MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK HON- ÉS NÉPISMERET TÁNC ÉS DRÁMA... 43

ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM V. kötet HELYI TANTERV FELSŐ TAGOZAT 5-8.

2 009.

Pedagógiai Program Helyi tanterv FELSŐ TAGOZAT 5-8.

ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA 2009.

TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ................................................................................ 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ............................................... 22 HON- ÉS NÉPISMERET ................................................................................................. 38 TÁNC ÉS DRÁMA ............................................................................................................ 43 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET .......................................................... 48 ÉNEK-ZENE ...................................................................................................................... 55 EMELT SZINTŰ ÉNEK-ZENE ...................................................................................... 84 ÉLŐ IDEGEN NYELV ..................................................................................................... 97 NÉMET NYELV ......................................................................................................... 106 ANGOL NYELV ......................................................................................................... 129 MATEMATIKA .............................................................................................................. 144 FIZIKA ............................................................................................................................. 176 ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK ........................................................ 206 INFORMATIKA ............................................................................................................. 249 TERMÉSZETISMERET ................................................................................................ 271 FÖLDRAJZ...................................................................................................................... 279 BIOLÓGIA ...................................................................................................................... 290 TESTNEVELÉS ÉS SPORT .......................................................................................... 302 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ................................................................................. 312 KÉMIA ............................................................................................................................. 325 OSZTÁLYFŐNÖKI ........................................................................................................ 332 KÖNYV, - ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT .................................................................. 343

2



MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5–8. évfolyam Célok és feladatok Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Egyik alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Emellett a diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Ebben az összefüggésben az irodalmi nevelésnek kitüntetett célja az olvasási kedv felkeltése. Ehhez kapcsolódik, hogy tudatosítania kell az irodalom fontosságát, szerepét a tartalmas emberi élet kialakításában, ki kell jelölnie a helyét a mindennapi életben a sokféle egyéb, részben társművészeti (pl. a film), részben szórakoztató-ismeretterjesztő, tömegkommunikációs médium között. Egyben meg kell alapoznia azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik az irodalmi alkotások élményszerű, tudatos befogadását. A tanítás a szellemi, érzelmi érésnek ebben a korszakában a beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl a diákok érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé – mind ezt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5–8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra – a belépő tevékenységformákban és a témakörökben – egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól. Az 5–6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5–6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. A 7–8. évfolyam a legtöbb esetben már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elő kell segítenie mind az irodalmi

3



kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. Fontos feladat az önálló olvasmányválasztás előkészítése, megalapozása, sokféle irodalmi forma megismertetése a diákokkal, illetve annak tudatosítása, hogy az egyéb médiumok ( pl. a televízió, videó stb.) nem feltétlenül jelentenek vetélytársat az olvasásnak, illetve sok tekintetben nem képesek pótolni azt. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifezésmódjának ismerete. A szövegértés fejlesztése szóban és olvasott formában az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kellő mélységű írott szövegértés az alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. A szó- és írásbeli szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élőszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható írást. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes fel-adata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemlés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szakés ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés

4



módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedő feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi művek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi művek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel. Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvető feltétele a szövegelemző eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10–14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetőséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerősítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása; az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása. Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra buzdítsa őket és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja.

5



5. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése – a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 2. Olvasás, írott szöveg megértése Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. Memoriterek kifejező előadása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek keresése, a jelentésváltozások azonosítása, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában. A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész – rész, közel – távol, részletező – egybenlátó). Rövid fogalmazás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).

6



4. A tanulási képesség fejlesztése Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekről. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése, jelentésének értelmezése, megkülönböztetése egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatukra különféle beszédhelyzetekben. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata Szövegelemző gyakorlatok: a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Néhány alapvető lírai műfaj megnevezése. Nagyobb szerkezeti egységek elkülönítése lírai alkotásokban. A versszakok belső tartalmigondolati összefüggéseinek bemutatása. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban.

7



7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. Egyes szereplők eltérő álláspontjának, érzelmi motivációinak elkülönítése mindennapi élethelyzetekben és irodalmi alkotásokban. Saját nézőpont, értékítélet kialakítása egyes szituációkban és / vagy irodalmi példákon keresztül. A saját álláspont egyediségének tudatosítása, a személyes indokok, az egyéni nézőpont meglétének feltárása többféle állás- vagy nézőpont szembesítésével. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben. Témakörök Tartalmak Eligazodás a Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi mindennapi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a élethelyzetekben kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. Két népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a Népdalok, mesék világirodalomból. A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai. Petőfi Sándor: János Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az vitéz ütemhangsúlyos verselés. Természet, táj, Egy-egy mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és szülőföld; család, még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó – különböző korokból származó – változatos szülők, gyerekek hangulatú és formanyelvű szépirodalmi szövegek. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemző Élethelyzetek, emberi kapcsolatok részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. elbeszélő művekben publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok. A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a A beszélt nyelv mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban. Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői Az írott nyelv (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemző írásmód. A szavak jelentése és A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú szavak. szerkezete Szólások, szóláshasonlatok, közmondások. Könyvés Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek 8



Témakörök könyvtárhasználat

Tartalmak (ismeretközlő és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia).

Memoriter Tizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes. (A felismerés és a megnevezés szintjén.) Szerzők és művek Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; két népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. A továbbhaladás feltételei A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolt használata egyszerűbb kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempóját megközelítő, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása, elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról, szóban vagy írásban. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Képesség a szókincs különböző rétegeiből származó szavak elkülönítésére nyilvánvaló esetekben, egyszerű köznapi vagy irodalmi szövegekben. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.

9



6. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazására és értelmezésére páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Más álláspontok összefoglalása, értékelése többszereplős kommunikációs helyzetekben. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben. Szövegalkotási feladatok szóban: jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás).

3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése – különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban. Szövegalkotási gyakorlatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő leírása időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Kreatív írás „mi lenne, ha‖ szerkezetben.

10



Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. 4. A tanulási képesség fejlesztése A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekből (Internet, CD-ROM stb.). A talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag, könyvtári, otthoni vázlat felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban). 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtése. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. . 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. A saját kulturális háttértől eltérő hátterű köznapi és irodalmi szövegek sajátos stilisztikai és tartalmi jegyeinek megfigyelése, kiemelése.

11



Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak olvasása, a bennük megjelenő, a saját kortól távoli gondolatok, vélemények összegzése. A humor, a nyelvi játék szerepének megfigyelése különféle társadalmi, kommunikációs helyzetekben. Témakörök Tartalmak Páros és kisközösségi A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek kommunikáció megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. Monda, rege, ballada Két magyar történeti monda; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet);, A walesi bárdok. A ballada műfaji jellemzői. Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő Arany János: Toldi összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok. Hősök a Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy ifjúsági regény a történetmondás magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, műfajában konfliktusok, a korszakot felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés. Képek és formák a Legalább négy lírai alkotás elemzése különböző korokból. A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, költészetben szerkezetre. Szóbeli és írásbeli A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai szövegműfajok követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az főbb ismérvei ismeretterjesztésben. Egyszerűbb dialogikus formák. A szavak jelentése és A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szerkezete szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei. Könyvés A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének könyvtárhasználat alapvető ismeretei. Memoriter Tíz versszak a Toldiból; négy-öt vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet. A walesi bárdok, A Reményhez, Egri csillagok {öt-tíz sornyi részlet}

Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: Kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; 12



mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; jelentésmező; állandósult szókapcsolatok; Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: Műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái.

Szerzők és művek Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete);Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy népballada; történeti mondák; A továbbhaladás feltételei A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai (tanórai) helyzeteiben. Az alapvető nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Egyszerűbb olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Az irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban és / vagy az Interneten. Az adatok elrendezése és feljegyzése. Alapvető jártasság a korosztály számára készült lexikonok.

13



7. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése. Gyakorlatok ezek alkalmazására, elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek megfigyelése. A szóbeliség sajátosságinak érvényesítése különféle szóbeli szövegtípusokban, kommunikációs helyzetekben. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás).

2. Olvasás, írott szöveg megértése Kisebb terjedelmű irodalmi művek, köznapi szövegek tartalmának önálló összefoglalása néma olvasás után. Ismert tartalmú szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének, belső összefüggéseinek és jelentésének feltárása. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között. Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése irodalmi és köznapi szövegekben.

3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Biztonság az egyszerű mondat központozásában. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben. Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz önálló vázlat készítése. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával.

14



4. A tanulási képesség fejlesztése Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) felkutatása megadott témához. Beszámoló. Ismeretek, érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése, rendszerezésük.

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. Mondatátalakítás rokon- és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása.

6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól. Az irodalmi műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmű epikai művekben. Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben megjelenő tartalmakkal.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése. Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság‖ egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. MAGYAR NYELV Témakörök

Tartalmak

15



Magán- és közéleti A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. kommunikáció A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás. Az egyszerű mondat A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. A szóalkotási módok A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel). Helyesírási ismeretek Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: a tanult idegen személynevek, a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása. Könyvés A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. könyvtárhasználat Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai.

Fogalmak Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma. Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás. Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás. IRODALOM Témakörök Ritmus, kép, kifejezésmód – líra alapformái (dal elégia, óda, epigramma) A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés – anekdota A regény változatai

Irodalom kulturális élet reformkorban Tánc és dráma

Tartalmak Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai. Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzői. Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek).

és Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és a olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában. Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai

16



konvenciók elemeinek alkalmazásával. Memoriter Teljes művek és részletek előadása (a feldolgozott művekből hat-nyolc vers, egy-egy tizenöt-húsz soros próza.

Fogalmak Anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; értekező próza; pentameter, disztichon, versláb. Szerzők és művek Arany János: Szondi két apródja és még egy műve; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy-két részlet A kőszívű ember fiaiból, Az új földesúr vagy más mű; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője és egy novella; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két mű; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű. A továbbhaladás feltételei Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvető szabályait követve) a mindennapi élet egyszerűbb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszerűbb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával.

17



8. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A beszédpartnerek különböző kommunikációs helyzetekben megjelenő érzelmi viszonyulásainak, eltérő álláspontjának ismertetése rövid szóbeli összefoglalásban. Saját álláspont kialakítása a beszélgetőpartner (-ek) álláspontjával szemben. A másik szempontjait figyelembe vevő, személyiségét, véleményét tiszteletben tartó érvelés technikáinak megfigyelése, ennek megfelelő érvrendszer és magatartásforma kialakítása közös munkával egy-egy megadott szituációban. Szituációs vagy szerepjátékok különféle irodalmi és köznapi szóbeli kommunikációs helyzetekhez kapcsolódóan A részvétel, a saját megnyilvánulás értékelése szituációs gyakorlatokban. Gyakorlatok a nyelvváltozatok szókészletének tudatos használatára a különféle kommunikációs helyzetekben, a nyelvi illemnek megfelelően. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Különféle sajtótermékek értelmező felolvasása, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek azonosítása, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, megfogalmazása tanári irányítással és / vagy csoportmunkával. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása.. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata önálló fogalmazásban. Ismertetés, könyvajánlás írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről, filmalkotásokról különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. 4. A tanulási képesség fejlesztése A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. Gyakorlatok a szórend

18



megváltoztatásával a jelentés formálására. A magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítása megadott szempontok alapján. A szűkebb és tágabb környezetben megjelenő nyelvváltozatok (dialektusok, réteg- és csoportnyelvi sajátosságok) megfigyelése, gyűjtése Példák keresése a nyelvhelyesség kérdéseiben. Alapvető nyelvhelyességi hibák, hibatípusok megnevezése, felismerése idegen és saját szövegben. . Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Párhuzamok keresése a Nyugat első nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzőművészet között – más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyűjtés felhasználásával. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában‖, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre. Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása. Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. A személyes, egyéni ízlés szerepének bemutatása egy-egy alkotás, jelenség megítélésében, választott példákon (kritikák, csoportos feldolgozás, vita) keresztül. Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségből adódó különbségek, ezekből fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és gyakorlása műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán.

19



MAGYAR NYELV Témakörök Tartalmak Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, A tömegkommunikáció elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. Az összetett mondat Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái. A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya. A tanult leíró A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a nyelvtani fogalmak mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, rendszerezése szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök. magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat Helyesírási ismeretek A központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. Kitekintés a magyar Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága. nyelv életére A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői. A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, Szövegműfajok és kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek kifejezési formájuk a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függő idézet. A paródia kifejezőeszközei. Könyvés A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról. könyvtárhasználat Fogalmak Összetett mondat: (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. A magyar nyelv szórendje. Egyenes és függő idézet. IRODALOM Témakörök Az irodalom határterületén – a népszerű irodalom műfajai

Tartalmak Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerű, illetve lektűr irodalom hatáskeltő eszközei és értékelésük.

20



nagy Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.). A Nyugat első Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat első nemzedékének íróitól. nemzedékének irodalmából Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) megtekintése. A dráma világa Kortárs irodalom – Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. kortárs írók és olvasók Improvizáció – közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott Tánc és dráma történetváz alapján. Az irodalom témáiból

Memoriter Teljes művek, műrészletek szöveghű fölidézése (négy-öt vers feldolgozott művekből, egyegy 15-20 soros prózarészlet. Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelőn szóban és írásban, a forrás megjelölése. Fogalmak Népszerű irodalom: epikai és drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, szimbólum. Szerzők és művek Ady Endre: Párisban járt az ősz, A föl-földobott kő és még egy vers; Babits Mihály, egy műve; József Attila: Tiszta szívvel és még két vers; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső egy műve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Radnóti Miklós: Nem tudhatom című verse, négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Illyés Gyula, Nagy László és mások műveiből egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása. A továbbhaladás feltételei A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése.

21



TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5–8. évfolyam Célok és feladatok A történelem – mint múltismeret – a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10–12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből – a történetekből – kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5–6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A 7–8. évfolyamok történelemtanítása – a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva – a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre – a történettanításra – azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Fejlesztési követelmények A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, 22



diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmitársadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére.

Kulcskompetenciák és azok érvényesítése a történelem és állampolgári ismeretek tantárgy tanításában és tanulásában A történelem, - mint az Ember és társadalom műveltségi terület egy szelete – műfajából eredően igényli azt az oktatási, nevelési gyakorlatot, amelyet a kulcskompetenciák nyújtanak. Az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni, melyekre minden egyénnek szüksége van. Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a sikeres munkavégzésnek, és a társadalomba való beilleszkedésnek

Anyanyelvi kommunikáció Tantárgyunk elsőrendű közvetítő közege az anyanyelv. Mind szóban, mind írásban otthon kell lennie a tanulónak az anyanyelvi kommunikációban, hiszen a legfontosabb fogalmak, gondolatok, tények, források csak így mélyülhetnek el. Az Ember és társadalom igényli a magyarázatot, a vitát, a vélemény-nyílvánítást, nemkülönben az olvasást, vázlatkészítést, dolgozatok, előadások lejegyzetelését. A tananyag feldolgozása során fokozatosan bővül és fejlődik a tanulók szókincse, valamint szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük. 23



Idegen nyelvi kommunikáció Az európai történelem tanítása, a források megjelölése műfajából eredően a latin nyelvre támaszkodik. Óhatatlanul találkozunk az 5-8. évfolyamon olyan szavakkal, amelyek az idegen nyelv alapjainak ismeretét feltételezik.

Matematikai kompetencia A történelem egyik alapkövetelménye az idő fogalmának megértése, az idő számítása. A matematikai gondolkodás elengedhetetlen, szükséges ez a kompetencia a térképen való távolságok becsléséhez, a diagramok megrajzolásához, továbbá a táblázatok kitöltéséhez, értelmezéséhez.

Természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciája A történelem egészén végighúzódik a természeti jelenségeknek, a természeti világ alkotóelemeinek hatása és kölcsönhatása. A történelem választ ad arra, hogy az emberi tevékenység az évezredek során miképpen változtatta meg a természetet, a világot. A történelem tanítása során azzal is találkozunk, hogy a tudomány, a technológiai módszerek, találmányok alkalmazása hogyan köti össze a társadalmi és természeti folyamatokat.

Digitális kompetencia Információs társadalmunkban a digitális technológiák alkalmazása az ember és társadalom műveltségi terület hatékonyabb megértéséhez, tanulásához is nélkülözhetetlenek. A történelem tantárgyhoz készült CD-n olyan interaktív játékok szerepelnek, amelyek új taneszközként a gyerekek nyelvén, és érdeklődési körük mentén segítik a tanítást-tanulást. A történelem hatékonyabb elsajátítását a tankönyvek gazdag képanyagából készült prezentáció segíti, valamint számos információt szerezhetnek be a tanulók az internetről is.

Hatékony, önálló tanulás A tanuló legyen képes a kitartó, önálló tanulásra, rohanó világunkban legyen képes gazdálkodni idejével, energiájával. Tudja az új ismereteket megérteni, feldolgozni, s eddigi ismeretei mellé beépíteni. Ehhez szükséges az információs kommunikációs technológiák kezelése, illetve azok segítségével a kreativitás fejlesztése. A hatékonyság, önállóság segítse a problémamegoldást, a konfliktusok kezelését, az új tanulási lehetőségek felkutatását.

Szociális és állampolgári kompetencia A szociális, azaz személyes, valamint a személyek közötti, továbbá az emberek kulturális igényei és életszínvonala mentén történő közösségi beilleszkedés, a harmonikus életvitel mind része annak, hogy az egyén hogyan tud érvényesülni az egyre színesebbé, változatosabbá váló társadalmunkban. Az Ember és társadalom műveltségi terület, ezen belül a történelem a szociális és állampolgári kompetencia kérdéseivel foglalkozik. A történelmet az egyének és a csoportok tevékenysége viszi előre, s a demokráciát az állampolgárok egymáshoz való viszonya alakítja, fejleszti.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás, az újítás korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Azok a speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkozói tevékenységet, a tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kapnak. Ebben a folyamatban a gazdasági ismeretek elsajátítása a felnövekvő nemzedék életének alapjait jelenthetik. A történelem erre a kompetenciára is választ ad.

24



Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség A művészetek, stílusok, az ember mindennapjait kísérő olyan dolgok, mint öltözködés, a lakás, a szórakozás, a szabadidő eltöltése olyan kísérő elemei az életnek, amelyek a történelem révén közvetíthetők az egyén felé. A történelem a maga eszközeivel – pl. a korstílusok megismertetésével - a tradíciókat képes rendszerbe foglalni, s ez által az esztétikai-művészeti értékeket, mint alapvető kompetenciát elsajátíttatni a tanulókkal.

25



5. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése. Lelet és rekonstrukció összevetése. Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása. Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, ismertetése. Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalom-ban. Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből. Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében. A tanári elbeszélés megjegyzése. Képek jellemző vonásainak kiemelése. Kifejezőképességek Történelmi személyiségek jellemzése. Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. Rajz készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről. Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel. Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel. Tájékozódás időben Történelmi események időrendbe állítása. Az őskor és ókor megkülönböztetése. A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Tájékozódás térben A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. Az események helyszíneinek megnevezése. A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen. Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás. A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően. Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével.

26



Témakörök

Tartalmak Az ősember nyomai a Földön. Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember. A földművelő és az állattenyésztő ember. Az első mesterségek és a csere kialakulása. Varázslat és művészet. Fogalom: őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, mágia (varázslat) Évszám: nagyon régen, régen Az ókori Kelet világa A történelem korszakai. Egyiptom, „a Nílus ajándéka‖. A rejtélyes piramisok. Történetek Mezopotámiából. Az írás kialakulása. Mítoszok és mondák az ókori keletről. Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz Évszám: kb. 5000 éve Ószövetségi történetek A Biblia. Bibliai tájak. Ószövetségi történetek. Fogalom: Biblia, Ószövetség, egyistenhit Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon Helynév: Jeruzsálem Az ókori görögök Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az olimpiai játékok. Hajó és kereskedelem. Görög városállamok: Athén és életéből Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Történetek Nagy Sándorról. Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria Évszám: kb. 2500 éve Róma alapításáról, a királyságról és a Az ókori Róma Mondák köztársaságról. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk évszázadai történetéből. Szabadok és rabszolgák. Julius Caesar és hadserege. Történetek Augustusról. Egy ókori nagyváros: Róma – vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok, bérházak. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás viharában. Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás Név: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település) Évszám: kb. 1500 éve Élet az őskorban

27



A kereszténység Történetek Jézus életéről. A kereszténység fő tanításai. A keresztény időszámítás. születése Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, apostol, vallás, egyház, püspök Név: Jézus, Mária, József Helynév: Betlehem Évszám: 476 A magyar történelem A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uráltól a Kárpátmedencéig. A honfoglalás. kezdetei Fogalom: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás Név: Álmos, Árpád Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpátmedence Évszám: 895 Házak, háztípusok Élet a házban Munkamegosztás Ünnepek, ünnepkörök

Hagyomány ismeret

A tanév során feldolgozni: Mélységelvű témák Mindennapi életmódtörténet

részletesebben,

nagyobb

időkeretben

kell

Nagyvárosi kultúra a Római Birodalom területén élet,

A tanév során kötelező feldolgozni:A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban.

A továbbhaladás feltételei A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

28



6. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése egy adott témáról. Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön. Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése. A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel. Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése. Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat). A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület) gyűjtése, értelmezése. A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése. A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése. Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel. Egyszerű mennyiségi adatok összevetése. Vázlat készítése tanári segítséggel. A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése. Kifejezőképességek . Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése . Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel. Tájékozódás időben A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel. A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Történelmi események időrendbe állítása. Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később. Tájékozódás térben A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel. Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon.

29



Témakörök Tartalmak Képek a középkori Nagy Károly birodalmában. Az arab hódítás. A középkori Európa életéből egyház. A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák. Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. Európa a XV. században. Fogalom: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, kódex, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, középkori város, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat Név: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc Helynév: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság Évszám: 800 Magyarország Árpádok idején

az Letelepedés – kalandozó hadjáratok. Géza és I. István. István király udvarában. László és Könyves Kálmán. A tatárjárás. Kultúra az Árpád-korban. Fogalom: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, Julianus barát, IV. Béla Helynév: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi Évszám:1000, 1241–1242, 1301 Virágzó középkor Károly Róbert. Nagy Lajos, a lovagkirály. Zsigmond, a császár Magyarországon és király. Egy középkori magyar város. Hunyadi János. Mátyás király. Bárók, nemesek, jobbágyok. Mohács. Buda elfoglalása. Fogalom: Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár Név: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán Helynév: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács Évszám: 1456, 1514, 1526, 1541 Az újkor kezdetén Felfedezők és hódítók. Harc a tengerekért. Szemben a pápával: Luther és Kálvin. A Napkirály udvarában – XIV. Lajos. Ablak Európára – I. Péter. Az Európán kívüli világ. Kultúra és tudományok az újkor kezdetén. Fogalom: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament Név: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei Helynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, Szentpétervár Évszám: 1492, 1517

30



Magyarország az újkor Török világ Magyarországon. A várháborúk hősei. Életképek a kezdetén királyi Magyarországról. Erdély aranykora. Történetek a függetlenségi küzdelmekről. Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, végvár, kuruc, labanc Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc Helynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul Évszám: 1552, 1686, 1703–1711 A paraszti munka A faluközösség Az ember életfordulói Hagyományismeret

A tanév során kötelező feldolgozni. Középkori városok Európában és Magyarországon

Mélységelvű témák Mindennapi élet, A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező életmódtörténet feldolgozni:. Mátyás király asztalánál – az étkezés történetéből.

A továbbhaladás feltételei A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.

31



7. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Információk gyűjtése statisztikai adatokból. Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás. Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához. Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján. A hírközlési forradalom jelentőségének megértése. Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában. Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése. Kifejezőképességek Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával. Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása. Vázlat készítése. Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése. Tájékozódás időben Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján. Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése. Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése. Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel. Kronologikus táblázatok önálló készítése. Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben. Tájékozódás térben A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása. Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken.

32



Témakörök Tartalmak A polgári átalakulás Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia kora forradalom korából. Napóleon és Európa. A mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az ipari forradalom társadalmi következményei. Életmód a kapitalizálódó Európában. Fogalom: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus Név: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson Helynév: Boston, Waterloo Évszám: 1776, 1789, 1815 Képek a XVIII. századi Mária Terézia és II. József. A soknemzetiségű Magyarország. A Magyarországról francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Fogalom: betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika Név: Mária Terézia, II. József Évszám: 1740–1780 A polgárosodás Országgyűlések Pozsonyban. A magyar nyelv ügye. Gróf kezdetei Széchenyi István. Kossuth Lajos. Életképek a reformkori Magyarországon Magyarországon. 1848. március 15-e. Polgári törvények. Nemzetiségek ébredése. Képek a szabadságharc csatáiból. Fogalom: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, honvédség, trónfosztás Név: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem Helynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad Évszám: 1830–1848, 1848. március 15., 1849. október 6. Nemzetállamok kora Az amerikai polgárháború. Új európai nemzetállamok. Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika. Versenyben a világ felosztásáért. A modern társadalomi csoportok, életmódjuk. A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai.

33



A dualizmus kora

Az első világháború

Fogalom: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antant Név: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx Helynév: Németország, Olaszország Évszám: 1861–1865, 1871 Magyarország a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Képek a politikai életről. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó magyar társadalom. Roma társadalom - roma életformák Világváros születik: Budapest. A hagyományos falusi társadalom élete (a lakóhely néprajzi tájegységének feldolgozása: gazdálkodás, település, életmód, népszokások) A millennium: sikerek és válságjelek. Fogalom: emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millenium Név: Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán Helynév: Osztrák–Magyar Monarchia, Budapest Évszám: 1867, 1867–1916 A háború okai, céljai és jellege. Forradalom, Oroszországban. Győztesek és vesztesek. Fogalom: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet Név: Lenin Évszám: 1914–1918, 1917 A tanév során részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek, társadalom és életmód

Mélységelvű témák Mindennapi élet, A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező életmódtörténet feldolgozni: Oktatás, diákok Magyarországon a XVI. - XX. század elejéig Város és falu az új és a legújabb korban A továbbhaladás feltételei Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. 34



Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.

8. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Önálló vázlat készítése. Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában. Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. Korabeli írásos források gyűjtése. . A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel. Információk szerzése napi és hetilapokból. Információk szerzése rádióműsorokból. Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása. Kifejezőképességek Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján. Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása. Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. Statisztikai adatok bemutatása. Tájékozódás időben Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól. Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése. Tájékozódás térben A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával. Témakörök Tartalmak A nagy gazdasági A világ a 20-as és 30- Európa az első világháború után. világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini as években Szovjetunió. Az Egyesült Államok és Roosevelt. Út a háború felé. Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, tervgazdálkodás, propaganda Név: Hitler, Sztálin, Roosevelt 35



Helynév: Szovjetunió Évszám: 1929–1933, 1938 Magyarország a két Forradalom és ellenforradalom. Trianon és következményei. A világháború között bethleni konszolidáció. A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és külpolitika. Életmód és szellemi élet a két világháború között Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták Név: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István Helynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély Évszám: 1918, 1919, 1920 A második világháború Európai háborúból világháború. A totális háború. Magyarország a második világháborúban. Magyarország 1944-ben. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája. A háború befejezése. Fogalom: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, „hintapolitika‖, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös Név: Churchill, Teleki Pál Helynév: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam Évszám: 1939, 1941, 1944. Március 19., 1944. október 15., 1945. május 9., 1945. szeptember 2. A globalizálódó világ A kétpólusú világ. Kommunista diktatúrák. A harmadik világ. A világgazdaság. Az európai integráció. Az emberi és polgári jogok. Globális problémák – a globalizáció problémái. Fogalom: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás Magyarország története napjainkig

Magyarország a keleti blokkban – a koalíciós évek. Sztálinizmus Magyarországon – a Rákosi-korszak. 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-korszak. A magyar társadalom átalakulása. A magyarországi romák A határon túli magyarok. A népi kultúra hagyományai a határon túl (pl. Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék)A rendszerváltozás. Fogalom: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás Név: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Évszám: 1945, 1948, 1956. Október 23., 1989–1990.

Állampolgári ismeretek:

Az állam és polgára. A nyilvánosság. A politikai rendszer intézményei. Részvétel a közügyekben. Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek. A gyermek jogai. 36



Fogalom: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok A tanév során egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Nők és férfiak a múltban. (a XIX. és a XX. században) Mélységelvű témák Mindennapi élet, A tanév során kötelező feldolgozni: életmódtörténet Tömegtársadalom, nagyvárosi életmód. A továbbhaladás feltételei A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

37



HON- ÉS NÉPISMERET Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az emberiség története áll. Ennek az alapvető műveltségi területnek három fontos eleme van: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). Az Ember és társadalom műveltségi terület, amely magába foglalja a történelem tantárgyat, a társadalmi és gazdasági ismereteket, továbbá a hon- és népismeret, valamint az etika témaköreit, műfajából eredően igényli azt az oktatási, nevelési gyakorlatot, amelyet a kulcskompetenciák nyújtanak. Továbbá megfogalmazható az a kitétel is, hogy a kulcskompetenciák nélkül nem lehet eredményesen tanítani, átadni az Ember és társadalom műveltségi terület egyik szeletét sem. Anyanyelvi kommunikáció Könnyen belátható, hogy tárgyaink elsőrendű közvetítő közege az anyanyelv. Mind szóban, mind írásban otthon kell lennie a tanulónak az anyanyelvi kommunikációban, hiszen a legfontosabb fogalmak, gondolatok, tények, források csak így mélyülhetnek el. Az Ember és társadalom igényli a magyarázatot, a vitát, a véleménynyilvánítást, nemkülönben az olvasást, vázlatkészítést, dolgozatok, előadások lejegyzetelését. A nyelvhasználat tárgyunk esetében valóban kulcskérdés. Idegen nyelvi kommunikáció Az európai történelem tanítása, a források megjelölése műfajából eredően a latin nyelvre támaszkodik. Óhatatlanul találkozunk az 5−8. évfolyamon olyan szavakkal, fogalmakkal, amelyek az idegen nyelv alapjainak ismeretét feltételezik. Matematikai kompetencia Műveltségi területünk alapkövetelménye az idő fogalmának megértése, az idő számítása. A matematikai gondolkodás elengedhetetlen. Hasonlóképpen szükséges ez a kompetencia pl.: egy földterület kiszámításakor, az oszlop- és kördiagramok megrajzolásához, továbbá a táblázatok kitöltéséhez, értelmezéséhez. Természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciája A történelem, továbbá a hon- és népismeret egészén végighúzódik a természeti jelenségeknek, a természeti világ alkotóelemeinek hatása és kölcsönhatása. Gondoljunk az időszámítás, a naptár, a Nap, Hold, Föld csillagászati jelenségeire, az időjárás és a terméseredmények összefüggéseire. Végeredményben a történelem választ ad arra, hogy az emberi tevékenység az évezredek során miképpen változtatta meg a természetet, a világot. A történelem tárgya lehet az is, hogy a tudomány, a technológiai módszerek, találmányok alkalmazása hogyan köti össze a társadalmi és természeti folyamatokat. Digitális kompetencia Információs társadalmunkban a digitális technológiák alkalmazása az ember és társadalom műveltségi terület hatékonyabb megértéséhez, tanulásához is nélkülözhetetlenek. A történelem tárgyunkhoz készült CD-n olyan interaktív játékok szerepelnek, amelyek új taneszközként a gyerekek nyelvén, érdeklődési köre mentén segítik a tanítást-tanulást. Mind a történelem, mind a honismeret hatékonyabb elsajátítását a tankönyvek gazdag 38



képanyagából készült prezentáció segíti és számos információt az internetről szerezhetnek be a tanulók.

Hatékony, önálló tanulás A tanuló legyen képes a kitartó, önálló tanulásra, rohanó világunkban legyen képes gazdálkodni idejével, energiájával. Tudja az új ismereteket megérteni, feldolgozni, s eddigi ismereti mellé beépíteni. Ehhez szükséges az információs kommunikációs technológiák (IKT) biztos kezelése, illetve azok segítségével a kreativitás fejlesztése. A hatékonyság, önállóság segítse a problémamegoldást, a konfliktusok kezelését, az új tanulási lehetőségek felkutatását. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális, azaz személyes, valamint a személyek közötti, továbbá az emberek kulturális igényei és életszínvonala mentén történő közösségi beilleszkedés, a harmonikus életvitel mind része annak, hogy az egyén hogyan tud érvényesülni az egyre színesebbé, változatosabbá váló társadalmunkban. Az Ember és társadalom műveltségi terület, kiváltképpen a történelem és az etika foglalkozik a szociális és állampolgári kompetencia kérdéseivel. A történelmet az egyének és a csoportok tevékenysége viszi előre, s a demokráciát az állampolgárok egymáshoz való viszonya alakítja, fejleszti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás, az újítás korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Azok a speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkozói tevékenységet, a tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kapnak. Ebben a folyamatban a gazdasági ismeretek elsajátítása a felnövekvő nemzedék életének alapjait jelenthetik. A történelem erre a kompetenciára is választ ad. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség A művészetek, stílusok, az ember mindennapjait kísérő olyan dolgok, mint az öltözködés, a lakás, a szórakozás, a szabadidő eltöltése (zene, tánc, kirándulás, utazás stb.) olyan kísérő elemei az életnek, amelyek a történelem s a honismeret révén közvetíthetők az egyén felé. A történelem, a társadalmi ismeretek, az azokban történő elmélyedés lehetőséget teremt arra, hogy az óriási mennyiségű információözönből a tanuló kiválassza az értékeset, az esztétikusabbat, a művészeti értéket magába rejtő információkat. A történelem a maga eszközeivel – például a korstílusok megismertetésével– a tradíciókat képes rendszerbe foglalni, s ez által az esztétikai-művészeti értékeket, mint alapvető kompetenciát elsajátíttatni a tanulókkal. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Kiemelt fejlesztési terület: Hon- és népismeret modulban A magyar múlt személyi, nyelvi, tárgyi értékei, szokásrendszere oly nagyok és szerteágazóak, hogy azokat elsorvasztani, veszni hagyni nem lehet. Kiemelt feladatunk, hogy a tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk legjelentősebb értékeit. Ennek érdekében tanulmányozzák a kiemelkedő

39



magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és a velünk együtt élő más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Alapvető nevelési célnak tartjuk, hogy a tanulók a társadalmi és természeti környezet szűrőjén át alapozzák meg a nemzettudatukat, nemzeti önismeretüket, végeredményben pedig a hazaszeretetüket. Ismerjék meg és tiszteljék a hazánkban és környezetünkben élő más népek kultúráját, eredményeit! Ösztönözzük őket a szűkebb és tágabb környezet történelmi és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására! Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre! Egyéb kiemelt fejlesztési feladatok A 21. század elején egységesülő Európa olyan tudást, ismereteket követel meg polgáraitól, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az egyén tájékozódni, érvényesülni tudjon az európai nyitott társadalmakban. Ehhez ismerni kell az egyetemes emberi civilizáció legfőbb jellemzőit, részt kell venni a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Ennek a tudásnak legmegfelelőbb közvetítője az Ember és társadalom műveltségterület, akárcsak a demokrácia, az aktív állampolgárságra nevelésnek. Átfogó tudást nyújtó műveltségterületünk alkalmas arra is, hogy a gazdasági nevelést, a tudatos fogyasztóvá válást, s az ezzel összefüggő környezettudatosságra nevelést megvalósítsa. Hosszú távon olyan személyiségek nevelésére van szükség, akik testi és lelki egészség harmóniájában élnek, s akik tudatosan készülnek a felnőtt életre. ALAPOZÓ SZAKASZ I. Az alapozó szakasz a 10-12 éves korosztály, az 5−6. évfolyam tanulóinak fejlesztését, a továbbképzéshez szükséges képességek megszerzését tűzi ki célul. Ebben a szakaszban a tanítás és a tanulás folyamatának erőteljes tagolódása történik meg. Kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra:  önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban,  információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban való alkalmazás),  kommunikációs képességek (például: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben),  szociális kompetenciák fejlesztése,  térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás. Az 5. és 6. évfolyamokon megfontolt, jól megszervezett és előkészített differenciálást érdemes megvalósítani. Összességében véve tehát a készségek, képességek, ismeretek megszerzésére kell törekedni a tanulócsoporton belül.

40



FEJLESZTÉSI PROGRAM Osztály: 5. o. Tanév: 2008/09. Felhasználható időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét Fejlesztési területek: - általános alapozás (folyamatosan) - lényeg kiemelés - vázlatírás - olvasás: olvasástechnika  pontos olvasás szövegértés  összefüggés felismerése szókincs fejlesztése információ kiemelése  lényegalkotás

41



Fejlesztési terület

téma

Általános alapozás

Tanulói tevékenységek Koncentrációs gyakorlatok.

Várható Eredmények Javul a figyelem tartóssága.

Fejlesztő játékok, memoriterek.

Szövegtanulási technikák megismerése.

Leírás, csoportosítás, rendezés. Olvasás

Logikai feladatok, halmazképzés, probléma szituációk, szöveges problémafeladatok megoldása.

Az irányított megfigyelés pontosabb lesz, több szempont figyelembevétele is lehetővé válik.

Problémamegoldó sémák tanulásával növekszik a sikeres feladatmegoldások aránya, fejlődik a tanulási motiváltság.

Olvasástechnika Hangos olvasási feladatok: pontos olvasás gyakorlása szavak, szókapcsolatok, mondatok felolvasásával; rövid szövegeken a folyamatos olvasás gyakorlása.

Értékelés: folyamatosan szóban Írásban félévkor és év végén osztályzattal

42

Reflektálás az olvasottakra. Az olvasás folyamatosabbá, pontosabbá válik.



TÁNC ÉS DRÁMA 6. évfolyam Célok és feladatok A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók saját tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti; mindössze arról van szó, hogy az elmélet minden esetben a gyakorlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatokból leszűrve jelenjék meg. A Tánc és dráma, mint tantárgy tevékenységközpontú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzésére teremt lehetőséget. Ezt a tevékenységközpontú szemléletet tükrözi a tantervünkben követett szóhasználat is – gyakran szerepel együtt a játék és a munka szó. Ezek együttes szerepeltetése megerősíti, hogy a különböző területeken folyó művészeti tevékenységet szigorú szakmai folyamatok vezérlik ugyan, az órákon való részvétel azonban a tanulók számára minden esetben örömöt és szellemi izgalmat kell, hogy jelentsen. A tánc és dráma lehetőséget nyújt a minél változatosabb dramatikus, táncos, bábos tevékenységformákban való részvételre; a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; a drámajátékban, a táncban és a bábjátékban fellelhető öröm- és szabadságélmény megtapasztalására. Differenciált feladatokon keresztül a dramatikus, illetve bábos technikák és konvenciók, a táncot felépítő technikai elemek és formák elsajátítására és alkalmazására; a drámai formával, a bábjátékos technikákkal, a táncot felépítő technikai elemekkel való improvizációra; a dráma, a tánc és a bábjáték mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására. Kiemelt célja a valós emberi szituációk, illetve fiktív történések megjelenítése különböző színházi formákban, valamint az, hogy a tanulók a más területeken elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában, a táncban, a bábjátékban is alkalmazni tudják. A tánc és dráma foglalkozásai alkalmat adnak az önértékelésre annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és tapasztalataik beépítésére a művészeti tevékenységükbe, arra, hogy egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák. Fontos, hogy a tanulóknak legyen módjuk minél több élő és felvett színházi, tánc-, mozgás- és bábszínházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére; drámával és a különböző színházi formákkal kapcsolatos fogalmi készletük, aktív szókincsük bővítésére. Fejlesztési követelmények A tanulók játékos gyakorlatok során sajátítsák el az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákat. Tudják a mindennapi élet és különböző történetek szituációit közösen elemezni. A követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése, a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és a saját beszédükben.

43



A fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok és egyszerű beszédgyakorlatok ismerete, alkalmazása. A kommunikációs és beszédkészség fejlesztése. Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség fejlesztése. Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Különféle bábfigurák (marionett és árnybábok) készítése és mozgatása az adott technikának megfelelően. Ritmusképletek alkalmazása, megtartása negyedes és nyolcados járástempó mellett. A tanult tánc- és mozgásmotívumok utánzása. Látott vagy részvételükkel zajló drámamunka és/vagy színházi előadás elemző értékelése

6. évfolyam 1. félév óraszám: 18 Belépő tevékenységformák Játékos gyakorlatok során az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formák elsajátítása. A mindennapi élet és különböző történetek szituációinak közös elemzése. A követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése. A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és a saját beszédükben. Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Egypálcás marionett készítése és mozgatása (áttételes bábmozgatás),; árnyfigurák mozgatása az adott technikának megfelelően. Ritmusképletek alkalmazása, megtartása negyedes és nyolcados járástempó mellett (egyenletes járás közben különböző ritmusképletek tapsolása, dobogása egyenletes zenére). TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Képességfejlesztő gyakorlatok

Beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok. Egyszerűbb interakciós játékok. Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok. Ritmusgyakorlatok. A mese és a cselekmény fogalmának ismerete.

Színházi, dramaturgiai alapfogalmak

Az alapvető drámai Belső hangok, gondolatkövetés, rádióbeszélgetés, interjú. konvenciók megismerése és alkalmazása A színházi A megismert színházi formai elemek hatásának tanulmányozása. formanyelv Egypálcás marionett készítése. tanulmányozása Árnyjátéktechnikák megismerése.

44

mímes

játék,

telefon-

és



Énekes-táncos játékok

Gyerekjátékok, leánykarikázók mozgásanyaga. Egyenletes lüktetésű zenei és táncmotívumok illesztése egymáshoz.

Régi stílusú táncok

Ugrós táncok. Páros forgatós típusú lépések.

Dramatikus improvizációk – a tanár által megadott és/vagy a tanulók Történetek feldolgozása a dráma által létrehozott történetváz alapján,irodalmi művek és történelmi események kapcsán. eszköztárával, bábjátékkal, tánccal Mozgásra épülő csoportos improvizációk – a tanár által megadott egyszerű cselekményvázra. Játék az elkészített marionettfigurákkal és árnyjátéktechnikákkal. Improvizációk a megismert bábtechnikák felhasználásával. Bábelőadás megtekintése és megvitatása.

A továbbhaladás feltételei Részvétel a gyakorlatokban, a csoportos improvizációkban és az alapszintű elemző beszélgetésekben. A rögtönzés szabályainak ismerete, betartása. Egyenletes lüktetés, valamint egyszerű ritmusképletek visszaadása tapssal, illetve dobogással. Egy régi stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása. Részvétel bábbal végzett improvizációban.

45



6. évfolyam 2. félév Óraszám: 18 Belépő tevékenységformák Játékos gyakorlatok az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákban. Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Látott vagy részvételükkel zajló drámamunka és/vagy színházi előadás elemző értékelése. A fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok és egyszerű beszédgyakorlatok ismerete, alkalmazása. A tanult tánc- és mozgásmotívumok utánzása. Az újonnan tanult táncok felismerése és reprodukálása. Marionettfigurák készítése és mozgatása az adott technikának megfelelően.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Képességfejlesztő gyakorlatok

Beszédtechnikai gyakorlatok, interakciós egyensúly- és bizalomgyakorlatok, szituációs játékok.

játékok,

A gyakrabban Forró szék, fórum színház, szerep a falon, kellékhasználat, szertartás, alkalmazott drámai kiscsoportos tabló konvenciók megismerése és alkalmazása Improvizációk a Dramatikus improvizációk – a tanár által megadott és/vagy a tanulók megismert technikák által létrehozott történetváz alapján. felhasználásával a Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (indítás, tanár által megadott megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás). és/vagy a tanulók Mozgásra épülő csoportos improvizációk – a tanár által megadott által létrehozott egyszerű cselekményvázra. történetváz alapján. Improvizációk pálcás, illetve zsinóros marionettfigurákkal. Különböző technikák Figurák megjelenítése verbális, vokális és nonverbális eszközökkel. beszédet kísérő nonverbális eszközök használatának a szereplők A megfigyeltetése és használatuk tudatosítása. ábrázolására Új stílusú táncok

Csárdás táncok megismerése.

Színházi előadás A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet megtekintése és alkalmazásával. A megismert színházi formai elemek alkalmazása improvizációkban. véleményezése Szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont Színházi dramaturgiai alapfogalmak A továbbhaladás feltételei 46



Részvétel a gyakorlatokban, a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. Az egyszerűbb drámai konvenciók alkalmazása. Legalább három énekes-táncos játék ismerete, egy új stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása. Részvétel marionett-bábbal végzett improvizációban.

47



MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Fejlesztő szakasz (8. évfolyam) BEVEZETÉS A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat az őket körülvevő, mediatizált világban való eligazodáshoz, illetve bátorítsa és fejlessze kreatív önkifejezésüket. A tantárgy – céljaiból adódóan – nagy hangsúlyt fektet a megismerésre, a kritikai attitűd kialakítására, a kéretlen befolyásolás elleni védekezőképesség kifejlesztésére, valamint az önálló alkotásra. Különös jelentőségét az adja, hogy a mai, medializált világ szövegeinek értelmezése, üzeneteinek dekódolása, az ezek mögé rejtett szándékok felismerése olyan alapképesség, amely elengedhetetlen az egyén versenyképességéhez, érvényesüléséhez és társadalmi beilleszkedéséhez. A tantárgy sokrétűségének és flexibilis határainak köszönhetően szinte valamennyi, kulcskompetenciaként meghatározott fejlesztési területet érinti. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a média mára nemcsak „betolakszik‖ a családok életébe, szűkítve a hagyományosnak tekintett kommunikációs lehetőségeket, hanem egyre inkább átveszi a családok, a tradicionális közösségek és az iskola szerepét a társadalmi szocializációban. A média eligazít, mintát ad, divatot diktál, információkat szolgáltat és szórakoztat; megkerülhetetlen szocializációs tényező, amely egyszerre mutathat az egyénnek utat és tévutat. A médiától való függés kiszolgáltatottságot jelent, ám ugyanakkor az általa kínált lehetőségek kihasználása minden korábbinál nagyobb szabadságot biztosít. A helyes értelmezés alapjainak elsajátítása, a modern tömegkommunikáció nyújtotta lehetőségek kihasználása segítséget nyújthat a szociális és kulturális hátrányok ledolgozásában, az esélyek kiegyenlítésében. A térben és időben korlátozhatatlan kommunikáció és csatornáinak sokrétűsége az információk hatalmas tárházát nyitja meg előttünk, amelynek révén a tudás és a műveltség sokkal könnyebben elérhetővé válik, mint bármikor korábban. A tantárgy a gyerekek világának „kitágításával‖ elültetheti bennük a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a különböző tradíciók, nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció és párbeszéd iránti érdeklődést. A tantárgy tanítása során lehetőség nyílik számos, a demokráciákat és a plurális, sokrétegű társadalmakat jellemző probléma megvitatására és kreatív feldolgozására. Így szóba kerülhet például a tudományos és technológiai fejlődés hatása az egyénre, illetve annak szűkebb és tágabb közösségére, a fenntartható fejlődés és a környezettudatos élet kérdése, valamint a világban tapasztalható, mindenkire hatással lévő folyamatokért viselt egyéni és közösségi felelősség ügye. Mindezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy majdan a társadalomnak minél több olyan tagja legyen, aki önállóan és felelősen tud dönteni, aki képes élni a számára is biztosított „adói és vevői‖ szabadsággal, képes a társadalomba beilleszkedni, a közjóért tenni, a közügyekben aktívan részt venni, vagyis fejlett szociális és állampolgári kompetenciával bír.

48



Fontos cél a közösségi és egyéni alkotás megszerettetése, a gyerekek együttműködési készségének és döntési kompetenciájának fejlesztése. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása lehetőséget kínál a gyermekekben a kritikai szellem felkeltésére, személyiségük fejlesztésére, valamint kreativitásuk és alkotóvágyuk bátorítására. Mindezek által fejlődik a gyerekek önismerete, kezdeményező képessége és vállalkozói kompetenciája, a játékos feladatkijelölés pedig fokozza aktivitásukat és felelősségvállalásukat. A tantárgy jelentős mértékben épít a tanulók egyéni megfigyeléseire, saját kommunikációs és médiafogyasztói szokásaik felmérésére, a választási tudatosságuk önálló kutatására. Az önmaguk és társaik megfigyelése, a közös alkotómunka során kapott visszacsatolások, reflexiók, a saját álláspont ütköztetése a viták során egyaránt alakítja a tanulók önmagukhoz való viszonyát és önkontrollját. A mozgóképkultúra és médiaismeret széles lehetőséget biztosít a gyerekek számára arra, hogy megfigyeljék a különböző kommunikációs aktusokat, ilyeneket maguk is létrehozzanak, gyakorolják a különféle nyelvi stílusokat, valamint kipróbálják kifejezőképességüket különböző helyzetekben. A tantárgy segítséget nyújt abban, hogy a gyerekek képesek legyenek a különféle típusú - például objektív és szubjektív tartalmú szövegeket megkülönböztetni, adatokat gyűjteni, csoportosítani és rendszerezni, illetve vitákban érvelni, saját álláspontjukat tisztán és világosan kifejteni. Ízelítőt kaphatnak abból, hogy a különböző stílusú szövegek milyen hatást váltanak ki, milyen a társadalmilag felelős nyelvhasználat, és ezek révén öntudatlanul is fejlesztik anyanyelvi kommunikációjukat. A tantárgy fejleszti a gyermekek digitális kompetenciáját, bevezet az információs társadalom eszközeinek használatába, megismerteti az információk és adatok felismerésének fontosságával, visszakeresésének módszereivel, a hálózati kommunikáció általános gyakorlatával és szabályrendszerével. A filmművészet formanyelvének, alapelemeinek, a valóság és a reprodukció kapcsolatának bemutatása, az ábrázolás különböző módozatainak és stílusainak tanulmányozása, a történetmesélés lehetőségeinek, a tér és az idő kezelésének áttekintése hozzájárul a tanulók önkifejezési képességeinek kiteljesítéséhez, a filmek befogadásához, a művészi szándékok és értékek alaposabb megértéséhez, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztéséhez. A cél elsősorban nem az, hogy a gyerekek a médiumok fejlődésével kapcsolatos lexikális tudást megszerezzék, hanem az, hogy a helyes viszonyrendszer alapjai kialakuljanak bennük. Ez az alap pedig a különböző képességek és attitűdök fejlesztésével, a tanulók személyiségének „kinyitásával‖ rakható le. A tantárgy nem elsősorban válaszokat ad, hanem az azokhoz vezető utat nyitja meg; esztétikai, ízlésbeli kérdésekben nem ítél, hanem választási lehetőséget kínál, nem mutat követendő irányt, csak orientál. Célja, hogy kibontsa, elmélyítse a sikeres társadalmi beilleszkedéshez és alkalmazkodáshoz szükségek kompetenciákat és tudást, és a terület szédítő tempójú változásain keresztül bemutassa, hogy világunkban milyen fontos szerepe van a folyamatos, hatékony és önálló tanulásnak.

49



8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 18,5 – heti óraszám: 0,5

Témák Kommunikáció hétköznapokban A alapjai

a

tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció legfontosabb eszközei A mozgókép nyelvének alapfogalmai

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás

Összefoglalás, ellenőrzés

Teljes óraszám

1

1

0

2

2

1

0

3

5

1

1

7

5

1

1

7

KOMMUNIKÁCIÓ A HÉTKÖZNAPOKBAN Fejlesztési feladatok

Tananyag

Megfigyelés, együttműködés.

Információáramlás a mindennapi életben, jelek, amelyek üzenetet hordoznak.

Megfigyelés, kommunikáció.

Párbeszéd magunkkal, testünkkel, másokkal és a minket körülvevő világgal.

Ismeretszerzés, megfigyelés, kommunikáció, együttműködés.

A kommunikációs alapséma: adó, vevő, kód, csatorna, üzenet. A szereplők változása és ennek hatása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Továbbhaladás feltételei

Különböző jelrendszerek megfigyelése és A tanuló legyen tisztában azzal, kidolgozása kiscsoportokban. hogy milyen elemekből épül fel a kommunikáció folyamata, milyen Verbális és nonverbális kommunikációs szerepet töltenek be annak gyakorlatok. szereplői és alkotói. Kísérletek arra, hogy miként torzul az üzenet, ha változnak a körülmények, a szereplők.

50

Ismerjen fel különböző jelrendszereket, tudjon egyszerű üzeneteket különböző kódokkal közvetíteni, illetve értelmezni.



A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI Fejlesztési feladatok

Tananyag


Megfigyelés, ismeretszerzés.

Különbség az interperszonális és a tömegkommunikáció között.

Ismeretszerzés, kommunikáció.

A tömegkommunikáció célja, jellegzetességei, csatornái és résztvevői.

Közös látogatás egy szerkesztőségben, lapindító értekezlet az órán.

Az információ és a hír kapcsolata. A hírérték.

Információk hírré alakítása, cikkek írása különböző műfajokban.

A hírértéket növelő tényezők, a hírkészítés alapjai, szabályai.

Képaláírások készítése és különböző stílusú címek adása adott szövegeknek.

Ismeretszerzés, kommunikáció, alkotásra való beállítódás. Ismeretszerzés, kommunikáció, alkotásra való beállítódás. Ismeretszerzés, kommunikáció, megfigyelés.

A sajtóban megjelenő szubjektív és objektív műfajok, különbségeik és jellegzetességeik.

Tömegkommunikációs üzenetek jellemzőinek megfigyelése adott szövegben.

Továbbhaladás feltételei A tanulónak legyen világos képe arról, hogy mi a tömegkommunikáció jellegzetessége, mi tekinthető médiumnak. Ismerje a legfontosabb tömegkommunikációs csatornákat, azok sajátosságait, értse a közvetítő közeg jelentőségét.

Tudja, mi különbözteti meg a meggyőzést és a tájékoztatást, a Hírműsorok megfigyelése, kijegyzetelése. hírt és a véleményt. Ismerje a hír formai és tartalmi elemeinek összefüggéseit, a hírértéket növelő tényezőket.

A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ LEGFONTOSABB ESZKÖZEI Fejlesztési feladatok


Tananyag

Ismeretszerzés, megfigyelés.

A technikai fejlődés hatása az információáramlása.

Különböző technikai eszközök kipróbálása, üzenetek továbbítása.

Ismeretszerzés, megfigyelés, önismeret.

A tömegkommunikációs eszközök kialakulása.

Újságolvasási, rádiózási, televíziózási szokások felmérése otthon.

Megfigyelés, kommunikáció,

A nyomtatott sajtó, a rádió és a

Ugyanannak a témának kiscsoportos

51

Továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a nyomtatott sajtó, a rádiózás és televíziózás történetének, technikai fejlődésének fontosabb állomásait, a főbb rádiós és televíziós műsorok jellegzetességeit.



együttműködés, alkotásra való beállítódás.

televízió fejlődésének fontos állomásai.

Ismeretszerzés, kritikai Rádiós és televíziós műsortípusok. gondolkodás, problémaérzékenység, tolerancia, alkotásra való A reklám fejlődése és célja. beállítódás.

feldolgozása különböző műsortípusoknak megfelelően. Tudja, mi a kapcsolat a reklám és a médium között, milyen szerepe van a hirdetéseknek a Reklámszlogenek írása, pl.: a sajtó működésében. környezettudatos magatartásért, az előítélet-mentességért, a tájékozottságért.

A MOZGÓKÉP NYELVÉNEK ALAPFOGALMAI Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, kommunikáció, választás, önismeret.

Tananyag


Ismeretszerzés, megfigyelés.

A filmezés technikai fejlődése és a A mozgóképi memória működtetése filmtörténet legfontosabb állomásai. egyszerű mozgóképi történetek felidézésével. A film kettős szerepe: az ábrázolás és a reprodukció. Saját fogyasztói szokások megfigyelése.

Ismeretszerzés, kommunikáció alkotásra való beállítódás, együttműködés.

A mozgóképi alkotások típusai, alapfogalmak, elemi szövegalkotó kódok felismerése, használata.

Megfigyelés, értelmezés, elemzés, tolerancia, együttműködés, kommunikáció, alkotásra való beállítódás.

A tér és idő használata, a folyamatosság megszakítása, a montázsjelenség. Cselekmény- és történetmesélés.

Megfigyelés, értelmezés, elemzés. Tolerancia, önismeret.

Adott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése, storyboard készítése közösen és egyénileg.

Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában az ábrázolás és a reprodukció közötti különbséggel. Ismerje a filmtörténet fontosabb állomásait.

Ismerje a legfontosabb filmtípusokat, műfajokat és alapfogalmakat, pl.: beállítás, cselekmény, jelenet, beállítás, dialógus, elbeszélés. Legyen Jelenetek beállítása, annak kipróbálása, hogy a szöveg miként kap más jelentést a képes ezeket céljuk, tulajdonságuk szerint Karakter- és konfliktusviszonyok. A változó környezetben. osztályozni, felismerni és leírni. mozgóképen megjelenő emberi viselkedés értelmezése, Mozifilm értékelése megadott Egyszerű történetek megjelenítése képsorozatokkal.

52



megvitatása. Tolerancia, önismeret, problémaérzékenység.

szempontok alapján, megvitatása, összevetése az egyéni tapasztalatokkal.

Sztereotípiák a mozgóképen, tipikus konfliktusmegoldások a filmekben.

Legyen képes a korának megfelelő szövegek megértésére. Tudjon különbséget tenni az idő és tér különböző felhasználási módjai között. Ismerje a történetmesélés alapelemeit, pl.: expozíció, fordulat, epizód, lássa az okokozati viszonyokat a történetmesélésben.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának kiemelkedő célja a tanulók kritikai gondolkodásának fejlesztése és egyéni, illetve közösségi alkotókedvének felkeltése. Mivel az alkotás és a véleményformálás objektív szempontok alapján nehezen mérhető, ezért a tanulói teljesítmény értékelésekor elsősorban az adott gyerek szorgalmát, a munkában, vitákban való részvételét, egyéni (szerzői) teljesítményét, az önálló gondolkodásra és véleménykifejtésre való készségét, illetve álláspontjának logikai felépítettségét kell figyelembe venni. A tantárgy egyik fő feladata, hogy a tanulók kritikai látásmódját fejlessze, és növelje nyitottságát. Ezért a művészettel, annak egyes formáival, műfajaival, alkotásaival és szerzőivel kapcsolatos gondolkodás- és látásmódbeli különbségei között nem állítható fel értékbeli rangsor. A kritikai képesség fejlesztésének nem célja, hogy a tanulók értékvilágát és szokásait a pedagógustól kapott negatív visszajelzések módosítsák, sokkal fontosabb, hogy a gyerekek ezt az órákon elsajátított szabad szellemiség, kreativitás és befogadott ismeretanyag révén esetleg maguk tegyék meg. Az alkotókedv bármilyen – az általános etikai és jogi normákon belül megjelenő – formáját bátorítani kell.

53



Az értékeléskor mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy a tanuló milyen biztonsággal tud különbséget tenni a kommunikációs folyamat alkotóelemei között, mennyire értette meg az interperszonális és a tömegkommunikáció közötti különbséget, mennyire ismeri a legfontosabb tömegkommunikációs csatornákat. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tanuló mennyit tud a nyomtatott sajtó, a rádiózás és televíziózás történetének, technikai fejlődésének fontosabb állomásairól, a főbb rádiós és televíziós műsorok jellegzetességeiről, mennyire érti a különbséget a tájékoztatás szubjektív és objektív elemei között, illetve milyen biztonsággal ismeri fel ezeket. Ismerje a filmtörténet fontosabb állomásait, a filmtípusokat, műfajokat és alapfogalmakat, legyen képes a korának megfelelő szövegek megértésére, valamint tudjon különbséget tenni az idő és tér különböző felhasználási módjai között. A tanulók értékelése szövegesen történik:  Jól megfelelt  Megfelelt  Nem felelt meg

54



ÉNEK-ZENE Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam) BEVEZETÉS Célok és feladatok Az iskolai ének-zenei nevelés célja, hogy megszilárdítsa a zenei alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket. Az ének-zene tanítás faladata a magyar népzene, mint a zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, valamint a zenei értékek közvetítése, a tanulók értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó és reprodukáló képesség fejlesztése. Ennek érdekében szükséges a korábban megszerzett zenei készségek, képességek, ismeretek, az aktív zenélési módok összegzése, valamint az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emelése. Az ének-zenei nevelés járuljon hozzá a zenei világkép kialakításához, érvényesüljön érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, jellemformáló ereje és szerepe. Az érzelmi, értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségterületekkel történő kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is. Kiemelten fontos a zenei ízlés formálása, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását és a kritikai képesség kialakítását. Élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a művészeti, azon belül a zenei elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyekből következtetéseket vonhatnak le, így korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazni tudják. A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést.

55



Fejlesztési feladatok 1. Zenei alkotóképesség Interpretáció A zenei tevékenységek sorában az éneklés elsődlegességet élvez. Legfőképpen a csoportos énekléssel, a közösségi zenei tevékenységekkel szerezhetünk sikerélményt. Az éneklés egyéni erőltetése helyett sok közösen megélt pozitív élményről és tudatosan ehhez illeszkedő zenei anyagról kell gondoskodni. Az énekhangra alapozott tanítás az átélt zenei tartalmak énekhanggal való kifejezésére, a saját belső gondolati és érzelmi világ közvetítésére, az önkifejezésre, a múlt és a jelen, a magyar és az európai, illetve a világkultúrával való belső találkozásra, a kommunikációra nevel. Ezt erősíti meg sajátos jelrendszer, a zenei olvasás-írás tudománya. Az éneklési tevékenység kiegészül a tánc vagy éppen a hangszerjáték élményével is. Az éneklési készség fejlesztése az 5–8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására, mint a zenei önkifejezés egyik alapvető formájának kialakítására, továbbfejlesztésére irányul. Fontos feladat az oldottabb metrikájú parlando, a szabadabb rubato és a feszes giusto lüktetéssel történő éneklés képességének kialakítása. Fejleszteni kell az ismeretszerzési, előadói képességet a magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak megismerésével, a műdalok éneklésével. Továbbá a dalok és a szöveg kapcsolatára épülő előadói képességet, a népdaléneklés mozgással történő összekapcsolásával (a néptánc alapelemeivel). A dalok zeneileg igényes megszólaltatása nyújtson élményt a tanulóknak. A többszólamúság készségének fejlesztése céljából ösztönözni kell a könnyű gyermekkari művek csoportos éneklését akár emlékezetből is. A csoportos és egyéni éneklés kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklés a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallást, a hangközök tiszta intonálását, a tonalitás iránti érzéket erősíti. A zenei karakterek megéreztetéséhez, esztétikai minőségű megszólalásához is biztosabb út vezet a csoportos muzsikálás felől. Fontos azonban, hogy az egyén a tőle telhető igényességgel és aktivitással részt vegyen ebben a tevékenységben. A hangmagasság, a tempó, a dinamika önálló megválasztásával az önálló tevékenységre késztetés mellett az egyéni éneklés az önálló megszólalás természetes velejárójaként az önkontroll, az önreflexió lehetőségének biztosítását, valamint a kifejezni kívánt érzelmi tartalommal való belső találkozás élményét, ezzel pedig a saját belső világ felfedezésének lehetőségét biztosítja a tanulók számára. Arra kell törekedni, hogy a kiválasztott dalanyag és maga a tevékenység is énkép- és önismeretfejlesztő hatású legyen, szem előtt tartva ennek célként való megjelenését.

