Magyar Labdarúgó Szövetség
LABDARÚGÁS VERSENYSZABÁLYZATA NAGYPÁLYÁRA ÉS CSÖKKENTETT PÁLYAMÉRETEKRE 2007 - 2008. ÉV
Az MLSZ elnöksége a 65/2007. (2007.04.02.) számú határozatával fogadta el.
BEVEZETŐ ................................................................................................................ 5 A versenyszabályzat célja ............................................................................................ A versenyszabályzat személyi és területi hatálya......................................................... A versenyszabályzat időbeli hatálya............................................................................. Irányítási, döntési szintek ............................................................................................. Az MLSZ, a szervezeti egységek és a sportszervezetek közötti érintkezés formáiA labdarúgó jogállása ...................................................................................................... A labdarúgó kötelmei A versenyengedély kiadása nyilvántartása és visszavonása........................................ Versenyengedély típusai .............................................................................................. Játékjogosultság........................................................................................................... Sportszervezetek típusai .......................................................................................... 12 A nemzeti válogatott csapat...................................................................................... 12 A nemzeti válogatott labdarúgó ................................................................................ 13 A nemzeti válogatottba labdarúgót biztosító csapat kötelessége és mentesítése .... 14 A nemzeti válogatott mérkőzés napja....................................................................... 14 Egyéb válogatott csapat ........................................................................................... 14 A szervezeti egységek válogatott labdarúgói, válogatott labdarúgót adó sportszervezet .......................................................................................................... 15 A sportszervezetek nemzetközi és hazai mérkőzései .............................................. 15 A versenyrendszer felépítése ................................................................................... 16 A labdarúgó bajnokság kiírása, a versenykiírás tartalmi elemei ............................... 17 A sportszervezetek nevezési rendje ......................................................................... 18 Részvételi jog, részvételi kötelezettség .................................................................... 20 Új sportszervezet (csapat) besorolása ..................................................................... 21 Az osztály, csoport létszámának kiegészítése.......................................................... 21 A bajnoki év .............................................................................................................. 22 Bajnoki csoportbeosztás........................................................................................... 22 Sorsolás.................................................................................................................... 23 A mérkőzés sorsolt időpontjának megváltoztatása................................................... 24 Mérkőzés elhalasztásának kérése, lejátszásának időpontja..................................... 25 A pályaválasztás joga ............................................................................................... 25 A mérkőzés kezdésének időpontja ........................................................................... 26 A pályaválasztó sportszervezet mérkőzés szervezési feladatai ............................... 27 Bajnoki és kupamérkőzés helye és ideje.................................................................. 28 A mérkőzések játékideje........................................................................................... 29 A csapat összetétele ................................................................................................ 29 A játékvezető, a játékvezető asszisztensek és az ellenőrök küldése ....................... 30 Játékvezetői, ellenőri költségek ................................................................................ 31 A játékvezető távolmaradása, a szükség-játékvezető .............................................. 32 A szükség-játékvezető kiválasztása a játékvezető távolmaradása esetén .............. 34 Játékvezető kijelölését, működését kizáró tényezők ................................................ 34 A játékvezetői öltöző. A játékvezető feladatai. A mérkőzés jegyzőkönyve ............... 35 A játékos személyazonosságának megállapítása .................................................... 39 A csapatok sportöltözetének ellenőrzése ................................................................. 39 A labda biztosítása, ellenőrzése, kicserélése ........................................................... 40 Tartózkodás a pályakorláton belül ............................................................................ 41 A csapatok bevonulása, levonulása, a közönség üdvözlése .................................... 42 Térfélválasztás ......................................................................................................... 42 Gyászszünet megtartása .......................................................................................... 43
VERSENYSZABÁLYZAT
2
2007-2008.
Várakozási idő .......................................................................................................... 43 Létszámhiányos csapatok ........................................................................................ 43 Az utazó csapat ........................................................................................................ 44 Később kezdés ............................................................................................................. Bajnoki mérkőzés lemondása................................................................................... 45 El nem utazott, meg nem jelent csapat......................................................................... Elmaradt mérkőzés................................................................................................... 46 Utánpótlás csapatok elmaradt mérkőzéseivel kapcsolatos eljárási rend ..................... Játékjogosultság az előrehozott mérkőzésen ........................................................... 49 Játékjogosultság a később lejátszásra kerülő mérkőzésen ...................................... 49 Cserejátékosok......................................................................................................... 50 Sárga- és piros lap ................................................................................................... 51 Játékjogosultság a mérkőzésen ............................................................................... 54 Sportvezetők, labdarúgóedzők, játékvezetők játékjogosultsága............................... 54 Jogosulatlan játék..................................................................................................... 54 A mérkőzés félbeszakítása....................................................................................... 55 A mérkőzés beszüntetése ....................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Előzetes óvás bejelentése ........................................................................................ 58 Óvás bajnoki- vagy kupamérkőzés eredménye ellen ............................................... 59 Hivatalból történő eljárás jogosulatlan játék esetén.................................................. 62 Bajnokságból való visszalépés, kizárás.................................................................... 62 Mérkőzés eredményeinek nyilvántartása, ................................................................ 63 a bajnoki sorrend megállapítása............................................................................... 63 A versenyügy fogalma .................................................................................................. Az elvek alkalmazása ................................................................................................... A versenyügyi eljárás nyelve ........................................................................................ A tényállás felderítése és a bizonyítékok értékelése .................................................... Okmányok, iratok kötelező bemutatása........................................................................ Megismerés és a kitanítás kötelezettsége .................................................................... A közvetlenség és a szóbeliség.................................................................................... Írásba foglalás, rögzítés ............................................................................................... Meghatalmazott képviselő részvétele a versenyügyi eljárásban .................................. A tárgyalás nyilvánossága ............................................................................................ A versenyügyi határozat nyilvántartása ........................................................................ A Versenybizottság összetétele.................................................................................... A Versenybizottság tagjának kizárása.......................................................................... A Versenybizottság hatásköre és illetékessége............................................................ A hatásköri és illetékességi vita eldöntése ................................................................... A Versenybizottság elnökének döntése........................................................................ A versenyügyi eljárás elrendelése A tárgyalás mellőzésének lehetőségével tartott versenyügyi eljárás rendje ................. Az elrendelést kizáró vagy az eljárást megszüntető okok ............................................ Versenybizottság elnökének mérlegelése .................................................................... A tárgyalás megtartásának tárgyi feltételei................................................................... A tárgyalás előkészítése............................................................................................... Idézés ........................................................................................................................... Jegyzőkönyv................................................................................................................. A versenyügyi tárgyalás ............................................................................................... A versenyügyi tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása........................................ A személyi adatok felvétele, a tényállás rövid ismertetése...........................................
VERSENYSZABÁLYZAT
3
2007-2008.
Bizonyítás ..................................................................................................................... A tényállás kiegészítése ............................................................................................... Az eljárás alá vont joga ................................................................................................ Tanácskozás ................................................................................................................ A versenyügyi határozat meghozatalának határideje ................................................... A határozat fajtái........................................................................................................... A határozat tartalma ..................................................................................................... A határozat kihirdetése, közlése................................................................................... A határozat megváltoztatása ........................................................................................ A versenyügyi határozat jogerőre emelkedése............................................................. Halasztó hatály ............................................................................................................. A jogorvoslati jogosultság ............................................................................................. A fellebbezésre jogosultak............................................................................................ A fellebbezés határideje. .............................................................................................. A fellebbezés bejelentése............................................................................................. A fellebbezés visszavonása......................................................................................... A fellebbezés tartalma .................................................................................................. Észrevétel a fellebbezésre............................................................................................ A fellebbezés iratainak továbbítása .............................................................................. A Fellebbviteli Bizottság ülésének előkészítése ........................................................... Idézés a Fellebbviteli Bizottság tárgyalására................................................................ A Fellebbviteli Bizottság tárgyalása .............................................................................. A Fellebbviteli Bizottság tagjainak összeférhetetlensége ............................................. A Fellebbviteli Bizottság határozatai............................................................................. A Fellebbviteli Bizottság határozat meghozatalának határideje.................................... A fellebbviteli határozat közlése ................................................................................... A Fellebbviteli Bizottság határozatának jogerőre emelkedése...................................... Egyéb eljárási cselekmények ....................................................................................... Rendkívüli jogorvoslat .................................................................................................. Általános rendelkezés .............................................................................................. 87 Záró rendelkezés...................................................................................................... 89 NEVEZÉSI LAP ....................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
VERSENYSZABÁLYZAT
4
2007-2008.
BEVEZETŐ A labdarúgás ezen versenyszabályzata (továbbiakban: versenyszabályzat) a labdarúgó sport versenye, versenyrendszere (továbbiakban: verseny) keretében folytatott labdarúgó sporttevékenységre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai tevékenységekre vonatkozó előírások rendszerbe foglalt összessége, amely a versenyrendszerben résztvevő labdarúgók, sportszakemberek, sportszervezetek általános és sportági kötelezettségeit szabályozza.
I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A versenyszabályzat célja A versenyszabályzat célja, hogy egységes szabályok szerint történjen a labdarúgó versenyek kiírása, megrendezése, lebonyolítása és ezáltal többek között: a) b) c) d)
járuljon hozzása labdarúgó sport népszerűsítéséhez ösztönözze a labdarúgó sport elterjedését, tömegesítését segítse elő a labdarúgó versenyek megrendezését, lebonyolítását; védje a verseny irányításában, szervezésében részt vállalók illetve a versenyben, résztvevők jogait; e) óvja és szabályozza a labdarúgó sportág rendjét, tisztaságát; f) ösztönözze a fair play szabályainak betartását. 2. § A versenyszabályzat területi és személyi hatálya (1)
A versenyszabályzatot kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén belül, mindazon nagypályás, és csökkentett pályaméretű (kivéve kispálya) versenyek kiírására, megrendezésére, lebonyolítására, amelyet a Versenyszervezők szerveznek.
(2)
Versenyszervezőknek kell tekinteni az MLSZ-t, a területi labdarúgó szövetségeket, valamint az erre vonatkozó külön engedély esetén a sportszervezeteket.
(3)
A versenyszabályzat vonatkozik: a) az MLSZ-re - beleértve minden szervezeti egységét (továbbiakban: teljeskörű MLSZ)
VERSENYSZABÁLYZAT
5
2007-2008.
b) a teljeskörű MLSZ sportszakembereire, c) a versenyen résztvevő sportszervezetre, d) a versenyen résztvevő sportszervezetnél tevékenykedő sportszakemberekre, e) a sportszervezettel verseny viszonyban lévő illetve szerződtetett labdarúgókra, f) a sportszervezettel munkavállalóként vagy szerződéses jogviszonyban lévő alkalmazottakra, társadalmi munkában tevékenykedő személyekre, g) a verseny megrendezésében, lebonyolításában részt vevő közreműködőkre.
3. § A versenyszabályzat időbeli hatálya A Magyar Labdarúgó Szövetség Elnöksége dönt a versenyszabályzat elfogadásáról, hatályba lépéséről, és hatályának vesztéséről. 4.§ Irányítási, döntési szintek (1)
Az MLSZ, mint országos sportági szakszövetség saját maga illetve az általa létrehozott szervezeti egységeken keresztül írányítja a magyar labdarúgó sportot, annak versenyeit. Az MLSZ, és szervezeti egységei együtt (továbbiakban: irányító szervek) a versenyrendszer meghatározó működtetői. Átmeneti irányító szerv, azon sportszervezet, amelyik labdarúgó versenyt szervez, mert irányító tevékenysége a labdarúgó verseny kezdési időpontjától a befejezéséig tart.
(2)
Az MLSZ dönt a saját maga által szervezett versenyek – Nemzeti (Országos) Bajnokságok, Kupák) kiírásával, megrendezésével, lebonyolításával,valamint a szervezeti egységei által szervezett versenyek általános elveivel kapcsolatos kérdésekben.
(3)
Az MLSZ szervezeti egységei döntenek a saját maguk által szervezett versenyek (bajnokságok, kupák) kiírásával, megrendezésével, lebonyolításával valamint a sportszervezet által szervezett verseny általános elveivel kapcsolatos kérdésekben.
(4)
A sportszervezet – mint átmeneti irányító szerv - dönt a saját maga által szervezet verseny (torna, kupa) kiírásával, megrendezésével, lebonyolításával, kapcsolatos kérdésekben.
(5)
Az irányító szervek - beleértve az átmeneti irányító szervet is tevékenységüket a hatályos FIFA, UEFA és MLSZ Alapszabálya, szabályzatai szerint látják el, és döntenek a hatáskörükbe tartozó ügyekben.
VERSENYSZABÁLYZAT
6
2007-2008.
5.§ Az irányító szervek, a versenyrendszer résztvevőinek egymás közötti kapcsolattartási formái (1)
Az irányító szervek, a versenyrendszer résztvevői egymással írásos formában, telefonon és személyesen (érintkeznek) tartják a kapcsolatot.
(2)
A keletkezett iratokat, hivatalos értesítőket levélben postai úton, vagy telefon útján megküldött levélben (faxon) illetve a versenyszervező honlapján történő megjelenéssel , vagy elektronikus levélben (e-mail-ben) kell megküldeni. Postai útnak tekintendő a futár útján megküldött irat is. Ugyanazon irat esetében több küldési mód is alkalmazható. Levél (tértivevényes, ajánlott) esetén a postai feladás dátuma, fax esetében a faxgép által készített telefonszám lista, e-mail–nél a számítógépes megérkezés és olvasottsági visszaigazolás együttesen, internetes honlapnál a megjelentetés dátumát követő 3. nap tekintendő a feladás igazolt dátumának. Az iratot minden esetben a hivatalos formában megadott címre, faxtelefonszámra kell eljuttatni.
(3)
Az iratot, - kivéve amikor e-mailben küldik - a küldő fél ügyrendjének megfelelően kell bélyegzővel és aláírással ellátni. Az aláírás vagy bélyegzőlenyomat nélkül küldött irat érvénytelen, ebben az esetben az iratot vissza kell utasítani. Erről a címzett a megérkezést követően azonnal írásban vagy telefonon köteles tájékoztni a küldő felet.
(4)
A versenyrendszer résztvevői a különböző dokumentumokban (alapszabály, szabályzatok, versenykiírások, stb.) előírt irataikat, az irányító szervek Alapszabályában, SZMSZ-ében, a szabályzatokban, versenykiírásokban, egyéb dokumentumokban meghatározottak szerint kötelesek megküldeni.
(5)
Az irányító szervek a hivatalos értesítőiket, határozataikat, rendelkezéseiket, közleményeiket hivatalos lapjukban vagy internetes honlapjukon kötelesek közzé tenni.. Az első- és másodfokú döntést hozó bizottságok alakszerű határozatait, valamennyi az ügyben érintettnek meg kell küldeni tértivevényes levélben, faxon illetve meghatározott formai követelménynek eleget tevő e-mail-en, vagy a tárgyalást követően igazoltan kell átadni a jelenlévőknek. Az e-mail, akkor tekinthető megfelelőnek, ha hiteles bélyegzővel és aláírással van ellátva.
(6)
Postai úton kézbesített idézővel, illetve a hivatalos értesítőben vagy az internetes honlapon közzétett értesítés útján kell megidézni a sportszervezetek tagjait, a sportszakembereket a sportszervezetekkel szerződéses jogviszonyban lévőket az irányító szerv és azok bizottságainak tárgyalására, ülésére . Az idézés a postai feladást, illetve a hivatalos értesítőben, internetes honlapon történő megjelenést követő 4. naptól kezdődően megérkezettnek tekintendő. A sportszervezet köteles a (2)-ben meghatározott módon kézbesített határozatokat, rendelkezéseket közleményeket tudomásul venni és végrehajtani, valamint közölni köteles tagjaival, és a vele szerződéses
VERSENYSZABÁLYZAT
7
2007-2008.
jogviszonyban lévő személyekkel az őket érintő határozatokat, idézéseket, meghívásokat. Ha a sportszervezet ennek a kötelességének nem tesz eleget, vagy azt nem kellő időben teljesíti, viseli az ebből esetlegesen eredő felelősséget és kárt. (7)
Az idézett fél köteles az idézésben megjelölt helyen és időben megjelenni. Ha nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja, a sportszervek távollétében is hozhatnak határozatot. Amennyiben az ügy eldöntése szempontjából a megidézett személy meghallgatása elengedhetetlen, és a megidézett a távolmaradásával a sportszervek munkáját akadályozza, fegyelmi úton felelősségre vonható, ha a távolmaradását időben és megfelelően nem indokolta.
(8)
Amennyiben a sportszervezetek nevezéskor megadott adata a bajnoki év közben megváltozik, ezt 5 napon belül írásban közölnie kell a bajnokságot kiíró szövetséggel. Ha az adat az Alapszabály vagy a Társasági Szerződés változása miatt módosul, a bírósági, cégbírósági beadást követően 3 napon belül köteles a sportszervezet a bajnokságot kiíró szövetségbe eljuttatni az okiratot.
(9)
Határidő számításnál - ha az utolsó nap munkaszüneti napra esik - a határidő utolsó napja a következő nap. A napokban megállapított határidőbe a mérkőzés napja nem számít be, csak az azt követő nap.
(10)
A versenyjegyzőkönyvben szereplő adatok, információk pontosítását, helyesbítését a mérkőzést követő 8 napon belül lehet kérni a bajnokságot kiíró szövetségtől.
II. fejezet Versenyengedély, játékjogosultság 6. § A labdarúgó jogállása (1)
A labdarúgó versenyen csak akkor vehet részt, ha az adott sportszervezetére vonatkozó érvényes versenyengedéllyel rendelkezik.
(2)
A labdarúgó hivatásos vagy amatőr sportoló.
(3)
A hivatásos labdarúgó az a labdarúgó, aki írásos szerződés alapján, jövedelem szerzési céllal (valós költségeinél több juttatást kapva), foglalkozásszerűen folytat labdarúgó sporttevékenységet. Minden más labdarúgó amatőr labdarúgónak minősül.
VERSENYSZABÁLYZAT
8
2007-2008.
7. § A labdarúgó kötelmei (1)
A labdarúgó köteles: a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni; b) a külön jogszabályban meghatározott sportorvosi alkalmassági vizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenőrzés); c) a hazai és nemzetközi játék- és versenyszabályokat, valamint a labdarúgó sportággal kapcsolatos egyéb szabályzatokat betartani; d) a labdarúgó sporttevékenysége során annak a sportszervezetnek az érdekeit figyelembe venni, amellyel verseny illetve szerződéses viszonyban áll. e) a labdarúgó sportevékenysége során a nemzeti válogatott keretbe történő meghívás esetén az MLSZ érdekeit figyelembe venni f) betartani a külön jogszabályban meghatározott tiltott teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmát A labdarúgó nem használhat, nem alkalmazhat illetve nem forgalmazhat az előbbi jogszabályban meghatározott tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket és módszereket. g) alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak.
(2)
A kötelmek megszegése fegyelmi vétségnek minősül.
8. § A versenyengedély kiadása nyilvántartása és visszavonása (1)
A felnőtt korosztálytól az U-12-es korosztályig a labdarúgónak a bajnokságot kiíró szövetség által kiállított, a versenyrendszerben illetve a versenyeken részvételre jogosító, a versenyengedélyt is magába foglaló versenyigazolvánnyal kell rendelkeznie. A labdarúgó a versenyengedély kérő lapon nyilatkozik, hogy az MLSZ Alapszabályát és összes szabályzatát magára nézve kötelezően elfogadja. Az MLSZ által kötelezően kiírt utánpótlás programban (U-7, U-9, U-11) szereplő labdarúgóknak a versenyengedély csak a balesetbiztosítást tartalmazza, ezért számukra verseny igazolványt nem kötelező kiadni, de ha kiadják, akkor a kiadás ingyenes. Az ilyen korosztályú labdarúgókat szerepeltető csapatok részére a bajnokságot kiíró szövetség csoportos igazolást állít ki a biztosítási díj befizetéséről.
(2)
A verseny igazolvány a labdarúgó tulajdona, amelyet sportszervezete kezel. A verseny igazolvánnyal való visszaélés esetén a játékra jelentkező labdarúgót és a sportszervezetet fegyelmi eljárás keretében vonják felelősségre.
(3)
A verseny igazolvány elvesztése esetén – kérelemre – az igazolványt kiállító szervezet másolatot állít ki.
VERSENYSZABÁLYZAT
9
2007-2008.
Ha az eredeti verseny igazolvány a későbbiekben előkerül, a másodpéldányt – megsemmisítés céljából – az igazolványt kiállító szervezethez kell benyújtani. (4)
A versenyengedély kiváltásához meghatározott időszakonként a labdarúgók fényképét cseréni kell az MLSZ adatbázisában. Ezek a korosztályhoz kapcsolódó időszakok az alábbiak: a) 18 éves életkorig - kétévente b) 18 éves életkor felett – négyévente A beadott fénykép 1 hónapnál régebbi nem lehet.
(5)
A versenyengedély kérelemben foglalt adatok valódiságáért a labdarúgó és a sportszervezet fegyelmileg felelős. A versenyengedélyt is tartalmazó verseny igazolvány a sportegészségügyi ellenőrzés adatait tartalmazó dokumentummal, sportorvosi igazolással együtt érvényes. A versenyengedély balesetbiztosítást is tartalmaz. A bajnoki osztályok versenyengedély díját az MLSZ Szabályzatokhoz kapcsolódó díjfizetési rend kiadványa határozza meg. A versenyengedélyt is tartalmazó verseny igazolvány kiadására, nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat az MLSZ Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzata tartalmazza.
(6)
Versenyengedély bevonása az MLSZ Fegyelmi Szabályzatában meghatározottak szerint meghatározott időtartamra történhet. A versenyzéstől eltiltás legfeljebb 5 évre történhet.
(7)
Ha a versenyengedély kiadásának nem voltak meg a jogszabályi valamint az MLSZ szabályzataiban előírt feltételei, a versenyengedélyt a kiadó visszavonja.
(8)
Ha a labdarúgó és a sportszervezet együttes kérelmére a bajnokságot kiíró szövetség a versenyengedély kiadását megtagadja vagy visszavonja a határozat ellen a versenyügyi eljárás szabályaiban meghatározottak szerint fellebbezésre jogosult a labdarúgó vagy a sportszervezet.
9. § A versenyengedély típusai (1)
Az MLSZ a versenyengedélyeket a nagypályás, a csökkentett méretű bajnokságok, továbbá férfi és női bajnoki osztályok , valamint korosztályok szerint adja ki.
(2)
Vegyes-nyílt bajnokságban részt vehet a bajnoki osztályra megállapított versenyengedéllyel rendelkező hivatásos illetve szerződéses amatőr labdarúgó.
VERSENYSZABÁLYZAT
10
2007-2008.
(3)
Amatőr bajnokságban részt vehet a bajnoki osztályra megállapított versenyengedéllyel rendelkező amatőr és szerződéses amatőr labdarúgó. 10. § Játékjogosultság általános esetei
(1)
A Magyar Labdarúgó Szövetség Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzata szerint nyilvántartásba vett labdarúgója az adott bajnoki évben akkor rendelkezik általános játékjogosultsággal, ha az MLSZ Versenykiírásában a bajnoki és korosztályra meghatározott versenyengedély díjat az első bajnoki, kupa, vagy nemzetközi mérkőzés előtt – amelyen kezdő, vagy cserejátékosként szerepel, illetve a versenyjegyzőkönyvben cserejátékosként feltüntették – befizette, és érvényes sportorvosi igazolással rendelkezik.
(2)
Korcsoportok: a) utánpótlás korcsoport: betöltött 5. életévét követő január 1-től 19. életév betöltésének december 31-ig; - nagypályás labdarúgó mérkőzésen a naptári évben 11. életévét betöltött labdarúgó szerepelhet; - U19 korosztályú csapatokban fiatalabb korosztályú labdarúgó akkor vehet részt, ha a 14. életévét a mérkőzés napjáig betöltötte; - U18 és annál alacsonyabb korosztályú csapatokban fiatalabb korosztályú labdarúgó a meghatározott korosztálynál legfeljebb 3 évvel fiatalabb vehet részt; b) felnőtt korcsoport: betöltött 19. életévét követő január 1-től; - felnőtt bajnoki, Magyar Kupa és egyéb mérkőzéseken legfeljebb a mérkőzés napjáig a 15. életévét betöltött és annál idősebb korú labdarúgó vehet részt;
(3)
A versenyengedély akkor adható ki, ha a játékosnak nincs semmilyen jellegű jogerősen megállapított tartozása egyik bajnokságot kiíró szövetség felé sem. Amennyiben a labdarúgó tartozását jogerős határozattal a bajnokság közben állapítják meg, akkor versenyengedélyét a határozat hatályba lépésének napján be kell vonni.
(4)
Ha a versenyengedélyt kiállító szövetség a jogerős tartozás megállapítása ellenére mégis kiadja a versenyengedélyt, akkor köteles haladéktalanul intézkedni a versenyengedély bevonásáról, egyúttal a felelősség megállapítására fegyelmi eljárást kell indítania.
(5)
Valamennyi labdarúgó bajnokságban, a bajnokság befejezést megelőző 3 bajnoki fordulóban csak annak a labdarúgónak van játékjogosultsága, aki az utolsó 3 bajnoki forduló időpontja előtt a sportszervezet igazolt labdarúgója volt.
VERSENYSZABÁLYZAT
11
2007-2008.
Nincs játékjogosultsága, és verseny igazolványát be kell vonni annak a labdarúgónak, akinek igazolását, átigazolását az utolsó 3 bajnoki forduló időszakában végezték el. (6)
A versenyengedély általános versenyzési lehetőséget jelent, a konkrét mérkőzésre vonatkozó játékjogosultság esetében a jogosulatlan játék tényállási felsorolásából kell kiindulni.
III. fejezet SPORTSZERVEZETEK JOGÁLLÁSA
11. § Sportszervezetek típusai (1)
Sportszervezetek a sportegyesületek és a sportvállalkozások.
(2)
Sportegyesület a 2004. évi I. törvényben megállapított eltérésekkel az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény illetve a Ptk. Szabályai szerint műkökő társadalmi szervezet.
(3)
Sportiskola az a költségvetési szerv vagy közhasznú társaság, amely utánpótlás-nevelést végez valamint az az iskola amely a Kt. alapján közreműködik az utánpótlás nevelésében.
(4)
Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzet fő tevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
(5)
Sportvállalkozás korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alpítható illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályai szerint.
IV. fejezet NEMZETKÖZI MÉRKŐZÉSEK 12. § A nemzeti válogatott csapat (1)
Az MLSZ a nemzetközi kötelezettségeit figyelembe véve dönt a nemzeti válogatott csapatok (keretek) létrehozásáról, működtetéséről.
VERSENYSZABÁLYZAT
12
2007-2008.
(2)
A nemzeti válogatott csapatnak csak magyar állampolgárságú játékos lehet tagja.
(3)
A nemzeti válogatott csapatba a labdarúgót (figyelembe véve előzetes hozzájárulását) az MLSZ hívja meg. A meghívásról a labdarúgóval egyidejüleg sportszervezetét is értesíteni kell.
(4)
A nemzeti válogatott mérkőzések és előkészületük, valamint a csapat külföldön tartozkodása idején a válogatotthoz meghívott labdarúgó fegyelmi ügye az MLSZ hatásközébe tartozik.
