MAGYAR ÖNKORMÁNYZATISÁG
1
TARTALOMJEGYZÉK: MAGYAR ÖNKORMÁNYZATISÁG......................................................................................................1 TARTALOMJEGYZÉK: .........................................................................................................................2 Problémák a jelenlegi önkormányzati rendszer mĦködésében:........................................................3 Az új önkormányzatiság alapelvei:.......................................................................................................4 Önkormányzatok részletes szabályozása: ..........................................................................................7 1. Önkormányzatiság, mint államalkotó hatalmi ágazat: ................................................................7 1.1. Cél:...............................................................................................................................................7 1.2. Kifejtés:........................................................................................................................................7 2. Önkormányzati feladatok:..............................................................................................................7 2.1. Cél:...............................................................................................................................................7 2.2. Kifejtés:........................................................................................................................................7 3. Települési Önkormányzatok szervezete:.....................................................................................8 3.1. Cél:...............................................................................................................................................8 3.2. Kifejtés:........................................................................................................................................8 4. Helyi önkormányzati munka feltételeinek megteremtése:..........................................................9 4.1. Cél:...............................................................................................................................................9 4.2. Kifejtés:......................................................................................................................................10 5. Járási önkormányzatok kialakítása: ...........................................................................................10 5.1. Cél:.............................................................................................................................................10 5.2. Kifejtés:......................................................................................................................................10 6. Megyerendszer:............................................................................................................................10 6.1. Cél:.............................................................................................................................................10 6.2. Kifejtés:......................................................................................................................................11 7. Önkormányzati mĦködés feltételei: ............................................................................................11 7.1. Cél:.............................................................................................................................................11 7.2. Kifejtés:......................................................................................................................................11 8. Önkormányzatok társadalmasítása:...........................................................................................12 8.1. Cél:.............................................................................................................................................12 8.2. Kifejtés:......................................................................................................................................12 9. Helyi közbiztonság feltételei:.......................................................................................................12 9.1. Cél:.............................................................................................................................................12 9.2. Kifejtés:......................................................................................................................................12 10. Önkormányzati bevételek:.......................................................................................................13 10.1. Cél:.........................................................................................................................................13 