56



Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek képezik. Az éneklés során elsajátított dallami, ritmikai elemek összefüggések belsővé válását mutatja be. Ez képviseli a zenei, művészi tevékenységben az alkotás mozzanatát. A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget. Mindez segíti az életre szóló tanulást is. A megtapasztalt saját, sikeres alkotás az önbizalmat erősíti, elősegíti a problémamegoldó gondolkodáshoz (a helyzet felismeréséhez, a megoldás kereséséhez és alternatív megoldásokhoz, az ismeretek alkotó alkalmazásához) szükséges képességek fejlesztését is. A saját és mások rögtönzéseinek megítélése zenei eszközökkel járul hozzá a kritikai gondolkodás fejlődéséhez. Az önálló véleményalkotás, az annak alapjául szolgáló tényfeltáró, megismerő, összehasonlító, objektív értékelő, önálló érvelőképesség, a saját vélemény megformálása, a közösség nyilvánossága előtt való felvállalás nemcsak zenei, hanem az élethosszig tartó tanulás zenei téren túl is érvényesítendő gyakorlatához is az egyik legfontosabb képesség. 2. Megismerő- és befogadóképesség Zenehallgatás A személyiség belső harmóniájának kialakításához nagyban hozzájárul az értelmi és érzelmi erőket mozgósító zenehallgatás. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, amely lehetővé teszi a zenei folyamatok befogadását, megfigyelését, formai, tartalmi összefüggéseiknek észrevételét, valamint a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Mindez jól kiegészíti az éneklési készség formálását is. A közös zenehallgatás a már meglévő ismeretek alkalmazásával és felhasználásával az ismeretlen zene tudatos megfigyelése felé irányuljon. A zenehallgatás területén a zene összetevőinek felismerése és értelmezése az elérendő cél, amely egyrészt önálló munkára alapozva, másrészt kisebb műhelymunkát igénylő elemzésekkel érhető el. A zeneértő- és érző képesség fejlesztéséhez tartozik a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése, illetve megkülönböztetése, továbbá a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök, a tempó, a dinamika, a tonalitás, a karakter, a hangszerelés, az átélési és értelmezési képességek fejlesztése is. Szükséges a hangszínhallás fejlesztése a meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hallási felismerésére. A zenehallgatás a más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felfedeztetésére, bemutatására (pl. irodalom, társművészetek stb.), az önálló ismeretszerző képesség fejlesztésére (felkészülés kiselőadásra könyvtárhasználattal, internet segítségével) is lehetőséget biztosít. Lehetőséget kell adni a nagyobb formák, a hangzás után jól követhető stílusjegyek felismerésére, a társművészetekkel, a felfedezhető

57



hasonlóságokkal való összevetésre, valamint a többször meghallgatott zeneművek műfaji jellegzetességeinek megfigyelésére. Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként a diákok eljutnak az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, amely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belső hallás fejlesztése teremti meg. A zenei élményből kiinduló elvonatkoztatás a ritmikai és a dallami elemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja. A zenei műveleti képességek alapja a hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismeretének, a belső hallás képességének fejlesztése segíti elő. Erre a tevékenységi területre az énekléshez, a zenehallgatáshoz, a zenei improvizációhoz, zenei élményszerzéshez eszközként szüksége van a tanulóknak. Rendkívül fontos, hogy mindezen tevékenységek is mindenkor az énekelt vagy meghallgatott zenéhez kapcsolódjanak, levezetésük pedig abból történjen. Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek elsajátítása és azok tudatosítása. A tanulók legyenek képesek a korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM), internet felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására segítséggel, irányítással, esetleg önállóan. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység A kollektív művészi munka valamennyi színtere - énekkar, zenekar, néptáncegyüttes - fejleszti az előadói készséget és bővíti az önkifejezés eszköztárát. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással, és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkari közreműködés, hangverseny-látogatás stb.) való bekapcsolódást. Az ének-zene részben megmaradt tantárgyi struktúrája miatt különösen fontos a többi területre való rálátás képességének fejlesztése, hogy legalább a saját műveltségterületen belüli megújulás a ―Művészetek‖ többi részterületével összehangoltan és egyirányú hatásban történjen. Ez szavatolja, hogy a tanulók az iskolai kereteken kívül is motiváltak legyenek az önművelésre, az ismeretbővítésre, esetleg bekapcsolódjanak a muzsikáló közösségekbe.

58



5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témakör

Témakör feldolgozásához javasolt óraszám:

Interpretáció

18

Improvizáció

4

Zenehallgatás

10

Zenei hallás és kottaismeret

5

ZENEI ALKOTÓKÉPESSÉG INTERPRETÁCIÓ Témakör


Népdalok a magyar népdal műfajaiból. Szózat. Régi magyar dallamok. Középkori gregorián, reneszánsz és barokk zenei szemelvények témái. Többszólamú szemelvények.

Fejlesztési célok Pontos szövegejtés és ritmus. Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés

Tananyag Magyar népdalok (régi és új stílusú). Más népek dalai.

11 4 3

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Hallás utáni népdaltanulás. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban csoportosan és egyénileg.

59

A továbbhaladás feltételei Népdalok éneklése csoportosan, emlékezetből. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban.



emlékezetből. Intonációs biztonságra való törekvés. Műzenei alkotások stílusjegyek szerinti azonosítása.

Népdalok elemzése stílusrétegeződés szerint. Gregorián ének.

Műzenei alkotások stílusjegyeinek megfigyelése, jellegzetességek kiemelése.

Reneszánsz és barokk zeneművek témái.

Egyszerű szemelvényei.

Műzenei alkotások témáinak (reneszánsz, barokk) megszólaltatása tanári segítséggel.

Gregorián énekek, reneszánsz, barokk zeneművek témáinak, részleteinek éneklése csoportosan, kis csoportban, egyénileg. többszólamúság Többszólamú szemelvények: quodlibetek, kánonok, biciniumok megszólaltatása csoportosan, kis csoportban.

Szózat.

Szózat önálló éneklése.

IMPROVIZÁCIÓ Témakör

Témakör feldolgozására javasolt óraszám

Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználásával. Dalalkotás az új stílusú népdalok mintájára.

Fejlesztési célok Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználásával.

Tananyag Ritmus és dallamminták.

3 1


A továbbhaladás feltételei

Rögtönzött dallam és ritmusalkotás a Ritmus improvizálása a tanult kötött és a kötetlen improvizáció ritmusképletekkel (ritmikai kérdés-válasz szabályai szerint. alkotása).

60



Dalalkotás új stílusú népdal mintájára.

Eltérő szerkezetű és szótagszámú új stílusú magyar népdalok. Magyar népköltések.

Könnyebb osztinato ritmus rögtönzése ritmushangszerekkel adott dallamokhoz. Új stílusú népdalok szerkesztése (megadott kezdősorral, megadott formákkal, adott és kitalált szöveggel).

Könnyebb osztinato ritmus rögtönzése ritmushangszerekkel adott dallamokhoz. Új stílusú népdalok szerkesztése megadott kezdősorral.

MEGISMERŐ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG ZENEHALLGATÁS Témakör


Népdalfeldolgozások, népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemzetiségi népzene). Zenetörténeti korok: a reneszánsz és a barokk stílusjegyei. Reneszánsz és barokk zenei szemelvények. A barokk zenekar hangszerei, hangszercsoportjai.

Fejlesztési célok Népszokások kalendárium szerinti ismerete.

Zenetörténeti korok: a reneszánsz és a barokk stílusjegyek, jellegzetességeinek, felismerése.

2 6 2


Tananyag Népdalfeldolgozások, népszokások zenéje.

Népszokások zenei és tartalmi jellegzetességeinek megfigyelése.

Népdalfeldolgozások éneklése csoportosan, kisebb csoportban. Zenetörténeti korok: a reneszánsz és Gregorián dallamok felismerése a barokk zenei szemelvények. stílusjegyeik szerint hangzás alapján. Reneszánsz és barokk zenei

61

A továbbhaladás feltételei Népdalfeldolgozások éneklése csoportosan.



szemelvények meghallgatása, a stílusjegyek megfigyelése, azonosítása.

Zenetörténeti korok ismerete: a reneszánsz és a barokk általános stílusjegyek és a legjellemzőbb Többször hallgatott reneszánsz és barokk műfajok, felsorolása. művek felismerése részleteik alapján. Többször hallgatott reneszánsz és A meghallgatott szemelvények barokk művek (korszakonként 2-3) megnevezése, műfajaik meghatározása, felismerése, megnevezése részleteik csoportosítása (énekes: motetta, korál, alapján. oratórium; hangszeres: szvit, concerto). Zenei formák, szerkesztésmódok, meghallgatott zenemű részletek felismerése. A barokk zenekar hangszereinek és hangszercsoportjainak felismerése, megnevezése.

Együttesek: barokk zenekar. Hangszerek: orgona, csembaló, oboa, trombita. Zeneszerzők életútja, munkássága, rövid kortörténet: O. Lassus,

Zeneszerzők életútjának, munkásságának megismertetése. Rövid kortörténet, egyéni felkészülés, csoportmunka, könyvtári kutatómunka, internet felhasználásával.

62

Zenei formák, szerkesztésmódok, felsorolása a tanult korszakokban.

A barokk zenekar hangszereinek és hangszercsoportjainak felismerése, megnevezése.



G. P. da Palestrina; A. Vivaldi, J. S. Bach,

G. F. Händel. Hangszerfelismerés hallás után.

A barokk zenekar hangszereinek képi megjelenítése, zenei szemelvények a hangzás bemutatására.

ZENEI HALLÁS ÉS KOTTAISMERET Témakör


Ritmikai fogalmak. Dallami ismeretek. Hangnevek: ABC-s hangnevek G-kulcsban. Hangközök. Hangsorok: hétfokúság. Tonalitás: dúr-moll tonalitás. Előadási jelek.

Fejlesztési célok Ritmikai fogalmak bővítése, ritmusok felismerése.

Tananyag Az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus.

1 2 1 1

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az alkalmazkodó ritmus felismerése és reprodukálása a népdalokban. A tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus olvasása, írása, felismerése kottaképben és hallás után.

Felső ré’, mi’hangok. Új ritmusértékek szüneteinek olvasásaírása. Dallami ismeretek bővítése, gyakorlása. Dallami elemek azonosítása.

Új dallami elemek olvasása-írása.

63

A továbbhaladás feltételei Új dallami és ritmuselemek olvasásaírása tanári segédlettel.



ABC-s hangnevek olvasása-írása Gkulcsban.

ABC-s hangnevek ismerete Gkulcsban. Tiszta hangközök felismerése kottakép alapján. A hétfokú hangsorok megbízható intonálása.

Előadási jelek alkalmazása a tanult dalok előadásakor, és azonosításuk, meghatározásuk a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva.

Dallamfordulatok, zenei példák az egész- és a félhang, a tiszta hangközök: (1, 4, 5, 8.) tanítására. Hétfokúság. A dúr-moll tonalitás (maggiore – minore dallamok, zenei szemelvények). Előadási jelek és meghatározásaik.

Az ABC-s hangok megnevezése és leírása G-kulcsban (C’–C”).

Egész- és félhangtávolság; a tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése, felismerése kottaképről. Hétfokú dallamok gyűjtése az eddig megismert dalokból. A dúr-moll tonalitás különbözőségének érzékeltetése. Tempó és dinamikai Dinamikai és tempójelek felismerése, jelek alkalmazása a tanult dalokhoz és a meghatározása. meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva.

64



6. ÉVFOLYAM Éves óraszám:37 – heti óraszám: 1 Témakör


Interpretáció Improvizáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret

18 4 10 5



Népdalok, népszokások dalai. Nemzeti és etnikai kisebbségek dalai. Más népek dalai. Történeti énekek. Ünnepek dalai. Klasszikus műdalok. Többszólamú szemelvények (kánonok, bicíniumok, karművek).

Fejlesztési célok

10 2 4 2


Tananyag

65




Pontos szövegejtés és ritmus.

Újabb magyar népdalok. Népszokások dalai. Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai.

Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés emlékezetből. Intonációs törekvés.

biztonságra

Más népek dalai. Ünnepek dalai.

Hallás utáni népdaltanulás. Újabb magyar népdalok, népszokások dalainak előadása, a népszokások ismerete. Szerepjátszás, dramatizálás a népszokások dalainak felhasználásával. Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalainak éneklése tanári hangadás után önállóan. Földrajzi azonosítás, tájolás. A tartalomhoz kapcsolódó kifejező éneklés

Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények). Többszólamú szemelvények: könnyű kórusművek a már tanult zenetörténeti korokból és népdalfeldolgozások.

A népdalok szerkezetének, stílusrétegeződésének ismerete.

gyakorlása. Ünnepek dalainak hangulatához illeszkedő előadásmód, éneklés csoportosan, osztályszinten.

Történeti énekek: históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok. való Klasszikus műdalok.

Az énekes tananyag új rétegeiből választott legalább 10 szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből.

Előadásmódok, dinamikai jelzések, karakterek alkalmazása a művek megszólaltatása során.

A dalok hangulatának megfelelő előadásmód gyakorlása. A dalok történelmi eseményekhez fűződő kapcsolatának keresése egyéni, illetve csoportmunkában. Zeneműrészletek témáinak éneklése szolmizálva. A 6/8-os ütem lüktetésrendjének gyakorlása. Klasszikus kánonok csoportos éneklése.

66

Többszólamú szemelvények: quodlibetek, kánonok, biciniumok megszólaltatása csoportosan, kis csoportban.





Rögtönzés az ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználásával. Improvizált mozgások.

Fejlesztési célok Dallamalkotás gazdagítása.

Tananyag Énekes és zenehallgatási anyag részletei.

2 2



Dallamalkotás adott témára: nyitás – zárás.

Dallamalkotás adott témára: nyitás – zárás. Ritmusvariációk rögtönzése. Rögtönzött dallam- és ritmusalkotás a kötött és a kötetlen improvizáció szabályai szerint.

Rögtönzött dallam- és ritmusalkotás Fejlesztése.

Dallammotívumok, ritmussorok, olvasógyakorlatok.

Könnyebb osztinató ritmus rögtönzése.

Könnyebb osztinato ritmus rögtönzése ritmushangszerekkel adott dallamokhoz. Zenehallgatási anyag az improvizált Zenében megfigyelt dallamok, formák, Kifejező mozgások alkalmazása zenére. mozgásokhoz. jelenségek kifejezése mozgással.

Improvizált zenére történő mozgások finomítása.

Rögtönzött dallam- és ritmusalkotás a kötött és a kötetlen improvizáció szabályai szerint.

Mozgásos improvizáció a giusto népdalokra.

67





Népzenei és népzenei ihletésű művek a szülőföld és más földrész népzenéjéből. Szemelvények a 16-18. század magyar történelmi zenéjéből. Zenetörténeti kor: a bécsi klasszicizmus.

Fejlesztési célok

Tananyag

2 3 5


Népzenei és népzenei ihletésű művek jellegzetességeinek meghatározása.

Népzenei és népzenei ihletésű Népzenei felvételek művek (a szülőföld és más földrész hallgatása, előadó, stílus népzenéjéből). megfigyelése.

A 16-18. század magyar történelmi zenék jellegzetességeinek (hangszer, stílus) felismerése.

Szemelvények a 16-18. század magyar történelmi zenéjéből.

Szemelvények megszólaltatása csoportosan, egyénileg, lehetőség szerint hangszerkísérettel. Lant hangszínének megfigyelése, felismerése.

A bécsi klasszicizmus stílusjegyeinek, műfajainak, formáinak, együtteseinek felismerése.

Zenetörténeti kor: a bécsi klasszicizmus.

A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak szóbeli ismertetése.

Zeneszerzők: J. Haydn W. A. Mozart, L. van Beethoven.

A zenei korszakhoz kapcsolódó alapvető stílusok, műfajok, formák és szerkezetek felismerésének gyakorlása.

Zenei műfajok: vokális: dal,opera; hangszeres: szonáta, szimfónia,

Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése.

68

A továbbhaladás feltételei Többször meghallgatott népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése jellegzetes részletek alapján. Szemelvények megszólaltatása csoportosan, egyénileg.



versenymű, szerenád/ divertimento. Önálló véleményalkotás a zenei élmény szóbeli megfogalmazásával. Zenei formák, szerkezetek: triós forma, szonátaforma, menüett/ scherzo, rondó. Együttesek: szimfonikus zenekar, vonósnégyes, trió.

A dúr-moll színezet különbségének megfigyelése. Felütés, csonka ütem, triola keresése ismert dalokból, dallamokból. Az éneklés során a zenei előadásmódra vonatkozó kifejezések felismerése és alkalmazása.



Ritmikai ismeretek. Dallami ismeretek. Zeneelméleti ismeretek.

Fejlesztési célok Ritmusértékek, ritmusnevek felismerése, jelölése.

Módosított hangok felismerése.

1 3 1

Tananyag


Ritmika: felütés, csonka ütem, triola.

Felütés, csonka ütem, triola keresése ismert dalokban, dallamokban.

Új dallami elemek: ABC-s hangok a

A felütés és a csonka ütem összefüggésének megfigyelése. Tájékozódás 1#-es és 1b-s

69


Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azo-



Előjegyzések alkalmazása.

kis- és egyvonalas oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok (#, b).

hangnemekben.

nosítása 1#-1b előjegyzési körig.

Módosított hangok ABC-s megnevezése.

A módosító jelek értelmezése kottakép alapján 1#-1b-ig.

Előjegyzések, módosító jelek alkalmazása. Hangközök, hangsorok felismerése. Hangközök: k2, n2, k3, n3. Dúr-moll tonalitás kottakép és hallás Hangsorok: dúr és moll. Tonalitás: utáni felismerése. dúr-moll hangnemek 1#-től 1b-ig. Forma: periódus.

Módosított hangok szolmizálása. A szekund és a terc hangközök felismerése kottaképről, beírása a vonalrendszerbe, éneklése szolmizálva. Periódus keresése ismert dalokból, dallamokból, zeneműrészletekből Előtag-utótag jelölése.

70

Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján. A szekund és a terc hangközök felismerése kottaképről, beírása a vonalrendszerbe.





Interpretáció Improvizáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret

16 4 12 5



Népdalok, népdalfeldolgozások. Más földrészek dalai. Verbunkos zene. Ünnepkörök dalai. Romantikus zene.

Fejlesztési célok


Tananyag

Pontos szövegejtés és ritmus. Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés emlékezetből.

7 2 2 5


Hallás utáni népdaltanulás. Magyar népdalok. Népdalok Kodály Zoltán daljátékaiból. A nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb népdalai.

Magyar népdalok éneklése szöveggel, emlékezetből. Népdalok elemzése szempontsor alapján. Oldottabb és kötött népdalok éneklése.

71

lüktetésű

Régi és új stílusú népdalok önálló elemzése: szerkezet, dallamvonal, hangnem.



Más földrészek dalai. Verbunkos zene felismerése stílusjegyei alapján.

A verbunkos zene szemelvényei.

A nemzeti romantika megjelenése Európában.

A 19. század európai zeneművészetének alkotásai.

Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb. anyagához kötődő fogalmak ismétlése, gyakorlása.

Romantikus dalok, zeneművek, műfajok.

Előadási és dinamikai jelek ismerete. Tempójelzések meghatározása (andante, allegro, vivace).

A verbunkos zene jellegzetességeinek megfigyelése (ritmus, sorzárlat, tempó). Az ünnepkörökhöz kapcsolódó dalok hangulatnak megfelelő éneklése. Romantikus dalok és zeneművek könnyebben elénekelhető témáinak megszólaltatása énekelve. Az érzelem, tartalom kifejezés zenei eszközeinek összegyűjtése.

Ünnepek zenéje. A romantika stílusjegyeinek meghatározása az énekelt dalanyagból elvonatkoztatva.

Más földrészek dalainak éneklése, a zenei jellegzetességek megfigyelése. Összevetés a magyar népzenei anyaggal. Kodály Zoltán daljátékaiban szereplő népdalok előadása, a feldolgozások megfigyelése.

Az ünnepkörökhöz kapcsolódó dalok éneklése csoportosan. Romantikus stílusjegyek szóbeli megfogalmazása. Romantika jellegzetes műfajainak felsorolása.



Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok. Tanult dalok, ritmusok olvasógyakorlatok. Zenei élmény kifejezése mozgással.

Fejlesztési célok

2 1 1


Tananyag Kupolás és visszatérő

Kupolás és visszatérő sorszerkezetű

72




Improvizációs lehetőségek gazdagítása.

sorszerkezetű dallamok. Egy- és többszólamú ritmusgyakorlatok.

dallamok rögtönzése.

Dallammodellek: a tanult dalok és olvasógyakorlatok, (ritmikai, dallami, formai elemeik).

Periódus rögtönzése.

Dallamalkotás adott témára: nyitás, zárás. Dallamalkotás a népdalok megtanult dallami és formai törvényszerűségei alapján.

Olvasógyakorlatok. Kérdés és felelet elvű dallamok. Romantikus zenei szemelvények, cselekményes zenék a mozgásimprovizációhoz.

Zenei élmény kialakítása.

Zenei élmény kifejezése mozgással, tánccal.



Népdalfeldolgozások. Ünnepek zenéje. A nemzeti romantika Európában. A 19. század európai zeneművészetének alkotásai.

Fejlesztési célok Saját énkép erősítése a feldolgozott népzenei anyagok erkölcsi tartalmának felismerése által.

2 1 7 2


Tananyag Hangszeres és vokális népdalfeldolgozások.

Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, a bennük feldolgozásra került népdalok megnevezése.

73




A romantika műfajainak azonosítása a stílusjegyek ismeretében.

Ünnepek zenéje.

Az ünnepkörökhöz kapcsolódó dallamok, zeneművek hallgatása.

Népies műdalok.

Népies műdalok jellegzetességeinek összegyűjtése (megfigyelési szempontok szerint).

A 19. sz. magyar zenéje. Zeneszerzők: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc. Műfajok: rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, romantikus dal.

Többször meghallgatott romantikus zeneművek felismerése témáik alapján. Hangfajták, hangszerek, újonnan megismert zenei műfajok felismerése.

Liszt Ferenc és Erkel Ferenc zeneszerzői életútjának vázlatos ismertetése, és főbb műveinek felsorolása. A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása.

Kiselőadás összeállítása a nemzeti opera keletkezéséről, jellegzetességeiről.

A 19. század európai zeneművészetének alkotásai. Zeneszerzők: F. Schubert, R. Schumann, F. Chopin, J. Brahms, A. Dvořak, B. Smetana, P.I. Csajkovszkij, M. Muszorgszkij, G. Verdi, R. Wagner.

Jelentős zeneszerzők, előadóművészek A romantika jellegzetes műfajainak életrajzi történeteinek megismerése, felsorolása. feldolgozása önállóan vagy tanári segítséggel. A 19. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször A romantikus zene stílusjegyeinek és hallott részleteik alapján. műfajainak megismerése az európai zeneszerzők alkotásaiból.

74





Tájékozódás, elemzés a kottában. Hangközök, hangsorok, dinamikai jelek.

Fejlesztési célok

3 2

A zenehallgatáshoz illeszkedő partitúra részletek. Előadási és dinamikai jelek. Előadási és dinamikai jelek felismerése, alkalmazása.


Előadási és dinamikai jelek értelmezése. A szext és szeptim hangközök felismerése kottaképről. 2#-es 2b-s hangnemekben való tájékozódás.

A szext és szeptim hangközök. Dúr és moll hangnemek 2#- 2b-ig.

Hangközök, hangsorok felismerése kottaképről.


Tananyag

Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2#- 2b-ig. Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben 2#-2b-ig.

75

Dúr-moll hangnemek azonosítása kottaképről 2#- 2b-ig.



8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37– heti óraszám: 1 Témakör

Témakör feldolgozásához javasolt óraszám

Interpretáció. Improvizáció. Zenehallgatás. Zenei hallás és kottaismeret.

16 4 14 3



Népdalok, más földrészek dalai, egyházi énekek. Többszólamú szemelvények (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos művei). Énekelhető szemelvények a 19. század vége és a 20. század zeneirodalmából.

Fejlesztési célok Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés.

Tananyag Magyar népdalok a tanult stílusrétegből válogatva. Más földrészek újabb dalai.

Intonációs biztonságra való törekvés. Régies-népies szavak jelentésének megismerése.

10 3 3

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Népdalok, más földrészek dalai, egyházi énekek éneklése önállóan, emlékezetből, csoportosan, kiscsoportban.

Egyházi énekek. Népzenei anyag fogalmainak összefoglalása, ismétlése.

76

A továbbhaladás feltételei Népdaltípusok, népzenei anyag fogalmi meghatározása (parlando, rubato, tempo giusto ismerete).



Énekes közreműködés csoportos zenei előadásban.

Bartók Béla, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos műveinek énekes szemelvényei.

Bartók Béla, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos műveinek, énekes szemelvényeinek megszólaltatása. Hangszeres szemelvények megszólaltatása.

Esztétikai élményszerzés biztosítása az énekelt dalanyaghoz kapcsolódóan.

A századforduló és a 20. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei.

A zenei emlékezet erősítése.

A hangszert tanuló diákok bevonása a közös muzsikálásba. A zenei könyvtár, internet használata: a tanult dalok, zeneművek földrajzi, korrajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése (team-munka).



Rögtönzés tanult dalok, ritmusok olvasógyakorlatok felhasználásával. Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok rögtönzése. Zenei élmény kifejezése mozgással.

Fejlesztési célok Improvizációs lehetőségek gazdagítása.

2 1 1


Tananyag Szekvenciát tartalmazó zenei szemelvények (népzenei – műzenei).


Szekvencia készítése adott alapmotívumra. Háromtagú szekvencia készítése adott hangközzel. Könnyebb osztinato ritmus rögtönzése ritmushangszerekkel adott dallamokhoz.

77

Tud ritmust improvizálni megadott, tanult ritmusképletekkel.



Kitalált dallam éneklése, kitalált ritmus rögtönzése.

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése megoldáskereséssel. Az ismeretek alkotó alkalmazásához szükséges képességek fejlesztése. Zenei élmény verbális kifejezése.

Szerkesztés: kupolás és visszatérő szerkezetű dallamok.

Zenei élmény kifejezése mozgással.

Kifejező mozgások alkalmazása zenére.

Ritmus improvizálása megadott, tanult ritmusképletekkel. Dallamalkotás a népdalokban megismert dallami- és formai törvényszerűségek szerint.

Képes dallamalkotásra a népdalokban megismert dallami- és formai törvényszerűségek szerint.

Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok rögtönzése. Zenei tartalmak, formák, hangulatok kifejezése mozgással, tánccal, ritmushangoztatással.



A magyar és európai zeneművészet századainak rendszerező ismétlése. A 20. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet alkotásai (irodalom, képzőművészet, tánc, dráma). A zene szórakoztató funkciói a különféle zenetörténeti korokban.

5 6

Fejlesztési célok A zenetörténeti korok általános jellemzőinek, stílusjegyeinek ismerete.

3

Tananyag


Rendszerező ismétlés: a magyar és az európai zeneművészet századai.

Rendszerező ismétlés, összegzés zenetörténeti korszakonként (a magyar és az európai zeneművészet századainak áttekintése, a műfaji jellemzők összegzése a zenei szemelvények segítségével).

Bartók Béla, Kodály Zoltán

78

A továbbhaladás feltételei Stílusismeret a 19. és a 20. századi zeneművek hallgatása során.



életútja. A zenei műfajok áttekintésével a zenetörténeti korszakok közötti összefüggések megfigyelése. Társművészetek és a zene közötti kapcsolat felismerése. Önálló rendszerező tevékenység kialakítása: könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés; videó, CD, internet, egyéb oktatóanyagok és multimédiás anyagok önálló felhasználása.

A zenei műfajok, stiláris elemek korszakok szerint.

Bartók Béla és Kodály Zoltán énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján.

Képes Bartók Béla és Kodály Zoltán zeneszerzői életútjának vázlatos ismertetéséra, és főbb műveinek felsorolására.

A 20. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai. Kortársművészeti alkotások. Szerzők: I. Gershwin, C. Debussy, M. Ravel, A. Honegger, Sz. Prokofjev, B. Britten, I. Sztravinszkij, K. Pendereczki Irányzatok: impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus. Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene, filmzene; rockopera. A dzsessz és a könnyűzene műfajai. Beatles együttes, E. Presley, L. Webber. A zene szórakoztató funkciói:

A dzsessz műfaji jellegzetességeinek kapcsolása a műzenei témákhoz a szvittől a rock and rollig.

Tájékozódás a szórakoztató zene

79

Ismer dzsessz műfajokat és előadó kat, képes-néhány felsorolására.



táncok a különféle zenetörténeti korokban.

megjelenési formáiban, módjaiban (mindennapi hangzó zenei környezetünk jelenségeinek megismerése, értelmezése).

A mai könnyűzene, populáris zene (aktualitások).



Gyakorlás, rendszerezés, összegzés. Atonalitás, poliritmia.

Fejlesztési célok Eddig megismert, zenei hallásképzéshez kapcsolódó ismeretek erősítése.

2 1

A tanult dallami, ritmikai ismeretek, hangközök, hangsorok, előadási és dinamikai jelek. Válogatás a tanult énekes és hangszeres szemelvények anyagából.

A leggyakoribb tempó és dinamikai jelek alkalmazása a csoportos és egyéni éneklés során. Atonalitás, poliritmika megfigyelése kottakép, illetve hallásélményhez kötve.


Tananyag

Ismétlés, rendszerezés, megerősítés. Dallami, ritmikai ismeretek, hangközök, hangsorok, előadási és dinamikai jelek alkalmazása. Könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása. A leggyakoribb tempó és dinamikai jelek alkalmazása egyéni és csoportos éneklés során.

Atonalitás, poliritmia szemléltetésének zenei példái.

80

A továbbhaladás feltételei Képes az elsajátított alapvető zenei paraméterek (dallami-ritmikai – formaalkotó elemek) alkalmazására.



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az ellenőrzés, értékelés, mérés célja elsődlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlődésének megállapítása. Fontos feladat a folyamatértékelés, amely a fokozatos fejlődést az egyes részek utáni állapot rögzítését, a képesség, készségfejlesztés terén elért szintet rögzíti, összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel. Ezen felül a tanulók zenei képességeinek rendszeresebb, rövidebb időszakokra eső, tájékoztató, előrejelző funkciójú mérése is javasolt. Funkciója szerint a formáló (segítő) értékelés és a diagnosztikus értékelés kap hangsúlyos szerepet. Az értékelésben a pedagógus értékelése mellett fontos az önértékelés, társértékelés, a csoportos számonkérés esetében pedig a csoport értékelése. Amit alapvetően meg kell határozni az értékelés tervezésénél: – Ki értékel? Pedagógus, diák vagy külső személy? – Az értékelés formáit: pl.: megfigyelés, mely irányulhat a tevékenység, produkció minőségére; írásbeli tesztek, feladatok értékelése; szóbeli válaszok, feleletek értékelése; a minősítés szöveges vagy kategorizáló (osztályzat). – Az értékelés alkalmait. – Az értékelés szempontrendszerét. Elsődleges cél a pozitív megerősítés, a pozitív elemek kiemelése. Kapjon megfelelő hangsúlyt a készség-, képességfejlődéshez szükséges értékelési módszerek, eljárások, a hiányosságok feltárását összegző értékelési tevékenység is! Fontos célkitűzés az ellenőrzés, értékelés során a különböző tevékenységi formák, feladatok, egyéni és közös tevékenységek során a részvétel minősége is.

Népdalok A citrusfa levelestül…

JAVASOLT KÖZÖS ZENEI ANYAG (VÁLOGATVA) 5–8. évfolyam Énekes szemelvények a Énekes műzenei szemelvények magyar zenetörténetből J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek (korál) J. S. Bach: Üdv rád és házad népére (duett a Parasztkantátából) J. Haydn: Erdő mélyén (kánon)

A Vidrócki híres nyája…

Erkel Ferenc – Kölcsey Ferenc: Himnusz Egressy Béni - Vörösmarty Mihály: Szózat Tinódi Lantos Sebestyén: Egri históriának summája Csínom Palkó

Ablakomba, ablakomba…

Tyukodi nóta

W. A. Mozart: Csengettyű ária a Varázsfuvola című operából

A csitári hegyek alatt… A jó lovas katonának…

W. A. Mozart: Jöjj, drága május (dal)

81

Zenehallgatási anyag A. Vivaldi: A négy évszak – Tavasz, Tél J. S, Bach: Már nyugosznak a völgyek (korálfeldolgozás vegyeskarra) G. F. Händel: Halleluja (kórus a Messiás című oratóriumból) G. F. Händel: Győzelmi dal (kórusmű a Judás Makkabeus c. oratóriumból) J. Haydn: G-dúr (Üstdob) szimfónia (op. 94.)



Által mennék… Csillagok, csillagok…

Ellopták szívemet (Pálóczi Horváth L. van Beethoven: Marmotte/ A mormotás Ádám gyűjtéséből) fiú dala/ A tarisznyás fiú dala (dal) Kossuth Lajos azt üzente… F. Schubert: A pisztráng (dal)

Erdő, erdő de magas…

Esik eső karikára

Kodály Zoltán: Háry János – (részletek)

Erdő, erdő, erdő, marosszéki… Érik a szõlõ…

Most szép lenni katonának Kecskemét is kiállítja

Bárdos Lajos: Rétre hívó (kánon) Erkel Ferenc: Keserű bordal (ária a Bánk bán című operából)

Felülről fúj…

Magasan repül a daru

F. Schubert: A pisztráng – dal Erkel Ferenc: Meghalt a cselszövő (ária a Hunyadi László című operából)

Hull a szilva… Két tyúkom tavali… Madárka, madárka… Megyen már a hajnalcsillag… Nagyváradi kikötőben… Ősszel érik babám… Sárgul már a… Sej, Nagyabonyban.,. Szépen úszik a…

82

W. A. Mozart: Egy kis éji zene W. A. Mozart: A varázsfuvola (részletek) L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny F. Schubert: A pisztráng (dal) F. Schubert: A-dúr zongoraötös – IV. tétel

R. Schumann: “Álmodozás” (részlet a Gyermekjelenetek c. zongorasorozatból) F. Chopin: g-moll mazurka (Op. 24. No. 1.) F. Chopin: Grande Valse brillante Liszt Ferenc: XV. magyar rapszódia G. Verdi: Rabszolgák kórusa a Nabucco című operából G. Verdi: Radames románca az Aida című opera I. fel-vonásából G. Verdi: Bevonulási induló az Aida c. opera II. felvonásából M. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei B. Smetana: Moldva A. Dvořák: e-moll (Újvilág) szimfónia Erkel Ferenc: Keserű bordal a Bánk bán c. opera I. felvonásából Erkel Ferenc: Bánk áriája a Bánk bán c. operából Erkel Ferenc: Meghalt a cselszövő – zárókórus a Hunyadi László c. opera



I. felvonásából Erkel Ferenc: Palotás a Hunyadi László c. operából C. Debussy: Children’s corner Bartók Béla–Kodály Zoltán: 20 magyar népdal (énekhangra, zongorakísérettel) Kodály Zoltán: Mátrai képek Kodály Zoltán: Székelyfonó Kodály Zoltán : Háry János Érik a szőlő… Felülről fúj… Hull a szilva…

Kodály Zoltán: Kállai kettős Kodály Zoltán: Fölszállott a páva Kodály Zoltán: Esti dal

Két tyúkom tavali…

Bartók Béla: Magyar képek

Madárka, madárka…

Bartók Béla: Gyermekeknek (I/18, II/31.)

Megyen már a hajnalcsillag…

Bartók Béla: Divertimento

Nagyváradi kikötőben…

I. Sravinsky: Petruska

Ősszel érik babám…

B. Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára G. Gershwin: Klára bölcsődala és Porgy dala a Porgy és Bess című operából) G. Gershwin: A szegény ember gazdagságáról – ária a Porgy és Bess című operából Szörényi Levente – Bródy János: István, a király – szabadon választott

Sárgul már a…

Sej, Nagyabonyban.,. Szépen úszik a…

83



EMELT SZINTŰ ÉNEK-ZENE Az iskolai ének-zenei nevelés célja, hogy megszilárdítsa a zenei alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket. Az ének-zene tanítás feladata a magyar népzene, mint zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, valamint a zenei értékek közvetítése, a tanulók értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó és reprodukáló képesség fejlesztése. Az ének-zenei nevelés járuljon hozzá a zenei világkép kialakításához, érvényesüljön érzelmi, és értelmi vonatkozású hatása, jellemformáló ereje és szerepe. Fejleszteni kell nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is. Kiemelten fontos a zenei ízlés formálása, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását és a kritikai képesség kialakítását. Élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a művészeti, azon belül a zenei elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyekből következtetéseket vonhatnak le, így korábbi tapasztalataikat, készségeiket alkalmazni tudják. A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé eszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést Fejlesztési feladatok Az ének-zene tanításában minden évfolyamon a Célok és a Követelményeken keresztül az alábbi fejlesztési feladatok valósulnak meg: 1. Zenei alkotóképesség

Interpretáció A zenei tevékenységek sorában az éneklés elsődlegességet élvez. Legfőképpen csoportos énekléssel, a közösségi zenei tevékenységekkel szerezhetünk sikerélményt. Az énekhangra alapozott tanítás az átélt zenei tartalmak énekhanggal való kifejezésére, a saját belső gondolati és érzelmi világ közvetítésére, kommunikációra nevel. Az éneklési tevékenység kiegészülhet a csoportos énekléssel, énekkari munkával, vagy éppen a hangszerjáték élményével is. A csoportos és egyéni éneklés kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. Az önálló megszólalás természetes velejárójaként az önkontroll, az önreflexió lehetőségének biztosítását, valamint a kifejezni kívánt érzelmi tartalommal való belső találkozás élményét, ezzel pedig a saját belső világ felfedezésének lehetőségét biztosítja a tanulók számára. A kiválasztott dalanyag és maga a tevékenység is énkép- és önismeretfejlesztő hatású legyen, szem előtt tartva ennek célként való megjelenését. Improvizáció A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget. A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Mindez segíti az életre szóló tanulást is. A megtapasztalt saját, sikeres alkotás az önbizalmat erősíti, elősegíti a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges képességek fejlesztését is. A rögtönzések megítélése zenei eszközökkel járul hozzá a kritikai gondolkodás fejlődéséhez. 84



2. Megismerő- és befogadóképesség Zenehallgatás A zenehallgatás az értelmi és érzelmi erőket egyaránt mozgósítja, a személyiség belső harmóniájának kialakításához nagyban hozzájárul. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, amely lehetővé teszi a zenei folyamatok befogadását, összefüggések észrevételét, tudatosítását. A cél elérése egyrészt önálló munkával, vagy kisebb műhelymunkát felhasználó csoportos feladatokkal érhető el. A zeneértő- és érző képesség fejlesztéséhez tartozik a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése, a zenei elemek elemzése. A zenehallgatás a más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felfedeztetésére, bemutatására, az önálló ismeretszerző képesség fejlesztésére (könyvtárhasználat, kiselőadások készítése, Internet segítségének felhasználása) is lehetőséget biztosít. Zenei hallás és kottaismeret A hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. Eredményeként a diákok eljutnak az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. Erre a tevékenységi területre az énekléshez, a zenehallgatáshoz, a zenei improvizációhoz, zenei élményszerzéshez eszközként szüksége van a tanulónak. Fontos, hogy ezek a tevékenységek is mindenkor az énekelt, vagy meghallgatott zenéhez kapcsolódjanak, levezetésük pedig abból történjen. Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek elsajátítása és azok tudatosítása. A tanulók legyenek képesek a korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában részfeladatok önálló feldolgozására segítséggel, irányítással, esetleg önállóan. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység A kollektív művészi munka színterei az osztálykórusok, iskolai kórusok, hangszeres együttesek. Ezek kiválóan fejlesztik az előadói készséget és bővítik az önkifejezés eszköztárát. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakításával együtt jár az ízlésformálással és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba való bekapcsolódást.

85



5. osztály 148 (+-1-2) óra Cél A magyar népzene értékeinek elsajátításán keresztül jusson esztétikai élményhez a növendék Ismerje meg az emberi érzelem megannyi árnyalt kifejezését a magyar népdalban (búcsúzás, tréfálkozás, katonáskodás, mulatozás, ballagás, stb.) Szöveg és zene jellegzetességeinek és egységének megvilágításán keresztül törekedjünk a megfelelő tempó és dinamika megválasztására, az élő zenei légkör megteremtésére, az átélt előadásra Hajlékonyság és a zenei előadómód szabadságának megéreztetése a gregoriánban, a magyar népdalban (parlando rubato) és a históriás énekben A többszólamúság továbbfejlesztése, kánonok madrigálok éneklésével. Teremtsük meg az együttmuzsikálás örömét, az akusztikus élményt, a művészi megformálás lehetőségét. Követelmény A magyar népdal stílusos előadása szöveggel emlékezetből közösen és egyénileg is, esetleg kisebb csoportokban, tanári segítség nélkül önállóan. A meglévő repertoár utószolmizálása, a zenei sajátosságok (stiláris jegyek) elemzése. Fenti stílusjegyek birtokában legyen képes a növendék a stílusismeret önálló alkalmazására, egy általa ismeretlen dallamról felismerni annak magyar vagy idegen voltát. Kánonok és madrigálok éneklése 2 vagy 3, esetleg több szólamban, szöveggel és szolmizálva, a tanár által megadott kezdőhangról, tanári irányítással (vezényléssel), vagy esetleg önállóan.

Tartalom Anyag: 15-20 új magyar népdal elsajátítása kottából (lapról olvasással), illetve hallás után. A magyar reneszánsz zene megismerése (históriás énekek) Bevezetés a középkori zenébe, az egyszólamúság és többszólamúság világába Az énekes anyag tehát lehet: EGYSZÓLAMÚ TÖBBSZÓLAMÚ Magyar népdalok Középkori énekek Középkori többszólamúság Imitációs művek a reneszánsz kórusirodalmából Históriás énekek Madrigálok a reneszánsz kórusirodalomból Bevezetés a barokk zenébe Bevezetés a barokk zenébe J. S. Bach és G. F Handel művei alapján.

ZENEI ISMERETEK Cél A zene nyelvének, belső építkezési módjának (szerkezetének) megismerés

86



Tanult művek ill., zenei példák alapján. Minthogy ez a zenei anyag különb Stílust képvisel, a zenei ismeretek segítségével kialakítható a zenei nyelv és Formavilág, és annak a különböző stílusokra jellemző sajátossága, stílusjegye A stílusjegyek felismertetésére, megismerésére, és elsajátítására törekszünk, Aktív muzsikáláson keresztül zenei elemzés alapján. Az egyfajta stílusban való hosszabb elmélyült munka nagyban segítheti Munkánkat. Követelmény Törekedjünk arra, hogy a mélyreható és többéves népzenei tanulmányok Mellett a gyerekek megérezzék a greorián és a reneszánsz dallamkezelés És formai építkezés sajátos jegyeit is. Kérdéseink adjanak segítséget a jellemző jegyek felismerésére és megIsmertetésére (begyakorlására), hogy fokozatosan kiépülhessen a darabok Stíluskörbe helyezésének önálló képessége, illetve az adott korszak (műfaj) Stílusjegyeinek összegzése, több megismert mű alapján. Tartalom Népdalaink rendszerezése Dallami főhang és díszítőhang közötti különbség megéreztetése és Használata A reneszánsz jellemzői Írás-olvasás készsége - Improvizáció Cél A zenei megismerés tudatos formájának, az önálló kottaolvasás készségének Elsajátítása. A kottában való tájékozódás a globális áttekintés mechanizmusának kialakítása. Az írás-olvasás egymást segítő, szoros kölcsönhatásban álló készsége Írás-olvasás, gyakorló tempó.

Követelmény Olvasás: magyar népdal éneklése első látásra, tempóban, szolmizálva Könnyű egyszólamú mű kotta utáni leolvasása rövid áttekintés, rávezetés, Nehezebb dallami, ritmikai fordulatok belső hallással, közös kézjeles Gyakorlat előkészítése után. Könnyű többszólamú mű részletének megfigyelése, szólamonkénti Leolvasása, közös megszólaltatása szolmizálva, szólamok között Együtthangzás, tiszta éneklés. Írás: Ismert dallam vagy népdal egy sorának, részletének, vagy a teljes Népdalnak önálló leírása emlékezetből, adott hangnemben, vagy betűkottával. Ismeretlen zenei anyag esetében: Hallás utáni megfigyelés, közös memorizálás után egyszerű dallam írása Emlékezetből Egyszerű dallamsor önálló lejegyzése 2 vagy 3-szori hangoztatás után,

87



Jellegzetességek közös munkával történt megfigyelése. Tartalom Magyar népdalok Recitáló dallamok Kánonok Madrigálok Barokk szemelvények Hangnemek ismerete, szolmizációs kezdőhang megválasztása önállóan, Díszítések éneklése kottakép után a főhang hangzójával Meglévő ismeretek gyakorlása, tudatos alkalmazása Dallamírás, jártasság elsajátítása, improvizáció megadott stiláris keretek között. Zenehallgatás Cél Stílusismeret elmélyítése, az értő-érző zenehallgatásra nevelés. Tudjon a gyerek belehelyezkedni a zenei folyamatba és legyen élmény számára a zenehallgatás. Becsülje társai hangszeres tudását, és értékelje azok mindennapi személyes kapcsolatát a zenével. A hangszert tanuló növendékek minél gyakrabban muzsikáljanak társaiknak. Az élő zene bemutatás művelésére, illetve annak befogadására irányuló törekvéseink egy életre "beleolthatják a növendékbe a nemesebb zene szobrát". Követelmény Tudjon a gyerek a tanár által megadott szempont alapján, hallás után dallami, ritmikai vagy előadásbeli megfigyelést tenni, és arról egy rövid részlet meghallgatása után beszámolni. Legyen képes néhány perces részlet hallás utáni megfigyelésére, és annak az általa énekelt zenei anyaggal való összehasonlítására zenei karakterben, az előadás hangszerelését vagy kórusbeli előadását illetően. Tartalom Eredeti népzenei felvételek hallgatása az énekes szemelvényekhez, kapcsolódóan. Népdalfeldolgozások Középkori énekek Középkori többszólamúság Históriás énekek A reneszánsz mise tételei Imitációs művek a társasdalok a reneszánsz kórusirodalmából Bevezető a barokk zenébe

népdalokhoz

Éneklés Cél A magyar népdalkincs bővítése, a pásztorkodás, betyárdallamok témakörében. Az előző években tanultak felelevenítése, és aktív repertoárrá alakítása. Népszokások, betlehemezés, Szentivánéji népszokások megismerése és előadása. Jeles napok szokásdallamainak felelevenítése a 3. Osztályból. Középkori, reneszánsz dallamok repertoárjának bővítése Palestrina, Dowland

88



A bécsi klasszicizmus dalkincsének, formavilágának megismerése néhány jellemző dal, és többszólamú mű alapján. Mivel ebben az évfolyamban a tananyag gerincét és vonalát a klasszikus zene jelenti, ezért praktikusnak tartjuk a stílusban való elmélyülés érdekében a folyamatos munkát. Szenteljünk ennek a korszaknak összefüggő időkeretet. Minél több dalt, duettet, tercettet tanuljunk meg a magunk örömére is szépen stílusosan előadni, így teremthetjük meg az eleven muzsikálást, az élményt, amely nélkül nincsen zene, mely alapját képezi minden zenei ismeretnek. Követelmény Egészséges nyílt hangzás megteremtése, a magyar népdal stílusú éneklése közösen, vagy egyénileg. Törekedjünk az önálló kezdésre a tanári segítség nélküli folyamatos éneklésre. Kívánjuk meg a tiszta éneklésen túl az értelmes frazirozást, kifejező, szép szövegmondást. Valamennyi versszak ismerete illendő. Betlehemes játék előadása Tartalom Kuruckori és verbunkos dallamok Betyárnóták, más népek dallamai Népszokások, betlehemezés Palestrina, Dowland és más reneszánsz szerzők művei

89



6. osztály 148 (+-1-2) óra Zenehallgatás Cél A bécsi klasszikus muzsika megismerése Haydn, Mozart és Beethoven művein keresztül a klasszikus stílusjegyek, formák megismerése Ismerjen meg a növendék Bartók és Kodály népdalfeldolgozásaiból néhányat Élő zenehallgatás, a zenehallgatás megbecsülése és szeretete Követelmény Tudjon a tanuló adott zeneművet stíluskörbe helyezni A meghallgatott klasszikus műveket ismerje fel Nevezzen meg a tanuló Haydn, Mozart és Beethoven műveiből néhányat Tegyük lehetővé, hogy mindenki lássa a Varázsfuvolát! Tartalom Haydn, Mozart, Beethoven Magyar népdalok eredeti felvételen Erdélyi betlehemezés Kodály, Bartók Zenehallgatás, zenei történés megfigyelése Zenei ismeretek Cél A klasszikus zene építkezésmódjának, eszköztárának megismerése, a klasszikus zene nyelvének elsajátítása. Ez tesz alkalmassá az értő zenehallgatásra, és az aktív muzsikálásra. Követelmény A taralomban szereplő zenei ismeretek tanári irányítással törtnő felismerése, majd a begyakorlás után annak készségszintű alkalmazása az elemzésben, a zenehallgatásban, és a zenei előadásban. Tartalom Az alapvető zenei ismeretek Zenei szakkifejezések Formatani ismeretek A szimfonikus zenekar hangszerei, hangszerelés. Hármashangzatok megfordítása, Négyeshangzatok, 5/a akkord, szeptimakkord és oldása, Hallásfejlesztés Hallásfejlesztés Cél

90



A belső hallás készsége Hangnemek iránti érzékenység kialakítása Memória fejlesztése Ismerkedés a partitúraolvasással bécsi klasszikus stílusban A klasszikus arányérzék megélése és aktív művelése az improvizáció segítségével Az olvasás és írás egymást segítő, párhuzamosan fejlődő és fejlesztő készségek. Követelmény Olvasás Írás Improvizáció Tartalom Bécsi klasszikus stílusból válogatott zeneművek, vagy részletek olvasása, írása, illetve improvizativ befejezése. XVIII. sz-i társasdalok W.A. Mozart: Pajtás örvendj L.Mozart: Hallali Dalok zongorakisérettel Mozart:

Jöjj drága május Fonólányka Beethoven: A mormotásfiú dala Urián földkörüli utazása Haydn: Falusi jókedv

91



7. osztály 148 (+-1-2) óra Éneklés Cél A barokk dallamosság megismerése, és éneklése zongorakísérettel Purcell, Bach, Handel, Vivaldi műveiből. Bach korálok éneklése kottából vagy fejből, 4 szólamban. A barokk kontrapunktika megismerése, és megéreztetése. A romantikus dalciklus megismerése. A magyar romantika mestereinek, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc. Operarészleteinek megismerése, éneklése, a magyar romantika jegyeinek megtapasztalása. A magyar népballadák és táncnóták mélyebb megismerése. Követelmény Barokk áriák, duettek, illetve azok részleteinek éneklése szolmizálva, majd szöveggel Bach korálok éneklése kottából szolmizálva, szöveggel Barokk hangszeres művek Néhány Schubert dal ismerete, és a kísérettel egységet alkotó érzékeny, árnyalt éneklés, zongorakísérettel, szöveggel. Taralom Magyar népballadák és táncnóták Purcell: Pásztorjátékok Bach: Parasztkantáta Vadászkantáta Korálok Handel: Csordul a könnyem Judas Maccabeus Vizizene Vivaldi: Négy évszak témái Dalok éneklése a tankönyvben szereplő válogatás alapján. Zenehallgatás Cél Minthogy a zenehallgatás két nagy stílust - teljes barokk zenei világ, és romantikus dalciklus ölel fel, ezért a célok és követelmények megfogalmazása is ennek megfelelően két szálon fut. A zenehallgatás harmadik területe a magyar népballadák világa Barokk zene Ismerje meg a növendék az énekes és hangszeres zene legjellemzőbb és legismertebb alkotásait a barokk korszakban A barokk zenei műfajok, stílusjegyek, és harmóniai jellegzetességek felfedezése Purcell, Vivaldi, Bach és Handel alkotásaiban.A barokk kontrapunktika ritmikai és dallami jegyeinek vizsgálata A János passió megismerése Ismerkedés a partitúrával

92



Törekvés az értő-érző zenehallgatásra. Dalciklus A műfaj megismerése A zongorakíséret és az éneklés szólam összefonódásának megfigyelése. A kora-romantikus dalkíséret szerepének összevetése a klasszika dalkíséreteivel A magyar népballadák megismerése. Követelmény A partitúrával való ismerkedés Ismerje fel a növendék a barokk korszakból meghallgatott műveket: világi és egyházi kantátákat, oratóriumokat, concertokat, és egyéb hangszeres műveket. Schubert és Schumann dalciklusainak ismerete. Éreztessük meg a népballadák sajátos zenei, nyelvi tömörségét, egyszerűségét, az eredeti előadás hitelességét. Tartalom Purcell: Vivaldi: Bach: Handel: Schubert: Schumann:

Dido és Aeneas 4 évszak Parasztkantáta, Vadászkantáta, stb. Részletek egy oratóriumból Schöne Müllerin Dechterliebe részletek

Zeneismeretek - Hallásfejlesztés Cél A barokk korszak alkotásainak, műfaji gazdagságának, zenei szerkezetének, hangszerelésének megismerése A barokk harmóniák elsajátítása A barokk polifonia sokszínűségének, mozgalmasságának felfedezése, az eddig megszerzett ritmikai, dallami, harmóniai készségek alkalmazásával Schubert jellegzetes ritmikai, dallami fordulatainak, és saját harmóniakezelésének megéreztetése. Követelmény A tartalomban felsorolt zenei ismeretek megfigyelése és felismerése az elemzésben, a zenehalllgatásban, a partitúra kezelésében, és a zenei előadásban. A zenei stílusok vizsgálatát közösen vagy egyénileg, a tanár irányításával, éneklésre, illetve elemző zenehallgatásra alapozva végezzük Tartalom Barokk opera, kantáta, oratórium Barokk szvit, concerto, concerto grosso, versenymű Passió, korálfeldolgozás, passacaglia, Praeludiium és fuga, tonális és reális válasz, Plagális zárlati forma, hangnemi rokonság, Moduláció, a moduláció harmóniai eszközeinek megfigyelése Szűkített szeptim, és szűkített szeptim akkord Késleltetés, előlegezés, pikkardiai terc,

93



A barokk kontrapunktika ritmikai és harmóniai sajátosságai Számozott basszus, mint a continuo kíséret alapja Dur és moll terc váltakozása, tercrokon modulációm A romantikus dal, dalciklus Zenei írás-olvasás, Improvizáció Cél A barokk korszak és a romantikus dalirodalom remekműveinek megismerése, a kottaolvasás segítségével Tartalom Azonos az éneklés c. fejezet tartalmával.

94



8. osztály Éneklés Cél Elsőrendű cél Kodály és Bartók egyneműkari műveinek élményszerű előadása A Székelyfonó népdalainak éneklése, a feldolgozás módjának megismerése A szimfónikus műfajok szerkezeti megvilágítása a témák és harmóniakapcsolatok éneklésével. Oratorikus művek, zenekari művek Követelmény Törekedjünk a stílusnak megfelelő éneklésre A Kodály kórusművek előadói tradícióinak megtartása, és a hagyomány megteremtőinek megismerése Ezen a fokon fejlett énektechnika, egységes hangszín, a zenei anyag szerkezetéből fakadó értelmes tagolás, élménytadó muzsikálás Tartalom Romantika Kodály Bartók

Erkel operarészletek éneklése Liszt Ferenc kórusműveinek éneklése Egyneműkarok Székelyfonó legismertebb dallamainak éneklése szöveggel Egyneműkarokból válogatva tetszés szerint Fából faragott királyfi Cantata profana Concerto Zene húros, -ütőhangszerekre, és cselesztára

Zenehallgatás Cél Teljes művek és művek részleteinek meghallgatása A magyar romantika mestereinek, Erkel és Liszt zenéjének megismerése Bartók és Kodály életművének megismerése Népzene és műzene kapcsolata Változó hangulatok zenei ábrázolása, az impresszionizmus megismerése Követelmény Tudjon a tanuló a meghallgatott hosszabb zenei részlet alapján élményeiről, véleményéről beszámolni Tudjon a tanuló tanári irányítással hangszerelésbeli megfigyeléseket tenni, a hangulatok zenei ábrázolását, a színek és fények zenei megjelenését illetően. Igény az értékes zene iránt Tartalom: Erkel, Liszt, Debussy, Kodály, Bartók műveinek ismerete.

95



Zenei ismeretek Cél Kodály és Bartók életművének, zeneszerzői stílusának megismerése A magyar népdal és az életmű szoros kapcsolatának feltárása A magyar romantika jegyeinek és jellemzőinek felfedezése Erkel és Liszt művészetében A változékonyság, a pillanatnyi benyomás, a természet zenei megjelenítése Debussy zenéjében. Követelmény Zeneirodalmi jártasság A magyar népzenében, Bartók és Kodály művészetében A kórusművek, opera és szimfonikus műfaj Az impresszionista stílusjegek Tartalom A magyar népzenei anyag rendszerező összefoglalása A magyar népdal dallamtípusai Magyar, népzenei stílusjegyek Szlovák népzenei stílusjegyek, román kolinda dallamok, Aszimmetrikus ritmus, bolgár ritmus, Szomszédos népek dalai Bartók életművében Népdal és műzene kapcsolata Verbunkos stílus A magyar történelem és az opera kapcsolata Erkel művészetében A nyitány szerepe, szimfonikus költemény, programzene, fantázia, rapszódia, Daljáték, táncjáték, triciniumok, tritonus, Egészhangú skála, kromatikus skála, akusztikus sor, mixtura, hidforma, Aranymetszés, poláris távolság, bitonalitás, politonalitás.

96



ÉLŐ IDEGEN NYELV Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)

97



ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival: „Európa népei sok, egymástól különböző nemzetből, közösségből, kultúrából és nyelvi csoportból egy egységes uniót alakítanak ki. Ez az unió a gondolatok és hagyományok egyenlő alapon történő cseréjére épül, és azon alapul, hogy a különböző történelmi múlttal, ám közös jövővel rendelkező népek kölcsönösen elfogadják egymást. Ezért még soha nem volt ennyire fontos az, hogy polgárai rendelkezzenek azokkal a képességekkel, melyek szomszédaik megértéséhez és az azokkal való kommunikációhoz szükségesek. Tehát el kell sajátítanunk az egymással való eredményes kommunikációhoz és egymás megértéséhez szükséges készségeket. Más nyelvek ismerete arra ösztönzi az embert, hogy nyitottabb legyen mások, illetve mások kultúrája és szemlélete felé. A gazdasági, társadalmi és környezeti megújulás 2000. márciusában elindított lisszaboni stratégiájának keretében az Unió az évtized végére a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága kíván lenni. Ennek eléréséhez kulcsfontosságú egy tudásalapú társadalom építése. A nyelvtanulás ehhez a célhoz azáltal járul hozzá, hogy fejleszti a kognitív készségeket és megerősíti a nyelvtanuló anyanyelvi készségeit, ezen belül az írás- és olvasási készséget. Az állampolgárok nyelvi készségeinek fejlődése sok más, európai szintű politika számára is hasznos lehet. Röviden szólva, más nyelvek megértésének és kommunikációban való használatának a képessége minden európai polgár számára alapvető készség. Az Európai Parlament 2001. december 13-i határozata a nyelvtanulást és nyelvi sokszínűséget támogató intézkedésekre szólított fel. 2002. február 14-én az Oktatási Miniszterek Tanácsa felkérte a tagállamokat arra, hogy tegyenek konkrét lépéseket a nyelvi sokszínűség és a nyelvtanulás elősegítése érdekében, és kérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat ezeken a területeken. Az akcióterv elkészítése során az Európai Bizottság széleskörű nyilvános konzultációt folytatott, majd ezt a civil társadalom képviselőinek konferenciája zárta, melyre 2003. április 10-én került sor Brüsszelben. A konferencián a válaszadók elfogadták a Bizottság jelenlegi helyzetről szóló elemzésének legfontosabb üzenetét és jövőre vonatkozó javaslatait. Egyetértés volt például abban, hogy kívánatos lenne az élethosszig tartó tanulás jegyében, a kisgyermekkortól kezdve minden európai polgár számára lehetővé tenni, hogy élvezhesse a soknyelvűség előnyeit. Széles körű támogatást nyert az, hogy emelni kell a nyelvtanítás színvonalát, mivel a nyelvi kompetencia azok közé az alapvető készségek közé tartozik, melyekre mindenkinek szüksége van a képzésben, a foglalkoztatásban, a kultúrák találkozása során és az önmegvalósításhoz. Azok, akik gyermekkorban kezdik a nyelvtanulást, jobban tudatában lesznek saját kulturális értékeiknek, saját kultúrájuk hatásainak, nagyobb megbecsülést mutatnak más kultúrák iránt, nyitottabbak és érdeklődőbbek lesznek mások iránt. A tagállamok egyetértenek abban, hogy a hangsúly a hatékony kommunikáció képességére, azaz az aktív készségekre, és ne a passzív tudásra helyeződjön. A cél nem az anyanyelvi szint elérése, hanem a megfelelő szintű olvasási, szövegértési, írás- és beszédkészség elsajátítása. Az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy az európai szintű akcióknak a következő kulcsterületekre kell irányulniuk: a nyelvek befogadó jellegű szemléletének támogatása, nyelvbarát közösségek kialakítása, a nyelvtanulási kínálat és a nyelvtanulási lehetőségek igénybevételének a javítása.‖

98



Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek az órai tevékenységek és az azzal kapcsolatos kifejezések, motiváltak és bíznak magukban. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása pl. életszerű szituációkkal, érdekes – eleinte könnyített, néhány mondatos, majd eredeti – olvasmányokkal, ritmikus mondókákkal (ún. chantokkal), az életkori sajátosságaiknak megfelelő dalokkal. Elengedhetetlen a hallás utáni értés fejlesztéséhez, hogy megfelelő mennyiségű autentikus hanganyag álljon rendelkezésre. Igyekezzünk minél több reáliát felhasználni a tananyagban (pl. zeneszámok, újságok, jegyek, csomagolások stb.)! Fontos szerephez jut a humor, mind a szövegekben, mind az illusztrációkban, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók sokkal szívesebben, ezért könnyebben is tanulnak humorral átszőtt tananyagot. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, de az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált szövegek olvastatásával. A 7. évfolyamtól kezdődően fordítsunk több időt az íráskészség fejlesztésére is, hiszen a tanulók nagy részének még az anyanyelvén is gondot okoz egy rövid, összefüggő szöveg megalkotása. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kis mértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyékonyság (fluency) az erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a célnyelv olyan szintű használatához, ami lehetővé teszi számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, amellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni, amely cél megegyezik az A1-es szint elérésével (részletesen ld. később). KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KULCSKOMPETENCIÁK A fejlesztési feladatok szerkezete A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak:    

beszédértés (listening) beszédkészség (speaking) olvasásértés (reading) írás (writing)

99



Fejlesztési feladatok Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a használható nyelvtudás megszerzése (= kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása). Ez az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül történhet. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti: 1. A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni. 2. A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció. 3. Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, amelyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. Ezek a szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élő idegen nyelvből az Al-es szint elérését tűzik ki célul. Ezen belül a nyelvtanulás az első öt évfolyamon elsősorban játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel, de az a cél, hogy a tanulók a 6. osztály végére érjék el az A1-szintet, amely az európai minimumszint fele (részletesebben ld. a 6. évfolyam továbbhaladási feltételeinél). Az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl.: hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Beszédértés

100



 Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni. Olvasásértés  Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás  Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Minimum, ill. optimum szókészlet az A1 eléréséhez, teljesítéséhez az 5 – 8. évfolyamon évente minimálisan 300 szó, optimálisan 400 szó. (Részletezve ld. az egyes témaköröknél.) A 9–12. évfolyamra többféle követelményt fogalmaznak meg aszerint, hogy a nyelvtanuló az adott nyelvből milyen szintre szeretne eljutni a kötelező iskolázás végére, nyelvtanulása mennyire intenzív, illetve milyen szintű érettségi vizsgát kíván tenni. Ha a 12. évfolyam végére a diák a B1-es szintet kívánja elérni, a 10. évfolyam végére az A2-es szintet kell elérnie [(a) tanterv]. Ha a 12. évfolyam végére a cél a B2-es szint, a 10. évfolyam végére a B1-es szint teljesítése a kívánatos [(b) tanterv], ami a 8. évfolyam végére az A2-es szint elérését jelenti. Azokban az iskolákban, ahol az Európai Bizottság ajánlásai megvalósulnak („… ha a pedagógus megfelelő képzettséggel rendelkezik ahhoz, hogy kicsi gyerekeknek nyelvet tanítson, ha az osztálylétszám elég alacsony ahhoz, hogy a nyelvtanulás eredményes lehessen, ha megfelelő tananyag áll rendelkezésre, és ha a tanterv elegendő óraszámot biztosít a nyelvtanuláshoz…”), ez reális célkitűzés lehet. Az európai alapszint: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez

101



kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés  Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó.  Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.