13. § A nemzeti válogatott labdarúgó (1)
A nemzeti válogatott csapatba csak az a labdarúgó hívható meg, aki válogatott kerettagságáról előzetesen nem mondott le. a) a hivatásos labdarúgónak a versenyengedély kérelmével egyidejüleg írásban kell nyilalkoznia a lemondásról, amelyet az MLSZ-nek kell eljuttatnia. A lemondás tudomásul vételéről az MLSZ írásban értesíti a labdarúgót és annak sportszervezetét; b) külföldi sportszervezethez szerződő hivatásos labdarúgó a távozási kérelem beadásakor köteles a lemondó nyilatkozatot az MLSZ-nek leadni; c) amatőr labdarúgó az első meghívás kézhezvétele után 2 napon belül köteles írásban értesíteni az MLSZ-t, amennyiben lemondja meghívását.
(2)
A nemzeti válogatott keretbe meghívott labdarúgó köteles megjelenni a meghívóban szereplő helyen és időpontban még sérülése esetén is. Amennyiben a labdarúgó fekvő illettve fertőző beteg, akkor a sportszervezet képviselője köteles megjelenni és az orvosi igazolást bemutatni.
(3)
Fegyelmi eljárást kell indítani az ellen a játékos ellen, aki a válogatott keretbe történő meghívását alapos ok nélkül lemondja és nem jelenik meg..
(4)
A kijelölt játékos a válogatott csapat edzőtábor kezdetének napjától nem vehet részt sportszervezete mérkőzésén.
(5)
Fegyelmi eljárást kell indítani a sportszervezet sportvezetője, edzője ellen, aki az edzőtáborozáson illetve mérkőzésen való részvételt megtiltja, vagy megakadályozza.
(6)
A válogatott mérkőzések és előkészületük, valamint a csapat külföldön tartózkodása idején a válogatotthoz kijelölt játékosok fegyelmi ügyei az MLSZ Elnökségének hatáskörébe tartoznak.
VERSENYSZABÁLYZAT
13
2007-2008.
14. § A nemzeti válogatottba labdarúgót biztosító csapat kötelessége és mentesítése (1)
Az MLSZ a nemzetközi versenynaptár kialakítása után véglegesíti a hazai bajnoki és kupa mérkőzés napokat.
(2)
Ha a sportszervezet csak egy labdarúgót ad a nemzeti válogatott valamelyik keretébe, úgy a kisorsolt bajnoki mérkőzést – amely a nemzeti válogatott mérkőzés idején kerül sorra – köteles lejátszani.
(3)
Amennyiben egy sportszervezet csapatából legalább három labdarúgó tagja a nemzeti válogatottnak, akkor az érintett sportszervezet csapata mentesítést kaphat az adott forduló(k) mérkőzésének lejátszása alól. A mentesítésre vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani legalább 5 nappal a mérkőzés megrendezése előtt. A kérelemnek tartalmaznia kell a válogatott játékosok bajnoki osztályokra vonatkozó mérkőzésszámát és egyéb a sportszervezet által fontosnak tartott információkat. A kérelmet az MLSZ versenybizottsága bírálja el.
15. § A nemzeti válogatott mérkőzés napja (1)
A nemzeti válogatott mérkőzés napjára az MLSZ teljes vagy részleges játéktilalmat rendelhet el. A játéktilalmat legkésőbb a mérkőzést megelőző 21 nappal közölni kell az MLSZ-hez tartozó sportszervezetekkel illetve a szervezeti egységekkel.
(2)
Az MLSZ illetve szervezeti egysége a nemzeti válogatott mérkőzés napjára sorsolhat teljes bajnoki fordulót, engedélyezheti elmaradt vagy előbbre hozott bajnoki illetve Magyar Kupa mérkőzés lejátszását. Ebben az esetben a lejátszásra kerülő mérkőzése kezdési időpontját úgy kell megállapítani, hogy azok legalább egy órával a válogatott mérkőzés előtt egy órával befejeződjenek. 16. § Egyéb válogatott csapat
(1)
A nemzeti válogatott csapaton kívül ideiglenes jelleggel (alkalomszerűen) a szervezeti egységek saját hatáskörben létrehozhatnak válogatott csapatot.
(2)
Ezen válogatottak felkészülését, mérkőzéseit úgy kell tervezni, szervezni, hogy az nem ütközhet a bajnoki, vagy kupamérkőzések játéknapjával.
VERSENYSZABÁLYZAT
14
2007-2008.
17. § A szervezeti egységek válogatott labdarúgói, válogatott labdarúgót adó sportszervezet (1)
A válogatott csapatban való szereplés, a felkészülésen való részvétel a labdarúgó részéről önkéntes. A szervező hívja meg a labdarúgót a sportszervezeten keresztül. A labdarúgó a meghívás kézhezvétele után, 2 napon belül írásban köteles értesíteni a szervezőt a meghívás elfogadásáról, vagy elutasításáról.
(2)
Ha a szervező olyan sportszervezet csapatából is meghív labdarúgót, amelynek bajnokságát más szerv (MLSZ,TLSZ) rendezi, a meghívás előtt meg kell kérni az érintett szövetség hozzájárulását.
(3)
Ha a labdarúgó a meghívást elfogadta, sportszervezete a felkészülésen való részvételt, a válogatott csapatban való szereplést nem akadályozhatja meg. Fegyelmi eljárást kell indítani a sportszervezet vezetője ellen, aki a labdarúgónak megtiltja, vagy megakadályozza a részvételét a válogatottban.
(4)
A válogatott keretbe meghívott labdarúgó a meghívás elfogadása esetén játékjoga felfüggesztése terhe mellett tartozik részt venni a válogatott keret felkészülésén, mérkőzésén.
(5)
A labdarúgónak a válogatott csapatban való szereplés a felkészüléseken való részvétel összes költségét a meghívó szervező köteles megtéríteni. Ezzel kapcsolatban a labdarúgó sportszervezetét semmilyen anyagi jellegű kötelezettség nem terheli.
18. § A sportszervezetek nemzetközi és hazai mérkőzései (1)
A FIFA szabályzat ide vonatkozó cikkelye értelmében bármilyen szervezésű (így például: sportszervezeti, tanintézményi, vállalati, utazási iroda, stb.) nemzetközi labdarúgó mérkőzés megrendezéséhez, illetve az ezen való részvételhez az MLSZ előzetes engedélye szükséges.
(2)
Az engedély megkéréséhez csatolni kell az illetékes szervezeti egység írásos javaslatát.
(3)
A szervezeti egységek bármilyen korosztályos válogatott csapatának nemzetközi mérkőzéséhez az MLSZ előzetes engedélye szükséges.
(4)
Az engedélyezést a kiutazás napját illetve a hazai rendezvény megkezdését legalább 8 nappal megelőzően kell kérvényezni. Az engedélyezéshez szükséges okiratok:
VERSENYSZABÁLYZAT
15
2007-2008.
a) külföldre utazás esetén: - engedélykérő okirat; - meghívólevél és annak hiteles fordítása; - kiutazó lista; - 3.000 Ft + ÁFA engedélyezési összeg befizetése (7 napon belüli ügyintézés esetén 6.000 Ft + ÁFA); - az engedélyezési díj befizetése az MLSZ számlaszámára és erről fénymásolat csatolása b) hazai rendezés esetén: - engedélykérő okirat; - a mérkőzés vagy a torna versenykiírása; - a résztvevő külföldi csapat minősítése, és korosztály szerinti felsorolása; - 3.000 Ft + ÁFA engedélyezési összeg befizetése (7 napon belüli ügyintézés esetén 6.000 Ft + ÁFA); - az engedélyezési díj befizetése az MLSZ számlaszámára és erről fénymásolat csatolása (5)
A külföldről történő visszaérkezéstől, illetve a belföldi nemzetközi mérkőzés vagy torna befejezésétől számított 8 napon napon belül a csapatvezetőnek, illetve a rendező szerv vezetőjének írásos jelentést kell adni az MLSZ számára.
(6)
Az MLSZ engedély nélkül lejátszott nemzetközi mérkőzés résztvevői ellen fegyelmi eljárást kell lefolytatni.
(7)
A sportszervezetek azon hazai felkészülési mérkőzéseiket, tornáikat, amelyre szövetségi játékvezetőt kérnek, kötelesek bejelenteni az MLSZ-nek, illetve az illetékes szervezeti egységnek.
(8)
Az MLSZ illetve illetékes szervezeti egysége a sportszervezet hozzájárulásával engedélyt adhat arra, hogy a labdarúgója egy másik sportszervezet csapatában nemzetközi barátságos mérkőzésen szerepeljen.
V. fejezet BAJNOKI ÉS KUPA VERSENYRENDSZERE 19 .§ A versenyrendszer felépítése (1)
A versenyrendszer felépítése lehet: a) a versenykiírás szerint vegyes-nyílt bajnokság, amatőr bajnokság; b) pályaméretük szerint nagypályás, csökkentett méretű; c) a részt vevő játékosok neme szerint férfi és női; d) a részt vevő játékosok kora szerint felnőtt és utánpótlás.
VERSENYSZABÁLYZAT
16
2007-2008.
(2)
A vegyes-nyílt bajnokságban sportvállalkozások, sportegyesületek és labdarúgó szakosztályok jogi személlyé nyilvánított sportszervezetei vehetnek részt. A bajnokságban induló sportvállalkozásnak, sportegyesületnek illetve jogi személyiségű szakosztályának mindazon pénzügyi, adminisztrativ, technikai és szakmai feltételeket teljesíteni kell, amelyeket az adott bajnoki osztályra a versenykiírás a bajnokság résztvevőire nézve megállapít.
(3)
Az amatőr bajnokságban a sportegyesületek mellett sportvállalkozások is szerepelhetnek. A bajnokság lebonyolítására vonatkozó egyéb szabályokat az adott bajnokságra vonatkozó versenykiírás tartalmazza. 20.§ A labdarúgó bajnokság kiírása, a versenykiírás tartalmi elemei
(1)
A labdarúgás, ezen belül a vegyes-nyílt és amatőr versenyrendszer kialakítása, működtetése, továbbá a Magyar Kupa megrendezése az MLSZ, illetve a TLSZ-ek feladata.
(2)
Az MLSZ határozza meg a labdarúgó bajnokságok rendszerében való részvétel általános és a Nemzeti Bajnokság osztályaiban és Magyar kupában való részvétel konkrét feltételeit. Az MLSZ meghatározza a TLSZ-ek versenykiírásának kötelező tartalmi elemeit, és az egységesen alkalmazandó szabályokat.
(3)
A bajnokságban játszó valamennyi sportszervezet (csapat) azonos joggal és kötelezettséggel vesz részt a bajnokságban és a többi csapattal azonos elbírálásban részesül. A vegyes-nyílt bajnokságban résztvevő sportszervezeteknek a bajnoki versenykiírásban meghatározottak szerint azonos pénzügyi, adminisztrativ, technikai és szakmai követelményeket kell teljesíteniük.
(4)
Az MLSZ ide vonatkozó rendelkezése alapján a TLSZ -ek látják el el a hatáskörükbe utalt versenyrendszerek szervezését, irányítását.
(5)
A TLSZ-ek a bajnokságok kiírását az országos versenykiírások figyelembevételével kell, hogy elkészítsék. A versenykiírás elkészítésénél kötelező figyelembe venni azokat az előírásokat, amelyeket az MLSZ országos jelleggel határoz meg.
(6)
A TLSZ-ek elnöksége dönthet arról, hogy melyik bajnokságot rendezi meg saját hatáskörben és melyik bajnokság bonyolítását bízza helyi) (körzeti) labdarúgó szövetségre illetve a helyi (körzeti) versenybizottságára.
(7)
A nevezési határidő lejárta után a hatályos versenykiírást csak az adott bajnokságban induló valamennyi sportszervezet írásos, egyetértő beleegyezésével lehet módosítani.
VERSENYSZABÁLYZAT
17
2007-2008.
(8)
A versenykiírás a következőket tartalmazza: a) a bajnokság célját; b) a bajnokság rendezőjét; c) a versenybizottságok felsorolását; d) a bajnokság rendszerét, idejét, helyét; e) a bajnokság résztvevőit; f) a bajnokság lebonyolítását, a feljutás és kiesés szabályozását; g) a nevezési rendet; h) a bajnokság díjazását; i) a bajnokság költségeit; j) a bajnoksággal kapcsolatos egyéb rendelkezéseket.
(9)
A vegyes-nyílt bajnokság versenykiírása a további előírásokat kell tartalmazza: a) meghatározott összegű óvadék letételének fizetését; b) a kötelezően indítandó utánpótlás csapatok számát; c) az előző évi pénzügyi beszámolójának illetve tárgyévi pénzügyi tervének a benyújtását; d) az MLSZ könyvvizsgálójának betekintést biztosítani a sportszervezet könyveibe illetve köteles felhatalmazást adnia az adóhatóság és a számláját vezető bank számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól és pénzügyi forgalmáról a könyvvizsgálót tájékoztassa;
(10)
Az MLSZ a Szabályzatokhoz kapcsolódó díjfizetési rend kiadványa általános érvényűen szabályozza: a) a játékvezetői és ellenőri díjakat, a játékvezetői költségtérítéseket; b) a versenyengedély díjakat; c) az óvási díjakat; d) a fellebbezési díjakat; e) a pályahitelesítési díjakat; f) a sárga- és piros lapok után befizetendő összegeket; g) a nyilvántartási, igazolási és átigazolási díj összegét; i) szerződésszegési eljárás költségtérítés összegét, j) az időpont módosítás díját 21. § A sportszervezetek nevezési rendje
(1)
A bajnokságban csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs 90 napot meghaladó lejárt köztartozása. Ezen igazolást nevezéskor kell leadni. A 90 napot meghaladó lejárt köztartozás nélkül történő működésnek a bajnokság egész időtartama alatt fenn kell állnia. Ha a 90 napon túli köztartozás a bajnokság közben kerül megállapításra, a sportszervezetet a bajnokságból ki kell zárni.
(2)
A sportszervezet nevezését el kell utasítani a bajnokságra: a) amellyel szemben Cstv. szerint csőd vagy felszámolási eljárás van folyamatban;
VERSENYSZABÁLYZAT
18
2007-2008.
b) az a sportegyesület vagy sportiskola, amely elhatározta feloszlatását, illetve amellyel szemben az ügyészség sportegyesület, sportiskola feloszlatá irányuló kérelmet nyújtott be a bírósághoz, c) az a sportvállalkozás, amelynél végelszámolási eljárás indult; d) amennyiben az előző bajnoki szezonból, bármilyen jellegű lejárt tartozása van az előző bajnokságot kiíró szövetség felé. Ha a sportszervezet magasabb osztályba történő feljutása, illetve alacsonyabb osztályba történő kiesése miatt a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága megváltozik, akkor az előző bajnokságot kiíró szövetség legkésőbb a nevezési határnapig írásban tájékoztatni köteles a nevezéseket első fokon elbíráló illetékes versenybizottságot a tartozás jellegéről és nagyságáról. e) a nevezési díjat nem fizette be, illetve határidőn túl fizette be, f) nincs jogerősen elfogadott licence. (3)
A bajnokságot kiíró szövetség versenykiírásában szabályozza a nevezés elfogadásának további feltételeit.
(4)
A bajnokságra a sportszervezetek a bajnokságot kiíró szövetség által kiadott nyomtatványon (nevezési lapon) nevezik be a csapatokat. A nevezési lapon fel kell sorolni a nevezési lappal együtt beküldendő kötelező mellékleteket. A nevezési lap, illetve a kötelező mellékletek vonatkozásában hiányos nevezés esetén a bajnokságot kiíró szövetség a versenykiírásban a hiánypótlások benyújtására póthatáridőt köteles megállapítani. Amennyiben a bajnokságot nem a bajnokságot kiíró szövetség rendezi, akkor a nevezés elfogadása után a nevezési lap és a kötelező mellékletek másolatát meg kell küldeni a bonyolító szervezetnek. A nevezési lapot a bajnokságot kiíró szövetség biztosítja.
(5)
A bajnokságban való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha: a) a sportegyesület a vegyes-nyílt bajnokságban való részvétel céljából gazdaságil társaságot alapít (abban tagként részt vesz) és az indulási jogot erre a társaságra ruházza át; b) a sportvállalkozás amatőr bajnokságba kerül, köztartozása nincs és az indulási jogát a tagjaként működő sportegyesületre ruházza át; c) a területi bajnokságban indulási jogot szerzett sportegyesület labdarúgó szakosztályát megszünteti, és olyan egyesületnek, illetve egyesület labdarúgó szakosztályának adja át az indulási jogot, amelyik az előző sportévi bajnokságokban semmilyen osztályban nem indult.
(6)
Ha a sportszervezet általános jogutóddal szűnik meg, az indulási jog az általános jogutódra átszáll. Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szűnik meg, az indulási jog megszűnik.
VERSENYSZABÁLYZAT
19
2007-2008.
(7)
Ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét, illetve nevét megváltoztatja és a változás a sportszervezet indulási jogát érinti, a bajnokságot kiíró szövetség hivatalból vagy kérelemre megvizsgálja, hogy a változás az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálatot a versenyügyi eljárás szabályai szerint kell lefolytatni.
(8)
Az adott bajnokságra nevező sportszervezet sportlétesítményének meg kell felelni mindazon követelményeknek, amelyet a Létesítményi előírások és mérkőzés rendezési szabályzat tartalmaz. A magasabb osztályba felkerülő csapat esetében az ebben szereplő „ Pályahitelesítési Jegyzőkönyv „ a nevezési lap kötelező melléklete.
(9)
Egy személy csak egy sportszervezet részére vállalhat képviseletet a bajnokságot kiíró szövetségnél. Ugyanaz a személy több sportszervezetet még abban az esetben sem képviselhet, ha a megbízó sportszervezetek csapatai különböző osztályban szerepelnek. 22. § Részvételi jog, részvételi kötelezettség
(1)
A nemzeti bajnokság osztályaiban, illetve a TLSZ bajnokságaiban annak a sportszervezetnek a csapata vehet részt, amelyik az előző bajnoki év versenykiírása alapján erre jogot szerzett.
(2)
Azok a csapatok, amelyek nem jutnak fel, vagy nem esnek ki az adott bajnokságból, a következő bajnoki évben is ugyanabban az osztályban játszanak tovább. Ha az osztály több csoportra tagozódik, a csapat a következő bajnoki évre másik csoportba áthelyezhető. A besorolásnál a szakmai indokok és a csoportlétszám azonossága mellett a területi elvet és a gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni.
(3)
Feljutás vagy kiesés esetén a csapat a versenykiírásban meghatározott magasabb, illetve alacsonyabb osztályban játszik tovább. Az adott osztályra indulási, nevezési jogosultságával nem élő csapat alacsonyabb bajnoki osztályba jelentkezésének határidejéről a bajnokságot kiíró szövetség versenykiírásában kell rendelkezni.
(4)
A nem NB-s osztályban szereplő sportszervezetek a székhelyük szerint illetékes TLSZ-ek bajnokságaiban szerepelhetnek. A sportszervezet kérésére, a székhelyük szerint illetékes TLSZ egyetértésével, a csapat beosztható más TLSZ bajnokságába. A besorolásnál a szakmai indokok mellett a területi elvet és a gazdaságossági szempontokat kell figyelembe venni.
(5)
Sportszervezetenként csak egy felnőtt csapat vehet részt azonos bajnoki osztályban vagy csoportban. A bajnokságokban szereplő sportszervezet felnőtt második (tartalék) csapata legalább eggyel alacsonyabb bajnoki osztályban vagy csoportban szerepelhet, mint a felnőtt csapat.
VERSENYSZABÁLYZAT
20
2007-2008.
Amennyiben az NB-s csapat második (tartalék) csapata emiatt a Területi LSZ bajnokságában indul, akkor a bajnokságot kiíró szövetség a versenykiírásában szabályozza, hogy a csapat melyik bajnoki osztályban indulhat. (6)
A sportszervezetek joga és kötelessége, hogy a versenykiírásban meghatározottak szerint a felnőtt első csapaton kívül, utánpótlás csapatot is benevezzen és indítson a különböző bajnokságokban. Utánpótlás csapat bajnokságban történő kötelező indításának elmulasztása esetén pénzmegváltás, illetve pénzbüntetés kiszabása tilos.
(7)
Egyetemi-főiskolai, honvédségi sportszervezetek nem kötelesek az első csapaton kívül más csapatot indítani.
23. § Új sportszervezet (csapat) besorolása (1)
Új sportszervezet csapata csak a területileg illetékes bajnokság legalsóbb osztályába sorolható.
(2)
A TLSZ bajnokságának legalacsonyabb osztályában indulhat az a sportszervezet, amely működésének beszüntetése után újra indulni kíván a bajnokságban.
(3)
Kettő vagy több sportszervezet egyesülése (fúziója) esetén az egyesüléssel létrejött sportszervezet felnőtt korosztályos csapata az egyesülésben résztvevő sportszervezetek közül a legalacsonyabb bajnoki osztályra megszerzett jogot érvényesítheti. Felnőtt, korosztályos csapat nélküli sportszervezettel történő egyesülés esetén csak az illetékes LSZ bajnokságának a legalacsonyabb osztályába sorolható be az egyesüléssel létrejött sportszervezet . A sportszervezetek egyesülésével létrejött sportszervezet az előző sportszervezetek általános jogutódja.
(4)
Bajnoki jogot érintő fúziót csak a két bajnokság közötti időpontban lehet érvényesíteni.
(5)
Labdarúgó szakosztályok átadása, illetve átvétele nem lehetséges.
24. § Az osztály, csoport létszámának kiegészítése (1)
Ha valamelyik bajnoki osztályban (csoportban) kizárás, fúzió, egyik osztályba sem történő nevezés, alacsonyabb osztályba nevezés, sorolás következtében kevesebb számú csapat marad a versenykiírásban meghatározottaknál, azt a bajnoki osztályt (csoportot), a bajnoki év megkezdéséig fel lehet tölteni.
VERSENYSZABÁLYZAT
21
2007-2008.
A bajnoki osztályra vonatkozó feltöltés lehetőségéről, és konkrét szabályairól a bajnokságot kiíró szövetség elnöksége dönt. (2)
A feltöltés sorrendje az osztályozó mérkőzések, illetve rájátszás eredményei alapján: a) az ezen elért több pontszám; b) az ezen elért több győzelem; c) az ezen elért jobb gólkülönbség; d) az ezen rúgott több gól; e) a jobb bajnoki végeredmény a Szabályzat ide vonatkozó §-nak alkalmazásával; f) sorsolás.
(3)
Létszámemelés esetén a bajnokságot kiíró szövetség versenykiírásában kell meghatározni, hogy mely sportszervezetek kerülnek az adott bajnoki osztályba (csoportba).
25. § A bajnoki év (1)
A bajnoki év két részre oszlik: őszi és tavaszi idényre. Az őszi idény július 1től, december 31-ig, illetve a tavaszi szezon kezdetéig, a tavaszi idény január 1-től illetve a tavaszi szezon kezdetétől, június 30-ig tervezhető általában. A bajnokságot kiíró szövetség dönthet abban, hogy a tavaszi idényből legfeljebb három fordulót előre hoz, és az őszi idényben rendez meg.
(2)
Az idények kezdetét és végét a bajnokságot kiíró szövetség az éves versenynaptárában határozza meg. Amennyiben a bajnoki mérkőzés sorozat befejezése után osztályozóra, rájátszásra kerül sor, akkor ezeket a mérkőzéseket a bajnokság részének kell tekinteni.
(3)
Az MLSZ meghatározhat játéktilalmi időt is.
26. § Bajnoki csoportbeosztás (1)
A nevezések beérkezése után a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága a csapatokat osztályokba és csoportokba kell sorolja.
(2)
A csoportbeosztás alapelvei a kialakítás fontossági sorrendjében: a) egy bajnoki osztályban a csoportok csapatlétszáma lehetőleg azonos legyen; b) a csoportok összeállításánál figyelembe kell venni a területi elvet, hogy a csapatok egymás székhelyét lehetőleg kevés utazással érhessék el; c) az előző bajnoki év végeredménye alapján jogosult csapatok;
VERSENYSZABÁLYZAT
22
2007-2008.
d) egy sportszervezet több csapatát azonos osztályba, csoportba nem szabad beosztani; (3)
A csoportbesorolás ellen nincs helye jogorvoslatnak.
27. § A bajnokság lebonyolítási rendje, a sorsolás (1)
A bajnokság lebonyolítási rendjét a bajnokságot kiíró szövetség határozza meg. Az alábbi lebonyolítási rendekben szervezhető a bajnokság : a) őszi-tavaszi rendszerű; b) őszi-tavaszi rendszerű rájátszással; c) erősorrenden alapuló d) az őszi-tavaszi rendszerű és az erősorrendes kombinációjaként szervezett.
(1)
A bajnoki mérkőzések sorrendjét, helyét és idejét sorsolással kell megállapítani. a) a sorsolást a hatályos versenykiírás szerint kell elkészíteni; b) az őszi-tavaszi rendszerű bajnokságban az azonos osztályba, csoportba tartozó csapatok minden bajnoki évben legalább kétszer mérkőznek egymással: általában egyszer ősszel, egyszer tavasszal. A mérkőzést a sorsolásban meghatározott pályaválasztó sportszervezet rendezésében kell lejátszani. c) egyes bajnoki csoportokban a besorolt csapatok alacsony létszáma esetén 4 fordulós bajnokság is sorsolható. d) az erősorrenden alapuló bajnokságban az első két forduló sorsolással meghatározott, majd ezt követően a páros számú forduló után a táblázaton egymás mögött elhelyezkedő csapatok játszanak egymással oda-visszavágó jellegű mérkőzéseket.
(2)
A különböző létszámú csoportokban a következő terv alapján kell elvégezni a sorsolást: a) azonos napra egy csapatnak két bajnoki mérkőzést kitűzni tilos; b) az őszi-tavaszi rendszerű bajnokságra a sorsolást a bajnokság megindulása előtt el kell készíteni a bajnoki év teljes tartamára (őszitavaszi idényre); A bajnokság őszi idényének befejezése után nem szabad a tavaszi idényre új sorsolást készíteni akkor, ha a versenykiírás az osztályból, csoportból feljutást és kiesést határoz meg; c) a sorsolásnál lehetőleg teljesíteni kell a sportszervezetnek azt a kérését, hogy a sportszervezet melyik fordulóban kíván hazai pályán játszani, e) a sorsolásnál lehetőleg teljesíteni kell, hogy pályaválasztási jogát azonos vagy ellentétes fordulóban kívánja-e gyakorolni egy másik sportszervezettel, vagy saját másik csapatával játszandó mérkőzéseken. A kérés azonban nem teljesíthető akkor, ha az a csoport egy vagy több csapatára nézve hátrányos;
VERSENYSZABÁLYZAT
23
2007-2008.
(3)
A bajnokság megkezdése előtt a sportszervezetek számára sorsolás egyeztető értekezlet tartható. Ezen az értekezleten lehet pontosítani a sorsolást a bajnoki év teljes időszakára.
(4) A bajnokság befejezése után az adott bajnokság két osztályának meghatározott csapatai. csapatai között a feljutásért-bentmaradásért lejátszandó osztályozó mérkőzések rendezhetők. (5) A bajnokság befejezése után egy adott osztály meghatározott csapatai között a feljutásért rájátszás formájában mérkőzések rendezhetők.
