegeket, s párját 2 frt 7 kr, 1 frt 42 kr,illetőleg 1 frt 24 krjával árulják. Hont, melynek négy kerülete közül csakis a kis-hontiban űznek némi ipart, városai közül pedig Selmeczen a város hegyes fekvése, az ásványos alkatrészekkel megfertőzött viz és a teljes fahiány miatt nem is létezhetnének gyárak, ami pedig kézműveseit illeti, azok csak megrendelésre dolgoznak, Bélabányán pedig van ugyan ötvös, azután kovácsok, gombkötök, süvegesek és fésűsök is laknak benne, de szegénységük és a mesterségükhöz szükséges anyagok hiánya miatt nem dolgozhatnak ; Pozsony, ahol az ipar a városokra és azoknak közvetlen környékére szorítkozik, de Bazin városa megjegyzi, hogy mindenféle iparosai vannak ugyan, azonban olyan nyomorúságos szegények, hogy közülök csak a posztószövők és tímárok folytatják mesterségüket; Sáros, ahol lenvásznat szőnek és durvaposztót készítenek háziiparilag, de csak annyit, amennyi magában a megyében könnyen elfogy. Eperjesen van ugyan timár, keztyüs, kalapos, gombcsináló, fésűs és posztószövő, de nagy szegénységük s ugy a pénz, mint a nyersanyag hiánya miatt, mely mesterségükhöz szükséges, nagyobb mennyiségű czikket, ugy hogy állandó készlettel rendelkezhetnének, nem állithatnak elő. Különben vevőjük is alig akadna. Ezért csakis megrendelésre s alku szerint dolgoznak, s kivitelről, természetesen, szó sem lehet. Azt a durva, fehér posztót, amit ott szőnek az iparosok, még olyan mennyiségben sem tudják előállítani, hogy a helybeli és szomszédos vásárokon a parasztok szükségletét fedezhetné. Ez áll a kalaposok és süvegesekre nézve is. Kis-Szebenben pedig ritkán s akkor is kis mennyiségben fordulnak elő kézműipari készítmények, de ezek csak a parasztoknak valók, s nem érdemlik meg a feljegyeztetést. Szatmár, ahol vannak gyapjuszövök, szűrposztó-ványolók, pokróczkészitők, vászonszövők, cserepesek és fazekasok, de csupán a földnépe számára dolgoznak. Szepes, hol a városokban van ugyan némi ipar, de például Lőcse jelentésében megjegyzi, hogy a mesterembereknek kisebb gondjuk is nagyobb a mesterségük üzésénél, ellenben buzgón űzik a földmivelést. Turócz, hol különböző szinü és áru posztót készítenek ugyan, de nem kivitelre valót. lTng, ahol az asszonyok szőnek posztót háziiparilag, s abból készíti a földnépe a gálának nevezett öltözetet.
Vas, ahol van ugyan némi ipar, de Kőszegről azt jelenti a tanács, hogy ott a vízhiány miatt nem is lehetne gyár, a kézműipari czikkeket pedig sokféleségük miatt nem lehet rovatokba szedni; s végre: Zemplén, mely egyszerűen csak annyit jelent, hogy Rudlyón és Zamutón van vashámor.
SZÖYŐ ÉS FONÓ IPAR. A legelterjedtebb az országban. Még ott is, hol — legalább a jelentések szerint — alig mutatkozik valami jele az iparnak, házilag készíti a föld népe a durva posztót vagy a vásznat, sőt Hontmegye jelentése szerint a gyapjuzsinór készítése is háziipar. A gácsi posztó- és szövetgyár készítményeit az egész ország vagyonosabb része viseli, messze vidékekről is kapja a megrendeléseket. Az export azonban meglehetős csekély, mindössze Pozsony és Nyitramegye szállít ki bizonyos nem jelentékeny mennyiségű karton- és czicz-szövetet az osztrák tartományokba, s ugyancsak Nyitramegye zsinórt Ausztriába, sőt Bajorországba is. Megjegyzendő, hogy a jelentésekben a rőf alatt mindig az úgynevezett bécsi röf értendő.
I. Gyapju-âp&r. 1° Posztószövő
és
ványolő.
Aradmegye.
Az oláh nép a saját használatára készit a megyében durva gubaposztót. Barsmegye.
Körmöczbánya városának hat posztószövője van. Ezek közül négy évente készíthetne 2000 rőf festett, a másik kettő pedig 600 rőf fehér posztót, ha el tudnák adni. Oszlányban a gubaposztó 28 rőfös végjét 6 frt 30, 4 frt 30 és 4 forintjával készítik. Aranyos-Mciróthon, Szent-BenedeJcen és Kis-Tapolcsányhan vannak posztószövők, kik többnyire a bányavárosokban adják el áruikat. A finom és közepes minőségű posztó 30 rőfös, a selejtes 28 rőfös végekben 60 frt, 4õ frt és 33 frt 36 krjával kél végenkint. Fölfaluban végre vannak szürke posztó-ványolók, kiknek készítményét a szomszéd vármegyékben, söt Pesten is vásárolják a szabók.
7
Györmcgye.
Győr városában két posztószövö 2 frt 6 kr, 1 frt 45 kr és 1 frt 24 krjával készíti a posztó rőfjét. A tóközi járásban, illetőleg Szigeth püspöki városban négy posztószövő dolgozik. Finom posztót azonban csak egy készít közülök, aki 28 munkással dolgozik. Háromféle — a gyapjú minősége s a használt festék szerint különböző — finom posztót készít, 42 rőfös végekben, 24 véget mind a három fajtából s 117 frt 36 kr, 100 frt 48 kr és 84 írtjával árulja végjét. A közönséges posztót három mester szövi. Egyik közülök tehetősebb, s maga ugyanannyit állit elő, mint a másik kettő együtt. Kétféle minőségű posztót csinálnak, évente mindegyikből 72 véget, 30 rőföset, 52 frt 30 és 46 frt 48 krjával a jobb minőségűnek, 48 írtjával és 39 frt 36 krjával a másodrendűnek. Itt a színezés szerint oszlik mindkét minőségű posztó két-két alosztályra. A mesterembereknek ügynökeik nincsenek s csak Írásbeli megkeresésre küldenek néha egy-egy vég posztót Erdélybe vagy Szlavóniába. Különben jórészt helyben vagy a pesti és váczi vásárokon árulnak. Hevesmegye.
Egerben egy posztószövő havonta egy 29 rőfös vég finom, egy 28 rőfös vég közepes és egy 36 rőfös vég selejtes posztót készíthet: 58, 39 és 25 írtjával végjét. Helyben árul. Posztóványolója 16 van. Egy ^ iparos három hét alatt készit el egy 22 rőfből álló darócz-véget s azt 7 frt 30 krért adja el. Gyöngyösön az egyetlen posztószövő háromféle minőségű posztót csinál, s 3 hónap alatt készit el mindenik fajtából egy 28 rőfös véget: 36 frt, 32 frt és 30 írtért. Egy posztóványolója is van, ki háromféle minőségben három hét alatt készit el egy 25 röfös darócz-véget s 8 frt 30 kr, 7 frt 30 kr és 6 írtjával adja el. Hatvanban posztógyár van, mely ötféle minőségű gyapjúból évente körülbelül 600 vég posztót készit. 13 ember dolgozik benne. Az I. és II. minőségű gyapjúból készült vég 25, a III—IV. minőségűből való 23, az V. minőségű 20 rőífel számíttatik. Ára végenként : I. min. 63 frt, II. min. 57 frt, III. min. 42 ñ't, IV. min. 27 frt, V. min. 23 frt. 1771. október végén a gyár megvizsgálására kiküldött megyei bizottság 1 vég I. min., 1 vég II. min., 5 vég III. min. és 46 vég IV. minőségű gyapjúból készült szövelet talált készen a gyárban.
8
К omárommegy е.
' Komárom városában 5 posztóványoló dolgozik. 12 nap alatt 40 font < gyapjúból egy ember megkészít egy 22l!-> röf hosszú s 7—8 röf széles szürposztó véget s azt 8 írtért adja el többnyire helybeli parasztoknak. Kisbér helységben van posztógyár, melyben 10 ember dolgozik. Finomabb s durvább puchói és karasia posztót és flanelt készit, még pedig: Karasiát 25 vég finomat, közepest 40 és selejtest 19 véget. Puchóit mind a három fajtából ugyanannyit. Flanelt finomabbat 2õ, selejtesebbet 40 véget. A véget 21 rőíFel számítják. A puchói és karasia posztó röfjét minőség szerint : 1 frt 54 kr. illetőleg 1 frt SO kr és 1 frt 12 krjával részint helyben, részint a győri és pesti vásárokon adják el. Hacsak harmad- vagy negyedkézből nem, az osztrák tartományokba aligha kerül belőlük. Mosonymegye.
Nezsiderhm két mesterember középfinom posztót 208, olcsót 112 rőföt csinál évente: 1 frt 12 kr, illetőleg 21 krjával röfjét. Nógrádmegye..
Balassa-Gyarmat egyetlen posztószövője 40 frt, 22 frt és 15 írtjával ad egy vég posztót, Losonczon hat posztószövő van. Aszerint, amennyi segédet tart, egy mesterember 4 nap alatt 2—5 vég posztót is megkészíthet, 25 rőföst. A világoskék posztó rőfje 1 frt 40 dénár, 1 frt 30 dénár és 1 frt 13Va dénár, a sötét feketés-kéké : 2 frt, 1 frt 50 dénár és 1 frt 30 dénár. Gácson van szövetgyár, mely gyapjúszöveteken kivül egyéb fajtájúakat: félselymet, plüsht stb. is készit. A jelentés csak az alább következő árjegyzéket közli, melynél az árak rőfönként értendők : P a r c a η-B a r c h e n t vékonyabb fonálból
vastagabb fonálból
szövet
félselyemből
Barchent bélés szövet
j , széles! , k e s " 1 keny I
széles
Ί es" j keny
Közönséges színekben
39 kr.
34 kr.
51 kr.
42 kr.
Karmazsin vagy fehér színben
41 kr.
36 kr.
53 kr.
Szász-zöld vagy világos kék színben
43 kr.
40 kr.
Szép piros színben
58 kr.
1 ι 51 kr. I
széles
,kes" ) keny í
széles
57 kr.
48 kr.
51 kr.
44 kr.
1 frt ! 51 kr.
53 kr.
57 kr.
48 kr.
1 frt ! СИ 1 33 k r . | 5 4 k r ·
55 kr.
1 frt 18 kr.
1 frt
1 frt 1 , „ , 12 kr.! 1 f r t
1 frt 10 kr.
I
i
9
Ettemin
,.Drey Trath"
Paroles Gros de Naples
közönséges
széles
keskeny
Nr. 2
Nr. 4
színekben
1 frt 6 кг.
54 kr.
48 ki·.
1 frt 57 kr.
59 kr.
1 frt . 6 kr.
1 frt
Karmazsin vagy fehér színben
1 frt 9 кг.
56 kr.
50 kr.
59 kr.
1 frt 12 kr.
1 frt 9 kr.
1 frt 3 kr.
Szász-zöld vagy világos kék színben
1 frt 12 кг.
1 frt
50 kr.
1 frt 3 kr.
1 frt 8 kr.
1 frt 15 kr.
1 frt 9 kr.
Szép piros színben
1 frt 24 kr.
1 frt 12 kr.
1 frt 6 kr.
.1 frt 12 kr.
1 frt 17 kr.
1 frt 30 kr.
1 frt 20 kr.
Közönséges
„ St,rück"
szép
virágos
Sarges de Sattines
közönNîmes Rome séges
Quinetes
Félselyem Pamelotte széles
keskeny
Közönséges színekben
46 kr.
42 kr.
1 frt 18' kr.
1 frt 15 kr.
42 kr.
27 kr.
1 frt 12 kr.
1, frt
Karmazsin vagy fehér színben
48 kr.
44 kr.
1 frt 20 kr.
1 frt 17 kr.
44 kr.
29 kr.
1 frt 14 kr.
1 frt 3 kr.
Száz-zöld vagy világos kék színben
52 1er.
50 kr.
1 frt 2G kr.
1 frt 23 kr.
48 kr.
33 frt
1 frt 18 kr.
1 frt 9 kr.
Szép piros színben
1 frt 12 kr.
1 frt 1 frt G 1er. 48 kr.
1 frt 45 kr.
1 frt
42 kr.
1 frt 30 kr.
1 frt 24 kr.
Gyapjú
F e 1 b о y e
„Priesser« vagy „Leitner" Kamelot
plüseh
f é l s ζ ép
egvszinü vékonyabb gyapjúból
csipkés (vulgo zackct)
három szinü
két szinü
egy szinü
1 frt 18 kr.'
1 frt
54 kr.
Közönséges színben
2 frt 30 kr.
54 kr.
51 kr.
1 frt 6 kr.
Karmazsin vagy fehér színben
2 frt 3G kr.
57 kr.
54 kr.
1 frt 6 kr.
Szász-zöld vagy világos kék színben
2 frt 42 kr.
1 frt
57 kr.
1 frt 18 kr.
1 frt 24 kr.
1 frt 3 kr.
1 frt
Szép piros színben
3 frt
1 frt 12 kr.
1 frt G ki·.
1 frt 30 kr.
1 frt 30 kr.
I frt 18 kr.
1 frt 12 kr.
#
Ά fi acama ц Sísala sä
^
^
^
—
—
57 kr.
IO
F e l b o y e pettyegetett
Figur Felboye
vékonyabb gyapjúból
J csipkés ) (vulgo zacket)
Fehér szász zölddel, s világos kék és szép vörös szinnel
1 frt 16 kr.
57 kr.
54 kr.
Fehér és fekete közönséges színben vörös pettyekkel
1 frt 3 kr.
5 4 kr.
51 kr.
Szász-zöld és szász-kék színben, egyéb változó színekkel
1 frt 12 kr.
1 frt
57 kr.
Szép bíborvörös színben
1 frt 24 kr.
1 frt 12 kr.
1 frt 6 kr.
Dupla-plüsc! 1
Cronrages
Angora fonalból
gya]jjub 3i
szép
közönséges
Miglice
3 frt 30 kr.
1 frt 48 κι·.
42 kr.
36 kr.
20 kr.
4 5 kr.
39 kr.
22 kr.
Közönséges színekben Karmazsin vagy fehér színben
.
—
—;
Szász-zöld vagy világos kék színben
3 frt 39 kr.
1 frt 54 kr.
48 kr.
—
—
Szép piros szinben
4 frt
2 frt 20 kr.
1 frt
—
—
Huzott-Felboye Minorita szövet
Jallones
gyapjú
csipkés
Közönséges színekben
39 kr.
Karmazsin és fehér szinben
4 2 kr.
Zöld és kék színekben
48 kr.
Vörös szinben
51 kr.
Fekete
Szép
51 kr.
51 kr.
48 kr.
Fekete
közönséges
42 kr.
54 kr.
51 kr.
Nyomtatott vörös és fekete szinben 3 /4
széles
42 kr.
5 ,4
széles j
39 kr.
flanelt
Haraszt (Vulgo Haras Chartae)
minden egyéb szinben 3 /4
széles
45 kr.
Közönséges színekben ~°!i széles J 42 Karmazsin és fehér
o/s széles ¡ 36 kr. 1
9 /s
széles j
39 kr.
4 /4
széles ;
34 kr.
4 /4
széles j
36 kr.
"¡8 széles !
45 kr.
7 ,8
széles !
33 kr.
36 kr. kr. 39 kr.
Szász kék és zöld
45 kr.
Szép piros
2 frt
11
Nyitrainegye.
Xyitra városának 3 posztószövője évente együttvéve 100 vég posztót készíthet: 1 frt 60 kr., 1 frt 30 kr., 1 frt 15 kr. és 57 krért röfjét. A gyapjút helyben veszik. Szalcolcza város posztószövöinek száma megmondva nincs. Csak közönséges fajta kék posztót szőnek, szegényebb emberek számára valót, háromféle minőségben : 2000 rőf finomabbat, 4000 rőf középest és 8000 rőf olcsót: 2 frt 15 kr., 1 frt 45 kr. és 1 forintjával röfjét. Részben a helybeli lakók, részben a szomszédos vásárok közönsége vesz tőlük· Kémet-Prónán sok posztószövő és ványoló lakik. Számukat nem mondja a jelentés. Közönséges szürke posztót csinálnak, finomat és selejtest. Az elsőből körülbelöl 180, az utóbbiból 20 véget 24 rőffel számítva. 7 illetőleg 6 frt egy végnek az ára. Privigyénelc vagy 50 posztószövöje és ványolója van. Csak szürke daróczposztót csinálnak, a finomabból 370, a közönségesből 30 véget, 22 röfjével számítva. A környéken árulnak: 7 frt 80 kr. és 6 forintjával végjét. Szobotislbcm gr. Nyár y Józsefnek van egy kis posztószövőgyára, de kereslet hiányában csak annyi posztót sző, a mennyit helyben és a vásárokon eladhat: 1 frt 48 kr., 1 frt 24 kr. és 1 forintjával röfjét. Azonkívül 6 posztószövője van a városnak, kik három -hónap alatt 60, 30 rőfös véget készíthetnek, röfjét 2 frt 20 kr., 1 frt 30 kr. és 1 frt 10 krjával. Helyben, s vásárokon árulnak. Vág-Ujhelyt, Verbón és Csejtén összesen 22 posztószövő él. Rendesen kék posztót csinálnak, (ha a szine világosabb, az ára valamivel olcsóbb) s egy hét alatt mindenikük megszőhet és megfesthet egy 18 röfböl álló véget. Vág-Ujhelyt 1 frt 12 kr., 1 frt 9 kr. és 1 frt 6 kr. ; Verbón 1 frt 12 kr., 1 frt 6 kr. és 1 frt; Csejtén· 1 frt 9 kr., 1 frt 6 kr. és 1 frt a posztó rőfje. Helyben, s vásárokon árulnak. Durva daróczpokróczot Brezován, Vagyóczon, Kosztolnán, Lubinán, s Felső- és Alsó-Bottfalrân is készítenek. Pestmegye.
Pest városának 16 posztószövője van, s ezeknek számához képest a végzett munka elenyészőleg csekélynek van kimutatva. A jelentés szerint készült 1773-ban: Fehér karasia, finom 2 vég; 1 frt 6 krjával rőfje. Kék posztó, finom: 27 vég, 1 frt 42 krjával rőfje. Vastag flanel, finom 287 vég, 48 krajczárjával rőfje, vékony flan eli, közepes : 54 vég 42 krajczárjával rőfje. A vég 24 rőfös. Csináltak még ezenkívül 320 db bolyhos pokróczot 3 írtjával darabját. A fehér karasiát a temesi bánságban adták el, a többit helyben, s a magyarországi vásárokon.
í 2
Bitdán egy 28 rőfös vég finomabb posztó 47 fri 36 krba, illetőleg 35 és 28 frtba kerül. O-Bmlám 3 iparos szövi a posztót. Naponta 12 rőföt készíthet mindenik, kétféle: közepes és olcsó minőségűt. A 19 rőfös vég ára: 17 frt és 0 frt 24 kr. Pozsonymegye.
Pozsony városában 3 mester csinálja a közönséges posztót és flanelt. Az előbbiből 180—200, a másikból 200—250 rőföt készíthetnek havonta. A posztó rőfjének ára: 1 frt 42, 1 frt 30 kr. és 1 frt 12 kr., a flanelé 45 és 30 kr. Helyben árulnak. Ruhaszövetet kivülök még 2 iparos készit és pedig : Jezsuita szövetet 60 röfös végekben, 45 frtjával végjét ; „Saalon'-szövetet, festetlent, 30 röfös végekben, lő frtjával; koczkás, fekete alapú nadrágszövetet: 1 frt, illetőleg 45 krjával röfjét; és korona-rázsa szövetet: 16 frt 30 krjával végjét. Az elsőből 4, a másodikból 5, a harmadikból 3 és az utolsóból 8 vég készül naponta. Bazin 14 posztószövője 1773-ban készített 100, egyenként 28 rőfböl álló vég elsőrendű kék posztót, röfjét 1 frt 40 krjával, 120 vég, 22 rőfös, közepes minőségű, kék karasia posztót, végjét 24 forintjával ; olcsó flanelt 100 véget, 23 rőföst, röfjét 1 frt 40 krjával. A szomszédos vásárokon árulnak. Többet is dolgoznának, ha el nem szednék előlük a gyapjút a zsidók. Szent-György egyetlen posztószövője, ki egy segéddel, s négy női munkással dolgozik, ha az idő kedvez, körülbelül egy hét alatt mind a három minőségű flanelből egy-egy, 30 röfös véget állithat elő : 26 frt 30 kr„ 24 frt és 23 frt 30 krjával árulván ott helyben végjét. A pozsony-vár ally ai kerületben két mester van, azok is olyan szegények, hogy csak megrendelésre, alku szerint, dolgoznak. Stomfán 3 mesterember szövi a közönséges, durva posztót, s 34 frt 40 kr., 26 frt 30 kr. és 20 frt 24 krjával árulja végjét. Sárosmeg-ye.
Kis-Szebenben a városi bizottság a posztószövőknél semmi kész posztót nem talált. Az iparosok vallomása szerint egyikük sem képes évente csak egy vég kék, vagy másféle posztót is megszőni, s mesterségüket csak annyiban gyakorolják, hogy a föld népe által használt fehér gubaposztót szövik. Szegénységük miatt jobbféle gyapjút nem is vehetnek, sőt a durvát is hitelbe veszik, vagy a helybeli szabóktól vagy a szomszéd földbirtokosoktól, s adósságukat a kész gubaposztóval törlesztik.
13
Soiiiogyniegye.
Atáclon 3 posztószövő van. Mindenik háromféle fajta posztót készít, évente 20—20 véget mindenik fajtából, végjét 24 rőffel számítva. Egy röfnek: 1 frt 30 kr., 1 frt 15 kr. és 1 frt az ára.
-
Soproiimegyc.
Sopron városában a posztószövök, kiknek száma megmondva nincs, ì a karasia-posztót csinálják, havonta könnyen készíthetvén belőle 60,- J 32 rőfös, véget. Ezt különösen a parasztok használják, s azok is veszik. . Most többnyire csak világosabb és sötétebb kék színűt készítenek, másfélröf szélességűt, egy rőf ára 1 frt 20 dénár, illetőleg 1 frt 16 d. Ha azonban piacza lenne, ezenkívül fehér, vörös, zöld és sárga színűt is készíthetnének, még pedig a vörösnek és zöldnek 1 frt 30 dénár, a sárgának 1 frt 5 dénár, és a fehérnek 1 frtjával röfjét. Sokkal több ilyen posztót lehetne készíteni, ha a jó gyapjút egy mosonymegyei kereskedő idegen országokba, különösen Svájczba ki nem hordaná. Szatmármegye.
Nagy-Bányán csak közönséges darócz-posztót készítenek, fekete, fehér vagy barna színűre festve, a milyet az ottani köznép használ ruhafélének de azt is csak a város környékére való parasztok vásárolják. Szepesmegye.
Szepes-Várallyán 5 posztószövö jórészt csak fekete, durva posztót csinál 12 frtjával végjét. Iglón 10 frt 50 kr., 10 frt és 9 frt a posztó 24 rőfös végje. Béla városában egy posztószövő csak közönséges posztót készít végenként 30 frtjával, s röfjét 48 krjával. Ezt a posztót megfestés végett Bilniczbe küldi, s festve 1 frt 24 kr. rőfjének az ára. Ezenkívül még 20 posztószövő él a megyében szerteszét, s a 24 rőfös véget minőség szerint 10 frt 50 kr., 10 frt és 9 frtjával árulja. Treiicsénmegye.
A megyének külön posztógyára nincsen, mert a Tepliczen, Zsolna mellett működő vászon- és szövetgyár csak részben foglalkozik gyapjúból készült rázsa és castor-szövetek előállításával, de mennyit készít és milyen árban, azt nem mondj a a jelentés. Trencsén városában 38 posztószövö van. Hetenként 250 röf finom, 375 közepes és 1250 rőf selejtes posztót készítenek: 2 frt, 1 frt 24 kr. és 1 frt 6 krjával röfjét. Bán mezővárosban, s az ennek közvetlen szomszédságában fekvő Ozor, Egresd és Ugrócz községekben 18 posztószövö mester dolgo-
14
zik, s kívülük 40 kallós vámolja a dnróczposztót. Finonial)b posztó csak fehér és sötétkék szinben készül és pedig negyedévenként 16 vég finom, 20 vég közepes és 32 vég olcsó mind a két színűből. Rőfje: 2 frt, 1 írt 30 és 1 frt 12 kr. Daróez készül egy negyedévben 120 vég legjobb, 160 közepes ós 50 vég selejtes. Ára röfjének 18, 15 és 9 kr. A véget 24 rőfíel számítják. РысЫЬап 40 posztószövö mester csinálja a világoskék, sötétkék, zöld, vörös és fehér posztót. Negyedévente egy-egy szintiből körülbelül 50 vég készül, 25 rőfös. Ára a világoskék posztónak: minőség szerint: 2 frt, 1 frt 30 kr., illetőleg 1 frt 21 kr., a sötétkéknek 2 frt 18, 1 frt 36 kr., illetőleg 1 frt 18 kr., a zöldnek ugyanannyi, mint a sötétkéknek; a fehérnek 1 frt 51, 1 frt 24, illetőleg 1 frt 3 kr., s végre a vörösnek 1 frt 30, illetőleg 1 frt 21 kr. rőfönként. Turóczmegye.
A jelentés egész általánosságban csak annyit emlit, hogy különböző színű és minőségű posztót szőnek a megyében. Az árak rőfönként 1 frt 20 kr., 1 frt 50 kr. és a finomabbé 2 frt. Eddig nem hallotta a megye, hogy az osztrák örökös tartományokba szállítanának ki posztót. Yasmegye.
Szombathelyt 4 posztóványoló 9.frt 30 krjával árulja a daróczposztó végjét. Rohonczon 5 posztószövő van. A posztó rőfje : 1 frt 24 kr., 1 frt, illetőleg 39 kr. Van azonkívül 4 posztóványolója is, s egy vég daróczot: 9 frt 30 kr., 9 frt 15 kr., és 9 írtjával készit. Yeszpréminegye.
Ράχιάη 5 posztószövő él, s világoskék posztót készíthetnek kétféle minőségben, 40—40 végét, 38 és 32 írtjával végjét. Flanelt 80 véget : 22 forint 30 krjával. A jelentés nem említi meg mennyi rőf esett egy végre. Zólyommegye.
Zólyom város posztóványolói körülbelül 6000 rőf másodrendő, s 3000 röf egész durva daróczot készítenek, s a helybeli szabóknak adják el, kik abból gubát és nadrágot szabnak a parasztoknak, vagy pedig magát a daróczot adják el a szomszédos és a helybeli vásárokon a limitált 21, illetőleg 18 kron röfjét. Raclvclnyon 14 posztószövö évente körülbelül 8000 rőf posztót készíthet és pedig : kék (Frantz-blau) posztót 700 rőföst, 7/4 szélest : röfjét 2 frt 30, 1 frt 45 és 1 frt 24 krjával. Fehérest 1000 röföt, 7/4 szélest, röfjét: 2 frt, 1 frt 27 kr. és 1 frt 9 krjával. Zöldet 750 röföt, 7/4 szélest, 2 frt 9, 1 frt 33 és 1 frt 18 krjával. Csukaszin szürkét
800 röföt, 7/4 szélest olyan árban, mint a zöldet. Fehér karasiát 450 röföt, 7/4 szélest: 1 frt 51, 1 frt 21 és 1 frt 6 krjával. Fehér posztót, 550 röföt, 7/4 szélest: 1 frt 45, 1 frt 15 és 1 frtjával. Ugyanazt 6/4 szélest 600 rőföt Γ frt 30 kr., 1 frt 6 és 51 krjával. Fehér karasiát, 550 rőföt, 6/4 szélest, 1 frt 36, 1 frt 12 és 57 krjával. Szürke karasiát 2600 röföt, 6/4 szélest: 1 frt 45, 1 frt 24 és 57 krjával. Flanelt 7/4 szélest, 600 röföt: 1 frt 51, 1 frt 21 és 1 frt 6 krjával; 6/4 rőföst pedig 600 rőföt 1 frt 6, illetőleg 51 és 39 krjával röfjét. Korponán vannak ugyan posztószövők, de még a vásárokra sem készítenek egyetlen rőf szövetet sem, mert földmiveléssel foglalkoznak. 2.
Posztó-festő.
A zólyommegyei Rcidványon egy posztófestö, ügynevezett „Schön- \·. Färber" dolgozik, s a következő árakon festi a posztó röfjét: Finom concenelle festékkel, szép Pompadour, karmazsin vagy Ponso szinre 2 frtért ; finom ibolyaszinnel 56, rózsaszínnel 44 krért. Közepes minőségű festékkel, Ferenczkékre 21, buzavirágszinüre 18, gránátkékre 24, égszínkékre 15, tengerzöldre 24, aczélzöldre 21, szászzöldre 30, fűzöldre, krap-vörösre vagy fahéj szinre 18, rákszinre 50, narancsszinre 20, szászkékre 30, alma- és sötétzöldre 18 krért. Közönséges festékkel: karmazsin színűre 18, Pompadour-szinre 18, otoponso-szinre 20 és 18, tengerzöldre 16, ibolyaszín, kávébarna, fekete, császár- és kénsárga színekre 12 krajczárért. 3. Kalapos
és
süveges.
Barsmegye.
Körmöczbánya egy kalaposának kész munkája nincs, csak. megren- | delésre dolgozik. Hat süvegese évente 1500 darab süveget készíthetne, ha megrendelője lenne, darabját 27 krért. Oszlányban 6 frt, 4 frt 48, illetőleg 4 frt a süveg tuczatja. Biharmegye.
Dehreczen város két kalaposa havonta körülbelül 350 karimás I kalapot készít, háromféle minőségűt : 15, 9, illetőleg 6 frtjával tuczatját. •Ellenben 10 iparos készíti a „fekete süveg"-et, és pedig ezer dara- bot, havonta háromféle minőségben. Ott helyben adják el: 15 forint, | ÍO frt 48 kr. és 7 frt 24 krjával tuczatját. Feliérmegye.
BicsJce mezővárosban egy mesterember van, s a magyar, vagy „csákó"-süveget készíti. Naponta 2, ritkán 3 drbot csinálhat meg egy ¡ munkás. Darabja i frtjával, illetőleg 51 és 45 krjával kél el.
Gy örmegye.
Gißr városában négy süveges 1 frt, illetőleg öl és 39 krjával f csinálja a süvegnek, szintén négy kalapos pedig 3, 20 és 1 forintjával a ii . kalapnak darabját. Hevesmegye.
Egerben egy süveges naponta 2 drb finom, vagy 5 drb közepes és 2 drb selejtes süveget készíthet, 1 frt 30 kr., 1 frt 18 kr. és 42 krajczárjával darabját. Gyöngyösön egy mesterember 2 drb finom, vagy 2V2 közepes és 3 drb selejtes süveget készíthet naponta : 1 frt, illetőleg 53 és 36 krajczárjával darabját. Hontmegye.
Rimaszombatban egy süveges 15 nap alatt csinál meg egy tuczat legfinomabb süveget, melynek az ára 36 frt. A közepes és selejtesebb süvegek tuczatjának előállítása 8 napba kerül, s 7 frt 48 kr., illetőleg 5 frt 24 krjával vevödik. Tiszolczon és Nyusiyán egy-egy kalapos a finom kalap tuczatját 30, a közepesét 20, az olcsóját 10 nap alatt készíti el, s 39, illetőleg 9 és 7 írtjával adja el. Komárommegye.
Komárom városában 3 kalapos lakik. Egy-egy nyolez nap alatt készíthet el egy tuczat kalapot. A nyúlszőrből készültnek tuczatja 36 és 24 frt, a báránygyapjuból valóé 18, 12 és 7 frt. Pestre, Váczra, Szegedre, Kecskemétre, a Tiszántúlra, a Bánátba és Erdélybe hordozzák szét a görög kereskedők. Süvegese 2 van. Egy iparos 6 nap alatt készíthet el egy tuczat süveget, 10, 8 és 6 forintjával tuczatját. Ezeket j is a görög kereskedők hordják szét az országban. Mosonymegye.
Magyar-Óvárt egy mester évente 15 drb finom, 100 drb közepes és 260 drb olcsó kalapot vagy süveget csinál: 3 frt, illetőleg 51 és 30 krjával darabját. Nezsiderben egy mesterember 350 drb süveget készit évente. 36 krjával darabját. Nógrádmegye.
\ Balassa-Gyarmaton egy kalapos 16 forint 80 dénár, 12, illetőleg 9 forintjával adja a kalap tuczatját ; egy süveges pedig 1 frt 50 dénár, 1 frt, illetőleg 65 dénárjával a süveg darabját. ¡ Losonczon 8 süveges van. Hetenként 10 nagy, 12 közepes, vagy S 18 kis süveget készíthet egy-egy, darabját 1 frt 20 dénár, 1 frt, illetőleg 80 dénárjával. · ·»
1?
Füleken egy süveges van, s.a nagyobb süveget 1 frt 20 dénár, a kisebbet 60 dénárjával árulja. Szécsény két süvegese 1 frt 20 dénáron, 1 frton, illetőleg 60 dénáron adja a süveg darabját; egy kalaposa pedig 8 frtjával, 2 frtjával, illetőleg 1 frt 20 dénárjával a kalap párját. Nyitramègye.
Nyitrán két kalapos van. Mindenik egy segéddel 12 nap alatt, szakadatlan dolgozván, körülbelül 50 drb közönséges, kalapot készíthet. A nyulszőr-kalap ára 3 frt és 1 frt 50 kr., a gyapjú-kalapé 54 és 42- kr. darabonként. Süveges 5 van. Hetenként egy mester egy segéddel .30 süveget csinálhat 1 frt, 51 kr. és 30 krjával darabját. Ugy,a süvegesek, mint a kalaposok a mesterségükhöz szükséges anyagokat helyben, vagy a vásárokon veszik. . Érsekújvárt két kalapos és két süveges. ugyanannyit,, s ugyanolyan árban készit, mint a nyitraiak. Szakolczán négy süveges hetenként 30 pár finomabb. 40 pár másodrendű, s 50 pár olcsó süveget készit 1 frt, 48 kr. és 42 krjával. Egy kalaposa pedig Castor-kalapot hetenként elsőrendűt 3, másodrendűt 3, harmadrendűt 4 párt készit, 8 frt, 7 frt és 4 frt 30 krjával. Közönséges gyapjúból pedig háromfélét, egyenként' 6 - - 6 párt, 2 frt.. 1 frt 30 és 1 frt : 12 krjával. Nctgy-Tapol'csánynak két kalaposa van; egyik két, a másik egy segéddel dolgozik. Egy ember naponta egy kalapot készit, hétenként pedig feldolgoz: nyúlszőrt 20 latot, bárány- és közönséges1 gyapjút 24 latot. A kalap ára 3 frt, 1 frt 30 és 45 kr. Azonkívül 'három·· süvegese van, kik közül kettő egy-egy segéddel dolgozik. Egy érbber jobbfajta gyapjúból naponta 2, hetenként 12 süveget, közepes minőségűből 24-et, közönségesből 30-at csinál. Darabját-45, 24 és 13 krjával adják'; Ugy a kalaposok, mint a süvegesek . csak helyben és a vásárokon árulnak. Szobotision az egyetlen kalapos három hónap alatt 240 kisebb kalapot, az egy süveges pedig ugyanannyi idő alatt 300 süveget elkészíthet. Az ár nincs megmondva. Szeniczén az egy süveges három hónap alatt 120 sü veget készíthet 36 krjával. . . .' ' Vág-Ujhelyt három, Vérbőn két, Cselen három és Pöstyénben^ egy kalapos van. Naponta négy nagyobb, vagy öt kisebb süveget készíthet' egy-egy, s azokkal a vásárokba jár. Ott aztán a nagyobb süveget 40, a kisebbet 35, sőt 30 dénárjával is.adja. Kalapos pedig van -Vág-Ujhelyt és Oalgóczon kettő-kettő. A jobbfajta kalapból naponta két. a selejtesebMagyar
Gazetas dg történelmi
Szemle 1896.
í>
18
böl négy darabot készíthetnek. A finom kalap darabja 3 frt, a közönségesé 1 frt, söt 75 dénár. Helyben és vásárokon árulnak. Pestmegye.
I Pest városának hároin kalaposa finomabb árut körülbelül 50, közep e s t 100, olcsót 140 tuczatot állit elö évente, 9 frt, б frt és 3 frt 15 krjával tuczatját. Süvegese négy van, s készit körülbelől 200 pár elsőrendű, 900 másodrendű és 2000 harmadrendű árut, párját 2 forint 24, , 1 frt, és 48 krjával. Az országban szerteszét a vásárokon árulnak. Budán egy finom Castor-sapka, csattokkal 6 frt, 5 frt 30 kr. és v 4 frtba, selejtesebb 3 frt 45, 3 frt 30 és 3 frt 15 krba kerül, közönc séges gyapjusapka 21 krtól 2 frtig kapható. Szent-Endrén egy kalapos dolgozik. Naponta 3 darabot készíthet. Tuczatja áruinak minőség szerint 48 frt, 12 frt és 4 frt 12 kr. Ó-Budán szintén egy kalapos, ugyanannyit, s ugyanolyan árért készit, mint a szent-endrei. Váczoti két kalaposmester van, s 4, 3 és 1 írtjával adja a kalapot. Pozsonymegye.
I Pozsony városának hat mestere készít havonta: Castor-kalapot 4. rendűt 40, II. rendűt 45, vagy III. rendűt 50 tuczatot 5 frt, 3 frt 30 kr. és 3 írtjával darabját. Gyapjúból kalapot, finomat 80, közepest 90, vagy selejtest 10 tuczatot, 1 frt, 54 és 45 krjával darabját. Szent-György város egyetlen kalaposa, saját vallomása szerint, mind a három minőségüáruból egy-egy tuczatot, körülbelől 12 nap alatt állithat elő egymaga: 42, 24, illetőleg 9 forintjával árulván tuczatját. Samarján hat iparos készíti közönséges gyapjúból a kalapot, s Ì tuczatját 14 frt 53. kr,, 8 frt 24 kr. és 6 frt 36 krért adja. Stomfán egy mester közönséges gyapjúból 9 frt 36 kr, 7 frt 48 kr és 4 frt 12 krért csinál egy-egy tuczat karimás kalapot. Sárosmegye.
j Kis-Szebenben a süvegesek olyan szegények, hogy ha valaki süve' get rendel náluk, előbb pénzt kell adnia gyapjúra. Ezért nem is dolgozhatnak s a helybeli vásárokon idegen mesteremberek árulnak. Somogymegye.
Sellén egy, Szigetvárt 3, Nagy-Mádon, Csurgón, Kaposvárt és Andósson egy-egy süveges van..Évente mindenik 34 tuczat finom, 51 tuczat közepes és 68 tuczat olcsó süveget készit: 48 frt 12 kr, 18 frt, 12 frt 42, 9 frt és 4 frt 48 krjával tuczatját. Szigetvárt és Andócson pedig egy-egy kalapos 24 tuczat finom s 50 tuczat másod-, illetőleg harmadrendű kalapot készit évenként: 48 frt, 18 frt és 9 frt 36 krjával tuczatját.
19
Sopronmegye.
Kapuvárt három süveges van. A gva'pju mázsáját 27 és 28 írtjával veszik. Nagyobb fajta közönséges süveget 36, közepest 21, s kicsit 16 krjával adnak. A nagyobb süvegre 27—28 lat gyapjú kell. Naponta, ha a gyapjú jól van kikészítve, 3 süveget készíthet egy ember. Csornán az egyetlen süveges naponta elkészíthet egy süveget, melyre 1 font gyapjú kell, s a nagyobb fajtát 90 dénárért adja. A gyapjú mázsáját szintén 27—28 írtjával veszi. A Nagy-Martoni egy kalapos finom gyapjúból 1 frt 15, illetőleg 51. és 45 krjával, selejtesebből 30 és 21 krjával késziti darabját a kalapnak. Szepesmegyc.
Szepesvárallyán 5 mester 12, frt, 10 frt és 8 írt 12 krért késziti a süveg vagy kalap tuczatját. Tglón pedig 10 frt 12 kr, 7 frt 12 kr és 3 frt 36 kr a süveg tuczatja, valamint a megye többi részében is. Trencsénmegye.
Trencsén városában 7 süveges hetenként 13 tuczat finom, 19 tuczat közepes vagy 33 tuczat selejtes süveget készíthet: 7 frt 30 kr, 4 frt 30 kr és 1 frt 48 krjával tuczatját. Bán mezővárosban két süveges mester van, s egy negyedévben csinálhat 40 drb finom, 120 közepes és 160 olcsó süveget: 1 frt 30 kr, 1 frt 12 kr és 1 írtjával darabját. Yeszprémniegyea
Pápa mezővárosának három süvegese évente három fajta süveget készit 4—400, összesen tehát 1200 darabot, s egyenként 1 frt, illetőleg 48 és 36 krjával adja. Kalaposa szintén három van, s készit évente finom árut 200, közepest 500 drbot, selejtest szintén 500-at : 4 frt, 1 frt 42, illetőleg 51 krjával darabját. Veszprémben három kalapos lakik, s évente három fajta kalapot csinálnak 200, illetőleg 500 és 500 drbot 4 frt, 1 frt 42 kr, és 51 krért drbját. Devecserben egy kalapos évente 300 közepes minőségű és 500 olcsó kalapot készit: 1 frt 42, illetőleg 51 krért darabját. Süvegese szintén egy van, s évente 100 drb finom, 150 közepes és 200 olcsó süveget csinál 1 frt, illetőleg 48 és 36 krért darabját. Palota egy kalaposa évente kétfajta kalapot 80—80 darabot készit 1 frt 24, illetőleg 54 krjával. Süveges mestere 6 van, s finomabbat 940, olcsót 510 darabot készit 48 és 39 krjával. Nagy-Vásonyban az egyetlen kalapos 400 közönséges kalapot készit évente, darabját 51 krjával. Φ
20
Zalamegye.
Zala-Egerszegen, Tapolczán és Szent-Gróthon egy-egy süveges van, s 9 frt 20 kr és 6 frtjával adja a süveg tuczatját. [j'.gr árion, Stricién és Csáktornyán egy-egy mesterember 1 frt lő krjával adja a kalap darabját, a szent-gróthi kalapos pedig 30 frlot, 16 frtot és 12 frlot vesz tuczatjáért, mig Kanizsán két kalapos 18, 12 és 7 frtot kér egy tuczat kalapért, végre a sümegi kalaposnál 39, 20 és 12 frt a kalap tuczatja. Sümegen az egyetlen süveges 10 frt 12 kr, 9 frt és 6 frtért ad egy tuczat süveget. Keszthelyen két süveges és egy kalapos van. Az árak. olyanok, mint Szt-Gróthon. Zólyommegye. Zólyom város süvegesei 2000 drb finomabb, 2000 közepes és 1000 ' olcsó süveget készítenek 36, 27, illetőleg 18 krjával darabját. Nagyobbrészt otthon, vagy a debreczeni vásárokon adják el. Beszt&rczebányán a süvegesek hetenként 150 drb legjobb, 200 közepes és 300 selejtes süveget készíthet: 1 frt 24, l· frt 12 és 54 krjával párját, de ez az ár a gyapjú, s egyéb hozzávalók árának emelkedése vagy siilyedése szerint módosul. Debreczenbe, Szegedre, Kecskemétre, söt Erdélybe is elviszik áruikat. Radványban 13 süveges 14268 drb süveget csinál évente, még pedig 1 font gyapjúból finomat 1760, közepest 2472 és olcsót 6200 drbot 51, 45 és 42 krjával; 24 lat gyapjúból pedig finomát 836, közepest 2000, és olcsót 1000 drbot 39, 34V2, és 32 krjával drbját. Kalaposa kettő van, s csinál jó gyapjúból fekete kalapot: finomat 100, közepest 200 és olcsót 400 drbot: 54, 39 és 27 krjával drbját. , Korponán vannak ugyan süvegesek, de csak a helybeli vásárokra készítenek valami kevés árut. 4.
Gyapjiiczikkek. a) Gubacsináló. Biliarmegye.
Debreczen városának 45 gubacsinálója van, s évente körüJbelöl 4000 gubát készit és ád el helyben 5 frt 57 kr, illetőleg 2 frt 50 krjával darabját. Sopronmegye.
í
A Rába folyó alsó és felső járásában 24 gubakészitő van. A gubaposztó 24 röfös végjét 8 frt 50 dénárjával veszik. Egy végből 4 drb nagyobb gubát készítenek, rövidebbet pedig 6—7 drbot. Egy nagyobb
21
gubát 2 frt 40 dénárért, közepeset 1 frt 40 és 50 dénárért adnak. Naponta egy pár gubát készit. b) Harisnyaszövö. Gryörmegye.
Győr városában 5 iparos van. Egy pár harisnyát 1 frlért, illetőleg 51 és 36 krért csinálnak.
ì
Pestmegye.
Pest városának egy iparosa évente készit : • 1 Férfi harisnyát jót 200 tuczatot 15 frtjával tuczatját. 13 ,, közepest 150 !) 11 » 12 300 „ „ olcsót !) Я » 12 250 Női jót ÌÌ » » közepest 200 11 η » " 300 „ ,, olcsót 10 » >' » Férfi harisnyát rövidet („Sekl" dictum) jót 20 5 » » 4 közepest 30 » 5·. П olcsót 50 3 » 51 » Női „Sekr-t jót 30 4 frt 30 krjával „ 3 frt 30 ,, „ „ közepest 50 » .. olcsót 60 3 frtjával „ » 50 6 Férfi keztyüt jót И " » ., közepest 50 5 :> » olcsót 80 4 » !! » 2 frt 30 kjával „ 50 Nyakravaló kendőt jót 1! 2 frt 6 „ „ közepest 50 „ « „ olcsót 100 1 frt 45 „ , >1 A közönségesen „wollene Flore" név alatt ösmert fejkendő vagy fátyol szövetből elsőrendűt 3000, másodrendűt 2000, harmadrendűt 2000 véget, 24 rőtjével; 2 frt, 1 frt 30 kr és 1 frtjával végjét. A magyarországi ' vásárokon árul. Budán a ζ egyetlen iparosnál.: Egy tuczat férfi harisnya 10—24 frt. női „ 8—18 „ férfi keztyü 4 frt 48—8 frt 48 kr. я női 7 - 9 frt. „ „Seid" 3—6 frt. ,, röf harisnya v. keztyü szövet 2 frt, 1 frt, illetőleg 24 kr. Szent-Endrén két mesterember késziti a közönséges harisnyát: 12 frt 32 krjával tuczatját. Naponta két tuczatot csinál.
„
22
Pozsoiiyinegye.
Pozsony városában 8 mester van, s készit havonta : Harisnyát minőség szerint 40, őO, 60 tuczatot 11, 10 és 9 frtjával; gyapjú keztyiit 60—70 tuczatot: 4 frt 30 kr és 4 frtjával; magyar kapczát 50 vagy 80 tuczatot: 4 és 3 frtjával. f
'
Soproiimegye.
A nagy-martoni harisnyaszövő mesternél : Finom fekete vagy barna férfi harisnya tuczatja Finom vörös női „ „ Finom női „ „ Fekete vagy barna férfi harisnya tuczatja Közönséges vörös nöi harisnya tuczatja Lovassági közönséges férfi Kék vagy gyöngyszin ., „ tuczatja Gyalogsági közöns. fehér „ tuczatja
12 frt 36 kr, párja 1 frt 1 frt 1 13 frt 48 „ 9 frt 36 „ „ 51 kr. „
54 „
9 frt 9 frt 36 kr.
»
48 51
„ „
10 frt 12 kr.
η
54
„
10 frt 12 „
8 frt,
, 48 „ Csornán egy harisnyaszövö van. A jól kimosott német gyapjú mázsáját 27 és 28 frtjával veszi. Egy font gyapjúból másfél nap alatt készit nyáron egy pár harisnyát, s adja a kékszínű párját 1 frtjával, a karmazsin színűét 1 frt 15 krjával.
II. Vászon- és selyemipar. I
1.
Takács.
Hontinegye.
Csak annyit emlit a jelentés, hogy Pongyelok-on van egy Rottféle szövetgyár. Nyitrauiegye.
Sasvárt a cs. és kir. uradalmi gyár a hat nyári hónap alatt 12,000 vég, 16 és 22 röfös, Karton és Czicz nevű pamutszövetet készit, 30, 20 és 15 frtjával végjét. Részben Bécsbe, részben Pestre és Budára szállítja áruit. Pozsonyinegye.
Pozsony városában egy szövőmester készit havonta : Genuai és franczia bársonyt háromfélét, mindenekből 8—8 rőföt, 10, 7 és 6 írtával ; hollandi bársonyt háromfélét, mindenikből 12—12 rőföt, 7, 6 és
23
5 frtjával ; hamburgi bársonyt szintén háromfélét, mindenikből 16—16 rőföt, 3 frt 30, 3 frt 20 és 2 frt 30 krjával röfjét. Azonkiviil a következő szövetekből, mindenikből három fajtát, és pedig: Croidort, 64—64 rőföt, 1. frt 54, 1 frt 42 és 1 frt 30 krjával; croissét, 64—64 rőföt, 1 frt 30, 1 frt 24 és 1 frt 18 krjával; tafot.át, 48—48 röföt, 1 frt 30 kr, 1 frt 6 kr, és 1 frtjával; flórt, 80—80 rőföt, 1 frt, illetőleg 51 és 42 krjával ; crisét, 72—72 rőföt, 3, 2 és 1 frtjával ; tertionelt, 48—48 rőföt, 3 frt, 2 frt 30 kr és 2 frtjával ; atlaszt 64—64 rőföt, 1 frt 48 kr. 1 frt 24 kr és 1 frtjával röfjét. A csehlészi, gróf Eszterházy-féle kartonszövet-gyár részére a pozsonvmegyei Pozsony, Bazin és TalJósból évente 12,000 font fonalat, a mosonymegyei Köpcsénből, Boldogasszonyból, s a szomszédos helységekből 5000 fontot, Győrből magából 5000 fontot, s Korriárommegyéből 3000 fontot, összesen 25,000 fontot szállítanak. Ebből készül közönséges karton 3000 vég, czicz közönséges 2500, közepes 1500. és finom 1000 vég, összesen 8000 vég szövet. A gyár takácsai Pozsonyban 4000, Cseklészen 3000, Szent-Györgyön 1000 véget szőnek meg belőle. Eladnak pedig Magyarországon : Pesten 3600, Sopronban 500, Nagy-Szombatban 400, Pozsonyban 500 véget. Külső piaczokon : Bécsben 800, Brünnben 1000, Gráczban 600, Prágában 600 véget. Közönséges kék vásznat is készítenek a gyárban évente 600 véget, s ehez a nyers vásznat Pozsonyban és Nagyszombatban veszik. Ebből eladnak : Pesten 400, Sopronban 100, Nagy-Szombatban 50, Pozsonyban 50 véget. Nem tudni, hány rőffel számítják végjét, s mi az ára. Sárosmegye.
Bártfán a jelentés szerint csak fehéritetJen vagy fehérített közönséges és középfinom 3/4 rőf széles vásznat készítenek házilag. Soproiunegye.
Kis-Martonban az uradalmi takács egy rőf finom vásznat 5 és 4У2 krnyi munkabérért sző meg, közepes minőségűt 4 és 3 krért, selejtesebbet 2V2 és 2 krért. Kétszínű házi-vászon, rőfjéért 5 krt, asztalkészletre való rőfjéért pedig a szövés minősége szerint: 12, 10 és 9 krt vesz. Nagy-Martonban a.takács készit: Vásznat, 30-ast 11 frt 45 kr, 11 frt 15 kr és 10 frt 45 krjával ; 24-est 10 frt, 9 frt 45 és 9 frt 30 krjával; 16-ost 6 frt 45, 6 frt 30 és 6 frt 15 krjával; „Zvvillichw-et, 15-öst és 14-est 12 frt 30 és 10 frt 47 krjával ; asztal teritőre valót 20 frt 45, 19 frt 45 és 18 frt 15. s asztalkendőre valót 13 frt 15, 12 frt 45 és 12 frt 15 krjával végjét. Udvarclon az egy takács naponta 4 rőf finom vagy közepes és 5 röf durva vásznat szőhet meg: 4, 3V2 és 2 dénár munkadíjért rőfönként.
24
l
Alsó-Puliján két takács van. Naponta 4 röf vásznat szőhet meg
[ egy-egy. Munkabérük, mint az udvardiaké. Felső-Pulyán a. két takács ugyanolyan árért dolgozik, mint az udvardi.г Szemerén három takács évente 65 röf finom, 350 közepes és 700 ( röf selejtes vásznat szö meg: 10, 5 és IV2 krjával röfjét; Jánosfán kettő évente 40 röf finomat, 20 rőf közepest és 30 röf selejtest; Kis'. Geresclen három évente 300 röf középfinomat és 200 röf. selejtest; Nemes-Ládon kettő 50 rőf finomat, 60 rőf közepest és 10 rőf selejtest; Cséren négy 20 rőf finomat, 40 rőf közepest és 100 rőf selejtest; BereJccdlya-Tompaházán kettő 70 röf középfinomat és 100 rőf selejtest ; Dénesfán egy ,20 röf finomat, 30 rőf közepest és 100 rőf selejtest.' A munkadíj mindenütt olyan, mint Szemerén. \ Beőben 12, Felső-Bükön és Locson 3, Közép-, Alsó-Bülckön és Sima' házán egy-egy takács szövi a vásznat közönséges fonalból, de csak ftélen dolgoznak, s olyan keveset, hogy alig 5 dénárt keresnek naponta. f. Nyéken 5, Bilzingen, . Koboldon, Lindgrabenen és Felsö-Péterfán ' 3, Szt-Mártonban, Lanzséron, Lackenbaclion és Alsó-Péterfán 2, Lackenj clorfon, Haracsonyban, Hassendorfon, Sigrabenen és Veperden egy-egy 1 takács finomabb vásznat, melytől 4 kr járna rőfönként, alig sző, hanem csak durvábbat 'három fajtát: 2, IV2 kr és 4 dénárjával röfjét. 4—5 rőföt. naponta megszőhet mindenik. . Egyházasfaluban, GyaloJcán és Salamonfán sok, Locsmándon 5, I Zsirán és Fraknón együtt 7, Alsó-Lászlón és Fülesen együtt 10, BasztiI falun, Gogánfán, Kis- és Nagy-Baromban, Gyirotón és Likvándon összesen 11 takács dolgozik. Egy-egy 100—200 röf finom, Í60—250 rőf közepes és 200—350 röf selejtes vásznat szőhet meg : 7, 5 és 2 krjával röfjét: !j A Bába folyó felső és alsó járásában összesen 126 takács van. ] Finomabb fonalból 5—6, közönségesből 8—10 rőföt szőhet meg mindenik naponta, folytonos munkával. Egy röf finomabb vászon megszövéséért 10, a durvábbért 4 és 3 krt kapnak. Szcpesmegye.
' Lőcsén szőnek ugyan vásznat, de csak házi használatra, s nem olyan mennyiségben, hogy exportálni lehetne. Treiicsénmegye.
J ·. Tepliczen, Zsolna mellett van kir. privilégiummal biró gyár, mely I különféle szöveteket állit elő : fehér vásznat, festettet és megnvomta^ tottat, ágyruhára való kelmét, kanavászt, háromnyüstös vásznat („Trillich"), abroszokat, keszkenőket ; félig selyemből szövötteket, aminő a
„gratel" és „gingang", s félig gyapjúból készülteket, minők a fél rázsa és fel-castor. A készítmények mennyiségét meghatározni nem lehet, mert ez attól függ: mennyi nyers anyagot szerezhet be a gyár, több- | nyire zsidóktól, kik azt a gyár nagy kárára külső tartományokba viszik ki. Az ár is a nyers anyag után idomul; ha az megdrágul, emelkedik; ha esik, száll. A készítményeket részben magán Tepliczen árusítják el, \ részben a gyárnak Magyarország különböző vidékein lakó iigynö- ^ kei által. Zólyommcgyc.
Zólyom városában 1200 rőf közepes finomságú, s ugyanannyi egész durva: „Zwillich"-nek nevezett, s csak parasztnak való vásznat szőnek évente, s vagy helyben, vagy a szomszédos vásárokon adják el. Beszterczebányán a takácsok háromféle minőségű vásznat szőnek. Az elsőből egy „fix" ( = két rőf) égy negyed szélességben 39 kr, a másodikból egy rőf 29 kr, a harmadikból egy kis röf 18 kr. Erdélybe, sőt az osztrák tartományokba is elhordják a csipkével is házaló parasztok. 2.
Vászonfestő.
Csak Zólyommeqyc jelent felőlük : Baclványon egy vászonfestő van, s évente fest: fehéres színűre, finomat 500, közepest 500, selejtest 1000 rőföt 7 l / 2 , 47-2 és 3 krjával röfjét; porczellánszinü fehérre, rányomott virágokkal, finomat 1000, közepest 600, selejtest 1000 rőföt 9 és 7V2 krjával. Zólyom-Lipcsén egy mester festi a vásznat, és pedig évente 234 röf finomabbat, és 370 röf selejtesebbet: 6 és 41/г krjával röfjét.
III. Szabó-ipar. Nógrádincgye.
Losonczon 30 szabó van. Többnyire csak durva daróczból dolgoznak, különféle tárgyakat, különböző árakon. Soproimiegye.
A nagy-martom szabó-czéh a következő munkadijakat számítja: egy magyar férfi-kabát megvarrásáért 36, 30 és 24 krt, nadrágért 21, 15 és 1.2 krt, mentéért 30 krt, egy egész német öltözetért : 3 frt, 2 frt 30 krt és 2 frtot. Fekete-Városon az egyetlen szabó megvarr: magyar kabátot és nadrágot finom posztóból 4 nap alatt, naponta 66 dénár munkabért számítva, közepes posztóból 4 nap alatt, naponta 60 dénár, s durva posztóból 3V2 nap alatt, naponta 51 dénár munkadijat véve; német
26
kabátot és nadrágot finom posztóból 4 nap alatt, naponta 90 dénár munkabérért; német nadrágot 1 nap alatt 18 dénárért; szoknyát finomabbat 2 nap alatt, naponta 30 dénár, s háziszövetböl I V 2 nap alatt, naponta 21 dénár munkadíjért. Széles-Kuton a szabó kap : kabát és nadrág megvarrásáért, ha nagy 1 frtot, ha közepes 51, ha kicsi 42 krt. Egy hónap alatt egy iparos 4 kabátot és 6 nadrágot varr meg. Csáván egy szabó naponta egy nadrágot varr meg : 80, 60 és 50 dénár, egy palástot 85, 75 és 60 dénár, s egy köpenyt 1 frt, illetőleg 75 és 60 dénár munkabérért. Közép-Bükkön van egy szabó, de nyáron nem dolgozik, s télen is oly keveset, hogy csak 6 dénárt keres naponta. Kereszturon 2, Nyéken, Szt-Mártonban, Koboldon és Lóoson egyegy német szabó van, s megkészítenek : egész férfi-öltönyt simán : 2 frt 50 dénárért, díszítéssel 4 frtért ; kabátot 2 nap alatt, 1 frt 25 dénárért, mellényt IV2 nap alatt, 60 dénárért, nadrágot egy nap alatt 50 dénárért; a „langes Kleid" nevii női ruhát 2—3 nap alatt, 2 frtért; „Kontusch" nevezetű női öltönyt 1 nap alatt 45 dénárért; „abgestöptes Mieder" nevű pruszlikot 5 nap alatt, 2 frtért : közönséges szoknyát 20, czifrábbat 28 krért, egy nap alatt. Magyar szabó pedig van Nyéken 8, Szt.Mártonban és Riczingben 2, Lanzséron 1 és megvarr: kabátot egy nap alatt egyet, 60 és 40 dénárért ; nadrágot 1 nap alatt 30 és 20, s mellényt 2/з nap alatt 30 és 25 dénárért. Zólyommegye.
Radványon 9 szabó van, s megvarrják : a huszárdolmányt 30 és 24, a huszárködmönt 30 és 24, a béllelt huszárnadrágot 18 és 15, a nem bélleltet 12 és 10, a kalpagot 9, a mentét 18 és 12, a tarsolyt 15 kr. munkadíjért. Évente mindenikből elkészíthetnek 600 drbot. Zólyom-Lipcsén 4 szabó körülbelül 100 kabátot és 115 nadrágot varr meg évente, a kabátot 1 frt 15 krért, a nadrágot 1 frtjával.
V. Fonal-ipar. a) Gombkötő. Bácsmegye.
Zomborban vannak gombkötők, de csak megrendelésre alku szerint dolgoznak. Barsmegye.
Körmöcbányának 5 iparosa csak megrendelésre dolgozik.
27
Biharmegye.
Debrecenben 31 gombkötő lakik s mindenféle gombkötő munkát csinál. A jelentés még csak annyit mond, hogy helyben árulnak. Győrmegye.
Győr városában 12 iparos az aranyzsinór röfjét 21, 18 és 15, az ezüstét 18, 15 és 12, a selyemét 4, s a teveszörét 3 és 1 krjával késziti. Hevesmegye.
Egerben 11 mester van. Egy-egy naponta 20 rőf finom, 30 rőf közepes és ugyanannyi selejtes zsinórt készit, s helyben és vidéken 5, 3 és 2 krjával árulja. Gyöngyösön egy iparos naponta 40 rőf finom, 50 közepes és 55 olcsó zsinórt készit 4, 3 és 2V2 krjával. Hontmegye.
Rimaszombatban, mint a jelentés mondja, csaknem az égész város gyapjazsinór-csinálással foglalkozik. 75 rőfös végszámra adják el, a színtelen végjét 12, a vörösre festettet 24, a sárgáét 18. és a feketéét 15 krjával. Mosonymegye.
Magyar-Óvárt négy iparos paszomántot csinál, egész öltözetre való készséget. Selyemből elsőrendű 90, másodrendű 100, harmadrendű 120 öltözetre való készül : 6, 5 és 4 frtjával ; gyapjúból pedig I. rendű 85, II. rendű 110, III. rendű 180 öltözetre való, s ára a finom készségnek 2 frt, a közepesnek 45 krtól 1 frt 30kr-ig. az olcsó rendűé 30 krtól 1 forintig. Nezsiderben négy gombkötő évente 1000 rőf finom, 2600 közepes és 800 röf olcsó zsinórt készit, röfjét 4, 3 és У2 krjával. Nógrádmegye.
Balassa-Gyarmat egy gombkötője a selyemmel alig kevert aranvzsinór röfjét 50, a kevertét 30, a selyemmel nem kevert ezüstzsinórét 40, a kevertét 25, a selyemzsinórét 5 és a gyapjuzsinóré^ IV2 dénárjával árulja. Füleken az egyetlen gombkötőnél a selyemzsinór rőfje 5, a közönséges gyapjuzsinóré IV2 dénárjával kapható. A szécsenyi egyetlen gombkötő árai megegyeznek a fülekiével. Nyitramegye.
Szakolcza öt iparosa fél év alatt finom gyapjufonálból 3700, közepesből 5500, olcsóból 7400 röf zsinórt készit. Selyemfonálból ugyanannyit. A zsinórt részint helyben és a szomszédos magyarországi heiy-\
ΊS
ségekben, részint a közeli Morvaországban árusítják maguk a mesterek vásárok alkalmával. Adják pedig a gyapjuzsinói; röfjét 1V2, 1 és 3/4, a selyemét 6, 4 és 3 krjával. Privigyén 32 gombkötő mester működik, s egy hónap alatt finom, tiszta selyemből sárga és vörös övet 300 darabot tudnak készíteni, a vörösnek drbját 4, a sárgának 3 frt 12 krjával. Vastagabb zsinórt 80,000 véknyabbat szintén annyit, „sujtás"-nak nevezett zsinórt 200,000 rőföt készítenek. A vastagabból 100 rőf 1 frton, a vékonyabból 45 kron, a „sujtás"-zsinórból 36 kron kél el. A mesteremberek közül némelyek kassai kereskedők számára dolgoznak, de vannak, a kik.a morvaországi Hradistyébe, a többi osztrák tartományokba, sőt Bajorországba is kiküldik áruikat. Xagy-Tapolcsányban három mester közül csak egynek van egy segédje. Egy iparos naponta 40 rőf zsinórt csinálhat selyemből és félselyemből, arany- és ezüstzsinórt pedig 30 rőföt. A selyemzsinór rőtjének ára-3, és .272, a félselyemé 1 és '¿U kr., aranyé 21, 18 és 17, ezüsté 18, 15 és 12 kr. Ha van előkészített zsinórja, akkor egy iparos selyemből vagy félselyemből naponta készíthet -egy övet, ha pedig a zsinórt is akkor fonja, hetenként egy övet 3 frt 30, 2 frt 30 krjával és 2 frtjával. Nyitrán 10 gombkötő van. Egy-egy: hetenként mindenfajta zsinórból 100 rőföt csinálhat. A selyemzsinór rőfjének ára 37г és 3, a félselyemé 1, 7з és 7 4 kr. Zsidó kereskedőktől veszik a fonalat. Érselc-TJjvárt 7 gombkötő él. Annyit, s annyiért dolgoznak, mint a nyitraiak. Csejtén o, Vág-Ujhelyt, Verbón és Galgóczon 4, Vittenczen 2 gombkötő lakik. Többnyire csak megrendelésre dolgoznak. Azonban készítenek némi arany, ezüst és selyem-fonalat, ugyanolyan gombokat és közönséges öveket is, és a vásárokon eladják. Arany- és ezüstzsinórt naponta 15, selymet 30 röföt, arany-. és ezüstgombot 10-et, selymet 15-öt készíthetnek. Aranyzsinór rőfjének 30, ezüstnek 25, selyemnek 5 dénár, az arany-gombnak 15, ezüstnek 1272, selyemnek 27a dénár az ára. Sasvárt két gombkötő van. Egy negyed év alatt mindenik meg tudna csinálni 15,000 rőf zsinórt. Pestmegye.
Pest város jelentése csak az árakat adja. Aranyzsinór rőfje 21, 18 és 15 kr. az ezüsté 18, 15 és 12 kr., selyemé 3,2, 1, kr., a gyapjuzsinóré l kr. Badán egy röf selyemzsinór 3, gyapjú 1, arany 21, 18 és 15, ezüst 18, 15 és 12 krba kerül. A többi gombkötő- selyemből készült
29
czikkek ára, a rájuk fordított munkától függ. A skófium munkát latjával mérik, s egy lat 30 krjával fizettetik. Az ezüstzsinórból fonott paszománt-munka latja pedig 21 és 18 kr. Szent Endrén két iparos a finomabb zsinórt 60, a közepest szinté η olyan, s a közönségest 100 röfös végekben 2 frt 30 kr. 1 frt 45, illetőleg 45 krajczárjával árulja. Naponta két véget készíthetnek. O-Budán három iparos van. A kimutatás egyebekben szószerinti másolata a szt.-endreinek. A szorosabb értelemben vett gombkötökön kívül Pest városában van két olyan iparos, a kik csak szalagcsinálással foglalkoznak. Készítenek pedig évente : selyempántlikát finomat 600, közepest 400, olcsót 3000 röföt, 9, 7 és 6 krjával röfjét; félselymet 500 rőf finomat, 3000 rőf közepest és ugyanannyi olcsót: 6,5 és 4 krajczárjával.
¡
|
\ ^ » «
Pozsonymegye.
Pozsony város négy iparosa készíthet havonta: arany vagy ezüst | finom paszomántot jót 40, közepest 50, olcsót 60 rőföt, latját 2 frt 6 kr, 2 frt és 1 frt 54 krjával; kevésbé finomat, jót 80, közepest 100, olcsót 120 röföt, 1 frt 54 kr., 1 frt 51 kr. és 1 frt 48 krjával ; bársony paszomántot 500—700 rőföt, 30, 18 és. 15 krjával, gyapjupaszomántot 800—1000 rőföt, 12, 9 és 7 krjával; szalagot 1500—1600 rőföt:· 12, 5 és 4 krjával röfjét ; német gombot jót 60, közepest 60 vagy olcsót 140 tuczatot: 2 frt 1 frt 30 kr., illetőleg 30 krjával, teveszőrrel bevontat .· 200 tuczatot, 12 krjával tuczatját, Mindent helyben adnak el. \ A pozsony-várallyai kerületben is lakik egy gombkötő, de csak * akkor dolgozik, ha elvétve rendel nála valaki egy öltözetre való sujtást. Samarján 10 mesterember dolgozik, s egy rőf zsinór, gyapjúból 1 krba,, selyemből 3, ezüstfonálból 15, aranyból 18 krajezárba kerül náluk. Sopronmegye.
Kis-Martonban Kastelly János, a város mostani • (1773) bírája » gomkötő. Még abban az időben, mikor katonaság feküdt a városban } ~ körülbelül 4000 katona felszerelésére elegendő zsinórt és övet készített ' mely a katonaság elvonulása után a nyakán maradt, ugy, hogy most , ' a fölszedett adósságok terhe alatt nyög. Udvar don egy gombkötö a selyemzsinór röfjét 6 és 5, a gyapjúét IV2 dénárjával, az öveket pedig 8, 6 és 4 forintjával csinálja darabját. A Roba folyó felső és alsó járásában két gombkötő van összesen. A selyem fontját 12 frt 80 dénárjával, a vörös és főleg a karmazsin színűét 19 frt 26 krjával vásárolják. 6 uncia selyemből másfél nap alatt készítenek egy övet, s azt 3 frt 50 dénárért adják el.
Szepesmegye.
Szepes-Tárallyán két iparos késziti az ezüst és selyem zsinórt. Ezenkívül 11 mesterember van a megyében, kik arany, ezüst és . selvemfonálból csak megrendelésre dolgoznak. 1 Trencsénmegye.
Trencsén városában 14 gombkötő lakik. Hetenkint finom, kétszeresen sodrott aranyfonálból készült zsinórral bevont gombokból 12 személy öltözetére elégséges készletet csinálnak finomat 2-öt másodrendűt 4-et és olcsót 8-at. Egy-egy ilyen készlet ára 40, 30 és 25 frt. Yasmegye.
/ Rohonczon 4, Szombathelyt és Sárvárt 3, Körmenden 1 iparos az - aranyzsinór röfjét 20, az ezüstét 17, a selyemét 3, 2 és lVa, a gyapjúét 1 krjával adja. Murai-Szombatban 6 gombkötő van, de inkább földmüveléssel foglalkoznak, sem hogy mesterségükkel. 2—3 vég közönséges zsinórt készit egy:egy évente, s röfjét 1 krajczárjával árulja. Zalamegye.
Kanizsán a selyemzsinórt 32 rőfös végekben 48, 33 és 21 krjával késziti a gombkötő czéh. Keszthely 2, Tapolcza és Szt.-Grót egy-egy gombkötőjénél 1 forint 15, 1 frt, illetve, 51 és 15 kr. a gomb tuczatja, Sümeg két gombkötőjénél pedig 3 frt, 1 frt 24 kr., illetőleg 24 kr. Zólyommegye.
Ì Beszterczebányán összesen 18 gombkötő van, kik sokféle munkát I készítenek. Arany-munkát, vulgo skofium, és szövött aranyból valót is. Az aranv-skófium egy unciájának ára 2 frt 36 kr, a szövött aranyé 2 frt 12 kr. Egy mester naponta egy uncia arany-skófium munkát csinál, legjobb minőségűt 3 frt, közepest 2 frt 36 kr, és olcsóbbat 2 frt 30 krjával. Ezüst-munkát vulgó skófium, melyből 1 uncia 2 frt; a szövött ezüsté pedig 1 frt 42 kr. Naponta egy unciát dolgozik fel egy iparos és minőség szerint 2 frt 30 kr. 2 frt 25 kr. és 2 frtjával árulja. Aranyzsinór, vulgó Boritás: egy uncia szövött aranyból és 13A uncia selyemből készül finom 8, közepes 12 és olcsóbb 12 röf, 24, 21 és 18 krajczárjával rőfje. Ezüst-zsinór, vulgó Boritás: egy uncia szövött ezüstből és 13/4 uncia selyemből készül, finom 10, közepes 12 és olcsó 14 rőf, 21, 17 és 137г krjával rőfje. Naponta 20 röföt csinálhat egy iparos. Arany, kerek zsinór: egy uncia szövött aranyból készül, finom 5, közepes 6,
31
olcsó 7 röf, 30, 24 és 21 krjával röfje. Ezüst-zsinór: egy uncia szövött ezüstből kikerül, finom 5, közepes 6, olcsó 7 rőf, 24, 21 és 18 krjával rőfje. Arany-zsinórt, vulgo sujtás : egy unczia szövött aranyból készítenek, finomat 2, közepest 10 és selejtesebbet 14 röföt 10, 9 és 8 krjával. Selyem-munkát, vulgo krepin: egy uncia 30 kros selymet' naponta feldolgoz egy iparos, s 1 frt illetőleg 51 és 45 krjával adja a krepin unciáját. Selyemzsinórt egy 30 krros uncia selyemből 30 rőföt csinálhat egy nap alatt egy iparos, 5, 4 és 3 krjával röfjét. Szövött gyapjuzsinórt egy 48 kros bécsi haraszt kötegből 60 rőföt 1 nap alatt 1 krjával ille-. tőleg dénárjával röfjét. Vörös selyem-övet, melyre fölmegy két font selyem 16 frtjával, s kell hozzá 20 arany gomb, 6—8 uncia aranyból, készítenek; naponta 5—6 készíthető: 60, 55 és 50 frtjával. Ezüst-övet j közönséges színűt, szintén 2 font selyemből ezüst skófium gombokkal : 55, 50 és 40 frtjával kaphatni. Közönséges övet kerek selyemzsinórból készült gombokkal 6, 5 és 4 frtjával, négyszegletű selyemzsinórból készült gombokkal pedig 2 frt, 1 forint 48 és 1 forint 30 krajczárjával adnak. Zólyom-IÀpcsén egy gombkötő évente 500 rőf finom és 1000 röf közepes selyemzsinórt készit, röfjét 6, illetőleg 3 krjával ; harasztzsinórt pedig 2000 rőföt lV 2 krjával. Radványon két gombkötő lakik és készit évente : selyemövet, finomat 20, gombbal 100, közepest 100, és olcsót szintén 100 darabot, 8 frt, 5 frt és 3 frtjával drbját. Selyemzsinórt 3 fajtát, egyenként 667 rőföt, 4, 3 és 1 krjával röfjét.
b)
Kötélverő.
Komáromul egy e.
Komárom városában négy kötélverő él. Egy iparos, a kereket for- \ gató ember segítségével naponta készíthet 4 drb, egyenként \lh> öles 1 istrángkötélből álló köteget, s eladja a finomabb kötegjét 1 frt 45 krjá- | vai, az olcsóét 1 frtjával. Soproiiüiegye.
Nagy-Martonban egy kötélverő van. Árai a következők : a kötél j fontja 20, 18 és 15 kr. minőség szerint: fourage-kötél párja 42 és 30 kr, ; kétrétű hevederé 17 kr. ; tábori ágyra való heveder öle 7, 6 és 5 kr. ; szénás kötél 4 rőfös 7 kr. ; kettős kötőfék darabja 7, egyesé 4 kr. ; az istráng párja 36 és 18 kr. a hosszúság szerint.
32
BŐR- ÉS SZŐRME-IPAR. A szövő- és fonó-ipar után az országban a legelterjedettebb, s az exportra nézve a legjelentékenyebb. A határszéli megyékből közönséges és kordovánbört szállítanak ki az osztrák tartományokba, többnyire a katonaság részére. A közönséges cserző vargákon kívül a tímárok között v megkülönböztetendők a kordován-bőr készítők, kik részint a finomabb lábbelikre való, részint a köny\'kötök vagy egyéb bőrből is dolgozó iparosok részére készítik a finom, luxus-bőrt, egyenkint 10 darabot tartalmazó kötegekben („Buschen") s végre az irhások („Weissgärber"), kik a keztyüsök számára dolgozzák fel az irhát. Jelentékenyebb gyárai Mosonymegyének vannak, de Pozsony és Nyitramegyében is sok a timár. Több megye, mint pl. Trencsén, panaszkodik, hogy a zsidó kereskedők a nyersbőrt összevásárolják, s idegenbe viszik, a minek 1772. és 1773-ban az is volt az oka, hogy a lengyel tartományokban különösen a kecskék és bárányok között valami ragály pusztított, mely Magyarországot kevésbé s legfeljebb csak egy-két felsővidéki megyét érintett. A jelentések fogyatékossága különben itt is kitűnik, mert pl. ; olyan általános iparágról, a milyen a varga- és csizmadia-ipar, mindössze 3 megye emlékszik meg. 4
I. Bőr. 1.
Τ г m ά г, Bácsmegye.
Zomborhcm van ugyan egy timár, de csak megrendelésre, alku szelj rint dolgozik. r
Barsraegye.
f 1
Körmöczbányának hat iparosa van, s kecskebőrt dolgoznak fel, csakhogy a kecskék hiánya miatt finom fajta bőrt nem igen tudnak kapni. Évente körülbelül 6000 drb kecskebört adnak el, kötegenként 12, 10 és 8 frtjával. Győrmegye.
Győr városában egy iparos készíti a kordovánt, drbját 2 frt, 1 frt 36 és 1 frt 18 krjával. Komárommegye.
Komárom városában három timár dolgozik, s kikészít borjubort : 14, 10 és 7 frtjával kötegjét. Egy bőr kikészítése lő hétig tart,.s ez idő alatt 20 köteget készítenek rendesen. Tehénbört 10 frt, 8 frt 30 és 4 frt 30 krjával adják páronkint. Tizenkét hét kell egy ilyen bőr kicser-
33
zésére, s megfestésére, és ezalatt 40 drbot készíthetnek el. Csereznek végre ugyanannyi idő alatt 50 pár durvább ökörbőrt, czipök és csizmák sarkára valót : 20 és 18 frtjával párját. Helyben és a vásárokon adják el a bőröket. Irhász is van egy, s kikészít kötegenként : őzbőrt 30 frtjával ; oláhországi kosbőrt 13 frt 30 krjával; közönséges birkabőrt 7 frt 30 krjával; nagyobb borjubőrt 15, 12 és 9 frtjával kötegjét ; dámvadbőrt 7 frt, 5 frt 30 és 4 frtjával darabját. Három hónap kell egy bőr teljes kikészítésére, s ennyi idő alatt 25 köteget elkészíthet. A kidolgozott bőrt. vásárok alkalmával a pesti és váczi keztyüsök veszik meg tőle. Mosonymegye.
A zurányi gyárban 1772-ben 2200 drb ökör és 300 drb tehénbőrt készítettek ki. Az ökörbőrből 2000 drbot Csehországba exportáltak, 200 drb ökörbőr és 300 drb tehénbőr még raktáron van. A kidolgozott ökörbőr mázsájának 40—44 frt, a tehénbőr mázsájának pedig 55—60 frt az ára. A lajtafalvi bőrgyárban ökör, tehén- és borjubőrt csereznek ki ; az ökörbőr mázsája 40—44 frton, a tehénbőré 55—60 frton, a borjubőrnek drbja pedig 1 frttól egy tallérig növekedő áron adatik el. Egy év alatt 6000 drb ökörbőrt, 3000 drb tehénbőrt és 2000 drb borjubőrt készíthet ki a gyár. Angol módra is kikészítik benne a bőrt, de a gyár-. tásnak ez a módja még nem lévén eléggé kipróbálva, inkább csak árt a gyár reális üzemének. A gyártmányok nagyobb részét a stockeraui ι katonai bizottságnak küldik, egy részt azonban, melynek a mennyisége változó, Ausztriába, Csehországba és Morvaországba is szállítják, vagy maga a gyár, vagy egyes kereskedők és közvetítők. Nagyobb mennyiséget is lehetne kiszállítani, ha ujabban az efféle gyártmányokra kivetett nagy adó azt meg nem nehezítené. Magyar-Ovárt három tímár cserez évente : ökörbőrt, finomat 30, közepest 60, olcsót 80 drbot, 10 frt 30, 9 frt és 7 frt 30 krjával ; tehénbőrt, finomat 90, közepest 120, olcsót 140 drbot, 5 frt 30, 5 frt és 4 frt 30 krjával; borjubőrt, finomat 80, közepest 130, olcsót 150 drbot, 1 frt 30, 1 frt 12 kr. és 1 frtjával drbját. Nógrádmegye.
Losonczon 3 kordován-készitö van. Egy köteg jobb fajta kordován elkészítésére 7^ a legjobbikéra 12 hét kell. Ára kötegenként 12, 10 és 8 forint. Balassa-Gyarmaton az egyetlen timár a kikészített borjubőr párját 8 frtjával, a nagyobb tehénbőr párját pedig 11 "frtjával árulja. Magyar
Gazdaság történelmi
Szemle.
1896.
3
34
Nyitramegye.
!! Szaholcza városának van cserzöháza, melyet egy Benjamin nevű ottani zsidó bérel. Ugy véve, hogy a cserzöházban az egész éven Lkeresztül dolgozik két ember, feldolgozhat, s feketére festhet évente: 1200 drb ökörbőrt, legjobb minőségűt, párját 16 frtjával; 200 drb tehén és tinóbőrt, közepes minőségűt, párját 6 frtjával s õOO drb borjubőrt, ¡iközönséges minőségűt, drbját egy frtjával. Ennyi bőr azonban a város! beli vargáknak és csizmadiáknak sem elég, tehát az osztrák tartományokba nem jut belőlük semmi. Privigyén két timár készit kordovánbőrt (vulgo: Fischleder) kétféle I minőségben, mindenikből körülbelül 400 párt, s a magyarországi vásár o k o n árulják 3 és 2 frtjával párját. Szeniczén egy mester évente 200 drb tehénbört készíthet ki. Párját 11 frt 50 dénártól lefelé árulja. \ Sasvárt egy irhász szarvas, őz és egyéb vadbőrt készit ki, a mit ! mások rábíznak. Ha az övéi lennének a börök, 8 frt, 5 frt és 2 frt 50 dénárjával adhatná el darabját. Három hónap alatt 100 drb szarvasI bőrt, vagy 200 drb borjubőrt készíthet ki. Helybeli mesterembereknek li dolgozik. J Szobotistban gróf Nyáry Józsefnek van bőrgyára, olyan, hogy ha [»jó kelete lenne a bőrnek, 5 és 6 legény dolgozhatnék benne. A fontos bőrnek nevezett bőr mázsája 36 frt 43 kr., a viaszkolt tehénbőré 53 frt 30 kr. A más, kisebb fajta selejtes bőrök párját egyre-másra 48 krjával I árulja helybeli iparosoknak. Pestmegye.
Pest városában 5 mester késziti a bőrt, és feldolgoz : ökörbőrt, durvább, keményebb fajtát, finomat 500, közepest 650, olcsót 600 párt, 17 és 16 frtjával párját; tehénbört, feketére festve, finomat 150, közepest 300, olcsót 300 párt: 12, 11 és 9 frtjával párját, borjubőrt, feketére festve, finomat 100, közepest 200, olcsót 140 drbot 13, 11 és 9 frtjával kötegjét. A magyarországi vásárokon árulnak, s csak a legjobb minőségűből visznek ki valamit Triesztbe.
Í
Budán a bőrárak a kővetkezők : Egy köteg fehér kordován 12 és 10 frt. „ fekete „ 15 ,, 14 „ „ sárga „ 14 „ 13 „ „ „ fehér szattyán 7, 6 és 5 frt „ „ sárga „ 5 frt30kr5 frt és 4 frt. _; Váczott egy iparos csinálja a kordovánt, de csak közepes minőségűt. Egy köteg ára 18 frt,
35
Szent-Endrén négy kordován-csináló készíthetnek 13, 11 és 10 frtjával.
van. Naponta két köteget !
Pozsonymegye.
Pozsony városában nyolcz tímár cserzi a bőrt és csinál hat hónap alatt: talp vagy fontos bőrt, szárazat 5000 darabot, mázsáját 40, 39 és 38 frtjával ; tehénbőrt 5000 drbot 6 frt, 5 frt 30 kr. és 5 frtjával drbját. borjubőrt 12, 11 és 10 frtjával kötegjét; ló vagy bakbőrt 1000 párt, 5 frt és 4 frtjával párját. Részint helyben adják el, részint Sziléziába és Csehországba exportálják. Van ezenkívül egy kordován készítője a ki fél év alatt készíthet erős, fényes kordovánt finomat és közepest 40—40, olcsót 50 köteget 17, 16 és 14 frtjával; könyvkötő kordovánt, finomat és közepest 50—50 olcsót 60 köteget 10, 8 és 6 frtjával; kecskebőrt („moldan") finomat és közepest 40—40, olcsót 50 köteget 15, 13 és 11 frtjával; báránybőrt, háromfajtát, 15—15 köteget 10, 8 és 7 frtjával; borjubőrt „Fischleder" módra, finomat és közepest 35—35, olcsót 40 köteget 14, 13 és 12 frtjával kötegét; tehénbört finomat és közepest 25—25, selejtest 30 drbot 6, 5 és 4 forintjával darabját. Helyben árul de Bécsbe is szállít. | Négy irhásza pedig kikészít fél év alatt szarvasbőrt finomat 400, { közepest 450, selejtest 500 drbot 6, 5 és 4 frtjával; ökörbőrt finomat 240, közepest 280, olcsót 300 drbot 11, 10 és 9 frtjával; őzbőrt finomat 800, közepest 900, selejtest 1000 drbot 4 frt, 3 frt és 2 frt 30 krjával ; kecske és báránybőrt, finomat 800, közepest 900, selejtest 1000 drbot 1 frt 15, 1 frt, illetőleg 45 krjával drbját. Bazinhcm 10 timár 1770-ben 1360 drb, 1771-ben 972 brb, 1772- | ben 962 drb úgynevezett fontos bőrt; 1770-ben 2370 drb, 1771-ben 2133 drb, 1772-ben 2102 drb, tehénbőrt; 1770-ben 1099 drb, 1771-ben 1457 drb, 1772-ben 818 drb borjubőrt dolgozott fel. Elkelt pedig a fontos bőr mázsája 37, 35 és 34 frtjával. drbja 11 frt 50, 10 frt 50 és 10 frtjával; a tehénbőr párja 6 frt, 5 frt 50 és 5 frtjával, borjubőr párja 1 frt 40, 1 frt 25 kr és 1 frtjával. Többet is dolgoznának, ha a | katonaság náluk vásárolna. Sárosmegye.
Kis-Szebenben a városi bizottság az ottani egyetlen kordován-készi- j tőnél csak 10 drb „ Fischleder"-nek kikészített borjubőrt talált. Egy drb 1 frt 30 kr. volt. Az iparos vallomása szerint évente legfölebb 60 borjú bárány és kutyabőrt dolgozhat föl a helybeli iparosok részére, ha azon-\ ban kereslete volna, negyedévente 50 drbot kikészíthetne. i 3*
36
Ugyancsak a tímároknál csupán 5 drb ökör és borjubőrt találtak. Ezek az ökörbört 5 frt 50 dénárjával és 6 frtjával, a tehénbört 4 frt 50 dénárjával és 5 frtjával adják. Olyan szegények, hogy csak hitelbe vesznek egy-egy darab bőrt, s azt kidolgozván, a helybeli iparosoknak adják el, igy törlesztve adósságukat. Áruiknak épen semmi kelete nincs, pedig ha lenne, évente több száz darabot volnának képesek kikészíteni. Emiatt nem is igen foglalkozhatnak mesterségükkel, hanem a földet müvelik. Somogymegye.
Kaposvárt 4 kordován-készitő van. Egy-egy évente 6 köteg finom, 20 közepes és 25 selejtesebbet dolgoz fel, 15, 13 és 11 frtjával kötegjét. Soproimiegye.
Nagy-Martonban a timár czéh árai: ökörbőr párja 13 frt 30 kr., tehénbőré 6 forint, „Pidling£'-é 6 forint, borjubőré 1 forint 6 krajczár. Kapuvárt egy timár van. Árul pedig egy pár tehénbört 10, 12 és 14 frtjával; egy köteg kordovánt 17—18 frtjával. Ny éhen 5, Szent-Mártonban és Kabolclon egy-egy timár dolgozik, Csak az úgynevezett „Pidling" vagy „Pindling" bőrt készítik a vargák számára. Szepesmegye.
Szepes-Yárallyán egy timár készit kordovánt és egy drb bőr kikészítéséért 6 krt vesz. Ezenkívül négy iparos készit hordovánt a megyében. Ezek a csizmadiák czéhjébe vannak bekebelezve, s csak azt a bőrt dolgozzák föl, a mit a csizmadiák visznek nekik. Egy borjú, kecske vagy báránybőr kikészítéséért 12 dénárt vesznek. Treiicsénmegye.
Trencsén városában egy iparos készit kordovánt. Ha elegendő anyaga volna, hetenként 6 pár finom, s 32 pár közepes bőrt készíthetne ki: 12 és 7 frtjával adván a kordován kötegjét. A Tepliczen, Zsolna mellett működő szövetgyár foglalkozik mindennemű börök és szőrmék kikészítésével a legfinomabb minőségütői a selejtesebbig. A készítmények mennyisége nagyon változó, s attól függ, mennyi nyers anyagot szerezhet be a gyár a szállítóktól. Ezek többnyire zsidók, s ha hasznukat látják belőle, idegenbe viszik ki a bőröket és szőrméket. A készítmények ára szintén nagyon változó,· s a nyers anyag árával emelkedik vagy esik. A gyárnak Magyarországon szerteszét vannak elárusító ügynökei, de exportot nem üz.
37
Veszprémmegye.
Pápán 3 kordovánbőr készítő van, s háromféle minőségű bőrt készítenek, körülbelül 15—15 köteget mindenikből, mennyi idő alatt, az nincs megmondva. Az ár kötegenkint : 16, 14 és 12 frt. Szattyánbőrt 20—20 köteget mindahárom minőségből : 8, 6 és 5 frtjával. Veszprém városában kordovánt 9 mesterember készit és pedig finomat 33, közepest szintén annyit és selejtest 34 köteget évente: 14, 12 és 4 forintjával kötegjét. Szattyánt pedig háromfélét, 50—50 köteget: 5 forint 30, 4 forint 30 kr. és 4 frtjával. Zólyommegye.
Radványon egy timár évente körülbelül 70 bőrt cserez ki, s a feketére kikészített tehén vagy ökörbőr párját: 13, 10 és 6 forintjával adja. A kordovánt két iparos készíti, s évente 200 köteget állithat elő és pedig: Fekete, finom kordovánt 10, közepest 15, olcsót 25 köteget: 17, 13 és 8 frtjával; fekete szattyánt ugyanannyit 10 frt, 6 frt és 4 frt 30 krjával; fekete báránybőrt ugyanannyit 12, 9 és 6 frtjával, s végre fekete Fischledert ugyanannyit 12, 8 és 6 frtjával kötegjét. 2. Varga és
csizmadia.
Nógrádmegye.
Losonczon 32 csizmadia van. Készítményeik ára a feldolgozott bőr, s a ráfordított munka minősége szerint változó. Nem lehet megállapítani, mennyit csinálnak. Helyben árulnak. A vargák száma nincs megmondva. Készítenek nem nemes emberek vagy asszonyok számára való czipöt kordovánbőrből 2 frt 26 dénár és 2 frtjával párját; rosszabb, vulgo szattyánbőrből 1 frt 30 és 1 frt 18 krjával párját. A német czipő párja 4 frt és 3 frt 30 dénár; a női czipőé nagyság szerint 1 frt, illetőleg 80 dénár, a bocskor vagy papucsé 35, 30 és 25 dénár. FüleJcen egy csizmadia 35, 30 és 25 dénárjával készíti a bocskor párját. Szécsényben egy német varga a német czipő párját 4 frtjával, a női czipöét 1 frt 50 dénár és 1 frtjával készíti ; a magyar czipészek pedig a férfi czipöt 1 frt 50 dénár, a bocskort 35, 30 és 25 krjával árulják. A csizmadiák a férficsizma párját kordovánból 2 frt 26 dénár és 2 frtjával, közönséges bőrből 1 frt 70 dénár és 1 frt 40 dénárjával, a női csizmák kordovánból 1 frt 50 és 1 frt 30 dénárjával ; szattyánból 1 frt, illetőleg 85 dénárjával árulják.
38
Sopronmegye.
A nagy-martoni csizmadia-czéh készit egy pár csizmát : bagariaj bőrből õ frtjával; tehénbőrből 3 frt 15 ki'jával; fényezett borjubörböl I 4 frt 30 krjával, borjubörböl 4 frt 15 krjával. Bagaria-czipöt, férfinak j 1 frt 30, nőnek 1 frt 3 krjával és borjubör-czipőt férfinak 1 frt 24 és ; 1 frt 21, nőnek 1 frt, illetőleg 54 krjával párját. Kis-Martonban az uradalmi csizmadiáknál kapható : csizma karmazsin-bőrből, vörös- vagy kékszínű, aranyzsinórral 6 frt, 5 frt 30 és 5 frt; kordovánból aranyzsinórral 3 frt 36, 3 frt 20 és 3 frt 12 kr.; kordovánból ezüstzsinórral 3 frt 30, 3 frt 15 és 3 frtjával; selyemzsinórral 3 frt, 2 frt 54 és 2 frt 45 krjával ; nagy férfi csizmát jó, fel\ vidéki borjubörböl 2 frt 12, 2 frt 6 kr. és 2 frtjával, kevésbé finomat 2 frt, 1 frt 54 és 1 frt 48 krjával, parasztcsizmát 1 frt 42, 1 frt 36 és 1 frt 32 krajczár; kisebb parasztcsizmát 1 frt 18. 1 frt 12 és 1 frt 6 krjával ; nagy férfi csizmát tehénbőrből 2 frt 6, 2 frt és 1 frt 54 kr., rosszabb minőségűt 1 frt 54, 1 frt 48 és 1 frt 42 krjával; parasztcsizmát „bitlingK-böl 1 frt 36, 1 frt 30 és 1 frt 24, kisebbet 1 frt 6 és 1 frt; mundur-csizmát, jó tehénbőrből, megvasalva 2 frt 12 I krjával párját. Ha pedig a hozzávaló bőrt az illető megrendelő adja I akkor 24 kr. egy pár megvarrásának az ára. Udvardon két csizmadia dolgozik. Egy ember naponta egy pár csizmát készíthet kordovánból 3 frt, 2 frt 50 dénár és 2 frt 25 dénárjával párját. Tehénbőrből szintén egyet naponta : 2 frt és 1 frt 80 dénárjával. Alsó-Pulyán két csizmadia 2 frt 75 dénár, 2 frt 50 dénár és 2 frt 20 dénárért csinál egy pár csizmát kordovánbörből, 2 írtért és 1 frt 80 dénárért pedig tehénbőrből. Közép-Pulya egyetlen csizmadiájánál az árak ugyanazok, mint az udvardiaknál. Felső-Pulyán az egyetlen csizmadia annyit s olyan árban dolgozik, mint az udvardi. Széles-Kuton a csizmadia-czéh jelentése szerint egy iparos készíthet hetenként 2 pár nagy, 3 pár közepes és 4 pár kis csizmát. A nagy párjáért 50, a közepesért 30 és a kicsiért 15 krajczár munkadijat vesznek. Fekete-Városon kerül : Finom, borjubőr férficzipö párja 1 frt 30 krba Közepes „ ,, 1 „ 18 Selejtes „ „ 1 , 12 Finom ,, női „ 1 , — Közepes „ „ — „ 57 Selejtes „ „ 51
43
A Rába folyó felső és alsó járásában összesen 70 csizmadia lakik. Egy pár tehénbőrt a tímároktól 10, 12, sőt ha szép és nagy, 14 frton is megvesznek, s egy darab középnagyságú bőrből 4 pár csizmát készítenek. Egv pár csizmát naponta megcsinálhatnak s 1 frt 70 és 1 frt 80 dénárjával adják el. Ugyancsak ők, görög kereskedőktől egy köteg kordovánt 17 és 18 frtjával vásárolnak, s belőle 11 pár csizmát szabnak kí. Naponta megcsinálnak egy párt, 12 frt 75 dénárjával adják el. Beöben 5 csizmadia, Felsö-BüJcön 1 varga, Lőcsön 2 csizmadia van. Közönséges ökörbőrből dolgoznak, de csak télen, s akkor is legfölebb 6 dénárra rug egynek-egynek a keresménye. Szemerén egy német varga csinál évente 5 pár finom és 4 pár középfinom csizmát: 4 és 3 frt, s 10 pár finom és 12 pár középfinom papucsot 1 frt, illetőleg 39 krjával párját. Jánosfán egy varga 30 pár finom, 10—10 pár közepes és olcsó czipöt 2 frt 30 kr. és 2 frtjával. Nagy-Oeresden 24varga 12 pár közepes és 6 pár olcsó czipöt: 2 frt és 1 frt 23 krjával. Pór-Láclon 1 varga 10 pár olcsó czipöt 1 frt 23 krjával párját. Nyéken 8, Kereszturon 5, Szt.-Mártonban, Lanzséron, Koboldon, Veperden, Lakenbachon, Ritzingen, Haracsonyon és Alső-Péterfán egyegy csizmadia lakik s háromféle kordovánból 2 frt 60 dénár, 2 frt 25· dénár és 1 frt 40 dénárjával készítenek egy pár csizmát. Locsmándon 2 varga s két csizmadia, Basztifalván, Gőgánfán, Kisés Nagy-Baromban, Micsken és Gyuróczon 5 csizmadia van. A kordován-csizmát 3 frt, 2 frt és 1 frt 30 krjával, a czipöt 2 frt 15 kr., 1 frt 15 kr. és 1 frtjával készítik. Naponta átlag 1 pár csizmát és 2 pár czipöt csinálhatnak. Zólyommegye.
Beszterczebányán a magyar csizmadia-czéh, ha elég bőrt kaphat, kötelezi magát, hogy havonta 400 pár lábbelit elkészít, még pedig : borjubőrből 1 frt, illetőleg 54 és 48 krjával; tehénbőrből 1 frt 48, 1 frt 36 és 1 frt-24 krjával; kordovánból férfinak 2 frt 18, 2 frt 9 és 1 frt 54 krjával; nőnek 1 frt 24, 1 frt 15 és 1 frt 6 krjával párját. A német vargaczéh 16 iparosból áll. Készíthet pedig: férfi papucsot 1 frt 8 kr. és 1 frtjával, nőit 51 és 45 krjával; férfi czipöt 1 frt t 30, 1 frt 24 és 1 frt 21 krjával, nőit 1 frt 24, 1 frt 3 kr., illetőleg 54 krjával; csizmát 5 frt 30, 5 frt és 4 frtjával: fejelést .2 frt és 1 .frt 30 krjával párját. Készíthetne papucsot havonta 400 pár finomat, 500 pár közepest; czipöt 400 pár finomat, 500 pár közepest; csizmát 200 pár finomat; fejelést 250 közepest és 300 selejtest. A jelentés panaszolkodva jegyzi meg, hogy a városban, melyet a nehéz idők megviseltek, sok a
40
csizmadia. Némelyik olyan szegény, hogy napszámba dolgozik, mióta katonamunkát nem kap a czéh. Korpona azt jelenti, hogy ha a szomszédos megyék és városok czizmadiái nem hoznák áruikat ide, még a vásárokon sem lehetne a helybeli csizmadiáktól egy pár becsületes lábbelit venni, mert egyrészt csak elvétve vehetnek egy-egy bőrt a szomszéd bányavárosbeli iparosoktól, s azt is saját házi szükségleteikre dolgozzák fel, másrészt pedig szőlő- és földművelési munkákkal foglalkoznak. Zólyom-Lipcsén 10 varga évente 900 pár czipőt csinál : 1 frt 10, illetőleg 51 és 45 krjával párját. Radványon 11 csizmadia van. Évente 1730 pár csizmát csinálnak és pedig: kordovánból férfi csizmát, finomat 108, közepest 103, selejtest 105 párt 2 frt 24, 2 frt 12 és 2 frtjával; női csizmát finomat 100, közepest 50, olcsót 28 párt 1 frt 30, 1 frt 15 és 1 frtjával; borjubörböl, finomat 100, közepest 80, olcsót 106 párt, 1 forint 42, 1 frt 30 és 1 frt 24 krjával; szattyánból finomat 210, közepest 305, olcsót 112 párt; 1 frt, illetőleg 51 és 45 krjával; szattyánból gyerekcsizmát finomat 100, közepest 111 és olcsót 112 párt, 36, 30 és 24 krjával. Varga szintén 11 van, s 1365 pár czipőt csinál évente, mégpedig finom nagysarkut 600, középfinomat 485, és olcsót 280 párt, 1 frt 51, 1 frt 15, illetőleg 45 krjával párját. 3.
Keztyüs. Barsmegye.
Körmöczbányándk egyetlen keztyüse kész munkát nem tart, mert nem tudja eladni. Györmegye.
Győrben négy keztyüs 1 frt, illetőleg 45 és 27 krjával késziti a keztyü párját, a nadrág drbját pedig 6, 4 és 2 frt 30 krjával. Hevesmegye.
Egerben egy keztyüs naponta V2 pár finom, 1 pár közepes és 2 pár. olcsóbb keztyüt csinál, 1 frt 25, illetőleg ól ós 36 krjával párját. Helyben s a szomszédos vásárokon árul. Gyöngyösön egy iparos két nap alatt 1 pár finom, 2 pár közepes és 4 pár olcsó keztyüt készíthet: 36, 30 és 28 krjával párját. Mosouymegye.
Magyar-Óvárt egy iparos készit évente hosszúszárú keztyüt finomat 10, közepest 30, olcsót 40 párt, 1 frt, illetőleg 51 és 24 krjával, továbbá 10 drb finom, 15 drb közepes és 20 drb olcsóbb nadrágot 5 frt, 3 frt és 2 frt 40 krjával.
41
Nyitramegye.
^
Sasvárt egy keztyüs őzbörböl három liónap alatt 120 pár keztyüt készíthet, párját 36 krjával. Pestmegye.
Pest városának négy keztyüs mestere van, akik évente készíthet- · nének : férfikeztyüt, finomat 1600, közepest 1800, olcsót 3000 tuczatot,/ 15, 12 és 7 frtjával; nadrágot, finomat 200, középest 250, olcsót 300 tuczatot, 66, 54 és 36 frtjával; női, nyári keztyüt, ^finomat 1000, köze- I pest 1200, olcsót 1500 tuczatot, 9 frt, 7 frt 48 és 7 frt 12 krjával, : télit, finomat 500, közepest 700, olcsót 800 tuczatot, 14, 13 és 12 frtjával tuczatját. Mivel azonban — jegyzi még a jelentés — az efféle n,| áruk a vásárokon kívül nem igen keresettek, az iparosoknak a viszo- ij nyokhoz kell alkalmazkodniok. Budán egy tuczat keztyü : fehér kecskebőrből 8 frt ; szarvasbőrből 13 frt 12 kr és 12 frt; aranynyal kivarrt nyári, női keztyü, 36, 24 és 18 frt; téli női keztyü, aranynyal kivarrva 40, 30 és 20 frt. A nadrág tuczatja: kosbőrből 35, kecskebőrből 60, szarvasbőrböl 72 frt. Pozsonymegye.
Pozsony városában két mester készíthet havonta, ha mást nem csinál: keztyüt, finomat 8, közepest 28, olcsót 28 tuczatot, 15 frt, 6 frt és 5 frt 24 krjával tuczatját. Nadrágot, finomat 16, közönségest 24 drbot, 5 frt és 2 frt 24 krjával. Helyben adnak el mindent. I A pozsonyvárallyai kerületben egy mester 5 tuczatot készit havonta η 30 frtjával tuczatját. Többnyire helybeliek vásárolnak töle. " Szepesmegye.
Egy mester van a megyében, de mivel nagyon kevés munkája [ akad, többnyire szolgai munkákra használják. ^ Yasmegye.
Szombathelyt egy iparos 34, 30 és 24 krjával készíti a keztyü párját ; ^ Körmenden pedig szintén egy keztyüs, 1 frt, illetőleg 45 és 30 krjával. Yeszprémmegye.
Pápán egy keztyüs van, aki évente háromféle minőségű bőrből. ' 50—50 nadrágot, s szintén háromféle minőségben 100—100 pár kez- ÏJ tyüt készíti A nadrágok ára 7 frt, 5 frt és 3 frt 30 kr, a keztyük párjáé < i / 1 frt 30, 1 frt, illetőleg 42 kr. Veszprémben két keztyüs évente készíthet háromfajta nadrágot 100—100 drbot, 7 frt, 5 frt és 3 frt 30 krjával, keztyüt pedig háromfélét 200—200 párt, 1 frt 30, 1 frt, illetőleg 42 krjával párját.
42
Zalamegye.
Kanizsa egy keztvüsénél 20, 12 és 8 frtért kapni egy nadrágot, a keztyü tuczatját pedig 6 és 4 frtjával. 4.
Szíjgyártó.
Nógrádmegye.
Losonczon egy iparos nyerget 5 frtért, egy pár hámot 22, 18 és 12 frtért készit. Pozsonymegye.
Pozsony városában két szíjgyártó csinál havonta: utazótáskát, finomat 12, közepest 24, olcsót 30 drbot, 9 frt, 5 frt és 2 frt 15 krjával; párnazsákot, finomat 8, közepest 20, olcsót 24 drbot, 12, 10 és 9 frtjával ; iszákot, finomat 24, közepest 40, olcsót 50 drbot, 3 frt 30, 3 frt és 2 frt 30 krjával ; bőr támlásszéket, finomat 50, közepest 700, olcsót 100 drbot, 3 frt, 2 frt 30 és 1 frt 45 krjával. Sopronmegye.
NyéJcen Szt-Mártonban van egy-egy szíjgyártó. Csinálnak hámot a hátsó két lóra 26, az elsőre 22 frtért, de ez az ár rendkívüli hámokra értendő, mert a rendes hám a hátulsó lovakra két arany, az elsőkre 4 frt. „Kumeter mit Seiten-Blatt" elnevezésű hámot 7 frtért; közönséges hámot, parasztoknak, 50 dénártól fölfelé készítenek. Az első helyen említett hámok egy hónap, illetőleg két hét, a második helyen említettek 6, az utolsók egy nap alatt készülnek el. Locsmándon két nyerges van. 18, 12 és 6 frtjával készítenek el 3 nap alatt egy pár hámot. Zólyommegye.
/ Beszterczebányán a czéh egy magyar lovas katonára való felszeí relést, amint az előírva van,' 5 frt 36, 5 frt 30 és 5 frt 10 krért, egy német katonára valót 5 frt 19, 4 frt 48 és 4 frt 19 krért készit. Azonfelül hámot 6" lóra 65, 60 és 55, 4-re 45, 40 és 35, 2-re 28, 24 és 20 frtjával; posta-hámot 6 lóra 40, 35 és 30, 4-re 25, 22 és 20 frtjával; igás hámot 4 lóra 18, 16 és 14, 2 lóra 12, 9 és 7 frtjával készítenek. Azelőtt, míg a.városban ezredek állomásoztak, 400—500 magyar lovasra •ι való felszerelést készítettek, most 300-at is alig csinálnak, német lovasra ; valót pedig megrendelés hiányában semmit. Ezért nyomoruk folyvást növekszik, s a jelentés kéri, hogy eszközöltessék ki, hogy ismét kapja! nak megrendelést a katonaság részére. Radványon egy szíjgyártó évente 24 huszárszers.zámot készit, és pedig: kantárt 1 frt 15, szügyellőt 45, farmatringot 36 krjával drbját; kengyelszijjat 36 krért párját ; kötőféket 36 krért drbját.
43
II. Szór. Szűcs. Nógráűmegye.
Losonczon 5 szűcs van, de olyan szegények, hogy csak idegen anyagot dolgoznak fel megrendelésre. Hetenként 3 drb szőrmét készíthet ki egy-egy. A bunda-prém (bárány?) párjának ára: 4 frt, 3 frt 40 dénár és 3 frt. Sopronmegye.
A jRába folyó felső és alsó járásában 9 szűcs van. A még ki nem dolgozott német birkabőr mázsáját 26 frtjával, herélt birkabőr mázsáját 40 frtjával veszik. Nagy férfi bundára 8 drb báránybőr kell, két nap alatt készit el egy-egy mentét, s a fekete báránybőrrel ékítettet 4 frtjával, a közönséges rókabörrel czifrázottat 7, a szép, úgynevezett „rókanyak"-kal ékeset pedig 13 és 14 frtjával adja el.
;
Zólyommegye.
Beszterczebányáról 1773-ban azt jelentik a szűcsök, hogy sem j munkájuk mennyiségét, sem áraikat nem jelenthetik, mert az országban j uralkodó járvány miatt báránybőröket nem vehetnek, s mesterségüket nem folytathatják. Radványon 6 szűcs van s évente 1500 drb mentét készit, még pedig : rókaprémest, finomat 200, közepest 100, és olcsót 150 drbot, 10, 8 és 6 frtjával; bárányprémest, finomat 200, közepest 350 és olcsót 500 drbot, 6, 5 és 4 frtjával drbját.
FÉM-IPAR. Csak a késes-ipar van általánosabban elterjedve, ellenben feltűnő j a pangás az ötvös-iparban. A kovácsok és lakatosok felöl, tekintve ez ¡I iparág elterjedt voltát, aránylag kevés a jelentés. Exportot csak Zólyom- ^ megye mutat ki rézedényekkel. 1. Nemes
fémek.
a) Ötvös. Barsmegye.
Körmöczbányán 5 mesterember él, de kereslet hiányában kész- j munkát nem tart. Biharmegye.
Debreczenneh 8 ötvöse van, de csak aprólékos munkával foglal- \ koznak s helyben adják el czikkeiket. '
44
Cryörmegye.
Győr város 4 ötvösénél a 13 próbás ezüst latja 1 frt 10 krba, a 12 próbásé 1 frt 3 krba* s a 11 próbásé 57 krba kerül. Hevesmegye.
\ Egerben két ötvös lakik, de kész munkájuk nincs. A közönséges j munka latja után 15 krt, a finomabb, ékitményes munkánál 30 krt, 1 filigran munkánál 45 kr munkabért számítanak. Gyöngyösön egy mester van, s naponta egy uncia nemesfémet dolgozik fel: 18, 15 és 12 krt véve egy uncia után munkadíjul. Helybelieknek árul. Nógrádmegye.
Gácson az egyetlen ötvös olyan szegény, hogy saját anyagából nem dolgozhatik. Nyitramegye.
SzaJcolczán két mesterember él, de csakis egyenes megrendelésre dolgozik. Nyitrán 3 ötvös van. Csak közönséges munkát készítenek s minden unciától 15 kr munkadijat szednek. Érsekújvárt két iparos dolgozik, s különféle munkát alku szerinti munkabérért készit. Vágujhelyt 5, Verbón 2 és Galgóczon egy ötvös lakik. Csak alkalom adtán, megrendelésre dolgoznak s vásárokra nem járnak. Pestmegye.
A budai ötvösök a nehezebb fajta munkáktól minden lat után 14—15 kr munkadijat vesznek, 4 laton aluli készítményeket pedig alku . szerint csinálnak. Pozsonymegye.
Pozsony városának 14 ötvöse van. A közönséges, sima munkáért 15 krt, a finomabb, egyházi munkáért 30 kr munkadijat vesznek minden lat után. Megrendelésre bármiféle munkát csinálnak. I A pozsonyvárallyai kerületben van egy ötvös mester, de ez csak I napszámba s csakis a megrendelők által szállított anyagból dolgozik. Trencséniuegye.
Trencsén városának két ötvöse van. Ha ezüstöt adnak nekik, egyegy hetenként 64 pár ezüst gombot készíthet: 1 frt 24 kr, 1 frt 12 kr és 1 frt 10 krjával unciáját. Yasmegye.
Szombathely két ötvösénél 1 frt 18, 1 frt, illetőleg 55 krba kerül az ezüst latja. Rohonczon az egyetlen ötvösnél szintén.
45
Yeszprémmegye.
A felső járásban s különösen Pápán vannak ugyan ötvösök, de saját aranyukból és ezüstjökböl nem dolgoznak, csak ha a megrendelő hoz anyagot. \ Veszprém városában is csak megrendelésre s alku szerint dolgoznak az ötvösök. b)
Aranyverő.
Nógrádmegye.
Gácson van arany verő gyár, s a vert arany fontja 375 frtba kerül. Pestmegye.
Pest városnak nincs aranylapitója, azonban a Budán és a nógrádmegyei Gács mezővárosban lakó mesteremberek ide küldik eladás végett áruik egy részét. Budán egy könyvecske arany 3 frt 45 krba, ezüst 36 krba, kevert 1 frt 48 krba kerül. Pozsonymegye.
Pozsony városában két aranylapitó mester dolgozik, és pedig finomra vert aranyból, durvábban vertből és ezüstből készit egyenként 1604 drb könyvecskét, melyben 250 fémlap van. Egy ilyen könyvet 3 frt 36, 1 frt 24, illetőleg 30 krért adnak el helyben. Ha nagyobb volna a kérésiét, többet is csinálhatnának. c) Á¡emes-fém
drót.
Pozsony városában 3 mesterember hónaponként körülbelől 30 font nemes-fémet dolgozhatna fel dróttá. A finom aranydrót latjának ára 2 frt 7V2 kr, az ezüsté 1 frt 37V2 kr; az arany és selyemből összefonté 2 frt, 1 frt 54 és 1 frt 48 kr; az ezüst és selyemből összefonté 1 frt 30, 1 frt 24 és 1 frt 18 kr. Gombkötöknek és'paszomántosoknak adják el áruikat. 2.
Vas.
a) Kovács és lakatos. Fehérmegye.
Moór, Bicske és Adony vásárain a részben Székesfehérvárról, részben Budáról és Pestről hozott vasnak a fontját 6 krjával árulják. Ugyancsak eladnak: vaslapátokat 36, 30 és 24 krjával, kapát 1 frt 15, illetőleg 45 és 24 krjával, szekerczét 1 frt, illetőleg 24 és 21 krjával darabját. * ·
46
Houtiuegye.
Rimaszombatban 3 lakatos van. 24 nap alatt mindenik megcsinál egy. tuczat finom zabolát, 12—12 nap alatt pedig egy tuczat közepest és olcsót, s eladja 15 frt, 12 frt és 10 frt 12 krjával tuczatját. Kengyelből szintén annyi idő alatt készül egy tuczat, s az ára is ugyanaz. Lövőszerszámokat („instrumenta sclopetaria") 48 és 36 nap alatt készit el egy tuczatot 84. 60 és 42 frtjával. Zárat, finomat 120, közepest 84 és olcsóbbat 60 nap alatt egy tuczatot : 80, 60 és 42 frtjával tuczatját. Mosonymegye.
Magyar-Óvárt három iparos finom vasat 370, selejtest 44 mázsát dolgozik fel évente : 10 és 7 frtjával vévén mázsáját, s elád földolgozott vastárgyakat: finomat, úgynevezett „Schmidt-Waare"-t 360 frtért, durvábbat, úgynevezett „Rauch-Waare"-t 280 frtért évente. Szöget 276,000 drbot nagyság szerint különböző árban. Nyitramegye.
Vág- Ujhelyt 4, Vérbőn, Galgóczon és Csejtén 2, Viitenczen 1 lakatos van, de csak megrendelésre dolgoznak, s vásárra sem járnak. Pestmegye.
Budán a „Schloss-Eisen"-nak nevezett vas mázsája 6 frt 45 és 6 frt 30 krba, a „Streck-Eisen«-é 8 frt 30 krba és 7 frt 30 krba kerül. Pozsonymegye.
Pozsony városában négy mester csinál havonta: zabolát 150—200 drbot, 1 frt, illetőleg 51 és 24 krjával; kengyelt 150—200 párt, 1 frt, illetőleg 51 és 36 krjával; német· sarkantyút 170—250 párt, 1 frt, illetőleg 24krjával; csizmapatkót'170—300párt, 24 és 21 krjával párját. Ezenkívül két iparos készit vaskarikát, jót havonta 500, közepest 500, selejtest 1250 drbot. százát 2 frt, illetőleg 48 és 38 krjával. Csattot vasból ugyanannyit ugyanolyan árban. Sopronmegye.
FeJcete-Városon egy nehéz, úgynevezett Triesti-szekeret 10 frt 30 krért, egy közepest 6 frt 30 krért, egy közönséges parasztszekeret 5 frt 30 krért vasalnak meg a szekérkovácsok. Udvardon egy kovács dolgozik. A vas fontját 2У2 dénárért dolgozza fel, egy kereket pedig 50 és 25 dénárért vasal meg. Alsó-Pulyán egy kovács, olyan föltételek mellett dolgozik, mint az udvardi.
47
Locsmánclon 3, Zsirán és Fraknón 2, Horvát s Német-Zsidányon, Peresmyén és Fülesen összesen 3, Basztifalun, Gogánfán, 2£?s- és NagyBarmon 4 kovács van, 2 pár kereket és 3 pár tengelyt vasalhat meg naponta egy-egy, és pedig nj vassal 1 frt 30, illetőleg 1 frt 42· krjával, régivel 1 frt, illetőleg 1 frt 12 krjával. Szepegmegye.
Szepes-Yárallyán 5 kovács van, de csak patkót csinál 6 krjával drbját. Ezenkívül 20 mesterember dolgozza fel a vasat a megyében és pedig készit : Ekét, a megyében szokásosat ... ... ... 1 frt 40 krjával darabját „ selejtesebb fajtát ... ... ... ... ... .._ — 1 „ 30 „ •» · „ lengyel fajtát, vagyis legrosszabbat ... 1 „ 3 „ „ Csoroszlyát (vasdarab, mely az ekéről a sarat letisztítja) ... ... ... ... ... ... ... ... ... 13, 15, 17 garasával „ Forditó-vasat ... ... ... 25, 22, 20 Borona-fogakat ... ... ... ... ... ... ... .... 17, 15, 13 „ „ Patkót, nagyot 18, középfajtát 12 és kicsit 7^2 krjával ... ... „ Kerékszöget 1 frt 40 és 1 frt 15 krjával .... ... ... ... ... ... százát Léczszöget 9 garasával ... .... ... ... ... ... ... ... ... „ Deszkaszöget 6 „ ... ... ... ... ... ... . . . . . . . .... ... „ Patkószöget 12 és 15 krajczárjával .... _„ ... ... ... ... ... „ Vasfazekat és serpenyőt nagyság szerint 5 garastól 34 garasig darabját Kapát 6—10 garasával ... ... ... ... „ Ásót 6, 8, 9, 10 „ Fejszét 8, 10, 13 „ Kézi szekerczet 14—20 garasával ... ... ... ... ... ... ... „ Részint vásárokon, részint kereskedőknek adják el áruikat. Vasmegye.
Körmenden a vas mázsáját 9 frttal, a vas iparczikkeket a munka minősége szerint különbözőkép fizetik. Egy kovács lakik benne. Szombathelyt is egy kovács van, s a vas mázsája 10 frt. Yeszprémmegye.
Kis-Lödön van vasgyár, öntő és kovácsoló mühelylyel ellátott. Földolgoz pedig évente: különféle módon kovácsolt vasat, finomat és közepest 500—500 mázsát 9 és 8 frtjával mázsáját ; edényt öntött vasból kétféle minőségben 90—90 mázsát, 9 és 8 frtjával mázsáját ; különféle alakú kemenczét készit 30 mázsa vasból 8 frtjával ; sokfajta vastáblának feldolgoz 20 mázsát 7 frtjával, s végre mozsárnak 10 mázsa vasat 8 frtjával számítva mázsáját.
48
Zólyommegye.
Zólyom-Lipcsén 3 lakatos évente körülbelül 300 lakatot készit 15, 14 és 12 krjával drbját. Radványhan 7 lakatos van és csinál: Német zablát 400 drbot Ì ι 0 o ι ·. ,, ... } 1 frt, illetőleg 33 kriaval. Magyar „ 400 „ ) Német kengyelt 400 ι 30 és 24 krjával. J Magyar „ 400 „ J Magyar sarkantyút 400 , Ì Német „ 400 , J 1 8 eS 1 θ k r j a V a L • Kovács egy van, s csinál évente: 2000 pár patkót 15 krjával párját; 6000 csomag patkószeget 100—100 drb szeggel, csomagját. 15; s 5000 csomag zsindelyszeget, 1000—1000 drb szeggel, csomagját 45 krjával. b)
Fegyverkovács. a) Kar desinalo.
Pozsony városában három kardcsináló havonta készit finom pengét 6, közepest 48 és olcsót 90 drbot, 22, 6 és 4 frtjával. Négy kardcsiszár pedig, a ki a vett pengét fölszereli, kifényezi és kiélesiti, csinál : magyar kardot finomat 15, közepest 30, harmadrendűt 50 drbot 20. 10 és 5 frtjával ; egyenes kardot vagy pallost 40 drbot 4 frtjával. Vadászkést (Hirschfänger) 30, 40 és 50 drbot minőség szerint, 3 frt 30, 3 frt és 2 frtjával drbját. Csak helyben árulnak. ß) Pwshamüves. Pozsony városában két iparos csinál havonta finom puskát 7, közönségeset 8 drbot, 12 és 11 frtjával; sörétes fegyvert finomat 7, közepest és közönségest 8—8 drbot 14, 13 és 12 frtjával; pisztolyt, finomat és közepest 7—7, selejtest 8 párt, 16, 15 és 14 frtjával párját. Helybelieknek, megrendelésre dolgoznak. c)
Késes. Barsmegye.
KörmöczbányánaJc egy késese van, de munkát nem tart raktáron.
vevők
nemlétében
kész
Györmegye.
Győr városában 7 késes 10, 8 és 6 krjával késziti a kés drbját. Hevesmegye.
Egerben egy késes 4—5 drb kést csinál naponta 8, 4 és 3 krjával drbját.
49
Mosonymegye.
Magyar-Ouárt egy késes évente 15 pár fmom, 100 pár közepes és ugyanannyi olcsó kést csinál 1 frt. illetőleg 17 és 10 krjával párját. Nyitramegye.
Szaholczánah 4 késes mestere van, kik egy hét alatt. készíthetnek finom kést 24, másodrendűt 48, olcsót 72 párt, 45, 15 és 6 krjával párját. Pestmegye.
Pest városának 5 késes mestere évente mind a három minőségű áruból körülbelül 1000—1000 párt készit 15, 12 és 7 krjával párját, de hatszor annyit is csinálna, ha eladhatná. Budán a kés tuczatja 4 frt, 3 frt 30 kr és 3 frt. Váczott egy késes háromféle minőségben 5 frt 30, 5 frt és 4 frt 12 krjával késziti a kés tuczatját. Szepesmegye.
Három késese van a megyének és csinál : Rőzse-metsző kést darabját 7, 10 és 12 krjával. Varga-bicskát darabját 3, 4 é s 6 krjával. Mészáros·kést darabját 41/2-től 18 krig. Bőrvakaró kést v. dikicset darabját 4V2 és 6 krjával. Részint a vásárokon árulnak, részint a kereskedőknek adják el áruikat. Zalamegye.
Légrádon a késesek csinálnak késeket és ollókat, s azokat ezüsttel, rézzel és ólommal szépen felczifrázzák. Zólyommegye.
