Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára Hódmezővásárhely
XV. 61. Kéziratok gyűjteménye 1194 Hódmezővásárhely Város Tanácsának 1852–1895. évi jegyzőkönyveinek és iratainak feltárása
T.:
Sorszám 87.
H.:
56,00 ifm
Megnevezés
Mezőgazdasági munkaerő biztosítása
Oldalak száma 1
Katonai felmentés érdekében – fegyvergyakorlat alól felmentés. 1.003/873. 1873. július 3. Katonai szolgálat alól Gulyás Pál és társai, 1867-ben a 46. gyalogezredbe besorozott katonák, nagyrészt családos emberek 3 éven keresztül semmit se kerestek, most volna némi keresetük, aratás alatt. Kérik, hogy az augusztus 3-án kezdődő fegyver gyakorlása alól felmentést kapjanak. A gazdáknak is hiányzik a munkaerő. Legalább szeptember második felében legyen a fegyvergyakorlat. A Tanács kéri a honvédelmi minisztert a kérés teljesítésére.
Mezőgazdasági ipar 1872. III. 9. Macelka József és Bőhm Jakab gőzmalom építésére kér engedélyt bel telken.
1
Helyi földmíves iskola 993/873. július 28. Policzer Vilmos szappanfőző fellebbezése, szappanfőző üzemeltetése engedélyezésének megtagadása ellen. Megtagadták a szappanfőzde engedélyezést, mert a kért helyiség egyik felől a bírósági, másik felől a földmíves iskola szomszédságában van. Ezen üzlet ellen se a bíróság nem szólalt fel, se a földmíves iskola, amely úgyis bérelt helyiségben működik ideiglenesen, a kérdéses üzlet semmi olyan zajt nem okoz, hogy a tanítást zavarná. A Tanács a szappanfőző üzemet – tekintettel az egészségügyi viszonyokra is, nem engedélyezi.
1
Mezőgazdasági munkások 2.010/852. július 10. Az ország északi megyéiből „takaró”, - aratási munkákra lesereglett tót napszámosok – együgyűségből magukat előlegesen útlevéllel nem látták el, visszamenetre a császári, királyi megyefőnökség visszatérési levelekkel látják el. 321/869. június 26. Földmívelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter rendelete a munkaerőhiány enyhítése érdekében az országban állomásozó katonák – az őrszolgálatosokon kívül, aratási időben 3 hétre a munkaadók rendelkezésére bocsáttatnak. Fizetés iránti egyezkedés az ezred vagy zászlóalj - parancsnokokkal a ruhakoptatás iránt. Munkadíj és ellátásról a legénységgel intézendő. 3.193/882. december 16. Belügyminiszter Fejér megye törvényhatósága által a gőzcséplő és egyéb gazdasági gépek körül foglalkozó munkások testi épségének megóvása tárgyában megállapított, által jóváhagyott szabályrendeletet másolatban, tudomás és miheztartás végett megküldi: - Másolatban a Kapitányi Hivatalnak kiadva.
1
Mezőgazdasági terményárak megállapítása 621/852. január 13. Császári, királyi becslő biztos levele: Csongrádi és királyi földadó kerületből bekebelezett községekben termeszteni szokott gabona és termesztmények árát Szegeden állapítják meg, január 15-én felügyelői tanácskozmányon, erre városunkból egy közbizalommal bíró szakértő egyén kiküldetését kéri. – Sztehló Károlyt küldik ki. 784/852. február 11. Hús és kenyér ár megállapítása 1) Hús I. o. fogyasztási adó helyeken 20 krajcár II. o. fogyasztási adó helyeken 18 krajcár III. o. fogyasztási adó helyeken 16 krajcár 2) Máj, láb, tüdő, pacal I. o. fogyasztási adó helyeken 10 krajcár II. o. fogyasztási adó helyeken 9 krajcár III. o. fogyasztási adó helyeken 8 krajcár Kenyér árszabás 1. őrlés I. o. király lisztből sült zsemle 4 latos 2 ½ krajcár 2. őrlés I. o. szegedi lisztlángból sült zsemle 6 latos zsemle 2 ½ krajcár 3. őrlés vajas egyedül király lisztből sült 4 latos 2 ½ krajcár Kapitányi Hivatal ellenőrizze, hogy egyedül csak hús és ne hús helyett nyomaték, szolgáltattassék ki. Hódmezővásárhely – a lakosság számához képest első osztályú fogyasztási helynek vétetik. 1.893/852. június 23. Mezőhegyesen gabona, zab rostaalj, ócskavas, kötél árverése. 1.902/852. június 23. Polgármester előterjeszti, hogy miután a szegedi, császári, királyi élelmezési parancsnokság által kitűzött árlejtésen
1
senki meg nem jelent, a helyben állomásozó egy szakasz lovas katona részére az élelmezést a város kell. hogy kiszolgáltassa. Mivel minden termény ára rendkívül felszökött, jövő évi augusztus – október hónapokra a termények biztosítására árajánlatot tenni nem tudnak. 2.090/852. július 17. Mezőgazdasági termények áráról kimutatás. 2.087/852. július 17. Megyei főnök rendelete: Jelentést kíván arról, hogy a kaszálók milyen termést hoztak. Mennyi a sarjú, mennyi és milyen termést hoztak, mennyi a milyen a gabonafélék haszna? Gyümölcs, kukorica, hüvelyesek hozama mekkora? Jelentés július 20-ig.