28. § A mérkőzés sorsolt időpontjának megváltoztatása (1)
A fordulók sorrendjét a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg.
(2)
Abban az esetben, ha a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága valamilyen előre nem látható alapos ok miatt az adott osztály, csoport valamennyi bajnoki mérkőzését későbbi időpontra halasztja, vagy korábbi időpontra előrehozza, azt úgy kell tekinteni, hogy a sorsolás megváltozott.
(3)
A bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága két vagy több sportszervezet indokolt közös kérelmére egy konkrét mérkőzés napját, vagy kezdési időpontját megváltoztathatja. Ebben az esetben a kezdeményező sportszervezetnek időpont módosítási díjat akkor nem kell fizetni, ha a sorsolás szerinti időpontot megelőzően legalább 15 nappal előbb kérte a sportszervezet a mérkőzés nap, vagy kezdési időpont módosítását. A 15 napon belül beérkező kérelmek esetén a kezdeményező sportszevezetnek az MLSZ Szabályzatokhoz kapcsolódó díjfizetési rend kiadvány alapján megállapított időpont módosítási díjat kell megfizetni.
(4)
A kérelmet csak az érdekelt sportszervezetek által beadott írásbeli kérelem után lehet tárgyalni.
(5)
Egyetemi és főiskolai csapatok esetében az őszi idényt kezdő legfeljebb 3 bajnoki forduló mérkőzését a sorsolás szerinti időpontnál későbbre is ki lehet tűzni. Ezeket bajnoki mérkőzéseket az “egyetemi és főiskolai csapatok miatt a bajnoki szezon kezdésekor elmaradt"- nak kell nevezni, és úgy kell tekinteni, hogy azokat a lejátszás napjára sorsolták ki, vagyis ezek nem a későbbi időpontra halasztott mérkőzések fogalmi körbe tartoznak.
(6)
Válogatott mérkőzés miatti időpont módosításnál a bajnoki mérkőzések sorrendje nem változtatható meg.
VERSENYSZABÁLYZAT
24
2007-2008.
29. § Mérkőzés elhalasztásának kérése, lejátszásának időpontja (1)
Bajnoki mérkőzés napját elhalasztani, illetve kezdési időpontját módosítani egyoldalúan nem lehet, kivéve ha a sportszervezet rendkívüli kényszerkörülmény miatt írásban megindokolva kéri a bajnokságot lebonyolító LSZ-től a mérkőzés sorsolt időpontjának megváltoztatását - elháríthatatlan elemi kár (rendkívüli eset) esetét kivéve - legalább 15 nappal a mérkőzést megelőzően. A beadványon szerepelnie kell az ellenfél beleegyező vagy elutasító nyilatkozatának, amelyet a versenybizottság a versenyügyi eljárásban értékel.
(2)
A mérkőzés napjának elhalasztását, kisorsolt idejének módosítását kizárólag az a versenybizottság engedélyezheti, amelyik azt a bajnokságot rendezi, amelyben a változtatást kérő csapat játszik.
(3)
Ha a sportszervezetek hibáján kívüli okból maradt el a bajnoki mérkőzés, a két érdekelt fél az elmaradás napjától 3 napon belül köteles bejelenteni a lejátszás új időpontját.
(4)
A bejelentés elmulasztása esetén, vagy ha a sportszervezetek egymással nem tudnak megállapodni, az illetékes versenybizottság hivatalból tűzi ki a mérkőzés új időpontját. Az elmaradt mérkőzést lehetőleg munkaszüneti napra és úgy kell kitűzni, hogy a mérkőzést a bajnokság befejezését megelőző 3 fordulóval lejátsszák.
(5)
Az utolsó 3 fordulóból elmaradt mérkőzést 3 napon belül kell lejátszani.
(6)
A bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága által megállapított időpont kijelölés, módosítás ellen nincs helye jogorvoslatnak. 30. § A pályaválasztás joga
(1)
A pályaválasztói jogról tilos lemondani.
(2)
A bajnokság sorsolása meghatározza a pályaválasztás jogát. Az őszi idényben pályaválasztóként kisorsolt csapat a tavaszi idényben ugyanazzal a csapattal szemben nem lehet pályaválasztó. Kivéve azt az esetet, amikor ősszel a vendég - utazó - csapat hibájából maradt el a mérkőzés. Ez esetben az őszi pályaválasztó csapat a tavaszi idényben is pályaválasztóként szerepel.
(3)
A bajnokságot kiíró szövetség versenybizottságánál a pályaválasztó csapat tesz javaslatot a mérkőzés lejátszásának időpontjára a bajnokság megkezdése előtt. A versenybizottság abban az esetben köteles elfogadni az időpontra vonatkozó javaslatot, ha szombatra, illetve vasárnapra kéri a pályaválasztó a mérkőzés megrendezését.
VERSENYSZABÁLYZAT
25
2007-2008.
Minden más esetben a két csapat megegyezése szükséges a mérkőzés időpontjának megállapításához. Vonatkozik ez arra az esetre is amikor a szombati játéknap munkanap áthelyezés miatt munkanapos játéknappá válik, függetlenül attól, hogy a versenybizottság a szombati játéknapon történő mérkőzés rendezést korábban már engedélyezte. (4)
A bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága, az érdekelt sportszervezetek írásban megindokolt kérésére, az őszi idényben engedélyezheti a pályaválasztási jog felcserélését. A pályaválasztási jog engedély nélküli felcserélése esetén a bajnokságot kiíró szövetség fegyelmi eljárást kezdeményez az érintett sportszervezetek ellen.
(5)
Ha azonos pályán játszó csapatok közül az egyik a bajnoki év során pályát változtat, akkor a sorsolásban meghatározott mérkőzéseit, mint pályaválasztó az új pályán játssza le.
31. § A mérkőzés kezdésének időpontja (1)
A bajnoki mérkőzések legkorábbi kezdési ideje 10.00 óra. TV közvetítés esetén későbbi kezdési időpont is kijelölhet a hazai sportszervezet.
A legkésőbbi kezdési idő: A Agusztus 1 - 31-ig Szeptember 1 - 15-ig 16 - 31-ig Október 1 - 15-ig 16 - 31-ig November 1 - 15-ig 16 - 30-ig December 1 - 31-ig Január 1 - 31-ig Február 1 - 29-ig Március 1 - 15-ig 16 - 31-ig Április 1 - 15-ig 16 - 30-ig Május 1 - 15-ig 16 - 31-ig Június 1 - 30-ig Július 1 - 31-ig
VERSENYSZABÁLYZAT
16.30 óra 15.30 óra 15.00 óra 14.00 óra 13.30 óra 13.30 óra 13.00 óra 13.00 óra 13.00 óra 14.00 óra 14.30 óra 15.00 óra 15.30 óra 16.00 óra 16.30 óra 17.00 óra 17.00 óra 17.00 óra
26
2007-2008.
Nyári időszámítás idején egy órával későbbi időpontban is kezdhető a mérkőzés. A villanyvilágítással felszerelt pályákon közölt legkésőbbi kezdési időpont utánra az ellenfél hozzájárulása nélkül is kitűzhető bajnoki vagy kupamérkőzés. Az amatőr bajnoki osztályokban azonban csak akkor, ha munkanapot megelőző napon lejátszott mérkőzésről az utazó csapat hazaérkezése még aznap biztosítható, különben a vendégcsapat hozzájárulása szükséges. (2)
A rendező sportszervezet (munkanap kivételével) 10.00 óra és a legkésőbbi kezdési idő között bármely időpontra megállapíthatja a kezdést. 10.00 óra előtt csak a vendég csapat hozzájárulásával lehet bajnoki mérkőzést kezdeni.
(3)
Ha ugyanazon a pályán egymás után több mérkőzést rendeznek, egy mérkőzés lebonyolítására két órát kell számításba venni. Kupa- vagy egyéb olyan díjmérkőzésen, amelyen a játékidő hosszabbítására is sor kerülhet, a kezdési időt úgy kell megállapítani, hogy az esetleges hosszabbítással is véget érhessen a mérkőzés a következő mérkőzésre kitűzött kezdési idő vagy besötétedés előtt. Ha a mérkőzést a kezdési idő helytelen megválasztása miatt félbe kell szakítani, a mulasztásban vétkes sportszervezetet fegyelmi úton felelősségre kell vonni.
(4)
Az utazó (vendég) csapat kérheti a mérkőzésnek a hivatalosnál egy órával korábbi kezdését. Az utazó csapat csak akkor igényelheti az egy órával korábbi kezdést, ha ezt menetrendszerű vonat, vagy távolsági autóbusz közlekedés indokolja, és ezzel elkerülhető az éjjeli szállás igénybevétele, illetve az éjjeli utazás.
(5)
Minden osztály utolsó bajnoki fordulójának mérkőzéseit a csapatok egy időben kötelesek elkezdeni.
(6)
A bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága az (5)-ben foglaltaktól csak az alábbi esetekben térhet el: a) élő televíziós közvetítés a mérkőzés teljes időtartamáról, b) kettős mérkőzés, c) pályahiány, esetén.
(7)
A szabályt megsértő sportszervezetek és versenybizottsági elnök ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. 32. § A pályaválasztó sportszervezet mérkőzés szervezési feladatai
(1)
A pályaválasztó köteles a mérkőzés megtartásához szükséges valamennyi engedély megszerzéséről gondoskodni.
(2)
Az érvényes rendelkezések sportszervezet megállapodik
VERSENYSZABÁLYZAT
figyelembevétele mellett a pályaválasztó ellenfelével a közreműködők számára
27
2007-2008.
biztosítandó jegyek mennyiségében. Az ellenfél a visszavágó mérkőzésen ugyanannyi jegyet tartozik visszaadni. A pályaválasztó csapat - a vendégcsapat kérése esetén - köteles legalább 3db “vendég vezető” feliratú nyakon hordható kitűzőt biztosítani a vendég csapat képviselői számára. A bajnokságot kiíró szövetség a csapatvezetőket fényképes igazolvánnyal is elláthatja. (3)
A bajnokságot kiíró szövetségnél bejelentett mérkőzés helyét és kezdési időpontjának megváltoztatását egyoldalúan egyik sportszervezet sem kezdeményezheti, kivéve ha a változtatás vasárnapról szombatra, illetve szombatról vasárnapra történő áthelyezést jelenta hazai csapat esetében. Ezen kivétel mellett az időpont csak a két sportszervezet együttes beleegyezése esetén változtatható meg. Minden esetben a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága dönt az időpont módosítása ügyében.
(4)
Ha egy mérkőzés elmarad, vagy félbeszakad és beszüntetik, akkor a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága dönt a mérkőzés újrajátszásáról és annak időpontjáról, de a pályaválasztó jog az eredetileg kijelölt sportszervezetet illeti meg.
(5)
A hivatalos játéknaptól eltérő időpontra mérkőzést bejelenteni csak a két érintett sportszervezet képviselőjének írásos megállapodása alapján lehet.
(6)
Ha a pályaválasztó megállapodási és bejelentési kötelezettségét elmulasztja és emiatt a mérkőzés elmarad, akkor a mérkőzést a pályaválasztó hibájából elmaradt mérkőzésnek kell tekinteni.
33. § Bajnoki és kupamérkőzés helye és ideje (1)
A bajnokság megkezdése illetve a tavaszi szezon kezdete előtt a mérkőzés helyét és idejét a versenyszabályzat ide vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével a pályaválasztó sportszervezet határozza meg. A pályaválasztó sportszervezet joga és kötelessége a mérkőzés megrendezése.
(2)
A sportszervezetek a nevezési lapon jelentik be, hogy mérkőzéseiket melyik pályán rendezik. A pályaválasztó sportszervezet csak a bejelentett pályán rendezheti meg mérkőzését: a) indokolt esetben, évközben, alkalmanként vagy tartósan, más pályán is megrendezhető mérkőzés. A változásról a mérkőzés előtt - rendkívüli körülmény esetét kivéve - legalább 15 nappal köteles értesíteni a szövetséget és az érintett sportszervezet; b) az értesítés elmulasztása fegyelmi vétség, és ha emiatt elmarad a mérkőzés, annak versenyügyi és fegyelmi következményét a vétkes sportszervezetnek viselni kell.
VERSENYSZABÁLYZAT
28
2007-2008.
(3)
A nevezési lapon bejelentett főpálya csak a sportszervezet székhelyével azonos helységben lehet. Ez alól kivétel, a rendkívüli eset, továbbá, ha fegyelmi döntés következtében nem játszhat a csapat a sportszervezet székhelyén, a saját pályáján. Ilyen esetben lehetőség szerint olyan pályán kell a mérkőzését lejátszani, hogy ezzel ellenfelének többletköltséget, hosszabb utazást ne okozzon.
(4)
A bajnokságot kiíró szövetség indokolt esetben kötelezheti a sportszervezeteket arra, hogy mérkőzéseiket ne a pályaválasztó csapat pályáján, hanem másutt játsszák le.
34. A mérkőzések játékideje Nagypálya:
férfi és női felnőtt, U-21 korosztályok fiú U-19, U-18, U-17, U16 korosztályok; leány U-19, U-18 korosztályok fiú U-15, U-14 korosztályok leány U-17, U-16 korosztályok fiú U-13, U-12 korosztályok leány U-15, U-14, U-13 korosztályok
Csökkentett meghatározott fiú és méretű utánpótlás korosztályok nagypálya Mozgáskorlátozottak versenykiírás szerint mérkőzése
2 X 45 perc 2 X 45 perc 2 X 40 perc 2 X 40 perc 2 X 35 perc 2 X 35 perc 2 X 30 perc
leány versenykiírás szerint
35. § A csapat összetétele (1)
A bajnoki és kupamérkőzéseken a sportszervezetek kötelesek teljes és a legjobb csapatukat szerepeltetni. Amennyiben egy csapatból legalább 11 labdarúgó jelen van a mérkőzés kezdésekor, akkor mind a 11 labdarúgót a kezdőcsapatban kell szerepeltetni.
(2)
A labdarúgó játékosok számozása a versenyjegyzőkönyvben 1-99-ig egész szám lehet.
VERSENYSZABÁLYZAT
29
2007-2008.
VI. fejezet JÁTÉKVEZETÉS 36. § A játékvezető, a játékvezető asszisztensek és az ellenőrök küldése (1)
A bajnokságot kiíró szövetség a Játékvezetői Bizottságon (a továbbiakban JB) keresztül a mérkőzésre - a Szabályzatokhoz kapcsolódó díjfizetési rend figyelembevételével – játékvezetőt, játékvezető asszisztenseket és ellenőröket küld. A bajnokságban szereplő csapat(ok) kérésére a bajnokságot kiíró szövetség a játékvezetők, a játékvezető asszisztensek és az ellenőrök részére fényképes igazolványt ad ki.
(2)
A játékvezető a kezdési idő előtt legalább 60 perccel, U-17-es és annál alacsonyabb korosztályú mérkőzésen legalább 45 perccel köteles a pályára megérkezni.
(3)
A sportszervezet kérésére a bajnokságot kiíró szövetség közölheti a mérkőzésre kiküldött játékvezetők nevét, de csak abban az esetben, ha a játékvezetők kijelölése végleges.
(4)
A bajnoki, a kupa és a hivatalos edző mérkőzéseket, valamint a torna jelleggel rendezett felnőtt és utánpótlás mérkőzéseket csak az illetékes JB részéről hivatalosan küldött játékvezető vezeti. A hivatalos edző mérkőzésekre, valamint a torna jelleggel rendezett felnőtt és utánpótlás mérkőzésekre a rendező szervezet írásban köteles játékvezetőket kérni a területileg illetékes játékvezető bizottságtól. Területi bajnokság esetén más megye területén játékvezető csak az illetékes területi szövetség játékvezető bizottságának kérésére és engedélyével vezethet mérkőzést, kivéve, ha szükség-játékvezetőnek kérik fel. Tömegsport rendezvényen a játékvezető csak akkor működhet, ha a rendezvény versenykiírását a területileg illetékes szövetség előzetesen tudomásul vette.
(5)
Nem jelölhető ki és nem vállalhat küldést a játékvezető: a) ha sportszakemberként elkövetett fegyelmi vétség miatt felfüggesztették a működését, vagy eltiltás alatt áll, b) ha a játékvezető a bajnokság megkezdése előtt írásban kérte mentesítését a nevezett csapat mérkőzéséről; Ha az a) és b) pontban foglaltak valamelyikét az illetékes JB vagy a játékvezető megsérti, óvás esetén a mérkőzés eredményét törölni kell és újrajátszást kell elrendelni. A játékvezető ellen fegyelmi eljárást kell indítani.
(6)
Nem vállalhat küldést a játékvezető: a) olyan sportszervezet mérkőzésére, amelynek tagja, vagy a kijelölés napját megelőzően 2 éven belül tagja volt; b) olyan sportszervezet mérkőzésére, amelynek a játékvezető közvetlen rokona tagja, vagy 2 éven belül tagja volt;
VERSENYSZABÁLYZAT
30
2007-2008.
c) ha a játékvezető kijelölése általában összeférhetetlen azon a mérkőzésen, melyre küldését kapta. d) ha a játékvezető nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a mérkőzésen működhet. Ha az a)-d) pontban foglaltak valamelyikét a játékvezető megsérti fegyelmi eljárást kell indítani ellene. (7)
Szövetségi ellenőrt fegyelmi határozat alapján, illetve a sportszervezet kérésére és költségére a szövetség küld.
(8)
A szövetség saját költségére kérés nélkül is küldhet ellenőrt a mérkőzésre. 37. § Játékvezetői, ellenőri költségek
(1)
Játékvezetői, ellenőri díjat és utazási költségtérítést azok a játékvezetők, ellenőrök vehetnek fel, akiket a bajnokságot kiíró szövetség hivatalosan küld ki mérkőzésre, vagy azok, akik szükség-játékvezetőként működtek.
(2)
A bajnokságot kiíró szövetség a versenykiírásban szabályozza, hogy a játékvezetői költség kifizetése központilag vagy a helyszínen történik-e. Helyszíni kifizetés esetén a játékvezetői költséget a a mérkőzés megkezdése előtt ki kell fizetni. Amennyiben a sportszervezet ezt későbbi időpontban kívánja kifizetni, akkor a játékvezető nem köteles levezetni a mérkőzést. Ebben az esetben szükség-játékvezetőt nem lehet felkérni. A sportszervezet ellen ezen cselekmény miatt fegyelmi eljárást kell lefolytatni.
(3)
Bajnoki- és kupamérkőzések játékvezetői, ellenőri díjait a Szabályzatokhoz kapcsolódó díjfizetési rend kiadványban szabályozza. A játékvezetőnek és ellenőrnek az adott bajnoki osztályra megállapított díjat és az APEH norma alapján elszámolható utiköltségtérítést kell kifizetni.
(4)
Játékvezetői, ellenőri díj valamint útiköltségtérítés megállapítási rendje: a) az MLSZ JB által küldött játékvezetők és ellenőrök esetében az MLSZ JB javaslata alapján az MLSZ Elnöksége állapítja meg a játékvezetői díj és az útiköltség-térítés összegét; b) a bajnokságot kiíró szövetség mindig a hatályos rendelkezések alapján állapítja meg és központi kifizetés esetén - fizeti ki a játékvezetői és ellenőri díjat és útiköltséget; c) különböző bajnoki osztályba tartozó csapatok részvételével rendezett sporteseményre a játékvezetőnek, ellenőrnek a magasabb osztályba tartozó csapat díjtétele szerinti összeget kell fizetni, kivéve, ha a versenykiírás másként rendelkezik, d) nem vizsgázott szükség-játékvezetőt a hivatalos játékvezetői díj 50%-a illeti meg; f) rövidebb játékidővel rendezett sporteseményen (villámtorna, stb.) az egyébként fizethető játékvezetői díj időarányosan csökkentett részét kell fizetni;
VERSENYSZABÁLYZAT
31
2007-2008.
g) nemzetek közötti (válogatott) sporteseményen a korosztálynak és a bajnoki osztálynak megfelelően 50%-al felemelt díj fizetendő; h) sportszervezetek nemzetközi sporteseményén a hazai résztvevők szerint alkalmazható díjtételek összege fizetendő; i) sportszervezeten belüli edzőmérkőzéseken játékvezetői díj nem fizethető. j) a válogatott csapatok felkészülési mérkőzése esetén a hazai, vagy nem magyar klubcsapatok ellen az osztályra és a korosztályra megállapított bajnoki- és kupamérkőzés összegének 50 %-a fizetendő a játékvezető, játékvezető asszisztens tekintetében. k) hazai csapatok előkészületi-, barátságos-, edző- és tornamérkőzéseinél a bajnoki- és kupamérkőzésekre megállapított játékvezetői díjak 25 %-a fizetendő a játékvezető és a játékvezető-asszisztens tekintetében. Amennyiben a mérkőzés rövidített játékidővel kerül megrendezésre, a játékvezetői és asszisztensi díj időarányosan csökkentendő. l) a sportszervezet hibájából elmaradt bajnoki, vagy MK mérkőzésekre a megállapított játékvezetői díjak 30%-a számolható el. Amennyiben a vendégcsapat hibájából marad el a bajnoki vagy MK mérkőzés, akkor az illetékes Versenybizottság rendelkezik a kifizetett játékvezetői és asszisztensi díj hazai csapat, illetve bajnokságot kiíró szövetség számára történő megtérítéséről. Amennyiben az elmaradt mérkőzés lejátszását rendeli el a VB, akkor azon a játékvezetői és asszisztensi díjat az a csapat viseli, aki az eredetileg kiírt mérkőzésen nem jelent meg. Amennyiben a mérkőzést újra kell játszani, de ebben egyik csapat sem vétkes, akkor az ismételt lejátszással kapcsolatos összes költséget a két sportszervezet egyenlő arányban viseli. (5)
A költség-elszámolási jegyzéket névre szólóan és forintösszegre kiállítva, a bajnokságot kiíró szövetség bélyegzőjével ellátva, két példányban kell kitölteni. A jegyzék egyik példányát a játékvezető saját aláírásával ellátva a mérkőzést rendező sportszervezet képviselőjének adja át, a másik példányt a rendező sportszervezet képviselője cégszerűen aláírja, és marad a játékvezetőnél. 38. § A játékvezető távolmaradása, a szükség-játékvezető
(1)
A csapatok a kitűzött kezdési időtől számított legalább 30 percig kötelesek várni a játékvezetőre.
(2)
Ha a játékvezető a mérkőzés kezdési idejére a pályára nem érkezett meg, és a várakozási idő letelte után sem várható a játékvezető megérkezése, a két csapat vezetője köteles megállapodni szükség-játékvezető személyében. A szükségjátékvezető kijelölése az alábbiakra figyelemmel kell, hogy megtörténjen: a) ha a a mérkőzésen működik negyedik játékvezető, akkor ő lesz a szükség-játékvezető,
VERSENYSZABÁLYZAT
32
2007-2008.
b) ha a mérkőzésen nem működik negyedik játékvezető, akkor azt a játékvezető asszisztenst kell kiválasztani, aki magasabb kerettagsággal rendelkezik; azonos kerettagság esetén pedig azt, aki a küldési lapon az első számú játékvezető asszisztens. Ebben az esetben is a szükségjátékvezető egy játékvezető asszisztenssel vezeti a mérkőzést; c) ha a mérkőzésen legalább egy a JB által kijelölt játékvezető asszisztens jelen van, a csapatok kötelesek a játékvezető asszisztenssel, mint játékvezetővel a mérkőzést bajnoki jelleggel lejátszani. Ha valamelyik csapat nem kíván a játékvezető vezetése mellett játszani, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy felelős a mérkőzés elmaradásáért. Ha egyik sportszervezet csapata sem kíván játszani játékvezetővel, abban az esetben mindkét fél vétkes a mérkőzés elmaradásáért; d) játékvezető asszisztens távolmaradása címén sem lehet mérkőzést elhalasztani; e) játékvezető asszisztens távolmaradása esetén a két sportszervezet képviselője közös megegyezéssel, a játékvezető egyetértésével szükség szerint egy, vagy két lehetőleg olyan sportembert jelöljön ki játékvezetőasszisztensnek, akinem tagja a mérkőző sportszervezeteknek. Ha a személyekben nem egyeznek meg, vagy a játékvezető kifogást emel a kijelölt személyek ellen, a mérkőzést játékvezető asszisztensek nélkül, vagy csak egy játékvezető asszisztenssel játsszák le. (3)
Ha a mérkőzésen sem játékvezető, sem játékvezető asszisztens nem jelenik meg, a két sportszervezet képviselőjének a feladata a mérkőzés szükségjátékvezetőjének megválasztása: a) szükség-játékvezetőnek elsősorban a nézőtéren tartózkodó játékvezetőket kérhető fel. b) ezek hiányában megegyezhetnek játékvezetői képesítéssel nem rendelkező sportember személyében is; c) megegyezés alapján szükség-játékvezető lehet olyan személy is, aki tagja, vagy tagja volt a mérkőző sportszervezeteknek; d) megegyezés alapján szükség-játékvezető asszisztens személyében is megállapodhatnak.
(4)
A szükség-játékvezető vagy - játékvezető asszisztens kijelöléséről - a sportszervezetek közötti megállapodásról - jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a játékvezetők és az sportszervezetek képviselői írnak alá. A megállapodást a játékvezetői jelentéshez mellékelni kell. A jegyzőkönyv tartalmazza: a) a játékvezető távolmaradását; a) a mérkőzés jellegét, helyét és idejét; b) a játékvezető(k), szükség-játékvezető(k) nevét, lakcímét; c) annak igazolását, hogy közösen kérték fel a játékvezetőt. A jegyzőkönyvet a pályaválasztó és a vendégcsapat képviselője, valamint a játékvezető írja alá.
VERSENYSZABÁLYZAT
33
2007-2008.
(5)
Ha a játékvezető a mérkőzés folyamán megsérül, vagy rosszul lesz, az a játékvezető asszisztens lép teljes joggal a helyébe és vezeti tovább a játékot, aki a küldésben előbb van feltüntetve. Ebben az esetben a játékot továbbvezető játékvezető nem tekinthető szükség-játékvezetőnek. Ha nincs játékvezető asszisztens, a mérkőzés félbeszakad.
(6)
A szükség-játékvezető jogai és kötelességei megegyeznek a hivatalosan kiküldött játékvezetők jogaival és kötelességeivel. 39. § A szükség-játékvezető kiválasztása a játékvezető távolmaradása esetén
(1)
A szükség-játékvezető személyében a két csapat köteles megegyezni. Ha a hivatalosan kiküldött játékvezető távollétében a csapatok nem egyeznek meg a szükség-játékvezető személyében, és emiatt a mérkőzés elmarad, mindkét csapatot vétkesnek kell tartani.
(2)
Ha mind a két csapat vezetője javaslatot tesz, megegyezés hiányában a vendégcsapat által javasolt személyt kell elfogadni szükség-játékvezetőnek. Ebben az esetben a mérkőzés elmaradásából eredő versenyügyi felelősség, illetve kár és a felmerülő költség a pályaválasztó sportszervezetet terheli.
(3)
Ha vendégcsapatnak nincs javaslata, a pályaválasztó köteles szükségjátékvezetőről gondoskodni .Ebben az esetben a mérkőzés elmaradásából eredő versenyügyi felelősség, illetve kár és a felmerülő költség a vendég sportszervezetet terheli.
