Magyar Pál dr.: A szikes talajok fásítása 393 Papp László: Cserjecsemeték nevelése 403 Dérjölüi Antal: Erdőhasználati kutatások az ERTI-ben 406

AZ L KII ÍJ MM

AZ 1862-BEN ALAPÍTOTT E R D É S Z E T I L A P O K 91. ÉVFOLYAMA]

T A R T A L O M : Magyar

Pál dr.: A s z i k e s t a l a j o k f á s í t á s a

P a p p László: Dérjölüi

Cserjecsemeték

Antal:

Bakkay

László:

Czebe

Zoltán:

Fritsch

—

—

—

—

—

—

—

—

az E R T I - b e n

—

—

—

kutatások

Nevelővágások

akácosokban

állományok

A sekélyvízi hajózás

Meteorológiai

—

Erdőhasználati

Erdeifenyő

Antal:

nevelése

—

tanulmányút

C í m k é p : Nyármagcsemeték H á t l a p o n : Homoki

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

403

—

—

—

—

406

—

—

—

—

—

—

és a „Vadas Jenő" vontatóhajó

Győrött

—

a Csongrád

kocsányostölgye

—

tisztítása

—

—

—

megyei

—

—

—

—

Erdőgazdaság

s-^ny áras

—

—

393

— 409

—

—

—

416

—

—

—

423

—

—

—

427

csemetekertjében

Kúnadacson

C O ^ E P W A H H E Mp. na/i

Madnp:

JlacAO nann AnmaA

:

OőJiecemie 3aconéHHbix

flapípaAdu:

BaKKau:

3oAtnaH

406

BocnnTaTenbHbie pyŐKH B aKarjneBbix HacajKAeminx

Ileöe:

n p o i i i C T K a

H a c a w a e H H i i

COCHM

Hme

CTpaHHiie O Ő J I O W K H :

Jlecxoía

Hompadcnoü

nenanoe

:

P. Magyar: Papp:

A.

Dérjöldi: Bakkay:

ceMenmeo

des plants

Recherches —

—

d'arbrisseaux

d'utilisation —

—

—

—

—

foresliére —

HacaMcdenue

Fritsch:

—

e

Kynadat

—

—

—

—

—

—

—

393

—

—

—

—

—

—

403

dans

—

—

l'Institut —

—

—

406 409

—

—

416

L a n a v i g a t i o n e n e a u x b a s s e s et l e r e m o r c j u e u r „ V a d a s J e n ő " —

—

423

—

427

météorologique

E n couverture: oresliére

Planls de peuplier du département

E n r e v e r s e : Chenaie

á Győr

—

issus de Csongrád

pédonculée-peupleraie

—

—

grain

—

dans

la

á

— i—

robinier —

—

sur sable

—

Scientifique —

Coupes d ' a m é l i o r a t i o n dans les peuplements de

Voyage d'étude i

numoM-

—

Z . Czebe: L e nettoiement des peuplements de p i n s y l v é s t r e — A.

e

npouexoMcdenua

R E :

L e boisement des sols sodiques —

Élévage

Forestier L.

423 427

dyőoeo-monoAeeoe

S O M M A I Dr.

416 SyKCnp ,,BAJ0(AI11

oÖAacmu.

H a nocjieflHeM C T p a H n q e O 6 J I O > K K H

L.

napoxoflHbift

monoAn

CenHuu

409

oőbiKHOBeHHOíí

®pm: MejiKOBOflHoe napoxoflCTBO II EH3" MeTeopojiorniecKaH y n e ő H a H n o e 3 « K a B JJbép nepBOíí

403

B HayMHOM H H C T H T Y T C

•

AwnaA

Ha

393

HccjieflOBaHiiH no jieco3KcnjioaTaunii

jiecHoro xo3HücTBa JlacAO

no^B

BbipamHBamie cenmieB KycTapHHKOBbix n o p o «

—

—

—

pépiniére

Kúnadacs

—

—

—

— de

l'économie

A szikes talajok fásítása M A G Y A R P A L a b i o l ó g i a i t u d o m á n y o k doktora

P ü s p ö k l a d á n y a m ú l t b a n az e r d ő g a z d a s á g s z e m p o n t j á b ó l i s m e r e t l e n , — minden erdőtől é s e r d ő k u l t ú r á t ó l távol eső, erdőtlen és fátlan alföldi helység, — m a a k ü l - é s belföldi szakemberek s z á m á r a a szikesfásítás M e k ­ kája. H a t á r á n a k jelentékeny része a m ú l t b a n a hírhedt Hortobágy-puszta f o l y t a t á s á b a e s ő , v é g e l á t h a t a t l a n szikes k o p á r , n y á r r a k i é g e t t , szomorú k é p e t n y ú j t ó , sivár birkalegelő. — m a ugyanott m i n d i n k á b b terjeszkedő, szivet-lelket g y ö n y ö r k ö d t e t ő zöld oázissal dicsekedhetik. A m a 32 é v e s p ü s p ö k l a d á n y i s z i k f á s í t á s i k í s é r l e t i t e l e p a m a g a n e m é ­ b e n n e m z e t k ö z i v i s z o n y l a t b a n is a z e l s ő k e g y i k e s m i n t i l y e n lett i s m e r t t é messze t ú l h a z á n k h a t á r a i n . A szikfásításnak a m ú l t b a n n e m tulajdonítottak komolyabb jelentő­ s é g e t , b á r az Erdészeti Lapok r é g e b b i é v f o l y a m a i b a n t a l á l u n k i t t - o t t n y o ­ m o k a t , a m e l y e k e g é s z e n a p r ó k í s é r l e t e k r ő l s z ó l n a k , — de csak n y o m o k a t , — k i m e r í t ő l e í r á s é s a talaj p o n t o s a b b m e g j e l ö l é s e n é l k ü l . (16., 11., 8., 27., 23., 32., 7., 24., 3.) A s z i k e s e k f á s í t á s á t m e g e l ő z ő rendszeres é s j ó l m e g a l a p o z o t t k í s é r l e ­ t e z é s g o n d o l a t á t e l ő s z ö r Kaán K á r o l y v e t e t t e f e l 1920-ban, a k í s é r l e t e k h e l y é r e v o n a t k o z ó javaslatot pedig m é g ugyanabban az é v b e n Tuzson J á n o s egyik s z a k v é l e m é n y é b e n olvashatjuk. A f ö l d m ű v e l é s ü g y i m i n i s z t e r 149.424/1921. s z . r e n d e l e t é v e l m e g s z e r ­ vezett a l f ö l d i e r d ő t e l e p í t é s i s z a k t a n á c s h a r m a d i k , 1922. á p r i l i s 1 9 - é n Kaán Károly e l n ö k l e t e alatt m e g t a r t o t t ü l é s e m á r e l s ő s o r b a n a k ö z p . e r d é s z e t i á l l o m á s n a k az a l f ö l d i e r d ő t e l e p í t é s k e r e t é b e n , a s z i k e s t e r ü l e t e k h a s z n o ­ sítása é r d e k é b e n v é g z e n d ő k í s é r l e t e k m u n k a t e r v é v e l foglalkozott. 1924 n y a r á n Kaán Károly v e z e t é s e alatt kiszálló b i z o t t s á g állapítja m e g a k í s é r l e t i telep h e l y é t , s ott m é g u g y a n e z é v o k t ó b e r 1 - é n Magyar P á l megindította a szikesfásítási kísérleti m u n k á l a t o k a t r e n d k í v ü l n e h é z viszonyok között és minden segítség nélkül. M á r a h a r m a d i k ü l t e t é s i i d é n y f o l y t , a m i k o r v é g r e , 1925. n o v e m b e ­ r é b e n m e g é r k e z e t t a t e l e p r e a z e l s ő s e g í t s é g Szij F e r e n c e r d é s z s z e m é ­ l y é b e n , a k i a z u t á n 20 é v e n á t a l e g n a g y o b b l e l k i i s m e r e t e s s é g g e l é s b u z ­ galommal szolgálta a szikfásítási kísérletezés ügyét. A t e l e p e t t e h á t k e z d e t t ő l M a g y a r P á l vezette 1927. j a n u á r k ö z e p é i g , B soproni Erdészeti K í s é r l e t i Á l l o m á s h o z t ö r t é n t á t h e l y e z t e t é s é i g . E z i d ő 1

2

1. „ E l s ő s o r b a n a m e z ő g a z d a s á g i m ű v e l é s r e a l i g a l k a l m a s h o m o k t e r ü l e t e k r ő l , á r t e r e k b e f á sításáról é s arról v a n s z ó , hogy i n t e n z í v k í s é r l e t e k e t folytassunk a szikes f ö l d b e f á s í t á s a é r d e ­ k é b e n . " ( K a á n K.: J ö v ő e r d ő g a z d a s á g i p o l i t i k á n k f e l a d a t a i . — E r d . L a p o k , 1920. 113. olrt.l 2. „ A z u r a d a l o m n a k a f ő v a s ú t v o n a l t ó l é s z a k r a e s ő , t ö b b é - k e v é s b é szikes l e g e l ő k b ő l álló r é s z e m e z ő g a z d a s á g i l a g kezelve a r á n y l a g k e v é s hasznot hoz é s i g v k i v á l ó a n alkalmas arra, h o g y a b e f á s í t á s á r a k í s é r l e t e k t é t e s s e n e k . " — (Tuzson J.: A p ü s p ö k l a d á n y i vallásalapítványi i ; i a d a l o m egyes r é s z e i n e k b e f á s í t á s a . — E r d . L a p o k , 1920. 517. old.)

pontig a telep a debreceni E r d ő i g a z g a t ó s á g , innen kezdve a soproni E r ­ dészeti K í s é r l e t i Á l l o m á s h a t á s k ö r é b e tartozik. A k í s é r l e t e k i r á n y í t á s á t és e l l e n ő r z é s é t t o v á b b r a is nevezett l á t t a e l . A telep h e l y i v e z e t ő j e 1927. j a n u á r k ö z e p é t ő l 1928. november k ö z e p é i g Galambos József volt, a z u t á n 1943-ig Tury E l e m é r . 1943-tól tíz é v e n k e r e s z t ü l s z ü n e t e l t a telep m u n ­ k á s s á g a s csak 1953-ban indult meg újból Tóth B é l a v e z e t é s e alatt. A k í s é r l e t i c é l o k r a k i v á l a s z t o t t t e r ü l e t teljes m é r t é k b e n m e g f e l e l ő ­ nek bizonyult, mert ott a t i s z á n t ú l i n y í l t és rejtett szikes talajoknak v a ­ l a m e n n y i v á l t o z a t a m e g t a l á l h a t ó . A talajoknak ezt a v á l t o z a t o s s á g á t m á r annak i d e j é n e l á r u l t a a n ö v é n y t a k a r ó , s m e g e r ő s í t e t t é k az azóta v é g z e t t h e l y s z í n i és l a b o r a t ó r i u m i talajvizsgálatok, valamint a k í s é r l e t i fásítások és e r d ő s í t é s e k k é p e . De változó a terep felszíne i s ; az e n y h é n h á t a s f e k v é s ű k i e m e l k e d é ­ seket laposok, vagy itt-ott m é l y e b b erek t a r k í t j á k . A k í s é r l e t i p a r c e l l á k t e r ü l e t é n a nagyobb esőzések s a tavaszi vizek, e g y é b k é n t é s z r e n e m v e ­ h e t ő , d é l k e l e t i l e j t é s t á r u l n a k e l , a m i k o r a szomszédos magasabb fekvésű legelőkről a k í s é r l e t i p a r c e l l á k egy r é s z é n folynak k e r e s z t ü l . Ezek jelen­ t ő s e n k e d v e z ő b b é teszik az í g y e l á r a s z t o t t p a r c e l l á k v í z g a z d á l k o d á s á t , s ez n é h a f e l t ű n ő e n megnyilatkozik a l é t e s í t e t t fás k u l t ú r a fejlődésében. A z é v i c s a p a d é k m e n n y i s é g á t l a g a (1901—1950) 540 m m , ebből a n y á r i f é l é v r e ( I V — I X ) 319 m m esik. M i n t h o g y ennek t e k i n t é l y e s r é s z e n y á r i z á p o r o k a l a k j á b a n h u l l le s minthogy a n y á r i h ó n a p o k h ő m é r s é k ­ lete m e g l e h e t ő s e n magas, — m í g ugyanakkor a levegő p á r a t a r t a l m a a r á n y l a g k e v é s — , a n y á r n a k k ü l ö n ö s e n m á s o d i k fele m e g l e h e t ő s e n szá­ raznak m o n d h a t ó . A t e l e p í t é s e k , k í s é r l e t e k célja kezdetben n e m gazdasági e r d ő k tele­ p í t é s é n e k m ó d j a , i l l . l e g m e g f e l e l ő b b ö s s z e t é t e l é n e k k i p u h a t o l á s a volt, h a ­ n e m e g y s z e r ű e n csak annak m e g á l l a p í t á s a , hogy az egyes szikes t a l a j f é ­ leségeken m i l y e n fafajok m i l y e n talajelőkészítéssel, i l l t a l a j j a v í t á s s a l te­ lepíthetők eredményesen. A k í s é r l e t e k n e k a szikesfásítás számos r é s z l e t k é r d é s é n e k a l e h e t ő s é g ­ szerinti m e g o l d á s á n k í v ü l b e m u t a t ó , o k t a t ó j e l l e g ű célja is volt. T e h á t nemcsak olyan k í s é r l e t e k e t á l l í t o t t u n k be, a m e l y e k t ő l t ö b b - k e v e s e b b p o ­ zitív e r e d m é n y t r e m é l t ü n k , hanem olyanokat is, amelyek e l ő r e l á t h a t ó a n kudarccal v é g z ő d t e k , de mint ilyenek igen t a n u l s á g o s a k , mert megmu­ t a t t á k , mit, hogyan és m i é r t n e m szabad. É p p e n e z é r t az i l y e n n e g a t í v eredménnyel végződött kísérleti telepítéseket nem igyekeztünk kijavít­ gatni, pótolni, a p u s z t u l ó egyedeket, fafajokat kicserélni, nehogy az ok­ t a t ó jelleg elvesszen. A szikes talajok m i n ő s é g é t a t e r m é s z e t e s n ö v é n y t a k a r ó összetételéből á l l a p í t o t t u k meg. M á s m ó d s z e r n e m állt r e n d e l k e z é s ü n k r e , mert sem a k í s é r l e t i telep, de m é g a soproni E r d é s z e t i K í s é r l e t i Á l l o m á s sem rendel­ kezett t a l a j v i z s g á l a t r a alkalmas l a b o r a t ó r i u m m a l . A z egyes kísérleti par­ c e l l á k r ó l a g y e p t ö r é s , a talaj előkészítés előtt n ö v é n y c ö n o l ó g i a i v á z l a t o ­ kat k é s z í t e t t ü n k , ezek azonban, sajnos, a h á b o r ú s e s e m é n y e k k ö v e t k e z ­ t é b e n e g y é b feljegyzésekkel, sőt az egész i r a t t á r r a l e g v ü t t m i n d elvesz­ tek Fitocönológiai osztályozás A szikes talajok m i n ő s é g é t jól jelzi a t e r m é s z e t e s n ö v é n y t a k a r ó ö s z s z e t é t e l e , ú g y h o g y p l . a S i g m o n d - f é l e osztályozás j ó l ö s s z h a n g b a h o z h a t ó a természetes növénytársulásokkal.

