A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77 kötet (2009)
MAGYAR ÁSVÁNYVÍZKUTATÁS 1973-1991 KÖZÖTT A NYUGATI-KÁRPÁTOKBAN Dr. Dobos Irma hidrogeológus 1027 Budapest, Margit körút 44. E-mail: dobos. irma@upcmail. hu
Összefoglalás A több mint 100 éves múltra visszatekintő magyar vízkutatás utódjával, a Vízkutató és Fúró Vállalattal nem csak országon belül, hanem azon kívül is sokan keresték az együttműködést. Sok új földtani és vízföldtani eredményt hozott a 44 geotermális és hidrogeológiai kutatófúrás. Szlovákia területén. Lehetőséget biztosított újabb fürdők létesítésére, a meglévők bővítésére és a mezőgazdasági hasznosítás megteremtésére, vagy további fejlesztésére. A jelenlegi kutatás kizárólag a geotermikus energia felhasználására irányul. Abstract The Water Prospecting and Drilling Joint-stock Company successor of the Hungarian water prospecting looking back to a hundred years' past - has had many co-operating partners both in the country and abroad. The 44 geothermal and hydrogeological exploration wells in the territory of Slovakia has brought many new geological and hydrogeological results. They have made the establishing and enlarging of spas and agricultural utilization possible. Current prospecting aims the utilization of geothermic enrergy solely.
1.
Bevezetés
A nagyarányú hévízkutatás és -feltárás az 1960-as években sok kimagasló eredményt hozott a Pannon-medencében, a lendületes munka azonban némileg lecsengett az 1970-es évek elejére. A környező országokkal már korábban is szoros szakmai kapcsolat alakult ki, s ez lehetővé tette, hogy megismerjék nem csak a gazdasági, hanem a földtani és a vízföldtani eredményeinket is. Először Jugoszláviában Szabadkán hévízfeltárást, majd hideg ásványvíz-feltárást végzett a Vízkutató és Fúró Vállalat 1972-1973 között. Ezek után szlovák részről indult meg az érdeklődés, és az előzetes szakmai tárgyalásokat a Szlovák Földtani Hivatal (SGU), a Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat (NIKEX) és a csehszlovák külkereskedelmi vállalat (STROJEXPORT) 1973. augusztus 17-i szerződés megkötése követte a Szlovákia területén 29
Dr. Dobos Irma
mélyítendő hévízfeltáró kutatófúrások, komplex vizsgálatok kivitelezésére, földtani és műszaki dokumentálására.
2.
A kutatás előkészítése és végrehajtása
A geotermikus kutatási programot és a fúrások felszín alatti tervét RNDr. Ondrej Franko (GUDS) készítette az egyik alapvető tervtanulmányában, „A Dunamenti Alföld központi pliocén süllyedékének kiértékelése termálvízfeltárás szempontjából" címen. A nagyszabású program földtani tervének elkészítésében még Zorka Bondarenkova (IGHP, Bratislava), Marian Fendek és Anton Remsik (GUDS), a Dolná Lehota környéki karszt-hidrogeológiai programban E. Kullmann geológus is részt vett A földtani tervek magukban foglalták a tervezett kutatófúrás célját és a várható rétegsor leírását. Ennek alapján a műszaki tervet és a költségvetést a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) tervezői (Mózes Endre, Zsillé Ákos és Pálfalvi Ferenc) készítették, s azt a szlovák fél a tervbírálat során fogadta el. A vállalat munkája nagymértékben gazdagította Szlovákia mélyföldtani, és vízföldtani viszonyainak megismerését. Ez természetes is, hiszen a magyarországi mélységi vízkutatás több mint 100 éves múltra tekintett vissza, olyan hagyományai voltak a magyar hévízfeltárásnak, hogy az már biztosította a jó munkát. A kutatófúrások helyszíni földtani szolgálatának ellátása ugyancsak a vállalat feladatai között szerepelt, amelyhez részletesen kidolgozott munkaprogramot e tanulmány szerzője, a vállalat főgeológusa a központi és az üzemi geológusokra lebontva határozta meg. A szerződés szerint a műszaki és a hidrogeológiai adatok dokumentálását és értékelését a kivitelező szakágain (geofizika, vízkémia, kútvizsgálat, geotechnikai) kívül a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), a Kőolaj- és Földgázbányászati Tudományos Kutató Laboratórium (OGIL), az Eötvös Loránd Tudományegyem Kőzettani-Geokémiai Tanszéke, a Térképtudományi Tanszéke, az MTA Geotermikus Laboratóriuma (Miskolc), az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) és a Bányászati Kutató Intézet (BKI) vizsgálatai egészítették ki. A kutak befejezését a zárójelentés összeállítása követte, amely a kövekező főbb adatokat tartalmazta: a fúrás célját és a telepítés előzményeit, a kivitelezés műszaki, földtani, kőzetfizikai és vízföldtani adatait, a geofizikai, hidrodinamikai, vízkémiai és gázvizsgálatok adatait és értékeléseit, továbbá a geotermikus vizsgálatokat, a földi hőáramméréseket, a vízadó rétegek hidraulikai tulajdonságait, a hévíz készletszámításait és befejezésül a kút üzemeltetésének irányelveit A szöveges részen kívül gazdag ábra, grafikon, diagram és táblázatos mellékletet is tartalmaztak a dokumentációk. A zárójelentések nyomdai 30
Magyar ásványvízkutatás 1973-1991 között a Nyugati-Kárpátokban
szerkesztését és kivitelezését a Vízügyi Dokimentációs és Továbbképző Intézet végezte. A műszaki ellenőri teendőket és a két szerződő fél közötti koordinációt Jan Hramec (IGHP Žilina) mérnök látta el.
3.
A kutatás eredménye
A beruházó és a kivitelező közötti szerződés életbe lépése előtt már megkereste az IGHP (Inžiniersko-Geologický a Hydrogeologický Prieskum, n. p., Žilina závod Bratislava) a VlKUV-ot szakmai segítségért. Ekkor a vállalat főgeológusa 1972-ben szakértői véleményt adott a dunaszerdahelyi és a csalovói szénhidrogén kutatófúrás hévízkúttá kiképzéséhez, a kivitelezéshez pedig mérnöki segítséget biztosított a vállalat. A két hévízkút megalapozta a települések termálfürdőjének létesítését, majd további fejlesztését. A geotermikus és a hidrogeológiai kutatófúrásokból összesen három: a bodrogszerdahelyi, az oroszvári és a liptószentmiklósi fúrás lett meddő, míg a bohelovit vízmegfigyelő kúttá képezték ki. Az első kutatófúrás mélyítése Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahelyen Tgs-1) területén 1973-ban kezdődött és egy év múlva paleozóos képződményben eredménytelenül fejeződött be 1001 m-es talpmélység elérésekor. Egy másik berendezés pedig a délnyugati határ mellett fejezte be a Rusovce-i (Oroszvári HGB-1), majd nem sokkal ezután a Liptovsky Mikulás-i (liptószentmiklósi FGL-1) ugyancsak eredménytelen kutatófúrást. A kutatás súlypontja már az első meddő fúrás után áttevődött a Duna által határolt un. Dunai-Alföld (Csallóköz) területére, ahol egymás után mélyültek az eredményes hévízkutak Az első 10 év kutatása néhány fúrássl még az ország északi, középső és délkeleti területére is kiterjedt.. Ezek egy része sikeres volt, mint a besztercebányai (BB-1), a 2 Dolná Lehota-i (NTK-3, 4) és a szobránci (TMS-1) fúrás. (Korim 1979, 1983), Nem lehetett nagy eredményt várni vízhozam tekintetében a csízi két kutatófúrástól (MJC-1, BC-2), bár az oligocén mellett miocén rétegeket is bekapcsoltak a termelésbe. A kutak vízhozama és a gyógyvíz kémiai összetétele jóformán teljesen megegyezik a mi sóshartyáni Jodaqua gyógyvizünkkel (Korim 1979, 1983). Tíz év alatt a 28 fúrásból 13 felső-pannon rétegeket nyitott meg, s ezek mind eredményesek lettek.