Zólyom városában évente 5000 pár finomabb, 4000 pár közepes és 3000 pár olcsó kés készül, s párja 9, 8 és 7 krjával kél el. Nyitrai házalók veszik, s a debreczeni vásárokra küldi a késes czéh, mely ott helyben is tart elárusító ügynököt. Zólyom-Lipcsén 5 mester készit évente 80 tuczat finom, 20 közepes és 15 tuczat közönséges kést: 1 frt 30, 1 frt 12, illetőleg 36 krjával tuczatját. Ollót 25 tuczatot, 1 frt 30 krjával, kaszát finomat 25, közönségest 15 tuczatot 2 frt 24 és 1 frt 48 krjával tuczatját. Badványban 16 késes körülbelül 10000 pár kést készit évente, még pedig csontnyelüt, rézzel kiverve finomabbat 1400 párt 12 krjával, közepest 7500 párt 9 és selejtest 1100 párt 6 krjával párját. Ollót finomat 1150 drbot 9, közepest 400 drbot 47г és selejtest 400 drbot 3 krjával darabját. Sarlót 2700 drbot 41/г krjával drbját. Magyar
Gazdaságtörténelmi
Szemle.
1896.
__
. ^
-.••.
/
\.-.
ч
,
'
s ζ f,·,>..;]
4
Л
d)
Yasdvőt-huzó.
A szepesmegyei Gölniczen két dróthuzó van, s a finom vasdrót mázsáját 26. a másodrendűét 24, a harmadrendűét 24 frtjával készíti. ej Kapocs-
és tü-csináló•
Komárominegye.
Komárom városában egy mester készíti a varró- és gombostűt. Naponta 80 köteget készíthet. Egy-egy kötegben 20 pár tű van, s az ára 21 kr. Helyben és vásárokon árul. Pestmegye.
Budán egy köteg tű ára 27 és 18 kr. Pozsonymegye.
Pozsony városában egy mester készit havonta finom kapcsot 3000 vagy közepeset 4000 tuczatot, 17 és 15 krjával tuczatját. Gombostűt finomat 3000, vagy közönségest 4000 tuczatot 24 és 16 krjával tuczatját. Helyben és vásárokon árulnak.
3. Réz. Biharmegye.
DebreczenneJc egy iparosa körülbelül 60 mázsa vörös rezet dolgozik fel évente, mázsáját 36 frtjával. Ezenkívül két mesterembere van, kik sárgarézből pitykét s egyéb tárgyakat készítenek. Egy csomagban 15 pár pityke van, s minőség szerint 24, 18 és 12 kr egy ilyen csomagnak az ára. Havonta körülbelül 660 csomag készül. A városban s a szomszédos vásárokon kelnek el áruczikkeik. Győrinegye.
Győr városában két iparos készíti a magyar gombot vagy pitykét sárgarézből, 15 párt tartalmazó csomagokban, 24, 18 és 12 krjával csomagját; A német gombot pedig egy iparos 12, 15 és 10 krjával tuczatját. Nógrádmegye. Losonczon két üstcsináló van. A munkát suly szerint készítik, minden font után 60 dénárt számítván munkadíjul. Pestmegye.
Pest városában az aranyozott gomb tuczatja 2 frt 30, 2 frt és 1 frt 48 kr, az ezüstözötté 2 frt 15, 1 frt 48 és 1 frt 30 minőség szerint. Sárgarézből való pityke készül benne 600 finomabb, ugyanannyi közepes és 800 selejtesebb csomag, egyenként 15 pár pitykével. 21, 18 és 12 kr a csomag ára. Szanaszét a magyarországi vásárokon árulja a készítő két iparos.
Fozsonymegye.
Pozsony városában három mester havonta 4000 pallosra és ugyanannyi gyalogsági kardra való markolatot készíthetne, az előbbiből 51, a másodikból 16 krjával egy darabot, de ezt a mennyiséget csak abban az esetben, ha másféle munkát nem csinálna. Mindent helyben adnak el. 4 műszeres mester pedig készit havonta: Koppantót 20, 30 vagy 80 drbot 2 frt, 1 frt 30, illetőleg 12 krjával drbját. Gyertyatartót 100 vagy 150 drbot 1 frt 30, illetőleg 18 krjával drbját. Finom, kölni, emeltyüs mérleget 40 drbot 2 frtjával drbját. Gyors mázsál ót 16 drbot 4 lánczczal és egy kosárral, mázsánként 8 frtjával ; közönséges emeltyüs mérleget 80 drbot, 1 frtjával drbját. Végre 8 gomböntő készíthet havonta: Német gombot sárgarézből finomat 4500 tuczatot 9 krjával tuczatját. „ „ közepest 45.00 „ 5 „ Magyar „ „ ' finomat 4500 „ 9 „ „ „ „ közepest 4500 „ 5 „ Czimtáblát „ finomat 125 „ 30 „ „ olcsót 150 „ 18 „ Gránátnak nevezett ékességét 375 „ 7 „ Valamit Erdélybe is szállítanak, de többnyire, helyben árulnak. Vasmegye.
Szombathelyt egy gomböntő 1 frt, illetőleg 30 és 15 krjával készíti a gomb tuczatját. Veszprémmegye.
Pápán egy gomböntő van, aki 15 párt tartalmazó füzérekben árulja a gombot. Készíti pedig rézből, sokféle minőségben, úgymint: Finom nagyfajtát, háromfélét évente 80 füzért 2 frt — krjával füzérét. „ „ kétfélét „ 100 „ 1 „ 30 „. kisfajtát háromfélét 80 1 „ 15 „ „ „ kétfélét ,, 100 „ 1 „ — Olcsóbb nagyfajtát háromfélét „ 200 ,, — ,, 51 „ kétfélét 240 — „ 45 я „ kisfajtát háromfélét ., " 2Q0 „ — .. 39 ,, kétfélét „ 240 „ — 30 я Veszprémben is lakik egy gomböntő, ki nagyobbára segéd nélkül dolgozik. Munkájának mennyisége, minősége és árai pontról-pontra megegyeznek pápai társáéval. Zólyommegye.
Beszterczebányán a finomabb munkát kivéve, mindenféle sárgarézáru készül. Az árak, aszerint, amint a tárgyak aranyoztatnak, ezüstöz
tetnek, ezüsttel összeolvasztatnak, kifénveztetnek, vagy természetes sárgaszínükben hagyatnak meg, nagyon különbözők. A katonaság részére most is olyan árban lehet a szükséges munkát készíteni, mint eddig. A mennyiségre nézye, mint a jelentés mondja, ha sok legénye van a mesternek, sokat csinálhat, ha kevés, keveset. Az osztrák tartományokba vedreket, edényeket, s különféle más aranyozott és ezüstözött tárgyakat szállítanak ki.
4. Ón. Debreczenben egy ónöntő havonta 2 mázsát· dolgozhat föl, fontját 45, illetőleg 36 krjával számítva az ónnak.
5. Vegyes. a) É г с ζ ö η t ő. ι
Barsmegye.
! KörmöczbányánaJc egy iparosa van, de kereslet hiányában kész j munkát nem tart. Györmegye.
j
Győr város egy érczöntöjénél a nyersércz fontja 40. a feldolgozotté 42 krba kerül. Pestmegye.
Pest város két érczöntője a nehezebb érez fontját minőség szerint 48, 45 és 40 krért adja a magyarországi vásárokon. Budán a nehezebb sulyu érez fontját 39—42, a könnyebbet 51 krjával számítják. Pozsonymegye.
\ A pozsonyvárallyai kerületben van egy érczöntő, de csak megreni delésre dolgozik megegyezés szerinti árban. Somogymegye.
Szigetvárt egy érczöntő a finom érez mázsáját 720, a közepesét 270, a selejtesét 96 frtjával adja. b) Órás. A zólyommegyei Radványon egy órás háromféle fali órát csinál, évente körülbelül 12 drbot, még pedig: finomat, mely a negyedeket is üti, 2 drbot 13 frtjával; közepest, mely a negyedeket nem üti, 2 drbot 10 frtjával, s olcsót 8 drbot 7 frtjával.
53
FA- ÉS CSONT-IPAR.
•· • . ' A fésűsökön kivül, kikről átlag mégis elég megye és .város megemlékezik, csak egy-kettő tesz említést az olyan közönséges s bizonyosan mindenütt űzött iparágakról is, aminő az asztalos vagy a bodnár. Az ácsokat pedig csupán Sopronmegye tartja, érdemesnek megemlíteni. Különlegességnek vehető a csutora-csinálás, melyet Debreczenben űznek. Exportja, azonban alig van a fa- és csontiparnak, mindössze csak Pest városa küld ki fésűt Törökországba, de mennyit, nem tudhatni,
i
| I (
1. F a. a) Ács. Sopronmegyéből, a kismartoni, herczeg Eszterházy-uradalmi ácsok t } / csak annyit jelentenek, hogy Szent-György napjától Szent-Mihály: napjáig j 27 kr napi munkabért kapnak az uradalomtól, élelmezés nélkül, Szent-1; Mihály napjától pedig Szent-Györgyig 24 krt. •b)
Asztalos.
Nográdmegye.
Losonczon három asztalos van. Többnyire csak megrendelésre, idegen anyagból dolgoznak. » Soproninegye.
Kis-Martonban az uradalmi asztalos készit : Faltörő kost (spanischer | Reiter) 8 láb hosszút, 18 rúddal, lakatos munka nélkül 3 frt 24 krért; ® kard-hüvelyt : egyenest vagy görbét 8 krért ; töltény-táskát gyalogságnak vagy lovasságnak 6 dénárért : töltényládát, 2 láb hosszút s 1 láb mélyet 24 krért; nagy koporsót 3 frtért, 1 frt 30 krért, illetőleg 24 krértágyat, 2 személyre valót, esztergályozott lábbal s olajfestékkel bemázolva 2 frt 30 kr, 1 frt 30 kr és 1 frt 18 krért; nagy almáriumot, olajfestékkel befestve, vasalás 'nélkül 1 frt 30 kr, 1 frt 15 kr és 1 frtjával; hátas széket olajfestékkel befestve 24 kr, 21 kr és 17 krjával ; 8 emberre való asztalt puhafából 2 frt, 1 frt 45 kr és 1 frt 30· krjával ; ruhaszekrényt olajfestékkel vasalás nélkül 7, 6 és 5 frtjával ; befoglalt ajtót 2 frt, 1 frt 30 és 1 frt 15 krjával ; ablakrámát 2 frt 30, 2 frt és 1 frt 30 krjával darabját. ' Nagy-Martonban az asztalos czéh, készit : tábori ágyat diófából j 1 frt 30 krért, vörös fényűből 1 frt 45 krért, vörös bükkből 2 frt 15 krért; tábori asztalt diófából 3 frt 15 krért, fehér fából 1 frt 30 krért ; tábori széket támla nélkül kemény fából 54 krért, fehér fából 48 krért; léczet nagyfajtát 51 krért, kisebbet 36 krért, legkisebbét 24 krért darabját.
54
Csáván egy asztalos naponta egy ládát készíthet 2 frt, 1 frt 50 dénár vagy 1 frt 25 dénárjával darabját ; egy ágyat pedig két nap alatt l csinál 5 frt, 3 frt vagy 1 frt 50 dénárért. Szekrények s a többi asztalos * munka ára a minőség szerint változó. Nyéken 4, Lanzséron és Felső-Péterfán egy-egy asztalos van. Csinálnak: nagy ládát 1 frt 45 dénárért, közönségest 1 frt 10 dénárért; "közönséges faszéket 30 dénárért; ágyat két személyre 1 frt 50 dénárért, egyre 1 frt 20 dénárért. A láda két, a szék fél, az ágy 1—2 nap alatt készülhét el. Zólyommegye.
^ Beszterczebányán egy finom menyezetes ágy sok esztergályos munI kával a fa és a munka minősége szerint különféle árban készül. Közönséges menyezetes ágy esztergályozott lábakkal 4 frt, közönséges ágy festve 1 frt 15 kr. Kékre festett hátas szék 50 kr, közönséges 21 kr. Ablakráma vörös fenyőből, nagy, 6 láb magas. 3 frt 30 kr, kisebb 2 frt, még kisebb 1 frt 15 kr, egész közönséges, kicsi 36 kr. Háromszorosan Összetolható asztal, kemény fából, esztergályozott munkával együtt 12 frt, közönséges festett asztal esztergályos munkával 3 frt, selejtesebb 1 frt 30 kr. Festett koporsó 2 frt, közepes 1 frt 30, kisebb 1 frt 15 kr. Befoglalt kettős ajtó borítással 8 frt, egyszerű befoglalt ajtó 1 frt 30 kr, összeenyvezétt a jí ó 1 frt. Zólyom-Lipcsén 3 asztalos csak ládákat csinál évente vagy 180 darabot, 1 frt 15 kr, 1 frt, illetőleg 54 krjával. с) В o d η ár. Sopromiiegye.
Csáván 5 bodnár van s akónként 40, 30 és 25 dénárért késziti a hordót. ' Nagy-Martonban pedig a bodnár tölgyfából lőporos hordót 30 krjával, liszt- vagy pakoló hordót 21 krjával csinál akónként.' Széles-Kvton a bodnárok a nagyobbfajta 9—20 akós hordók akóját ' ¡ ι 27, a kisebbekét 30 krjával készítik. Egy ember egy akónál kisebb hordón egy napig, 9—10 akós hordón 3 és 18—20 akóson 4 napig dolgozik. Nyéken 5, Hassendorfon, Alsó-Péterfán, Harctcsonyban, Lackenbachon, Ritzingen, Lindgrabenen, Koboldon, Sigrabenen, F első-Péterfán és Kereszturon pedig egy-egy bodnár többnyire boroshordókat készit, akóját 30 dénárjával, kivéve a félakóst, melyért 50 dénárt vesznek. 10 akós hordó 2 nap alatt készül el. A Rába folyó felső és alsó járásában 8 bodnár 40 és 45 dénárjával adja az egy akós hordót, a nagyobbnak akóját pedig 35 dénárjával számítva. Mindenik két kisebb hordót készíthet el naponta.
55
Zólyommegye.
Beszterczebánya városában készítenek a bodnárok : tölgyfahordót akónként 30, 24 és 21 krjával; vörösfenyüböl nagy kádakat a sörfözőház számára, drbját 12, 10 és 7 frtjával ; kantát 4, 5 és 3 krjával egyet; puttont 12 és 9 krjával drbját. Proviant hordókat 24, dézsát 12, 7 és, 6 krjával egyet; fürdőkádakat 2 frt, 1 frt 30 és frtjával darabját. Elkészíthet pedig egy ember egy 10 akós tölgyfahordót két nap alatt, mig a sörös-kádakon négy ember egy hétig eldolgozik. Kantát 8, puttont 5, pakoló hordót 1, proviant hordót 2, dézsát 8 és fürdőkádat 1 drbot készíthet el egy munkás naponta. Zólyom-Lipcsén 8 bodnár csinál évente 1008 drb csebret, 6 krjával, 420 puttont 6 krjával, 840 drb kantát 3, és 672 sajtárt 2 krjával drbját. Radványban 4 bodnár évente 3120 lisztes hordót készít, és pedig 8 mázsa lisztnek valót 520 drbot 1 frt 8 krjával; 5 mázsának valót 1040 drbot 51 krjával és 4 mázsának valót 1560 drbot 34 krjával. d)
Kerékgyártó.
Csak Sopronmegye emlékszik meg felőlük jelentéseiben. A Nagy-Martoni uradalmi kerékgyártó egy terhes szekeret minden | hozzávalóval 22 frtért; durvább, létrás szekeret járommal 12 frtért, egy drb, parasztszekérbe való kereket 54 krért csinál. Fekete-Városon a kerékgyártó czéh csinál egy uj, nehéz szekeret l létrák nélkül 10 frtért, közepest 5 frt 45 krért, könnyűt 5 frt 30 krért, 2—3 hét kell egy szekér elkészítésére. Dénesfán az egyetlen mesterember évente 20 középfinom és 10 \ olcsó kereket csinál 1 frt 42 krjával és 1 frtjával darabját. Veper den és Liuckenbachon 2, Nyéken, Kaboldon, Sigrabenben és Kalchgrubon egyegy iparos lakik. Csinálnak: Kalles nevü szekeret, 15 nap alatt egyet, 10 frtért; parasztszekeret, 8 nap alatt egyet 5 frtért; nagyobb és kisebb kereket IV2 nap alatt egyet 90, illetőleg 80 dénárért. Tengelyt ugyanannyi idő alatt, s ugyanannyiért, mint a kereket. s Locsmándon 2, Basztifalván és Oogánfalván egy-egy kerékgyártó 1 naponta két pár kereket vagy tengelyt csinálhat, tengelyt 2 frt, 1 frt 43 kr és 1 frtjával, kereket 1 frt 30 kr. és 1 frtjával. Egy kocsit egy hét alatt készítenek el. é)
Puskaagy-csináló. Pozsonymegye.
Pozsony városában négy iparos van, s készíthet havonta : puska- j agyat, finomabb fájtából, első rendűt 20 drbot, vagy közönségest 24 drbot 5 és 4 frtjával, selejtest 100 drbot 1 frtjával drbját; pisztoly-
56
agyat 140 párt, 1 frt 15 krjával, s katonai karabin pisztoly agyat 100 párt szintén 1 frt 15 krjával párját. Zólyommegye.
Radványon 1 mester évente 100 drb karabinagvat készit 1 frt 30 és 1 frt 15 krjával, s 100 pár pisztolyagyat 1 frt 45 és 1 frt 25 krjával párját. 2. Csont. a) Cswbora-csinâló. Débreczen városának 20 csutora-készitöje van, s a csutora százát 5 és 4 frtjával adják el. b) Fésűs. Biharmegye.
Débreczen városának 21 mesterembere a fésű tuczatját 25, 24 és 18 krjával árulja, csak helyben. Győrmegye.
Győrött 3 iparos 30, 21 és 10 krjával késziti a fésű tuczatját. Hevesmegye.
Egerben két mesterember van. Naponta 2 tuczat finom, 3 közepes és 2У2 selejtes fésűt készíthet: 39, 30 és 24 krjával tuczatját. Vásárokon árul. Gyönyyösön az egyetlen fésűs 30 drb finom, 40 közepes és 50 olcsó fésűt készíthet naponta ; 1 frt 30, 1 frt, illetőleg 50 krajczárjával tuczatját. Hontmegye.
Rimaszombatban két fésűs van. Naponta egy-egy tuczat fésűt készíthet mindenik, 24, 18 és 12 krajczárjával tuczatját. Csak helyben árulnak. Komárommegye.
Komárom városában egy fésűs van, s minőség szerint 2—4 tuczat fésűt készíthet naponta. 27, 21 és 12 krajczárjával árulja tuczatját Pesten, Váczon a vásárokon, meg a görög kereskedőknek. Mosonymegye.
Magyar-Ővár egy fésűse évente 200 tuczat közepes és 250 tuczat olcsó fésűt csinál 30 és 24 krajczárjával tuczatját. Nógrádmegye. ,
Füléken egy fésűs 20 dénárért árulja a fésű tuczatját. /
Nyitramegye.
Nyitra városában. két fésűs él. Mindenik elkészíthet egy tuczat fésűt naponta, drbját 4 krjával. Szaholcza két fésű csinálója hetenként 30 pár finomabb, 42 pár másodrendű és 54 pár olcsó fésűt, s 5, 4 és 2V2 krjával árulja drbját helyben vagy a szomszédos vásárokon.
57
Érsekújvárt az egy fésűs annyit és annyiért dolgozik mint a nyitraiak. Vág-Ujhelyt egy fésűs a pozsonyi czéhhel van összeköttetésben. Galgóczon 2 mester él. Naponta 7 kisebb fésűt készíthet egy-egy, nagyobbat pedig 4 darabot. Helyben árulnak, még vásárra sem járnak. Pestmegye.
Pest városában négy iparos finomabb fajtát körülbelül 80, közepest 400, olcsót 500 tuczatot készit évente, s 48, 27 illetőleg 12 krjával adja el többnyire a temesi. Bánságba és Törökországba. Buda városa a fésű fajták német elnevezéseit is közli. Eszerint van: „Graus-Karnpel" 48, 36 és 24 krért; „salva venia Lauskampel" 30, 27, 24; „Eng und veith Kampel 12 krért; „Har-КатреГ 45, 27 és 24 krért; és Frizir-Kampel 45, 42 és 36 krért tuczatja. O-Budán egy fésűs van, s naponta megcsinál egy fél tuczat fésűt. Ára tuczatjának 36 és 24 kr. Pozsonymegye.
Pozsony városában négy mester havonta csinál 10 tuczat finom, 100 tuczat közepes és 200 tuczat közönséges fésiit 51, 36 és 30 krjával. Helyben és vásárokon árulnak. Somorján egy mesterember 48, 36 és 30 krjával késziti a fésű tuczatját. · A pozsony-várallyai kerületbe csak most (1771-ben) költözött .egy fésűs, ki a helybelieknek dolgozott. Somogymegye.
Atádon egy fésűs 3-féle fajta fésűt készit, évente 5—500 drbot minden' fajtából, 2 frt 24, 1 frt 12, illetőleg 36 krjával tuczntját. Szepesmegye.
Szepes-Várallyán az egyetlen fésűs 44, 33 és 27 krért ád egy tuczat fésűt. Iglón 45, 33 és 27 kr. a fésű tuczatja. Ezenkívül vannak még fésűsök a megyében, de a jelentés csak annyit mond róluk, hogy 45, 33 és 27 krért adják a fésű tuczatját. Trencsénmegye.
Trenesén városának egy fésűse hetenként 21 tuczat finom, 25 közepes és 30 tuczat olcsó fésűt készíthet 30, 24 és 18 krjával tuczatját. Vasmegye.
Szombathelyt egy fésűs 30, 27 és 18 krért, Rohonczon szintén egy 37, 24 és 12 krért készit egy tuczat fésűt.
58
/
Yeszprémmegye.
Pápán két fésűs van és csinál : Nagyobb fajtát évente 800 tuczatot Kisebbet és ritkábbat évente 1000 „ 1200 „ Legkisebbet és ritkábbat „ Nagyobb sürüt „ 1000 „ Kisebb sürüt 1400 „ Görbe fésűt 1000 „ Közönséges olcsót 2000 „ Veszprémben az egyetlen fésűs készit : Nagyobbat, ritkát évente • 450 tuczatot Kisebbet, ritkát „ 517 Legkisebb ritkát 675 Nagyobb sürüt „ 540 Kisebb sürüt 720 Görbe fésűt „ 562 Olcsó fajtát 1125
30 krjával tuczatját 27 „ „ 21 27 „ 24 „ 24 '9 30 krjával tuczatját 27 21 27 21
21
9
Zalamegye.
Kanizsán egy iparos 30, 24 és 15 krjával készíti a fésű tuczatját. Zólyomraegye.
Radványban 24 fésűs dolgozik. Évente 1272 tuczat fésűt készítenek; ritkát elsőrendűt 159, másodrendűt212, harmadrendűt 265 tuczatot; sürüt mind a három fajtából szintén ugyanannyit, 27, 15 és 6krjával tuczatját. 3. Vegyes. Olvasó-készitö. -Pozsony városában két mesterember csinál havonta három minőségű fa-olvasót, mindenikből 200 tuczatot 5, 4 és 2 krjával, csont-olvasót kétfélét 100 tuczatot 8 és 7 krjával tuczatját.(?) Azonkívül 60 tuczat csontgombot 2 krajczárjával tuczatját. Helyben és magyarországi vásárokon árul.
AGYAG-, PORCZELLÁtf- ÉS ÜVEGIPAR. , • ! !
A jelentések hiányossága ennél az iparágnál erősen föltűnik. Mert ha el is hihető, hogy az üvegipart csakis a felsővidéki megyékben űzik, a hol a huták bő és olcsó fához könnyen jutnak s finomabb edényt csak Holicson és Tatán készítenek az egész országban, lehetetlen az, hogy négy megyét kivéve, Magyarország minden része fazekasok nélkül szűkölködjék, holott a cserépedény, s a kemencze akkor is csak olyan szükséges kelléke volt a háztájnak, mint most. f Exportnak is van némi nyoma, a mennyiben a holicsi gyár szállít I Bécsbe majolikát.
59
1.
Üveg.
Barsmegye.
Ebedeczen van üveghuta, de a jelentés csak annyit mond róla, hdgy készítményeit az egész országban veszik. Nógrádmegye.
A divényi uradalomhoz tartozó Fürész völgyben most, épül egy üveggyár, de még csak az alapja van lerakva.
1771-ben,
Nyitramegye.
A bajmóczi uradalomhoz tartozó Handlova községben van üveghuta, mely havonta fehér üvegből körülbelül 75 tuczat poharat és 25 tuczat palaczkot, zöld üvegből pedig 100 tuczat palaczkot készit. A poharak tuczatja átlag 1 frt 12 krjával, a palaczkoké 12 krjával kél el a magyarországi vásárokon. Sopronmegye.
A nagy-martonyi üveges czéh készit: üvegtáblát nagyság szerint 4 frt, 1 frt 30 kr., illetőleg 1 frtjával. Ablaktáblát ólmozással 4, 3, illetőleg 2 krjával darabját. Yeszpréimnegye.
Lóhuton van egy, három olvasztó-kemenczével fölszerelt, üveggyár, mely, ha egész éven át csupán egyfajta árut csinálna, készíthetne : Közönséges ivópoharat 45.540 tuczatot 12 krjával tuczatját Asztali boros poharat 45.540 12 1 » » 51 Nagyobb hatszögletű poharat 37.933 » 13 „ » Hosszunyaku nagyobb üveget (carafina,) 30.360 18 „ Finom két itczés palaczkot 9.108 1 frtjával » Finom egy itczés palaczkot 15.180 36 krjával » Közönséges két itczés palaczkot 10.350 36 V Közönséges egy itczés palaczkot 20.700 18 » Kerek kis ablaktáblát 17.250 · 5 7 2 „ 77 Kerek nagyobb ablaktáblát 17.250 6 Π Kurta nyakú üveget (butella) 28.360 30 » Kis üveget gyógyszerészeknek valót 9.180 * 6 » Város-Löd területén két üveggyár van, mindkettő három-három olvasztó-kemenczével, s készíthet évente Közönséges ivópoharat 95.000 tuczatot 12 krjával tuczatját Asztali boros poharat 100.000 , 12 „ Nagyobb hatszögletű poharat 78.000 , 1372 „ Hosszunyaku nagyobb üveget 65.000 „ 18 Finom két itczés palaczkot 20.000 . „ , 1 frtjával 1
64 Finom egy itczés palaczkot 41.000 tuczatot 36 krjával tuczatját Közönséges két itczés palaczkot 3.000 „ 36 „ „ Közönséges egy itczés palaczkot 5.100 „ 18 „ „ Kerek kis üvegtáblát ablakra 1.850 5V2 „ „ Kerek nagyobb üvegtáblát ablakra 1.900 „ 6 „ „ Kurta nyakú üveget 60.000 „ 30 „ Kis üveget gyógyszérészeknek valót 200.000 „ 6 „ „ Összesen tehát 8,410.000 drb üvegedényt készíthet a két gyár. Valószínű azonban, hogy ezek a magas számok — bár határozottan kifejezve nincsen — csak ugy értendők, mint a lókuti gyárnál. Zólyommegye.
/
A Miklós-hutai üveghutában a főnökön kívül 4—5 iparos dolgozik. Egy iparos csinálhat naponta 60 drb nagy kerek üvegtáblát, ablakra valót 1 frt 80 dénár, 100-at valamivel selejtesebbet 1 frt 50 denér, 100 közönséges minőségűt 80 dénár, vagy 100 selejtest 60 dénár értékben. Egy darab nagy négyszegletű ablaktáblának, melynek elkészítésére több nap kell, 3 frt, 80 drb kisebbnek ellenben összesen I 6 frt az ára. A megyebeli és a szomszédos vásárokon adja el áruit I a huta. fr A Szikla-hutai üveggyár nagyobbára a körmöczbányai és selmeczi jj pénzverő-intézetek számára dolgozik. A főnökön kivül 6 iparos és 10 napszámos dolgozik benne. Készit pedig évente: 2000 drb nagyobb, finom üvegedényt, vulgo „Schaid-Kolben", a körmöczbányai pénzverőnek 600 frtért; 50 drb szintén „Schaid-Kolben" nevezetű, de másféle fajta edényt 75 frtért; 200 drb kisebb „Helben" nevü, szintén a pénzverőknek szükséges edényt, középfinomat, 60 frtért ; 30 drb kisebb „Solvier^ Kölbeln" nevü edényt 3 frtért. Megjegyzendő, hogy a gyár a pénzverőkének nem alkalmas üvegmasszából különféle sekély minőségű üvegedé! nyeket közhasználatra is készit, de csak 40—50 frt érőt, s évente legJföllebb 3—4 hetet fordit' készítésükre, mikor a hutának hivatalos megrendelése nincsen, s az iparosoknak szünetelniök, a főnöknek pedig az úgynevezett „Warth-GeldK-et kellene fizetnie nekik. Az árak helyben ^elszállítás nélkül értendők. A véghles-hutai huta 2—3 munkással dolgozik a fönökön kívül, Egy ember készíthet naponta : 100 drb kerek ablaktáblát selejtest, összesen 50 dénár értékűt; vagy 70 drb jobbat, 60 dénár értékűt; 20 itczés palaczkot, összesen 662/з dénár értékűt : 30 drb pálinkás palaczkot (egyenként 1 dénárt érőt) 30 dénár értékűt ; 20 palaczkot (egyenként 1 krczárt érőt)^33V2 dénár értékűt; 20 palaczkot (egyenként egy polturát érőt) 50 dénár értékűt; 20 drb kancsót (egyenként 2V2 dénárt érőt)
/
61
50 dénár értékűt ; vagy végre 40 drb kisebb és nagyobb poharat, (egyenként 12/з dénárt érőt) 662/з denárértéküt. Helyben és a szomszédos vásárokon kelnek el az áruk. 2. Agyag. a) Majolica. Nyitramegyében Holicson a cs. és kir. gyár egy év alatt 19.000 frt ára különböző majolica-edényt készit. Két mester működik benne 16 legénynyel. Részint helyben, részint Bécsben adja el áruit. b) Cserép. Komárommegye.
Komárom városában 12 fazekas dolgozik. Csinálnak'pedig : tálakat háromféle nagyságban mázzal bevonva, százát 3 frt 30 krjával; máz nélküli korsót különféle nagyságban, százát 2 frt 30 krjával ; cserepet százát 30 krjával; téglát, százát 1 frtjával; tejes köcsögöt, százát 1 frtjával. Átlag tálat, korsót és cserepet naponta százat, téglát és tejes köcsögöt 50-et csinál meg egy munkás. Többnyire görög kereskedők hordják szét az árukat az országban és viszik le a Bánátba hajókon. Nógrádmegye.
Losonczon 8 fazekas van. A különböző, csekély árakat, melyeket készítményeikért vesznek, a jelentés nem tartja érdemesnek részletezni. Sopronmegye.
Csáván hat fazekas van. Egy kályhát mindenik megcsinálhat naponta minőség szerint 6 frt, 3 frt és 1 frt 25 dénárért. Azonkívül tálakat és egyéb cserépedényeket készítenek nagyobb mennyiségben, darabját 5, 3 és 2 dénárjával. Zólyommegye.
Beszterczebányán a fazekasok lábasokat, tálakat és korsókat készítenek. Ha a mester különféle anyagból elegendő mennyiséget kiformált, akkor kiégetés végett berakja a kemenczébe. Egy ilyen kemencze áruért, a szerint, a mint a kiégetés sikerült, 8 frt 30 krt, 7 frtot, illetőleg 5 frt 45 krt kap. Készítenek azonfelül közönséges, kerek kályhát, de azért jó anyagból 16, 10 és 5 frtjával, szögletes, finom kályhát pedig 30, 20 és 15 frtjával darabját. 3.
Porczellán.
A komárommegyei Tata mezővárosban egy mesterember késziti a közönségesen „holicsi edény"-nek nevezett porczellánt. Hogy mennyit állithat elö évente, az megmondva nincsen. A 12 személyre való, festett porczellánból készült teljes asztalké,s.zlet ára 60 frt 24 kr., a fehér porczellánból készülte 32 frt 42 kr.
62 Ρ
apir-ipar.
A jelentések szerint nagyon szegényes. Csak Bars- és különösen Nyitramegyében vannak papirmalmok, s azoknak a készítményeit árulják országszerte. A kártya pedig Pozsonyból kerül ki jobbára. a) Fehér papír. Barsmegye.
Ebedeczen és Alsó-Kameneczen vannak papirmalmok, melyeknek készítményeit Pozsonyban és Pesten is veszik. Nyitramegye.
A temetvényi uradalomban a Hradeki, MoravánJcai és Uj-Lehotai völgyben van egy-egy papirmalom, a csejtei uradalomban pedig Ó-Turán 7 év előtt (1763) állítottak papirmalmot. Bajnán Erdődy János grófnak van papírgyára, s készítményeit Galgóczori, Nagy-Szombatban és Pozsonyban adja el. Zólyommegye.
Zólyom-Lipcsén egy mester két segédjével csinál évente 70 rizma finom papirost, rizmáját 3 frtjával ; 20 rizma középfinomat 2 frt 30 krjával és 250 rizma itatós-papirost, rizmáját 30 krjával. \
b) Színes papiros. Pestmegye.
Pest városának egyetlen papirosfestője van, az is olyan szegény, hogy egyfajta fehér czédulán, vagy levélpapiroson kivül egyebet nem készit Ebből évente körülbelöl 1200 tuczatot csinál, s a városi előkelő embereknek adja el 4 krjával tuczatját. Pozsonymegye.
A pozsonyvárallxjai kerületben egy mesterember festi a papirost s havonta körülbelöl 30 mázsát készit és ád el 30 frtjával mázsáját. A helybeli, s többnyire rácz kereskedők vásárolnak tőle. c) Kártya. Pestmegye.
Budán 1 frt 6 kr a franczia és 1 frt a német kártya tuczatja. Pozsouymegye. ι
Pozsonyban négy iparos havonta 320 tuczat finom, vagy 340 tuczat
J közepes és 360 tuczat közönséges kártyát készíthet 1 frt, illetőleg 45 és 24 krjával tuczatját. Helyben adnak el mindent.
63
Vegyes iparok. 1.
Molnár.
A "somogymegyei Közép-Pulyán egy molnár van. Minden metreta (körülbelől 36 itczés mérték) őrletni valóból egy 16 részt kap az őrlésért, a buza metretájától 1 krt, a rozsétől pedig 1 dénárt. 2.
Szappanos. Biharmegye.
Debreczen városának 70 szappanos-mestere van. Csak helyben árulnak, s egy 7 fontos tábla szappant 51 krért .adnak. Ügynökeik nincsenek, de azért némi szappant szállítanak ki Lengyelországba a zsidók és egyéb kereskedők. Nagy mennyiségű szappant készítenek, de nem lehet meghatározni, mennyit. Sopronmegye.
Kis-Martonban egy mázsa faggyúgyertya 13 frt, fehér öntött gyertya 19 frt, fekete öntött gyertya 18 frt; fehér szappan 19 frt, fekete 18 frt. 3. JPaplanos.
ч
Biharmegye.
Debreczenben 40 paplanvarró. dolgozik. Darabját a paplannak 9 frt 10 kr, 7 frt 39 és 5 frt 57 krjával adják el a szomszédos vásárokon. Hontmegye.
A kishonti kerületben, illetőleg Rimaszombaton 3 iparos 36, 30 és 26 nap alatt készit el egy tuczat vánkost, s 27 frt 24 kr, 24 frt 24 kr és 22 frt 6 krjával adja el tuczatját. Pozsonymegye.
Pozsony városában 2 mester havonta készíthet 140 drb madraczot párnával együtt, 100 drb finom paplant, vagy 140 drb közönségest vászonnal bevonva és 70 drbot tafotával behúzva. A munkadíj minden font után 23 kr. Samar ja mezővárosban egy iparos 7 frt 24, 3 frt 36 és 3 frtjával árulja a paplant. Szepesmegye.
Stószon 3 mesterember 3 frt 36, 2 frt 24 és 1 frt 48 krjával késziti a vánkust. *
A jelentésekből most már megállapíthatjuk legalább azt, miféle ipari készítményekkel űzött Magyarország exportot, habár azt nem is, mennyi szállíttatott ki. Sok nem, az bizonyos. Eszerint kivittek az osztrák-tartományokba: Mosonymegyéből a lajtafalvi és zurányi gyárból
64
'
bőrt; Nyitram egyéb öl a holicsi gyárból majolikát, Privigyéröl zsinórt, a sasvári gyárból kartont .és cziczt ; Pestmegyéböl, Pestről finom kordován-bőrt ; Pozsonymegyéböl a cseklészi gyárból kartont, Pozsonyból bőrt és végre Zólyommegyéből, Beszterczebányáról aranyozott és ezüstözött réztárgyakat Távolabbra is : Biharmegyéből, Debreczenből szappant Lengyelországba ; Nyitra megyéből, Privigyéröl zsinórt Bajorországba, s végre Pestmegyéböl, Pestről fésűt Törökországba. Ennyi az egész. Az osztrák kormány tehát meggyőződhetett, hogy a magyar exporttól az osztrák iparnak nincs oka tartani, ellenben hasznos útmutatásokat kapott, az ország milyen vidékein miféle czikkeinek találhat jó piaczokat. S valószínű, hogy épen. ez volt a czél, mély a bécsi kormányt ezen kimutatások beszerzésére indította.
/
ADATOK.
Λζ eredeti. INSTRUCTIO NOVA PER DOMINOS COMMISSARIOS ET CAMERAM STEPHAN О SOKLYOSSY PROVISORI MUNKACHIENSI DATA MENSE JUNIO ANNI 1570. Cum de fidelitate et industria Stephani Soklyossy sibi domini commissarii, nec non camera Scepusiensis sacrmae caesareae regiaeque mattis ect. optima quaequae polliceantur, officium provisoratus arcis Mwnkach ei ante alios committendum duxerunt sperant.es eum pro honoris et fidei suae obligatione summa, qua poterit, fide et diligentia ilio offitio functurum daturumque operam, ut spei de se eonceptae et promotionis ad hoc offitium illos non poeniteat, sibi ante oculos ponens, quod provisores, qui honeste et sincere suo offitio satisfecerint, ad maiora per sacrmam caesaream inttem fuerint erecti, e contra provisores, qui in fraudem suae mttis et avare privato commodo incubuerint, quam turpiter ex offitio fuerint depositi cum maxima illorum ignominia praeterquam, quod damna per illos accepta cum dispendio exolvere debebunt et fortasse adhuc maiorem poenam expectaturi sint. Habebit autem idem Soklyossy inventarium rerum ab antecessore relictarum, quod a commissariis deputatis subscriptum et signatum eorum sigillis esse debebit pecuniarum, vini, frumenti, farinae, cardorum et aliorum commeatuum aut rerum relictarum ac proventuum restantialium cujuscunque generis subintelligendo etiam debita, quae a sub1 Ezen utasítás egyszersmind Szentjánossy Magyar
Lajos
össze van
vetve
az
egyik
elébbi
udvarbíró :
1567. évi utasításával.
Gazdaságtörténelmi
Szemle 1896·
5
GO
ditis suae mattis tempore, quo Joannes Zentbene^ky cesserit, suae matti debebantur. Ipse tarnen nullui1 debitum a Zentbenedekyo loco restantiae accipiat, nisi examinaverí- dictos debitores, an sit liquidum et certiim debitum et tale, quod sibi promittere possit, uno mense a dictis colonis exigi posse. Ex hoc inventario origine rationes suas futuras auspicabitur. Ac ut pertinentias et proventus dicti dominii nosdat> traditur ei cum hac instructione matricula1 bonorum proventuumque·, mxta quam census et omnia genera redituum et Servitutes exigetlçque suis juribus et consuetudinibus subditos, quatenus temporum difficultés patientur, conservabit. Et quandoquidem in dicta matricula seu colonorum non rite inscribi potucrunt, sciat, suam mattem velie, uC singuli coloni quadraginta dies ad necessitatem areis aut rem domesticam laborent et ultra non graventur, accommodata aeconomia, nempe culturatum agri, vini, inductionem nonae et decimae, vectionem lignorum, falcationem foeni, et similibus ad dictum numeram dierum et colonorum; facta etiam hac distinctione inter colonos, qui cum curru, qui sine curru laborare teneantur, ad id, ut pro numero colonorum et dicti labores peragi et curari rite possint. Extra hos labores ad munitionem arcis loco publicae concessionis, quae vigore decretorum ab regnicolis concernuntur, ab singula integra sessione tenebuntur duodecim dies laborare,' mediae sessiones sex, inquilini tres, computatis tamen non, ut soient computali et connumerari, in dica, sed ratione sibi datae matriculae. Ut que eo commodius fieri queat, dictus provisor colonos ad inutilia servitia in arce pro libito non coget, sed tantum ad necessaria, illisque in missione hterarum non utatur, nisi magna necessitas requireret; ita etiam ab inutili exactione curruum ad res proprias vei privatos usus militum, servitium s. mattis non concernentes, illis parcat. Si etiam ex his quadraginta dierum laboribus ordinariis sine magno incommodo redituum sacrae mattis aliquid. defalcali posset, potius illos dies defalcabit, quam quod illos augeat. Quod si vero non omnes species redituum in dieta matricula insertae essent, quas posthac provisor suae matti bono titulo pertinere resciret, tum illa nihilominus fideliter pro sua matte reeipiat, nec ipsemet ad usum proprium convertet aut ab aliquo alio converti sinat ; sed evitetur, ut novam matriculam conficiat, in qua et possessiones, nomina colonorum. et omnes species redituum exaetius, quam in priori factum est, congerat, non emendata tamen priori matricula, sed tantum ut i Ez a matricula vagyis urbárium nincs meg.
67
camerae aut commissariis ad id deputatis possit indicari, qui tandem habita superinde matura deliberatone matriculam novam, si opus erit, confident ; ipse tarnen interim redditus illos novos diligenter ас fideliter, ас si inscripti essent, percipiat]. Congnoscet ex suprascripta matricula peculium seu proprietárias areis et domimi haereditates : uti vineas, agros, prata, silvas, molendina, telonia, census, nonas, decimas ovium, porcorum maialium et in glandinibus pascentium, vini, frumenti atque diversi generis aliarum contributionum exactiones sub pristinis dominis et officialibus rite factas,x quibus se, summota crudelitate, ut fidelis officialis accommadabit. Quodsi possessiones aut aliquot colonos in illa matricula non inscriptos etiam compererit, suum erit, in novam matriculam, de qua suprascriptum est, inscribere et cameram de hac re consulere. Atque ut metas cognitas habeat sui officii, excepta areis et loci custodia reique bellicae administratione, bona universa areis seu haereditaria seu recens ad earn adjecta cum universis eorum proventibus, haereditatibus, utilitatibus accidentiis et emoluments quibusvis et quocunque nomine appellandis, suae curae atque dispensationi commissa et tradita fideli sciat mera iurisdictione, cui пес capitanei praesentes, пес qui pro tempore erunt, пес alius quispiam sese ingerat manusque iniieiat, quin ea dispenset ipse iuxta tenorem huiusce sibi traditae instruetionis et speciales s. caes, mattis aut camerae commissiones. Ante omnia Studium summum convertet in agriculturam, quam institutam ante, se, retiñere et augere conabitur, et ipse in aliis locis instituere minime negliget, cum ex ea potissimum loci sustentado pendeat et alimenta praesidii reponi soleant. Adeam autem aratra et operas subditorum adhibebit secundum receptam consuetudinem, qua, universa pertinentia Krayna vocata, consuetudine etiam tempore Michaelis Bydy senioris atque antea recepta arare circa arcem, metere, importare et allodiaturam exercere tenentur. Atque omnino annitetur, ut sementem singulis annis uberrimam faciat, severitati tarnen servitutis exigendae levitate admixta, ne miseri coloni assiduis laboribus poenitus exinaniantur, dumque domino operas continuas praestant, ipsi cum conjugibus et liberis fame enecentur. Ac si ibi uberiorem agriculturam excitare intenderit, fortasse non alienum proposito fuerit tam in commodum s. caesareae mattis, quam in levamen subditorum,' ut certa aratra caesareae matti propria teneantur bobus vel equis idoneo numero instrueta, maxime si antea quoque usus fuerit. Seminanda autem sibi sciat non grana tantum tritici aut siliginis, hordei, item avenae, verum etiam legumina, quorum aliquis usus esse possit, utpote milium, pisa, lentes etc. 5*
68
Esse vero comperimus etiam in pago Orozwegh, oppido Munkach proximo agrieulturam abantiquo constitutam cum agris arabilibus, quos· pagi duoWysnycza vocati, Alsó et Fölsö, parare et conseminare tenentur; item in pagis Isnethe, Hwtth, Ztrabychyo, Horond, Luchkha, Ruzkocz, Kaydano, Rakos, Iwany, Warv, Wyfahv et sicubi alibi exerceri solita est. Agrieulturam autem in solidum universum caesari reponet fideliter, ubicunque et quocunque in terreno ea fiat, dempto, quod penes vicos Barthaza, Makarya, Pyztranhaza, Sarkad licuit olim provisori aliquam sementem pro se facere, quam facultatem moderno provisori minime concessam esse vólumus.1 Et quoniam rem pecuariam foecundam in plerisque locis arci subiectis habitam esse et deinde hab eri posse accipimus, quae ni mirum pascuis optimis abundans, earn quoque provisor solerti industria ordinabit tot locis, quot magis idonea iudicaverit, expeditis in pascua non boum tantum, verum etiam si ea fuerit commoditas, equorum armentis et ovium ac suum gregibus, unde singulis annis foetura numerum et copiam augeat ac tandem venditio lucrum adferat. Constituet etiam allodiaturam in locis opportunis atque altilium propagationem uti vaccarum, unde butvrum. casei, lacticinia absque praetio procreentur, gallinarum anserum, anatum, in quo etiam sues ducentos continuo servabit, et adhuc ad priores vaceas .octoginta conquirèt. Poterit autem provisor ab oppidis et pagis bona persuasione certum a singulis numerum postulare, unde initia iaciat allodiaturae ; cujusmodi auxilia dubium non est, quin coloni pro facúltate libenter sint collaturi : quod si numerum eo pacto collectum minus sufficientem animadverterit, etiam praetio animalia aliqua comparabit et huic curae villicum peritum et idoneum cum eis personis, quae erunt necessariae, aequa et moderata mercede adhibebit. Sunt vineae multae et insignes dominii propriae, eas provisor partim subditorum gratuita opera, in quantum antiquitus fuit observatum, partim vero mercede, si operae pretium est, operariis conductis apte et diligenter excolat, nullius operis seu culturae tempore opportuno neglecto ; ac sub tempus vindemiae fructus diligenter colligat et in apotecas s. caesareae mattis reponat et deinceps vina cura diligenti provisa teneat, qua damna avertantur et ea sincera ac illibata conserventur in usus memoratae s. caes, mattis utiliter conferenda. Quodsi apud Mwnkach quoque id moris est, ut apud Tokay, quo subditi a provisore ad culturam vinearum suarum iam ab ineunte i A
Szentjánosiéban : quam
beneplacitum.
facultatem nunc
quoque
provisori
damus
ad
69
vere pecunias levant, pro quibus deinde sub vindemia vina reddant multo leviori pretio, quam aliis venderent, nec licet illis alienam pecuniam accipere in earn conditionem ilio invito et irrequisito, earn rationem vinorum colligendorum et lucri acquirendi provisor omnino observet ac statim ab anni exordio pecunias oportunis" temporibus subditis scite distribuât, iis praesertim, qui nobilioribus in locis vineas suas habent et eas possident facilitates, ut de restitutione dubium esse non posset. In quo toto negotio statum attendet iam ab ineunte anno miseri regni et regionis illius afflictissimae num sit certa spes percipiendi, ne eventum in manifestum discrimen ponat. Animadvertimus autem in eo dominio, sicuti alibi quoque, observan, ubi sunt multae vineae dominii, ne communitati vindemia relaxentur, antequam vineae dominii fuerint collectae, id ipse quoque observabit, ut contractis subditis vindemia dominii apte et frugaliter percipiatur. Cum vero sementem omnem vindemiamque dominii rite comportabit ac reponet, tum in nonarum et decimarum legitimam administrationem summam curam convertet, cum haec duo proventuum capita praecipua sint, atque ubi nonae tantum debentur, eas solas capiat, ubi vero tarn decimae, quam nonae arci ab antiquo attinent, ambas inste percipiat, redditis parochis, sicubi sunt, partibus illos competentibus. Nonis vero et decimis collectis illieo regesta partialia, quantum scilicet a quolibet subdito in quouis oppido aut pago provenerit, camerae transmittat sublata omni mora-et procrastinatione. A c praecipue copiam atque utilitatem faciunt nonae dominii in Beregzaz, et decimae, quas plebanus olim opimas collegit, quarum regesta partialia dinstincta et bene ordinata provisor conscribet, nisi ministro ecclesiastico eae decimae iuxta antiquum ritum fuerint concessae, ve! si pars aliqua in sustentationem ministri fuerit ordinata, earn nunc quoque sine difficultate reddat. Sumptis repositisque decimis et nonis, ut a quolibet subditorum pro facúltate et copia vel inopia vinaria aliquot vini vasa dominio certo pretio vendicentur, moderatione tarnen, quam quo aliis venderentur, consuetum in isto dominio fertur; quae consuetudo, si ab antiquo inolevit, non negligenda provisori ea quidem ratio colligendi vini, praesertim si sterilis annus fuerit et alias parum vini provenerit, quod tamen placide, haud violenter agendum, sine injuria miserorum subditorum. Cum itaque praecipui redditus istius dominii in vini proventu existant, cujus magna copia quotannis colligiiur, curam quam maximam convertat provisor, primum in accumulationem, de qua iam perstrinximus, deinde in fructuosam collocationem vini : quum quidem in
70
parte prima occurit militimi praesidiariorum sustentado, quae non vulgare commodum sacrae caes, matti adferre solet pretio eo facto in mensuram limitato, ut lucrum ex distractione redeat. Est altera ratio collocandi vina honesti cum foenoris redditu : venditio in Poloniam, ad quam vicinitas regnorum et finium contignorum praeclaram adfert occasionein, quam provisor attente observabit et cupide arripiat, etiam mercibus in vinorum pretio, si consultimi videbitur, receptis, quae hic maioris divendantur. Tertius modus collocandi vini erit distractio sub signo per spinam seu educillatio, quae passim toto regno receptissima habetur et genus censentur ordinarli proventus ; quam ita exercebit, ut idonea vini copia ad praesidii sustentationem selecta et reposita, quantum scilicet ad futuram vindemiam praesidio frugaliter alendo sufficiat, id solum, quod supra earn quantitatem scite capitanei etiam judicio habito limitatam, supercrit, in educillationes collocetur, quin etiam, ubi e suprascriptis proventuum vinariorum generibus tantum non redundarit, poterit provisor credito a subditis vina in usum educillationis sumere et ex eodem educillo pretium illis reponere ; quam quidem distractionem sub signo pretio aequo statuto exercebit citra iniuriam oppressionemque colonorum. Vbi tanta frugum copia extiterit, quae commeatum annuum praesidio militari necessarium longe superet, util.iter eam in alia praesidia conferet acceptis ordinationibus aut sacrae caes, mattis aut camerae, aut si in tantam illae summám resultabunt, etiam venditionibus opportunis exponentur, maxime cum frumenti pretium augétur caritate et penuria oboriente. Erit etiam commoda ratio tam vini, quam frumenti permutatio, qua ea, quae ad corruptionem tendere animadverteret, subditis dispartiet cum conditione nova eorum loco messis et vindemiae tempore restituendo Provisoris vero officio incumbet, granaria, si desint, idonea construere, apotecas vinarias et farinarias excitare et in repositorum conservatone .cura atque diligentia uti, frumenta ventiliate, farinam statis temporibus commovere atque inventere, etiam elocandis in novi recipiendi spem antiquatis aut ad putredinem dispositis ; In vini custodia similem vigilantiam adhibere, vasis firmandis numerandisque et subinde providendo, ut ea piena et sincera asserventur. Nec negliget censum anniversarium de singulis oppidis et pagis exigere, sicut etiam coeteros proventus ordinarios et extraordinarios rationibusque suis insertos in necessitates sacrae caes, mattis iuxta instructionem hanc seu legitimas commissiones collocabit. GoUiguntur etiam in singulis pagis porci minutiores de cespite, qui
71
qiioniam ad Maium mensem exhiberi soient, maiales seu cespitales vocantur, alicubi unum de tota grege eligendo, alicubi decimum quenquam sumendo ; hoc quoque usibus praesidii conservabit et in rationes nediget. 1 Dabit quoque operám provisor, ne porci colonorum in aliorum silvas, praeter quam silvas suae mattis pellantur, ut decima ex illis pro sua matte excipi possit. In exactione decimae porcorum provisor ad futurum autumnum hanc ordinem observabit: si quorum porci fuerint infra denarium numeram et pro redemptione de maioribus quidem denarii quatuor, de minoribus vero poreis tantum denarios duos solvere vellent, id non admittat, est enim mera fallacia, sed percipiat iustam et veram decimam, ut exempli gratia de decern poreis cedit et capi debet unus porcus pro decima, de novem autem poreis aeeipiat provisor secundum valorem de singulo· porco nonam partem et erunt novem partes sie intelligendo videlicet, si computatur unus porcus pro florenis duobus, veniunt de novem poreis, de singulo denarii vigiliti, facientes ratione novem porcorum florenum unum denarios octoginta, et sic ad infra nonarium numerimi pariformiter descendendo iuxta valorem porcorum procedei Provisor domi porcos non divendet, sed vei Cassoviam vei in Scepusium pellat, ibidem maiori cum lucro divendendos. Tractabit quoque provisor cum Bereghzaziensibus, ut pro nona et decima tarn frugum, quam vinorum singulis annis certum numerum frugum in granis et vini in vasis pendant ad arcem. Provisor erit author colonis, ut quantum fieri potest, quilibet sibi comparet eqiios vel boves, ut agros colere possent. Curae quoque erit provisori, cum Consilio capitanei necessaria aedificia et tecta putredine corrupta et ruinam minitantia resarcire atque restaurare. Provisor non concédât nobilibus in possessionibus suae mattis sessiones vel domos e mere volentibus, nisi prius re versales dederint, quod omnes census solvere et labores praestare velint instar aliorum colonorum. Sunt porro telonia ad arcem Mwnkach pertinentia : in ipso oppido Mvvnkach et vicis Hath et Gwtth ac oppido Berekhzaz, quorum proventus seu parati sive salium aliarumve rerum exigi solitarum provisor fideliter colliget inque accepta et expensa sua ex usu caesareae mattis referet. ι
A
következő
б
pont
helyett
ez
az
egy
pont
van
a
Szentjánosiéban :
Colliguntur de hisce suibus certi munii tarn in glandium pascione, quam in cespite, quibus redemptio fit
eorum,
qui
infra
decern
reperiuntur,
redemptiones provisor poreeptionibus suis pure adjiciet.
porcorum
eas
quoque
72
Item ex confessione colonorum oppidi Wary per solennem testificationem cognitum est, quod si eius loci pons super fluvio Borzwa servaretur, pro nundinis unius festi produceret fior, centum, ideo ad eius pontis restaurationem opportunam provisor curam adhibeat atque ibidem super Tybiscum vadum habeatur, quod cum sit antiquatum, provisor in usum adducere non negliget. Sunt etiam molendina non contemnendorum fructuum circa oppidum Mwnkach, in Reyzowa molendinum duarum rotarum, quod cum sit attritum, restaurabit. In fluvio Latorcza molendinum superius quatuor rotarum, et molendinum inferius quatuor rotarum, in pago Luchkha molendinum duarum rotarum, in Hatth molendinum duarum rotarum, in Ztanfalwa unius, ut aiunt, rotae, quae molendina honestam sustentacionem arci suppeditant, de quibus universis exquisitas et distinctas rationes provisor sibi expediendas noverit. Adhibebit autem attentam curam quo ad haec molendina ' in statum meliorem fructuosioremve adducat et alia, si videbitur e re Caesaris fore, locis opportunis excitet. Habetur etiam molendinum vicis Barthaza, Makarya, Pyztranhaza, Sarkad serviens, quod ex antiquis temporibus provisori usibus. attributum fuisse aiunt, cum raro et in -inundationibus solis officium facere dicatur, quod si ita est, nunc quoque" eidem conceditur ad beneplacitum. Habentur quoque prata non vulgaria, sicut statim sub arce Mwnkach prata nagyretth, kysretth et keozeopseoreeth vocata. et Kaydano et in territorio pagi Gwtth, prata Rayphana dicta et alia, unde foenum in copia accumulatur, de quo quicquid usu moderato equorum suorum et areis supererit per venditionem distrahet et praetium rationibus ascribet. Habentur ad dominium areis pertinentes vineae luculentae, quarum culturam suo quolibet tempore diligentissime curabit, de quibus si quas alienatas seu privatis quibusdam personis collatas depraehenderit, etiam camera requisita si opus fuerit, arci recuperabit, quin etiam alias quocunque titulo iusto superioribus temporibus arci vendicatas de privatorum manibus eidem mancipabit, atque. etiam sacerdotorum vineas, quae quidem vacantiae cognoverit, e privatorum potestate iuri areis seu caesareo vendicabit et camerae elencho distincto compre-, hensas mittet fructusque earum omnium fideliter collectos bona fide etiam tractabit inque usus utilitatemque sacrae caes, mattis pro sua industria dexteritateque frugaliter collocabit. Extra censum atque alios redditus ordinarios proveniunt etiàm mulctae de maleficiis et criminibus, ut vulneratione, verberatione, invasione, rapinis, de quibus ordinamus, ut mulctae omnes peculio sacrae
73
caes, mattis mancipentur, dempta parte iudicum in iudiciis, si quae illis de more antiquo cedit et excepta portioné provisori cedere debenti, prout infra patet.1 In casibus, qui capitis et confiscationis bonorum poenam inferunt, ritum retineat hactenus observatum ; si tantum nomine contumaciae seu contemptus sigilli seu mandati vel de alia civilis facti specie talis fertur sententia, sin de maleficio aliquo seu scelere nefario publice in vita scandaloso et exitiali, ut furto manifesto, homicidio, veneficio, adulterio, sublato omni favore seu pacto redemptionis poenam exequatur corporalem, iudicio tamen solenni et legitimo praehabito, excepto proditionis seu. mattis lesae crimine, de quo ante executionem cameram edocere ac deinde ex eius sententia statuere debebit. Judicia quoque in posterum in arce celebrali debebunt in praesentia capitane! germanici. Cum quis semine atque successoribus agnatis et cognatis prorsus defecerit atque ita sine ullo haerede e vivis excesserit, bona illius universa s. c. matti provisor occupet tam mobilia, quam immobilia, ac fideliter conservet deque huiusmodi bonis devolutis cameram mox reddet certiorem. Erit etiam officii et diligentiae provisoris aliquos quaestus rationis commodas inire, ut cum hyberno tempore boves macilenti parvo emuntur, qui in pascuis' saginati magno tandem vendi soient. Commemorato etiam quaestus haud vulgaris ex cutibus boum, vaccarum aliarumque pecudum, pellibusque ovium, caprarum, agnorum tam ibidem de peculio accumulatis, quam pretio exiguo coemptis, praesertim laniis in earum recipiendarum sortem nummos mature impertiendo), haec itaque alia' honesta quaestuum genera provisor non omittenda sibi putabit.2
ι A Szentjánosiéban igy :
exceptis pagis hisce 4, Barthaza,
Makaria, Piztran-
haza, Sarkacl, in quibus mulctae seu birsagia, quae florenum non excedunt., consuetudine ab antiquo observata cedunt provisori. 2 A Szentjánosi instructiojában ajmtabit
és a habentur
között ezeket olvassuk :
Cum porro silvae ad arcis jurisdictionem pertineant multae latissimeque et longissime diffusae, circa Munkach oppidi Bereg tres silvae iuris regii tantum,
usui
silva
communi
Papmozia et Zanvas Bereg dictae, quo nonnisi provisore saginandae
siiscipiuntur,
eiusdem juris, in terreno
in
terreno
pagi
Bereg
pagi Gath silvae duae :
maximae
interdictae :
Patakkoezi,
admitiente sues glandibus
Wyfalu Gathi
et pleraeqne
Bugiatina dieta, in terreno
silva
Mochiar
Egregi et
erdo
dieta
Kerepeczikoezi
adpellatae, in terreno vici Jánosi silva regia Zazi eger dieta, in terreno pagi Felsew Wisnicza silva sex miliaria
in
longitudine
pro cursu ad divortium Besked dirimens
continens
et fines Hungáriáé a Polonia
fagina tota, rursus
Cranarum silva longi-
tudine a metis pagorum Iloswa et Dolha ab ortu in occidenlem ad metas domiriorum Homonnensium progrediens latitudine alpes complectens Carpatias et fines attingcns Poloniae in divortio Besked vocato, de quibus Poloni et Rutheni,
aequae et incolae
74
Habentiir etiam muiieralia peranni revolutionem consueta, quae ad certos festivitates domino offeruntur, horum quoque rationes peculiari titulo conscribet. Sunt etiam minuti quidem redditus, ut de nucibus, avellanis deque glandibus, quas subditi antiquitus recepto more colligere arcique inferre tenentur, nec hos sibi praetereundos provisor existimet, quin suo loco rationibus suis insérât. Quia etiam provisores antiqui nos informant, quod Walachi et Ruteni, qui oves habent, de singulo grege sive magnus, sive exiguus sit, tantum unam ovem teneantur dare, Hungari autem, qui in ista ditione habitant, teneantur de singulis decern agnis unum agnum dare pro decima ovium, quod in vicinis ditionibus inusitatum est, proinde provisor poterit de viginti ovibus unam accipere, similiter etiam cum agnellos decimare velit, debet cofiscribere prius in mense Aprili oves et colonis comittere, ut decimas agnellorum différant et teneant usque mensem Julium, tamen cum eorum iactura, si qui interea mortui fuerint, ut ita aequalis et conformis fiat solutio per colonos, nisi Walachi et Rutheni exempti essent et de exemptione haberent privilegia, quae provisor intelliget et nobis eorum quoque paria transittet.. Proveniunt tempore vindemiae pensiones certae, praesertim de vineis exterorum seu alibi commorantium, ut panum, avenae, gallinarum et fortasse etiam nummorum, quae distincto titulo in percepta et erogata referat, nec ullum genus proventus vel minimum reticebit aut rationibus excludet suis. Ac inter praecipua rationum suarum capita recensebit etiam ammalia allodialia seu pretio empta aut aliunde accepta, ut boves, vaccas, oves, agnos timi decimales, tum allodiales, porcos decimarios et altiles, item anseres, gallinas, apes et horum non propagationem tantum foeturamque, verum etiam utilitates procreatas, ut butyrum, cáseos, formagia, mei et cohaerentia, ut pelles, cutes, lanos, saevum et de poreis capita, spinas, pernas, petasones, arimam, intestina, neque perceptiones tantum horum omnium, verum etiam exitus certos assignabit. tractus
S.
Nicolai
tam
decimas arci tribuunt Guth silva incedua quidem
silvae
de
ovibus
et universa
Rafayna
proventus
eorum
vocata,
haud
coeterisque
consueta in
ac
terreno
vulgares
iumentis,
pensiones Lawka
arci praestant
certas,
silva non
quam
de
poreis
in terreno
vici
Sarnoya dicta, quae tantum
decimis
et
redemptionibus porcuum, ovium aliorumque iumentorum, muneribusque et pensionibus, de hisce
animalibus
exhiberi
solitis,
verum
etiam
materiae
aedificationibus
aptae in usum indigentium locatione venclitioneque, (cum incedicae habeantur, et ob id custodir! soleant), et pellibus ferarum, ut mardunim,
vulpium lyncum, luporum.
75
Habentur autem in Mwnkach etiam horti ampli tam fructiferarum arborum satis amoeni et utiles, quam sementi omnis generis et caulium, olerum, caeparum olili, radicum et aliarum in escam venientium hortisque nascentium herbarum ac stirpium procreationi apti. Hinc itaque provisor tum fructus usui necessários tum radices, brassicam, caepas atque alia genera olerum culinae apta in copia reponet ac eiusmodi rerum emptionem tamquam supervacaneam cavebit. Quod iam spectat ad labores et servitia subditorum, etsi hoc difficili et perturbato rerum statu et temporum etiam onera subditorum ubique augentur, tamen quoad eius fieri poterit, in antiquis illis suis consuetudinibus, legibus et pristina libertate studebit conservare, ut nonnisi usitata et ordinaria servitia imponat aut quae citra oppressionem et evidentiam ipsorum damna queant ferri, ne contra aequitatem et contra conscientiam christiani hominis acerbitate onerum et exactionum vexentur, locis suis sedibusque in alieno dominio migrare cogantur in evidens praeiudicium nominis et dignitatis detrimentumque rerum sac rae caesareae et regiae mattis, cum illius mattas velit subditos suos ita ab officialibus tractari, ut multum intersit inter horum et suditorum nobilitatis Hungáriáé immunitat.es. Et quoniam loci momenta requirunt, ut capitaneus aliquis vir fortis et militaris arcis et militum praesidio praesit, qui defensionis ac rei bellicae curam sustineat, vult sacra caes, mattas, ut provisor cum capi- ' taneo praesente et tuturis mutuam alat concordiam sincero consensu in omnibus observato, praesertim quorum communicalionem benevolam usus illius mattis requiret; et quoad arcis locique fidelem custodiam defensionemque, reddito illis suo bonove pro illorum gradu meritoque, ac in difficultatibus, si quae emerserint eiusmodi, quibus ipse a seipso mederi nequeat, a capitaneis opem auxiliumque flagitet. Quia vero singula rerum momenta atque annexa instructione . comprehendi nequeunt, si quae species negotiorum aut proventuum hic sunt praeteritae, quae tandem temporis successu emerserint, aut ipse sua industria depraehenderit, eas quoque sicuti coetera omnia pro renata occurrentia dictus Stephanus Soklyosy provisor curae suae fideique atque diligentiae commissa statuet, ut ubique commoda curet et promoveat s. caes, mattis domini nostri clementissimi, incommoda vero omni virium suarum contentione avertere conetur, prout in hoc et in hanc totam instructionem jurisjurandi sacramento religioso se obligavit. Quod autem ad praebendam militum attinet, provisor in posterum coquet panes trium librarum pro militibus germanicis ibidem in praesidio arcis existentium prout Cassoviae et in aliis locis moris est et in ponendis rationibus singulum panem taxet pro denariis duobus.
76
Quotiescunque provisor implere voluerit vina, adhibebit semper unum ex militibus germanicis, quem capitaneus germanus illius loci ordinabit. Militibus germanis aegrotantibus, si quando cupiverint gallinas, ova, butyrum, mel, laridum, vinum aut similia, ex victualibus teneatur, provisor eis dare cum praeseitu tamen capitanei germanici, moderate tamen, ne sumptus excedant eorum stipendia, nisi in casu, si quis ultra stipendium suum levasset et esset in extremo articulo mortis positus, non debet negligi, sed misericordia debet illi impertiri, quae vicem elemosinae habebit. Teneatur etiam provisor dare absque solutione capitaneo germanico acetum ad necessitatem culin'ae eius iuxta ordinationem magnifici domini Joannis Ruberi generális capitanei. Quodsi caes, matti placitum fuerit ibidem contrascribam tenere vel per transactionem bona et redditus arcis locare alieni, sciat provisor hoc in suae mattis clementi volúntate esse situm, interim vero ad praecavendam suspicionem, quae facile ex invidia, (ob id, quod pecunias provisores ad manus suas percipiunt et pro arbitrio disponere soient) concipitur, debet provisor singulos quotidianos redditus et exitus capitaneo germanorum in arce existent! in suum librum pariformiter inscribendos declarare et demonstrare aut indicare, reque ullos perceptos autexitus sine suo scitu facere debebit. Expensae etiam ad speciales commissiones domini generalis vel camerae aut ahi s inevitabilibus negotiis suae, mattis extra ditionum arcis per provisorem factae in rationibus eiusdem admittantur. Rationes autem totius administrationis ordinatas et distinctas conscribet, ubi priinum perceptiones suas cunetas ordine pro temporis progressLi instituto sub suis generibus complectatur, postea erogationes non tantum paratarum pecuniarum, verum etiam commeatus, quos iuxta instructionem hanc seu commissiones legítimos et sufficientes fecerit peculiaribus quasque titulis per genera dispositis collocet, eas porro anno exacto camerae exhibebit adjunctis instructione sua etrecognitionibus perceptionum, commissionibus item et expeditoriis seu quietantiis omnium erogationum legitimis ac sufficientibus, nec aliunde quam a camera dependebit, ad quam etiam in diffìcultaiibus recursum habebit, interim vero extractus dilucidos de perceptis et erogatis proventibus universis singulo trimestri camerae Scepusiensi transmittere obligabitur sub corrosione sallarii sui eiusce temporis, quo eiusmodi extractus missionem neglexerit. Quandoquidem provisor ad necessitatcm arcis Mwnkach percipit decimas agnorum. frugum et vinorum ex comitati! Wngh, a'c sciamus
77
proventus arcis in tantum sese extendere, ut ultra commeatum arendam pro decimis illis exolvere possit, ideoque curàe erit provisor, ut singulis annis arendam illám quingentorum florenorum exolvat et cameram hoc onere sublevet. Cum Jacobus molitor exemptionem a rege Mathia habuerit domus cuiusdam horti aut vineae, vendicant sibi haeredes inde libertatem quandam aut confirmationem perpetuam administrationis molendini, suntque iam diversi, qui ut haeredes dicti Jacobi singulis rotis et lapidibus praesunt, quod cum sit pessimum, non enim callent artem, et molendinum de die in diem fit deterius, provisor itaque viso illorum privilegio, quod de administratione molendini nihil agat, sed tantum de domo, vinea et horto, cum tempore ad dictum molendinum idoneum magistrum sive illorum unum, qui iam sunt praesentes, praeponat et molendinum more germanico parari' auxilio . capitanei curet, sed hoc cum tempore, nec iam mox faciat, cum in dicto dominio at alia multa mutanda sint, sunt enim multae mutationes simul et semel periculosae. Cum iam decima Ungwariensis tota percipiatur ad Castrum Munkatsch diligentissime earn per decimatores colligi faciat illosque dicti dominii libertinis et suis servitoribus adimet, nec non auxilio capitanei equitum ad id utatur, illosque, qui decimam administrare nolunt, non monstratis privilegiis superinde, camerae quamprimum indicet, ut de domino Dobone fertur, qui aliquos Rutenos in possessionibus, quas ante Hungari inhabitarunt, habitantes habet decimamque, ut aiunt, dare récusât, ut el alii plures. Cum novas possessiones erigere vult, faciat, si hoc cum Hun garis vel sclavis incolis efficere potest, nec ullos Rutenos amplius in territórium Munkachiense ingerere sinat, sunt enim periculosi coloni. Nec licitum sit provisori colonis, qui de novo possessiones extruunt, aliquam exemptionem concedere longiorem, quam ad tres vel quatuor anno s ad summum. De decimis, nonis omnium rerum, de quibus secundum morem et consuetudinem regni solvere consuetum est, nemini qui eque remittat, nisi quis evidentia et manifesta superinde habeat privilegia, et haec camerae monstrentur. Et cum Zekel Antal sit gravis vicinus saepiusque soleat Beregzazienses vexare et injuriis afficere, defendat illos auxilio capitanei equitum, nec permittat, aliquid damni suae mattis redditibus aut subditis inferre. Libertinorum libertates omnes inspiciat et cameram superinde informet, an habeant exemptiones sufficientes. Knesios vigore privilegiomm щ libertate retineat et non . ultra,
78
utuntur enim variis módis abutendi illorum libertatibus, utpote, quod sex vel octo conjugatae personae in una domo habitent, cum tamen fundis aliis utantur, qui non ad dictam domum per-tinuerint, ita paulatina omnes fundi ad exemptionem quandam redigerentur. Sitque vigilans, ut fraudibus Rutenorum innumerabilibus singulari industria anteveniat. Nec intelliguntur pro exemptis alii fundi, quam illi, quos knesius exemptus tempore exemptionis possedit. Cumque sua mattas dominium S. Nicolai ad dominium Mwnkasch deputarit, omnes illos fructus percipiet et administrabit, ut alios pertinentes ad officium suurn ratione eadem, quae sibi de dominio Munkatsch praescripta est. Labores vero colonorum relinquet íntegros ñeque illis utetur ad aliam, quam ad cremandam calcem, secandas et educendas pinus et alias arbores peu fluvium Lathorczam, ad molendinum serrarium, quod in Mwnkasch extruitur, aut alias necessitates, ad quas sua mattas bis opus habebit, utpote ductionem scandularum, asserum et lignorum omnis generis ad Pathak et Thokay. Cum enim nec prius laborarunt ad Castrum Mwnkasch, hac exemptione nihil detrahitur dicto castro. Et novam hanc scindendorum lignorum et asserum et scandularum institutionem illorumque vectionemitapromoveat et commendatam habeat, ut sua mattas causam habeat illum suum Studium recognescendi. Habebit autem per annum dictus Stephanus Soklyossy1 in sallarium officii sui et satisfactionem servitii laborum que ea, quae initio, cum ei traditum est officium, id est 14. die Mai anni MDLXX. per conventionem ei sunt constituta, haec nimirum : Ad personam suam per annum florenos hungaricales ... ... ... ... ... ... 200 Ad vestituram florenos ... — ... 50 2 3 Et equos 8 servitoribus 7 adiunctis in singulos equos sallarii nomine paratos florenos Hungaricales ... ... ... ... 16 Praeterea vasa vini 44 et porcos saginatos 45 avenae Cassov. cubulos 246 liberum quoque foenum et stramen.7 1
A másikban
igy :
Ludovicuo
octobris anni MDLXVII. 2
„
4
„
6
Zenthianosi
die
-
Szentjánosiéban csak 6 ló.
3
5
-
„
5 lovat. „
6 hordó bor.
porcos in toto 8.
Csak ltí köböl zabot, de hozzá 16 köböl frumenti, azonkívül 50 sales.
ι 4 equis rhedariis liberum pabulum.
XIII.
79
Mensam liberam, sed moderatam habebit provisor ex proventibus arcis additis muneralibus dietim obvenientibus, quorum tertiam partem capitaneo germánico dabit, adhibitis mensae suae rationista et reliquis sibi adjunctis ministris arcis et servitoribus suis. Et si aliquando hospites nobiles propter administrationem judiciorum vocatos mensae suae adhibuerit, id-quidem sibi admissum esse putet in casu necessitatis, verum universas coquinae erogationes dietim factas peculiari regesto annotabit et desuper rationes liquidas atque legitimas servabit atque dabit observata irr eiusmodi erogatione parsimonia et omni profusione exclusa. Muleta unum florenum attingens ex legitimo iuris processu proveniens provisoris'erit, similiter cum quis capite de maleficio condemnatur, eidem inde florenus unus cedito in tota ditione arcis. Item in oppido Bereghzaz unum torculare vocatum, quod ex impressione uvarum calcatarum, ex dolio inter circuios una spitana supra fundum perforato effluit, pro caesare capiatur et per provisorem rationibus adscribatur. Personae vero proviso^i adjunctae, quibus ex proventibus suae mattis annuatim solutio fieri debebit, sunt hae : Rationista fior... ... ... Claviger fior ... ... Perceptor annonae fior Cocus flor... ... ... ...
50 16 16
16
Distributor annonae et pistor germanicus habebunt eandem solutionem, quam nunc habent. Reliquos autem mercenarios allodiorum condueet provisor mercede, qua poterit, moderation ex sua industria et pro utilitate suae mattis. Quod ad artelariam et aedificium arcis Mwnkach attinet, haec quoque non minus, quam praedicta omnia a provisore diligenter ob servanda. Dabit in primis provisor artellariae curatori hebdomadatim carnes vel accommodaticias pecunias, nummos Hungaricales 60 et duplicem praebendam, similiter cuilibet bombardano nummos 20 cum duplici praebenda. Item provisor tenetur subditos utriusque ditionis tum Mwnkachiensis, cum S. Nicolaiensis ad labores secundum-dispositionem et factam limitationem ad requisitionem capitanei germanorum militum et aedificiorum praefecti quot et quo tempore et ad quot labores ipsorum opera indigent, ordinare et idem ipsos, qui ad labores aedificii veniunt, nullo pacto ad alios labores quo vis distrahere debet provisor, imo quoad eius est ipsum aedificium promovere.
80
Item debet quoque a data harum usque ad ultimum diem Novembris praesentis anni 70 singulis octo vicibus unaquoque vice 50 talleros capitaneo germanorum ad aedificii rationem ex proventibus arcis assignare. Item membranulas bovinas ad parandas laternas ligneas secundum requisitionem munitionarii debet ordinare. Item duos centenarios saevi et duos centenarios adipis debet in domum munitionariam tradere. Item praecipiat provisor subditis. ut quinqué centenarios nigrae pieis praeparent et similiter in domum munitionariam tradant. Omnem quoque illam resniam vel albam picem, quae annuatim huic arci ex proventibus cedit, in domum munitionariam pari.ratione reponat. Item curabit provisor duas ollas magnas et satis latas, quemadmodum munitionarius illi monstrabit, praeparare et in domum munitionariam assignare. Item emet quoque duas integras peti as rudioris linteaminis. Item decern centenarios canapi optimi, ut quosvis funes ex eo parare possint. Item duos centenarios simplicioris et rudioris lini. Item unum plaustrum maiorum et minorum funiculorum tiliceorum in domum munitionariam reponat. Item curabit, ut semper habeat in promptu unum magnum et satis longum funem supervacaneum ad puteum arcis aptum, quem similiter in domum munitionariam ad necessitatem asservandum reponet. -Item demandabit provisor fabris in oppido Mwnkach, cum illis ex domo munit.ionaria arcis ferram dabitur, isthic omnis generis clavo1 rum absque dilationibus parare et facere teneantur. Item sedulo quoque; ordinabit pro necessitate carbonum copiam in arcem devehi. • Et similiter alias hujusmodi omnis generis parvas ad domum munitionariam pertimentès et requirentes necessitates, quas ipse a subditis. habere potest, ad ins tanti am et requisitionem munitionarii datis occasionibus et tempestive procurabit et superinde ad singula ordinarias reipicet quietantias, illud enim, quod ita, ut praefertur, dictis personis -et locis "reddiderit, pro bono exitu in suis rationibus ratum habebitur. Eredetije a bécsi es. és kir. közös pénzügyminisztériumi levéltár osztályában.
„Hungarica"
и.
Magyar fordítása.1 ÜJ UTASÍTÁS, MELYET A BIZTOSOK ÉS A KAMARA SOKLYOSSY ISTVÁN MUNKÁCSI PROVIZORNAK ADTAK 1570. ÉV JUNIUS HÓNAPBAN. Minthogy Soklyossy István hűségétől és ügybuzgóságától a biztos urak, nemkülönben cs. és kir. Ö felségének szepesi kamarája minden jót várnak, a munkácsi vár provizori hivatalát reáruházandónak elhatározták abban a reményben, hogy ő elvállalt tisztének és fogadott hűségének tudatában minden tőle telhető hűséggel és igyekezettel jár el majd hivatalában és mindenképen azon lesz, hogy az illetőknek ne legyen okuk a felőle alkotott jó véleményt s azon hivatalra való előmozdítását megbánni. Ugyanazért Soklyossynak leltára kell hogy legyen az elődétől hátrahagyottakról ; u. m. pénzekről, borról, gabonáról, lisztről és egyéb bármely néven nevezendő meglevő dolgokról és hátralékban levő jövedelmekről, ide értve azon adókat is, melyekkel Ö felségének alattvalói neki tartoztak abban az időben, mikor Szentbenedeky János megvált hivatalától. Ő maga pedig Szentbenedekytől hátralék czimen semmi tartozást el ne fogadjon, mielőtt nevezett adósokat ki ne hallgatná az iránt, vájjon világos, bizonyos és oly természetü-e a tartozás, hogy annak behajtását a lakosoktól egy hónap alatt remélheti. Jövendőbeli számadásaihoz e leltár fog neki alapul szolgálni. Hogy azonban nevezett uradalomnak mind terheit, mind jövedelmeit ismerje, átadatik neki jelen utasítás kíséretében a javadalmaié és jövedelmek törzskönyve, mely szerint az adókat, bármely nemű jövedelmeket és szolgálmányokat követelendi és az alárendelteket jogaikban és szokásaikban — amennyiben a nehéz idöviszonyok megengedik — megtartandja. És amennyiben a mondott törzskönyvben vagyis urbariumban ι A fordítás nem szószerinti
s inkább csak
az
általánosabb
rendelkezésekre
szorítkozik. Magyar
Gazdaságtörténehni
Szemle.
lb96-
6
82
a lakosok teendői talán nem helyesen volnának feljegyezve, vegye tudomásul Ő felségének abbeli akaratát, hogy a lakosok egyenkint véve 40 napig dolgozzanak a vár szükségeire vagy a házi dolgok czéljaira, s azontúl ne terheltessenek . . . magában a várban haszontalan szolgálattételre kénye-kedve szerint őket ne kényszerítse, hanem csak a szükségesekre alkalmazza ; levélhordásra őket ne használja, legfeljebb égető szükség idején ; hasonlóképen kímélje meg őket haszontalan fuvarozástól a saját vagy a katonák magánügyeiben, szóval oly teendőktől, melyek Ö felségének szolgálatára nem vonatkoznak. Sőt, ha eme 40 napi rendes munkaidőt Ö felsége jövedelmeinek nagyobb kára nélkül leszállíthatja, azokat a napokat inkább leszállítani, semhogy növelni igyekezzék. Hogyha nevezett törzskönyvben egyik-másik jövedelem felvéve nem volna, melyről, mint Ö felségét jogos czimen megillető jövedelemről a provizor utóbb tudomást szerezne, azt vegye fel hűségesen Ö felsége részére és ne a maga hasznára fordítsa, sem más valakinek javára fordítani ne engedje ; hanem uj törzskönyvet készíteni iparkodjék, melyben a javadalmakat, a lakosok neveit és a jövedelmek minden nemét pontosabban jelölje meg, mint a hogyan az előbbi törzskönyvben megjelölve találta, ugy azonban, hogy az előbbi törzskönyvben javítást ne tegyen, hanem hozza tudomására ezt a körülményt a kamarának, vagy az e czélból kiküldött biztosoknak, akik aztán érett megfontolás után, ha szükségesnek látják, uj törzskönyvet készítenek ; maga azonban e közben azon uj jövedelmeket szorgalmasan és lelkiismeretesen vegye fel, mintha csak bejegyezve volnának. Abból a már többször említett törzskönyvből ismerje meg a várnak és uradalomnak saját birtokát, u. m. szőllőket, szántóföldeket, réteket, erdőket, malmokat, vámokat, adókat, kilenczedeket, tizedeket birkák és sertések után, borokat, gabonát és behajtás alatt levő különféle tartozásokat, melyek körül távol minden kegyetlenkedéstől becsületes és hü tisztviselőként fog eljárni. Hogyha oly birtokokra vagy lakosokra bukkanna, kik abban a törzskönyvben nem találhatók, kötelessége lesz azokat az uj törzskönyvbe felvenni és e tárgyban a kamara tanácsát kikérni. Hogy hivatalának határait ismerje, a vár örizete és a hadügy vezetésének kivételével, az ő gondjaira bízottaknak tudja a vár összes javadalmait — akár öröklöttek legyenek azok, akár újonnan szerzettek — azoknak minden jövedelmeivel, örökségeivel, hasznaival, járulékaival és minden bármely néven nevezendő előnyeivel, teljes joghatósággal, melybe se a jelenlegi, se a jövendőbeli kapitányok, se senki más bele ne avatkozzék; hanem önmaga sáfárkodjék ezen neki adott utasítás és Ö felségének, vagy a kamarának különös megbízása értelmében.
83
Mindenekelőtt legfőbb figyelmet a földmivelésre fordítson, amit fentartani és gyarapítani igyekezzék sőt másutt is el ne mulaszszon, minthogy a vár fentartásának és az őrség élelmezésének ez a legfőbb forrása. E ezélra használja fel a lakosok ekéit és munkaerejét az elfogadott szokás szerint, mint amelynek folytán .valamennyi krajnaiak — s ez a szokás az öreg Bydy Mihály idejében, sőt ő előtte is fennállott — a vár körül szántani, aratni, behordani és majorkodni tartoznak. Mindenképen azon legyen, hogy évenkint sokat vessen ; a követelendő szolgálat szigorát azonban szelíd bánásmóddal enyhítse, hogy a szegény lakosok szakadatlan munkában ki ne merüljenek; hogy amikor az uraság részére dolgoznak, ők magok feleségökkel és gyermekeikkel éhen ne pusztuljanak. És ha kiterjedtebb gazdaságot folytatni szándékozik, talán nem lesz czéltalan, mind Ö felségének hasznára, mind pedig az alattvalók könnyebbségére, alkalmas számú, Ő felsége tulajdonát képező ökörrel vagy lóval felszerelt ekéket tartani, különösen, ha ez azelőtt is szokásban volt. Vetni tartozik pedig nemcsak búzát, árpát, zabot, hanem hüvelyes magot is, melynek hasznát lehet venni, р. o. kölest, borsót, lencsét stb. Tudtunkkal a Munkács város közelében levő Oroszvég faluban is van régóta gazdaság szántóföldekkel, melyeket Alsó- és Felső-Viznicze nevü falvak tartoznak művelni ; nemkülönben a következő falukban : Izsnyéte, Gút, Sztrabicsó, Gorond, Lucska, Ruszkócz. Kájdanó, Rákos, Iványi, Vári, Újfalun és másutt, valahol csak földmiveléssel foglalkoznak. A mezei gazdaságot egyáltalában és teljes egészében Ö felsége javára fogja kezelni hűségesen, mindenütt és bármely területen, kivéve, hogy Bártháza, Makarja, Pisztránháza, Sarkad falvak mellett szabad volt valamikor a provizornak maga részére valamit vetni, mely engedélyt azonban a jelenlegi provizornak megadni nem akarjuk.1 És mivel jól vagyunk értesülve arról, hogy a baromtenyésztést a várnak alárendelt legtöbb helységben haszonnal űzték a múltban és igy azt a jövőben is haszonnal űzhetni reméljük : kívánjuk, hogy a provizor kiváló gondot fordítson az arra alkalmatos' helyekre s nemcsak gulyákat, hanem — hacsak lehetséges — ménest és birka-sertésnyájakat is szerezzen, melyeknek a szaporulatáról gondoskodjék haszonra való kilátással. Tehenészetet is szerezzen alkalmatos helyeken és baromfiaTcat tenyésszen. Mindezeknek alapját akként igyekezzék megvetni, hogy a városoktól és falvaktól bizonyos számú állatot követeljen. Nincs okunk kételkedni, hogy a lakosság ezt a szívességet módjához képest megcselekszi ; hogyha azonban ily módon a szükséges állatállományt be nem szerezhetné, pénzért is vásárolhat állatokat ; és hogy legyen, aki 1
A Szent-Jánosiéban ; ezt az engedélyt most is megadjuk a provizornak.
6*
84
ezeket gondozza, alkalmazzon mérsékelt fizetéssel alkalmas és ügyes gazdát megfelelő személyzettel. Van az uradalomnak sok és kitűnő szöllöje. Ezeket a provizor részben az alattvalók ingvenmunkájával — amennyiben ezt régi szokás alapján kívánni lehet — részben pedig fogadott napszámosokkal szorgalmasan miveltesse ; szüretkor a gyümölcsöt szedesse le és helyezze el Ö felsége gyümölcsházaiban ; és aztán a boroknak gondját viselje, hogy kár bennök ne essék, hanem hamisítatlanul fentartassanak Ö felsége rendelkezésére. Hogy ha Munkácson is az a szokás volna, amilyen Tokajban, mely szerint a lakosok szőllőik mivelésére a provizortól tavasz kezdetén pénzt kapnak, melyért szüretkor bort adnak jóval jutányosabb árban számítva, mintha azt másoknak eladnák: a bor beszerzésének és értékesítésének ezt a módját a provizor tartsa fenn ; azért mindjárt év elején adjon pénzt a lakosoknak alkalmatos időben, különösen olyanoknak, kiknek jobb helyen levő szőllőik vannak, és akik vagyoni viszonyaiknál fogva a megtérítést minden kétségen felül teljesíteni képesek: Ebben az egész eljárásban már mindjárt év elején figyelje mega szerencsétlen országnak és annak a felette nyomorúságos vidéknek az állapotát az iránt : vájjon van-e némi haszonra kilátás, nehogy a jövedelmet koczkáztassa. Tudtunkkal abban az uradalomban, valamint másutt is, hol az uraságnak sok a szőllője, az a szokás van érvényben, hogy a községek elébb nem szüretelhetnek, csak miután az uradalmi szüret végbement ; ehhez a szokáshoz a provizor is ragaszkodjék, hogy a lakosok összevonatván az urasági szüret megejtessék. Miután minden termést és minden bort az uraság részére beszállittatott és elhelyezett, főgondot fordítson a kilenczedek és tizedek törvényes kezelésére, levén ezek a jövedelem két jelentékeny forrása. Ahol csak kilenczedek adatnak, csak azokat kívánja be ; ahol azonban azokon felül tizedek is adatnak a várnak ősidők óta: szedje be mindkettőt a plébánosokat megillető részek visszahagyásával. A kilenczedek és tizedek bevétele után pedig azonnal, késedelem és halasztás nélkül küldjön fel a kamarának részletes kimutatást arról, hogy mely városból és mely faluból mennyi jött be mindenik alattvalótól. A beregszászi uradalomtól befolyó kilenczedek különösen sokat fognak kitenni, valamint a plébános által hajdan szedett busás tizedek, melyekről részletes és jól szerkesztett kimutatást készítsen a provizor, ha csak azok a tizedek régi szokás alapján nem adattak az egyház szolgájának, vagy ha valamelyes rész belőlük az ő fentartására nem rendeltetett, ezt most is ellenkezés nélkül adja meg.
85
A tizedek és kilenczedek átvétele és elhelyezése után szokásban van abban az uradalomban, hogy az alattvalók vagyoni állapotuk különfélesége szerint bizonyos számú hordó bort adnak el az uraságoknak oly árban, mint a milyenben másoknak eladni szokták; ezt a szokást, ha ősrégi, ne hanyagolja el, hanem ragadja meg a borgyüjtésnek ezt a módját, főleg rossz bortermő esztendőben ; amiben azonban szelíden kell eljárnia, nem pedig 'erőszakosan, a szegény alattvalók zaklatásával. Minthogy ennek az uradalomnak bevételeit főképen borjövedelem képezi, melyből évenkint nagy bőség halmozódik össze, főgondot a provizor először a bor összehalmozására fordítson, azután annak gyümölcsöztető elhelyezésére. Ennek első módja a várőrség ellátása (borral), miből nem közönséges haszna van Ö felségének, ha t. i. a bor ára olyképen állapittatik meg, hogy abból haszon háromoljon. A tisztes haszonnal járó értékesítésnek másik módja annal· eladása Lengyelországban, mire a szomszédság kitűnő alkalmat nyújt;· ezt az alkalmat ragadja meg a provizor, söt borért cserébe — ha ezt jónak látja — szerezzen be árukat, melyeket itthon nyereséggel eladhat. A bor hasznos elhelyezésének harmadik módja, annak korcsmai elárusitása, ami országszerte szokásban van és rendes bevételt biztosit. Ezt akképen gyakorolja, hogy miután az őrség ellátására szükséges bormennyiséget összegyűjtötte és elhelyezte, annyit t. i. amennyi az őrség mértékletes ellátása végett a következő szüretig szükséges, tehát csupán azt, mely azon mennyiségen felül a kapitány Ítélete szerint felülmarad, helyezze el a korcsmákban ; sőt hogyha ez a mennyiség talán csekély volna, hitelbe is vásárolhat a provizor a lakosoktól korcsmai eladásra, melynek bevételéből aztán az árt megtéríti. Ezt a korcsmai kimérést azonban igazságos, eleve megszabott árban gyakorolja a lakosság sérelme és elnyomása nélkül. Valahol gabona oly bő mennyiségben találtatnék, hogy az a várőrség évi szükségletét jóval felülmúlja, azt Ő felsége vagy a kamara rendeletére más várakba szállitandja ; vagy túlságos bőség esetében eladásra bocsátandja, főleg mikor drágaság és inség beálltával a gabonaárak emelkednek. Helyén való lesz mind a bornak, mind pedig a gabonának cserébe adása, mely szerint azokat, miket romlásnak indulni észrevett, szétosztja az alattvalók között azon feltétel alatt, hogy aratás és szüret idején helyökbe ujat adjanak. A provizor kötelessége lesz alkalmas magtárakat — ahol nincsenek — felállítani ; pinczéket és liszttárakat építeni, az elraktározottak fentartására ügyelni, a gabonát szellőztetni, a lisztet időnkint forgatni és az elavultakat nemkülönben romlásra hajlandókat ujaknak reménvében
86
elhelyezni; a bor gondozása körül hasonló éberséget tanúsítani, a hordókat jókarban, tisztán tele tartani és arra vigyázni, hogy tartalmuk valamiképen meg ne hamisittassék. Ne mulassza el egyes városok és falvaktól bekivánni az évi adót, valamint a többi rendes és rendkívüli jövedelmeket, melyeket számadásaiba felvéve Ö felségének szükségleteire el fog helyezni a jelen Utasítás vagy egyéb törvényes megbízások szerint. Egyes falvakban kisebb, úgynevezett májusi vagy pázsit-disznókat szedessen össze, némelyütt egyet, másutt minden tizediket az egész nyájból véve. Ezeket is az őrség használatára megőrzi és számadásba veendi.1 Ügyeljen fel a provizor illetve legyerí arra, gondja, hogy a lakosok sertései más erdőkbe ne hajtassanak, hanem csak Ö felsége erdeibe, hogy azok Ő felsége részére tized alá vethetők legyenek. A sertések megtizedelésében a provizor jövő őszszel ezt a rendet kövesse : akinek tíznél kevesebb sertése van és váltság czimen a nagyobbak után négy dénárt, a kisebbek után pedig csak két dénárt akarna fizetni, ezt meg ne engedje, mert ez világos csalás, hanem vegyen igazságos és igazi tizedet; így tíz sertés után vegyen tized gyanánt egyet kilencz sertés után pedig vegye a sertés értékének kilenczedik részét t. i. hogy ha egy sertésnek értéke két forint, kilencz sertéstől — minden egyesre husz dénárt számítva — fizetendő lesz egy forint nyolczvan dénár, s így tovább a kilencztöl lefelé szállva, a sertések értéke szerint. A provizor otthon ne adogassa el a sertéseket, hanem hajtassa Kassára vagy Szepesmegyébe és ott adja el nagyobb haszonnal. Értekezzék a provizor a beregszásziakkal, hogy a gabona- és bortizedek helyett minden egyes esztendőben bizonyos mennyiségű gabonát és bort (edényben elhelyezve) szolgáltassanak be a várnak. Legyen rajta a provizor, hogy a jobbágyok — amennyire lehetséges — szerezzenek maguknak lovakat vagy ökröket, hogy a földet megmivelhessék. Arra is legyen gondja a provizornak, hogy egyetértve a kapitánynyal tatarozza és helyreállítsa a korhadt és rogvófélben levő különben szükséges épületeket és tetőket. Ne engedje meg a provizor ^ hogy a nemesek ö felsége birtokain telket és házat vásároljanak, ha csak előbb kötelezvényt nem adnak arról, hogy mindennemű adót fizetni és mint más lakosok, a szokott munkát teljesíteni hajlandók. 1
A következő hat pontban foglaltak helyett a Szentjánosiéban ezeket olvassuk :
„Bizonyos számú sertések ezekből összeszedetnek, t. i. mindazokból, melyek az erdőben, mind pedig azokból, melyek a legelőn vannak, melyek — nak — megváltandók ; ezeket a megváltásokat
ha tizen alul találtat-
is csatolja a provizor a bevételekhez."
87
Vannak továbbá Munkács várához tartozó vámok : magában Munkács városában, Gát és Gúth falvakban, nemkülönben Beregszász városában, amelyeknek akár készpénzben, akár sóban, akár más tárgyban szedett jövedelmeit elszámolás terhe alatt a provizor hiven összeszedi. Vári város lakosainak hiteles vallomásából bizonyos, hogyha ottan а В orz va folyó felett a hid fentartatnék, egyetlen egy vásár alkalmával száz forintot jövedelmezne, azért annak a hídnak helyreállitását szorgalmazza a provizor és ugyanott a Tiszán átjáró legyen, melyet — miután el van hanyagolva — gyakorlatba hozni a provizor el ne mulaszsza. Vannak nem megvetendő jövedelmű malmok is Munkács városa körül; Reyzowán két kőre való malom, melyet — mivel meg van rongálva — helyre kell állítani. A Latorcza folyón felül négy kőre való malom, és alul szintén egy malom négy kőre ; Lucska faluban egy malom két kőre ; Gáth faluban egy malom két kőre és Sztanfalván egy malom egy kőre, mely malmok a várnak tisztes eltartást nyújtanak. Mindezen malmokról külön-külön számadást beadni a provizor kötelességének tartsa; valamint legyen gondja arra, hogy a malmokat minél jobb és jövedelmezőbb állapotba hozza és ujakat létesítsen, ha Ö felsége érdekében levőnek gondolja. Van egy Bártháza, Makarja, Pisztránháza, Sarkad községeknek szolgálatában levő malom is, melyet miután ritkán és csak áradások idején dolgozik, régidőtől fogva — mint állítják — a provizor használt volt ; ha a dolog igy áll, mi kifogásunk sincs az ellen, hogy azt tovább is ő használja. Vannak nem épen közönséges rétek is, u. m. mindjárt a Munkács vár alattiak, melyek Nagyrét, Kisrét, és Középsörét nevet viselnek ; továbbá Kajdanó és Gúth falu területén az ügynevezett Rajfana rétek és mások, melyek szénát nagy bőségben adnak, mely szénából azt a részt, ami takarékos felhasználás után fenmarad, adja el és azárt foglalja számadásába. Vannak a váruradalomhoz tartozó pompás szöllők, melyeket maga idején megmunkálni igyekezzék; hogyha rájönne, hogy azok közül egyik-másik idegen kézen, bizonyos magánszemélyek birtokában van, azokat — ha szükséges volna — a kamara megkeresésével szerezze vissza a várnak ; ugyanezt cselekedje oly magánkézen levő szőllőkkel is, melyek valamikor bármely jogos czimen a vár tulajdonához tartoztak ; sőt a gazdátlan papi szöllőket is vegye ki az illetéktelen kezekből. Mindezeket a szöllöket jegyzékbe foglalva küldje fel a kamarának és összes termésöket egybehordva kezelje és Ő felségének javára és használatára helyezze el. Az adón és más rendes jövedelmeken kivül előkerülnek bírságok is
88
némely bűntények után. úgymint megsebesités. verés, betörés, rablás után, melyekre vonatkozólag elrendeljük, hogy valamennyi birság Ö Felségét illeti, az itélő bírákat a régi szokás alapján megillető, nemkülönben a provizornak átengedendő rész kivételével.1 Halálbüntetés és jószágelkobzás eseteiben az eddig követett szokáshoz tartsa magát. Gonosz, nyilvános, botrányos és veszedelmes bűntények, u. m. világos tolvajság, gyilkosság, mérgezés, házasságtörés eseteiben ne adjon helyt a pénzbeli váltság vagyis birság kedvezményének, hanem hajtsa végre a testi büntetést ugy azonban, hogy azt ünnepélyes és törvényes birói vizsgálat megelőzze, a felségsértés bűntényét kivéve, melyről végrehajtás előtt a kamarát értesíteni és aztán annak ítélete szerint eljárni lesz kötelessége. Hogyha valaki apai-anyai ágon utódok nélkül s igy örökös nélkül hal el, annak összes vagyonát, az ingót és ingatlant egyaránt, foglalja el a provizor Ő felsége részére, viselje gondját hűségesen és tegyen erről jelentést a kamarának. Kötelessége lesz a provizornak egynémely üzletbe is bocsátkozni, mint például, télen sovány ökröket olcsón összevásárolni és azokat a legelőn meghizlalva drágán eladni. Nem megvetendő a bőrüzlet· sem, u. m. ökrök, tehenek és egyéb barmok, továbbá juhok, kecskék, bárányoknak részint otthon összegyűjtött, részint olcsón vásárolt bőréből. Tehát ezen és más tisztességes nemét az üzérkedésnek ne mellőzze a provizor.2 A Szentjánosiéban : a következő négy falu Bartháza, Makarja,
1
Pisztránháza,
Sarkad, kivételével: a melyekben oly bírságok, melyek a forintot felül nem
haladják,
régi szokás alapján, a provizornak átengedendők. 2 A Szentjánosi Utasításában
a megelőző és rákövetkező pontok között ezeket
olvassuk : A vár joghatósága alá sok, szélességben és hosszúságban igen nagy kiterjedésű erdők tartoznak ; igy Munkács körül a Bugiatina erdő : Patakközi, Papmozia és Szarvasbereg, csak
a
provizor
királyi másik
engedélyével
; Bereg területén három királyi
amelyekbe
bocsáttatnak ;
sertések
Bereg-Ujfalu
neve
Kerepeczi területén
Közi ;
Jánosi
egy csupa
falu
határában
bükkfaerdő,
Szászeger
melynek
hossza
mely Magyarországot elválasztja Lengyelországtól ; ismét a Kraina nak
szintén
egy
erdő ; Gáth község területén két erdő : Gáthi Mocsár-nak hivatik az egyik, a
Felső-Visnicza ban
makkoltatás végett
területén
llosva
és
határáig
tizedet
adnak
erdő ;
mértföld
ós
erdő, mely hosszá-
Dolha faluk határától keletről nyugat felé a Homonnai urak birtokáterjed, szélességben pedig a Kárpátokat foglalja magában
ország határait érinti a Beszkid-i különben Sz.
királyi hat
Miklós a
és Lengyel-
vízválasztónál, melyekről a lengyelek és rutének, nem-
környéke, mind juhaik és a többi állatok, mind sertéseik után
várnak
és
bizonyos
bérpénzt fizetnek ;
Gút
falu
területén
egv
vágatlan erdő, a Rafajna ; Lawka területén a Sarnoja erdő, mely erdőségek nem közönséges jövedelmet hajtanak a várnak nemcsak tizedek, sertés-, juh- és egyéb állatok megváltása, valamint ajándékok és bérpénz czimén,
hanem
építkezésre alkalmas fa-
anyag eladásából és egynémely vadállatok, úgymint nyestek, rókák, hiúzok és farkasok bőréből.
89
Vannak szokásos ajándékok . . . melyeket évente bizonyos ünnepségek alkalmával az Urnák felajánlanak, ezeket is külön czimen írja össze. Ezekhez járulnak egynémely jelentéktelen jövedelmek, u. m. dióból, mogyoróból és makkból, melyeket az alattvalók régi szokás szerint összeszedni és a várba szállítani tartoznak. Ezeket se mellőzze el a provizor számadásaiba bevezetni. Történnek szüret idején bizonyos befizetések, kiváltképen oly szőlők után, melyeknek gazdáik másutt tartózkodnak, u. m.kenyerek, zab, tyúk és talán pénz is; ezeket külön rovatban tüntesse elő a bevételben és kiadásban ; átalában a jövedelemnek egy nemét se titkolja el vagy zárja ki számadásaiból, ha még oly csekély volna is. Számadásainak főbb fejezetei között sorolja fel az allodiália állatokal is, a pénzen vásároltakat vagy máshonnét nyerteket, u. m. ökröket, teheneket, juhokat, bárányokat mind a tizedbelieket, mind pedig az allodiálisokat ; továbbá a tizedbeli sertéseket, aztán a libákat, tyúkokat, méheket, s mindezeknek nemcsak szaporulatát, hanem az azoktól eredő hasznot, u. m. a vajat, sajtot, mézet ; végre mindazt, ami velők összefüggésben van, u. m. bőröket, gyapjút, sertésektől a fejeket, hátsó-· és elősonkákat, belrészeket:; s necsak mindezeknek bevételét jegyezze fel, hanem tegyen említést hova való fordításukról is. Vannak pedig Munkácson igen tágas, részint elég kellemetes és hasznos gyümölcsös kertek, részint veteményes kertek, amelyekben káposztafélék, zöldség, főzelék, hagyma, fokhagyma s a konyhára szükséges egyéb növények bőven tenyésznek. Mindazokat a hasznos és szükséges konyhanövényeket tegye félre elegendő bőségben úgy, hogy ne legyen kénytelen azokat pén-zen beszerezni, amitől különben, mint fölöslegestől óvakodjék a provizor. Ami az alattvalóknak teherviselését illeti, jóllehet ezekben a nehéz és zavaros időkben az alattvalók terheit mindenütt emelik, mindazonáltal a provizor arra fog törekedni, hogy — amennyire lehetséges — őket régi szokásaikban, törvényeikben és régi szabadságukban megtartsa, tehát csak a szokott és rendes szolgálatokkal terhelje őket, vagy olyanokkal, melyeket elnyomásuk és világos megkárosításuk nélkül elviselhetnek, nehogy az igazság és a keresztény ember lelkiismerete ellenére sanyarú terhekkel zaklattassanak és ennek következtében tűzhelyeiket odahagyva, máshova költözködni legyenek kénytelenek Ö cs. és k. felsége nevének és méltóságának világos megrövidítésével és birtokainak kárával, miután Ő felsége alattvalóit oly bánásmódban kívánja részesíteni a tisztviselők részéről, hogy e tekintetben nagy legyen a különbség az ő és a magyar nemesség alattvalói közt. És mivel a hely fontossága követeli, hogy a várőrség élén arra
90
alkalmas bátor férfin álljon kapitányi minőségben, ki a védelem és hadügy gondját magára vegye, akarja Ő felsége, hogy a provizor mind a jelenlegi kapitánynyal, mind pedig a jövendőbeliekkel a kölcsönös egyetértést ápolja, mindenekben őszintén egvüttérezve, főleg válságos időkben,, mikor a vár védelméről van szó, megadván nekik a hivatali állásuknak és érdemeiknek megfelelő tiszteletet; és ha netalán oly nehézségek merülnének fel, melyeket önmaga magától el nem háríthat, segélyt és támogatást a kapitányoktól kérjen. Minthogy pedig mindenekre az Utasításban kiterjeszkedni lehetetlen, ugyanazért, ha egynémely ügy vagy jövedelem benne mellőztetett, melyeket azonban idő folytán vagy maga felfedezett, vagy melyek magoktól napfényre jöttek, ezeket is, mint átalában minden alkalmilag felmerült egyebeket, nevezett Soklyóssy István provizor a maga gondjára, hűségére és buzgóságára bízottaknak tekintse, hogy mindenütt Ő felségének, a mi legkegyelmesebb urunknak érdekeit szolgálja és előmozdítsa, a bajokat és nehézségeket ellenben minden tőle telhető igyekezettel elhárítani törekedjék, aminthogy erre magát az eskü szentségével kötelezte. Az egész ügyvezetésről pedig pontos és tiszta és világos átnézésü számadásokat fog készíteni, a melyekben először is nemeik szerint és. időrendben feltünteti az összes bevételeket; azután nemeik sz-erint elhelyezve, külön-külön czim alatt összeállítja a kiadásokat nemcsak a készpénzbelieket, hanem azokat is, melyeket jelen utasítás szerint természetben teljesített. A számadásokat azután év végével beterjeszti a Kamarának, hozzájok mellékelvén utasítását, a bevételi és megbízatási okmányokat, továbbá valamennyi kiadásra vonatkozó nyugtatványokat ; senki mástól nem függ, csak a Kamarától, a melyhez, valahányszor nehézségek felmerülnek, folyamodni lesz kötelessége. Nevezett Soklyossy István hivatala után évi fizetésül azt kapja, ami részére szerződésileg meg lett állapítva akkor, midőn a hivatalt átvette, vagyis 1570 május hó 14-én; nevezet szerint: Személyére évenkint 200 magyar forint; Ruházatra . . . 50 „ „ 8 ló ; a szolgaszemélyzetnek 7 ló; lotartás czimen egy ló után 16 forint azonkívül 4 hordó bor ; 4 hízott sertés ; 24 kassai köböl zab ; széna és szalma, amennyi kell.1 Szabad asztaltartás. A törvényes birói eljárásból befolyó birság — ha ez a forintot meg nem haladja — szintén a provizoré. 1
Szentjánosiéban :
6 l ó ; cselédeknek
zab és 16 köböl g a b o n a ; 50 font só.
5 ló ; 6 hordó b o r ; 8 s e r t é s ;
Közli és fordította :
16 köböl
VIRÁGH
ELEK.
SZOBOSZLÓI SZÖLÖFÖLDEK NYILAS OSZTÁSA. Mi Kis András nemes Szoboszló hajdú városának hadnagya, mellettem levő tanácsommal közönségesen, úgymint Gsekei Mihály, Kis Mihály, Jámbor István hites nótárius, Pálfi János, Egyed Balázs, Császi Miklós, Fazekas András, Harangi János, Thuri István, Kis János, Tőkés Bálint, Egri Mihály, Vég András, Kovács István, Horog János, Kovács Mihály, Pap István, Czeglédi György és Czeglédi András uraimékkal· együtt jelentjük, hogy sok izben és sok rendben előhozódván, sok józan gondolkodások és discursusok után a nemes ekkori tanácsban, hagy jó volna valamely szőlős kerteket építeni, ezen suppositumot tökélletességre 'akarván vinni, a nemes Városban kicsinnek s nagynak iteratis vicibus háromszor meghirdettetett, hogy valakinek tetszik, menjen ki, és kevés salariumért szőlős kertet osztanak, mely dolgot meghirdettetvén és kiment a kinek tetszett, jóllehet nem olyan teljes számmal mint annak utánna, mikoron másodszor kimentenek, és a régi atyáinMúl szokott és practizáltatott rend szerént nyillal osztottanaJc kinek két nyilast, kinek egyet, kinek felet, és harmad részt is, a mennyit kívánt fizetése után. Ezen alkalmatosságot és hasznos indulatot megszemlélvén a még hátramaradott község, sok szép beszélgetések és kívánások után feljül specificált nemzetes hadnagy Kis András uram és az specifieált n. tanács ujj abban meghirdettette, és az egész szoboszlói községet admoneáltatta illyen formán : a kinek szükséges, menjen ki a két folyás felé és ujjabb nyillal, mint annakelőtte szőlőnek való földet adnak kinek kinek ekkor az egész városban mind a kinek tetszik, nagyobb részént városunknak népe kimenvén, minden controversia, zenebona nélkül, igaz nyillal, szép megegyezéssel szőlőnek való kerteket osztottanak, és a község avagy a város népe véle consensus lett, fogván építéséhez. Tali tamen modalitate ex cautela : minden egy nyilasért adattattassék egy német forint et per consequens a ki több, vagy kevesebb, az egy német forinthoz szabattassék minden fogyatkozás nélkül, melly szőlős kerteket, a premittált summát letévén, mint saját örökségeket és mig Szoboszló várossában lakik, vagy maga vagy maradékja dézmát és
92
semmi fizetést, ne adjon tulle többet annál a kit most megád. Ha penig valaki ollyan ember, a ki azon szőlőskertek közzül birand valamely részt, elmegyen Szoboszlórul, tehát maga vagy maradékja a dézmával tartozik a városnak, annak törvénye szerént nonával s dézmával. Másodszór : Ha penig elakarja adni valaki : semmi szin és praetextus alatt, senkinek másnak ne adhassa, hanem szoboszlai igaz lakosnak, ugy hogy ha hir nélkül eladná másnak, a pénze elvesszen és ingyen vétetödjék el tülle a város számára. És igy harmadszor : Ha valaki ezen akkori nemes tanács végezését valamely privatus ember, vagy szoboszlai tanácsbeli ember felbontaná és bontogatni akarná, tehát azon személy absque ullo juris processu száz forintokon convincáltassék statim et de facto disummenda. Hozzá adván ezt negyedszer : Hogyha penig jövendőben Isten termé'sét adja, ezen kertekben termett borokat szabad legyen minden módon akár itczével, akár kantával és akár miképpen is kiárulni és eladni a maga fundusán városunk szabadsága szerént. Mindezek szerént cum futura protestationis cautela ezen végezésünket beírattuk a végre, hogy mindenektül megtartassék sánete et inviolabiliter. Actum in generali congregatione inc. senatus Szoboszloiensis. die lő. Április 1726.. Hajdú-Szoboszló város jegyzőkönyvéből. Közli :
SZÉLL
FARKAS.
A FERTÖSZENTMIKLÓSI URADALOM RENDEZÉSE 1719-BEN. Ma süttöri uradalomnak nevezzük. A mult század előtt egységes önálló nagybirtokot, sem egyik sem másik néven, nem képezett. Szervezetét 1719-ben az alább közlött utasítással nyerte; mely szervező utasítás kapcsán alkalomszerűnek tartunk itt az uj rendezés előzménye- és következményeiről is · egyetmást közleni. Szent-Miklós, Csapod és Endréd, a szerdahelyi, süttöri és saródi részjószággal, s a göbösi pusztával egyetemben,' azon birtokok közé tartozott, melyeket 1680 óta Széchenyi György érsek, 1700-tól fogva pedig a máriaczelli benczések bírtak zálogban Eszterházy Pál nádortól, ki a zálogbirtokos szerzet 1712-ben meghosszabbított szerződésének lejártát maga meg nem érhette már; a kővetkező év tavaszán meghalt. Ősi és szabad rendelkezésére álló összes szerzett javaiból Gábor, Mihály és József fia részére három elsőszülöttségi hitbizományi alapított. De Gábor fia még ö előtte sírba szállt. E körülmény vonta maga után a nádor abbeli intézkedését, hogy 1713-ban alkotott pótvégrendeletével összes vagyonát kétfelé oszsza; mely végintézkedése értelmében Ausztria, továbbá Sopron-, Mosony-, Győr- és Vasvármegye területén fekvő javait hitbizományi jelleggel Mihály, minden egyéb jószágát pedig, ugyancsak hitbizományképpen, József fiára hagyta, kimondván egyszersmind a kölcsönös öröklést kettejök között az esetre, ha egyikök fiutód nélkül maradna. Fiutódja csak Józsefnek maradt Gileis Mária Octávia bárónövel 1707. május ,22-én kötött házasságából; s e szerint a fraknói Eszterházyak herczegi ágának ő — a legifjabb fivér — lett fentartójává. Családfői szereplése azonban igen rövid tartamú volt. Már 1721 junius 7-én meghalt. Nagy jövőjű gyermekeinek neveléséről tehát személyesen nem gondolkodhatott. Annál nagyobb gondosságot fejtett ki ez irányban Mária Octávia herczegné, ki fiatalon elhunyt férje után negyven éven tul viselte az özvegyi fátyolt. Az ő szeretetteljes vezetése mellett fejlődtek oly kitűnő férfiakká József herczeg· fiai : Pál Antal és Miklós tábornagyok.
94
Atyjok végintézkedése szerint az általa 1719-ben kiváltott szentmiklósi uradalom, melyhez Agyagost és Hegykőt is ő applicálta, ad vires investiturae az ifjabb fiúra Miklósra szállt. S a hős Miklós még nagynevű bátyja életében szentmiklósi birtokán, — kedvencz süttöri vadászkastélyában, — szokta kipihenni diadalmas hadjáratai fáradalmait; midőn pedig Pál Antalnak gyermektelen elhunytával maga lett a herczegi hitbizomány birtokosává, ő varázsolta ezen előtte koraifjusága idejétől kedves vadászkastély helyébe azt a tündéri palotát, mely 1766 óta Eszterháza név alatt a müveit világ méltó csodálatának tárgya lőn. Akkor építtette azt a költséges műutat is, mely uj kastélyától a Hanyság ingoványai között a szomszéd Mosonymegye területére visz át. S ugyancsak neki köszönhető a szentmiklósi — ma süttöri — uradalom jelentékeny területi gyarapodása. Mert ő szerezte meg mellé Széplakot, melyet Széchenyi Zsigmond gróf özvegyétől 1771-ben váltott ki, hozzácsatolván egyszersmind a hegykői Széchenyi-féle erdőrészt, melyért akkor saját hegykői jószágát adta cserébe. A széplaki birtokkal is növelt nagy uradalomnak valamennyi tartozéka ma Süttör, Széplak, Vittnyéd, Szergény, Szent-Miklós, Saród, Csapod, Oöhös, Endréd, Agyagos, Boz és Hidegség határában összesen huszonkétezer kataszteri holdnál többre terjed. Első szervezetének alapvető szabályzata itt következik. *
Instruetio pro Provisore Bonorum
Szent-Miklós.
1. Ezen jószág, sok időtől fogvást, sok zálogos urak között kézről kézre járván, sok abususok s praejudiciumok jöttek be azon possessoroknak vigyázatlansága miatt ; melyhez képest igyekezni fog a tiszttartó, nem° hirtelen hanem idővel, oly rendtartást hozni be, valamint a reguláit dominiumokban vagyon. 2.
A régi urbáriumot pro fundamentali informatione vévén, az egész jószágban mind ép, mind puszta sessiókat szükséges lészen, — a mint rendszerint feküsznek, — névről névre conscribálni, világos distinctióval, melyikben hány egész, vagy fél, vagy fertály sessiós zsellér vagyon, Hoffstatt, pertinentiával vagy pertinentia nélkül? Bem hány vetőre való mezeje vagyon, mely helységnek? Mennyi hold földje vagyon, melyik sessiónak?
95
Item a sessio után való földeken kívül Überland-Äcker vagy Wiesen vannak-e a határban? És mennyi capacitásu ; honnan származott az, hogy azon hold földek nem sessiókhoz applieálva és subdividálva vannak, hanem kézről kézre szabadon eladassanak? Dienstschuldiglceit-ot fizetnek-e az uraságnak azon Uberland-Grundról, valamint más jószágokban szokás az, akár szántóföld, akár szőllö, akár rét legyen, ezeket darabonként szükséges lesz conscribálni, hogy szép distinctióval uj urbáriumot lehessen erigálni, melyben az egész Ubcrland-Grundstück darabról-darabra beirattassanak és ugy a possessorok Gverek váltságára szoktattassanak. Mely végre Ambtbéli pöcsétet is fog tartani az uraság, hogy mind a házak, mind mindennemű Überland-Grundok és szöllök azután az Amtbeli Gver alatt legyenek. A régi urbáriumhoz köll pedig alkalmazni ki mennyi adót fizet SzentGvörgy és Szent-Mihály napra pénzből és victualibus ? Item száraz korcsmapénzt? Az is föl van téve, minden irtás hold földtől dézsmán kivül mit tartoznak fizetni pénzül. Csak a szentmiklósi határban is az urbáriumnak specificátiója szerint ezerszáz egynehány irtás hold földnek köll találtatni. o.
Vannak feles inscriptionalis fundusok is ezen jószágnak minden falujában, melyek nagyobb részét nemesek bírják, s pusztákat is ; de talán parasztemberek is. Sőt némely nemesek jobbágyi házakat is bírnak. Ezen inscriptionalis házakat is névről névre köll conscribálni, ugy az ép, vagy puszta jobbágy fundusokat is. Melyik inscriptionalista hányat bir? Ebben foghatni világosságot az ó-urbariumban is. Azt köll indagálni, melyik inscriptionalista mennyi számú földeket, réteket, avagy szőllőt bir, s ezen appertinentiák régtől fogvást tartozandók-é azon inscriptionalis fundusokhoz ? vagy csak adóul más jobbágyházaktól vették el s a magok inscriptiójához ápplicálták? Melyet csak innét lehetne észrevenni, ha találkoznának öreg emberek, a kik emlékeznek, hogy valamely darab szántóföldtől vagy szőllőtől fizettek-é valaha annak előtte dézsmát s a szőllőktől hegyvámot ? Item, melyik inscriptionalista mennyi Ueberland-Grundot bir, s fìzet-é attól dézsmát és adót az ó1urbarium szerint? Ezt nem azon inscriptionalista nemesektől (mert magok ellen megmondani nem tartoznak), hanem régi öreg lakosoktól kell investigálni, connotálni, mely ép vagy puszta parasztsessiókat bir melyik nemes ember? Azon sessióknak minden pertinentiájokat is specificálni köll, és a puszták után való szántóföldeket is, magok vetik-é a possessorok, vagy másoknak kiadják? S az olyan puszták után mcgadják-é a dézsmát vagy sem?
100
24. Ezen urasághoz tartozó szőllőhegveken az egész szöllöket rendszerint conscribálni kell névnek nevezetéről, melyik szőllőt ki birja, akár parasztember, akár nemes legyen az; melyik szőllőtől mennyi hegyvámot ad? S ha valamely szőllőtől se hegyvámot, se dézsmát nem adnak, az öreg emberek examináltatni fognak, hogy az olyatén szöllőktől nem fizettek-é valaha hegy vámot vagy dézsmát a régi possessorok? 5. Sok szép tilos erdei volnának ezen uraságnak, majd mindenik helyben; de az előbbeni uraknak gondatlansága miatt szomorú szemmel kell nézni, az egész erdők miképen vannak kivágva és kipusztítva. Ahhoz képest a tiszt informatiót vévén ezen erdőkről és határokról, és azokat privatim megjárván : ha valahol az uraság falui és a szomszédok között praetensió lenne, annak kérdését és fundamentomát szorgalmatosan fölírja, s a tilosakat oly renddel és büntetéssel fogja tilalom alatt tartani, a mint más uraságokban e szép szokás és rendtartás observáltatik. 6. Ezen jószágban feles német jobbágy már is mivel majd minden helyben. Ha másfelé puszta sessiók vannak, a mennyire lehet, azokat is német jobbágyokkal köllene megszállatni, s mentül hamarább szép rendtartást lehet a község közé behozni, valamint a német dominiumokban vagyon. Ezek mellett a magyar jobbágy is megtanulja a GvérehneJc 7. Hogy irigység és panaszolkodás ne legyen a jobbágyok között, és a puszta helyekre is hogy hamarább találkozzanak jobbágyok, a sessióknak conscriptiója meg lévén, melyik egész, vagy fél, vagy fertály hely házra tartozandó szántóföldeket és réteket proportió szerint egyarányosan tenni, az Überland-Grundolon kivül, melyeket pénzen szoktak egymás közt venni és eladni. 8.
Pom-Rechtet Szarukőnek, vagy más jószágnak példájára be köllenék hozni, és a minemű jó rendtartást ezen jószágban praktikáltathatni más szerint, a punktumokat a méltóságos grófnak pro confirmatione köllene praesentálni.
