Magyar Súlyemelő Szövetség

Magyar Súlyemelő Szövetség

DOPPINGELLENES SZABÁLYZAT

Jóváhagyta az MSSZ Elnöksége a 2007.09.05/31. számú határozatával. Magyar Súlyemelő Szövetség Doppingellenes szabályzata. Hatályos: 2007. szeptember 15-től.

Magyar Súlyemelő Szövetség Doppingellenes szabályzata. Hatályos: 2007. szeptember 15-től.

1. § A doppingellenes szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a versenyszerűen sportoló (verseny-, vagy rajtengedéllyel rendelkező) súlyemelőre, a jogerős döntés alapján a sporttevékenységtől eltiltás büntetés hatálya alatt álló sportolóra, az eltiltás leteltét, vagy visszavonulását követően a versenyszerű sporttevékenység folytatását bejelentő sportolóra (továbbiakban együtt: sportolóra), a Magyar Súlyemelő Szövetség (a továbbiakban: MSSZ) szervezeti egységeire és tagszervezeteire, valamint a sportoló felkészítésében, illetve irányításában résztvevő edző, sportorvos, gyúró és további szakemberekre (továbbiakban: sportszakemberek). 2. § A Szabályzat alkalmazásában: a) célzott vizsgálat: a versenyzők vizsgálatra történő kiválasztásának az a formája, amikor meghatározott időpontban meghatározott versenyzők vagy versenyzők csoportja nem véletlenszerűen kerül vizsgálat céljából kiválasztásra; b) dopping: a doppinglista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó - vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő - szer, készítmény vagy élettani vegyület, továbbá módszer; c) doppingellenes tevékenység: az az ellenőrző, felvilágosító és nevelő tevékenység, amelynek célja, hogy a versenyző sportteljesítménye fokozása érdekében doppingot ne használjon fel; d) doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek: a sportszervezetek, a szövetségek, a sportköztestületek, a nemzeti doppingellenes szervezet (National Anti-doping Organization, a továbbiakban: NADO), a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium; e) nemzetközi doppingellenes szervezet: a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (a továbbiakban: WADA), az Európa Tanács Doppingellenes Megfigyelő Csoportja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, a nemzetközi sportági szakszövetségek, a nemzeti doppingellenes szervezetek nemzetközi szövetségei és azon nemzetközi sportrendezvények szervezői, amelyek doppingellenőrzést végeznek a sportrendezvényen; f) doppingellenőrzés: a vizsgálat-eloszlási tervezést, a mintavételt és -kezelést, a laboratóriumi elemzést, az előzetes felülvizsgálati eljárást, a doppingeljárást és a jogorvoslatot magába foglaló eljárás; g) doppinglista: az UNESCO keretében Párizsban, 2005. október 19-én elfogadott nemzetközi doppingellenes Egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendeletben foglalt, tiltott szereket és módszereket meghatározó jegyzék; h) doppingolás: a rendeletben meghatározott - egy vagy több - doppingvétség megvalósítása; i) használat: tiltott szer fogyasztása, injekció útján történő beadása vagy bármely módon történő felhasználása, illetve tiltott módszer alkalmazása; j) marker: olyan jelzőanyagok csoportja, amelyek tiltott szerek, módszerek használatára utalnak; k) manipuláció: a doppingellenőrzés bármely szakaszának meg nem engedett cél érdekében vagy meg nem engedett módon végrehajtott módosítása, befolyásolása, az 15/2


ellenőrzés során természetes folyamat meggátolása céljával végzett meg nem engedett beavatkozás, valamint az eredmény megváltoztatása; l) minta: bármely doppingellenes ellenőrzési céllal gyűjtött biológiai anyag; m) nemzetközi követelmény: a WADA által elfogadott, a doppingellenes tevékenység egyes részeiért felelős doppingellenes szervezetek egységes szabályok szerinti eljárását és az eljárások harmonizációját biztosító nemzetközi előírások. Az egyes nemzetközi sportági szövetségeknek a WADA nemzetközi előírásait biztosító sportági különös szabályai az adott sportágban nemzetközi követelménynek minősülnek; n) nyilvántartott vizsgálati csoport: a felnőtt és a felnőtt alatti első utánpótlás korosztályban a nemzeti válogatott kerettagok, a nemzetközi sporteseményeken induló versenyzők, az országos bajnokságon első három helyezést elérő versenyzők, továbbá az eltiltás alatt álló versenyzők szövetség által összeállított csoportja; o) pozitív vizsgálati eredmény: laboratóriumból vagy más akkreditált vizsgálati intézményből származó jelentés, amely a mintában tiltott szer vagy annak metabolitját, markerét (beleértve endogén anyagok emelkedett szintjét), illetve tiltott módszer használatát mutatja ki; p) származék: bármely biológiai átalakulási folyamat során képződött anyag; q) vizsgálat: a doppingellenőrzési folyamat része, beleértve a versenyző mintavételre történő kijelölését és erről való értesítését, a mintavételt és -kezelést, a minták laboratóriumba történő szállítását és analízisét.