(4)
A játékvezető távolmaradásának okát a játékvezető-küldőnek meg kell vizsgálnia. A játékvezető mulasztása esetén fegyelmi eljárást kell ellene lefolytatni.
40. § Játékvezető kijelölését, működését kizáró tényezők (1)
Működési jogából felfüggesztett játékvezető a felfüggesztés idején semmilyen minőségben nem működhet mérkőzésen.
(2)
A működési jogától eltiltott játékvezető az eltiltás ideje alatt semmilyen minőségben sem működhet mérkőzésen.
(3)
Az a sportvezető, edző, aki egyben játékvezető, és akit fegyelmi vétség miatt a szövetség működési jogából felfüggesztett vagy határozott időre eltiltott, a felfüggesztés és az eltiltás ideje alatt semmilyen minőségben nem működhet mérkőzésen, mint játékvezető.
VERSENYSZABÁLYZAT
34
2007-2008.
(4)
Ha az (1) – (3) pont valamelyikét a játékvezető megsérti, ellene fegyelmi eljárást kell folytatni.
41. § A játékvezetői öltöző, a játékvezető feladatai, a mérkőzés jegyzőkönyve (1)
A játékvezető rendelkezésére bocsátott öltözőben a mérkőzés előtt, a szünetben és a mérkőzés után csak a mérkőzésen működő játékvezetők tartózkodhatnak. A sportszervezeti képviselők, csapatkapitányok engedéllyel beléphetnek a mérkőzés előtt és után az igazolások és a versenyjegyzőkönyvek átadása, illetve visszavétele céljából. Szükség szerint az öltözőben tartózkodhat a szövetségi és játékvezető ellenőr is. A pályaválasztó sportszervezet rendezősége köteles a játékvezetőknek zavartalan felkészülési és a szünetre pihenési lehetőséget biztosítani.
(2)
A pályaválasztó csapat a nevezési lapon megadott főpályán köteles megrendezni minden mérkőzését. Ha a játékvezető úgy ítéli meg, hogy a főpálya játékra alkalmatlan, akkor a pályaválasztó határozza meg - jelöli ki -, hogy hol és milyen pályán játsszák le a mérkőzést. A játékvezető a mérkőzés előtt köteles meggyőződni arról, hogy a sportszervezet által meghatározott és játékra előkészített pályát az illetékes szerv hitelesítette, használható-e, mérkőzés játszására alkalmas állapotban van-e. a) ha a pálya talaját kifogásolja, vagy felszereléseiben hiányosságot észlel (törött kapufa, pontatlan vagy elmosódott vonalazás, stb.) kötelezi a rendező sportszervezetet annak kijavítására. Ha a rendező sportszervezet nem javítja ki a hiányosságokat, a mérkőzést a rendező sportszervezet miatt kell elmaradt mérkőzésnek tekinteni. b) a játékvezető kizárólagos jogkörébe tartozik annak megállapítása, hogy a játéktér alkalmas-e mérkőzés lejátszására. Elmarad a mérkőzés, ha kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy más elemi csapás (havazás, eső, felhőszakadás, vízáradás, jégverés, fagy, tűzvész, villámcsapás, orkánszerű szélvihar, földrengés, pályacsuszamlás, stb.) következtében a játéktér nem alkalmas mérkőzés lejátszásra; c) abban az esetben, ha a játéktér a mérkőzés folyamán válik játékra alkalmatlanná, a játékvezető időlegesen vagy véglegesen beszüntetheti a játékot; d) a pálya állapotának vizsgálatát közvetlenül a mérkőzés kezdési ideje előtt, és csak akkor végezze el a játékvezető, ha mindkét csapat legalább 7-7 játékosa játékra kész állapotban jelen van. Ha csak az egyik csapat játékosai jelennek meg vagy mindkét csapat távol van, akkor nem kell megtartani a pálya alkalmasságának vizsgálatát, mivel a mérkőzés nem a pálya alkalmatlansága, hanem a csapat vagy csapatok távolmaradása miatt marad el.
VERSENYSZABÁLYZAT
35
2007-2008.
(3)
A két sportszervezet képviselője a játékosok igazoltatása előtt köteles kitölteni az összeállítás jegyzékét (versenyjegyzőkönyv) 3 példányban. A sportszervezeti képviselő a kitöltött jegyzőkönyvet a sportszervezet által felsorolt nevek alatt közvetlenül aláírja, hitelesítve a közölt adatokat. A versenyjegyzőkönyvbe a cserejátékosok nevét is fel kell tüntetni. A sportszervezeti képviselő, vagy a csapatkapitány a versenyjegyzőkönyvet és a kezdő, valamint a cserejátékosok igazolását átadja a játékvezetőnek. A pályaválasztó sportszervezet képviselője ezen kívül külön formanyomtatványon átadja a rendezők névsorát, valamint a kispadon helyet foglaló vezetők nevét és beosztását. A versenyjegyzőkönyvet a bajnokságot kiíró szövetségnek kell biztosítani a sportszervezetek számára. A bajnokságot kiíró szövetség versenykiírásában elrendelheti az MLSZ által kidolgozott digitális jegyzőkönyv és információ áramlás alkalmazását. Ebben az esetben a versenykiírás mellékletében kell meghatározni az ezzel kapcsolatos szabályokat.
(4)
A sportszervezetek képviselői kölcsönösen megvizsgálják az igazolványokat, igazolásokat, és az esetleges szabálytalanságra felhívják a játékvezető figyelmét. Mindkét csapat képviselőjének jogában áll a mérkőzés végén is átnézni - a játékvezető jelenlétében - az ellenfél játékosainak igazolványát és igazolását. Abban az esetben, ha a játékos személyazonosságával kapcsolatban a mérkőzés előtt, alatt vagy utána kétség merül fel, akkor a személyi- vagy más igazolvány felmutatásával kell igazolni a személyazonosságot. Ha a játékos személyazonosságát nem sikerül kétséget kizáróan bizonyítani, akkor a másik csapat a mérkőzés előtt előzetes óvást jelenthet be. Az orvosi igazolással kapcsolatban az ellenfél vezetője észrevételt tehet, de csak a mérkőzés előtt. A mérkőzés megkezdése után - pl. a szünetben észrevétel már nem tehető.
(5)
A játékvezető és a csapatvezetők együttes kötelessége, hogy a mérkőzés előtt ellenőrizze a két csapat képviselőjének jelenlétében az igazolványokat és igazolásokat, időben elvégezze a játékosok igazoltatását annak érdekében, hogy a kitűzött kezdési időt pontosan betartsák, és a játékosok bemelegítése zavartalan legyen.
(6)
A játékvezetőnek a játékosokkal kapcsolatosan a következőket kell ellenőrizni: a) a verseny igazolvány és a sportorvosi igazolás szabályosságát, érvényességét; b) a játékos verseny viszonyát; c) a sportorvosi engedélyt: - a sportorvosi záradék érvényességi ideje: 18 éven felülieknél 1 év, 18. életévét még be nem töltött labdarúgó esetében 6 hónap. Az érvényességi idő alatt betöltött 18. életév ismételt orvosi záradék nélkül a 6 hónapos érvényességi időt nem növeli meg. - a korcsoportba tartozás elbírálásánál a vizsgálat időpontját kell alapul venni. Az érvényességi idő abban az esetben is betartandó, ha ifjúsági korú játékos felnőtt csapatban játszik.
VERSENYSZABÁLYZAT
36
2007-2008.
Az érvényességi idő a sportorvosi záradék kiállításának napjával kezdődik. Pl. a 6 hónapig érvényes igazolást február 18-án jegyezték be, akkor az érvényességi idő augusztus 17-én jár le annál a labdarúgónál, aki a 18. életévét még nem töltötte be február 18-ig. Ez a labdarúgó augusztus 18-án már nem rendelkezik játékjogosultsággal. - A sportorvosi vizsgálat alkalmával „versenyezhet” bejegyzést kap a labdarúgó, akit a sportorvos a versenyszerű sporttevékenységre alkalmasnak minősít, és azt számozott, az OSEI előírásoknak megfelelő bélyegzővel érvényesíti. Az a labdarúgó, akit a sportorvosi vizsgálat a labdarúgásra alkalmatlannak minősít, a labdarúgást nem űzheti versenyszerűen; d) utánpótlás mérkőzésen a játékosok életkora megfelel-e a bajnoki versenykiírásnak; e) a játékosok rendelkeznek-e az egyes osztályokra a versenykiírásban meghatározott versenyengedéllyel. (7)
A játékvezetőnek az igazoltatáskor a következő feladatokat kell elvégeznie: A játékosokat egyenként magához szólítva összehasonlítja őket a fényképes verseny igazolványukkal és sportorvosi igazolásukkal. Ha a játékos igazolványai a követelményeknek megfelelnek, a játékos pályára léphet. Amennyiben a kezdő, illetve cserejátékos az igazoltatásig nem érkezett meg a mérkőzés színhelyére, nincs jelen, neve mellé a versenyjegyzőkönyvbe “H” betűt kell írni.
(8)
Ha a játékvezető a mérkőzés megkezdése előtt nem igazolja le a mérkőző csapatokat, vagy az egyik csapatot, ezen a címen óvás nem nyújtható be. Az elkövetett mulasztásért a játékvezetőt fegyelmi úton felelősségre kell vonni. a) ha a mérkőzésen bármelyik játékosnak nincs jelen az verseny igazolványa, a játékvezető nem engedheti játszani mindaddig, amíg verseny igazolványa meg nem érkezik; b) ha valamilyen oknál fogva az egész csapat(ok) verseny igazolványa hiányzik, a bajnoki vagy kupamérkőzés nem vezethető le, még a két csapat írásbeli megállapodása esetén sem. Amennyiben a játékvezető a csapat(ok) igazolásának hiányában vezeti le a mérkőzést, úgy óvás esetén a mérkőzés eredményét meg kell semmisíteni. c) ha a játékvezető érvényes verseny igazolvány, illetve sportorvosi igazolás nélküli labdarúgó játékát engedélyezi a mérkőzésen, akkor a játékvezető ellen fegyelmi eljárást kell indítani.
(9)
A játékvezető a verseny igazolványokat, a sportorvosi igazolásokat és versenyjegyzőkönyvet a mérkőzés végéig magánál tartja.
(10)
A játékvezető a mérkőzés végén az eredményt rávezeti a versenyjegyzőkönyvre, megjelöli, hogy a bejelentett cserejátékosok közül kit állítottak játékba és melyik játékos ki helyett játszott. A játékos kiállítást a versenyjegyzőkönyvben a játékos neve mellett “K” betűvel jelzi, és részletesen köteles leírni a kiállítás, a rendezési hiányosság, a rendkívüli esemény okát.
VERSENYSZABÁLYZAT
37
2007-2008.
Ennek az a célja, hogy a sportszervezet minden kétséget kizárólag értesüljön a kiállításról, a rendezési hiányosságról, a rendkívüli eseményről. A kiállítással a játékos játékjoga felfüggesztettnek tekintendő a fegyelmi döntés meghozataláig. A játékvezető által a részletesen leírt kiállítás, a rendezési hiányosság, a rendkívüli esemény, stb. jelentése után a sportszervezet semminemű észrevételt nem tehet a jegyzőkönyvbe. A játékvezető által aláírt jegyzőkönyv egy példánya a játékvezetőnél marad, egy a pályaválasztó sportszervezeté egy példány pedig a vendégcsapaté. Egyidejűleg visszaadja valamennyi játékos igazolványát. (11)
A játékvezető köteles valamennyi mérkőzésről (bajnoki, kupa, nemzetközi, barátságos stb.) jelentést küldeni annak az LSZ-nek, amelyik a mérkőzésre kijelölte. A jelentéshez csatolni kell a rendezők névsorát. a) a jelentést mindenkor írásban, a formanyomtatvány felhasználásával készíti; b) a jelentést úgy kell elkészítenie és továbbítania, hogy az a mérkőzést követően legalább 2 nappal az illetékes Ligához, vagy LSZ- hez megérkezzen. A bajnokságot kiíró szövetség ennél rövidebb beküldési határidőt is megállapíthat. c) az elmaradt mérkőzés körülményeit a játékvezetői jelentésben észletesen közli; d) ha az illetékes bizottság a jelentés egyes pontjainak részletesebb leírását igényelné, a kiegészítő jelentést postafordultával kell megküldenie; e) ha az illetékes bizottság a játékvezető személy szerinti meghallgatását is indokoltnak tartja, akkor idézésre a bizottság előtt meg kell jelennie. Távolmaradása az érdemi határozat meghozatalát nem akadályozza.
(12)
A játékos szerepeltetéséért a sportszervezet a felelős. Ha a mérkőzésen bármelyik játékosnak nincs jelen a verseny igazolványa, a játékvezető nem engedheti játszani mindaddig, amíg verseny igazolványa – a kezdőcsapat 11 fős létszámáig - meg nem érkezik. Ha valamilyen oknál fogva az egész csapat verseny igazolványa hiányzik,a bajnoki vagy kupamérkőzés nem vezethető le, még a két csapat írásbeli megállapodása esetén sem. Amennyiben a játékvezető a csapat(ok) verseny igazolványának hiányában vezeti le a mérkőzést, úgy óvás esetén a mérkőzés eredményét meg kell semmisíteni, és újrajátszást kell elrendelni.
(13)
A játékos szerepeltetése nem tagadható meg azért, mert azonos napon szerepelt a sportszervezet másik csapatában is. Ha a játékvezető a mérkőzés megkezdése előtt nem a versenyszabályzat előírásai szerint végzi el az igazoltatást, ezen a címen óvás nem nyújtható be. A játékvezető ellen azonban az elkövetett mulasztásért fegyelmi eljárást kell indítani.
VERSENYSZABÁLYZAT
38
2007-2008.
42. § A játékos személyazonosságának megállapítása (1)
A személyazonosság megállapítása a játékvezető hivatalos kötelessége. Ha a játékvezető úgy látja, hogy az igazolásban levő fénykép nem egyezik meg az összehasonlított játékossal, a játékvezető a kifogásolt labdarúgó személyének azonosítására alkalmas okmányt köteles elkérni, továbbá a labdarúgóval elmondatja személyi adatait, majd íráspróbát vesz tőle, amit egybevet az igazolványban lévő aláírással.
(2)
Ha a játékvezető meggyőződik arról, hogy a játékos más labdarúgó igazolásával kíván játszani, akkor a játékost zárja ki a játékból. A jogosulatlanul játszani kívánó játékos beazonosítására törekedjen, azt jegyezze fel, és azt mellékelje a jelentéshez. Azt a tagkönyvet is vonja be és mellékelje a jelentéshez, amelyet felhasználtak a jogosulatlan szerepléshez.
(3)
Ha a játékvezető a mérkőzés alatt vagy a félidőben állapítja meg, hogy egy játékos nem saját igazolásával játszik, s erre az ellenfél képviselője is felhívja a figyelmét, a játékost a játékból már nem zárhatja ki, még akkor sem, ha kétséget kizáróan bebizonyítható, hogy más játékos igazolásával szerepel.
(4)
Ha valamelyik sportszervezet képviselője a mérkőzés előtt, annak félidejében vagy a mérkőzés végén jelzi a játékvezetőnek, hogy valamelyik játékos személyazonosságát illetően kétsége van, abban az esetben az alábbiak szerint kell eljárni: a) ha a labdarúgó a sportlétesítményben van, de a játékvezető felhívására a személyének azonosítására szóló okmányt nem tudja vagy nem akarja bemutatni, illetve az aláírást megtagadja, a játékvezető ezt jelentésében közölje. b) ha a labdarúgó eltávozott a sportlétesítményből és ez akadályozza az azonosítást, akkor jelentésében közölje a történteket;
(5)
A (4) a) pont megsértéséért benyújtott óvás esetén a személy azonosítására szolgáló okmány be nem mutatását, illetve az aláírás megtagadását, mint elmarasztaló tényt kell figyelembe venni.
43. § A csapatok sportöltözetének ellenőrzése (1)
A játékosok és a játékvezetők sportöltözete a következőkből áll: mez és nadrág különállóan, lábszárvédő, futballcipő, és a játékosoknál sípcsontvédő.
(2)
A játékvezető a mérkőzés megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy: a) a mérkőző csapatok egymástól élénken elütő, a kapusok pedig a mezőnyjátékosok és a játékvezető öltözékétől eltérő színű szerelésben játszanak-e; b) a játékosok cipőjén szabályszerűek-e a stoplik;
VERSENYSZABÁLYZAT
39
2007-2008.
c) a játékosok felhúzott sportszárral vonulnak-e ki a pályára; d) rendelkeznek-e sípcsontvédővel; e) az izommelegítő nadrág színe azonos-e a sportnadrág színével. (3)
Ha a mez színe egyezik vagy nagy a színhasonlóság, akkor a pályaválasztó csapat köteles az ellenféltől eltérő színű mezt felvenni.
(4)
A labdarúgók, és a játékvezetők a sportöltözéken reklámfeliratot viselhetnek.
(5)
A csapatkapitány köteles karszalagot viselni.
(6)
A játékvezetők öltözéke színének el kell térnie a csapatok öltözékének színétől, valamint a kapusok öltözéke színének eltérőnek kell lenni a mezőnyjátékosok és a játékvezetők öltözékének színétől.
(7)
A versenykiírásban meghatározott osztályokban a játékosok mezén számozást kell elhelyezni. A mezszámozás legyen elütő a mez színétől, hogy a játékvezetők, ellenőrök és nézők kétséget kizáróan megállapíthassák a játékos személyét, elkerülhessék a névcserét. A nemzetközi előírásoknak megfelelően a mezszám hossza legalább 25 cm. A mezszám hiánya nem óvási ok, és emiatt a mérkőzés nem maradhat el. A félidőben vagy bármikor a mérkőzés folyamán történt mezcsere esetén a mezszámozásnak azonosnak kell lennie a korábbival. Ez alól kivétel, ha egy játékos meze a játék közben válik használhatatlanná, és nincs lehetőség azonos számú mezzel pótolni. A mezcserét be kell jelenteni a játékvezetőnek. A mezek hátrészen elhelyezett számmal azonos szám helyezhető el a mellrészen és a nadrág oldalán is.
VII. fejezet LABDARÚGÓ MÉRKŐZÉS 44. § A labda biztosítása, ellenőrzése, kicserélése (1)
A mérkőzésre a rendező sportszervezet biztosítja a labdát. A bajnokságot kiíró szövetség versenykiírásában szabályozza, hogy adott bajnokságban a mérkőzéseken hány db azonos típusú, minőségű és szabályszerű labdát kell biztosítani.
(2)
A labda kerülete 68-70 cm között változhat. Külső burkolata bőr, amelyen nem szabad olyan anyagnak, résznek lennie, amely sérülést okozhat. A labda súlya 410-450 gramm között váltakozhat.
(3)
A játékvezető a mérkőzés megkezdése előtt köteles ellenőrizni a labdák számát és, hogy a labdák szabályszerűek-e, és játékra alkalmasak-e.
VERSENYSZABÁLYZAT
40
2007-2008.
a) ha a rendező sportszervezet nem tud a kellő számú és szabálysze labdát biztosítani, az ellenfélnek pedig nincs labdája, a játékvezető a várakozási idő leteltével játék nélkül lefújja a mérkőzést. Ebben az esetben a mérkőzés elmaradásáért a pályaválasztó a felelős; b) ha vendégcsapat rendelkezik játékra alkalmas labdával, köteles azt a játékvezetőnek átadni, hogy a mérkőzés labda hiánya miatt ne maradjon el. Ha a vendégcsapat nem adja oda labdáját a mérkőzés lejátszásához, akkor mindkét sportszervezetet vétkesnek kell tekinteni a mérkőzés elmaradásáért. A mérkőzést 0:0-val lejátszottnak kell tekinteni azzal, hogy mindkét csapattól fegyelmi eljárás keretében 1-1 büntetőpontot le kell vonni. (4)
Kizárólag a játékvezető hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy a labda játékra alkalmas-e.
(5)
Ha a mérkőzés közben a labda elveszti rugalmasságát, a játékvezető köteles azt kicseréltetni.
(6)
Ha a mérkőzés közben a labda súlya nedvesség következtében megnőtt, akkor a játékvezető kicseréltetheti.
(7)
Ha a mérkőzés befejezése előtt a labda használhatatlanná válik, és sem a pályaválasztó, sem a vendégcsapat nem tud pótlásról gondoskodni, a mérkőzést be kell szüntetni. A beszüntetett mérkőzés ügyében a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága dönt.
(8)
Ha bármelyik csapat vezetője, játékosa szándékosan megrongálja a labdát, és az ennek következtében válik használhatatlanná, a vétkes személy sportszervezetét el kell marasztalni a mérkőzés beszüntetéséért. A vétkes személy ellen - ha az sportszervezeti tag - fegyelmi úton is el kell járni.
45. § Tartózkodás a pályakorláton belül (1)
A játéktéren kívül, de a pályakorláton belül csapatonként a "kispadon" a vezetőedző, két fő pályaedző, a technikai vezető vagy intéző, az orvos, a gyúró és a cserejátékosok helyezkedhetnek el. A mérkőzés időtartama alatt az edző a kispad mellett kijelölt helyen tartózkodhat. A pályakorláton belül tartózkodók - a "kispadról" - csak a játékvezető hívására és engedélyével léphetnek be a játéktérre. A kispadról a sérült játékoshoz csak akkor mehet be a játéktérre az orvos és a gyúró - vagy ezek hiányában két személy -, ha a játékvezető karfelemeléssel jelezte, hogy arra engedélyt adott. Rajtuk kívül a korláton belül tartózkodhatnak még a Létesítményi előírások és mérkőzés rendezési szabályzatban felsorolt személyek.
(2)
A cserejátékosok - a mérkőzés zavarása nélkül - a bemelegítés színhelyén, illetve a kispadon tartózkodhatnak. A lecserélt játékos a kispadon maradhat.
VERSENYSZABÁLYZAT
41
2007-2008.
(3)
A kiállított labdarúgó kiállítását követően azonnal köteles bemenni az öltözőbe és átöltözni.
(4)
A játékvezető megokolás nélkül kiküldheti a rendezők útján mindazokat, akik a pályakorláton belül tartózkodnak. Ha a felszólítottak nem tesznek eleget a játékvezető utasításának, akkor köteles a játékot időlegesen félbeszakítani, vagy ha a rendezőség nem tudja utasítását végrehajtani, a játékot végleg beszünteti. A kispadon elkövetett fegyelmi vétséget úgy kell tekinteni, mintha azt a játéktéren követték volna el. 46. § A csapatok bevonulása, levonulása, a közönség üdvözlése
(1)
A mérkőzés előtt a csapatok a kivonuló-folyosón vagy a játékos-kijárónál sorakoznak.
(2)
A játékvezető vezetésével a csapatok együtt vonulnak ki a pálya közepére, és arccal a nézőtér felé állnak fel. Ezután csapatonként üdvözlik a közönséget a lelátó, nézőtér mindkét oldala felé.
(3)
A mérkőzés megkezdése előtt – a közönség üdvözlése után – a vendégcsapat labdarúgói kézfogással köszöntik a játékvezetőket és a hazai csapat labdarúgóit, majd a hazai csapat labdarúgói köszöntik a játékvezetőket.
(4)
A mérkőzést befejező sípszót követően a játékvezetők és a két csapat pályán lévő labdarúgói elindulnak a kezdőkör felé. A két csapatkapitány a felelős azért, hogy a csapatuk labdarúgói a kezdőkörbe menjenek.
(5)
A két csapatkapitány fog kezet egymással először, mely hasonlóképpen történik, mint a mérkőzés előtt, de nem szükséges a helyek és a sorrend szigorú betartása. A játékvezetőktől is kézfogással kell elbúcsúzni.
(6)
A kézfogások után a csapatok ismét üdvözlik a közönséget, majd rendben levonulnak a pályáról. A játékvezetők a csapatok után vonulnak le a játéktérről. 47. § Térfélválasztás A mérkőzés előtti, a játékvezető által végzett sorsoláskor amelyik csapat nyer, eldönti, hogy az első félidőben melyik kapura támadjon. A másik csapat végzi el a mérkőzés kezdőrúgását. A sorsoláson győztes csapat végzi el a második félidő kezdőrúgását. A mérkőzés második félidejére a csapatok térfelet cserélnek és a másik kapura támadnak.
VERSENYSZABÁLYZAT
42
2007-2008.
48. § Gyászszünet megtartása (1)
A sportmozgalomban, a sportszervezetben ismert sportember elhalálozás alkalmával a lehetőség van 1 percnél nem hosszabb gyászszünet tartására.
(2)
A gyászszünetet közvetlenül a mérkőzés kezdete előtt kell megtartani. 49. § Várakozási idő
(1)
A várakozási idő leteltét a játékvezető állapítja meg. A két csapat kapitányával szóban közli, hogy a várakozási idő lejárt.
(2)
Ha a hivatalos kezdési időre nem jelenik meg valamelyik csapat, de telefonon igazoltan jelzi a játékvezetőnek késése okát, és megérkezésük várható időpontját, akkor a játékvezető az alábbiak figyelembe vételével dönt a várakozási idő meghosszabbításáról. a) ha nem veszélyezteti a következő, magasabb osztályú mérkőzés megkezdését; b) ha a mérkőzés a sötétedés beállta előtt befejezhető; c) ha ez nem akadályozza, hogy az esetleges későbbi időpontra, vagy a magasabb minősítésű mérkőzésre szóló játékvezetői kötelezettségének eleget tegyen. A játékvezető várakozási idő meghosszabbítására vonatkozó döntését a jelenlévő csapatnak tudomásul kell vennie.
(3)
Ha a mérkőző csapatok a helyszínen tartózkodnak, de az egyik csapat a kezdési időpontot követő 30 percen belül nincs játékra kész állapotban, a játékvezető és az ellenfél nem köteles tovább várni. A játékra kész csapat kérésére a játékvezető köteles lefújni a mérkőzést.
(4)
Ha játékvezető a mérkőzés hivatalos kezdési időpontjánál 15 perccel később kezdi meg a mérkőzést, akkor annak okát a játékvezetői jelentésében köteles leírni 50. § Létszámhiányos csapatok
(1)
Ha egy csapatban hét játékosnál kevesebb van játékra kész állapotban, a mérkőzést elkezdeni nem szabad. A mérkőzést a létszámhiányos csapat miatt kell elmaradtnak tekinteni.
(2)
Ha a mérkőzés folyamán valamelyik csapatban a játékosok száma véglegesen hét fő alá csökken, a mérkőzést a jétékvezető köteles beszüntetni. A mérkőzést a létszámhiányos csapat miatt kell beszüntetettnek tekinteni.
VERSENYSZABÁLYZAT
43
2007-2008.