97
9. Ezen jószágban mindennemű mezei és kerti vetésekből, borból, bárányból, kecskefitól, méhtől, makkrahajtott sörtésből való dézsma a földesurat illeti in natura; melyért esztendőként Szt-György napján a nemes győri káptalannak avagy püspöknek százötven forint árendát tartozik fizetni. Azért azon árenda letételének terminussát a tiszt esztendőként observálni fogja. Dézsmáláskor pedig, hogy az uraság a parasztemberek hitetlensége által meg ne csalattassék, a tiszt oly rendet fog tartani, valamint a szarukői jószágban vagyon. Learatva lévén a mező, mindjárt meg legyen a dézsmálás, hogy a szegény ember is eltakaríthassa a mezőröl a maga életét. 10. Mivel pedig ezen jószágnak egyik principális jövedelme szántásból és vetésből vagyon, legeslegelőször az egész határokon való szántóföldeket és réteket, melyek az uraság majorjához tartozandók, hány holdból állanak, conscribálni és vetőmezőkre elrendelni kölletik. Nem annyira a vetésnek szokásában áll a jó hasznos majorság, mint abban, hogy jól trágyázott és szépen készíttetett földben s observált időben (se nem későn, se nem idő előtt, hanem azon földön való szokás szerint idejében) menjen véghez mind az őszi, mind a tavaszi vetés. A szántóföldeknek, természetét observálni kölletik, melyekben szokott tiszta buza s melyekben tiszta rozs, tavaszi pediglen melyikben árpa és zab inkább teremni. Azután az aratásnak ideje eljővén, azt mentül ideiben végbe köllessék vinni, hogy a sok mezőben gyakran járó nagy szelek a lábon levő érett gabonának szemét ki ne verjék. Learatva. levén pedig a gabona, minden késedelem nélkül a pajtákba be kell hordatni, hogy a gyakran történt sok esők miatt nagy kárt ne valljon a learatott gabonában. •
11.
A marhának tartása másképen is hasznos, de a trágyázatja szükséges a majorságbeli földeknek kövéritésére is. Juhtartás Csapodon, Szt.-Miklóson, Szerdahely között vagyon, de hozzája adhatni az endrédi határnak is alkalmatosságát. A nevezett négy rendbeli határ ötezer darab juhot télben nyárban capax az uraság számára kitartani. Ahhoz képest esztendőnként szükséges lészen ezen oeconomiát szaporítani s a juhászok contractusit ugy köll accomodálni, a mint a hegykői jószágnak contractusa. A kinek 2/з öreg és 7з fiatal juh adatik kezére : haszon és kárvallás, mind telendő költség, őket illeti, s Magyar
Gazdaságtörténelmi
Szemle
t896,
7
98
általában árendát ád minden darabtól 75 d. és azonkívül általában a juhok egész számától, minden száztól tiz fiatal bárányt, szaporításra valót, mely fiatalokat minden Szent-Mihály napjára a juhok előbbeni számához hozzávenni és más esztendőre is a szaporitptt számot a megirt contractus szerint fizetni tartozik. Ellenben az uraság ád nékie minden százra, négy marhával öt robotos szekér, avagy két marhával nyolcz robotos szekér szénát, szalmát pedig anynyit, a mennyire szüksége lészen. Azonban a czelli barátok által resignált juhok száma fel van ugyan az inventáriumba véve, de error történt a specificátióban; mert több szám juh találkozik, mint sem az inventárium tartja. Mely punctumot az iránt meg köll corrigálni, a mint particuláris Írásban van a tiszttartó eleibe adva a directió és instructió. " 12. Fejős teheneknek majorsága Sötörön kezdve lévén, száz fejős tehenet lehet oda beszállítani. Khászmachernek contractusát ki kell adni, még hasznosabb contractust lehetne a jövendőben behozni, mostani időre már applacidálva vagyon egy fejős tehéntől való árenda, úgymint: 15 itcze olvasztott vaj, túróért két forint; a borjú az uraság számára fölneveltessék. Egy tehénre ad az uraság egy (két ökörrel robotos) szekér sarjút és szalmát a mennyi szükséges. 13. Makkos erdőkre nézve nem utolsó majorság a sörtéseknek tartása és szaporítása. Ha pedig telelő makk valamely esztendőben elegendő nem terem, a tiszt ideién provideálni fog télen által való kitartásukról. Gabona vagy árpabéli szem ne vesztegettessék, hanem feles tököt termeszszen, rozspolvát pedig malátával hozzákevervén, ugy köll szorgalmatoskodni,, a mint legjobban kitelik ezen jószágban. 14. És minthogy széna nemcsak az uraságbeli majorság-marhának kitartására, hanem a méltóságos gróf esztendökénti bécsi szükségének provisiójára feles kívántatik : szorgalmatos gondja lészen azért a tisztnek, hogy az uraságbeli réteket mindenütt az erdőkben szaporítsa s nemcsak az uraságbeli réteket (először juniusban, másodszor pedig szeptemberben) megkaszáltassa és a szénát, sarjút szorgalmatosan fölgyüj-
99
tesse, hanem a kapuvár^ erdőkben mentül több füvet szerezzen és kaszáitasson, s a szénát fölvétesse. Nagy quantitása lévén szénának és sarjunak, a mennyire a jobbágyság rá nem érkeznék és elégtelen volna takarítására: a tiszt esztendőnként értésére adván a méltóságos grófnak, mennyi pénzes kaszás kívántatnék a jobbágyság segítségére, várni fog ő méltósága resoluti ójától és értésétől. 15. A jobbágyságnak héti munkája hetenként subreparciáltassék, és semmire másra, hanem egyedül az uraság oeconomiájának folytatására applicáltassék. A tiszteknek magok lovaira, provisiójok rendelve lévén, magok alkalmatosságán tartóznak utazni. Lajstrom conscribáltatván : a jobbágyoknak minemű erejek vagyon marhából, és mennyi erejek kézi munkából, az ispán minden héten lajstrom szerint tartozni fog számot adni mindennemű rendelt oeconomiájáról a héti munkának ; mely heti lajstrom az Ambtban conserváltassék, parancsoltatik. 16. Az egész jószágban a korcsmák egy fertály esztendeig a községet, három fertály esztendeig az uraságot illetik. • Ez sem lévén utolsó jövedelem szorgalmatos gondja lesz a tisztnek, hogy jó itallal egész esztendő által provideálva legyenek a korcsmák. Az az akaratja a méltóságos grófnak, hogy csobánczi jószágának bora is fölhozattassék. Mivel nyári hónapokban gyakran szoktak megfordulni azon csobánczi borok, ehhez képest a községgel jó volna végezni, hogy a három hónapi korcsmáláskor is folynának azon borok, ugy hogy a korcsmabéli nyereséget és a boroknak az árát az uraság venné be a korcsmá% rosoktól. 17. Szép nagy szőllei voltanak a sz.-miklósi hegyen az uraságnak, melyek nagyobb darabja pusztára maradott a czelli barátok alatt. Szorgalmatos gondja lészen azért a tisztnek ezen szőllőre, hogy a jószágnak ereihez képest jól munkáltassék és gyarapittassék. 18. A sör- és pálinka-főzésből más uraságokban nagy haszon szokott lenni. 5*
100
A míglen pedig uj reguláit sörfőző-háznak fölépítését resolválni fogja a méltóságos gróf, addig a mostani sörfőzöházban a sörfőzést árendába lehet adni a sörfőzőmesternek, a mint más uraságokban szokás, legfőképpen, ha megocsodik az árpa. Minden akó sörtől fizet a sörfőző az uraságnak hat-hét garast, legalább öt garast. Item a egészben az uraság marháinak szokott járni. Oly rendtartás légyen azért, hogy minden héten inventáltassanak és fölirattassanak a főzelékek, ugy a főzött sörnek akószáma is, hogy 4 az uraság meg ne csalattassék az akók számában. A midőn keleti vagyon a sörnek, az uraság korcsmáját provideálni köll ; mert a kiárult sörnek annyi része újonnan illeti az uraságot, a sörfőzőmesternek árendáján kívül. 19. A molnár negyedes legyen, avagy általában árendás. Contractust tehessen. A hol tizenhatodik rész malom vámot vesznek, ott minden keréktől száz forintot szoktak fizetni ; a hol pedig tizedik rész malomvámot vesznek, ott száz tallér árendát adnak. Az uraság számára való őrlést vám 4. nélkül tartozzék a molnár végbevinni. 20.
A mint az urbáriumból kitetszik, azelőtt nagyobb árendája volt a a szehtmiklósi és csapodi vámnak, mintsem a czelli barátok alatt. Azon köll azért lenni a tisztnek, hogy itt is a jövedelmet fölylyebb vigye. 21. Hasonló considerátió "mészárosszókek iránt is.
és szorgalmatossága légyen a tisztnek a 22.
Sokféle mesteremberek és czéhek lévén Szent-Miklóson, a mint más uraságban szokás, mesterségbeli munkából szolgálatot, vagy más hasznot tegyenek az uraságnak. 23. A czelli barátok által hagyott majorságbeli epületek nagyobbrészt ledülöfélben lesznek. Azért gondja lészen a tisztnek azon épületet megsegíteni, a melyikhez sok költség nem kívántatik. A mely épületeknek reparátiója pedig .(nagyobb költségeket kiván), a méltóságos grófnak repraesentáltassék. és ő méltósága resoluti ójától kell várni.
101 24. Hegykői majorságát is, Agyagos nevü faluval, már most egészben egybefoglalá a méltóságos gróf a szentmiklósi jószággal, mihez képest ezen hegykői majorságot is szorgalmatosan administrálni tartozni fog a tiszt, és arról is számot adni. 25. Egynehány száz forintból állók a restantiák, melyeket a méltóságos gróf készpénz helyett magához általvett a barátoktól, a mint az uj inventáriumban specificálva találkoznak. Ezen restantiákat azért e jövő Szent-György napra incassálni kell, és a ki egészben meg nem fizetheti, (annak) ad summum aratásig avagy a jövő szüretig lehet respiriumot adni, és akkor be köll szedni. 26. Megérti a tiszt magától a méltóságos gróftól, mily kemény tilalom alatt kivánja ő méltósága a maga számára megtartani mind az öreg, mint az apró vadászatot az egész jószágban ; erre is kiváltképen nagy vigyázása legyen a tisztnek. Ez iránt a speciális ordereket venni fogja a tiszt magától ő méltóságától. 27. Azonkívül per expressum inhibeáltatik, és hasonlóképen serie tilalmaztatik, hogy akármi névvel nevezendő gazdaságot az oeconomicális tiszteknek magok számára itt a jószágban erigálniok s tartamok szabad ne legyen. Ugy hogy se magának a tiszttartónak, se a többi tiszteknek, akármely rendbeli oeconomiát is a jószágban tartani, ezen instructió szerint, semmiképen meg ne engedtessék. Actum in oppido Hegylcö, die l.-ma mensis Április, Anno Domini 1719. Comes Josephus Eezterházy (L. S.). A hg. Eszterházy család kismartoni fölevéltárából (Rep. : 60, Fase. : G. Nr. 41.). Közli :
DR.
MERÉNYI
LAJOS.
UNGVÁR VÁROSÁNAK 1593. ÉVI SZABÁLYZATA. Anno dni 1593. Unghvár városának törvényül
írattatott privilégium.
1. Hogy akit föbiróságra akar a város választani, semmi okkal magát meg ne menthesse az főbiróságtól esztendeig és minden ur résziről való embernek parancsolhasson a főbíró. 2. A főbíró válaszszon melléje két esküttet, az tizit az város egyenlő akaratból válaszszon a bíróval együtt, tizenharmadik ő maga legyen, és tizennegyedik a nótárius legyen, az főbiró kezéből senki ki ne vehesse. Aki pedig fel nem akarná venni vakmerőségből az esküttséget, azon a főbiró hat forintot vehessen, és azt a város szükségére tartsa, regestum szerént. Az biró pedig minden tizenötöd napon széket üljön, a törvény pediglen hétfőn legyen, az mikor pedig a szükség kivánnya, több napokon is törvény légyen.. Továbbá pediglen az eskütt ember, ha a hirdetést elhallgatná, be nem jöne, az főbíró mindenkor tizenhat pénzt vehessen az elhallgatásért. Akiknek pediglen törvények lészen, hát mindenik tartozik a főbírónak esküttjével együtt nyolcz-nyolcz pénzzel az törvénytől, tanutói pediglen két-két pénz. Az külföldiek egy-egy tanutói tartozzanak négy-négy pénzzel. Hogyha pediglen az meglőtt törvényt az Ö Nagysága székire felviszik, az mely pörös felviszi az törvényt, tartozik a főbírónak huszonnégy pénzzel, kinek.az harmada a nótáriusé, a két része a főbíróé. Az mely törvény az Ő Nagysága székén véghezmegyen, tehát az a törvény erejében maradjon, és fel ne bontassék. Hogyha pediglen az főbiró mesgyét', avagy barázdát igazit, törvény szerént azféle törvények appellatióban ne mennyenek az ur székire, hanem helyén maradjanak. Hogyha pediglen az vidéki ember meglőtt törvényt kérdőképpen hoz be ebben a városban az főbiró eleibe, és törvényt láttat, tehát tartozik az felperes negyven pénzzel, aki a törvényt behozza. Aki pedig utána jő, az alperes, az tartozik nyolcz pénzzel, és oszlattassék az esküitekkel egyetemben. Az mely ember pediglen a járó bíróval perest idéztet és tanukat, tartozik a peres ember a járó bírónak két pénzzel, az két pénzért
103
láttassa meg kárát, a főbíró megítélvén tanácsival a kárt, a kinek résin bement, azzal elégíttesse meg a főbíró a káros embert. A mely ember szántszándékkal hajtaná marháját a szőlőhegyre, avagy egyéb tilalmas helyekre, a kerülő hajtsa be a főbiró udvarára, s a főbíró vegyen egy forintot rajta, a két része a főbíróé, a harmadrésze a kerülőké. Hol pediglen valaki a kerülőkre támadna, tehát azt a főbiró megfogassa és törvényt láttasson reá, az törvény szerént büntesse meg. Továbbá szüretnek idején az főbiró vigyáztasson, a mely nemes, ember, avagy paraszt ember, borát elszöktetné szüretkor, és rajtakaphatnák, mind lova, szekere elvétessék, kinek harmada a biróé, és kerülőké légyen, az két része pedig az uré, az ur hon nem létében az ur vagy meg akarja adni meglátja, vagy felét az espotályba, felét a schólába adják, azt is, a mit az emberen vehetnek, a ki borát elszöktetné egyenlőképen osztassék. A szüretnek idején pedig senki a szőlőhegyen marháját, se ökrét se lovát ki ne bocsássa, hanem szekeréhez kösse, mert a birsága egy forint, a pedig a főbíróé. 5. Ötödik tiszti az ungvári főbírónak : hogy a sokadalomkor viseljen gondot, és több bírákkal egyetembe az sokadalomnak idején minden napra tiz-tiz embert állasson a főbiró a sokadalom őrzésére, az kit pedig a főbiró reá vetne s el nem menne, a tizedes büntesse meg tizenhat pénzzel, hol pedig a tizedes elhallgatna, az főbiró a tizedest büntesse meg egy forintig az főbírónak várjon. Ezek pediglen valakit lopásban, avagy valami vétekben kaphatnak, azt megfogják, és a főbiró házához hozzák, az főbiró tanácsival egyetemben törvényt lásson reájok, és törvény szerént büntesse. Az idegeneket pedig az kit az őrzők az lopáson avagy egyéb bűnön találnak, tehát a mit rajtok az főbiró veszen, két része az főbíróé lészen, a harmadrésze a város őrzőké. Valaki pediglen tartat a főbíróval, tartozik a főbiró az ő tiszti szerént megtartani, és a főbiró azon az. méltán megtartott emberen negyven pénzt venni. Ha pediglen méltatlanul tartatja a főbíróval az embert, tehát meg viszont szálljon az fizetés arra az emberre, a k i méltatlanul tartatja. És ha az embert méltatlanul kalodáztatja s tartatja, tartozik annak az méltatlan tartott embernek egy forinttal a kalodázásért. Az után minden vasárnapokon és csötörtök napokon az főbiró viseljen gondot tudniillik vasárnap praedikátióig senkinek ne legyen szabad árulni semmit, sem házban, sem ház kivel, hogyha az főbiró rajta tapasztalhatja, avagy megtudhatja, hát az eladótól amit árul, azt elvehesse, az pediglen osztassék két részre, az egyik részét a főbiró külgye az espotályba, a másik részt külgve a schólában. A ki pedig az praedicatio előtt vasár-
104
Továbbá mivelhogy itt az ungvári hegyen vidéki nemes urainknak és paraszt népeknek is vágynák szőlejek, ha a szőlögyepüket esztendőnként meg nem építik, és réseken a barom bemegyen a szőlőbe, tehát a főbiró megüzenje nékiek, hogy a gyepüket bekerteljék, hogyha pedig be nem kertelnék, tehát a szüretnek idején itt az ő nagysága földén borát, avagy lovát kaphatja a főbiró, azt egy forinttal megbüntesse, és az ki résziről kárt vallana, a káros embert a főbiró megelégíttesse. Továbbá a mi szőlőhegyünkén ne legyen szabad sem nemes embernek, sem külföldi parasztembernek szőlőjöket mérniek, sem pedig határozniok, hanem az ungvári főbírónak tegyék hírré, és hijják ki esküttjével egyetemben, és törvény szerént igazittva el, és tartozzanak megadni a főbírónak esküttjével egyetemben a megnevezett negyven pénzt. A mely külföldi emberek rájönnének a szőlőnek igazítására, avagy mérésére, avagy törvény tételére főbiró hire nélkül, és az ungvári főbiró rajtatapasztalhatja, mindeniket egy-egy forinttal büntesse meg. 4. Negyedik tiszti az ungvári főbírónak, hogy a szőlőhegy és mezőkerülésre embereket esküssön. Homonnai István urunk ő nagysága résziről négyet, Homonnai Gáspár ő nagysága részéről egyet, Homonnai Györgvné asszonyunk részéről egyet. Ezekkel pediglen a főbiró szorgalmatosan őriztesse hegyeinket és mezeinket, mindaddig, mig az ö bírósága tart, az hat embereket senki, kezéből ki ne vehesse, hanem szolgálja igazán és hűségesen az várost. Hogyha pediglen az kerülök az ő tisztekben hűségesen el nem járnak, és az főbíró rajtatapasztalhatná, tehát a kalodába tegye,. és mindaddig büntesse, míglen igazán el nem járnak tisztekben. Az kerülök tiszti pedig ez : hogy hűségesen őrizik . a hegyet, se szőlő termését, se gyümölcsét haza ne horgyák, se pediglen kalibába ne horgya, mert ha valamelyiket rajta kaphatják, hát felköttessék érette, ha reá bizonyosodik. Hogyha pediglen a kerülök valamely embert az más ember szölein, avagy gyümölcsén kaphatnának, vagy valamely káron, azokat az ö hitek szerént megfogják, és a főbiró házához hozzák, azon az főbiró egy forintot vehessen, az egy forintnak az két része a főbíróé, a harmadrésze az kerülőké. Hol pediglen a kártevő ember elszaladna, a kerülök őket meg nem foghatnák, ha megismeri, tehát tartozik aztat hiti szerént a főbírónak megmondani és az főbiró megfogassa, és amint felül megvagyon irva, megbüntesse. Az mely marhát a kerülők a kárban találják szaladás szerént, nappal egy pénz, éjjel pedig két pénz, hol pedig oly kárban találják a kerülők a marhát, tartozzanak megmondani a káros embernek, ha a káros ember el nem szenvedheti az ö kárát, tehát kihija a főbírót esküttével egyetemben és
105
pediglen harmadszékig szolgáljon. Az mely embert pediglen törvényben idéznek, az két törvényszéket elhalaszthatja, az harmadik törvényszéken elö kell állani, és meg kell az törvényt hallani. Hol pediglen az harmadik törvényszéken elöállana, hát a főbiró reámehessen, és megfoghassa, és fogság alatt hallgattassa meg a másik peresnek feleletét. Hogyha pediglen valamely ember hatalmasul az más ember szőleit elkapálná, avagy pediglen szántóföldit elszántaná, vagy pediglen rétit foglalná, a káros ember, ha a főbírót esküttjével egyetemben kihíjja az kárt látni, tartozik a főbirónák esküttjével egyetemben negyven pénzzel. Az főbiró pediglen kimenvén esküttjével egyetemben igaz ítéleti szerént az káros embernek visszaadja, és azt pediglen az hatalmaskodó embert, az ki a más földit elfoglalta volna, azt az embert a főbiró büntesse meg két girával, mely girák tesznek hatvannégy-négv pénzt, az egyik gira a főbíróé esküttjével egyetemben, a másik gira a peresé. Ezenkívül minden rend beli hatalmaskodó embereket az főbiró ez szerént büntesse meg. Továbbá valamely atyafiak osztozni akarnak egymással, avagy pediglen külső örökséggel, avagy ingó-bingó marhával, az tartozik a főbírónak esküttjével egyetemben negyven pénzzel. Hogyha pediglen valamely szőlőt osztatna főbíróval, esküttjévél egyetemben kiviszi, az tartozik· minden barázdától negyven-negyven pénzzel. Az mely ember pediglen házat veszen, avagy szőlőt három fizetésre legyen az ára, az mint régi atyáink éltenek véle vagy pedig egyéb örökséget, egyenlőképen éljenek vele. Az ki pedig házat avagy szőlőörökséget veszen, tartozik áldomásban az főbírónak esküttjével egyetemben három tál étekkel és egy forint ára borral, de ugy. hogy aki veszi két részivel tartozik, és az ki eladja harmadik részivel. Az mely ember pediglen az örökségről- város pecsétje alatt való levelet veszen, tartozik a pecséttől negyven pénzzel a főbírónak esküttjével egyetemben, és a nótáriusnak a levélírástól tizenkét pénzzel, a mint a régi eleink élteilek véle. Hogyha pediglen a nótárius perfolyta levelet ir, a törvénynek folyása szerént, tehát tizenkét pénzt vehessen írásért a nótárius. 3. Harmadik tiszti a főbírónak ez, hogy háromszor esztendőbe a szőlőhegyet megkerülje, és a szőlőknek gyepűit meglátogassa. A kién hitván volna a kertelés vagy rés volna rajta : elsőben a főbiró büntesse meg tizenhat pénzzel, második kerülésbe, hogy ugyancsak · azon rést találja kerteletlen, kétannyival büntesse, tudniillik harminczkét pénzzel. Harmadszor pedig ha kimegyen a főbiró, s ugy találja a rést, tehát egy forinttal büntesse meg. Hol pediglen keménységnek vetné magát, hát a főbiró annak utánna megfogja és mindaddig fogságban tartsa, mig be nem csinálja.
106
nap valamit venne, azt megtudván, azon a főbiró vehessen egy forintot : ennek fele a schólában és espotályban, fele pedig a biróé és eskütté legyen. Annakutánna vasárnap avagy csütörtökön az mit a városra hoznak eladni, az kufárok tizenkét óráig complárságra meg ne vehessék, hanem a ki behozza, az árulja, tizenkét óra elmúlván szabadon megvehetik, az kik akarják, hogyha pediglen ez kivül cselekednének, tehát az főbiró a szerént büntesse, a mint a vasárnapi büntetést rendelték. Továbbá csötörtökön és vasárnap mind halból, rákból és csíkból, olajból a főbírónak két-két pénzzel tartozzanak, a vidéki kalmárok pedig az kik csötörtökön árulnak, tizenkét óráig szabadon árulhatnak, azután nem, és a főbírónak tartoznak fél fertőn borssal. Annakutánna ungvári ember, ha az vidéki embert házához behiná, és ottben vásárlana titkon, annak egy forint a birsága, ez is a szerént osztassék, a mint felül megírtuk. 6. Hatodik ő nagyságok végezése, hogy a városnak szent Mihály napjától fogva szent György napig szabad legyen bort árulniok, eddig ő nagysága a várost az ő idejekben meg nem bántja az ő esztendejek forgásában, viszontag szent György napjától fogva szent Mihály napig ő nagyságok áruitat. 7. Hetedik végezés ez, hogy a főbírónak az ungvári borból az kit kezdnek, kóstolóban messzely bort hozzanak, és a főbiró az ő lelkiesmereti szerént megítélje, mit érdemel az időnek állapotja szerént. Szent Mihály naptól fogva szent György napig vidéki bort külömben be ne hozhasson, hanem a ki be akarja hozni, a főbírónak tegye hírré, hírével, akaratjával vethesse le, ha pediglen orozva valaki behozná, a főbiró megtudhatná, azt a bort a város számára foglalhassa. Viszontag valaki a vidéki bort főbiró hírével be hozza, szabad ne legyen kikezdeni mindaddig, míg egy ungvári bor vagyon. Hanemha az bornak szüki lenne, az főbiró esküttivel egyetemben a vidéki bort megkóstolván egy itczét hozna kóstolóba, megítélik a mit ér az időnek állapotja szerént, s a szerént kezdettessék. Ha pedig engedelemböl behozandják hordóstól, mindenkor szabadon eladhatja, és a városnak adjon egy-egy hordó bortól huszonöt pénzt öt cseberig, ha pediglen öt cseber alatt leszen az főbiró ítéleti szerént vegyen tőle. Ezek regestum szerént tartassanak a város szükségére. Továbbá hogyha valaki vidéki bort kezdene ungvári bor gyanánt, azt megtudhatná a főbiró, ott érné, azt az főbiró elvehesse és három felé osztassék, az egyik része espotályba, schólában, a másik része az tiszttartóé, az harmadik része a főbíróé esküttjével egyetemben légyen. Hol pediglen ki árulna titkon, megtudhatja a főbiró, tizenkét forint a tilalma, ennek a négy forintja a főbíróé esküttivel egyetemben, a négy forintja az tiszttartóé, a harmadik négy forintja város szükségére tartassék regestum szerént.
107
8. Mivelhogy vidéki embereknek vagyon szőlejek itt hegyünkön, kívánják azt, hogy az borokat ide be a pinczében a városban hoznák, azért ilyen okon be hozhatják : hogy szent Márton napig az szőlő hegyről be hozhatja, de ha hazaviszi, onnét házul nem szabad be hozni önnön magának és mikoron a szőlőhegyről behozza az főbiró hirével vesse le, és a város számára huszonöt pénzt adjon, ha csak egy csöbör lészen is, azt a bort pediglen az mely vidéki ember be hozza, ne legyen szabad korcsmán kiárulni, sem ő magának, sem ungvári embernek, hanem fajában adja el. Szent Márton nap után pediglen ugyan nem szabad a szőlőhegyről be hozni, hol pediglen valaki titkon be hozná főbiró hire nélkül a városban és titkon ki árulná, a büntetése tizenkét forint, ha a bort éri pediglen a főbiró, akképen osztattassék el a mint felül megírtuk. 9. Kilenczedik végezés ez, hogyha az bornak szüki volna, a korcsma meg fogyatkoznék, bort nem akarnának kezdeni, tehát az főbírónak szabadsága legyen paraszt ember pinczéjét meg járni, a hol bort taláina tehát bort kezdessen, hol pediglen valaki keménységnek vetné magát, az főbírónak engedetlen volna, azon esztendőben bort ne kezdhessen, és a város népit a főbiró eltilthassa róla, és valaki reá menne, egy forintig megbüntesse a főbiró. 10. Tizedik ez, hogyha az ungvári bor elfogyna, tehát a főbiró esküttivel egyetemben elrendelje a vidéki bornak az árát és ugy árulják. 11. Tizenegyedik ez, hogyha valaki szőlejét, házát avagy szántó földit vagy egyéb örökségét el akarná adni, tehát tartozik elsőben meg kínálni a vér-attyafiát, és azután az két fél szomszédit, ha azok. meg nem veszik, azután ugy adhassa el örök áron, hol pedig az vér magát gondolná esztendő három napig tegye le az idegennek azt a pénzt, a mint megvették, de ha azt elmulatja idegen leszen tőle. 12. Tizenkettődik ez, hogy a főbiró esztendőben tizenkétszer el járja a várost és a kinek hitván kéménye vagyon avagy tüzrakó helye volna hitván, hát az főbiró elrontassa, és egy forint birsággal megbüntesse, szénát pedig nem szabad senkinek padgyára rakni,, ahol tüzjáró hely vagyon. 13. Tizenharmadik ez, hogy esztendőnként a mennyi bírságok esnek panaszokból avagy cselekedetekből, tudniillik az orrbirság egy forint, kék birság hatvannégy pénz, vér birság harminczkét pénz, ezeknek két része a tiszttartóé, a harmadrésze a főbíróé. Azután száraz panasz tizenhat pénz a főbíróé magáé. 14. Tizennegyedik ez, hogy a várbeli köböllel éljen, a ki a városra vagy búzát, vagy rozst, vagy árpát, vagy zabot, borsót, lencsét hozna
103
be, a város csötörtivel mérje, mert valaki azzal nem méri, mind az adó, s mind a vevő egy forinttal megbüntettessék, fele az schólában, fele pedig a főbíróé. 15. Tizenötödik ez, hogy a kapásoknak az ö bérek ne legyen tavaszszal nyitáskor és metszéskor. A kinek sem innya, sem enni nem adnak, adjanak den. 12. Az kiknek enni adnak, adjanak tiz pénzt, a kinek pediglen mind enni, mind innya adnak, adjanak den. 8. Fedéskor ezenképen adjanak. Nyárba úgymint pünkösd tájba, avagy kapáláskor és bujtáshajtóknak, az kiknek enni és innya nem adnak, adjanak tizennégy-négy pénzt, hol pedig enni és innya adnak, adjanak tiz pénzt, mint felül megiratának ugy legyen fizetések. Az ki pediglen a végezést meg rontaná, és végezés kivül többet adna, az főbiró egy forinttal büntesse, és az a főbiróé. Hogyha pedig a külső nemes uraim többet akarnának adni a kapásoknak, tehát itt ne fogadhasson mivest, hanem falujából hozzon, és azzal miveltessen. Hogyha pediglen itt fogadnának míveseket, és többet adnának a végezés kivül, azt a főbiró megbüntesse egy forintig. Továbbá a szölőkötözőknek többet ne adjanak negyvennégy pénznél, és háromszor enniek. A szőlőbe való füaratóknak e szerént adjanak. Vesszőszedöknek háromszor enniek, és adjanak három pénzt. Szőlőszedőknek többet ne adjanak három pénznél és négy gerezd szőlőt, enni pedig csak ebédet, a ki ezeket megrontaná, az főbiró egy forinttal büntesse. Továbbá a buza aratóknak többet ne adjanak öt-öt pénznél, a kévekötőnek pedig hathat pénzt, a kaszásnak pediglen tiz-tiz pénzt. Valaki ezeket meg nem állaná, és felbontaná, a főbiró egy forintig megbírságolja, és megbüntesse. Az feliil megirt míveseknek béreket a városnak főbírája az időnek alkalmatosságához rendelje. 16. Tizenhatodik ez, hogy a sokadalmat sem tiszttartó, sem ur keze ne igazgassa, hanem a főbiró tiszti az sokadalom igazgatása. A ki pediglen háborúságot kezdene sokadalomkor vagy vért tenne, vagy pediglen kardot vonna háborúságra, annak a büntetése tizenkét forint, ennek a hat forintja a tiszttartóé, a hárma к föbiróé, a hárma pedig a város szükségére tartassék. Ismét a sokadalomkor a vásárvámot az eskütt birák szedjék és a főbiró házához vigyék, és az főbiró az ő hiti szerént három részre ossza, ennek a két része az urak ö nagyságoké, az harmadik része a főbiróé az eskütt bírákkal egyetemben. Továbbá a sokadalomkor, hogyha valakit a főbiró hamis singen avagy hamis mértéken vagy pedig hamis itczén tapasztalna, annak is a birsága tizenkét forint ez is a tizenkét forint akképen oszlassék, a mint oda fel meg irtuk. Továbbá hogyha valamely idegen ur jobbágya avagy nemes ember jobbágya sokadalomkor, és akármmemü köznapokon valami vétken
109
fogattatnak, annak a birsága a főbíróé, de hogyha törvénybül megyen - ki, tehát a tanácsnak egyetembe oszlassék. 17. Továbbá tizenhetedik, hogyha valamely örökséget, szőlőt, vagy szántóföldet reked vő hétfőn és kedden, tudniillik húshagyó hétfőn és kedden, a mint régi eleink éltenek véle, nem tiltanak, azon esztendőben nem pörölhetik, hanem más esztendőben. Továbbá minden dologért való birságlás egy forintig a biróé legyen azokkal egyetemben, kiket illeti, de egy forint felét a mi leszen, az uré legyen, melyet az ur avagy az ur képe az schólában avagy az espotályban adjon. 18. Tizennyolczadik végezés ez, hogy valamely örökséget elpénzesitenek, a vér pediglen honjába lakna a kié volna, vér szerint nem élteti perit, tizenhat esztendeig peri mellől elmaratt, és abban az örökségben a kit keresni akarna idegenre maratt. Hol pedig bujdosásba volna, avagy pedig fogságban volna a vér, idegen országba, az éltetheti porit, a mit akár szabad akaratjából keresheti, minthogy honjába nem lakott. 19. Az nemes személyek közül, kik az mí fundusunkon laknak, és paraszt örökséget birnak, kiknek örökségekre Regius Consensusok nincsen, azok is tartozzanak a város székin törvényt állani és ha kiknek azok közül mi injuriája vagyon, tartozik ezen város törvénye előtt igazságot proseqválni, a mely félnek nem fog a törvény tetszeni, appellálhassa a mi székünkhöz. Nos Gomes Joannes Drugeth de Homonna Perpetuus Comes Comitatus de Ungh Sacrae Caes. Reg. Mattis, et Ferdinandi Terty Regis 4 Hungáriáé et Bohemiae, nec non Seren. Archiducis Leopoldi cubicularius etc. Adjuk emlékezésül mindeneknek, a kiknek illik, hogy minket Thury Szabó András Ungvár városának főbírája megtalálván eskütt polgártársaival együtt könyörögvén azon nekünk az ide fel megirt articulusokat minden részeiben megerősítenénk. Melyeket megolvasván minden részeiben, és punctumaiba helybenhattuk, approbáltuk és acceptáltuk, kiket mind magunk, mind pedig az alattunk valókkal megtartunk és megtartatunk. Ennek nagyobb bizonyságára . és erősségére attuk és vetettük az ö privilégiumokra kezünk irását pecsétiinkel megerősítvén. Datum in Arce nostra Unghvar in Festo Divi Andreae anno 1628. Comes Joannes Drugeth
Comes Georgius Drugeth
de Homonna.
de Homonna
L. S.
L. S.
A m . kir. országos levéltárból N. R. A. fase. 1049 η. 15. Közli: Т. К.
103
AZ 1828-IKI ORSZÁGOS ÖSSZEÍRÁS (Első
1
4789
Kereskedők
nök
5237
1218
567
329
330
-14
ζ
á
Szolgák
zsellérek
Háznélküli
m о Ί Ν •о M
Zsellérek
Jobbágyok s
28089
... ... ...
• Szolgáló
Abauj
Polgárok
Megyék és kerületek
Honorácziorok
Adózó személyek (16—60 évesek, nősek s nőtlenek, mindkét nembeliek)
Vármegyék és
m
ci
a
38588
6
—
7049
7105
3758
952
222
1937
179
...
70820
112
—
22323
10640
1152
646
íáo
1034
82
... ... ...
32899
9
—
13237
436
641
439
501
248
24
- ... —
118891
130
—
28856
18030
3657
1288
359
4016
379
79953
8
—
20703
8389
1389
361
126
1403
95
Bars1)
38720
7
—
6001
4580
3137
1093
381
1408
30
Békés
48457
14
—
7860
9175
1915
825
275
1436
51
—
5706
1747
559
133
111
129
31
30060
24457
3203
384
230
1123
116
7419
8064
1316
431
289
689
. 46
Fehér... Arad ... Árva Bács
'
Baranya...
Bereg..
"
17609
—
Bihar...
... ... ...
107889
45
Borsod
... ... ...
32443
13
—
Vas
... ..
64510
32
—
17084
8876
3348
2122
1120
1972
96
Komárom
... ...
29555
9
—
6227
5318
2362
793
316
778
102
... ... ...
21243
2
—
4811
315
118
46
10
156
3
19615
1
—
3645
4935
976
433
107
662
69
. . . ....
28791
7
—
3110
7086
3120
1013
182
973
25
Gömör
... ... ...
40325
26
378
8014
5503
1543
316
141
1183
74
Heves
... ... ...
59499
85
587
9507
18308
3910
871
353
2200
251
... ...
26278
5
—
5771
4603
824
301
79
568
7
19866
В
—
2420
5429
2427
742
192
716
85
47
—
26650
1356
589
265
1396
82
3
—
5390
1407
217
324
633
38
—
6607
7449
1797
159
77
362
49
4308
3361
2898
1327
1595
982
168
Kőrös Csanád Csongrád
Hont Győr Krassó
94588.
Liptó2)
31495 ... ...
32874
5
Mosony
... ... ...
24602
24
Nógrád
...
Mármaros
48
9870 • 650
48900
16
—
8476
8733
1890
429
176
1055
163
Nyitra
108745
41
—
17803
19844
7672
3048
1436
3685
473
Pest
125037
87
—
19935
29798
7851
2305
1064
4425
355
23976
4
—
5489
400
173
97
29
660
18
Pozsega
!) V a n még ezen kivül 9929 pozsonyi mérő c s 3265 kaszálónyi irtvány.
Ill VÉGLEGES EREDMÉNYEI. közlemény.)
rétvedelme
jeik után
Az adózók jö-
jei
Az adózók rét-
értéltben
A termés piaczi
mése
Az adózók ter-
vedelme föld-
jeik után
Az adózók jö-
vetett földje
Az adózók be-
1
Tőzsérek
Adó alá eső házak
kerületek.
Pozsonyi mérő
s z á m a • 40
10147
R. frt
88703
26204
kr.
P. mérő
35
138664
R.frt
kr.
Kaszáló
93830
21
19344
R.frt
kr.
17171
32
14
13872
97717
664.95
17
231198
196938
40
29971
27261
10
39
33214
181400
52351
55
429793
198633
13
80697
49186
16
42
13342
164122
24973
36
82868
75870
40
9190
8109
6
211
46895
574332
416126
30
2115328
1271148
7
401963
464944
33
25
29122
259958
131862
25
607750
543146
11
113060
69289
54
213807
199709
27
17215
15223
2
318685
180979
3
96796
69219
15
5
10471
87585
62222
2
36
16836
101820
77127
10
52
7293
25604
5368
27
46392
32268
9
16438
7828
29
211
54581
257075
89071
7
510406
335528
16
105149
71305
34
67
15533
113583
90035
4
295507
225154
27
26577
27622
37
167
25068
175797
101990
4
403102
444327
40
44512
67198
43
6
11304
113735
78607
11
235350
205348
12
20598
10480
38
5124
89246
36359
31
262332
272952
10
24432
12329
40
40
8520
75798
34389
39
234853
148619
9
38147
28444
12
32
10167
86581
32876
54
227541
155527
38
54609
31317
10
13619
90838
29882
18
182222
153848
27
23050
17490
21
3
28836
148094
77880
4-1
411737
300183
52
47407
41623
34
2
10391
74302
28690
37
81139
28
19388
10086
11
15
7930
62242
27538
8
100971
82309
43
12771
10499
44
22
36374
182570
57572
32
462142
202346
54
70027
56834
48
18
6007
37996
9211
2
21489
21274
19
6861
3550
22
103
14622
36859
7275
25
51717
22087
41
23644
10706
59
40
7457
145533
103876
41
264045
250765
13
23554
37714
17
80
17336
121150
37891
3
220483
190777
14
29033
11317
22
62
32578
202993
98113
20
405986
345088
16
31964
27275
57
544
50486
297514
148526
52
782238
565695
—
84737
63546
35
20
5890
108207
22966
59
274324
245263
54
20816
9426
30
—
—
2)Van
93578 '
m é g ezen kivül 4282 pozsonyi mérő és 2009 kaszálónyi föld, melyet s o h a s e m vetnek b e .
112
Megyék és kerületek
!Î
P. mérő
Abauj Fehér
...
Arad
16231
13622
...
4257
1907
Bács . . . . . .
...
akó
R.frt
6286
4913
6763 16
55016
99861
129760 57
8
20214
22079
23408 56
—
17685
15720 52
57766
15584
11675 40
49104
—
—
¿P
кг. kaszáló R.frt кг, száma
1
—
•О î-i Õ vот á
—
0-6 —
—
—
98135
18
130891
132752 58
2
6269 6582
50 29 15093
26 —
78305 28
30 —
37
—
6904
—
12462
31 16610
—
-
2757
2638 41
15454
14773
21295
8
. . .
—
—
7440
... ...
...
7408
6393 57
23694
55955
58666
1
—
—
—
5175
...
...
1116
542 28
4417
8183
12051 45
—
—
—
5218
... ...
—
Bars . . . Békés
—
—
M. ••0 от о :0 от о от Я > "δ TS 5ю ? ОТ :Г" от ••О
0 Ά О оот st Я от
!
£
Ο äн N¡ N ωO Р сη
896 17
1591
...
—
о bjj О 3с > •g'S s «
от 0 i 0g м ЧУ о <5 О от 1 а м£ 1
§ ; 0
R. frt ! kr. száma
...
Árva
Baranya — —
0 > rr; 0 cn r-v ! 3« ^3
A szöl< mése
0« N M
Bereg.
4373
1901 38
17238
51756
62352 42
173
112 31 12341
6730
5938 29
23860
36524
47284 34
438
580 54
Vas
7494
6462 56
34276
27273
48536 59
191
347
Komárom
9915
10201 17
24746
24063
36693 50
224
231 12
2427 59
Bihar... Borsod
5841
6 17365 8410 5115
Kőrös
. . . ...
...
4788
28731
42842
62762 43
Csanád
— ...
...
1557
993
8
5487
11902
9810 29
...
1190
663 52
5153
7618
10319 20
378
266 42
1525
1792
2063 48
161
12830
9128 11
32319
80280
94393 53
1033
H o n t . . . ...
6969
'4521 33
28574
20529
34249 41
—
—
—
7626
Győri)
4291
2447 56
16046
9816
18642 49
—
—
—
5515
4176 47
31796
27753
Csongrád
...
Gömör Heves
—
Krassó
...
... . . .
...
5675
Liptó... ... ...
—
—
Mármaros
...
44623
—
...
—
—
9000
Nógrád
...
—
—
—
11063 30
—
—
50117
86894
—
2257 25
22885
18704
25988 45
11316 55
66245
27602
55572 31
Pest
41986
29980 41 115989
Szepes Somogy ... . . .
1 11803 9131
—
3952
—
9219
—
—
13418
—
36 15971
— '
1
—
22 21 23706
217962
327148 51
15
1095Γ
13890
17538 20
2818
1631
11282
9420 12
56411
36037
87361 23
95
186
76
17 44
152
114
12172
7413 30
35122
7441S
—
...
7930
1016 42
1
2738
Sáros... . . .
2361
—
137
—
—
4707
...
—
—
25979 36470 46 41406
—
11040
Pozsony ... . . .
—
20
—
83578 43
Nyitra
Pozsega
20
6489
Mosony . . . . . . ...
—
—
793
—
—
—
V a n még ezenkívül 68 pozsonyi mérő uj szőlő.
228 —
—
—
—
—
78910 51
—
49
31
'8
6460
2 15914 —
6041
—
6809 4
7772
Ζ
á
6450
183
m
a
R.frt
7075
988
599
844
4828
259
132
260 14107
188
12441
5941
4
7394 6182 3120 4920 18393
783
14257
10505
1925
9478 4771 3524 3733
7700
369
7404
2362
17157 8082 2159 3117 64875
3073
118282
4113
5134
kr.
R.frt
—
—
8293 50
—:
—
—
2214 30
59 13418
—
—
—
44 34
20390
18
—
—
—
—
14168 38
187
16050
21462.
278
—
—
—
' —
7932 1718
682 2045 13695
582
25883
4813
116
—
—
—
—
5454 3572 4396 3651 22974
2158
57754
11163
·
—
—
—
—
— —
—
—
' —
—
—
—
—
—
—
—
1099
7
328
1879
51
9737 3764 1093 1801 13159
104
7300
4896
680
4698 2169 1352 1643 10014
341
7339
5863
15156 5597 2322 2948 13426
729
12545
12112
120
780
21165
5088
4
11
1062
12495
100
5831
741
831
2619 1501
262
6856
Ház adó
—
—
915 29125
496 16145
kr.
—
620
4418 2111 1095
R. frt
kr.
1
6199 5557
3598 1441 2031 1532
jövedelme
to
о оt>
Kocsmáitatásuk
^ co
о α.
Adózók jövedelme a makkoltatás és fakereskedésböl
Adózók erdőterülete
1 éves sertések
1 éves juhok
2 éven tuli kocsiés ménes-lovak
3 éven tuli kocsiés ménes-lovak
tinók éven tuli és üszök 2
tinók éven tuli és üszök 3
Meddő tehenek
Anyatehenek
из
405 —
—
7633 —
2180 52
—
900 7683 48
3745
1045
—
3599 30
—
19616 40 38
—
—
814 1138 11062
360
12841
2552
—
—
—
4858 2831 1890 3493 11822
1561
44998
4145
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
— '
—
—
—
79
—
—
—
—
—
3467 52
'
—
—
—
—
—
1380 12
—
—
100
—
22487 10
—
—
—
—
5185 3067
814 1320
8030
170
11062
9646
141
6180 2443
417 1572 21917
566
33228
5509
15
1850 2000
522
802 • 6702
306
7472
4303
2824 1496
941
838
7219
870
7867
2219
21817 6862 4525 8773 10051
381
170447
9
67648 16964
194
682 1375
3733
124
8941
2345
6062
210
833 1659
1326
53
4739
1301
6316 3430 2323 2457 10098
1594
13147
2014
10
189
18370
8454
177
26711 2640 2079 6515 29918
1711
98431
12139
93
12563 7764 2223 3117 44120
2918
58298
8272
33
5385
22
3822
13795
2891
14148 3841 3091 3286 19535
1121
23847
5424
37 160
786
4162 1029
5176
460
789
168 1132
745 16131
817
942
6688
80
6041
3380
5073 3419 3028 2084
5593
758
11171
3942
920 1336 Д1426
107
1914
11190
2203 2704
1 Magyar
Qazclaságtörténeimi
Szemle
1S90.
—
—
12
993 14
— 1787
—
6016
5280
3898
158 54
—
4892 —
8228
10
—
4168 50 1 5641 40 5647 34
410
—
2674 19
—
—
—
—
.—
—
244
—
22754
4
—
—
—
—
—
342
8
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
12
—
—
—
—
—
—
—
43
—
—
—
—
—
—
—
2782
—
8754 38
2
s Pozsony 1 )
...
...
Sáros Szepes 2 ) . . . ...
...
Somogy 3 ) Soprony . . . . . . Esztergom
...
.
_
61303
23
36640
2
46950
14
—
46293
21
—
48,311
18
—
ζ
6143
9572
3503
3110
7711
4695
2722
14664
3857
2031
11.628
7906
3732
о Ш φ Я
«•о
Kereskedők
i>
Szolgálónök
m
á
11210
11320
Szolgák
liáznélküli zsellérek
Zsellérek
Ρΰ
Jobbágyok
Megyék és kerületek
í!
^ ;¡ S I о о ÎоH с о
Polgárok
ózó személyek 6—60 évesek, nősek nőtlenek, mindkét ímbelick)
114
a
1125
3332
527
496
260
448
20
2502
2552
809
14
293
50
1279
198
772
269
1257
429
1859
...
...
16,145
7
—
3186
3389
1273
364
130
455
64
Szerem 4 )... . . .
...
46,294
8
—
10405
5750
824
868
125
1682
171
Szabolcs 5 )
...
...
Zala Szathmár Temes
...
...
...
Thurócz 6 )
...
Tolna
29,452
3
—
4909
6950
2156
947
354
326
47
61,283
18
—
11993
15559
3838
482
159
1807
67
30,203
5
—
8665
6136
1863
326
100
199
52
122,811
42
—
31076
11376
3909
2158
702
2578
223
...
8400
1
—
2522
814
104
172
52
289
31
...
67,388
29
—
12411
10612
4541
1329
465
3366
131
—
—
1282
1105
215
58
39
89
2
Torna
6080
Torontál... ...
...
127,975
60
—
Trencsény7)...
...
87,268
19
—
Ugocsa
...
12,950.
1
20,250
6
...
35,308
12
Ung
...
Yarasd
... . . .
Verőcze
18313
18746
8178
3644
925
2882
341
21595
7814
2185
10υ3
1256
2178
69
—
1733
1384
1375
82
41
44
2
—
4927
2564
1181
217
128
276
29
8617
1649
202
359
590
723
24
*
291
51,511
9
—
11692
2199
348
258
51
923
38
Veszprém
...
...
56,044
14
—
7856
11984
8266
1248
430
3025
327
Zágráb
...
...
68,775
84
—
16267
2436
818
562
315
1338
59
...
...
46,043
13
—
11556
6561
3040
647
366
1011
101
20,687
—
—
3339
2634
1255
309
208
554
94
...
15,752
21
1702
3436
2948
322
161
48
300
11
város
10,912
188
2846
—
1290
904
331
675
. 899
21
62,117
104
15426
—
10009
1843
1353
347
2728
58
1
2
7
1467 21278 562826 403442 131996
44729
22188
...
Zemplén 8 ) Zólyom 9)
Hajdú kerület 16 szepesi Jász-Kunság
Magyar tengerpart
8676
Összesen . . . . . . J 2 6 6 6 0 7 8
3
—
2901
24
1
—
70957 6255
i) Van még; ezenkívül 7279 p. m . és 4233 kasz. irtvány és bérlett föld. — 2 ) V a n még föld a plébánosok és más egyháziak kezén. — 4 ) V a n még ezenkívül Jarkovcze pnsztán S7G adó1032 pozs. mérő és 152 kaszálónyi, az egyháziak kezén pedig 254 p. m . és 178 kász. föld. — s ) Van még ezenkívül cenzuális f ö l d : 801 p. m . belső telek 907 p. rn. szántó és 763 kaszálónyi
Száma
Pozsonyi mérő
R. frt
kr
P. mérő
R, frt
kr
Kaszáló
rétjeik delme
után
Az adózók jöve-
jei
Az adózók rét-
értékben
A termés piaczi
s
mése
Л
Az adózók ter-
•о о £Ν Ή s cö ω
jeik után
adózók jö-
Φ
Az
ïôzsérek
Adó alá eső házak
φ -rí Д
vedelme föld-
115
R. frt
kr
103
21049
162028
97476
288523
301709
60210
39631
13
13155
142436
21217
195579
170690 37
35831
11160
5Í
14
12352
139385
16074
23
123450
117902 23
18265
4028
36
34
18450
149728
64577
56
269842
231821 31
74090
38752
2C
9
17057
136648
83199
13
338875
274126 25
19792
23513
45 46
34
1
6387
66433
41990
4
1225C2
111855 28
6124
4364
59
15748
225430
123724
59
846306
480538 57
32292
37052
15
5
11701
58965
18437
19
144985
88938 32
17025
8630
46
40
27707
139236
65423
56
304776
286150 17
1
14540
86089
21780
11
116581
56
42948
478672
256148
55
3403
32704
6624
16
85
23092
176524
118150
1
2364
17428
172
37638
141
46627
32732
15
8
25284
10380
27
1302916
807092 24
128232
131763
26
42828
32827 53
2820
1372
18
27
458221
326820 55
52432
51677
53
13597
17
40113
36968 55
5158
7665
19
468154
448504
55
1598532
1065903 19
86714
193649
31
29562
193848
51788
15
216636
196618 18
18771
17887
51
1979
6800
1451
31
• 7938
4420 17
3638
661
8
53
7469
48219
15867
56
95771
34
6
10366
60375
22511
23
167807
147573
3
13914
270144
63120
58
646936
—
—
7
17872
111633
25
18852
96899
6
18064
155187
10
5952
65 13
25488
—
74691
55355 39
18634
8373
3
22590
'15246
13
441187 22
50431
22060
44
26153
31290
8 37
59476' 16
215207
206691 51
33429
34
235689
219222 15
42322
15842
54526
42
331905
251910 59
41727
24586
24
29762
23140
40
48462
5
8509
9005
42
8202
43540
21738
54
143946
92352 20
12249
11093
27
4534
43975
12674
1
48616
46247 22
3210
2383
3
194983
190898
15
611412
434922 10
142461
122089
25
57 18588962
13589906 12
2493562
2153721
15
1
2960
2819
975822
'
44605
—
7736599
3923038
ezenkívül 3149 p. m , és 522 k a s z . soltész-föld. — 3 ) V a n m é g ezenkívül 1732 p . m . és 624 k a s z . mentes hold föld a z adózók kezén. — 5 ) V a n m é g ezenkívül a z adózók kezén majorsági eredetű VaH m é g ezenkívül 221 p . m . é s 19 kasz. soltész-ïàlà. — 7 ) V a n m é g ezenkívül 666 p . m . irtvány. — rét. — 9 ) V a n még ezenkívül 4826 p . m . és 2965 kasz. irtvány.
P. mérő
R. frt kr. száma
R. frTfkr. kaszáló R.frt|kr. száma
akó
Soprony . . . . . . . . .
8814
9192 16
66758
37636
83880 46
_
Esztergom
7330
7625 25
29079
40328
54384 57
—
31567
I.8S07 18
94703
206013
364767 38
... ...
Szerém Szabolcs . . . . . . . . . Zala Szathmár Temes
1528
739 37
5068
8967
5941 16
27657
19909 39
100059
138964
214453 27
7403
14318
7822 20 —
—
13
351
4994
5374
2
7178
20331
4
128761
206029
290322 42 17530 16941 47
39063
34540
26771
4
60071
156876
202857 44
5155
1
-
778
710 29
2492
2429
3046 20
...
22821
23180 53
78594
128287
185453 54
Trencsén
...
331
300 34
1793
225
1014
632
274
158 56
1009
1213
1474 30
8862
6500 19
44857
64524
70518 19
2069 31
Ugocsa
277
Ung в
—
Varasd
... ... ...
15899
1161
Torontál
Torna
6337
—
9 4é 238
15178
30075
—
353
3681
—
Thurócz . . . . . . . . . Tolna.
Igás ökrök
Gyümölcsösök és szilvások jövedelme
Gyümölcsösök és szilvások
szőlőtermés A
átlagos értéke
terA szőlők mése
Szölömiveléshcf szükséges kapások (munkások)
után
jöveAdózók
j Adózók szőlei
Megyék és kerületek
delme szöleik
г
78
3
54
30
—
2338
—
10106
28
20
2
1612 31996
—
—
—
909 39
—
—
—
8500
836 13
—
—
—
2427
—
—
—
4844
6695
32081
50664
57856 20
2960
1863
3
13357
1
42681
44158
52810 38
146
212
4
16262
10028
9422 47
52457
58373
89275 43
Zemplém... . . . . . .
2290
Zólyom
'
Verőcze . . . . . . . . . Veszprém Zágráb
...
... ... ...
Hajdú kerület 16
szepesi
7249 14899
...
12731
1642 33
14548
12861
22377 46
14
16 20
112
24
52 16
1196
934 26
3295
11963
—
—
17
15 58 —
—
11044
14620
—
19
30 25
város
1372 1132
Jász-Kunság.... . . .
15869
18173 17
62063
95829
Magyar tengerpart 1 )
2079
2421 40
80060
22006 ,
Összesen . . . . . .
9331 5713
—
154511 48 58682 30
44 -—
58 4C —
456384 366858 68 1746139 2545952 |3541679 27 59788 68150 I
—
15389 629
g 580325
V a n még itt ezenkívül 71 5 öszvér. Jegyzet. A z 1827. 7. t.-czikkel elrendelt ezen összeirás, melyben Magyarország összes adózó népessége személy szerint föl van véve. sok ezerre menő füzetben az Orsz. Levéltárban őriztetik, mint szintén az itt közölt összegezés, mely az e czélra kiküldött országos bizottság által történt utolsó végleges megállapítást tünteti fel annak kivételével, hogy a törtszámok elhagyattak.
a
6319
6113
715
1259
10289
343
11642
3681
2
1650
.1702
422
592
7520
461
9771
2354
8
5731
3504
1286
3081
24532
1909
24489
26219
443
3941
1822
1332
1389
7955
681
15482
3635
13
2033
1481
2634
12529
34
3210
22223
о
869
483
561
8639
191
2230
2051
234
30371
8458
4783
9721
58922
3186
194970
59288
14417 5926 .
P. mérő
R.frt
kr.
27927 171 25 —
Ház adó
jövedelme
Adózók erdőterülete
1 éves kecskék
1 éves sertések
m
Korcsmáitatásuk
á
Adózók jövedelme a makkoltatás és fakereskedésből
Ζ
1 éves juhok
éven tuli és üszők 2
S
2 éven tuli kocsiés ménes-lovak ι
3 éven tuli kocsiés ménes-lovak
tinók
éven tuli és üszök 3
tinók
Meddő tehenek
Anyatehenek
117
R.frt
kr.
3599 50 32
—
6714 10
—
4973 10
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
128
—
—
8
'
—
—
3298
—
3388 273 12
—
—
20
—
1872
—
—
—
—
—
15652 22
2
—
—
—
—
—
—
1161
1170
1033
735
2385
30
ЗОИ
839
9381
1794
1398
1701
2236Э
870
14966
11237
43
—
—
—
—
—
949
844
215
338
1967
68
2242
1370
117
—
—
—
—
—
9 52
38909
14644
6783
14116
91971
3964
239268
56747
36
230
—
—
662
—
18839 58
15632
618
2314
5661
7447
104
18598
1850
2
2059
—
—
—
—
2672 25
1294
431
332
623
530
22
62
1157 —
—
—
1448
—
4002
739
85
452
2267
26
1441
2825
12696
2
591
940
4728
259
92
11797
6339
3689
2619
2527
18063
2231
4572
32264
365 233
6106
3254
1383
2483
14008
737
27254
16842
15610
897
769
1140
8849
305
8322
20521
7981
3417
949
2122
12896
506
7717
5806
188
—
20184
—
—
300
—
—
422
7516
529
832
1365
6287
202
18140
3176
—
2391
1226
330
947
6732
483
17823
2352
—
—
16956 —
·
—
—
—
476 40
—
—
—
—
615 20
—
—
515
—
23030 14
—
—
—
2619
—
—
—
—
731
—
—
—
—
—
105
—
—
—
—
—
25 40
—
—
—
—
12934 20
—
302
371
382
1610
63
2044
1434
—
9653
7159
9662
30608
3286
204013
19368
—
—
—
—
—
—
1900
29
39
195
265
1
13191
—
—
—
—
—
—
—
13324 10
—
2528
—
—
—
12599
'
—
8
1721
7
372 30
463347 161166 88574 13.S541 832133 42348 1687109 601417 27947 111306 452 37 3086 40 257047 17
Közli: Т. К.
IRODALOM. Emlékkönyvt mélyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi rend, A magyar nemzet emlékezetes történelmi ünnepélye alkalmából a hazai czisztercziek főapátja, Vajda Ödön a rend egyik tudós tagjának, Béhefi Remignek szerkesztésében irodalmunk oltárára egy becses és tanúságos nagy munkát tett le. A könyv külső kiállításának pazar pompájával, valamint dús belső tartalmával egyaránt érdemes a rendhez, melynek sok százados múltja van hazánkban s az alkalomhoz, mely kiadására okot szolgáltatott. Multat és jelent felölel ez a munka; kimerítő képet ad arról, hogy a rend minő szerepet játszik napjainkban nemzetünk vallásos, közművelődési és közgazdasági életében, mennyi nagy kultúrintézményt tart fenn, minő forrásokból meríti a vagyont, mely ez intézmények fentartásához megkívántatik s hogyan kezeli, hasznosítja gazdaságilag azokat a nagy javakat, melyek a multak örökségeképpen birtokában megmaradtak. E mellett az Emlékkönyv visszatér a századok messze távolába is s tájékozást ad a szerepről, melyet a cziszterczi rend a XII. század derekától kezdve, midőn tagjai először ütöttek tanyát magyar földön, hazánk polgárosodásában játszottak. A múltra vonatkozó e fejtegetésekben sok a gazdaságtörténeti anyag és hasznos útbaigazítás kínálkozik a kutatónak, mert a történelmi bevezetés szerzője, Bekefi Rémig teljes tudatában van annak a nagy jelentőségnek, melyet a szerzetrendek általában, a czisztercziek pedig különösen játszottak a középkor gazdasági életének összes ágaiban. A czisztercziekről szerző megjegyzi, hogy a nyugati művelődés teljes ismeretével érkeztek közvetlenül Francziaországból hazánkba s itt a közgazdasági életben uj korszakot nyitottak. Kiválóan a mezőgazdaság terén működtek. Rendesen olyan vidéken, mely még kivül esett a polgárosodás határain, elhagyatott, zordon hegyek közt vagy mocsaras, addig hasznavehetetlen földön szállottak meg s onnan kezdték a vadont müvelés alá venni, az erdőt irtani, a vadvizeket megfékezni vagy lecsapolni s nehéz, kitartó munkájok száz meg száz akadály daczára, előbb-utóbb legyőzette velők a természet nyers erejét. Kolostorukból indult ki a vidék
119
gazdasági meghódítása s az idők folyamán messze földek arany kalászszal ékes szántókká, dús legelökké, gyümölcsös vagy veteményes kertekké alakultak át, mig a hegyek oldalait a venyige, a dúsan termő szőlő kezdte ellepni. ' Lassankint valóságos mintagazdasággá vált mindegyik telepök s hogy az ilyen gazdaság nem csupán birtokosának fizette bőkezűen a reá fordított munkát, hanem az egész vidék, messze föld gazdasági fejlődését is igen jelentékenyen befolyásolta, az magától értetődik. A czisztercziek millenáris Emlékkönyve a gazdaságtörténet szempontjából is figyelmet érdemel tehát, noha természetesen csak általános, nagy vonásokban rajzolt képét adhatja a rend ebbeli jelentőségének. Ezen fejtegetéseit itt annál inkább rövidre foghatja, mert ugyancsak a történelmi bevezetés szerzője néhány hazai cziszterczi kolostor történetét már önálló monographiákban megírta. Mindazáltal a gazdaságtörténész az Emlékkönyvben sem haszon nélkül fog búvárkodni. Talál benne anyagot s különben is élvezetet fog találni a nagy diszmü remek kiállításában, gyönyörű képeinek hosszú sorában s elismeréssel fog adózni mindazoknak, kik a szép munka létrejöttében közreműködtek. Ay. Gróf Széchenyi István műszaki alkotásai. A m. tud. Akadémia megbízásából irta és az 1895 november 3-án tartott Széchenyiünnepen kivonatosan előadta Lipthay Sándor. Budapest. Az Athenaeum r. társulat könyvnyomdája. 1896. Roppant átalakulásokon, mélyre ható reformokon ment át Magyarország gazdasági élete az utóbbi két emberöltő folyamán s a nagy munka oroszlánrésze gróf Széchenyi István lángleikéhez fűződik, ki nemcsak korának gondolkodását termékenyítette meg, hanem az eszmék végtelen kincses házát hagyta áldásos örökül az utódokra is. Hatalmas alkotásokat létesített már maga s a lánczhidban és sok más máig virágzó müvében szebb, nagyszerűbb emléket állított nevének, mint a minővel az utókor tudta emlékezete iránti háláját kifejezni. De a mit maga végrehajtani nem birt, azt napirendre hozta, kezdeményezte, örökül hagyta a kedvezőbb viszonyok közt élő későbbi nemzedéknek. Abban az irányban, melyet ő adott a folyamszabályozási munkálatoknak, haladnak azok legalább sok lényeges részökben napjainkban is. A dunai Vaskapu zuhatagainak szabályozását, mely épen az imént nyert befejezést, az ő lánglelke indította meg. Az Alföld csatornázásának tervei ő hozzá nyúlnak vissza s általában sok nagy gazdasági vagy műszaki alkotáshoz, melynek valósítása csak a mai embemyom feladata lett., az ösztönzés még Széchenyitől indult ki. A maga korának politikai mozgalmaiban és küzdelmeiben uj emberek és eszmék háttérbe szoríthatták ugyan Széchenyit, de a gazdasági életben, a gazdasági reformok és
120
vajúdások terén ö maradt a nemzet első vezére. a nemzet irányadó nagy közgazdasági politikusa mindaddig, mig 1848 második felében szellemének világa el nem homályosodott. E téren nem kerekedett fölébe korának egy szereplője sem ; e téren ő adta az irányt, ő dominált, mert természetes lángesze mellett volt egy olyan tulajdonsága, melylyel versenytársai egyike sem dicsekedett. Volt annyi sokféle gazdasági, kivált műszaki ismerete, tapasztalata, mint kora többi vezérlő politikusai közül senkinek. A többek közt ezt az igen érdekes tanúságot is nyújtja Lipthay Sándor kitűnő munkája, mely Széchenyi egyéniségének egy specziális mozzanatát helyezi világításba. Lipthay maga is jeles szakember s mint ilyen kiválóan hivatott arra, hogy Széchenyi műszaki alkotásait megvizsgálja s vizsgálódásainak egyik legfontosabb eredménye az, hogy bebizonyítja, milyen sokféle és alapos technikai szakismerettel rendelkezett Széchenyi. Tulajdonképen csak a diploma hiányozott ahhoz, hogy valóságos mérnöknek tekinthessük. Szakismeretei, melyeket mindenképen és minden alkalommal, nem csupán gyakorlati tapasztalás utján, hanem a szakirodalom alapos tanulmányozásával is tökéletesbiteni törekedett, megadták neki a mérnöki, a szakférfiúi minősítést, a mivel tervezgetéseinek és eszméi valósításának rendkívüli mértékben javára vált. Maga tudott a tárgyhoz szólani, bírálni ; maga tudta munkatársait szakszerűen megválasztani, képességeiket megítélni. Eszmékben, tervekben nagyon termékeny volt az akkori időszak. De Széchenyi a maga szakértelmével hamar meg tudta ítélni, hogy a felmerülő eszmékben és tervekben mi a helyes és életre való s mi minden külső csillogás és csábító szemkápráztatás mellett a kivihetetlen. Ez juttatta azon helyzetbe, hogy az egyes actualis kérdésekben mindig ki tudta választani a leghelyesebbeket s azokat a leghelyesebb uton, a legalkalmasabb eszközökkel tudta végrehajtani. Végtelenül tanúságos munkát végzett tehát s az egész korszakot jellemző világításba helyezte Lipthay Sándor, midőn végig kiséri Széchenyit a lánczhid, a Dunaszabályozás és gőzhajózás, az aldunai útépítés, a Tiszaszabályozás, a vasúti ügyek s sok más közgazdasági alkotás terén. Érdekes, vonzóan irott munkája a mindinkább szaporodó Széchenyi-irodalom egyik legbecsesebb terméke. —y. Vásárhelyi Pál élete és müvei. Születésének századik évfordulója alkalmából összeállította Gonda Béla. Budapest. 1896. Kiadja a magyar mérnök- és épitész-egylet. A 284 oldalra terjedő, számos képpel és műszaki ábrával díszített kötet egyik legkiválóbb műszaki irónk és gyakorlati mérnökünk, Széchenyi István gróf egyik legjelesebb munkatársa emlékezetének van szentelve. Mintegy három ívnyi terjedelmű, emlékbeszéd alakjában szerkesztett életrajz nyitja meg, melyben Gonda
121
Béla tanuságosan rajzolja meg Vásárhelyi Pál változatos és munkában gazdag külső életútját. Vásárhelyi 1795-ben Szepsi-Olasziban született, de Miskolczon neveitett s iskoláit ott végezve Borsodmegye mérnökénél kezdett gyakornokoskodni. — Utóbb a pesti egyetemen hallgatta a szaktanulmányokat s- 1816. mérnöki oklevelet nyert, mire gyakorlati pályára, pár év múlva államszolgálatba lépett s a vizszabályozás terén kezdett működni. A Körös-Berettyó folyók vízrajzi fölvételénél szerezte azokat a sokoldalú, mélyreható elméleti és gyakorlati ismereteket, melyeket később a Duna térképezése, még inkább pedig az Al-Duna szabályozása, körül hasznosított. Az Al-Duna hajózási akadályainak eltávolításában s u híres Széchenyi-ut kiépítésében ő volt Széchenyi jobb keze, technikai tanácsadója és a munkálatok műszaki feje. 1846-ban hirtelen beállt haláláig Vásárhelyi szakadatlanul szolgálta a közügyet nemcsak gyakorlati hivataloskodásában, hanem tollával, irodalmilag is s kivált az akkor nagyban vitatott Tisza-szabályozás ügyében lépett föl egész komoly és mélyen átgondolt tervekkel. Mint író is kiváló helyet foglal el tehát a magyar szakirodalomban s érdemes volt szellemi hagyatékát összegyűjteni és közrebocsátani. Gonda Béla szép munkájában kegyelettel ésszakavatottsággal végezte e feladatot. Az' emlékbeszéd után először is a Vásárhelyi életére és működésére vonatkozó okiratokat és leveleket csoportosítja; legnagyobb részök egészen kiadatlan s nemcsak Vásárhelyi, hanem az egész korszak ismerete szempontjából értékesek. Ezután következik Vásárhelyi Pálnak négy igen bő és becses hivatalos jelentése a Duna és más vizeink szabályozási dolgairól, melyek magokban is igen értékesek, de neveli beesőket az, hogy Gonda kimerítő bevezetéssel könnyíti meg megértésöket. A kötetet befejezik Vásárhelyi irodalmi dolgozatai, összesen hét kisebb-nagyobb munka, melyek közt különösen érdekes s még napjainkban is actualis 1838-ban megjelent nagy tanulmánya a tervezett állandó budapesti hid építéséről, melyhez az uj hid rajzát is mellékelte. Vásárhelyi első sorban mérnök, a gyakorlat embere volt. De élete történetébe, irodalmi tevékenységébe korának összes gazdasági és polgárosodási állapotai, és vajúdásai többé-kevésbbé bele játszanak s a harminczas és negyvenes évek gazdaságtörténésze is sokféle tanúságot meríthet az uj munkából, melyet a magyar mérnökés épitész-egylet kegyelete Vásárhelyi emlékezetének szentelt. —cz.
MAGYAR
GAZDASÁGTÖRTÉNELMI
KÖNYVÉSZET.
1893—94. Összeállítja : Acsády
Ignácz.
BARCZA
IMRE.
Die Pressburger und Zipser K a m m e r und ihre Kostenvorschläge nach
1565. (Ungarische R e v u e
1893.)
Aufzeichnungen eines Szathmarer Bürgers. 1 7 9 0 — 1 8 2 0 . Szatmár-Némethi. A u s k u n f t d. Bistritzer Goldschmied-Zunft, "derselbe (Korrespondenzblatt Beer.
des
Vereins
für
Wohl
und
Wunsch
Siebenbürgische
1893. betreffende.
Landeskunde.)
1893.
Studien zur Geschichte der österreichischen Volkswirthschaft unter Maria Theresia. I. (Archiv für österreichische Geschichte.)
—
Maria-Theresia. (Archiv für österr.' Geschichte.) Ficker.
1894.
Die handelspolitischen Beziehungen Österreichs zu den deutschen Staaten unter 1893.
Statuta iurium municipalium S a x o n u m in Transsilvania v o r 1538. Innsbruck. 1893.
Grimberg,
Karl.
Die Bauernbefreiung und die Auflösung des
Verhältnisses
in Böhmen, Mähren
und
Schlesien.
j o b b á g y o k helyzetéről 1680-tól 1848-ig.) Lipcse. Helfferich.
gutsherrlich-bäuerlichen
I—II.
(Áttekintést
Die Folgen des deutsch-österreichischen Münz-Verein v o r
1857.
lungen aus dem staatswissenschaftlichen Seminar zu Strassburg.) Herbert.
Der Haushalt Hermannstadts Siebenbürgen, Landeskunde.)
JSicke
W.
z.
Zeit Karls
VI.
(Archiv
des
(Abhand-
1894. Vereines
Litteratur zur Geschichte
—
Studien zu den ungar.
der
Industrie in B ö h m e n
bis zum
Jahre 1 850.
Geschichtsquellen.
1893.)
(Archiv für öst. Geschichte.)
Beiträge zur älteren ungarischen Geschichte. B é c s .
1894.
1893.
j K r o n e s . Zur Geschichte Ungarns. ( 1 6 7 1 — 1 6 8 3 . ) (Archiv für österr. Geschichte.) Lahmer. — Meltzl.
Privatgeldscheine
Die Die
Bukowina
14.
und
15.
1S93.) Jahrhundert.
zu
Anfang
Anfänge
des
d.
Hanns.
J.
1783.
(Jahrbuch
des
Bukowiner
Landes-
к.
k.
Staatsgestütes
Radautz.
(Jahrbuch
des
Bukowiner
1894.)
zur Geschichte der
Stadt
Kronstadt in Siebenbürgen.
I—II.
(Brassó v á r o s
1503—1540rig.)
Pius VI. und Josef II. v o n der Rückkehr des Papstes nach R o m bis
zum Abschlüsse des Concordats. (Österreichische Geschichtsquellen.) ßchwiedland.
Nagy-
1893.)
számadáskönyveit tartalmazza. Schlüter
im
1893.
Landes-Muzeums. -Quellen
1 8 4 8 — 4 9 . (Nord-Böhm. Excursions Cl.
Über Gewerbe und Handel d. Sachsen
Muzeums. —
1894.
A u s der Zeit d. Zünfte.
Szeben. Polek.
für
1S93.
(Beiträge zur Geschichte der deutschen Industrie in Böhmen. Prag. Kaindl.
nyujt a
1894.
Kleingewerbe und Hausindustrie in Österreich.
I—II. Lipcse.
1894. 1894.
123
yStrakosch-Grassmann.
Ge schichte
der
Deutschen
in
Österreich-Ungarn.
Von
den
ältersten Zeiten bis zum Jahre 955. Bécs. 1894. .Szitnyay.
Geschichte des Probierungsamtes d. sogen, unterung.
Bergstädte.
(Adalék
a pénzverés történetéhez.) 1893. Veress.
Bistritzer Zünfte. (Korrespondenzbl. des Vereins für siebenb. Landeskunde.) 1893.-
Volkszählung
in Marienburg bei Kronstadt anno 1672. (Korrespondenzblatt d. Vereins
für Siebenbürgische Landeskunde.) 1883. Weber,
Ottocar.
Die
Entstehung
der
Porcellan- und
Steingutindustrie
in
Böhmen.
Prága. 1894. Wertheimer
Ede.
Zur Geschichte des ungarischen
Postwesens. Pester
Lloyd.
1894.
April 18. —
W i e n und das Kriegsjahr. 1813. (Archiv für österr. Geschichte.) 1893.
JZaminer
Ede.
Geschichte
des
Waldwesens
der
könig).
freien
Stadt
Kronstadt.
Brassó. 1893. .Zimmermann
F.
Huzulenberger Tuch in Hermannstadt im Jahre 1544. (Korrespondenz-
blatt des Vereins für siebenbürgische Landeskunde.) Nagy-Szeben.
1893.
A MODERN ERDÉSZETI KULTURA KELETKEZÉSE HAZÁNKBAN.*) Irta:
TAGÁWYI
KÁROLY.
Maga az állam csak későn kezdte belátni valami általános intézkedés szükségét ezen a téren. A vadászat rendszabályozását sokkal korábban tartotta szükségesnek. Erről már II. Ulászló 1504-iki törvénye intézkedik s a modern Magyarországnak is ez volt egyik legelső feladata, midőn 1729-ben a XXII. t.-czikkben tüzetesen körvonalozta a vadászati jogokat. Az erdőkről — több mint harmadfélszázadon át — elégnek tartották azokat az intézkedéseket, a melyeket Verbőczy a becslésről s a károk megtorlásáról „Hármas Könyvéi-ben előírt. Sőt mivel az utóbbi tételnél, éppen a legfontosabb dolog: a megtorlást végrehajtó közeg megnevezése Verbőczy tollában maradt: ennek hiányát is csak 1715-ben pótolták ki a XCIV. t.-czikkben. Többi, XVI—XVII. századi törvényeink csak az erdők rovására emlékeznek meg azokról. Igy 1548-ban a rablók miatt az utak mellett lévő erdőknek 200 ölnyire való kiirtását határozzák el, 1563-tól kezdve pedig folytonosan, a birtokosok erdeit a végvárak erősítésére kötelezik, mindaddig, amig csak a török hódoltság tartott, sőt Horvátországban még tovább (1751.) is. S hogy viszont a török alatt lévő erdők a török erődítésekre fogyhattak el, arról a szolnoki bég 1558. évi rendelete is tanúskodik. Erdély — kivül esvén a. hódoltságon — aránylag jobb helyzetben volt, s a XVII. század közepe táján legalább az erdei károk büntetéséről s a közös erdőkben való részesedés arányáról általános érvényű törvényeket hozhatott. Egyáltalán a nemzetnek a hódoltság korszakában életre-halálra vivott harcza paralyzált minden kulturtörekvést, s igy az erdőket is inkább a maga védelmére volt kénytelen fordítani. Igy esett meg aztán nálunk az a szinte- furcsa dolog, hogy mikor a török kiűzése után, már az erdők védelméről is. rá értek gondoskodni, azoknak megóvását az" allam vette kezébe, tisztán katonai érdekekből s az erdészeti .érdekek legfőbb pártfogója a bécsi udvari fő-haditanács lőn. E törekvések* Mutatvány, az .Orsz. Erdészeti
Egyesület
kiadásában, három
kötetben
meg-
jelenő „Magyar Erdészeti Oklevéltár" I. kötetének bevezetéséből. Magyar
Gazdaságtörténelmi
Szemle,
t89(i,
9
126
nek pedig, legtágabb, legszabadabb terük természetesen ott nyilt, a hol a török után, birtokosokban, kultúrában, a legnagyobb „tabula rasa" maradt, t. i. Dél-Magyarországon. Azért mint általában egész gazdasági kultúránknak, ugy a modern erdészeti fejlődésnek eredetét is itt kell keresnünk. I. Igaz, hogy kezdetben az erdő itt is — kivéve a különös kezelés alatt álló bánya-erdőket — csak mint a temérdek sáncz, palánk és vár erődítésére szükséges anyag szerepel. Az erdőket katonahivatalnokok kezelik, kiknek minden gondját a rendkívüli igények ellátása, elszámolása képezi, de egyúttal legalább az erdők védelme is, mint az első 1718. évi rendeletből is látjuk, katonai szigorúsággal történik. Mégis majdnem három évtizedbe került, midőn végre j.742-ben a temesi bánsági erdőhivatalt1 felállítják, akkor is csak abból a konkrét incidensből, hogy a belgrádi erdőmesternek — Belgrád török kézre jutván — valahol helyet kelletett adni. Ezentúl azonban a bánsági erdők kezelése szakemberek kezébe került. Ez meg is látszott azon, hogy az uj erdőmesternek első gondja volt, — tekintettel a meglevő erdők elégtelenségére, s e miatt e vidéknek katonai szempontból való védtelen voltára is — 1743-ban egy terjedelmes javaslatot és oktatást kidolgozni a különböző nemű fák ültetéséről. A bánsági jószágkormányzóság ezt azonnal 2 el is fogadta foganositását elrendelte. Midőn pedig 1747-ben a tiszai , és marosi határőrvidék visszakebeleztetett, az ennek foganatosítására kiküldöttek egyike, BngelsTioffen báró altábornagy — az emiitett 1743-iki javaslat alapján — stratégiait okokkal -bizonyította,, hogy. az országnak ezen részét az erdők "hiánya miatt az ellenséggel szemben lehetetlen lesz megtartani, elodázhatatlan szükségnek tartotta tehát a Tisza főbb átkelő helyein erdőket ültetni. Mária Terézia királynő e nézetet elfogadván, annak végrehajtását elrendelte és a bánsági erdőmester Kanizsa, Becse és Titel mellett 21,000 csemetét ki is ültetett. A visszakebelezés után azonban elfelejtették az ültetvényeket valakire formálisan rábízni, s igy sem a vármegye, sem a bácsi kam. jószágigazgatóság nem igen gondolt rájuk, midőn Engelshoffen báró 1752. deczember 8-án azt panaszolta a föhaditanácsnak, hogy azoknak nagy része elpusztult. A föhaditanács erélyesen fogta a dolgot s azonnal helyreállításukat követelte. Akkor eszmélt föl a vármegye és a magyar kamara, s most már nemcsak szigorú felügye1
Lásd általában Demelmaier bánsági erdőmesternek 1766. márcz. 31-iki jelen-
tését, mely a Bánság régibb erdészeti fejlődésének kimerítő történetét nyújtja. 2 Ezt az 1762. évi márczius 5-iki átiratból tudjuk.
127
letet gyakorolt, hanem a hiányokat is hamarosan kipótolta. Söt ez az incidens a temesi bánsági erdészeti hivatalt ujabb erdőültetésre buzdította Nagybecskerek táján, a kamara pedig az egész Tisza vonalának befásitását vette tervbe. . A Bánság, polgári ügyeire nézve a bécsi udv. bankbizottság alatt állott ugyan s a bizottság minden ügyét és igy az erdészetet is (lásd a bánsági erdőmesternek 1749-ben adott utasítását) a katonaság érdekeinek szempontjából kezelte. Ez pedig az erdőknek — mint láttuk — c?ak javára szolgált, mert igy az összes erdők az állam közvetetlen gondozásban részesültek. Külön erdőrendtartásra·nem is volt itt szükség. De már Szlavóniában, a hol mégis volt egynehány földesúr, éppen a bécsi udv. föhaditanács kedvezményezésére már 1755-ben az általa készített országos erdőrendtartás hozatott be. S hogy egyáltalán az erdők megóvása mennyire azonossá vált akkor a hadsereg érdekeivel, azt a következő esetből is láthatjuk. A szintén a bécsi udvarnál működő kereskedelmi bizottság 1749-ben a kivitel emelésére 1 a magy. udv. kamarának és kanczelláriának Magyarországon a hamuzsirfőzés előmozdítását ajánlotta. Erre aztán a helytartótanács — a kanczellária. utasításából — körrendeletében az összes törvényhatóságokat a hamuzsirfőzésre buzdította. Kiviteli czikkekre nézve akkor oly szegény országunkban e buzdításnak természetesen nagy hatása lett, s a hamuzsirfőzés, mely akkor alig öt vármegyében volt ismeretes, csakhamar országszerte űzetett. A bécsi kereskedelmi politika örömére a kísérlet fényesen bevált. A hamuzsir kivitele rendkívüli módon emelkedett — de az erdők szemlátomást fogyni kezdtek, és megint a föhaditanács kelt védelmükre. A magyar udv. kanczelláriával 1754-ben tartott együttes ülésében határozatba ment, hogy az ilyen pusztítások megakadályozása végett Magyarországon okvetetlenül szükséges lenne — legalább ideiglenesen s az erdőbirtokosok jogainak sérelme nélkül — bizonyos erdőrendtartást behozni. Miután pedig e határozat legfelsőbb helyen jóváhagyást nyert, a helytartótanács körrendeletben hivta fői véleményadásra az összes törvényhatóságokat arról, hogy az erdők megóvása érdekében micsoda szabályok volnának szükségesek. Ez, a magyar állam első általános erdészeti intézkedése, mely az erdők gondozását ezentúl országszerte a hőzügyeh megaslatára emelte. Előbb a bányák, most pedig a hadsereg érdekei vezettek az 1
Consilii gubacscsal
Ugyanezen szempontból még 1726-ban no
(Orsz. Levéltár kanc. osztálya. Litter.
101.) maga a helytartótanács kérte a fölséget, hogy
való kereskedést necsak
a magyaroknak
a
Ausztriában s csupán a bécsi tímárokkal legyen
szabad üzniök, hanem más országokban is.
128
erdészet fontosságának fölismerésére, és e körülmény csak annál hathatósabban biztosította számára az abszolút hatalom pártfogását, akkorra is, midőn e szük szempont helyébe lassankint az az általános elv tört utat magának, hogy az erdők megóvása maga is ön-czél, nemcsak az állam, hanem egyszersmind minden egyes polgár érdekében. Ez azonban már tisztán az éppen ez idötájt keletkező erdészeti szaktudomány érdeme. Külföldön született meg e tudomány, megalakulásához semmivel sem járultunk, de hatása hazánkba is korán eljutott. -Nálunk is akadtak férfiak, a kik szemmel kisérték az uj tudomány sikereit, s nem várva be többé az állam kedvezményezését, azt azoknak megvalósítására buzdították. így midőn Németországban a gyorsan növö fák ültetése a mult század első évtizedeitől kezdve indult meg nagyobb mértékben 1 — Skopek Fermez Pest város jegyzője 1755-ben egy névtelen levélben azzal a javaslattal fordult a magyar udvari kanczelláriához, hogy különösen a fában leginkább szűkölködő Alföldön a vizenyős helyeknek fűzfákkal való beültetését rendelje el. A rendelet — a helytartótanács utján — el is ment az összes törvényhatóságokhoz azzal, hogy az eredményről évnegyedenkint jelentést tegyenek. Skopek javaslatával egy nagy jelentőségű akczió veszi kezdetét. Néhány törvényhatóság a fahiány ilyetén pótlásának már azelőtt is szükségét érezte. A hajduvárosok már az 1740-es években füzfaerdö ültetésén 'fáradoztak, 1750-ben pedig Mosony és Pozsony vármegyék* elrendelték, hogy mindenki, nemes és nemtelen, büntetés terhe alatt évenkint 12 fűzfát legyen köteles kiültetni. Most azonban ez a mozgalom egyszerre az egész országra kiterjedt. Az orsz. levéltár helytartótanácsi osztályában halomszámra vannak a törvényhatóságoknak ebben az ügyben készült jelentései, táblázatos kimutatásai, melyek azt bizonyítják, hogy az elrendelt ültetések — a hol a talaj kedvező volt — rendkívüli buzgalommal történtek. Mutatja ezt az is, hogy noha csak a fűzfák ültetése volt elrendelve, azt a törvényhatóságok maguktól az egyéb fajta gyorsan növő fákra is kiterjesztették. Sőt Pest városa 1762-ben — kétség kivül Skopek Ferencz tollával, mert ugyanekkor azt a maga nevében is megtette — az ákáczfák ültetését hozta legelőször javaslatba. E mozgalomban a legfontosabb az, hogy a nagy magyar Alföld befásitása ekkor indult meg. Ezen idötájt készülnek az első törvényhatósági erdőrendtartások is (Jász-Kunság, Baranya, Bihar 1762. Liptó 1768.), a mit szintén e mozgalom hatásának kell betudnunk. Az egyre terjedő rokonszenv az erdők ügye iránt az államot is határozottabb lépésekre késztette, és pedig elsőbben is a saját területén. ι Schuappach
Forst- und Jagdgeschichte Deutschlands. Berlin. 1892. ИЗ., 114. 1.
Í2Ô
Mert idáig a kamarai jószágok gazdasági kezelésében minden egyöntetűség hiányzott. Igy az erdőgazdaság is csak a Bánságban állott korának színvonalán, a többi kamarai erdők pedig — mert a bányaerdőket nem a mi kamaránk kezelte — egészen el voltak hanyagolva, s csak olyan kezelésben részesültek, mint a magánuradaJmakban. A magyar udvari kamara se igen mozdult magától. Láttuk, hogy 1753-ban a bácsi uradalomban az elpusztult erdőültetvényeket helyreállította, de a Skopek javaslatára megindult országos mozgalomtól távoltartotta magát. A fölségnek kellett őt 1766-ban figyelmeztetni az egész bácsi kamarai uradalomban szükséges erdőültetésre, 1771-ben pedig ennek foganositása általában minden kamarai uradalomra — a hol csak arra való talaj akad — kitérjesztetett. Még fontosabb volt az 1766. évi királyi rendelet, a mely az összes kamarai erdők megvizsgálását és rendezését tette a kamara kötelességévé. A kamarai erdőgazdálkodás egyöntetűségét innentől kezdve keli számitanunk. Ez persze véglegesen csak sok év multán állhatott elő, mert a megvizsgálás és rendezés munkája 1 soká tartott. Legelsőbben is a kincstárra legfontosabb hradek-lykavai erdők rendezéséhez fogtak. Ezt egy jeles szakember : Geusau báró vitte keresztül, az ő munkálata szolgált azután mintául a többi kamarai erdők folytatólagos rendezésénél. Ezek után az országos erdőügy került szőnyegre, de már sokkal határozottabb formában. Láttuk, hogy egy országos erdőrendtartás szüksége 1754-ben merül fel először, majd 1762-től 1764-ig, s a helytartótanács a fölség sokszoros sürgetésére mindig azt felelte, hogy általános rendtartást az erdők s a viszonyok különfélesége miatt behozni nem lehet s hogy az erdők rendszeresebb használatának elérésére elegendőnek tartja az egyes földesurak saját érdekét, és a megye felügyeleti jogát. De Mária Therézia királynőt, aki éppen ez időtájt (1766) adta ki az osztrák erdőrendtartást, a helytartótanács ilyetén érvelése nem igen győzhette meg s 1767-ben az osztrák rendtartás főelveinek keresztülvitelét (a kecskéknek az erdőkből való kitiltását, megyei erdőfelügyelőségek szervezését sat.) hagyta meg neki. A helytartótanács azonban fölirt, hogy e királyi rendeletet — a földesurak jogainak veszélyeztetése' nélkül — ki nem hirdetheti. A királynő — ebben az évben kezdvén meg az urbériség rendezését melylyel éppen a földesurak önkényét zabolázta meg s a jobbágyok fajzási jogát is biztosította és szabályozta — könnyen 1
A kamarai erdők
térképi
fölvétele
is e korban veszi
kezdetét,
akad is egy-egy erdő-térkép a megelőző időkből, az csak határperekhez
s
ha
beli bizonyság lehet. Nevezetes, hogy mivel a kamarai tisztviselők akkor még peléshez nem igen értettek, az első föld- és erdőtérképeket tassággal bíró jezsuitáknak
a
elvétve
készült per-
mértanban
térké-
nagy
köszönhetjük. 9*
jár-
Í3Ô
belényugodott, de csak annál határozottabban követelte most már egy, a magyar viszonyoknak megfelelő erdőrendtartás elkészítését. A helytartótanács gazdasági bizottsága 1769. márczius 1-én az országos erdörendtartást 20 pontban meg is állapította s onnan a fölség elé került, ki május 24-iki kéziratával azt véleményadás végett a bécsi udvari kamarához utasította. Ez május 27-én a pontozatokat czélszerüknek találja, mert azok — úgymond a báró Geusau-féle kamarai rendtartással megegyeznek. Junius 17-én azonban fordulat állott be, a midőn az udvari kamara pénzverő- és bányászati osztálya némely kifogásokat tőn. Akták nem maradtak fel róla, de a továbbiakból azt látjuk, hogy a helytartótanács tervezete elejtetett és az újnak elkészítésével a kanczellária bízatott meg. Ezt sem ismerjük eredeti alakjában, de az összehasonlításból kitűnik, hogy a kanczellária az 1766-iki osztrák rendtartást vette mintául s a helytartótanács szűkszavú pontjai helyett amannak terjedelmesebb oktató modorát utánozta. Javaslata azonban mégis, a más sorrend, több pontnak kihagyása és néhány specziális magyar viszonyokra vonatkozó rendelkezése által, sokban különbözik az osztráktól, még pedig előnyére, mert sokkal rövidebb és világosabb. Erre csak a bécsi udvari kamara pénzverő- és bányászati osztálya tett szeptember 2-dikán néhány lényegtelen észrevételt, melyekhez képest a tervezet kijavíttatván, azt 1769. deczember 22-én a királynő Magyarország erdőrendtartása gyanánt, aláírásával ellátva kiadta. A helytartótanács — a rendtartás kihirdetése előtt — még egyszer kifejtette aggályait az erdőbirtokosok feltétlen használati szabadsága érdekében, de aztán ujabb parancsra azt 1770-ben körrendeletében az összes törvényhatóságoknak megküldötte. Az országos erdőrendtartás behozatala erdészeti fejlődésünknek korszakos eseménye. Igaz, hogy inkább jóakaró oktatás, mintsem királyi rendelet, de közjogunknak s az akkori birtokviszonyoknak éppen ez felelt meg. A tulszigoruság az erdők ügyére is káros ellenállást szült volna, míg az oktatást — a mely, a kor erdészet-tudományának színvonalán állt — a törvényhatóságok örömmel fogadták. 1 Többen még azt a rendelkezést is — a mi pedig a helytartótanács föaggálya volt, — hogy a megyék az ottlévő erdők szemmeltartására, külön erdőfelügyelöt állítsanak nyomban foganositották. Persze az eredmény, még így is, inkább az egyes földesurak belátásától, jóakaratától függött, a mi csak lassan mehetett. Az igazi hatás leghamarabb a sz. kir. városoknál jelentkezett. Ezeknek gazdálkodása a helytartótanács s a kamara köz vetetlen hatalma alatt állván, rájuk nézve az 1
Lásd 1771. okt. 2. alatt a helytartótanács gazdasági bizottságának jelentését.
131 Országos erdÓrendtartás kőtelező parancs volt s a királynő azt még abban az évben egy külön rendelettel sietett megtoldani, a melylyel a sz. kir. városi erdők fölmérését, térképi fölvételét és ennek alapján azoknak állandó vágásokra való osztását megparancsolta. Az erdészeti kultura terén' tett ezen ujabb és ujabb hóditások az államot — szakirodalom hiányában — e kultura időnkinti vívmányainak terjesztésére is ösztönözték. Igy 1767-ben egy uj fürészmalomnak, 1769-ben Zichini fürészgépének, 1771-ben ismét egy olyan gépnek leírása közöltetik a törvényhatóságokkal, a melylyel a fákat gyökerestül lehetett kitépni. 1771-ben a fáknak fejszével való levágása helyett a fűrész alkalmazása rendeltetett el ; sőt még az is királyi rendelet tárgyát képezte, midőn 1770-ben Fridvalszky jezsuita a mármarosi erdőkben egy, a török mogyorófához hasonló fát fedezett fői. Midőn pedig az osztrák tartományokban 1768-ban a kőszén utáni kutatás megindult, Mária Therézia királynő annak kikirdetését személyes iniciativájából Magyarországon s a temesi bánságban is azonnal elrendelte s buzdításul minden föltalálónak 50 arany jutalmat ígért.
II. Mindezen mozgalmaktól Erdély sokáig kivül állott. Az első érdemleges állami intézkedés itt 1761-ben az erdei avar gyújtásának tilalma volt. Ezt követte 1765-ben az erőszakos erdőkárok megtorlása ellen a harmadnapos törvényszék fölállítása, illetőleg megújítása az erd. főkormányszék által. Itt is felülről kellett jönnie a lökésnek, melylyel az erdészeti ügyek a maguk utján megindultak. Áz emitetteknél sokkal fontosabb lépés volt a főkormányszéknek 1767. évi (2025. fksz. sz.) azon rendelkezése, melylyel az ország biztonsága czéljából az összes határszéli erdők megóvását s azokból a juhok és kecskék kitiltását elrendelte. Már a katonai szempont kiemelése is elárulja, hogy e rendelet nem a rendes hivatalos élet terméke s a főkormányszék tanácsjegyzőkönyvéből (1767. évi aug. 27-ik ülés) megtudjuk, hogy azt csakugyan maga gróf Hadik András, Erdély főparancsnoka és kormányzója hozta indítványba. És Erdélyben, az erdészet terén a katonák részéről ez az egyetlen kedvezményezés, pedig — mint láttuk — Magyarországon sokat köszönhetünk nekik. Itt ugyanis az erdők megóvását katonai tekintetek kevésbbé követelték s innen van aztán az is, hogy ilyen hatalmas pártfogó hiányában az erdészet ügye Erdélyben — fönt és lent egyaránt —sokkal
132
lassabban mehetett előre. így midőn Magyarországban éppen javában folyt a tárgyalás az országos erdőrendtartás behozatala iránt, Mária Therézia Erdélyből egy német nyelvű névtelen följelentést kapott, a mely figyelmét, a többi közt, az ottani erdők siralmas állapotára hivta föl. A királynő e jelentést tárgyalás végett az erdélyi kanczelláriához tette át, ez pedig 1769-ben (aug. 9. 417. sz.) nagy kényelmesen az osztrák erdőrendtartást küldötte meg a főkormányszéknek, annak alkalmazása czéijából. Ez azonban az ügyet csak 1772-ben (fascic. 5194. és erd. kancz. 1585. szám) vette tárgyalás alá. Az előadó Mőringer báró, az osztrák erdőrendtartás nyomán, 12 pontba foglalta a szükséges intézkedéseket, de a többi tanácsosok azokat ellenezték s igy az előadói javaslat a tanácsosok közvéleményeivel együtt terjesztetett föl. A kanczellária hivatása lett volna dönteni most már, de ez, az egész ügyet egyszerűen ad acta tétette. Söt a következő évben (668. kancz. 6361. és 7253. fksz. sz.) — egy följelentés folytán — volt bátorsága elrendelni, hogy azt a parancsot, melyet „tavaly" a marháknak az eresztvény erdőkből való kitiltásáról kiadott, a főkormányszék „újra" hirdetesse ki, a mit ez vakon meg is tett, noha a kanczellária ilyen rendeletet sem 1772-ben, sem egyáltalán valaha ki nem adott, hanem — a mondott följelentés után indulva — a főkormányszéknek emiitett 1767. évi rendeletével tévesztett össze. A bürokraták ilyen „sikerek" után nagyon meg lehettek elégedve magukkal, de a közönség annál kevésbbé. A fahiány évről-évre nagyobb lett Erdélyben. Ez birta rá 1773-ban Magyarósi alsófejérmegyei táblabírót, hogy a legfelsőbb helyre forduljon abbeli javaslatával, hogy azon községeknek, melyeknek erdejük nincsen, a földesúr a maga erdejéből tartozzék egy részt kijelölni, ott pedig, a hol egyáltalán kevés a fa, a a közös földeken erdőültetésekhez kellene látni. A javaslat sorsát sejthetjük. Á kanczellária egyáltalán nem látta be a javaslat elvi jelentőségét, s azt véleményadás végett a javaslattevő vármegyéjének küldte meg. Még az ezt követő immár komolyabb lépés is lappáliából indult ki. A főkormányszék iktatóhivatala 1774-ben (9780. sz.) konstatálta, hogy azon 1769. évi kanczelláriai rendelet, melylyel az osztrák erdőrendtartás leküldetett, a levéltárból eltűnt. Ezen hiány pótlása végett a főkormányszék azonnal felirt a kanczelláriához s azt annyival „érzékenyebb" hiánynak sietett föltüntetni, mert „éppen most" (!) akartak volna a rendelettel behatóbban foglalkozni. Amikor tehát a kanczellária — sok keresés után — annak másolatát az osztrák erdőrendtartással egyetemben megküldötte, a főkormányszék kénytelen volt 1775-ben azt az ő kereskedelmi bizottságának azzal az utasítással adni át, hogy egy az erdélyi viszonyoknak megfelelő erdőrendtartást készítsen. A bizottság
133
ennek helyébe egy terjedelmes oktatást dolgozott ki az erdők megóvásáról és gyarapításáról, a mi aztán körrendeletben az összes törvényhatóságokkal közöltetett. Ez azután általában jó fogadtatásra is talált, s kétségkívül a praktikus erdészeti ismereteket széles körben volt hivatva elterjeszteni. Az erdélyi kanczellária mindezeket 1776-ban helyben is hagyta, de a jó tanácsokat magukban elégteleneknek tartván, egy külön erdörendtartás kidolgozását rendelte el, a mivel a főkormányszék az emiitett bizottságot bízta meg. Itt a dolog el is aludt volna végkép, ha II. József 1781-ben egész egyszerűen a magyarországi erdőrendtartást· oda be nem hozza, melynek főintézkedését, hogy t. i. az összes törvényhatóságok erdőfelügyelőket alkalmazzanak, 1785-ben a főkormányszék külön rendelettel is meghagyta. Erdélyben az erdők ügye ettől fogva vált közügygyé, melynek előmozdításában ezentúl már az egyes törvényhatóságok is tevékeny részt vettek. Alig volt egy is közölük, a mely előbb vagy utóbb s különösen az 1800—1812. közti időben, a maga viszonyainak megfelelő külön erdőrendtartást ki nem dolgozott volna, ami, Magyarországon inkább ritkaság számba ment. A városokon kívül, kiváltképen a szász és a székely székeket kell itt kiemelnünk, [kiknek rendtartásai nemcsak mint ilyenek, hanem mint valóságos erdészeti kulturrajzok is kiváló figyelmet érdemelnek. II. József császár számtalan reformja közt minket ezúttal kiváltképen az egész országnak tervbe vett birtokkatasztere érdekel, a mely 1786-ban (5718. kancz. sz.) egy nagyfontosságú kérdést hozott napirendre : a közös erdők használatának szabályozását, melynek megoldása különösen Erdélyben volt legszükségesebb, mint a hol ma is a legtöbb közerdőt találjuk. A közös birtoklásnál sok helyen közmegegyezéssel rendkívül hasznos erdőrendszabályok jöttek létre, de a többség mégis csak az ősi szokásjoggal élt, a mely az erőszaknak s a visszaélésnek tág teret nyitott. II. József tehát elrendelte, hogy a közös erdőbirtoklás miként való megrendszabályozása felől neki véleményt adjanak. A főkormányszék 1787 novemberében ez iránt előterjesztést is tett, s már deczember havában az összes magyarországi törvényhatóságokat is véleményadásra szólították. A vármegyék kapva kaplak az alkalmon s többen rendkívül alapos szabályzatokat dolgoztak ki. A kérdést II. József már meg nem oldhatta, de azért — mint annyi más reformja — ez sem aludt el. Az 1791. évi magyar országgyűlés által kiküldött egyik országos bizottság, programmjába a közös erdők kérdését is fölvette és a helytartótanács épen azon említett megyei szabályzatokat és véleményeket bocsátotta a bizottság rendelkezésére. Ezeknek alapján készült el aztán az első igazi . erdőtörvény, az
134
1791-iki LVII. tczikk, melyben az erdők megóvása először részesül a közhatalom kötelező védelmében. Ugyanekkor jött létre Erdélyben is az 1791 : XXX. t.-czikk, ez is a közös erdők felosztását, a pusztítás megakadályozására a hatósági zárlatot sat. mondta ki. Ezeken kivül 1791-ben a magyar, 1795-ben pedig az erdélyi országgyűlés bizottságokat küldöttek ki, melyek többrendbeli erdészeti rendszabályokat készítettek, s ezeknek legfontosabb tételeiből született meg a magyar 1807. évi XXI. s az erdélyi 1812. évi XXXIV. erdőtörvényczikk.
III. Az erdészeti kulturának egy immár égető szüksége : a szakoktatás kérdése 1768-ban merül fel először, a midőn a magy. udv. kamara, a felség jóváhagyásával az erdészeti tudományok elsajásitására két ifjút küldött külföldre. Ámde ez — tudtunkkal — csak egyszer történt s igy a máskülönben üdvös intézkedésnek, hatása nem igen volt. A kamara nem tartotta szükségesnek, hogy erre a czélra valami ösztöndijat állandósítson, és jó sokáig külföldről toborzottá erdészeit. Ezek mellett gyakorolták belé magukat a mieink is, de ez a növekedés hova-tovább sem az erdészeti ügy folytonos térfoglalásának, sem a magasabb szellemi igényeknek nem tudott megfelelni. A kérdés csak 1770-ben a selmeczi bányászati akadémia felállításával 1 jutott némileg előbbre, midőn a bányászmüveléstan mellett az erdészet tanítása is fölvétetett. Természetesen, az itt csak mellékesen történt, de még nagyobb volt a csapás, midőn pár év múlva magát a bányamüveléstani tanszéket is eltörülték. Az 1791. évi országgyűlés által a bányászati ügyekre kiküldött országos bizottság, többek közt, az akadémián az erdészettudomány tanítását is sürgette, de hasztalanul. Hiába folyamodott a fölséghez 1792-ben Мак Domokos matematikus, budai tanár is, hogy Magyarországon egy erdészeti iskola állitassék föl. A kanczellária azzal utasította el őt, hogy inkább egy erdészeti kézikönyvet irjon, a mit aztán az egyetemen is elő lehetne adni. E nagyfontosságú kérdés megoldása nem is innen, hanem csodálatosképen alulról fölfelé nyert megoldást. Már alantabbról nem is lehetett volna kezdeni a dolgot, mert a magyar erdészeti oktatás legelsöbben egy népiskola szerény falai közt talált otthonára, egy lelkes ember buzgalmából. Erdészeti kulturánk e nagy vívmánya Vizner Ferencz hradeki 1
A selmeczi m.
kir.
bányász-
és
erdész-akadémia
emlékkönvve 1770—1780. Selmecz, 1871. 8 — 1 1 . 1.
évszázados fennállásának
135
kam. erdőfelügyelő nevéhez van kötve. Midőn ugyanis őt 1796 elején Çradekre áthelyezték, fájdalmasan tapasztalta, hogy ott még iskola sincsen s a reggeltől estig elfoglalt s néha napokig távollevő szegény erdészeti alkalmazottak gyermekei minden felügyelet s oktatás nélkül sínylődnek. A maga s néhány barátja költségén s a szülők csekély hozzájárulásával tanítót fogadott föl tehát, ki az 1796. év február havától kezdve a gyermekeket nemcsak a rendes népiskolai tanításban részesítette, hanem egy Vizner által szerkesztett erdészeti hátéból az erdészet elemeit is megismertette velük. A tankerületi főigazgató örvendetesen meg volt lepve, mikor a vizsgálatokra megjelenvén, itt egész kis erdészeti intézetre talált s a tanulók kitűnő eredménynyel vizsgáztak. Vizner most már éppen az elért siker miatt, féltve iskolája jövőjét, a kamarához fordult a tanító állandó javadalmazása végett. A tárgyalások sikeresen megindultak s a kamara a községgel az iskola felépítése s most már egyszerre két tanító javadalmazása iránt szerződést kötött s azt 1798-ban a felség is jóváhagyta. Mikor már minden rendbe jött a helytartótanács, a tankerületi főigazgató meleghangú fölterjesztésére 1802-ben a hradeki erdészeti iskola megteremtőjének о Felsége köszönetét eszközölte ki. Ugyanezen királyi rendelet egyszersmind az erdészeti szakoktatás kérdését is napirendre tűzte. A mit a legkülönbözőbb oldalról jött javaslatok nem tudtak elérni, t. i. a felsőbb körök hajlandóságát, az egy bátor tett varázsa alatt most magától megjött. Ő Felsége azt rendelte a helytartótanácsnak, hogy a hradekihez hasonló erdészeti iskolák az ország többi részeiben is állitassanak föl, s hogy azoknak helyéről, költségeiről sat. véleményt adjon. A helytartótanács először is Viznerbez fordult, a ki bemutatván a maga iskolájának már 4 osztályról szóló tantervét, véleményét 8 pontban foglalta össze. Ö az iskolák helyéül a kamarai erdők szomszédságában Bocskót vagy Dombot és Temesvárt jelölte ki, mihez a helytartótanács a maga részéről még a Dunántulról is a pécsváradi uradalom vagy a Bakonynak valamely helyét hozta indítványba. Ő Felsége 1804-ben az első erdészeti iskolát Pécsváradon rendelte felállíttatni a pesti egyetem alapjából, s a tervezet elkészítésével Viznert, annak felülvizsgálatával pedig Mitterpacher tanárt bizta meg. De Vizner Pécsváradot nem tartotta alkalmasnak, mert az ottani erdőben mindössze csak két fanem (tölgy és bükk) található, s inkább a pestmegyei Maróthot ajánlotta, hol az erdészeti iskolát szintén a népiskolával lehetne összekötni. A kanczellária azonban fején találta a szöget, midőn a Felséget 1806-ban felvilágosította arról, hogy az erdészettudomány olyan tantárgy, a mit sikerrel csak felnőtteknek lehet előadni, ha tehát azt népiskolákban tanítják, a honnan a tanulók 10—13 éves korukban ke-
136
rülnek ki, s fejletlen koruknál fogva még az erdőknél nem alkalmazhatók, mikorra felnőnének, a tanultakat elfelejtik. Hradeken más a helyzet, mert ott a gyermekek olyan szülőkhöz térnek vissza, kik maguk is erdészettel foglalkozván, ismereteiknek mellettük hasznát vehetik. Ezt különben maga Vizner is hamar átlátta. Iskolájának 150 tanulója (ebből 60 teljesen szegény szülők gyermeke) volt már. Voltak gyakornokok is, kiket az egyes kamarai és magánuradalmak küldtek oda, s midőn a kanczellária megkérdeztette tőle, hogy : részesülhetnek-e magasabb iskolákat végzettek is nála oktatásban? Vizner ezekre hivatkozott, kiket úgymond, a többiektől külön, 3 évig tanítanak, de ezért szükséges volna a tanárokat is külön javadalmazásban részesíteni. A kanczellária ezt méltányosnak találván, a javadalmazásra a pesti egyetemi alapot jelölte ki, s ugyanannak terhére még 6 ifjút ösztöndíjjal Hradekre ajánlott küldeni. De ez csak jó szándéknak maradt, sőt e helyett az iskola leggyöngébb, pénzügyi oldaláról lévén megtámadva, komoly katasztrófának indult elébe. Évi dotácziója 4256 frtból állott, melyből 2100 frtot kétharmadában a pesti egyetem, egyharmadában pedig a tanulmányi alap fizetett, a többi 2156 frt pedig — a természetben szolgáltatott· buza, só, széna, szalma és fán kivül — a magy. udv. kamarát terhelte. Csakhogy 1807-ben a kamará kijelentette, hogy erre szánt alapja kimerülvén, az iskolát tovább nem segélyezheti. A felség, nehogy e miatt a hradeki iskola fennakadást szenvedjen, julius 17-én elrendelte, hogy a kamara bármely arra alkalmas alapból — visszatérítés mellett — továbbra is nyújtson segélyt, s hogy az erdészeti iskola végleges tanítási és javadalmazási tervét Duschek és Kalina a hradek-lykavai uradalomba kiküldött kamarai biztosok Mitterpacherrel egyetértve mielőbb készítsék el, s azt az illető hatóságok s a bécsi udv. fővadászmester meghallgatása után, neki terjeszszék elő. De a hradeki iskola sorsa már azelőtt egy hónappal eldőlt. A bécsi udvari körök már régóta rossz szemmel nézték, hogy Magyarországon egy hatáskörükön kívül álló erdészeti intézet van keletkezőben, s az udvari pénzügyi hatóságok még junius 9-én tartott összes ülésükben a selmeczi akadémia mellé egy erdészeti akadémia felállítását határozták el. A hatalmuk alatt álló bányászat érdekeinek hangoztatásával Ferencz királyt is hamar megnyerték tervüknek s a kanczelláriát már 1808. évi január 5-én a selmeczi akadémia felállításáról s oda Wilckens tanárnak kinevezéséről értesítették. A hradeki iskolának most már csak egy pártfogója maradt — maga a király. Midőn ugyanis a kanczellária 1811-ben Duschek és Kalina, Mitterpacher s az udv. fővadászmester egybehangzó véleményei
137
alapján, s az akadémia felállítására is hivatkozva, a hradekinek eltörlését hozta javaslatba, a fölség csak az ottani convictos, s a felsőbb osztályok eltörlésébe egyezett belé, de az erdészet elemeinek tanítását továbbra is fen'artatni rendelte s ehhez képest uj tervezetet kívánt. A következő évben a kanczellária újra a hradeki iskola fentartásának czélszerütlenségét az említetteken kivül még a magyar udv. s bécsi udv. kamara véleményeivel is bizonyítgatta, de a felség, majdnem másfél év múlva adott határozatában előbbi nézete mellett állhatatosan megmaradt. Erre a kanczellária 1814-ben a költségvetést terjesztette elő, azzal, hogy a külön erdészeti tanítás költségeit az államra nézve mindkét udvari kamara terhesnek tartja. A felség ismét tovább egy esztendőnél tartotta magánál az ügyet, most is csak nehezen tudott megválni tőle ; — végre 1815. évi junius 3-án a hradeki iskolából az erdészet tanításának végleges kiküszöbölését elhatározta. A híres iskola közönséges népiskolává sülyedt vissza s a mi még rosszabb — emléke, alapitójának nevével együtt teljesen feledésbe merült. Pedig e majdnem husz évi küzdelem nem mult el hatástalanul. Ez teremtette meg a hazai erdészet haladásának legfontosabb szervét : a felsőbb szakoktatás intézményét. S a mozgalom tovább terjedt. A keszthelyi gazdasági intézetben is az erdészetnek 1806 óta külön tanszék lön rendszeresítve. A következő évben pedig a főkormányszék (2388. erd. kancz. sz.) Erdélyből 6 ifjúnak 200 frtnyi állami ösztöndíjjal Hradekre való kiküldését hozta javaslatba, kik aztán — az éppen akkor megváltozott helyzet következtében — Selmeczre kerültek. De csakhamar belátták, hogy Erdélynek külön erdészeti iskolára van szüksége s 1810-ben maga az erd. kanczellária (1713. sz.) szólitá fel a főkormányszéket, hogy egy ilyen intézet felállításáról adjon véleményt. A főkormányszék a lépéseket azonnal megtette (1810. évi 6772. sz.) s az erdészeti intézetnek a kolozsvári lyceumnál, a mezőgazdaság ottani tanárának vezetése mellett hozta javaslatba. De az erdélyi főerdőfelügyelő : Guilleaume 1811-ben a főkormányszék által fölterjesztett (5141. sz.) javaslatában azt bizonyítgatta, hogy a szükséges erdészeti ismereteket vagy Selmeczen, vagy mellette Nagy-Szebenben lehetne legjobban elsajátítani, sőt az ő keze alatt a növendékek sokkal sikeresebb gyakorlati oktatásban, sokkal kevesebb idő alatt részesülnének sat. sat. A kanczelláriának az utóbbi javaslat tetszett inkább s még azon évben — Guilleaumenak egy másik javaslatára elrendelte, hogy a Selmeczről időnként visszatérő ifjak egy évig, a szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítására, alája adassanak; sőt 1812-ben azt is megengedték neki, hogy bárkit, ki az erdészetben magát ki akarja képezni, arra beoktathasson. Ily módon már ekkor
138
Erdélynek is egy kis erdészeti iskolája volt, de azért a nagyobb erdészeti intézet ügye sem aludt el, s hosszas bizottsági tárgyalások után a dolog odáig ért, hogy a felség 1817. évi szeptember 8-án Erdély részére Nagy-Szebenben egy erdészeti intézet fölállítását elrendelhette. Ezen intézet további működéséről csak kevés adat áll rendelkezésemre. Alkalmasint az abszolút korban szűnt meg, mert pénzalapjáról még a hatvanas évek irataiban is szó van.
IV. Mialatt a két testvér-hazában a szakoktatás kérdése eldőlt, az erdészet ügye az egész vonalon föltartózhatatlanul haladt előre. Erdészeti kulturánk földrajzi elterjedésére nézve is gyarapodott. Eddig, az állam kezelése alatt álló közalapítványi jószágok az ósdi uradalmi rendszer szerint kezeltettek. Csak 1795-ben a séllyei uradalom bérbeadásánál jöttek rá, hogy a közalapítványi erdők minden kultura s közvetlen felügyelet nélkül szűkölködnek s csak a győr-szent-mártoni uradalomban volt egy erdömester. A helytartótanács javaslatára 1796-ban az összes közalapítványi erdők hat kerületre osztattak, s mindeniknek élére egy erdőmestert állítván, ezeket a helytartótanács ideiglenes utasítással látta el,-de mindjárt kilátásba helyezte, hogy a szerzett tapasztalatok alapján, mielőbb újat fog kidolgozni. Az uj terjedelmes utasítás, az illető erdők leírásával együtt, 1798-ban készült el s. 1800-ban legfelsőbb helyen is jóváhagyást nyert. A jászói uradalom bérbeadása alkalmával ismét arra a tapasztalatra jöttek, hogy az erdők mértani fölvételéhez és megbecsléséhez egy általános utasításra volna szükség. Ezt is a helytartótanács készítette el s 1799-ben föl is terjesztette^ hol az, a kanczelláriának az öszszes bécsi udvari pénzügyi hatóságokkal s az udv. fővadászmesterrel tartott közös ülésében, beható megvitatás alá jutván, 1801-ben tétetett közzé. A közalapítványi erdők behatóbb gondozása a figyelmet csakhamar ráterelte az egyházi javadalmasok kezén lévőkre is, s midőn a munkácsi, rozsnyai és diakovári püspökség, erdeit egymásután kipusztítva találták, 1810-ben a király elrendelte, hogy ezután minden, az egyháziak kezén levő erdőkben ejtett károk, az illető javadalmas hagyatékából lesznek megtérítendők. Az erdészeti kultura hódításaival s az állami befolyás öregbülésével egyre érezhetőbbé vált annak szüksége is, hogy a különböző hatóságok alatt álló erdők valami egységes felügyeletben részesüljenek. Mind-
139
ezen erdők tehát 1809-ben négy országos főerdőfelügyelőségre osztattak, t. i. a budaira, kassaira s temesvárira és a nagy-szebenire, melyhez egész Erdély tartozott. A főerdőfelügyelök hatásköre kiterjedt az összes kamarai és bányaerdőkre, valamint a szabad kir. városok s az üresedésben levő egyházi javadalmak erdeire. Egy későbbi (1817.) kimutatás szerint a budai erdőfelügyelőség alá a kassai a temesvári
„
.
.
„
595.225 hold .
.
768.005
„
757.559
összesen tehát . 2,120.779 hold
erdő tartozott Erdélyen és az egyházi javadalmasok erdein kivül. A föerdőfelügyelőségek fölállításával erdészetünk fejlődése ezentúl az ország legnagyobb részében egységessé s egyenletessé vált, főleg mióta a magyarországiaknak feje csakhamar a budai föerdőfelügyelő : Duschelc lön, korának legelső szakembere. Az ő hivatalából kerültek ki azok a mintaszerű részletes utasítások a kamarai erdőhivatalok részére, melyekből a 'sok közül mutatóba néhányat — mint az 1811-iki hradek-lykavait, 1812. aradit, 1815. ungvárit, 1818. diós-győrit, 1827 sóvárit, 1838. bácsit — gyűjteményembe is fölvettünk. Még nevezetesebb 1813-ból Duschelc által az erdészeti mérnökök, s 1816-ból az összes kamarai erdőhivatalok részére készített általános utasítás. Az erdőfelügyelőségek: hatása alatt modern szellem költözött be mindenüvé. Igy létesült 1816-. ban egy kamarai erdőjavitási alap, s az elért nívó magasságát eléggé jellemzi, hogy 1817-ben a fölség elrendeli, hogy ezentúl a magasabb erdészeti hivatalokra csakis olyan egyének nevezhetők ki, kik az erdőmérnöki teendőkben is kellő jártassággal bírnak. A nagy-szebeni erdőfelügyelőség is — mint már az erdélyi erdészeti iskola felállításánál is láttuk — sikerrel működött, midőn pedig 1811-ben (4175. főksz. sz.) Közép-Szolnok, Kolos, Küküllő, Kraszna és Hunyad s Zaránd megyékre 5 erdőmesteri állás szerveztetett, azok is az ő felügyelete alá helyeztettek. Az ország befásitásának ügye is uj erőre kapott. E kérdésben ugyanis a buzgalom már Mária Therézia uralkodásának végső éveitől kezdve nagyon ellanyhult. És. ezért nem is annyira az illető törvényhatóságokat, kik minden tőlük telhetőt megtettek, hanem inkább fáradozásaik meddőségét okolhatjuk. A más és más fajú csemeték s magok ültetése a különböző talajokban — kellő szakismeret híjján — csak a véletlen játékától volt függővé téve. A törvényhatóságok beleuntak ások sikertelen ültetésbe. Sejtette ezt, de éppen azért nem segíthetett rajta a helytartótanács sem az ő 1780-ban kiadott 20 pontú oktatásával a
140
gyorsan növő fák ültetéséről. így állott a dolog, a midőn 1786-ban egy cseh származású kiváló szakember Gregori orvos ajánlatot " tett a magyarországi homokos területek befásitására. A kanczellária öt, miután 1788-ban ültetési módját is előadta, a bácsi uradalomban meg is bizta az ültetéssel, a mit aztán ott éveken keresztül a kamara teljes megelégedésére, nagy sikerrel űzött. Sámbokréthy György 1802-ben az országutaknak fákkal való beültetését, az egyes községeknél erdőkertek felállítását, a népiskolában a faültetés tanítását ajánlotta a helytartótanácsnak, de ez, mindezeknek kötelező elrendelését lehetetlennek tartván, a törvényhatóságoknak csakis mint jó tanácsokat adhatta tudtul. Nemsokára Gregorinak méltó utódja támadt 1804-ben Székely Lajosban, ki a homokos területek befásitását Soroksártól Szabadkáig vette tervbe. Tervéről a pesti egyetem szaktanárai is elismerőleg nyilatkoztak s 1806-ban a helytartótanács annak kivétele iránt az összes érdekelt törvényhatóságokat véleményadására szólította. A felmerülő birtokjogi nehézségeket, közben, az 1807-iki országgyűlés által a futóhomok megkötéséről hozott XX. t.-czikk eloszlatván, a befásitás sikerrel indult meg: Ugyanebben az időben Witsch Rudolf is hasonló ajánlatokkal lép föl s szintén kiváló eredménynyel működik. A befásitás kérdésére nézve nagy jelentőségű tervvel lépett föl 1808-ban maga a helytartótanács, midőn egy olyan, különböző s különösen amerikai fajú fák tenyésztésére szolgáló erdőkert felállítását hozta javaslatba, a mely az egész országot csemetékkel és magokkal elláthatta volna. A pesti egyetem — kinek e tárgyban véleményét kérte — az egyetem gazdasági intézetének telkét ajánlotta e czélra, de a nagyszabású terv — alkalmasint pénz hiányában — meg nem valósulhatott. Erdészeti találmányokkal is mindegyre sűrűbben találkozunk e korszakban. így 1798-ban egy Brigido nevű orvos a zágrábmegyei brezoviczai kőriserdőkben, az akkor rendkívül keresett úgynevezett „calabrina" nevű gyógyszerhez hasonló mannát talált. Ennek kihasználása, nagyban való előállítása, kivitele tárgyában a kanczellárián s az udv. kamaráknál nevezetes tárgyalások folytak s csakugyan jóidéig hasznot hajtó kiviteli czikknek vált be. A jávorfából való czukor gyártása 1810ben merült fel először s a kamarai erdők is részt vettek benne. Ezeken kivül gyűjteményünk még két találmányról emlékezik meg. Moneke pozsonyi gyógyszerész 1813-ban a bükkmagokból világító olajat talált fel; 1845-ben pedig Augusztin báró tábornok lép föl faeczet- és kátránygyártásra vonatkozó találmányaival. Kénytelen vagyok azonban bevallani, hogy különösen a 1820— 30-as évektől kezdve gyűjteményem, az erdészeti fejlődésnek már csak töredékeit nyújtja s nem — mint idáig — annak teljességét Ez azon-
141
ban még sem ezen oklevéltár hibája, mert az erdészet igazi fejlődését az ujabb kortól kezdve többé már nem találhatjuk fel az aktákban. Egy uj tényező lép fel ; a hazai erdészeti tudomány és irodalom, mely ezentúl az állami befolyásnál is hatalmasabb erővel hatol belé az elmékbe, ösztönzi az akaratokat, s a kulturát már nem is számtani, hanem mértani arányokban viszi előbbre, s a mióta pedig a magyar nyelv itt is kötelezővé lön (1830. Vili, t.-czikk), a nemzeti kulturának is "hathatós részévé válik.
Magyar
Gazdaságtörténelmi
Szçmlç
189Q.
10
HORVÁT SZOKÁSJOG 1551—1553-BÓL. IRTA:
THALLÓCZY
LAJOS.