Beszédkészség  Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban.  Megérteti magát a társasági beszélgetésben.  Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés  Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Írás  Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Képességfejlesztés az A2-es szinthez Beszédkészség  Képes egyszerű kifejezésekkel személyek, életkörülmények, napi tevékenységek leírására, tetszés, nem tetszés kifejezésére; mondatokat 102



alapfokon fűz össze.  Kommunikálni tud munkával és szabadidővel kapcsolatos rutinhelyzetekben, amelyekben egyszerű és direkt információcsere szükséges.  Rövid párbeszédeket tud folytatni. Beszédértési készség  Megérti a világos és lassú tempójú beszélgetés témáját. Íráskészség  Egyszerű formában, alapvető kötőszavakat használva, mindennapi életével kapcsolatos információt tartalmazó szöveget tud alkotni.  Rövid, egyszerű levélformulákat tud írni ügyei elintézésére, valamint köszönő és bocsánatkérő baráti leveleket meg tud fogalmazni. Olvasásértési készség  Megérti a hétköznapi témájú, gyakran előforduló szavakat tartalmazó szövegtípusokat. Szókincs  Alapvető szókincse segítségével megbirkózik a mindennapi, kiszámítható helyzetekkel. A szavakat még keresi, és mondanivalóját szókincse szerint igazítja. Nyelvtan  Az egyszerű szerkezeteket helyesen használja, de még gyakoriak az alapvető hibák. Mondanivalója világos és érthető. Kultúra  A célnyelvi kultúrát a sajátjához tudja viszonyítani.  Kulturálisan érzékeny, és különböző stratégiák segítségével kapcsolatot tud fenntartani más kultúrákból származó emberekkel. Tanulási készségek 103



 Tudatosulnak benne a különböző tanulási technikák és stratégiák. KULCSKOMPETENCIÁK MEGJELENÉSE A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése (vö. szociális és állampolgári kompetencia). Az ehhez szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását), valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára (vö. digitális kompetencia) és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is (vö. hatékony, önálló tanulás kompetenciája). Ha a tanulói tevékenységekből indulunk ki, fontos szerephez jut az esztétikai-művészeti tudatosság és (főként) kifejezőkészség-kompetencia, pl. projektmunka, daltanulás, szerepjátszás során. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel (vö. alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén). A sikeres nyelvtanításban és -tanulásban tehát minden kulcskompetenciának meg kell jelennie, ahogyan a különböző élethelyzetekben is szükségünk van a különböző kompetenciákra. A NAT szerint a kiemelt fejlesztési célok, a kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti Alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. Az idegen nyelv tanításakor a tanári és tanulói tevékenységformák között első helyen a kommunikatív feladatok állnak. Szakítani kell az évtizedeken keresztül szinte egyeduralkodó ún. nyelvtani – fordító módszerrel (Grammar – Translation Method). Idegen nyelvet azért tanulunk, hogy használjuk. Ha a kommunikáció folyamatos és sikeres, a nyelvtani hibák kevésbé lényegesek. Mind a négy alapkészség – beszédértés (listening), beszédkészség (speaking), olvasásértés (reading), írás (writing) – fejlesztésében a kommunikatív tevékenységekre kell a hangsúlyt

104



fektetni. A nyelvtani szabályok sulykolása helyett életszerű feladatokra koncentráljunk! Sokkal motiválóbbak azok a helyzetek, amelyekkel az életben is találkozhatnak a tanulók. Közismert tény, hogy egy átlagos tanórán egy tanuló átlagosan 20 másodpercet beszél. Minden órán, de különösen egy nyelvórán ez döbbenetesen kevés. Ha csak 5 perc pármunkát alkalmazunk, ez az idő már a 15-szörösére nőhet. A frontális osztálymunka helyett – különösen nagy létszámú osztályok esetében – sokkal célravezetőbb páros és csoportos tevékenységeket, illetve projektmunkát alkalmazni.

105



NÉMET NYELV 5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 – Heti óraszám: 3 Ebből kb. - 72 óra új anyag feldolgozására, - 16 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre (2 szabadon választható modul a kompetencia alapú oktatás 5. évfolyamra kidolgozott modulok közül) - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre, - 10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra). - 5 óra év végi ismétlés JAVASOLT TÉMAKÖRÖK, ÓRASZÁMOK, NYELVTAN, FEJLESZTÉSI CÉLOK TÉMAKÖRÖK

ÓRASZÁMOK

NYELVTAN

FEJLESZTÉSI CÉLOK

1. Iskola

13 óra

Igeragozás egyes- és többes számban

- A tanuló legyen képes elmondani, milyen tantárgyakat tanul, melyiket szereti, ill. nem szereti. Mivel tölti szabadidejét, mi a hobbija. Tudjon a fentiekről érdeklődni. - Használja az egyszerű jelen időt. - Ismerje a fontosabb tantárgyakat.

- Tantárgyak -A hét napjai - Torpedó játék (tantárgyakkal) - Iskolák Németországban - Bizonyítvány - Hallás utáni értés - Szövegértés 2. Iskolaszerek - helymeghatározásuk(itt, ott, irányok)

Személyes névmások

- Ismerje néhány német iskolatípus nevét - Tudjon fontos információkat egy német bizonyítványból kivenni

10 óra

Főnevek névelője, többes száma Határozott és 106

- Tudjon hallott vagy olvasott szövegből egyszerű információkat kiszűrni, a szöveg lényegét felfogni - Iskolaszerek, iskolai tevékenységek megnevezése - Tudja a tárgyakat azonosítani, elveszett tárgyak hollétéről kérdezni.



- Szövegértés: levél - Hallás utáni értés: „Írószerboltban‖ - Társasjáték: „Iskolaház‖

3. Emberek

határozatlan névmások Birtokos névmások Tagadás: Kein/keine Nein/nicht 12 óra

- Személyek jellemzése - Vélemény kifejezése - Kérés, utasítás - Szövegértés: - Levél olvasása - Diákönkormányzat Németországban - Levélírás

Összetett szavak Főnevek tárgyesete Határozatlan névmások: etwasnichts, immer-nie, alle-niemand Tőhangváltós igék Felszólítás: E/2, T/2, Sie

- Tudjon hallott vagy olvasott szövegből egyszerű információkat kiszűrni, a szöveg lényegét felfogni Tudjon társaival együttműködve feladatot elvégezni.

- Tudjon személyeket jellemezni, véleményt nyilvánítani. -Tudjon utasítást megérteni, és kifejezni. - Tudjon felnőtteket magázni. Tudjon jegyzetet készíteni, a hallottakat, vagy az olvasott szöveget segítséggel szóban összefoglalni. - Ismerje a levél formáját.

Magázás: Sie 4. Evés, ivás - Éhség, szomjúság - Tárgyak kölcsönadása - Színek - Szövegértés: - Top- Magazin - Faliújság - Hallás utáni értés

11 óra

Személyes névmások, főnevek tárgyesete E/3 Kérdőszavak: wer, wen, was, warum Módbeli segédige: „mögen‖

107

- Tudja a kívánságát kifejezni, kívánságra reagálni. - Vélemény nyilvánítás-tetszés, nemtetszés kifejezése - Tudjon hallott vagy olvasott szövegből egyszerű információkat kiszűrni, a szöveg lényegét felfogni



5. Hobbi

12 óra

- Hobbi – tegnap és ma - Telefonbeszélgetés - Napirend - Évszakok, napszakok - Óra, idő - Foglalkozások - Hallás utáni értés - Szövegértés

6. Szabadidős tevékenységek, intézmények - Hová mész, és ott mit csinálsz? - Tulajdonságok -Hónapok - Ünnepek - E-mail -SMS - Meghívó - Hallás utáni értés - Szövegértés

Elváló igekötős igék Módbeli segédigék: müssen, können Időhatározós elöljárószavak: im, am, um

14 óra

Kérdés: Wohin? + Akk Helyhatározós elöljárószavak: in, auf, zu, nach

- A tanuló legyen képes elmondani, hogyan tölti egy átlagos napját, illetve hétvégéjét. Milyen tantárgyakat tanul, melyiket szereti, ill. nem szereti. Mivel tölti szabadidejét, milyen sportokat kedvel, mi a hobbija. Tudjon a fentiekről érdeklődni. Legyen képes megmondani, mennyi az idő, ill. mit mikor szokott csinálni. - Használja az egyszerű jelen időt és a jelen idővel kifejezett jövő idővel kapcsolatos elöljárószókat. - Reagálni tudjon a meghívásra, elfogadni, vagy elutasítani. - Tudja megkérdezni és megmondani, mennyi az idő. - Tudjon néhány foglalkozást megnevezni, álomfoglalkozásról beszélni. - A szövegkörnyezetből az ismeretlen szavak kitalálása - Tudjon a kedvenc időtöltéséről beszélni, úticélját megfogalmazni. - Tudjon embereket néhány mondatban jellemezni. - Tudjon egy rövid e-mailt és SMS-t , meghívót írni. - Tudja a dátumot kifejezni.

Mondatalkotás: időés helyhatározóval Sorszámok, dátum

- Tudjon hallott vagy olvasott szövegből egyszerű információkat kiszűrni, a szöveg lényegét felfogni, a szöveg lényegét kiemelve jegyzetet készíteni.

108



A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;  tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid mondatokat helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.

109



NÉMET NYELV 6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 – Heti óraszám: 3 Ebből kb. - 72 óra új anyag feldolgozására, - 16 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre (2 szabadon választott modul a kompetencia alapú oktatás 6. évfolyamra kidolgozott modulok közül), - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre, - 10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra), - 5 óra év végi ismétlés TÉMAKÖRÖK, ÓRASZÁMOK, NYELVTAN, FEJLESZTÉSI CÉLOK TÉMAKÖR 1.Utazás, szabadság - Álomutazás - Országismeret (D,A, CH, FL) - Országok, tájak,városok - Térkép helymeghatározás - Fő- és mellékvilágtájak - Szövegértés - Hallás utáni értés - Írás: képeslapírás

ÓRASZÁM 12 óra

NYELVTAN Es gibt+ Akk. Elöljárószavak: (wohin?) nach, in an, auf

FEJLESZTÉSI CÉLOK -Tudjon utazási célokat megnevezni, megindokolni, miért éppen oda szeretne utazni és ezután kérdezni. - Tudja a térképet használni, a német anyanyelvű országokat a térképen megmutatni, és főbb városok helyét a térképen meghatározni. - Tudjon a szövegben célirányosan információt keresni (szelektív olvasás), az olvasottakat eljátszani. - A hallott szöveg megértése után, tudjon más variációkat alkotni a tanult kifejezések segítségével. - Tudjon a nyaralásból rövid német nyelvű képeslapot írni.

110



TÉMAKÖR 2. Jó étvágyat! Evés, ivás – Ételek, italok - Étkezések - Étkezési szokások - Német specialitások - Születésnap – buli - Hallás utáni értés - Szövegértés: viccek - Írás: Meghívó írása szüli napi buliba

ÓRASZÁM 13 óra

NYELVTAN Sein, haben egyszerű múlt idejű alakja

FEJLESZTÉSI CÉLOK - Ismer és meg tud nevezni néhány egyszerű ételt, italt. - Tudja a véleményét elmondani az egyes ételekről (kedvenc, szeretem, nem szeretem)

Részes eset (Dativ) Személyes névmások részes esete: mir, dir (E/1,2)

- Tudjon a saját étkezési szokásairól néhány mondatban beszélni. - Igazodjon el egy német nyelvű étlapon. Tudjon valamit kérni és azt megköszönni. - Tudjon a szövegben célirányosan információt keresni (szelektív olvasás), az olvasottakat eljátszani. - Tudjon a hallott és az olvasott szövegben célirányosan információt keresni (szelektív értés).

3. Sport - Sportágak - Versenysport tömegsport - TV-program - Hallás utáni értés - Szövegértés

4. Testrészek - Sport és egészség - Hogy vagy?

13 óra

11 óra

Kérdőnévmás: welche(r/s)? alany és tárgyesetben

Tudjon rövid meghívót készíteni szüli napi buliba. - Tudjon néhány sportágat megnevezni, és néhány mondatban leírni.

Melléknévfokozás

- Tudjon néhány sportágról véleményt nyilvánítani.

Hasonlító szerkezetek: als/wie

- A nyelvtani szabályosságokat önállóan fedezze fel.

Válaszok a pozitív és a negatív kérdésekre : ja/nein/doch

- Tudja a szöveget globálisan megérteni, az idegen szavakat a szövegkörnyezetből kitalálni.

Módbeli segédige: können

- Tudjon sejtéseket megfogalmazni. - Tudjon néhány rövid mondatot egy személyről mondani. - Tudjon különbséget tenni képesség és lehetőség között.

Birtokos névmások: sein/ihr

111



TÉMA

ÓRASZÁM

FEJLESZTÉSI CÉLOK

NYELVTAN

- Betegségek

- Tudjon a saját hogylétéről beszélni, mások hogyléte után érdeklődni, és arra reagálni.

- Szövegértés: Reklám a sportban - Orvosnál - panaszok - Írás: E-mail 5. Zene - Tegnap és ma - Zenei stílusok - Szövegértés: Mozart Vélemények - Hallás utáni értés: Papa és a popzene - Írás: Napló/Újságcikk 6. Zenélés - Zene, mint hobbi - Párbeszédek -Írás: SMS - Hangszerek vásárlás - Szövegértés: Hangszerek - Hallás utáni értés: dal Papa és a popzene - Írás: SMS Hirdetés

- Tudjon a szöveg elolvasása után kérdésekre válaszolni. - Tudjon egyszerű mondatokkal emberek kinézetét leírni. 12 óra

Múlt idő: Perfekt (haben/sein)

- Tudjon véleményt alkotni a zenéről, ezután kérdezni. - Tetszés, nem tetszés kifejezése

Elbeszélő múlt: haben/ sein) - Tudjon – kis segítséggel – az elmúlt dolgokról beszélni - Tudjon egy elfelejtett megbeszélés e lmaradása miatt elnézést kérni. 11 óra

Módbeli segédige: dürfen

- Tudjon hangszert eladni vagy vásárolni, árakról beszélni. -Információkat adni és gyűjteni hirdetés alapján.

Mutató névmások - Tudjon telefon útján a vásárláshoz információt gyűjteni. Birtokos névmások: Tsz/1,2 - Tudjon az olvasott szöveghez kulcsszavakat gyűjteni, ennek segítségével az olvasott szöveget röviden összefoglalni.

Weil – mondatok Kérdőszó: warum?

112



A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Az európai minimumszint fele: A1 Ezen a szinten a diák  megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud;  megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat;  képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni;  felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat;  a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Hallott szöveg értése A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol; – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; – tanult minta alapján kérdéseket tesz fel; – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas

113



– jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; – egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; – egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz.

114



NÉMET NYELV 7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Ebből kb. - 78 óra új anyag feldolgozására, - 12 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre, - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre, - 8 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők; országismeret; stb.) - 5 óra év végi ismétlés JAVASOLT TÉMAKÖRÖK, ÓRASZÁMOK, NYELVTAN, FEJLESZTÉSI CÉLOK

TÉMAKÖR 1. Fiatalok -

szabad idő házi munka öltözködés, frizura külső tulajdonságok

ÓRASZÁM 13 óra

NYELVTAN

FEJLESZTÉSI CÉLOK

- a wollen, sollen módbeli segédigék ragozása és használata - a möchten és wollen közti különbség tudatosítása - a személyes névmás részes esete - wem? és a kiegészítendő kérdés gyakorlása

A tanuló legyen képes - kívánságát, terveit kifejezni - vkit vmire rábeszélni - személyek külsejét leírni - divatról, frizurákról, öltözködésről beszélni és erről véleményt nyilvánítani - utasításokat adni - bemutatkozó e-mailt írni - hallás utáni értés fejlesztése (házi munka, új frizura) - az olvasott szöveg értésének fejlesztése

115



2. Házak, lakások

11 óra

- bútorok - a lakás részei - házak, háztípusok - családi ünnepek - ajándékozás

- főnévragozás (tárgy- és részes eset) - tárgy- és részes esettel járó elöljáró szavak - igék részes esetben álló kiegészítővel -a Dativobjekt és az Akkusativobjekt sorrendje a mondatban

A tanuló legyen képes - egy lakás részeit megnevezni - egy szoba berendezését leírni - bútordarabokat megnevezni - a berendezéssel kapcsolatban kérdéseket feltenni és azokat megválaszolni - ajándékötleteket megfogalmazni - meghívót írni - hallás utáni értés fejlesztése (szobák berendezésének leírása) - az olvasott szöveg értésének fejlesztése

3. A televíziózás -

12 óra

tévéadások a televízió műsorai időpont

- visszaható igék - visszaható névmások - az igék vonzata -a diese(r/s), jene(r/s) mutató névmás - kérdőszavak worauf, worüber …

A tanuló legyen képes - a televíziózásról véleményt nyilvánítani - német és magyarnyelvű tévéműsorokat összehasonlítani - a tévénézési szokásokkal kapcsolatban kérdéseket feltenni és azokat megválaszolni - érdeklődést, örömet, bosszúságot kifejezni - statisztikát készíteni - hallás utáni értés fejlesztése - az olvasott szöveg értésének fejlesztése (Psychotest)

4. A divat -

ruhadarabok

12 óra

- a für elöljárószó használata - melléknévragozás határozott névelő után alany-, tárgy- és részes esetben

116

A tanuló legyen képes - ruhadarabokat ill. emberek külsejét leírni - a divatról véleményt nyilvánítani



-

színek és minták letűnt korok divatja bevásárlás

- a témával kapcsolatban kérdéseket megfogalmazni és megválaszolni - utazáshoz listát összeállítani - hallás utáni értés fejlesztése - az olvasott szöveg értésének fejlesztése

5. Szokások és hóbortok

15 óra

- személyek és tárgyak leírása - szokások

- melléknévragozás többes számban - melléknévragozás határozatlan névelő után alany- tárgy- és részes esetben - határozatlan névmás - a személyes névmás tárgyesete

A tanuló legyen képes - személyeket és tárgyakat leírni -. ruhákról és a ruhavásárlásról beszélni - mások véleményét megtudakolni - személyes véleményét kifejezni - újsághirdetéssel kapcsolatban telefonbeszélgetést folytatni - hallás utáni értés fejlesztése - az olvasott szöveg értésének fejlesztése

6. Utazás -

utazás, úti előkészületek útitervek sátorozás utazás a Holdra a pályaudvaron a jegypénztárnál a vonaton

15 óra

- a weil és a dass kötőszavak használata - a mit és ohne elöljárószavak használata - a főnevek birtokos esete - a személyes névmás részes esete

A tanuló legyen képes - egy utazási prospektusból információkat kikeresni - úti tervet összeállítani és ezzel kapcsolatban véleményét kifejezni - egy utazást megtervezni - a pályaudvaron és a menetrendben tájékozódni és informálódni - menetjegyet vásárolni - egy történetet folytatni - hallás utáni értés fejlesztése - az olvasott szöveg értésének fejlesztése

117



A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek jelentését. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;  kérdéseket tesz fel;  tanult minta alapján eseményeket mesél el;  részt vesz egyszerű párbeszédben;  beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.

118



Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;  tanult minta alapján tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

119



NÉMET NYELV 8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 – Heti óraszám: 3 Ebből kb. - 63 óra új anyag feldolgozására, - 25 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre, - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre, - 10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret) - 5 óra ismétlés JAVASOLT TÉMAKÖRÖK, ÓRASZÁMOK, NYELVTAN, FEJLESZTÉSI CÉLOK TÉMAKÖR 1. Utazunk -

úti célok szállások: camping, ifjúsági szállás országok, városok, egyéb földrajzi nevek nemzetiségek ételspecialitások

ÓRASZÁM 11 óra

NYELVTAN - tárgy- és részes esettel álló elöljárószavak: in, an, auf - bei, nach, zu elöljárószavak használata - liegen – legen stehen – stellen hängen - hängen

FEJLESZTÉSI CÉLOK A tanuló legyen képes - az utazással kapcsolatos kívánságait, vágyait kifejezni - egy utazást megtervezni - vmi mellett vagy vmi ellen érvelni - úti élményeiről, pozitív és negatív tapasztalatairól beszámolni - elveszett dolgok után érdeklődni - írásban tudakozódni vmi felől - hallás utáni értés fejlesztése - az olvasott szöveg értésének fejlesztése

120



2. Berlin - osztálykirándulás, úti előkészületek - Németország és tartományai - nevezetességek, programok Berlinben - a német főváros történelme - városi intézmények, szolgáltatások - útbaigazítás - tájékozódás a városban - a városi közlekedés 3. Család -

16 óra

- elöljárószavak: in, seit, vor, bis nach, zu - helymeghatározás, irányok - az ob használata - az igék Präteritum alakja - kérdőszavak:wann, seit wann, bis wann, wie lange

A tanuló legyen képes - egy osztálykirándulást megtervezni, előkészíteni - berlini kulturális és szabad idős programokról érdeklődni - szolgáltatásokat, intézményeket megnevezni - egy városban tájékozódni - útbaigazítást kérni és adni - történelmi eseményekről mesélni - levelezőlapot írni - hallás utáni értés fejlesztése - az olvasott szöveg értésének fejlesztése

9 óra

bemutatkozás a család és közeli rokonok bemutatása emberi kapcsolatok személyleírás

- jelen idejű igeragozás (tőhangváltós igék, igekötős igék) - igék múlt ideje (Präteritum, Perfekt)

A tanuló legyen képes - bemutatkozni ill. családját és közelebbi rokonait bemutatni - alapvető rokonsági fokokat felismerni - érdeklődni más családjáról - személyes adatait kérdőívbe beírni - a leggyakoribb foglalkozásokat és munkahelyeket megnevezni - emberek külsejét leírni, megnevezni néhány fontosabb belső tulajdonságot

-legyen képes rövid jellemzést írni saját magáról, egyéb személyekről --rövid e-mailt, üzenetet, születésnapi meghívót (minta alapján) írni

- hallás utáni értés fejlesztése 4. Islola és oktatás

9 óra

- az olvasott szöveg értésének fejlesztése A tanuló legyen képes

- igék jövő ideje

121



- főnévragozás (alany-, tárgy-, részes és birtokos eset) - melléknevek

- órarend, tantárgyak - az én iskolám - egy napom az iskolában - iskolán kívüli elfoglaltságok - mi szeretnék lenni

- megnevezni az iskolában tanult tantárgyakat - beszélni az órarendjéről - röviden bemutatni iskoláját - egy átlagos iskolai napjáról mesélni - jövőbeni terveiről beszélni - tetszését / nem tetszését kifejezni - hallás utáni értés fejlesztése - az olvasott szöveg értésének fejlesztése

5. Lakóhelyünk bemutatása

9 óra

- az otthonom (lakás / ház, szobák bemutatása) - az én városom / falum - képleírás - Magyarország

- tárgy- és részes esettel álló elöljárószavak - helyhatározók - földrajzi nevek - felszólító mód

A tanuló legyen képes - bemutatni saját otthonát és lakóhelyét. - érdeklődni más lakásáról, lakóhelyéről. - néhány mondatot mondani Magyarországról - megnevezni a lakás berendezési tárgyait, a falu/ kisváros/ nagyváros jellemző helyeit, épületeit, természeti környezetére vonatkozó kifejezéseket

- hallás utáni értés fejlesztése - az olvasott szöveg értésének fejlesztése 6. Szabad idő - sportágak - hobbik - napirend - házimunka

9 óra

- módbeli segédigék - a személyes névmás ragozása (tárgy- és részes esetben) - a visszaható igék ragozása

A tanuló legyen képes - megnevezni néhány sportágat és szabadidős tevékenységet - elmondani mivel tölti szabadidejét, milyen sportokat kedvel, mi a hobbija - elmesélni hogyan telik egy napja - elmondani ki milyen házimunkát végez a családban - a fentiekről érdeklődni.

- hallás utáni értés fejlesztése - az olvasott szöveg értésének fejlesztése

122



A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;  kérdéseket feltesz;  eseményeket elmesél;  fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  egyszerű történetet megért;

123



 jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló  egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerű szöveget helyesen leír; információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír.

TARTALMAK a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatás, bemutatkozás Érdeklődés hogylét iránt, arra reagálás Engedélykérés, arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Segítségkérés Gratuláció, jókívánságok, arra reagálás Személyes levélben megszólítás, elbúcsúzás

Entschuldigung,… Guten Morgen/Tag! Auf Wiedersehen! Danke! Bitte! Das ist Peter. Ich heisse… Ich bin… Wie geht’s dir? Danke, prima. Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Könne Sie mir bitte sagen,…! Herzlichen Glückwunsch zum… Danke, Fröhliche Weihnachten. Gute Besserung! Liebe(r) … Dein(e) …, Viele Grüße.

124



Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Bosszúság

Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass…/Toll! Es ist prima, dass… Schade, dass… Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Das ist aber schlimm!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés, arra reagálás Véleménynyilvánítás Valaki igazának az elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés Akarat, szándék, kívánság, képesség Ígéret Dicséret

Magst du Mathe? Ja. Was meinst du dazu? Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Das finde ich gut/blöd! Das gefällt mir (nicht)! ich will…, ich möchte…, ich kann Ich mache das schon! Klasse!

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása Események leírása Információkérés, -adás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nemtudás Bizonyosság, bizonytalanság

Das ist… Meine Mutter ist… Zuerst… dann…, zum Schluss. Es war einmal… Weißt du…? Können Sie mir, bitte sagen? Ja, nein, nicht, kein, doch Ich weiß (nicht), dass/ob… Ich weiss es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass/ob…

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

125



Kérés 7. o. Felszólítás 7. o. Javaslat, arra reagálás 8. o. Meghívás és arra reagálás 7. o. Kínálás és arra reagálás 7. o.

Gib mir bitte…! Kannst du bitte…? Schreib noch nicht. Öffne die Tür! Möchtest du…? Ja, gerne! Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés

Wie, bitte? Wiederholen Sie bitte. Sag es noch einmal! Ich verstehe nicht. Warum….? Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte langsamer/leuter schprechen?

Nemértés, magyarázatkérés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre b) Fogalomkörök Fogalomkörök (7–8. évfolyam) Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Jelenidejűség

Múltidejűség

Jövőidejűség Személytelenség

A fogalomkörök nyelvi kifejezései sein, es gibt Präsens Präsens mit Vokalwechsel,

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint.

trennbare Verben Präteritum (haben, sein)

Er liest das Buch vor. Er hatte ein Fahrrad. Ich war schon in England. Ich habe ein Eis gegessen. Ich werde morgen zu Hause bleiben. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet.

Perfekt Futur sich-Verben es

126



Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

irányok, helymeghatározás

haben gehören Wessen?

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. Das buch von Peter,

von, -s Possessivpronomen

Peters Geschichte Das ist meine Familie.

Lokaladverbien

hier, dort, links, rechts, oben, unten, hinten… Ich lege das Heft auf den Tisch.

an, auf, in, hinter, neben, über, unter, vor, zwischen (A/D) durch, um (A) bei, zu, von (D)

Gehen Sie durch den Park! Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma. Ich spiele oft mit Peter. eine Woche, von… bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat eins, zwei, eine Portion Pommes

Időbeli viszonyok

Gyakoriság Időtartam, időpont

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Wie lange? in, um, am, wann?

Mennyiségi Viszonyok

Határozott mennyiség

(tő-, sorszámnevek)

Határozatlan mennyiség

alles, viel, wenig, nichts, alle, einige, keine

Ich lerne viel, und ich habe weinig Zeit.

Minőségi viszonyok

Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleichen

Modalitás

mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Dieses Buch ist besser, als… Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. Du sollst Sport treiben.

127



Felszólítás Esetviszonyok Logikai viszonyok

Névszók a mondatban Alárendelések

Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv Kausalsatz Objektsatz

Szövegösszetartó eszközök

Kötőszók Névmások

Und/oder/aber/denn Weil/dass/ob

Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Mein Freund zeichnet Bilder. denn, weil Ich weiss (nicht), dass (ob)… Ich weiss, wo du wohnst. Das/ich, mich, mir, mein/dieser, jener, man

128



ANGOL NYELV 5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 – Heti óraszám: 3 Ebből kb. - 72 óra új anyag feldolgozására, - 16 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre (2 szabadon választható modul a kompetencia alapú oktatás 5. évfolyamra kidolgozott modulok közül) - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre, - 10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra). - 5 óra év végi ismétlés JAVASOLT TÉMAKÖRÖK, ÓRASZÁMOK, NYELVTAN, FEJLESZTÉSI CÉLOK TÉMAKÖRÖK

ÓRASZÁMOK

NYELVTAN

FEJLESZTÉSI CÉLOK

1. Vásárlás - Piac, ruházati bolt - Levélírás - Állatképek

14 óra

Többes szám Mutatószavak használata egyes és többes száma Birtoklás kifejezése

- A tanuló képes legyen egyszerű vásárlások lebonyolítására, tudjon kérdezni, válaszolni. Tudjon egyeztetni (szám, főnév kapcsolat), ismerje fel a főnevek rendhagyó többes számát. - A tanuló legyen képes levélben a családja bemutatására. - A tanuló értsen meg egyszerű képregényt.

Birtoklás tagadó és kérdő alakjai egyes és többes számban.

- A tanuló legyen képes elmondani, milyen tantárgyakat tanul, melyiket szereti, ill. nem szereti. - Biztosan használja a létigét. - Ismerje a fontosabb tantárgyakat.

2. Iskola 12 óra - Tantárgyak - A hét napjai - Iskolák Angliában - Saját iskola bemutatása - Hallás utáni értés

- Ismerje néhány angol iskolatípus nevét

- Tudjon hallott vagy olvasott szövegből egyszerű információkat kiszűrni, a szöveg lényegét felfogni 129



- Szövegértés - Saját órarend összeállítása 3.Idő - Napirend - Heti programok - Szabadidő - Időgép

4. Lakhely - Projektkészítés - Házbemutatás - Városbemutatás - Társasjáték

16 óra

Mennyi az idő? Egyszerű jelen idő használata (állító, kérdő, tagadó alakok)

- Tudja kérdezni és értse meg az időt. - Tudjon beszámolni a napirendjéről, a heti programjairól, képes legyen a szabadidejéről is beszélni. - Tudjon ebben a témakörben kérdéseket feltenni, képes legyen azokra reagálni. - Tudjon hallott vagy olvasott szövegből egyszerű információkat kiszűrni, a szöveg lényegét felfogni Tudjon társaival együttműködve feladatot elvégezni.

16 óra

Tud, képes: can

- Tudjon a tanuló a szobájáról, a lakásukról, a házukról, a településről, ahol él néhány mondatot önállóan elmondani. Legyen képes kérdéseket a témakörhöz kapcsolódóan feltenni. - Határozza meg egyes tárgyak helyét, tudjon a hol van? kérdésekre válaszolni. - Tudjon egyszerű társasjátékot játszani, ismerje a társasjátékok alapvető szabályait.

Létnyomatékosító szerkezet használata: there is/ there are Előljárók: in, on, next to between, in front of, behind, opposite

5. Emberek - Személyek jellemzése - Családi élet - Házimunkák - Szövegértés: - Képregény

14 óra

Must és a Let’s használata. Emberek külső jellemzése. Folyamatos jelen idő használata. Időhatározók: every day, always, at the moment, now. Az egyszerű és a folyamatos jelen idő közötti különbség .

130

- Tudjon személyeket jellemezni, véleményt nyilvánítani. - Tudjon utasítást megérteni, és kifejezni. - Képes legyen családját bemutatni, a mindennapos házimunkák felsorolására.



A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;  tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid mondatokat helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.

131



ANGOL NYELV 6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 – Heti óraszám: 3 Ebből kb. - 72 óra új anyag feldolgozására, - 16 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre (2 szabadon választott modul a kompetencia alapú oktatás 6. évfolyamra kidolgozott modulok közül), - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre, - 10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra), - 5 óra év végi ismétlés TÉMAKÖRÖK, ÓRASZÁMOK, NYELVTAN, FEJLESZTÉSI CÉLOK TÉMAKÖR 1. Bemutatkozás - Személyes információadás - Fotóalbum - Életem a hónapok tükrében - Képregény

ÓRASZÁM 11 óra

2. Állatok - Jellemzés - Házi kedvencek - Állatkert - a denevér jellemzői

11 óra

NYELVTAN Határozott és határozatlan névelők. There is / there are szerkezet. Egyszerű- és folyamatos jelen idő. Tő- és sorszámnevek. Dátumok.

FEJLESZTÉSI CÉLOK Képes legyen a tanuló személyre vonatkozó kérdések megfogalmazására és válaszadásra. A tanuló képes legyen emberek és tárgyak jellemzésére. Ismerje a hónapokat, évszakokat, s tudja azokat egyszerűen jellemezni. Próbálja felismerni és azt követően önállóan használni az egyszerű és folyamatos igeidőket.

Melléknevek használata Személyes névmások tárgyesete

Állatok rendszerezése: házi, vadon élő és kedvencek. Tudja jellemezni a kiválasztott állatot és tudja felismerni a jellemzett állatot. Képes legyen házi, kis és nagy kedvencének jellemzésére. A tanuló legyen képes állatismertetést írni.

Mutatószavak: this, these, that,

132



3. Betegségek - Beteg voltam - A múlt héten - Álom - A fogorvosnál ( jelen és múlt) 4. Evés, ivás – Ételek, italok - Étkezések - Étkezési szokások - Angol specialitások - Étteremben - Mese: A kőleves - Vásárlás, receptírás, ételkészítés recept alapján. 5. Utazás, érdekességek a világban. - Országismeret ( Nagy-Britania) - Térkép helymeghatározás - Fő- és mellékvilágtájak - Érdekességek - Képregény - Valentin-nap

12 óra

14 óra

12 óra

those Some/ any használata Egyszerű múlt idő: - Létige - Szabályos igék - Rendhagyó igék - Állítás - Tagadás - Kérdésszerkesztés Going to jövő idő Mennyiség kifejezés Megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek Some/ any használata.

Melléknév közép- és felsőfoka. As…..as szerkezet használata Szabályos és rendhagyó melléknevek közép- és felsőfoka.

A tanuló tudjon beszámolni betegségéről és annak időtartamáról. Tudjon hiányzásáról igazolást írni. Tudja az egyszerű múlt idő használatát, ismerje és tudja a rendhagyó múlt idejű igealakokat. Tudjon mesélni az előző nap történéseiről. Jelen és múlt összehasonlítása (pl. fogorvos, közlekedés) - Ismer és meg tud nevezni néhány egyszerű ételt, italt. - Tudja a véleményét elmondani az egyes ételekről (kedvenc, szeretem, nem szeretem) - Igazodjon el egy angol nyelvű étlapon. Tudjon valamit kérni és azt megköszönni. - Legyen képes hallott recept leírására, elkészítésére. - Tudjon bevásárló listát készíteni.

-Tudjon utazási célokat megnevezni, megindokolni, miért éppen oda szeretne utazni és ezután kérdezni. - Tudja a térképet használni, az angol anyanyelvű országokat a térképen megmutatni, és főbb városok helyét a térképen meghatározni. - Tudjon a dolgok között különbséget tenni. - Tudjon Valentin-napi kártyát írni..

133



TÉMAKÖR 6. Szórakozás - Filmek - Mozi - Színészek - Képregény - TV program - Videók

ÓRASZÁM 12 óra

NYELVTAN Have to használata Gyakoriságot kifejező határozók Határozószó képzés: -ly Javaslattétel

FEJLESZTÉSI CÉLOK Ismerje a filmtípusokat A szórakozás különböző fajtáinak ismerete. A megnézett filmről röviden tudjon beszámolni. Tudjon programot szervezni, s arra a barátait meghívni, ismerje a britt szórakozás módjait. Igazodjon el egy angol TV műsoron.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Az európai minimumszint fele: A1 Ezen a szinten a diák  megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud;  megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat;  képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni;  felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat;  a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Hallott szöveg értése A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló

134



– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol; – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; – tanult minta alapján kérdéseket tesz fel; – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas – jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; – egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; – egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz.

135



ANGOL NYELV 7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Ebből kb. - 78 óra új anyag feldolgozására, - 12 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre, - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre, - 8 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők; országismeret; stb.) - 5 óra év végi ismétlés JAVASOLT TÉMAKÖRÖK, ÓRASZÁMOK, NYELVTAN, FEJLESZTÉSI CÉLOK

TÉMAKÖR

ÓRASZÁM

NYELVTAN

9 óra Szótárhasználat Egyszerű múlt, ago használata Kérés kifejezés

1. Új otthon - Bemutatkozás - Költözködés - Új iskola - Szabadidő- hétvége - Családfa

FEJLESZTÉSI CÉLOK A tanuló legyen képes - angol-magyar szótár használatára - egyszerű kérések kifejezésére - a múlt eseményeinek elmondására - Új lakhelye, iskolája bemutatására - rokonsága bemutatására - érzelmei kifejezésére - hallott szövegből megadott szempont szerinti lényegkiemelés

9 óra

A tanuló legyen képes

136



Egyszerű jelen idő : like+ ing Folyamatos jelen idő Going to jövő idő

2. Mindennapjaink - Sport - Honvágy - Életmód - Angol családok - Példakép

9 óra 3. A holnap világa - Utazás a jövőben - Egy buli - képregény - A jövőd

- az ismert sportágak felsorolására - napi terveinek kifejezésére - az egyszerű és folyamatos jelen idő felismerése Írásfejlesztés - az egyszerű és folyamatos jelen idő Szövegértés használatára a megfelelő időhatározókkal - szövegfeldolgozás - az olvasott szöveg értésének fejlesztése - ismerje a brit családok szokásos életét A tanuló legyen képes Will mint jövőidő használata - a jövőre vonatkozó terveiről beszélni Will, mint felajánlás, döntés - tudjon udvarias ajánlatokat tenni Helyhatározók: in, on használata - képes legyen döntései kifejezéseire Írásfejlesztés: I think, that in the future - képes legyen dolgokra reagálni

12 óra Folyamatos múlt idő Időhatározók: at, in, on Egyszerű és folyamatos múlt felismerése és használata

4. Idők és helyek - Mi történt: - otthon? - az osztályban? - Tornádó - Krími - Ország ismeret: Kanada 5. London - városnézés - útbaigazítás - London a 17. században

9 óra - a határozott névelő használata tulajdonnevek előtt - Folyamatos igealak használata a jövőre vonatkozóan - Irányok - határozott és határozatlan névelők

137

A tanuló legyen képes - a nap történéseit elmesélni egyszerű és folyamatos múlt használatával - egyszerű riportot készíteni - otthon: szóbővítésére - Kanadáról szabatosan beszélni

A tanuló ismerje London legfontosabb nevezetességeit, a londoni nagytűzvész eseményeit A tanuló legyen képes útbaigazítást kérni és adni



használata 6. Média - Videózás - Fény, kamera, akció - Képregény - New York

9 óra

7. Problémák - Házirend - Problémamegoldó oldal - Orvosi tanácsok - Egy emlékezetes nap

9 óra

8. Hihetetlen történetek - Rekordok - Álmok világa - Angol hírességek

- Befejezett jelen idő: állító, tagadó, kérdő - Döntéskifejezés - Visszautasítás kifejezése

-

-

Must, can, should, have to használata Mustn’t don’t have to használata Vonzatos igék

-

ever, never használata nagy számok go and… használata

9 óra

A tanuló legyen képes - a befejezett jelen idő felismerésére, használatára - kedvenc videójáról, filmjéről, TV műsoráról beszélni, írni - megérteni rövid filmösszefoglalókat - tudjon döntést hozni és visszautasítani - ismerje New York legfontosabb nevezetességeit - legyen képes Gödöllő nevezetességeinek bemutatására A tanuló legyen képes - a házirend alapvető pontjainak ismertetésére - kötelességei megnevezéseire - értse az alapvető tiltásokat - tudjon tanácsot adni A tanuló legyen képes - nagy számok kifejezésére és megértésére - tudjon éjszakai álmairól mesélni - beszélni és írni John Lennonról, Shakespeare-ről Lady Dianáról, stb.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti;

138



 jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek jelentését. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;  kérdéseket tesz fel;  tanult minta alapján eseményeket mesél el;  részt vesz egyszerű párbeszédben;  beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;  tanult minta alapján tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

139



ANGOL NYELV 8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 – Heti óraszám: 3 Ebből kb. - 63 óra új anyag feldolgozására, - 25 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre, - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre, - 10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret) - 5 óra ismétlés JAVASOLT TÉMAKÖRÖK, ÓRASZÁMOK, NYELVTAN, FEJLESZTÉSI CÉLOK TÉMAKÖR 2. Munkahelyek, állások - Munkatapasztalat - Mi szeretnél lenni? - Állások - Pályázat

ÓRASZÁM 11 óra

NYELVTAN Jelen idők: egyszerű jelen, folyamatos jelen, statikus igék.

FEJLESZTÉSI CÉLOK A tanuló legyen képes - ismerni bizonyos munkaköröket - - elmondani, hogy mi szeretne lenni, - elmesélni, hogy a jövőben mit szeretne csinálni - pályázatot írni egy adott álláshírdetésreaz

11 óra

Befejezett jelen idő For/since Too/enough

A tanuló legyen képes - bemutatni ruhatárát - ismerje a ruhadarabokat - Ruházati boltban vásárolni

2. Stílus - Ruházat - Átalakítás - Stílusváltás

140



4. Élet a múltban -

12 óra

Jégember A jó öreg napok Találmányok

4. Egészséges életmód - Legyünk fittek - Divatbemutató - Egészséges étkezés, szokásaink - Az orvosnál

14 óra

Egyszerű múlt és folyamatos múlt idők Had to/ couldn’t

Módosító igék: Can/ must Will be able to/ will have to Should/ shouldn’t

A tanuló legyen képes - a múlt találmányairól beszélni - bemutatni egy viktoriánus korabeli életmódot - tudja összehasonlítani a múlt találmányait a napjaink technikájával - - hallás utáni értés fejlesztése

- az olvasott szöveg értésének fejlesztése A tanuló legyen képes - megnevezni , hogy mi tartozik az egészséges életmódhoz - ismerje az élelmiszereket, ételeket - elmondani az orvosnak a problémáját, - orvostól tanácsot kérjen - hallás utáni értés fejlesztése

- az olvasott szöveg értésének fejlesztése 5. Hírnév - Találd meg önmagad - A kifutón - Egy napig tartó csoda - Szerencse

12 óra

Befejezett jelen idő: Been, gone There is someone…..ing See/hear someone….ing Mondatrövidítési technikák

6 A világunk Barátok Pénz Óceánok Időjárás

12 óra

Feltételes mód ( 1. fokozat. ) So do I/ Nor do I

A tanuló legyen képes - belső énjét jellemezni - sajnálatát kifejezni - ellnetétpárok használatára, vállasztékosabb fogalmazásjellemzésre - - hallás utáni értés fejlesztése

- az olvasott szöveg értésének fejlesztése

Szenvedő igealak Might használata

141

A tanuló legyen képes - megnevezni az óceánokat, kontinenseket, időjárási tényezőket, - beszélni az időjárásról, éghajlatról - bemutatni barátait



- - hallás utáni értés fejlesztése

- az olvasott szöveg értésének fejlesztése

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;  kérdéseket feltesz;  eseményeket elmesél;  fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; 142


     


jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerű történetet megért; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.

Íráskészség A tanuló  egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerű szöveget helyesen leír; információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír.

143



MATEMATIKA Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)

BEVEZETÉS A matematika kerettanterv az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott hivatalos Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2007. alapelvei szerint készült. A kerettanterv a hagyományosan igényes oktatáson kívül nagy hangsúlyt fektet az alapozó szakaszban (1−6. évfolyam) keretén belül az 5−6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében a felzárkóztatásra, amely hozzájárul az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez. Továbbá a kerettanterv lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra is mind a négy évfolyamon. Így jobban a biztosítható a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Ezért olyan iskolák számára ajánlott, amelyek az oktatás minőségét és hatékonyságát fontosnak tartják. Az óraszámok az Oktatási Törvényben meghatározott lehetséges számokhoz igazodnak. Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

4

3,5

3,5

3,5

Éves óraszám

148

129

129

129

A témaköröket tartalmazó táblázatban megjelöltük azokat a tananyagrészeket, amelyekhez kiegészítő órákat javaslunk a nem szakrendszerű oktatás keretén belül. (5–6. évfolyamon az alapozó szakaszban.)

144



ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskola 5−8. évfolyamán a matematikaoktatás megismerteti a tanulókat az őket körülvevő világ konkrét mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket és az életkoruknak megfelelő szinten biztosítja a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. Alapvető célunk a gondolkodás képességének folyamatos fejlesztése és a kompetenciák kialakítása. Az általános iskola 5−8. évfolyama egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz − két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Az alapozó szakasz utolsó két évében a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív-képi gondolkodás fejlesztése a cél. A 7−8. évfolyamon elkezdődik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás kialakítása is. Ez a tanterv a NAT 2007-ben megfogalmazott fejlesztési célokhoz és a kijelölt legfőbb kompetenciaterületekhez kapcsolódó tananyagrendszert tartalmazza a fejlesztés-központúságot szem előtt tartva. A fejlesztő munkát a matematikai tevékenységek rendszerébe kell beépíteni. Ezért alapvető fontosságú, hogy az alapozó szakaszban a tevékenységek részletesen legyenek kifejtve, így például a mérések, a fogalomalkotást előkészítő játékok, az alapszerkesztések és a geometriai transzformációk tulajdonságainak megtapasztalása. Ezeket kiegészítik a tananyag feldolgozásában megjelenő munkaformák: a pár-, illetve csoportmunka, valamint a projektfeladatok. Természetesen az önálló feladatmegoldást, a differenciált munkaformát továbbra is alkalmazzuk. A tevékenységek tárházába tartozik az eszközök használata, különös tekintettel az elektronikus eszközökre, azon belül az oktatási célú weblapokra az interneten. Fejlesztendő a tanulók kommunikációs képessége, saját gondolataik szabatos megfogalmazása szóban és írásban; mások gondolatainak megértése, a vitákban érvek és ellenérvek logikus használata. Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldások mellett a felvetett kérdések igazságának, vagy hamisságának eldöntése, a döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól az absztrahálásig. Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, amelyet a tanulók életkorának megfelelően manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az összefüggések önálló felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenőrzéssel növeljük a tanulók

145



önbizalmát, a változatos módszerekkel, a korosztálynak megfelelő játékos formákkal, kis lépéseken keresztül, természetes módon hangoljuk őket a matematika tudományának befogadására. Fontos, hogy a valóságban előforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelő matematikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértő, elemző olvasásra. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók alkalmazni tudják más műveltségi területeken is. Fokozatosan kell kialakítani a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének alkalmazását. Az általános iskolai matematikaoktatás alapvető célja, hogy a megszerzett tudás az élet minden területén, a gyakorlati problémák megoldásában is alkalmazható legyen. FEJLESZTÉSI CÉLOK 1. Tájékozódás Tájékozódás a térben Tájékozódás az időben Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban 2. Megismerés Tapasztalatszerzés Képzelet Emlékezés Gondolkodás Ismeretek rendszerezése Ismerethordozók használata 3. Ismeretek alkalmazása 4. Problémakezelés és - megoldás 5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás 6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek Kommunikáció Együttműködés Motiváltság Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás 7. A matematika épülésének elvei 146



KULCSKOMPETENCIÁK 

A matematikai kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése: - számlálás, számolás - mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés - becslés, mérés - problémamegoldás, metakogníció - rendszerezés, kombinativitás - deduktív és induktív következtetés



A tanulók értelmi képességeinek − logikai készségek, problémamegoldó, helyzetfelismerő képességek − folyamatos fejlesztése



A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése



A tanulók önellenőrzésének fejlesztése



A gyors és helyes döntés képességének kialakítása



A problémák, egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása



A tervszerű és célirányos feladatmegoldási készség fejlesztése



A kreatív gondolkodás fejlesztése



A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása



A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben

147



A helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása A tanulók - a számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, - a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék, - a feladatok megoldása előtt megoldási tervet készítsenek, - a geometriai szerkesztések elkészítése előtt vázlatrajzot készítsenek, - a szöveges feladatok megoldásánál a szöveget pontosan értelmezzék, és a választ valamint az ellenőrzést szabatosan írják le. A tanulók - gondolataikat pontosan, életkoruknak megfelelően a szaknyelv használatával tudják elmondani, - a számolási készség kialakulása után használják a zsebszámológépet, - szakirodalomból, internetről, egyéb ismerethordozókból önállóan is gyarapítsák tudásukat, - tájékozódjanak a korosztálynak megfelelő újságok, folyóiratok és szaklapok körében, - ismerjék a tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességeket.

Lehetséges projektfeladatok a tantervben megjelenő témakörökhöz SZÁMTAN, ALGEBRA 

Becslések szükségessége a mindennapi életben



Számelméleti problémák az ókori matematikában



A hatványértékek „rohamos‖ növekedése, nevezetes példák felkutatása



Arányosságok, összefüggések a mindennapi életben



A számrendszerek kialakulása, fejlődése a matematika története során



Negatív számok, nem racionális számok a matematika történetében 148



ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK 

Helymeghatározás terepen, térképeken, csillagászatban



Sorozatok előfordulása a környezetünkben



Nevezetes sorozatok a matematika történetében



Számítógépes függvényábrázoló program bemutatása



Grafikonok mindenütt (pl.: más tudományágakban)

GEOMETRIA, MÉRÉS 

Mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel (régi magyar mértékegységek, angol mértékegységek)



Szimmetria az építészetben, a művészetekben



A kör az ókori matematikában



Számítógépes szerkesztőprogram bemutatása



Térbeli alakzatok és a valóság (fotóalbumok, makettek készítése)



Hasonlóság alkalmazása megjelenése a mindennapi életben



Pitagorasz és tanítványai

149





Magyar matematikusok

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA 

Nevezetes problémák a valószínűségi játékok történetében (kockajátékok)



Szerencsejátékok



Kiválasztott statisztikai adatsokaságok különböző szempontok szerinti bemutatása

A négy év során tudatosan kell fejleszteni a tanulók lényegkiemelő képességét, analizáló és diszkussziós készségét, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodását. Erre irányul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az ismétlés, a rendszerezés, a szövegelemzés, a megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játékok, és a tanár egyéniségétől, igényeitől függő, változatos módszertani megoldás. Kiemelt cél a matematikai kompetenciák megszerzése, amelyeket új módszerek bevezetésével lehet elősegíteni. Ilyenek például a csoport-, illetve a projektmunkák. A közösen, csoportban (vagy párban) végzett munka során ki kell alakítani a tanulók közötti együttműködést, a helyes munkamegosztást, az egyéni és a közösségi felelősségvállalást. A közös eredmény érdekében előtérbe kerül egymás személyének tiszteletben tartása, a szolidaritás, a tolerancia, a segítőkészség. Ebben a szocializációs folyamatban könnyebben fejleszthetők a tanulók egyéni képességei, könnyebben kialakul az intenzív érdeklődés és a kíváncsiság, ami elősegíti a hatékonyabb tanulást. „A matematikai kompetencia: az alapműveletek és arányképzés alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében, a fejben és papíron végzett számítások során. A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompetencia felöleli – eltérő fokban – a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést (képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok, táblázatok). A matematika kompetenciához szükséges tudás magában foglalja a számok, a mértékek és szerkezetek, az alapműveletek és alapvető matematikai fogalmak és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika válasszal szolgálhat. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a matematika nyelvén kommunikáljon, valamint hogy megfelelő segédeszközöket is alkalmazzon. A matematika terén a pozitív hozzáállás az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok okát és azok érvényességét keressük.‖ /Kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz − Európai referenciakeret anyagából/

150



5. ÉVFOLYAM Éves óraszám:148 – Heti óraszám: 4 A nem szakrendszerű oktatás javasolt éves óraszáma: 129 A szabadon hagyott órák száma mindkét esetben: 16

Témakör Gondolkodási módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

Szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám Folyamatosan fejlesztendő 86 = 24 + 14 + 26 + 22 Folyamatosan fejlesztendő 46 = 20 + 6 + 14 + 6 Folyamatosan fejlesztendő

Nem szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám Folyamatosan fejlesztendő 72 = 20 + 12 + 20 + 20 Folyamatosan fejlesztendő 41 = 20 + 5 + 12 + 4 Folyamatosan fejlesztendő

A szabadon hagyott órák felhasználása Szakrendszerű oktatásban    

TSZAM (Továbbhaladáshoz Szükséges Alapismeretek Mérése), illetve diagnosztizáló felmérők írása szükség szerinti gyakorlás tehetséggondozás projektfeladatok megbeszélése

Nem szakrendszerű oktatásban A csoport igényeinek megfelelő felhasználása

151



1. A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Fejlesztési célok Az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése; összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás. A tudatos célirányos figyelem fejlesztése. Rendezés. Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása. Megosztott figyelem. . Halmazok eszköz jellegű használata.

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.


Tananyag Alakzatok.


Tárgyak megfigyelése, csoportosítása Az egyes témakörökben önállóan. konkretizálódnak. Barkochba − frontális játék. Memóriajáték csoportban.

Természetes számok, egész számok, törtek. Sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint. Alakzatok, természetes számok, egész számok, törtek. Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két, több szempont egyidejű követése.

Számsorozatok képzése, szabályainak felismerése. Játék kártyákkal csoportban. Számlánc. Alakzatok csoportosítása, számok nagyság szerinti osztályozása, a relációk helyes alkalmazása. Síkidomok válogatása pármunkában. Játék kártyákkal. Közös tulajdonságú tárgyak, alakzatok, számok kiválasztása, az adott tulajdonsággal nem rendelkező elemek kiszűrése. Alakzatok előállítása, számalkotások, Építések síkban és térben adott . elemek kiválasztása, sorba rendezése. feltételekkel, számalkotások adott feltételek szerint számkártyákból. Néhány elem manipulatív sorbarendezése, közülük bizonyos elemek kiválasztása majd a lehetséges esetek összeszámlálása.

152



A nyelv logikai elemeinek Állítások megítélése igazságértékük Folyamatosan fejlesztendő. használata. A matematikai logika szerint, nyitott mondatok lezárása, a nyelvének megismerése, tudatosítása. „nem”, „és”, „vagy”, „minden”, „van olyan”… Problémamegoldó gondolkodás Szöveges feladatok megoldása. Változatos tartalmú szövegek fejlesztése. értelmezése, modellalkotás, megoldás, adott modellhez probléma megfogalmazása. Gondolkodás a saját gondolkodási Feladatok megoldási folyamatának Saját megoldási folyamat folyamatokról. elemzése. lépésenkénti felidézése, mások gondolatainak követése. A valószínűségi és a statisztikai A relatív gyakoriság és a Valószínűségi játékok, tapasztalatok gondolkodás fejlesztése. valószínűség fogalmának gyűjtögetése. előkészítése. Absztrahálás, konkretizálás. Fogalmak megalkotása, besorolás Hasonló tulajdonságú síkidomoknak, adott fogalom alá. testeknek közös elnevezés kitalálása.

1.

SZÁMTAN, ALGEBRA Fejlesztési célok

A számfogalom mélyítése, egyre bővülő számkörben. A természetes szám modellként való kezelése (különféle fogalmi tartalmak – darabszám, mérőszám, értékmérő, jel – szerint), törtszám, negatív szám, egész szám, modellként való kezelése; számegyenes, mint modell alkalmazása az új számkörökben.


Tananyag Természetes számok milliós számkörben, egészek. Alaki érték, helyiérték. Negatív szám értelmezése. Törtek kétféle értelmezése, tizedes törtek. Ellentett, abszolút érték.

Helyiérték-táblázat használata a természetes számkörben és a tizedes törteknél. Postai csekkek kitöltése, a számok helyesírása. Játék számkártyákkal, a „tökéletes pénztárgéppel‖. Negatív szám fogalmának alapozása modellek segítségével: irányított mennyiségek (pl. hőmérő, számegyenes), ill. a tényleges hiány megtapasztalásával: adósság – készpénzcédulák, ezek eszközként való használata.

153

A továbbhaladás feltételei Tudja a tanult számokat helyesen leírni, olvasni, számegyenesen ábrázolni, két számot összehasonlítani.



A törtrészek előállítása hajtogatással, színezéssel, kirakással csoportmunkában. Láncszámolás. Számkorongok használata az egész számok összevonásánál. Számpiramis és számrejtvények megfejtése.

Kétváltozós aritmetikai műveletek értelmezésének kiterjesztése, mélyítése (tapasztalati előkészítése; kétváltozós műveletek értelmezése, műveleti jelek; számok összetett alakjainak használata). Algoritmus követése, értelmezése. Számolási készség fejlesztése a kibővített számkörben.

Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen. Műveleti jelek, számok összetett alakjainak használata. Szorzás, osztás 10-, 100- 1000-rel. Szorzás, osztás többjegyű számmal.

Matematikai jelek értelmezése tevékenységgel, számjelek, műveleti jelek, , , =, , , , , ... stb.) értése.

Természetes számok, egész számok, törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások.

Demonstrációs számegyes használata Ismeri a , , = relációjeleket és a tanult számkörben, a tanulók helyesen használja azokat. egymást követve versenyeznek a táblánál.

Fegyelmezettség, következetesség fejlesztése.

A helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet

Önellenőrzésre alkalmas Ismeri a helyes műveleti sorrendet a számolási feladatok önálló négy alapművelet esetén. megoldása.

Összeadás, egészek

kivonás

feladatok önálló megoldása.

és a törtek körében. Törtek és a tizedes törtek szorzása, osztása egésszel. (0 szerepe a szorzásban, az osztásban).

esetén. Zárójelhasználat. Becslési készség fejlesztése. Közelítő értékek szükségességének alakítása. Értő-elemző olvasás, problémamegoldó képesség fejlesztése, következtetési készség fejlesztése

az Önellenőrzésre alkalmas számolási

A kijelölt művelet eredményének előzetes becslése. A kapott eredmények helyes kerekítése. Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel.

Tud összeadni, kivonni, szorozni, kétjegyűvel osztani a természetes számok körében. Tud egyjegyű pozitív nevezőjű törteket összeadni, kivonni két tag esetén. Tud egyjegyű nevezőjű pozitív törteket és legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törteket összeadni és kivonni.

A valóságból vett problémák Megold egyszerű szöveges felvetése, azok helyes értelmezése. A feladatokat következtetéssel. megoldások becslése. A kapott eredmények ellenőrzése a valóságban. Számfeladatokhoz szöveg megfogalmazása pl. „feladatküldő‖ csoportmunkában.

154



3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Fejlesztési célok


Tananyag

Tájékozódás (pl. az osztályban, iskolában, iskola környékén) nagytesti mozgással; mozgási memória fejlesztése.

Derékszögű koordinátarendszer előkészítése.

Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; tudatosított tájékozódási pontok szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése. Tájékozódás a számegyenesen, a síkban, a térben, megfogalmazott információk szerint.

Tájékozódás földgömbön, térképen, sakktáblán. A külső környezetben való tájékozódás (iskola, lakhely környéke).

Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése. Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.

Számegyenes, számintervallumok ábrázolása. Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer.

Összefüggések felismerésének fejlesztése. Táblázat hiányzó adatainak keresése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően, illetve felismert kapcsolat szerint. Táblázatok, grafikonok értelmezése és

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok. Egyszerűbb szabállyal megadott táblázatok kitöltése. Arányos következtetések (szabványmértékek és átváltásuk).

Mozgásos játék, a megadott (oszlopok és sorok az osztályban) pontok megkeresése. Memóriajáték a rendezett számpár fogalmának kialakítására. A tanulók feladatokat adnak egymásnak pármunkában meghatározott tárgyak megkeresésére. Borítékcímzés. Színházjegy, mozijegy. Projektmunkában térkép készítése a környékről. Ponthalmazok keresése számegyenesen, a kijelölt ponthalmazok algebrai megfogalmazása és leírása. Feladatlapok kitöltése önállóan. Torpedójátékkal a rendezett számpár fogalmának tudatosítása. Különböző figurák megrajzolása meghatározó pontjainak koordinátáival, pármunka. Csoportmunkával táblázatok, grafikonok, poszterek értelmezése és készítése. Kétváltozós kapcsolatok felfedezése (pl.: arányosságok).

155


Tud pontokat ábrázolni koordinátarendszerben, leolvassa pontok koordinátáit.



készítése. A függvény fogalmának előkészítése. Szabály intuitív követése, tudatos megfigyelés, akaratlagos figyelem fejlesztése, szabály felismerése, kifejezése, tudatosítása.

