MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET KÖNYVTARA Leltár! szém; -»
A TERMÉSZET XXVII-EDIK
ÉVFOLYAMÁNAK
TARTALOMJEGYZÉKE I S M E R E T T E R J E S Z T Ő CIKKEK, ELBESZÉLÉSEK, TÁRCÁK ÉS ÁLLATMESÉK. Állatkert igazgatósága: C e r v a K á r o l y t P képpel) Éhik Gyula dr.: Mi'izeumi levél H o g y a n r á g n a k a p o n t y f é l é k ? (8 képpel) — Júliusban őzbaklesen - A Y e l l o w s t o n e n e m z e t i p a r k . (3 képpel) Biró L a j o s d r . 1 8 5 6 — 1 9 3 1 . (1 képpel) — A z ázsiai o r o s z l á n r ó l Fehér J e n ő : Szelid l e p k é k Gajdács Mátyás: Csilfit. (1 képpel) Garády Viktor: A t e n g e r á l d á s a . (6 képpel) - E g y v e s z e d e l m e s k i s r á k . (Gauss L. rajzával) — A r ó m a i hollók. (I képpel) — A t e n g e r és a v i t a m i n . (7 képpel) — E g y m é r g e s k i s h a l . (5 képpel) - E m b e r e v ő k a t e n g e r b e n . (6 képpel) Gebhardt Antal dr.: A z A b a l i g e t i b a r l a n g é l e t v i l á g a . . . . Gregor Vilmos: Az o r c h i d e á k r ó l . (5 képpel) — A k á v é f a és a teacserje Hilbert Károly: Hódfi — A mezők muzsikusa Kadic Ottokár dr.: A lillafüredi S z e n t I s t v á n - b a r l a n g . (6 képpel) _ Keller Oszkár dr.: A í e k e t e o r r ú h u s z á r m a j o m r ó l . (2 képpel) Király Iván: A l l a t o k a t ű z v o n a l b a n — Radziwill herceg vadászterületén — Karszt Király Lajos: A S a n s e v i e r a . (I képpel) - A .színeslevelű C a l a d i u m . (1 képpel) Kolosváry Gábor dr.: A vércse m i n t a s z o n g á r i a i cselőpók ellensége - A m i i>madárpókunk«. (I képpel) - Mi h a s z n á t veszik a p ó k o k hosszú lábaiknak? (4 képpel) - T u d n a k - e az á l l a t o k s z á m o l n i P ó k o k r ó l és h á l ó i k r ó l N é h á n y szó a p ó k o k s z á r m a z á s á r ó l . (8 képpel).... Kubacska András dr.: R é g i m a g y a r t e r m é s z e t t u d o m á n y i megfigyelések. (1 képpel) Laczó Viktor dr.: Természetfilozófia - Halhatatlanság, feltámadás - Ébren v a g y u n k - e v a g y a l s z u n k ? •> Hobby« c s i m p á n z megjegyzései — P a x animalibus Lambrecht Kálmán dr.: A t e r m é s z e t t u d o m á n y o k dicsőítése Mariay Barnabás: S z i r t i s a s o k fogságban Nadler Herbert: V i r á g v a s á r n a p k ö r ü l . (5 képpel) — V a d á s z n a p l ó - j e g y z e t e k . I V . , V. (4 képpel) 134, 237, ;
143 34 100 209 236 248 290 212 299 5 31 58 155 179 231 188 15 132 69 128
Pongrácz Sándor dr.: K ö r n y e z e t és é g h a j l a t mint a szellemi h a l a d á s t é n y e z ő i — Az öngyilkosok Porgányi László: Vizi- és r a g a d o z ó m a d a r a i n k é r d e k é b e n . Potoczky Bertalan: S z a l o n k a h ú z á s 1930-ban Rapaics Raymund dr.: Z ú z m a r a . (3 képpel) — S z e m i r á m i s z k e r t j e . (3 képpel) — A G e l l é r t h e g y cso d áj a. (1 képpel) - L á t h a t a t l a n tavasz". (4 képpel) — S á r g a liliom. (1 képpel) - Csipkerózsika. (4 képpel) — L á t o g a t á s t ü n d é r s z é p H i n á r b i r o d a l m á b a n . : (3 képpel)" 160, — N a p r a f o r g ó . (1 képpel) — V a s G e r e b e n fája. (1 képpel) - - S z ö m ö r c e . (I képpel) — K a r á c s o n y f a . (I képpel) Réz Endre: A diósjenői t ó m a d á r v i l á g a . (3 képpel) Schell József Antal báró: P á c á n s o r s . (10 képpel) 119, — E g y fogoly c s a l á d r ó l . (8 képpel) 223, — N y u l a k . (6 képpel) 269 Schweitzer József dr.: B o l y o n g á s a szibériai p u s z t á k o n . . 58 Sebős Károly ifj.: A pilisi »Bivak« b a r l a n g . (2 képpel)... 28 Szabó Zoltán dr.: A s z o b a n ö v é n y e k n y a r a l t a t á s a 76 — A pálmák ' 290 - Télivirítású növények gondozása 41 193 Szerkesztőség: E l » a d á s a z evolúcióról Szilády Zoltán dr.: »Csemo More«. (2 képpel) 12 Szombath László: A t e k n ő s ö k kezelése f o g s á g b a n 60 — A k v á r i u m a k e r t b e n . (I képpel) Szomjas Gusztáv: A h á z i v e r é b 162 Szondy György: F l o t ó k a l a n d j a 183 Szurmay Sándor báró, vitéz uzsoki: Az i d ő j á r á s és légköri 208 viszonyok h a t á s a a halak életére 294 — Á l l a t v é d e l e m S v á j c b a n . (2 képpel) Tas József : R e g g e l a R ó z s a d o m b o n 103 Vasvári Miklós dr.: A fehérfoltos és fehér b i v a l y o k 30 Veress Gábor: í t é l j ü n k t á r g y i l a g o s a n n a g y o b b emlős 75 ragadozóink fölött 82, 163 • — A n y u s z t p á r z á s i idejéről 206 Vertse Albert: A k é k v é r c s e 289 Vilmos svéd királyi herceg: I n g a g i . A s v é d á l l a t t a n i 260 e x p e d i c i ó ú t j a Afrika s z í v é b e n . (50 képpel) 8, 36, 191 85, 107, 138, 165, 184, 215, 240, 265, 296 53 Wagner János dr.: T i n t a h a l - é l m é n y e k az A d r i á n (4 képpel) 262
104 213 39 83 3 27 51 78 99 127 181 203 234 259 287 110 146 250 279 210 168 113 169 245 84 205 17 89 141 305 32 81 112 133 106 293 190 61, 130
RÖVID KÖZLEMÉNYEK. A A A A A A A
B a l a t o n i T á r s a s á g é v z á r ó ülése Balatoni Társaság közgyűlése Balatoni Társaság természetvédelmi akciója b é k é s k a k u k f i ó k á k . (Szemere Z.) c s ó k á k B u d a p e s t e n . (Vasvári Miklós dr.) D e b r e c e n b e n székelő »Tiszántúli M a d á r v é d e l m i E g y esület« fátyolos-csiga védekezése az ellenséggel s z e m b e n . (Garády V.) A f l a m i n g ó a régi r ó m a i a k a s z t a l á n . (1 képpel) (Garády V.) A gorilla n ö v e k e d é s é r ő l . (Éhik) •. . • A g y o m o r f é r g e k és a b e t e g t a l a j . (Éhik) A g y ü m ö l c s f á k téli kezelése A h a j n a l m a d á r . (Nagy László) A h a j n a l m a d á r . . . (Páldi G.) A h ó s á r m á n y e l ő f o r d u l á s a . (Graefl A .), A h ó s á r m á n y r ó l és a h a v a s i f ü l e s p a c s i r t á r ó l . (2 képpel) (Nagy L.) A j e g e s m e d v e h ó b a r l a n g j á r ó l . (1 képpel) (Éhik) A j ó s z í v ű r á k . (Garády V.) A k é k c s ő r ű r é c e v é d e l m e é r d e k é b e n . (Vasvári Miklós dr.) A k e r e s z t c s ő r ű p i n t y á l l í t ó l a g o s fészkelése C s o n k a - V a s m e g y é b e n . (Walzel József) A k e r t őszi v i r á g a i . (Schneider József) A l e g r ö v i d e b b é l e t ű h a l . (Garády V.) A m a d a r a k l á b t a r t á s a . . . (Vasvári) A m a g y a r k i r á l y i M a d á r t a n i I n t é z e t felhívása A m a j m o k n á l n e m l e h e t a b é l c s a t o r n a a l a k j á b ó l és h o s s z á b ó l a t á p l á l é k r a k ö v e t k e z t e t n i . (Éhik) A m a r m o t a és a t ü d ő p e s t i s . (Éhik) A m e g g y v á g ó r ó l és s ü v ö l t ő r ő l . (Nagy Lajos) A m e z e i g ö r é n y é l e t m ó d j á r ó l . (Éhik) A n a g y p ó l i n g fészkelése M a g y a r o r s z á g o n . (Radetzky Dezső) , A n a p i m á d ó t e k n ő s b é k a (1 képpel) (Garády V.) A n y u s z t p á r z á s i i d e j é r ő l . . . (Ka) A p r é m e s á l l a t o k t e n y é s z t é s é n e k a k a d á l y a i . (Anghi) .... A r é t i s a s a H o r t o b á g y o n . (Rhédey Z.) A s z á r c s a v o n u l á s á r ó l . . . (Vasvári) A s z i r t i s a s á l l o m á n y a S v é d o r s z á g b a n . . . (Vasvári) A s z ü r k e g é m t á p l á l k o z á s á r ó l . (Szombath) A tavaszba n v u l t tél hatása a költöző madarakra. (Szemere Z.) .. »A T e r m é s z e t * l e g u t ó b b i s z á m á b a n »Napraforgó« c í m m e l m e g j e l e n t c i k k h e z . . . (Réz Endréné) A »VIBUMA« a s z o b a n ö v é u y e k é r t A vigantol szerepe a s z o b a m a d a r a k táplálkozásában (Vasvári) A v ö r ö s b e g y r e n d s z e r t a n i h e l y z e t é r ő l . . ; (Vasvári) .... A z ö l d c s o n t ú h a l . (1 képpel) (Garády V'.) Á l l a t i a n v a i s z e r e t e t . (Ziel) ....................... Á l l a t t a n i ' s z a k ü l é s . (Szalav László dr.) 1 8 , 4 2 , 6 4 , 9 0 , 1 1 4 , 170, 246, A m i k o r a p ó k o k é h e n h a l n a k . (Kolosváry) %
HÍREK AZ A A A A A A A A A A A A A A A
bécsi fehér és a bécsi k é k n y u l a k . (I képpel) (Anghi) c s ó k á k . . . (Szombath) f i a t a l v í z i m a d a r a k n e v e l é s e . . . (4 képpel) (Szombath) g á z l ó m a d a r a k . . . (Szombath) k a f f e r g a l a m b o k . (Szombath) k e s e l y ű f e j ű g y ö n g y t y ú k . (Szombath) k e v e r t g y a p j a s j u h f a j t á k . (2 képpel) (Anghi) k ö r m ö s b é k a . (1 képpel) (Szombath) m a d á r h á z á l l o m á n y á n a k k i e g é s z í t é s é r e . . . (Szombath) p á n c é l o s s e l t o p u s z i k . (1 képpel) (Szombath) s h e t l a n d i p o n n y . (1 képpel) (Anghi) s z i k a s z a r v a s s u t a . . . (Anghi) s z u d á n i fű. (1 képpel) (Anghi) t a v a s z é b r e d é s e . . . (Anghi) tengeri állatok nagy szállítmánya. . . (2 képpel) (Szombath) A t i g r i s c á p á k . (1 képpel) (Szombath) A t ő k é s r é c é k . (1 képpel) (Szombath) A v i p e r a g y í k . (1 képpel) (Szombath)
300 114 19 142 40 64 91 170 43 19 64 14 113 89 13 301 65 300 89 245 64 14 88 171 65 41 143 40 195 219 44 89 41 14 40 192
A p r ó s á g o k a hollóról. (Szemere Z.) Á t t e l e l ő csicsörke. (Walzel József) A z a l l i g á t o r g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g e . (Ss.) A z e m l ő s ö k s z a p o r a s á g á r ó l . (Éhik.) A z o r o s z v a d á s z z s á k m á n y . (Ka.) A z O r s z á g o s M a g y a r F o x t e r r i e r - és T a c s k ó t e n y é s z t ő k Egyesülete Az o v á r i u m h o r m o n h a t á s a a s z ü l e t e n d ő e g e r e k r e . (Ka.) A z ö r v ö s - l é g y k a p ó r ó l . (Vasvári) B a r á z d a b i l l e g e t ő k >>hajtóvadászata«. (Rés Endre) C s e r e b o g á r z s í r , v á n d o r s á s k a z s í r . (Éhik) Csigák t e m e t ő j e . (Garády V.) E g e r é s z ö l y v és m a c s k a b a g o l y é l e t h a l á l h a r c a . (Nagy László) ." E g é r v a d á s z ó g é m e k . (Schenk Henrik) Egészséges, féregmentes gyümölcstermést E l f e l e j t e t t n e v e k . (L. K.j F e h é r r i n o c e r o s z o k D é l a f r i k á b a n . (Éhik) F e k e t e r i g ó f é s z e k a z a b l a k e l ő t t . (1 képpel) (Szombath) .. F é s z e k é p í t ő k a g y l ó . (Garády V.) F i a s t y ú k - s z á z s z o r s z é p . (RapaicsR.) G e r l é k és a p i n g - p o n g l a b d a . (Szemere Z.) Gróf S z é c h e n y i Z s i g m o n d » C s u i « . . . íI képpel) H a t t y ú és l ú d k o r c s a . (Vasvári) Házigalambok között szabadon áttelelő örvösgalamb. (Walzel József) í z l e t e s c á p á k . (Garády V.) K é n y e s d o l g o k a r e m e t e r á k é l e t é b ő l . (I képpel) (Garády V.) K ő f ú r ó s z i v a c s o k . (1 képpel) (Garády V.) M a d a r a k a n y a g c s e r é j e és t á p a n y a g s z ü k s é g l e t e télen. (Éhik) Magashegységi m a d á r vendégek Brassó város belterületén. (Salmen J.) M a g r ó l t e n y é s z t e t t m u s k á t l i k . (Király Lajos) Millió csiga egy l a k o m á n . (Garády V.) N y á r i m u z s i k á s o k az e r d ő n . (Garády V.) Ö s s z e t a r t ó k o n t y o s r é c e - c s a l á d . (Tarján Tibor dr.) P o l i p a s z á r a z o n . (1 képpel) (Garády V.) ......... P r é m e s á l l a t o k t e n y é s z t é s e O r o s z o r s z á g i j á n . (Éhik) .... T e r m é s z e t v é d e l e m P o r o s z o r s z á g b a n . (Éhik) T ö b b m i n t 1,000.000 állatfaj i s m e r e t e s n a p j a i n k b a n . (Ka.) T ő k é s r é c é k g y ű r ű z é s e . (Szombath) Új m a d á r a m a g y a r f a u n á b a n . (Éhik) V a k m e r ő t ö r p e s ó l y o m és t o l a k o d ó s z ü r k e v a r j ú . (Tarján Tibor dr.) Varjúfészkek elhelyezkedésének törvényszerűsége. (Kolosváry Gábor dr.) V e s z e t t v í z i d i s z n ó . (Ka.) V e t é s i v a r j ú és a m ű t o j á s . (Szemere Z.) Viharos időben hogyan fog a fecske r o v a r o k a t ? (Szemere L.) V í z i c i c k á n y s z ü r k e g é m g y o m r á b ó l . (Éhik.) r
246 42 192 13 301 90 142 300 247
274 41 247 219 43 114 43 274 14 142 42 15 88 114 300 219 275 113 170 88 19 275 14 43 194 275 274 89 246 247 219 89 194 19 247 43 275 13 112 142 43 88 193 40
ÁLLATKERTRŐL 46 68 173 250 304 22 94 304 196 220 117 198 198 118 116 93 45 116
A v i s e g r á d i b ö l é n y t e n y é s z e t n e k . . . (Szeiff) A v ö r ö s e s ő r ű t o k o k . (Szombath) A z e b u és z e b r á k ö s s z e s z o k t a t á s a . (Anghi) A zsiráf h á z . (Szeiff) »Arany«, a z á l l a t k e r t i v í z i l ó a n y a . . . (Szeiff) Az afrikai m a r a b u . . . (1 képpel) (Szombath) Az á l l a t k e r t a j á n d é k o z ó i 22, 69, 118, 198, 222, Az á l l a t k e r t o r o s z l á n b a r l a n g j a i . (Szeiff) Az á l l a t k e r t z s i r o s f a r k ú és zsirosfarú j u h a i . (2 képpel) (Anghi) Az á l l a t k e r t i t i g r i s c á p á k . (Szombath) Az a t l a s z - a g á m a , a p á n c é l o s t o b z o s g y i k és a b e r b e r s z k i n k . . . (I képpel) (Szombath) '. Az e g y p t o m i u g r ó e g e r e k . (1 képpel) (Anghi) Az o r m á n y o s m e d v e . (1 képpel) (Anghi) Az o r o s z l á n m a j m o c s k a . ('/ képpel) (Szeiff) Az új a n t i l o p i s t á l l ó . (Szeiff) B a z i l i s z k u s z o k l á t h a t ó k . . . (1 képpel) (Szombath) D a j k a s á g b a n n e v e l t m e z e i n y ú l f i ó k á i n k . (A nghi)
21 68 145 115 196 278 305 172 249 250 117 93 93 92 67 221 144
D e c e m b e r h ó elején m e g n y í l t a m a d a r a k t e l e i t e t ő h á z a . . . (Szombath) É r d e k e s családi élet színhelye m o s t az állatkerti nagy t ó . (7 képpel) (Szombath) F e h é r h ö r c s ö g ö k a z á l l a t k e r t b e n . (1 képpel) (Anghi) .. F e r d e n ö v é s ü díszfák. (1 képpel) (Király) F i a t a l p a n y ó k á s - s a k á l o k . (1 képpel) (Szeiff) F i a t a l t ö m p e o r r ú k r o k o d i l u s t . . . (Szombath) G í m s z a r v a s a i n k . . . (1 képpel) (Anghi) G í m s z a r v a s a i n k idei s z a p o r u l a t a . (1 képpel) .(Anghi) ... J e g e s m e d v é i n k . (1 képpel) (Anghi) K e n g u r u á l l o m á n y u n k . . . (1 képpel) (Anghi) M a d a r a k a z á l l a t k e r t i p á l m a h á z b a n . (Király) M a d á r o s z t á l y u n k o n a k i s e b b g á z l ó m a d a r a k . . . (2 képpel) (Szombath)
KÖNYVEK Apponyi Henrik gróf: U t i - és v a d á s z n a p l ó m I n d i á b ó l és H i m a l á y á b ó l . (Nadlcr) Aujeszky László dr.: V é d e k e z é s az i d ő j á r á s i k á r o k ellen. (Keller Oszkár dr.) Behyna Miklós: A z a k v á r i u m b e r e n d e z é s e és g o n d o z á s a (Wagner János dr.) Berg Bengt: T o o k e r n , d e r S e e d e r w i l d e n S c h w á n e . (Nagy Jenő dr.) Corti A. Ulrich dr.: F a u n a A v i u m H e l v e t i c a . (Nagy Jenő dr.) Deutsche Jagerzeitung. J a g d - A b r e i s s k a l e n d e r 1932. (Nadler) Dungern-Oberau, Ottó Freiherr v o n : ' . H u b e r t u s Hilf!« (Nadler) Entz Géza és Soós Lajos: Élet a tengerben. (Wagner János dr.) Erdődy Rudolf gróf, ifj.: F a l k a s p o r t - a d a t o k ö t v i l á g részből. (Éhik) Heck, Lutz dr.: »Aus d e r W i l d n i s i n d e n Z o o — Auf T i e r f a n g in Ostafrika«. (Nadler)
22 144 278 197 67 46 45 277 304 69 174 144
M e g é r k e z e t t a m a d á r h á z b a az ú j e s z t e n d ő első ú j d o n s á g a . . . (Szombath) O n n á n y o s m e d v e b o c s o k s z ü l e t t e k . . . (1 képpel) (Anghi) O r o s z l á n o k a v a s r á c s m ö g ö t t . (1 képpel) (Szeiff) Ö t t i g r i s k ö l y k ü n k r ő l . (1 képpel) (Anghi) P é z s m a k a c s á k . . . (Szombath) S a a n e n t h a l i k e c s k e f o g a t u n k . . . (7 képpel) (Anghi) S z á m o s f o r r ó é g ö v i m a d á r é r k e z e t t . . . (Szombath) Ú j a b b á l l a t o k k a l g y a r a p o d o t t . . . (2 képpel) (Szombath). Ú j e m l ő s á l l a t o k é r k e z t e k . (Anghi) Ú j m a j o m a p r ó s á g o k . (2 képpel) (Anghi) Ú j a n t i l o p i s t á l l ó é p ü l t a z á l l a t k e r t b e n . (2 képpel) (Szeiff) V a p i t i s z a r v a s b o r j ú s z ü l e t e t t . . . (Anghi) V i r á g z i k a P e r u i - o s z l o p k a k t u s z . (1 képpel)_ (Király) .. Virágzó sárkánypálma az állatkert pálmaházában. (1 képpel) (Király)
22 220 115 68 278 118 174 145 198 174 303 197 221 222
ISMERTETÉSE. 301 92 276 66 92 302 20 195 302 20
Kaán Károly: T e r m é s z e t v é d e l e m és a t e r m é s z e t i e m l é k e k . (Kadic Ottokár, dr.) 276 Lovassy Sándor dr.: A z E c s e d i l á p és m a d á r v i l á g a f e n n á l l á s a u t o l s ó é v t i z e d e i b e n . (Éhik) 91 Molisch Hans dr.: A felkelő n a p o r s z á g á b a n . ( F o r d : R a p a i c s R . ) (Szabó Zoltán dr.) 65 Polónyi M a n ó : A m a g y a r p a r l a g i b a r o m f i v é d e l m e . (Kubacska Béla) 2 1 , 44 Schenk J a k a b : A m a d a r a k v i l á g á n a k t a n u l m á n y o z á s a . (Szemere László) 171 Steiner Lajos dr.: I d ő j á r á s . (Keller Oszkár dr.) 171 Takách Gyula, gyöngyöshalászi: V a d á s z ö s v é n y e k e n a D u n a m e d e n c é j é t ő l a K á r p á t o k i g . (Laczó) 67 Vajda Ernő' dr. és László: F l ó r a p h o t o g r a p h i c a H u n g á r i á é . (R. R.) 171 Wells H. G.: A z é l e t c s o d á i . ( F o r d . : L a m b r e c h t K . ) (Pongrácz Sándor dr.) 44 Szerkesztői üzenetek
22, 3 0 6
KEPÉK. A b a h o r o r ó k h a n g u l a t a eléri a t e t ő p o n t j á t . (Ingagi) ... A b a h o r o r ó k t á n c a . (Ingagi) A b a r á t s á g o s ú t o n á l l ó m e g á l l í t j a az a u t ó t é s e n n i k é r . (Jablonszky Jenő dr. felvétele) A fogolycsalád veszélyben. (Báró Schell József Antal tollrajza) A g e j z í r e k h o n á b a n . (Jablonszky Jenő dr. felvétele)... A h í r e s fogolylövő f ö l ö t t . (Báró Schell József Antal toll rajza ) A K i v u - t ó p a r t j á n . (Ingagi) A L u t o b ó h e g y e u e l a k a d t a u t ó segítségére siető bakigák. (Ingagi) A M i k e n ó csúcsa. (Ingagi) A N g o m a - ö b ö l . (Ingagi) " A N i n a g o n g o . (Ingagi) »A s u h a n ó s z ü r k e á r n y f e l k a p t a a k i s f o g l y o t . . .« (Báró Schell József Antal tollrajza) A S z a b i n i ó k r á t e r e . (Ingagi) A S z a b i n i ó n e l e j t e t t ö r e g h í m g o r i l l a h á t a . (Ingagi)... A S z a b i n i ó n e l e j t e t t ö r e g h í m gorilla s z e m b e n . (Ingagi). A szelid j á v o r a u t i l o p - t e h é n m e g t e k i n t i a F o r d - a u t ó t . (Ingagi) A s z o m s z é d falu t ö r z s f ő n ö k é n e k k é t felesége. (Ingagi).. A V a d á l l ó n 1929. j ú n i u s 13-án l ő t t v a d k a n . (Nadler Herbert felvétele) A \ a d o n b a n m i n d e n c s o m a g a t e h e r h o r d ó k fején v á n d o r o l előre. (Ingagi) A v é g z e t e s é j s z a k a . (Báró Schell József Antal tollrajza) . . A b b á z i á i t e n g e r p a r t - r é s z l e t . (Plöbst A. felvétele) A d r i a i képek. (Garády Viktor felvételei) 180, A k v á r i u m v á z l a t o s r a j z a . (Szombath) Alskorpió. (Kolosváry Gábor dr. rajza) Amerikai tündérrózsa A n g o l h a l á s z l á n y ü v e g r á k o t fog Angol halásznő lóháton A r r h e n i u s F l i a s . (Ingagi) Á t h a t o l h a t a t l a n n ö v é n y s ű r ű s é g a S z a b i n i ó n . (Ingagi)...