(3)
Ha az egyik, vagy mindkét csapat a mérkőzés kezdési időpontjában nincs együtt teljes létszámmal, de legalább hét játékosa játékra kész állapotban van, a mérkőzést meg kell kezdeni. A később érkező játékosok pályára lépési szabályai az alábbiak: a) létszámhiányos csapat vezetője a kiegészítő labdarúgó verseny igazolványát és sportorvosi engedélyét a mérkőzés előtt adja át a játékvezetőnek. A játékvezető a versenyjegyzőkönyvbe „H“ betűvel jelzi, hogy a labdarúgó a mérkőzés kezdésekor nincs jelen. Amennyiben a labdarúgó verseny igazolványát, sportorvosi engedélyét nem tudják bemutatni, akkor a labdarúgó nevét a versenyjegyzőkönyvből ki kell húzni, nem léphet pályára. b) ha időközben megérkezik a labdarúgó, akkor mérkőzés közben az igazoltatását a játékvezető asszisztens végzi el és játékjogosultsággal rendelkezik. c) a később érkező labdarúgó személyazonosságát a mérkőzés befejezése után a játékvezető köteles megvizsgálni. Az igazoltatásnál az ellenfél vezetőjének a részvételét biztosítani kell. Amennyiben a labdarúgó a mérkőzés utáni igazoltatásnál bármilyen okból nincs jelen az fegyelmi vétségnek minősül, és a sportszervezet csapatától legalább három büntetőpontot kell levonni. Emellett egyéb fegyelmi büntetés is kiszabható. d) a sportszervezet köteles megindokolni a szövetségnek a létszámhiányos kiállás okát.
(4)
Ha a sportszervezet bármely csapata bármely okból nem áll ki teljes létszámú csapattal, akkor fegyelmi eljárást kell kezdeményezni ellene.
(5)
Ha a sportszervezet felnőtt csapata 4 bajnoki mérkőzésen létszámhiányosan áll ki, akkor azt a csapatot a bajnokságból ki kell zárni.
(6)
A büntetőpont levonás és bajnokságból történő kizárás esetében csak azokat a létszámhiányos mérkőzéseket lehet figyelembe venni, ahol a létszámhiány a mérkőzés végéig fennállt.
51. § Az utazó csapat, el nem utazott, meg nem jelent csapat (1)
Az utazó sportszervezet vezetője legalább 3 nappal a mérkőzést megelőzően értesíti a rendező sportszervezetet az utazás módjáról és az érkezés várható időpontjáról. A mérkőzésre történő hivatalos utazásnak minősül az autóbusszal és a vonattal történő utazás. Az ilyen járművek meghibásodása miatt elmaradt mérkőzés esetében tekinthető vétlennek az utazó csapat.
(2)
Késés esetén az utazó csapatra legalább 30 percet kell várni, majd a 30 perc letelte után játékvezető dönt a várakozási idő meghosszabbításáról.
VERSENYSZABÁLYZAT
44
2007-2008.
(3)
(4)
A játékvezető döntésénél köteles figyelembe venni, hogy a megengedett 30 percen túl is várni kell, ha az utazó csapat rajta kívül álló ok miatt igazolhatóan késik és a késésről a rendező sportszervezetet, vagy a játékvezetőt értesíteni tudja. Ebben az esetben a mérkőzést le kell játszani, ha a befejezésre kellő idő és lehetőség áll rendelkezésre. Azonos településen működő sportszervezetek között kisorsolt mérkőzésről való késés igazolásaként, és a vétlenség megállapításánál nem fogadható el forgalmi akadályra hivatkozás.
(5)
Ha az utazó csapat saját hibáján kívüli okból késett vagy maradt távol a mérkőzés színhelyétől, akkor abban az esetben nem marasztalható el a távolmaradásért, ha a mérkőzés hivatalos kezdési időpontjáig értesíti a rendező sportszervezetet, a mérkőzés játékvezetőjét, és a bajnokságot kiíró szervezet vezetőjét. Ebben az esetben is vizsgálni kell azonban a késés okát.
(6)
Ha egy csapat a mérkőzés helyszínére nem utazik el, illetve ugyanazon helységben vendégként nem jelenik meg a mérkőzés színhelyén - és fegyelmi felelősségét a fegyelmi bizottság megállapítja - a le nem játszott mérkőzést a vétlen csapat javára kell igazolni Ezen kívül, ha az utazó sportszervezet az őszi idényre kisorsolt bajnoki mérkőzésre nem utazik el, akkor a tavaszi fordulóra elveszti pályaválasztó jogát, és köteles az ellenfélhez utazni. Ha az utazó sportszervezet a tavasz idényre kisorsolt bajnoki mérkőzés nem utazik el, akkor köteles megtéríteni a pályaválasztó sportszervezet igazoltan felmerült költségeit.
(7)
Azt a felnőtt csapatot, amelyik a bajnoki év során háromszor nem utazik el, illetve ugyanazon helységben vendégként nem jelenik meg, a bajnokságból ki kell zárni. Az el nem utazásba, meg nem jelentésbe be kell számítani a lemondott mérkőzés esetén azt is, amelyiket a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága nem vett tudomásul.
52. § Törölve, áthelyezve a 49. §-ba
53. § Bajnoki mérkőzés lemondása (1)
Bajnoki mérkőzésre ki kell állni, azt lemondani csak rendkívül indokolt esetben szabad.
(2)
Ha a sportszervezet indokolt esetben a mérkőzést le akarja mondani, ezt a szándékát - rendkívüli esetet leszámítva – legalább 8 nappal a mérkőzést megelőzően írásban kell bejelenteni a szövetség versenybizottságánál, és szándékáról ezzel egyidejűleg ellenfelét is köteles értesíteni.
VERSENYSZABÁLYZAT
45
2007-2008.
(3)
Lemondás miatt elmaradt mérkőzés esetén a következő döntést kell hozni: a) ha a lemondást a szövetség versenybizottsága tudomásul veszi, a mérkőzés 3 pontját 3-0 gólkülönbséggel a vétlen csapat javára igazolja. Ezen kívül, ha az utazó sportszervezet mondja le az őszi idényre kisorsolt bajnoki mérkőzést, akkor a tavaszi fordulóra elveszti pályaválasztási jogát, és köteles az ellenfélhez utazni; b) ha sportszervezet írásban nem mondja le a mérkőzést a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottságánál, vagy a a szövetség a lemondást nem veszi tudomásul, , és ennek ellenére elmarad a mérkőzés a lemondó csapat hibájából a mérkőzést 3 pontját 3-0 gólkülönbséggel a vétlen csapat javára kell igazolni, és a vétkes csapat évi összeredményétől a Fegyelmi Bizottság 3 büntetőpontot is levon. Ezen kívül, ha az utazó sportszervezet mondja le az őszi idényre kisorsolt bajnoki mérkőzést, akkor a tavaszi fordulóra elveszti pályaválasztó jogát, és köteles az ellenfélhez utazni; c) ha mindkét sportszervezet lemondja a mérkőzést, és a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága tudomásul veszi, a mérkőzést 0:0-al lejátszottnak kell tekinteni azzal, hogy mindkét csapat 1-1 pontot kap, de a fegyelmi ügyükben hozott határozattal évi összeredményükből legalább 1-1 büntetőpontot le kell vonni. Ha a a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága a lemondást nem veszi tudomásul, akkor a mérkőzés eredményének megállapítása megegyezik az előzőekben leírtakkal, de a sportszervezetek fegyelmi ügyében hozott határozattal évi összeredményükből legalább 4-4 büntetőpontot le kell vonni. d) ha egy sportszervezet felnőtt csapata a bajnoki év folyamán három alkalommal lemondja a mérkőzést a csapatot ki kell zárni a bajnokságból. 54. § Törölve áthelyezve az 51. §-ba 55. § Elmaradt mérkőzés
(1)
Ha a csapatok nem hibásak a bajnoki mérkőzés elmaradásában, az új időpontot legfeljebb 8 napon belül ki kell tűzni, az érdekelt csapatok előzetes meghallgatása után. Az új játéknapot a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága állapítja meg.
(2)
Ha a mérkőzés elmaradásában valamelyik csapat vonatkozásában a vétkesség megállapítható, akkor a 3 bajnoki pontot 3-0 gólkülönbséggel a vétlen csapat javára kell igazolni. Ha mindkét csapat vétkes a mérkőzés elmaradásában, akkor a mérkőzést 0-0 gólkülönbséggel lejátszottnak kell tekinteni azzal, hogy mindkét csapat 1-1 pontot kap, de a fegyelmi ügyükben hozott határozattal évi összeredményükből legalább 1-1 büntetőpontot le kell vonni. Emellett egyéb fegyelmi büntetés is alkalmazható.
VERSENYSZABÁLYZAT
46
2007-2008.
(3)
Ha a mérkőzés azért maradt el, mert valamelyik sportszervezet a megállapodástól eltérő időpontra jelentette be a mérkőzést, vagy a megállapodástól eltérő időben jelent meg a pályán, illetve a következők szerint kell eljárni: a) ha a pályaválasztó csapat a vétkes – rossz időpontban jelent meg - a 3 bajnoki pontot 3-0 gólkülönbséggel a vétlen csapat javára kell igazolni; b) ha a vendégcsapat a vétkes - rossz időpontban jelent meg - a 3 bajnoki pontot 3-0 gólkülönbséggel a vétlen csapat javára kell igazolni. Ha a mérkőzés az őszi idényben maradt el és a vendégcsapat elutazott a mérkőzés színhelyére (megjelent), akkor további büntető intézkedést a vétkes csapattal szemben nem kell hozni.
(4)
Ha a mérkőzés azért maradt el, mert a pályaválasztó sportszervezet a megállapodást követően a mérkőzést a szövetségben elmulasztotta bejelenteni, a következő szabályok érvényesek: a) ha a vendégcsapat megjelent a mérkőzés helyén a megállapodásnak megfelelő időpontban, a 3 bajnoki pontot 3-0 gólkülönbséggel a vendégcsapat javára kell igazolni; b) ha a vendégcsapat saját hibájából nem jelent meg a mérkőzés színhelyén, akkor a mérkőzést 0:0 gólkülönbséggel lejátszottnak kell tekinteni azzal, hogy mindkét csapat 1-1 pontot kap, de a fegyelmi ügyükben hozott határozattal évi összeredményükből legalább 1-1 büntetőpontot le kell vonni. Emellett egyéb fegyelmi büntetés is alkalmazható. c) ha az elmaradás oka rosszhiszeműség, és harmadik csapat érdekét is sérti, akkor mindkétcsapattól a fegyelmi ügyükben hozott határozattal évi összeredményükből további legalább 3-3 büntetőpontot le kell vonni. Emellett egyéb fegyelmi büntetés is alkalmazható.
(5)
Ha a mérkőzés azért maradt el, mert a pályaválasztó sportszervezet megjelent a mérkőzés színhelyén, de nem állt ki a mérkőzésre, akkor a 3 bajnoki pontot 3-0 gólkülönbséggel a vendégcsapat javára kell igazolni, és a fegyelmi ügyükben hozott határozattal évi összeredményükből további legalább 3 büntetőpontot le kell vonni.
(6)
Ha valamelyik csapat a szabályokban meghatározott ideig nem vár a távollévő játékvezetőre, vagy nem játssza le a mérkőzést a jelenlévő asszisztens, illetve szükség-játékvezető vezetésével, vagy nem várja be a mérkőzésről saját hibáján kívül késő ellenfelet, a következő a teendő: a) ha csak az egyik csapat a vétkes, a 3 bajnoki pontot 3-0 gólkülönbséggel a vétlen csapat javára kell igazolni. Ha a mérkőzés az őszi idényben marad el, és a vendégcsapat a vétkes, akkor a tavaszi idényre elveszti pályaválasztó jogát; b) ha mindkét csapat vétkes a mérkőzés elmaradásában, akkor a mérkőzést lejátszottnak kell tekinteni azzal, hogy mindkét csapat 1-1 pontot kap, de a fegyelmi ügyükben hozott határozattal évi összeredményükből legalább 1-1 büntetőpontot le kell vonni. Emellett egyéb fegyelmi büntetés is alkalmazható.
VERSENYSZABÁLYZAT
47
2007-2008.
(7)
Ha a mérkőzés a bajnokság utolsó 3 fordulója közül marad el, és az elmaradás akár pontszám vagy gólkülönbség tekintetében feljutást vagy kiesést befolyásol, a mérkőzést új időpontban kell lejátszani. Az elmaradásban vétkes csapat ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni és évi összeredményéből legalább 3 büntetőpontot is le kell vonni. Ha a feljutást vagy kiesést nem befolyásolja a mérkőzés eredménye, a 3 pontot 3-0 gólkülönbséggel a vétlen csapat javára kell igazolni. Az elmaradásban vétkes csapat ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni.
(8)
Ha a mérkőzés lejátszására kötelezett csapatok valamelyike a lejátszást elrendelő határozat ellenére, saját hibájából nem áll ki legjobb összeállításban a mérkőzésre, a bajnokságból ki kell zárni.
55/A. § Utánpótlás csapatok létszámhiányos kiállásával és elmaradt mérkőzéseivel kapcsolatos eljárási rend (1)
Az utánpótláskorú csapatok kötelező szerepeltetését az MLSZ versenykiírása határozza meg. Ez alapján a bajnokságot kiíró területi LSZ-ek kötelesek versenykiírásukban külön fejezetben szerepeltetni mindazon utánpótlás bajnokságok és kötelező utánpótlás programok lebonyolítási rendjét amit az MLSZ versenykiírása előír.
(2)
Ha egy sportszervezet szerepeltetésre kötelezett bármely utánpótlás csapata(i) létszámhiányosan áll(nak) ki a bajnoki mérkőzésre a következők szerint jár el a versenybizottság: a) első létszámhiányos kiállás esetén fegyelmi eljárás kezdeményezése a sportszervezettel szemben; Az ezt követő esetekben a versenybizottság határozattal megállapítja a létszámhiányos kiállás tényét, majd ez alapján a fegyelmi bizottság az alábbiak szerint köteles eljárni: b) második létszámhiányos kiállás esetén 1 büntetőpont levonása a létszámhiányosan kiálló csapattól; c) harmadik létszámhiányos kiállás esetén 1 büntetőpont levonása a sportszervezet felnőtt csapatának évi összeredményéből; d) negyedik és minden további létszámhiányos kiállás esetén 3 büntetőpont levonása a sportszervezet felnőtt csapatának évi összeredményéből;
(3)
Ha egy sportszervezet szerepeltetésre kötelezett bármely utánpótlás csapata(i) nem áll(nak) ki a bajnoki mérkőzésre, illetve az MLSZ versenykiírásában szereplő kötelező utánpótlás program egy tornájára, a következők szerint jár el a versenybizottság: a) első ki nem állás esetén fegyelmi eljárás kezdeményezése a sportszervezettel szemben;
VERSENYSZABÁLYZAT
48
2007-2008.
Az ezt követő esetekben a versenybizottság jogerős határozattal megállapítja a létszámhiányos kiállás tényét, majd ez alapján a fegyelmi bizottság az alábbiak szerint köteles eljárni: b) második ki nem állás esetén 3 büntetőpont levonása az adott mérkőzésen ki nem álló csapattól; c) harmadik ki nem állás esetén a sportszervezet felnőtt csapatának évi összeredményéből 3 büntetőpont levonása; d) negyedik ki nem állás esetén a vétkes csapatot és a sportszervezet felnőtt csapatát ki kell zárni a bajnokságból. (4)
A ki nem állást követő szankciókat a sportszervezet utánpótlás csapatai vonatkozásában csapatonként külön-külön kell érvényesíteni.
(5)
Az utánpótlás torna illetve mérkőzés lemondása ki nem állásnak minősül.
(6)
A (2) és (3) -ban meghatározott szankciókat kell alkalmazni az NB I –es tartalékcsapatok esetében is. 56. § Játékjogosultság az előrehozott mérkőzésen
(1)
Előrehozottnak kell tekinteni a mérkőzést, ha a két sportszervezet közös megegyezés alapján szövetségi engedéllyel az eredetileg kisorsolt bajnoki-, vagy kupamérkőzés előtt legalább 1 fordulóval korábban játssza le azt.
(2)
Ezen a mérkőzésen játszhat az a labdarúgó, aki ennek időpontjában játékjogosultsággal bír.
(3)
Nem játszhat az a labdarúgó, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
57. § Játékjogosultság a később lejátszásra kerülő mérkőzésen (1)
Későbbi időpontra halasztott kell tekinteni a mérkőzést, ha: a) érdekelt sportszervezet közös megegyezése alapján az illetékes versenybizottság engedélyével későbbi időpontban játsszák le, b) bármely okból elmaradt, beszüntetett és újra kell játszani, c) óvás miatt újra kell játszani.
(2)
Az elhalasztott, későbbi időpontban sorra kerülő mérkőzésen szerepeltethető az a labdarúgó, aki a mérkőzés eredetileg kisorsolt napján a sportszervezet igazolt játékosa volt, és a későbbi időpontban lejátszásra kerülő mérkőzés napján játékjogosultsággal rendelkezik (nincs eltiltva, illetve felfüggesztve).
VERSENYSZABÁLYZAT
49
2007-2008.
(3)
Az elhalasztott mérkőzésen nem játszhat az a labdarúgó, aki: a) sportszervezetébe az eredeti mérkőzésnap után lett le- vagy átigazolva, tehát a kisorsolt eredeti napon nem volt még a sportszervezet labdarúgója; b) a mérkőzés napján eltiltás, vagy játékjogának felfüggesztése miatt nem rendelkezik játékjogosultsággal.
(4)
Ha a szövetség valamely bajnoki forduló összes mérkőzését későbbi időpontra helyezi át, azok úgy tekintendők, mintha eredetileg is a későbbi időpontra lettek volna kisorsolva.
(5)
A beszüntetett mérkőzés beszámít a labdarúgó eltiltásába, az elmaradt mérkőzések közül azonban csak az számít be, amelynek három pontjáról jogerős döntés történt. A jogerős döntés megszületéséig azonban az eltiltást úgy kell kezelni, hogy a labdarúgó eltiltása adott mérkőzésen érvényben van.
(6)
A beszüntetett és megismétlendő mérkőzésen történt fegyelmi vétségek alapján kiszabott büntetések a mérkőzés újrajátszásának az elrendelésével nem vesztik el érvényüket, és így további mérkőzésekre is hatályban maradnak.
(7)
Az egyetemi és főiskolai csapatok miatt a bajnoki szezon kezdésekor elmaradt mérkőzéseken az egyetemi, főiskolai csapatokban és az ellenfél csapatában is jogosultan játszhatnak azok a játékosok, akik a mérkőzés tényleges lejátszásának napján játékjogosultsággal rendelkeznek.
58. § Cserejátékosok (1)
A bajnokságot kiíró szövetség a versenykiírásában intézkedik a cserejátékosok számáról olymódon, hogy a pályára lépő cserejátékosok számát 3 és 7 fő között lehet meghatározni, de a versenyjegyzőkönyvben 7 cserejátékos neve szerepeltethető.
(2)
A cserejátékos szerepeltetésének szabályai az alábbiak: a) a cserejátékos neve a mérkőzés megkezdéséig a versenyjegyzőkönyvben módosítható; b) a csapat vezetője cserejátékos labdarúgó verseny igazolványát és sportorvosi engedélyét a mérkőzés előtt adja át a játékvezetőnek. A játékvezető a versenyjegyzőkönyvbe „H“ betűvel jelzi, hogy a cserejátékos a mérkőzés kezdésekor nincs jelen, Amennyiben a labdarúgó verseny igazolványát, sportorvosi engedélyét nem tudják bemutatni, akkor a labdarúgó nevét a versenyjegyzőkönyvből ki kell húzni. c) ha időközben megérkezik labdarúgó, akkor játékra jelentkezhet. a mérkőzés közben az igazoltatását a játékvezető asszisztens végzi el.
VERSENYSZABÁLYZAT
50
2007-2008.
d) A később érkező és pályára lépő labdarúgó személyazonosságát a mérkőzés befejezése után a játékvezető köteles megvizsgálni. Az igazoltatásnál az ellenfél vezetőjének a részvételét biztosítani kell. Amennyiben a labdarúgó a mérkőzés utáni igazoltatásnál bármilyen okból nincs jelen az fegyelmi vétségnek minősül, és a sportszervezet csapatától legalább három büntetőpontot kell levonni. Emellett egyéb fegyelmi büntetés is kiszabható. e) A cserejátékost csak cserelappal lehet becserélni. Cserelapról a sportszervezetnek kell gondoskodnia. (3)
A cserejátékos csak akkor léphet - a felezővonalnál - a játéktérre, ha a lecserélt játékos már elhagyta a játékteret.
(4)
A cserejátékos szabálytalan szerepeltetése a jelen szabályzat, illetve a bajnokságot kiíró szövetség versenykiírása megsértésének minősül, melyért a sportszervezetet fegyelmi felelősség terheli még akkor is, ha a csere szabálytalan végrehajtása a játékvezető tudtával vagy beleegyezésével történt. Ilyen esetek, ha a megengedettnél több - csere, vagy túlkoros, vagy nem magyar állampolgárságú - játékos lép pályára a mérkőzésen.
(5)
Ha a játékvezető megtagadja a megengedett számú cserejátékos beállítását, akkor a csapat illetékes vezetője azonnal jelezze a játékvezetőnek, hogy óvás alatt játszanak tovább. A játékvezető jelentésében tartozik beszámolni arról, hogy miért nem engedte az engedélyezett cserejátékos játékát. A sportszervezet megfosztása játékjogosult cserejátékosának szerepeltetésétől óvási ok.
(6)
A cserejátékos szerepeltetésével kapcsolatban is érvényes az a szabály, hogy az a mezőnyjátékos, aki ugyanazon a napon több mérkőzésen játszott, a magasabb jellegű mérkőzésen jogosulatlanul szerepel.
(7)
Ha a cserejátékost csak bejelentették mérkőzés előtt, de játékára nem került sor, a bejelentés nem minősül játéknak. Tehát azonos napon másik mérkőzésen szerepelhet, játékra jogosult. A játékvezető a versenyjegyzőkönyvben jelenti, hogy mely cserejátékosok játékára került sor. 59. § Sárga és piros lap
(1)
A szabálytalanságok elkövetőivel szemben a játékvezető az alábbiak szerint jár el: a) sárga lap felmutatásával figyelmezteti a játékvezető azt a labdarúgót, aki elköveti a játékszabályok szerint figyelmeztetést maga után vonó szabálytalanságok valamelyikét; b) sárga lappal figyelmezteti a játékvezető, majd közvetlenül ezután a piros lap felmutatásával állítja ki a labdarúgót, ha az ugyanazon a mérkőzésen ismételten vét a játékszabályok ellen, és ezért újabb sárga lapos figyelmeztetésben kellett részesíteni;
VERSENYSZABÁLYZAT
51
2007-2008.
c) a játékvezető piros lap felmutatásával állítja ki azt a játéktéren lévő,illetve lecserélt, vagy becserélendő labdarúgót, aki elköveti a játékszabályok szerint kiállítást maga után vonó szabálytalanságok valamelyikét. (2)
Az MLSZ, a területi és a helyi labdarúgó szövetségek által kiírt bajnokságokban és kupákban a játékvezetőknek egységesen alkalmazni kell a sárga- és piros lapot a játékszabályok ellen vétő labdarúgó figyelmeztetésére, vagy kiállítására.
(3)
A sárga lapos figyelmeztetések következménye az alábbi: a) a versenyjegyzőkönyv alapján a bajnoki mérkőzéseken kapott sárga lapos figyelmeztetést az alábbi csoport meghatározás alapján összevontan kell nyilvántartani. - MLSZ által kiírt felnőtt bajnokságok és területi LSZ-ek által kiírt felnőtt és utánpótlás bajnokságok I. csoport : felnőtt bajnokságokban szereplő labdarúgók II. csoport : NB III-ban induló NB I-es tartalékcsapatok labdarúgói III.csoport : U-19,U-18 bajnokságokban szereplő labdarúgók IV.csoport: U-17,U-16,U-15 bajnokságokban szereplő labdarúgók V. csoport: U-14,U-13,U-12 bajnokságokban szereplő labdarúgók - MLSZ által kiírt utánpótlás bajnokságok I.csoport : U-19,U-18,U-17 bajnokságokban szereplő labdarúgók II.csoport : U-16,U-15,U-14, bajnokságokban szereplő labdarúgók III.csoport: U-13,U-12, bajnokságokban szereplő labdarúgók b) a bajnoki- és kupamérkőzéseken kapott sárga lapos figyelmeztetésket külön-külön kell nyilvántartani; c) A Magyar kupa megyei selejtezőjében szerzett sárga lapok az adott évi sorozat befejezésekor, illetve az országos táblára jutással törlődnek, d) az a) pontban leírtak a kettős játékjogosultsággal rendelkező labdarúgóra is vonatkoznak; e) a (3) a) pontjának megfelelően nyilvántartott játékos a harmadik sárga lapos figyelmeztetés utáni, soron következő első mérkőzésén ott nem rendelkezik játékjogosultsággal, amely csoport alapján összesítve a 3 sárga lapot elérte; f) amennyiben a 3 sárga lapos figyelmeztetés ellenére pályára lépő játékos miatt óvást nyújtottak be, vagy a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága hivatalból járt el, akkor a versenyügyi eljárást a három sárga lapos figyelmeztetés utáni, soron következő első mérkőzés eredménye vonatkozásában lehet csak lefolytatni. Amennyiben a labdarúgó további mérkőzéseken pályára lépett, annak ellenére, hogy az egy mérkőzésre vonatkozó eltiltását nem töltötte le, akkor a labdarúgó és sportszervezete ellen fegyelmi eljárást kell indítani. Azon a mérkőzésen ahol a 3 sárga lappal rendelkező játékos jogosulatlanul szerepelt a játékvezető által adott sárga vagy piros lap érvényes, nem törölhető.
VERSENYSZABÁLYZAT
52
2007-2008.
(4)
Átigazoláskor a sárga lapos figyelmeztetések és az eltiltások nyilvántartása az alábbiak szerint történik: a) az 59.§ (3) a) szerint meghatározott csoportok alapján nyilvántartott sárga lapokat, illetve a kiállítást követő eltiltást az új sportszervezetben is ugyanilyen rendszer alapján kell nyilvántartani, illetve az eltiltást letölteni; b) felnőtt Magyar Kupa mérkőzés sárgalapjait, illetve a kiállítást követő eltiltást az új sportszervezet felnőtt Magyar Kupa mérkőzésein kell nyilvántartani, illetve letölteni a (3) c) pont figyelembe vételével; c) az a)-b) pont alól kivétel az, amikor a játékost meghatározott időre tiltották el a játéktól, mert ebben az esetben az eltiltás ideje alatt semmilyen bajnoki és kupa mérkőzésen nem léphet pályára; d) átigazoláskor az átvevő sportszervezet köteles az átadó sportszervezettől a nyilatkozatot beszerezni, hogy abban a bajnoki évben a labdarúgó az 59.§ (3) a) alapján meghatározott csoportok szerint mennyi sárga lapos figyelmeztetést kapott bajnoki, kupamérkőzésen illetve eltiltás hatálya alatt áll-e. Ezt a nyilatkozatot az átigazoló szövetség cégszerűen aláírva hitelesíti, és nyilvántartásába felvezeti. Amennyiben az átvevő sportszervezet más bajnokságot kiíró szövetség bajnokságában szerepel, mint az átadó sportszervezet, akkor a szövetség hivatalos iratban megkéri a másik szövetséget, hogy közölje az átigazolt játékos sárga lappal és az eltiltással kapcsolatos adatait. Az átadó sportszervezetet a sárga lapok számának hibás megadásáért fegyelmi felelősség terheli.
(5)
A bajnokságot kiíró szövetség az adott bajnoki forduló után megjelenő hivatalos lapjában, internetes honlapján (közlönyében) köteles szerepeltetni a fordulóban sárga lapot kapott játékosokat. A versenyjegyzőkönyv alapján a sárga lapos figyelmeztetésekről mind a labdarúgó szakosztályoknál, mind a labdarúgó szövetségnél (a versenyjegyzőkönyv alapján) nyilvántartást kell vezetni. A hivatalos lapban, honlapon szerepeltethető – nem hivatalos adatként – a 3. sárga lapot elért játékosok neve, de erre alapozva óvás nem nyújtható be az illetékes bizottság felé. Ha a sportszervezetnél lévő versenyjegyzőkönyv nem, vagy nem jól olvasható, akkor a helyszínen lévő játékvezetővel kell tisztázni azt, hogy név szerint ki kapott sárga lapos figyelmeztetést. Ha a játékvezető eltávozása miatt ez már nem lehetséges, akkor a bajnokságot kiíró szövetségnél kell tisztázni a sárga lappal figyelmeztetett játékosok neveit, a mérkőzést követő 2 napon belül.
(6)
Nem kell felvenni a nyilvántartásba azt a sárga lapos figyelmeztetést, amelyet olyan játékos kapott, akit a mérkőzés folyamán később kiállított a játékvezető. A válogatottak mérkőzésén, tornáján szerzett sárgalapos figyelmeztetéseket nem kell nyilvántartásba felvenni.
(7)
A bajnokság vagy a kupasorozat végén a sárga lapos figyelmeztetések törlődnek.
VERSENYSZABÁLYZAT
53
2007-2008.
A bajnokság utolsó fordulójában és a Magyar Kupa országos döntőben kapott harmadik sárga lapos figyelmeztetés utáni egy mérkőzéstől való eltiltás is törlődik.
60. § Játékjogosultság a mérkőzésen (1)
Bajnoki vagy kupamérkőzésen csak azok a játékosok játszhatnak, akik játékjogosultsággal rendelkeznek.
(2)
A mezőnyjátékos sportszervezete azonos napon lejátszott több mérkőzése esetén csak egy találkozón szerepelhet, akár kezdő, akár cserejátékosként. A mérkőző csapat kapusa, akár kezdő-, akár cserejátékos minőségben is, sportszervezete azonos napon lejátszott találkozóiból legfeljebb kettő mérkőzésen szerepelhet, de csak kapusposzton. A szabály be nem tartása, kijátszása (pl. kapusként kezd, de a mérkőzés folyamán helyet cserél egy mezőnyjátékossal,) jogosulatlan szereplésnek minősül.
61. § Sportszakemberek játékjogosultsága (1)
Sportszakember, mint labdarúgó külön engedély nélkül játszhat bármely sportszervezetben, ha játékjogosultsággal rendelkezik.
(2)
Amennyiben a sportszakember sportszakemberi tevékenységét felfüggesztik, vagy meghatározott időre eltiltják a sportszakemberi tevékenységtől akkor az eltiltás nem érinti labdarúgó játékjogosultságát.
(3)
Amennyiben a sportszakember játékjogát labdarúgóként felfüggesztik, vagy meghatározott időre eltiltják a labdarúgástól, akkor az eltiltás nem érinti sportszakemberi tevékenységét.
62. § Jogosulatlan játék (1)
A sportszervezet a felelős azért, hogy a mérkőzésen csak játékjogosultsággal rendelkező játékos szerepelhessen. Fegyelmi eljárást kell indítani az ellen a vezető ellen, akinek felróható, hogy játékjogosultsággal nem rendelkező játékost szerepeltet.
(2)
Nem rendelkezik játékjogosultsággal, - ezért a mérkőzésen nem szerepelhet, illetve szerepeltetése jogosulatlan játéknak minősül - az a labdarúgó, aki: a) érvényes verseny igazolvány, (kettős verseny engedély) nélkül játszik,
VERSENYSZABÁLYZAT
54
2007-2008.
b) a hatáskörrel rendelkező és illetékes sportszerveket félrevezetve, szerzett igazolást, átigazolást; c) más játékos verseny igazolványával, vagy hamisított verseny igazolvánnyal játszik; d) szerződéses viszonyban áll, de nem rendelkezik versenyengedéllyel; e) külföldi sportszervezet részére lett kiadva, és akit erről az MLSZ írásban értesített, továbbá aki külföldről jött, de az MLSZ-től még nem kapott versenyengedélyt sportszervezetéhez; f) a bármely okból később lejátszott mérkőzésen játszik, de az eredeti kisorsolt játéknapot követően kapott igazolást, átigazolást a sportszervezethez; g) hamisított sportorvosi engedéllyel játszik és ezt a sportorvosi engedélyt kiadó sportorvos írásban igazolja, h) a reamatőrizálási idő letelte előtt bajnoki vagy kupamérkőzésen szerepel; i) az éves versenyengedély díjat az első bajnoki vagy kupamérkőzéséig igazoltan nem fizette meg; j) játékjogosultsága fel van függesztve; k) a játéktól el van tiltva, illetve 3 sárga lapos figyelmeztetés ellenére a soron következő mérkőzésen pályára lépett, l) a versenyjegyzőkönyvben nem szerepel; m) ugyanazon a napon több mérkőzésen játszott, akár csereként is, kivéve a kapust. A játékos minden esetben a magasabb jellegű mérkőzésen játszik jogosulatlanul; n) akkor lép pályára, amikor csapata a versenykiírásban meghatározott cserelehetőséget a csapata már kimerítette; o) olyan korcsoportos versenyrendszerben játszik, amelyben a korcsoportra vonatkozó előírásoknak megfelelő életkor felső határát betöltötte, illetve alsó korhatárát nem töltötte be; p) a bajnoki év megkezdésétől, a bajnoki év befejezéséig fúzióval létrejött új, vagy átvevő sportegyesület tagja. (3)
Amennyiben a sportszervezet csapata az adott bajnokság versenykiírásában előírt a labdarúgók kötelező szerepeltetésére vonatkozó szabályokat megsérti, az a jogosulatlan játék tényállással esik egy megítélés alá, és ugyanazok a jogkövetkezményei is. 63. § A mérkőzés félbeszakítása, beszüntetése
(1)
Ha a játékvezető a mérkőzést kedvezőtlen időjárás (köd, villámlás), áramkimaradás, a pálya talajának időközben alkalmatlanná válása, a játékvezető sérülése és egyéb - nem a csapatok által előidézett ok, illetve a szurkolók viselkedése miatt - ideiglenesen félbeszakította, amennyiben az objektív ok megszünt a játékot folytatni kell. Ha a játék nem folytatható, akkor a mérkőzést a játékvezető beszünteti. Amennyibben a mérkőzésen a bajnokságot kiíró szövetség sportszakembere hivatalos minőségében van jelen, akkor a játékvezetőnek a mérkőzés beszüntetésére vonatkozó döntésének meghozatala előtt egyeztetni kell vele.
VERSENYSZABÁLYZAT
55
2007-2008.
(2)
Az (1) miatt félbeszakadt, majd beszüntetett mérkőzést az alábbi szempontok alapján kell újrajátszani, illetve az eredményt megállapítani: a) amennyiben a mérkőzés az első félidőben, illetve a mérkőzés szünetében szakadt félbe, akkor a teljes mérkőzést újra kell játszani, b) amennyiben a mérkőzés a második félidőben szakadt félbe, bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága dönt, hogy a teljes mérkőzést újrajátszák a csapatok, vagy a mérkőzés félbeszakadáskor kialakult eredmény lesz a végeredmény. Az újra lejátszandó mérkőzés rendezője a pályaválasztó csapat. Az (1) miatt félbeszakadt mérkőzés végeredményének megállapítása vonatkozásában nincs helye jogorvoslatnak.
(3)
Nem lehet a mérkőzést folytatni valamelyik csapat létszámának 7 fő alá (legalább 6 főre) történő csökkenése, levonulás, a játéktéren történt haláleset esetén. Amennyiben a játéktéren tömegverekedés tör ki, illetve a játéktéren kívül, de a sportlétesítményben haláleset történik, akkor a játékvezető dönt a mérkőzés folytatásáról, vagy beszüntetéséről. Ha a mérkőzésen a bajnokságot kiíró szövetség sportszakembere hivatalos minőségében van jelen, akkor a játékvezetőnek a mérkőzés beszüntetésére vonatkozó döntésének meghozatala előtt vele is egyeztetni kell.
(4)
Ha a játékvezető a mérkőzést rendzavarás miatt félbeszakította, a rendező egyesület köteles haladéktalanul mindent megtenni a rendzavarás megszüntetésére. Különösen súlyos rendzavarásnak minősül: a) ha a játékvezetők bármelyikét bármilyen tárggyal megdobják, megütik, leköpik; b) ha a labdarúgót(kat) bármilyen tárggyal megdobják, megütik; b) valamelyik labdarúgó vagy sportvezető a játékvezetőt labdával szándékosan megdobja, vagy a labdát szándékosan nekirúgja, vagy tettleg bántalmazza, c) a nézők rasszista illetve nyomdafestéket nem tűrő szavakkal becsmérlik az ellenfél játékosát(ait),edzőjét, illetve a bajnokságot kiíró szövetség sportszakembereit. Amennyiben a játékvezető úgy ítéli meg, hogy a mérkőzésen a rend nem állítható helyre, akkor beszünteti a mérkőzést és az okot jelentésében részletesen közli.
(5)
A (3) és (4) alapján beszüntetett mérkőzés esetén - ugyanúgy, mint a mérkőzés elmaradás esetén - a játékvezető és az érdekelt két csapat képviselője idézés nélkül tartozik megjelenni a bajnokságot kiíró szövetség verseny-, és fegyelmi bizottságának soron következő ülésén. Az ilymódon beszüntetett mérkőzés ügyében csak az első fokú fegyelmi határozat meghozatala után lehet a versenyügyi eljárást lefolytatni.
VERSENYSZABÁLYZAT
56
2007-2008.
(6)
Mérkőzés beszüntetéskor a következő határozatok hozhatók: a) a mérkőzést a pályán elért eredménnyel kell igazolni: - labdahiány esetén, és ha a vendégcsapat 3 gólnál nagyobb gólarányú győzelemre áll; - a labda szándékos megrongálása esetén, ha a vétlen csapat 3 gólnál nagyobb gólarányú győzelemre áll; - ha a pályaválasztó hibájából a mérkőzés nem fejezhető be, és a vétlen vendég csapat 3 gólnál nagyobb arányú győzelemre áll; - ha valamelyik csapat késése miatt nem fejezhető be a mérkőzés és a vétlen csapat 3 gólnál nagyobb gólarányú győzelemre áll; - ha az egyik csapat létszáma a megengedettnél kevesebbre csökkent, és a másik csapat 3 gólnál nagyobb arányú győzelemre áll; - ha a mérkőzés a játéktéren, vagy a nézőtéren okozott botrány miatt szakad félbe, és a vétlen csapat 3 gólnál nagyobb arányú győzelemre áll; b) a mérkőzés a pályán elért eredményét törölni, és a 3 pontot 3-0 gólkülönbséggel a vétlen csapat javára kell igazolni: - labdahiány esetében, ha a pályaválasztó csapat győzelemre vagy döntetlenre áll; - a labda szándékos megrongálása esetén, ha a vétkes csapat győzelemre vagy döntetlenre áll; - ha a pályaválasztó hibájából a mérkőzés nem fejezhető be, és a pályaválasztó csapat győzelemre vagy döntetlenre, illetve a vendég csapat 3 gólnál kisebb arányú győzelemre áll; - ha a mérkőzés nem fejezhető be, és a vétkes csapat győzelemre vagy döntetlenre illetve a vétlen csapat 3 gólnál kisebb arányú győzelemre áll; - ha az egyik csapat késése miatt a mérkőzés nem fejezhető be, és a késő csapat győzelemre vagy döntetlenre áll; - ha a pályafelszerelés meghibásodik, a vonalak elmosódnak, és a játékvezető felszólítására a pályaválasztó nem hozza rendbe; - ha az egyik csapat létszáma a megengedettnél kevesebbre csökken, és a másik csapat 3 gólnál kisebb arányú győzelemre áll; - ha a mérkőzés a játéktéren vagy a nézőtéren okozott botrány miatt szakad félbe és a vétkes csapat győzelemre vagy döntetlenre áll. c) ha a mérkőzés félbeszakadásában mindkét csapatot fegyelmi vétség terheli, a mérkőzést 0:0-al lejátszottnak kell tekinteni azzal, hogy mindkét csapat 1-1 pontot kap, de a fegyelmi ügyükben hozott határozattal évi összeredményükből legalább 1-1 büntetőpontot le kell vonni. Emellett egyéb fegyelmi büntetés is alkalmazható.
(7)
A félbeszakadt és beszüntetett mérkőzés a labdarúgó fegyelmi büntetésébe beszámít.
VERSENYSZABÁLYZAT
57
2007-2008.
64. § A mérkőzések minősítési sorrendje (1)
A nagypályás labdarúgó mérkőzések lejátszási erősorrendjen az alábbi: Felnőtt korosztály esetében: a) férfi felnőtt NB I, majd, NB II, NB III, b) női felnőtt NB I,majd NB II, c) férfi felnőtt területi I. osztály, majd férfi felnőtt területi II.III.osztály. Továbbá területi IV osztály vagy ezzel egyenértékű kerületi-körzetivárosi férfi felnőtt I. osztály, Utánpótlás korosztály esetében: a) fiú U19 I. osztály, majd U17 I. osztály, b) U19 II. osztály, majd U17 II. osztály, c) NB II-NB III U19 korosztály, majd NB II-NB III U16 korosztály, d) U15 I. osztály, majd U13 I. osztály, e) területi I., II. osztályú U19 korosztály, majd területi III. osztály vagy kerületi-körzeti-városi I. osztály U19, területi IV. osztály vagy kerületikörzeti-városi II. osztály U19 korosztály.
(2)
Ugyanazon a pályán alacsonyabb jellegű mérkőzést követő magasabb jellegű mérkőzés kezdési időpontjában a játékvezető köteles lefújni az alacsonyabb jellegűt, ha az a késői kezdés miatt húzódik el. Nem szüntethető be azonban a mérkőzés akkor, ha a hátralevő játékidő 5 percnél nem hosszabb.
VIII. fejezet A MÉRKŐZÉS EREDMÉNYÉNEK ÓVÁSSAL, VAGY HIVATALI ÚTON TÖRTÉNŐ MEGVÁLTOZTATÁSA, A BAJNOKSÁGBÓL TÖRTÉNŐ KIZÁRÁS 65. § Előzetes óvás bejelentése (1)
A csapatok képviselői a mérkőzés kezdete előtt szóban és írásban megindokolt óvást jelenthetnek be, melyet a játékvezető köteles jelentésben megírni, vagy a jelentéshez csatolni. Az előzetes óvástól függetlenül a csapat a mérkőzésre köteles kiállni. Az előzetes óvás célja, hogy a csapatok az óvásban leírt álláspontjuk fenntartásával játszanak anélkül, hogy kockáztatnák jogaikat.
(2)
Előzetes óvást az alábbi esetekben nyújthatnak be a csapatok: a) ha a játéktér nincs hitelesítve; b) a játékvezető a bejelentett hivatalos kezdési időnél korábban kívánja a mérkőzést elkezdeni, és a hivatalos kezdési idő előtt kötelezi valamelyik csapatot, hogy bemelegítés nélkül vagy létszámhiányosan álljon ki a kezdéshez;
VERSENYSZABÁLYZAT
58
2007-2008.
c) ha a mérkőzés újrajátszását elrendelő első fokú határozatot a sportszervezet megfellebbezte, de a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága még a másodfokú határozat előtt kötelezte az újrajátszásra; Ha - a fellebbezés eredményeként - a másodfokú határozat hatálytalanította az első fokú döntést, és az első mérkőzés pályán elért eredményét jóváhagyta, akkor az előzetes óvás alapján lejátszott mérkőzés eredményét semmisnek kell tekinteni függetlenül attól, hogy ezen a mérkőzésen előzetes óvást nyújtottak-e be; d) játékjogosult kezdő és cserejátékos labdarúgónak a játékból való kizárása. e) a játékos a személyazonosságát nem tudja kétséget kizáróan igazolni. (3)
Az előzetes óvás akkor tárgyalható az illetékes szervezeti egységnél, ha 66. § (3) bekezdés c) pontja és (5) bekezdése szerint járt el az óvást benyújtó fél.
66. § Óvás bajnoki- vagy kupamérkőzés eredménye ellen (1)
A mérkőzés eredménye a következő okok miatt támadható meg óvással: a) ha a kezdő vagy cserejátékos labdarúgó vagy cserejátékos jogosulatlanul szerepelt; b) ha valamelyik csapat játékjoga a mérkőzés napján fel volt függesztve; c) ha érvényes verseny igazolvánnyal rendelkező labdarúgót a játékvezető nem engedett pályára lépni; d) ha a játékvezető a mérkőzésen műhibát követ el. (Műhibát akkor követ el a játékvezető, ha ítélete mást tartalmaz, mint amit a játékszabályok az adott esetre előírnak. Például műhibát követ el az a játékvezető, aki gólt ítél, ha a büntetőrúgásból lőtt labda a kapufáról visszapattan, majd a visszapattanó labdát, a büntetőrúgást végrehajtó játékos hálóba juttatja. A kétszeri érintés miatt ugyanis nem ítélhető gól. Nem műhiba az, ha a játékvezető valamely játékhelyzetet tévesen ítél meg, nem minősíti a kezezést szándékosnak, pedig az volt, nem ítélt lest, pedig az volt. Ezek az esetek játékvezetői tévedésnek és nem műhibának minősülnek.) e) ha a játékvezető (kivéve a szükség-játékvezető) felfüggesztése, vagy fegyelmi eltiltása ellenére levezette a mérkőzést; f) a pályahitelesítés hiánya, a pálya játékra való alkalmatlansága, de csak akkor, ha a mérkőzés megkezdése előtt a játékvezetőnél bejelentették az előzetes óvást, kivéve, ha az óvási ok a mérkőzés ideje alatt keletkezett; g) ha a mérkőzés előtt és közben olyan esemény történt, amely lehetetlenné tette a reális, igazságos eredményének kialakulását; h) ha valamelyik csapat a bajnokság versenykiírásában előírt, a labdarúgók kötelező szerepeltetésére vonatkozó szabályokat megsérti.
VERSENYSZABÁLYZAT
59
2007-2008.
(3)
Az óvás benyújtása: a) óvást benyújthatnak a mérkőzésen játszó csapatok, továbbá a velük egy osztályban vagy azonos csoportban játszó csapatok, mint érdekeltek; b) a mérkőzés eredménye ellen 5 napon belül óvás nyújtható be a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottságánál. Ha a jogosulatlan szereplés alapja az illetékes sportszervezet félrevezetésével történt igazolás vagy átigazolás, akkor a bajnoki vagy kupamérkőzést követő 30 napon belül lehet óvást benyújtani; A bajnokság három utolsó fordulójában és az osztályozó mérkőzéseket követően az óvás benyújtásának határideje a mérkőzést követő 2. nap. c) az óvás benyújtásával egyidejűen, de legkésőbb a határidőn belül, óvási díjat is be kell fizetni, és az óváshoz csatolni kell a befizetést igazoló szelvényt, vagy annak másolatát. Az óvási díj összegét az MLSZ Szabályzatokhoz kapcsolódó díjfizetési rend kiadványa határozza meg; d) az óvást postán is meg lehet küldeni a szövetség címére. Ebben az esetben a postai feladás napját kell az óvás benyújtása napjának tekinteni. Az óváshoz csatlakozó csapat is benyújthatja óvását határidőn belül, az óvási díj egyidejű befizetésével.
(4)
Az óvást a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága tárgyalja. Az óvás tárgyalására a versenyügyi eljárás szabályai az irányadók.
(5)
Az óvás csak akkor tárgyalható, ha: a) az óvási iratokat legalább 2 példányban, határidőn belül benyújtották; b) az óvási díjat határidőn belül befizették; c) több sportkört érintő óvás esetén az érdekeltek számának megfelelő példányban küldték meg az iratokat; d) az óvási iratban az óvási okot megírták, amelyhez a határidő lejárta után újabb óvási ok már nem jelenthető be; e) lejárt az óvási határidő (mivel határidőn belül más érdekelt is csatlakozhat az óváshoz).
(6)
Ha az óvás megalapozott és emiatt a Versenybizottság az óvásnak helyt ad az alábbi határozatok hozhatók (amelyek fegyelmi szankciónak is minősülnek) : a) ha az egyik csapat játékosa vagy cserejátékosa jogosulatlanul szerepelt, a mérkőzés pályán elért eredményét meg kell semmisíteni, és a 3 bajnoki pontot 3-0 gólkülönbséggel a vétlen csapat javára kell írni. Kupamérkőzés esetében ha a vétlen csapat 4 vagy annál nagyobb gólkülönbségű győzelme esetén ezzel a gólkülönbséggel kell a mérkőzést a vétlen csapat javára írni; b) ha valamelyik csapat játékjoga a mérkőzés napján fel volt függesztve,, a mérkőzés pályán elért eredményét meg kell semmisíteni, és a 3 bajnoki pontot 3-0 gólkülönbséggel a vétlen csapat javára kell írni. Kupamérkőzés esetében ha a vétlen csapat 4 vagy annál nagyobb gólkülönbségű győzelme esetén ezzel a gólkülönbséggel kell a mérkőzést a vétlen csapat javára írni;
VERSENYSZABÁLYZAT
60
2007-2008.
c) ha a játékvezető érvényes verseny igazolvánnyal, és a hozzá tartozó érvényes sportorvosi igazolással rendelkező játékost nem engedett játszani a mérkőzés eredményét meg kell semmisíteni, és a mérkőzés újrajátszását kell elrendelni. d) ha a játékvezető a mérkőzésen műhibát követett el, és ez döntő befolyással volt a végeredmény kialakulására a mérkőzés eredményét meg kell semmisíteni, és a mérkőzés újrajátszását kell elrendelni; e) ha a játékvezető (kivéve a szükség-játékvezető) felfüggesztése vagy fegyelmi eltiltása ellenére levezette a mérkőzést esetekben a mérkőzés eredményét meg kell semmisíteni, és a mérkőzés újrajátszását kell elrendelni; f) a, pályahitelesítés hiánya, a pálya játékra való alkalmatlansága, - de csak akkor, ha a mérkőzés megkezdése előtt a játékvezetőnél bejelentették az előzetes óvást, kivéve, ha az óvási ok a mérkőzés ideje alatt keletkezett – esetekben a mérkőzés eredményét meg kell semmisíteni, és a mérkőzés újrajátszását kell elrendelni. g) ha a mérkőzés előtt illetve közben olyan rendkívüli esemény történt, amely lehetetlenné tette a reális, és igazságos eredmény kialakulását, a mérkőzés eredményét meg kell semmisíteni, és a mérkőzés újrajátszását kell elrendelni; h) ha valamelyik csapat a bajnokság versenykiírásában előírt, a labdarúgók kötelező szerepeltetésére vonatkozó szabályokat megsértette, akkor a mérkőzés pályán elért eredményét meg kell semmisíteni, és a 3 bajnoki pontot 3-0 gólkülönbséggel a vétlen csapat javára kell írni. (7)
Az óvást el kell utasítani és a mérkőzés eredménye nem változtatható meg, illetve a benyújtott óvást nem lehet érdemben tárgyalni az alábbi esetekben: a) ha az óvásra megengedett határidő után nyújtják be az óvási iratot, vagy fizetik be az óvási díjat, b) ha az óvás nem megalapozott; c) ha a labdarúgó sportorvosi engedély nélkül vagy lejárt engedéllyel játszott, de a játékvezető a labdarúgót engedte játszani a mérkőzésen; d) ha az igazoló szerv a labdarúgót tévesen igazolta vagy átigazolta, versenyengedélyét korlátozások nélkül a sportszervezet részére kiadta, abban az esetben, ha az igazolt, átigazolt labdarúgó és új sportszervezete részéről valótlan adatközlés, félrevezetés nem merült fel. A felelősség a szabálytalanul eljáró igazoló, kiadó szervet terheli. e) játékvezetői műhiba esetén, ha a hátralévő játékidő rövidsége, vagy az addig elért gólkülönbség nagysága már nem indokolja az eredmény megsemmisítését; f) az újabb óvási ok tekintetében, ha az újabb óvási okot, az óvási határidő letelte után jelentették be.
(8)
Ha mindkét csapat felfüggesztés alatt játszott, vagy mindkét csapatban jogosulatlan játékos szerepelt, a mérkőzés eredményét 0:0-al kell igazolni azzal, hogy mindkét csapat 1-1pontotkap, de a fegyelmi ügyükben hozott határozattal évi összeredményükből legalább 4-4 büntetőpontot le kell vonni. Emellett egyéb fegyelmi büntetés is alkalmazható.
VERSENYSZABÁLYZAT
61
2007-2008.
(9)
Amennyiben a Versenybizottság az óvásnak helyt ad, az óvási díjat és fellebbezés esetén, amennyiben a fellebbezésnek a II. fokon eljárt bizottság helyt ad - a fellebbezési díjat is vissza kell téríteni az óvást benyújtó, vétlen sportszervezetnek. Az óvás, fellebbezés díját, valamint minden igazolható felmerült költségeket a vétkes sportszervezet köteles megtéríteni az óvást, fellebbezést elbíráló szövetségnek.
67. § Hivatalból történő eljárás jogosulatlan játék esetén (1)
Jogosulatlan játék, vagy azzal egy megítélés alá eső eset előfordulásakor, amennyiben óvást nem nyújtanak be, illetve az óvás tartalmi vagy formai okok miatt elutasításra kerül, az illetékes és hatáskörrel rendelkező versenybizottság - az elévülési időn belül (tudomásra jutástól számított 180 nap), de legkésőbb a bajnokság befejezése utáni 5 napig - hivatalból jár el. Ugyanez az eljárás akkor is, ha a bajnokságot kiíró szövetség egyéb módon szerez tudomást a jogosulatlan játékról. A jogosulatlan játék vagy azzal egy megítélés alá eső eset előfordulásának jogerős megállapítása esetén a versenybizottság az ügyet - a büntetőpontok levonása tekintetében - illetékességből átadja fegyelmi bizottságnak.
(2)
A fegyelmi bizottság a játékjogosultsággal nem rendelkező labdarúgó sportszervezetének évi összeredményéből - azon mérkőzések után, amelyeken a labdarúgó jogosulatlanul szerepelt és ezt az illetékes versenybizottság jogerős határozattal megállapította - a megszerzett bajnoki pontjaival megegyező számú büntetőpontot és mérkőzésenként további egyegy büntetőpontot is levon.
(3)
A büntetőpont levonását az évi összeredményből csak addig lehet érvényesíteni, amíg a csapat pontszáma 0 pont alá nem csökken.
68. § Bajnokságból való visszalépés, kizárás (1)
Ha a sportszervezet egy vagy több csapatával visszalép a bajnokságból, azt be kell jelentenie a szövetségnek.
(2)
A visszalépő sportszervezet csapatát vagy csapatait a szövetség a bajnokságból fegyelmi úton kizárja. A kizárt sportszervezettel szemben pénzbüntetés nem alkalmazható.
VERSENYSZABÁLYZAT
62
2007-2008.
