MAGYAR LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG
KLUBLICENC SZABÁLYZAT
ELŐSZÓ
Örömmel köszöntöm a Magyar Labdarúgó Szövetség klublicencről szóló Szabályzatének olvasásakor. A Szabályzat célja, hogy leírást és szabályozást adjon a klublicencről, amelynek alkalmazásával vehetünk részt az európai labdarúgó életben. A Szabályzat előírásai az UEFA kötelező szabályozásán alapulnak, kiegészítve azt magyar sajátosságokkal. Az UEFA szlogenjét “gondoskodunk a labdarúgásról” magunkénak vallva kijelenthetjük, hogy a licencrendszer megszilárdítja a magyar labdarúgás vezető szerepét a hazai sportéletben, szélesebb és stabilabb alapokra helyezi azt, és minőségi fejlődésnek indítja különböző elemeit. A francia labdarúgás példája is jelzi, hogy a különböző követelményekhez kötött klublicencek bevezetése sikereket eredményez. Már az 1970-es években felismerték az idők szavát, pénzügyi, sportszakmai és infrastrukturális kritériumokat írtak elő a francia klubok számára. Az edzőképzés fejlesztésével, az edzőközpontok kötelező létrehozásával kialakították a tehetségek támogatásához szükséges sportszakmai alapokat. A kritériumok folyamatos továbbfejlesztése javította az egyesületek helyzetét, és lehetővé tette Franciaország jelenlegi sikereit. Ennek eléréséhez persze népszerűtlen és drasztikus szankciókat is kellett hozni (kizárás). Az intézkedések azonban biztosítják, hogy csak a pénzügyileg szilárd, utánpótlás-orientált, hosszútávra tervező klubok kapjanak licencet. Ha mindannyian – a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Magyar Labdarúgó Liga és az első osztályú klubok – szem előtt tartják a licencrendszer célját, akkor bizonyosak lehetünk a sikerben. Ezzel a megjegyzéssel felkérem Önöket, tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a klublicenc alkalmazásával az élvonalbeli labdarúgást sikeresen felemeljük a labdarúgás egésze, a lelkes közönség, a szponzorok és a média javára.
Budapest, 2003. szeptember 15.
Dr. Bozóky Imre elnök 2
FOGALMAK
Megnevezések Alapeljárás
Kritériumok Licenc Licenckérelmező Licences Licencadó Licenceljárási adminisztráció Licenceljárás Megvalósulási fokozat
MLSZ Klublicenc Szabályzat
Pénzügyi Licenc Dokumentáció
UEFA Klublicenc Szabályzat
Definíciók Olyan követelmények, amelyeket licencadónak kell megfogalmaznia és hitelesíteni, a Klublicenc Szabályzatban leírt kritériumoknak megfelelően, amelyek alapját képezik a licenckérelmező számára adható licenc kiállításának. Öt kategóriába sorolt (sportbeli, infrastrukturális, személyi és adminisztratív, jogi, pénzügyi) követelmények, amelyeket licenckérelmezőnek teljesíteni kell. Hitelesítési bizonylat arról, hogy licenckérelmező teljesített minden kötelező kritériumot. Belépést nyújt az UEFA klubtornákra és a legfelső szintű magyar bajnokságra. Olyan gazdasági társaság, amely az MLSZ tagja, és licencért folyamodik. Olyan gazdasági társaság, amely licencadótól a licencet megkapta. A licencrendszert működtető szerv, amely a licencet kiadja. Licencadón belül az a szerv vagy stáb, amely a klublicenc ügyeivel foglalkozik. A kritériumok öt kategóriáját és az alapeljárást tartalmazza. A megvalósulási fokozat kifejezés a pénzügyi követelmények megvalósulására utal. Ennek két fázisa van: 1. A magyar könyvelési követelmények és a labdarúgásspecifikus könyvelési követelmények megvalósulása; 2. Az UEFA, az MLSZ és az MLL céljainak teljesen megfelelő labdarúgás-specifikus könyvelési követelmények megvalósulása. Munkadokumentum, amiben a magyar klublicenc eljárást kerül leírásra. Az UEFA Klublicenc Szabályzat minden minimális követelményét tartalmazza, csakúgy, mint a speciális magyar sajátosságokat és célokat. A Pénzügyi Licenc Dokumentáció (LPD) alapvető pénzügyi információ, amit licencadó használ licenckérelmező anyagi lehetőségeinek kiértékeléséhez. Auditált vagyoni nyilatkozatokon alapul, és speciális labdarúgói pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Tartalmazza: • Vagyoni nyilatkozatot (ami magában foglalja a mérleget, a nyereséget és veszteséget, a folyó fizetési mérleget és a kiegészítő mellékletet); • Az üzleti tervben előirányzott nyereséget és veszteséget, írásbeli kiegészítésekkel; • Az üzleti tervben előirányzott likviditást. Munkadokumentum, ami az UEFA licencrendszert ismerteti. Az UEFA klublicenc szisztéma irányvonalait és követelményeit át kell ültetni az MLSZ Klublicenc Szabályzatba.
3
1. BEVEZETÉS A labdarúgó egyesületekkel szembeni elvárások a szurkolók, tagok, játékosok, edzők, szponzorok, a média, a nagyközönség és a hatóságok részéről korántsem csupán sportbeli természetűek. Az élvonalbeli labdarúgásban résztvevő klubok tevékenysége egyre inkább a szolgáltató vállalkozás irányába mozdul el. Az UEFA a licencrendszer bevezetésével, az UEFA Klublicenc Szabályzat kiadásával arra törekedett, hogy támogassa tagszövetségeit a magasabb színvonal elérésében, a labdarúgás nagy családjában érintett valamennyi résztvevő számára. Ez alatt a játék általános helyzetének fejlesztése értendő. Fenn kell tartani, és fejleszteni kell az edzői tanfolyamok általános minőségét ahhoz, hogy a játék színvonala Európa-szerte fejlődjék, ezáltal is biztosítva a ligák és klubok közötti egészséges versenyt. Ennek eredményeként szórakoztatóbb és technikailag magasabb szintű mérkőzéseket játszanak, ami a szurkolók fokozottabb szórakoztatásához és nagyobb nézőszámhoz vezet. A nagyobb nézőszám több szponzort vonz, nagyobb televíziós érdeklődést gerjeszt, így a klubok nagyobb bevételre tesznek szert. Ez lehetővé teszi, hogy a klubok folytassák befektetéseiket a stadion felszereltségébe, utánpótlásnevelésükbe, edző továbbképzési rendszerükbe, hozzáértőbb alkalmazottakba. Mindezzel pozitív, egymást segítő folyamatok sorozatát lehet elérni. Az élvonalbeli labdarúgás specifikus és mérhető szintjeibe való befektetéssel így a labdarúgás egésze nyer. Az MLSZ Klublicenc Szabályzat az UEFA hasonló kiadványán alapszik. Tartalmazza az UEFA által kötelezően előírt szabályokat és kritériumokat, kiegészítve magyar sajátosságokkal. Az előírásoknak, a kritériumoknak meg kell felelni ahhoz, hogy a klub megkapja az UEFA klublicencet. A licenc megléte a feltétele annak, hogy a klub a 2004/2005. évi szezontól kezdődően a nemzeti bajnokság I. osztályában (továbbiakban: NB I) és az UEFA klubtornáin elindulhasson. A licenc célja nem a klubok korlátozása, hanem infrastruktúrájuk elismert szintre történő fejlesztése, a labdarúgás pénzügyi átláthatóságának fokozása, ami nagyobb befektetői bizalomhoz, és a játékba történő befektetéshez vezet. Fontos elvárás a szurkolók biztonságának és szórakozásának fokozása, a mérkőzés előtt, alatt és után. Csak elégedett szurkolókat lehet megtartani a sportág számára. Olyan terméket kell előállítani, amely vonzó a televízió és a szponzorok számára egyaránt. Ez a Szabályzat a kezdet a klubok minőségi szintjének meghatározásában, a pénzügyi, sportszakmai, jogi, személyzeti, adminisztrációs és infrastrukturális kritériumokat illetően egyaránt. Bizonyosra vehető, hogy ezek a labdarúgás pozitív irányba való fejlődésének csupán a kezdetét jelentik. A licencrendszer bevezetésének céljai az alábbiak: • • • • • • • •
A magyar labdarúgás színvonalának folyamatos továbbfejlesztése; A klubok sportbeli infrastruktúrájának alkalmazkodása a jelenlegi és jövőbeni követelményekhez (stadion, edzőpálya, stb.); Az edzők, játékosok és játékvezetők feladatainak kölcsönös megértése, a játékszabályok és a fair play ismeretének és alkalmazásának állandó fejlesztése; Az utánpótlás-nevelés prioritása a klubokban; A klubok gazdasági és pénzügyi kapacitásának fejlesztése, az átláthatóság és a hitelesség növelése, megfelelő hangsúlyok meghatározása a befektetők védelme érdekében; A hazai és nemzetközi versenyek folyamatosságának biztosítása; A nézők és a média ellátása jól használható, jól felszerelt és biztonságos stadionokban; Megfelelő szintű vezetés és szervezet a klubokban.
2. ELJÁRÁS 2.1.
A Szabályzat felépítése
A Szabályzat két fő részből áll. Az első rész az MLSZ és az MLL, mint licencadók feladatait tartalmazza, kijelöli a licenccel rendelkezők körét, valamint a megvalósítás egyes fázisait. A második rész a legfelső bajnoki osztály klubjainak szól. Ebben meghatározza a minimális kritériumok öt kategóriáját. Ezek sportbeli, infrastrukturális, személyügyi és adminisztratív, jogi és végül, de nem utolsósorban pénzügyi, gazdasági kritériumok. A kritériumok négy különböző szintre lettek felosztva („A”, „B”, „C” és „D”). Minden
4
fejezet meghatározza az elérendő célt, és jelzi, hogy ennek milyen haszna van a klubokra nézve. 2.2.
Kritérium fokozatok
A különböző fokozatok a következők: „A” kritériumok - kötelezőek Ezeket a kritériumok teljesíteni kell oly módon, ahogy az a szabályzatban leírásra került. Ha licenckérelmező nem teljesíti ezeket, akkor nem kapja meg a licencet, nem vehet részt az NB I-ben és az UEFA klubtornákon. Példa: az infrastrukturális kritériumok 3. számú tétele (I.3): Jóváhagyott kiürítési terv A megfelelő szerv (pl. biztonsági szerv, kompetens civil hatóság vagy más képesítéssel és jogosítványokkal rendelkező cég, stb.) hagyja jóvá azt a kiürítési tervet, ami biztosítja, hogy veszély esetén - az elfogadott országos törvényeknek megfelelően - az egész stadiont ki lehessen üríteni. Ha az országban ilyen törvények nem lennének, licencadónak kell meghatároznia a kiürítési terv tartalmát (beleértve a kiürítés idejét, az illetékes szervet) - együttműködve a megfelelő helyi hatóságokkal (pl. helyi biztonsági szervek, helyi kórház, tűzoltóság és rendőrség, stb.).
„B” kritériumok - kötelezőek Ezeket a kritériumok teljesíteni kell oly módon, ahogy az a szabályzatban leírásra került. A Szabályzat azonban alternatív lehetőségeket ad e kritériumok teljesítéséhez. Ha licenckérelmező nem teljesíti ezeket a követeléseket, akkor nem kapja meg a licencet, és nem vehet részt az NB Iben és az UEFA klubtornákon. Példa: az infrastrukturális kritériumok 19. számú tétele (I.19): Hozzáférés Licenckérelmezőnek kell, hogy legyen olyan stadionja, ahol az NB I és az UEFA klubmérkőzéseit játszhatja. 1.
alternatíva:
Licenckérelmező tulajdona a stadion
2.
alternatíva:
Licenckérelmező írásos szerződéssel rendelkezik egy vagy több stadion tulajdonosával (tulajdonosaival). Ennek a szerződésnek garantálnia kell, hogy a stadiont az elkövetkező szezon NB I és UEFA mérkőzésein a klub pályaválasztóként használhatja.