10.2. Kifejtés:..................................................................................................................................13 11. Állami fontosabb bevételek: ....................................................................................................13 11.1. Cél:.........................................................................................................................................13 11.2. Kifejtés:..................................................................................................................................13 12. Járási állami feladatok meghatározása:.................................................................................14 12.1. Cél:.........................................................................................................................................14 12.2. Kifejtés:..................................................................................................................................14 13. Megyei állami feladatok meghatározása:...............................................................................15 13.1. Cél:.........................................................................................................................................15 13.2. Kifejtés:..................................................................................................................................15
2
Problémák a jelenlegi önkormányzati rendszer mĦködésében: Az önkormányzatok finanszírozása évente változóan, a mindenkori éves, állami költségvetés alapján történik. A kormányok és országgyĦlés általi stabil alulfinanszírozás következtében az önkormányzatok túlnyomó többsége pályázatok segítségével tudja csak a mĦködĘképességét fenntartani (ÖNHIKI, «.). Ezért, és a fejlesztési pályázatok utófinanszírozása következtében a bankok híznak, az önkormányzati adósságszolgálat elviselhetetlen terheket jelent. A kötelezĘen ellátandó feladatokat az állami költségvetés csak részben finanszírozza, ezzel a kisebb települések mozgástere, lakosság-megtartó képessége szĦkül (alapoktatás, egészségügyi alapellátás). A települések többségénél a mai viszonyok mellett, a helyi adók emelése vagy egyáltalán bevezetése sem reális lehetĘség, a lakosság és a kisvállalkozások csekély teherbíró képessége miatt. A túlélés érdekében az önkormányzatok eleve nem elegendĘ vagyonukat is felélik, ezzel gazdasági mozgásterük tovább zsugorodik. Az önkormányzati munka során a felelĘsségi viszonyok nem teszik lehetĘvé a hibás döntések számonkérését. Egyrészt a testületi típusú döntések még a politikai felelĘsség tisztázását sem biztosítják. Másrészt a választók általi visszahívás megoldatlansága miatt, még a napvilágra került visszásságok esetén is csak büntetĘjogi megoldás lehetséges. A rendeletekkel, határozatokkal történĘ helyi kormányzás bürokratikus és kevéssé hatékony. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a mai helyi rendeletek túlnyomó részben állami-kormányzati kezdeményezésre, elĘírásra kötelezĘen meghozandók -- de milyen alapon szól bele unos-untalan a kormányzat a helyi ügyekbe?! Ismételten le kell szögezni: a jelenlegi un. "képviseleti demokrácia" a létrehozott "testületeivel" nem az igazi demokráciát, hanem az egyéni politikai felelĘsség ellehetetlenülését (elkerülését) eredményezi. Az önkormányzat illetve a lakosság nem tud érdemben beleszólni a szociális juttatások elosztásába sem, így a településekben az egészséges közösségszervezĘ erĘk sem alakulhatnak ki. Nem kellĘen hatékony a helyi hivatali munka. Az önkormányzatoknál kötelezĘen használandó számítástechnikai állami rendszerek rendkívül elavultak, ezzel is növelve az operatív folyamatos kormányzati beavatkozások lehetĘségét a kormányok napi politikai érdekének megfelelĘen. Az igazsághoz tartozik az is, hogy kisebb településeken nem alakítható ki hatékony és ugyanakkor magas szintĦ ügyintézés gazdaságos módon. A helyi jegyzĘ, mint az állam hatósági jogkörrel felruházott helyi képviselĘje sokszor konfliktusba kerül a lakossági érdekek gyakorlati érvényesülésével. 3
Az új önkormányzatiság alapelvei: Az önkormányzatiság legyen a vidékpolitika konkrét megvalósítója, a helyi közösségszervezĘ erĘ letéteményese és így az országos politikai élet fundamentumát alkotó elv. MĦködjön külön hatalmi ágként, alaptörvényben szabályozott feltételek mellett. Az önkormányzatiság közvetlen képviselete a törvényhozásban csak két kamarás megoldás esetén, a felsĘházban megengedett. Ebben a formában biztosított, hogy az országos politikai döntésekben csak ellenĘrzĘ szerepet töltsön be, a határokon kívül élĘ, magyar identitásu és állampolgárságú nemzettársainkkal egyetemben. Alkotmányozó NemzetgyĦlés munkájában természetesen választott önkormányzati tisztségviselĘk is részt vehetnének. Az önkormányzatiság megkívánja a lakosság minél közvetlenebb részvételét a döntési folyamatokban (települési, résztelepülési népszavazások lehetĘség szerint olcsó, elektronikus formában). Helyi szinten, a város-, faluközösség gazdasági lehetĘségeinek biztosítása, a közbirtokosság szervezése, felügyelete a legfontosabb önkormányzati gazdaságszervezĘ tevékenység. Ehhez kapcsolódóan kell felépíteni a lakosság életét támogató helyi feladatok rendszerét (ez a kiterjesztett önkormányzatiság és a valamikori TSZ háztáji gazdaságszervezĘ tevékenységének csokorba kötését és így élhetĘ és sok tekintetben önellátó települési közösségek létrejöttét eredményezheti). Biztosítani kell, hogy a kis települések, vagy nagyvárosok lakosai is azonos önmeghatározó és beleszólási jogot gyakorolhassanak. Ez azt is jelenti, hogy az önkormányzatok minden magyar településen egyezĘ jogi, gazdasági lehetĘségek között mĦködhessenek. Az önkormányzatiság elvébĘl következĘ szervezet-felépítés, az önkormányzati szintek meghatározása során az elĘzĘeken túl figyelembe kell venni az állami feladatvállalások mértékét, a közösségi feladatok, és erĘforrások újra felosztási lehetĘségeit. Nem szabad adott szintĦ önkormányzati feladatként meghatározni olyan tevékenységeket, melyeknek végrehajtása magasabb szinten gazdaságosabban megoldható. Egy helyi népszavazással elfogadott (és ritkán legfeljebb 2 évente módosított) települési MĦködési Szabályzat megfelelĘ keretet jelenthetne az operatív, helyi irányításhoz (a szabályzat és változatainak kidolgozása lehetne mindig a frissen választott helyi tisztségviselĘk és képviselĘk elsĘ feladata). Természetesen országunk települései között a lakosság száma szerinti felosztás mellett, egyegy adott település konkrét földrajzi elhelyezkedése, a helyi természeti erĘforrások megléte, a múltban gyökerezĘ gazdasági lehetĘségek szerint más-más helyi megoldás vezethet a kívánt cél-
4
hoz. Ezért az új szabályozási elvek a szükségletek szerint kiválasztható megoldások több változatát biztosítsák! A települések területi felosztásának (települési határoknak) vizsgálata szükséges, a természeti adottságok és a lakosság száma szerinti korrekciókat el kell végezni. Minden településnek legyen erdĘrésze, legelĘje, önkormányzati gazdálkodásra alkalmas nagyságú termĘföldje. Az önkormányzat birtokába kerüljön minden tó, vízfolyás (kivétel az állami ivóvíz és egységes országos öntözĘ és árelhárító vízrendszerbe tartozó létesítmények). Biztosítani kell a megfelelĘ természetvédelmi szabályok betartása mellett a polgárok hozzáférését minden vízparthoz, külterületi vagy erdei úthoz. Az ingatlani tulajdonviszonyok meghatározásának célja, hogy a magyar termĘföld gazdaságos és hatékony használatát hosszú távon biztosítsa. Ezért meg kell akadályozni a föld - közgazdasági vonatkozásban - kincsképzĘ eszközként történĘ használatát. Meg kell oldani a termĘföldek (és a termĘföldnek visszaminĘsítendĘ kivett területek) minĘségi jellemzĘinek aktualizálását, termĘképességi vizsgálatok alapján (aranykorona érték, és további hasznosítási, talaj-biológiai jellemzĘk). A cél érdekében megerĘsített minĘsítĘ intézetek, állomások a késĘbbiekben, az egész országban a bio-minĘségĦ mezĘgazdasági (állattenyésztési) termelés hatósági tanúsításában kaphatnak állami szerepet. Az elĘzĘekben felvázolt elvek megvalósítását csak visszahívható, munkásságukkal becsületesen elszámoló helyi tisztségviselĘk biztosíthatják (polgármester, helyhatósági bíró). A helyi önkormányzati tisztségviselĘk, vezetĘk mellé nem szükséges felelĘsség elkenĘ, állandó képviselĘ testület megválasztása. Az ellenĘrzéshez választható testület, de ennek operatív vezetési lehetĘsége vagy tulajdonosi minĘsége nem lehet (pld. ellenĘrzĘ képviselĘk testülete vagy Öregek tanácsa, egyes folyamatok ellenĘrzésére létrehozott eseti bizottságok stb«). A helyi önkormányzati szervek, szervezetek (önkormányzati titkárság, települési gondnokság, közbirtokosságok, erdĘ-, vízhasználati társaságok, termeltetĘ- értékesítĘ szövetkezések, közüzemi vállalatok,«) vezetése, állandó ellenĘrzése a választott tisztségviselĘk feladata. Munkájukhoz eseti tanácsadó vagy szervezet igénybe vétele szükséges lehet, de csak átmeneti jelleggel adott, konkrét feladattal. Legfeljebb a településnagyságtól függĘ titkárság (1-10fĘ) állandó foglakoztatása engedhetĘ meg. Fontosabb kérdésekben a település vagy településen belüli településrész lakosai, jól kidolgozott megoldás-változatok között népszavazással döntsenek. A lakossági ügyintézés, az állami feladatok irányítása a járási állami hivatalokban lehetséges. Itt hatékony, minĘségi számítástechnikai megoldásokkal (e-ügyintézés) segített gazdaságos ügy-
5
intézés alakítható ki. Ez a szervezet az önkormányzatok és azok társulásai, területi szervei részére mintegy ÄkönyvelĘi iroda´ módjára végzi feladatát, önkormányzati döntéseket nem hozhat. A járási hivatalokban és a nagyvárosi (kerületi) polgármesterek mellett végzi folyamatba épített gazdasági-pénzügyi ellenĘrzését a Szent Koronát képviselve, s az Állami SzámvevĘszék köztisztviselĘjeként egy közgazda, aki nem az önkormányzat alárendeltje, de lehetĘleg helyi illetĘségĦ.