109 109 236 251 236 252 241 108 266 218 241 225 11 187 187 62 243 135 63 279 132 181 90 294 160 5 5 139 186
Aurelia-meduza 207 Az afrikai állatok új társaskifutója a budapesti állat k e r t b e n . (Márton Jenő felvétele) 291 A z első g o r i l l á k . (Ingagi) 185 A z é n g o r i l l á m . (Ingagi) 267 A z e x p e d í c i ó a K i g e z i - t e r ü l e t f e n n s í k j á n . (Ingagi) 108 A z e x p e d í c i ó e l ő t t f e l t ű n i k a felhők k ö z é n y ú l ó M u h a v u r a . . . (Ingagi) 138 A z e x p e d í c i ó f e k e t e szolgái. (Ingagi) 37 A z e x p e d í c i ó t á b o r a a M u h a v u r a n y u g a t i o l d a l á n . (Ingagi) 185 Az e x p e d í c i ó ú t j a K e l e t a f r i k á b a n . (Ingagi) 9 B a k i g a h a r c o s o k . (Ingagi) 86 B a l s e j t e l e m b á n t j a a v é n n y u l a t . (Báró Schell József Antal tollrajza) 281 B á r s o n y r ó z s a . (Vajda László felvétele) 129 B a t v a férfi. (Ingagi) 167 B a t v a p á r . (Ingagi) 166 B a t v a v a d á s z o k . (Ingagi) 167 Baziliszkuszok : 221 Bécsi fehér n y ú l . (Hölzel felvétele) 46 Bibicfióka. (Hölzel felvétele) 172 B i r ó L a j o s 1856—1931 248 »Bivak« b a r l a n g h o s s z m e t s z e t e é s a l a p r a j z a , (ifj. Sebős . Károly rajzai) 168 Blaskovich György t ápiószentmártoni kertjének h a r m a d f é l s z á z a d o s szilfái. (Ifj. Józan Miklós felvétele) 73 B ú b o s c i n e g e e t e t é s e . (Kossuth Ferenc dr. felvétele) 81 C a l a d i u m , színesleveltí. (Hölzel felvétele) 193 Cápafogak 234 Cerva k á r o l y t 143 »Csilfit« a c s a p d á b a n . (Gajdács Mihály felvétele) 299 C s u k a fejében t a l á l t csiga r a j z a 103 D e l p h i n e k a szófiai m ú z e u m b a n 206 Diatomák a mikroszkóp alatt 157, 158, 159 Diósjenői t ó . (Nemes Imre felvétele) 110, 111 E g y v a l ó d i p ó k . (Kolosváry Gábor dr. rajza) 294 E g y i p t o m i u g r ó e g e r e k . (Hölzel felvétele) 94
E l e j t e t t fiatal t i z e n k e t t e s b i k a . (Nadler Herbert felvétele) E l e j t e t t öreg t i z e n k e t t e s b i k a . (Nadler Herbert felvétele) E l e j t e t t t i z e n n é g y e s b i k a . (Nadler Herbert felvétele) . . . . Emberevő cápák 232, 233, ». . . É s e g y i k este újból f e l h a n g z o t t a f o g o l y k a k a s hívása.« (Báró Schell József Antal tollrajza) F á c á n o k . (Báró Schell József Antal tollrajzai) 119, 120, 122, 146, 147, 148, 149, F á c á n o k t é l e n az e t e t ő h e l y e n . (Báró Schell József Antal tollrajza) F e h é r a t y á k L u l e n g á b a n . (Ingagi) F e h é r h ö r c s ö g ö k . (Wallner Viktor felvétele) F e k e t e f e j ü j u h o k . (Wallner Viktor felvétele) Feketeorrú lmszármajom F e k e t e o r r ú l m s z á r m a j o m , k i t ö m v e . (Pleidell 1. felvétele) F e n y ő ó r i á s . (Blaschkovich György szivességéböl) F o g o l y o r o s z l á n . (Kecskeméthy Tibor felvétele) Forum Magmim Rómában G í g a n t o s t r a k a . (Kolosváry Gábor dr. rajza) G í m s z a r v a s o k . (Wallner Viktor felvétele) G i m s z a r v a s t e h e n e k . (Ifj. Józan Miklós felvétele) Gorilla csecsemő. (Ingagi) Görög teknősbéka G u l i p á n fióka. (Hölzel felvétele) G y l d e n s t o l p e első gorillái. (Ingagi) H a l t e t ű , s ö r t e l á b ú . (Gauss László rajza) H a n g a j u h o k . (Hölzel felvétele) H a t t y ú p á r az á l l a t k e r t b e n . (Wallner Viktor felvétele.)... H a v a s i fülespacsirta. (Ifj. Józan Miklós felvétele) H i l d e s h e i m i ^ezeréves rózsatő« H ó s á r m á n y . (Ifj. Józan Miklós felvétele) >>Ingagi« Ingagi J e g e s m e d v e az á l l a t k e r t b e n . (Balogh Pál dr. felvétele).. J e g e s m e d v e h ó b a r l a n g j á n a k rajza. (Pedersen rajza után) K a i m b a n a B u n y o n y i - t a v o n . (Ingagi) K a r a k u l - k o s . (Laub Juci felvétele) K a s z á s p ó k . (Kolosváry Gábor dr. rajza) K e n g u r u a n y a . (Hölzel felvétele) K é r e g e t ő m ó k u s . (Kossuth Ferenc dr. felvétele) K é t h á t . (Ingagi) , K é t hosszúszárnyú ragadozómadár zavarja iijabban a fészek t á j á t . (Báró Schell József Antal tollrajza) .. . K é t legén}-. (Ingagi) Kilátás a kóspallagi erdőből a Börzsönyi-hegyekre. (Nadler Herbert felvétele) K i l á t á s a Pilis s z e r p e n t i n ú t j á r ó l . (Ifj. Józan Miklós felvétele) , ... K ó b u s z - a n t i l o p o k . (Ingagi) K o r a reggeli l á t o g a t ó k a t á b o r b a n . (Jablonszky Jenő dr. felvétele) K o r a l l o k és m o h a á l l a t o k . (Hölzel felvétele) K ö r m ö s b é k a . (Mórik István felvétele) K ö z é p - s á r s z a l o n k a fióka. (Hölzel felvétele.) L u l e n g a . (Ingagi) M a d á r é l e t a M u t a n d a - p a r t j á n . (Ingagi) M a d á r f é s z e k a M u t a n d a - p a r t j á n . (Ingagi) M a j o m c s e m e t é k . (Hölzel felvételei) M a n d u l a f a a G e l l é r t h e g y e n . (Pénzes Antal felvétele) . . . . M a r a b u - p á r . (Vadas Ernő felvétele) M á r c i u s b a n a l k o n y a t k o r . (Báró Schell József Antal toll rajza) N á d a s G ö d m e l l e t t . (Vadas László felvétele) N a g y g o d a - f i ó k a . (Hölzel felvétele) N a g y p ó l i n g - f i ó k a . (Hölzel felvétele) N a g y t o b z o s g y í k o k . (Hölzel felvétele) N a p l e m e n t e . (Nemes Imre felvétele) N a p r a f o r g ó k . (Nadler Herbert felvétele) N é g e r falu főtere. (Ingagi) N é g e r h a r c o s K á b á i é b a n . (Ingagi) N é g e r e k t á n c a K á b á i é b a n . (Ingagi) N é g e r e k t á n c a L u l e n g á b a n . (Ingagi) N y í r e r d ő m á j u s b a n a B a k o n y b a n . (Nadler Herbert felvétele) Olsson filmfelvételt k é s z í t . (Ingagi) O r c h i d e a . (Calanthe Weitschii Relit.) (Ifj. Józan Miklós felvétele) O r c h i d e a . (Coelogyne Massangeana.) (Ifj. Józan Miklós felvétele) O r c h i d e a . (Cypripedium insigne.) (IfjJózan Miklós felvétele)
263 239 264 234 253 121 150 25 242 278 249 59 59 288 125 58 295 277 45 186 195 173 269 31 94 229 13 129 13 215 268 304 301 140 249 294 69 81 6 2 1
224 216 153 229 297 237 116 305 173 242 217 217 174 52 274 54 182 144 144 145 111 205 218 86 87 243 97 36 16 15 16
O r c h i d e a . (Stanhopea tigrina.) (Ifj. Józan Miklós felvétele) O r c h i d e a . ( Vanda Hookeriana Orchideáé.) (Ifj. Józan Miklós felvétele) O r m á n y o s m e d v é k . (Hölzel felvétele) 93, O r o s z l á n f ó k a az á l l a t k e r t i f ó k a t ó b a n . (Dulovits fenő felvétele) . O r o s z l á n m a j m o c s k á k . (Hölzel felvétele) O r o s z l á n p á r a v a s r á c s m ö g ö t t . (Hölzel felvétele) Ö r e g szilfák. (Barabás Miklós rajza) Öreg szilfák. (Ifj. Józan Miklós felvétele) P á n c é l o s s e l t o p u s z i k . (Hölzel felvétele) P á n c é l o s t o b z o s g y í k és a t l a s z - a g á m a . (Hölzel felvétele).. P a n y ó k á s SíAálok. (Hölzel felvétele) P e r u i o s z l o p k a k t u s z . (Hölzel felvétele) P l a n k t o n - h á l ó kiemelése a t e n g e r b ő l P o n t y rágószerve, képekben 101, R a c k a j u h o k . (Hölzel felvétele) R e m e t e r á k . (Garády Viktor felvétele) Rhododendron catawbiense Rigófészek az a b l a k e l ő t t , (izeri Izsák Gyula felvétele) . . R ó m a i m o z a i k m u n k a egy ü v e g r á k r ó l R ó z s a l u g a s az á l l a t k e r t b e n . (Hölzel felvétele) S a a u e n t l i a l i k e c s k e f o g a t . (Hölzel felvétele) S a n s e v i e r a g u i n e n s i s . (Ifj. Józan Miklós felvétele) S á r g a liliom. (Vajda Ernő dr. felvétele) S á r k á n y p á l m a , v i r á g z ó . (Hölzel felvétele) S e p i a officinalis h é j a Sepiola R o n d e l e t i i S h e t l a n d i p o n n y . (Hölzel felvétele) S k o r p i ó . (Kolosváry Gábor dr. rajza) S k o r p i ó - p ó k . (Kolosváry Gábor dr. rajza) Solifuga-pók. (Kolosváry Gábor dr. rajza) S z é c h e n v i Z s i g m o n d gróf Székilile'-fióka. (Hölzel felvétele) S z e n t I s t v á n - b a r l a n g . (Ifj. Sebős Károlv és Márton Jenő felvételei) . 270,' 2 7 1 , ' 2 7 2 , Szilfaág. (Pénzes Antal felvétele) S z o n g á r i a i cselőpók l á b k a r m a . (Kolosváry Gábor dr. rajza) S z o n g á r i a i cselőpókok. (Kolosváry Gábor dr. rajzai és felvétele) , 60, 162, S z ö m ö r c e . (Vajda László felvétele) S z u m í r k i r á l y n ő - s z o b o r . (Wolley nyomán) S z u m í r - s z o b o r . (Wolley nyomán) S z u m í r - t e m p l o m . (Wolley nvomán) S z u d á n i fű. (Hölzel felvétele) S z u d á n i szépség. (Ingagi) T á n c j e l e n e t K á b á i é b a n . (Ingagi) T a v a s z i reggel a m e z ő n . (Báró Schell József Antal toll rajza) T á v o l r ó l k a c a g a k a k u k a fogolyszülők b ü s z k e s é g é n . (Báró Schell József A ntal tollrajza) Téli e r d ő r é s z l e t . (Ifj. Józan Miklós felvétele) T e n g e r p a r t i k é p c i p r u s o k k a l . (Plöbst A. felvétele) T i g r i s c á p a . (Hölzel felvétele) T i g r i s c s a l á d . (Hölzel felvétele) T o p i - a n t i l o p o k . (Ingagi) T ő k é s r é c é k . (Ifj. Józan Miklós felvétele) T ü n d é r r ó z s a , fehér. (Nadler Ferenc felvétele) ... Ú j a n t i l o p i s t á l l ó az á l l a t k e r t b e n . (Márton Jenő felvétele) Ü v e g r á k . (Palaemon serratus) Üvegrákhalász a Keleti-tenger partján Üvegrákhalászok a Balti-tenger partján V a d á s z k u n y h ó . (Nadler Herbert felvétele) V a d á s z z s á k m á n y . (Nadler Herbert felvételei) 56, V a d l i b á k . (Hölzel felvétele) V a d r ó z s a . (Vajda László felvétele) V a r a c s k o s d i s z n ó k . (Ingagi) V a s G e r e b e n fája. (Hosszú István felvétele) . V é n h í m h e g y i gorilla feje. (Ingagi) Vilmos svéd királyi herceg V i p e r a g y í k o k . (Hölzel felvétele) » V i r á g v a s á r n a p körül«. (Vezényi Elemér festménye) V i t o r l á s h a l a k . (Dulovits Jenő felvétele) V i z i - a g á m a . (Hölzel felvétele) V ö r ö s s z i k l a h a l . (Hölzel felvétele) X i p h o s u r a felülről n é z v e . (Kolosváry Gábor dr. rajza) . . . Z e b r á k az á l l a t k e r t b e n . (Tóth József felvétele) Z ö l d c s o n t ú hal Z ú z m a r á s e r d ő a N a g y k o p a s z h e g y e n . (Ifj. Józan Miklós felvétele)
17 41 220 201 92 115 79 78 220 117 68 221 156 102 94 194 4 275 5 128 118 42 100 222 131 131 117 295 295 294 19 173 273 80 163 163 260 29 29 28 198 38 87 77 226 4 130 93 68 297 45 161 303 6 7 6 55 57 145 130 298 235 10 8 116 49 257 145 116 295 285 301 1
A TERMÉSZET SZERKESZTI:
NADLER
HERBERT
K I A D J A : B U D A P E S T S Z É K E S F Ő V Á R O S Á L L A T * ÉS
XXVII. É V F O L Y A M
NÖVÉNYKERTJE
1.^2. S Z Á M
ZÚZMARÁS
ERDŐ
A
1931. J A N U Á R
NAGYKOPASZHEGYEN.
ífj. Józan Miklós felvétele.
TARTALOM: Rapaics R a y m u n d dr. : Zúzmara. G a r á d y Viktor : A tenger áldása. Vilmos svéd királyi h e r c e g : Ingagi. Kolosváry G á b o r dr. : A vércse mint a szongáriai cselőpók ellensége. Madarakról.
G r e g o r V i l m o s : A z orchideákról. Szombath László : A teknősök kezelése fogságban. Rövid közlemények. Könyvekről. M i újság az Állatkertben ? Szerkesztői üzenetek.
1.—15.
x x x x x x
Budapest Székesfőváros
Hirdető Vállalata IV., Kamermayer Károlyra. 5.
Hirdetőoszlopokra és táblákra. Villanyvílágítású nagy oszlopokra és megállóhelyjelző oszlopokra. Gázreklámlámpákra. Napfény reklámpajzsokra.
GUNDEL vendéglője
X X
az Állatkert főbejárata mellett kiváló konyhájáról közismert. ^ -
X X X X X X X
Éttermei és terrasza a Gellért,szállóban a vidékről felránduló közönség és külföldi látogatóink kedvelt szórakozási helye.
xstxxxxxxxxxxyixxiixxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx X
X X. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
m
ÁRJEGYZÉKET
INGYEN
IVIALTHMER
KÜLDÜNK!
£3
+ BUDAPEST
SZÉKESFŐVÁROSI
ÁLLAT* ÉS NÖVÉNYKERT T Á V B E S Z É L Ő : A U T . 194—30. +
VÁLTSUNK BÉRLETJEGYET ÉS LÁTOGASSUK AZ ÁLLATKERTET TÉLEN IS! A z 1 9 3 1 . évre szóló bérletjegyek m á r d e c e m b e r h ó l s t ő l v á l t h a t ó k és a megváltás napjától k e z d v e érvényesek. Az állatkerti bérletjegyek a j é g p á l y a d í j t a l a n h a s z n á l a t á r a jogosítanak. M i n d e n j é g n a p o n délelőtt és d é l u t á n z e n e . Ruhatár, csatolóhelyiség, melegedő és étkező. A z é v i b é r l e t j e g y ára felnőtteknek 1 2 p e n g ő , t a n u l ó k n a k , g y e r m e k e k n e k és a c s a l á d n á l a l k a l m a z o t t k é n t igazolt kísérőknek 6 p e n g ő + A jégpályára is é r v é n y e s állatkerti napi belépődíj f e l n ő t t e k n e k é s g y e r m e k e k n e k m i n d e n k o r 7 0 fillér
+ £3
K I MINT V E T , Ú G Y A R A T , IVIAGMÁL J O B B A T S E H O L SErVf
KAPHAT I
MAUTHNER MAG MAUTHNER
ÖDÖN
magtermelő és magkereskedelmi részv.otárs. B U D A P E S T SURGÖNYCIM: MAUTHNEREK W5T Telefoni J. 4 6 3 - 6 5
Központ: VII., ROTTENBILLERMJ. 33.
Főárjegyzék,
Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS =U. 4 .
jácint,
A Ferencrendiek templomával szemben ^
i
n
g
y
e
n
növényárjegyzék, tulipán
stb.
virághagymákról é s b é r m e n t v e
A TERMÉSZET KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE SZERKESZTŐSÉG ÉS K I A D Ó H I V A T A L : B U D A P E S T , VI., Á L L A T K E R T TELEFON: AUT. 194-30
XXVII.
ÉVFOLYAM
SZERKESZTI:
NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT. ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA
1.-2.
ZÚZMARA. I r t a : Rapaics Raymund. (Címképünkhöz).
Ragyogó, titokzatos fehérség a fákon. Tegnap még szürke és unalmas volt az egész erdő, csak a földön porzott a fakult, régi hó. Mára fehér fűzérkékből álló réteg rakodott a fák ágaira, mintha láthatatlan tengeri szörnyek j á r t a k volna erre és lehelletük ráfag^ott volna a szürke kéregre. Vagy talán még most is itt vannak, mert a zúzmara egyre gyarapodik a fákon és az ágak meghajolnak a nehéz, szokatlan teher alatt. Különös, reszkető, zizegő zaj hallátszik minden felől a fák alól. A zúzmara jegecei finom eső módjára hullanak a talajt borító hórétegre. Sehol semmiféle élőlény, csak a néma fák és az ember. Egy ember, a téli erdő szerelmese. Bent, a sűrűben, könnyű homály, amely ráborul az erdőre és rövid sugarú körben elfogja a kilátást. Közelebb lépek a zúzmarától görnyedő ághoz és megrázom. Sisteregve hull le róla a sok fűzéres jégjegec és az ág hálásan, megkönnyebbülve, csapódik a magasba. A maga kis növényi eszével biztosan azt hiszi, hogy megszabadult terhétől. De az erdő párás homálya gúnyosan tekint rá és a szürke ág rövid idő múlva megint fehér a zúzmarától és megint kénytelen meg hajolni a fehér tehertől. Nem kell hozzá nagy tudomány, hogy kitalálhassuk, miként t á m a d a zúzmara. A hőmérő mutatja, hogy a hőmérséklet nem éri el a fagypontot. A fák teste is fagyos, hőmérsékletük legfeljebb — 5 fok. Az a homály, amely már néhány lépésnyi távolságban elfogja a szem h a t á r t és az erdő belsejében titokzatos szörnyeket sejtet, nem más, mint pára, milliárd és milliárd parányi vízcsepp, amely azonban magában lebegve, csak túlhűl, de nem szilárdul jéggé. Valahonnan délről vagy nyugat ról, a messze fekvő tengerről jönnek ezek a párák, egyre sokasodnak és úgy megülik a levegőt, hogy az ember alig t u d lélekzeni. Mihelyt azonban a levegőben lebegő pára r á t a p a d a faág hideg testére, nyomban ráfagy. Egyik a másik után. E s az ágakon percről-percre növekednek a finom, kristályszerű fűzérkék, a zúzmara. Amelyik füzér pedig
SZÁM
M E G J E L E N I K M I N D E N H Ó 15.ÉN KÉT ÖSSZEVONT SZÁMA ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY ÉVRE 6 PENGŐ, FÉLÉVRE 3 P E N G Ő E G Y E S S Z Á M Á R A 60 F I L L É R
1931. J A N U Á R
1.—15.
túlnő azon a határon, amelyet a nehézkedés számára megengedett, leválik az ágról és lehull az erdő alját borító hólepelre. í g y dolgozik a tél, így dolgozik a hideg. Az élet néma, a fák mintha egészen élettelenek len nének. A halál ravaszul örvend a homályban : Legyőztem az életet, minden az enyém, minden megfagyott ! Valóban, mintha ez a ragyogó, titokzatos fehérség a nagy temetés leple lenne. Talán a halál keleti szoká sokat követ, azokból az országokból származik, ahol a fehér a gyász színe. Tovább megyek. Eassan lépegetve, mint illik ebben az ünnepélyes, titokzatos környezetben, ahol élettele nek a jóbarátok és csak az ellenség, a halál uralkodik. A tél, a hideg és a fagy. A zúzmara. Az ú t lassan kanyarodik, keskeny ösvény válik el tőle, amely kerítéshez vezet. A kerítésen túl némán emelkedik az elhagyott téli villa. Ez is élettelen, halott, mintha nyáron sohasem tombolt volna benne az öröm. Keresem az életet, szeretnék szemébe nevetni a halálnak, de a falak közül is a halál némasága, mozdulat lansága mered rám. E s mégis i t t integet felém az élet. A villa előtt néhány örökzöld cserje. Ezek is mind tele zúzmarával, mintha a sötétzöld leveleket kristály cukorral szórta volna be valaki. De milyen furcsák ezek a levelek ! Ugyan miféle növény ez ? A t u d o m á n y nagyon idegenül hangzó nevet adott ennek a szép örökzöld cserjének : Rhododendron catawbiense. Messze Eszakamerikából hozták, ott a hazája, ott nagy számban lepi el némely erdő alját. Csodálattal nézem ezt a bátor növényt. Nagy, lándzsás levelei vannak, amilyeneket a növények nem szoktak télen á t hordani. I n k á b b m á r ősszel eldobják, tavasszal mást növelnek a régi helyett, de ilyen kényes jószágot nem mernek kitenni a tél keserveinek, a zúzmarának. H a n e m a Rhododendron catawbiense kivétel. Nem fél sem a téltől, sem a fagytól, sem a zúzmarától, mert úgy segít magán, hogy a leveleit, ezeket a szép sötét zöld leveleket, a hossztengelyük körül összesodorja. í g y lógnak most is az ágakon a zúzmarával rakott, összesodort levelek és hirdetik az örök életet.
tovább, egészen az abszolút hidegfok megközelített legnagyobb mélységéig. Es mikor ebből a kimondha tatlanul szörnyű hidegből ismét napvilágra kerültek a spórák, éppen olyan fürgén csíráztak, mintha sohasem lettek volna a halál markában. Ujabban Becquerel nagy merészen nekivágott a végső próbának is és virágos növények magvait hűtötte le — 250 fokra. Nem is valami exotikus növény magját kereste ki erre a célra, hanem csak a közönséges búza szemet, lucerna- és mustármagot. Előbb kiszárította őket -\- 40 fokos melegben, azután léghijas üvegcsőbe zárta a magvakat. Az üvegcsőben a magvak három héten át folyékony levegőben — 190 fokon hűltek, majd pedig folyékony hidrogénben — 250 fokon töltöttek 77 napot. A kísérlet végén szobahőmérsékleten feltörték az üvegcsöveket és a magvak rendesen csíráztak. Ezekre a magvakra elmondhatjuk, hogy megjárták a poklot, a halál birodalmát és onnan épen, győzedel mesen jöttek vissza. Visszafordulok a zúzmarás erdő felé. A ragyogó, titokzatos fehérség nem a halál diadalát, hanem az örök életet hirdeti. A zúzmara hideg jegece valóban csak cukorpor. Diszt a halálbohóc álarcán.
„Bent a sűrűben könnyű homály, amely ráborul az erdőre é s elfogja a kilátást, ifj. Józan Miklós felvétele.
Hirdetik, hogy a tél, a zúzmara alatt dacosan szenvedi kényszerű pihenését az élet, hogy a tél, a halál, csak látszólag győz, csak időlegesen uralkodik. Nincs olyan hideg, amely egészen elpusztíthatná az életet. Az erdőben a fa ágai kemények, merevek, fagyosak, de élnek s mihelyt a tél eltakarodik, kizöldülnek, kivirágzanak. A gyep füve még a fagyban is zöld, a százszorszép és az ibolya levele csontkeményre fagy, de mihelyt felenged a fagy, elfelejti az egész téli nyomo rúságot és mintha sohasem lett volna tél és zúzmara, folytatja á maga munkáját. A Rhododendron catawbiense fagymultával kiteríti levele lemezét, mint az álmából éb redőmadár teregetia szárnyát és ismét vízszintesre emeli. — De mi ez a hideg, ez a kis tél az örök tél, vagy éppen a világűr abszolút hidegéhez képest ! — mondták azok, akik nem hittek az életben. Csakhogy az élet fittyet hány a világűr abszolút hidegének is. Mikor nemrégiben lehetségessé vált a laboratórium ban nagy hidegek előállítása, olyanoké, amilyet a Föld színén eddig soha és sehol sem mértek, adva volt a lehetőség annak kipróbálására, vájjon megöli-e a nagy hideg az életet. Előbb csak a legellentállóbbnak ismert baktériumspórákat merték lehűteni — 250 fokra és még
Rhododendron
catawbiense
zúzmarás, összesodort levelekkel.
A TENGER ÁLDÁSA. í r t a : Garády Viktor. Chantez la mer, qui fut votre génératrice ! Chantez son e a u , qui resté encor votre nourrice ! Jean Richepin : La Mer.
íme! E z az a kis sziget, ahol a szép májusi dél u t á n t töltöttük. Alig lehet kétszáz négyzetméternél nagyobb. Mintegy ötven-hatvan olaszfenyő van rajta, s néhány görbe, odvaságú olajfa. De annál több a cserje. Többnyire mirtusz, lonc s orgona. I t t - o t t el szórtan, a tisztásokon sok kék és fehér irisz, s még több nárcisz. Azért olyan illatos a szigetke tiszta tengeri levegője. Akár nyár derekán a virágos kert lágy esti szellője. A buja, sűrű fű között tömérdek a zöld gyík. Úgy szöknek, rohannak előled, mint Árpád apánk győztes hadainak nyilai. A kis szigetet éles szikla szirtek koszorúzzák, amiket a téli viharok haragos hullámai ugyancsak fehérre sulykoltak. Rajtuk egy-egy jégmadár üldögél, ragyogó, színpompás köntösében, s fel-fel tekint. Mintha irigy szemmel nézné a szigetke felett keringő ezüstsirályokat. Hiszen nekik odafent, a májusi nap arany fény ében, az ég és a tenger között, szép lehet ez a világ. Mégis oly sok szép van az életben.
élet! I^assan, nesztelen léptekkel közeledtem az álló víz széléhez, de a benne élő halacskák mégis tüstént észrevettek. Hirtelen felriadtak és eszeveszetten sur rantak ide-oda. Szörnyen megijedhettek. Agancsos kis blennius-ok és nagyfejű gébhalak : gobius-dk. voltak. Ezek a tengerparti állóvizek jellegzetes halai. Bizonyosan valami búvóhelyet kerestek. Úgylátszik nagy veszedel-
Angol halászleány üvegrákot fog az Északi-tenger partján. Kezében kézi háló, hátán a kosár a z s á k m á n y részére.
met sejtettek bennem. Egy érdekesebb halacskát is láttam ott, egy piros lepadogaster-t. De ez meg se moccant. A víz sziklaoldaláról piroslott felém. Oda volt tapadva a szívókává átalakult hasúszóival. A zöld tengeri algákon úgy t ü n t fel, mint valami hosszúdad, nagy, piros bogyó. A kis tó feneke és oldalai szebbnél
Régi római mozaik-munka egy üvegrákról ; egy díszítményes padlón 1783. évi ásatások alkalmával Cirencesterben, Angliában találták.
az
A parton, ahová a déli szelek görgetik a hullámokat, egy sziklahát terjedelmes mélyedésében,békésen nyugvó, átlátszó víz sima tükre ragyog felénk. Egy tengerparti állóvíz, kis tó, amit az angol oly találóan »roek-pool«nak, »sziklató«-nak nevez. Nagyon szépek ezek a kis tavak, ezek a természetes akváriumok, amiket maga a tenger varázsol a szirt szegélyű partra, itt-ott kisebb-nagyobb állóvizeket rögtönözve a sziklahát mélyedéseibe. Amikor ugyanis visszavonul az árja és otthagyja a vizét a benne élő szervezetekkel együtt. Ezekben a csendes, sekély állóvizekben nem hábor gatja őket semmi, senki. Sem a szél, sem a hullám, sem az ellenség. O t t élik boldog világukat, akár az antik világ szirénjei, a békésen nyugvó, átlátszó víz gyönyörűségeit élvezve. Aligha van elbűvölőbb, szebb dolog az ilyen jellegzetes »sziklatónál«. E g y ilyen tó előtt állapodtunk meg. A szemem szám elállt, amikor megpillantottam. Micsoda pazar
Halászatról jövő angol halásznő lóháton. A letakart kosárban a fogott üvegrák-zsákmány, rajta a háló, amit ló vontat a sekély parti vízben.
szebb tengeri növényekkel voltak kibélelve. A színük zöld, piros, sárga és barna. De van azért fehér is. Közöttük sárga és piros szivacsok t ű n t e k elő. Az egyik piros szivacs szép lassacskán mozogni kezdett. — H á t a szivacs is mozog? — Kérdezte tőlem egyik társam. — Mozog bizony, de nem a maga lábán jár. — Nagyot nézett rám. — Rák van alatta. Az tartja a hátán,
Közönséges
üvegrák
(Palaemon
serratus) mintegy nagyságban.
90 m m .
hosszú,
természetes
mint a »kuli« a rizses zsákot! — E z a különös kuli pedig a droniia nevű rövidfarkú rák. A remeterák is ezt a szép piros szivacsot cipeli a hátán. A kis tó olda lain és lenn a fenéken itt-ott amarantszínű tengeri sünök tűnnek elő. A töviseik között apró kövecskék, üres csigaházak láthatók. Ezekkel rakosgatják tele magukat, hogy megtévesszék az ellenséget. Nem messze tőlük szép, lilaszínű anemoniá-k és vérpiros tengeri r ó z s á k : aktiniá-k. Mindenik karján egy-egy kék gyöngysorral. Az állóvíz fenekén serpulá-k lengetik sárgás-piros forgójukat, amit azonnal eltüntetnek, h a valami váratlan jövevény közeledik feléjük. Bizonyosan valami remeterák lehetett. Sokan v a n n a k a »sziklató« vizében, s folyton ide-oda botorkálnak, táplálékot keresve mindenütt. A talált koncon néha ugyancsak összekapnak, amiből legtöbbször veszedelmes háború lesz. Ezekben a tengerparti állóvizekben igen sok az üvegrák, különösen a palaemon nemhez tartozók. E z utóbbiakért j ö t t ü n k a kis szigetre, hogy egy csomót az akvárium részére összefogdossunk. Mert h á t az üveg ráknál bajosabb, érdekesebb és hálásabb tengeri állatja aligha van az akváriumnak. Átlátszó testének oly ragyogó a színe, annyira vonzó, kecses és eleven minden mozdulata, ahogy a kristálytiszta vízben szökdelve, a növények szálait keriiV;eti, hogy órák hosszat elnézné az ember. Akinek unalmas az élete, az álljon oda az üvegrákokkal teli akváriumi medence üveglapja elé, bizonyosan más szemmel nézi majd a világot. Elég, ha csak egy pillanatig szemügyre vesszük, azonnal felismerjük benne az úszás nagymesterét. A víz ben való szökdécselés művészetében pedig utolérhe tetlen. Ihatni kell, amikor nekilendül az úszásnak. Mily meglepően vonzó mozdulatokkal illegeti gyönyörű szép testét, amikor lenge mozgással szökdel ide-oda. Es hátravetve elülső lábait, behajtja őket, akár a dámvad, ha az ugrásnak nekiiramodik. Hosszú, vékony tapogatói kecsesen simulnak a test két oldalához, miközben a potroha állábai, akár az evezőlapátok, sebesen hajtják előre arany- és ibolyaszínsávokkal ékített, ritkaszép testét. Es milyen érdekesen szerzi eledelét! Amikor kapja két pár vékony, hosszú lábát, s a végén levő ollóival nagyügyesen keresgél, felkutatva a sziklás part minden
zegét-zugát, rését, üregét. A kövek alá dugja az egyik vagy a másik ollóját. Sőt betolakodik a csigák, kagylók és csövesférgek házába. É s bezzeg rosszul jár, akinek nincsen becsukható kapuja. Csakhamar áldozatul esik a t á m a d ó n a k . A zsákmányt az egyik vagy a másik pár ollójával hirtelen megragadja és gyorsan rágókészü1 ékéhez viszi. Igen éles nála a tapintás és különösen a szaglás érzéke. E z t akkor tapasztaljuk, ha az akváriumi me dence közepén egy darab nyúzott halat függesztünk fel a vízben. Pillanat műve és a medencében levő üveg rákok között nagy kavarodás t á m a d , mire hirtelen fel p a t t a n n a k s a lelógó halhoz iramodnak. Csakhamar annyira ellepik, hogy nem lehet többé látni. Mohón nekiesnek a zsákmánynak és addig falatoznak belőle, valamíg tisztára le nem szedték róla a húsát. E s más nem m a r a d meg belőle, mint csupán a puszta csontváz. De az ollós lábak nem arravalók csupán, hogy az üvegrák a mindennapit megszerezze velük, hanem arra is, hogy velük tisztálkodjék. Az üvegrák vékonyabb második lábpárjának ollóit itt-ott sűrűn egymás mellett álló serték födik, minélfogva az olló úgy rémlik, mint valami kefe. Ezzel tisztogatja a rákocska átlátszó szép chitin-köntösét]: a potroha állábait, a farkát, szemét, csápjait és tapogatóit. Sőt még azt is megteszi, hogy az egyik ollóját mélyen bedugja a kopoltyú üregébe és annak lemezeit is megtisztogatja. E s ha kell, fog kefét is rögtönöz belőle és vele tisztogatja rágókészülékének apró részecskéit is. A kis üvegrák ilyenkor való ban furcsa állásba vágja magát. A teste ívalakot ölt, miközben rátámaszkodik hátsó négy pár lábahegyére és a farkúszója széles lemezeire. E z t pedig azért cselekszi, hogy kefévé vedlett ollóival könnyebben hozzáférhessen a t e s t minden részéhez. De amikor rákerül a sor azokra a kényes és vál ságos pillanatokra, amelyeken minden t e r e m t e t t ráknak á t kell esnie, a mi rend^ÉfSt&v tiszta üvegrákunk meg feledkezik a tisztálkooSsséi? De minek is kefélgetné köntösét, ha nemsokára amúgy is meg kell tőle válnia. Hiszen még az evéstől is elment a kedve. Nem eszik! Csak jár-kel, céltalanul. E z t is csak immel-ámmal teszi. Meglátszik rajta, hogy izgatott, nyughatatlan. Addig keresgél, amig nem talál megfelelő helyet a műtétre, amit sajnos magamagán kell végeznie. Pedig ez ugyan csak csodálatos operáció és nagy veszedelemmel is jár. Mert ha vedlik, amikor ugyanis régi páncéljától meg válik, könnyen áldozatul eshetik az ellenségnek, mivel
Halászatra m e n ő német üvegrákhalászok a Balti-tenger parti sekély v i z é b e n .
és minden halászat u t á n , amely tíz órát t a r t , 3—5000 kg. finom csemegerákot hoz a kikötőbe. Az 1908. évben az északi tengeri német halászterületekrőJ t ö b b mint 134 millió kg. üvegrákot hoztak a szárazra y millió márka értékben. A Balti-tengerben pedig mintegy két millió liter üvegrákot halásznak minden évben. Persze, az imént említett, tengernyi sok üvegrák óriási összegeibe nincs beleszámítva a sok-sok millió kiselejtezett, kevésbbé értékes, fiatal üvegrák, amit többnyire háziszárnyasok etetésére vagy trágyázásra szoktak felhasználni. Régente csupán csak kézihálóval fogták az üveg rákot. Apály idején a sekélj^ vízben halásztak, jobb kezükben kézihálóval, balkezükben pedig jó nagy kosárral, a zsákmány részére. Persze, az üvegrák halászatának ez az ősi módja még ma is megrögzött Szokás az Északi- s a Balti-tenger parti vizeiben. Később azonban az angol és hollandi vizekben m á r nagyobb hálót használtak az üvegrák fogására, amit a sík partok sekély vizeiben lóval v o n t a t t a k . De újabban a lovat, amint fentebb láttuk, a vitorlás bárka váltottafel. Az üvegráknak a vitorlás bárkával való halászata a szó szoros értelmében meghatványozta a fogott üvegrák számát. É s ez az, amit n e m . t u d megérteni az ember s ami valóban csodával határos. Azóta éjjel nappal halásszák. Sok milliárdot fognak belőle minden esztendőben. Óriási nagy a napi fogyasztása. De hogyne volna, amikor amellett, hogy igen finom, ízletes eledel, sok fehérjét t a r t a l m a z és könnyen emészthető. Tehát nagyon értékes táplálék. Amit pedig nem t u d n a k frissen elfogyasztani, azt a konzervgyárakba küldik, ahol finom konzerveket készítenek belőle. Es azért mégsem csappan meg a száma. Olyan szapora az üvegrák! A nőstények jóval nagyobbszámban vannak, mint a hímek. í v á s idején a nőstény nyolc tízezer petét visel a potroha alatt, amit nagy gonddal az állábaira ragaszt, s addig ápol, amíg az ivadék ki nem kel. H a csak tíz százaléka m a r a d meg annak az ivadéknak, amely megérett a szaporodásra, nem kell t a r t a n u n k tőle, hogy ilyen szakadatlan halászattal, ekkora pusztítással, a tengerekben élő üvegrákok száma előbb-utóbb megfogyna. Milliárdok esnek áldozatul az ember telhetetlen gyomrának és a tengerben élő sok-sok ellenségnek. É s újabb milliárdok t á m a d n a k annak a tízezer mák szemnyi petének megmaradt tíz százalékából, amit a tündérszép a n y a r á k a gondviselő tenger gondjaira bízott. É s miért? Nehogy a tenger h á z t a r t á s á b a n súlyos következményekkel járó bonyodalmak t á m a d janak. Hiszen m á r Homeros és Vergilius tengerjáró hősei is t u d t á k , hogy »a tenger áldása kimeríthetetlen.« Az üvegrák petéi eleinte nagyon kicsinyek, tojásdad alakúak, a színük pedig sárgásbarna. De később, amikor megnőnek, kerekded alakot öltenek. É s ekkor a színük is megváltozik. Eleinte sötétbarnák, később vörösek lesznek. Erre a peték burokja egyre átlátszóbb lesz, miközben a színe halvány rózsaszínűvé válik. Az átlátszó burok alól csakhamar két nagy fekete szem tűnik elő. E z pedig azt jelenti, hogy az új ivadék nemsokára megválik a pete burokjától. H a a természetbarát ezt a pillanatot meglesi, alkalma nyílik, hogy jelen lehet az új kis világpolgár születésénél. Meggyőződhetik róla, hogy az csöppet sem hasonlít a szüleire és végre megfigyelheti a további átalakulásokat, amiken az új jövevény kis lárvája átesik, mielőtt szakasztott olyan nem lesz, mint aki 2
Német *üvegrákhalász a Keleti-tenger partján.
betegállapotánál fogva, nehezen menekülhet előle. E z t a veszedelmes állapotot jól ismeri az üvegrák. É p p ezért azon iparkodik, hogy mennél h a m a r á b b biztos helyre meneküljön. A sziklák sötét hasadékaiba húzza meg magát, s addig m a r a d ott, amíg új köntöse meg nem keményedik és vissza nem nyeri régi erejét. No de amúgy is sok az ellensége, mint minden rák nak. Az ember ősidőktől fogva ismeri. ízletes, finom htísa m i a t t serényen halássza. Már a régi rómaiak asztalán is kiváló szerepe volt az üvegráknak. A császárok és a dúsgazdag patríciusok lakomáin sohasem hiányzott. Pedig messziről került R ó m á b a ! Akkor nagyobb mennyi ségben az északafrikai parti vizekben halászták. Onnan szállították az örökvárosba. Kontinensünkön legtöbbet fognak ma az Északi-tengerben. De nemcsak nálunk, Európában, hanem a többi földrészen is hihe tetlen mennyiségben kerül a halász hálójába. Csupán Csifu kínai kikötővárosból évente 500 tonna szárított üvegrákot küldenek Indiába. E z pedig darabszámban többmilliárdot jelent. San Franciscóban, ahol az üveg rák igen olcsó portéka, a kínai munkásnép főtápláléka. Az ottani fogását havi 10.000 do lárra becsülik. Nagyon sok üvegrákot halásznak a belga parti vizekben is, ahol sokszáz család az üvegrák halászatából él. Hollandia 150.000 kg üvegrákot szállít évente Angliába és Bel giumba. Bár e két országban is nagyban űzik az üveg rák halászatát. Hiszen a brit szigetek vizeiben már a régi rómaiak idejében is nagy arányban folyt ennek az értékes kis ráknak a halászata, ahol egyébiránt lóval v o n t a t o t t hálóval fogták. Az Angliában kiásott régi római épületek maradványai között üvegrákokat ábrázoló mozaikdíszítményeket találtak. E z pedig azt mutatja, hogy az üvegrák, az angolok prawn-ja., m á r akkor kedvelt eledele volt az ottani lakosságnak. Shakespeare is arról tesz tanúbizonyságot, hogy az ő idejében is nagy nép szerűségnek örvendhetett" a prawn-ból készült pompás fogás (»a good dish of prawns«),- mert máskülönben nem énekelte volna meg »IV. Henrik király« történelmi színművében. Németországban is kedvelt eledel hírében áll az üvegrák (»Granat«), melynek héja főzés u t á n szép piros színt ölt. Innen a német neve is. Sokat fognak belőle különösen az Északi-tengerben, ahol többnyire halászbárkával vontatják a hálót. 1882. évben futott ki az első üvegrák-halászbárka (Krabbenkutter) Büsum kikötőjéből. É s ma m á r Büsum nem kevesebb, mint 40 ilyen kitűnő halászbárkával űzi az üvegrák halászatát 1
a világra hozta. É s persze, mint a többi üvegrák. Sötét este pedig abban a gyönyörűségben részesülhet, hogy az a két nagy, fekete szem, amely az imént a szülemlő életnek volt hirdetője, ügy világít rá, akár két villamos fényszóró. Akinek alkalma nyílik az abbaziai strandon sétálni, könnyen megfigyelheti, hogyan mozognak a szép üveg rákok a szirtszegélyű parti vizek növényei : a fucus-dk, idvá-k, posidonia-k és zostera-k között. É s ha van tüllből készült kézihálója és azt végigvonja a parti vizek növényein, bizonyosan talál benne egy csomó üvegrákot, amely hatalmas bolhaugrásokkal iparkodik menekülni. H a pedig sötét este valami ritka tengeri tűzijátékban akar gyönyörködni, menjen ugyanarra a helyre, ahol nappal az üvegrákokat fogta. Telepedjék le valamelyik szirt hátára. S h a lenéz a vízbe, egyszerre csak észreveszi, hogy közvetlen közelében, a víz alatt, tüzes gömböcskék gurulnak szanaszét, hol lassú, hol hirtelen mozgással. Ezek a tüzes gömböcskék az üvegrák világító szemei. í v á s idején, amikor az üvegrákok nagy számban verődnek össze, szemük csillagzó fényétől lángbaborul a tenger.
INGAGI. A S V É D ÁLLATTANI EXPEDÍCIÓ ÚTJA A F R I K A SZÍVÉBEN. í r t a : Vilmos svéd királyi herceg.
ELŐSZÓ. Minthogy a szerző Magyarországon még ismeretlen, kötelességemnek tartom, hogy bemutassam az olvasónak. VILMOS, svéd királyi herceg, második fia V. G USZ TÁ V svéd királynak és VIKTÓRIA királynénak. Született 1884 június 17-én. Mint modern gondolkozású uralkodó család tagja, részt kér a polgári életből és a nyilvánosság elé viszi tehetsége termékeit. A természet kiváló költői tehet séggel áldotta meg, amelyről nemcsak költeményei tanús kodnak, hanem elbeszélései és útleírásai is. Járt Sziámban, Középamerikában és a trópusi Afrikában. Afrika csodá latos ősvilága legjobban hatott rá, afrikai útleírása leg kiválóbb munkája, amelyet már több nyelvre lefordítottak. A svéd állattani expedíció, amelyet VILMOS a fekete világrészbe vezetett, 1921-ben hatolt Afrika szívébe, ahol a Birunga vulkánvidék volt fő kutatási területe. Az expedíció tudományos eredményeire abból következtethetünk, hogy a svéd országos múzeum állattárát 1000 emlőssel, 1700 madárral és 10.000 rovarral gyarapította. Legérdekesebb és a nemszakember figyelmét is felkeltő eredménye, hogy az első adatokat hozta a hegyi gorilláról, amelyet a bennszülöttek nngagiv. néven ismernek. A másik két emberszabású majom, a csimpánz és az orangután, ma már jól ismertnek tekinthető, ellenben a gorilla még most is sok tekintetben rejtély. Az útleírásban igazi természetbarát és vadász lelke nyilatkozik, a sorok között pedig élesszemíí emberismerő húzódik meg, aki az emberi gyengeségeken bájos humorral derül. Hogy azonban a szakember is haszonnal olvashassa ezeket a sorokat, két fejezetben GRÓF GYLDENSTOLPE veszi át a szót, aki felhatolt aKarisszimbi magashegyi övébe és ott alkalma nyílt a kegyigorilla családi életének megfigyelésére. A fényképeket GRÓF GYLDENSTOLPE és OLSSON mérnök készítette. .,
Dr. Bayer Krucsay Dezső svéd
kir.
főkonzul.
»
Vilmos svéd királyi
herceg.
FXSŐ F E J E Z E T .
AZ AFRIKAI VADON. D o m b és a dombon magános, kicsiny, trópusi tanya. A szalmatető szinte fehéren ragyog a napsugárban. A veranda bambuszoszlopain vörös és fehér virágokkal rakodva kúszik fel a Bougainvillea. A lépcsőfokokon tyúkok keresgélik az elhullott morzsákat, az ablakban pedig szárításra akasztott fehérnemű lóg. Az eresz alatt ki- és berepkednek a szövőmadarak. A háztetőn nagy, vöröszöld gyík hasal és rovarok u t á n kapkod. Fejét lehajtja és kerek szemével a levegőbe mered. A szürkekék füst lomhán száll a hőségtől és fénytől reszkető ég felé. I t t fehér ember lakik. Talán az asszonya is. Vala melyik telepes ü t ö t t i t t t a n y á t , hogy a talajt megmívelje vagy kitermelje az erdő fáját, szóval hogy valamiképen pénzt keressen. A ház mindössze két szoba, a lakószoba és a hálószoba, s ezekben csak néhány egyszerű bútor, egy könyvállvány és egy durván ácsolt asztal van. Ez az egész berendezése. Közvetlen közelben néhány ősegyszerű kunyhó áll és néhány fedél falak nélkül a szerszámoknak. I t t élnek a fekete szolgák, a szakács és a háziszolga. Ezek mellett
/jfnézefi tér/íép •t i 30 000000
fiz expedíció
uS/&
A z e x p e d í c i ó útja Keletafrikában.
még néhány bennszülött, aki az irtásban segédkezik. Az irtvány ugyan még nem valami terjedelmes, alig néhány hektárnyi, de ha tisztán tartják, máris terem v a l a m e n n y i t : búzát, kávét, babot, cukrot, kukoricát. Milyen gazdag lesz majd ez az ember, ha kiépülnek a közlekedőutak és minden termékét értékesítheti! Akkor majd megint visszatérhet hazájába és élete hátralevő részét a nyugalomnak szentelheti. De addig még hosszú az idő. Az irtványföldek körül elefántfűből és száraz akáeiaágakból készült sövény áll. E n n y i az egész védelem ; nem sok, de mégis t ö b b a semminél. A sövénnyel egyszerre vége az oázisnak és átmenet nélkül, hirtelen felbukkan a végtelen puszta. N é m á n fekszik, m i n t h a titkain és megoldatlan rejtélyein ülne. Ijesztően nagy a saját magányában. Mérföldes távlatok, napokra terjedő hosszúságok. Reménytelenül k u t a t j a a képzelet, hol ér véget. Olyan messze lehet a vége, hogy a gondolatot is elszédíti. Köröskörül és m i n d e n ü t t semmi más, mint űr. Es mégis, . . . " mennyi minden rejtőzik benne. A dombról nagyszerű kilátás nyílik. Ameddig a szem ellát, a tekintet b a r n á r a égett pusztaságon jár, amelyben a szikár füvek mezejét néhol akáciaerdőszigetek szakítják meg. A terület szelid dombokban lejt és emelkedik. Olyan, m i n t h a h a t a l m a s hullámok megmerevedtek és földdé váltak volna, I t t - o t t mély
szakadékok tátonganak. Ezek sötétebbek, mint környe zetük, mert bennük fák emelkednek, jobban m o n d v a fatermetű Euphorbiá-k. és különféle sűrű cserjék, amelyek elzárják a vándor útját és éles töviseikkel könyörtelenül megtépik ruháját. Ilyen helyen magasabb a fű és zöldebb a levél. A szakadék feneke még rejteget némi vizet. A dombon állva azt hinné az ember, hogy a szakadékon könnyen á t j u t h a t . — Öt perc az egész — mondjuk magunkban. H a azonban t e t t r e kerül a sor, ugyanannyi órába kerül, amíg a fejsze megvágja az u t a t a túlsó oldalra. Mert első pillantásra minden szörnyen parányinak látszik ebben a gigantikus környe zetben, amely elnyeli a részleteket. Hasonlóképen csalnak a távolságok is. A szemhatá ron magas hegyek lánca kékellik. E r d ő k borítják és a szem azt hinné, hogy minden egyes fát megkülönböz t e t h e t az erdőkben. Milyen távolság választhat el tőlük? N é h á n y órányi! —• Dehogy, — mondja valaki, aki m á r tudja, hogy csak többnapi gyaloglással érhetők el. — Lakik o t t valaki? — Igen, harminc kilométernyire v a n az első falu. — Milyen messze található innen a legközelebbi fehér ember? — Legalább egyheti járóföldnyi távolságra. — Es a legközelebbi vasúti állomás? — Négyheti út, a v a s á r n a p o k a t is számítva, í m e Afrika, a távolságok és a vadon birodalma! Es ezek a távolságok i t t mégis összezsugorodnak, mert egészen hiányzik hozzájuk az idő fogalma. Az idő úgy eltűnik, m i n t h a egyáltalában nem is lenne. Az embernek nincs támasztópontja, még az évszakokat is alig különböztetheti meg, az esős évszak kivételével. Egyik n a p olyan, mint a másik. A n a p mindig ugyan azon a helyen és u g y a n a b b a n az órában kel és nyugszik. Az egyenlítő alatt ebben a tekintetben hiányzik bármi féle változás, ezért veszti el o t t az ember az idő fogalmát. Nincs semmi jelentősége annak, hogy m a végzünk el valamit, vagy csak holnap, vagy akár egy év múlva. E z bizonyos tekintetben valóságos megváltás, de veszedelem is lehet belőle, mert végül minden iránt közömbössé teheti az embert. H a a mindennapi kenyérért folyó m u n k a nem kívánná meg az állandóan szakaszosan váltakozó erőkifejtést, h a a jólét és a biztonság nem okozna gondokat és ezzel nem feszítené meg az élettevékenységet, az ember kábulatszerű állapotba merülne. Mind az éghajlat, mind a magány erre csábítják. Ezért i t t sokkal inkább kötelesség dolgozni, mint m á s u t t . I t t a semmittévés azonos az öngyilkossággal. Mondják, hogy vándorútján két telepes az egyik nagy tóhoz j u t o t t és nem talált csónakot. — H e j , de nagy kedvem lenne i t t isten-igazában kievezni m a g a m a t , — szólt az egyik. — Akkor visszatérek és hozok magammal csónakot, — felelt a másik. Es visszament. Egész esztendő telt el, amíg meg érkezett és elhozta a vitorlavászonból készült csónakot a p a r t o n várakozó barátja számára. — Helyes, — szólt ez erre minden bevezetés nélkül, — vegyük h á t kézbe az evezőket! A v a d o n b a n úgy érzi m a g á t az ember, m i n t h a tengerbe dobott kavics lenne. A magány elnyeli, minden magára hagyja, jelentéktelenségét jobban érzi, mint bárhol másutt. Természetesen a fehér emberről beszélek. Az i t t ősidők óta honos fekete faj helyzete egészen más. E z mindig félistennek tekinti az európait és még akkor
•
is, ha ellenszenvvel fogadja, legalább a nagy főnököt látja benne. Még a sűrűn lakott vidékeken is magány a magános fehér ember sorsa. A két emberfaj csak nagyon nehezen érintkezik egymással. Még igen nagy a különbség a kultúra és a durvaság, a civilizáció és a vadság között. A feketékből kitűnő munkás vagy szolga lehet. Sőt a törzsfőnökök között olyan is akad, aki bizonyos tekin tetben elérheti a fehér ember színvonalát. De azért még mindig széles szakadék az akadálya a rendszeres társa dalmi érintkezésnek, a ténjdeges barátságnak és a termékenyítő eszmecserének. Amint a négernek megereszted a zabláját, barátod nak fogadod és úgy kezeled, mint magaddal egyenrangút, arcátlanná, követelővé és szemtelenné válik. Ezeknek a nagy gyermekeknek csak a szigorú, de igazságos kormányzat iránt van érzékük. Félvállról
De azért Afrika ma is az az ősvadon, amely mindig volt. E z a világrész óriási nagy. Még sok nemzedék munkájára lesz szükség, hogy az ember egészen hatal mába vehesse, ha ez egyáltalában megvalósulhat. Noha a már kiépített kultúrterületek magukban véve nagyok és virágzók, mégsem tekinthetők egyébnek, mint néhány cseppnek a végtelen nagyságú tengerben. Idevonzott a vágy a túltelített civilizációból. Azokra a vidékekre, amelyek olyan messze fekszenek az emberi telepektől, hogy oda már nem vezetnek el a karavánutak. Olyan erdőkbe és olyan pusztákra, amelyek ősidők óta érintetlenek, olyan ösvényekre, amelyeken még nem járt fehér ember lába. Felébredt bennem a kezdetleges ősemberi ösztön és arra hajtott, hogy felkeressem az érintetlen természetet. Csábított a nomádélet korlátlan szabadsága. A bársonyfekete éj szakában lángoló tábortűz, amely mellett az ember a
Vén hím hegyi-gorilla feje.
néznek az olyan európaira, aki engedékenységével hízeleg nekik, ellenben tisztelettel tekintenek arra a parancsoló erős kézre, amely jól vezeti őket, még akkor is, ha a »kibokó«-val, a viziló bőréből készült korbáccsal kény szeríti ki belőlük a munkát. E z t megértik és ez előtt meghajolnak. Mert természetszerűleg elvárják, hogy vezessék őket, de maguk nem vágynak vezető szerepre. Azonban feltétlen követelmény, hogy ez a vezető erő igazságos és emberséges legyen, különben ellene fordul nak és semmiféle eszköztől vissza nem riadnak, hogy megszabaduljanak tőle. Ilyesmi nagyon gyakran meg esett azokkal, akik a kibokóval visszaélést követtek el. Szerencsére ezek az idők általánosságban véget értek. A visszaélés ma már csak kivétel. A hatóságok nyomban beavatkoznak, mihelyt ilyen eset működési területükön tudomásukra jut és az emberséges gondolkozás napról napra terjed a vadonban is. Afrika a legutóbbi tíz esztendőben vihargyorsaságú léptekkel haladt előre. A közlekedési u t a k kifejlődtek, kereskedelmi és civilizációs központok gombamódra nőttek elő a földből, posta és táviró, kivált a dróttalan, naponta újabb és újabb olyan területeket kapcsol össze, amelyek azelőtt elszigetelve voltak.
békák ezerszavú, harangjátékhoz hasonló zenéjét és a tücskök merevhúrú hegedűjét hallgatja. Az oroszlán ordítása, a hiéna kacagása és a sakál panaszos üvöltése. Az ismeretlennel szemben feltámadó feszültség, az emberekből és állatokból leselkedő veszély, az a néma hang, amely kegyetlenül súgja a fülbe : vagy te, vagy én, . . . egyikünknek el kell esnie! Mert Afrika nem ismeri a félrendszabályokat. O t t a »vagy-vagy« parancsol. Ez a világrész a korlátlan lehetőségek és a nagy meglepetések hazája. A szélsőségek szorosan egymás mellett fekszenek. Hideg és meleg, fény és sötétség, síkság és hegyek, falvak és a vadon. Az átmenet sehol sem közvetít közöttük. Minden hirtelen válik ki, kemé nyen és élesen, kapcsolatok nélkül. Akinek már egyszer vérébe hatolt a vadon, aki már élte a vadon életét, harcolta harcait, élvezte örömeit, az örökre elveszett. Mert olyan vággyal kívánkozik vissza hozzá, amely olthatatlan és olyan erővel, amely annál inkább nő, mentől nagyobb távolság választja el tőle. Kezdetben volt a vadon és benne az ember. De idővel a vadont, elnyelte a feledés homálya. Annyi minden más nyűgözte le a gondolatot : kultúra, civilizáció, technikai haladás lett mindenből. A kezdet megsemmisült.
É s mégis i t t van bennünk. Kemény, fékezhetetlen, titokzatos a maga bugyogó életével, a maga különleges javával és rosszával. Olyan álmokkal, amelyeket senki sem fejt meg és olyan beszéddel, amelyen senki sem beszél. Kései idők vívmánya, hogy sikerült megint meg találni a kezdetet, felfedezni az ősvadont. MÁSODIK F E J E Z E T .