4.

Sorozatok képzése. Megfigyelésben, számlálásban, számolásban gyűjtött elemek sorozatba rendezése. Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály vagy a felismert összefüggés szerint.

Periodikus motívumok gyűjtése és készítése.

GEOMETRIA, MÉRÉS Fejlesztési célok

Az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás különféle tulajdonságok szerint. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelem; elemek, tulajdonságok megnevezése. Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása. Fogalomalkotás előkészítése. A térszemlélet fejlesztése. Adott tárgy más nézőpontból való elképzelése, például testek építése különböző nézeteikből, vetületeikből. Vizuális képzelet fejlesztése.


Tananyag Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Téglatest (kocka) tulajdonságai, hálózata. Párhuzamosság, merőlegesség. Térelemek kölcsönös helyzete. Síkidomok és sokszögek szemléletes fogalma, tulajdonságai.

A lényeges geometriai tulajdonságok kiemelése valós tárgyakon. Memóriajáték, barkochba. Demonstrációs mértani testek vizsgálata és csoportosítása.

Testek építése, tulajdonságai.

Csoportmunkában testet építése különböző alapelemekből. Különböző nézetekben megadott testek elkészítése csoportmunkában. Testhálók készítése, testhálók testek

Különböző nézetekben megadott testek elkészítése.

A sík parkettázása különböző alakú síkidomokkal, pármunkában.

156

A továbbhaladás feltételei Felismeri a kockát és a téglatestet.

Ismeri a háromszöget és a speciális négyszögeket.



párosítása csoportmunkában.

Az alkotó képzelet fejlesztése. Lényegkiemelés. (Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével, lényegtelenek figyelmen kívül hagyásával.) Problémamegoldó képesség fejlesztése. Célszerű eszközhasználat.

Fogalomalkotás.

Egyszerűsített rajz készítése lényeges Önálló munka. elemek megőrzésével, lényegtelenek Különböző alaprajzok megismerése, készítése (pl.: telek, ház, lakás…). figyelmen kívül hagyásával. Körző, vonalzó használata. Két vonalzóval párhuzamosok és merőlegesek rajzolása. Háromszögek, négyszögek és tulajdonságaik, valamint szerkesztésük. Távolság fogalma. Adott tulajdonságú pontok keresése. A kör és a gömb. Szakaszfelező merőleges. A szög fogalma, mérése, szögfajták.

Mérések, mérőeszközök használata. A becslés képességének fejlesztése.

A szögmérő helyes használata.

A kerület, terület, felszín és térfogat fogalmának előkészítése. Számolási készség fejlesztése. A becslőképesség fejlesztése.

Téglalap kerülete, területe. Téglatest (kocka) hálója, felszíne és térfogata. Mértékegységek átváltása.

Az eszközhasználat fejlesztésére különböző rajzok készítése csak körzővel és vonalzóval. (Pl.: állatok, kertek rajza, pom-pom készítése fonalból stb.)

Ismeri a háromszöget és a speciális Négyszögeket. Tud szakaszt másolni. Tud két vonalzóval párhuzamosokat és merőlegeseket rajzolni.

Mérőegységként használt szögek előállítása hajtogatással. Különböző mérőeszközök használata (pl.: szögsablonok, szögmérő, zsineg, vonalzó…), konkrét mérések elvégzése. Tetszőleges alakzatok, síkba kiteríthető tárgyak kerületének és területének mérése különböző eszközökkel (zsineg, egységnégyzet, egységháromszög stb.)

157

Ismeri a szakaszfelező merőlegest. Ismeri a szögfajtákat.

A hosszúság és terület szabványegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Tud mértékegységeket átváltani.



5. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok Változó helyzetek megfigyelése: a változás lejátszása manipulatív úton tárgyi eszközökkel. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelem. Rendszerezés. A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. A számolási készség fejlesztése.


Tananyag Valószínűségi kísérletek elvégzése, megfigyelése. Relatív gyakoriság. Adatsokaság rendezése, csoportba foglalása adott szempont szerint.

Valószínűségi játékok. Kísérletek (pl. valószínűségi kísérletek) végzése, a történés többszöri megfigyelése. Adatok megfigyelése, rendezése, ábrázolása. Valószínűség előzetes becslése.

158

A továbbhaladás feltételei Relatív gyakoriság kiszámítása néhány kísérlet alapján. Megkülönbözteti a biztos és a lehetetlen eseményt.



6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 129 – Heti óraszám: 3,5 A nem szakrendszerű oktatás javasolt éves óraszáma: 129 A szabadon hagyott órák száma mindkét esetben: 15 Szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám

Témakör Gondolkodási módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

Folyamatosan fejlesztendő 65 = 17 + 14 + 20 + 14 16 33 = 14 + 19 Folyamatosan fejlesztendő

Nem szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám Folyamatosan fejlesztendő 73 = 20 + 12 + 23 + 18 9 32 = 14 + 18 Folyamatosan fejlesztendő

A szabadon hagyott órák felhasználása Szakrendszerű oktatásban    

1.

Nem szakrendszerű oktatásban

TSZAM, illetve diagnosztizáló felmérők írása szükség szerinti gyakorlás tehetséggondozás projektfeladatok megbeszélése.

A csoport igényeinek megfelelő felhasználása

A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Fejlesztési célok

A matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére való igény felkeltésével pozitív motiváció


Tananyag

Matematikatörténeti érdekességek bemutatása, kiselőadás. Könyvtár és informatikai eszközök

159

A továbbhaladás feltételei Az egyes témakörökben konkretizálódnak.


kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Pozitív motiváció kialakítása. Rendezés.


használata, projektmunka.

Néhány elem rendszerezett felsorolása. Az esetek számának összeszámolása. A rendezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. Fadiagram, táblázat. A matematikai nyelv logikai Összehasonlításhoz, viszonyításhoz elemeinek helyes használata. szükséges kifejezések értelmezése, Kommunikációs készség fejlesztése. használata (pl.: egyenlő, kisebb, nagyobb, legalább, legfeljebb). Állítások igazságának eldöntése (és, vagy, minden, van olyan). Igaz és hamis állítások megfogalmazása. Valószínűségi és statisztikai szemlélet A biztos, a lehetséges és a lehetetlen fejlesztése. fogalma. Szövegértelmező és szövegalkotó Változatos tartalmú szöveges képesség fejlesztése. feladatok értelmezése, matematikai modellek megalkotása, megoldása. Számfeladathoz, nyitott mondathoz szöveg alkotása. A szaknyelv fokozatos elsajátítása. Gondolatmenet kiépítése. A Megoldások megtervezése, tervkészítés módjának megalkotása. eredmények ellenőrzése. Megoldási stratégia alkotása. Ellenőrzés igényének kialakítása.

A tanulók aktív tevékenységgel tapasztalják meg a sorbarendezési lehetőségek számát (modellezés, kártyák). Matematikatörténeti érdekességek bemutatása, kiselőadás. Könyvtár és informatikai eszközök használata, projektmunka.

Valószínűségi kísérletek végzése, megfigyelése. A szaknyelv fokozatos elsajátítása. Egyszerű matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Megoldási terv készítése szöveges feladatokhoz, megértett probléma részletproblémákra bontása, sorrendbe állítása. Csoportban a munka tervezése, szervezése, megosztása.

160



2. SZÁMTAN, ALGEBRA Fejlesztési célok


Tananyag

A számfogalom továbbfejlesztése egyre bővülő számkörben. A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése. A számolási készség fejlesztése. Együttműködési készség, önellenőrzés fejlesztése.

Törtek, tizedestörtek, és kapcsolatuk. A számok reciproka. Műveletek racionális számkörben. - szorzás, osztás törttel, tizedestörttel, - alapműveletek negatív számokkal. Műveleti tulajdonságok. A helyes műveleti sorrend.

A számok többféle alakja. Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése; kétváltozós műveletek értelmezése (mint a különféle konkrét tartalmú műveletek szintézise); műveleti jelek; számok összetett alakjainak használata. A becslési készség fejlesztése.

Törtek egyszerűsítése, bővítése, tizedestört alakja. Vegyes szám szorzása, osztása egész számmal.

A bizonyítási igény felkeltése.

Oszthatósági szabályok (10-zel, 100-zal, 1000-rel, 2-vel, 5-tel, 4-gyel, 25-tel).

A következtetési képesség fejlesztése. Szövegértés fejlesztése.

Arányossági következtetések, egyenes, fordított arányosság. Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati feladatokban. A százalék fogalma. Elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása lebontogatással, mérlegelvvel. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. A megoldások ábrázolása

A nyelv és a gondolkodás összefonódása, kölcsönhatása Szövegértés, kommunikációs képességek fejlesztése. Az ellenőrzési igény kialakítása.

Láncszámolás. Pármunkában egymásnak adott számolási feladatok megoldása és azok ellenőrzése. Önellenőrzésre alkalmas feladatok számolási feladatok megoldása (találós kérdések, keresztrejtvény, eredmény alapján történő színezés). Önálló gyakorlás feladatlapokon. Eszközhasználat: törtes dominó, számpiramis kitöltése.

Becslés a törtek körében.

A becslések elvégzése gyakorlati feladatokon keresztül. 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatósági szabályok felfedeztetése számkártyák szétválogatásával. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Csoportmunka.

A továbbhaladás feltételei A tört, a tizedes tört, a negatív szám fogalmát ismeri.

A négy alapműveletet ismeri ebben a számkörben. Tudja a műveletek sorrendjét, a zárójelhasználatát.

Alkalmazza 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatósági szabályokat. A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatokat megoldja következtetéssel.

Egyenlettel leírható szöveges feladatok Egyszerű elsőfokú egyenleteket megold átírása matematikai jelekkel, vagy szabadon választható módszerrel. értelmező ábrák segítségével. Szöveg alkotása egy vagy két műveletet tartalmazó számfeladathoz, nyitott mondathoz.

161



Önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás.

számegyenesen. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel.

3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Fejlesztési célok Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények alkotása, értelmezése matematikai modell keresése a változások leírására. Megfigyelőképesség, összefüggés felismerő képesség, rendszerező képesség fejlesztése.

A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése. A függvényszemlélet fejlesztése.


Tananyag A változó mennyiségek közötti kapcsolatok, azok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.

A függvény fogalmának előkészítése feladatlapokkal. Összetartozó és össze nem tartozó elemek vizsgálata.

Megfigyelésben, számlálásban, számolásban gyűjtött elemek sorozatba rendezése. Sorozatok képzése. Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály vagy a felismert összefüggés szerint. Az egyenes és fordított arányosság grafikonja. Példák konkrét sorozatokra.

Geometriai alakzatok tulajdonságait leíró összefüggések sorozatba rendezése (szögek mértéke, átlók száma).

Az arányosságokban az összetartozó értékpárok ábrázolása koordinátarendszerben tanári irányítással, írásvetítőn lapozható fóliákkal.

162

A továbbhaladás feltételei Biztosan tájékozódik a derékszögű koordinátarendszerben.

Az egyenes arányosság grafikonjához tartozó értékpárokat ábrázolja a koordinátarendszerben.



4. GEOMETRIA, MÉRÉS Fejlesztési célok


Tananyag

A matematika kapcsolata más tudományágakkal, a gyakorlati élettel. A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével. Esztétikai érzék fejlesztése.

A tengelyes szimmetria felismerése a természetben és a művészetben. Tükrös alakzatok térben és síkban.

A hozzárendelés fogalmának elmélyítése. Megfigyelőképesség, összehasonlítás, tudatosítás.

A tengelyes tükrözés. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása. Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése, azok elkészítése előtt vázlatos ábrák rajzolása; a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel. Körző, vonalzó és szögmérő használata. Megoldási terv készítése.

Vizuális képzelet fejlesztése.

Problémamegoldó képesség, alkotóképzelet fejlesztése. Szerkesztési eszközök célszerű használata. A területfogalom továbbfejlesztése.

Ismeretek alkalmazási képességének fejlesztése. Fejlesztés a gyakorlati mérések, és mértékegységváltások helyes elvégzésében. Önellenőrzés. Absztrakciós képesség fejlesztése. Pontos munkavégzésre nevelés, és az

Művészeti alkotások és a természetben előforduló tengelyesen szimmetrikus tárgyak vizsgálata manipulációval. Szimmetrikus síkidomok és síkszimmetrikus testek keresése. Poszterek készítése szimmetrikus alakzatok felhasználásával. Adott alakzat tengelyes tükörképének megszerkesztése. Euklideszi szerkesztő program használata.

Adott alakzat tengelyes tükörképét megszerkeszti.

Makettek és azok vázlatának elkészítése projektmunkában. Önálló szerkesztési feladatok elvégzése, a szerkesztések gyakorlása.

A tengelyesen szimmetrikus Területképletek felfedezése síkbeli háromszögek, négyszögek kerülete és ábrák szétdarabolásával. területe. Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán.


Ismeri a szimmetrikus háromszög tulajdonságait. Az elemi szerkesztési feladatok elvégez. Háromszögek, négyszögek kerületét kiszámítja.

Önellenőrzésre alkalmas feladatlapok Az alapvető mértékegységeket megoldása. biztosan ismeri (szög, hosszúság, Átváltások gyakorlása dominóval. terület).

Kör és részei, kör és egyenes együttes Hajtogatással tapasztalatszerzés, majd Tud párhuzamos és merőleges szimmetriája. a kapott tapasztalatok tudatos egyeneseket előállítani, szöget

163



esztétikai készségek fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.

Szakaszfelező merőleges. Szögmásolás, szögfelezés. Téglatest hálója, felszíne, térfogata.

megfogalmazása. Téglatest építése különböző építő anyagokból csoportmunkában. A vázas és a tömör modell összehasonlítása. Zsinóros modell készítése önállóan szorgalmi feladatként.

másolni, szakaszfelező merőlegest szerkeszteni. Konkrét esetekben meghatározza a téglatest felszínét és térfogatát. A térfogat és az űrtartalom mértékegységeit átváltja.

5. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.


Tananyag

Valószínűségi játékok és kísérletek. Relatív gyakoriság meghatározása egyszerű esetekben. Egyenlően valószínű események valószínűségének meghatározása egyszerű esetekben. Megfigyelőképesség, elemzőképesség Adatok gyűjtése, rendezése. fejlesztése. Adathalmaz jellemzése, ábrázolása Számolási készség fejlesztése. oszlop-, illetve kördiagramon. Rendszerező képesség, Számtani átlag kiszámítása néhány rendszerszemlélet fejlesztése. adat esetén.


Kísérletek elvégzése, adatok lejegyzése, táblázatba foglalása, relatív gyakoriság kiszámítása.

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen eseményeket felismeri.

Projektmunkában adatok gyűjtése, azok elemzése, ismertetése az osztálynak.

Ki tudja számítani két szám számtani közepét.

164



7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 129 – Heti óraszám: 3,5 A szabadon hagyott órák száma: 15 Témakör


Gondolkodási módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

Folyamatosan fejlesztendő 39 = 14 + 10 + 15 29 =14 + 15 46 = 16 + 19 + 11 Folyamatosan fejlesztendő

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Fejlesztési célok


Tananyag

Összességek alkotása adott feltétel szerint; halmazalkotás; definiáló tulajdonság megalkotása; a tulajdonság tagadásának megalkotása a komplementer halmaz elemeinek közös, meghatározó ismérveként. A halmazszemlélet fejlesztése.

Példák konkrét halmazokra. Unió, metszet, részhalmaz, kiegészítő halmaz megalkotása. Halmazok ábrázolása Venn- diagram segítségével.

Rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök használata, készítése. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolására. Sorbarendezés, kiválasztás néhány elem esetén. Fadiagram, útdiagram, táblázatok használata, készítése. Sorbarendezés ismétlés nélkül és ismétléssel. Különféle szöveges feladatok szövegének értelmezése a valóságban

Sejtések megfogalmazása; divergens gondolkodás. Megértett probléma

Skatulyaelv.

Tárgyak, elemek, számok halmazokba rendezése. A kapott halmazok közötti kapcsolatok felfedezése csoportmunkában Unió, metszet, részhalmaz, kiegészítő halmaz megalkotása. Halmazok ábrázolása Venn- diagram segítségével. Az ismétléses és az ismétlés nélküli esetek különbségének felfedezése pármunkában.

A továbbhaladás feltételei Halmazokba rendez konkrét tárgyakat, elemeket, számokat.

Tud sorbarendezni legfeljebb négy elem esetén.

Önálló feladatmegoldás feladatlapok Az egyes témakörökben segítségével, párban vagy csoportban. konkretizálódnak.

165



„eredményének‖ elképzelése, előrevetítése; a sejtés megfogalmazása, lejegyzése, az ellenőrzés, önellenőrzés igényének alakítása. A szaknyelv logikai elemeinek helyes használata. A matematikai fogalmak egyértelmű körülírása korábban megismert fogalmak segítségével. A kommunikációs készség fejlesztése.

és a matematikai gondolkodásban, Egymás munkájának ellenőrzése. ábrák, jelölések alkalmazása a probléma lejegyzésére, megoldási terv készítése. Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” kifejezések jelentése. Egyszerű állítások átfogalmazása, cáfolata konkrét példákkal. Fogalmak, állítások logikai kapcsolata. Definíciók megfogalmazása.

Viták kezdeményezése. Érvek és ellenérvek megfogalmazása.

Gondolatait világosan, érthetően közli szóban és írásban. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságát.

A lényeges és a lényegtelen tulajdonságok megfogalmazása szóban.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA Fejlesztési célok


Tananyag

A racionális számkörben a számolási készség kialakítása. Zsebszámológép használata.

Műveletek a racionális számok körében.

Csoportmunkában számkártyákkal, feladatlapok kitöltésével a műveletek gyakorlása. Ellenőrzésként a zsebszámológép használata.

Kétváltozós műveletek értelmezése és alkalmazása. Az algebrai kifejezések fogalmának előkészítése. Gyakorlati problémák összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén. Pontos munkavégzésre nevelés. Algoritmusok helyes alkalmazása. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Számolási készség fejlesztése.

Egynemű algebrai kifejezések, és azok helyettesítési értékének kiszámítása. Több tag összevonása. Összeg szorzása egytagú kifejezéssel.

Az egyszerű azonosságok felfedezése számolási feladatok és geometriai ábrák segítségével. Ezekről poszterek készítése. Eszköz: memóriajáték, dominók.

Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel, grafikusan algebrai és grafikus megoldással. Alaphalmaz, megoldáshalmaz, az egyenletek, egyenlőtlenségek

Önellenőrzésre alkalmas feladatlapok kitöltése. Próbálgatás az alaphalmaz elemeivel az egyenlőtlenségek megoldásánál.

166

A továbbhaladás feltételei Tudja a négy alapműveletet helyesen elvégezni törtek és tizedestörtek körében. A műveleti sorrendet biztosan alkalmazza.

Tud elsőfokú egyenleteket megoldani a mérlegelv alkalmazásával



Kérdés tartalmának megértése a megfogalmazott problémában. Adatok felfogása, lényegtelenek elhagyása, lényegesek kiemelése, rögzítése, kapcsolatuk feltárása, szerepük értése; adatokra és összefüggéseikre vonatkozó jelölések használata. A következtetési készség fejlesztése összetettebb feladatokban. Fogalmak alkotása, módosulása újabb tapasztalatok, ismeretek szerint; egyegy fogalom újabb fogalommá bővítése. Fogalmak alkotása specializálással, definíciók megfogalmazási igényének felkeltése. Matematikatörténeti érdekességek megismerése iránti igény felkeltése.

2.

megoldásainak az alaphalmazhoz való viszonya. Szöveges egyenletek megoldása. Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes és fordított arányosság. Arányossági összefüggések gyakorlati esetekben. Százalékszámítási feladatok.

A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. A hatványozás azonosságai konkrét példákban. Normálalak.

Prímtényezős felbontás. Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse. Oszthatósági szabályok (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal).

A mindennapi élet problémáinak, összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén. Csoportmunkában szöveges egyenletek értelmezése, különböző megoldási módszerek keresése, a megoldás szövegszerű ellenőrzése.

Tud egyszerűbb szöveges feladatokat megoldani. Felismeri az egyenes és fordított arányosságot, és alkalmazza konkrét feladatokban. Számol aránypárral. Egyszerű százalékszámítási feladatokat megold következtetéssel.

Egynemű kifejezések szorzásának elvégzése közben a hatványozás fogalmának előkészítése. A hatványértékek növekedési ütemének bemutatása érdekes példákon keresztül, kutatás szakirodalmakban és az interneten. Prímtéglákkal oszthatósági feladatok kirakása. Természetes számok csoportosítása, halmazokba sorolása oszthatósági szempontok szerint. Matematikatörténeti érdekességek feldolgozása csoportmunkában.

10 pozitív egész kitevőjű hatványait ismeri.

Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, és néhány közös többszörösének megkeresése.

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Fejlesztési célok

Modell alkotása fogalmakhoz, szöveges feladatokhoz, összefüggésekhez: reláció, függvény.


Tananyag Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordinátarendszerben.

Táblázatok, grafikonok készítése konkrét összefüggések, képletek esetén.

167

A továbbhaladás feltételei Tud lineáris függvényeket ábrázolni értéktáblázattal.



Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak lejegyzése: tapasztalati függvények készítése a változások leírására. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak lejegyzése, sorozatok alkotása, értelmezése matematikai modell keresése változások leírására. Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben.

3.

Lineáris függvények. Grafikonok gyakorlati alkalmazása Példa néhány nemlineáris függvényre. csoportmunkában. Sorozatok vizsgálata, számtani sorozat.

Pármunkában adatok, elemek, számok Egyszerű sorozatokat folytat adott sorbarendezése. szabály szerint. A számtani sorozat képzési szabályának felfedezése, szöveges feladatok értelmezése és megoldása.

GEOMETRIA Fejlesztési célok


Tananyag

A matematika kapcsolata a természettel A középpontos szimmetria felismerése és a művészeti alkotásokkal. a természetben és a művészetben. A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével. Esztétikai érzék fejlesztése.

Művészeti alkotások és a természetben előforduló szimmetrikus tárgyak vizsgálata manipulációval. Szimmetrikus síkidomok és testek keresése. Poszterek készítése szimmetrikus alakzatok felhasználásával. A hozzárendelés fogalmának A középpontos tükrözés. Adott alakzat középpontos alkalmazása. Középpontosan szimmetrikus alakzatok tükörképének megszerkesztése. Geometriai transzformációkban a síkban. Transzformációk végrehajtása a sík megfigyelt megmaradó és változó A paralelogramma és tulajdonságai. mozgatásával. Másolópapírral való tulajdonságok tudatosítása. Speciális négyszögek szerkesztése. rajzolás. A transzformációs szemlélet Szögpárok (egyállású, váltó, kiegészítő Euklideszi szerkesztő program továbbfejlesztése. szögek). használata. Szabályos sokszögek. A vitakészség fejlesztése, igaz és hamis A háromszög magasságvonala. Szólánc a tulajdonságok felsorolására. állítások megfogalmazása. Paralelogramma, trapéz deltoid, Kártyákra írt állítások párjának kerületük és területük. megkeresése.

168

A továbbhaladás feltételei Tengelyesen és középpontosan szimmetrikus alakzatokat megkülönböztet.

Egyszerű alakzatok középpontos tükörképét megszerkeszti.

A tananyagban felsorolt négyszögeket felismeri. A háromszög területét kiszámítja.



A kör kerülete és területe. A bizonyítási igény felkeltése. A lényeges és a lényegtelen adatok megkülönböztetése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Esztétikai nevelés. Térszemlélet fejlesztése. A valóság tárgyainak modellezése. Együttműködésre nevelése.

Fejlesztés a gyakorlati mérések, és mértékegységváltások helyes elvégzésében. Együttműködésre, önállóságra, önellenőrzésre nevelés.

4.

Halmazábrák készítése a négyszögek tulajdonságai alapján. A háromszög belső és külső szögeinek A szögösszegek felfedezése összege. parkettázással, hajtogatással, A négyszögek belső szögeinek összege. tépegetéssel. Háromszög szerkesztése alapesetekben. A szerkesztés lépéseinek önálló A háromszögek egybevágósági végrehajtása (adatok kikeresése a alapesetei. szövegből, vázlatkészítés, a szerkesztés menetének megtervezése és végrehajtása). Egyenes hasábok, forgáshenger hálója, Makettek, modellek, testhálók készítése felszíne, térfogata. csoportmunkában. Projektmunkával fotóalbum készítése, amelyben olyan épületek fényképei vannak, amikről ebben a témakörben tanultak. Megoldási terv készítése kerület, terület, Önellenőrzésre alkalmas feladatlapok felszín és térfogat számítási megoldása. feladatoknál. Mértékegységek átváltása Átváltások gyakorlása dominóval. konkrét gyakorlati példák kapcsán.

Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összegét kiszámítja. Egyszerű háromszög szerkesztési feladatokat elvégez.

Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábokat, valamint a hengert felismeri, jellemzi.

Az alapvető mértékegységek biztosan ismeri (szög, hosszúság, terület, térfogat).

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Statisztikai adatok elemzése, értelmezése.


Tananyag Ez a tananyag beépül a különböző témakörökbe. Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése.

Adatok gyűjtése, értelmezése. Adatsokaság szemléltetése oszlop- és kördiagramon.

169

A továbbhaladás feltételei Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalmát alkalmazza egyszerű kísérletekben. Egyszerű grafikonokat értelmeze, készít.



8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 129 – Heti óraszám: 3,5 A szabadon hagyott órák száma: 16 amely felhasználható a középiskolára való felkészítésre Témakör


Gondolkodási módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

Folyamatosan fejlesztendő 35 = 21 + 14 22 44 = 14 + 15 + 15 12

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Fejlesztési célok A matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezetek fokozatos megismerése. Állítások tagadásának megfogalmazása, A „ha..., akkor‖, „csak akkor..., ha‖; helyes használata. A köznyelv és a matematikai nyelv tudatos megkülönböztetése. Mások gondolatainak megértésére törekvés (példák és ellenpéldák keresése, kérdések megfogalmazása érvek ellenérvek mentén.) Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás elsajátítása. Saját gondolatok kifejezése, rögzítése matematikai szöveg írása, értelmezése, jegyzet készítése.


Tananyag

Állítások megfogalmazása és a megfogalmazott állítások cáfolata. Csoportmunkában elvégzett feladatmegoldások ismertetése az osztály előtt.

Kiselőadások megtartása. A matematikai jelölések tudatos alkalmazása.

170

A továbbhaladás feltételei Az egyes témakörökben konkretizálódnak.



Szövegelemzés, értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. Az önellenőrzés igényének fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. A tanult ismeretek közötti összefüggések felismerése, azok értő alkalmazása.

Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, megoldása és a szöveg alapján történő ellenőrzése. A geometriai transzformációk között fennálló kapcsolatok. Skatulyaelv.

Könyvtár és informatikai eszközök használata.

Szöveges feladatok megoldása.

Különböző sorrendben elvégzett többféle transzformáció eredményének elemzése pármunkában.

A halmazműveletek alkalmazása két halmazra a matematika különféle területein.

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel.

Fadiagram készítése. Különböző szövegek kiolvasási lehetőségeinek összeszámlálása különböző módszerekkel csoportmunkában.

Sorbarendezés, kiválasztás néhány elem esetén.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA Fejlesztési célok Eljárásokra, módszerekre való emlékezés: a tanult algoritmusok felidézése, használata, analógiák alapján való műveletvégzések. Induktív, deduktív gondolkodás fejlesztése.


Tananyag Műveleti azonosságok rendszerező áttekintése. Algebrai egész kifejezések, képletek átalakításai (nevezetes azonosságok). Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben. Algebrai egész kifejezések szorzása, osztása. A hatványozás azonosságainak előkészítése.

171

Az egyszerű azonosságok felfedezése számolási feladatok és geometriai ábrák segítségével. Eszköz: memóriajáték, párkeresés, dominók. Feladatlapok önálló kitöltése, ellenőrzés páros munkával.

A továbbhaladás feltételei Egyszerű algebrai egész kifejezések (képletek) átalakítása, helyettesítési értékek kiszámítása.



Gondolatmenet kiépítése: „megoldási terv‖ szöveges feladathoz. Megértett probléma részletproblémákra bontása modell nélkül vagy modell segítségével; a részletproblémák sorrendbe állítása, tervkészítés. Az eltervezett megoldás lépéseinek végrehajtása; a részeredmények értelmezése, a végeredmény vonatkoztatása az eredeti problémára, válaszadás diszkusszió nélkül, illetve diszkusszióval. A zsebszámológép használata. A becslés képességének fejlesztése és gyakoroltatása.

A rendszerező képesség fejlesztése.

2.

Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek algebrai és grafikus megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Szövegértelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. Különféle szöveges feladatok megoldása. A racionális szám fogalma: véges, végtelen tizedes törtek. Példák nem racionális számra: végtelen, nem szakaszos tizedestörtek. A négyzetgyök fogalma. A természetes, az egész és a racionális számok halmazának kapcsolata. Kitekintés a racionális számkörből.

Változatos szövegű és témájú, a gyakorlati életből merített szöveges feladatok feldolgozása csoportmunkában. A feladatok megoldásának ismertetése az osztály előtt az előadókészség fejlesztése érdekében.

Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel és a megoldás szöveg szerinti ellenőrzése.

Feladatlapok becslésre, pontos számításra. Zsebszámológéppel való számolás gyakorlása.

Alapműveleteket helyes sorrendben elvégzi a racionális számkörben.

Műveletekkel megadott számok csoportosítása, elhelyezése Venndiagramon, pármunkában. A számok többféle alakjának tudatosítása számdominóval.

A racionális számok tulajdonságait ismeri, velük való számolási készsége meg van.

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Fejlesztési célok

Célirányos, akaratlagos figyelem fejlesztése. Tudatos megfigyelés adott tulajdonságok szerint, és a tulajdonságok közötti kapcsolatteremtés képességének fejlesztése.


Tananyag Lineáris függvények: elsőfokú és konstans függvények, az egyenes arányosság és grafikonjaik. Az x  x , x  x 2 és


Egy adott összefüggésben az Az x  ax+b függvény összetartozó elemek grafikonját ábrázolja konkrét értéktáblázatának elkészítése. racionális együtthatók esetén. A számpároknak megfelelő pontok ábrázolása a koordinátarendszerben. 1 az x  függvények tulajdonságai Poszterek készítése különböző függvénykapcsolatok grafikonjairól, x projektmunkában. és grafikonjainak ábrázolása. Számítógépes programok

172



Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak lejegyzése, sorozatok alkotása, értelmezése matematikai modell keresése változások leírására. A szabályosság felismerése.

3.

Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása. Sorozatok vizsgálata, mértani sorozat.

alkalmazása a függvényábrázolásnál. Adatok, elemek, számok Sorozatokat folytat adott szabály sorbarendezése. szerint. A mértani sorozat képzési szabályának felfedezése, szöveges feladatok értelmezése és megoldása. Számtani, mértani és egyéb sorozatok szétválogatása csoportmunkában.

GEOMETRIA Fejlesztési célok

Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről. Saját gondolatok megfogalmazása; elképzelések, definíciók és tételek alkotása, kimondása, leírása.

A hozzárendelés fogalmának elmélyítése. Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása. A transzformációs szemlélet továbbfejlesztése.


Tananyag Pitagorasz-tétel. Háromszögek nevezetes vonalai és körei. A háromszög körülírt köre, beírt köre. Sokszögekre vonatkozó ismeretek. Kör és részei (ív, húr, átmérő, körcikk, körszelet, körgyűrű). A kör érintője és szelő egyenesei. A vektor fogalma, két vektor összege és különbsége. Eltolás síkban. Párhuzamos szárú szögek. A tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése. Középpontos hasonlóság és

173

A Pitagorasz-tétel felfedezése tapasztalati úton csoportmunkában. Érvelés, cáfolás, bizonyítási módszerekkel való ismerkedés. Korábbi ismeretek új helyzetekben való alkalmazása a háromszögek és négyszögek esetén. Számolási feladatok megoldása, ellenőrzés párban. Adott alakzat eltolt képének megszerkesztése. Transzformációk végrehajtása a sík mozgatásával. Másolópapírral való rajzolás. Hasonlóság alkalmazása a környezetünkben. Gyűjtőmunka csoportokban.

A továbbhaladás feltételei A Pitagorasz tételt felhasználja számítási feladatokban.

Négyszögeket, sokszögeket csoportosít.

Tud adott alakzatot eltolni adott vektorral.

A kicsinyítést és nagyítást felismeri a valóság tárgyain és



Diszkusszió. A lehetőségek számbavétele. A feltételekkel való összevetés során annak tudatosítása, hogy miben és hogyan befolyásolják a feltételek a végeredményt. A térszemlélet fejlesztése. A térfogat és a felszín fogalmának elmélyítése. Algebrai műveletek alkalmazása geometriai feladatokban. Zsebszámológép használata.

alkalmazza más tantárgyakban.

tulajdonságai.

A forgáskúp, a gúla, a gömb. A tanult testek rendszerezése. Számításos geometriai feladatok a geometria különböző területeiről.

Együttműködés, önállóság fejlesztése.

4.

Önállóan elvégzett szerkesztési feladatok, és azok diszkussziójának megvitatása osztály előtt. Testek építése. A síkba kiteríthető testek hálójának elkészítése. Testek különböző nézeteinek lerajzolása, a nézetekből a test kitalálása csoportmunkában Activity-játék a testek tulajdonságairól. Geometriai feladatok (kerület, terület, felszín, térfogat számítás) megoldása páros munkában.

A hasábokat, hengereket, gúlákat, kúpokat felismeri. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszínét és térfogatát ki tudja számítani.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok

Önálló eljárások keresése, megoldási kísérletek, tippelések szabad végzése, összevetése a kapott információkkal, valósággal. Valószínűségi szemlélet fejlesztése. Táblázatok készítése. Megfigyelésben, számlálásban, kísérletben gyűjtött adatpárok, rendezése, kapcsolatok vizsgálata. A statisztikai szemlélet fejlesztése.


Tananyag Valószínűségi kísérletek megfigyelése, lejegyzése. Biztos, lehetetlen események. A valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. Adatsokaságok elemzése. Középértékek: átlag, medián, módusz fogalma. Diagramok fajtái.

174


Különféle valószínűségi kísérletek elvégzése csoportmunkában.

A relatív gyakoriságot kiszámítja.

Adatok gyűjtése, azok értékelése csoportmunkában. Poszterek készítése és azok bemutatása az osztály előtt. Grafikonok és diagramok készítése önállóan adott adatsokaság alapján. Hétköznapi életből (újságokból, internetről) vett grafikonok elemző olvasása.

A leggyakoribb és a középső adatot meghatározza konkrét adathalmazban. Tud grafikonokat készíteni, olvasni egyszerű esetekben.



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A matematikában az értékelésnek különösen fontos szerepe van. A diagnosztizáló felmérők segítségével felmérhető, hogy a tanulók eljutottak-e arra a szintre, ahonnan tanulmányaikat tovább folytathatják. A mérés elvégzése után célszerű az adott anyagrészben a továbbiakban differenciáltan foglalkozni a tanulókkal. Az ellenőrzés, értékelés típusa függ az értékelni kívánt anyagrész tartalmától és nagyságától. Kisebb anyagrészek lezárásakor célszerű röpdolgozatot íratni, amelyet nem kell feltétlenül osztályozni. Visszacsatolást adhat a tanárnak és a diákoknak egyaránt a hiányosságok meglétéről, azok pótlása folyamatosan végezhető, vagy egy másik anyagrész tanítása után a nehéznek tűnő anyagrésszel való foglalkozást „pihentetve‖ később lehet rá visszatérni. A jelentősebb fejezetek lezárásakor témazáró felmérő íratása következik. Az egyes feladatok megoldását pontozzuk, ügyelve a helyes részeredmények pozitív értékelésére is. Az osztályzatot egyértelműen, a gyerekek, a szülők számára is érthető százalékos eredmények határozzák meg. A felmérő a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket kéri számon. Célszerű külön foglalkozni azokkal a tanulókkal, akiknek a középiskolai felvételét a matematika írásbeli dolgozat határozza meg. Korábbi évek felvételi feladatsorai közül minél többet oldjanak meg a tanulók, nem feltétlenül értékelés céljából, hanem hiányosságaik kiderítése és azok pótlása miatt. Ennél a korosztálynál a szóbeli feleltetés nem jellemző matematikából. A tanulók kommunikációs képességét folyamatosan kell fejleszteni, részben a csoportmunkák folyamán a társakkal való viták kapcsán, részben a frontális óravezetésnél. A tanulók verbális megnyilvánulásait korrigáljuk, ha szükséges; dicsérjük őket, ha megérdemlik. Szóbeli megnyilvánulás a projektmunkák bemutatása, amely a tanári gyakorlatnak megfelelően értékelhető: jó pont, képecske, kisötös, vagy hagyományos osztályzat. Itt fontos, hogy a csoport minden tagja ugyanazt az értékletet kapja.

175



FIZIKA Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)

CÉLOK ÉS FELADATOK A természettudományos világkép kialakításában fontos szerepe van a természet ismeretének, ezen belül is a fizikának. Csak a természettudományos ismeretek megszerzésével válhatnak képessé a tanulók arra, hogy felismerjék a tudomány és az áltudomány közötti különbséget. Ehhez a fizikai ismeretek megfelelő hátteret biztosítanak. A fizika tárgy tanításában támaszkodunk az 5– 6. osztályban, a természetismeret tárgy keretein belül már megszerzett fizikai ismeretekre és kompetenciákra – bővítve és továbbfejlesztve azokat. Támaszkodunk arra, hogy a természetismeret órákon a tanulók már találkoztak a természettudományos megismerés két, fontos módszerével: a megfigyeléssel és a kísérlettel. A kísérletek és mérések elvégzésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, és értelmezhetik azokat. A számszerű összefüggések rávilágítanak az anyagi világ törvényszerűségeire. A fizika segít a tanulók mindennapi környezeti, technikai, életviteli problémáinak megoldásában is. A fizika tanulása elengedhetetlen más tantárgyak (például földrajz, biológia, technikai ismeretek) anyagának mélyebb megértéséhez. A kísérletek és mérések elvégzése közben fejlődik a tanulók manuális készsége. Megismerik az alapmérésekhez használatos legfontosabb mérőeszközöket. A kísérlet pontosságra, alaposságra nevel. Megtanulják, hogy munka közben figyelniük kell társaikra, azok testi épségére, a balesetek megelőzésére. A kísérlet és a mérés hatékonyan segíti a tananyag jobb megértését. Ebben az életkorban a számítógép alapszintű használata általánosnak mondható. Ez lehetőséget ad a számítógép célszerű használatára, egyszerűbb önálló feladatok elvégzésére. Fontos az is, hogy a tanuló tudjon önállóan és hatékonyan tanulni. Tanulja meg beosztani a rendelkezésre álló időt, tudjon a tanulásához segítséget keresni a könyvtárban vagy az internetalapú szolgáltatásokban. További cél a testi-lelki egészség, a harmonikus személyiség kialakítása. Ehhez elengedhetetlen a saját, belső környezet és a külső környezet iránti érdeklődés és igényesség. A természeti és a társadalmi környezet egymásra hatásának megismertetésével is ösztönözzük a

176



tanulót a tudatos környezeti magatartásra, az energiaforrások ésszerű felhasználására. El akarjuk érni azt is, hogy legyenek nyitottak és kritikusak a médiában, a sajtóban megjelenő környezeti gondok iránt, értsék a megoldások keresésének fontosságát. Szűkebb környezetük védelme váljon természetes igénnyé. Környezettudatos magatartásukkal óvják a természetet, saját környezetükben legyenek képviselői a környezettudatos magatartásnak.

KULCSKOMPETENCIÁK 1. Anyanyelvi kommunikáció A tanulóktól a fizikaórákon is elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szöveget; ismerjék a szakkifejezéseket, és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is − a szaknyelv helyes használatával − szabatosan előadni. Legyenek képesek egyszerű gyűjtőmunkát végezni: különböző célokból megfelelő típusú szövegeket összegyűjteni, értelmezni és feldolgozni. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására, írására; a különböző nemzetiségű tudósok, feltalálók nevének helyes olvasása, kiejtése, írására. 3. Matematikai kompetencia A fizikai számítások során fejlődik a tanulók problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket a fizikai problémák megoldására. Tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni. 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén Szerezzenek a tanulók olyan fizikai ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során. Ismerjék fel a természettudományok különböző területei közötti szoros kapcsolatokat. Legyenek kritikusak az áltudományos, illetve a tudományés technikaellenes megnyilatkozásokkal szemben. Tanúsítsanak érdeklődést a természettudományok − így a fizika − fejlődésének az egyénre, a táradalomra és az egész Földre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. 5. Digitális kompetencia A tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelősségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyűjtésére és feldolgozására.

177



6. Hatékony, önálló tanulás A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval helyesen gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani. 7. Szociális és állampolgári kompetencia Ismerjék fel a tanulók, hogy a fizikai kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak a közjó szolgálata lehet; tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és antihumánus alkalmazásai között (atomreaktor − atombomba; környezetkárosító és környezetbarát technológiák, stb.). Egyéni- és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttműködés készsége, a megkülönböztetés-mentesség. Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra. Fizikai ismereteik is szolgálják a különböző közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus elemzését.

8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Legyenek képesek fizikai ismereteik kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére, vagy a meglévők bővítésére. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére a megfelelően összeállított és kivitelezett kísérlet is. Az eszközök alkalmazása céljának és formai megjelenésének (formatervezés) céltudatos összevetése fejleszti az önkifejezés képességét.

178



7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: A változat 55 – heti óraszám: 1,5 B változat 74 – heti óraszám: 2 A témakör feldolgozására javasolt óraszám A B* 5 6

Témakör I.

Az anyag néhány tulajdonsága

II. Mozgások

5

6

III. Erők

10

12

IV. Munka és energia. Az egyszerű gépek

10

11

6

9

10 6 3 0 55

14 9 5 2 74

V. A nyomás. Nyugvó folyadékok és gázok fizikája VI. Hőtan Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás Összefoglalás, rendszerezés, értékelés Tartalék Összesen:

* „B változat‖ esetén a szabadon választható órakeretből 0,5 órával kell kiegészíteni az előírt 1,5 óra/hét órakeretet.

179



MOZGÁSOK Fejlesztési célok Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Tananyag Mozgás és nyugalom.

Anyanyelvi kommunikáció Az egyenes vonalú egyenletes fejlesztése. mozgás. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszélgetés: a környezetünkben megfigyelhető mozgásokról; azok jellemzéséről. Koordináció: mindennapi élet. A mozgás és a nyugalom viszonylagosságának megfogalmazása, a vonatkoztatási rendszer fogalmának bevezetése. Beszélgetés: A mozgások leírásához használt fogalmak bevezetése; azok „köznapi‖ és fizikai jelentésének összehasonlítása. Az elmozdulás vektor jellege. Az egyenletes mozgás kritériumai. A sebesség fogalma, mértékegységei. A sebesség vektor jellege. Demonstrációs kísérlet: buborék mozgása Mikola-csőben. Koordináció: Természetismeret 6.o.: hosszúság- és időmérés. Matematika: az egyenes arányosság; grafikus ábrázolás. Mindennapi élet: különböző mozgások; közlekedés. Beszélgetés:

180

A továbbhaladás feltételei Ismeri a mozgás és a nyugalom viszonylagosságát. Ismeri a pálya, az út és az elmozdulás fogalmát és érti a köztük levő különbségeket. Legyen képes egyszerű út-és időmérés elvégzésére, a mérési eredmények feljegyzésére, értelmezésére, út−idő grafikon készítésére és elemzésére, az út és az idő közötti összefüggés felismerésére. Ismerje meg a sebesség fogalmát, mértékegységeit, kiszámítását. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani az út és az idő kiszámítására. Ismeri az átlagsebesség fogalmát, és tudja, hogy az átlagsebesség a mindennapi életben megvalósuló mozgások egyik fontos jellemzője.

Ismeri az egyenletesen változó mozgás jellemzőit, a gyorsulás és a pillanatnyi sebesség fogalmát.



Anyanyelvi kommunikáció A változó mozgás. fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Milyen változások következhetnek be mozgás közben? A változó mozgást végző test út−idő grafikonjának elemzése. Az átlagsebesség fogalmának bevezetése; szerepe a közlekedésben. A pillanatnyi sebesség fogalmának bevezetése.

Ismeri a szabadesést, tudja értelmezni a szabadesésre vonatkozó egyszerű kísérletek eredményét.

Beszélgetés: a sebesség időbeli változása. Koordináció: közlekedés; autók gyorsulása álló helyzetből indulva 100 km/h sebességre. Az anyanyelvi kommunikáció Az egyenletesen változó mozgás. A Demonstrációs kísérlet: egyenletesen fejlesztése. gyorsulás. változó mozgások kísérleti megvalósítása, A megfigyelőképesség és a logikus megfigyeltetése. gondolkodás fejlesztése. Az egyenletesen változó mozgás A matematikai gondolkodás sebesség−idő grafikonja. képességének fejlesztése. A szabadesés kísérleti megvalósítása, megfigyelése. Következtetések levonása.

2. ERŐK Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Tananyag Az erő.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszélgetés, vita: magyarázatot keresünk az előző órákon végzett kísérletekre. Az erő fogalmának bevezetése a sebességváltozás segítségével. Az erő mértékegysége; az erő vektor jellege.

181

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az erőhatás következményeit, az erő fogalmát; mértékegységét; tudja, hogy az erő vektormennyiség, tudja azt ábrázolni



és írásban jelölni. Tud közös hatásvonalú erőket összegezni. Az anyanyelvi kommunikáció Newton törvényei: fejlesztése. • a tehetetlenség törvénye, A megfigyelőképesség és a logikus • hatás − ellenhatás, gondolkodás fejlesztése.

A természettudományi ismeretek Az erő mérése. A rugalmas alkalmazása képességének alakváltozás. fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A gravitációs kölcsönhatás. A gravitációs erő és a testek súlya. Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Beszélgetés: az anyagok legfontosabb tulajdonságai; a tömeg fogalma. Koordináció: természetismeret 5−6. osztály. Demonstrációs kísérletek: a tehetetlenség és a hatás − ellenhatás gyakorlati példáit bemutató ábrák elemzése. Koordináció: mindennapi élet; közlekedés. Beszélgetés: már megismert fizikai mennyiségek és mérésük. Az erő mérésének lehetőségei. Demonstrációs kísérlet: a rugalmas alakváltozás bemutatása. A rugóerő fogalma. A rugós erőmérő és használata. Megbeszélés: jelenségek, amelyeket a tömegvonzás ismeretében magyarázhatunk. A tömegvonzás kölcsönössége. A tömegvonzás jelentősége a Földön és az égitestek világában. A súly és a súlytalanság. Mikrogravitációs kísérletek. Koordináció: mindennapi élet, csillagászat; űrkutatás. Demonstrációs kísérlet a különböző súrlódások szemléltetésére. A kísérlet eredményének közös értékelése, a kísérletek megismétlése változó feltételekkel. A gördülési és a közegellenállás

182

Ismeri a hatás − ellenhatás törvényét. Ismerje meg az erő mérésére használt rugós erőmérőt és működésének alapját. Ismerje a súly fogalmát, mértékegységét. Ügyeljen a súly és a tömeg megkülönböztetésére. Tudja értelmezni a tehetetlenség fogalmát, ismeri a tehetetlenség törvényét. Tudja, hogy egy test mozgásállapota nem változik meg akkor, ha a rá ható erők kiegyenlítik egymást.

Ismerje meg a gravitációs kölcsönhatás főbb jellemzőit, hatásait a Föld közelében elhelyezkedő testekre. Tudja és értse a gravitációs erő és a súly közötti különbséget; tudja, mit jelent a súlytalanság.

Ismerkedjen meg a súrlódási erő és a közegellenállási erő fogalmával, a súrlódás és a közegellenállás gyakorlati vonatkozásaival.



A súrlódás és a közegellenállás. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Több erő együttes hatása. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

szemléltetése; kísérletek. A súrlódás és a közegellenállás szerepe (hasznos – káros) hatásainak csökkentése. Koordináció: közlekedés; technika, mindennapi élet. Kiselőadások. Beszélgetés: az eddig megismert erőfajták áttekintése; együttes hatásuk értelmezése demonstrációs kísérlettel, illetve mindennapi példákon. Több erő együttes hatásának szemléltetése vektorokkal, az egyensúly fogalmának kialakítása.

3. MUNKA ÉS ENERGIA. AZ EGYSZERŰ GÉPEK Fejlesztési célok

Tananyag

Az anyanyelvi kommunikáció A munka. fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

A megfigyelőképesség és a logikus A mechanikai energia. gondolkodás fejlesztése. A energia-megmaradás.



Beszélgetés: a munka fogalma a mindennapi életben. Demonstrációs kísérlet: munkavégzés különböző testek mozgatásakor. A munka fizikai fogalmának meghatározása, mértékegysége. Koordináció: technika; mindennapi élet.

Tudja a tanuló a munka fizikai meghatározását, mértékegységét. Legyen képes egyszerű feladatok megoldásával a munka kiszámítására. Ismerje a mechanikai energia fogalmát, a munka és energia kapcsolatát. Ismerje a tanuló a mechanikai energia megmaradásának törvényét.

Beszélgetés: az energia szó használata a köznyelvben. Koordináció: Természetismeret 5−6.o.: az energia fogalma, fajtái, energia-

Ismerje a hatásfok fogalmát, és tudja azt egyszerű példákban kiszámítani. Ismerje a teljesítmény fogalmát, mértékegységét, kiszámítását.

183



A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

átalakulások. Demonstrációs kíséretek a mechanikai energia-változás és a testek munkavégző képessége kapcsolatának bemutatására. Koordináció: technika; mindennapi élet. Az energia-megmaradás törvényének kvalitatív megfogalmazása.

A teljesítmény.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.


A hatásfok.

Az erő forgató hatása.

Beszélgetés: a teljesítmény fogalma a mindennapi életben. A munkavégzéssel (energia-változással) járó folyamatok időbelisége; összehasonlíthatósága. A teljesítmény fogalmának kialakítása; a teljesítmény mértékegysége. Koordináció: mindennapi élet; technika; biológia. Beszélgetés: a hatásfok fogalma a mindennapi életben. A hasznos munka és az összes munka fogalmának kialakítása. Belső koordináció: súrlódás, közegellenállás. Koordináció: mindennapi élet – különböző mozgások, munkavégzéssel és energia-változással járó folyamatok. Demonstráció: kerékpározás. Az erőkifejtés közvetlen érzékelése forgató, illetve nem forgató helyzetekben. Az erőkar és a forgatónyomaték fogalmának kialakítása. A forgatónyomaték. Belső koordináció: az erő.

184

Kísérleti bevezetés után legyen képes az erő forgató hatásának megértésére, a forgatónyomaték fogalmának elsajátítására. Legyen tisztában az erőkar fogalmával. Ismerje a forgatónyomaték kiszámítását és mértékegységét. Ismerje az egyszerű gépeket, azok működésének fizikai alapjait. Ismerje fel hétköznapi eszközeinkben az egyszerű gépeket. Tudja, hogy a mechanikai energia megmaradásának törvénye az egyszerű gépekkel történő munkavégzések esetében is teljesül.



Koordináció: technika; mindennapi élet, közlekedés. Feladatok a forgatónyomaték kiszámítására. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Munkavégzés egyszerű gépekkel.

Demonstrációs kísérletek: az emelő és a lejtő típusú egyszerű gépek bemutatása, működésük elemzése, következtetések levonása. Koncentráció: mindennapi élet – hol, milyen egyszerű gépet használunk? A mechanikai energia-megmaradás érvényesülése az egyszerű gépek használata közben. Kiselőadások, kísérletbemutatók.

185



4. A NYOMÁS. NYUGVÓ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK FIZIKÁJA Fejlesztési célok

Tananyag

Anyanyelvi kommunikáció A nyomás. fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Anyanyelvi kommunikáció A folyadékok nyomása. fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszélgetés: a nyomás szó hétköznapi jelentései. Demonstrációs kísérletek a nyomásra – a nyomás fizikai fogalmának bevezetése, mértékegysége. Belső koordináció: erő. Koordináció: matematika – területszámítás. Mindennapi élet, technika, biológia: nyomásnövelés és nyomáscsökkentés. Egyszerű feladatok megoldása.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja értelmezni egyszerű kísérletek alapján a nyomást; legyen képes a felismert összefüggés matematikai megfogalmazására, az összefüggés alkalmazására. Ismerje meg a nyomásnövelés és a nyomáscsökkentés néhány fontos gyakorlati példáját.

Végezzen a Pascal-törvényre Demonstrációs kísérletek a hidrosztatikai nyomás vonatkozó egyszerű kísérleteket, legyen képes a kísérlet eredményeiből bemutatására − a kísérletek eredményeinek következtetések levonására. Ismerje a megbeszélése, következtetések levonása. A hidrosztatikai nyomás fogalmának kialakítása. Pascal-törvény néhány fontos, gyakorlati alkalmazását. A Pascal-törvény szemléltetése. Belső koordináció: természetismeret 5– 6. o.: az A hidrosztatikai nyomásról tanultak anyagok legfontosabb tulajdonságainak segítségével tudja értelmezni a értelmezése; részecskeszemlélet. Fizika: az erő; a közlekedőedények működését; tudja a nyomás. közlekedőedények gyakorlati Koordináció: matematika: térfogatszámítás; az jelentőségét. egyenes arányosság. Ismerje a felhajtóerő fogalmát, Arkhimédész törvényét. Demonstrációs kísérletek a légnyomás és a zárt térben levő gázok nyomásának bemutatására − a kísérletek eredményeinek megbeszélése, következtetések levonása. A légnyomás fogalmának kialakítása. Zárt térben

186

Ismerje meg az úszás, a lebegés és a merülés feltételeit; tudja megkülönböztetni az úszás fizikai és hétköznapi értelemben vett fogalmát. Legyen képes Arkhimédész



Az anyanyelvi kommunikáció A gázok nyomása. fejlesztése. A légnyomás. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A felhajtóerő. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése

levő gázok nyomásának értelmezése. Belső koordináció: természetismeret 5– 6. o.: az anyagok legfontosabb tulajdonságainak értelmezése; részecskeszemlélet. Fizika: az erő, a nyomás. Néhány, a nyomáskülönbségen alapuló eszköz bemutatása, működésük közös értelmezése. Kiselőadások

törvényére vonatkozó egyszerű feladatok megoldására. Ismerje Arkhimédész törvényének fontosabb gyakorlati vonatkozásait. Ismerje a hajszálcsövesség jelenségét, és annak néhány fontos gyakorlati következményét.

Tudja, hogy a nyomás minden irányú, egyenletes terjedése a gázokban is Beszélgetés: a felhajtóerővel kapcsolatos megfigyelhető. Ismerje meg a tapasztalatok. A felhajtóerő hatásának bemutatása légnyomás fogalmát, mértékegységét demonstrációs kísérlettel. A felhajtóerő és a barométerek főbb típusait. kiszámítása. Ismerje meg néhány fontosabb, a Az úszás, a lebegés, a merülés bemutatása nyomáskülönbségen alapuló eszköz demonstrációs kísérlettel – a fogalmak tisztázása. működését. Koordináció: mindennapi élet; közlekedés; biológia. Néhány jól ismert közlekedőedény bemutatása, működésük megfigyelése, értelmezése – a közlekedőedény fogaménak kialakítása. Belső koordináció: a hidrosztatikai nyomás. Koordináció: mindennapi élet, technika. Beszélgetés: a kapillaritás jelentkezése mindennapjainkban. Demonstrációs kísérletek – a hajszálcsövesség jelenségének tisztázása, következményei, alkalmazásai. Koordináció: mindennapi élet; technika, építészet, biológia, földrajz. Kiselőadások, kísérletbemutatók.

A közlekedőedények és alkalmazásuk.

187



A hajszálcsövesség. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

HŐTAN Fejlesztési célok

Tananyag

Az anyanyelvi kommunikáció A hő terjedése. fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Hőtágulás. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszélgetés: mindennapi tapasztalataink a hő terjedésével kapcsolatban. Demonstrációs kísérletek a hővezetéssel, -áramlással és -sugárzással történő terjedésére. A kísérleti tapasztalatok megbeszélése, következtetések levonása. A fogalmak tisztázása. Belső koordináció: természetismeret 5−6. o: melegítés; az anyagok tulajdonságainak anyagszerkezeti értelmezése. Koordináció: mindennapi élet; technika; építészet; földrajz; meteorológia; csillagászat. Demonstrációs kísérletek a szilárd testek, a folyadékok és a gázok hőtágulásának bemutatására. A jelenségek megfigyeltetése, értelmezése. A hőtágulás jelentősége a mindennapi életben és a technikában. Belső koordináció: hőterjedés; természetismeret 5−6.o.: melegítés.

188

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a hőterjedés fogalmát, jelenségeit, tudja felismerni azokat a mindennapi életben. Ismerje a szilárd testek, a folyadékok és a gázok hőtágulásával kapcsolatos jelenségeket, összefüggéseket, ismerje fel azok megjelenését a mindennapi életben. Ismerje a belső energia fogalmát, legyen képes a termikus kölcsönhatás során fennálló energia-megmaradás elemi szintű anyagszerkezeti magyarázatára. Ismerje a fajhő fogalmát, legyenek képesek a belsőenergia-változásra vonatkozó egyszerű feladatok megoldására. Figyelje meg egy szilárd anyag olvadását, illetve a folyékony halmazállapotú anyag fagyását, kövesse nyomon a hőmérséklet változásait; legyen képes hőmérséklet−idő grafikon



fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Koordináció: mindennapi élet; technika.

A fajhő. A testek belső energiája.


Halmazállapot-változások: • olvadás és fagyás, • párolgás, forrás és lecsapódás, • szublimáció.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének

Beszélgetés: a termikus kölcsönhatás során bekövetkező változások. Hőleadás, hőfelvétel. Demonstrációs kísérletek. A hőmennyiség és a fajhő fogalmának bevezetése, mértékegysége. A felvett és a leadott hő kiszámítása a fajhő ismeretében. Energia-megmaradás a termikus kölcsönhatás során. Belső koordináció: hőterjedés; energiamegmaradás. Természetismeret 5–6. o.: az anyagok legfontosabb tulajdonságainak ismerete; az anyagok tulajdonságainak anyagszerkezeti értelmezése; energiaátalakulások. Megbeszélés: tapasztalataink a halmazállapot-változásokkal kapcsolatban. Koordináció: mindennapi élet, időjárás. A halmazállapot-változások megfigyeltetése lehetőség szerint csoportmunkával. Hőmérsékleti adatok feljegyzése, grafikon készítése, a tapasztalatok megbeszélése. Belső koordináció: a termikus kölcsönhatás; a belső energia; energiamegmaradás. Koordináció: biológia, földrajz, mindennapi élet. Egyszerű számítási feladatok megoldása. Megbeszélés: mit tudunk az égésről?

189

készítésére, a grafikon elemzésére. Ismerje meg az olvadáshő fogalmát. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására az olvadás – fagyás témaköréből. Figyelje meg különböző folyadékok párolgását, illetve az elpárolgott anyag lecsapódását. Mérje meg a párolgó anyag hőmérsékletét. Tudja a belsőenergia-változásokat, a jelenség anyagszerkezeti magyarázatát. Figyelje meg egy folyékony halmazállapotú anyag forrását, kövesse nyomon a hőmérséklet változását; legyen képes hőmérséklet−idő grafikon készítésére, a grafikon elemzésére. Ismerje meg a forráshő fogalmát. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására a forrás − lecsapódás témaköréből. Végezzen egyszerű kísérletet a szublimáció vizsgálatára, ismerje a szublimáció fogalmát. Ismerje az égéshő fogalmát; tudja, hogy milyen energiaváltozások történnek az égés közben. Ismerje az égés feltételeit, és így a tüzek eloltásának lehetőségeit is. Ismerje a hőerőgépeket; azok működését, alkalmazását, hatásfokát.



fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.


Az égéshő. Hőerőgépek: • gőzturbina, • négyütemű motor, • dízelmotor.

Az égéssel kapcsolatos belsőenergiaváltozások megtárgyalása, az égéshő fogalmának bevezetése, mértékegysége. Egyszerű számítási feladatok megoldása. A hőerőgépek működésének szemléltetése modellek segítségével; jelentőségük, alkalmazásaik Belső koordináció: munka, hasznos munka, összes és hasznos teljesítmény, hatásfok. Belső energia. Koordináció: kémia, közlekedés, ipar. Tudomány- és technikatörténet. Mindennapi élet: villamosenergia-ipar. Környezetvédelem: légszennyezés.

190



8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: A változat 55 – heti óraszám: 1,5 B változat 74 – heti óraszám: 2 Témakör

A témakör feldolgozására javasolt óraszám A B*

Elektromos alapjelenségek. Az egyenáram

15

20

Az elektromos áram hatásai. Az elektromágneses indukció

15

20

Fénytan Összefoglalás, rész-összefoglalás, értékelés, gyakorlás Összesen:

9

12

16 55

22 74

* „B változat‖ esetén a szabadon választható órakeretből 0,5 órával kell kiegészíteni az előírt 1,5 óra/hét órakeretet.

1. ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK. AZ EGYENÁRAM Fejlesztési célok

Tananyag

Az anyanyelvi kommunikáció Elektromos alapjelenségek. fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszélgetés, vita: az elektromosság szerepe mindennapjainkban; elektromos eszközök; az elektromosság elnevezés eredete. Dörzselektromos kísérletek; erőhatások megfigyelése, következtetések levonása. Belső koordináció: erőhatás, erő. Koordináció: mindennapi élet.

191

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a testek lehetséges elektromos állapotait, értse az elektromos állapotú testek között fellépő erőhatásokat; tudja értelmezni azt, hogy egy test elektromosan semleges. Ismerje az elektromos töltés fogalmát;



Az elektromos töltés. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Vezetők és szigetelők. Az elektromos áram.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Áramvezetés fémekben.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Az elektromos áramkör. A megfigyelőképesség és a logikus

Kísérletek elektroszkóppal; a kísérletek közös értékelése, következtetések levonása. Az elektromos töltés fogalmának kialakítása; tulajdonságai. Elektronátmenet – a dörzselektromos jelenségek anyagszerkezeti magyarázata. Az elektromos töltés jele, mértékegysége. Belső koordináció: elektromos alapjelenségek.

Demonstrációs kísérlet: az elektromos vezetés kísérleti vizsgálata elektroszkópokkal. Következtetések levonása; az anyagok új fizikai csoportosítása. Az elektromos töltések áramlásának jellemzése; az elektromos áram fogalma, jele, mértékegysége. Egyszerű feladatok megoldása. Belső koordináció: az elektromos töltés. Koordináció: természetismeret 5−6.o.: az anyagok tulajdonságainak anyagszerkezeti értelmezése; kémia; mindennapi élet, technika.

tudja értelmezni a testek elektromos állapotát a többlettöltés segítségével. Ismerje a dörzselektromos kísérletek anyagszerkezeti magyarázatát és az elektromos töltés mértékegységét. Ismerje az elektromos vezetés magyarázatát; a vezetők és a szigetelők közötti különbségeket; az elektromos áram fogalmát, mértékegységét. Alakítson ki szemléletes képet a fémekben történő áramvezetés mechanizmusáról. Ismerje az elektromos áramkör fogalmát, részeit, az áramköri jeleket. Tudja értelmezni az elektromos áramkör működését a folyadékmodell segítségével. Ismerje a feszültség fogalmát, mértékegységét; a voltmérő használatát. Legyen képes önállóan egyszerű áramkört összeállítani feszültség- és áramerősségmérést végezni a tanulókísérleti eszközök segítségével. Ismerje a párhuzamos kapcsolás fogalmát.