31
Dr. Dobos Irma
1. táblázat A kutatófúrások földtani és vízföldtani adatai IraMMiII«)«; «Itt TalpKJIolyóviz Víz kémiai jefcgs myiimi Vízadó kőzet és Vízhozam hőmérsékFúrás hftiy* és |ele melység litegcnkrat. n-iii B-if. és összes oldod só KHŤr«t ftffňeĹ'ftílB g e f e S K H löidUutí kora (Mer/perc) (m) lete "C M Sfíööa nad fcudrocom1001 (BoSrogsrerdjlMy) TCS-1 CnotwatsV GO ÍÖ lies-12® Ht*K OoíHCO. 1231 4C HomoM es titeccsj i 1,1S3Cm-an FG8-I 1890 (KfldfáJt Kfírtovi pit Sanu (Síenc) «30 Homok Na»KHĽO, 4 3 0 5 7 0 1 3 0 3 0 fGÜ-l 2MW-50W Felsőpannon (7) sűífov* lhWt to+K HCO, K/io*„ tin serei 9 1 0 1 3 7 0 H o m o l í . H o n i o U ű 1 3 0 0 W 0 o»so, 1499 52 TG& m lf'lteöpewiari h 1 m-en (15) szűnjtt* 7000-10000 C M l K vófsky Ufttt N atK HC0, 276-459 Hgmc& Ffísfiparmon 220 22 soo FGt-lrA ' 480 (3) S2üräzve i 1,1 iíi-sn Szarmata Rusuvce tQrosíVáil 1493 Hta-i TúpuJfiky 5304-2497,5 Homok, wno&e HwK HC0, 1340 mi [hyarasďj (32) fsrtora felsőpannon 2250 h í 6T ÍMW1 72 fUnnAif® iuflčuct H a K , HCŰ, 9 0 4 1 0 8 2 2 5 0 19» 45 Homok. Ateúpwvjon + 1.1 iTVtíl (Komaromi 1881 (8) (Krtortll Galinia N w KHCO, 1 2 1 1 5 1 4 7 0 H s n » k , H o m t * i f l 1 0 2 0 ! 1990 K (ÜU4M) 3752 (18! cert*» Ffc^MMIUl i 1.2 nwfl Kondi nu (üidä 50, 113» -1184 előre Ltaioirai. mésjkfl M0 1194 46 M-3 3645 Mi (doggá) IMÍOtin hm Tvidasovcc 1382-1637 Homo*. nomMi NaiKHGO, isao 68 ! im (TwksMiU) 2301 (ti; perfoiält Felsőpannon * 1,5 DHM LMovsty Mtoin. 2129 (Upótsantmfclti) fSl-s Sofranca Dotomiíbnieísa, n ÍI-M0-CI-SG, 487-425 540 822 30 SSWBSfte} »»1 13641 HUvtMJáu pHfoniR - 30ro-én Hatni Patai (f&tQami) MaiKtClKCO, 1 3 9 4 1 9 6 3 Horali. h m o W i S 1 5 0 0 7 0 , 2 W 0 F6MP-1 680ű <8tp«r1wál Mstyannon • 1.5nnn
32
Magyar ásványvízkutatás 1973-1991 között a Nyugati-Kárpátokban
2500
1195-1549 1Z twitarlll
Homok. I w m o H d Fukdpinnon
750
4<j
NatHCOjtQ 9431
2500.5
1024-1610 13 p « M i . i l
H u n o k , iMffloikfl febopuinai
900
62
N»HC0,>a »441
C ľ iCslzlünJö) MJC-1
902.5
432-760 3 elűropwfoillt
HomakM UkMrHMaoctn
3.1
15
HaiO.J 28578
Cv (Csuiurtl) BC2
619
I2S-W0 6 iMioiait
Honrakkő Mioctn-OtgocM
0.1
16
fthOtJ 26317
BIG
261-375 3p«1ortH
Trttsi Uŕszht
360
20
CiMí* HCO,
S a w c fSflMic] BS 1
TOW
920-1181 SuwflnXl
Homok. H o m o t M fttsűpamon
47
M*.HC0 J 3500.3
Vkany íFariasJi F6V-1
2500
1244-1893 17 p e r l o n u
750
66
totHCO, 1997
640.440 ( t ú í j n a l 1450)
9.10
CafUg.HCM, 475
9
CxMgttCO, 491
51
Mi. ( C O , 1191
Ciislov-Sainofin FGC-I Dvory ral Zdavwi ilMvarO) F0DZ1
Bvskj Bjsou tüosrwcdaiiyaj 8ft 1
,
Dobu LshoB N1K-1
402
Udiú Uliou NlK-3
v
11»—151 nyilütl sufcasz 218-364 e U n p w l w á l l .
Homo», H o n i a M Felsőpannon
17U0
stíbo
M m o m A s masdtf k utomäkun
340
76-200 10 p a r f o d k » s u l i i
Manuoôs mésaJ
050
G a t K i i M (Ms) FUb-1
25H2
1148-1926 17 perfotált
Homok, MinokkS robflpannon
600
BolflUW 6P6-I
•/m
NMtZMVkf (rlEMiUípdl] G ŕ Ľ - l GaiajtU-2 (GaUiiU) F K - 2 S a s ü n - S t r i e (Saarjr) nGl-.'
rôlegnytlásra mm knot un
15013
1236-1473
Homok .FeisöpdraHMi
300
58
NatHCOjiCI 3170
2101
IS AFT A™
I7U6-2032
Homokkő Felsőpannon
164U
EO
Na+HCO,+CI 13641
2U05-2570
T i ü a í . m ú s r t t i As miocén koiiijlomerálum
740
73
2650
9SZÜTÖZV«
12 SÍÜCTOE
CwHCO^K:,
1018.5
Az 1984-1991 közötti kutatás több medence területére terjedt ki. A Dunai Alföld központi fiatal süllyedékterületén (Pozsony-Galánta-Érsekújvár-Komárom) 10 hévízkutató mélyfúrás létesült.. A Bécsi-medence peremvidékén 1, a Topolcsányi-Bánovcei-medencében ugyancsak 1, a Liptói-medencében 3 újabb fúrást és a Lévai területen pedig a Podhajska-i (GRP-1) strandfürdő részére újabb hévízkutat telepítettek vízvisszasajtolás céljából (Dudásné & Korim 1993). A 18 éves kutatás során a 41 produktív hévízkútból felső-pannon képződményt 21, a triász időszaki mészkőből és dolomitból a hideg és a meleg karsztvizet 7 kút tárta fel. Ezen kívül még egy-egy kút az alsó-pannon, a miocén, az oligocén, a jura, sőt még a paleozóos képződményt is megnyitotta, sokszor összekapcsolva több különböző korú képződményt.
33
Dr. Dobos Irma
A Dunai Alföld (Csallóköz) területén összpontosult kutatás jóformán teljes egészében a felső-pannon rétegek megnyitására irányult. A Kis-Alföldhoz hasonlóan itt is a homok-homokkő rezervoárban 2000-2500 m-ig a többszintes, vízemeleteket képező hévíztároló rendszerek 10-15, sokszor ennél is több egyedi rezervoár megnyitását indokolták a tervezett hévízmennyiség kinyerése érdekében. A kutak közül a Topolniky (Nyárasdi FGT-1) hévízkutat emeljük ki, ahol 32 réteget szűrőztek be 1000 m-en belül és 1340 l/min 72 °C hőmérsékletű alkálihidrogén-karbonátos hévizet nyertek. Általában a kutakból a 60-70 ÔC közötti hőmérsékletű 1000-1500 l/min hévizet leginkább a felszín feletti üzemi szinten lehetett kitermelni. A hévíz uralkodóan nátrium-hidrogén-karbonátos, néhol nagyobb mennyiségű klorid és fluorid is megjelenik benne. A fúrások kisebb hányada elszórtan Szlovákia több medencéjében létesült. A legkedvezőbb eredményt a felső-pannon rétegek mellett a triász időszaki mészkő és dolomit szolgáltatta. A mzozóos képződményeket az ország északi (Dolná Lehota NTK-3, 4) részén hideg, a középsőn (Besztercebánya BB-1) langyos 600700 l/min karsztvizet tártak fel. A Šaštin-Straže (Sasvár) és a Laksárska Nova Ves cast-i fúrás 73 - 7 7 °C hőmérsékletű hévize kémiai összetétele miatt alig hasznosítható. Két helyen tártak fel jura időszaki képződményt, így Komáromban, ahol alkáli-hidrogén-karbonátos hévizet míg Szobráncon a harmadidőszaki képződményekkel együtt kalcium-magnézium-kloridos és szulfátos hévízet
34
Magyar ásványvízkutatás 1973-1991 között a Nyugati-Kárpátokban
nyertek. Az eredeti szobránci forrásról Török József 1859-ben úgy nyilatkozik,
hogy az Európa legkiválóbb kénes gyógyvize.
is
2. táblázat A kutatófúrások földtani és vízföldtani adatai T«twkAe tuiun Talp(vétlMntt UIÜUII) Vízwló közfit éa VUhQzam furák hülye ás J<»k> mély «ég ituiu&ni. N i H W TOtoa iMigik uiB« lókiurt kora (lllor/perc) lm) ditlatoB I242-2070 incs&ô. ookuin L^jfslu Huvi. Vt* tjsl 2100 1410 11 iMitiiail (209 in) ikil bitru 5a. ritr.,: IttiixwRGl"! h o m o k i K M t i o t i ú 1/3 l-l 998. 5 (jjUlB 2102 IMI) lehtydimoii 10 vüiií (110 m) K'.G-S 1 5 1 2 M 0 5 irasAötüoloiiiíiiliiecc'» upoiuny I4»J,5 123 Idpó.lDiSU xtn in) kvftfiptoTlifcMtJeaJaji tCTZ-1 h o m o k UBI-1455 Lütrnic« I4-A5 1400 InisűpaKion 11 Uli>6 (144 ni) 81-1 IlMnokiloniüMtß 1190-1540 DuuistJ Snob , 1 6 0 . 1 , 4 1920 f«b6M | IIIH>lt l.'s/úiS(15ISl US-! 1601 Wiíhb, 1131 Wl IJuiksfi*!^) Hunuikiloino&O wuo ?ulá ťln-u^ -i Ififcíaia.ife.'ví; MSUsfli-ilUm víut*n)n.'ríjű Feľ^Huiuion I»; ? nvjn Hww i k ihoíioWiú C*'JU HjtVitfl 1(114-2430 2113 070 W puiluiátt ilSO.ti in) Itl.&fUMIOli CH 1 HuĽ l DSLl rioloinittmrólcút B 9 5 1 3 G 5 1410 1/15 kviíaMraw h IWIkNäil (?lil III) oni'-1 doiumi Beunkitrá I547-I984 1 9 1 1 7 lüis lilii' IblílloiaCÍOISilll 2CL-I Iftto lr'vj 1.1 perl»*!;(/Hm m)ésAö i itolomiti tiontoUí UiicaJnvl 1763, i aKú HEHi perm. imv^i cru i IĽVÍ-lailí,10 jjifl l>i't r,!) Hömckilumwkkfi lopok**« £ > 0 2 llttl ľi:!*^ 1 1 ) 1 0 1 I I I t i n ) l«h
M> llttü fehüvíanfioi VÍH-I6 10 "./üíft 1109,7 fr.) ö o t M i t i H m o b . i f c l i K i n é u k ü Lqilwsky tokra 1475-2305 (2t> peil) 23/3 1250 Itila ľfil 1 >221 ni) l ü ji i o k. l i o i w kkd lu^ktvd mi Senu 439-784 804.8 180 Hlißpaanoi VMK 1 lí.ijií) 1113,11) 15?l , S IB5| ! (wU(1«i n ), lipioviíky líinov;«: d o l o m i t JiOŰ,2 24DU *?Ji 24
4.
Kllolyöviz Víz kémiai jollego hömórsék- és összes uldott só telo-C ((na/1) MjtCI.Sil.tJil IS II.S IMI 0590,5 Nj.llĽO/U 79 5619.1 NjiMi;o,.si),iica,ici.H8i » 2414.4 N..1IKI, 57 8297 C i . N a t M g>HC0,iSÚ, 43,5 39Ü3 NJIHCŰ, 33 4517 Ca.H.iMa.lCO^SO, Iii 45!«
Kén-hidrogén tartalmú hévíz vizsgálata
A triász mészkővel együtt 1983-ban megnyitották a miocén konglomerátumot a sasvári (Šaštin-Straže RGL-2) kutatófúrásban. A 2650 m mélységű kútból kitermelt kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos 73 °C hőmérsékletű hévíz igen nagy mennyiségű kén-hidrogént tartalmazott, amely a rétegnyitásnál és a termeltetésnél jelentős problémát okozott. Emiatt nem is használták fel a hévizet és egy kb. 50 m-es cementdugóval lezárták a fúrást. Az újabb, Laksárska Nova Ves Cast Mikulášov (RGL-1) hévízkúton részletes vízkémiai kutatást és értékelést végzett a VIKUV Vízkémiai Osztálya. A 2100 m mély hévízkút triász időszaki mészkövet, dolomitot, dolomit-breccsát harántolt és 1242-2075 m közötti perforálásból 1440 l/min 77 °C hőmérsékletű hévizet nyertek. Az alkáli—kloridos-szulfátos, kén-hidrogénes hévíz jódot és fluort 35
Dr. Dobos Irma
is tartalmazott. A kén-hidrogén veszélyessége miatt a légtér kén-hidrogén-tartalmát a kút különböző távolságú körzeteiben kb. 2 órás rendszerességgel mérték Germed típusú Dräger-szondával. Az engedélyezett határkoncentráció 8,0 mg/m3', - a kúttól kb. 150 m-re - a kén-hidrogén koncentráció viszont meghaladta az 1,2 g/m3 értéket, ezért a helyszíni a vízmintavételeket „friss" szűrőbetéttel ellátott gázálarcban lehetett csak elvégezni. A légmozgásoktól függően a kén-hidrogén koncentráció kb. 20 mg/m* értékre csökkent, ami még indokolta a gázálarc használatát, bár komolyabb veszélyt már nem jelentett. Az oldott kén-hidrogén mérését a termálvíz erősen lúgosított oldatából szulfidion formában végezték ezüst-szulfid ionszelektív membrán elektród alkalmazásával. Az elektropotenciál értékek méréséhez Radelkis OP-211/1 típusú digitális pH-mérőt használtak. A szulfidion koncentráció értékek 400-1000 mg/l között változtak a megnyitott rétegek, hozamok, vízhőmérsékletek függvényében. A hőmérséklet és a hozamok növekedésével csökkent a szulfid-ion koncentráció, mivel a hőmérséklet emelkedésével csökken a kén-hidrogén oldhatósága. A kútfejnyomást növelve a görbék lefutása ellentétes, ugyanis a nyomás növekedésével nő a kén-hidrogén oldhatósága (Szakács 1984).
