Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség Alapszabály 2013. július 16.
1
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség a Magyar Kerékpársportok Szövetségének (a továbbiakban: Szakszövetség) jogi személyiségű szervezeti egysége. A Szakszövetség 1998. november 2-án megtartott közgyűlésén hozta létre a Magyar Mountain Bike Szakági Szövetséget (a továbbiakban: Szövetség), mely jogutódja a Magyar Mountain Bike Szövetségnek. (2) A Szövetség irányítja, összehangolja a Magyarországon a mountain bike szakágban (cross country, lejtős, triál és extrém) működő szakszövetségi tagok munkáját, tevékenységét, a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) alapján. (3) A Szövetség a Szakszövetség és saját alapszabálya, a Szakszövetség, illetve az általa alkotott szabályzatok szerint működik, önálló képviseleti szervezettel (elnök, elnökség) rendelkezik. (4) A Szövetség vagyonával önállóan rendelkezik az alapszabály, a jogszabályok és a szakszövetségi alapszabály keretei között. (5) A Szövetség nemzetközi feladatait, képviseletét a Szakszövetségen keresztül gyakorolja.
2. § (1) A Szövetség neve: Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség Rövid neve: MTBSZSZ (2) A Szövetség székhelye: 1146. Budapest, Szabó József u. 3. (3) A Szövetség működési területe: Magyarország (4) Besorolási kategóriája: közhasznú szervezet (5) Alapítás éve: 1993. (6) A Szövetség emblémája: a mellékelt lenyomati minta szerint (7) A Szövetség pecsétje: a mellékelt lenyomati minta szerint (8) A szövetség honlapja: www.mksz.sport.hu
2
3. § (9) A Szövetség a Szakszövetségén keresztül tagja a Nemzetközi Kerékpáros Szövetségnek (UCI). A Nemzetközi szervezetekkel a Szakszövetség útján tartja a kapcsolatot.
II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI A Szövetség célja 4. § (1) A Szövetség a Szakszövetség szakági szervezeti egységeként - Magyarország területén irányítja, szervezi és ellenőrzi a mountain bike szakágban folyó tevékenységet, közreműködik az Stv-ben és az egyéb jogszabályokban meghatározott állami sportfeladatok ellátásában, képviseli szakágának és tagjainak érdekeit. (2) A Szövetség lehetővé teszi, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. (3) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A Szövetség feladatai 5. § Az 1. §-ban meghatározott szakágban a Szövetség feladata: a) a UCI által elfogadott szabályok hazai érvényesítése, a szakág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a szakág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a szakág versenyeit; b) megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát; c) meghatározni és kiadni a hazai és - a szakági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt; d) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken; e) vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni; f) a hivatásos és vegyes (nyílt) versenyrendszer azonos adminisztratív, szakmai, technikai és pénzügyi követelményeinek megállapítása. g) meghatározni a szakág fejlesztési céljait, erre koncepciók kidolgozása és gondoskodás ezek megvalósításáról; h) a jogszabályok és a szabályzatok alapján gondoskodás a szakágban a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról; i) meghatározni a sportlétesítmények - a szakág szempontjából történő használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket;
3
j) meghatározni a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos szakági szakmai szabályokat; k) gondoskodni a versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről, l) közreműködni az egyéb sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, m) a szakágban érdekelt szervezetek és személyek tevékenységének összehangolása, a szakágban folyó szakmai munka figyelemmel kísérése és elősegítése, n) a szakág propagandájának elősegítése és szervezése, o) felvilágosítás és véleményadás szakági kérdésekben, p) a szakágban elláthat szabadidős kerékpársport tevékenységgel összefüggő feladatokat.
III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA A Szövetség tagjai 6. § (1) A Szövetség tagja lehet minden olyan sportszervezet, sportiskola, valamint az utánpótlásnevelés fejlesztését végző alapítvány, amely tagja a Szakszövetségnek, a mountain-bike szakágban folytat sporttevékenységet, és tagfelvételi kérelmében vagy felvételét követően kéri besorolását a Szövetségbe. (2) A szakágban sporttevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a szakszövetségi tagszervezetet, amelynek a Szövetségnél nyilvántartásba vett versenyzője naptári évenként legalább egy alkalommal részt vesz a Szövetség hazai vagy nemzetközi versenynaptárában szereplő versenyen. A tárgyévben belépő tagnál a versenyen való elindulás feltételét csak a következő évtől kell vizsgálni. (3) A Szövetség pártoló tagja lehet az a jogi ill. magánszemély, aki a Szövetség Alapszabályát elfogadja és a pártoló tagsági díjat befizeti. A pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik.