3. § (1)

A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (a továbbiakban: IWF), a Kiemelkedő Sportrendezvény Szervezője (Major Event Organization), az MSSZ vagy szervezeti egységei, tagszervezetei, illetve felhatalmazása alapján más személy által rendezett, szervezett versenyen, a felkészülési időszakban a sportoló doppinglistán szereplő teljesítményfokozó szereket, készítményeket nem használhat fel, nem birtokolhat, tiltott módszereket nem alkalmazhat még akkor sem, ha az adott doppingfajta egészségügyi kockázattal nem jár.

(2)

Tilos a sportoló részére sportteljesítmény fokozása érdekében az (1) szerinti szerek, készítmények előállításához, megszerzéséhez, felhasználásához, illetve az ilyen módszerek alkalmazásához segítséget nyújtani, azok felhasználásában közreműködni, illetve a felhasználást lehetővé tenni.

(3)

Ha a sportszakember tudomására jut, hogy a sportoló doppingol, illetve valaki a spotolónak a doppingoláshoz segítséget nyújt, köteles azt haladéktalanul bejelenteni az MSSZ-nek, sportorvos esetében az MSSZ-nek és a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságának

(4)

A versenytől, edzéstől való visszalépés, illetve a verseny, edzés előtt vagy a versenyen, edzésen bekövetkezett sérülés nem mentesíti a sportolót a doppingellenőrzéstől.

15/3


4. § Az MSSZ doppingellenes feladatai: Az MSSZ a doppingtilalom érvényesítése során a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelettel (továbbiakban: Rendelet), az IWF Doppingellenes Szabályzatával, az egyéb vonatkozó nemzetközi követelményekkel, valamint a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület (továbbiakban: NDKT) ajánlásaival összhangban: (1)

Gondoskodik jelen szabályzat folyamatos karbantartásáról, figyelemmel az UNESCO keretében Párizsban, 2005. október 19-én elfogadott nemzetközi doppingellenes Egyezmény kihirdetéséről szóló Kormányrendeletben foglalt, tiltott szereket és módszereket meghatározó jegyzékre, valamint az IWF doppingellenes szabályzatára;

(2)

Gondoskodik arról, hogy a Szabályzat valamennyi tagszervezethez eljusson;

(3)

Összeállítja a súlyemelés sportágban a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzők körét, melyet megküld a nemzeti doppingellenes szervezetnek (továbbiakban: NADO) és tájékoztatásul az NDKT-nak;

(4)

Nyilvántartja és a NADO rendelkezésére bocsátja az ellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokat (különös figyelemmel a „whereabouts” információkra), továbbá az adatok kezeléséhez, valamint a 18 éven aluli versenyzők doppingellenőrzéséhez szükséges törvényes képviselő által adott hozzájárulásokat;

(5)

Elkészíti a szövetség doppingellenes tevékenységének éves programját, amely magába foglalja a felvilágosítási-, nevelési, valamint doppingellenőrzési tervét;

(6)

Végrehajtja a doppingellenes éves programját: ennek keretében költségvetésében megtervezi a doppingellenes tevékenységének költségeit, gondoskodik doppingellenőrzések megrendeléséről, felvilágosító-, nevelő előadások tartásáról, illetve a megteszi a szükséges egyéb intézkedéseket a program végrehajtásához.

(7)

Összeállítja az MSSZ által kezdeményezett doppingellenőrzések éves tervét, melyet a tárgyévi versenynaptárral együtt a tárgyévet megelőző év december 15-éig tájékoztatásul megküldi a NADO részére.