A Conte Fanfógna-k traui levéltárában egy ugyan töredékes, de ez állapotában is becses tartalmú szokásjogi adalékra bukkantunk, mely a Knin és Nona közti vidéken divatozó örökösödési s mezö-rendészeti jogról, jobban mondva jogszokásról : „obicaj"-ról tájékoztat, még pedig ottani egykorú szóbeli fordítások alapján. A kelet szerint az első részt 1551 febr. 12. Novigradon, a Canale della Morlacca végén emelkedő helységben írták össze, a második rész 1553 márczius hó 20-án kelt. Egy zárai provveditore (Conte di Zara) Hlavagier Antal hivatalos irataiból másoltatta le valamely bírósági tisztviselő, s mint az a régi olasz családi levéltárakban szokás, a Vegyesekket, vagyis különböző tartalmú iratokkal együtt egy könyvbe kötötték. Keletkezését tekintve, kétségtelen, hogy a Zarában székelő velenczei kormányzóság szükségét látta a vidéken divatozó jogszokásoknak összegyűjtését, mert az ottani peres eljárás alapjául a városokat illetőleg: a communitások statutumai szolgáltak, de a terra firma magánjoga annyi egymástól elütő jogszokásnak volt a keveréke, hogy egy ilyen vezérfonalra volt szükség. Ilyen feljegyzések csakis horvát nyelven történhettek, mert a dalmát belföld telepes lakosságának — bármily kizárólagos uralma volt is a velenczei olasz nyelvnek — anyanyelve az volt s eltekintve a tengerészek s a városokkal érintkező népségtől, más nyelven nem is tudtak. Ki gyűjtötte egybe az alábbi közlendő gyűjteményt, nem tudjuk, valamint azt sem, hogy miképen formulázta kérdéseit. Csak a munkálat folyamatosságából látjuk, hogy szeme előtt bizonyos csoportosítás lebegett, mert — mi római számokkal jelezzük az együvé tartozó dolgokat — az I. szakaszban a családi jogról van szó, a II. az ur (patrónus) és jobbágya (colonus) közti viszonyról, a III. a legeltetésről, a IV. a vadászati jogról, az V. mezőrendőrségi szabályok, a VI. a szőlők mi veléséről, a VII. a birtokeladásról, a Vili, a határjogról, a IX. a cooperatiorol, a X. a talált tárgyakról, a XI. a kártérítésről. A munkálat nincs ugyan a velenczei rendeletek és törvények módjára kodifikálva ; az egyes tárgyakról s a rokonnemü dolgokról többször
143
elszórtan van. szó (az ilyen elszórt helyeket Ad-dal jelöltük a szöveg folyamában), de látszik, hogy a feljegyző lehetőleg mindenre kiterjeszkedett, a mi e családközösségben élő földmives-nép életében fontossággal birt. Az eredeti horvát feljegyzést aztán Joannes de Morea fordította le olaszra, még pedig abban a dalmata-velenczei kanczelláriai stílusban, mely ott divatozott. Hogy a mi közlésünk fogyatékosságát eleve is megértessük, megjegyezzük, hogy az olasz szöveg maradt csak meg, tehát be kell érnünk vele. mint ez esetben az alapszöveggel. A fordítás elég hűnek látszik, mert a fordító a horvát eredetinek észjárását az olaszban is igyekezett visszatükroztetni. Ámde az olasz fordítás is csak késő mult századi oly rossz másolatban maradt fenn, hogy a szöveget néhutt csak hozzávetőleg lehet rekonstruálni. Azonkívül az I. szakasznak megfelelő olasz szöveget — közbejött körülmények miatt ezúttal nem adhatjuk — csak magyar fordítását. A II. sz. kezdve adjuk az olasz szöveget a - magyar fordítással egyetemben. A magyar fordításra nézve is meg kell jegyeznünk, hogy az szorosan az olasz szöveghez ragaszkodik s kerüli a szabadosságot. Tőlünk telhető pontossággal megjegyeztük a kétes helyeket, s azt is, amikor nem értettük meg teljesen a szöveget. E hézagokat az olasz nyelvben járta-, sabbak esetleg kitölthetik.1 Czélunk ez adalék közléséban az volt, hogy nekünk legyen legelőbb róla tudomásunk, s hogy jelezzük, mekkora fontossága van a lokális szokásjognak az országos jog mellett. Nemcsak magánjogi, közjogi jelentősége van ennek a töredéknek, sőt arra ez alkalommal ügyet sem vetettünk, hanem a társadalomtörténeti tudomány magyar részének egyik ágához : a horvát nép belső állapotának a megismeréséhez vezet. Ebből a szempontból fogtuk fel ezt a rövid kommentárt, melyet a szöveg közlése elé bocsátunk. I. A közlendő szokásjog méltatásánál első sorban azt a területet kell szemügyre vennünk, a hol ennek a szokásjognak érvénye volt. A mint a bevezetésben olvassuk, az Knintöl Nonáig divatatozott, a κατ' εξοχήν Horvátországban, melynek Knin ,,Τνήνα" egyik zsupáját képezte. A zsupa (mondjuk körülírással megyének) területének a neve ι Köszönettel tartozunk Zachar
bécsi legf. it. széki udv. tanácsos urnák, a ki
zárai ember lévén, számos becses útbaigazítással szolgált.
144
ή Τν/,να volt.1 Α megye székhelye pedig Knin, Tnin, Tinnin város (urbs): „тс Τεν/,ν«.2 Ebben a zsupában telepedett meg a VII. században a horvátság: a déli szlávok egyik törzsének gyűjtőneve, vezérlő nemzetsége. Itt székeltek a nagyzsupánok, itt a későbbi királyok,3 itt volt a horvát katolikus egyháznak a középpontja.4 A knini kerület körülbelől megegyezik a római dalmát hóditás előtt Liburniának nevezett országrészszel, melyet az erejéről hires liburniai iilyr törzs lakott. A tengermelléken lakók ügyes evezősök, merész kalózok voltak, a beljebb tanyázok pásztoréletet éltek, barlangokban laktak. Nyájaikból állott gazdaságuk, melyeket medvék és farkasok elől kellett megvédelmezniök. Állatok bőrével ruházkodtak, szedték a vadmézet s a dolog természeténél fogva a; legelők miatt folytonos harczban állottak egymással.5 A terület, ez a cserjés, jó részben elkarsztosodott hegysorozatokból álló vidék adta meg az itt megtelepedett népnek a jellegét. Ebben a folytonos küzdelemben, melyet a természettel s egymás között folytattak, csakis a szokás joga, mely ez állati életben a szabályozó elemet képviselte, tartotta meg az emberiségnek ezt az ide telepedett részét. A római hóditás e vidék történetére nézve azzal a változással járt, hogy e törzsnek a római, akkor uj elem lett az ura, gazdája. Az illyreknek a római hódításig terjedő történetében nem fejlődött ki semmiféle állandó középponti szervezetük, idegenből kapták azt. A rómaiak azután megszervezték az uj hódítást, a Kerka vizéig Scardona (a mai Szkradin) középponttal megszabták a felsö-dalmát területnek egy conventusát, kerületét. A középpontban, Scardonában, római tisztviselő székelt, a mi használható talaj akadt, az római birtokos kezére került, de a benszülöttek sajátos szokásait meghagyták a magok mivoltában, á mint az másképpen nem is történhetett. Knin vidéke ugyanis elég jó sik felföldben is bővelkedik, a hol jól megterem a gabona, a Monte Cavallon, míg a Vrbnik hegyen a szőlő is. Ezt a jó földet a római fog1
Const. Porph. : De adni. imp. Bonn cap. 30. E sokat vitatott forrás geográfiái
meghatározásai közül, ha nem is valamennyi, de a legtöbb
megállja a helyét :
Knin
bizonyosan. Jegyzeteit illetőleg becses Racki F. Mon. Slav. Mer. VII. p. 400. 413. 2 U. о. cap. 31. 3
itt
kelt.
1078. Tenenii Svinimir kiadványa ; 1087 okt. 8. Tenenii Mon. Slav. Mer. p. 118,
Svinimir
kiadványa
145. Kézai : Endi. I. 118—119. „ S e d e s enim huius
regis (a Kálmán meggyőzte Péteré) et solium in Teneu erat civitate. 4
knini
Bulic
J. :
kerületben)
Hrvatski Zágráb
spomenici
1888.
Teneni
u
kninskoj
okolici
(Horvát
emlékek
episcopotus S. Mariae 1076, 1077—8.
i. m. 112. 5
Appianus de rebus Illyricis с. I l l ; Florus II. 23., Juvenaüs III, sat,
a
Mon.
145
lalta le, az erdő, meg a sziklás vidék a pásztoroké maradt.1 Ilveténkép a benszülöttek szokásjoga : az illyr törzsek szokásai fölé, a hóditó római fejlettebb nézete, rendszere került. A római jog a hódítás első századában még nem éreztette hatását a sokféle törzsű népséggel, csak azután, hogy a városi elemek meggyarapodtak s az örségek huzamosabban tartózkodtak az országban, bizonyos összesimulása állott elő a két elemnek. Később a császárság kultusza, a római uralmat ethikailag is megerősítette s az egyes törzsek jobbjai politikailag, később a városokban nyelvileg is rómaiakká váltak.2 Többé-kevésbbé igy történt ez az egész akkori dalmát és bosnyák belföldön. A hozzáférhetetlen hegyek lakója tovább élt a maga módja szerint, csak ha rabolt, vagy a hatalommal ujjat húzott, akkor törődött velük a római. A városokhoz közelebb eső helyeken azonban tért foglalt a rómaiság. De még ezeken a római kulturális pontokon is a lokális szokás hatása s érvénye .— ha módosulva is — de megmaradt. Az illyr szokásjog •— tekintve azt a nagy területet, min a különféle nevü illyr törzsek laktak — csak gyűjtő elnevezés, s azt akarjuk vele mondani, hogy azonos alakulásai lévén a tőlök lakott színtérnek s fajnak egyforma szokások fejlődtek köztük. A nagy illyr nyelvcsoportból tudvalevőleg csak az északi és déli albánoknak erősen elvegyült nyelvjárásai maradtak meg. Ethnosukat tekintve pedig csakis a skutari tó fölött lakó maljsorok (hegyi törzsek) élnek majdnem teljesen régi állapotukban. Ezeknek a szokásait, az u. n. Lek Dukadginit (Skanderbeg nevéhez fűzik e törvényt), csak az élő praxis tartotta fenn, semmi irás effelől nincsen. Azon voltunk, hogy összeköttetéseink révén egy pappal leírassuk, a mit ő a vénektől hallott. Az eredmény nem nagy, de anynyit igazol, hogy a pásztorkodó illyrségnek sokban megegyeztek a szokásaik. S ezzel tárgyunkat illetőleg is tájékoztatást nyertünk. Ez analógiákat ugyanis jegyzetben az egyes szakaszok elé iktattuk, hogy kitüntessük azt a tényt, mely szerint nem lehet a fejlődés átalános érvényű momentumait egyik vagy másik népnek tulajdonítani. Lánczszemek azok, melyek összefüggnek s a mikéntre megadja a választ a terület története. A római-illyr fejlődési fokozathoz a népvándorlás járult. A góthok, avarok, majd a szlávok betörései szétrobbantották a dalmát' belföldnek állandóságát. A partokon megmaradt a latinság, de a hegyeken s a felföldeken mindaz, a mit a római állam megalkotott, veszendőbe ment. 1
Ma is Knin kerülete Dalmáczia 33 adókerülete közt földadóját illetőleg a 6-ik
helyet foglalja el. 2
Scardonában a császár szentélye. C. I. L. 2510.
146
Az illyr elemek töredékei ismét eredeti állapotukba kerültek vissza, megfogvtak s gazdátlanná vált az előbb lakott vidék. Mikor azután a horvát törzsek birtokukba veszik a dalmát földet, e birtokbavétellel uraivá s gazdáivá lettek a területnek. A horvátok, mint átalában a déli szlávok, házközösségben élő földmives nép voltak, s bár a foglaló tömeg az államiság kellékeivel nem birt is, de a törzsbeliségnek azon a fokán állott, mely bizonyos szokásokat, már mint a törzsre nézve kötelezőket ismert el. A törzs, nemzetség és család szokásai kötelező közakarattá váltak az illető keretekben, mikhez az egyének szívósan ragaszkodtak, s ragaszkodnak a megváltozott viszonyok daczára az ottani vidékeken máig is.1 Midőn a VII. században a horvátság úrrá lett az előbb római földön, most már az ő szokása: (obicaj, consuetudo) szabta meg az ottani fejlődés irányát. A horvát foglalás mindamellett, társadalmi eredményeit illetőleg, elüt a rómaiakétól. Ugyanis a horvát törzsek meghódították, szolgálati ' viszonyba hozták a megmaradt illyr — részben már uj latinul = oláhul, "részben még illyrül beszélő — bizonyára csekély számú benszülötteket, de a latin elemet már nem alakíthatták át, a maguk képére. S igy a római jogélet tovább folytatódott a városi elemnél, a part mentén. A latin elem, mely a maga joga szerint élt, párhuzamosan fejlődött a hódító horvát-szláv elem mellett. A horvát királynak megvolt a maga joga, 2 a tekintélyesebb nemzetségfők állása involvált bizonyos nemesi jogokat, a nép élt a maga szokása szerint, s a pásztorok, az „oláhok" vlahok, mint őket megkülönböztetésül a szlávoktól, az őket meghódító fajtól, nevezték, alárendelt viszonyba kerültek, de régi szokásuk szerint éltek tovább. A latin városi elem ideiglenesen elismerte a királyt, de belső életében római volt akkor is, annálinkább megmaradt fejlődésének régi alapján, mikor a velenczei herczeg lett urokká. Igy marad ez állapot, mig Kálmán király úrrá lesz Horvátországban (1097). II. Horvátország s a Velenczét uraló dalmát városok viszonya Magyarországhoz többféle felfogásra szolgáltatott alkalmat a magyar s a horvát 1
Bár a régi Horvátországot illető oklevelek
közt
sok
a
hamisítvány,
de
az
tény, hogy a consuetudo mindig irányadó volt. Mon. Slav. VII. 15. 74. 195.1. S a m i t Kukuljevic a „Jura regni Croatiae" I. 68. Lucius után (1252)
felhoz, hogy „in regno
Dalmatiae consuetudo pro lege valuit" teljesen igaz. 2
1066. Crescimir „do regiam libertatem monasterio sánete Marie iaderensis".
Mon. Slav. Mer. VII. 66. 1.
147
torténetirodalomban. Hóditás, vagy közjogi paktiiríi, igy szól a két szembeszálló tábor. A kérdés pedig nem ezen fordul meg. A XI. századbeli horvát földön, mint egyebütt is, nem lehet a közjogi momentumokat a magánjogiaktól tételesen elválasztani. Csak azt mondhatjuk, hogy a souverainitásnak akkor tényleg megnyilatkozó formája szerint, a horvát népnek az ura a király volt, kit mai értelemben souverain uralkodónak vitatni, anachronismus. A nép azonban élt a maga szokása szerint, ugy, a mint az apáról fiúra szállott. Kálmán a mikor meghódította ezt a területet, úrrá lett fölötte, királya lett, még pedig erős és senkitől sem függő uralkodója a népnek. A mi közjogi momentum volt a régi időkben, az átment a Kálmán kezébe s azzal együtt uralkodóvá tette a magyar országos törvényt, de a horvát népet nem semmisítette meg, egyéniségében meghagyta. Ennyiben nem a szó régies értelmében vett hóditás. Magyar fegyver, magyar király, magyar országos jog (ország régi horvát nyelven is) az egységesít ő momentumok, de nem a birtokok elfoglalása, nem a régi állapotok destrukcziója volt itt szóban. Ez lehetetlenség volt földrajzilag, ellentmondott a kor szelleme, s nem telt a magyarságból, hogy hóditó telepeseket küldjön oda, mint annak idejében a rómaiak. Tartós kapcsolatot csak is ily módon alkothatott meg Kálmán, s teljes igaza van Paulernek,1 mikor azt mondja, hogy „nem is változtathatta és akarhatta változtathatni" a horvátok régi szokásait. Még tovább- megyünk, igen természetesnek találjuk, hogy e szokások megtartását megígérte, csali hogy ezeknek a szokásoknak annak a területnek közjogi helyzetéhez semmi közük, a mint tévesen állítják ujabban. A horvát helyi szokásjog megmaradt, de országos jog csak egy van s az a magyar, melynek végrehajtója a király helytartója, a bán volt. Ilyen szokásjog volt egyes vidékeknek : provincziáknak is,2 külön szokás fejlődött s divatozott a szlavón herczegségben3 az Árpádok alatt. De mindez csak lokális jellegű, elannyira, hogy Szlavóniában az ország: regni consuetudója ellene mondván az esetleg divatozó helyi szokásoknak, ez utóbbi hatályát veszté.4 Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a horvát szokásjog teljesen különbözött a szlavón szokásjogtól.5 Hogy ezek a lokális jogok 1
A m. nemzet története I. 260.
2
1093—5. „consuetude» provincie" Mon. Civ. Zag. I. 2.
3
„Uixta ducatus Slavoniae consuetudinem."
kir. herczeg
kormányozta, a báni
méltóság
nem
1266. U. o. 41. Mikor szünetelt,
Szlavóniát
megesett az is, hogy a
berezeg a báni tisztet is gyakorolta, ez esetben tényleg kormányzott.
1244. Cod. pat.
III. 7. VII. 31. 4
U. о. 121., 126. 1. s oklevelek másolat-gyűjteményemben.
5
1499-ben Zrínyi
Miklós a zárai
barátokat
perbe
fogta
a
Lukamegyében
148 az országos jognak kiegészítő részeivé lettek, természetes, mert a bírói eljárásban tekintetbe kellett venni a helyi szokást. Kétségtelen tehát, hogy a magyar uralom, mely Knint tekinté fővárosnak, honnan nyugatnak: a mai bosnyák Krajna, a régi bihácsi terület felé, s Zárának, Spalatónak vitt az ut, meghagyta a régi szokásokat a maguk teljes érvényében s a bán mindig szem előtt tartá ezeket, ha a király képében járt el. Igy volt ez végig, mig a magyar uralom a régi Horvátország területén s a dalmát tengerparti városokban virágzott. Teljes világosságot vet a mondottakra Durazzói Károlynak, Dalmáczia és Horvátország herczegének 1376. junius 6-án Zárában kelt oklevele.1 Pör támadt ugyanis a czettinai comes, Nelipic János és Wulkec, Nenadic és Hostoja nemesek között a radobilyi kerületben fekvő egynémely birtok iránt. A felperes a czettinai gróf volt és azt bizonyítgatta, hogy a birtokok őt illetik s bizonyítékai alapján beigtatását kérte, még pedig Zárában a herczegi kúriánál. A herczeg kúriájában csupa olaszok levén, ezek a nélkül, hogy az illetőség kérdését megvizsgálnák, megidézték Wulkecet és társait. Wulkecék nem jelentek meg és erre a herczeg udvarában levő bírák, „kik Horvátország szokásait teljességgel nem ismerték, azt hivén, hogy a szicziliai királyság szokása és a közönséges jog rendelkezése szerint a határnapon meg nem jelenteket meg nem jelenésük miatt el kell ítélni", a felperes János gróf beigtatását a kérdéses birtokokba elrendelték. Azonban Wulkecék ez ellen óvást tettek, mondván, hogy a horvát részekben az ottani szokások e részben más rendelkezéseket tartalmaznak. Ezt a herczeg igaznak találta és kérelmükre uj eljárást indított. Wulkecék · érvelését az illetékesség tekintetében teljesen elfogadta, a mennyiben ezek azt kérték, hogy Tinin vára és városa királyi törvényszéke előtt, a hol a horvátok joga érvényesül, oly férfiak bírálják el az ügyet, a kik e szokásokban járatosak. „Mi tehát, — igy szól az oklevél — hogy János comes ellenfelének e részben jogos kérelmét teljesítsük, sérelmeik megvilágítása és az ügy állásának tisztázása czéljából meghagytuk Mártonfia Péternek, Hrastyevistyén fekvő birtokrészért, mely 8 nyilföldből biróra bízták ügyüket, kik azonban a pert a király
(zdrib)
döntése
állott. A felek 8 fogott alá
terjesztették,
mint-
hogy a birák nem tudtak megegyezni. Voltak ugyanis köztük horvátok és szlavónok, „que quidem duo regna (H. és Szl.) in aliquibus iudiciariis conveniunt".
A horvátok
consvetudinibus
tehát a horvát, a szlavónok a maguk joga
szerint
minime akarták
elintézni a pert. M. k. orsz. lev. D. L. 33109. Tagányi Károly barátom szíves közlése. Dr. Csánki Dezső barátom beható kutatásai közben még több adatra akadt. 1
Másolata
gyűjteményemben.
149
Tinin és az oláhok komesének1, azután Dentici Ferencznek marsalunknak és udvari bejárónknak Zárai Mathefarris Guidónak, hogy megjelenvén személyesen Tinin várában, Horvátország azon részeinek öregebb embereit hívják össze, a kik azon részek szokásait ismerik és ezekkel együtt tanácskozzanak a felöl, hogy a horvát szokások értelmében ez iigyet miként kelljen elbírálni. A kik is rendeletünk értelmében ott megjelenvén, azokat az öreg embereket, a kiket megtalálhattak, összehívták és a horvát szokások értelmében elrendelvén a tárgyalást és meghallgatván őket, végleg eldöntötték, hogy János comest a horvát szokások szerint nem lehet e birtokba beigtatni és erről küldötteink jelentést tevén, bőven előadták az ügyet és ezt Budára király ő felségének és nekünk megjelentették." Ennélfogva a herczeg nem akarván, hogy alatin jog értelmében hozott ítélet előzetes eset tárgyát alkossa, az előbbi János comes javára kelt ítéletet megsemmisítette és Wulkecéknek a peres birtokba való beigtatását elrendelte. E rendkívül érdekes oklevélből nyilván kitűnik, hogy Horvátország területén a magyar király nevében, de a horvát szokások szemmeltartásával hozták az ítéletet. A törvényiátás alkalmával, midőn az öregebbeket meghallgatták, a fogott birák rendszerét követték, s mint szakértők, megállapították az élő hagyomány szentesitette szokást. Kitűnik ebből az is, hogy, mint akkor a magyar birodalom területén mindenütt, nem a törvény, tehát az irásba foglalt kötelező akarat, hanem az élö szokás szerint ítélkeztek. Annyival érdekesebb ez a XIV. században kelt oklevél, mert ugyanarról a területről szól, a melyről a tőlünk közlendő szokásjog is. Midőn aztán Dalmáczia velenczei kézre került, a velenczei. hatalom a tengerparti kommunitások területén meghagyta e városoknak úgynevezett autonómiáját, de ugyancsak a belföldi magánjogi szokások is megmaradtak a maguk érintetlenségükben. Igazságot kell szolgáltatnunk a velenczei kormányzatnak, hogy tisztviselői mindenütt rendet igyekeztek behozni. Talán kissé többet is irtak a kelleténél, de tapintatossággal és nagy óvatossággal jártak el. Hogy majdnem négy évszázra terjedő uralmuk alatt a dalmát földön a köztársaság ellen számbavehető lázadás nem történt, az nemcsak a török veszélytől való félelemnek, hanem sok tekintetben kormányrendszerük mérsékelt, konzervatív irányának tulajdonítandó. 1
Ez az állás, comes Tininii et Holachorum, nézetünk szerint megfelel a comes
terrestrisnek, a ki nemcsak a tinini (knini) horvát ügyeket, de az oláhoknak, a pásztoroknak gazdáikkal szemben támadt legeltetési s egyéb ügyeikben is a felsőbb hatóságot képviselte. Oly esetekben t. i., a mikor a szokásjog erre nézve határozott rendelkezést nem tett.
·.-
-
- -'Ри
150
Novigrad vára — hol a szokásjogot Összeírták — egy külön reggimentot alkotott, melynek élén a provveditore állott. Knin városa s kerülete 1522-ben török kézre került, de a népség, a mennyiben nem menekülhetett, a török uralom alatt is megmaradt régi állapotában. Mindamellett a velenczei uralom közelgése nem engedett annyi tért a török tulkapásoknak. A XVÎI. században Knin végleg velenczei kézre került. A szokásjognak az a kifejezése, hogy a Nona és Knin közti vidék szokásairól van szó, ugy értendő, hogy a többi nem velenczei területen , lakó horvátok is ezt a szokást tartják. A szóbanforgó szokásjog összeírására mi adott alkalmat — megjegyeztük már — nem tudjuk. Igen valószínű, hogy sok ellentmondó nézet merült fel és igy szükségét látták, hogy a mennyire a szokásjogot kodifikálni lehet, lehető hitelességgel összeiratták valamely ügyes, hozzáértő emberrel. Azonban ők sem tehettek egyebet, mint annak idején durazzói Károly. Összehivatták t. i. a nép véneit s ezeknek a vallomásait egyeztették össze. A mint a szokásjog bekezdése mondja, ez emberek tudatában élt az a körülmény, hogy ők azt dédükőseiktől hallották, tehát rájuk nézve a szokásnak érvényéhez megkívántatott, hogy emlékezetüket meghaladó idők óta érvényben lett légyen s igy volt s igy van ez mindmáig Boszniában, Herczegovinában, Montenegróban, Szerbiában, Albaniában s igy volt ez a régi Határőrvidéken, a hol az obicaj a szokást, a zakón (a mohamedánoknál az arab adet) a lételes törvényt jelentette.1 Alig van nép Európában, a mely a régi szokásokhoz oly szívósan ragaszkodott volna, mint a déli szlávok. S ez okból az összehasonlító jogtörténelemnek nagyon hálás talaja nyílik nálunk, mert a régi jogéletet a még divatozó élő szokásokból lehet rekonstruálni. De nemcsak jogtörténeti, hanem gazdaságtörténeti és néplélektani momentumok is jutalmazzák a kutatót. Teljes tudatában volt e körülményeknek a déli szlávok legkitűnőbb jogásza Bogisic, midőn kérdöpontok alapján a még élő déli szláv szokásjogot megállapítani igyekezett s azokat földolgozva, egy nagy munkában közzétette.2 Érezte azonban a horvát tudományos 1
Horvát szokásjogról lévén szó, a szerbek ebbeli gazdag
jeszkedtünk ki. Nem emiitők, hogy mily a Szveto
Sztefánszki.
Bécs
anyag
anyagára
nem
ter-
van a chrysovuljokban (legbecsesebb
1890). Dusán hires törvényének legtöbb fejezete is n e m .
egyéb, mint a divatozó szokásnak, obicajnak : zakonná törvénynyé emelése. Mi egyéb . a neropok és vlachok törvénye : szokásnál ? Csakhogy Dusán a délen lakó szerb törzsek jogát kodifikálta byzantin formában,
itt meg a nyugothoz t artozó
horvátokról
van szó. Dusán törvényhozásáról legjobb Florinszky T. munkája. (Pamjátniki zakonodatelynoj djejateljnoszti Dusana. Kiev. 1888.) 2
Collectio consuetudinum juris apud Slavos meridionalium
vigentium. Gragja
151
akadémia is, hogy a gazdaságtörténelem régi forrásai tartalmazzák az igazi históriát, a viscera temporis acti-t. A szorgalmas Lopásié Radoszláv gyűjtötte össze a horvát nyelven irott urbáriumokat,1 ezeket nyomon követték volna a latin nyelven Írottak. A horvát nyelvű urbáriumok között különben csak 3 van. 1579 előtt, 1436, 1453 és 1486-ból. Ez urbáriumok azonban csak egyes alkalmazásai a közkeletű szokásjognak s jobbára a földesúr, a nagybirtokos és jobbágyai közti viszonyra vonatkoznak. A
horvátok
különben
igen
szerencsés
helyzetben
vannak,
kerületnek, továbbá a vinodoli s több vidéknek statutumát jeles tették,
csak a Jágicét
emiitjük, Minálunk Wenczel
Gusztávot
mert a poglizzai
kiadásokban közzé-
emiitjük fel, a ki elő-
szeretettel, de inkább csak mint adatgyűjtő foglalkozott a horvát-dalmát szokásjoggal. Tömérdek kiadatlan becses anyag van még, kivált a szigetekre vonatkozólag a zárai helytartótanácsi
levéltárban és
nemzedékekre vár még az a munka, mely a raguzai
tribunali s levéltár több ezer kötetre menő gyűjteményében lappang. A dalmát történetírók közül Conte Vojnovic dolgozta fel több jóakarattal, mint
sikerrel Raguza statú-
tumait a i á d b a n . A raguzai statutum jogi magyarázatai közül a régibb minták között emiitjük
a Degl' Ivellioét : Saggio
d'uno
storico-critico sulla colonia e sul contadi-
n aggio. nel territorio di Ragusa. (Ragusa 1873.) E kiadásokat röviden 3 szakaszba csoportosíthatjuk : I. a cousuetudóra vona'tkozó munkák ; II. a statutumok : α) városiak, β) községiek, γ) kerületiek, horvát, latin és olasz nyelven ; III. urbáriumok, latin és olasz nyelven. Mindezekben a gazdaságtörténetnek is oly kincses bányája rejlik, a melyet figyelemre kell méltatnunk. Arról a n a g y kincsről, a mely a mi levéltárainkban is a régi szlavóniai szokásjogra vonatkozik, csak
Csánky Dezső t. barátom és nji tudunk. Csak azt kell
meg-
jegyeznünk, hogy Horvátország és Szlavónia között a fő és lényeges különbség abban áll, hogy horvát földön a horvát benszülöttek birtokviszonyait telepedés nem zavarta meg, mig Szlavóniában két tényező van előttünk : a teljesen független birtokú, magyar jogú részben magyar nevét
nyerte.
E
nemesség és a szlavón
telepesek
tömege,
szlavón- tót várnépek s várjobbágyok,
melyről a vidék is
túlélték jóval a tatárjárást
s ezeknek a viszonyai szabják meg a szlavóniai fejlődést.
A mi adalékunk általános érdekű elveket tartalmaz és a jobbágynépség belső, egymás közti viszonyáról szól s biztos következtetésekre ad alkalmat az ősi állapotokra. Az itt elmondottak alapján bocsátjuk közre ezt az eredetileg horvát nyelvű szokásjogot, melynek közzétételével, szolgálatot tettünk kutatóinknak. *
u odgovorima iz razlicnih krajeva slovenskoga juga. Zagreb 1874. 1—714. 1. (A délszlávoknál még élő jogszokások gyűjteménye
—
feleletekben.)
Jórészben
e
munka
alapján készült Kraus F. S. „Sitten und Gebräuche der Südslaven" cz. munkája. 1
Mon. hist. jur. Slav. mer. vol. V. Urbaria lingua croatica conscripta I. 1894.
152
A Laude di Dio M. D. L.1 i alii 12 Febbrajo a Novegradi. Qui de sotto scriveremo le consuetudini che sono state del Paese di Croatia cominciando a Trina2 fino a Nona. Az Isten dicsőségére.3 1551. feb. 12. Novigradon. Előadatnak azok a szokások, melyek Horvátországban Knin és Nona között érvényben voltak. Az alábbiakban leírjuk azokat a szokásokat, melyek Horvátországban Knintől kezdve Nónáig divatoztak, s melyekhez
dédükszüleink,
ükápaink, dédapáink s utánuk mi is ragaszkodtunk.
(I.) A z
olasz
eredeti
nincs
meg.
(I.) Ha az apa s fiai birtokukon megosztozkodnak s a fiuk önszántukból — az apjuk nem lévén oka — költöznek el tőle, akkor az apa nem tartozik nekik egyebet adni, mint ásót, kapát és' istrángot (t. i. a miveléshez való eszközöket). De ha az apa kergeti el őket a háztól, a nélkül,' hogy a fiuk hibát követtek el, akkor részüket az egészből kiadni tartozik, ugyanannyit, a mennyi őt illeti. Ugyancsak abban az esetben, ha az anya osztozik fiaival s leányaival, az csak oly módon mehet végbe, hogy mindegyiknek annyi részt ad belőle, mint a mennyi neki magának jut, betudva ruhákból álló hozományát.. S ha meghal az anya s a fiuk egymás közt osztozkodni akarnak, s az örökségben hátas ló is találkozik, akkor ez a legidősebb testvérnek jut, már t. i. ha kivánja, de akkor tartozik megadni az árát. A szokás megkívánja, hogy először őt kell vele megkínálni, s az ifjabb Ι
MDL
2
Trina iráshiba,
=
1551.
Tnina,
Knin
helyett a magyar Tinnin a régi Tnena,
ból ered. 3
A szövegben a zárjelbe tett szavak a közlőtől származnak.
Τνηνα-
153
testvérnek az apja építette szülőházat s az apja fegyvereit. A leányoknak pedig, ha egyikök férjhez megy, tehetségük s az illendőség szerint adjanak ruhát (kiházasitás) s a férfitestvérek vessék ki egymás közt, ki mivel járul hozzá. S ha az anya után ruha maradt a hozományából, akkor az azt illesse, a kire hagyakozott, s ha nem hagyta senkire, akkor a leányokat illeti, nem pedig a fiukat. Ugyancsak, ha -a fitestvérek osztozkodnak a birtokon s leánytestvéreik vannak, akkor ezekre nem juthat rész belőle, kivéve az eltartást s ruhájokat, hogy megélhessenek. Ha a leánytestvér férjhez megy, tartoznak, mint illik, kiadni a ruháját (hozomány), ha pedig valamely eány nem akar férjhez menni, s az istennek akar szolgálni, akkor a birtokból kell eltartani s ruházni. Ugyancsak, ha törvénytelen fiu találkozik a fitestvérek között, azt nem illeti rész a birtokból, de ha kisegít, vagy munkást állit a mivelésre, rész illeti a haszonból, vagy pedig ki kell elégíteni, a mint illik. Ugyancsak a törvénytelen leánynak sem lehet része, hanem ugy kell neki megfizetni, mint szolgálónak, ruházni kell s ki kell házasítani illően. Ugyancsak a nemes ember halála után birtokából hajadon leányát illeti a haszonélvezet joga s azt megterhelheti, eladhatja, de a férjhez ment leánynak nincs jussa a haszonélvezethez, hanem az a testvérekre (a nemes ember testvéreire) száll, a kik a környéken laknak, s ha ilyenek nem találkoznának, a birtok az ország urára száll. (Viszaháramlik a koronára.1
1
Az
osztozásról
albán jog
szerint.
A testvérek egyformán osztozkodnak az apai
örökségen. Az özvegyek nem örökölhetnek s ha vannak gyermekeik, velők maradnak, ha pedig nincsenek s nekik ugy tetszik, visszamehetnek a szülei házhoz. A leányok, a kik nem
mennek
férjhez,
részszel bírnak
az
apai
örökségből,
a melyet senkinek sem szabad bántani. De ezek örökségüket nem adhatják el, el nem idegenithetik, csupán
csak
a haszonélvezettel
rendelkeznek.
Ingó
vagyonukkal azt
tehetik, a mit akarnak. A férjhez ment leányoknak semmi jussuk az örökséghez s csak azt viszik férjük házához, a mit a család önszántából juttat nekik. A kiskorúak ép ugy örökölnek, mint a nagykorúak. A kiskorú anyjánál marad ; ha árva, legközelebbi
rokonához
megy, de sem az anya,· sem
a
nevelőrokon
idegenítheti el a kiskorú ingóságait. A nagykorúság a 16. évvel kezdődik.
nem
154
(II.) Similmente un Patron, che ha possession sue, et quando vuol far habitar il Collono su la Possessione, è tenuto il patron aintarlo fabbricar, over construir la Casa sul cavo della sorte,1 et è tenuto darli mezzo gognal2 de terren per far un horto, et il collono non debba seminar altro nell' horto, se non le cose pertinenti all' horto, cioè herbazzi, rave et agio, et seminando altro, over piantando, è tenuto responder el terratico, come del restante del terreno, et oltra Γ horto è tenuto il Patron adimpirli la sorte di terra cioè gognali 32, et oltre cio è tenuto darli quel che pertien a tal sorte, Terreni, Pascoli, Boschi et Acque et el collono noù è obligato al Patron di angaria alcuna fin che no'l metta el fasso suir Ara, et quando ponerá el fasso suli' Ara, de prima Angaria è tenuto al Patron, che l'Patron li mostri dove si li deve far il sgogno,3 sul quale si può seminare una quarta4 de formento, facendo la preparation detta vsiga.5 Medesima6 il sgogno, è tenuto taiarlo, mente è obligato il collono oplitti è obbligato ligarlo, è tenuto portarlo sull' Ara, e obbligato tibiarlo, e' tenuto portarlo a Casa, è debitore cerpirgli un giorno la vigna, l'altro zappar, il 3.° rezapar, et nettar sotto la forcade, il quarto torcolar о vero travasar. Item è debitore il Collono al Patron un giorno mucchiar el fieno, ovvero mucchiar la paglia. Item è debitore il colono al patron un, giorno andar in viazzo all'anno, un giorno andar e tornar l'altro. E debitore il Collono al Patron dell' honoranza de Natale P.7 di tre pletmire8 de pane, zoè d'un quartarol9 de pane, ma all' hora el quartarol è stato minor di quello, al presente è debitor d'una lonza simil al Porco che ammazzara. Gli e debitore di tre some de legna. Item e debitore il collono al Patrone d'una Gallina de Carneval. Item e debitore al Patrone de Pasqua de 12 uova, et il patron e debitor al eollono a tutto queste angarie darli el viver.
1
Cavo della sorte, a birtoknak (eredetileg nyilföldnek) egyik sarka.
2
gognal : velenczei térmérték,
amely Horvátországban már a középkorban is
divatozott, péld. 1441-ben Briberi Jakab a briberi kórháznak „ t r e s gonayos
terre bone
arabilis" adományoz. Orsz. Levéltár Dl. 13611. 3
sgogno =
4
quartarol velenczei űrmérték Vic-da a vékának (stajo), quarta
zgonj, kijelölendő helye a határnak.
5
vsiga talán usjera (horv.) a vetés,
előkészület
a vetéshez.
- V4 stajo.
Meglehet,
hogy
téves az értelmezés. .
6
Oppliti szláv szó,
talán
opletati
vagy
oplitati
vagyis
különben itt elmaradt egy szó. 7
Natale P. talán о (vagy) Pasqua Húsvét, rövidítés les?,
8
pletmire szláv szóból eredt,
9
quartarol 7i6 véka.
a vetést
bekertelni,
155
(II.) Ugyancsak a birtokos (tulajdonos, földesúr, gazda), kinek saját birtoka vagyon, ha birtokán jobbágyot akar megtelepíteni, köteles segedelmére lenni, hogy a birtok valamely részén házat építhessen, vagy állithasson s köteles neki egy fél gognal-nyi telket adni, hogy kertet állítson. És a jobbágy a kertbe csak odaillő veteményeket, mint zöldséget, répát és fokhagymát ültethet, ha egyebet találna vetni vagy ültetni, akkor attól is köteles a földbért, akár csak a többi telekrészről megadni. És a konyhakerten felül köteles a birtokos, hogy (külső) telkét, tudniillik 32 gognalt kikerekítse s azonfelül tartozik neki a birtokhoz való járandóságokat megadni, t. i. földeket, legelőket, erdőket s vizeket. A jobbágy mindaddig, mig a csomóba kötött kévét a szérűre nem viszi, az urnák nem köteles semmiféle szolgálmánynyal, mihelyt azonban a csomót a szérűre teszi, köteles urának megadni az első tartozást. Az urnák kell kijelölnie az ö részére a határrészt, melyet egy quart (V* véka) búzával kell bevetnie, miközben megtehesse a „vsiga"nak nevezett előkészületeket. Ugyancsak köteles a jobbágy a vetést bekertelni, learatni, tartozik megkötni, ő viszi a szérűre, neki kell megcsépelni, ő viszi haza, egy napot a szőlőben metszeni, egy más napon kapálni, egy harmadik napon újra megkapálni s a karók alján megtisztogatni a negyediken sajtolni avagy áttölteni (a mustot). Ugyancsak egy nap tartozik a jobbágy urának szénáját vagy szalmáját kazalba rakni. Ugyancsak esztendőnként egy nap tartozik ura érdekében útra kelni, egy nap oda s másnapra visszatérve. A jobbágy három ajándékkal tartozik urának: karácsonykor (húsvétkor) három fonott kalácscsal és pedig egy quartarolnyi kalácscsal, akkor azonban a quartarol kisebb volt a mainál. Tartozik továbbá egy gerinczet adni, akkorát, mint azon disznóé, amelyet leöl. Három fuvar (teher) fával tartozik. Ugyancsak farsang idején a jobbágy egy tyúkot tartozik adni urának, húsvétkor pedig 12 tojást tartozik adni az urnák s az ur jobbágyának mindezen szolgáltatásai fejében köteles megélhetését biztosítani. (III.) És hogyha egy-egy falu vagy helység egymás közt megegyezést kötne avagy egyességre akarna .jutni, némelyek ilyetén, mások olyatén módon óhajtanák, az emberek többsége fog dönteni avagy amely egyességet inkább fognak szerezni egymás között, ha nem szól ellene a szokás. És azon megállapodást illetőleg, melyet magok közt a nyájra nézve hoztak, kiszemelvén (a helyet), hová hajtsák a különféle állatokból álló nyájakat, az ur azt vonja felelősségre (az tartozik neki számot adni), a ki a nyájat arra a helyre ki tudja hajtani, nem azt, a ki nem tudja. És (az ur) megszámlálva adja át (az állatokat) a pásztornak, s ha a a pásztort nem lehetne megtalálni, az ur tartozik megvárni a pásztort
156
(III.) Et questo è quando una villa о ver loco 1 fara patto fra loro, о vero se volessero far patto, altri volessero a un modo, et altri ad altro modo, quello e fermo, come la maior parte deìli huomini, tirara,2 0 vero amara il suo patto, che faranno fra loro la consuetudine non obsta. Et quel patto che fanno fra loro della mandra, et eleggeranno fra loro dove hanno d'accompagnar la mandra ogni sorta d'animali, che pascolano in mandra, e tenuto el Petron di credito,3 che ha saputo condur i animali detto luoco, et non quello eh'è ignorante et consegnarli al Mandrer per numero, et non trovandoseli el Mandraro, el patron e tenuto aspettar il mandraro, et non lassarli per negligenza 1 suoi animali acci ocche non si perdessero, о vero che non facessero danno in qualche luoco, el· Mandraro non è tenuto pagar quello che non li fosse consegnato per numero. Et secondo il patto della villa non venendo il Mandrer a tempo nel luoco dove s'hanno d'accompagnar gli animali, e debitor li castigo secondo il patto. Et il Mandraro e tenuto numerar tutti i animali avanti che li mova dal luoco dove s'accompagnarono, et se non trovasse el numero di animali, senza dilazione deve dare a sapere al Patron. Et se l'Mandraro conoscesse qualche malattia ne gl'animali e tenuto senza dilazione avvisar il Patrone, cosi al luoco dove s'accompagnano, come nel pascolo, come nel luoco dove si riducono per riposare, et cosi dove esser si voglia, si non voi esser negligente, et e tenuto il mandraro tre volte al giorno numerar i animali che sono dinanzi a lui, et e debitore il mandraro guardar bene et conoscer de che cosa succede el danno, et se con foglia, о con herba soffoga о strangola, non discoprendolo il mandraro e negligente, et se in qualche luoco i animali cadessero dove s'affonda ovvero in descesa cadessero, о vero che qualche bò li spingesse,4 et non lo discopresse il Mandraro in questo e negligente. Item quando il mandraro conduce alla villa la mandra e tenuto gridar, et far noto alli Patroni, conducete gli animali in casa, et i Patroni sono debitori subito uscire et recever per numero i suoi animali, et rivederli se sono sani о nò. Et non trovando el No. degli animali о vero trovando qualche infermità negl' animali, è tenuto il Patron senza dimorare avvisar il 1
A falu vagy helység lakosai.
2
Dalmát-olaszul a correct tirerà helyett stabilirà értelemben, megállapitni.
3
„el
patron di credito"
nem
hogy a gazda csak azt a pásztort
tudom,
vonhatja
hogy
jól for dito ttam-e,
felelősségre,
én ugy értem,
annak adhat hitelt, a ki a
tájat ismeri, ha idegenre bizza az ő kára. Dalmát birák nem tudtak e részben nekem világosítást adni. 4
li spingesse =
li pungesse ?
157
s nem hagyhatja gazdátlanul állatait, nehogy elveszszenek, avagy valamiben kárt tegyenek, a pásztor nem köteles megtéríteni a megszámlálatlanul átadott jószágot. És ha a falubeli egyesség szerint a pásztor nem jelenik meg azon a helyen, a honnan az állatokat legeltetésre viszi, az egyesség értelmében büntetés éri. És a pásztor tartozik megolvasni az összes állatokat, mielőtt a kihajtás helyéről útnak indítja őket, s ha a marhák számát nem találja rendben, ezt a gazdának haladéktalanul megjelenteni tartozik. S ha a pásztor állatainál valamelyes betegséget vesz észre, (az esetben) haladéktalanul tartozik erről az urat értesíteni, azonképen a felhajtás helyére mindenüvé követni tartozik, mint a legelőre avagy a pihentető helyre, valamint bárhol legyenek is, hacsak nem akar hanyagnak látszani. És a pásztor napjában háromszor köteles megszámlálni az állatokat, melyek előtte vannak (gondjára vannak bizva) s a pásztor kötelessége, hogy jól őrködjék s megtudja, honnan ered a kár és hogy levelek avagy füvek okozták-e a fuladást vagy megfojtást, hogyha a pásztor nem födi föl az okát, akkor ezért hanyagnak ismerik, s ha a marha süppedékes helyen esik el, avagy valamely hegymeredekről bukik le, avagy valamely ökör megdöfné, s a pásztor nem veszi észre, akkor (ezért) felelős. Ugyancsak, ha a pásztor a faluba hajtja a nyájat, kiáltani tartozik s tudtára adni az uraknak, hogy vigyétek haza az állatokat, s az urak kötelesek azonnal kijönni s megszámlálva átvenni az állatokat s megvizsgálni egészségesek-e vagy nem. Az ur nem találván rendben az állatok számát, vagy valamelyes hibát lelvén bennök, azonnal értesíteni tartozik a pásztort, és nem adatván meg erről az értesítés s a marhák éjjel kivül maradnának s kár esik bennük (elvesznének), a kár fele részben az ur, felé részben a pásztor rovására megy s az ur tiszte, hogy a pásztorral együtt keresse az elveszett jószágot. S ha a pásztor nem kisérné az urat az elveszett marha keresésében oda, a hol legeltetett s nem mutatná meg (az utat), merre kisérje az ur, akkor a pásztor az egésznek a megtérítésével tartozik. Ha pedig megesnék, hogy a nyájból veszendőbe megy valami a pásztor előtt (szemeláttára), szokás szerint nem talál hitelre, hacsak tizenhat esztendős nem mult. De ha tizenhat éves elmúlt, s akkor esnék valami kára, akkor a szokás értelmében lehet neki hitelt adni, hacsak az a pásztor nem gyöngeelméjü, avagy tudatlan, mert ha ez az eset forogna fenn, s (az illető) harmincz éves volna is, akkor a szokás értelmében nem hisznek neki. Ugyancsak senki fiának sem adnak hitelt a közszokás szerint, ha ezen (következő) öt oknak valamelyike forog fenn. Az első ok, a ki embert öl; a másik, a hamisan esküvés, annak szokás szerint nem hisznek; a harmadik ok, mely szerint annak, a.ki Magyar
Gazdaságtörténelmi
Szemle 1896.
11
158
mandraro., et non dando avviso et stando la notte de fuora gli animali, et perdendosi, la meta del danno sopra il Patron e l'altra metà sopra il mandraro, et il Patrone è debitore aintar a cercar col mandrer simili animali. Et quando el mandraro non andasse col patron a cercar simili animali per dove ha pascolato mostrando che l'Patron l'accompagni innanzi, il mandraro e tenuto pagar il tutto. Et il mandraro quando Γ accade1 che qualche cosa dinanzi a lui si perdi nella mandra non li vien-creduto per consuetudine, fin che non havera passato 16 anni. Et dopo questi 16 anni quando l'accade qualche danno dinanzi lui se gli può credere con consuetudine, et se fosse qualche mandraro de cattivo intelletto et ignorante come accade se l'avesse anco 30 anni con consuetudine non se li crede. Item non si crede a nessun huomo per consuetudine che fosse in qualch' una di queste cinque cause. Lo prima causa è questa, chi ammazza l'huomo, l'altra chi se trova che habbi giurato falso non li è creduto per consuetudine ; la 3-a causa è chi avesse fatto falsa testimonianza non se li crede ; la 4-a causa è chi è ladro non se li de(v)e credere ; la 5 causa è chi tio . falsa sestina ;2 a questi tali non è creduto se con li congiurati detti „sporotnici"3 et qual' è il danno, о dubbio contro di lui tal li convien dar i congiurati, qualche volta mancho et qualche volta più secondo la qualita del danno. Item similmente è creduto alla famiglia4 la quale accompagna avanti el mandraro se è d'anni 16 maschio et femmina d'anni 12, et se qualch' uno non fosse nelle sopradette cause ; Item il suo per il suo non è creduto ne compagno per compagno. Item chi se accorda a star insieme dove si voglia, et de che luoco si voglia, con che patti s'accor daranno, et con che ragion,5 et fin a che tempo dinanzi testimonij et per scrittura ; et chi venisse a manco a qualch' uno, о vero se desdicesse che lui perda la sua parte, et questo la consuetudine non vuole, che la fatica dell' huomo si perda. Item chi voltasse la possessione о vero usurpasse, o tolesse di più a un patrone per dare alt' altro, se l'ammazzara e ben ammazzato, non è tenuto d'homicidio. Item e se qualch' uno volesse dar juramento a donna per quai si voglia causa, et la donna fosse gravida, non se le deve dar juramento finche non e libera. 1
accade == succede.
2
sestina, a szláv socbinának az olaszos ejtése.
3
porotnici, suporotnici együtt esküvők, az eskütársak ősi
4
T. i. családja tagjainak, vagy inkább cselédségének,
5
ragion itt kötelezettség.
intézménye.
159
hamis tanúságot tészen, nem hisznek ; a negyedik ok, mely szerint a tolvajnak nem kell hitelt adni; az ötödik ok, hp, valaki elfogadja a hamis esküt. Mindezeknek nem adnak hitelt, (valamint) a vele együtt esküvöknek sem, kiket „sporotnicií£-knak neveznek, s a milyen a kár vagy a mennyivel gyanúsítják annyit tartoznak adni az együttesküvökkel egyetemben, hol kevesebbet, hol többet a kár természete szerint. Ugyancsak ily módon adnak hitelt a családnak, (vagy talán cselédségnek) mely a pásztort útjában kiséri, a fiúnak 16. a leánynak 12 éves koráig s ha valaki az előlemlitett okok állapotában nincs. Nem hisznek annak, a ki a családjabeliért tanúskodik, társnak, ha társáért szól. Ugyancsak ha ki megegyezik, hogy (valakivel) valahol együtt akar állni (legeltetni) ott, a hol akar, s arról a helyről, a hol akar, a kivel (ez iránt) egyességet kötne, mely okoknál fogva, meddig, tanuk előtt és Írásban ; és ha valaki nem tartaná meg szavát, vagy visszavenné, az veszítse el a részét, mert ugy rendeli a szokás, hogy az ember fáradsága ne veszszen kárba. Ugyancsak, ha valaki másnak a birtokát bitorolni akarja, avagy az úrtól többet vesz el, hogy azt másnak adja, s megölik, helyesen történik, s nincs gyilkosság. Ugyancsak, ha valaki bármely oknál fogva asszonynak ajánlja meg az esküt, s az asszony teherben van, nem szabad az esküt addig megajánlani, mig terhétől meg nem szabadult.1 (IV.) Ugyancsak ha valamely vad valakinek a birtokán megejtetnék, akár szarvas, akár dámvad, akkor a hátulsó negyedrész az uré, ha pedig valaki nem adná meg az urnák, akkor az urnák jogában áll, hogy tehenét megölje ; ha pedig valaki disznót (vaddisznót) ölne, a feje az uré, s ha el nem hozná neki, akkor az.urnák joga van az ö hizó disznajának megölésére ; s ha valaki medvét öl, mancsait tartozik a gazdának beszolgáltatni, s ha azt nem cselekedné, akkor a gazda tetszésétől függ, hogy borját megölje, ha van neki. S ha valaki vadászgatás 1
Albán
határjog.
Eladás.
Legeltetés.
A rétek
és földek kövekkel vagy sövény-
nyel vannak elkerítve. Ha a határjeleket elmozdítva találják, összehívják az öregeket, s ezek
a
köveket
visszaállítják,
s
ha nem bizonyosak affelől, hová tegyék, magok
közül választanak egyet, a ki odateszi lelkiismerete megszólalása szerint. Ha el akarom adni birtokomat,
akkor azt
legközelebbi
atyámfiának
tartozom
eladni, ha pedig több egyenlő fokbéli vérrokonom van, a hozzám legközelebb lakónak tartozom eladni. A hol kevés a viz s medenczékbe gyűjtik a vizet (cisternák), ott az egyes családok bizonyos meghatározott számú napokon használhatják őket, öntözhetik földjeiket. Ha bősége van a viznek, akkor az egyes családok közösen használhatják aviztartókat. A legelőket illetőleg az egyes községek megegyeznek az idő és hely iránt, hogy mikor és hol legeltessenek
s
legeltethet ott, a hol akar.
,
néha olykép
is
megegyezhetnek,
hogy
kiki szabadon
11*
160
(IV.) Item se si ammazzara qualche fiera su la possessione de qualch' uno, cioè cervo о cerva al Patron vien el quarto da dredo, et se qualch' un non lo desse al Patron, sta nel Patrone ammazzarli la vacca, e chi ammazzasse el porco al patron vien la testa, et chi non la portasse e in sua liberta el Patrone ammazzarli il suo porco domestico, et chi ammazzasse l'orso è debitore de dar al Patrone la man dell' orso, et se non la desse sta in arbitrio del Patron ammazzarli il vitello se l'ha. Et chi andasso in cazza solito a cazzar, et levasse la fiera о fugasse, et se imbatisse1 qualch' uno, che ferisse la fiera о l'ammazzasse, a que sto tale non vien nè il ferire2 nè la parte, eccetto se li cazzadori li dessero qualche cosa de buona volontà. Et se fusse la fiera che li cazzadori non ì'havessero levata, ma qualch' altro accidente, et qualch' huomo la ferisce, a questo tale vien per la ferita la spalla et tre coste et la parte, et a cadanno altro che l'imbatisse vien la parte fin che la carne è su la pelle. Et chi trovasse la fiera giacenolo о pascolando, et la levasse, a questo vien la pelle, la testa et se la levasse con li cani, alli Cani vien l'interiora et il fegato, et s'intende di tal levar, vien cosi del porco, come dell' orso e del cervo. (V.) Et dove sono vicini, et hanno pascoli non avendo qualche imprestito traloro. Se qualch" uno trovara alcun su l'herba sua et lo pignorerà lo può prebeverare No. 32, cosi nel Gajo di 60, come nel l'herba vacura.3 Et se qualch'un pascolasse de notte l'herba d' altri et lo trovasse el patron dell' herba, vien doppia prebeveratione,4 e dove son le meti о vero confine de l'herba, può 1' uno ali altro le meti intagliar sull' herba, tanto quanto può trar dal manarin. (Ad I.) Et quando i cognati si partono о dividono con la Cognata non li possono devedar la parte del marido s'ella non volesse maridarse, et s'ella vergognasse el toro maritale, i cognati la possono descazzar senza parte alcuna et non darli altro se non quello che si trovasse di suoi vestimenti о Dote, et se si spendesse qualche cosa di suoi vestimenti о Dote se li die reffar. Ma se ella si mandasse honoratamente li sono debitori espedirla honoratamente con darli i suoi vestimenti et la Dote, et se de la sua dote seguira qualche augumento d' animali, et si pascolasse senza accordo, dieno dar alla Cognata la meta dell' augumento, 1
imbattersi =
2
T. i. abból, hogy
s'imbatesse. megsebesítette vagy megölte a vadat, még nem keletkezik
jogigény. 3
l'herba vacura (?), nem olasz, sem dalmát táj szó, nem szláv, érthetetlen
hiba, a „legjobb" csak hozzávetés. 4
prebeveratione, t. i. pignoramente, helyi tájszó.
irás-
161
czéljából vadászatra indul, s a vadat felveri vagy megfutamítja, s aztán valaki más sebesítené vagy ölné meg a vadat, akkor azt a sebesités révén nem illeti rész a vadból, kivévén, ha a vadászok a magok jószántából adnak neki valamit. És ha nem a vadászok hanem valamely egyéb körülmény következtében verik fel a vadat, s valaki megsebesíti, e sebesités czimén részén kivül őt illeti a váll s három borda, a ki pedig megejti, azt rész illeti mindaddig, mig meg nem nyúzták. S ha valaki a vadat fekve vagy legelészve találja s felveri, azt a bőre, a feje . . . illeti, és ha kutyákkal veri fel, a kutyákat a belek s a máj illetik s magától értetődik, hogy az ilyen felverésnél egyaránt áll ez a vaddisznóról, mint a medvéről és a szarvasról. (V.) Arról, a hol szomszédok vannak s legelőikre nézve nines valamelyes megállapodás közöttük. Ha valaki valakit a maga legelőj én'érne s megzálogolja, 32 darabot (nsoldi"-t) vehet rajta, azonkép 60 darabot (soldit) ha a berekben vagy a legjobb (?) fűben éri. S ha valaki éjjel idegenben legeltetne, s a legelő gazdája ráakad, akkor a kétszeresét veheti meg rajta ; és a hol a határjelek vagy a legelő határai vannak, ott az egyik a másiknak határán bevághatja a gyepűt, a mennyit egy kis kaszával (kaczorral) kivághat.1 (Ad I.) És ha sógorok elválnak sógornőjöktől s osztoznak vele, nem vonhatják meg tőle a férje részét ha nem akar férjhez menni ; és ha férje háza becsületére szégyent hozna, akkor a sógorok minden rész kiadása nélkül elkergethetik, s nem kell egyebet adniok, mint a mi ruhája s hozománya van s ha ruháinak vagy hozományának valami hija volna, akkor azt neki meg kell tériteniök. Ha azonban tisztességgel megyen férjhez, akkor becsülettel tartoznak őt kielégíteni, megadván neki ruháit s hozományát s ha hozományában a marhaállomány megszaporodott volna s (külön) megegyezés nélkül legeltetnék, akkor a szaporulat felét a sógornőnek tartoznak megadni s ha az alapállomány1
Az
éjszaki
albán jogszokás
erre nézve igy szól :
„Ha én a magam földjéről verem el a más marháját, ahoz jogom van,
de ha
közös legelőről verem el, valami csekély büntetést szabhatnak rám. Ha a más marháját megölöm szántszándékkal,
a gazdája a kétszeresét veheti
meg rajtam, de ha véletlenül történik, csak az értékét követelheti. Ha valaki kárt tesz a más jószágában kártérítéssel tartozik. Az albán jog
részletes
intézkedéseket
tartalmaz
az
egyes esetekre is : a ki
tehenet ől, 500 piasztert fizet ; a ki lovat, értékét tartozik megadni ; ökörért, kecskéért 250 piasztert.
Ha
vadászcsapdában
akad meg a marha vagy pásztorkutya
s
meg-
sérül, az illető gyógyíttatni tartozik, ha pedig elhull, 500 piasztert fizet. A ki a lelánczolt kutyát megöli, 3000 piasztert fizet ; a ki az ország utján öli meg, 500 piasztert. De ha a'kutya vagy a sertés kárt tesz a szőlőkben, a szőlőtulajdonos kárpótlás nélkül megölheti. A ki a más erdejét vágja, 500 piasztert fizet.
162
et se venisse a mancar qualche animal del cavedal si die reffar dell' augumento, et havendo la cognata prole col suo marito, el fratello dè tal cognata1 non può portar seco la prole dopo il marito, ma lassarla alli Cognati fin tantoché pervenirà all' età della discrezione et l'età s'intende d'anni 16, et può tuor la sua parte. Et uno che se marida, et ha prole con là moglie per mare, che alla2 prole, et non dando ordine la moglie del suo a qualch' uno, quello che portasse al marito, resta al marito, et il fiolo morendo dopo la madre, et il padre dopo il figlio, tal ben vanno al paterno. (VI.) Il Colono il quale senza licenza del Patrone3 tibia о vindemmia questi il patron lo fa patrone et se collono,4 et dove el patron trovasse el colonno che lo robba, il patron lo può scazzar de tutta la fatica senza alcuna stima. E uno che ha la vigna sul terren del patrone et non da alla vigna la sua consuetudine, cerpir, zappar, rezzappar, cerpendo о zappando et non rezzappando, et non domandando ajutodal Patrone perde la meta del frutto, et domandando ajuto et non dandolo il Patrone il collono non e debitore della meta, et se el collono non rezzappasse le vigne fino "a S. Vido e debitore al Patron della meta. Item se non la cerpisse fino a S. Zorri, el collono perde i cavi, et la vigna se ben l'havesse zappata fin a. S. Zorri et rezzappata pure perde la vigna. L'huomo che ha la vigna sul terren d'altri, et per bisogno la vende, prima die domandar el patron se la vole, et non domandandolo et vendendola ad altri, il patron la puoi havere per quel che un' altro l'havesse pagato, et non volendola il patrone, e tenuto domandar se la vuole il colleticale, e non la volendo el patron il colleticale, a chi la vende e ben venduta publicando se e debitor5 qualche cosa a qualch' uno. (VII.) E uno che vende la possessione, о vero la impegna, li conviene per consuetudine publicar tre fiate fin ai 30 giorni, se in qualche luoco il più propinquo, qualch' uno a chi fosse debitore, che debba respondere et comparere, et se qualch' uno fra questo termine non comparesse egli la può vendere et impegnare. (Vili.) E uno, ó due о tre che hanno di frutti0 appresso i confini, о 1
Ez a hely, máskép alig érthető.
2
Érthetetlen, alla prole? lék, lesz a másolatban.
3
tibia =
4
így érthetetlen, talán azt mondja, hogy az ilyen dolog meg nem
trebbia. engedhető,
mert akkor a jobbágy urnák tolja fel magát, arról nem rendelkezhetik. 5
A hitelezők kijátszása ellen hozott szabály.
6
Arról van szó, ha szomszédos területék érintkeznek, mi történjék
gyümölcscsel.
az áthajló
163
bói hiányoznék valamely darab marha, azt a szaporulatból kell pótolniok. És ha a sógornőnek férjétői gyermekei vannak, az ilyen sógornő fitestvére ezeket a férj után való gyermekeket nem veheti magához, hanem addig kell azokat a sógoroknál meghagynia, mig értelmes korukba jutnak s ez a kor a 16-ik életévnél kezdődik,, s kiveheti a részét. S ha egyikök megházasodik s a feleségével tengeri utazása alkalmával nemz gyermeket s ha az asszony a maga jussa dolgában nem tenne valakinél rendelést, akkor az, a mit férjének hozott, férjéé marad, s ha a fiu az anyja, és az apa a fia után halna el, ez a vagyon az atyai ágra száll át. (VI.) Az a jobbágy, a ki ura beleegyezése nélkül csépel vagy szüretel, (ezzel) az ur teszi őt úrrá, s magát jobbágygyá, s ha az ur lopáson éri a jobbágyot, akkor minden becslés nélkül elkergetheti a munka mellől. S ha valakinek az ur földjén van szölleje s nem adja meg a szőlőnek a módját (milyenek) : a metszés, kapálás s újból kapálás s ha csak metszi s kapálja s nem kapálja meg újra s nem kér rá az úrtól segítséget, elveszti a termés felét, s ha kér segítséget s az ur nem adja meg, akkor a jobbágy nem tartozik a felerészszel, s ha jobbágy a szöllőt Szt-Vid napjáig nem kapálja meg újra, akkor a gazdának a termés felével adósa. Ugyancsak, ha nem metszi meg Szt.-György napig, a jobbágy elveszti a töket s a szöllőt, s ha Szt-György napig meg is kapálta s újra kapálta, mindazonáltal elveszíti a szöllőt. Az az ember, a kinek a szölleje másnak a földjén van s szükségből eladja, tartozik előbb megkérdezni a birtokost, hogy vájjon nem akarja-e, s ha nem kérdezi meg s másnak adja eL akkor az ur ugyanazon az áron megkaphatja, melyet más adott érette^ s ha az ur nem akarja, akkor a szomszédot tartozik megkérdezni, hogy nem akarja-e ; ha valakinek eladja, az eladás akkor (lesz) érvényes, ha (előbb) közzé teszi, vájjon nem tartozik-e valakinek valamivel. (VII.) És ha valaki eladja birtokát vagy zálogba adja, ugy követeli a szokás, hogy háromszor, harmincz napra terjedő határidőn belől közzétegye, a végből, hogyha valamely közel szomszédos helyen valakinek adósa lenne, az felelhessen, s megjelenhessék, s ha e határidőn belől senki sem jelenik meg : eladhatja és zálogba vetheti. (VIII.) S ha egyik, másik vagy egy harmadik, a kinek gyümölcse (fa) a határok vagy a bevetett föld mellett volna s az ő gyümölcsfájának a törzse vagy az ága az én szőllőm területére vagy földemre hajlik át, akkor nem szedheti meg annak az ágnak a gyümölcsét. (Viszont) annak a gyümölcsnek a gazdáját nem lehet a mi tetszésünk szerint megakadályozni (abban), hogy a földjét (ettől) megszabadítsa, csakhogy ne baltával, hanem tűzzel csinálja szélcsend alkalmával, s a.tüz pusztítsa el, ezt követeli a szokás.
164
vero appresso la vanezza, et il sue frutto havesse appoggiato il tronco, о vero il ramo soprala vanezza alla mia vigna, о ver terenni, e non deve usufruttuar quel ramo. Il patron de quel frutto a nostro beneplacito, non si può devedare, liberare il suo terreno no con la manera, ma impiegar el fuogo sul confín per bonazza, et quel tora il fuogo,1 tanto vuol la consuetudine. (IX.) Item come suol accadere, che si fanno compagnie cosi di cazze come di mercanzie, come d'ogni altro guadagno, il tutto va alla meta, cosi il danno, come il guadagno, cosi come s'accordano. (X.) Item se gli huomini andassaro per strada, о più о manco, et non havendo fra loro alcun patto, et il primo che va avanti di loro s'imbatte in qualche utile a tutti li dredani vien la parte, et se quello che va de mezzo s'imbatesse in qualche utile, vien la parte a quelli che li vengono dredo, et se l'dredano s'imbattesse a qualche utile, il tutto viene a lui et alli primi niente. (Ad I.) Et quando i fratelli si vogliono dividere fra loro, о vero qualche famiglia et si dividono avanti di quel che vien la biava nova, a cadanno vien la parte della biava, ch'é potente a far servitù a . . . sull'ara, come a spazzer la zappa, la pala, la scova, se li da la parte a pieno, come a quello, eh' ha arrato, et quelli che non possono far servitù a lui vienne una parte, et chi fosse putello in cuna, ovvero in fassa la consuetudine vuole che l'capo della camisa della Madre sia legato, et che s'empia di biava, questo é il viver di simil patto. Altro tanto s'intende, che cosi vada tal parte, et della nova biava, che si trovasse sull' Ara, et li fratelli volessero dividersi di ogni biava che fruttava, similmente se fusse horto d'herbazzi, et questro dividesi coi pretendenti et ogni ligume, et se l'porco о vero altro che si fusse per ammazzare et questo si divide cosi. Et se s'imbatesse la divisione, et ancora non fosse la biava nova all'ara, ma sul campo, questo non si divide a denti, ma per testa,2 come l'altro avere et roba. (Ad VI.) Item se alcuno comprasse vigna su la possessione d'altri ê debitore pagar al patron del terreno un castrado о vero — — 32. Item chi volesse vendere la Casa, è debitore domandar al vicino se la vuole. Item se si facesse calpestro о sul campo, о sulla vigna, o nell' horto et il patron non lo trovasse, о non vedendoli qualch' uno altro che testi1
E kissé zavaros helyet így értem.
2
Ha jól értem,
akkor ez a szláv „ne na dimove nego na glave" vagy a régi
„non per stirpes sed per capita" elvnek felel meg, t. i. egyes családok, ágak jelentik itt az osztozási egységet.
165
(IX.) Ugyancsak, a. mint az lenni szokott, ha társaságokat alkotnak, vadászat vagy áruk dolgában s általán mindenféle haszon czéljából, minden felesbe megy, ugy a kár, mint a haszon, a szerint, a mint megegyeznek. (X.) Ugyancsak ha emberek — többen vagy kevesebben — az utczán menve, s köztük nincsen semmilyen megállapodás, s az első közülök, a ki a többi előtt megyen, valamely hasznos dologra akad, akkor az utána következendőknek is része vagyon benne, s az, a ki középütt megyen, talál valami hasznosat, akkor az utána következendőknek vagyon benne részök, s ha az utolsó talál valami hasznosat, akkor az egész az övé s az előtte levőknek semmi sem jut. (Ad I.) S ha testvérek egymás között, avagy valamely család kívánna osztozkodni és pedig az uj termés előtt, akkor mindenkinek annyi élet jut osztályrészül, a ki a mennyi szolgálatot végezni tud : a szérűn dolgozni, s kapával, ásóval, seprűvel munkálkodni, s megadatik neki az egész (teljes) rész, akképen, mint annak, a ki szántott, s az, a ki· nem teljesíthet szolgálatot, csak egy rész jut; s a kinek gyermeke van a bölcsőben vagy pólyában, a szokás arra nézve azt rendeli, hogy az anyának ingét felülről bekötik s azt teletöltik terméssel, igy követeli meg ezt a szokás. Ugyancsak magától értetődik, hogy az uj termésből, mely a szérűn van, azonképen jut ki az osztály s a testvérek az egész termést akarják felosztani egymás között, épp'ugy ha konyhakertről van szó, (mert) ezt s minden hüvelyes veteményt felosztanak az osztályra jogosítottak között ha disznót vagy egyebet ölnek, akkor ezt is azonmód osztják meg. Az esetben, ha a termés még nincs behozva a szérűre s az osztozás a lábán álló termést illetőleg történik, akkor az nem foganként (nemzetségi áganként), hanem fejenként, mint a többi ingóság és tárgy osztódik fel. (Ad VI.) Ugyancsak, ha valaki idegen birtokon fekvő szöllőt veszen, az urnák egy ürüt, avagy 32 pénzt tartozik adni. Az pedig, a ki házát akarja eladni, szomszédját tartozik megkérdezni, hogy nem akarja-e? Ugyancsak, ha mezőn, szőlőben vagy a konyhakertben tiprás nyomára akad (az ur) s az ur nem találja (a kártevőt) s nem tud oly szemtanút, a ki vádolhatná, az olyat nem szabad esküvel kutatni, s rovásra fogni. És ugyancsak ez (az elv áll) az erdő dolgában, ha valakit nem érnek' a helyszínen favágáson s nincs ellene bizonyság, akkor nem lehet esküvel kutatni utána. Egyéb tolvajlásokat feladásokkal és tanukkal lehet nyomozni és kutatni s ha nincs bizonyíték, akkor a szokás szerint meg lehet az esküt ajánlani a gyanúsítottnak, a ki ellen a következő okok nem szólnak. Az első, ha gyilkos ; a második, ha hamisan esküdött ;
166
moniasse contra la suspetione, non si può cercar 1 con giuramento nè scriver. Et altro tanto del Bosco non imbattendosi a pieno dove tagli se non è testimonianza, con giuramento non si può cercare. Et l'altri danni furtivi se possono cercare et domandar per sosbina (horv. „soèbina") et per testimonii et non essendo testimonianza la consuetudine li può dar giuramento a cadanno contra chi è suspitione, non essendo in queste cause. Prima se è homicida, l'altra s'ha giurato falso, 3.° se è ladro, quarto se ha fatto falsa testimonianza, e stato falso sozco 2 questi tali non sono creduti senza i congiurati detti prorotnici. Item se alcuno s'imbatesse sugli animali d'altri о morti che fussero et li menasse о levasse dal luoco dove s'imbatesse in essi se tali animali si perdessero la consuetudine vuole che si paghi perciò alcuno non lo move dal loco se nò lo voi pagare. (AdX.) Item quando s'imbatte, che l'huomo va per strada et accade, che dredo a lui s'inviassero animali di qualche homo, come saria cavalli e bò, о altra sorta de bestie et non li è il Patron driedo, ogni consuetudine vole che tal animale si debba far ritornare tre fiate, et fermarlo et se si è con che poter testimoniar, che l'ha fermato questo è bene et se non è con chi testimoniar, è debito svellere un poco d'herba, о revoltar una pietra, quest' è la sua testimonianza. Se havesse qualche suspetto in lui, colui di chi è l'animale smarrito li può dar giuramento secondo la consuetudine, che non li ha fatto danno poco ne assai. Item a donna sia qual essere si voglia, et sarà graveda non se li può dar giuramento per conto alcuno fin tanto che non partorirà. 1553. alli 20. di Marzo. (XI.) La consuetudine del calpestare dove si facesse danno, nelle vigne о nelle biave, o nell'horto, se ti facesse nelle vigne nel pampano о nella palmite, о nell'uva, in ogni di questi tempi si deve stimare il danno fino al mastello, et che questo Calpestro, ove è danno non si die pagar fin che non s'haverà vendemniato, et questo perchè se 1'hoste, о ver la tempesta, о 1' acqua,- o l'fuoco tolesse l'uva si deve pagar niente il danno ch'è stimato, perchè non restaria neanche quel danno se così intravenisse. Et delle biave similmente in herba et in spigo si deve stimare el danno, ne per fin all'ara si deve pagar il danno perchè anche questa va per conto come anche la vigna. Et dell'horto, come delle verze, se si calpestrasse fin alla radice convien numerare le gambe, et che dia altri tanti gambi nel suo loco cogliere, e dove non havesse delle sue 1
Bünfenyitő
uton. A hely „non vedendoli qualch'uno altro che testimoniasse
contra la suspetione"
nagyon
kétértelmű,
én igy értettem.
Lehet
ugy is fordítani,
„s ha valaki egyéb nem látván (a kártevőt), a ki a gyanút bizonyíthatná", rövidesen, ha a gazda nem tud szemtanút állítni, fecsegésre nein lehet vádolni. 2
sozco =
horv. sok.
167
harmadszor, ha tolvaj ; negyedszer, ha hamis tanúságot tett és hazug feladó volt ; ezeknek nem hisznek, hacsak nincsenek eskütársaik, a kiket „porotnikokK-nak neveznek. Ugyancsak, ha valaki idegen vagy élettelen marhára bukkan, s azt elhajtaná avagy fölemelné arról a helyről, a hol reátalált, s ha ez a marha veszendőbe menne (ő vesztené el), ugy kívánja a szokás; hogy megfizessék. Azért senki sem mozdítja el a helyéből, hacsak nem akarja megfizetni. (Ad. X.) Ugyancsak, ha megesik, hogy egy ember az országúton menvén, valakinek marhája az útban követné, mint p. lovak és ökrök avagy egyébfajta marha, s a gazdájuk nincs nyomukban, azt követeli a szokás, hogy a marhát háromszor vissza kell kergetni s feltartóztatni, s ha bizonyítható, hogy feltartóztatta, akkor jól vagyon, de ha nincs, ki tanúságot tegyen, akkor köteles egy kevés füvet kitépni vagy egy követ megfordítani, ez az ő tanúsága. Ha valami gyanú volna ellene, akkor az elveszett marhának a tulajdonosa esküre kényszerítheti, hogy abban semmiféle, sem nagy, sem kisebb kárt nem tett. Ugyancsak, ha az egy asszonyszemély, bármiféle legyen is, terhes .állapotában esküre semmi szín alatt sem kényszeríthető, míg meg nem szült. 1553. márczius 20. (XI.) A szokásjog (rendelése) a szőllökben, szántóföldeken, vagy a konyhakertekben történt eltiprásra. nézve. Ha az a szöllőkben a szőllőkacsokban vagy a hajtásokban, vagy a fürtökben esett meg, akkor azt abban az időben csöbörszámig kell megbecsülni (t. i. hogy mennyi mustot adott volna) s ezt az eltiprásból eredő kárt nem kell addig megfizetni, míg nem szüretelnek, s ez azért van igy, mert ha az ellenség vagy zivatar, vagy a viz, vagy a tüz verné el a szöllőt, akkor a felbecsült kárért nem kell fizetni, mert ha (efféle esetek) következnek be, akkor az a kár nincs többé. És ugyancsak a gabonában, a veteményben s a kalászban esett kárt is megbecsülni, s a kárt mindaddig nem kell megfizetni, míg a szérűn nem áll (gabona stb.), mert ez is oly számba megy mint a szőllő. S ha a konyhakertben, azonkép mint a zöldségben gyökérig taposnának, meg kell olvasni a szárakat, s neki meg kell engedni, hogy az ő földjén ugyanannyi szárat tépjenek, ha pedig saját veteményei nem volnának, hogy kárpótlást adhasson, (akkor) minden szárért p(erpert) kell fizetni; és ha nem gyökérig ér a tiprás, hanem csak a levelek vannak lerágva, megbecsültetés szerint kell a kárt megfizetni, azonkép, mint egyéb bárminemű veteményért (zöldségért) a felbecsülés szerint kell fizetni. (XII.) A méhek tekintetében következő a szokás: Bármily közelségben legyenek is a méhek, két vagy három (rajban) vagy bármily
/
168
verse per dargliene, convien che ogni gamba paghi p., et se non fosse calpestrato fin alla radice, ma rosegade le foglie solamente stimando bisogna pagar il danno et altro tanto gl'altri herbazzi quai si vogliono stimando lo convien che si paghi. (XII.) Delle Avi questa è la consuetudine. In qualsivoglia vicinanza dove sono le avi, doi о tre, o qual si voglia quantità se le avi si lassassero sen z'àvvertire più presto le avi de quali si voglia si appigliassero sue sono le avi, et se l'avero о vero el patrone delle avi si dubitasse per il sostentare dell'anno, contro qualch' uno vicino, che li ha messi delle sue avi, lo può cercar con giuramento, non vi essendo testimoni. Et se a qualch' uno fossero rubbati le avi, et non se potessero trovare ne sottragere fin a quattr' anni, che tu cogli, se si discocessero per sosbina, che le avi sono vive et quanti saranno col frutto, è tenuto restituirlo con li buoni delle avi et pagar la sosbina, et se l'havesse ammazzare senza frutti, che ghe le debba pagar quanto valevano a quel tempo. Et se s'imbatesse che qualch' uno trovasse le avi sul ramo о vero su la siepe andando per strada, et lontan dal aviario, quanto può trar dal manarino le avi poi sono del patrone dell' avearo, et quel che non si può arrivar col manarino le avi sono di quelli, che li trovará et quello che primo lo trovasse finché non l'haverà riposte nell' avearo, et quello che s' imbatterà là, о uno о più quanti sono, ognuno ne deve aver la parte. Item se qualch' uno trovasse le avi dove esser si voglia, et non avesse dove riponerle, ma lo porta in mano su la frasca, ogn' un che pigliasse per il ramo ne deve aver la parte. Et dove è bosco о ver campagna, о monte, comune et sono gli attacchi delle avi per quelli l'quel busi, o luochi simili, (che) Iddio ha fatto dove entrano le avi, nessuno deve fabbricar simil busi, ne ungere ne conzare se non dopo S. Zorri; dopo el levar del sole, et quelle che acconzar à primo, è suo et non può esser di quello il quale solamente lo segna, ma di quello che compitamente l'acconzarà, et se qualch' uno trovasse le avi nell' attacco prilip, fin al seguente giorno de S. Zorri, et non andrà al buso, о ver l'attacco, et quello che venisse a lui primo acconzarlo de S. Zorri, sue sono le avi, et l'attacco. Et chi volesse far li attacchi non li può far sulla possessione de alcuno senza licenza del pátron. della possessione. Et dove è il bosco comune d'una villa et uno della villa trovasse in quello le avi nell' albero, о vero nella pietra, non le può cavar a se, sensa gli altri della villa, perchè come il bosco è di tutti Comune, cosi sono anche quelle avi. Joannes de Morea traduxit. Gio. Maria Benvenuti Can. Pretorio ha fatto copiare dal volume dei Processi Civili dell'Illmo qm. Antonio Hlavagier fu Conte in Zara a. c. 143.
169
sokaságban, ha a méhek rajzanak, s nem vennék észre, bárki fogja is el a méheket, azok a méhek az ö tulajdonát képezik s ha a méhész vagy a méhek gazdája bármely szomszédja irányában gyanút táplálna, hogy méheit elszedte, hogy aztán maga tartsa (lehet, hogy más az értelme), az esetben, ha tanúi nincsenek, esküre kényszeritheti. S valakinek ellopják a méheit s nem találnak rá négy esztendeig, az esetben, ha rátalálsz s (valami) feladás utján fölfödöztetnének, s a méhek még életben volnának s mézök lenne, tartozik azokat együtt a haszonvétellel (mézzel) visszaszolgáltatni s a feladást megfizetni, s ha haszonvétel nélkül megöli vala, akkor annyit tartozik értök fizetni, a mennyit akkor megértek. S ha megesnék, hogy valaki az uton menve a méheket egy ágon vagy cserjén (bokron), távol a kastól lelné, annyi méh, a mennyit egy kaczorral magához vonhat, az a kas gazdájáé, s a mikhez a kaczorral nem férhet, azok a méhek azéi, a ki rájok talál, s az, a ki elöször leli meg a méheket, mindaddig, mig a kasba nem helyezi őket, s mindenkit, a ki ott megjelenik (a találásnál), legyen az egy (személy) vagy többen, a hányan vannak, mindenkit rész illet meg belőle. Ugyancsak, ha valaki bárhol méheket találna, s nem volna helye, a hol elhelyezhesse azokat, hanem leveleken a kezében vinné őket, mindenki részt kap belőle, a ki megfogja az ágat. S ott, a hol közös (birtokú) erdő vagy mező vagy hegy találtatik s az ottani (fa) üregekben vagy efféle istenalkotta alkalmas helyeken méhek tanyáznak (l'quel után valami kimaradhatott), senki sem készíthet efféle (mesterséges) üregeket, nem mázolhatja, vagy zaklathatja azokat csak Szt-György napja után napkelte idején, s az, a ki először megy nekik, azéi, nem pedig azéi, a ki (csak) megjelölte (a helyet, a hol vannak), hanem azéi, a ki teljesen végez velők. És ha valaki a méheket dolgozó helyökön a „prilipK-en (horvátul) találná; s a következő Szt.-György napig nem menne el az üreghez vagy a műhelyhez (kissé zavaros a szöveg), akkor azt illetik meg a méhék, a ki Szt.-György napján előtte emeli el (a méheket) s övé a telep. S a ki a rajokat magához akarja csalogatni, a más birtokán nem teheti ezt az ur beleegyezése nélkül. S ha valamely falubéli a község közös erdejében a fán vagy a sziklában méhekre bukkan, akkor nem viheti el onnan azokat a többi falubéli nélkül, mert miként az erdő közös birtoka valamennyinek, azonkép ama méhek is azok. Fordította Joannes de Morea (Moreai János). Benvenuti János Mária bírósági cancellista néhai Hlavagier Antal conte di Zara polgári peres könyvének 143. lapjáról másoltatta le.
A ZIMONYI URADALOM A SCHÖNBORNOK KEZÉN. Irta:
LEHOCZKY
TIVADAR.
VI. Károly ausztriai császár és magyar király 1728. márczius 31-én Szlavónia kincstári igazgatóságához intézett rendeletében tudatta, hogy tekintetbe véve gróf Schönborn Frigyes Károly birodalmi titkos tanácsos és alkanczellárnak s würzburgi és bambergi püspöknek 23 éven át tett hűséges és engedelmes szolgálatait, neki a császári hadak által elfoglalt Szerémségen fekvő mindkét Szurcsin és Szurdok nevü kerületet adományozza oda. E kerületekhez a következő népes helységek és faluk tartoztak, úgymint1: Karlovcsics, Berhovo, Kereck, Szaküla, Trenovác, Progar, Dolinze, Jakovo, Szurcsin, Polievze, Obress, Ogar, Vitoivze, Zimon (Semblin) mezőváros, Peschania, Dobanovze, Woika, Patanize, Bellegisch, Golubinze, Popinze és Peginze, nemkülönben következő összeirt puszták és elhagyatott helyek: Simonofzi, Mihalovác, Kernesevci, Kersinci, Lestovi, Arsánia, Paria, Obeda, Milesevác, Oruvaz, Mikula, Kerentin, Tobarnik Moratovce, Sivácz, Grabovác, Kurafa, Vestemen, Mitrofvcz, Tvertenacso, Verbaz, Malletinzi, Zekvenca, Kamendin, Ugrincz, Tusa, Petrinzi, Bellariza, Odasecze, Vitakovics és Losinczi. Ezek összes tartozékaikkal, házaikkal, szántó- és kapálóföldekkel, szőlőkkel, erdőkkel, vizekkel, halászó helyekkel, malmokkal, malombérekkel, vadászati, italmérési, husmérési s egyéb uri jogokkal, földesúri jövedelmekkel s az összes javadalmakkal s jószágokkal, az utolsó összeírás szerint 20812/24 telekből állottak 5%-kal számítva 85,709 frt 3318/24 kr. értékben. Az adomány ügy szólt, hogy a menynyiben a gróf papi személy, elhunytáig, utána pedig örökösei s ezek utódai férfi ágra nézve örökösen, a nőire nézve pedig netaláni beruházások s javítások megtérítése után hatvanezer forintnyi összeg lefizetése mellett bírhassák, mégis oly megszorítással, hogy nemcsak a hadi téli szállásolás és erődítési robot-szolgáltatások, hanem a bor és terménytizedek, a vám, harminczad és révjövedelmek, mint fejedelmi regálék, az állam részére fentartassanak, ugy a Karloviczi, Szurdoki kerületben fekvő Jarkofce nevü puszta is, valamint Passua és Lesse 1
A
jegyezvék.
helységek
neveit
ugy irom, a
mint
azok
az
akkori
oklevelekben
fel-
171
puszták is, ugy a Jaksics kapitányt illető Szurdok és a banofczei postaházhoz tartozó lovak eltartására szükséges és még 1716. »évben kiutalt 30 hold szántó és 30 hold kaszáló föld is-, melyekért a grófnak bizonyos megállapított bér fog adatni. A tényleges birtoklásba az adományos 1728. április 1-én szokásos módon beiktattatott. Az akkor a Hamilton-féle bizottság előtt hatóságilag összeállított táblás kimutatás szerint, a hadi és földesúri adózás, robot, tized, accis fahasználat és puszták bére fejében, Zimony városból befolyt: adóul 773 frt 47 kr., accisból 400 frt, nagytizedből 110 frt, kistizedből 30 frt összesen 1313 frt .47 kr., ebből és a többi kerületi helységekből, közadóul 6903 frt 49 2 / 3 kr., accisból- 2040 frt, a puszták béréből 485 frt, nagvtizedből 3050 frt, kistizedből 1030 frt, összesen 13,508 frt, 492/з frt, azonfelül 508 mérő buza, 254 mérő árpa, 128 mérő zab, 128 mérő tengeri, 1022 öl tűzifa és 1022 csomó (schober) széna. Az adományos gróf· e birtokát Kollhundt Ágoston nevü gazdatisztnek adta bérbe, ki a lakosságot zsarolván, sok panaszra adott alkalmat. így 1731. évben a szurcsini kerületi papok panaszkodtak a gróf püspöknél mint földesurnái, hogy Kollhundt Henrik kerületi bérlő már három év óta házukat s embereiket nem kiméli, hanem tőlük is, előbb szerzett kiváltságaik és szokásaik ellenére adót és tizedet szed; ellenmondásaikra nem is válaszolt, hanem népeit lehordta s őket is keseríti, sőt a tizedet exekutióval szedeti be s mivel még a papi földektől is megveszi a tizedet s azonfelül az adót, nem élhetnek meg s hivatásukat sem teljesíthetik. A kérvényben részletekbe is bocsátkoznak, így Hasics Rákó vojkai pap előadja, hogy egy havi fogságra ítélte és arra kényszeritette, hogy egy okka viaszt, 1 rókabőrt és 4 frt 17 krt fizessen. „Ezután nem sokára, — irja panaszosan — engem a rablók megtámadtak, elfogtak, elhurczoltak s addig tartottak, mig bátyám 50 frt 40 kr. lefizetése mellett kiváltott. Midőn erről Kollhundt bérlő értesült, pandúrokat küldött rájuk s elvétette tőlük a pénzt. Ez évben eljött maga a bérlő ispánja, hogy tengeri, köles és méh-tizedet szedjen, én azonban ajándékkal megkérleltem s igy csupán 2 frt 30 krral váltottam meg a tizedet." Ugyanezen panaszlevélben előadja folytatólag Pop Stoczko perhovoi lelkész, hogy tőle 1730. évben Kollhundt bérlő ispánja méh-tized fejében 6 frtot kicsikart, mondván, hogy ezt fiaimtól veszi, különben mehetek Belgrádba az érsekhez panaszra, ő nem fél tőle s megjegyzé, hogy a mi az érseknek fejében van, azt ő a zsebében hordja. Ezek, valamint a többi kerületi papok nevében Joanoics Vincze érsek és metropolita, valamint de Capnani Lőrincz őrnagy mint helyi biztos kérik a grófot mint földesurat, hogy e visszaéléseket szüntettesse meg.
172
Mi eredménye volt e föllépésnek, adatok hiánya miatt, meg nem tudhattam, de nyoma van annak, hogy Kollhundt, minthogy gróf Schönborn bambergi püspök ez időben, 1731. évben, a munkácsi és szentmiklósi uradalmakat is adományul kapta, odakerült s ott mint a püspök jószágainak főfelügyelője működött. A püspök ezután azon fáradozott, hogy a Szerémségben fekvő jószágának puszta helyeit megnépesitse s idegen német jövevényeket szállíttasson rájok. Igy Bécsből 1731-ben azt irta Bambergbe Diez nevü kincstári tanácsosának (Kammerrath), hogy mivel a Szerémségben mintegy Ötven telekre való házhely és földállomány áll üresen, gondoskodjék arról, hogy azokra alkalmas népek telepíttessenek. ígérjen nekik sok hasznost és előnyöst, biztosítsa őket arról, hogy oly termékeny, egészséges és jó vidék sehol sincs Magyarországon, mint itt ; értekezzék Hartmann würzburgi kamarással is ez ügyben, kinek szintén hasonló rendeletet küldött. Bizonyára akadt nem egy frankoniai német család, kik a zimonyi uradalom elpusztult faluiba megtelepedtek. 1740. aug. 11. a gróf Bárditz Mihály János ispánt nevezte ki zimonyi tiszttartóvá, évi 400 frt fizetéssel és deputatummal ; helyére pedig ispánul ugyanoda Lázár Péter Jánost tekintettel arra, hogy a hazai nyelvet birja s jól alkalmazható, évi 120 frt fizetéssel és szabad lakással. Érdekes azon utasítás is, melyet Bárditz tiszttartó ez alkalommal urától alkalmazkodás végett írásban kapott s melynek lényege ez : 1. Lakásául
szolgál az
eddig
katonai
szállásul
használt épület,
melyet fog-
laljon el s abból csak erőszak alkalmazása esetére vonuljon ki. 2. Az uj zimonyi telepeseket alaposan jegyezze be egy könyvbe, a csavargókat (Vagabunden) pedig különítse el. 3. Az igazolatlan csavargókat üzettesse ki az országból. 4. Kik pusztahelyeket művelni akarnak, azokat olcsón engedje át nekik. 5. Ezekről rendes telek- és birtokkönyvet vezessen. 6. Az utakat, utczákat, és tereket rendezze. 7. A német telepeseket
különítse el a többiektől s elegendő kert- és
konyha-
földeket jelöljön ki nekik. 8. A kávé- és játékházak bérlőiitől s iparosaitól egyezkedés utján dij szedendő. 9. Bortól, mely most nagyobb
mérvben
fogyasztatik mint azelőtt, hordónként
veendő be a fogyasztási-adó, vagy a városnak kibérlendő. 10. A husmérési jog a legtöbbet ígérőnek kiadandó. 11. Ugy a sörmérés is 2 — 3 évre kibérlendő, vagy a hordótul dij szedendő. 12. A szerb szökevényeket vegye rá, hogy a pusztákra telepedjenek s ott falvakat alakítsanak. 13. Ha a szerb hajdúk az uradalomba akarnak kell helyezni, ellenben a pusztákra
jönni, azokat
olyanokat, kik a viz által
a
Száva
mellé
háborgattatnak.
14. A főparancsnokságtól átveendő termény a törökök elől jól megőrzendő. 15. A zsidóközség, ha egészen el nem törölhető,
ugy megszorítandó,
uraságnak hasznot, de a jobbágyoknak kárt ne okozhassanak.
hogy az
173
16. A katonai és kincstári tisztekkel,
a mennyiben az uradalmi jogok sérelme
nélkül lehet, j ó egyetértésben kell lenni. 17. A régi tartozások a jobbágyoktól, azok romlása nélkül, beszedendők. 18. Az uj lakosoktól a kiosztott házak,
telkek,
legelő és erdőktől járó
ellen-
szolgálmányokat mérsékelt módon kell bevenni. 19. A z iparosok czéhbe állitandók s vagy az előbbi belgrádi kiváltságaik megerősítendők, vagy ujakkal ellátandók. 20. Az erdőkre
figyelem
fordítandó ; favágatás csak irás mellett engedendő.
E szolgálati utasítás alá ez van irva : De Rimanóczy, Chevalier dé St. Empire Conseiller Aulique de S. A. E. l'Electeur de Mayence.
1740. febr. 3. irja a püspök Würzburgból a zimonyi ispánnak, hogy örömmel értesült arról, hogy a béke és nyugalom helyre állott s igy az uradalmi alattvalók is inkább fognak boldogulhatni; s hogy ily békés viszonyok közt az ájtatosság mindinkább terjedjen, igyekezni fog az ottani ferenczrendüek elpusztult szerzetházát kényelmesebbé tenni; addig azonban a kapuczinusokhoz szoruljanak. Ugyanezen évben Bardite János Mihály tiszttartó1 következőket hirdette ki: 1. A zimonyi városi és vidéki jobbágyok felhivatnak, hogy panaszaikat 14 nap alatt nyújtsák be. 2. A helyi hatóságok a családokat és személyeket irják 1
Barditz
herczeghez
és
J.
M.
Zimonyból
püspökhöz, melyben
1740.
január
"előadja,
9.
hogy
kérvényt adott be a a
zimonyi
birodalmi
uradalom
lakossága
mennyit szenvedett a török háború és közeli Belgrád ostroma s az a közben fellázadt népség által. Az ő vagyona is elpusztult akkor s mig a nép a közeli erdőkbe menekült s a földet szántatlanul hagyta, a cs. k. sereg pedig lalt. Említi
hogy
1738-ban
1024 lélek belehalt,
a
dögvész
(pestis)
élelmezésére mindent lefog-
dühöngött s az uradalom
területén
sőt a vész még most is jelentkezik s Ogar helység teljesen fer-
tőzött, Belgrádon pedig
naponkint
20
ember hal el, daczára annak, hogy Ali
basa,
a mostani parancsnok rendet tart s a vár erődítéseinek lerombolását szigorúan teljesítteti. Most a lakosság annak hírére, hogy Moldva s Nagyoláhország felől muszkasereg közeledik, ismét
szökni
kezd s igy ő is sok
viszontagsággal
kénytelen
küzdeni ;
s
éppen azért kéri a herczeget, hogy tekintettel kárára s előhaladt korára láttassa őt el vén napjaira jobb kenyérrel s javíttassa meg járandóságát. még azt is Barditz, hogy ama félelmes hir folytán
eltávozott s értékesebb vagyonukat magokkal vitték ; más hazát kerestek s adjon
a
herczeg
a
egy
Belgrádból
elűzött
E
Belgrádból
kérvényben a
még a ferenczrendü barátok is
quardián
azt
kérte,
hogy
kis helyet, melyre megszállhatna, addig pedig
kóba húzta meg magát társaival együtt;
felhozza
legtöbb kereskedő
és kérdi a püspöktől,
hogy
Zimonyban
egy
kis
itt
házi-
maradhas-
sanak-e a barátok s megengedi-e nekik, hogy itt nagyobb lakot emeljenek, amennyiben a kapuczinusok temploma is oly kicsiny, hogy a Belgrádtól ide menekülő lakosok által megszaporult
népségnek
csakugyan
napokon abba be nem férnek.
nem elegendő
A szomorú
s
állapotot
különösen ecsetelvén,
vasár-
és
felemlíti,
ünnep-
hogy
az
1736-iki lázadás következtében az uradalmi és kincstári jövedelem is felényire leszállt ; a gróf Hamilton tábornok által
eszközölt
bizottsági
összeírás
2040 fvtra felment accis, most 1020 frtot tesz s ebből frtot, a pusztabérből Simanovce,
Karnisevce,
helységek pedig összesen csupán 485 frtot. Magyar
Gazclasdgtörténelmi
Szemle.
1896.
is
a
szerint,
az
az
banofzei korcsma
előtt 100
és Ugrinovce 535 frtot adnak, a többi
174
össze, azok kivételével, kik a katonaságtól vagy kincstártól függnek 3. Kik megtelepedni akarnak, 14 nap alatt igazolják keresetűket és tartózkodásukat. 4. A többiek 6 hét alatt költözzenek el. 5/ Minden birtok telekkönyvbe vezettessék. 6. Kik üres telkeket kívánnak, azok iránt jelentkezzenek. 7. Minden adás-vevés a hivatalnál történjék s a telekkönyvbe bejegyeztessék, különben az ügylet érvénytelenné válik s büntetést von maga után. 8. Uj házak csak jóváhagyott terv és sor szerint építhetők. 9. Uradalmi telkeken s pusztákon lakóházak az uradalom tudta nélkül nem emelhetők. Azon évi aug. 9-kén Brayer János Henrik uradalmi udvari tanácsos és meghatalmazott intézkedett, hogy az országos porkoláb (Landtprofos) által az uradalmi lakosoktól elvett ital-illetéket (accis) szolgáltassa viszsza, jövőben pedig annak beszedésétől tartózkodjék, mivelhogy ez a királyi adománylevéllel ellentétben van. Ezzel vége szakadt azoknak az adatoknak, a melyeket a zimonyi uradalomról a gróf Schönborn család levéltárában találtam. A többi a köztörténetből ismeretes. Az 1741. évi országgyűlés a Szerémségnek s Alsó-Szlavóniának visszakebelezését elrendelvén, az ottani határszéleken katonai határőrség szerveztetett, mely czélból az erre alkalmas" területeket a földesuraktól kisajátították. Ebből az alkalomból'a zimonyi uradalom .nagyrésze határőrvidékké vált s azt 1752-ben gróf Schőnborn Jenő Ervintől 76000 rajnai forintért kisajátították.
ADATOK. A LÉVAI URAD. SÖR- ÉS PÁLINKAFŐZÉS SZABÁLYOZÁSA 1719-BEN. A l é v a i mélt. uraság s e r f ő z ő j érő 1 v a l ó
rendelés.
1. Idejéhez képest, a mint a sernek kelete lehet, egyes főzelékeket — vagy csak felet is — ki kell állítani, ugy, hogy egyes főzelékre 21V2 pozsonyi mérő árpa fog kijárni ; mely 21V2 pozsonyi mérőből szalad fog lenni 24 mérő. Azon 24 mérő szalad-bó 1 tartozik kiállítani a serfőző 46 akó sert, a mely is jó legyen. Melyekből töltelékre supputáltatik 4 akó és ahhoz, a serfőzőnek segítőivel együtt (kiket is ő tartozik fizetni) 2 akó. És igy az uraságnak in fixo jövedelme fog lenni 40 akó. 2. Minden főzelék serből az élesztőnek fele a serfőzöé leszen ; hasonfele pedig a mélt. uraság pálinkafőzéséhez rendöltetik, ugy mindazonáltal, hogy, ha az uraságnak a pálinkafőzéshez több élesztőre volna szüksége, egészben odaadni tartozik, az uraság pedig minden akó élesztőért 50 dénárt fog a serfőzőnek fizetni. 3. Minden főzelék serből ki fog járni a serfőzőnek ritka serből 2 akó. Mely két akó ritka sernek árából tartozik a serfőző a katlanhoz kívántató fagygyut és ugyan a szükséges serházi világosságot megszerezni. 4. Az uraság számára is 3 akó ritka ser jár. 5. A maláta egészben az uraságé, de a serfőző marhájának is valamit lehet adatni belőle. . 6. A mely 2 akó ser minden főzeléktől deputáltatik a serfőzőnek, avval egészlen contentusnak kell lenni neki, akár a ser drágább leszen, akár olcsóbb. És minthogy az uraság lévai korcsmáira és faluira azon negyven akója kiosztatik : a serfőző más urak faluira fogja éladni a maga két akóját s legfőképpen ide Lévára senkinek nem leszen sza-
176
bad eladnia, mivel ezáltal az uraság serinek káros praejudiciuma következnék. Caveálni fog azért a serfőző, hogy itcze számra senkinek pénzért vagy ajándékon a serfőzőházból semmi sert ki ne adjon ; másként megbüntettetik. 7. A ritka serből az uraság béressinek minden főzelékből fog adni a serfőző 10 vagy 12 itczével. 8. A maláta az uraság sertés- és hizlalandó szarvasmarháira fog fordíttatni. 9. És minthogy a pálinkaházhoz kívántató rozs szalad-ok-nak előkészítése a serfőzőnek kötelessége: azért minden 21 Va pozsonyi mérő rozs szaladd tói ő neki egy pozsonyi mécz gabonát kenyérnek valót fog adni az uraság. 10. Mindezekre nézve a serfőző mesternek hitesnek köll lenni az urasághoz és ezen punctumokra hitet kell letenni neki : 1-mo hogy a mennyi szapu vagy mécz árpa és a mennyi quantitásu komló rendeltetett és adatik neki az uraságtól egy főzelékre, abból semmit magának nem tulajdonit, hanem egészben abból maga mestersége szerint szalad-ot csinál és azon'· szalad-ot, ha mértékre a szaladj megszaporodnék is, egészben egy főzelékre használja · és el nem fog semmit is a szalad-n.dk quantitásából,. 2-do hogy maga mesterségét és szorgalmatosságát híven és igazán adhibeálja és minden tehetsége szerint jó szalad-okeX csinál és jó sert fog főzni, 3-tio hogy a töltelék serből senkinek se pénzért, sem más alkuért el nem ad és idegennek sem adja ki a serfőző házból. 11. Az időhöz képest, a mint a bortermésre vagy terméktelenségre nézve a sörnek kelete és distractiója reméltetik: tiszttartó uram calculust fog vetni, hogy az uraság tulajdon árpáján felül mennyi árpa fog egész esztendő által kívántatni? S azon árpabeli supplementumot ugyan ö már szeptember- és októberben egészen provideálja és készpénzen megveszi a mig az árpának fel nem megyen az ára : másképen tisztartó uramnak fog imputáltatni, ha drágább hónapokban venné meg az árpát. ' . Hasonló dispositió legyen a komlónál is ; hogy a kerti és szelid komlót, egész esztendő által valót, olcsó pénzen vegye még tiszttartó, uram. 12. A ser pedig igy distraháltatik : 1-mo Lévai korcsmákra, a hel — mivel mostani esztendőben; drága az árpa — itczéjét à 3 dénár árulják és a korcsmáros egy akóban lévő 60 itzéért fizet az uraságnak.
177
2-do Báthi korcsmán hasonlóképpen foly mint Léván : az odavaló lakosok tökéletlensége és a múlt esztendőbeli restantiájokra nézve elfoglaltatván a bor- és serkorcsmájok, a míg az odavaló oeconomia másképpen ad ordinem redigáltatik. 3-tio A mi az uraságbe.li faluk korcsmáit illeti, a midőn a ser 3 pénzen foly, az uraság 1 frt 50 dénáron szokott nekik egy akó sert kiadni, ugy hogy a faluknak itcze számra egy akón 30 dénár nyereségök vagyon. Ezek pedig a faluk, melyeket az uraság egészlen bir s a melyek praevio modo egy talléron tartoznak a sernek egy-egy akóját el venni, úgymint : Podlusány, Ó-Bars, Uj-Bars, Alsó-Várad, Pásztó, Zalaba, Élesfalva, Csank. Item következnek az uraságbéli faluk, melyekben csak portiót bir az uraság, úgymint: Kis-Szecse, Lök, Nagvod, Ladány, Dersenve Kis-Kér. Mikor à 3 dénár szokott a ser folyni, ezeknek csak 25 garasával kell akóját, valamint t. i. más szomszéd házakban szabva van a ser ára. Item következnek más idegen faluк Lévának szomszédságában, melyek a mult esztendőben az uraság serit szokták hordani azon az áron, amint más szomszéd serfőző házakban adják, úgymint: Magyarád, Varsány, Szent-György, Nagy-Kálna, Kis-Kálna, Nagy-Szecse, Nagy-Győred, Gyékényes, Kelecsény, Kis-Koszmály, Nagy-Koszmály, Újfalu s Solmos. Ezen falusi lakosokat szép szóval megfogja találni tiszttartó uram ugy " a serfőző is, avagy azon faluk , actualis possessor urait. Ha ezen falukat magához vonhatja az uraság, nagy distractiója következik a sernek és ez által nagy haszna az uraságnak. N. В. : Más serfőző házakban praktikáltatván, hogy minden 10 vagy 12 akóra egy akót ajándékon szólítanak adni, azért is azt kell követni idegen falukkal szemben, hogy külsőiek jobban alliciáltassanak az uraság serinek elhordására. Legfőképpen nyárra egy és két akós hordókat kell elegendőt csináltatni; könnyebben elviszik a sert a falukra nyáron kicsiny hordóban, hogy hamarabb elkeljen és meg ne savanyodjék. 13. És mivel ekkorig a jobbágyok elégtelensége miatt a mult esztendőben serfőzőházhoz kívántató fát a tisztnek pénzen is kellett venni nem lévén akkoron az uraságnak keze által való eredése ; most azonban accrescálván Istennek jóvoltából Uj-Bars és Csank, mely faluknak is notabilis erdejek vagyon: tiszttartó uram azért ottan fog ölszámra való fát vágattatni, ugy hogy a jövő esztendőnek téli üdejébén az aféle fát, a ki azalatt megszárad, befogja a serfőző házhoz hordatni a mélt. uraság más több jobbágyával. Mindazáltal observálni kell, hogy azon két helységnek tilalmas és makktermő erdejek meg ne romoljon, szabad és haszontalan erdőben kell tehát vágatni az aféle kívántató fát.
178
14. Az uraságnak conventiós pintére legyen, kinek kötelessége hozza magával a serfőző és pálinkaházak mindennemű szükségét provideálni, ugy a pinczékhez is; per se télben kell azért mindennemű provisiót tétetni az uraság erdeiből elegendő pintérezéshez való fáról és abroncsokról. A pintér azonban minden esztendőben száz akóra való uj hordókat tartozik kiálitani. 15. Mivelhogy praecise a serfőző és pálinkafőző házak kedvéért állíttatott föl e méltóságos uraság egy béres szekeret, azért azon szekeret leginkább azon szükségek körül kell applikáltatni, a melyek a pálinkaés serfőzőházakhoz vagy a pintérezéshez valók. 16. Az uraság malmaiban a szalad-ok minden vám nélkül őröltetnek. A molnároknak gratuito köll adni minden szalad-tói a töltelékserből egy pint sert. 17. A kulcsárnak observálni kell, hogy mivel egy szaladra 21V2 pozsonyi mérő deputáltatott s az megőröltetvén tenni fog 14 pozsonyi mérőt: annak megszaporodására nézve ne következzék valami csalárdság a' serfőző által; hanem valamennyi nevelése leszen a szalad-nok, az mindenestől a 46 akó sernek kiállítására rendeltessék, Melyből 4, töltelékre, 2 a serfözőnek jár, a mélt. uraságot pedig 40 akóból álló fix intráda fogja illetni. 18. Tiszttartó uram approportionálja és meg fogja szerezni a serfőző ház mindennemű eszközeit, úgymint : rézkatlant, kádakat és szaladáztatót, hogy alkalmatossan véghez vitessék a 46 akóból álló főzelék. Egyszóval, valami szükséges reparátió interveniál a serfőző ház körül, arra tiszttartó uram tartozik vigyázni, és mindezekről idején provideálni. És ha ugyan pénz nélkül aféle szükség az uraság jószágából ki nem telhetnék, készpénzen is meg kell szerezni és suppleálni. 19. A komlóról azt köll observálni, hogy télen egy főzelékhez néha másfél pozsonyi mérőt, néha két pozsonyi mérőt kell adni ; nyáron pedig néha harmadfél pozsonyi mérőt is. A szelid komló jobb izt csinál a sernek. Vagyon pedig az uraságnak itt Léván komlós kertje, mely puszta állapottal lévén, tiszttartó uram azt szaporítani fogja, hogy a mennyire lehet, ne kellessék komlót pénzen venni. A mely komlóskerthez is kertésznek vagyon rendelve (conventiója szerint) a mostani vinczellér Halcél Mátyás, a ki azon kertnek szaporítása körül is szorgalmatoskodni tartozik. 20. Legfőképpen nyárban, hogy a ser állva meg ne romoljon, — elégséges pénze legyen az uraságnak — specialiter a ser conservátiójára egy pincze assignáltassék, ugy hogy mihelyest a ser kitisztul, a serfőző háztól mindjárt a hideg pinczébe transferáltassék.
179
À p á l i n k a f ő z é s n e k r e n d i és f o l y á s a
következik:
21. A pálinkaháznál mostanság van 4 katlan. Egyike négy akós másika három akós, harmadika is három akós, negyedike két akós. Valamint a serfözés instructiójában föl vagyon téve, ugy itt is tartozik, a tiszt idején egész esztendőre való rozsról és abajdóezról províziót tenni hanonlókképpen egész esztendőre való jó száraz fáról 22. A . serfőző tiszta rozsból készíti· meg a pálinkának való szalad-oU mivel abajdóczból jót nem lehet csinálni. A serfözővel jól kell observáltatni a pálinka szaladnak szárítását, hogy a szalad-пак füst szaga ne .legyen, kibül a pálinkának is szaga és — per consequens — az uraságnak kára következnék. 23. Mivel, hogy a pálinkafőzéshez vermes dohos gabonát kár nélkül nem lehet applikálni, azért egész esztendőre pálinkához való gabonát a várbeli granáriumban kell tisztán conserválni. 24. Valaminemü kádak, edények és más akármi szükség kívántatik, ha másként ki nem telhetnék, mindenekről kész pénzen is előbb in tempore provideálni kell, hogy az égetésben semmi hátramaradás ne következzék. 25. Négy pozsonyi szapu jó s nem dohos, rozsból vagy abajdóczból általjában 64 pozsonyi itczéböl álló jó : habos pálinkát tartozik a kulcsár előállíttatni a pálinka mesterrel. A négy szapunak ötöd vagy hatod része pedig rozsból való szalad szokott lenni a mesternek ítélete szerint, de a szaladdal együtt nem értetődik több hanem 4 pozsonyi szapu, kiből egy akó pálinkát tartozik előállítani. N. В.: Néha a 4 szapuból egynehány itczével több· pálinka is ki telik egy akónál, de legfőképpen, midőn a serfőző háztól a ritka sör hozzáadatatik. Mindazonáltal az urasáság számadására nézve általjában minden 4 pozsonyi szapuból csak egy akó pálinkát tartozik a tiszt számon adni, jó approbált pálinkát pedig, hitnek kötelessége szerint. 26. A mint a specificált 4 katlannak capacitása vagyon, a pálinkafőzőmesterrel mindennap 24 óra alatt, azaz egy éjszaka s egy nap alatt kétszer tartozik a tiszt kifőzetni a katlanokat ; ekkoráig egy kifőzetésre, azon 4 katlannak capacitásához képest 2 pozsonyi szapu életet szoktak bécsinálnij és abból félakó pálinkát előállítani, más kifőzésre is annyit. És igy minden 24 óra alatt tartozik a tiszt egy-egy akó pálinkát előállittani. Erre nézve praevio modo az egész esztendőre meg lévén fából és gabonából a provisio, tartozni fog a kulcsár (a vasárnapokat és ünnepnapokat kivévén) az egész munkatévő napokra egy-egy akó pálinkát előállíttatni és ha valamennyi nap némely helyes okból pálinkát
180
égetni nem lehetne, azon napokról specifice számot tartozik adni. És ha pálinka égetés olyan okból nem lehetne, a ki a szükséges provisiónak defektusából származnék : az olyatén hátramaradás tiszttartó uramnak, vagy a kulcsárnak fog imputáltatni. Rátiói-ban azért az afféle impedimentumot elégséges attestatiók-ka\ tartozik a tiszt (bizonyítani). 27. A mi a pálinka quantitásának distractióját illeti — legfőképpen mivel minden füst és dohosság nélkül jónak kell lenni, — csak a lévai és falusi korcsmárosnék által (a mint experiáltatott) esztendőn által alkalmasint 150 akóig el fog kelhetni, külső vásári alkalmatosságokat is hozzátévén, a hova a lévai pálinkásnék járni és ottan az uraság pálinkáját árulni szokták. De ezen distractiónak calculusa determinate nem constálván valami lészen az, a mi a megirt distractiótul marad, az olyan quantitást akó számra más lévai vagy máshová való kereskedők szokták képpes áron elvinni és Tisza mellékére hordani. Jó hiteles kereskedőknek creditumra lehet adni ugy, hogy az útról megtérvén, azelőtt elvitt pálinkának árát adják meg és az ujat ismét hitelben vihetik el. De a tiszt vigyázzon, hogy hiteleles és fizető embernek adjon ollyan creditumra. 28. A mi az ollyan eladandó pálinkának árát illeti, a tisztnek hitiben és fidelitasában fog állani, hogy mentől hasznosabban adhassa el akó számra az uraság jószágát. Prétiumnak proportióját veheti, gabonának árához képest itten, verbi gratia amint Német-Bakán itcze számra jár a pálinka. Ordinarie egy akó pálinkának az ára 9, néha 10 forint is, de néha 8 frt. Azért ezein distractiónak hasznos folytatása committáltatik a tiszt hitinek és fidelitásának. 29. A kulcsárnak imcumbálni fog specifice számban föltenni: melyik nap melyik korcsmárosnénak vagy melyik falunak mennyi itcze pálinkát ad ki s mennyit akószámra a külső kereskedőknek ? a prétiumról való hasznos alku tiszttartó uram kötelességét illetvén, kit hasonlóképpen elégséges attestátiókkal doceálni fog. Mind tiszttartó uramnak mind a kulcsárnak incumbál itt Léván vagy másutt, ollyan kereskedőket találni, a kik fizető emberek legyenek és legalább hónaponként akószámra elhordják az uraság pálinkáját. 30. A pálinkaégetésen kivül borsöprő-égetés is az uraság hasznát illeti, melyet igy kell instituálni és folytatni : Az már meg van próbálva, hogy három akó borsöprőhez 4 szapu rozsot vagy abajdóczot szokás adni és azon quantitásbol a pálinkafőzőmester egy akó jó égett bort tartozik előállítani. A lévai pálinkásnék kiárulván, az uraságnak minden itczéért 8 garast tartoznak fizetni az időnek drágaságához vagy olcsóságához képest néha drágábban, néha olcsóbban is.
181
Már ha mindjárt egyszerre három akó söprő nem lehetne és várakozni sem lehetne : a söprőnek quantitásához képest proportió szerint gabonát kell nekik adni s az égett bort a szerint kiállítani. Erre nézve a kulcsár serénykedni fog, hogy borsöprőt pénzen a külső korcsmákról is vegyen, és ezen hasznos occonomiát promoveálja. Pro directione lehet, hogy itt Léván a borsöprőnek itczéjét 2 vagy 2V2 dénáron meg lehet venni. Hahogy pro ordinario nagy quantitásban borsöprő nem lehetne és a mostani nagy réz fazekakban kevés söprűből égetni alkalmatlan lenne: praecise ezen szükségre kellene egy kis rézfazekat venni és a pálinkafőző házba állítani. Ez nem kicsiny hasznot fog importálni esztendőnként. 31. Mostani időnek drágaságához képest constituálva vagyon hogy egy pálinkáért a lévai korcsmárosnék nyolcz pol túrát s a falubeliek hét polturát fizessenek. Ha drágább lenne a gabona, föllebb is, ha olcsóbb pedig, alább fogja szállítani praeciumját tiszttartó uram. A pálinka itczéjét 24 pénzével fogják a lévai korcsmárosnék distrahálni. Azért is az uraságnak husz pénzivei fognak fizetni, magoknak pedig fáradságokért és a pálinka történhető apadásáért minden itczén 4 d. jutalmok leszen. Observálni fogja tiszttartó uram az időt és proportiót, ahhoz alkal-' maztatván magát a mint a németbakaiak maguk pálinkáját külsőknek adják, ugy hogy a németbakai pálinkának árához képest a lévai korcsmárosnék két polturával, az urasági falubeliek pedig egy polturával drágábban fizessenek minden itcze pálinkát. Tudniillik : ezen egy garas vagy respective egy poltura az urasági korcsmák jussáért és hasznáért fog járni. 32. A pálinka asszonyoknak, nagyobb könnyebbségeért engedi az uraság, hogy, egy akóban 64 igaz itcze lévén, ök az uraságnak csak a 60 itczének az árát adják meg; a négy itcze pedig őnekik cedál fáradságokért és a pálinka elapadásáért. De ezt ugy kell érteni, ha a pálinka korcsmárosnék egyszersmind hordócskaszámra, (legalább félakós hordócskát 32 itczével főzésre) és nem itczével való kimérésre viszik el a pálinkát. Mert ha itczének kimérésével per partes viszik, akkor plenàrie itcze számra tartoznak fizetni. 33. Ázéit is mind az uraságnak, mind a pálinkás asszonyoknak könnyebbségére tartassanak tiszta félakós hordócskák, a ki se több se kevesebb ne legyen, hanem 32 pozsonyi itczés. Főzésre ilyen hordócskánként kell kiadni az uraság pálinkáját. És csak 30 itczéért fognak fizetoi az uraságnak a két itcze ő nekik marad. Ha pedig a kulcsártól itczének mérésével viszik el a pálinkát, akkor a 60 itczén felül a 4
182
itcze a kulcsárnak engedtetik minden akó mellett, de ugy hogy ö is tartozik számot adni mindezekről. 34. Publikáltassék a városban, hogy ha valaki merészelne a külsőbeliektől pálinkát behozni vagy bepracticálni, akár itczeszámra, akár edényszámra, azt distrahálván, az ollyan bepracticált vagy behozott pálinka contrabant lészen és fele a korcsmárosoké, vagyis inkább azé fog lenni, a ki bemondja, másik fele az uraságé ; azon fölül az ollyatén ember vagy asszony, a ki idegen pálinkát a városba behozna, eo facto 12 frtban megbüntettessék, a mely büntetés . egyedül az uraságé leszen a tiszttartónak conventiós részén kivül. 35. A lévai pálinka-korcsmárosnék a kiadott Juramentalis formula szerint1 minden esztendőben mindnyájan hitessek legyenek. 36. Az egész uraság faluira pro ratione temporis et loci pálinkát itcze számra hetenként, ki köll adni a falusi korcsmákra. Erre azért a tiszt szorgalmatosan tartozik vigyázni, maga ratiójának súlya alatt. Az uraság falui mostan: Uj-Bars, Ó-Bars, Podluzsány, Alsó-Várad, Csank, Pásztó, Zalaba, Élesfalva, ugy a többi is, a kikben csak portiókat bir az uraság. N. В.: A falukra az uraság pálinkáját hetenként itcze számra, elkelésnek proportiója, szerint kell kiadni és itczéjét mostan csak 7 polturával. Azon fölül való nyereség a faluké lészen. Ha pedig a falu községek ilyen módon nem akarnák venni az uraság pálinkáját: tehát a tiszt minden faluba maga tegyen pálinkakorcs m árosnékat és tiltsa el a faluban az idegen pálinkáját, felül megirt 12 forint büntetés alatt. Item: in specie Pásztón, de talán más faluban is némely privátus jobbágyok, ha pálinkafőző katlanokat tartanak, azokat mind el köll tiltani; mivel a pálinkafőzésnek oeconomiája egyedül az uraságot illeti. 37. A- pálinkafőzömesterek observátiója az, hogy minden esztendőben a rozs és buza virágzik circi ter 4 hétig, akkoron jó pálinkát főzni 1 Lévai pálinka-korcsmárosnék esküvése: Én N. N. esküszöm az Atya, Fiu Szentlélek, teljes Szentháromság egy örök bizony Istennek, boldogságos sziiz Máriának és Isten minden szentjeinek, hogy mivel a mélt. lévai urasság engem az égett bor és pálinka kiárultatására itt Léván egyik korcsmárosnéjává tenni méltóztatott, azért igaz keresztény hitem és esküvésem alatt az alábh irt dolgokat megtartani fogadom. Először, is, hogy egyedül a M. lévai uraság égett borát, pálinkáját, mellyet a tisztek kezembe adnak, és nem drágábban, hanem a mint az uraság az árát szabja, és ollyan megmért edényekkel mellyeket az uraság helybenhagyni és igaznak ösmerni fog, árulni fogom. Másodszor, hogy sehonnan a külső helyekről semminemű embereknek vagy kereskedőnek égett borát vagy pálinkáját senkitől meg nem veszem. Sőt ha megtudom vagy meghallom hogy valaki külső helyekről vagy pálinkát behozott és
•183
nem lehet és hogy a constituált pálinkának quantitásából ki sem jön, hanem kevesebb lesz. Ezt az időt speciális számadásba veszi a kulcsár és tiszttartó uram normát és rendet szab, hogy az uraság meg ne csalattassék és kárt ne valljon. 38. Minthogy nappal és. éjszaka szüntelen folytattatni kell a pálinka főzést, azért éjszakai világosságra nézve rendeltetik a pálinkamesternek 50 font fagyyu, melyből csináltatni fogja magának a kívántató gyertyákat és ezzel esztendőn által beéri. 39. A pálinkafőző háznál haszonra való á pálinkafőzésnek moslékja is, kihez accedál a sörmaláta is. Ennek kétféle oeconomiája szokott lenni. Első a mészárszékre való ökrök hizlalása, kihez egyedül széna, de inkább szecska és a gabonának eltakarított polyvája kívántatik. Legalább hét vagy nyolcz pár ökröt a mostani pálinkamosléknak és sörmalátának quantitásához képest hizlalásra lehetne beállítani, és húsvétra kelve néha fele nyerességgel is el lehet. a kövér ökröt adni. A mely marhának hizlalásához speciális szolga kívántatnék. . Másrendbeli oeconomia : (könnyebb és majd hasznosabb) a sertésmarhatartás és nevelés. A mosléknak és sörmalátának quantitásához . képest alkalmas darab sertésmarhát tartani nem csak lehet, de egyik részét ki is lehet hizlalni télben-nyárban. Successive ezen moslékkal való tartás után notabilis sokasitása következik a sertéseknek, és neve. lése az aprajának, ugy hogy egy esztendő alatt a malacz annyira fölnevelkeszik, hogy esztendős korában is 3—4 forintot is megadnak darabjáért. Tiszttartó uram azért promoveálni fogja ezen hasznos oeconomiat praescribált egy vagy más modalitás által, hogy legalább négyszerötször, vagy többször is, hizlalt ártányt mennél többet adhasson el ; tudniillik négy sátoros vásár esvén esztendőn által, minden vásárhoz a bepraktikált, vagy itt helyben valakitől ság tiszteinek igaz
külsőtől megvett v o l n a : azt azonnal az ura-
keresztény hitem és lelkem
üdvössége alatt bemondani és meg-
jelenteni tartozom. Harmadszor. Léváról az uraság
Ha néha égett
történnék
borát vagy
hogy
külső helyekre
pálinkáját
árulni
vagy
városokra innét
kivinném, —
visszajövőben
ennek szine alatt, vagy akármely más szin alatt, idegen égett bort vagy pálinkát be nem hozok. Mindezeket a dolgokat és akármely ezikkelyét meg
tisztán és igazán
megtartani
nem tartanám, a hitem és
és beteljesíteni fogadom,
lelkem üdvösségének kárho-
zatján kivül a mélt. uraság büntetése is — valamint tetszeni fog a mélt. uraságnak — rajtam egész
lészen.
