MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 55. GADÁNYI KÁROLY

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK

55.

GADÁNYI KÁROLY

ELTE Fonetikai Tanszék 1998 1

Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán

Technikai szerkesztő: Földi Éva

Munkatárs: Módos Péter

ISBN 963 463 191 6

©

Bolla Kálmán

Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke. Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva. Amulett’98 Nyomdaiparai Kft. Budapest. F.v.: Lajtai Ferenc.

2

3

4

GADÁNYI KÁROLY VALLOMÁSA PÁLYÁJÁRÓL Rögtön a bevezetőben szeretnék köszönetet mondani Bolla Kálmán professzor úrnak ezért a lehetőségért: gondolt rám. Talán az egész eddigi életpályám miatt nem is lenne annyira indokolt, hogy olyan neves nyelvészek közé kerüljek ebbe a sorozatba, mégis talán egy kis rövid visszatekintést szeretnék adni. Mindenki ilyenkor elsősorban a gyermekkorára gondol, mégpedig arra az elég poros, Mura menti falura, amelyet nagyon gyakran elöntött az árvíz; ahonnan hozta az indíttatást, és ahová valami módon visszatér, hiszen a gyökerek olyan erősek, hogy nem tud onnan elszakadni. Itt jártam általános iskolába, akkor ez a falu tulajdonképpen teljesen horvát volt, magyar szót az utcán alig lehetett hallani. Ez valami módon azért meghatározta az embernek a jövőjét, és mindenképp kapcsolatban állt ezzel a nyelvvel, nyelvjárással, amit anyanyelvnek is lehet nevezni. Középiskoláimat Nagykanizsán végeztem, ez egy nagyon jó gimnázium volt, piarista hagyományokra épült. Nagyon jó volt a képzés, igazi tudós tanáraim voltak, akik többet adtak, elsősorban arra koncentráltak, hogy jól képezzenek bennünket. A középiskola elvégzése után én az akkori Pécsi Tanárképző Főiskolára kerültem, amely később Janus Pannonius Tudományegyetem lett, és magyar–délszláv–orosz szakra nyertem felvételt – akkor úgy hívták a horvát szakot, illetve a szerbhorvát vagy horvátszerb szakot, hogy délszláv szak. Amikor a főiskolára értem, akkor láttam igazán, hogy milyen hiányosságaim is vannak. Ezeket igyekeztem pótolni, de elsősorban én a szláv nyelvekre koncentráltam. Ez nem azt jelenti, hogy én a magyar nyelvhez, a magyar szakomhoz hűtlen lettem volna, sőt az utóbbi öt évben vissza is kellett kanyarodnom ehhez a képesítésemhez, hiszen már ötödik éve a Zágrábi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán dolgozom, és ott a leíró magyar nyelvtant oktatom – de erről majd még később egy-két gondolatot mondok. Amikor a Pécsi Tanárképző Főiskolát elvégeztem, egy középiskolába kerültem. Kicsi középiskola, de nagyon jó volt itt dolgozni, azért is, mert az ember 22 évesen került ki, úgy 5

gondolta, hogy meg fogja váltani a világot – természetesen ez nem következett be. Hét évet voltam a kapuvári gimnáziumban, közben jelentkeztem rögtön az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára kiegészítő szakra, és az oroszt itt végeztem el. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem meghatározó volt az én életemben, hiszen itt olyan kiváló szakemberekkel találkoztam, akik további biztatást, buzdítást adtak – elsősorban a tudományos munkához. Ezek közé tartozik Bolla Kálmán professzor úr, akihez úgy kerültem, hogy éppen orosz irodalomból vizsgáztam, amikor Király Gyula tanár úr – valami miatt megtetszett talán két mondatom a feleletből – azt mondta, hogy keressem meg Bolla Kálmánt, aki akkor dékánhelyettes volt. Ez meg is történt, olyanynyira, hogy pár hónap múlva már Leningrádba kerültem ki továbbképzésre az akkori Herzen Pedagógiai Főiskolára, most pedig már az is egyetemi rangot kapott néhány éve. Az ELTE-vel kapcsolatosan még el kell azt is mondani, hogy a későbbiek folyamán egész életutamat, életpályámat és egyben a munkahelyemet is nagyon támogatta, segítette Nyomárkay professzor úr. Leningrádban a bölcsészdoktori disszertációmat készítettem el, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen meg is védtem. Nem nagy kedvem volt otthagyni azt a kedves kis középiskolát, mégis a sors úgy hozta, hogy az akkor alakuló szombathelyi tanárképző főiskolára kerültem, és ott kezdtem dolgozni – ott is vagyok immár 26 esztendeje. Ez az intézmény egy fejlődő intézmény, ahol én továbbra is nagyon jól érzem magam. Különböző funkciókat töltöttem be, és töltök be mostanság is. Mindig úgy mondtam, hogy a gimnáziumi munkahelyem az szép volt, de a főiskolai az jó. Hiszen a főiskolán keresztül olyan dolgokkal foglalkoztam, amit szeretek, és ami elsősorban érdekelt engem. Meghatározó volt, hogy rövid, két éves munkám után a maribori egyetemre küldtek ki, ahol vendégtanárként dolgoztam három évet és szlavisztikai ismereteimet itt tovább bővítettem, mégpedig nagyon érdekes nyelv területén: a szlovén nyelvben, amiről nagyon jól tudjuk, hogy a szláv nyelvek közül az egyik legarchaikusabb, és éppen ezért nagyon érdekes nyelv. Hazaérkezve rögtön feladatul kaptam, hogy szervezzem meg a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán a szlovén szakos tanárképzést. Nagyon érdekes volt, hogy odahívott a főigazgató és azt mondta: "Itt van két kréta, indítsátok meg a szlovén szakos tanárképzést!"