„C” kritériumok - kötelezőek Ezeket a kritériumok teljesíteni kell oly módon, ahogy az a szabályzatban leírásra került. A licenckérelmezők által nem teljesített kritériumok a szabályzatban jelzett és leírt módon szankcionálhatók, de nem jelentik azt, hogy licenckérelmező nem vehet részt az NB I és az UEFA mérkőzésein. A „C” kritériumok valamennyi licenckérelmezőre nézve kötelezőek. Azonban bármely „C” kritérium be nem tartása nem vezet automatikusan a licenc megszerzéséből való kizáráshoz. Az előírást megszegő klubok hivatalos figyelmeztetést kapnak, amely tartalmazza a kérdéses helyzet javítására vonatkozó feltételeket, illetve annak módjait, hogy a klubnak hogyan kell bemutatnia, hogy képes a követelménynek eleget tenni. Ha a klub a megadott feltételek mellett, és adott időn belül nem javít a helyzeten, licencadó a klubot az illetékes testület jogkörébe utalja. Az illetékes testület a klubot pénzbüntetéssel sújtja. Példa: az infrastrukturális kritériumok 24. számú tétele (I.24): Fedett ülőhelyek
5
Licencadó rögzíti azt a minimumot, amit elvár, hogy az egyszemélyes ülőhelyek közül fedjenek be. Az UEFA ajánlása, hogy az egyszemélyes ülőhelyek harmadát fedjék be. A díszpáholyt és a sajtópáholyt be kell fedni. Ha ezt a kritériumot nem teljesítik, akkor licencadó a következő szankciókkal sújtja a klubot: • Figyelmeztetés • Bírság
A „C” kritériumok nem teljesítése esetén a fenti szankciók alkalmazandók. A pénzbírság mértéke 50.000,- Ft-tól 1.000.000,- Ft-g terjedhet. A szankciók kiszabása és eljárási folyamata az MLSZ Fegyelmi Szabályzata szerint történik. Jogorvoslatért első fokon az MLL Fegyelmi, másodfokon a Fellebbviteli Bizottságaihoz lehet fordulni. Amennyiben a jogorvoslatot kérő licenckérelmező úgy véli, hogy nem a szabályok szerint jártak el ügyében, úgy az MLSZ Elnökségéhez fordulhat panasszal a Fellebbviteli eljárást követően. „D” kritériumok - ajánlottak A „D” kritériumok a legmagasabb szintű elvárásokat jelentik, amelyeket licenckérelmezőnek pillanatnyilag nem kell teljesíteni. Mindazonáltal egyik vagy másik ilyen kritérium egy későbbi fázisban kötelező érvényű lehet. Példa: az infrastrukturális kritériumok 37. számú tétele (I.37): Nézőtértől elválasztott, a mérkőzésre fenntartott terület (játéktér, kispadok, reklámtáblák, biztonsági szolgálatok) Nézőtértől elválasztott, a mérkőzésre fenntartott terület (játéktér, kispadok, reklámtáblák, biztonsági szolgálatok), továbbiakban: küzdőtér mérete legalább 120 x 80 méter.
2.3.
Licenceljárás megvalósítása
2.3.1.
Jogi háttér bevezetése a szabályzatokba A Magyar Labdarúgó Szövetség 2003. május 30-i közgyűlésén módosított alapszabály 3.§ (2) pontja értelmében az UEFA által szervezett nemzetközi klubversenyeken az MLSZ tagszervezetei az UEFA licencrendszer előírásai szerint vesznek részt. Ugyanez a közgyűlés az elnökség hatáskörébe utalta a „Klublicenc Szabályzat” elfogadását és módosítását. Az alapszabály 29§. f) pontja szerint a „Klublicenc Szabályzat”-ot az UEFA-nak is jóvá kell hagyni, ami az UEFA 2003. augusztus 26-i levelében megtörtént. A „Klublicenc Szabályzat” az MLSZ elnöksége határozatával helyezte hatályba. Az NB I-ben és az UEFA valamelyik klubtornáján való indulás feltétele a licenc megszerzése, e szabályzatban meghatározott módon és feltételekkel. Ezért az NB I versenykiírása és a vonatkozó szabályzatok a 2003/2004. évi szezontól kötelezően tartalmazzák a licenc megszerzésének kötelezettségét, mint a 2004/2005. évi indulás feltételét. Ennek biztosítása érdekében a versenykiírás és a vonatkozó szabályzatok elfogadásának határideje az adott év március 31.
2.3.2.
Licencadó meghatározása Az MLSZ, mint tagszervezet felel az UEFA felé a licencrendszer megvalósításáért. Az UEFA végrehajtó bizottságának jóváhagyásával az MLSZ elnöksége az MLL-t bízta meg a klublicenc alapeljárás lefolytatásával, a licenc első fokon történő megadásával. A megbízás addig érvényes, amíg az MLSZ vissza nem vonja. Ez ellen fellebbezésnek helye nincs. Az MLSZ addig nem vonja vissza a megbízást, amíg az MLL: a) b) c)
Az MLSZ szervezeti egysége, betartja az MLSZ alapszabályát, szabályzatait, rendelkezéseit, döntéseit; Felelős az NB I működéséért; Közgyűlésének azon határozata érvényes, amelyben elfogadja azt, hogy az UEFA felé a következő kötelezettségekkel bír: • Megvalósítja a licencrendszer követelményeit azoknak az előírásoknak megfelelően,
6
• •
• • •
2.3.3.
amelyek az MLSZ Klublicenc Szabályzatban szerepelnek, beleértve a későbbi módosításokat is; Garantálja, hogy az UEFA vagy megbízott szervei (ügynökei), feltétel nélkül, lehetőséget kapjanak a licencrendszer megvalósításának ellenőrzésére; Lehetővé teszi, hogy az UEFA vagy megbízott szervei (ügynökei) bármikor szúrópróbaszerű ellenőrzéseket hajtsanak végre azoknál a kluboknál, amelyek sportteljesítményeik alapján indulási jogot szereztek az UEFA klubtornákra; Tudomásul veszi, hogy az UEFA jogosult arra, hogy ne fogadja el egy klub nevezését a klubtornákra; Elfogadja az UEFA bármilyen döntését kivételek megadására, a licencrendszer akkreditálására és/vagy a szúrópróbák elrendelésére; A szabályzat előírásainak megfelelően kirója a szankciókat az adott felekre.
Fegyelmi szabályok Az MLSZ Fegyelmi Szabályzata szabályozza a klublicenc eljárás során elkövetett szabálytalanságok szankcionálását. A szabályzat meghatározza a fegyelmi eljárást, az elkövetett szabálytalanságot, a szankcionálhatók körét és a szankciókat.
2.3.4.
Licencrendszer kiterjesztése Az MLSZ elnöksége a 2003. április 25-i elnökségi ülésén hozott 55/2003 számú határozata alapján a 2004/2005 évi nemzeti bajnokság minden első osztályú klubja számára kötelező nevezési feltétel az UEFA licenc megszerzése. A licencrendszer az NB I-ben induló összes klubra kiterjed. A licenc megszerzése jogosítja fel a klubokat, hogy sporteredményeik alapján induljanak az NB I-ben és az UEFA klubtornákon. A licencrendszert ki kell terjeszteni azon nem NB I-ben szereplő klubra is, amely a Magyar Kupában elért eredménye alapján indulási jogot szerzett az UEFA Kupában.
2.3.5.
Változtatások Amennyiben licencadó változtatni kíván a licencrendszer feltételeiben, úgy azt minimum két évvel a bevezetés előtt be kell jelenteni a klubok és az UEFA számára.
3. LICENCADÓ Ez a fejezet határozza meg a licencadót, a licencadó testületet és a licencet. 3.1.
Licencadó
3.1.1.
Licencadó az MLSZ, amelynek ezt a jogát az elsőfokú (alap)eljárásban az MLL gyakorolja. Másodfokú eljárás az MLSZ hatásköre.
3.1.2.
Az MLL az elsőfokú eljárás keretében irányítja a licenceljárási rendszert, kijelöli az elsőfokú licencadó testületet és a licenceljárási adminisztrációt, meghatározza a licenceljárás menetét, kijelöli a határidőket, ellátja a szervezési feladatokat.
3.1.3.
Az MLSZ a másodfokú eljárás ellátása érdekében kijelöli a fellebbviteli licencadó testületet és a másodfokú eljárás adminisztrációját.
3.1.4.
Az MLSZ és az MLL garantálja licenckérelmezők teljes biztonságát arra nézve, hogy a licenceljárás során kapott minden információt bizalmasan kezel. Mindenkinek, aki a licenceljárásba bekapcsolódott, mint testületi tag vagy az adminisztráció alkalmazottja, munkája megkezdése előtt alá kell írnia egy titoktartási nyilatkozatot.
3.2.
Licencadó testületek
3.2.1.
Két licencadó testület illetékes a licencadási eljárásban:
7
• •
Elsőfokú testület az MLL által megbízva; Fellebbviteli testület az MLSZ által megbízva.
3.2.2.
A két testület független egymástól. Adminisztratív támogatást az MLL illetve az MLSZ hivatalától kapnak.
3.2.3.
Elsőfokú licencadó testület
3.2.3.1.
Elsőfokú licencadó testület dönt arról, hogy a benyújtott dokumentumok és a licencrendszer előírásai alapján kiállítsa-e a licencet a kérelmezőnek.
3.2.3.2.
MLL elnöksége jelöli ki a testület elnökét és tagjait.
3.2.3.3.
A testületnek tagja lehet az MLL alkalmazottja is.
3.2.3.4.
A testület 7 tagból áll, a döntéseknél a határozatképességhez legalább 5 fő jelenléte szükséges.
3.2.3.5.
A testület határozatot a jelenlevők több mint felének egyező szavazata alapján hoz. Szavazategyenlőség esetén a testület elnökének szavazata duplán számít.
3.2.4. 3.2.4.1. 3.2.4.2. 3.2.4.3. 3.2.4.4. 3.2.4.5.
Fellebbviteli licencadó testület Fellebbviteli licencadó testület dönt a kérelmező fellebbezése esetén. Döntése végleges és megfellebbezhetetlen a tekintetben, hogy a licenc kiadásra kerül vagy sem. Az MLSZ elnöksége jelöli ki a testület elnökét és tagjait. A testületnek tagja lehet az MLSZ alkalmazottja is. A testület 7 főből áll, a döntéseknél a határozatképességhez legalább 5 fő jelenléte szükséges. A testület határozatot a jelenlevők több mint felének egyező szavazata alapján hoz. Szavazategyenlőség esetén a testület elnökének szavazata duplán számít.
3.3.
Licencadó testületek tagjainak kijelölése
3.3.1.
Licencadó testületek elnökeinek és tagjainak megbízatása 2 éves időtartamú, amelynek lejárta után ismét megbízást kaphatnak.
3.3.2.
A testületek tagjait az öt szakterület (kritérium) elismert személységeiből kell kijelölni, akik szakirányú végzettséggel és az adott szakterületen legalább öt éves gyakorlattal rendelkeznek.
3.3.3.
Mindkét licencadó testületnek alkalmaznia kell legalább egy szakképzett jogászt és egy könyvvizsgálót.
3.3.4.
Licencadó testületek tagjai nem lehetnek az MLSZ, illetve az MLL Jogi, Fegyelmi és Fellebbviteli Bizottságainak tagjai.
3.3.5.
Licencadó testületek tagjai lehetnek az MLSZ, illetve az MLL más (az előző pontban leírtaktól eltérő) bizottságának tagjai is.
3.4.
Licencadó testületek tagjainak semlegessége
3.4.1.
Ha bárminemű kétség merülne fel egy testületi tagnak a kérelmező labdarúgó klubbal szembeni elfogulatlanságával kapcsolatban, vagy érdekellentétek merülnének fel, akkor a tag a döntéshozásból ki van zárva.
3.4.2.
Testületi tag nem elfogulatlan, ha ő vagy bármely hozzátartozója (Ptk. 685 §) valamelyik NB I-es labdarúgó klub tagja, részvényese, üzletfele, szponzora vagy tanácsadója, vagy azzal bármilyen érdekeltségi viszonyban van.
8
3.4.3.
Licencadó a tagok semlegessége tekintetében - az UEFA-val egyetértésben - további kritériumokat határozhat meg.
3.5.
Licenceljárási adminisztráció
3.5.1.
Licencadó licenceljárási adminisztrációt hoz létre, és kijelöli tagjait. Az UEFA licencrendszer magyarországi projekt igazgatója Makray Balázs, az MLL igazgatója dr. Sélley Zoltán.
3.5.2.
Az adminisztráció feladatai az alábbiak: • Licencrendszer előkészítése, megvalósítása és továbbfejlesztése; • Adminisztratív segítségnyújtás a licencadó testületeknek; • Licences segítése, tanácsokkal való ellátása, és játékidény alatt történő megfigyelése; • Kapcsolattartás és véleménycsere az UEFA és a tagszövetségek licenceljárási adminisztrációjával.
3.5.3.
Az adminisztrációban megfelelően képzett személyzet kell, hogy dolgozzon, a szükséges infrastruktúrával felszerelve. A költségeiket licencadónak kell állnia. Licencadó adminisztrációs díjat számít fel a licencért, amelynek összege: 250.000 + ÁFA Ft.
3.5.4.
Az adminisztráció legalább egyik alkalmazottjának vagy egy külsős pénzügyi tanácsadónak a könyvvitel és az auditálás területén elismert diplomával, és e téren szerzett, legalább 5 éves, tapasztalattal kell rendelkeznie.
3.6.
Licenc
3.6.1.
Licenceket az MLSZ „Klublicenc Szabályzat” előírásai alapján kell kiállítani. A licencrendszer összes kötelező kritériumát teljesítenie kell a sportbeli eredmények alapján indulási jogot szerzett kluboknak. A licenc feljogosítja birtokosát, hogy részt vegyen az NB I és az UEFA klubtornák versenyében.
3.6.2.
Csak azok a klubok vehetnek részt az NB I és az UEFA klubtornák küzdelmeiben a soron következő játékidényben, akik folyó év május 31-ig megszerezték a klublicencet, és sporteredményeik alapján minősítést nyertek.
3.7.
Indulás az UEFA klubtornákon
3.7.1.
Ha a klub az adott UEFA klubtornákon indulni akar, akkor a licenc megszerzése mellett teljesítenie kell az összes előírást, amit az UEFA a versenykiírásokban és egyéb szabályzatokban előír.
3.7.2.
UEFA klubtornára történő nevezés elfogadására az UEFA-nak, illetve illetékes szerveinek (főigazgató, klubtorna bizottság stb.) kizárólagos jogosítványa van.
3.7.3.
A döntés megtámadható az UEFA alapszabályán alapuló összes jogorvoslati lehetőség útján, beleértve a lausanne-i választott sportbíróságot.
3.8.
Indulás az NB I-ben
3.8.1.
Ha a klub az NB I-ben indulni akar, akkor a licenc megszerzése mellett teljesítenie kell az összes előírást, amelyet az MLSZ a versenykiírásokban és egyéb szabályzatokban előír.
3.8.2.
Az NB I-be történő nevezés elfogadása az MLL hatásköre, amelynek döntése ellen benyújtott fellebbezés esetében az MLSZ illetékes eljárni.
3.8.3.
A döntés a sporttörvény és az MLSZ alapszabály előírásainak megfelelően támadható meg.
9
4. LICENCCEL RENDELKEZŐ KLUBOK Ez a fejezet határozza meg azt a jogi személyt, amelynek folyamodnia kell a licencért (licences). Licencadónak felhívást kell közzétenni, hogy az érintett labdarúgó klubok hogyan folyamodjanak licencért. Amíg licencadó nem állítja ki a licencet, licences licenckérelmezőnek tekintendő. 4.1.
Licencesek köre
4.1.1.
Hatókör
4.1.1.1.
Az UEFA megköveteli, hogy minden klub, amely sportteljesítménye alapján minősítést nyer az UEFA klubtornákra, a 2004/2005-ös idénytől kezdődően e szabályzat előírásai alapján rendelkezzék licenccel.
4.1.1.2.
Az MLSZ megköveteli, hogy minden klub, amely sportteljesítménye alapján minősítést nyer az NB I-re, a 2004/2005-ös idénytől kezdődően e szabályzat előírásai alapján rendelkezzék licenccel.
4.1.1.3.
A Magyar Kupában elért eredménye alapján az UEFA Kupában való indulásra jogot szerzett alacsonyabb osztályban szereplő klubnak is meg kell szereznie az UEFA klublicencet.
4.1.2.
Labdarúgó egyesületek státusza A klub státusza hivatásos, amely alól kivétel az NB II és alacsonyabb osztályú UEFA Kupában indulási jogot szerzett klub státusza.
4.1.3.
Labdarúgó klubok jogi formája A klubok jogi formája gazdasági társaság, amely alól kivétel az NB II és alacsonyabb osztályú UEFA Kupában indulási jogot szerzett klub. Licenckérelmező kizárólag a fentiekben meghatározottaknak megfelelő jogi formájú klub lehet. Személyek nem fordulhatnak klublicencért, így nem is kaphatnak azt.
4.2.
Licencadás
4.2.1.
Jogi kapcsolat a klub és az MLSZ között
4.2.1.1.
A licencrendszer szerződésen alapszik a klub és az MLSZ között, amely meghatározza a klubok indulását az NB I-ben és az UEFA klubtornákon.
4.2.1.2.
A licenc egy évre, a következő játékidényre (őszi-tavaszi rendszer) szól.
4.2.2. 4.2.2.1.
4.2.3. 4.2.3.1.
Írásos kérelem Licenckérelmező írásos kérelmet nyújt be licencadónak. Ebben a kérelemben a klubnak különösképpen arról kell nyilatkoznia, hogy be fogja tartani a licencszerződésben foglalt kötelezettségeit. Egyéb feltételek A licenc kiállításának feltétele, hogy kérelmező teljesítse az összes kötelező kritériumot.
10
4.2.4.
Licencek lejárta, visszavonása és visszaadása
4.2.4.1.
A licenc előzetes értesítés nélkül lejár: • annak a játékidénynek a végén, amelyre kiállították; • az NB I feloszlása esetén.
4.2.4.2.
Licencadó a szezon alatt visszavonhatja a licencet, ha: • a licenc kiállításának bármelyik feltétele nem teljesül; • a klub megszegi az MLSZ Klublicenc Szabályzatban rögzített bármelyik kötelezettségét.
4.2.4.3.
Ha a licenc visszavonásra kerül, licencadó a játékidény befejezése előtt kizárja a klubot az NB I-ből.
4.2.4.4.
Licencet nem lehet átruházni.
4.2.4.5.
Ha bármilyen oknál fogva a licencest a szezon alatt csődeljárás alá vonják, a licenc visszavonható.
4.2.4.6.
Az UEFA fenntartja a jogot, hogy kizárjon egy klubot az adott UEFA klubtornából az adott UEFA klubtorna szabályzata alapján.
4.3.
UEFA Kupába jutott alacsonyabb osztályú klubok
4.3.1.
Alapelv Ha egy klub sportbeli eredményei alapján bejut az UEFA Kupába, de nem esett az MLSZ licenceljárási rendszer alá, mert alacsonyabb osztályban játszik, akkor az MLSZ kérheti a licencrendszer rendkívüli alkalmazását.
4.3.2.
Eljárás
4.3.2.1.
Elővigyázatossági intézkedésképpen az MLSZ legkésőbb április 15-ig írásban tájékoztatja az UEFA adminisztrációját egy ilyen rendkívüli kérelem lehetőségéről, megjelölve az érintett klub(ok) nevét/neveit.
4.3.2.2.
Az UEFA adminisztráció konzultál az MLSZ adminisztrációjával, és elővigyázatossági intézkedésként meghatározza az érintett ügy(ek)ben a licenckérelmezés eljárását.
4.3.2.3.
Az UEFA Kupába jutott klubnak az MLSZ-en keresztül kérvényt kell benyújtania az UEFA-hoz a rendkívüli eljárásért.
4.3.2.4.
Az UEFA adminisztráció rögzíti az érintett klub számára a minimális kritériumokat, valamint a szükséges időkereteket. E célból az UEFA figyelembe veszi az élvonalbeli klubok MLSZ licencrendszerének követelményeit, valamint a szóban forgó egyesület státuszát. Elvileg ez az eljárás az újonnan feljutott egyesületre is vonatkozik.
4.3.2.5.
E kritériumok megvizsgálása az MLSZ felelőssége, miként az is, hogy értesítse az UEFA-t annak kimeneteléről.
4.3.2.6.
Ha a klub a kiszabott határidőn belül benyújtja a szükséges dokumentációt, és teljesíti a meghatározott követelményeket, kivételes alapon az UEFA külön engedélyével részvételi jogot kap az UEFA Kupában.
4.4.
Licencesek meghatározása
4.4.1.
Alapelv
4.4.1.1.
Licencadó felelőssége a licencesek meghatározása, az MLSZ alapszabályai és szabályzatai
11
4.4.1.2.
szerint, az ország törvényei alapján. Licencesek meghatározása MLSZ tagsághoz és a szövetség fegyelmi jogköréhez kötött.
4.4.1.3.
Licenceseknek - mint az ország törvényei szerinti jogi személyeknek - az MLSZ tagjainak kell lenniük. Az MLSZ teljes felelősséggel bír, és kizárólagos ellenőrzési joggal rendelkezik mindenfajta labdarúgással kapcsolatos tevékenység felett, ami a magyar és nemzetközi labdarúgó versenyeken való részvételt és a klublicenc követelményeket illeti.
4.4.1.4.
Licences főként a következők biztosításáért felelős: a) A klub minden játékosa szerepeljen az MLSZ nyilvántartásában, és hivatásos játékos esetében írásos munkaszerződése vagy egyéni vállalkozói szerződése legyen a klubbal. b) Licencadó megkapjon minden szükséges információt és/vagy dokumentumot, amelyek kapcsolatosak a licenckötelezettségek teljesítése, így a sportbeli, infrastrukturális, személyi és adminisztratív, jogi és pénzügyi kritériumok teljesítése vonatkozásában. A következő tételeket kell csatolni: A. Mérleg kivonat a) Vagyontárgyak • A játékosok megszerzésének költsége (nettó) • A tulajdonában lévő infrastruktúra • Labdarúgó adósok • Más labdarúgással kapcsolatos vagyontárgy b) Tartozások • Labdarúgó hitelezők • Biztonsági kölcsön • Más kölcsön B. Profit és veszteség a) Bevételek • Jegybevételek • Marketing, szponzori és hirdetési bevételek • Televíziós jogok • Más, versennyel kapcsolatos bevételek • Átigazolások • Kereskedelmi ajándéktárgyak és vendéglátás • Labdarúgással kapcsolatos bérleti és kölcsönzési bevételek • Adományok és egyéb harmadik személytől kapott hozzájárulások • Más labdarúgással kapcsolatos bevételek b) Kiadások • Személyi kiadások • A játékosok bére és fizetése • Más bérek és fizetések • Más személyi kiadások • Közvetlen versenykiadások • Más labdarúgással kapcsolatos kiadások • Értékcsökkenés és amortizáció • Játékosokkal kapcsolatos értékcsökkenés • Más értékcsökkenés a. Székhelye jogilag Magyarországon legyen, hazai mérkőzéseit székhelyén játssza; b. Rendelkezzen nevének és klubemblémájának jogaival, ne változtassa meg a nevét hirdetési/promóciós célokból a licenc kiadása után annak lejáratáig; c.
Ne fogadjon el olyan pontokat a televízióval, szponzorokkal vagy más kereskedelmi partnerekkel kötendő szerződéseiben, amelyek korlátozhatnák az
12
egyesületet döntési szabadságában, vagy befolyásolhatnák menedzsmentjét. 5. ALAPELJÁRÁS 5.1.
Bevezetés
Ez a fejezet a licencrendszer alapeljárását határozza meg. Az alapeljárás időrendi sorrendben meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a licencadási eljárásban kötelezően végre kell hajtani. A licencadó által teljesítendő legfontosabb követelmények a következők: • A döntéshozó szerv kétszintű (elsőfokú és fellebbviteli testület); • Mindegyik kritérium csoportot (sportbéli, infrastrukturális, személyi és adminisztratív, jogi és pénzügyi), amelyet licenckérelmező teljesített, hitelesíteni kell a licencadót képviselő testülettel; • Az MLSZ köteles az UEFA -hoz benyújtani a licencet megszerző klubok listáját, az adott évre vonatkozó UEFA klubtornák szabályzatában meghatározott határidőn belül. Az UEFA és/vagy annak kinevezett testülete/ügynökei fenntartják a jogot arra, hogy bármikor szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartsanak licencadóknál, hogy ellenőrizzék az alapeljárásban megszabott minimális követelmények betartását. A követelmények figyelmen kívül hagyása szankciókat vonhat maga után, amelyeket a mulasztások jellegének és súlyának megfelelően, az illetékes UEFA szervezeti egység határoz meg. 5.2.
5.3.
Célok •
Az alapeljárás a következőket biztosítja:
•
Hatékony licenceljárási rendszert alakít ki;
•
Beépíti azokat a feladatokat, amelyeket licencadónak teljesíteni kell az UEFA klubtornákra való bejutáshoz szükséges licenc kiállításához;
•
Gondoskodik arról, hogy a klublicenc kiadásáról szóló döntést független szerv (elsőfokú és/vagy fellebbviteli testület) hozza meg;
•
Gondoskodik arról, hogy a döntéshozó testületek licencadó licenceljárási adminisztrációjától megfelelő támogatást kapjanak;
•
Rugalmasságot biztosít licencadónak a licencrendszer intézésekor. Előnye
Az alapeljárás a legfontosabb lépéseket állapítja meg. Előnye, hogy olyan vezérfonalad ad, amelynek segítségével jól és hatékonyan vezényelhető le a licencrendszer. Garantálja az egyenlő és átlátható eljárást, aminek segítségével licenckérelmezők hazai és nemzetközi szinten azonos licencrendszer alá esnek. 5.4.
Alapeljárás
Az alapeljárás által meghatározott kötelező lépéseket az 1. számú ábra szemlélteti. Az alapeljárási folyamat minden év őszi szezonjában december 15. napjától, minden licencév tavaszi szezonjában május 30. napjáig van folyamatban. Az ábrán található számok azokat a logikai sorrendet követő lépéseket jelölik, amelyeket a licenceljárás során licenckérelmező érdekében meg kell tenni. Az ábra bal oldali oszlopában a számok 1-től 16-ig követik egymást. Ezeket a lépéseket kell követni, pl. „licenc-kérelmezőnek minden követelményt meg kell kapnia, licencadó testületeknek a terv szerint kell haladnia”, stb. A kommunikáció licenckérelmező és licencadó adminisztrációja között levélben, telefaxon vagy e-mailen történik.
13
Az ábrán található betűk azokra a bizonylatokra utalnak, amelyeket az eljárás során ki kell vagy kellene érdemelni, amelyeket megfelelően kell kezelni. Az ábrán a betűk A-tól I-ig folytatódnak, a középső oszlopban. A jobb oldali oszlop minden egyes lépésnél rövid leírással segíti az olvasót. 1.
Az NB I-ben és az UEFA klubtornákon következő szezonban induló klubok listájának és a licencadó által meghatározott határidőnek megfelelően a licenceljárási igazgató bemutatja a licenceljárási dokumentumokat, amelyek tartalmazzák a kritériumokat, a kérdőíveket és a válaszlevelek formáját.
2.
Licenceljárási igazgató legkésőbb minden év március 01. napjáig kiosztja az előkészített dokumentumcsomagot licenckérelmezők között (postán, faxon, belső hálózaton keresztül,). A licenceljárási igazgató kérheti az átvétel visszaigazolását.
3.
Licenckérelmezők kitöltik a dokumentumokat (kérdőívek, űrlapok, stb.), és a megadott határidőre, amely minden év március 31. napja visszaküldik (postán, faxon, belső hálózaton keresztül, stb.) a licenceljárási igazgatónak. Ha szükséges, mellékleteket is csatolnak.
4.
Licenceljárási igazgató ellenőrzi, hogy licenckérelmező által küldött válasz időben és teljes körűen érkezett-e.
5.
Döntés: két alternatíva: 6. lépés vagy (A) lépés.
6.
Ha a dokumentumok teljes körűek és a megbeszélt határidőig megérkeztek licenceljárási igazgató kiválogatja a beérkezett információkat, jegyzőkönyvet készít, majd továbbítja a megfelelő szakembereknek, akik az egyes területek ellenőrzéséért felelősek (pl. a jogi dokumentumokat a jogi szakértőnek, a pénzügyi információkat a gazdasági szakértőnek továbbítja).
7.
Kinevezett szakértők licenceljárási igazgatótól megkapják licenckérelmezők dokumentumait, átnézik őket, ellenőrzik a kritériumok teljesítését, majd ezután minden év legkésőbb április 15. napjáig meghatározott formában (jegyzék, jelentés, stb.) visszajeleznek a licenceljárási igazgatónak. Az ellenőrzést mellékelt dokumentumokkal kell igazolni (bizonyítékok arra, hogy a követelményeket teljesítették).
8.
Döntés: két lehetőség: 9. lépés vagy (A) lépés.
9.
Licenceljárási igazgató ellenőrzi, hogy a szakértők jelentése teljes körű és a megadott határidőre megérkezett. Licenceljárási igazgató áttekinti a jelentést és a szakértők véleményét.
10. Licenceljárási igazgató kiértékeli a licenckérelmeket. A szakértők jelentése alapján megjelölheti azokat a területeket, ahol további vizsgálatok szükségesek. 11. Döntés: két lehetőség: 12. lépés vagy (B) lépés. 12. Ha licenceljárási igazgató nem jelöl ki olyan területeket, ahol további vizsgálatok szükségesek, akkor minden év április 22. napjáig jelentést terjeszt elő az elsőfokú testület számára. Ennek az előterjesztésnek tartalmaznia kell a vizsgálat szempontjait, a kapott dokumentumok elemzését és, ha ilyen volt, a helyszíni vizsgálaton szerzett információkat. A vizsgálat eredményének függvényében az előterjesztésnek tartalmaznia kell egy ajánlást arra nézve, hogy támogatja vagy elutasítja a licenc kiadását. 13. Az elsőfokú testület a megadott határidőre megkapja licenceljárási igazgató előterjesztését, azt átvizsgálja, majd kérheti a licenceljárási igazgatót, hogy szükség esetén további magyarázatokat és dokumentumokat adjon. Az elsőfokú testület meghozza a döntését, támogatja-e vagy elutasítja a licenckérelem megadását. Az elsőfokú testületnek teljesítenie kell azokat a minőségi, függetlenségi és bizalmi követelményeket, amelyeket a „Klublicenc Szabályzat” a 3.3. és a 3.4. pontban leírt. 14. Döntés: két lehetőség: 15. lépés vagy (D) lépés. Az elbírálás határideje minden év április hó 30. 15. Licenckérelmezők
dokumentumainak
és
14
licenceljárási
igazgató
jelentésének
gondos
áttanulmányozása után a döntéshozó testület kiállítja a licencet. A licenc érvényessége annak a függvénye, hogy licenckérelmező teljesített-e minden, az MLSZ Klublicenc Szabályzatban kötelező kritériumként megjelölt követelményt. 16. Licenceljárási igazgató megkapja a döntéshozó testület jelentését. A testület döntésének megfelelően összeállítja azoknak a licenckérelmezőknek a listáját, akik elindulhatnak az NB Iben és az UEFA klubtornákon. Ezt a listát elküldi az MLSZ-nek, majd az tovább az UEFA-nak, legkésőbb minden év május 30. napjáig. (A) Az 5. lépés után: Ha a dokumentumok nem teljes körűek, vagy nem küldték be őket a megadott határidőre licenceljárási igazgató kapcsolatba lép licenckérelmezőkkel azért, hogy megbeszéljék a következő lépéseket (pl. információkérés, csatolandó dokumentumok, hiányzó kérdőív vagy nyomtatvány). (B) A 8. lépés után: Ha a licenceljárásban résztvevő szakember talál olyan területet, ahol további információkra van szüksége, akkor kapcsolatba lép licenckérelmezővel, hogy tisztázzák az adott problémát, és egyességre jussanak a teendőkről. Ha licenceljárási igazgató talál olyan területet, ahol további vizsgálatra van szüksége (bizonyos kritériumokat nem teljesítettek, hibák, információhiány, stb.), akkor kapcsolatba lép licenckérelmezővel, hogy megtárgyalják ezeket a problémákat. Licenceljárási igazgató további magyarázatokat vagy csatolt dokumentumokat kérhet, helyszíni látogatást tehet további vizsgálat céljából. Helyszíni vizsgálat tervezése esetén licenceljárási igazgató és/vagy a szakértő egyeztet licenckérelmezővel, és megjelöli a szóban forgó problémás területet. Meghatározzák a klub teendőit, amit ezeken a területeken a megszabott időn belül ki kell javítaniuk. (C) Döntés. Két lehetőség: Ha licenckérelmező egyetért licenceljárási igazgatóval a teendők tekintetében, akkor a 10. lépéshez kell visszatérni. Ha licenckérelmező nem ért egyet licenceljárási igazgató jelentésével, és megtagadja az új információk adását, vagy a szükséges lépések megtételét, akkor a 12. lépéshez kell visszatérni. (D) Licenckérelmezők dokumentumainak és licenceljárási igazgató előterjesztésének gondos áttanulmányozása után az elsőfokú testület visszautasította a licenc kiadását. A visszautasítás részletezi a megjelölt területeket. Licenckérelmezőnek adva van az a lehetőség, hogy fellebbezésért folyamodjon. (E) Licenckérelmező fellebbezésért folyamodott. Fellebbezni mindig az adott év május hó 7. napjáig lehetséges, a licenceljárási igazgatóhoz küldött ajánlott levélben. A fellebbviteli testületet értesítik, és megegyezés szerint kitűzik az ülés időpontját. (F) Licenceljárási igazgató elkészíti a jelentést, és elküldi a fellebbviteli testületnek, legkésőbb május hó 12. napjáig. A jelentés tartalmazza a szóban forgó kérdéses területeket, és az elutasítás indoklását. (G) A fellebbviteli testület legkésőbb minden év május hó 20. napjáig összeül, és megvitatja licenckérelmező fellebbezését. Fellebbviteli testület további információkat és/vagy csatolandó dokumentumokat kérhet licenceljárási igazgatótól vagy licenckérelmezőktől. (H) Döntés. Két lehetőség: 15. lépés vagy az (I) lépés. Licenckérelmezők dokumentumainak és licenceljárási igazgató előterjesztésének gondos áttanulmányozása után fellebbviteli testület visszautasította a licenc kiadását. Fellebbviteli testület jelentése részletezi a visszautasítás okait és a kérdéses területet. A döntést minden év legkésőbb május hó 25. napjáig meg kell hozni.
15
I. TÁBLÁZAT: ALAPFOLYAMAT FOLYAMATÁBRA (LSD. CP.01, # 1)
16
17
6. SPORTBELI KRITÉRIUMOK 6.1.
Bevezetés
A labdarúgás jövője végett abszolút szükséges, hogy a labdarúgóknak olyan széles alapokon nyugvó tábora tevékenykedjék a sportágban, akik rendelkeznek a profi játékossá váláshoz szükséges szakismerettel és motivációval. Annak ellenére, hogy az első számú sportág a világon, mégis újra és újra más csapatsportok (kosárlabda, röplabda, stb.) és egyéni sportok (tenisz, golf, stb.) kihívásaival kell szembenéznünk. Ezért fontos támogatni az utánpótlás-nevelési programokat, és vonzóvá tenni a labdarúgást több és jobban képzett fiúk és lányok számára, akik nemcsak játsszák ezt a játékot, hanem szurkolók, nézők és partnerek egyaránt. A labdarúgásnak a legnépszerűbb sportágnak kell maradnia. E tekintetben az UEFA tagszövetségeiben az élvonalbeli klubok vannak a leginkább abban a helyzetben, hogy követendő példát mutassanak az összes többi klubnak azzal, hogy az utánpótlás labdarúgásba fektetnek be. 6.2.
Célok
A sportbeli kritériumok céljai világosak. Az első osztályban minőségi labdarúgásra van szükség, tehát a legjobb sportbeli feltételekkel rendelkező egyesületeknek kell a hazai bajnokság első osztályában játszaniuk. Ezért az alábbi célokat kell kitűzni: • •
• •
6.3.
Azoknak a kluboknak, amelyek minősítést szereznek az NB I-re és az UEFA klubtornákra, be kell fektetetniük az utánpótlás fejlesztési programokba. Ezeknek az egyesületeknek szakképzett és minősítéssel rendelkező edzőket kell alkalmazniuk az utánpótlás csapatoknál is, a labdarúgó edzések minőségének fejlesztése céljából. Gondoskodniuk kell az utánpótlás játékosok iskolai oktatásáról is. A fair play elsődleges a pályán belül és kívül egyaránt, megértés és tolerancia szükséges a mérkőzésben érdekelt felek (játékvezetők, játékosok, edzők és vezetők) között, különös tekintettel a játékvezetői döntésekre.
A klubok haszna
Az utánpótlás fejlesztési programok első és legfontosabb előnye, hogy biztosítja a tehetségek felbukkanását a klubok első csapatai számára minden évben. Manapság az ilyen tehetségeket olcsóbb képezni, mint megvásárolni az átigazolási piacon. Ezek a játékosok általában könnyebben és gyorsabban illeszkednek be az első csapatba, hiszen részben velük együtt edzettek, jobban ismerik a taktikájukat, és azonos nyelven beszélnek. Az egyetlen dolog, ami hiányzik, a tapasztalat. Sok európai nagy egyesület büszkélkedhet ifjú tehetségeivel, akik rendszeresen játszanak az első csapatban. Ezek a játékosok az azonosulási folyamat szempontjából is fontosak a szurkolók és az egyesület számára. A FIFA új átigazolási rendszerének értelmében, - amelyet az Európai Unió is elfogad, - kártalanítást kap az a klub, amelyik olyan 23 évnél fiatalabb játékosokat edz, akiket később nemzetközileg átigazolnak. A nevelő egyesületeknek tehát megtérül az a befektetés, hogy fiatal játékosokat nevelnek. Ez is egy további motiváció kell, hogy legyen az egyesületek számára az utánpótlás rendszer támogatásához. Azok a programok, amik elősegítik a jó kapcsolatot és a kölcsönös tiszteletet az edzők, a vezetők, a játékosok és a játékvezetők között, támogatják a fair play eszméjét, a pályán belül és kívül egyaránt. A játékosok és a klubok image-a javulni fog, másrészről nem kell viselniük a fegyelmi szankciók súlyos terheit.
18
6.4.
Kritériumok
6.4.1.
„A” és „B” kritériumok
Sorszám S.01
Fokozat A
Leírás Jóváhagyott utánpótlás fejlesztési program Minden licenckérelmezőnek rendelkeznie kell korosztályos utánpótlás-nevelési, programmal, amelyet licencadónak el kell fogadni. Licenckérelmezőnek minimum 4 éves utánpótlás-nevelési programmal kell rendelkeznie, amelyet licenckérelmező az eljárás során írásban köteles bemutatni. Az első licenckérelem alkalmával hosszú távú tervet, valamint az első év részletes nevelési, fejlesztési és versenyprogramját kell leadni, amelyet az MLSZ Szakmai és Edzőképző Központja ellenőriz. A további években az előző év értékelésének valamint az adott szezon feladatainak részletezése szerepel a fejlesztési programban. A programban ki kell térni az utánpótlás szakág iskolai kapcsolattartására, a szakmai és technikai feltételekre. Az utánpótlás-nevelési program szerves része a Bozsik programban való kötelező részvétel. A programnak az alábbi minimális követelménynek kell megfelelni: • Licenckérelmező köteles az alábbi korosztályos csapatokat működtetni, és versenyeztetni: - U-7, U-9, U-11, U-13 a Bozsik program szerint; - U-15, U-17, U-19 az MLSZ első osztályú csapatok utánpótlására vonatkozó versenykiírása szerint; - U-12, U-14, U-16 és U-18 korosztályos csapatok a MALL által működtetett regionális bajnokságokban. • Akkor lehet az utánpótláscsapatokat beszámítani, ha azok a klubhoz tartoznak, vagy abban tagsági joggal rendelkeznek, és a klub pénzügyileg és szakmailag támogatja őket. További feltétel, hogy azonos székhelyen működjön a klub és utánpótláscsapatai. Más településhez tartozó utánpótláscsapat beszámítása nem fogadható el. • Amennyiben licenckérelmező utánpótláscsapatai jogilag nem tartoznak licenckérelmezőhöz, akkor legalább 4 év időtartamú szerződést kell licenckérelmezőnek kötni az utánpótlás-nevelő egyesülettel. Licenckérelmező utánpótlás-nevelő szakága, vagy vele utánpótlás-nevelésre szerződött egyesülete azonos, bejelentett székhelyen köteles működni, és hazai mérkőzéseit székhelyén játszani. A klub éves költségvetésének legalább 10 %át kell kötelezően az utánpótlás-nevelésre fordítania. Ezt szerepeltetni kell az üzleti tervben, amelyet licencadó ellenőriz, és a következő évi licenckérelem folyamán értékel. • Minden utánpótláskorú játékost le kell igazolni. Az utánpótláscsapatok valamennyi hivatalos mérkőzéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az U-7, U-9, U-11 korosztályú játékos maximum 30 mérkőzést játszhat évente. Az U-11 és U-13 korosztályokban a játékos 30 bajnoki és kupamérkőzésen, továbbá hivatalosan bejelentett nemzetközi tornán, illetve a korosztályos válogatott mérkőzésein szerepelhet. Az U-15 és U-19 korosztályok között a játékos 40 bajnoki és kupa-mérkőzésen játszhat, illetve a válogatottbeli kötelezettségének tehet eleget. Licenckérelmező a bajnoki idény első mérkőzését megelőző nap 24. órájáig köteles az U-7, U-9, U-11 korosztályok esetében legalább 12 fős, a többi korosztálynál legalább 16 fős keretet az MLL-hez eljuttatni. A keretekben fel kell tüntetni a játékosok nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét valamint tagsági számát. Amennyiben licenckérelmező szeptember 30-ig még nappali tagozatos diákot igazol, akkor a listát október 5-ig kiegészítheti. Csak az MLSZ által regisztrált és engedélyezett bajnokságok és tornák mérkőzései számítanak hivatalos mérkőzésnek. A regionális és városi tornákat az illetékes megyei szövetségeknél kell bejelenteni, engedélyeztetni. Az országos tornákat és kupákat az MLSZ engedélyezteti. Az MLSZ által regisztrált
19
Sorszám
Fokozat
S.02
A
Leírás utánpótláskorú játékosok nem vehetnek részt az MLSZ által nem elismert bajnokságban és tornán. Sportbeli érdem - első csapat Licenckérelmező egyesület első csapata - az MLSZ által jóváhagyott versenykiírás szerint – a nemzeti bajnokságban és a Magyar Kupában nyújtott sportbeli eredménye alapján juthat be az NB I-be és az UEFA klubtornákra.
6.4.2.
„C” kritériumok
Sorszám S.03
Fokozat C
Leírás Játékvezetői ügyek - program a közös megértésre. Az UEFA az MLSZ-t teszi felelőssé abban, olyan projektet alakítson ki, amelynek célja a nagyobb fokú kölcsönös megértés, elismerés tisztelet elérése az edzők, vezetők, játékosok és játékvezetők között. Az MLSZ és licenckérelmező közös feladatai ebben a tekintetben a következők: • Az MLSZ évente informális összejövetelt rendez az edzők, vezetők, csapatkapitányok és játékvezetők részvételével a bajnoki szezon kezdete és szükségszerűen a tavaszi szezon kezdete előtt. A részvétel kötelező a licenckérelmezők számára. A részvételt a következő év licenckérelmezési folyamata során hitelt érdemlően igazolni kell. A találkozó lehetőséget ad véleménycserére, és a közös munka feltételeinek javítására. • Licenckérelmezőnek a bajnoki idényt és a tavaszi szezont megelőzően az MLSZ JB által elkészített listáról meg kell hívnia egy játékvezetőt, hogy a játékszabályok változásáról és az új játékvezetői utasításokról tartson tájékoztatót. Ezt a tájékoztatót hivatalos formában az MLSZ JB által kell igazoltatni. A találkozón lehetőség nyílik véleménycserére, és a közös munka feltételeinek javítására. • Az MLSZ Szakmai és Edzőképző Központ által előírt játékvezetői vizsgákkal kell rendelkezniük az edzőknek. A játékosok (utánpótláskorúak is) részére ki kell adni a játékszabályokat (www.mlsz.hu), és az edzőknek évente legalább egyszer, házi teszten kell ellenőrizniük a játékszabályok ismeretét, vizsgáztatási kötelezettség és szankció nélkül. • Az egyesületet képviselő személyeknek (edző, vezető, játékos) vállalniuk kell, hogy nyilvánosan tiszteletben tartják a játékvezetőket, és nem tesznek maliciózus kifejezéseket a médiában. • Az egyesületet képviselő személyek (edző, vezetők és játékosok) szerződésükben és a licenckérelmezés során vállalják, hogy nyilvánosan tiszteletben tartják a játékvezetőket, az ellenfelet és a szurkolókat, nem tesznek sértő és degradáló kifejezéseket és utalásokat a médiában.
6.4.3.
„D” kritériumok
Sorszám S.03
Fokozat D
Leírás Utánpótlás-nevelés Licenckérelmezőnek garantálnia kell, hogy utánpótlás-nevelési programjában érintett valamennyi játékosnak lehetősége van rendszeresen iskolába járni, és/vagy szakmai oktatásban részesülni.
20
7. INFRASTRUKTURÁLIS KRITÉRIUMOK 7.1. Bevezetés Az infrastrukturális kritériumok nagyrészt a következő szabályzatokon alapulnak: -
A labdarúgás játékszabályai; UEFA előírások stadionra, biztonságra, médiára; MLSZ pályarendszabályok; UEFA, MLSZ doppingszabályzatok; MLSZ versenyszabályzat.
Ebben a fejezetben fenti dokumentumok és hosszú időszak tapasztalatai alapján szigorú, minimum követelmények lettek megállapítva. Az infrastrukturális kritériumok azonban hosszú távú fejlesztéseket kívánnak, ezért számos ajánlás került beépítésre, amelyeket figyelembe kell venni abban az esetben, ha rövid időn belül (1-3 évig) stadiont akarnak felújítani. Ezek az ajánlások a későbbiekben alapvető követelmények lesznek, ezért kívánatos, ha az ajánlásokat már most szem előtt tartják a stadionok tervezésénél. 7.2. Célok A követelménylista célja a következő: -
Lehetőséget adni a mérkőzések résztvevőinek, hogy felszereltség és tisztaság szempontjából Magyarországon és külföldön azonos minőségi színvonalú létesítményeket vegyenek igénybe; Biztonságos, kényelmes és barátságos környezetet biztosítani a nézők részére; A média és a sajtó képviselőit megfelelő módon kiszolgálni; Megfelelő edzési lehetőségeket biztosítani, segítve ezzel a labdarúgókat szakmai tudásuk fejlesztésében.
Ezek az előírások a minőségi követelményekre összpontosítanak. A labdarúgó mérkőzések nézőinek meg kell adni a lehetőséget, hogy a stadionban biztonságos és kényelmes környezetben követhessék végig a mérkőzést. Természetesen a stadionokra vonatkozó követelmények időről-időre változnak, ahogy az igények és a színvonal is. Az MLSZ minden változtatást időben előterjeszt, még jóval azelőtt, hogy azt rendszeresítené. Felsorolunk további ajánlásokat is, amelyek később a jövő alapvető követelményei lesznek. 7.3. Előnyök a sportszervezetek számára Manapság a szurkolókat csak azokat az eseményeket követik figyelemmel, amelyek vonzóak, szórakoztatóak, és ezért megéri elkölteni egy bizonyos összeget. A mérkőzés önmagában már nem elégséges arra, hogy behozza az embereket a labdarúgó stadionba a mérkőzések megtekintésére. Ezért minden sportszervezetnek, karöltve a stadion tulajdonosaival és a helyi közösséggel, el kell érnie, hogy minden téren vonzó stadion biztosítson a látogatók számára. Az ilyen stadion ismérvei: • • • • • • •
Biztonságos és biztosított; Tömegközlekedéssel és/vagy autóval könnyű megközelíteni (beleértve a lehetőséget); Kényelmes ülőhelyei vannak; Közeli rálátás nyílik a pályára; Tiszta vendéglátó egységekkel és boltokkal rendelkezik; Mindkét nem számára higiénikus és tágas mellékhelyiségekkel van felszerelve; Korszerű kommunikációs eszközökkel rendelkezik (hangosbeszélő, kivetítő, stb.).
parkolási
Ezek a stadionok több embert, különösen családokat fognak vonzani a labdarúgó mérkőzésekre. A
21
szurkolók korábban fognak érkezni a helyszínre, és többet költenek, ha vonzó az infrastruktúra, kielégíti az igényeiket. Ezek a járulékos bevételek pedig segítenek finanszírozni a stadionok létesítményeiben történő beruházásokat. 7.4. Kritériumok A licencrendszer keretében a stadion a bajnoki- és kupamérkőzések helyszínét jelenti. Magában foglalja magát a stadiont és az azt körülvevő területet is, beleértve a televíziós, sajtó és VIP területeket is. A 2004-2005-ös bajnoki évtől kezdve a sportszervezetek bajnoki- és kupamérkőzéseiket olyan stadionban játsszák, amely az alább felsorolt kritériumoknak megfelelő létesítményeket, felszereléseket és szolgáltatásokat biztosítja. 7.4.1. „A” és „B” kritériumok Sorszám I.01
Fokozat A
Leírás Hitelesítési bizonylat A stadionokat hitelesíteni kell. A hitelesítési eljárást az MLSZ „Pályarendszabályok” tartalmazza. Hitelesítést, törvényi és rendeleti előírások szerint, szoros együttműködésben a megfelelő szervekkel (pl. helyi biztonsági szervezetek, kórház, tűzoltóság, rendőrség, stb.) kell elvégezni. A hitelesítési bizonylatnak minimum a következőket kell tartalmaznia: • A stadion szerkezetének biztonsági állapota, és ennek javítására vonatkozó intézkedések; • Elfogadó hatósági nyilatkozat a stadion biztonságára, biztosítására; • A stadionkapacitás hitelesítése (egyszemélyes ülőhelyek, teraszok és teljes szám); • Biztonsági/biztosítási terv, amelynek ki kell terjednie a jegy-eladási szisztémára, a nézők megfigyelésére, elválasztására, kiürítési stratégiára, egészségügyi szolgáltatásokra, tűzesetre, az áramkimaradás vagy bármilyen más válságos helyzet esetén teendő intézkedésekre. A megfelelő szerv által kiadott hitelesítési bizonylat az új bajnokság kezdetén két évnél nem lehet régebbi. Vonatkozó jogszabály: sporttörvény 64.§ (2) 33/2001 (III.5.) sz. kormányrendelet 11.§. A hitelesítést az MLL végzi. A hitelesítéshez licenckérelmezőnek a helyi önkormányzattól, a Katasztrófa Védelem helyi szervétől, az illetékes Tűzoltó Parancsnokságtól, az ÁNTSZ-től, a helyi Mentő Szolgálattól és az illetékes Rendőrkapitányságtól beszerzett két évnél nem régebbi hitelesítési bizonylattal kell rendelkeznie.
I.02
A
Biztonsági előírások A törvényi előírásoknak megfelelően a következő előírások szerves részét képezik a stadionok hitelesítési bizonylatának. A minimális licenckövetelmények az alábbiak: •
•
•
Az összes nyilvános átjárót és lépcsőt élénk színűre (pl. sárgára) kell festeni, csakúgy, mint minden olyan nézőtéri ajtót, ami a játéktérre nyílik, illetve minden, a stadionból kivezető kijárati ajtót és kaput. A stadionok és a lelátók minden részének, beleértve a bejáratokat, a kijáratokat, a lépcsőket, az ajtókat, az átjárókat, a tetőzetet, minden nyilvános és privát területet és helyiséget stb., meg kell felelnie a biztonsági előírásoknak. A nézőtéren minden nyilvános átjáró, folyosó, lépcső, ajtó, kapu, stb. mindenféle akadálytól mentes, elősegítve a nézők szabad elvonulását egy
22
Sorszám
Fokozat •
• •
I.03
A
Leírás esemény alatt. A stadion minden kijárati ajtajának, illetve kapujának, valamint a nézőtérről a játéktérre nyíló ajtóknak a nézőktől tekintve kifelé kell nyílnia, és ezeket nem szabad zárva tartani addig, amíg a nézők a stadionban vannak. Az összes ilyen ajtót és kaput folyamatosan őriznie kell egy erre a feladatra kinevezett őrnek, akinek feladata, hogy védjen a betolakodóktól, és vészhelyzetben elrendelt kiürítés esetén biztosítsa a kiürítési útvonalat. Illetéktelen belépések vagy behatolások esetére ezeket az ajtókat és kapukat fel lehet szerelni olyan zárszerkezettel, amelyet bárki egyszerűen és gyorsan kezelhet belülről. Semmilyen körülmények közt nem lehet az ajtókat kulcsra zárni akkor, amikor a közönség a stadionban van. A pályán és a stadion többi részén lévők védelmében megfelelően biztos villámhárítót kell felszerelni. Alapvető dolog, hogy az események rendezői és a stadionok biztonságáért felelős hatóságok kommunikálni tudjanak a nézőkkel a stadionon belül és kívül. Így megfelelő hangerejű és megbízható hangosbeszélőket és/vagy kijelzőt és/vagy videó kivetítőt kell felszerelni.
Jóváhagyott kiürítési terv Az adott helység illetékes szerve (kerületi, városi rendőr-kapitányság) hagyja jóvá azt kiürítési tervet, amely biztosítja, hogy veszély esetén az elfogadott törvényeknek megfelelően az egész stadiont ki lehessen üríteni. A jóváhagyott kiürítési tervnek tartalmaznia kell azt is, hogy ilyen esemény esetén a helyi biztonsági szervek, a helyi kórház, a tűzoltóság, rendőrség milyen feladatokat látnak el. Alkalmazandó jogszabályok: 154/2001.sz. (IX.5.) kormányrendelet; 33/2001 sz. (III.5.) kormányrendelet.
I.04
A
Irányítási szoba Minden stadionban kell egy irányítási szoba, ahonnan a stadion egész belterületét szabad szemmel ellenőrizni lehet. Itt kell elhelyezni az ellenőrző kamerák képeit is. A szobának közvetlen kapcsolatban kell lenni a stadion hangosító és elektronikus vezérlő helységével. A mérkőzés biztonsági és rendezési feladatainak irányítása itt történik a mérkőzést megelőzően, az alatt és után mindaddig, amíg a nézőközönség és a hivatalos személyek, a csapatok el nem hagyják a stadiont. Mérete: legalább 4 x 4 m. Felszereltsége: • Biztonsági pult; • 6 képernyős léptethető, kamerafigyelő rendszer; • Videó rendszer. Bútorzata: • Két íróasztal; • Négy szék, • Telefon (belső- és külső vonallal). A követelmények az ORFK illetékeseivel lettek egyeztetve. Alkalmazandó jogszabályok: sporttörvény 64§ (2); 33/2001 sz. (III.5.) kormányrendelet;
I.05
A
Befogadóképesség A stadionnak minimálisan 3.000 (háromezer) különálló ülőhelyet kell biztosítania.
I.06
A
Ülőhelyek
23
Sorszám
Fokozat
Leírás Az ülőhelyeknek • • • • •
rögzítettnek, egymástól elkülönítettnek, kényelmesnek (testformájúnak), számozottnak, háttámlásnak (a támlának az üléstől mért magassága minimum 30 cm)
kell lenniük. Az előírás alapja a „Biztonság és biztosítás a stadionban minden UEFA mérkőzésen” című UEFA kiadvány. I.07
A
Világítás Az NB I és az UEFA esti mérkőzéseire a stadiont el kell látni olyan reflektorokkal, amelyek minimális fényereje 1.200 lux. A Bajnokok Ligája csoportmérkőzéseitől kezdve a minimum értékek az alábbiak: • •
fix kamerákkal szemben: ENG/CCD kamerákkal szemben:
1.400 Ev(lux) 1.000 Ev(lux)
Minden egyéb részletben az UEFA „Irányelvek és ajánlások az UEFA villanyfényes mérkőzéseire” című kiadványa mérvadó. I.08
A
Nézőtér A stadionban a nézőteret úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen különálló szektorokra való bontásra. A játéktértől a nézőteret 2,20 m magas acélkerítés választja el, amelyen a szektoronkénti lejárónál menekülő kapuk vannak beépítve.
I.09
A
Tartalék kapu Tartalék kapukat kell készenlétben tartani minden stadionban, amelyeket szükség esetén 10 perc alatt a játéktérre lehet szállítani, és felállítani.
I.10
A
Elsősegély szoba A stadiont el kell látni legalább egy elsősegély szobával, ahol a nézők orvosi ellátást kaphatnak. Ezt a helyi hatóság szabályai alapján kell végrehajtani. Előírás, hogy az elsősegély szoba: • • • • • • • •
olyan helyen legyen, ami könnyen megközelíthető a stadion belső és külső területéről mind a nézők, mind a mentőautók számára; olyan ajtók és kapuk vezessenek hozzá, amelyek elég szélesek ahhoz, hogy hordággyal és tolószékkel is be lehessen férni rajtuk; megfelelő világítású, jól szellőző, fűtött, légkondicionált helyiség legyen, konnektorokkal, hideg-meleg vízzel, ivóvízzel, női- és férfimosdóval; falai és a padlója egyenletes (nem csúszós) és könnyen tisztítható anyagból legyenek; legyen üvegszekrény a gyógyszerek tárolására; rendelkezzen megfelelő raktárral a hordágyak, lepedők, párnák és az elsősegélyhez szükséges kellékek részére; belső, külső kommunikációra alkalmas telefonnal legyen ellátva; helye a stadionon kívül és belül, mindenhol feltűnően - irányjelzéssel ellátva -
24
Sorszám
Fokozat
Leírás legyen jelezve.
I.11
A
Alkalmazandó jogszabály: 154/2001. sz. ( IX.5.) kormányrendelet. Felelős felügyelő szervezet: Országos Mentő Szolgálat Fűszél sáv Minimum 1,5 méteres fű- vagy műfű szélsáv vegye körbe a játéktér partvonalát.
I.12
A
Bemelegítő terület A mérkőzés előtti bemelegítés a mérkőzés játékterén történik. Hitelesítéskor ki kell jelölni az edzőpályák közül a tartalék bemelegítő helyet. A tartalék bemelegítő helynek a stadion közvetlen közelében kell lennie.
I.13
A
Védett játékos bejárat Közvetlen, védett kijáratot kell kialakítani a játéktér felé, amely mind a közönség, mind a média számára elérhetetlen.
I.14
A
Kispadok A kispadra csapatonként legalább 13 személy férjen (csere-játékosok és csapatvezetők), és fedett legyen.
I.15
A
Felszerelések A következő szobák és felszerelések azonos minőségben álljanak rendelkezésre (minimum követelmény) mindkét csapat és a játékvezetők számára: Öltöző mindkét csapat számára (hazai és vendég); • legalább 25 ülőhely; • öltözőszekrények és fogasok legalább 25 személynek; • 5 zuhany; • 2 angol vécé; • 1 piszoár; • 2 masszírozó ágy; • 1 hűtőszekrény; • 1 taktikai megbeszélésekhez használt tábla. Öltöző a játékvezetőknek: • • • • • • •
Az öltöző külön legyen a csapatokétól, de a közelükben legyen; 4 ülőhely; Öltözőszekrények és fogasok 4 személynek; 1 zuhany; 1 angol vécé; 1 asztal 2 székkel; 1 masszírozó ágy.
Számolni kell azzal, hogy női játékvezetők és/vagy asszisztensek is működhetnek, vagy különböző nemű játékosok játszhatnak a csapatokban. Egy modern stadionban mindkét nem számára van elkülönített öltöző. I.16
A
Jelek az öltözők környékén Minden folyosón tiszta és érthető jelzésekkel kell eligazítani saját helyükre a vendégcsapat játékosait, a játékvezetőket, tisztviselőket, stb.
25
Sorszám
Fokozat
Leírás Minden helyiséget egyértelműen kell jelezni, pl.: • • • • • •
I.17
A
hazai öltöző; vendégöltöző; játékvezetők; mérkőzés ellenőrök, doppingteszt szoba; orvosi szoba.
Bejutás a játéktérre Az a pont, ahol a játékosok és a játékvezetők bevonulnak a játéktérre (ez ideális esetben a felezővonalnál van, a VIP páholy, a sajtó tribün, valamint az adminisztrációs irodák oldalán) szigorúan védett, a játéktérig kihúzható, tűzbiztos alagúttal van felszerelve, hogy megvédje a mérkőzés résztvevőit a nézők által esetlegesen rájuk dobott tárgyaktól. A kihúzható alagút alkalmas arra, hogy gyorsan kihúzzák vagy betolják, azaz használni lehessen akkor, amikor egy játékos a mérkőzés során bejön a pályára, vagy éppen azt elhagyja, anélkül, hogy ezzel indokolatlanul hosszú ideig akadályoznák a nézők rálátását a pályára. A folyosó felülete és különösen a lépcsők olyan anyagból legyenek, amely megóvja a játékosokat az elcsúszástól. A közönség vagy a sajtó képviselői ezeken a folyosókon vagy a biztonsági alagútban nem tartózkodhatnak. Ideális esetben mindkét csapat és a játékvezetők öltözőjétől is saját folyosó vezet a játéktérre. Ezek a folyosók csak közvetlenül a játéktérre vezető kijárat előtt futnak össze. Ha csak egy folyosó áll rendelkezésre, akkor annak elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy egy védőkorláttal ketté lehessen osztani, biztosítandó ezzel a két csapat elkülönítését be-, illetve kivonuláskor. Nézőtérről játéktérre kizárólag játékosok, a klubok hivatalos személyei, akkreditált média képviselők és a biztosítást végző cég szakemberei léphetnek, nézők semmilyen esetben sem.
I.18
A
Orvosi szoba a játékosok és a játékvezetők számára A játékosok és játékvezetők orvosi szobája, amely bizonyos esetekben (vészhelyzetekben) a sebesült nézők ellátását is szolgálhatja, olyan közel legyen a csapatok öltözőjéhez és a játéktérhez, amennyire csak lehetséges. Fontos továbbá, hogy a kijárathoz is közel legyen. Olyan ajtók és kapuk vezessenek hozzá, amelyek elég szélesek ahhoz, hogy hordággyal és tolószékkel is meg lehessen közelíteni. A szobában a következő felszereléseknek kell lenniük: • • • • • • •
1 vizsgálóágy; 1 hordágy (amellett, hogy van a játéktér szélén is); 1 mosdó (melegvizes); 1 üvegszekrény gyógyszereknek; 1 oxigénpalack maszkkal; 1 vérnyomásmérő; 1 telefon (belső és külső vonallal).
A helyiséget úgy kell kialakítani, hogy: • könnyen tisztítható, csúszásmentes padló;
26
Sorszám
Fokozat
Leírás • higiénikus anyagból lévő falak; • jó megvilágítása legyen.
I.19
B
Hozzáférés A klubnak olyan stadionnal kell rendelkeznie, amely a nemzetközi mérkőzések lejátszására is alkalmas. A stadion(ok) vagy a klub tulajdona, vagy a stadion tulajdonosával kötött írásos szerződés alapján veszi igénybe. Ennek a szerződésnek garantálnia kell, hogy legalább egy teljes bajnoki szezon nemzetközi és hazai mérkőzésein használhatja a sportszervezet.
I.20
B
Játéktér - Részletek A játéktér természetes fűvel vagy az UEFA által elfogadott műfűvel borított. Minőségi követelmények: • • • •
I.21
B
Teljesen egyenletes és sima felület; Jó állapot; Használható a teljes nemzetközi és nemzeti bajnoki idényben; A műfű zöld színű.
Játéktér – Méret A játéktér mérete 105 x 68 méter. A stadion építéséből adódó technikai okok miatt a játéktér mérete még elfogadható az alábbiak szerint: • Hosszúság: 100 métertől 105 méterig (110 yardtól 115 yardig); • Szélesség: 64 métertől 68 méterig (70 yardtól 75 yardig).
I.22
B
Edzéslehetőségek Az edzéslétesítményeknek a teljes szezon alatt a klub rendelkezésére kell állni. Az edzéslétesítmények a klub tulajdona, vagy azokat a stadion tulajdonosával kötött írásos szerződés alapján veszi igénybe. Ennek a szerződésnek garantálnia kell, hogy azokat a teljes bajnoki szezon során használhatja a sportszervezet.
7.4.2. „C” kritériumok Sorszám I.23
Fokozat C Pályaszabályzat
Leírás
Minden stadionnak rendelkeznie kell a stadion pályaszabályzatával, és azt olyan helyre kell tenni, ahol a nézők elolvashatják. Ennek a szabályzatnak a következő információkat kell tartalmazni: • • • • • • • I.24
C
Belépési jogosultság; Az események elmaradása vagy elhalasztása; Tiltások és büntetések leírása, úgymint a játéktérre való belépés, dobálás, sértő és becsmérlő nyelv használata, rasszista viselkedés, stb.; Korlátozások az alkohol, a petárdák és a transzparensek, stb. vonatkozásában; Ülőhelyek rendje; Okok a területről való kiutasításra; Speciálisan a stadionra vonatkozó kockázati elemzés.
Fedett ülőhelyek
27
Sorszám
Fokozat
Leírás A stadionnak minimálisan 1.000 (egyezer) ülőhelyes részt kell befedni, illetve az összes ülőhely egyharmadát. A VIP páholy, a sajtóterasz és a főtribün mindenképpen fedett.
I.25.
C
Vendégszurkolók fogadása A hitelesített stadion teljes kapacitásának legalább 5% -át (öt százalékát) a vendégszurkolók rendelkezésére kell bocsátani, egy elkerített területen. Az elhelyezés függ a stadion hitelesítő és a helyi biztonsági hatóságok illetékes szerveinek (városi, kerületi rendőr-kapitányságok) döntésétől (nagy kockázattal járó mérkőzések stb.).
