Tanterv a négyosztályos gimnáziumok számára
Magyar nyelv és irodalom Učebné osnovy pre štvorrorčné gymnáziá s vyučovacím jazykom maďarským
Maďarský jazyk a literatúra
Schválilo Ministerstvo školstva Slovenskej republiky dňa 9. decembra 2003 rozhodnutím číslo 522/2003-094 ako učebné osnovy maďarského jazyka a literatúry pre štvorročné gymnáziá s vyučovacím jazykom maďarským
A magyar nyelv- és irodalomtanítás óraszámai a négyosztályos gimnázium 1 - 4. osztályaiban Počet hodín z maďarského jazyka a literatúry v 1.- 4. ročníku štvorročného gymnázia Ročník osztály Týž. hodiny Heti óraszám Ročne Évi óraszám Jazyk Nyelv Literatúra Irodalom
I.
II.
III.
IV.
3
3
3
3 resp. 4
99
99
99
90 resp. 120
33
33
33
30 resp. 40
66
66
66
60 resp. 80
1. Célok és feladatok Ciele a úlohy 2. Témakörök és óraszámok az egyes osztályokban Tematické okruhy a počty vyučovacích hodín 3. A tananyag tartalmi jellemzése Charakteristika obsahu vučovania 4. A tananyag osztályok szerinti lebontása Učivo podľa ročníkov 5. Módszertani ajánlás Metodické odporúčanie
2
1. Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy feladata, hogy megtartsa és fejlessze anyanyelvi kultúránkat, megalapozza irodalmi műveltségünket. Tanításának fontos szerepe van az állandóan változó világ számtalan tudományának megismerésében, valamint a köztük lévő összefüggések felfedezésében. Nagy jelentősége van más kultúrák megismerésében, az idegen nyelvek elsajátításában. Erősítenie kell az igényt az állandó önművelődésre, az önmagunkkal szembeni elvárások kialakítására. Meg kell szilárdítania az ember erkölcsi értékrendjét, kifejlesztenie ítélőképességét, hogy rendet teremthessen a rá zúduló információáradatban. A 21. század elektronikus információhordozói mellett feltétlenül meg kell tartania a könyv szellemi jelentőségét. Számolni kell azzal, hogy az Internetnek, a digitalizált zenei kultúrának és egyéb mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van a fiatalok életében. De azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a szegénység és az élményhiány következtében óriási különbségek alakulhatnak ki iskoláinkban egy-egy osztályon belül is. Az anyanyelvi kultúra megismerésének lehetősége azonban mindenkinek egyformán jár társadalmi és vagyoni helyzettől függetlenül! Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata, hogy tanulóink felkészültek legyenek a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre, hogy adottak legyenek a szükséges anyanyelvi ismereteik a további önálló tanuláshoz, az önműveléshez. A magyar nyelv tantárgyán belül nincs hierarchia, nem bontjuk fontosabb és kevésbé fontos tananyagrészekre, viszont a kommunikációnak kiemelkedő helyet kell elfoglalnia a tanításban. Minden középiskolát végzett diáktól elvárjuk, hogy ismeretei kiterjedjenek a tökéletes beszéd- és szövegértésre, illetve szövegalkotásra szóban és írásban egyaránt. Ebből természetesen adódik a helyesírás pontos ismerete. Az irodalmi nevelés alapvető feladata az irodalom, az olvasás megszerettetése, az érdeklődés felkeltése. A tanítási órákon bemutatott elemzések lehetőséget nyújtanak a diákok értelmi nevelésén kívül érzelmi nevelésükre is. Egy-egy mű szereplőjének magatartása, viselkedése formálhatja tanítványaink értékrendjét, kifejlesztheti bennük a toleranciát, más vélemények megértését, elfogadását. A művek tartalma pedig szélesítheti, alakíthatja ismereteiket, világképüket. Az irodalmi alkotásokkal fejleszthető az erkölcsi és esztétikai érzékük is. Az irodalom teheti őket fogékonnyá, érzékennyé a társadalomban előforduló ellentmondások felismerésére és feldolgozásukra, valamint képessé teszi őket a mindennapos problémák elviselésére és megoldására is. A társművészetek kapcsán főleg a színház nyújt erre tág lehetőséget. A további társművészetek, mint a festészet, szobrászat, építészet, zene sokat segítenek egy-egy korstílus, művészeti irányzat jobb megismerésében. Az irodalomban sem szabad rangsorolni, hogy melyik mű, stílus kerülhet a többi fölé. Egységben kell tekinteni nemcsak nemzeti irodalmunkra, hanem a világirodalomra is. A hangsúlyt azonban az előbbire kell fektetni. Még az Európai Uniós tagság sem feltételezheti egyetlen nemzet kultúrájának beolvadását vagy háttérbe szorítását. Mindegyik kultúrának meg kell tartania nemzeti jellegét, mert ez a feltétele az egyenlőségnek mind a kultúrában, mind a társadalmi szféra egyéb területein. Tantárgyunknak abban lesz óriási szerepe, hogy összekötő hidat képez számunkra a nyelvek és kultúrák között. Mindenekelőtt azonban arra kell törekednünk, hogy valamennyi diákunk saját szülőföldjén érvényesülhessen. Ebben nyújt segítséget a magyar nyelv és irodalom tantárgya, amelynek legfontosabb szerepe tehát a „szót értés” a személyes és a munkahelyi kapcsolatokban egyaránt. Az utóbbi években újjáalakult és máig formálódó társadalmunk olyan egyéneket kíván, akik érvényesíteni tudják elképzeléseiket, ki tudják fejezni gondolataikat, meg tudják védeni igazukat, és az új évszázadban, az információ társadalmában meg tudják őrizni anyanyelvük, kultúrájuk tisztaságát, értékeit. 3
2. Témakörök és óraszámok az egyes osztályokban I. osztály (3 óra hetente) Nyelv (1 óra hetente / 33 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Bevezető (1 óra) A beszéd és a nyelv (5 óra) A beszédmű: a szöveg (7 óra) A szövegszerkesztés gyakorlati kérdései /a számítógép szövegszerkesztője/ (7 óra) Hangtan (6 óra) Helyesírás, nyelvművelés (3 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra)
Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Bevezető (1 óra) Ókor (11 óra) Középkor (10 óra) Reneszánsz (10 óra) Barokk (8 óra) Klasszicizmus, felvilágosodás (14 óra) A magyar drámairodalom kezdetei (4 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 7 vers vagy részlet 10. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 4 mű részlete, ill. Antigoné egész mű – magyar irodalomból: 4 mű részlete, ill. Bánk bán egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ II. osztály (3 óra hetente) Nyelv (1 óra hetente / 33 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5.
Bevezető – szótan (2 óra) A szókészlet és a szókincs (5 óra) A szófajok rendszere (12 óra) Helyesírás és beszédművelés (10 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) 4
Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Bevezető (1 óra) Romantika – világirodalom (7 óra) Romantika a magyar irodalomban (24 óra) Realizmus – világirodalom (8 óra) Realizmus a magyar irodalomban (18 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2-3 versrészlet – magyar irodalomból: 10-12 vers vagy versrészlet 8. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 2 regény, és 3-4 orosz realista novella – magyar irodalomból: 4-5 mű részlete, ill. 4-5 egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ III. osztály (3 óra hetente) Nyelv (1 óra hetente / 33 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Bevezető (1 óra) Szóalaktan (6 óra) Jelentéstan (3 óra) Mondattan – a mondatok fajtái (1 óra) Mondatrészek (8 óra) A szószerkezetek (2 óra) Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése (4 óra) A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése (4 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra)
Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Bevezető (1 óra) A 19. század második felének és a 20. század elejének világirodalma (8 óra) A századforduló irodalma Magyarországon (2 óra) A Nyugat lírikusai, az ún. nagy nemzedék (18 óra) Világirodalom a 20. század első felében (9 óra) A Nyugat prózaírói (10 óra) József Attila és Radnóti Miklós (10 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) 5
9. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 10-12 vers vagy részlet 10. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 3-4 mű részlete és 2 regény – magyar irodalomból: 3-4 mű részlete, 2 regény és novellák /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./
IV. osztály (3 vagy 4 óra hetente / 90 vagy 120 óra évente) Nyelv (1 óra hetente / 30 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Bevezető (1 óra) Mondattan – összetett mondatok (6 óra) Stilisztika – az írott és a beszélt stílusrétegek (3 óra) A szépirodalmi stílus eszközei (2 óra) Szövegtípusok – szövegszerkesztés /a számítógép szövegszerkesztője/ (6 óra) A magyar nyelvtan tananyagának összefoglalása (6 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (6 óra)
Irodalom (2 ~ 3 óra hetente / 60 ~ 90 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. Bevezető (1 óra) 2. A 20. század második felének világirodalma (4~6 óra) 3. A 20. század második felének magyar irodalma (14~18 óra) 4. A határon túli magyar irodalom (6~9 óra) 5. A szlovákiai magyar irodalom (15~20 óra) 6. Megzenésített versek, rockoperák (2 óra) 7. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére (2 óra) 8. Az irodalmi tananyag összefoglalása (8~24 óra) 9. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) 10. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 1-2 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 3-4 vers vagy részlet 11. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 4-5 mű részlete, 1-2 regény – magyar irodalomból: 4-5 mű részlete, ill. 3-4 egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./
6
2. Tematické okruhy a počty vyučovacích hodín I. ročník (3 hodiny týždenne) Jazyk (1 hod. týždenne / 33 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Úvod (1 hod.) Reč a jazyk (5 hod.) Reč a text (7 hod.) Praktické otázky konštruovania textu / zákl. poznanie zostrojovania textu na PC (7 hod.) Fonetika (6 hod.) Pravopis a jazyková kultúra ( 3 hod.) Písanie písomných prác ( 4 hod.)