6

Valóban teljesen a nulláról indultunk, könyvtárfelszereltségünk nagyon gyér volt, amit aztán az évek folyamán sikerült nagyon szépen pótolnunk. A következő ilyen fontos állomás a horvát tanszék megalakítása volt. Ezt is feladatul kaptam, hiszen a szakom is ez; viszont a gazdasági helyzet már gyengébb volt, s az akkori főigazgató – ismerve az előző mondást a két darab krétáról – most azt mondta: "Itt van egy darab kréta, és létre kell hozni a Horvát Nyelv és Irodalom Tanszéket, egyben a nyugat-magyarországi horvátok számára az anyanyelvi tanárképzést." Nagyon sok segítséget kaptam Nyomárkay professzor úrtól, akiben valóban őszinte barátra, segítőre és kiváló nyelvtudósra leltem. Teremészetesen a nyelv tudományos oldala mindig is érdekelt és tudományos képzésemre is gondot fordítottam. Nagyon örülök, hogy egy olyan szakemberrel is találkoztam Minszkben (az ottani egyetemen), ahol a kandidátusi disszertációmat védtem, nevezetesen: A színt jelölő melléknevek összevető jellemzése néhány szláv nyelvben. Ott találkoztam Szuprun professzor úrral, aki aztán később többször felkeresett, néhány előadást is tartott Szombathelyen, s a szakmai kapcsolat azóta is tart. Nagyon fontosnak tartottam, és sikerült két tudományos folyóiratot indítanom, egyik a Studia Slavica Savariensia, amely manapság eljut már a világ minden olyan fontosabb egyetemére, ahol szlavisztikai oktatás van. A másik a Bibliotheca Slavica Savariensis, amely inkább monográfiák, nagyobb terjedelmű tudományos munkák kiadására koncentrál. Sikerült a tanszéken, hiszen egy tanszéki együttes nélkül nehéz dolgozni, olyan kollektívát létrehozni, akik tevékenykednek – közben én tudok olyan munkát, olyan szervezési feladatokat is ellátni, amely mindenképp a most már kettő, illetve három tanszék hasznára válik. Az elmúlt időszakban a különböző politikai változások eredményeképpen megcsappant az orosz nyelv iránti érdeklődés, viszont mi ezt a tanszéket meghagytuk, és tulajdonképpen a tudományos életben, a szlavisztikában most is nagyon fontos szerepet tölt be. Azt is szeretném elmondani, hogy a mi tanszékeink nagyon nyíltak, nyitottak, sikerült talán egy olyan vidéki szlavisztikai központot létrehozni – mégpedig a nemzetközi szlavisztikai konferenciáink segítségével – ahol Magyarország valamennyi szlavistája valami módon megjelenik vagy a tudományos üléseken vagy akár óraadó vagy vendégtanárként. Ugyanez mondható el a külföldi szlavisztikai központokról is, hiszen a legutóbbi tudományos ülésünkön 18 ország 180 szlavistája tartott előadást. Fontos az a szakmai kapcsolat, amely összeköti a ma7