KÉNIÁBAN. A Kivu-tótól északra fekvő vulkáni vidék, Afrika szíve, hosszú ideig szinte egészen ismeretlen volt. Csodálatos hírek kerültek hajdanában erről a vidékről a fehérek fülébe. Hogy ott nagy t a v a k v a n n a k és égig érő hegyek, amelyek tüzet okádnak a magasba, óriások és törpék, majomemberek és embermajmok, arany, réz és forróvizű források. De nagyon kevés fehér ember j á r t ott. A t a v a t csak 1894-ben fedezte fel gróf Goetzen és azóta lassanként egyre jobban felderült a rejtélyes vidéket borító homály. Felkutatásában legnagyobb része v a n Adolf Frigyes, mecklenburgi hercegnek, aki 1907—1908-ban nagy, tudományos expedíciót vezetett a tóhoz és a tótól északra fekvő vulkánokhoz. Állattani, földtani, növénytani, térképészeti és néprajzi szak emberek dolgoztak akkor hosszabb-rövidebb ideig azon a területen és mindenik megtette a magáét, hogy a vidékről és népéről tiszta és gazdag képet adjon. Az expedíció eredményeit a vaskos tudományos mono gráfiákon kívül az »Ins innerste Afrika« című könyv tárja elénk; ezt a herceg az expedíció hazatértét követő évben t e t t e közzé. De még ezután is sok volt a tennivaló, kivált állat tani téren. í g y például a mecklenburgi herceg expedí ciója egyetlen hegyi gorillát sem ejthetett el, noha ez az állat o t t bizonyos vulkánokon meglehetősen gyakori jelenség. E n n e k valószínűleg az a magyarázata, hogy az expedíció tagjai helytelen néven érdeklődtek az állat u t á n . Az nmpundua-t nyomozták, erre azonban a bennszülöttek fejüket rázták és más vidékre u t a s í t o t t á k a kérdezősködőket, ahol a »cségó« (csimpánz) honos. Mert a bennszülöttek »ingagi-nak nevezik a gorillát és természetesen nem sejthették, hogy az érdeklődők éppen ezt az állatot keresik. Az első hegyi gorilla 1903-ban került Európába. E z t a példányt Beringe lőtte a Szabinió lejtőin. Azóta a hegyi gorilla Beringe nevét viseli a t u d o m á n y b a n . Svédország csak 13 év múlva j u t o t t ehhez az ember szabású majomhoz. Éliás Arrhenius érdeme, hogy ez az érdekes állat a svéd országos múzeumnak is birtokába j u t h a t o t t . A múzeum két példányát Arrhenius 1913-ban és 1914-ben a Mikenón lőtte, de bőrük csak 1916-ban ért rendeltetési helyükre. Azonban még ezután is eldöntetlen kérdés m a r a d t , hogy a különböző hegyeken ugyanaz a faj honos-e, avagy minden hegynek más és más gorilla-faja van. Sokan az utóbbit hitték, részben mert az egyes szűkebb lakóterületek szigetek módjára válnak el egymástól, részben pedig mert a gorilla nem szívesen vállalkozik arra, hogy nyílt területeken átvándoroljon. A svéd állattani expedíció ezeknek a kérdéseknek tisztázását egyik főfeladatául tűzte maga elé. Ezenkívül a Birungavulkánok különleges állatvilágának lehető legteljesebb gyűjteményét szándékozott hazavinni.
A Szabinió krátere. A Szabinión ejtették el a z első hegyi-gorillát.
A mecklenburgi herceg expedíciója óta a t u d o m á n y o s k u t a t á s ritkán foglalkozott ezzel a vidékkel. Legtöbbet t e t t ebben a tekintetben Hans Meyer, a lipcsei geográfus, aki 1911-ben j á r t ezen a területen, amikor megmászta a Kilimandzsárót. Gróf Erik vonRosen svéd expedíciója, amely 1911—1912-ben a Kapföldről Alexandriába hatolt, ennek a területnek kis darabját szelte keresztül. Csak néprajzi és növénytani kutatásokkal foglalkozott és csak néhány napig t a r t ó z k o d o t t itt. A terület egész keleti, állattani szempontból legfontosabb része érin tetlen m a r a d t . E sorok szerzőjének először 1913—1914-ben t á m a d t az a gondolata, hogy expedíciót vezet Afrika belsejébe ; ugyanis abban az időben Brit-Keletafrikában vadászott nagyvadra. De közben kitört a háború és így a terv csak hét év múlva valósulhatott meg. A svéd expedíció azzal indult el Középafrikába, hogy legközelebbi célja és fő munkaterülete a Birungavulkán vidék lesz és ott, amennyiben lehetséges, meg oldja a hegyi gorilla rejtélyét. Meg kell állapítanom, hogy az expedíció minden tekintetben megoldotta feladatát. A belga kormány készséggel megengedte, hogy vulkánonként két-két gorillát, összesen t e h á t 14 példányt lőhessünk és ez meg is történt. Ugyanis ezeknek az állatoknak általában tilos a vadászata. A svéd országos múzeumnak most már teljes gyűjteménye van a különböző hegycsúcsokról származó gorillákból. E z a gyűjtemény bizonyára egyetlen a maga nemében. Az expedíció t u d o m á n y o s eredményeiről még korán lenne nyilatkozni. Akit ez közelebbről érdekel, kísérje figyelemmel a szakirodalom ban eddig megjelent és még megjelenő dolgozatokat. Annyit azonban máris megállapíthatunk, hogy a hegyi gorillának minden bizonnyal egyetlen faja lakja ezt a vidéket. Azt is megállapítottuk, hogy az egyes hegycsúcsok nem annyira elszigeteltek, mint eddig vélték, mert az egyes csúcsokat, például a Szabiniót és a Visszokét, erdőkkel sűrűn borított hegyhátak kötik össze. E n n e k következtében a vidék állatvilága meg lepően egynemű. Azt is terveztük, hogy a Birunga-vulkánoknak és a környező vidéknek á t k u t a t á s a u t á n áthatolunk a t a v a k o n és elérve a Nilus hajózható részét, azon u t a z u n k vissza. Afrika belseje különböző u t a k o n elérhető. Vagy úgy közelíti meg az ember, hogy v o n a t r a ül és a régebbi
Német-Keletafrikában, amely ma a Tanganyikagyarmat nevet viseli, Táborán át a Tanganyika-tó mellett fekvő Ugyigyibe utazik és onnan a tó északi partján fekvő Uvirába hajózik. Innen a Ruszisszivölgyön á t vándorol az ember a Kivu-tóhoz és ott csónakra ülve j u t a vulkánok vidékére. Vagy pedig Kongóállam folyóin és vasútjain utazunk a Tanganyikató nyugati partjára, Albertvillebe, hacsak nem akarjuk gróf Erik von Rosen példáját követni, aki a délafrikai vasútvonalon délről utazott északra. Végül o t t van még a mombaszai vasút, amely az utast Kénia-gyarmaton át elszállítja a Viktória-tóhoz, ezen átviszi a gőzös és leteszi a t ó nyugati partján, ahonnan a vándor karavánutakon j u t t o v á b b Ugandán és Ruandán át, amíg eléri célját. Többféle okból az utóbbi u t a t választottuk. Egyrészt mert legkönnyebbnek látszott, hogy expedíciónkat Nairobiban szereljük fel, ahol ezen a téren nagy tapasztalatokkal rendelkeznek, másrészt mert korábbi afrikai utaimon nagyon megkedveltem ezt a vidéket és csábított az a gondolat, hogy viszont láthatom több régi b a r á t o m a t és sok izgalmas vadász élményem színterét. Végül reméltük, hogy Uganda tithálózata, amely a háború alatt nagy mértékben fejlődött, alkalmas lesz célunk jelentékeny megközelí tésére, amiben nem is csalódtunk. (Folytatjuk.)
MADARAKRÓL R o v a t v e z e t ő : Vasvári Miklós dr. A M. Kir. Madártani Intézet asszisztense.
A VÉRCSE MINT A SZONGÁRIAI CSELŐPÓK ELLENSÉGE. í r t a : Kolosváry Gábor dr.
A pókoknak általában véve a hártyásszárnyú bogarak mellett legfőbb ellenségeik a madarak. Az előbbi főellenségek közül egyes fajok lárváik számára pókokat zsákmányolnak. Ezek röptükből villámgyorsan t á m a d n a k a földön futkározó pókokra, akárcsak a ragadozómadarak áldozataikra. A szongáriai cselőpók madárellenségeiről eddig természetesen még keveset t u d t u n k . Mielőtt erre rátérnék, a dolog teljessége kedvéért szükséges a cselőpóknak egy másik ellenségét is megemlíteni, még pedig a gyíkot, amely szemem láttára a cselőpókot megtámadja és vele sokszor erős harcot vív, bár a legtöbb esetben a pók erős marásai elől félve megfutamodik. Kisebb pókpéldányokkal azonban a gyík elbír. A szabad természetben is többször megfigyeltem, hogy gyíkok cselőpóklyukakat foglaltak el lakásul, még pedig nemcsak elhagyott, hanem teljesen friss lyukakat is. Utóbbi esetben a foglalás csak úgy képzelhető el, hogy a gyík a lyuk gazdáját felfalta, vagy ha ezt nem is t u d t a megtenni, kiszorította otthonából. Már ez a tény is elegendő ahhoz, hogy ellenségének tekintsük. A darázs- és a gyíkellenség u t á n térjünk most át a madárellenség tárgyalására. Vasvári Miklós dr. igen tisztelt kedves barátom 1929 június 22-én kelt levelében a következőket írta nekem : »Első eset, hogy madár gyomrában Trochosát
találtam. Egy Szabolcs megyéből való vörösvércse (Cerchneis tinnunculús L.) gyomrában voltak.« Sorai azért jelentősek, mert Vasvári évek óta a madarak gyomortartalmát vizsgálja s így számos anyag áll rendelkezésére. A talált gyomortartalmat Vasvári meg vizsgálás céljából á t a d t a nekem, s megállapítottam, hogy ennek a Veress Gábor által 1929 április 14-én a m. kir. Madártani Intézetbe küldött büdszentmihályi vörösvércsének gyomrában három igen fejlett, hatalmas szongáriai cselőpók roncsai voltak. Az egyik póknak megvolt a teljes tora a három első pár lábbal és ezek tövével, mert a negyedik láb tövestől együtt a szintén még elég épségben meglevő potrohhal függött össze. A másik két pók már nem volt ilyen jó állapotban, mert a madár előbb ehette meg őket. Ezeknek tora egymással szemben feküdt összetapadva és potrohúk már szétmált. Több t o r t nem találtam, de viszont több lábat mint három pókét, amiből természetesen következik, hogy a vércse többet mint három cselő pókot evett meg. A cselőpókokon kívül találtam még kisebb pókoknak fajra sajnos felismerhetetlen marad ványait. E pókokon kívül még több fedelesszárnyú bogár részei is voltak a vércse gyomrában. H a az anyag átvizsgálásánál arra akarunk követ keztetni, hogy a madár mimódon j u t h a t o t t pókzsák mányához, azt kell figyelemre méltatnunk, hogy a vércse az első, legépebb példányt két falatban nyelte le, miután a pókot kettéharapta. A kettéharapást ott akarta végezni, ahol a pókot legkeskenyebbnek látta, vagyis a tor és potroh ízületében. Természetesen gyorsan cselekedett, s így a kettéharapásnál a negyedik láb tövestől a potrohhoz jutott. Első falat a tor volt, mert h a a potrohot szakította volna le először, az a legkisebb ellenállás helyén, a tor és potroh közismerten vékony és gyenge ízületében, magától letépődött volna és nem vitte volna magával a negj^edik lábat. A ketté választás t e h á t nem szakítás volt, hanem éles csőrrel való kettémetszés. A vércse ott t á m a d o t t , ahol a pók legjobban ellenkezett : a száj körül és a karmoló lábak tövében, s így a tor kettémetszésével a potrohhoz került a negyedik lábpár. Azt persze már nehezebb megállapítani, hogy a vércse mikor és hogyan vette észre á l d o z a t á t ; a levegőben »szitálva« véletlenül-e, szemével a földön egyéb zsákmányt keresve, vagy pedig a földön portyázása közben? Tekintve azt, hogy a gyomrában több mint három cselőpók volt különböző mértékben megemésztve, arra lehet következtetni, hogy a vércse ezt a táplálékát jól ismerte és hogy cselőpókok u t á n k u t a t o t t , vadászgatott. Ismerte termő helyüket. Ez a termőhely pedig olyan lehetett, hogy ott a pókok tömegesen fordultak elő. Ilyen telepes előfordulás egyes vidékeken a cselőpóknak szokása. Azt is megállapíthatjuk, hogy a cselőpók, mint táplálék, igen kívánatos lehetett a vércsének, mely körülmény okozta, hogy a vércse a pókokat éppenséggel meg kereste. Tekintve, hogy a kisebb bogarakat nem «szitálva« szemelte ki, hanem azokat a földön böngészve szedegette össze, valószínűnek látszik, hogy ilyen böngészései alkalmával fedezte fel a cselőpók-telepet, amelyre vissza-visszatért és amelyen a pókokat megtizedelte. Mert ha a vércse »szitálva« vette volna észre a cselőpókokat, Vasvárinak több vércse gyomrában is kellett volna hasonló táplálékot találnia, minthogy tudomásom szerint a vércse »szitálása« az a módszer, amely tulaj donképeni eledelszerzésével függ össze.
Említett a d a t u n k azonban nem egészen új a szak irodalomban. Nem pedig azért, mert az »Aquila« című folyóirat 1910. évi kötetében, a 205—218. oldalon Csíki Ernő »Biztos adatok madaraink táplálkozásárók címmel egy kékvércse (Cerchneis vespertinns L.) g5^omrából szintén említ szongáriai cselőpókot. E z t a m a d a r a t Újaradon 1907 április 28-án lőtték. Érdekes az áprilisi időpont megegyezése. Vannak ugyanis időszakok, amikor a cselőpók többet barangol mint máskor. í g y például ősszel, októberben, sőt enyhe időben novemberben is bizonyos barangolási ösztön vesz rajta erőt, amely összefügg az őszi párosodás időszakával. Hasonló, bár nem ilyen erős vándorlási láz lepi meg őket március végén és áprilisban, s ez eltart májusig is. Ilyenkor gyakran lehet tapasztalni, hogy ha az ember telepes területeken a földre heveredik, ruháján is megjelennek a hatalmas pókok. Több mint valószínű, hogy a vércsék cselőpók-evése összefügg a pókok tavaszi barangolásával, shogy ezt az alkalmat madaraink tudatosan kihasználva, könnyen j u t n a k bőséges tápanyagukhoz, amivel ugyan hasznot nem hajtanak, de semminemű k á r t sem okoznak. A cselőpók esetleges harapása a vércsében pedig kárt nem okoz, mert e pók »mérge« melegvérű (homeothermikus) állatokra nézve nem halálos. Új madár a magyar faunában. A K ö z g a z d a s á g i E g y e t e m g a z d a s á g i á l l a t t a n i g y ű j t e m é n y e r é s z é r e Bartkó József p r e p a r á t o r t ó l f e l a j á n l o t t m a d a r a k k ö z ö t t e g y h o s s z ú - és p i r o s c s ő r ű h a v a s i v a r j ú (Pyrrhocorax pyrrhocorax L.) is v o l t , a m e l y e t S a l g ó t a r j á n k ö r n y é k é n l ő t t e k , 1928/29 i g e n s z i g o r ú t e l é n . ( N e m t é v e s z t e n d ő össze a r ö v i d - és s á r g a c s ö r ű h a v a s i s z a j k ó val!) M i n t h o g y a z á l l a t a m a g y a r f a u n á b a n e d d i g i s m e r e t l e n v o l t , a z t m i n t első és e g y e t l e n b i z o n y í t ó p é l d á n y t a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m n a k e n g e d t e m á t . A z á l l a t o t Greschik Jenő dr. a m ú z e u m o r n i t h o l ó g u s a fogja r é s z l e t e s e n feldolgozni, a k i a z új m a d á r r ó l a M a g y a r O r n i t h o l ó g u s o k S z ö v e t s é g é n e k 1930 d e c e m b e r 4-én t a r t o t t ülésén m á r b e is s z á m o l t . Dr. Éhik Gyula A hósármányról és a havasi fülespacsirtáról. A h ó s á r m á n y (Plectrophenax nivalis L.) és a h a v a s i f ü l e s p a c s i r t a (Otocoris alpestris flava Gm.) v i d é k ü n k ö n , N y í r e g y h á z á n és k ö r n y é k é n r e n d e s téli v e n d é g e k . K i v é t e l n é l k ü l m i n d e n t é l e n m e g j e l e n n e k , m é g a k k o r is, h a a t é l a l e g e n y h é b b n e k m u t a t k o z i k . E l ő s z e r e t e t t e l k e r e s i k fel a N y í r e g y h á z a m e l l e t t l e v ő Császárszállást, a m e l y n e k t e r ü l e t e k ö r ü l b e l ü l h á r o m e z e r h o l d s l e g n a g y o b b része kaszáló, vizes r é t és legelő. I t t f e l v á l t v a , h o l t i s z t á n c s a k a havasi fülespacsirtának, hol tisztán csak a h ó s á r m á n y n a k
Hósármány. ifj. Józan Miklós felvétele.
Havasi fülespacsirta, ifj. Józan Miklós felvétele.
s o k s z o r óriási c s a p a t a i t a l á l h a t ó k és r i t k á n k e v e r e d i k a z e l ő b b i e k k ö z é a z u t ó b b i a k b ó l e g y - k é t p é l d á n y . B á r é v e k ó t a figyelem őket, m é g sohasem t a p a s z t a l t a m , hogy a dolog fordítva lett volna, vagyis, hogy a havasi fülespacsirta n é h á n y p é l d á n y a s z ó r v á n y o s a n h ó s á r m á n y o k k ö z é k e r ü l t v o l n a . A k é t faj viselkedése az emberrel szemben különböző. A h ó s á r m á n y o k , különösen ha csapatban vannak, általában bizalmatlanok; i l y e n k o r s o h a s e m e n g e d i k a z e m b e r t m a g u k h o z lő t á v o l r a , h a n e m m á r messziről felrepülnek. S h a az e m b e r véletlenül kedvenc tartózkodási helyükön zavarja meg őket, képesek f é l ó r á t is a z e m b e r feje f ö l ö t t k e r i n g e n i , d e m i n d i g b e t a r t v a olyan távolságot, h o g y ne lehessen b e n n ü k k á r t t e n n i ; h a a z u t á n a z e m b e r n e m t á g í t , ő k t á v o z n a k el.. E z z e l a t u l a j d o n ságával ellentétesen viselkedik akkor, a m i k o r teljesen egyedül van. Ilyenkor a hósármány annyira bizalmas, hogy szinte r á t a p o s h a t u n k , m í g felszáll. — A h a v a s i f ü l e s p a c s i r t a visel kedése egészen m á s . A k á r c s a p a t b a n , a k á r egyedül van, mindig nagyon bizalmas, csaknem annyira, m i n t a m i búbos p a c s i r t á n k . A k é t m a d á r é r k e z é s i ideje is k ü l ö n b ö z ő , d e novembernél korábban rendesen n e m láthatók nálunk. Távo zásuk időpontja szintén különböző. A h a v a s i fülespacsirta, h a h i d e g a t a v a s z , ú g y á p r i l i s elején, k ö r ü l b e l ü l ö t ö d i k é i g , m é g elszórtan található. A zöme azonban március közepe táján m á r visszamegy északi hazájába, E u r ó p a sarkvidéki tájaira. A h ó s á r m á n y e l l e n b e n m á r m á r c i u s elején e l t ű n i k ; e n n e k k ö l t ő t e r ü l e t e is É s z a k - E u r ó p a , v a l a m i n t Á z s i a és A m e r i k a é s z a k i része. T ö b b évi m e g f i g y e l é s e m a l a p j á n k ö z ö l h e t e m , h o g y a h ó s á r m á n y k é s ő b b j ö n és s o k k a l k o r á b b a n t á v o z i k , m i n t a h a v a s i fülespacsirta. Nagy Lajos, Nyíregyháza. A vörösbegy (Erithacus rubecula L.) rendszertani hely zetéről é r d e k e s f e j t e g e t é s e k e t í r Corti U. A. s v á j c i o r n i t h o l ó g u s a »Der o r n i t h o l o g i s c h e B e o b a c h t e r « c. f o l y ó i r a t b a n (1930, 105—108. 1.). M i n d e n e k e l ő t t h i v a t k o z i k Hartert-re, aki a vörös b e g y n e k e g y e b e k k ö z t a f ü l e m i l é k k e l és k é k b e g y e k k e l v a l ó rendszertani egyesítését n e m t a r t j a helyénvalónak, noha elismeri, h o g y a v ö r ö s b e g y i g e n k ö z e l áll a f ü l e m i l é k h e z . Corti a v ö r ö s b e g y n e k k ü l ö n ö s e n a r i g ó k k a l v a l ó közeli r o k o n s á g á t h a n g s ú l y o z z a és a z t e g y s z e r ű e n a r i g ó k » á g á n a k h a j t á s a « - k é n t »törpe rigó«-nak t e k i n t i , m e r t s z e r i n t e a v ö r ö s b e g y n a g y s z e m e , c s ő r s z a b á s a , á l t a l á b a n t e s t a l k a t a és felsőrészeinek olajszínű t o l l a z a t a r i g ó k r a v a l l ó jellegek. Még mellének rozsdavörös színe s e m v á l a s z t j a el élesen a r i g ó k t ó l , m e r t p l . a v ö r ö s t o r k ú rigó (Turdus ruficollis Pali.) is h a s o n l ó a n s z í n e z e t t . D e élet m ó d j á t és t a r t ó z k o d á s i h e l y é t t e k i n t v e is v é l b e n n e r i g ó h a s o n l a t o s s á g o k a t t a l á l n i . M i n d e z e k h e z a z o n b a n m e g kell jegyeznünk, hogy a vörösbegy számára tulajdonképen mégis nehéz akármelyik i r á n y b a n közelebbi rokonságot k i m u t a t n i . Különállóságát, m o n d h a t n á m különcségét, feltétlenül h a n g s ú l y o z n u n k kell, d e u g y a n a k k o r a z is f i g y e l e m b e v e e n d ő , h o g y
a fülemilék k ö z v e t l e n közeli r o k o n s á g á b a u t a l t kékbegyek, s z í n e z e t ü k e t és é l e t m ó d j u k a t , n e m k ü l ö n b e n t a r t ó z k o d á s i h e l y ü ket — a tundrákat, nádasokat, tavakat stb. - - tekintve, s z i n t é n n a g y o n s a j á t s z e r ű e k . A v ö r ö s b e g y n e v é b e n szereplő színbeli s a j á t s á g , t e h á t a vöröses színezet, h a m á s á r n y a l a t b a n is, d e m e g v a n a fülemilék c s o p o r t j á b a n . í g y p l . a kalliópe (Luscinia calliope Pali.) torka rubinvörös, ezért K í n á b a n »vörösbegy« v a g y »aranybegy« a n e v e ; d e a k é k b e g y h a s á n is találunk vörösesbarnás színezetet a kékség alatt. Szóval a v ö r ö s b e g y , a m i s z í n e z e t é t illeti, m é g s e m egészen különleges és m e g j e g y z e m , h o g y a k i s l é g y k a p ó (Muscicapa parva Bechst.) h í m j é n e k vöröses t o r o k s z í n e a t ö b b i l é g y k a p ó k é t ó l v a l ó b a n élesebben eltér, m i n t a v ö r ö s b e g y é a s a j á t r o k o n s á g á b a t a r t o z ó fajokétól. A m i a v ö r ö s b e g y l a k ó h e l y é t illeti, n a g y o n é r d e k e s , h o g y ez a m a d á r m e n n y i r e r a g a s z k o d i k a m a g a s a b b a n fekvő v i d é k h e z és u g y a n c s a k i s m e r e t e s a fenyves iránti nagy előszeretete is. E z a s a j á t s á g a c s a k u g y a n t ö b b rigófajnak is jellegzetes t u l a j d o n s á g a . E z z e l s z e m b e n a z Alföldön n y á r idején ú g y s z ó l v á n i s m e r e t l e n . E d d i g csak egyszer v o l t a l k a l m a m a v ö r ö s b e g y e t A l f ö l d ü n k ö n fészkelési i d ő b e n észlelni, a m e n n y i b e n 1930 m á j u s á n a k m á s o d i k felében a S z e g e d — K i r á l y h a l o m t e r ü l e t é n levő M. k i r . E r d ő ő r i és V a d ő r i I s k o l a k e r t j é b e n l á t t a m . T é l e n alföldi v á r o s a i n k b e l t e r ü l e t é n is előfordul. Vasvári Miklós dr. A szirtisas (Aquila chrysactus L.) állománya Svédországban erősen m e g f o g y o t t , n o h a ez a h a t a l m a s r a g a d o z ó o t t , k ü l ö n ö s e n egyes v i d é k e k e n n a g y o n a l k a l m a s fészkelőhelyet t a l á l . Lönnberg, a s t o c k h o l m i t e r m é s z e t r a j z i m ú z e u m i g a z g a t ó j a az erdészeti s z e m é l y z e t segítségével 1922-ben a sasok k ö z ö t t n a g y a r á n y ú n é p s z á m l á l á s t t a r t p t t és e n n e k e r e d m é n y e k é p e n 1921-ben S v é d o r s z á g b a n m i n t e g y n e g y v e n fészkelő p á r t á l l a p í t o t t m e g (Zeitschrift für Oologie u n d O r n i t h o l o g i e , 1922. 2 4 — 3 0 . 1.). Leg e r ő s e b b az á l l o m á n y a L a p p f ö l d északi részén. A fészkek főleg fenyőfára v a n n a k é p í t v e . A t o j á s g y ü j t ő k t ú l z o t t t e v é k e n y ségén k í v ü l k ü l ö n ö s e n a l a p p o k v e s z é l y e z t e t i k mérgezéssel a szirtisast. S a j n o s n á l u n k is n e m egyszer p u s z t u l el m é r g e z é s t ő l a n n a k a k e v é s s z i r t i s a s n a k n é h á n y p é l d á n y a , a m e l y jelenlegi h a t á r a i n k o n belül m é g esetleg fészkel v a g y a h a t á r o k o n t ú l r ó l k e r ü l h o z z á n k . í g y u t ó b b i i d ő b e n is t ö b b o l y a n p é l d á n y r ó l s z e r e z t e m t u d o m á s t , a m e l y m é r e g t ő l h u l l o t t el. A szirtisas k á r t é t e l e i t illetően a s v é d o r s z á g i megfigyelések s z e r i n t c s a k egy fészkelő t e r ü l e t e n á l l a p í t o t t a k m e g o l y a n k á r t , a m e l y e t a szirtisas j u h o k és r é n s z a r v a s b o r j a k e l p u s z t í t á s á v a l o k o z o t t . E r r e v o n a t k o z ó a n n a g y o n h e l y e s e n j e g y z i m e g Zedlitz gróf, h o g y valószínűleg a sasok k ö z t is a k a d n a k o l y a n p é l d á n y o k , a m e l y e k az á t l a g t ó l eltérően, r a b l ó h a j l a m ú a k , t e h á t a h á z i á l l a t o k r a is v e s z e d e l m e s e k , é p p ú g y , m i n t a h o g y a n p é l d á u l b a r o m ö l ő m e d v é k és e m b e r e v ő o r o s z l á n o k is v a n n a k . A z is bizonyos, hogy kedvezőtlen időjárás esetén sok rénszarvas b o r j ú h a m a r o s a n az elles u t á n g y e n g e s é g t ő l p u s z t u l el és az i l y e n e k r e szívesen r á k a p a szirtisas, d e ezzel t e r m é s z e t e s e n n e m o k o z k á r t . I l y e n e s e t e k b e n félreértésből, i g a z s á g t a l a n u l • vádolják. Az említett számlálás eredményeképen Lönnberg a rétisas (Haliaetus albicilla L.) S v é d o r s z á g b a n fészkelő p á r j a i n a k s z á m á t a s z i r t i s a s o k é n e k m i n t e g y felényire becsüli és s z e r i n t e a r é t i s a s o k s z á m a valószínűleg húsz párnál k e v e s e b b . Vájjon mi hogy állunk a rétisas fészkelése dolgában ? ! Vasvári A madarak lábtartása r e p ü l é s k ö z b e n t u d v a l e v ő e n m e g á l l a p í t o t t a n jellegzetes s z o k o t t l e n n i és s o k m a d á r i l y e n k o r e g y e n e s e n h á t r a f e l é n y ú j t j a k i l á b á t . E z e k közé t a r t o z n a k a s z á r c s a é s a s i r á l y o k is. Schifferli ezzel s z e m b e n megfigyelte S v á j c b a n ( O r n i t h . B e o b a c h t e r , 1930, 113—114. 1.), h o g y 1928/29. r e n d k í v ü l szigorú t e l é n m é g a szárcsa és dankasirály is r e p ü l é s k ö z b e n s z o k á s á t ó l e l t é r ő e n lábát n e m h á t r a f e l é n y ú j t o t t a , h a n e m felhúzta a hastollak közé. E z a megfigyelés n a g y o n feltűnő, á m d e t e k i n t e t b e kell v e n n ü n k , h o g y p é l d á u l a vadkacsák, vöcskök, bukók, b ú v á r o k s t b . milyen vígan ú s z k á l n a k a k á r h á n y s z o r a s z á m u k r a »jéghideg« v í z b e n é s h o g y a m a d á r l á b á l t a l á b a n m i l y e n n a g y h i d e g e t k é p e s elviselni. Csörgey Titus észleletei szerint a b u v á r r é c é k — u g y a n c s a k az említett k e m é n y télen — a budapesti Dunaszakaszon a h i d a k oszlopai m e l l e t t n y i t v a m a r a d t vízrészeken egész éjjel ú s z k á l t a k , m e r t hiszen a víz h ő m é r s é k l e t e s o k k a l m e l e g e b b , m i n t a k ö r n y e z ő levegőé, a m e l y a k k o r t á j t — 2 0 C fok k ö r ü l volt. A sirályok pedig akkor a szárazon úgy védekeztek a h i d e g ellen, h o g y a jéj^en h a s r a f e k ü d v e , l á b u k a t teljesen tolla z a t ú k a l á r e j t e t t é k . U g y l á t s z i k , h o g y az e m l í t e t t k e m é n y t é l m é g ilyen s z e m p o n t b ó l is t ú l s á g o s a n szigorú v o l t a m a d a r a k számára. Vasvári
Barázdabillegetők >hajtóvadászata«. Az e l m ú l t n y á r d e r e k á n , július 20-án, a b a r á z d a b i l l e g e t ő n e k e g y érdekes, szinte h a j t ó v a d á s z a t n a k n e v e z h e t ő táplálékszerzési m ó d j á t figyeltem m e g . H a z a j ö v e t a z e r d ő b ő l , a legelőn j á r ó b i r k á k fölött m a d a r a k a t l á t t a m r ö p k ö d n i . P r i z m á s m e s s z e l á t ó m az é r d e k l ő d v e n é z e t t m a d a r a k a t ú g y s z ó l v á n a l á b a m elé h o z t a . Ö t fehér b a r á z d a billegető (Motacilla alba) v o l t . K ö z e l m e n t e i n a n y á j h o z és m i n t e g y tíz lépésről g y ö n y ö r k ö d t e m a billegetőkben, a m e l y e k a birkák h á t á r a szálltak. Hosszú farkukat meg-megbillegtették ú g y figyeltek a b i r k á k elé a földre. A m i n t a b i r k a , a m e l y i k e n a b a r á z d a b i l l e g e t ő ü l t , s z ö c s k é t u g r a s z t o t t m e g , a billegető a z t m é g u g r á s a k ö z b e n , oly g y o r s a n , m i n t a villám e l k a p t a s visszaszállt vele a b i r k a h á t á r a . Ó t t a z s á k m á n y á t j ó í z ű e n elfogyasztotta, majd új prédára lesett. A barázdabillegetők s e m m i t ő l s e m féltek. A b i r k á k h o l lassan l é p k e d t e k , h o l g y o r s a b b a n f u t k o s t a k , o t t s z a l a d g á l t k ö z t ü k a csaholó puli, o t t j á r t a j u h á s z és é n is a n y o m u k b a n v o l t a m , d e a m a d a r a k semmivel sem törődve, vígan l a k m á r o z t a k a birkák, m i n t h a j t ó k á l t a l felvert s z ö c s k é k b ő l . K é t öreg é s h á r o m f i a t a l m a d á r volt, b i z o n y á r a egy család. V é g ü l is é n h a g y t a m a b b a az é r d e k e s l á t v á n y megfigyelését s n e m ő k u n t á k m e g a c s e m e gézést. Réz Endre, Diósjenő. Házigalambok között szabadon áttelelő örvösgalamb. E g y ö r v ö s g a l a m b (Columba palumbus L.) m é g 1926 n y a r á n , a n y á n y i fióka k o r á b a n k e r ü l t e g y n a g y c s á k á n y i v a d á s z fogságába, aki n é h á n y hétig szűk kalitkában t a r t o t t a . A kalitkát lakó h á z á n a k félig n y i t o t t folyosóján h e l y e z t e el, a h o n n a n az ö r v ö s á l l a n d ó a n j ó l l á t h a t t a az u d v a r o n élő t í z — t i z e n k é t h á z i g a l a m b o t . A z e m l í t e t t v a d á s z a k i s foglyot k é s ő b b elajándé k o z t a a tőle mintegy^ 800 m é t e r n y i r e l a k ó i s m e r ő s é n e k , a k i t ő l a z o n b a n v a l a h o g y a n e l s z ö k ö t t és v i s s z a r e p ü l t első g a z d á j á h o z . K e z d e t b e n n a g y o n félénken v i s e l k e d e t t , d e c s a k h a m a r m e g barátkozott a parlagi galambokkal. Nappal jobbára közöttük volt, az é j s z a k á t p e d i g az u d v a r egyik eperfáján, m i n d i g u g y a n a z o n az á g o n t ö l t ö t t e . E g y r e b i z a l m a s a b b á v á l t , ú g y h o g y n e m egyszer b e m e n t a k o n y h á b a . 1926 n o v e m b e r h a v a elején i t t m e g f o g t u k és ez a l k a l o m m a l e l l á t t a m a Madártani Intézet 16.171. s z á m ú g y ű r ű j é v e l . A z ö r v ö s e g y r e b á t r a b b a n visel k e d e t t . B e m e r é s z k e d e t t a m a g t á r b a is, a h o l r a k o n c á t l a n suhancok órákhosszat hajszolták, farktollait kitépték, mégsem h a g y t a el a h á z a t . E g y a l k a l o m m a l a h á z t e t ő n g y a n ú t l a n u l t o l l á s z k o d ó g a l a m b o k fölött m e g j e l e n t a k a r v a l y ; a p a r l a g i a k b e m e n e k ü l t e k a g a l a m b h á z b a , d e az ö r v ö s n e m t a r t o t t v e l ü k , h a n e m ö s z t ö n s z e r ű e n a j ó v a l t á v o l a b b eső, d e s ű r ű l u c f e n y ő b e vetette magát. A t é l f o l y a m á n o t t h o n t a r t ó z k o d o t t s legfeljebb a s z o m szédos b a r o m f i u d v a r o k a t l á t o g a t t a m e g , l e g i n k á b b a z o k a t , a h o l h á z i g a l a m b o k is v o l t a k . 1927 április 2-án észleltem először, h o g y az e g y i k k ö l t ő l á d á b a n t i p r ó d i k , forgolódik, n é h a p e r c e k i g ül s o l y a n m o z d u l a t o k a t tesz, m i n t h a fészket k é s z í t e n e . E r r e a z o n b a n n e m v o l t szükség, m e r t előző é v b e n p a r l a g i a k köl t ö t t e k b e n n e és s z a l m á b ó l r a k o t t fészkük m é g m e g v o l t . Április 15-én fészken k í v ü l , eresz a l a t t i g e r e n d á n eltojt. A t o j á s , sajnos, l e e s e t t é s ö s s z e t ö r t . K é s ő b b állítólag m e g t a l á l t á k a s z á r a z g á l y á k b ó l r a k o t t m á s i k fészkét, d e e z t v a l a k i s z é t s z ó r t a , m i e l ő t t t o j á s o k l e t t e k v o l n a b e n n e . E z e k u t á n a z ^ ö r v ö s n a g y o n bizal m a t l a n l e t t . N a p o k i g n e m j e l e n t k e z e t t . É j j e l is t á v o l v o l t és valószínű, h o g y a közeli v á r k e r t b e n t a n y á z o t t , a h o l s o k ö r v ö s g a l a m b fészkel. D e m e s s z e b b is e l c s a t a n g o l t , m e r t 1927 j ú l i u s 22-én a s z o m s z é d k ö z s é g b e n l ő t t é k le. Walzel
József,
Nagycsákány.
A hajnalmadár (Tichodroma muraria L.) Görömbölyt a p o l c á n a z őszi é s téli h ó n a p o k b a n r e n d e s v e n d é g , e l l e n b e n n y á r o n i t t s o h a s e m észleltem. G y ö n y ö r ű l á t v á n y , a m i k o r ez a s z é p m a d á r a sziklák r o b b a n t á s á t ú g y s z ó l v á n s e m m i b e s e m v é v e , a l e g n a g y o b b b i z a l o m m a l é s szelídséggel r ö p k ö d szikláról sziklára, a h o l a f a k ú s z b i z t o n s á g á v a l k a p a s z k o d i k fel, a leg m e r e d e k e b b sziklafalon is. Szépsége és b i z a l m a felkelti a kőfejtőmunkások érdeklődését, úgyhogy o t t minden gyerek ismeri. G y a k r a n l á t n i p á r o s á v a l , a m i n t letelepszik v a l a m e l y k o m o r s z í n ű kiálló s z i k l a p á r k á n y r a és ú g y s z ó l v á n a z o n n a l leszállása u t á n m e g k e z d i h a j m e r e s z t ő t o r n á s z m u t a t v á n y a i t . R e n d k í v ü l kedves látvány, amikor sziklahasadékból, üregből előbukkanva, hajnalpiros szárnyát megmutatva, előttünk e l r ö p p e n . A k ö d ö s , esős i d ő t n e m szereti, o l y a n k o r e l t ű n i k , m i n t h a a föld n y e l t e v o l n a el. D e m i h e l y t ú j r a k i d e r ü l és n a p f é n y e s az idő, m i n d j á r t előkerül. A g ö r ö m b ö l y - t a p o l c a i k i s sziklás h e l y e n n é h a e g y s z e r r e h a t - n y o l c p é l d á n y b a n is g y ö n y ö r ködhetünk. jászla, Miskolc. N
a
g
y
Egerészölyv és macskabagoly élethalál harca. 1928/29. telén egy e g e r é s z ö l y v e t é s e g y m a c s k a b a g l y o t h o z t a k h o z z á m , amelyek különös m ó d o n kerültek kézre. Aki a m a d a r a k a t h o z t a , e l m o n d t a , h o g y a z o k a t a z erdőszélen t a l á l t a e g y m á s b a k a p a s z k o d v a . A m i k o r m e g f o g t a ő k e t , m é g m i n d a k e t t ő élt, de útközben a bagoly kimúlt. Csak akkor l á t t a m a rettenetes élethalálharc nyomait, amikor a m a d a r a k a t megnyúztam. A b a g o l y n a k m i n d k é t s z e m e kifolyt, k o p o n y á j a t ö b b h e l y e n l y u k a s v o l t és a z a g y v e l ő is m e g s é r ü l t . V i s z o n t a z ö l y v m e l l é t , s z á r n y á t és b a l c o m b j á t a b a g o l y k a r m a i a n n y i r a ö s s z e s z u r k á l t á k , h o g y egyik s z á r n y a és l á b a b é n a volt, m i n t h a a c s o n t j u k is el l e t t v o l n a t ö r v e . A z ö l y v u g y a n m é g élt, d e n é h á n y ó r a m ú l v a ez is k i s z e n v e d e t t . j^ László, Miskolc. a
g
y
* Megjegyzés : Naumann e g y h o l d v i l á g o s téli é j s z a k á n megfigyelte, h o g y a m a c s k a b a g o l y m e g t á m a d t a a z a l v ó g a t y á s ö l y v e t . L e h e t , h o g y a f e n t e m l í t e t t k ü z d e l e m n e k o k a az irigység v o l t , t a l á n v a l a m i p r é d á n v e s z t e k össze. A r a g a d o z ó m a d a r a k e g y m á s i r á n t i ellenségeskedése, illetve e g y m á s felfalása e g y é b k é n t k ü l ö n fejezetet é r d e m e l és a l k a l o m a d t á n m é g b ő v e b b e n f o g l a l k o z u n k vele. Rovatvezető.
A SZOBA, KERT ÉS ÜVEGHÁZ NÖVÉNYEIRŐL R o v a t v e z e t ő : Szabó Zoltán dr. egyet. nyil. r. tanár.
A Z
ORCHIDEÁKRÓL.
Orchideák! M e n n y i idegenszerűség már a névben! H a l l a
tára mennyi ábrándkép jelenik meg lelki szemünk előtt! Mesebeli csodavirágok, a színek szemkápráztató tobzódása tükrözik néha a hosszú, vékony szárakon vagy a méterhosszú, erős ágakon, ahol ötvenesével vagy százasával bontakoznak ki a természet eme különlegesen szép virágai. I d e g e n föld részek lebegő pillangóihoz, keleti mesék sárkányaihoz vagy az ezeregyéjszaka varázslatos szellemeihez hasonlítanak, h a a színek sorozatának minden elképzelhető árnyalatával díszített csodálatos rajzait és alakjait nézzük. A párizsi műtermekben, ahol csapongó képzeletű művészek tervezik a huszadik század ruhakölteményeihez a majdan férfi és női szemeket megejtendő színpompás mintákat, vagy az illatszergyárak bódító műhelyei ben, ahol komoly tudósok keresik a m a i hanyatló emberiség ínyeit és érzékeit csiklandozó illatokat, utánozzák technikai felfedezések és eredmények alakjában az orchideák természeti csodáit. M e r t a legdúsabb képzelőtehetséggel megáldott művész és a legtehetségesebb feltaláló is csak alázatos bámulója a legnagyobb mesternek, az utolérhetetlen természetnek, ahol az ötletek és eszmék kimeríthetetlen forrása áll rendelkezésére. M á r pedig az orchidea ismeretlen földrészekről regél ; színe, rajza, alakja felkutatlan őserdők csodálatos növényvilágának titkait hozza közelebb a kutató szemnek, bódító illata pedig egy kis ízelítő a forró égöv buja világából. N e m csodálnivaló tehát, hogy a szakembereken kívül még az avatatlan ember is, aki nem nagyon szokott azon elmélkedni, vajon hogyan is keletkezett minden ezen a földön, megilletődve áll meg az orchidea, a természetnek eme pazar bőkezűségével megáldott v i r á g a előtt.
É s mégis, a ma már igen magas fokon álló budapesti virágkultusz ellenére, az orchidea egyik legismeretlenebb és legelhanyagoltabb területe a nagyközönség virágszeretetének. P e d i g téves az a nézet, hogy az orchideák csak a forró égöv füllesztő levegőjében élhetnek meg. A z orchideacsalád 400 nemzetségében mintegy
15.000 faj van megszámlálhatatlan
változatokkal. E z e k n e k 80%-a ugyan trópusi, de 5%-a európai. A legtöbb és legszínesebb virág mindenesetre D é l a m e r i k á b a n ,
Virágzó orchidea (Coeíogyne Massange.ina) a z állatkerti p á l m a h á z b a n , ifj. Józan Miklós felvétele.
a t r o p i k u s Á z s i á b a n és A f r i k á b a n v a u o t t h o n . Az o r c h i d e á k virágainak megtermékenyítéséhez a legtöbb esetben bizonyos r o v a r o k szükségesek, s ő t n é m e l y f a j t á h o z e g y e n e s e n c s a k e g y bizonyos fajtájú rovar. E z é r t azok a virágkedvelők, akik a r i t k á b b f a j t á k t e r m e s z t é s é v e l k o m o l y a n foglalkoznak, a z orchideával p á r h u z a m o s a n a megtermékenyítéshez szükséges r o v a r t is t e n y é s z t i k . A z a k ö r ü l m é n y , h o g y ez a c s o d a v i r á g k ü l ö n ö s e n h a j l a m o s a legváltozatosabb fajták kitermelődésére, azt eredményezte, hogy a m a ismert változatok úgyszólván megszámlálhatatlanok. A régi francia v í g j á t é k o k b a n k i g ú n y o l t grófnők, a k i k n e k e g y e d ü l i s z e n v e d é l y ü k az o r c h i d e a g y ü j t é s v o l t , n e m v o l t a k u g y a n egészen k ö l t ö t t a l a k o k , d e ő k m á r a m u l t a t j e l k é p e z i k . H e l y ü k e t elfoglalták az a m e r i k a i m i l l i á r d o s o k k á p r á z a t o s télikertjei és az angol v i d é k i k a s t é l y o k l a k ó i n a k ő s z i n t e t e r m é s z e t s z e r e t e t e és v i r á g i m á d a t a . E n n e k a k ö r ü l m é n y n e k k ö s z ö n h e t ő , h o g y a z o r c h i d e a t e r m e s z t é s m á r r é g e n n e m c s a k előkelő s z e n v e d é l y , h a n e m k o m o l y k e r e s k e d e l e m és ipar, a h o l a r i t k a fajtákat éppúgy számontartják, m i n t a bélyeggyűjtők a híres Mauritius-bélyeget. A ritkaszépségű orchideákért fizetett árak s e m m a r a d n a k el n a g y o n a »Senf-katalogus« b é l y e g r i t k a s á g a i é r t fizetett á r a k mögött. A h á b o r ú előtti híres londoni virág k i á l l í t á s o k o n n e m v o l t é p p e n r i t k a eset, h o g y a g y ű j t ő k e g y - e g y k ü l ö n l e g e s e n s z é p és r i t k a f a j t á j ú o r c h i d e á é r t 6 0 0 0 — 1 0 . 0 0 0 f o n t o t , t e h á t egész v a g y o n o k a t fizettek. E z e k e t a b á m u l a t o s összegeket a z o n b a n n e m c s a k a v i r á g o k k ü l ö n l e g e s szépségeiért fizették, h a n e m a z t a s z á m t a l a n n e h é z s é g e t és v e s z é l y t is
a z az e r e d m é n y e , h o g y a z e u r ó p a i k e r t é s z e t e k az o r c h i d e á n a k t ö b b m i n t 2000 f a j t á j á t t e r m e s z t i k . A m a i o r c h i d e á k k ü l ö n leges p é l d á n y a i t l e g i n k á b b keresztezéssel n y e r i k . F r a n c i a - é s N é m e t o r s z á g b a n óriási k e r t é s z e t e k foglalkoznak az o r c h i d e á k n e m e s í t é s é v e l , a m i b ő l az illető o r s z á g o k n a k n e m z e t g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l is t e t e m e s h a s z n u k v a n , m i u t á n óriási m e n n y i s é g b e n e x p o r t á l j á k a világ m i n d e n részébe a v i r á g k e d v e l ő g y ű j t ő k számára. Az a nézet, h o g y az o r c h i d e á k csak ü v e g h á z b a n v a g y t ú l m e l e g h ő m é r s é k l e t ű helyiségben t a r t h a t ó k és c s a k ilyen helyiségben v i r á g o z n a k , t é v e s . B á r k i , aki k e d v v e l és ü g y e s séggel t u d e g y kissé k e r t é s z k e d n i , s z o b á j á b a n is é l v e z h e t i a földkerekség e m e legszebb v i r á g á t . T e r m é s z e t e s e n n e m a leg t ö b b fajta t e r m e s z t h e t ő n á l u n k , h a n e m c s a k e g y n é h á n y . Ezek közül e m l í t j ü k m e g a g y ö n y ö r ű , n a g y , s á r g a , v ö r ö s e s b a r n a f o l t o k k í d t a r k í t o t t v i r á g ú Odontoglossum grande-t, amelyet ősszel teljes p o m p á j á b a n c s o d á l h a t u n k m e g a v i r á g k e r e s k e d é s e k k i r a k a t a i b a n . E z z e l a f a j t á v a l , a m e l y e t k ü l ö n b e n »esászáro r c h i d e a « - n a k is n e v e z n e k , a m ű k e d v e l ő n y u g o d t a n m e g k e z d h e t i a z o r c h i d e a t e r m e s z t é s t . L e g c é l s z e r ű b b déli o l d a l o n fekvő s z o b á b a n , a z a b l a k b a n t a r t a n i . Ősztől télig teljesen elegendő, h a a s z o b á n a k a r e n d e s 18 fok a h ő m é r s é k l e t e , a m i t bármiféle fűtési r e n d s z e r r e l k ö n n y e n e l é r h e t ü n k . T e r m é s z e t e s e n g o n d o s k o d n i kell arról, h o g y a k á l y h á n v a g y a f ű t ő t e s t e n e l h e l y e z e t t t á l b ó l á l l a n d ó a n víz p á r o l o g j o n , n e h o g y a levegő k i s z á r a d j o n . E l e n g e d h e t e t l e n , h o g y a s z o b a á l l a n d ó a n és kellően szellőzzék —• m é g h i d e g i d ő b e n is — c s a k é p p e n a z t az ablakot n e m szabad kinyitni, amelyben vagy amely előtt a v i r á g áll. N y á r o n a v i r á g m e g ó v a n d ó a forró n a p s u g a r a k t ó l ; legcélszerűbb az a b l a k f ü g g ö n y ö k e t leereszteni, a z o n b a n egy
Orchidea-virág
(Calanthe Weitschii Relit.) az állatkerti ifj. Józan Miklós felvétele.
pálmaházban,
d í j a z t á k , a m i v e l az ilyen r i t k a f a j t á k megszerzése j á r . Merész o r c h i d e a g y ü j t ő k n e m e g y s z e r h a t o l t a k b e D é l a m e r i k a einbern e m l a k t a területeire, a számtalan veszélyt rejtő őserdőkbe, a h o l v a g y a m é r g e s k i g y ó k , r o v a r o k csípéseinek e s t e k á l d o z a t u l , vagy a v a d törzsekkel vívott harcokban vesztették életüket. A l o n d o n i n a g y v i r á g h á z a k óriási költséggel s z e r v e z t e k Brazilia ő s r e n g e t e g e i b e e x p e d í c i ó k a t , a m e l y e k b ő l n e m egy m e n t t ö n k r e , ú g y h o g y m é g h í r m o n d ó s e m m a r a d t belőlük. Érdekes, hogy aránylag n e m régen ismerik az orchideát E u r ó p á b a n . A m i n t Max Hesdörffer »Zinunergártnerei« c í m ű k i t ű n ő m ű v é b e n o l v a s s u k , alig száz é v e m u l t a n n a k , h o g y a t r ó p u s o k v i d é k é r ő l a z első élő o r c h i d e a , — a m e l y mellesleg n e m is v o l t v a l a m i k ü l ö n ö s e n szép p é l d á n y , — E u r ó p á b a j u t o t t . N e m s o k k a l k é s ő b b u g y a n m á r m á s f a j t á k is f e l t ű n t e k Londonban, de m i u t á n az akkori kertészet még n e m ismerte e z e k n e k a z i d e g e n földről s z á r m a z o t t v i r á g o k n a k h e l y e s kezelési és á p o l á s i m ó d j á t , m e g h o n o s í t á s u k egyelőre n e m s i k e r ü l t és a kísérletek sorozatos balsikerekbe fulladtak. De h a a halászok és a s z e n v e d é l y e s h o r g á s z o k v é g t e l e n t ü r e l m e k ö z m o n d á s o s is, a k e r t é s z e k k i t a r t á s a és t ö r e k v é s e m é g e z t is felülmúlja. Az e m b e r , a k i a l e g u t ó b b i száz é v b e n r o h a m l é p é s b e n v e t t e b e a t e r m é s z e t n e k l e g f é l t e t t e b b t i t k a i t r e j t ő v á r a i t és e z a l a t t a rövid idő a l a t t évezredek mulasztásait pótolta, végre ezen a t é r e n is g y ő z e d e l m e s k e d e t t . A m u l t s z á z a d 40-es é v e i b e n kezdték megtalálni ezeknek a tropikus virágoknak az európai m é r s é k e l t é g ö v a l a t t i s z a k s z e r ű kezelését és á p o l á s á t és a z elmúlt 70—80 esztendő fáradhatatlan m u n k á j á n a k m a m á r
Virágzó
orchidea
(Cypripedium insigne) az állatkerti ifj. Józan Miklós felvétele.
pálmaházban,
k ö r n y e z e t ü k n e k a lehetőségig p o n t o s lemásolásával a s z a b a d sággal áltatja, é p p o l y a n szükséges és hasznos ez a n ö v é n y e k kezelésénél i s . S e g í t i a z a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g k i f e j l ő d é s é t é s megerősíti a m i n d e n élőlényben — legyen az állat v a g y n ö v é n y — m e g l é v ő é l e t ö s z t ö n t . A z o r c h i d e a is h á l á s e z é r t a m e g s z ű r t fényű, n e d v e s k i s v a d o n u t á n z a t é r t és h á l á j á t g y a r a p o d á s á b a n és v i r á g z á s á b a n j u t t a t j a kifejezésre. P é l d á s e z a z altatás a m i á l l a t k e r t ü n k p á l m a h á z á b a n , ahol igen értékes és szép o r c h i d e a g y ü j t e m é n y t l á t h a t u n k . Érdekes i t t m e g f i g y e l n i a z o r c h i d e á k • k é t f ő c s o p o r t j á t , a földbentermőket és a fánlakókat, a látszólagos élősdieket. Az e l ő b b i e k , m i n t m i n d e n m á s n ö v é n y , f ö l d b e n , i l l e t v e c s e r é p ben teremnek, az u t ó b b i a k ellenben idegen fatörzsek kérgén eresztenek gyökeret. Az állatkerti p á l m a h á z b a n , ahol termé szetesen állandóan meleg és nedves levegőről gondoskodnak, az u t ó b b i a k is n a g y s z e r ű e n é r z i k m a g u k a t é s s z í v e s e n g y a r a p o d n a k . Egyszerű, v é k o n y k i s f a t ö z s d a r a b k á k , a m e l y e k e n k é r e g é s a k é r g e n m o h a v a n , s z o l g á l n a k e z e k n e k a n ö v é n y e k n e k »talajul«. A földbentermő orchideák közül néhány pompás példány éppen m o s t virágzik az állatkerti p á l m a h á z b a n : a pazar s z é p s é g ű , l i l a s z í n b e n t o b z ó d ó Cattleya moira é s Cattleya labiata autumnalis ( b r a z í l i a i a k ) , a g y ö n y ö r ű h ó f e h é r Cattleya labiata Lady Duff, a k í v ü l fehér é s b e l ü l lila Cattleya labiata alba é s az egészen különleges, s e m m i h e z s e m hasonlító v i r á g ú Vanda tricolor ( J á v a s z i g e t é r ő l ) . H a s o n l ó k é p e n t ö b b s z é p o r c h i d e a virított ezidéu a budapesti egyetemi n ö v é n y k e r t gazdag o r c h i d e a h á z á b a n is, a h o l t u d o m á n y o s k é s z ü l t s é g g e l foglalkoz n a k az orchideák tenyésztésével és ritka fajták szaporításával. Mindegyik orchidea egy-egy üdvözlet a paradicsomi édenkertből, hirdetve a kifürkészhetetlen természet csodás alkotó képességét! Gregor Vilmos.