(8)

A doppingellenes feladatok ellátásának koordinációjára, a doppingellenes tevékenységben résztvevő szervezetekkel való együttműködésre a doppingellenes szabályokban jártas kapcsolattartó személyt jelöl ki;

(9)

Minden év január 15-éig megküldi az NDKT-nak az előző évi doppingellenes tevékenységéről készített beszámolót;

(10)

Nyilvántartja a doppingvizsgálati megalapozó magatartásokat;

(11)

Lefolytatja a doppingellenes szabályok megsértése miatt indított, hatáskörébe tartozó eljárásokat.

eredményeket

és

egyéb,

doppingvétséget

15/4


(12)

Az előzetes felülvizsgálati eljárás, valamint a doppingeljárás eredményeiről tájékoztatja a sportigazgatási szervet, az NDKT-t, valamint az IWF-et;

(13)

Gondoskodik a doppingellenes tevékenységével összefüggésben keletkezett iratok nyilvántartásáról és őrzéséről. 5. §

A tagszervezetek és a területi szervezeti egységek feladatai: (1)

Kötelesek jelen szabályzatot ismertetni sportvezetőikkel, sportszakembereikkel és a sportolókkal.

(2)

Az amatőr sportolók esetén a tagsági jogviszony létesítésékor kötelesek a doppingellenes szabályokat a sportolóval ismertetni, egyben a sportolókkal kötött sportszerződésekben, vagy annak mellékleteként, hivatásos sportoló esetén a munkaszerződés megkötésekor feltűntetni, hogy a sportolók a doppinggal kapcsolatos információkat és az MSSZ doppingellenes szabályzatát, a nemzetközi versenyen, országos bajnokságokon induló sportolók az IWF doppingellenes szabályzatát ismerik, és tartózkodnak a doppingszerek és módszerek alkalmazásától;

(3)

Közreműködnek a szövetség éves doppingellenes programjának elkészítésében és a program végrehajtásával összefüggő felvilágosító-, nevelő tevékenységben;

(4)

Kezdeményezik a tagsági-, szerződéses, vagy munkaviszonyban álló sportolóik doppingellenőrzését;

(5)

Együttműködnek a szövetséggel és más, a Rendeletben meghatározott doppingellenes tevékenységben résztvevő szervezetekkel; 5/A. §

(1)

Az a sportoló, aki orvosilag dokumentálható módon olyan krónikus betegségben szenved, amely indokolja a doppinglistán szereplő valamely tiltott szer vagy tiltott módszer használatát, gyógyászati célú mentességért folyamodhat a sportorvosán, sportszervezetén és az MSSZ-en keresztül a Rendelet alapján a kérelem elbírálására jogusult NDKT TUE Bizottsághoz. A sportszervezet a sportoló bejelentését követő 48 órán belül írásos jelentésben számol be az esetről az MSSZ-nek, amelyhez csatolja az orvosi-, szakorvosi-, (kórházi) igazolásokat.

(2)

A sportoló sérülése esetén az ellátása, illetve gyógykezelése során köteles az őt ellátó egészségügyi szakszemélyzetet tájékoztatni sportolói mivoltáról (státuszáról) és arról, hogy doppingtilalom hatálya alatt áll. Amennyiben a sérülése miatti ellátása, gyógykezelése során elkerülhetetlen és orvos-szakmailag indokolt a doppinglistán szereplő tiltott szer, vagy -módszer alkalmazása, köteles haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül a Rendeletben foglaltaknak megfelelően a sportorvosán, 15/5


sportszervezetén és az MSSZ-en keresztül gyógyászati célú mentesség iránti kérelemmel az NDKT TUE Bizottságához fordulni. A gyógyászati célú mentességekkel kapcsolatban a továbbiakban a Rendelet 13. §-ában foglaltak az irányadóak. 6. § (1)

A sportoló a sporttevékenysége során köteles a doppingellenes szabályok megismerésére és maradéktalan betartására. A sportoló kötelezettségei: - nem használhat a doppinglistán szereplő tiltott szert, annak használatát nem kísérelheti meg; – köteles a doppingellenőrzésnek alávetni magát és a mintavételi eljárás szabályainak megfelelően mintát szolgáltatni; – nem birtokolhat és nem rendelkezhet tiltott szerrel, nem alkalmazhat tiltott módszert, kivéve, ha igazolni tudja, hogy az adott szer, vagy módszer vonatkozásában gyógyászati célú mentességet élvez; – a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó – olimpiai szerződéssel rendelkező, valamint a korosztályos „A” keretbe válogatott és félévente az MSSZ által értesített – sportoló köteles a versenyen kívüli rendelkezésre állásra és ezen belül a tartózkodási helyére vonatkozó információ szolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség teljesítésére az MSSZ által meghatározott szabályok szerint; – jogosulatlanul nem állíthat elő, vagy nem szerezhet tiltott szert, azt nem adhatja át másik sportolónak, sportszakembernek, nem dolgozhat ki tiltott módszert, azt nem ismertetheti más sportolóval, sportszakemberrel.