Literatúra (2 hod. týždenne / 66 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Úvod (1 hod.) Starovek (11 hod.) Stredovek (10 hod.) Renesancia (10 hod.) Barok (8 hod.) Klasicizmus a osvietenstvo (14 hod.) Začiatky maďarskej dramatickej tvorby (4 hod.) Písanie písomných prác (8 hod.) Odporúčané diela na memorovanie – zo svetovej literatúry: 2-3 básne alebo úryvky – z maďarskej literatúry: 7 básní alebo úryvkov 10. Odporúčané diela na domáce čítanie: – zo svetovej literatúry: 4 úryvky z diel a Antigona celé dielo – z maďarskej literatúry: 4 úryvky z diel a Bánk bán celé dielo /Poznámka: Memoriter a zoznam diel na domáce čítanie sa nachádza vo Vzdelávacích štandardoch a v Cieľových požiadavkách na maturitné skúšky z maď. jaz. a lit./ II. ročník (3 hodiny týždenne) Jazyk (1 hod. týždenne / 33 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. 2. 3. 4. 5.
Úvod (2 hod.) Slovná zásoba a slovný fond (5 hod.) Systém slovných druhov (12 hod.) Pravopis a jazyková kultúra (10 hod.) Písanie písomných prác (4 hod.) 7
Literatúra (2 hod. týždenne / 66 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Úvod (1 hod.) Romantizmus – svetová literatúra (7 hod.) Romantizmus v maďarskej literatúre (24 hod.) Realizmus – svetová literatúra (8 hod.) Realizmus v maďarskej literatúre (18 hod.) Písanie písomných prác (8 hod.) Odporúčané diela na memorovanie – zo svetovej literatúry: 2-3 básne alebo úryvky – z maďarskej literatúry: 10-12 básní alebo úryvky 8. Odporúčané diela na domáce čítanie: – zo svetovej literatúry: 2 romány a 3-4 novely od ruských spisovateľov – z maďarskej literatúry: 4-5 úryvkov a 4-5 celých diel /Poznámka: Memoriter a zoznam diel na domáce čítanie sa nachádza vo Vzdelávacích štandardoch a v Cieľových požiadavkách na maturitné skúšky z maď. jaz. a lit./
III. ročník (3 hodiny týždenne) Jazyk (1 hod. týždenne / 33 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Úvod (1 hod.) Tvaroslovie (6 hod.) Sémantika (3 hod.) Syntax – druhy viet (1 hod.) Vetné členy (8 hod.) Syntagmy, sklady (2 hod.) Písomná vyjadrovacia schopnosť (4 hod.) Ústna vyjadrovacia schopnosť (4 hod.) Písanie písomných prác (4 hod.)
Literatúra (2 hod. týždenne / 66 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Úvod (1 hod.) Svetová literatúra v druhej polovici 19. st. a na zač. 20. storočia (8 hod.) Maďarská literatúra na prelome storočia /19. st. a 20. st./ (2 hod.) Činnosť lyrikov časopisu Nyugat, tzv. veľká generácia (18 hod.) Svetová literatúra na začiatku 20. storočia (9 hod.) Činnosť prozaikov časopisu Nyugat (10 hod.) Attila József a Miklós Radnóti (10 hod.) Písanie písomných prác (8 hod.) Odporúčané diela na memorovanie – zo svetovej literatúry: 2-3 básne alebo úryvky – z maďarskej literatúry: 10-12 básní alebo úryvkov 8
10. Odporúčané diela na domáce čítanie: – zo svetovej literatúry: 3-4 úryvky a 2 romány – z maďarskej literatúry: 3-4 úryvky z diel a 2 romány a novely /Poznámka: Memoriter a zoznam diel na domáce čítanie sa nachádza vo Vzdelávacích štandardoch a v Cieľových požiadavkách na maturitné skúšky z maď. jaz. a lit./
IV. ročník (3 alebo 4 hodiny týždenne / 90 alebo 120 hodín ročne) Jazyk (1 hod. týždenne / 30 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Úvod (1 hod.) Syntax – súvetia (6 hod.) Štylistika – písané a hovorené štýlové vrstvy (3 hod.) Prostriedky beletristického štýlu (2 hod.) Typy textov – konštruovanie textov / textový editor v PC (6 hod.) Zhrnutie učiva z gramatiky (6 hod.) Písanie písomných prác (6 hod.)
Literatúra (2 ~3 hod. týždenne / 60 ~ 90 hod. ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. Úvod (1 hod.) 2. Svetová literatúra v druhej polovici 20. storočia (4~6hod.) 3. Maďarská literatúra v druhej polovici 20. storočia (14~18hod.) 4. Zahraničná maďarská literatúra (6~9 hod.) 5. Literatúra maďarskej menšiny na Slovensku (15~20 hod.) 6. Poppoézia, rockové opery (2 hod.) 7. Používanie počítača a Internetu na rozširovanie vedomostí z literatúry (2 hod.) 8. Zhrnutie učiva z literatúry (8~24 hod.) 9. Písanie písomných prác (8 hod.) 10. Odporúčané diela na memorovanie – zo svetovej literatúry: 1-2 básne alebo úryvky – z maďarskej literatúry: 3-4 básne alebo úryvky 11. Odporúčané diela na domáce čítanie: – zo svetovej literatúry: 4-5 úryvkov a 1-2 romány – z maďarskej literatúry: 4-5 úryvkov a 3-4 celých diel /Poznámka: Memoriter a zoznam diel na domáce čítanie sa nachádza vo Vzdelávacích štandardoch a v Cieľových požiadavkách na maturitné skúšky z maď. jaz. a lit./
9
3. A tananyag tartalmi jellemzése 3.1. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés tananyaga – a korábbihoz képest – tartalmában, elrendezésében és értelmezésében egyaránt változott. Az új megközelítésben is kiemelt szerepet kap a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése. Ugyanilyen fontos szerep jut az információszerzés leghatékonyabb segédeszközének, a számítógép és Internet használatának, alkalmazásának a tanításban s a tanulásban egyaránt. Az I. osztályban először a beszéd és a nyelv viszonyával foglalkozunk, amelyen keresztül diákjaink megérthetik anyanyelvünk ápolásának szükségességét, a helyes beszéd és írás fontosságát, valamint szerepét kultúránk fejlődése szempontjából. Ebben az osztályban ismerkednek meg diákjaink nyelvünk fejlődésének egyes szakaszaival, anyanyelvünk sajátosságaival, amelyek megkülönböztetik más nyelvek felépítésétől. Ekkor szereznek tudomást a nyelvcsaládokról, nyelvrokonainkról, nyelvjárásainkról. A szöveg fogalmán keresztül jutnak el a számítógép szövegszerkesztőjéig, amit majd a következő években mint tanulást segítő eszközt fogják használni mind a tanítási órákon, mind az órákra való felkészülés során. Az első osztály tananyagát a hangtannal zárjuk. A magán- és mássalhangzók rendszerére épül a hangok egymásra hatása, amit helyesírási, valamint nyelvhelyességi gyakorlatokkal köthetünk egybe. A II. osztályban a szókészlet és a szókincs fogalmát tisztázzuk, és ismertetjük nyelvünk rétegeződését, valamint a csoportnyelvi kifejezések szókincsgazdagító és -helyettesítő szerepét. A téma lehetővé teszi, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk a beszédművelésre. Második témakörünk ebben az évben a szófajok rendszere, amit már az új felosztás szerint kell tanítanunk. Mintegy húsz éve nem létezik az egyéb önálló és nem önálló szófajok kategóriája, amire külön is fel kell hívni tanítványaink figyelmét, ha netán még a régi szófajtani felosztást tanulták volna. A szófajtan témakörével kapcsolatban lehetőség nyílik a helyesírási gyakorlatokra, mivel a tulajdonnevek írása helyesírásunk legnehezebb része. Külön emeljük ki a szlovákiai magyar vonatkozású helyesírási ill. nyelvhelyességi problémákat! A III. osztályban a tanévet szóalaktannal kezdjük. Itt is építhetünk a már meglévő tudásra, amit diákjaink még az alapiskolában szereztek. Az igéhez és a névszókhoz járuló toldalékok fajtáinak elsajátításában sokat segít az előző évben tanultak felelevenítése, tehát az igék és névszók kategóriáinak ismerete, valamint a szókincs bővítésével kapcsolatos ismeretek. A jelentéstant szintén kezdhetjük a már meglévő tudás felfrissítésével, összefoglalásával, mivel ez a rész is fontos építőeleme volt az alapiskolás tananyagnak. A mondattan ugyancsak nem új jelenség tanítványaink előtt. Szenteljünk azonban több figyelmet és időt a mondatok fajtáinak alapos és pontos elsajátítására, főleg a tő- és hiányos mondatok meghatározása terén! A mondatrészek és a szószerkezetek fogalma sem új diákjaink előtt; így sokkal több időt szentelhetünk a nyelvtan gyakorlati alkalmazására. Ebben az évben időt kell szakítanunk az írásbeli és a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére is, aminek keretén belül újra lehetőség nyílik a számítógép szövegszerkesztőjének alaposabb megismerésére, valamint kezelésének elsajátítására.