6
Önkormányzatok részletes szabályozása: 1. Önkormányzatiság, mint államalkotó hatalmi ágazat: 1.1. Cél: Az állammal szemben önálló, a lakosok minél közvetlenebb demokráciája alapján mĦködĘ hatalmi ág létrehozása (Szent Korona tan). 1.2. Kifejtés: Az önkormányzatiság keretében a közvetlen demokrácia (választások, népszavazások, tisztségviselĘk visszahívása) idĘszaki célszerĦtlensége idején az önkormányzati feladatok végzése, vezetése a megválasztott tisztségviselĘk feladata. Helyi vagy magasabb szintĦ önkormányzati tisztségviselĘk nem indulhatnak országos képviselĘi választásokon (alsóházi), és nem vehetnek részt más hatalmi ágak munkájában..
2. Önkormányzati feladatok: 2.1. Cél: Az állam és az önkormányzati tisztségviselĘk által képviselt lakosok (állampolgárok) hatás- és feladatkörének meghatározása (szétválasztása). 2.2. Kifejtés: Szervezze a település életét, ezen belül: • A település kommunális (közösségi) szolgáltatásait • (ivóvíz, szennyvíz, közmĦvesített energia, mezĘ-, erdĘ-, legelĘ- gazdálkodás, kommunikációs helyi hálózat (saját mĦsorral, civil elérési lehetĘséggel. INTERNET eléréssel)). • A helyi közösségi gazdálkodást (közbirtokosság, vagyongazdálkodás), és egyéni (családi) hasznot hozó tevékenységek segítését (növénytermesztés, állattenyésztés, kézmĦipar, bedolgozás, feldolgozóipar) saját gazdasági szervezet(ek) mĦködtetésével. Segítse a helyi Magyar Piacok létrejöttét, mĦködtetését. • A helyi közlekedést, melynek szervezése települési feladat, a helyközi a járási-megyei önkormányzatok illetékessége. (természetesen az állami közlekedési szervekkel történĘ megegyezés keretében). • Biztosítsa a település kulturális életét, a helyi civil szervezetek mĦködési feltételeit (közösségi ház mĦködtetése, közösségi rendezvények elĘsegítése, stb.). 7
• Szervezze a házi idĘskori ellátást, a házi egészségügyi ellátást, csecsemĘ ellátást (a családi orvosok rendszere az egészségügy keretében állami finanszírozással valósítandó meg). • Amennyiben lehetĘsége van, jogosult legyen oktatási, szociális intézmények (bölcsĘde, óvoda, iskola, idĘsek otthona) mĦködtetésére az állami intézményekkel azonos finanszírozási feltételek mellett. • Szervezze a helyi hatósági feladatok elvégzését csendĘri, mezĘĘri, halĘri, tĦzĘri, nemzetĘri (katasztrófavédelmi is) tevékenységeket. • Segélyezési, helyi döntések meghozatalát, az új generációk nevelésében vagy családi életvitelében destruktív családok felé kényszerítĘ, ráható intézkedések meghozatalát. • A pénzügyi elszámolásokhoz minden adatot, bizonylatot biztosítson az állami költségvetési elszámoló szervezet felé. Szervezze a településközi kapcsolatokat: • Vegyen részt a tájegységi települési társulásokban (elemi tájegység ± járás ± megye ± régió ország ± Kárpát-medence). • Alakítson ki gazdasági, kulturális, társadalmi elĘnyöket hozó testvér-kapcsolatokat távolabbi településekkel.
3. Települési Önkormányzatok szervezete: 3.1. Cél: A helyi ügyek vezetését végzĘ, illetve ezek munkáját idĘszakosan ellenĘrzĘ elöljárók és társadalmi testületek rövid meghatározása. A választott felelĘs és társadalmi tisztségviselĘk is visszahívhatók, a választók 10 százaléka által aláírt felvetésre kötelezĘen történĘ helyi népszavazással. 3.2. Kifejtés: • Polgármester: Települési (nagyvárosok esetén kerületi is) önkormányzat egyszemélyi elöljárója, önkormányzati szervezetek felelĘs vezetĘje. A helyi népszavazással megerĘsített Települési MĦködési Szabályzat (TMSz) keretei között önkormányzati szervezeteket hoz létre és ezeket a helyi lakosok érdekében mĦködteti. Minden olyan feladathoz, amelynek végzése településközi (társulási, járási, megyei, ...) keretek között gazdaságosabb, az alaptörvényben megadott felhatalmazások alapján szervezi az információellátást illetve finanszírozást.