I.26
C
Tisztálkodási lehetőségek Valamennyi lelátót (szektort) el kell látni mindkét nem számára megfelelő számú mellékhelyiséggel. Ezekben legalább hideg vizes kézmosási lehetőségnek kell lenni, és elegendő kéztörlővel és/vagy kézszárítóval kell ellátni. Tiszta és higiénikus állapotban kell lenniük, és gondoskodni kell arról, hogy az esemény ideje alatt megtartsák őket ilyen állapotban. Minden 1.000 nézőre kötelező: • • •
I.27
C
5 angol vécé férfiaknak; Nyolc piszoár; 5 angol vécé nőknek.
Jelzőtáblák A stadionon kívül és belül minden nyilvános irányjelzést nemzetközileg érthető, rajzolt jelzésekkel kell feltüntetni. Egyértelmű jelzőtáblákat kell felszerelni a stadion megközelítésénél és környékén, illetve az egész stadionban, hogy jelezzék az utat a különböző szektorokhoz. Nagyméretű falitérképek segítségével kell a nézőket útbaigazítani.
I.28
C
A belépőjegyeken fel kell tüntetni az eladott ülőhely pontos helyét. A jegyeken szereplő információnak meg kell egyeznie a jelzőtáblákról leolvasható információval, a stadionon belül és kívül egyaránt. A jegyek színkóddal való ellátása segíti a beléptetést. Az ellenőrző szelvényeknek megfelelő útbaigazítást kell adniuk a belépés után. Stadion – Médiaszolgáltatások Az alábbi médiaszolgáltatásokra van szükség: • Speciális média bejárat(ok); • Fogadó pult vagy helyiség, ahol az engedélyeket, média információkat lehet begyűjteni; • Állandó sajtó ülőhelyek, olyan asztalokkal, amelyeken elfér a laptop, jegyzettömb és telefon; • Konnektor, telefon/modem csatlakozás minden asztalhoz; • Média munkaterem, ahol legalább 20 fő fér el, beleértve a fényképészeket is; • Mellékhelyiségek mindkét nem számára; • Sajtótájékoztató terem legalább 20 székkel, hangosító-berendezéssel és osztott vezérlőkészülékkel felszerelve; • Nehéz felszereléseik miatt a fényképészek részére olyan parkolóhelyek, ahonnan könnyen elérhetik a célpontjukat, és járműveikről kirakodhatják csomagjaikat;
28
Sorszám
Fokozat
I.29
C
Leírás • A sajtópáholy minimális ülőhelyszáma 15 fő. Edzéslétesítmények Licenckérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 3 db, a „Pályarendszabályokban” előírt méretű I. osztályú füves szabadtéri labdarúgó pályával, továbbá a téli időszakban 1 db műfüves borítású fedett csarnokkal. Az edzéslétesítményeknek az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük: • • • • •
I.30
C
Rendszeres edzést tegyenek lehetővé egész évben, mindenféle időjárási körülmények között; Legalább három db szabadtéri, UEFA standard méretű füves vagy UEFA által elfogadott műfüves borítással rendelkező pálya; Legalább egy 20m x 40m minimális méretű fedett edzési sportcsarnok, az UEFA által elfogadott műfüves borítással; Csapatonként legalább egy, minimum 5m x 4m méretű öltöző, legkevesebb két zuhanyzóval, egy WC-vel; Legalább két db UEFA előírás szerinti orvosi szoba.
Doppingteszt szoba A helyiségnek közel kell lennie a csapatok, és a játékvezetők öltözőjéhez. Oda nem lehet bejárása a közönségnek, a sajtónak és más nem hivatalos személynek. A berendezés minimum követelményei: • • • • • • •
I.31
C
1 angol vécé; 1 kézmosó tükörrel; 1 zuhany; 4 ülőhely és fogasok; 1 hűtőszekrény; 1 asztal; Székek.
Mozgássérült nézők 1.000 egyéni ülőhelyenként legalább 5 helyet kell biztosítani mozgássérültek számára. A következő felszerelések kötelezőek ahhoz, hogy a mozgássérült nézők megfelelő kiszolgálásban részesüljenek: • • • • • •
Jó, akadálytalan kilátást nyújtó terület; Külön bejárati kapu; Egyenesen a nézőtérre vezető bejutás; Rámpák a tolószékeknek; Mosdók; Támogató szolgáltatás.
További követelmények: • Lehetőséget kell adni arra, hogy a tolószékhez kötött személyek úgy jussanak el a stadionig és azon belül a saját helyükre, hogy az ne okozzon kellemetlenséget sem nekik, sem a többi nézőnek; • A mozgássérült nézőket úgy kell elhelyezni, a stadionban, hogy mozgásképtelenségük vészhelyzet esetén ne jelenthessen veszélyt a többi szurkolóra nézve; • A lelátó rész a mozgássérült nézők számára nem lehet olyan helyen, ahol a
29
Sorszám
Fokozat
Leírás többi néző zavarhatja rálátásukat a pályára felugrálással, vagy azzal, hogy zászlókat, transzparenseket lengetnek a mozgássérült nézők előtt; • A lelátón minden tolószékes hely mellé biztosítani kell egy ülőhelyet a segítőknek is; A mozgássérült nézőknek megfelelő, közeli és könnyen megközelíthető illemhelyek és büfék kellenek.
I.32
C
Televíziós megfigyelő rendszer Kívülre és belülre folyamatosan működő, színes televízió kamerás közönség megfigyelő rendszert kell felszerelni. A kamerákat fix állásokra kell feltenni, követő és billentő funkciókkal. Ezek a kamerák lehetővé teszik, hogy a biztonsági hatóságok ellenőrizhessenek és megvizsgálhassanak minden megközelítési területet és az összes közönség által használt teret a stadionon belül és kívül. A televíziós megfigyelő rendszer zártláncú, és önálló áramforrásról működik. Az irányítási szobából vezérlik, itt ellenőrizik, és itt vannak a monitorok is. Fontos, hogy képes legyen jó minőségű állóképeket készíteni a stadionon belül és kívül.
I.33
C
Reklámtáblák A játéktér és a hirdetések közti minimális távolság a partvonalnál 4 méter, a gólvonal közepe mögött 5 méter, a sarokzászlóknál a sarkok felé csökkenve 3 méter. Semmilyen körülmények között nem lehetnek a hirdetőtáblák: • olyan helyen, ahol veszélyeztetik a játékosokat, a játékvezetőket vagy bárki mást; • olyan módon feltéve, vagy olyan alakúak, anyagúak, amelyek veszélyeztethetik a játékosokat (pl.: a forgótáblák csak olyan feszültséggel működtethetők, ami nem árthat a mérkőzés resztvevőinek); • olyan felületűek, amely olyan mértékben tükröződhetnek, hogy az zavarja a játékosok, játékvezetők vagy a nézők figyelmét; • olyan módon elhelyezve, hogy az akadályozza a nézőket, amikor vészhelyzetben le kell küldeni őket a játéktérre.
I.34
C
Zászlórudak Nemzetközi mérkőzésekre a stadiont fel kell szerelni legalább öt zászlótartó rúddal, vagy kell olyan alkalmas pont, ahova öt zászlót ki lehet helyezni.
I.35
C
Játékosok és játékvezetők öltözőkhöz való eljutása Védett terület, ahol a csapatok buszai, autói, stb. bejöhetnek és elhagyhatják a stadiont biztonságosan, távol a közönségtől, a sajtótól vagy bármilyen illetéktelen személytől. A játékosoknak, játékvezetőknek, tisztségviselőknek megfelelő védelmet kell biztosítani az esetleges fizikai és verbális fenyegetések ellen arra az időre, ameddig a stadionban vannak.
I.36
C
Kommunikáció A stadionban vagy elektromos eredményjelző legyen, hogy közölni lehessen a nézőkkel a mérkőzés eredményét, a góllövőket, rövid és egyszerű üzeneteket, vagy jobb minőségű óriás videó-kivetítő, hogy visszajátsszák a gólokat, illetve egyéb más televíziós szórakoztatást nyújtsanak. Az ilyen berendezés egyéb bevételi forrásként is szolgálhat (reklámbejátszások, stb.).
30
Sorszám
Fokozat
Leírás Ezeken a videó-kivetítőkön tilos az élő közvetítés a stadion belső és külső területén. Élő közvetítésre és visszajátszásra csak a sajtó monitorjainak és zárt láncú csatornáinak van joga.
A „C” kritériumok nem teljesítése első alkalommal figyelmeztetés, második alkalommal bírság! 7.4.3. „D” kritériumok Sorszám I.37
Fokozat Leírás D Nézőtértől elválasztott, a mérkőzésre fenntartott terület (játéktér, kispadok, reklámtáblák, biztonsági szolgálatok) Nézőtértől elválasztott, a mérkőzésre fenntartott terület (játéktér, kispadok, reklámtáblák, biztonsági szolgálatok), továbbiakban: küzdőtér mérete legalább 120 x 80 méter.
I.38
D
Műfű Műfüves pálya használatát a pályahitelesítő hagyja jóvá. UEFA mérkőzésen azonban csak azokat a pályákat hagyják jóvá, ahol a műfű megfelel az UEFA követelményeinek.
I.39
D
A játéktér minősége (felszerelések) Olyan játékteret kell biztosítani, amely minden szükséges és lehetséges technikai megoldást alkalmaz az eső miatti vízáradat elvezetéséhez, s megóvja a pálya talaját hideg időben a fagyás, melegben a kiszáradás ellen.
I.40
D
Szektorok A szektorokat úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák a nézőket egyikből a másikba történő átjutásban (kivéve: amikor ez a stadion kiürítési eljárásának részét képezi).
I.41
D
Nyilvános be- és kijárat A rendelkezésre álló tér függvényében külső kerítés veszi körül a stadiont. Itt van az első biztonsági ellenőrzés. Óvintézkedések kellenek a nézők összetorlódásának elkerülése végett a bejáratoknál. Ezt - egyebek mellett tölcsér alakú terelőkorlátokkal kell megvalósítani. A második ellenőrzési pont a stadion bejáratánál van. Itt van a motozás is. Minden nyilvános bejárat csak bejáratként használható, nem lehet egyszerre kijárat is. Fordítva is igaz: minden kijárat csak kijáratként használható, nem lehet egyszerre bejárat is. Minden esetben, beleértve a pánikhelyzetet is, lehetővé kell tenni, hogy a stadion teljesen kiüríthető legyen, a helyi biztonsági szervek által megszabott maximális időn belül. Ha a néző áthaladt a forgósorompón vagy a bejárati ajtón, akkor semmilyen kétsége nem lehet, hogy merre kell továbbmenni. Tiszta és érthető jelzések vezessék a szektorához, sorához, székéhez. Nem lehet ok semmilyen bizonytalanságra. Stadionon kívül és belül a közönség által használt komfort helyiségek (mosdók, büfék, stb.) nem lehetnek a forgósorompók vagy a bejáratok és a kijárati útvonalak közvetlen közelében.
I.42
D
Bejutás a játéktérre
31
Sorszám
Fokozat
Leírás A játéktérre autóknak is be kell tudni hajtaniuk, így a vészhelyzetben érkező mentő- és tűzoltóautóknak vagy a pályakarbantartó, illetve különböző egyéb járműveknek. Vész esetén érkező járművek bejáratának meg kell felelnie a hatóságok által kiadott biztonsági bizonylat követelményeinek is.
I.43
D
Az öltözők területe Ideális esetben az öltözőterület ugyanazon a lelátón van, ahol a VIP páholy, a média felszerelések és az adminisztratív irodák.
I.44
D
Tartalékvilágítás Ajánlott a tartalékvilágító rendszer. Az áram kétharmada a játéktér világítását szolgálja áramszünet esetén.
I.45
D
Vendéglátó egységek Minden stadionban legalább egy étel- és egy italszolgáltató egységet kell üzemeltetni. Ezek tiszták, vonzóak és a stadion központi, könnyen megközelíthető helyén vannak.
I.46
D
Stadionon belüli parkolás A csapatok, játékvezetők és egyéb tisztségviselők számára a stadionon belül legalább a következő számú parkolóhelyet kell fenntartani: • 1 autóbusz parkolóhely, • 10 személyautó parkolóhely. Ezek elkülönítetten, közvetlenül az öltözők előtt vannak. A játékosok és a játékvezetők úgy jutnak el az öltözőkhöz, hogy nem kerülnek kapcsolatba a közönséggel. Ha ezek a direkt autós és buszos bejáratok nem oldhatók meg, akkor a biztonsági embereknek és/vagy a rendőröknek kell biztosítaniuk a védelmüket. A VIP parkoló, a stadionon belül, a VIP bejárat mellett van, elkülönítve a nyilvános parkolóktól. A sajtó képviselőinek parkolója a nyilvános parkolótól el van különíteni, és amennyire csak lehet, közel van a sajtó munkaterületéhez. A rendőrségi, tűzoltósági, mentős és egyéb segély járművek, valamint a mozgássérültek parkolói vagy a stadionon belül vannak, vagy közvetlenül mellette. Olyan helyen és módon vannak elhelyezve, hogy közvetlenül, akadálytalanul ki- és bejárhassanak, teljesen elkülönítve a nyilvános belépés útvonalától. Ahol alkalmas és lehetséges, ott megfelelő méretű üres helyet kell hagyni a stadion közelében helikopter leszállópálya céljaira, hogy a biztonsági és/vagy mentő helikopterek leszállhassanak.
