Magyar sajtójogi szabályok

Magyar sajtójogi szabályok 1939–1944

1939. évi II. törvénycikk a honvédelemről A hadviselés érdekeinek vagy más fontos állami érdek megóvása érdekében az időszaki lapok és más sajtótermékek ellenőrzés alatt tartása végett a kormány a sajtótermék kinyomtatását rendeletében kijelölt hatóság engedélyéhez kötheti, a terjesztés megkezdésére is korlátokat szabhat, illetve az illetékes hatóságot a „hadviselés érdekeit hátrányosan“ érintő sajtótermékek terjesztésének megtiltására utasíthatja. A belügyminisztert felhatalmazza belföldi időszaki lap megjelenésének és terjesztésének megtiltására a fent meghatározott érdekek védelmében. Külföldi lapok ellenőrzés, illetve behozatali és terjesztési tilalom alá vethetők. Az előírások megszegői két évig terjedő fogházbüntetéssel büntethetők. A törvény ezzel lehetővé tette a végrehajtó hatalom számára, hogy az előzetes sajtóellenőrzést (cenzúra) bevezesse. A honvédelem a legszentebb állampolgári kötelesség, amelyet mindenkinek önfeláldozásig terjedő odaadással kell teljesítenie. […] Sajtóellenőrzés 151. § (1) A minisztérium a jelen §-ban foglalt rendelkezések szerint megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek avégből, hogy az időszaki lapok és más sajtótermékek a hadviselés érdekeinek vagy más fontos állami érdeknek megóvása végett ellenőrzés alatt álljanak. (2) A minisztérium elrendelheti: a) hogy időszaki lapot vagy más sajtóterméket kinyomatni csak akkor szabad, ha a minisztérium rendeletében erre kijelölt hatóság úgy nyilatkozott, hogy az időszaki lap bemutatott példányának vagy egyéb sajtóterméknek megjelenése és terjesztése a hadviselés érdekét vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan nem érinti; b) hogy időszaki lapnak és más sajtóterméknek terjesztését csak akkor szabad megkezdeni, ha a minisztérium rendeletében erre megszabott idő letelt, vagy ha arra a sajtótermék előállításának helye szerint illetékes kir. ügyészség, illetőleg rendőrhatóság korábban engedélyt adott; c) hogy a kir. ügyészség vagy rendőrhatóság, ha a sajtótermék tartalma a hadviselés érdekét hátrányosan érinti, a sajtótermék terjesztését megtiltani köteles; az ilyen intézkedésről a sajtótermék előállítóját a 198. §-ban meghatározott jogkövetkezményekre utalással egyidejűleg értesíteni kell. (3) A belügyminiszter belföldi időszaki lapnak megjelenését és terjesztését megtilthatja, ha a lap közleménye a hadviselés érdekét vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érinti. (4) A minisztérium elrendelheti, hogy külföldről érkező sajtótermékeket rendeltetési helyükre juttatás előtt ellenőrzés alá kell venni és az ilyen sajtóterméket, ha tartalma a hadviselés érdekét vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érinti, le kell foglalni. Az

eljáró hatóságokat a minisztérium rendelettel jelöli ki. A minisztérium vagy felhatalmazása alapján a belügyminiszter külföldi időszaki lapok behozatalát és terjesztését az előbb említett okból megtilthatja. A posta-, távíró-, távbeszélőforgalom és a rádió ellenőrzése 152. § A minisztérium megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek avégből, hogy a postai, távírdai és távbeszélőforgalom és érintkezés, valamint a rádió az állam érdekeinek megóvása céljából ellenőrzés alá vétessék. […] Sajtórendészeti intézkedések megszegése 198. § (1) Aki a kivételes hatalom alapján tett intézkedés (151. §) ellenére akár szándékosan, akár gondatlanságból olyan sajtóterméket nyomat ki, terjeszt vagy terjesztet, amelynek kinyomására vagy terjesztésére az illetékes hatóság engedélyt nem adott, vagy amelynek terjesztését megtiltotta, avagy aki egyébként eltiltott időszaki lapot kiad, kinyomat, terjeszt vagy behoz, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő. (2) Ha a sajtótermék tartalma bűntett, vétség vagy kihágás tényálladékát foglalja magában, az előbbi bekezdés rendelkezése nem érinti sem a szerzőnek, szerkesztőnek, kiadónak vagy a nyomda-, avagy más többszörösítő vállalat tulajdonosának sajtójogi, sem pedig a terjesztőnek vagy másnak köztörvényi felelősségét. […]

1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról Az ún. második zsidótörvény értelmében ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg. Zsidó nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, vagy bármily névvel megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást gyakorol. Zsidó nem lehet a mozgófényképet előállító, forgalombahozó vagy előadó vállalatok igazgatója, az igazgatási tennivalókat ellátó művészi ügyvezetője, ügykezelője és egyéb olyan alkalmazottja, akik a mozgófénykép előállításában, forgalombahozatalában vagy a műsor megállapításában irányító befolyással közreműködnek. A törvény kivételeket is megállapít.

[…]

9. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg. Mindaddig, amíg a zsidó kamarai tagok száma az illető kamara összes tagjai számának hat százalékát kitevő szám alá nem csökken, zsidót kamarai tagul felvenni nem lehet. A 2. § első bekezdése alá eső személyt az időközönként felvehető tagok számának három százaléka erejéig, úgyszintén az 5. § második bekezdése értelmében nyugdíjazott vagy a szolgálatból az említett rendelkezés értelmében egyébként elbocsátott személyt, valamint azt a zsidót, aki az 1939. évi január hó 1. napja előtt közjegyzőhelyettes volt, kamarai tagul fel lehet venni akkor is, ha a kamara zsidó tagjainak száma a fentemlített hat százalék alá még nem is csökkent. A kamarai tagul felvételre jelentkező zsidó hadirokkantat (1933:VII. tc. 2. § A) pont), valamint tűzharcost (1938:IV. tc. 1. §) a többi zsidó jelentkezőkkel szemben előnyben kell részesíteni. A 2. § első bekezdése alá eső személyeket kamarai tagul az összes kamarai tagok számának három százaléka erejéig azután is fel lehet venni, miután a zsidó kamarai tagok száma – a 2. § első bekezdése alá eső személyeket nem számítva – hat százalék alá csökkent. Az előző bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a helyettes ügyvédekre, valamint az ügyvédjelöltekre (1937:IV. tc. 67. és 70. §), úgyszintén a mérnökhelyettesekre (1923: XVIII. tc. 10. §) is. Az első bekezdésben felsorolt kamarák tisztikarának és választmányának tagja zsidó csak a tisztikar, illetőleg a választmány tagjai hat százalékának erejéig lehet. Ha a kamara tisztikarának, illetőleg választmányának tagjai közt a zsidók száma a jelen törvény hatálybalépésekor a hat százalékot meghaladja, a zsidó tisztviselők, illetőleg választmányi tagok megbízatása megszűnik és helyüket a törvény hatálybalépésétől számított harminc nap alatt új választás útján kell betölteni. Az ebben a tekintetben esetleg szükséges részletes szabályokat az illetékes miniszter rendeletben állapítja meg. Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy az 1938: XV. tc. 2. és 3. §-ában és a jelen §-ban foglaltaknak szem előtt tartásával művészeti kamarák felállításáról gondoskodjék. 10. § Akár időszaki, akár nem időszaki lap szerkesztésében állandó munkaviszonyban álló munkatársul zsidókat csak az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottakra megállapított szabályoknak (17. §) megfelelően lehet alkalmazni. Zsidó nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, vagy bármily névvel megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást gyakorol. Ezt a rendelkezést a 2. § első bekezdésében megjelölt személyekre is alkalmazni kell. Az előző bekezdések rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra az időszaki lapokra, amelyek kizárólagosan izraelita hitfelekezeti, zsidó művelődési, gazdasági vagy más zsidó társadalmi célokat szolgálnak és ezt a jellegüket a lap címében (alcímében) határozottan feltüntetik. A miniszterelnök nem magyar nyelvű időszaki lapokra a jelen § rendelkezései alól kivételt tehet. 11. § Zsidó nem lehet színház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja vagy bármily névvel megjelölt olyan alkalmazottja, aki a színház szellemi vagy művészeti irányát megszabja, a színház művészi személyzetének alkalmazásában vagy a színház művészeti ügyvitelében egyébként irányító befolyást gyakorol. Az előző bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mozgófényképet előállító, forgalombahozó vagy előadó vállalatok igazgatóira és az igazgatási tennivalókat ellátó művészi ügyvezetőire, ügykezelőire és egyéb olyan alkalmazottaira, akik a mozgófénykép

előállításában, forgalombahozatalában vagy a műsor megállapításában irányító befolyással közreműködnek. Mozgófényképet előadó vállalatnál alkalmazott igazgató, vagy igazgatási tennivalókat ellátó ügyvezető csak az lehet, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja. Színházi előadások üzletszerű rendezésére (tartására) zsidó vagy jogi személy hatósági engedélyt nem kaphat. […]

1939. évi X. törvénycikk a „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap” létesítéséről A törvénycikk annyiban kapcsolatos a médiával, hogy az alap bevételeinek egy része a mozgófényképüzemek által eladott jegyek bevételeiből történő részesedésből, valamint a nemzeti filmgyártás fejlesztése javára megállapított hozzájárulásból az alapot illető részesedésből származik. 1. § A repülés fokozódó nagy jelentőségénél fogva a törvényhozás a repülőképzésnek mennél hathatósabb előmozdítása végett külön alapot létesít és hogy a nemzet hódolatát és hálájával Magyarország Főméltóságú Kormányzója iránt ebben is kifejezésre juttassa, az alapot „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap”-nak nevezi el. […] 3. § Az alap bevételei: a) a mozgófényképüzemek részéről eladott jegyek után a repülés támogatása, valamint a nemzeti filmgyártás fejlesztése javára megállapított hozzájárulásból az alapot illető részesedés; b) az erre a célra időnként kibocsátott, feláras postabélyegek és egyéb alkalmi postabélyegek eladásából származó bevétel; […]

A m. kir. minisztérium 1939. évi 2.240. M. E. számú rendelete a magyar filmgyártás fejlesztéséről szóló rendeletek módosításáról és kiegészítéséről. Az 5.200/1933. M. E. számú rendelettel létesített Miniszterközi Bizottság helyébe az Országos Nemzeti Filmbizottság lép. Hatályba lépett 1939. február 28-án.

A m. kir. minisztérium a magyar filmgyártás fejlesztéséről szóló rendeletek egyes rendelkezéseinek módosításául és kiegészítéséül a következőket rendeli: 1. §. Az 5.200/1933. M. E. számú rendeletnek 1. §-ában létesített Miniszterközi Bizottság helyébe az Országos Nemzeti Filmbizottság (az alábbiakban Bizottság) lép. 2. §. A Bizottságba a m. kir. miniszterelnök, a m. kir. belügy, a m. kir. iparügyi s a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter egy-egy tagot, és azok akadályoztatása esetére egy-egy póttagot nevez ki. A Bizottság elnökét a m. kir. miniszterelnök nevezi ki, aki helyettesítésével a Bizottság egyik tagját bízhatja meg. 3. §. A Bizottság-hatáskörébe a 6.292/1925. és az 5.200/1933. M. E. számú rendeletekben meghatározott feladatkörön felül a hazai filmgyártás előmozdítása érdekében már biztosított, vagy a jövőben biztosítandó anyagi vagy egyéb támogatás felett való rendelkezés, s általában a magyar filmgyártás irányításával összefüggő intézkedések tartoznak. 4. §. Ez a rendelet kihirdetése napján (1939. febr. 28.) lép hatályba. Budapesten, 1939. évi február hó 24-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 48.950. számú rendelete, a magyar filmgyártás fejlesztésének előmozdításáról. Magyar nyelvű film gyártását csak az Országos Nemzeti Filmbizottság engedélyével lehet megkezdeni. Hatályba lépett 1939. február 28-án. Az 1935: XIV. t-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértve — a következőket rendelem: 1. §. Aki e rendelet hatálybalépése után bárminő magyarnyelvű filmet kíván készíteni vagy készíttetni, ezt a vonatkozó iratok (szövegkönyv, költségvetés, szereplők neve) bemutatása mellett, tudomásulvétel végett az Országos Nemzeti Filmbizottságnak (alábbiakban: Bizottság) előzetesen bejelenteni köteles. A Bizottság a bejelentést elsősorban abból a szempontból bírálja, hogy a készíteni szándékolt film a magyar filmekkel szemben egyfelől művészi és minőségi szempontból, másfelől a nemzeti kultúra szempontjából támasztott követelményeknek megfelel-e. A Bizottság a bejelentés tudomásulvétele tárgyában végérvényesen határoz. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a Bizottság a bejelentést tudomásul veszi, erről — a 2. §-ban foglalt célra való felhasználás végett — két példányban tanúsítványt állít ki. A tanúsítványt, amelynek a gyártó személy (cég) nevét, lakó (telep) helyét, a készítendő film címét, esetleges alcímét, műfaját (dráma, színmű, vígjáték, ismeretterjesztő) kell tartalmaznia, a Bizottság elnöke vagy helyettese írja alá, és a Bizottság bélyegzőjével látja el.

2. §. Belföldi filmgyár (üzem, laboratórium) magyar nyelvű film gyártását csak akkor kezdheti meg, az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság pedig ilyen filmet megvizsgálás végett csak akkor fogadhat el, ha a fél az 1. §-ban említett tanúsítványt beszolgáltatja. 3. §. Az 1. és 2. §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak azokra a mozgófényképekre, melyek kizáróan a tanuló ifjúság oktatása céljából iskolai bemutatásra készülnek. 4. §. Ez a rendelet kihirdetése napján (1939. február 28.) lép hatályba. Budapesten, 1939. évi február hó 25-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k., m. kir. belügyminiszter.

A m. kir. minisztérium 1939. évi 3.240. M. E. számú rendelete, a sajtókamara felállításával összefüggő átmeneti és végrehajtási rendelkezések módosításáról. Módosítja a 9.585/1938. M. E. számú rendelet 3. §-át. A kamarai tagfelvételi bizottsághoz intézett felvételi kérelmek elbírálására megállapított határidő 1939. évi április 30-ra módosul. Kelt Budapest, 1939. március 24-én. Az 1938. évi XV. t.-c. 2. és 10. §-ában kapott utasítás alapján a m. kir. minisztérium által a sajtókamara felállításával kapcsolatban összefüggő átmeneti és végrehajtási rendelkezések módosítása tárgyában kibocsátott 9.585/1938. M. E. számú rendelet 3. §-ában a kamarai tagfelvételi bizottsághoz intézett felvételi kérelmek elbírálására megállapított határidő 1939. évi április hó 30. napjáig hosszabbíttatik meg. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1939. márc. 25.) lép hatályba. Budapesten, 1939. évi március hó 24-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. belügyminiszternek 54.518/1939. B. M. számú rendelete A nyilvános előadásra alkalmasnak talált mozgóképek hirdetése. Kiegészíti a nyilvános előadásra szánt filmek, valamint azok külföldi forgalmazásának hatósági engedélyezéséről szóló 255.000/1924. B. M. számú rendeletet. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről nyilvános előadásra alkalmasnak talált filmet csak az engedélyokiratban feltüntetett címeken szabad hirdetni, és e címeket is csak az engedélyokiratban feltüntetetett sorrendben szabad használni. Kelt Budapest, 1939. évi május 16-án.

A nyilvános előadásra szánt mozgóképek, valamint azok külföldi forgalmazásának hatósági engedélyezéséről szóló 255.000/1924. B. m. számú rendelet kiegészítéséül a következőket rendelem: Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről nyilvános előadásra alkalmasnak talált mozgóképet csak az engedélyokiratban feltüntetett címeken szabad hirdetni és e címeket is csak az engedélyokiratban feltüntetetett sorrendben szabad használni. Aki az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátsza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és e rendelet alapján 15 napig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezései az irányadók. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir rendőrség működési területében a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető hatóságnak a hatáskörébe tartozik. Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Budapest, 1939. évi május hó 16-án. A miniszter helyett: Dr. Tomcsányi Kálmán s. k. államtitkár

A m. kir. belügyminiszternek 32.393/1939. B. M. számú körrendelete. Az előzetes hirdetés célját szolgáló filmeknek az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság engedélyokirata nélkül vetítése. (Valamennyi vármegye alispánjának, a m. kir. rendőrség budapesti és vidéki főkapitányának.) A belügyminiszter felszólítja az illetékes közigazgatási és rendőri hatóságokat, fokozottan ellenőrizzék, hogy a mozik engedélyesei az előzetes hirdetés célját szolgáló filmrészleteket is csak az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság engedélyokirata birtokában játszhassák le. Kelt Budapest, 1939. május 16-án. A 4.300/1924. M. E. és a 255.000/1924. B. M. számú rendeletek értelmében mozgófényképet nyilvánosan csak az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság engedélyokiratának birtokában szabad előadni. Tudomásomra jutott, hogy egyes mozgófényképüzemek engedélyesei fenti rendelkezés ellenére az előzetes hirdetés célját szolgáló mozgófényképeket az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság engedélyokirata nélkül mutatják be. Felhívom Alispán (Főkapitány) urat, utasítsa alárendelt hatóságait és közegeit, hogy a hatóságuk területén levő mozgófényképüzemeket fentiek szempontjából is ellenőrizzék és amennyiben az ellenőrzés folyamán arról szereznének meggyőződést, hogy egyes mozgófényképüzemek engedélyesei az előzetes hirdetés célját szolgáló mozgófényképrészeket az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság engedélyokirata nélkül mutatják be, velük szemben a megtorló intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg. Budapesten, 1939. évi május hó 16-án. A miniszter rendeletéből: Folyovich József s. k. miniszteri tanácsos.

A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 54.100. számú rendelete, a mozgófényképüzemekben magyar nyelvű ismeretterjesztő, oktató és kultúrfilmek kötelező bemutatásáról. 1939. június 15-től kezdődően, amennyiben a mozikban ún. kísérő műsort is adnak, annak 30%-át Magyarországon magyar nyelven készült ismeretterjesztő, oktató és kulturális filmekből kell összeállítani. A 30%-ba a Magyar Világhíradó, továbbá az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről már engedélyezett vagy a jövőben engedélyezendő filmekből készített filmrészletek nem számíthatók be. Hatályon kívül helyezte az 57.750/1939. számú B. M. rendelet. Hatályba lépett 1939. június 15-én. Az 1935: XIV. t.-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1. §. (1) Minden mozgófényképüzem köteles 1939. évi június hó 15-től kezdődően, amennyiben ú. n. kísérő műsora van, annak 30%-át Magyarországon magyar nyelven készült ismeretterjesztő, oktató és kultúr hangos mozgófényképekből összeállítani. (2) Az (1) bekezdésben említett százalékba — a (3) bekezdésben említett mozgófényképek kivételével — azok a legalább 250 méter hosszú, magyar nyelven, Magyarországon készült ismeretterjesztő, oktató és kultúr, riport és rajzfilmek számíthatók be, melyeket az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság erre a célra alkalmasnak talált. (3) A Magyar Világhíradó, továbbá az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről már engedélyezett vagy a jövőben engedélyezendő mozgófényképeknek részekre bontásából készített filmrészletek az (1) bekezdésben említett százalékba nem számíthatók be. 2. §. (1) Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság az 1. §. (2) bekezdésében említett mozgófényképek megvizsgálása tekintetében a 180.000/1935. B. M. számú rendelet 4. §-ában megállapított irányelvek szerint jár el. (2) Ha a Bizottság a mozgófényképet kötelező lejátszásra is alkalmasnak (az arányszámba beszámíthatónak) találja, a Bizottság elnöke az engedélyokiratot a 180.547/1935. B. M. számú körrendeletben megállapított, de kisebb méretű és „KÍSÉRŐ MŰSORUL ALKALMAS” felírású megkülönböztető jelzéssel látja el. (3) A kötelező arányszámba beszámítható mozgófényképek jegyzékét az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnöke időről-időre közzéteszi. 3. §. Az 1. §. (2) bekezdésében megjelölt és az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság által már megvizsgált filmeket — azok forgalombahozóinak kérésére — a Bizottság a kötelező lejátszásra alkalmasság (az arányszámba beszámíthatóság) szempontjából újból elbírálhatja. 4. §. (1) A m. kir. belügyminiszter 400 méternél nem hosszabb, egyes országos jelentőségű, nemzeti célú (nemzetnevelő) mozgófényképnek a mozgófényképüzemekben kötelező bemutatását rendelheti el. (2) A m. kir. belügyminiszter rendelete alapján a mozgófényképüzemekben bemutatott mozgófényképeket az 1. §. (1) bekezdésében meghatározott százalékba be kell számítani. 5. §. A rendőrhatóságok kötelesek e rendeletben a mozgófényképüzemengedélyesek részére meghatározott kötelezettségek megtartását rendszeresen ellenőrizni és azt is megállapítani, hogy a mozgófényképüzemengedélyesek e kötelezettségeiknek eleget tettek-e. Ha e tekintetben mulasztást észlelnének, erről hozzám késedelem nélkül jelentést kell tenni.

6. §. Attól a mozgófényképüzemengedélyestől, aki ebben a rendeletben megállapított kötelezettségeinek nem tesz eleget, a mutatványengedélyokirat visszavonható. 7. §. Ez a rendelet, amelynek rendelkezései az ú. n. keskeny mozgófényképüzemekre nem vonatkoznak, 1939. évi június hó 15. napján lép hatályba. Budapesten, 1939. évi június hó 6-án. A miniszter helyett: Dr. Tomcsányi Kálmán s. k. államtitkár.

A m. kir. minisztérium 1939. évi 5.830. M. E. számú rendelete, a sajtókamara szervezetére vonatkozó egyes rendelkezésekről. Módosítja a sajtókamara felállításáról szóló 6.070/1938. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseit módosító és kiegészítő 9.580/1938. M. E. számú rendelet 1., 4., 5., 7., 10. és 11. §-ait, továbbá a 6.070/1938. M. E. számú rendelet 29. §-át. Kelt Budapest, 1939. évi június 14-én. A m. kir. minisztérium a sajtókamara szervezetére vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában az 1938: XV. t.-c. 2. §-a alapján a következőket rendeli: 1. §. A sajtókamara felállításáról szóló 6.070/1938. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseit módosító és kiegészítő 9.580/1938. M. E. számú rendelet 1., 4., 5., 7., 10. és 11. §-ai hatályukat vesztik, és helyükbe az alábbi 2–8. §-okban meghatározott rendelkezések lépnek. 2. §. A sajtókamara működését – a közös ügyeket nem tekintve – különálló újságírói és lapkiadói főosztályban fejti ki. Az újságírói főosztály négy, a lapkiadói főosztály három szakosztályra tagozódik. Az újságírói főosztály első szakosztályába tartoznak: az időszaki lapok felelős szerkesztői közül és az ilyen lapoknak állandó munkaviszonyban álló munkatársai (6.070/ 938. M. E. számú rendelet 1. §.) közül azok, akiknek főfoglalkozása az újságírás; második szakosztályába tartoznak: az időszaki lapok felelős szerkesztői közül és az ilyen lapoknak állandó munkaviszonyban álló munkatársai (6.070/ 938. M. E. számú rendelet 1. §.) közül azok, akik az újságírást nem főfoglalkozásként űzik; harmadik szakosztályba tartoznak: a nem időszaki lapok szerkesztésével megbízott munkatársak, úgyszintén az időszaki vagy nem időszaki lapoknak állandó munkaviszonyban álló olyan munkatársai (6.070/1938. M. E. számú rendelet 1. §.), akik tudományos, szépirodalmi, művészeti, avagy más szakírói vagy egyéb tevékenységgel működnek közre a lap szellemi részének előállításában: negyedik szakosztályba tartoznak: az újságírójelöltek. A lapkiadói főosztály első szakosztályába tartoznak a naponkint megjelenő időszaki lapoknak, második osztályába az egy hétnél nem hosszabb időközökben megjelenő időszaki lapoknak, végül harmadik szakosztályába az egy hétnél hosszabb időközökben megjelenő időszaki

lapoknak és a nem időszaki lapoknak kiadói (1914: XIV. tc. 5. §. első bekezdés, 17. §. első bekezdés). Az egyes szakosztályok keretében a tagok – különleges foglalkozási érdekeiknek érvény re juttatása végett – alosztályokat is alakíthatnak. Alosztály alakítását a főosztály közgyűlése határozza el; a határozat érvényéhez a m. kir. miniszterelnök jóváhagyása szükséges; a m. kir. miniszterelnök alosztály alakítását közgyűlési határozat nélkül is elrendelheti. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 3. §-a továbbra is hatályon kívül helyezve marad. 3. §. A sajtókamara mindkét főosztályának külön közgyűlése van. Az újságírói főosztály közgyűlésének tagjai: az első szakosztály valamennyi tagja, továbbá a második és harmadik szakosztály tagjai közül külön-külön taggyűlésen választott kiküldöttek (közgyűlési kiküldöttek), úgyszintén a főosztály elnöke és titkára. A második szakosztály negyven, a harmadik szakosztály hatvan közgyűlési kiküldöttet választ. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 5. §-ának első és második bekezdése továbbra is hatályon kívül helyezve marad. 4. §. A választmányi tagokat mindkét főosztály szakosztályainak külön-külön tartott taggyűlésén választják meg akként, hogy az újságírói főosztály első szakosztálya tizenhat rendes és nyolc póttagot, második és harmadik szakosztálya pedig négy-négy rendes és kétkét póttagot választ. A negyedik szakosztály nem választ választmányi tagot. A lapkiadói főosztály első szakosztálya tizenhat rendes és nyolc póttagot, második és harmadik szakosztálya pedig négy-négy rendes és két-két póttagot választ. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 10. §-ának második bekezdése továbbra is hatályon kívül helyezve marad. 5. §. Az egyeztető bizottságba (6.070/1938. M. E. számú rendelet 33. §.) a sajtókamara újságírói főosztályának első szakosztálya taggyűlésén nyolc tagot, többi szakosztálya taggyűlésién négy-négy tagot, kiadói főosztályának mindegyik szakosztálya pedig taggyűlésén öt-öt tagot választ. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet második bekezdésének az előző bekezdés rendelkezésével ellenkező rendelkezése továbbra is hatályon kívül helyezve marad. 6. §. A jóléti bizottságba (6.070/1938. M. E. számú rendelet 36. §.) az újságírói főosztály első szakosztálya tizenkét tagot, második szakosztálya hat tagot, harmadik szakosztálya négy tagot, negyedik szakosztálya pedig két tagot választ. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 36. §-ának az előző bekezdés rendelkezésével ellenkező rendelkezése továbbra is hatályon kívül helyezve marad. 7. §. Az újságírói főosztály első és negyedik szakosztályába tartozó kamarai tagok olyan arcképes igazolványt (sajtóigazolványt) kapnak, amely szembetűnően különbözik a sajtókamara többi tagjai részére kiállított igazolványtól. Szükség esetében a sajtóigazolványt fel kell mutatni. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 58. §-a továbbra is hatályon kívül helyezve marad. 8. §. A sajtókamara újságírói főosztálya második és harmadik szakosztályának, valamint a lapkiadói főosztály második és harmadik szakosztályának tagja – a 6.070/1938. M. E. számú rendelet 59. §-ában meghatározott jogokon felül – részt vehet a közgyűlési kiküldötteknek, valamint az illető főosztály választmánya tagjainak megválasztásában. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 60. §-a továbbra is hatályon kívüli helyezve marad. 9. §. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 29. §-ának negyedik bekezdése akként módosul, hogy a sajtótanácsba a lapkiadói főosztály első és második szakosztályának tagjai közül a 6.070/1938. M. E. számú rendelet 29. §-ának negyedik bekezdésében meghatározott arány szerint választandó tagok együttes számának megfelelő számú tagot kell együttvéve választani a sajtótanácsba a lapkiadói főosztály első és negyedik szakosztályának tagjai közül, az első és a második szakosztályból kikerülő igazoló-választmányi tagok külön-külön

figyelembe vett számának megfelelő arányszámot azonban a sajtótanácsba a kiadói főosztály első és második szakosztályából választandó tagok számának meghatározásánál figyelmen kívül lehet hagyni. 10. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján (1939. június 17.) lép hatályba. Ahol valamely jogszabály a 9.580/1938. M. E. számú vagy a 6.070/1938. M. E. számú rendeletnek a jelen rendelettel módosított vagy hatályon kívül helyezett rendelkezésére hivatkozik, ott a jelen rendeletnek megfelelő rendelkezését kell érteni. A sajtókamarára vonatkozó jogszabályok szempontjából azt, akit a jelen rendelet hatálybalépése előtt az újságírói főosztálynak a 9.580/1938. M. E. számú rendelet 3. §-ában meghatározott harmadik vagy negyedik szakosztályába sorozással vettek fel a sajtókamarába, úgy kell tekinteni, mint az újságírói főosztálynak a jelen rendelet 2. §-ában meghatározott harmadik szakosztályába sorozott sajtókamarai tagot, a jelen rendelet hatálybalépése lelőtt a sajtókamarába (felvett újságírójelöltet pedig úgy kell tekinteni, mint az újságírói főosztálynak a jelen rendelet 2. §-ában meghatározótt negyedik szakosztályába felvett sajtókamarai tagot. Budapesten, 1939. évi június hó 14-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 57.750. számú rendelete, a mozgófényképüzemekben magyar nyelvű mozgófényképek kötelező bemutatásáról. Hatályon kívül helyezi az 54.100/1939. B. M. számú rendeletet. Minden mozi engedélyese — amennyiben ú. n. kísérő műsort is szolgáltat —köteles azt az 1939/40. játszási évadban úgy összeállítani, hogy annak 30%-a Magyarországon magyar nyelven készült hangos ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- és rajzfilm legyen. Ebbe az arányba beleszámítanak a legalább 250 méter hosszú, magyar nyelven, Magyarországon készült ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- és rajzfilmek is. A belügyminiszter 400 méternél nem hosszabb, nemzeti célú (nemzetnevelő) filmek kötelező bemutatását elrendelheti. A rendőrhatóságok kötelesek a meghatározott arányszámok betartását ellenőrizni. A külföldről behozott, 1.200 m-nél hosszabb játékfilmek megfelelő magyar gyártású film elkészítésének igazolása nélkül is engedélyezhetők, ha forgalmazó 2.000 (Kettőezer) aranypengőt fizet. Hatályba lépett 1939. július 23-án. Az 1935: XIV. t.-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a mozgófényképüzemekben magyar nyelvű ismeretterjesztő, oktató és kultúrfilmek kötelező bemutatásáról szóló 54.100/1939. B. M. számú rendelet egyidejű hatálytalanítása mellett — részben a m. kir. miniszterelnök, a m. kir. iparügyi és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urakkal egyetértően a következőket rendelem. A mozgófényképüzemekben magyar nyelvű hangos játékfilmek bemutatása.

1. §. (1) A mozgófényképüzemengedélyesek kötelesek mozgófényképüzemük műsorát az 1939/1940. játszási évben úgy összeállítani, hogy annak 20%-a Magyarországon készült, 1.200 méternél hosszabb, magyar nyelvű hangos játékfilm legyen. (2) Az (1) bekezdésben említett 20% fele Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett és az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről erre a célra alkalmasnak talált mozgófénykép is lehet. A mozgó fényképüzemek ú. n. kísérő műsorának összeállítása. 2. §. (1) Minden mozgófényképüzem engedélyese — amennyiben ú. n. kísérő műsort is szolgáltat —köteles azt az 1939/40. játszási évadban úgy összeállítani, hogy annak 30%-a Magyarországon magyar nyelven készült hangos ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- és rajzfilm legyen. (2) Az (1) bekezdésben említett százalékba azok a legalább 250 méter hosszú, magyar nyelven, Magyarországon készült ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- és rajzfilmek számíthatók be, melyeket az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság erre a célra alkalmasnak talált. (3) A Magyar Világhíradó, továbbá az egyes külföldi világhíradók, végül az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről már engedélyezett, vagy a jövőben engedélyezendő mozgófényképeknek részekre bontásából készített filmrészletek lejátszása kísérő műsornak nem tekinthető. Ezért e mozgófényképeket a kísérő műsor mennyiségének megállapításánál, valamint az (1) bekezdésben említett százalék kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. 3. §. (1) Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság a 2. §. (2) bekezdésében említett mozgófényképek megvizsgálása tekintetében a 180.000/1935. B. M. számú rendelet (Rt. 1935. 723. o.) 4. §-ában megállapított irányelvek szerint jár el. (2) Ha a bizottság a mozgófényképet kötelező lejátszásra is alkalmasnak (az arányszámba beszámíthatónak) találja, a Bizottság elnöke az engedélyokiratot a 180.547/1935. B. M. számú körrendeletben megállapított, de kisebb méretű és „KÍSÉRŐ MŰSORUL ALKALMAS” felírású megkülönböztető jelzéssel látja el. (3) A kötelező arányszámba beszámítható mozgófényképek jegyzékét az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnöke időről-időre közzéteszi. 4. §. A 2. §. (2) bekezdésében megjelölt és az Országos Mozgókép vizsgáló Bizottság által már megvizsgált filmeket — azok forgalombahozóinak kérésére — a Bizottság a kötelező lejátszásra alkalmasság (az arányszámba beszámíthatóság) szempontjából újból elbírálhatja, ha a megvizsgálni kért mozgófénykép három évnél nem régebben készült. 5. §. (1) A m. kir. belügyminiszter 400 méternél nem hosszabb, egyes országos jelentőségű, nemzeti célú (nemzetnevelő) mozgófényképnek a mozgófényképüzemekben kötelező bemutatását rendelheti el. (2) A m. kir. belügyminiszter rendelete alapján a mozgófényképüzemekben bemutatott mozgófényképeket a 2. §. (1) bekezdésében meghatározott százalékba be kell számítani. 6. §. E rendelet 2–5 §-aiban foglalt rendelkezéseinek hatálya az ú. n. keskeny mozgófényképüzemekre nem terjed ki. 7. §. A rendőrhatóságok kötelesek az 1–5. §-okban a mozgófényképüzemengedélyesek részére meghatározott kötelezettségek megtartását rendszeresen ellenőrizni, és azt is megállapítani, hogy a mozgófényképüzemengedélyesek e kötelezettségeiknek eleget tettek-e. Ha e tekintetben mulasztást észlelnének, erről hozzám késedelem nélkül jelentést kell tenni. 8. §. Attól a mozgófényképüzemengedélyestől, aki e rendelet 1–5. §-aiban megállapított kötelezettségeinek nem tesz eleget, a mutatványengedélyokirat visszavonható. Cenzúrajegy beszolgáltatása nélkül külföldről behozott játékfilm megvizsgálása.

9. §. (1) Felhatalmazom az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnökét, hogy — további intézkedésig — külföldről behozott, 1.200 m-nél hosszabb játékfilmet nagy cenzúrajegy előzetes beszolgáltatása nélkül is megvizsgáltathasson és engedélyokirattal elláthasson abban az esetben, ha annak megvizsgálásáért folyamodó a kérvény benyújtásakor a Bizottság pénztárába 2.000 (Kettőezer) aranypengőt lefizet. (2) Ha az (1) bekezdésben említett folyamodó az ugyanott megbatározott összeg befizetésétől számított 30 nap- alatt egy nagy cenzúra jegyet beszolgáltat, akkor részére a befizetett 2.000 pengőt vissza kell utalni. (3) Ha azonban folyamodó a (2) bekezdésben említett határidő alatt a nagy cenzúrajegyet nem szolgáltatja be, a befizetett összeg visszatérítésére jogosultságát elveszti, viszont a nagy cenzúrajegy beszolgáltatására vonatkozó kötelezettsége alól végleg mentesül. 10. §. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnöke a Bizottság pénztárában visszamaradt összegeket letétként kezeli és a 121.600/1938. B. M. számú rendelet rendelkezéseinek megfelelően ezeket az összegeket részben az Országos Nemzeti Filmbizottság részére játszási évadként adandó 50 (ötven) darab cenzúrajegybe való beszámítás mellett az említett Filmbizottság részére rendelkezésre bocsátja, részben pedig a kulturális vagy művészi szempontból kiváló és nagy költséggel előállított játékfilmek jutalmazására tartalékolja. 11. §. E rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezések 1939. évi augusztus hó 1-én, többi rendelkezése pedig kihirdetése napján (1939. júl. 23.) lép hatályba. Budapesten, 1939. évi július hó 22-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter.

A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 58.866. számú rendelete, a kiadható cenzúrajegyek számának újabb megállapításáról. Módosítja a 121.600/1938. B. M. számú rendeletet a kiadható cenzúrajegyek számának tekintetében. Hatályba lépett 1939. augusztus 5-én. A 121.600/1938. B. M. számú rendelet 1. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés helyébe, további intézkedésig, az alábbi rendelkezés lép. 1. §. Az Országos Mozgókép vizsgáló Bizottság elnöke a 180.000/1935. B. M. számú rendelet 2. és 3. §-ában megállapított cenzúrajegyekből Magyarországon gyártott, 1200 méternél hosszabb, minden egyes magyarnyelvű hangos játékfilm után legfeljebb 6 (hat), Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett, 1200 méternél hosszabb, minden egyes játékfilm után pedig legfeljebb 1 (egy) nagy cenzúrajegyet ad ki. A 121.600/1938. B. M. sz. rendeletnek a jelen rendelettel nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. 2. §. Ez a rendelet kihirdetése napján (1939. aug. 5.) lép hatályba. Budapesten, 1939. évi augusztus hó 4-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter.

A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 60.000. számú rendelete, a „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap” létesítéséről szóló 1939: X. törvénycikk rendelkezéseinek – mozgófényképüzemekkel kapcsolatos – végrehajtásáról. 1939. szeptember 1-től kezdődően minden mozi az eladott jegyek után 4%-os hozzájárulást köteles fizetni a repülés támogatásának és a nemzeti filmgyártás fejlesztésének céljaira. A hozzájárulás összegét a mozgófényképüzem engedélyese jogosult a közönségre áthárítani. Hatályba lépett 1939. szeptember 1-én. A „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap” létesítéséről szóló 1939: X. t.-c. 3. §-ának a) pontjában és 4. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtásaként — a m. kir. pénzügyminiszterrel és a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértően — a következőket rendelem. 1. §. Minden mozgófényképüzeni engedélyese köteles 1939. évi szeptember hó 1. napjától kezdődően a repülés támogatásának és a nemzeti filmgyártás fejlesztésének céljaira az eladott jegyek után 4%-os hozzájárulást fizetni. 2. §. (1) Az 1. §-ban említett hozzájárulás összegét a mozgófényképüzem engedélyese jogosult a közönségre áthárítani. (2) Az (1) bekezdésben említett esetben a mozgófényképüzem pénztáránál jól látható helyen az alábbi szövegű táblát kell kifüggeszteni: „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap”-ra és nemzeti filmgyártás fejlesztésére szolgáló hozzájárulás a jegyek árában benne van. 3. §. (1) Az 1. §-ban megállapított hozzájárulást a pénzügyi hatóságok az általános forgalmi adó módjára és azzal együtt szedik be. (2) A hozzájárulás befizetésének és elszámolásainak módját a m. kir. pénzügyminiszter külön rendeletben állapítja meg, és ugyancsak e külön rendeletben intézkedik az ily címen befolyt összegeknek az 1939: X. t.-c. 3. §-ának utolsó bekezdésében említett alapok rendelkezésére bocsátása iránt. 4. §. (1) Annak a mozgófényképüzem engedélyesnek részére, aki a 3. §. rendelkezése szerint kiadandó pénzügyminiszteri rendeletben megszabott fizetési kötelezettségének, vagy az ellenőrzés tekintetében megállapítandó rendelkezéseknek pontosan nem tesz eleget, a következő hónapra, illetve játszási időszakra rendőrhatósági játszási engedély nem adható ki. (2) Forgalmi adóhivatal székhelyén működő mozgófényképüzem engedélyese az (1) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítését a rendőrhatósági játszási engedély iránti kérvény beadásakor, esetről-esetre, az adóhivatal külön írásbeli bizonyítványával vagy a kérvényre vezetett záradékával, mindig előzetesen köteles igazolni. (3) Forgalmi adóhivatal székhelyén kívül eső város vagy község területén működő mozgófényképüzemek engedélyeseitől az (1) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítésének a (2) bekezdés szerinti előzetes igazolása nem kívánható meg, hanem részükre a rendőrhatósági játszási engedélyt mindaddig ki kell adni, míg az illetékes m. kir.

pénzügyigazgatóság a rendőrhatóságot e kötelezettségek teljesítésének elmulasztásáról nem értesíti. (4) Ha a rendőrhatósági játszási engedélyek kiadásának az (1) bekezdés értelmében való megtagadása folytán valamely mozgófényképüzem folytatásában legalább hat hónapos kényszerszünet következnék be, az elsőfokú rendőrhatóság köteles a m. kir. belügyminiszterhez a mutatványengedély visszavonása iránt haladék nélkül javaslatot tenni. (5) A (4) bekezdésben említett esetben a mozgófényképüzemi mutatvány engedély visszavonható. 5. §. Ez a rendelet 1939. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba. Budapesten, 1939. évi augusztus hó 14-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter.

A m. kir. pénzügyminiszter 1939. évi 127.400. számú rendelete, a „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap” javára és a nemzeti filmgyártás támogatására a mozgófényképüzemekben eladott jegyek után fizetendő hozzájárulás beszedéséről és kezeléséről. Minden általános forgalmi adó köteles mozi az általános forgalmi adó alapja után számított 4%-os hozzájárulást tartozik a „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap”, valamint a nemzeti filmgyártás támogatására fizetni. A 4%-os hozzájárulás 70 százalékban a „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap”-ot, 30%-ban pedig a Filmipari Alapot illeti meg. A rendelet részletesen szabályozza a hozzájárulás bevallásának, könyvelésének és befizetésének módját. Hatályba lépett 1939. szeptember 1-én. A „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap” létesítéséről szóló 1939: X. t.-c. 3. §-ának a) pontjában és 4. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, figyelemmel a m. kir. belügyminiszter e tárgyban kiadott 60.000/1939. B. M. számú rendeletének 3. és 4. §-ában foglalt rendelkezésekre is, a mozgófényképüzemekben eladott jegyek után a Repülő Alap és a nemzeti filmgyártás támogatására fizetendő Hozzájárulás beszedése és kezelése tárgyában — a m. kir. belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — az alábbiakat rendelem: 1. §. (1) Minden általános forgalmi adófizetésre köteles mozgófényképüzem — a jelen rendelet hatályba lépesének napjától kezdve — az általános forgalmi adónak a pénzügyi hatóság által megállapított vagy az adózó által bevallott alapja után számított 4%-os hozzájárulást tartozik az általános forgalmi adóval együtt az illetékes forgalmi adóhivatalnál (Budapesten a kerületi adószámviteli osztálynál) vezetett forgalmi adószámlájára befizetni a „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap”, valamint a nemzeti filmgyártás támogatására. (2) A forgalmi adóbevallás szabályszerű elkészítése után a fizetendő általános forgalmi adó alapja és összege után külön sorban kell bevallani az általános forgalmi adó alapja után 4%kal kiszámított hozzájárulás összegét. Postatakarékpénztár útján történő befizetés esetén a csekklap középső szelvényének (az Értesítő lapnak) hátlapján is fel kell tüntetni az általános forgalmi adó alapját, külön-külön a 3%-os általános forgalmi adó és a 4%-os hozzájárulás Összegét, valamint ezek együttes összegét.