A „Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség tiszteletbeli elnöke” és a „Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség tiszteletbeli tagja” cím 7. § (1) A „Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség tiszteletbeli elnöke", vagy a "Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség tiszteletbeli tagja" cím azoknak a személyeknek adományozható, akik kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseinek, feladatainak megvalósítását hosszú időn keresztül eredményesen segítették elő, és erkölcsi támogatásukkal, szakmai hozzáértésükkel továbbra is a Szövetség rendelkezésére állnak, vagy a Szövetség érdekében hosszú időn keresztül kimagasló hazai és nemzetközi tevékenységet fejtenek, vagy fejtettek ki.
4
(2) A tiszteletbeli elnök vagy a tiszteletbeli tag cím adományozása a Szövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 8. § (1) A Szövetségbe való belépés, illetve kilépés önkéntes. (2) A Szövetség tagsága a Szakszövetségbe való felvétellel keletkezik, kilépéssel, kizárással, jogi személy esetében jogutód nélküli megszűnéssel, illetve a tárgyévi tagdíjfizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő elmulasztása esetén törléssel, szűnik meg. (3) A tagfelvétel kérdésében a Szövetség elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség közgyűléséhez kell fellebbezni, amely a fellebbezést a következő rendes közgyűlésén tárgyalni köteles. (1) A Szövetség elnöksége a tagok sorából való törlésre tesz javaslatot a Szakszövetség elnöksége felé azon taggal kapcsolatban, amely: a) tagdíj fizetési kötelezettségének - az elnökség írásbeli felszólítása ellenére, a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül - nem tett eleget, vagy b) a szakágban egy naptári éven keresztül tevékenységet nem folytatott.
9. § (1) A Szövetségből való kilépést írásban kell közölni az elnökséggel. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól. (2) A Szövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire az (1) bekezdés megfelelően irányadó. (3) A sportegyesület tagsága megszűnik, amennyiben a szakágban működő szakosztályt megszünteti, vagy más sportegyesület részére átadja.
10. § (1) A Szövetség tagjai a közgyűlés által évente előre meghatározott mértékű tagdíjat kötelesek fizetni. (2) A Szövetség tagjairól nyilvántartást köteles vezetni, valamint köteles ezt évente, az aktuális adatokkal tárgyév március 31. napjáig a Szakszövetséghez eljuttatni.
IV. A SZÖVETSÉG TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
5
11. § A tagok kötelezettségei és jogai (1) A Szövetség tagjainak jogai: részt vehet a Szövetség tevékenységében, rendezvényein, részt vehet a Szövetségi közgyűlés határozatainak meghozatalában, választhat és képviselője útján választható a Szövetség szerveibe, észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, betekinthet a Szövetség irataiba, e) ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit és a szakágat érintő kérdések megtárgyalására, f) tájékoztatást igényelhet a Szövetség bármely tevékenységéről. a) b) c) d)
(2) A Szövetség tagjának kötelezettségei: a) a szakág fejlődésének és eredményességének elősegítése, b) a Szövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása, illetőleg megtartatása, c) a Szövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, d) a szakág népszerűsítése e) a közgyűlés által meghatározott tagdíj megfizetése. f) bejelentési kötelezettség versenyrendezés esetén a szakági szövetség felé.
A "Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség tiszteletbeli elnöke" és a "Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség tiszteletbeli és/vagy pártoló tagja" cím viselőjének jogai és kötelezettségei 12. § (1) A „Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség tiszteletbeli elnöke” és a „Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség tisztleletbeli tagja” cím viselőjének jogai: a) tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésén, b) javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, c) javaslatokat tehet a Szövetséget, a szerveit, valamint a szakágat érintő kérdések megtárgyalására. (2) A „Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség tiszteletbeli elnöke" és a "Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség tiszteletbeli tagja" cím viselőjének kötelezettségei: a) a Szövetség Alapszabályának, egyéb szabályainak, valamint a Szövetség határozatainak megtartása, b) a sportág népszerűsítése.