10
A IV. osztályban befejezzük a mondattant; pontosabban az összetett mondatok fajtáinak gyakorlására jut még némi idő. A stilisztika terén az írott és a beszélt stílusrétegekre szánhatunk pár órát, valamint a szépirodalmi stílus eszközeit ismételhetjük át, amelyekről az irodalomórákon a műelemzések során már többször szó esett. A szövegtípusok tárgyalása kapcsán utoljára adódik alkalom a számítógép szövegszerkesztőjének még pontosabb megismerésére, s a benne található lehetőségek felfedezésére. Ennek nem árt nagyobb figyelmet szentelni, mivel az érettségi követelmények között kiemelten szerepel ez a témakör. A megmaradt néhány órát a nyelvtani tananyag összefoglalására és rendszerezésére használhatjuk fel. 3.2. Irodalmi nevelés Az irodalomtanítás anyagát hat témakörre bonthatjuk: - általános ismeretek a művészetekről, - magyar irodalom, - világirodalom, - irodalomelmélet, - memoriter, vagyis a művek könyvnélküli ismerete, - ajánlott olvasmányok. A társművészetek a kor jellemzésében óriási segítséget nyújtanak, de a tananyagban nem képeznek külön fejezetet, mint ahogy az irodalomelmélet sem áll önmagában, hanem az elemzett művek kapcsán esik szó róla. Ugyanígy a könyvnélküliek és az ajánlott olvasmányok sem szerepelnek öncélúan tananyagunkban. Az irodalomtanítás akkor éri el célját, ha tényleg az irodalommal foglalkozunk, s nemcsak a történetével. Ezért fontos szem előtt tartani a sokat emlegetett műközpontúság elvét. A több száz éve felgyülemlett magyar és világirodalmi alkotások hatalmas méretűre duzzasztották irodalmi tananyagunkat. Ebből kifolyólag tanítási óráinkon csak a legjobb alkotásokkal lesz módunk foglalkozni. Elérkeztünk oda, hogy választanunk kell, mit hagyunk el, és mit emelünk ki gazdag irodalomtörténetünkből. Tartsuk szem előtt az „inkább kevesebb művet, de alaposabban” alapelvet! Az irodalomtörténet segítségével időrendbe tudjuk állítani a szerzők műveit. Fontos, hogy diákjaink átfogó képet alkossanak az egyes korok irodalmáról. Óriási segítséget nyújtanak ebben történelmi ismereteik. Ezért minden esetben támaszkodjunk a történelemórán tanultakra is! Még szerencsésebb az az osztály, amelyiknek esztétikaórája is van. Így nem kell külön órát szánnunk a társművészetek bemutatására. Ha viszont ilyen lehetőség nincs, akkor ezt is építsük be tananyagunkba! Az irodalomtörténet tanítása közben ne fordítsunk túlzott figyelmet az írók, költők részletes életrajzára. Csak annyi kell, amennyi írói tevékenységük megértéséhez feltétlenül szükséges. Diákjaink irodalomelméleti ismeretei már az alapiskolában gyarapodtak. A gimnáziumban viszont az ismereteket konkrét művekhez kell kapcsolniuk. Az irodalomelméleti fogalmakat mindig egy éppen elemzett művel világítsuk meg! Az irodalmi nevelés alapvető feladata az olvasás, az irodalmi művek megszerettetése, az érdeklődés felkeltése. Ezért válasszunk korukhoz mért műveket! Modern korunk tempóját figyelembe véve ajánljuk inkább a rövidebb, de tartalmas műveket, mintsem a hosszú, több száz oldalas trilógiákat. A nagyobb terjedelmű művek esetében részleteket, fejezeteket ajánlunk otthoni olvasásra. A könyvnélküliekre fordítsunk több figyelmet! Ezzel tanítványainknak nem csak a műveltsége gyarapodik, hanem memóriájuk is edződik. Túlzásokba azonban itt se essünk! Évenként és osztályonként 10-15 vers ill. versrészlet ajánlott, amit a tanár választ az 11
alapműveltségi és az érettségi követelményekben felsorolt művek közül. Nem tilthatjuk meg, hogy más – a jegyzékben fel nem tüntetett – művek közül ne választhatna a pedagógus vagy akár maga a diák is.
Az egyes osztályok tananyagának rövid tartalmi jellemzése: Az I. osztály tananyaga az ókori irodalommal kezdődik, és a felvilágosodás irodalmával végződik. Egyaránt szerepel itt mind a magyar irodalom, mind pedig a világirodalom. Terjedelmét tekintve igen bő a tananyag, ezért kénytelenek vagyunk csak a legkiemelkedőbb szerzők műveire szorítkozni. Az ókori irodalomnál ne felejtsünk el időt szakítani egy-egy mű kapcsán a műnemek és műfajok jellemző vonásainak bemutatására, kialakulásuk körülményeire! Ugyanígy a többi korstílus esetében is konkrét műveken mutassuk be az egyes műfajok jellegzetességeit! Szenteljünk külön figyelmet a magyar irodalom kialakulására, fejlődésére a mondáktól kezdve egészen a magyar nyelvű irodalom kibontakozásáig! Itt hasznát vehetjük diákjaink történelmi ismereteinek is. Ugyanilyen figyelmet érdemel drámairodalmunk fejlődése és ezen belül legnagyobb nemzeti drámánk, a Bánk bán. Ha túl kevés időnk maradna e mű elemzésére, a témát vigyük át a következő év szeptemberére, amikor is az előző év tananyagának ismétlésére kerül sor. A II. osztályban „csak” két korstílusra összpontosítjuk figyelmünket: a romantizmusra és a realizmusra. Addig, míg az első osztályban kénytelenek voltunk csaknem kétezer évet bezsúfolni egy év tananyagába, ebben az osztályban viszonylag „kényelmesen” elidőzhetünk. Felesleges időtöltésre viszont a 19. század sem hagy időt. Ekkor is meg kell fontolnunk, mire fordítjuk a heti két órát. E kor irodalmi alkotásai közül sokkal több munkát ismertethetünk meg diákjainkkal, több könyvnélküli művet kérhetünk számon, mint az előző korszakok irodalmából. Lehetőségünk nyílik az alaposabb műelemzésekre is, valamint az ajánlott olvasmányok megvitatására, esetleg írásbeli kidolgozásukra. Természetesen, ne csak a hagyományos olvasónaplókra gondoljunk! A III. osztályban tananyagunk a 19. század második felétől a második világháborúig terjed; pontosabban: József Attilával és Radnóti Miklóssal záródik. A századvég és a századforduló világirodalma (elsősorban a francia irodalom) után következik a Nyugat, s az ottani kimagasló egyéniségek. A 20. századi világirodalomra szintén fordítsunk figyelmet! Egy-egy szerző mélyreható boncolgatására azonban itt sem marad sok idő, csupán a legjelentősebb műveik bemutatására, elemzésére. A tananyag terjedelme és a rá szánható idő rövidsége miatt kénytelenek leszünk a tananyag mennyiségét csökkenteni. Ez nem csak a világirodalmat, hanem a magyar irodalom néhány egyéniségét is érinti. A IV. osztály tananyaga a 20. század második felétől napjainkig terjed. Magába foglalja mind a magyar, mind a világirodalom legjelentősebb alkotóit, műveit. Ne feledkezzünk meg első Nobel-díjas írónkról sem! A kisebbségi magyar irodalmat önálló fejezetként tárgyaljuk. Így elegendő időt fordíthatunk az utódállamok magyar irodalma kialakulásának, fejlődésének. Néhány órát szánhatunk a megzenésített versek és a rockoperák műfajának is. Hívjuk fel a diákok figyelmét a számítógép adta lehetőségekre, vezessük rá őket az irodalmon belüli információszerzés eme módjára! A megmaradt néhány órát a tananyag összefoglalására, annak rendszerezésére használjuk fel. 12
4. A tananyag osztályok szerinti lebontása I. osztály (3 óra hetente) Nyelv (1 óra hetente / 33 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Bevezető (1 óra) A beszéd és a nyelv (5 óra) A beszédmű: a szöveg (7 óra) A szövegszerkesztés gyakorlati kérdései /a számítógép szövegszerkesztője/ (7 óra) Hangtan (6 óra) Helyesírás, nyelvművelés (3 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra)
B/ Tananyag 1. Év eleji bevezetés (1 óra) 2. A beszéd és a nyelv (5 óra) A nyelv és a gondolkodás kapcsolata. A kommunikáció tényezői. A testbeszéd funkciója. A nyelv különféle szerepe: tájékoztató, ábrázoló, kifejező, felhívó. A világ nyelvei, a nyelvtípusok, nyelvcsaládok. Anyanyelvünk eredete valamint helye a világ nyelvei között. Nyelvrokonaink, a nyelvrokonság bizonyítékai. Nyelvemlékeink. A nyelvújítás, a nyelv folyamatos változása, fejlődése. 3. A beszédmű: a szöveg (7 óra) A szöveg fogalma és jellemzői. A szöveg terjedelme, belső szerkesztettsége: a téma, a címadás, tételmondat, bekezdések, mondattömbök. A szöveg makroszerkezete. Az idő- és a térbeli fokozatosság. Nyelvtani és jelentésbeli eszközök. A szórend jelentősége. Vázlatkészítés és jegyzetelés. 4. A szövegszerkesztés gyakorlati kérdései /a számítógép szövegszerkesztője/ (7 óra) Szövegfajták és -típusok. A szóbeli és az írott szövegek. Szövegszerkesztés számítógép segítségével. Kész sablonok felhasználása: levélfajták, önéletrajz, kérvények, jegyzőkönyvek és egyéb írott szövegek megírása. Dokumentumok létrehozása, bővítése, nyomtatása. A módosított szöveg mentése. Hibajavítás a szövegben. A betűtípus és betűméret módosítása. Bekezdések, számozások. Kijelölés, mozgatás, másolás a szövegben. Képek és táblázatok beszúrása a szövegbe, valamint elrendezésük. 5. Hangtan (6 óra) A beszédhangok létrehozása és képzése. A betű és a hang közti különbség. A magán- és a mássalhangzók csoportosítása. A magánhangzótörvények és mássalhangzók egymásra hatása a beszédben. 6. Helyesírás, nyelvművelés (3 óra) Helyesírásunk alapelvei. Helyesírásunk a hangváltozásokkor. A sorvégi elválasztás. A felszólító mód jelöléseinek lehetőségei: -j, -ss, -ssz, -zz, -ddz, -gy, -ggy. A rossz szokásból eredő beszéd- és kiejtési hibák. A kétnyelvűségből adódó nyelvhelyességi problémák. A nyelvjárások pozitív és negatív hatása. A -nák, -nék, és a -suk, -sük toldalékok megfelelő használata. A beszédhangok expresszivitása, azaz hangzása, érzelmi telítettségének hatása: az ún. halk, éneklő, nyöszörgő, kenetteljes, öblös és egyéb beszédstílusok. 7. Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) A tanév folyamán 2 dolgozatot és legalább 4 tollbamondást íratunk! 13
Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Bevezető (1 óra) Ókor (11 óra) Középkor (10 óra) Reneszánsz (10 óra) Barokk (8 óra) Klasszicizmus, felvilágosodás (14 óra) A magyar drámairodalom kezdetei (4 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 7 vers vagy részlet 10. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 4 mű részlete, ill. Antigoné egész mű – magyar irodalomból: 4 mű részlete, ill. Bánk bán egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ B/ Tananyag 1. Bevezető (1 óra) Az irodalom fogalma. A műalkotás és a valóság viszonya. A művészet szerepe és hatása. Az irodalom korszakolása. 2. Ókor (11 óra) Az ókori Kelet irodalma, a Gilgames-eposz. Mítoszok, teremtéstörténetek. A kor görög művészete. Az ókori görög irodalom, a műnemek és a műfajok kialakulása. A homéroszi epika, a trójai mondakör. Az Iliász (a pajzs leírása), az Odüsszeia – részletek. Az eposz műfaja, eposzi kellékek. Az időmértékes verselés. A görög líra: elégiák, epigrammák. A legkiemelkedőbb költők: Szappho, Anakreon, Alkaiosz (az említés szintjén, egy-egy idézet bemutatásával). Az ókori görög színház kialakulása. Szophoklész: az Antigoné részletes feldolgozása, a thébai mondakör az említés szintjén. A római és a görög mitológia érintkezési pontjai; Vergilius: Aeneas. A római költészet az említés szintjén. A Biblia és hatása az irodalomra. Részletek elemzése az Ó- és az Újszövetségből (pl. a Teremtéstörténet, A tékozló fiú története, az Énekek éneke.) A bibliai témák továbbélése a művészetekben. 3. Középkor (10 óra) Világirodalom: Az ókeresztény irodalom: Szent Ágoston és Szent Jeromos jelentősége. A középkori művészeti és építészeti stílusok. A vágánsköltészet. A lovagi irodalom, trubadúrlíra. Dante: Isteni színjátékának kompozíciója, a Pokol köreinek hierarchiája – részlet. Villon életének mozzanatai és alkotásai: A Nagy Testamentum - Záróballada, Akasztottak balladája. Magyar irodalom: Az ősköltészet nyomai – rituális énekek, munkadal. A honfoglalás előtti és utáni mondák – kiemelten az eredetmonda. Az írásbeliség kialakulása: a magyar vonatkozású latin nyelvű egyházi irodalom – legendák. A latin nyelvű világi irodalom – gesták és krónikák (Anonymus Gesta Hungarorum, Kézai Simon krónikája, Képes Krónika.) A magyarnyelvűség kezdetei: szórványemlékek és nyelvemlékek: Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Jókai-kódex. 14
4. Reneszánsz (10 óra) Világirodalom: A korszak művészeti elvei, jellemzői, összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. Petrarca hatása. A kötött versforma, a szonett megteremtése. Boccaccio műfajteremtése. A Dekameron – A sólyom története. Az angol színház – Shakespeare. A Hamlet vagy a Rómeó és Júlia elemzése. Cervantes: Don Quijote – említés szintjén. Magyar irodalom: Mátyás udvara a reneszánsz kultúra központja, Janus Pannonius – elégiái, epigrammái közül kettő. Balassi Bálint a magyar nyelvű líra megteremtője – vitézi, szerelmi és vallásos versei. (Egy katonaének és további két vers.) A magyar reformáció irodalma. 5. Barokk (8 óra) A barokk általános jellemzői és összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. A barokk kor művészetének kiemelkedő alkotásai a festészetben, építészetben. Magyar irodalom: Pázmány Péter kultúrtörténeti jelentősége. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című eposzának alapkoncepciója és a történelmi valósághoz való viszonya – részletek. A barokk eposz sajátosságai. A magyar barokk líra megteremtője: Gyöngyösi István – az említés szintjén. A rokokó. A kuruc korszak irodalma (2-3 vers). II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen jelentősége a magyar irodalomban. 6. Klasszicizmus, felvilágosodás (14 óra) Világirodalom: A korszak életszemléletének társadalmi, művészeti és filozófiai háttere. A klasszicizmus és a felvilágosodás általános jellemzői, összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. A Nagy Francia Enciklopédia – Rousseau, Voltaire szerepe a felvilágosodás kialakulásában. Candide – részletek. A francia klasszicista dráma – Molière. Tartuffe – műelemzés. Goethe: Faust – részletek. Magyar irodalom: Bessenyei György művelődési programja (Magyarság). Alapvető emberi jog az anyanyelvhez való jog – művelődés lehetősége anyanyelven. Batsányi János forradalmi lírája. (A franciaországi változásokra). A nyelvújítási harc – Kazinczy Ferenc. Berzsenyi Dániel, az ódák és elégiák költője (A közelítő tél és még két választott vers). Csokonai Vitéz Mihály – költői portréja. A felvilágosodás és a népiesség összefonódása Csokonai költészetében (4-5 vers elemzése). 7. A magyar drámairodalom kezdetei (4 óra) A színjátszás fejlődése a vallásos középkori drámáktól a vásári komédiákon keresztül az ókori drámák újbóli felfedezéséig – röviden. Bornemisza Péter: Magyar Elektra; Balassi Bálint: Szép magyar komédia – az említés szintjén. Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői avagy Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon című színműve, Az özvegy Karnyóné és két szeleburdiak valamint Kisfaludy Károly: A tatárok Magyarországon című drámájának rövid ismertetése. Katona József: Bánk bán – részletes elemzés. 8. Írásbelikre szánt óraszám (8 óra) Az irodalmi felmérők több formáját variálhatjuk: összefüggő dolgozatot, ill. egy-egy mű elemzését kérhetjük írásban, az ún. Monitor elnevezésű országos feladatlapok, azaz az extern érettségi írásbeli vizsga formáját is alkalmazhatjuk, hogy diákjaink megszokják a számonkérés eme fajtáját is. Évente 2 összefüggő dolgozatot, ill. 2 műelemzést íratunk, és kb. 4 feladatlapot töltünk ki diákjainkkal, amely feladatlapokban arányosan szerepelnek az ún. zárt, rövid válaszadós és a nyitott kérdések. 9. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 7 vers vagy részlet 10. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 4 mű részlete, ill. Antigoné egész mű – magyar irodalomból: 4 mű részlete, ill. Bánk bán egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ 15
II. osztály (3 óra hetente)
Nyelv (1 óra hetente / 33 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5.
Bevezető – szótan (2 óra) A szókészlet és a szókincs (5 óra) A szófajok rendszere (12 óra) Helyesírás és beszédművelés (10 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra)
B/ Tananyag 1. Bevezető – szótan (2 óra) A szó fogalma és jellemző sajátosságai. Szótárak és lexikonok használata; hagyományos könyv, ill. elektronikus formájuk. Szótárak kezelése CD-ROM-on és az Interneten. Keresés, információszerzés az elektronikus könyvtárak weboldalairól. 2. A szókészlet és a szókincs (5 óra) A szókészlet és a szókincs közti különbség. A szókészlet tagolódása, rétegeződése, változása és mozgása. Nyelvjárások. A magyar-szlovák kétnyelvűség szókészlettani kérdései. Kölcsönszavak és tükörfordítások. Az idegen kifejezések magyar megfelelőinek használata. 3. A szófajok rendszere (12 óra) A szófajok rendszere, felismerése a mondatban. A szófajok (legújabb) kategóriái: igék, névszók, igenevek, határozószók, viszonyszók és mondatszók. A névmási jellegű határozószók. A szavak megfelelő használata beszédben és írásban egyaránt. 4. Helyesírás és beszédművelés (10 óra) A kiejtés szerinti, a szóelemző, a hagyományos és az egyszerűsítő írásmód. A különírás és az egybeírás: szóismétlések, ikerszók, szóösszetételek. A tulajdonnevek írása: a személynevek toldalékolása, intézménynevek, műalkotások címei, földrajzi nevek és azok -i/-beli képzős származékai. A szlovákiai magyar intézménynevek helyesírása. A kötőjellel és a különírt elemekből álló földrajzi nevek. A tulajdonnevek köznevesülése. Az ünnepek nevei. Rövidítések és a mozaikszók. A számok írása és a keltezés. A kérdő és a vonatkozó névmások megfelelő használata a mondatokban. 5. Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) A tanév folyamán legalább 3 dolgozatot és 4 ellenőrző tollbamondást íratunk! Gyakorló tollbamondást, amely a tanítási órának csupán negyedét vagy felét veszi igénybe, természetesen többet is írathatunk.