(3) Az általános forgalmi adót bélyegjegyekkel lerovó adózók forgalmi adókönyvükben — az egy-egy adókivetési időszak zárlata alatt — külön sorban az általános forgalmi adóalap után járó 4%-os hozzájárulás összegét is kötelesek kiszámítani, s a hozzájárulás összegét forgalmi adókönyvükben ugyancsak bélyegjegyekkel tartoznak leróni. Az 1940. évi január hó 1-től kezdve a mozgófényképüzemek általános forgalmi adójukat bélyegjegyekkel nem róhatják le. (4) Azok a mozgófényképüzemek, amelyek általános forgalmi adójukat átalányösszegben fizetik, — a jelen rendelet hatályba lépésének napjától kezdve — minden újabb hatósági rendelkezés bevárása nélkül tartoznak általános forgalmi adóátalányukkal együtt a forgalmi adóátalányt 1/3-résszel meghaladó összeget is befizetni a jelen rendelet alapján járó hozzájárulás fejében. 2. §. (1) Az 1940. évi január hó 1-től kezdve csak a 10.000 lélekszámnál nem népesebb kis- és nagyközségekben működő állandó, valamint — a helység lélekszámára való tekintet nélkül — az idényszerűen (évenkint 2–3 hónapon át) játszó mozgófényképüzemek általános forgalmi adója állapítható meg átalányösszegben. Minden más mozgófényképüzem adóbevallás mellett pénzben tartozik az általános forgalmi adót s ezzel együtt a jelen rendelet alapján fizetendő 4%-os hozzájárulást is befizetni. (2) Az előző bekezdés rendelkezése szerint átalányozható mozgófényképüzemek általános forgalmi adóátalányával egyidejűleg és ugyanabban a határozatban kell megállapítani a mozgófényképüzem által fizetendő 4%-os hozzájárulás összegét is. (3) Az általános forgalmi adót adóbevallás mellett pénzben fizető mozgófényképüzemek, ha szabályszerű kereskedelmi könyveket nem vezetnek, legalább az összes bevételeiket és kiadásaikat tartalmazó pénztárkönyvet tartoznak vezetni. Kötelesek ezenkívül nyilvántartani a beszerzett (a jelen rendelet életbeléptetésekor raktáron volt) jegytömbök (tekercsek) számát eladási árankint elkülönítve, ugyanígy a naponkint használatba vett (a pénztárnak kiadott) jegy tömbök (tekercsek) számát s a szokásos napi zárlat eredményeként a naponkint eladott jegyeik darabszámát, ugyancsak eladási áranként elkülönítve. (4) Az előző bekezdés rendelkezéseinek egységes és célszerű végrehajtására a pénzügyigazgatóságok — az érdekelt mozgófényképüzemekkel való előzetes tárgyalás után — részletes utasítást kötelesek adni a forgalmi adóhivataloknak. Az érdekeltséggel folytatott együttes tárgyalás során kell megállapítani az egy-egy mozgófényképüzem által havonkint kiadni szokott ingyenjegyek számát is eladási áranként elkülönítve. (5) A forgalmi adóhivatalok havonkint a jegynyilvántartások alapján is ellenőrizni kötelesek, hogy az általános forgalmi adót adóbevallás alapján fizető mozgófényképüzemek összes bevételeiket bevezetik-e pénztárkönyvükbe. Amennyiben a jegynyilvántartások helyessége ellen jogos kifogás támasztható, a forgalmi adóhivatal elrendelheti, hogy a mozgófényképüzem csak a forgalmi adóhivatal által előzetesen lebélyegzett jegyeket árusíthat, szükség esetén az üzem állandó ellenőrzését is elrendelheti, amelynek legrövidebb időtartama egy hónapban állapítandó meg. A forgalmi adóhivatalnak a jelen bekezdés rendelkezése alapján kiadott határozatai ellen igénybevehető jogorvoslatoknak (fellebbezés a pénzügyigazgatósághoz, illetve ennek határozata ellen a pénzügyminiszterhez) halasztó hatálya nincs. (6) Ha a mozgófényképüzem engedélyese a (3), (4) vagy (5) bekezdés rendelkezése alapján megállapított könyvvezetési és jegynyilvántartási kötelezettségének a kitűzött határidő alatt nem tesz eleget, valamint ha a forgalmi adóhivatal székhelyén kívül eső városban vagy községben működő mozgófényképüzem a hozzájárulás — vagy forgalmi adófizetési kötelezettségét nem teljesíti pontosan, a forgalmi adóhivatal jelentése alapján a pénzügyigazgatóság az elsőfokú rendőrhatóságot keresi meg, hogy a 60.000/1939. B. M. számú rendelet 4. §-ában foglalt rendelkezés alapján a mozgófényképüzemnek a következő hónapra, illetve játszási időszakra szóló játszási engedélyét ne adja ki.

A forgalmi adóhivatal székhelyén működő mozgófényképüzemek azt a körülményt, hogy hozzájárulás vagy forgalmi adóhátralékuk nincs, az említett belügyminiszteri rendelet 4. §ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezése szerint esetről-esetre előzetesen — a forgalmi adóhivatalnak a játszási engedély iránti kérvényre vezetett igazolásával — tartoznak az elsőfokú rendőrhatóság előtt igazolni. 3. §. (1) A bevallás vagy fizetési meghagyás alapján megállapított hozzájárulást a forgalmi adókkal kapcsolatos számviteli teendők újabb szabályozása tárgyában kiadott 20.000–1937. számú pénzügyminiszteri rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a számla 5. (előírás-tőke) hasábjában, az általános forgalmi adó előírását közvetlenül megelőzően, külön tételszám alatt kell előírni. Átalányban fizetőknél az átalánynak havonkint esedékessé váló összegét az átalányozottak egyénenkinti számlakönyvében külön kell feltüntetni és összegezni, s úgy az előírásokat, mint a törléseket és lerovásokat a rendes számlakönyvben nyitandó „Repülő-Alap és Filmipari Alap-hozzájárulás fizetésére kötelezettek gyűjtőszámlán” és a naplóban tételenkint kell nyilvántartani és elkönyvelni. Az adózó által a forgalmi adóhivatal letéti számlájára befizetett összeget vagy annak megfelelő hányadát elsősorban a hozzájárulás törlesztésésere, illetőleg kiegyenlítésére kell elszámolni. (2) A hozzájárulásról „Repülő Alap és Filmipari Alap” rövidítve „R. és F. A.” jelzéssel külön naplót kell vezetni. (3) A hozzájárulásból a községeket (városokat) részesedés nem illeti meg. A hozzájárulás címén befolyt — vagy a bélyegben lerótt hozzájárulásnak megfelelő — összeget minden hó 20. és utolsó napján teljes egészében a „Pénzügyminisztérium: Forgalmi adó bevételi számla, Budapest” elnevezésű 101.100. sz. számlára kell átutalni. Az átutalt összeget az értesítőlapon (átutalási értesítésen) „Repülő Alap és Filmipari Alap-hozzájárulás” megjelöléssel kell feltüntetni. Az adópótlékot külön részletezés nélkül a többi adópótlékkal együtt kell átutalni. (4) A hozzájárulásra vonatkozó kezelést az 1.018. rakt. számú eredménykimutatás 20. (üres) hasábjában kell kimutatni. 4. §. A „Pénzügyminisztérium: Forgalmi adó, bevételi számla, Budapest” elnevezésű 101.100. számú számlára befolyt hozzájárulási összegeket a jóváírást követő hó 15. napjáig 70 százalékban a „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap”, 30%-ban pedig a Filmipari Alap postatakarékpénztári számlájára hivatalból kell átutalni. 5. §. A jelen rendelet alapján fizetendő hozzájárulás tekintetében minden egyéb, ebben a rendeletben nem szabályozott vonatkozásban az általános forgalmi adó jogszabályai irányadók. 6. §. A jelen rendelet 1939. évi szeptember hó 1. napján lép életbe. Budapesten, 1939. évi augusztus hó 14-én. A miniszter helyett: Dr. Szász Lajos s. k. államtitkár.

A m. kir. minisztérium 1939. évi 8.140. M. E. számú rendelete a sajtóellenőrzésről. A második világháború kitörésével egyidejűleg bevezeti az előzetes sajtóellenőrzést (cenzúra). Az ügyészség engedélyével lehet csak időszaki lapot és más sajtóterméket kinyomtatni, az ügyészség a kéziratot vagy a kefelenyomatot köteles átvizsgálni. A sajtótermék többszörösítését és terjesztését engedély nélkül nem lehet megkezdeni. A sajtótermékek

átvizsgálására Budapesten ellenőrző bizottságot állítanak fel. A rendelet megszegőire az 1939. évi II. törvénycikkben meghatározott szankciók vonatkoznak. Hatályba lépett 1939. szeptember 2-án. A m. kir. minisztérium az 1939: II. t.-c. 151. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §. (1) Időszaki lapot vagy más sajtóterméket kinyomatni csak akkor szabad, ha annak kinyomatására a sajtótermék előállítási helye szerint illetékes kir. ügyészség, illetőleg az alábbi (2) bekezdésben megjelölt hatóság tagja engedélyt adott. (2) A kir. ügyészség székhelyén kívül előállított sajtótermék kinyomatásának engedélyezésére a kir. ügyészség vezetője által kirendelt ügyészségi tag (ügyészségi megbízott) vagy a rendőrhatóságnak a kir. ügyészség vezetője által erre felhatalmazott tagja jogosult. 2. §. (1) Az engedély megadására jogosult hatóság (1. §.) az időszaki lap közlésre szánt minden közleményének kefelevonatát, vagy géppel írt szövegét (kéziratát) azonnal, más sajtótermék bemutatott kéziratát pedig késedelem nélkül átvizsgálja, és ha arról győződik meg, hogy a sajtótermék, vagy egyes közlemények megjelenése és terjesztése a hadviselés érdekét, vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érintené, az engedély kiadását megtagadni és a sajtótermék terjesztését megtiltani köteles. Erről a sajtótermékek előállítóját értesíteni kell. (2) Ha az engedély kiadásának megtagadására nincs ok, az engedélyt késedelem nélkül meg kell adni. 3. §. A sajtótermék többszörösítését és terjesztését az engedély megadása előtt nem szabad megkezdeni. 4. §. A miniszterelnök a sajtótermékek átvizsgálására kirendelt kir. ügyész mellé Budapesten ellenőrző bizottságot szervez. 5. §. Az, aki akár szándékosan, akár gondatlanságból olyan sajtóterméket nyomat ki, terjeszt, vagy terjesztet, amelynek kinyomatására a hatóság (1. §.) engedélyt nem adott, vagy amelynek terjesztését a hatóság megtiltotta, vétséget követ el és az 1939: II. t.-c. 198. §-a szerint büntetendő. 6. §. A jelen rendelet nem érinti a kötelespéldány bemutatására és egyéb sajtórendészeti kötelezettségekre vonatkozó fennálló jogszabályokat. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1939. szept. 2.) lép hatályba. Budapesten, 1939. évi szeptember hó 1-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. minisztterelnök.

A m. kir. minisztérium 1939. évi 8.150. M. E. számú rendelete a külföldi sajtótermék ellenőrzéséről. A rendelet előírja a külföldről érkező időszaki lapok és más sajtótermékek – rendeltetési helyükre való eljutás előtti – ellenőrzését, melyet a miniszterelnökség sajtóosztálya végez. A miniszterelnökség intézkedik az esetleges lefoglalásról, illetve a terjesztés megakadályozásáról, továbbá adott esetben büntetőeljárás megindításáról. Hatályba lépett 1939. szeptember 2-án.

A m. kir. minisztérium az 1939: II. tc. 151. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §. A külföldről érkező időszaki lapokat és más sajtótermékeket rendeltetési helyükre való eljuttatás előtt ellenőrzés alá kell venni. 2. §. Az 1. §-ban említett sajtótermékek ellenőrzését a m. kir. miniszterelnökség sajtóosztálya végzi. 3. §. (1) A külföldről érkező azokat a sajtótermékeket, amelyek vámkezelés céljából valamely vámhivatalnak adattak át, az illető vámhivatal köteles vámkezelés céljából a budapesti fővámhivatalhoz irányítani. A fővámhivatal az ellenőrzés (2. §.) foganatosítása céljából késedelem nélkül értesíti a m. kir. miniszterelnökség sajtóosztályát. (2) A külföldről érkező azokat a sajtótermékeket, amelyek vámkezelés alá nem tartoznak, a kicserélő (átvevő) postahivatalok közvetlenül a m. kir. miniszterelnökség sajtóosztályának küldik meg. 4. §. Azokat a külföldi sajtótermékeket, amelyek tekintetében az ellenőrzés eredménye szerint a kézbesítésnek nincs akadálya, késedelem nélkül szabályszerűen ki kell szolgáltatni. 5. §. (1) Ha a miniszterelnökség sajtóosztálya az ellenőrzés alkalmával olyan sajtóterméket talál, amelyre nézve bírói hatóság a lefoglalást vagy az elkobzást már elrendelte, vagy amelynek tartalma a hadviselés érdekét vagy az állam más fontos érdekét egyébként hátrányosan érinti, az ilyen sajtóterméket lefoglalja és amennyiben szükséges, haladéktalanul intézkedik a továbbterjesztés megakadályozása, úgyszintén a bűnvádi eljárás folyamatbatétele iránt. (2) A miniszterelnökség sajtóosztálya arról, hogy valamely külföldi sajtótermék terjesztését – az előző bekezdés értelmében – be kell szüntetni, a Budapesti Közlönyben közleményt tesz közzé. A közzététel után még forgalomban talált ilyen sajtóterméket le kell foglalni és további eljárás végett a miniszterelnökség sajtóosztályához kell megküldeni. 6. §. A belügyminiszter külföldi időszaki lapok behozatalát és terjesztését a hadviselés érdekében vagy az állam és más fontos érdekének védelme céljából megtilthatja. 7. §. Aki az 5. és 6. §-ok alapján kiadott rendelkezések megszegésével külföldi sajtóterméket – akár szándékosan, akár gondatlanságból – az ország területére behoz vagy terjeszt, vétséget követ el és az 1939: II. tc. 198. §-a szerint büntetendő. 8. §. Ez a rendelet kihirdetése napján (1939. szept. 2.) lép hatályba. Budapesten, 1939. évi szeptember hó 1-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. miniszterelnök 1939. évi 8.310. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított időszaki lapok terjedelmének ideiglenes megállapításáról. A politikai napilapok terjedelmét korlátozza a rendelet megjelenését megelőző heti összoldalterjedelemhez viszonyítva. Így például a hatvan oldalnál nem nagyobb előző heti oldalterjedelem esetén negyven oldalban, míg a száz oldalnál nagyobb előző heti összoldalterjedelem esetén heti hatvannégy oldalban maximalizálja a megjelenést. A hétfő

reggel Budapesten megjelenő politikai hetilapok (hétfői lapok) legfeljebb hat oldalon jelenhetnek meg. A lapok kizárólag fekete tintával nyomtathatók. A rendelet a maximális betűméretet is meghatározza. Egyéb lapok a 4.950/1938. M. E. számú rendelet alapján kiadott engedélyben foglalt oldalterjedelem ötven százalékában jelenhetnek meg. Hatályba lépett 1939. szeptember 2-án. Az 1939:11. t.-c. 141. §-ában foglalt felhatalmazás alapján további intézkedésig a következőket rendelem: 1. §. A rotációs vagy íves nyomópapíron megjelenő politikai napilapok oldalterjedelmét a következőképen szabályozzam: azok a lapok, amelyeknek heti összoldalterjedelme a jelen rendelet életbelépését megelőző héten, a mellékleteket nem számítva, heti hatvan oldalnál nem volt nagyobb, heti negyven oldal, amelyek terjedelme heti hatvan-nyolcvan oldal volt, heti negyvennyolc oldal, amelyek terjedelme heti nyolcvan-száz oldal volt, heti ötvenhat oldal, amelyek terjedelme pedig heti száz oldalnál nagyobb volt, heti hatvannégy oldal terjedelemnél nagyobb terjedelemben nem jelenhetnek meg. E lapok az említett oldalterjedelmen felül hetenkint egyszer, két oldal terjedelmű rádiómellékletet adhatnak. A rádiómellékleten kívül más mellékletet kiadni nem szabad. A meghatározott oldalterjedelem keretén belül a szöveg és hirdetés beosztása tekintetében a kiadó szabadon rendelkezik. 2. §. Budapest székesfőváros területén rotációs vagy íves nyomópapíron hétfőn reggel megjelenő politikai hetilapok (úgynevezett hétfői lapok) egy-egy számának oldalterjedelme a hat oldalt nem haladhatja meg. 3. §. A jelen rendelet 1. és 2. §-ában említett időszaki lapok egy-egy lapszáma csak egy kiadásban jelenhetik meg (az úgynevezett „mutálás” tilos) és e lapok nyomdai előállítására kizárólag fekete színű festék használható fel. Sem címfeliratban, sem a szövegben tizennégy „Durchschuss” azaz huszonnyolc typometriai pontnál nagyobb (úgynevezett „Doppelmittel”) betűt használni nem szabad. 4. §. A jelen rendelet 1. és 2. §-ában megnevezett időszaki lapokon kívül minden más, rotációs vagy íves nyomópapíron megjelenő időszaki lap oldalterjedelme nem haladhatja meg az illető lap alapítására vagy további megjelenésére a 4.950/1938. M. E. számú rendelet alapján kiadott miniszterelnöki engedélyokiratban meghatározott oldalterjedelem ötven százalékát. 5. §. A Budapesti Közlöny, valamint hatóságok és hivatalok által kiadott közlönyök nem esnek a jelen rendelet korlátozó rendelkezései alá. 6. §. Aki a jelen rendeletnek bármely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, avagy megszegésénél vagy kijátszásánál bármely módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással és 8.000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, mint rendőri büntetőbíróságoknak, a m. kir. államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1939. szept. 2.) lép hatályba. Budapesten, 1939. évi szeptember hó 2-án. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 63.000. számú rendelete, mozgófényképüzemekben az előadás rendjének biztosításáról. Az 1939. szeptember 19-én kelt rendelet a mozikban az időszerű eseményeket bemutatató filmekkel kapcsolatban megtilt mindennemű tetszés vagy nemtetszés nyilvánítását (taps, fütty, pisszegés stb.). Kelt Budapest, 1939. szeptember 19-én. Mozgófényképüzemekben az előadás rendjének és a közrendnek biztosítása érdekében a következőket rendelem: 1. §. Mozgó fény képüzem előadásai során az időszerű események bemutatásával kapcsolatban mindennemű tetszés vagy nemtetszés nyilvánítása (taps, fütty, pisszegés stb.) tilos. 2. §. (1) Az 1. §-ban foglalt tilalomra a mozgófényképüzem engedélyese (felelős üzemvezetője) köteles a közönség figyelmét egyfelől valamennyi előadáson vetítés útján, másfelől a mozgófényképüzem előcsarnokában és a nézőtéren jól látható helyen, jól olvasható betűkkel a (2) bekezdésben megállapított szövegű figyelmeztető táblán felhívni. (2) Az (1) bekezdésben említett figyelmeztetés szövege a következő: „Az időszerű események bemutatásával kapcsolatban mindennemű tetszés, vagy nemtetszés nyilvánítása (taps, fütty, pisszegés stb.) tilos. E tilalom megszegésének büntetése — a 63.000/1939. B. M. sz. rendelet értelmében — 15 napig terjedhető elzárás”. 3. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő: a) aki mozgófényképüzem előadásai során az időszerű eseményekkel kapcsolatban tetszést vagy nemtetszést nyilvánít; b) az a mozgófényképüzem engedélyes (felelős üzemvezető), aki a 2. §-ban foglalt rendelkezésnek nem, vagy nem az ott meghatározott módon tesz eleget. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezései az irányadók. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működése területén a m. kir. rendőrségnek, mint büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a belügyminiszter bíráskodik. Budapesten, 1939. évi szeptember hó 19-én. A miniszter helyett: Dr. vitéz Bonczos Miklós s. k. államtitkár.

A m. kir. miniszterelnök 1939. évi 8.950. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapításáról és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról.

Az 1939. szeptember 26-án hatályba lépett rendelet hatályon kívül helyezi a 8.310/1939. M. E. számú rendeletet és új korlátokat állít fel a sajtótermékek terjedelmére vonatkozóan. Budapesten eladási ár szerint határozza meg a terjedelmi korlátokat, így például a hétköznap tíz-tizenhat fillérbe kerülő lapok legfeljebb tíz, vasárnap tizenhat oldal terjedelemben jelenhetnek meg; vidéki lapok legfeljebb nyolc, vasárnaponként tizenkét oldalon jelenhetnek meg. Az eladási árakat az 1939. augusztus 26-án fennállott állapot szerint rögzíti. A fekete tintára és maximális betűméretre vonatkozóan szintén tartalmaz előírásokat. Az egy hónapnál nagyobb időközökben megjelenő lapok – a tudományos, irodalmi, művészeti lapok kivételével – a rendelet hatályának tartama alatt nem adhatók ki. 1939. október 18-ai hatállyal kiegészítette a 9.560/1939. M. E. számú rendelet, mely 1939. december 3. és 23. napjai közötti időtartamra a politikai napilapok esetében Budapesten ötven, vidéken harminc további oldalterjedelmet engedélyezett, azonban ezt kizárólag hirdetések közlésére lehetett felhasználni. Előírásokat tartalmazott továbbá a karácsonyi lapszámok tekintetében is. 1939. december 8-ai hatállyal újból kiegészítette a 11.120/1939. M. E. számú rendelet a karácsonyi lapszámok terjedelmének meghatározása vonatkozásában. 1940. február 25-ei hatállyal kiegészítette az 1.430/1940. M. E. számú rendelet, amely többlet oldalterjedelmet engedélyezett 1940. március 10-e és 30-a, valamint április 15-e és 27-e között, kizárólag hirdetések és közgazdasági tárgyú közlemények és a húsvéti lapszámok tekintetében. 1940. július 14-ei hatállyal ismét kiegészítette az 5.077/1940. M. E. számú rendelet, többlet oldalterjedelmet engedélyezve az 1940. augusztus 11. és 25. napjai közötti időszakra. 1940. október 22-ei hatállyal újból kiegészítette a 7.440/1940. M. E. számú rendelet, többlet oldalterjedelmet engedélyezve az 1940. november 15. és december 31. napjai közötti időszakra. 1941. március 2-ai hatállyal újból kiegészítette az 1.650/1941. M. E. számú rendelet, többlet oldalterjedelmet engedélyezve az 1941. március 23. és április 7., valamint április 27. és május 19. közötti időszakra. 1941. július 18-ai hatállyal kiegészítette az 5.300/1941. M. E. számú rendelet, többlet oldalterjedelmet engedélyezve az 1941. augusztus 10. és 24. napjai közötti időszakra. 1941. augusztus 1-jei hatállyal módosította a 4.600/1941. M. E. számú rendelet. A Budapesten megjelenő politikai napilapokat oldalterjedelem, példányonkénti eladási ár és előfizetési ár szerint összesen hat, a vidéki lapokat négy csoportra osztja, a lapokat e csoportok valamelyikébe kell sorolni. Továbbra is miniszterelnöki engedéllyel jelenhetnek meg az egy hónapnál nagyobb időközökben megjelenő lapok. 1942. augusztus 19-ei hatállyal kiegészítette a 4.800/1942. M. E. számú rendelet, engedélyezve naptár, illetve évkönyv kiadását. 1942. december 17-ei hatállyal kiegészítette az 7.470/1942. M. E. számú rendelet, többlet oldalterjedelmet engedélyezve a karácsonyi lapszámoknak. 1942. december 25-ei hatállyal kiegészítette a 7.570/1942. M. E. számú rendelet, újraszabályozva a politikai napilapok eladási és előfizetési árait. 1943. január 1-jei hatállyal kiegészítette a 7.750/1942. M. E. számú rendelet a kolozsvári „Magyar Ujság“ és „Kolozsvári Estilap“, valamint a nagyváradi „Erdélyi Néplap“ vonatkozásában. E rendelet időbeli hatályát az 1.550/1943. M. E. számú rendelet 1943. április 1-jével meghosszabbította. 1943. február 27-ei hatállyal kiegészítette az 1.070/1943. M. E. számú rendelet, a hétfőn reggel megjelenő politikai hetilapok oldalterjedelme és eladási ára tekintetében.

A rotációs és íves nyomópapíron előállított időszaki lapok terjedelmének ideiglenes megállapítása tárgyában kibocsátott 8.310/1939. M. E. számú rendelet hatályon kívül helyezésével az 1939: II. t.-c. 141. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a további intézkedésig a következőket rendelem: 1. §. A rotációs vagy íves nyomópapíron Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapok oldal terjedelmét a következőképpen szabályozom: 1. Azok a reggel megjelenő politikai napilapok: a) amelyeknek példányonkinti eladási ára hétköznap hat fillér, vasárnap pedig tíz-tizenkét fillér, hétköznap legfeljebb nyolc, vasárnap pedig legfeljebb tizenkét oldal terjedelemben, b) amelyeknek példányonkinti eladási ára hétköznap nyolc, vasárnap pedig tizenkét-tizenhat fillér, egy héten belül hétköznapokon legfeljebb két ízben nyolc, három ízben pedig tíz oldalon, vasárnap pedig legfeljebb tizennégy oldal terjedelemben, c) amelyeknek példányonkinti eladási ára pedig hétköznap tíz-tizenhat, vasárnap pedig húszharminckét fillér, hétköznap legfeljebb tíz, vasárnap pedig legfeljebb tizenhat oldal terjedelemben jelenhetnek meg. 2. Azok a napközben megjelenő politikai napilapok: a) amelyeknek példányonkinti eladási ára hat fillér, legfeljebb hat oldal terjedelemben, b) amelyeknek példányonkinti eladási ára nyolc fillér, legfeljebb nyolc oldal terjedelemben, c) amelyeknek példányonkinti eladási ára pedig tíz fillér, legfeljebb tíz oldal terjedelemben jelenhetnek meg. A rotációs, vagy íves nyomópapíron Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok – tekintet nélkül az eladási árra, hétköznap legfeljebb nyolc, vasárnap pedig legfeljebb tizenkét oldal terjedelemben jelenhetnek meg. A reggel megjelenő politikai napilapok az említett oldalterjedelmen felül, hetenkint egyszer két oldal terjedelmű rádiómellékletet adhatnak. A rádiómellékleten kívül más mellékletet kiadni, vagy pedig valamely napilaphoz annak ára fejében más időszaki sajtóterméket mellékelni nem szabad. A meghatározott oldal terjedelem keretén belül a szöveg és hirdetés beosztása tekintetében a kiadó szabadon rendelkezik. 2. §. A napilapok megjelenésének napját a lapon úgy kell feltüntetni, hogy az a tényleges megjelenés, vagyis forgalombahozatal megkezdésének napjával megegyezzék. A napilapok példányonkinti, valamint előfizetési árára nézve az 1939. évi augusztus hó 26. napján fennállott példányonkinti, illetve előfizetési ár irányadó, és azt megváltoztatni nem szabad. Napilapok példányonkinti eladási, vagy előfizetési árát nem naponkint megjelenő más önálló időszaki lap eladási, vagy előfizetési árával összekapcsolni nem szabad. 3. §. Budapest székesfőváros területén rotációs vagy íves nyomópapíron hétfőn reggel megjelenő politikai hetilapok (ú. n. hétfői lapok) egy-egy számának oldal terjedelme a hat oldalt nem haladhatja meg. Ezeknek a lapoknak példányonkinti, valamint előfizetési árára nézve az 1939. évi augusztus hó 26. napján fennállott példányonkinti, illetve előfizetési ár irányadó, és azt megváltoztatni nem szabad. 4. §. A jelen rendelet 1. és 3. §-ában említett időszaki lapok egy-egy lapszáma csak egy kiadásban jelenhetik meg (az ú. n, „mutálás” tilos), és e lapok nyomdai előállítására kizárólag fekete színű festék használható fel. Sem címfeliratban, sem a szövegben tizennégy „Durchschuss”, azaz huszonnyolc typometriai pontnál nagyobb (ú. n. „Doppelmittel”) betűt használni nem szabad. 5. §. A jelen rendelet 1. és 8. §-ában megnevezett időszaki lapokon kívül rotációs, vagy íves nyomópapíron megjelenő minden más időszaki lap oldal terjedelme nem haladhatja meg az

illető lap alapítására, vagy további megjelenésére a 4.950/1938. M. E. számú rendelet alapján kiadott miniszterelnöki engedélyokiratban meghatározott oldalterjedelem ötven százalékát. A Budapest székesfőváros területén megjelenő azok a politikai jellegű időszaki lapok, amelyeknek oldalterjedelme az előző bekezdés alapján hat oldalnál kevesebb lenne, továbbra is hat oldalon, a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő azok a politikai jellegű időszaki lapok pedig, amelyeknek oldal terjedelme az előző bekezdés rendelkezése alapján négy oldalnál kevesebb lenne, továbbra is négy oldalon jelenhetnek meg. Az előző bekezdés alá azok a lapok tartoznak, amelyek a 4.950/1938. M. E. számú rendelet alapján kiadott engedélyokirat értelmében politikai jellegű tartalommal jelenhetnek meg. 6. §. Időszaki jelleggel nem bíró, vagyis olyan lapok, amelyek egy hónapnál nagyobb időközökben egyébként miniszterelnöki engedély nélkül jelenhetnének meg, a jelen rendelet hatályának tartama alatt nem adhatók ki. E rendelkezés alól kivétetnek a Magyar Tudományos Akadémia vagy más tudományos, irodalmi, művészeti egyesületek, valamint az egyetemek kiadásában megjelenő, időszaki jelleggel nem bíró tudományos folyóiratok. 7. §. A Budapesti Közlöny, valamint hatóságok és közhivatalok által kiadott közlönyök nem esnek a jelen rendelet korlátozó rendelkezései alá. 8. §. Aki a jelen rendeletnek bármely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, avagy megszegésében vagy kijátszásában bármely módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háborúi idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni; a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni. 9. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1939. szept. 26.) lép hatályba, hatálybalépésével a 8.310/1939. M. E. számú rendelet hatályát veszti. Budapesten, 1939. évi szeptember hó 26-án. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1939. évi 9.000. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területen megjelenő időszaki lapok és hírlaptudósító újságok további megjelenésének engedélyezéséről. A visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területen 1939. szeptember 1-jén fennálló lapoknak (a napilapok kivételével) további megjelenésük engedélyezését kell kérniük. Hatályba lépett 1939. október 22-én. A m. kir. minisztérium az 1938: XVIII. t.-c. 9. és 10. §-ában, illetőleg az 1938: XXXIV. t.-c. 10. §-ában és az 1939: VI. t-c. 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

1. §. Mindazok az időszaki lapok és hírlaptudósító újságok – a naponkint megjelenő időszaki lapokat kivéve –, amelyek a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területen 1939. évi szeptember hó első napján fennállottak, az 1940. évi március hó 15. napja után csak akkor jelenhetnek meg, ha további megjelenésük engedélyezését az 1939. évi december hó 31. napjáig kérik és a magyar királyi miniszterelnök az engedélyt megadja. Az engedély iránti kérelmet a jelen rendelet mellékletében foglalt mintának megfelelő és a m. kir. miniszterelnökség sajtóosztályában 20 fillérért kapható űrlapon két egyezően kiállított példányban 1939. évi december hó 31. napjáig kell a m. kir. miniszterelnöknél előterjeszteni és ahhoz csatolni kell a 4.950/1938. M. E. számú rendelet 3. §-ában, valamint a 7.720/1939. M. E. számú rendelet 28. §-ában megjelölt okiratokat, továbbá az illető időszaki lapnak vagy hírlaptudósító újságnak az 1938. évi január hó 1. napjától a kérelem benyújtása napjáig megjelent minden számából egy-egy példányt. 2. §. A m. kir. miniszterelnöknek a lap további megjelenése tárgyában hozott határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. 3. §. Az engedélyokirat kiállítására, kézbesítésére és a hatóságokkal való közlésére a 4.950/1938. M. E. számú rendelet 6. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a m. kir. miniszterelnök a 4.950/1938. M. E. számú rendelet 5. §-ának második bekezdésében felsorolt hatóságokat az engedély megtagadásáról is értesíti. Az engedély megtagadását közlő határozat alapján a törvényhatóság első tisztviselője a lapot az időszaki lapok nyilvántartásából haladéktalanul törli. 4. §. Az 1940. évi március hó 15. napja után – kivéve a rendelet hatálybalépésekor a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területen már fennálló, naponkint megjelenő időszaki lapokat – nem szabad kiadni olyan időszaki lapot vagy hírlaptudósító újságot, amelynek további megjelenésére a m. kir. miniszterelnök nem adott engedélyt. 5. §. Ha a m. kir. miniszterelnök valamely időszaki lap, vagy hírlaptudósító újság további megjelenésének engedélyezése iránt előterjesztett kérelmet már az 1940. évi március hó 15. napja előtt elutasítja, a lap vagy hírlaptudósító újság további megjelenését az elutasító határozat kézhezvétele után haladéktalanul meg kell szüntetni. A törvényhatóság első tisztviselője az elutasító határozat kézhezvétele után az időszaki lapot vagy hírlaptudósító újságot az időszaki lapok nyilvántartásából haladéktalanul törli. 6. §. Aki időszaki lapot vagy hírlaptudósító újságot a további megjelenés engedélyezése iránt előterjesztett kérelem elutasítása után továbbra is kiad, vagy kiadásában, előállításában avagy terjesztésében közreműködik, bár tudja, hogy a lap további megjelenése iránt előterjesztett kérelmet elutasították, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő. A nyomda, kőnyomda, vagy más sokszorosító vállalat tulajdonosára a 4.950/1938. M. E. számú rendelet 29. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. rendőrség működésének területén a m. kir. rendőrségnek hatáskörébe tartozik. 7. §. Ez a rendelkezés kihirdetésének napján (1939. okt. 22.) lép hatályba. Budapesten, 1939. évi október hó 16-án. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. miniszterelnök 1939. évi 9.560. M. E. számú rendelete,

a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsájtott 8.950/1939. M. E. számú rendelet kiegészítéséről. Kiegészíti a 8.950/1939. M. E. számú rendeletet, amennyiben az ezen rendeletben megengedett maximális oldalterjedelmet a karácsonyi időszak vonatkozásában megnöveli, amelyet azonban kizárólag hírdetések közlésére lehet felhasználni. A napközben megjelenő politikai napilapok karácsonyi számukhoz meghatározott terjedelmű képes vagy szöveges mellékletet adhatnak. Hatályba lépett 1939. október 18-án. A rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsájtott 8.950/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939.1409. o.) kiegészítése tárgyában az 1939. évi II. t.-c. 141. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. Az 1939. évi december hó 3. napjától kezdődőleg az 1939. évi december hó 23. napjáig bezárólag terjedő időben a 8.950/1939. M. E. számú rendeletben meghatározott napi oldalterjedelmen felül a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapok összesen ötven, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok összesen harminc további oldalterjedelemben jelenhetnek, meg. Az előző bekezdésben megengedett oldalterjedelemtöbbletet kizárólag az illető lapban szokásos hirdetések közlésére szabad felhasználni; az oldalterjedelemtöbbletnek az előző bekezdésben meghatározott időben megjelenő egyes lapszámok között való elosztása tekintetében a kiadó szabadon rendelkezik. 2. §. A Budapest székesfőváros területén, valamint azon kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok úgynevezett karácsonyi száma, amely a 8.950/1939. M. E. számú rendelet 2. §-ának rendelkezése értelmében a napközben megjelenő politikai napilapoknál az 1939. évi december hó 23. napján, a reggel megjelenő politikai napilapoknál pedig az 1939. évi december hó 24. napján jelenik meg, a 8.950/1939. M. E. számú rendeletben meghatározott vasárnapi oldalterjedelem kétszeresének megfelelő terjedelmében jelenhetik meg. 3. §. A napközben megjelenő politikai napilapok karácsonyi számához (2. §.) a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapok legfeljebb tizenhat oldal, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok pedig legfeljebb nyolc oldal terjedelmű és az illető lap oldalmérete felénél nem nagyobb képes/ vagy szöveges mellékletet adhatnak. Az előző bekezdésben maghatározott mellékleten kívül sem naptárt, sem ajándék-könyvet, sem pedig bármilyen más mellékletet nem szabad kiadni. 4. §. A politikai napilapok karácsonyi számának példányonkinti eladási ára az illető lap vasárnapi száma példányonkinti eladási árának kétszerese. 5. §. Aki a jelen rendeletnek bármely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, avagy megszegésében vagy kijátszásában bármely módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939. évi II. t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés ekintetében az 1928: X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő.

E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területen pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1939. okt. 18.) lép hatályba. Budapesten, 1939. évi október hó 16.-án. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1939. évi 11.120. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapításáról és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 8.950/1939. M. E. számú rendelet újabb kiegészítéséről. A politikai napilapok kivételével rotációs vagy íves nyomópapír felhasználásával előállított minden más időszaki lap egy (karácsonyi) lapszáma 1939 decemberében az engedélyokiratban megszabott teljes oldalterjedelemben jelenhet meg. Hatályba lépett 1939. december 8-án. A minisztérium a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapításáról és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 8.950/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1409. o.) újabb kiegészítése tárgyában az 1939: II. t.-c. 141. §ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A politikai napilapok kivételével rotációs vagy íves nyomópapír felhasználásával előállított minden más időszaki lapnak az 1939. évi december hó folyamán megjelenő egy (úgynevezett karácsonyi) lapszáma, az illető alapítására, vagy további megjelenésére a m. kir. miniszterelnök által a 4.950/1938. M. E. számú rendelet (Rt, 1938. 930. o.) alapján kiadott engedélyokiratban megszabott teljes oldalterjedelemben jelenhetik meg. Havonta többször megjelenő időszaki lapok tekintetében a kiadó határozza meg azt, hogy az 1939. évi december hó folyamán megjelenő lapszámok közül melyik jelenjék meg az előző bekezdésben meghatározott oldalterjedelemben. A havonta egyszer megjelenő azoknak az időszaki lapoknak a kiadói, amelyeknek december havi száma a jelen rendelet hatálybalépése előtt már megjelent, a jelen rendelet hatálybalépése után legközelebb megjelenő számot adhatják ki az első bekezdésben meghatározott oldalterjedelemben. 2. §. Aki a jelen rendelet rendelkezésiét megszegi vagy kijátsza, avagy megszegésében vagy kijátszásában bármily módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején ha hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A kihágás miatt (az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működésének területén a m. kir. rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929:

XXX. t.-c. 59. §-a. (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján (1939. dec. 8.) lép hatályba. Budapesten, 1939. évi december hó 6-án. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1939. évi 10.800. M. E. számú rendelete a sajtóellenőrzésről. A 8.140/1939. M. E. számú rendelet hatályon kívül helyezésével újraszabályozza a tárgyat, az előzetes sajtóellenőrzést meghatározott témákban tartja fenn. Az ügyészség engedélye szükséges a honvédelem érdekeit, az ország külpolitikai érdekeit, belső rendjét, köznyugalmát, közbiztonságát, gazdasági érdekeit és hitéletét érintő hír, cikk, közlemény kinyomtatásához. Szintén engedély szükséges, ha a közlemény többszörösítése és terjesztése sértheti a közérdeket. A hatóság a kefelevonatot vagy kéziratot vizsgálja. Budapesten sajtóellenőrző bizottság kerül megszervezésre. 1940. február 11-ei hatállyal az 1.060/1940. M. E számú rendelet Kárpátalja, Ungvár és Munkács városok területére hatályon kívül helyezi a és ezen városokban a 8.140/1939. M. E. számú rendeletet lépteti újból hatályba. Hatályba lépett 1939. december 10-én. A m. kir. minisztérium az 1939: II. t.-c. 151. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az 1939. évi szeptember hó 1-én kelt 8.140/1939. M. E. számú rendelet egyidejű hatályon kívül helyezése mellett, a következőket rendeli. 1. §. (1) Időszaki lap vagy más sajtótermék szerkesztője vagy kiadója a) a honvédelem érdekeit, b) az ország külpolitikai érdekeit, c) az ország belső rendjét, köznyugalmát és közbiztonságát, végül d) az ország gazdasági érdekeit és hiteléletét érintő minden hírt, cikket, vagy bármilyen más közleményt csak akkor nyomathat ki, ha annak kinyomatására a sajtótermék előállítási helye szerint illetékes kir. ügyészség, illetőleg az alábbi (2) bekezdésben megjelölt hatóság tagja engedélyt adott. (2) A kir. ügyészség székhelyén kívül előállított sajtótermékben megjelentetni szándékolt hír, cikk vagy más közlemény kinyomatásának engedélyezésére a kir. ügyészség vezetője által kirendelt ügyészségi tag (ügyészségi megbízott), vagy a rendőrhatóságnak a kir. ügyészség vezetője által erre felhatalmazott tagja jogosult. 2. §. Az 1. §-ban meghatározott tárgykörökön kívül eső közleményt is be kell mutatni az 1. §ban kijelölt hatóságnak, ha a közlemény többszörösítése és terjesztése a közérdeket sértheti. 3. §. (1) Az engedély megadására jogosult hatóság az időszaki lap által sajtóellenőrzésre bemutatott minden közleménynek kefelevonatát, vagy géppel írott szövegét (kéziratát) azonnal, nem időszaki sajtótermék kéziratát pedig késedelem nélkül átvizsgálja, és ha arról győződik meg, hogy a bemutatott közlemény megjelenése és terjesztése az 1. §. (1)

bekezdésében körülírt érdekeket vagy más közérdeket (2. §.) hátrányosan érintene, az engedély kiadását megtagadni és a közlemény terjesztését megtiltani köteles. Erről a sajtótermék előállítóját értesíteni kell. (2) Ha az engedély kiadásának megtagadására nincs ok, az engedélyt késedelem nélkül meg kell adni. 4. §. A miniszterelnök a sajtótermékek átvizsgálására kirendelt kir. ügyész mellé Budapesten sajtóellenőrző bizottságot szervez. 5. §. Az, aki akár szándékosan, akár gondatlanságból az 1. §. (1) bekezdésében meghatározott tárgyú olyan közleményt nyomat ki, terjeszt, vagy terjesztet, amelynek kinyomatására a hatóság (1. §.) engedélyt nem adott, vagy amelynek terjesztését a hatóság megtiltotta, vétséget követ el és az 1939: II. t.-c. 198. §-a szerint büntetendő. 6. §. A jelen rendelet nem érinti a köteles példány bemutatására és egyéb sajtórendészeti kötelezettségekre vonatkozó jogszabályokat. 7. §. Ez a rendelet kihirdetése napján (1939. dec. 10.) lép hatályba. Budapesten, 1939. évi december hó 9-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 46.300. számú rendelete, a magyar filmgyártás fejlesztésére fent álló jogszabályok kiegészítéséről. Szabályozza a Magyarországon készült magyar nyelvű hangos játékfilmek vonatkozásában a mozik, a filmkölcsönző, valamint a filmgyártó vállalatok között a haszonrészesedés megoszlását. A kötelezően bemutatandó magyar nyelvű hangos filmek aránya mellett előírja azoknak az egész évadban való egyenletes elosztását is. Hatályba lépett 1940. január 25. Az 1935: XIV. t.-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján, részben az ügyben érdekelt miniszterekkel egyetértve, a következőket rendelem: 1. §. (1) A mozgófényképkölcsönző vállalat, amely mozgófényképgyártó Vállalattól Magyarországon készült magyarnyelvű hangos játékfilmet vesz át, a mozgófényképgyártó vállalatnak ellenszolgáltatásul az illető mozgófénykép kölcsönzéséből befolyó és a forgalmi adó levonása után fennmaradó összegnek legalább 88 (nyolcvannyolc) százalékát fizeti. (2) Törvényhatósági jogú városban, úgyszintén megyei városban, valamint a m. kir. rendőrség működése körébe tartozó községben engedélyezett mozgófényképüzem Magyarországon készült magyarnyelvű hangos játékfilmért a kölcsönző vállalatnak, vagy ha a mozgófényképet közvetlenül a mozgófényképgyártó vállalattól veszi át, a gyártó vállalatnak kölcsöndíj fejében ugyancsak haszonrészesedést fizet. (3) Amennyiben a haszonrészesedés kulcsában a felek nem tudnak megegyezni, a mozgófényképkölcsönző vállalat és a mozgófényképüzem, vagy a mozgófényképgyártó vállalat és a mozgófényképüzem közös kérelmére a haszonrészesedést a felekre kötelezően, végérvényesen az Országos Nemzeti Filmbizottság állapítja meg. Az Országos Nemzeti Filmbizottsági ezt a feladatkört elnökből és két tagból álló albizottság útján gyakorolja. Az

albizottság(ok) elnökét és tagjait az Országos Nemzeti Filmbizottság tagjai, illetve póttagjai közül a Filmbizottság elnöke jelöli ki. (4) A haszonrészesedést az Országos Nemzeti Filmbizottság a mozgófényképüzem jellegének (bemutató, utánjátszó, másodhetes, harmadhetes mozgófényképüzem), forgalmának, közterheinek és általában jövedelmezőségi viszonyainak, továbbá lehetőleg a film minőségének figyelembevételével, az érdekelteknek és ezenfelül — szükség esetén — a szakmabeli érdekeltségek képviseletének meghallgatása után állapítja meg, attól a feltételtől függően, hogy az illető mozgófénykép nyilvános előadását az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság engedélyezi. (5) Mind az érdekeltek megegyezése, mind pedig az Országos Nemzeti Filmbizottság megállapítása esetében a haszonrészesedés kiszámításánál bevételként a forgalmi adó, a vigalmi adó és a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap javára szedett hozzájárulás összegével csökkentett jegybevételt kell alapul venni. (6) Az Országos, Nemzeti Filmbizottság a (3) bekezdés alapján hozott határozatát írásban közli az érdekelt mozgófényképüzem engedélyesével és a mozgófényképkölcsönző, illetve mozgófényképgyártó vállalattal. (7) Az ebben a szakaszban foglalt rendelkezés, az ú. n. keskeny mozgófényképüzemekre nem kötelező és a belépődíj szedése nélkül tartott mozgófényképelőadásokon bemutatott mozgófényképekre nem terjed ki. 2. §. A mozgófényképkölcsönző vállalat a mozgófényképért befolyt kölcsöndíjakról a mozgófényképgyártó vállalatnak, a mozgófényképüzem a mozgófénykép előadásából befolyt bevételről a mozgófényképkölcsönző vállalatnak, illetve a mozgófényképgyártó vállalatnak kívánatra kimutatást köteles adni. 3. §. (1) Az 1. §.-ban meghatározott haszonrészesedési (ameta) rendszertől eltérő megállapodást az ellenszolgáltatás tekintetében nem szabad kötni. Ez a tiltó rendelkezés e rendelet hatálybalépése napja előtt lekötött mozgófényképekre nem terjed ki, és nem vonatkozik azokra az (úgynevezett reprízként bemutatott) mozgófényképekre sem, amelyeket az első engedélyezést követő három év leteltével az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság új engedélye alapján hoznak ismételten forgalomba. (2) Annak megállapításában, hogy a mozgófényképüzem megtartja-e a Magyarországon készült magyarnyelvű hangos mozgófényképek előadására meghatározott arányt, nem szabad figyelembe venni annak a mozgófényképnek előadását, amelyet a mozgófényképüzem nem az 1. §-ban meghatározott haszonrészesedési megállapodásnak megfelelően szerzett meg. (3) Érvénytelen az olyan megállapodás, amellyel a mozgófényképüzem egy-egy Magyarországon készült magyarnyelvű hangos játékfilm átvétele fejében külföldi mozgófénykép átvételére vállal kötelezettséget. 4. §. (1) Az ország valamennyi mozgófényképüzemében az egész játszási évad műsorában egyenletesen elosztva kell bemutatni annyi Magyarországon készült magyarnyelvű hangos játékfilmet, mint amennyinek bemutatása egy-egy játszási évadban kötelező, az egy-egy játszási évadra eső mennyiségnek legalább felerészét azonban mindenesetre a játszási évad első felében kell bemutatni. (2) Ez a rendelkezés az ú. n. keskeny mozgófényképüzemekre nem terjed ki. 5. §. E rendelet rendelkezéseinek ismételt megszegése miatti az 1922: XII. t.-c. 69. és 70. §-ában felsorolt megtorló rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a mozgófényképgyártó és mozgófényképkölcsönző vállalattal, mint ipari vállalattal szemben, míg a mozgófényképüzemi engedélyestől ugyanebből az okból a mutatványengedély visszavonható. 6. §. Ez a rendelet kihirdetése napján (1940. jan. 25.) lép hatályba. Budapesten, 1940. évi január hó 24-én.

Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter.

A m. kir. minisztérium 1940. évi 1.060. M. E. számú rendelete, a sajtóellenőrzés tárgyában kibocsátott és hatályon kívül helyezett 8.140/1939. M. E. számú rendeletnek Kárpátalja, Ungvár törvényhatósági joggal felruházott város és Munkács megyei város területére vonatkozó újra hatályba léptetéséről. A 8.140/1939. M. E. számú rendelete Kárpátalja, Ungvár törvényhatósági joggal felruházott város és Munkács megyei város területére újból hatályba lép. Hatályba lépett 1940. február 11-én. A m. kir. minisztérium az 1939: II. t.-c. 151. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A m. kir, minisztériumnak a sajtóellenőrzés tárgyában kibocsátott 10.800/1939. M. E. számú rendelete (Rt. 1939. 2275. o.) Kárpátalja, Ungvár törvényhatósági joggal felruházott város és Munkács megyei város területére hatályon kívül helyeztetik. 2. §. A m. kir. minisztériumnak: a sajtóellenőrzés tárgyában kibocsátott és a 10.800/1939. M. E. számú rendelettel hatályon kívül helyezett 8.140/1939. M. E. számú rendelete (Rt. 1939. 1270. o.) Kárpátalja, Ungvár törvényhatósági joggal felruházott város és Munkács megyei város területére újból hatályba lép. 3. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1940. febr. 11.) lép hatályba. Budapesten, 1940. évi februári hó 9-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1940. évi 1.430. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 8.950/1939. M. E. számú rendelet kiegészítéséről. Az időszaki lapok engedélyezett maximális oldalterjedelmét növeli meg a húsvéti időszakra. Hatályba lépett 1940. február 25-én. A rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 8.950/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1409. a) kiegészítése tárgyában az 1939: II. t.-c. 141. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §. Az 1940. évi március hó 10. napjától kezdődőleg az 1940. évi március hó 30. napjáig bezárólag terjedő időben a 8.950/1939. M. E. számú rendeletben meghatározott napi oldalterjedelmen felül a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapok összesen harminc, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok összesen tizenhat, c) a politikai napilapok kivételével rotációs vagy íves nyomópapír felhasználásúval előállított egyéb időszaki lapok összesen hat további oldalterjedelmben jelenhetnek meg. 2. §. Az 1940. évi április hó 15. napjától kezdődőleg az 1940. évi április hó 27. napjáig bezárólag terjedő időben a 8.950/1939. M. E. számú rendeletben meghatározott napi oldalterjedelmen felül a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapok összesen húsz, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok összesen tíz, c) a politikai napilapok kivételével rotációs vagy íves nyomópapír felhasználásával előállított egyéb időszaki lapok összesen négy további oldalterjedelemben jelenhetnek meg. 3. §. A jelen rendelet 1. és 2. §-ában megengedett oldalterjedelem-többletet kizárólag az illető lapban szokásos hirdetések, valamint a közgazdasági tárgyú közlemények és cikkek közlésére szabad felhasználni; az oldalterjedelemtöbbletnek az 1. és 2. §-ban meghatározott időben megjelenő egyes lapszámok között való elosztása tekintetében a kiadó szabadon rendelkezik. 4. §. A Budapest székesfőváros területén, valamint azon kívül (vidéken) napközben megjelenő politikai napilapoknak az 1940. évi március hó 23. napján, a reggel megjelenő politikai napilapoknak pedig 1940. évi március hó 24. napján megjelenő húsvéti száma a 8.950/1939. M. E. számú rendeletben meghatározott vasárnapi oldal terjedelem kétszeresének megfelelő terjedelemben jelenhetik meg. A politikai napilapok kivételével rotációs vagy íves nyomópapír felhasználásával előállított minden más időszaki lapnak az 1940. évi márciusi hó folyamán megjelenő egy (úgynevezett húsvéti) lapszáma, az illető lap alapítására vagy további megjelenésére a m. kir. miniszterelnök által a 4.950/1938. M. E. sz. rendelet (Rt. 1938. 930. o.) alapján kiadott engedélyokiratban megszabott teljes oldalterjedelemben jelenhetik meg. Havonta többször megjelenő időszaki lapok tekintetében a kiadó határozza meg azt, hogy az 1940. évi március hó folyamán megjelenő lapszámok közül melyik jelenjék meg az előző bekezdésben meghatározott oldalterjedelemben. 5. §. A reggel és napközben megjelenő politikai napilapok húsvéti számához (4. §.) a) a Budapest székesfővárosi területén megjelenő politikai napilapok legfeljebb tizenhat oldal, b) a Budapest székesfőváros területén kívül'(vidéken) megjelenő politikai napilapok pedig legfeljebb nyolc oldal terjedelmű és az illető lap oldalmérete felénél nem nagyobb képes vagy szöveges mellékletet adhatnak. 6. §. A politikai napilapok húsvéti számának példányonkinti eladási ára az illető lap vasárnapi száma példányonkinti eladási árának kétszerese. 7. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezést megszegi vagy kijátsza. Az előbbi bekezdésben foglalt kihágás büntetése két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárás. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő.

A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, a rendőrség működési területén pedig a. m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni. 8. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1940. febr. 25.) lép hatályba. Budapesten, 1940. évi február hó 24-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1940. évi 2.700. M. E. számú rendelete, a sajtókamara szervezetére vonatkozó egyes rendelkezésekről. Újságírójelöltet csak naponta megjelenő időszaki lapnál engedélyez alkalmazni, továbbá az 1939. évi IV. törvénycikk alapján szabályoz egyes kérdéseket. Hatályba lépett 1940. április 14-én. A m. kir. minisztérium a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló 1938: XV. t.-c. 2. §-ában, valamint a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939: IV. t.-c. (a továbbiakban: T.) 29. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Újságírójelöltet csak naponta megjelenő időszaki lapnál — a sajtókamara által engedélyezett kivételes esetben hetenkint legalább egyszer megjelenő hírlapnál is — lehet alkalmazni. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet (Rt. 1938. 982. o.) 51. §.-ának első bekezdése hatályát veszti. 2. §. Az újságíró jelöltek névjegyzékébe azt a tizennyolcadik életévét betöltött magyar állampolgárt lehet felvenni, aki Magyarország területén lakik, legalább középiskolai érettségi vizsgát tett, vagy ezzel egy tekintet alá eső képzettséget szerzett, és az 1. §-ban említett valamelyik lapvállalatnál újságírói gyakorlatba lépett, s akinek magaviselete sem hazafias, sem erkölcsi szempontból kifogás alá nem esik. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 53. §-ának első bekezdése hatályát veszti. 3. §. A sajtókamara főosztályainak névjegyzékébe való felvétel iránt a T. hatálybalépésének napja (az 1939. évi május hó 5. napja) előtt előterjesztett kérelmet, ha a felvétel iránti kérelem tárgyában jogerős határozatot még nem hoztak, a kérelmezőnek vissza kell adni azzal az értesítéssel, hogy a felvétel iránt a 7.720/1939. M. B. számú rendelet (Rt. 1939. 1173. o.) 18. §-ának megfelelő új kérelmet terjeszthet elő. A T. 9. §-a értelmében az ilyen új felvételi kérelem tekintetében a 7.720/1939. M. E. számú rendelet 20. §-át kell alkalmazni. 4. §. A 6.070/1938. M. E. számú rendelet 70. §-a akként egészíttetik ki, hogy a sajtókamara főosztályának névjegyzékéből törölni kell a tagot abban az esetben is, ha a 7.720/1939. M. E. számú rendelet 12. §-áhan megszabott bejelentési kötelezettségnek nem tett eleget, vagy bejelentéséhez nem mellékelte az adatokat igazoló okiratokat (7.720/1939. M. E. sz. rendelet 1., 3. és 66. §.), és mulasztását a főosztály választmányának felhívására a felhívásban megszabott határidő alatt nem pótolja. 5. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján (1940. ápr. 14.) lép hatályba.

Budapesten, 1940. évi április hó 12.-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir,. miniszterelnök.

A m. kir. miniszterelnök 1940. évi 3.333. M. E. számú rendelete, a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937: XXI. törvénycikknek az időszaki lapok és hírlaptudósító újságok állandó munkaviszonyban álló munkatársaira vonatkozó végrehajtásáról. Az 1940. június 1-én hatályba lépett rendelet előírásokat tartalmaz az időszaki lapok és hírlaptudósító újságok állandó munkaviszonyban álló munkatársainak legkisebb fizetése és évi fizetett szabadsága vonatkozásában. A munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937: XXI. t.-c. 6., 7., 11. és 12. §ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: I. Legkisebb fizetés. 1. §. Az időszaki lapok, valamint a hírlaptudósító újságok állandó munkaviszonyban álló munkatársainak legkisebb havi fizetését a következő 2—5. §-ban foglalt rendelkezések szerint állapítom meg. 2. §. 1. Politikai napilapnál és naponta megjelenő hírlaptudósító újságnál alkalmazott oly munkatárs legkisebb havi fizetése, aki az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztálya I. szakosztályának tagja, a) ha a lap vagy hírlaptudósító újság Budapest székesfőváros területén jelenik meg, 300.— pengő, b) ha a lap vagy hírlaptudósító újság Budapest székesfőváros területén kívül olyan helyen jelenik meg, amely az állami tisztviselőkre irányadó II. lakáspénzosztályba tartozik, 200.— pengő, más helyen pedig 150.— pengő. 2. A hétfőn reggel megjelenő politikai hetilapoknál (az úgynevezett hétfői lapoknál) alkalmazott oly munkatárs legkisebb havi fizetése, aki az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztálya I. szakosztályának tagja, a) ha a lap Budapest székesfőváros területén jelenik meg, 150.— pengő, b) ha a lap, Budapest székesfőváros területén kívül jelenik meg, 100.— pengő. 3. §. A 2. §-ban említett lapnál, vagy hírlaptudósító újságnál alkalmazott oly munkatárs legkisebb havi fizetése, aki az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztálya II. vagy III. szakosztályának tagjai sorába tartozik, a 2. §-ban meghatározott megfelelő fizetés fele. 4. §. 1. A hetenkint legalább egyszer megjelenő és a 2. §. alá nem eső időszaki lap, vagy hírlaptudósító újság oly munkatársának a legkisebb havi fizetése, aki a lap szellemi részének előállításában havonta legalább negyvennyolcórai munkaidővel működik közre,, tekintet nélkül arra, hogy az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztálya melyik szakosztályának tagja, a) ha a lap vagy hírlaptudósító újság Budapest székesfőváros területén jelenik meg, 120.— pengő,

b) ha a lap vagy hírlaptudósító újság Budapest székesfőváros területén kívül jelenik meg, 60.— pengő. 2. Egy hétnél nagyobb időközökben megjelenő időszaki lap, vagy hírlaptudósító újság oly munkatársának a legkisebb havi fizetése, aki a lap szellemi részének előállításában havonta legalább negyvennyolcórai munkaidővel működik közre, tekintet nélkül arra, hogy az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztálya melyik szakosztályának tagja, a) ha a lap vagy hírlaptudósító újság Budapest székesfőváros területén jelenik meg, 80.— pengő, b) ha a lap vagy hírlaptudósító újság Budapest székesfőváros területén kívül jelenik meg, 40. —pengő. A jelen §. rendelkezéseinek alkalmazásában azt az időt, amelyet a munkatárs a szerkesztőségben (munkahelyiségben), vagy kiküldetésben valóságos munkában, vagy a munkára készenlétben tölt, a munkaidőbe be kell számítani. 5. §. Az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztálya IV. szakosztályába tartozó újságíró-jelölt legkisebb havi fizetése, a) ha a lap Budapest székesfőváros területén jelenik meg, 120.— pengő, b) ha alap Budapest székesfőváros területén kívül olyan helyen jelenik meg, amely az állami tisztviselőkre irányadó II. lakáspénzosztályba tartozik, 90.— pengő, más helyen pedig 60.— pengő. II. Évenkinti fizetéses szabadság. 6. §. Időszaki lap, vagy hírlaptudósító újság szerkesztőségében alkalmazott állandó munkaviszonyban álló munkatársnak (újságírójelöltnek) ugyanannál a lapnál, vagy hírlaptudósító újságnál (kiadónál) eltöltött egyévi folytonos szolgálat után évenkint fizetéses szabadságot kell adni. Oly munkatársat, illetőleg újságíró jelöltet, aki ugyanannál lapnál, vagy hírlaptudósító újságnál (kiadónál) egyhuzamban egyévi szolgálatot betöltött, évenkint harminc napi szabadság illeti meg. 7. §. Az évenkinti fizetéses szabadság legrövidebb tartamába nem lehet beleszámítani sem a törvényes munkaszüneti napot, sem azokat a napokat, amelyeken a munkatárs (újságírójelölt) betegség, baleset, katonai szolgálat, vagy szülés miatt nem teljesített szolgálatot. 8. §. A fizetéses szabadsághoz való igény szempontjából a szolgálati idő folytonosságát nem érinti a munkának évenkint legfeljebb három hónapot meg nem haladó olyan megszakítása, amely betegség, baleset, katonai szolgálat, szülés, vagy a munkatárs (újságírójelölt) személyén kívül álló más körülmény folytán következett be. 9. §. A fizetéses szabadságot az erre igénytadó szolgálati év letelte előtt is meg lehet adni, de legkésőbb a szabadságra jogot adó szolgálati év elteltével számított hat hónapon belül kell megadni. 10. §. Az állandó munkaviszonyban álló munkatársnak (újságírójelöltnek) rendes illetményeit a jelen rendelet rendelkezései alapján igénybevett szabadság egész tartamára meg kell fizetni. 11. §. A szabadságot rendszerint osztatlanul kell megadni, hacsak a kiadó és a munkatárs (újságírójelölt) a megosztásban kifejezetten meg nem egyezett. Megegyezés hiányában a kiadó a szabadságot csak akkor adhatja megosztva, ha a megosztást a lap érdekei elháríthatatlanul szükségessé teszik és ehhez az Országos Magyar Sajtókamara hozzájárult. A kiadó köteles a munkatársat (újságírójelöltet) a megadott szabadságról, annak kezdete előtt legalább tizenöt nappal értesíteni. 12. §. Ha a kiadó a szolgálati viszonyt oly okból bontja fel, amely rögtöni hatályú felmondásra nem jogosít és ebben az időben a munkatárs (újságírójelölt) a szabadság

megadását kívánhatná, a kiadó köteles a szabadság teljes idejét legkésőbb a felmondási idő tartama alatt megadni és az annak egész tartamára járó illetményeket kifizetni. III. Vegyes rendelkezések. 13. §. Semmis minden olyan megállapodás, amellyel a munkatárs (újságírójelölt) a jelen rendeletben foglalt rendelkezésekből folyó jogáról lemond, vagy amely ezeknél a rendelkezéseknél a munkatársra (újságírójelöltre) hátrányosabb. E rendelet rendelkezései nem érintik a kiadó és a munkatárs (újságírójelölt) között fennálló szerződésnek, vagy más megállapodásnak azokat a kikötéseit, amelyek a munkatársra (újságírójelöltre) az ebben a rendeletben foglaltnál kedvezőbb helyzetet biztosítanak. 14. §. Ha a kiadó és a munkatárs (újságírójelölt) között a legkisebb munkabér, vagy a fizetéses szabadság tekintetében ellentét merül fel, a feleknek jogukban áll a felmerült ellentét békés kiegyenlítése végett az Országos Magyar Sajtókamara kebelében szervezett egyeztető bizottsághoz (6.070/1938. M. E. számú rendelet [Rt. 1938. 982. o.] 33. §.) fordulni. 15. §. A jelen rendelet rendelkezéseinek megszegése vagy kijátszása az 1937: XXI. t.-c. 16. és 17. §-ában meghatározott büntető rendelkezések alá esik. Illetékes szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 16. §. Ez a rendelet az 1940. évi június hq 1. napján lép hatályba. Budapesten, 1940. évi május hó 11-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 65.232. számú rendelete, a mozgófényképüzemek játszási rendjére vonatkozó rendelkezések részleges módosításáról. A 174.000/1936. B. M. számú rendelet 1. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés hatályát az 1940. évi nyári évadra felfüggeszti, és a mozgófényképüzemekben az 1940. június 1-től augusztus 20-ig terjedő nyári időszakban is naponta csak egy-egy 1.200 méternél hosszabb játékfilm bemutatása engedélyezett. Hatályba lépett 1940. május 23-án. Az 1935: XIV. t.-c. 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A mozgófényképüzemek játszási rendjének megállapítása tárgyában kiadott 174.000/1936. B. M. számú rendelet 1. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés hatályát az 1940. évi nyári évadra felfüggesztem és a mozgófényképüzemekben az 1940. évi június hó 1. napjától augusztus hó 20. napjáig terjedő nyári időszakban is naponta csak egyegy 1.200 méternél hosszabb játékfilm bemutatását engedélyezem. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1940. máj. 23.) lép hatályba. Budapesten, 1940. évi május hó 21-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter.

A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1940. évi 209.908. számú rendelete, a „lényeges rádióalkotórészekre” vonatkozó rendelkezés kiegészítéséről. Olyan erősítő berendezések, amelyek kizárólag hangfrekvenciák erősítésére szolgálnak és önmagukban rádióhullámok felvételére vagy leadására nem alkalmasak, lényeges alkotórésznek nem tekinthetők, és így azok előzetes engedély nélkül is előállíthatók, javíthatók, megszerezhetők, birtokolhatok, átruházhatók és forgalomba hozhatók, illetve külföldről behozhatok. Kelt Budapest, 1940. május 29-én. A 9.557/1927. K. M. sz. rendelet 54. §-ának 2. pontját, második bekezdésként, az alábbi rendelkezéssel egészítem ki: Olyan erősítőberendezések, amelyek kizárólag hangfrekvenciák erősítésére szolgálnak és önmagukban rádióhullámok felvételére vagy leadására nem alkalmasak, lényeges alkotórésznek nem tekinthetők s így azok az 1. pontban előírt előzetes engedély nélkül is előállíthatók, javíthatók, megszerezhetők, birtokolhatok, bírlalhatók, átruházhatók és forgalomba hozhatók, illetőleg külföldről behozhatok. Budapesten, 1940. évi május hó 29-én. A miniszter helyett: Dr. Kuzmich s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója.

A m. kir. miniszterelnök 1940. évi 5.077. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 8.950/1939. M. E. számú rendelet kiegészítéséről. A 8.950/1939. M. E. számú rendeletben a sajtótermékek terjedelmére megállapított korlátozásokon enyhít Szent István napja alkalmából az 1940. augusztus 11–25. közötti időszak tekintetében. Életbe lépett 1940. július 14-én. A rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 8.950/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1409. o.) kiegészítése tárgyaiban az 1939. évi II. t.-c. 141. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §. Az 1940. évi augusztus hó 11. napjától kezdődőleg az 1940. évi augusztus hó 25. napjáig bezárólag terjedő időben a 8.950/1939. M. E. számú rendeltben meghatározott napi oldalterjedelmen felül a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapok összesen húsz, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) 'megjelenő politikai napilapok összesen tíz további oldalterjedelemben jelenhetnek meg. Az előző bekezdésben meghatározott oldalterjedelemtöbbletnek a rendeletben meghatározott időben megjelenő egyes lapszámok között való elosztása tekintetében a kiadó szabadon rendelkezik. 2. §. A politikai napilapok kivételével rotációs vagy íves nyomópapír felhasználásával előállított minden más időszaki lapnak az 1940. évi augusztus hó folyamán megjelenő egy lapszáma, az illető' lap alapítására vagy további megjelenésére a m. kir. miniszterelnök által a 4.950/1938. M. E. számú rendelet alapján kiadott engedélyokiratban megszabott teljes oldalterjedelemben jelenhetik meg. Havonta többször megjelenő időszaki lapoknál a kiadó határozza meg azt, hogy az 1940. évi augusztus hó folyamán megjelenő lapszámok közül melyik jelenjék meg az előző bekezdésben meghatározott aldalterjedelemben. 3. §. A hetenkint egyszer és az egy hétnél nagyobb időközökben megjelenő időszaki lapok, amelyeknek 1939. évi szeptember hó 2. napján, vagy az e napot megelőzően megjelent legutolsó lapszáma a lap előállítására felhasznált rotációs vagy íves nyomópapírtól eltérő minőségű színes, vagy kemény (75 grammnál nehezebb) borítólappal jelent meg, a jövőben a 8.950/1939. M. E. számú rendeletben megállapított oldalterjedelmen felül négy oldal terjedelmű, a lap előállítására felhasznált rotációs vagy íves nyomópapírtól eltérő minőségű színes vagy kemény borítólapot adhatnak. 4. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátsza. Az előbbi bekezdésben foglalt kihágás büntetése két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárás. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni, a pénzbüntetés legmagasabb összege 8.000 pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, a rendőrség működési területén pedig a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a 1. bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1940. júl. 14.) lép életbe. Budapesten, 1940. elvi július hó 12-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 70.200. számú rendelete, a mozgófényképüzemekben magyar nyelvű mozgófényképek kötelező bemutatásáról. A bemutatott játékfilmek 25%-a Magyarországon készült, 1.200 méternél hosszabb és az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság által az arányszámba beszámíthatónak minősített magyarnyelvű hangos játékfilmnek kell lennie. Ennek fele Magyarországon magyarra

szinkronizált film is lehet. A műsorrendet úgy kell kialakítani, hogy minden három külföldi film lejátszása után egy magyar film feltétlenül műsorra kerüljön. A bemutatott kísérő műsor 30%-ának Magyarországon, magyar nyelven készült hangos ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- vagy rajzfilmnek kell lennie. A belügyminiszter 400 méternél nem hosszabb, egyes, országos jelentőségű, nemzeti célú (nemzetnevelő) filmeknek a mozikban való bemutatását elrendelheti. A rendőrhatóságok kötelesek a mozgófényképüzemek engedélyesei részére meghatározott kötelezettségek megtartását rendszeresen ellenőrizni. A rendelet az ú. n. keskeny mozgófényképüzemekre nem terjed ki. Hatályba lépett 1940. augusztus 1-én. Az 1935: XIV. t.-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján — részben az érdekelt miniszterekkel egyetértően — a következőket rendelem. A mozgófényképüzemekben magyarnyelvű hangos játékfilmek bemutatása. 1. §. (1) A mozgófényképüzemek engedélyesei kötelesek mozgófényképüzemük műsorát további rendelkezésig játszási évadonkint úgy összeállítani, hogy mind a játszási évad első, mind pedig annak második felében az ez idő alatt bemutatott játékfilmek 25%-a Magyarországon készült, 1.200 méternél hosszabb és az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság által az arányszámba beszámíthatónak minősített magyarnyelvű hangos játékfilm legyen. (2) A játszási évad első fele az év augusztus hó 1. napjától a következő év január hó 31. napjáig, második fele az év február hó 1. napjától július hó 31. napjáig tart. (3) Az (1) bekezdésben említett 25% fele Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett és az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság részéről erre a célra alkalmasnak talált mozgófénykép is lehet. (4) Az (l) és (3) bekezdésben meghatározott mozgófényképek közül azonban a 25%-os arányszámba nem számíthatók be: a) az ugyanazon mozgófényképüzemben újólag (reprízként) bemutatott mozgófényképek; b) azok a mozgófényképek, amelyeket az első engedélyezést követő három év leteltével kiadott új engedélyokirat alapján mutatnak be. (5) Minden mozgófényképüzem engedélyese – figyelemmel a 46.300/1940. B. M. számú rendelet 4. §-ában foglalt rendelkezésre – köteles az (1) és (3) bekezdésben meghatározott magyarnyelvű játékfilmeket az üzeme játékrendjének megfelelően és oly sorrendben bemutatni, hogy amennyiben az üzem külföldi filmeket is előad, legalább minden három külföldi film lejátszása után egy magyar film feltétlenül műsorra kerüljön. A mozgófényképüzemek kísérő műsorának összeállítása. 2. §. (1) Minden mozgófényképüzem engedélyese — amennyiben kísérő műsort is bemutat — köteles azt játszási évadonkint úgy összeállítani, hogy mind a játszási évad első, mind pedig annak második felében az ez idő alatt bemutatott kísérő műsor 30%-a Magyarországon, magyar nyelven készült hangos ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riportvagy rajzfilm legyen. (2) Az (1) bekezdésben említett százalékba azok a legalább 250 méter bosszú, magyar nyelven, Magyarországon készült ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- vagy rajzfilmek számíthatók be, amelyeket az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság erre a célra alkalmasnak talált.

(3) A Magyar Világhíradó, továbbá az egyes külföldi világhíradók, végül az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság részéről már engedélyezett, vagy a jövőben engedélyezendő mozgófényképeknek részekre bontásából készített filmrészletek lejátszása kísérő műsornak nem tekinthető. Ezért e mozgófényképeket a kísérő műsor mennyiségének megállapításánál, valamint az (1) bekezdésben említett százalék kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. A mozgófényképüzemekben egyes magyar rövidfilmek kötelező lejátszása. 3. §. (1) A m. kir. belügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértően 400 méternél nem hosszabb, egyes, országos jelentőségű, nemzeti célú (nemzetnevelő) mozgófényképeknek a mozgófényképüzemekben kötelező bemutatását rendelheti el. (2) A m. kir. belügyminiszter rendelete alapján a mozgófényképüzemekben kötelezően bemutatott mozgófényképeket a 2. §. (1) bekezdésében meghatározott százalékba be kell számítani. Vegyes rendelkezések. 4. §. E rendelet 2. és 3. §-ában foglalt rendelkezések hatálya az ú. n. keskeny mozgófényképüzemekre nem terjed ki. 5. §. Az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság elnöke a nyilvános előadásra alkalmasnak talált és a kötelező arányszámba is beszámíthatónak minősített játék- és rövidfilmek jegyzékét időről-időre közzéteszi. 6. §. (1) A rendőrhatóságok kötelesek az 1. és 2. §-ban a mozgófényképüzemek engedélyesei részére meghatározott kötelezettségek megtartását rendszeresen ellenőrizni. Az ellenőrzésnek arra is ki kell terjednie, hogy a mozgófényképüzemek főként a magyar nyelven bemutatott mozgófényképeket azok nyugodt szemléletét és megértését biztosító sebességgel vetítik-e. (2) A rendőrhatóságok az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó jelentéseiket a játszási évad első feléről minden év március hó 1. napjáig, a második feléről pedig minden év szeptember hó 1. napjáig; kötelesek hozzám felterjeszteni. 7. §. Attól a mozgófényképüzem-engedélyestől, aki e rendelet 1–3. §-aiban megállapított kötelezettségeinek nem tesz eleget, a mutatványengedélyokirat visszavonható. Hatálybalépés. 8. §. Ez a rendelet 1940. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba. Budapesten, 1940. évi július hó 25-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter.

A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 75.000. számú rendelete, a magyar filmgyártás fejlesztésére és a mozgófényképek hatósági vizsgálatára vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról, illetve kiegészítéséről.

1941. augusztus 1-jével megszünteti az ún. nagy cenzúrajegyeket. Ettől az időponttól kezdve a külföldről behozott, 1200 m-nél hosszabb filmek csak a 2.000 pengő lefizetése ellenében bocsáthatók a forgalmazás feltételét képező vizsgálat alá. 1942. augusztus 1-jével megszünteti az ún. kis cenzúrajegyeket. Ettől az időponttól kezdve a külföldről behozott 1200 m-nél rövidebb, valamint a külföldről behozott keskeny filmek csak meghatározott készpénz lefizetése ellenében bocsáthatók a forgalmazás feltételét képező vizsgálat alá. A rendelet szabályozza a filmek megvizsgálásáért fizetett díjaknak a magyar hangos filmek gyártására és premizálására fordításának módját is. A cenzúrajegyek helyett bevezeti a „Játékfilm részesedési jegy”-et, valamint „Rövidfilm részesedési jegy”-et és meghatározza azok pénzre váltási lehetőségét. Magyarországon magyar nyelven készült játék- és rövidfilmek, valamint Magyarországon magyar nyelvre szinkronizált játékfilmek vizsgálatánál az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság a magyar nyelv használatának helyességét, továbbá a megfelelő hangfelvételt is elbírálja. A rendelet 1940. július 28-ai hatálybalépésével a 180.000/1935., 180.100/1935., 175.000/1936., 175.100/1936., 179.000/1936., 121.000/1937., 121.004/1937., 118.923/1938., 121.600/1938., 54.100/1939., 57.750/1939., 58.866/1939. B. M. számú rendeletek, továbbá a 112.800/1938. B. M. számú rendelet 2. §-ának (2) és (3) bekezdésében, valamint a 7. §.-ában foglalt rendelkezések hatályukat vesztették.

Az 1935: XIV. t.-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján — részben az érdekelt miniszterekkel egyetértően — a következőket rendelem. I.

RÉSZ.

A magyar filmgyártás támogatása. Az ú. n. nagy cenzúrajegyek megszüntetése. 1. §. (1) Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) e rendelet hatálybalépésétől kezdve külföldről behozott, 1.200 méternél hosszabb játékfilmet csak abban az esetben vizsgálhat meg, illetve láthat el engedélyokirattal, ha a mozgófénykép megvizsgálását kérelmező, a kérvény benyújtásával egyidejűleg két ú. n. nagy cenzúrajegyet beszolgáltat vagy pedig 2.000 (Kettőezer) pengőt a Bizottság pénztárába befizet. (2) Magyarországon magyar nyelven gyártott, továbbá Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett, 1.200 méternél hosszabb hangos játékfilm megvizsgálását kérelmező mentes az (1) bekezdésben megállapított nagy cenzúrajegy beszolgáltatás, illetve díjfizetési kötelezettség alól. (3) A Bizottság a forgalomban lévő nagy cenzúrajegyeket csak 1941. évi július hó 31. napjáig bezáróan fogadhatja el az (1) bekezdésben vagylagosan megállapított készpénzfizetés helyett; ettől az időponttól kezdve az (1) bekezdésben meghatározott mozgófényképek csak a 2.000 pengő lefizetése ellenében vizsgálhatók meg. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott filmek megvizsgálását kérelmezők a (3) bekezdésben megállapított időpontig a 2.000 pengő értékét felerészben egy nagy cenzúrajegy beszolgáltatásával, felerészben pedig készpénzfizetéssel is kiegyenlíthetik. Az ú. n. rövidfilm cenzúrajegy megszüntetése.

2. §. (1) A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől kezdve külföldről behozott, 1.200 méternél rövidebb játék-, továbbá ismeretterjesztő, oktató-, kultur-, riport- vagy rajzfilmet csak abban az esetben vizsgálhat meg, illetőleg- láthat el engedélyokirattal, ha a film megvizsgálását kérelmező a kérvény benyújtásával egyidejűen, a film hosszának megfelelően, minden, megkezdett 25 méter után egy (1) ú. n. rövidfilm cenzúrajegyet beszolgáltat, vagy minden megkezdett 25 méter után 15 pengőt a Bizottság pénztárába befizet. (2) A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől kezdve külföldöm, készült keskeny játékfilmet csak abban az esetben vizsgálhat meg, illetve láthat el engedélyokirattal, ha a keskeny játékfilm megvizsgálását kérelmező a kérvény benyújtásával egyidejűen 10 (Tíz) rövidfilm cenzúrajegyet beszolgáltat, vagy pedig 150 (Egyszázötven) pengőt a Bizottság pénztárába befizet. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés Magyarországon magyar nyelven készült, nyilvános előadásra alkalmasnak talált rendes szélességű (normál) mozgófényképről keskenyített, továbbá Magyarországon készült keskeny mozgófényképekre, végül külföldön készült és Magyarországon nyilvános előadásra alkalmasnak talált rendes szélességű (normál) mozgófényképekről Magyarországon keskenyített mozgófényképekre nem vonatkozik. (4) A Bizottság a forgalomban lévő rövidfilm cenzúrajegyeket csak 1942. évi július hó 31. napjáig bezáróan fogadhatja el az (1) és (2) bekezdésben vagylagosan megállapított készpénzfizetés helyett, ettől az időponttól kezdve az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mozgófényképek csak készpénzfizetés ellenében vizsgálhatók meg. (5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott film megvizsgálását kérelmező a (4) bekezdésben megállapított időpontig részben rövidfilm cenzúrajegyekkel, részben készpénzfizetéssel is kiegyenlítheti az (1) és (2) bekezdés szerint járó díj összegét. A cenzúrajegyek beszolgáltatása helyett fizetendő díjak kezelése és felhasználása. 3. §. A Bizottság elnöke az 1. és 2. §. szerint készpénzben befizetett díjakat különkülön letétként kezeli és az 1. §. alapján befizetett összegek 90%-át a magyar játékfilmek támogatására, a megmaradó 10%-ot a kiváló minőségű magyar játékfilmek jutalmazására, a 2. §. alapján befizetett összegeket pedig a magyar rövidfilmek támogatására használja fel az alábbi módozatok szerint. A magyar játékfilmek támogatása. 4. §. (1) A Bizottság elnöke a rendelet hatálybalépésétől kezdve minden kérelmezőnek, aki Magyarországon magyar nyelven gyártott, 1.200 méternél hosszabb hangos játékfilmet mutat be megvizsgálás végett, és azt a Bizottság nyilvános előadásra alkalmasnak és a kötelező arányszámba is beszámíthatónak találja, a mellékelt I. számú mintának megfelelő és egy játszási évadra szóló „Játékfilm részesedési jegy”-et (ígérvényt) ad ki. (2) A játékfilm részesedési jegyre oly összeget kell kifizetni, amely az illető játékfilm megvizsgálása időpontjának megfelelő játszási évad alatt az 1. §. alapján készpénzben befizetett díjak 90%-át kitevő összegből az ugyanazon játszási évadban megvizsgált és játékfilm részesedési jeggyel ellátott összes magyar játékfilmek számának arányában egy játékfilmre esik. (3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg kifizetése a játszási évad befejezését augusztus hó 15. napjától — kezdődően esedékes. A Bizottság elnöke azonban a játszási évad első felének eltelte (az év február hó 1. napja) után az addig befolyt összegek és a már megvizsgált, valamint a játszási évadban még valószínűleg megvizsgálásra kerülő magyar

játékfilmek számának figyelembevételével az esedékesség napjától kifizetésre kerülő összegre előleget folyósíthat. (4) Az előleg folyósítását, valamint a játékfilm részesedési jegyre eső összeg teljes kifizetését a játékfilm részesedési jegyen fel kell tüntetni. (5) A játékfilm részesedési jegy névre (cégre) szól és az másra át nem ruházható. (6) A Bizottság elnöke a játékfilm részesedési jegyeket szigorú számadási nyomtatványként kezeli és a sorszámmal ellátott játékfilm részesedési jegyekről külön nyilvántartást vezet, melyben az esetleg folyósított előlegeket is feltünteti. (7) A játékfilm részesedési jegyeket az azokra eső összeg teljes kifizetése után be kell vonni és a Bizottság irattárában meg kell őrizni. (8) A Bizottság elnöke a játékfilm részesedési jegyekre eső összeg nagyságát a játszási évad befejezte után 14 napon belül közzéteszi. (9) Az az igényjogosult, aki a (8) bekezdésben említett közzétételt követő 90 napon belül a részesedési jegyére eső összeg felvételéért nem jelentkezik, igényét elveszti. Az ekként felszabaduló összeget a Bizottság elnöke a következő játszási évadban a magyar játékfilmek jutalmazására szánt összeg keretében használja fel. A magyar játékfilmek jutalmazása. 5. §. (1) A m. kir. belügyminiszter a m. kir. vallás- és közoktatásügyi, valamint a m. kir. iparügyi miniszterrel egyetértően — a Bizottság elnökének javaslatára — a kulturális, vagy művészi szempontból különösen kiváló és nagy költséggel előállított egyes magyar játékfilmeket jutalomban részesíti. (2) A játékfilmek jutalmazására az 1. §. alapján készpénzben befizetett díjak 10%-át és a 4. §. (9) bekezdéséiben említett összeget kell felhasználni. A magyar rövidfilmek támogatása. 6. §. (1) A Bizottság elnöke e rendelet hatálybalépésétől kezdve mindazoknak, akik Magyarországon magyar nyelven készült és legalább 250 méter hosszú, hangos ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- vagy rajzfilm megvizsgálását kérelmezik, ha a Bizottság a filmet nyilvános előadásra alkalmasnak és a kísérőműsorra nézve megállapított arányszámba beszámíthatónak találja, a mellékelt II. számú mintának megfelelő és egy játszási évadra szóló „Rövidfilm részesedési jegy”-et (ígérvényt) ad ki. (2) A rövidfilm részesedési, jegyre oly összeget kell kifizetni, amely az illető rövidfilm megvizsgálása időpontjának megfelelő játszási évad alatt a 2. §. alapján készpénzben befizetett összegekből az ugyanazon játszási évadban megvizsgált és rövidfilm részesedési jeggyel ellátott összes magyar rövidfilmek számának arányában egy rövidfilmre esik. (3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg kifizetése a játszási évad befejezését követő 15. naptól — tehát az év augusztus hó 15. napjától — kezdődően esedékes. (4) A rövidfilm részesedési jegyre előleg nem folyósítható. (5) A rövidfilm részesedési jegyre eső összeg kifizetését a rövidfilm részesedési jegyen fel kell tüntetni. (6) A 4. §. (5)–(9) bekezdésében a játékfilm részesedési jegyekre megállapított rendelkezéseket a rövidfilm részesedési jegyekre is alkalmazni kell, oly eltéréssel azonban, hogy a rövidfilm részesedési jegyekre idejében fel nem vett, s az igényjogosultság megszűnése folytán felszabaduló összegeket a körvetkező játszási évadban nem egyes kiváló minőségű rövidfilmek jutalmazására, hanem e játszási évadban rövidfilm részesedési jeggyel ellátott valamennyi rövidfilm támogatására kell a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint felhasználni.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott rövidfilmek jutalomban nem részesíthetők. (8) A Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett, továbbá a keskeny mozgófényképek sem támogatásban, sem jutalomban nem részesíthetők. II. RÉSZ. A mozgófényképek előzetes hatósági vizsgálata. A magyar nyelvű mozgófényképeknél a hangfelvétel és a nyelv helyességének vizsgálata. 7. §. Magyarországon magyar nyelven készült játék- és rövidfilmek, valamint Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett játékfilmek vizsgálatánál a Bizottság a magyar nyelv használatának helyességét, továbbá a megfelelő hangfelvételt is elbírálja. A mozgófényképek nyilvános előadáson bemutatására jogosító engedélyokirat kiadása ebből az okból is megtagadható. A magyar nyelvre áttenni kívánt mozgófényképek előzetes vizsgálata. 8. §. (1) A Bizottság a Magyarországon magyar nyelvre áttenni kívánt egyes mozgófényképeket — kérelemre— előzetesen is megvizsgálhatja annak megállapítása végett, hogy ezek a mozgófényképek magyar nyelvre való utólagos áttétele, valamint az arányszámba beszámításra alkalmasak-e. (2) Az előzetes megvizsgálás díja méterenkint 4 fillér, a Magyarországon utólag magyar nyelvre már áttett mozgófényképek vizsgálati díja pedig méterenkint 6 fillér. (3) Magyarországon utólag magyar nyelvre áttett mozgófényképek után a Filmipari Alap részére méterenkint 20 (busz) fillér pótdíjat, behozatali jegy illetéke címén pedig az idevonatkozó kormányrendeletben megállapított összeg felét kell fizetni. A magyar rövidfilmeknek az arányszámba beszámíthatóság szempontjából újból megvizsgálása. 9. §. A Bizottság a 6. §. (1) bekezdésében meghatározott és a részéről már megvizsgált mozgófényképeket — azok forgalombahozóinak kérésére — a kötelező lejátszásra megállapított arányszámba beszámíthatóság szempontjából újból elbírálhatja, ha a megvizsgálni kért mozgófénykép két évnél nem régebben készült. A kíserőműsor arányszámába beszámítható magyar rövidfilmek engedélyokiratainak megkülönböztető jelzése. 10. §. Ha a Bizottság a 6. §. (1) bekezdésében meghatározott mozgófényképet nyilvános előadásra alkalmasnak és a kötelező lejátszásra megállapított arányszámba is beszámithatónak találja, a Bizottság elnöke az engedélyokiratot a 180.547/1935. B. M. számú körrendeletben megállapított, de kisebb méretű és „KISÉRŐ MŰSORUL ALKALMAS” felírású megkülönböztető jelzéssel látja el. A mozgófényképeknek nyilvános előadáson bemutatáséra jogosító engedély megadása. 11. §. A Bizottság a megvizsgált mozgófényképnek nyilvános előadáson való bemutatására jogosító engedélyokirattal ellátását a 255.000/1924. B. M. számú rendelet 11. §.-ában felsorolt okokon felül (amikor is az engedélyokirat kiadását meg kell tagadni) abban

az esetben is megtagadhatja, ha a mozgófénykép minősége a megkívánt mértéken alul marad, vagy ha annak tartalma előreláthatóan a közönség ízlését és erkölcsi felfogását sértené. Hatálybalépés. 12. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1940. júl. 28.) lép hatályba. Hatályon kívül helyezett jogszabályok. 13. §. E rendelet hatálybalépésével a 180.000/1935., 180.100/1935., 177.000/1936., 175.100/1936., 179.000/1936., 121.000/1937., 121.004/1937., 118.923/1938., 121.600/1938., 54.100/1939., 57.750/1939., 58.866/1939. B. M. számú rendeletek, továbbá a 112.800/1938. B. M. számú rendelet 2. §-ának (2) és (3) bekezdésében, valamint a 7. §.-ában foglalt rendelkezések hatályukat vesztik. Budapesten, 1940. évi július hó 25-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter.