6
V. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE 13. § (1) A Szövetség szervei: a) b) c) d) e) f)
a közgyűlés az Elnökség a Felügyelő Bizottság a Bizottságok a Szövetség irodája területi (megyei) és helyi szervezeti egységek
(2) A Szövetség tisztségviselői: a) b) c) d)
Elnök Alelnök az Elnökség tagjai a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai
VI. A SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE A közgyűlés összehívása 14. § (1) A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége. (2) A Szövetség közgyűlését évente kell összehívni, legkésőbb április 30-ig. (3) A közgyűlés időpontját a Szövetség elnökségének legalább 30 nappal korábban meg kell állapítania, és annak helyéről, pontos idejéről, tervezett napirendjéről közleményt kell közzétenni a szövetség honlapján. A fenti adatokat tartalmazó meghívót és a közgyűlés napirendi pontjaihoz kapcsolódó dokumentumokat a Szövetség honlapján a közgyűlés időpontja előtt legalább 10 nappal kell közzétenni. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és időpontjáról a hírközlő szervek útján vagy más megfelelő módon kell tájékoztatni. A közgyűlésre a Szövetség elnöksége a részvételre jogosultakon kívül mást is meghívhat. (4) A közgyűlésen szavazati joggal a rendes tagok rendelkeznek. (5) A közgyűlésen minden szavazatra jogosult tag egy szavazati joggal rendelkezik. (6) A Szövetség jogi személy tagjainak legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban be kell jelenteniük azt a személyt, aki a szavazati jogot gyakorolja. Szavazásra
7
jogosult a tag bírósági/cégbírósági nyilvántartásban szereplő képviselője, illetve az általa írásban meghatalmazott személy.
A közgyűlés határozatképessége 15. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. (2) Ha a közgyűlés a meghívóban szereplő időponttól számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani, és az eredeti időponttól másfél órára ismételten össze kell hívni, ugyanazon helyszínre. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat a meghívóban értesítették.
A közgyűlés napirendje 16. § (1) A közgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. (2) A Szövetség évi rendes közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell: a) a Szövetség tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása, b) a Szövetség pénzügyi helyzetéről szóló, a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, c) a közhasznúsági melléklet jóváhagyása d) a Felügyelő Bizottság beszámolója, e) a Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok.
(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel benyújtották az elnökséghez. Az e határidő után vagy a Szövetség közgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a jelenlevő szavazásra jogosultak több mint fele ezzel egyetért.
A közgyűlés hatásköre 17. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) b) c) d) e)
az Alapszabály elfogadása és módosítása, szervezetbe való belépés és az abból történő kilépés elhatározása, az elnökség szakmai és pénzügyi éves beszámolójának elfogadása, a középtávú szakágfejlesztési program elfogadása, a közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők megválasztása,
8
f) a tiszteletbeli címek adományozása, g) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés a saját hatáskörébe von, h) közhasznúsági jelentés elfogadása, i) a Szövetség – más szerv hatáskörébe nem utalt – szabályzatainak megállapítása és módosítása.
(2) A közgyűlés a pénzügyi beszámolóról nem dönthet a Felügyelő Bizottság jelentésének hiányában.
A közgyűlés határozathozatala 18. § (1) A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával hozza. (2) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a Szövetségnek - a 17. § (1) bekezdés e), pontjában meghatározott - tisztviselői megválasztásakor, illetőleg ha azt a jelenlévők egyharmada indítványozza. Ha egy tisztségre csak egy jelölt van, a közgyűlés határozhat úgy, hogy a tisztségviselőt nyílt szavazással választja meg.. (3) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá a közgyűlés elején megválasztott két szavazásra jogosult küldött hitelesíti. (4) A Szövetség közgyűlése nyilvános.
A tisztségviselők választása 19. § (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselőket a 17. §. 1./ bekezdés g/ pontja alapján a nyári olimpiai játékokhoz igazodva - négy évre választja. (2) A választást napirendre tűző közgyűlés megkezdését megelőző egy hónappal a Szövetség elnöksége legalább négytagú jelölőbizottságot választ. A jelölőbizottság köteles a Szövetség tagjai számára a tisztségviselőkre történő jelölés lehetőségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölőbizottság tisztségre jelöl vagy a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének a szavazatával a jelölő-listára felkerült.
9
(3) A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők: a) b) c) d)
elnök alelnök elnökségi tagok Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.
(4) A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először a Szövetség elnökét, alelnökét, majd az elnökség tagjait, ezt követően pedig a Felügyelő Bizottság elnökét, majd tagjait kell megválasztani. (5) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatát megszerezte. (6) Ha több jelölt esetén a közgyűlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. Az újabb választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerzi.