3. ábra . Szulfídion mérési eredmények Laksárskán a vízhozam,
5.
Kiegészítő munkálatok
Egyéb megbízásokat is végzett a vállalat részben a saját kivitelezésű, részben már meglévő kutakon. Ilyen volt az összes lemélyített kútban a periodikus hidrodinamikai mérés; savazás, kútfejcsere és mintegy 18 hévízkút között interferencia vizsgálat Több kúton kompresszoroztak és búvárszivattyúztak, komplex izotópos vizsgálatot 16 vízmintán végzett a Bányászati Kutató Intézet.
36
Magyar ásványvízkutatás
1973-1991 k ö z ö t t a
Nyugati-Kárpátokban
4. ábra Vállalati dolgozók szakmai látogatáson az egyik galántai fúrásnál
5. ábra Az elkészült Dolná Lehota-kút (Bal oldalon Csath Béla)
6.
Következtetések
Több értékes tanulmány jelent meg már a kutatás befejezése előtt Szlovákiában (Zapadné Karpaty 1989), amelyben a szerzők foglalkoztak a Nyugati-Kárpátok ásványvizeinek paleohidrogeologiai fejlődésével. 37
Dr. Dobos Irma
Megállapították, hogy az ásványvizek az alpi rendszerben a Nyugati Kárpátokon belül négy szakaszban fejlődtek nevezetesen:a szenon-paleocénben az eocénoligocénben (Eggerien), az Eggenburgien-Kárpátienben és a korai Badenienben. A Dunai-Alföldnek (Csallóköznek) nevezett területen a geotermális készletekről kiderült, hogy az országon belül ez a legkedvezőbb hévíztároló terület. A potenciális hőenergia prognosztikus értéke 200 MW-ig. 1984 végén 19 kútban 56 MW körüli értéket állapítottak meg. Már ekkor majdnem minden kút hévizét felhasználták épületek, üvegházak, vékony fémlapos házak és úszómedencék fűtésére. A geotermikus energia kutatási és értékelő módszereit a Bécsi-medence szlovákiai részének repedezett karsztos környezetében vizsgálták és értékelték. A termálenergia várható készlete itt 511 MW-ot képvisel és a prognosztikus készlet mintegy 268 MW. Az értékelő munkát térképek, földtani szelvények, táblázatok teszik szemléletessé. Az V. Szlovák Geológiai Konferencia 1990-ben a magyar kutatás eredményeit a 3. szekcióban elhangzott előadások értékelték (Samuel 1990). Az eddigi értékelések és hasznosítások azt bizonyítják, hogy a 18 éves kutatómunka eredményes volt. Jelenleg is végez kutatást a VIKUV, de a hévízkutak kizárólag energia-nyerés céljából létesülnek, mint pl. Vágsellyén.
7.
Köszönetnyilvánítás
A fényképek Csath Béla aranyokleveles bányamérnök gyűjteményéből valók, szívességét ezúton köszönjük.
Irodalomjegyzék Dudásné Gaál, H. - Korim, K. 1993: A VIKUV csehszlovákiai geotermikus kutatófürási tevékenysége 1983-1991. évek között. Vízkutatás, (1): 1-3. Korim, K.: 1979: Ötéves a VIKUV közreműködése a csehszlovákiai geotermikus kutatásban. Vízkutatás, (1): 3-5. Korim, K. 1983: A VIKUV tíz éve Szlovákiában. Vízkutatás, (5): 3-5.[4], Kullman, E. 1989: Západné Karpaty. Séria hydrogeológia a inžinierska geológia 8. Geologický ústav Dionýza Štúra, Bratislava. Samuel, O. 1990: V. celoslovenská geologická konferencia. Slovenský geologický úrad, Bratislava Szakács I. 1984: Újabb kénhidrogénes termálvíz Szlovákiában. Vízkutatás, ( 4): 10-12. Vízkutató és Fúró Rt. 1998: Cégismertető. 17 p..
38