A m. kir. minisztérium 1940. évi 5.660. M. E. számú rendelete, a mozgófényképüzemi jogviszonyok hasznosítása tárgyában kötött társulási szerződések hatályának megszüntetéséről. A mozgófényképüzemi jogosítványok hasznosítása céljából kötött érvényben lévő társulási szerződések 1941. július 31-ével hatályukat vesztik. Hatályba lépett 1940. augusztus 3-án. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931: XXVI. t.-c. 2. §-ában foglalt és legutóbb az 1940: XVII. t.-c. 1. §-ában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §. A mozgófényképüzemi jogosítványok hasznosítása céljából kötött és a 6.900/1923. B. M. számú rendelet, illetve a 640/1930. M. E. számú rendelet időközben hatályon kívül helyeztetett 2. pontjában meghatározott társulási szerződések, amennyiben azoknak érvénye időközben bármely okból meg nem szűnnék, 1941. évi július hó 31. napján hatályukat vesztik. 2. §. Az 1. §-ban említett társulási szerződések hatályának megszűnte miatt kártérítés, vagy végkiegyenlítés iránt igény nem támasztható. 3. §. Ez a rendelet kihirdetése napján (1940. aug. 3.) lép hatályba. Budapesten, 1940. évi. augusztus 2-án. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1940. évi 5.555. M. E. számú rendelete a sajtóellenőrzésről. A 10.800/1939. M. E. számú és az 1.060/1940. M. E. számú rendeletek hatályon kívül helyezésével újraszabályozza a tárgykört. Időszaki lapot vagy más sajtóterméket kizárólag ügyészségi engedéllyel lehet kinyomtatni, vagyis újra a teljes körű előzetes cenzúra lép életbe. A hatóság által törölt közlemény helyét tilos üresen hagyni. 1941. március 9-eii hatállyal kiegészítette az 1.850/1941. M. E. számú rendelet egy illetékességi szabállyal. Hatályba lépett 1940. augusztus 29-én. A m. kir. minisztérium az 1939: II. t.-c. 151. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az 1939. évi december hó 10. napján kelt 10.800/1939. M. E. számú és az 1940. évi február hó 11. napján kelt 1.060/1940. M. E. számú rendeletek egyidejű hatályon kívül helyezése mellett, a következőket rendjeli. 1. §. (1) Időszaki lapot, vagy más sajtóterméket kinyomatni csak akkor szabad, ha annak kinyomatására a sajtótermék előállítási helye szerint illetékes kir. ügyészség, illetőleg az alábbi (2) bekezdésben megjelölt hatóság tagja engedélyt adott. (2) A kir. ügyészség székhelyén kívül előállított sajtótermek kinyomatásának engedélyezésére a kir. ügyészség vezetője által kirendelt ügyészségi tag (ügyészségi megbízott), vagy a rendőrhatóságnak a kir. ügyészség által erre felhatalmazott tagja jogosult. 2. §.(1) Az engedély megadására jogosult (1. §.) az időszaki lap közlésre szánt minden közleményének kefelenyomatát vagy géppel írt szövegét (kéziratát) azonnal, más sajtótermék bemutatott kéziratát pedig késedelem nélkül átvizsgálja, és ha arról győződik meg, hogy a sajtótermék vagy egyes közlemények megjelenése és terjesztése a hadviselés érdekét, vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érintené, az engedély kiadását megtagadni és a sajtótermék terjesztését megtiltani köteles. Erről a sajttermék előállítóját értesíteni kell. (2) Ha az engedély kiadásának megtagadására nincs ok, az engedélyt késedelem nélkül meg kell adni. 3. §. Időszaki lapban a hatóság által törölt közlemény helyét, ha pedig valamely közleménynek csak egy részét törölték, a törölt rész helyét üresen hagyni, vagy a figyelmet a törlésre egyéb módon felhívni nem szabad. A tilalom megtartásának ellenőrzése végett a hatóság elrendelheti, hogy a közleménynek vagy a lappéldánynak újból kiszedett és áttördelt levonatát a többszörösítés megkezdése előtt bemutassák. 4. §. Napilap terjesztését a sajtórendészeti köteles példány megküldésével egyidőben szabad megkezdeni. Minden más sajtótermék terjesztését csak akkor szabad megkezdeni, ha erre az 1. §-ban megjelölt hatóság külön engedélyt adott. 5. §. A sajtótermékek átvizsgálására kirendelt kir. ügyész mellé a m. kir. miniszterelnök által Budapesten szervezett sajtóellenőrző bizottság működését tovább is folytatja. 6. §. (1) Az 1914: XIV. t.-c. 5. §-a második bekezdésének 1. és 2. pontjában megjelölt (ú. n. kereskedelmi és választási) nyomtatványokat is csak akkor szabad kinyomatni, ha arra az 1. §ban megjelölt hatóság engedélyt adott. (2) Az előbbi bekezdésben meghatározott nyomtatványok egyes fajtáira vonatkozóan (például névjegy, gyászjelentés stb.) az ellenőrzés végett való bemutatási kötelezettség alól a hatóság a helyi viszonyok figyelembevételével felmentést adhat. 7. §. (1) Az 1939: II. t.-c. 198. §-a értelmében vétséget követ el az, aki akár szándékosan, akár gondatlanságból olyan sajtóterméket nyomat ki, terjeszt vagy terjesztet, amelynek

kinyomatására a hatóság (1. §.) engedélyt nem adott, vagy amelynek terjesztését a hatóság megtiltotta, (2) Aki a rendelet 3. §-ában foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátsza, megszegésükben vagy kijátszásukban bármily módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ-el és az 1939: II. t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működésének területéin a m. kir. rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 8. §. A köteles példányok bemutatására és más sajtórendészeti kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok – amennyiben azokat a jelen rendelet nem módosítja – továbbra is hatályban maradnak. 9. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1940. aug. 29.) lép hatályba. Budapesten, 1940. évi augusztus hó 28. napján. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. miniszterelnök 1940. évi 7.440. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott rendelet újabb kiegészítéséről. A karácsonyi időszakra tekintettel a lapok maximálisan engedélyezett oldalszámát a rendeletben meghatározott elveknek megfelelően növelik. Az így engedélyezett többlet kizárólag hirdetések közlésére fordítható. A politikai napilapok karácsonyi számukhoz meghatározott terjedelmű mellékletet, 1940 decemberében pedig meghatározott terjedelmű naptárt és évkönyvet is kiadhatnak. A rendelet szabályozza a politikai napilapok karácsonyi számának eladási árát is. A rendelet a nem politikai lapokkal kapcsolatban is tartalmaz terjedelmi előírásokat. Hatályba lépett 1940. október 22-én. A rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapításáról és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 8.950/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1409. o.) újabb kiegészítése tárgyában az 1939: II. t.-c. 141. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1. §. Az 1940. évi november hó 15. napjától kezdődőleg az 1940. évi december hó 31. napjáig bezárólag terjedő időben a 8.950/1939. M. E. számú rendeletben meghatározott napi oldalterjedelmen felül a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapok összesen harminckettő, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok összesen tizenhat további oldalterjedelemben jelenhetnek meg.

Az előző bekezdésben megengedett oldalterjedelemtöbbletet kizárólag az illető lapban szokásos hirdetések közlésére szabad felhasználni, az oldalterjedelemtöbbletnek az előző bekezdésben meghatározott időben megjelenő egyes lapszámok között való elosztása tekintetében a kiadó szabadon rendelkezik. 2. §. A Budapest székesfőváros területén, valamint azon kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok úgynevezett karácsonyi száma, amely a 8.950/1939. M. E. számú rendelet 2. §-ának rendelkezése értelmében a napközben megjelenő politikai napilapoknál az 1940. évi december hó 23. napján, a reggel megjelenő politikai napilapoknál pedig az 1940. évi december hó 24. napján jelenik meg, a 8.950/1939. M. E. számú rendeletben meghatározott vasárnapi (a napközi lapoknál a szombati) oldalterjedelem kétszeresének megfelelő terjedelemben jelenhetik meg. 3. §. A reggel és napközben megjelenő politikai napilapok karácsonyi számához (2. §.) a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapok legfeljebb tizenhat oldal, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok pedig legfeljebb nyolc oldal, terjedelmű és az illető lap oldalmérete felénél nem nagyobb képes, vagy szöveges mellékletet adhatnak. 4. §. Politikai napilapok karácsonyi számának példányonkinti eladási ára az illető lap vasárnapi (napközi lapoknál a szombati) száma példányonkinti eladási árának kétszerese. 5. §. A politikai napilapok 1940. évi december hó folyamán 15.5X23.5 cm-nel nem nagyobb oldalméretű naptárt, illetőleg évkönyvet adhatnak ki, amely a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapoknál legfeljebb százhatvan oldal, azonfelül négy oldal kemény vagy színes borítólap, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapoknál pedig legfeljebb nyolcvan oldal, azonfelül négy oldal kemény vagy színes borítólap terjedelmű lehet. Az előző bekezdésben meghatározott naptár, illetőleg évkönyv előállítására kizárólag a vámtarifa 497/a. tétele alá eső rotációs vagy íves nyomópapír használható fel. E naptárak, illetőleg évkönyvek a lapok által saját előfizetőiknek külön díj vagy ár felszámítása nélkül is rendelkezésre bocsáthatók, kereskedelmi forgalomban pedig az árusítás csak a naptáron, illetőleg évkönyvön feltüntetett áron történhetik. 6. §. A politikai napilapok kivételével rotációs vagy íves nyomópapír felhasználásával előállított minden más időszaki lapnak az 1940. évi december hó folyamán megjelenő egy (úgynevezett karácsonyi) lapszáma az illető lap alapítására, vagy további megjelenésére a m. kir. miniszterelnök által a 4.950/1938. M. E. számú (Rt. 1938. 930. o.), illetőleg a 9.000/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1928. o.) alapján kiadott engedélyokiratban megszabott teljes oldalterjedelemben jelenhetik meg. Havonta többször megjelenő időszaki lapok tekintetében a kiadó határozza meg azt, hogy az 1940. évi december hó folyamán megjelenő lapszámok közül melyik jelenjék meg az előző bekezdésben meghatározott oldalterjedelemben. 7. §. Kivételes méltánylást érdemlő esetekben a m. kir. miniszterelnök a 8.950/1939, M. E. számú rendelet egyes rendelkezései alól egyes lapszámokra vonatkozólag felmentést adhat. 8. §. Aki a jelen rendeletnek bármely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, avagy megszegésében vagy kijátszásában bármely módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. t-c. rendelkezéseit kell alkalmazni, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX.

t-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni. 9. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1940. okt. 22.) lép hatályba. Budapesten, 1940. évi október hó 17-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1940. évi 7.979. M. E. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területen megjelenő és rotációs vagy íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapításáról és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. A politikai napilapokat legfeljebb nyolc, vasárnap tizenkét oldal terjedelemben engedi megjelenni a visszacsatolt területeken. Tartalmaz még rendelkezéseket a betűméret, nyomtatási festék, karácsonyi különszám stb. vonatkozásában is. Hatályba lépett 1940. november 26-án. A m. kir. minisztérium az 1940: XXVI. t.-c. 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a rotációs vagy íves nyomópapíron megjelenő időszaki sajtótermékekre vonatkozó 8.950/1939. M. E. (Bt. 1939. 1409. o.), 5.077/1940. M. E. (Rt. 1940. 1785. o.) és a 7400/1940. M. E. számú rendeleteknek — a szükséges átmeneti szabályokkal kiegészített — rendelkezéseit egységes szerkezetbe foglalva, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területen a következő szövegezésben lépteti hatályba. 1. §. A politikai napilapok — tekintet nélkül az eladási árra — hétköznap legfeljebb nyolc, vasárnap pedig legfeljebb tizenkét oldal terjedelemben jelenhetnek meg. A reggel megjelenő politikai napilapok az említett oldalterjedelmen felül hetenkint egyszer két oldal terjedelmű rádiómellékletet adhatnak. A rádiómellékleten kívül más mellékletet kiadni, vagy pedig valamely napilaphoz annak ára fejében más időszaki sajtóterméket mellékelni nem szabad. A meghatározott oldalterjedelem keretén belül a szöveg és hirdetés beosztása tekintetében a kiadó szabadon rendelkezik. 2. §. A napilapok megjelenésének napjától (sic!) a lapon úgy kell feltüntetni, hogy az a tényleges megjelenés, vagyis a forgalombahozatal megkezdésének napjával megegyezzék. Napilapok példányonkinti eladási vagy előfizetési árát nem naponkint megjelenő más önálló időszaki lap eladási vagy előfizetési árával összekapcsolni nem szabad. 3. §. A napilapok egy-egy lapszáma csak egy kiadásban jelenhetik meg (az ú. n. „mutálás” tilos), és e lapok nyomdai előállítására kizárólag feketeszínű festék használható fel. Sem címfeliratban, sem a szövegben tizennégy „Durchschuss”, azaz huszonnyolc typometriai pontnál nagyobb (úgynevezett „Doppelmittel”) betűt használni nem szabad. 4. §. A jelen rendelet 1. §-ában megnevezett időszaki lapokon kívül rotációs vagy íves nyomópapíron megjelenő minden más időszaki lap oldalterjedelme nem haladhatja meg az illető lapnak a jelen rendelet hatálybalépése előtt megjelent legutolsó lapszáma oldalterjedelmének ötven százalékát. Azok a politikai jellegű időszaki lapok, amelyeknek oldalterjedelme az előző bekezdés alapján négy oldalnál kevesebb lenne, továbbra is négy oldalon jelenhetnek meg.

A hetenkint egyszer és az egy hétnél nagyobb időközökben megjelenő időszaki lapok, amelyeknek jelen rendelet hatálybalépése előtt megjelent legutolsó lapszámai a lap előállítására felhasznált rotációs vagy íves nyomópapírtól eltérő minőségű színes vagy kemény (75 g-nál nehezebb) borítólappal jelentek meg, az első bekezdésben megállapított oldal terjedelmen felül a jövőben is, négy oldal terjedelmű, a lap előállítására felhasznált rotációs vagy íves nyomópapírtól eltérő minőségű, színes vagy kemény borítólapot adhatnak. 5. §. Időszak jelleggel nem bíró, vagyis oly lapok, amelyek egy hónapnál nagyobb időközökben jelennek meg, a jelen rendelet hatályának tartama alatt nem adhatók ki. E rendelkezés alól kivétetnek az egyetem, valamint a tudományos, irodalmi és művészeti egyesületek kiadásában megjelenő, időszaki jelleggel nem bíró tudományos folyóiratok. 6. §. A hatóságok és közhivatalok által kiadott közlönyök nem esnek a jelen rendelet korlátozó rendelkezései alá. 7. §. A jelen rendelet hatálybalépésének napjától kezdődőleg az 1940. évi december hó 31. napjáig bezárólag terjedő időben a politikai napilapok a jelen rendelet 1. §-ában meghatározott napi oldalterjedelmen felül összesen tizenhat további oldalterjedelemben jelenhetnek meg. Az előző bekezdésben megengedett oldalterjedelemtöbbletet kizárólag az illető lapban szokásos hirdetések közlésére szabad felhasználni, az oldalterjedelemtöbbletnek az előző bekezdésben meghatározott időben megjelenő egyes lapszámok között való elosztása tekintetében a kiadó szabadon rendelkezik. 8. §. A politikai napilapok úgynevezett karácsonyi száma, amely a napközben megjelenő politikai napilapoknál az 1940. évi december hó 24. napján, a reggel megjelenő politikai napilapoknál pedig az 1940. évi december hó 25. napján jelenik meg, a jelen rendelet 1. §ában meghatározott vasárnapi (a napközi lapoknál a szombati) oldalterjedelem kétszeresének megfelelő terjedelemben jelenhetik meg. 9. §. A politikai napilapok karácsonyi számához (8. §.) legfeljebb nyolc oldal terjedelmű és az illető lap oldalmérete felénél nem nagyobb képes vagy szövegeys melléklet adható. 10: §. Politikai napilapok karácsonyi számának példányonkinti eladási ára az illető lap vasárnapi (napközi lapoknál a szombati) száma példányonkinti eladási árának kétszerese. 11. §. A politikai napilapok 1940. évi december hó folyamán 15,5X23,5 cm-nél nem nagyobb oldalméretű naptárt, illetőleg évkönyvet adhatnak ki, amely legfeljebb nyolcvan oldal, azonfelül négy oldal kemény vagy színes borítólap terjedelmű lehet. Az előző bekezdésben meghatározott naptár, illetőleg évkönyv előállítására kizárólag a vámtarifa 497/a. tétele alá eső rotációs vagy íves nyomópapír használható fel. E naptárak, illetőleg évkönyvek a lapok által saját előfizetőiknek külön díj, vagy ár felszámítása nélkül is rendelkezésre bocsáthatók, kereskedelmi forgalomban pedig az árusítás csak a naptáron, illetőleg évkönyvön feltüntetett áron történhetik. 12. §. A politikai napilapok kivételével rotációs, vagy íves nyomópapír felhasználásával előállított minden más időszaki lapnak az 1940. évi december hó folyamán megjelenő egy (úgynevezett karácsonyi) lapszáma az illető lapnak a jelen rendelet 4. §-ában megszabott oldalterjedelme kétszeresének megfelelő terjedelemben jelenhetik meg. Havonta többször megjelenő időszaki lapok tekintetében a kiadó határozza meg azt, hogy az 1940. évi december hó folyamán megjelenő lapszámok közül melyik jelenjék meg az előző bekezdésben meghatározott oldalterjedelemben. 13. §. Kivételes méltánylást érdemlő esetekben a m. kir. miniszterelnök a jelen rendelet egyes rendelkezései alól egyes lapszámokra vonatkozólag felmentést adhat. 14. §. Aki a jelen rendeletnek bármely rendelkezését megszegi vagy kijátszó, avagy megszegésében vagy kijátszásában bármely módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A

pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. § a első bekezdésének harmadik pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni. 15. §. Ez a rendelet a kihirdetése napján (1940. nov. 26.) lép hatályba. Budapesten, 1940. évi november hó 15-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1940. évi 8.650. M. E. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen lakó személyek tekintetében a sajtókamara tagjai közé felvétel idejének szabályozásáról. Az 1940. december 1-én hatályba lépett rendelet a sajtókamarai felvétel tekintetében tartalmaz rendelkezéseket. A második bécsi döntés keretében visszaszerzett országrészekben lakó személyeket a sajtókamara decemberben is felveheti tagjai közé. A m. kir. minisztérium a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló 1940: XXVI. t.-c. 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A sajtókamara a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen lakó személynek a sajtókamarába felvétel iránt előterjesztett kérelme tárgyában — a 7.720/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1173. o.) 22. §-ának első bekezdésében meghatározott korlátozó rendelkezéstől eltérően — az 1940. évi december hónapban is határozhat, és ebben a hónapban is elrendelheti a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen lakó személynek a sajtókamarába felvételét. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1940. dec. 1.) lép hatályba. Budapesten, 1940. évi november hó 29-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1940. évi 9.350. M. E. számú rendelete, a Filmipari Alap kezeléséről. A Filmipari Alap ügyeiben — ideértve az alap bevételeinek kezelését, illetve kiadásainak utalványozását is — az iparügyi miniszter jár el. A rendelet 1941. január 1-én lépett életbe, egyidejűleg hatályát vesztette a 6.292/1925. M. E. számú rendelet 6. §-a, valamint a 2.240/ 1939. M. E. számú rendelet 3. §-a

A m. kir. minisztérium a Filmipari Alap kezelése tárgyában a következőket rendeli: 1. §. A Filmipari Alap ügyeiben — ideértve az alap bevételeinek kezelését, illetőleg kiadásainak utalványozását is — az iparügyi miniszter jár el. A miniszter az alapnak a többi miniszter ügykörét érintő ügyeiben az Országos Nemzeti Filmbizottságot és meghallgatja. 2. §. A jelen rendelet hatálybalépésével a 6.292/1925. M. E. számú rendelet 6. §-a, valamint a 2.240/ 1939. M. E. számú rendelet 3. §-a hatályát veszti. 3. §. Ez a rendelet az 1941. évi január hó 1-én lép hatályba. Budapesten, 1940. évi december hó 20-án. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1941. évi 30. M. E. számú rendelete, a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen megjelenő időszaki és nemidőszaki lapokkal kapcsolatos egyes rendelkezésekről. A rendelet 1941. január 8-ai hatállyal a 6.070/1938. M. E. számú és a 7.720/1939. M. E. számú rendeleteknek a visszacsatolt területeken való végrehajtásáról rendelkezik. A román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az anyaországgal egyesítéséről szóló 1940: XXVI. t.-c. 3. §ában foglalt felhatalmazási alapján, a minisztérium a következőket rendeli: 1. §. A sajtókamara felállítása tárgyában kibocsátott 6.070/1938. M. E. számú minisztériumi rendelet 65. §-ában foglalt rendelkezést a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen akként kell végrehajtani, hogy akár időszaki, akár nemidőszaki lapvállalat az 1941. évi február hó 1. napjától kezdődőleg szerkesztőként vagy állandó munkaviszonyban álló munkatársiként csak olyan személyt alkalmazhat, felelős kiadóként csak olyan személyt jelenthet be, aki a sajtókamara valamelyik főosztályának névjegyzékébe fel van véve. 2. §. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939: IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kibocsátott 7.720/1939. M. E. számú minisztériumi rendelet 25. §-ában foglalt rendelkezéseket a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen akként kell végrehajtani, hogy időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója (ha a kiadó jogi személy vagy társaság, az 1914: XIV. t.-c. 17. §-a értelmében a kiadásért felelős személy), főszerkesztője, segédszerkesztője, nyomdai szerkesztője, állandóan alkalmazott vezércikkírója, külpolitikai, belpolitikai (községpolitikai), közgazdasági és művészi (film-, színházi, irodalmi) rovatának vezetője az 1941. évi február hó 1. napjától kezdődőleg csak a sajtókamarának olyan tagja lehet, akit a nemzsidó tagok névjegyzékébe (7.720/1939. M. E. számú rendelet 14. §.) felvettek. 3. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1941. jan. 8.) lép hatályba. Budapesten, 1941. évi január hó 3-án. Gróf Teleki Pál s, k. m. kir.miniszterelnök.

A m. kir. miniszterelnök 1941. évi 1.650. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 8.950/1939. M. E. számú rendelet kiegészítéséről A sajtótermékek vonatkozásában többlet oldalterjedelmet engedélyez az 1941. március 23. és április 7., valamint április 27. és május 19. napjai közötti időszakra. Ez a többlet hirdetésekre fordítható. Továbbá a húsvéti lapszomok megjelenését is többlet oldalterjedelemben engedélyezi. Hatályba lépett 1941. március 2-án. A rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 8.950/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1409. o.) kiegészítése tárgyában az 1939: II. t.-c. 141. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. Az 1941. évi március hó 23. napjától kezdődőleg az 1941. évi április hó 7. napjáig bezárólag terjedő időben a 8.950/1939. M. E. számú rendeletben meghatározott napi oldalterjedelmen felül a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapok összesen tizenkettő, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok összesen nyolc, c) a politikai napilapok kivételével, rotációs vagy íves nyomópapír felhasználásával előállított egyéb időszaki lapok összesen négy, további oldalterjedelemben jelenhetnek meg. 2. §. 1941. évi április hó 27. napjától kezdődőleg az 1941. évi május hó 19. napjáig bezárólag terjedő időben a 8.950/1939. M. E. számú rendeletben meghatározott napi oldalterjedelmen felül a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő napilapok összesen tizenhat, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok összesen nyolc, c) a politikai napilapok kivételével, rotációs vagy íves nyomópapír felhasználásával előállított egyéb időszaki lapok összesen négy további oldalterjedelemben jelenhetnek meg. 3. §. Jelen rendelet 1. és 2. §-ában megengedett oldalterjedelemtöbbletet kizárólag az illető lapban szokásos hirdetések, valamint közgazdasági tárgyú közlemények és cikkek közlésére szabad felhasználni; az oldalterjedelem-többletnek az 1. és 2. §-ban meghatározott időben megjelenő egyes lapszámok között való elosztása tekintetében a kiadó szabadon rendelkezik. 4. §. A Budapest székesfőváros területén, valamint azonkívül (vidéken) napközben megjelenő politikai napilapoknak az 1941. évi április hó 12. napján, a reggel megjelenő politikai napilapoknak pedig április hó 13. napján megjelenő húsvéti száma a 8.950/1939. M. E. számú rendeletben meghatározott vasárnapi oldalterjedelem (napközi lapoknál a hétköznapi oldalterjedelem) kétszeresének megfelelő terjedelemben jelenhetik meg. Politikai lapok kivételével, rotációs vagy íves nyomópapír felhasználásával előállított minden más időszaki lapnak az 1941. évi április hó folyamán megjelenő egy (úgynevezett húsvéti) lapszáma, az illető lap alapítására, vagy további megjelenésére a m. kir. miniszterelnök által a

4.950/1938. M. E. számú rendelet (Rt. 1938. 930. o.) alapján kiadott engedélyokiratban megszabott teljes oldalterjedelemben jelenhetik meg. Havonta többször megjelenő időszaki lapok tekintetében a kiadó határozza meg azt, hogy az 1941. évi április hó folyamán megjelenő lapszámok közül melyik jelenjék meg az előző bekezdésben meghatározott oldalterjedelemben. 5. §. A reggel és napközben megjelenő politikai napilapok húsvéti számához (4. §.): a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapok legfeljebb tizenhat oldal, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok pedig legfeljebb nyolc oldal terjedelmű és az illető lap oldalméreténél nem nagyobb képes vagy szöveges mellékletet adhatnak. 6. §. A politikai napilapok húsvéti számának példányonkénti eladási ára az illető lap vasárnapi (napközi lapoknál a hétköznapi) száma példányonkénti eladási árának kétszerese. 7. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezést megszegi vagy kijátsza. Az előbbi bekezdésben foglalt kihágás büntetése két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárás. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, a rendőrség működési területén pedig a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni. 8. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1941. márc. 2.) lép hatályba. Budapesten, 1941. évi február hó 28-án. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1941. évi 1.850. M. E. számú rendelete, a sajtóellenőrzésről szóló 5.555/1940. M. E. számú rendelet kiegészítéséről. A debreceni, kassai és nagyváradi kir. ítélőtáblák területén előállított rutén vagy orosz (ukrán) nyelvű időszaki lapok vagy más sajtótermékek ellenőrzésére az ungvári kir. ügyészség jogosult. Életbe lépett 1941. március 9-én. A m. kir. minisztérium az 1939: II. t.-c. 151. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A sajtóellenőrzésről szóló 5.555/1940. M. E. számú rendelet 1. §-a a következő 3. bekezdéssel egészíttetik ki: A debreceni, kassai és nagyváradi kir. ítélőtáblák területén előállított rutén vagy orosz (ukrán) nyelvű időszaki lapok vagy más sajtótermékek ellenőrzésére az ungvári kir. ügyészség jogosult. Az ezen a területen előállított rutén vagy orosz (ukrán) nyelvű sajtótermékeket kinyomatni tehát kizárólag az ungvári kir. ügyészség engedélyével lehet. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1941. márc. 9.) lép életbe.

Budapesten, 1941. évi március hó 7-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1941. évi 2.930. M. E. számú rendelete, a mozgófényképüzemekkel kapcsolatos egyes gazdasági kérdések rendezéséről. A mozik üzemeltetésével és a mozihelyiségekkel kapcsolatos kérdéseket szabályozza. Hatályba lépett 1941. április 19-én. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, valamint az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931: XXVI. t.-c. 2, es 3. §-ában kapott és legutóbb az 1940: XVII. t.-c. 1. §-ában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. (1) Mozgófényképüzem céljára szolgáló helyiséget és az ahhoz tartozó berendezést abban az esetben, ha a régi mozgófényképüzemi engedélyes helyébe bármi okból új engedélyes lép, a tulajdonos, a bérlő, vagy az, aki a helyiség, illetőleg a berendezés felett egyéb jog alapján rendelkezésre jogosult, az új engedélyesnek — kívánságára — a bérleti időnek még hátralévő tartamára, ha pedig ez két évnél rövidebb, vagy bérleti jogviszony nem áll fenn, legalább két évre bérbeadni köteles. Megegyezés hiányában a helyiség és a berendezés használatának átengedése iránt a mozgófényképüzem helye szerint illetékes polgármester, illetőleg községben a főszolgabíró határoz; a határozat ellen használt fellebbvitelnek halasztó hatálya nincs. Az engedélyes és a helyiség (berendezés) átadója közötti jogviszonyra ilyen esetben is a bérleti jogviszonyra megállapított szabályok irányadók. A bér összege tekintetében az 1939. évi szeptember hó 1. napján fizetett bérösszeg irányadó. Ha pedig a helyiség az említett időben mozgófényképüzem céljára nem volt bérbeadva, vagy az említett időben fennállott bérösszeg egyéb okból nem határozható meg. a bér összegét — megegyezés hiányában — ugyancsak az említett közigazgatási hatóság állapítja meg. A berendezésért járó bér összegét, valamint a felek jogviszonyának egyéb feltételeit megegyezés hiányában szintén a megjelölt közigazgatási hatóság állapítja meg. Az a fél, amelyik a közigazgatási hatóságnak a bér összegét vagy a szerződés egyéb feltételeit megállapító határozatával nincs megelégedve, a határozat közlésétől számított 30 nap alatt a bér összegének és a szerződés egyéb feltételeinek megállapítását a bíróságnál a másik fél ellen indított keresettel kérheti. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően veheti át az engedélyes a helyiséget és a berendezést abban az esetben, ha az 5.660/1940. M. E. számú rendelet alapján a társulási (tőketársi) szerződés megszűnik. 2. §. (1) Mozgófényképüzemekre vonatkozó vagy azzal kapcsolatos jogügyletekben, ideértve a helyiség és a berendezés használata tárgyában kötött bérleti szerződéseket is, haszonrészesedést biztosító kikötés fel nem vehető, és a helyiség, valamint a berendezés használatáért és bármely más szolgáltatásért járó ellenérték (bér, kamat stb.) csakis határozott összegben állapítható meg. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az ugyanazon mozgófényképüzem engedélyesei között létrejött megállapodásokra és az egyes filmek (ameta) kötésére.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt létrejött megállapodásoknak az (1) bekezdésben foglalt tilalomba ütköző rendelkezései — amennyiben hatályuk már korábban meg nem szűnik — az 1941. évi december hó 31. napjával hatályukat vesztik. Ha a haszonrészesedés a helyiség, vagy berendezés használata fejében köttetett ki, és a felek új jogviszony létesítése iránt nem tudnak megegyezni, az engedélyes a helyiség és a berendezés használatának átengedését az 1. §-nak megfelelően követelheti. A kölcsöntőke használata fejében kikötött haszonrészesedés helyébe az említett időpont után a tőkének olyan mértékű kamata jár, mint amely az Országos Hitelügyi Tanács által mindenkorra megállapított legmagasabb kamat mértékének megfelel. A hitelező a kölcsönt nem mondhatja fel amiatt, mert a haszonrészesedés helyébe a jelen rendelet értelmében kamatszolgáltatás lép. Érintetlenül marad a hitelezőnek az a joga, hogy a kölcsönt más olyan okból felmondhassa, amelyet a törvény vagy a szerződés felmondási okul állapít meg. (3) Az (1)—(2) bekezdésben foglalt tilalmak megszegése miatt a mozgófényképüzemi engedély visszavonható. 3. §. (1) A belügyminiszter mozgófényképüzem engedélyezésénél jogi személy engedélyezéssel szemben a vállalati tőke lekötését rendelheti el akként, hogy a vállalati részvények, üzletrészek vagy törzsbetétek a belügyminiszter előzetes hozzájárulása nélkül el nem idegeníthetők, meg nem terhelhetők és másra át nem ruházhatók. (2) E rendelet hatálybalépése előtt ily engedélyhez jutott jogi személyeket a belügyminiszter kötelezheti, hogy a vállalati tőke lekötése végett tett rendelkezéseinek meghatározott idő alatt az engedély elvonásának terhével tegyenek eleget. 4. §. Ez a rendelet kihirdetése napján (1941. ápr. 19.) lép hatályba. Budapesten, 1941. évi április hó 18-án. Bárdossy László s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1941. évi 216.913. K. K. M. számú rendelete, a szórakoztató rádióvevőberendezések díjmentességére vonatkozó rendelkezések módosításáról. Módosítja a 9.557/1927. K. M. számú rendeletet. A rádióberendezések használatában teljes díjmentesség jár: az államfőnek, a m. kir. miniszterelnöknek, a m. kir. kereskedelem és közlekedésügyi miniszternek, a viszonosságban álló államok diplomáciai képviseletei vezetőinek, az I. járadékosztályba sorozott hadirokkantaknak, a vakoknak, továbbá a rádió felügyeletével, ellenőrzésével megbízott postai alkalmazottaknak. Hatályba lépett 1941. május 2-án. A rádióberendezések használatát és díjait szabályozó 9.557/1927. K. M. számú rendelet 67. §. a) pontját a következőképen változtatom meg: Teljes díjmentesség jár: az államfőnek, a m. kir. miniszterelnöknek, a m. kir. kereskedelem és közlekedésügyi miniszternek, a viszonosságban álló államok diplomáciai képviseletei vezetőinek, az I. járadékosztályba sorozott hadirokkantaknak, a vakoknak, továbbá a rádió felügyeletével, ellenőrzésével megbízott postai alkalmazottaknak.

A rendelet azonnal hatályba lép. Budapesten, 1941. évi május hó 2-án. Dr. Varga József s. k. a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott in. kir. iparügyi miniszter.

A m. kir. belügyminiszternek 182.366/1941. B. M. számú rendelete. A nyilvános előadásokon bemutatásra kerülő mozgófényképek fokozottabb ellenőrzése. (Valamennyi vármegye alispánjának, valamennyi kárpátaljai közigazgatási kirendeltség vezetőjének, a. m. kir. rendőrség budapesti és vidéki főkapitányának.) Ha az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság a vizsgálatra bemutatott mozifilmet csak egyes jelenetek vagy feliratok kivágásával találja nyilvános előadásra alkalmasnak, a kivágni rendelt részeket a mozgófénykép valamennyi példányából (kópiából) be kell szolgáltatni a Bizottságnak, és az ilyen filmeket csak a kivágások teljesítése után szabad nyilvánosan bemutatni. Az előzetes hirdetés célját szolgáló mozifilmeket csak az erre a célra külön megszerzendő engedélyokirat (cenzúralap) alapján szabad bemutatni. A belügyminiszter felszólítja a hatóságokat ezen rendelkezések hathatósabb betartatására. Kelt Budapest, 1941. május 18-án. A nyilvános előadásra szánt mozgóképek, valamint azok bel- és külföldi forgalmának hatósági ellenőrzéséről szóló 4.300/1924. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 255.000/1924. B. M. sz. rendelet 10. §-a értelmében abban az esetben, ha az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság a vizsgálatra bemutatott mozgófényképet csak egyes jelenetek vagy feliratok kivágásával találta nyilvános előadásra alkalmasnak, a kivágni rendelt részeket a mozgófénykép valamennyi példányából (kópiából) be kell szolgáltatni a Bizottságnak és az ily mozgófényképeket csak a kivágások teljesítése után szabad nyilvánosan bemutatni. Ismételten előfordult, hogy egyes filmkölcsönző cégek a Bizottság részéről kivágni rendelt részeket az illető mozgófénykép nem valamennyi példányából vágták ki és szolgáltatták be, úgyhogy ennek következtében egyes példányok a kivágni rendelt részek bennhagyásával kerültek forgalomba és nyilvános előadásra. Tudomásomra jutott továbbá az is, hogy egyes mozgófényképüzemekben a 4.300/1924. M. E. és a 255.000/1924. B. M. számú rendeletekben, valamint az 52.393/1939. B. M. számú körrendeletben foglalt tilalom ellenére az előzetes hirdetés célját szolgáló mozgófényképeket nem az erre a célra külön megszerzendő engedélyokirat (cenzúralap), hanem rendszerint az illető játékfilm teljes bemutatására jogosító engedélyokirat alapján vagy nem ritka esetben bármiféle engedélyokirat nélkül mutatják be. Felhívom Címedet, utasítsa a hatósága alá tartozó elsőfokú rendőrhatóságokat, hogy a működésük területén levő mozgófényképüzemeket fenti rendelkezések megtartása szempontjából is szigorúan ellenőrizzék és amennyiben az ellenőrzés során arról szereznének meggyőződést, hogy egyes mozgófónyképüzemek engedélyesei, illetve a filmkölcsönző

cégek az előbb említett rendeletben foglalt rendelkezéseknek nem tesznek eleget, velük szemben a szükséges megtorló intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg. Budapesten, 1941. évi május hó 18-án. A miniszter rendeletéből: Dr. Szőllőssy Alfréd s. k., miniszteri tanácsos

A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1941. évi 248.992/1940. számú rendelete, a központi antennák használatáról. A rendelet a központi antennák telepítésének és használatának szabályait tartalmazza. Hatályba lépett 1941. június 24-én. 1. A rádiótechnika fejlődése ma már lehetővé teszi olyan antenna építését, amelyről erősítő közbekapcsolásával vagy anélkül egy épület vagy háztömb összes lakásaiba, illetőleg helyiségeibe antenna leágazások vezethetők. Az ilyen antennák az ú. n. központi antennák. 2. A központi antennának az épület vagy épülettömb minden egyes lakásába, illetőleg egyéb helyiségeibe vezető leágazását külön antennának kell tekinteni, s így a 7. pontban szabályozott kivételtől eltekintve, ilyen antenna leágazása is csak annak lehet, akinek rádióberendezés létesítésére és üzembentartására jogosító engedélye van. 3. A központi antennaberendezést, a hozzátartozó erősítőt és elosztó hálózatot úgy kell megépíteni, hogy a lakásokban vagy egyéb helyiségekben levő rádióelőfizetői csatlakozások kapcsain mért rádiófrekvenciás feszültség legalább ugyanakkora legyen, mint az ugyanazon a helyen (háztetőn) 1 m hatásos magasságú antennából kapott feszültség. Ezt a feltételt az antennának a 15—80 és 200—2000 m-es hullámsávban kell teljesíteni. Az elosztórendszert és az erősítőt úgy kell megépíteni, hogy az a környék elektromos berendezéseitől származó zavarokat ne vegye fel. Az antenna helyét pedig úgy kell megválasztani, hogy az a helyi viszonyokat figyelembe véve, a vétel legnagyobb zavarmentességét biztosítsa. Az antenna építésére és annak légköri és erősáramú villamosságtól való védelmét illetőleg a 9.557/1927. K. M. sz. rendeletben foglaltak a mérvadók. 4. Az antennaberendezés, valamint az ahhoz tartozó központi erősítő rendeltetésszerű, állandó, éjjel-nappali üzemképességéről és karbantartásáról a központi antenna tulajdonosa (birtokosa) tartozik gondoskodni. 5. A lakásokban és egyéb helyiségekben lévő antennacsatlakozókat olyan műszaki berendezéssel kell ellátni, amely meggátolja, hogy az egyik lakásban előálló kezelési (visszacsatolás) vagy műszaki hibák egy másik, ugyanahhoz a központi antennához csatlakozó leágazásban vételzavart vagy veszélyt okozhassanak. 6. Az antennacsatlakozókat úgy kell megépíteni, hogy azok elektromos adatai lehetővé tegyék a gyakorlatban elterjedt, s használatos rádiókészülékek (beleértve a kristály detektoros készüléket is) minden átalakítása nélkül való bekapcsolását. 7. Azokban a lakásokban vagy egyéb helyiségekben, amelyeknek tulajdonosa, illetőleg bérlője rádió vevőberendezés létesítésére és üzembentartására jogosító engedéllyel nem rendelkezik, a központi antennáról oda bevezetett antennaleágazásokat, a központi

antenna tulajdonosának (birtokosának) olyan záróberendezéssel kell ellátni, hogy azok használata csak a záróberendezés látható eltávolítása után legyen lehetséges. A csatlakozóra vagy annak záróberendezésére felírást kell alkalmazni, amely figyelmezteti a helyiség tulajdonosát vagy bérlőjét, hogy az antennacsatlakozást csak a lakásra, helyiségre kiállított érvényes engedély esetén szabad használni, és a csatlakozás záróberendezését csak a központi antenna tulajdonosa (birtokosa), illetőleg annak megbízottja távolíthatja el. Ha a szóbanforgó lakásra, helyiségre érvényes engedély nincs kiállítva, a központi antennához tartozó, záróberendezéssel el nem látott leágazást is engedélyezetlen antennának kell tekinteni. A központi antennacsatlakozással bíró helyiség tulajdonosa (birtokosa, bérlője) a szórakoztató rádió vevőberendezés létesítésére és üzembentartására jogosító engedélyének megszűnése esetében az engedély megszűnésével egyidejűleg köteles írásban értesíteni a központi antenna tulajdonosát (birtokosát) az engedély megszűnéséről, és a csatlakozás záróberendezésének felszerelését részére lehetővé tenni tartozik. Az antennaelágazásoknak a vonatkozó rendelkezéstől eltérő módon történő tartásáért, használatáért a lakás, helyiség mindenkori tulajdonosa, bérlője felelős. 8. A központi antenna tulajdonosa (birtokosa, esetleg megbízottja) köteles gondoskodni arról, hogy a lakásokban vagy egyéb helyiségekben lévő antennacsatlakozások záróberendezései csak azoknál a leágazásoknál távolíttassanak el, amelyeknél biztosítva van, hogy azt csak rádióelőfizető fogja használni. Költözködéskor a csatlakozók záróberendezéseit, saját költségén ugyancsak felszerelni tartozik. Az antenna használatáért és fenntartásáért, valamint a csatlakozások eltávolításáért és lezárásáért az ingatlantulajdonos (birtokos) díjat nem szedhet. 9. Az antennacsatlakozás konnektora különbözzék az ugyanabban a helyiségben lévő világítási vagy erősáramúkonnektortól, rajta az antenna és földvezeték csatlakozáshelyei meg legyenek jelölve. 10. Központi antenna építésére a m. kir. postától külön előzetes engedélyt kérni nem kell, az ilyen antenna létesítését azonban a m. kir. postának utólag írásban be kell jelenteni. A berendezés elkészülte bármelyik postahivatalnál bejelenthető. A postahivatal a bejelentést a központi antennaberendezést magában foglaló ház vagy ingatlanra illetékes rádiókezeléssel megbízott postahivatalhoz továbbítja, amely a bejelentést előjegyzés után, ha a berendezés a budapesti egységes távbeszélő hálózat területén létesült, a távíró és távbeszélő igazgatóságnak, vidéken pedig a területileg illetékes postaigazgatóság műszaki ügyosztályának továbbítja. A bejelentés az antennaépítő iparos vagy vállalat kötelessége. A bejelentésnek a központi antenna műszaki és egyéb adatait kell tartalmaznia, mérő jegyzőkönyvben összeállítva. 11. Amennyiben a központi antenna megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek, úgy az azt létesítő ingatlantulajdonos (birtokos) a központi antennához történő csatlakoztatás céljából a házban lakó rádióelőfizetők esetleg már felszerelt antennáit a 3. pontban hivatkozott K. M. rendelet 37. és 38. §-ában meghatározott eljárás figyelembevételével, saját költségén eltávolíthatja. Abban az esetben, ha a központi antenna az előírt követelményeknek nem felel meg, úgy az érdekelt rádióelőfizetők külön antennákat szereltethetnek fel. Ha a központi berendezés ki nem elégítő volta miatt az érdekelt rádióelőfizető a központi antennához csatlakoztatás céljából leszerelt külön antenna újbóli felszerelését kívánja, a helyreállítás költségei a központi antennaberendezés tulajdonosát terhelik. 12. Amennyiben ez a rendelet eltérőleg nem intézkedik, a központi antennákra nézve az antennákra vonatkozó jogszabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

13. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, s két hónapig terjedhető elzárással büntetendő: a) az az iparos, aki központi antenna létesítését bejelenteni elmulasztja, b) a központi antennaberendezés tulajdonosa (birtokosa), ha az antennacsatlakozások felszerelésére, kezelésére vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget, valamint az, c) aki központi antennaberendezésről vezetett leágazást e rendelet határozmányainak meg nem felelő módon birtokol, bírlal. Az e rendeletben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1941. jún. 24.) 1ép hatályba. Budapesten, 1941. évi június hó 11-én. A miniszter helyett: Dr. Kuzmich s. k a m. kir. posta vezérigazgatója.