A Szövetség rendkívüli közgyűlése 20. § (1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: a Szövetség elnökségének többségi határozata alapján, ha a Szövetség tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, ha a bíróság elrendeli, ha a Szövetség elnöki tisztsége, a Felügyelő Bizottság elnöki tisztsége bármilyen okból megüresedik, továbbá az elnökség létszáma bármely okból a felére csökken, illetőleg a Felügyelő Bizottság létszáma 1 főre csökken, e) egyéb, az Alapszabályban meghatározott esetben. a) b) c) d)
(2) A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell összehívni. (3) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a Szövetség rendes közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadók.
VII. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 21. § (1) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója ( Ptk. 685 § b., pont), valamint élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján 10
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának - tagsági viszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (2) Nem lehet a Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Szövetség elnöke vagy Elnökségének tagja, b) a Szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve c) az a)-b), pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. (3) Nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
VIII. A SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE Az elnökség feladata és hatásköre 22. § (1) A Szövetség tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban a Szövetség elnöksége irányítja. Az elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket az Alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont vagy a Szövetség más szervének hatáskörébe utalt. (2) Az elnökség feladatai és hatásköre: a) az országos bajnokságok és magyar kupa versenyek kiírása, b) a szakág hazai és nemzetközi versenynaptárának kidolgozása,
11
a Szövetség közgyűlésének összehívása, a Szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete, gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzése, a Szövetség működésével, valamint a szakággal kapcsolatos szabályzatok megállapítása és módosítása, amennyiben ezek megalkotására a Szakszövetségtől felhatalmazást kap, g) a szakág középtávú fejlesztési programjának kidolgozása, h) a szakág nemzetközi tevékenységének irányítása, nemzetközi kapcsolatainak szervezése a Szakszövetségen keresztül, i) az éves költségvetés megállapítása, és közgyűlés elé terjesztése, j) a szakág olimpiai felkészülési programjának jóváhagyása, k) a válogatott keret felkészülési programjának jóváhagyása, l) az éves beszámoló elkészítése, és közgyűlés elé terjesztése, m) a Szakszövetség által a Szövetség részére átadott, a Szövetséget megillető központi állami támogatás felosztása a tagszervezetek között, n) javaslattétel a Szakszövetség felé nemzetközi sporteseményeken való részvételre, o) javaslattétel a Szakszövetség Elnöksége felé a szövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági tevékenység elhatározása, valamint olyan határozat meghozatala tárgyában, amelynek alapján a szövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek, p) állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására irányuló javaslatok kidolgozása és felterjesztése a Szakszövetség felé, q) a tag írásban történő felszólítása tagdíjfizetési kötelezettségének elmulasztása esetén, r) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály, továbbá a szövetség egyéb szabályzata, illetőleg a szövetség közgyűlése a hatáskörébe utal, vagy az elnökség hatáskörébe von, s) közhasznúsági melléklet elkészítése és közgyűlés elé terjesztése. t) bizottságok létrehozása és megszüntetése - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével, u) az általa létrehozott bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása, illetve felmentése, v) a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők megválasztása, kinevezése és felmentése, a közülük munkaviszonyban állókkal szemben a munkáltatói jogkör gyakorlása, w) a tiszteletbeli címek adományozására javaslat beterjesztése a közgyűléshez, x) vezeti a határozatok tárát. A Határozatok Tára tartalmazza a közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseinek tartalmát, időpontját, hatályát, és a döntést támogatók, illetve ellenzők számarányát, amennyiben lehetséges azok személyét. c) d) e) f)
(3) Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Felhasználási előirányzat jogkörébe dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.
Az elnökség tagjai 23. §
12
(1) Az elnökség létszáma 7 fő. (1) Az elnökségnek a Ptk. 62. § (5) bekezdésében felsorolt személyek lehetnek tagjai. Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.
(2) Nem lehetnek a Szövetség vezető tisztségviselői a Civil tv. 39. § (1) bekezdésében felsorolt személyek. (3) Az Elnökség tagjai a) az elnök b) az alelnök c) az elnökségi tagok (4) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei a) az elnökségi üléseken az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételek, javaslatok tétele a Szövetség működésével, a szakággal kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a szakággal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, d) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a Szövetség képviselete, f) a Szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása. (5) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatóak (6) Az elnökségi tagság megszűnik a) mandátum lejártával, b) lemondással, c) visszahívással d) elhalálozással
Az elnökség működése 24. § (1) Az elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a főtitkár vagy 4 elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével indítványozza. (2) Az elnökség ülései általában nyilvánosak. A nyilvánosságot az Elnökség többségi határozattal korlátozhatja, illetve kizárhatja indokolt esetben (üzleti titok, személyiségi jogok védelme ) (3) Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét, valamint a szövetségi kapitányt. (4) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni.
