MAGYARMANNHEIMER GUSZTÁV H A G YATÉ K Á NAK
EMLÉKKIÁLLÍTÁSA A S Z I N Y E I - M E R S E PÁL TÁRSASÁG MEGBÍZÁSÁBÓL RENDEZTE:
D
R
J E S Z E N S Z K Y SÁNDOR
KERNSTOK KÁROLY F E S T M É N Y E I N E K ÉS R A J Z A I N A K GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA
AZ
ERNST-MÚZEUM
BUDAPEST,
KIADÁSA
1938 MÁRCIUS HÓ
MAGYAR-MANNHEIMER GUSZTÁV. 1859 II. 27.—1937 I. 16. A halott mester művészetét, kinek hagyatéki kiállítását a Szinyei Merse Pál Társaság megbízásából m u t a t j a be az Ernst-Múzeum, jól ismeri a m ű b a r á t közönség, mégis minden ú j a b b találkozásnál művei, mint a tiszta csillogású ékkövek meglepetést keltenek. Az emlékezés nem tudja nemes zománcú kvalitásait teljes üdeségükben őrizni, míg szemtől-szembe vásznaival mindig ú j a b b és ú j a b b értékeket fedez fel a gyönyörködni tudó szem. E kiállítás a hosszúéletü, nagyszorgalmú mester munkásságának csak kis részét ölelheti fel. Legnevezetesebb, múzeumokban, külföldön őrzött művei is hiányoznak innét és mégis e töredék teljes művészi nagyságában m u t a t j a be MagyarMannheimer Gusztávot, mert lelkiismerete nem engedett kvalitáskülönbséget és munkaközben sohasem tudott lemondani a művészi alkotás gyönyörűségéről. Nagyon szerette témáit, még jobban szerette és becsülte képeit. A művésznek ez a tiszteletreméltó, szent önbecsülése meglátszik minden m u n k á j á n . Kiállításunk különös érdekessége, hogy egész sorát m u t a t j a be Magyar-Mannheimer kedvenc képeinek, melyeket nemigen mutogatott, nagyrészben soha ki nem állított és megválni tőlük nem tudott volna. Képek, melyeket a mester önmagának festett. Érezte, hogy különösen szerencsés, érzésteli, őszinte pillanatok szülöttei. Való3
ban e képek tele vannak költészettel és mintha a színek mögött egy tömörhangú gordonka búgó melódiáit hallanánk. De ha valaki Faenza környékén megkeresné azt a fürtös virágokkal borított kertfalat, avagy a ciprusokkal szegélyezett utat, melyet a mester képeiről oly jól ismer, nagyon csalódnék a nyers valóságban. Tisztán állna előtte, mit adott hozzá a látványhoz a művész, mi a valóság és mi a költészet. Nem találná a valóságban a színeket oly szépeknek, dúsaknak, összeolvadóknak. Sok ugarú, kicsinyes forma zavarná a szemét, melyet a képen finom párák, enyhe ködök takarnak. A távoli hegyek mély, nedves kékje is hiányzana és az ég pár unalmas felhőjében sem ismerhetne reá Magyar-Mannheimer forma- és színgazdag boltozatos egeire. Néhány tanulmány és egy rajzgyűjtemény egészíti ki a kiállítást, mely bepillantást enged Magyar-Mannheimer műhelyébe és megmutatja, hogy milyen szolid mesterségbeli tudás, a formáknak mennyi lelkiismeretes tanulmánya kellett ahhoz, hogy azután olyan önkényesen bánhasson el a valósággal és fantáziája azt oly gazdagon, szabadon, az érzései szerint díszíthesse. Az első teremben szemben egymással van az első és utolsó képe. Az első egy tizenhat esztendős fiú meglepő, Rubensre és Makartra emlékeztető kompozíciója, az utolsó pedig egy befejezetlen igazi Magyar-Mannheimer színálom. A közben levő hatvanhárom esztendő Magyar-Mannheimer Gusztáv legnagyobb alkotása: maradandó művészi munkában eltöltött élete. JESZENSZKY SÁNDOR.
4
ELSŐ TEREM MAGYAR-MANNHEIMER GUSZTÁV RAJZAI ÉS FESTMÉNYEI. PENGŰ
1. FÜRDŐZŐ GYERMEKEK. Tollrajz . 100.— 2. ILLUSZTRÁCIÓ Mikszáth K. Palócok című művéhez. Tollrajz 200.— 3. ILLUSZTRÁCIÓ Tóth János: „Kurucvilág" című művéhez 200.— 4. PLAKÁTTERV. Ceruzarajz . . . . 100.— 5. AKT. Tollrajz 150.— 6. PIPÁZÓ ÖREG. Tusrajz 200.— 7. TANULMÁNY EGY BALATONI KÉPHEZ. Ceruzarajz 150.— 8. TANULMÁNY A NEW-YORK KÁVÉHÁZ MENNYEZETÉHEZ. Ceruzarajz 200.— 9. AMORETTEK. Tollrajz 100.— 10. CAPRI-I UDVAR. Szénrajz . . . . 250.— 11. A MŰVÉSZ FELESÉGE GYERMEKÉVEL. Szénrajz. Magántulajdon. 12. MOSÓNŐ. Tusfestmény 250.— 13. AKT GALAMBBAL. Ceruzarajz . . 150.— 14. TANULMÁNY. Tusrajz 100.— 15. GYEREKEK. Ceruzarajz 100.— 16. TANULMÁNY a „Szebb a páva" c. festményhez. Ecsetrajz 150.— 17. CÍMLAPTERV. Vízfestmény . . . . 150.— 18. BRENTAMENTI FALUCSKA . . . 400.— 19. GYÜMÖLCSSZEDŐK 480.— 20. SZABIN NŐK ELRABLÁSA. A művész első festménye (1875). Mgt. 21. CAPRI SZIGETÉN. Magántulajdon. 22. AZ ADRIÁN. Magántulajdon. 23. ÖSZVÉR. T a n u l m á n y 350.— 24. LÁBTANULMÁNY 350.— 25. TISZTÁS 300.— 26. SIÓFOKI RÉSZLET 500.— 27. BUDAI HEGYEK 600.— 5
PENGŐ
28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
HULLÁMTÖRÉS . . . . . . 600.— VOLOSCA. Magántulajdon. HALÁSZFALU 400.— TANULMÁNY A MAHARADZSA LÁNYÁHOZ. Magántulajdon. TANULMÁNY AZ EZÜST KECSKÉHEZ. (Rőtli rajz.) 150.— MÚZSA. Ceruzarajz • 150.— ÉNEKLŐ ASSZONY. Ecsetrajz . . . 150.— ANYAI SZERETET. Ceruzarajz . . . 200.— DEKORATÍV TERV I. Tempera . . 250.— TOLLRAJZOK 200.— AKTTANULMÁNY. Ceruzarajz . . .250.— DEKORATÍV TERV II. Tempera . . 200 — TUSRAJZ 150.— ANYA GYERMEKEIVEL. Szénrajz . 250.— DEKORATÍV TERV III. Tempera . . 200.— KERTÉSZET. Tollrajz 150.— FÜRDŐZŐ GYERMEKEK. Tollrajzok 200.—
6
PENGŐ
57. 58. 59. 60. 61. 62.
AMMER SEE-I MOTÍVUM . . . . FAENZÁBAN TOSCANAI TÁJ NÁPOLY KÖRNYÉKE GYÁRTELEP A MŰVÉSZ ÉDESANYJA. Magántul.
8
2800.— 1000.— 2500.— 1000.— 1400.—
ÖTÖDIK TEREM PENGŐ
105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114.
KOLDUSBARÁT PIHENŐ DIANA ZENE STERZINGI TÁJ PÁRA TENGERÖBÖL NAPLEMENTE A DUNÁN . . . . PATAK FELHŐK. Magántulajdon. FÜRDŐZŐ GYEREKEK. Dóczi Mór úr tulajdona. 115. BORŰS HANGULAT 116. NÁPOLYI EMLÉK 117. TŐRRE ANNUNZIATA 118. RÉT 119. VIHAR
12
1000.— 800.— 800.— 600.— 800.— 500.— 600.— 1200.—
600.— 800.— 1200.— 1000.— 800.—
VALLOMÁS. Az itt kiállított képek — egy kiállítás keretében együtt láthatni nagyobbméretű képeimet — egy régi vágyamat teljesítik. Sajnos, vágyam
egészé-
ben nem teljesülhetett, mert van a kiállítottakon kívül még egy csomó nagyméretű képem, melyeket nem tudtam beszerezni. (így pl.: A debreceni múzeumban „Az agitátor", a szegedi múzeumban „A
krumpliszüret",
Belgrádban:
a
,.Parasztnő",
„Kapások", „Kertben" címűek, az udinei múzeumban a „Hajóvontatók", a Dugonics-utcai elemi iskola tornatermében lévő „Ősvadászok" című freskóm, a Schiffer-villában lévő üvegablakok, a debreceni vármegyeházán a „Hét vezérek" üvegablak, a Szépművészeti Múzeumban lévő képeim, a „Három modell", „Nano, a falu bolondja", a „Szilvásban" stb.) *
Milyen szép emlékem a „Lovasok a víz partján"! Egészségem teljében hetenként kétszer úsztam át a nagy Dunát Nyergesújfalunál, hogy ezen erőfeszítés után frissen és üdén, reményekkel telve mehessek a műterembe és vázlatok után fessem meg a képet. Milyen izgalmas és művészetért lelkesülő volt akkoriban a közhangulat! A művészi vita szenvedelmes volt. A Nyolcak kiállításán apák és fiúk kerültek szembe egymással. Akkor még nem a gólkülönbözetek kötötték le a közönség figyelmét. Ma, hogy ezt a képet a maga pompázó mivoltában ú j r a látom, nem tudom megérteni, 13
hogy mi volt rajta felháborító és vita tárgya. íme 26 év alatt hogy megváltoznak a gondolkodás és az ízlés feltételei! Egy másik itt kiállított képem, a „Zivatar" kevesebb festői turbulenciát árul el, de véleményem szerint festői kvalitásai ép olyan szépek. Készülése idejében, 1919-ben, nem volt kiállítva és az akkori viharos időkben műtermem egyik sarkában aludta álmát. Most, hogy annyi év után magam előtt látom, eszembe jnttatja keletkezésének sorát. Nagy száraz esztendő volt, májustól aratás utánig nem volt eső. Az emberek a legkisebb kocsizörgésre kiszaladtak házaikból. „Menydörgés" — kiáltották — „jön a zivatar!" —, de az ég kékje lehűtötte reményüket, míg egyszer felhő jelent meg az égbolton és rövid idő alatt cumulusok borították be az egész horizontot és jött az életmentő eső. Az emberek siettek le a Dunára és minden zivatar és mennydörgés ellenére meztelenre vetkőzve fürödtek a záporban. *
A freskó, a freskó volt mindig életemnek vágya! Innen ezek a nagy méretek! A „Krisztus sírbatétele" egy ilyen freskóvágy kiélése volt. Az „Ádám és Éva", bár olajfestmény, első lázadásom volt a festékanyag ellen. Utána néhány képemet a tempera módszerével próbáltam megfesteni. De most, hogy újra látom a „Lovasokat", látom, hogy mégis az olaj az igazi nemes anyag. A „Szép Heléna elrablását" mozaikban gondoltam el. A Dugonics-utcai tornaterem „Ösvadászok" című freskóját a legnagyobb közöny idején barbár kezek össze-vissza sértették. A főváros Képzőművészeti bizottsága javasolta restaurálását, de a tanügyi osztály s annak akkori tanácsnoka az intézkedés 14
teljesítését visszautasította. Azóta se történt semmi egyetlen kivitelezett freskóm érdekében. *
A rajzok mind képek előtanulmányai: tanulmányok a modell, illetőleg a természet alapján, hogy mire feldolgozásra kerül a sor, tisztán lássam azokat a sajátosságokat, melyek a modellben tetszettek. Bizony egy nagyobb kompozíció előkészületei sok száz rajzot kívántak meg, melyeknek legnagyobb része a kályha tüzében múlott e l . . . vagy mint annak idején, mikor Czóbel Béla barátom nálam volt Nyergesújfalun, egy egész nyár munkásságát a szőlő alá rigolírozott föld árkaiba temettük el. . . . Lehet, hogy ezért szeretem a nyergesi bort! KERNSTOK KÁROLY.
15
PENGŐ
131. VÁZLAT A „VIRRADAT"-HOZ. Gouache. Magántulajdon. 132. SÍRBATÉTEL. Vázlat. Magántulajdon. 133. TANULMÁNY A „LALAGEN . . ." C. FESTMÉNYHEZ. Tusrajz 134. LOVAK. Ecsetrajz 135. TANULMÁNY A „SÍRBATÉTELHEZ" 136. TANULMÁNY A „SÍRBATÉTELHEZ". Vizfestmény. Magántulajdon. 137. TANULMÁNYRAJZOK. — Magántulajdon. 138. FEKVŐ AKT. Tusrajz. Magántul. 139. SÍRBATÉTEL. Vízfestmény. Dr. Szondi Lipót úr tulajdona. 140. SZENT ANTAL KÍSÉRTÉSE. Tempera
18
200.— 150.— 500.—
600.—