A m. kir. belügyminiszter 1941. évi 192.000. számú rendelete, a mozgófényképüzemekben magyar nyelvű mozgófényképek kötelező bemutatására és a magyar filmgyártás fejlesztésére vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról, illetve kiegészítéséről. Előírja, hogy a mozikban adott filmek egyharmada 1200 m-nél hosszabb Magyarországon készült magyar nyelvű hangos játékfilm legyen. Maximalizálja a haszonrészesedés ellenében játszásra lekötött mozgófényképekkel kapcsolatos százalékos kulcsokat. Rendelkezik a filmek játszási ideje meghosszabbításának szabályairól. Hatályon kívül helyezi a 70.200/1940. B. M. számú rendeletet 1. §-ának (1) bekezdését. Kelt Budapest, 1941. július 5-én. Az 1935: XIV. t.-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján — részben az érdekelt miniszterekkel egyetértően — a következőket rendelem. A mozgófény képüzemekben magyar nyelvű hangos játékfilmek bemutatása. 1. §. A mozgófényképüzemek engedélyesei 1941. évi augusztus hó 1. napjától kezdődően további rendelkezésig kötelesek mozgófényképüzemük műsorát játszási évadonkint úgy összeállítani, hogy mind a játszási évad első, mind pedig annak második felében az ez idő alatt bemutatott játékfilmek egyharmada (331/3%-a) Magyarországon készült, 1200 méternél hosszabb és az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről az arányszámba beszámíthatónak minősített magyar nyelvű hangos játékfilm legyen. A haszonrészesedés ellenében játszásra lekötött mozgófényképek legmagasabb százalékos kulcsának megállapítása. 2. §. (1) A haszonrészesedés (ameta) ellenében játszásra lekötött akár magyar, akár külföldi származású mozgófényképek kölcsöndíja a 45%-ot nem haladhatja meg. A

százalékos kölcsöndíjon felül – a szokásos járulékok és a forgalmi adó kivételével – semminemű külön szolgáltatás (reklámhozzájárulás stb.) nem köthető ki. (2) Mozgófényképeknek haszonrészesedés ellenében való kölcsönzésére vonatkozó ügyleteknél a százalékos részesedés mellett legkisebb jutalék (minimális garancia) semmi címen (pl. elszámolatlan előleg stb.) sem köthető ki. (3) A százalékos haszonrészesedés ellenében kötött mozgófényképek játszásának ideje alatt a jegybevétel elszámolásával kapcsolatban elkövetett visszaélés esetén — a büntetőjogi következményeken felül — a mutatvány engedély is visszavonható. A belügyminiszter az ily visszaélések megakadályozása, illetve felderítése végett a szakmai érdekeltségek közreműködését is igénybeveheti. (4) A mozgófényképkölcsönző vállalatok igazolt megbízottai jogosultak a haszonrészesedés ellenében kölcsönzött mozgófényképek játszásának ideje alatt a jegybevételt a helyszínen megállapítani. A mozgófényképek játszási idejének meghosszabbítására (prolongációra) vonatkozó rendelkezések. 3. §. (1) A mozgófényképek kölcsönzésére vonatkozó megállapodásba a játszási idő meghosszabbítását célzó záradék (prolongációs clausula) csak abban az esetben vehető fel, illetve köthető ki, ha a mozgófénykép továbbjátszását a felek az egy játszási héten belül eső szombat, vasárnap és még két hétköznap alatt elért bevétel összegétől teszik függővé. (2) A mozgófényképek játszási idejének meghosszabbítását célzó záradék (prolongációs clausula) alapjául szolgáló határösszeg az 500 személynél nagyobb befogadóképességű megjelentető mozgófényképüzemeknél az előző bekezdésben megjelölt (prolongációs) napok alatt telt házak esetén elérhető teljes jegybevétel 50%-ánál magasabb nem lehet. (3) Külföldi mozgófényképek játszási idejének meghosszabbítására vonatkozó záradék alapjául szolgáló határösszeg a magyar mozgófényképekre alapul vett határösszegnél alacsonyabb nem lehet. (4) A megjelentető mozgófényképüzemekben magyar mozgófényképek bemutatására vonatkozó megállapodás csak a tovább játszási záradék (prolongációs clausula) alkalmazása mellett köthető. Jogkövetkezmények. 4. §. (1) Ha valamelyik filmkölcsönző vállalat az ebben a rendeletben megállapított rendelkezéseket ismételten megszegi, mint ipari vállalattal szemben az 1922: XII. t.-c. 69. és 70. §-ában megállapított megtorló intézkedéseket kell megfelelően alkalmazni. (2) Attól a mozgófényképüzemi engedélyestől, aki az ebben a rendeletben megállapított rendelkezéseket megszegi, a mutatványengedély visszavonható. Hatálybalépés. 5. §. Ez a rendelet az 1. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések tekintetében 1941. évi augusztus hó 1. napján, a többi rendelkezés tekintetében pedig a kihirdetés napján lép hatályba. Hatályon kívül helyezett jogszabály.

6. §. A 70.200/1940. B. M. számú rendelet (Rt. 1940. 2046. o.) 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés 1941. évi augusztus hó 1. napján hatályát veszti. Budapesten, 1941. évi július hó 5-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter.

A m. kir. minisztérium 1941. évi 4.600. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 8.950/1939. M. E. számú rendelet módosításáról. 1941. augusztus 1-jei hatállyal újraszabályozza a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmére vonatkozó előírásokat, és módosítja a 8.950/1939. M. E. számú rendeletet. A Budapesten megjelenő politikai napilapok vonatkozásában oldalterjedelem, példányonkénti eladási ár és előfizetési ár szerint összesen hat csoportot, a vidéki lapok tekintetében négy csoportot állapít meg. A csoportba történő besorolást írásban kell bejelenteni a miniszterelnöknek és az Országos Magyar Sajtókamarának. A csoportba való besorolást csak a m. kir. miniszterelnök előzetes engedélyével lehet megváltoztatni. Csak a miniszterelnök engedélyével jelenhetnek meg az egy hónapnál nagyobb időközökben megjelenő lapok. A m. kir. minisztérium a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában az 1939: II. t.-c. 112., 151. és 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a további intézkedésig a következőket rendeli. 1. §. A rotációs és íves nyomópapíron Budapest székesfőváros területén úgy a reggel, mint a napközben megjelenő politikai napilapokat oldalterjedelemben, valamint példányonkinti eladási és előfizetési ár szerint három csoportba kell sorolni: 1. a reggel megjelenő lapok közül: az a) csoportba tartoznak azok, amelyeknek heti összoldalterjedelme ötvenkét oldal, hétköznap nyolc, vasárnap tizenkét oldal terjedelemben jelennek meg, példányonkinti eladási áruk hétköznap nyolc fillér, vasárnap tizenkét fillér, előfizetési áruk pedig egy hónapra egy pengő 90 fillér, három hónapra öt pengő ötven fillér; a b) csoportba tartoznak azok, amelyeknek heti összoldalterjedelme hatvankét oldal, hétköznap egyízben nyolc, négyízben tíz, vasárnap tizennégy oldal terjedelemben jelennek meg, példányonkinti eladási áruk hétköznap tíz, vasárnap tizenhat fillér, előfizetési áruk pedig egy hónapra két pengő ötven fillér, három hónapra hét pengő harminc fillér; a c) csoportba tartoznak azok, amelyeknek heti összoldalterjedelme hetven oldal, hétköznap tíz, vasárnap húsz oldal terjedelemben jelennek meg, példányonkinti eladási áruk hétköznap tizenkét fillér, vasárnap huszonnégy fillér, előfizetési áruk pedig egy hónapra három pengő húsz fillér, három hónapra kilenc pengő harminc fillér. A fenti a), b) és c) csoportba tartozó lapoknak a kiadói a heti összoldalterjedelem keretén belül, egy előre megállapított hétköznap megjelenő lapszám oldalterjedelmének terhére két oldalt a vasárnap megjelenő lapszám előállítására használhatnak fel. Az a kiadó, aki ezzel a kedvezménnyel élni kíván, tartozik a rendelet kihirdetésétől számított három napon belül a m.

kir. miniszterelnöknek és az Országos Magyar Sajtókamarának írásban bejelenteni, hogy a hét melyik napján megjelenő lapszám terhére növeli a vasárnapi lapszám oldalterjedelmét. 2. A napközben megjelenő lapok közül: az a) csoportba tartoznak azok, amelyeknek heti összoldalterjedelme negyven oldal, hetenkint négyízben hat oldal és kétízben nyolc oldal terjedelemben jelennek meg, példányonkinti eladási áruk nyolc fillér, előfizetési áruk pedig egy hónapra egy pengő kilencven fillér, három hónapokra öt pengő ötven fillér; a b) csoportba tartoznak azok, amelyeknek heti összoldalterjedelme ötven oldal, hetenkint ötízben nyolc oldal és egyízben tíz oldal terjedelemben jelennek meg, példányonkinti eladási áruk tíz fillér, előfizetési áruk pedig egy hónapra két pengő ötven fillér, három hónapra hét pengő harminc fillér; a c) csoportba tartoznak azok, amelyeknek heti összoldalterjedelme hatvan oldal, hetenkint hatízben tíz oldal terjedelemben jelennek meg, példányonkinti eladási áruk tizenkét fillér, előfizetési áruk egy hónapra három pengő húsz fillér, három hónapra kilenc pengő harminc fillér. Ezek a lapok minden második héten heti hatvankét oldal összterjedelemben jelenhetnek meg. E két oldalterjedelemtöbblet felhasználása tekintetében a lap kiadója szabadon rendelkezik. 2. §. A rotációs és íves nyomópapíron Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapokat, tekintet nélkül arra, hogy reggel vagy napközben jelennek meg, oldalterjedelem, valamint példányonkinti eladási és előfizetési ár szerint négy csoportba kell sorolni: az a) csoportba tartoznak azok, amelyeknek heti oldalterjedelme huszonnégy oldalnál nem kevesebb és harminc oldalnál nem több, hetenkint legfeljebb háromízben négy, és háromízben hat oldal terjedelemben jelennek meg, példányonkinti eladási áruk hétköznap nyolc fillér, a reggeli lapok vasárnapon, a napközi lapok szombaton megjelenő száma tíz fillér, előfizetési áruk pedig egy hónapra két pengő, három hónapra öt pengő hetven fillér; a b) csoportba tartoznak azok, amelyeknek heti összoldalterjedelme harminchat oldalnál nem kevesebb és ötvenkét oldalnál nem több, hetenkint legfeljebb ötízben nyolc és egyízben tizenkét oldal terjedelemben jelennek meg, példányonkénti eladási áruk hétköznap tíz fillér, a reggeli lapok vasárnapon és a napközi lapok szombaton megjelenő száma tizenhat fillér, előfizetési áruk pedig egy hónapra két pengő ötven fillér, három hónapra hét pengő húsz fillér; a c) csoportba tartoznak azok, amelyeknek heti összoldalterjedelme ötvennégy oldalnál nem kevesebb és ötvennyolc oldalnál nem több, hetenkint legfeljebb háromízben nyolc oldal, kétízben tíz oldal és egyízben tizennégy oldal terjedelemben jelennek meg, példányonkinti eladási árúk hétköznap tizenkét fillér, a reggeli lapok vasárnapon és a napközben megjelenő lapok szombaton megjelenő száma huszonnégy fillér, előfizetési áruk pedig egy hónapra három pengő, három hónapra nyolc pengő hetven fillér; a d) csoportba tartoznak azok, amelyeknek heti összoldalterjedelme hatvan oldalnál nem kevesebb és hatvan oldalnál nem több, hetenkint legfeljebb kétízben nyolc, háromízben tíz és egyízben húsz oldal terjedelemben jelennek meg, példányonkénti eladási áruk hétköznap tizennégy fillér, a reggeli lapok vasárnapon és a napközi lapok szombaton megjelenő száma huszonnyolc fillér, előfizetési áruk pedig egy hónapra három pengő ötven fillér, három hónapra tíz pengő húsz fillér. Ha valamely lapnál az így megállapított előfizetési ár az e rendelet hatálybalépése előtt fennállott előfizetési árnál legalább huszonöt százalékkal magasabb volna, úgy a kiadók az ilyen lapok előfizetési árát az 1941. évi december hó 31-ig terjedő időtartamra átmenetileg: az a) csoportba tartozó lapoknál egy hónapra egy pengő nyolcvan fillérben, három hónapra öt pengő negyven fillérben,

a b) csoportba tartozó lapoknál egy hónapra két pengő húsz fillérben, három hónapra hat pengő hatvan fillérben, a c) csoportba tartozó lapoknál egy hónapra két pengő hatvan fillérben, három hónapra hét pengő nyolcvan fillérben, a d) csoportba tartozó lapoknál egy hónapra három pengő tíz fillérben, három hónapra kilenc pengő harminc fillérben állapíthatják meg. Ha azonban valamely lapnak a jelen rendeletben megállapított példányonkinti eladási vagy előfizetési árai a heti oldalterjedelem szerint választott csoportban alacsonyabbak lennének az e rendelet hatálybalépése előtt fennállott példányonkinti eladási vagy előfizetési árainál, úgy az ilyen lap az e rendelet hatálybalépése előtt fennállott példányonkinti eladási vagy előfizetési árait továbbra is fenntarthatja. A heti összoldalterjedelem keretén belül megállapított legnagyobb napi oldalterjedelem a reggeli lapoknál a vasárnap megjelenő, a napközi lapoknál pedig a szombaton megjelenő számhoz használandó fel. Átmenetileg az 1942. évi december hó 31. napjáig terjedő időtartamra a Kolozsvárott megjelenő „Magyar Újság” és „Kolozsvári Estilap”, valamint a Nagyváradon megjelenő „Erdélyi Néplap” című politikai napilap heti összoldalterjedelme nem haladhatja meg a harminchat oldalt, példányonkinti eladási áruk pedig nyolc fillér, előfizetési áruk egyhónapra két pengő, három hónapra öt pengő. 3. §. A kiadó e rendelet kihirdetésétől számított három napon belül a m. kir. miniszterelnöknek és az Országos Magyar Sajtókamarának írásban tartozik bejelenteni, hogy lapját az 1., illetőleg 2. §-ban meghatározott csoportok közül melyik csoport oldalterjedelme, eladási és előfizetési ára szerint kívánja megjelentetni. Ezután csoportot csak a m. kir. miniszterelnök előzetes engedélyével lehet változtatni. 4. §. A Budapest székesfőváros területén reggel, valamint a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) reggel és napközben megjelenő politikai napilapok a jelen rendelet 1. és 2. §ában megállapított oldalterjedelmen felül hetenkint egyszer két oldal terjedelmű rádiómellékletet adhatnak. A rádiómellékleten kívül más mellékletet kiadni, vagy pedig valamely napilaphoz, annak ára fejében más időszaki sajtóterméket mellékelni nem szabad. Napilapok példányonkinti eladási vagy előfizetési árát nem naponkint megjelenő más önálló időszaki lap eladási, vagy előfizetési árával összekapcsolni nem szabad. 5. §. A napilapok megjelenésének napját a lap első oldalán — a lap címe felett — feltűnő betűkkel úgy kell feltüntetni, hogy az a tényleges megjelenés, vagyis a forgalombahozatal megkezdésének napjával egyezzék. 6. §. Nem szabad időszaki jellegű, vagyis olyan lapok, amelyek egy hónapnál nagyobb időközökben, egyébként miniszterelnöki engedély nélkül jelenhetnének meg, e rendelet hatályának tartama alatt nem adhatók ki, kivéve, ha arra közérdekből a m. kir. miniszterelnök írásban engedélyt ad. E rendelkezés alól kivétetnek a Magyar Tudományos Akadémia, vagy más tudományos, irodalmi, művészeti egyesületek, valamint az egyetemek és a keresztény egyházak kiadásában megjelenő nem időszaki jellegű tudományos vagy hitbuzgalmi jellegű folyóiratok. Az első bekezdésben említett nem időszaki jellegű lapok engedélyezésére a 4.950/1938. M. E. számú rendelet (Rt. 1938. 930. o.) 1., 2., 3., 4., 5. és 6. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 7. §. Aki a rendelet bármely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, avagy megszegésében vagy kijátszásában bármely módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés

tekintetében az 1928: X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének harmadik pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszterül a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 8. §. Ez a rendelet 1941. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba, hatálybalépésével a 8.950/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1409. o.) 1., 2. és 6. §-ai hatályukat vesztik. Budapesten, 1941. évi július hó 18-án. Bárdossy László s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1941. évi 4.680. M. E. számú rendelete, a külföldön megjelenő időszaki sajtótermékek forgalmának szabályozásáról. Kizárólag az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt. foglalkozhat a rendelet alapján 1941. július 1-jei hatállyal külföldön megjelenő hírlapok, folyóiratok, valamint könyvnek nem minősülő egyéb sajtótermékek Magyarországra történő behozatalával és forgalmazásával. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939: II. t.-c. 112., 159. és 212. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Külföldön megjelenő hírlapok, folyóiratok, valamint könyvnek nem minősülő egyéb sajtótermékek Magyarország területére való behozatalával és forgalombahozatalával más, mint az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt. budapesti bej. cég nem foglalkozhatik. 2. § Aki az 1. §. rendelkezésének megszegésével sajtótermékeknek Magyarország területére való behozatalával és forgalombahozatalával foglalkozik, kihágást követ el és büntetése két hónapig – háború idején hat hónapig – terjedhető elzárás. A pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő; olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. Az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni. 3 §. Ez a rendelet az 1941. évi július hó 1. napján lép hatályba. Budapesten, 1941. évi június hó 25-én. Bárdossy László s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. miniszterelnök 1941. évi 5.300. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapításáról és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott rendelet kiegészítéséről. A rendelet értelmében a sajtótermékek többlet oldalterjedelemben jelenhetnek meg az 1941. augusztus 10. és 24. közötti időszakban. Életbe lépett 1941. július 18-án. A rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 8.950/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1409. o.) kiegészítése tárgyában az 1939: II. t.-c. 141. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1. §. Az 1941. évi augusztus hó 10. napjától kezdődőleg az 1941. évi augusztus hó 24. napjáig bezárólag terjedő időben a 8.950/1939. M. E. számú rendeletben meghatározott napi oldalterjedelmen felül a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapok összesen húsz, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok összesen tíz további oldalterjedelemben jelenhetnek meg. Az előző bekezdésben meghatározott oldalterjedelemtöbbletnek a rendeletben meghatározott időben megjelenő egyes lapszámok között való elosztása tekintetében a kiadó szabadon rendelkezik. 2. §. A politikai napilapok kivételével rotációs, vagy íves nyomópapír felhasználásával előállított minden más időszaki lapnak az 1941. évi augusztus hó folyamán megjelenő egy lapszáma, az illető lap alapítására vagy további megjelenésére a m. kir. miniszterelnök által a 4.950/1938. M. E. számú rendelet (Rt. 1938. 930. o) alapján kiadott engedélyokiratban megszabott teljes oldalterjedelemben jelenhetik meg. Havonta többször megjelenő időszaki lapoknál a kiadó határozza meg azt, hogy az 1941. évi augusztus hó folyamán megjelenő lapszámok közül melyik jelenjék meg az előző bekezdésben meghatározott oldalterjedelemben. 3. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátsza. Az előbbi bekezdésben foglalt kihágás büntetése két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárás. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni, a pénzbüntetés legmagasabb összege 8.000 pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén pedig a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.c. 59. §. (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1941. júl. 18.) lép életbe. Budapesten, 1941. évi július hó 16-án. Bárdossy László s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1941. évi 6.430. M. E. számú rendelete, a visszafoglalt délvidéki területen lakó személyeknek a sajtókamara tagjai közé felvételéről. Az 1941. szeptember 4-én hatályba lépett rendelet a visszacsatolt délvidéki területek vonatkozásában határoz meg kivételeket a sajtókamarai felvétellel kapcsolatban. A m. kir. minisztérium a visszafoglalt délvidéki területre vonatkozólag a törvényhozás rendelkezéséig a következőket rendeli: 1. §. Azoknak, akiknek állandó lakásuk az 1941. évi április hó 11. napján a visszafoglalt délvidéki területen volt, és akik jelenleg is ott laknak, a sajtókamarába való felvétel iránt az 1941. évi október hó 1. napjáig előterjesztett kérelme tárgyában a sajtókamara — tekintet nélkül a 7.720/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1173. o.) 22. §-ának első bekezdésében foglalt korlátozásra — az 1941. évi október hó 15. napjáig soron kívül határoz. A visszafoglalt délvidéki területen megjelenő időszaki vagy nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársa 1941. évi október hó 15-ike után csak olyan személy lehet, aki az Országos Magyar Sajtókamara valamelyik főosztályának névjegyzékébe fel van véve. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1941. szept. 4.) lép hatályba. Budapesten, 1941. évi szeptember hó 3-án. Bárdossy László s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1941. évi 7.000. M. E. számú rendelete a visszafoglalt délvidéki területen megjelenő időszaki lapok és hírlaptudósító újságok további megjelenésének engedélyezéséről. A visszacsatolt délvidéki területen megjelenő lapoknak (beleértve a naponta megjelenő időszaki lapokat is) a további működéshez a miniszterelnöktől kell engedélyt kérniük. A rendelet megszegőivel szemben büntetési tételeket is megállapít. Hatályba lépett 1941. október 12-én. A m. kir. minisztérium az 1938: XVIII. t.-c. 9. és 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a 4.950/1938. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában a következőket rendeli. 1. §. Az időszaki lapok, hírlaptudósító újságok, valamint híreket közvetítő egyéb vállalkozások engedélyezése tárgyában kibocsátott 4.950/1938. M. E. sz. rendeletet, valamint az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokat a visszafoglalt délvidéki területen a jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 2. §. Mindazok az időszaki lapok és hírlaptudósító újságok – beleértve a naponkint megjelenő időszaki lapokat is –, amelyek a visszafoglalt délvidéki területen az 1941. évi szeptember hó 1. napján fennállottak, az 1941. évi december hó 31. napja után csak akkor

jelenhetnek meg, ha további megjelenésük engedélyezését az 1941. évi november hó 15. napjáig kérik és a m. kir. miniszterelnök az engedélyt megadja. Az engedélyre irányuló kérelmet a jelen rendelethez mellékelt mintának megfelelő és a m. kir. miniszterelnökség III. ügyosztályában példányonkint 20 fillérért kapható űrlapon, két egyezően kiállított példányban az 1941. évi november hó 15. napjáig kell a m. kir. miniszterelnöknél előterjeszteni, és ahhoz csatolni kell a 4.950/1938. M. E. számú rendelet 3. §-ában, valamint a 7.720/1939. M. E. számú rendelet 28. §-ában megjelölt okiratokat, továbbá az illető időszaki lapnak vagy hírlaptudósító újságnak az 1941. évi január hó 1. napjától a kérelem benyújtása napjáig megjelent minden számából egy-egy példányt. Az időszaki lap vagy hírlaptudósító újság kiadója, ha pedig a kiadó jogi személy vagy társaság, az ügyvitelre jogosított és kiadásért az 1914: XIV. t.-c. 17. §-ának első bekezdése értelmében felelős személy, valamint a felelős szerkesztő a 4.950/1938. M. E. számú rendelet 3. §-a első bekezdésének 2. pontjában megkívánt állampolgársági bizonyítvány helyett helyhatósági bizonyítványt csatolhat, amely igazolja azt, hogy az illető személynek az 1941. évi április hó 11. napján a visszafoglalt délvidéki területen állandó lakása volt, és hogy azóta is ott lakik. 3. §. A m. kir. miniszterelnöknek a lap további megjelenése tárgyában hozott határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. 4. §. Az engedélyokirat kiállítása, kézbesítése és a hatóságokkal való közlése tekintetében a 4.950/1938. M. E. számú rendelet 5. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a m. kir. miniszterelnök a 4.950/1938. M. E. számú rendelet 5. §-ának második bekezdésében felsorolt hatóságokat az engedély megtagadásáról is értesíti. Az engedély megtagadását közlő határozat alapján a törvényhatóság első tisztviselője a lapot az időszaki lapok nyilvántartásából haladéktalanul törli. 5. §. Az 1941. évi december hó 31. napja után nem szabad kiadni olyan időszaki lapot, vagy hírlaptudósító újságot, amelynek további megjelenésére a m. kir. miniszterelnök nem adott engedélyt. 6. §. Ha a m. kir. miniszterelnök valamely időszaki lap vagy hírlaptudósító újság további megjelenésének engedélyezése iránt előterjesztett kérelmet már az 1941. évi december hó 31. napja előtt elutasítja, a lap vagy hírlaptudósító újság további megjelenését az elutasító határozat kézhezvétele után haladéktalanul meg kell szüntetni. A törvényhatóság első tisztviselője az elutasító határozat kézhezvétele után az időszaki lapot vagy hírlaptudósító újságot az időszaki lapok nyilvántartásából haladéktalanul törli. 7. §. Aki időszaki lapot vagy hírlaptudósító újságot a további megjelenés engedélyezésére irányuló kérelem elutasítása után továbbra is kiad, vagy kiadásában, előállításában, avagy terjesztésében közreműködik, bár tudja, hogy a lap további megjelenése iránt előterjesztett kérelmet elutasították, amennyiben cselekménye súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő. Az iparűzési jog elvonása tekintetében a nyomda, kőnyomda, vagy más sokszorosító vállalat tulajdonosára a 4.950/1938. M. E. számú rendelet 29. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működésének területén a m. kir. rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a első bekezdésének 3. pontjában meghatározott rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 8. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1941. okt. 12.) lép hatályba. Budapesten, 1941. évi október hó 4-én.

Bárdossy László s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. belügyminiszter 1942. évi 82.000. számú rendelete, a mozgófényképüzemek játszási rendjére és a magyar filmgyártás fejlesztésére vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról, illetve kiegészítéséről. Rendelkezik a filmek lekötésének, a haszonrészesedés összege kiszámításának, a mozikban tartható filmvetítések számának, a filmek prolongációjának, a magyar filmek kizárólagos játszási jogának, valamint a keskeny filmeket játszó mozik kötelezettségeinek egyes kérdéseiben. Hatályon kívül helyezi a 174.000/ 1936. B. M. sz. rendelet 3. §-át és a 46.300/1940. B. M. sz. rendelet 1. §-ának (5) bekezdését. Kelt Budapest, 1942. április 17-én. Az 1935: XIV. t.-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértően — a következőket rendelem: Műsorkötés a mozgófényképüzemek részére. 1. §. (1) Mozgófényképüzem részére műsort kötni csak az engedélyesnek vagy felelős üzemvezetőjének szabad. (2) Ha az engedélyes jogi személy, a mozgófényképüzem részére műsort kötni csak a felelős üzemvezetőnek, ezenfelül részvénytársaság esetében az igazgatóság tagjainak, korlátolt felelősségű társaság esetében pedig a társasági tagoknak szabad. (3) Ha két vagy több mozgófényképüzem engedélyese közös műsorkötési megállapodást létesít (111.000/1938. B. M. sz. rendelet. Rt. 1938. 177. o.), a közös műsorkötéssel ily esetben is csak a megállapodásban résztvevő valamelyik engedélyes vagy annak felelős üzemvezetője bízható meg. (4) Ha a közös műsorkötési megállapodást létesítő engedélyesek között részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság is van, ebben az esetben a műsorkötéssel a részvénytársaságnak, illetve a korlátolt felelősségű társaságnak az 1. §. (2) bekezdésében megjelölt tagjai is megbízhatók. (5) Az előbbi bekezdésekben megjelölt személyeken kívül más személy műsorkötéssel vagy közös műsorkötéssel csak abban az esetben bízható meg, illetve más személy műsorkötéssel csak abban az esetben foglalkozhatik, ha erre a belügyminisztertől engedélyt kapott. Az engedély bármikor visszavonható. (6) Műsorkötésre vagy közös műsorkötésre megbízás csak annak adható, illetve ily megbízást csak az fogadhat el, akinek más foglalkozása vagy állása, továbbá filmipari vállalatnál érdekeltsége nincs. (7) A közös műsorkötéssel megbízott személy munkadíja legfeljebb az általa lekötött műsorok után járó kölcsöndíjaknak 2%-ában állapítható meg. Más mozgófényképüzemnél érdekeltség vagy alkalmazás vállalásának tilalma.

2. §. (1) A mozgófényképüzem engedélyesének, továbbá házastársának más mozgófényképüzemnél érdekeltséget, üzemvezetői vagy egyéb alkalmazást vállalni tilos. (2) Ha a mozgófényképüzem engedélyese részvénytársaság, a tilalom az igazgatóság és a felügyelő bizottság valamennyi tagjára és a 10%-ot kitevő vagy annál nagyobb érdekeltségű részvényesre, illetve ezek házastársaira, ha pedig az engedélyes korlátolt felelősségű társaság, a tilalom a tagokra, valamennyi ügyvezetőre és ezek házastársaira is vonatkozik. A haszonrészesedés ellenében játszásra lekötött mozgófényképek után fizetendő részesedés összegének kiszámítása. 3. §. A százalékos haszonrészesedés (ameta) ellenében játszásra lekötött mozgófényképek után fizetendő részesedés összegének kiszámításánál mind a magyar, mind a külföldi filmeknél a forgalmi adó, a vigalmi adó és a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap javára szedett hozzájárulás összegével csökkentett jegybevételt kell alapul venni egyéb közvagy magánjellegű szolgáltatás levonása nélkül. A mozgófényképüzemekben tartható előadások száma. 4. §. (1) A budapesti bemutató mozgófényképüzemekben hétköznapon legfeljebb négy, vasárnap és ünnepnapon legfeljebb öt előadást szabad tartani. Ha az ilyen mozgófényképüzem vasár- és ünnepnapon öt előadást tart, ebből egyet délelőtt köteles megtartani. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó budapesti, továbbá valamennyi vidéki mozgófényképüzemben a zárórák keretén belül korlátlan számban tartható előadás. (3) Vasár- és ünnepnapon az első előadást délelőtt 11 óra előtt sem a budapesti, sem a vidéki mozgófényképüzemekben nem szabad megkezdeni. A mozgófényképek játszási idejének meghosszabbítására (prolongációjára) vonatkozó rendelkezések kiegészítése. 5. §. (1) A 192.000/1941. B. M. számú rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés csak a budapesti bemutató és utánjátszó mozgófényképüzemekre, de ezekre is csak a június hó 1. napjától augusztus hó 20. napjáig terjedő időszak kivételével alkalmazható. (2) Az (1) bekezdésben említett mozgófényképüzemekben előadásra kerülő filmek kölcsönzésére vonatkozó megállapodásokba a lekötött film műsoron tartási idejének meghosszabbítására vonatkozó záradék (prolongációs clausula) a június hó 1. napjától augusztus hó 20. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan abban az esetben is felvehető, ha a felek a film további műsoron tartását az egy játszási héten belül eső két hétköznap bevételétől teszik függővé. (3) Az (1) bekezdés alá nem tartozó budapesti és valamennyi vidéki mozgófényképüzem tekintetében a játszásra lekötött film műsoron tartási idejének meghosszabbítására vonatkozó záradék (prolongációs clausula) az év bármely szakában akkor is érvényes, ha a felek a film továbbjátszását az egy nap alatt elért bevétel összegétől teszik függővé. Magyar film kizárólagos játszási és újrajátszási jogának kikötése. 6. §. (1) Bármely mozgófényképüzem engedélyese valamely magyar film bemutatásának, illetve játszásának kizárólagos jogát csak az ugyanazon város vagy község

területén levő többi mozgófényképüzemmel szemben és csak arra az időre kötheti ki, amíg a kizárólagos bemutatási joggal kötött magyar filmet műsoron tartja. (2) Ha valamely város vagy község területén egynél több mozgófényképüzem működik, magyar film újrajátszásának (reprízének) jogát csak attól az időponttól kezdődően szabad kikötni, illetve a magyar filmet csak attól az időponttól szabad újra játszani, amikor azt már az ott működő többi mozgófényképüzem is bemutatta, kivéve, ha a film helybeli első bemutatása óta egy esztendő eltelt. Keskeny filméket játszó mozgó fényképüzemekben magyar nyelvű hangos játék és rövid filmek bemutatása. 7. §. (1) A keskeny filmeket játszó mozgófényképüzemek engedélyesei kötelesek további rendelkezésig mozgófényképüzemük műsorát játszási évadonkint úgy összeállítani, hogy mind a játszási évad első, mind pedig annak második felében az ezidő alatt bemutatott játékfilmek kétharmada (662/3%-a) Magyarországon készült, 1.200 méternél hosszabb és az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről az arányszámba beszámíthatónak minősített magyar nyelvű hangos játékfilmből keskenyített film legyen. (2) A keskeny filmeket játszó mozgófényképüzemek engedélyesei — amennyiben kísérő műsort is bemutatnak — kötelesek további rendelkezésig a kísérő műsort játszási évadonként úgy összeállítani, hogy mind a játszási évad első, mind pedig annak második 2

felében az ez idő alatt bemutatott kísérő műsor kétharmada (66 /3%-a) Magyarországon, magyar nyelven készült és az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság részéről kísérő műsorul alkalmasnak talált hangos ismeretterjesztő-, oktató-, kultur-, riport- vagy rajzfilmből keskenyített film legyen. (3) Az arányszámba való beszámítás feltételeire és a kiszámítás módjára a 70.200/1940. B. M. számú rendelet 1–2. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. A keskeny filmeket játszó mozgófényképüzemekben a Magyar Világhíradó kötelező bemutatása. 8. §. A keskeny filmeket játszó mozgófényképüzemek engedélyesei kötelesek az 1942. évi május hó 15. napjától kezdődően a Magyar Világhíradót a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére a rendelet mellékleteként közölt játékrendi beosztásnak megfelelően minden előadáson bemutatni. Jogkövetkezmények. 9. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást, követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő, aki az 1. vagy a 4. §-okban foglalt rendelkezéseket, illetve tilalmakat megszegi vagy kijátsza. 10. §. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a m. kir. belügyminiszter dönt. 11. §: Attól a mozgófényképüzemi engedélyestől, aki az ebben a rendeletben foglalt bármely rendelkezést megszegi vagy kijátsza, a mutatványengedély visszavonható. Ennek a rendelkezésnek az alkalmazása független attól, hogy a cselekmény miatt a 9. §. értelmében van-e helye büntető eljárástól. (2) Ha valamelyik filmkölcsönző az ebben a rendeletben megállapított rendelkezéseket ismételten megszegi, a kihágási eljáráson felül az 1922: XII. t-c. 69. és 70. §-ában megállapított megtorló intézkedéseket kell megfelelően alkalmazni.

Hatálybalépés. 12. §. Ez a rendelet az 1. és 4. §-ban foglalt rendelkezések tekintetében a kihirdetés napját követő nyolcadik napon, a többi rendelkezés tekintetében pedig a kihirdetés napján lép hatályba. Hatályon kívül helyezett jogszabályok. 13. §. Ennek a rendeletnek hatálybalépésével a 174.000/1936. B. M. sz. rendelet (Rt. 1936. 432. o.) 3. §-ában és a 46.300/1940. B. M. sz. rendelet (Rt. 1940. 419. o.) 1. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés hatályát veszti. Budapesten, 1942. évi április hó 17-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter.

A m. kir. iparügyi miniszter 1942. évi 31.700. Ip. M. számú rendelete, a nyers (megvilágítatlan) mozgófényképfilmek forgalmának, felhasználásának és igénybevételének szabályozásáról. A nyers (megvilágítatlan) mozgófénykép-filmből 1000 méternél nagyobb készlet birtoklását az Ipari Anyaghivatalnak be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség alá eső mozgófényképfilmet csak a m. kir. Ipari Anyaghivatal engedélyével szabad felhasználni vagy kiszolgáltatni. Hatályba lépett 1942. május 24-én. Az ipari nyersanyagok és termékek előállításának, forgalmának és felhasználásának szabályozásáról szóló 12.112/1939. M. E. számú rendeletben, továbbá — mint a 4.500/1940. M. E. számú rendelettel kijelölt illetékes miniszter – a honvédelemről szóló 1939: II. t.-c. 113. és 114. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a honvédelmi miniszterrel egyetértve, a következőket rendelem: 1. §. Aki – akár a saját, akár más részére – nyers (megvilágítatlan) mozgófényképfilmből legalább 1000 méternyi készletet tart, köteles azt a jelen rendelet mellékletében foglalt minta szerint a m. kir. Ipari Anyaghivatalhoz (Vegyi- és olajipari osztály, Budapest, Zrinyi-utca 12.) bejelenteni. Az első bekezdésben említett bejelentést a jelen rendelet hatálybalépésének napján meglévő állapot szerint a rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt, ezt követően pedig minden hónap utolsó napján meglévő állapot szerint a következő hónap hetedik napjáig kell megtenni. 2. §. A bejelentési kötelezettség alá eső mozgófényképfilmet csak a m. kir. Ipari Anyaghivatal engedélyével szabad felhasználni vagy kiszolgáltatni. Az engedélyt a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál kapható űrlapon kell kérni. 3. §. A bejelentési kötelezettség alá eső mozgófényképfilmkészlet birtokosa köteles a m. kir. Ipari Anyaghivatal felhívására készletét, vagy készletének a m. kir. Ipari Anyaghivatal által a felhívásban megjelölt részét hatóságilag megszabott, ennek hiányában piaci áron átengedni.

4. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követel és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezések valamelyikét megszegi vagy kijátsza. A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939: II. t.-c. 212. §-ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására nézve pedig az 1939: II. t.-c. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Arra a készletre (készletrészre) vonatkozóan, amelyet az első bekezdés alá eső kihágással a m. kir. Ipari Anyaghivatal rendelkezése elől elvontak, elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet (készletrész) értékesítése és értékének hovafordítása tekintetében a 6.110/1941. M. E. számú rendelet rendelkezései irányadók. Az első bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni. 5. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján (1942. máj. 24.) lép hatályba. Budapesten, 1942. évi május hó 13.-án. Dr. Varga József s. k. m. kir. iparügyi miniszter.