I. oszt. szikes talaj. Lolium — Cynodon — Poa angustifolia ass. J e l ­ lemző kísérő fajok: Trijolium pratense = r é t i here, Potentilla reptans = indás p i m p ó , Eryngium campestre = mezei iringó stb. í í . oszt. szikes talaj. Achillea — Festuea pseudovina ass (Aclúlleeto — Festucetum pseudovinae). J e l l e m z ő k í s é r ő fajok: Lotus tenuifólius = keskenylevelű szarvaskerep. Trifolium strictum — s u g á r h e r e , Tr. striatum — s á v o s h e r e , Plantago lanceolata = l á n d z s á s ú t i f ű , Achillea setacea = pusztai cickafark, A. collina = közönséges cickafark, Inula britannica — r é t i peremizs. III. oszt. szikes talaj. Artemisia — Festuea pseudovina ass. (Artemisieto — Festucetum pseudovinae).

A püspökladányi

erdészeti (dr. Arany

szikkísérleti telep S. felvétele)

1925

őszén

J e l l e m z ő fajai: Cerastium dubium (anomalum) = s z i k i madárhúr, Atriplex litoralis = p a r t i laboda, Ranunculus pedatus — villás b o g l á r k a , Statice Gmelini — s z i k i s ó v i r á g (sziki saláta), Artemisia monogyna = = sziki ü r ö m , Kochia prostrata = h e v e r ő seprőfű. IV. oszt. szikes talaj. Camphorosma annua ass. (Camphorosmetum annuae). E z a m ó d s z e r igen alkalmas é s j ó l b e v á l t a szikes talajok gyors é s t á j é k o z t a t ó e l b í r á l á s á h o z , a szikesfoltok h e l y s z í n i m e g á l l a p í t á s á h o z és e l ­ h a t á r o l á s á h o z . Igen komoly s e g í t s é g e t n y ú j t a pedologus, a talajvizsgáló szakember s z á m á r a az egyes f e l t á r á s o k h e l y é n e k k i t ű z é s é h e z , a t a l a j t é r ­ k é p e z é s k i v i t e l é h e z . T e r m é s z e t e s e n h á t r á n y a , hogy csak ott alkalmaz­ ható, ahol a megfelelő n ö v é n y t a k a r ó jelen v a n , amellett k e l l ő g y a k o r l a ­ tot és botanikai ismereteket k i v a n . Ezek b i r t o k á b a n a l k a l m a z h a t ó a m ó d ­ szer a n ö v é n y t e n y é s z e t s z ü n e t é b e n , s ő t sokszor g y e p t ö r é s u t á n , s z á n t o t t talajon is, mert ilyenkor is l é p h e t n e k f e l fajok, amelyek e l á r u l j á k a t a ­ lajnak olyan m é r t é k ű szikességét, a m i a f á s í t h a t ó s á g o t l e h e t e t l e n n é , vagy legalább is k é t s é g e s s é teszi. Ilyenek lehetnek: Matricaria chamomilla

(orvosi székfű), Pholiurus pannonicus ( k i g y ó f a r k ) , Atriplex litoralis (parti laboda), Plantago tenuiflora ( v é k o n y k a útifű), Hordeum hystrix (cigány­ b ú z a ) , Myosurus minimus ( e g é r f a r k f ű ) , Lepidium perfoliatum (felemás zsázsa), Crypsis aculeata (bajuszpázsit), Chenopodium botryoides (sziki libatop). T e r m é s z e t e s e n , k é t e s esetekben, a m i k o r a n ö v é n y t a k a r ó k i a l a k u l a t ­ lan, e r ő s e n bolygatott, leromlott, vagy h a t a l a j j a v í t á s t t e r v e z ü n k , elen­ gedhetetlen a h e l y s z í n i é s a l a b o r a t ó r i u m i t a l a j v i z s g á l a t .

Ezüstfa

védőpászta rossz szikesen, átmenti — Püspökladány (Tóth Béla

árok felvétele)

földhányásán.

A telep f e n n á l l á s a ó t a f o g a n a t o s í t o t t k í s é r l e t i m u n k á k , e l j á r á s o k alapgondolata m i n d i g e l s ő s o r b a n a talaj é s az e l ü l t e t e t t c s e m e t é k v í z g a z ­ d á l k o d á s á n a k k e d v e z ő b b é t é t e l e k ö r ü l mozgott. A z o k a m u n k á l a t o k , k í s é r l e t e k , e l j á r á s o k , melyeket a p ü s p ö k l a d á n y i k í s é r l e t i telep alkalmazott, h á r o m csoportba o s z t h a t ó k : 1. f i z i k a i , 2. k é ­ m i a i é s 3. biológiai t a l a j e l ő k é s z í t é s e k , i l l . t a l a j j a v í t á s o k . 1. F i z i k a i t a l a j e l ő k é s z í t é s e k a) Szalmatakarás. A f e l s z á n t o t t talajon egyenletesen e l t e r í t e t t ü n k 1 k. holdon 6—10, vagy a csemetesorok sávos t a k a r á s á n á l 4 s z e k é r s z a l m á t Eredmény: A l a t t a a talaj összefolyik, n e m szellőződik, a g y o m elha­ talmasodik rajta, s az v é g ü l is k i s z á r í t j a a talajt é s elfojtja a c s e m e t é t . b) Szalmarétegezés a talajban, ő s s z e l kiásott. 60/60 cm-es g ö d r ö k b e tavasszal a k i h á n y t földet s z a l m á v a l r é t e g e z v e v i s s z a h á n y t á k . Eredmény: A talaj az első esők u t á n összefolyik. H a t á s a j e l e n t é k t e ­ len, g y a k o r l a t i l a g é r t é k t e l e n . c) Dombos ültetés. A z ü l t e t é s h e l y é n e k k ö z v e t l e n k ö z e l é b e n levő t a ­ laj felső r é t e g é b ő l 30—40 c m magas dombot k é s z í t e t t e k é s l e f o r d í t o t t gyeptéglával beborították.

Eredmény: G y a k o r l a t i l a g j e l e n t ő s é g e nincs. d) Süllyesztett ültetés. Célja a csemete t a l a j á n a k felső r é t e g é t lehe­ t ő l e g k i v o n n i a s z é l és a nap s z á r í t ó h a t á s a a l ó l . e g y ú t t a l a c s a p a d é k v í z gyűjtése. Eredmény: A gödör vagy á r o k megtelik összefutott vízzel. G y a k o r ­ l a t i j e l e n t ő s é g e ennek az e l j á r á s n a k sincs. e) Pásztás művelés. 1 m s z é l e s s á v o k o n 15—20 c m m é l y s é g i g f e l á s ­ tuk a talajt s k é s ő b b i d ő n k é n t m e g k a p á l t u k . Eredmény: Szikes talajon g y a k o r l a t i j e l e n t ő s é g e ennek az e l j á r á s n a k sincs, i l l . csak jobb m i n ő s é g ű talajon lehet.