8
• Helyhatósági bíró: Települési lakosok, intézmények, gazdálkodó szervezetek közötti viták eldöntése (további jogorvoslati szintek: állami járási hivatal jogi irodája, bíróság), helyi rendvédelmi szervezetek szervezése, vezetése (szintén TMSz keretei között). • KépviselĘk társadalmi ellenĘrzĘ testülete: Testületi létszám települési állandó lakosok száma szerint: 1000 fĘig
3 fĘ képviselĘ
1001-5000 fĘ
5 fĘ képviselĘ
5001-30.000 fĘ
9 fĘ képviselĘ
30.001-100.000 fĘ 13 fĘ képviselĘ 100.000 fĘ felett
20 fĘ képviselĘ
A képviselĘk költségtérítése és a bruttó díjazása nem haladhatja meg a minimálbér 50-50 százalékát. LehetĘleg minden településen szakmai ellenĘrzésre alkalmas, tekintélyes, bölcs és tapasztalt embereket kell választani a testületbe. Mivel a fenti ismérvek mellett a helyi nyugdíjasok rendelkeznek a munkához felhasználható szabadidĘvel is, hosszabb távon ez várhatóan Äėregek Tanácsa´ kialakulásához vezethet. Ez a természetes demokrácia szempontjából is üdvözlendĘ fejlĘdési irány. • Nagyvárosi (fĘváros és 50e fĘ feletti városok) képviselĘ testületek: Nagyvárosok kerületi felosztása a célszerĦ. Ezek és a fĘvárosi kerületek esetében az önálló városokhoz hasonlóan kell a létszámot meghatározni. Ebben az esetben az össztelepülési ellenĘrzĘ testületet a kerületi tisztségviselĘk (polgármesterek, helyhatósági bírók) alkotják. A nagyvárosi (kerületi) polgármester mellett az önkormányzat folyamatba épített gazdaságipénzügyi ellenĘreként dolgozik a Szent Koronát képviselve, s az Állami SzámvevĘszék köztisztviselĘjeként egy közgazda, aki nem az önkormányzat alárendeltje, de lehetĘleg helyi illetĘségĦ.
4. Helyi önkormányzati munka feltételeinek megteremtése: 4.1. Cél: A helyi önkormányzati feladatok meghatározása, a feltételek megteremtése, a lakosokra és tisztségviselĘkre vonatkozó betartandó elĘírások idĘszaki, aktuális módosítása választási idĘszakon-
9
ként célszerĦ. Ezzel pontosításra kerül a közvetlen és képviseleti demokrácia alkalmazandó eszköztárának meghatározása is. 4.2. Kifejtés: A frissen választott helyi tisztségviselĘk és képviselĘk elsĘ feladata a Települési MĦködési Szabályzat és változatainak kidolgozása. A TMSz véglegesítendĘ változatának, a tisztségviselĘk anyagi juttatásának elfogadása települési helyi népszavazás keretében történik (lehetĘleg elektronikus formában a költségek csökkentésének érdekében). A szokásos mĦködéshez tartozó ügyekben a települési elöljárók (polgármester., helyhatósági bíró) a TMSz által szabályozott keretek között önállóan intézkedhetnek, természetesen megfelelĘ dokumentálás mellett. Fontosabb, egész települést, vagy településrészt érintĘ kérdésekben több változatban elĘkészített megoldások között helyi vagy településrészi népszavazás dönt.
5. Járási önkormányzatok kialakítása: 5.1. Cél: A legfeljebb. 20-25 km távolságra lévĘ települések térségi feladatait vezeti (országosan kb. 150250 db). A távolsági kritériumon túl lehetĘleg a tájegységi határokat, esetleg a választó kerületi szempontokat kell figyelembe venni a járások kialakításánál. Ellátja a járási állami hivatalokkal a kapcsolattartást. KözremĦködik a megyei önkormányzat létrehozásában, mĦködtetésében. 5.2. Kifejtés: Járási önkormányzat vezetĘje évente változik, a választott polgármesterek úgy váltják egymást, hogy az elnöklĘ polgármester helyettesítĘje lesz a következĘ évben az elnök, majd a helyére megválasztott alelnök követi Ęt. Tagjai: a járási települések polgármesterei és helyhatósági bírói. Saját hivatal létesítése nem kívánatos, a kapcsolattartásra és járási nyilvántartások vezetésére 1-2 fĘs titkárság szolgál.