A m. kir. minisztérium 1942. évi 3.210. M. E. számú rendelete, a mozgó fényképüzemekkel kapcsolatos egyes gazdasági vonatkozású kérdések rendezése tárgyában kibocsátott 2.930/1941. M. E. számú rendelet kiegészítéséről. A mozihelyiségek bérbeadásával kapcsolatos szabályozást egészíti ki. Hatályba lépet 1942. május 23-án. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, valamint az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931: XXVI. t.-c. 2. §-ában foglalt és legutóbb az 1941: XI. t.-c. 1. §-ában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Ha a régi mozgófényképüzemi engedélyes helyébe bármi okból új engedélyes lép, a 2.930/1941. M. E. számú rendelet rendelkezései alapján a tulajdonos, a bérlő, vagy az, aki a helyiség, illetőleg a berendezés felett egyéb jog alapján rendelkezésre jogosult, a mozgófényképüzem céljaira szolgáló helyiséget és az ahhoz tartozó berendezést az új engedélyesnek további rendelkezésig az említett 2.930/1941. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt időbeli korlátozás nélkül köteles bérbeadni. Ha pedig a bérleti jogviszony az említett rendelet alapján már a jelen rendelet hatálybalépése előtt létrejött, az így létrejött bérleti jogviszony további rendelkezésig ugyancsak az említett időbeli korlátozás nélkül áll fenn.

Ha a mozgófényképüzem céljára szolgáló helyiségeket az engedélyes nem a tulajdonostól bérli, a bérbeadónak a bérbeadásra vonatkozó kötelezettsége a közte és a tulajdonos között fennállott jogviszony megszűnte után a tulajdonosra száll át. 2. §. A 2.930/1941. M. E. számú rendelet 1. §-ának alkalmazása körében, ha a bérlemény használatáért az 1939. évi szeptember hó 1. napján járó ellenszolgáltatás nem előre meghatározott bérösszegben, hanem haszonrészesedésben volt megállapítva, a bért az. említett rendelet értelmében az illető helyen, városrészben levő hasonló üzlethelyiségért az 1939. évi szeptember hó 1. napján fizetett bérek figyelembevételével kell megállapítani. 3. §. Az 5.777/1941. M. E. számú rendelet 9. §-ának rendelkezéseit a mozgófényképüzem céljára szolgáló helyiséghez tartozó berendezés bérletére is alkalmazni kell. 4. §. Az 5.777/1941. M. E. számú rendelet 9. §-ának rendelkezéseit mozgófényképüzem céljaira szolgáló helyiségekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadó a bérletet rendes felmondással csak az említett rendelet 6. §-a első bekezdésének 2., 4. és 5. pontjában meghatározott esetekben szüntetheti meg. 5. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján (1942. máj. 23.) lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Budapesten, 1942. évi május hó 22-én. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1942. évi 220.878. számú rendelete, a rendes használatra engedélyezett rádió műsorvevő berendezések után megállapított hat havi díjfizetési kötelezettség megszüntetéséről. Hatályon kívül helyezi a 9.557/1927. K. K. M. számú „Rádiórendelet” 11. §-ának azt a rendelkezését, amely a rendes használatra engedélyezett rádió műsorvevő berendezéseknél a díjfizetési kötelezettséget a belépéstől számított hat hónapban állapítja meg. Kelt Budapest, 1942. május 29-én. A 9.557/1927. K. K. M. számú „Rádiórendelet” 11. §-ának azt a rendelkezését, amely a rendes használatra engedélyezett rádió műsorvevő berendezéseknél a díjfizetési kötelezettséget a belépéstől számított hat hónapban állapítja meg, hatályon kívül helyezem. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapesten, 1942. évi május hó 29-én. A miniszter helyett: Dr. Kuzmich s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója

A m. kir. minisztérium 1942. évi 4.300. M. E. számú rendelete,

a rotációs és az íves nyomópapírosnak könyv, naptár vagy füzet előállítására való felhasználásáról. A három pengőnél nem drágább példányonkénti árú könyv, naptár, füzet vagy ilyen alakban megjelenő időszaki lap előállításához csak miniszterelnöki engedéllyel használható fel rotációs vagy íves nyomópapír. Nem vonatkozik a rendelkezés a hivatalos kiadványokra, hitélettel foglalkozó kiadványokra, tankönyvekre, tudományos, művészeti, közgazdasági tárgyú művekre, zeneművekre, időszaki lapok bizonyos mellékleteire. 1943. június 1-jével módosította a 2.950/1943. M. E. számú rendelet, valamint a 10.920/1944. M. E. számú rendelet 1944. május 20-ai hatállyal. Hatályba lépett 1942. július 17-én. A m. kir minisztérium az 1939: II. t.-c. 112. és 212. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Olyan könyv, naptár vagy füzet előállításához, amelynek kötetenkint, darabonkint, illetőleg füzetenkint megállapított kiskereskedelmi ára három pengőnél nem több, rotációs vagy íves nyomópapírost csak a m. kir. miniszterelnök engedélyével szabad felhasználni. Az előbbi bekezdés rendelkezése kiterjed könyv, naptár vagy füzet alakjában megjelenő olyan időszaki lap egyes számainak előállítására is, amelynek megjelenésére a m. kir. miniszterelnök a 4.950/1938. M. E. számú rendelet (RT. 1938. 930. o.) alapján engedélyt adott (5. §.). A jelen rendelet szempontjából három pengőnél nem lehet magasabb árnak tekinteni az olyan könyv, naptár vagy füzet árát, amelynek átvevőitől azt kérik, hogy tetszés szerinti árat fizessenek. 2. §. Az 1. §. rendelkezései nem terjednek ki: 1. a közhivatalok kiadványaira; 2. a Magyarországon bevett vagy elismert vallásfelekezet hívei hitbuzgalmának előmozdítására szolgáló könyvekre, naptárakra és füzetekre; 3. a nyilvános oktatás céljára engedélyezett tankönyvekre; 4. a tudományos, művészeti vagy közgazdasági célú vagy sporttal foglalkozó és a kizárólag szakismeret terjesztését célzó könyvekre, naptárakra és füzetekre; 5. az időszaki lapnak különféle dolgozatokat összefoglaló olyan önálló mellékletére, amely főképpen az időszaki lap előfizetői vagy rendes vásárlói körében való elhelyezésre van szánva; 6. a zeneművekre; 3. §. Az engedélyezés iránt a kérvényt a m. kir. miniszterelnökhöz kell beadni. A kérvényben elő kell adni: 1. a szerző és a kiadó nevét és lakóhelyét (lakáscímet, cégét, telephelyét, székhelyét); 2. azt a példányszámot, amelyben a sajtótermék megjelenik; 3. az előállításhoz szükséges papíros minőségének (rotációs, íves, nyomó) és mennyiségének megjelölését; 4. az előállítást végző nyomda, kőnyomda vagy más többszörösítő vállalat cégét (nevét) és telephelyét (székhelyét). A kérvényhez mellékelni kell az előállítani kívánt sajtótermék géppel írt szövegének két példányát. A kérvény beadásával egyidejűen igazolni kell, hogy a sajtótermék egy példányának előállításához szükséges papíros minden íve után tíz pengő eljárási díjat a m. kir.

postatakarékpénztárnál 100.531. sz. alatt „M. E.: Eljárási díjak, bevételi számla, Budapest” címmel nyitott csekkszámlára befizettek. A kérvény és mellékletei az illetékdíjjegyzék 14. tételének g) pontja értelmében a közigazgatási illeték alól mentesek. 4. §. Ha a miniszterelnök azt állapítja meg, hogy — a rotációs és az íves nyomópapírosnak rendelkezésre álló vagy előállítható mennyiségét figyelembe véve — nem engedhető meg, hogy ilyen papírost a bemutatott mű előállítására használjanak fel, a kérelem teljesítését megtagadja, ellenkező esetben az engedélyt késedelem nélkül megadja; határozatáról a kérelmezőt értesíteni kell. 5. §. A m. kir. miniszterelnök kellően indokolt esetben az 1. §. második bekezdésében megjelölt alakban megjelenő időszaki lap egyes számainak és mellékleteinek előállításához szükséges engedély megszerzésének kötelezettsége alól felmentést adhat. A felmentés bármikor visszavonható. 6. §. Az 1. §. értelmében engedélyezés alá eső könyv, naptár vagy füzet többszörösítését és terjesztését az engedély megadása előtt nem szabad megkezdeni. 7. §. Az engedélyezett könyv, naptár vagy füzet utolsó oldalán fel kell tüntetni az engedély számát. 8. §. A jelen rendelet hatálybalépése előtt az 1938. év december hó 31. napja után többszörösített olyan könyvet, naptárt vagy füzetet, amelynek előállításához az 1. §-ban említett engedély volna szükséges, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hatvan nap eltelte után csak abban az esetben szabad terjeszteni, vagy forgalomban tartani, ha a m. kir. miniszterelnök arra engedélyt ad. Az előbbi bekezdésben említett engedély szükséges abban az esetben is, ha a könyvnek, a naptárnak vagy a füzetnek eredetileg három pengőnél magasabb összegben megállapított kiskereskedelmi árát utóbb három pengőnél nem magasabb összegre szállították le, továbbá abban az esetben is, ha három pengőnél kisebb összegben megállapított kiskereskedelmi árát a rendelet hatálybalépése után három pengőben vagy ennél magasabb összegben állapították meg. Az engedély megszerzésére irányuló kérelmet a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap alatt lehet előterjeszteni. A kérelem előterjesztésére a 3. és 4. §, rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha az engedély megadása iránt kérelmet nem terjesztettek elő, vagy a m. kir. miniszterelnök az engedélyt nem adta meg, a kiadó, valamint a terjesztéssel és a forgalombahozatallal foglalkozó személyek és vállalatok kötelesek a jelen §. első bekezdésében említett könyveknek, naptáraknak és füzeteknek birtokukban maradt példányait a jelen rendelet hatálybalépésétől számított kilencven nap alatt a „Magyar Papírosipari Nyersanyagbeszerző” korlátolt felelősségű társaságnak (M. kir. iparügyi minisztérium) beszolgáltatni. A beszolgáltatás módozatait, valamint a térítés összegét a m. kir. iparügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 9. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. t-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő: 1. aki a m. kir. miniszterelnök engedélye nélkül az 1. §-ban említett könyv, naptár vagy füzet előállításához rotációs vagy íves nyomópapírost használ fel; 2. aki a 6. §. rendelkezésének megszegésével az 1. §. értelmében az engedélyezés alá eső könyv, naptár vagy füzet többszörösítését vagy terjesztését a m. kir. miniszterelnök engedélyének megadása előtt megkezdi; 3. aki a 7. §. rendelkezése ellenére az 1. §. rendelkezései alá eső könyvön, naptáron vagy füzeten a m. kir. miniszterelnök engedélyének számát nem, vagy nem megfelelően tünteti fel;

4. aki a 8. §-ban említett nyomtatványt a m. kir. miniszterelnök engedélyének megadása előtt terjeszti, forgalomba hozza vagy forgalomban tartja; 5. aki a 8. §. utolsó bekezdésében megállapított kötelezettségét megszegi. Pénzbüntetés alkalmazása tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetésnek legmagasabb összege nyolcezer pengő lehet. A nyomda-, kőnyomda- vagy más többszrösítő vállalat tulajdonosa iparűzési jogának elvonására a 4.950/1938. M. E. számú rendelet 29. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 10. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1942. júl. 17.) lép hatályba. Budapesten, 1942. évi július hó 7-én. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1942. évi 240.613. számú rendelete, a gyengeáramú villamosberendezések okozta rádiózavarok megszüntetéséről. Az erősáramú villamosberendezések okozta rádiózavarok megszüntetéséről kiadott 104.912/1934. K. M. számú rendelet hatályát a gyengeáramú villamosberendezések okozta rádiózavarok eseteire is kiterjeszti. Kelt Budapest, 1942. július 18-án. Az 1925: IX. .t-c. 24. §-ában kapott felhatalmazás alapján az erősáramú villamosberendezések okozta rádiózavarok megszüntetéséről kiadott 104.912/1934. IX. 5. K. M. sz rendelet hatályát a gyengeáramú villamosberendezések okozta rádiózavarok eseteire is kiterjesztem. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapesten, 1942. évi július hó 18-án. A miniszter rendeletéből: Dr. Havas s. k. postafőigazgató,

A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1942. évi 237.663. számú rendelete, a rádió lényeges alkatrészeire vonatkozó rendelkezések módosításáról.

Módosítja a fémvezeték nélkül, vagy fémvezetéken nagy váltakozásszámú áramok segítségével működő (rádió) távíró, távbeszélő és villamos jelző berendezésekről, valamint az ilyen berendezésekhez szükséges készülékek és alkotórészek előállításának, forgalomba hozatalának szabályozása tárgyában kiadott 9.557/1927. K. K. M. számú rendeletnek, valamint a hivatkozott rendeletet kiegészítő és módosító rendeleteknek a rádió lényeges alkotórészekre vonatkozó rendelkezéseit. Hatályba lépett 1942. július 25-én. Az 1888: XXXI. t.-c. 15. §-ában, valamint az 1925: IX. t.-c. 24. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: I. (1) A fém vezeték nélkül, vagy fém vezetéken nagy váltakozásszámú áramok segítségével működő (rádió) távíró, távbeszélő és villamos jelző berendezésekről, valamint az ilyen berendezésekhez szükséges készülékek és alkotórészek előállításának, forgalombahozatalának szabályozása tárgyában kiadott 9.557/1927. K. K. M. sz. rendeletnek, valamint a hivatkozott rendeletet kiegészítő és módosító rendeleteknek a rádió lényeges alkotórészekre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. (2) A 9.557/1927. K. K. M. sz. rendelet 54. §. 1–3. pontja helyébe 54. §. 1–4. pontként az alábbi rendelkezések lépnek: „54. §. 1. A jelen rendelet 1. §-ában felsorolt berendezésekhez szükséges, vagy ily célra alkalmas készülékeket csak előzetes engedély alapján szabad előállítani, javítani, megszerezni, birtokolni, bírlalni, átruházni, forgalombahozni, vagy külföldről behozni. 2. Az előzetes engedély váltási kötelezettség szempontjából rádiókészüléknek a rádióhullámok gerjesztésére, adására, vételére vagy egyenirányítására alkalmas rádióalkatrészek egybeépítését, összekapcsolását kell tekinteni. 3. Nem tekinthetők rádiókészülékeknek: a) az olyan berendezések, amelyek kizárólag hangfrekvenciák erősítésére szolgálnak és önmagukban rádióhullámok felvételére vagy leadására nem alkalmasak, b) a központi antennához tartozó rádiófrekvenciás erősítők, c) a kizárólag orvosi és gyógyászati célokat szolgáló berendezések. 4. Nem szükséges előállítási engedély (56. §.) vevőkészülékeiknek kizárólag saját használatra és e rendelet határozmányainak megfelelő módon való előállításához, ha az előállítónak az előállítandó rádióvevőkészülék, illetőleg berendezés létesítésére és üzembentartására engedélye van. Ily rádióvevőkészülékeket az engedélyes mások részére pénzért, vagy bármily ellenszolgáltatásért semmiféle jogcímen át nem adhat.” II. Vita esetében annak eldöntése, hogy bizonyos rádióalkatrészek egybeépítése, összekapcsolása rádiókészüléknek tekinthető-e vagy sem, a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter hatáskörébe tartozik. III. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1942. júl. 25.) lép hatályba. Budapesten, 1942. évi július hó 20-án. A miniszter helyett: Dr. Kuzmich Gábor s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója.

A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1942. évi 93.900. K. K. M. számú rendelete a könyvkereskedők tankönyvellátásának szabályozásáról. Kereskedő (könyvkiadó, bizományos) – közvetlenül fogyasztó részére való eladástól eltekintve – tankönyvet (használt állapotban is) kizárólag olyan kereskedő részére szolgáltathat ki, aki a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által kiadott névjegyzékben szerepel. A rendelet megszegőivel szemben büntetési tételeket is megállapít. Hatályba lépett 1942. július 26-án. Az áruellátás biztosítása tárgyában kiadott 3.000/1940. M. E. számú rendelet 2. és 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem: 1. §. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából tankönyvön olyan népiskolai, általános továbbképző népiskolai, gazdasági irányú továbbképző népiskolai, mezőgazdasági népiskolai, polgári iskolai, gimnáziumi, lyceumi tanító(nő)képző-intézeti, kereskedelmi középiskolai, felsőkereskedelmi iskolai, mezőgazdasági középiskolai és ipari középiskolai tankönyvet kell érteni, amelynek használatát a m kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, vagy az iskolafenntartó egyházi hatóság a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulásával tankönyvül engedélyezett, és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az általa iskolai évenként kiadott tankönyvjegyzékbe felvett. 2. §. (1) Kereskedő (könyvkiadó, bizományos) – közvetlenül fogyasztó részére való eladástól eltekintve – tankönyvet (használt állapotban is) kizárólag olyan kereskedő részére szolgáltathat ki, aki a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által kiadott névjegyzékbe fel van véve. (2) E rendelkezés alól a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a folyamodó telephelye szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara javaslata alapján kivételt engedélyezhet. 3. §. (1) A névjegyzékbe való felvételre a folyamodó telephelye szerint illetékes kereskedelmi és iparkamaránál kell jelentkezni. (2) A névjegyzékbe felvétel az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál kapható kérdőív alapján történik, amit két példányban kiállítva a kamaránál kell a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez felterjesztés végett beadni. (3) A névjegyzékbe felvétel és a névjegyzékből törlés tárgyában a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter jogorvoslat kizárásával határoz. 4. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 3.000/1940. M. E. számú rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kihágást követi el és az ott megállapított büntetéssel büntetendő az a kereskedő (könyvkiadó, bizományos), aki az áruellátásból kizárt kereskedő részére tankönyvet kiszolgáltat. (2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő. Ha a cselekménnyel illetéktelenül elért nyereség mennyisége megállapítható, a pénzbüntetést a megállapított nyereség kétszeresével fel lehet emelni. (3) Azt a készletet, amellyel a kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott árukészlet értékesítéséből befolyó összeg teljes egészében az államkincstárt illeti. (4) A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939: II. t. c. 212. §-ának (1) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására pedig az 1939: II. t. c. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a első bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a kereskedelemés közlekedésügyi minisztert kell tekinteni. 5. §. A rendelet kihirdetésének napján (1942. júl. 26.) lép hatályba. Budapesten, 1942. évi július hó 23-án. Dr. Varga József s. k. a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. iparügyi miniszter.

A m. kir. minisztérium 1942. évi 4.800. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes, kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 8.950/1939. M. E. és 4.600/1941. M. E. sz rendeletek kiegészítéséről. A politikai napilapok az 1942. decemberében 15.5X23.5 cm-nél nem nagyobb oldalméretű naptárt, illetőleg évkönyvet adhatnak ki meghatározott oldalterjedelemben. Hatályba lépett 1942. augusztus 19-án. A m. kir. minisztérium a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapításáról és az ezzel kapcsolatos kérdések szabályozásáról szóló 8.950/1939; M. E. és 4.600/1941. M. E. sz. rendeletek kiegészítése tárgyában az 1939: II. t.-c. 112., 151. és 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A politikai napilapok az 1942. évi december hó folyamán 15.5X23.5 cm-nél nem nagyobb oldalméretű naptárt, illetőleg évkönyvet adhatnak ki, amely a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapoknál legfeljebb nyolcvan oldal, azonfelül négy oldal borítólap, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapoknál pedig legfeljebb hatvannégy oldal, azonfelül négy oldal borítólap terjedelmű lehet. Az előbbi bekezdésben meghatározott naptár, illetőleg évkönyv előállítására kizárólag a vámtarifa 497/a. tétele alá eső rotációs vagy íves nyomópapír használható fel. A naptárt, illetőleg évkönyvet a lapok saját előfizetőiknek külön díj, vagy ár felszámítása nélkül is kiszolgáltathatják, kereskedelmi forgalomban azonban csak a naptáron, illetőleg az évkönyvön feltüntetett áron árusíthatják, a naptár, illetőleg évkönyv ára húsz fillérnél kevesebb és ötven fillérnél több nem lehet. 2. §. Az előző szakaszban meghatározott naptár vagy évkönyv előállításához a m. kir. miniszterelnöktől nem kell kérni a 4.300/1942. M. E. számú rendelet 1. §-ában meghatározott papírfelhasználási engedélyt. 3. §. Aki a jelen rendeletnek bármely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, avagy megszegésében vagy kijátszásában bármely módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. t.-c. 212. §-a

értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működésének területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1942. aug. 19.) lép hatályba. Budapesten, 1942. évi augusztus hó 11-én. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök

A m. kir. minisztérium 1942. évi 6.300. M. E. számú rendelete, sajtóközleményeknek időszaki lapokban való kötelező közzétételéről. A miniszterelnök közérdekből elrendelheti egyes közlemények változtatás nélküli, teljes terjedelemben történő közzétételét időszaki lapokban. Hatályba lépett 1942. október 25-én. A m. kir minisztérium az 1939: II. t.-c. 141. §-ának (2) bekezdésében és a 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A miniszterelnök, amennyiben közérdekből szükségesnek tartja, elrendelheti egyes közleményeknek időszaki lapokban teljes terjedelemben, meghatározott címmel együtt, változtatás nélkül való kötelező közzétételét. A miniszterelnök úgy is rendelkezhetik, hogy a közleményt csak bizonyos meghatározott jellegű (politikai, közgazdasági, társadalmi stb.) időszaki lapokban, vagy az időszaki lapoknak meghatározott csoportjában (Budapesten megjelenő lapok, vidéken megjelenő lapok, napi-, heti-, havilapok stb.) tegyék közzé, és meghatározhatja azt is, hogy a közleményt a lap mely számában, mely részében és milyen szedéssel keli közzétenni. A miniszterelnök az előző bekezdésen alapuló rendelkezését akár közvetlenül, akár a Magyar Távirati Iroda útján közölheti az érdekelt lapokkal. A miniszterelnök által kötelező közzétételre kijelölt közleményeket sajtóellenőrzés végett bemutatni nem kell. 2 .§. Amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az 1. §-ban meghatározott közzététel elmulasztása vagy a kötelezettség nem kellő teljesítése az 1939: II. t.-c. 212.§-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig, terjedhető elzárással büntetendő kihágás. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A kihágás miatt mind a kiadó, mind a felelős szerkesztő büntetendő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének harmadik pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni.

3. §. Az 1. §-ban meghatározott kötelező közzététel kötelezettségének elmulasztása vagy nemteljesítése esetében a lap nem jelenhetik meg, csak akkor, ha az elmulasztott kötelezettségnek eleget tesz. A kötelezettség utólagos teljesítése a 2. §-ban meghatározott büntető következmények terhe alól nem mentesít. 4. §. Ez a rendelet kihirdetése napján (1942. okt. 25.) lép hatályba. Budapesten, 1942. évi október hó 24-én. Kállay Miklós s.k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1942. évi 6.270. M. E. számú rendelete, az Országos Magyar Sajtókamarába való tagfelvétel átmeneti korlátozásáról. 1942. október 30-ai hatállyal csak kivételes méltánylást érdemlő esetben lehet a sajtókamarába új tagot felvenni. A honvédelemről szóló 1939: II. t.-c. 166. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. Az Országos Magyar Sajtókamarába további rendelkezésig csak kivételes méltánylást érdemlő esetben lehet új tagot felvenni, illetőleg a felvételt kilátásba helyezni. A kivételes méltánylást érdemlő ok fennállását a Kamara igazgatóválasztmánya állapítja meg. 2. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján (1942. okt. 30.) lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Budapesten, 1942. évi október hó 29-én. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1942. évi 247.930. K. K. M. számú rendelete, a rádióvevőkészülékek forgalombáhozatalára vonatkozó rendelkezések módosításáról. Kiegészíti a 9.557/1927. K. M. számú rendeletet. Azokban a községekben (városokban), ahol elektrotechnikai, műszaki, optikai vagy ezekkel rokon cikkek árusítására szóló iparjogosítvánnyal rendelkező személy nincs, egyéb előfeltételek megléte esetében rádióvevőkészülékekkel való kereskedésre vegyeskereskedői iparigazolványa alapján vegyeskereskedő (szatócs) is kaphat engedélyt. Hatályba lépett 1942. december 30-án.

Az 1888: XXXI. t.-c. 15. §-ában, valamint az 1925: IX. t.-c. 24. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A 9.557/1927. K. M. számú rendelet 57. §-át a következőkkel egészítem ki: Azokban a községekben (városokban), ahol elektrotechnikai, műszaki, optikai vagy ezekkel rokoncikkek árusítására szóló iparjogosítvánnyal rendelkező személy nincs, egyéb előfeltételek fennforgása esetében rádióvevőkészülékekkel való kereskedésre vegyeskereskedői iparigazolványa alapján vegyeskereskedő (szatócs) is kaphat engedélyt. Ha a községben (városban) később elektrotechnikai, műszaki, optikai, vagy ezekkel rokoncikkek árusítására szóló iparjogosítvánnyal rendelkező személy kap rádiókészülékek forgalombahozatalára engedélyt, a vegyeskereskedő (szatócs) engedélyét vissza kell vonni, kivéve azt az esetet, ha a vegyeskereskedő (szatócs) bejelenti, hogy záros határidőn belül elektrotechnikai, műszaki, optikai vagy ezekkel rokoncikkek árusítására külön iparjogosítványt szerez. Ilyen esetekben a visszavonó határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a volt engedélyes rádiókészülékek árusítását megszüntetni köteles. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1942. dec. 30.) lép hatályba. Budapesten, 1942. évi december hó 14-én. Dr. Kuzmich s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója.

A m. kir. minisztérium 1942. évi 7.470. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 4.600/1941. M. E. számú rendelet kiegészítéséről. A politikai napilapoknak a karácsonyi számok megjelenését többlet oldalterjedelemben engedélyezi. A karácsonyi lapszámok példányonkénti árát is meghatározza. Hatályba lépett 1942. december 17-én. A m. kir. minisztérium a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapításáról és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 4.600/1941. M. E. számú rendelet (Rt. 1941. 1872. o.) kiegészítése tárgyában az 1939: II. t.-c. 112., 151. és 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A politikai napilapok úgynevezett karácsonyi száma, amely a napközben megjelenő politikai napilapoknál 1942. évi december hó 24. napján, a reggel megjelenő politikai napilapoknál pedig 1942. évi december hó 25. napján jelenik meg, a 4.600/1941. M. E. számú rendeletben meghatározott vasárnapi (a napközi lapoknál a szombati) oldalterjedelmen felül a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapoknál négy oldallal, b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapoknál pedig két oldallal nagyobb terjedelemben jelentethető meg. 2. §. A politikai napilapok karácsonyi számának példányonkénti eladási ára a) a Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilapoknál az illető lap vasárnapi (napközi lapoknál a szombati) száma példányonkénti eladási áránánál négy fillérrel,

b) a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő „politikai napilapoknál pedig az illető lap vasárnapi (napközi lapoknál szombati) száma példányonkénti eladási áránál két fillérrel több. 3. §. Aki a rendelet bármely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, avagy megszegésében vagy kijátszásában bármely módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszterül a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1942. dec. 17.) lép hatályba. Budapesten, 1942. évi december hó 16.-án. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1942. évi 7.570. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 4.600/1941. sz. rendelet módosításáról. Módosítja a 4.600/1941. sz. rendeletet, és újraszabályozva a politikai napilapok eladási és előfizetési árait. Hatályba lépett 1942. december 25-én. A m. kir minisztérium a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában az 1939: II. t.-c. 112., 151. és 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, további intézkedésig a következőket rendeli. 1. §. A rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 8.950/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1409. o.) módosításáról szóló 4.600/1941. M. E. számú rendelet (Rt. 1941. 1872. o.) egyéb rendelkezéseinek változatlanul hagyása mellett a politikai napilapok eladási és előfizetési árai példányonkint a következőképen állapíttatnak meg: A rotációs és íves nyomópapíron Budapest székesfőváros területén 1. a reggel megjelenő lapok közül: az a) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonkint hétköznap tíz fillér, vasárnap tizenhat fillér, előfizetési ára egy hónapra két pengő ötven fillér, három hónapra hét pengő húsz fillér; a b) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonkint hétköznap tizenkét fillér, vasárnap húsz fillér, előfizetési áruk egy hónapra három pengő harminc fillér, három hónapra kilenc pengő ötven fillér;

a c) csoportba tartózó lapok eladási ára példányonkint hétköznap tizenhat fillér, vasárnap harminc fillér, előfizetési áruk egy hónapra négy pengő, három hónapra pedig tizenegy pengő hatvan fillér. 2. A napközben megjelenő lapok közül: az a) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonkint tíz fillér, előfizetési áruk egy hónapra két pengő ötven fillér, három hónapra hét pengő; a b) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonkint tizenkét fillér, előfizetési áruk egy hónapra három pengő harminc fillér, három hónapra kilenc pengő ötven fillér; a c) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonkint tizenhat fillér, előfizetési áruk egy hónapra tizenegy pengő hatvan fillér. A rotációs és íves nyomópapíron Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilapok közül, tekintet nélkül arra, hogy reggel vagy napközben jelennek meg: az a) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonkint hétköznap tíz fillér, reggeli lapok vasárnapon, a napközi lapok szombaton megjelenő száma tizenhat fillér, előfizetési áruk egy hónapra két pengő ötven fillér, három hónapra hét pengő húsz fillér; a b) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonkint hétköznap tizenkét fillér, a reggeli lapok vasárnapon és a napközi lapok szombaton megjelenő száma húsz fillér, előfizetési áruk egy hónapra három pengő húsz fillér, három hónapra kilenc pengő húsz fillér; a c) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonkint hétköznap tizenhat fillér, a reggeli lapok vasárnapon és a napközben megjelenő lapok szombaton megjelenő száma harminc fillér, előfizetési áruk egy hónapra három pengő nyolcvan fillér, három hónapra tizenegy pengő. 2. §. A rotációs és íves nyomópapíron Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő napilapok tekintetében a 4.600/1941. M. E. számú rendelet 2. §-ának első bekezdésében meghatározott d) csoport megszűnik és a jelen rendelet hatálybalépésekor ezen csoportba tartozó lapok mind oldalterjedelem, mind eladási és előfizetési ár tekintetében a c) csoportba soroztatnak. 3. §. Aki a rendelet bármely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, avagy megszegésében vagy kijátszáséban bármily módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. rendőrség működésének területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének harmadik pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1942. dec. 25.) lép hatályba. Budapesten, 1942. évi december hó 23.-án. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1942. évi 7.750. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 4.600/1941. M. E. számú rendelet módosításáról.

Módosítja a 4.600/1941. sz. rendeletet, és újraszabályozva a kolozsvári „Magyar Ujság“ és „Kolozsvári Estilap“, valamint a nagyváradi „Erdélyi Néplap“című politikai napilapok oldalterjedelmére és eladási árára vonatkozó rendelkezéseket. Hatályba lépett 1943. január 1-én. A m. kir. minisztérium a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában az 1939: II. t.-c. 112., 151. és 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsájtott 8.950/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1409. o.) módosításáról szóló 4.600/1941. M. E. számú rendelet (Rt. 1941. 1872. o.) 2. §-ának utolsó bekezdésében foglalt és a Kolozsvárott megjelenő „Magyar Újság” és a „Kolozsvári Estilap”, valamint a Nagyváradon megjelenő „Erdélyi Néplap” című politikai napilapokra vonatkozó rendelkezés hatálya 1943. évi március hó 31. napjáig bezárólag azzal a módosítással hosszabbíttatik meg, hogy 1943. évi január hó 1. napjától kezdődőleg nevezett lapok eladási ára példányonként tíz fillér, előfizetési ára pedig egy hónapra két pengő ötven fillér, három hónapra hét pengő húsz fillér. 2. §. Az előző szakaszban megnevezett lapok oldalterjedelme, valamint eladási és előfizetési ára tekintetében 1943. évi március hó 31. napja után a 4.600/1941. M. E. sz. rendelet 2. §ának első bekezdésében, illetőleg a 7.570/1942. M. E. számú rendelet (Rt. 1942. 2895. o.) 1. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a lap kiadója március hó 15. napjáig a m. kir. miniszterelnökségnek és az Országos Magyar Sajtókamarának írásban tartozik bejelenteni, hogy lapját a hivatkozott rendeletekben meghatározott csoportok közül melyik csoport oldalterjedelme, eladási és előfizetési ára szerint kívánja bejelentetni. 3. §. Aki a rendelet bármely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, avagy megszegésében, vagy kijátszásában bármely módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszterül a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 4. §. Ez a rendelet 1943. évi január hó 1. napján lép hatályba. Budapesten, 1942. évi december hó 30-án. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir.minisztérium 1943 évi 1.070. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 8.950/1939. M. E. számú rendelet újabb módosításáról

A 8.950/1939. M. E. számú rendelet módosításával újraszabályozza a hétfőn reggel megjelenő politikai hetilapok oldalterjedelmére és eladási árára vonatkozó előírásokat. Hatályba lépett 1943. február 27-én. A m. kir. minisztérium a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában, az 1939:11. t-e. 112., 151. és 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, további intézkedésig a következőket rendeli: 1. §. A Budapest székesfőváros területén rotációs, vagy íves nyomópapíron hétfőn reggel megjelenő politikai hetilapok (ú. n. hétfői lapok) egy-egy számának oldalterjedelme a hat oldalt nem haladhatja meg, eladási áruk pedig példányonként tizenhat fillér. 2. §. Aki a rendelet bármely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, avagy megszegésében vagy kijátszásában bármily módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. t.-c. 212. §-á értelmében két hónapig, háború idején hát hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. rendőrség működéséhek területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének harmadik pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 3. §. Ez a rendelet a kihirdetés napján (1943. febr. 27.) lép hatályba, hatálybalépésével a 8.950/1939. M. E. számú rendelet 3. §-a hatályát veszti. Budapesten, 1943. évi február hó 22-én. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1943. évi 1.550. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 7.750/1942. M. E. számú rendelet hatályának meghosszabbításáról A kolozsvári „Magyar Ujság“ és „Kolozsvári Estilap“, valamint a nagyváradi „Erdélyi Néplap“című politikai napilapok oldalterjedelmére és eladási árára vonatkozó előírásokat további rendelkezésig meghosszabbítja. Htályba lépett 1943. április 1-én. A m. kir. minisztérium a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában

az 1939: II. t.-c. 112., 151. és 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 8.950/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1409. o.) módosításáról szóló 4.600/1941. M. E. számú rendelet (Rt. 1941. 1872. o.) 2. §-ának utolsó bekezdésében a Kolozsvárott megjelenő „Magyar Újság” és „Kolozsvári Estilap”, valamint a Nagyváradon megjelenő „Erdélyi Néplap” című politikai napilapok tekintetében foglalt és a 7.750/1942. M. E. számú rendelettel (Rt. 1942. 2916. o.) módosított rendelkezés hatálya a minisztérium további rendelkezéséig meghosszabbíttatik. 2. §. Ez a rendelet 1943. évi április hó 1. napján lép hatályba. Budapesten, 1943. évi március hó 19-én. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1943. évi 2.400. M. E. számú rendelete egyes sajtótermékek terjesztésének megtiltásáról. A hadviselés érdekeit vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érintő tartalmú sajtótermékek terjesztését az ügyészség megtilthatja. A rendelet vonatkozik a sajtóellenőrzésre vonatkozó rendelkezések előtt megjelent és a korábban engedélyezett sajtótermékekre is. Az ügyészség által terjesztési tilalom alá helyezett sajtótermék valamennyi példányát az ügyészségnél letétbe kell helyezni. A rendelet megszegőivel szemben büntetési tételeket is megállapít. Hatályba lépett 1943. május 14-én. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939: II. t.-c. 151. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Ha valamely Magyarországon előállított sajtótermék tartalma a hadviselés érdekeit vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érinti, a sajtótermék előállítási helye szerint illetékes kir. ügyészség a sajtótermék terjesztését megtiltja, ezt az intézkedést nem gátolja sem az, hogy a sajtótermékeket a sajtóellenőrzésről szóló rendelkezések hatályba lépése előtt állították elő, sem pedig az, hogy a sajtótermék terjesztésére a hatóság a 8.140/1939. M. E. számú rendelet 2. §-a, illetőleg az 5.555/1940. M. E. számú rendelet 2. vagy 4. §-a alapján engedélyt adott. Az első bekezdésben említett intézkedésről a sajtótermék előállítóját, valamint a kiadóját az 1939: II. t.-c. 198. §-ában meghatározott jogkövetkezményekre való utasítással egyidejűleg értesíteni kell. 2. §. A kir. ügyészség intézkedése ellen jogorvoslatnak nincs helye, de a kir. ügyészség a sajtótermék terjesztésének megtiltása tárgyában hozott határozatát, akár hivatalból, akár kérelemre, hatályon kívül helyezheti, ha a sajtótermék tartama a viszonyok megváltozása következtében az 1. §-ban említett érdekeket már hátrányosan nem érinti. Amennyiben a kir. ügyészség valamely sajtótermék terjesztését ennek a rendeletnek 1. §-a alapján megtiltja, úgy az ilyen sajtótermék kiadója, előállítója, szerzője, valamint a sajtótermék terjesztésével foglalkozó személy vagy vállalat köteles a birtokában levő

sajtóterméknek valamennyi példányát – az illetékes hatóság további intézkedéséig – annál a kir. ügyészségnél letétbe helyezni, amelyik a sajtótermék terjesztését megtiltotta. 3. §. A kir. ügyészségnek a sajtótermék terjesztését megtiltó határozatát, valamint ennek hatályon kívül helyezését a Budapesti Közlönyben közzé kell tenni. 4. §. Az 1939: II. t.-c. 198. §-a értelmében vétséget követ el az, aki akár szándékosan, akár gondatlanságból olyan sajtóterméket terjeszt vagy terjeszttet, amelynek terjesztését a kir. ügyészség megtiltotta. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1943. május 14.) lép hatályba. Budapesten, 1943. évi április hó 27-én. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1943. évi 2.950. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapírosnak könyv, naptár vagy füzet előállítására való felhasználása tárgyában 4.300/942. M. E. szám alatt kiadott rendelet módosításáról és kiegészítéséről. Miniszterelnöki engedélyhez köti a rotációs vagy íves nyomópapíron korábban többszörösített három pengőnél nem drágább könyv, naptár vagy füzet terjesztését, forgalomba hozatalát, illetve forgalomban tartását. Ilyen művet magánkönyvtárból kölcsönözni is csak engedéllyel lehet. A rendelet hatálya nem terjed ki a nem Magyarországon előállított, nem magyar nyelvű művekre. Hatályba lépett 1943. június 1-én. A m. kir. minisztérium az 1939: II. t.-c. 112. és 212. §-ában – kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §. Az 1918. évi október hó 31-e után, de az 1939. évi január hó 1. napja előtt rotációs vagy íves nyomópapíroson többszörösített olyan könyvet, naptárt vagy füzetet, amelynek kötetenkint, darabonkint, illetőleg füzetenkint megállapított kiskereskedelmi eladási ára e rendelet hatálybalépésének napján három pengőnél nem nagyobb, a jelen rendelet hatálybalépése után csak abban az esetben szabad terjeszteni, forgalomba hozni vagy forgalomban tartani, ha a m. kir. miniszterelnök engedélyt ad rá. Nem vonatkozik ez a rendelet a 4.300/1942. M. E. számú rendelet (az alábbiakban: R.) (Rt. 1942. 1630. o.) 2. §ában megjelölt kiadmányokra. (A 4.300/1942. M. E. számú rendélet a Budapesti Közlönynek 1942. évi július hó 17-én megjelent 160. számában hirdettetett ki.) Az engedélyt az 1943. évi június hó 15. napjáig bezárólag lehet kérni. Az előbbi bekezdésben említett engedély szükséges abban az esetben is, ha az előbbi bekezdés alá eső könyvnek, naptárnak vagy füzetnek eredetileg három pengőnél magasabb kiskereskedelmi árát utóbb három pengőnél nem magasabb összegre szállították le. Az ilyen könyvet, naptárt vagy füzetet a m. kir. miniszterelnök engedélyeinek megadása előtt három pengőnél nem magasabb áron terjeszteni) forgalomba hozni vagy forgalomban tartani nem szabad. A jelen rendelet alapján előterjesztett kérelmekre a R. 3. §-át megfelelően alkalmazni kéli azzal az eltéréssel, hogy a m. kir. miniszterelnökhöz intézett kérvényt a m. kir. nemzetvédelmi propagandaminiszterhez kell beadni, és hogy az eljárási díjat a m. kir. postatakarékpénztárnál

100.571. sz. alatt „Nemzetvédelmi propagandaminiszter: Eljárási díjak, bevételi számla. Budapest” címen nyitott csekkszámlára kell befizetni. Ha a m. kir. miniszterelnök a könyv értékességének és az ország papírosanyagszükségletének mérlegelésével azt állapítja meg, hogy a kérelem tárgyát képező könyv, naptár vagy füzet papíranyagának felhasználására szükség van, a kérelem teljesítését megtagadja, ellenkező esetben az engedélyt késedelem nélkül megadja. Határozatáról a kérelmezőt értesíteni kell. 2. §. Ha az 1. §. (1) bekezdésében meghatározott engedély megadása iránti kérelmet nem terjesztették elő, vagy a m. kir. miniszterelnök az engedélyt nem adta meg, a kiadó, valamint a terjesztéssel és forgalombahozatallal foglalkozó személyek és vállalatok kötelesek a jelen §. első bekezdésében említett könyveknek, naptáraknak és füzeteknek birtokukban maradt példányait az 1943. évi július hó 15. napjáig bezárólag a „Magyar Papírosipari Nyersanyagbeszerző” korlátolt felelősségű társaságnak (Budapest, VI., Arany János-utca 10.) vételre felajánlani. 3. §. A jelen rendelet hatálybalépése után magánkölcsönkönyvtárból nem szabad kölcsönadni olyan könyvet, naptárt vagy füzetet, amelyet a R. 8. §-a és a jelen rendelet szerint csak engedéllyel lehet forgalomban tartani, hacsak a forgalomban tartásra szóló engedély meg nem adatott. Kérelemre meg lehet engedni az első-bekezdés tilalma alá eső könyvnek, naptárnak vagy füzetnek magánkölcsönkönyvtárból való kölcsönadását. Az engedély kérése határidőhöz kötve nincs, egyebekben az arra irányuló kérelemre az 1. §. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A jelen rendelet és a R. alapján engedélyezett könyvek, naptárak és füzetek jegyzékét a nemzetvédelmi propagandaminiszter a Budapesti Közlönyben közzététeti: 4. §. Az 1943. évi június hó 15. napja után az olyan könyvnek, naptárnak vagy füzetnek, amelynek további forgalomban tartásához a R. vagy a jelen rendelet szerint engedély szükséges, a kiadónál, könyvkereskedelmi forgalomban vagy magánkölcsönkönyvtárban levő minden példánya utolsó oldalán fel kell tüntetni, hogy forgalombantartását a miniszterelnöknek milyen számú határozata engedélyezte. E feljegyzésekben a könyv címét és szerzőjét is fel kell tüntetni. Nincs szükség az első bekezdés szerinti feljegyzésre, ha a kiadó, könyvárusítással foglalkozó vagy magánkölcsönkönyvtártulajdonos olyan hivatalos jegyzéket tart készen, amelyből a könyv, naptár vagy füzet engedélyezése kitűnik. 5. §. Sem a R.-nek, sem a jelen rendeletnek rendelkezései nem terjednek ki a Magyarország mai területén kívül előállított vagy a jövőben előállítandó nem magyar nyelvű könyvekre, naptárakra vagy füzetekre. E rendelet rendelkezései nem terjednek ki a R. 2. §-ában felsorolt kiadmányokra sem. A miniszterelnök a rendeletnek és a R.-nek rendelkezései alól hivatalból is mentesítheti egyes elhalt kiváló magyar írók műveit, valamint egyes sorozatos gyűjtemények (pl. Olcsó Könyvtár, Magyar Könyvtár stb.) körében megjelent kiadmányokat. A mentesítés kiterjed az előző mondat értelmében felsorolandó elhalt kiváló magyar írók műveire akkor is, ha hozzájuk más szerzőtől származó magyarázó jegyzetek, vagy a szerzők életével és működésével foglalkozó értekezés is van kapcsolva. 6. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, 1. aki a jelen rendelet 1. §-ában meghatározott nyomtatványt az említett §. rendelkezései ellenére engedély nélkül terjeszt, forgalomba hoz vagy forgalomban tart, 2. aki a 2. §. szerinti beszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, 3. aki a rendelet 3. §-a ellenére könyvet, napjárt vagy füzetet magánkölcsönkönyvtárból kölcsön ad,

4. aki a jelen rendélet 4. §-a alá eső könyvet, naptárt vagy,füzetet a 4. §. szerinti bejegyzés nélkül raktáron, könyvkereskedelmi forgalomban vagy kölcsönkönyvtárban tart. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege 8.000 pengő. A nyomda, kőnyomda vagy más többszörösítő vállalat tulajdonosa iparűzési jogának elvonására a 4.950/1938. M. E. számú rendelet (Rt. 1938. 930. o.) 29. §-ának második bekezdés sebén foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §. (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 7. §. Ez a rendelet 1943. évi június hó 1. napján lép hatályba. Budapesten, 1943. évi május hó 21-én. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1943. évi 3.830. M. E. számú rendelete, a tankönyvek forgalmának szabályozásáról. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter szabályozhatja a tankönyvek forgalmát és kijelölheti azokat a kereskedőket, akik a tankönyvek forgalomba hozatalában részt vesznek. A rendelet megszegőivel szemben büntetési tételeket is megállapít. Hatályba lépett 1943. július 25-én. A m. kir. minisztérium az 1939: II. tc. 112. és 212, §-aiban, valamint az 1942: XIV. tc. 28. §ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter szabályozhatja a tankönyvek forgalmát és kijelölheti azokat a kereskedőket, akik a tankönyvek forgalombahozatalában résztvesznek. 2. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek az 1. § alapján tett intézkedését megszegi vagy kijátsza. (2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései az irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (3) A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939: II. tc. 212. §ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására pedig az 1939: II. tc. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Azt a készletet, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott áru értékesítéséből befolyó összeg teljes egészében az államkincstárt illeti. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt

rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a m. kir. közlekedésügyi minisztert kell tekinteni. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján (1943. júl. 25.) lép hatályba. Budapesten, 1943. évi július hó 13-án. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1943. évi 103.200. K. K. M. számú rendelete, a tankönyvek forgalmának szabályozásáról szóló 3.830/1943. M. E. számú rendelet végrehajtásáról Az 1943. évi 3.830. M. E. számú rendelet végrehajtási rendelete. Hatályba lépett 1943. július 25-én. A tankönyvek forgalmának szabályozásáról szóló 3.830/1943. M. E. számú rendelet (Rt. 1943. 1656. o.) 1. §-ában, valamint az. áruellátás biztosításáról szóló 3.000/1940. M. E. számú rendelet (Rt. 1940. 661. o.) 2—4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — a 4. §. (1) bekezdésében foglalt ármegállapító rendelkezés tekintetében a közellátásügyi miniszterrel egyetértve — a következőket rendelem: 1. §. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából tankönyvön olyan népiskolai, általános továbbképző népiskolai, gazdasági irányú továbbképző népiskolai, mezőgazdasági népiskolai; polgári iskolai, gimnáziumi, lyceumi, tanító- (nő-)-képzőintézeti, kereskedelmi középiskolai (felsőkereskedelmi iskolai), mezőgazdasági középiskolai és ipari középiskolai új, vagy használt tankönyvet és segédkönyvet (ideértve az iskolai atlaszt is) kell érteni, amelynek használatát a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter vagy az iskolafenntartó egyházi hatóság a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulásával engedélyezte. 2. §. Tankönyvet az a kereskedő vásárolhat és hozhat forgalomba, aki fél van véve a könyvkereskedők tankönyvellátásának szabályozásáról szóló 93.900/1942. K. K. M. számú rendelet (Rt. 1942. 2000. o.) 2. §-a alapján összeállított névjegyzékbe, vagy áruval való ellátását a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter egyébként engedélyezte (az alábbiakban: kijelölt tankönyvkereskedő). (2) Ki nem jelölt tankönyvkereskedő vagy az a kereskedő, akinek kijelölése megszűnt, a raktáron lévő tankönyveket kijelölt tankönyvkereskedőnek eladhatja. 3. §. (1) A ki nem jelölt kereskedő köteles: a) a jelen rendelet hatálybalépésétől, illetve kijelölésének megszűnésétől számított tizennégy nap elteltével a raktárán lévő tankönyvekről — azoknak a könyvkereskedelemben szokásos megjelölésével (példányszám, szerző, cím, iskolatípus, osztály), valamint azok esetleges hiányosságainak feltüntetésével — nyolc nap alatt két példányban leltárt készíteni és annak egyik példányát ajánlott küldeményként az illetékes kereskedelmi és iparkamarának megküldeni, a másik példányt pedig az elküldött példány feladóvevényével együtt megőrizni; b) a leltározott készletben beállott változásokat — a kötelező átadás folytán előállók kivételével — a vevő nevének (cégének) megjelölésével az ügyletkötéstől számított három nap alatt az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál bejelenteni.