Kiváló fejlődésű, koránfakadó kötöttségi viszonyokkal — Püspökladány

kan. nyár állomány, jó vízellátott s ágú rendelkező, X. o. szikes ér-vonulatban. 33 c. (Tóth Béla felvétele)

jó

f) Teljes és állandó művelés. T e r ü l e t ü n k e t l e g a l á b b fél é v v e l az ü l ­ t e t é s előtt f e l s z á n t j u k , majd i s m é t e l t e n m e g t á r c s á z z u k és b o r o n á l j u k . A z ősszel f o g a n a t o s í t o t t ü l t e t é s u t á n a k ö v e t k e z ő é v b e n az á l l o m á n y z á r ó ­ d á s á i g a talaj felső r é t e g é t m e g f e l e l ő m ű v e l é s s e l á l l a n d ó a n l a z á n és tisz­ t á n tartjuk. Eredmény: Gyakorlatilag a legegyszerűbb, a leginkább követendő el­ j á r á s , k ü l ö n ö s e n feketeugarral e g y b e k ö t v e , a m e l y n é l a s z á r a z szikes l e ­ gelő talaja az ü l t e t é s e l ő t t m á r l e g a l á b b egy é v v e l g y ű j t i , k o n z e r v á l j a a l é g k ö r i c s a p a d é k o t s á t h a t o l h a t ó v á teszi a szikes talaj e g y é b k é n t s z á r a z és k ő k e m é n y r é t e g e i t . g) Mezőgazdasági előhasználat. Jobb szikesen főleg a g y o m t a l a n í t á s és a talaj p o r h a n y í t á s a teszi s z ü k s é g e s s é , annak e l l e n é r e , hogy a gabona a r a t á s i g f e l h a s z n á l minden r e n d e l k e z é s r e álló t a l a j n e d v e s s é g e t , t e h á t e r ő ­ sen k i s z á r í t j a a talajt. h) Mezőgazdasági közteshasználat. Csak I. o s z t á l y ú , vagy m e g j a v í ­ tott szikesen a l k a l m a z h a t ó , mert II. o s z t á l y ú , j a v í t a t l a n szikeseken m á r alig akad r á vállalkozó. Mindenesetre ez az e l j á r á s e l s ő s o r b a n anyagi o l ­ d a l r ó l i n d o k o l h a t ó , mert a sorok k ö z é hozott k a p á s v e t e m é n y maga is

e l é g sok t á p a n y a g o t é s vizet v o n e l a t a l a j t ó l s csak abban az esetben e n ­ g e d h e t ő meg, h a a talaj á p o l á s á t m á s k é n t n e m tudjuk biztosítani. i) Bakhátas művelés. A talaj felső r é t e g é t 2—3-szor összeszántjuk 3—5 m széles s á v o k b a n . A t o v á b b i m u n k a : mint a teljes m e g m ű v e l é s n é l szokásos é s c é l s z e r ű . E l s ő s o r b a n vízösszefutásra hajlamos foltokon, laposokon indokolt. D e s z á r a z a b b t e r ü l e t e n is jobb e r e d m é n y t é r ü n k e l vele, m i n t b á r m i m á s e l ­ j á r á s s a l . H á t r á n y a , hogy a m u n k a kivitele k ö r ü l m é n y e s . j) Nagybakhátas művelés. 24 m széles és k ö z é p e n 1 m magas b a k h á ­ tak. Célja e g y r é s z t a b a k h á t k i e m e l k e d ő r é s z é n a t e r m ő t a l a j g y a r a p í t á s a , másrészt a káros sók legalább részbeni kimosásának lehetővé tétele. Á l t a l á b a n m e g á l l a p í t h a t ó : 1. legjobb a f á k fejlődése a m é l y e d é s e k ­ ben, a h o l a v í z g a z d á l k o d á s a l e g k e d v e z ő b b é v á l t ; 2. g y e n g é b b a fejlődés, de m é g k i e l é g í t ő a b a k h á t a k legmagasabb r é s z é n , ahol a t e r m ő r é t e g a legvastagabb lett: 3. legrosszabb a k é p a t ö b b é - k e v é s b é v á l t o z a t l a n r é ­ szen, ahonnan n e m vettek e l , i l l . a h o v á n e m adtak, ahol sokszor m é g az eredeti n ö v é n y t a k a r ó m a r a d v á n y a i is felfedezhetők. A m e n n y i b e n az e l j á r á s g é p e s í t é s e m e g o l d h a t ó , m i n t á u l szolgálhat a legelő v é d ő e r d ő s á v o k l é t e s í t é s é h e z . 2. Kémiai talajjavítások a) Savanyú, mésztelen szikesek javítása mésziszappal. A z előzőleg j ó l m e g m ű v e l t talajra 20—80 tonna m é s z i s z a p o t t e r í t ü n k e l 1 k. holdon, majd t á r c s á v a l b e l e k e v e r j ü k . K é s ő b b erre a c é l r a m é s z k ő p o r t is h a s z n á l ­ tak, m e l y b ő l k b . fele m e n n y i s é g e l e g e n d ő . b) Savanyú, m.észtelen szikesek javítása digózással. C é l j a ugyanaz, mint az e l ő b b i n é l , de itt tekintettel az alkalmazott digóföld nagyobb t ö ­ m e g é r e (k. h o l d a n k é n t 250—400 m ) , az m i n t p o r h a n y ó t a l a j r é t e g - g y a r a ­ p o d á s is nagyon hasznos. fDigóföídeknek n e v e z z ü k a felszíntől 100—120 c m m é l y e n k e z d ő d ő , s z ó d a m e n t e s é s m é s z b e n gazdag, s á r g a altalajt, m í g digózás a digófölddel f o g a n a t o s í t o t t t a l a j j a v í t á s i m ó d . ) 3

3. Biológiai talajelőkészítés a) Bokros előtelepítés. (Biológiai melioráció.) A kísérleti t e l e p í t é s e k m é g n e m é r t é k e l h e t ő k , i l l . m é g m a is k í s é r l e t i s t á d i u m b a n vannak. b) Bokros takarás. Célja e l s ő s o r b a n a talaj m i e l ő b b i b e á r n y a l á s a é s i g y a bokorsorok k ö z é ü l t e t e t t f a c s e m e t é k t a l a j á n a k v é d e l m e a gyors k i ­ s z á r a d á s ellen. A k ö z b e ü l t e t e t t fafajok fejlődési viszonyaira n e m tapasztaltuk a bo­ korsorok é r d e m l e g e s e b b j ó t é k o n y h a t á s á t . I n k á b b a nehezen záródó, v a g y laza l o m b o z a t ú fafajok k ö z é v a l ó t e l e p í t é s n é l , szegélyfásításnál és o l y a n gyenge talajokon lehet indokolt, amelyek z á r t á l l o m á n y t nevelni ú g y s e m tudnak. Gyökérvizsgálatok A z alföldfásítási t ö r v é n y 1923-ban s z ü l e t e t t m e g s t ö b b e k között e l ő ­ í r t a a szikesek fásítását. Á z ez i r á n y b a n ú t m u t a t á s r a hivatott p ü s p ö k l a ­ d á n y i telep csak 1924 őszén kezdte meg m ű k ö d é s é t . T e r m é s z e t e s e n a k ­ kor az volt a l á t s z a t , hogy a telepnek é v t i z e d e k n e m á l l a n a k r e n d e l k e z é ­ s é r e a t ö r v é n y v é g r e h a j t á s á i g , m e l y m á r s ü r g ő s n e k látszott, i l l . s ü r g ő s is volt, csak a k o r m á n y z a t n a k n e m volt fontos. A telepnek t e h á t olyan m ó -