6. Megyerendszer: 6.1. Cél: Alulról építkezĘ megyerendszer 10
6.2. Kifejtés: Tagjai: a megyében lévĘ járásokból 1-1 megválasztott polgármester és helyhatósági bíró. Minden járás indítson elnökjelöltet, a legtöbb szavazatot kapott személy legyen az elnök. A késĘbbiekben a vármegyéknek kell az OrszággyĦlésbe évente újraválasztott felsĘházi képviselĘket (követeket) küldeni. A lakosságszámtól függĘen megyénként 3-6 fĘ (kb. 200 ezer lakosonként 1 fĘ; ez a lakosságszám az országhatárokon túli területeken a hazai fele-negyede is lehet a helyi viszonyoktól függĘen) választása határozható meg. A felsĘház létszámát úgy kell megállapítani, hogy a megyei és határon túli küldöttek száma meghaladja a felsĘház 50%-át!
7. Önkormányzati mĦködés feltételei: 7.1. Cél: Önkormányzatok gazdasági lehetĘségeinek, közösségszervezĘ erejének biztosítása. 7.2. Kifejtés: • Az ország vagyoni, területi újraosztása, ill. a felosztás korrekciója a települések között. A 100 évvel ezelĘtti aranykorona értékek (ingatlanokra vonatkozóan) aktualizálása. KésĘbbi új települések részére fenntartott területek állami kezelésbe vétele. Minden település részére közösségi területek (szántóföld, erdĘ, legelĘ, kivett területek) biztosítása a lakosság arányában. • Minden földterület tulajdonjoga visszaszáll a Szent Koronára (vizek, természeti értékek, ásványkincsek is), az alaptörvényben a kezelési, használati jogok (birtoklás) és forgalmazási lehetĘségek meghatározása, szabályozása. • A települések területén lévĘ vízfolyások, tavak, parkerdĘk használati vagy birtokjoga az önkormányzatokat illesse, ezekhez a lakosok korlátozások nélkül hozzáférhessenek. • Az erdĘk a Szent Korona tulajdonában vannak és kezelésük állami feladat, de a használati vagy birtokjog az önkormányzatok területén velük megosztható. • Fel kell mérni minden településen a településhez tartozó ingatlanok adatain túl, a regisztrált és/vagy mĦködĘ gazdasági-, pénzügyi szervezetek, vállalkozók, vállalkozási telephelyek aktuális adatait. Minden településnek a rendelkezésébe kell adni a jelzett adatbázisokhoz hozzáférést akkor is, ha az adatgazdai funkciót más szervezet látja el. • Egy település a saját területén végezhet csak kisajátítást, esetleg a birtokosokra vonatkozó adózási vagy más szabályozást. Hosszabb távon mindenképpen a helyi lakosok földbirtoklá11
sa és mĦvelési vagy hasznosítási kötelezettsége lehet a kitĦzött cél. Egy település nem mĦködhet hosszútávon, ha idegen érdekek szerint vannak használatban a helyi termelĘeszközök. (Lásd Magyarország mai helyzetét, amikor a külföldi tulajdonban lévĘ bankok, üzemek stb. nyeresége külföldre vándorol.)
8. Önkormányzatok társadalmasítása: 8.1. Cél: Helyben lakók bevonása a település életének szervezésébe, a jövĘ tervezésébe. 8.2. Kifejtés: A település közösségi feladatainak üzemeltetési tevékenységébe, a településrendezési és település-fejlesztési tervkészítésekbe szorosan be kell vonni a település lakosságát, a civil szervezeteket, szakmai kamarákat, figyelemmel kell lenni a helyi vállalkozásokra, illetve az Ęket összefogó szervezetekre. Figyelembe kell venni a helyi adottságokat és a település-rendezésnél a helyi város, község, illetve a természeti környezet adottságait. (a fĘvárost és a nagyvárosokat nem lehet összehasonlítani a kis településekkel)
9. Helyi közbiztonság feltételei: 9.1. Cél: Közbiztonság szervezeteinek kialakítása minden településen, megfelelĘ hatáskörrel. 9.2. Kifejtés: Vissza kell állítani az emberek közbiztonságba vetett hitét, ennek öt alappillére a halĘr, vadĘr, mezĘĘr, csendĘr és a katasztrófavédelmi feladatokat is ellátó nemzetĘrség. A helyben lakó tartalékos, kiképzett hadkötelesekbĘl álló nemzetĘrség csak rendkívüli katasztrófa, ill. háborús helyzetben látható el éles fegyverekkel. Minden település a közrendjére ártalmas személyt vagy családot kitilthasson a területérĘl. A négy helyi fegyveres testület fegyverhasználati jogát az alaptörvényben kell szabályozni. A megalakítandó csendĘrség a megyei önkormányzatok vezetésével mĦködjön.