(2) A leltárakat a kereskedelmi és iparkamaránál minden kijelölt tankönyvkereskedő megtekintheti. 4. §. (1) A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a 3. §. (1) bekezdésében említett határidők elteltével a ki nem jelölt kereskedőt kötelezheti arra, hogy tankönyvkészletét készpénzfizetés ellenében egészben vagy részben valamely kijelölt tankönyvkereskedőnek átadja. Új tankönyv átadása esetén az igazolt beszerzési árat, használt tankönyv átadása esetén a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett bolti árnak 30%-át köteles az átvevő az átadónak megfizetni. (2) Az árukészlet átadása iránt a kérelmet az elsőfokú iparhatóságnál kell benyújtani, amely azt véleményével ellátva, az illetékes kereskedelmi és iparkamarának küldi meg a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez való felterjesztés céljából. Az árukészlet átadását több kereskedő közösen is kérheti. 5. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, I. a 3.830/1943. M. E. számú rendelet 2. §-ában meghatározott kihágást követi el és az ott meghatározott büntetessél büntetendő az a kereskedő, aki a jelen rendelet 2. §-ánák a tankönyvek forgalombahozatalára vonatkozó rendelkezéseit megszegi vagy kijátsza; II. a 3.000/1940. M. E. számú rendelet 8. §-ában meghatározott kihágást követi el és az ott meghatározott büntetéssel büntetendő az a kereskedő, aki a) a jelen rendelet 3. §-ában foglalt rendelkezés ellenére nem készít leltárt, továbbá, aki a leltárnak a kereskedelmi és iparkamarához való megküldését, vagy a leltárban beállott változásoknak a bejelentését elmulasztja; b) a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek a jelen rendel 4. §-a alapján tett intézkedését megszegi vagy kijátsza. (2) A pénzbüntetésre az 1928: X, törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (3) A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939: II. tc. 212. §ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására pedig az 1939: II. tc. 212. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Azt a készletet, amelyre nézve az (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott árú értékesítéséből befolyó összeg teljes egészében az államkincstárt illeti. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a első bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztert kell tekinteni. 6. §. A jelen rendelet kihirdetésének-napján (1943. júl. 31.) lép hatályba. Budapesten, 1943. évi július hó 22-én. Dr. Zsindely Ferenc s. k. m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter.

A m. kir. minisztérium 1944. évi 1.310. M. E. számú rendelete, a külföldi rádióállomások hallgatásának eltiltásáról.

A rendelet megtiltja a külföldi rádióadók műsorának vételét, kivételt csak a rendeletben meghatározott szövetséges államok rádióadói képeznek. A rendelet megszegőivel szemben büntetési tételeket is megállapít. A kihágást elkövetőktől a rádiókészüléküket elkobozzák. Hatályba lépett 1944. április 2-án. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939: II. tc. 103. §-ának (7) bekezdésében és 212. §-ában foglalt felhatalmazás álapján a következőket rendeli. 1. §. Külföldi rádióállomás közvetítésének hallgatása tilos. A tilalom kiterjed a zenei műsorszámokra is. Nem vonatkozik a tilalom az olyan államok által fenntartott rádióadóállomásokra, amelyeket a belügyminiszter a külügyminiszterrel egyetértve a tilalom alól rendelettel kivesz. 2. §. Az 1. §-ban foglalt tilalom szándékos megszegése – amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik – kihágás és büntetése két nőnapig, háború idején hát hónapig terjedhető elzárás. A büntetőjogi felelősségre vonáson felül a 8.130/1939. M. E. számú rendelet alapján rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is helye van. A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939: II. t.-c. 212. §-ának (1) bekezdésében megbatározott mértékig terjed, a pénzbüntetés átváltoztatására pedig az említett § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni. Azt a radióvevőkészüléket, amellyel a kihágást elkövették, el kell kobozni. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a belügyminiszter bíráskodik. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján (1944. április 2.) lép hatályba; végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. Budapesten, 1944. évi március hó 9-én. Szójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1944. évi 1.220. M. E. számú rendelete, a zsidók sajtókamarai, valamint színművészeti és filmművészeti kamarai tagságának megszüntetéséről. Megtiltja zsidó tagok felvételét a sajtókamarába, valamint a színművészeti és filmművészeti kamarába. A korábban felvett zsidó származású tagokat legkésőbb 1944. április 30-ig törölni kell. A tilalom a zsidó hitélettel foglalkozó lapok zsidó kiadójára, felelős szerkesztőjére és „feltétlenül szükséges számú állandó munkaviszonyban álló munkatársaira” nem vonatkozik. A rendelet kivételeket is felsorol az első világháborúban szerzett – a rendeletben részletezett – hadikitüntetések birtokosai tekintetében. A rendelet 1944. március 31-én lépett hatályba. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939: II. tc. 141. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

1. §. Az országos magyar sajtókamarába, a színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót felvenni nem lehet. 2. §. Az országos magyar sajtókamara, továbbá a színművészeti és filmművészeti kamara tagjainak névjegyzékébe a jelen rendelet hatálybalépése előtt bejegyzett zsidó kamarai tagokat az országos magyar sajtókamara illetékes főosztályának választmánya, illetőleg a színművészeti és filmművészeti kamara miniszteri biztosa a névjegyzékből legkésőbb az 1944. évi április hó 30. napjáig törölni köteles. A határozat ellen tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye az országos sajtótanácshoz, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez azon az alapon, hogy az érdekelt személy nemzsidó, vagy a jelen rendelet 5. §ában megállapított kivétel alá esik. Az egyéb alapon előterjesztett fellebbezést a választmány, illetőleg a miniszteri biztos visszautasítja. 3. §. Az 1. §-ban meghatározott tilalom nem vonatkozik a kizárólag izraelita hitfelekezeti és hitbuzgalmi célokat szolgáló és ezt a jelleget a lap címében határozottan feltüntető időszaki lap zsidó kiadójára, felelős szerkesztőjére és feltétlenül szükséges számú, állandó munkaviszonyban álló munkatársaira. Ezeknek a munkatársaknak a számát minden egyes ilyen időszaki lap tekintetében a miniszterelnök állapítja meg. Az előbbi bekezdés alapján felvett zsidó kamarai tag az országos magyar sajtókamara önkormányzatában nem vehet részt, a sajtókamara tagjainak kötelességére es felelősségére vonatkozó rendelkezések azonban reá is vonatkoznak. 4. §. Annak megállapításában, hogy a jelen rendelet szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941. évi XV. tc. 9. és 16. §-ának rendelkezései az irányadók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is, aki származására és vallására nézve az említett 9. § utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem köt házasságot zsidóval, vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. 5. §. A jelen rendelet 2. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a zsidóra, akit az 1914–1918. évi háborúban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább két ízben I. osztályú ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel, vagy annál magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel, vagy mint törzstisztet kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarendnél magasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntették ki, úgyszintén arra sem, aki legalább 75%-os hadirokkant, végül arra sem, aki az 1939: IV. tc. 2, §-a első bekezdésének 6. pontjában, a 7.720 1939. M. E. számú rendelet 66. §-ában, a 2.220/1941. M. E. számú rendelet 3. §-ában, vagy a 8.550/1941. M. E. számú rendelet 2. §ában meghatározott kivétel alá esik. 6. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján (1944. márc. 31.) lép hatályba. Budapesten, 1944. évi március hó 29-én. Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 10.600/1944. M. E. számú rendelete az időszaki lapok és hírlaptudósító újságok további megjelenésének szabályozása tárgyában A miniszterelnök felhatalmazást kap arra, hogy 1944. május 31-ig betilthasson bármely 1944. március 18-a előtt indult időszaki lapot és hírlaptudósító újságot, ha azok megítélése szerint

„az állami rendet” veszélyeztetik. A miniszterelnök arra is felhatalmazást kap, hogy a papírral való „okszerű gazdálkodás érdekében” az olyan időszaki lap vagy hírlaptudósító újság megjelenését szüneteltesse, amelynek megjelenésére „közérdekből szükség nincsen”. A rendelet megszegőivel szemben büntetési tételeket is megállapít. Hatályba lépett 1944. április 6-án. A m. kir. minisztérium az 1939: II. tc. 141. §-ának (2) bekezdésében és 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §. A m. kir. miniszterelnök az állami rend megóvása érdekében megtilthatja az olyan időszaki lap vagy hírlaptudósító újság további kiadását, amely már 1944. évi március 18. napján fennállott. Ilyen rendelkezést csak az 1944. évi május hó 31. napjáig lehet tenni. A m. kir. miniszterelnök határozatát a Budapesti Közlönyben közzé kell tenni. 2. §. A m. kir. miniszterelnök a papírosanyaggal való okszerű gazdálkodás érdekében elrendelheti az olyan időszaki lap vagy hírlaptudósító újság megjelenésének szüneteltetését, amelynek megjelenésére közérdekből szükség nincsen. A m. kir. miniszterelnök a szünetelést elrendelő határozatát bármikor hatályon kívül helyezheti. A szünetelést elrendelő határozat kézbesítésére a 4.950/1938. M. E. számú rendelet 5. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 3. §. A jelen rendelet 1. vagy 2. §-a alapján megszüntetett, illetőleg szüneteltetett időszaki lap vagy hírlaptudósító újság kiadója köteles a lap szerkesztőségében és kiadóhivatalában alkalmazott személyek törvényes felmondási időre járó összes illetményeit kifizetni, még abban az esetben is, ha a felmondást szerződés korlátozza. 4. §. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. tc. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedő elzárással büntetendő az, aki a jelen rendelet alapján megszüntetett vagy szüneteltetett lapot kiad vagy bármi módon közreműködik abban, hogy a lap megjelenjék. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. tc. rendelkezéseit kell alkalmazni: a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszterül a miniszterelnököt kell tekinteni. 5. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi április hó 6-án. Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök

A m. kir. minisztérium 1944. évi 10.730. M. E. számú rendelete, a sajtókamara szervezetére vonatkozó egyes rendelkezésekről A sajtókamara első szakosztályának tagságából kizárja az ügyvédi, közjegyzői, mérnöki vagy orvosi kamarák tagjait. Hatályba lépett 1944. április 28-án. A m. kir. minisztérium a sajtókamara szervezetére vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában az 1938: XV. tc. 2. §-a alapján a következőket rendeli: 1. §. Aki valamely ügyvédi, kir. közjegyzői, mérnöki, vagy orvosi kamara tagja, az Országos Magyar Sajtókamara Újságírói Főosztálya első szakosztályának tagja nem lehet. Az Újságírói Főosztály első szakosztályának azon tagját, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor az előbbi bekezdésben említett valamely kamarának tagja, az Országos Magyar Sajtókamara Újságírói Főosztályának választmánya által haladéktalanul az Újságírói Főosztály második szakosztályába kell átminősíteni. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1944. ápr. 28.) lép hatályba. Budapesten, 1944. évi április hó 27-én. Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m kir. minisztérium 1944. évi 10.575. M. E. számú rendelete, a sajtókamara szervezetének körében a fegyelmi eljárásra vonatkozó és azzal összefüggő rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről. Az 1944. április 28. napján hatályba lépett rendelet a sajtókamarai fegyelmi eljárást szabályozza. A m. kir. minisztérium az 1938: XV. tc. 2. §-a alapján a következőket rendeli: 1. §. A sajtókamara felállításáról szóló 6.070/1938. M. E. számú rendeletnek (a továbbiakban: R.) (Rt. 1938. 982. o.) a fegyelmi eljárásra vonatkozó s azzal összefüggő rendelkezései az alábbi 2–12. §-ok rendelkezései értelmében módosíttatnak és egészíttetnek ki. I. A fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezések. 2. §. A fegyelmi eljárásban minden intézkedést a legnagyobb sürgősséggel kell elrendelni és foganatosítani. 3. §. A fegyelmi eljárásban minden intézkedést a felügyeleti vizsgálat előzi meg. A felügyeleti vizsgálat csupán azoknak a tényeknek a felderítésére terjed ki, amelyeknek ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a fegyelmi eljárás elrendelése vagy mellőzése tárgyában dönteni lehessen.

A felügyeleti vizsgálatot a sajtókamara elnöke rendeli el s a kamara elnöke vagy a kamarának az elnök által kijelölt tagja (vizsgálóbiztos) teljesíti. Ha a felügyeleti vizsgálat két hónap alatt nem fejeztetett be, a vizsgálóbiztos a késedelem okának feltüntetésével jelentést tesz a sajtókamara elnökének. A kamara elnöke, illetőleg a vizsgálóbiztos a bizonyítékok megszerzése végett a fegyelmi felelősség alá eső személyt rövid határidő kitűzésével nyilatkozattételre hívhatja fel és tanukat hallgathat ki. A szabályszerűen megidézett tanuk meg nem jelenése esetében elővezetés és kihallgatás végett, úgyszintén a tanú megesketése, esetleg vallomásra kényszerítése végett, vagy ha lefoglalás, házkutatás, vagy személymotozás válik szükségessé, ennek elrendelése végett az illetékes kir. törvényszék vizsgálóbíráját, vagy azt a kir. járásbíróságot kell megkeresni, amelyik a megkeresést az eset körülményeinél fogva a leggyorsabban foganatosíthatja. Tanú megesketését a vizsgálat folyamán az 1896: XXXIII. tc.-be iktatott bűnvádi perrendtartásban meghatározott eseteken felül akkor js el lehet rendelni, ha az eljárás gyorsítása érdekében kívánatosnak mutatkozik. 4. §. A fegyelmi eljárásban megengedett jogorvoslatokat a fellebbvitellel megtámadható határozat kézbesítését követő naptól számított nyolc nap alatt kell bejelenteni. 5. §. A feljelentést fegyelmi vétség miatt a sajtókamara elnökénél kell tenni. Hatóság, vagy egyéb szerv a nála tett fegyelmi feljelentést haladéktalanul közli a sajtókamara elnökével. Ugyancsak a sajtókamara elnökével közli a hatóság az általa észlelt vagy tudomására jutott olyan tényt is, amelyből alaposan következtethető, hogy a sajtókamara tagját fegyelmi vétség elkövetésének nyomatékos gyanúja terheli. 6. §. Abban az esetben, ha a felügyeleti vizsgálatra nincs szükség, a sajtókamara elnöke a feljelentést, illetőleg a fegyelmi eljárás megindításának alapjául felhozott adatokat megfelelő indítványtétel végett, haladéktalanul közli a sajtókamara főügyészével (ügyészével) és erről mind a fegyelmi felelősség alá eső személyt, mind a budapesti kir. ügyészséget értesíti. 7. §. A terhelt a közvádló által a R. 89. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés alapján előterjesztett indítványra a kézbesítést követő naptól számított nyolc nap alatt tehet írásbeli észrevételeket. Ha a fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárást az R. 89. §-ának második bekezdése értelmében elrendeli, tizenöt napnál nem hosszabb határidőre tűzi ki az ügy tárgyalását. 8. §. Ha a bizonyításnak a tárgyaláson (R. 92. §) való közvetlen felvétele elháríthatatlan nehézségbe ütközik, vagy aránytalan nagy költséggel járna, a fegyelmi bíróság a bizonyítás haladéktalan felvétele végett egyik tagját kiküldi, vagy megkeresi azt a kir. járásbíróságot, amely a bizonyítás felvételét a leggyorsabban foganatosíthatja. 9. §. A fegyelmi eljárásban halaszthatatlanul sürgős esetben, indokolt határozattal. ideiglenesen a sajtókamara elnöke is elrendelheti a felfüggeszt […] huszonnégy óra alatt értesíteni a sajtókamarai fegyelmi bíróságot, amely a felfüggesztés tárgyában haladék nélkül határoz. A felfüggesztést elrendelő határozat ellen a terhelt és védője, a megtagadó és a megszüntető határozat ellen a közvádló az Országos Sajtótanácshoz halasztó hatállyal nem bíró felfolyamodással élhet. Az Országos Sajtótanács a felfolyamodás tárgyában nyolc napon belül határozni köteles. II. A közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések. 10. §. A tényleges állományú hivatásos honvédtisztek és hasonló állásúak nem tartoznak a kamara fegyelmi hatósága alá. Ha a kamara fegyelmi bírósága olyan kamarai tag ellen indított fegyelmi eljárást, akire más fegyelmi hatóságok hatásköre is kiterjed, köteles jogerős fegyelmi határozatát a másik fegyelmi hatósággal haladéktalanul közölni. A sajtókamara előtt befejezett fegyelmi eljárás

nem érinti az utóbbi hatóságnak azt a jogát, hogy a sajtókamara fegyelmi bírósága által megállapított tényállást a közszolgálat érdekei és a közhivatali felelősség szempontjából vizsgálat tárgyává tegye. Közszolgálatban álló kamarai tag ellen hivatali hatósága által indított fegyelmi eljárást befejező határozatot a sajtókamarával is közölni kell. Erre az esetre az előbbi bekezdés második mondatában írt rendelkezés megfelelően alkalmazandó. 11. §. A tényleges állományú hivatásos honvédtisztek és hasonló állásúak fegyelmi ügyében az eljárás a katonai hatóságot illeti meg. Az ilyen ügyre vonatkozó iratokat a sajtókamara választmánya vizsgálat és tárgyalás nélkül a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel. Ha a katonai hatóság ilyen ügyben a sajtókamarai tagságot érintő okból a honvédségben viselt rendfokozat elvonását mondotta ki, vagy ha az első bekezdésben említett személy az ellene ily okból indult fegyelmi eljárás alatt rendfokozatáról lemondott, erről a honvédelmi miniszter értesíti a sajtókamara elnökét, egyéb esetben a fegyelmi eljárás eredményéről a miniszterelnököt kell értesíteni. III. Hatálybaléptető rendelkezés. 12. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján (1944. ápr. 28.) lép hatályba. Hatálybalépésével a R. 82. §-ának második és harmadik bekezdése, 84. §-ának első és második bekezdése, 89. §-ának a jelen rendelet 7. §-ával ellentétes rendelkezései, 92. §-ának a jelen rendelet 8. §-ával ellentétes rendelkezései, valamint 94. §-ának a jelen rendelet 4. §-ával ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. Budapesten, 1944. évi április hó 27-én. Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1944. évi 10.750. M. E. számú rendelete, a sajtóellenőrzésről. Hatályon kívül helyezi az 5.555/1940. M. E. számú rendeletet, és előírja, hogy kizárólag az ügyészség, illetőleg a Sajtóellenőrző Bizottság engedélyével lehet olyan hírt, cikket vagy más közleményt kinyomtatni, amely a honvédelem érdekeit, az ország külpolitikai érdekeit, az ország belső rendjét, köznyugalmát és közbiztonságát, illetve az ország gazdasági érdekeit és hitéletét érinti. Akkor is be kell mutatni a közleményt a hatóságnak, ha annak többszörösítése és terjesztése sértheti a közérdeket. A Magyar Távirati Irodától átvett híranyagot nem kell ellenőrzésre bemutatni. A politikai napilapok és a hétfői lapok első oldalának címfeliratait és közleményeit is csak hatósági engedéllyel lehet kinyomtatni. Minden más sajtótermék kizárólag engedéllyel nyomtatható ki. A hatóság által törölt közlemény helyét tilos üresen hagyni. A rendelet az előzetes cenzúrát tehát csak meghatározott tárgyú sajtóközlemények esetében tartja fenn. A rendelet megszegőivel szemben büntetési tételeket is megállapít. 1944. augusztus 18-ai hatállyal módosította a 11.800/1944. M. E. számú rendelet: minden hír, cikk vagy bármilyen más közlemény kinyomtatásához ügyészségi engedély szükséges. Hatályba lépett 1944. április 30-án.

A m. kir. minisztérium az 1939: II. tc. 151., 198. és 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az 5.555/1940. M. E. számú rendelet egyidejű hatályon kívül helyezése mellett a következőket rendeli: 1. §. (1) Időszaki lap szerkesztője vagy kiadója: a) a honvédelem érdekeit, b) az ország külpolitikai érdekeit, c) az ország belső rendjét, köznyugalmat és közbiztonságát végül d) az ország gazdasági érdekeit és hitéletét érintő minden hírt, cikket vagy bármilyen más közleményt csak akkor nyomtathat ki, ha annak kinyomatására a sajtótermék előállításai szerint illetékes kir. ügyészség, illetőleg az alábbi (2) bekezdésben megjelölt hatóság tagja engedélyt adott. (2) Ha az időszaki lap kiadója az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, úgy Budapesten a Sajtóellenőrző Bizottság elnöke, Budapest székesfőváros területén kívül pedig a sajtóellenőrzést végző hatóság által arra kötelezhető, hogy lapjának egész anyagát, (tekintet nélkül az 1. és 2. §-ban foglalt rendelkezésekre, határozott vagy határozatlan időn át sajtóellenőrzés végett bemutassa. (3) A kir. ügyészség székhelyén kívül előállított sajtótermék kinyomtatásának engedélyezésére a kir. ügyészség vezetője által kirendelt ügyészségi tag (ügyészségi megbízott) vagy a rendőrhatóságnak a kir. ügyészség által erre felhatalmazott tagja jogosult. 2. §. (1) Az 1. §-ban meghatározott tárgykörön kívül eső közleményt is be kell mutatni az 1. §-bán kijelölt hatóságnak, ha a közlemény többszörösítése és terjesztése a közérdeket sértheti. (2) A Magyar Távirati Iroda által az időszaki lapokhoz, eljuttatott híranyagot sajtóellenőrzés céljából bemutatni nem kell az esetben, ha az időszaki lap a közleményt teljes terjedelemben változatlanul teszi közzé és a «Magyar Távirati Iroda jelenti»: vagy az «MTI jelenti»: jelzéssel a közlemény elején, illetve «(M. T. I.)» jelzéssel a közlemény végén feltünteti, hogy a közleményt a Magyar Távirati Irodától vette át. (3) A politikai napilapok, valamint a hétfő reggel megjelenő politikai hetilapok (ú. n. hétfői lapok) első oldalának címfeliratait és közleményeit, még ha az 1. §-ban meghatározott tárgykörön kívül esnek is, csak akkor szabad kinyomatni, ha annak kinyomatására az 1. §-ban kijelölt hatóság engedélyt adott. A sajtóellenőrzésre benyújtott kéziraton vagy kefelevonaton, a felső balsarokban feltűnő módon «Első oldalas közlemény» megjelölést kell alkalmazni. 3. §. Az 1914: XIV. tc. 3. §-a alapján időszaki lapnak nem minősülő minden más sajtóterméket, tekintet nélkül annak tartalmára, kinyomatni csak akkor szabad, ha annak kinyomatására az 1. §-ban kijelölt hatóság engedélyt adott. (2) Az 1914: XIV. tc. 5. §-a második bekezdésének 1. és 2. pontjában megjelölt (úgynevezett kereskedelmi és választási) nyomtatványok egyes fajtáira vonatkozóan (pl. névjegy, gyászjelentés stb.) az ellenőrzés végett való bemutatási kötelezettség alól a hatóság a helyi viszonyok figyelembevételével felmentést adhat. 4. §. (1) Az engedély megadására jogosult hatóság (1. §) az időszaki lap közlésre szánt közleményének kefelenyomatát vagy géppel írt szöveget (kéziratát) azonnal, más sajtótermék bemutatott kéziratát pedig késedelem nélkül átvizsgálja és ha arról győződik meg, hogy a sajtótermék vagy egyes közlemények megjelenése és terjesztése a hadviselés érdekét vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érintené, az engedély kiadását megtagadni és a sajtótermék terjesztését megtiltani köteles. Erről a sajtótermék előállítóját értesíteni kell. (2) Ha az engedély kiadásának megtagadására nincs ok, az engedélyt késedelem nélkül meg kell adni. 5. §. Időszaki lapban a hatóság által törölt közlemény helyét, ha pedig valamely közleménynek csak egy részét törölték, a törölt rész helyét üresen hagyni, vagy a figyelmet a

törlésre egyéb módon felhívni nem szabad. A tilalom megtartásának ellenőrzése végett a hatóság elrendelheti, hogy a közleménynek vagy a lappéldánynak újból kiszedett és áttördelt levonatát a többszörösítés előtt bemutassák. 6. §. Napilap terjesztését a sajtórendészeti köteles példány megküldésével egyidőben szabad megkezdeni. Minden más sajtótermék terjesztését csak akkor szabad megkezdeni, ha erre az 1. §-ban kijelölt hatóság külön engedélyt adott. 7. §. A sajtótermék átvizsgálására kirendelt kir. ügyész mellé a m. kir. miniszterelnök által Budapesten szervezett Sajtóellenőrző Bizottság működését tovább is folytatja. 8. §. (1) Az 1939: II. tc. 198. §-a értelmében vétséget követ el az, aki akár szándékosan, akár gondatlanságból olyan sajtóterméket nyomat, ki, terjeszt vagy terjesztet, amelynek kinyomatására a hatóság (1. §) engedélyt nem adott, vagy amelynek terjesztését a hatóság megtiltotta. (2) Aki a rendelet 2. és 5. §-ában foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátsza, megszegésükben vagy kijátszásukban bármily módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. tc. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működésének területén pedig a m. kir. rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 9. §. A köteles példányok bemutatására és más sajtórendészeti kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok, amennyiben azokat a jelen rendelet nem módosítja, továbbra is hatályban maradnak. 10. §. Ez a rendelet a kihirdetésének napján (1944. ápr. 30.) lép hatályba. Budapesten, 1944. évi április hó 29-én. Sztójay Döme s.k. m. kir. miniszterelnök

A m. kir. minisztérium 10.800/1944. M. E. számú rendelete. A magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása. A rendelet hatálybalépése után zsidó szerző írói művét többszörösíteni, közzétenni és forgalomba hozni nem szabad; tudományos tárgyú írói mű többszörösítésére, közzétételére és forgalomba helyezésére közérdekből a vallás- és közoktatásügyi miniszter a m. kir. miniszterelnökkel egyetértve kivételesen engedélyt adhat. A rendelet mellékletében felsorolt zsidó szerzők műveit a kiadók, nyomdák, könyvtárak és könyvkölcsönzéssel foglalkozó vállalatok (nyilvános könyvtárak, továbbá az egyesületi, iskolai, intézeti és az egyéb könyvtárak) stb. kötelesek az erre kijelölt Magyar Papirosipari Nyersanyagbeszerző Kft.-nek beszolgáltatni, amely gondoskodik a sajtótermékek bezúzás általi megsemmisítéséről. A rendelet megszegőivel szemben büntetési tételeket is megállapít. Hatályba lépett 1944. április 30-án.

A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939: II. tc. 141. §-ának (2) bekezdésében és 212. §-ában, valamint az 1942: XIV. tc. 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §. A jelen rendelet hatálybalépése után zsidó szerző írói művét többszörösíteni, közzétenni és forgalomba hozni nem szabad; tudományos tárgyú írói mű többszörösítésére, közzétételére és forgalombahelyezésére közérdekből a vallás- és közoktatásügyi miniszter a m. kir. miniszterelnökkel egyetértve kivételesen engedélyt adhat. 2. §. A jelen rendelet mellékletében felsorolt zsidó szerzők művének a kiadónál, nyomdavállalatnál, kereskedőnél és általában a forgalombahozatal vagy a terjesztéssel foglalkozó – akár természetes, akár jogi személy által fenntartott – vállalatnál lévő és forgalombahozatalra szánt példányait terjeszteni (1914: XIV. tc. 8. §.), kölcsönadni, vagy bármily más módon használatba bocsátani nem szabad. 3. §. Az előbbi §-ban felsorolt, úgyszintén a könyvkölcsönzéssel foglalkozó vállalatok, valamint a nyilvános könyvtáraknak, továbbá az egyesületi, iskolai, intézeti és az egyéb olyan könyvtáraknak vezetői, amelyekből könyveket bárkinek vagy a személyek bizonyos körének, (egyesület vagy társaskör tagjainak, iskola tanulóinak, stb.) olvasásra vagy egyéb használatra kiadnak, kötelesek az előbbi §-ban meghatározott műveknek forgalombahozatalra, illetőleg kikölcsönzésre, vagy könyvtári használatra szánt példányait a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 nap alatt kimutatásba foglalni és a kimutatás öt azonos példányát az említett határidőben a sajtóügyek m. kir. kormánybiztosához (Budapest, I. ker., Uri-utca 18. sz.) bemutatni. A kimutatásnak tartalmaznia kell az írói művek szerzőjének nevét, az írói mű címét, nyelvét, jellegének (pl. szépirodalmi, tudományos, politikai, stb.) megjelölését, továbbá azt, hogy az írói műből hány példány van a bejelentésre kötelezett birtokában. 4. §. A sajtóügyek m. kir. kormánybiztosa a bejelentések három példányát a Magyar Papírosipari Nyersanyagbeszerző Kft.-nak (Budapest, V., Zoltán-u. 16. sz.) – a továbbiakban: Kft. – küldi meg, kivéve az állam, a törvényhatóság, a község, az egyházak, alapítványok és közintézetek által tett bejelentéseket. A Kft. a kormánybiztos által megküldött bejelentések alapján a bejelentőket felhívja, hogy bejelentett példányokat a felhívásban meghatározott időben és helyen szolgáltassák be. A Kft.-nek a felhívásokat úgy kell kibocsátania, hogy a bejelentett példányokat legkésőbb az 1944. évi június hó 15. napjáig összegyűjtse. A bejelentők a Kft. felhívásának kötelesek eleget tenni. A gyűjtőhelyre való szállítás költségei a beszolgáltatót terhelik. A Kft. az írói mű beszolgáltatott példányaiért a hulladékpapír hatóságilag megállapított árát téríti meg. A Kft. a ajtótermékek beszolgáltatásáról vagy annak elmulasztásáról az 1944. évi június hó 30. napjáig jelentést tesz a sajtóügyek m. kir. kormánybiztosának. 5. §. A Kft. köteles a beszolgáltatott példányok megsemmisítéséről összezúzás útján késedelem nélkül gondoskodni. A sajtóügyek m. kir. kormánybiztosa személyesen vagy megbízottja útján megfelelő módon ellenőrzi, hogy a beszolgáltatott összes példányok megsemmisíttessenek. 6. §. A 4. §-ban említett könyvtárakban lévő példányokra vonatkozó bejelentéseket a kormánybiztos a könyvtár fenntartója vagy felügyelő hatósága szerint illetékes miniszternek küldi meg. Az illetékes miniszter gondoskodik arról, hogy a könyvtár fenntartója, illetőleg felügyelő hatósága a bejelentett írói művek példányait elkülönítve őrizze és azokat csupán indokolt tudományos kutatás céljára adja ki. 7. §. A jelen rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azoknak a zsidó szerzőknek írói művei tekintetében is, akiket a miniszterelnök a jelen rendelet hatálybalépése után a Budapesti Közlönyében közzétett újabb jegyzékekben megnevez. A bejelentésre a 3. §-ban megszabott határidőt ilyen esetben a jegyzék közzétételétől kell számítani; a 4. §-ban meghatározott tennivalók teljesítésére pedig a kormánybiztos állapít meg a Kft. számára határidőt.

8. §. Annak megállapításában, hogy a jelen rendelet, 1. §-ának alkalmazása szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941: XV. tc. 9. és 16. §-ának rendelkezései irányadók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is, aki származására és vallására nézve az említett 9. §. utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve, hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem köt házasságot zsidóval vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. 9. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő: 1. aki az 1. §-ban foglalt tilalom ellenére zsidó szerző írói művét többszörösíti, közzéteszi vagy forgalombahozza; 2. aki a 2. §. rendelkezése ellenére zsidó szerző írói művét terjeszti, kölcsönadja vagy használatba bocsátja; 3. aki a 3. §-ban megszabott bejelentést nem teljesíti vagy nem megfelelően teljesíti; 4. aki a 4. §. rendelkezése ellenére a Kft. felhívására a bejelentett példányokat nem szolgáltatja be; 5. a Kft. felelős vezetője, ha az 5. §. rendelkezése ellenére a beszolgáltatott példányok megsemmisítését el nem végezteti. A pénzbüntetésre az 1928: X. tc. rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939: II. tc. 212. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed. A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939: II. tc. 212. §-ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására nézve pedig az 1939: II. tc. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni. 10. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján [1944. április 30.] lép hatályba. Budapest, 1944. évi április hó 29-én. Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök. I. száma jegyzéke a zsidó szerzőknek, akiknek művei a közforgalomból kivonatnak. a) Magyarországiak: Abádi Imre (Dunajecz), Adorján Andor (Lachenbacher), Ágai Adolf (Rozenzweig), Andai Ernő (Axelrad), Antal Sándor (Adler), Balázs Béla (Bauer), Ballagi Ernő (Bloch), Barát Endre (Breuer), Barta Lajos, Barta Sándor, Bedé Jób (Rosenberg), Békefi (Békeffy) László (Kann), Benamy Sándor (Berger), Bernstein Béla, Bíró Lajos (Blau), Boros László (Beiméi), Boross Mihály (Weiner), Böhm Vilmos, Bródy Sándor, Buchinger Manó, Buk Miklós, BúsFekete László (Trauerschwartz), Dénes Gyula (Freireich), Dénes Zsófia (Deutsch), Dévény Jenő (Deutsch), Drégely Gábor (Dessauer), Erdős Renée (Ehrenthal), Fábián Béla (Feuermann), Falus László (Franki), Faragó Jenő (Frankfurter), Fazekas Imre, Feleky László (Füchsel), Fényes Jenő (Feuerwerker), Fényes Samu (Fein), Fenyő Miksa (Fleischmann), Fodor László, Forró Pál (Friedmann), Földes Imre (Fleischmann), Földes Jolán (Grünfeld), Földi Mihály (Frank), Füst Milán (Fürst), Gábor Andor (Greiner), Gál Imre (Grünfeld), Gárdos Mariska (Grünfeld), Garvai Andor, Gelléri Mór (Glück), Gellért Oszkár (Goldmann),

Gergely Győző (Ungar), Gergely Sándor, Giszkalay János (Widder), Göndör Ferenc (Kraus), Halmi Bódog, Halmi József, Hatvány Lajos báró (Deutsch), Hatvány Lily bárónő (Deutsch), Ignotus (Veigelsberg), Ignotus Pál (Veigelsberg), Indig Ottó, Jászai Samu, Jászi Oszkár (Jakubovics), Jób Dániel (Ziffer), Kabos Ede (Rosenberg), Kaczér Illés (Katz), Kahána Mózes, Kenéz-Kurlander Ede, Kiss József, Kner Izidor, Kóbor Tamás (Berman), Kóbor Noémi, Korcsmáros Nándor (Reich), Kunfi Zsigmond (Kohn), Lakatos László (Kellner), Lázár Miklós (Léderer), Lengyel Menyhért (Lebovits), Lenkei Henrik (Guttmann), Lukács György (Löwinger), Markovits Rodion, Márkus József, írói álneve Sata-nello, Mezei Ernő (Grünfeld), Mezei Mór (Grünfeld), Mezőfi Vilmos (Grünfeld). Molnár Ákos, Molnár Ferenc (Neumann), Molnár Jenő (Müller), Mónus Illés (Brandstein), Nádas Sándor (Neumann), Nagy Imre (Fischer), Nóti Károly, Osváth Ernő (Roth), Pásztor Árpád (Pikler), Peterdi Andor (Pollák), Pogány József (Schwartz), Propper Sándor, Radnóti József (Glatter), Ráskai Ferenc (Kraus), Relle Pál (Reichmann), Révész Béla (Roth), Révész Mihály (Reisner), Roheim Géza, Roboz Imre, Sass Irén (Kellner), Somlyó Zoltán (Schwartz), Somogyi Béla (Steiner), Sós Endre (Schlesinger), Szabó Ervin, Szabolcsi Lajos (Weinstein), Szabolcsi Miksa (Weinstein), Szatmári Mór (Gottlieb), Szép Ernő (Schön), Szilágyi Géza (Silbermann), Szomaházy István (Steiner), Szomory Dezső (Weisz), Szőke Szakáll (Gerő-Grünwald), Újhelyi Nándor, Vadnai László (Wolf), Várnai Zseni (Weisz), Vázsonyi Vilmos (Weiszfeld), Weltner Jakab, Zsolt Béla (Steiner). b) Külföldiek: Asch Schalom, Baum Vicki, Bernhard Tristan, Bernstein Eduard, Bernstein Henri, Bettauer Hugo, Bloch Jean, Brod Max, Buber Martin, Dekobra Maurice, Dymov Osip, Ehrenburg Ilja, Feuchtwanger Lion, Freud Sigmund, Kellermann Bernhard, Kerr Alfred, Kisch Egon Ervin, Körber Lili, Lassalle Ferdinand, Ludwig Emil, Maurois André, Marx Karl, Miasa Rabbach, Nordau Max, Opatosuh Josef, Salten Felix, Schnitzler Arthur, Szfurim Mendale Moscher, Werfel Franz, Wassermann Jakob, Zarek Otto, Zweig Otto, Zweig Stephan, Zangwill Izrael.