gyarországi szlavistákat. Tudjuk, hogy a szlavisztika ma nagyon nehéz helyzetben van, viszont, aki a tudományt tiszteli, az nem feledkezhet meg arról, hogy mi egy szláv tengerben, egy szláv rengetegben lakunk, és valószínű, hogy az elkövetkezendő jó pár évben nem fogunk hazát változtatni, tehát nagyon fontos, hogy a szlavisztika ismét visszanyerje a rangját és azt a szerepét, ami itt, Magyarországon volt, és amely, ugye, azt jogosan megilleti. Nagyon fontos számomra az, hogy kollégáim is továbbképezzék magukat, a tudományos életben kivegyék részüket. Legtöbb oktatónk minősített, aki pedig nem, azok valamilyen tudományos továbbképzésben vesznek részt, vagy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, vagy Szegeden, vagy külföldön. Ha már a külföldnél tartunk, akkor szeretném elmondani azt is, hogy a környező országok egyetemeivel nagyon szoros együttműködést folytatunk (szakmai együttműködést): Maribor, Ljubljana; Graz; Lvov; Udine, Trieszt; Zágráb, Rijeka, Zadar és még lehetne sorolni. De éppen a szláv nyelveken keresztül eljutottam olyan távoli országokba is, mint Kanada vagy Ausztrália, ahol néhány hónapig ott tartózkodhattam és előadásokat is tarthattam az ottani szlavisztikai intézetekben. Nagyon meglepődtem, hogy ott egyetlen egy szlavisztikai könyvet nem dobnak ki: a könyvtárban minden megtalálható, és nagyon nagy az érdeklődés a szláv nyelvek tanulása iránt. Fontos állomásnak tartom életemben azt, hogy tudományos munkám eredményeként habilitálhattam az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szlavisztikából, majd ennek eredményeként 1996-ban a Magyar Köztársaság elnöke egyetemi tanárrá nevezett ki a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szláv Filológiai Tanszékcsoportjára. Nagyon fontos dolog a mi tanszékünk életében, hogy olyan elődök példáin tudtunk nevelkedni, mint Hadrovics László professzor úr, akinek a könyvtára éppen a mi tanszékünkre került és nemcsak intézményünk, hanem – úgy gondolom – az egész régió is gazdagodott. Publikációs tevékenységet továbbra is folytatunk, magam is, hiszen több mint száz különféle cikkem, tanulmányom jelent meg nevesebb hazai, külföldi folyóiratokban – többek között még Ausztráliában, Melbourne-ben, vagy akár még Kanadát is említhetem. A tudományszervezésen és a tudományos tevékenységen túl az intézményben, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán különböző funkciókat töltöttem be: kezdve a tanszékvezetéstől, tanszékcsoport-vezetéstől; jelenleg a fő8

iskola tudományos főigazgató-helyettese vagyok, s ezt a feladatot most már ötödik éve töltöm be. Természetesen ez az adminisztratív tevékenység valami módon elveszi az ember energiáját a tudományos munkától, de úgy gondolom, hogy megfeszített erővel, napi 10-12 órás munkával azért sok minden pótolható. El szeretném azt is mondani, hogy a zágrábi egyetemen, ahol most tanítok, tulajdonképpen a leíró magyar nyelv oktatásán túl, amely horvát nyelven történik, hiszen hallgatóim horvát anyanyelvűek, igyekszem a magyar kultúrát, a magyar tudományt, elsősorban a szlavisztikát valami módon propagálni. Hallgatóimmal – ami nagyon fontos egy oktató, egy tanár életében – úgy érzem, hogy nagyon jó szakmai kapcsolatot alakítottam ki itthon is és külföldön is. Általában én haragtartó ember vagyok, de egy kivétel van azért: diákra, főiskolai vagy egyetemi hallgatóra soha életben nem tudtam haragudni. Talán ezért is érzem nagyon jól magamat a tanári pályán. Most ami konkrét feladat előtt állunk, ez a VI. Nemzetközi Szlavisztikai Konferencia megrendezése. Örömünkre szolgál, hogy már 120 neves szlavista jelezte, hogy Szombathelyre érkezik. Én úgy gondolom, hogy még nagyon sok a tennivalónk, és ez úgy történhet meg a mai nehéz körülmények között, hogy jó kollektívát alakítunk ki; idősebb, tapasztalt kollégák megerősödve lelkes, tennivágyó fiatalokkal, akik a szlavisztikát a szombathelyi, ha lehet így nevezni: kis szlavisztikai műhelyt, majd továbbviszik és ápolni fogják. Bízzunk benne, hogy a mi intézményünkben a tudományos munka további megbecsülést fog kapni. Ily módon hozzá fogunk járulni mi is, most már ugye, idősebbnek mondható korosztály, hogy Szombathely a mai magyar felsőoktatási életben valami módon jelen legyen. És hogyha egy minőségi változtatást is létre tudnánk hozni, akkor úgy gondolom, hogy ez a régió, ez az intézmény megérdemli azt, hogy még sokáig fennmaradjon és prosperáljon. A felvétel 1998. március 12-én készült, szövegét Módos Péter jegyezte le.

9

GADÁNYI KÁROLY ÍRÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA

1971. Imena prilagateláьnye, oboznaчaюqie cvet v russkom /zyke. Bölcsészdoktori

disszertáció. Budapest. 1973. Barve. Pridevniki, ki pomenijo barvo v russkem jeziku. Slavistièna Revija XI, 35–59. 1975. Az idõhatározó kifejezésének módjai a mai orosz nyelvben. Zalai PedagógiaiMódszertani Füzetek. Zalaegerszeg, 133–41. Egy melléknév jelentéseinek kontrasztív vizsgálata. Népújság, Murska Sobota XII. 20. 1976. Avgust Pavel osebno. Dialogi 12. 774. p. A magyar igekötõk használatához. Népújság, Murska Sobota V. 12. Két szombathelyi költõ bemutatkozik a Népújság olvasóinak. Népújság, Murska Sobota, XII. 30. 1977. Pril. antonimi cveta. A Lvovi Tudományegyetem Közleményei XXXII, 220–41. Dva prestavnika današnje madžarske lirike. Dialogi 2. 88–92. A magyar helyesírásról. Népújság, Murska Sobota, II. 12. Újabbkeletû rövidítések a magyar nyelvben. Népújság, Murska Sobota, III. 19. Színszavak a magyar szólásokban és közmondásokban. Népújság, Murska Sobota, II. 4. Idegen szavak a magyar nyelvben. Népújság, Murska Sobota, III. 24. A névelõk helyes használata. Népújság, Murska Sobota, III. 31. A magyar színnevek átvitt jelentései. Népújság, Murska Sobota, IV. 21. Az idõhatározó kifejezésének módjai a magyar nyelvben. Népújság, Murska Sobota, IV. 7.

10

A mai magyar nyelv rétegeirõl. Népújság, Murska Sobota, IV. 28. A vörös és piros színszavak jelentésérõl. Népújság, Murska Sobota, V. 26. A konkrétság kifejezésének néhány lehetõsége a szlovénban (összehasonlítva a magyarral). Népújság, Murska Sobota, VII. 9. Hogyan írjuk? Népújság, Murska Sobota, II. 24. Szólásainkról, közmondásainkról. Népújság, Murska Sobota, III. 10. A felszólító mód nehezebb esetei és a "suk-sük" nyelv. Népújság, Murska Sobota, V. 5. Mikor vétünk a helyes és a szép magyar stílus ellen? Népújság, Murska Sobota, V. 19. Hetési R. Erzsébet szlovéniai költõ szóhasználata. Népújság, Murska Sobota, IX. 12. 1978. A délszláv gyermek- és ifjúsági irodalom. Könyv és Nevelés/4–5. 173–7. A színt jelentõ melléknevek az orosz és a szlovén nyelvben. A Szombathelyi Tanárképzõ Fõiskola Tudományos Közleményei I, 165–76. 1980. Otroška in mladinska jugoslovanska književnost. Znanstveni simpozij Visoke uèiteljske šole v Szombathelyu in PA v Mariboru, 157–78. 10 let sodelovanja. Znanstveni simpozij Visoke Uèiteljske šole v Szombathelyu in PA v Mariboru. Szombathely. Társszerkesztõ: dr. Vokaè Zlata. 1981. O vlogi materinšèine pri vzgoji. Narodne Novine. IV. 9. 8. p. A hagyományos paraszti gazdaság mûszókincsének változása a délnyugatdunántúli "kaj" horvát nyelvjárásban. In: A Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola Tudományos Közleményei IV. Szombathely, 28–36. 1982. Frazeologizmi s pridevniki, ki v ruskem jeziku pomenijo barvo. In: Nemzetközi Szlavisztikai Napok. Szombathely, 95–100. A melléknevek egy lexikai csoportja a nyugat-dunántúli "èa" horvát nyelvjárásban (összevetve az irodalmi normával). In: Nemzetközi Szlavisztikai Napok. Szombathely, 160–71. Dvanaest pjesama. Život. 7–8. Sarajevo, 65–70. Társszerzõ: Mate Šimundiè. Zgledno sodelovanje med dvema vosokima šolama. Ljudski Koledar, Budimpešta 187–9.

11

Rozmán Erzsébet: Vallomások. Pomurska založba. Murska Sobota, Ljubljana. (Szerk.) I. Nemzetközi Szlavisztikai Napok. Szombathely. (Szerk.) 1983. Az Anyanyelvünkért címû kötetben (szerk. Guttmann Miklós–Pom. Založba, Szlovénia): A névelõk helyes használata.. 56–7. A magyar igekötõ használata. 64–5. A magyar nyelv rétegeirõl. 73–4. Mikor vétünk a helyes és a szép magyar stílus ellen? 75–6. Szólásainkról, közmondásainkról. 77–8. Az idõhatározó kifejezésének módjai a magyar nyelvben. 79–80. Idegen szavak a magyar nyelvben. 83–4. A vörös és a piros színszavak jelentésérõl. 106–7. Fekete – èrn a magyar és a szlovén nyelvben. 108–10. Egy melléknév jelentéseinek kontrasztív vizsgálata. 113–4. Színszavak a magyar szólásokban és közmondásokban. 115. p. Színantonímák. 116–7. A magyar színnevek átvitt jelentései. 119–20. Hogyan írjunk? 131–2. Rövidítések a magyar nyelvben. 146–7. A magyar helyesírásról. 129–30. Jövevényszavak a szerbhorvát melléknevek egy lexikai csoportjában. Az Állami Belorusz Egyetem Tudományos Közleményei 9. Minszk, 167–94. Medranodno sreèanje slavistov. Ljudski Koledar. Budimpešta, 176–8. 1984. Sopostovitelьna/ harakteristika prilagatelьnyh v nekotoryhslov/nskih /zykah. Kandidátusi értekezés. Budapest. (Kézirat) Sopostovitelьna/ harakteristika prilagatelьnyh v nekotoryhslov/nskih /zykah. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest. (Kézirat) Education in a Spirit of International Friendship. Teachers of the World 2. Berlin, 23–5. Ausbildung im Geiste der Völkerfreundschaft. Lehrer der Welt. 2. 23–5. Education au bénéfice de l'amité internationale. Revue Internationale des Enseignants 2. 23–5.

12

Education en el espiritu de amistad los pueblos. Educadores del Mundo 2. 23–5. A tudományos tevékenység bemutatása. A Pécsi Tanárképzõ Fõiskola Tudományos Közleményei. Dunántúli Napló VI, 4–6. 1985. Osnovnye чerty zakonomernosti processa inoslov/nskoj leksiki v slovenskom literaturnom /zyke. A Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola

se-

Tudományos Közleményei 1985. Szombathely, 42–54. Társszerzõ: Moienko V.E.

K voprosu o sravnitelьnom izuчenii leksiki slav/nskih /zykov v эpohu na cionalьnogo vozroxdeni/. In: II. Nemzetközi Szlavisztikai Napok.

Szombathely, 131–7. Spoznavanje narave in družbe. Budapest. 1986. II. Mednarodni slavistièni dnevi v Szombathelyu. Slovenski Koledar. Budapest, 80–4. 1987. Prizadevanja katedre za slovenski jezik in književnost na Visoki uèiteljski šoli v Szombathelyu pri razvijanju dvojeziènosti. In: Šola in razvoj osebnosti. Szerk. Norbert Jaušovec–Martin Kramar. Maribor, 134–7. Nemzetiségi pedagógusképzés a Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskolán Pável Ágoston szellemében. Vasi Szemle I, 80–2. V duhu dvojeziènosti. In: Slovenski Koledar. Budapest, 41–3. 1986. II. Nemzetközi Szlavisztikai Napok. Szombathely. (Szerk.) 1987. V duhu dvojeziènosti. Slovenski Koledar. Budapest, 41–3. 1988. Studia Paedagogica. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképzõ Karának Tudományos Közleményei. Filológiai Közlöny 4. 288–9. (Ism.) Hronologiчeska/ harakteristika чewsko-inoslav/nskih sv/zej v oblasti slovar- nogo sostava. In: Nemzetközi Szlavisztikai Napok. III. Szombathely,

407–32.

13

III. Nemzetközi Szlavisztikai Napok. Szombathely. (Szerk.) III. Nemzetközi Szlavisztikai Napok, 1988. Vasi Szemle XI, 605–7. 1990. Vuk Karadžiè szerb szótára és a délszlávok tudományos nyelvi fejlõdése a XIX. században. Egyetemi Fonetikai Füzetek 3. 51–61. Znanstveni jezikovni razvoj južnih slovanov. In: Tudományos Közlemények – Znanstvene Publikacije. Szombathely–Maribor, 31–9. Iz istorii bogemizmov vlak i železnice v nekotoryh slav/nskih literaturnyh /zykah. In: Nyelvtudomány. Magyar Dialektológia. Szlavisztika. Szerk.

Szabó Géza. Szombathely, 89–101. Tudományos Közlemények – Znanstvene publikacije. Szombathely–Maribor. (Szerk.) 1991. Kétnyelvûség Rábavidék és Prekmurje iskoláiban. In: Magyar I. Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia II. Nyíregyháza, 542–5. Pável Ágoston nyelvészeti munkássága. Posvetovanje M. Korvina. Maribor, 122– 7. August Pavel – jezikoslovec. Obdobja XII, 181–97. Vloga katedre za slovenski jezik in književnost pri izobraževanju narodnostnih uèiteljev. Obdobja 11. 32–5. Stanovlenie slovarnogo sostava slovenskogo literaturnogo /zyka. In: IV.

Nemzetközi Szlavisztikai Napok. 289–95. 10 let izobraževanja narodnostnih uèiteljev na Visoki pedagoški šoli v Sombotelu, Slovenski Koledar, Budapest, 94–9. IV. Nemzetközi Szlavisztikai Napok. Vasi Szemle XLV/4. 595–7. 1992. Studia Slavica Savariensia 1. Szombathely. (Szerk.) Studia Slavica Savariensia 2. Szombathely. (Szerk.) IV. Nemzetközi Szlavisztikai Napok. Szombathely. (Szerk.) Poljoprivredni leksik u govoru Pomurskih Hrvata. A szláv nyelvek tanításának elméleti és gyakorlati kérdései. JPTE BTK Pécs, 1992. (Tézisek)

14

Nekatera strokovna in metodièna vprašanja dvojeziènosti v porabskih osnovnih šolah. (Teze). Collection of scientific papers. International conference on alternative educational concepts. Maribor. From the history of Slovene 19th – century lexicography. Slovene Studies. Vol. 14/1. Indiana University, 3–8. 1993. Studia Slavica Savariensia 1. Szombathely. (Szerk.) Studia Slavica Savariensia 2. Szombathely. (Szerk.) Stanovlenie slovernogo sostava slovenskogo /zyka v 1830-80-e gody. (K postanovke problemy). Studia Slavica 38/1–2. 49–53.

A nemzetiségi nyelvoktatás helyzete a Nyugat-Dunántúlon. III. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia II. Szerk. Klaudy Kinga. Miskolc, 91–5. Nemzetiségi múlt és nemzetiségi oktatás. Brückenschläge – Hidverés. Szerk. Peter Stöger–Barota Mária. Zams–Szombathely, 349–60. Dio leksika Pomurskih Hrvata. Naša Škola. Institut za pedagogiju Županije Baranja 1. Peèuh, 5–11. Poljoprivredni leksik u govoru pomurskih Hrvata. Studia Slavica Savariensia. 1. 46–9. Stiki med madžarskimi in slovenskimi visokimi šolami. Köznevelés IL/36. 7. p. Dio leksika Pomurskih Hrvata. Naša Škola. Institut za pedagogiju Županije Baranja 1. Peèuh, 5–11. Rad Katedre za hrvatski jezik i književnost Visoke nastavnièke škole "Berzsenyi Dániel" u Sambotelu. Naša Škola 1. Peèuh, 41–6. 1994. Studia Slavica Savariensia 1. Szombathely. (Szerk.) Studia Slavica Savariensia 2. Szombathely. (Szerk.) Bibliotheca Slavica Savariensis I. Szombathely. (Szerk.) Bibliotheca Slavica Savariensis II. Szombathely. (Szerk.) Iz slovenske leksikografske zgodovine XIX. stoletja. Bibliotheca Slavica Savariensis II. A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola Szláv Filológiai Tanszékcsoportjának és a Szegedi József Attila Tudományegyetem BTK Szláv Tanszékének Tudományos Kiadványa. Szombathely–Szeged, 91–5. Izvještaj iz pustinje. Nagy István verseinek horvát fordítása. Hrvatska Obzorja 2. Split, 272–7. Társszerzõ: Mate Šimundiè. Intelektualistièki raspoložen pjesnik Cs. István Nagy. Hrvatska Obzorja 2. Split, 278. p.

15

The History of Slavic Literary Languages and the Epoch of National Revival: Problems and Perspectives. Studia Slavica Savariensia. 1. 108–23. Társszerzõ: Viktor Moiseenko. Tendencies in the Changing Functional Status of Slavic Languages in Western Hungary. Das sprachliche bild der bernsteinstraße – region. Hrsg. von János Pusztay. 18–21. A szlovén irodalmi nyelv szótári készletének kialakulása a XIX. sz. 80-as évei ben. II. In: Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia. Szerk. Annus Gábor–Bárdos Jenõ–Lengyel Zsolt. Veszprém, 226–9. O nekotoryh osobennost/h чewsko-inoslav/nskogo vzaimodejstvi/ v эpohu nacionalьnogo vozroxdeni/ slav/n (slovoobrazovatelьnyj aspekt).

Studia Slavica 39. 245–62. Prevodi Avgusta Pavla iz slovenšèine v madžaršèino. Obdobja 14. 65–9. Kmetijsko besedišèe v govoru obmurskih Hrvatov. Acta Universitatis Szegediensis De Attila József Nominatae. Dissertationes Slavicae. XXIII, 1–5. O nekotoryh problemah i perspektivah istorii slav/nskih literaturnyh /zykov v эpohu nacionalьnogo vozroxdeni/. Slavica Tarnopolensia. 1.

32–42. Társszerzõ: Viktor Moiseenko. Oчerki istorii slov/nskoj derivatologii эpohi nacionalьno-kulьturnogo vozroxdeni/ v XIX veke. Australian Slavonic and East Europen Studies. Journal of the Australian and New Zealand Slavists' Association. Volume 8. Number 1. 1–26. A szlovén nemzetiség múltja és jelene. Vas megye nemzetiségei. Szombathely, 40–57. 1995. V. Nemzetközi Szlavisztikai Napok. Szombathely. (Szerk.) Hrvatski jezik u Zapadnoj Mađarskoj. Prvi Hrvatski slavistièki kongres. Zagreb– Pula, 13–5. Guttmann Miklós: A táji jelenségek tíz- és tizennégy évesek beszélt nyelvében. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1995. Studia Slavica Savariensia 1–2. 249. p. (Ism.) 1996. The Evolution of Vocabulary in Literary Slovenian During the 19th Century. Melbourne. Bibliotheca Slavica Savariensis III. Szombathely (Szerk.)

16

Dobrovsky, Kopitar, Vostokov ter izvor stare cerkvene slovanšèine. In: Nyelvi tudat, identitástudat. Szerk. Gadányi Károly–Bokor József–Guttmann Miklós. Bibliotheca Slavica Savariensis III, Szombathely, 70–3. Puèke mudre izreke Keresturèana. Bibliotheca Croatica Hungariae I, 59–63. Cultural-historical preliminaries to the formation of the slovenian national literary language. Part I. Dissertationes Slavicae: Ling XXIV, Szeged, 69–85. 1997. Vvedenie v slov/novedenie. München. Társszerzõ: V. Moiseenko.