(3)
A szövetség akkor zárja ki a nevezés elfogadása után a bajnokságból csapatot, ha: a) visszalépett; b) felnőtt csapata három alkalommal (hazai, illetve idegenbeli) nem állt ki a mérkőzésre vagy lemondta a kisorsolt mérkőzést és a bajnokságot kiíró szövetség versenybizottsága a lemondást nem fogadta el; c) felnőtt csapata négy alkalommal (hazai, illetve idegenbeli mérkőzésen) létszámhiányosan állt ki. d) utánpótlás csapata(i) külön-külön 4 alkalommal nem áll(tak) ki, illetve lemondták a bajnoki mérkőzést, vagy az MLSZ által kötelezően kiírt utánpótlás programban nem vettek részt; Ebben az esetben a felnőtt csapatot is ki kell zárni a bajnokságból.
(4)
Ha bajnokság versenykiírásában meghatározott mérkőzésszám 50%-át lejátszotta a kizárt csapat, akkor az ellenfeleknél meg kell hagyni az elért eredményt. A kizárt csapat addig lejátszott eredményeit (pontok és gólkülönbség) törölni, és a bajnoki osztály utolsó helyére kell helyezni. A bajnokság hátralévő mérkőzésein a kizárt csapat ellenfelei 3:0 gólkülönbséggel kapják meg a 3 bajnoki pontot.
(5)
Azonos osztályban vagy csoportban a bajnoki év során kizárt csapatok a bajnoki táblázat végére kerülnek, mégpedig a kizárás idejét figyelembe véve fordított sorrendben. Az elsőnek kizárt csapat kerül a táblázat utolsó helyére, a másodiknak kizárt csapat az utolsó előtti helyre stb.
(6)
A bajnoki év folyamán kizárt sportszervezet felnőtt csapata a következő bajnoki évben csak kettő osztállyal lejjebb nevezhet, illetve indulhat, amennyiben a bajnoki rendszer felépítése ezt lehetővé teszi.
(7)
Az új bajnoki évre a nevezését a nevezési határidőig be nem küldő sportszervezetet a bajnokságból ki kell zárni, és a területileg illetékes LSZ bajnokság legalacsonyabb osztályába kell besorolni.
IX. fejezet A BAJNOKI EREDMÉNYEK NYILVÁNTARTÁSA, A BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA 69. § Mérkőzés eredményeinek nyilvántartása, a bajnoki sorrend megállapítása (1)
A szabályszerűen végigjátszott, vagy bizottsági döntés alapján jogerősen eldöntött mérkőzések eredményét a szövetség nyilvántartja.
(2)
A mérkőzés győztese 3, döntetlen eredmény esetén mindkét sportszervezet 1-1 pontot kap. Vereség esetén a csapat nem kap pontot.
VERSENYSZABÁLYZAT
63
2007-2008.
(3)
A bajnoki év végén a szövetségek megállapítják az egyes osztályokban, csoportokban részt vevő csapatok helyezésének végső sorrendjét. A helyezéseket a pontok összege határozza meg. Azonos pontszám esetén a sorrendet az alábbiak szerint kell megállapítani: 1. a bajnokságban elért több győzelem; 2. a bajnoki mérkőzések gólkülönbsége; 3. a bajnoki mérkőzéseken rúgott több gól; 4. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések pontkülönbsége; 5. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések gólkülönbsége; 6. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzéseken az idegenben lőtt több gól; 7. a bajnokság fair play versenyében elért jobb helyezés; 8. sorsolás.
(4)
Amennyiben a bajnoki osztályban a csoportok létszáma nem azonos, akkor a következő számítási metódus alapján kell meghatározni az adott csoportban megszerzett pontokból az elért eredményt: (Megszerzett pontok/Megszerezhető összes pontok) X 100 Az eredményt egy tizedes pontossággal %- értékben kell megadni. A magasabb % számot elérő csapatot kell előnyben részesíteni az esetleges létszám feltöltésnél. A csoportok azonos helyén végzett csapatai esetében az eredmények egymással történő összehasonlításánál minden esetben ezt a módszert kell alkalmazni. 70. § Törölve 71. § Törölve 72. § Törölve
X. fejezet A VERSENYÜGYI ELJÁRÁS SZABÁLYAI, ELVEI 73.§ A versenyügy fogalma A versenyrendszer (bajnokság, kupa, torna, mérkőzés, stb.) előkészítése, megrendezése, lebonyolítása során a Versenyszabályzatban meghatározott feltételekkel, előírásokkal, illetve a labdarúgóval, a sportszervezettel, a sportszakemberrel kapcsolatos eseményeket összességében versenyügynek nevezzük. VERSENYSZABÁLYZAT
64
2007-2008.
74 . § Az elvek alkalmazása A versenyügyi eljárás elvei általános érvényűek, azokat az egész versenyügyi eljárásban, annak minden szakaszában alkalmazni kell.
75. § A versenyügyi eljárás nyelve (1)
A versenyügyi eljárás nyelve a magyar.
(2)
A magyar nyelv nem tudása miatt sportszervezetet nem érhet hátrány.
(3)
Tolmácsról az eljárásban résztvevő érintett labdarúgó vagy sportszervezet köteles gondoskodni.
azonban
senkit
és
semmilyen
76. § A tényállás felderítése és a bizonyítékok értékelése (1)
A Versenybizottság feladata, hogy az eljárás minden szakaszában a tényállást alaposan, a legnagyobb körültekintéssel és lehetőleg hiánytalanul tisztázza, a valóságnak megfelelően állapítsa meg.
(2)
A Versenybizottság az üggyel kapcsolatos összes bizonyítékot egyenként és összegfüggésükben értékeli, és szabad meggyőződése alapján bírálja el.
(3)
A Versenybizottság abba, hogy valamely tényt bizonyítékként elfogad vagy bizonyítékként nem vesz figyelembe, nem korlátozható.
77. § Okmányok, iratok kötelező bemutatása A versenyügyi eljárás alá vont személy vagy sportszervezet köteles (felszólítás nélkül) a birtokában lévő összes, a versenyüggyel kapcsolatos illetve azzal összefüggő okiratokat bemutatni és a Versenybizottság rendelkezésére bocsátani.
VERSENYSZABÁLYZAT
65
2007-2008.
78. § Megismerés és a kitanítás kötelezettsége (1)
Aki ellen, illetve amely szervezet ellen versenyügyi eljárás indult, jogosult arra, hogy az elrendelés okát, annak tartalmát megismerje, észrevételeket tegyen.
(2)
A Versenybizottság köteles az eljárásban résztvevőt jogairól, és kötelessége teljesítésének vagy elmulasztásának következményeiről kitanítani, a jogorvoslati lehetőség igénybevételének lehetőségeiről és módjáról felvilágosítani.
79. § A közvetlenség és a szóbeliség (1)
Versenybizottság a határozatát a közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozza.
(2)
A versenyügyi tárgyalást lehetőleg egy - a szükséghez képest folyamatos tárgyaláson kell befejezni.
80. § Írásba foglalás, rögzítés (1)
A versenyügyi eljárás szabályszerűségének, törvényességének későbbi megállapítása érdekében az egyes eljárási cselekményeket írásba foglalva, vagy hangszalagon esetleg egyéb módon rögzíteni kell.
(2)
Az eljárási cselekmények (1) bekezdés szerint való rögzítését a szövetség irattárban elhelyezve a bajnokság illetve a kupa befejezését követő 30 napig kell megőrizni.
81. § Meghatalmazott képviselő részvétele a versenyügyi eljárásban (tárgyaláson) (1)
A versenyügyi eljárás során (tárgyaláson) az eljárás alá vont személy meghatalmazott képviselője is megjelenhet, és őt képviselheti.
(2)
A versenyügyi eljárásban a sportszervezet megbízott képviselője nem lehet olyan személy, aki a Szövetségben bármilyen tisztséget visel.
VERSENYSZABÁLYZAT
66
2007-2008.
82. § A tárgyalás nyilvánossága A versenyügyi tárgyalás nyilvános.
83. § A versenyügyi határozat nyilvántartása A versenyügyi határozatot nyilván kell tartani.
83./A.§ Elévülés (1)
Nem lehet versenyügyi eljárást elrendelni, ha a versenyügyi eljárás alapjául szolgáló cselekmény tudomásra jutása óta több, mint 180 nap, illetve a bajnokság hivatalos befejezésétől számított 5 nap eltelt..
XI. fejezet A VERSENYBIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE, HATÁSKÖRE, ILLETÉKESSÉGE 84.§ A Versenybizottság összetétele A versenyügyi jogkört első fokon a Versenybizottság, vagy a Versenybizottság legalább három tagból álló verseny tanácsa, illetve egyszerűbb ügyekben a Versenybizottság egy tagja, mint verseny biztos gyakorolja.
85. § A Versenybizottság tagjának kizárása (Összeférhetetlenség) (1)
A versenyügyi eljárásban a Versenybizottság elnökeként, tagjaként, jegyzőkönyvvezetőjeként nem vehet részt az: a) aki ellen a versenyügyi eljárás indult, valamint a sértett; b) aki az eljárás alá vont személynek vagy a sértettnek hozzátartozója, házastársa, egyenes ági rokona és annak házastársa, örökbefogadó és nevelő szülője, vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeke, valamint testvére, annak házastársa vagy jegyese, házastársának egyenes ágbeli rokona és testvére; c) aki a versenyügyi eljárásban, mint tanú vagy szakértő vesz részt;
VERSENYSZABÁLYZAT
67
2007-2008.
d) aki a versenyügyi alá vont személlyel, sportszervezettel perben vagy haragban van; e) akitől a versenyügy elfogulatlan, tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható; f) aki a versenyügyi eljárás alá vont sportszervezetének a tagja; g) aki az óvással megtámadott mérkőzés eredményében érdekelt sportszervezet tagja vagy vezetője; h) akinek a versenyügyi döntés megállapításához vagy annak elmaradásához érdeke fűződik. (2)
A Versenybizottság elnöke, tagja, jegyzőkönyvvezetője köteles a Versenybizottság elnökének haladéktalanul, legkésőbb a versenyügyi tárgyalás megkezdésekor bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok van. A bejelentés elmulasztásáért vagy a késedelmes bejelentésért fegyelmi felelősséggel tartozik. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a Versenybizottság az elnököt, a tagot, illetve a jegyzőkönyvvezetőt az eljárásból kizárja, és az eljárást az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető tevékenységével érintett részében megismétli.
(3)
A kizárási okot a versenyügyi eljárás alá vont személy, a sértett és az óvás eredményében közvetlenül érdekelt sportszervezet képviselője is bejelentheti, az eljárás bármelyik szakaszában.
(4)
A Versenybizottság elnöke hivatalból vagy bejelentés alapján köteles gondoskodni arról, hogy akivel szemben a kizárási ok fennáll a fegyelmi eljárásban ne vegyen részt, egyidejűleg intézkedni más Versenybizottsági tag kijelöléséről.
(5)
Ha a (3)-ban felsorolt személy nyilvánvalóan alaptalanul jelent be kizárási okot, vagy ugyanabban a versenyügyben a Versenybizottság tagja ellen ismételten tesz alaptalan bejelentést, ezért fegyelmi felelősséggel tartozik.
(6)
A hatályon kívül helyezés folytán megismételt első fokú eljárásban nem vehet részt az, aki a Fellebbviteli Bizottság hatályon kívül helyező határozatának meghozatalában is részt vett.
(7)
A Versenybizottság elnökének az eljárásból történő kizárása ügyében - ha az összeférhetetlenség oka fennáll - a Fellebbviteli Bizottság elnöke dönt.
(8)
A kizárás iránti kérelem megtagadása ellen nem lehet fellebbezni.
86. § A Versenybizottság hatásköre és illetékessége (1)
A Versenybizottság hatásköre a Versenyszabályzatban és a Versenykiírásban rögzített feltételek betartatása
VERSENYSZABÁLYZAT
68
2007-2008.
(2)
Az MLSZ illetve szervezeti egységének Versenybizottsága jár el első fokon a hatáskörébe tartozó versenyrendszer (bajnokság, kupa, torna, mérkőzés, egyéb) előkészítése, megrendezése, lebonyolítása során, a Versenyszabályzatban, Versenykiírásban meghatározott feltételekkel, előírásokkal (labdarúgó, sportszervezet, sportszakember) kapcsolatos eseményekkel összefüggésben – kivéve a fegyelmi illetve a labdarúgó igazolása, átigazolás és nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket - indult versenyügyi eljárásban.
87. § A hatásköri és illetékességi vita eldöntése (1)
Az MLSZ Jogi Bizottsága dönt a szervezeti egység, (sportszervezet, sportszakember) által benyújtott kérelemre a szervezeti egységei versenyügyekben eljáró szervei közötti hatásköri vagy illetékességi vitában. A döntés végleges.
(2)
Ha a kérelem megalapozott, az illetékes Versenybizottság helyett azonos hatáskörű, másik eljáró Versenybizottságot kell kijelölni.
XII. fejezet A VERSENYÜGYI ELJÁRÁS 88. § A Versenybizottság elnökének döntése (1)
A Versenybizottság elnöke a játékvezető, a szövetségi ellenőr és a játékvezető ellenőr jelentésének, valamint a versenyügyi eljárás elrendelésének kezdeményezésére jogosulttól származó írásos kérelem (indítvány), a Versenybizottsághoz érkezésétől számított nyolc napon belül, köteles megvizsgálni és dönteni a versenyügyi eljárás elrendeléséről vagy annak megtagadásáról.
(2)
A megvizsgálása során a Versenybizottság elnöke áttekinti szükséges-e a játékvezető, - a szövetségi - és a játékvezetői ellenőr jelentésének, vagy egyéb jogosulttól érkezett kérelem (indítványozás) tartalmi kiegészítése a versenyügyi eljárás elrendelésének eldöntéséhez.
(3)
A versenyügyi eljárás elrendelése előtt a Versenybizottság elnöke a Versenybizottság tagját, tagjait megbízhatja az eljárás elrendeléséhez szükséges okmányok, iratok (adatok) beszerzésével.
VERSENYSZABÁLYZAT
69
2007-2008.
(4)
A Versenybizottság elnöke a tényállás előzetes minősítése érdekében kérheti a játékvezetőt, szövetségi – és a játékvezetői ellenőrt, valamint a versenyügyi eljárás elrendelésének kezdeményezőjét, hogy a jelentését, illetve kérelmét további tényekkel egészítse ki vagy okmányokat, iratokat mellékeljen.
(5)
Ha a Versenybizottság elnöke kérelemének az arra felkért nem tesz eleget, a Verseny Bizottság elnöke a versenyügyi eljárás elrendelést megtagadhatja, és kezdeményezheti a mulasztó személy működésének a felfüggesztését.
89. § A versenyügyi eljárás elrendelése (1)
A versenyügyi eljárást a versenyrendszerrel kapcsolatos események esetében lehet és kell elrendelni.
(2)
A versenyügyi eljárást a Versenybizottság elnöke írásban és szóban rendelhet el.
(3)
A versenyügyi eljárás két fajta lehet: a) a tárgyalás mellőzésének lehetőségével tartott, b) az érdekeltek tárgyaláson történő meghallgatásával, (tárgyalásos)
(4)
A versenyügyi eljárást megindításáról, és annak módjáról a Versenybizottság elnöke dönt. Ezzel egyidejűleg meghatározza a versenyügyi eljárást lefolytató szervet.
(5)
A versenyügyi eljárást kezdeményezheti (indítványozhatja) a Versenybizottság elnökének: a) akinek jogát vagy jogos érdekét az elkövetett cselekmény, magatartás sérti b) az MLSZ illetve szervezeti egység elnöksége; c) az MLSZ illetve szervezeti egység elnöke; d) az MLSZ illetve szervezeti egység főtitkára, igazgatója; e) a bajnokságot, kupát, tornát lebonyolító versenybizottság tagja; f) az MLSZ illetve szervezeti egység bizottságok elnökei.
(6)
A versenyügyi eljárás elrendeléséről értesíteni kell az eljárás alá vont személyt, illetve sportszervezetet.
(7)
A versenyügyi eljárás elrendelésére jogosult a versenyügyi eljárás megindítását írásban megindokolva akkor is elrendelheti. ha a versenyügyi eljárás alapjául szolgáló cselekményről az előző fel nem sorolt egyéb módon szerez tudomást.
VERSENYSZABÁLYZAT
70
2007-2008.
(8)
A versenyügyi eljárást el kell rendelni: a) a versenyrendszerbe való benevezéskor (a sportszervezetek benevezése érvényességének megállapítására); b) az indulási jog átruházása esetén (ha a sportszervezet általános jogutóddal szűnik meg, ha a sportszervezet önálló jogi személlyé nyilvánított labdarúgó szakosztálya megszűnik); c) ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét, nevét megváltoztatja és a változás az indulási jogát érinti; d) ha óvást nyújtottak be; e) a játékjogosultság hivatalból történő ellenőrzésére; f) a sportszervezet köztartozása lejárati idejének ellenőrzésére; g) a versenyrendszer befejezése után a végeredmény megállapítására és kihirdetésére; h) a versenyengedély kiadásának megtagadása, vagy visszavonása esetén.
(9)
A (8) bekezdés h) pontja esetében csak tárgyalásos jellegű versenyügyi eljárás keretében lehet határozatot hozni.
(10)
A Versenybizottság elnökének javaslatára a Versenybizottság az eljárást felfüggesztheti, legfeljebb az akadály megszűnéséig, ha az eljárás alá vont önhibáján kívül okmányait, iratait távolléte miatt nem tudja előterjeszteni.
90. § A tárgyalás mellőzésének lehetőségével tartott versenyügyi eljárás rendje (1)
A Versenybizottság elnöke a bajnoki rendszer folyamatos, naprakész működése miatt tárgyalás mellőzésének lehetőségével tartott versenyügyi eljárást rendelhet el.
(2)
A bajnokság utolsó 3 fordulójában és a befejezése után keletkezett versenyügyben csak tárgyalás mellőzésének lehetőségével tartott versenyügyi eljárás keretében lehet határozatot hozni, kivéve a 89.§ (8) h) pont esetében.
(3)
Az első fokú eljárást a megindításától számított legfeljebb 3 napon - a bajnokság befejezése után keletkezett versenyügyben - 2 napon belül határozat hozatallal be kell fejezni. A határozatot telefonon, faxon vagy emailen kell eljuttatni az érintettekhez.
(4)
Az első fokú határozat megküldése után 2 napon belül lehet fellebbezést benyújtani.
(5)
A megküldés tényét és időpontját ( hónap, nap, óra,) a Versenybizottságnak igazolnia kell. A megküldés igazolt időpontjától számított 2 napon túl érkező fellebbezéseket érdemi tárgyalás nélkül el kell utasítani.
VERSENYSZABÁLYZAT
71
2007-2008.
91. § Az elrendelést kizáró vagy az eljárást megszüntető okok (1)
Kizárja a versenyügyi eljárás elrendelését, a már megindult eljárást pedig meg kell szüntetni, ha: a) annak tartama alatt az eljárás alá vont személy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, amatőr sportolói sportszerződése vagy sportegyesületi tagsága (a továbbiakban együtt: tagsági jogviszony) megszűnt; b) annak tartama alatt az eljárás alá vont személy elhalálozik, illetve az eljárás alá vont sportszervezet megszűnt.
XIII. fejezet VERSENYÜGYI TÁRGYALÁS 92.§ Versenybizottság elnökének mérlegelése (1)
A Versenybizottság elnöke a mérlegelés során köteles megvizsgálni, hogy helye van-e a versenyügyi tárgyalás megtartásának.
(2)
A Versenybizottság elnöke a mérlegelés után, dönt mely ügyben lehet tárgyalás nélkül dönteni (határozatot hozni), és mely ügyben kell versenyügyi tárgyalást tartani.
(3)
A versenyügyi tárgyalás megtartása melletti döntése esetén határoz arról, hogy kell-e intézkedni a játékvezető, a szövetségi és a játékvezető ellenőr, esetleg más személy tanúnak, valamint szakértőnek a megidézéséről, egyéb további okiratok beszerzéséről.
(4)
Az elnök, ha indokoltnak tartja, a mérlegelés során ( a tárgyalás melletti döntése előtt) intézkedik az idézésről, meghívásról, az okiratok beszerzéséről.
(5)
Mérlegelése után mérlegelésének megfelelően kijelöli a verseny biztost, vagy a verseny tanácsot.
93. § A tárgyalás megtartásának tárgyi feltételei (1)
A versenyügyi tárgyalást a szövetség erre megfelelő hivatalos helyiségében kell tartani, fontos okból azonban máshol is megtartható.
(2)
A versenyügyi tárgyalás megtartásának minden anyagi, technikai, ügyviteli és adminisztratív feltételéről az szövetség köteles gondoskodni.
VERSENYSZABÁLYZAT
72
2007-2008.
(3)
A versenyügyi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket az elmarasztalt sportszervezet viseli. 94. § A tárgyalás előkészítése
(1)
A versenyügyi tárgyalást előkészítheti a Versenybizottság elnöke, a verseny tanács, a verseny biztos vagy a Versenybizottság ezzel megbízott más tagja (tagjai)
(2)
A verseny biztos, a verseny tanács minden olyan rábízott ügyben dönthet, amely egyébként a Versenybizottság elnökének jog- és hatáskörébe tartozik.
95. § Idézés (1)
A Versenybizottság azt idézi, akinek jelenléte a versenyügyi tárgyaláson kötelező, vagy a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, illetve egyéb érdekeltet a tárgyalásra meghívhat.
(2)
A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három nappal korábban megkapják. Az idézést és a meghívást írásban, posta útján kimutathatóan, vagy a Versenybizottság előtti megjelenés alkalmával szóban történik. Szükség esetén az idézés vagy az értesítés rövid úton (például: távbeszélő, telex, fax, e-mail útján) is történhet. Ilyenkor hivatalos feljegyzésben kell rögzíteni a közlés pontos idejét és a leadó, valamint az átvevő nevét.
(3)
Az értesítésben meg kell jelölni: a) a versenyügyi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját; b) a rendelkezésre álló bizonyítékokat; c) az eljárás alá vont meghallgatásnak, illetve a tárgyalás időpontját. Az írásbeli idézésnek, illetőleg értesítésnek tartalmaznia kell azt, hogy a megidézettnek milyen minőségben, hol és mikor kell megjelennie, illetőleg az értesített milyen minőségben jelenhet meg, továbbá a távolmaradás következményeire történő figyelmeztetést.
(4)
Ha a versenyügyi eljárás alá vont személy kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell értesíteni, aki köteles részt venni a versenyügyi eljárásban. A versenyügyi tárgyalásra meghívható az utánpótlás korú játékos edzője, illetve sportszervezetének képviselője is.
VERSENYSZABÁLYZAT
73
2007-2008.
(5)
Ha a megidézett a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos indokkal előzetesen nem menti ki, vagy a versenyügyi tárgyalásról engedély nélkül eltávozik, valamint, ha a megidézett önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy a versenyügyi eljárás alatt nem hallgatható meg, kezdeményezni kell a labdarúgó játékjogának, a sportszakember tevékenységének vagy működésének a felfüggesztését a Fegyelmi Bizottságnál.
(6)
Az igazolatlan távolmaradás miatt történő felfüggesztés ellen nincs helye jogorvoslatnak
(7)
A felfüggesztés megszűnik, ha a megidézett utóbb megjelenik a versenyügyi tárgyaláson és távolmaradását hitelt érdemlően kellően megindokolja, vagy ha a Versenybizottság az ügyben eljárást megszüntető határozatot hoz.
96. § Jegyzőkönyv (1)
A versenyügyi tárgyalásról jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt (továbbiakban együtt: jegyzőkönyvet) kell készíteni. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető vagy a Versenybizottság tagja készíti.
(2)
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a tárgyalás helyét és idejét; b) a jelenlevők nevét; c) a versenyügyi eljárás alá vont személy, sportszervezet adatát és az általa elmondottak lényegét; d) a tanú, illetve a szakértő által elmondottak lényegét; e) az írásbeli bizonyítékok ismertetésének, a videofelvétel megtekintésének a megtörténtét, valamint a bizonyítási eljárásnak a versenyügy eldöntéséhez szükséges lényeges megállapításait; f) a versenyügyi határozat rendelkező részét, valamint a rendelkező részben foglaltak tömör indoklását; g) ha jelen van, a versenyügyi eljárás alá vont személy, illetve sportszervezet képviselőjének fellebbezéssel kapcsolatos nyilatkozatát.
(3)
A versenyügyi tárgyalás jegyzőkönyvét a versenyügyi tárgyalás résztvevőinek aláírása után a versenyügyi eljárás iratához csatolva kell megőrizni.
97. § A versenyügyi tárgyalás (1)
A versenyügyi tárgyalás vezetője a verseny tanács elnöke.
VERSENYSZABÁLYZAT
74
2007-2008.
(2)
A versenyügyi tárgyalást legkésőbb az eljárást megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül meg kell tartani. Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vontat vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont vagy képviselője írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. A versenyügyi tárgyalást a tanács elnöke nyitja meg és megállapítja, hogy a megidézettek és az értesítettek megjelentek-e. Ettől függően megvizsgálja, hogy a tárgyalást meg lehet-e tartani. A versenyügyi tárgyalásról történő igazolatlan távol maradás a versenyügyi tárgyalás megtartását és a határozat hozatalt nem akadályozza.
(3)
Ha a tanács elnöke megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a versenyügyi tanács a tárgyalást megkezdi és az ügy befejezéséig lehetőleg, nem szakítja meg. Ha az ügy terjedelme, bonyolultsága, valamint bizonyítás kiegészítése céljából vagy egyéb ok miatt szükséges, a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb egy héttel elhalaszthatja, és a tárgyalás folytatásának a napját megjelöli.
(4)
Az elhalasztott tárgyalást a korábbi tárgyalásról készült jegyzőkönyv ismertetésével kell folytatni.
98. § A versenyügyi tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása (1)
A versenyügyi tanács elnöke ügyel a Versenyszabályzat rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás tekintélyének megóvására, gondoskodik arról, hogy a tárgyaláson résztvevő személyek jogaikat gyakorolhassák, és ezekre a figyelmüket felhívja.
(2)
A versenyügyi tanács elnöke a versenyügyi eljárás szabályai szerint határozza meg az eljárási cselekmények sorrendjét.
(3)
A tárgyalás rendjét a tanács elnöke határozza meg. Azt, aki a tárgyalást zavarja vagy a versenyügyi tanács bármelyik tagjával tiszteletlenül viselkedik, a tárgyalást vezető rendre utasíthatja, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén pedig a tárgyalásról kizárhatja.
(4)
A versenyügyi tanács a folytatja és határoz.
(5)
A rendreutasítás vagy kiutasítás ellen nincs helye fellebbezésnek.
VERSENYSZABÁLYZAT
tárgyalást a kiutasított személy távollétében is
75
2007-2008.
99. § A személyi adatok felvétele, a tényállás rövid ismertetése (1)
A tárgyalás megnyitása után a tanács elnöke vagy egyik tagja ismerteti a versenyügyi eljárás alapjául szolgáló tényeket, majd meghallgatja a versenyügyi eljárás alá vont személyt, illetve a sportszervezet képviselőjét
(2)
A versenyügyi tanács elnöke a tárgyalás megnyitását követően közli az eljárás alá vonttal a megállapításokat és azok bizonyítékait. Az eljárás alá vont az ügy iratait megtekintheti, az elhangzottakra észrevételt tehet, és további bizonyítást javasolhat.