(2)

A sportoló köteles az MSSZ, annak tagszervezete, vagy a sportszervezete által szervezett doppingellenes felvilágosító, -nevelő előadásokon résztvenni. 7. §

(1)

A sportszakember tevékenysége során köteles a doppingellenes szabályok maradéktalan betartására és betartatására. Ennek során a sportszakember köteles: – az MSSZ, az IWF és a Rendelet doppingellenes szabályait a sportolóval ismertetni; – az MSSZ doppingellenes tevékenységében részt venni, melynek során a sportszervezete és az MSSZ részére tájékoztatást nyújtani; – az MSSZ éves doppingellenőrzési programjának kidolgozásában és végrehajtásában közreműködni.

(2)

A sportszakember a doppingtilalom érvényesítése során: – versenyen kívüli doppingellenőrzés esetén a sportolóval összefüggésben nem birtokolhat és nem rendelkezhet tiltott szerrel, kivéve, ha igazolni tudja, hogy az a sportoló gyógyászati célú mentességére figyelemmel történik; – tiltott szert nem adhat be a sportolónak, a sportolóval összefüggésben tiltott módszert nem alkalmazhat;

15/6


–

nem értékesíthet, nem adhat át tiltott szert más sportoló, vagy sportszakember részére, tiltott szer, vagy -módszer alkalmazását nem teheti egyéb módon lehetővé, illetve ezeket nem kísérelheti meg; – nem nyújthat segítséget tiltott szer, vagy -módszer előállításához, megszerzéséhez, nem működhet abban közre, azokat nem kísérelheti meg; – a doppingellenőrzést nem manipulálhatja, azt nem kísérelheti meg; – köteles a sportoló doppingolását, illetve a más által a sportoló doppingolásához történő segítségnyújtást a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül az MSSZ-nek bejelenteni.

8. § (1)

A doppingellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) lehet előre bejelentett vagy bejelentés nélküli, és kiterjed minden – az 1. §-ban meghatározott amatőr vagy hivatásos, versenyengedéllyel rendelkező, az eltiltás büntetés hatálya alatt álló, valamint az eltiltás büntetés leteltét követőn, továbbá a visszavonulást követően visszatérő és a versenyszerű sporttevékenységét folytató – sportolóra.

(2)

Ellenőrzés tartható a versenyrendszerben szervezett versenyeken, illetve a versenyeken kívüli időszakban is.

(3)

Az ellenőrzést akkor is el kell végezni, ha a sportoló a versenytől visszalép, továbbá ha a verseny előtt, vagy a versenyen megsérül. Az ellenőrzés elrendelésére az IWF, az EWF, a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület és az MSSZ, a sportrendezvény szervezője, illetve az általuk erre feljogosított szervezet vagy személy jogosult.

(4)

(5)

A doppingellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy az a sportoló emberi méltóságát ne sértse.

9. § (1)

(2)

Az ellenőrzéshez és a mintavételhez szükséges elkülönített helyiséget – be nem jelentett ellenőrzés esetén is - a verseny szervezője köteles biztosítani. Minden más – ellenőrzéssel kapcsolatos - személyi és tárgyi feltétel biztosítása a sportesemény szervezőjének feladata. A feltételek meglétét az MSSZ által delegált személy ellenőrzi. Ha a verseny a személyi vagy tárgyi feltételek hiánya miatt nem tartható meg, az ebből eredő többletköltségeket a mulasztó fél viseli.

(3)

Ha az ellenőrzés versenyen kívül vagy a felkészülési időszakban történik, akkor az elkülönített helyiség biztosítása annak a sportszervezetnek a kötelezettsége, ahol a sportoló a sporttevékenységet folytatja, ez esetben a személyi- és tárgyi feltételek biztosítása a NADO feladata.

(4)

Az ellenőrzés költségeit – ha a jogszabály másképp nem rendelkezik – az ellenőrzést kezdeményező viseli. 15/7


10. § (1)

Az ellenőrzés vizelet, illetve vér mintavétellel történik.

(2)

A mintavételi eljárási rend részletes szabályait a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló Rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

11. § (1)

Az IWF által elrendelt doppingellenőrzéskor vagy Nemzetközi Sporteseménnyel (a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Paralimpiai Bizottság, egy Nemzetközi Szövetség, egy Kiemelkedő Sportrendezvény Szervezője, illetve más nemzetközi sportszervezet) összefüggő doppingellenőrzéskor, ha a vizsgálat eredménye pozitív, az előzetes felülvizsgálati eljárásra és a doppingeljárásra az IWF doppingellenes szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.