16
Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Bevezető (1 óra) Romantika – világirodalom (7 óra) Romantika a magyar irodalomban (24 óra) Realizmus – világirodalom (8 óra) Realizmus a magyar irodalomban (18 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2-3 versrészlet – magyar irodalomból: 10-12 vers vagy versrészlet 8. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 2 regény, és 3-4 orosz realista novella – magyar irodalomból: 4-5 mű részlete, ill. 4-5 egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./
B/ Tananyag 1. Bevezető (1 óra) 2. Romantika – világirodalom (7 óra) A romantikus művészet vonásai, különbözősége a klasszicizmus művészetétől. Szemelvények az európai romantika irodalmából: Heine az említés szintjén, röviden az angol romantikusok második nemzedéke: Byron, Shelley, Keats 1-1 műve és elemzése. Említés szintjén: W. Scott és E.A Poe. A francia romantikus regény: V. Hugo. A nyomorultak vagy A párizsi Notre-Dame elemzése. Az orosz romantika: Puskin. Az Anyegin választott részletén a „felesleges ember” típusának bemutatása. 3. Romantika a magyar irodalomban (24 óra) A magyar romantikus irodalom sajátosságai. Kisfaludy Károly az említés szintjén. A magyar romantikus triász és a Kisfaludy Társaság jelentősége. Kölcsey Ferenc alkotói portréja – Hymnus, Vanitatum vanitas, Huszt, és még három választott versének elemzése; értekező prózája, Parainesis. Vörösmarty Mihály alkotói portréja – ódák és epigrammák, Csongor és Tünde. A Szózat és összehasonlító elemzése Kölcsey Hymnusával. Gondolatok a könyvtárban és további három választott versének elemzése. Petőfi Sándor irodalomtörténeti jelentősége, költészetének témakörök szerinti csoportosítása, valamint jellemzésük. Elemzésre ajánlott versek: Egy gondolat bánt engemet, A XIX. század költői, Szeptember végén, Az Alföld, A puszta, télen, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger, Az apostol. A magyar regény fejlődéstörténete. Eötvös József kultúrtörténeti szerepe; az említés szintjén irodalmi munkássága. Jókai Mór irodalmi munkássága, egy regényének részletes feldolgozása. 4. Realizmus – világirodalom (8 óra) A korszak életszemléletének társadalmi és művészeti háttere. A realizmus tartalmi és formai sajátosságai. A francia realizmus – Balzac: Goriot apó. A realizmus sajátos változatai az orosz irodalomban. Gogol „kisember-novellái”: A köpönyeg, A revizor. Dosztojevszkij, Tolsztoj és Csehov – műrészletek illetve novellák elemzése.
17
5. Realizmus a magyar irodalomban (18 óra) Arany János a költői realizmus megteremtője. Arany nagyepikája, kisepikája, balladái, lírája 1849 után. A Toldi elemzése, valamint összehasonlító elemzése Petőfi Sándor János vitéz című költeményével. Arany balladáinak csoportosítása témáik szerint. Legalább hat versének elemzése. (Elemzésre ajánlott versek: A walesi bárdok, Ágnes asszony, Hídavatás.) Madách Imre: Az ember tragédiája c. művének elemzése; a dráma legfontosabb kérdései – részletek alapján. A líra megújulása – Vajda János, a szimbolista líra előfutára (röviden egy versén keresztül). Az allegorikus költészet: Vajda János: A virrasztók és Tompa Mihály: A madár, fiaihoz – rövid elemzés. A realista regény keletkezése; Mikszáth Kálmán novellái, regényei. (A jó palócok és a Tót atyafiak című novelláskötetből választott 3-4 novella elemzése, valamint a Különös házasság vagy a Noszty fiú esete Tóth Marival c. regény elemzése.) 6. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) Az irodalmi felmérők több formáját variálhatjuk: összefüggő dolgozatot, ill. egy-egy mű elemzését kérhetjük írásban, az ún. Monitor elnevezésű országos feladatlapok, azaz az extern érettségi írásbeli vizsga formáját is alkalmazhatjuk. Évente 2 összefüggő dolgozatot, ill. 2 műelemzést íratunk, és kb. 4 feladatlapot töltetünk ki diákjainkkal, amelyekben arányosan szerepelnek az ún. zárt, rövid válaszadós és a nyitott kérdések. 7. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2-3 versrészlet – magyar irodalomból: 10-12 vers vagy versrészlet 8. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 2 regény, és 3-4 orosz realista novella – magyar irodalomból: 4-5 mű részlete, ill. 4-5 egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./
III. osztály (3 óra hetente)
Nyelv (1 óra hetente / 33 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Bevezető (1 óra) Szóalaktan (6 óra) Jelentéstan (3 óra) Mondattan – a mondatok fajtái (1 óra) Mondatrészek (8 óra) A szószerkezetek (2 óra) Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése (4 óra) A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése (4 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra)
18
B/ Tananyag 1. Bevezető (1 óra) 2. Szóalaktan (6 óra) A szótő és a toldalékok. Az ige- és a névszótövek. A toldalékok fajtái: képzők, jelek, ragok. Az igékhez valamint a névszókhoz járuló jelek és ragok fajtái. A személyrag és a személyjel közti különbség. A jelek és a ragok megfelelő, nyelvjárási hatásoktól mentes használata. A szóalkotás módjai: szóképzés, szóösszetétel. A ritkább szóalkotási módok: szórövidülés, szóvegyülés, mozaikszók, népetimológia. 3. Jelentéstan (3 óra) A nyelvi jel és a jelentés. A betű és a hang közti különbség. A hangalak és a szó jelentése közti reális viszony a hangutánzó és a hangulatfestő szavak esetében. A hangutánzó és a hangulatfestő szavak jelentősége beszédünkben. A szó alakja és jelentéstartalma. A szavak csoportjai a hangalak és a jelentés viszonyai szerint: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, eltérő jelentésű és ellentétes jelentésű szavak. A többjelentésű és az azonos alakú szavak közti különbség. A rokon értelmű szavak szókincsgyarapító szerepe. 4. Mondattan – a mondatok fajtái (1 óra) A mondat szerepe a beszédben. A mondat tagolása írásjelekkel. A mondatok fajtái a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint: kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító, kérdő mondat. A kérdő mondat fajtái. A mondatok hanglejtése valamint a hangsúly. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint: egyszerű, összetett és tagolatlan mondat. A hiányos és a tőmondatok közti különbség. 5. Mondatrészek (8 óra) A szó és a mondatrész közti különbség. Az alany és az állítmány fajtái. Az állítmány egyeztetése az alannyal. A bővítmények: tárgy, határozók, jelzők valamint azok fajtái. A többtagú (halmozott) mondatrészek. Elemzési modell (az ún. ágrajz). Mellőzzük a szabályokat, és a gyakorlatból induljunk ki! A mondat szórendje. Az -e kérdőszócska helye a mondatban. Az idézőjel, a gondolatjel, a pontosvessző megfelelő használata. 6. A szószerkezetek (2 óra) A szószerkezetek fajtái: predikatív (hozzárendelő), alárendelő és mellérendelő szószerkezetek, ill. a két utóbbi fajtái. A szószerkezetcsoportok típusai. 7. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése (4 óra) Az írásbeli kifejezőkészség formái. Az egyszerűbb hivatali iratok, a tartalomismertetés, jellemzés, beszámoló, magánlevél, vázlatkészítés, jegyzetelés. A fontosabb iskolai és közéleti írásbeli műfajok: a leírás, jelentés, igazolás, tájékoztatás, elbeszélés, olvasmányelemzés, jegyzőkönyv, elismervény, nyugta, szerződés, kérvény, postautalvány, riport. A tudományos és ismeretterjesztő prózai műfajok: tanulmány, esszé, életrajz. Több szövegtípus megírásában óriási segítséget nyújt a számítógép szövegszerkesztője, aminek ismerete és használata elengedhetetlen. A fokozatosság elve, a bekezdések szerepe a szövegben. A hagyományos tagolású és az attól eltérő típusú szövegek: pl. az „in medias res”, a felbontott időrendben megírt, a láncés mozaikszerű szövegek. A szóismétlések elkerülése, szinonimák használata. A tételmondat szerepe a fogalmazásban. 8. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése (4 óra) A szóbeli kifejezőkészség formái: az előadás, az előadás megnyitása és zárása. A vita, érvelés, cáfolás intelligens módja. Az értékelés, jellemzés, magyarázat, alkalmi beszéd, felszólalás, hozzászólás stílusa, hangvétele. A megszólítás, bemutatkozás és bemutatás formái és illemszabályai. A szólás- és közmondáskincsünk értékei. A szónoki beszéd. A beszéd sajátosságai: a hangsúly, a hanglejtés, hangerő, hangmagasság, dallam, hangszín,