(3)
A személyi adatok felvétele után a versenyügyi eljárás alá vonttal ismerteti az ügyre vonatkozó iratokat, majd megkérdezi, hogy megértette-e miért indult versenyügyi eljárás. Tagadó válasz esetén azt meg kell magyarázni. Ezt követően a versenyügyi tanács meghallgatja a versenyügyi eljárás alá vont személyt, illetve sportszervezet képviselőjét és módot ad véleményének elmondására, valamint okmányainak, iratainak (bizonyítékainak) előterjesztésére.
100. § Bizonyítás (1)
Az eljáró versenyügyi tanács - ha szükséges - a tényállás tisztázására lefolytatja a bizonyítási eljárást. Ennek során tanukat, szakértőket hallgathat meg, és indokolt esetben helyszíni szemlét, vagy helyszíni tárgyalást is elrendelhet. A bizonyítás - ha a rendtartás másképpen nem rendelkezik - a versenyügyi eljárás alá vont személy, illetve sportszervezet képviselőjének jelenlétében történik.
(2)
A versenyügyi tanács a tényállás teljes felderítése érdekében - hivatalból vagy kérelemre - elrendelheti a bizonyítás kiegészítését. Ha ez nyomban nem lehetséges, vagy a tárgyaláson történő felvétele rendkívüli nehézségekbe ütközik, a tárgyalást el kell halasztani és a bizonyítás-kiegészítést - határidő kitűzésével - elrendelni. A versenyügyi tanács bizonyítás kiegészítéssel a versenyügyi tanács egy tagját is megbízhatja.
(3)
A bizonyítás-kiegészítés megtörténte után az újabb bizonyítékokat is ismertetni kell a versenyügyi eljárás alá vont személlyel. Illetve sportszervezet képviselőjével
VERSENYSZABÁLYZAT
76
2007-2008.
101. § A tényállás kiegészítése (1)
A Versenybizottság a valós tényállás teljes felderítése érdekében (ha a Bizonyítás szükségessé teszi) felszólíthatja a játékvezetőt, a szövetségi és játékvezető ellenőrt, valamint a versenyügyi eljárás elrendelésének kezdeményezőjét, hogy a jelentését, illetve kérelmét további tényekkel egészítse ki vagy további iratokat, okmányokat mellékeljen.
(2)
Ha a tényállás-kiegészítési felszólításnak az arra felkért nem tesz eleget, a Versenybizottság elnöke a versenyügyi eljárás folytatását megtagadhatja, és kezdeményezheti a mulasztó személy működésének a felfüggesztését.
102. § Az eljárás alá vont joga (1)
A tanács elnöke a bizonyítási eljárás lefolytatása után lehetőséget ad, hogy az eljárás alá vont személy, sportszervezet képviselője elmondhassa észrevételét.
(2)
A felszólalás után a (tanácskozáson) határoz.
(3)
Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, a megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolcnapos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.
verseny
tanács
az
érdekeltek
távollétében,
103. § Tanácskozás (1)
A Versenybizottság határozatát zárt tanácsülésen, tanácskozás után, szavazással hozza meg.
(2)
A szavazásban való részvétel a tanács tagjai számára kötelező, és a szavazástól nem tartózkodhatnak. A tanács elnöke utolsónak szavaz. Szavazateltérés esetén a tanács szavazattöbbséggel dönt. A határozathozatalkor kisebbségi véleményen levő tanács tagja jogosult írásbeli külön véleményét a versenyügyhöz csatolni.
(3)
A tanácskozáson és a szavazáson csak a Versenybizottság, illetve a versenyügyi tanács tagja és a jegyzőkönyvet vezető vehet részt.
(4)
A tanácskozás és a szavazás titkos.
VERSENYSZABÁLYZAT
77
2007-2008.
(5)
A tanácskozás és a szavazás befejezése után a hozott határozatot közölni kell a versenyügyi eljárásban résztvevőkkel.
104. § A versenyügyi határozat meghozatalának határideje (1)
A tárgyalás megtartásával lebonyolított első fokú eljárást a megindításától számított legfeljebb tizenöt napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Az ügy bonyolultsága esetén a Versenybizottság elnöke az eljárást egy alkalommal öt nappal meghosszabbíthatja. Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő nyolc napon belül újabb tárgyalást kell kitűzni.
(2)
A tárgyalás mellőzésének lehetőségével lebonyolított első fokú eljárást a megindításától számított legfeljebb 3 napon - a bajnokság befejezése után keletkezett versenyügyben - 2 napon belül határozat hozatallal be kell fejezni. A tárgyalás mellőzésével lebonyolított eljárás határideje nem hosszabbítható meg.
XIV. fejezet A versenyügyi határozat 105. § A határozat fajtái (1)
A Versenybizottság a versenyügyről határozatban dönt. A tényállás jogi elbírálásában javaslatok, észrevételek nem kötik. A Versenybizottság tárgyalás mellőzésével is hozhat határozatot.
(2)
A versenyügyi határozat lehet versenyügyi eljárást megszüntető.
elfogadó
(engedélyező),
döntő
vagy
106. § A határozat tartalma (1)
A versenyügyi határozat bevezető és rendelkező részből, rövid indokolásból, keltezésből és aláírásból, valamint az eljárás alá vont tájékoztatását a jogorvoslat lehetőségéről áll: a) a bevezető rész tartalmazza azt, hogy a határozatot a szövetség Versenybizottsága hozta, valamint annak a nevét, személyi adatait, aki (amely) ellen a versenyügyi eljárás indult, végül a határozat meghozatalának helyét és idejét; b) a rendelkező rész tartalmazza a versenyügy jogi megjelölését, a versenyügyi határozatot;
VERSENYSZABÁLYZAT
78
2007-2008.
c) az indoklás tartalmazza a bizonyítottnak vett tényállást, azt, hogy a bizonyítékok értékelése alapján a Versenybizottság mit állapított meg, és megindokolja azt. Az indoklás tartalmazza és megjelöli a határozat alapjául szolgáló szabályokat; d) a határozat az eljárás alá vont személyt, sportszervezetet tájékoztatja a jogorvoslat lehetőségéről. (2)
Az eljárást megszüntető határozat a versenyügyi eljárás alá vont adatai után a rendelkező részben tartalmazza az eljárás megszüntetésének kimondását és az okát. A rövid indokolásban pedig ismertetni kell, hogy a Versenybizottság a döntését milyen lényeges tényre alapozta.
(3)
A versenyügyi határozatban rendelkezni kell az esetleg felmerült eljárási költségről, óvás esetén a befizetett óvási díjról.
(4)
A versenyügyi határozat keltezésének napja az a nap, amelyen a határozatot meghozták.
(5)
A határozatot a Versenybizottság elnöke, vagy ha ezt a versenyügyi tanács illetve a verseny biztos, hozta, a versenyügyi tanács elnöke vagy a versenyügyi biztos írja alá.
107. § A határozat kihirdetése, közlése (1)
A versenyügyi határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, a távollévőkkel pedig posta útján történő kézbesítéssel kell közölni. A közléssel azonos hatálya van a Szövetség (szervezeti egységei) Hivatalos Értesítőjében történő közzétételnek. A Versenybizottság elnöke az eljárás befejezésétől számított két napon belül köteles a versenyügyi bizottság határozatát írásba foglalni és az eljárás alá vonttal közölni. A tárgyalás mellőzésének lehetőségével hozott határozat esetében a meghozatalt követően azonnal, míg a tárgyalás tartásával hozott határozat esetében 3 napon belül, meg kell küldeni az érintetteknek.
(2)
A versenyügyi határozat kihirdetése nyilvános. A határozat kihirdetésekor fel kell olvasni a rendelkező részt, és ismertetni kell az indoklás lényegét. a) a versenyügyi határozatot meg kell küldeni mindazoknak a szerveknek, amelyek a határozat végrehajtásában közreműködni kötelesek; b) a kihirdetett határozat másolatának átvételét az érintettel alá kell íratni; c) a határozat kihirdetése után a versenyügyi eljárás alá vont a fellebbezés jogáról aláírásával hitelesített nyilatkozatban lemondhat.
VERSENYSZABÁLYZAT
79
2007-2008.
108. § A határozat megváltoztatása A kihirdetett vagy kézbesítés útján közölt határozat csak tárgyaláson változtatható meg akkor, ha a versenyügyi eljárás alá vont a versenyügyi tárgyalás mellőzésének lehetőségével hozott határozat kézhezvételét követő napon belül a versenyügyi tárgyalás megtartását kéri.
109. § A versenyügyi határozat jogerőre emelkedése A versenyügyi határozat jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik: a) ha az eljárás alá vont a fellebbezésről lemond, akkor azonnal; b) fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon.
110. § Halasztó hatály (1)
Az első fokú versenyügyi határozat ellen benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, kivétel; a) a versenyrendszerbe való nevezés esetén; b) az indulási jog átruházása esetén (ha a sportszervezet általános jogutóddal szűnik meg, ha a sportszervezet önálló jogi személlyé nyilvánított labdarúgó szakosztálya megszűnik); c) ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét, nevét megváltoztatja és a változás az indulási jogát érinti; d) ha óvást nyújtottak be; e) a játékjogosultság hivatalból történő ellenőrzésére; f) a sportszervezet köztartozása lejárati idejének ellenőrzésére; g) a versenyrendszer befejezése után a végeredmény megállapítására és kihirdetésére; h) a versenyengedély kiadásának megtagadása, vagy visszavonása esetén; i) pontlevonás esetén.
111. § A jogorvoslati jogosultság (1)
A Versenybizottság határozata ellen jogorvoslatnak van helye.
(2)
A területi LSZ-ek Versenybizottsági határozata ellen az illetékes területi LSZ Fellebbviteli Bizottsághoz lehet fellebbezni.
VERSENYSZABÁLYZAT
80
2007-2008.
(3)
Az MLSZ Versenybizottságának I. fokú határozata ellen az MLSZ Fellebbviteli Bizottságához lehet fellebbezni.
XV. fejezet JOGORVOSLATI ELJÁRÁS 112 . § A fellebbezésre jogosultak (1)
Az első fokú versenyügyi határozat ellen fellebbezésre jogosult: a) aki ellen a versenyügyi határozatot hozták; b) a reá vonatkozó rendelkezés ellen az, akivel szemben a határozat rendelkezést tartalmaz; c) az MLSZ illetve annak a szervezeti egységnek az elnöke, aki meg van bízva a versenyrendszer lebonyolításával, ha a döntést saját szervezete hozta.
113. § A fellebbezés határideje. (1)
A fellebbezés határideje 8 nap, kivéve - a tárgyalás mellőzésének lehetőségével tartott versenyügyi eljárás során hozott határozat esetét - ahol a fellebbezés határideje 2 nap.
(2)
A fellebbezés határidejét a határozat kézhezvételétől kell számítani.
114. § Törölve
115. § A fellebbezés bejelentése (1)
Az, akivel szemben a versenyügyi határozat rendelkezést tartalmaz, fellebbezését a határozat kihirdetését követően helyben szóban vagy írásban is bejelentheti vagy jegyzőkönyvbe mondhatja. A szóban bejelentett fellebbezés indokolását azonban 15 napon belül írásban is meg kell ismételni, és azt a Versenybizottsághoz eljuttatni. A fellebbezés tényét a versenyügyi határozaton fel kell jegyezni, és a fellebbezővel alá kell íratni.
VERSENYSZABÁLYZAT
81
2007-2008.
(2)
A fellebbezést egyébként annál a Versenybizottságnál kell írásban két példányban benyújtani, és a fellebbezési díj határidőben történő befizetését igazoló postai feladóvevény csatolni, vagy a Versenybizottság címére posta útján kimutathatóan eljuttatni, amelyik az I. fokú versenyügyi határozatot hozta.
(3)
A többeket érintő fellebbezés esetén, annak másolatát valamennyi érintettnek meg kell küldeni, és erről az I. fokú határozatot hozó Versenybizottságot is tájékoztatni kell.
(4)
A fellebbezési díjat az MLSZ az éves versenykiírásban határozza meg.
116. § A fellebbezés visszavonása (1)
A fellebbező a Fellebbviteli Bizottság határozathozatal céljából tartott ülésének megkezdéséig a fellebbezését visszavonhatja.
(2)
A visszavont fellebbezést nem lehet újból előterjeszteni.
117. § A fellebbezés tartalma (1)
A fellebbezés a határozat bármely rendelkezése vagy kizárólag az indoklás ellen is irányulhat.
(2)
A fellebbezésben ismertetni kell a fellebbezés okát és célját. A fellebbezés okának téves megjelölése vagy téves fellebbezés miatt - az egyébként határidőre benyújtott és az alakiságnak megfelelő fellebbezést - nem lehet elutasítani.
(3)
A fellebbezésben lehet új tényt állítani, és új bizonyítékra is hivatkozni.
(4)
A fellebbezés részletesen is megindokolható.
118. § Észrevétel a fellebbezésre A fellebbezéssel érintettek a Fellebbviteli Bizottságnál a fellebbezésre észrevételt tehetnek.
VERSENYSZABÁLYZAT
82
2007-2008.
119. § A fellebbezés iratainak továbbítása (1)
Ha fellebbezési határidő valamennyi jogosultra nézve lejárt, a fellebbezés iratait haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül továbbítani kell a Fellebbviteli Bizottsághoz.
(2)
Ha a fellebbezés olyan új tényt állít, vagy olyan bizonyítékra hivatkozik, amelynek körülményei a megfellebbezett ügy irataiból nem tűnnek ki, a Versenybizottság elnöke erről az iratok felterjesztésekor, de legkésőbb a fellebbezésétől számított nyolc napon belül felvilágosítást küldhet, és véleményt adhat a Fellebbviteli Bizottságnak.
XVI. fejezet A FELLEBBVITELI ELJÁRÁS 120. § A Fellebbviteli Bizottság ülésének előkészítése (1)
A Fellebbviteli Bizottság elnöke: a) intézkedik - szükség esetén - a hiányok pótlása, az iratok kiegészítése, új iratok beszerzése iránt a fellebbezőt a fellebbezésnek három napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy az első fokú Versenybizottság határozatát miért t artja sérelmesnek; b) a versenyügy iratait visszaküldi a Versenybizottságnak, ha a fellebbezést visszavonták; c) dönt a gyorsított fellebbviteli eljárás elrendeléséről; d) gondoskodik arról, hogy a fellebbezést az érkezéstől számított húsz napon belül – tárgyalás mellőzésének lehetőségével tartott versenyügyi eljárás során hozott határozat esetében 2 napon belül - a Fellebbviteli Bizottság elbírálja.
(2)
A Fellebbviteli Bizottság elnöke a fellebbezést tárgyalás mellőzésével elutasítja, ha az: a) a Versenyszabályzatban kizárt; b) nem a jogosulttól származik; c) elkésetten érkezik; d) a fellebbezési díjat a kellő határidőre nem fizették be.
121. § Idézés a Fellebbviteli Bizottság tárgyalására (1)
A Fellebbviteli Bizottság a fellebbezésről a versenyügy (kivéve az óvást) iratai alapján dönt.
VERSENYSZABÁLYZAT
83
2007-2008.
(2)
A Fellebbviteli Bizottság elnöke csak óvás esetében az érdekelteket megidézi a tárgyalásra.
122. § A Fellebbviteli Bizottság tárgyalása (1)
A Fellebbviteli Bizottság a fellebbezésről tanácsülésen határoz.
(2)
A Fellebbviteli Bizottság tárgyalásának megtartására - ha a Versenyszabályzat másképpen nem rendelkezik - az I. fokú versenyügyi tanács eljárására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
123.§ A Fellebbviteli Bizottság tagjainak összeférhetetlensége (1)
A Fellebbviteli Bizottság tagjaként nem vehet részt a fellebbviteli eljárásban az, aki a Versenybizottság tagjaként sem vehet részt a versenyügyi eljárásban.
(2)
A fellebbviteli eljárásban az sem vehet részt, aki az I. fokú versenyügyi eljárásban már részt vett.
(3)
A Fellebbviteli Bizottság elnökének a fellebbviteli eljárásból összeférhetetlenség miatt történő kizárása ügyében a szövetség elnöke dönt.
124. § A Fellebbviteli Bizottság határozatai (1)
A Fellebbviteli Bizottság az első fokú Versenybizottság határozatát: a) helybenhagyja; b) megváltoztatja; c) hatályon kívül helyezi és új eljárást rendel el; d) a fellebbezést elutasítja formai okok miatt.
(2)
Helyben hagyja a Fellebbviteli Bizottság az első fokú határozatot, ha a fellebbezés alaptalan. A helybenhagyó határozat indoklás a helybenhagyás indokait röviden tartalmazza.
(3)
Megváltoztatja a Fellebbviteli Bizottság az első fokú határozatot, ha az nem felel meg a rendelkezéseknek, vagy nem elég pontos, szakszerű, esetleg hiányos.
VERSENYSZABÁLYZAT
84
2007-2008.
(4)
Hatályon kívül helyezi az első fokú határozatot, és új eljárást rendel el a Fellebbviteli Bizottság, ha az megalapozatlan, illetve, ha a Versenybizottság eljárási szabályt sértett. A./ Megalapozatlan az első fokú határozat, ha: a) a tényállás nincs kellően felderítve; b) a Versenybizottság nem állapított meg tényállást vagy a megállapított tényállás hiányos; c) a megállapított tényállás ellentétes (téves) a versenyügy iratainak tartalmával; d) a Versenybizottság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. B./ Eljárási szabályt sértett a Versenybizottság (különösen) ha: a) a Versenybizottság tárgyaló tanácsa nem a versenyügy eljárás szabályai szerint volt megalakítva; b) a határozat meghozatalában, a versenyügyi eljárás szabályai szerint kizárt Versenybizottsági tag vett részt; c) a Versenybizottság a hatáskörét túllépte; d) a versenyügyi tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a versenyügyi eljárás szabályai szerint kötelező lett volna; e) a versenyügyi eljárásban résztvevők eljárási jogaikat nem gyakorolhatták vagy ezek gyakorlását korlátozták; f) az első fokú versenyügyi határozat indoklási kötelezettségének nem tett eleget;
(5)
Hatályon kívül helyezi a Fellebbviteli Bizottság az első fokú határozatot, és a versenyügyi eljárást megszünteti, ha: a) annak tartama alatt a fellebbező a labdarúgó játékot abbahagyta, vagy sportegyesületi tagsága megszűnt; b) annak tartama alatt a fellebbező elhalálozik, illetve az eljárás alá vont sportszervezet megszűnt.
(6)
A hatályon kívül helyező határozat indoklásának tartalmaznia kell: a) a hatályon kívül helyezés okát; b) a Fellebbviteli Bizottságnak a megismételt eljárásra iránymutatását.
(7)
vonatkozó
A Fellebbviteli Bizottság a fellebbezést elutasítja, ha: a) az a Versenyszabályzatban kizárt; b) nem a jogosulttól származik; c) elkésetten érkezik; d) a fellebbezési díjat nem, vagy határidő után fizették be.
VERSENYSZABÁLYZAT
85
2007-2008.
125. § A Fellebbviteli Bizottság határozat meghozatalának határideje (1)
A tárgyalásos úton tartott másodfokú fokú eljárást a megindításától számított legfeljebb 20 napon belül határozathozatallal be kell fejezni.
(2)
A tárgyalás mellőzésének lehetőségével tartott fellebbviteli eljárás esetén a megindításától számított 2 napon belül határozathozatallal kell befejezni.
126. § A fellebbviteli határozat közlése (1)
A Fellebbviteli Bizottság írásba foglalt határozatát a fellebbező tudomására hozza, valamint közli mindazokkal, akik a határozata végrehajtásában kötelesek közreműködni.
(2)
A Fellebbviteli Bizottság, határozata egy példányának a megküldésével, értesíti döntéséről a Versenybizottság elnökét, egyidejűleg a versenyügy valamennyi iratát a szükséges intézkedés megtétele céljából visszaküldi.
127. § A Fellebbviteli Bizottság határozatának jogerőre emelkedése A Fellebbviteli Bizottság határozata jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik a kihirdetését vagy a kézbesítését követő napon.
128. § Egyéb eljárási cselekmények A Fellebbviteli Bizottság ülésének nyilvánosságára, a jegyzőkönyvre, a bizonyítási tevékenységére a Versenybizottság eljárására meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
129.§ Az Elnökség törvényességi felülvizsgálati jogköre (1)
Az MLSZ Elnöksége hivatalból vagy kérelemre az MLSZ bizottságainak (testületeinek) – szervezeti egységeinek és azok bizottságainak - jogerős döntését hatályon kívül helyezi, és új eljárást rendel el, törvény, jogszabály, alapszabály, más szabályzat megsértése vagy a határozat megalapozatlansága esetén.
VERSENYSZABÁLYZAT
86
2007-2008.
(2)
A törvényességi felülvizsgálat lefolytatására vonatkozó írásbeli kérelmet az adott határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani az MLSZ Elnökségéhez.
130. § Általános fogalmak, rendelkezések (1)
Labdarúgó sporttevékenységnek minősül a labdarúgó sport játék- és verseny szabályai szerint, szervezett formában versenyszerűen végzett testedzés
(2)
A labdarúgó mérkőzés az a labdarúgó sport versenye
(3)
A labdarúgó bajnokság, különböző kupák és tornák – több mérkőzés együttvéve – az a labdarúgó sport versenyrendszere.
(4
Labdarúgó sportoló az sporttevékenységet végez.
(5)
A versenyszerűen sportoló labdarúgó az a labdarúgó sportoló, aki az MLSZ versenyén, vagy az MLSZ által engedélyezett versenyen részt vesz
(6)
Sportszervezet -(MLSZ tag)- a labdarúgó szakosztállyal rendelkező sportegyesület, a sportegyesület által jogi személlyé nyilvánított labdarúgó szakosztály, sportvállalkozás, sportiskola, iskolai sportkör, alkalmi csapat (továbbiakban együtt sportszervezet)
(7)
A labdarúgó sport országos sportági szakszövetsége: a Magyar Labdarúgó Szövetség (továbbiakban. MLSZ).
(8)
Labdarúgó versenyt szervezhetnek a) az MLSZ, b) az MLSZ szervezeti egységei közül a Területi Labdarúgó Szövetségek (a továbbiakban TLSZ-ek) c) az MLSZ tagjai – a sportszervezetek (a továbbiakban: sportszervezetek)
(9)
Az MLSZ, a TLSZ-ek, az MLSZ tagjai - sportszervezetek – (továbbiakban együtt: versenyszervezők)
(10)
Sportszakember az a természetes személy, aki a a KSH elnökének a foglalkozások egységes osztályozási rendszeréről – FEOR – szóló 9029/1993 – SK 1994. 1. – KSH közlemény szerinti szakképesítéssel rendelkezik, illetve a sportszervezettel munkaviszonyban, vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el.
VERSENYSZABÁLYZAT
a
természetes
87
személy,
aki
labdarúgó
2007-2008.
Ezek alapján sportszakembernek (továbbiakban spszak) minősülnek az alábbiak: Spszak 1 - sportszervezet vezetője (sportvállakozás tulajdonosa) a sportszervezet tagja, a nevezési lapon hivatalos képviselőként megjelölt személy, csapatvezető, szakmai igazgató és egyéb alkalmazott (együtt sportvezető) Spszak 2 - labdarúgó edző – vezető, pálya, kapus, utánpótlás, erőnléti, egyéb, Spszak 3 - az MLSZ, a TLSZ Játékvezetői Bizottsága (JB) által kiküldött (illetve szükség) játékvezető, játékvezető asszisztens (együtt játékvezető) Spszak 4 - a labdarúgó mérkőzés alkalmával a kispadon helyet foglaló orvos, fizioterepauta, technikai vezető, intéző és cserejátékos, továbbá a mérkőzés lebonyonyolításában megbízás vagy társadalmi munka alapján közreműködők (együtt a mérkőzés közreműködő) Spszak 5 - az MLSZ, az MLSZ szervezeti egységei választott tagja és a labdarúgás területén hivatalos tisztséget viselő, vagy megbízást teljesítő személy (együtt tisztségviselő) (11)
A verseny igazolvány akkor minősül érvényesnek, ha arra a sportszervezetre vonatkozik, amelyiknek a csapatában a labdarúgó pályára kíván lépni, és a verseny igazolványát a labdarúgó a játékvezető felszólítására a mérkőzés kezdete előtt be tudja mutatni.
(12)
A versenyszabályzatban nem szabályozott kérdésekben a 2004. évi I. számú Sporttörvény, a FIFA, UEFA rendelkezései és MLSZ érvényes Alapszabálya szerint kell eljárni.
(13)
A Sport Állandó Választott bírósághoz lehet fordulni a versenyengedély kiadásának megtagadása vagy visszavonása esetén hozott határozattal szemben a Fellebbviteli Bizottsághoz benyújtott fellebbezés elutasítása esetén a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül (2004. évi I. tv. 3. § (6)).
(14)
A Sport Állandó Választott bírósághoz lehet fordulni a nevezés elutasítása esetén hozott határozattal szemben a Fellebbviteli Bizottsághoz benyújtott fellebbezés elutasítása esetén a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül (2004. évi I. tv. 33. § (4)).
(15)
A Versenyszabályzat vonatkozásában bajnokságot, kupát kiíró szövetségen az MLSZ-t, és azon Területi Labdarúgó Szövetségeket kell érteni, amelyek elnevezésében az adott megye neve szerepel.
(16)
Az MLSZ az NB III-as bajnokság lebonyolítására szakmai és területi elvek alapján versenybizottságokat hozhat létre.
(17)
Minden folyamatban lévő II.fokú versenyügyi eljárásban 2006.07.04 után a bajnokságot kiíró szövetség Fellebbviteli Bizottsága jogosult a II. fokú határozat meghozatalára.
VERSENYSZABÁLYZAT
88
2007-2008.
(18)
A bajnokságot kiíró szövetség versenybizottságának működésével kapcsolatos költségeket az eljárásban elmarasztalt fél köteles megfizetni.
(19)
Ha az eljárásban több sportszervezetet is elmarasztalnak, akkor az illetékes versenybizottság határozatában köteles rendelkezni a költségviselés sportszervezetek közötti arányáról.
(20)
A nevezés elutasítása miatt beadott fellebbezések esetén a fellebbezési díjat, akkor sem kell visszafizetni, ha a sportszervezet nevezését a Fellebbviteli Bizottság elfogadta.
(21)
Arra tekintettel, hogy a labdarúgók fényképcseréje a versenyigazolvány rendszer bevezetése óta nem történt meg, a sportszervezetek a 2007/2008 évi bajnokságokra, de legkésőbb 2007. július 31.-ig kötelesek az összes igazolt labdarúgójuk fényképét kicserélni. Jelen szabályzat 8.§ 4. bekezdése emiatt csak a fényképcserék megtörténte után 2007.augusztus 1-vel lép hatályba.
131. § Záró rendelkezés (1)
Ezen Szabályzatot az MLSZ Elnöksége 65/2007. (2007.04.02.) számú határozatával hagyta jóvá. Hatályba lép 2007. július 01-től.
(2)
A Versenyszabályzatot az MLSZ Hivatalos Értesítőjében kell megjelentetni.
VERSENYSZABÁLYZAT
89
2007-2008.