dot kellett keresnie, amelynek s e g í t s é g é v e l t ö b b é - k e v é s b é bele lehet l á t n i a t e l e p í t e t t fafajok j ö v ő j é b e . E z az e l j á r á s i m ó d a g y ö k é r v i z s g á l a t volt. A. v i z s g á l a t o k i r á n y í t ó j a (17.) a k ö v e t k e z ő f e l t e v é s e k b ő l i n d u l t k i . A l f ö l d ü n k k l i m a t i k u s s z e m p o n t b ó l á t m e n e t a sztyep- és az e r d ő k l i m a k ö ­ z ö t t (erdősztyep). A l é g k ö r i c s a p a d é k n a k , k ü l ö n ö s e n szikes talajon, csak egy része jut a talajba s ennek i s m é t csak egy r é s z é t tudja f e l v e n n i a í a g y ö k é r z e t e . I l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t az í g y r e n d e l k e z é s r e álló víz semmi esetre sem e l e g e n d ő e r ő t e l j e s fa, m é g k e v é s b é e r d ő t e n y é s z e t é -

26 éves fehérnyár szegélysor kocs. tölgyállomány szélén. — Püspökladány 50/d. (Tóth Béla felvétele)

Amerikai kőrissel gazdagon kocs. tölgyállomány l—II. o. talajon. — Püspökladány 50/d. Béla felvétele)

teleszórt szikes (Tóth

hez. A f á k n a k m á s h o n n a n k e l l p ó t o l n i o k az e l é g g é s z á r a z l e v e g ő j ű A l f ö l ­ d ö n a fokozott p á r o l o g t a t á s h o z e l e n g e d h e t e t l e n ü l s z ü k s é g e s nagyobb m e n n y i s é g ű vizet; s ezt csak az altalaj vízből p ó t o l h a t j á k . H a t e h á t a t a ­ lajviszonyok l e h e t ő v é teszik a g y ö k é r z e t l e j u t á s á t , i l l . a fafajok g y ö k e r e i á t t u d j á k t ö r n i a k r i t i k u s t a l a j r é t e g e k e t s így le tudnak hatolni az a l t a lajvizig, a fa j ö v ő j e az adott talajon b i z t o s í t o t t n a k v e h e t ő . A v i z s g á l a t o k kiterjedtek a nem szikes talajokra ket r ö v i d e n a k ö v e t k e z ő k b e n foglalhatjuk ö s s z e :

is. A z e r e d m é n y e ­

1. A l f ö l d ü n k ö n k e d v e z ő talajviszonyok k ö z ö t t m i n d e n fafaj m é l y g y ö ­ k é r z e t e t fejleszt, m í g e r ő s e n szikes agyagon m é g az á l t a l á b a n m é l y g y ö k é r z e t ű n e k ismert t ö l g y v e r t i k á l i s g y ö k e r e se tud, vagy alig tud l e h a -

tolni. Itt m á r csak a Tamarix tetrandra és T. odessana, valamint az Elaeagnus angustifolia t u d m e g b i r k ó z n i a f e l m e r ü l ő a k a d á l y o k k a l . 2. A fafajoknak m é l y g y ö k é r z e t k i a l a k í t á s á r a i r á n y u l ó k é p e s s é g e n a ­ gyon v á l t o z ó s a vizsgált fafajokat figyelembe v é v e , ideiglenesen a k ö ­ v e t k e z ő fokozatok á l l a p í t h a t ó k m e g : aj Tamarix tetrandra, Tamarix odessana, Elaeagnus angustifolia. b) Quercus robur, Amorpha fruticosa, Pirus piraster. c) Ulmus glabra, Ulmus levis, Sophora japonica. d) Fraxinus pennsilvanica, Fraxinus excelsior, Populus alba, Popu­ lus canadensis, Acer negundo. 3. S z á r a z s á g r a h a j l ó viszonyok k ö z ö t t a talajban v a l ó b a n l é t é r t folyó k ü z d e l e m j á t s z ó d i k l e s ebben a k ü z d e l e m b e n a g y ő z e l e m r e l é n y e g e s be­ folyása v a n a v í z s z i n t e s g y ö k é r z e t e r ő t e l j e s e b b k i a l a k u l á s á n a k , de a d ö n t ő t a l á n m é g i s az, hogy a v e r t i k á l i s g y ö k é r z e t e l tudja-e é r n i az alta­ laj vizet vagy sem. Egyéb tanulságok 1. A kocsányos tölgy az I. és II. oszt. szikes talajon álló e r d ő k leg­ fontosabb fafaja; p l . az I., I/II. oszt. s a v a n y ú szikes, j ó felszíni vízellát o t t s á g ú (Lysimachia nummulária-s) agyagon a legszebb fejlődést m u ­ tatja, m i n d m a g a s s á g i , m i n d v a s t a g s á g i n ö v e k v é s e k i t ű n ő , f e l ü l m ú l j a a t ö l g y f a t e r m é s i t á b l á k I. term. o s z t á l y á n a k adatait. ( P l . 28 é v e s á l l o m á n y f a t ö m e g e 177 m /ha, a m i 6,3 m / h a á t l a g n ö v e d é k e t jelent.) A t ö l g g y e l e g y ü t t t e l e p í t h e t ő k gyorsan n ö v ő fafajok (nyarak, a k á c , f e k e t e d i ó , vadcseresznye) olyan talajon, amely s z á m u k r a e g y é b k é n t n e m teljesen m e g f e l e l ő (rejtett szik, a talaj s z e l v é n y b e n p l . II. oszt. szikes vagy e r ő s e n k ö t ö t t r é t e g ) , de amelyen e r ő t e l j e s kezdeti f e j l ő d é s ü k r é v é n mint e l ő h a s z n á l a t i anyag a f a t e r m e l é s t j e l e n t ő s e n f o k o z h a t j á k . 2. Ezüstfa (Elaeagnus angustifolia). A III. oszt. szikestalajok fásítá­ s á n a k n é l k ü l ö z h e t e t l e n ü l legfontosabb fafaja. A s z á r a z s á g o t , a talaj s z i k e s s é g é t és k ö t ö t t s é g é t k i t ű n ő e n b í r j a ; az e l ö n t é s t k e v é s b é . H á t r á n y a , hogy t ü s k é s á g a i m e g n e h e z í t i k a talaj á p o l á s t , a m e l y é r t pedig igen h á l á s . E l é g gyorsan és t e r e b é l y e s e n n ő , t e h á t hamar z á r ó d i k s minthogy l o m b o ­ zata e l é g s ű r ű , t a l a j á n a k m e g f e l e l ő v é d e l m e t biztosít. M i n d e r r e r e n d k í ­ v ü l e r ő t e l j e s és gazdag e l á g a z á s ú g y ö k é r z e t e k é p e s í t i . T ö r z s e általában g ö r b é n , az e r ő s e b b m e g v i l á g í t á s felé n ő . C é l s z e r ű e z é r t e r d ő s z e g é l y b e n , m e z ő - és l e g e l ő v é d ő e r d ő s á v s z é l e i n s e l é g s ű r ű n t e l e p í t e n i , hogy v é d e l m ü l szolgáljon a legelő á l l a t o k b e h a t o l á s a és k á r t e v é s e ellen. 3