Bibliotheca Slavica Savariensis IV. Szombathely. (Szerk.). Adaptation of Slavic Borrowings in the Slovenian Literary Language. HungaroSlavica 1997. Studia in honorem Stephani Nyomárkay. Budapest, 58–64. Èuvene izreke keresturskih vojnika. Hrvati i Mađari u svjetlu prožimanja kultura i jezika. Bibliotheca Croatica Hungariae, knjiga 2. Peèuh. 1998. The Evolution of Vocabulary in Literary slovenian. Szombathely.

17

NYOMÁRKAY ISTVÁN GADÁNYI KÁROLYRÓL Gadányi Károlyt több mint egy évtizede ismerem. Tudományos és tudományszervező munkáját azóta kísérem figyelemmel. Gadányit nyelvtudása fontos tudományos feladatok elvégzésére predesztinálja. A szlovén, legfőképpen a hazai szlovén nyelv, illetve nyelvjárások feldolgozása szlavisztikánk több évtizedes adóssága. Ebből az adósságból Gadányi Károly már eddig is sokat törlesztett, mivel – több kisebb tanulmányt követően – monografikusan feldolgozta a szlovén irodalmi nyelv kialakulását, a szlovén szókincs fejlődését. Ezt a munkát nyújtotta be akadémiai doktori értekezésként. Most azonban nem tudományos tevékenységéről kívánok szólni, hanem a tudományszervezőről és a fáradhatatlan, az ügyért mindig áldozatkész kollégáról és barátról. Nincs hazánkban még egy olyan felsőoktatási intézmény, mely annyit tett volna tudományágunk előreviteléért és népszerűségéért, mint a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Gadányi Károly vezette Szlavisztikai Intézete. A két évenként rendezett Nemzetközi Szlavisztikai Napok regionális jelentőségűek, részt vesznek ezeken a tanácskozásokon a legelső vonalba tartozó horvát, szlovén és magyar szlavisták, valamint osztrák és német egyetemek oktatói, de nem ritkán szerepelnek előadással tengeren túli kutatók is. A rangos rendezvényen elhangzó előadások röviddel elhangzásuk után nyomtatásban is megjelennek. Ez bizony nem csekély anyagi és szellemi ráfordítással jár! Itt kell megemlítenem a Studia Slavica Savariensia című folyóiratot, valamint a Bibliotheca Slavica Savariensis című kiadványsorozatot is. Gadányi Károly fáradhatatlan a mecénások felkutatásában, a rendezvények anyagi alapjának megteremtésében. Ezeknek a tanácskozásoknak stílusuk van. Ahogyan a vendégeket fogadják, ahogyan elhelyezik, amilyen gördülékenyen maga a konferencia folyik; minderre egy sajátos, Gadányi által kialakított és ápolt stílus jellemző. Mindezt pedig olyan magától értetődő természetességgel teszi és szervezi, mintha egy csepp fáradságába sem kerülne. Ezzel pedig már el is értem rövid mondandómnak ahhoz a részéhez, melyben pár vonással jellemrajzot kívánok adni kedves kollégámról és barátomról. A nyugodt természetességet látom egyik alapvonásának, legalábbis ez az, ami kifelé látszik, ami érzékelhető. Párosul ehhez a humorérzék, a mások hibáinak, gyarlóságainak elnézése, a hirtelen ítélkezés elutasítása. Tudományszakunk művelőinek bizony ma sincs kevesebb mellőztetésben részük, mint hajdanán, úgy tűnik, a "Slavica non leguntur" atti-

18

tűd századok óta nem változott. Sok nehézség, néha méltánytalanság ellenére is töretlen kedvvel dolgozni – ez bizony erős lélekre vall. Ilyennek ismertem meg Gadányi Károlyt, mindig egyformán kiegyensúlyozottnak láttam, akár a zágrábi Horvát Tudományos és Művészeti Akadémián futottunk össze véletlenül, akár doktoranduszoknak tartandó előadásra vagy vizsgáztatásra sietett, akár más hivatalos vagy sport ügyben tevékenykedett. Megbízhatóságot, szótartást, kollegiális kiállást tanulhatnak példáján a jövendő nemzedékek.