(2)

Az „A” minta pozitív vizsgálati eredményénél az (1) bekezdésben nem szereplő esetekben a 12-13. §-okban foglaltakat kell alkalmazni

(1)

(2)

(1)

12. § A versenyen történő doppingvizsgálat eredményeként megállapított doppingvétség doppingeljárás lefolytatása nélkül az adott versenyen elért eredmények megsemmisítését vonja maga után, továbbá amennyiben a sportoló a sporteredmény eléréséért díjazást vagy egyéb juttatást, elismerést, érmet, oklevelet kapott, azokat köteles visszaszolgáltatni. Az (1) bekezdésben meghatározottak alkalmazása akkor is kötelező, ha a sportoló bizonyítja, hogy a doppingvétség elkövetése tekintetében még gondatlanság sem terheli.

13. § Doppingvétséget követ el a sportoló, ha a) a testéből származó mintában jelen van a doppinglistán szereplő tiltott szer, annak származéka vagy markerje; b) a doppinglistán szereplő tiltott szert vagy tiltott módszert használ, vagy a használatot megkísérli; c) a mintaszolgáltatási kötelezettséget megtagadja, vagy a mintaszolgáltatás - azt követően, hogy a sportoló erről írásban értesítést kapott – a sportoló önhibájából elmarad, továbbá, ha a mintavétel rendjét nem tartja be, vagy a mintavételt egyéb módon akadályozza; d) a versenyen kívüli rendelkezésre állásra, ezen belül a tartózkodási helyére vonatkozó információk biztosítására és a doppingellenőrzésen való részvételre vonatkozó, az IWF doppingellenes szabályzatában meghatározott, valamint a doppingellenes szervezet szabályzatában meghatározott nyilvántartott vizsgáltai csoportba tartozó sportoló, aki a tájékoztatási és rendelkezésre állási kötelezettségét 18 hónapon belül három alkalommal megszegi, e) a doppingellenőrzést manipulálja, vagy azt megkísérli; 15/8


f) tiltott szert birtokol, vagy azzal rendelkezik, illetve tiltott módszert alkalmaz, kivéve, ha igazolja, hogy a 5/A § szerinti gyógyászati célú mentességet élvez; g) tiltott szert jogosulatlanul előállít, megszerez, átad más sportolónak, vagy sportszakembernek, tiltott módszert kidolgoz, más sportolóval, vagy sportszakemberrel megismertet. (2)

Doppingvétséget követ el a sportszakember, ha a) a versenyen kívüli doppingellenőrzés esetén a sportolóval összefüggésben tiltott szert birtokol, vagy azzal rendelkezik, kivéve, ha igazolni tudja, hogy az a súlyemelő engedélyezett gyógyászati célú mentességére figyelemmel történik; b) a tiltott szert a sportolónak beadja vagy a tiltott módszert a sportolóval összefüggésben alkalmazza, a tiltott szert a sportoló részére értékesíti, átadja, tiltott szer vagy módszer felhasználását, alkalmazását egyéb módon lehetővé teszi, illetve ezeket megkísérli; c) a tiltott szer előállításához, megszerzéséhez, tiltott módszer alkalmazásához segítséget nyújt, abban közreműködik, illetve ezeket megkísérli; d) a doppingellenőrzést manipulálja vagy azt megkísérli; e) tudomására jut, hogy a sportoló doppingol, illetve valaki a sportolónak a doppingoláshoz segítséget nyújt, és ezt nem jelenti be – a 7. § (2) bekezdés ötödik francia bekezdésében meghatározott határidőben – haladéktalanul, vagy de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 3 napon belül az MSSZ-nek.

14. § (1)

Az IWF által elrendelt doppingellenőrzéskor vagy Nemzetközi Sporteseménnyel összefüggésben feltárt, a 13. §-ban meghatározott doppingvétség esetén az elkövetéssel gyanúsított sportoló, sportszakember ellen az IWF doppingellenes szabályzatában foglalt szankciókat kell alkalmazni.

(2)

Ha az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó sportoló, sportszakember a 13. § szerinti doppingvétség elkövetésével gyanúsítható, illetve a doppingolás tényét elismeri, vele szemben doppingeljárást kell lefolytatni.

(3)

Az IWF által elrendelt doppingellenőrzéskor vagy Nemzetközi Sporteseménnyel összefüggésben feltárt doppingvétség esetén a sportoló meghallgatást kérhet az IWF Dopping Vizsgáló Testületétől az IWF doppingellenes szabályzatában foglaltak szerint. Az eljárásra, a kiszabható büntetésekre az IWF doppingellenes szabályzatának rendelkezéseit kell figyelembe venni. A Dopping Vizsgáló Testület döntése ellen kizárólag a CAS-hoz lehet jogorvoslatért fordulni.