Ezen
házicselédem,
punctumoknak
gyermekeim
és
megtartására pedig
férjem,
akiknak kezek
nemcsak által az
én, hanem az égett
bor és
pálinkaáruitatás néha történnék lenni, köteleztetni fognak. Isten engem ugy segéljen.
•184
meghizlalt ártányokat drága pénzen aladhatni a pecsenyesütő lévai asszonyoknak. 40. A postai correspondentiákra való nézve a postai alkalmatosság költségei esztendőnként 12 és 14 forintokra exurgálván. azért — hogy a rnélt. uraság cassája alleváltassék — más dominiumnak hasonlatosságára tiszttartó uram eféle tett esztendei költségeket minden esztendőben circa 31. decembris recto calculo az uraság helységem el fogja intézni és befogja szedni.
A lévai serfőzőgazda
esküvése:
1. Hogy a mennyi szapu vagy mérő árpa és komló egy főzelékre rendeltetett ez uraságtól, abból szaladot csinál s kevesebb szaladot nem veszen egy főzelékhez annál, aki annyi szapu rendölt árpából leszen és csináltatik. 2. Hogy annyi szapu árpából csinált szaladból való rendölt sört, (a maga szorgalmatosságának erejéhez képest jőizü sört) állit elő. 3. Hogy a felül való és töltelék számban maradt sörből senkinek se pénzért, se más alkuért, más idegennek el nem ád, magának t. i. a sörfőzőnek abból szabad italjá lévén segítőjével együtt/ 4. Hogy a ritka sört (ficzköt) se az igaz töltelékre nem applikálja, se pénzért nem adja másnak, hanem az uraság dispositiójára kiosztja. Simonyi Gáspár uradalmi felügyelőnek 1719. október 21-iki kiadmányából, a herczeg Eszterházy család kismartoni fölevéltárában. Fase. J. No. 52. Reposit: 60. Közli:
DR.
MERÉNYI
LAJOS.
ADATOK DEÉS VÁROS
FÖLDKÖZÖSSÉGÉHEZ..
I. A város nyilainak összeírása 1725-ben. Anno 1725. Kozárvár felé váras nyilainak conscriptiójárul való legestrom. : ' Anno 1725. die 3. mensis Maji nemes várasnak megegyezett akaratjábul kezdettüuk az Kozárvár felé való fordulóban az váras közönséges nyilainak investigálásához. Elsőben is az hidon felül az harmadik tizedban : 1. Aczél Tamás uram háza után. (m.) 1)
14. Böszörményi uram bírta ad intérim.
2. Zabolai István uram háza után. (m.)
15. Szekér-mester
3. Sárközi uram nyila, (m.)
16. Rab József uram nyila.
4. Váradi Sigmond uram nyila, (m.)' ò. Marjai
Albert
uram bír
egy
17. Ezzel általellenben az gát felől egy nyil
nyilat,
melyet is Korodi uramnak adtak
személyére 6. Ennek
az
volt
vacans.
Széki Sándor bír örökös
melyet
melyet Marjai uram bír, vacans.
,
8. Ugyanott az út mellett az gát felől út darabacska
föld,
melyet Pap Dánielné asszonyom bír, 9. Az Marjai uram út hosszában bírt földének az
18. Az notáriusság
földe végiben egy darab
uram bír, váras földe, vacans.
19. Az notáriusság
után való föld.
20. Mellett Ferenczi János uram nyila. 21. Bátori György uram földe. 22. Mellett Váradi György uram nyila. 23. Almási Istvánné asszonyom ' nyila.
vacans.
kit
ad-
föld, melyet is az haloványig Korodi
földihez..
7. Ugyanott út hosszában egy darab föld,
más
melyet az Sárai uram atyjának
' tak Yo\i\rudasságért, mds most pediglen vacans.
végiben egy nyil,
hosszában
háza után való nyila, (rh.)
végiben
egy
is Böszörményi
darab föld,
Mihály
uram
bír. (m.) 10. Mellett T. Nagy Jánosné
24. Pap Mártonné asszonyom nyila. 25. Geszti Kovács István uram nyila. 26. Szakmáriné asszonyom nyila, vacans. 27. Mezei István uram nyila.
asszonyom
11. Gomkötő Pálné asszonyom nyila, (m.) 12. Panyó Mihály uram birja ad
28. Balog László uramnak adtak volt egy nyilat
nyila, (m.) interim.
13. Rákosi Sámuel uram bírta ad interim. E z az m. betű annyit tesz, hogy manet
személyére,
mely
is
most
után
való
vacans. 29. Salánki uram Bucsi háza nyil.
magyarul m a r a d .
•186
30. Néhai Szőcs János háza után való nyíl,
60. Gál Márton nyila.
31. Diószegi Mihály uram nyila. 32. Tót Márton háza után való nyil, melyet Szőcs
adtak
Mihály uramnak
volt
nyílban. Sámuel
uram
két
nyila.
után
való nyil,
Makaviczi uram bírt most,
melyet vacans.
hadnagysáq
39. Nagy Boldizsár
háza
melyet Kenyeres quo modo
után való
Miklós
nem tudom,
40. Pávai János uram szerben, János
nyil,
uram
bír
bír
is az
az
rectifi-
volt ő kegyéimének.
teleke
után
Korodi uram egy
darabot, melyet actu most is bír.
való nyil
Hala-
vacans. az Halaványon innét egy nyil : Mészáros Mihály uramé. Márton
nyila
felé,
melyet
Keresztúri István uramnak adtak. 66. Kéreiné háza után való nyil. 67. Betlen Jánosné asszonyom nyila. 68. Gombkötő Miklós uram nyila. 69. Szegedi Péter uram nyila.
volt. 41. Az mellett Tóth Mihály nyila.
70. Czikó uramnak nyila.
42. Füldiáki Péter nyila.
71. Szíjas György
43. Szalontai Szabó István háza után való nyil, mely is háza is eladatott,
azért
tott fel,
45. Kupán Ferencz
földe.
uram
majorja
után való
melyet Zilai
actu .
uram . ron-
most is bírja,
után
K. Szabó
András, uram nyila. 74. F. Szabó Mihályné
való nyil.
váras
.
73. Szíjas György nyila mellett
ház után való nyil.
46. Borbély György
háza
72. Az Tőkésszer végiben délrűl egy darab
,44. Fogarasi József uram nyila. uramtul Kibédi uram
uram
nyil. szántóföld,
az nyil vacans.
megvett
az
rudasságért,
vány mellett adtak volt
65. Kerekes
megmondja.
egy nyilat
melyet
adtak
után bírják. fel
64. Azon innét az Halavány mellett vagyon,
Зв.^Епуеси Sigmond uram nyila.
Nagy
rét,
63. Mellett Mészáros Mihálynak
35. Ács Jánosné asszonyom nyila. 36. Micskei háza
cátiókor
61. Az kozárvári határszélben egy j ó darab 62. Ezen rétbül tört
33. 34 Cserepi
Tőke
58. Nagy István Kovácsné asszonyom nyila. 59. Ványai János n-yila.
melyet Diószegi uram bír, vacans.
asszonyom
nyila.
47. Dósáné asszonyom nyila.
75. Zalányi Sigmond uram nyila.
48. Sámbokréti Ferencz uram nyila.
76. Szentjóbi Nagy István uram nyila.
49. Kibédi Márton uram nyila.
77. Szél István háza után való nyil, melyet hadnagy
50. Farkas Dávid uram nyila.
uram bír.
51. Makaviczi uram nyila.
78. Irsai István uram nyila.
52. Törpényi Szabó János uramnak adat-
79. Makay Mihály uram nyila.
tatott nyil, melyet Marjai uram bírt, vacans.
81. Pap Dánielné asszonyom nyila.
53. .Ujvárasi Szabó János uram nyila, mely is vacans. földet bír,
melyet is maga háza után való föld-
nek tart. első
tizedben is
mellette
Pap Dánielné
asszo-
vacans. 83. Márton Kovács nyila. 84. Albert János nyila.
56. 2 )Váradi Mihály háza után való nyil. melyet
82. Ugyan
nyom bírja Szabó György háza után
54. Marjai uram egy jó darab
/57. Az
80. Dobolyi Márton uram nyila.
az
egy jó
darab
rectificátiókor
föld, adtak
volt malatai Kerekes István uramnak
!) A 37. nyílról nincs említés téve. ·-) A z 55. nyílról nincs említés téve.
85. Szabó Péter háza után való nyil, melyet Faragó Simon bír. 86. Szabó
Tamás
háza
után
melyet Korodi uram bír.
való
nyil,
•187
Innét mentünk visssa az Tőkeszer végihez való nyilakra, kik az Szamosra nyúlnak véggel az ispotály-földekig. 87. Néhai Lőrincz Deák uram való
nyil,
melye't
háza után
Zabolai
Mihály
uram bír.
keméti Istvánné,
Székely
Istvánné,
Kecskés Péter háza után
való nyi-
lakat mind Korodi
uram bírja,
105. Az Irményben az Nagy Sigmond uram földe mellett Szabó Márton nyila. 106. Csehi György uram nyila.
88. Szávai háza után való nyil.
107. Mellette Molnár András nyila.
89. B. Márton Kovács uram nyila.
108. Ugyan mellette Molnár Márton
90. Ajtai György uram nyila.
109. László Mihály nyila.
91. P. Pávai uram háza után való nyil.
110. Kőmijes Péter uram nyila.
92: Csehi István uram háza után való nyil.
111. Daróczi Sámuel uram nyila.
93. Nagy Sigmond uram nyila.
112. Katona Imbre uram nyila.
•94. Kolosvári ház után való nyil. 95. Szalacsiné
nyila,
melyet
nyila.
113. Sándor János uram nyila.
Magyarosi
uram bír.
• 114. Kádár István uram nyila, vacans. 115. Kis Kádár András uram nyila.
· *
96. Szász Györgyné asszonyom nyila.
116. Mellette Balog Mihály uram nyila.
97. Az
117. Kovács Miklós uram nyila.
ispotály-földeken
belől
az Váradi
Sigmondné asszonyom földének végi-
118. Kopos Szabó Andrásné nyila.
ben egy darab
119. Gombkötő Bálint
váras földe,
melyet
Pap Dániel uram bírt. melyet
Korodi
uram
bír,
de quo modo nem tudatik. 99. Az malom melyet
gátjánál Korodi
személyére
uramnak
adatott volt ezen nyil.
98. Ezen belől egy darab föld az Szamosparton,
de
quo modo nem tudatik.
egy
122. Fej érvári János uram nyila.
darab
föld,
tört volt
uram
120. Darabant Mihály nyila, vacans. 121. Boros Atidrás nyila.
fel,
egy jó nyil hosszat.
123. Gulácsi uram malatai háza után való nyil. 124. Dénes István uram nyila. 125. Vári Anna asszonyom nyila.
Die 4. Maji az Horgos földnél az két halovány közt kezdettük el : 100. Egy jó darab szántóföld mellette levő kaszálójával
együtt
Korodi
uram
bírja. 101. Melyet
126. Ezen nyilak végiben, az kút mellett, az Diószeghi uram kozárvári uton alól s út hosszában levő földén alól, egy nyil föld, melyet Balog István uram bír. 127. Az kozárvári
uton felül,
Rácz úrnak
: szőlője, Dadai és Váradi Sigmondné Dálnaki Dániel
kaszálójával
bír,
uram
ugyan
asszonyom
két
földek
végiben, három nyil, melyet Csatári,
halavány végiben
bírtak, de minthogy másutt is vagyon
mely
Kovács Pál,
lehetnek 4 nyilak. 102. Ez mellett az felső égy darab horgos
földet
adtak
volt
Szabó Ferencznek füzesiért, ezt Váörök
radi
Sigmondné
áron
adta Diószeghi Mihály uram-
asszonyom
nak, ezt is váras földének mondják. 103. Az Makai uram
földe végiben,
parton egy fecskefarkú
föld,
az tóezt is
Korodi uram bírja, váras földe. 104. Ennek az fejinél,
az papság
földe és
az horgos föld mellett való halavány "mellett 4 nyil, Bartha Mihály, Kecs-
ő
kigyelmeknek
Szabó László
ő kigyelméknek nyilak,
földe uramék
azért mind
három vacans. 128. Ezen
három
lejáró
földeknek
nyilaknak az felső végiben,
vagy
hosszára
Szakmári Márton uram nyila. ! 129. Ab. Kovács István uram nyila. 130. Ezen felül vacans nyil, Dénes fogta bírni. 131. Ezeken
alol
egy darab
tövises
föld
ennek előtte nyilas föld volt, de már az gát felfogta. 132. Ezen
tövises
föld
végiben Kozárvár
•188
felöl egy nyilacska, melyet colált
régiül
fogva ;
Dadai uram maga
senki alsó
földihez
melyet az határkő 133. Az kozárvári
az
sem végit
szántotta,
163. Az Bélahegy alatt az száraz hídnál Pap Mihály uram nyila. 164. Az alsó Bélahegyen,
is megmutat.
uton alol
egy
papság földe mellett,
nyil,
az
mint felmen-
nek az száraz hidon felül Benjámin uram bír egy földecskét, quo
az
165. Annak az végiben, Kozárvár felől, m á s
uram bírt, vacans. 134. Sitér János uram nyila.
földecske, melyet Zöldi uram
135. Szalai János nyila vacans.
földének
136. Irsai István után az
uram
jure,
nem tudom.
melyet Pataki
bír
ház után,
két nyilat,
az
melyikben most
Lupuly lakik.
tart,
de
nem
örökös
az, hanem
váras földe. 166. Innét Deés felől egy nyilnyi föld, melyet Zilahi uram bír, az most vacans.
137. Kádárné háza után való nyil.
167. Az mellett ugyan Zilahi uram egy j ó két nyilnyi földet bír, mely is váras földe.
138. Gábri István uram nyila. 139. Székely Kis János uram nyila.
168. Az vámos
140. Vasas Gábor uram majorja
169. Azon innét egy jó darab föld, Boikros
után való.
nyila vacans.
familia örökösének
nyil, vacans. 141. Somlai László uram nyila.
tart.
170. Mellett, más j ó darab föld, Balog György
142. Dálnaki Sándor uram nyila.
uram örökös
143.. Vas Gergely uram nyila.
jure nem tudatik, doceálni kell róla.
144. Kenyeres István uram nyila. 145. Az
Ráczok
szőlője
alatt,
az Váradi
földének tartja, de quo
171. Az gát szélin,
egy jó nyil,
az feljebb
megírt földeken innét, vacans. az
bélahegyi
szőlőgyepü
Gál András bírt, mely is Kis István
alatt bír egy
jó hosszú
földet,
háza után való nyil volt.
hogy bírja, nem tudatik.
Sigmondné asszonyom -földén belől,
146. Kis István háza után való nyil. 147! Sintai háza után való nyila.
. 172. Zöldi uram
173. Ugyanennek végiben, az Ráczok szőlőjére véggel felmenő egy darab föld, contraverziás.
melyet Zöldi uram bír,
148. Nagy István uram nyila.
174. Az
149. Karácson István nyila.
de
felső
Bélahegyen
néhai
Alvinczi
150. Ungvári József uram nyila.
látván uram maradéki örökös földek
151. Fazekas András M. fia háza után való
mellett,
az Diószeghi
uram földéig
egy jó darab föld, mely is nem tuda-
nyil.
tik ki földe.
152. Mikolai háza után, vacans. 153. Szabó Ferencz háza után vacans.
175. Az mely földek contraversiában
vadnak
154. Derecskei János uram nyila.
az al-őriekkel,
155. Pap György uram nyila.
részét, circiter 14 nyilnyit az al-őriek sem contravertálnak,
156. Varga Györgyné nyila. 157.. Ezek mellett Pataki
uram
azon
3 nyilakat
bír, ez mind az három, vacans.
földeknek azért
egy
nyílban
fel kell osztani. 176. Az Bélahegyen alól, az al-öri ösvényen
158. Butykáné asszonyom nyila.
felül,
159. bnre János uram nyila.
al-őri határszélben, melyet Derecskei
egy
160. Szíjártó József uram nyila.
uram bírt,
161. Munkácsi Ádám uram nyila.
váras földe, adni.
162. Debreczeni Márton nyila.
darab
föld az oldalban,
most Vasas uram bírja,
nyílban
kell valakinek
189
Az al-öri úton felyül az BeJce-heyyre felnyúló nyilaknak Al-ör felöl való első nyila: 1. nyil Sülye János uramé 3 nyil.
22. Kádár István háza után való.
2. Dorgó János háza után 2 nyil. ·
23. Lajos Gergely uram
3. Szentgyörgyi uram háza nyil. 4.
után egy jó
árvái.
Sülye
János
uram
25. Jenei István uramé.
5. Tót György háza után való nyil.
27. Kántor uramé vacans.
6. Tót György birja ezt, vacans.
28. Gulácsi uram nyila.
7. Ladányi uram nyila, háza után egy nyil.
29. Korodi János uramé.
8. Galambfalvi uram háza után.
30. Zilahi István uramé.
uram
Diószeghi
Mihály
uram-
32. Szabó Márton uramé.
ban vannak,
33. Makaviczi Márton uramé vacans.
Ez
melyet
is örökös föl-
mellett
Dées
felől
34. Gombkötő Bálint háza után való, mea
halavány
lyet Szabó Gáspár birt.
mellett egy vacans nyil, melyet La-
35. Dadai József nyila.
dányi uram bir, quo jure nem tudatik.
36. Tót András uramé.
11. Ezen
feljebb
megirt
nyilak
végiben
37. Borbély István.
hosszára, ugyan Ladányi uram egy
38. Czumpas Sámuel uramé.
jó darab földet,
39. Ötves Szabó Mihályé.
melyet
quo
quo-
40. Gombkötő Péterné háza után való.
mo do bír, nem tudatik.
41. Az Kádár István
12. Ezen alul Szőcs Márton nyila. 14. Ezen
alul
az
Diószeghi
kaplanyi út hosszában
lől Barátosiné nyila.
Zöldi uram bírta, most Korodi uram
42. Mellette Kolosvári Istváné.
bírja quo modo nem tudatik.
43. Az Kozárvári ut mellett, az
15. Az Zöldi uram kocsis földén túl Kaplyan felől, Füziné asszonyom vacans nyila mellett,
Kovács István
uram
16. Pataki Mihály uram nyila vacans, mely Szilágyi
János
háza
után
halavány István
örökös
földe
melyet most Zabolai uram
felé,
bir,
in-
nét Deés felöl, Borbély György uram
44. Az ispotály földén belül
egy
szegelet
adatott Dadai
uramnak, de nem az. darab
földet
Nagy Sigmond
uram
46. Az Diószeghi uram S am arjai uramtul aquirált föld mellett,
Szakmári An-
drás uram nyila. 47. Debreczeni háza után való
birja vacans nyil. 19. Mellette Borbély András háza után. 20. István Kovácsné háza után való nyil, melyet Pataki uram birt, vacans. Szalontainé nyila vacans, melyet Pa-
nyilat ad-
tak volt Zilahi András uramnak. 48. Inczédiné asszonyom háza 1 után való nyil, melyet adtak volt Búzás István háza után. 49. Nemes György háza után való nyil.
taki uram birt.
1 E három s z ó az eredetiben ki van törülve. Gazdasdgtörténelmi
Szemle.
bir
egy nyilat.
bír, Búzás uram ugy mondja.
való nyil az halavány on. 18. Az Somogyi uram
Kovács
45. Az mellett fel az halavány mellett egy
is jó két nyil. tál
mellett, Németi
föld az rectificátiókor
nyila, melyet pretendál.
17. Ezen
uramnak
adott örökös földe mellett, Deés fe-
13. M. Kovács István nyila.
21.
31. Genesi uramé.
nak adott nyilasföldek contraversiádekben applicáltatott. 10.
való
26. Argyesi György uramé.
szántotta, vacans.
9. Zöldi
után
24. Fazekas András uram nyila.
»
Fejérvári
háza
nyil.
1806.
13
•19Э 50. Székelyhídi Mihály uramé vacans.
81. Incze János vacans.
51. Csitár Márton háza után való.
82. Az kaplyani és al-őri két ut között, az
52. Az Irsai
uram
s Váradi János
szegeletfölde végiben,
uram
napnyugatrul
első nyil Nánási uram háza után való.
hol Salánkí uram fegyvert fogott az határért, is
az
rövid
négy
kaplyani
nyil,
melyek
országútra
jőnek
53. Mellett Farkas Sigmond háza.
véggel. Kaplyan felől 1 nyilat Incze
54. Hiripi Mihály uram nyila.
János bir vacans, ez mellett 3 vacans
55. Hiripi Mihály uram nyila mellett ismét
nyil, milyet nem tudatik, kik bírják. 83. Az alsó
vacans.
halavány
által,
Al-ör
egy darab horgos
57. György Deák árvái nyila.
vány között,
58. Budai János uram nyila.
uram, Pávai örök földének tart,
57. Jakocs Péter uram nyila.
quo jure bírja, mi nem tudjuk.
60. A z
régi
Kenyeres János
háza
után
84. Bakos
föld,
felül,
56. Tót Lakatos nyila.
az két hala-
melyet Nagy Sigmond
György
de
uram
Dadai
uramtól
földen
belől,
az
egy nyil, melyet actu Szabó György
birt zálogos
uram bír.
járónál egy nyil Takács György va-
61. Mellett
más
nyil
vacans,
quo
jure
mellett,
uram
Kolosvári
cans nyila. 85. Sz. Miklósi Péter nyila vacans.
biratik nem tudatik, kitül. 62. Azon túl Dálnaki
alsó
örökös földe
Ferencz
uram
86. Székely Kovács István nyila. 87. Ferenczi György nyila. 88. Gál Mihály nyila vacans.
háza után való nyil. 63. Néhai Kerekes Mihály háza után való
89. Ez
mellett, darab
nyil.
az
Szamos
kenderföldet
parton
Pataki
egy
Mihály
64. Bagyi háza után vacans.
uramnak adtak volt, mely
65. Szőcs János nyila.
Lőcsei József uramnak adattatik.
is
most
90. Alsó járónál, az úton fejül, az Szamos
66. Jeremiás háza után való nyil. 67. Kadácsi uram háza után való nyil.
parton kezdve, ott van egy jó darab
68. Jakocs György nyila.
föld az Dadai uram borzás földekig vacans.
69. Salai uram nyila. 70. Sülye Ferencz uram nyila vacans,
az
föld,
Dálnoki uram földe végiben. 71. Ezen
feljebb
keresztül 1 nyil
megirt
járván,
Gönczi
nyilak
fejében
az nyilak fejében
Székelyhídi
91. Ezen darab föld végiben, egy j ó darab
Istváné.
kit Korodi uram birt,
92. Ennek
az végiben,
darab föld
72. Mellette Bakos Márton nyila.
földekhez
73. Mellette Pap József uram nyila.
parton.
74. Dálnoki
uram
örökös
földe
mellett,
András
nyila
vacans.
93. Az
elmúlt
kit
az nyilakig,
más
is Somodi Magyari
applicáltak
az
rectificátiókor
Szamos
adtak
volt
Váradi János uramnak egy j ó nyilat.
napkeletről Éles András nyila. 75. Székely
vacans
az Szamos hosszában.
Ezen
94. Rákosiné asszonyom nyila.
két nyilat Dálnoki Dániel uram birta
95. István Kovács háza után való nyil.
maga örökös földéhez, de az elmúlt
96. Sülye Ferencz felesége után való nyil.
rectificátiókor
97. Ezekre az Szamos
kibocsátotta
volt
ő
kegyelme.
hosszában
véggel
j ö v ő János Kovács, az Szamos felöl j ó darab.
76. Gál János uram nyila. 77. Németi Kovács István nyila, vacans.
98. Mellette Kállai József uram nyila.
78. Szabó Ferencznéjé egy nyil.
99. Mellette
80. Mellette
is
Pap
után vacans.
Ferencz uram
az
útig
egy
jó darab föld,
melyet Dálnoki uram bír.
79. Pap Ferencz uram nyila. háza
100. Dadai uramnak
örökös
földe mellett
Ispán István uram nyila.
•191 101. Vasas József uram nyila.
118. Kuppan Miklós uram háza után való nyil.
102. Dálnoki Dániel uram nyila.
119. Az part alatt, út hosszában, egy darab
103. Szarkadiné háza után való nyil.
föld vacans.
104. Vasas Gábor uram nyila, jó darab.
120. Az úton belől, az Szamos parton, más mely is egynehány
sze-
105. Búzás György uram nyila.
darab föld,
106. Szűcs Ferencz uram nyila.
géng embereknek adatott volt kenderföldnek, de az ludak minden 'esztendőben megeszik, már vacans, belé hagytak.
107. Varró Mihály uram nyila. 108. István Deákné
háza
után
való nyil,
melyben Földi uram lakik. 109. Mellette Pocsai
uram háza után való
121. Fejérváriné földe mellett, egy jó darab hadnagyság-föld,
nyil, Földi uram bírja.
annak végiben, az
110. Lőcsei József uram nyila.
város földe végiben, egynehány
111. Végh Istvánrié nyila.
letes embereknek decskék.
112. Botka János uram nyila. 113. Székelyhídi János uram nyila.
Solti uram irtat,
11§. Balogh György uram nyila. házok
becsü-
kenderföl·
122. Az hidon alól egy szegeletecske, melyet
114. Az postaház után való nyil. 116. 117. az páterek
adott
ki most vacans.
123. Ezen fejül az út hosszában egy jó nyil,
után.
melyet Pap Dániel uram bír, vacans.
Nota bene. 1. Az Modrában, az két halavány között egy 2 nyilnyi
föld,
melyet Salánki
uram bír nyilában. 2. Az halaványon
Korodi
uram
7. Az Tőkeszer
túl Мак
János
háza
háza
után való
örökös
mellett, Vincze György
földe
uram nyila.
földének
az
egy
jó
darab
forgó föld vagyon,
nyilak
végiből,
gyep-,
bői rontott fel Búzás György uram, város
nyil. 4. Az Makai Mihály uram
város
végiben
contraversiában melyet
után való nyil. 3. Mellette Solt Mihály
bír,
mondják.
földe,
de
ő
kigyelme
Nagy
Sigmond uram földének pretendálja lenni.
5. Mellette az halovány felől Korodi uram bír
3
nyilat
örökösének
város
földét,
melyet
tart Sülye János uram,
1. Az Módra
tehet információt róla, mivel tudja,
mellett,
mint van. 6. Az Nagy Sigmond
széliben,
az
az Szamosra
mikeházi
út
járandó első
nyil Barátosiné asszonyom nyila. uram réti környül
egy darab contraverziás földet, melyet
2. Diószeghi Dánielné asszonyom puszta háza után való nyil, vacans.
Eredetije az Orszf Levéltár kolosmonostori osztályának lymbusában.
192
II.
Kimutatás a városi szántó- ós JcenderfölcleJcneJc 12 évre telehszám szerint való felosztásáról 1748-ban. Regestrum generale de et super divisione communium agrorum nobilium oppidi Deés versus Somkúth existentium anno domini 1748. die За mensis Julii inchoatum, consequenterque concinatum : anno domini 1748. diebus 3a. et 4. Julii. Divisio communium agrorum Désiensium versus Somkút existentium ductore primario: Generoso dno Ladislao Érsekújvári, mensura oppidi antiqua : ulnarum scilicet IO1/2 subdivisorum, et durabit ad anno s duodeeim, a dato presentium. Divisores ex dominis senatoribus :
Divisores ex dominis assessoribus : Spect. et Gener. domini: Alexander
Kászoni
Ladislaus Mósa Generosus dominus: Ladislaus et Nótárius
:
Érsekújvári
Stephanüs Almási
Andreas Bányai
Generosus dominus:
Dom:
Stephanus Vincze orátor
et dom :
Joannes Gombkötő
Metientes, et ligone laborantes :
D. Andreas Kádár alias Szabó, D. Stephanus Jakocs, D. Joannes Szöcs alias Konyár, D. Stephanus Butyka, D. Stephanus Kovács, et D. Josephus Szász singuli senatores. A nyil rúdszámra
A z osztályban részesülök nevei
Ezen
osztás
feje
kezdődik
közepe
vége
a
Hatodik
nevei
—
—
—
2 IV2 2 2
3
2 IV2 2 2
2 IV2 2 2
3
3
Nagy János Süllei János Sebestyén János Csabainé Ugyan oda : . Sz. Györgyi József. . . . Margit. Kovács György . . Szűcs Márton Ladányi János Böszörményi A n d r á s . . . Széplaki Szabó András . . Méltgos Nagy Boldizsár ur
2 IV2
2 IV2
2 IV2
Rudolphus Antal
határszélben a Kantus patalea mellett. Tized.
Barancs Mihálynak a szegelet az utig Márki István Fej érvári János T. Salánki Gábor ur . . . Sövényfalviné asszonyom. Irsai Zsigmond ur . . . . Fazakas Pap István . . . Borosnyai János
A z osztályban részesölők
nagy házára . . . .
A nyil rúdszámra feje
közepe
IV2 2 2 2 11/2 2 2 2 2 2 2
11/2 2 2 2 IV2 2 2 2 2 2 2
2 2 2 11/2 2 2 2 2 2 2
2 IV2
2 11/2
2 IV2
vége
•193
A z osztályban részesülök nevei
A nvil rúdszámra feje
Varga Nagy Anclrásné . . Argvosiné On aki Szabó Márton . . . Onadi Mihályné Incze János В öl к én yi János Dániel Antal Molnár Márton Enyedi Zsigmond . . . . Tót István Derecskeiné Szintai György Magyarosi Miklós . . . . Nagy József Kovács Pál uramnak irtá-
sára napnyuqotról árokig meghagyatott
az . .
közepe
vége
1V-2 1У2 2 IV2 2 2 2 2V2 2 2 11/2 2 1У2 3
P/2 IV2 2 1У2 2 2 2 2У2 2 2 IV2 2 2 3
IV'2 1У2 2 IV2 2 2 2 2У2 2 2 IV2 2 31/2 2
3
3
5
Ezeknek tetejét a gaz határozza meg, az oldalban a mint az ut felmegyen az erdőre napnyugotról egy szegelet, minthogy
irtott is henne, a jövő osztásig, Fülöp Ádám uramnál meghagyatik.
Ennek belől
végiben
az
uton
Német András ' Kis Sándor Kovács Miklós Bilcs Mihály a bokorig . . Ezen alól a két gaz között való íöld Tót Péternek
11/2 2 2 2 2
A 2-ik Kantusban Mezey Andrásné Enyedi Miklós Ezen alól, melyet eddig Kovács Pál uram birt, ugyan ő kegyelménél a közép ároktól fogva a bokorig, Dés felöl való része
a Borsos és Kodor-vtczai két házára meghagyatik
A más részét napnyugotról a gazig tit. Dálnoki Sándor uram és Kis Sámuel
A
2 3
4
osszák kétfelé aequaliter Kovács Pál nyilján
fejül a két gaz az oldalban:
között
Bokor János Ezen fejül Farkas Samuné Ennek oldalára jövő földeket fejül kezdvén, az oldal és bokor alatt: Székelv Kis János . . . .
2 2
3
IV2 2 2 3
IV2 2 2 2
A nyil rúdszámra
A z osztályban részesülök nevei
közepe
vége
1У2 1 1У2 IVa 11/2 IVa 11/2 IVa 21/2
IV2 1 IV2 IV2 P/2 IV2 IV2 IV2 21/2
IV2 1 II/2 11/2 IV2 11/2 I 1 /» 11/2 2У2
1 1V2 1У2 2
1 IV2 1 1
1 1V2 1У2 1У2
IVa IV2 IVa ÍV?
1V2 11/2 1V2 1V2
11/2 1V2 11/2 11/2
IV2
11/2
1V2
1 .
2
2V2
7
3 2 3 1
—
1У2 3 1
2 3
21/2 1V2
2V2 IV2
2V2 11/2
—
—
—
3
21/2
21/2
2
2
2
IVa
11/2
11/2
11/2 2 2
IV2 1У2 2
IV2 ll/2 2
2
2
2
feje
Széki György Csehi Györgyné Pap János Kis Sándor Felvinczi Pap Mihály. Szilágyi Mihály Ormányi Pap András. Kövendi Kis János. . Onaki Szabó Márton.
. .
.
. . . . . .
A 3-ik Kantusban fejül. Szigyártó György . . . . László Mihály Dés felöl . Bartos Péter a borozdáig Jakocs Ferencz Ezeknek végiben alól Dés felől:. Fülöp Ádám . . . . . . Sallai Samu Sebestyén János Imre István Jakocs Tstvánné ezenfejül a két gaz között a Dés felől való oldalban ; által ellenben a két gaz között Jáczkuj László házára Fejül Szekeres György Második
Tized.
Kezdődik a Kantusnak alsó 2 2 részében az erdő mellett. Lengyel János meghagyatott mely fecskefarkú föld 2 Sámbokréti Ferencz . . . IV2 3 Lakatos Péter 21/2 Érsekújvári Gergely uram Mészáros Gábor Füldeáki Péter, minthogy irtott meghagyatott . . Szűcs Mihályné Az ország utján fejül a két gaz között Butyka István 31/ 2 6 Ut hosszában a bokron alól Kismarjai Gábor uram . Ennek végiben Dés felől: Mltgos Nagy Boldizsár ur házára . . . Az uton fejül Érsekújvári Sámuel uram majorjára 2 2 Musnainé asszonyom ma2 2 jorjára Albert József Tót Miklós : Ezen fejül Ormányi Nagy 3 3 András
—
•194
Az osztályban részesülők nevei A z oldalról lejövén a tit. Nagy Boldizsár ur nyitja végiben a kútra jövő véggel : Bálint Jánosnak
A nyil rúdszámra • kő- i . : feje 1 zepe ι vege
°
2
2
2
11/2
11/2
11/2
11/2 2 2
11/2 2 2
11/2 2 2
A törpényi völgyön vagyon 4 nyil, ebből a tit.. Nagy Boldizsár ur Szajka malma mellett való há-
zára Séra Jánosnak . . A többi részét Pál Mihály, Székely Sámuel és Faragó Mihály hárman egym á s között aequaliter oszszák fel. Farkas András Horváth Z s i g m o n d . . . . Árkosi István A tit. Kolosvári Dániel
örökös
földje
mellett és
az mostani ut mellett való föld egy bokros martig, melyhez a város pretendál, de Kolosvári uram az örökössihez foglalta, minthogy vicinuss a ; D e in facto divisionis agrorum idősbik Zilahi István ur fide digne referálá, hogy ez
előtt nyilában hirta azon földet és mások is recognoscálák, hogy város
földje, per hoc Kolosvári Dániel uramnak háza után való nyilában meghagyatik, ha nem producál de proprietate. Ezen föld vagyon az ország utján fejül a Borona Kúton innen A Kolosvári Dániel uram örökös földén fejül a hegytetőn az erdő között adatott : Madaras Jánosnak . . . . N a g y Györgynek
2
2
2
Ferenczi István Király János Komjátszegi István . . . Komjátszegi János . . . . Egyed Ádám Váradi Mihálv K o s János Incze Mihálv Madaras István V a s s Mártonné Веке György Tollas István Varga János Molnár Sámuel Kerekes István Szabó Miklós Szász József Szentmiklósi Péter. . . . Szász István . . . . . . Székely István L o v a s Kis Székely István Kolosi Gábornak és az vejinek : Debreczeninek Balog Zsigmond Szász György Szász József . , HentesNagy Istvánné vöstől Báró Diószegi István ur . Bürgözdi G y ö r g y . . . . . Enyedi György Vinter Ferencz Kovács Kelemen Fej érvári István Némái Szabó István . . . Enyed Miklósné Csáki Ferencz Balog István az árokig . . Szölösi István Daróczi Mihály Á c s János Nótárius Almási Istvánnak
3 3
3 3
3 3
Az
11/2 11/2 ll/l 11/2 11/2
11/2 11/2 11/2 11/2 11/2
11/2 11/2 H/2 11/2 11/2
A nyil rúdszámra KÖ- i . feje 1 zepe ι vege 2 2 2 11/2 I 172 U / 2 11/2 1V2 Д1/2 11/2 11/2 I V 2 1V 2 11/2 II/2 11/2 11/2 11/2 11/2 11/2 11/2 11/2 11/2 1V2 11/2 11/2 11/2 11/2 11/2 11/2 2 IV2 1 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 11/2 11/2 I V 2 11/2 11/2 11/2 2 2 11/2 1 1 1 11/2 11/2 II/2
2 11/2 2 21/2 21/2 11/2 11/2 11/2 11/2 11/2 2 11/2 1 11/2 2 11/2 11/2 11/2
2 11/2 2 21/2 21/2 11/2 11/2 II/2 IV2 11/2 2 11/2 1 11/2 3 11/2 11/2 P/s
2 11/2 2 21/2 21/2 11/2 11/2 11/2 11/2 11/2 2 11/2 1 11/2 11/2 11/2 11/2 11/2
. . .
4
4
4
Váradi György urnák . . Kés csináló N a g y István . Báró Diószegi Mihály . . Diószegi Szabó Mihály . . . Foglár János Ötves Szabó Mihály . . . Isáki István Balog Ferenczné Perle János Zilahi István uram majorjára Báró Diószegi Ferencz . . tit. Kamara Ispán Kászoni István
3 3
3 3
3 3
cum bonificatione.
ha pedig több lesz, osszák aequaliter kétfelé. Ispotály földek véginél az uton alól Deés felé. Gaal Ferencz . . . . . . Gaal Jutka Nemes János Szász Sámuel Fazakas István
Az osztályban részesülők nevei
5
3
21/2 21/2 2 2 11/2 11/2
2 21/2 2 2 11/2 11/2
11/2 2
11/2 2
3
3
1 1 2 2 2 11/2 11/2 11/2 2 3
•195
A z osztályban részesülök nevei
Notandum a határ szélben a hol az osztás kezdődött az ország utján, ahol az ut mellett hosszában Jakocs István Fülöp Ádám u r a m . . . . Tisz. Beregszászi Mojzes uram azon belől. . . .
A nyil rúdszámra . . fe J. e
közepe
ve
§e
21/2 21/2
2 2
11/2 IV2
6 72
6V2
6'-/2
2 2 2 IV2 II/2 2V2
2 2 2 II/2 11/2 21/2
—
—
H a r m a d i k Tized. 2 Tollas István 2 Simon Márton 2 Pávai József IV2 Rettegi István Márton Kovácsné . . . . U/2 21/2 Prágai János tit. Mósa László ur egész 11 az árokig A nagy füzesben éjszakról az oldalban az erdő között. A Nagy füzes torkában az oldalban uthosszában fejül az erdő alatt: Tisz. Mósa László ur ma3 latói házára Ezenkívül a czellérek futtatóján az oldal, vagy erdő alatt. 2 Tit. Salánki József ur . . Fodor Kádár Márton az 2 öcscsével . . . . 2 Bátori Szabó István 2 Vásárhelyi István . 3 Újvári Mihály . . . Bálás Péter . . . ; 11/2 2 ' Dénes András . . . Székely Zsigmondné vős5 tői az utig . . . 2 Tetei Mihály . . . 21/2 Pávai István . . . Székelyhídi Mihály. 2 Báró Diószegi István ur . 3 Konyárdi Szöcs János . . 2 2 Gaal Mihály Régeni Ferencz a madarast 6V2 szegletig A kis füzesben északról az erdő alatt 11/2 Balog Sámuel . . Gyulai Istvánné . II/2 Veres János. . . 11/2 Székely András a borozdáig 4 Hidi István . . . 3 2 Tacsi János . . . Az uton belől az erdőig Kolosvári Horvát János 2 Balog György 11/2
3
3
2
3
2 2 2 3 11/2. 2
2 2 2 3 11/2 2
—
—
2 2 21/2 21/2 2 2 3 3 О •2 2 •2
A nyil rúdszámra
A z osztályban részesülök nevei
Pávai József Veres András Csatári András Rákász Szöcs János . Szabó Mihály Rácz János
feje
.
.
közepe
11/2 11/2 11/2 11/2 11/2 .11/2 11/2 11/2 11/2 11/2 2 2
vége
11/2 II/2 11/2 11/2 11/2 1
Érsekújvári Sámuel uram földén belől a Deberke mellett vagyon egy nyil, mely adatott Csizmadia Nagy Istvánnak A mltgos Báró Diószegi urak a külső Czicz hegyek alatt az ut mellett : Bátori József Jó János két házára . . . Tit. Mósa László ur a borozdáig Sípos Mihály Dénes János Tisz. Kászoni Sándor uramnak mellette két nyil. . Ezeknek végiben a Samarai föld mellett a Deberke felől Fodor Zsigmond . Szikszai Gombkötő István Lénárt Kerekes Mihály . . Liczkai Benjamin . . . . Eresztevényi Mihály . . . Székely Mihály az útig .. Bethlen szőlők alatt a Tit. Mósa úr zálogos földje mellett: GalambosiIstván Újhelyi György Bányai Füsüs Boer Lászlóné a borozdáig Nagy Mihály Orosz István az útig. . . A Czichegyi alatt a felső Deberke hídjánál az útig Mészáros Borbély Istvánnak és Foglár Mihálynak adatott, oszszák kétfelé
A mely két nyil vagyon a
2 2
3 2
4 2.
2 2 2
2 2 2
2 2 2
3
4
4
2 2 2 2 2 2
2 11/2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 1
2 2 11/2 21/2 2 1
2 2 11/2 21/2 2 2
2 2 21/2 3 3 3
-
41/2
5
4
7
3
4 .
Ráczföldön belől a Deberke mellett délfelől, és bíratott néhai Fej érvári György deák háza után II/2 II/2 11/2 3 11/2 11/2
11/2 11/2 11/2 3 1 11/2
2 11/2
2 11/2
mostis a Residentia számára nyílókban meghagyatik . . . . · . . . .
Butya Mihálynak Vadászi föld felé a Büdöskuti Ispotályföldek és egy árkon innen az erdőre mégyen fel véggel, nyi-
lában adatik
•196
Az osztályban részesülők nevei Zöldi föld végiben a Farkas Dávid rétje mellett az oldalban alól : Molnár János Rusznák Mihály Dán János Révész Istók Barátosi István az erdőig A Sároshidon alól egy darab szegelet a Deberkéig, melyet eddig Váradi György uram birt nyilában, Tit : Kászoni Sándor uramnak személyére. Consequenter Deés felé felmenvén Dadai János a régi borozdáig . . . . Notandum. A D eb erke kerületiben az néhai Somogyi István ur vadalmásán kivül Irsai Zsigmond urnák az melyet adtunk volt, most fefthagvatik. Ajtai Györgynek a Csorgóban az Ispotály földeken belől, a Deberkén innen az erdő alatt a Czompos irtványa féle, a háza után nyilában adatott A
Szilágyi József Takács Györgyné . . Gönczi István Szabó György Szalontai Mihályné . Sebestyén György . . Gaal János Kolosvári József Tót Mihály Czikó Imre uram . . Pap Ferenczné Dersi Ferencz Szabó Gáspár Kovács Mihály Újvári Mihály Bányai János Első
Ötödik
.
.
. .
. .
. .
A Bethlen házra
Tized. 2 2
2
2
2 2 2 2
2
2
2 2 2
2
3 2 2
3 2
2
3 2 2
3 2
2 2 2
3 2 2
3 2
2V-2
272 21/2
4
4
11/2
2
2У2
2 2 2
1У2
2 2V2
2 2 2
4 11/2 21/2 2
Köpecziné asszonyom . . Pataki Dániel Nemes László uram . . . Vincze György a régi borozdáig Vincze István lfj. Vincze György . . . . Szillyasné Kádár Szabó András. . . Fejérdi Szabó Mihályné . Zalányi Zsigmondné . . . Dálnoki Sándor uram . . Irsai Ádám uram . . . . Földi Zsigmond Balog Ferencz Krizbainé Molnár András A város földje véginél a halovány avagy város réti és Sövényfalviné asszonyom földe között, mely. hez Miszti Szőcs János . uram pretendált, de róla nem produkálhatott, azért most adatott Sövényfalviné asszonyom mellett : Tót Istvánnak A halvány mellett Mészáros Nagy György . . . . . Ennek végiben Gláj János Szőlősi György Bányainé a s s z o n y o m . . . A Huhu alatt a Deberke hidján fejül Nagy Szabó
András·,
2 2 2 2 2 о2 2 2 2 2 21/2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2 2'/2 2 2 2 ^ 3 2 2 2 2
2 0 íj 2 2 2 2 21/2 2 2 2 2 3 2 2 2 2
2 2 2 2 2 21/2 21/2 21/4 21/4
2 0 2 21/2
Tized.
Tit : Nagy Boldizsár ur házára a hol a kovács lakik
Icét osztásig, mivel gazos, de иду, hogy kiirtsa.
Buzásné asszonyom . . . Ugyan Buzásné asszonyom Mészáros Borbély István . Bonis János uram . . . . Dálnokiné asszonyom . . Vasas József uram. . . . Madarasi Ferencz vőstől Engi Gergely Kállai József István Kovács Lázár János Kovács Sámuel a régi borozdáig Sallai János két háza után borozdáig Baróti Jánosné . . . . . Baróti Jánosné házára . . Miszti Szőcs János a régi borozdáig Bányai Péter Nagy Ferenczné . . . . . Rorzási Sámuel
A nyil rúdszámra o. .e ! K köfeje fe J I zepe' vége
Az osztályban részesülők nevei
22 2 2
21/2 2 2 IV2 IV2 IV2 IV2 4 2 2 2 2 4 3 2 2 2 2 2 2 3
2
21/4
21/2 2
21/2
H/2 U/2
IV2 IV2
2
4 2 2 4 3 2 2
4 2 2 4 3 2 2
H/2
—
2
11/2
21/2
3 2 1 11/2 11/2 1 11/2 IV2 IV2 1V2 IV2 3 2 — 2
2
3
•197
A z osztályban részesülök
A nyil rúdszámra feje
Kovács József a régi Borozdáig Fogarasi Kelemen a város rétje mellett Bonis János ur a város lábja mellett Dobolyi János Gaal Márton Székely György Szőcs Mihályné a Iluhuban a papi földek mellett : Pap Zsigmondné Ifj. Zilahi István Korodiné asszonyom. . .
4 3 2
közepe
vege
4 3 2
21/4 2V4 21/2
3
1
2
V2
11/2
U/2
N e g y e d i k Tized. Musnainé asszonyom. Kántor uram . . . . Técsiné asszonyom . Zilahi István uram. . Érsekújvári László ur Gulácsi Mihály . . . Borbély Á d á m . . . . Perle János Butyka István . . . . Gombkötő Bálintné asszo nyom az alsó vége Fazakas János egy rövid szegelet Czikó Imre uram . . . Szigyártó István a gátig Horváth Zsigmond. . . Bara János Gálmány uram házára . Vajda ház után . . . . Székelyhídi Samu . . . Szíjgyártó István . . . Székelyhídi János uram Fogarasi István . . . . Érsekújvári Sámuel uram Bányai András uram. Dobolyi Bálint. . Daróczi István . Madarasi János . Gombkötő János. Gazakas Már tonné
2 2 2 3 3 3
11/2
11/2
1 2
3 2
11/2
1
11/2 2
II/2 11/2
2. 3 2
IV2
2
1 11/2
11/2 21/2
fecskefark 41/2 2 2 1/2 2 1/2 11/2 11/2 11/2 1V2
2 11/2 1 3 3 2 2 2 fecskefark 11/2 1/2 11/2 Va 11/2 1/2
1
1/2
A z osztályban részesülök nevei
Sárosi István any jóstól. . Mészáros Lakatos István . Jónásné asszonyom házára Jakocs Péter Varró Mihály és Boda Szabó András uramék az utig rug Tit : Salánki József uramnak Borzas kenderföldje meghagyatik. Tit: Beregszászi Mojses uram G-ik Tizedbeli kisebb házára Nagy Szabó András . . . Asztalos János Korodiné asszonyom házára a residentia mellett Innen mentünk a lcisliágón innen az ut és Szamos mentében egy keskeny hosszacska nyilat adtunk Tót Zsigmondnak és Jó Jánosnak oszszák kétfelé Notandum. Az eros oldal alatt a Barátosi István irtásán alól ut hosszában van egy darab föld, a felső részében ütves Szabó Mihály ő kegylme irtott s bírta is. most is usque beneplacitum Kob. opp. meghagyatott, ha már valamely jó urunk nyilában nem fogja pretendálni, mivel mikor adatott is ennek előtte, csak иду obtineálta, hogy másnak nem kellett. A nagy füzes torkában a Dadai rész földön fejül a gaz között Albert Józsefnek adatott . . . . E mellett a gazon alól Dadai szomszédságában Tót Zsigmond és Simon Márton uraméknak adatott, oszszák kétfelé.
A nyil rúdszámra feJe
közepe
ve
Va 2 Va
11/2
1
IV2 fecskefark
Se
•198 A n n o 1749. d i e 13. á p r i l i s . Ezen megírt fordulóban a henderfölcleh is felosztatván, kezdődik az alsó Járónál, az mtgos ur Petki Nagy Boldizsár, Bonis János és Kádár Szabó András uraimék örökös földük végiben, mely a Szamosra mégyen véggel, az Assessorság és Pretit. Nagy Boldizsár ur földe végiben a malomkőtől kezdvén, adtuk e szerint: A z osztályban részesülök nevei
feje
Ezen nyílóknak hossza rud 10. Çzikó Imre uram . . . . Érsekújvári Gergely uram Fülöp Ádám uram. . Kovács Pál ur és Boérné asszonyom Érsekújvári László uram Dálnoki Sándor uram . Kismarjai Gábor uram . Tit : Mósa László uram Tit : Kászoni Sándor uram Báró Diószegi István uram
Báró Diószegi Mihály
A nyil rúdszámra
úrfi
Notandum. Ugyan ő nagyságánál a papság föld mellett a Szamos parton az uton belül, melyet ennek előtte is néhai mtgos predecessorok birt, város földje, most is az úrfinak cedáltatott kenderföldnek. Korodiné asszonyom . . . Irsai Zsigmond uram . .
1 1 1 11/2 2
2
Ennek végiben 3-ik láb. Szász István Szigyártó István . . . . Butyka Mihály Butyka István Kádár Szabó András. . . Ajtai György Pávai József
A z osztályban részesülök nevei
A nyil rúdszámra feje
Tollas István vőstől . . . Nagy Szabó András . . . Szász József Füldeáki Péter Szikszai Gombkötő István Fodor Zsigmond Dénes Istvánné A néhai Zöldi ur successori földe végéig.
11/2
11/2
2
1'
Ennek végiben 4-ik láb. Lakatos István . . . . . Bátori Szabó István . . . Érsekújvári Mihály uram. Érsekújvári Sámuel uram S allai János uram . . . . Nótárius Almási István. .
E mellett hét rúdban egész a Zilahi István ur földiig zöld buzavetés lévén, fenhagyatik, mig a buza kikél belőle.
1 1
11/2 11/2
1 1
11/2
1
1 2 2
11/2 11/2
U/2
1 1 1 1 1
Ennelc végiben 5-ik
lábban.
Murányi Péter uram . Ferenczi István uram Lénárt Kerekes Mihály Váradi György u r a m . Murányi Mátyás . . . Ennek az 5-ik lábnak a felső végit keresztül megmérvén a fent megirt nyilakig, de Zilahi István ur búzával vetett be 5
rudnyi földet
s hét öreg
lépést, melyből a buza felkelvén, hogy felosztassék determi η áltatott.
Hatodik
láb.
Ennek végiben négy rúdban Buzásné asszonyomnak zöld búzája lévén, mig felkél a buza, fenhagyatik. E mellett : Vincze György nrnak fiast.ól . . . .
közepe
. ve
g°
hijjän
U/2
Ennek végiben 2-ik láb. Bányai András uram . . Tit : Nagy Boldizsár uram Bonis János uram . . . . Irsai Ádám uram . . . . Jakocs Péter Jakocs István Gombkötő János Bara János Csizmadia Nagy István. . \rarró Mihály Gulácsi Mihály
közepe
11/2
•199
A z osztályban részesülők nevei
Miszti Szöcs János uramnak István és Mihály fiaival Ennek az Huhu felöl való végiben Konyárdi Szöcs Mihálynénak egy szegeletecske a Szamosra rug véggel. E mellett két hasábban zöld buza lévén, hogy arról produkáltassék quo iure biratik, megkívántatik.
A nyil rúdszámra feje
közepe
vége
A z osztályban részesülök nevei
A nyil rúdszámra feje
közepe
Item azon. belől ugyan város földe Zilahi uram fogta fel zöld buza vagyon benne, melynek is széleshossza sége fejül való 14 8 Azon kivül a füzes hossza az első lábnak 9 A másodiknak 9 A harmadiknak, negyediknek és ötödiknek . . . . 8
3
vége
5
Eredetije Deés város levéltárában.
III. A városi nagy rétneh a hat tized közötti felosztásáról 12 évre 1769-ben. Extractos Protocolli ddto 29-ae Septembris anni 1769. Régtől fogva már, de nevezetesebben ab anno 1767. urgeáltatván a ns. Communitás által határinknak ujjabban való felosztások, mivel az nagyrétnek osztásakor 12 esztendeig terminált durálása terminusa expirait, annak hamarébb való felosztása is szükségesebb lévén, annak jobb móddal való véghezvitetése fundamentumául az Mlgos Kir. Guberniumnak deliberative" kelt keglmes resolutiojában ddto 12-o maii ai. 1767. stricte termináltatott, hogy az territoriális divisiók városunk határiban iuxta Approb. Constit. P. 3. Tit. 29. art. bum az antiqua sessióknak számok és quantitássok szerint celeb ráitassanak ; melly ezen Mlgos Kir. Gubernium nemes Hazánk törvénnyén fundált atyai commissiojának az ns. Communitás illendőképen engedelmeskedvén pro rato et firmo observálni, és telyesiteni kivánnya, csakhogy az eddig való usus, praxis szerint, a mennyiben lehet commensuraltassék a divisio, et quidem: l-o. Hogy az antiqua sessiók akár populosák, akár deserták légyenek, ha különös utczák szeriben vadnak, azokra a szerint, a mint a portiók eruáltathatnak egyenlő mértékben nyilak adattassanak (eo non obstante, hogy deserta, mert az osztály után populosává és szolgálatot tehetővé változhatik tanto magis, hogy ha illy osztálykor ommittáltatnának, az antiquitatis titulust exuálnak, és jövendőbeli kára forogna benne possessorának).
2-0. A kiknek pedig in uno contiguo két, három, s több sessioi foglaltattak öszve, az illyenek méltó reflexióban jöjjenek. 3-0. Nemkülönben a hol egy antiqua session közönséges terhet supportalo két vagy három s több gazdák is tanáltatnak, mint ennek előtte, ugy mostanis consideratioban vétessenek, ea tamen modalitate, hogy quartéllyosok számára istálókat erigályanak, mellyek igy practisáltatván, e converso 4-0. A nova sessiókon lakó, de közönséges onust supportáló gazdák is sine consolatione nem maradhatnak de iure elannyira, hogyha szintén az sessiók connumeratiojának rendi szerént az illyeneknek a nagy rétből portiojok nem eveniálhatna is, más ha belé eddig inculte tartatott közönséges helyből, (ottan a hasznot lehetne reménleni) suppleáltassék. Mellyszerént Mlgos Gróf Főispán Urunk ő Nga sollicitudoj hogy divisiókor két érdemes úri subiectumokat pro inspectoribus denunciálni méltóztatott vala, az ns. Communitás alázatos engedelmességgel köszöni, és voltaképpen hálállya ugyan, de mivel már előre az rétet kitáblázott s abban fáradozott érdemes commembrumit denominálta vala, (külömbenis mind régi megrögzött szokásunkkal,mind prerogati vánkkal és törvényeinkkel ellenkeznék másoknak irreptioja) pro divisoribus legitimis mostan is arbitrállya, u. m. e numero Dnorum magtualium Titt. Hadnagy Zilahi István, Assesorok : Érsekújvári László, Török Ferencz és Vajda György, cum ordinario notario Josepho Deési,. ex parte vero Communitatis (senatorok): Irsai Sigmond Ur recusálván, hogy ki nem jöhetne, helyében P. Bányai Sámuel és Niveri György ő keglmek denomináltattak. — Rudasoknak senatorok : Asztalos Szabó György, Miszti Nagy István, Tokai György. — Kapásoknak Csizmadia Bányai András. Losonczi Gombkötő János és Sárosi István ő keglmek voto communi subordináltattak. Melly reális divisionali executioban való vételét tempore favente ad minus 10-a octobris inchoállyák és consequenter consummályák, committáltatik. 2-0. Ezen communitás conclusuma ellen, ha valakik preter spem reluctálnának, s contraveniálnának, az ollyanok per specifica az Mlgos Kir. Guberniumnak sine personarum discrimine transscribáltassanak. 3-0. Minthogy mostanában a divisorok és mellette fáradozók semmi nyïlbeli bonificatiót nem várhatnak, ad intertentionem eorundem, et mercedem laborum az Ns. Communitás minden rud nyíltól egy-egy krt prestatili, magát sponte offer alta. Anno
•201
Mlgos Báró Diószegi Zsigmond Ur ö Nsga rétünk felosztására, Mlgos Fő Ispány Urunk ő Nsga pro commissario nomine Magtus invitáltatván, missilissében excusállya magát, hogy meg nem jelenhetne, Mlgos Fő Tiszt Urunk surrogállya pro inspectoribus commissariis Fő Birák Ttes Jábroszki János és Szacsvai Ádám Urakat. E protocollo nobl. oppi Dees excerptum et eztradatum. per
Josephum Deesi Notarium, m. p. Anno 1770. die 17-a Septembris iuxta determinationem 111 mi Dni Supremi Comitis ddto 5-o octob. ai. 1769, az osztálynak rende folyására. az Első tized nyilát Kéki Mihály húzván, az első (értsd tized) lesz 6-ik Másodikét Nagy György „ a második lett 4-ik Harmadikét Vinczi György „ a harmadik „ l-ő Negyedikét Tholdi Miklós „ a negyedik „ 3-ik Ötödikből Szász József „ az ötödik „ 2-ik Hatodikét Pap Daniel „ a hatodik „ 5-ik Ezen nyilak vonása pedig in domo Dni Ductoris ment végben. extradatum per
Josephum Deesi nobl. oppi Dees Notarium mp.
Anno 1770. die 19-a Septembris az réten lett communis congregatioban az ujjabb nyilvonás az rétnek osztályát, hogy az első táblázás numerussán és consequenter több táblák osztassanak igy, változott meg nyílvonás szerént. Első (tized) lett a 2-ik (a sorban) tehát Elsőbben az negyediknek (tizednek adnak) 2-ik „ „4-ik Másodszor „ elsőnek 3-ik „ „6-ik harmadszor „ ötödiknek 4-ik „ „ l-ő negyedszer „ másodiknak 5-ik „ „3-ik ötödször „ hatodiknak 6-ik „ „5-ik Hatodszor „ harmadiknak Anno 1770. die 20 Septembris in Domo Dni Stephani Balog coram Dnis inspectoribus commissariis Spectablis Dnis Joanne Jábroszki et Adamo Szacsvai in generali Communitatis congregatone pro connumeratione, dislocatione et reformatione antiquarum ac novarum sessionum sunt denominati, et qiiidem.
•202
Ex Dominis Immunibus: ex 1-a Classe: Adamus Irsai Stephanus Balog 2-a „ Georgius Érsekújvári Franciscus Török 3-a „ Joannes Dadai Michael Szölösi 4-a „ Josephus Irsai Franciscus Búzás 5-a „ Petrus Murányi Franciscus Korodi 6-a „ Stephanus Jakocs Joannes Sövényfalvi
ex Dnis Contribuentibus: Georgius Szabó Asztalos. Andreas Bányai Csizmadia Stephanus Nagy. Josephus T. Kolosvári. Josephus Ног. Kolosvári. Josephus Töke. Stephanus Saarosi, Michael Török Szöcs. . Joannes Bányai. Andreas Ispán. Georgius Tokai. Andreas Nagy Timár.
Anno 1770. die 21-a Septembris az Nagy Réten in confluxu communitatis generali az iránt, hogy az a seculis eleink által folytatott rétnek osztállyá az Szilágy tői határszélben kezdessék, az kérdés iránt vonatott a nyil 3-or in sequentibus. az Első (tized) második harmadik negyedik ötödik hatodik
lett
Eredetije Deés város
я » !!
;> !>
6-ikká elsővé 3-ikká 2-ikká 5-ikké 4-ikké
Elsőbben másodszor harmadszor negyedszer ötödször hatodszor
az „ „ ,, „
2-ik tizednek 4-ik » 3-ik » 6-ik » 5-ik l-ő »
levéltárában.
Közli :
TAGÁNYI
KÁROLY.
•203
MARHAKIVITELI
SZERZŐDÉS
1725-BÖL.
Puncta contractum arendatitium ingredientia. 1. Az vágó és vonó marháknak Magyarországból 4és ehhez incorporált országokbul is (melyek között értetik Erdélyországa és egyéb neoaquisitumok) ugy engedtetett meg az arendatornak kihajtások egymásután következő tiz esztendeig, hogy nemcsak az Ö felsége residentiális Bécs városáról és Németországban levő örökös tartományairól provideáljon, hanem Magyarországról is, de az abban levő ökrökkel való kereskedésnek praejudiciuma nélkül (melynek is minden uton és módon szabadon és minden akadályozás nélkül kell maradnia) s onnat az imperiumban és Olaszországba is kihajtathatik, mindazáltal oly függéssel, hogy emiitett arendator az Magyarország lakosaihoz ugy alkalmaztassa magát, hogy azoknak panaszok ne lehessen az vétel iránt, mely ha történnék: tartozzék a nemes magyar kamarának recognitiójának (salvo tamen recursu ad excelsam Cameram Aulicam) arendator magát submittálni. Ha pedig az jószág bizonyos árát kivánja stabili áltatni, azon kívánságra offeráltatik : egy pár ökörnek, melyek Pozsony körül husz mérföldre terjedő földön az lakosok által eladatnak és tiz mázsát nyomnak, az olyanoknak ötvenkét forintjával fizessék meg az árát; azon husz mértföldön alul pedig olyatén nehézségű ökrök párjának árát 50 forintjával fizessék. Amely egy pár ökör pedig tiz mázsán felül nyom, minden egy mázsáért az eladónak 5—5 forintjával tartozik bonifikálni, melyet az eladó is az olyan ökrök közül, kik is tiz mázsát nem nyomnak, observálni tartozik. Másodszor mivel az olyan ökrök, a kik csak 8 mázsát nyomnak, mindenkor alábbvalók, a költség pedig szintén annyi reájok, mint az jobbakra, azért az arendator az olyanoknak árát az első districtusban harminczöt forinttal, a másikban harminczkettővel mindenkor készpénzzel fizesse. Harmadszor az országnak távolabb való részeiből, amennyit ő arendator kihajtani akar, azoknak árát szabni mennél jobban lehet, magára hagyatik. 2. Ajálnja arra magát az arendator, hogy az Ö felsége aerariumában a szokott harminczad és vámon kivül, nevezetesen minden egy
•204
ökörtül fél tallér, vagyis 45 krajczáron kivül az felséges aulica kamara dispositiójára tizmötezer forintot esztendőnkint az 0 felsége Hand Grafen officiumában, vagyis egyébüvé, ahova az felséges aulica camara fogja parancsolni kántoronkint letenni ; azután az következendő három utolsó esztendőben — az értékhez képest — nom kevesebbnek, hanem hatvanezer ökörnek leszen kihajtása, azokon kivül, melyeknek az itt való residentiális városnak provisiójára (ha tovább is ezen officiumból kell providealni) kívántató quantitást fog kivinni, annak nagyobb securitására az Ö felsége aerariumában egy kántorra valót,, erga bonificationem tamen legális interesse, nimirum 6 per centum anticipate fog adni ; amennyit pedig a fennebb irt summán felül ki lehet hajtani, a végre ö arendator, maga hasznára nézve, többet. is az lakosok által eladandó ökrökbül megvenni el nem mulatja, s az esztendőnek kimenetelével leteszi. 3. Illyetén végre kelletik egy császár officiumának az arendator költségével erigáltatni, s ahhoz egy császár-directorság adatik charakterül és hogy egy császári officiumbeli pecséttel is élhessenek, — megengedtetik. 4. Az fölyebbi officium az fiscalisokon kivül mostan Magyar-Ó várott fog felállíttatni, s oda az vágó marhákat is, kiváltképen az itt való mészárosok számára in quanto ex quali, amint az itt való consumptióra, ugyan az ittvaló mészárosok által az előtt vétetett (ki is az Hand-Grafen officiumnak extractusa egy esztendőiül fogvást meg fog mutatni) ; következésképpen az itt való becsii szerint kivágattathatik, kell administrálni. Mindazonáltal declaráljuk magunkat, az ittvaló mészárosok akadályozás nélkül ezen lavorabile offertumnak magukat opponálnak és az vágó marhát nem azon oficium arendatoriumtól venni, hanem az országban akarnák szerezni, tehát abban sem ellenkezünk, sőt szabadság adatik arra, hogy emiitett mészárosok annyi vágó marhát, amennyi maguknak kívántatik (de ugy, hogy nem másutt, hanem csak itt adják el) akár ezen officiumtól s akár az ország lakosaitul vehessenek. Ez az külső örökös országokban lévő mészárosokra is értetik. 5. Ezen ökröknek kihajtására, a mint már notáltatott, az Ö felsége örökös országaira s kiváltképpen Bécsre nézve, ugy más külső provinciákra nézve is nem más qualitásu, hanem amely ökröknek párja 8 mázsátul fogvást 12-ig nyom, lesznek alkalmatosak, de ebben az officium ugy mint vevő és az eladók között differentia adhatja elő magát, melynek eligazítására mindkét részrül egyet becsüljenek meg és ha azon meg nem egyezhetnek, az aki a parsoli közül aggravátusnak gondolja magát lenni, az önnön maga költségével akármely helység birájával vágassa le, s méresse meg. 6. És hogy az 8 mázsán alul való marháknak az országon kivül való eladásában az lakosoknak akadályaik ne történjenek, arra való
205
nézve az officium az olyatén marhát az eladótul illendő árán vagy maga megvegye, vagy azokra az officiumból passust ingyen adjon, salva tamen tricésima ex aliis legitimis exactionibus. Ha pedig valaki olyatén marhát p.assus nélkül kihajtana és elszinleni merészlené, azt az 8 mázsán felül valókat is, kik is az officium passusa nélkül az Ö felsége örökös országaiból ki- s behajtatnak s megtapasztaltatnak, azok confiscáltatni fognak. 7. Az felséges aulica camarától assecuráltatik az arendator minden szükséges assistentiákkal és nemcsak az kívántató protectionalisokat és pátenseket, melyekben kiváltképen az praeemptiók és az marháknak eltartása vagyis foglalása és eíféle contraventiók in fraudem legis et contra artículos diaetales s netalán mégis fennálló száraz vagy a magános vámok az ország közepén keményen eltiltatnak és tolláltatnak, hanem az kívántató insinuátiók is az Ö felsége királyi udvarában és ország dicasteriumíban kiváltképen az Ö felsége haditanácsának a végett, hogy az commendans urak által maguk hatalmával venni szokott regálék is tolláltassanak, szorosan fogják expedialni. 8. Az Ő felsége királyi kamara prókátorainak, causarum regalium directorainak és fiscussainak injungáltatni fog, hogy azok az contraveniensek, renitensek és morosusok ellen assistáljanak és expediáljanak mindazáltal az arendátornak költségével. 9. Elutoljára accordáltatott, hogy azon contractus arendatitius 0 fel· sége kegyelmes resoluti ójáról való elkészített expeditióknak emanálása után egy fertály esztendő alatt elkezdődjék, és hogy addig is az arendator minden praeliminaris dispositiókat tehessen, — egy decretum assecuratorium elkészíttetik. Ha pedig az felséges kamarának vagy arendátornak nem tetszenék, azon contractust az tiz esztendőkön tul continuálni, az arról való lemondás minden részrül a terminusnak előtte egy esztendővel légyen, mind az restantiák végett, mind pedig az szolgák végett, kinek-kinek az ő sorsához képest, hogy az szükséges dolgok véghez mehessenek. Ha ezen állapot tovább is in suo esse megmaradna^ tehát ő neki arendatornak mindenekelőtt praeemtiója lészen. Die 10-a Septb. 1725. Vilhelmus Berger s. к., Joannes Conradus Schmidt Ő felsége haditanácsának ágense. Eredetije Pestmegye levéltárában Mise. 1725. No. 18,
Közli : K. &
Gazciasdgtörténehni
Szemle.
180(3:
13
•206
AZ
1828-IKI
O R S Z Á G O S
Ö S S Z E Í R Á S
(Második
!
3
1
930
768
621
147
341
662
51
10
350
121
23
17
41
287
13
..
2112
30
378
—
318
159
57
260
358
7
Bazin... ... ... ...
1856
5
353
—
387
27
54
108
276
37
42
—
28
10
21
36
38
Bártfa Béla-Bánya
269
—
Breznó-Bánya ...
2510
24
611
Buccari
4368
76
405
Buda
Zsellérek ζ
s
—
1512
á
о
N
m m
Kereskedők
35
1105
о
I о i И
Háznélküli zsellérek
6176
Baka-Bánya
ί
Jobbágyok
Székesfehérvár
V á r o s o k
Polgárok
Kézmívesek
о о
(Országos
Szolgálónök
Adózó személyek (16—60 évesek, nősek s nőtlenek, mindkét nembeliek)
YíírOSOk.
a
192
287
106
85
419
330
172
38
79
—
— '
6 —
11411
129
1052
—
960
1986
351
794
1315
427
Kaproncza ... ...
1794
30
-100
—
436
108
90
66
183
14
Károlyváros... ...
1974
31
293
—
373
28
141
233
238
64-
Korpona
1324
16
491
—
69
6
56
40
233
3
4386
93
565
—
408
637
131
600
450
30
Kis-Szeben
1Θ86
11
222
—
Komárom
3851
¡
25
578
Körmöczbánya*)
2213
ι
16
238
Kőrös
; ...
Kassa
... ... ...
. Debreczen
... ...
Eperjes Eszék
..
Fiume
...
—
305
99
103
40
115
250
4
490
592
78
215
440
62
4
162
56
187
234
13
1004
!
130
—
112
107
108
71
208
10
11986
;
49
1228
—
1980
1588
901
681
1875
98
2491
;
38
334
—
205
453
49
253
358
26
523 —
4694
...
.
'
2355
2 1
60
420
—
1037
414
92
233
70
59
-
271
11
51
114
51 —
Felső-Bánya... ...
1019
15
218
—
167
139
28
38
137
17
Kőszeg
1922
37
491
—
294
158
71
139
434
19
Győr
5443
!
66
807
—
542
672
184
487
605
35
1
15
Késmárk
1759
31
323
—
59
301
17
186
325
Kis-Marton
1049
• 16
195
—
47
93
31
78
148
7
Lőcse
2074
35
315
—
319
310
102
183ч
298
13
11
176
—
5
10
8
И
107
2 j
3556
995
743
189
777
341 I
Libet-Bánya Szabadka
535 13911
;71
1083
——
"
*) A szomszédos Alsó- és Felső-Turcsek falvak is belé vannak számítva.
207
VÉGLEGES EREDMÉNYEI. befejező közlemény.)
Pozsonyi mérő
s z á m a
R.frt
1425
11055
—
603
1618
—
608
6681
9465
10
513
1452
1069
3
227
342
171
3
929
8347
6067
1876
—
8
3094
2316
3
641
38
499
—
10023 [
j kr. P. mérő
R.frt
kr.
Kaszáló
vedelme
jeik után
jö-
rét-
Az adózók
jei
Az adózók rét-
értékben
A termés piaczi
mése
Az adózók ter-
vedelme föld-
jeik után
Az adózók jö-
vetett földje
Tõzsérek
Adó alá eső házak
Az adózók be-
1
főösszegezés.)
1.
[ kr.
R. frt
48
38694
39004
27
5730
1082 22
4046
3-793
7
972
622
32
16
13362
14921
44
106
319
30
40
3630
4259
19
537
700
3
897
1047
22
455
853
11872
12366
59
5813
7114
—
—
15
7640
7
—
— ·
—
-
—
—
—
1558
40
9264
8404
47
3646
6077
30
6159
3764
19
21350
20283
18
1201
1134
16
433
1405
36
4327
5626
6
201
504
О9
—
!
1
512
5552
2220
54
11105
11567
42
1941
1116
13
244
1255
8381
3073
2
33524
33803
22
705
846
30
10
57
381
3544
354
24
6645
7309
30
45
1320
1338
1315
42
5686
5970
49
—
—
ÍJO
880
1909
425
32
2294
2240
27
2870
1134
18
14
313
2199
1759
12
8796
10262
—
1038
1038
15
61
5290
15962
9577
45
6384S
—
—
—
80
866
4367
1573
56
9825
9580
6
316
422
10
52
1683
4156
2597
44
17395
10911
24
6373
5948
46
—
—
—
1115
—
—
—
о
944
—
—
—
38
652
2G23
1754
26
130
1540
27
410
17
—
46822 . 9
1 1 5902 j
18
.
—
—
—
—
—
1831
42?
7673
34j
258
207
—
21 6
6069
5715
17
20104 1
19141
19;
—
9614
3124
33
14421 j
14841
36,
1456
255
1961
2942
40
6130 !i
8378
25
261
960
15
8
742
10853
7? 14
16
10853
11350
47¡
360
1676
37
8
287
909
298
35
2122
1697
36j
962
577
21
159035
90915
32,
41)9827 j
316557
14J
13737
27485
56
92
6764 1
j
!
-
2039 j 24
14*
•208
О Л "vi
О > оΓΖ :0 О N 2С ^¡:
Vá r o s o к
ρ -S
д s? φ ъо -о ?
õ 'i õ ¡1 N
I1 У ' о 'i ОТ отс о :0 от ,Il ОТ о от1 1 от . О j В > ! О — ,' от ,; E от ОТ ιι 'Г' от •о Il S - о ; 1 С О
от
от
от-ci Wen
®
1
akó ι
R . f r t |kr.¡
száma
od
kr.| száma ί
·<β ce
R.frt
i! Р. mérő
;
I Székesfehérvár Baka-Bánya... Bärtfa
... ...
2044'
2336 45
12268
24536
49072
197|
197 зо!
1185
592
948
... ...
_
!
1389
Bazin Béla-Bánya . . .
...
Breznó-Bánya
...
580 —
97
97 15j
244
7
29 30,
120
1
1111
18
8504
5176
—
—
—
17433 35
-
i
—
— !
106
—
¡
—
—
2595
—
—
—
85
—
—
—
32
64 —
—
—
1509
1985 34
60525
22786
86357 13
...
10449
10450 35
•41802
78380
125407 —
...
1100
1466 40
4400
5147
6176 46
Károlyváros... . . .
24
121 15
388
388
711 20
8350
3131
7514 24
411
617 15
248
3062
2296
4593
122
146 48
176
210
112
Buccari Buda Kaproncza
...
Korpona... ...
...
Kassa Kis-Szeben
...
...
Komárom
...
...
835
835
382
229 39
-
524
Debreczen
1365
... ...
...
Eszék... . . . . . .
...
Fiume
—
... ...
...
Győr . . . Késmárk... . . .
...
Kis-Márton . . .
...
68
524 30
2622
3165
4747 41
819 23
5460
16381
13105 12
Lőcse... . . . . . .
...
Libeth-Bánva
...
Szabadka
...
...
Modor Nagv-Bánya...
...
Újvidék Beszterczebánya
27 30
27 —
—
381
305 —
1016
1270
476
763 17
17471
6576
—
14
2
—
—
—
17
121
9 24
158
584
467 25
182
—
241
26300
4805
15377 30
54
76 46
329
226
660 28
—
776 35
39 !
159 20
82
59 1
311 2&
144
7706 28
248 51
311 7264
4152 ¡36
20702 ; 41405
49686 —
2070
1656 124
20705 ;
12940
42837
1531
612 39
6126
6521
10430 24
147
125 40
1413
989 39
—
—
1
—
—
883 1
_ —
—
—
44I
11 i
—
-
401 1
!
706 1
48
—
9610
2604
373
—
768 52
2646
64
508 21
961
882 —
—
479 52
359
—
441
90
798
Felső-Bánya... . . . Kőszeg
7
—í
Kőrös
270 1
—
—
-
Körmöczbánva
Eperjes
-
292 10
219 —
66 5-1 ¡ 353 12
1 — i !
253
126 2964 214 88
—
87
—
211
S
á
Ζ
m
a
P. mérő
jövedelme
Korcsmái tatásuk
Adózók jövedelme a makkoltatás és fakereskedésből
Adózók erdőterülete
1 éves kecskék 1
1 éves sertések
1 éves juhok
2 éven tuli kocsiés ménes-lovak
éven tuli kocsiés ménes-lovak
éven tuli tinók és üszök 2
3
éven tuli és üszök 3
Anyatelienek
Meddő tehenek
tinók
•209
R. frt 'kr.
1 1346
121
70
330
308
9
30
89
114
1
560
2
11
61
85
2
340
28
4
26
94
1
197
26
1
33
67
4
100
9
2413
16
162
675
587
30
3751
650
661
4
—
—
3
—
310
.
1 1203
104
:
274
55
203
322
37
4
33
l'
—
—
—
—
—
-
—
—
1
697
—
500
27
20
—
—
—
3772
—
147
416
455
1471 38
111
— —
32
S
— —
4265
11
67
132
4077
175
278
33
451
86
12
36
327
—
669
337
187
70
25
44
52
—
682
125
—
117
15
3
10
246
—
—
—
1554
10
44
134
197
428
19
3
36
231
2177
1400
1545
1654
4777
—
8 —
4
42
2
—
5
1232
35
15
161
7393
998
— 69
3
18 —
471
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
474 28
—
522
—
—
—
265 12
—
—
—
—
—
12
118
—
53
1
' 735
—
425
136
318
2
1
4
27
—
207
1
10
43
272
561
115
—
—
11
157
42
—
—
26 '
608
27
—
3
118
3
119
—
230
14
4
3
110
—
383
163
33
102
167
227
60
19
41
1104
883
706
664
480
2
11
61
290
—
—
j
5028 ; 1363 96
!
П 171 li —
263
1
6
IS
927
1581
43
18
122
228
ι
30
688
101
—
5
137
63
4 1
1 —
79
—
1
7
12
1735
162
8
683
40
50665
3443
—
—
1
18
—
—
—
5
349
—
—
14
564
164 —
—
3
—
921 24
—
23
9
—
—
291
-
255
126
739
—
—
—
1
1
'
92
127
13
55
4
—
2251
74
—
—
315
—
21
356
—
53
788
414
—
2
—
—
5775 —
422
1 — —
— —
—
2426 39
—
4845 12
—
—
164
—
—
—
877- 12 272 42
—
870
—
26
—
—
—
—
30
15
—
—
—
—
108 12
3 :
4896
216
—
—
—
10602 30
í
609
85
—
—
—
6063 22
1
3 —
II ! V á го sо к ¡
О s С3 /
S!
•s¿ c i
о со
'Си s
«
-
1998
10
459
378
148
48
101
395
8
...
1317
20
209
274
90
8
44
325
19
Ujvidck
8468
74
654
1654
1116
302
307
515
150
Beszterczebánya
1247
21
429
—
35
46
30
176
372
28
22198
69
1673
—
2213
3704
863
2168
—
91
78
189
69
253
14
—
235
2977
371
1324
1099
236 29
Modor Nagy-Bánva...
Pest
2286 '584
Pozsega
1100
24
189
Pozsony
13335
112
1522
4952
93
844
728
572
123
261
580
482
8
127
—
27
34
18
33
42
2
13
188
—
107
162
17
26
101
5
31
246
—
54
152
110
265
275
21
Pécs
...
Ruszt Szent-György
...
1166
Selmeczbánva
... j
1611
1
Szathmár-Nérneti
4516
36
349
—
1387
611
86
80
756
56
Sopron
... 1
6019
80
1182
—
203
658
184
516
620
92
...
3346
43
560
—
364
473
80
103
377
45
2785
25
571
—
239
196
97
188
294
17
9826
48
1594
—
2497
1671
255
287 :
1090
4S
Temesvár
5905
32
84
—
759
669
317
500
823
110
Trencsén
972
14
169
—
09
179
89
189
168
95
2678
50
514
—
203
609
200
408
372
32
3154
48
295
—
2 SO
539
130
345
460 i
665
12
260
—
43
49
27
60
205 '
4
1389
13
235
—
530
25
31
71
199
6
Zágráb
2290
53
338
—
222
127
187
394
319 ,
67
.Zombor
10665
53
604
—
118
476
539 .
190
492 i
36
26317
25533
... ...
Esztergom
...
Szakolcza Szeged
... ...
Nagyszombat
...
...
Yarasd Zólyom
Ι
. . . __
... 1
Újbánya
Összesen . . .
208761
Megyék és kerületek összesen . . .
2066078
Városok összesen
208761
Főösszeg ...
2874839 i
2033 25862
'
1817
'
7 1
8069 13968 23596 2833
1467 21278 562826 403442 131996 44729 22188 70957 6255 2033 25862 3500
4 7 1 4 o j
1817
26317
25533
8069 j
1 3 9 6 8
33596 2833
429759| 157529 52798 ' 3 1 6 5 6 94553j9088 I !
s ζám a 3
Pozsonyi mérő
542
1406
R. frt 562
kr.
40
1
P. mérő 2461
R. fit
: kr Kaszáló
3013 47
rétjeik után
delme
Az adózók jöve-
jei
Az adózók rét-
értékben
A termés piaczi
mése
Az adózók ter-
vedelme föld-
jeik után
Az adózók jö-
vetett földjei
Tőzsérek
Adó alá eső házak
Az adózók be-
•211
R. írt
642
843
1366
528
40203 24
'kr
253
2935
24135
•15768
44
66373
5841
3797
1 11
61
1261
1463
344
30
3903
3773
5
3878
1750
1С
157
4068
2222
2311
17
7778
5444 52
4454
10541
4S
4
463
992
1035
44
3969
3886 38
600
860
31
1370
4173
3554
8
8346
9146 11
1388
3702
4C
13
1842
3996
2198
15
13766
12252 32
3462
3462
30
194
709
756
42
1950
2471
22
837
52
224
710
309
25
1603
490
239
2151
15652
10402
4
892
10200
8393
6
1014
3522
858
4716
263
' 3735
12921
4737
91
1942
1
303
96
8
1183
1449 14
852
1225
1449 35
1226
1839
33
45979
39619 22
5832
8335
36
45
25500
30557 30
1767
3710
42
2935
33
17613
16145 33
1311
2622
30
2446
25
9432
10296 36
302
241
57
53
38764
32949 49
70891
70891
30
385
177
58
1310
808 15
1077
419
34
1550
1595
43
2067
2420 30
727
10716
15419
8
26790
29748
3
25
89
55
14
785
5023
10160
12
23880
27777 12
1347
3360
15
6
239
1781
1246
47
4675
5298 50
691
1590
27
751
893
1046
47
2679
2759 22
1195
2679
ρ
700
1558
1364
48
4676
5689 35
1200
1089
12
25
'3560
58262
46609
36
203917
122.350 12
11529
9223
12
2089
68620
444367
303189
9
1344172
1037326 44
171678
201353
4
2819
975822
7736599
3923038
57 18588962
13589906 12
2493562
2153721
15
1037326 44
171678
201353
4
6 I9933134! 14627232 56
2665240
2355074
20
2089
68620
4908
1044442
1 1
444367
303189
S180966
4226228
9
1344172
,917' 58
•212
to О :0и) O r. to -TÌ Ρ _ :2 N 3 = 2 i; ω S £ t/Ν з о^ 'i. —S :0 f-o ИГ·« :0
.E S® i Ξ-SJ юл с =® N i гл ® "
V :í г о s о к Р. mérő ; 21 GO
Pozsony . . .
...
Pécs
<3
akó
.
<3 I R. frt kr
ю
kaszáló R.frt kr. s z á m a j
34992
4320
8640
14580'
...
573
821
4297
7520
9024
348
...
3882
4659
27180
33975
122310
1462
...
4199
5039
13439
47036
47036
1249
0247
3074
20419
Pest . . . Pozsega
R. frt kr.j, száma
in
780
Ruszt
ι
19¡ i 2
4 9 8 48
20
4388 151
95 12 50
30
112
3
1592
1273
11146
10043
29843
Szathmár-Némethi
1609
1314
5631
7039
18534
2875
4696
508
Sopron
3820
5731
34386
17193
103158
212
638
454
26
318
Szent-György
...
Selmeczbánya
...
53
Esztergom
1517
2023
9105
18211
29137
13
Szakolcza
2214
2214
19929
4982
8303
91
72
228
6444
5155
19334
19334
19334
441
353
4932
931
678
4659
4659
4659
Szeged
...
Temesvár Trencsén
...
Nagyszombat
...
Varasd
—
Zólyom
... —
Újbánya
118 36S 654
1962 22
5233
7849
...
28
—
330
—
—
—
268
268
1878
1878
3 9 1 2 53
Zombor ...
...
—
4902
5233
16354
32708
3 9 2 5 0 —I
Zágráb
Összesen
...
Megyék és kerületek ö s s z e s e n . . . Városok ö s s z e s e n Főösszeg
136
1 2 5 5 9 12
...
68701
71366 30
456384 366858 68701
71366
415343
469830
9 7 3 0 3 8 41
5 0 58
16
9 4 1 7 1 4 9 5 4 25
20088
50
1452
1746139 2545952 3541679
59788 68150
973038
9 4 1 7 14954
415343
469830
5 2 5 0 8 6 4 3 8 2 2 5 29, 2 1 6 1 4 8 2 3 0 1 5 7 8 2 4 5 1 4 7 1 8 !
8^'б920б' : 83104
580325
20088
II
зз:;воо41з
1156 491
_
S
z
5
22
á
_ 2 19
—
578
51
6
135
23
—
287
1
691
30
508
2
41
259
73
9
49
39
682
66
7
—
81
251
301
1462
9
1
220
75
137
180
67
284
1659
4218
31
690
479 ; 553
84
—
11
531
—
1231
2107
791
1
—
37
32
28
103
3
92
333
92
—
1199
325
—
639
31
25
66
337
273
7
16
44
111
40
69
103
10
201
493 147
m
— — —
616
46
6
183
4318
31066
5644
4238
7467
34242
P. mérő
a .
_
1576
658
1159
jövedelme
Korcsmáitatásuk
1
Adózók jövedelme a makkoltatás és fakereskedésböl
Adózók erdőterülete
1 éves kecskék
1 éves sertések
1 éves juhok
2 éven tuti kocsiés ménes-lovak
3 éven tuli kocsiés ménes lovak
2 éven tuli tinók és üszök
i
Anyatehenek
Meddő tehenek
3 éren tuli tinók és üszők
•213
_
_
R . frt kr.
_
3 5 0 5 8 20
2
736
—
— — —— — —— — — — — —— — — — —— — — —— — — — — — — — — — —; — — — —— — —— — —— — —— — —— — — — — — 15
784
6 • 1
201
6321 38
75
487
—
341
5
15
8
—
3 1 3 22
—
8
15
719
6
983
376
13
296
72
10
—
:
3620
—
1887
—
1046
215
17
—
999 30
2625
131
5
—
444
768
75673
667
14
2
710
212
16
3
—
27
14
7
—
163
6
2
—
439
1
935
4847
—
•
3 3 3 0 8 40 264
—
3601
1000
5460
4
—
134
2
1470
147 88
2
29
12390
3300
2
2462
178247
14196
316
2
1777
177
47
4740
4 6 3 3 4 7 161166 8 8 5 7 4 135541 8 3 2 1 3 3 42348 1687109 6 0 1 4 1 7 27947 111306
784 10
12832
—
2
433
20 155829 26
452
37
4740
433
20 155829 26
4 9 4 4 1 3 166810 9 2 8 1 2 143008 8 6 6 3 7 5 4 4 8 1 0 1865356 6 1 5 6 1 3 28263 116046
885
57 158916
31066
5644
4238
7467
34242
2462
178247
14196
316
Közli
Gazclaságtörténelmi
Szemle.
1S9G.
3086 4 0
т. K.
1δ
6
:
VEGYESEK. A kassai harminczad 1558-ban és 1597-ben.
Ki- és beviteli keres-
kedelmünk múltjához a legmegbízhatóbb adatokat a harminczad-hivatalok fenmaradt lajstromaiból merítjük s ez okból közöljük a kassai harminczad két 16. századbeli latin nyelven irt lajstromát kivonatban; az első (1558.) a felsőmagyarországi muzeumegvlet, a másik (1597.) Kassa városa levéltárából való. A kassai harminczad-hivatal 1558. évi számadása csupán a második évnegyedről (ápril—junius) számol be. A jegyzék szerint az Erdélyen át behozott töröl áruczikkek után a jövedelem 27 frt 11 dénár. Á bevitel után Lublón és Bártfán.keresztül 9 frt 15 dénár. A kivitel után Bártfán át 33 frt 21 dénár. A kivitel után Pozsonyon át 25 frt 51 dénár. A kivitel után Trencsénen át 26 dénár. A kivitel után Sztropkón át 10 frt. A kivitel után „per oppidum regis Poloniae"' 54 denär. Az összes kivitel után tehát 69 frt 48 dénár. Az összes be- és kivitel után 105 frt 74 dénár. Ebből a harminczados fizetése 25 frt, az ellenőré (contrascriba) 10 frt, a házbér 2 frt. Maradt tehát 68 frt 74 dénár, melyet a harminczad-hivatal Kassa városának' utalványozott ki Ferdinánd király 1556-ban kelt rendelete szerint, hogy a tűzvész által sújtott város felépítésére fordittassék. A kassai kereskedő polgárság ugyanezen évnegyedben a Bártfán •és Lublón való bevitel után fizetett 473 frt 70 dénárt, a kivitel után 9 frt 59 dénárt, összesen 483 frt 29 dénárt. A Pozsonyon át eszközölt bevitel után 405 frt 91 dénár, a kivitel után 83 frt 4972 dénár, összesen 489 frt 4OV2 dénár. η Lubló ?
215
A kassai kereskedő polgárság tehát ez évnegyedben a be- és ki? vitel után összesen 572 frt 69V2 dénárt tartozott fizetni : azonbán V. László privilégiuma szerint a harminczadnak csupán felét fizette, •j 1574-ben a városi levéltárban levő jegyzék szerint Kaíssa polgár- joggal biró kereskedői után 2210 frt 221/2 dénár illetve ennek fele volt • a harminczad jövedelme. · . Az 1597-dik évi jegyzék szerint a kassai harminczad jövedelme a c behozott áruk után Bécsből Pozsonyon át 1053 frt 76 dénár. Kivitt áruk után Kassáról Ausztriába 49 frt 77 dénár. Összesen 1103 frt 53 dénár. A behozatal után Lengyelország és Sziléziából 161 frt 86 dénár. A kivitel után Lengyelországba és Sziléziába 16 frt V2 dénár. Összesen 177 frt 86V2 dénár. A harminczad összes jövedelme tehát 1597-ben 1281 frt 39^2 den. A török áruczikkek beházatala a 17. század elején mind nagyobb mértéket ölt. Erről szólnak Kassa város "jegyzökönyvében a következő sorok : . „ 1610. szeptember 8. Csizmadia, lakatos és szíjártó czéh panaszolkodnak, hogy az áros uraim az ő mivek felét Török országból hozván, itt árulják sat., könyörögvén, hogy ne engedje az nemes tanács az czéheknek az ő igazságukat opprimáltatni és az ő kenyeröket elvenni." Majd: „1611. szeptember 22. Az kereskedő . rend könyörög, hogy legyen szabad, mint ennekelötte csizmát és egyéb török árut az minemüt az ittyaló czéhesek meg nem csinálhatják, ők pedig az olyan marhát behozván, harminezadot adnak tőle. Deliberatimi : Az minemű marhát az itt való művesek megcsinálhatják, olyat ne áruljanak az kalmárok ; de bogláros féket és csizmát, mint eddig, szabad legyen ; sarkantyút és zabolát nem." Az eddig k ö z ö l t l a j s t r o m o k arról tanúskodnak, hogy a 16. század közepéig Kassa az éjszaki tartományokkal, első sorban Lengyelországgal volt a legélénkebb kereskedelmi összeköttetésben; „az kraJcaiak nem lehetnek Kassa nélkül" igy szól az 1558-ik évi levélíró. A 16. század közepén tul kereskedelmünk mindinkább a nyugat felé fordul s a legújabb időkig Bécs volt a kassai kereskedők Mekkája, ahová minden évben — kétszer is — elzarándokoltak. KEMÉNY
LAJOS.
Mezei munkabérek 1828-ban Az 1828. évi országos összeírás alkalmával, melynek főeredményeit most közöljük, a mezei munkabérekre is kiterjeszkedtek, de természetesen csak az egyes városokban, mert a !) Lásd
még
„A kassai
harminczad
története a XVI.
század
végéig"
czimü
•czikket. Magyar Gazdaságtört. Szemle. 1894. évf. 303. 1, 15*
•216
megyékben akkor a jobbágyok robotmunkája volt általános s külön napszámosokat csak a nagyobb uradalmak alkalmaztak. Az alább kővetkező kimutatás annyiban tökéletlen, hogy néhány városról hiányzik s csakis a kaszáló és szántó munkabérekre vonatkozik, de az elsőnél Mzi, a szántásnál pedig igás munka értendő. A mi végül az összegekét illeti, azok mindenütt a készpénzfizetést képviselik, a munkás ellátása nélkül. Egy munkás napi bére Városok
kaszálás- szántásnál nál frt
Székesfehérvár Baka-Bánya . Bártfa — Bazin . . . . . . _ Béla-Bánya Breznó-Bánya . Buccari... — . Buda ... ... . Kaproncza. Károlyváros . Korpona . Kassa Kis-Szeben Komárom . Körmöczbánya Kőrös . . . — . Debreczen . . . . Eperjes... ... . Eszék . . . Fiume . . . ._. . Felső-Bánya . Kőszeg . . . . . . . Győr ... Késmárk ... . Kis-Marton Lőcse . . . —. .
Egy munkás napi bére
—
— —
1
kr. 18 30 18 12 21
frt
— —
—
1
kr. 25 48 27 24 12 —
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
24 30 17 14 12
—
—
—
25 45
—
— —
—
—
— — — —
—
—
16 20
—
—
—
— — — — —
15 24 12 12 15 26
—
36 15 30 18 16 24 36 30 26 18 22
—
—
—
—
—
20 32 48 25 33
—
1 — — —
—
—
— — — —
Városok
kaszálás- szántásnál nál frt
Libeth-Bánya Szabadka Modor Nagy-Bánya ... Újvidék Beszterczebánya . . . Pest... Pozsega Pozsony Pécs . . . . . ... Ruszt ..... Szent-György . . . . . . Selmeczbánya ... Szathmár-Németi . . . Sopron . _ . . . . . . . . Esztergom . . . . . . . . . Szakolcza Szeged . . . . ..... Temesvár ... Trencsén ... Nagyszombat . . . . . . Varasd . . . . . . . . . Zólyom... . . . . . . . Újbánya . . . .— . . . Zágráb . . . . . . . . . Zombor ._
-
kr.
—
12 14 24 36 IS 24 24
—
—
— — — — —
frt kr. 30 30 24
— —
1
—
—
39 30
—
—
—
—
36 24
—
—
— —
—
15 21 12
—
24 24 30 25 24 12 24
—
—
—
—
—
—
1
—
20 26 30 30
—
—
—
36 48 24 30 40 24
— — —
— — — — —
•
— — —
1
— — — — —
— — — — — —
24 15 14 16 18 18 48 20 40 1 52
ERDÉLY IPARA A XVIII-IK SZÁZAD VÉGÉN. Irta:
K.
KARLOVSZKY
ENDRE.
„A magyar gyár- és kézműipar 1771—74-ben" czim alatt szintén e szemle hasábjain nemrégiben 1 volt szerencsém közölni egy czikke-t, melynek ez a mostani kiegészítője akar lenni. Magyarországon tudvalevőleg 1771-ben rendelte el Mária-Terézia királynő, hogy a megyék és városok jelentést tegyenek afelől: miféle gyár- és kézműipari áruk? minő mennyiségben? milyen árban? mennyi idő alatt készülnek náluk, s e jelentések 1771—74-ig érkeztek be a m. kir. Helytartótanácshoz. Erdélyből csak 21 évvel később 1792-ben kérték be a megfelelő, bár, — mint látni fogjuk, — a kisebb kézműipart figyelmen kivül hagyó jelentéseket, s azok az 1792—93 év folyamán gyűltek föl az erdélyi főkormányszéknél. Eme, most az Országos Levéltár erdélyi főkormányszéki osztályában őrzött jelentésekből illetőleg a kamara- és kereskedelemügyi országgyűlési rendszeres bizottságnak ugyanezen időtájt készült munkálatából szedtem czikkem adatait, - melyek főképen a gyáriparra vonatkoznak, erre fektetvén a jelentések a fősúlyt. A megelőző időkből kevés a hivatalos nyoma az erdélyi gyáriparnak. 1771-ből van ugyan egy királyi r e n d e l e t m e l y megtiltja azt, hogy jövőben a legfelsőbb engedelerp előleges kikérése nélkül gyárak felállíttassanak, de ez inkább az osztrák örökös tartományokra vonatkozott, ahol a gyári ipar már tényleg virágzott, s hatálya csak mellesleg terjesztetett ki Erdélyre is. Az 1776. ápr. 11-dikén kelt királyi rendelet 3 pedig megtiltja az ő Felsége szolgálatában álló összes tanácsosoknak és többi hivatalnokoknak, hogy ezentúl bárminemű magán vagy állami bérletet vállaljanak, kereskedelmi társaságokban vagy gyárakban részesedjének, csakis annyit engedvén meg, hogy a birtokos tisztviselők saját földjükön állithatnak fel jobbágyaik könnyebb megélhetése czéljábóΓ gyárakat. De ennek a rendeletnek a kibocsátását sem az erdélyi viszonyok tették 1
1896. évi 1. szám. Külön lenyomatban is.
2 369/1771 fkszéki szám. a 2 0 6 0 / 1 7 7 6 fkszéki szám. Magyar
Gazdaságtörténelmi
Szemle
1896.
16
•218
szükségessé, mert nincs nyoma annak, — ámbár az emiitett rendelet megparancsolja, — hogy erdélyi dicasterium valamely tisztviselőjét, mint ipart űzőt, följelentette volna az udvarnál. A már emiitett 1792-diki, az ipari jelentéseket bekivánó udvari rendelet sem Erdély ötletéből kelt. Ebben az évben az osztrák császári udvari kamara vetette föl az eszmét, hogy szükséges lenne megbízható kimutatásokat készíteni az osztrák örökös tartományok kereskedelméről és iparáról, s evégből egy körrendelet tervezetét terjesztette I. Ferencz császár és király elé, ki ugy az eszmét, mint a tervezetét helyeselvén, s helybenhagyván, megparancsolta, hogy hasonló kimutatások Erdélyről is készítendők. Az uralkodó parancsát, s a körrendelet tervezetét az 1792. év jun. 2-dikán 1 kelt udvari rendelet közölte az erdélyi udvari kanczelláriával, ez pedig meglehetős gyorsasággal jun. 20-dikán továbbította az erdélyi főkormányszékhez, mely .szintén nem halogatván a dolgot, mar jul. 10-dikén szétküldte körrendeletét az erdélyi hatóságokhoz. Sem az erdélyi udvari kanczellária, sem a főkormányszék nem tettek, s alig is tehettek egyebet, mint azt, hogy az előbbi az osztrák udvari kamara készítette vele német nyelven közölt körrendelet tervezetét latinra fordítsa, az utóbbi pedig ezt a latin fordítást magyarul adja vissza. Csak az a baj, hogy ebben az össze-vissza fordításban éppen az eredeti tervezet alapeszméjét forgatták ki a maga valóságából, s ez okozza azt, — amint később ki fog tűnni, — hogy. a beérkezett jelentések a kézmü-iparról vagy egyáltalán nem, vagy csak a legfelületesebben emlékeznek meg. A legjobban kitűnik ez akkor, ha az eredeti tervezetnek lehetőleg hü fordítása mellé odaállítjuk a főkormányszék körrendeletének szövegét. Az eredeti tervezet igy szól: „Az örökös tartományokban már tényleg létező gyárak és kézmüipartelepek (manufacturák), melyek ugy az annyira népes iparüzö, valamint az általános összefüggésnél fogva a többi osztályokat is eltartják, a nyilvános állami közigazgatás lehető legnagyobb figyelmére méltók". „Evégből ö királyi Felsége megparancsolni méltóztatott, hogy mindaz, ami a honi gyárak és kézmü-ipartelepek előmozdítására és javára szolgálhat, bőségesen megfontoltassék, s minden ennek megtörténtével mutatkozó hasznos javaslat a legfelsőbb elhatározás elé terjesztessék." „Valamint a közintézmények befolyása, ha az a magán iparkodást hathatósan elősegíti, s elhárítja az akadályokat, amelyeket az maga eltávolítani nem képes, üdvös és jótékony, ugy nem ritkán ártalmassá is válhatik, ha nem a kellő helyen alkalmaztatik. J 2481/1792. erd. udv. kanczelláriai szám.
•219
„Ha tehát arra a gondolatra jutnánk, hogy most mindjárt javaslatokat terjeszthetünk elő a honi gyárak és kézmüipartelepek előmozdítására, fejlesztésére és istápolására anélkül, hogy elébb biztosan tudnánk, milyen állapotban vannak tényleg a honi kézmüipartelepek és gyárak, mi akadályozza főképen ezt vagy azt a most valósággal létező vállalatot, s mi lenne javára, az olyan merénylet volna, amely a legszomorúbb következményekkel járhatna." „Szükséges tehát, hogy minden előtt a csakugyan meglevő gyárak és kézmüipartelepek létezéséről és tényleges állapotáról, aztán készítményei fajtájáról és mennyiségéről, valamint ugy bel- mint külföldi forgalmáról pontos és megbízható előterjesztés készíttessék, mivel ezen első előismereteket, minden kereskedelmi intézetnél, amelytől szerencsés eredményt remélhetni, föl kell tételeznünk." „Mivel pedig ez adatokat csakis tárgyismerettel és különös figyelemmel összeállított, szorgosan megvizsgált és igazaknak talált jelentéseken, helyi nyomozásokon, itt-ott a gyárosok és kereskedők szükségesnek mutatkozó kihallgatásán alapuló úgynevezett kereskedelmi és ipari kimutatásokból lehet merítem; azért a főkormányszéknek meghagyatik, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye, s gondja legyen rá, hogy ez által a következő körülmények és adatok földerítessenek, s az alább következő rendben pontonként, s külön fejezetekben felsoroltassanak/' a) „Minő fajtájú olyan áruk készíttetnek, (erzeugt werden) amelyek vagy a belföldi vagy a külföldi forgalomban a kereskedés valamely ágát képezik ? b) „Az ország melyik részén történik a készítés, s az körülbelöl minő térfogatú és kiterjedésű? c) „Vájjon a készítés a belföldi fogyasztást kielégiti-é vagy sem, vagy yajjon valami és körülbelöl minő mennyiség vitetik ki belőle külföldre és hová?" d) „Végre eme vagy ama czikk minőségét tekintve mi lenne még kívánatos, állanak-é, és minő akadályok a tökéletesítés útjában, s miképen háríthatók el azok?" e) „Mi kívánatos ugy egyes gyárak és kézmüipartelepek, mint általában a gyáros és iparos osztály nagyobb föllendülése szempontjából, s minő eszközökkel érhető el az ? „Hogy itt nem minden legkisebb részletre, minden egyes mesterre és szövőszékre kiterjeszkedő táblázatos munkálat a ezél, hanem az, hogy az emiitett lényeges körülmények kinyomozásával megbízható okadatolt átnézet szereztessék a belföldi készítmények és azok értéke felöl; az önként következik abból a czélzatból, amelyből ezek a jelentések bekivántatnak : 16*
•220
hogy t. i. egyrészt a főkormányszéknek a tartomány gyári és kézműipari osztályának állapotáról és előmeneteléről biztos áttekintése legyen, másrészt pedig, hogy itt a központban, ahonnan az összes tartományok kereskedelme legfelsőbb vezetésének kiindulnia kell, a szükséges adatok kézügyben legyenek." „Mivel pedig ez még nem elég, hanem szükséges, hogy ugy az illető tartományi, mint ez az udvari hivatal is folyvást és szakadatlanul tudomást szerezzen a gyárak és a kézműipari osztályban előforduló mindazon lényeges változásokról, amelyeket az idő és a körülmények előidéznek ; azért a főkormányszék komolyan gondoskodjék afelől, hogy az előbbi utmutatás nyomán készítendő kereskedelmi és ipari kimutatás folyton nyilvántartassék, s abban minden időnként előforduló lényeges változás, minő például : uj gyár és kézműipartelep felállítása, egy már meglevőnek jelentékeny megnagyobbítása, megkisebbitése, vagy megszűnése és a többi följegyeztessék, a potlások pedig minden év végével ide bejelentessenek. „Ezen annyira szükséges, s tekintettel arra a haszonra, amit belőle húzni lehet majd, oly fontos kereskedelmi és ipari kimutatás beterjesztésére (a czimnek) 6 havi időt tüzünk ugyan ki, egyúttal azonban nem. kételkedünk abban, hogy (a czimnek) gondja lesz arra, hogy, ha lehetseges, ezt a megbízatást még eme hat hónapi idő leforgása előtt teljesítse. Bécs. 1799. Jun. 2." Az erdélyi udvari kanczellária és a főkormányszék hivatalos retortáin keresztül szűrve, a tervezet aztán a következő magyar nyelvű körrendelet alakjában került az erdélyi törvényhatóságok keze közé. 1 „Az idezárt királyi rendelés 2 mássából megérthetik Kegyelmetek, mire czélozzon Felséges Urunknak újonnan kinyilatkoztatott jótévő szándéka : hogy tudniillik ezen, a természettől bőven megáldatott hazában a népnek szorgalmatoss.ága arra ébresztessék, hogy a természet jovaival élni, annak mint a növények, mint az állatok, s mint pedig az érezek neméből származó és származható hasznait megismerni, azokat élelmének szaporítására fordítani, s ez által gazdagságát, boldogságát, sokaságát és a hazának belső erősségét öregbíteni ügyekezzék. Mivel pedig eztet főképpen a fabrikáh, azaz mesterséges alkotványok, és a manufcűcturak az az kézi mivek által lehet elérni, ugyan ezeknek előmozdítása a jelenvaló felséges intézésnek tárgya, hogy ezek által sokak foglalatoskodhassanak, s élelmeket szerezhessék; az ezekben mivelendő porté1 4677/792. erd. fkszéki szám. 2
A 2481/792. erd. udv. kanczelláriai szám. Az osztrák kamarának föntebb olvas-
ható tervezetét kisérő rendelet, mely egyszerűen, és röviden hangsúlyozza a kimutatás elkészítésének szükségét.
22-1 káknak különféle neme és jósága szaporittassék, azoknak adása, s vevése mint az országban, s mint az országon kivül terjesztessék, és igy nemcsak az a féle portékákért a pénz az országból ki ne mennyen, hanem, a mennyiben lehet más tartományokból is az országba follyjon. „Mind ezekre egyenes, és bátorságos utat. nyitni nem lehet, ha a kerületekben, s városokban jelenlévő tisztségek, és ezek által a királyi igazgatótanács mint az országban, mint a felséges udvarnál a hazabéli fabrikáknak, s manufacturáknak minden időkben az akkori jelenvaló állapotokról bizonyos és tökéletes ismeretet nem vészen, hogy vagy a fogyatkozásokat, vagy az akadályokat általlátván, azoknak megelőzésére, és a közönséges hasznú munkának gyarapítására illendő és hathatós eszközöket találni, s azokat a feltett czélra igazítani iigyekezhessék. „Erre nézve, hogy ezen fontos és hasznos dolognak kezdete is mindjárt jó lábra álljon és egyenes útba igazittassék, szükséges, hogy kegyelmetek a magok kerületekben lévő fabrikáknak és manufacturáknak mostani állapotokat szorgalmatosan megvizsgálják és ezek iránt a következendő pontokról ezen királyi guberniumnak a jövő Szent-Mihály havának utolsó napjáig okvetetlenül teljes tudósítást tegyenek; tudniillik: „1. Hány, és miféle nemei legyenek a kereskedő portékáknál·, melyek abban a kerületben, mint az országban, mint az országon kivül folyó kereskedésben fennforognak ? „2. Ezek mely, és mekkora részében a kerületnek miveltetnek? . „3. Ezen mivelt portékák elegendők-é a kerületnek belső szükségére, vagy nem? és ha azokból valami és mennyi, s hol adattatili el a hazán kivül? „4. Mi kívántatnék még ez vagy amaz miveléseknek bővebb előmozdítására ? ellenzik-é aztat valamely, és mely akadályok ? „5. Egy szóval mi kívántatnék közönségesen a fabrikáknak és manufacturáknak, és nevezetesen ennek vagy amannak nagyobb tökéletességre való vitelére? és mely eszközök volnának azon czélra alkalmatosok ? Itten pedig nem értetnek az egyenként való magános mesteremberek és mesterségek ; hanem a fabrikák és manufaeturál· nevel· alatt az olyan nevezetes mivelésel· vétetnek, melyek vagy egy alkalmatos, és tehetős embernek, vagy bizonyos társaságnak igazgatása alatt folytattatnak, melyekkel az olyanok nagyobb foglalatban való kereskedést űznek, mely a közönséges igazgatásnak különös és szorgalmatos vigyázását megérdemli, s megkívánja, mivel azáltal nemcsak bizonyos magános emberek, hanem a népnek nevezetes részei foglaltatnak és innen a haszon az országnak vagy nagy részeire, vagy egész testére terjed. · „Ezek lévén tehát a jelenvaló felséges rendelésnek mostani tárgyai^ kegyelmeteknek tudós és bölcs általlátások, s figyelmetes szorgalmatos-
•S22
ságok hivattatik ezekre segedelemül ; sőt tiszti kötelességek, s hathatósságok is arra izgattatik, hogy mint magoknak az emiitett dolgok iránt tökéletes ismeretet szerezni, mint pedig a királyi guberniumnak, ha hamarább nem lehetne, a kiszabott időre telyes tudósítást tenni el ne mulassák, hogy a királyi igazgatás mint a szükségeseket, mint a lehetőségeket, akadályokat, s eszközöket előre jól általlátván, a dolognak jövendő előmozdítására a szükséges rendeléseket megtehesse, és Felséges Urunknak is iránta alázatos tudósítását benyújthassa; annak utánna pedig minden fél esztendőben a kiszabandó rend szerint a dolognak állapotját megtudhassa, és mindenkor jobb és jobb karba helyheztethesse. Claudiopoli. 10. Jul. 1792.a A két rendelet közti lényeges külömbség szembeszökő. Az osztrák kamaráé azokat a czikkeket kutatja, amelyeket az illető tartomány olyan mértékben termel vagy állit elő, hogy velük kereskedést űzhet, tehát egyedül csak a belföldi termelés (mezőgazdasági és ipari) iránt érdeklődik. A fölvetett kérdés tiszta, világos, könnyű rá megfelelni, hiszen minden vidék csak ösmerheti a saját termelését. Csupán azok a kereskedelmi czikkek vehetők figyelembe, amelyeket a belföld termel; a nem onnan származó czikk figyelembe sem jöhet, ha még olyan jelentékeny mennyiségben'szerepel is a kereskedésben. A főkormányszék rendelete oknélkül kiszélesíti a kérdést, s ezzel körülbelől megfosztja értelmétől. Ebben a rendeletben már mindazon czikkekről van szó, amelyek a belföldi kereskedésben előfordulnak, tekintet nélkül arra; vájjon a belföldön termeltettek-é, vagy sem. Megfelelni rá nehezebb, mint az előbbire. A kívülről behozottakkal együtt ezer meg egy áruczikk fordulhat elő a kereskedésben ; számbavevésük sokkal fáradságosabb utánjárást kiván. De ha meg is felelnek rá, a feleletnek kevés a haszna, mert mindenütt egyformán üt ki. Leszámítva egy két, csak szük localis piaczra számitható áruczikket, a kereskedésben mindenütt minden czikk előfordul, a mire az embernek szüksége van. A jelentések olyanok lesznek, mintha egymásról lennének lemásolva, csak az áruczikkek mennyisége lehet külömböző. A kimutatások ugy hasonlítanak majd egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz : Erdély kimutatásában jórészt azok a czikkek fognak előfordulni, mint р. o. Alsó-Ausztriáéban, holott igen nagy a külömbség, ha mindkettőnél csak a belföldi termelést vesszük figyelembe. Itt léhát ok nélkül többet, alább, szintén ok nélkül és károsan, keve^ sebbet követel a főkormányszék rendelete, mint az eredeti tervezet. Ott, ahol a manufactura fogalmát igyekszik megmagyarázni olyan czikornyás szóáradattal, amely· csak arra való, hogy egészen megzavarja annak a kisvárosi bírónak, vagy tanácstagnak az agyvelejét, akinek majd meg kell szerkeszteni a válasz-jelentést a rendelet parancsa szerint.
•223
Az osztrák kamara tervezete kimondja ugyan, hogy nem minden egyes mesterre, vagy szövőszékre kiterjedő, a részletekben elvesző jelentések alapján készült kimutatást kiván, de azalatt nem érti és nem értheti azt, hogy a kézműipar egyáltalán nem érdekli, hiszen „megbízható, okadatolt átnézetet" óhajt a belföldi készítményekről, már pedig ezeknek a túlnyomó részét a kisebb kézműipar állítja elő abban a korban, amikor a gyár, s a nagy kézmüipartelep még csak kivétel, a czéhbeli ipar pedig virágzik. Ha nem kívánja is meg annak a részletes kimutatását, hogy р. o. minden egyes mester, hány munkással, mennyi idő alatt mennyit, s minő árban dolgozik? az nem lehet közönyös előtte, minő ágait müvelik a kézműiparnak, habár csak a czéhek is és nem az ipartelepek. A főkormányszék rendelete ellenben, mely csak a gyárakat és a „nevezetes mivelés"-eket említi, egyenesen kizárja azt a kézműipart, amelyet meg* lehet csak egyes mesteremberek, s egyenként kisebb mértékben űznek, de olyan számosan, hogy czikkeik összesége súlyosan esik a latba. Maga a rendelet hagyja ineg, hogy a jelentések hiányosak legyenek ; a megyének, széknek vagy városnak elég a gyárak, s a „nevezetes mivelések" után körültekinteni, ha olyanokat nem talál, teljes nyugalommal jelentheti, hogy semmi sincs, habár a lakosság jelentékeny része él kézműipara jövedelméből. A hivatalos nem törődésnek tág utat nyit ez a ren* delet, s azt szintén a hivatalos gondatlanságnak lehet felróni, hogy a főkormányszék intézkedései felsőbb helyen jóváhagyatnak1 ami nem történhetik meg, ha az osztrák kamara rendeletével egybevetik. A főkormányszék a megyék, vidékek, székek, városok és mező* városokon kivül a nagyszebeni és brassai görögöknek, az alvinczi és dévai bolgároknak, s a gyulafehérvári görögöknek és megküldté rendeletét. De csak a törvényhatóságok felelnek. A beérkezett jelentések, szerencsére, megmaradtak, egynek : Szász-Sebes székének kivételével, mely az idők folyamán elveszett. Az előbbiekből következik, hogy a jelentések hiányosak ; ha a kézműipar figyelmen kivül hagyatik, a törvényhatóságnak alig akad mondani valója. Értékre nézve annyival is hátrább állanak a magyarországiak mögött, mivel, — a rendelet nem követelvén meg, — a készítmények mennyisége és ára sincsen kimutatva. Jórészt csak azért becsesek, hogy a meglevő gyárakat és ipartelepeket fölemiitik, s némi általános tájékozást adnak felőlük. Ez áll azokra a jelentésekre, amelyeknek a szerzői a főkormányszék magyarázátából is megértették mi a manufactura. De ezeknél becsesebbek a kevésbé felvilágosodott szerzőktől valók, mert ezek sok helyütt a kisebb kézműipart is a manufactura fogalma alá ι 226/793 üdv. kanöü. 1238/793 fkszéki szám.
•224
vonván, nem érdektelen részléteket közölnek. Néhány jelentés végre az ipart fejlesztendő módokról szólván, mellesleg annak tényleges állapotáról is szolgál adatokkal. Persze, gyér az ilyen, s a legtöbb nem egyéb, mint több-kevesebb szóval körülírása a semminek. Legjobban kitűnik hiányosságuk, ha a magyarországiakkal hasonlítjuk össze. A szövő és fonó iparról például, mely a dolog természeténél fogva épen ugy a legelterjedtebb, mint Magyarországon, s melyről különben van tudomásunk, hogy, házi-iparként legalább, általában űzetett, mindössze öt jelentés szól: egy-egy a posztószövökről, a festőkről, a selyemszövökről, a takácsokról, s végre a kötélverőkről. A posztóványolók, kalaposok és süvegesek, vászonfestők, szabók, gombkötők nem is említtetnek. A bőr és szőriparnál csak a tímárokról kapunk öt, s a csizmadiákról egy jelentésben pár sornyi adatot; keztyüs, szíjgyártó, szűcs, — ha utánuk indulunk, — egy sincs az egész országban. A fémiparnál az ötvösökről, lakatosokról és késesekről egy-egy, a kovácsokról két feljegyzést találunk; arany verő, drótkészitő, kardcsináló, rézműves, gomböntő, órás nem található — szerintük — sehol. A fa- és csontipart illetőleg egy tekintetben fölülmúlják a magyarországiakat, mert két jelentésben hamuzsirfőzőkröl is vannak adatok, de viszont a kerékgyártókról csak egyetlen jelentés tud valamit : ácsok, asztalosok, bodnárok, puskaagy- és csutora-csinálók, fésűsök említésre egyáltalán nem méltattatnak. A porczellán-iparnak nincsen bennök semmi nyoma, a fazekasokról csak két város mond pár szót. Végre a papirosipar csak a papirmalmokra szorítkozik; papirfestőről és kártyacsinálóról nem tudnak semmit a jelentések, melyekből következtetve azt kellene hinnünk, hogy az erdélyi ember a mult század végén még a legnélkülözhetetlenebb iparczikkeket is importálni volt kénytelen. *
Egyszerűen, minden szépítés nélkül jelentik, hogy náluk sem gyárak sem ipartelepek nincsenek : Doboka megye, Aranyos, Csih, Maros. Nagy-Sink, Szerdahely, és Udvarhely székek ; Csíkszereda, Oláhfalu és Sepsi-Szt.-György városok. A többiek legalább jobban megadják a módját, sőt gyakran megemlítik „közönséges" mesterembereiket is. Alsó-Fejér megyében „se mesteremberek, se semmi olyatén mesterségek, mellyek a fennebb tisztelt rendeletnek czéljával megegyezőleg fabrikák és manufacturák nevezettel neveztethetnének, nincsenek". Felső-Fejér megyében „sem város, holott a kereskedés ügyibe folyhatna, sem olyas folyó vizek, melyek az efféle kézi miveket szerencséltetnék, nem lévén — közönséges kereskedésre használható alkot-
225
ványok és kézi mivek nem állíttatódtak fel, ugyanezen okból hasznos folyású felállithatásokat sem lehet reméllení". Közép-Szolnok megyében olyan gyárak és kézmüvek, „a milyenek azon tisztelt rendeletben leiratnak, teljességgel nem tanáltatnak." Torda megye jelentése jellemzi az akkori felfogást. Nemcsak, hogy nincs gyára és ipartelepe, de „mivel az ezekkel való kereskedés" — a jelentés szerint — „többnyire kezdetében mindenkor több vagy kevesebb kárral vagyon öszveköttetve, ugy, hogy a miatt egy különös polgár a történhető kárnak magát bajosabban teszi ki. Azért a mi csekély vélekedésünk szerint olyanoknak felállítását alig is reménlhetni addig, miglen, a királyi kegyelem egy különösön arra rendelendő biztosság igazgatása alatt az ország körnvülállásaihoz alkalmaztatva királyi költséggel nem méltóztatik elindítani". Bardócz székben nincs város, a hol gyár vagy gyártelep lehetne. A lakosok szántás-vetésből élnek szűkösen, s ha akarnának is ipart űzni „semminemű olyas javai a helységnek nem találtatnak, hogy azt abból valami haszonvétellel fenntarthatnák és folytathatnák." Háromszék területén „olyas fabrikák és manufacturák nincsenek, a mineműek vagy egy alkalmatos tehetős embernek, vagy egy bizonyos társaságnak igazgatása alatt folytattatnának." Kőhalom székben csak közönséges mesteremberek vannak, gyárak és kézműipar telepek nincsenek. Medgyes székben és városban sem gyárak sem kézművek nincsenek, csupán czéhbeli mesteremberek vannak. Szászváros székben és városban sincsenek gyárak és kézmüipartelepek, melyek nem magániparosok, hanem társaság által igazgattatnának. Ujegyház székben gyárak és ipartelepek nincsenek, csak itt-ott laknak iparosok, kik csupán a lakosok szükségleteit elégilik ki. Abrudbánya város bőbeszédű jelentésének rövid foglalatja az, hogy sivár és kietlen vidékén az ipar nem virágzik, s az iparczikkeket bizonyos meg nem jelölt készítmények kivételével, melyek a városban készülnek, s ott és a szomszédos helységekben adatnak el, kívülről hozzák. A lakosok bányászattal foglalkoznak, s a jelentés részletesen előadja javaslatait a bányászat jobb fellendítésére. Bereczk városa említi, hogy ott az asszonyok űznek némi háziipart, — minőt, azt nem mondja, — a férfiak azonban csak fuvarozásból élnek. A jelentést a város panaszkodásra használja fel, elmondván, hogy havasok közé szorított szűk határa terméketlen, s különben is az idén (1792; mind az őszi, mind pedig tavaszi vetéseik az ártalmas egerektől kárt vallottak.
22Ô
Besztercze városában csak czéhbeli mesteremberek vannak, s készítményeiket ott helyben adják el. Hátszegen nincs sem gyár, sem kézműipartelep, csak czéhbeli mesteremberek űzik mesterségüket. A város német nyelven irván s egyúttal az adóhátrálék ügyében is tévén fölterjesztést, a főkormányszéktöl dorgálást kap : 1. azért, mert külőmbözö tárgyakat vegyit össze ; 2. mert nem latin, vagy magyar nyelven ir. lllyefalván „egyéb mesterségnek módja nem folytatik, hanem csak a földmivelésnek mestersége a szántás vetés által. Kézdi-Vásárhelyt „a kézi mivek, mesterségek, a mennyiben a katonai szolgálat engedi, alkalmas előmenetellel folynak, s nevekednek, de a „kiparancsolt" gyárakból és ipartelepekből nincs semmi. Kolozsvárt csakis magános mesteremberek űzik az ipart, s helyben és a környéken árulnak, de az iparczikkek a jelentés szerint még csak arra sem elegendők, hogy a városban és. vidékén olcsóságot eszközölhetnének. Maros-Vásárhelyt sincsenek sem gyárak, sem kézműipar-telepek, minden mesterséget csak az „egyenként való magános mesterek" folytatnak, hanem a „fehér népek" termesztenek dohányt, s ezt annyira vitték, hogy nem csak a belső szükségletet fedezik, hanem kereskedők az egész országba, sőt az országon kivül is széthordják tőlük a dohányt. Vízaknán semmi gyár és kézműipartelep nincs olyan, „az melyeket a tisztelt parancsolatnak értelme kiván". Csak egyes mesterek dolgoznak, s mint a jelentés mondja a „fazekas, kerekes és csizma csinálásoknál egyebek nem folynak s azok is csak gyengén."
Szövő- és fonó-ipar* 1.
Posztószövö.
Pogaras vidéken a harisnya és zekeposztó szövését minden helységben háziiparként közönségesen űzik. Ennek az áruczikknek szedői vannak, kik azt mind túl az Öltön való helységekbe, mind pedig a Bánátba kiviszik. Annyira elterjedt ez az iparág^ hogy a vidéken termelt gyapjút mind feldolgozzák, s igén kevés az, a mi műveletlenül a vásárra vitetik, s eképen a vidéken kivül valók által is megvásároltatik. 2.
Posztó-festő.
Erzsébetvárosban a posztófestők alkalmas legények hiánya miatt nem igen dolgozhatnak.
,22?
3. Selyemszövő
és festő.
Nagy-Szehenben Gall arati kapitány, az erdélyi selyemtermelési felügyelő igazgatása alatt áll egy selyem-szövet gyár, mely mindenféle divatos selyem-szöveteket: tafotát, Croisé de Tour-t, atlaszt,s azonkívül selyem fonalakat készit. A gyárat maga a. kapitány állította a sajátjából, több mint 61,000 rajnai forint költséggel. é.
Takács.
Segesvárt 56 mesterből áll a takács czéh, s gyapot-vásznat készit különféle minőségűt, szélességűt és fínomságut, azonkívül musselint is. Nemcsak hogy a helyi szükségletet födözi, hanem azelőtt, mikor a gyapot még nem volt olyan drága, körülbelül 40.000 frt áru vásznat ki is vitt a külföldre. Most azonban már félannyit serri szőnek, mert a gyapot ára nagyon felhágott, s igy a vászonszövés megnehezittetett. 5.
Kötélverő.
Segesvárt 28 mesterből áll a kötélverők czéhje. Spárgát, kötőféket, a sóbányákban használt köteleket stb. készit. Évente körülbelöl 600 mázsa kendert dolgoz fel, s nemcsak a helyi szükségletet fedezi, hanem készítményeinek a fele részét Oláh- és Moldvaországba exportálja. A szövő- és fonó-iparnak Erdélyben való felvirágoztatására régebben tett már intézkedéseket a kormány. Mária Terézia királynő 1768. márt. 17-dikén kelt rendeletében jutalmakat tűzött ki az olyan erdélyi iparosok számára, a kik a posztó-, vászon-, s az úgynevezett koronarázsa szövetek, továbbá a gyapjú-, len-, és kenderfonatok készítésében kitűnnek. Az iparosok készítményeikből mintákat küldtek be a főkormányszékhez, mely azokat a kebelében fönnálló kereskedelmi bizottsággal megvizsgáltatta, s ennek a jelentése alapján jelölte ki a megjutalmazandókat, s terjesztette föl az uralkodó elé. Egyelőre 10 évi időtartamra állandósíttatott ez a jutalmazás, de csak arról vannak meg az adatok, hogy 1768-tól 1770-ig néhány nagy szebeni segesvári, megyesi és kolozsmegyei iparos 50—100 frtot kapott jutalmul.1) Bőr-ipar. 1.
Tímáré
Pogafas vidéíce exportot üz a báránybőrökkel, melyeknek szépségük miatt híre van. A Bánátba, Magyarországba, sőt Oláhországba is széthordják a kereskedők. A jelentés nem mondja, vájjon nyers, vagy kikészített báránybőröket ért-e? 1) 246. 2825, 2365 fkszéki számok 1770-ből.
•232
Erzsébetvárosban vannak tímárok, de keveset dolgozhatnak, mert egyrészt alig van egyáltalán használható segéd, másrészt azoknak a nagy része is egyébbel foglalkozik, nem a mesterségével. Gyergyó-Szent-Miklóson az örmények kordovánt készítenek, s azt részint, helyben, részint Magyarországon Debreczenben szokták eladni. „Ugy látszik pedig" — mondja a jelentés, — „hogy ezen helység sziikségire eféle kordoványokat elegendőképpen készittenek, senki is annak készittését nem ellenzi és készithetésében a mesterembereknek minden arra kívántató szükséges módgyok meg vagyon." Szamosujvárt van kordovánt készítő gyár. Fehér, fekete, vörös és sárga szinü kordován készül benne olyan mennyiségben, hogy nemcsak a város szükségleteit fedezi, hanem egy része Erdély más vidékein, a másik része pedig Magyarországon, különösen Debreczenben adódik el. Székely-Udvarhelyt „a nagy marhák bőreit érelő vagy kikészítő úgynevezett varga czéh, — mint a jelentés mondja, — igen nagy számú mívesekből áll, s oly nevezetes számú miv készíttetik, hogy jobbára minden városokra, de nevezetesebben (Gyula-Fejérvárra) az Militär Gommissióhoz ébből adatik. Ezen miv folytatására a környék majd lego alkalmatosabb is, tudniillik igen erdős hely lévén, hamu, és cser, ezen két egynemű eszközök bő mértékben tanáltatnak. Továbbá a környék a marha tartásra s szaporodásra sokkal alkalmatosabb, mint egvéb oeconomiai productumokra." 2.
Csizmadia.
Yizakna egyedül emlékszik meg a csizmadiákról. Az övéi készítenek ugyan csizmákat, de a jelentés szerint csak gyengén. Fém-ipar. 1. Ötvös.
Brassó városa csak maga említi jelentésében az ötvös-czéhet, de csupán létezését konstatálja. 2. Kovács
és lakatos.
Udvarhely szék jelentése szerint „a kovács és lakatos vasmivek hátramaradást szenvednek és pedig azért, mert a vajdahunyadi vashámorral való vaskereskedést más kerületek árendában tartják. Mivel pedig a környék fundamentumos törvényes jussa szerint árendát nem szenvedhet, ebből következik az, hogy a hámoros vas nem adatván, gyakran vas nélkül van a környék, vagy igen nagy áron lehet tanálni." Segesvár kovácsai a szomszéd helységeket is ellátják.
•229
3.
Késes.
Segesvár ád csak tudósítást késeseiről, kik a város és a környék részére dolgoznak. Fa-ipar. 1.
Fürészmalom.
Kolosmegye kétségeskedik : vájjon a gyalui, zentelki és valkai havasokon levő fürészmalmokat gyáraknak lehet-é nevezni, vagy sem. Ezekből a fürészmalmokból nemcsak Kolozsvárra visznek sok deszkát, hanem ki Magyarországba is egész Debreczenig. Csakhogy ezek az úgynevezett fabrikák már tiz esztendeig sem fognak fennállani, mint a jelentés mondja azért, „hogy a havasokon a fáknak levágásában semmi rendtartás nincsen." 2.
Hamuzsir-fözö.
Krasznamegyében két hamuzsir-fözö huta van a maiadéi és a dohi, de ezek közül az az első már alig dolgozik, mert körülötte elfogyott az erdő, s igy hamut sem- szerezhet. A dohi hutában, mely a. megye kémeri járásában Doh helység határában fekszik, folyvást készítenek hamuzsirt, azonban a vidéken csak keveset adnak el belőle, hanem évente körülbelül 200 mázsát szállítanak Pestre. Abban, hogy több hamuzsirt főzzenek, a hamu hiánya gátolja a gyárosokat, ez a hamuhiány viszont oka a napszámosok hiányának, kik különösen esős időben azért nem szeretnek hamu-égetéssel foglalkozni, mert zápor vagy tartós eső pár havi munkájokat teheti tönkre. Igy aztán legtőbbnyire csak hat, ritkán több napibéres munkás foglalkozik a hamuégetéssel, nem számítva a gyár rendes embereit, kiknek a száma szintén hat. Fogaras vidékén Felsö-Kománán van hamuzsirfőző ház, de a jelentés csak annyit mond felöle, hogy csupán a birtokos szászok a napszámosok és a hamvat adók látják a hasznát, maga a vidék nem. 3.
Kerékgyártó.
Y'uakna említi, hogy vannak kerekesei, de rosszul megy a dolguk. Agyag- és üveg-ipar. 1. üveg.
Fogaras vidékén három helyütt: Porumbákon1) Kercsesorán és Árpáson van egy-egy üveghuta. Az üvegek nagy részét az országban szertehordják, sőt Oláhországba is kiviszik. Csak az a baj, hogy maga a T)
Azonos azzal, a melyről alább Szebenszék is j e l e n t
•230
vidék a napszámosokon és mesterlegényeken kivül nem sok hasznot lát belőlük, mert Kercsesoráról és Árpásról a gróf Teleki urakra, Porumbákról pedig a fiscusra és a bérlőre háramlik a haszon ; ezeké lévén az üveghuták. Kővár vidéke, említést tesz jentésében egy üveggyárról, azonban megjegyzi, hogy Teleki Ádám halála óta az is elpusztult. Miklósvár-székben a gróf Káinoki családnak van Zalán-pataka nevü birtokában egy üvegcsüre, melyet bérbe ád, s a család csak a hasznot élvezi. Szeben-székben a porumbáki kamarai uradalom tulajdonát képező felső-porumbáki erdőben van egy üveghuta, mely négyszögletű és kerek ablaküvegeket, s mindenféle üvegedényt készit zöld és fehér üvegből, évente körülbelől 8000 rajnai forint értékben. Részint Erdélyben, részint a szomszédos Moldva és Oláhországban adja el készítményeit. Az, hogy az üveggyártás nagyobb mértékben űzessék, akadályba nem ütköznék, csak az a baj, hogy Erdélyben sok az üveghuta, a fogyasztás pedig csekély. 2<
Agyag.
Segesvár fazekasai annyi cserépedényt készítenek, hogy a szomszéd vidékeket is ellátják velük. Vizakna is megemlíti fazekasait, mint a kiknek gyöngén folyik a mesterségük. Papir-ipar. Fogaras vidékén Kercsesorán és Fogarason vannak papiros malmok. A papiros innen a jelentés szerint „az ország szomszéd részeire terjed ki a kereskedők által, mind Szebenben, Brassóban, s más körül való városokban, de ebből is a mivelők élelmén kivül Kercsesoráról a gróf Teleki uraké, Fogarasb'ól pedig a fiscusé a haszon, ezeké lévén a papiros malmok." Yiasz-ipar. Erzsébetvárosban van gyertya-gyár, mely előbb megfehéríti a viaszt, s aztán gyertyát önt belőle. Annyit készit, hogy nemcsak a város szükségletére elegendő, hanem szinte az egész Erdélyt ellátja. *
Hátra van még a jelentéseknek az a része, melyben a főkormányszék rendeletének arra a kérdő pontjára felelnek: miképen lehetne a gyár-, és kézműipar nagyobb föllendülését előmozdítani. A túlnyomó
•231
rész a felelettel egyszerűen adós marad ; sok, panaszolkodásra használja fel az alkalmat, s a meghagyást félreértvén a mezőgazdasági helyzet javítását sürgeti A tárgynál maradók is többnyire jámbor óhajtásokat nyilvánitnak. Fogaras vidéke például hosszasan fejtegeti, hogy lakosainak az őket terhelő különféle szolgálmányok, a megélhetés nehézsége, a kevés föld, s az általános szegénység miatt sem idejük, sem módjuk nincs az iparral való foglalkozásra. Szerinte csakis akkor lendülhetne föl az ipar és kereskedés, ha az utak, — különösen Oláhország felé megjavíttatnának, s a mardsinai szorosnál rendes harminczadhivatal létesíttetnék. Szebenszék azt hiszi, hogy ha a Moldva és Oláhországba vezető utak jobb karba hozatnának, üvegárúkkal nagyobb exportra lehetne számítani e két országban. A nagy-szebeni Gallarati-féle selyemgyár üzemének a fellendítésére pedig azt látná jónak, hogy ha a nem csupán a külföldről, hanem a monarchia többi országaiból is Erdélybe importált selyemáriikra magas vám vettetnék, de sőt azok behozatala egyenesen eltiltatnék, s ezenfelül a gyár mostani tulajdonosainak, kik anyagi bajokkal küzdenek, s emiatt a többi nagykereskedők módjára vevőiknek hitelt nem adhatnak, a kincstár néhány ezer rajnai forintot adna kölcsön mérsékelt kamatra. UdvarhelyszéJc bőriparára való tekintettel azt szeretné, hogy a szarvasmarhákról az adó levétetne, s inkább az apróbb marhára: sertésre, juhra kecskére tétetne által. „Ha a kordoványt készítő tímárok" — folytatja tovább, — „az úgynevezett szkompiát külső országról oly nagy áron nem vennék, nagyobb számra szaporodhatnának, minthogy egyéb tekintetben semmi fogyatkozások mesterségek folytatására nézve nincsen ; igen szükséges és hasznos lenne tehát, ha az ország költségén ezen exoticum productum1) ugy és annyi mértékben szállíttathatna bé az hazában, hogy olcsodhatna is, bővülhetne is." A kovácsok és lakatosok érdekében, a kik a vajdahunyadi vashámorból elegendő vasat nem kaphatnak, szükséges volna, hogy a főkormányszék meghagyja a vashámornak, hogy az udvarhelyszéki kovácsok és lakatosok legalább 200 mázsa vasat kaphassanak évente. ])
Szkompia' helyesebben szkumpia oláh néve
az
eczetfa (Rhus Coriariorum)
nevezetű növénynek, melyet a tímárok a kordovánbőr készítésénél használnak. A kincstári és kereskedelmi országgyűlési bizottság 1795-diki
munkálata említi, hogy évente
körülbelöl 1000 mázsát boznak be Erdélybe Törökországból, s mázsáját 5 — 1 0 frtjával fizetik.
Fridvalszki
bőségben talált, 1772-től két
s
János
jezsuita
tenyésztését
is
tanár a
vajdahunyadi
eredményesen
hegyekben
megkisérlette.
A
ilyen növényt főkormányszék
izben is felszólította az erdélyi kir. kincstárt, hogy a vajdahunyadi ura-
dalomban tegyen kísérleteket e hasznos fű termesztésével.
•232
Erzsébetvaros azt látná jónak timár és posztó-festő iparának fölvirágoztatására, hogy a főkormányszék erőszakkal kényszerítse a mesterembereket, kik minden egyébbel foglalkoznak, csak nem a mesterségükkel, iparuk üzésére. Kolozsvár ugy vélekedik, hogy a városban „timár, szőcs, posztó. csináló mesterségekre nézve, ugy a len, s kenderből való szövésre, fonásra nézve lehetne jövendőben fábrikákat felállítani, „ha — mondja a jelentés, — „a szarvasmarhák és juhok bövön tenyésztetnének, a kender és lennek bővebb termesztésére s mivelésére, az emberek városunkba s vidékünkbe felserkentetnének s ösztönöztetnének, mert helységünk, s vidékünk mindegyiknek nevelésére s megtermesztésére elég alkalmatos. Ezeken kivül lehetne a selyemmivelésben is fabrikákat állítani, ha a materiának, az az selyemnek megszerzésére, s a kívántató eszközökre ő Felsége költséget szolgáltatna és városunk, s vidékbeli embereink a selyemeresztö bogarakkal való' bánásra megtaníttathatnának." Segesvár jelentése szerint a kötélverő-ipar erősebb fellendülését az gátolja, hogy a kendernek még akkor is nagy az ára, mikor jó esztendőben bőven terem, s természetesen még nagyobb rossz termés idején. A drágaság oka pedig az, hogy a szomszédos országokba, különösen pedig Oláhországba hordják ki. Ez el lenne tiltandó. Az is segítene a helyzeten, ha a czéhnek nagyszámú vagyontalan és szegény tagja a tartományi pénztárból vagy máshonnét előleget kaphatna, hogy képes legyen magát annak idején elegendő kenderrel ellátni, s igy ne egykönnyen juthasson abba a helyzetbe, hogy nyers anyag hiánya miatt munkáját félbe kelljen hagynia. A takács czéhen is csak ugy lehetne segíteni, ha a főkormányszék ki tudná eszközölni, hogy Erdélyben, s különösen Segesvárt a gyapot olcsóbb legyen. Ezáltal nemcsak több ember foglalkoznék a gyapot fonásával, hanem a takácsmesterek elláthatnák magukat a szükséges mennyiségű fonállal, s a külföld számára is készíthetnének elegendő gyapot-vásznat stb. Emelné ezenfelül az iparágat, ha azok, akik egy év leforgása alatt a legtöbb és legfinomabb fonalat állították elő, megfelelő jutalmazásban részesülnének, ha a szegény, de szorgalmas takács-mestereknek valahonnét előlegeket adnának, hogy a szükséges fonalat beszerezhessék, s mesterségüket megszakítás nélkül folytathassák. Mivel a városnak legtöbb házában fonalat készítenek, és sok család csakis ezzel keresi a kenyerét, a városnak pedig más, kenyeret adó keresetmódja a gyapot feldolgozásán kivül nincsen, nagyon sokat nyerne a város, ha állandóan olcsón kaphatná a gyapotot. Szamosujvár kordován-készitő iparának előmenetelét attól várná, ha az erdélyi gazdák ott, ahol az országos erdörendtartás megengedi,
•233
a kecskék tartására és szaporítására utasíttatnának. Igy nem kellene a tímároknak a fehéren kikészített bőrt külső országokból venni és „sok ezer forintok az országban megmaradnának." A főkormányszék ugy a kereskedelmi kimutatások elkészítését megparancsoló kir. rendeletet, mint az ennek következtében hozzá beérkezett törvényhatósági jelentéseket áttette véleményezés végett ahhoz az országgyűlési bizottsághoz, melyet az 1791-diki 44-dik törvényczikk Erdély kincstári és kereskedelmi ügyeinek megvizsgálása s azok fejlesztése czéljából megfelelő javaslatoknak az országgyűlés elé terjesztése végett küldött ki. Többszöri, az 1792—95. évek folyamán az udvartól a főkormányszékhez érkezett s általa a bizottsággal közölt sürgetések után, a bizottság csak 1795. jul. 5-dikén kelt jegyzőkönyvi kivonatában1 ad érdemleges választ, utalván időközben e tárgyra vonatkozólag készült s azt egészében felölelő véleményére, mint olyanra, mely részéről minden ujabb véleményadást feleslegessé tesz. A főkormányszék pedig ugy a bizottságnak ezt a nézetét, mint az emiitett bizottsági véleményben foglaltakat összeségükben és részleteikben elfogadván, ebben az értelemben tesz az uralkodónak jelentést 1795. aug. 19-dikén.2 Ugy a főkormányszéknek, mint a bizottságnak igazuk volt; a vélemény kimerítő, a kormány által tett minden kérdésre szabatosan megfelelő, Erdély ipari és kereskedelmi viszonyait összeségükben föltüntető, szorgalmas és lelkiismeretes kutatásról és megfontolásról tanúskodó munkálat.3 Csakis ennek a segélyével kaphatunk általános képet Erdély iparáról a mult század végén s ezt a bőséges és nagybecsű adatbányát törekszem az alábbiakban lehetőleg kiaknázni, természetesen csak ipartörténeti szempontból. Az ipar általános föllendülése — mondja a vélemény — a már meglevő iparágak fejlesztése és ujak meghonosítása által történhetik. Ebből az alapelvből kiindulva, sorra veszi a már létezőket s a jelen állapotot nagy vonásokban vázolván, a fejlesztés módjára útbaigazításokat ad. Nem mellőzi azokat az iparágakat, a melyek más országokban virágzanak s meghonosításuk Erdélyben lehetségesnek mutatkozik. Végre tárgyalja nemcsak az egyes iparágak, hanem az egész ipar fejlődését gátló, vagy azt előmozdítható körülményeket, javaslatait ugy az akadályok elhárítására, mint a javulás előmozdítására megtévén. A ter1
4454/795. fkszéki szám.
2
4454/795. fkszéki szám.
3
„Opinio deputations regnicolaris
cialibus ordinatae circa
promotionem
systematicae
agriculturae,
in
cameralibus
manufacturar um,
et
commer-
commerciique
transylvanici deprompta. 1795." Az Orsz. Levéltár erd. fkszéki osztályában. Magyar
QazAaságtörténelmi
Szemle
ÍS96.
17
•234
jedelmes munkálat különböző részeiben elszórt adatokat áttekinthetőbben csoportosítottam, nem követvén természetesen a véleményt az olvan részletezésekben, a melyek tárgyamtól eltérítenének. Ilyenek például azok a részletek, melyekben az ipar általános föllenditése czéljából az egész czéhrendszer reformálását. s az ország kereskedelmi szempontból fontos utainak jobb karba hozását sürgeti s szintúgy e dolgozat keretén kivül esik a kereskedelmi viszonyok s az azok javítására czélzó tervezetek ismertetése. A vélemény általában a czéhrendszer megtartása mellett foglal állást s részletes czéhtörvényj avaslatot dolgoz ki. Ennek általános, az inasok felvételéről s legénynyé felszabadításáról, a mesterek jogairól s a czéhek belső szervezetéről szóló fejezeteit mellőzve, csak az egyes czéhekre vonatkozó külön intézkedési tervek közül említem azokat, melyek némi világot vethetnek arra, minő viszonyok között s hogyan -űzhette iparát a mesterember. Szövő- és foiióipar. 1.
Posztószövő.
Minden mesternek szabadjára hagyassék, vájjon régi erdélyi módra tömöttebb, vagy a külföldi divat szerint véknyabb posztót akar-e szőni. A közönséges posztó végje két erdélyi röf széles és 34 röf hosszú legyen, a könnyebb posztó pedig szélességre és hosszúságra meg• egyezzék a külföldről hozottakkal. Ä finomabb, úgynevezett „rázsaposztó eladás előtt megvizsgálandó a czéh által s ha hibátlan, a czéh jegyével ellátandó. Hogy a fekete posztó tovább tartsa a színét, előbb más, р. o. kék színre festendő meg. A szürke, úgynevezett szürposztó-végek ezentúl 50 röf helyett 34 röf hosszúságban s lVs röf szélességben készítendők. 2.
Takács.
A rendesnél véknyabb vagy vastagabb fonálból, vagy hibásan szövött vászon elkobzandó. Egyébiránt, mivel vászonszövetékben nagy hiányt szenved az ország, bárkinek, nem czéhbelinek is, szabad mindenféle vásznat készíteni és eladni. 3.
Gombkötő.
Büntetés terhe alatt tilos szimpla selyemből készült árut dupla selyemből valóként eladni. Gombkötő munkát nem czéhbelinek csak országos vásáron szabad árulni. 4.
Kötélverő.
A kendernek lakóházban szárítása, különösen télen, tűzveszélyes volta miatt erősen tilalmas.
•235
Fémipar. 1. Ötvös.
Legénynek, mestere tudta nélkül aranyat, ezüstöt magánál tartani, nemes érczet és követ vásárolni, büntetés terhe alatt tilos; szintúgy a mesternek is egyházi edényt beolvasztani, csavargótól nemes érczet venni stb. Kötelesek ügyelni, hogy üveg, ékkő gyanánt el ne adassék. A készítmények próbával s ha csak lehet, a gyártó nevével ellátandók ; az 1788. decz. 20-diki rendelet értelmében a megrendelő kívánsága szerint 13 vagy 15 latos érczböl készítendő a munka. Becsléseknél minden márka ezüsttől 4 kr. ; egy aranypénz értékű aranyért V2 krt; ékkővel díszített tárgynál minden rajnai forintnyi érték után szintén V2 kr. dijat számithatnak. Forgalomban lévő ezüstpénzt megaranyozni szigorúan tilos. 2.
Lakatos.
Ösmeretlen ember megbízásából ajtót felnyitniok s kulcsot forma után késziteniök nem szabad. 3.
Késes.
Ha áruit szokott jegyével meg nem jelöli, 3 frt büntetést fizet. · Faipar. Bodnár.
Szüret idején köteles rendes lakóhelyén tartózkodni, máskülönben akadálytalanul vándorolhat s űzheti mesterségét országszerte. Zsiradékipar. Szapp an főző.
Faggyúgyertyát is önthet, de a magánosok sérelme nélkül, kiknek szintén szabad ilyen gyertyát készíteni és eladni. Az utakra nézve szükséges a vélemény szerint, hogy tetemes pénzösszegü országos útépítési és föntartási alap létesíttessék. Érdekes, hogy a nemességet is reáakarná birni az útépítéshez és föntartáshoz a saját érdekében való hozzájárulásra. Természetesen nem bátorkodik kötelező "törvény alkotását sürgetni s csak e kiváltságos rend önkéntes áldozatkészségére apellál. A gyárakat illetőleg abban a nézetben van a bizottság, hogy czélszerübb, ha a koczkáztatást nem egyes ember, hanem egész társaság vállalja el, mert egyes embert az esetleges kár hamarabb elkedvetlenít s pénzereje kimerülvén, könnyebben beszünteti a gyár üzemét. Azért ajánlja, hogy az ilyen gyárak alapítására vállalkozó tár17*
•236
saságoknak minden lehető kedvezményt adjon meg a kormány, közigazgatási tekintetben csakúgy, mint a vámot illetőleg, sőt pénzelöleg is adandó nekik, ha az állampénztár állapota megengedi. Mindjárt megemlítve, hogy „közgazdasági kereskedelmi társaság" neve alatt most van alakulóban egy nagyszabású ilyen társulat nem csupán az. erdélyi ipar, hanem a földmivelés és kereskedelem érdekeinek ápolására is, annak tervezetét, mely minden tekintetben csak üdvös lehet a hazára, ha megvalósittatik, a legmelegebben pártfogolva terjeszti a Karok és Rendek elbírálása elé. Ez a nagyon széles alapon tervezett társulat — csak mellesleg említve, hogy, mint tervezetében kifejti, nagy gondot fordit majd a mezőgazdaság, állattenyésztés stb. emelésére ; zálogházakat, tüz-, vízkár, marhavész ellen biztosító intézetet; előlegező- és pénzváltó bankot alapit — az ipar emelésére is el akar követni minden lehetőt. Első sorban az annyira nélkülözhetetlen vászonszövésre irányozva figyelmet, ígéri, hogy a lent és kendert olyan mennyiségben fogja termelni és feldolgozni, hogy ne csak Erdély szükségletét elégítse ki — pedig most évente körülbelül 60.000 frtot fizet vásznakért az idegennek az ország — hanem kötéllel s vitorlavászonnal az Oltón és Dunán a Fekete tenger vidékére jelentékeny exportot is űzhessen. E végből külön közönséges vásznat szövő gyárat állit s szövö- és fonóiskolákat alapit különböző helyeken; egyelőre megelégedvén a közönséges minőségű vászon előállításával s a finomabbakra majd csak később térvén át. Továbbá gyapotszövő-gépeket alkalmaz, nem annyira azért, hogy a gyapotvászon- és fonál-kivitel növekedjék, mint inkább abból a czélból, hogy a Musselin és Astar nevű török vászonszöveteket itthon lehessen készíteni s Moldva- és Oláhországba importálni. A gyapjuipar pangásán posztóványoló-kallók, festőműhelyek stb. felállításával akar segíteni, főtörekvését a gyapjú árának csökkentésére fordítván. Szintúgy gondja lesz az anyag- és vasiparra, kihasználni törekedvén az Erdélyben található finomabb földnemeket s illetőleg minden követ megmozgatván a vas nagyobb mérvű termelésére. Uj iparágak meghonosítását is tervezi stb. Szükségtelen azonban e terveket részletesebben ismertetni, mert azok nyomról-nyomra összevágnak a bízott-, ság iparfejlesztő javaslataival s bizonyos, hogy vagy a bizottság tanult és sajátított el sokat a társaság terveiből ; vagy — a mi valóbb szinü — a társaság vette kölcsön, kedveskedésből talán, a bizottság eszméit Uj gyárak felállításának engedélyezésénél — folytatja tovább a bizottsági vélemény — tekintettel kéli lenni arra is, hogy a már dolgozó
23?
iparosok szájából ki ne vegyük a kenyeret. Êζ a kővetkező pontok szigorú megtartása által érhető el: 1. Ne adassék a gyárnak olyan szabadság, vagy kiváltság, a miből a közjónak ártó egyedáruság származhatik. 2. Megérdemlik azonban az országban uj találmányokat meghonosítók, hogy a nyereséget bizonyos ideig egyedül élvezzék. Ez az idő az illető kiváltságlevelekben határozottan megjelölendő. 3. Olyan gyár, melynek készítményei az országban eddig nem állíttattak elő, ne csak akadálytalanul engedélyeztessék, de létesítése minden módon elősegittessék. 4. Ha pedig olyan gyárat akarnak felállítani, melynek készítményeit az erdélyi iparosok kisebb mennyiségben már előállítják, a közönség nagyobb fogyasztási igényeit pedig a külföldről való behozatal elégíti ki; az csak olyan feltétellel engedélyeztessék, hogy a gyárosok az illetékes hatóság előtt első sorban a helybeli mesterembereket szólítsák föl, hogy munkájukkal a gyár üzemét elősegítvén, annak nyereségében részesedjenek s csak ha velük megegyezni nem bírnának legyen szabad idegen munkásokat szerződtetniük, de csupán olyan munkabérrel, a minőt a helybelieknek megajánlottak. E kikötések mellett bizonyos, hogy az uj gyárak csak nagy hasznára lehetnek az országnak s azért fölállításukat a következő eszközökkel lesz jó elősegíteni: 1. A gyárosokat a szükséges telkek, házak vagy egyéb épületek megszerzésében ugy a főkormányszék, mint a helyhatóságok lehetőleg gyámolitsák. 2. A gyárak üzeméhez szükséges nyersanyag behozatali vámja a főkormányszék közbenjárásával a tarifában megszabott 6/i2 százalék legalacsonyabb díjtételre szállittassék le. 3. A helyhatóságok minden módjukban álló eszközzel törekedjenek • arra, hogy a gyár kézművest és napszámost elegendőt kapjon, természetesen illő' munkabér mellett. 4. Ha a gyár kivitelt üz, különösen a török tartományokban, czik-keinek kiviteli vámja szintén Ύ12 százalékra mérsékeltessék. 5. Magában az országban a gyártmányok eladása elé akadály sehol és semmikor ne gördittessék. 6. Visszaélések kikerülése végett szükséges, hogy a külföld példájára, a hazai gyárak is külön meghatározott jegygyei jelöljék meg készítményeiket, de e jegyet csak a kifogástalanul készített czikkekre nyomják rá. A tüzelőanyag szintén nagy hatással lehet az ipar fejlesztésére. Most csak a fát, illetőleg a belőle égetett szenet használják, tüzelőnek.
•238
A tüzelőfát illetőleg olyan helyzetben van Erdély, hogy azzal még jelentékeny exportot is űzhetne, ha a föld népe nem pusztítaná olyan oktalanul az erdőt. Mivel pedig csaknem minden iparosnak elkerülhetetlen szüksége van fára, már akár tüzelésre és melegítésre, akár iparczikkei megkészithetésére s ennélfogva a fa ára befolyással van a czikkek árára; világos, hogy a fahiány sok gyár és műhely beszüntetését, a fa drágasága pedig a czikkek árának emelkedését okozhatja. Szükséges ennélfogva az erdők föntartásával törődni, a mi az ország viszonyait tekintetbe vevő erdőtörvény alkotásával érhető el. Nagyon figyelemreméltó a véleménynek az a javaslata is, a hol a fának, illetőleg a faszénnek az iparban való pótlására a kőszenet ajánlja. Ezt az ország különböző vidékein: Torda, Hunyad, Kolos megyékben és Sebes-székben lehet találni, de eddig csak a természetvizsgálók foglalkoztak vele s gyakorlatilag: tüzelésre nem használják, pedig a fenyegető fahiány indokolná, hogy — a hol csak lehet — ezt használja az ipar. Végül a gazdasági kiképzést sürgeti a bizottság. Mivel az ipar föllendülése csak abban az országban remélhető, a hol az annak czéljaira szolgáló gazdasági nyerstermények bő mennyiségben s kellő minőségben állíttatnak elő, szükséges lenne odahatni, hogy az iskolamesterek, falusi papok s a földésurak gazdatisztjei ne csak elméletileg értsenek a gazdasághoz, hanem gyakorlati ismereteket is szerezzenek maguknak, hogy aztán a népet kioktathassák. Különösen oláh tanítónak vagy papnak nem szabadna olyan embert megtenni, ki ez ismeretekkel nem bir s az oláh fiatalság gazdasági tudását nem gyarapíthatja. Óhajtandó volna, hogy e felsorolt egyének kitanitására gazdasági tanszék állíttatnék s az onnan kikerültek a falusi iskolákban a fiatalságot megtanítanák az okszerű mezei gazdálkodás szabályaira. *
Azokat a gyári és kézműipari készítményeket, melyekre Erdélynek legnagyobb szüksége van s melyekkel eredményes ugy bei-, mint külkereskedést lehetne űzni, a következő táblázatban állítja össze a bizottság, a vámhivatalok adatai alapján, az 1785. nov. 1-től 1792. október végéig terjedő hét éves időszak középszámait vévén bele s megjegyezvén, hogy mivel a magyar határon a vám megszüntettetett, arról : mi hozatik be onnan s mi vitetik ki odá, nem lehet tudomást szerezni, a kimutatásban tehát csak az osztrák örökös tartományokból, vagy a külföldről való behozatal s az odavaló kivitel van kitüntetve ;
•239
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
!
j!
1 I
ii Rajnai forint kr. Len, kender és gyapot fonat ! Cotton-vászon s egyéb gyapotáru - 1 Len- és kender-vászon .. .. — . . — — | Kötélverő áruk - — j Különféle posztó- és gyapjuáru . - j Pokrócz — . . . — . . . . . . — .-- — — i Selyemáruk . . . . . - — - ι Kalapos áruk... . . . . . . . . . . . . . . . — — — — ! Gyapjú fonál. ... — — — — 1 Fonalak, vásznak, posztó- és selyem festése ; Különféle bőráruk - — ; Szíjgyártó áruk . . . - — — Csizmadia áruk . . . . . . . . . — Nyers v a s . . . - — —. — — — j Vasipari czikkek... . . . . . . . . . - — — Esztergályos áruk . . . — — — Egyéb faipari czikkek . . . . . . . . . . . . . . . . . . --Üvegáruk . . . . . . . . . — .... — — — Értékes agyagárúk . . . . . . — — Közönséges agyagáruk . . . . _ — ... — Czukor-félék . . . . . . . . . - ... — Összegezés . . . . . .
...
Behozatal
6663 31388 76201 —
89208 -
63328 9000
— — —
— —
— —
ι
Kivitel Rajnai forint kr.
!
41000 21985 31611 25523 62592 47621 7828 13721
—
—
—
—
—
—
—
— —
Π 000 —
36706 2774 491 5258 1072 407 103456 439962
—
—
— — — —
—
12369 6744 6918 92399 33500 25791 15520 —
—
4602 1391
—
451115
—
— —
—
—
— — —
—
— —
— — — — — —
-— — —
Az ipar tényleges állapotáról s a fejlesztési módokról pedig ezeket mondja a bizottság :
SzJtaő- é s f o n ő i p a r . I. Gyapjuipar. 1.
Gyapju-fonó.
A posztószövök régen panaszkodnak a miatt, hogy gyapjúfonalat sem eleget, sem méltányos áron nem kaphatnak. Ezen a bajon ugy lehetne segíteni, ha a helyi hatóságok felelősség terhe alatt fölszólittatnának, hogy a posztószövők kérelmére a területükön tartózkodó mindkét nembeli munkakerülő és kolduló csavargókat összefogdostatván, bizonyos időre, méltányos munkabér mellett átadnák a posztószövőknek gyapjufonókul való felhasználás végett. Nagyon előnyös lenne erre az iparágra az is, ha legalább a nagyobb városokban szintén az ilyen csavargó népség, s á munkát kereső, de nem kapó szegénység foglalkoztatása végett tisztességes dologházakat állítanának, s ott velük gyapjút fonatnának, ugy rendezvén be e házakat, hogy a bennük való dolgozást a nép megbélyegzőnek ne tartsa. 2. Posztószövö
és ványoló*
A posztó az az áruczikk; a melyért Erdély legtöbb - pénzt fizet a külföldnek, évente körülbelöl 90,000 frtot, s azért nagyon jó lenne azon igyekezni, hogy ennek a pénznek legalább egy része bent marad-
•240
jon az országban. Örvendetes különben, hogy a durva szürposztót már nemcsak a nép, hanem különösen a nagy-szebeni és heltai vagy nagydisznódi posztószövök olyan mennyiségben készítik, hogy nem hoznak be belőle semmit az országba, de sőt Temesvárra és Debreczenbe évente 30—40,000 frt árút visznek ki. A mi azonban a jobbfajta, festett posztót illeti, azt egyrészt az ország fogyasztási szükségletéhez viszonyítva, még nagyon keveset készítenek; mert ha vannak is itt-ott ilyen posztót szövők, készítményeik mennyisége a külföldről behozott posztóhoz mérve, számba se jöhet, másrészt pedig a minőséget illetőleg, gyarlók, mivel az itthoni posztószövők megmaradtak a régi elavult czéhszabályaikban előirt nagyon tömött szövés mellett. Posztójuk emellett természetesen mindig drágább is a külföldinél. Ezért hozta föntebb a bizottság javaslatba azt, hogy minden posztószövőnek tetszésére bizassék, milyen tömöttségü és vastagságú posztót akar készíteni. Egyelőre elég lenne, hogy a Flanell és Mondon nevezetű könnyű posztón kivül, azt a fajtát készítenék elegendő mennyiségben, a melynek röfjét most 20—40 garasával árulják. Mivel pedig a ritkább és könnyebb posztóval, a milyenből a közönséges török-bugyogó és a hajósok öltözete készül, nem megvetendő exportot lehetne űzni a török tartományokba, a posztószövőket különösen az ilyenek gyártására kellene ösztökélni jutalmazásokkal és pedig ugy, hogy : a ki egy év lefolyása alatt közönséges, a német vagy török posztóval minőségre és árra nézve egészen megegyező 500 frt ára posztót készit, 50 frtot; a ° ki 800 frt árát, 100 frtot; a ki 1000 frt árát, 200 frtot; a ki 1200 frt árát, 300 frtot; s végre a ki 1600 frt árát, avagy még többet sző, 450 frt jutalmat kapjon a létesítendő kereskedelmi alapból. Szükséges azonban, hogy különösen a kivitelre szánt posztó szorgalmasan megvízsgáltassék, s csak a teljesen hibátlan láttassék el a szokásos czéhjegygyel. Végre a közönséges gyapju-árukra vonatkozólag, készítenek ugyan ilyeneket Szebenben és Brassóban, de nagyon keveset, ha azonban e czikkek kiviteli vámja csökkentetnék, s a nyers anyag beszerzése megkönnyittetnék, remélhető lenne, hogy a czikkeknek ugy a mennyisége, mint a minősége megjavul. 3.
Pokrócz-készitö.
Milyen hasznothajtó ágát képezhetné a pokrócz-készités az erdélyi iparnak, mutatják a vámkimutatások, melyek szerint már ez idő szerint is évente középszámmal 47,621 frtot kap Erdély az e fajta exportált áruk fejében. A fejlesztés módja itt is a gyapjú könnyebben való megszerezhetőségének elősegítése lehetne.
Ul 4. Kalapos
és
süveges.
A vámkimutatások szerint Bukovinába és Törökországba évente 13—14 ezer forint ára kalapot és süveget szállít ki Erdély. Hogy ez a hasznos iparág még jobban emeltessék, itt is olyan jutalmazásokat ajánl a bizottság, mint a posztószövőknél, s ez által véli elérhetni azt, hogy a finomabb kalapokért évente a külföldre kimenő 9000 frtnak legalább egy része bentartatnék az országban. *
A gyapjuipart általában főleg az lendítheti fel, ha a juhtenyésztés, még pedig a finomabb gyapjat adó juhok tenyésztése előmozdittatik, s a posztóipar nem lesz kénytelen, mint most, törökországi gyapjút vásárolni. A míg azonban nélkülözhetlen az idegen nyers anyag, jó lenne élénk összeköttetést létesíteni a bukaresti és jassii ügynökségekkel, hogy az erdélyi kereskedő mindig tudhassa : hol, mikor, milyen áron, minő mennyiségben stb. kaphatja; ajánlatos volna továbbá a gyapjú vámtételét 15, illetőleg 12 krról 3-ra leszállítani, a gyapjukivitelt pedig mindaddig eltiltani, a mig a belföldi termelés a helybeli szükségletet meg nem haladja. II. Yászonipar. 1.
Gyapotáruk.
A gyapot fonását főleg a Bárezaságban, Háromszék, Udvarhely és Segesvár székekben már most is annyira űzik, hogy nemcsak az ország szükségletét fedezik vele, hanem, a Törökországba való kivitel még körülbelül 15.000 frt hasznot is hajt évente. Még jobban virágzanék ez az iparág akkor, ha azokat az áruezikkeket, a melyekbe az erdélyi fonalak Oláhországban feldolgoztatnak, itthon készítenék, s igy kétszeres haszonnal exportálnák, másrészt pedig a közönségesebb gyapotárukat, melyeket most főleg az osztrák örökös tartományokból importálnak, p. o. a közönséges és közepes minőségű, németül Barchet és Pique-nek nevezett vásznat, s egyéb hasonféléket itthon szőnének; finomabb anyag feldolgozása, vagy éppen Cotton-vásznat készitő gyár felállítása annál kevésbé ajánlatos, mivel az ország igen csekély ilyen árut használ el, Magyarországot s az örökös tartományokat pedig a bécsi gyárak bőven ellátják. Ez iparág föllendülését nagyon elősegítené, ha a nyersgyapot ára, — a melynek árulására a nagyszebeni és brassói görög társaságnak szinte monopóliuma van, — valamivel csökkentetnék. Ezen 1-ször szintén a bukaresti ügynökséggel, s a konstantinápolyi internunciaturával való szorosabb összeköttetéssel lehetne segíteni,
•242
mert e réven megtudható lenne a gyapot piaczi ára Smyrnában, Konstantinápolyban, Galaczon és Bukarestben, s az emiitett társaság arra kényszeríttetnék, hogy versenytársaktól féltében kevesebb nyereséggel elégedjék meg; 2-szor a gyapot behozatali vámjának, s tisztítási dijának leszállításával; s végre 3-szor, ha az osztrák örökös tartományokból eredő gyapjuárukra bizonyos, legalább 3°/o behozatali adó vettetnék. 2. Lett-
és
kender-ipar.
a) Fonás.
A len- és kenderfonását az országban csaknem mindenütt űzik, s ha több lent és kendert termelnének, még jobban virágoznék ez az iparág. Csak az a baj, hogy Erdélyben orsóval fonnak, a mi természetesen lassan megy, s igy a fonal ára magasabb, mint a más országokban, a hol orsóval és fonókerékkel olyan gyorsan dolgoznak, hogy ugyanazon idő alatt kétszerannyi fonalat készíthetnek. Ajánlatos lenne ennélfogva nemcsak a kender- és len kikészítésében, hanem az orsóval és fonókerékkel való bánásban is jártas fonóasszonyt szerződtetni, méltányos fizetéssel, s valami olyan vidéken, a hol a len- és kendertermelés, fonás és vászonszövés virágzik fonó-iskolát alapíttatni vele, megfelelő helyiségről és a fűtésről az illető helység gondoskodván. Ez a fonó-asszony tartoznék a jelentkező fehérszemélyeket mesterségére tökéletesen kitanítani, ugy, hogy aztán más helyeken ezeket lehessen tanitónőkül alkalmazni. így körülbelől 10 év alatt 50 ilyen egymásután felállítandó fonóiskolában legalább 15000 nőt taníthatnának ki. Az iskolák fentartására, a szükséges eszközök beszerzésére való pénz a létesítendő kereskedelmi alapból vétetnék, s egyúttal az ügyes tanulók évente 1—2 arany jutalommal is serkentetnének. b) Yászonszövés.
Ha a szükséges nyers anyag : a len és kender elegendő mennyiségben meglesz, s a fonóiskolákból elég ügyes fonónő kerül ki, a vászonszövés ipara is föllendül, mert ügyes takácsokat a német tartományokból könnyen kaphatni s idevaló embereket is ki lehet erre a mesterségre taníttatni. Mivel a vámkinmtatások szerint évente több, mint 70000 frtot ád ki Erdély idegen vászonért, nagy ideje ezen az. iparágon segíteni, egyelőre nem annyira a finom, mint inkább a selejtes és közepes minőségű vászon nagyobb méretű előállítására fektetvén a fősúlyt. Most az is elég lenne, ha abból szőnének többet, a melynek az erdélyi röfjét 8—10 garasával árulják. A készítőket jutalmakkal kellene buzdítani, ugy, hogy, a ki legalább 300 frt áru vásznat sző évente, oÖ frt; 500 frt értékűért 100 frtot; 800 frtot érőért 200 frt;
•243
1000 frt áruért 30Ö frt ; s végre 1200 vagy több frt értékűért 450 frt jutalmat kapjon, mindaddig, a mig ez a mód az iparág fölsegitése érdekében szükségesnek mutatkozik. c) Kötélverés. A kötélverő ipar már most is olyan virágzó állapotban van, hogy évente 25500 frt értékű árut szállít ki a külföldre Erdély. Még jobban fog virágzani, s még nagyobb lesz az export Törökország, Bukovina és Galicziá felé, ha több kendert és lent termel az ország. A len- és kenderiparnak azt az általános panaszát, hogy a lenés kendertermelés elégtelen, legjobban bizonyítják a vámkimutatások, melyek szerint külömbféle fonalat és vásznat több, mint 100000 forint értékűt hoznak be Erdélybe évente. Minden módon oda kellene tehát hatni, hogy ez a baj orvosoltassék. Ezt ugy lehetne elérni, ha a termelő közönséget figyelmeztetnék olyan értekezésekre, a melyekből a len- és kender termelését és kikészítését megtanulhatnák, ha a nagyobb birtokosok jó példával járnának elő a termelésben, s ha a kincstár vállalkozó jobbágyoknak ingyen vagy kölcsön adna vetni való len- és •kendermagot. Hogy a termesztőknek árujuk eladása megkönnyittessék, legfelsőbb elhatározással az akkori kereskedelmi bizottság már 1772-ben, különböző helyeken csakis len- és kender adás-vevésro szolgáló vásárokat létesített, azzal a kikötéssel, hogy az elővétel joga reggeli 10 óráig a czéhbeli takácsokat illeti meg. Ezek a vásárok azonban nem feleltek meg czéljuknak, mert forgalmuk mindig csekély volt ; s £,zért jórészt már mindenütt megszűntek. A bizottság nem is óhajtja fentartásukat, hiszen minden vásáron szabad lent és kendert árulni. Jobbnak látná azt, ha a nagyszebeni, brassói, segesvári, beszterczei, kolozsvári, marosvásárhelyi, udvarhelyi, kőhalmi, nagy-sinki, fogarasi és más nagyobb forgalmú vásárokon jutalmat tűznének a lenre és kenderre, olyanformán, hogy a ki egy Jcö vagy mérték (25 bécsi font) kendert vagy lent ad el 45 krt; ha egész mázsát, 3 frtot; szövésre alkalmas kender és len kövéért azonfelül 15 krt, mázsájáért 1 frt jutalmat kapjon. Ügyelni kellene arra is, hogy a kender hővé, vagy mértéke mindenütt egyformán 25 bécsi fontban állapittassék meg. «5.
Selyemipar.
Most, mikor Erdélynek még sokféle más égető szüksége van, szinte könnyelműségnek látszik az olyan fényűzési dologra gondolni, a minő a selyem. De ha meggondoljuk, hogy a selyemszövetekért
•244
63000 frt, sőt több is megy ki az országból évente, belátjuk, hogy a figyelmet ennek az iparágnak az emelése is megérdemli. A főfeltétel az eperfa- és a selyemhernyótenyésztés felvirágoztatása. Ez már régebben is gondját képezte a kormánynak, s több királyi rendelet ajánlotta a fölpesurak, s általán a lakosság figyelmébe, de mindaddig számbavehetö eredmény nélkül, a mig IL József 1785. augusztus 15-dikén kelt, a főkormányszékhez intézett rendeletével a selyemtermelésben jártas Gallarati kapitányt erdélyi selyemtermelési igazgatóvá ki nem nevezte, azzal a kötelezettséggel : hogy az országban eperfa-ültetvényeket létesítsen, a népet az eperfa és a selyemhernyó tenyésztésére megoktassa, s mindkét művelési ág állapotát gyakori utazásokkal ellenőrizze. A kapitány ingyen osztott ki eperfamagot ; félunczia selyemhernyó-tojást forintjával árult, s főtermelési helyekül Dévát, Szászvárost, Gyulafehérvárt, Sebest, Szerdahelyi, Medgyest, Segesvárt, Uj egyházát, Nagy-Sinket, Kőhalmot, Fogarast, Vajda-Réesét, Brassót, Sepsi-Szent-Györgyöt, Naszódot, Beszterczét, Deést, Kolozsvárt, Tordát és Enyedet választotta ki. Hogy a selyemtermelést nyereségessé tegyék, a legfelsőbb elhatározást, s Gallarati nyilatkozatát 1785. október 4-én körrendeletileg közölték, azzal a hozzáadással, hogy az igazgató a finomabb fajta selyem fontját 40, a közepesét, 36 és a selejtesebbet 30 krjával beváltja, ámbár Magyarországon csak 40, 30 és 10 kr. volt a megfelelő ár. Gallarati buzgón teljesítette kötelességét, sokszor bejárta az emiitett helyeket, s az illető törvényhatóságokat imitt-amott rábírta az eperfa-tenyésztésére. Értekezést is irt németül1 a selyemhernyó-tenyésztéséről, mely magyar és oláh nyelvre is lefordíttatván, a főkormányszék rendeletéből ingyen osztatott szét. Sőt Nagy-Szebenben saját költségén állított fel selyemszövő gyárat, sok drága géppel felszerelte, ugy, hogy most már számos takács foglalkozik benne mindenféle selyemszövet előállításával. Ezt a gyárat, melybe Gallarati minden pénzét beleölte, s mely most olyan anyagi zavarokkal küzd, hogy fönmaradhatása kétséges, nagyon ajánlja a bizottság az országgyűlés figyelmébe, mert .pénzelőlegezéssel létezését és az ország javára szolgáló működését biztosítani lehetne. A főkormányszék szigorúan hagyja meg Gallaratinak, hogy az eperfa-ültetvényekre ezentúl is szigorúan felügyeljen, s azokról évente jelentést tegyen. A törvényhatóságokat büntesse meg a kormány, ha a meglevő ültetvények gondozását elhanyagolják; a földes urak pedig ι Teljes ezime : der Seidenwurm-Saam behandelt
u.
die
Gallarati
Unterricht zur
oder Eyer
Maulbeerbaum
ausgebührt,
Seiden-Kultur der
gepflanzet Averden
oder
Anleitung,
wie
Seidenwurm selbst gepflegelt u. müssen.
Hermamistadt,
Gedruckt bei Mart. Hochmeister. (8r. 34. 1. Nemzeti Muzeum Könyvtára.)
178Õ.
•245
eperfa-mag és ütasitások ingyenes osztogatásával serkentendök eperfaiiltetésre. Hogy az erdélyi selyemtermelés előmozdítása mennyire a szivén fekszik az uralkodónak, több rendeletével megbizonyította, s különösen azzal, a melyben elődjének, II. Lipótnak az erdélyi Karok és Rendek által koronázási ajándékul felajánlott 10.000 drb aranyat a kolozsvári egyetemen feállitandó vegytani tanszékre fordíttatni parancsolván, egyúttal elrendelte, hogy e tőkének a tanszék költségére szükségesen felül megmaradó. kamatai olyaténképpen fordíttassanak a selyemtermelés előmozdítására, hogy a lakosok az eperfa- és selyemhernyó-tenyésztésre buzdittassanak, s igy a pénz az alacsonyahb, tehát szegényebb néposztály kezébe jusson. Világos, hogy a selyemtermelésböl a népre inkább az eperfa- és seyemhernyó-tenyésztés révén, semmint a selyemfonál feldolgozásából és megszövéséből háramlik a haszon, s ezért az uralkodó a pénzt e két termelési ág előmozdítására, s annak a módszernek ez utánzására szánta, a melynek segítségével Magyar-, Szlavonés Horvátországban olyan jelentékeny eredményt értek el. Ezt a sikert bizonyítja a selyemtermelési igazgató1 1785-diki jelentése, mely szerint, mig az első 1764-ik évben az egész magyar-, horvát- és szlavonországi selyemterme.lés csak 80 fontot tett ki, a következő években annyira emelkedett az, hogy 20 év múlva, 1784-ben már 12929 fontra rúgott. Alkalmas ifjakat szemeltek ki ott, s tanítottak be, a kitanultakat állandó fizetéssel alkalmaztak, hogy az eperfa- és selyemhernyó-tenyésztésre felügyeljenek, a kellő felvilágosításukat megadják, s a selymet megszabott áron beváltsák. Sok helyütt a törvényhatóság vagy a földesúr rendeletére, — ingyen kapván az eperfamagot, — községi eperfaülte tvény eket létesítettek, azokat közmunkával művelték. Innen minden lakos kaphatott növendék-fácskákat. Azonfelül az érdeklődőknek a kincstár potom áron adott selyemhernyó-tojást, s bizonyos összeget azoknak megjutalmazására fordított, a kik maguk nevelte ötéves eperfát mutattak be. Ilyen, s hasonló intézkedésekkel Erdélyben is értek el eredményeket. Mivel azonban az uralkodó által adott tőkének a jövedelme nem elég a szükséges kiadásokra, más módokról is kell gondoskodni. Határoztassék el e végből, hogy a selyemtermelés jövedelme az azzal foglalkozó községek tulajdona marad, s főképp iskoláik javítására fordítandó, ennek fejében megköveteltetvén, hogy a szükséges jelentéktelen munkát az eperfa-ültetvéhyekhez a község szolgáltassa. Nehogy kezdetben sikertelen kísérletek tétessenek, s a nép azok eredménytelensége 1 Helyesebben : Sappl János eszéki selyemtermelési felügyelő,
•246
miatt az eperfa-ültetéstöl elriasztassék; hagyassák meg a nagyfejedelemség összes törvényhatóságainak, hogy az enyhe éghajlatú, az eperfatenyésztésre alkalmas helyeket a főkormányszéknek bejelentsék. Ezekben a hatóság beleegyezésével külön terület hasittassék ki eperfa-kertnek, s kerittessék be, hogy marha né járhassa. A kertek felügyeletével a tanítók és kántorok bizandók meg a lelkész ellenőrzése mellett, s mig a nehezebb munkát a község szolgáltatja, a könnyebb munka az iskolás gyermekekkel végeztetendö. Eperfamagot s utasítást a vállalkozók ingyen kapjanak. Ha a kertben a hároméves fácskák kiültetésére nincs hely, azok a jobbágyok kertjébe ültetendök át, továbbra is az iskolamester és kántor felügyelete alatt maradván. Mindenki, a ki 100 darab hároméves fácskát ültet a kertjébe, 10 forintot kapjon; 100 darab hatéves fácskáért pedig 20 forintot. Ha akár a községi, akár a magánültetvények annyira fejlődtek, hogy a selyemhernyó táplálására alkalmasak, a selyemtermelési igazgató a szükséges mennyiségű selyemhernyó tojást ingyen adja a vállalkozóknak; a féluncziánként 1 forintra szabott ár neki a kereskedelmi alapból lévén megtérítendő. A selyemhernyó-tenyésztéssel a rtanitó felügyelete alatt az iskolás gyermekek foglalkozzanak az iskolában, vagy más alkalmas épületben ; természetesen a felnőttebb ifjúság is kitanítandó, ha önként jelentkezik. Mindenkinek szabadjon az igy nyert selymet akár fölfont, akár nyers állapotban eladni, vagy a selyemtermelési igazgatóval beváltatni ; a községi hernyótelepek által termelt selyem eladásából befolyó jövedelem a tanítók fizetésének, s az iskolaépületnek javítására, vagy az iskolás gyermekek részére jutalomkönyvek vásárlására fordítandó. 20—30 év alatt ez eszközök alkalmazása mellett remélhető a selyemtermelésnek olyan fellendülése, hogy a nagyszebeninél sokkal nagyobb üzemü gyárnak sem lesz szüksége külföldről hozatni a selymet.1 4. Szövetfestő
ipar.
Ámbár a városokban, s különösen Szebenben és Brassóban vannak tanult festők, s mig egyik gyapot-fonalat és vásznat, addig a másik gyolcs-vásznat, a harmadik posztót vagy selymet fest, még sem gyakorolhatják a mesterségüket kellően okszerűen fölszerelt műhelyek és gyárak hiányában. Ezen, majd ha a vászon- és posztószövés föllendül, ugy kell segíteni, hogy az ügyes festőknek gyárak felállítására, festőanyagok és eszközök beszerzésére módot nyújt a kormány. 1 A tárgyról különben bővebb adatokat találni : „A selyemtermelés története Erdélyben 1848-ig." czínm czikkemben a „Magy. Gazdaságtörténelmi Szemle" 1895-diki 3. füzetében.
•247
A pirosító buzér (Rubia tinctorura) és a kékfestő fii (Isatis tinctoria) müvelésének Erdélyben való meghonosítása is hozzájárulna, a szövetfestő-ipar emelkedéséhez. A pirosító buzér veres gyökér, mely a posztófestőknek, s a Cotton-vászon csinálóknak elkerülhetetlenül és nagymennyiségben szükséges. Csak az osztrák örökös tartományokból sok ezer forint megy ki ezért a gyökérért Hollandiába, s a török partvidékre. A kékfestő fü a posztófestéshez szolgáltatja a legszebb, világos kék szint, s éppen olyan nagy mennyiségben használják, mint a bűzért. E két növény tenyésztésével már tettek eredményes kísérleteket. A bécsi posztófestő р. o. az Erdélyben termelt bűzért többre becsüli a hollandiainál. Német értekezések lefordítása, s ingyen való kiosztogatása által lehetne a közönséget e két hasznos növény tenyésztésére bírni. Bör-ipar. 1.
Tímár.
A vámkimutatások szerint a nagyfejedelemségbe évenként mindenféle nyers bőrt 36000, sőt még több frt árut hoznak be, földolgozottat pedig 10000 frt árut, a miből nyilván kiviláglik: milyen szüksége van az országnak az itthoni bőrre. Tehát a kidolgozott bőr vámját emelni, a nyersét pedig le kellene szállítani. A tímárokat pedig jutalmakkal kellene serkenteni. A ki évente 500 frt áru bőrt dolgoz ki 50·, ha 800 frtnyit, 100; ha 1000 frtnyit, 200; ha 1200 frtnyit 300; s ha 1600 vagy több frt értékűt, 450 frt jutalmat kapjon. A timár-ipar pangását egyrészt az okozza, hogy bizonyos idő óta a nyers ökör, tehén, borjú és bivalybőr ára inkább emelkedik, semhogy sülyedne, mig ellenkezőleg a barmok ára csökken. Ez részint abból magyarázható, hogy a szükséglethez képest kevés bőrt termel az ország, s azt is exportálja nyers állapotban, részint pedig abból, hogy a bővebb pénzforgalom következtében a bőripari szükséglet folyton növekszik. A bajon az okszerű, s a jelenleginél nagyobb méretű marhatenyésztésen kivül, melyre nézve a vélemény részletes utasításokat ád, a vámtételeknek előbb emiitett módosításával is lehetne némikép segíteni. Jó lenne a nyers bőrnek Magyarországba kivitelét megszorítani, bár ennek a módját nem tudja a bizottság, mivel a magyar határon vámhivatalok nincsenek. Végre a kecskék szaporítása mellett is lándzsát tör a vélemény, annak daczára, hogy vannak a kecskéknek, mint az erdőkre kártékony állatoknak tartását eltiltó királyi rendeletek. De a kordován-ipart nagyon emelné, ha több kecske lenne, Erdély pedig annyi kordovánt használ el, hogy most nagy mennyiséget kell Törökországból behozni.
24S 3.
Szíjgyártó,
Az erdélyi ipar termékei között jeles említést érdemelnek a szijgyártó-áruk ; nemcsak tökéletesen fedezik a belföldi szükségletet, hanem több mint 12000 frt árát a külföldre is szállítanak belőlük évenként. Ezeket az iparosokat — mondja a vélemény — nem kell serkenteni. 3. Varga és csizmadia.
E fajta árut körülbelül 7000 frt értékűt visznek ki évenként az országból, de ezzel szemben Bécsből 14000 frt ára női czipőt hoznak be. Itt is a behozatali vám felemelésével, s a kiviteli leszállításával lehetne segíteni. Fém-ipar. 1. Tas.
Az ország évente külföldi vasból készült czikkekért körülbelül 40000 frtot fizet, ellenben csaknem ugyanannyi értékű ilyen gyártmányt visz ki idegenbe. Leginkább kaszát hoznak be Stájerországból, körülbelül 28000 frtot éröt, daczára annak, hogy a vajda-hunyadi kincstári vashámorban jó minőségű ilyen kaszát készítenek, s 20 krnyi mérsékelt áron adják. Mégis nagymennyiségű kasza marad meg. Jó lenne tehát gondoskodni, hogy a vajda-hunyadi kasza mind külalakra, mind minőségre megegyezzék a stájerországiakkal. Fődolog a nyers vas termelését fokozni, mert köztudomásu, hogy mig a fémnek belföldi fogyasztása naponta növekszik, termelése ehhez, s az Oláh- és Moldvaországba való kivitelhez viszonyítva, ha nem is csökken, de mindenesetre egyállapotban marad. Ennek az oka csak a fahiány, mert vasércz bőven van az országban. Például szolgálhatnak a vajda-hunyadi vaskohók, melyek az uradalmi erdőkből évente csak annyi fát kaphatnak, hogy az abból égetett szén alig elég mintegy 17000 mázsa vas termelésére. Még rosszabb helyzetben vannak a toroczkai, magánosok tulajdonát képező vashámorok, mert ott az erdőket már ugy kipusztították, hogy a hámorok, — ha rendet nem csinálunk, — tönkremennek. Mindenekelőtt tehát az erdőpusztitást kell megakadályozni. Segítse továbbá a kormány a bányahivatalt, mely most azon buzgólkodik, hogy a csikszékbeli szent-tamási régen elhagyott vasbányákat újra üzembe vegye. A földbirtokosok megfelelő kedvezményekkel ösztönzendők a vas bányászatára, az arra fordított tökének 5u/o tiszta jövedelme biztosíttatván nekik. Végre kifogásolja a bizottság, hogy a belső-szolnoki oláh-láposi kincstári vaskohó a kibányászott nyers vason kivül évenként csak körülbelül 1300 mázsányi, tehát jelentéktelen mennyiségű öntött vasat állit elő.
•249
2.
Higany.
Kis-Falu helységben, Gyulafejérvár mellett a kincstár külön gyárat állított fel a gyógyászatban szükséges higany-sublimát készítésére. Ebben a bécsi főraktár szükségletére évente körülbelül 40 mázsát gyártanak, s' a főraktár csaknem az egész Európát bőségesen ellátja e gyógyszerrel; a bánya-kincstárnak gondja lévén rá, hogy ez áruczikk soha ki ne fogyjon belőle. Kár, hogy az erdélyi nyers-higanytermelés nem elégséges e gyár fentartására sem, annál kevésbbé képes ipari czélokra р. o. foncsorozásra stb. elegendő nyers anyagot szolgáltatni, ugy, hogy a bécsi főraktár néhány mázsa idriai (Krajna) nyers higanyt is kénytelen vásárolni minden esztendőben. 3. Réz,
A rézipar jelenlegi javultabb helyzetét is annak köszönheti, hogy a rézbányászat Erdélyben sokat fejlődött. Még ezelőtt 12—15 évvel (1780—83) nem lehetett szó belföldi rézzel való kereskedésről ; minden rezet Magyarországból és a Bánátból hoztak ide, mig végre Müller főbányafelügyelö eredményesen kisérlette meg a rézbányászatot. Remélhető, hogy a zarándvidéki kincstári rézöntő közelében magánosok által nyitott bányák részben legalább segíteni fognak a most még tapasztalható rézhiányon. 4.
Ólom.
Az ólom-ipar előmozdítására jó lenne a magánosokat az ólombányászatra serkenteni, mert most Karinthiából évente ezer mázsánál többet kell behozni ipari szükségre. Jelenleg csak a radnai, kis-muncseli és boitzai bányákból nyerik az ólmot, de már a mardsinai, Brassó melletti hegyekben is kutatnak ólom után. Fa-ipar, 1.
Épületfa.
Épületfával nemcsak jelentékeny belföldi, hanem külkereskedést is üz az ország. A Maros és Szamos folyón évente számos, gerendából összerótt tutaj úszik le deszkával és zsindelylyel megrakva. A Szamoson való fausztatást, — mely legfelsőbb rendelettel csak nemrég szabályoztatott, s ma már csökkenőfélben van, — különösen a radna-völgyi oláhok gyakorolják ; de ennél sokkal nevezetesebb a marosi, már századok óta űzött. Ezt a vizi-utat használják a gyergyó-széki székelyek, Tordamegye felső kerületének a Maros két partján székelő hegylakói, s a zalatnai uradalmi jobbágyok, a kik tutajaikkal az Aranyos folyón, mennek le a Marosig. Olyan nagykiterjedésű erdők vannak ezen a vidéken, hogy ha аз irtásban rend lesz, végtelen időkig kitart a fá ; Magyar
Gazdaságtörténelmi
Szemle lS9tí.
18
•250
ellenben kikerülhetetlen a veszedelme az iparnak és kereskedésnek, ha az erdöpusztitásnak útját nem állják. Az is bizonyos, hogy az Olt-folyó felhasználásával a mostaninál nagyobb jelentőségű épületfa-exportot lehet létesíteni Oláhországba. E folyó mellett fekszenek Csik- és Háromszék, Miklósvár és Bardócz szék, továbbá Fogaras vidéke és Szebenszék erdőgazdag hegyei, melyeknek fabősége felülmúlja a Maros melletti vidékeket. Annyival is túltesz az Olt a Maroson, hogy az ut, a melyet a fának a levágás helyétől a piaczig meg kell tenni, rövidebb, a viz folyása gyorsabb, s hogy csakis ez a folyó az, mely az exportot elösegitheti. A deszkát rajta különösen a Duna felé lehetne kiszállítani, a mi annyival nagyobb nyereséggel járna, mert egész Oláhországban nincs fürészmalom. Könnyen belátható, milyen előnyére válnék az országnak az épületfa-export, ha tekintetbe vesszük, hogyha a most ott rothadó fa feldolgozásával sok kéz foglalatoskodhatnék, s nem megvetendő mennyiségű pénzt szerezhetne a töröktől. Ajánlja tehát a bizottság, hogy az Olt folyó hajózhatóvá tételére külön szakbizottság neveztessék ki. 2. Egyéb
faipar czikkeU.
.. Esztergályos munkát 2774 frt árát hoznak be évente, Magyar- és Törökországba ellenben 33500 frt értékűt visznek ki ; egyéb fa-iparczikkek. mint asztalos-munkák stb. pedig 491 frt értékben hozatnak be és 25791 frt. ért exportáltainak. Ezt az ipar-ágat könnyen lehetne emelni, mert az országnak ugy közönséges, mint finom munkára való fája terem bőven, s itt-ott ügyes mesteremberei is vannak. Jó lenne egykét esztergályost közköltségen kitaníttatni, hogy vizzel hajtott gépek segítségével finom faeszközöket, edényeket stb. készíthessenek, mert az ilyen czikket nemcsak a helybeliek, hanem a törökök is jól fizetik. Ennek az iparágnak a föllendülése is várható az Olt-folyó hajózhatóvá tételétől. Üvegipar. Felsö-Porumbákon, Kercsesorán, Málnáson, Zalánvban és Görgényben vannak üveghuták, s annyiban nem is tagadható ez iparág virágzása, a mennyiben évenként körülbelől 15.500 frt árát visznek már is ki török tartományokba. Ellenben az is bizonyos, hogy Csehországból évente számos gombbal, oláh nőknek való szines üveggyöngygyei, karos gyertyatartókkal stb., szóval finomabb, csiszolt üvegáruval terhelt szekér jön Erdélybe, s onnan sok pénzt visz el, 5000 írtnál többet. A szomszédos tartományok, ugy mint Moldva-, és Oláhország nem Erdélyből, hanem szintén Csehországból és Velenczéből hozatják az üveget, még
•251
pedig tehát sokat huták
nagy mennyiségben. E finomabb fajta czikkek készítésére kellene vámkedvezménynyel is buzdítani a gyárosokat, az olyan birtokopedig, a kiknek kovás, meszes és erdős földjeik vannak, üvegállítására. Agyag-ipar.
Agyag-árut a német tartományokból vagy 3000 frt árát visznek be évente, s ezt az összeget valamivel meghaladja az e fajta czikkekért Magyarországból befolyó pénz. Mivel azonban kár minden a pénznek az országban tartására szolgáló módot meg nem ragadni, s azonfelül sokféle fehér, fekete és vörös olyan finom földje van bőségben, a miből nemcsak közönséges, hanem finom edények is készíthetők volnának; nem csupán a közönséges agyagedényeknek már is vagy 5000 frtra rugó Törökországba való kivitelét kellene lehetőleg előmozdítani, hanem meg volna honosítandó a finom, különösen asztalra való agyagedény készítése is. Ezzel nemcsak az országban maradna meg sok pénz, hanem Törökországból is jelentékeny mennyiségű folyna be. Jutalmat kell tehát kitűzni ugy, hogy a ki először csinál a fayence és majolica nevü, alakra, tartósságra és árra tökéletesen megegyező teljes asztali készletet, 100 frtot kapjon; a ki 600 frt áru ilyen edényt ad el, szintén 100 frtot; ezer frtot érőért 200 frtot; 1200 frt értékűért 300 frtot és 1600 frt áruért 450 frtot kapjon. Yiasz-ipar. Kolozsvártt, Nagy-Szebenben és Erzsébetvárosban vannak gyárak, a melyek a nyers viaszt megfehérítik. Csak a helyi fogyasztásra dolgoznak, s exportot nem űznek. Mindenik gyár körülbelöl 40—50 mázsát dolgozik fel évente, s fontonként 20—24 kr, mázsánként tehát 30—40 forint nyeresége van. Ha az összes, az országban termelt nyers viaszmennyiséget, — melyet most külföldre hordanak, főleg Velenczébe, a hol megfehérítik, gyertyának öntik, s ugy küldik vissza Erdélybe, — bent az országban fehérítenék meg legalább, néhány ezer frt hasznot látnánk belőle. E végből jó lenne elrendelni, hogy a nyersviaszt exportáló kereskedő tartozzék a nyers anyag egy negyedrészét itthon megfehéríttetni, s csak ugy adhatja el. Továbbá a nyersviasz kiviteli vámja felemelendő, a fehéritetté pedig leszállítandó, esetleg egészen eltörlendő.' Mivel pedig a nyersviasz nagyobb része Törökországból kerül Erdélybe, s azon csak átszálliltatik más tartományokba, szükséges, hogy : 1. Brassóban és Nagy-Szebenben, a hová nagymennyiségben szállítják be a nyersviaszt, nagyobb s kevesebb nyereséggel megelégedő viasz18*
fehérítő gyárak állíttassanak; 2. hogy a kereskedőknek-a -nyersviaszért fizetett behozatali vám a határon visszaadassék, ha a viaszt fehérített állapotban viszik ki az országból. Az iparág fellendítésére különösen a méhészet fejlesztését ajánlja a bizottság, s követendő például említi a Langi testvéreket, kik Brassóban laknak s méhészetük az országban a legnagyobb. Zsiradék-ipar. A zsiradék-ipart első sorban a szarvasmarhatenyésztés nagyobbmérvü és okszerű üzésével, különösen pedig a bivalyok számának szaporításával lehetne föllenditeni, csakis igy lehetvén ez iparnak életföltételét képező nyersterménynek: a marha-faggyunak bővebb termelését remélhetni. A faggyú most egyik ágát képezi ugyan a belföldi kereskedésnek, de ha nagyobb mennyiség termeltetnék, nyereséges kivitelt is lehetne vele űzni Törökországba, a hol az a hajóépitésnél nélkülözhetetlen. De természetesen sokkal előnyösebb lenne, ha nem nyers állapotban, hanem gyertyának, vagy szappannak feldolgozva szállíttatnék ki. Már most is jelentékeny mennyiségű szappant visznek ki Magyarországba, de még több volna kiszállítható Oláh- és Moldvaországba, a hol most a legsilányabb disznózsírból készített szappannal kénytelenek megelégedni. Több faggyú kerülhetne úgyis a kereskedésbe, ha a Gallarati kapitány által Olaszországból hozott sesam-növényt, mely, mint a megtett kísérletek bizonyítják, Erdélyben is sikeresen meghonosítható, országszerte termesztenék, s e'növény magvából sajtolt olajat használná a lakosság a világításra. Végre ajánlja a vélemény a kecskék szaporítását, mert kecske-faggyú gyertyaöntésre legalkalmasabb, úgyannyira, hogy az ilyen gyertyát Bécsben is nagyon kedvelik.
Vegyes-ipar. 1. Salétrom főzés.
Gyulafejérvár mellett van kincstári salétromgyár, s a lőpormalommal együtt bérbe van adva. Csakhogy ennek az a baja, . hogy fahiány miatt nem készítheti olcsón a salétromot. Jó lenne tehát odahatni, hogy fabö vidéken lakók adják. magukat salétromfőzésre. 2.
Timsó-égetés.
A szász hétbirák sebes-vidéki talmácsi uradalmukban állítottak volt ilyen gyárat, de pár év múlva jelentékeny veszteséggel beszüntet^ ték, mert a használt föld olyan kevés timsót tartalmazott, hogy a gyártás
•253
ñem fizethette ki magát. Sebes meÜett,- a szászsori területen található timsót tartalmazó kőzet, Kis-Bányán peűig timsós föld ; ezekkel lehetne kísérletet tenni. *
Fényűzési czikkek. A következőkben érdekes kimutatást ad a bizottság azokról a fényűzési ezikkekrol, a melyekért most Erdély rengeteg pénzt fizet a külföldnek, pedig, ha ipara magasabb fokon állana, otthon is előállíthatná azokat : Behoznak évente : Ezüst és poczellánedényt, üveg-, és faárut Finom posztót . . . ... Drága p r é m e t — — Arany sujtást ... ... Finom vásznat, Batist-ot stb. Galanterie-czikket ... Képet és papiros-czikket Bécsi nöi-czipőt ... — Czukrot és szörpöt... ... ...
17559- frtot érőt 63328 » » 18517 » » 13143 » » 10553 , » я 24183 » » 2480 » » 14Ö00 » .4 103528 я я
Mivel ezek nem az élet valódi szükségleteinek kielégítésére, hanem csakis fényűzésre valók, behozataluknak fölemelendő vámtételekkel való megszorítását ajánlja. Uj iparágak meghonosítása. Kő-faragás.
Erdély értékes kőfajtákban bővelkedik : sokféle szép márványa, tiszta és hófehér alabástroma, agátja, carneolja, jáspissa stb. van. Ha e kövekből török ízlés szerint asztalkákat, kis ládákat, késnyelet, kardmarkolatot, asszonyi nyakéket s lószerszámdiszt készítenének, azokat a török tartományokban drágán lehetne eladni. Bécsben már. most kedvelik az ilyen kövekből készült dohány-szelenczéket. Sziksó-gyártás.
A sziksót hamuzsir helyett az iparban előnyösen alkalmazzák. Àz •üveggyárakban csakis ezzel tudnak finom, és tiszta üveget készíteni ; timár, szíjgyártó nemkülönben nagy hasznát veszi ; végre a festő-mühelyekben szintén nélkülözhetetlen. Most, főkép Spanyolországban s a
•254
tengerparti vidékeken gyártják a Linné által salicornia fructicosának elnevezett, sóval telitett földben termő növényekből. Ez Erdélyben is terem, a tordai és kolosi sóbányák környékén, de kisebb mennyiségben. Mivel csak nagyon sós vidéken tenyészik, nyilvánvaló, hogy főkép a sóból táplálkozik s bizonyos az is, hogy a sziksó anyagát a nyers só egészen tartalmazza. Hogy ez nem üres föltevés, Magyarország példája bizonyítja. Néhány év óta a Bánátban s Biharmegyében nagyon szikes földön összegyűjtik a szik-virágot, (azt a sós port, a mely a föld felületén képződik) s ebból az anyagból vegyi uton választják ki a sziksót, még pedig olyan mennyiségben, hogy reményük van nemcsak a helyi szükségletet kielégíteni, hanem Bécsbe exportot is űzhetni sziksóval. Ha látjuk, hogy a mi sóbányáink környékén nagy mennyiségben hever a lábbal összetiprott selejtes só, (úgynevezett Fussalz) mint a senki jószága, az az óhajtásunk támad, hogy ez az elpocsékolt anyag valahogy a közjóra fordittassék. Ez pedig ugy történhetnék, ha sziksót készítenének belőle, mert az anyag semmibe sem kerülvén, kétségtelen, hogy az Erdélyben gyártott sziksó olcsóságra legalább vetekedhetik majd a külföldivel. G
álicz-gyârtâs.
Sebes vidéknek a timsó-gyártásnál emiitett földje sok fehér gáliczot is tartalmaz, s az szinte magától állítódik elő a timsó tisztítása közben. Ez a fehér gálicz igen jó minőségű ugyan, de Erdélyben olyan keveset használnak el, hogy még a legolcsóbb áron sem lehet eladni. Azért hasznosabb lenne a zöld és kék gálicz gyártását meghonosítani, melyek közül az első a rézérczből, a második a vasból választatik ki s Erdélyben is, a hol eddig sehol sem gyártják, nagy mennyiségben használódik fel. Kénfinomitás.
Háromszéken, Torja mellett a Büdöshegyben terem a kén, még pedig olyan tisztán, hogy a mesterséges tisztítás kevés munkát igényelne. Igaz ugyan, hogy a ként kis mennyiségben fogyasztja az ipar, de az elérhető lenne, hogy a helybeli ként olcsóbban adhatnák, mint most a kívülről beszállítottat. Ólomfehér-gyártás.
A szebenszéki, czodi és talmácsi hegyekben jó minőségű ólomfehér található, melyet, — mivel eddig nem finomították, —· az iparosok nyers állapotban használnak fehér festékül. Ha ezt az anyagot mesterségesen finomítanák, ugy az országban, mint külföldön nyereséggel ólomfehéret idegenből kell exportálni.
•1255
Cziíkor gyártás.
Delazia Domokos bécsi kereskedő, ki a Magyarországon összevásárolt gabonával a Duna és a Fekete tenger vidékein kereskedik, azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a czukorliszt behozatali vámja szállittassék le, s igy ö, ha gabonás-hajóit kiürítette, azokat czukorliszttel rakhassa meg, ez áruczikknek Erdélybe való importálása czéljából. Ha ezenkívül a török vidékekre kiszállított czukortól kiviteli vám nem szedetik, de sőt neki az, a mit a czukorliszt behozataláért vámul fizetett, visszatérittetik, kész czukorgyárat alapítani Erdélyben, s ha az erdélyiek közül vállalkozó akad, azt társául fogadni. E kérésre vonatkozólag a bizottságot is megkérték véleményadásra, s δ·Ζ 62t válaszolta: A czukorfogyasztás az országban már olyan általános,hogy a fogyasztók száma alig növekedhetik, azonban czukorért 103,000 frt megy ki évente külföldre s ez az összeg örökre kivonatik az erdélyi pénzforgalomból. Ha a gyár felállíttatik, valószínű, hogy a pénznek legalább a munkások fizetése, építkezés stb. révén Erdélyben megmarad. Különben is czukorral s a Rosolinak nevezett likőrrel nyereséges exportot lehet űzni Törökországban. Sőt a czukorliszt behozatala s a kész czukor kivitele arra is kényelmes módot nyújtana, hogy azokat á nyers termékeket, a melyekre az országnak legnagyobb szüksége van, úgyszólván első kézből, s a mostaninál sokkal olcsóbb áron kapni, az erdélyi gyártmányokat ellenben könnyebben lehessen külföldre szállítani. Ez indokokból a kérelem- azzal terjesztetett föl a' főkormányszékhez, onnan pedig az uralkodóhoz, hogy a czukorliszt behozatali vámja 6 frt 18 krról 4 frt 12 krra csökkentessék, s ez az összeg kérelmezőnek, ha kész czukrot importál, méltányos arányban visszatérittessék ; mert attól lehet félni, hogy különben a folyamodó a szomszédos török tartományokban állit czukorgyárat, annál is inkább, mert ott a czukorlisztet közelebbről kaphatja. Azonban a mult (1794) év szept. 29-dikén e tárgyban kelt kir. rendelet nem ezeket, hanem más, a folyamodó által nem is kérteket ad meg neki, például : 1. Nyolcz évre szóló engedélyt arra, hogy a kiszabott vámot csak a ki- vagy bevitel napjától számított 3 hónap múlva fizesse. 2. Engedélyt arra, hogy czukrot a rendes vám mellett az osztrák és török tartományokba exportálhasson. 3. Házának s munkásainak főimentését az adófizetés s a közterhek viselése alól. 4. Engedély Erdély czimerének a használására. A bizottság kéri az országgyűlést, hasson oda az uralkodónál, hogy folyamodó, ha ismét jelentkezik, megkapja azt, a mit kér.
•256
A felsoroltakon kivül, — a bizottság nézete szerint, — Erdély rendszeres kikutatásával lehetne esetleg uj iparágak létesítésére alkalmas növényi vagy ásványi termékeket fölfedezni. Indítványozza -tehát, hogy a létesítendő kereskedelmi alapból évente vagy 2000 frtot adjanak egy e czélra alakulandó, szakértőkből álló társaságnak. *
Az a kép, a melyet a törvényhatósági jelentések s a bizottsági vélemény tárnak elénk, nem a legrózsásabb szinben tünteti föl Erdély mult századvégi ipari viszonyait. Mindenütt pangás, hiányzik a három éltető elem: nyers anyag, pénz és munkaerő. Az iparos másod, — harmadkézből,— mert a termények árusítását pénzes emberek és társaságok részben monopolizálják, — tehát drágán veszi az anyagot s czikkei» — ha élni akar mesterségéből, — nem vetekedhetnek olcsóságban a külföldivel. De még azért sem, mert munkást, különösen napszámost nem kaphat; a hatóság a csavargókat szeretné erővel b e kényszeriteni a rtiühelyekbe. Másrészt korának nyűge: a részben elavult czéhszabályok kötik, s készítményei nem felelnek meg a változott, finomult ízlésnek. Az erdélyi ur külföldi posztót szabat fel ruhának, ha nem akar durva szövetben járni; mentéjére idegen faragja a carneol és agát gombot ; asztali fayencze és majolika edényét, csiszolt üvegjét külső országból szállítja be a fuvaros szekér ; az erdélyi uri asszonynak is külföldi selyem borítja a testét s bécsi czipő feszül a hibára. 200,000 frtnál jóval több pénze megy a külföldre minden évben az országnak csakis a polgáriasodottabb életmód megkövetelte olyan iparczikkekért, a melyeket az ottani ipar is előállíthatna talán kivétel nélkül. De az csupán a közönséges árukat gyártja nagyobb mennyiségben, még azt sem mindig a vevő izlése szerint, mert például a paraszt is jobban veszi a stájer kaszát, mint az itthonit. Nem csoda tehát, ha szegény a mesterember s inkább szánt-vet, ha teheti, semhogy dolgozzék. Egy jelentés szerint a kormánynak erővel kellene őket dologra szorítani. Az ipar csakis a szorgalmas szászok lakta vidéken elevenebb, no meg, — a mennyire nyomoruságuktól kitelik a székelyeknél ; magyar ember nem szívesen adja magát az iparra, mert az — mint sok jelentés mondja, — koczkáztatással jár. A természetadta előnyöket nem veszik észre, vagy rosszul használják fel. Az ország becses kövei, finom földfajtái, szene stb. például parlagon hevernek; az erdőt pedig oktalanul pusztítják. Azt, hogy a czivílizáczióban elmaradt országok a szomszédjaik s iparuknak kész piacz kínálkozik, ki nem használják. Csak a török ízlést kellene beczézgetni s özönlenék be a pénz. A kivitelt azonban nemhogy elősegítenék,
•257
de gátolják magas vámtételekkel, az utak rossz karban tartásával s igénybe nem vételével annak a kényelmes és olcsó Szállítási eszköznek, a melylyel az Olt vize kínálkozik. Csak nagyon mélyreható eszközöktől : a mezőgazdaság, állattenyésztés, bányászat, az ut-, czéh- és vámrendszer reformálásától lehetne gyökeres segítséget várni. A kereskedelmi bizottság tőle telhetőleg elő is adja e gyógyszereket. Igazán sajnálhatni, hogy fáradsága kárba veszett s javaslatai, — a mint tudjuk, — nemhogy elfogadtattak volna, de nem is tárgyáltattak az országgyűlésen söha: '
ADALÉKOK A GABONA- ÉS KENYÉRÁRAK EGYMÁSHOZ VÁLÓ VISZONYÁHOZ. Irta :
REIZNER
JÁNOS.
A gabonaárak tartós hanyatlása a gazdaközönség körében nagy arányú mozgalmat keltett. A sajtóban élénk viták indultak meg, szaktanácskozmányok tartattak, s keresték az árhanyatlás okait. Sokan a baj szülőokát a túltermelésben keresik s már is többen hangoztatták, hogy a jelenlegi gabonaárak mellett a termelőnek más termelési ágakat kell felölelnie. Mások a fejlődést örvendetesnek jelezték, mert szerintök az olcsó gabonaárak mellett a kenyér is olcsó marad, mig ha a gabonaárak emelkedni fognak, ugy a kenyér is drágább lesz. A kérdés mindenesetre fontos és sokoldalú vizsgálatot igényel. Ennek felderítéséhez némi adalékokkal kívánok járulni és a régi iratokból megvilágítani, hogy a múltban minő árai voltak a gabonának és a kenyérnek, hogyan viszony]ottak ezek egymáshoz. Szeged város levéltárából gyűjtöttem erre vonatkozólag némi. adatokat, melyek az aktuális kérdésre sok ' tekintetben világot vethetnek. A város levéltárában, egy nagy irathalmazban vannak egybegyűjtve a régi gabona- és kenyérárak feljegyzései, melyek annak idején a katonai élelmezéseknél és hadbiztossági számadások vizsgálatánál, valamint a beszállásolt katonák élelmezési dijainak megtérítésénél alapul szolgáltak. A feljegyzések némileg hézagosak és töredékesek. Némely évről, sőt egyes évtizedekről semmi sem maradt fenn; az iratok elhányódtak vagy valahol rejtőznek. Némely évről azonban a hetenként való árhullámzások minden számbavételei fenmaradtak. A legrégibb ily árfeljegyzés az 1730. évi limitatio, mely a következő rendelkezéseket tartalmazza: „Tiszta lisztből sült zsemlye, akár hosszudad, akár gömbölyű alakra készült, kilencz latot tartalmazzon s a fának árára való tekintettel 1 dénáron árultassék. Hasonló lisztből sült pékkenyér, mely egy font és huszonhat lat nehézségű . . . dénáron árultatik. (Az ár kitéve nincsen és pedig annál-
•259
fogva, mert ilyen fajta kenyerek, az időben, Szegeden nem készültek. („Non est in usu".) Kétszeres búzából, következőkép barnább lisztből való kenyeret, mely két font és nyolcz lat nehezékü volt, 5 dénáron kelle árulni. A 6 latos sósperecz ára 1 dénár volt." A limitatio végén feljegyezve van, hogy a gabonának, pesti, azaz „Öreg" mérő szerint, az ára 2 forint 25 dénár volt. Ebből ki lehet számítani, hogy a molnár és pék uraknak a gabona és a liszt feldolgozása után mennyi hasznuk és nyereségük volt. Egyébként a kenyér felettébb rossz és élvezhetetlen volt. A nép sűrűn panaszkodott e miatt és a nemes magisztrátus ismételten elhatározta, hogy „pékek utolszor admoneáltatnak", hogy a kenyérnek meghatározott súlyából semmi se hiányozzék és hogy az „emberséges" legyen. Ha a gabona ára változott, a kenyér árát is újra limitálták. Megtörtént azonban, hogy a gabona magas árához szabott limitatio életbelépése alatt, a gabona ára hirtelen leesett. Félévig, vagyis az uj limitatio határidejéig azonban az árak változatlanok maradtak, mi sok elégedetlenségre adott alkalmat. Hol a közönség, hol a sütök károsodtak, miért is utóbb az árszabásoknál tekintettel voltak az időközben beállható gabonaáremelkedésekre és hanyatlásokra, s előre megállapittatott., hogy ily esetben mi lesz a kenyér ára. Voltakép az ár mindig egy és ugyanaz maradt. Mindig, akár olcsó, akár drága volt a gabona, a kenyér ára csak egy garas volt, hanem a kenyér súlya változott. Olcsóbb gabonaárak mellett több kenyeret lehetett egy garason vásárolni, mint mikor a gabona ára emelkedőЬзп . volt. De ha vizsgáljuk az emelkedéseket, ugy találjuk, hogy a gabona árának emelkedésével a kenyér árának emelkedése nem volt párhuzamos. Alább látjuk, hogy a mig a gabona áremelkedése 5 0 % arányban történt, az alatt a kenyér ára, illetőleg súlya csak 12°/o arányban fogyott. Az 1781. évi január 22-iki árszabás például ekként rendelkezett. Ha egy pozsonyi mérő, azaz két véka búzának az ára 10 garas, akkor az 1 pénzes zsemlyének 17 latot kell íiyonmi. Ugyanezen árért azonban a · 20 garasos búzánál a zsemlyének 11 latot, 30 „ „ „ „ 9 „ 4 0
~v-/
»
»
»
»
50
«
•
» .
»
»
60
„
„
·»
' „ "
7
1
ö'
»
»
5V2 „
kell vála nyomnia. ' Ugyanekkor a kenyér ára imigy lett megállapítva..
•260
Ha eg y pozsonyi tiszta buza ára ÍÒ garas, akkor az égy garasós kenyérnek 3 font 16 lat súlyúnak kell lenni. Ugyancsak egy. garasért a 20 garasos búzából készült kenyérnek 2 font 8 lat, 30 „ „ „ Γ „ 24 „ ;; 40
„
50
„ »
·
»
„
, '
1
,
12
,
я
„
1
„.
6
„
»
»
1
я
»
suiyunak kell lenni. A kétszeres búzából és rozsból készült kenyér ára pedig ekként alakult. A 7> garasos gabonából készült egy garasos kenyérnek 4 font 16 lat súlyt kelle kiadni. Áremelkedés esetén a 10 garasos gabonából készült rozskenyérnek 3 font 24 lat, 20
V
»
·
,
„
2
„.
10
•
30 „ „ „ „ .1 „.. 26 „ . 40 „ „ - „ ' , 1 „ 12 я 50 „ „ 1 „ 6.„ nehézséget kelle képviselnie.. Épp ilyen volt az 1791. évi szeptember 7-én megállapított árszabás is. Hogy a kenyér ára nem mindig követte a gabonaárak emelkedését, legalább nem. azon mérvben, mint a mily mérvüleg. a gabonaárak emelkedtek, azt leghívebben elénk tárja az alábbi táblázat, hol a szegedi gabona- és kenyérárak az 1800. évi január btől 1812. évi deczember 31-ig vannak feltüntetve. Ez idő alatt a háborúk és a különböző termési viszonyoknál fogva, a gabonaárak felettébb hullámoztak. De ezzel nem volt arányos a kenyér árának hullámzása. A teljes táblázat helyett csak egyes havi részleteket tüntetek fel, különösen a hol az árak emelkedései vagy hanyatlásai szembeötlőbbek. НЛ
1800 jan. febr. ápr. máj. ¿un. szept. 1 SOI jan. ápr. aug. szept. 1802 márcz. jun. decz.
1 pozsonyi mérő 1 garasos kenyér gabona ára súlya
1-25 2 font 1-20 2 „ 1-25—1-75 1 ' „ 1-75—1-70 1 „ 1-70—1-50 1. „ 2. —2-30 1 „ 3-25 1 „ 3-75—3-50 1 „ 3- —2-50 l „ 2-80—3-15 1 „ 3-20 1 „ 3-30—3-50 1 „ 5- —5-40 — „
4 lat 22 „ 16 „ 24 „ 8 „ _ „ — „ 6„ — „ — „ . — , 28 „
^ л
„. ""
1 pozsonyi mérő gabona ára
1803 jan. 5-50—4-20 íebr. 4*20—5"'25 márcz. · 5-20 ápr. 5-25-5·— máj. 4-50 jun. 4-50—4'25 · jul. 3'25 aug. 3 ' —2'50 szept. 2'25 okt. 2-50 ' nov. 2-60—2-75 1804 jan. 2'60—2 "50 márcz. - 2-50-^2·—
1 garasos kenyér súlya
— font — > „ 1 „ 1 .„ — „ — я 1 „ 1 „ 1 .„ 1 „ 1 „ 1 , 1 ....
24 lat 24 „ 6 „ 6 „ 28 „ 28 „ , 10 „ 12 „ 6 „ 2 „. 2* 6.
•261
1 pozsonyi mérő 1 garasos kenyér gabona ára súlya
1804 ápr. máj. jun. aug. szept. nov. 1805 jan. febr. márcz. máj.
2
2 10—2 2 10—2 1 90—2 2 40—2 2 50^2 2 40—2 3 —3 3 35—3 3 —4 4-50—4 - jun. szept. 4 25—4 okt. 4 60—5 nov.' 5 —5 decz. 5 20—6 1806.jan. ' 5· —4 aug. 5 —4 szept. 4 —4 okt. 4 20—4 nov. 4 decz. ' '4 —3 1807 jan. 3 90—4 márcz. ' 4 ápr.. 4 —4 jun. 3 75—3 • . jul. 3 80—3 aug. 3 60—3 szept. 3 50—4 okt. 4 10—4 nov. 3 1808 jan. •3 3 50—6 jun,' 6 —5 jul. szept. : 7
1 font 6 lat 1 4 » 1 » 6 » — 1 » 6 — 2 η 75 1 40 1 » 4 7) 50 1 3 30 1 я "ζ 1 i » 50 1 — 25 1 — 50. . 1 η · — 1 — — η — 1.0 1 η 18 — — 70 — , 24 » 18 — — » 10 — 23 23 — — 23 — — 80 — 23 23 — — 23 — — » 40 — 23. 50 — 23 >! 25 — ν 23 50 — 23 23 — — — — 23 » 50 — 23 η » 50 — 23 » — — . η 20 30 · — η 20 -η 30 — 18 — —
„
„
„
„ „„
„ „ „ „ „
„
„ „ „ „ „
„ „ „ „ „ „ „ „
„
„ „ „ „ „ „ „
„
„
„ „
ρ
1808 okt. decz. 1809 jan. márcz. ápr. jun. aug. nov. decz. 1810 jan. febr. márcz. ápr. máj. jun. " jul. : aug. okt. nov. 1811 jan. febr. márcz. ápr. jun. jul. aug. decz. 1812 márcz. aug. szept. okt. nov. decz.
1 pozsonyi mérő 1 garasos kenyér gabona ára . súlya
8 — — —7 30 — 7 30 — 8 — — 8-30—7 30 — 7 .30 — 6 — — .7 — — 8 30 — 8 — — 8 50 — • 6 50 — 6 — — 4 50 — 4-50—3 50 — 4-50—5 — — 6- —6 50 — 7. —6 — — 6 50 — 6-50—7 50 — 7 50 — 8 50 — 8-50—9 50 — 22· —14 — — 16- — 18 50 — 19·—20 — — 20·—21 — — 5-40—5 30 — 5- —4 — — 3-50—3 30 — 3· —2 30. — 2 40 — 2-40—2 20 — 7·
font 8 8 >! 7) 8 8 8 8 8 8 » 8 8 8 8 » 8 8 8 V 8
lat η я ν
„ „ „ „ „ „ »
„
„ „ ,,
„ я
„ „ „
i)
„
„
„ „
8 η . 8 V 8 '8 я ' „ 8 1¡ 8 » 8 8 » 8 8 8 8 !У 8 8 8 » я . 8 8 ,, · »
„ „ „
„ „ „
„ „ „ „ „ „ „
„
„„
De tovább mentem ; átnézteqi a 30 és 40-es évek limitatioit és azt a sajátszerű tapasztalatot tettem, hogy a mint 1808—1812-ig a drága vagy olcsó buza mellett is a kenyér ára Szegeden egyformán változatlan maradt, ugy a későbbi időkben is, a kenyér ára sohasem emelkedett. Akár drága, akár olcsó volt a buza, a gabonaárak olcsóságából származó előnyöket, a nagyközönség, a fogyasztók sohasem élvezték, hanem akkor'is a molnárok és sütők vették hasznát a nverstermény árhanyatlásainak.
ADATOK. A LÉVAI URADALOM
1719-BEN.
I. Ferdinand király-1560-ban, a lévai Csehek defektusa folytán, kik már a XIII. század óta birták a Bars és Hont vármegyék területén fekvő nagy lévai uradalmat, Dobó Istvánnak és Domonkosnak, egyszersmind pedig Ferencz nevü fivérök gyermekeinek adományozta Lévát s összes tartozékait oly kikötéssel, hogy kötelezve legyenek ez uradalomért a munkácsit, ha a király azt megszerezheti, bármikor cserébe elfogadni. A Dobók nemzetsége fiágon már 1603-ban kihalt. Léva tehát a királyi fiskusra szállott. De minthogy ez iránt most a nöág is különféle igényeket támasztott: Rudolf király 1605-ben Kollonics Szigfrid gróf Dobóvérből származó nejének ,Perényi Zsófiának, a grófné (első házasságából eredt) fia Székely Jakabnak, és leánya Kollonics Zsófiának inscribálta Lévát 220,000 forintnyi zálogösszeg erejéig, mely zálogjogot ezek, II. Mátyás kir. jóváhagyása mellett, már 1614-ben Althan János grófra ruháztak át. Majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem foglalta el Léva várát és uradalmát II. Ferdinand ellen viselt hadjáratában. Midőn pedig a Bethlennel kötött békesség után Léva újra királyivá lett; Kollonics János György fiai tették rá a kezöket, kiktől 1624-ben kir. biztosnak kellett a várat és uradalmat via facti visszafoglalnia. . Ennyi viszontagság után 1640-ben örök joggal adományozta Lévát III. Ferdinand Csáky László grófnak s az ő fiutódainak. A bőven költekező gróf kezén azonban Léva valósággal Csákyszalmája lett. A gavallér föur addig zálogositgatta s terhelgette ezerféle adóssággal valamennyi jószágát, mig végre is örök áron kellett túladnia legszebb uradalmain. 1704-ben Léva is, ugyancsak örök adásvétel utján szállott Eszterházy Pál nádör kezére, a nádor elhunytával pedig 1713.-ban örökösödés utján, kisebbik fiára Eszterházy Józsefre.
•263
Hogy minő állapotban s mily gazdasági viszonyok között: azt élénken illustrálják az alább következő adatok, és pedig első sorban a Gáli Gábor lévai tiszttartóhoz intézett 1719. évi informátió és .utasítás. *)
I. 1. A méltóságos uraság birja Lévát, Báthot, Podluzsányt, O-Barsot, Uj-Barsot, Alsó-Váradot, Élesfalvát, Pásztót, Zalabát, CsanJcot. Részjószágot bir továbbá Kis-Szecsén, Nagyodon, LöJcön, Ladányban, Dersenyén, Kís-Kéren. Majorságbeli vetése azonban csak .három helyen van, úgymint: Léván, Uj-Barson és Pásztón. Az uj.-barsi gazdaság szántóföldjeit az ó- és az ujbarsiak együtt müvelik, a réteket pedig (mivel az ó-barsiak a lévai határbelieket kaszálják) az uj-barsiak egyedül colálják. A pásztói oeconomiát a méltóságos uraság további dispositiójáig Pásztó és Zalaba jobbágyai mivelik; a zalabai határban levő egy darab rétet, melyet azelőtt zálogbirtokosok birtanak, és ahhoz a „Rókalyukaknál" levő lévai határbeli rétet is, mindakét falu hasonlóképpen tartozik kaszálni és föltakaritani. A lévai majorhoz pedig a fölebb irt többi falu concurrál mindennemű munkában. A lévai majorságbeli szőlőket a jobbágyság excolálja ; az uj-barsi hegyen levőket penig az odavaló és ó-barsi lakosok mivelik. Báthi kúriához, a mely szőlő vagyon a vinàri promontoriumon, azt ekkoráig pénzen munkáltatja az uraság, a mig a báthiak ad obedientiam redeáltatnak. Élesfalvai promontoriumon egy szökevény jobbágy szőlője in rationem Dominii confiscáltatott még in anno 1715, mely szőlő mult esztendőbeli terméketlensége miatt, bizonyos jobbágynak kilenczed és tized kiadására elocáltatott ; azért is azon jobbágy tartozik .a megirt szőlőből dézsmát adni. 2. Sok szép rétség vagyon a lévai oeconomiához. Azt is a jobbágyok takarítják; de ekkorig oly fogyatkozás történt, hogy éppen aratásnak idején instituáltatott a szénatakaritás, s a jobbágyok szénatakaritáshoz applicáltattanak, a majorságbeli gabonát pedig — az uraság proventusának nem kicsiny diminuti ójával — részben aratóknak adták ki a tisztek. Jóllehet a részes aratókat in mediatate étellel a jobbágyság tartotta, más medietását az uraság tollerálta, mivel az uraság terméInstructional informatio circa inclytum Dominium Levense, generoso Domino Gabrieli Gáli eiusdem Dominii provisori Anno 1719. die 21. Octobris extradata. — Fase : I. Reposât : 60. A kismartoni berezegi fölevéltárban.
гс.4
séből arató részt vettenek ki ; ezt tiszttartó uram emendálni fogja, s a szénatakaritást jóval· az aratás előtt fogja anticipálni, az aratást pedig ugy rendeli el, hogy ha a jobbágyság az egész gabonának learatására elégséges nem volna, tehát a jobbágyságnak ereihez képest falunkint darabokat oszt ki és eljegyez — míglen a dominium több falujának kiváltásával nem augeálódik, — s csak a mi ezen felül marad, azt adja ki részben a részes aratóknak. 3. A lévai és uj-barsi urasági szőlők notabilis fogyatkozással lévén, jó rendelést kell tenni és szorgalmatosságöt adhibéálni. Őszre és tavaszra, az esztendők voltához képest, supplantatiót vagyis döngetést kell tétetni, hogy successive helyre" megépülhessenek. Ugy a vinàri szőlőre nézve is haspnló observátióval kell lenni. 4. Az uraság faluiból való cséplők, az uraság gabonáját a lévai pajtához'betakarván szoktanak beállani és mind őszit mind tavaszit tizenkettedén csépelni ; minden háromszori kimérés után egyet kenyérnek valót szokták adni, és százra egyet húsra. Ezen százra való hus helyett abususban vett méczet ezután tollálhatja tiszttartó uram, , mivel más uraságok a derék pajtáknál sehol többet nem adnak, hanem kenyérre és húsra minden száz méczre három méczet, annyival inkább ott, hol az uraságbeli jobbágynak csépeltetni engedtetik. 5. Mindenütt a praespeçificált helyekben kilenczeclje jár az uraságnak, Báthon kivül, a ki Helenbachianus contractus szerint kilenczed helyett'— a méltóságos uraság további kegyes dispositiójáig — bizonyos számú őszi és tavaszi szemet fizet, ugy bort is. A tizecl azonban a clérustól exarendáltatik, Pásztón, Zalabán, Csánkon, Élesfalván s a kiskéri. portión kivül, kit a méltóságos érsekek in natura szoktanak a magok számára dézsmáltatrii. Mely helyekben observálni kell, hogy tized előtt kivétetődik a kilenczed ; és mivel azelőtt való esztendőkben tapasztaltatott, hogy alig adaequálta . volna az in natura.bevett dé?sma a.letett árendának summáját: azért is nem kell a jobbágy hitinek helyt adni, hanem hites dézsmásokat kell kirendelni fidedignis adjunctusokkal, a kik falunkint a mezőket (és in particulari minden darab szántóföldet) circumspecte jnegjárják, a keresztek számát s a kévéket is megolvassák és (a hói jár) az igaz dézsmát és kilenczedet ugy exigálják, hasonlót observálván szüretkor is a bornak dézsmálásakor. A gabona- es borbeli tizednek és kilenczednek regestrumát falunkint in individuo minden gazdának neve alatt, kitől mennyi és cujus spéciéi proveniál ? kell formálni és elégséges hitesekkel authenticáltatni. 6. A kulcsárnak és kasznárnak fog incumbálni: mind a majorság-
•265
ból, mind pedig a kilenczed- és tizedből származó keresztek számát lajstromok szerint cum specifica distinctione tudni, s melyik asztagba hova való termés és mennyi kereszt rakatik, azt is fideliter registrálni. Csépléskor melyik asztagból, hovavaló termésből, mennyi keresztből, mennyi számú szemes élet csépeltetik ki, cum sufficienti authenticatione tartozik beimi és bevenni. A gabonának alját pedig baromfiakra vagy sertésmarhára szokás fordítani, vagy más hasznosra applicálni. Pálinkát is lehet belőle égetni. Három vagy negyedfél szapu olyatéri aljából lehetne egy akót előállítani. A beviendő mindenféle gabonát kasznár uram di etaliter ország szerint a pozsonyi nemes vármegye pecsétje alatt levő méczczel veszi kezéhez, s a mellett fogja ki is adni, erogálni. 7. A mi az elcsépelt gabona eltakarítását illeti, observálni kell, hogy a pálinkafőzéshez feles rozs és abajdócz kívántatván, tartoznak a tisztek azon pálinkafőzésnek oeconomiáját pro ratione temporis szorgalmatosan folytatni sub onere gravis reddendae rationis, azon mód szerint, a mint a parte azon oeconomia describáltatik. És mivel a pálinkafőzés nem szenvedi a vermes gabonát, azért az egész esztendőre kívántató gabonát nem vermekben, hanem granáriumokban kell eltakarítani és conserválni; tiszttartó uram tartozik elegendő helyet és alkalmatosságot rendelni s a kasznár a gabonát minden kár nélkül conserválni és hetenként annak rendje és módja szerint általhányni, hogy meg ne dohosodjék. Az árpáról is hasonló consideratio vagyon, hogy olyan árpából, a ki veremben nem tartatik, sokkal jobb sert lehet a serfőzőnek kiállítania. 8. A mostani recenter elégett báthi curiának befödését mentől hamarabb véghez kell vinni, s a felső és alsó contignátiót gabonatartóvá kell csinálni és azokat tüz ellen provideálni, mely alkalmatosságok lesznek az uraság gabonájának conservatoriuma és locus depositi; legfőképpen midőn rossz utak találnak lenni, kevesebb gabonát hozhatván a vidékiek a heti vásárokra, ott olyankor egynehány garassal drágábban lehet eladni a bányákra s máshova is az uraság gabonáját. 9. Az egész gabona és mindenféle életnek szemül való perceptiója és erogátiója a kasznár tisztit illeti. Eladása és erogátiója a tiszttartó urnák dispositiójától és rendelésétől fog függni, az árának perceptiója és erogatiója ugyancsak tiszttartó uram tisztit és számadásit illeti. Hasonlóképpen a serfőzőházhoz s pálinkafőzőházhoz való gabona!) V. ö. A „Magyar Gazdaságtörtén. Szemle." III, évf. .175. és köv. 1. „A lévai uradalmi sör- és pálinkafőzés szabályozása/' Magyar
Oaidasdglörlénelmi
Szemle 1890,
19
•266
és árpának erogátiója a kasznár számadásához való. De a pálinka és ser perceptiója ugy erogatiója is tiszttartó uram számadásában leszen. 10. Hasonlóképpen az egész boroknak perceptiója, gondviselése és azok erogátiója a kasznárt s egyszersmind kulcsárt illeti, szintúgy a sernek és pálinkának a korcsmákra ugy az uraság faluira való kiadása. 11. A mi a bortölteléket illeti, minden tizenhárom akóra hetenként acceptáltatik a kulcbárnak töltelékül egy itcze. Annak okáért, midőn a mustoknak első és második töltelékjök leszen, azt hitelt érdemlő személyek előtt kell véghezvinni,' s ez a két rendbeli töltelék a mennyi lészen, persze penes authenticas attestationes, acceptáltatik. A második töltelék után pedig kezdődik tizenhárom akóra való egy-egy itczés heti töltelék. Ennek okáért kulcsár uram külön hordónkint regestrumba veszi a borokat s fideliter connotálja: mely nap, melyik hordót, melyik korcsmára vagy hová adja ki. Az ily erogált bornak a töltelékje, kiadásának napjától cessál. Hasonló dispositió értetődik azon borokról is, melyeket (a szükség ugy hozván, magával) a korcsmák egész esztendei provisiójára idején — a mig olcsóbb lészen — tiszttartó uram pénzen tartozik megvenni. 12. A borkilenczedezés s dézsmálásnak ideje eljővén, hitessek legyenek a dézsmások és olyan szorgalmatosságot adhibeáljanak, mint fölebb a gabonának exactiója elöirva vagyon. S hasonlóképpen helyrölhelyre regestrumokat conficiáljanak a lakosok neveinek külön specificatiójával: kitől mennyi kilenczed és tized proveniált. Az abususokat pedig, melyek az uraságnak károsak, mind a gabona- mind a bor-kilenczedezésben és tizedelésben tollálják a dézsmások. A bárányoknak és méheknek nonátiója és decimatiója suo tempore véghez menvén, az összes regestrumok fide digne hasonlóképpen authenticáltassanak. •13. Generaliter incumbálni fog mind tiszttartó uramnak, mind pedig a kulcsár és kasznár urnák, hogy kiki a maga tisztihez való perceptió- és erogatiónak minden punctumát elégséges authentica attestatióval seorsive et declarative provideálja, s a maga számadását minden esztendőben november közepetájt Simonyi Gáspár inspector uram kezihez cum aüthenticis ducomentis beadja, — melyet is emiitett inspector a méltóságos gróf, vagy az ő méltósága mostani rationum exactora — Jakasics András urnák fog praesentálni, et hoc in casu non effectuationis sub poena per Illustrissimum Comitem infligenda. 14. Itt per expressum declaráltatik, hogy generaliter az egész uraságbeli oeconomiának és egyéb dolgoknak directiója és dispositiója mindenekben tiszttartó uramat illeti. Kulcsár és kasznár uram az egész szolga renddel tartozik tiszttartó uramtól teljes dependentiát tartani, s magát tiszttartó uram rendeléséhez alkalmaztatni. Jó vagy rossz dis-
'267
positiókról s az oeeonomiának ugy a jövedelmeknek folyásáról az uraságnak tiszttartó uram számot fog adni. 15. S minthogy .a jószág ekkoráig urbárium nélkül vagyon, — az egy munkán kivül semmit sem praestdlt eddig a jobbágyság, hanem esztendőnként minden jobbágy egy uj zsákot adott az uraság szükségére, — hogy a méltóságos gróf ezen jószágában egy bizonyos urbariális normát instituálhasson,. szükséges, hogy tiszttartó uram maga mellé vévén Goda Györgyöt a tavalyi ispánt, ugy a mostanit is, Horvát Jánost, kiknek helyes informátiójck vagyon : mindjárt Mindszenthavában a jószágot conscriptióba vegye s ezt a méltóságos grófnak mentül elébb megküldje. 16. A eonseriptiónak normája ezen alábbirt punctumokból állhat, a mint alább annectáltatik. *) 17. Mivel a méltóságos gróf ur о nagysága kegyes tetszése és dispositiója szerint a három dominiumbeli ugy, mint a lévai, véglesi és szádvári jövedelemnek eassája megint lévai tiszttartó uram keze alá rendeltetett, azért a nevezett uradalmak tisztei saját instructiójok szerint ő kegyelme kezéhez fogják a jövedelmet quietantia és viszont adandó contraquietantia mellett eonsignálni, mely jövedelmet ö kegyelme Méltóságos Gróf Urunk őnagyságának speciális commissióira fogja erogálni. Minden esztendőben tiszttartó uram a maga számadását nekem, mint a lévai dominium inspectorának, circa medium vel ad summum ultimum Novernbris, in duplici autheiitico meg fogja küldeni, hogy én In oppidis et pagis instituenda conscriptio, ÍD futurum pro instituende urbario deserviens : Nomina subditorum cum filiis annorum 12. Pecora eorundem jugalia, utpote boves et equi Nro quot? Populosae sessiones, desertae item quot et quales ? quas actu possidet inclytum Dominium, an mediae vei vero quartalisticae, aut vero inquilinariae sunt ? Sessiones quantae capacitatis seminaturae inveniantur ? Singula possessio quot calcaturas habeat ? Ubi notandum est : agrorum quoque exstirpatitiorum conscriptionem instituere debere. Prata item postfundalia et reliqua, vulgo láz-rétje dicta, erunt apponenda. N. B. : In singulo loco, oppido videlicet vel pagis, fugitivi coloni à parte conscribendi erunt, quorum tempus profugii observandum, et ubi in praesenti et cujus sub jurisdictione morentur. Extranei incolae quales sessiones et quot possideant? In quolibet loco quali jure ? Item si forte extranei incolae possideant terras aut prata sive exstirpatitia sint, sive alterius generis cum specifica distinctione : quis ? quid ? et cujus capacitatis ? et an a talibus inclyto dominio aliquid pendatur. Cujuslibet loci Promontorium, et omnium vinearum possessores, sive loci incolae sive extranei fuerint, in speciali regestro, et si quae liberae vineae reperiantur, a quo tempore pro liberis habeantur. 19*
•268
is az egyik exemplárt mostani vagy jövendőbeli rationum exactor uramnak megküldhessem, s ő kegyelme percurrálván, Méltóságos Gróf uramat ö Nagyságát mindenekről tudósíthassa, hogy ő nagysága a maga kegyes tetszése szerint bizonyos napra és helyre formális censurât praefigáltasson. 18. Minden esztendőben meg fogja küldeni őkegyelme az őszi és tavaszi vetések extractusát, s az után a termett keresztek számát, nemkülönben. cséplés után: mennyi pozsonyi mérő a szem s minemű speciesü ? — in duplici pari authentico ; hogy egyiket Méltóságos gróf uram őnagyságának megküldhessem, másikat pedig pro 'directione mei megtarthassam, — distingválván az oeconomiabeli mindenféle gabonának, termését, ugy a borét is, melyik oeconomiából melyik termett légyen? Nemkülönben az urasághoz tartozó helységekből kilenczed és tized mennyi proveniált? Distingválva mindezeket specifice felteszi ö kegyelme. 19. Minthogy feles szénája, ugy tavaszi szalmája is szokott az uraságnak esztendőnként teremni : azért tiszttartó uram még az idén (mivel ősz felé olcsóbb szokott lenni a szarvasmarha) circiter 50 .vagy 60 darab fiatal marhát fog venni, mely marhát csak tavaszi szalmával is alkalmasint ki lehet teleltetni. 20. A lévai oeconomia hasznos épületeire kívántató faeszközöket véglegesi tiszttartó uram fogja a Garamnak alkalmatosságával egész a Macska-révig leszolgáltatni ; mely épületekhez vaseszközök is kivántatIn quolibet loco molen din a siquae sunt, cujus imp or tan ti ae et emolumenti, per quem et quando actu possideantur ? An cum vel sine recognitione juris dominalis ? Cujuslibet loci capacitas et emolumentum sylvarum glandiferarum. Jus educilli et macelli connotan dum. Cujuslibet loci parochiae, ecclesiae, aut vero scolae, universae appertinentiae. Inclyti dominii agri, prata, vineae, an reperiantur et quantae capacitatis, agri quot saponum, prata quot falcatorum, vineae vero quot fossorum ? In fluviis jus piscationis, et in cujusnam sit emolumenti. Circumferentiae unius cujuslibet territori] cum quibus vicinis pagis territórium suum conterminum habeat, et an sit aliqua controversia territoriális, metae vero an quolibet anno renoventur ? Potior pars hujus Dominii per diversos extráñeos jure impignorationis Csákianae possidetur. Incumbet domino provisori, ut successive omnium locorum actuales possesores rescire et seriatim conscribere possit, ita, ut in quibus locis plures possessores sunt, omnes de nomine adscribat. Erunt in plerisque locis particulares libertini aut inscriptionalistae ; hi quoque resciri debent, ita et illi, qui in promontoriis liberas vineas se habere praetendunt. Nam ubi processus ad liquidationem integraiitatis abalienatarum Levensium appertinentiarum instituetur, necessario isti etiam particulares et possessores resciri et certifican debebnnt.
•269
ván, tiszttartó uram eziránt a szádvári tiszttartóval correspondentiát fog tartani, hogy az eféle eszközöket Rozsnyó és Cselnek táján szerezze meg, a hol olcsóbb és jutalmasabban lehet megvenni.
II.
A lévai uraságbeli
adualis
malmok.
1. O-Barson, egykerekű. (De két kereküt lehet erigálni.) Ezt az ó-barsiak bírják, de az uraságnak semmi részt nem adnak. A midőn az uraság akarni fogja, harmadrészit elveheti, mint egyéb malmokból, az előtt ártányt hizlaltak, de már most pénzül ' fizetnek 10 rhénes forintot., N. B. : E malom fölött levő gátat, mivel néhány malmot az uraságnak Perecz vize hajt, tiszttartó uram minden esztendőben őszszel és tavaszkor jó erős karókkal meg fogja erősíteni, hogy az árviz azon gátat el nem rontsa. 2. Kis-Szecsén egykerekű malom. Ebből a gát csinálásaért egyharmadrészt a falu veszen, más harmadrészt a molnár. Harmadik harmadrészinek fele az uraságé, a másik fele pedig Pély András uramé. N. B. : Azon Pély András uram által birt malombeli portio iránt bizonyosan kijön, hogy ö kegyelme birván Kis-Szecsén bizonyos portiót, a malmot a nagy-szecsei határban fölépítette. Az idő alatt azon kis-szecsei portiót manumittálván, a malombeli részt megtartva, magának tulajdoníttatni igyekszik, talán csak azon fejből, hogy a malom gátja a kis-kálnai határhoz vagyon ragaszkodva. De csak conveniáltassék processu admonitorio, nem lévén semmi köze hozzá vagy inscriptiója : pénz nélkül el fog esni ő kegyelmétől. Ezen malomban egyik esztendőben az uraságnak, más esztendőben Pély András uramnak szoktak alternatim egy-egy ártányt hizlalni ; de pénzre fordítván, tartozik, a molnár esztendőnként az uraságnak ártány helyett 10 forint felét, úgymint 5 forintot fizetni. 3. Léván, háromkerekű malom. — E malomnak fele Jaklin Miklós uramé volt. Ez a rész egészben az uraságra szállott. Másik hason fele néhai Kovács István uramé volt. Ennek a résznek felét Kovács István uram hasonlóképpen az uraságnak cedálta. És igy az uraság bír háromnegyedrészt ; egy negyedrészt pedig, néhai Kovács István uram özvegyeét, mostanság báró Ojdaille ő nagysága, Csató Klára asszony házastársával. N. В.: Ekkoráig ususba esett, hogy minden héten a szombati része a .lévai plébánosé. Kezdődik mindenkor szombaton ; malomvám 12 órakor és végződik vasárnap 12 órakor. Mig a méltóságos uraság
•270
más rendelést tészen, annak úgy köll maradni; hanem a plébános ur abususát tollálni köll, aki más napokon praetendálja a maga gabnáját vám nélkül őrletni. Azért ő kegyelme szombaton őröltessen magának. És ha más napokon őröltetne, a vámot meg köll adnia ő kegyelmének. Item kövekre, vasakra s egyéb pénzbeli szükségre in rata una 7-ma parte de justo tartozik plébános uram concurrálni, ha nem ha a méltóságos uraság relaxálná ő kegyelmének, hogy szombaton is az uraság szaladgyi őröltetnek. A molnár 4 ártányt tartozván hizlalni esztendőnként, — hármat az uraságnak, negyediket Ojdaille uramnak, — azért is pénzre reducálván azon malombeli molnár minden ártánynak hizlalását redimálja in florenis 6 ; tartozik tehát esztendőnkint 18 forintot fizetni. Nota bene ezen malomban a molnár harmados. 4. Pásztón egy kerekű malom. Ezt-a falu árendában birja, és fizet az uraságnak esztendőnként 20 forintot. -Minden malombeli szükséget magok adnak à parte. Legalább az ártányhizlalásra lehetne augeálni : tiz forintokkal az arenda mellé. • 5. Báthon egy kerekű malom. Ettől mostatiság Bíró Pál báthi lakos bérlő árendát fizet (pro redemptione proventus laborum annualium et saginationis) arról kelt contractus szerint, 60 forintot. 6. Élesfalván vagyon egy kerekű malom, a kit ekkoráig a falu bir egészlen. Ártányhizlalásért fizetnek 10 forintot. 7. Dersenyén is vagyon egy kerekű malom, egészlen a falué. Pele a falunak a mélt. uraságé, a fele pedig Helembach uramé lévén, most úgy kell hagyni ; de a molnár robottal tartozik in rata portioné. 8. Podluzsányhan is van egy kerekű malom, egészlen a falué. Potyogó maimocska lévén csak, robottal tartozik a molnár. Θ. Ladányi két malom. Egyiket per abusum a lakosok predicátoruknak adták, másikat az uraság tantisper meghagyta a falunál, mely a két malomtól esztendőnként a maga pénzén megvett két ártányt. hizlalt volt, egyiket az uraság számára, másikat Ojdaille uram számára. Most pedig a falu községe redimálja ez egy ártány hizlalást az uraságtól in florenis 8. Mind a két molnár robotol az uraságnak. 10. Alsó-Váradon két kerekű malom vagyon, mely csak 1717-ben épült föl. •
•271
Három részre megyén. Egyik része az uraságé, másika a falué, harmadika a molnáré. · A két ártány hizlalásaért 6 forintjával fizet 12 forintot. 11. Uj-Barson egy kerekű malom vagyon, az is három részre megyen, mint az alsó-váradi. • •, • · Egy ártány, hizlalásaért fizetnek 6 forintot. 12. Sóti malom. Két kerekű. Két része az uraságé, harmadik pedig a molnáré. Ártányhizlalásért ez ekkoráig semmit sem fizetett, mivel de wdincirio csak száraz időben vagyon őllője. 13. Zalabán egy kerekű malom vagyon. Egészlen a falu vette jövedelmét eddig. Ettől a malomtól is proveniál a méltóságos uraságnak ártányhizlalásért esztendőnként 10 forint. Ezen praespecificált malmok molnári a méltóságos uraságnak pro libitu tartoznak kézi munkájokkal. N. B. : Minthogy az ó-barsi határban a Garam vízinek derekából a méltóságos lévai uraság a maga malmai, számára, úgymint az ó-barsi, sóti, lévai és ládányi malmok szükségére, saját jobbágyinak nem kevés fáradságával és munkájával, úgy készpénzbeli költséggel is a Perecz vizit minden esztendőben ki szokta venni, a mely viz a nemes Hont vármegyében levő Füzes-Gyarmat, Felső- és Alsó-Fegyvernek, Kis- és Nagy-Peszeg, Tergenye, Kis-Salló, Kis-Ölyved, Zalaba, Kis-Gyarmat, Pád faluk malmait is hajtja: a gróf Csákiak lévai főldesurasága idejében ezen Hont vármegyében levő helységek is kötelesek voltanak concurrálni a gátnak megcsináltatása- s az árkoknak tisztításához. De most már egynehány rendbeli currens által tett megintés után is, siketségre fordítván, semmiben concurrálni nem akarnak. Azért — mivel a méltóságos uraság maga szegény embereivel senkinek sem tartozik jobbágykodni — találja meg currens által tiszttartó uram a praecenseált Hont vármegyében levő falusi lakosokat, hogy vagy. kézi munkául vagy pénzül proportionate, egy-egy keréktől legalább 6 vagy 7 forinttal concurráljanak esztendőnként; mert qui sentit commodum, incommodum quoque tolerare debet, különben a Perecz vizét ő kegyelme az uraság határában s úgy a ládányi malmon alul, ismét a Garam vízibe fogja rederiváltatni. In proprio nemo violentus. Észre fogják venni magokat akkor a nemes Hont vármegyei malmok, ha a viznek fogyatkozása miatt üresen állanak. Erről a rendelésről és a Perecz vízinek a ládányi malmon alól a Garamba való derivátiójáról bizonyos protestatiót praesentáltatott az uraság még 1717-ben nemes Hont vármegye előtt, miről sub authentico extrahált testimoniális is existál az uraság actái között.