A m. kir. minisztérium 1944. évi 10.910. M. E. számú rendelete, a sajtókamara felállításáról szóló 6.070/1938. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről. Politikai naoilap fontosabb ügykört betöltő, olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást gyakorol, csak olyan személy (hivatásos újságíró) lehet, aki az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztálya első szakosztályának tagja. A rendelet azt is meghatározza, hogy a politikai lapok kiadójánál a politikai lapoknál kialakított kategóriák függvényében hány olyan munkatársat kell alkalmazni, aki a az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztálya első szakosztályának tagja. A rendelet megszegőivel szemben büntetési tételeket is megállapít. Hatályba lépett 1944. május 1-én. A m. kir. minisztérium a sajtókamara felállításáról szóló 6.070/1938. M. E. számú rendelet (Rt. 1938. 982. o.) egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában az 1938: XV. tc. 2.§-a alapján a következőket rendeli:

1. §. Politikai napilap főszerkesztője és felelős szerkesztője csak olyan személy (hivatásos újságíró) lehet, aki az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztály első szakosztályának tagja. 2. §. Politikai napilapnak fontosabb ügykört betöltő, vagy bármily névvel megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást gyakorol, így különösen: vezércikkíró, továbbá külpolitikai, belpolitikai, közgazdasági, törvényszéki, rendőrségi, tudományos, irodalmi, művészeti — ez utóbbiak sorában a színművészeti és filmművészeti, — valamint a sportrovat vezetője, úgyszintén hírszerző tudósító (riporter) csak olyan személy (hivatásos újságíró) lehet, aki az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztálya első szakosztályának tagja. 3. §. Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilap kiadója, ha a lap a 4.600/1941. M. E. számú rendek (Rt. 1941. 1872. o.) 1. §-ának rendelkezése értelmében a reggel megjelenő napilapokra vonatkozólag megállapított 1/a, vagy 1/b csoportba tartozik, legalább húsz, ha az 1/c csoportba tartozik, legalább huszonkettő, ha pedig a lap a napközben megjelenő napilapokra vonatkozólag megállapított 2/a, vagy 2/b csoportba tartozik, legalább tizenhat, ha a 2/c csoportba tartozik, legalább tizennyolc olyan hivatásos újságírót köteles alkalmazni, aki az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztálya első szakosztályának tagja. Az alkalmazottaknak az előbbi bekezdésben megszabott száma szempontjából a főszerkesztőt és a felelős szerkesztőt figyelmen kívül kell hagyni. 4. §. A Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilap kiadója, ha a-lap a 4.600/1941. M. E. sz. rendelet 2. §-ának rendelkezése értelmében megállapított a) csoportba tartozik, legalább három, ha a b) csoportba tartozik, legalább négy, ha pedig a c) csoportba tartozik, legalább hat olyan hivatásos újságírót köteles alkalmazni, aki az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztálya első szakosztályának tagja. A 3. § második bekezdésének rendelkezése a jelen § esetében is irányadó. 5. §. A Budapest székesfőváros területén megjelenő politikai napilap köteles a lapnál alkalmazott, az újságírói főosztály első szakosztályába tartozó minden hat-hat, a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilap kiadója pedig köteles a lapnál alkalmazott minden három-három hivatásos újságíró után egy-egy újságírójelöltet alkalmazni. 6. §. (1) Jelen rendelet alkalmazása szempontjából az Országos Magyar Sajtókamara tiszteleti tagja ugyanolyan elbírálás alá esik, mint az újságírói főosztály első szakosztályának tagja. (2) Az Országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztályának választmánya a Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) megjelenő politikai napilap tekintetében a 4. és 5. § rendelkezései alól, kivételes méltánylást érdemlő esetben, meghatározott időre felmentést adhat. 7. §. Aki a rendelet 1., 2., 3., 4. vágy 5. §-ának rendelkezését megszedi vagy kijátsza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege 8.000 pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működési területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929. évi XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszterül a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 8. §. A jelen rendelet 1., 2., 3., 4. vagy 5. §-ában meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében a lap mindaddig nem jelenhetik meg, amíg a lapkiadó az elmulasztott vagy nem megfelelően teljesített kötelezettségének

szabályszerűen eleget nem tesz. A kötelezettség utólagos teljesítése a 7. §-ban meghatározott büntető jogkövetkezmények alól nem mentesít. 9. §. A jelen rendelet az 1944. évi július hó 1. napján lép hatályba. Budapesten, 1944. évi május hó 17-én. Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1944. évi 10.920. M. E. számú rendelete, a rotációs és íves nyomópapírosnak könyv, naptár, vagy füzet előállítására való felhasználása tárgyában kibocsátott 4.300/1942. M. E. és 2.950/1943. M. E. szám alatt kiadott rendeletek módosításáról. A rendelet a 4.300/1942. M. E. és a 2.950/1943. M. E. számú rendeleteket részben módosítja. Hatályba lépett 1944. május 20-án. A m. kir. minisztérium az 1939: II. tc. 112. és 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A 4.300/1942. M. E. számú rendelet (Rt. 1942. 1630. o.) 1. §-ában megállapított értékhatár öt pengőre emeltetik fel. 2. §. A 2.950/1943. M. E. számú rendelet (Rt. 1943. 292. o.) 1. §-ának harmadik bekezdése hatályon kívül helyeztetik. 3. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1944. május 20.) lép hatályba. Budapesten, 1944. évi május hó 17-én. Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1944. évi 10.930. M. E. számú rendelete, a naptárak előállításáról Olyan naptárakat, amelyek vallásos tárgyú, politikai, szépirodalmi, tudományos-művészeti, közgazdasági, sporttal foglalkozó vagy szakismeret terjesztését célzó közleményt vagy zeneművet tartalmaznak, kizárólag az Országos Magyar Sajtókamara adhat ki. A rendelet kivételeket is meghatároz. Hatályba lépett 1944. május 20-án. A m. kir. minisztérium az 1939: II. tc. 112. és 212. §-ában valamint az 1942: XIV. tc. 28. §ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §. (1) Olyan naptárt, mely a naptári részen és közérdekű tudnivalókon (postadíjszabás, illetékjegyzék, pénzmérték és súly-rendszer ismertetése, vadászati és halászati tilalmak

jegyzéke, gépjárművek nemzetközi jelzései, nemzetközi útjelzések stb.) felül vallásos tárgyú, avagy politikai, szépirodalmi, tudományos-művészeti, közgazdasági, sporttal foglalkozó, vagy szakismeret terjesztését célzó közleményt, vagy zeneművet tartalmaz, tekintet nélkül a naptár eladási árára, vagy arra, hogy a naptárt ellenszolgáltatás nélkül hozzák forgalomba, – a 2. §ban meghatározott kivételektől eltekintve – a m. kir. minisztérium által (illetőleg megbízásából) kiadandó «Nemzeti Kalendárium » című naptáron kívül kizárólag az Országos Magyar Sajtókamara adhat ki. (2) Az Országos Magyar Sajtókamara a naptár szellemi részének összeállításánál köteles a m. kir. miniszterelnök (sajtóügyek m. kir. kormánybiztosa) kívánságait teljesíteni. Az Országos Magyar Sajtókamara köteles a naptár kiadásából eredő tiszta hasznot a Magyar Hírlapírók Nyugdíjbiztosító Intézetének átengedni. (3) A naptári részén a naptárnak azt a részét kell érteni, amely az évnek hónapokra, hetekre és napokra beosztását, esetleg az ünnepnapoknak és a névnapoknak, a hold- és a nap változásainak és az évszakok kezdeteinek feltüntetését tartalmazza. (4) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a naptárral egy tekintet alá esik a naptári részt tartalmazó bármilyen más elnevezésű (kalendárium, évkönyv, almanach stb.) sajtótermék is. (5) Az első bekezdésben foglalt tilalom alól a m. kir. miniszterelnök kivételes méltánylást érdemlő esetekben közérdekből felmentést adhat. 2. § (1) A bevett keresztény felekezetek egyházi főhatósága, ha valamelyik felekezetnek pedig több főhatósága van, úgy azok együttesen, a hívek hitbuzgalmának ápolása céljából magyar, és a szükséghez képest a hazai kisebbségek nyelvén is naptárt adhat ki. (2) A naptár legfeljebb 15.5 X 23.5 cm méretben, valamint négy oldal borítólap és hatvannégy oldal terjedelemben adható ki. A naptár címében a naptár hitbuzgalmi jellegét (pl. katolikus naptár, református naptár stb.), valamint a naptár címlapján a kiadó egyház megjelölését fel kell tüntetni. 3. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki jelen rendelet rendelkezéseit megszegi vagy kijátsza. A pénzbüntetés alkalmazása tekintetében az 1928: X. tc. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939: II. tc. 212. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed. A nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörösítő vállalat tulajdonosa iparűzési jogának elvonására a 4.950/1938. M. E. számú rendelet (Rt. 1938. 930. o.) 29. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések megszegése vagy kijátszása esetén is megfelelően alkalmazni kell. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén pedig a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni. 4. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján (1944. máj. 20.) lép hatályba, hatálybalépésével a 4.300/1943. M. E. számú rendeletnek a naptárakra vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. Budapesten, 1944. évi május hó 17-én. Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1944. évi 10.950. M. E. számú rendelete,

a könyvkölcsönzésnek iparengedélyhez kötéséről. Könyvet – rendszeresen vagy üzletszerűen – kölcsönözni csak iparengedély birtokában lehet. Ezen rendelkezés nem alkalmazható az állam, egyházak, törvényhatóságok, községek, alapítványok és közintézetek által fenntartott könyvtárakra. A rendelet hatálybalépése előtt kiadott iparjogosítványok (iparigazolvány, iparengedély) 1944. augusztus 31-ével hatályukat vesztik. Zsidók részére a jövőben ilyen iparengedélyt kiadni nem szabad. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a miniszterelnökkel (sajtóügyek m. kir. kormánybiztosával) egyetértve a kiadói iparengedélyt határozott vagy határozatlan időre elvonhatja, ha az ipar gyakorlása szakmai vagy nemzeti megbízhatóság szempontjából kifogás alá esik. A rendelet kivételeket is felsorol az első világháborúban szerzett – a rendeletben részletezett – hadikitüntetések birtokosai tekintetében. Hatályba lépett 1944. május 20-án. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939: II. tc. 141. és 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. (1) Könyveknek ellenszolgáltatásért vagy a nélkül való kikölcsönzésével, olvasásra vagy egyéb használatra való adásával rendszeresen, illetve üzletszerűen — tekintet nélkül arra, hogy a könyvek tulajdonosa természetes vagy jogi személy — csak az foglalkozhat, aki arra iparengedélyt kapott. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható az állam, egyházak, törvényhatóságok, községek, alapítványok és közintézetek által fenntartott könyvtárakra. (3) Jelen rendelet hatálybalépése előtt kiadott iparjogosítványok (iparigazolvány, iparengedély) 1944. évi augusztus hó 31. napjával hatályukat vesztik. (4) Zsidó részére kiadott iparjogosítványok (iparigazolvány, iparengedély) jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik, a jövőben pedig zsidónak ilyen iparengedélyt adni nem szabad. (5) Az iparhatóság az iparengedélyt csak a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek a miniszterelnökkel (sajtóügyek m. kir. kormánybiztosával) egyetértve, előzetesen adott külön engedélye alapján adhatja ki. 2. §. (1) Rendszeres, illetve üzletszerű könyvkölcsönzésről jogosító iparengedély, megadásáért a kérelmet az elsőfokú iparhatóságnál, a kereskedelmi és iparkamaráknál díjmentesen szerezhető nyomtatvány felhasználásával kell előterjeszteni. (2) Az elsőfokú iparhatóság az iparengedélyt kérő beadványt haladéktalanul köteles megküldeni a kereskedelmi és iparkamarának, amely azt a beadványnak hozzáérkezése napjától számított 3 nap alatt véleményes javaslatával á kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez terjeszti fel. 3. §. (1) A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a miniszterelnökkel (sajtóügyek m. kir. kormánybiztosával) egyetértve a kiadói iparengedélyt határozott vagy határozatlan időre elvonhatja, ha az ipar gyakorlása szakmai vagy nemzeti megbízhatóság szempontjából kifogás alá esik. (2) Az iparengedélyt el lehet vonni abban az esetben is, ha a szakmai vagy a nemzeti megbízhatóság hiánya az engedélyes halála esetében az iparának folytatására jogosultak (1922: XII. tc. 7–8. §) személyében áll be, továbbá ha a közkereseti vagy a betéti társaság beltagjaiban, vagy más kereskedelmi társaság vezetésében áll be olyan változás, amely a megbízhatóságot kétségessé teszi. (3) A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek az iparengedélyt elvonó véghatározata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak nincs helye.

(4) Az előző bekezdések az 1936: VII. tc. 19. §-anak az iparűzési jog elvonására vonatkozó rendelkezéseit nem érintik. 4. §. A jelen rendeletben a zsidókra megállapított rendelkezéseket alkalmazni kell minden olyan közkereseti betéti korlátolt felelősségű társaságra, amelynek legalább egy tagja (betéti társaságnál akár kültagja) zsidó. 5. §. (1) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából annak megállapításában, hogy ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1914: XV. tc. 9. és 16. §-ának rendelkezései irányadók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is, aki származására és vallására nézve az említett 9. § utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem köt házasságot zsidóval vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. (2) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések nem terjednek ki a zsidók közül 1. arra, akit az 1914–1918. évi háborúban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább kétizben elsőosztályú ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel, vagy annál magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel, vagy mint törzstisztet kardokkal ékesített III. osztályú vaskorona-rendnél magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntették ki, úgyszintén arra sem, aki legalább 75%os hadirokkant, végül arra sem, aki az 1939: IV. tc. 2. §-a első bekezdésének 6. pontjában, a 7.720/1939. M. E. számú rendelet mi 1939. (Rt. 1939. 1173. o.) 66. §-ában, a 2.220/1941. M. E. sz. rendelet (Rt. 1941. 318. o.) 3. §-ában, vagy a 8.550/1941, M. E. számú rendelet (Rt. 1941. 3744. o.) 2. §-ában meghatározott kivétel alá esik. 2. az 1. pontban megjelölt személynek a vele együtt élő feleségére, vagy özvegyére és gyermekére, 3. a jelenlegi háború hadiözvegyeire és hadiárváira. 6. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő: 1. aki az 1. § ellenére rendszeres, illetve üzletszerű könyv-kölcsönzéssel foglalkozik: 2. aki a nélkül, hogy az 1. §-ban meghatározott iparengedélye volna, a könyvkölcsönzői ipar gyakorlását megkezdi; 3. aki annak ellenére, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter iparengedélyét a 3. § alapján elvonta, iparűzési jogának elvonása után könyvkölcsönzői iparát folytatja. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. tc. rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő, illetőleg olyan esetben, amelyben megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (3) Azokra a sajtótermékekre, amelyekre nézve az (1) bekezdés 2. és 3. pontja alá eső kihágást elkövették, elkobzásnak van helye. (4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságinak, a m. kir. rendőrség működési területén .a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a 1 bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztert kell tekinteni. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1944. máj. 20.) lép hatályba; végrehajtásáról a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a miniszterelnökkel egyetértőleg gondoskodik. Budapesten, 1944. évi május hó 17-én. Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. minisztérium 1944. évi 11.050. M. E. számú rendelete, az Országos Magyar Sajtókamara választott önkormányzati szervei, továbbá az Országos Sajtótanács elnöke, elnökhelyettesei, a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke által kijelölt, illetve az Országos Magyar Sajtókamara által választott tagjai megbízatásának újabb meghosszabbítása tárgyában. A rendelet 1945. június 30-ig meghosszabbítja az Országos Magyar Sajtókamara választott önkormányzati szervei, továbbá az Országos Sajtótanács elnöke, elnökhelyettesei, a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke által kijelölt, illetve az Országos Magyar Sajtókamara által választott tagjai megbízatását. Hatályba lépett 1944. június 3-án. A m. kir. minisztérium az 1939: II. tc. 141. §-ának első bekezdésében és a 166. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Az Országos Magyar Sajtókamara választott önkormányzati szerveinek, továbbá az Országos Sajtótanács elnökének, elnökhelyetteseinek, valamint a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke által kijelölt és az Országos Magyar Sajtókamara által választott tagjainak a 6.070/1938. M. E. (Rt. 1938. 982. o.), illetőleg a 6.990/1942. M. E., a 3.160/1942. M. E. (Rt. 1942. 2844. és 904. o.), a 2.720/1943. M. E. (Rt. 1943. 291. o.) és a 10.860/1943. M. E. számú rendeletek értelmében lejáró megbízatása 1945. évi június hó 30. napjáig meghosszabbíttatik. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1944. jún. 3.) lép hatályba. Budapesten, 1944. évi június hó 1-én. Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. miniszterelnök 11.300/1944. M. E. számú határozata a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők műveinek a közforgalomból való kivonása. A 10.800/1944. M. E. számú rendelet hatályát további, a rendeletben felsorolt zsidónak minősített művekre terjeszti ki. Kelt Budapest, 1944. június 24-én. A magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása tárgyában kiadott 10.800/1944. M E. számú rendelet 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következő zsidó szerzők műveinek a közforgalomból való kivonását rendelem el: a) Magyarországiak:

Aczél Lajos (Ádler), írói álnév Aczél László, Ács Klára (Ádler), Ádler Miklós, írói álnév Ákos Miklós, Adorján Sándor (Weisz), Ágai Béla (Schäffer), Ágoston Ernő (Ádler), Alba Nevis (Unger Ilona), Andersen György, Aszlányi Károly (Ausländer), Avar Pál (Auer), Balassa Emil (Berger), Bálint Dezső (Beck\ Bálint Imre (Österreicher), Bánóczi László (Weisz), Bárd Imre (Beck), Bárdos Artúr (Burstein), Báttaszéki Lajos (Hoffmann), Baumgarten Ferenc, Bédi-Schwimmer Róza, Békefi István (Kann), Béldi Izor (Goldstein), Bencze Tibor (Bruch), írói álneve Bencés Tibor, Berend László (Braun), Berkes Imre (Bergl), Bogdányi Mór (Bienenstock), Bokor Malvin (Brück), Bródy László, Bródy Miksa, Csergő Hugó (Honig), Csermely Gyula, Déri Tibor (Deutsch), Dormándi László, Egri Viktor, Ernőd Tamás (Fleischer Ernő), Farkas Pál (Wolfner), Feld Mátyás (Roscnfeld), Fenyő László, Fóthy János (Fleiner), Gara Ákos (Gottlieb), Garami Andor (Goldstein), Gellért Andor, Gerő Attila (Gurtmann), Gró Lajos (Grosz), Guthi Soma (Guttmann), Haáz István (Haász), Hajó Sándor (Hoffmann), Hárs László (Herczog), Heltai Jenő (Herzl), Hervai Frigyes (Herzfeld), Heumann Károly, Hevesi József (Kronstein), Horn Ede (Einhorn), Incze Henrik (Israel), Incze Sándor (Stein), Jászi Oszkárné (Moskovitz Amália, írói álneve Lesznai Anna), Kádár Imre, Kadosa Marczel (Krieszháber), Kálmán Jenő (Kreisler), Kálnoki Izor (Kaufmann), Karácsony Benő, Karczag Vilmos (Krammer), Kardos László (Katz), Karinthy Frigyes (Keér Dezső), Kemény Simon (Kohn), Kéri Pál (Krammer), Kohn Sámuel, Komját Aladár (Korah) (a név nem tévesztendő össze Komjáthy Aladár magyar költőével a Petőfi Társaság tagjáéval), Komlós Aladár (Katz), Komor András (Kohn), Komor Gyula (Kohn), Kőműves Imre, Kuthi Sándor (Schönborn), írói álneve Térey Sándor, Latzkó Andor, Lendvai Lehel (Léderer), Lengyel Géza, Lestyán Sándor (Lichtenstein), Ligeti Ernő (Lichtenstein), Lóránth László, Lukács Gyula (Lichtenstein), Magyar Lajos, Makai Emil (Fischer), Mezei Imre (Rosenfeld), Miklós Jutka (Militzer), Miskolczi Henrik (Weiszmann), Moly Tamás, Nagy Endre (Grosz), Nagy Samu (Neuhaus), Nagy Zoltán (A volt „Nyugat" főmunkatársa), Paál Jób, Palágyi Lajos (Silberstein), Palágyi Menyhért (Silberstein), Pályi Ede (Klein), Pap Károly (Nem tévesztendő össze Papp Károly magyar irodalomtörténész professzorral), Patai József (Klein), Radnóti Miklós (Glatter), Reichard Piroska, Roboz Andor (Rosenzweig), Rónai Mihály András, Rózsa Miklós (Rosenthal), Sas László, Sásdi Sándor, Szabó Imre (Steiner), Szántó György, Székely Nándor, Szenes Béla (Schlesinger), Szirmai Rezső (Schwartzkopf), Szomori Emil (Weisz). Tábori Kornél (Tauber), Tábori Róbert (Tauber), Tamás Sári, Újvári Péter (Groszmann), Újvári László (Groszmann), Újvári Jenő (Groszmann), Vajda Ernő (Weisz), Vándor Iván (Weisz), Vámbéry Rusztem (Wamberger), Várnai Dániel (Weisz), Vér Andor (Weisz), Verő György (Weisz), Vészi József (Weisz), Vidor Marczel (Weinberger), Villányi Andor (Schwabach), Wallesz Jenő, Zelk Zoltán, Zempléni Gyula (Pollák), Zerkovitz Béla. b) Külföldiek: Bialik Chaim Nachman, Döblin Alfred, Hameiri Avigdor, Heine Heinrich, Herzl Theodor, Mandes Catulle, Proust Marcel, Saphir Moritz Gottlieb, Sokolov Nachum, Toller Ernst, da Verona Guido. A fent felsorolt zsidó szerzők műveire vonatkozólag a 10.800/1944. M. E. számú rendelet 3. §-ában megszabott kimutatásokat 1944. évi július hó 11. napjáig kell öt azonos példányban a sajtóügyek m. kir. kormánybiztosához benyújtani. A Magyar Papírosipari Nyersanyagbeszerző kft. a bejelentett példányokat legkésőbb 1944. évi augusztus hó 31. napjáig köteles összegyűjteni. A Magyar Papírosipari Nyersanyagbeszerző kft. a sajtótermékek beszolgáltatásáról, vagy annak elmulasztásáról 1944. évi szeptember hó 15. napjáig jelentést tesz a sajtóügyek m. kir. kormánybiztosának. Budapest, 1944. évi június hó 24-én. A miniszterelnök helyett:

dr. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály s. k., államtitkár, a sajtóügyek m. kir. kormánybiztosa.

A m. kir. minisztérium 1944. évi 1.880. M. E számú rendelete a filmügyek egységes intézésének szabályozásáról. A filmügyek egységes intézésére kormánybiztos kinevezését rendeli el. A kormánybiztos hatáskörébe tartozik a filmgyártás, a filmforgalmazás, a filmszínházak üzemeltetésének, az Országos Színművészeti és Filmművészeti Kamara filmművészeti főosztályának működése feletti ellenőrzés, továbbá a magyar filmügy nemzetközi vonatkozásainak és külföldi érdekeinek figyelemmel kísérése és a nemzetközi filmügyekkel kapcsolatos feladatok elintézése. A magyar nyelvű, valamint a Magyarországon készítendő idegen nyelvű mozgóképek készítésére vonatkozó szövegkönyvek és költségvetések előzetes elbírálása is a kormánybiztos feladata. A kormánybiztos kinevezéséig jogosítványait a vallás- és közoktatásügyi miniszter látja el. Hatályon kívül helyezte a 10.320/1945. M. E. számú rendelet. Hatályba lépett 1944. július 14-én. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939: II. tc. 141. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a) következőket rendeli: 1. §. (1) A filmüggyel kapcsolatos feladatkörök egyesítése és az ide tartozó ügyek egységes intézése céljából az 1939: II. tc. 142. §-ának d) pontja alapján kormánybiztost kell kinevezni. (2) A kormánybiztos működését a vallás- és közoktatásügyit miniszter felügyelete alatt fejti ki. (3) A kormánybiztost a szükséges személyzettel a vallás- és közoktatásügyi miniszter látja el. 2. §. A kormánybiztos feladatkörébe tartozik különösen: 1. a gyártás körében: a) a filmgyártás hosszabb időszakra szóló rendjének előkészítése és megállapítása. b) a Filmipari Alap (6.292/1925. M. E. számú rendelet) kezelése és jövedelmének rendeltetésszerű célokra felhasználása, c) felügyelet a Hunnia Filmgyár r. t. és a Magyar Filmiroda r. t., valamint a többi filmgyárak és filmlaboratóriumok működése felett. d) a filmgyártás állami támogatására rendelt hitelösszegek felett való rendelkezés, e) a magyar nyelvű, valamint a Magyarországon készítendő idegen nyelvű mozgóképek készítésére vonatkozó szövegkönyvek és költségvetések előzetes elbírálása, f) a filmszakképzés újjászervezésének előkészítése, g) a filmgyártáshoz szükséges tőke és hitel állandó biztosításának megszervezése; h) a gyártáshoz szükséges nyersanyag és felszerelésének biztosítása és szétosztásának ellenőrzése, i) a filmgyártásban szereplő művészi és műszaki személyzet összeállításának és ezek tiszteletdíjainak, valamint általában a gyártási költségeknek felülvizsgálata és gyártási kedvezmények biztosítása,

f) a filmipar gyakorlásához szükséges engedélyek kiadásához való hozzájárulás és az ipar gyakorlásának ellenőrzése; 2. a forgalombahozatal körében: a) a filmkölcsönzői és filmkereskedői ipar gyakorlásához szükséges engedélyek kiadásához hozzájárulás és az ipar gyakorlásának ellenőrzése, b) magyar filmek kivitelének és külföldi filmek behozatalának arányos egyensúlyban tartása és a behozatalnak ebből a célból, továbbá nemzeti szempontból váló ellenőrzése, c) magyar filmek kivitelének engedélyezése, d) felügyelet a filmkölcsönzők testületi szervezetei felett, e) a gazdasági irányú filmszakképzés megszervezése és ellenőrzése; 3. a nyilvános bemutatás körében: a) közreműködés mozgó képszínházi engedélyek adásában és megvonásában, b) a mozgóképszínházak játszási rendjének megállapítása, c) mozgóképbérleti díjak felülvizsgálata, d) mozgóképek kijelölése kötelező bemutatásra, bemutatásuk tartamának megállapítása. e) felügyelet az üzemvezetői és gépkezelői tanfolyamok és vizsgabizottságok működése felett, f) a mozgóképszínházi engedélyesek képesítésének szabályozására vonatkozó előkészítő intézkedések, g) felügyelet a mozgóképszínházi engedélyesek és alkalmazottak testületi szervezetei felett; 4. felügyelet az Országos Színművészeti és Filmművészeti Kamara filmművészeti főosztályának működése felett és az Országos Filmkamara felállításának, valamint ezzel kapcsolatban a 2. d) és 3. g) alatt említett testületi szervezetek megszüntetésének, illetőleg az Országos Filmkamarába való beolvasztásának előkészítése; 5. a magyar filmügy nemzetközi vonatkozásainak és külföldi érdekeinek figyelemmel kísérése és a nemzetközi filmügyek elintézésének előkészítése. 3. §. Az Országos Nemzeti Filmbizottság (2.240/1939. M. E. számú rendelet, Rt. 1939. 78. o.) a jelen rendelet hatályba lépésével megszűnik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kormánybiztos működésének támogatására, egyes szakkérdésekben véleménynyilvánításra hivatott tanácsadó bizottságokat szervezhet. 4. §. (1) Belföldön vagy külföldön előállított mozgóképet belföldön nyilvánosan előadni vagy forgalomba hozni, valamint belföldön előállított mozgóképet külföldre kivinni csak az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság engedély alapján szabad. (2) Az engedélyt meg kell tagadni, ha a mozgókép tárgya, cselekménye vagy irányzata a) büntető vagy más jogszabályba ütközik, b) a magyar állam biztonságát vagy külpolitikai érdekeit veszélyezteti, c) a magyar állam eszméjével ellenkezik, d) a magyar állam, a magyar fegyveres erő vagy a magyar hatóságok tekintélyét sérti, e) a nemzeti érzést, a közrendet, a közbiztonságot, a keresztény vallási érzületet vagy a jóízlést sérti, f) ellentétben áll a közösségi eszmével, a társadalmi igazságosság és kiegyenlítődés gondolatával, a nemzeti erők összegyűjtésére és a felforgató mozgalmak leküzdésére irányuló törekvésekkel, vagy alkalmas arra, hogy a nemzeti társadalom egyes rétegei között az összhangot megbontsa, avagy az ifjúság erkölcsiségének és jellemének kialakítását károsan befolyásolja. (3) Ha az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság a (2) a)–f) pontjaiban felsorolt valamely ok alapján olyan mozgókép tekintetében véli szükségesnek az engedély megtagadását, amely a filmügyek kormánybiztosának előzetes elbírálása és felügyelete alatt

belföldön készült el, a Bizottság a megtagadás iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez tesz előterjesztést, aki a megtagadás kérdésében a kormánybiztos meghallgatása után határoz. (4) Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság szervezetének és működésének újabb részletes szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben állapítja meg. (5) Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnökét és tagjait a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. A Bizottsági jelenleg működő elnökének és tagjainak megbízatása az 1944. évi augusztus hó 1. napján megszűnik. 5. §. (1) Ez a rendelet kihirdetésének napján (1944. júl. 14.) lép hatályba; végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik. (2) A jelen rendeletben a kormánybiztosra bízott tennivalókat – a kormánybiztos kinevezéséig – ideiglenesen a vallás- és közoktatásügyi miniszter látja el. Budapesten, 1944. évi július hó 12-én. Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök.

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1944. évi 8.888. számú rendelete, a filmügyek egységes intézésének szabályozásáról szóló 1.880/1944. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. Részletesen szabályozza a 1.880/1944. M. E. számú rendeletben létrehozott filmügyekért felelős kormánybiztos feladatait és jogosítványait. Magyar nyelvű film elkészítésére vagy nem magyar nyelvű filmnek Magyarországon való készítésére a kormánybiztos ad gyártási engedélyt. Az engedélyre irányuló kérelemhez csatolni kell a tervezett film szövegkönyvét, az előállítás részletezett költségvetését, pénzügyi lebonyolításának tervét, a szereplők és a film előállításában közreműködő egyéb személyek névsorát. A kormánybiztosnak a gyártás engedélyezése (a gyártási engedély megadása) vagy a kérelem elutasítása tárgyában hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs, vagyis a filmgyártás felett teljes cenzúrát gyakorol. A rendelet 1944. augusztus 1-jén lépett hatályba, egyidejűleg a rendelkezéseivel ellenkező jogszabályok hatályukat vesztették, különösen a 48.950/1939. M. E. számú, a 9.350/1940. M. E. számú rendelet, a 111.000/1937. B. M. számú rendelet 6. §-a és a 70.200/1940. B. M. számú rendelet 3. § (1) bekezdése, valamint a 6.292/1925. M. E. számú rendelet. A m. kir. vállás- és közoktatásügyi miniszter az 1.880/1944. M. E. számú rendelet 5. §-a alapján a következőket rendeli: 1. §. A Filmipari Alap bevételeit az 1.880/1944. M. E. számú rendelet 1. §-a alapján kinevezett kormánybiztos a m. kir. Postatakarékpénztár útján kezeli és Ő utalványozza az alap kiadásait is. Az alap kezelésével és az utalványozással kapcsolatos számviteli tennivalókat a vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevősége látja el. 2. §. (1) A Kormánybiztos a filmgyárak és filmlaboratóriumok ellenőrzése céljából a filmgyár, illetőleg filmlaboratórium tulajdonosát (vezetőjét) a vállalat működésével kapcsolatos adatok bejelentésére írásban felhívhatja. A kormánybiztos (megbízottja) a bejelentett adatok ellenőrzése végett a filmgyár, illetőleg filmlaboratórium üzleti és üzemi

könyveit megtekinthetik. Ha a vállalat tulajdonosai (vezetője) a kormánybiztos megismételt felhívása után sem jelenti be a kívánt adatokat, vagy pedig üzleti, illetőleg üzemi könyveit megtekintés végett rendelkezésre nem bocsátja, a kormánybiztos az iparengedély megvonása iránt az illetékes hatósághoz fordul. Az adatszolgáltatás, illetőleg a könyvek megtekintése alkalmával a kormánybiztosnak (megbízottjának) tudomására jutott adatokat hivatali titokként kell kezelni (1940: XVIII. tc. 4. §). (2) A filmgyári és filmlaboratóriumi szolgáltatások (munkák) ellenértékére vonatkozó szakmai megállapodásokat láttamozás végett a kormánybiztosnak be kell mutatni. A kormánybiztos a láttamozást indokoltan megtagadhatja, vagy azt a megállapodásnak a közérdek által megkívánt módosításától teheti függővé. 3. §. (1) Magyarnyelvű film elkészítésére vagy nem magyarnyelvű filmnek Magyarországon való készítésére a kormánybiztos ad gyártási engedélyt. Az engedélyre irányuló kérelemhez csatolni kell a tervezett film szövegkönyvét, az előállítás részletezett költségvetését, pénzügyi lebonyolításának tervét, a szereplők és a film előállításában közreműködő más szemeljek névsorát. A kormánybiztos az engedély megadásával kapcsolatban azt mérlegeli, hogy a készíteni szándékolt film a közérdek követelményeinek megfelel-e, és művészi vagy műszaki szempontból nem esik-e kifogás alá. A film előállításában külön engedély nélkül nem lehet eltérni a gyártási engedély kieszközlése alkalmával előterjesztett tervektől (szövegkönyv, költségvetés, névsor stb.); a kormánybiztos az előterjesztett terveknek megfelelő kivitelt megbízottja útján a gyártás egész folyama alatt bármikor ellenőrizheti. (2) A kormánybiztosnak a gyártás engedélyezése (a gyártási engedély megadása) vagy a kérelem elutasítása tárgyában hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. (3) A gyártási engedély megadása előtt a film készítését megkezdeni nem szabad. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak azokra a filmekre, amelyek a tanulóifjúság oktatása céljából kizárólag iskolai bemutatásra készültek. 4. §. A kormánybiztos a filmgyártás megállapított rendjébe (1.880/1944.M. E. számú rendelet 2. § 1. a) pont) felvett filmek engedélyezéséről az ipari anyagkiutalásban való figyelembevétel végett haladéktalanul értesíti az Ipari Anyaghivatalt. Nyers mozgóképfilmet és annak kidolgozásához szükséges anyagokat csak az Ipari Anyaghivatalnak engedélye alapján és az engedély tartalmának megfelelően szabad kiszolgáltatni és felhasználni. A kormánybiztos a nyersanyag megfelelő felhasználását ellenőrizheti. 5. §. (1) Filmgyártó ipar, valamint filmkölcsönzői és filmkereskedői ipar gyakorlásához szükséges engedély kiadásához a kormánybiztos írásban járul hozzá. A hozzájárulás előtt mérlegelni kell a folyamodó szakmai képzettségét, korábbi működését, megbízhatóságát, tőkeerejét és a szakmában foglalkoztatottak számát. (2) A kormánybiztos az engedélyest az ipar gyakorlásával kapcsolatos adatok bejelentésére írásban felhívhatja. A kormánybiztos (megbízottja) a bejelentett adatok ellenőrzése végett az engedélyes üzleti és üzemi könyveit megtekintheti. Ha az engedélyes a kormánybiztos megismételt felhívása után sem jelenti be a kívánt adatokat, vagy pedig üzleti, illetőleg üzemi könyveit megtekintés védett rendelkezésre nem bocsátja, a kormánybiztos az iparengedély megvonása iránt az illetékes hatósághoz fordul. Az adatszolgáltatás, illetőleg a könyvek megtekintése alkalmával a kormánybiztosnak (megbízottjának) tudomására jutott adatokat hivatali titokként keli kezelni (1940: XVIII. tc. 4. §). (3) Ha az (1) bekezdésben említett engedélyes működése közérdekből kifogás alá esik, illetőleg tőkehiány vagy más ok miatt az ipar folytatására képtelenné válik, a kormánybiztos az engedély megvonása iránt az illetékes hatósághoz fordul. 6. §. Magyarországon készült magyarnyelvű filmet külföldre vinni és külföldön készült filmet Magyarországra behozni csak a kormánybiztos engedélyével szabad. Kiviteli engedélyt csak olyan magyarnyelvű filmre vonatkozóan lehet. kérni, amelynek külföldre

kivitelét az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság előzőleg már engedélyezte. A kormánybiztosnak a filmek kivitelének és behozatalának engedélyezésében arra kell lehetőleg törekednie, hogy a külföldi filmek behozatala a magyar filmek kivitelével és általában a hazai filmtermeléssel arányos egyensúlyban maradjon, és hogy csak olyan külföldi filmeket hozhassanak be, amelyek a hazai közérdekű szempontoknak megfelelnek. 7. §. A kormánybiztos a filmkölcsönzés testületi szervezetét (az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület) működésével és tagjai iparűzésével kapcsolatos adatszolgáltatásra, különösen pedig tagnévsorának bemutatására hívhatja fel és annak pénzés vagyonkezelését megvizsgálhatja. 8. §. A mozgóképszínházi engedélyek adásában és megvonásában való közreműködés során a kormánybiztos a filmügyhöz fűződő kultúrpolitikai és más közérdekű szakszempontokat veszi figyelembe és ezekből a szempontokból kiindulva tesz nyilatkozatot az engedélyt kérő személyére, illetőleg az engedélyes szakmai megbízhatóságára és képzettségére, továbbá érdemességére, előzetes működésére és tőkeerejére nézve. 9. §. A játszási rend (játszási idő, előadások száma, a magyarnyelvű játékfilmek arányszáma), valamint a helyárak időről-időre érvényes szabályait a kormánybiztos a Budapesti Közlönyben, továbbá a szakma hivatalos lapjában hirdetmény útján közzéteszi. 10. §. (1) A kormánybiztos megállapíthatja azt a legnagyobb mértéket, amely általában vagy egyes meghatározott mozgóképekre nézve a filmkölcsöndíj és a haszonrészesedés tekintetében irányadó. A kölcsöndíj és a haszonrészesedés mértékeire vonatkozó megállapítást a Budapesti Közlönyben és a szakmai hivatalos lapban hirdetmény útján közzé kell tenni. (2) Ha a filmkölcsönző filmkölcsöndíj vagy haszonrészesedés címén a kormánybiztos által megállapított legmagasabb mértéknél többet követel vagy fogad el, a kormánybiztos a filmkölcsönzői ipar folytatásához szükséges engedély megvonása iránt az illetékes hatósághoz fordul. (3) A filmbérleti díjak felülvizsgálása céljából a kormánybiztos a mozgóképüzemi engedélyeseket és a filmkölcsönzőket adatok szolgáltatására hívhatja fel és azok ellenőrzése céljából megbízottja útján üzleti könyveiket megtekintheti. 11. §. A kormánybiztos közérdekből egyes mozgóképeket kötelező bemutatásra jelölhet ki és megállapíthatja azok kötelező bemutatásának tartamát is. A kötelező bemutatásra kijelölt mozgóképek címét és a kötelező bemutatás tartamára vonatkozó rendelkezést a Budapesti Közlönyben és a szakma hivatalos lapjában közzé kell tenni. 12. §. A mozgóképüzemi üzemvezetői és gépkezelői tanfolyamok és vizsgabizottságok működésére a 111.000/1937. B. M. számú rendelet (megjelent a Magyarországi Rendeletek Tára 254. o.) rendelkezéseit kell továbbra is megfelelően alkalmazni a következő bekezdésben foglalt eltérésekkel. (2) A tanfolyam elnökét, alelnökét, igazgatóját és előadóit a vallás- és közoktatásügyi miniszter a kormánybiztos javaslatára nevezi ki. Egyebekben azokat a tennivalókat, amelyeket a 111.000/1937. B. M. számú rendelet a belügyminiszter feladatkörébe utalt, a kormánybiztos látja el. 13. §. A kormánybiztos a mozgóképüzemi engedélyesek és alkalmazottak testületi szervezeteit működésükkel kapcsolatos adatszolgáltatásra, különösen pedig tagnévsoruknak bemutatására hívhatja fel és azok pénz- és vagyonkezelését megvizsgálhatja. 14. §. Ez a rendelet az 1944. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet rendelkezéseivel ellenkező jogszabályok hatályukat vesztik. Hatályát veszti különösen a 48.950/1939. B. M. számú rendelet, a 9.350/1940. M. E. számú rendelet, a 111.000/1937. B. M. számú rendelet 6. §-a és a 70.200/1940. B. M. számú rendelet 3. § (1) bekezdése, valamint a 6.292/1925. M. E. számú rendelet. Budapesten. 1944. évi július hó 27-én.

Dr. Antal István s. k. a vallás- és – közoktatásügyi miniszteri teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir. igazságügyminiszter.

A m. kir. minisztérium 1944. évi 11.800. M. E. számú rendelete, a sajtóellenőrzésről szóló 10.750/1944. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról. Minden hír, cikk vagy bármilyen más közlemény kinyomtatásához előzetes ügyészségi engedély szükséges. Hatályba lépett 1944. augusztus 18-án. A m. kir. minisztérium az 1939: II. tc. 151., 198. és 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a 10.750/1944. M. E. számú rendelet (Rt. 1944, 497. o.) 1. és 2. §-ának egyidejű hatályon kívül helyezésé mellett, a következőket rendeli: 1. §. (1) Időszaki lap szerkesztője vagy kiadója minden hírt, cikket, vagy bármilyen más közleményt — a 2. §-ban foglalt rendelkezések kivételével — csak akkor nyomathat ki, ha annak kinyomatására a sajtótermék előállítása szerint illetékes kir. ügyészség, illetőleg az alábbi (2) bekezdésben, megjelölt hatóság tagja engedélyt adott. (2) A kir. ügyészség székhelyén kívül előállított sajtótermék kinyomatásának engedélyezésére a kir. ügyészség vezetője által kirendelt ügyészségi tag (ügyészségi megbízott), vagy a rendőrhatóságnak a kir. ügyészség által arra felhatalmazott tagja jogosult. 2. §. (1) A Magyar Távirati Iroda és a Magyar Országos Tudósító által az időszaki lapokhoz eljuttatott híranyagot sajtóellenőrzés céljából bemutatni nem kell az esetben, ha az időszaki lap a közleményt teljes terjedelemben, változatlanul, vagy a hivatalos közlésnek megfelelő kivonatban teszi közzé és a «Magyar Távirati Iroda (illetve a Magyar Országos Tudósító) jelenti:» jelzéssel a közlemény elején, illetve «MTI» vagy «MOT» jetzéssel a közlemény végén feltünteti, hogy a közleményt a Magyar Távirati Irodától, illetőleg a Magyar Országos Tudósítótól vette át. (2) A politikai napilapok, valamint a hétfőn reggel megjelenő politikai hetilapok (úgynevezett hétfői lapok) első oldalának címfeliratait és közleményeit, még ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés alá esnek is, csak akkor szabad kinyomatni, ha annak kinyomatására az 1. §-ban kijelölt hatóság engedélyt adott. A sajtóellenőrzésre benyújtott kéziraton vagy kefelenyomaton a felső bal sarokban feltűnő módon «Első oldalas közlemény» jelzést kell alkalmazni. 3. §. Az 1939: II. tc. 198. §-a értelmében vétséget követ el az, aki akár szándékosan, akár gondatlanságból olyan sajtóterméket nyomat ki, terjeszt vagy terjesztet, amelynek kinyomatására a hatóság (1. §) engedélyt nem adott, vagy amelynek terjesztését a hatóság megtiltotta. (2) Aki a rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátsza, megszegésében vagy kijátszásában közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939: II. tc. 212. §-a értelmében két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságinak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működésének területén pedig a m. kir. rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 4. §. Ez a rendelet a kihirdetésének napján (1944. aug. 18.) lép hatályba. Budapesten, 1944. évi augusztus hó 18-án. Vitéz Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök.