Magyar Tudományos Akadémia Nyugati Magyar Tudományos Tanács Nyugati Magyar Tudományosság Program
Magyar Oktatók és Kutatók Nyugaton A nyugati magyar szellemi potenciál feltérképezése és reintegrációjának lehetősége a magyar tudományos életbe 2005. szeptember 23.
Készítették: Kott Ferenc Joó Kinga
A kutatás célja: Az MTA adatbázisaiban eddig nem szereplő - nem akadémikus, MTA Doktor vagy köztestületi tag - ,nyugaton élő és dolgozó magyar származású tudósok felkutatása. Adatbázis készítése a kutatók legfontosabb adataival, és a magyar tudományos életbe, a Magyar Tudományos Akadémia szervezeteibe való integrálásukra vonatkozó ajánlások megfogalmazása. Javaslattétel egy kommunikációs hálózat létrehozására az Akadémia szervezetei és az adatbázisban szereplő kutatók között, amelyen keresztül kölcsönös tájékoztatás valósulhat meg a magyarországi kutatói hálózat, felsőoktatási intézmények és a nyugaton élő kutatók között. A kutatás továbbá vizsgálja az elvándorlási folyamatok („brain drain”) jellemzőit és annak hatásait, valamint azok „megfordíthatóságát” („brain gain”). A kutatás módszere: A tudósok felkutatása és a rájuk vonatkozó szakmai információk megszerzése egy új típusú internet alapú keresési módszer szerint történik, amely az interneten elérhető, de nem rendszerezett publikus adatok szisztematikus kereséséből és vizsgálatából áll. A megszerzett adatok ellenőrzése és rendszerezése után egy pontos és rendkívül részletes adatbázis keletkezik. Az adatbázis tartalmazza az adott oktató vagy kutató szakmai életútjának minden fontosabb állomását (M.A., M.Sc., PhD.), a kutatási témáit, helyszíneit. A jelenlegi munkahely adatait és a tudományos aktivitás profilját, az oktatói vagy kutatói munka tárgyát, a publikációs tevékenységet. Ezen kívül tartalmazza a kutatók nyilvános elérhetőségeit (postai címet, e-mail címet és telefonszámokat). A kutatás kerete: A kutatás az MTA Nyugati Magyar Tudományos Tanácsának „Nyugati Magyar Tudományosság Programja” keretében történik. Az eredményeket a NYMTT elöször az MTA Elnökségének kívánja bemutatni, majd – előrehaladottabb állapotban - az MTA honlapján kívánja nyilvánossá tenni. Az eddigi eredmények: A kutatás első fázisában az új internetes keresési technológia segítségével megszerzett adatok kis hányadának vizsgálatával már hozzávetőleg 200 kutató és oktató adatait tudtuk azonosítani, ellenőrizni és rendszerezni. A kapott adatok 3 fő kategóriában kerültek rendszerezésre: 1. PhD fokozattal rendelkező, első generációs kitelepült oktató vagy kutató, jelenleg főállásban dolgozik valamelyik nyugati vagy tengeren túli egyetemen vagy kutatóintézetben. 2. PhD programban részt vevő, több éve kint élő fiatal oktató vagy kutató. 3. Valamilyen magyar kötődéssel rendelkező, de már generációk óta nyugaton élő oktató vagy kutató. A 3 kategória különböző megközelítési és megkeresési módokat igényel az MTA részéről, jelenleg az első két csoport tagjaival történt meg a kapcsolatfelvétel e-mail formájában a Nyugati Magyar Tudományosság Program keretében.1 Ez körülbelül 150 főt jelent, akiknek a visszajelzései rendkívül pozitívak és a programra nézve biztatók.
1
Vizi E. Szilveszter levele a kutatókhoz és a Nyugati Magyar Tudományosság Program mellékletként csatolva.
2
A következőkben az eddig felépített és ellenőrzött adatbázisról közlünk részletes elemzést. Ugyan a 150 fős minta szigorú szociológiai szempontból nem reprezentatív, azonban mindenképpen értékes mintavételnek tekinthető.
3
Az eddig feltérképezett oktatói és kutatói kör főbb jellemzői: Tudományterület szerint Az eddig feltérképezett PhD fokozattal rendelkező oktatók és kutatók a következő tudományterületeken és arányban dolgoznak. Legtöbben a reáltudományok területén erősítik a nyugati intézmények tudományos potenciálját. A fizika és az informatika 12-12%-os részesedésével vezet, de ha még a matematikát is hozzájuk számítjuk, a kutatók 33%-a kerül ki ebből a körből. 10%-os az irodalom és nyelvészet aránya. A tágan értelmezett biológiával és kémiával foglalkozók 22 %-os arányban részesülnek a tudományterületi megosztásból. Összességében kijelenthető, hogy a humán–reál arány hozzávetőlegesen 30-70%-os a vizsgált mintán.
Tudományterületek szerinti megoszlás I. tábla Political Sciences Philosophy 3% Electrical Engineering 3%
Egyéb 4%
Law 2%
Physics 12% Computer Science 12%
Medical Science 5%
Mathematics 9%
Neuroscience 4% Psychology 6% Sociolgy 4%
History 6%
Chemistry 6%
Biology + Biotech 7%
Tudományterületek aránya az MTA Tudományos osztályai szerint II. tábla
X. osztály 1%
XI. osztály 12%
I. osztály 10%
IX. osztály 9%
II. osztály 20%
VIII. osztály 7% III. osztály 9%
VII. osztály 6% VI. osztály 15%
V. osztály 9%
IV. osztály 2%
Economics 7%
Literature + Linguistics 10%
I. Nyelv- és Irodalomtudományok II. Filozófiai és Történettudományok III. Matematikai Tudományok IV. Agrártudományok V. Orvosi Tudományok VI. Műszaki Tudományok VII. Kémiai Tudományok VIII. Biológiai Tudományok IX. Gazdaság- és Jogtudományok X. Földtudományok XI. Fizikai Tudományok
4
Földrajzi megoszlás Az adatbázisunkban szereplő PhD fokozattal rendelkező oktatók és kutatók földrajzi megoszlása - a munkáltató intézmények és lakóhely szerinti lokalizáció szerint - a következő: első helyen az Egyesült Államok áll, a legtöbben az USA intézményiben dolgoznak, majd Németország, Svájc, Nagy Britannia és Hollandia következik.
A foglalkoztató országok aránya (PhD. Adatbázis) III. tábla Franciaország 3%
Olaszország 3%
Svédország 3%
Dánia 2%
Ausztria 1%
Hollandia 5% Svájc 7%
USA 61%
Nagy Britannia 6% Németország 9%
Betöltött pozíciók, státusok szerinti megoszlás Az adatbázist a szakmai előmeneteli rendszerben betöltött pozíciók szerint is megvizsgáltuk. 59%-ban valamilyen professzori státuszt találtunk (associate, assistant), 20% az elérhető legmagasabb státuszban (professor) volt.
A betöltött oktatói és kutatói pozíciók aránya (PhD. Adatbázis) IV. tábla
Egyéb 19%
Professor 20%
Lecturer 3%
Associate Professor 8%
Post-doctoral Felow 10% Researcher 9%
Assistant Professor 31%
Az „Egyéb” nem részletezett kategóriában jelölt státuszok a következők voltak: Instructor, Scientist, Teaching Assistant, Group Leader.
5
Életkor szerinti csoportosítás, PhD megszerzésének éve alapján
A PhD megszerzésének éve szerinti megoszlás
V. tábla
35% 35%
29%
30% 25% 20%
14%
15%
8%
9%
1972-79
1981-89
5%
10% 5% 0%
1962-69
1990-95
1996-2000 5 éven belül (2001-2005)
A vizsgált kutatók jellemzően az utóbbi 15 éven belül szerezték meg első tudományos fokozatukat (78%). Döntően a rendszerváltozás után kezdték meg doktori tanulmányaikat, zömében már külföldön, a megváltozott világpolitikai helyzetnek köszönhetően. A kiválasztott oktatási intézmények közül a 90-es évek közepétől egyre inkább az amerikai egyetemek dominálnak, az összes vizsgált PhD-és 48 %-a került ki ebből a körből. A trend napjainkig növekvő tendenciát mutat.
PhD megszerzésének helye szerint megoszlás VI. tábla
100% 90%
Európa
80% 70% 60%
Európa
Európa
USA
USA
USA
Magyar ország
Magyar ország
Magyar ország
1990-1995
1996-2000
2001-2005
Európa USA
50% 40% 30% 20%
Magyar ország
10% 0% 1981-1989
6
Elvándorlási tendencia A vizsgált kutatók nagyobb aránya, közel kétharmada, tudományos pályáját még Magyarországon kezdte, magyar egyetemen szerezte meg első diplomáját és csak ezután távozott az országból és maradt is azóta főleg az Egyesült Államokban (61% - III. tábla) és európai egyetemeken, kutatóintézetekben. A PhD-t magyarországi egyetemen megszerzők aránya 28%-os.
Első M.A. vagy M.Sc. diploma megszerzésének intézménye VII. tábla Európai Egyetemen 12%
Romániai Egytemen 7%
Amerikai Egyetemen 18%
Magyarországi Egyetemen 63%
Megállapíthatjuk, hogy felmérésünk szerint minden harmadik jelenleg nyugaton dolgozó magasan kvalifikált tudományos szakember képzését teljes egészében a magyar oktatási rendszer biztosította a PhD fokozat megszerzéséig. További egyharmaduknak pedig az egyetemi szintig. (28% - VIII. tábla) A megszerzett tudás igen versenyképesnek bizonyult a világ számos fejlett tudományos és gazdasági központjában is. Felmerül azonban a kérdés, hogy a komoly forráshiánnyal és infrastrukturális problémákkal küzdő magyar oktatási rendszer, és a kutatás fejlesztési struktúra egésze megengedheti-e magának azt a luxust, hogy a szűkös magyarországi forrásokból neveljen ki rendkívül magasan kvalifikált értelmiségi generációkat amerikai és nyugat-európai kutatóintézetek és cégek számára és az adott ország nemzetgazdaságának hasznára. A tapasztalat azt mutatja, hogy azon kutatóink akik a képzést követően elhagyják az országot és máshol kamatoztatják szellemi potenciáljukat, integrálódnak új környezetükbe és hazatérésükre egyre kevesebb az esély.
PhD fokozat megszerzésének helye VIII. tábla
Amerikai egyetemen 48%
Európai Egyetemen 24%
Magyar Egyetemen 28%
7
Ezekkel az adatokkal is szeretnénk rávilágítani, hogy fontos lenne olyan körülményeket teremteni a magyar kutatás-fejlesztési rendszerekben, amelyek megfelelő szakmai kihívást és emellett vonzó egzisztenciális környezetet kínálnak a frissen végzett kutatók számára. A már elvándorolt magyar szellemi potenciált pedig ösztönözni kell a szorosabb együttműködésre, hiszen az ország számára káros elvándorlási tendenciában azért rejlenek kiaknázható lehetőségek is. A nyugati tapasztalatokkal, szakmai elismertséggel és kapcsolati tőkével rendelkező honfitársaink számtalan területen lehetnek igen nagy segítségükre magyarországi kollégáiknak és a hazai kutató műhelyeknek. Közös kutatási projektek, tudományos együttműködések szervezésében, oktatóként és a financiális háttér megteremtésében is komoly szerepet vállalhatnának.
A Magyarországon végzettek első egyetemeik szerinti megoszlása (M.A., M.Sc. Diploma megszerzésének helye) PhD. Adatbázis IX. tábla)
Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Budapest 48%
Budapesti Műszaki Egyetem 14% BKE (ma Corvinus) 10%
Gödöllői Egyetem 2%
Szegedi Egyetem 10% Pécsi Egyetem 8%
Veszprémi Egyetem 2%
Debreceni Egyetem 6%
Az előző témához kapcsolódva, megvizsgáltuk, hogy mely magyarországi egyetemekről kerülnek a legtöbben Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba. A pálmát egyértelműen a budapesti egyetemek vitték el, összesítve 72%-ot tudhat magának az ELTE, Műszaki Egyetem és a Corvinus hármas. A vizsgált adatbázisban szereplő kutatók nagy része tehát ebből a körből került ki, de azért Szeged, Pécs és Debrecen szerepét sem szabad alábecsülni. Fontos megjegyezzük, hogy jelen vizsgálat keretében csak az akadémiai adatbázisokban nem szereplő tudósokat vizsgáltuk, így az akadémikusok, MTA doktorok, vagy köztestületi tagok vonatkozó adatait nem értékeltük, így fordulhatott elő, hogy pl. a Semmelweis Orvostudományi Egyetem kimaradt a fenti táblából. Az elvándorlás hatása a magyarországi tudományos életre Az elvándorlás nyilvánvalóan sok szempontból gyengíti a magyarországi tudományos potenciált. Azonban annak pozitív hatásai is lehetnek a magyar tudományos életre. Az egyik alapvetően pozitív hatása akkor jelentkezik, ha az elvándorló és külföldön dolgozó kutató rendszeres tudományos együttműködést (és ebből adódóan publikációs
8
tevékenységet) folytat magyarországi kollégáival, ezzel növelve tovább a magyar tudományos élet nyitottságát és nemzetközi kapcsolatrendszerét. Mindezt jól szimbolizálja a nemzetközi együttműködésben írt cikkek arányának összehasonlító listája. A következő ábrák ennek százalékos arányait mutatják be. I.ábra Change of national publication output and share of international co-publications (All Fields Combined, 1985/86 vs. 1995/96)
II. ábra
Co-authorship affinity for the sixteen selected countries ranked by share of joint papers (A = Country, B = number of joint papers, C = Share of joint papers in all international papers, D = Share of partner country in the world total minus country under study)
Forrás: W. GLÄNZEL: National characteristics in international co-authorship Jointly published by Kluwer Academic Publishers, Dordrecht and Akadémiai Kiadó, Budapest Scientometrics Vol. 51, No. 1 (2001) 69–115
9
A jövő tendenciái és a konklúzió A következő két grafikon a jelenleg még doktori programjukat végző, leendő kutatók, és oktatók adatait dolgozza fel.
Jelenleg külföldi PhD programban részt vevő fiatal kutatók országok szerinti megoszlása X. tábla
Belgium 3% Olaszország 3%
Franciaország 3% USA 39%
Svédország 5% Nagy Britannia 8% Hollandia 10% Svájc 15%
Németország 14%
Több szempontból is szignifikáns különbséget fedezhetünk fel az előző már minimum PhD-val rendelkezők adatbázisához képest. Egyrészt megállapítható, hogy az USAEurópa arány elmozdulni látszik az európai intézmények javára, a jelenleg külföldön doktorandusz hallgatói státuszban lévők közel 60%-a európai egyetemet vagy intézetet választott szemben a VII. táblán bemutatott helyzettel szemben, amely még majdnem 50%-os amerikai fölényt mutatott ebben az összefüggésben, a már fokozattal rendelkezők körében. Tehát Európa vonzóbb célponttá vált a fiatal magyar tudósok számára, és ez a folyamat Magyarország EU csatlakozása miatt is komoly jelentőséggel bírhat, hiszen az Unión belüli tudományos együttműködésre nagyobb esély kínálkozik, mint a tengeren túli közös projektek megvalósítására, elég ha csak a szabadabb munkavállalás előnyeire gondolunk. A jövő tudománypolitikai stratégiáinak középtávon ezzel a ténnyel érdemes számolnia, bár a jelen még nagyrészt az Egyesült Államokról szól, mivel az alkalmazásban álló magyar kutatók 61%-ának amerikai a munkáltatója (lásd: III. tábla),. Szintén trendként értelmezhető, hogy a fiatalok körében egyre jellemzőbb, hogy már első diplomájukat is külföldön szerzik meg. A doktoranduszok adatbázisát összevetve a tudományos fokozattal rendelkező kutatókéval kiderül, hogy az idősebbek kétharmada még Magyarországon végzett (lásd: VII. tábla), a fiatal generáció már csak 39%-ban szerezte meg első diplomáját magyar egyetemen. (lásd: XI. tábla) Ez a folyamat több irányba is mutathat, jelentheti azt, hogy az elvándorlás már középiskola után elkezdődik, a tudatos nyelvi képzés vagy sok esetben önképzés és a még magas színvonalú magyar középfokú oktatási rendszer napjainkban már megteremti az alapot arra, hogy a diákok eséllyel felvételizzenek nyugati egyetemekre, vagy
10
magyarországi egyetemi tanulmányaikat külföldön egészítsék ki, illetve fejezzék be. Ezt követően akár PhD fokozatot is Magyarországtól távol szerzik meg, és a korábbi tapasztalatok szerint karrierjüket és egzisztenciájukat is külföldön alapozzák meg.
Jelenleg PhD programban részt vevők első M.A. XI. tábla vagy M.Sc. Diplomájának helye
Románia 11%
Szlovákia 3% Magyarország 39%
USA 18%
Nyugat-Európa 29%
Az előbb vázolt jelenség azonban magában rejtheti annak a lehetőségét, hogy az eddigi folyamatot megfordítva, a külföldön, külföldi ösztöndíjakból finanszírozott képzésben részt vevő fiatal magyar kutató, felvértezve az amerikai vagy európai egyetemeken megszerzett tapasztalatokkal, munkamorállal és világszínvonalú tudással visszatérjen Magyarországra és itthon kamatoztassa képességeit. Ennek persze vitális előfeltétele, hogy Magyarországon is megfelelő kutatás-fejlesztési környezet és versenyképes fizetés várja, amely megteremti a feltételét a világszínvonalú munkavégzésnek. Mindezen célkitűzések érdekében és a feltárt tények fényében is fontosnak tartjuk, hogy a nyugati magyar szellemi potenciált képviselő személyekről minél pontosabb és alaposabb tudást szerezzünk. Velük szoros kapcsolatot, valóban működő kommunikációs hálót építsünk ki és tegyük őket érdekeltté a magyar tudományos életbe történő (re-)integrációra. Fontos, hogy az elvándorlási folyamatok, trendek ismeretében, ezek tanulságaira is építve történjen a magyar tudománypolitikai stratégiák kidolgozása.
11
Melléklet: Vizi E. Szilveszter levele a kutatókhoz
12