•272
Iii. A
lévai
korcsmárosok
punctumi
a kire
megesküsznek:
1. Hogy az uraság által legitimált s nekik kezökbe adott mértékkel, nem összehabaritott, hanem csendesen lecsillapodott bort és sört, igazán fognak mérni. 2. Hogy se a hordóban se a hordón kivül nem fogják a kimérésre való italt sem vízzel sem más nedvességgel elegyéteni. 3. Hogy a hordóba semminemű kigondolható fortély és gondolható mesterség alatt söprőt vagy más nedvességet a söprőnek szaporítására nem fognak tölteni. 4. Hogy ha történnék, hogy két vagy több rendbeli bor adatnék kezökbe két vagy több rendbeli áron a kiárultatásra : egyik rendbeli bort a másikba nem fogják keverni, s az olcsóbbat a drágább bor árán nem fogják kiárulni. 5. Hogy se a korcsmáros, se felesége, se cselédje, se gyermeke, se maga termelte saját borát, se mástól pénzen vagy kölcsön vett bort, az uraság borának szine alatt, se az uraságéval, se máséval, árulni nem fogja. Instructio
Domini
Provisoris :
6. A fölülírt igasságnak megtartására nem csak a korcsmáros gazdák, hanem a feleségök és mindennemű boráruló cselédjök, gyermekök, hit alatt fognak köteleztetni. 7. Ha a fölülírt akármely punctumnak megszegésében igazságos bizonyítás által rajta éretik, legelőször minden itczének hamis kimérése miatt maga a gazda büntetésül irremissibiliter 12 forintot fog adni az uraságnak; másszor, ha a fölülírt büntetés elégséges nem lenne, in secundo vel tertio actu az uraság arbitriuma szerint, a ki a fölülírt punctumok megszegésében tapasztaltatik: halállal büntettetik. 8. Az is ad instructionem officialium Dominii deserviál, hogy a kiárultatásra való hordó borokat pro meliori esse pecsét alatt adják a korcsmárosoknak, ha pedig mustot találna az uraság kiárultatni és a hordó musi pecsétet nem szenvedhetne, akkor igen is az olyan mustot pecsét nélkül kellene a korcsmáros hitinek fölülírt punctum szerint concredálni. 9. A lévai község korcsmárosa, midőn Szent Mihály naptól fogva újesztendeig folyatja a község csapját, hasonló hittel köteles lesz a fölül megírt punctumok megtartására ; ha pedig a fölülírt akármely punctumnak megszegésében 'igazságos bizonyság által rajta éretik: az uraság irremissibiliter megveszi rajta a hetedik punctumban való büntetést, úgy a halállal való büntetés is az uraságot illeti. Közli:
DR.
MERÉNYI
LAJOS.
A RETTEGI NEMESSÉG RENDTARTÁSA. Anno 1652 die 28 mensis Decembris Retteg. Az Rettegi egész nemességnek magok szabad akaratjuk szerént és subseriptiójok alatt való uniójok és contractusok az alább megirt punctumok és articiüusok szerént igy kevetkeznek: 1. Nemes házak, örökségek dolgát kiki közülünk competens birája előtt az vármegye székin prosequálja, azon házak és nemes örökségek után járandó földek, határkertek, gyepük, mesgyék, porgolátok dolgát és határit penig közöttünk az princzipális, assessoraival együtt eligazíthassa finaliter mindenkoron az querelatus parsnak instantiájára arra praefigált terminuson minden tovább való procrastinátió nélkül. 2. Tiz forintig való adósságot penig akármelyik is közülünk (ide nem értvén városunkon kivül való lakosokat) az kisbíró által megkéretthesse az principális parancsolatjából és ha meg nem adja az, ki adós, principális uram assessoraival együtt törvénynapot praefigáljon az panaszló félnek, és ha az adós tagadja, az felperesnek egy exmissiója igazságának megbizonyítására másodszéken finaliter eligazodjék, és constálván az adósság, minden tovább való processusokat excludálván, exequáltathatják minden javaiból tiz forintig. Feljebbvaló adósság végett penig egyikünk másikunkat vármegye székin keresse. 3. Az ki közülünk, mást nyelvével megbántja és ledálja az 2-ik punctumban deciaráit processus szerint, principális uram székin prosequálhassa és 20 frt executiót tétethessen minden tovább való halogatás nélkül, törvény szerint convincáltatván az in causam attractus, mely 20 forintoknak két része a törvénytévőké, harmadrésze az nyertes félé legyen. 4. Mindenkor principálist esztendőben egyszer, Szent-István napján szoktunk tenni, akkor az praefigált órára minden nemes embert az kisbíró beszólítson az principális házához és minden nemes ember tartozik az praefigált időre bemenni sub poena f. 1. Ha kinek penig elmulhathatlan dolga lenne, avagy méltó mentsége, tegye hirré az princzipálisnak és ugy mehessen dolgára, de az, kit az hirdetés ott ér, tudtára lévén, s contumatia ductus elnegligálja, principális uram egy
•274
forintig zálogát elhozathassa házátul, ha penig méltán magát megmentheti, zálogja megadassék. 5. Papnak, mesternek rendelt fizetéseknek, felszedetésére principális urnák authoritást engedünk minden esztendőnként, ugy, hogy, az, ki meg nem adja közülünk, egy forintig zálogját elhozathassa a kisbíró által és assessorival együtt principális uram lássa meg s ha vétkesnek ítélik, egy forintig meg is büntethessék toties quoties megadni nem akarná. 6. Szolgáknak, szolgálóknak, heti béreseknek és mezei napi számos munkásoknak, dolgosoknak, ki közülünk meg nem fizetne, tehát az munkás embert, az gazdáját principális uram hivassa assessoraival együtt és mindkét feleknek mentségeket meghallván, szolgáltathasson igazat közöttök, megengedjük és meg is fizettethessen a munkásoknak, az kiknek mint illik az gazdájával principális uram, minden tovább való halogatás nélkül. 7. Ha kit penig közülünk illendőnek ítélvén, principálísságra választunk, esztendeig tartozzék felvenni 10 forint birság alatt, kit ha fel nem venne, az egész nemes communitás az 10 forintot exequálhassa mindjárt és exequálván, azon esztendőben légyen immúnis az principálisságtól és más választassék közülünk. Az kisbíró is similiter azon poena alatt esztendeig tartozzék ' felvenni a kisbiróságnak tisztit. Az kisbirónak az is hivatalja légyen, hogy mikor bizonyos szükségére ki kelletik menni a városbul, hogy az közönséges igazság meg ne gátolódjék miatta, princzipális uramnak elmenetelét hirré adja, és mást constituáljon helyébe hazajöveteléig, melyet ha negligál, principális uram egy forintig megbüntethesse. Az constitutus kisbiró is az időig tartozzék elviselni. Fizetése annuátim minden contractusbeli nemes embertül tizenkét-két pénz lészen, ha ki penig több' jóakarattal akar hozzá lenni, az sem elleneztetik. 8. Mi mindnyájan halandók vagyunk, ha kit közülünk Isten az világbul, vagy házunk népe közül kiszólít, annak tisztességes eltemetésére minden nemes ember, vagy ha otthon nem lészen, háza népe tartozzék az kisbiró által megjelentetett napra és órára jelen lenni egy forint birság alatt. 9. Valamikor principális uram bennünket közönségesen convocáltat és valamelyikünk jelen nem lészen, egy forinttal megbüntetődjék, ha méltó mentségje lészen, principális uram assessorival együtt lássa meg, és zálogja megadassék, ha contumatia ductus cselekedte, megbüntetődjék. 10. Minden nemes ember közülünk személyválogatás nélkül mind mi, s mind penig jövendőben az, mely nemes atyánkfiai közinkbe be-
származnak, ezen lô. punctumoknak és articulusoknak observálására és erősségére köteles légyen ezen contractusunkat és uniónkat keze írásával és pecsétjével confirmálni, az, ki penig contumatia ductus magát közülünk kivonsza és excludálja, az oly contumax ember maradjon magának és semmi dolgaiba mi is, hogy ezen igazsággal éltessük, kötelesek rá nem lészünk, s nem is tartozunk. Mely tíz rendbeli punctumok ez szerint leíratván és confirmálván, ennek nagyobb erősségére és bizonyságára ezen Belső-Szolnok vármegyében Deésen lakó vitézlő Báczy János urat és Deési Kádár Istvánt ezen vármegyének hites nótáriusát communi suffragio lehivatván és ezen dolgunkban idegen köz arbitereknek agnoscálván ő kegyelmekkel is subscribáltattuk és pecsételtettük fide nostra mediante Datum in oppido Rettegh die, et anno praesente. Következnek az aláírások. 1564-beii fejedelmi megerősítést nyert eredetije a¿ Országos Levéltár erdélyi fiscális osztályában III. 213. L. alatt.
Közli: —i.
SZÖLÖGAZDASÁGI LEVELEK 1677—78-BÓL. 1. 1677. jul.
30.
Nagy becsülettel való szolgálatomat ajánlom kegyelmeteknek és Istentől minden jókat megadatni kívánom. Ez alkalmatosságom adatván, akarom kegyelmeteket tudósítanom, hogy azt az egynehány forintokat, mellyet küldött Püspöki uramtól Tokajban felvettem, hiányosan tovább volt egy hétnél oda, nem tudósítottak felőle, megtudja Hloboki uram mondani. A szőlőkben, uraim, csak egy is nincsen kivető. Igen szép terméssel vannak, a fekete ragya este ugyan, de tűrhető; a kit pünkösd előtt kapáltattam, kezd füvesedni. Forgatni is kellene őket; a mely pénzt mostan felvettem, karózás és kötésre igen felmegyen. Hanem, ha jó 'alkalmatossága adatik kegy.nek, forgatásra még pénzzel értessen ; azon csudálkozom, hogy most jó alkalmatossága lehetett volna, ha csak egyiknek és maga látta volna a szőlőket, ne menne más hazug ember beszédén. Csak a jó Isten legyen ennek utánna megoltalmazója s békességgel áldjon meg, bora bőven lesz kegy.-nek, csakhogy az Istenért is kérem kegy.-et, pénzzel értessen, ha jó alkalmatosság .adatik, mert még három kapára is érdemesek volnának; most semmi újsággal sem kedveskedhetem kegy.nek, hanem ha Isten góhért értet, alkalmatosságom adatik, el nem mulatom küldeni, mindenekrül tudósítson kegy., mihez tartsam magamat. Isten tartsa meg kegy.-ket mind fejenként jó egészségben kívánom. Datum Szántoviae 30 Julii. 1677. Alázatos szolgája kegy.-nek
Nagy András szolgál.
Kivül : Nemes Cassa városa bortiszteinek ő kegyelmeknek ez levelem Cassán nagy becsülettel. 2. 1677. auguszt.
adassék
3.
Hogy az Ur Isten kegy.-et fejenként megáldja minden áldásával szivem szerént kívánom 1 Akarom kegy.-et levelem által tudósítanom ezen dolog felől, hogy az elmúlt napokban kegy. azt izente, hogy Hluboki uram adna
•277
Tokajban pénzt; de ő kegyelme ez elmúlt pénteken itt hált nálam; ingyen csak elö sem hozta; kegy.-et azért kérem, hogy az pénz leszállításában munkálkodjék kegy., mivel már az forgatásnak ideje benn vagyon, nem is jó volna akkorra halasztani, mikor osztán az szölö érik ; én pedig nem mehetek pénzért fel, mert még ,az szőlőhegyen is leselkedtek utánnam a tolvajok; kegy. meghallja ottan, mikor lesz jó alkalmatosság s küldhet kegy.; ne is legyek az oka, ha az munka elhalad ez után is, ha kegy. pénzt elegendőt az munkára nem küld, mert most hitelben csak n,em mivelnek senkinek is az munkások, mert én akarnám jobban, ha mivelnének és az fizetésért várakoznának ; megítélheti kegy az· mely szőlőket három héttel pünkösd előtt megkapáltattam ha már nem füyesek-é. Ebben az elmúlt hosszas szárazságban, hogy az kötés haladott valamennyire, igen jól esett ; mert az nagy hőségben az gerézd el nem sült, mint másutt s ha Isten megtartja és tovább is neveli, igen szépen vannak; hanem néhol az fejér szőlőben esett kevés kár az hőség miatt ; de az is tűrhető. Az szőlőket ingyen nem is. kérik őrzeni az pásztorok, hogy kegy. tavaly is nem fizettetett meg ugy nékiek, mint azelőtt járt tőlök. Az sajtóház mindenütt csorog; hanem léczet nro 50 szálat, sindelyt nro 5000, szarufát 8 bokrot és ezekhez zsindely- és léczszöget elegedendöt küldjön kegy. és egyéb épület is lészen, hanem mesterembert, ha nem rendel kegy. hozzája Forrórul vagy másunnan, vagy hogy pénzen fogadjak, irja meg kegy. és az molnároknak, ha ugy tetszik kegy.-nek, parancsolja meg, hogy lássanak hozzája, szüretig vigyék véghez. Kádakat is ujakat vagy tizenkettőt küldjön osztán kegy., idején megírom kegy.-nek, mivel itten kevés jó kádak vannak s ha Isten megtartja az szőlőkön az termést, bizony megkívántatnak az kádak. Az Istenért is kérem kegy.-et, hogy annyi pénzt küldjön kegy., hogy íziben véghez vitessem az kapálást, mig az szőlő nem érik, vagy háromszáz forintokat, nem -tékozlom én el, hanem kegy.-nek egy pénzig számot adok róla. Adja Isten ez levelem találja kegy.-et szerencsés jó egészségben. Datum Szánthoviae die 3Auguäti. 1677.' Kegy. jámbor köteles szolgája Gassai Nagy András. Kivül: mint az elsőnél. 3. 1677. auguszt.
11.
Nagy becsülettel való szolgálatomat ajánlom kegyelmeteknek, Istentől minden üdvösséges lelki s testi jókat kívánok mind fejenként kegyelme' éknek.
•278
Én immáron ez kis rövid üdö alatt kétszer küldöttem levelemet kegy.-nek s mégis sem szóval, sem levél által nem tudósít kegy., nem tudom, mit akar, talán ugyan csak forgatatlan akarja kegy. az szőlőket hagyni, peniglen igen eljött az ideje, im az legényim is eloszolnak, ki csépelni, ki hova, peniglen ha ezek elmennek énillyen legényeket nem kaphatok. Hiszen eddig talált volna alkalmatosságot s 'módot talált volna a pénz prestálásban, de ugyan semmit sem akar kegy. cselekedni ; most nem olyan állapot vagyon, hogy csak felfognám magamat s menten mennék, mások példáján tanuljon az ember ebben az veszedelmes üdőben, még csak ha házából kimegyen is, kétfelé tekintsen. Ha szintén magam mennék is, hogy s miképen jöhetnék alá, hanem a nagy Istenért is kérem kegy.-et valami jó mód alatt költséggel értessen, mert a mely kezemnél volt, maga lássa kegy. harózásra, kötözésre s sásra, holmire elkölt, szóval én ugyan valóban biztatom a legényeket, hogy csak kapáljanak, meglészen egy pénzig fizetések, üstökön fogva nem hajthatom reá, erről gondolkodván kegy., engemet ennek utánna ne kárhoztasson kegy., ha forgatatlan maradnak a szőlők, mivel megítélheti kegy., a mely szőlőket pünkösd előtt 'megkapáltattam, nem füvesek-e; hogy ha peniglen e héten nem küld, az után ha küld is, nem tudom, ha találok munkásokat reá, mivel most a szőlő munkán nem adnák a cséplést. Szekér innét most nem ment, hogy valami újságot küldhettem volna ; gyalog embertől penig csakhamar elveszik. Ezek után Isten oltalmában maradjon a kegy. élete, kívánom. Dátum Szantoviae 11 Augusti 1677. Alázatos szolgája kegy. Nagy András szolgál. Kivül: Nemzetes és vitézlő Kinyisi János uramnak és több bortiszt uraimnak ő kegy.-nek becsülettel adassék ez kis levelem Cassán hamarjában. 4. 1677. auguszt.
29.
Hogy az Ur Isten számos esztendőkig kegy.-et megtartsa jó egészséggel, kívánom ! Akarám kegy.-nek tudtára és értésére adnom ezen dolgot, hogy az mely szőlőket régen megkapáltattam, azokban a szörnyű fü miatt az miatt az minemű szép termést. Isten mutatott volt, az majd el fog veszni, mert az sok essős időben és nagy harmatokban mindenkoron vizessen áll az termés s mind elkezd rothadni. Az nagy fü miatt szellő nem járhatja, az forgatatlanság miatt félő, hogy kimondhatatlan kár ne kövesse az szőlőket, melynek nem én leszek az oka, mert én
•279
megforgattattam volna, csak kegy. parancsolta és pénzt küldött volna. Azonban még azelőtt való munkáért is restantia vagyon kegy.-nél, azért valóban búsítanak engem az munkások, hanem kegy. pénzt küldjön, mert ha most nem fizetünk nekiek, ezután kevésre sem hisznek meg engem az munkások. Az pásztorok valóban nehezen állottak ki az szőlőkben és nem is külömben az mint azelőtt fizettek tőlök azon fizetésre állottak, én biztattam, hogy igazán megfizetik kegy. ; de már is heti béreket kérnek, én nálam pedig csak egy pénz sincsen, bizony azt mondják, hogy oda hagyják, ha heti bérrel nem értettjük; kegy. azért erre is pénzt küldjön. Kegy. jó válaszát elvárván, Isten tartsa meg kegy.-et fejenként jó egészségben. Költ Szánthón die 29. augusti 1677. Kegy. köteles szolgája Cassai András, Kivül : mint fentebb az elsőnél. 5. 1678. junius
3.
,
Hogy az Ur Isten kegyelmeteket minden lelki és testi javaival megáldja, siralmas változástól megoltalmazza, szivem szerént kívánom. Szivemnek kitölthetetlen és eléggé meg nem siratható keserűségével szomorúan Írhatom kegy.-nek, hogy az tegnapi napon igen reggel az pogány török felesen városunkra ütvén, az szegény vén uramat, mikor az szőlőkben az munkások után ment volna és az nagy szőlőhegynek futván, oda is utánok ment és elfogván, elvitte több keresztény emberekkel és munkásokkal, mivel az városból egyet sem vihetett el, az férfiak jól viselvén magokat. Noha az mi munkásainkban egyet sem vihetett el az pogány, az szegény . uram is alig mehetett az város végére, hogy vissza nem jöhetett, csak az Sátorhegynek szaladott, de az pogány ebek oda is felmentek, csak ugyan elfogták. Az nemes város szőlejit kapálják, az Sátort már meg is kapálták, de igen száraz lévén, nehezen és szaporátlan kapálhatni. Kegyelmetek az munkán semmit se busuljon, mert az emberül véghez* megyen, csak szintén pénzzel értesse kegy., mert az szokványtól ment az homlitásra is az pénz ; most az sokadalmi alkalmatossággal küldhet kegy. Ide egy csepp épületre való fát nem hoztak, noha hozhatnának, mert az vizek felette igen megapadtak, csak az nagy szófogadatlanság vagyon bennek. Ezentúl az karózásnak is eljön ideje s utánna az kötözés i s ; azért az szőlőkaró és sás felől idején parancsoljon kegy. az jobbágyoknak, hogy
•280
hátramaradás ne legyen miattok. Ezek után Isten tartsa kegy.-ét jó egészségben s őrizze meg váratlan keserűségtől, siralmas rabságtól. Datae in Szánthó die 3 Junii, anno 1678. Kegy. szegény szolgálója. Nagy Andrásné. Kivül : Nemzetes és vitézlő Horváth László urnák, az nemes Cassa városa bortisztének és az több bortiszt uraimnak ö kegy.-nek nagy becsülettel adassék az Kovács utczán. 6. 1678. jun.
13.
Ajánlom becsülettel való szolgálatomat kegyelmeteknek, hogy Isten kegy.-et minden javaival megáldja szivem szerint kívánom ! Akarom kegy.-nek értésére adni. hogy számtartó uram csak egy pénzt sem adott s nem is ígért, mert azzal mentegeti magát ő kegyelme, hogy nincsen pénz körülötte, kegy.-et azért felette igen kérem azon, hogy hová hamarább lehet, pénzt küldjön kegyelmetek az szőlők miveltetésére, mert már mind Tcarózásnalc, kötésnek benn lesz ideje ; kötöző sásra is kell pénz s ha ebben az nyomorult időben mindjárt nem adhatunk pénzt az munkásnak, bizony másnap nem megyen ki az hegyre ; hogy pedig eddig az szőlőket meg nem kapálhatták, rész szerént az szörnyű szárazság volt az oka, rész szerént pedig az töröktől való nagy félelem ; de Isten már szép esőt is szolgáltatott és hisszük, hogy Isten az pogány törököt is megzabolázza; ha valaki szölejit megművelik az szánthai hegyen és thállyain, az nemes városét is megmivelik, mivel az szakványos legények még helyben vannak, csak az pénzen ne múljék. Az mennyi pénzt kegy. küldött egyszeris másszoris, mind lajstromban vagyon nálunk is, én az magam szükségére nem költöm el" az kegy.-ét. Az mely százkilenczvennyoicz forintokat kezemhez adott számtartó uram, abból tölt ki az venyikehányásra, homlitásra és egyéb aprólékos munkára is, az egyik része pedig kapálásra, azonkívül maga az szegény uram vitt volt el keresztnek 49 forintot és dénár. 51. Valahogy valamint, de az szőlőket megmiveltetem, csak pénz legyen munkára való. Az szőlőkarót általszállították az jobbágyok nro 7000 az nemes város szőlőjében, még vagyon, az mint mondják, otthon 7000. Most egy kis korig ugyan az hegyeket Пет merik mivelni az emberek, de csak az munkának az veleje, az pénz legyen, véghez megyen az munka, ugy lehet karózás, kötés is egyszersmind lészen. Tartsa Isten jó egészségben kegy.-et. In Szánthó die 13 Junii anno 1678. Kegyelmetek jóakaró szolgálója
N a g y Andrásné.
Kivül : mint fentebb az elsőnél. Kassa város levéltárából közli :
KEMÉNY
LA^OS.
AZ 1787. ÉVI ELSŐ NÉPSZÁMLÁLÁS EREDMÉNYEI.
Megyék és kerületek Abauj ... Fehér .Arad' Árva ... Bács ... ... Baranya ... Bars . . . Bereg Békés Bihar... ... Borsod Vas Komárom Csanád Csongrád Gömör ... Heves. Nagy Hont Kis Hont... Győr ι. Liptó Mármaros Mosony ... Nógrád ... Nyitra — Pest Pozsony Pozsega Sáros Szepes Somogy ... Soprony ... Esztergom Szabolcs... Zala . . . ... Szathmár Szeréna Turócz Tolna.. Torna... ... Trencsény
._.
Adómentes személvek f é r f i a k lelkészek 162 128 3 7 8 3 5
... ...
2 6 3 2 2 3 9 8
... ... ... ...
— .... ... ... ... ... ... ... —
1 7 0 3 8
... ... ...
tisztviselők és
nők
hono-
ráciorok
4 4 6 2 2 8 4 0 7 7 0 9 8 5
1268
41
Az I összes : lakosság ! léleki száma
4 6 6 5
9 3 3 0
2 9 8 0
5 9 6 0
9 3 9 9 8
21
1 1 6 9
2 3 3 8
1 5 2 9 3 0
23
1 0 4 3
2086
3 5
1 5 6 6
3 1 3 2
12
6 1 5
2 9
1680 2188
26 18
269
9
66
8 6 7
•
7 4 9 7 5 1 8 4 0 8 1
i:
1 7 3 4
1 8 0 4
3 6 0 8
2 3 7 6
4 7 5 2
3 1 6
6 3 2
1 7 4 9 6 3
/ 9 9 0 8 8
-
•I
6 4 2 2 9
U
12206 21186
6 9 5 6 1
5 3 5 8
195
1 0 3 6 7
31
3 1 3
7 4 4 8
71
7 8 3 2
. 1 5 6 6 4
123
4 0 5 3
18
4 1 9 4
8 3 8 8
!
9 4 1 1 5
2 4
146
1 7 4
3 4 8
/
2 9 8 4 4
4
12
6 1 0 3
1 1 4 8 3 3
6 7 9
1 0 5 9 3
/ 3 1 7 9 5 5 / 1 3 6 6 8 4 / 2 2 0 9 3 9
19
3 2 9
3 6 0
7 2 0
1 4 5
4 4 5 7
2 4
4 6 2 6
9 2 5 2
196
5 6 4 0
4 4
5 8 8 0
1 1 7 6 0
9 4
1 1 7 0
26 10
1 2 9 0
2 5 8 0
i
(
8 1 1 3 2
5 4 7
1 0 9 4
;
'
2 0 7 9 4
3 2 9 9
6 5 9 8
ï/62021
1 7 7 5
3 5 5 0
6
7 3 7 5
1 4 7 5 0
2 9 4
5 8 8
26
511
6 3
3 2 2 9
7
7 7
1671
27
163
7 1 4 0
7 2
115
1 5 5
2 4
171
3 2 3 0
5 8
3 7 6
4 8 5 7
9 8
3 6 9
2 9 5 6
9 7
7 7 7
9 7 5 3
5 8
9 6
71
27
7 9 6
7 5
188 ... ... ... ... ... ._.
nemesek
a z adómentes lakosság lélekszáma
132
5 9 9
2 2 7
2 1 3 0
241
3 3 2 3
51
2 1 3
88 3 8 23
20
197
7 1 2 8
11
282
7 9 9 6
7 4
2 8 4
9 5 4 9
3 9
291
6 9
27
3 0
1 6 9 0
13
1 7 3
1 4 4 0
27
21
8 5 3
4
20-1
2 9 9 5
5 3
Magyar Gazdaság tor léi iettili Szemle, 18У6.
3 4 5 9
6 9 1 8
5 3 3 1
10662
3 4 2 2
6 8 4 4
1 0 5 8 8
2 1 1 7 6
1 9 4
3 8 8
1 0 5 9
2118
8 1 9
1 6 3 8
2 3 9 5
4 7 9 0
3 5 8 7
7 1 7 4
2 8 4
/ 4 5 5 8 0 il
1 3 8 1 4
» / 1 6 3 6 6 1
j
5 7 9 3 2
I 86118 :
Ì 5 3 5 9 0 / 1 4 8 8 6 7 / 2 9 0 0 1 8
•«271861 jr I
1 8 6 5 0 1 ι
6 4 4 1 7
Π 1 3 1 0 9 7 / 1 0 1 0 8 5 ! Í 1 6 5 9 6 9 !
i l 4 4 0 0 0
568-
7 3 3 6
1 4 6 7 2
8 3 5 2
1 6 7 0 4
9 8 7 2
1 9 7 4 4
3 8 7
7 7 4
1 7 3 3
3 4 6 6
1 6 4 0
3 2 8 0
8 7 8
1 7 5 6
3 2 5 2
6 5 0 4
I 7
1 0 8 5 6 2 . 2 2 6 2 4 0
• f 1 3 4 5 5 9
I /82261 £
1 3 7 8 0 5 / 1 3 3 3 0 4
;
1 7 9 9 0
: 218002
20
•282
!
Megyék és kerületek
Adómentes személyek
lelké-
1 szek
nemesek
... ! — ... ι — ... ... '
nők
hono-
... — — ... ... ... ... —
Horvát megyék összesen Krassó ... — ... Temes Torontál... ...- ... Bánsági megyék összesen A 16 szepesi város ... ...
61
1 3 0 6
12
1 3 7 9
2 7 5 8
2 6 9 3 5
!
151
1 4 9 0
4 0
1681
3 3 6 2
5 8 1 3 7
,
2 0 8
1 7 5
4 3
4 2 6
8 5 2
1 1 6 9 9 0
!
1 1 6 1 3 8
2 4 1 7 7 5
4 7 7 5
2 7 0
9 4 1 0
28
9 7 0 8
1 9 4 1 6
1 4 3 5 7 2
:
1 2 4 1 5 6
3 6 1
4 9 2 8
97
5 3 8 6
1 0 7 7 2
2 0 9 8 6 1
:
1 9 9 0 8 9
41
3 8 8
19
4 4 8
8 9 6
5 4 7 0 8
ί
5 3 S 1 2
15
1 4 8 4
4 6
1 5 4 5
3 0 9 0
2 8 3 7 6
i
7 6
2 2 8 2
351
2 7 0 9
5 4 1 8
9 4 1 5 8
9 0 2 0
1 4 7 S 6 2
2 1 1 6
1 5 8 9 9 8
3 1 7 9 9 6
5 7 5 1 3 8 7
2 5 2 8 6 8 S 7 4 0
i
!
Országos főösszeg
és
1 !
Magyar megyék és kerü- , letek összesen... ... Körős Varasd Zágráb
tisztviselők ráciorok
I
Ugocsa Ung Yeröcze Veszprém ... Zemplén... — Zólyom — Hajduvárosok .Tász-kunság
Az Adózó, nem összes az adómentes lakosság , nemesek lakosság lélek- 1 léleklélek1 száma száma ! száma
f é r f i a к
5 4 3 3 3 9 1
6 8
2 4 8 3
10
2561
5 1 2 2
6 4 0 7 7
I I S
541
3 8
6 9 7
1 3 9 4
8 6 8 9 0
i
8 5 4 9 6
2 8 8
5 5 2 5
4 5
5 8 5 8
1 1 7 1 6
1 4 9 5 3 3
!
1 3 7 8 1 7
8 5 4 9
9 3
9 1 1 6
1 8 2 3 2
3 0 0 5 0 0
1 0 8
9 9
5 3 0
1 0 6 0
1 8 8 2 0 0
1 8 7 1 4 0
1 2 3
9 5
5 7 9
1 1 5 8
2 1 5 5 3 3
2 1 4 3 7 5
4 7 4
1
I
.
3 2 3 3 6 1 2 2 3 9 0 7
129 •
3 6 0
7 8
271
1 0 4 7 0
1 5 7 0 4 2
6 2
4 1 4
2 5 6
1 5 2 3
3 0 4 6
5 6
4 0 5
8 1 0
2521
1 7 0 0 4 2
1 5 2 0 8 3
8 2 8
j
3 4 0 0 8 4
j
5 5 5 8 1 6
4 1 6 9 5
j
6 6 4 9 3 9 8
5 8 9 5 5
2 8 2 2 6 8
1,51255 5 5 2 7 7 0
4 0 8 8 5
6 3 0 9 3 1 4
i
E kimutatás — melyből a nemességnek s általán az ország adómentes osztályának számbeli erejéről először értesülünk, — csak kis része egy nagyobb, az 1802. évi országgyűlés adóügyi bizottsága által szerkesztett táblázatnak, melynek eredetije az Orsz. Levéltárban József főherczeg nádor titkos levéltárában az emiitett országgyűlés iratai közt őriztetik. Közli:
T.
K.
IRODALOM. Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában 1720—21. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendeletéből szerkeszti és kiadja az országos m. kir. Statisztikai Hivatal. Budapest, 1896. (Magyar Statisztikai Közlemények uj folyamának XII. kötete.) Ára 6 frt. A honfoglalás ünneplése politikai és müvelődés-történetünket hatalmas lendülettel vitte előre. Egyesek, városok, testületek őseik tetteinek, a kiállolt küzdelmeknek elbeszélését, a megtett útnak leírását sürgős kötelességüknek találják ; szakbeli történetkutatók s uj erők fokozott buzgalommal látnak munkához. Az eredmény értéke különböző lesz ; a lázas, sietős munkálkodás elhamarkodása itt-ott bizonyára csökkenteni fogja, de történetíró dalműnk mégis bővült, uj kútfők kerültek elő, eszmék merültek föl s a mi fő : a történelmi érzék általánosan, feltűnően meggyarapodott. Alig is lehetett máskép, midőn oly tényező vette kezébe a vezetést, mely egymagában is az erők összetétele : az állam, a maga egységes berendezésével, erkölcsi és anyagi erejével. Valóban a magyar történetnek oly arányú megérzékitése, a történeti eszménék oly találó népszerűsítése, mint az a történelmi kiállítás látványosságán s a többi ünnepélyeken történt, régóta nélkülözött, s eredményeiben kiszámíthatatlan megnyilatkozása volt a magyar állam erejének. Az ezeréves magyar állam ünneplése azonban az_államot,- a mi legôrvendetësèbbï tudományos irodalom terére is átvitte s ezen a téren, ha nem is sokat, de szintén maradandót alkotott. A legmaradandóbb s legértékesebb bizonyara ugy általános, mint főként gazdaság-történelmi szempontból az előttünk fekvő hatalmas kötet," mely az országos statisztikai hivatal ismeretes hamuszín vászonkötésébeii : „Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában 1720—21" czimen ez év közepe táján lépett a nyilvánosság elé. E mü 68-(-496 nagyszabású negyedrét lapon az 1720—21. évben, tehát épen legnevezetesebb alaptörvényünk keletkezésének korában foganatosított összeírás eredményeit bocsátja közre és dolgozza fel. Ez összeírások kiadásának eszméje, mint tudom, a millénium alkalmából először az Orsz. Levéltárból indult ki hol ez összeírások őriztetnek. Arra való költség hiánya terelte át ez ügyet, egy kitűnő 20*
•284
érzékű szakférfiú kezdeményezésére az Orsz. Statisztikai Hivataí tudós vezetőjének hatáskörébe. A gondolat mihamar testet öltött. Őszinte köszönetünket kell kifejeznünk Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter urnák a kegyeletes érzés sugallta gondoskodásért, melylyel e nagy anyagi áldozatot igénylő munkát felkarolta ; Jekelfalussy József urnák, az oi'sz. statisztikai hivatal tudós igazgatójának, a ki a mü Előszavában olvasható megjegyzése szerint, bár e kiadványa nem — miként a többi — a jelen állapottal foglalkozik, mégis . . . . a magyar állam ezredéves emlékünnepe alkalmából alig vélte leróhatni a mult idők iránti kegyeletét méltóbban, mint ily maradandó becsű munkálattal, mely a magyar nemzet egyik legfontosabb korszakának népességi és gazdasági állapotait ismerteti. Az eredmény mutatja, hogy a régibb időkkel való eme foglalkozás méltó volt amaz országos hivatal vállalkozására, mert hiszen e könyvben nemcsak a kérdéses összeírások eredményeit, egyszerű kutfő-publicatióját, hanem statisztikai és nemzetgazdaság-történeti feldolgozását is kaptuk. Jekelfalussy, midőn ily mü rendkívüli fontosságát s óriási hatását előre látta, abban sem tévedhetett, hogy ilynemű feldolgozás, főleg rövid idö alatt nem lehet csupán egyetlen iró és kutató hivatása, hanem egy, tetszés szerinti munka-erővel rendelkező hivatalé, a fölmerülő óriási fizikai munka elvégzésére ; de hogy ezért az egész munkának egyetlen szak-iró kezében és agyában kell összefutnia, hogy a nyers anyag lelket és formát nyerjen, s egységes egészszé alakulhasson. E szakférfiút dr. Acsády Ignáczban találta fel, a ki tulaj donképen az egész munkát kezdeményezte, annak fontosságát, megalkotásának módszerét emlékiratban kifejtette, s a kit a nagyszabású feladatra ezenkívül, eddig megjelent tudományos műveiben és értekezéseiben feltűnt gazdaság-történeti kiváló képzettsége, s részletekre és általános eszmékre egyaránt fogékony írói egyénisége is ajánlottak. Acsády a reá váró, szokatlanul nagvterjedelmű és nehéz feladatot, mely az Előszó szavaival élve: a források megválasztásában, a módszer kitűzésében, az egész munkálat vezetésében s a szöveg megírásában állt, — csakugyan fényesen oldotta meg. A mü tulajdonképen három részből áll. Az I. rész legelőször is a forrásokkal számol le s elmondja az 1715—20. évi összeírás történetét Magyarországon és Erdélyben. Aztán a feldolgozás módszerét állapítja s az összeírásnál uralkodott mértékeket ,és pénzlábat beszéli meg. Majd a földrajzi áttekintés következik, a többféle részre szakadt ország községeinek s a népességnek száma, végül pedig ugyancsak a népességnek különböző, a statisztikai tudományban jelenleg fennálló
2á5
szempontok (néptömörülés, bevándorlás, uj telepítés, nemzetiség, továbbá foglalkozás) szerinti tárgyalása. A II. rész a táblázatoké. Ebben Magyarország, aztán Erdély adóköteles népességét, 1715. és 1720. évi jogi, nemzetiségi és gazdasági állapotát és külön : foglalkozását területről területre, faluról falura, a rubrikák egész falankszában, a számok hosszú sorozatával mutatja be. Végül szintén táblázatokban ugyané szempontok szerint az országos főösszesités s erre pótlékul az 1735 — 1738. évekből származó adatok alapján az izraeliták összeírása következik, származás, foglalkozás és gazdasági állapot szerint összefoglalva, majd lakóhelyek szerint részletezve. A III-ik, vagyis Különös Rész az egyes törvényhatóságokat, vármegyéket, kerületeket, szabad királyi vagy önállóan összeirt városokat ismerteti, szintén népesedési, nemzetiségi, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi állapotai szerint s végül az izraelita lakosságról s a kiváltságos osztályokról (nemesség, papok és tanítók) külön számol be. Ez a nagy mü képének legvázlatosabb rajza. Terünk csekély annak megmutatására: mily gazdasága van e röviden összeállított keretben a végzett munkának és értékes tartalomnak. Az igazi modern történetírás hatalmas terméke ez. Mióta a politikai történelem mellé a művelődés-történelem zászlaját is kitűzte a történetírás, mind általánosabbá válik a nézet, hogy igaz képet a mult állapotairól is csak akkor nyerünk, ha az állami és magánélet közgazdasági és statisztikai alapjait is kutatjuk és megismerjük. A legmodernebb kutatási szempontnak átvitele ez a történetírásba s hivatva van utóbbit lassanként teljesen átalakítani. Ezért nekünk, a kik a gazdaság- és művelődés-történetírás szolgálatába szegődtünk, valóságos ünnep az a nap, a melyen a pragmatica sanctio korabeli egész Magyarország népességi és gazdasági állapotáról ily hatalmas, kimerítő, kutföszerü feldolgozást kapunk. Már maga a korszak megválasztása is biztosítja a sikert. Még láthatók az iszonyú romok, melyeket a török hóditás számunkra úgyszólván a középkorbői megőrizett; de egyszersmind feltűnik az uj élet csirája is, melyből a mai Magyarország hatalmas fája nőtt. E korszak leghűbb képét mutatja e vaskos kötet. Itt-ott szánalmas látvány tárul ugyan elénk, de a jelennel való összehasonlítás vigasztaló s csak önbizalmunkat emelheti. Magyarország és Erdély területén 11,143 község áll fenn ez időben, a melyekben összesen 2.582,598 lélek él ; holott ma nagyjából ugyanazon a területen" 12,667 községben 15,133,494 lelket találunk. A községek száma ekként 175 év alatt csak mintegy másfél ezerrel
286'
(1524) szaporodott ; a lakosság ellenben meghatszorozódott : vagy 12V2 millióval szaporodott; az ország tehát intensive nőtt, erősödött. De ez csupán egyetlen, bár a legtöbbet mondó példa a nagy munkából. A gazdaság-történész lapról-lapra ujat és ujat talál, feleletet úgyszólván minden kérdésre, melyet a modern kutató szellem a társadalmi tudományokban felvetett. S nem csupán a jelenlegi állapotokat vetheti vele egybe, hogy megtudja pl. mily intenzive dolgozott a mi sokat korholt emberöltőnk, hanem a középkori Magyarország közgazdasági és szocziális viszonyait is, melyekre nézve ez a legelső, sok tekintetben még teljesen középkori állapotokat feltüntető összeírás. A részletekről is csak röviden mondhatunk ítéletet ez alkalommal. Az első részben : az u. n. Általános Jelentésben vannak egybehalmozva az egész óriási kutfö-anyagon felépült legbecsesebb egybefoglalások. A módszer mindenütt világos és — őszinte. Az író sohasem tér ki a kérdések és összevetések elöl, még csekélyebb fontosságúnak látszó dolgoknál sem; a kutató érzi, hogy mindenkép rábízhatja magát becsületesgondos kalauzának vezetésére. Még a mértékeknél és pénzlábnál sem kell az olvasónak magának külön fáradoznia utánjárással és egybevetésekkel. A foglalkozásról ugyané főczim alatt olvasható sorok pedig földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyünk történetének rendkívüli érdekű lapjaiul tekinthetők. A második rész táblázataiban minden helység megtalálja a maga népesedés- és gazdaságtörténeti adatait. Részemről azonban, mint középkori topográfus, jobban szerettem volna, ha a régi, e korszakra nézve fölöttébb jellemző helyneveket (mai kiejtés szerint írva) kaptuk volna a főhelyen, esetleg zárjelben a mai elnevezésekkel, mint megfordítva. Bár e körülményt a statisztikai hivatal egyéb jelenkori kiadványaihoz való alkalmazkodással menti és magyarázza. Az utolsó: Különös Részben Acsády valóban emberfeletti munkát végzett, midőn a megyék, az egyes községek és városok összeírásánál talált óriási adathalmazból (itt-ott egyéb egykorú emlékeket is tanulmányozva !) az egyes törvényhatóságok, városok stb. individuális népesedési és gazdaságtörténeti képét valósággal irodalmi formában összeállította. E résznek értéke egyszerűen megbecsülhetetlen. S emeli azt a hűséged e n megtartott, szabatos beosztás, mely minden egyes megyénél azonnal tájékoztat bennünket: mit, hol keressünk, s a melyben legtöbb helyütt a puszták, itt-ott még a nemesek névsorát is megtaláljuk. Bár kétségtelen, hogy nem ezer- és ezerfelé szétszórt adatok feldolgozása volt a feladat, mégis a mit Acsády főleg e 204 quart-oldalon oly rövid idő alatt müveit: az ő kimeríthetetlen munkabírásáról és kiváló írói képességéről ujabb tanúságot tett s valóban méltó minden elismerésre. DR.
CSÁNKI
DEZSŐ.
•287
Dr. P ó l y a Jakab. A pesti polgári kereskedelmi testület és a budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata története. Budapest, 1896. Az a kimagasló jelentőség, melyet a kereskedés és ipar a magyar főváros életének legújabb szakában játszik, nyer kifejezést ama fényes külső kiállításban, melyben Pólya ez érdekes gazdaságtörténelmi munkája megjelent. Gyönyörű kötésben, elegáns nyomtatásban, képekkel díszítve mutatja be magát a könyv a közönségnek. De ez a pompa és fény nem a múltnak szól, melyet tárgyal. Budapest, kivált pedig annak balparti része, az 1872-ig önálló Pest szabad királyi város természeti fekvésénél fogva mindig első rangú kereskedelmi központ volt ugyan, mióta történelmünkben szerepel. Csakhogy a török időkből s a Rákóczymozgalmakból, mely utóbbiakban valami hét esztendőn át úgyszólván szakadatlanul ostromzár alatt volt s nagyobb részében elpusztult, hihetetlen, el nem képzelhető nyomorúságosan került ki. Csak a béke korszakában, lassan és fokozatosan kezdett a nemzet gazdasági életében ismét bizonyos jelentőségre emelkedni. Nehezen birt érvényesülni, mert eleinte saját maga is nagyon szerény, úgyszólván faluszerü volt. Csak kitartó munkával, ernyedetlen szorgalommal, különféle kedvező körülmény ügyes felhasználásával, polgárai élelmességével és vállalkozó kedvével sikerült Pestnek természeti fekvése előnyeit hasznosítani s országos jelentőségű gazdasági tényezővé emelkedni. A kezdetlegesség és iparkodás ez időszakát, ezt a változatos és nehéz küzdelmet, az apró viszonyokból kiinduló fejlődés hosszadalmas folyamatát legalább némely lényeges részeiben elég érdekesen s nagyobbára kiadatlan vagy felhasználatlan kútfők alapján világítja meg Pólya uj és 525 oldalra terjedp munkája. Nem Pest városa egész kereskedelmének vagy iparának történetét adja. Megbízásból irta. müvét s a megbízás szűk körre szorította feladatát. Csak a kereskedelem és ipar két régi szervének, közegének : a polgári kereskedelmi testületnek, továbbá a nagykereskedők és nagyiparosok társulatának történetét kellett megírnia. E keretben mozogva, a nagy munka nem is ad tájékozást arról, hogyan emelte az ipar és kereskedés Pestet az ország gazdasági életében amaz előkelő polczra, melyen már a mult században találjuk. A nagy átalakulást s mindazt, a mi vele kapcsolatos, az általános gazdasági és kereskedelmi politikát, az országos pénz- és hitelügy fejlődését, a jogszolgáltatás, közlekedés s azon többi tényezők alakulását, melyek az ipar és kereskedés lendületére közvetlen befolyással vannak, csak egész mellékesen ott érinti, a hol mellőzni nem lehetett. Két testületnek külső történeté körül forognak fejtegetései, melyekben azonban igen sok-adalék kínálkozik mult századi közviszo-
•288
nyaink s általában nemzetünk egyetemes anyagi polgárosodásának ismeretéhez is. Két testület történetét levén feladata megírni, az időszak, melyet fel kellett ölelnie, természetesen önmagától adva volt; ott kellett kezdenie előadását, a hol az illető testületek megalakultak. A kereskedők testületének alapítása visszanyúlik egész 1699-ig. A kor gazdasági szervezetének megfelelően akkor álltak a pesti kereskedők is czéhhé, kalmártestületté össze, melynek czéhlevelét, kiváltságát I. Lipót király néhány hónappal előbb megnyert szentesítésével 1700. január 12-én hirdette ki Pest városának tanácsa. De a kurucz mozgalmak ismét megakasztották a város fejlődését s ezzel a kereskedést is. Pest Budával a németek kezén maradt s igy a kuruczok csaknem az egész háború folyamán ostromzár alatt tartották. Ez időben házai nagyrészt elpusztultak, lakosai elszegényedtek vagy elhaltak s igy a kereskedés is csaknem teljesen tönkrement. De a béke helyreálltával hamar érvényesülni kezdett a városban rejlő hatalmas életerő s a kereskedelem ismét gyarapodásnak indult. Szervezetének alapjául az emiitett Lipót-féle czéhlevél és kiváltság szolgált, mely a többi czéhek módjára szabályozta a kalmárok viszonyait is. Tagjaik sorába csupán törvényes házasságból származó római katholikus embert vettek föl ; kivételkép görög nemegyesültet is föl lehetett venni, de más vallásut nem. Testületök részben vallásos, részben kölcsönös segélyegylet volt egészen a többi czéhek mintájára. E keretben mozgott a pesti kereskedelem egész 1777-ig, mikor Mária Teréziától uj kiváltságot kapott. Ebben is benn van mindaz, a mit a vallásos életet illetőleg a legtöbb czéhlevélben megtalálunk, de a viszonyoknak megfelelően már nagyobjj szabása van s több testületi jogot és kötelezettséget nyújt. Igy évnegyedes gyűlések tartását rendeli el, melyeken nemcsak a kereskedők, hanem segédeik is jelen tartoztak lenni. Az önkormányzatnak az uj kiváltság mindenesetre szélesebb teret nyitott, melyet azonban az érdekeltek eleinte vajmi kevéssé vettek igénybe. Utóbb azonban a tagok mégis csak jobban érdeklődtek közös ügyeik iránt s a testület nem egy fontos határozatot hozott, véleményt nyilvánított, kérelmet terjesztett elő s igy hozzájárult a közös érdekek védelméhez. A kereskedelmi testület keretéből, mely mellett legalább a század eleje óta külön zsidó kereskedelmi testület működött, csakhogy erre Pólya megbízásához képest ki nem terjeszkedik, 1842-ben kivált s külön alakult a nagykereskedők testülete, melynek számára Ferdinánd király 1845-ben adta ki a magyar-német szövegű kiváltságot. Ennek, valamint a polgári kereskedelmi testületnek szervezete az idők folyamán sok vál-
•289
tozáson ment ugyan át, de lényegileg fennáll ma is s az ö történetüket vesszük Pólya szép .müvében. A mi reájuk, szervezetökre, müködésökre vonatkozik, azt a munka, főleg századunk elejétől fogva nagyon gondosan összeállította. Néha csak egyszerűen szabályzatok, rendeletek és másnemű okiratok hosszadalmas fordítását vagy bő kivonatát adja ugyan, a mi nem egyszer az előadás élénkségének, az írói feldolgozásnak rovására történik. Anyagot azonban a munka egyrészt a függelékben, de kivált a feldolgozott részben szertelenül sokat ad s mindenesetre számos irányban világítja meg, hogyan és mennyivel járult a kereskedelem Pest városa tüneményszerű emelkedéséhez főleg századunk első felében. Habár egész jelentőségében nem ismerjük meg belőle ezt a szerepet és jelentőséget, kétségkívül érdemes munka az ama szűkebb körben is, a melyben mozog. A ki Pest városa viszonyait az előző másfél században ismerni akarja, a ki Magyarország 1700—1850-iki anyagi polgárosodásának fejlődéséről tájékozást keres, az sok ujat és tanulságosat találhat Pólya könyvében, mely annál érdekesebb, minél inkább a jelenhez közeledik.
A—v. *
Békés vármegye története. Magyarország ezredéves fennállásának ünnepére Békés vármegye törvényhatósági bizottságának megbízásából irta dr. Karácsonyi János. Kiadja Békés vármegye közönsége, 1896. E jeles munka első része a vármegye általános történetét adja elő az őskortól 1867-ig. Szerzője a szaktudomány terén nemcsak alaposságával, hanem előadásának szépségével is a legjobb hírnek örvend s uj munkája minden tekintetben igazolja a bizalmat, melyet tehetségébe és tudományába Békés vármegye helyezett, midőn története megírásának megtisztelő feladatával tüntette ki. Nem e folyóirat hivatása, az uj munkát általános történelmi értéke szempontjából méltatni. E helyen csak arra akarunk utalni, hogy szerző az anyagi és szellemi polgárosodás fejlődésének, a gazdaságtörténet sokféle fontos mozzanatának megvilágítására is kiváló gondot fordít s sokoldalú forrástanulmánya és levéltári kutatásai ez irányban is gazdag eredménynyel jártak. Szerző tudja, hogy őseink életét nem csupán a hadakozás és a perlekedés töltötte ki, hogy továbbá az ország sorsának alakulása nem kizárólag az uralkodó, hanem a munkásosztályoktól is függ. Nemcsak nemesi, hanem nemzeti történetet igyekszik tehát adni, kiterjesztve figyelmét mindazokra az elemekre, melyek a nemzetet — természetesen első sorban Békés vármegye területén· — alkották s a magok hivatásához képest teljesítették azt a munkát, mely a társadalom közjogi és gazdasági szervezetében természetszerűen reájok várakozott. ArányMagyar
Gazdaságtörténelmi
Szemle.
21
•290
lag épen az ő müködésöknek maradt reánk legkevesebb közvetlen nyoma és emléke. Karácsonyi azonban e nyomokat hangyaszorgalommal kereste össze s dolgozta föl több fejezetben élénk és tanulságos egészszé. Munkájának azon részei is, melyek a vallásos és egyházi élet, az iskolaügy, igazságszolgáltatás, birtokviszonyok állapotát ecsetelik, igen sok értékes adalékot szolgáltatnak a gazdasági élet ismeretéhez. De külön és néhol, igen behatóan foglalkozik a népesség, ipar, kereskedelem, közegészségügy alakulatával. Igv például nagyon becsesek és szakszerűek fejtegetései a vármegye 1563-iki népességéről, mikor Békés már sokat szenvedett ugyan a töröktől, de még nem került igája alá. Ez évben Karácsonyi a megye területét 53—54 négyszögmértföldre, a községek számát 7l-re, a családok számát (a birtokos nemesek, iparosok és kereskedők nélkül) a különféle egykorú összeírások alapján 3.739-re, a lélekszámot 18.695-re teszi. Ehhez adva a nemességet és a többi kihagyottakat, a lélekszám valami 20.000 lehetett. A megyében tehát akkor még fölötte gyér volt a népesség s kivált marhatenyésztéssel foglalkozott. Különösen élénk volt a ló- és juhtenyésztés. A keleti, erdős részekben sok volt a sertés és méhkas, másutt meg a halászat foglalkoztatta a népet. Ellenben a földmivelés, mely napjainkban olyan roppant kiterjedést és jelentőséget nyert a megyében, a mohácsi vész előtti századokban általában szűkebb körben mozgott s igy kisebb jelentőségű maradt Békésnek isten áldotta rónáin. Mint Karácsonyi emliti, a földmivelés első okleveles nyoma csak 1394-ben merül fel a megyében, de még azután is számos falu sokáig nem foglalkozott szántás-vetéssel részben az erdők vagy mocsarak miatt. Igy a két Dobozon és Szanán még 1554-ben sem űztek földmivelést, mert határukat erdők és vizek borították. Más községek meg legalább némely években nem vetettek semmit, jeléül annak, hogy nem igen volt jutalmazó. Még leginkább a nagy uradalmak s az egytelkesek folytattak állandó és rendszeres földmivelést. Főleg búzát, árpát, zabot és kölest termeltek. A földmivelést gyakran sújtották aszályok vagy árvizek s általában vizes esztendők. Némely falvak csakis veteményezéssel foglalkoztak, főleg káposzta- és borsótermeléssel ; kendert és lent szintén termeltek. A lakosság, talán •egyetlen község kivételével, hol szerbeket említenek, egészen magyar volt. A kereskedő és iparos elem igen csekély volt s főleg Békésen és Gyulán összpontosult. 1525-ben Gyulán már 12 czéhet említenek. Mikor a megye török uralom alá jutott, ez a szerény gazdasági fejlődés is eltűnt s minden téren beállt a teljes hanyatlás. A lakosság nemcsak nem szaporodott, hanem folyton csökkent s a mi megmaradt, az a
291'
legnagyobb szegénységben tengődött. Még a földmivelés is szűkebb határok közé szorult, a lótenyésztés hanyatlott, ellenben a szarvasmarhatenyésztés nagyobb arányokat öltött. Ipar és kereskedés Gyulán összpontosult, hol főleg törökök űzték ; e városból látta el magát török áruval a köznép. Szertelenül sok becses van Karácsonyi munkájában a szatmári béke utáni évtizedekből, melyben Békés vármegye sok küzdelem és nehézség után újra megalakult. Csak nagy vonásokban vázolja ugyan a megye újjáalakulásának gazdasági mozzanatait, de itt is igen sok ujat és érdekeset tud mondani. Felhívjuk a szép munkára olvasóink figyelmét. A—y.
VEGYESEK. Adat a vadászat és pásztorkodás történetéhez. A barczelonai állami levéltár kiadta „Colleccion de documentos inéditos del Archivo General de la Corona de Aragon" czimü nagyszabású gyűjtemény 40-ik kötetét, mely a régi confraternitások és egyesületek iratait tartalmazza. 1264. jun. 1-én kelt Jakab aragoniai királynak egy szabadalomlevele, melyben a Calatajubi vadásztársaság tagjainak (confratribus confratrice venatorum Calatajubi) a) megszabja a vadászterület határait, a melyen csakis ök vadászhatnak, Ъ) a vadászati tilalom negyven nappal húsvét-vasárnapja előtt, tehát Invocavit vasárnapján (Quadragesima) hezdödilc s tart aug. l-ig. Ezalatt tilos a vadászat nyúlra, foglyokra, s nem szabad a madarak tojását szedni, с) A tilalom ellen vétők 30 solidus bírságot fizetnek s ez a társaság javára esik. Ugyancsak ezt a szabadalmat 1301. nov. 28-án újból megerősíti a király utódja. (18. L és 27—28. 1.) Nem kevésbé érdekes Péter királynak 1330. jan. havában kelt kiváltságlevele, melyből kitűnik, hogy a valencziai összes pásztorgazdák*) évenként egyszer congregatiót „ligaio" tartottak cselédeikkel, a kik bejöttek a cabanakról (tanyákról) s ott tartottak beszámolót. A gazdák szövetkezetet alkottak, idegent csak ily szemlék alkalmával vettek magok közé, s ugy látszik statutumaik szerint a kölcsönös jótállás és kártérítés elve szerint ítélkeztek. E szabadalmazott szövetkezetek már a XII. századba nyúlnak vissza, mert Péter király nagyatyjára hivatkozik, a ki már privilegialist állított ki részökre. Itt tehát a szokásjognak egyik legrégibb codificátiójával van dolgunk. (128—131. 1.) Mondanunk sem kell, hogy ez adatokat, mint analogonokat közöljük. D. Ο. H.
*) Juhászok, juhászgazdák.
A BURGONYA MEGHONOSÍTÁSA ERDÉLYBEN. Irta:
K.
KARLOVSZKY
ENDRE,
A burgonya, mely ma már csaknem az egész ismert világban el van terjedve s a-civilizált államok háztartásában oly fontos és a szó szoros értelmében nélkülözhetetlen szerepet játszik, Európában több, mint 300 év óta ismeretes. Amerika fölfedezése után először Martyr Péter említi leveleiben 1511 körül; „Papas'" nevezet alatt pedig Zarate, ki 1544-ben kincstárnok volt Peruban, Lopez de Gomara és Acosta József India történetírói s Cieça, egy harczos emlékszik . meg róla 1533-ban nyomtatott krónikájában. Ezen s más irók (előadásából kitűnik hogy a 1 papas-oknak megehető gyökérgumóik; vannak, melyeket főve, sütve, szárítva s kenyérnek ettek s hogy Peru meghódítása idejében Mabali ipának és fivérének Huescarnak az országában, mely Peru, .Ujgna-nada s a Quito-királyság fölött Chiliig és Tucamanig terjedt, főleg kukoríczával és ipapassal táplálkoztak. Sokan állították ugyan, hogy д burgonya Virginiából származott, de ez tévedés s onnan .ered, hogy Virginiából hozták először Angolországba. Most már he van bizonyítva, hogy dél-amerikai eredetű ;s Virginiába is csakúgy beszármazott, ¡mint Európába. Kétségtelenül kiderítették д kutatások, hogy Amerika fölfedezésekor délen már nagyban termesztették s onnan került északra s ho,gy Columbus 1492-ben, ..első utazása .alkalmával, Cuba szigetén már mint általánosan használt élelmi szert ;találta. Chili,
Gazdaság történelmi
Szemle.
1896,
22
•294
Három európai ország követeli magának az elsőséget a burgonya meghonosításában. Spanyol-, Olasz- és Angolország. Spanyolország mellett az a föltevés szól, hogy esetleg Columbus, aki mint élelmi szert már ismerte, vitte oda az uj földrész egyéb ritkaságaival együtt, de ez adatokkal nem támogatható s mindössze csak annyi látszik valószínűnek, hogy a spanyolok az angoloknál előbb hozták Európába s különösen Olaszországban terjesztették, ahol már a 16-dik század első negyedében. 1019-ben isméretes volt s Pígafetta, 16;dik századi utazó ez évben dicsérettel emlékszik meg felőle. Azon század első felében élelmi- és hizlalószerül használták több helyütt Olaszországban, de a század végén ráfeledkeztek s legalább nagyobb mértékben nem szállították ki Európa más országaiba. Angölors^zágot illetőleg 7 az az általánosan elterjedt vélemény, hogy angolok, úgymint: Hawkins, Rále'igh, Drake' hozták legelőször a burgonyát Európába, az ujabb kutatások szerint csak regé s mindössze annyi lehet igaz belőle, hogy Ráleigh Írországban, Drake pedig Angliában honosította meg, de az bizonyos, hogy a kontinensen már sokkal előbb ismeretes volt. • A 17. század kezdetén· csaknem ugyanabban az időben különböző országókban találjuk a burgonyát majd mint disz, vagy kerti, majd pedig mint szántóföldön termesztett éleimül szolgáló növényt. 1616-ban a Tuilleriákban a királyi asztalon szerepéi s Rochefort szerint „a pazar lakomáknál, melyeket némelyek tiszteletére rendeztek, pompás és kitűnő ételképen tálalták fel". Anna királynénak, ! . Jakab angol király nejének háztartási könyve szerint két sillingért vásárolták fontját. 1623-ban Lotharingiában," 1630rban Elszászban, 1640-ben Szászországban és Westfaliában, 1677-ben Braünschweigban, 1699-ben Poroszországban, 1710-ben Würtembergben, 1723-bán Badenben s pár év alatt a többi német tartományokban, 1726-ban Svédországban, 1760—8Ö-ban Dániában stb., stb.1) honosodik meg; de több helyütt jár ugy i mint Fráncziaországban, ahol bár 1616-ban a király ebédjein ették s Parmentier gyógyszerész 1770-től minden módon törekedett terjeszteni, mégis csak a 19. század elején lett általánosabban ismert és tenyésztett növénynyé. Beszélik, hogy a Parmentier termesztette burgonya virágait XVI. Lajos a gomblyukában, Mária Antoinette királyné pedig a hajában viselte s -igy divatvirággá tette az udvaronczok között. Általában bár a 16. század végétől kezdve a 17. és 18. századon keresztül Európa minden müveit államában ismerték s többé-kevésbé termesztették és becsülték is, mégis csak a 18. század második felében *) „Die Einführung der Kartoffel in Europa seit 300 Jahren". Vortrag voii Louis von Stieglitz-Mannichswalde, Dresden. 1885.
'295
;sikeriil,t végleg, és mindenütt elterjednie, s ^leküzdenie 'a méghónositását gátló előitélétéket. Aidcfig/.èsak- idivat- és· 'fényűzési ^czikknek,: jövevényének -tekintették; .'Két'.-párt-· képződött; -.&z égyik.·. valóságos isten „áldásának -tekintetté,, <.aj;másik' -mindem módon meg'· ;:akanfea gátolni; termesztését. Mivel ."a Solánubi: -fajtájához'; tártozik, a:melyriék képviselői jórészt mérges „növények, -egyszerűén ráfogták,.. hogy.', szinten.^erős méregtártalm.u ; iés -kártékony.' Örvösök is. állították; hogy. butit: és'terméketlenné ' tesz^ ,.nem táplál;,/csak felfúj,; .földes anyagokat .. .kever a^gyómórnedvékbe ^s . 'igy gátolj á az : emésztési' (.Burgundiában .azzal az indokolással. tiltották.: el, hogy á'rühöt" terjeszti.'S. még 1770. és·.;17:7;l^bën. is, mikor pedig már isok.ezer: embert"..mentettr.meg az: éhhaláltól,!ráfogták a SwájczbanVhogy lázat, vizi betegséget, rühöt s egyéb rosz táplálkozásból eredt' betegséget okoz,; Azt mondták,'hògy ott, .'ahol· termesztik, á'vaddisznók mind ; a ; szántóföldekre csődülnek ; ;högy férgek teremnek: meg a földben : ;s azok a .gabonát., elemésztik..-Ha' rendeletet adott ki a' hatóság, hogy'.·ne 'egyék az éretlen burgonyát, ezt a'rrá. magyarázták, hogy a . felsőbbség is kártékonynak tartja ezt :a növényt. z1 : ; .. · '··.: .Ellenben, "mindjárt feltűnése utáh. ' dicsérői is akadtak fölöseri. Baühin Gáspár azt állítja, hogy előmozdítja a 'szaporodást s ;Gerárd nagyon ajánlja 'fiatál házasoknak. Sok orvos tüdővész ellen használta, ösé'zétörvé. 'még máig is: alkalmazzák égett sebékre, daíázscsipésekre.. ' Csodálatos, az, milyen nehezén birt á -burgonya, daczára, hogy ismerték és jó tulajdonságait is méltányolták, . mint élelmi czikk: és takarmány általánosán elterjedni. Amint láttuk, kétszáz esztendőre volt . szüksége;, hogy ez megtörténjék.1 Érdekes, hogy eleinté a katona ismerte föl legjobban előnyéit .s az térjesztet'te, mig végre a hétéves' háború s az 1771—7,2. ínséges 'esztendők minden gáncsoskodásnák véget vététtek. -Ekkor szorult·" rá Európa :arrá, hogy nagy .mennyiségben termeszsze. -Szerencse még, hogy az elhanyagoltatás és feledés idejében akádták emberek," akik e' növényt, mirit ritkaságot, sőt gumói miatt is tenyésztették s igy elegendő burgonyát lehetett, elültetés végett kapni. Ettől fó'gva ellenállhatatlanul terjed közép- és : északi Európában, mint a lakosság minden osztályában kedvelt élelmi ' czikk s ' azonfelül becses 'takarmánya"a' há£i állátoknak. Ehhez járult még, hogy megtanultak kemé : nyitót csinálni s pálinkát égetni belőle, ugy hogy a 19. század elején a mezőgázdáságbán-megszerezte magának az ünnepélyés honfiusitáá' dicsőségét. Ausztriábán. és" Magyarországban csak a 18-dik század, második felében ismertéir még. Teljes bizonyossággal ugyan nem tudni, de nagyon valószínű, hogy Németországból került hozzánk szintén katonák révén. Annyi tény, hogy 1760 körül az osztrák örökös tartományokban már termesztették. . ... . . . . . . ,19*
•296
Erdélyben az első említés és pedig hivatalos 1767-ben történik felölje, amikor is Mária Terézia о et. 21-.dikén kelt rendeletében megparancsolja, hogy a nagyfejedelemség összes lakosait s különösen azokat, .akik hegyes, terméketlen vidéken laknak, a földi alma vulgo „Erdäpfel" termesztésére intsék. A főkormányszék körrendeletileg közli a törvényhatóságokkal e parancsot, 1 ) ¡meghagyván: buzdítsák a lakosokat arra, „hagy а közönséges gabonanemüeken kivül olyan növényeket is termeszszenek, amelyeknek a .termése ritkán szokott eredménytelen lenni .s igy, ha egyik fajta vetés roszul sikerül, kárpótolja a másik. Evégből különösen ajánlandó a lakosoknak a földi alma vulgo Erdäpfel vagy Grundbeéren termesztése, melyet más országokban már nagy haszonnal űznek". ,Erre az ajánlásra az a .gabonaszükség adott alkalmat, amely Erdélyben csaknem a 18. század első évtizede óta uralkodott. Az-ajánlás azonban nagyon általánosságban volt tartva s nincsen nyoma, hogy valahol figyelembe vették volna. Ãmig a burgonyát csak élelmi czikknek tekintették, maga a kormány sem sürgette tovább a dolgot s az egész .következő év elmúlik, .anélkül, .hogy említés tétetnék felőle. De a közöny rögtön megszűnik, amint egy más jó tulajdonságát is fölfedezik a bur.gonyának ; azt, hogy szeszt lehet főzni belőle. Ez 1768 végén, vagy az 1769-elején történhetett s mert már ;ez utóbbi év első hónapjaiban legmagasabb helyről egymást érik a burgonya termesztését s a belőle való szeszfőzést sürgető parancsok. Mindjárt ez év febr. 18rdikán kap az udvari .államgazdasági bizottság. egy e à ó 16-dikáról keltezett kéziratot a királynőtől e tárgyban s ;azt febr. 23-diki ülésében tárgyalja.2) Ebben, miután a megtett kísérletek bizonyítják, hogy a burgonyából pálinkát lehet főzni, megparancsolja ;a (királyné, vegye megfontolás ¡alá ά .bizottság, vájjon a pálinkafőzésnek ezt a módját nem lenne-e czélszerü különösen Erdélyben és az örökös tartományokban meghonosítani s a földnépével avégből megismertetni, hogy igy a gabonanemüekből való szeszfőzésnek — tekintve, ihogy az efajta terményekben -ezek az országod sokszor látnak szükséget — annál bizonyosabban vége vettessék. A -bizottság azt határozta, hogy e parancs következtében a további rendelkezések .az illető országokban ugyan megteendők, mindazáltal ¡nem hallgathatja el ö felség« előtt, hagy Horvátországban és .Erdélyben, az udvari : hadi tanács és az erdélyi .udvari kanczellária tudomása szerint, ¡már több rendelkezés történt a burgonyatermesztés meghonosítására, *) '2583/7-67. fkszéki szám. 120/769. erd. kanc. szám.
3)
•297
azonban; eddig sikere nem igen volt, mivel a lakosság ezt a hasznos ugyan, de előtte még ismeretlen terményt nem kedveli. Szükséges tehát, hogy előbb- ez országokban a burgonya termesztés meghonosulása mozdittassék. elő, amennyire lehetséges. Csak-azután· lehet majd remélni, hogy pálinkát, fognate belől© főzni. Különben — jegyzi meg végül, a bizottság, — nem sok gabnanemüt használnak föl ez országok szeszfőzésre, mert a lakosok jórészt a szilva-pálinkához vannak szokva. E fölterjesztésre kelt legmagasabb elhatároz-ás megparancsolja, hogy Erdélyben· és. Mármarosban a legnagyobb figyelem fordítandó· a burgonya-termesztésre, s közhírré teendő, hogy jö-vőre csak a gyümölcsből és burgonyából· való- pálinkafőzést fogják megenged®. Egyúttal a gabonából való pálinkafőzési tilalom Erdélyben, ahol- az· már fönnáll, továbbra is föntartandó, Mármarosban· pedig elrendelendő Az erd. udvari kanczellaria ennek következtében mart. 1-én kelt leiratával elrendeli, hogy mivel a burgonyából való pálinkafőzés· nagy haszonnal járhat az olyan országokban, — aminő Erdély is, — ahol az élelemre való gabonának is szikiben vannak, a főkormányszék az összes lakosokat buzdítsa a burgonyárter-mesztésére, s az abból valé szesz-főzésre ; arról, vájjon a megelőző legfelsőbb. rendeletek parancsolta termesztés csakugyan foganatositatott-e?, és hol?-, meggyőződést szerezzen, s mihamarább jelentést tegyen. A főkormányszék pedig azonnal elrendeli,1) hogy a törvényhatóságok a lakosságot buzdítani, s jelentéseiket ugy a burgonnya termesztés, mint pálinka^ főzés felől megtenni, el ne mulasszák. Alig pár hét múlva, marcz. 30-dikán; tartott ülésében ismét ezzel a tárgygyal foglalkozik az udv. állam gazdasági bizottság. 2 ) Az erd. udvari kanczelláriának egy Ö Felségéhez intézett fölterjesztését tárgyalja, melyben az a gabonából való pálinka-főzési tilalom fölfüggesztését kéri Erdélyre nézve. Szerinte ugyanis az ország erdős vidékein, ahol különben is kevés gyümölcs, burgonya pedig most még semmi nem terem, s előreláthatólag nem is igen fog teremni, fã ellenben bőven van, a pálinkafőzés az egyetlen kereset-mód, amely a népnek kenyeret ád, s adója megfizetésére képesiti. Engedélyezzen tehát Ö Felsége még' három évi haladékot, hogy ez idő alatt a lakosságot a gyümölcs- és a burgonyar-termesztésre lehessen szoktatni A bizottság nines · a kanczelláriával egy véleményen a három éves halasztásra nézve, hanem a tilalomnak bizonytalan időre való visszavonása mellett foglal állást, 769/769 fkszéki szám. 2) 258/769 erd. kanc. szám.
m s ez ; értelemben ; tesz fölterjesztést' a· királynőhöz; -Kifejti:/ugyanis; :-.s: ebben teljesen igaza'ván, hogy ha rászorítják is ia -népet a·; gyümölcsfa' tenyésztésére,· három éviiéi- mégis több., időbe kerül,·.'mig a' most· ültetett· fák. gyümölcséből' szeszt lehet, főzni..-Azért jobb lenne, ha ' a kibo J csátand'ó . legfelsőbb leirat ; hátáridőt" egyáltalán··•ném! tűzne ki,·, csák általánosságban buzdítaná1 a. népei a gyümölcs-tenyésztésre,· s a ' bur*, gonyá-ülteté'sre ott, áhol az eréd'ménynyel biztat·,· egyúttal megjegyez'-! vén, hogy Ö Felsége el van határozva a gabonából. való szeszfőzést' eltiltani... Ezzel talán -rá. lehetné bírni a lakosságot, .hogy fölkarolja a g.yümölcs4enyésztést ··;és/ :b,urgonyá- termesztést, . azonkívül · ? pedig időt': nyerne; annak a · megítélésére, hogyan sikerül'a. gyümölcsfa-tenyésztés^ mennyiben lehet a termett gyümölcsre és burgonyára számítani,! követ-i ^ézésképen. hogyan és mikor léptetendő, életbe az emlegetett tilalom.: A királyné azonban sem: az. egyik. sem a másik érvelésre .ném hajtva, a:júl 14-dikén kelt. legfelsőbb ; elhatározással· megparancsolja, hogy a tilalom újra nyomatékosan ' kihirdetendő,1 s ismét megoktatandó á nép/ hogy . .burgonyából lehet és. szabad szeszt főznie . A ' kanczéllariához azonban -m^r · előbb érkezhetett :hasonlő parancs^ mert ilyen: értelemben ir le; a főkormányszékhez,1) ;maj.i 23Tdiki kelettel, lelkére kötvén,: hogy különösen az ország azon részein, ahol az égett bort. nagyobb : mennyid ségben főzik minden módon ajánlja a burgonyát, s meghagyván egyúttal, hogy ezentúl, a főkormányszék évente komoly, megfontolás után· a bő vagy szük termés,szerint tegyen fölterjesztést·:'aziránt; vájjon- a tila-. Ioni· továbbra is föntartandó, vagy felfüggesztendő-e.; A. főkormányszék pedig nem késik újra ösztökélni a. hatóságokat. · ; . Éppen ezek bizonyítják : mennyivel kevesebbre, becsülte a kormány a burgonyát, a ga.bonanemüeknél, ..de sőt a tengerinél. ·is-vhogy a burgonyát; szeszfőzésre maga ajánlja, holott a gabonából és tengériből való szeszfőzést már majd. ötven : éve. erősen tilalmazza.; A gabonaszükséget ugyanis imég fokozta az, hogy Erdély némely vidékén ,a. termett, s a lakosság táplálkozására is elégtelen gabonát, különösén .a rozsot nem kenyérnek sütötte,: hánem különféle szeszes italnak, főzte .a nép,, mert. igy. nagyobb,:hasznot; látott; belőle. A kormány minden módón igyeker, zett.ennek'gátat vetni, de hogy a szigorú megtorlás daczára sem. nagy eredménynyel,, azt éppen áz : e tárgyban a. század elejétől fogva kelt királyi· és . főkormányszéki rendeletek bizonyítják. Igy már 1722-ben elrendeli a főkormányszék, 2 ), hogy a gabóna-szükség miatt a,kenyérnek: való'gabonából nem szabád égett'bort,.,vagy ..palinkát főzni. Ez a rerí-:
1) 1527/769 fkszéki szám. 2) 128/722 fkszéki szám,
.
..'·':'· "..·,·•• .·.- ' '.· · • :
2Ö9'
delet, kihirdetendő: mindenütt,. s. az ellene vétőktől; első. alkalommal· elyQßndok és .összetörendők a fazekak,; azok pedig,, akik. ismételten, ebben, a kihágásban találtatnak, mindannyiszor,. 12. frt : büntetéssel·.; :sujtan-.; dók. Szintén ezt- tartalmazza: àz' L726.-diki főkormányszéki. rendelet 1 ) azzal a kijelentéssel,, hogy, a vétkesek ellen a. főkormányszék fog szigo-.' ruan .eljárni;. 1766-rban a-, főkormányszékaek' nov. 13-diki fölterjesztésére' deezi,;,: 15.-dikén. kelt rendeletében: .· megparancsolja a királyné, hogy á· gabonából égett bort. éá sört fő;zők ellen a kincstári jogügyek igazgatója: pert indítson'; Ezt a királyi' parancsot az,1767-ikiyel együtt, -.mely ismét megújítja a: tilalmat, . szintén körrendeletileg /hirdetik, ki az országban 2); 17.69-Ьеп, pedig",;.mint; láttuk,' két kir; rendelet: uj itja : meg, a . tilalmat, -.· л A.(burgonya tehát eleinte csak.mint : szeszfőzésre alkalmas növény, s különösen,./mint a rozsot; pótlótermény- szerepel.· Arra, hogy a ,szü?> kölködő népnek,fő tápszere legyen,, sem; rnagá'a ηép r sem á, kormány nem; gondol,· De b.árminő szempontból tekintse, i's a dolgot a felsőbbség1 ez. időtől. fogvA eleven figyelemmel, kiséri áz ügy fejlődését,.jelentéséket. kíván be évente,., s a ; főkormányszék·; azt a fáradságot sem sajnálja, hogy egyes törvényhatóságoknak jelentéseibe válaszolj on,a vonakodókat buzdítja»» korholja,..az előítéleteket irtsa, fölvilágositásokat; adjon stb>: stb... Hogy·, mindez;, nagyon előmozdította;a burgonya· meghonosítását,:az természetes;,; ' . / A , ;lege;lső »években ..Erdély sem tesz kivételt a többi .országok között, nagy..· fáradsággal, ; .előítéletekkel küzdve, csak · lépésről lépésr,e; hódit magának tért a .burgonyatermelés.. A . főkormányszék :·,•1769-díki;:köiT.enr-· d el et ét®.) a· legtöbb/törvényhatóság figyelmére · sem méltatja,; a megpamncsolt jelentésekből, mindössze .hatnak van:, nyoma, .hogy. beérkezett,? de azokból már megbizonyosodik, hogy ez, .évben; csakugyan ültettek; burgonyát: egykét helyütt. Minden valószínűség szerint tehát az 1769.-dih év az, , amelyben először termett burgonya Erdélyben. Innentől· fogva a; hivatalos jelentések nyomán szemmel, tarthatjuk;.terjedését, már amen-> nyíre e, jelentések: az. idők.folytán a hivatalos kezelésben, mely gazda^ ságtörténeti..becsükkel .édes„keveset 'törődhe.tetty el nem·,kallódtak. .;. Az,· 1769-diki jelentések felől, , csak a főkormányszék válaszaiból· van tudomásunk.4) Ezek közül három meglehetős szigorú feddés Zaránd-? megye s- .Csik és. Ujegyház-székek számára. Zarándmegyer azzal védekezvén,;fy.og.y.kevés és; silány a földje, s. így ott, a ; burgonyát- nem. lehet, meghonosítani, a főkormányszék megoktatja, hogy: épen a rosz földben terem a ; legjobban ¡ ez. a növény,; s ;a ráfordított csekély munkát, bösé:
·• · 1^:344/726'fkszéki szára:"·
'·-
'·•
•
;
2) 2411/766 és 2583/767 fkszéki számok. 3) 769/769 fkszéki szám. 4) 1746/769 fkszéki szám.
. ·.. .
'·.·. .
« · - . ; ·
•-· .
._
-.·
"
300'
g'esen nhf^utalmazzà. Megparancsolja tehát/ hogy" a megye ai burgonya termesztését megkísérteni el ne mulassza, s más vidékekről, ahol már termesztik, szérézzen belőle ültetni valót : ' Csiìcszék-nek, amely mmáeri indokolás nélkül· egyszerűen csak-azt jelenti, hogy benne a burgonyát nem tenyéáztik, azzal parancsolja meg szigorúan'a kiséríet f megtételét, hogy a királyné anyai gondosságával' épen az olyan kevésbé termékeny vidékek érdekeit tekintette, aminö; Gsikszék· is,, mikor à burgonya-termesztést elrendelte. 'Ujeggház-széJc féíváíról í vévén á dolgot, egyenesen fölöslegesnek nyilvánította a burgonyát. À főkormányszék kifejti, hogy ennek a növénynek riem is kell külön föld, mert a tengeri közé ültethető,, nagy munkát sem kíván, s azért erősen meghagyja, hogy ne csak a népet buzdítsa a hatóság a termesztésre, de maga járjon elől jó példával. ' ; Ellenben megdicséri a főkormányszék Fogatas- és Kővár vidékéi, sőt Kolozsvár tanácsát is, bár ez egyebet nem tett, csak közhírré tette" a körréndeletét, amint látszik eredmény nélkül. Ellenben Fogaras és Kővár, mutathatnak föl ' sikereket, a burgonyát mindkét helyütt csakugyan termesztik. Valószínű, hogy ezeket illeti meg az elsőség ezen a téren, i^ert, ha. mási-vidékről is érkèztek volna ilyen örvendetes· j elöntések, a főkormányszék bizonyosan azokat is méltatja feleletre és dicséretre. ·. Ugy látszik azonban, hogy az eddigi eredmények is kielégiték ögyelöre, legalább abban a fölterjesztésben, melyet 1770. ápril havában tesz ä· királynéhoz1) kifejti, hogy intelmei nem voltak hiába valók, némely helyén csakugyan termesztik már a burgonyát, s remélleni lehet hogy folyvást tért ; fög foglalni ennek a hasznos növénynek a müvelése és pedig annyival inkább, mert nem csak az bizonyosodott meg, hogy a burgonyából, a; gabonafélékből főzöttel fölérő égett bort lehet készíteni,i de azt is belátták, hogy gabona-liszttel kevert burgonya-lisztből ehető kenyeret lehet sütni. A főkormányszék igéri, hogy a maga részérőt ezentúl is - mindent el fog követni a lakosság további buzdítására, s hogy szavának áll' bizonyítja egyidejűleg kelt körrendelete a hatóságoktó^ melyben az eddig buzgólkodottákat megdicsérvén, a hanyagokat s főleg azokat, amelyek jelentéseket nem küldtek, vagy a burgonyatermesztést nfem ajánlották kellőleg, megérdemlett megdörgálásban részesiti. Kár, hogy sem a megdicsért sem a megfeddett törvényhatóságok névszerint felsorolva nincsenek; A felség ápril hó 25-dikéről kelt. rendeletében ^ megelégedéssel vévén tudomássul a főkormányszék fölterjesztését, részletes utasításokat 1) 1072/770 fkszéki szám. 2) 2208/770 fkszéki szám.
-
•301
ad a burgonya-termesztés előmozdítására. Jónak látná, ha azokon a vidékeken, ahol a gabona szűken terem, a mágnásokat, főispánokat és az elöljárókat tudná rábírni a főkormányszék, hogy maguk is termeszszék, ρ a lakosságot is buzdítsák a termesztésre kifejtvén előttük, hogy énnek a növénynek jó minden gabonafajt termő föld, nagy mértékben szaporodik, a rosz időjárás sem árt neki, tápláléknak csak olyan jó, mint a tengeri, s így az adófizető rendes táplálékának pótlószeréül használhatván, gabonáját eladhatja, vagy adófizetésre fordíthatja. Hogy a burgonyatermesztéshez a nép hozzászoktattassék, jó lenne olyan embereket, akik tudnák belőle kenyeret sütni és égett bort készíteni, szétküldeni a lakosság megoktatására. Ilyenek a katonai végvidékeken vannak, ahol már eszik a burgonyával készült kenyeret s isszák a belőle égetett bort. Ez emberek példája sikeresen leküzdhetné a tudatlanság szülte előítéleteket. A főkormányszék közrendeletileg közli ugyan a hatóságokkal a kir. parancsot, de ezekről a tanult burgonya-termesztök kiküldéséről hallgat. Az 1770-dik évről szóló jelentéseknek szintén csak egy kis része, mindössze 4 drb maradt ránk. Azok sem valami örvendetesek, kivéve a Csik- és Kászon székét, amely azt jelenti, hogy a mult évben ültetettből termett annyi burgonya, hogy mindenkinek lesz elég elültetni valója, a jövő évre. Medgyes szék töbször buzdította lakosait, és pedig nem csak azokat, akik néhány év előtt Durlaehból visszatérve, ott e növény termesztését már megszokták, hanem a többieket is. Burgonyát ugyan ültettek, de a mult nyári szárazság miatt, mely a többi veteménynek szintén sokat ártott, az eredmény nagyon silány volt. : Udvarhely székben is silány volt a termés, mert a nyári és őszi szárazság és a tél szigorúsága sokat ártott. A főkormányszék azt válaszolja erre a jelentésre,1) hogy egy év nem határoz semmit, s ráparancsol a székre, hogy a termesztést folytassa. Kolozsvár városa a főkormányszék rendeleteit kihirdette ugyan, de kévés foganatja volt, mert a lakosságot bajos rábírni, hogy egy nézete szérint -kétséges eredményű uj művelési ágba fogjon. A város maga fog jó példával előljárni a termesztésben. : 1771-től 1774-ig ismét feledésbe· merült a burgonya-termesztés ügye, és pedig azért, mert a gabonaszükség a monarchia országaiban egyelőre véget ért. Az aratás mindenütt bőséges levén a királyné 1772 aug.· 8-dikán kelt rendeletével2) • megszünteti · a gabonakivitelt tilalmat 1) 3150/770 fkszéki szám. 2) 7825/772 fkszéki szám.
*"
'
!..
•302
a monarchia egyik országából a másikba, s a-gabonából,,való égett bor főzését is.* megengedi, mindössze azt óhajtván,, hog.y gond fordittassék arra, hogy a burgonyából is égessenek szesztl. Ugyane.sak- 1772-. ben Fridvalszky Jánós· jezsuita,, a kolozsvári .egyetemen a mennyiségtan tanára jelenti a. fökormányszéknek, hogy feltalálta a módjátr hogyanlehet sört főzni a burgonyából·.. Ezért· kap ugyan némi. pénzbeli, segélyt; de semmi· intézkedés nem történik arra,, hogy találmánya közkincscsé; váljék. ' . . ;·.. ·. ·;·: •·• · .-. ;.. ··:;·!». j..,.. , . ; . • Mihelyt;a gabona a szeszégètésre is elegendő,., azonnal nem. törődik, többet a felsőbbség -.a burgonyával- Egész · • 1774-ig . csak· szórványosan-, érkeznek be jelentések> amelyek, közül- egy. sem .jutott hozzánk, s csupán,, onnan következtethetünk rájuk,' .- mert.egyesekre a. főkormányszék· felel.Péídául 1773-ban Kővárviflékét megrója-, mert-jelentése-nagyon általánosságban van-tartva,, s Udvarhelyszéket megoktatja, hogy földje roszaságávalne takaródzék,: mert. л ; burgonya éppen .a: silány földben, terem,. Csak akkor fordul megint felé a figyelem, mikor a szükség ismét beáll,; s még szerencse, ..^ogy·. mintaz -1774 évről· szóló . jelentésekből látjuk, e három év. alatt, egészen - divatját nem multa, a-burgonyatermesztés.· :. . ... ·... 1774.-ről. már nagyobb; számban, jönnek b e a J e l e n t é s e k , s -csak ; az · a·, kár, hogy . egyrészük. р.,- o. Kraszn.a, . Kolozs ; megyéké, Çsikszéké» és Gyergyószéké, Besztercze és Kolozsvár városoké a főkormányszékTnél -hányódott ...el...·Szintén elveszett. Erzsébetváros . és Szé.kely-Üdvarhely városoké, de ezeknek, a boritékán levöiöljegyzésekböj legalább megtudjuk,; hogy néni termesztettek, semmit.:Sok, megmaradt, jelentés., sem,,,mond; többet,., s csak.. a mentegetőzés módja variál azoknál., akik- egyáltalán, érdemesnek tartják mentegetni magukat.. , . гм.... . ,,.. ... ... ; Többen azzal a kifogással .élnek, hogy kevés .a földjük,, .Ilyenek: Zarándmegye, Udvarhely-szék, , · Gyulafêjérvár és.. Vajdà-Hunyad. vá-, rpsok.. . . · · . · . • · ι ,· Belső-Szolnokmegye ugyan mindent elkövetett,, még sem termesz-, tett a lakosság semmit.!.,. •. . ... Felső Fejérmegye· • kijelentig -hogy..ott a hideg.éghajlat s . a föld, silánysága. miatt, mint; a megtett kísérletek igazolják, nem terem- a burgonya. ; . : · . .· ,· .. . ., . . .Huny admegy ében a·hatóság ösztökélése daczára- sem. foglalkozik burgonyaieiimesztéssel; a .-régi mód-szerint gazdálkodó nép^: . --..;Nagy-Sinh szék szintén sokszor buzdította lakosait, de az ok,gabonát. termesztvén , és szőlőt művelvén. nem, nagyon hajlandók uj. növénynyel foglalkozni, különösen mióta többen tapasztalták, hogy ezen 1) 883/772 fkszéki szám.
',../ .' Γ\ "
.' г"
303
a vidéken-a burg,onya nem szaporodik s pedig, bizonyosan azért; .mert, inkább a-silányt hegyes-vidéki földet, szereti, a milyen p.j o. Fogar as. vidékéé.. Ezért az idevaló, nép ugy tartja, hogy . földje több hasznot hajt, ha gabonát termeszt.,. •_.· .. ; . · ;. : . . .•:· .·' .·,·.; ; ; Ujegyház yárosa szerint mivel, már több.,éve a .közepesnél is.silány abb· volt a burgonyatermés,· a lakosok nem hiszik,, hogy az haszonnal jár s azért, alig is. űzik. .- > ; . - i -· ·. E helyeken tehát éppen .semmit sem termesztettek,, a hatóságoknak kissé gyanút keltő módon hangoztatott, buzdítása daczára. Az alább; következők ellenben· mégis mutatnak, fel némi; eredményt.. ; < ·..;·}. . .·•· Alsó-Fehérmegyçben a . biztatások daczára,; csak , nagyon. keveset; vetettek. _ : ; : ·· ·. . ... . • .•·. . , . ; : Dobokamegyében néhányan kertben termesztenek valamit, de a nép szabad földön sehol. · t > ·,. Aranyosszéken terrnesztik- ugyan, néhányan, de eddig nem kielégito eredménynyel, mert a, föld nem burgonyának való, . a, lakosok пещ szeretik enni s nem is éhségük csillapítására,· hanem csak. jóllakás; után torkoskodásra használják. . Csikszéken ¡nagyon el ; van hanyagolva a. burgonya-termesz tés. Különben, sem sok hasznot láttak eddig belőle, mert a pásztorgyerekek őszszel, mikor már megért, kiásták és elpusztították a termést. A, nép; utálja a burgonyát s erősen hiszi,: hçgy az a franczia- betegséget előmozdítja. Szerdahely széken-a hatóság folytonos buzdítása daczára, csak három ember termesztett' valamit·:, Reder Márton királybíró ..két: Conrád Dániel,, a szék bírája 1 és Huber Henrik vékát... Szászvárosszékben a városon kivül · csak Romosz ; községben termesztettek valamelyest .csupán . házi szükségletre. ; A termés, különben köaepes volt. " . : . ' • ' ; ; я Marosvásárhelytt eddig alig termesztették, mert kevés a föld s abba · a nép inkább tengerit és dohányt ültet.· A hatóság folytonos buzdításának azonban volt annyi sikere, hogy ma már .néhányan termesz-, tenek kertjükben egy-két köblöt.. : ·. . Mindössze hat jelentés tesz. viszonylagosan nagyobb termesztésről, л .';••· tanúságot. · . ,·; r ..."... Igy Közép-Szolnokmegyében a Tasnádon és Hadadon megtelepített; sváb lakosság meglehetős mennyiségben termeszti,, a töbfyi népet pedig, folyvást buzdítja.a megye a termesztési^.. . KüküUömegye részletes kimutatást készit.; E szerint a tatàrlakf járásban· Enyedi György uramnál találtatik - valami keyés; Benyén lakó Molnár Mártonnál s Bethlen-Szent-Miklóson Modi Jánosnál, van vagy
•304
egy vékányi „földi magyaró." A marosi járásban csak Buzás-Bessenyöben Jármi Dániel vetett maga számára 1· vékát. „A gálfalvi kerületben a földi magyarónak sehol sincsen szaporodása több, hanem hol egy véka, hol félvékányi, hol pedig kevesebb; némely faluban pedig semmit sem szaporították, hanem most ezúttal keményen elejekbe adta a szolgabíró a köznépnek, hogy szaporítani el ne mulaszszák. A zágori járásban a nép azt mondja, hogy teljességgel azt a földnek mivoltához képest szaporítani nem lehet." A felső járásban „csakis Kis-Kenden, SepsiSzt-Iványi Henter Ádám udvarában vetik s termett az tavalyi esztendőben (1774.) is circiter 50 véka, melynek hasznát a sertések intertentiójára fordították." A kundi járásban a „földi almának" semmi tenyésztése és szaporodása nem volt, s nem is ültetik felesen. Háromszékén annyira általános a burgonya-termesztés, hogy alig volt lakosa, a kinek a kertjében ne termett volna. A földeken egymagában még nem ültetik, hanem csak tengerivel vegyest. Használják hamuban megsütve vagy hús mellé és vajjal evésre; lisztet is készítenek belőle és Kézdivásárhelyt a hetivásárokon árulják. Disznót is hizlalnak főtt burgonyával. Miklósvárszéken összesen 11 köböl, 3 véka és 13 kupa burgonya termett: Baróton, Bodoson, Sepsi-Baczonon, Közép-Ajtán, Nagy-Ajtán, Bölönben, Miklósvárt és Köpeezen. Szászsebesszéken összesen 126 köböl termett és pedig a városban 50, Péterfalván 12, Szász-Piánon 64. Segesvárszék nem titkolhatja, hogy sok helység lakóit semmiképen sem sikerült a burgonya-termesztésre rávenni. Azt felelik a sürgetésre, hogy gabonának sincs elegendő földjük. De magában a városban kevesen vannak, akik több-kevesebb eredménynyel ne termesztenék. Termett pedig Segesvárt 33 köböl 10 kupa ; Szász-Kézden 1 köböl, 2 véka, 9 kupa; Szász-Budán 1 köböl; Apoldon 1 köböl, 1 véka, 14 kupa; Szász-Dállyán 35 köböl, 1 véka, 8 kupa; Dánoson l· köböl, 2 véka; Szász-Szt-Lászlón 7 köböl ; Holdvilágon 1 véka, 8 kupa; összesen tehát 81 köböl, 2 véka, 1 kupa. 1775-töl 1781-ig bezárólag egyetlen jelentés sem maradt ránk: elveszett mind. Csupán arról van tudomásunk, hogy 1776-ban 17, az 1777. és az 1778. években 18, 1779-ben 34, 1780-ban 36, s 1781-ben 38 jelentés érkezett be a főkormányszékhez, s hogy 1779-ben Beszterczevidéke, Szeben- és Brassószékek Kolozsvár városával együtt megdorgáltatnak, azért, mert nem küldték be- jelentéseiket. Szebenszék különben 1780-ban és 1781-ben is megróvatik hanyagsága miatt. Az ï782-diki jelentésekből következtetve, az előbb említett évek. àlatt valami nagy haladást nem tehetett a burgonyatermesztés ügye,
•305
mert még 1782-ben is kevés eredmény mutatkozik, aminek különben a nyáron uralkodott nagy szárazság is az oka lehet, részben legalább. Semmit sem termesztett, s nem is indokolja, miért: Doboka és Felső-Fejérmegye, Fogaras-vidéke, Aranyos és Nagy-Sink-székek s végül Erzsébetváros. Nem termesztette, mert kevés a földje: Szerdahely szék, Abrudbánya és Gyulafejérvár. Zarándmegye pedig azért, mert a föld nem arra való. Udvarhely szék előbbi jelentéseire is hivatkozva, megint elmondja, hogy vidéke — mivel részint hegyes, részint köves és agyagos — burgonya-tenyésztésre egyáltalán nem alkalmas. A szárazság miatt nem termett Alsó-Fejérés В első-Szolnokmegyékben, Hunyadmegyében a nép mást termeszt, nem burgonyát. Küküllömegyében nem termesztették, mert a megye egyéb természeti javakkal el van látva. Besztercze vidékének a népe, ámbár folyvást ösztökélik, még sem termeszti. Udvarhely városában inkább mesterséggel, semhogy mezőgazdasággal foglalkoznak az emberek, s azok is, akik gazdálkodnak, hasznosabb dolgot termesztenek a burgonyánál. Még hosszabb a sora azoknak a vidékeknek, ahol nagyon keveset termesztettek. Kolozsmegyében csak a főurak és nemesek kertjeiben termesztik, paraszt és oláh termesztő elvétve akad egy-kettő. Közéjp-Szolnokmegyében azokon a helyeken, ahol egyáltalában termeszti a lakosság, nagyon silány volt a termés. Krasznamegyében szintén nagyon keveset termesztettek. Tordamegyében csak egy-két ember termesztette igen kis mértékben, s mint a jelentés mondja, a közjó minden haszna nélkül. Csik-és Kászonszékben keveset termesztettek, „mivel az a"franczia betegséget előmozdítja." Háromszék, Köhalomszék csekély mértékben termesztette. Marosszék azt tapasztalta, hogy az egynehány ember által megkísértett termesztés nagyon közepes eredményű volt. Nagy-Szebenszékben igen kevés helyen, csakis a bevándorlott osztrákok és a hannoveri jövevények termesztették, de a szárazság miatt nagyon silány volt a termés. Szászvárosszékben a nép mindent mást inkább termeszt, a burgonyától az intések daczára vonakodik. Csakis Szászváros és Romosz lakói termesztik kis mértékben házi szükségleteikre. Ilyefalva azért termesztett keveset, mert kevés a földje.
•306
Kolozsvárit kevesen termesztették,- de akik tették, jó- közepes termésük volt. Maros-Vásárhely lakói különben ' is kis mértékben űzik a mezőgazdaságot s csak néhány akadt köztük, aki a burgönya-'termes'ztést megkisérlette. Sepsi-Szt-Györgyön a szárazság miatt termett kevés, 'ámbár bö 'termésre számitoltak. Nem igeii vehették hasznát a burgonyának, mert mind nagyon apró termett. " · Mindössze öt helyről jelentenek nagyobb termesztést. Brassóvidéke 25 helysége közül 8 termesztette. A városban magában 39 köblöt és 2 Vie vékát vetettek- s termett 496 köböl 13/ie véka. Yidombákon 13/ie véka után termett 3 7 /ie véka; Volkányon 11δ/16 -, „' „ 1 δ köböl 314/i6 véka; Szt-Péteren 2/ie „ с „ 1 Víg : véka; 5/i6 Prásmáron „ „ 1 köböl, 1 véka; VI edényben 1 „ „ 3 „ 1 „ Uj-Tohányon 2 köböl, lVie véka után termett 32 köböl, 3 véka; n/ie Zernyesten -1 „ „ „ „ 7 „ 25/ie „ "összesen tehát 44 köböl, 9/ie véka után 558 köböl 15/ie véka. · Medgyesszékben körülbelül 60 köböl termett. • Miklósvárszékben meglehetős mennyiségben termesztették. Szász-Sebesszék hét helysége közül három termesztette ; és pedig •Szászsebes város 90 köblöt, 1 vékát; Péterfalva 31 köblöt, 2 vékát; Szász-Pián 38 köblöt, 2 vékát. Összesen tehát 160 köböl és egy véka termett. Segesvárszék szintén részletes kimutatást közöl. A szék 16 helysége közül csak háromban termesztették·: Segesvártt 16 köböl, I V 2 véka; Trapoldon 2 köböl,· 2 véka; Dályán 4 köböl, 3 véka; összesen tehát 23 köböl,· 2V2 véka termett. " * V'égül · Kövárvidékéröl csak azt tudjuk, hogy a termése közepes eredményű volt, de a jelentés nem emliti, sokat termesztett-e vagy keveset.· Az 1783-iki jelentések szerint semmit sem termesztett: Hunyad, Küküllő, Közép-Szolnok és Zarándmegyék, Aranyos, Csík, Gyergyó és -Udvarhelyszékek, Besztercze,. Gyulafehérvár, Erzsébetváros, Kőhalom, Szerdahely, Szamosujvár, Oláhfalu,· Uj-Egyház, és Udvarhely városok. Keveset : Alsó-Fejér, Doboka, Felső-Fejér, Közép-Szolnok, Kraszna -és Torda megyék, ¡ Háromszék s Abrudbänva, Ilyefalva, Maros-Vásárhely, Szászváros és'Sepsi-Szt-György. Közepes mennyiséget : Fogaras és Kővárvidéke, Maros- és Miklósvárszék s Kolozsvár városa.
•307
Viszonylag többet: Kolozsmegye (hegyes vidékeken), Bardoezszék, Brassó (magában a városban), Medgyes, Szászsebes és Segesvár városok. ' A főkormányszék, mely a szintén elveszett jelentésekből'maga " áliitotta össze azt -a rova'tos kimutatást,' melyből ä föntebbi adatokat veszszük, egyúttal leiratot intéz Csik-Gyergyó és Kászon-székekhez, a 1 mélyek, mint láttuk, azzal indokolják a burgonya nem termesztését, "bogy a nép utálja, mivel azt hiszi felőle, hogy evése-a franczia betegséget előüiozdilja. A főkormányszék erősen kikel ez alaptalan és káros elöitélet ellen1) s meghagyja1 a székeknek, hogy azt a lakosság közül kiirtani s az annyira hasznos burgonyatermesztést előmozdítani minden módon törekedjenek. . ' · Ezzel egyidore, egész 1815-ig megszűnnek e részletes jelentések, "bár a főkormányszék néha: р. o. 1795-ben megsürgeti. De -nincs is "nagy szükség reájuk. A burgonya Erdélyben váló meghonosításának első része be van fejezve : a nép mindenütt ismeri a növényt. Itt is ismétlődik az, amit egész Európában láttunk, hogy nem minden vidék "karolja fel egyformán, sőt vannak olyanok, amelyek indokolatlán ellenszenvet tanúsítanak irányában. Erdélynek délkeleti' részei : a szász és "székely székek fogadják be legkönnyebben és tenyésztik· legnagyobb mérvben, kivülök csak Kolozs- és Közép-Szolnok megyék mutatnak föl -valamelyes eredményt. De a székely székek közül kivételt képeznek Csik-Gyergyó- és Kászonszékek, amelyek csökönyösen állanak ellent a meghonositási kísérleteknek. : Az 6 ellenkezésüket csak az idő meg a szükség fogja jóval később ben megtörni. Ez a két hatalmas segitő hathatósabban munkálkodott a következő évek alatt ' minden királyi és főkormányszéki réndeletnél' s mégis körülbelül 25 évre-volt még szükségük, amíg a burgonyatermesz; tést általánossá tehették. A szükség alátt azt az éhínséget értjük, mely az 1780-as évek közepétől majd itt, majd amott üti föl a fejét Erdélyben, soha teljesen el nem mu'lik s az-1795. és 1815. években a legáltalánosabb és legborzalmasabb. Zord telek, s roppant száraz: - nyarak teszik tönkre a gabona-termést, s a nép kenyér nélkül maradván, kénytelen kelletlen is: a-burgonyához nyúl, mely nem olyan érzékeny az idő viszontagságai iránt s akkor is terem, • inikór a gabona kiveszett. De a legfelsőbb hatóságok igyekezetét sem szabad kicsinyelnünk, mert ők is megteszik a tőlük telhetőt. Igy mindgyárt 1786-ban, mikor a kolozsvári kerület némely vidékén áll be az éhínség, gróf Teleki Ádám királyi biztos fölterjesztést tesz a Felséghez, egyebek között a η
9 7 0 / 7 8 4
fkszéki szám.
•308
burgonyatermesztést is ajánlván segitöszerképen. Válaszul nov. 30-diki kelettel kir. rendelet -érkezik a főkormányszékhez, megparancsolván neki : értesítse a királyi biztost, hogy ez a javaslata elfogadtatott s utasítsa, hogy a burgonyát az olyan vidékeken, ahol a gabonaszükség vagy a földnek soványsága, vagy a korán beköszöntő hideg, vagy más efféle körülmények miatt többször beáll, ajánlja ugyan, de vigyázva kerüljön minden erőszakoskodást. A főkormányszék természetesen végrehajtja a parancsot s ilyen értelemben ir le a kir biztosnak.1) 1795-ben maga Erdély kormányzója: gr, Bánffy György ajánlja a burgonyát abban a körrendeletben, amelyet az összes hatóságokhoz intéz az 1794-ben a szárazság következtében máris fellépett s az 1795-diki évben is tartó szárazság miatt ez évre még jobban fenyegető éhínség ellen való védekezés tárgyában. Ebben2) tilalmazván a gabonanemüek s a takarmány kivitelét s a gabonából való szeszfőzést, ellenben .ajánlván a, kaszállással való nem késlekedést s a rétek és földeknek folyók és patakok vizével öntözését, ott. ahol lehet, a 3. pont alatt igy ir : „Nem csak sok külső tartományoknak nagy mértékben ezzel való megbecsülhetetlen élésekből, sőt már e .hazában is .tapasztalt csalhatatlan hasznos voltából megbizonyosodván az úgynevezett földi magyarónak vagy más névvel krumpinak .az életre valójában nagyon alkalmatos -volta, ezen földi termésnek sokféle hasznainak és a véle való bánás módjának leírása kegyelmeddel (Excellentiáddal) ide rekesztve olyan parancsolattal közöltetik : hogy a hol netalán .az -evvel való bánás, és „termesztésenek vagy véle való élésnek módja még nem elég esmeretes volna, maga alattavalói által az azzal való bánásra a közönségeket megtanítván hathatóson arra ösztönözze, hogy annak termesztését még .ezen esztendőben és minden haladék nélkül, annak ültetésenek ideje külömbön igen hamar elmúlván mennél nagyobb mértékre vigyék egyszersmind arra serkentvén őket, akiknek elültetésre valójuk nem lenne, hogy azt más gazdáktól, földes uraiktól, vagy pedig a szélbeli katona helyekről, ahol inkább termesztetni szokott, minden igyekezettel megszerezni el ne mulassák : ,az olyan alsóbb tiszteket .pedig, kik szorgalmatos igyekezeteknek foganatos és dicséretre méltó telyesedését valósággal megmutatnák, illendő reflexió vegett kegyelmed (Excellentiád) név szerint ezen k. főigazgató tanácsnak bejelenteni kötelességének ismerje." A szövegben emiitett megoktatás a burgonyával való bánásra Etienne orvos latin fogalmazványából fordíttatott magyarra, s nyomtatásban mellékeltetett a körirathoz. Szövege a következő : 1) 11829/786 fkszéki szám. 2)
2291/795
•309
„A Földi magyarónak
vagy úgynevezett krumpinak hasznos voltáról.
termesztéséről
és
1. A földit, mellyben belé-vetni kelletik, vagy meg-kell szántani, vagy pedig a rendes mód szerént fel-kelletik ásni; és. ez meg-lévén, 2. Az elvetés az hellységeknek melegségek szerént Áprilisnek kezdetitől fogva, - Májusnak is kezdetében meg-tétethetik a következendő módon,· úgymint 3. Egy krumpit, ha nagyobbacska négyfelé, sőt hat felé is lehet ugy eldarabolni, hogy, mindenik darabnak légyen egy magát szemben tűnőképpen kimutató czíkája, azután 4. Egy ember kapával fészkeket csinálván, más ember, vagy gyermek rendre mindenik fészekben hat, nyolez vagy tiz ollyan krumpi darabokot vetvén-bé a készen levő fészekbe a földet bé kell halmozni, és mind igy rendre fészkenként. ' 5. A fészkek méllysége légyen három fertály schuh, vagy másfél arasz méllységü leg-fellyebb, egymástói pedig a fészkek három vagy legfellyebb négy arasznyi távolságra. 6. Midőn egy. arasznyit nőtt ki a krumpinak zöld jövése a földből, körülette éppen úgymint a törökbuzával szoktak bánni, a földet fel-kell kapálni, és ezt háromszor is megtévén őszig minden fészek körül a földet reá kell halmozni, a teteje tsak ugyan kün maradván, igy a földben hagyatván szent Márton napja feléig, hogy ha hidegek elébb bé nem állanak, akkor a fészkekből kivenni kelletik. 7. A krumpi sokkal bővebben, és jobb izün is terem a fövényes földben, mint az kövér fekete földben, a mellett, hogy a mivelése is könnyebb. 8. A krumpi jóságának az a jele, mikor tiszta vizben megfőzetvén mig haja meghasadoz, ha bellyül száraz és porló mint szintén a liszt. 9. A fekete földben bizonyos férgek vesztegetni is szokták. 10. A megfőtt krumpit meghámozván, és megsózván nem csak hogy jó és egésséges tápláló eledel, sőt kevés málé vagy buza liszttel ezt öszve kevervén, és a vizet jól ahoz mérsékelvén vélle mindenkor jó izün lehet kenyér gyanánt élni és a nagy bővségében nevezetesen sertéseknek lehet is adni, bizony sovány tartományok, mellyek · külömben az éhségek miatt fenn nem állhatnának, ennek természtésével annyira eleit tudják venni, hogy az éhségről ennél fogva nem gondoskodnak, ezen gazdáskodást se a tavaszi, vagy őszi harmatok, se a jég-esők kárba nem ejthetik, e mellett a sok essözésben is bővön megterem, a szárazságban ha illendő méllységben tétetett és jól felhalmaztatik a reménységet meg nem csallya. Magyar
Gazdaságtörténelmi
Szemle. 1896,
23
•310
11. A krumpinak két neme vagyon, a veres apróbb hoszszukobb és valamivel kedvesebb izü, a fehér sokkal bővebben terem, gömböllyégebb, nagyobb és ez is igen jó." Minő eredménye volt ennek a körrendeletnek, adatok hiányában meg nem mondhatjuk. Csák egyetlen törvényhatóság: Felső-Fejér tesz eleget annak a parancsnak, hogy a burgonyatermesztés előmozdításán buzgólkodó egyéneket a főkormánvszéknek bejelentse. A megye főispánja Szabó Andrásra, a megyei főorvosra bizta a burgonyának falunként való kiosztását, s Szabó, mint jelentéséből kitetszik, 34 vékát osztott körülbelül 50 faluban, ahol összesen 2381 fészek burgonyát vetettek el belőle. A főispán némi jutalmat akarna az orvosnak kieszközölni buzgalmáért, de a főkormányszék azzal a kijelentéssel, hogy nincs az országnak pénze, elegendőnek tartja a megdicsérést is.1) Ellenben a körrendeletnek a gabonából való szesz főzést eltiltó parancsa ellen Fogaras vidéke és Csik szék felírnak,2) egyelőre azonban eredménytelenül. Egyidöre most a gabona-termés tekintetében kedvezőbbé válván a viszonyok Erdélyben, amennyiben átlag közepes termések voltak, s csak tavasz felé mutatkozott helyenkint a gabona-szükség és megdrágulás, a hivatalos figyelem a burgonya iránt meglankad, de csak azért, hogy az idők mostohábbra válásának első jeleire ujrá felébredjen. Igy mikor az 1805-dik év tavasza nagyon rideg, komor, változó idővel, szárasztó hideg szelekkel és havazással köszönt be, s félni lehet, hogy e miatt az őszi vetés kipusztul, a tavaszi megkésik, s a mult év középszerű termése miatt már is tapasztalható drágaság még jobban fokozódik, azonnal gondos figyelem tárgya lesz a burgonya. 1805 márczius 21-dikén kelt rendeletével 3 ) I. Ferencz király megparancsolja a fökormányszéknek, hogy azt a munkát, a melyet a bécsi cs. kir. Theresiana Akadémia egyik, Jasnüger nevü tanára a burgonya termesztéséről, annak hosszabb ideig eltartásáról és sokféle haszonra való fordításáról, nemkülönben a búzának és rozsnak eltartásáról, egyáltalában pedig a gazdaság előmozdításáról, s a kenyér szükinek megelőzéséről irt német nyelven, s mely Bécsben Vapler nevü könyvárusnál kapható a törvényhatóságok utján megvételre ajánlja a gazdálkodóknak. A főkormányszék eleget is tesz a parancsnak,4) milyen sikerrel, nem tudjuk. Ezenkívül külön körrendeletben is megparancsolta a főkormányszék, 5 ) hogy a rossz idő1) 4329/795. fkszéki szám. 2) 3985 és 5014/795. fkszéki számok. *
3)
738/805. udv. kancz. szám. 4) 3047/805. fkszéki szám. 5) 2879/805. fkszéki szám.
'311
járásra való tekintettel, a hatóságok a burgonyát, mint olyat, mely akármiféle főidben, kevés munkával és bőséggel terem, ajánlják a földet művelőknek. Abban a szomorú tiz esztendőben, mely most (1805—1815) Erdélyre elkövetkezett, folyvást nagy szerepet játszik a burgonya. Nemcsak általában olyan rosz idő jár az országban, hogy a gabonaszükség, ha nem is az éhínség, folytonosan megvan, de még azonfelül gyakori jégeső pusztítja a gabonát és veszi ki a kenyeret a szegény ember szájából. A főkormányszék e baj orvosszerének a burgonyát tartja, mely, mint 1807-diki körrendeletében kifejti,1) egyrészt bő termése, másrészt amiatt, hogv a jégeső nem tesz benne annyi kárt, a német tartományoknak, ahol már régóta fölös mennyiségben termesztik,· valóságos megoltalmazója a szükség és inség ellen s azért az erdélyieknek eléggé nem ajánlható. A főtisztviselők a közgyűléseken beszéljék rá a birtokosokat, az alsóbb rendű tisztviselők pedig a népet ösztökéljék termesztésre. A buzdításoknak némi sikeréről van is tudomásunk. A burgonyatenyésztés terjed s р. о. 1808-ban, mikor a 2-ik székely határőrezred s a lemhényi (Háromszék) közbirtokosok között némely közterület fölosztása miatt viszálykodás támad, a fölterjesztésekből kitűnik,2) hogy a vitás földből 40—50 hold földi mogyoróval van beültetve. 1813-ban a brassói tanácsnak ajánlja a főkormányszék, hogy a szegényebb népet a burgonyatenyésztésre birja rá, sőt kényszerítse.3) Az 1814. és 1815. évek a maguk borzalmaival a burgonya általános elterjedésének utolsó akadályait is elhárították. Az 1814-ket, pedig nem ez volt a kegyetlenebb a kettő között, Zaránd-megyének a főkormányszékhez intézett, segélyért könyörgő levele igy festi le : „Ebben az esztendőben az egész tavasz hosszan uralkodott és a nyár elején is magát • kiütött kemény hidegek, s reménytelen havazások, a nyáron káros áradásokat okozott sűrű esőzések s veszedelmes felhőszakadások és a nyár végével reménytelenül beütött kemény hóharmat s havazás s mindannyi károsító csapások . . . minden termést csaknem egészen tönkre tevén . . . még a nagyobb földbirtokosokat is oda juttatták, hogy a maguk szükségére megkívántató gabonát is alig tudják a hallatlan éz elviselhetetlen drágaság miatt megszerezni, . . . a szegény nép pedig máris az éhséggel küzd." S ezt a jellemzését az évnek kívüle még Torda, Alsó-Fejér, Hunyadmegyék, Szászváros, Szászsebes és Szerdahely székek az utolsó betűig aláírhatták volna, egyes passusait pedig Erdélynek minden vidéke. !) 2075/807. fkszéki szám. 2) 2576 és 6767/808. fkszéki számok. 3) 9109/813. fkszéki szám, 19*
•312
Ilyen körülmények között a hatóságok a burgonyába vetik reménységüket ; s termesztését minden módon szorgalmazzák. A főkormányszék az e részben eddig, 1769-től kiadott parancsokat októker 24-diki körrendeletében 1 ) azzal juttatja ismét a törvényhatóságok emlékezetébe, hogy azokat gyűléseikben felolvastatván s belőlük a földi mogyorónak hasznosságát, termesztésének, s belőle a kenyérkészitésnek módját megtanulván. termesztésére mindnyájan felbuzduljanak. Az elvetni való burgonyát jó előre szerezzék meg s kövessék Vizakna város dicséretes példáját, mely ez évben 1500 köböl burgonyát termesztvén, bár egyéb gabonatermése nagy sanyarúságot szenvedett, mégis a földi mogyoró segedelme által az éhínséget eltávoztatja, s magának semmi közsegedelmet nem kíván. A gyűlések határozatairól pedig értesítsék a főkormányszéket. Az uralkodó gabonaszükség elhárítására, s a fenyegető éhínség meggátlására kinevezett kii·, biztos : Gróf Haller Gábor szept. 22-dikén elrendelvén, hogy a kivándorlott — az éhség elől elmenekült — lakosok által elhagyott szántóföldeket az illető községek szántsák fel, s a lakosoktól összegyüjtendő, s aratás után azoknak újra természetben visszaadandó gabonával vessék be : e rendeletet a főkormányszék azzal a parancscsal ismétli a törvényhatóságoknak,2) hogy a birtokosokat és népet a jövő tavaszon elvetendő burgonyának előre való beszerzésére serkentsék, s annak termesztését minden módon előmozdítsák, mivel a főkormányszék előtt tudvalevő, hogy azon helységek lakosai, kik „a királyi guberniumnak ebbeli atyai intéseit és rendeléseit megfogadván, a földi mogyorót szorgalmatosan termesztették a mostani gabona-szükiben is éhséget nem szenvedtek." Végre, midőn a király a kincstári alapból deczember 14-dikén kelt rendeletével 3 ) 150 ezer rajnai forint előleget ád a nyomor enyhítésére, meghagyja egyúttal, hogy a főkormányszék minden lehetőt elkövessen a burgonya-tenyésztés előmozdítására. A törvényhatóságok nem maradnak hátra az igyekezetben, Fogaras vidéke vetőmagra segélyt kérvén,4) megemlíti, hogy a burgonyát majd minden helységben dicséretesen tenyésztik. Belső-Szolnok, Felső-Fejér, Torda megyék 2000—2000 forintot kérnek és kapnak, hogy azon burgonyát vásárolván a lakosok között elvetés végett kioszszák.5) Hunyadmegye igéri, hogy vetni való burgonyát is vesz a kapott 20,000 frt 1) 10376/814. fkszéki szám. 2) 10130/814. fkszéki szám. 3)
3775/814. erd. udv. kanczelláriai szám. 4) 11703/814. fkszéki szám. 5) 12390, 12071/814. és 443/815. fkszéki szám.
3Í3
segélyből. 1 ) Zarándmegye 8000 frtot kérvén és kapván vetőmagvakra, a főkormányszék figyelmezteti, hogy a burgonyát, mely az idő mostohaságának koránt sincs annyira kitéve, mint a másféle vetemények, és a szegény szántóvetőket is reménységöktől ritkán szokta megfosztani, nagyobb mértékben termeszteni igyekezzenek.2) Ez a buzdítás éppen jókor jött, mert ez évben a folytonos esőzés miatt a különben is nagyon sújtott megyében vagy nem termett burgonya, vagy a földben rothadt el a termés. Szerencsére ez csak kivételes eset, más hasonlóról nincsenek adataink, mig az ellenkezőről igen, igy például tudjuk, hogy a már emiitetteken kivül másutt is, р. o. Brassó vidékén igen bő burgonyatermés volt.3) Szebenszék kifejti, hogy. a burgonya hasznos voltát ott nemcsak elméletből, hanem a gyakorlatból is ösmerik, s biztosan várható, hogy a nagyobb mértékbeni termesztésnek semmi akadálya nem lesz, bár a népnek az elvetni való burgonyát is nehéz sokféle kiadása miatt beszerezni. 4 ) Mennyire kezdik igazi értékét felismerni ennek az akkori válságos időkben megbecsülhetetlen tápnövénynek, az is bizonyítja, hogy egy lelkes szószólója támad a burgonyának kaáli Nagy Lázár kolozsmegyei szolgabíró személyében, kit — mint a főkormányszékhez intézett fölterjesztésében 5 ) — mondja hosszas tapasztalásai megtanítván arra, „hogy kellessen valamely uj intézetet a vármegyékbe nyomósán behozni, s annak szerencsés gyakorlását megállandósitani. a krumplinak bizonyos vigyázását és regulák szerint kellető közönséges és állandó termesztéséről igen könnyű, az ország minden helységeiben eszközölhető tervről gondoskodott" és azt írásba tette. A tervet Kolozsmegyének 1814 decz. 19-dikén tartott marchalis-székén felolvasták, de mivel nem ugy vétetett fel minden pontban, amint a tervező szerette volna, s a „határozatok is nem tétettek a cönclusumok rendibe", a főkormányszéknek is benyujtatta külön. Ebben a tervben, vagy „vélekedés"-ben kifejtvén, hogy a mostani gabonátlan szükségben szükséges olyan plánta-nemnek termesztéséről gondoskodni, melyet a szárazság, aszály, a sok esőzés, jégeső el nem pusztít, azonban akármely időben bizonyosan megterem, a szegény ember jó tápláló eledelt készíthet belőle, s az éhséget általa elkerüli, ilyenül a más országokban szerencsésen termesztetni szokott ; könnyű szaporító, embert, marhát jól tápláló „ krumpli a -t ajánlja. „Amilyen kár !) 2) 3) 4)
254/815. fkszéki szám. 12555/814. fkszéki szám. 481/815. fkszéki szám. 10376/814. fkszéki szám. 209/815. fkszéki szám.