(4)

A (3) bekezdésben nem szereplő esetekben doppingeljárást első fokon az MSSZ Fegyelmi Bizottsága keretében működő háromtagú doppingbizottság folytatja le. A (4) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat ellen az eljárás alá vont személy fordulhat jogorvoslatért a másodfokon eljáró MSSZ elnökséghez Az MSSZ hatáskörébe tartozó doppingeljárásoknál a 20-22. §-okban foglaltak szerint kell eljárni.

(5) (6)

15/9


15. § (1)

Doppingvétség megállapítása esetén - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a sportolóra az alábbi büntetések szabhatók ki: a) a 13. § (1) bekezdésének a), b), c), e) és f) pontjaiban meghatározott doppingvétségek elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételtől aa) első alkalommal két év időtartamú, ab) második alkalommal végleges eltiltás; b) a 13. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott doppingvétség elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételtől ba) első alkalommal három hónaptól két évig, bb) második és további alkalommal két évig tartó eltiltás;

(2)

A doppinglista IV. pontja szerinti speciális szereknek a sportoló szervezetében való jelenléte esetén - amennyiben a sportoló bizonyítja, hogy azokat nem a teljesítménye fokozása érdekében alkalmazta - a büntetés: a) első esetben szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás vagy versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételtől legfeljebb egy év időtartamú eltiltás; b) második alkalommal két év időtartamú eltiltás; c) harmadik vétség esetén végleges eltiltás.

(3)

A sportolóra az eltiltás büntetés mellett: a) az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két év időtartamú kizárás büntetés, b) az MSSZ által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása, c) legfeljebb a hivatásos sportoló sporttevékenységből származó előző évi nettó átlagjövedelmének hathavi összegét meg nem haladó pénzbüntetés szabható ki.

16. § (1)

Doppingvétség megállapítása esetén a sportszakemberre az alábbi büntetések szabhatók ki: a) a 13. § (2) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott doppingvétségek elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől aa) első alkalommal két év időtartamú, ab) második alkalommal végleges eltiltás; b) a 13. § (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban meghatározott doppingvétségek elkövetése esetén - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől ba) első alkalommal négy év időtartamú, bb) második alkalommal végleges eltiltás; c) a 13. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott doppingvétség elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől 15/10


ca) első alkalommal három hónaptól két évig, cb) második és további alkalommal két évtől négy évig terjedő eltiltás. (2)

Ha a sportszakember a 13. § (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban meghatározott doppingvétséget kiskorú sportoló sérelmére követi el, a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől végleg el kell tiltani.

(3)

Ha a sportszakember a doppingvétséget a 15. § (2) bekezdésében meghatározottakkal összefüggésben követi el, a büntetés: a) első esetben szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás vagy legfeljebb a sportszakmai tevékenységben való részvételtől egy évre történő eltiltás; b) második alkalommal két év eltiltás; c) harmadik alkalommal végleges eltiltás.

(4)

A sportszakemberre az eltiltás büntetés mellett a) az MSSZ által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása, b) legfeljebb a sportszakember szakmai tevékenységéből származó előző évi nettó átlagjövedelmének hathavi összegét meg nem haladó pénzbüntetés szabható ki. 17. §

(1)

Amatőr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki.

(2)

A sportolóra, sportszakemberre kiszabott pénzbüntetést az MSSZ pénztárába kell befizetni. Az MSSZ a pénzbüntetés összegét köteles a doppingellenes tevékenységére fordítani. 18. §

(1)

Ha a sportoló a doppingeljárás során bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a 13. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként meghatározott eltiltás büntetés nem alkalmazható.

(2)

Ha a sportoló a doppingeljárás során bizonyítja, hogy nem terheli szándékosság a 13. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja szerinti doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként alkalmazandó eltiltás csökkenthető, de nem lehet kevesebb az eltiltás időtartamának felénél.

(4)

Ha az eltiltás időtartama végleges, akkor a (2) bekezdés szerint csökkentett időtartam nem lehet kevesebb nyolc évnél.

(5)

A sportszakember által elkövetett 13. § (2) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti doppingvétség tekintetében a (2)-(3) bekezdésében meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

(6)

Ha a sportoló, vagy a sportszakember a doppingeljárás során érdemben közreműködik más versenyző, csapat vagy sportszakember doppingvétségének a felderítésében, vagy 15/11


az általuk elkövetett doppingvétség bizonyításában, velük szemben az egyébként alkalmazandó eltiltás tekintetében a (2)-(3) bekezdésben meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell. 19. § (1)

Az eltiltás hatálya alatt álló személy a doppingellenes szervezet által szervezett doppingellenes felvilágosító és rehabilitációs programokon kívül semmilyen formában nem vehet részt versenyrendszerben szervezett versenyen, kivéve nézőként.