Virágzó orchidea (Stanhopea ligvina) a z állatkerli p á l m a h á z b a n , ifj. Józan Miklós felvétele.
kis rés mindig n y i t v a maradjon, hogy a sugarak egyrésze m é g i s b e j ö j j ö n a s z o b á b a . M e g t ö r t n a p s u g a r a k , reggeli, esti, téli n a p f é n y t e l j e s e n á r t a l m a t l a n o k . T é l e n é s k o r a t a v a s s z a l , egészen áprilisig, p i h e n a z o r c h i d e a . E z i d ő a l a t t c s a k a n n y i r a kell ö n t ö z n i , h o g y a g u m ó k össze n e z s u g o r o d j a n a k . C é l t a l a n é s k á r o s a n ö v é n y t f o k o z o t t ö n t ö z é s s e l ú j a b b v i r á g z á s r a ser k e n t e n i , m i u t á n ez t e r m é s z e t e l l e n e s é s a n ö v é n y p u s z t u l á s á t o k o z z a . A g u m ó k b ó l éled a z u t á n a z ú j h a j t á s . A h a j t á s m e g indulásakor m á r többet öntözzük, amikor pedig az új hajtás e r ő s e b b f e j l ő d é s n e k i n d u l , m i n d e n n a p b ő ö n t ö z é s s e l kell a fejlődését e l ő s e g í t e n ü n k . F o r r ó n y á r i n a p o k o n m é g p e r m e t e z h e t j ü k is vízzel. A n y á r o n k i f e j l ő d ö t t s z á r a k b ó l ősz felé k e z d e n e k a p o m p á s virágok kibújni, amelyek káprázatos szépségükben h e t e k h o s s z ú s o r á n á t é p e k é s frissek m a r a d n a k . A m i k o r a s z á r a k a l j á n ő s z u t ó j á n k e z d e n e k a z ívj g u m ó k m e g j e l e n n i , a z öntözést fokozatosan lecsökkentjük, m e r t elérkezett ismét a p i h e n é s ideje. í g y m e g y e z é v r ő l - é v r e . I d ő v e l m á r a n n y i r a m e g s z a p o r o d n a k a g u m ó k , amelyekből k ü l ö n - k ü l ö n s z á r a k és a szárakon virágok teremnek, hogy azok külön cserépbe való ü l t e t é s é r e is g o n d o l h a t u n k . A d d i g a z o n b a n a j á n l a t o s , h o g y a növényt mennél kevesebbet háborgassuk. Általában egyike a legfontosabb körülményeknek, hogy m i n d a virágzás, m i n d á pihenés idejében az orchidea körül nedves légkört t e r e m t s ü n k . E z t l e g j o b b a n ú g y é r h e t j ü k el, h o g y m a g á b a a c s e r é p b e v a g y a c s e r é p t ő l f ü g g e t l e n ü l a z o r c h i d e a k ö r é élő m o h á t ü l t e t ü n k vagy helyezünk. Ahogyan a természet az embert és állatot a m á s é l e t k ö r ü l m é n y e k h e z v a l ó a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g g e l fel r u h á z t a , vigy a z t b i z o n y o s m é r t é k b e n a n ö v é n y e k t ő l s e m tagadta meg. Mint ahogyan a budapesti állatkert vezetősége az egyes á l l a t o k a t a z életkörülményeiknek és természetes
AKVÁRIUM - TERRARIUM A TEKNŐSÖK KEZELÉSE FOGSÁGBAN. í r t a : Szombath László. A t e k n ő s ö k k ö z ü l a mocsáriteknős (Emys orbicularis L.) az, a m e l y e t l e g g y a k r a b b a n t a r t a n a k n á l u n k f o g s á g b a n . H á t páncélja a r á n y l a g lapos és feketeszínű, élénksárga p e t t y e k k e l v a g y v o n a l k á k k a l t a r k í t o t t . E g y e s p é l d á n y o k teljesen e g y színűek, m a j d n e m feketék. R i t k á b b a n a k a d n a k sárgásszínűek. T e s t é n e k p u h a részei a p á n c é l j á h o z h a s o n l ó r a j z o l a t ú a k . H a z á j a K ö z é p - E u r ó p a , ennek is i n k á b b a délkeleti része. H a z á n k b a n , a z Alföld m o c s a r a s v i d é k e i n , elég g y a k r a n f o r d u l elő é s s o k a t h o z n a k belőle a f ő v á r o s b a . A v á s á r c s a r n o k i h a l kereskedők medencéjében sokszor t a l á l k o z h a t u n k vele. A mocsáriteknőst n e m nehéz fogságban tartani és ha megfelelő h e l y ü n k v a u s z á m á r a , é v e k h o s s z ú s o r á n á t é l e t b e n m a r a d . Csakhogy é p p e n a hellyel v a u a l e g t ö b b baj, a m i a z u t á n a legfőbb o k a a f o g s á g b a n t a r t á s sikertelenségének. A mocsári teknős víziállat. A szárazföldre csak sütkérezni v a g y olyankor j á r , a m i k o r t o j á s a i t l e r a k j a . A z é l e l m e t i s a v í z b e n keresi és t a l á l j a m e g . Ü g y e s e n úszik, b u k i k é s elég s o k á i g t u d v í z a l a t t maradni. Legkönnyebben o t t tartható, ahol a kertben szökőkút v a g y m á s n a g y o b b v í z m e d e n c e v a n . A r r a ü g y e l n i kell, h o g y el n e m á s z h a s s o n , m e r t a k e r í t é s l e g r e j t e t t e b b n y í l á s á t i s megtalálja és megszökik. H a a vízmedence pereme olyan magas, hogy azon a teknős n e m t u d kimászni, akkor a medence közepére k i s szigetet kell építeni, h o g y kijöhessen sütkérezni, amikor akar. S o k k a l n e h e z e b b e n m e g o l d h a t ó a d o l o g a v á r o s b a n , ahol a t e k n ő s t a l a k á s b a n kell elhelyezni. A s z o b á b a n n e m lehet szabadjára engedni, m e r t elbújik a b ú t o r o k alá és a padlóra, szőnyegre piszkít. Fürdővízről is nehéz ilyen helyen gondos-
k o d n i . V a l a m i n t a h a l a k a t az a k v á r i u m b a n , ú g y t e k n ő s e i n k e t egy erre a célra é p í t e t t ü v e g s z e k r é n y b e n , a terrariumban kell t a r t a n i . Az e g y s z e r ű t e r r a r i u m elkészítése s o k k a l k ö n n y e b b e n m e g o l d h a t ó feladat, m i n t a l e g e g y s z e r ű b b a k v á r i u m é , m e r t a t e r r a r i u m ü v e g e z é s é n e k n e m kell v í z á l l ó n a k lennie. V é k o n y lécekből és d e s z k á b ó l is m e g é p í t h e t j ü k . A k é t h o s s z a b b o l d a l á t b e ü v e g e z z ü k , a k é t r ö v i d e b b e t és a t e t e j é t pedig s o d r o n y h á l ó v a l v o n j u k b e . Az ü v e g s z e k r é n y a l j á b a e g y 8 — l O c m - n y i m é l y s é g ű , n a g y o b b b á d o g e d é n y t s ü l y e s z t ü n k , a szárazföldi r é s z t pedig, a m e l y 2—3 c m m é l y b á d o g t á l c á b ó l álljon, a p r ó k a v i c c s a l v a g y d u n a h o m o k k a l b o r í t j u k . A s z á r a z rész felszíne a víz m e d e n c e p e r e m é v e l lehetőleg egy magasságban legyen. A m e d e n c é b e egy k ö v e t is t e h e t ü n k , h o g y a t e k n ő s ö k k ö n n y e b b e n kijöhessenek belőle. E g y 60 c m - n y i hosszú, 35 c m - n y i széles és u g y a n i l y e n m a g a s t e r r a r i u m b a n t ö b b t e k n ő s t is t a r t h a t u n k . Ajtóról, a m e l y e n á t a z e t e t é s és t a k a r í t á s t ö r t é n i k , nem szabad megfeledkeznünk. A talajt két-háromhetenként m e g kell újítani, a v í z m e d e n c é t p e d i g n a p o n t a ki kell m o s n i és tiszta, d e n e m hideg vízzel m e g t ö l t e n i . E z a t e r r a r i u m leg e g y s z e r ű b b b e r e n d e z é s i és kezelési m ó d j a . Az ü v e g s z e k r é n y t fehérre m á z o l j u k és egy kis a s z t a l k á r a helyezzük. A t e r r a r i u m o t é p p ú g y , m i n t az a k v á r i u m o t , a s z o b a l e g v i l á g o s a b b helyére, t e h á t a z a b l a k h o z kell állítani. A t e k n ő s ö k n e k u g y a n i s sok világosság, n a p f é n y kell. A m o c s á r i t e k n ő s t n a g v o b b a k v á r i u m b a n is l e h e t t a r t a n i . E b b e n az e s e t b e n a m e d e n c é b e n , 6—8 c m n y i v í z m a g a s s á g m e l l e t t , megfelelő n a g y s á g ú szárazföldről is kell g o n d o s k o d n i . E z t k ö v e k b ő l k é s z í t h e t j ü k el, esetleg k a v i c c s a l m e g t ö l t ö t t lapos, n é g y s z ö g l e t e s b á d o g e d é n y t h e l y e z h e t ü n k e r r e a célra a z a k v á r i u m b a . C e m e n t ö n t v é n y b ő l is k é s z í t h e t ü n k szárazföldi részt, ezt a z o n b a n h a s z n á l a t e l ő t t n é h á n y h é t i g á z t a t n i kell, k ü l ö n b e n a t e k n ő s ö k a víz á l t a l az ö n t v é n y b ő l kioldott alkáliáknak káros hatása következtében könnyen elpusztulhatnak. A m o c s á r i t e k n ő s t á p l á l é k a s o v á n y ló- v a g y m a r h a h ú s , v a g y szív, a m e l y e t v é k o n y c s í k o k r a v á g u n k , a v a g y szeletekre v á g o t t édesvízi h a l , esetleg a p r ó eleven h a l is lehet. J ó é t v á g g y a l fogyasztja el a vízicsigát, földigilisztát, l i s z t k u k a c o t . Az élelmet m i n d i g a v í z b e t e g y ü k , m e r t a m o c s á r i t e k n ő s a v í z b e n eszik és c s a k n a g y o n r i t k á n t á p l á l k o z i k a szárazföldön. T a v a s s z a l , a m í g az idő h ű v ö s , k e v é s é l e l m e t fogyaszt, n y á r o n t ö b b e t eszik, m í g ősszel f o k o z a t o s a n c s ö k k e n az é t v á g y a és n é h a egy h é t n é l is t o v á b b k o p l a l . Végül téli á l o m b a m e r ü l , h a erre a l k a l m a t a d u n k neki. Meleg s z o b á b a n egész télen á t é b r e n m a r a d . I l y e n k o r a z u t á n — persze n a g y o b b i d ő k ö z ö k b e n , m i n t n y á r o n — r e n d s z e r e s e n kell e t e t n i . L e g h e l y e s e b b e n j á r u n k el azonban, ha a teknősöket a zord időszakban aludni hagyjuk, m e r t ez j o b b a n felel m e g a t e r m é s z e t ü k n e k és e z é r t egészségi á l l a p o t u k r a is k e d v e z ő h a t á s s a l v a n . A másik teknős, amelyet n á l u n k fogságban t a r t a n a k , a görögteknős (Testudo graeca L.j. E z E u r ó p a déli részén o t t h o n o s , s ő t N a g y - M a g y a r o r s z á g déli részén is előfordul. A l a k j a és t e r m é s z e t e teljesen k ü l ö n b ö z i k a m o c s á r i t e k n ő s é t ő l . Hát p á n c é l j a s o k k a l d o m b o r ú b b , m i n t az előbbié. Az egyes p a j z s o k o n szép s á r g a , fekete r a j z o k v a n n a k , a m e l y e k n a g y j á b ó l s z a b á l y o s , k i s e b b - n a g y o b b f o l t o k a t a l k o t n a k . H o l az egyik, hol a m á s i k szín v a n túlsúly ban és e n n e k megfelelően a t e k n ő s p á n c é l j a is, h o l s ö t é t e b b , hol v i l á g o s a b b . A t e s t p u h a részei sárgásszürkék. A g ö r ö g t e k n ő s szárazföldön él. A vízbe n e m m e g y , úszni n e m t u d . E g y ideig u g y a n k é p e s a víz színén m a r a d n i , d e k í n l ó d v a evickél s h a elfárad és a feje a víz alá k e r ü l , r ö v i d e s e n megfullad. K e r t e k b e n s z a b a d o n l e h e t t a r t a n i , a s z o b á b a n p e d i g ü v e g s z e k r é n y b e n , ú g y , m i n t a m o c s á r i t e k n ő s t , de f ü r d ő m e d e n c e nélkül. I v ó v i z e t k i s e b b e d é n y b e n a d h a t u n k neki. A z élelme s a l á t a , k e l k á p o s z t a , felszeletelt s á r g a r é p a , é d e s g y ü m ö l c s , cseresznye, b a n á n s t b . , a z o n k í v ü l d a r á l t s o v á n y h ú s , szív, földigiliszta, l i s z t k u k a c . A t á p l á l é k o t m i n d i g lapos e d é n y b e n t e g y ü k elébe, de s o h a s e m a vízbe. A g ö r ö g t e k n ő s is alszik téli á l m o t . T
Osz felé a t e k n ő s ö k e t a s z o b á b ó l a k á r a z ü v e g s z e k r é n n y e l e g y ü t t , a k á r a k ü l ö n erre a célra k é s z í t e t t teleltetőládában, h ű v ö s e b b h e l y r e v i g y ü k . A l á d a l e h e t 50 c m - n y i hosszú, 30 cmn y i széles és u g y a n i l y e n m a g a s . Az a l j á r a 10 c m v a s t a g o n kissé n e d v e s h o m o k o t t e r í t ü n k és erre 6—8 c m v a s t a g o n száraz m o h á t vagy harasztot hintünk. H a a teknősöket a terra r i u m b a n a k a r j u k á t t e l e l t e t n i , ú g y e n n e k a l j á t is így r e n d e z z ü k el azzal a különbséggel, h o g y k e v e s e b b h o m o k o t t e s z ü n k bele és i n k á b b t ö b b m o h á t v a g y falevelet h a s z n á l u n k , n e h o g y a t e r r a r i u m n a g y o n súlyossá váljék. H a a t e k n ő s t az így e l k é s z í t e t t h e l y r e t e s s z ü k , a z r ö v i d e s e n b e á s s a m a g á t a h o m o k b a és o t t m a r a d t a v a s z i g . A m o c s á r i t e k n ő s teleltetése 4 — 8 C fok, a g ö r ö g t e k n ő s é pedig 6—12 C fok h ő m é r s é k l e t ű , v i l á g o s
helyen történjék. Márciusban azután a teknős teleltetőládáját f o k o z a t o s a n m e l e g e b b h e l y r e á l l í t h a t j u k és l a s s a n vissza kerülhet eredeti helyére, akár a szobába, akár — kedvező i d ő j á r á s esetén — a s z a b a d b a is. A t e k n ő s ö k n a g y o n szívós á l l a t o k és egyes p é l d á n y o k fogságban 40 évig, sőt e n n é l is h o s s z a b b ideig éltek. Á p o l á s u k n á l fődolog a t i s z t a s á g , a j ó és v á l t o z a t o s t á p l á l é k és a n a p f é n y . H a erre n e m ü g y e l ü n k , a k k o r a g y a k r a n fellépő betegségek következtében h a m a r o s a n elpusztulnak. Leggyakoribb beteg s é g ü k a n á t h a . A t e k n ő s o r r l y u k a i n n e d v e s v á l a d é k szivárog ki és lélekzés k ö z b e n sipoló h a n g kíséretében, a p r ó h ó l y a g o c s k á k képződnek, amelyek a mocsáriteknősök vízmedencéjében a víz színén sokáig m e g m a r a d n a k . E n n e k a b e t e g s é g n e k g y ó g y í t á s a egyszerű ; a n á t h á s t e k n ő s t jó melegen kell t a r t a n i . S o k k a l n e h e z e b b a s z e m b e t e g s é g e t kezelni, m e r t ezt r e n d s z e r i n t csak a k k o r vesszük észre, a m i k o r m á r késő. A t e k n ő s szeme b e r a g a d és e l h a n y a g o l t e s e t b e n a s z e m h é j a l a t t sajtszerű, p u h a a n y a g képződik. A betegség kezdetén a teknős szemét n a p o n k é n t k é t s z e r kell 3 % - o s bórvízzel lemosni. H a a baj el h a t a l m a s o d i k és a s z e m a sajtszerű k é p z ő d m é n y t ő l m e g d u z z a d , csak m ű t é t t e l l e h e t r a j t a segíteni, a m i m á r n a g y o n k é n y e s dolog. E z a baj a t i s z t á t a l a n víz k ö v e t k e z m é n y e és l e g i n k á b b a v í z i t e k n ő s ö k n é l s z o k o t t előfordulni. A t e k n ő s ö k legveszedel m e s e b b k é t b e t e g s é g e a t ü d ő g y u l l a d á s és a g ü m ő k ó r . E z e k n e k t ü n e t e k e z d e t b e n a n á t h á é h o z h a s o n l ó . Az á l l a t o k teljes é t v á g y t a l a n s á g m e l l e t t g y o r s a n l e s o v á n y o d n a k , t á t o t t szájjal k a p k o d n a k levegő u t á n és m i v e l g y ó g y í t h a t a t l a n o k , r ö v i d e s e n el is pusztulnak. A szobában t a r t o t t teknősöknek gyakori betegsége a m é s z h i á n y , a m e l y k ü l ö n ö s e n a fiatal és n ö v e k e d é s b e n levő á l l a t o k n á l s z o k o t t előfordulni. O k a a m é s z b e n szegény, rossz t á p l á l é k és a n a p s u g á r h i á n y a . I l y e n e s e t b e n a t e k n ő s p á n c é l j a a n n y i r a m e g p u h u l , h o g y kézzel k ö n n y e n ö s s z e n y o m h a t ó v á válik. E z e n a b a j o n n é h a segít a j o b b t á p l á l é k , p é l d á u l m o c s á r i t e k n ő s n é l a friss h a l h ú s , eleven vízicsiga, vízibolha, görög t e k n ő s n é l friss zöldség s a d a r á l t h ú s közé k e v e r t foszfcrsavas mész. G y a k r a n a legjobb és l e g v á l t o z a t o s a b b t á p l á l é k m e l l e t t is előfordul ez a b a j , m é g p e d i g azért, m e r t a k i s n ö v e n d é k t e k n ő s s z e r v e z e t é n e k nincsen mészfelvevő képessége, a m i ú j a b b m e g á l l a p í t á s szerint, a »D« v i t a m i n h i á n y á n a k k ö v e t k e z m é n y e . Vigantol v a g y a z ezzel teljesen e g y e n é r t é k ű m a g y a r k é s z í t m é n y , a z Ergosterin olajos o l d a t á n a k h a s z n á l a t a ered m é n y e s s z o k o t t lenni. E b b ő l a m o c s á r i t e k n ő s n e k fürdővizébe, a görögteknősnek p e d i g a z eleségére c s e p e g t e s s ü n k h á r o m n é g y n a p o n k é n t két-három cseppet s emellett m é s z t a r t a l m ú t á p l á l é k r ó l g o n d o s k o d j u n k és t a r t s u k a t e k n ő s e i n k e t o l y a n helyen, ahol sok n a p f é n y é r h e t i ő k e t . A k i n e k n e m áll m ó d j á b a n , h o g y t e k n ő s e i t s z a k s z e r ű e n kezelje, az i n k á b b n e foglalkozzon velük. A l a k á s b a n t a r t o t t t e k n ő s h e l y e n e m a s z o b a v a g y k o n y h a p a d l ó j á n v a n , legkevésbbé pedig a moslékosdézsában!
RÖVID KÖZLEMÉNYEK Állattani szakülés. A K i r á l y i M a g y a r T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t á l l a t t a n i s z a k o s z t á l y a 1930 d e c e m b e r 5-én t a r t o t t a 315-dik s z a k ü l é s é t a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m á l l a t t á r á n a k ü l é s t e r m é b e n ( V I I I . , B a r o s s - u . 13.), Csíki Ernő n e m z e t i m ú z e u m i á l l a t t á r i i g a z g a t ó e l n ö k l e t e a l a t t . N a p i r e n d e l ő t t az e l n ö k b e j e l e n t e t t e , h o g y Horváth Géza dr., Szilády Zoltán dr., v a l a m i n t ő, III. Boris b o l g á r c á r t , a k i v á l ó természettudóst, h á z a s s á g a a l k a l m á b ó l ü d v ö z ö l t é k , m e l y e t a cár m e l e g h a n g ú t á v i r a t b a n köszönt meg. A szakülés folyamán Zimmermann Ágoston dr. m e g e m l é k e z e t t az o k t ó b e r h ó f o l y a m á n e l h u n y t k i v á l ó és n e v e s zoológusról, Abonyi Sándor dr.-rö[, i s m e r t e t t e széleskörű, e l i s m e r t zoológiai m u n k á s s á g á t és m i n t e m b e r t és p e d a g ó g u s t m é l t a t t a . E l n ö k e z u t á n ö t p e r c r e felfüggesztette az ülést, h o g y a s z a k o s z t á l y Abonyi Sándor dr. i r á n t é r z e t t k e g y e l e t é t i l y m ó d o n is kifejezze. E z u t á n Dudich Endre dr. a b a r l a n g o k biológiai k u t a t á s á r ó l é r t e k e z e t t , h a n g s ú l y o z v a az oekológiai i r á n y szükségességét és á t t e k i n t é s t a d o t t a b a r l a n g biológia egész t e r ü l e t é h e z t a r t o z ó p r o b l é m á k r ó l . U t á n a Koller Pius »A fertilitás m e g h a t á r o z á s a a Drosophila obscurá-n v é g z e t t
vizsgálatok alapján« című előadását t a r t o t t a meg. Török János dr. a h á z i e m l ő s ö k Pacchioni-íéle szemecskéit ismertette anatómiai megvilágításban saját vizsgálatai alapján, melyeket az á l l a t o r v o s i főiskola a n a t ó m i a i i n t é z e t é b e n v é g z e t t k ö z e l e g y e s z t e n d e i g , Varga Kálmán dr. p e d i g a h á z i á l l a t o k i d e g r o s t j a i n a k számbeli viszonyaira vonatkozó vizsgálatairól számolt be, végül Vasvári Miklós dr. e g y é r d e k e s s z í n e z e t ű n a g y f a k o p á n c s (Dendrocopus maior) és e g y g y ö n g y b a g o l y (Strix flammea) p é l d á n y t m u t a t o t t be. A szakülést barátságos összejövetel k ö v e t t e a Posch-féle vendéglőben. Szalay László dr. A Balatoni Társaság természetvédelmi akciója. A B a l a t o n i T á r s a s á g i r o d a l m i , m ű v é s z e t i és t u d o m á n y o s e g y e s ü l e t k ö z p o n t i elnöki t a n á c s a m u l t év n o v e m b e r h ó 20-án t a r t o t t a báró Wlassics Tibor dr. o r s z á g o s e l n ö k e l n ö k l é s é v e l m u l t é v i u t o l s ó teljes ü l é s é t , a m e l y e n Lóczy Lajos dr. e l ő t e r j e s z t é s é b e n a tihanjd félszigetnek n e m z e t i védelmi t e r ü l e t t é leendő nyilvá n í t á s a is a n a p i r e n d i t á r g y a k k ö z ö t t s z e r e p e l t . A t á r s a s á g legközelebb m e m o r a n d u m m a l fordul a kultuszminiszterhez, hogy e nagyfontosságú természetvédelmi kérdés törvényhozási ú t o n l e e n d ő e l i n t é z é s é t s z o r g a l m a z z a . Lóczy Lajos dr. s z a k s z e r ű e n ismertette mindazokat a szempontokat, amelyek a tihanyi félsziget d é l i o l d a l á n a k n e m z e t i p a r k k á n y i l v á n í t á s á t s z ü k ségessé t e s z i k . K ö z ö l t e e g y b e n , h o g y ú g y a F ö l d r a j z i T á r s a s á g , m i n t a Királyi Magyar T e r m é s z e t t u d o m á n y i Társulat csatla koztak a Balatoni Társaság ezirányú akciójához. Gróf Széchenyi Zsigmond »Csui« c í m ű k ö n y v é n e k l a p u n k legutóbbi számában közölt ismertetésében említettük, hogy a szerző afrikai v a d á s z t r o f e á i k ö z ö t t v a n a z a l e g n a g y o b b -
méretű pár elefántagyar, amely eddig m i n t m a g y a r ember vadászzsákmánya Európába került. Ma bemutathatjuk o l v a s ó i n k n a k gróf S z é c h e n y i Z s i g m o n d n a k és K e l e t a f r i k á b a n elejtett hatalmas elefántbikája agyarainak fényképét. Ezek az a g y a r a k a hivatalos angol rekordlistán a tizennegyedik helyen szerepelnek. Súlyuk 1 3 3 5 kilogramm. L á t h a t ó k a k ö n y v k i a d ó j á n a k , d r . V á j n a G y ö r g y és T á r s a k ö n y v k e r e s k e d ő c é g n e k , B u d a p e s t , I V . , V á c i - u t c a 28. sz. a l a t t i k ö n y v e s b o l t j a kirakatában. Prémes állatok tenyésztése Oroszországban. A p r é m e s á l l a t o k t e n y é s z t é s e O r o s z o r s z á g b a n c s a k 1928/29-ben v e t t n a g y o b b l e n d ü l e t e t . 1930 j a n u á r elsején h é t t e l e p v o l t ü z e m b e n . A m o s z k v a i t e n y é s z t e l e p e n 309 e z ü s t r ó k á t , 10 k ö z ö n s é g e s r ó k á t , 83 c o b o l y t és 59 n y é r c e t — a s h i r s h i n s k a j a i t e l e p e n 165 e z ü s t r ó k á t , 12 k ö z ö n s é g e s r ó k á t és 2 s a r k i r ó k á t — a t o b o l s k i t e l e p e n 60 e z ü s t r ó k á t , 4 k ö z ö n s é g e s r ó k á t és 3 s a r k i r ó k á t — a s o l o w e z k i i - t e l e p e n 138 e z ü s t r ó k á t , 22 s a r k i r ó k á t és 5 c o b o l y t — «a b a j k a l i - t e l e p e n 21 e z ü s t r ó k á t , 20 m á s f é l e r ó k á t , 7 s a r k i r ó k á t és 7 c o b o l y t — a t á v o l k e l e t i - t e l e p e n 4 5 e z ü s t r ó k á t , 26 m á s f é l e r ó k á t és 24 j e g e s r ó k á t — és v é g ü l a k i l d i n s k a j a i - t e l e p e n 200 sarkirókát t a r t o t t a k . Ezenkívül a csendesóceáni K o m m o n d o r s z i g e t e k v é d e t t k é k r ó k a á l l o m á n y a á l l í t ó l a g t ö b b m i n t 2000 d a r a b . Oroszország ezüstróka tenyészállománya ezek szerint 738 d a r a b , a m e l y b ő l m i n t e g y 350 d a r a b 1929-ben s z ü l e t e t t . I g e n n a g y r e m é n y e k e t fűz a z o r o s z s z o v j e t a p é z s m a p o c o k t e n y é s z t é s é h e z is. E d d i g A r c h a n g e l s k k ö r n y é k é n 50 d a r a b o t , T o b o l s k k ö r n y é k é n 50 d a r a b o t és T u r u c h a n s k k ö r n y é k é n 100 d a r a b o t b o c s á t o t t a k s z a b a d o n . E z e n k í v ü l M o s z k v á b a n 348 d a r a b o t és S o l o w e z k i b e n 157 d a r a b o t t a r t a n a k f o g s á g b a n . . Az orosz cobolytenyésztés 1928/29 t e l é n meglehetős n a g y h ű - h ó v a l i n d u l t meg, de úgylátszik, hogy az elért ered m é n y n e m a l e g j o b b . M e r t m í g 1929 j a n u á r j á b a n a m o s z k v a i telep á l l o m á n y a — amivel a t e n y é s z t é s t m e g k e z d t é k — 80 d a r a b v o l t , a d d i g 1930 j a n u á r j á b a n s e m v o l t t ö b b 83 d a r a b n á l . A z e g y é v i s z a p o r u l a t t e h á t m i n d ö s s z e h á r o m d a r a b és e z e k is a l e g n a g y o b b v a l ó s z í n ű s é g s z e r i n t a m á r v e m h e s á l l a p o t b a n befogott állatok utódai. Ilyen vemhes nőstényt ugyanis meg l e h e t ő s e n s o k a t f o g t a k , a m e l y e k n e k u t ó d a i , ú g y l á t s z i k , el pusztultak. Éhik. A gyomorférgek és a beteg talaj. R e n d k í v ü l é r d e k e s v i z s g á l a t o k a t v é g z e t t Zawadowsky a Trichostrongylidák — a g y ű r ű t l e n f é r g e k (Amera) — egyik családja körében. (Trans. L a b o r . E x p . Biol. Z o o p a r k M o s c o w , 5. 1929.) A T r i c h o s t r o n g y l i d á k f ő k é p e n a p a t á s á l l a t o k — a ló, s z a r v a s m a r h a , j u h , k e c s k e , s z a r v a s , őz, a n t i l o p o k s t b . — g y o m r á b a n és v é k o n y b e l é b e n é l ő s k ö d ő férgek. M i n d ö s s z e 0 5 — 3 c m - n y i n a g y s á g ú a k . A z e g y e s fajok c s o d á l a t o s a n n e m ragaszkodnak bizonyos gazdaállathoz, h a n e m a legkülönfélébb á l l a t f a j b a n , s ő t a z e m b e r b e n is m e g é l h e t n e k . A f é r g e k k e l m e g f e r t ő z ö t t á l l a t c s a k a z e s e t b e n lesz s ú l y o s a b b b e t e g , h a t ú l s ó k féreg él b e n n e ; i l y e n k o r a z o n b a n a n n y i r a l e g y ö n g ü l , h o g y h a m a r o s a n elpusztul. A fertőzés a g a z d a á l l a t b é l s a r á b a n levő, j e l l e m z ő e n o v á l i s f é r e g p e t é k b ő l b i z t o s a n m e g á l l a p í t h a t ó . A Trichostrongylidák életmódja a következő. Az ivarérett féreg g a z d á j á n a k b e l é b e n l e r a k j a p e t é i t , a m e l y e k a z o n b a n o t t n e m fejlődnek t o v á b b , h a n e m a bélsárral a s z a b a d b a j u t n a k . N y á r o n 18—25° C-fok m e l e g b e n a p e t é b ő l 24 ó r a a l a t t fejlődik ki a mikroszkopikus lárva, a m e l y kedvező k ö r ü l m é n y e k között, 4—38 C fokos h ő m é r s é k l e t mellett, g y o r s a n növekedik. A l a c s o n y a b b v a g y m a g a s a b b h ő m é r s é k l e t e s e t é n a fejlődés m e g a k a d . A l á r v a a földben h ó n a p o k i g elélhet, m í g egy ked vező a l k a l o m m a l — rendesen az állat ételével, i t a l á v a l — g a z d á j á n a k g y o m r á b a j u t . T e h á t az egyszer fertőzött talaj hónapokig t o v á b b í t h a t j a a fertőzést. A z ö t n a p o s n á l i d ő s e b b l á r v a , h a t e l j e s e n b e s z á r a d , a k k o r is megtartja életképességét. Tárgylemezen beszáradt l á r v á k k é t h ó n a p m ú l v a n e d v e s s é g r e m i n d f e l é l e d t e k ; m é g n é g y és fél h ó n a p m ú l v a is a b e s z á r a d t l á r v á k 6 0 % - a b i z o n y u l t élet k é p e s n e k . Az i l y e n b e s z á r a d t m i k r o s z k o p i k u s k i c s i n y s é g ű lárva, a porral együtt még könnyebben j u t h a t a gazdaállat szervezetébe. A f é r g e k ellen o l y m ó d o n v é d e k e z h e t ü n k , h o g y a z egészséges állatot óvjuk a fertőzéstől, a gyengén fertőzöttet a t o v á b b i fertőzéstől, e z e n k í v ü l c é l s z e r ű e n k e z e l j ü k a m e g f e r t ő z ö t t »beteg« földet és a b e t e g á l l a t o t . M i n t h o g y n e m m i n d i g áll m ó d u n k b a n a f e r t ő z ö t t á l l a t o t e l k ü l ö n í t e n i , ily e s e t b e n a z e l h u l l a t o t t b é l s á r n a p j á b a n l e g a l á b b kétszer n a g y o n g o n d o s a n eltávolítandó. I l y e n helyen az etetés mindig gondosan tisztán t a r t o t t edényekből (vályúból), s o h a s e m a földről t ö r t é n i k . u
Gróf Széchenyi Zsigmond é s Keletafrikában elejtett elefántbikájának agyarai.
M i n t e m l í t e t t ü k , 10—20, s ő t 100 d a r a b féreg s e m o k o z s ú l y o s a b b m e g b e t e g e d é s t , c s a k a t o v á b b i fertőzéstől kell ó v n u n k á l l a t a i n k a t . E z a z o n b a n igen n e h é z , h a a t a l a j b e t e g , v a g y i s tele v a n f é r e g l á r v á k k a l . A b é l s á r r a l k i k e r ü l t p e t e könnyen elpusztítható koncentrált karbolsavval, vagy még o l c s ó b b a n , forró vízzel. A p e t e a k i s z á r a d á s t s e m bírja, a z o n n a l e l p u s z t u l . L e g e g y s z e r ű b b t e h á t a f e r t ő z ö t t b é l s á r elégetése és h e l y é n e k forró vízzel v a l ó leöntése. A m á r l á r v á k k a l t e l í t e t t beteg talaj, m i n t h o g y a lárva a legerősebb fertőtlenítőszerekkel s z e m b e n is ellenálló, alig g y ó g y í t h a t ó . Á l l a t k e r t e k b e n legjobb a b e t e g t a l a j t ősszel é í h o r d a t n i , t é l e n á t a z egész t e r ü l e t e t t ö b b s z ö r n e d v e s e n f a g y a s z t a n i ; a z esetleg v i s s z a m a r a d t l á r v a ugyanis a nedves fagyasztást bírja legkevésbbé. Tavasszal o l t s u n k m e s z e t a z e l h o r d o t t t a l a j h e l y é n , ú g y h o g y a forró o l t o t t m é s z a földbe b e s z i v á r o g h a s s o n és c s a k e z u t á n h o r d a s s u k r á a z egészséges t a l a j t . Az i l y m ó d o n egészségessé t e t t t a l a j o n c s a k a k ö n n y e n e l p u s z t í t h a t ó p e t é k e t kell m e g s e m m i s í t e n i , illetőleg c s a k a z t kell m e g a k a d á l y o z n i , h o g y a z e l h u l l a t o t t p e t é k b ő l l á r v a fejlődjön k i . I l y m ó d o n p a t á s á l l a t a i n k lega l a t t o m o s a b b ellenségeit féken t u d j u k t a r t a n i . Ehik.
KÖNYVEKRŐL Ottó Freiherr von Dungern Oberau oHubertus Hilf!« (Hubert u s z segíts) c í m ű n é m e t k ö n y v e , a m e l y J N e u m a n n , N e u d a m m k i a d á s á b a n m o s t j e l e n t m e g a k ö n y v p i a c o n , a v a d á s z a t i és természetrajzi n é m e t szakirodalom legújabb kiváló termékei k ö z ö t t is k i m a g a s l i k és n e m z e t k ö z i jelentőséggel bír. E g y t e t ő t ő l t a l p i g , ízig-vérig v a d á s z n a k , a szó l e g t ö k é l e t e s e b b é r t e l m é b e n igaz v a d á s z n a k és t e r m é s z e t i m á d ó n a k elbeszélései, egy e m b e r ö l t ő vadászkalandjainak emlékei töltik meg ezt a szép könyvet. E g y n é m e t főúr, k a s t é l y á n a k c s a r n o k á b a n ü l v e , v é g i g j á r a t j a szemét a falakat ékesítő vadásztrofeákon, az európai gím s z a r v a s - és ázsiai m a r a l s z a r v a s - a g a n c s o k o n , e u r ó p a i és ázsiai ő z a g a n c s o k o n , h a t a l m a s s z a r v ú a r g a l i - k o s o k és k ő s z á l i b a k o k koponyáin, jávorbikák lapátjain, zergekampókon, vadkan a g y a r a k o n , m e d v e k o p o n y á k o n s t b . , és a m i n t s z e m e hol a z egyik, h o l a m á s i k , m a g a z s á k m á n y o l t a t r ó f e á n m e g a k a d és feléled a g y á b a n élete n a g y s z e r ű v a d á s z k a l a n d j a i n a k e m l é k e , b á r m i r e n d s z e r és b á r m i s o r r e n d n é l k ü l , csak vigy ö t l e t s z e r ű e n , k e d v e s e n és k ö z v e t l e n ü l e l m o n d j a é r d e k e s , i z g a l m a s é l m é n y e i t . Dungern a v a d á s z o k l e g n e m e s e b b , l e g k o m o l y a b b és l e g b á t r a b b fajtájából való. A magashegység vadásza, aki vadászzsákmá n y á t l e g s z í v e s e b b e n a h ó v a l és jéggel b o r í t o t t 3—4000 m é t e r m a g a s havasok zordon világában, szédítő mélységű szakadékok fölött, sziklafalak, m e r e d e k k ő g ö r g e t e g e k , jeges l e j t ő k és h ó c s u s z a m l á s o k k ö z ö t t keresi. N e m r e k o r d p u s k á s , hisz a h a v a s o k b a n n e m l e h e t t ö m e g e s e n v a d a t l ő n i ! D e m i n d e n egyes d a r a b elejtett n a g y v a d a t vadászos kitartó m u n k á v a l , testi e r e j é n e k sokszor a l e g n a g y o b b megfeszítésével és g y a k r a n életének kockáztatásával, nyaktörős hegymászással érdemel m e g . Dungern r a j o n g ó szerelmese a v a d o n n a k , a h e g y e k n e k , az ő s e r d ő n e k és a s z a b a d v a d á s z é l e t n e k . E n n e k , a z a n y a g i j a v a k k a l d ú s a n m e g á l d o t t f ő ú r n a k — a k i n e k a k u l t ú r a és a n a g y v á r o s i é l e t m i n d e n k é n y e l m e , s z ó r a k o z á s a és élvezete r e n d e l k e z é s é r e áll — egész l é n y é t jellemzi k ö n y v é b e n o l v a s h a t ó az a k i f a k a d á s a , h o g y »szeretnék a h a v a s o k b a n h i v a t á s o s v a d á s z l e m ű , ez l e n n e s z á m o m r a az é l e t és a boldogság!« U t á l j a a n a g y v á r o s zajos, h a z u g é l e t é t és l e g j o b b a n érzi m a g á t a v a d á s z k u n y h ó k b a n , a z egyszerű, d e j ó z a n e s z ű és n y í l t s z í v ű v a d ő r ö k t á r s a s á g á b a n , a k i k e t k ö n y v é b e n s z e m é l y e n k é n t m e g n e v e z és m e g é r t ő elismeréssel jellemez. K ö n y v é n e k 58 fejezetéből e g y e t v a d á s z k u t y á i e m l é k é n e k szentel. A melegszívű á l l a t b a r á t n y i l a t k o z i k m e g e b b e n a fejezetben, a m e l y n e k b e v e z e t é s é b e n a z t m o n d j a , h o g y : »ha n e k e m v a l a k i — a k i e r r e n é z v e fel tétlenül m e g b í z h a t ó és t a p a s z t a l t l e n n e — h a t á r o z o t t a n m e g í g é r h e t n é , h o g y a t ú l v i l á g o n összes k u t y á m a t v i s z o n t l á t h a t o m , f o k o z o t t t ü r e l m e t l e n s é g g e l és v á r a k o z á s s a l k é s z ü l n é k erre, a napról-napra dicsőbbé váló emberiség házából m i n d n y á j u n k s z á m á r a e l k e r ü l h e t e t l e n elköltözésre. Micsoda ö r ö m ujjongás t á m a d n a , ha a mennyország kapujánál fogadtatásomra v a l a m e n n y i v a d á s z e b e i n e g y s z e r r e felém s z á g u l d a n a k Dungern-t v a d á s z s z e n v e d é l y e i s m é t e l t e n Á z s i á b a , S z i b é r i á b a , a Tian-San-hegységbe vitte, ahol méteresszarvú, hatalmas k ő s z á l i b a k o k a t , a r g a l i - k o s o k a t , h a v a s i p á r d u c o t , óriási agancsvj
m a r a l s z a r v a s b i k á k a t és szibériai ő z b a k o k a t l ő t t . S v é d o r s z á g b a n lőtte jávorszarvasbikáit, az osztrák Alpesekben zergebakjait és M a g y a r o r s z á g o n , az E r d ő s - K á r p á t o k b a n legerősebb g í m s z a r v a s b i k á i t . N e k ü n k a szerző m i n d e n e g y é n i k i v á l ó s á g a m e l l e t t a z é r t is v é g t e l e n ü l r o k o n s z e n v e s , m e r t k ö n y v é b e n n a g y s z e r e t e t t e l és őszinte b a r á t s á g g a l ír h a z á n k r ó l ; »Magyarország v a l ó b a n c s o d á l a t o s a n szép ország!« o l v a s h a t j u k k ö n y v e e g y i k fejezetében. É s u g y a n o l y a n s z e r e t e t t e l és elismeréssel ír a m a g y a r e m b e r r ő l is, a n n a k erényeit, főképen a v i l á g o n p á r a t l a n v e n d é g s z e r e t e t é t dicsérve. Dungern h a n g u l a t o s a n m e g í r t v a d á s z a t i elbeszélései m i n d é r d e k e s e k , t a n u l s á g o s a k , s z ó r a k o z t a t ó k és s z í v ü n k h ö z szólnak, m e r t b e n n ü k egy n a g y s z e r ű v a d á s z , egy é r t é k e s e m b e r n e m e s érzéseit és g o n d o l a t a i t i s m e r j ü k m e g . A 264 oldalas, v a s k o s k ö n y v e t , a m e l y n e k k i á l l í t á s a e l s ő r a n g ú s a m e l y e t a s z e r z ő n e k 97 i g e n s z é p f é n y k é p e é s M. Kiefer i s m e r t , k i v á l ó m ű v é s z n e k 58 p o m p á s r a j z a díszíti, m i n d e n v a d á s z n a k , a k i a n é m e t n y e l v e t b í r j a és m i n d e n z o o l ó g u s n a k m e l e g e n figyelmébe a j á n l o m . Bolti á r a 22 p e n g ő (15 M á r k a ) . Nadler. Dr. Lutz Heck : »Aus der Wildnis in den Zoo — Auf Tierfang in Ostafrika«, U l l s t e h i — B e r l i n k i a d á s a . E z a m o s t a n á b a n m e g j e l e n t n é m e t k ö n y v is — á l l a t t a n i , á l l a t k e r t i és v a d á s z a t i v o n a t k o z á s a i n á l fogva — s z á m o t t a r t h a t m i n d e n t e r m é s z e t - és á l l a t b a r á t n a k m e l e g é r d e k l ő d é s é r e . Heck k ö n y v e a l e g u t ó b b i e g y - k é t é v t i z e d f o l y a m á n a k ö n y v p i a c o n m e g j e l e n t s o k afrikai v a d á s z k ö n y v t ő l főképen a b b a n k ü l ö n b ö z i k , h o g y b á r szerzője v a d á s z e m b e r , m é g s e m a v a d á s z á s , illetve a v a d elejtése k e d v é é r t j á r t a Afrikát, n e m a v a d á s z t r o f e á k z s á k m á n y o l á s a v o l t a főcélja. K ö n y v é n e k e g y i k feje z e t é b e n m e g is említi, h o g y A f r i k á b a n a v a d á s z s z e n v e d é l y l a s s a n k é n t e l h a l t b e n n e , m e r t — vigy m o n d j a — a n t i l o p o t lőni t ú l k ö m i y ű dolog, s i n k á b b a z e n n é l s o k k a l t a n e h e z e b b f e l a d a t m e g o l d á s á b a n , a s z a b a d o n élő v a d á l l a t o k fényképezésé b e n lelte ö r ö m é t . D e a f é n y k é p e z é s s e m v o l t főcélja, m e r t legfőbb f e l a d a t a A f r i k á b a n a z élő á l l a t o k befogása és a berlini á l l a t k e r t b e szállítása v o l t . Dr. Lutz Heck, a berlini á l l a t k e r t i g a z g a t ó j á n a k , dr. Ludwig Heck t a n á r n a k fia és h i v a t a l i h e l y e t t e s e , a »berliui á l l a t k e r t r é s z v é n y t á r s a s á g * f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g á t ó l k é t í z b e u , 1925-ben és 1927-ben k a p o t t m e g b í z á s t , h o g y A f r i k á b a u t a z z é k , o t t az á l l a t k e r t s z á m á r a élő á l l a t o k a t r é s z b e n fogjon és fogasson, r é s z b e n a h e l y s z í n e n a r á n y l a g olcsón v á s á r o l j o n és a z o k a t B e r l i n b e szállítsa. Heck ezt a r e á b í z o t t f e l a d a t o t k i v á l ó sikerrel o l d o t t a m e g ; n a g y o n sok é r t é k e s és r i t k a á l l a t o t h o z o t t az afrikai v a d o n b ó l a b e r l i n i á l l a t k e r t b e . M i n d k é t u t a z á s a p é n z ü g y i s z e m p o n t b ó l is n a g y o n e r e d m é n y e s volt, m e r t a h a z a s z á l l í t o t t élő á l l a t o k é r t é k e s o k k a l m a g a s a b b v o l t u t a z á s i , állatbefogási s t b . összes költségeinél. É l s ő í z b e n A b e s s z i n i á b a n , m á s o d í z b e n a régi n é m e t , m o s t a n g o l K e l e t a f r i k á b a n j á r t . E n n e k a k é t u t a z á s á n a k t a p a s z t a l a t a i r ó l és felette é r d e k e s é l m é n y e i r ő l s z á m o l b e Heck e b b e n a k i t ű n ő e n m e g í r t k ö n y v é b e n , a m e l y b e n v á l t a k o z v a hol az á l l a t b e f o g á s n a k , hol a v a d á s z a t n a k i z g a l m a s k a l a n d j a i t , hol a veszélyes, t á m a d ó n a g y v a d k ö z v e t l e n közelről v a l ó f é n y k é p e z é s é n e k és m o z g ó k é p e k felvételének életveszélyes k ö r ü l m é n y e i t m o n d j a el, h o l á l l a t t a n i é r t é k e s megfigyeléseit és m e g á l l a p í t á s a i t sorolja fel. M i n t á l l a t k e r t i i g a z g a t ó t a z o n b a n m i n d i g e l s ő s o r b a n az élő á l l a t érdekli, c s a k m e l l é k e s e n v a d á s z i k és az o l y a n s z o r u l t h e l y z e t b e n is, a m i k o r p é l d á u l a f é n y k é p e z é s céljából n é h á n y l é p é s n y i r e m e g k ö z e l í t e t t bősz h í m o r r s z a r v ú vele s z e m b e f o r d u l v a , t á m a d n i készül, a h e l y z e t s ú l y o s s á g á n a k t u d a t á b a n , lövésre készen, m é g i s c s a k a z t reméli, h o g y e l k e r ü l h e t i a z ö n v é d e l e m b ő l g y a k r a n elkerül h e t e t l e n l ö v é s t és örül, h a i l y e n k o r az o r r s z a r v ú t v a l a m i for t é l l y a l m e g i j e s z t e n i e és t á v o z á s r a k é s z t e t n i e s i k e r ü l t . D e a m i k o r fiatal o r r s z a r v ú t k é s z ü l fogni, m é g i s k é n y t e l e n e l ő b b e n n e k a n y j á t l e t e r í t e n i ; m é g a k k o r is egy sereg ü g y e s , b á t o r , és erős e m b e r segítségére v a n szüksége, h o g y az á r v á n m a r a d t , fiatal o r r s z a r v ú t h a t a l m á b a k e r í t s e . S h a é p p e n kell, v a d á s z a t i r á t e r m e t t s é g é t is b e b i z o n y í t j a . A m i k o r p é l d á u l s ö t é t éjjel orosz l á n o k t á m a d j á k m e g a t á b o r t , b e t ö r n e k a k a r á m b a és a b e f o g o t t guúkat marcangolják, a t á b o r t ű z világításánál közvetlen közelről k é t s ö r é n y e s h í m o r o s z l á n t lő. Heck k ö n y v é b ő l m e g t u d j u k a sokféle á l l a t k ü l ö n b ö z ő befogási m ó d j á t . S o k s z e r s z á m r a , eszközre, b e r e n d e z k e d é s r e , sok leleményességre, szívós m u n k á r a és m i n d e n e k f ö l ö t t á l l a t t a n i t a p a s z t a l a t r a és t u d á s r a v a n szüksége a n n a k , a k i a v a d o n b a n élő á l l a t o k b ó l n é h á n y a t megfogni és fogsághoz s z o k t a t n i a k a r . Heck j ó megfigyelője és a l a p o s ismerője az á l l a t o k n a k és így a z o k befogása, fogsághoz s z o k t a t á s a , helyes t á p l á l á s a , g o n d o zása, m a j d a u t ó n , v o n a t o n és h a j ó n v a l ó k ö r ü l m é n y e s szállí-
t á s a t e n g e r n y i g o n d t e r h e s m u n k á j á t n a g y s z a k é r t e l e m m e l és k i v á l ó e r e d m é n n y e l i r á n y í t o t t a . F o g o t t , f o g a t o t t és B e r l i n b e s z á l l í t o t t s z á m o s n a g y e m l ő s á l l a t o t , t ö b b zsiráfot, v í z i l o v a t , orrszarvút, oroszlánt, párducot, gepárdot, többfajta antilopot, g n ú t , z e b r á t , t ö b b f a j t a m a j m o t és i g e n s o k k i s e b b - n a g y o b b m a d a r a t , k ö z t ü k s t r u c c o k a t és s o k p a p a g á j t is. M i n d e z e k j e g y z é k é t közli k ö n y v é b e n . E n n e k a n é m e t a l a p o s s á g g a l m e g í r t k ö n y v n e k k ü l ö n b e n a z o k a fejezetei is n a g y o n t a n u l s á g o s a k , a m e l y e k r é s z l e t e s e n s z ó l n a k a szerző u t a z á s a i n a k egész fel szereléséről, á l l a t f o g ó k é s z ü l é k e i r ő l , fegyvereiről, f é n y k é p e z ő g é p e i r ő l és á l t a l á b a n a z á l l a t o k f é n y k é p e z é s é n e k és m o z g ó k é p e k k é s z í t é s é n e k f e l a d a t á r ó l és m ó d j á r ó l , s v é g ü l , a k e l e t a f r i k a i angol hatóságoknak vadászati törvényeiről, állatvédelmi intéz k e d é s e i r ő l és v a d ő r i szerveiről. A t a r t a l m a s k ö n y v b ő l n é p r a j z i feljegyzések s e m h i á n y o z n a k . Heck s o k é r d e k e s d o l g o t m o n d el a k ü l ö n b ö z ő n é g e r törzsek — főképen a maszái-törzs — életmódjáról, szokásairó és a f e k e t é k l e l k i v i l á g á r ó l és e r k ö l c s i felfogásáról. Az egész k ö n y v e t és s z e r z ő j é n e k g o n d o l a t v i l á g á t és t ö r e k véseit e g y é b k é n t jellemzi az állatkerti v o n a t k o z á s , amely m i n d e n elbeszélésében m i n d u n t a l a n felszínre k e r ü l . Heck a v a d o n b a n f ő k é p e n a z é r t nézi és figyeli az á l l a t o k a t , h o g y a z o k f o g s á g b a n t a r t á s á n a k , h e l y e s g o n d o z á s á n a k és megfelelő táplálásának módjára nézve következtethessen. Minden befogott állatról elmondja, hogy miképen bírta az u t a z á s t szárazon és t e n g e r e n , m e n n y i ideig é l t v a g y m o s t is él-e m é g a b e r l i n i á l l a t k e r t b e n , g y a r a p o d o t t , fejlődött, p á r o s o d o t t és s z a p o r í t o t t - e és v a n n a k - e m á r f o g s á g b a n s z ü l e t e t t i v a d é k a i s t b . Heck m e g t e k i n t e t t e K a i r ó b a n is a z á l l a t k e r t e t és figyelemre m é l t ó az a m e g á l l a p í t á s a , h o g y o t t a z afrikai á l l a t o k t e r m é s z e t e s é g h a j l a t u k b a n semmivel sem szebbek, egészségesebbek, m i n t amilyenek fajrokonaik Berlinben. A 192 o l d a l t e r j e d e l m ű k ö n y v — a m e l y n e k é r t é k é t és é r d e k e s s é g é t m é g k é t t é r k é p és 62 k i t ű n ő e n s i k e r ü l t f é n y k é p is emeli — m i n d e n k ö n y v k e r e s k e d é s b e n m e g r e n d e l h e t ő . B o l t i á r a 7-50 p e n g ő (5 M á r k a ) . Nadler. A magyar parlagi baromfi védelme. í r t a : Polónyi Manó. Az u t ó b b i é v e k f ö l l e n d ü l t b a r o m f i s z a k i r o d a l m á b a n meg k ü l ö n b ö z t e t e t t figyelemmel fogadták Polónyi M a n ó n a k eme legújabb, nagyértékű szakkönyvét. Polónyi, aki közbecsülésben álló k i v á l ó g y a k o r l a t i s z a k e m b e r ü n k , t ö b b m i n t h á r o m é v tizedes tenyésztési tapasztalatai alapján, a hazai viszonyok legmegfelelőbb és l e g n a g y o b b j ö v e d e l m e t b i z t o s í t ó b a r o m f i fajtájának köztenyésztésünkben, a m a g y a r parlaginak tiszta vérben kinemesített kultúralakját tartja. Ezek a magyar parlagi tyúkjaink adják államháztartásunk bevételeiben azokat a magas tételeket, amelyek mindjárt a vezető búzatétel u t á n á l l a n a k s a m e l y e k 1927-ben 8 7 ' 5 millió p e n g ő r e e m e l k e d t e k m á r . S z e r z ő m e g g y ő z ő d é s s e l v a l l j a és m e g g y ő z ő e n b i z o n y í t j a s o k h a z a i t e n y é s z e t e r e d m é n y e i v e l is, h o g y a t e n y é s z t é s i s i k e r t i t k a n e m a f a j t á t ó l , h a n e m az á l l a t o k k a l foglalkozó t e n y é s z t ő k t ő l függ, a k i k h e l y e s és o k s z e r ű t e n y é s z t é s i , n e m e s í t é s i , t a k a r m á n y o z á s i és ólazási e l j á r á s o k k a l » a r a n y a t t o j ó t y ú k o t « t u d n a k kitenyészteni a m i magyar-fajta tyúkjainkból is! E z e k e t a s z í n i g a z s á g o k a t l e g k e v é s b b é kell é p p e n »A T e r m é s z e t « o l v a s ó i e l ő t t b i z o n y í t a n i , a k i k n a g y o n jól t u d j á k azt, h o g y u g y a n e z e k k e l a h e l y e s t e n y é s z t é s i e l v e k k e l és e r ő s m a g y a r lélekkel emelte m á r évekkel ezelőtt Raitsits E m i l dr. t a n á r a hazai m a g y a r - f a j t a őrző- és p á s z t o r k u t y á i n k a t is a b e n n ü k rejlő kiváló képességeik alapján az ő k e t m é l t á n megillető m a g a s h e l y r e . A k ö n y v b e n r é s z l e t e s e n és n a g y g y a k o r l a t i t u d á s s a l v a n megírva minden, a baromfitenyésztőket érdeklő kérdés. A keltetés, nevelés, tenyészkiválasztás, nemesítés, t a k a r m á n y o z á s , ó l é p í t é s és b e r e n d e z é s , a b a r o m f i b e t e g s é g e k , é r t é k e s í t é s és ü z e m k ö l t s é g s z á m í t á s o k m i n d a n a g y f e l k é s z ü l t s é g ű s z a k e m b e r reális és g y a k o r l a t i a l a p o k o n n y u g v ó t u d á s á v a l í r a t t a k m e g . A k i v á l ó m ű , m e l y a legszélesebb k ö r ö k f i g y e l m é r e é r d e m e s , 60 o l d a l t e r j e d e l m ű és s z á m o s k é p p e l v a n i l l u s z t r á l v a . K a p h a t ó a s z e r z ő n é l : B u d a p e s t , V., K o s s u t h L a j o s - t é r 14. I I I . 6. Á r a 6 p e n g ő , a m i b ő l »A T e r m é s z e t i o l v a s ó i m é g 2 5 % kedvezményt kapnak. Ruhácska Béla.
MIUJSAG AZ-ÁLLAT; KEKTBEM?