3

M i n t h o g y g y ö k e r e i s z i m b i ó z i s b a n é l n e k a talaj levegőjének N-jét m e g k ö t ő Actinomyces elaeagni n e v ű b a k t é r i u m m a l , a talaj N - v e g y ü l e teit g y a r a p í t j a s ezzel t a l a j á t j a v í t j a . Magot b ő s é g e s e n terem. Ősszel elvetett magja tavasszal j ó l k e l . T e ­ l e p í t é s e t ö r t é n h e t i k sima- és g y ö k e r e s d u g v á n n y a l , de l e g a j á n l a t o s a b b m a g r ó l kelt és nevelt c s e m e t é v e l 3. A s z i k i e r d ő k b e n s z i n t é n j e l e n t ő s é g g e l b í r a m á s o d i k koronaszint és a cserjeszint k i a l a k í t á s a . T ó t h B é l a (33.) m e g f i g y e l é s e i szerint az üdébb I—II/a oszt. s z i k i t ö l ­ gyesekben e r e d m é n y e s e n l é t e s í t h e t ü n k m á s o d i k koronaszintet mezei- és vénicszil, a m . k ő r i s , g y e r t y á n , esetleg celtisz t e l e p í t é s é v e l . A bokor­ szintbe pedig ü l t e s s ü n k vegyesen t a t á r j u h a r t , v e r e s g y ü r ü s o m o t , fagyalt,

birset, esetleg — h a nincs k ö z e l b e n anyafa, m a g v e t é s s e l is hozzuk be a vénicszilt és az am. k ő r i s t . Szárazabb I—Il/a oszt. s z i k i t ö l g y e s e k e t a m á s o d i k koronaszint k i ­ a l a k í t á s a é r d e k é b e n e l e g y í t s ü k mezeijuharral, vénicszillel, v a d k ö r t é v e l , jobb esetben celtisszel, m í g a bokorszintet t a t á r - é s mezeijuhar, veresg y ü r ü s o m , galagonya, orgona, borsófa t e l e p í t é s é v e l a l a k í t s u k k i . A gyenge, száraz II. oszt. é s a III. oszt. szikesek ezüstfa-állományaiba t e g y ü n k v a d k ö r t é t és Amorpha-t, az i d ő s z a k o s a n nedvesebb h e ­ lyekre pedig a m . k ő r i s t . K e r ü l j ü k a k ö k é n y b e v i t e l é t . 4. A tamariskák j e l e n t ő s é g e szikes talajainkon az eddigi tapasztala­ tok szerint v i t a t h a t ó . K é t s é g t e l e n t é n y , hogy g y ö k é r z e t é v e l b e h á l ó z é s birtokba vesz olyan talajokat, amelyeken minden m á s fafaj megtorpan, m é g az Elaeagnus is, de csak r ő z s é t ad, azt is keveset. Viszont ugyancsak t é n y , hogy l e v é l z e t e a g y ö k e r e i á l t a l az altalajból felhozott s ó k a t k i v á ­ lasztja, amiket a z u t á n az esővíz lemos a talaj f e l s z í n é r e ; t e h á t s ó k a t jut­ tat az eddig esetleg s ó m e n t e s felső t a l a j r é t e g e k b e . 5. A s z i k i t ö l g y e s e k elegyfái k ö z ü l főleg az ü d e II. oszt. talajokon a vénicszil t ű n i k k i a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g é v e l é s szívósságával. J o l fejlő­ dik a t ö l g y á r n y é k á b a n , t ű r i a szikes talaj s z á r a z s á g á t , k i v á l ó a n b í r j a az e l ö n t é s t . S z á l a n k é n t i k ö z b e e l e g y í t é s e s e t é b e n a t ö l g y e k k o r o n á i nagyobb n ö v ő t é r h e z jutnak, a t ö r z s e k e r ő t e l j e s e b b e n fejlődhetnek s a sokszor földig ágas vénicszilek h a t á s á r a jobban .feltisztulnak. H a e l e g e n d ő v é n i c ­ szil v a n a t ö l g y e s b e n , a t ő r e v á g o t t szilek t u s k ó s a r j a i bokorszintet a l a k í ­ tanak k i . D e c s a p a d é k o s tavasz e s e t é b e n fellépő, b á r g y e n g é n fejlődő ter­ mészetes újulata szintén megvédheti a tölgyes talaját a gyomoktól. 6. N e m a j á n l a t o s t ö l g y e s e k b e n k e v é s b é á r n y a l ó fafajoknak (pl. s z i l ­ nek vagy k ő r i s n e k ) s á v o s e l e g y í t é s e , mert a t ö l g y s á v o k n e m t u d j á k az e l e g y f á k sávjait á t h i d a l n i , ú g y h o g y azok alatt a talaj b e f ü v e s e d i k . D e eb­ ből az is k ö v e t k e z i k , hogy az i l y e n k e v é s b é á r n y a l ó e l e g y f á k m á r a tele­ p í t é s n é l c é l s z e r ű e n j ó v a l kisebb m é r t é k b e n szerepelhetnek, mint a t ö l g y . 7. S a v a n y ú I./III. — 65. oszt. szikes talajon kezdetben a kocsányos­ tölgy n ő t t jobban, a cser lassabban. M a a e s ú c s s z á r a d é s n a k indult tölgy pusztul, m í g a cser egészséges és s z é p e n fejlődik. T e h á t a t ö l g y s z á m á r a m á r k r i t i k u s talajon a t ö l g y mellett r é s z b e n vagy e g é s z b e n c é l s z e r ű a cser a l k a l m a z á s a . 8. M e d e n c e s z e r ű m é l y e d é s b e n , m é l y e n m e g m ű v e l t , j ó l e l ő k é s z í t e t t I/I. vagy I/II. oszt. szikes talajon, amennyiben a t a l a j s z e l v é n y b e n csak 50-es k ö t ö t t s é g e n a l u l i r é t e g e k t a l á l h a t ó k , nagy f a h o z a m ú é s é r t é k e s neviesnyárasok t e l e p í t h e t ő k (pl. 20 é v e s k o r á n f a k a d ó k a n a d a i n y á r a s 226 m / b a f a t ö m e g , átlagos m a g a s s á g 20,4 m . á t l a g n ö v e d é k 11,3 m /ha). E r r e i g é n y b e v e h e t ő a m é l y e d é s , annak oldalai a peremig, amely m á r rende­ sen e r ő s e b b e n szikes. 9. A z Alföld száraz l e v e g ő j é b e n a t ö r z s e k f e l t i s z t u l á s a r e n d k í v ü l lassú, ú g y h o g y é r t é k e s szerfa n e v e l é s e é r d e k é b e n a f e l n y e s é s elengedhe­ tetlen. 10. A legelővédő e r d ő s á v o k l é t e s í t é s é t kapcsolatba, ö s s z h a n g b a k e l l hozni a v á l t o z ó m i n ő s é g ű szikesekre jellemző ligetes fásítással. A l e g e l ő ­ szakaszok h a t á r a i t a l k o s s á k egyes jobb foltokon álló erdőfoltok, ezeket a z u t á n i n k á b b r ö v i d e b b , m i n t hosszabb m e g j a v í t a n d ó szikesebb r é s z l e g e n t e l e p í t e t t e r d ő s á v d a r a b o k k ö t i k össze. A r r a k e l l t ö r e k e d n ü n k a t e r v e z é s ­ nél, hogy ezek az összekötő s á v d a r a b o k m i n é l r ö v i d e b b e k legyenek, m á s ­ részt, hogy az e r d ő s á v o k g é p e s í t e t t t a l a j m ű v e l é s e l e h e t s é g e s legyen. A 3