Ismerje a galvánelem fogalmát, tudják az elem és a telep közötti különbséget; Demonstrációs kísérlet: a vezetési elektronok elmozdítása elektromos térrel; ismerje a zsebtelep felépítését, működését. az elektromos vezetés anyagszerkezeti magyarázata, a fémek vezetési mechanizmusának megismertetése. Belső

192



gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

koordináció: természetismeret 5−6.o.: az anyagok tulajdonságainak anyagszerkezeti értelmezése. Koordináció: kémia; mindennapi élet, technika.

A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Az áramkör működése.

A feszültség mérése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Elemek és telepek

Az áramerőség mérése. Az

Csoportmunka: Egyszerű áramkör összeállítása, működésének vizsgálata. A feszültség meghatározása, a feszültség mechanikai analógiájának bemutatása közlekedőedény segítségével. Az áramkör folyadékmodelljének ismertetése, a modell működésének megbeszélése, azonosságok és különbségek keresése. Az áramkör egyszerűsített ábrázolása: az áramköri jelek és a kapcsolási rajz. Belső koordináció: az elektromos áram. Koordináció: mindennapi élet; technika. Demonstrációs kísérlet: egyszerű áramkör összeállítása zsebteleppel; a zsebtelep pólusainak megkülönböztetése, a pólusok közötti feszültség értelmezése. Annak felismertetése, hogy az elektromos töltések mozgatásához s munkavégzés szükséges. A feszültség meghatározása a végzett munka és a mozgatott töltés segítségével, a feszültség mértékegysége. Egyszerű feladatok megoldása. Koordináció: mindennapi élet; technika.

193

Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolást. Tudja a fizikai és a technikai áramirányt.



elektromos áram iránya. Az elektromos ellenállás. A fogyasztók kapcsolása: A megfigyelőképesség és a logikus • soros kapcsolás, gondolkodás fejlesztése. • párhuzamos kapcsolás. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Az egyénekkel, csoportokkal való együttműködés készségének fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Az egyénekkel, csoportokkal való együttműködés készségének fejlesztése.

Tanulókísérlet. A feszültségmérő megismerése, használata. Egyszerű áramkör összeállítása, a voltmérő bekötése, a párhuzamos kapcsolás fogalma. Kapcsolási rajz készítése, a mérési eredmények táblázatba foglalása. Csoportmunka. Koordináció: az áramkör működése; technika.

Beszélgetés: közismert áramforrások, különböző elemek és telepek: azonosságok és különbségek keresése. Demonstrációs kísérletek: galvánelemek bemutatása, működésük megfigyeltetése, következtetések levonása. A leggyakrabban használt elemek és telepek felépítése; működése. Koordináció: mindennapi élet; kémia. Kiselőadások, kísérletbemutatók. Tanulókísérlet. Az áramerősségmérő megismerése, használata. Egyszerű áramkör összeállítása, az ampermérő bekötése, a soros kapcsolás fogalma. Kapcsolási rajz készítése, a mérési eredmények táblázatba foglalása. Csoportmunka. A mérés tapasztalatainak megbeszélése, következtetések levonása. Koordináció: az áramkör működése;

194



Manuális készségek fejlesztése.

technika.

A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Demonstrációs kísérlet: különböző ellenállású fogyasztók működése ugyanabban az áramkörben. Volt- és ampermérés, következtetések levonása. Az elektromos ellenállás fogalmának bevezetése, anyagszerkezeti magyarázata. Jele, mértékegysége. Gyakorlati jelentősége. Egyszerű feladatok megoldása. Belső koordináció: volt- és ampermérés; az elektromos áram; a feszültség. Beszélgetés: a háztartásban megtalálható elektromos kapcsolások; hasonlóságok és különbségek keresése. Demonstrációs kísérletek: soros és párhuzamos kapcsolás összeállítása, áram- és feszültségviszonyok megismerése méréssel. A mérési eredmények áttekintése, közös értékelése. Az eredő ellenállás fogalma, kiszámítása. Anyagszerkezeti magyarázat. Belső koordináció: feszültség, áramerősség, elektromos ellenállás. Koordináció: mindennapi élet; technika. Kiselőadások.

195



2. AZ ELEKTROMOS ÁRAM HATÁSAI. AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ Fejlesztési célok

Tananyag

Az anyanyelvi kommunikáció Az elektromos áram hőhatása. fejlesztése. Az elektromos munka. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Az elektromos teljesítmény. A fogyasztás.

Az izzólámpa és az olvadóbiztosíték. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Az elektromos áram kémiai

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszélgetés: az elektromos áram hőhatásán alapuló eszközeink. Koordináció: mindennapi élet; technika. Demonstrációs kísérlet: fűtőszál felmelegedése. A kísérlet eredményének megbeszélése, következtetések levonása. Anyagszerkezeti magyarázat. Az energia-megmaradás elvnek teljesülése a fűtőszál felmelegedése során. Az elektromos munka fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége. Egyszerű feladatok megoldása. Belső koordináció: munka, energia, energiamegmaradás. Az elektromos áram fémekben. Koordináció: mindennapi élet, technika. Beszélgetés: a teljesítményről és a hatásfokról tanultak átismétlése. Az elektromos teljesítmény fogalma, kiszámítása, mértékegysége. Az elektromos fogyasztás kifejezés használatának indoklása; az elektromos fogyasztásmérő működésének megbeszélése. Egyszerű feladatok megoldása.

Megbeszélés: az izzólámpák használata mindennapjainkban. Bemutatás: az izzólámpa részei, szerepük, fizikai tulajdonságaik. Az üzemi feszültség fogalma, jelentősége.

196

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az elektromos áram hőhatását; annak következményeit; értse, hogy a vezető belső energiájának növekedését az elektromos munkavégzés fedezi. Ismerje az elektromos munka mértékegységeit; legyen tisztában az elektromos fogyasztás fogalmával. Legyen képes az elektromos munka kiszámítására vonatkozó egyszerű feladatok megoldására. Ismerje az elektromos teljesítmény fogalmát, legyen képes az elektromos teljesítményre vonatkozó egyszerű feladatok megoldására. Ismerje az izzólámpa és az olvadóbiztosíték, működését; ismerje az elektromos áram hőhatásának más, gyakorlati alkalmazásait. Ismerje az elektromos áram kémiai hatását; tudja, hogy hogyan történik az áramvezetés a szabadon mozgó ionokat tartalmazó oldatokban. Ismerje az elektrolízis fogalmát, és az elektromos áram kémiai hatásának néhány gyakorlati alkalmazását. Ismerje az elektromos áram élettani hatásait, az elektromos készülékek



hatása.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Az elektromos áram élettani hatása. Az elektromos készülékek biztonságos használata. A mágnesség.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Az elektromos áram mágneses hatása.

Az áramjárta tekercs mágneses hatása. Az elektromágnes.

Az elektromos motor.

Az olvadóbiztosítékok működési elvének bemutatása, felhasználásuk ismertetése.

biztonságos használatának szabályait. Értse a szigetelés és a védőföldelés szerepét, fontosságát.

Demonstrációs kísérlet tanulói közreműködéssel – különböző oldatok vezetőképességének bemutatása; az elektrolitoldat fogalmának meghatározása. A kísérlet eredményeinek értékelése. Elektrolízis bemutatása, magyarázata. A galvanizálás jelentőségének ismertetése. Belső koordináció: az elektromos áram. Koordináció: kémia; ipari alkalmazások; mindennapi élet.

Ismételje át és bővítse ki a mágnességről korábban szerzett ismereteit.

Beszélgetés: az elektromos hálózat szakszerűtlen használatából adódó balesetek. Az elektromos áram élettani hatásai. Demonstrációs kísérlet: a bőr ellenállása. Az elektromos készülékek biztonságos használata; a védőföldelés szerepe. Beszélgetés: mit tudunk a mágnesekről? Demonstrációs kísérletek a mágnesség jelenségeinek bemutatására. Mágnesezhető és nem mágnesezhető anyagok. A Föld mágneses tulajdonságai. Koordináció: mindennapi élet; földrajz; közlekedés; biológia. Demonstrációs kísérletek az áram mágneses hatásának kimutatására; a paraméterek változtatása. A mágneses mező bemutatása mágnestűkkel, vagy vasreszelékkel.

197

Tudja, hogy az elektromos áramnak van mágneses hatása. Tudja, hogy az áramjárta tekercs mágneses tulajdonságokat mutat; ismerje a vasmagos tekercset és annak néhány gyakorlati alkalmazását. Ismerje az elektromos motor főbb részeit, működését, fontosabb felhasználási területeit. Végezzen egyszerű kísérleteket az elektromágneses indukció jelenségének megfigyelésre; az indukált feszültség vizsgálatára. Vizsgálja meg, mitől függ az indukált áram iránya. Legyen képes a mozgási és a nyugalmi indukció megkülönböztetésére. Ismerje a váltakozó áram fogalmát, legyen képes az egyenáram és a váltakozó áram összehasonlítására. Tudja, hogy a hálózati áram váltakozó áram, és ismerje a váltakozó áram hatásait. Ismerje az elektromos energia előállításának és szállításának módjait. Ismerje a transzformátort, egyszerű kísérletekkel vizsgálja annak



Az elektromágneses indukció. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus Az indukált áram iránya. gondolkodás fejlesztése.

Demonstrációs kísérlet: áramjárta tekercs mágneses hatásának bemutatása, a tekercs jellemzői. A vasmag szerepe. Az elektromágnes gyakorlati alkalmazásai, jelentősége, előfordulása mindennapjainkban. Koordináció: elektrotechnika; mindennapi élet.


Beszélgetés, vita: a „villanymotorok‖ szerepe napjainkban; előfordulásuk, sokféleségük. Demonstrációs kísérlet: egyenáramú elektromotor modelljének működése; a modell részei, szerepük. A modell működésének megfigyelése, értelmezése. Belső koordináció: az elektromos áram; az A váltakozó áram. A váltakozó A megfigyelőképesség és a logikus elektromos áram mágneses hatása: az áramjárta áram hatásai. gondolkodás fejlesztése. tekercs és az elektromágnes, a mágnesség A természettudományi ismeretek alapjelenségei. alkalmazása képességének Koordináció: technika, mindennapi élet. fejlesztése. Kiselőadások.

Az elektromos energia előállítása és szállítása. A transzformátor. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Beszélgetés: az elektromágneses indukció kifejezés jelentése; az elektromos és mágnesjelenségek kölcsönössége. Demonstrációs kísérlet: a mozgási indukció bemutatása, a jelenség meghatározása. Az indukált feszültség nagysága. Beszélgetés: hogyan teljesül az energiamegmaradás az elektromágneses indukció során? Mivel magyarázhatjuk a mozgási

198

működését. Ismerje a transzformátor szerepét az elektromos energia szállításában.

Legyen képes a transzformátorokkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldására.



Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.


indukciós kísérletekben tapasztalt változó áramirányt? A Lenz-törvény megfogalmazása; az indukált áram iránya. Az indukált feszültség keltésének további lehetőségei – a nyugalmi indukció. Kísérleti bemutatás, a kísérlet eredményeinek megbeszélése. Belső koordináció: az elektromágneses indukció. Demonstrációs kísérlet: a váltakozó áram előállítása; a kísérlet eredményének magyarázata. A generátor működési elve, modellje. A váltakozó áram és a váltakozó feszültség mérése, a váltakozó áramú műszerek használata. A hálózati feszültség. A váltakozó áram hatásai. Belső koordináció: elektromágneses indukció. Koordináció: mindennapi élet. Beszélgetés: „honnan jön‖ az áram? Hő-, atom- és vízerőművek. Az elektromos energia továbbítása: a transzformátor szerepe. Demonstrációs kísérlet: a transzformátor működése. A kísérlet eredményeinek értékelése, veszteségek. Belső koordináció: az elektromos áram hőhatása, az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromágneses indukció; az energiamegmaradás elve; a hatásfok. Koordináció: mindennapi élet.

199



Vita: energiatakarékosság, környezetvédelem. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

3. FÉNYTAN Fejlesztési célok

Tananyag

Az anyanyelvi kommunikáció Fényforrások. A fény terjedése. fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A fény visszaverődése. A Az anyanyelvi kommunikáció síktükör. fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.



Beszélgetés: a fény szerepe életünkben, a látás fontossága. Koordináció: mindennapi élet, biológia. Különböző fényforrások bemutatása, a fogalmak tisztázása; a már ismert fényforrások besorolása Demonstrációs kísérletek a fény egyenes vonalú terjedésére. Következtetések levonása, a fénysugár „megalkotása‖.

Ismerje a tanuló az elsődleges és a másodlagos fényforrásokat; az átlátszó és átlátszatlan testeket; a fény egyenes vonalú terjedését.

Beszélgetés: a síktükör „mindennapi‖ eszköz. A síktükörben látott kép tulajdonságai, céltudatos megfigyeltetése. Demonstrációs kísérlet. A látszólagos kép fogalma. Koordináció: mindennapi élet; matematika.

Vizsgálja meg kísérletileg a homorú tükör képalkotását, ismerje a fókuszpont fogalmát. Tudja, hogy mikor beszélünk valódi képről. Ismerje a homorú tükör néhány fontosabb gyakorlati alkalmazását.

200

Vizsgálja meg kísérletileg a fényvisszaverődés jelenségét; a megfigyelései alapján tudja megfogalmazni a visszaverődés törvényét. Vizsgálja meg, milyen képet ad a síktükör a valódi tárgyakról, ismerje a látszólagos kép fogalmát; a síktükör fontosabb gyakorlati alkalmazásait.

Vizsgálja meg kísérletileg a domború tükör



A homorú tükör. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

A domború tükör.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás A fény törése. A teljes képességének fejlesztése. visszaverődés. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. A gyűjtőlencse.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének

képalkotását. Ismerje a domború tükör néhány fontosabb gyakorlati alkalmazását. Tanári közlés: a homorú tükör származtatása; demonstrációs kísérletek a homorú tükörrel. A látottak értékelése, következtetések levonása. A kísérlet eredményeinek táblázatos rögzítése. Koordináció: mindennapi élet; csillagászat; orvosi gyakorlat; matematika. Tanári közlés: a domború tükör származtatása; demonstrációs kísérletek a domború tükörrel. A látottak értékelése, következtetések levonása. A kísérlet eredményeinek táblázatos rögzítése. Koordináció: mindennapi élet; közlekedés; matematika.

Végezze el a fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálatát; a megfigyelésekből vonjon le következtetéseket a beesési szög és a törési szög viszonyára, ha a fény levegőből vízbe (vagy plexibe) lép. Vizsgálja meg kísérletileg a teljes visszaverődés jelenségét. Ismerje fel és tudják magyarázni a környezetükben gyakran megfigyelhető fénytani jelenségeket. Ismerje a gyűjtőlencsét, annak jellemzőit; vizsgálja meg kísérletileg a gyűjtőlencse által a valódi tárgyakról adott képet. Ismerje a szórólencsét, annak főbb jellemzőivel; vizsgálja meg kísérletileg a szórólencse képalkotását (valódi tárgyról).

Vizsgálja meg az egyszerű nagyító képalkotását. Ismerje a látószög fogalmát. Tudja, hogy a lupe a vizsgált tárgy látószögét Demonstrációs kísérlet. A fénytörés jelenségének vizsgálata, következtetések növeli meg. levonása. Fénytörés plánparalel lemezen Ismerje a látás optikai alapjait, a szem és prizmán. A teljes visszaverődés törőközegeit; a szem alkalmazkodását. jelenségének kísérleti előállítása. Ismerje a leggyakoribb szemhibákat: a A teljes visszaverődés gyakorlati közellátást és a távollátást; tudja, hogy ezek a alkalmazásai. látáshibák milyen szemüvegekkel javíthatók. Belső koordináció: fény egyenes vonalú Ismerje a lencsés és a tükrös távcsövek főbb terjedése. típusait (Kepler-féle távcső, Galilei-féle Koordináció: mindennapi élet; távcső; Newton-féle távcső) közlekedés; távközlés. Ismerje a mikroszkóp fontosabb részeit, felépítését, fontosabb gyakorlati Beszélgetés: hol találkoztunk már alkalmazásait.

201



fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése.

A szórólencse.

gyűjtőlencsével? Mi az elnevezés oka? Koordináció: mindennapi élet, biológia, földrajz. Tanári közlés: a gyűjtőlencse származtatása; demonstrációs kísérletek a gyűjtőlencsével. Csoportmunka: a gyűjtőlencse képalkotásnak vizsgálata. A látottak értékelése, következtetések levonása. A kísérlet eredményeinek táblázatos rögzítése. Koordináció: mindennapi élet; matematika. Kiselőadások.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Az egyszerű nagyító. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Tanári közlés: a szórólencse származtatása; demonstrációs kísérletek a szórólencsével. A látottak értékelése, következtetések levonása. Koordináció: mindennapi élet; matematika.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek A szem és a szemüveg. alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Beszélgetés: az egyszerű nagyító használata eddigi tanulmányainkban. Koordináció: biológia, fölrajz. Egyéni munka: különböző tárgyak vizsgálata egyszerű nagyítóval. „Mit nagyít‖ a nagyító? A szögnagyítás fogalma. Kiselőadások.

202

Ismerje a fényképezőgép fontosabb részeit, felépítését. Tudja a fotográfiai filmben végbemenő folyamatok alapszintű magyarázatát, a negatív és a pozitív kép közötti különbséget. Ismerje a digitális képalkotás és képfeldolgozás alapjait. Ismerje a diavetítő fontosabb részeit, felépítését, működésük alapszintű magyarázatát. Végezza el a fehér fény színekre bontását és újraegyesítését, ismerje a spektrum színeit; tudja, mit jelent a kiegészítő színpár kifejezés, és tudja, hogy egy test színét a róla visszavert, vagy a rajta áthaladó színek keveréke adja.



A távcsövek. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A mikroszkóp. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A fényképezőgép. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Beszélgetés a szemről és a látásról. Koordináció: mindennapi élet, biológia. Demonstrációs kísérlet: a szem fénytörése, a szemlencse képalkotása. Közel- és távollátó szem modellje, a szemüveg szerepe. Kiselőadások. Beszélgetés: mit tudunk a távcsövekről? Koordináció: mindennapi élet; csillagászat. A távcsövek alaptípusainak bemutatása, működésük megismerése modell segítségével. Használatuk. Korszerű távcsövek; űrtávcső. Internetalapú eszközök használata. Kiselőadások.

Beszélgetés: Mit tudunk a mikroszkópról? Mikor használtunk mikroszkópot, milyen céllal? Koordináció: földrajz, biológia; orvostudomány. A mikroszkóp részeinek bemutatása, működésének megismerése modell segítségével. Használata. Kiselőadások, bemutatások.

A diavetítő és az írásvetítő. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek

A fehér fény felbontása.

Beszélgetés: Mit tudunk a fényképezőgépekről? Koordináció: mindennapi élet;

203


alkalmazása képességének A testek színe. fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.


tudomány, technika. A fényképezőgépek működésének bemutatása, működésük megismerése modell segítségével. Használatuk. Digitális fényképezőgépek – azonosságok és különbségek keresése. A számítógép használata a képfeldolgozás során. Kiselőadások, bemutatások. Beszélgetés: iskolai tanulmányaink két, leggyakrabban használt szemléltető eszköze. Felépítésük megismerése, működésük megértése. Koordináció: tanulás az iskolában.

Demonstrációs kísérlet: a fehér fény felbontása összetevőire prizmával. A színkép színeinek megismerése, összehasonlítása a szivárvány színeivel. A spektrum szerepe a tudományban: mire jó a színképelemzés? Lehetőség szerint: abszorpciós spektrum előállítása. Emissziós spektrum vizsgálata zsebspektroszkóp segítségével. Koordináció: időjárás; tudomány, technika. Miért látjuk színesnek a testeket?

204



Egyszerű színkeverési kísérletek bemutatása. Koordináció: mindennapi élet; biológia. Kiselőadások.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Szóbeli értékelés Rendkívül fontos értékelési mód. Fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a koncentráló készséget. Pozitív visszahatása van a személyiség fejlődésére, fejleszti a kifejezőkészséget, segíti a magabiztos fellépés kialakulását. A kis óraszám ellenére is rendszeresnek kell lennie. Történhet önálló felelet formájában (pl. kiegészíthető ábra- vagy grafikonelemzéssel stb.). Részét képezheti számítási feladat megoldása. Ide sorolható az önálló gyűjtőmunka bemutatása is. Írásbeli értékelés Az értékelés általánosan elterjedt formája. Nagy előnye, hogy egyszerre több tanuló tudásának mérését teszi ehetővé; lehet egy témakör egészét érintően átfogó, vagy csak egyes részletekre kiterjedő. Történhet egész órán vagy az óra egy részén is. Az írásbeli értékelésnél is követeljük meg egy-egy fogalom szabatos megfogalmazását, a helyes nyelvhasználatot. Célszerű előre elkészített feladatlapokat használni. Javasolt, hogy egy feladatlapon belül többféle feladattípust alkalmazzunk (például: egyszerű választás, kiegészítés, grafikon- vagy ábraelemzés, számítási feladat megoldása stb.).

Egyszerű kíséretek bemutatása és elemzése Szinte valamennyi témakörhöz találunk Öveges-kísérleteket. Általános tapasztalat, hogy a tanulók szívesen foglalkoznak ilyen kísérletek összeállításával és bemutatásával. Ez nem csak a manuális készséget fejleszti, hanem közelebb hozza a tanulókat a fizikai folyamatok megismeréséhez, egyben hozzájárul kifejezőkészségük fejlesztéséhez és önálló munkára nevel.

205



ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam) BEVEZETÉS

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület célja 1. A mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése. 2. Az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. 3. A civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kialakítása. 4. A fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás elsajátítása. 5. Az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, pozitív alkotói magatartás kialakítása. 6. A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, pályaorientáció megalapozása. 7. A problémák megoldása, konfliktusok kezelése. 8. Szakmai identitás, autonóm személyiségfejlesztés segítése.

Az életvitel és gyakorlati ismeretek területén kiemelt jelentőségű kompetenciák 1. 2. 3. 4.

A természettudományok és azok alkalmazására vonatkozó kompetenciák. Digitális kompetencia. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

Alapelvek és célok  A tanterv a központi kerettanterv-tervezet modernizációs elemeit az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületre teljes egészében

206


           


feldolgozza. A tanterv az 5–8. osztályokra vonatkozóan heti 1 óra tervezésével készült, de az anyag megnövelt óraszám esetén is alkalmas feldolgozásra. A tanterv jellege, a téma megfogalmazása, a tartalom, a fejlesztési feladatok a továbbhaladás feltételei a kerettantervi tervezetnek maradéktalanul megfelel. A tanterv összehangolja a kerettanterv kompetenciáit, alapelveit, céljait, az ajánlott műveltségi témaköröket, a részletesen kifejtett fejlesztési feladatokat, és az iskola (várható) cél- és értékrendszerét. A tanterv olyan témafeldolgozást javasol, amely a logikai láncot követve bővülő térben dolgozza fel a tananyagot és fejlesztési követelményeit. Így a szűk élettérből (otthon) az egyre táguló térbe vezeti a tanulót. A feldolgozás témacsoportjai integráló, szintetizáló szemléletűek, míg az órai témák és tartami tervek analizáló, a kreativitásra építő jelleget hordoznak. A feldolgozás témacsoportjaiban komplexen, az életkori sajátosságokhoz igazítva jelennek meg az ajánlott műveltségterületi témakörök: Munkakultúra; Termeléskultúra; Háztartáskultúra; Környezetkultúra; Közlekedéskultúra; Gazdálkodáskultúra; Egészségkultúra; Biztonságkultúra; Fogyasztói kultúra; Szabadidő-kultúra; Információs kultúra; Pályaorientáció. A tanterv figyelembe veszi a feltételezett helyi adottságokat, tartalmi javaslatot ad esetleges szabadon tervezhető órák tartalmi kitöltéséhez is. A tanterv javaslatot tesz (az iskolai tapasztalatok alapján) a technika/életvitel és technika/életvitel és gyakorlati ismeretek órák maximális tanulói létszámára. Ez nagy létszámú osztályok esetén csoportbontást jelent. Ezt a munkavégzés team-jellege, a balesetveszély és a feltételrendszer indokolja. A tanterv olyan alternatívát kínál, amelyet a tanár életszerűen, egységben tud feldolgozni. A tanterv messzemenően figyelembe veszi a sajátos szerkezetben megadott fejlesztési feladatokat. Cél, hogy a tanulás-tevékenység eredményeként minden tanuló legyen képes technikai környezetben jól eligazodni, élni, dolgozni, tanulni a technika világában. Az iskolák és a település speciális feltételrendszereit (műhelytermek, iskolai számítógépes hálózat, internet, közkönyvtár, médiatár stb.) a tanterv átlagosnak tételezi fel.

A tanterv szelleméhez igazodó lényeges módszertani elvek  a problémacentrikus oktatás;  a modellezés elveinek alkalmazása;  a technikatörténet felhasználása;

207



 a rendszerszemléletű tevékenység;  algoritmus-szemléletű tanulás;  a tervszemléletű tanítás-tanulás;  a környezetgazdálkodási szemléletű tanulás;  az alkotó és cselekvő munkára ösztönzés;  egyéni, páros és csoportos munkavégzés, együttműködés;  komplex, projektelvű munkavégzés, szervezett munkamegosztás. Jelen tantervet mindazoknak az iskoláknak és pedagógusoknak ajánljuk, akik fontosnak tartják a komplex szemléletű, „gyakorlati‖ életre való nevelést abban a szellemben, hogy gyermekeinknek a legkorszerűbbet, a legérdekesebbet és további életükben a lehető legjobban hasznosítható információkat, gyakorlati tudnivalókat, praktikus készségeket nyújtsuk. A tanterv tananyaga az iskolák többségében megvalósítható – a korábbi feltételek fenntartása vagy részleges fejlesztése mellett. Amennyiben az eszközfeltételek nem adottak, az órákat eszközöket nem igénylő témák részletesebb és mélyebb feldolgozására kell fordítani.

Tanulók száma legfeljebb: 16 fő.

208



5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37– heti óraszám: 1 A témakör feldolgozására javasolt óraszám

Témakör 1. Az ember átalakítja környezetét

2

2. Anyagok és alkalmazásuk – a lakás és anyagai

4

3. Anyagok és alkalmazásuk – a ruházkodás és anyagai

4

4. Anyagok és alkalmazásuk – a táplálkozás és anyagai

4

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

1

5. Települések kialakítása és fejlesztése – településtípusok és -szerkezetek

4

6. Települések kialakítása és fejlesztése – zöld területek

2

7. Települések kialakítása és fejlesztése – közlekedés a településeken

6

8. Kommunikáció és technika

5

9. Élet a településeken

4

ÖSSZEFOGLALÓ

1

209



Jellemzők Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra/hét (rugalmasan átalakítható) Otthoni előkészület, dokumentumgyűjtés: 1 óra/hét Cél A tanulók – jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a szűkebb és tágabb technikai környezetben, magabiztosan és szakszerűen használják az eszközöket, tárgyakat, épületeket; – legyenek képesek a tárgyak, eszközök, árucikkek, szolgáltatások megfigyelésére, kritikus elemzésére, összehasonlítására, beszerzés előtti döntés előkészítésre és döntésre; – rendelkezzenek a technológiai folyamatok alapvető ismereteivel; – legyenek képesek egyszerű tárgyakat, maketteket, modelleket tervezni, kivitelezni; – készüljenek fel a technika világának megismerésére. Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez – Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. – Az elkészített dokumentumok (tervek, műszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása. – Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek elemzése és osztályozása. – Mérések, vizsgálatok menetének és eredményeinek csoportos és önelemzése, szóbeli értékelése. Feltételek – Technika szaktanterem (mezőgazdasági gyakorlókert/tankonyha). – Szerszámok, kisgépek. – Szemléltető eszközök. – Oktatástechnikai eszközök, internetes kapcsolat. – Iskolai könyvtár.

210



1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT Ajánlott tevékenységformák

Tananyag

Fejlesztési célok

1. A háborítatlan környezet. A környezetet átalakító ember. Növénytermesztés, állatok háziasításának története.

A közvetlen környezet vizsgálata, jellemzése. A környezettel kapcsolatos helyes viselkedés kialakítása. Technikatörténeti érdekességek megismerése. 2. Az ember alapvető szükségletei Szükségletek felismerése, technikai Levegő, víz, élelmiszerigények. eszközök szerepének felismerése a szükségletek kielégítésében.

Módszertani javaslatok


Megfigyelés. Elemzés. Időlétra-elemzés. Táblázatelemzés, összefüggések feltárása.

Tudja a környezet elemeinek helyes besorolását.

Anyagfelhasználási mérleg készítése. Alkati jellemzők mérése és értékelése.

Ismeri az alapvető szükségleteket.

2. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK – A LAKÁS ÉS ANYAGAI Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 2.1. A lakás, a ház.

Fejlesztési célok A társadalmi-, természeti- és művi

Módszertani javaslatok Épületek modellezése építőelemekkel.

Építési módok, építőanya- környezet összefüggéseinek megis- Lakásalaprajz készítése.

merése. Épületek körvonalrajza. A lakás funkcióinak feltárása, megismerése. Lakás egységei, jellemzői. 2.2. Hagyományos építőanyagok a Építőanyagok keresése Gyűjtőmunka. lakásépítésben. prospektusokban, ismertetőkben, Ház- (kunyhó-) makett készítése Építőanyagok és tulajdonságaik. szakkönyvekben, interneten. természetes anyagokból. Anyagok szerkezetének, tulajdonságainak, funkcióinak meg-

gok.

211

A továbbhaladás feltételei Ismeri a lakás és részei funkcióit. Képes egyszerű lakásalaprajz önálló elkészítésére. Felismeri a hagyományos építőanyagokat.



2.3. Környezet hatása a lakásra. Perem és tulajdonságai. Lakás ki- és bemenetei. 2.4. Lakószerkezetek modellezése. Problémafelvetés, tervezés. Kicsinyítés, nagyítás. Anyagszükséglet-számítás. Makett és modell.

ismerése. Tapasztalatszerzés mesterséges környezetről és rendszereiről. Egyszerű alapanyagok alakítása, kéziszerszámok használata. Munkamegosztás, önálló munkaszervezés kialakítása. Önellenőrzés, saját és társak munkájának értékelése.

Megfigyelés. Játékos applikáció készítése. Ábrák, képek, makettek elemzése. Tervkészítés. Műveleti sorrend készítése. Szerszámszükséglet megállapítása. Megmunkáló műveletek alkalmazása. Balesetelhárítási szabályok megismerése és alkalmazása.

Ismeri a lakás anyag-, energia- és információáramait. Tud képekről, rajzokról, egyszerű modelleket készíteni. Képes kreatív modellezésre.

3. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK – A RUHÁZKODÁS ÉS ANYAGAI Ajánlott tevékenységformák

Tananyag

Fejlesztési célok



3.1. Öltözködés. Praktikus ruházat A személyes hatások, lehetőségek Az öltözködés célja, sze- felismerése. repe. Történeti érdekességek Ruházattal szemben támasztott megismerése. követelmények.

Beszélgetés, egyéni vélemények, tapasztalatok rendszerezése. Képek, szakkönyvek tanulmányozása. Ruhatár elemzése. Öltöztető baba ruházatának tervezése és kivitelezése.

Tud ruházatot kiválasztani különböző alkalmakra és időjárási viszonyokra.

3.2. Ruházati alapanyagok. Összetétel–szerkezet– tulajdonság–funkció.

Dokumentumok használata. Ruházati alapanyagokra való érzékenység elemzése. Ruházati alapanyagok kezelése.

Képes textíliák tulajdonságainak megismerésére egyszerű vizsgálatok alapján.

3.3. Ruházati alapanyagok feldolgozása. Szövés, pókozás, ragasztás.

Alkotói magatartás kialakítása. Önellenőrzés fejlesztése.

Anyagvizsgálat megfigyelési szempontok alapján. Tapasztalatok összegzése. Kezelési útmutatók, piktogramok elemzése. Próbamosások végzése. Szövés egyszerű szövőkeret segítségével. Ruházati és népművészeti üzletek termékeinek megismerése.

212

Egyszerű textil dísztárgyak önálló készítése.



Textilalapú dísztárgyak. Népművészeti alkotások. 3.4. Tanulmányi séta, üzlet/üzemlátogatás. Gyermek- és felnőttruházat összehasonlítása.

Textilkép készítése. Véleményalkotás: erősségek, Hétköznapi ruházatunk elemzése. gyengeségek elemzése, elhatárolása. Ruházati áruház megtekintése.

Minőség értékelése, objektivitás szempontjainak megfogalmazása.

4. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK – A TÁPLÁLKOZÁS ÉS ANYAGAI Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 4.1. Táplálkozás különböző korokban. Az egészséges életmód jellemzői. 4.2. Élelmiszerek összetétele, szerkezete, tulajdonságai. Tápanyagok és szerepük. Változatos és kiegyensúlyozott étrend. 4.3 Az ételkészítés alapjai Házimunkák: a konyha berendezése és használati tárgyai. 4.4.Étrendek. A családi asztal. A családi étkezés szokásai.

Fejlesztési célok



Viselkedési minták kialakítása. Történeti érdekességek megismerése. Élelmiszer-szakkönyvek használata.

Beszélgetés. Ismer hagyományos magyar ételeket. Tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése. Ételreceptek gyűjtése. Napi, heti étrendek összeállítása. Ismeri a helyes táplálkozást. Gyümölcsfalatkák és frissítők készítése.

Táplálkozással kapcsolatos tevékenységek és szakmai pályák megismerése. Étkezéssel kapcsolatos szokások, problémák elemzése. Étrendtervezés, gazdaságosság számítás.

Egyszerű ételek, italok tervezése, elkészítése.

Ismeri az ételkészítéssel kapcsolatos balesetmegelőzési szabályokat.

Alkalomnak megfelelő terítési módok gyakorlása. Szalvéták hajtogatása minták alapján. Asztalt díszítő kellékek készítése.

Ismeri a hazai terítési szokásokat..

213



RÉSZÖSSZEFOGLALÓ Ajánlott tevékenységformák

Tananyag Részösszefoglaló. Környezetátalakítás: lakás, ruházkodás, táplálkozás.

Fejlesztési célok Felelős befogadói és alkotói magatartás kialakítása. Célszerű gazdálkodás (anyaggal, energiával, munkával, idővel) alapjainak kialakítása.


Módszertani javaslatok Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint. Csoportmunka egy-egy résztéma feldolgozásában.

Képes, tervszerű tevékenység végzésére.

5. TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE – TELEPÜLÉSTÍPUSOK ÉS -SZERKEZETEK Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 5.1. Településtörténet, városiasodás. Településtípusok. Életmódtípusok. A város funkciói. A világ nagy városai. 5.2. Településfunkciók és -szerkezetek A település funkcionális egységei. Szerkezeti rajzok. 5.3. Települési modellek I. Tervezés. Kivitelezés előkészületei. Kiviteli terv. 5.4. Települési modellek II. Munkaszervezés és munkamegosztás. Kivitelezés, ellenőrzés.

Fejlesztési célok



Emberi szükségletek, igények, anyagok, szerkezetek, formák tapasztalati megismerése.

Lexikonok tanulmányozása. Képes saját települése jellemzésére és Táblázatok kitöltése megadott szempontok besorolása a települési kategóriák szerint. közé. Séta a településen.

Tapasztalatok általánosítása, képességek kibontása.

Adatsorok besorolása és rendezése. A település szerkezeti vázlatának elkészítése. A település térképének tanulmányozása.

Tudja kistelepülés szerkezetét önállóan, vázlatosan ábrázolni.

Házelemek tervezése, vázlatrajzok készítése. Kiviteli tervezés.

Anyagvizsgálatok elvégzése (papír, fa, hugarocell). Házmakettek készítése papírból, hálózati rajzok felhasználásával. Településszerkezeti modell készítése és archiválása (digitális fotó). Települési terepasztal építése (utak, vízfelületek, telkek, építmények).

Képes egyszerű makett készítésére egyéni munkával.

Időbeli és térbeli konstruálás.

214

Képes településmakett készítésére csoportmunka keretében.



6. TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE – ZÖLD TERÜLETEK Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 6.1. Zöld növényzet környezetünkben A természeti és a technikai környezet kapcsolata. Növények szerepe az ember életében. Kerttípusok. 6.2. Növényápolás Gyomtalanítás jelentősége, formái. Gyomnövények felismerése. Öntözés.

Fejlesztési célok


Személyes hatás szerepe a környezetalakításban. Zöld növényzet kialakításával összefüggő tevékenységek megismerése.

Tanulmányi séta. Térképek tanulmányozása. Növényápolási munkák gyakorlókertben, előkertben. Települési terepasztal kiegészítése zöld felületi makettekkel. Növényápolási ismeretterjesztő Minikert megvalósítása az iskolában. könyvek és folyóiratok használata. Erkélyláda beültetése. Beültetési terv ismertetése, rögzítése Munkaműveletek szakszerű elvégzése. vázlatrajzban, elemzése. Tantermi „zöld sarok‖ kialakítása.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a kertek típusait és jellegzetességeit.

Tudja a kerti és szobanövényeket gondozni.

7. TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE – KÖZLEKEDÉS A TELEPÜLÉSEKEN Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 7.1. A közlekedés történetéből. A közlekedés elemei, ágazatai.

Fejlesztési célok


Technikatörténeti érdekességek megismerése.

Szakkönyvek, történeti filmek tanulmányozása. Közlekedési múzeum látogatása. 7.2. A közlekedés rendszere Társadalmi, természeti és technikai Megfigyelés. Ember, közlekedési pálya, jármű. környezet összefüggéseinek Képek tanulmányozása, műtárgyak és megismerése. részeik megnevezése. 7.3. Közlekedési eszközök Elemi kézügyesség, eszközhasználati Megfigyelés: kocsimodell részei, anyaga. modellezése I. jártasság kialakítása. Műveleti sorrend összeállítása. Találmányok. Fa megmunkálás alapműveletei: fűrészelés, Alkatrészek és műszaki rajzaik. ráspolyozás, csiszolás, fúrás, szerelés.

215

A továbbhaladás feltételei Ismeri a közlekedési eszközök sajátosságait. Ismeri a különböző közlekedési ágakat. Képes szerszámok szakszerű, balesetmentes használatára.



7.4. Közlekedési eszközök modellezése II. A fa és tulajdonságai. Nemesített fák, fapótlók. 7.5. Gyalogos és kerékpáros közlekedés. Közlekedési jelzőtáblák. Gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai. 7.6. A kerékpár A biztonságos kerékpár jellemzői.

Anyagminőség, -szerkezet és Anyagvizsgálatok elvégzése. formaválasztási jártasság kialakítása.

7.7. Tömegközlekedés Autóbusz, villamos, trolibusz, földalatti jellemzői.

Képes működőképes, esztétikus modell készítésére.

Az egyéni életszervezés összefüggéseinek felismerése. Egészséges életmódra szoktatás.

Jelzőtáblák tanulmányozása. Ismeri az alapvető közlekedési Biztonságos útvonaltervezés. szabályokat és betartja Kerékpáros gyakorlópálya tervezése, kivitelezése.

Egyszerű eszközök és szerszámok figyelmes, elővigyázatos és szakszerű használata.

Kerékpár karbantartó szerelése, egységek (kormánymű, fékek, világítás, hajtókar és pedál, gumiköpeny) vizsgálata. Gumiszerelés.

Közlekedési eszközökön elvárható viselkedés tudatosítása.

Közlekedési eszközök sajátosságainak megfigyelése. Városon belüli útvonaltervek összeállítása (Internet használat).

Képes a kerékpár biztonsági berendezéseit ellenőrizni. El tud végezni egyszerű karbantartási munkákat. Tud kisebb sérüléseket ellátni. Ismeri a tömegközlekedési eszközök előnyeit.

8. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TECHNIKA Ajánlott tevékenységformák

Tananyag

Fejlesztési célok


8.1. A kommunikáció Információ és kommunikáció. Jelek (morze, kotta, piktogram). 8.2. Az információtechnika eszközei Beszéd. Írás. Hírközlés.

A kommunikációs eszközök funkcióinak felismerése és tudatos használatuk. A technikai eszközök, tárgyak segítik a környezet megismerését és átalakítását.

Játékos kommunikáció nem nyelvi eszközökkel.

8.3. Az információtechnika történetéből.

Technikatörténeti érdekességek meg- Adatgyűjtés írott és elektronikus források ismerése. felhasználásával.

A hír terjedésének megfigyelése és a jellemzők feltárása.

216

A továbbhaladás feltételei Felismeri a kapcsolatot és a különbözőséget az információ és megjelenési formája között. Képes információk kifejezésére beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel.

Ismeri az információtechnika jelentős történeti egyéniségeit.



Az információtechnika törA szakképzettség szerepének ténetének jelentős találmányai és tudatosítása. feltalálói. A fejlesztés.

8.4. A műszaki kommunikáció. Vetületi ábrázolás. Vonalfajták- és vonalvastagságok. Méretezés. 8.5. Az otthon szerszámai és használatuk. Fa-, fém- és műanyag megmunkálás eszközei. Szerelés szerszámai.

Titkosírások készítése és megfejtése.

Dokumentumok, előírások (szabványok) használatának és szerepének megértése.

Vetületi képek azonosítása. Reprodukálás vetületi képek alapján.

Képes vetületi kép készítésére egyszerű testekről. Rajzolvasás ismerete.

Egyszerű anyagok megmunkálása kéziszerszámokkal. Balesetmegelőzés.

Makettek, modellek, egyszerű tárgyak készítése (közlekedési tábla/kerékpártároló/tömegközlekedési megálló makettek, látványtervek).

Egyszerű tárgy önálló elkészítése előre megtanult megmunkálási algoritmusok használatával.

9. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN Ajánlott tevékenységformák

Tananyag

Fejlesztési célok

9.1. Egészségünk fejlesztése. A környezet állapotának és hatásainak jellemzése.

Az emberi szervezetet károsító anyagok ismerete.

9.2. Gazdálkodás életünk része. Termékelemzések. „Vásárlói kosár‖ vizsgálata.

A különböző termékek rendeltetésének felismerése, a legkedvezőbbek kiválasztása.

Módszertani javaslatok Környezeti szférák vizsgálata: levegő, víz, talaj állapotának elemzése. Települési tér bejárása, szebb környezetet bemutató modellek megfogalmazása, készítése (padok, hulladéktárolók, kerékpárutak). Különböző termékek életút elemzése. Hulladékgyűjtési módok elemzése. Értékbecslés játékosan.Figyelemfelkeltő plakát tervezése. Szerepjáték a szelektív hulladékkezelés fontosságáról.

217

A továbbhaladás feltételei Ismeri az egészséges lakókörnyezet feltételeit. Képesek környeze fejlesztésére.

Ismeri egy család jövedelemforrásait és kiadásait. Ismeri a célszerű gazdálkodást



9.3. Karbantartás, állagmegóvás. Ruházat karbantartása. Játékok, egyszerű eszközök javítása, működés ellenőrzése. 9.4. Házimunkák a kertben. Kerttervezés. Munkaszervezés. Termékek felhasználása és értékesítése.

Technológiai terv lépéseinek elemzése.

Szerszámok, berendezések, kisgépek hasz- Tud egyszerű háztartási eszközöket nálata. szakszerűen üzemeltetni. Egyszerű ruhajavítási módok gyakorlása. Ismeri a karbantartás főbb szabályait.

Dísz- és haszonnövények gondozása. Ágyások, balkonládák beültetésének tervezése, ápolás szervezése. Tantermi zöld sarok növényeinek gondozása.

Képes szakszerűen és kitartóan gondozni a rábízott növényeket.

ÖSSZEFOGLALÓ Ajánlott tevékenységformák

Tananyag Összefoglaló. Települések funkcionális egységeinek megismerése. Települési életformák.

Fejlesztési célok


Az emberi szükségletekkel, Beszélgetés előre kiadott szempontok igényekkel összefüggő tapasztalatok szerint. levonása, érdeklődés felkeltése. Csoportmunka egy-egy résztéma feldolgozásában.

218

A továbbhaladás feltételei Ismeri az időbeosztás szerepét. Képes önálló „időfénykép‖ (napirend, munkaterv) készítése.



6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 A témakör feldolgozására javasolt óraszám

Témakör 1. Az ember átalakítja környezetét

2

2. Épített tér és alakítása – lakások és lakóházak építése

4

3. Épített tér és alakítása – a lakás mint technikai rendszer

2

4. Épített tér és alakítása – lakberendezés RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

6 1

5. Épített tér és alakítása – növények a lakásban

2

6. Mindennapjaink – konyhakultúra

6

7. Mindennapjaink – egészségünk fejlesztés RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

2 1

8. Mindennapjaink – gazdálkodási teendőink

1

9. Kommunikáció és technika

5

10. Technikai rendszerek

2

11. Közlekedés új módon

2

Összefoglaló

1

Jellemzők Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra/hét (rugalmasan átalakítható) Otthoni előkészület, dokumentumgyűjtés: 1 óra/hét

219



Cél A tanulók – jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek az épített térben; – legyenek képesek a mindennapi családi tevékenységekbe bekapcsolódni, tudjanak gazdálkodni és a családi munkamegosztás szerint tevékenykedni; – ismerjék az egészséges életmód főbb jellemzőit és törekedjenek ezek szerint élni; – ismerjék és használják a kommunikáció és információátadás eszközeit és a technológiák lényegét; – tájékozottak legyenek a technikai környezetben és azok rendszereiben, iIsmerjék fel az ok-okozati összefüggéseket; – kulturáltan és szakszerűen közlekedjenek, óvják maguk és embertársaik egészségét; – készüljenek fel a technika világának mind mélyebb megismerésére. Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez – Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. – Az elkészített dokumentumok (tervek, műszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása. – Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek, elemzése és osztályozása. – Mérések, vizsgálatok, kísérletek menetének és eredményeinek csoportos és önelemzése, szóbeli értékelése. Feltételek – Technika szaktanterem (mezőgazdasági gyakorlókert / tankonyha) – Szerszámok, kisgépek. – Szemléltető eszközök. – Oktatástechnikai eszközök, internetes kapcsolat. – Iskolai könyvtár.


220



1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 1.1. A fejlődés. A fejlődés irányai. A környezetalakítás elvei. A növekedés határai. 1.2. Növekvő és változó emberi szükségletek. Alapvető, kiegészítő és luxusszükségletek Reklámok és hatásaik.

Fejlesztési célok



Személyes hatások, lehetőségek és szerepek felismerése a közvetlen környezet kialakításában.

Újságok, cikkek elemzése. Megfigyelés.

Ismeri a fejlődés és a fogyasztás alapfogalmait.

A mesterséges környezettel kapcsolatos helyes viselkedés kialakítása.

Fogyasztáselemzés készítése. Reklámhordozók elemzése. Reklámplakát készítése egy termékről.

Tud tájékozódni a jelen és jövő környezeti problémáiban.

2. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – LAKÁSOK ÉS LAKÓHÁZAK ÉPÍTÉSE Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 2.1. Az építkezés anyagai. A lakások és lakóházak építési eljárásai és anyagai. 2.2. A tervezéstől a kivitelezésig. A tervdokumentációk. Helyszínrajzok értelmezése. 2.3. A lakás tervrajzai. A lakóépületek tervrajzainak és kivitelezési folyamatának értelmezése.

Fejlesztési célok Az építőanyagok funkcióinak, jelentőségének és jellemzőinek felismerése a környezetalakításban. A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése.



Elvi vázlatok készítése. Ismeri a lakásépítés menetét, az Elemzés. építkezési hatóság elvárásait. Építőanyag-gyűjtemény készítése. Beépítési rajzok vázolása. Képes értelmezni a helyszínrajzokat. Helyszínrajz vázolása tapasztalatok alapján.

Dokumentumok (épület tervrajzok, Homlokzati rajzvázlat készítése. szakkönyvek, ismertetők) használata Tervrajzok rajzolvasása. az önálló tervezéshez.

221

Képes értelmezni a házak és lakások alap- és homlokzati rajzait.



2.4. Szakipari munkák a lakásban. Szerkezeti egységek és funkcióik. Szakipari munkák. Megmunkáló gépek és funkcióik.

Probléma felismerése (családi) lakókörnyezetben. Technológiai tervek készítése, elmondása, leírása.

Táblázatok kitöltése. Megfigyelés. Elemzés. Metszeti rajz készítése. Tapétaszükséglet számítása. Szakipari szakmák elemzése (előnyök, hátrányok felkutatása).

Tud tájékozódni az egyszerű gépek részfolyamataiban. Ismeri a balesetmentes munka követelményeit.

3. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – A LAKÁS MINT TECHNIKAI RENDSZER

Tananyag 3.1. A lakás pereme. A lakás peremei és a hatások.

Ajánlott tevékenységformák

Fejlesztési célok A probléma felismerése és megfogalmazása szóban és vázlatrajzban.

Módszertani javaslatok Megfigyelés előre megadott szempontok szerint. Tanulmányi séta tüzéptelepen.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a perem fontosabb anyagi tulajdonságait.

Energiatakarékossági lehetőségek feltárása, saját lehetőségeink elemzése. 3.2. Közérzet és komfort. A közérzet és tényezői. A tevékenységek és a közérzet összefüggései.

A rendeltetés, az anyag, a forma, a Megfigyelések. szerkezet az eljárás, és a gazdaságos- Táblázatok kitöltése. ság összefüggéseinek megismerése. Hőmérsékletek mérése. Individuális életszervezési kialakítása.

Képes a kellemes közérzet jellemzőit megfogalmazni.

4. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – LAKBERENDEZÉS Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 4.1. A lakás beosztása. A jó és kényelmes lakás követelményei. 4.2. A lakás berendezése. Funk-

Fejlesztési célok



A lakás funkcionális és formai Követelmények rangsorba állítása. Ismeri a lakás tájolásának szerepét, megfelelése, célszerűség és gazdasá- Lakásbeosztások elemzése saját tapasztalatok hatásait. gos működtetés megállapítása. alapján. Ötletgyűjtés lakberendezési folyóiratokból. Alkotófolyamat tervezése, műveleti Lakásbeosztás tervezése. Tájékozott a lakás berendezésének

222



ciószemlélet a lakás berendezésében. A lakberendezés esztétikai és funkcionális szerepe. A lakás berendezéseinek csoportosításai. 4.3. Egy kis bútortörténet. Művészeti korszakok és a bútorok kapcsolatai.

sorrend összeállítása. Konstrukciós alapelveknek való megfelelés.

Történeti érdekességek Elemzés előre megadott szempontok szerint megismerése. (funkció, kényelem, esztétika). Véleményformálás különböző korok Lakószoba makett bebútorozása. bútorairól. Ízlésítélet kifejlesztése.

Ismeri a jellegzetes népi magyar bútorokat.

4.4. Textil a lakásban. Textíliák nyersanyagai.

Rendeltetések, formák összefüggéseinek megfelelő tevékenység végzése.

Lakástextíliák vizsgálata. Mosóporok tanulmányozása. Folttisztítószerek megismerése.

4.5. Szoba berendezése. A lakás felépítése, bútorzata.

Alternatív lehetőségek közül a legjobb kiválasztása döntéssel. Személyes ráfordítás meghatározása önálló munkavégzés esetén. Történeti érdekességek megismerése. A társadalmi–természeti–technikai környezet összefüggések feltárása.

Faliképek, terítők tervezése. Applikálással patch-work készítése. Textilfestés batikolási technikákkal.

Ismer az alapvető mosó- és tisztítószereket. Tudja értelmezni a használati utasításukat. Képes célszerű és takarékos anyagfelhasználásra Tudják tisztán tartani környezetüket.

4.6. Egy kis népművészet. Fonal- és textilmunkák.

Berendezési tárgyak kiválasztása. Képgyűjtemények, tablók összeállítása prospektusok felhasználásával.

Alapöltések gyakorlása. Hímzésminták önálló tervezése. Kutatómunka: a népművészet szerepe az öltözködésben.

alapelveiben. Ismeri a berendezési tárgyak funkcióit.

Tud öltésfajtákat célszerűen használni,


Tananyag Részösszefoglaló. Épített tér célszerű kialakítása, átalakítása, berendezése különböző korokban.

Fejlesztési célok Felelős befogadói és alkotói magatartás kialakítása. Célszerű gazdálkodás (anyaggal, energiával, munkával, idővel) tudatosítása.

Módszertani javaslatok Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint. Időbeosztás készítése.

223

A továbbhaladás feltételei Képes tervszerű tevékenység végzésére. Tud ismereteket rendszerezni, összefoglalni.



5. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – NÖVÉNYEK A LAKÁSBAN Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 5.1. Növények mesterséges környezetben. A lakás tájolása, megvilágítása, hőmérséklete. 5.2. Növénytartó edények A növénytartó edények funkciói, esztétikai szerepük, fajtáik.

Fejlesztési célok



Gyakorlati tapasztalatra és tanult tudásra épülő forma-, anyag-, és eljárásismeret.

Kísérletek elvégzése. Szobanövények igényeinek (szakkönyvi piktogramok) tanulmányozása.

Ismeri a növények elhelyezésének szabályait.

Egyszerű alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok kezelése, mérés.

Virágtartók készítése, díszítése. Edények díszítése.

Tud célszerűen megválasztani növénytartó edényeket.

6. MINDENNAPJAINK – KONYHAKULTÚRA Ajánlott tevékenységformák

Tananyag

Fejlesztési célok

6.1. Otthoni munkahelyeink. Önálló munkaszervezés, A lakás felépítése, a helyiségek munkamegosztás kialakítása. funkciói. Egyéni sajátosságok (időbeosztás, tempó) figyelembevétele a munkavégzés során. 6.2. A konyha kialakulása, fejlődése. Technikatörténeti és életmódA konyha bútorzata, edényei. történeti érdekességek megismerése. 6.3. A konyha mint munkahely. Rend és időbeosztás. Konyhánk elhelyezése, bútorzata. Az érdeklődés és munkamód összehangolása az időbeosztásban. 6.4. Egyszerű ételek készítése. Terítés Technikai, háztartási mindentudók – tálalás – kínálat. használata. Egészséges táplálkozás. Az alkotás örömének átélése a A terítés írott és íratlan szabályai. tevékenységben.

Módszertani javaslatok Beszélgetés a házimunkáról. Takarítószerek megismerése használati utasítások elemzése és kísérletek alapján. Tankönyvhasználat.

A továbbhaladás feltételei Képes a házimunkában való részvételre.

Gyűjtőmunka régi konyhai felszerelésekből, Képes megfigyeléssel szerzett használatuk elemzése. ismeretek összegyűjtésére. Modern konyhák tervezése a követelmények Képes környezete tisztántartására. figyelembevételével. Egyszerű ételek készítése csoportokban. Tankönyvi feladatok megbeszélése. Asztalok terítése önálló elképzelések alapján.

224

Ismer egyszerű ételkészítési eljárásokat Tud egy étkezéshez szakszerűen, esztétikusan megteríteni.



6.5. Konyha- és ételhigiénia. Konyha higiéniai követelményei. Ételhigiéniai elvárások. A tárolás szabályai. 6.6. Élelmiszereink és egészségünk. Élelmiszerek kedvező és kedvezőtlen változásai.

Ízlés fejlesztése. Az emberi szükségleteket maradéktalanul kielégítő élelmiszerek tulajdonságainak megismerése. A probléma felismerése családi környezetben. A szervezetet károsító anyagok hatásmechanizmusának és következményeinek tudatosítása.

Konyha kialakítási tervek készítése. Egy bevásárlás termékeinek figyelemmel kísérése.

Ismeri a konyha- és ételhigiéniai szabályokat.

Újságcikkek gyűjtése. Megfigyelések, kísérletek (tartósság). Csomagolási tájékoztatók elemzése (szavatosság, összetétel, tárolás).

Képes az élelmiszer minőségének (fogyaszthatóságának) megállapítására.

7. MINDENNAPJAINK – EGÉSZSÉGÜNK FEJLESZTÉSE Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 7.1. A megjelenés élőfeltételei. Öltözködési módok, praktikus ruházat.

Fejlesztési célok

Öltözködési terv készítése, az elképzelés bemutatása szóban és modellel, indoklással. Alkotó-, kritikai, megfigyelő- és kommunikációs képességek formálása. 7.2. Egészségünk megőrzése. Célszerűség és gazdaságosság Szakterületek: ruhakészítő, összefüggéseinek elemzése. cipész, fodrász, kozmetikus stb. A szakképzettség szerepének Az egészséges életmód jellemzői, felismerése. a rekreáció. Tevékenységek és pályák Balesetek megelőzésének főbb megismerése. szabályai.



Egyszerűbb ruha-karbantartási munkák vég- Képes a testápolásra, az időjárásnak zése. megfelelő öltözködésre Modelltervezés, kivitelezés (öltöztető bábu). Az öltözködés társadalmi szerepének elemzése (üzletek, irodák, bankok, iskola stb. területén). Beszélgetés az egészséggel összefüggő Ismeri a legfontosabb egészséggel szakterületekről. kapcsolatos problémákat és Filmek megtekintése. szakterületeket. Önálló plakátok tervezése. Szakműhely látogatása.

225




Tananyag Részösszefoglaló. Épített tér díszítése. Mindennapjaink: étkezés, egészségmegőrzés, ruházkodás, gazdálkodás.

Fejlesztési célok Célszerű és tudatos gazdálkodás (anyaggal, energiával, munkával, idővel).

Módszertani javaslatok Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint. Foglalkozásokról áttekintő tabló összeállítása.

A továbbhaladás feltételei Képes tervszerű tevékenység végzésére. Képes ismeretei rendszerezésére, összefoglalására.

8. MINDENNAPJAINK – GAZDÁLKODÁSI TEENDŐINK Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 8.1. Szolgáltatások igénybevétele. Családi szolgáltatások. A gazdálkodás alapjai. A döntés.

Fejlesztési célok A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése.

Módszertani javaslatok Adatgyűjtés saját életünkről. Számlák elemzése. Bevétel, kiadás, mérleg készítése. Takarékossági lehetőségek elemzése.

A továbbhaladás feltételei Be tud kapcsolódni a családi munkamegosztásba.

9. Kommunikáció és technika Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 9.1. Az információ-átadás története. A hír. Az információ-átadás technikai eszközei. 9.2. A számítógép fejlesztésének története. Számolástól a számítógépig. Számítógépgenerációk.

Fejlesztési célok A természet, a társadalom és a technika kapcsolatrendszerének, összefüggéseinek felismerése az információátadás körében. A technikai eszközök, tárgyak funkcióinak felismerése, a környezet átalakításban betöltött szerepük értékelése.

Módszertani javaslatok Kutatás szakkönyvekben, képes könyvekben, interneten (szemafor, jelzőtorony, távíró, rádió, tv, telefon stb.).

A továbbhaladás feltételei Ismeri az információátadás történetét, neves személyiségek munkáját.

A számítógép – mint fontos technikai talál- Ismeri a számítógép fejlesztés mány – szerepének elemzése. indítékait. Magyar vonatkozások gyűjtése.

226



9.3. Kommunikáció a számítógéppel. A számítógép emberi szervezetre A gépet működtető operációs gyakorolt kedvezőtlen hatásainak rendszer kezelői szintű ismerete. elemzése. A szakképzettség szerepének tudatosítása. 9.4. Logikai áramköri modellek. Probléma lényegének Logikai műveletek, megfogalmazása szóban igazságtáblák. vázlatrajzban, logikai táblában.

Számítógép és perifériáinak kezelése. Gyűjtőmunka a számítógép alkalmazási területeiről (közlekedés, bankok, robotok, technológiák).

Tud alapfokon használni egy szoftvert. Ismeri a számítógépterem rendjére vonatkozó szabályokat.

Információ-átvitelt lehetővé tevő elektromos áramkörök megismerése. Egyszerű áramkörök összeállítása. Logikai táblák kitöltése. Egyszerű rajzok készítése. Rajzolvasási gyakorlat.

Ismeri az alapvető logikai kapcsolásokat.

9.5. Műszaki kommunikáció. Jelképes ábrázolások. Rajzok értelmezése.

Az elképzelés rögzítése a szabványok által megadott keretek között.

Tud egyszerű vetületi, axonometrikus és jelképi rajzokat készíteni.

10. TECHNIKAI RENDSZEREK Ajánlott tevékenységformák

Tananyag

Fejlesztési célok



10.1. Környezetünk rendszerei. Gépek. Anyagtechnológiák. Technikai rendszerek, funkciói, környezetük.

Rendszerek, tárgyak, anyagok, szerkezetek jellemzése, leírása.

Elemzés, csoportosítás. Ismeri a közvetlen környezet Táblázatok készítése. technikai rendszereit, képes elemezEgyszerű és összetett gépek elemzése (lejtő, ni ezeket. emelő, csiga, daru, fúrógép, fűnyíró, kávédaráló, gépjármű).

10.2. Anyagvizsgálat és biztonság. Anyagok tulajdonságainak vizsgálati módszerei.

Jellemző tulajdonságok kiemelése. Mérési, vizsgálati tapasztalatokra épülő ismeretek összegzése.

Egyszerű anyagvizsgálatok elvégzése. Rendszerező táblázatok összeállítása.

Ismer összefüggéseket az anyagok szerkezete és tulajdonságai között.

11. KÖZLEKEDÉS ÚJ MÓDON Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 11.1. Utazás gépjárművel.

Fejlesztési célok Célszerű gazdálkodás anyaggal,

Módszertani javaslatok Közlekedési csomópontok megfigyelése.

227

A továbbhaladás feltételei Tudja, milyen környezeti és for-



A közlekedés és parkolás szabályai. 11.2. A kerékpár reneszánsza. Közlekedés kerékpárral. A kerékpár karbantartása, beállítása.

energiával, munkával, ráfordítással. Közlekedésre fordított idő elemzése („utazási fénykép‖). Térbeli tájékozódás fejlesztése („térlátás, szemkontaktus‖). Defenzív-kreatív kerékpárhasználat.

Közlekedési szabályok áttekintése. Egyszerű feladatlapok kitöltése, helyes válaszok elemzése. Megfigyelés. Karbantartó szerelés. Kerékpárosok vezetési stílusának, magatartásának elemzése.

galmi problémákat okoznak a gépjárművek. Ismeri a kerékpárt, a fontosabb karbantartást és beállítást.


Tananyag Összefoglaló. Lakás, lakóhely, település. Települési életformák.

Fejlesztési célok


A mesterséges környezetről szerzett Beszélgetés előre kiadott szempontok tapasztalatok folyamatos bővítése és szerint. kritikus alkalmazása. Csoportmunka egy-egy résztéma feldolgozásában.