19
beszédtempó. A szünet szerepe a beszédben, előadásban. A közéleti beszéd és az ifjúság nyelve. A mimika és a gesztusok szerepe beszédünkben. Az ún. testbeszéd fontossága. 9. Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) A tanév folyamán legalább 4 dolgozatot és 4 ellenőrző tollbamondást íratunk! Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Bevezető (1 óra) A 19. század második felének és a 20. század elejének világirodalma (8 óra) A századforduló irodalma Magyarországon (2 óra) A Nyugat lírikusai, az ún. nagy nemzedék (18 óra) Világirodalom a 20. század első felében (9 óra) A Nyugat prózaírói (10 óra) József Attila és Radnóti Miklós (10 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 10-12 vers vagy részlet 10. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 3-4 mű részlete és 2 regény – magyar irodalomból: 3-4 mű részlete, 2 regény és novellák /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ B/ Tananyag 1. Bevezető (1 óra) 2. A 19. század második felének és a 20. század elejének világirodalma (8 óra) Művészeti szemléletváltás a századfordulón. A 19. századvégi modern próza: a naturalizmus. É. Zola – a Zola-jelenség és a Zola-regények helye és szerepe a századforduló irodalmában (A Patkányfogó – részletek rövid elemzéssel), G. Flaubert: Bovaryné – részlet, Maupassant: Gömböc – részletek a kisregényből, G.B. Shaw: Pygmalion – részletek valamint azok értelmezése. A modern francia líra: Ch. Baudelaire: Az albatrosz – elemzés, P. Verlaine: Őszi chanson, Költészettan – elemzés, A. Rimbaud: A meghökkentek, Kóborlásaim, A magánhangzók szonettje, A részeg hajó – részletek és rövid elemzések. R.M. Rilke – a német szimbolista költészet egyik legnagyobb alakja; Most élek, Sosem nyugosznak…, Áldozat, A párduc – rövid elemzések. 3. A századforduló irodalma Magyarországon (2 óra) A korszak életszemléletének társadalmi és művészeti háttere. A Nyugat című folyóirat szerepe a magyar irodalom gyökeres megújulásában. A Nyugat mozgalma és korszakai. 4. A Nyugat lírikusai, az ún. nagy nemzedék (18 óra) Ady Endre szimbolizmusa és költői forradalma. Ady költeményeinek motívumkörei: ars poeticája, azaz Én-szerep, Magyarság, Táj, Élet-Halál, Szerelem, Isten, Forradalom, Világháború (legalább tíz mű, egy ciklus mélyebb ismerete). Elemzésre ajánlott versek: Góg és Magóg fia vagyok én…, A föl-földobott kő, A magyar Ugaron, Harc a Nagyúrral
20
5.
6.
7.
8.
~ Párizsban járt az Ősz, Héja-nász az avaron ~ Lédával a bálban ~ Elbocsátó, szép üzenet, Dózsa György unokája ~ Az öreg Kúnné, Ember az embertelenségben ~ Intés az őrzőkhöz Babits Mihály a poeta doctus, ars poeticája a Jónás könyve (további három-négy vers elemzése), Kosztolányi a poeta esteticus, versciklusainak jellegzetességei (három-négy vers elemzése), a magány költészetének megnyilvánulása Tóth Árpád verseiben (kéthárom vers elemzése), Juhász Gyula rendhagyó tájköltészete, költeményei impresszionista szín- és hangzásvilága (két-három vers elemzése). Világirodalom a 20. század első felében (9 óra) Az avantgárd legjelentősebb irányzatai: futurizmus, expresszionizmus, kubizmus, dadaizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus. A 20. századi modern regény jellemzői. Thomas Mann: Mario és a varázsló – műelemzés, Franz Kafka sajátságos szimbolizmusa Az átváltozás c. novellájában. Az amerikai irodalom: E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger – műelemzés. J. Hašek: Švejk – részlet. A modern francia líra: G. Apollinaire /röviden/. A 20. század drámaelméletei röviden, az említés szintjén – az analitikus dráma: Ibsen; a várakozás drámái: Csehov és Gorkij; az epikus színházi dráma: B. Brecht; az abszurd dráma: Beckett (egy drámarészlet elemzése, illetve műelemzés a lehetőségek szerint színházi élmény alapján). A Nyugat prózaírói (10 óra) Kosztolányi Dezső modern lélekábrázolása regényeiben és novelláiban. (Elemzésre ajánlott művek: Édes Anna, A kulcs, Fürdés, Appendicitis, Esti Kornél-novellák választott fejezetei.) Kassák Lajos a magyar avantgárd vezéralakja (egy-két műrészlete). Krúdy Gyula – az utazás-motívum szimbóluma novelláiban (ajánlott: A hídon vagy egyéb Szindbád-novella). Karinthy Frigyes – irodalmi karikatúrái, a humor és az irónia szerepe műveiben (Így írtok ti, Tanár úr kérem – részletek). Márai Sándor a polgári értékrend megfogalmazója (ajánlott művek: Halotti beszéd, Egy polgár vallomásai – részletek). Móricz Zsigmond regényeinek világképe, Rokonok c. regényének mai értelmezése, a dzsentri ábrázolása, valamint újszerű parasztábrázolási módja novelláiban. (Ajánlott művek: Rokonok, Hét krajcár, Tragédia, Barbárok.) Móricz és Mikszáth dzsentriábrázolásának összehasonlítása. József Attila és Radnóti Miklós (10 óra) József Attila költészetének jelentősége és helye a magyar irodalomban. A költészetét ért különféle eszmei hatások: a Nyugat, az avantgárd, az újnépiség. Az egyén, a haza és az emberiség összefonódása költészetében. Az anyamotívum és a szerelem. Tájleíró költészete. A magyarság-emberiség és a nemzetféltés gondolatsora költeményeiben. (Nyolc-tíz vers elemzése. Ajánlott versek: Nem én kiáltok, Tiszta szívvel, Születésnapomra, Mama, Kései sirató, A város peremén, Elégia, Levegőt!, A Dunánál, Mikor az uccán átment a kedves…, Óda, Ime, hát megleltem hazámat….) Radnóti Miklós költői pályája életének tragikus szakaszai tükrében. Az emberi jogok földbe tiprása, s annak ábrázolása az irodalomban. A szerelem oltalma, menedéke a háború borzalmai közepette. Költészetének motívumai: természet, szerelem, szabadság, költészet, értelem, műveltség s a mindezt átfogó haláltudat. (Nyolc-tíz vers elemzése. Ajánlott versek: Kortárs útlevelére, Járkálj csak, hálálraitélt, Himnusz a békéről, Tajtékos ég, Második ecloga, Tétova óda, Nem tudhatom…, Nem bírta hát…, Töredék, Hetedig ecloga, Levél a hitveshez, Erőltetett menet, Razglednicák.) Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) Az irodalmi felmérők több formáját variálhatjuk: összefüggő dolgozatot, ill. egy-egy mű elemzését kérhetjük írásban, az ún. Monitor elnevezésű országos feladatlapok, azaz az extern érettségi írásbeli vizsga formáját is alkalmazhatjuk.