Mezőgazdásági szakoktatás II. 5.012/889. 1886. augusztus 7. Szathmári Elek és küldött társait a Törvényhatósági Közgyűlés megbízta, hogy Takó Ferencz mintagazdasági intéző, a felső népiskola igazgatója által kezelt gazdaság berendezéséről, állapotáról jelentést adjon. A bizottság jelentése szerint a mintagazdaság sem a berendezés, sem a kezelés, sem a jövedelmezőség tekintetében rendeltetésének nem felel meg. 1) A tanulóifjúság a tanyai bérestől nem sok gyakorlati ismeretet sajátít el. 2) A gazdaközönség a norfolki, 40-50% takarmányterméssel összekötött négyes forgót, tönkre jutás veszélye nélkül nem alkalmazhatja, a 9 évi 5.714 forint tiszta jövedelem csak papíron van még, beruházásokban nem lenne feltalálható. 3) A lábasjószág kifogástalan erőben, állapotban van, de oly sokba kerül annak tartása, hogy józan gazda e téren a mintagazdaságot nem követheti. A lovak megkehesedtek, a Mezőhegyesről vett 3 tehén közül 1 a répától megfulladt. Egyet, mint meddőt, mészárszékre eladták, holott már nagy borjú volt benne, a mezőhegyesi drága bika elhízott, tenyésztésére alkalmatlan, a gazdaságnak egyetlen tehene maradt. – A mintagazdasági kert – nem mintaszerű. Hódmezővásárhely város népnevelési bizottsága 1887. augusztus 5-én tartott ülésén megállapítják: 1) A községi iskolaszék javaslatával egyetértésben, a felső fiú népiskola rendeltetésének meg nem felelvén beszüntetendő, helyette, tekintettel arra, hogy a felső népiskola eredetileg is földmíves iskolának volt tervezve, az 1870. évben, az akkori vallási és közoktatási miniszter, báró Eötvös József azért látogatta meg városunkat, hogy ennek a nagyrészt földmíveléssel foglalkozó lakosságát a földmíves iskola céljaival megismertesse, ilyen intézet felállítására rábírja. A város népességre, adófizetésre az országban 5. helyen áll, köznevelési célra az állami egyenes adó 5 %-ánál jóval többet áldoz. Az ipariskolák mellé egy magasabb színvonalú ipartanműhelynek államköltségen felállítását javasolja. Másik javaslatra helybeli gazdasági, ipari, kereskedelmi szaktanítással egybekapcsolt felsőbb népiskola tantestülete által benyújtott indítvány: a felső népiskolának gazdasági és ipari szaktanítású polgári iskolává leendő átalakítása. A polgári iskola a tanítás folytonosságát helyreállít-
1
2
ja. Annak elvégzése után a tanulók a különböző középiskolákban tanulhatnak tovább. Csongrád megyei királyi Tanfelügyelő által 1888. július 11-én kelt átiratát a községi Iskolaszéket felhívja, hogy Takó Ferencz igazgató – tanítótól a gazdasági szakcsoporthoz tartozó legfőbb tantárgyak tanítása elvétessék, a gazdasági szaktanításra és a mintagazdaság vezetésére hirdetett pályázatban ki legyen kötve, hogy a pályázónak gazdasági akadémiai vagy tanintézeti végzettsége, érettségije, 2-3 évi szolgálattal szervezett gyakorlata, szőlészeti vándortanítói tanfolyam elvégzéséről bizonyítványa legyen. A mintagazdaság jövedelméből kikötött %-on túl 1.000 forint évi fizetés és lakbér legyen biztosítva az alkalmazandó tanítónak. 