3

«

l e g e l ő s z a k a s z o k t e r ü l e t é n b e l ü l l é t e s í t e t t kisebb e r d ő f o l t o k h a t h a t ó s a n e l ő s e g í t i k a k e d v e z ő b b m i k r o k l í m a k i a l a k u l á s á t . A z e r d ő s á v o k és az e r d ő ­ foltok s z e g é l y é t ezüstfa alkossa. H e l y h i á n y á b a n a talaj e l ő k é s z í t é s r é s z l e t e i t , v a l a m i n t a t e l e p í t e n d ő á l l o m á n y o k ö s s z e t é t e l é t i l l e t ő e n itt csak utalok a m á r e m l í t e t t szab­ v á n y r a ( M N O S Z 20,215 T) és a most megjelent E r d é s z e t i K é z i k ö n y v 12. táblázatára. Ugyancsak n e m t á r g y a l h a t o m azokat az e g y é b i r á n y ú kísérleteket és t u d o m á n y o s v i z s g á l a t o k a t sem, amelyeknek s z í n h e l y e s z i n t é n t a p ü s ­ p ö k l a d á n y i k í s é r l e t i telep v o l t (4., 5., 19., 20., 31., 35., 41.). Tury-féle „erdészeti osztályozás"

(39.)

A z e l j á r á s l é n y e g e , hogy a Sigmond-félc osztályozást talajréte­ g e n k é n t v é g z i e l , egy t ö r t s z á m n a k s z á m l á l ó j á v a l j e l z i a feltalaj, neve­ zőjével az altalaj Sigmond-íéle o s z t á l y á t á t l a g o s a n é s megadja a Stefanovits-íéle szikes t í p u s t és jelleget. E g y ú t t a l j e l z i azt a m é l y s é g e t , amelyben a g y ö k é r z e t t o v á b b i l e h a t o l á s á t v a l a m i l y e n talaj hiba (sós, s z ó ­ dás r é t e g , glej, m é s z k ő p a d , k a v i c s r é t e g stb.) a k a d á l y o z z a . í g y p l . I/III-80. o s z t á l y azt jelenti, hogy az a felső t a l a j r é t e g , m e l y b e n a fák h o r i z o n t á l i s g y ö k é r z e t e helyezkedik e l , I. oszt. szikes, azon a l u l III. osztályú s a g y ö k e r e k fejlődését, b e h a t o l á s á t a k a d á l y o z ó viszonyok 80 c m m é l y s é g ­ ben l é p n e k f e l . M i n t h o g y ez a k o m o l y g y a k o r l a t i j e l e n t ő s é g ű osztályozási m ó d m á r s z a b v á n y a l a k b a n is megjelent ( M N O S Z 20215 T), í g y r é s z l e t e i t illetően erre utalok. M é g csak azt emelem k i , hogy az így m e g a l a p í t h a t ó t í ­ pusok k ö z ü l a s a v a n y ú m é s z t e l e n k i l ú g o z o t t szikesek T/L, I/II., 1/111-80., I/IV-120. o s z t á l y ú , a semleges m é s z t e l e n k i l ú g o z o t t szikesek III é s I/II. o s z t á l y ú talajai g a z d a s á g o s a n e r d ő s í t h e t ő k . Folyó munkálatok A k í s é r l e t i telep jelenleg a k ö v e t k e z ő p r o b l é m á k m e g o l d á s á n

dolgo­

zik: 1. Rossz, III—IV. oszt. szikes t e r ü l e t e k fásítása, m e z ő - é s l e g e l ő v é d ő erdősáv telepítése előzetes meliorációval. 2. A z e r d ő s í t é s e k k ö z é é k e l t rossz szikes legelők, r é t e k t e r m é s h o z a ­ m á n a k emelése. 3. S z i k i e r d ő b e n a l e g m e g f e l e l ő b b talaj- és á l l o m á n y á p o l á s i m ó d o k kialakítása. a) Á l l o m á n y n e v e l é s . K í s é r l e t a buja fejlődésű am. k ő r i s e l e g y f á k különböző m é r t é k ű visszavágásával. b) T a l a j - és t ö r z s á p o l á s . K í s é r l e t t á r g y á v á t e e n d ő , hogy rendbehoz­ h a t ó - e a t e l e p í t é s u t á n elhanyagolt h i b á s fejlődésű fiatalos. M i l y e n á p o ­ lási m ó d d a l (talajápolás, esetleg j a v í t á s ) lehet a s t a g n á l ó , rossz fiatalos­ ból e l f o g a d h a t ó á l l o m á n y t nevelni? 4. A nagyon gyenge fejlődésű á l l o m á n y l e c s e r é l é s e , fafajcsere. 5. A s z i k i e r d ő k b e n a m e g f e l e l ő t e r m é s z e t e s é s m e s t e r s é g e s f e l ú j í ­ t á s i m ó d o k n a k kidolgozása. a) T e r m é s z e t e s felújítási k í s é r l e t f e h é r - é s k a n a d a i n y á r f ő á l l o m á n y - , am. k ő r i s , mezeiszil m e l l é k á l l o m á n y f e l ú j í t á s á r a .

b) T e r m é s z e t e s f e l ú j í t á s i k í s é r l e t elegyes é s b e n , talajműveléssel és anélkül.