21
Évente 2 összefüggő dolgozatot, ill. 2 műelemzést íratunk, és kb. 4 feladatlapot töltetünk ki diákjainkkal, amelyekben arányosan szerepelnek az ún. zárt, rövid válaszadós és a nyitott kérdések. 9. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 10-12 vers vagy részlet 10. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 3-4 mű részlete és 2 regény – magyar irodalomból: 3-4 mű részlete, 2 regény és novellák /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./
IV. osztály (3 vagy 4 óra hetente / 90 vagy 120 óra évente)
Nyelv (1 óra hetente / 30 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Bevezető (1 óra) Mondattan – összetett mondatok (6 óra) Stilisztika – az írott és a beszélt stílusrétegek (3 óra) A szépirodalmi stílus eszközei (2 óra) Szövegtípusok – szövegszerkesztés /a számítógép szövegszerkesztője/ (6 óra) A magyar nyelvtan tananyagának összefoglalása (6 óra) Írásbelikre szánt óramennyiség (6 óra)
B/ Tananyag 1. Bevezető (1 óra) 2. Mondattan – összetett mondatok (6 óra) Az alá- és a mellérendelő összetett mondatok fajtái. Az utalószó és a kötőszó szerepe. A többszörösen összetett mondatok (legfeljebb 3-4 tagú). A mondatrend. Az összetett mondatokkal kapcsolatos helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalók: a kettőspont, pontosvessző és gondolatjel használata. Logikus gondolkodásra vezetés a mondatelemzések során! 3. Stilisztika – az írott és a beszélt stílusrétegek (3 óra) A stílus fogalma. A stílus szerepe a köznyelvi nyelvhasználatban. Az írott stílusrétegek: a tudományos, a hivatalos, a publicisztikai és a szépirodalmi stílus. Stílusárnyalatok. A beszélt stílusrétegek: a társalgási, a közéleti és a szónoki stílus. Az egyes stílusok jellemző vonásai. A stílusosság és a stílustalanság fogalma. 4. A szépirodalmi stílus eszközei (2 óra) A szépirodalmi stílus eszközei: metafora, szinesztézia, megszemélyesítés, allegória, metonímia, szinekdoché. A szépirodalmi stílus eszközeinek felismerése irodalmi alkotásokban, valamint használatuk a köznyelvben. 22
5. Szövegtípusok – szövegszerkesztés /a számítógép szövegszerkesztője/ (6 óra) A szövegtípusok és a szövegszerkesztés – a számítógép szövegszerkesztőjének alaposabb megismerése, és az eddigi ismeretek elmélyítése. Gyakorlatok a számítógép szövegszerkesztőjén. 6. A magyar nyelvtan tananyagának összefoglalása (6 óra) A nyelvi részt érintő érettségi témakörök összefoglalására fordítható idő, amit a tanár belátása szerint foglalhat a tanmenetébe. 7. Írásbelikre szánt óramennyiség (6 óra) A tanév folyamán legalább 4 dolgozatot és 2 ellenőrző tollbamondást íratunk! Irodalom (2 ~ 3 óra hetente / 60 ~ 90 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. Bevezető (1 óra) 2. A 20. század második felének világirodalma (4~6 óra) 3. A 20. század második felének magyar irodalma (14~18 óra) 4. A határon túli magyar irodalom (6~9 óra) 5. A szlovákiai magyar irodalom (15~20 óra) 6. Megzenésített versek, rockoperák (2 óra) 7. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére (2 óra) 8. Az irodalmi tananyag összefoglalása (8~24 óra) 9. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) 10. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 1-2 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 3-4 vers vagy részlet 11. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 4-5 mű részlete, 1-2 regény – magyar irodalomból: 4-5 mű részlete, ill. 3-4 egész mű /Megj.: a memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ B/ Tananyag 1. Bevezető (1 óra) 2. A 20. század második felének világirodalma (4~6 óra) Új irányzatok a társművészetekben. Filozófiai irányzatok hatása az irodalomra. Az avantgárd utáni modern költészet sajátos jegyei: az elidegenedés, önlélekrajz, nihilizmus, a szorongás és a félelem költészete – röviden (két-három szerző, vers). Irányzatok, törekvések az 1945 utáni prózairodalomban. Két-három mű elemzése. (Elemzésre ajánlott művek, illetve részletek: Bulgakov: Mester és Margarita, Heller: A 22-es csapdája, Salinger: Zabhegyező, Camus: Közöny, Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja, Màrquez: Száz év magány, Hrabal: Sörgyári capriccio.) 3. A 20. század második felének magyar irodalma (14~18 óra) Történelmi, társadalmi és gazdasági viszonyok alakulása Magyarországon 1945-től napjainkig. Az 1945 utáni magyar irodalom eszmei változatossága és formai sokszínűsége; írói csoportok, mozgalmak. A folyóirat-irodalom. Illyés Gyula szerepe a háború előtti és utáni irodalom szervezésében – röviden. Elemzésre ajánlott művei: Bartók, Koszorú, Egy mondat a zsarnokságról – a szabad véleménynyilvánítás joga 23
alapvető emberi jogaink egyike. Részletek a Puszták népe című irodalmi szociográfiájából és a Fáklyaláng című drámájából. Weöres Sándor forma- és prozódiaújításai – két mű rövid elemzése. Pilinszky János a magány költője, istenkereső költészete – két vers elemzése. Ajánlott művek: Négysoros, Apokrif – részlet. Összefoglaló kép a II. világháborút követő korszak tendenciáiról a lírában (a költők egy-egy versének bemutatásával) és a prózában. Németh László egy regényének elemzése. (Ajánlott: Iszony ~ Gyász) Déry Tibor elbeszélései és novellái közül egynek rövid elemzése. Összefoglaló kép az 20. századi próza további jelentős íróiról: Ottlik Géza: Iskola a határon – részlet, Mándy Iván egy novellája, Eszterházy Péter posztmodern prózája – röviden. Örkény István egypercesei közül négy-öt novella és a Tóték részletes elemzése. A modern magyar dráma fejlődése – röviden (műelemzés – lehetőség szerint színházi élmény alapján). 4. A határon túli magyar irodalom (6~9 óra) Összefoglaló kép a határon túli és a nyugati magyar irodalomról. Bővebben a romániai, pontosabban az erdélyi magyar irodalom fejlődéséről. Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér (részletek) és az Ádvent a Hargitán – elemzések. Az utóbbi színházi élmény alapján is lehetséges. Kányádi Sándor: Fától fáig – elemzés. 5. A szlovákiai magyar irodalom (15~20 óra) A szlovákiai magyar irodalom kezdetei. Fábry Zoltán: A vádlott megszólal c. röpiratának rövid bemutatása. Az 1945 utáni újrakezdés: Dobos László, Duba Gyula – egy-egy művükön keresztül. A Nyolcak közül: Cselényi László: A történelem kerekeiben, Tőzsér Árpád: Fejezetek egy kisebbségtörténelemből, Zs. Nagy Lajos: Csehszlovákiai magyar költő fohásza az Úrhoz, Gál Sándor: A távolodók – elemzések. Az Egyszemű éjszaka és a Fekete szél nemzedéke. A szlovákiai magyar prózairodalom szemléleti modernizálása Grendel Lajos műveiben. Egy regényének elemzése. (Elemzésre ajánlott művek: Éleslövészet, Galeri.) 6. Megzenésített versek, rockoperák (2 óra) A magyarországi és a határon túli szerzők, előadók: Cseh Tamás, Kaláka együttes, Ghymes, Kor-Zár, Dinnyés József: Énekmondó c. megzenésített versei (pl.: Határtalanul). Rockoperák: István, a király, Veled, Uram! 7. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére (2 óra) A számítógép és az Internet gyakorlati felhasználása: irodalmi CD-k kezelése, elektronikus könyvtárakban való keresés, konkrét szerzők valamint műveik keresése; a velük kapcsolatos információk felkutatása és feldolgozása. 8. Az irodalmi tananyag összefoglalása (8~24 óra) Az irodalmi részt érintő érettségi témakörök összefoglalására fordítható idő, amit a tanár tetszés szerint foglalhat a tanmenetébe. 9. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) Az irodalmi felmérők több formáját variálhatjuk: összefüggő dolgozatot, ill. egy-egy mű elemzését kérhetjük írásban, az ún. Monitor elnevezésű országos feladatlapok, azaz az extern érettségi írásbeli vizsga formáját is alkalmazhatjuk. Évente 2 összefüggő dolgozatot, ill. 2 műelemzést íratunk, és kb. 4 feladatlapot töltetünk ki diákjainkkal, amelyekben arányosan szerepelnek az ún. zárt, rövid válaszadós és a nyitott kérdések. 10. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 1-2 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 3-4 vers vagy részlet 11. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 4-5 mű részlete, 1-2 regény – magyar irodalomból: 4-5 mű részlete, ill. 3-4 egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ 24