168 /1878. Hódmezővásárhely város Polgármesteri Hivatala bizonyítja, hogy Waldapfel Fülöp budapesti lakos, a Monarchia mindkét minisztériuma által szabadalmazott, saját találmányú kukoricakapáló gépével a város mintagazdaságában a városi hatóság, kiküldöttei, az Iparegylet gazdasági Szakosztálya; a felsőbb gazdasági iskolaigazgató tanára és számos előkelő birtokos jelenlététben 1878. május 25-én bemutatta. A kemény, száraz földet tökéletesen megkapálta a gép. Jól használható ott, ahol a kukorica egyenes sorba géppel van vetve, a tő távolság 18-21 hüvelyk. A csak borozdára, kézzel, egyenlőtlen távokban és sorokba lévő, egymáshoz 18-21 hüvelyknél közelebb eső töveket kihányja. 3 1870 Báró Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter leutazott Hódmezővásárhelyre, hogy a gazdaifjúság oktatását szolgáló földmíves iskola céljával, létesítésének jelentőségével a gazdatársadalmat megismertesse, ilyen iskola szervezését megbeszélje. 1890. július 15-én a községi iskolaszék előterjesztést tett a Törvényhatósági Bizottságnak földmíves iskola létesítésére. 1890. november 15-én a Törvényhatósági Bizottság szükségesnek mondta ki a földmíves iskola államköltségen létesítését. Ennek érdekében felterjesztést intéz a földmívelésügyi miniszterhez. 1896. április 11. (Hódmezővásárhelyi napilap) A városban felállítandó földmíves iskola ügyében leirat érkezett a Földmívelésügyi Minisztériumból. A földmívelésügyi miniszter a kistói földön felállítandó földmíves iskolára vonatkozólag felterjesztett szerződést jóváhagyta, azon pontot kivéve, amellyel Nagy Károly gazdasági intézeti vezetőnek az állam által átvételét szabta feltételül. Ez a feltétel már rég elesett, Nagy Károlyt a csákóvári földmíves iskolához nevezték ki. Most a gazdákon áll, hogy ez az intézet, amelyhez annyi áldozattal járultak, gyermekeik tanítását végezze. 1896. X. 1-én a földmíves iskola átadása. A földmívelésügyi miniszter nevében az iskolát átveszi Magyar Kázmér földmíves iskolai tanfelügyelő. A városi hatóság is küld ki megbízottat. 1896. december 17. A földmívelésügyi miniszter a vásárhelyi földmíves iskola szervezésével Szeles Jánost bízza meg. A földmíves iskola megnyitása 1897. X. 1. A földmíves iskola és a helyi gazdatársadalom megismerkedésének
érdekében téli tanfolyam szervezése a földmíves iskolában 1897. január 1-március 1-ig ingyenes tanfolyam 17 évet betöltött férfiak számára. Hétköznapokon ½ 2 – ½ 4-ig tanítás. 1897. január 17. Dr. Baksa Lajos polgármester javaslatot terjeszt a Tanács elé gyümölcs és konyhakertészet meghonosítása és fejlesztése érdekében. Véleményes jelentést kér Szeles János földmíves iskolai igazgatótól. A napilap vezércikke szerint a tóalj szőlőtermesztésre szükséges, zöldségtermesztésre a Káposztás temető alkalmas.
89. Iratok doboz 87. Mezőgazdasági munkaerő biztosítása Mezőgazdasági ipar Helyi földmíves iskola Mezőgazdasági munkások Mezőgazdasági terményárak megállapítása Mezőgazdasági szakoktatás
Gyűjtötte és rendezte: Imre Sándor Hódmezővásárhely, 1960–1970-es évek
Évkör 1 oldal 1 oldal 1 oldal 1 oldal 1 oldal 4 oldal
1873 1872 1873 1852– 1882 1852 1889 – 1897
4