228

A továbbhaladás feltételei Képes ismereteit összefoglalni, kreatív módon gondolkodni.




A témakör feldolgozására javasolt óraszám

1. Anyagi javak előállítása

3

2. Korszerű rendszerek – energia előállítása és felhasználása

4

3. Korszerű rendszerek – informatikai rendszerek

3

4. Korszerű rendszerek – anyagok előállítása és felhasználása RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

4 1

5. Korszerű rendszerek – a gép

4

6. Lakókörnyezetünk rendszerei – növények lakókörnyezetünkben (6 óra)

3

7. Lakókörnyezetünk rendszerei – lakóházak, lakások fűtési és szellőztetési rendszerei

2

8. Lakókörnyezetünk rendszerei – konyhatechnikai rendszerek és működtetésük

4

9. Élet a településen – egészségünk fejlesztése

2

10. Élet a településen – közlekedés

3

11. Élet a településen – a munkahely ÖSSZEFOGLALÓ

3 1

229



Jellemzők Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra/hét (rugalmasan átalakítható) Otthoni előkészület, dokumentumgyűjtés: 1 óra/hét Cél A tanulók – jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a tágabb épített térben; – ismerjék fel a fogyasztás és a termelés összhangjának fontosságát; – ismerjék lakókörnyezetük termelő üzemeinek sajátosságait; – legyenek fogékonyak a technikai újdonságok iránt; – ismerjék az egészséges életmód főbb jellemzőit és törekedjenek ezek szerint élni; – becsüljék a fizikai munkát, ismerjék a legfontosabb technológiák lényegét; – tájékozottak legyenek a technikai környezetben és azok rendszereiben, ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket; – kulturáltan és szakszerűen közlekedjenek, óvják maguk és embertársaik egészségét; – készüljenek fel a technika világának mind mélyebb megismerésére; – készüljenek a pályaválasztásra; – tudjanak tapasztalati megismerésen alapuló munkavégzést végezni. Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez – Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. – Az elkészített dokumentumok (tervek, műszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása. – Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek, elemzése és osztályozása. – Mérések, vizsgálatok, kísérletek menetének és eredményeinek csoportos- és önelemzése, szóbeli értékelése. Feltételek – Technika szaktanterem (mezőgazdasági gyakorlókert/tankonyha).

230



– – – –

Szerszámok, kisgépek. Szemléltető eszközök. Oktatástechnikai eszközök, internetes kapcsolat. Iskolai könyvtár.

Tanulók száma legfeljebb: 16 fő. 1. ANYAGI JAVAK ELŐÁLLÍTÁSA Ajánlott tevékenységformák

Tananyag

Fejlesztési célok



1.1. Fogyasztás és termelés Fogyasztás, termék, termelés alapjai.

Az emberi szükségletek és igények meghatározó szerepének erősítése a társadalmi, a gazdasági és a technikai fejlődésben.

1.2. Termelési centrumok környezetünkben. A termelés alapfogalmai.

A technológiák, a munkaműveletek és Folyamatábrák készítése. Ismeri a termelés folyamatát. a mesterséges környezet változásai Termékút elemzés. kapcsolatának felismerése, vizsgálata. Néhány ipari termelési technológia megismerése (nyomda, kenyérgyár, tejüzem stb.). A környezetalakítás, az Megfigyelés és csoportosítás megadott szemIsmeri a hulladékok főbb típusait és állapotváltoztatás felelősségének pontok szerint. szakszerű kezelésüket. kialakítása. Hulladékhasznosító technológiák megismerése. Egyszerű munkadarabok készítése hulladék anyagokból (textil, műanyag flakon, papír).

1.3. Hulladékok környezetünkben. Termelési és fogyasztási hulladékok keletkezése és kezelése.

Megfigyelés és csoportosítás megadott szemIsmer fontosabb termékeket. pontok szerint. Statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása a termelés és fogyasztás területéről.

2. KORSZERŰ RENDSZEREK – ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 2.1. Az energia felhasználása

Fejlesztési célok Az emberiség történetében alapvető

Módszertani javaslatok Irodalomkutatás (technikatörténeti szakiroda-

231

A továbbhaladás feltételei Ismeri a különböző energiaformák



különböző korokban. Természeti energiaváltozások hasznosítása. 2.2. Ásványi energiahordozók. Természeti energiaforrások csoportosítása. Ásványi energiahordozók keletkezése és felhasználása. 2.3. Megújuló energiaforrások. A megújulás értelmezése. Alternatív energiaforrások. 2.4. Az energiaátalakítás környezeti problémái. Energiafelhasználás átalakítási láncolata.

technikai alkotások és azok környezeti kapcsolatainak megértése.

lom). A szél energiáját hasznosító modellek bemutatása, új modellek készítése. Az alkotó, elemző és értékelő Szénfajták gyűjtése. munkához dokumentumok Képsorok elemzése. alkalmazása. Statisztikai adatok gyűjtése. Égési folyamat vizsgálata (gyufaszál, gyertya stb.). A természeti és technikai környezet Fogyasztási adatok felmérése. tanulmányozása alapján a probléma Hazánk adottságainak elemzése. meghatározása. Egyszerű modellek készítése a vízenergia és a napenergia hasznosítására. A problémahelyzet Irodalomkutatás. megfogalmazása és szemléltetése. Táblázatok, grafikonok, képek elemzése. Fogyasztási adatok felmérése, energiatakarékossági javaslatok megfogalmazása. Modellek készítése.

felhasználását Ismeri az ásványi energiahordozók jellemző tulajdonságait. Ismeri az erőművi folyamatok lényegét. Ismeri az alternatív energiaforrásokat.

. Ismeri a környezettudatos magatartás fogalmát.

3. KORSZERŰ RENDSZEREK – INFORMATIKAI RENDSZEREK Ajánlott tevékenységformák

Tananyag

Fejlesztési célok

3.1. Az információátadás folyamata. A problémahelyzet feltárása, Az információ (mint alapkategória). technikai újítások szükségessége. Az emberi figyelem korlátai. 3,2, A számítógép mint információtovábbító és átalakító rendszer. A számítógép funkciói. Számítógéppel segített irányítások.

Folyamatirányítási technológiák tervezése. A terv-gondolat közérthető megjelenítése.



Megfigyelés előre megadott szempontok szerint Ismeri az információátadás folyamatát. Elemzések: számítógépek szerepe a technológiai folyamatokban (festő robotok, raktárkezelés). Irodalomkutatás. Ismer számítógéppel segített folyamaElemzések. tokat. Tanulmányi séta, filmek megtekintése (beléptető-, mérlegelő-, bolti eladói

232



3.3. Műszaki kommunikáció. Rajzolvasás. Axonometrikus, vetületi és metszeti Térbeli gondolkodás és a szóbeliábrázolás. írásbeli kifejezés összhangjának biztosítása.

rendszerek). Egyszerű műszaki rajzok készítése, rajzolvasás. Számítógéppel készített rajzok elemzése (rétegek szerepe).

Tud egyszerűbb rajzokat elemezni, ismeri a legfontosabb jelöléseket.

4. KORSZERŰ RENDSZEREK – ANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA Ajánlott tevékenységformák

Tananyag

Fejlesztési célok

4.1. Az anyagok csoportosítása. Anyagok csoportosítása. Jellegzetes technológiák.

A felhasználási tervhez illeszkedő anyaghasználat és szerkezetválasztás értékelése.

4.2. A fémes anyagok és megmunkálásuk. Fémek jellemzői. Fémek megmunkálása.

Az anyag szerkezeti átalakításának és funkcionális, gazdaságossági megfelelésének értékelése.

4.3. Műanyagok és alkalmazásuk. Műanyagok tulajdonságai, fontosabb csoportosítási szempontok. 4.4. Egyszerű használati tárgyak tervezése és kivitelezése. Oldható és nem oldható kötések. Dísztárgyak tervezése és kivitelezése.

Rendeltetésnek, formának, technológiának megfelelő anyag választása.

Módszertani javaslatok Elemzés. Megfigyelés előre meghatározott szempontok szerint. Öntés, hengerlés, kovácsolás, sajtolás technológiájának megismerése. Egyszerű anyagalakítások végzése. Szerszámok szakszerű használata. Fémhuzalok, -lemezek megmunkálása, egyszerű használati tárgyak készítése rajzok alapján. Táblázat elemzése. Egyszerűbb munkadarabok készítése hőre lágyuló műanyagból.

A továbbhaladás feltételei Ismeri környezete jellegzetes anyagait.

Ismeri a fémek legfontosabb megmunkálási eljárásait.

Ismeri a műanyagok legfontosabb tulajdonságait és az újrahasznosítási módokat.

A tervezés, kivitelezés Művelettervek és eszközszükségletek tervezése. Képes tárgyak tervezésére és kivitelezéalgoritmusának következetes Dísztárgyak készítése fa, fém, műanyag együttes sére. betartása. felhasználásával. A munkatevékenységhez szükséges ismeretek és szabályok betartása.

233




Tananyag Részösszefoglaló.

Fejlesztési célok Szervezett munkavégzés, ügyes eszközhasználat kifejlesztése. Tervezett időbeosztás követése Rendszerezés, elemzés.

Módszertani javaslatok Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint, rajzolvasás. Rajzok készítése makettekről. Munkadarabok, alkatrészek jellegzetes méreteinek mérése tolómérővel.

A továbbhaladás feltételei Képes összefüggések felismerésére.

5. KORSZERŰ RENDSZEREK – A GÉP Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 5.1. Géprendszerek és szerkezetük. Gépegység szerkezete. A szerkezeti részek feladatai. 5.2. Gépelemek és ábrázolásuk. Gépelemek funkciói, jellemzőik és ábrázolásuk. 5.3. Egyszerű mechanizmusok modellezése. Mozgásátalakító szerkezetek. 5.4. Belsőégésű motorok. Belsőégésű motorok működési elve.

Fejlesztési célok



A technikai környezet és rendszereinek Gépek elemzése, egyszerűbb modellek feltárása megfigyelés alapján. összeállítása fémépítő segítségével.

Ismeri a gépek funkcióit és szerkezetét.

Technikai problémák (terhelés, kiviteli korlátok, kapcsolódások) megfogalmazása szóban, rajzban.

Ismeri a rajzok és a valóságos alkatrészek közötti kapcsolatot.

Gépek és gépelemek elemzése. Csavarok és csavaranyák vizsgálata. Rajzolvasás. Egyszerű alkatrészek szerelése csavarozással. A rendeltetés, a forma, a technológia Elemzések rajzok segítségével összekapcsolása a tervezés, a szervezés Mechanizmus modellek készítése (forgattyús, és a kivitelezés folyamatában. bütykös, fogasléces). A belsőégésű motor működése Elemzés modell és szemléltetőeszközök során fellépő szerkezeti problémák segítségével. meghatározása. Motor vagy motormodell szerelése.

234

Ismeri a mozgásátalakítók feladatait. Ismeri az Otto- és a dízelmotor működési elvét és főbb egységeit.



6. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI – NÖVÉNYEK LAKÓKÖRNYEZETÜNKBEN


Tananyag

Fejlesztési célok

6.1. Szobai dísznövényeinkről. Növények életfeltételei, igényei.

A választott növények, anyagok és technológiák jellemzése. Csoportmunka. 6.2. A hagyományos díszkert jellegzetes A kooperációs készség és a növényei, ápolási munkái. konfliktusmegoldási tapasztalatok A kert növényei. tudatosítása páros munkaszervezés Fák, bokrok, cserjék, virágok. esetén. A díszkert növényápolási munkái. 6.3. Kerti bútorok és térelválasztók. Felelősség és szabálytudat fejlesztése. Kerti bútorok és térelválasztók Szervezett munka, a kéziszerszámok és funkciói, kiviteleik. eszközök szakszerű kezelése.



Iskolai zöld sarokban, tanteremben lévő növények gondozása (portalanítás, öntözés, átültetés). Kerttervek készítése. Ágyások tervezése. Talajelőkészítés, ültetés, gyomlálás, tápanyag utánpótlás.

Tudja a szobanövényeket gondozni..

Térelválasztó makett tervezése és kivitelezése. Fali virágtartók készítése csoportmunkában.

Képes kreatív módon tervet készíteni és azt kivitelezni.

Ismeri a legszebb és leggyakoribb kerti növényeket. Képes a munka megtervezésére, .

7. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI – LAKÓHÁZAK, LAKÁSOK FŰTÉSI ÉS SZELLŐZTETÉSI RENDSZEREI Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 1.1. A kellemes közérzet biztosítása. A kellemes közérzet tényezői. 7.2. Fűtés és szellőzés. Fűtőberendezések funkciói és működésük.

Fejlesztési célok A mesterséges környezet vizsgálata, jellemzőinek megismerése, tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről. Fontos emberi igények és a technikai lehetőségek közötti különbség megismerése. A technológia és a gazdaságosság összefüggéseinek tapasztalati megfogalmazása.

Módszertani javaslatok Mérések a lakásban. Megfigyelések előre megadott szempontok szerint. Hőtermelők (kemence, kályha, kandalló, kazán) és hőleadók (radiátor, konvektor, hősugárzó, légbefúvó) elemzése rajzok, képek alapján.

235

A továbbhaladás feltételei Ismeri a kellemes közérzet feltételeit. Tudja a fűtőberendezéseket értékelni takarékosság (energia, idő), biztonság, esztétikai kivitel szempontjából.



8. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI – KONYHATECHNIKAI RENDSZEREK ÉS MŰKÖDTETÉSÜK Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 8.1. Korszerű konyha. A konyha elrendezése, bútorai. A régi konyha. Konyhahigiénia. Ételkészítő eljárások. 8.2. A hűtőgép és helyes használata. Takarékosság a konyhában. Élelmiszerek helyes tárolása a hűtőszekrényben. Háztartási gépek használata, energiatakarékos munkavégzés. 8.3. Egyszerű konyhatechnikai eszközök készítése. Különböző anyagok megmunkálási módja. Műveletterv készítése. 8.4. Mélyhűtött félkész ételek a konyhában. Saláták készítése.

Fejlesztési célok



A munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszközhasználati jártasság kialakítása.

Konyhatechnikai eszközök csoportosítása, szak- Képes a konyhát célszerű eszközökkel, szerű használata. gépekkel felszerelni, egyszerű ételeket Balesetelhárítási szabályok felidézése. készíteni. Egyszerű ételek elkészítése.

Az emberi szükségletek és igények kielégítésére szolgáló technikai berendezések megismerése.

A hűtés típusainak megismerése, tankönyvi feladatok megbeszélése. Különböző számlák (villamos energia-, víz-, fűtésszámlák) tanulmányozása. Hűtőgéptípusok keresése adott feladatokra (csoportmunka internethasználattal). Tervezés, rajzolás. Fa- és textilanyagok megmunkálása. Tervezett munkadarabok elkészítése a műveletterv segítségével.

Tud többféle megoldást egy problémára. .

Különböző saláták készítése mélyhűtött zöldségekből.

Alkalmazza az egészséges táplálkozás szabályait

Műveletterv készítése. A megoldáshoz szükséges készségek számbavétele. A munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszközhasználati jártasság kialakítása.

Képes átgondolt munkavégzésre, a szerszámok balesetmentes használatára

9. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – EGÉSZSÉGÜNK FEJLESZTÉSE Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 9.1. Kellemes megjelenés, ízléses

Fejlesztési célok Az egyéni tapasztalatok és a külső

Módszertani javaslatok Ismereteink felidézése a táplálkozásról, a tisz-

236

A továbbhaladás feltételei Képes következetesen az ápolásra, a



öltözet. Testápolás. Öltözködési szabályok. 9.2. Ruházatunk, ruházati üzletek és szolgáltatások. Textilanyagok nyersanyagai, tulajdonságai.

információk összekapcsolása.

tálkodásról, öltözködésről. Tisztálkodószerek tanulmányozása.

tiszta, ápolt külsőre.

A ruházat szakszerű, gondos kezelése, szépségének örömteli átérzése.

Ruhatárunk elemzése. Ruházati üzletek megismerése. „Házi‖ divatbemutató rendezése, közös elemzés.

Képes ruházatát tisztán tartani, megváltoztatni az alkalomnak megfelelően.

10. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – KÖZLEKEDÉS Ajánlott tevékenységformák

Tananyag

Fejlesztési célok

10.1. A gépjárművek típusai, jellemzőik. Az autó technikatörténete. 10.2. A személygépkocsi üzeme. A személygépkocsik üzemanyagai. A járművek jellemző adatai.

A rendeltetés, a gazdaságosság összefüggéseinek tapasztalati és fogalmi elsajátítása. Kommunikációs készség kifejlesztése a tapasztalatok és gondolatok kifejezésére.

10.3. A kulturált közlekedés. A KRESZ. A kulturált közlekedés szabályai.

Tudatos döntés, az emocionalitás jelentőségének felismerése a közlekedésben (defenzív közlekedés).

Módszertani javaslatok Filmvetítés az autó történetéről. Egy-egy autó- vagy motorkerékpár típusról történeti tabló készítése kutatás alapján. Katalógusok elemzése. Látogatás egy benzinkútnál: környezeti hatások vizsgálata. Kismotor műszaki tesztlap megismerése, közös kitöltése. Megfigyelések. Statisztikák elemzése. Közlekedési tesztlapok egyéni kitöltése.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a gépjárművek műszaki jellemzőit. Tudja jellemezni a gépjármű üzemanyagokat.

Képes kultúrált közlekedésre.

11. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – A MUNKAHELY Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 11.1. Munka és munkahelyek. Közvetlen és közvetett munka A munkavégzés története és

Fejlesztési célok Konkrét pályaterületek és jellemzőinek feltárása.



Megfigyelések: munkalehetőségek térségünkIsmeri a kellemes munkahely követelben, régiónkban. ményeit. Képek elemzése, szerepjátékhoz adatgyűjtés.

237



csoportjai. 11.2. Foglalkozások és jellemzőik. Foglalkozások és jellemzőik.

A foglalkozások értékelése, egyéni elvárások és a különbségek feltárása.

11.3. Pályaválasztás. Konkrét pályaterületek elemzése A magyar iskolarendszer jellemzői. konstruktivitási készség szemPályaválasztás menete. pontjából.

Munkahelyi szerepjáték: különböző korok munkahelyei. Megfigyelések előre megadott szempontok alapján. Foglalkozások pozitívumainak és negatívumainak elemzése. Tájékozódás előre megadott szempontok figyelembevételével. Lehetőségek és elvárások elemzése, (iskolák, munkahelyek).

Ismeri a foglalkozások fontosabb jellemzőit. Ismeri a különböző szakterületek követelményeit.


Tananyag Összefoglaló. Az anyagi javak előállítása és felhasználása.

Fejlesztési célok A megismert mesterséges környezet rendszerezése.

Módszertani javaslatok Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint. Feladatlapok kitöltése és közös értéklelése.

238

A továbbhaladás feltételei Képes ismereteit rendszerezni, összefoglalni, az összefüggéseket felismerni.





1. Az ember átalakítja környezetét – környezetbarát építkezés

2

2. Az ember átalakítja környezetét – közművek 3. Az ember átalakítja környezetét – energiaellátás

4

4. Az ember átalakítja környezetét – műszaki kommunikáció 5. Az ember átalakítja környezetét – irányítási folyamatok

2

4 3

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ

1

6. Korszerű rendszerek – a gépjármű

4

7. Korszerű rendszerek – információtechnika

3

8. Korszerű rendszerek – a modern konyha 9. Élet a településeken – környezetszennyezés és egészségünk

3 2

10. Élet a településeken – munkahelyek környezetünkben

2

11. Élet a településeken – közlekedés járművel

1–3

12. A megjelenés higiéniája

1–4

13. Kertkedvelőknek – kertészkedőknek

1–3

ÖSSZEFOGLALÓ

1

Megjegyzés: Az 1–4 óra intervallum azt jelenti, hogy bármely tananyagrész feldolgozható, az adottságok függvényében. Jellemzők Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra/hét (rugalmasan átalakítható) Otthoni előkészület, dokumentumgyűjtés: 1 óra/hét 239



Cél A tanulók – jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a tágabb épített térben; – tájékozottak legyenek a különböző technikai rendszerek irányításában; – legyenek fogékonyak a technikai újdonságok iránt; – ismerjék a korszerű rendszerek (gépjármű, informatika, konyha) főbb jellemzőit; – ismerjék az egészséges életmód főbb jellemzőit és törekedjenek ezek szerint élni; – becsüljék a fizikai munkát, ismerjék a legfontosabb technológiák lényegét; – képesek legyenek egyszerű technikai problémák modellezésére, egyszerű tárgyak tervezésére, kivitelezésére; – tájékozottak legyenek a technikai környezetben és azok rendszereiben. Ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket; – kulturáltan és szakszerűen közlekedjenek, óvják maguk és embertársaik egészségét; – készüljenek fel a technika világának mind mélyebb megismerésére; – készüljenek a pályaválasztásra. Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez – Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. – Az elkészített dokumentumok (tervek, műszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása. – Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek, elemzése és osztályozása. – Mérések, vizsgálatok, kísérletek menetének és eredményeinek csoportos- és önelemzése, szóbeli értékelése. Feltételek – Technika szaktanterem (mezőgazdasági gyakorlókert/tankonyha). – Szerszámok, kisgépek. – Szemléltető eszközök. – Oktatástechnikai eszközök, internetes kapcsolat. – Iskolai könyvtár.


240



1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – KÖRNYEZETBARÁT ÉPÍTKEZÉS Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 1.1. Hagyományos és modern irányzatok az építészetben. Építőanyagok fejlődése, új technológiák. 1.2. Épületek és építmények környezeti kapcsolatai. Építményekkel kapcsolatos követelmények. Építményeket érő hatások elemzése.

Fejlesztési célok Az emberi szükséglet és a társadalmi-gazdasági-technikai fejlődés kapcsolatának felismerése. Az alkotás örömének, szépségének átérzése. A környezetalakítás, az állapotváltoztatás hatásainak, törvényszerűségeinek és felelősségének tudatosítása.



Technikatörténeti tabló készítése különböző építményekről. Az üveg jellemzőinek megismerése. Üvegkép tervezése.

Ismeri az alapvető építőanyagokat. Tudja, hogy a tervezés felelősségteljes munka.

Technikatörténeti tabló készítése. Üvegfestési technikák elsajátítása, egyszerű díszítések készítése.

Alakuljon ki az igény a művi és természeti környezet harmonikus kapcsolatának alakítására.

2. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – KÖZMŰVEK Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 2.1. A víz útja. A víz körforgása. A víz hasznosítása.

Fejlesztési célok

A vízellátással kapcsolatos problémák és az alkalmazott műszaki megoldások megértése. A problémák megoldásához szükséges beállítódások kifejlesztése. 2.2. Korszerű vízellátás, csatornázás. A technikai rendszerek, műtárgyak A víz előállításának és gondos és szakszerű használatának felhasználásának útja. kifejlesztése. Környezetünk harmóniájának és minőségének kímélése. 2.3. Vízellátó rendszer. Vízellátással kapcsolatos A közművek feladatai és berendezések és szerelvények

Módszertani javaslatok Megfigyelések. Adatok gyűjtése a vízfelhasználás területeiről. Egyszerű vízvizsgálatok lefolytatása különböző vízmintákból. Adatgyűjtés. Elemzések. Fotók készítése településünk vízellátásáról, csatornázásáról. Közkutak fotógyűjteményének összeállítása. Régi katalógusok tanulmányozása. Látogatás egy szennyvíztisztító telepen.

241

A továbbhaladás feltételei Ismeri a víz szerepét. Tudja, hogy a vízkészletekkel gazdálkodni kell. Ismerjék a vizek tulajdonságait.

Ismeri a hagyományos és a korszerű vízellátó berendezéseket.



rendszere. Jellegzetes csőszerelvények.

elemzése bemutatótermi ismertetők, katalógusok használata során. Tapasztalatok és az információk összevetése.

Szerelvények megismerő karbantartása: kifolyó szelep, zuhanyrózsa, csapok.

2.4. A háztartási hulladék kezelése korszerű módon. A háztartási hulladék jellemzői és kezelésük.

Annak felismerése, hogy az alkalmazott technológiák szoros kapcsolatban vannak környezetünk állapotával. Célszerű és tudatos magatartás kifejlesztése a hulladék szelektív gyűjtésében és kezelésében.

Adatok gyűjtése. Legyen igényük arra, hogy a hullaElemzés előre megadott szempontok alap- dékot környezetbarát módon kezeljék. ján. Egyszerű használati tárgyak készítése újra hasznosítható hulladékokból (műanyag, papír, fém). Különleges ötletek gyűjtése az otthoni újra felhasználásra.

3. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – ENERGIAELLÁTÁS Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 3.1. Elsődleges és átalakított energiák. Energialáncok elemzése. Energiaátalakítás, energiaszállítás módjai. 3.2. Villamosenergia előállítása és hasznosítása. Villamosenergia előállításának módjai. Hazánk villamosenergiatermelése. 3.3. A világítás fejlődése Technikatörténeti ismeretek a világítás fejlődéséről.

Fejlesztési célok



Energiaszükséglet és lehetőség közötti különbségek feltárása. Technikai problémák meghatározása megfigyelés alapján.

Táblázatok, statisztikai adatok gyűjtése, elemzése. Különböző izzólámpák működés közbeni összehasonlítása.

A villamosenergia-termelés technológiai folyamatának ábrázolása vázlatban. Erőművek térbeli eloszlásának elemzése.

Magyarország erőműveinek Ismeri a villamos energia feltérképezése. előállításának legfontosabb lépéseit. Erőművek bemutatkozó honlapjainak megkeresése és kijegyzetelése előre felvett szempontok szerint.

A korokra jellemző problémahelyzet felismerése. Egy mai lakás világítási rendszerével összefüggő elvárások (problémahelyzet) megfogalmazása.

Gyertyaöntés, méhviaszlap gyertya és mécses készítése. Lakás elektromos hálózatának modellezése: tervezés, kivitelezés.

242

Ismer energiaátadási módokat, ismeri az energiatakarékosság lehetőségeit.

Ismeri a világítás régi és mai eszközeit. Áramköri jelek ismerete.



3.4. Környezetbarát energiarendszerek. Korszerű energiatermelési módok.

Napenergia közvetlen és közvetett hasznosítására vonatkozó egyéni gondolatok, elképzelések műszaki ábrában és működő modellben való megjelenítése.

Napelemek, napkollektorok felkutatása, működtetésük elemzése. Egyszerű napelemmel működő modell építése.

Ismer néhány korszerű energia előállítási módot. Ismeri az elektromos szerelés szabályait.

4. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 4.1-4.2.Műszaki kommunikáció. Összeállítási és részletrajzok, metszeti ábrázolások értelmezése.

Fejlesztési célok Szerkezetterv készítése a műszaki rajz szabályai szerint. A szükséges készségek számbavétele.

Módszertani javaslatok Metszetábrázolás gyakorlása. Kerékpáralkatrészek metszeti rajzvázlatának elkészítése. Egyszerű szerkezeti részek ábrázolása.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a metszet fogalmát, jelentőségét. Tud műszaki rajzokat olvasni.

5. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – IRÁNYÍTÁSI FOLYAMATOK Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 5.1. Irányítási problémák és feladatok. A gépek irányítása. Az irányítás felosztása. 5.2. Szabályozás és vezérlés. Az irányítás modellezése. 5.3. A számítógépek a technikai folyamatok irányításában. Önműködő rendszerek. Számítógépes irányítás modellezése.

Fejlesztési célok Irányítási problémahelyzet felismerése és megfogalmazása (közlekedési lámpa, mosógép). Forgalomirányító modell elvi tervezése. Modellek megismerése, működésük közérthető magyarázata. Építőelemek tudatos használata modellek összeépítésére tervek alapján. Javasolt algoritmusok betartása, szabályok felismerése.



Elemzés. Ismeri és alkalmazza az irányítás Vezérelt áramkörök összeállítása az elektro- fogalmi rendszerét. technikai szerelődoboz elemeiből. Közlekedési lámpamodell, futófény modell Ismeri a visszacsatolás szerepét. készítése programhenger segítségével. Számítógépek és elektronikus modellek mű- Képes a számítógépen önállóan működtetése. veleteket végezni. Elektronikus kártyás beléptető és alkonykapcsoló összeállítása.

243




Tananyag Részösszefoglaló. Rendszerszemléletű elemzés.

Fejlesztési célok A tudatos konstruálás kifejlesztése: tervezés, időbeosztás követése.

Módszertani javaslatok Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint, rajzolvasás. Rajzok készítése makettekről. Modellezés. Ismeretek rendszerezése rejtvény segítségével.

A továbbhaladás feltételei Képes technikai alkotások rendszerszemléletű elezésére

6. KORSZERŰ RENDSZEREK – A GÉPJÁRMŰ Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 6.1. A gépjármű üzeme. A közlekedési nagyrendszer elemei.

Fejlesztési célok

A mesterséges környezet rendszerezése, elemzése. A gépjármű társadalmi-gazdaságitechnikai fejlődésben játszott szerepének tudatosítása. 6.2. A gépjármű és a környezet. Annak tudatosítása, hogy a Gépjárművek környezeti hatásai. munkaműveletek, technológiák felelős, tudatos alkalmazása elengedhetetlen a környezet kímélésében. 6.3. Korszerű berendezések a gépjár- Kommunikációs készség kialakítása a művekben. különböző korszerű berendezések A gépjármű berendezések funkcionális és működési gondolatáfunkciói. nak megértéséhez. 6.4. Új irányzatok a gépÚj irányzatok és eljárások járműtechnikában. funkcionális, gazdasági és formai Az energiaátalakítások megfeleléséről véleményalkotás,



Megfigyelés előre megadott szempontok alapján. A közlekedésfejlesztés irányvonalainak megismerése.

Tájékozott a közlekedés helyéről a nemzetgazdaságban.

Látogatás egy márkaszervizbe. Közúti közlekedési terepasztal készítése csoportmunka keretében.

Ismeri a gépjárművek környezeti hatásait és azok mérséklési lehetőségeit.

Autós tv-műsor megtekintése. Elemzések. Egy gépkocsi korszerű berendezéseinek megismerése gyűjtőmunka keretében. Elemzések. Számítások. KRESz-ismeretek bővítése, gyakorló

Tájékozott a gépkocsi biztonsági és kényelmi berendezéseiről.

244

Ismeri az új fejlesztési irányokat, ismereteit olvasással bővíti.



gazdaságossága.

tapasztalatok kiterjesztése, általánosítása.

feladatlapok kitöltése, az eredmények értékelése.

7. KORSZERŰ RENDSZEREK – INFORMÁCIÓTECHNIKA Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 7.1. Információtechnikai rendszerek környezetünkben. Technikatörténeti ismeretek áttekintése az információ átadásának fejlődéséről. 7.2. Logikai áramköri modellek. Logikai műveletek, igazságtáblák.

Fejlesztési célok A kialakított információtechnikai eszközök megoldásainak egyéni értékelése, az azonosságok és különbségek megfogalmazása.

Csoportmunka szervezése. Kooperációs készség és konfliktusmegoldási tapasztalatok tudatosítása. 7.3. Korszerű informatikai rendszerek. Tudatos alkotó-, kritikai, megfigyelőGPS. , ítélő- és kommunikációs képességek Gépjármű fedélzeti rendszerei. fejlesztése az elemző folyamatban. Számítógép a lakásban. A számítógép felhasználásában eszközhasználati jártasság kialakítása.



Feltalálók és találmányok kutatása az internet segítségével.

Ismeri a magyar feltalálókat és alkotásaikat..

Áramkörök összeállítása. Elektronikus és/vagy áramkörök vizsgálata, logikai táblák kitöltése.

Ismeri az alapvető logikai kapcsolásokat.

Egy gépjármű informatikai eszközeinek bemutatása, elemzése. Gazdasági kalkulációk készítése. Internetes vásárlás elvének megismerése. CO-mérők, vérnyomásmérők működtetése.

Tájékozottak a korszerű hálózati rendszerekben Ismeri a számítógépek alkalmazási területeit.

8. KORSZERŰ RENDSZEREK – A MODERN KONYHA Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 8.1. Csúcstechnika a konyhában I. Elektromos háztartási gépek csoportosítása. 8.2. Csúcstechnika a konyhában II. Tápanyagok hatása a

Fejlesztési célok Háztartási gépek tudatos, szakszerű és balesetmentes kezelése. A munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszközhasználati jártasság kialakítása. Háztartási gépek tudatos, szakszerű és balesetmentes kezelése.



Háztartási gépek csoportosítása energiaTud tájékozódni a technikai környehasznosításuk szerint. zetben. A régi és új eszközök, berendezések összehasonlítása. Ételreceptek gyűjtése. Könnyen Alkalmazza az egészséges táplálkozás elkészíthető ételek készítése mikrosütővel, szabályait.

245



szervezetünkre.

8.3. Reformkonyha. A reformkonyha alapanyagai. Készítési technológiák.

A korszerű konyhával, háztartással kapcsolatos pályák, foglalkozások jellemzése. Az új irányzatok kritikus befogadása. A reformkonyhával kapcsolatos ismeretek fejlesztése.

grillsütővel. Kenyérsütés modern eszközzel.

Ismeri a korszerű gépek működését, balesetmentes használatát.

Egyszerű reformételek készítése bioalapanyagokból (magvak, csírák, pelyhek, gyümölcsök). Magvak csíráztatása, gyümölcsök aszalása. Aszaló berendezés megismerése.

Ismeri az egészségvédő diéták szerepét és várható hatásait.

9. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN – KÖRNYEZETSZENNYEZÉS ÉS EGÉSZSÉGÜNK Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 9.1-9.2. A környezet hatása egészségünkre I– II. Az egészség megőrzése. A betegségek elleni védekezések módjai.

Fejlesztési célok Alapvető emberi szükségletek és a lehetőségek közötti különbségek megismerése.

Módszertani javaslatok Megfigyelések. Szakkönyvek tanulmányozása. Tanulmányi séta: természeti- és épített környezet vizsgálata.

A továbbhaladás feltételei Ismeri a fertőzések és járványok jellemzőit, a védekezési módokat.

10. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN – MUNKAHELYEK KÖRNYEZETÜNKBEN Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 10.1. A gazdasági élet szereplői. A gazdaság szervezeti egységei. 10.2. Termelés és fogyasztás. A termelés és a fogyasztás összhangja.

Fejlesztési célok Gazdasági szemlélet: ráfordítás, eredmény, haszon, takarékosság, hatékonyság szempontjának ismerete. A rendeltetés, a jelentés, az anyag, a szerkezet, a technológia és a gazdaságosság közötti összefüggések tapasztalati és fogalmi elsajátítása. Pályakörök elhatárolása.



Megfigyelés megadott szempontok szerint. Ismeri a gazdasági egységek Adatgyűjtés a térség termelési egységeiről. elnevezéseit és jellemzőit. Adatgyűjtés és elemzés. Napilapok szakcikkeinek értelmezése. Lakókörnyezeti gazdálkodó egységek termelési adatainak elemzése.

246

Ismeri a termelés és fogyasztás jellemzőit.



11. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN – KÖZLEKEDÉS JÁRMŰVEL Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 11.1. Karbantartás és balesetmegelőzés. A karbantartás műveletsora. A kerékpár. 11.2. Útitervek összeállítása. Útitervek, költségtervek összeállítása. 11.3. Térinformatika környezetünkben. Tájékozódás térképek és táblák alapján. GPS használata.

Fejlesztési célok Tervszerű időbeosztás, megfelelő eljárás alkalmazása. Környezeti ismeret alapján a probléma megfogalmazása. Egyéni sajátosságok figyelembevétele a döntéseknél. Tervezés írásban és vizuálisan. Alkotó, elemző értékelés dokumentációk alkalmazásával.



Kerékpár karbantartó szerelése. Kormány, fék, lánchajtás, ülés beállítása. Világítás beüzemelése, ellenőrzése, kiegészítő villogók ellenőrzése. Kerékpáros útiterv összeállítása térképek segítségével (városon belül, két település között – kerékpárutak felhasználásával).

Ismeri a karbantartás lényegét, főbb műveleteit.

Térképek, rajzok elemzése. GPS-használat megfigyelése.

Tudjanak tájékozódni a térinformatikai jelrendszerekben.

Alaposan ismerje az útiterv készítés módszereit és segédleteit.

12. A MEGJELENÉS HIGIÉNIÁJA Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 12.1-12.2. Egyéni ruhatervek. Kiegészítő kellékek. Ruhák nyersanyagai, tulajdonságai. Színek, formák. Megmunkálási műveletek. 12.3. Ruhaneműk tisztántartása. Textíliák karbantartási módjai. 12.4. Kozmetikumok használata.

Fejlesztési célok


Környezetátalakítás, állapotváltoztatás, alkotás örömének átélése.

Egyszerű ruhadarabok készítése (sál, kötény). Művelettervek összeállítása. Méretvétel. Szabásminták készítése. Ruházati kiegészítők tervezése, készítése, alakítása (övek, karkötők, gyöngyök). Szennyeződések eltávolítása mosással, folttisztítással (gyakorlás). Kozmetikumok tanulmányozása, a szá-

Tárgyak szakszerű gondos használata, szépségük átélése. Környezettudatos fogyasztói

247

A továbbhaladás feltételei Képes a ruházatot megválasztani személyiségének, egyéni stílusának és az alkalomnak megfelelően.

Képes ruházata ápolására, karbantartására. Váljon belső igényükké a jó



Testápolás szabályai.

magatartás kialakítása. Önértékelés kifejlesztése.

munkra megfelelőek kiválasztása. Krémek, samponok típusainak megismerése.

közérzetet biztosító ápolt külső.

13. KERTKEDVELŐKNEK – KERTÉSZKEDŐKNEK Ajánlott tevékenységformák

Tananyag 13.1. Hajtatásos termesztés a kiskertben. A hajtatásos termesztés fogalomköre. 13.2. Hajtató berendezések gazdaságos működtetése. A gazdaságos működtetés feltételei. 13.3. Növények tápoldatos termesztése. A hidrokultúrás termesztés története.

Fejlesztési célok Az alapfokú munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszközhasználati jártasság kialakítása.

Módszertani javaslatok Elemzés. Tanulmányi séta. Ápolási munkák a kiskertben.

A továbbhaladás feltételei Ismei a hajtatásos termesztés lényegét, módjait.

A gyakorlati beállítódás kialakítása. Elemzések és számítások. Fóliák, üvegházak típusainak és jellemzőinek megismerése.

Ismeri a hajtatásos termesztés gazdaságos működtetésének hazai lehetőségeit.

Szervezett munka, kéziszerszámok és gépek szakszerű használatának kifejlesztése.

Tájékozott az új növénytemesztési eljárásokról.

Üzemlátogatás. Irányítási folyamatok megfigyelése.


Tananyag

Fejlesztési célok

Összefoglaló. Tapasztalatok alapján pályaterv Környezetünk termelő és kiszolgáló készítése. rendszerei.

Módszertani javaslatok Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint. Ismeretek rendszerezése feladatlapok megoldásával.

248

A továbbhaladás feltételei Képes ismereteit rendszerezni, összefoglalni, az összefüggéseket felismerni.



INFORMATIKA Fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam) ALAPELVEK, CÉLOK A történelem során minden társadalomban lényeges szerep jutott bizonyos információs folyamatoknak, így például a társadalom önszervezéséhez és irányításához elengedhetetlen politikai és gazdasági információk megszerzésének, továbbításának, tárolásának és feldolgozásának. A technikai, tudományos és művészi információs szellemi termékek is hasonlóan fontosak voltak a közösségek életében. A 21. század elején kialakuló információs társadalom különösen abban tér el más társadalmaktól, hogy az IKT (információs és kommunikációs technológia) gyors fejlődésével párhuzamosan, folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az adat (általános értelemben) áruvá válik, és az információs szektor egyre több munkaerőt alkalmaz. A mai iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira (kihívásaira). Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, művelődni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére, a kreativitás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek − megfelelő továbbtanulás után − később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő munkát vállalhassanak. Ennek érdekében meg kell tanítani a gyermekeket a korszerű eszközök kezelésére, az információszerzési, -tárolási, -feldolgozási és -átadási technikákra, valamint meg kell ismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. Az informatikai nevelésnek − amely közös követelmény − meg kell mutatnia, hogy a természeti és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (szöveg, kép, mozgókép, hang stb. − a jelentésükkel együtt), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle szempontú információit „hordozza‖ és jeleníti meg. A jelek, szoftverek virtuális környezete különösen szemléletesen (vizuálisan) nyilvánul meg a digitális médiában. Az oktatás célja, hogy a tanuló otthonosan mozogjon ebben az egyszerre valóságos és virtuális informatikai környezetben. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az elektronikus oktatási anyagokat és a különböző elektronikus információforrásokat egyre gyakrabban alkalmazzák a tanulók. A pedagógus munkája megváltozik, nő az információk közötti eligazodást segítő tanácsadó szerepe. Az

249



informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való speciális foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, az ismeretek gyakorlati alkalmazását és a másokkal való kommunikációt is. A médiainformatika, a mobilkommunikáció és az internethasználat, a könyvtári informatikával együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. Az informatika tantárgy fontos szerepet vállal az alkotó munkára nevelésben; cél az algoritmikus gondolkodás fejlesztése is, amely a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása és a tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. A tantárgy célja: megismertetni az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Célkitűzés az is, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az informatika veszélyeire és ezek elkerülésének módjaira. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására, hiszen ez egy rohamosan fejlődő terület. Olyan attitűd kialakítására kell törekedni, hogy az egyén érezze: képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

250



5. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 18 – heti óraszám: 0,5 Témák

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás

1. Év eleji tudnivalók


Teljes óraszám

1

1

2. Az informatikai eszközök használata

1

1

1

3

3. Informatika-alkalmazói ismeretek

2

1

1

4

4. Problémamegoldás informatikai eszközökkel

1

1

0

2

5. Infokommunikáció

1

1

0

2

6. Médiainformatika

1

2

0

3

7. Információs társadalom

1

1

0

2

8.Könyvtári informatika

1

0

0

1

251



1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA Fejlesztési célok Hardver- és szoftverkörnyezet.


Tananyag

Ergonómiailag megfelelő számítógépes A számítógépterem rendjének, a gépek balesetmentes használatának munkakörnyezet. megismerése. A számítógép és perifériái (billentyűzet, A billentyűzet és az egér helyes egér, monitor, lemezmeghajtók). használata. A háttértárak (lemezek) szerepének Informatikai eszközök kezelése. megértése. Egyes informatikai eszközök működési Adott informatikai eszközök elveinek bemutatása. kezelésének gyakorlása. Vágólap használata. A számítógép indítása után Jegyzettömb, Számológép stb. kezelése, hasznosítása. Ablakok kezelése, bezárás, áthelyezés, méret, kis méret.

A továbbhaladás feltételei Ismerje fel egy számítógépes konfiguráció elemeit, tudja azokat használni. Tudjon információt bevinni egér és/ vagy billentyűzet segítségével. Tudja kezelni a kapott információkat a monitoron és a nyomtatón. Ismerje fel, hogy a futó programok és a létrehozandó dokumentumok általában a merevlemezen helyezkednek el. Tudjon egyszerű szöveget, számítási feladatokat megoldani az operációs rendszer segédprogramjaival, ismerje meg a Vágólap használatát.

2. INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK Fejlesztési célok

Rajzolás és szerkesztés számítógéppel. Szövegszerkesztés számítógéppel. Szöveg és rajz együttes használata.

Tananyag



Korábban megismert rasztergrafikus (pixel-grafikus) program használata, vagy hasonló megismerése (pl.: PAINT). Vektorgrafikus rajzolóprogram megismerése (Word rajzolás eszköztára). Alakzatok használata. Beépített alakzatok: vonal, nyíl, téglalap, ellipszis használata. Szabályos síkmértani alakzatok rajzolása (SHIFT billentyű).

Minta és egyéni elképzelés alapján, grafikus alakzat megjelenítése. Önálló tervezés alapján, grafikai alkotás létrehozása. Szöveg bevitele, javítás, keresés, csere, vágólap használata. Sajátos, a témához illő rajz készítése, formázása.

Tudjon megkülönböztetni geometriailag szabályos és nem szabályos alakzatokat. Legyen képes ezeket megrajzolni rajzolás-eszköztárral, vagy pixelgrafikus programmal. Tudja a különböző alakzatokat szerkeszteni. Tudjon egyszerű szöveget számítógépes környezetben megírni, a hibákat

252



Jegyzettömb és mobil szerkesztési felület használata (WYSIWYG). Rajz készítése a Word-eszköztárral.

javítani, illetve a betűformákat beállítani. Tudjon rajzot készíteni és beilleszteni szövegkörnyezetbe.

3. PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL Fejlesztési célok


Tananyag

Interaktív program(nyelv) (pl.: LOGO) Grafikus alakzatok készítésének használata egyszerű feladatok vezérlése, programnyelv segítségével. modellezésére. Nyitott és zárt alakzatok, zárt alakzat kifestése. Alakzatok vizsgálata.

Sík-, és térbeli alakzatok elemzése után az algoritmus és a leírásához szükséges adatok értelmezése, adaptálása az adott programnyelvre. Az első lépéseknél domináljon a tanári irányítás, majd a szükséges elemek megismerése után, önálló feladat-, illetve problémamegoldás szükséges.

A továbbhaladás feltételei Tudjon egyszerű (pl.: rajzi) feladatokat értelmezni, elemezni és adaptálni adott programozási nyelvre. Tudjon elemi problémákat (pl.: nyitott/ zárt alakzat) megoldani az adott programozási nyelven.

4. INFOKOMMUNIKÁCIÓ Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Fejlesztési célok

Tananyag

Hálózati alapismeretek. Jelszó, kulcs. A hálózatba lépés etikája; viselkedés a kommunikációban. Letöltés az internetről.

Belépés a hálózatba. Azonosító, jelszó ismerete, jelentősége. Párbeszédes program kipróbálása. A „névtelenség‖ etikájának viselése. Képek, szövegek letöltése az internetről. Barangolás az interneten.

253

A hálózatba lépés momentumainak ismertetése. Egy csevegőprogram bemutatása. Jártasság szerzése a csevegőprogram használatában.

A továbbhaladás feltételei Ismerje az iskola hálózati adatainak használatát. Legyen erről átvihető tudása. Tudjon használni párbeszédes programot; ismerje annak etikai szabályait. Legyen képes letölteni képet, szöveget (zenét) stb. információk megjelenítésére.



5. MÉDIAINFORMATIKA Fejlesztési célok CD, DVD olvasása, kezelése. Zene és videó lejátszása.

Tananyag Oktatási, nevelési célú CD-k és DVD-k olvasása, katalógusaiknak kezelése, tartalmak letöltése (pl.: szövegfájlba).

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Vegyen kézbe CD- és DVD- formátumú oktatási és szórakoztató kiadványokat. Tudjon ezekből információkat gyűjteni, azokat letölteni, pl.: szövegfájlba.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a multimédiás anyagok használatát: betöltés, katalógus, tartalomkiválaszttás, letöltés. Tudjon lejátszani zenei és videó- (DVD-) felvételeket, tanári felügyelettel és önállóan.

6. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Fejlesztési célok Dobozos CD-ROM megtekintése, feliratok kezelése. A program, mint szellemi termék. A szellemi termék védelme.


Tananyag

Kísérje figyelemmel egy adott szellemi termék hasznosításának útját. Tanulmányozza egy CDformátumú termék hologramját, licenszszerződését.

Hologram, feliratok. Szellemi termék. Mit kell megfigyelni egy dobozos szoftveren?

A továbbhaladás feltételei CD-n kapott jogtiszta és korlátos programok közötti különbségtétel. A kiválasztás képessége. Ismerje fel a hologramot és a licencszszerződést.

7. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA Fejlesztési célok Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő anyagokból. Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket.


Tananyag A könyvtár terei, szolgáltatásai. A könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása a könyvtárban. Gyermeklexikon használata.

Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: leporellók, képeskönyvek, mesekönyvek. A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok tanulása.

254

A továbbhaladás feltételei Legyen képes gyermekkönyvek és folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni.



Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ            

A tanulók előzetesen ismerjék meg az ellenőrzés, értékelés szempontjait. Az összes tanuló, minden munkáját ellenőrizzük és értékeljük, mindenkor; szóban, nem verbális módszerekkel, vagy érdemjeggyel. Az értékelésben törekedjünk objektivitásra (pl.:pontozás, táblára felírt értékrend). Szóbeli számonkérés (legyen képes elmondani: amit tervezett, készít, vagy gondolt). Értékeljük a kreatív, csoportban, vagy egyénileg végzett munkát. Szövegszerkesztés, rajz, minta, leírás alapján. Ötletek bemutatása számítógépes módszerekkel. Tanulással kapcsolatos, hálózatról, vagy CD-ről letöltött gyűjtőmunka közszemlére bocsátása, kiállítása. Szabadpolcos kiválasztás figyelembevétele adott téma keresése kapcsán. Feladatlapok kitöltése (pl.: munkafüzetben). Feleletválasztásos kérdőív összeállítása és kitöltése. Adott felhasználói környezetben megoldott feladatok, problémák értékelése (pl.: szövegfájlok).

255



6. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás


Teljes óraszám

3

4

1

8

3

4

1

8


2

2

1

5


2

3

0

5


2

3

0

5


1

2

0

3

7. Könyvtári informatika

1

1

1¹

3

Témák 1. Az informatikai használata 2. ismeretek

eszközök

Informatika-alkalmazói

256



1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA Fejlesztési célok Célszerű szoftverkörnyezet kialakítása: alaplap, processzor, perifériák. Az interaktív felület (környezet) néhány beállítása (pl.: képernyő). A számítógép működésének matematikai alapjai: a kettes számrendszer. Kódolás. Keresés, csere, helyesírás. Adataink elhelyezése: könyvtári architektúra.


Tananyag Alaplap, processzor, architektúra. A felület egyéni beállítása (pl.: háttérkép, képernyőkímélő). Az ASCII-kód kifejtése: számítógépes alkalmazás a NumLock billentyűkombinációval (szövegbeviteli kódok segítségével). Helyesírás, keresés, csere alkalmazása. Az operációs rendszer logikai és fizikai állománykezelése: könyvtárszerkezet.

Számítógép megbontott változatának szemlélése: alaplap, processzorok, tároló egységek. A megjelenés beállításainak konkrét megismerése (pl.: képernyő). Az ASCII-kód alkalmazása. Szöveg helyesírás-ellenőrzése, a javasolt formátumok célszerű (tudatos) alkalmazása. Állománykezelő program megismerése.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a számítógép felépítését és legfontosabb perifériáit. Legyen tisztában a kettes számrendszer szerepével a működésmegértésben; tudja azt kezelni a kódolás (ASCII) tekintetében. Legyen képes egyszerű szövegek helyesírás-ellenőrzésére, a kapott jelzések felismerésére. Tudjon szóra keresni, azt cserélni. Tudjon adatokat tárolni az adott számítógép háttértárán, ismerje a létrehozás módszerét.

2. INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK Fejlesztési célok Karakter (jel), szó, mondat megkülönböztetése, kezelése. Képek beillesztése, esztétikus megjelenítés biztosítása.


Tananyag A szövegszerkesztés alapjai: karakter, szó, mondat. Képek beillesztése szöveges dokumentumba.

257

A billentyűzet karakterkiosztása (funkció, vezérlő, alfanumerikus, numerikus, kurzorkezelő). Képek, grafikák beszúrása.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a billentyűzet karaktereit, tudja azokat célszerűen használni. Ismerje a karakterkódolás lehetőségeit: típus, méret, szín, különlegességek, stílusok, háttérszín, animáció. Ismerje a szó és a mondat kezelését, együttes formázását. Tudjon képet, grafikát beszúrni, megfelelő szövegkörnyezetbe.



3. PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL Fejlesztési célok A Logo-program használata gyakorlati feladatok megoldására. Matematikai ismeretek kamatoztatása a program használata során.


Tananyag

Rajzolás, ismétlés, egymásba ágyazott Síkbeli ábrák készítése, ismétlések, véletlen számok generálása, struktúrájuk tanulmányozása. eljárások, eljáráshívás. Mozgó ábrák készítése. Kifestés, záródó alakzatok, elfordulások, törött vonal. Az ismétlés kulcsszava. Szabályos sokszögek rajzolása. Ismétlések a rajzolásban, egymás után.

A továbbhaladás feltételei Ismerjen fel egyszerű matematikai (számelméleti és geometriai) problémákat, tudjon azoknak megfelelő programnyelvi1 válaszokat prezentálni.

4. INFOKOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési célok

Az elektronikus levelezés. Levél küldése és fogadása.

1


Tananyag

Regisztráció e-mail felületen. A levelezés etikai feltételei és veszélyei. Letöltés weboldalakról és e-mailekből. Hogyan különböztethetők meg a webszolgáltatók?

Válaszadás, továbbítás. Levelek rendszerezése. Letöltés, mentés. Webszolgáltatók.

Nem feltétlenül a Logo használata javasolt! (A helyi tantervekben széles szabadságfok érvényesülhet.)

258

A továbbhaladás feltételei Ismerjen egy elektronikus levél küldésére alkalmas felületet. Tudjon regisztrálni ezen a felületen önálló email címet. Legyen tisztában az e-mailezés etikai szabályaival. Tudjon megkülönböztetni (indoklással), különböző webes szolgáltatókat, legyen képes értelmezni az adott címeket. Legyen képes zenét, szöveget, képet stb. letölteni adott weboldalról, tudja azt elmenteni célkönyvtárba.



5. MÉDIAINFORMATIKA Fejlesztési célok Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. A tanuláshoz szükséges tartalmak letöltése (multimédiás változatok is).


Tananyag Címszavas és tematikus keresők megismerése. Flash-memória használata (pl.: MP3).

Címszavak és témák szerinti keresés a hálózaton. A kapott tartalmak mentése szövegfájlba. A flash-memória használata. Anyaggyűjtés adott tantárgyakhoz.

A továbbhaladás feltételei Tudjon témára és szóra keresni az interneten. Legyen képes a kapott információt menteni, értő módon felhasználni, pl.: a tanulásban. Tudja a kapott tartalmat logikailag elrendezni, képpel, illusztrációkkal kiegészíteni.

6. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Fejlesztési célok Szabadon felhasználható források. Személyes adatok fogalma. Az informatika rövid története.


Tananyag A freeware-programok letöltése, használata. A shareware-programok letöltése, időleges használatuk. Személyes adatok megóvása (pl.: azonosító, jelszó, tanulmányi eredmények stb.). A nulladik generációs próbálkozások (abakusz, Pascal, Babbage stb.).

259

Rövid, célirányos programok keresése és letöltése a hálózatról. A programok elhelyezése háttértáron. Észrevételek, rövid tendenciák a történetiség alapján.

A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy a szoftver szellemi termék. Legyen tisztában az adatvédelem alapjaival. Ismerje fel a történetiségben a jövőkép, az iteráció és a gazdasági fejlesztés hatásait. Legyen igénye a ma infotechnológiájának megismerésére, alkotó alkalmazására.



7. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Hagyományos és új információs Papíralapú és digitális ismerethordozók. Ismerje a nyomtatott anyagok eszközök a könyvtárban. Az ismerethordozók nyilvántartásának hozzáférésének módját. Egyszerűbb irányított forrás- és rendje. Tudjon keresni a információkeresés direkt eszközökben Adott ismerethordozón az információk tartalomjegyzékben vagy betűrend és a helyi adatbázisban. kinyerése, keresése. szerint (pl.: lexikonban). Tanuláshoz keresőkérdések Tájékozódás az iskolai könyvtárban. Kezelje a digitális (illetve megfogalmazása. elektronikus) ismerethordozókat. Emelje ki a tartalmakból a lényeget, melynek során keresőkérdésekre válaszol. Fejlesztési célok

Tananyag

A továbbhaladás feltételei Igazodjon el az iskolai könyvtárban. Tudjon a célnak megfelelő tartalmú irodalmat (ismerethordozót) találni. Ezekből legyen képes kinyerni a szükséges információkat.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ             

A tanulók előzetesen ismerjék meg az ellenőrzés, értékelés szempontjait. Az összes tanuló minden munkáját ellenőrizzük és értékeljük mindenkor; szóban, nem verbális módszerekkel, vagy érdemjeggyel. Az értékelésben törekedjünk objektivitásra (pl.: pontozás, táblára felírt értékrend stb.). Szóbeli számonkérés (legyen képes elmondani, amit tervezett, készít, vagy gondolt, illteve tanult.). Értékeljük a kreatív, csoportban, vagy egyénileg végzett munkát. Szövegszerkesztés rajz, minta, leírás alapján. Problémák megoldása interaktív programnyelven (pl.: LOGO). Ötletek bemutatása számítógépes módszerekkel. Tanulással kapcsolatos, hálózatról, vagy CD-ről letöltött gyűjtőmunka közszemlére bocsátása, kiállítása. Szabadpolcos kiválasztás figyelembevétele adott téma keresése kapcsán. Feladatlapok kitöltése (pl.: munkafüzetben). Feleletválasztásos kérdőív összeállítása és kitöltése. Adott felhasználói környezetben megoldott feladatok, problémák értékelése (pl.: szövegfájlok).

260



 

A történetiség állomásainak leírása, felidézése, felismerése. Interaktív feleltetőprogram használata. 7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás


Teljes óraszám

3

4

1

8


2

5

1

8


2

3

1

6


1

5

0

6


1

2

0

3


1

2

0

3


1

1

Témák 1. Az informatikai használata

eszközök

1²

3

1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA Fejlesztési célok Műveletek fájlokkal és mappákkal. Tömörítés, kicsomagolás. A tömörítőprogram lehetőségei. Víruskeresés, vírusmentesítés.


Tananyag Az operációs rendszer. Állomány (mappa) létrehozása, átnevezése, másolása, mozgatása. Az állomány attribútumainak meghatározása. Veszteséges és adatvesztés nélküli tömörítés, kicsomagolás.

Könyvtárfa létrehozása. Különböző állománytípusok megismerése. Állományok tulajdonságainak meghatározása, értelmezése. Be- és kicsomagolás módszere, jelentősége.

261

A továbbhaladás feltételei Legyen alapvető jártassága az állományok és mappák kezelésében, létrehozásban. Ismerje a tömörítés végrehajtásának módszerét és jelentőségét. Tudjon megkülönböztetni alapvető állománytípusokat (szöveg, kép stb.).



Egy víruskezelő program megismerése. Víruskeresés észlelése, rezidens program esetében. Víruskeresés indítása, tranziens program esetében.

Ismerje a veszteséges és veszteség nélküli tömörítés különbségét. Tudjon rezidens, vagy tranziens víruskeresővel dolgozni, elkerülve az operációs rendszer használatának későbbi anomáliáit.

2. INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK Fejlesztési célok

Adatok megjelenítésének lehetőségei a szövegszerkesztésben. Az adatok grafikus ábrázolása (célszerűség, olvashatóság, esztétikum). Táblázatkezelés adatok tárolására, egyszerű számítási (elsősorban statisztikai) feladatok megoldására. Képletek létrehozása, hivatkozások alkalmazása. .


Tananyag Táblázat rajzolása, egyszerű diagramok készítése szövegszerkesztőben, táblázatkezelőben. Táblázatkezelő program kezelése. Adatok tárolása, számítások adatokkal. Vágólap használatával a különböző dokumentumtípusok integrálása egy helyre (pl.: szövegdokumentumba). Táblázatkezelésben és szövegszerkesztésben az adatok grafikus ábrázolása. Diagramok létrehozása, a célszerűség és esztétikum igényei szerint. Képletek létrehozása, hivatkozások segítségével. Statisztikai függvények: =DARAB();=DARABTELI(;;); =DARAB2(); =MIN(); =MAX();;=ÁTLAG (); = SZUM()


Tudjon hétköznapi feladatokat adatokként megjeleníteni, kezelni szövegszerkesztőben, Hétköznapi feladatok (pl.: családi táblázatkezelőben. költségvetés, osztály adatai stb.) Tudjon használni táblázatkezelő megjelenítése szövegszerkesztőben, programot. és/ vagy táblázatkezelőben. Legyen képes az adatok értelmezésére Mértékegységek, táblaformátumok és kezelésére. használata. Ismerje a különböző programok Kapcsolat az adatok között közötti objektumátvitel lehetőségeit. (képletek). Tudja az adatokat célszerű, esztétikus Hivatkozások értelmezése (abszolút, diagramon megjeleníteni. relatív, vegyes). Tudjon matematikai ismereteinek A legegyszerűbb statisztikai megfelelő képleteket alkotni, azt függvények értelmezése, eredménnyel használni. alkalmazása. Ismerje a statisztikai alapfüggvények értelmét, tudja azokat alkalmazni a célnak megfelelően.



Tananyag

262




Módszertani javaslatok Elemi és összetett adat. Az algoritmus leírásának eszközei (pl.: struktogram, programlista). Adott feladat (probléma) A program lépésenkénti futtatása, megoldásához algoritmus készítése hatékonyságelemzés. (tervezés, megvalósítás, végrehajtás). Program eredményeinek áttétele más A megoldás során szükséges adatok és környezetbe. az eredmény összevetése. Programozási nyelv használata2 során kapott grafikák, adatok áttétele szövegszerkesztőbe, táblázatkezelőbe vagy grafikai környezetbe.

Az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása, interaktív programnyelv (fejlesztői környezet) segítségével. A tanulók válasszanak (kapjanak) adott problémát. Ennek alapján tervezzék a megoldás menetét, a használni kívánt programokat, majd – szóbeli egyeztetés után – oldják meg a feladatot önálló vagy projekt munkában.

Tudjon adott problémát modellezni algoritmus segítségével. Legyen képes a hatékony, gyakorlattal adekvát eredmények (programfutás, környezet) értékelésére. Tudjon egyéni vagy csoportmunkában az iskolai élethez kapcsolódó, több forrást alkalmazó dokumentumot készíteni (pl.: programozási nyelven készült grafikát, kiszámított értéket áthelyezni szövegdokumentumba, vagy táblázatkezelőbe).



4. INFOKOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési célok A tematikus és kulcsszavas keresés lehetőségeinek és módszereinek megismerése, hatékony és céltudatos használatának képessége. Szöveges és képi információk elhelyezése az internetről.

Tananyag Tematikus és kulcsszavas keresők. A keresés indítása. A szűkítés interaktív és/vagy logikai kulcsokkal történő szűkítése. A szöveg- és képelhelyezés technikája.

Adott témakör keresése, tájékozódási (tanulási) jelleggel. Előzmények, Kedvencek, Kutatás, Szerkesztés megismerése és használata. Adott témakörben, meghatározott terjedelmű, dokumentum készítése.

Tudjon hatékonyan és céltudatosan információt szerezni az internetről a tematikus és kulcsszavas keresés eszközeinek felhasználásával. Legyen képes dinamikusan kezelni a kapott adatokat. Tudjon képet, szöveget elhelyezni az internetről.

5. MÉDIAINFORMATIKA

2


Fejlesztési célok

Tananyag

Az informatikai eszközök szerepének

Hagyományos (könyv, folyóirat, rádió,

A problémamegoldás során, feltétlenül használjuk az interaktív programozási nyelvet is!