12
10. Önkormányzati bevételek: 10.1. Cél: Önkormányzatok gazdasági függetlenségének biztosítása az alaptörvényben garantáltan.
10.2. Kifejtés: − Érték utáni ingatlanadó (nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok után) − Kommunális adó (az igénybe vett kommunális szolgáltató berendezések ÉCS-je alapján) − Helyi iparĦzési adó (a területen lévĘ, önkormányzat által is engedélyezett ipari tevékenységek után). − MezĘgazdasági gépek, szállítóeszközök utáni adó. − Állami, normatív, kiegyenlítĘ szerepĦ, támogatások (segélyek is). − MĦködéssel kapcsolatban keletkezett saját bevételek (lakossági intézményi térítések, kommunális szolgáltatások díjai, hatósági eljárások díjai, kirótt bírságok, stb.). − Eseti állami, vagy magasabb szintĦ pályázati támogatások (természeti katasztrófa, kiegyenlítĘ, infrastruktúra-fejlesztĘ támogatások). − Általános forgalmi adó településen megvalósított pénzforgalom nélküli része (10%). Helyi termékek, szolgáltatások helybeli felhasználása esetén. − Helyi állandó lakosok SZJA adójának a természetbeni juttatás utáni része 10%. Amennyiben a természetbeni juttatás helyi termék vagy szolgáltatás.
11. Állami fontosabb bevételek: 11.1. Cél: Állami és önkormányzati finanszírozás szétválasztása alaptörvény szintjén. Az állami bevételek mértékének olyan megállapítása a kívánatos, hogy az államnak érdekében álljon a termelĘeszközök fejlesztéséhez hozzájárulni. 11.2. Kifejtés: − Általános forgalmi adók (mérték 20%; országon (Kárpát medencén?) belül pénzforgalom nélküli esetben 10%, ez a kereskedelmi ügylet szerinti önkormányzatot illeti). − SZJA adó (a pénzbeli kifizetés után 20%; természetbeni juttatás után 10%, SZJA rész az, amely a lakóhely szerinti önkormányzatot illeti.) 13
A családi adókedvezmény a lineáris 20 és 10 % adóból ( tízszeres minimálbér határ alatt) a adóra vonatkoztatva 5 gyermekig: 5, 30, 55, 75, 95, % , majd a hatodik gyermektĘl 100 %. A jelzett határ felett a gyermekszámtól függetlenül 20 vagy 10 % a fizetendĘ SZJA. − Földadó minden használt földterület után (általánosan: 1-2 Ft/m2/év; kivett földek, telkek esetén 2-4Ft/m2/év, állam által biztosított öntözhetĘ termĘföld után: 10-20 Ft/m2/év) − Gazdasági szervezetek nyereségadója (20%) − Banki kamatadó, tĘkejövedelmek adója (20%) − Átmeneti ideig vagyonadó (késĘbb szerepét az önkormányzati ingatlanadó ill. az állami földadó veszi át). − GépjármĦadó (és más légi-vízi közlekedési eszközök adója). − Vámok, állami infrastruktúra használati díjak, jövedéki adók, úthasználati díjak a nemzetközi gyakorlat alapján. − Illetékek az állam részérĘl felmerült indokolt költségek mértékében. − A társadalombiztosítási járulékok meghatározása a társadalmi igazságosság figyelembe vételével történjen. A 10. és 11. pontok adófajtáinak mértékét természetesen csak a megfelelĘ hatástanulmányok alapján lehet pontosítani. A jelenlegi értékek inkább az arányok szemléltetése céljából íródtak.