elegyetlen

tölgyesek­

IRODALOM I. Arany S.: A z a l f ö l d i szikes talajok o s z t á l y o z á s a . — O M M I 1952/53. é v i é v k ö n y v e . — 2. Ua.: A szikes talaj é s j a v í t á s a . — M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó . Budapest, 1956. — 3. Bernátsky J . : A szikes talajok n ö v é n y z e t e k ü l ö n ö s tekintettel a b e f á s í t á s k é r d é s é r e . — E r d . K í s é r i . 1913. — 4. Bokor K.: A szikes talajok m i k r o f l ó r á j a tekintettel azok m e g j a v í t á s á r a . — E r d . K í s é r i . 1928. — 5. Fehér D.: A s z i k f á s í t á s t a l a j b i o l ó g i a i p r o b l é m á i . — E r d . L a p o k . 1931. — 6. Fehér D.—Bokor E.: V i z s g á l a t o k a m a g y a r o r s z á g i szikestalajok m i k r o b i o l ó g i a i t e v é k e n y s é g é r ő l — M . T . A . M a t . é s T e r m . É r t . 47. k., 1930. — 7. F ö l d e s J . : A l e g e l ő e r d ő k b e r e n d e z é s e i o k s z e r ű k e z e l é s e stb. — E r d . L a p o k , 1895. — 8. Hóman B.: A szikes talaj m ű v e l é s é r ő l é s f a t e n y é s z e t é r ő l . . — E r d . L a p o k , 1880. — 9. Kaán K.: J ö v ő e r d ő g a z d a s á g i p o l i t i k á n k feladatai. — E r d . L a p o k , 1920. — 10. Korner, A.: Pflanzenleben d e r Donaulander. 1863. — 11. L á n g G . : A szikes f ö l d . — E r d . L a p o k . 1870. — 12. Magyar P.: A s z i k f á s í t á s i k í s é r l e t e k e l ő t t . — R ö t t i g — R o m w a l t e r n y . R . T. S o p r o n 1924. — 13. Ua.: A s z i k e s f á s í t á s k é r d é s é h e z . — E r d . L a p o k , 1926. — 14. Ua.: A z A l f ö l d f á s í á s k ö r é b ő l . — E r d . L a p o k , 1927. — 15. U a . : A d a t o k a H o r t o b á g y n ö v é n y s z o c i o l ó g i a i viszonyaihoz. — E r d . K í s é r i . 1929. — 16. U a . : S z i k e s f á s i t á s i k í s é r l e t e k a p ü s p ö k l a d á n y i telepen. — E r d . K í s é r i . 1929. — 17. Ua.: G y ö k é r v i z s g á l a t o k csemetekerti é s szikes talajban. — E r d . K í s é r i . 1929. — 18. Ua.: Forstliche Szikprobleme. — V e r h a n d l u n g e n des Intem. Kongresses Fors'.licher Versuchsanstalten, Stockholm, 1929. — 19. U a . : N ö v é n y ö k o l ó g i a i v i z s g á l a t o k szikes talajon. — E r d . K í s é r i . 1930. — 20. Ua.: K i s e b b m ű v e l é s t e c h n i k a i k í s é r l e t e k . — E r d . K í s é r i . 1934. — 21. Ua.: D i e A u f f o r s t u n g v o n S z i k b ö d e n i n U n g a r n . — V e r h . d. I X . Intern. K o n g r . d. Forstl. Forschungsanst. i n U n g a r n , 1936. — 22. Ua.: A z A l f ö l d f á s í t á s é s n ö v é n y s z o c i o l ó g i a i alapjai. — E r d . L a p o k , 1949. — 23. X. K.: E r d ő ­ s í t é s i k í s é r l e t e k szikes talajon. — E r d . L a p o k , 1890. — 24. Pech D.: A T a m a r i x articulata. — E r d . L a p o k , 1897. — 25. Prettenhoffer I.: E r d ő s í t s ü n k - e a szikeseken? — A g r á r t u d o m á n y I. k. 6—7. sz. — 26. Ua.: M é s z t e l e n é s á t m e n e t i szikesek m e g j a v í t á s a . — A g r o k é m i a , 1950. — 27. Ua.: Á t m e n e t i szikesek j a v í t á s a k o m b i n á l t e l j á r á s s a l . — A g r o k é m i a é s T a l a : t a n , T o m . 2. N o . 1. — 28. Prokopovics: A d a t o k a szikes talaj b e f á s í t á s á h o z . — E r d . L a p o k , 1881. — 29. Rodiztky J . : A d a t o k a b e f á s í t á s t ö r t é n e t é h e z . — E r a . L a p o k . 1884. — 30. 'Sii»mond E . : A hazai szikesek é s m e g j a v í t á s t m ó d j a i k . — MTA k i a d á s a , Budapest. 1923. — 31. Soó K.: D i e Vegetation d e r A l k a ' i steppe H o r t o b á g y , ö k o l o g i e u n d Soziologie der Pflanzengesellschaften. — Fedde. R e p e r t ó r i u m , X X X I X , 31. I. 1936. — 32. Stocker, O.: T r a n s p i r a t i o n u n d Wasserhaushalt i n verschiedenen K l i m a z o n e n . II. Untersuchungen i n d e r ungarischen A l k a l i s l e p p e . — J a h r b . f. w^ss. Bot., 1933. — 33. S y l v i u s : Szikes talaj b e ü l t e t é s e . — E r d . L a p o k , 1894. — 34. Tóth B.: A sz'ki e r d ő k a l s ó koronaszintjei. — E r d . k u t . 1954. 4. — 35. U a . : S z i k f á s í t á s i b e m u t a t ó . — K é z i r a t , 1956. — 36. Tury E.: A s z i k e s f á s í t á s gyakorlati k e r e s z t ü l v i t e l é r ő l . — E r d . L a p o k , 1934. — 37. Ua.: S z k e s talajok ligetes e r d ő i . — E R T I J951. é v i é v k ö n y v e . — 38. Ua.: Meszes é s m e s z e s - s z ó d á s szikes talajok f á s í t á s i k é r d é s e i . — E R T I 1952. é v i é v k ö n y v e . — 39. Ua.: K ü l ö n b ö z ő t í p u s ú szikes tala­ jok ks. t ö l g y á l l o m á n y a i . — E r d . K u t . 1954. 1. — 40. Ua.: A szikes talajok e r d é s z e t i o s z t á l y o z á s a . — E r d . K u t 1954. 4. —41. Ua.: A d a t o k a sziki e r d ő k talajviszonyaihoz. — E r d . K u t . 1956. 1. — 42. Tuzson J . : S z a k v é l e m é n y a p ü s p ö k l a d á n y i v a l l á s a l a p í t v á n v i u r a d a l o m egyes r é s z é n e k b e ­ f á s í t á s a t á r g y á b a n . — E r d . Lapok). 1920. — 43. Zsilinszky—Treitz: A szikes talajok m e g t a v T á s a . 1924. !

A eserjecsemeték nevelése P A P P

LÁSZLÓ,

az E R T I

munkatársa

A haladó biológiai elveknek megfelelő többszintű állomány kialakításában a c s e r j é k n e k igen fontos szerep j u t . D e n e m k i s e b b a j e l e n t ő s é g ü k a m e z ő v é d ő e r d ő ­ s á v o k t e l e p í t é s é b e n sem, ahol az alsó szint megfelelő k i a l a k í t á s a a s z é l v é d e l e m , a m a d á r v é d e l e m é s az a p r ó v a d - v é d e l e m i g e n fontos k e l l é k e . N e m s z a b a d m e g f e l e d ­ kezni azonban a kopárfásításról sem, ebben a v o n a t k o z á s b a n a cserjék m i n d nagyobb j e l e n t ő s é g r e tesznek szert, a m i ó t a f e l i s m e r t ü k a z e l ő c s e r j é s í t é s szükségességét. Ezek á szempontok hozták előtérbe a cserjék c s e m e t e n e v e l é s é n e k kérdését. A fel­ szabadulás előtti időben csemetekertjeinkben csemeteneveléssel csak igen elvétve foglalkoztak. E n n e k o k a az is, hogy a c s e r j é k m a g v a i — k e v é s k i v é t e l t ő l eltekintve — nehezen csírázok. H a tavasszal m i n d e n előkezelés n é l k ü l v e t j ü k e l , a m a g e g y - k é t , sőt h á r o m é v i g is átfekszik. A m a g v a k előkezelésére v o n a t k o z ó l a g m i n d az irodalomban, m i n d a gyakorlat­ ban sokféle m ó d d a l találkozunk. K ö z ü l ü k a m a i helyzetnek megfelelően legbizto­ sabb a nedves h o m o k b a n t ö r t é n ő r é t e g e l é s . H o g y a r é t e g e l é s t m i l y e n h ő m é r s é k l e t e n és m e n n y i ideig k e l l végezni, a r r a v o n a t k o z ó l a g a csemetekerti u t a s í t á s b a n é s m i n d a külföldi, m i n d a hazai irodalomban s z á m o s adat t a l á l h a t ó . Ezzel a k é r d é s s e l t e h á t nem foglalkozom.