13
(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendi pontokat, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. (6) A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyv honlapon való közzétételével kell értesíteni.
25. § (1) Az elnökség ülését az elnök hívja össze szükség szerint. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. (2) Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök az (1) bekezdés szerintinél rövidebb határidőt is megállapíthat.
26.
§
Az elnökségi ülés határozatképessége Az elnökség határozatképes, ha legalább négy elnökségi tag jelen van, akik közül az egyik az elnök, vagy az alelnök. Határozatképtelenség esetén az elnökségi ülést 5-10 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
27. § (1) Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének "igen" szavazatával hozza. (2) Titkos szavazást kell tartani, ha azt két elnökségi tag kezdeményezi. (3) Az elnökség ülésén szavazási kötelezettség áll fenn. (4) A szavazási kötelezettség esetén - indokolt esetben - az elnök felmentést adhat. Felmentést kell adni annak az elnökségi tagnak, akit a szavazás tárgya érint. (5) Abban az esetben, ha az elnökség létszáma a két közgyűlés közötti időszakban négy fő alá csökken, új elnökségi tagok megválasztása céljából rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
IX. A SZÖVETSÉG ELNÖKE 28. § (1) A Szövetség legfőbb tisztségviselője a Szövetség elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét.
14
(2) Az elnök feladatai a) a közgyűlés levezetése, az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, b) a Szövetség képviselete, aláírási jogkör gyakorlása, valamint az utalványozási jogkör gyakorlása kettős aláírással, melyről az SZMSZ rendelkezik. c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, d) a Szövetségi testületek munkájának irányítása, e) személyi javaslatok tétele a Bizottságok Elnökeire, f) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetve a Szövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, g) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amely jogszabály, az Alapszabály illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe utal. (3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az alelnök, főtitkár, vagy az elnök által megbízott elnökségi tag helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának fenntartott. (4) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Szövetség más Elnökségi tagjára is átruházhatja.
X. A SZÖVETSÉG ÜGYVITELE 29. § A Szakági Szövetség ügyvitelét az elnök és a főtitkár végzi az elnökség Szervezeti és Működési Szabályzata szerint.
XI. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 30. § (1) A közgyűlés a Szövetség gazdálkodásának, működésének, vagyonkezelésének valamint a közhasznú szervezet működésének ellenőrzésére 3 fős Felügyelő Bizottságot választ. (2) A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek, illetőleg nem lehetnek egymásnak, valamint a Szövetség bármely tisztségviselőjének és alkalmazottainak hozzátartozói. (3) A Felügyelő Bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja. (4) A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja.
15
A Felügyelő Bizottság feladata: 31. § A Felügyelő Bizottság feladata: a) a szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése, d) az éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló felülvizsgálata, e) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, f) a szövetség vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések ellenőrzése.
32. § (1) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Szövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kérni. (2) Az ellenőrzés megkezdéséről a Felügyelő Bizottság elnöke tájékoztatni köteles a Szövetség elnökét és főtitkárát. Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság pénzügy gazdasági illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (3) Az ellenőrzés tapasztalatairól a Bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a Szövetség elnökségét. (4) Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet. (5) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltével számított 30 napon belül - a Felügyelő Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi. (6) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy annak érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, melynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé. b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. (7) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a Felügyelő Bizottság közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez (Szakszövetséghez) fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását. (8) A Felügyelő Bizottság tevékenységéről a Bizottság elnöke a Szövetség közgyűlésének köteles beszámolni.
16
(9) A Felügyelő Bizottság a működésére – eltérő rendelkezés hiányában - az Elnökségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (10) A Felügyelő Bizottság a Civil tv-ben meghatározottak figyelembevételével jár el.
XIII. BIZOTTSÁGOK 34. § (1) A bizottságok tagjait és a referenseket az elnökség mandátumának időtartamára választja. (2) A bizottságok és referensek feladatait és hatáskörét a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata, a bizottságok működésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját Működési Szabályzatuk határozza meg. (3) A bizottságok és referensek véleményezési, javaslattételi, illetőleg szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amely rendelték őket.