12. Járási állami feladatok meghatározása: 12.1. Cél: A lakossági és önkormányzatok felé történĘ állami szolgáltatások ügyfélszolgálatait, végrehajtó irodáit a járási székhelyeken kell mĦködtetni (foglalkoztatottság, közeli személyes ügyintézés). 12.2. Kifejtés: A lakossági ügyintézés, az állami feladatok irányítása a járási állami hivatalokban lehetséges. A járási központoknak vissza kell adni a rangjukhoz méltó funkciókat. Minden járási központban tudjanak intézni a lakosok (20-25 km-es maximum távolság utazással) hivatalos ügyeket, pl. APEH, TB, Okmányiroda, Építésügy, Bíróság, Ügyészség, stb. A járási állami hivatalban hatékony, minĘségi számítástechnikai megoldásokkal (e-ügyintézés) segített gazdaságos ügyintézés alakítható ki. 14
Ez a szervezet az önkormányzatok és azok társulásai, területi szervei részére mintegy ÄkönyvelĘi iroda´ módjára végzi feladatát, döntéseket nem hozhat. A hivatalban az önkormányzatok folyamatba épített gazdasági-pénzügyi ellenĘreként dolgozik a Szent Koronát képviselve, s az Állami SzámvevĘszék köztisztviselĘjeként egy közgazda, aki nem a járási hivatal vagy az önkormányzat alárendeltje, de lehetĘleg helyi illetĘségĦ. KötelezĘen minden járási központban tartsanak fenn egy egészségügyi központot, ahol a mĦtétek és a nagy vizsgálatok kivételével minden egészségügyi szolgáltatást egy helyen igénybe lehet venni. A központokban mentĘállomás és állami tĦzoltóság is szolgálja a járás lakosságát! A mezĘgazdaság segítésére állatorvosi szolgálat, növény- és állategészségügyi laboratórium mĦködtetése kívánatos. Ezeket az intézményeket állami finanszírozásból kell megoldani. Járási szinten legalább két középiskola mĦködtetése szükséges (humán-reál tagozatokkal, szakképzéssel). A járási központokban létre kell hozni egy felzárkóztató oktatást végzĘ intézményt, max. 10 fĘs osztálylétszámmal, ezen kívül külön épületben egy nevelĘintézetet azon gyerekek számára, aki sem az általános iskolába, sem pedig a felzárkóztató iskolába való bekerülés mércéjét nem érik el. Járásonként a nemzeti hagyományokat is ápoló mĦvészeti iskola és módszertani segítĘ központ mĦködését kell biztosítani. Az oktatás minĘségét és a színvonal állandó emelését szakfelügyeleti rendszer mĦködtetésével kell biztosítani. A szakfelügyelĘk nagy oktatási tapasztalattal bíró, szakmailag kifogástalan gyakorló pedagógusok legyenek határozott idejĦ megbízással. Az iskolák fenntartása is állami finanszírozású kell, hogy legyen.
13. Megyei állami feladatok meghatározása: 13.1. Cél: A lakossági és önkormányzatok felé történĘ állami szolgáltatások nagyobb egységei minden megyeszékhelyen elérhetĘk legyenek. 13.2. Kifejtés: Minden megyeszékhelyen ki kell alakítani oktatási központot, ahol a magas szintĦ szakmai oktatások mellett, az egyetemi képzés feltételei is adottak. A megyei kórházak alkalmasak legyenek a legmodernebb diagnosztizálásra, gyógyításra. 15
A kulturális igények kielégítéséhez megyei színház, sportközpontok üzemeltetése szükséges. Megyei állatkórházak, állatmenhelyek mĦködtetését kell biztosítani. A megyei állami hivatal szervezi a járási hivatalok munkáját, kapcsolatot tart a minisztériumokkal, megyei összesített adatok adatgazda funkcióit ellátja. A megyei állami hivatal a megyei szintĦ önkormányzatok és azok társulásai, területi szervei részére mintegy ÄkönyvelĘi iroda´ módjára végzi feladatát, döntéseket nem hozhat. Természetesen az illetékes állami szerveket és az illetĘ település(ek) vezetĘ szerveit, lakosságát értesítenie kell a szervezet által a megyében feltárt gazdálkodási problémák esetén.
16