263

E-könyv, e-szótár használata (pl.:

A továbbhaladás feltételei Ismerje fel a hagyományos média



felismerése és használata a megismerési folyamatban és a szórakozásban.

zene, TV, film) és az informatikai eszközökkel támogatott média. A hagyományos médiumok informatikai eszközökkel történő megjelenítése: e-könyv, e-szótár, digitális hangtechnika, rádiózás, televíziózás.

rövid szöveg fordítása e-szótár segítségével). Hangzó anyag letöltése internetről. Oktatási célú kisvideók letöltése internetről (pl.: Sulinet)

informatikai eszközökkel megjelenített változatának néhány lehetőségét. Tudja használni az interneten rendelkezésre álló irodalmi anyagokat, fordítóprogramokat (szótárakat). Legyen képes letölteni hangzó anyagokat és oktatási célú kisvideókat.

6. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Fejlesztési célok A fogyasztói szokások változása az elektronikus média megjelenésével. Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési szabályok.


Tananyag Kapcsolt reklámok. Fogyasztói szokások megszerzése, pl.: az elektronikus levelezés regisztrálásakor. Kötelező és nem kötelező adatok megadása. Elektronikus kereskedelem. Alapvető viselkedési szabályok.

264

A médiában jelentkező reklámdömping káros hatásai. Az internetes felületeken kapcsolt reklámok direkt hatásai. Adataink védelme a hálózat használata során. Egy fiktív vásárlás lebonyolítása webes felületen. Példákon keresztül bemutatni az infokommunikációs világ alapvető viselkedési szabályait (pl.: mobiltelefon, csevegőprogramok stb.).

A továbbhaladás feltételei Tudja elmondani, leírni a médiában megjelenő erőszakos reklámok káros hatásait a fogyasztói szokásokra. Tudja elmondani, leírni az infokommunikáció előnyeit a fogyasztói szokások alakításában. Tudja alkalmazni az infokommunikáció alapvető etikai szabályait, viselkedjen a szabályoknak megfelelően.



7. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Fejlesztési célok

Tananyag

A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában. Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, ill. közvetett forrásokból. A Súgó használatának megismerése.

Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik. Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár. Az egyes operációs rendszerekhez és azok alatt futó programokhoz rendelt Súgó-k megismerése, használata.

Kézikönyvtár megismerése. A kézikönyvek egyes típusainak kézbevétele, tanulmányozása. A kézikönyvek használatának jellemzőinek megismerése az információkeresésben, forráselemzésben, kutatásban, gyakorlati feladatok megoldásában. Használja a Súgó-t egy adott eljárás, feladat megoldásának segítésére.

A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Tudjon információt keresni segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia). Szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közművelődési könyvtárban. Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár. Ismerje a Súgó felépítését, az ott található információk megszerzésének módját és azok gyakorlati felhasználását (alkalmazását).

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ         

A tanulók előzetesen ismerjék meg az ellenőrzés, értékelés szempontjait. Törekedjünk az összes tanuló minden munkáját ellenőrizni és értékelni szóban, vagy érdemjeggyel. Az értékelésben törekedjünk a teljes objektivitásra (pl.: pontozás). Szóbeli számonkérés (legyen képes elmondani amit tervezett, készített vagy gondolt, illetve tanult.). Értékeljük a kreatív, csoportban vagy egyénileg végzett munkát. Szövegszerkesztés rajz, minta, leírás alapján. Problémák megoldása a dokumentumok közötti átjárhatóság igénybevételével. Ötletek bemutatása számítógépes módszerekkel. Kézikönyvtár kezelése, célfeladatok megoldásának szintje.

265


   


Feladatlapok kitöltése (pl.: munkafüzetben). Feleletválasztásos kérdőív összeállítása és kitöltése (pl.: az utolsó négy témakör mérésekor). Adott felhasználói környezetben megoldott feladatok, problémák értékelése (pl.: táblázatkezelés). Interaktív feleltetőprogram használata.

266



8. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás


Teljes óraszám

2

4

1

7


3

12

2

17


1

3

1

5


1

3

1

5


1

1

1³

3

Témák 1. Az informatikai használata

eszközök

1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA Fejlesztési célok Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz célszerű kiválasztása.


Tananyag Digitális fényképezőgép (kamera) bemutatása. Lapszkenner használata. Nyomtatási feladatok (megosztott nyomtató használata, nyomtatás megszakítása, nyomtatási feladat törlése, nyomtató átirányítása). Auditív perifériák megismerése. A korábban megismert háttértárak és perifériák alkalmazása.

267

A rendelkezésre álló hardvereszközök használatának megismerése. Kiscsoportos formában, különböző hangzó, képi anyagok előállítása, kezelése, mentése. A megismert eszközök segítségével többforrású dokumentum előállítása.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a számítógépes környezet adott eszközeinek használatát, tudja azokat célszerűen kiválasztani adott feladat (probléma) megoldására.



2. INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Fejlesztési célok

Tananyag

Szövegszerkesztési ismeretek bővítése. A prezentációkészítés alapjai. Táblázatkezelő program használata logikai, statisztikai, matematikai, mátrix-típusú feladatok megoldására. Felhasználói diagramok készítése.

Szövegszerkesztés: bekezdés- és szakaszformázások. Táblázatok készítése. Prezentációkészítés: beépített formátumok használata. Dia hátterének, betűszínének beállítása. Diatartalmak beillesztése: szöveg, kép, rajzobjektum. Diarendezés, áttűnés, vetítési idő, egyszerű animációk. Diavetítés. Logikai függvények (pl.: =HA()). Statisztikai függvények (pl.: =ÁTLAGA(); =MIN2() stb.) Matematikai függvények (pl.: =KEREKÍTÉS(); =SZORZAT() stb.) Mátrix függvények (pl.: =HOL.VAN() ). Felhasználói diagram.

268

Először mintalapok, majd feladatsor (leírás) alapján, reprodukció, illetve nyersdokumentum formázása, tanári közreműködéssel (bemutatással). Karakter-, bekezdés- és szakaszformátumok önálló használata. A táblázatkészítés néhány lehetőségének bemutatása, gyakorlása, majd önálló alkalmazása.(A táblázat formázása.) Szabadon választott témakörben egyoldalas szövegdokumentum készítése, rendezett formában. Tanári bemutatással, 3-4 diából álló sorozat készítése, vetítése. Megadott témában képek és nyers szöveg, valamint nyomtatott minta (vázlat) alapján, diasor készítése önállóan, vagy kiscsoportos munkában. Gyakorlati feladat megoldása a felsorolt függvénytípusokkal és diagramokkal, tanári útmutatás alapján. Differenciált munka szervezése; a nehezebben absztrahálható függvénytípusok alkalmazása.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a bekezdésformázásokat: behúzások, igazítások, térköz, sorköz, felsorolás és számozás, szegély és mintázat. Tudja a tabulátorokat használni. Ismerje a táblázatkészítés és a tabulálás felcserélésének lehetőségeit. Ismerje a hasábba tördelés szabályait, tudja azt a gyakorlatban végrehajtani. Tudjon minta, leírás alapján megfelelő prezentációt készíteni, azt levetíteni. Ismerje a táblázatkezelés néhány logikai, statisztikai,matematikai és mátrixfüggvényét, tudja azokat tanári irányítással használni. Tudjon kiscsoportban dolgozni (projektmunka).





Tananyag

Adott programozási nyelven egyszerű Véletlenszámok generálása. (pl.: számelméleti, geometriai) Eljárásírás, eljáráshívás, eljárások sora. problémák3 megoldása. Paraméterezés. Feltételes utasítások. Rekurzió (önmagát hívó eljárás).

Véletlen számok generálása (pl.: egy lottószám). Alakzatok rajzolása, paraméterek értékeinek változtatása. Eljárások sorának alkalmazásával, különböző minták rajzolása. „Ha…akkor‖, „Ha…akkor,…különben‖ utasítástípusokkal különböző eljárások alkalmazása, pl.: grafikai ábrák készítésében.

A továbbhaladás feltételei Tudjon a programnyelv absztrakt szintjén, véletlenszámot generálni. Értse meg és tudja leírni, a célnak megfelelő egyszerű eljárást (pl.: adott hosszúságú vonal rajzolása). Tudja a különböző eljárásokat hívni, alkalmazni. Ismerje a paraméter fogalmát, tudja azt használni a különböző számolási és geometriai feladatokban. Ismerje a feltételes utasítást és a rekurziót, tanári segítséggel legyen képes felhasználni.

4. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

3


Fejlesztési célok

Tananyag

A számítógép történetének tanulságai, a fejlesztések hatásainak felismerése. A változások mai tendenciáinak felismerése és alkalmazása.

A számítógépek generációi és a fejlesztési tendenciák. Banki és hivatali ügyintézés, személyes ügyek számítógépes rendezése.

Irányított tevékenységgel az egyes számítógépes generációk felkutatása kézikönyvtár vagy internet segítségével. A gyűjtőmunka eredményeinek közzététele, közös értékelése, a tanulságok levonása. „Szimulációs‖ módszerrel, banki ügyletek, hivatali ügyek, személyes igények (pl.: jegyvásárlás, helyfoglalás, szálláskeresés stb.) intézése.

A programok témakörét nem kívánjuk megkötni, a szövegben szereplők csupán javaslatok!

269

A továbbhaladás feltételei Tudja leírni (elmondani) a számítógépek történetének állomásait. Legyen képes következtetéseket levonni a fejlődéstörténetből. Tudjon csoportmunkában meghatározott terjedelmű és formátumú beszámolót készíteni az egyes állomásokról. Tudja igénybe venni az elektronikus utat ügyeinek intézésében.



5. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA Fejlesztési célok Források keresése szaktárgyi feladatokhoz, tárgyi katalógusok segítségével. A keresett téma kifejezése tárgyszóval, ill. szakjelzettel. A tematikus keresés lépéseinek felismerése, gyakorlása.

Tananyag Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszókatalógus. Forrásjegyzék. Cédulázás.



Forráskeresés tantárgyi vagy közhasznú problémák megoldásához a könyvtár tárgyi katalógusaiban. A kiválasztott források lényegének rögzítése cédulázással. Szóbeli vagy írásbeli beszámoló készítése többféle forrás felhasználásával.

Tudja, hogy a tárgyszó, ill. szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ              

A tanulók előzetesen ismerjék meg az ellenőrzés, értékelés szempontjait. Igyekezzünk a tanulók munkáit ellenőrizni és értékelni, szóban vagy érdemjeggyel. Az értékelésben törekedjünk a teljes objektivitásra (pl.: pontozás). Szóbeli számonkérés (legyen képes elmondani szakmai kifejezések használatával, amit tanult vagy amit készített). Értékeljük a kreatív, csoportban vagy egyénileg végzett munkát. Szövegszerkesztés, prezentáció minta, leírás alapján. Problémák megoldása programnyelvi környezetben. Ötletek bemutatása számítógépes módszerekkel. Céldokumentum összeállítása, gyűjtőmunka segítségével (esetleg csoportmunkában). Könyvtári keresés kifejezése tárgyszóval, illetve szakjelzettel. Feladatlapok kitöltése (pl.: munkafüzetben). Feleletválasztásos kérdőív összeállítása és kitöltése (pl.: az utolsó két témakör mérésekor). Adott felhasználói környezetben megoldott feladatok, problémák értékelése (pl.: szövegfájlok, programnyelvi leírások stb.) Interaktív feleltetőprogram használata.

270



TERMÉSZETISMERET 5–6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára. Célja az 1–4. évfolyamon megalapozottak továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások tekintetében. Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll. A megismerés ebből következőleg komplex, egészleges. . Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerű absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. Ismeretei alapján elvárható, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Ebben az életkori szakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttműködve is. Legyen módja kielégíteni egyéni érdeklődését, illetve szerezhessen örömteli megismerési, tanulási élményeket. A lehetőségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is. A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését. Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a későbbi természettudományos tantárgyak – a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz – elsajátításához. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyen képes a természeti, és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlata a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerje és használja a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezelje azokat balesetmentesen, környezetkímélő módon. Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentől elkülöníteni, a jellemző tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni.

271



Tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudja magyarázni az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerűbb technikai eszközök működését. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élőlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élő környezetükhöz fűződő kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Becsülje meg környezetének értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére, önmaga és társai védelmére. Tájékozódás a térben - a tér és a természeti jelenségek Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. Ismerje Magyarország elhelyezkedését Európában és a Földön. Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit, ismerje fel a főbb felszínformákat. Ismerje hazánk legjellemzőbb élőlényeit. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni a környezetére vonatkozólag. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről önállóan. Tudjon írásban válaszolni ismereteinek megfelelő szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni Legyen tájékozott arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minőségének javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát.

272



KULCSKOMPETENCIÁK ÉS AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN Az iskolai műveltség – ezen belül a természettudományos műveltség – tartalmát alapvetően a társadalmi elvárások, a gazdasági verseny igényei és a globalizáció kihívásai határozzák meg. Az Európai Unió országaiban meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek az iskolai képességfejlesztő munka alapjait jelentik. Olyan képességeket, amelyek birtokában az Unió polgárai gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a világhoz. Az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van. Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a társadalmi beilleszkedésnek és a sikeres munkavégzésnek. Valamennyi egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez és a tudásalapú társadalomhoz. Anyanyelvi kommunikáció A természetismeret tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére: - tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik, - az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) a természetismeret órákon is alapvető képességfejlesztési feladat, - a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük, - a természetismeret művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését. Matematikai kompetencia A természetismeret órákon matematikai képletek felidézésével, az élőlények szervezettani struktúráinak, azok szabályszerűségeinek felismertetésével fejleszthetjük a matematikai tudás alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik, pl. a térképeken való mérések, becslések elvégzésére, növekedési és fejlődési folyamatokat bemutató grafikonok elemzésére, továbbá táplálkozási, tápanyag-összetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (pl. pulzus, légzésszám, vérnyomás, tömeg, térfogat, sűrűség). A kapott eredményeket a matematikai kompetenciák segítségével indokolják és értékelik a tanulók.

273



A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományok iránti megismerő tevékenységben a 10-12 éves korosztály számára meghatározó erejű a motiváció. A természetismeret órák feladata olyan attitűdök kialakítása, amelyek biztosítják a folyamatos érdeklődést és az aktivitás magas szintjét a természetben zajló folyamatok megismerésére. A természettudományos szemléletet és gondolkodásmódot a természeti, ill. a gazdasági-társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével alapozhatjuk meg. A kompetencia fejlesztése során olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása is szükséges, amelyek birtokában a tanulók elemi magyarázatokat és előrejelzéseket képesek adni a természeti folyamatokról. A tárgy tanulása során ismerjék meg az alapvető természettudományos fogalmakat, az emberi beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában értsék meg a beavatkozások kockázatait, és tudjanak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról és azok erkölcsi kérdéseiről. A természetismeret tanítása során ismerjék meg az emberi tevékenység negatív hatásait a természeti környezetre, és szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, az emberi felelősségtudatról. A természettudományos műveltségüknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítse az eligazodást a hétköznapi élet problémáiban. A kompetenciáknak biztosítani kell, hogy a tanulók segítségükkel felismerjék a tudományellenes megnyilvánulásokat és az áltudományos nézeteket. Digitális kompetencia A természetismeret tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. A tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni, és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ill. ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni. A digitális technikák alkalmazásához szükséges képességek (az információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása) birtokában a diákok legyenek képesek a tananyaghoz információkat összeállítani. A digitális technikák kompetenciái a tanulók számítógépalkalmazási képességeit (szövegszerkesztés, információtárolás, internethasználat) és kreativitásuk fejlesztését is segítik. Mindezzel megalapozzuk az egyéni érdeklődés szerinti tanulás képességeit is. A hatékony, önálló tanulás A természetismeret tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, a figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.).

274



A hatékony tanulás képességeinek – így a természetismeret tanulási képességeinek is – biztosítani kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését.

5. évfolyam Belépő tevékenységformák Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve. Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata. A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása. Egyszerű mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése. Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. A főbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen, térképen. Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával, valamint közvetve ismeretterjesztő kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével. A környezetben megfigyelt élőlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletű bővítése és rendszerezése. Szabatos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten. A megismert élőlények testfelépítése és életmódja közötti alapvető összefüggések felismertetése. Témakör

Új ismeret, Munkáltatás, feldolgozás gyakorlás I. Ősz a kertben 9 1 II. Tájékozódás a térképen 7 III. Az időjárás és az éghajlat 11 IV. A földfelszín változásai 10 1 V. Állatok a házban és a ház 9 1 körül VI. Tavasz a kertben 9 VII. Év végi ismétlés Összesen 55 3

TÉMAKÖR Tájékozódás térképen, térképismeret Az időjárás és éghajlat elemei

Összefoglalás, ellenőrzés 2 2 2 3 3

Összóraszám

2 2 16

11 2 74

12 9 13 14 13

TARTALOM A térkép fogalma, méretaránya, a A térképi ábrázolás módja jelrendszere. Irány és távolság meghatározása. Tájékozódás a fő világtájak alapján. A domborzat ábrázolása a térképen, magasság meghatározása (leolvasása). A leggyakoribb térképjelek értelmezése. az Az időjárás elemei. Napsugárzás, a napfény. A fény és anyag egyszerű kölcsönhatásainak (visszaverődés, törés, prizma, színek) vizsgálata jellemzői Felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet. A hőmérséklet észlelése, mérése. A hőmérséklet napi és évi változása, a hőingás Halmazállapot-változások a természetben: A gázok jellemzői, a levegő mint anyag, a levegő nyomása. A szél fogalma, keletkezése,

275



iránya. A csapadék keletkezése, csapadékformák. A szélsőséges időjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek, és azoknak megfelelő magatartás. Időjárás és éghajlat Hazánk éghajlatának jellemzői. A földfelszín Külső és belső erők felszínalakító munkája A víz körforgása a természetben. Folyóvizek, állóvizek. Domborzati elemek és formák változása Hegységek és alföldek kialakulása. A legjellemzőbb kőzetek tulajdonságai. A síkságok fajtái. A talaj keletkezése, jellemzői. A talaj védelme. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek Környezetünk testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsök élővilága és zöldségfélék károkozói. A gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. Leggyakoribb háziállataink testfelépítése, élete, tenyésztése. Legismertebb ház körül élő állataink, kedvtelésből tartott állatok, társállatok. A legfontosabb állatvédelmi szabályok. A továbbhaladás feltételei Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg milyen az aktuális időjárás. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Ismerje fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Tudja azok tenyésztésének célját. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival.

276



6. évfolyam Belépő tevékenységformák Természeti folyamatok és egyszerűbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerű elvonatkoztatás. Önálló és együttműködő ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés. Egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen és a földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével. Képi információk és szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi övezetekre vonatkozó elsődleges képzetek kialakítása. Magyarország helyzetének, nagytájainak, környezeti értékeinek, életközösségeinek leíró jellegű bemutatása, a hazai tájról alkotott képzetek gazdagítása. A hazai tájak élővilágának – jellemző társulásainak és fajainak – ökológiai szemléletű jellemzése, a hazai élővilág sokféleségének, értékének bemutatása. Témakör

Új ismeret, Munkáltatás, feldolgozás gyakorlás Év eleji ismétlés – – I. Tájékozódás a Földön 10 1 II. Magyarország 15 1 III. Hazai erdőink 13 1 IV. Vízi, vízparti élővilág 9 – V. Élet a füves területeken 7 – VI. Az ember szervezete 18 és egészsége VII. Év végi ismétlés – – Összóraszám: 72 4 TÉMAKÖR

Összefoglalás, ellenőrzés 1 2 3 2 2 1 1

Összóraszám

5 17

5 93

1 13 19 16 12 8 18

TARTALOM

a A Föld alakja. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. a Tájékozódás Magyarország térképén, hely, irány és távolság meghatározása. Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete. A Föld alakja, mozgásai, és azok következményei Éghajlat, éghajlati A Föld alakja, tengelyferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggések. Az egyes éghajlati övezetek övezetek leíró jellemzése. Éghajlatot kialakító és módosító tényezők. Az éghajlat vízszintes és függőleges változása. A Kárpát-medence. Magyarország nagytájainak kialakulása, Magyarország jellemző felszínformái. Nagytájaink leíró jellemzése (a táj nagytájainak arculata, éghajlati sajátosságai, természetes vizei, környezeti jellegzetességei értékei, települési jellemzői, társadalmi életképe). A szűkebb lakókörnyezet, illetve Budapest természeti és társadalmi jellemzői. Hazai tájaink Az erdők, vizek és vízpartok, hazai füves területek legjellemzőbb élőlényeinek testfelépítése. Táplálkozási kapcsolatok Környezeti életközösségei értékeink védelme. Nemzeti parkjaink. A hazai élővilág legkiválóbb kutatóinak munkássága. Az ember szervezete Az emberi szervezet jellemzői, működése. Kamaszkori változások. Tájékozódás térképen és földgömbön

277



és egészsége

Helyes táplálkozás, mozgásérzékszerveink védelme. Káros szenvedélyek, veszélyhelyzetek. Önismeret, mások megismerése, konfliktuskezelés. Környezetvédelem

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Bemutatás után legyen képes egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani. Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekről. Ismerje fel jellemző képről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fővárosát. Tudja jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentőségét. Elemi szinten ismerje az emberi szervezet működését. Legyen tisztában az egészséges életmód jellemzőivel (bőrápolás, egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás stb.) Tudja, hogyan viselkedjen veszélyhelyzet esetén. Ismerje a káros anyagok hatásait a szervezetre, a megelőzési módokat. Önneveléssel próbálja kezelni a konfliktusokat, tudja, hogyan tájékozódjon a közösségekben.

278



FÖLDRAJZ 7–8. évfolyam Célok és feladatok A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elősegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések megláttatása, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is. A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. A tantárgy alakítja ki a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett az ismeretszerző módszereknek kell előtérbe kerülniük. A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajzi ismeretek fontos szerepére napjaink környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. A hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével járuljon hozzá a hazához való kötődéshez, a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét, amellyel már saját életfeltételeit is veszélyezteti. Ezzel és a környezet értékeinek megismertetésével segítse elő a környezettudatos életmód kialakulását. Láttassa meg a tanulókkal a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit. Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. Fejlesztési követelmények A 7–8. évfolyamon a tananyag feldolgozása során tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természetföldrajzi és a regionális társadalmigazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. Értelmezzék, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét, és ismerjék a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait. A tanulók ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére. Értsék, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. 279



A tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet veszélyeztető folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszűntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség A földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók az általános iskola befejezésekor legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejtő térképolvasásra különböző tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Alakuljon ki bennük a földrajzi információhordozók kiválasztására és használatára való képesség, igazodjanak el tanári segítséggel ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtári és múzeumi anyagokban) is. El kell érni, hogy a tanulók legyenek képesek pontos megfigyelésekre, tudjanak vizsgálódni a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint kezdetben tanári irányítással, majd egyre önállóbban. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően, tudják elmondani, írásban és rajzban rögzíteni, egyszerű térképeken ábrázolni. Használják a szakkifejezéseket életkori sajátosságaiknak megfelelően. Tudják elemezni és értékelni tapasztalataikat, megfigyeléseik és vizsgálataik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására. KULCSKOMPETENCIÁK ÉS AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN Az iskolai műveltség – ezen belül a természettudományos műveltség – tartalmát alapvetően a társadalmi elvárások, a gazdasági verseny igényei és a globalizáció kihívásai határozzák meg. Az Európai Unió országaiban meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek az iskolai képességfejlesztő munka alapjait jelentik. Olyan képességeket, amelyek birtokában az Unió polgárai gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a világhoz. Az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van. Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a társadalmi beilleszkedésnek és a sikeres munkavégzésnek. Valamennyi egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez és a tudásalapú társadalomhoz. Anyanyelvi kommunikáció A földrajz tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére: - tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik, - az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) a természetismeret órákon is alapvető képességfejlesztési feladat, - a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük, - a földrajz művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését. Matematikai kompetencia

280



A földrajz órákon matematikai képletek felidézésével, társadalmi-gazdasági szabályszerűségek felismertetésével fejleszthetjük a matematikai tudás alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik, pl. a térképeken való mérések, becslések elvégzésére, fejlődési folyamatokat bemutató grafikonok elemzésére, éghajlati diagramok elemzésére, táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (pl. tömeg, térfogat, sűrűség, átlaghőmérséklet, hőingás stb.). A kapott eredményeket a matematikai kompetenciák segítségével indokolják és értékelik a tanulók. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományok iránti megismerő tevékenységben a 13-14 éves korosztály számára is meghatározó erejű a motiváció. A földrajz órák feladata olyan attitűdök kialakítása, amelyek biztosítják a folyamatos érdeklődést és az aktivitás magas szintjét a természetben zajló folyamatok megismerésére. A természettudományos szemléletet és gondolkodásmódot a természeti, ill. a gazdasági-társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével alapozhatjuk meg. A kompetencia fejlesztése során olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása is szükséges, amelyek birtokában a tanulók elemi magyarázatokat és előrejelzéseket képesek adni a természeti folyamatokról. A tárgy tanulása során ismerjék meg az alapvető természettudományos fogalmakat, az emberi beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában értsék meg a beavatkozások kockázatait, és tudjanak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról és azok erkölcsi kérdéseiről. A földrajz tanítása során ismerjék meg az emberi tevékenység negatív hatásait a természeti környezetre, és szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, az emberi felelősségtudatról. A természettudományos műveltségüknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítse az eligazodást a hétköznapi élet problémáiban. A kompetenciáknak biztosítani kell, hogy a tanulók segítségükkel felismerjék a tudományellenes megnyilvánulásokat és az áltudományos nézeteket. Digitális kompetencia A földrajz tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. A tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni, és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ill. ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni. A digitális technikák alkalmazásához szükséges képességek (az információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása) birtokában a diákok legyenek képesek a tananyaghoz információkat összeállítani. A digitális technikák kompetenciái a tanulók számítógépalkalmazási képességeit (szövegszerkesztés, információtárolás, internet használat) és kreativitásuk fejlesztését is segítik. Mindezzel megalapozzuk az egyéni érdeklődés szerinti tanulás képességeit is.

281



A hatékony, önálló tanulás A földrajz tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, a figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.). A hatékony tanulás képességeinek – így a természetismeret tanulási képességeinek is – biztosítani kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését.

282



7. évfolyam Belépő tevékenységformák A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. (Kontúrtérképes) feladatok irányított megoldása. Szemelvények és példák gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról Gyűjtőmunka könyvek és egyéb információhordozók segítségével Tájékozódás a földtörténeti időoszlopon. A kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját és gazdaságának jellemzőit bemutató képek és ábrák elemzése, elemek közötti összefüggések bemutatása. Adatok, adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása. A tipikus tájak különböző, megadott szempontok szerinti önálló bemutatása. Példák keresése a természeti és a társadalmi tényezők kölcsönhatásaira kontinensek, kontinensrészek, országcsoportok példáján. Irányított tanulói kiselőadás az egyes országok természeti és kulturális értékeiről, népeinek szokásairól, életmódjáról, magyar utazók, földarajzi felfedezők szerepéről Témakör:

Év eleji ismétlés I. A földtörténet eseményei II. Az Európán kívüli földrészek A Afrika, Ausztrália, a sarkvidékek B Amerika C Ázsia Kontinensekről tanultak III. Európa és Oroszország D Európa E Észak- és Nyugat-Európa F Dél- és Délkelet-Európa G Kelet-Európa és Oroszország Európáról tanultak Év végi ismétlés Összóraszám

Törzsanyag, kiegészítő anyag

2 9 10 11

Összefoglalás, Összóraszám ismétlés, ellenőrzés 1 1 2 3 3 3 2

5 5 6 4

2 2 3 3 22

52

283

12 13 14 2 5 7 8 4 3 3 74



TARTALMAK TÉMAKÖRÖK Az Európán kívüli Afrika kontinensek tipikus A kontinens általános természet- és társadalom földrajzi képe, eltérő tájainak és néhány társadalmi-gazdasági fejlettségű térségei. kiemelt országának A sivatagok és az oázisok mint tipikus tájak, az „éhségövezet‖. természetés Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi-gazdasági problémái. társadalomföldrajza Ausztrália és Óceánia Ausztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői. Amerika Amerika fő részeinek eltérő természet- és társadalom földrajzi képe. Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna mint tipikus táj. Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalom földrajzi jellemzői: Dél-Amerikában Brazília; KözépAmerikában Mexikó; Észak-Amerikában az Amerika Egyesült Államok. Ázsia Ázsia általános természet- és társadalom földrajzi képe. Eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen. A tajga, a „monszunvidékek‖, a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak. A földrész jellemző országai és térségei: Japán, Kína, India, DélkeletÁzsia, Délnyugat-Ázsia. Európa országainak Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe. természetés Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági társadalomföldrajza jellemzői. Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel. Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötő- és az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi-gazdasági képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia és Montenegró. Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalom földrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna.

284



A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak Afrika Atlanti-óceán, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Indiai-óceán, Kongó, Niger, Nílus, Szuezicsatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsárócsoport, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Kairó. Ausztrália és Óceánia Csendes-óceán, Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea; Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney. Sarkvidékek Antarktika, Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék Amerika Alaszka, Amazonas, Colorado, Jeges-tenger, Kanadai-ősföld, Karib (Antilla)-tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Guyanaihegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labradorfélsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás-hegység; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela; Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington. Ázsia Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia; Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japánszigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériaifennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san; Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, SzaúdArábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. Európa Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga; Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Britszigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Donyec-medence, Etna, Finn-tóvidék, Franciaközéphegység, Grönland, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Lotaringia, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldova, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország,

285



Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Montenegro, Ukrajna; Kárpátalja; Amszterdam, Athén, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brüsszel, Dublin, Genova, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Oslo, Párizs, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Velence, Volgográd, Zágráb. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat.

286



8. évfolyam Belépő tevékenységek A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Az időjárási jelenségek felismerése időjárási térképek alapján. Az éghajlat jellemzőinek felismerése diagramokon, és következtetések levonása az adatokból. Folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához. A gazdasági élet ágazatainak, ágainak szerepe és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával, forráselemzéssel, esetmegbeszéléssel. A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján. Információk gyűjtése egyéni és csoportmunkában társadalmi-gazdasági jelenségekről, folyamatokról statisztikák, tömegkommunikációs források, Internet felhasználásával. Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk és az Európai Unió kapcsolatáról. Tanulói kiselőadás a különböző tájak népszokásairól, hagyományairól könyvtári kutatómunka alapján. Terméklisták összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből. Tabló, illetve riport készítése hazánk védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban. Témakör Év eleji ismétlés Közép-Európa országai Európáról tanultak Hazánk a Kárpátmedencében Fejlődésünk társadalmi alapjai Hazai tájakon A magyar gazdaság Év végi ismétlés Összesen

Törzsanyag, Kiegészítő anyag

Összefoglalás, Ismétlés, ellenőrzés

Összóraszám

9

2 3 2 3

2 14 2 12

7

2

9

12 14

3 3 3 21

15 17 3 74

11

53

287



TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Közép-Európa általános földrajzi képe. Közép-Európa tájainak és A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek mint tipikus tájak. országainak természetés Németország szerepe az európai gazdaságban. társadalomföldrajza Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai. Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése. A Kárpát-medence A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. természetés A magyarság a Kárpát-medencében. társadalomföldrajza A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai. Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Természeti adottságok és a Európában. társadalmi-gazdasági Magyarország felszíne, domborzata. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink. lehetőségek Magyarország tájain Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra. A gazdaság telepítő tényezői, általános vonásai, területi különbségei, szerkezeti átalakulása. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése. A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik. Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Hazánk nemzetközi kapcsolatai. Budapest földrajza. Régiónk földrajza. A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak Balaton, Bodrog, Dráva, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna–Majna–Duna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Visztula, Zagyva, Zala; Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bécsi-medence, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csallóköz, Cseh-medence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna–Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunántúlidombság, Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerecse, Germán-alföld, Győri-medence, Hajdúság, Hargita, Hegyalja, Hortobágy, Jászság, Kárpát-medence, Kárpátmedencevidék, Kékes, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Marcal-medence, Maros–Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Morva-medence, Nagykunság, Német-

288



középhegység, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugati-Alpok, Nyugat-magyarországi-peremvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Román-alföld, Ruhr-vidék, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia, Szudéták, Tapolcaimedence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Burgenland, Ajka, Algyő, Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Beregszász, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constanţa, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Gdańsk, Genf, Graz, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Halle, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, Kőszeg, Komló, Krakkó, Lábatlan, Linz, Lipcse, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Stuttgart, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park; Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, ÉszakMagyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Budapesti agglomeráció. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket.

289



BIOLÓGIA 7–8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának — a többi tantárggyal együtt — célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. A fenti célokból a következő feladatok adódnak Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutasson rá az élőlények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájak megismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elő az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata. Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit. Segítse elő csoportos tevékenységekkel az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, különböző elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelelő módon történő beillesztésére. Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetéről különböző módon szerzett ismereteit összehasonlítani.

290



Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és a biológiai objektumok, jelenségek, csoportosítására, rendszerezésére. . A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Képes legyen a biológiai jelenségekkel, kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében előforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehetőségeit. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

291



KULCSKOMPETENCIÁK ÉS AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A BIOLÓGIA TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN Az iskolai műveltség – ezen belül a természettudományos műveltség – tartalmát alapvetően a társadalmi elvárások, a gazdasági verseny igényei és a globalizáció kihívásai határozzák meg. Az Európai Unió országaiban meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek az iskolai képességfejlesztő munka alapjait jelentik. Olyan képességeket, amelyek birtokában az Unió polgárai gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a világhoz. Az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van. Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a társadalmi beilleszkedésnek és a sikeres munkavégzésnek. Valamennyi egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez és a tudásalapú társadalomhoz. Anyanyelvi kommunikáció A biológia tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére: - tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik, - az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) a biológia órákon is alapvető képességfejlesztési feladat, - a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük, - a biológia művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését. Matematikai kompetencia A biológia órákon matematikai képletek felidézésével, az élőlények szervezettani struktúráinak, azok szabályszerűségeinek felismertetésével fejleszthetjük a matematikai tudás alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik, pl. becslések elvégzésére, növekedési és fejlődési folyamatokat bemutató grafikonok elemzésére, továbbá táplálkozási, tápanyagösszetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (pl. pulzus, légzésszám, vérnyomás,). A kapott eredményeket a matematikai kompetenciák segítségével indokolják és értékelik a tanulók. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományok iránti megismerő tevékenységben a 13-14 éves korosztály számára is meghatározó erejű a motiváció. A biológia órák feladata olyan attitűdök kialakítása, amelyek biztosítják a folyamatos érdeklődést és az aktivitás magas szintjét a természetben zajló folyamatok megismerésére. A természettudományos szemléletet és gondolkodásmódot a természeti folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével alapozhatjuk meg. A kompetencia fejlesztése során olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása is szükséges, amelyek birtokában a tanulók elemi magyarázatokat és előrejelzéseket képesek adni a természeti folyamatokról.

292



A tárgy tanulása során ismerjék meg az alapvető természettudományos fogalmakat, az emberi beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában értsék meg a beavatkozások kockázatait, és tudjanak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról és azok erkölcsi kérdéseiről. A biológia tanítása során ismerjék meg az emberi tevékenység negatív hatásait a természeti környezetre, és szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, az emberi felelősségtudatról. A természettudományos műveltségüknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítse az eligazodást a hétköznapi élet problémáiban. A kompetenciáknak biztosítani kell, hogy a tanulók segítségükkel felismerjék a tudományellenes megnyilvánulásokat és az áltudományos nézeteket. Digitális kompetencia A biológia tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. A tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni, és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ill. ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni. A digitális technikák alkalmazásához szükséges képességek (az információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása) birtokában a diákok legyenek képesek a tananyaghoz információkat összeállítani. A digitális technikák kompetenciái a tanulók számítógép-alkalmazási képességeit (szövegszerkesztés, információtárolás, internet használat) és kreativitásuk fejlesztését is segítik. Mindezzel megalapozzuk az egyéni érdeklődés szerinti tanulás képességeit is. A hatékony, önálló tanulás A biológia tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, a figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.). A hatékony tanulás képességeinek – így a biológia tanulási képességeinek is – biztosítani kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését.

293



7. évfolyam Belépő tevékenységformák A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak helyénvaló használata. A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élővilág biomjainak földrajzi elhelyezésében. Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.). A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése. A megismert állatok és növények felismerése . A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése. Az élőlények életmódja és az élőhelyek közti kapcsolat felfedezése. A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata. Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése. Tanulói kiselőadás tartása pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődésében fontos szerepet játszó tudósok életéről. Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása. A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint. A megismert élőlények besorolása a főbb rendszertani kategóriákba. Témakör:

Új ismeret feldolgozása

Év eleji ismétlés – I. Az élőlény környezete és az 3 életközösségek II. A forró éghajlati övezet 8 élővilága III. A mérsékelt éghajlati övezet 8 élővilága IV. A hideg éghajlati övezet, 7 a hegyvidék és a tenger élővilága V. Az élőlények rendszerezése 11 Év végi ismétlés – Összóraszám 37

294

Munkáltatás Ismétlés Összóra gyakorlás Ellenőrzés szám – 2 2 2 – 5 1

2

11

–

2

10

1

2

10

2 – 6

2 2 12

15 2 55



TÉMAKÖR

TARTALOM

Tájak és életközösségek Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és A földi élővilág általános jellemzése élettelen környezeti tényezők fogalma. Az életközösségek szerveződése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élővilág és ezen belül az emberiség szempontjából. A trópusi esőerdők, szavannák, sivatagos területek előfordulása, A forró övezet környezeti adottságai, jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, élővilága szerepe az életközösségben. A trópusi esőerdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei. A mérsékelt övezet A mediterrán területek, a lomberdők, a füves puszták és a tajgaerdők környezeti adottságai, előfordulásuk, itt élő élőlények testfelépítése, élővilága életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták, a lomberdők, és a tajgaerdők pusztulásának okai, védelmük. A tundrák és a sarkvidékek környezeti adottságai, a jellemző A hideg övezet élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. élővilága A környezeti viszonyok és az élővilág elrendeződésének függőleges A hegyvidékek övezetessége. élővilága A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti A tengerek és adottságai, legfontosabb élőlényeinek testfelépítése, életmódja, tengerpartok szerepe az életközösségben. A tengerek és óceánok élővilága szennyeződésének következményei Az élőlények rendszerezése A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb A rendszerezés rendszertani kategóriák. A sejtmagnélküliek és A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtűek általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük. a sejtmagvas egysejtűek A gombák általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai A gombák jelentőségük. A növények általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű növények: a A növények moszatok, a zuzmók, a mohák, a harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse, ezen belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályai. Az állatok általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű állatok: a Az állatok szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak jellemzői. A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök jellemzői.

295



A továbbhaladás feltételei Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére.

296



8. évfolyam Belépő tevékenységformák A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszerű használata. Az emberi szervezet egészének és részeinek bemutatása, jellemzése. Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és működése közötti kapcsolat felismerése. Az egyes szervek, szervrendszerek működésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából. Önálló információgyűjtés és feldolgozás az emberi szervezet működéséről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.). Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet közti kapcsolat elemzése. Önálló tanulói kiselőadások tartása pl. a korszerű táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekről, szenvedélybetegségekről. Egyszerű élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése. A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése. Témakör Év eleji ismétlés Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásszervrendszer A szervezet anyagforgalma Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés A szaporodás és az egyedfejlődés Év végi ismétlés Összesen

Új ismeretek feldolgozása

Munkáltatás, gyakorlás

Ismétlés, ellenőrzés

Összóraszám

1

1 7

6

1

7

1

2

10

16

3

2

21

13

2

2

17

2

16

2 11

2 74

14

56

7

297



TÉMAKÖR

TARTALOM Az emberi szervezet felépítése, működése és egészsége

Szerveződési szintek: Az ember sejtjeinek közös jellemzői. A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek, valamint idegszövet felépítése és funkciója. A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, Az emberi bőr bőrápolás. A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, A mozgás rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei. A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a A táplálkozás szervezet fenntartásában. A bélcsatorna szerkezete és működése. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás. A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légzés funkciója a szervezet A légzés fenntartásában. A légutak, a tüdő szerkezete és működése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer A keringés részei. A vér összetétele, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen. A kiválasztó működés jelentősége. A kiválasztás szervei és ezek A kiválasztás működése. A férfiak ivarszervei és ezek működése. A nők ivarszervei és ezek A szaporodás működése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése. Az embrionális fejlődés főbb jellemzői. A posztembrionális fejlődés Az ember főbb jellemzői. A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái. egyedfejlődése Idegi és hormonális A szabályozó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. A látás és a hallás szerveinek főbb jellemzői és működése; az íz és a szag szabályozás érzékelése, a bőrérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, akaratlagos és akarattól független működése. A lelki egészség. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti- és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése. A hormonrendszer főbb jellemzői. Néhány belső elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatása. Az emberi test szerveződése

298



A továbbhaladás feltételei Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát.

299



EGÉSZSÉGTAN 6. évfolyam Célok és feladatok Az egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. A modul oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben. Fejlesztési követelmények Az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük, folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát. Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. A modul témakörei átfogják az egészség-magatartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a szexuális fejlődést. Ezeket azonban nem egymástól elszigetelt, összefüggéseikből kiragadott módon, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalja. Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az ―egészséges" – ―kevésbé egészséges" tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet, Értsék meg, hogy az egészség – a kiegyensúlyozott életvitel – eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához. A modulban foglaltak tudatosítsák a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hovatartozástól függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége. Belépő tevékenységformák A tanulók szerep és szituációs játékok során megtanulják, hogy a kiegyensúlyozott lelkiállapot, a jó közérzet, fontos szerepet játszik a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében. Az élelmiszereket, táplálékokat ―egészséges‖ és ―kevésbé egészséges‖ kategóriákba sorolják és gyakorolják a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás formáit. Gyűjtőmunka révén megismerkednek az egészséggel, életmóddal, táplálkozással foglalkozó reklámok hatásmechanizmusaival, plakátokat, újságcikkeket készítenek .Interjút készítenek családtagjaikkal, elemzik és értelmezik az eredményeket. A tanulók megvizsgálják saját mindennapos gyakorlatukat a fizikai aktivitás és testi higiéné területén A rendszeres mozgás, aktivitás érdekében született elhatározásokat (napi rendszeres torna, futás, stb.) kisebb csoportokban is megbeszélik.. Felismerik, hogy ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében a személyes higiénével való fokozott foglalkozás különös figyelmet igényel és kapcsolataikat, önértékelésüket, általános közérzetüket is befolyásolja .Ismereteket szereznek a pszicho-aktív szerekről, s a

300



használatukban rejlő veszélyekről. Felismerik azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben, legális vagy tiltott ―anyagokkal‖ kínálhatják őket, és gyakorolják ezek elhárítását. Megértik a hozzászokásból adódó veszélyeket, egészségkárosodást .Ismerkednek a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival, a serdülőkori sajátosságokkal és az emberi szexualitással, a férfi és női nemi szerepek eltérő sajátosságaival .A környezeti ártalmakra vonatkozó korszerű ismeretek elsajátításán túl kiscsoportokban végzett projektmunka révén kialakul a tanulókban a személyes kompetencia, a felelősség érzete a környezethez való viszonyban. Tankönyv: A természetről tizenéveseknek‖ (MOZAIK Tankönyvkiadó) 6. évfolyam Évi óraszám: 18 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A biztonság megőrzése Az emberi egészséget veszélyeztető néhány tényező: a ―kockázatos‖ és a ―veszélyes‖ viselkedési módok Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. Veszélyes foglalkozások. A táplálkozás Az étrend fontossága, szerepe az egészség megőrzésében .Javaslatok az étrend megváltoztatására. Mozgás és személyes A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A testkép higiéné megerősítése. A külső megjelenés összetevői, jelentése és hatása. Veszélyes anyagok Az emberi szexualitás Családi élet és kapcsolatok A környezet

Törzsanyag 17

Az alkoholfogyasztás és a dohányzás egészségkárosító hatása .A szenvedélybetegségek közös vonásai. A pszicho-aktív szerek veszélyei a gyerekek életében. Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora. A nemi érés tudatosulása. A nemi identitás kialakulása. Sztereotípiák a nemi szerepekben a különböző nemzedékek körében. A kapcsolati hálók fontossága. A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja .Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben. A jelen hatása a jövőre. Az ipari méretű áramtermelés és a környezet. A technológiai fejlődés káros következményei. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében. Összefoglalás 1

301

Összóraszám 18



TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5–8. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. A testnevelés célja továbbá az 5–8. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai - biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás.

302



Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. A mozgáskultúra fejlesztése Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat. Továbbfejleszthető szinten tudják két úszásnem alaptechnikáját. Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték-, úszásés küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás.

303



KULCSKOMPETENCIÁK ÉS AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A TESTNEVELÉS TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN Az általánosan meghatározott kulcskompetenciák és a műveltségi területet jellemző sajátos kompetenciák fejlesztése. Erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása. Verbális és nem verbális kommunikációs képzés. Döntéshozatal, véleménykialakítás erkölcsi kérdésekről, emberi felelősségtudat. Nyelvhelyességi szabályok betartása, matematikai számítások végzése

Témakörök Atlétika Torna Testnevelés és sportjátékok (kosárlabda és röplabda) Szabadidős és sporttevékenység Képességfejlesztés és önvédelmi sport Összóraszám

5. évfolyam 24 14

6. évfolyam 24 14

7. évfolyam 24 14

8. évfolyam 24 14

34

34

34

34

8

8

8

8

13

13

13

13

93

93

93

93

5. évfolyam Évi óraszám: 93 Belépő tevékenységformák A rendgyakorlatoknál a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása, az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása. Bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelőzésére is alkalmas gimnasztikai gyakorlatok ismerete és a pedagógus utasításainak megfelelő végzése. Gyorsfutások versenyszerűen. Kötetlen tartós futás 8-10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. Az ugrások legfontosabb mozzanatainak (fázisainak) – elugrás, légmunka, talajra érkezés – ismerete, a felugrás hangsúlyosabbá tétele. A hajítás legjellegzetesebb mozdulatának, az ívképzésnek az elsajátítása. A tanult talajgyakorlat-elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos végrehajtása; a saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes összekapcsolása. A labdatovábbítás és -birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. Sportszerű test-test elleni küzdelem. A vízbiztonság továbbfejlesztése, legalább egy úszásnem technikájának elmélyült ismerete (amennyiben az úszásoktatásban az alapképzés az 1–4. évfolyamon megtörtént).A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

304



TéMAKöRöK

TARTALMAK

Szokványos alakzatok (egy-, kétsoros vonal, egyes, kettes, hármas, négyes oszlop).Vonulások zárt rendben. Alakzatváltozások (fejlődések, szakadozások vonalalakzatból oszlopba és vissza).Testfordulatok. Előkészítés, alapozás és Gimnasztika (önállóan szabadon végezhető vagy játékos és határozott formájú szabad-, kéziszer-, társasés prevenció szergyakorlatok).Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok. Játékos előkészítő feladatmegoldások. Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a Atlétikai jellegű feldolgozandó anyag függvényében.(Futó-, ugró-, dobóiskola.) feladatmegoldások Rendgyakorlatok

Futások Rajtok (indulások jelre különböző kiinduló helyzetekből megkötés nélkül; állórajt).Vágtafutások .Iramfutások. Tartós futások. Futás feladatokkal. Szökdelések, ugrások Távolugrás (guggoló technika) ugrósávból. Magasugrás megkötés nélkül és átlépő technikával. Szökdelés egy-, váltott- és páros lábon. Dobások Hajítások, lökések, vetések egy és két kézzel, helyből és nekifutásból. Célbadobások. Testnevelési játékok futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. Torna jellegű feladatmegoldások

Speciális előkészítő és célgyakorlatok. Támaszhelyzetek és gyakorlatok. Függéshelyzetek és függésgyakorlatok Mellső támaszhelyzet magas padon, gerendán és/vagy KTK-n (kiegészítő tornakészlet).Támlázás oldalirányba. Gurulóátfordulások (előre és hátra különböző kiinduló helyzetekből). Kézenátfordulás oldalra. Állások támaszhelyzetekben (tarkón, fejen, segítséggel bordásfalnál kézen).Egyszerű támaszugrások (―gyertya‖ ugrás, függőleges repülés, ―huszár‖ ugrás, zsugorkanyarlati átugrás).Kötél- és rúdmászás. Gyűrűn (esetleg két kötélen) lendületek előre, hátra. Bordásfalon lendületek oldalra. A felsorolt függőszereken nyújtott és hajlított függésben térd- és sarokemelések. Kúszás, mászás, egyensúly gyakorlatok Gerendán, vízszintes és ferde padon talajra rajzolt vonalon járások előre, hátra, oldalra, haladások térdelő, négykézláb támaszban, hason- és hanyattfekvésben. Aerobic (csak lányoknak) Alapjárás. Karemelések és –lendítések .Lábemelések és -lendítések. Érintő járás. 305



Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és Testnevelési és sportjátékok: röplabda, testnevelési játékok. A labdakezelés egyszerű módjai (labdavezetés kézzel, lábbal; átadások, átvételek helyben, majd kosárlabda, tovahaladással).Gól- és pontszerzés egyszerű megoldásai (fektetett dobás, kapura lövés, belsővel, belső csüddel).Játék egyszerűsített szabályokkal. Labdás testnevelési játékok Szabadtéri sportok: .A téli sportformák megvalósítható módjai és Szabadidős téli játékok (korcsolyázás, síelés, szánkózás, hócsaták) sporttevékenységek Kerékpározás. Helyváltoztató eszközök használata (görkorcsolya, gördeszka stb). Húzások-tolások párokban (húzd át a határon; toldd át a határon; Játékok kéz-, lábvívás) és csoportban (kötélhúzás, ki a legény a csárdában) játékosan. Mögékerülési és kiemelési kísérletek. Gurulóesés előre, hátra. Játék a vízben. A választott úszásnem technikájának tökéletesítése. Úszás (szakkörként) Teljesítménynövelés. A továbbhaladás feltételei A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően. Aktív részvétel a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. A test-test elleni küzdelem vállalása. A vízbiztonság megszerzése.

6. évfolyam Évi óraszám: 93 Belépő tevékenységformák A rendgyakorlatoknál az alakzatok változtatásának biztonságos végrehajtása, közlekedés zárt alakzatban. A gyakorlási rend betartása, egyszerűbb szervezési feladatok vállalása. Gimnasztikai gyakorlatok, valamint a sokoldalú előkészítő feladatok egyéni és együttes végzése, azok szakkifejezéseinek ismerete. Gyors megindulások és futások jelre. Állóképességi futás 10-12 percig egyéni iramban, a futósebességnek a távhoz igazítása. Ugrások a kar- és lábmunka összhangjának megteremtésével. Kislabdahajítás a dobás hátulról történő indításával, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával. A talajon, valamint a függőszeren tanult gyakorlatoknak, illetve ezek kapcsolatainak végzése. Támaszugrások erőteljes elugrással, növekvő első ívvel, egyensúlyvesztés nélküli talajra érkezéssel. Labdakezelés mozgás közben. Támadásban labdaátvételre (üres helyre) helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévő társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása. Röplabdában helyezkedés és hozzáállás a labda fogadásához; az alkarérintéssel történő továbbítás és az alsó egyenes nyitás ismerete. Néhány önvédelmi fogás elsajátítása. Az előző évfolyamon tanultakra építve: a körülményekhez igazodóan egy meghatározott távolság úszása egy vagy két úszásnemben. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

306



TéMAKöRöK

TARTALMAK

Rendgyakorlatok

Az 5. évfolyamon jelzett alakzatok felvételének és az alakzatváltoztatások teljesítésének fegyelmezett, gyors végrehajtása. Táv- és térköz felvételének pontos végrehajtása .Megindulás, vonulás és megállás a megfelelő ―lábrendben‖. Egyénileg vagy együttesen végzett szabad- vagy szabadgyakorlati alapformájú kéziszer-, társas- és szergyakorlatok (pad, bordásfal, zsámoly).Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok. Egyszerű relaxációs eljárások. Játékos előkészítő feladatmegoldások. Speciálisan előkészítő és célgyakorlatok a feldolgozandó anyag hatékonyabb elsajátítása érdekében (futó-, ugró- és dobó iskolák). Futások Állórajt. Guggoló-, térdelőrajt. Fokozó futás. Tartós futás növekvő időtartamig. Futás feladatokkal (kerülés, átugrás, jelre egyszerű feladatok végzése). Szökdelések, ugrások Távolugrás elugró vonalról .Magasugrás (átlépő technika).Szökdelések egy, váltott és páros lábon. Dobások Hajítások, lökések, vetések (1-2 kg-os tömöttlabdával), egy- és két kézzel, helyből, nekifutásból. Kislabdahajítás távolba és célba. Játékos versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva. Speciális előkészítő és célgyakorlatok.

Előkészítés és prevenció

Atlétikai jellegű feladatmegoldások

Torna jellegű feladatmegoldások

Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok Támlázás oldalirányba magas padon, KTK-n, gerendán, két magas padon előre és hátra. Gurulóátfordulás talajon előre, hátra és sorozatban is. Kézenátfordulás oldalra. Kézenállási kísérletek bordásfalnál társ segítségével és szabadon Támaszugrások Felguggolás, terpeszleugrás. Felguggolás, guruló átfordulás előre. Függéshelyzetek és függésgyakorlatok Gyűrűn, két kötélen, bordásfalon a szer jellegétől függően lendületek előre, hátra, oldalra, haladás oldalirányban. Fellendülés zsugor lefüggésbe, emelés zsugorlefüggésbe. Kúszás, mászás, egyensúlygyakorlatok Járások talajra rajzolt vonalon, vízszintes és ferde padon, gerendán előre, hátra, oldalra térdelő és négykézláb támaszban, kúszás hasonés hanyattfekvésben Ritmikus gimnasztika (csak lányoknak) Mint az 5. Évfolyamon. Speciálisan előkészítő, labdás ügyességet fejlesztő feladatok és Testnevelési és testnevelési játékok. Az alapvető technikai és taktikai elemek sportjátékok: röplabda, kosárlabda, (labdavezetés, -továbbítás, -átvétel, -lekezelés, alapérintés, gól- és pontszerzés) elsajátítása és alkalmazása játékhelyzetekben. Egy-egy ellen támadási és védekezési megoldás. Játék egyszerűsített szabályokkal. 307



Szabadidős sporttevékenységek

Szabadtéri sportok: .A téli sportok megvalósítható formái és téli játékok (szánkózás, síelés, korcsolyázás, hócsata stb.).Tájékozódási futás (ahol a feltételek adottak)..Kerékpározás. Helyváltoztatási eszközök alkalmazása (görkorcsolya, gördeszka stb.)

Játékok és gimnasztika a vízben. A választott úszásnem technikájának Úszás (szakkörként) csiszolása. A teljesítmény növelése. A továbbhaladás feltételei Rendgyakorlatok végzése az óraszervezés megkívánta formában. Jártasság a bemelegítésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. A tanult tornagyakorlatok biztonságos és az atlétikai mozgások összerendezett végrehajtása. Labdajátékokban a tanult technikai elemek alkalmazása. Néhány önvédelmi fogás ismerete. Egy meghatározott távolság leúszása.

7. évfolyam Évi óraszám: 93 Belépő tevékenységformák A rendgyakorlatok pontos és egyöntetű végrehajtása. Hasznosítható ismeretszerzés a játékok és versenyek szervezésében, lebonyolításában. A bemelegítést, a sokoldalú előkészítést és a testtartási rendellenességek megelőzését szolgáló gyakorlatok végzése, ezek hatásának növelését eredményező megoldások (formák) ismerete. Atlétikában az egyéni adottságoknak és a feladat jellegének megfelelő feladatmegoldások: laza, könnyű, gyors(vágta)futás, valamint 10-12 percig kitartó futás növekvő intenzitással; ugrásoknál optimális sebességű nekifutás, a kar- és láblendítés jelentőségének ismerete; a hajító és lökő mozdulat csiszolása. Legalább 3-4 elemből álló összetett talajgyakorlat bemutatása, az összekötő elemek szerepének ismerete és azok alkalmazása. Függőszeren 2-3 gyakorlatelem végzése. Lendületes támaszugrások. Labdajátékokban a társakhoz és a labdához való igazodás, emberfogásos védekezés. A tanult technikai elemek passzív majd aktív védővel szembeni végrehajtása. Röplabdában a labda továbbítása alkar-, illetve kosárérintéssel a társhoz, valamint az ellenfél térfelére. Sportszerű test-test elleni küzdelem. Az előző évfolyamokon tanultakra építve: teljesítményképes úszástechnika kialakítása egy vagy két úszásnemben. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. TéMAKöRöK

TARTALMAK

A foglalkoztatási formák módosításához szükséges alakzatváltoztatások (sorakozó, fejlődések, szakadozások, foglalkoztatási forma módosítása utasításra).Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadozások ellenvonulásban) járásban és futásban. Előkészítés, prevenció 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két alapformát is tartalmazhatnak (hajlításban, döntésben fordítás, fordításban döntés stb.).Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok .Játékos előkészítő gyakorlatok. Futásokat, ugrásokat, dobásokat speciálisan előkészítő és Atlétikai jellegű feladatmegoldások célgyakorlatok. Rendgyakorlatok

Futások 308




A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása. Fokozó futás. Vágtafutás. Futás feladatokkal, futás akadályok felett. Tartós futás iramnehezítésekkel. Szökdelések, ugrások Szökdelő iskola Távolugrás helyből, távol- és magasugrás nekifutással (átlépő technikával). Dobások Kislabda-hajítás távolba és célba. Lökések tömött labdával helyből egy és két kézzel. Játékok, versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva. A feldolgozandó témát speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok Talajtorna. Gurulóátfordulás előre és hátra (sorozatban is) és repülő gurulóátfordulás. Fejenállás. Kézenállási kísérletek. Kézenátfordulás oldalt. Támlázás gerendán, emelt padon oldal irányba. Összefüggő, 34 elemből álló talajgyakorlat. Gurulásokkal és gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok (―kígyó vedlés‖, ―hármas fonás‖, ―ördög szekér‖ stb.) Támaszugrások Terpeszátugrás harántterpeszállásban előrehajló társon át (bakugrás). Guggolóátugrás 4 részes (keresztbe állított) szekrényen segítségadással. Függéshelyzetek, függésgyakorlatok Gyűrűn, két kötélen lendület előre, hátra; lebegőfüggés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből.

Gerenda (pad merevítő gerendája) Helyváltoztatások előre, hátra, oldalra. Fordulatok. Ritmikus gimnasztika, aerobic (csak lányoknak) A sportgimnasztikában tanult elemek. Homorított leugrás. Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és Testnevelési és testnevelési játékok. A helyi adottságok, a tanulók érdeklődése és a sportjátékok: kosárlabda, röplabda tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték legfőbb játékelemeinek tökéletesítése. Támadás és védekezés alapvető megoldásai az adott sportjátékban. A sportjátékok és a motorikus képességek fejlesztését szolgáló, a tanulók játékigényét kielégítő testnevelési játékok. Természetben űzhető Felkészülés a sí-, természetjáró-, vízi- és kerékpáros táborozásra. A lehetőségektől függően szánkózás, korcsolyázás, síelés, kerékpározás, sportok görkorcsolya, gördeszka, evezés, kajak-kenu stb. Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok (nemzetek labdája, várméta, kötélhúzás). Játékok húzással, tolással (húzd, toldd át a határon; toldd ki a körből; Játékok kötélhúzás). A választott úszásnem gyakorlása, fokozódó edzésadagok teljesítése. Úszás (szakkörként)

309



A továbbhaladás feltételei A rendgyakorlatoknál törekvés a társakhoz igazodó, egyöntetű végrehajtásra. Néhány alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és sportszerűség. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)-ben.

8. évfolyam Évi óraszám: 93 Belépő tevékenységformák Az előző évfolyamokon tanult rendgyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, az utasítások fegyelmezett követése. Versenyek, mérkőzések szervezői és rendezői feladatainak ellátása. A sokoldalú előkészítésre és a prevencióra alkalmas gyakorlatok (részben) önálló végzése, az ismétlésszám és az intenzitás növelésével azok hatásfokának emelése, az alapvető fizikai képességek önmagukhoz mért optimális fejlesztése. Az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása, görcsös erőlködés nélküli vágtafutás, valamint kitartó futás 10-12 percig, a futás távját fokozatosan növelve. Energikus elugrás, térnyerő légmunka az ugrásoknál. A hajításnál és a lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása. Tornában a talajon, illetve a támasz- és függőszeren a tanult mozgáselemekből összeállított gyakorlatok, valamint lendületesen, biztonságos talajra érkezéssel végrehajtott támaszugrások végzése. Leányoknál a sportgimnasztikai gyakorlatoknak a ritmushoz igazodó végzése. Labdajátékokban a legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában a választott játék(ok) aktív és élményszerű játszása. Sportszerű küzdelem az oktatott sportág (önvédelmi, illetve küzdősport) szabályainak betartásával. Az előző évfolyamokon tanultakra építve: két úszásnemben teljesítményképes technika kialakítása. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. TéMAKöRöK

TARTALMAK

Ellenvonulások, mint a 7. évfolyamon futással végrehajtva. Foglalkoztatási formák öntevékeny átszervezése.(Csapatok alakítása. Játékrend, váltások önálló megszervezése.).A testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre. Prevenció, relaxáció 2-4-8-16 ütemű, 2-3 alapformát tartalmazó szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok együttes és önálló végrehajtása. Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. Játékos előkészítő feladatmegoldások. A tanítandó anyag elsajátítását speciálisan előkészítő és Atlétikai jellegű célgyakorlatok. feladatmegoldások Futások Eredményes rajtvégrehajtás feladathelyzetben. Fokozó futás, vágtafutás. Futás nehezítésekkel (terep, akadály).Tartós futás a táv növelésével. Váltófutás. Szökdelések, ugrások Szökdelő iskolák. Helyből ugrások. Sorozatugrások. Távol- és magasugrás az atlétikában leírt fejlettebb technikával. Dobások Szökdelések, ugrások Rendgyakorlatok

310




Kislabdahajítás távolba. Súlylökés helyből és becsúszással tömött labdával. Vetések tömött labdával két kézzel, mindkét oldalra. Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. A tanítandó anyagot speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Gurulással és gördüléssel kombinált testnevelési játékok, mint a 7.évfolyamon. Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok Talajtorna. Gurulóátfordulás előre, hátra, sorozatban is, valamint két gurulóátfordulás között felugrás fél- és egész fordulattal .Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgyon át (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át. Fejenállás. Kézenállás. Kézenátfordulás oldalra. Támlázás két emelt, párhuzamos padon előre, hátra. Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből. Támaszugrások Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen hosszában. Terpeszés guggoló átugrás keresztben álló 3-4 részes szekrényen. Függéshelyzetek és függésgyakorlatok Mászás, vándormászás kötélen. Függeszkedési kísérletek .Gyűrűn, két kötélen lendület előre-hátra, lebegőfüggés, lefüggés, hátsófüggés, lendület hátra és homorított leugrás.3-4 elemből álló összefüggő gyakorlat.