19

20

Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások Nem szokványos kiadványt ajánlunk az olvasó figyelmébe a Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások című sorozatunkkal. Különlegességét az adja – egyebek között –, hogy írott szöveg, videofelvétel és hangkazetta együttesével mutatunk be félszáznál több hazai nyelvészt, továbbá a társtudományok néhány jeles képviselőjét, akiknek tudományos munkássága főleg a 70-es években teljesedett ki, ill. érte el csúcsát (amit tudományos fokozatok is hitelesítettek), jelentős szakmai irányító és közéleti szerepet töltöttek be, országosan ismert és elismert személyiségekként tisztelték őket. 25 év elteltével igény jelentkezett a felvételeknek az újabb generáció jeles képviselőivel való kiegészítésére. Ez tette szükségessé a sorozatunk nevének pontosítását. A pályaképeknek általunk választott formája – azaz a) hogy ki-ki személyesen önvallomásként szubjektíven beszélhessen pályájáról, szakmai tevékenységéről, megvalósított vagy csak megálmodott terveiről, b) hogy munkáinak bibliográfiája hitelesítse a megrajzolt pályaképet, c) hogy kortársi méltatást is adjunk róla – reményeink szerint hozzásegít a tudós személyiségek objektív megítéléséhez, aminek ugyanúgy szükségét éreztük a felvételek elindításakor, mint napjainkban is, és feltehetően még a jövőben sem lesz másképpen. A különböző előjelű részrehajlásokra és elfogultságokra hajlamos társadalmi gyakorlat és közélet számottevő ellensúlyozására persze nem gondolhattunk, de az erre irányuló szándékunkat sem titkoltuk. A szakma szeretete, a tudomány előbbreviteléért dolgozó, a szakmai eredmények megismertetésén fáradozó ember megbecsülése indított arra, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézetének fonetikai osztályán végzett munkám mellett, a kísérleti fonetikában használt kép- és hangrögzítő eszközeink felhasználásával pályatársaimról felvételeket készítsek. Így gyűlt össze az a jelentős videoanyag, melynek további feldolgozását és kiegészítését az ELTE Fonetikai Tanszékén végeztük, ill. végezzük még ma is. Elképzelésem megvalósításában munkatársaim közül többen működtek közre mind az Intézetben, mind az Egyetemen. Köszönet érte nekik éppúgy, mint nyelvész kollégáimnak, akik vállalkoztak egy-egy életmű méltatására. A képernyőről ránk villanó tekintetből, a külső megjelenésből, testtartásból és arckifejezésből, valamint az élőszó erejével kifejezett gondolatokból (néha érzelmekből is) megismerhető emberi habitus ránk gyakorolt hatása lenyűgözőbb minden írásnál. Látva, hallgatva és olvasva a századunk utolsó negyedének nyelvészeit ismeretekben gyarapodhatunk, páratlan élménnyel gazdagodhatunk. Ezt szeretném megosztani kortársainkkal és az utánunk jövőkkel. Budapest, 1994. november 15. – 1998. január 27. Bolla Kálmán 21

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 1. BALÁZS JÁNOS 2. BALOGH DEZSŐ 3. BALOGH LAJOS 4. BÁRCZI GÉZA 5. BARTÓK JÁNOS 6. BENKŐ LORÁND 7. BERECZKI GÁBOR 8. CZEGLÉDY KÁROLY 9. DEME LÁSZLÓ 10. DEZSŐ LÁSZLÓ 11. DOMOKOS PÁL PÉTER 12. DOMOKOS PÉTER 13. ELEKFI LÁSZLÓ 14. ERDŐDI JÓZSEF 15. FÁBIÁN PÁL 16. FOGARASI MIKLÓS 17. GREGOR FERENC 18. GRÉTSY LÁSZLÓ 19. HADROVICS LÁSZLÓ 20. HAJDÚ MIHÁLY 21. HAJDÚ PÉTER 22. HEGEDŰS JÓZSEF 23. HERMAN JÓZSEF 24. IMRE SAMU 25. JUHÁSZ JÓZSEF 26. KÁLMÁN BÉLA

27. KÁROLY SÁNDOR 28. KERESZTURY DEZSŐ 29. KIEFER FERENC 30. KISS LAJOS 31. KOVALOVSZKY MIKLÓS 32. LAKÓ GYÖRGY 33. LŐRINCZE LAJOS 34. B. LŐRINCZY ÉVA 35. MOLLAY KÁROLY 36. MOLNÁR JÓZSEF 37. NYÍRI ANTAL 38. PAPP FERENC 39. PAPP LÁSZLÓ 40. RÁCZ ENDRE 41. J. SOLTÉSZ KATALIN 42. SZABÓ DÉNES 43. SZABÓ T. ATTILA 44. SZATHMÁRI ISTVÁN 45. SZENDE ALADÁR 46. TAMÁS LAJOS 47. TELEGDI ZSIGMOND 48. TOMPA JÓZSEF 49. VÉGH JÓZSEF 50. VÉRTES O. ANDRÁS 51. ZSILKA JÁNOS 52. PÉTER MIHÁLY *** 53. BAŃCZEROWSKI JANUSZ 54. NYOMÁRKAY ISTVÁN 55. GADÁNYI KÁROLY 56. PUSZTAY JÁNOS Eddig megjelent füzetek: 1., 4., 7., 8., 11., 19., 24., 28., 33., 35., 39., 40., 43., 48., 49., 55. 22

23