5. Módszertani ajánlás Elsősorban a tanterv és az egyéni tanmenet közti különbségre hívnám fel a kollégák figyelmét. A szlovákiai magyar iskolákban tantervként szokás emlegetni az egyéni tanmenetet, amit az év elején, szeptemberben készítünk el. Ez a tanmenet azokat az anyagrészeket tartalmazza, amelyeket a tanév során fokozatosan, óráról órára kívánunk megtanítani diákjainkkal. Egyéni tanmenetünk elkészítésekor figyelembe vesszük a tantervben meghatározott tananyagot, amit aztán órákra bontva megtervezünk. A tankönyvekben mindig jóval több tananyagot találunk, mint amennyit a tantervek előírnak. Így van ez rendjén, mivel nincs két egyforma diák, osztály, de még egyforma tanár sem. Egy bizonyos tananyaggal kapcsolatban mindenkinek más az elképzelése. Egyéni tanmenetünk összeállításakor módunkban áll a tantervben meghatározott tananyagot más óraelosztásban is megtervezni. Arra viszont ügyelnünk kell, hogy olyan anyagrészt ne építsünk tanmenetünkbe, amit sem a tanterv, sem az alapműveltségi követelmény, sem pedig az érettségi követelmény nem tartalmaz! Az idő rövidsége meg az alacsony óraszám miatt több régi, talán kedvenc témakörünktől is meg kell válnunk. Az új nyelvi, nyelvtani fogalmaknak, irodalmi irányzatoknak, műveknek szintén helyet kell szorítanunk a tananyagban, ezért néhány témakör leszűkül, vagy kimarad a megszokott tananyagból. Helyet követel magának az informatika, pontosabban a számítógép és az Internet mind a nyelvtan, mind az irodalom tanításában. Ugyanígy be kell építenünk tananyagunkba az újnak számító 20. század végi és a határon túli irodalmat is. Lesznek tehát olyan témakörök, írók, költők, akiket csak megemlíteni tudunk, vagy teljesen kiszorulnak tananyagunkból. Nyelvtani rész Az elvont és általános módszertani ajánlások helyett inkább a gyakorlat oldaláról közelítsük meg a témát. A nyelvtan azért szükséges minden tanuló számára, hogy beszédét, írásbeli kifejezését hiba nélkül, értelmes, egymásba fűződő gondolatokból tudja felépíteni. Tökéletes „gondolatközvetítés” csak akkor lehetséges, ha a fejünkben kirajzolódott képet, fogalmat, eseményt a megfelelő szavakkal tudjuk megfogalmazni. Ahhoz pedig szükség van a szavak, mondatrészek, valamint az összetett mondatok és az őket összekötő kötőszavak alapos ismeretére. Ugyanígy szükségünk van a szóalaktani fogalmakra is, hogy helyesírásunkban se kövessünk el hibákat. Tanítványainkkal tehát azt kell megértetnünk, hogy a nyelvtan nem csupán megtanulandó felesleges dolog, hanem beszédünk, írásunk segítője, amely által pontosabbá, érthetőbbé tesszük mondatainkat. A tanításban is ezt tartsuk szem előtt! Sose a szabályból induljunk ki, mert a szabályok azért vannak, hogy a már megértett, gyakorlatban használt szóalakok és mondatformák helyes használatát tudjuk megindokolni. Ezért sose a szabályt tanítsuk először, hanem a szó, a szóelem, a mondat szerepét tisztázzuk beszédünkben, írásunkban! Csak pontosításként jöhet a szabály magyarázata, amit még ekkor se követeljünk szó szerint tanítványainktól! Ha a diák saját szavaival is meg tudja magyarázni, hogy mi játszódott le a szóban, mondatban, s logikus érvekkel, további példákkal támasztja alá mondandóját, fogadjuk el okfejtését. Ezzel érhetjük el azt, amit évek óta ismétlünk, hogy kreatív, gondolkodó egyéneket kívánunk nevelni. Természetesen nem állítom, hogy elméletre egyáltalán nincs szükség. Persze csak olyan elméletre, amely a gyakorlatból indul ki. Az ún. Monitor – 2005-től extern érettségi írásbeli – feladatlapok kérdései közt sem szerepelnek olyan feladatok, amelyekben a végzős diákoknak szabályokat kellene megfogalmazniuk. A nyelvtani fogalmakkal tisztában kell lenniük, fel kell őket ismerniük,
25
hiszen a zárt típusú feladatok szinte csak ilyen kérdésekre alkalmasak, de az ott feltüntetett kérdések is igyekeznek a gyakorlat oldaláról megközelíteni az egyes nyelvtani fogalmakat. A pedagógus szakmájában a számonkérés az egyik legvitatottabb kérdés. Felgyorsult világunkban alig van idő a szóbeli feleltetésre. Pedig még a nyelvtanban is ott lenne a helye. Még a helyesírás-gyakorláskor is szánjunk rá egy-két órát, hogy néhány problematikus témakört együtt, a táblánál vezessünk le, vitassunk meg! Gyakorló tollbamondást minden egyes nyelvtani témakörből írassunk. Ha lehet, többet is. Ellenőrző tollbamondást eddig évente kettőt kellett íratnunk. Ez bizony kevés. Ahhoz, hogy tanítványaink magabiztosan és helyesen írjanak, szükség van az alaposabb felkészülésre és számonkérésre. A helyesírás gyakorlására a számítógép szövegszerkesztője is kitűnő lehetőséget nyújt. Iskolai fogalmazást évente szintén csak kettőt kellett íratnunk. Erre is nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Az írásbeli és a szóbeli fogalmazás talán az egyik legfontosabb része tananyagunknak. Sajnos, nincs rá időnk, hogy hetente külön órában foglalkozzunk vele, ezért az egyes iskolai fogalmazásokat össze kell kapcsolnunk egy-egy nyelvi, nyelvtani, stilisztikai tananyaggal, de lehet akár irodalmival is. Olyan nyelvtani írásbeliket is próbáljunk készíteni, amelyek a végzősök Monitor elnevezésű – 2005-ben és a további évek során extern érettségi írásbeli – mintájára hasonlítanak. Ezzel ugyancsak időt nyerünk. Az ilyen típusú felméréseknek nem csak a megírásuk és a javításuk könnyebb, hanem objektívabbak is. A diák az érettségi írásbelin is ilyen feladatlapokkal fog találkozni. Irodalmi rész Az irodalomtanítás elsődleges célja, hogy diákjainkkal elfogadtassuk, megszerettessük az írott szót, az irodalmat. Nem kevesebbel kell felvennünk a versenyt, mint a modern technika adta összes szórakozási lehetőséggel, tehát a különféle számítógépes játékokkal, ahol már a film története is irányítható. Célunkat csak úgy érhetjük el, ha érdekes olvasmányokat ajánlunk, ami leköti a tanulók figyelmét és elgondolkoztatja őket. Ezért kell ügyelnünk arra, hogy koruknak megfelelő műveket javasoljunk számukra. A hosszú, több száz oldalas regények helyett elbeszéléseket és novellákat jelöljünk otthoni olvasásra. Akiknek aztán majd megtetszenek ezek az írások, azok bizonyosan a terjedelmesebb regényeket is kézbe veszik. Az írók, költők életrajzát csak olyan mértékben kérjük számon, amennyire ez irodalmi tevékenységükkel összefügg. Ne követeljünk felesleges életrajzi adatokat a szerzők rokonairól, iskoláiról! Olyan tényeket, amelyek lexikonokból vagy akár az Internetről pillanatok alatt kikereshetők, és nem függnek össze szorosan az író, költő alkotásaival, ne kérjünk számon! Azt viszont megkövetelhetjük diákjainktól, hogy tudják, hol szerezhetik meg ezeket az információkat. Ezért fontos segédeszköz az irodalom tanításában is a számítógép és az Internet. Erre több tanítási órát is áldoznunk kell. A számítástechnikát tanító kollégának szintén megvan a saját tanterve, amely keretében át kell vennie a diákokkal bizonyos témaköröket. Nekünk, magyar szakos tanároknak azt a részét kell alkalmaznunk a modern technikának, amely kimondottan elősegíti munkánkat. Érettségi kérdésként például szerepel a számítógép alkalmazása a nyelvtan, a fogalmazás és az irodalomórán. Az utóbbin főleg az adatok keresése az egyik legfontosabb tananyag. Meg kell tanítanunk diákjainkkal, miként igazodhatnak el egy elektronikus könyvtárban, hol kereshetnek információt az adott szerzővel, művel kapcsolatban. Természetesen senki sem törekszik regényeket olvasni a számítógépen. A gép csupán az eligazodásban segít. Az irodalomtanítás a számítástechnikán kívül más tantárgyakkal is összefügg. Irodalomtörténetet lehetetlen történelmi ismeretek nélkül oktatni. Ugyanennyire fontos az esztétikai nevelés is. Ha azonban ilyen tantárgy nem szerepel tanítványaink órarendjében, nekünk kell felvállalnunk azt a feladatot, hogy egy-egy kor irodalmának tanítása során 26
beépítjük tananyagunkba az építészettel, szobrászattal, festészettel, zenével kapcsolatos ismeretanyagot. A nyelvtani részben már említettem a szóbeli feleltetés jelentőségét. Irodalomórán szintén ügyeljünk arra, hogy diákjaink szóban is feleljenek, ne csak írásban! Készíttessünk velük beszámolókat, hogy írásaikat szóban is előadhassák. Így építhetjük be tananyagunkba a szóbeli kifejezőkészség formáit. Régebben sok volt a memoriter. A tanárok már akkor is tudták, hogy a versek könyv nélküli ismerete kitűnő módszer a memória fejlesztésére is. Az ajánlott versek jegyzékét az alapműveltségi követelményben találhatjuk meg. Természetesen az ott feltüntetett verseken kívül más műveket is megtaníthatunk, de túlzásba azért ne essünk. Hosszabb költeményekből csak a legjellegzetesebb versszakokat kérjük számon. A szóbeli érettségi vizsgákon a memoriteranyagot idéznie kell a végzős diáknak. Valamennyi műnek azonban – vagy kötetben, vagy előre elkészített nyomtatott formában – ott kell lennie az érettségin használható segédeszközök között. Adjuk meg minden diáknak azt a lehetőséget, hogy a felkészülés során belenézhessen a verssorokba. A felelés közben azonban már nem. Már az első osztálytól kezdve fordítsunk nagy figyelmet a műelemzésekre! Ismertebb művek esetében összehasonlító elemzéseket is alkalmazzunk! A világirodalomból számos mű – főleg vers – található meg több szerző fordításában. Ez kitűnő tanítási módszer alkalmazására ad lehetőséget, hiszen a műelemzést úgy tálalja a tanár, hogy összehasonlítja a lefordított változatokat. Engedjünk teret az elemzésekben a diákok fantáziájának! Az irodalomtanítás célja, hogy tanítványaink értő olvasókká váljanak. Ez csak úgy valósulhat meg, ha a művel kapcsolatos véleményükre is kíváncsiak vagyunk. Csak akkor szabjunk gátat eszmefuttatásuknak, ha magyarázatuk eltér a vizsgált műtől! Nem baj, ha a diák véleménye eltér a tanárétól vagy a tankönyvben található elemzéstől. Ha a gondolatmenetében találunk értékes, értékelhető véleményt, s ezt megmagyarázza és megindokolja, fogadjuk el nézetét. Az ajánlott olvasmányok jegyzékét szintén megtaláljuk az alapműveltségi követelményben. Miként a könyvnélküli művek esetében, itt ugyanúgy módunkban áll más műveket is választani. Arra azonban ügyeljünk, hogy az ott feltüntetett műveket is kérjük számon, ugyanis az ún. extern érettségi írásbeli vizsga kérdései többnyire ezek alapján készülnek.
27