•314
volt ezt már századok óta nem termeszteni, olyan nagyon hibáznának a kormányzók a mostani környülállások között, ha termesztését, bár elsőben közköltségbe kerülne, elmulasztanák." „A vármegyében nincs olyan sovány földü helység, ahol az, kivált ha kissé megtrágyázzák, meg ne teremne, azért a legszegényebb ember is szaporíthatja. Ha pedig krumplija van, mint a példák bizonyítják, meg nem éhezik, mert tápláló kenyeret lehet belőle sütni, s azonkívül sülve, főve ehető. Ha tavaly és az idén a szegény ember bár egy köböl krumplit ültetett volna, nem szorulna most a felsőbbség segedelmére. Há ezt a hasznos eledelt a szegénység a hatóságok folytonos serkentései daczára sem termesztette eddig elegendőképen, annak oka az, hogy Erdélyben többnyire bőven terem a gabona s még aki termesztett is kevés krumplit csemegére, az sem gondolkozott nagyobb mértékben ember és marha számára mivelni, s talán a hivatalos hatalom sem szoríthatta volna rá, hogy általánosan mivelje. De mivel a szükség nagy tanítómester — folytatja a vélekedés — és most a paraszt kárán tanulva, a hasznos intézeteket könnyebben elfogadja, ha a tiszti erö is és vigyázat semmit el nem mulat, azért a kromplitermesztést ezen vármegyénkbe publicus rendelések mellett a dispositor tisztek felvigyázatja és responsabilitások alatt olyan közönségessé kell tennünk, hogy egy legszegényebb ember is, légyen czigány, sertés-,· juhpásztor, akármi, akinek füstje van a jövő (1815) tavaszon egy véka kromplit legalább is — ültetni, s azt jól megmivelni el ne mulaszsza." A vármegyében 12 ezer család van, s hogy mindenik legalább egy véka burgonyát kaphasson elvetésre, ugyancsak 12.000 vékát kellene beszerezni. Vékáját meg lehetne kapni, ha Erdélyben nem is, de Magyarországon — ahol mint tervező hallja, Tisza urnák egy pusztáján az idén termett több 20.000 köböl kromplijánál, — 1 frtjával, a szállítás pedig 20 krba kerülvén vékánként, 16 ezer forintra lenne szükség. Az a kérdés : honnan kerítendő elő ez az összeg ? . . „Ha ilyen szük, pénztelen világba nem jutottunk volna" — vélekedik a tervező — „azt mondanám, s projectálni is merném, hogy ezen országunkat, közelebbről vármegyénket, szegénységünket, s egyszersmind minket is boldogító köz-institutum felállítására, megörökítésére birtokosokul rójjuk meg magunkat, adnánk minden telek után 20 krajczárokat semel pro semper; ez az jövendőbe történhető ínségeket, éhenhalást eltávoztató institutum egyszeribe talpra állana." De nem lévén reménysége, hogy a nemesség mostani állapotában pénzt adhasson vagy azt kell határozni, hogy a 16,000 frt a Felség által az ihség enyhítésére adandó segélypénznek a vármegyére jutó részéből szakasztassék el, vagy ha ilyen nagy összeget az éhenhaló szegénység szájából kivenni nem
•315
lehet, ő Felsége alázatosan megkérendő, hogy erre a jó czélra, ha nem ajándékba, hát legalább kölcsönben adjon pénzt, amit, ha az Isten termést ád, négy esztendő múlva visszafizetnek a kincstárnak. Ha a pénz megvolna, minden családfőnek egy véka burgonya osztatnék ki, de nem azért, hogy megegye, hanem a legutolsó. gyökérig elültesse, ha lehet, a birtokában levő földek közül a jobbikba. Akinek nincsen földje, annak egy esztendei használatra adatni kell azébóJ, akinek van. Még jobb lenne, ha minden helységben az idén egy darab földet tisztán csak burgonyatermesztésre hasitanának ki, azt egyenlően felosztanák, aztán, mint a szászok szokták, tehetik a falvak, hogy egy nap szántsák, ássák fel a burgonyaföldet. Ennek az a haszna is lenne, hogy: igy a birák a kirendelt napra minden embert kiállíthatnának, személyes jelenlétükben folyna a munka, s kiki a maga vékáját előttük ültetné el. „Utollyára" — mondja végül Nagy Lázár — „megjegyzem, hogy én egy véka krumplit csak a jövő esztendőre ültetni projectálok egy emberre, mert azután többet kell. 1816-ba mag lévén, tiszti erővel lehet ültettetni a legszegényebbel is egy köblöt, a jobb gazdákkal kettőt is, hármat is. Egy cynosurát állítván meg, a krumplivetést félbeszakadatlannl minden esztendőbe minden emberrel a tisztek, birák felvigyázattya alatt continuáltatni kell: ha akármi sok és bőv gabona teremjen, akkor megeszi a sertés, a szarvasmarha is, ha reá szoktatik. Ez a plánum, ha felvétetik, az éhség ellen bizonyos praeservativum lesz." Ennek az igazán életrevaló és hasznos tervnek, — mely ha megvalósittatik, jelentékenyen enyhítette volna, legalább is Kolozsmegyére, az 1815. év nyomorát, — az lett a, sorsa, ami a, jó terveknek nem egyszer lenni szokott, hogy sohasem valósittatott ineg. A főkormányszék azt határozta, hogy egyelőre, amig Kolozsmegye marchalis székének a jegyzőkönyve beküldetik, félre teendő. A jegyzőkönyv pedig nem érkezvén be, szépen elfelejtődött az egész. A válaszok a főkormányszék azon rendeletére, hogy a gyűléseiken az éhínség meggátlására hozott határozatokat vele közöljék, az 1815. év elején egymásután érkeznek be. A burgonyát illetőleg: Alsó-Fejérmegye jelenti, hogy a kővetkezőket rendelte el: „Minden paraszt gazda szoríttasson arra, hogy a tavasz-határba akármi keveset colonicalis földgyeiből szakasszon földi mogyoróra és akinek módja lenne többet is termeszteni, a törökbuza közé is vessen. Melyet aki önként nem cselekednék, a szolgabíró által előbb 12, azután 24 pálczaütésekkel is reá szorittassék." Mivel kevés a burgonya, minden parasztgazda jegyezze fel : mennyije van, mennyi kell, s a szükséges mennyiséget maga, vagy földesura által megszerezheti-e. „A járásbeli szolgabirák által azon helységekbe, hol többecske vagyon, a földi mogyoró előre
•316
illendő áron tronfoltassék el." Evégből 2000 frt 1 ) segélyt kér és kap.-) Végül megemlíti, hogy a burgonyavetés ellenőrzésére falunként felügyelő biztosokat nevezett ki a földbirtokosok közül, kiknek a szolgabirák segédkezni tartoznak.3) Felsö-Fejérmegye szintén 2000 frtot kér és kap a burgonya termesztésének elősegítésére.3) Krasznamegye 1500 véka burgonyát kapott segélyképen, de mivel ebből egy helységre még 25 véka sem jut, a termést pedig harmadéve a Réz és Meszes allján a hallatlanul megszaporodott egerek, tavaly pedig a laposabb helyeken a vizáradások elpusztították s igy burgonyája nincs á népnek, még vagy 2500 véka kellene ; annyival is inkább, mivel a nép belátván hasznát, szívesen termeszti. A főkormányszék azt irja vissza, hogy időközben a megye részint természetben, részint készpénzben ujabb segedelmet kapván, kívánságát ehez képest mérsékelje.4) Küícüllőmegye főispánja, gróf Bethlen Imre kifejti : mennyi nehézséggel jár egy ilyen uj intézménynek a nép között való elterjesztése.5) Eddig a burgonyavetés a vármegyében szokásban nem volt, ennélfogva szükséges lenne a községek által termesztetni nagyobb mértékben. A főispán 1500 frot kért kiosztani való burgonya vásárlására, abban a hiszemben, hogy 1 frtjával megveheti vékáját, s igy 1500 vékát oszthat ki, dé a pénz oly későn érkezett, hogy már 1 frt 30 krért is alig lehet vékáját kapni. Kér tehát még 500 frtot, amit meg is kap.6) TordamegyéneJc 1042 köböl 32/ie véka vetni való földi-mogyoróra lenne szüksége. Erre kapott is 2000 frtot, de olyan későn, hogy a burgonya ára időközben emelkedvén, nem volt képes ezt a mennyiséget megvenni. A főkormányszék még 10,000 frtot utalványoz gabona- és burgonya-beszerzésre.7) Fogaras vidékén, mint a jelentés mondja, a burgonya minden erdélyi törvényhatóságok között esaknem a legnagyobb mértékben termesztetik s az, hogy a nép már megösmerte a hasznát, ösztönül fog szolgálni a lakosoknak, hogy jövendőben még nagyobb mértékben igyekezzenek termeszteni, tapasztalván, csak a mult évben is: menynyire megoltalmazta a szegénységet az éhség ellen.8)
1
2) 3) 4) 5) c)
Mindenütt rajnai forint értendő. 4506/815. fkszéki szám. 4504 és 4505/815. fkszéki szám. 2389/815. fkszéki szám. 740/815. fkszéki szám. 737/814. fkszéki szám.
4202/815. fkszéki szám. 8) 1241/815 fkszéki szám.
•317
Csikszékneh igen érdekes jelentéséből kiviláglik, hogy ez a föld, mely eleinte a legnagyobb ellensége volt a burgonyának, milyen nagy barátjává lett az idők folytán." A tisztség, mondja a jelentés, a főkormányszék több — s különösen az 1805. évben kiadott — rendelete következtében a népet erőltetéssel, büntetés fenyítékével szorította rá a pityóka termesztésre, a nemesi Trendet pedig javaslással rávette s mindjárt az első termésből megösmertetett annak nagy haszna,. úgyannyira, hogy 1807-től fogva majd közönségesen, erőltetés nélkül műveltetik : oly ügyekezettel pedig, hogy csak egy faluban is lehet 7000, 8000 s több köböl pityóka termést megszámlálni, melyből sertést hizlalnak, majorságot tartanak, pálinkát főznek s magok is eledelül használják, egyszóval némelyek csaknem egészen házokat a pityókával tartjük el, mert sokan akiknek csak 8, 10, 12 vékányi gabonájok vagyon, beszednek 50 s 100 köböl pityókát; ezen kevés gabonával, mely csak egynek sem lenne esztendőre elég,, mintegy csak a pityókával magokat, feleségeket. 6. 7. 8 gyermekeket eltartják. Nevezetesen Sz. Simonon tavalyra egy embernek nem volt több 10 véka gabonájánál, de 100 köböl pityókája lévén, feleségestől, 8 gyermekeivel együtt 10-ed magával házát eltartotta." Végeztetett tehát, hogy még a legszegényebb is tartozzék legalább egy vékát vetni; akiknek földjük nem volna, azok mástól vegyenek e czélra részbe. „A kiknek pityókájok nem lenne, ha pénzzel nem szerezhetnek részibe mástól is kérjenek, kaphatván azt ezen módon, mert ebben az efféle mentségek be nem vétettetik." A főkormányszék a tudósítást, nevezetesen a pityóka termesztésére és előmenetelére „igen kedvesen" vette.1) Háromszéken a földi mogyoró termesztése nagy divatban van, mert a katonák arra jó példát adtak, s tőlük mások is megtanulták. Igyekezni fognak, hogy ezután még fölösebb minőségben termesszék.2) Abrudbánya városa egyszerűen csak azt jelentvén, hogy a szóbanforgó rendeletet dobszóval közhírré tette, a főkormányszék figyelmezteti, hogy ez nem elég, hanem a lakosokat a rendelések szoros megtartására és a földi mogyoró termesztésére hathatósan rá kell szorítani.3) Bereczk városa jelenti, hogy „jó darab időtől fogva sok bokros helyekből nem kis munkával egy egész különös pityóka vagy földi mogyorónak való határt" nyittatott, ugy, hogy 2—3000 ezer köböl pityókája terem évente. A főkormányszék ezt helyeslőleg vévén tudomásul, a még nagyobb mértékben való termesztést sürgeti.4) !) 2) 3) 4)
4883/815 2791/815 2270/815 1158/815
fkszéki fkszéki fkszéki fkszéki
szám. szám. szám. szám.
•318
Széhely-Uclvarhelyt a földi mogyorót már szorgalmasan mivelik a lakosok, s némelyek abból — buza közé elegyítvén — kenyeret s egyéb eledeleket készítenek, s a gabonának szaporítására használják. Remélhető, hogy ezután még bővebben fog műveltetni és használtatni. Most azonban már a burgonya is fogytán van, mint minden élelem, s egy vékának az ára 1 frt 30 krra fölment. A főkormányszék erősen buzdítván a várost a termesztésre, figyelmezteti, hogy — ha szükséges — olcsó kölcsönt adhat vetni való, s a lakosok közt kiosztandó'burgonya beszerzésére.1) Züaln városának nincs olyan alkalmatos földje, ahová minden városi lakos földi mogyorót vethetne s azért eddig az volt a szokás, hogy a szőllős gazda a szőllője aljában, az ügynevezett lázban, termesztette. Most elrendelte a község, hogy a szőllőfelügyelők minden gazdát rászorítsanak, hogy nemcsak az eddig is ilyen czélra használt lázban, hanem ott is, ahol kendert, s egyéb efélét vetettek, burgonyát termesszenek; valamint a szöllő tetején, levő gazosban, .amely persze, kiirtandó. Ha annyi a gazosa a gazdának, hogy maga ki nem irthatná, rászorítandó, hogy másnak engedje át burgonyatermesztés végett. Minden gazda köteles annyit vetőmagul· megtartani a termésből, vagy pénzen venni tavaszi vetésre, hogy földjét jól bevethesse. A főkormányszék feleletében elrendeli, .hogy a földi mogyorót nemcsak az emiitett, hanem a törökbuza földekben, a tengeri között, igyekezzék vettetni és szaporittatni a város.2) A főkormányszék nem csupán ezekkel a törvényhatóságokhoz intézett figyelmeztetésekkel és ösztökélésekkel igyekezett előmozdítani a burgonya nagyobb elterjedését, hanem népszerű.oktatást is készíttetett a lakosság között terjesztendőt. Az alkalmat erre Elgyes János, a segesvári gymnasium egyik tanára adta, aki egyrészt a burgonyának a nép élelmezése tekintetében kiváló fontosságát átlátva, s másrészt, mint gyakorlott gazda, fölismerve azt is, hogy a. paraszt, épen mert sokhelyütt még mindig nincs, tisztában eléggé sem a növény természetével, sem termesztésének módjával, olyan hibákat követ el, amelyek a termés sikeres voltát koczkáztathatják, ebbeli tapasztalatait szükségesnek tartotta a kormányzóval írásban közölni., A paraszt, mondja Elgyes, azt hiszi, hogy a burgonya mindenféle földben megterem, s többnyire árnyékos.és vizenyős helyeket vet be vele. Nem gondol azzal sem, minő liszttartalmu, tehát mennyire tápláló burgonyát vet el, sőt azt sem vizsgálja meg, váljon télen nem fagyott-é . meg s a héja alatt 1) 2517/815 fkszéki szám. 2) 2268/815 fkszéki szám.
•319
iiincs-é megrothadva. Nem törődik vele, van-é rajta szem elég, vagy nincs. S végre az elvetendő burgonyát oktalanul kis darabkákra vagdalja, ugy hogy a szemek tönkre mennek s a vetés ki nem kelhet. Nem csoda aztán, hogy igy silány a termés, a paraszt pedig elkedvetlenedik. Tanácsai tehát a következők : Árnyas, nedves helyekre nem, ellenben lankás partokra, amelyekről lefuthat a viz, kell vetni, még pedig a kékes-haju, kerek burgonyából, amelynek sárga a bele. Ez tartalmazza a legtöbb lisztet, gabonaliszttel felében keverve, tápláló, nem könnyen poshadó kenyeret ád, s különben is a legbővebben terem. Télen át száraz pinczében a földön kell tartani a burgonyát, s óvni a fagytól. Ha tavaszra kihajt a burgonya, nem szabad megsérteni, vagy letörni a sarjadékot, hanem azokkal kell elvetni. Általában vagy sarjadzót, vagy sokszemüt vessünk, 5—6 drbot egy ágyba és pedig egészben, nem szétvagdalva. Az ágy a talaj minőségéhez képest mélyítendő ki, kemény talajban mélyebb lehet fél lábnál stb. A főkormányszék az Elgyes levelét Kováts Sámuelnek, a kolozsvári lyczeum gazdasági tanárának adta ki a£zal az utasítással, hogy ezek nyomán egy kis munkát készítsen a tárgyról. Kováts pár nap alatt elkészült feladatával, mire a főkormányszék 4000 példányban kinyomatván azt1), s a német és oláh nyelvre való lefordítás felől is intézkedvén, május hó folyamán olyan rendeléssel küldött két-két példányt belőle az összes törvényhatóságoknak, hogy az igen hasznos munkát a jegyzők, tanítók, kántorok által többször is olvastassák fel a népnek s minden módon igyekezzenek azt a földi mogyoró termesztésére oktatni és serkenteni.2) Hogy a munkácskának volt hatása, bizonyítja az, hogy pár törvényhatóság még több példányt kér, de a főkormányszék nem adhat, mert rövid idő alatt minden példány elfogyott. Igy aztán р. o. Udvarhelyszéknek ebbeli kérelmére azt a jó tanácsot adja, hogy két példányuk lévén, leírással segítsenek a bajon, aminek mindenesetre meg lesz az a haszna, hogy a leiró az oktatásokat annyival jobban kitanulja.3) Milyen általánossá tették a burgonya termesztését ezek a szűk esztendők, s különösen'a két utolsó, legjobban bizonyítják az 1815-iki termés eredményére vonatkozólag a főkormányszékhez beérkezett jelentések.4) Összesen 42 törvényhatóság számol be s ezek közül csak egy :
*) Utasítás a krumpi termesztésre. 1815. (2 r. 8 lev.) Német és oláh nyelven is. Múzeumi könyvtár. 2) 2891/815 fkszéki szám. 8 ) 5849/815 fkszéki szám. · ' 4 ) 11922/815 fkszcki szám.
•320
Szamosujvár jelenti azt, hogy nem termesztette, mert kevés a földje. 1 ) A többi mind okult a leczkén s részben a sorok között, részint nyíltan kimondva megérthető jelentéseikből, hogy hasznot is láttak belőle, mert mig a gabonatermés csak ritka helyen érte el a középszerűséget, ellenben tulnyomólag nagyon silány volt, sok helyütt pedig épen semmi sem termett a jég, a vizáradások és egyéb elemi csapások miatt, a burgonya a rossz idő daczára sok helyen bőséges és jó, vagy legaiább közepes és csak néhol, ahol á gazdák a figyelmeztetés daczára, vizenyős helyekre vetették, adott rossz termést. Bőséges és jó volt a termés : Felső-Fejér megyében-, Belső-Szolnokban, ahol a vizek mellett a víznek kiütése miatt elrothadott; Tordában, bár több helyütt a viz megrontotta; Fogaras-vidékén, Háromszékben; Aranyos-székben; Szebenszékben, (nagyon bőséges) ; Segesvár-székben ; Szászsebes-székben, Szerdahely- székben s (Jdvarhely-székben, a hol az árvíz tönkre nem tette. A városok közül Kolozsvárt, Erzsébetvároson, Kézdi-Vásárhelyt, Vízaknán, Vajda-Hunyadon, Sepsi-Szt-Györgyön, Bereezken, Hátszegen, hol csakis a burgonya adott bő termést, Zilahon, Tordán és Deésen, ahol 1237 véka termett. Érdekes Torda jelentéséből a következő rész: „Az egy földimagyaró termése jelent meg városunkban eddig az esztendőig nem tapasztalt bővségiben s minekutánna a nép tiszti-erővel lett reá szorittatása után ennek nagy hasznát maga is megesmérte, ezutánra sokkal többhez lehet reménységünk." 7947 vékányi termés találtatott, bár a vizáradás vagy 4000 vékányit tönkre tett ezenfelül.2) Közepes termést jelent: Doboka, Kolos, Küküllő és Zarándmegye Kővár-vidéke, Maros-szék, Medgyes-szék, Kőhalom-szék, Nagy^Lenk-szék, Ujegyház-szék, Szászváros-szék, Brassó-vidéke és Gyulafejérvár. Rossz termésről, többnyire az árvizek miatt Udvarhely-szék, Csíkszék, Besztercze-vidéke, Abrudbánya, Csíkszereda és Székely-Udvarhely panaszkodnak csupán. Amint láttuk körülbelöl ötven esztendőre (1769—1815) volt szüksége a burgonyának, amíg Erdélyben, hová különben is csak későn juthatott be, általánosan elterjedhetett. A hatóság és a nép közönye, az uj dolgoktól való irtózás, ostobaság, hanyagság és előítélet állták itt is útját, mint egyebütt, de csak ideig óráig. Amint alaposan megösmerték, belátták kiváló fontosságát, a lakosság, s különösen a szegé!) 12308/815 fkszéki szám. 2)
11650/815 fkszéki szám.
•321
nyebb néposztály élelmezése terén, s azóta folyton intenzivebb lett a termesztése, s a nyolezvan év alatt, mely 1815-töt 1896-tól elválasztja, bizonyára meg 20—30-szorosodott az a mennyiség, amelyet Erdély átlag termelt. Nagy kár, hogy az akkori termést a jelentések általánosságban mozgó természete miatt számokban nem fejezhetjük ki, de kétségtelenül nagyon kicsinyeknek tetszenének ezek a számok р. o. az 1894. évi termésről szóló adatokhoz képest, melyek szerint ebben az esztendőben 28,878 hectar földön 2.044,352 métermázsa burgonya termett Erdélyben.1) !) A m. korona országainak 1893. és 1894. évi mezőgazdasági termelése. Szerk. és kiadja az Orsz. magy. kir. statisztikai hivatal. Bpest, 1895.
ADATOK. ERDÉLY KÖZJÖVEDELMEI 1586-BAN. Ezeknek jegyzékeit az Orsz. Levéltár kincstári osztályában találtam a Básta korabeli csekély számú iratok között. Eredetüket is ennek a szomorú időszaknak köszönhetik. Midőn ugyanis a feldúlt, kirablott Erdély, Básta uralmát nyögte, Rudolf császár 1602-ben odaküldött biztosainak többek közt (a harmadik1 pont alatt) azt adta utasításba, hogy Erdély összes jövedelmeit mielőbb nyomozzák ki és arról kimutatást készítsenek, hogy az az új adókivetésnek alapjául szolgáljon. Utasításuk ezen pontjához tájékoztatásul egy rövid jegyzék volt mellékelve (haben sie unsere Rhäte vnd Commissary hiebey ein Lista des Landes Regalia, einkommen vnd nuzungen zu empfahen), mely az Erdélyben 1586. junius 1-étől 1587. május végéig befolyt közjövedelmeket kimutatja. E latinul írt Prágából megküldött jegyzék szerint — melynek eredetéről egyéb tudomásunk nincsen — Erdély jövedelme volt : 1. A 2 frt 40 dénáros adóból, a megelőző év (1585) hátralékával egyetemben: 2. A Szent-Mártonnapi census és a szász papok adójából: 3. A sókamarák jövedelme : 4. Az összes harminczadok jövedelme : ... 5. A különböző bérletek után: 6. Különféle egyéb jövedelmekből : ___ Az összes évi bevétel volt: 1
103,000 frt 58 dénár
6,546 13,850
„ „
14 66
„ „
5,784 3,808
„ „
05 —
„ .,
4,566
„
77
137,556 frt 20 dénár.
Ez az utasítás mindeddig elő nem került, én is csak ezen pontját ismerem.
•323
Az ugyanezen évről szóló másik szintén latinul irt jegyzék, ennél sokkal részletesebb. 1603 január 14-én készült Gyulafehérvárt Vasárhelyi Bálint deák keze által. Vásárhelyiről mindössze két adatot ismerek. Ezek szerint 1585-ben1 Balásfi Annát'vette el feleségül, 1606-ban pedig2 egy marosvásárhelyi ház eladása ellen tiltakozik. A szóban forgó jegyzékhez való közét azonban, csak úgy tudom megmagyarázni, ha felteszem, hogy ö volt azon 1586. évben Erdély fő-adószedője. A császári biztosok a Prágából kapott jegyzéket éppen ezért neki adták át, hogy annak tételeit a saját adataival vesse össze és az utasításban kívánt tüzetes kimutatást készítse el. Vásárhelyinek ez módjában is állhatott. Az ország perceptorai számadásaikat mindig gondosan szokták megőrizni, mivel azokért esetleg még utódaikat is felelősségre vonhatták. Kimutatása minden tételre kiterjed s az eredmények mégis a prágai kimutatástól mindenben különböznek. Mi okozza e külömbséget, azt ma már nem vagyunk képesek megállapítani, de hogy a Vásárhelyi kimutatásában inkább megbízhatunk, a nagyobb részletességen kívül, eléggé ianuskodik a mellett az a körülmény, hogy a császári biztosok ennek összeállításával őt bízták meg, ő pedig tudván azt, hogy a császári adó kivetésénél az ő kimutatása lesz irányadó, egyes tételeknél s kimutatása végén a várható jövedelemre nézve is — mint látni fogjuk — megjegyzéseket tesz. E r d é l y j ö v e d e l m e i n e k j e g y z é k e , m e l y e k az 1586. é v b e n teljesen befolytak. 1.
Adók.
adó,3
1. A 99 dénáros a vármegyék és székely székekből körülbelül ... ...
14,000 frt.
Ehhez megjegyzi Vásárhelyi, hogy most már a székelyektől nem lehet az adót behajtani, mert adómentességet nyertek.
2. Ugyanazon adó a szász uraktól
...
20,000 „
ι Magy. Tört. Emi. Írók XXXI. köt. 50 1. 2 Székely okltár. IV. 169 1. 3 Itt van a legnagyobb eltérés a két jegyzék közt és pedig, úgy látszik, határozottan a prágai jegyzék hátrányára. Mert az 1586. évi országgyűlés végzése szerint (Szilágyi Sándor. Erdélyi Országgyül. Emlékek III. 69, 220 és 221 1.) csakugyan 99 clénár adó volt kivetve, nem pedig 2 frt 40 dénár. A prágai jegyzéknek ez a tévedése alkalmasint onnan van, hogy mivel azon végzés értelmében az erdélyieknek 99 dénárt, a magyarországiaknak (vagyis az Erdélyhez tartozó magyar megyék) 1 frt, Sz. Lőrincz napra pedig adópótlékul mindnyájának 40 dénárt kellett fizetniök, mind a három tételt összeadta cs kikerekítette.
3. A szász egyetemnek Szent-Mártonnapi censusa... ... ... 4. A szász papok „census cathedraticus"-a, mely minden harmadik évben körülbelül... ... ... ... ... ...
7,500
120
A szász papokra néha, rendkívüli adó szokott kivettetni segély czímen, melyből 1800 frt szokott befolyni.
II.
SókamaráJc.
5. Deési kamara jövedelme ... 6. Kolosi kamara jövedelme ... 7. A székely sókamara jövedelme... ...
800 frt. 500 „
2,000 ,
Ehhez megjegyzi Vásárhelyi, hogy a székelyek adómentesítése folytán, ez a jövedelem sem hajtható be.
8. A váradjai kikötő jövedelme az odaszállított só után ... ... ...
10,542 frt.
Némely esztendőben még ennél is nagyobb jövedelme van.
9. A széki kamarából jövedelem nem folyt be. III.
Harmìnczadok.
10. Karánsebesi harminczad jövedelme, fiókjaival együtt . . . ... ... ... ... . . 11. Szászvárosi harminczad jövedelme 12. Hunyadi „ „ 13. Sombori „ „ 14. Váradjai „ „ 15. Deési „ „ 16. Körösbányai harminczad jövedelme és bérlete ... — — 17. Zilahi harminczad jövedelme ... IV.
1,900 frt. 249 „ 266 , 1,990 „ 1,248 „ 200 „ 40 929
„ „
Bérletek.
18. Az erdélyi dézsmák bérleteiből valaha befolyt ... ... 19. Brassó, Szeben és Besztereze városok huszadának bérletéből évente befolyt 20. A csíki vashámor jövedelme
800 frt. 3,158 1,600
„ „
Vásárhelyi megjegyzése szerint most ez a jövedelem is megszűnt.
Az ч ország jövedelmeiből befolyt ... ...
67,842 frt,
•325
V. Vert
arany.
21. A szászJcizdi szász káptalanból befolyt évente ... ... ._ 22. Kozdi káptalanból.. 23. Felsö-Medgyesi káptalanból ... 24. Szerdahelyi és szászsebesi káptalanból
290 darab arany 210 12 „ ^„ 209
Vásárhelyi megjegyzi, hogy ezen káptalani jöved. forrásokból a kolozsvári kollégium évente 1000 frtot kapott közönséges pénzben.
25. Az aranyverésnél, az aranyczement-nyerőség volt (mert most ilyen háborús időkben szünetel) ' egykor ... ... ... ... ... ... ...
129 darab arany
Összesen vert arany ... ... 850 darab. 26. A zalathnai aranybányából, melyet az erdélyi fejedelem részére mi veitek, az arany-hámorok és kohók valaha körülbelül 12 gira (márka) aranyat szolgáltattak. VI. Vert ezüst. 27. Az ezüstverésnél — mely már mintegy 3 éve szünetel — a czement-sárból kijött tiszta ezüst néha 50 gira néha — ... ... — 28. A felső- és alsó-medgyesi szász káptalanokból (Sz. Mihály, Sz. Márton és Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepein) befolyt finom ezüstben 29. A beszterczei és szász-régeni káptalanoktól közönséges ezüstben ... ... Összesen vert ezüstben VII.
96 gira
30
27
12 peseta
„
153 gira 12 peseta azaz nehezek,
Uradalmah.
Gyalu várának megvolt a maga birtokosa, amikor pedig a fejedelemé vala, jövedelmét maga a vár fogyasztotta el. Szamosujvár várából semmi (értsd : tiszta) jövedelem se volt, minden ráment a várra. Matjyar
Gazdasaytöitéiiehni
Szemle
1Ы>0,
24
•326
Bethlen várának saját birtokosa volt, minthogy azonban Zsigmond fejedelem örökségének tekintetett, jövedelme, Báthory István lengyel király idejében, 3000 vagy 4000 frt volt. Görgény várának, a sóbányával egyetemben, nem volt semmi jövedelme, mert gyakran magánbirtokos kezében volt. Udvarhely váráról ugyanez áll. Várhegy váráról szintén ugyanez áll. Fogaras várát hasonlóképen bírták. Déva várát hasonlóképen. Lippa várának jövedelme semmi se volt. A világosi kastély (castellimi Lucidum) egyszer behozott 500 frtot. Lugos és Karánsebes várak jövedelmét maguk a várak emésztik föl, söt néha az ezen uradalmak területén befolyt országos adó is rámegy. Jenő várából semmiféle jövedelmet nem láttak. . Belényes várából ugyanúgy, kivéve az itteni rézbányát. Vécs várának mindig megvolt a maga birtokosa, azért tehát innen jövedelem nem volt. Kővár várából 1584-ben mintegy 2000 frtnyi jövedelem folyt be. Közli: T. K.
BORKERESKEDŐ ÖRMÉNYEK SZABADALMA 1684-BÖL. Michael Apafi dei gracia princeps Transylvaniae partium regni Hungáriáé dominus et siculorum comes. Fidelibus nostris universis et singulis, spectabilibus magnificis, generosis egregiis et nobilibus supremis et vice comitibus judicibus, vice judicibus nobiliumque quorumquumque comitatum signanter autem Thordensis cunctis etiam aliis cujuscunque.status conditionis, gradus, honoris ordinis officii dignitatis, praeeminentiaeque et functionis hominibus ubivis in ditione nostra constituas et commorantibus praesentes nostras visuris salutem et gratiam nostram. Becsületes híveinknek azért való iiistantiájokat kegyelmesen tekintvén, Thorda vármegyében Petelye nevü falunkban szállást tartó örményeknek részekről, kegyelmesen annuáltunk arra, hogy birodalmunkban mindenütt minden városokban, falukban s akármely helyeken is, minden sokadalmakon, és városokon szabados kereskedések lehessen, magok mesterségekkel készített börnemü, s egyébféle árumarháj okkal minden megbántódások nélkül kereskedhessenek, ugy mindazonáltal hogy annuatim száz száz kordovánvokat tartozzanak számunkra' készíteni, görgényi udvarbiránk adván s z k u m p i á t h o z z á j a . Az minthogy annuálunk is praesentem per vigorem. Minek okáért felyül megirt minden rendbéli híveiknek kegyelmesen, s igen keményen parancsoljuk, a a fellyebb megirt örményekhez ennyiben való kegyelmességünket igy értvén, engedgyenek mindenütt birodalmunkban, és minden helyeken szabados kereskedést nekiek, és abban őket személyekben, és javokban megháborítani, vagy károsítani semmi színek alatt ne merészelyék. Observáltatván mind azon által a f'elyebb megirt conditio. Secus non facturi praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum in civitate nostra Alba Julia die vigésima Sexta Mensis Octobris. Anno millesimo sexcentesimo, octvagesimo quarto. Szamosujvár sz. kir. város levéltárából közli : —án. !) Eczetfa, mely a kordován kikészítéséhez szükséges.
24*
VIZSGÁLAT
A
H O M O N N A Y-ÁR VÁ К
GAZDATISZTJEI
ELLEN.
Instructio Adm. Revei', et Generosis Dominis Michaeli Maurovitsio, Martino Keöszeghi et Georgio Nagymihályi, circa peragendam nonnullos Officiates
contra
oeconomicos inqiiisitionem data.
1-rno. Alámenvén Kegyelmetek Isten hírével az úrfi jószágába, s Usz János
uramnak szóló levelünket megadván, az ö ellene és
tiszt-
tartók ellen tett panasz szerint peragálja az inquisitiót, és de peiceptis vegyen számot tőlük, s ha min maradnak s nem rectificálhatják, hagyjon terminust nekiek és arhitrative
meg kell láttatni, de az executióját
maga dolgában kiváltképpen Usz Jánosnak, halaszsza ad informationem nostram. 2-do. Ha mindazok megbizonyosodnak Usz János uramra, a kikkel vádoltatik, interim supersedeat ab administratione officii, de mást helyébe
nem kell addig
rendelni,
míg mi
is
meg nem látjuk
és
értjük. 3-tio. A reversalisok,
instructio
és inventarium
dolgát a mi illeti,
az inventàriumot mingyárt ki kell kezekből venni, mert a mellett lehet a számvétel. De a reversálisok elvételét arra kell hagyni, ha elvétetik tiszti Usz Jánosnak. 4-to. A Krajnikok
megnemesítését nem cselekedhette volna Usz
János uram. De ha már meglett, arra kell nézni Kegyelmeteknek, mi kára lehet abban az ö nemességekben az árváknak. S ha úgy találtatik, hogy károsok : de lege regni kell procedálni ellenek. Jóllehet, ha ők eljárnak most is az ő hivataljokban s jobbágyi helyen laknak, nem kell csak a nemességkérésért megbántani
őket.
5-to. A tiszttartóknak írt leveleinket, hogy compareáljanak kegyelmetek előtt, praesentálni kell vagy megküldeni. 6-to, Ha mely tiszttartó káros avagy gondviseletlen gazda talál-
•329
kőznék, amoveálni kell, és mást tehetni helyébe, akit alkalmatosnak itél kegyelmetek. 7-mo. Már Isten megadván a békességet, haszontalan lovasszolgát nem kell felest ott tartani, de valahány főember nélkül ugyan nem kell hagyni őket, a kik a vármegyéken is hasznosak lehetnek: 8-vo. A négyezer ezüst tallért mi el nem vesztjük az árváktól s most Nyári uramnak nem szükség írni felöle. 9-mo. A Kisasszonynak kész pénzt kell onnét vásárlásra hozni, s itt Bécsben jobban megvehetni, hogysem Lengyelországban akármit is. 10-mo. Rendelje el azt is Kegyelmetek, hogy fele jövedelme az ős jószágnak a Kisasszony számára tartassék minden jószágiban. 11-mo. A szabadosok dolgában legitimus terminust kell hagyni, és annak ruminálására bizonyos főembereket convocálni, s az ország törvénye szerint kell ellenek procedálni. 12-mo. A lengyelországi jószág dolgát igen szorgalmatosan investigai ja Kegyelmetek, és ha félelmes állapotja, a mint mi is ítéljük, értekezzék az emberekkel, hogy ha. el kellene adni, micsoda mód lehetne benne az árvák kára nélkül, és azután azt referálván minekünk, azt kell mivelni, a mi jobb a dologban. írunk a levelek felöl Rákóczi uramnak és Usz Istvánnak, de azt talán káptalannal is kellene kéretni praemittálván a missilis requisitiót. Actum
in Arce nostra Biese 28. Novembris
1627.
Szükség azt is observálni kegyelmeteknek s rendelést tenni felőle, hogy ha mi jószágot az úrfi és kisasszony közönséges szükségeért, úgymint nevezet szerint a liszlai jószágot, elzálogosítottanak : azokat a közönségesből kell kiváltani, a mikor kiváltják. De ha vagy a szegény atyjok az árváknak valamely jószágot elzálogosított, aki őstől való volt és a kisasszonyt nem illette sem illeti, annak kiváltására a kisasszony részéből semmit se adjanak, hanem csak az urfiéból váltsák ki magán, azt kívánván a közönséges igázság. Továbbá, mivel ugy értjük, hogy ezen Homonnai-árvák jószágiról való levelekben nem kevés legyen Rákóczi György uramnál, ez elmúlt h iborúban kerülvén és akadván az ő kegyelme kezéhez, hasonlóképpen Usz István uramnál is : ím ő kegyelmeknek irtunk valahány szóval, hogy visszaadják. Kegyelmetek küldje meg leveleinket s szorgalmazzon választ reájok. Kik ha megadják a missilis által való requisitióra, bene quidem ; sin minus, a leleszi conventre adott ezen dologról való auten-
330'
ticum mandatimi mellett vegye ki kegyelmetek, avagy küldje ki a convent emberét s repetalja tőlük, és ha ugy sem adnák meg:
evocálja
penes articulum anni 1622. Mi gondunk leszen azután: mint procedáljunk ellenek. Eszterházy Miklós nádor
levelei között a kismartoni
főlevéltárhan.
Fase.: 0. Nr. 83. Repos. 60. Közli : DR.
MERÉNYI
LAJOS.
HUSZT VÁRÁHOZ TARTOZÓ EGY-TELKES NEMESEK RENDTARTÁSA. Nos Francisons Maczkási de Vitéz de Bikaly, Stephanus Radák Bilke, et Nicolaus Litteratus Thordai mus tenore praesentium significantes,
Szent-Márton-Maczkása, Georgius de Bénye, Andreas Lipczyei de de Szigeth: Memoriae commendaquibus expedit, universis.
Mivelhogy az elmúlt egynéhány esztendők alatt az országnak végházaihoz tartozandó jószágokban, több fiscale bonumokban is, az ország házainak nyilvánvaló kárára, és fogyatkozására felette megszaporodott volt azon jószágból utcunque megnemesedett egyházi nemesség, ellenben az ország házainak jószágok felette igen megkevesedett, és enerváltatott volt efféle dolgok miatt. Kire nézve, mikor az elmúlt 1622. esztendőbeli Szent-Mihály napban celebráltatott beszterczei gyűlésben, az mostani kegyelmes urunknak fejedelmünknek ő felségének az nemes Erdély országa egész három nemzetétől authoritást adott volt arra, hogy ö felsége afféle fiscale bonumokban utcunque megnemesedett személyeknek egy bizonyos helyt rendelne, nemes leveleknek productiójokra, a holott ö felsége tanácsival együtt azoknak leveleket megláttatván, az kiket ő felsége méltóknak nem ítélne, az ország házaihoz tartozandó jószágokban nemességekben való megmaradásra, azoknak depositiójok állana az ő felsége kegyelmes arbitriumába. Mikor azért ő felsége is az országnak erről articulusban íratott végezése szerént, az Máramaros vármegyében lévő Huszt várához tartozó öt városbeli nemesség is Váradon producálta volna nemes leveleit, és az ide alatt megirt személyeket deponálta volna, és Kővárhoz foglaltatta volna kővári udvarbirája által ; noha ő felsége áz "úrat ő nagyságát iktári Gróf Bethlen István uramat Hühyad, és Máramaros vármegyéknek örökös föespánnyát, ő felségének belső tanácsát, és Erd'ély' országának gubernátorát, ennek előtte is kegyelmesen kénálta ezelmé'k
•332
Huszt várához való applicálásokkal, de azután is ő felsége bölcsen meggondolván, hogy noha az urnái ö nagyságánál vagyon bizonyos inscriptióig Huszt vára, de annak proprietása ugyan az ö felségéé,
ö
felsége parancsolta volt kegyelmesen az ide alá megirt személyeket az Huszt várához tartozó több jószágok közé foglaltatni, о nagyságának pedig azon elébbi summában kötötte és atta volt kegyelmesen. De mikor ö nagyságát az becsületes nemes Máramaros vármegye ez deponál tátott személyek mellett megtalálta volna bizonyos becsületes attyokfía által, mind az ö kegyelmek törekedésit előtte viselvén, kiváltképpen pedig azt, hogy ez bizonyos summáig, és csak addig kezénél lévő ország házához tartozó jószágnak könnyebbségére, és nyugodalmára akar ő nagysága nézni, az mint ezkédig tagadhatatlan. ez. (böcsölet, és tisztesség adassék azoknak az becsületes nemes személyeknek, az kik benne nem részesek) hogy nem kevés injuriât szenvedett efféle közülök megnemesedett, egyházi nemességtől az öt városon lakó adófizető nép ; magoknak is pedig, az ide alá megirt személyeknek törekedéseket nem akarván megvetni ő nagysága, mene erre, hogy, az kik közül ők ennek az ország huszti végházának a lovok hátán való szolgálattyára elégségesek
lesznek,
semminémü paraszti szolgálattal nem
szolgáltattya
sem magokat, sem maradékjokat, valakik mind magok, és maradékjok közül is arra elégségesek lesznek, az ide alá megirt conditiók alatt: 1.) Hogy mindenkor jó paripát tartsanak, és az szükségnek idején az huszti zászló alatt tartozzanak jó paripával, jó szerszámmal, kópiával, állazós fékkel, katonanyereggel felülni úgy, az mint emberséges katona ember szokott felülni lova hátára az szükségnek idején, és addig szolgálni, még az
ország
zászlói
fenlesznek,
melly
szolgálatra,
ha
az
fellyebb megirt conditiók szerént való készülettel elégségek lészen, ö nagysága is hópénzeket megadattya, valamíg az ország lovasai
fen-
lesznek, és valamennyi hópénzt az ország ád soldosinak. 2.) Hadakozásnak idején, az ö nagysága híre, s akarattya ellen, mástól hópénzt fel ne merészeilyen venni, minden marhája, és jószága vesztése alatt. 3.) Békességnek idein is pediglen mindenkor az huszti gondviselőitől legyen dependentiájok, és ha az szükség ugy hozza, hogy valami lónak hátán való szolgálatjok kívántatnék, tartozzanak az szolgálattal, és levelek
hordozásával,
mellyet, bizonyos
hadnagyok
lévén,
rend
szerént hordoztasson vélek, igaz rendet tartván abban személyválogatás nélkül.
•333
• 4.) Az -látó-bort, és czégér-pénzt az város kezében
birájának
tartozzék
adni mind az szentegyház szükségére, s mind város segít-
ségére.
. . .
5.) Törvénykezésnek idején pediglen, az ki mellyik városban lakik, annak az vái osnak bírája előtt tartozzék az adófizető jobbágynak törvényt állani azon városnak rendtartása szerént, melly törvényben ezen hajdúk hadnagya is jelen légyen. És ha valamellyik félnek az törvény
nem
tetszenék azon városnak rendtartása szerént, Huszt várában szakadgyon vége, de Buszt várában, abban az törvényben paraszt ember ne Lillyön, hanem az huszti főgondviselő mindenkor nemes embereket gyűjtsön az ollyan törvényre, és nemes emberek előtt szakadjon vége. Ha pedig mind az két fél az város törvényével megelégszik, és ha az hajdú aggraváltatik, az nemes hadnagy tétessen executiót, Ha pedig az városi rend marad el az törvényen azon város birája exequáltassa az meglőtt törvényt. Végezetre az melly törvények az várban appelláltatnak, azokat Vas Benedek uram, és utánna való következendő
huszti
gondviselők
exequáltassák. Azoknak neveik pediglen, kiknek ez immunitást engedte ő nagysága, igy következnek.
SzigethieL·
Hossz ámezeieJc
Pinkóczy Miklós
Nagy Mihály
Szevczy István
Jakab' Kovácz
Jósa János Çzyekei Pál Nagy Márton Thót Mihály
Vi skie Jc Leov-Deák
Vári Péter
Kat-Geörgv
Szabó István
Dem-zv János
Barella Geörgv Barthos Geörgy Husztialv Técsöiek
Czirke István _
Jakab Gáspár
Czirke János
Ferencz Máthé
Nagy András
Mindezeket az fellyül megirt, és articulatim specificált conditiókat pedig, mi előttünk, úgymint közbirák előtt, ezen leveliinkben
béiratott
személyek, in omnibus suis punctis, clausulis, et artieulís acceptálván,
.3.-34
azoknak prestálására reá is igérék magokat. In cujus rei memoriam, firmitatemque perpetuam, praesentes litteras nostras manuum nostrarum subscriptione, sigillorumque usualium impressione, fide nostra mediante dedimus. Actum in Arce Huszt, die decima séptima mensis
Febriiarii,
Anno Millesimo Sexcentesimo Vigésimo quarto. Eredetije az Orsz. Levéltárban N. R. A. fase. 1436. n° 28. alatt. Közli: - - h — ν—
GEBNYESZEGHI UDVAR ÉLELMEZÉSE 1718-BAN. A modo tovább való dispositiómig a szük időhez képest igy praebendáztassanak udvari cselédim itt való házamnál. I. Elsőbben is az itthonn lakos és a continuuskodó buza és gabona praebendásoknak adassék hónaponként. (Itt először is fel van sorolva 30 személy név szerint, kiknek havonként összesen kiadandó 20 véka buza, I9V2 véka rozs és 2OV2 véka tönköly.) II. Másodrendben a czipós praebendásoknak járjon : a) naponként két-két második czipója 9. férfi és 5 női cselédnek. h) praebenda czipó jár dietim az elsőből 37 személynek összesen 90 czipó (nem egyformán; némelyiknek kettő, másiknak 3 vagy négy is. A nevek itt is föl vannak sorolva.) с) Jár dietim a másodikból 96 г /з czipó (36 egyénnek.) III. A következőknek jár dietim a harmadikból : 1. a raboknak egynek-egynek kettő ; 2. a czigányoknak egynek-egynek három ; 3. négy kutyámnak négy czipó. Minthogy a rabok száma és a czigány dolgosoknak száma hetenként bizonytalan, tehát ezen harmadrendbeli praebenda czipó is az interveniensek kamarájából osztassék ki. Ezekre igy erogáltassék hetenként a buza: Asztali második czipó kelletvén hetenként... Kell erre tiszta buza... . . . . . . ... ... ... ... NB. Minden vékából süssenek czipót . . . ... Abundai czipó hetenkint... — ... Praebenda első czipó hetenként kelletvén... Kell erre buza ... ... ... ... ... ... — — Rozs ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... Summa metretarum ( =
... ... . . . ... — — — — — .... ... ... — — — .... — — vékaszám)
NB. Minden vékából kell sütni czipót ... ... — — — Igy abundálni fog minden héten czipóval... .... . . . . . . Második prebenda czipó kelletvén hetenként ... ... ....
Véka
Czipó
—
175,
4V2
—
— — — 5Va
40 5 630 -
5Va 11 —
— -
— — 60
30675.72
ззг»
Kell erre buza Tönköly
... ... ... ... . . . ... ... .... ... . . . ...
Summa metretarum ... . . . ... .... NB. Minden vékából kell sütni czipót... ... ... ... ... Igy hijja lesz a praebendának minden héLen czipő — Harmadrendű praebenda czipó süttessék tönkölyből s fele kölesből.vagy kukoriczából. Süssenek minden vékából czipót ötvent ... ... ... ...
0V2 δ 1 /? 11 — —
— — — 60 I0V2
—
50
Minthogy gvakor szeltnek is (igy) kell és intervenienseknek asztali második czipó, igy erre nézve többecskét kell sütni a feljebb leirt számnál, de ugyancsak akkor süssenek s annyit effélét is? a midőn s mennyit a feleségem parancsol. A fejér czipóstités is a feleségem hírével legyen és süttessék egy vékából 40 czipó. Az első fejér czipók és második czipók a felső kamarában az öreg asszony keze alatt álljanak, A cselédek praebenda czipójokból a fenn leirt szabott rend szerént a mi egy héten megmarad, a kulcsár hírré tegyen, és a más héten anynyival kevesebb liszt süttessék. A cselédek praebenda kétféle kenyerei pedig, mint eddig, a kulcsárházból adassék ki és ott conserváltassék. A kétféle asztali czipót fenn az öregasszony előtt készítsen a sütő. P e n u l t i m o n o t a n'd u ш. Minthogy mind idegen interveniensek, mind jobbágyok, úgymint mostan olcsók is és kenyérkérö szegények lesznek : igy ezen intervenienseknek számokra minden héten mindháromféle praebenda czipót kell süttetni, melyet külön kell tartani a virágtartó házban, a darabont bolton belől, onnan erogáljon a kulcsár és minden hétfőn beadjon írásba, hogy azon héten reájok mi czipó költ el. Valamikor sütni kell ezen szükségre, egyszer sem kell elmulatni, hogy feleségemnek hir ne tétessék a kulcsártól és a mennyi kell, szűkön csak annyit kell sütni egy-egy versben. Minden intereses dolgosnak e jövő nyáron az interveniensek számára sütött kenyérből, a második praebenda czipóból, adjanak per diem 3 czipót. A felső-szücsi jobbágydolgosokat is az interveniensek kamarájából praebendázza a kulcsár a harmadik praebenda czipóból, singulis per diem adván czipót négyet.
3-37
U l t i m o n o t a η cl u m. 1.. A kulcsár minden praebendára kellő lisztnek búzát s gabonát hétszámra fogjon ki, vagy lisztet. A gabonás kulcsa fennálljon. 2. Mindenféle praebenda czipó sütésén s szakasztásán a kulcsár legyen jelen és a czipó számot kitöltessen és a vakaróval abutálni ne hagyjon hiti s kötelessége szerént. 3. A midőn szegények jönnek a házunkhoz, a kulcsár, Szathmári, és hajducskák, darabontok szorgalmatosan hírré tenni, a hová illik, el ne mulasszák és üresen, alamizsnakenyér nélkül (inig Isten kenyeret hagy kezeink között) el ne bocsássa a kulcsár, külömben büntetésben esnek, kivált a porkoláb a hajdúkkal, darabontokkal, hanem hírünkkel az inlerveniensek kenyeréből a személy állapotja szerint, kinek első, kinek második, kinek a harmadik praebenda czipóból. adjon a kulcsár. 4. Egyről egyig minden intervenienseket, czigányoknak, raboknak számokat, kiket praebendázott egy-egy héten és azokra mennyi czipót erogált, írásban letegyen a kulcsár és minden hétfőn jó reggel nekünk hiti szerint az írásban beadjon. Az egy-egy héten praebendásoknak czipójára kellő búzát s gabonát pedig péntekenként fogjon ki, hogy hétfőig még őrölhessen, de hétfőnként jó reggel kezdjen süttetni és a hetenkint való erogátiót hétfőn reggel kezdjen minden héten. Papirosa tőlünk lészen. b'inis. Appendix.
Kell azért házamhoz uj esztendőig, ha Isten akaratjából crjük, rendszerént való cselédeimnek kenyereknek számokra : Buza véka
Rozs véka
Tönköly véka
— 787 — Második asztali czipónak ... ._ 123 120 117 Vékás praebendásoknak... ... ... — 143 143 Első praebenda czipónak ... .... .. — 143 Második praebenda czipónak ... .. 143 nem tudatik. Harmadik praebenda czipónak... ... Első fejérnek való buza. Harmadik praebenda czipónak kellő gabona a raboknak s czigány dolgosoknak bizonytalan számoknak miatta. Ugy minden intetvenienseknek czipójára kellő buza és gabona az intervenienseknek s nyári dolgosoknak számoknak bizonytalansága miatt, hogy mennyi kellessék nem tudatik. Minthogy konyhára kívántató fejér és második lisztnek is kell állani az öregasszony kamarájában, tehát ezen liszt dolgában is a fele-
•338
scgem dispositiójától várjon a kulcsár és akkor adjon fel és olyat s annyit, a midőn és a milyent a feleségem fog parancsolni. Fiaim tanuló inasai s cselédei igy probendáztassanak: Patakinak 2, Kis Tótnak 2, Keresztszeginek 2, Nagy Marczinak 27г, Molnár Miklósnak 2, Bulya Pistának 2, Pap Gábornak 2V->. Ezen praebendáknak kitöltésekre e dispositioim szerint és ilyen gabonákat hordattam össze és a mostan nyomban következő gabonáim felmérésekor ennyi gabonám találtatik: 1. A vékás praebendásoknak búzája egészen kitelik reménységem szerént az innenső malom vámjából. 2. Rozslisztet circa primum julii hozattam Görgénvböl 40 vékát és Tompaházáról rozsot első úttal 60 vékát, ugyanonnan circa septimam j.ulii hoztak fel 69 vékát. Summa metretarum ( = vékák száma) 169. NB. Kell még ehhez rozsot szerezni véka 91. 3. Tönköly van elegendő itten, van még Pagocsán is mind tönköly, mind kukoricza. Teleki Sándor mpr. Eredetije a Teleki nemzetség közös levéltárában M.-Vásárhelytt. 3582. sz. uj rendezés.
Közli : Koncz
József.
UTASÍTÁS AZ 1600. ÉVI ADÓ KIIGAZITÓINAK RÉSZÉRE.1) Instructio E g r e g i o G a s ρ a r i W y f a 1 u s s y, r e с t i f i с a t o r i d о m οι· u u ru c o l o n i c a 1 i u m e L i Η q u i 1 i Η a R IL m s u a e M a t t i s , s i c u t q u o r u m l i b e t d η o r u m ρ r a e 1 a to r u m, b a r ο η um, m a g n a · t u m e t a 1 i о r u m s t a t u u m C o l o n o s et i n q u i l i n o s in h o c с о 11 u Ζ e m ρ 1 e η i e η s i h a b e η t i u in, n e c η ο η t a χ a n d o r u m i n f r a s c r i ρ t o r u m , p r o a n n o d η i 1600 d i e á p r i l i s e c o t t u Zempleniensi extradata: 1. Mivelhogy országid ez múlt pozsonyi gyűlésben, magyar had fizetésére, minden jobbágy és zsellyér ház után, mind ö fölsége egyházi, zálogos és tulajdon jószágában, praelatusokéban, bárójékban, zászlós urakéba és mindön egyébb rendekében, kiknek jobbágyok és zellyérök vagyon, (azok kivül az mellyek meg égtenek, török-tatár-dög halál miá, avagy egyébképen csalárdság nélkül elpusztultának) egy egy magyar forint rendöltetött két terminusban, kinek egyike pinkösd napja, az másik szent Jakab napja; az holdoltak2) mindenütt csak felével tartozván. 2. Ezök mellé az földes úr mindön rendbeli mindön jobbágy és zsellyér ház után ötven-ötven pénzt tartozik adni. 3. Az jobbágy és zsellyér ház után való egy-egy forint a kamora ravója kezéhez szolgáltatik ; az földes úrtúl peniglen és az kik meg taxáitatnak azoknak taxájok az vitézlő Wyfalussy Gáspár atyánkfia kezéhez szolgáltassék. Az biró hitin meg elégedjék. 4. Mivel hogy penig az ház számot rectificálni es kell, annak okáért tudván azon Űjfalusy Gáspárnak arra való elégségét és hivséges voltát, azt az rectificálást is ő kelmére bíztuk, szolgabiráinkkal és hozzájok rendöltetött esküitekkel. 5. Kit legelőször az alsó szolgabíró járásának és az után rend!) A közölt utasítás csak a zemplénmegyeinek többi részére is ilyen értelemben szólott. 2) Értsd a törököknek behódolt falvakat.
szól, de kétségtelen, hogy a
•340
del az többinek is hagyjanak egy bizonyos helyet és napot, möllyekre azon járásbeli szolgabirák mindön város és falubeli bírákat reá hirdessenek, hogy okvetetlen reá jöjjenek, mert több igazítás nem leszön, és az kié elmúlik, ez el múlt esztendei ház szám szerint tartozik az egy-egy forintot meg adni. 6. Továbbá mikor az helyre és napra jutnak, ott az bírákat meg eskütvén hit szerint kérdezzék és examinállyák meg : az tavalyi számlálás után, egyéb miá, török és tatár miá, döghalál miá és egyébképpen (csalárdság nélkül) mennyi ház pusztult e l ? annak fölötte isputály, schola, plébános háza, biró háza, urak számára rendöltetött korcsmaház vagyon-é benne ?, szegények háza is, kik alamizsnával élnek ha vagyon benne, mind ezöket kivévén, az többiről mind falu és város bíráinak adjon Újfalussy uram maga keze irása és pecsét alatt, helyét napját és esztendejét megírván, elegödendő czédulát. 7. Ugyanott az szolgabíró hagyja meg nekik, hogy felét az egy forintnak, azaz, az ötven pénzt, szolgáltassák okvetetlen pinkösd napjára, az másik felét peniglen Szent-Jakab napjára, az ő felsége szepesi kamorája ravója kezében. 8. Az földes uraktul is azonképpen az ötven pénznek fele, azaz, az huszonöt pénz, pinkösd napjára, fele peniglen Szent-Jakab napjára szolgáltassék Újfalussy uram kezéhöz. 9. Hasonlóképpen az kiket taxálni kell is, úgymint egy ház helyű és czimerös nemös emböröket, plébánosokat, molnárokat, kiknek saját molnok vagyon és város- avagy falu szeriben nem laknak, szabadosokat, apáturakat, prépostokat, oltármestöröket és cáptalanokat, kiknek dézmájok jár, de jobbágyok avagy zsellyérök nincsen, azmint az 98 esztendőben artlo : 4 rectificállyák, azokat is mostani conditiójok szerint Újfalussy uram mindöniket taxájával egyelőmben regestomába irja, kiknek es czédulát adjon róla, mely taxának felét ők is pinkösd napjára, felét peniglen Szent-Jakab napjára tartozzanak Üjfalussy uram kezéhöz szolgáltatni. Mindönik szolgabíró járását meg summálván, mennyit teszön az ötven-ötven pénz és mennyit az taxa, és ezöket regestomában irja be, hogy nekünk tiszta regestomot adhasson, melynek mássát pecsét alatt az ravónak adhassuk. 10. Újfalussy uram peniglen, mind az ötven-ötven pénzről, s mind az taxáról számot tartozik adni, valahol kívántatik. Mind az ötven pénzt peniglen és mind az taxát, mind az két terminusra valót külön-külön azonnal az vitézlő Kálnay Bornemisza György kezéhöz szolgáltassa, elegödendő menedéket vévén tőle. 11. Azon Újfalussy uramnak ez ötven pénzből és taxákból leszen ötven forint fizetése egy summában, értvén mind az két terminust.
•341
12. Annak fölötte azzal, az mit az városi és falusi birák szábácf akarattyokból hoznak, és az czédula pénzzel, osztozzék az szolgábirákkal és esküttekkel, kinek kinek az ö járása szerint. 13. Az biró pénz mind falun-városon legyen den. 25 abból éllyènek, azon kivül semmire a bírákat ne erőltessék. Actum die et loco in prenotatis. Lecta et extradata per me Thomam Vásárhelyi, juratum notarium.. Eredetije az Orsz. Levéltár kincstári osztályának utasításai közt.
Közli : Nagy
Magyar
Gazdaaágtörténelmi
Szemle.
18У6.
Gyula.
2 5
AZ 1735-IKI SZÉKESFEHÉRVÁRI ÁRSZABÁS.; ·• - ÁnnÒ T735, die 30-a mensis Julii in libera regiaque civitate AlbaRegalensi, inelyti comitatus nominis ejusdem adjacenti, manufacturarum opificum et mercenariorum limitatio modo ab infra declarato exoperari caepta, deinque anno eodem, die vero 13-a Decembris et subsequentibus est conclusa. Szappanfőzök.
Azelőtt v o l t : frt dénár
Ezentúl lesz: frt dénár
... ... ...
— — —
15 1372 13^2
— — —
13 1172 10
Legöregebb és jobb készített fontos talpbőrnek párja ... Egy pár fontos talp ... ... ... Egy pár közönséges fontos talp ... ... Kisebb ökörbőrnek és legjobb tehénbőrnek párja, az mely fontos talpnak való... ... ... Festett öreg ökör-bőrnek párja, mely csizmának, kocsi és cséza boritásnak való ... ... ... ... Hasonló harmadfő marhabőrnek párja Tavalyinak párja ... ... ... ... ... Egy kötés festett legjobb borjubőr, fekete czipellőnek való Alább valónak kötése ...
15 — .—
— 287'2 25
15 — —
— 28 20
12
50
10
—
8 6 3 10 6
— — — — —
8 6 3 10 5
— — — — —
6 5 _ — — —
— — 60 35 60 40
5 3 — — — —
— — 30 25 40 20
-2 2
40 20
2 - 1
— 75
Egy font gyertya, pamukbélü Egy font közönséges Egy font szappan
... ... ...
... ... ...
... ... ...
Tímárok.
Tabakok. Egy kötés festett szattyánnak a java, melyben nr. 10 vagyon Alábbvaló fehér szattyánnak kötése Egy jó magánosan ... Egy alábbvaló __ ... ... ... Egy pár juhbőrnek készítésétől festve ... Alábbvalóknak párjától .... Csizmadiák. "Egy pár legöregebb kordoványcsizma... Kisebb kordoványcsizma
... ... -
...
Asszonynak való ; kordoványcsizma Kordoványból való kisebb czjpellö Kordoványból való öreg czipellő — ... ... ... „ . -Ί.; Kocsisnak való legöregebb fekete csizma ... ... Hasonló bőrből kisebb csizma ... ... ... ... _. Szattyánból való legnagyobb fekete czipellős _·.. ..I Kisebb fekete szattyánból való czipellős . . . . ... ..1 Szattyánból asszonynak való öreg csizma... Hasonló kisebb csizma... ... ... ... ... Tíz-tizenkét esztendős gyermeknek kordoványból való csizma... — — ... Szattyánból való. ... — ... ... Egy pár legnagyobb csizma elkészítésétől, ha a gazda ad mindent hozzája ... ... .... ... ... Ha pedig bélést, talpat, vagy zsinórt is nem ád hozzája, aki varratja selyem zsinórral ... ... ... ... ... Öreg csizma fejeléstől ... ... ... ... ... .... ... ... Kisebb csizma fejeléstől... ... .... ... ... ... ... ... Egy pár deli csizma felsarkallásával együtt, selyem zsinór nélkül, ha maga ad bőrt a csizmadia... ... ... ... Egy pár deli karmazsin csizma felsarkallásával együtt zsinór nélkül, ha maga ad bőrt a csizmadia ... ... Egy pár vörös karmazsin csizma selyem zsinórral... ... Egy pár kordovány csizma felsarkallásával együtt ezüst zsinórral patkolás nélkül ... ... ... Magyar
vargák.
Öreg szárú halászoknak való saru Egy pár öreg saru béresnek való Kisebb és rövidebb saru Legkisebb sarufejelés ... ... Öregebb sarutalpalás ... ... ... Öregebb deh saru ... ... ... ... Kisebb deli saru ... Egy pár öreg bőr kapcza Kisebb bőr kapcza ... ... ... ... Egy pár legjobb és erősebb bocskor Kisebb bocskor... Legkisebb bocskor Egy ökörbőr készítésétől Tehénbőrtől ... ... Német
...
...
...
...
... ... ...· ... ... ... ... ... .1.
... ... ...
... __· ...
... ...
.... ;
...
.1. ... ... ... ... ... ...
...
... ...
...
...
vargák.
Férfi czipellős közönséges Egy pár kordovány vagyis más jó bőrből való. asszonvczipellős :
•344 Azelőtt volt: frt dénár
Legjobb festett bőrből való czipellős Kordoványból való Tdsebb czipellős Egy pár asszonynak való dupla pantoffel Közönséges... ·.·. ... Férfinak való dupla pantaffel ... ... Tizenkétesztendős leánykának czipellős ... ... - ... Kápa nélkül való férfi saru jó három talpra ... ... Két talpra . ... Tisztnek való kápára saru ... Egy sarunak fejelésétől három talpra ... ... Két talpra ... .. Sarunak talpalásátul ... ... '.. __ Asszony-czipellős talpalásátul ... . Férfi-czipellős talpalásátul ... ...„ ... ... ... ... Egy pár sark felcsinálástul Egy pár németsaru fejeléstül, mely juhásznak való
..
1
... ...
:1.
15 ·
—
85
—
—
85
—
—
80
—
1
... ...
.
75 75
·
70, 1
20 65
—
... ... ... ... ... ...
Ezentúl lesz frt dénár
—
60
—
3
25
3'·
—
3
—
2
70
4 2
50
4
25
—
1
7 ó
1
70
1
—
—
—
25
—
—
40
—
—
28
—
1
60
40
50
20
•
30 "
20
1
75
25
Szíjártók. Egy pár hátulsó franczia farhám szíjastul, szíj strángokkal, gyeplőkkel, kötő fékekkel és kantárakkal, - ζ ably a hijján ... Egy pár első hám gyeplőivel, kötőfékivei, kantárakkal együtt Négy lóra való gyeplő magánosan Egy fék zabola nélkül ... , ... Egész négy lóra való franczia hám jól elkészített „_* Magyar hátulsó farhám egy pár ... ... ... Első avagy saráglyás hám farmatringostul. ... ... ... Egy pár közönséges keresztgyeplö Egy pár közönséges szekeres fék szárostól ... ... ... Egy paraszt, vagyis káncza hám.. ... Egy törött szíjból való közönséges kantár szárostul Egy törött szijbul való bélelt szügyellő ... Törött szíjból való dupla farmatririg Törött szíjból való heveder felrántó szíjastul csatostul ... Egy hasonló terhelő... ... ... — ... ... ... Egy pár négy rétü kengyelszij ... ... Egy pár törött hermet szíj ... ... ... ..; Közönséges bőrből való kantár szárostul... ... ... ... Közönséges szügyellő ... — ... ... ... ... ... ... Közönséges farmatring ... ... ... ... ... Közönséges terhelő ... ... ... ... ... Egy tartó szij franczia hámhoz való ... ... Ökörszekérhez való karikás ostor ._ Egy pár nyakló.láncz nélkül... ... ... ... ... ... Egy bagaziából. való kard szij ... ... ... ... ... ... Fehér szerszámra ... ... — ... ... ... ... Egy bagazia nadrágszíj csatostul „_ ... f _.
18 - 4'
18
—
10 "
_ "'
—
10
'
.
3
—
60
38 ;
—
— —
'
—
1
50
28
'
8
—
6
3
—
3
1
14
—
1:
.
—
50
—
50
—
50
—
45
—
75
— ·
—
50
—
—
—
50. 56'/а
—
261/2
—
—
50
—
—
'
—
— —
40
10
8 —
—
25
,-r
—
.25
—
40
—
15
—
30
1 1 —
35
25 20 30 10
—
20 60
—
40.
.1 .
10. 85
.:
.—.
30
.
—
75
—
40
;
50
— _
70
40 40 40
—
20
ш. Azelőtt volt: frr dénár
Közönséges törött szij nadrágba való Két águ kézbe való korbács... „ r . . . Egy águ
...
... ...
...
... -
Egy pár puskatok felkötő szij
...
...
...
„.. —
... —
10 281/2
— ·
— ·
— ·—
—
—
—•
10 20
.. è
50
—
Ezentúl lesz: frt dénár
80 20 8
— — —
·
15
Csapók. Egy öreg jó vég szűr harmincz singes hosszúságú, egy singes szélességű
-
—»
5 -
Szűrszabók.
...
Váltómives
...
...
...
2 ... — ... —
...
2 1
—
1 1
1-
...
— ...
... ...
... ....
Közönséges cselédnek, szoknyátul -Köpenyeg varrástul.,.
...
Legkisebb gyermeknek való Öreg embernek való abanadrág . . . Kisebb nadrág... ... ... ... . . .
—
Legkisebb nadrág — Egy aba Salavárdi Öreg karasianadrág— Kjözép karasianadrág
... ...
...
... — ._. .
' 85 50 8
—
—
— ...
— — —
— — ...
—
. · ι
—
—
.i —
40
—
85 .
—
2 1
....
—
—
...
—
—
.
— —
—
1
—
85.
3
—
—
·—
—
...
.
75 20 30
—
—
85 60 30
'
—
— .
—
д
— .
35 50
— ,
—
60 '60 20 • 20 25 60 28 50 .25 35
szabók.
Egy öreg embernek dolmány abábul ... Középszerű embernek való Középrendü gyermeknek való
...
—
szabók.
Főasszonynak való prémes váltul ... ... — — ... Közönséges halcsontos váltói — ... — Halcsont nélkül való váltói , — Egy főrendnek való, csipkével meghánt bélelt szoknyátul
Vásárműve9
—
80 75
1 1 1 1 1
50 25 25 25 85 70 12
—
Egy selyem posztó dolmány varrásátul prém nélkül, jó hosszú. Egy selyemposztó mente varrásátul Bélelt -nadrágtul Közönséges posztóból, szolgarendnek való dolmány varrásátul ... ... . . . ·. — Szolgarendnek mentétül Béletlen nadrágtul . . . Posztóval bélelt nadrágtul
—
<
Egy. legöregebb juhásznak való galléros szűr Egy öreg béresnek való galléros szűr... ... Ostorosnak való kisebb galléros szűr ... Legöregebb dolmány szűr . . . ... . . . — — Középszerű szűr Legkisebb gyermeknek való Egy törlő szűr ... ... . . . . . .
•
... . . —
2
^
1
60 . ;
1 1 1
.2 . . — • - 1.
. 60 .
30 1 15 " 25 — 85 · — 1 — 85 ' '—· ; " 75' : — ' 50 ' —' 50· — 50 ' — ·'·· : 40 1. · -50 Ί ' '
46 .
.·
'
Azelőtt v o l t :
Ezentúl lesz,:
frt
frt
dénár
Kisebbszerű — — . . — 8 5 . ' —·: Egy: öreg köpönyeg, azkiben másfél vég aba megyen — .3 -r 2 Kisebb'köpönyeg ... ..2. 05 . . 2 Legkisebb ... ... ... ... ... .... .... , ,2 — -2 ·
dénár
8585 .25г. . ·—
Posztócsinálók. Egy röf karasia — ..... ... .U Egy.rőf félkarasia ... .... .... ... .... Egy rőf pokorai posztó ... ... ... ... ... Egy rőf fehér karasia ... — ... ... ... Hétfertály az dolmány alá való bélésnek rőfe ... ... Keskenyebb pajja .... ... ... - , ... —. Németszabók.
-;'...! . .... 1 ., ... 1 1 ... — ...-·
40 .. '.—. 50 25 60 30
l · 20.' — .<85 1 25 1 — — 50 — . 25:*
1
Egy drága posztóbul csinált németdolmánynak varrása... 1 . 75 1 25 . Közönséges posztóból, hasonló munkától .1 . 50. .1 25 Egy belső németdolmány, vagyis kamiseltüí 1 — "—. S5 Hasonló közönséges posztóbul ... ... ... — 85 — 80 Egy pár selyemposztóbul való plundra ... — . 60 — 50 Közönséges posztóbul ... ... ... ... ... " l . . . ' . . . —' * 40 — 35 Egy rokailor, vagyis németköpönyeg..... i... .... ... _..··•• 1 50 ·. 1 -Л-0.:; Egy közönséges köpönyeg prémmel — — .... — —ν · —.. 75 — . 70.· Hasonló ^rém nélkül ... ... ... ... ... ... — 70 —-. 70 · Fehér, ümögre való kamisol..*; ' ·..: ... — ..·.. ... — 40.... · .. 25 '. Egy asszonynak való kántus, vagyis Schlafrock jó materiábul... — ... ... ... ... ... ... ... =1 · . 50. ; 1 . — Hasonló közönséges— ... ... ... — — ... — ... 1 . .—~ : ,75. Egy selyemmel kitűzött asszonynak való vál ... ... ... .— . ν 2.:, ^ 70 . : , 3 Közönséges alábbvaló német vál czérnával kivarrott ... ; 1 25.· . . . -1 . ·. -τ. Egy asszonynak való rekl, vagyis ránczos horczetl ... ν — 85 ; — .·. 75 . . Hasonló közönséges ... — — .... ... — : — 40 — 30 Egy asszonynak való, jó materiábul bélelt töltött szoknya. 1 , "·,— — 85. . Közönséges hasonló— — — — ... — — —, —, . 4 0 . — • 40 ' Asszony embernek való jó materiábul való lajbi ... — 40.. r * , . . . 3 0 . ^ Közönséges .1. ... ... ... ... ... .... — 20 — 20 Gyermeknek hosszuszoknya módra dolmány .... ~.v-· srr.b =25 — 2> ; Egy kitűzött strickrock — ... ... ... ... — — ... i 50 1 20 Közönséges - — i. — '--. ' 1 — ·• — 75 Fajblís béletien Szoknya.. ... — ... — 70 — ' 50 ~ Szűcsök. Egy öreg embernek való mentétül, ha maga ád prémet • ν és bélést hozzájar ugy mindazonáltal, ha az mái , tábla számára nem adatik, hanem magánosan . 1 . Asszony embernek negyedfél rőfbül álló mente ... ... . 2. Asszony embernek három rőfbül.álló mente 1
..-y
.;;·« ..··..: 5.0=, : Ь •..·•. 50, -: ,·:·... h. ; 75= \ ; — . .- 1. -
Azelőtt volt: frt dénár Hl
Ezentúl lesz: frt dénár
- i •.V -25 ..• :ι - • 85
Ha a mái táblaszámra adatikr férfinak· való mentétül· .:. Asszony embernek valótul azon móddal -·.._· ;_.· .... : Asszony embernek fehér bélésre tábla számra.-. ... Egy rókaháttal és fejér béléssel készített hosszüínentétül, ha maga ad a szűcs mindent hozzája. ...
85
:
—''
5- .
Ha rókanyakkal lészen prémelve : — ;.. Egy hosszú mentét fehér béléssel, gallérját és az ujját róka nyakkal, köröskörül pedig háttal ha prémez ...
10
_ '
6
;.. -..ι ·. ' ; . - χ . ; ¡1 "'•-25 :
•
5
—
10
—
•50
•5 ¡ ! -
50
Egy öreg embernek való mentét egészben rókanyakkal és köröskörül rókatorokkal prémezett harmadfél rest28 posztóbul ... — ... ... — ' 20 Középszerű embernek hasonló béléssel és prémmel Asszony embernek négy rőfbül álló mentét rókamállal és köröskörül rókatorokkal beleltet ... ... ' . : '
—
AsSzony embernek való mentét két első szárnyát rókamállal és hátulját báránybéléssel és köröskörül torokkal ... ... ... ... ... ... Férfi mentétül, mely is három rőfből vagyon, és alul . nincs megprémezve... ... ... ... Szolga rendnek való közönséges mentétül, rókaháttal, prémezve és fehér béléssel... ... . . ... ... . . Szolgarendnek i'ókanyakkal prémzett és fehér, béléssel bélelt mentétül... ... ... ... ... ... Szolgarendnek fehér béléssel és róka mállal bélelt men- tétül három rőföstül... ... ... ... ... Úgy nemkülönben fehér béléssel készített. és az gallérja, úgy ujjai torokkal, köröskörül pedig mállal, prémestiil Fekete béléssel bélelt és prémzett mentétül Három rőfös, alul nem prémzett úri mentétül ··... ... Öreg ködmön ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... Középszerű... ... ... ... ... ... ... ... ... T._ Czifra öreg ködmön... ... ... ... "... ... ... ... Középczifra ködmön.. ... ... .... ... Rókabőr-csáválástul ... !.. ... ... ... ... ... ... öreg báránybőr-csáválástul ... ... ... ... ... ... KisebbtÜl ... ... ... ... ... ... Öreg juhbőr csáválástul.. ... ... ~~ — — Egy jó házi bőrből való kucsma — ... — — ... Közönséges kucsma .· Alábbvaló ... ... ._, ... ... ... .... ... Rókaláb-keztyü — ... — ... ... Farkasbőr-csáválástul ... ... · ... ... — .:. ... ... Kisebbtül ... __- ... " ... ... Egy pár' nyuszt kalpagra való fölvarrástul .-· ... ... Nyest felvarrástuí — —^ ... ... ... .1. ...
—
( —
.
4 5
Asszony embernek három rőfbül álló mentét róka mállal és rókatorokkal... ... ... ... ... ... ... ... ...
25 18
—
;.3'5
:
38
—
35
—
24
—
28
—
23
—
'
5
. ·;
. 7
'
.-fT,
• и.:
.1 ,
•9
—
12 4 ' 9 2
—
50 —
' —
1 3 2 '- '
7Θ •50' 50 • IIV2
— — —
-
—
2 1 — — —
·
. . — '
:
—
.
·
.V.
7· 9 4 8 2 '1 3. 2
— '
—
25 — ; —
' 50 '; *
••
—
10
W:· •Ίο — 65 15 — ' - 12 25 ' ' I . '•i- 25 -UJ: ••75 — — 85 : 60 . 75 " • • :.: - 60 :5Ö-· 75 50 · .-•':40 - 75 · . - l i ; ; . 50.
^ lll/a
•
.
•
'.—
•40 -
348
.
AzelÔlt volt: frt dénár
;
Egy téli füles süveget tengerinyullal. prémezve, aranvprémmel és bársonynyal, posztójával együtt _ Ezüst prémmel és bársonynyal .. ... ... Tengeri nyúllal béllelt és prémezett öreg asszonynak való mentét ... Férfinak valót azon módon ... férfinak való középszerű mentét, két első szárnyát rókamállal, hátulját báránybéléssel, köröskörül rókatorokkal ... ... ... ... ...
Ezentúl lesz : frt dénár
5 4
— —
3 3
.50 25
45 26
— —
40 23
— —
18
—
13
—
— — 1 — —
82 65 — 85 10
— — — — —
75 '60 85 75 8
— — — — — —
85 70 55 40 25 . 30
— — — —— —< ..
ID 60 .45 40
BábsUtö. Egy font fehér viaszgyertya... ... Egy font sárga viaszgyertya... ... ... „_ Egy öreg szál fehér fonál bélszövétneknek Annál kisebb ... Márcznak itezéje ...
...
... ... ... ...
Süvegjártók. Egy öreg, vagy legjobb dupla süveg, midőn a gyapjúnak harmincz forint mázsája ... . ... Midőn husz-huszonkét forinton vagyon mázsája ... Kisebb dupla süveg.. ... ... __ öreg közönséges süveg ... ... ... ... ... ... ... Kisebb közönséges süveg ... ... ... ... ... ... ... Egy pár süveg-kapeza ... ... , ... ... ... ....
20 25
Takáoéok. Harminőzas vászontul, melynek fontjábul lészen négy vagy ötödfél rőf, huszonhatos, huszonnégyestül, melynek fontjábul lészen negyedfél rőf ... ... ... ... Huszonnyolczastul, melyből lészen négy rőf hosszas, és huszonkettestüí... ... Tizennyolczastul ... — Tizenhatostul ... ... ... ... Tizennégyestül ... ... ... ... ... r Tizenkettestül Tizestül ... ... ... ... Párnának valónak rőfétől ... ... Ötfeitályos merő sávos széles abrosznak rőfétől, ötfertályostul ... Dupla szélű asztalkeszkenőktül — ... ... Közönséges asztalkeszkenőktül ...
— — — — — — — — — . —
9. .8 . 7 6 5 4 3 5
—
6
— — — — — — —
5 5 4 4 3 2 5
20 — 15 . _ 10 —
10 15 5
•349
Azelőtt volt: frt dénár
Bognárok. Egy ökörszekér keréktalptul ... ._. ... .... ... ... Egy küllőtül — ... ... — — ... "... ... Egy első csézakeréktül ... — ... ... — ... ... ... Hátulsó csézakeréktül ... ... ... ... ... Egy négy ló után való kocsikeréktül... ... ... ... ... Egy hat és nyolcz ökör után való szekérkerék .... ... Cséza hátulsó tengelytől bakjával együtt ... ._. ... ... Bak nélkül való tengely.. ... — Első tengely bakostul, forgókarikástul, indástul és nyelvestül Első csézatengely magánosan ... — Ökörszekérbe való első tengely indástul, nyelvestül Hátulsó ökörszekérbe való tengely ágastól és vánkusostól Egy ló után való kocsihajtót oldalakkal és saraglyával Egy ökörszekér hat és nyolcz ökör után ... Négy ökör után való ... ... ... — — Egy hosszú nyújtó ... ... ... ... ... — — Rövidebb — . . . ... — — — — — Egy pár hosszú takaró oldal... ... — Annál kisebb ... Egy pár kocsiba való hajtott oldal ... Egy rud magánosan... ... ... ... ... — Két rud szárnya — — Egy postakocsi bakostul ... Bör alá való kocsi, ládástul és há'tulsó fedelihez tartozandó abroncsával ... ... ... — ... Egy pár taligakerék— ... ..: — — — — Egy talicskakeréktül... Egy saraglyás talicskátul... ... ... ... ... Deszkából való talicskástul
8
—_ —
'
8 4
— —
1 1
1 1
—
50 85 25 50 50 · 50 50 50 25
1 2 —
3 —
1 1 7 9 8
.
—
2 1' 2
..
— '
14
—
90 20 50 70
— .
— — —
50 25 —
— . — •
—
30 15 50 25 50 35 40
— —
1 1 1
—
—
—
1 1 6 8 .7.
70 40 50
75 50
3
—
—
—
—
—
—
—
.50 .85
—
—
40 25
,
1. 1
—
—
12
Ezen '.ul lesz fit dénár
—
11
'
Ì4
—
—
75 15 50 70
—
—
— —
Asztalosok. Egy pár embernek való közfödeles feste Egy embernek való födeles festett ágy Két embernek való födeletlen ágy.... Egy embernek való födeletlen ágy... ... Egy festett öreg koporsó Egy festék nélkül való koporsó Középszerű koporsó Egy festett bölcső ... ... Festék nélkül való bölcső ... ... ... Egy festett öreg láda pléh nélkül... ... Egy festett öreg láda pléhvel együtt ... Hasonló pléhvel, kisebb láda— ... ... Festett karszék... ... ... ... . .... ... Diófából való kárszék ...
ágv...· .·„ ... ... ... -..л ... ...
...
... ...
*
— ... ....· ... ...
... ... ...
—
7 6 1 1 3 1 1 1
— — 50 • . 50.
— .
... '1 : ...' .:. 1 — ... — ... ·••-<» — ;·'
'4 3 1 1 ·. • ·2 · 70 1 . 25 · 1 •· — . .'V
85.
· · —
— — — — — 50 ·' — ' — '·
0 7 5
-
20 · 1. - — • 50 - 1 · 20 , 85 — '75 40 — . 30· .. 60 . - - : 6t) í
•350
Azelőtt volt: frt dénár
Két ajtajú almárium pléh nélkül.. ... ... . . Egy festett pohárszék ._ Egy gömbölyű tizenkét személyre való keményfa asztal, draxler ' munkára ... ... ...... ... _-.:ó munkára ... Ha napszámra valamely uraságnak dolgozik napszáma... Ha az uraság ételén-italán lészen.".. ... ... Egy ablakra való nagy ráma minden appertinentiájával ..: ... . . . . . . ... _-__; . . . . . . . .. .'.. ... ...
Nyári munkától a mesternek . -. . . Legénynek... ... — Téli napokban a mesternek ... .. ..: .... .. Legénynek ... ... ... .. ... Nyári napokban Tagvergernek __ ... ... ... Téli napokban azoknak ... ... ...- ... ... — Ha valamely tudatlan inast küld a mester, egy garasa defalkáltatik... ... Item abból a mesternek járó garasból csak czédál ... ...
.... ..
.
... ... ... — ... . . . ... ... ...annak egy ... két krajczár
7 5
— —
6 5 4 4 — — :
— — . — ' — 60 40
Ezentúl lesz: frt dénár
6 4
— —
5 — 4 '—' 3 . — '2 50 — 40 — 30
5 4 3
— 4 — • ·3 — ' · '2
— — — — — ^ —
50 — 45 · — -· 45 — 45 .— — 25 — 25 — 20 —
— — -
50 45 45 ' 45 25 · 20
Pintérék. Egy öreg akómegabroncsozástul,melyre megyen 14abroncs, minden abròncstul egy krajczár obveniálva ... ... — — Egy téli hordó pintérezéstől minden abroncs egy garas — .... . _ ... Egy dongát ha ereszt a hordóba ... — . . .. —— Ha a gazda maga ad abroncsot, minden abroncs fel- — — ütésétől. ... ... , ... .• — Egy boros kádban minden öreg akótól ... — __ 'Egy öreg vizi sajtár ... -- —, _ . Item egy:kanna_,. ... ... .... ..... Egy bortörő кавпа ... ... ... ... Öntöző kertbeli két födeles kanna.. ... ... — Legöregebb szapuló sajtár keményfából .... ... ... ... 1 1 Középszerű sajtár ... : ... ... ... ... 1 ,,._ ... ... •— — '· Ismét kisebb Két személyre való fürdőkád ... ... ... ... 3 Egy személynek való ... ... .... ._;• . 2 . — Egy öreg köpü... ... _ — Kisebb....... Л ...- ... ... ... ... _ Legkisebbe— ... ... —... ... ... ... . . . . . Legkisebb·-... .. -^- : —
23^2 — — 231/2 — 5 — 5 — — 110 0 — 2V2" " — . "• 21/2 — — 40 •— 25 — 20 __ 75 — 30 -· _ 75 . 11 —25 -— 50 50 2 — —.. · 1 . 50. .. ^— . a— — . 40 25 - —
14- · 3 8 -IV2 IV2 30 20 15 50 25 '— — 75 . 50 50. .70 40 35 35 20
•351
Azelőtt volt : frt
Egy öreg hordóköpü, melyet, forgatni kell...
...
...
—
Egy pozsonyi mérő...
...
...
...
—
Félmérő
...
.„
...
...
...
...
....
Fertály...
—
...
...
—
—
...
...
...
...
-
...
...
Egy akolófa, valamennyi akós annyi . . . Egy itató öreg sajtár ... ... ...
... ...
... ...
... ...
... ...
Kisebb
...
...
...
...
-
—
...
—
—
Ha fenékfát csinál a gazda fájábul, akárhány lészen a hordó Item, ha a pintér a maga fenékfáját adja egy akós hordóra
—
Ezentúl lesz :
dénár .
.75.
frt .
.-.35
5
—
4 5
10
—
2 0
...
...
...
...
...
...
...
...
...
— :
._.
...
...
...
...
...
...
...
...
—
:
— - ,
2 0
—
1 5 · ;
• —, • .
21/2
—
3 5 —
65. , 4 0
25
Tiz akós hordóra
-
5 0 ·
—
Két akós hordóra
dénár
—
—
2 5
•
5 0
3 0
—
10
—
2 0
—
-
2 5
- s
..
50.
'
Üvegesek. Egy olyas üvegnek, melyet a hutában egy garason vesznek ablakba való becsinálával együtt az felső részen való ablaknak egy darabjától obveniál Az alsó részben való táblától obveniál
...
...
...
...
...
...
15
...
10
....
3 0
—
2 5
Kisebb hasonló materiából való'darabtól, kit Bruch-Scheibnak neveznek, úgymint kristál üvegből Közönséges üvegből...
...
...
._.
...
—
...-
Közönséges kerekded egy darab üveg...
...
...
—
...
...
4
4
2 V 2
v
·
—
—
...
...
...
...
___·:
—
—
—
—
Egy magyar kocsi, vasazástól gazda vasával
....
...
....
7
Kovács vasával fája nélkül . . .
...
...
...
22
—
18
9
—
7
Egy itczés srófos kristál palaczktul
...
Egy itczés fehér üveg sróf nélkül...
._.
...
Pintes palaczk srófostul—
;_.·
...
...
...
'
5 ·
-2V-2
-•Φ·.·'
—
•25
•
- 2 0
...
25
•
2 0
...
4 5 .
· -
3 5
Kovácsok. ...
...
...
Egy öreg szekértől, ha a gazda ad vasat Ha kovács ad vasat...
...
—
...
'. ...
...
34
5
— '
— —
;· ' 2 6
-
.
— .
.
4 0
- -
.
30' ;
—
..
Egy akár első, akár hátulsó kocsikerék vasazásátul gazda vasával uj vasbul Item ó vasból
...
•·..
...
...
..
—
...
Egy pár marok vastul tengelyre való
...
...
....
—
...
...
8 0
.
5 0
felütésével együtt
...
4 0
, 5 0 •
Egy paraszt szekérhez való tengely vasazástul gazda vasábul, karikákkal együtt
...
...
Ó- vasbul munkálkodván—
...
...
:
... —
Egy patkó felütéstől magyar lóra... Kovács patkójával, szegével...
...
...
...
—
...
8 0
...
—
...
5 0
...
...
....
...
Németlóra való patkolás maga patkóját felütvén a kovács ...
...
Egy nagy szántóvas nádlása . . .
Ó patkót felütvén
...
...
Csoroszla nádiástul—. öreg fejsze nádlástul
— ...
...
— ...
...
... ... ...
...
... · ...
—
—
—
...
Egy. borona vasazástól pántokkal együtt . . . Iteki pántok .nélkül
—
—
-
,
•
5..
.
. 4 0
— ,
.20.
— —
6V2 — .
—
...
...
5 0
_.
—.
...
—Γ
-
'
5.·"
•
.: ? Ζ —
.
' 7 5
—
..
'
, 18 •·
. ...
.
4 .14'
—
10 30.
·..
—
.15
'
2 5
.
8
.
2 0
.·
•
—
.
75.
"
352
Azelőtt volt: frt dénár
Item fokszámra az vasboronánál— .. Egy vödör vasazása Kútra való veder vasazása ... ... Kisafa vasazása kovács vasával uj vasból... ... Gazda vasával uj vassal.. ... ... ... Gazda vasával ó vassal... ... — ... ... ...
...
...
21/2 40 30
—
<—
... ... . .. ...
. ... . . ...
...
...
—
1 — —
Ezentúl lesz: frt dénár
'
2 30 25 75 50 20
— —
—
—
—
50
—
'30
—
Kalapcsinálók. Legjobb gyapjából csinált kalap béléssel együtt Alábbvaló kalap... ... ... ... ... Item még alábbvalóbb ... ... ... ... ... ... Legalávalóbb ... ... ... ... ... Gyermekekeknek erga prop orti ont? m Egy kalap fektéstül felkészítve bélés nélkül
1 1
... ... ... ... ... ...
25
1
—
80 70 30 20
— — — —
—
75 60 40 30 15
—
— —
— —
Mészárosok. Öreg nyers ökör bőrnek párja, melyeknek is 44 fontosaknak teli lenni ... ... ... Tehénbőrnek párja ... Kisebb ökörbőrnek párja, mely is az huszankét fontot meg nem üti, tehénbőrnek számlálván tészen... ... Item harmadfű marhabőrnek, melyeket pitiingnek neveznek hármat egy párban számlálván, tészen. ... Borjubőrnek párjá ... ... ... ... ... ... ... Báránybőrnek párja gyapjastól ... ... ... ... ... Kecske és bakbőrnek párja — ... ... ... ... ... ...
7 5
—
7. 5
—
5
—
4
—
75
5
4
— "
—
75 »44 60
—
20 10 9
.
— —
—
—
60 16 18.
— — —
Kötéljártók. Amidőn a' kendernek mázsája öt vagy hat forintokon vagyon, egy jóféle kenderből csinált vontató és rudazó gyártott kötélnek vékony szálra ölit ... Gyáratlan csepüstől együtt levő nyolcz öles kötélnek ölit Item ölesnek ölit ... ... ... — ... ... És igy per consequens egy pánzzel alább hálóra való kötélnek ölit ... ... ... ... ... Ruhaszárasztó kötélnek a vastagjából való ölit ... Gyártott kenderből való hámistrángnak párja..: ... ... Duplakötőfék ... ... ... ... Közönséges kötőfék ... ... ... ___' ... ... Egy nyűg ... ... ... ... ... ... ... üreg ökörre való" kötélnek párja.„ ... ... ... ... Tehénre váló hasonló áron ... ... Mennél vékonyabb spárgának fontja ._-. ... ... ..-_ ... Alábbvaló spárgának fontja ..; ... — ... ... .L. Kendernek' öle ,.. ... ... ... ...
— —
— • — —
—
— — —
5 31/2 20 " 71/2 5 - :5 10 . 10 ·. • 40 ' 30 IIV2
—
—
— —
.
—· —
'
— — — — — — —
10 7 7 4 24i 18 14 а 55 10 10 "30 · • 25 • ' .10 -:
•353
Azelőtt volt : frt dénár
Ezentúl lesz : frt dénár
\
Gombkötők. Arany és ezüst borított zsinórnak réfitől, ha minden a gazdáé— ... — — — — ... — ... Arany vagy ezüst egyelitett zsinórnak verésétől röf számra Selyem zsinórnak rőfétől.. ... ... ... ... ... Selyemre való arany borítás— ... ... ... ... ... ... Alábbvaló ... ... ... — — . . . . — ... ... .... Mégis alábbvaló... ... — ... ... ... ... ... ... Selyemre való ezüstboritás rőfe ... ... ... ... ... ... Ezüstboritás czérnára ... ... ... ... ... ... — Gombházhoz való merő arany zsinórnak röfe... Ezüst merő boritásnak röfe ... ... ... ... Egy röf jó selyem zsinór ... ... Alábbvaló ... ... ... ... — — — — — — — Egy kártya skófiumból egy öltözetre való munkának az ára... 1 — — Fehér, skófiumból egy dolmányhoz kis aljra ... ... ... Gombkötő skófiumból kis aljra egy dolmányhoz való munkától aranybul ... ... ... ... ... Ezüst skófiumból kis aljra ... . . . — ... ... ... ... Arany fonálbul rojtosan... ... ... — ... ... ... ... Két felül ezüst fonálbul... ... — ... — .... ... Közönséges koczkás aranyzsinórnak rőfe... ... ... ... Övgombozásért egy papirosból aranyfonalbul ... ... ... Ezüst skófiumbut — — — ... — ... Ay'any fonálbul rojt nélkül való gombért .... ... Rojtosan — ... Ezüst fonálbul való gombnak rojtosan párja ... Arany fonálbul való vitézkötés nélkül rojtos pár ránczra való Ezüstből ... — — Egy mentekötő arany fonálbul ... ... ... ... ... ... Ezüstből ... - r . ... — ... Czérna és szőr zsinórnak röfe ... Mentére való selyem gomboknak egy felül való gombházzal és sodrott rojttal párja ... Selyemből való ránczra való sodrott rojttal ... ... ... Szőrbül vagy czérnábul való mentekötő ... ... ... ... Hasonlóbul ránczra való ... — ... — — — ... Ezüst koczkás zsinórnak rőfe ... — Hasonló gombnak párja tarkásan gombházával együtt arany fonálbul .... ... ... Ezüst fonálból azon módra ... ... — ... — Hasonló módon ránczra való . — ... . — — Mentekötő azon módon ... ... ... ... ... ... ... ... Egy gombnak munkájától arany fonálbul ... Ezüstből ... ... • ...
5 31/2 2
— —
"
—
50 .40 .35 . 25 20 65 50 10 5
— — .—: — —
— — — —
3 2
—
— — —
3 2 2 1
—
—
—
.
2 2
75 —
10 . 7 13 12
— —
25 20 .1 : 75 • ' 1. 75 10 — — 10
•
—
— .
10 35 1-11/2 . 15 15
•
' —
2 2 — — —
3 2 2 .1 •
—
.
—
— .
—
—
—
—
—
—
60
—
—
— —
—
—
—
•
20 75 • 50 20 30 25
—
—
—
—
—
—
—
.70 lVs
..
—
20 20 50 23 35 30 50 70
3 2
• .
—
—
•
50 25 20 25 20 45 40 5 4
—
—
Γ2 8 * 15 13
. 4: 31/2 2
—
1 1 — — . .
·
50 lVa 10. . 30 . 10 12 15 25 20 50 ,25 8 8
354 ·
•
Azelőtt volt: dénár frt
Arany és selyem tarkásan való egy gombnak gombozásától gazda szerszámjábul... ... ... ... ... ... ... Ezüst fonállal tarkásan ... ... Gombkötő selyemből egy gomb ... Gazda selyméből — ... ...
71/2
—
.71/2.
—
—
.
— '
—
Ezentúl lesz : frt dénár
7 7 ..
10
...
5
. —
<10 '
— '
' —
'
10
5 .
'
Kapczakötök. Férfinak csizmába való kapczának párja ... Kisebbszerü egy pár kapcza... ... ... ... Éppen közönséges ... ... ... ... ... Asszonynak való pár kapcza karmazsin szinü ... Legközönségesebb ... ... — — ... ... ... Egy hálósüveg a javából ... ___ Közönséges ... — — ... ...
...
...
- — "
... ... ... ... —
-
25 ' 20 35 85 · 85 · 60.
—
... ... ... ... —
—
1 — —
25 20
—
18
—
í —
25 '
'
571/2 571/2
—
:
—
'50
Lakatosok. Egy ajtóra való dupla pléhtől hozzátartozó sarkakkai hevederrel és felszegezéssel olmosan... . .. ... ... Egy pár csizmapatkolástul sarkantyú nélkül magas patkóra Lapos patkóra ... ... ... ... — ... ... ... ... .... Ólom nélkül való lehet hozzátartozandó requisitumakkal Ablakra való sarkaktul és a négy szárnyán levő pléhektul zárjával együtt ólmosan ... ... ... ... ... ... Ólom nélkül fekete munkára... ... ... ... ... ... ... Egy pár patkolás simán sarkantyústól ... ... ... ... Magas patkolás pallérosan sarkantyúval együtt ' . . . ... Egy pár sarkantyútól magosan ... ... ... Ha a gazda adja a patkót, sarkantyút felütésétől ... ... Egy pár ólmos kengyelvas czifrán ... ... ... ... ... Egy pár ólmos kengyelvas simán ... ... ... ... Közepes kisebbszerü ... ... ... ... ... Egy ólmos nagy németzablya ... Fehérvári ólmos zablya ... ... Magyar lónak való rendes'zablya ... ... ... ... ... Darabos vagy hólyagos zablya ... ... ... Ólmos kanalas zablya ... ... ... Czigány zablya ... ... ... ... ... ... ... Egy pár sarkantyú taréj... ... ... ... ... ... ... ... Egy pár srófos sarkantyú ... ... ... ...
6
4
—
15
—
10
;
3
6
—
4
— '
4
—
3
— •
—
40
—
—
45
—
—
25
—
—
10
—
50
—
1 •
10 10 75
—
50
4-
90
—
—
—
1
58V2
—
58V2
— ·
—
—
50 85 30 25 20 5
—
50
— — — — —
30 35 20 1Ó 55 50 50 75
—
40
—
50 30 25
— — —
12
—
4
—
50
Puskaniüves. Egy flinta csövéhez tartozandó aczél simán és minden czifraság nélkül... ... ... .... ... ... ... ... Egy igen szép metszett aczél aki ezüsttel ki vagyon rakva Metszett hasonló czifra aczél ... ... ...
1
6 2- -
• i ·'
50 '
—
.
5
1
.
'—
'
—
•
75
35õ
Azelőtt volt : frt dénár
Flititához tartozandó sárgaréz czifrán kirajzolva, ellenzővel és puskacsöve vesszejével ... ._.
Ezentúl lesz : frt dénár
...
...
...
4 3
— —
3 2
— 50
Egy újhelyi flinta csöve elkészítve ... Egy puska tisztítástól külső vagy belsőképpen...
...
...
4 —
— 40
3 —
50 25
—
50
Simán, hasonló nagy vasból is
Egy vont puska csövének kifuratásától és megcsinálásától avagy vonásától ... . . . . . . ... ... ... ... Egy puskacsövének újonnan való megvonásától és csinálásától . . . . . . . . . ... .... ... ... ... És ,egy a proportione más puskáknak csináltatása hasonló áron lészen. ... — .... ... ... ,__ Égy pár pisztoly tisztításától... ... ... : ... ... Egy flinta ágyazásától diófából Czifrán ... _:_ . J. ... Középszerű ágyazás diófából... . . . ... Közönséges ágyazás másféle fából ... Egy pár pisztolyagytól diófagyökérből— Közönséges fából
... .'.. ..." .... — ... . ... . . . .
... ... ...
-
7 1
— 2 1 — . 1 —.
5 50
1
'30 — ' 50
—
— 30 2 •· — -.1' -50.
60 · . i ·- . 60 50 · .1 ... 50 60. : — 60
Eredetije Pestmegye levéltárában. 1735., Közli :, Ю
S..
IRODALOM. Magyar erdészeti oklevéltár· Magyarorszáq ezredéves fennállásának emlékére kiadja az Országos Erdészeti Egyesület. Szerkesztette és történeti bevezetéssel ellátta az egyesület megbízásából Tagányi Károly. I. kötet: 1015—1742; II. kötet 1743—1807; I I I . kötet 1808—1867. Budapest 1896. A polgárosodás alacsony fokán a küzdelem az erdő ellen, az erdőirtás, a polgárosodás magasabb fokán a küzdelem az erdők fentartásàért, az erdővédelem teszi az emberi tevékenység egyik főmozzanátát. A gazdasági haladás rendszerint azzal kezdődik, hogy az ember ellenségének tekinti az erdőt, fejszével, bárddal, tűzzel megy reá, uralmát vissza igyekszik szorítani, hogy a földmüvelésnek szűz termő erővel megáldott uj területeket nyerjen. Mint minden harcz, az erdő ellen indított is szertelenséggel, számítás és terv nélkül szokott foíyni. Az ember ott veri-vágja az ellenséget, a hol találja. Igy az erdő, a nép anyagi virágzásának egyik nagyfontosságú tényezője, mely szigorún, kérlelhetetlenül meg szokta bosszulni a rajta elkövetett bűnöket, a legnagyobb mértékben pusztulásnak indul. Pedig szükség van reá, sőt minél nagyobb haladásokat tesz a polgárosodás, annál inkább emelkedik értéke s a műveltség magasabb fokán az ember fel is fogja az erdő végtelen gazdasági, szocziális, klimatikai jelentőségét. Ezzel fölmerül az erdő védelmének szüksége, az eddigi irtás és tervtelen gazdálkodás helyére a gondozás, a fentartás, a rendszeres kezelés eszméje lép. Végre az erdészet is valósággal tudományos ^ foglalkozássá lesz, mely századok megfigyeléseit és tapasztalásait értékesítve hasznos igazságokat bocsát a gyakorlat rendelkezésére. Ma az állam, a helyi hatóságok s a társadalom vállvetve azon dolgoznak, hogy a nemzeti közvagyonnak azt a nevezetes részét, melyet az erdők képviselnek, az enyészettől megóvják, észszerű gazdálkodással hasznosítsák a jelenkor számára, de csak ugy, hogy maga a tőke se pusztuljon el, hanem szakavatottan gondozva jusson át örökül a következő nemzedékekre. Maga ez az állami gondoskodás abban a tervszerűségében és sok áldozatot igénylő következetességében, melylyel ma találkozunk, a
•357
modern idők egyik áldásos .vívmánya ugyan. De az erdő a magyár nemzet politikai, művelődési és anyagi életében végtelenül fontos szerepet játszik ama nap óta, a melyen a magyarság ezt a hazát birtokba vette. Ezer évvel ezelőtt az egész nyugati, északi, keleti hegyvidéket, Erdélyt, melyet a megtelepedő magyarok az erdő elejének vagy aljának neveztek, óriási rengetegek, végtelen őserdők borították, melyek mélyen benyúltak a síkságba, a Dunán tul pedig a Balatonig értek. Délen a Dráva és Száva közti földet az őserdő egy másik öve takarta s a. mai Magyarország egész területe valóságos erdőterület volt kevés lakossággal, ősvadon állapotban. Ebből az állapotból a magyar ész, a magyar munka és szorgalom emelte ki s tette egy évezred küzdelmeiben, melyet a természettel, külső és belső ellenségeivel folytatott, azzá a tejjel-mézzel bővelkedő kanaánná, milyennek ma jelentkezik. Ez őserdő lepte földön telepedett meg a honfoglaló nemzedék s az erdővel azonnal közvetlen, benső kapcsolatba lépett. Hasznát vette, a mint kezdetleges viszonyai közt tehette ; használta fáját, halászta vizeit, vadászta vadjait, mélyében, berkeiben állította fel szentélyeit, melyekben a maga módja szerint imádta istenét. És a mi fő, felhasználta katonai czélokra. Az óriási erdőöv, mely környezte, természetes védfala volt. Ő maga, hogy kijuthasson rajta, az erdőn át kapulvát vágott s ezeken tört szomszédjainak országaira. E kapukon száguldottak ki a lovas hadak, melyek Európa legtávolabbi országait megrettentették. És ezeket a kapukat zárta, torlaszolta el a magyarság azzal az anyaggal, melyet neki megint csak az erdő nyújtott, a levágott fával, mikor az ellenség az ő területét akarta megtámadni. Századokon át egyik fontos tényező volt az erdő a honvédelemben s utóbb is, mikor e szerepét rég elveszté, az erdő maradt az üldözöttek, az állami hatalommal összeütközésbe jövőknek, a betörő ellenség elől menekvöknek biztos menedéke. Ott ütötte fel tanyáját a bujdosó kurucz, mélabúsan keseregve, mikor a zöld erdő árnyékát, piros csizmája nyomát hóval födte be a szél. A szegénylegény-világ sajátos romantikájában szintén kijutott a maga része az erdőnek, mely a nép lelki világába mélyen lebocsátotta gyökereit s a képzelő erő a mondák, regék, mesék, babonák hosszú sorát fűzi hozzá. De mindez egészen jelentéktelen az erdők közgazdasági szerepe mellett, mely nyomban érvényesült, mihelyt a honfoglalást követő századokban Magyarország lakosai szaporodni kezdtek. Egy második honfoglalás indult meg csakhamar. Az erdőtől kellett az ország területének legjobb, legdusabban termő, legnagyobb részét elhódítani s a nemzeti polgárosodás keretébe bevonni. Ez a harcz a természet fékezetten erejével még nehezebb volt s jóval tovább tartott, mint á tulajdonképpeni Magyar
Gazdasdg tör lineimi
Szemle. 1S0G·.
26
•358
honfoglalás. Az idők folyamán szakadatlanul özönlött a telepesek bátor serege az erdő mélyébe le délnek a Száváig, keleten Máramarosig, északon Árváig és Szepesig. E részeket nem a kard, hanem a fejsze és az ekevas hódította meg a magyarságnak, kebelezte be a magyar államba. Az igyekezetet gazdag eredmény koronázta. Idegenek és belföldiek versenyezve alapítottak uj és virágzó községeket, népes városokat, díszes monostorokat a műveltség és a vagyonosság központjait az erdő borította ősvadonban. Ledőltek az égbe meredő fák, az irtott talajt ezer meg ezer kéz hasznosította a földművelés és a bányászat számára s idővel az egész ország külső képe megváltozott. Az emberi szorgalom legyőzte az ellenséges természet erejét: az erdő meghódolt az emberi értelmességnek. Csakhamar az erdőn is beteljesült a vae victis igazsága. Irgalmatlanul bántak vele, róntotta-pusztitotta, a ki csak tehette, irtotta ott is, a hol ez a közérdeknek egyenes kárára szolgált. Ekkor bekövetkezett a visszahatás. Megkezdődött az erdővédelem kora, a rendszeres gazdálkodás ideje, mely utóbb az erdők felújítására, uj erdők ültetésére a tervszerű, országszerte folyó befásitásra vezetett. Szertelenül érdekes tehát az erdők története Magyarországon. Nemzetünk anyagi és szellemi polgárosodásának egyik legértékesebb fejezete az s a magyar erdészet történetének megismertetése a magyar tudomány leghálásabb, legdicséretesebb feladatai közé tartozik. E fenkölt feladat megoldását kívánta elősegíteni az Országos Erdészeti Egyesület, mely modern erdészeti érdekeinket évtizedek óta törhetetlen odaadással, igazán ritka szép eredménynyel szolgálja, midőn a magyar erdészet oklevéltárának kiadását elhatározta. Dicséretes volt a gondolat és szerencsés volt a végrehajtása, mert már a nyáron, tehát még a millenium ünnepi idejében megjelent három roppant kötetes oklevéltár a magyar kutatói szorgalom egyik legszebb alkotása s tartalmának végtelen gazdagságával nem csupán gazdaságtörténetünk, hanem egész művelődésünk ismeretének egyik legértékesebb, legdúsabb kútfője. Az oklevéltárt Tagánvi Károly szerkesztette s éppen a szerkesztő szerencsés megválasztásának köszönhető, hogy az Országos Erdészeti Egyesület nemes kezdeménye olyan sikeres valósulást nyert. Ama benső viszony, melyben Tagányi Károly éppen a Gazdaságtörténeti Szemlével áll, nem szolgálhat akadályul, hogy a legteljesebb dicsérettel ne adózzunk az iránt, a maga nemében páratlan munka iránt, melyet az oklevéltár kiadásával, a hozzáadott kimerítő bevezetés megírásával, valamint a tájékozást és áttekintést annyira megkönnyítő általános név- és tárgymutató gondos elkészítésével végezett. Nyilvános levéltárainkat, a bennök rejlő roppant kincseket alig ismeri valaki oly alaposan, mint ő. Másrészt széleskörű történeti és gazda-
3Õ9
sági műveltsége, eddigi irodalmi dolgozatai, melyek hazánk' múltjának minden időszakára kiterjednek s részben e folyóiratban jelentek meg? egyenesen praedestinálták öt a nehéz munkára, első sorban arra, hogy a fennmaradt roppant emlékekből avatottan kiválassza a leglényegesebbet, a legtanuságosabbat, azután pedig rendezze s hibátlanul közzétegye a kiszemelt anyagot. Munkája méltó is lett ama nagy czélhoz, melynek szolgálni hivatva van s a legrégibb időkről egész a jelenkorig, a mai Országos Erdészeti Egyesület megalakulásáig 1866. december 9-éig a legkülönbözőbb magyar és bécsi levéltárakból összeválogatva a szakirodalom rendelkezésére olyan érdekes és sokoldalú anyagot bocsát, melyet senki sem nélkülözhet, a ki jövőre magyar gazdaságtörténelemmel s általában anyagi művelődésünk múltjával foglalkozni óhajt. Visszamegy egész a magyar királyság. alapításáig, s minden okmányból, melyen erdőről, erdészetről vagy a fa értékesítéséről egyáltalán szó van, hű magyar fordításban adja azt, a mi tárgyára vonatkozik. Az első hazai okmány, mely az erdőügvet is érinti, még 1015-ből való s a magyar királyság megalapítójától, Szent Istvántól származik. A pécsváradi apátság részére kiállított alapító levélben István király az ottani erdőkről is megemlékezik. Az apátságnak adományozott területen ugyanis az apátság udvarháza melletti üget kivételével, mely egészen az apáté lett, fenntartotta magának és utódainak a közös birtoklást az apátsággal, ellenben az apátság minden más erdejének jövedelmét, a disznók és a nádasok adóját ki* zárólag az apátnak hagyta. Az oklevél e rövid határozata az erdőkről jellemzően világítja meg az erdészet akkori állapotainak egyik lényeges mozzanatát. Sajnos, hatvan esztendő telt el, mig a ránk maradt, számra is csekély XI. századi okmányokban valami erdészeti ügyről ismét említés történik. De ez szintén nagyon érdekes, mert megtudjuk belőle, hogy már 107õ-ben folyt a Garamon a íausztatás. Még a XII. század okmányaiban is csak itt-ott esik a világosság egy-egy sugara az erdészetre. Számosabbak a XIII. századi ilyen okmányok, de a mohácsi vész előtti időkből összesen véve is meglehetősen kevesek és szűkszavúak, hogy azután 1535 óta csakhamar tömegessé váljanak. Ettől kezdve az egykorú irott emlékek már gondos kiválasztást igényeltek, különben az okmánytár a kötetek végtelen sorává nőtt volna. E dusgazdagságot az okozza, hogy a XVI. század derekától kezdve a magyar állami bányászat s vele a legszorosabb kapcsolatban álló erdészet — a bányászat volt akkor a legnagyobb fafogyasztó — idegen, bécsi kormányzat alá került. Bécsben nem pusztított az ellenség, s az odaküldött okiratok nagyrészt meg is maradtak. Ma is nagy részt Bécsben őrzik a legutóbbi három századnak magyar, erdészeti irott kútfőit, a hivatalnokok jelentéseit, fölterjesztéseit, a központi hatóság leiratait s mindennemű intézkedésének emlékeit. 26*
•360
Tagányi oklevéltárának anyagú főleg onnan került elő. De dús sikerrel aknázta ki az országos levéltár s a nemzeti muzeum gyűjteményeinek gazdag anyagát is. Óriási s változatos okmányhalmazból kellett kiszemelni azt, a mit három kötetes gyűjteményébe beszoríthatott s el lehet mondani, hogy itt a közlevéltárak anyagának legeslegfontosabb, legtanulságosabb része van kiadva, időrendbe állítva s a szöveget kísérő jegyzetek hosszú sorával magyarázva. Az erdészet minden mozzanata, a kezelés, a hasznosítás, a védelem és uj erdők ültetése egészen uj világosságot nyer ez okiratokban, melyekből fokról-fokra megállapíthatni, mikor és hol kezdődött az észszerűbb erdészeti kultura, es hogyan szorította háttérbe az egykori rablógazdaságot. E téren a reformok körül nem az állam ragadta meg a kezdeményezést. Az erdő a földesuraké volt, kik közt első helyen állt ugyan a király birtokának roppant terjedelmével, de tényleg ő is csak földesúr volt s tisztán saját birtokára korlátolta figyelmét és gondoskodását. A saját erdeikre nézve Habsburg-házi királyaink, kik a kezelést szakemberekre bízták, sok fontos és hasznos újítást és haladást hoztak létre az erdészeti közigazgatás és az üzem terén. De ezt tette sok magánföldesur is a saját erdejére nézve. Ellenben az erdészet érdekében való általános, az egész országra kiterjedő gondoskodás az állam részéről csak a mult században történt és pedig főleg két irányban. Egyrészt a meglevő erdőállomány oktalan csökkentését, a félreismert magánérdekből folytatott pusztítást igyekezett korlátolni, mely téren azonban csak a modern magyar állam birt döntő eredményt elérni, másrészt a befásitást főleg az Alföldön, hol a legnagyobb szükség volt rá. mozdította elö s ez irányban kezdeményének csakugyan sok hasznos következménye volt Általában azt látjuk, hogy mihelyt az állam tudatára ébredt annak, hogy ö a nemzet gazdasági érdekeinek első és leghatékonyabb gondviselője, mihelyt ismerni kezdte ama nagy és komoly kötelességeket, melyeket a közvagyon fokozása érdekében teljesítenie kell, nyomban gondozása alá vette az erdészetet, mint a nemzeti vagyonosság egyik fő fontosságú tényezőjét. A régi viszonyok ismeretének, a sok százados tényleges állapotoknak s a reformtevékenység fokozatos megindulásának hü képe tökrözödik vissza Tagányi háromkötetes oklevéltárában. A világosság, melyet áraszt, hivatásához képest első sorban magára az erdészetre esik. De a sokoldalú kapcsolat folytán, mely az erdészet s a nemzet anyagi polgárosodásának többi tényezői közt fennáll, a nagy munka a gazdasági és szocziális viszonyok sok minden egyéb mozzanatára kiterjed s el lehet róla mondani, hogy a magyar művelődéstörténet legértékesebb kútfő kiadványai közé tartozik. Л-у.
•361
Somogyvármegyei gazdaságtörténeti adatok. Összeállította a Somogy•vármegyei ezredéves gazdasági helyi bizottság megbízásából Melhard Gyula. Kaposvárott 1896. A kis munka csak 74 oldalra terjed, de közzéleJe a legteljesebb elismerést érdemli. Igen tanúságos s a régi gazdasági viszonyok isme, rétét nagy mértékben elősegítő adatokat nyujt öt fejezetbe foglalva. Az első fejezetben vannak Somogy vármegye nemes ren eleinek 1767. és 1773. közt a napszám megállapítására vonatkozó határozatai, melyeket a munka szerzője az 1893-ki ismert adatokkal egészit ki. Noha a pontos összehasonlítás csak ugy lenne lehetséges, ha a szerző a régi pénz absolut és relativ értékét is megállapítja, az adatok egyszerű közzététele sem volt fölösleges, mert általánosságban mégis csak ad fogalmat amaz átalakulásról, mely valami 120 év folyamán Somogyban a mezei munkabérekben s általában a napszámban beállt. Mig a nemes vármegye például a kaszás ember napszámának maximumát 1767-ben 28V2, hat évvel később meg éppen csak 12 dénárban állapította meg, 1893-ban nyári időben a munkabíró férfi napszáma általánosságban 1 frtot tett. A második fejezet a megye 1790-ki gabona- és szénatermésének községenkinti kimutatását tartalmazza s a föeredményeket szerző ismét a jelenkori állapotokkal veti egybe. A változás, mely a száz év folyamán beállt, csakugyan meglepő. 1790-ben igen sok. községben tiszta búzát vagy akár kétszerest egyáltalán nem, sőt árpát a megye messze vidékein nem termeltek. Leginkább termeltek' rozsot, azután zabot és kukoriczát. A termés is oly csekély, hogy ma egy jobbmódu parasztembernek is lehet olyan termése, mint akkor némely községnek. Leginkább termeitekrozsot s ebből a megye összes termése 46.418 hektoliter volt, mig 1892-ben több mint kilenczedfélszáze'zer hektolitert tett. Hasonlóan érdekes a megye 1802-ki munkálata az adózás terén. Leii'ja benne az általános állapotokat s igen sok tájékozást nyujt a földmüvelés és állattenyésztés akkori helyzetéről. A haladást és a változásokat itt is könnyen meg lehet állapítani, mert a könyv sok modern statisztikai anyagot nyujt a mult és jelen közötti ellentét földerítésére. Végre az utolsó fejezet a megyében levő mészárosok 1805-iki kérvényét közli, melyben a húsnak alacsonyra limitált árát emelni kérik, különben nem tudnak megélni. A vármegye a kérvényt vizsgálatra kiadta közegeinek s minthogy jelentéseik igazoltnak mutatták a mészárosok kérését, a hus- és velők a kenyérárak újra limitáltattak és pedig akként, hogy egy font marha- vagy disznóhús ára 8, borjúhús 9, szalonna 24, rozskenyér 4, buzakenyér 5 krra állapíttatott meg. Sok ilyen tanúságos adatot tartalmaz a kis munkás nagyonkivá-
362'
natos, hogy minél több utánzója akadjon s más vármegyék, melyek jegyzökönyvei és levéltárai telvék velők. szintén közzététessék a leglényegesebb gazdaságtörténeti adatokat. Ily adatok nélkül nemcsak a régi gazdasági, hanem a szocziális és politikai élet homályos mélyeit sem ismerhetjük meg. Somogyinegye gazdasági egyesülete és Melhard Gvula mindenesetre dicséretet érdemelnek kczdeményezésökért. Kis munkájok , nem ad sokat, de a mit ad, az mind nagyon érdekes.
A-y.
VEGYESEK. Kéve, kereszt, kalangya, kepe. A kicsépeletlen gabonának régi idők óta.e négy mértéke ismeretes az országban. Mint ma, ugy régen is, e mértékek vidékenkint nagyban különböztek egymástól. A tized beszedéséről szóló lajstromokban —: melyek az Orsz. Levéltárban a XVI. századtól kezdve több száz csomóban őriztetnek — minden tized járásnál, vagy hol szükséges volt, minden falunál föl van jegyezve, hogy ott milyen mértékek divatoznak. A kévénél· (manipulus) mint alapegységnek meghatározása sehol sincs meg, de a dolog természeténél, fogva alig lehet kétség, hogy annak súlya valamivel kisebb lehetett a mainál, mely vidékenkint a tavaszi gabonánál 5—8, az őszinél pedig 8—15 kilogramm között váltakozik. A XVI. században a legszokottabb mérték a hcãançjya vagy kalongya (gelima) volt, melv legáltalánosabban és pedig 1548/49-ben : Nagy-Tállya, Maklár, Nagy-Heves, Debrővölgye, Mohi, Miskolcz, Arlóvölgye, Füzérvár, Dada, Helmecz, Pászthó, Zemplén, Felnémeth, Eger tizedjárásokban 30 kévéből; 1572 táján a Szatmár vári uradalomban 32 kévéből ; a kis-várdai tizedjárásban 28 kévéből ; a pathai tizedjárásban és Gyöngyös városában pedig 26 kévéből állott. A kereszt (crux) mindig féle volt a kalangyának, mint pl. a pász thó i tizedjárásban egy kereszt 15 kévéből áll, ahol t. i. a kalangya 30 kéve volt. A kepe (capecia) viszont mindig egyszer annyi, mint a kalangya. Ahol tehát a kalangya 30 kévés, a kepe 60 kévéből áll, mint 1548-ban a füzéri, zempléni, vécsei, nagymihályi tizedjárásban. Van 52 kévés kepe 1548/49-ben a sztropkói tizedjárásban, itt tehát a kalangya 26 kéve volt. A homonnai tizedjárásban 1549-ben 100 kévés kepe jön elő, itt tehát a kalangya 50 kéve volt, 1548-ban pedig 104 kévés kepe, a kalangyának tehát 52 kévésnek kellett lennie. Kitűnik tehát, hogy akkor még mind a négy mérték egy mértékrendszert képezett, ellentétben a mai helyzettel, amikor egyformán alkalmazzák a kereszt, kalangya és kepe szavakat ugyanazt értve alattuk, s igazi értelmök a köztudatból kiveszett. —a—и—
•364
XVII. századi lóorvosságok. A kismartoni fölevéltárban (Rep. 84.) Püspökv Jakab deáknak, egv, a XVII. század első feléből származó rongált kéziratában ezeket olvasom: Az ló hátát ha az nyereg megtöri. Végy czelidonia füvet, és megfőzvén vízben erössen, azután tűrhető melegen az vizével mossad az sebet, és ugyanazon füvet erössen megszárasztván és megtörvén, azt az porával hintsed. Ha pedig vadhús volna benne Gruspamot eczetben megfőzvén, az mosás után tűrhető melegen reá csöpögesd, föllyöl meghintvén az megnevezett czelidonia porával; ez kieszi az vadhúst." Ha pedig nyöves volna az seb, tehát mézzel meghintvén : kiöli. Az sebénele penig száraztásFára fölötte jó az osztriga héjának pora, tudniillik megtörvén és azzal hintvén. Az ó sarunak is avagy czipellösnek, megégetése után, hanvával hinteni (jó). Item az ó kötelet avagy istrángot ha elfejted és az kenderével befödöd. Item aféle sebet igen jó, — farkas almát megfőzvén, avagy levelét, — annak levével mosni., és porával hinteni. Dr. Merényi
Lajos.
