Magyar óriásnyúl tenyésztésének története
A nyúl háziasítása és elterjedése Lepus europeus
Oryctolagus cunyculus
Az üregi nyúl Az
üregi nyúl mintegy ezer évvel ezelőtt az Ibériai félszigetről terjedt el Európában A háziasítására a szerzetesrendek kolostoraiban került sor Spanyolországban és Franciaországban Innen került át a XVI. században Magyarországra, a szerzetesrendek közvetítésével, mivel a házi nyúl böjti étel volt
Angol kosorrú
Normandiai ezüst
A hazai nyúltenyésztés kialakulásának története
A házi nyulat kolostorokban szerzetesrendeknél, és nemesi udvarokban tartották, innen terjedt tovább Írásos dokumentációval a XIX. században találkozunk először: Grubiczy Géza: A tengeri nyulak tenyésztése, 1875. „Galluss” baromfi szakfolyóirat megjelentetése nyulászati rovattal – a rovat vezetője báró Ambrózy Béla
Ebben
az időszakban elsősorban kisebb testű, 2-2,5kg súlyú magyar parlagi szürke, francia, és német nyulakat tartottak 1877-ben báró Ambrózy Béla a nyulászattal foglalkozók figyelmét felhívta arra, hogy egy saját fajtájú gazdasági szempontból is hasznos nyúl nevelésére fordítsanak figyelmet
A
XIX. század végén Darányi Ignác földművelésügyi miniszter megbízást ad Andrássovich Géza részére, hogy Gödöllőn hozzon létre egy jól működő, gazdasági szempontból is hasznos nyúltelepet Kezdetben ezüstnyulat, majd az 1900-as évek elejétől belga óriásokat tartottak A belga óriásnyulak elterjedésével kialakul az úgynevezett magyar-belga nyúlfajta
Az
első világháború után Andrássovich Géza az akkori gazdasági minisztérium felügyelőjeként a hazai nyúltenyésztés fellendítését, és egy gazdasági szempontú magyar fajta kitenyésztését tűzte ki célul Nagybirtokokon nyúltelepek létrehozása, de a kistenyésztőkhöz is eljutott ez a felhívás
A magyar óriásnyúl, mint önálló fajta létrejötte Az
1930-as években Szegeden Major Ákos, míg Székesfehérváron Dr. Viniczay László által végzett tenyésztési kísérleteknek és módszereknek köszönhetően 1936. októberétől létrejött az új fajta, a magyar óriásnyúl Erről a Fajnyúlgazdaság című szaklap 1938. évi 2. számában számolt be részletesen, ahol a nyúl standard méreteit is megadja
A
második világháborút követően 1951ben, Gödöllőn Dr. Anghi Csaba professzor és munkatársai indították meg a nyúltenyésztés szervezését Ebben az időszakban a magyar óriásnyúl két változatát különböztették meg, a magyar vadast és vasderest 1963-ban megalakult a Magyar Házinyúltenyésztők Országos Egyesülete, megindul az élő-, majd vágott nyúl szervezett felvásárlása
Az
1960-as évek második felétől az újzélandi, és kaliforniai fajták háttérbe szorították gazdasági szempontból a magyar óriásnyulat
Az
1984. évi Brno-i X. Nemzetközi Háziállat kiállításon állapították meg a magyar óriásnyúlra vonatkozó standard adatokat 1989-ben jogutód nélkül megszűnik a Magyar Házinyúl és Prémesállattenyésztő Országos Egyesület 2004-ben Országgyűlési határozatban védett, őshonos állattá nyilvánítják a magyar óriásnyulat 2009. november 14-én megalakul a Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesülete
A magyar óriásnyúl tartása
Magyar óriás bak (1 éves)
Magyar óriás nőstény (1 éves)
Magyar óriásnyúl alom (1 hetes)
Kékesszürke színű 1 éves tenyész anya (testhosszúsága 65 cm, fülhossza 17 cm, testsúlya 6 kg)
Vadasszínű bak 1 éves (testhosszúsága 70 cm, fülhossza 18 cm, testsúlya 7 kg)
Sötétszürke nőstény 6 hónapos (testhosszúsága 68 cm, fülhossza 18 cm, testsúlya 7 kg)
Bellák Ödön soproni kistenyésztő nyula, amelyet Paksi Kiss Elemér magyar óriásnyúl-tenyésztő állományából származó magyar órásnyulakból tenyészett ki. A magyar óriás új színváltozatát soproni vörösnek nevezte el.
Csata Zoltán karancslapujtői lakos által tenyésztett magyar óriásnyúl fehér színváltozata:
Vasderes bak 1 éves, amely Völgyi Tamás gyűrűfűi tenyészetéből származik (testhosszúsága 62 cm, fülhossza 15 cm, súlya 6 kg)