(2)

Az a személy, akivel szemben négy évnél hosszabb tartamú eltiltás került kiszabásra, a négy év elteltét követően – a súlyemelő sportágon kívül – részt vehet alacsonyabb osztályban szervezett versenyeken, feltéve, ha az adott sportág versenyszabályzatában meghatározottak szerint az alacsonyabb osztályból nem kvalifikálhatja magát országos-, vagy nemzetközi versenyre.

(3)

A sportoló az eltiltás hatálya alatt sportszakemberként, a sportszakember pedig sportolóként nem tevékenykedhet.

(4)

Az eltiltás hatálya alatt a súlyemelő köteles a tartózkodási helyéről, illetve annak megváltozásáról az IWF-et, a doppingellenes szervezetet tájékoztatni, és versenyen kívüli vizsgálatok céljából részére rendelkezésre állni. 20. §

(1)

A NADO-nak a sportolótól levett „A” minta pozitív eredményéről, valamint a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartásról való értesítését követően az MSSZ főtitkára (továbbiakban: főtitkár) haladéktalanul felfüggeszti a sportoló versenyengedélyét. Az intézkedéséről írásban, haladéktalanul tájékoztatja a sportolót, valamint annak sportszervezetét.

(2)

Ha a doppingellenőrzésre levett „A” jelű minta vizsgálatának eredménye pozitív, a főtitkár előzetes felülvizsgálati eljárás keretében megvizsgálja, hogy a) a sportoló nem rendelkezik-e az 5/A. §-a szerinti gyógyászati célú mentességgel; b) történt-e nyilvánvaló eltérés a nemzetközi tesztkövetelményektől.

(3)

A főtitkár az előzetes felülvizsgálati eljárást a NADO értesítését követő 8 napon belül folytatja le. Az eljárásról jegyzőkönyv készül. Az előzetes felülvizsgálati eljárás során az A” jelű minta pozitív vizsgálatának eredménye esetén a főtitkár a NADO által megküldött laboratóriumi jelentés, illetve az ellenőrző nyomtatvány alapján jár el. A főtitkár a gyógyászati célú mentességgel kapcsolatban tájékoztatást kérhet az NDKT TUE Bizottságtól. A NADO-nak a versenyen kívüli rendelkezésre állásra, a tartózkodási hely megadására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség és a doppingellenőrzésen való részvételre vonatkozó kötelezettség megszegéséről, illetve nem teljesítéséről szóló tájékoztatását követően a főtitkár az MSSZ nyilvántartása alapján megvizsgálja, hogy a 18 hónapon belül hányadik alkalommal került sor a kötelezettség megszegésére.

15/12


(4)

Ha az előzetes felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapításra kerül, hogy a sportoló gyógyászati célú mentességgel rendelkezik, vagy nyilvánvalóan eltértek a nemzetközi tesztkövetelményektől, a pozitív eredménnyel járó hátrányos következmények nem alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók a hátrányos következmények abban az esetben sem, ha az előzetes felülvizsgálati eljárás során a főtitkár megállapítja, hogy a sportoló magatartása nem alapoz meg doppingvétséget, így a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó sportoló esetén a tájékoztatási- és doppingellenőrzés céljából történő rendelkezésre állási kötelezettség megszegésre 18 hónapon belül három alkalomnál kevesebb esetben került sor. A versenyengedély felfüggesztését a főtitkár 24 órán belül köteles megszüntetni.

(5)

Az előzetes felülvizsgálati eljárás eredményéről a főtitkár – a jegyzőkönyv megküldésével – haladéktalanul tájékoztatja a NADO-t és az NDKT-t, valamint az IWF-et. 21. §

(1)

Ha az előzetes felülvizsgálati eljárás nem tár fel gyógyászati célú mentességet, vagy olyan nyilvánvaló eltérést a nemzetközi tesztkövetelményektől, amelyek az „A” jelű minta pozitív eredményét, vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartást érvénytelenné tenné, a főtitkár a vizsgálati űrlap kézhezvételét követő 8 napon belül belül tájékoztatja a sportolót arról, hogy a) az „A” jelű mintája pozitív vizsgálati eredményű; b) melyik doppingellenes szabályt sértette meg; c) a sportolónak jogában áll kérni a NADO-tól a „B” jelű mintájának saját költségen történő analízisét; d) a c) pont szerinti írásbeli kérelem határidőben történő benyújtásának hiányát úgy kell tekinteni, hogy a sportoló lemondott a „B” jelű minta vizsgálatának jogáról; e) a sportolónak, illetve az általa választott külső szakértőnek joga van jelen lenni a „B” jelű minta kinyitásánál és vizsgálatánál; f) a sportolónak jogában áll saját költségén kérni a NADO-tól az „A” és „B” jelű mintája vizsgálati dokumentációját. 22. §