(4) A
bizottságok ülését a bizottság elnöke vezeti. A bizottság üléseire meg kell hívni a Szövetség elnökét és főtitkárát.
XIV. A SZÖVETSÉG APPARÁTUSA 35. § A Szövetségi feladatok ellátására az elnökség hivatali szervezetet hozhat létre. Az apparátus létszámát valamint szervezetét az elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását.
(1) XV. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 36. § (1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
17
(3) A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, az alapszabályában meghatározott tevékenységre fordítja. (4) A Szövetség váltót, illetve mát hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. (5) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (6) A Szövetség bevételei: a) a tagdíj, b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel, c) a költségvetési támogatás, ca.) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb.) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás, cc.) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás, cd.) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege, d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel, e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány, f) befektetési tevékenységből származó bevétel, g) az a)–f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. (7) A Szövetség költségei: a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek, b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül
kapcsolódó költségek, c) a szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció
költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, d) az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. (8) A Szövetség vagyona: a) b) c) d) e)
készpénz ( bankbetét, folyószámlán lévő pénz), készpénzre szóló követelés, ingatlan és ingó vagyon, értékpapír, egyéb.
(9) A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagjai tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.
18
(10) A Szövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, olyan vállalkozásban vehet részt vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek alapján a felelőssége nem haladja meg vagyonának mértékét. (11) A Szövetség befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott szabályzat alapján folytathat.
XVI. A SZÖVETSÉG MEGYEI ÉS TERÜLETI SZERVEZETI EGYSÉGEI 37. § (1) A Szövetség az országos működéshez szükséges teendők elvégzésére megyei és területi szervezeti egységeket hozhat létre. (2) A szervezeti egységek működését, jogait, hatáskörét, feladatait a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg az Stv. vonatkozó rendelkezései szerint. (3) A szervezeti egységek nem rendelkeznek jogi személyiséggel, feladataikat a Szövetség felügyelete alatt látják el.
XVII. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE 38. § (1) A Szövetség megszűnik: a) feloszlásának a közgyűlés által történő kimondásával, ha ilyen tárgyú határozatot a Szakszövetség közgyűlése jóváhagy, b) feloszlatásával, c) megszűnésének megállapításával. (2) A Szövetség megszűnése esetén vagyona a Szakszövetséget illeti meg.
XVIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 39.§ (1) Az elnökség gondoskodik a testületi szervek határozatainak összegyűjtéséről a Határozatok Tárában.
19
(2) A Határozatok Tárából kiolvashatónak kell lennie a döntések tartalmának és megszületésük időpontjának, illetőleg a határozat meghozatalát támogatók és ellenzők számaránya (és – ha lehetséges – személye is), (3) Az elnökség a testületi szervek határozatait a Szövetség székhelyén levő hirdetőtáblán történő elhelyezés útján, valamint hivatalos honlapján hozza nyilvánosságra. (4) A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a szövetség székhelyén – előre egyeztetett időpontban – bárki betekinthet. (5) A Szövetség működésének módjáról, valamint szolgáltatásainak igénybevételének módjáról, illetve beszámolói közlési módjáról honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. (6) A Szövetség tevékenységét, feladatait a Szakszövetség Elnökségének előzetes jóváhagyásával és felügyeletével végzi. Ennek keretében a Szövetség a közgyűlés határozatait azok meghozatalától számított 15 napon belül köteles megküldeni a Szakszövetség Elnökségéhez. (7) A Szövetséget a Szakszövetség Közgyűlése …/2004.(04.23.) sz. határozatával jogi személyiségűvé nyilvánította. A Szövetséget a Fővárosi Törvényszék az Szakszövetség alszámán tartja nyílván. (8) Jelen alapszabályt a Szövetség 2013. július 16-ai közgyűlése fogadta el. Az alapszabály 2013. július 17-én lép hatályba. (9) Az alapszabály hatálybalépésével a 2013. május 4-én elfogadott alapszabály hatályát veszti.
……………………………………… Katona Kálmán, MMTBSZSZ elnök Igazolás Alulírott Katona Kálmán, a Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség elnöke igazolom, hogy a jelen alapszabály szövege megfelel a hatályos létesítő okirat tartalmának. Budapest, 2013. július 16. ……………………………………… Katona Kálmán, elnök
20