B U D A P E S T SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI A visegrádi bölénytenyészet-nek Vilma nevű, tízéves t e h e n e m u l t évi n o v e m b e r h ó 27-én e l h u l l o t t . Az á l l a t p u s z tulását, a helyszínén végzett boncolás szerint, gyomorrepedés okozta. Ez, a bölénytenyészet t o v á b b i esélyeit k o c k á z t a t ó , s ő t m o n d h a t j u k a t e n y é s z e t e r e d e t i céljait v e s z é l y e z t e t ő esemény egészen v á r a t l a n u l érte az á l l a t k e r t igazgatóságát, m e r t a z á l l a t előzőleg b e t e g n e m v o l t . A z e r d ő g o n d n o k s á g é r t e s í t é s e u t á n a Nadler Herbert igazgató vezetése mellett k i s z á l l t b i z o t t s á g a b o n c o l á s a l a p j á n is m e g á l l a p í t o t t a , h o g y az á l l a t s z e r v e z e t e egészséges v o l t és h o g y a g y o m o r f a l o n észlelt r e p e d é s t a f e l t e v é s e k s z e r i n t c s a k k ü l s ő b e h a t á s , ü t é s vagy zúzódás okozhatta, mert a gyomor sem m u t a t o t t olyan elváltozást, amely ezt a sérülést előidézhette volna. Vilma elhullása súlyos veszteséget jelent a bölény t e n y é s z e t r e n é z v e . A b e n n e p u s z t u l t é r t é k e g y m a g a is j e l e n t ő s összeget képvisel, de a veszteség mérlegelésénél m é g súlyo s a b b a n esik l a t b a a z a k á r , a m e l y e t a b ö l é n y t e n y é s z e t j ö v ő j e , a már amúgyis ritkuló tehénállományának újabb apadása folytán, szenvedett. A bölény tenyészet törzsanyjának, Mancin a k n e m r é g t ö r t é n t e l h u l l á s a ó t a u g y a n i s Vilma v o l t a t o v á b b i eredményes tenyészetnek egyedüli biztosítéka. A visegrádi t e l e p e n a h á r o m b i k a m e l l e t t m a m á r c s a k e g y t e h é n áll, amely sajnos, i n k á b b kétesnek m o n d h a t ó tenyésztulajdon s á g o k k a l r e n d e l k e z i k . Vilma p u s z t u l á s á v a l t e h á t a t e n y é s z e t sorsa vált bizonytalanná, m e r t az i t t f e l t ű n t e t e t t a r á n y mellett az európai bölényeknek tiszta v é r b e n való továbbtenyészt é s é h e z m é g o p t i m i z m u s s a l s e m l e h e t r e m é n y e k e t fűzni. E z a m o z z a n a t a z á l l a t k e r t i g a z g a t ó s á g á t a t e n y é s z e t j ö v ő j é t és i r á n y á t illetően feltétlenül ú j a b b i r á n y ú g o n d o s k o d á s r a kell hogy késztesse. A m i k o r e r r ő l a z e s e m é n y r ő l h í r t a d u n k és Vilma e l m ú l á s á n a k k ö r ü l m é n y e i t feljegyezzük, felelevenedik e l ő t t ü n k a bölények kitelepítése egyes m o z z a n a t á n a k emléke, m e r t a v é g r ő l s z ó l v a ö n k é n y t e l e n ü l is a k e z d e t r e t e k i n t ü n k v i s s z a . A b ö l é n y e k b e f o g á s á t a z á l l a t k e r t b e n és a r a k o d á s i z g a l m a i t , a m e l y e k e m b e r t és á l l a t o t e g y a r á n t m e g v i s e l t e k , a szállít m á n y elindulását, a fáradságos, sokszor n e m veszélytelen ú t a t
és az á l l a t o k k i b o c s á t á s á n a k felséges p i l l a n a t á t e m l é k e z e t b e n ú j r a l á t j u k és á t é l j ü k . Vilma v a l ó d i élete i t t k e z d ő d i k . Az 1923. é v forró j ú l i u s á n a k egyik d é l e l ő t t j é n a z o n a l o m b o s g á l y á k k a l b o r í t o t t , h a t a l m a s t e h e r a u t ó n , a m e l y az á l l a t k e r t k a p u j á n k i r o b o g o t t , n é g y t á r s a m e l l e t t Vilma is h e l y e t foglalt, h o g y á l l a t k e r t i e g y h a n g ú é l e t é t a s z a b a d t e r m é s z e t felséges m a g á n y á v a l , a v i s e g r á d i e r d ő t ö r t é n e t i k o r o k a t idéző, h a t a l m a s f á i n a k á r n y é k á v a l , h ű s f o r r á s a i v a l felcserélje. S r á n é z v e k e t t ő s ö r ö m e t j e l e n t h e t e t t a s z a b a d u l á s órája, m e r t az á l l a t k e r t b e n s z ü l e t e t t és az igazi s z a b a d s á g o t m é g n e m is m e r t e . F o g s á g b a n é r t e először a n a p melege, a m e l y j o b b a n é l t e t , s z e b b e n s ü t a v i s e g r á d i e r d ő k k é k e s h o m á l y b a vesző l á t h a t á r a felett, a m i k o r a fák l o m b j á n á t t ö r v e , f é n y k é v é t v e t a h a r a s z t r a , v a g y m e g c s i l l o g t a t j a a frissen e s e t t h ó fehér leplét . . . Szeiff. December hó elején m e g n y í l t a m a d a r a k t e l e i t e t ő h á z a és az á l l a t k e r t k ö z ö n s é g e a z ó t a a b a r á t s á g o s h ő m é r s é k l e t ű é p ü l e t b e n egész n a p l á t h a t j a az összes g á z l ó m a d a r a k a t . I t t , e b b e n a téli m a d á r h á z b a n , l á t h a t ó c s a k igazán, h o g y m e n n y i r i t k a és é r t é k e s m a d a r u n k v a n , a m i t n y á r o n , a m i k o r a z o k a t a v a k k ö r n y é k é n elszélednek, n e m is l e h e t ilyen k ö n n y e n meg figyelni. A h a z a i m a d a r a k k ö z ü l i t t telel a fehér- és a fekete gólya, a d a r u , a z ibisz, a b a k c s ó , a k a n a l a s - és ü s t ö k ö s g é m és a n e m e s k ó c s a g , t o v á b b á a d é l e u r ó p a i p á r t á s d a r u , a flamingó, a forróégövi m a d a r a k k ö z ü l p e d i g a j a b i r u , a n y e r g e s g ó l y a , az afrikai m a r a b u , a k o r o n á s - és p á v a d a r u és a k a n á l c s ő r ű b a k c s ó . A téli m a d á r h á z k ü l ö n s z á r n y á b a n a b o r z a s - és rózsás g ö d é n y e k e t h e l y e z t ü k el. K ö r ü l b e l ü l h a t h ó n a p i g t a r t a felel tetés, amelynek végeztével a m a d a r a k ismét a szabadba k e r ü l n e k és a n a g y t a v o n — m i n t a t a v a s z h í r n ö k e i a z állat k e r t b e n — m e g j e l e n n e k az első gólyák. Szombath. Megérkezett a madárházba az ú j e s z t e n d ő első ú j d o n s á g a , a f e k e t e s z a r v a s c s ő r ű m a d á r ( Anthracoceros malayanus Raffl.) A s z a r v a s c s ő r ű m a d a r a k n a k A f r i k á b a n és I n d i á b a n élő s z á m o s faja i s m e r e t e s . N a g y s á g u k a g a l a m b és p u l y k a m é r e t e i k ö z ö t t v á l t a k o z i k . E k ü l ö n ö s m a d a r a k n a k jól m e g t e r m e t t c s ő r ü k fölött s z a r ú n e m ű a n y a g b ó l r e n d s z e r i n t m é g egy szarv-, illetve t ü l ö k s z e r ű k é p z ő d m é n y v a n , a m e l y n e k a l a k j a az egyes fajok s z e r i n t v á l t o z ó . V a n n a k o l y a n o k is, a m e l y e k n é l ez teljesen h i á n y z i k . Az ú j o n n a n b e s z e r z e t t m a d a r u n k v a l a m i v e l n a g y o b b a hollónál, t e h á t a k ö z e p e s n a g y s á g ú a k k ö z ü l v a l ó . I n d i á b ó l s z á r m a z i k és ezidőszerint e b b ő l a fajból az e g y e t l e n élő p é l d á n y E u r ó p á b a n . A s z a r v a s c s ő r ű m a d á r n a k n e m c s a k az a l a k j a és csőre k ü l ö n l e g e s , h a n e m fészkelési m ó d j a is. A t o j ó t o j á s a i t o d v a s fa ü r e g é b e n í k ö l t i k i . E n n e k az o d ú n a k b e j á r a t á t a k ö l t é s t a r t a m a a l a t t s á r n i l , a g y a g g a l ú g y befalazza, h o g y csak egy k e s k e n y n y í l á s m a r a d r a j t a . A h í m a t o j ó t ezen a n y í l á s o n k e r e s z t ü l s z o r g a l m a s a n e t e t i és h á z a t á j á t meg v é d e l m e z i a z esetleges t á m a d á s o k ellen. A r r a n é z v e , h o g y a h í m falazza-e b e a t o j ó t , v a g y ez u t ó b b i s a j á t m a g á t , a v é l e m é n y e k m e g o s z l a n a k . E g y e s megfigyelők s z e r i n t a h í m h o r d j a a t a p a s z t á s h o z szükséges a n y a g o t és végzi el az egész m u n k á t , v i s z o n t m á s o k s z e r i n t a t o j ó falazza el ö n m a g á t az o d ú b a n felszedett ü r ü l é k é v e l . B á r m e l y i k m ó d o n t ö r t é n i k is ez a m ű v e l e t , c s o d á l a t o s és p á r a t l a n jelenség a m a d a r a k v i l á g á b a n . A s z a r v a s c s ő r ű m a d á r fogságban szelíd és j ó i n d u l a t ú . Ápolóját megismeri, ennek simogatását, kedveskedéseit látható ö r ö m m e l fogadja. K é z b ő l eszik és eszébe s e m j u t , h o g y erős csőrét t á m a d ó f e g y v e r ü l h a s z n á l j a . I d e g e n e k k e l s z e m b e n bizal m a t l a n . A földön kissé e s e t l e n ü l m o z o g , d e a n n á l ü g y e s e b b e n s z ö k d e l az á g a k k ö z ö t t . F ő t á p l á l é k a az édes g y ü m ö l c s , d e j ó é t v á g g y a l f o g y a s z t j a el a v a g d a l t h ú s t is, s ő t n e m v e t i m e g a z elébe r a k o t t v e r e b e t v a g y e g e r e t s e m . Valószínű, h o g y h a z á j á b a n a k i s e b b m a d a r a k fészkét is fosztogatja. A s z a r v a s csőrű m a d a r a k egyes fajai nagyon r i t k á k és é r t é k e s e k . A n a g y o b b t e r m e t ű e k k ö z ü l a külföldi á l l a t k e r t e k b e n is c s a k itt-ott t a l á l h a t u n k egyet-egyet. Szombath. A keselyűfejű gyöngytyúk (Acryllium vulturinum Hardw.) m a d á r o s z t á l y u n k m á s i k új s z e r z e m é n y e . A g y ö n g y t y ú k o k k ö z ü l ez a legszebb és legdíszesebb. H a z á j a K e l e t a f r i k a , ahol a h o m o k o s , füves t é r s é g e k e n k i s e b b - n a g y o b b c s o p o r t o k b a n él. Feje,' a b a r n a t o l l k o s z o r ú j á v a l és erősen h a j l o t t csőrével, a k e s e l y ű k fejére e m l é k e z t e t . I n n e n n y e r t e a n e v é t . H a n g j a a kenetlen k ú t nyikorgásához hasonló, de távolról sem olyan k e l l e m e t l e n , m i n t a n á l u n k is t e n y é s z t e t t közönséges g y ö n g y t y ú k é . F o g s á g b a n c s e n d e s , n y u g o d t és k ü l ö n ö s e n szelíd. Meg felelő g o n d o z á s m e l l e t t m á r t ö b b h e l y e n k ö l t ö t t is. H o g y magángazdaságokban mégsem foglalkoznak ennek a gyönyörű
m a d á r n a k t e n y é s z t é s é v e l , a n n a k az az o k a , h o g y s o k k a l kényesebb, m i n t a közönséges gyöngytyúk. Télen n a g y o b b m e l e g r e v a n s z ü k s é g e , t e h á t f ű t ö t t h e l y e n kell t a r t a n i , m e r t a hideg, n e d v e s l e v e g ő t ő l h a m a r o s a n e l p u s z t u l . S z a p o r í t á s a is n e h e z e n sikerül, az á r a p e d i g h a s o n l í t h a t a t l a n u l m a g a s a b b , mint a gyöngytyúké, mivel a piacra került valamennyi példány a h a z á j á b ó l h o z a t o t t á l l a t . Az ú j o n n a n é r k e z e t t k é t pár keselyűfejű g y ö n g y t y ú k o t a téli h ó n a p o k r a a m a d á r h á z b a n h e l y e z t ü k el, m í g m a j d n y á r o n a f á c á n h á z s z a b a d k i f u t ó i b a k e r ü l h e t n e k . E z z e l az új beszerzéssel m a d á r á l l o m á n y u n k ismét r i t k a és é r t é k e s m a d a r a k k a l g y a r a p o d o t t . I g a z g a t ó s á g u n k m i n d e n igyekezete odairányul, hogy a közönség igényeit egyre t ö b b é r t é k e s és r i t k a á l l a t b e m u t a t á s á v a l m i n d f o k o z o t t a b b m é r t é k b e n kielégítse. Szombath. Az állatkert ajándékozói. 1930 n o v e m b e r és d e c e m b e r h a v á b a n a következő ajándékok érkeztek az állatkertbe : Gáspár Józseftől egy erdei pipis, ö t tengelic, ö t csicsörke, k é t p a c s i r t a , n é g y zöldike és t i z e n ö t n a p h a l ; Graefl Andortól egy egerészölyv ; Komáromy Károlytól egy ő z b a k ; Metzger Edétől egy b o r z ; Riemer Hildától egy m ó k u s ; Lehotzky Ferenc től egy s ü n ; Czakó Gyulától egy s ü n ; Heinzmann Mártontól egy t e n g e r i - t e k n ő s ; Gróf Vay Lászlótól egy fehér-gólya ; Kuharcsik Sándornétól egy l á n g b a g o l y ; Bíró Bálint dr.-tól egy e r d e i s z a l o n k a ; Péter Imrétől egy szajkó ; Stulla György Bélától egy csuszka és egy n á d i - s á r m á n y ; Balogh Aladártól egy ő z b a k ; Bogdány Ignáctól egy g ö r ö g - t e k n ő s ; Baranyai Rózsitól egy m o c s á r i - t e k n ő s ; Bartha Jenőtől egy vetési-lúd ; vitéz Lázár Ferenctől k é t fogoly ; Hankus Lajostól egy s ü n d i s z n ó ; Delmár Tivadartól két angora-macska ; Vásárhelyi Istvántól egy t ö r p e s a s ; Mariay Barnabástól egy s z á r c s a ; Bauer Mihálytól egy széncinege; Gáspár Jenötöl n é g y csicsörke, ö t csíz, egy s á r m á n y és h á r o m h a v a s i p i n t y ; Theimleitner Gyulától egy g ö r ö g - t e k n ő s ; Markbreiter Károlytól egy k u v i k ; M. kir. baromfitenyésztő szakiskolától egy p á r t ö r p e - v ö c s ö k ; dr. Karcsay Gyulánétól egy z ö l d l á b ú vízicsibe ; Németh Józseftől egy m o c s á r i - t e k n ő s ; Prenner Bélától egy z ö l d l á b ú vízicsibe ; Markovich Sámuel dr.-tól k é t g ö r ö g - t e k n ő s ; Albert Annától egy s z á r c s a ; Kovács Józseftől egy m o c s á r i - t e k n ő s ; Graefl Andortól egy h a m v a s r é t i h é j a ; Ripka Ferenc dr.-tól egy hullá m o s p a p a g á j ; Hermann Máriától egy fürj ; Exner Miksától egy holló ; Dreher Jenőtől egy b ü t y k ö s - h a t t y ú , ; Rajna Antalnétól k é t ugró-egér ; Bleyer Izsótól fehér egerek ; Deutsch Gábortól k é t p á v a ; Rudolf von Rothermanntól k é t r ó k a és k é t b o r z ; Kaiser Gusztávtól egy n y ú l ; Schaffer Richárdtól egy pele ; Rhédey Istvántól egy jeges b ú v á r ; Nagy Jenő dr.-tól egy füles k u v i k ; Varga Dezsőtől n é g y j a p á n t á n c o s - e g é r ; Simonek Károlynétól egy k u v i k . A n o v e m b e r és d e c e m b e r h ó f o l y a m á n b e é r k e z e t t a j á n d é k o k a t e z ú t o n is h á l á s a n köszöni az Állatkert igazgatósága.
SZERKESZTŐI ÜZENETEK Olvasóinknak boldog új évet kívánunk ! Lapunk barátait arra kérjük, hogy úgy, mint a múltban tették, az új esztendőben is támogassanak bennünket törekvése inkben ; terjesszék folyóiratunkat és szerezzenek annak mennél több új előfizetőt. Mai számunk minden példá nyához előfizetési felhívást és postatakarékpénztári befizetőlapot mellékelünk. Kz az intézkedésünk azoknál, akiknek lapunk tiszteletpéldányként jár, vagy akik előfizetésüket már megújították, ne okozzon félreértést. Az előfizetési felhívás és befizetőlap elküldésével folyó iratunk terjesztését, újabb előfizetőktoborzásátkívánjuk előmozdítani és ehhez a törekvésünkhöz minden olva sónk szíves segítségét, közreműködését kérjük ! hi:rtK:att:aK:aK:att*(i:rfriatt:rfriafi.db.:d^
A T E R M É S Z E T 1 9 3 0 . évfolyamának bekötési táblája vászonból, arany=nyomással 2 p e n g ő é r t kapható kiadóhivatalunkban.
Mátray Gyula, könyvének bocsátja a a szerzőnél
a v a d á s z a t i í r ó k s z é n i o r a Vadásztörténetek c í m ű m e g m a r a d t példányait 2 5 0 pengő nyomdai áron vadászközönség rendelkezésére. Megrendelhető Csillaghegyen, B u d a p e s t mellett.
Fajtatiszta bécsi kéknyulak e l a d ó k a z Á l l a t k e r t b e n .
Az apróhirdetés m i n d e n szava 20 fillér ; előfizetőknek 10 fillér A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 pengő ; előfizetőknek 1 pengő
Előfizetési vagy hirdetési díj Állatkert Budapest, VI., küldendő. i!*r Csakis válaszbélyeg beküldése esetén felelünk. ~smi Természettudományi K ö z l ö n y . S z e r k e s z t i : llosvay Lajos k ö z r e m ű k ö d é s é v e l Gombocz Endre és Szabó-Patay József. S z e r k e s z t ő ség é s k i a d ó h i v a t a l : B u d a p e s t , V I I I . , E s z t e r h á z y - u . 16.
A vizivadászok f i g y e l m é b e ! A k i a z ú s z ó m a d a r a k n a k , f ő k é p e n a k a c s a - l i b a f é l é k n e k sokféle s z í n ű é s a l a k ú f a j t á i k ö z ö t t el a k a r i g a z o d n i , a z v e g y e m e g Dr. Nagy Jenő : Az «U szómadarak meghatározóján című k i s k ö n y v é t , a m e l y fekete és színes k é p e k k e l és m i n d e n k i á l t a l k ö n n y e n é r t h e t ő t á b l á z a t o k k a l a lehető l e g k ö n n y e b b e n r á v e z e t a k e r e s e t t faj nevére, ú g y hogy e kis könyvvel m i n d e n k i m a g a keresheti meg a kezé ben levő ismeretlen ú s z ó m a d á r p o n t o s és hiteles nevét. I g a z v a d á s z , a k i t u d n i a k a r j a , h o g y m i t e j t e t t e l és h o g y m i t fog a j ö v ő b e n e l e j t e n i , n e m n é l k ü l ö z h e t i l y e n k ö n y v e t ! Á r a előzetes beküldés esetében P 2 0 P . K a p h a t ó a szerzőnél Debrecenben, Erdősor 5.
Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete B u d a p e s t , V I I . k e r . , I s t v á n - ú t 2. Á l l a t o r v o s i főiskola p o l i k l i n i k á j a J ó z s e f 3 0 8 — 3 0 . H i v a t a l o s ó r á k hétfőn é s c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 ó r á k k ö z ö t t .
A m. kir. földmívelésügyi minisztérium mint közérdekű vadászati szakmunkát, erkölcsileg támogatja a Nagy László szerkesztésében évről-évre új tartalommal megjelenő »Vadászati Utmutatót«-. (Vadászati z s e b n a p t á r t ) . A z 1930—1931. v . é v r e szóló k ö t e t 250 o l d a l o n n y ú j t a v a d á s z k ö z ö n s é g n e k h a s z n o s i s m e r e t e k e t , s z á m o s e r e d e t i k é p p e l i l l u s z t r á l v á n a s z ö v e g e t . D í s z e s egész vászonkötés! Á r a portómentes beküldéssel 5, díszesebb 6 p e n g ő . K a p h a t ó a s z e r k e s z t ő n é l ( V I I I . , S z i g o n y - u t c a 34.), beszerezhető a könyv- és fegyverkereskedők útján.
Magyar Kutyafajták Törzskönyve B u d a p e s t , V I I . , I s t v á n - ú t 2 . Á l l a t o r v o s i főiskola p o l i k l i n i k á j a J ó z s e f 3 0 8 — 3 0 . H i v a t a l o s ó r á k t ö r z s k ö n y v e z é s v é g e t t hétfőn é s c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 órák között.
Megjelent Nozdroviczky Lajos-nak „Vadászemlékeim" című könyve. Egész vászonkötésben, illusztrálva ára 8 P . Megren d e l h e t ő a s z e r z ő n é l , B u d a p e s t , I . , A t t i l a - k ö r ú t 12. s z .
Magyar Dobermannosok t i t k á r i h i v a t a l a B u d a p e s t , B a r o s s - u t c a 77. T e l e f o n : J ó z s e f 4 1 3 — 7 8 .
Kertészeti Lapok, — Virágos Budapest, Virágos Magyarország. Kertészkedőknek nélkülözhetetlen képes folyóirat. Előfizetést ára negyedévre 4 P. Kiadóhivatal : Budapest, VII., Dohány-utca 20.
Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete« B u d a p e s t , Á l l a t o r v o s i főiskola p o l i k l i n i k á j a , V I I . , R o t t e n b i l l e r - u t c a 2 3 — 2 5 . T e l e f o n : József 308—30.
VIII.,
Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szövetsége B u d a p e s t , V I I . , I s t v á n - ú t 2. T e l e f o n : J ó z s e f 3 0 8 — 3 0 .
:: :: A kiadásért felelős:
b u d a p e s t
AZ ELISMERT
x x x
?: "
x x
Szent G e l l é r t Cjyogyturdo és Szálló
:í
47° C. r á d i u m o s h ő f o r r á s o k . A legtökéletesebb gyógy berendezések. Elsőrangú gyógyszálló a fürdővel közvetlen :=: kapcsolatban. D i é t á s konyha.
x ii x x x x íí x xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
BUDAPEST
székesfőváros
A s v A n y v í z . o z e h e
HEIMsFÉLE PÉKSÜTEMÉNY AZ EGÉSZ ÁLLATKERT TERÜLETÉN KAPHATÓ Föüzlet: Heim Lajos,VI.,Szondy-u. 96/a. Tel.: 152—41. Fiókok: VI., Teréz-körút 4. <*-• IV., Petőfi Sándor-u. 9.
;{
N A D L E R H E R B E R T :: ::
H A R M A T V Í A »HUNGÁRIA««GYÓGYFORRÁS S Z É N S A V V A L T £ L Í T E T T VIZE T E L E F O N : A U T O M A T A 530—03
x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
KÚN SÁNDOR |
£5
Ej BUDAPEST, IV., Ferenc József-rakpart 18. 1 • • M I I .MII
I
E3
FESTÉK, KENCE, ZSIRADÉKÁN^ KÁTRÁNY, VEGYI TERMÉKEK | T E L E F O N :
8 4 5 — 1 1, 8 6 7 — 7 3
L O P Ó
u
S Z A B A D A L M A Z O T T ISKOLAPADOK, ISKOLAI BÚTOROK, A T L É T I K A I S P O R T C I K K E K , T O R N A S Z E R E K ÉS GYERMEK. jATSZÓTÉRBERENDEZÉSEK GYÁRA
B U D A P E S T , III., B É C S I í Ú T 85. T E L E F O N :
A U T . 625—05
Árjegyzéket é s költségvetést felszólításra k ü l d ö k .
X
X í; 5Í íí Sí íí :í 5! :í ;í :í
ÁLL
£3
y,
ATAIT
SCHREIER BÉLA kereskedelmi
un
P EKK
D-vitamin és F U T O R KEVERÉKÉVEL T A K A R M Á N Y O Z Z A .
részvényíárs,
BUDAPEST VII., Izabella-utca 34. sz.
I FI
T e l . : J. 4 3 8 — 4 9 és 3 2 0 — 5 2
un
FILLÉRES || B E F E K T E T É S I ES
V e s z é s elad m i n d e n n e m ű szálast és szemestakarmányt, őrleményféléket, gabona* n e m ű e k e t , f űszeri, hüve= lyess és g y a r m a t á r u t .
x
5!
FI
Kai i
íí 5! X X X Í Í X X X X Í Í X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X * '
CHINOIN 1 un gyógy szer é s vegyészeti SS termékek gyára r.«t. g£j
ÚJPEST 1
MlMTMMMMMr
ZIMMER
FERENC
HALKERESKEDELMI R..T. BUDAPEST, KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK T . : A. 8 5 4 - 4 8 FIÓKÜZLETEK : V., Gróf Tisza Istvánmtca 10. T . : A. 8 1 6 - 7 9 , VII., Rákóczi.út 9 0 . IRODA: VIII., Horánszky=utca 19. I. em. Telefon: J. 3 3 5 - 3 9
ailflí- és Növénykertünk állandóan sok látványosságot nyújt! Kedvezőtlen időjárás esetén é s egész télen át a p á l m a h á z b a n a délszaki növények g a z d a g g y ű j t e m é n y e , a z a q u a r i u m , terrarium. m a d á r h á z , m a j m o k , ragadozók, zsiráfok, antilopok és v a s t a g bőrűek h á z á n a k fedett helyiségeiben pedig a z ö s s z e s á l l a t o k l é t h a t ó k .
RATTINGER LAJOS AUTÓKAROSSZÉRIA, Alapíttatott 1906
BELÉPŐDÍJ: Felnőtteknek 7 0 fillér Vasárnap és csütörtökön . . . . 5 0 fillér 10 éven aluli gyermekeknek . . . 3 0 fillér
KOCSIGYÁRTÓ.UZEM
BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-ÚT 144. ÚJ ÉS HASZNÁLT KOCSIK RAKTÁRON
FH FH
T
Telefon: J. 405—87
J
1 M I I ! I I I I I l I I ITI II l I l fTl l l I I I I l I ! 1 I I T I !I I I I ITTT1 I 1! I I TI II I I I l I l I I 1 I I t I 1
Alapíttatott 1 8 4 9 .
|
Kedvezmény A Természet olvasóinak! 44
G r ó f Széchenyi Z s i g m o n d C S U I című afrikai vadásznaplóját 4 9 0 oldalon 150 eredeti fényképe felvétellel, k ö t v e
3 X 1 0 pengős havi részletre portómentesen megküldjük. Kérjük a megrendelőszelvényt kivágni é s beküldeni.
o
MEGRENDELÉSI
SZELVÉNY.
T. DR VÁJNA GYÖRGY ÉS TÁRSA cégnek Budapest, ÍV., Váci-.utca 28. Ezennel m e g r e n d e l e m portómentesen
gróf Széchenyi Zsigmond, CSUI cimű afrikai vadásznaplóját 30 p e n g ő s á r b a n , havi 10 p e n g ő s részletfizetésre. Kérem az e l s ő 10 p e n g ő s r é s z l e t e t a k ö n y v m e g k ü l d é s e k o r utánvételezni, a másik két részletet 1931. f e b r u á r é s m á r c i u s h a v á b a n befizetem.
T e l e f o n : J. 4 2 8 - 2 5 .
URBANCSEK JÚZSEF JÁNOS B E T O N É P Í T Ő . Pala., cserép, és Eternit.tetöfedömester, tetőzet jókarbantartási vállalat. B U D A P E S T , VII. KERÜLET, T H Ö K Ö L Y . Ú T 117. S Z Á M .
íJ(lllllll(llllllllll)llll(lllllll(lll(l1lll(llllllllllllllllllilMlll(III(ilie
| Ifj. SchaíerJózsef
P o n t o s a n készít:
AQUARIUMOK,
MADÁRKALITKÁK n a
haltartók, díszhalak gy Árjegyzéket küldök.
özv.
KIRCHKNOPF
választékban.
ISTVÁNNÉ
üveg- és porcellánkereskedő, Budapest, IX., Kálvin-tér 8. sz. (Református templom mellett.)
Alapíttatott 1 8 7 2 .
Telefon : Aut. 535—50.
FRITSCH é s TÁRSA Olvasható aláírás.
Pontos cím.
A könyv a vételár teljes kiegyenlítéséig a cég tulajdonát képezi,
~
b o r o s h o r d ó k a t , Ej kádármester Állami é s székesfővárosi szállíló k á d a k a t , dézsákat — § Budapest, VII., Gizella út 53-55. és virágköblöket 5 = Telefon : József 413—97 átinti nti mi iici itn • iiictitciiictiitiiittiiciiiiiiifiiiiKtfifii i cinci ti
Cégtulajdonos: F R I T S C H
EMIL
B U D A P E S T , II. K E R . , M A R G I T s K Ö R Ú T 1 1 . S Z . KÉSZÍT t Épületi és díszműbádogos munkát* egészségügyi berende* léseket, csatornázást, gázvezetéket s minden e szakmába vágó munkát
Budapest székesfőváros, házinyomdája 1931 — 411