(1)

A doppingeljárás részletes szabályaira - jelen szabályzatban foglalt eltérésekkel – az MSSZ Fegyelmi Szabályzatának rendelkezései az irányadók.

(2)

Pozitív vizsgálati eredményű minta esetén, vagy ha a sportoló a 13. § b-f) pontjaiban meghatározott magatartást tanúsít, illetve a doppingolás tényét elismerte, a sportolóval szemben, ha a sportszakember a 13. § (2) bekezdésében meghatározott magatartást tanúsít, a sportszakemberrel szemben a doppingbizottság doppingeljárást folytat le. A sportoló versenyengedélyének felfüggesztése a doppingeljárás jogerős befejezéséig tart. Doppingeljárás a doppingvétség elkövetésétől számított 8 éven belül indítható. A külföldön elkövetett doppingvétség esetén a határidőt az eljárás alá vont sportoló, sportszakember belföldre érkezésétől kell számítani.

15/13


(3)

Az előzetes felülvizsgálati eljárásról készült jegyzőkönyv kézhezvételét követően az elnök doppingeljárást indít. Az elnök a doppingeljárás megindításáról 8 napon belül írásban értesíti az eljárás alá vont sportolót, illetve a sportszervezetét. Az elnök a tárgyalásról értesíti a minisztert, illetve a sportigazgatási szervet is. A doppingeljárásban a miniszter tanácskozási joggal vesz részt. Az elnök az értesítésben megjelöli : a) a doppingeljárás tárgyát és megindításának jogalapját; b) a doppingeljárás alapjául szolgáló cselekményt; c) az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalás helyét és időpontját.

(4)

A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról szóló értesítést a felek a tárgyalást megelőzően legalább három munkanappal korábban megkapják. A tárgyalást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül meg kell tartani.

(5)

Az első fokú eljárást a doppingbizottság a megindítástól számított legfeljebb harminc napon belül határozathozatallal befejezi. Az ügy bonyolultsága esetén a doppingbizottság elnöke az eljárást egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani.

(6)

Az első fokon eljáró doppingbizottság elnöke a határozatot – annak írásba foglalását követően haladéktalanul – megküldi az eljárás alá vont sportolónak, illetve a sportszakembernek. A határozatot jogerőre emelkedését követő 5 napon belül megküldi a miniszter és az NDKT részére. Az elnök a határozatról haladéktalanul tájékoztatja az IWF-et.

(7)

Az első fokon eljáró doppingbizottság határozatával meghozott büntetés ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs, de a másodfokon eljáró MSSZ Elnökség a büntetés végrehajtását indokolt esetben, kérelemre felfüggesztheti. A másodfokon eljáró Elnökség határozata a kihirdetésével végrehajtható - tekintet nélkül a (7) bekezdés szerinti kereset benyújtására.

(8)

A sporttevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportoló, a szakmai tevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportszakember - a 16. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel keresettel a bírósághoz fordulhat.

(9)

Az előzetes felülvizsgálati eljárás és a doppingeljárás részletes szabályaira a sportfegyelmi felelősségről szóló Kormányrendelet és az MSSZ Sportfegyelmi Szabályzatának rendelkezései az irányadók. 23. §

(1)

A szabályzat 2007. szeptember 15-én lép hatályba.

(2)

Jelen doppingellenes szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a sportról szóló 2004. évi I. törvény, illetve a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet, valamint az IWF doppingellenes szabályzatának rendelkezései szerint kell eljárni.

15/14


(3)

(4)

A válogatott és az országos bajnokságokon induló sportolók nyilatkozatukban igazolják, hogy az IWF doppingellenes szabályzatának - az MSSZ Elnöksége által jóváhagyott - magyar nyelvű fordítását megismerték, az abban foglaltakat tudomásul veszik. Az IWF doppingellenes szabályzatának magyar és angol szövege azonos hatállyal bír, de az értelmezésben mutatkozó eltérés esetében az angol szöveg a hiteles.

………………………………… Fehér Tamás, az MSSZ elnöke

15/15

Magyar Súlyemelő Szövetség

Recommend Documents