Gerenda Helyváltoztatások, mint a 7. évfolyamon, valamint ereszkedés guggolótámaszba és felállás. Mellső mérlegállás. Ritmikus gimnasztika (csak lányoknak) A sportgimnasztikában tanult elemek és kombinációk. Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok, Testnevelési és játékok. A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók sportjátékok: kosárlabda, röplabda, játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok. Az iskola feltételei, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték elemeinek gazdagítása, főbb támadási és védekezési megoldásainak elsajátítása. Felkészülés sí-, természetjáró-, vízi-, kerékpáros táborozásra. Az Szabadidős sporttevékenységek iskola lehetőségei szerint korcsolyázás, szánkózás, síelés, kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka, evezés, kajak-kenu, stb. Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok. Az úszás távolságának növelése a választott két úszásnemben. Úszás (szakkörként) A továbbhaladás feltételei Rendgyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása. A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkoruknak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel. Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. Önvédelem, sportszerű küzdeni tudás. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben.

311



RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5-8. évfolyam Célok és feladatok Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti képi-plasztikai ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín- dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Az 5-8. osztályos tanulók fogalmi gondolkodása magasabb szintre emelkedik. Növekvő önismeretük, kritikára hajló magatartásuk erősödésével egyidőben, az alsóbb évfolyamokra jellemző szabad önkifejezési formát, fokozatosan a realitás igény, az objektívebb világszemléletre törekvés és az ennek megfelelő ábrázolásmód iránti igény váltja fel. Ezért a tantárgy feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, az általános vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása. Az alkotó tevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. A befogadó képesség fejlesztése a látvány analízisén, a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakai és a magyar népművészet megismerése által valósul meg Fejlesztési követelmények A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. Alkotó képességek A felső tagozatos diákok észlelési nyitottságát, érzékenységét, a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti érdeklődését a változatos alkotó tevékenységek motiválják. Képessé válnak tudatos megfigyelésre, vizuális viszonylatok, összefüggések, minőségek, részletgazdag emlékezeti megőrzésére, képzetek felidézésére. Képzelőerejük működése és fejlődése belső képekben való gondolkodásukban, (vizualizációban, szelekciókban, redukciókban, transzformációkban), képzettársításaik tágasságában, alkotásaik eredetiségében követhető. Alkotóképességük nyilvánul meg a komplexitás kedvelésében, a merev rend kerülésében, szokatlan megoldások alkalmazásában. Jelrendszerük többnyire árnyalt, egyéni 312



stílusjegyeket hordoz. Kreativitásuk ötleteik áramlásában, probléma-megoldási leleményességükben, érzelmekkel kísért tetteikben fejeződik ki. Érdeklődési körük szélesedésével feladataikat többféle anyag és eszköz használatával tudják megoldani. Elképzeléseiket megvalósításában módszerességre törekednek, meglévő készségeiket, ismereteiket könnyen mozgósítják. A tanulók egy része képes produktív alkotások létrehozására, míg mások inkább a reproduktív jellegű alakításban képesek igényes, elmélyült munkára, képesek eredményeiket kritikusan vizsgálni, törekednek mások teljesítményeit is reálisan értékelni. Befogadó, megismerő képességek Vizuális megismerő és befogadó képességeiket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi világ iránti észlelési fogékonyság jellemzi. Eleven, mozgósítható érdeklődésűek, képesek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére. Vizuális memóriájuk által válnak képessé tevékenységbe ágyazott belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, viszonyításra, ok-okozat vizsgálatára, ítéletalkotásra, átalakításra). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát adott szempont szerint elemezni, értelmezni tudják. Növekvő objektivitással válnak egyre képesebbé a látható (tér- forma- szín-, változás, mozgás) minőségek és viszonylatok, problémák megítélésére, tárgyilagos szemléletére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, anyag, forma és tartalom, funkció, stb.) megértésére, szavakkal is kísért ábrázolásbeli analízisére. Vizuális, művészeti, képzeteiket ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemezések során, törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó más vélemények alapján. Esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződik, ízlésítéleteiket egyéniségüknek megfelelően képesek megfogalmazni. A tanulást segítő képességek A vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben, a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit és ismeri meg forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban).

313



KULCSKOMPETENCIÁK ÉS AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN Anyanyelvi kommunikáció A rajz és vizuális kultúra tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére: - tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik, - az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) a rajz és vizuális kultúra órákon is alapvető képességfejlesztési feladat, - a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük, - a rajz és vizuális kultúra művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését. A rajz és vizuális kultúra célja, hogy a látható világ jelenségeit, képi közléseket és vizuálisművészeti alkotásokat mélyebben átélje és értelmezze. Matematikai kompetencia Számos lehetőség adódik, műalkotások arányainak felismerése, épületszerkezetek értelmezése, méretarányos modell készítése ( tükrözés, szimmetria, arany aránymetszés fogalma, megjelenése az építészetben, népművészetben). A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A tantárgy feladata: A környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, közvetlen tapasztalatszerzés, értékelés érzékenységének fokozása. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is. Digitális kompetencia A rajz és vizuális kultúra tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. A tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni, és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ill. ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni. A digitális technikák alkalmazásához szükséges képességek (az információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása) birtokában a diákok legyenek képesek a tananyaghoz információkat összeállítani. A digitális technikák kompetenciái a tanulók számítógép-alkalmazási képességeit (szövegszerkesztés, információtárolás, internethasználat) és kreativitásuk fejlesztését is segítik. Mindezzel megalapozzuk az egyéni érdeklődés szerinti tanulás képességeit is. A hatékony, önálló tanulás A rajz és vizuális kultúra tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül.

314



A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, a figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.). A hatékony tanulás képességeinek – így a természetismeret tanulási képességeinek is – biztosítani kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését. Szociáli kompetencia Lehetővé teszi a kritikai, esztétikai érzék fejlesztését, a látvány élvezetének képességét, az érzelmek megjelenítését a műalkotásokon Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, erézek és élmények kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével. Ide érthetjük a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek , terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet.

315



Témakörök Műalkotáselemzés Rajz, festés (ecset, ceruza) Ábrázoló geometria Vizuális nyelv (folt, pont, színfolt, vonal szerepe, használata Összóraszám

5. évfolyam 7

6. évfolyam 7

7. évfolyam 12

8. évfolyam 12

13

13

10

10

2

2

4

4

15

15

11

11

37

37

37

37

5. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák A tantárgy sajátossága, hogy a fő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik! Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezőeszköz-használat .Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok megismerése a művészettörténet nyomvonalán haladva. Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézőpontnak megfelelő téri, formai, színbeli tanulmányok .Ábrázolási módok szemléleti megismerése. Színtapasztalatok rendezése. Alkalmazott grafikai tervezés. A közvetlen és rögzített kommunikáció és a tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése. Használati tárgy tervezése. Igény és stílus közötti kapcsolat feltárása. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv A vizuális nyelvi eszközök (pont, folt, színfolt, vonalakkal alkotott folt), minőségek (textúra, faktúra, szín, forma). A vonal térkifejező, formahatároló, figyelemvezető kiemelő szerepe. Keresgélő-vázoló vonalak, vonalfajták. Síkjellegű és plasztikus formák. A színek, hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. Ritmus. Komponálás síkban, térben. Alkotás Személyes élmények, képzeleti képek megjelenítése, szubjektív-tudatos kiemelésekkel, fokozásokkal. Konkrét események, történetek elbeszélése, irodalmi illusztrációk készítése kép- vagy szoborsorozatokban. Látványok, műalkotások képi, plasztikai átírása, egyszerűsítése, gazdagítása, átalakítása. Befogadás Műalkotások elemzése a különféle feladatokhoz, és korszakokhoz kapcsolva. Képzőművészeti ágak (építészet, szobrászat, festészet, grafika), iparművészet, népművészet , műfajok (dombormű, körplasztika,) főbb jellemzői, a megfigyelt műalkotások technikái (akvarell, tempera, olaj, mintázás, faragás).

316



Művészettörténet Az őskori művészet. Egyiptom, Mezopotámia művészete Görög és római művészet. A megismert alkotások szerzője, címe, műfaja, technikája. Vizuális kommunikáció Nyelv A vizuális nyelvi elemek, minőségek értelmező, tájékoztató, felhívó szerepe. Alkotás Téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzok készítése látvány után és képzelet alapján. Modellek (tárgyak, formák) térbeli helyzetének, arányainak, és színviszonyainak megfigyelése és nézőpontnak megfelelő grafikus, színes és plasztikai ábrázolása. Tárgyak nézeti ábrázolása, származtatása egyszerű geometrikus formákból. Tervezés, adott közlő célnak megfelelő forma - és színredukciók alkalmazásával. Szöveg és kép összerendezése különböző konkrét célú közlésekben. Befogadás A térbeli helyzet meghatározási módja a viszonyítás. Térjelölési lehetőségek síkon (lejjebbfeljebb helyezés, takarás, elől- oldal és félnézetek). A térkifejező ábrázolás. A nagy rálátás. Síkszerűség, testesség. A részformák kapcsolódása. A testesség tónusokkal való megjelenítése. A fény-árnyék. A színkör. A sötét-világos kontrasztok, a fő- és mellékszínek. Telt színek, tört színek. A közvetlen kommunikáció (testbeszéd, gesztus) és a rögzített (írás, képírás, ábrázolás) vizuális közlés köznapi és művészi formái. A tömegtájékoztatás főbb típusainak megkülönböztetése (sajtó, televízió, rádió). Tárgy és környezetkultúra Nyelv A vizuális nyelvi elemek funkcionális és díszítő szerepe. Befogadás A személyes felhasználói igény és a tárgy stílusa közötti kapcsolat felismerése. A tárgyalkotó művészet területei: a formatervezés és az iparművészet, a népművészet. A környezet és a tárgy, a természeti és az épített környezet viszonya. Technikák Vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Felületképzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. Szabadkézi tónusos rajzok. Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. Színes munkák kollázzsal (grafikai kiegészítés), frottázzsal, nyomhagyással. Egyszerű szerkesztés körzővel, vonalzóval. Az ésszerű lépések betartásának alapszabályai. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Stonehenge, Willendorfi Vénusz, egy fekete-afrikai szobor, Szegvár-tűzkövesi Sarlós isten, Altamirai bölény, Karnaki nagytemplom, Gizai piramisegyüttes, Írnok, Halastó (thébai sírfestmény), Zikkurat, Gudea szobor, Vadászjelenet Asszurbanipál ninivei palotájából (dombormű), Athéni Akropolisz, Polükleitosz: Dárdavivő, Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető, Vörösalakos vázakép, Pantheon, Titusz diadalíve, Colosseum, Balácai villagazdaság, Marcus Aurelius lovasszobra. A továbbhaladás feltételei A tanuló képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait változatos vizuális eszközökkel kifejezni. Ismeri, megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módjait. Ismeri a tanult 317



művészettörténeti korok fő stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább háromhárom alkotást. Rajzi elemzésekkel, szóbeli magyarázatokkal kísért vizuális megfigyelésekre képes. Egyszerűbb modellek, alakok egyes tulajdonságait az ábrázolásban ki tudja emelni. Kevésbé összetett látványt, kitalált tárgyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismeri a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Ismeri a stílus és a forma szerepét a tárgyválasztó döntésekben. Több-kevesebb önállósággal alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat. Törekszik az adott célnak legmegfelelőbb anyagokat és technikák megválasztására.

6. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák A kifejező alkotásokban a szín, a textúra és a faktúra, a komponálás tudatosabb alkalmazása.Növekvő önállóság az élmények, témák feldolgozásában.Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok, műfajok megismerése a művészettörténeti korokat követve.Tanulmányokhoz kötődő formaelemzések és grafikai, festői, munkák.A nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai.Színismeretek.Információk képi rögzítése, értelmezése.A képi, az írott közlés szabályainak, az információhordozók szerepének megértése.Adott funkciójú tárgy tervezése. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK, Kifejezés, képzőművészet Nyelv Építészeti hatáselemek (tömeg, szerkezet, centrális és tengelyes térelrendezés). A plasztikai kifejezés eszközei (térbeliség, tömeg, anyag, forma, felület). A szín kiemelő és ritmusképző szerepe. Felületképzés (vonalháló, folt és tónus-variációk, faktúrák). Jellegzetes kompozíciós megoldások (egyensúly, kiemelés, ritmus, szimmetriaaszimmetria) síkban, térben. Alkotás Mindennapi élmények, mozgalmas történelmi jelenetek képi-plasztikai feldolgozása. Eseménysor megjelenítése egy képen belül és képsorozattal. Befogadás A térélmény. A statikus és dinamikus elrendezés kifejező hatása a síkbeli térbeli alkotásokban. Az időbeliség ábrázolási lehetőségei. A fázisok, képsorok, kép a képben. Néhány alkotás (grafika, festmény, szobor, épület, tárgy) rajzos és szóbeli elemzése, összehasonlítása, a téma, a kompozíció, az anyag és technika alapján. A képzőművészeti ágak (grafika, festészet, szobrászat, építészet), műfajok (táblakép, szárnyas oltár, freskó, mozaik, kisplasztika, emlékmű, magán- és középület), műtípusok (tájkép, csendélet, portré) példái. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. Az ókeresztény művészet. A román kor. A gótika. A reneszánsz művészet. A megismert alkotások címe, szerzője műfaja, technikája. Magyar Nemzeti Galéria. Vizuális kommunikáció Nyelv A megformálás és a közlés tartalma, célja közötti összefüggés. A vonal, a vonalvastagság, az 318



alakzatok, színek értelmező, jelentést hordozó szerepe a magyarázó rajzokban, közlő ábrákban. Alkotás Tagoltabb testes formák (tárgy, emberalak, növény) ábrázolása rajzbeli, színbeli, (arányok, belső szerkezet, fény-árnyék és színviszonyok). Formaelemző szerkezeti rajzok, metszetek, redukciók készítése. Tervezés: képi sűrítés, redukált formák, színek, alkalmazása.. Befogadás A nézőpont szerepe a téri helyzetek megítélésében (rálátás, szemmagasság, alálátás) és ábrázolásában. A formakarakter, formakontrasztok. A vetületi ábrázolás. Metszősíkok, tengelyek. Színkontrasztok (hőfok- mennyiségi- minőségi kontraszt). A színek dekoratív és figyelemfelhívó szerepe. A képi közlések szabályai (ábrák, közismert jelek, szimbólumok, betű és szövegképek). A sokszorosított információ (könyv, reprodukció, plakát, képes folyóirat, fotó, film, video) egy-egy példa leírása, a képi tartalom (információ) feltárása. Tárgy és környezetkultúra Alkotás Egy választott tárgy rajzos, írásos felmérése, dokumentálása, a felhasználó megjelölésével. Adott személy (pl. családtag) számára használati tárgy tervezése, modelljének elkészítése. Befogadás A tárgyakról leolvasható információk (jelentés, funkció, forma, anyag, szerkezet, technika). A tárgy rendeltetésének és formájának összefüggése. Technikák Az alapvető technikák leírását lásd az 5. évfolyamnál, továbbá: Lavírozás. Szerkesztés körzővel, vonalzóval. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Galgóci és bezdédi tarsolylemezek, Nagyszentmiklósi kincs 2. sz. edény, San Apollinare in Classe, Theodora vagy Justiniánus mozaik, Jáki templom, Bélapátfalvi apátsági templom, Pisai dóm, Bayeux-i kárpit, a Magyar Szent Korona, Chartres-i székesegyház, Kölni dóm, Budavári gótikus szobrok, Giotto: Szt. Ferenc elajándékozza köpenyét, M.S. mester: Mária és Erzsébet találkozása, Lőcsei Pál főoltára a lőcsei Szt. Jakab templomból Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kolozsvári Márton: Szent László-herma, Palazzo Pitti, Bakócz kápolna, Michelangelo: Dávid, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo: Mona Lisa és Szt. Anna harmadmagával, Raffaello: Athéni iskola, Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, Dürer: Az apokalipszis lovasai. A továbbhaladás feltételei A tanuló törekedik saját, személyes képi kifejezésmód kialakítására. A hangulat, az érzelmek kifejezését kiemeléssel, átírással oldja meg. Segítséggel alkalmazza a megismert műleírási elemzési módokat. Művészeti példákban felismeri és megkülönbözteti a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást felismer és megnevez. Megfigyelésen alapuló feladatait az adott szempontok figyelembevételével oldja meg, összehasonlító megfigyeléseket végez, szabályszerűségeket felismer. Értelemszerűen alkalmazza a megismert ábrázolásmódokat. Képes gondolatokat megjelenítő ábrák értelmezésére, készítésére, érthetőségre, egyszerűségre törekedve. Érti a funkció szerepének 319



fontosságát a tárgytervezésben, képes adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Szenzomotoros képességeit összehangoltabb mozgás, eszközhasználati ügyesség jellemezi.

7. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Az önkifejezési érzék további kibontakoztatása. A művészeti alkotások és a kor, a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata .Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a művészettörténet szerint haladva. Vizuális - asszociatív analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások. A Monge-vetület, a Kavalieri axonometria megismerése. Színrendszerezés. .Használati tárgy tervezése. Funkcióés formaelemzések. A tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Építészeti hatáselemek (tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, kiemelések, ritmusok, aszimmetrikus, szimmetrikus térelrendezés, a külső térben betöltött hely.) A plasztikai kifejezés eszközei (a térbeli kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület, a környezetben elfoglalt hely). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, redukált, átírt formák, színek). Jellegzetes kompozíciós megoldások (szimmetrikus, aszimmetrikus, centrális, horizontális, vertikális elrendezés). Alkotás Érzelmek, hangulatok megfogalmazása, az egyéni színvilág, érvényesítésével. Ember vagy állatfigurák elemző rajzi és tanulmányozása, a karakterben, látványban rejlő többletjelentés keresése egyéni asszociációkra támaszkodva; átírás, fokozás, átalakítás. Irodalmi (zenei) mű, vagy történelmi esemény feldolgozása szabadon választott grafikai technikával. Befogadás A fény, a megvilágítás hatása a színekre, a hangulatra. A fények, színek, formák jelentést hordozó, érzelmi vagy gondolati tartalmakat kifejező szerepe. Szóbeli műleírások, elemzések, kompozíciós és színvázlatok. A vizuális művészet szerepe a megismert korokban és kultúrákban. A korstílusok jellemző jegyei. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A barokk kor. A XIX. század és a századforduló művészete, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus. Az impresszionizmus, a posztimpresszionizmus, a szecesszió. Tájékozódás a Szépművészeti Múzeumról. Elérhető művészeti gyűjtemény, kiállítás látogatása. . Vizuális kommunikáció Nyelv A geometrikus alapformák. A nézőpont, a fény-árnyék, a távlat, mint a vizuális hatás eleme. A tónusok. Színek értelmező, információs funkciója. Az érthető, pontos rajz, az egyértelmű rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlőnyelvben. Alkotás

320



Nagyobb méretű mesterséges és természeti formák szerkezetes távlati ábrázolása. Modellek rajzi, színbeli analízise a formai-szerkezeti, színbeli összefüggések szempontjából. A megértett formák átalakítása (csonkolással, vagy részek összevonásával, nagyítással stb.). Monge - vetületi és egyméretű axonometrikus ábrák szerkesztése modellből kiindulva. Térbeli helyzet olvasása vetületi vázlatokról: rekonstrukciós vázlatok készítése vetület alapján. Befogadás A megjelenítő, kifejező és közlő, a szabad és a geometrikus jellegű ábrázolásmód összevetése. A Monge háromképsíkos vetületi ábrázolás. Az axonometrikus ábrázolás. Az önárnyék, vetett árnyék. Színezet, telítettség, világosság. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex. Színek tér- és hangulati hatása. Tárgy és környezetkultúra Nyelv A tervezés vizuális nyelvi eszközei: vázlatok, részletrajzok, megjelenítő ábrák. A tárgy stílusjegyei, egyéni ízlésünk kifejeződése tárgyainkban. A környezet és az építmény viszonya mint a hatásrendszer eleme. Alkotás Használati tárgy (pl. öltözék, öv, gomb) tervezése adott funkcióra és stílusban, látszati és vetületi rajzban, szín és anyagmintával. Tárgyak gyűjtése, funkció- és formaelemzése rajzban-írásban. Befogadás A funkció és forma kapcsolatának vizsgálata régi, ismeretlen, érdekes tárgyak megfigyelésével. A tárgyak és az életmód kapcsolata. Technikák Mint az előző évfolyamoknál, valamint: Síkbeli kompozíciók, festmények készítése; a megismert grafikai eljárások alkalmazása. Grafikus megoldások (vázolás, tónusmegjelenítés vonallal). Szerkesztés körzővel, vonalzókkal, vonalkezelési pontosság. Képi közlések, ábrák, reprodukciók gyűjtése és felhasználása a különböző ábrázolásmódok elemzéséhez. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Vignola - G. della Porta: Il Gesu, Esterházy Fényes Miklós: Fertődi kastély, Szt. Péter templom és tér, Donner: Szt. Márton szobra, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Velazquez: Bréda átadása, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, Paraszt barokk épületek: nagyvázsonyi, bakonybéli házak, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild József: Esztergomi főszékesegyház, Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, Ferenczy István: Pásztorlányka, id. Markó Károly: Visegrád, J. Paxton: Kristálypalota, Steindl Imre: Országház, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, E. Delacroix: A szabadság vezeti a népet, Corot: Emlékezés, Paál László: Nyárfák, Millet: Kalászszedők, Daumier: Mosónő, Munkácsy Mihály: Rőzsehordó, Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, Szinyei Merse Pál: Majális, C. Monet: A roueni székesegyház, E. Degas: A tánc csillaga, Cézanne: A Saint Victoire hegy, Gauguin: Tahiti nők. A továbbhaladás feltételei A tanuló törekedhet önálló, egyéni képi kifejezésmód kialakítására, de rendelkeznie kell a közlő ábrázoláshoz szükséges vizuális nyelvi készségekkel is. Kifejező és tervező munkáiban figyelembe veszi a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint 321



képes műalkotásokat összehasonlítani. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és megnevez. Megfigyeléskor képes viszonyítani, megítélni, téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti a szabályszerűségeket és szóban is meg tudja fogalmazni. Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismeri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen szerkesztési feladatot. Alkalmazni törekszik a tárgytervezés és elemzés szabályait, módszereit. Problémamegoldási készségei megnyilvánulnak az önálló alkotó, tervező-kivitelező feladatokban Jártas a tanulás sajátos vizuális-manuális módjaiban, gyakorlottan használja az ábrázolás alakítás eszközeit.

8. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása .Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a XX. század első felének irányzataiban. Tér-, forma- színviszonyok tanulmányozása, az analízisből kiinduló absztrakciókra épülő átalakítások .A forma és funkció elemzése. Perspektív szerkesztések. Színismeretek összegzése .A tudományos és műszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció műfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése. A külső és belső építészeti tér elemzése. Tértervezési feladat megoldása. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv A szórt, vonalas, koncentrikus, szimmetrikus, aszimmetrikus, sűrített, rikított elrendezés térben és síkban. Egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, a figyelem vezetése (formák, színek, kontrasztok, vonalritmusok, fény-árnyék, tömegek). A térhatás és a síkban tartás tartalmi szerepe festészeti, grafikai és alkotásokban. A látványrendezés vizuális eszközei, hatáselemei, a mesterséges fényhatások. Alkotás Személyes témák, érzelmek, gondolatok plasztikai síkbeli kifejezése választott mérettel, technikával, inspiráló műalkotás felhasználásával. Tanulmány festése (emberalak, modellek közös beállítása), színbeli bontás, redukálás a látvány analízise alapján. Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülő feladatok megoldása művészeti példák nyomán. Befogadás Műelemzések a feladathoz és történelmi korokhoz kapcsolva. A művészet funkciói, a korstílus és az egyéni stílus (kompozíció, vizuális nyelvi megoldások, anyag-forma-tartalom összefüggései) különböző korokból és kultúrákból származó alkotásokon. A mozgás és az idő megjelenítése álló- és mozgóképben. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A XX. század első felének művészeti irányzatai, a fauvizmus, kubizmus, futurizmus. Az expresszionizmus, a konstruktivizmus, a szürrealizmus és az op-art. A kortárs 322



képzőművészet néhány alkotásának elemzése, megismerése. Tájékozódás a Magyar Nemzeti Galériáról. A közeli művészeti gyűjtemény, kiállítás meglátogatása. Vizuális kommunikáció Nyelv Az értelmező ábrák nyelvi elemei: geometrikus formák, vonalminőségek, értelmező színek, formaelemek térbeli összefüggései, arányviszonyok, faktúrák. A vázoló és szerkesztett vonal. Alkotás Épített téri egység (épület, utcarészlet) megfigyelése, vázlatos tapasztalati-perspektív ábrázolása. Egy vagy két iránypontos perspektív kép szerkesztése. Tanulmány: összetettebb természeti forma részletesebb analízise (pl. értelmező vázlat, részekre bontás, kiegészítés, vagy fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek), felhasználása szemléltető ábrák készítéséhez. Rekonstrukciók vetületi és axonometrikus rajzok alapján. Fotómontázs, képes történet összeállítása. Befogadás A tér illúzióját keltő ábrázolás tapasztalati alapon: látszati rövidülések, méretváltozások, nézőpont. Vonaltávlat, színtávlat. A perspektivikus ábrázolásmód. A tanult ábrázolási rendszerek áttekintése. Térábrázolási módok, kevert nézőpontú ábrázolásmódok különböző korokban, kultúrákban. Színismeretek: Színritmus. Harmónia. Kontrasztok (színezet és hőfokkontraszt, sötétvilágos, komplementer, szimultán, mennyiségi és minőségi kontrasztok). Újabb médiumok képírási formái (pl. fotó, film, televízió, video, digitális kép; fiktív terek, térillúziók a mai számítógépes játékokban, filmekben.) Tárgy és környezetkultúra Befogadás Az épület és a környezet formai kapcsolata (pl. külső tér, kert). Az építészeti tér és stílus, az épület, az életmód és a hely összefüggése. A természeti környezet védelme, gazdagítása: a környezettudatosság. Technikák A megismert grafikai, festői, szobrászati és technikák önálló megválasztása a feladatok megoldásához, igényes kivitelezés. Szabadkézi rajzok és szerkesztések. Szerkesztőeszközök alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés. Kollázs, papír- és fotómontázs készítése. Technikai kísérletek. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások T. Lautrec egy plakátja, Ferenczy Károly: Márciusi est, Hollósy Simon: Rákóczi induló, Vincent van Gogh: Auvers-i templom, Gaudi: Sagrada Familia, Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, Rodin: Gondolkodó, Klimt: A csók, Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, W. Gropius: A Bauhaus központi épülete, Picasso: Vasaló nő, és Guernica, Braque: Gitáros csendélet, Boccioni: Az utca erői, M. Duchamp: Palackszárító, V. Tatlin A III. internacionálé emlékmű famodellje, Piet Mondrian: Kompozíció, Standard Thonet szék, Chagall: Én és a falum, Dali: Égő zsiráf, Szőnyi István: Zebegény, Egry József: Visszhang, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Breuer Marcell: Wassily csőszék, Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, Barcsay Jenő: Festőállvány, Schaár Erzsébet: Az utca, Andy Warhol: Elvis, Vasarely: Alakzat III., Kondor Béla: Darázskirály. 323



A továbbhaladás feltételei Az általános iskola befejezésekor a tanuló a tantárgyi munkára fordítható idő függvényében -, személyiségének megfelelő szinten rendelkezik a vizuális intelligencia és ítélőképesség alapjaival, többé-kevésbé önálló ábrázoló és kifejező alapképesség birtokában van. Alkotó képzeletét érvényesíti a szabad alakító, tervező feladatokban. Befogadóképességének intuitív megnyilvánulása mellett törekszik esztétikai élményei tudatos átélésére. Adott szempontokat követve alkalmazza a tanult tapasztalati és összehasonlító műelemzési módszerek valamelyikét. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és megnevez. Jártas a téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében, érti, hogy ezek a látható jelenségek megértésének az eszközei. A megértés és közlés céljával alkalmazza a téri, formai, színbeli analízis, és redukció tanult eljárásait. Rendelkezik az ábrázolási konvenciókhoz szükséges térszemléleti alapokkal, képes egyszerű vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni. Tudja, hogy a vizuális kommunikáció a dolgok elvont jeleit, képeit, szimbólumait használó vizuális nyelv által működik, érti a közhasznú, a tudományos, a műszaki és a művészi, a tömegkommunikáció funkcióját, felismeri különbségeiket. Ismeretei vannak a tárgy- és térformálás, az építészet tanult alapkérdéseiről, törekszik betartani a kultúrált, környezettudatos, az emberi alkotást és művészetet tiszteletben tartó magatartás szabályait. Tájékozottsággal bír a vizuális megjelenítés hagyományosabb és újabb (technikai) formáiról, megérti, hogy mindezek a kifejezés és közlés eszköztárának gazdagítását szolgálják.

324



KÉMIA 7–8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket. A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböző szempontok szerint történő vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életműködéstől elhatárolni a kémiai folyamatokat. Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő szerepére. Az élményszerű tanulást, a természeti jelenségek iránti érdeklődés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszerűek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét. A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, meg kell mutatni, hogy annak alapján könnyű a tájékozódás az egyszerűbb elemek tulajdonságai között. A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok anyagismerete, kísérletező készsége nagy fejlődésen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, mérgekről, valamint kábítószerekről és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhető kábító hatású oldószerek veszélyeire világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során. A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a csoportosításig, amely elsősorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag helyes kémiai egyenleteket kell használni. Az általános iskolai kémiaoktatás alapvető célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszerű alkalmazása a reakciók mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban. A kémiai tananyag a lehetőségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A diákok kifejezőkészsége sokat fejlődik a különböző műfajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthető a kémiai szakkifejezések megfelelő használata.. A sztöchiometriai egyenletekhez kapcsolódó egyszerű számításokkal szemléltethető a matematika természettudományos alkalmazása. 325



A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. Az általános iskolai kémiaoktatás célja végső soron olyan alapvető kémiai tudás, valamint e tudás rutinszerű alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerülő kémiai jellegű problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, műanyagok, ivóvíz szennyvíz, szemét, stb. …). Fejlesztési feladatok Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét. Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, lássanak példát arra, hogy egy halmaz csoportképzés után hogy alakítható rendszerré. A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait, következményeit. Értsék, hogy mindannyian használjuk, terheljük, szennyezzük környezetünket életünk során, tehát annak állapota saját életvitelünktől is függ. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében támaszkodjanak a különböző természettudományi tárgyakban tanult ismereteikre. Ismerjék fel mindennapi életükben a környezeti problémákat, és közösen, tanárok és szülők segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Tájékozottság az anyagról Az anyag szerkezetéről kialakult kép alapvető mindannyiunk világképében. Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. A diákok nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepéről, értékéről, a táplálkozás egészségmegőrző szerepéről és az egészséges étkezési szokásokról. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek

326



A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Általános iskolai tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll.

1. 2.

7. évfolyam Mindennapi anyagaink

Órák 12

Atomok és elemek

8

3.

Az atomok kapcsolódása

4.

Kémiai reakciók 12 Új ismereteket közlő, 45 munkáltatóóra Összefoglalás, ellenőrzés 11 Összesen 56

13

1. 2. 3. 4.

Tankönyvcsalád: Kémia 7. osztály Kémia 8. osztály (Mozaik Tankönyvkiadó) Tankönyv és munkafüzet

327

8. évfolyam Órák Ismétlő rendszerezés 3 A nemfémes elemek és 19 vegyületeik A fémes elemek és 14 vegyületeik Hétköznapi kémia 13 Új ismereteket közlő, 49 munkáltatóóra Összefoglalás, ellenőrzés 7 Összesen 56



7. évfolyam Belépő tevékenységformák A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata. Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása. Egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élő beszédben. A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhető programok használatával. A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás alkalmazható. Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése. A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása. Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése. A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. A részecskéket jellemző és az anyagi halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel. Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban. Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban. Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése. TÉMAKÖRÖK Tudománytörténet

Anyagok Változások

TARTALMAK A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. A természetes anyagok és vegyipari termékek sokfélesége, tulajdonságaik, jellemzésük, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Szervetlen és szerves anyagok. Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. Megismerési eljárások: megfigyelés, hipotézis- és modellalkotás, kísérlet. Alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, az önvédelem lehetőségei. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. A keverékek szétválasztása. Oldódás, az oldatok tömegszázalékos összetétele. Az égés: az égés feltételei, oxidáció, redukció, redoxireakció, egyesülés és bomlás, belső energia, exoterm és endoterm reakció. Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só. 328



Bepillantás a Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) részecskék világába tömegük, atommag, proton, neutron, elektonhéjak, méretviszonyok. Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: ion. Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok. Az atomok kapcsolódása: molekulák, molekulamodellek. A részecskék sokasága: anyagmennyiség, moláris tömeg, halmazállapotok, kristályrács, rácsösszetartó erő. A tömegmegmaradás törvénye. A kémiai egyenlet A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. A tanulókísérleteket szóbeli vagy írásbeli leírás alapján végezze el Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz.

329



8. évfolyam Belépő tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák. Ismeretek kifejtése folyamatos élő beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából. Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel. A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben. A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből. A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb esetekben. Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján. TÉMAKÖRÖK Tudománytörténet

TARTALMAK A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. A víz, a levegő és ami Nemfémes elemek: Hidrogén, oxigén, klór, a víz klórozása. (A hidrogén előállítása, égése, durranógáz-reakció. bennük van A klór reakciója vízzel, nátriummal.) Nitrogén, az ózon szerepe, nemesgázok és felhasználásuk. Szerkezeti fémeink

Fémes elemek: Vas, vasoxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek. Korróziós jelenségek a mindennapi életből, ezek értelmezése a tanult fogalmak alapján, a korrózióvédelem. (A vas reakciója oxigénnel, savoldatokkal, ipari előállítása. Az alumínium reakciója oxigénnel, az alumínium kiváltott korróziója.) Arany, ezüst, ötvözeteik, réz. (A nemesfémek reakcióképtelensége (híg) savoldatokkal.)

Szervetlen anyagok a További elemek és szervetlen vegyületek: Nátrium, kálium, kalcium, természetben és a kálcium-karbonát, szilícium, szilikátok, növényvédőszerek, rézmindennapokban szulfát, műtrágyák. (A nátrium reakciója nemfémekkel, vízzel. A magnézium égetése, reakciója savoldattal. A víz reakciója fém-oxidokkal, -hidroxidokkal. A kalcium-karbonát reakciója savval.) Életfontosságú anyagok: Nátrium-klorid, a vas, a kálcium, (a magnézium és a cink szerepe.) Természetes vizek: Tengervíz, édesvíz. 330



Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. Szervetlen tisztítószereink: Hypo, oxidáló hatása, sósav, nátriumhidroxid. A hypo színtelenítő hatása. A hidrogén-klorid vízoldékonysága, reakciója bázisokkal, illetve fémekkel. A nátrium-hidroxid közömbösítés.) Az építkezés anyagai: Tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, műanyagok, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz. (A cink reakciója savoldatokkal. Mészégetés, mészoltás, karbonátosodás.) Az elektronika anyagai: Szilícium, üveg, arany. (E témakör anyaga részben átvihető a 7. évfolyamra.) Környezeti kémia Energiagazdálkodás: Tüzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Levegőszennyezés: Szén-dioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas eső, nitrogén-dioxid, salétromsav, szmog. (Az oxigén reakciója szénnel, szerves vegyületekkel (metán, etilalkohol). A szén-dioxid reakciója vízzel, előállítása és kimutatása. A szén-monoxid képződése és égése. A kén halmazállapot-változásai, reakciója oxigénnel. A kén-dioxid további oxidációja, reakció vízzel. A kénsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, szerves vegyületekkel.) A salétromsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, illetve az oxidáló hatása. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás. A továbbhaladás feltételei A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

331



OSZTÁLYFŐNÖKI A kompetencia alapú oktatás az osztályfőnöki órákon is feladatunk, a különböző műveltségi területek kompetenciáit itt is fejlesztenünk kell. A MŰVELTSÉGI TERÜLET KULCSKOMPETENCIÁI Anyanyelvi kommunikáció Amellett, hogy a fejlesztés tárgyi-cselekvéses és szemléletes-képi útjait is preferáljuk, a társas lét etikai aspektusú elvont-verbális vizsgálatát kiváltképp fontosnak tartjuk. Ez utóbbi a nyelvi közvetítést messzemenően igényli. Életszerű helyzetek elemzésével törekszünk a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, és ezeknek a mindennapokban történő felhasználására. Fontos kiemelni a vitakultúra fejlesztését, kiváltképp a konszenzuskereső problémamegoldásokhoz felhasználandó érvelési eljárások gyakorlását. Idegen nyelvi kommunikáció A kulturális sokféleség tiszteletben tartásának tudatosításával és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés felkeltésével a pozitív attitűd elsajátításához járulunk hozzá. Matematikai kompetencia Mind a logikailag helyes következtetések alkalmazása az érvelésekben, mind a statisztikai számítások, táblázatok olvasása, feldolgozása erősíti a matematikai kompetenciát A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása a vitákban lesz hasznos eszköz. A modellek használata, a hasonlóságok és analógiák felismerésén alapuló struktúrák alkotása a társas kapcsolatokban, a vertikális és horizontális relációk szerint történő besorolásban lesznek nagyon fontosak. Természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciája Az emberi tevékenység okozta változások megértésének és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősségnek a problémája közvetlenül megjelenik a tantárgy oktatásában. Az etikai kérdések iránti érdeklődés felkeltése és kiművelt kielégítése eminens feladat. A biztonság és a fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődésnek az egyénre, a családra, a közösségre és az egész emberiségre gyakorolt hatása kritikai elemzésével formálódik. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás is mint meghatározó erkölcsi alapelv bekerült a megvitatandó témák közé. Fontos az egészségtanban (6. osztály) tanultak felelevenítése. Digitális kompetencia Azoknak a képességeknek a fejlesztése, amelyek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését, a tantervi témaválasztásban elhagyhatatlan. A komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet

332



alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a tantárgy kritikai gondolkodást fejlesztő célkitűzéseiben nélkülözhetetlen. Hatékony, önálló tanulás A tantárgy elsősorban a pozitív hozzáállás erősítését segíti azzal, hogy a diákoknak korábbi tanulási és élettapasztalataikat a téma megértéséhez és feldolgozásához fel kell használniuk. Az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása nem céltalan, a többiekkel elvégzendő közös munkában fontos értéket képvisel minden egyes diák alkalmazott ismerete. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztését támogatja az erkölcsi, a. gazdasági, a környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok bemutatása. Az esztétikai befogadóképesség fejlesztése egyes, a környezetet ábrázoló műalkotások erkölcsi tartalmú elemzésével valósul meg. 5 – 8. évfolyam

Célok, alapelvek: -

közösség kialakítása, tevékenységeinek tervezése, szervezése, együttműködő közösség kialakítása önismeret fejlesztése, reális énkép fokozatos kialakítása tanulási módszerek megismerése, kötelességtudat kialakítása kommunikáció módszereinek alkalmazása egészséges életre való nevelés emberismeret, egyéni képességek helyünk a világban hagyományok ápolása család, mint közösség erkölcsi kérdések, illemtan pályaorientáció

Témakörök: I. Közösség és személyiség II. Tanulás és munka III. Ember és társadalom IV. Egészséges életre való nevelés V. Pályaorientáció VI. Aktuális témák Összesen:

5. évf. 12 óra 5 óra 3 óra




10 óra 8 óra 7 óra 10 óra 2 óra 3 óra 4 óra 6 óra 5 óra 7 óra 5 óra 2 óra _________________________________________________ 37 óra 37 óra 37 óra 37 óra

333



5. évfolyam Célok, követelmények: - a gyermekközösségek tagjai képesek legyenek kitűzött feladatok megvalósítására - képesek legyenek együttesen, fegyelmezetten, önmagukért és egymásért is felelősen tevékenykedni - tartsák tiszteletben egymást – a nemek közötti különbség figyelembevételével is – - ismerjék az alapvető udvariassági szabályokat - ismerjék és használják a gazdaságos tanulási módszereket - vegyenek részt a családi munkamegosztásban - tartsák fontosnak a családi és nemzeti ünnepeket, ismerjék a hagyományokat, népi szokásokat - legyenek tisztában az egészséges életmód életkorának megfelelő szabályaival - legyen igényük az esztétikus megjelenésre, környezetre Eszközök: -

könyv, fűzet, íróeszközök képek, tesztek, táblázatok tanári kézikönyv, segédfüzetek írásvetítő, ernyő, fóliák magnetofon, lemezek, Cd lejátszó TV. Videó, kazetták

Javasolt témák 5. osztályban az egyes témakörökhöz I. Közösség és személyiség kialakítása 12 óra - a közösség céljai, feladatai az új tanévben a felső tagozaton - a közösség tevékenységeinek tervezése, szervezése - a közösség fejlődésének értékelése, új feladatok kitűzése - együttműködő kapcsolatok kialakítása - társas kapcsolatok feltételei: barátság, tisztelet - személyes kapcsolatok kialakítása: szeretet, őszinteség, segítőkészség - ismerem-e önmagam? - önismeret fejlesztése - reális önkép kialakítása - eszményképek, példaképek - tartalmas és vonzó élet a közösségben (játék, sport, vetélkedők) - őszinteség, titoktartás, alkalmazkodás a közösségben - tanulmányi kirándulások előkészítése, szervezése II. Tanulás és munka - helyes tanulási módszerek - a tanulást is tanulni kell - tanulást segítő tevékenységek - kötelességtudat, érdeklődés - a megismerés forrásai - a könyv tanít és szórakoztat

334

5 óra



III. Ember és társadalom 3 óra

-

családi ünnepek, nemzeti ünnepek hagyományok szerepe életünkben környezetünk és védelme, a tulajdon védelme

IV. Egészséges életre való nevelés 10 óra -

egészséges életmód napirend, hetirend, házimunka felkészülés a pubertással járó biológiai és pszichés változásokra higéniai követelmények mindennapjainkban megfelelő öltözködés kulturált étkezés, egészséges étrend közlekedési szabályok balesetek elkerülése iskolában, utcán, otthon hogyan viselkedjünk? - illemtan drogok típusai, fajtái, hatásai

V. Pályaorientáció 2 óra -

foglalkozások, szakmák, hobbi, érdeklődés ami érdekel, amit szívesen csinálok

VI. Aktuális témák, magatartási és szorgalmi jegyek megbeszélése

335

5 óra



6. évfolyam Célok és követelmények: - Legyenek képesek együttesen önmagukért is, egymásért is felelősen tevékenykedni - Egymás tiszteletben tartása, illemszabályok alkalmazása - Humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételeivel legyenek tisztában - Legyen kialakult, reális, a közösség által is elfogadott én képük - Legyenek képesek kiküszöbölni hibás tanulási eljárásaikat - Fejlődjék alkalmazkodási képességük a családtagok és osztályközösség viszonylatában egyaránt - Alakítsák ki napi – és életrendjüket - Legyenek tisztában az egészséges életmód szabályaival - Készüljenek fel a pubertással járó biológiai és pszichés változásokra - Előzzék meg az egészségre ártalmas szokások kialakulását Eszközök: Könyv, fűzet, íróeszközök - Képek, tesztek, táblázatok - Tanári kézikönyv, segédfüzetek - Írásvetítő, ernyő, fóliák - Magnetofon, kazetták - Lemezjátszó, lemezek CD lejátszó - TV, videó, kazetták

Javasolt témák 6. osztályban az egyes témakörökhöz I. Közösség és személyiség kialakítása 8 óra - A közösség céljai, feladatai a tanévre, a fejlődés értékelése - Az együttes tevékenységben való részvétel képességének, készségeinek kibontakoztatása - Nemek különbsége a közösségben - Fiúk és lányok barátsága, elemi udvariassági szabályok - Önmagáért és egymásért is felelős közösség kialakítása - Humánus társas kapcsolatok létrejöttének további feltételei, alkalmazkodás, lelkiismeretesség, önzés és önzetlenség közti különbség - A tulajdon tisztelete - Őszinteség, tolerancia - Másság: nemzetiségek, kisebbség védelme, más földrészről valók, „betegek‖ és fogyatékosok a társadalomban - Baráti kapcsolatok iskolában, iskolán kívül - Igazmondás és hazugság - Önismeret fejlesztése: az „én‖ elhelyezése a közösségben II. Tanulás és munka - A gazdaságos tanulás, hogyan tervezzük feladataink elvégzését - Az értelmes tanulás jellemzői - Miért nem megy nekem jobban a tanulás? - Miért tanulunk? 336

6 óra



-

A tapasztalás a tanulás ősi formája

III. Ember és társadalom 5 óra -

Az év nevezetes évfordulói, eseményei Népi szokások Hazánk természeti kincsei és ezek védelme Nemzeti ünnepeink


A helyes táplálkozás fontossága a fejlődő szervezet kialakulásában A sport, rendszeres mozgás jelentősége életünkben A serdülők biológiai és higéniai problémái A nő és a férfi kapcsolatok, felelősség egymás iránt Az egészséges és esztétikus megjelenés Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikája A szabadidő eltöltése, a hobbi jelentősége, szerepe Egészségre ártalmas életmód, és megelőzése: dohányzás és drog Idénybalesetek Előzékenység a közúti közlekedésben


Az egyéni érdeklődés, szülők foglalkozásának példája A hatosztályos gimnáziumok továbbtanulási lehetősége Ismeretségi körben előforduló foglalkozások

VI. Aktuális témák, magatartási és szorgalmi jegyek megbeszélése 7 óra

337



7. évfolyam A 7. évfolyamon az etika tantárgyat az osztályfőnöki órák keretében kívánjuk tanítani. Ily módon érdemjegyet nem kapnak a tanulók etika tantárgyból. Az etika témaköröket dőlt betűvel szedtük. Az etika tantárgy legfőbb céljai: Ebben az életkorban a gyermekek többsége sokat foglalkozik saját értékrendjének, életszemléletének mibenlétével, ami kedvező feltételt teremt a tárgy iránti megismerési vágy felkeltésére, tehát ez az időszak kulcsfontosságú a társadalomismereti kérdéseket vizsgáló tantárgyak oktatásban. Hasznos kombinálni az ember- és társadalomismereti tananyagot a művészettel, természettudománnyal. Olyan tudást kell kialakítanunk az emberről, a társadalomról és benne az erkölcsről, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. További célok: a csoportos munkára való képesség, a csapatszellem kialakítása; a felelősségérzet és az önfegyelem tisztelete; a döntéshozatal, az elkötelezettség és a kockázat felvállalása; a kezdeményezőkészség, a kíváncsiság, a kreativitás erősítése; a szakmai öntudat, a kiválóságra törekvés, a versenyszellem ösztönzése. Célok, követelmények: - Képesek legyenek a tanévre kitűzhető feladatok tervezésére, szervezésére - Ismerjék a társas kapcsolatok formáit, tiszteljék mindenkiben az embert - Éljenek az önismeret, önfejlesztést lehetőségeivel - Legyenek tisztában a család funkcióival - Legyenek tisztában az alapvető emberi jogokkal - Tudjanak értelmesen vitatkozni, használják érveik logikáját - Ismerjék és óvják szűkebb és tágabb környezetük értékeit - Ismerjék a szenvedélybetegségek romboló hatását - Ismerjék és alkalmazzák a munka és pihenés harmonikus arányait - Formálják igényesen, ízlésesen környezetüket, külső megjelenésüket Eszközök: - Könyv, füzet, íróeszközök - Képek, tesztek, táblázatok - Tanári kézikönyv, segédfüzetek - Írásvetítő, ernyő, fóliák - Magnetofon, kazetták - Lemezjátszó, lemezek, CD lejátszó - TV, videó, kazetták

Javasolt témák 7. osztályban az egyes témakörökhöz I. Közösség és személyiség kialakítása - A közösség céljai, feladatai a tanévre, időnkénti értékelés - A z önellenőrzés formáinak kialakítása - Együttes tevékenységben való részvétel fejlesztése - Társas kapcsolatok jellegzetes formái, az „ember‖ tisztelete - A kultúrált magatartás szabályai fiúk és lányok barátságában

338

9 óra 5 óra



Az önmegfigyelés tapasztalatainak valamint mások véleményének hasznosítása a személyiség fejlődésében Ki vagyok? Milyen vagyok? A gyermekkor és a felnőttkor határán: serdülés, önállósulás

-

Társas kapcsolatok 4 óra Család. Iskola. Rokonság. Barátok. Lakóhelyi közösségek. Civil szervezetek. Pl. cserkészek, úttörők, Green Peace, Harry Potter baráti kör, stb.

Nemzet – haza. Európai Unió. Emberiség.

II. Tanulás és munka 3 óra Kitartás, tartós erőfeszítés szerepe a tanulásban Önellenőrzés, hiányosságok pótlása Munkafegyelem, pontosság, teljesítményre törekvés, kreativitás Hogyan tanuljunk? Tanulási módszerek Tanulom, mert érdekel, az érdeklődés változása, fejlődése

-


-

3 óra

Az ember helye az univerzumban Egyed, egyén, személyiség. Cselekvő lény. Fizikai, verbális és mentális cselekedetek. Van-e minden cselekvésnek célja? Hogyan kellene élnünk az életünket?

Kisebbségek védelme, nemzetiségek, etnikumok, vélemény és előítélet Környezetvédelem fontossága

2 óra

Érdekek és értékek Államformák és kormányzati rendszerek. Az állampolgár alapvető jogai és kötelességei. Európai parlamenti, országgyűlési és önkormányzati képviselői választások, népszavazások. Az állam feladatai és a legfőbb hatalmi ágak. Az igazságszolgáltatás. A helyi önkormányzat. Az iskolai demokrácia. Az erkölcsileg megítélhető, (másik) ember(ek)re irányuló cselekedetek: a tett és hiánya, a beszéd és hiánya, a gondolat és hiánya, (fizikai, verbális és mentális cselekedetek).

4 óra

Az erkölcsi személyiség kialakulásának folyamata az egyén szocializációja során: a példa- és szabálykövetéstől a tudatos meggyőződésen alapuló lelkiismereti döntésig. Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban. A szeretet jelentősége a zsidó-keresztény

hagyományban, és ennek hatása az európai erkölcsi gondolkodásra. Fogalmak értelmezése: meggyőződés, hit, kétely, nyitottság, türelem, előítélet.

339




Testi – és szellemi egészség feltételei. Tekintély és példakép Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Szexuális felvilágosítás: nemi működés Az egészségre ártalmas életmód kialakulásának megelőzése: alkohol, drog A helyes közlekedés szabályai, utcai balesetek Baleset- és tűzvédelmi oktatás Az élet minősége 2 óra A munka és a szabadidő világának átalakulása a globalizáció korában. Főbb fogalmak: világgazdaság, fogyasztói társadalom, környezetszennyezés, energia- és nyersanyagforrások kimerülése, demográfiai robbanás, népességcsökkenés, globális

felmelegedés és klímaváltozás, géntechnológia, atomenergia-ipar, biztonság, ökológiai katasztrófa, globális migráció, -

információs társadalom, tudásipar, tömegkultúra, szórakoztatóipar, reklám, telekommunikáció


-

A család pályaválasztási elképzelései Ismeretségi körben előforduló foglalkozások Összefüggés az érdeklődés és a pályaelképzelés között Reális lehetőségek, iskolatípusok

2 óra

Gazdaság és erkölcs 2 óra Az emberiség természetátalakító tevékenysége, és a beavatkozások következményei. A gazdasági cselekvéseket és döntéseket befolyásoló erkölcsi konfliktusok kezelésének problémái. a) egyéni döntések b) testületi döntések


5 óra

8. évfolyam Célok, követelmények - Legyenek képesek a tanévre kitűzött feladatok tervezésére, szervezésére - Legyenek képesek az együttélés szabályainak alkalmazására az egyén és a közösség viszonyának figyelembevételével - Ismerjék, és korosztályuknak megfelelően alkalmazzák az etikai normákat - Legyenek képesek felismerni a társas kapcsolatok jellegzetes formáit, tiszteljék mindenkiben az embert - Mozgósítsák személyiségük pozitív erőit az értelmes, gazdaságos, eredményes tanulás érdekében - Ismerjék hazánk kulturális, tudományos örökségét, természeti kincseit - Ismerjék testük felépítését (koordináció a biológiával) és szervezetük egészséges működésének alapvető feltételeit

340



-

Ismerjék a szenvedélybetegségek egészségromboló hatását az egyénre, családra, társadalomra Szexuális ismeretek terén az életkornak megfelelően egészséges érdeklődés alapján legyenek kellően tájékozottak Az ízléses, esztétikus külső és környezet kialakítására törekedjenek Rendelkezzenek reális pályaelképzeléssel adottságaik és érdeklődési körük figyelembevételével

Eszközök -

Könyv, füzet, íróeszközök Képek, tesztek, táblázatok Tanári kézikönyv, segédfüzetek Írásvetítő, ernyő, fóliák Magnetofon, kazetták Lemezjátszó, lemezek, CD lejátszó TV, videó, kazetták

Javasolt témák 8. osztályban az egyes témakörökhöz I. Közösség és személyiség kialakítása 11 óra -

A közösség céljai, feladatai a tanévre, értékelés, önértékelés Feszültségek a társas kapcsolatban, konfliktusok és feloldásuk Tolerancia, empátia, kudarctűrés képessége Önismeret, önfejlesztés, önkritika Ambíció és akarat, harcban önmagunkkal Gátlások és egyéb negatívumok leküzdése Közéletiség, demokrácia A pénz szerepe a családok életében

II. Tanulás és munka 5 óra -

Önálló ismeretszerzés fejlesztése Iskolán kívüli művelődés útjai Kezdeményezőkészség, vállalkozási kedv, versenyszellem a munkában Önértékelés fejlesztése Önellenőrzés módjai


Emberi jogok ismerete, jog és kötelesség viszonya, hazafiaság Természeti kincsek ismeret, műemlékek védelme Fiatalkori bűnözés, politikai, politizálás

341



IV. Egészséges életre való nevelés 10 óra V.

Baleset megelőzés, balesetvédelem Házi betegápolás, elsősegélynyújtás Szexuális felvilágosítás: szerelem, szerelmi kapcsolat, családtervezés Az egyén helye a családi hierarchiában Megfelelő szülő - gyermek kapcsolat Ízléses, egyéniséget kifejező családi környezet Gazdálkodás a családban Az egészségre ártalmas életmód kialakulásának megelőzése Korunk jellemző betegségei: AIDS, kábítószer, alkohol Serdülő fiúk, lányok aktuális problémái

Pályaorientáció 6 óra - Egyéni adottságok – objektív tényezők - Pályaismeret - A szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség fogalmainak ismerete - A továbbtanulás, szakmatanulás lehetőségei, korlátai - Bizonytalankodók az iskola- és pályaválasztásban, iskolatípusok - Megjelenés, fellépés a felvételi vizsgán


342

2 óra



KÖNYV, - ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Célok és feladatok A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár „forrásközpontként‖ történő felhasználásával meg kell alapozni az önműveléshez szükséges attitüdöket, képességeket, tanulási technikákat. Az informatika rohamos fejlődése következtében átalakuló társadalmi körülményekhez a tanulóknak alkalmazkodniuk kell, ehhez szükséges az információszerzés, - feldolgozás és – felhasználás etikai szabályainak tudatosítása. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését a könyvtár segítségével megvalósítható információszerzés iránt és kialakítani ehhez a számítógépes könyvtári rendszerek eszközszerű használatát. Különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét.

Fejlesztési követelmények A tanuló legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, azokat megjeleníteni és kezelni. A megszerzett információt legyen képes értékelni és felhasználni. Ismereti önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, képes legyen ezeket minta alapján megvalósítani (esztétikus külalakban, különböző formában). Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

343



1-4.évfolyam Befogadó tantárgy: magyar nyelv és irodalom. Általános fejlesztési követelmény: A tanulási képesség fejlesztése. Ismeretfeldolgozási technikák tanítása.

1.évfolyam Tartalom, témakörök (2 óra) Az iskolai könyvtár megismerése. Viselkedés a könyvtárban. Olvasási szokások. Gyermeklexikonok.

Belépő tevékenységformák Látogatás, kölcsönzés a könyvtárban. Viselkedési szabályok tanulása. Gyermekkönyvek válogatása, lapozgatása. Szituációs játékok. Szómagyarázat lexikonnal.

2.évfolyam Tartalom, témakörök (2 óra) Használati szabályok. A könyv elemei, főbb adatai. Gyermeklexikon, gyermeklapok.

Belépő tevékenységformák Könyvek válogatása megadott téma, érdeklődés szerint. Tartalom megállapítása tartalomjegyzékkel, a kép és a szöveg értelmezésével. Tájékozódás gyermeklexikonban.

344



3.évfolyam Tartalom, témakörök (2 óra) Terek, állományrészek. A könyvek főbb csoportjai. Szótár. Az információ gyűjtésének módjai. Belépő tevékenységformák Könyvek keresése a polcon szerző és cím szerint. Könyvek témájának megállapítása, könyvek csoportosítása. Szavak értelmezése lexikonnal, szótárral.

4.évfolyam Tartalom, témakörök (2 óra) Lakóhelyi könyvtár. Gyermeklap, rovat. Audiovizuális dokumentumok. Enciklopédia.

Belépő tevékenységformák Könyvtárlátogatás, tapasztalatszerzés. Keresés segédkönyvekben betűrend, mutató, tartalomjegyzék használatával. Tények, adatok gyűjtése tantárgyhoz. Beszámoló.

345



5-8.évfolyam Célok és feladatok A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár „forrásközpontként‖ történő felhasználásával meg kell alapozni az önműveléshez szükséges attitüdöket, képességeket, tanulási technikákat. Az informatika rohamos fejlődése következtében átalakuló társadalmi körülményekhez a tanulóknak alkalmazkodniuk kell, ehhez szükséges az információszerzés, - feldolgozás és – felhasználás etikai szabályainak tudatosítása. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését a könyvtár segítségével megvalósítható információszerzés iránt és kialakítani ehhez a számítógépes könyvtári rendszerek eszközszerű használatát. Különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Fejlesztési követelmények A tanuló legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, azokat megjeleníteni és kezelni. A megszerzett információt legyen képes értékelni és felhasználni. Ismereti önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, képes legyen ezeket minta alapján megvalósítani (esztétikus külalakban, különböző formában). Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

346



A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes fel-adata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemelés, tömörítés, szöveg kiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. Befogadó tantárgy: magyar nyelv és irodalom

5. évfolyam Magyar nyelv és irodalom (2 óra)

A tanulási képesség fejlesztése Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek, vizuális, audiovizuális segédletek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok, vizuális, audiovizuális segédletek használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekről.

347



6. évfolyam KÖNYVTÁRI INFORMATIKA (3 óra) Ajánlott tevékenységfor Fejlesztési célok Tananyag mák Módszertani javaslatok Hagyományos és Papíralapú és Ismerje a új információs digitális nyomtatott eszközök a ismerethordozók. anyagok könyvtárban. Az hozzáférésének Egyszerűbb ismerethordozók módját. irányított forrásnyilvántartásának Tudjon keresni a és rendje. tartalomjegyzék információkeresés Adott ben vagy direkt ismerethordozón az betűrend szerint eszközökben és a információk (pl.: helyi kinyerése, lexikonban). adatbázisban. keresése. Kezelje a Tanuláshoz Tájékozódás digitális (illetve keresőkérdések az iskolai elektronikus) megfogalmazása. könyvtárban. ismerethordozók at. Emelje ki a tartalmakból a lényeget, melynek során keresőkérdésekr e válaszol.

Óraszám:

- új anyag feldolgozása - gyakorlás

A továbbhaladás feltételei Igazodjon el az iskolai könyvtárban. Tudjon a célnak megfelelő tartalmú irodalmat (ismerethordozót) találni. Ezekből legyen képes kinyerni a szükséges információkat.

1 óra 2 óra

6.évfolyam

Magyar nyelv és irodalom (2 óra) A tanulási képesség fejlesztése

A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. 348



Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek megismerése, kézikönyvek használata (különös tekintettel a Magyar helyesírás szabályai c. kézikönyvre) a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekből. A talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag, könyvtári, otthoni vázlat felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban).

7. évfolyam KÖNYVTÁRI INFORMATIKA (2 óra) Fejlesztési célok

Tananyag

A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában. Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatáss al, ill. közvetett forrásokból. A Súgó használatának megismerése.

Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik. Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár. Az egyes operációs rendszerekhez és azok alatt futó programokhoz rendelt Súgó-k megismerése, használata.

Óraszám:

Ajánlott tevékenységfor mák Módszertani javaslatok Kézikönyvtár megismerése. A kézikönyvek egyes típusainak kézbevétele, tanulmányozása. A kézikönyvek használatának jellemzőinek megismerése az információkeresé sben, forráselemzésben , kutatásban, gyakorlati feladatok megoldásában. Használja a Súgó-t egy adott eljárás, feladat megoldásának segítésére.


1 óra 1 óra 349

A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Tudjon információt keresni segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia). Szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közművelődési könyvtárban. Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár. Ismerje a Súgó felépítését, az ott található információk megszerzésének módját és azok gyakorlati felhasználását (alkalmazását).



7.évfolyam Magyar nyelv és irodalom (2 óra) A tanulási képesség fejlesztése Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek felkutatása megadott témához. Beszámoló készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. Kézikönyvek használtatása, különös tekintettel az Idegen szavak és kifejezések szótára c. kézikönyvre. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is.

8.évfolyam KÖNYVTÁRI INFORMATIKA (2 óra)

Fejlesztési célok

Tananyag

Források keresése szaktárgyi feladatokhoz, tárgyi katalógusok segítségével. A keresett téma kifejezése tárgyszóval, ill. szakjelzettel. A tematikus keresés lépéseinek felismerése, gyakorlása.

Óraszám:

Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszókatalógus. Forrásjegyzék. Cédulázás.

Ajánlott tevékenységfo A rmák továbbhaladás Módszertani feltételei javaslatok Forráskeresés tantárgyi vagy közhasznú problémák megoldásához a könyvtár tárgyi katalógusaiban. A kiválasztott források lényegének rögzítése cédulázással. Szóbeli vagy írásbeli beszámoló készítése többféle forrás felhasználásával.


Tudja, hogy a tárgyszó, ill. szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.

1 óra 1 óra

350



8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom (2 óra)

A tanulási képesség fejlesztése Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat) felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. Kézikönyvek használtatása, különös tekintettel az Idegen szavak és kifejezések szótára c. kézikönyvre. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben.

351

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK HON- ÉS NÉPISMERET TÁNC ÉS DRÁMA... 43

Recommend Documents