32
Sorszám I. 47
Fokozat D Mérkőzésellenőrök szobája
Leírás
A mérkőzésellenőrök szobája ideális esetben közel van a csapatok és a játékvezetők öltözőihez. A szobának legalább a következő felszerelései vannak: • • • • • • •
1 asztal; 1 szék; 1 ruhásszekrény; 1 mellékhelyiség mosdóval; 1 telefon (belső és külső vonallal); 1 fénymásoló, 1 fax.
Ezekben a szobákban: • könnyen tisztítható, csúszásmentes padló; • higiénikus anyagból lévő falak; • jó megvilágítás található. I.48
D
VIP páholy A VIP páholy a fő lelátó közepén legyen, magasra emelve a játéktér felett, elkülönítve a nézőtér többi részétől. Ugyanazon a lelátón legyen, ahol az öltözők, a sajtó, a rendezőség irodái, stb. találhatók. A VIP páholynak saját bejárata legyen az utcáról, jól elkülönítve a nézők beléptetési pontjaitól. A bejárat egyenesen a fogadótérbe, majd tovább egyenesen a nézőtérhez vezessen. Biztosítani kell a VIP páholyból az öltözőkhöz, a sajtóhoz való közvetlen és biztonságos eljutást. Egyénileg számozott, jó minőségű, lehajtható székek legyenek, lehetőleg huzattal és karfával. A páholy fedett legyen, és tökéletes, akadálytalan kilátást nyújtson a játéktérre. Elegendő helynek kell lennie a sorok között ahhoz, hogy az itt helyet foglalók könnyen közlekedjenek anélkül, hogy a már ülőket zavarnák. Az UEFA klubtorna mérkőzésekre a VIP páholyba legalább 30 személyes, fedett, egyéni székes, háttámlás ülőhelyeket kell biztosítani. A fogadóteret közvetlenül a VIP páholy mögött kell kialakítani oly módon, hogy az ott helyet foglaló összes személy számára üdítőket tudjanak biztosítani.
I.49
D
Nézők parkolása A nyilvános parkolók a helyszínen legyenek, közel a stadion bejáratához. Őrzésükről gondoskodni kell az illetéktelen személyek behatolása ellen. A különböző autóparkolókat a stadionok körül a szektoroknak megfelelő jelzésekkel célszerű ellátni. Alapvető dolog, hogy az autók ki- és bemenetelét gyorsan, egyenletesen és közvetlen úton biztosítsák. Külön autó- és buszparkolókat kell biztosítani mindkét csapat szurkolói számára. Ahol a helyszíni parkolás nem megoldható, ott sem lehet a parkoló 1500 méternél távolabb a stadiontól. A nyilvános parkolás rendjét egyeztetni kell az illetékes helyi hatóságokkal, szem előtt tartva a tömegközlekedést és a többszintes garázsokat is az adott stadion
33
Sorszám
Fokozat
Leírás közvetlen környékén.
I.50
D
Eljutás a stadionhoz Városközpontból, vonat- és buszpályaudvarról vagy repülőtérről megfelelő tömegközlekedési lehetőséget kell biztosítani a stadionhoz a szurkolók számára. Az elérési útvonalat feltűnő jelzésekkel kell ellátni.
I.51
D
Sajtópáholy A sajtópáholyt a fő tribün központi helyén kell elhelyezni, a játékosok öltözői és a különböző sajtófelszerelések mellé. A sajtópáholy helye a lehető legjobb legyen, csak a VIP páholy lehet jobb helyen. Elvárás, hogy könnyen lehessen innen eljutni az egyéb sajtó létesítményekhez, mint a média munkaterem és a sajtótájékoztató terem. A tv-monitorok alapvető segítséget jelentenek számukra, így néhányat mindenképp fel kell szerelni. Megfelelő fény és áramforrásról is gondoskodni kell. A megfelelő alapfelszerelés a „három-az-egyben” isdn-vonal (telefon, fax, számítógép). A megszokott mérkőzések előtti, félidős és mérkőzés utáni zenés/szórakoztató műsor hangerejét figyelembe véve, célszerű megadni a lehetőséget arra, hogy a sajtópáholyban „kikapcsolják” a hangosbeszélőket. Ez különösen fontos azon a területen, ahol a televíziós és rádiós kommentátorok dolgoznak.
I.52
D
Televíziós és rádiós kommentátori helyek Legalább két televíziós és két rádiós kommentátornak legyen állandó helye. Ennek központi helyen kell lennie a fő tribünön, ugyanazon az oldalon, ahol a fő kameraállás is van. Inkább fedett legyen, mint zárt, természetesen a teljes pályára legyen rálátása. Plexiüveggel vagy más technikai megoldással a közvetítőket el kell különíteni a nézőktől. Telefoncsatlakozás minden közvetítői helyen legyen. Mindegyik kommentátori helyen legyen síkfelület és világítás az íráshoz, stb.. A tévéképernyő minden asztalon legyen ferde állásban, úgy, hogy ne zavarja a közvetítőcsapat kilátását.
I.53
D
Televíziós stúdiók 2
Ha lehetséges, legalább egy televíziós stúdiót kell létesíteni, ami kb. 25 m alapterületű és legalább 4 méter magas, hogy a tv-készülék és a világítóberendezés elférjen. A stúdió olyan helyen legyen, hogy a játékosok és az edzők öltözőikből könnyen elérjék a mérkőzés után. I.54
D
Televíziós kamerák helyei A stadion fő lelátóján egy kameraállást kell létesíteni. Ennek középen kell lennie és elég magasan ahhoz, hogy optimális minőségű képet tudjon adni a pályáról. A főkamera helye pontosan a felezővonallal egyvonalban van, olyan magasságban, hogy a középponttal 15-20 fokos szöget zárjon be. A kamerát úgy
34
Sorszám
Fokozat
Leírás kell tájolni, hogy ne legyen szemben a nappal, és ugyanazon az oldalon legyen, ahol a televíziós kommentátori helyek vannak. Javasolt továbbá két másik, kisebb kameraállás is a fő lelátón, a büntetőterület külső vonalának magasságában, az ún. 16-méteres kamerák. A pálya szintjén helyet kell hagyni azoknak a kameraállásoknak, amelyek az ötös külső vonalánál vannak (úgynevezett 5 méteres kamerák). A pálya szintjén lévő kamerákat védő korláttal kell körülvenni a sérülések elkerülése végett.
I.55
D
Külső közvetítőautók területe Képzett televíziós szakértőkkel egyetértésben külső közvetítő-autóknak fenntartott területet is ki kell jelölni. Ennek biztosítania kell azon kamionok parkolását, amelyeket a televíziós társaságok a közvetítésekhez használnak. A terület biztonságos vagy könnyen védhető legyen, és tartalék áramellátással rendelkezzen. Ajánlott, hogy megfelelő biztonsági intézkedésekkel védjék ezeket a drága felszerelésekkel teli kamionokat (biztonsági őr, televíziós kamerák). A közvetítő-autók mellett nyitott - ahonnan akadálytalanul látszik a déli égbolt területet kell fenntartani a műholdas adókkal felszerelt járműveknek (hordozható földi állomások). Ezen a területen szintén legyen áram, amely ugyanabból a forrásból jöjjön, amelyből a külső közvetítő-autók ellátása történik. Kábel összeköttetést kell létesíteni a külső közvetítő-autók területe és a stadion televíziós felszerelései között, illetve bizonyos egyéb területek, mint a játéktér alatt, oly módon, hogy a kábel interferencia ne jöjjön létre, és a kábelek se zavarják a játékosokat, vezetőket, nézőket.
I.56
D
Média munkaszoba A média munkaszobát két részre kell osztani. Az egyik egy büfészerű ellátó hely, a másik egy dolgozószoba asztalokkal, árammal és telefon/modem tartozékokkal (a hívások díját fizetheti a média). A szoba egyik felében - lehetőleg az öltözőkhöz vezető kijárat oldalán - kell egy emelvény, ahol az edzők, játékosok, sajtófőnökök és a tolmács foglalhatnak helyet. Egy háttérparavánra is szükség van, hogy a szponzorok kívánsága könnyen kielégíthető legyen. A szoba másik végében, szemben az emelvénnyel, egy pódiumot kell létesíteni, ahová a televíziós stáb tud felállni kameráival és állványaival.
I.57
D
Sajtótájékoztató terem Megfelelően nagy terem szükséges a sajtótájékoztatók számára, a következő feltételekkel: • A szoba egyik felében - lehetőleg az öltözőkhöz vezető kijárat felől - kell egy emelvény, ahol az edzők, játékosok, sajtófőnökök és a tolmács foglalhatnak helyet. Egy háttérparavánra is szükség van, hogy a szponzorok kívánsága könnyen kielégíthető legyen. • A terem másik végében, szemben az emelvénnyel, egy pódiumot kell létesíteni, ahová a televíziós stáb tud felállni kameráival és állványaival. • A sajtótájékoztató terem az öltözőktől könnyen megközelítő legyen.
I.58
D
Fotósok felszerelései Kell egy fogadó helyiség a fotósoknak a játéktér szintjén (vagy egy másik, onnan
35
Sorszám
Fokozat
Leírás könnyen megközelíthető helyen), ahol bejelentkezhetnek, és megkaphatják engedélyeiket, fotós mezüket, illetve innen juthatnak el a játéktérhez. Szükség van továbbá külön büféjellegű étkezőhelyiségre (a mérkőzés előtt és a félidőben), hogy a fotósoknak ne kelljen a média munkaszobát használniuk, mert az gyakran egy felsőbb emeleten van. Minden stadionban filmelőhíváshoz.
I.59
D
kell
egy
sötétkamra,
megfelelő
felszereléssel
a
Vegyes zóna Ez a terület az öltözők és a csapat buszai közt van, ami az akkreditált sajtó, rádió és televízió részére van fenntartva. Itt készíthetik az interjúkat a játékosokkal a mérkőzés után. Ez a terület könnyen elérhető legyen nemcsak az öltözőkből, hanem a sajtópáholyból és a média munkateremből is. Minimum 10 fő média személyzetnek (beleértve az operatőröket, technikusokat is) kell elférnie. A területet el kell zárni a közönség elől, és fedettnek kell lennie.
8. SZEMÉLYÜGYI ÉS ADMINISZTRATÍV KRITÉRIUMOK 8.1.
Bevezetés
A labdarúgó egyesület ma nem csak egy sportklubot jelent, hanem kapcsolatot is más felekkel. A tagok, a támogatók, a média, a szponzorok, a szállítók, a kereskedelmi partnerek, a helyi közösség és egyes esetekben már a labdarúgó klub részvényesei is egyre inkább be vannak vonva a klub működésébe, érdekeltek a labdarúgó klub fejlesztésében, eredményeiben. Ezért szakértők professzionális támogatását kell keresni a különböző gazdasági területek részéről (pl. ipar, marketing, pénzügyek, szórakoztatás, média, stb.). Ezek a specialisták megoszthatják tudásukat és tapasztalatukat a mai labdarúgó egyesületekkel, hogy azok jobban kielégítsék a labdarúgás résztvevőinek és tartóoszlopainak igényeit és szükségleteit, akiket potenciális vevőkörként kell kezelni. A labdarúgó klubok a sportszakmai oldalt tekintve versenyorientált környezetben funkcionálnak és működnek, de egyre inkább gazdasági versenyre is kényszerülnek. A kluboknak hosszútávon növelni kell nyereségességüket. A labdarúgó egyesületeknek a meglévők mellett új és másfajta bevételi forrásokat kell keresniük, hogy függetlenebbekké válhassanak a klub sportbeli sikereiből származó bevételektől, és további lehetőségük legyen a pénzügyileg sikeres egységként való működésre. Ebben a tekintetben a labdarúgó egyesületnek szüksége van más szakemberek, tapasztalt, jól képzett és innovatív emberek tanácsaira, akik különböző szaktudást és know-how-t vezethetnek be a klubokba, és segítenek kielégíteni a mai labdarúgás további igényeit és szükségleteit. Az MLSZ-nek és az UEFA-nak az a szándéka, hogy a klubok ezen igényeit támogassa. Meggyőződésünk, hogy a követelmények az első és helyes lépéseket jelentik az egyesületek jobb és professzionálisabb jövője felé. Nem az a cél, hogy minden labdarúgó egyesület ugyanazt cselekedje. Célunk, hogy minden labdarúgó egyesület megtalálja saját stratégiáját ereje, igényei és piaci lehetőségei szerint, és mindent tegyen meg azért, hogy elképzeléseit döntéshozó szervével, alkalmazottaival és első csapatával fokozatosan elérje. 8.2.
Célok
A követelmények célja a következők biztosítása: •
A klubokat saját és támogatói körük igényei szerint irányítsák, és ezt a munkát professzionális
36
• •
8.2.1.
módon végezzék. Jól képzett, kvalifikált és gyakorlott, megfelelő szintű know-how-val és tapasztalattal rendelkező szakemberek álljanak a labdarúgó egyesületek rendelkezésére. Első csapatuk és az utánpótlás csapatuk játékosainak edzéseit szakképzett edzők irányítsák a szükséges orvosi stáb segítségével, annak érdekében, hogy a sportszakmai eredmények is javuljanak.
Alkalmazottak A minden szinten és minden funkcióban való magas szint nem azt jelenti, hogy az egyesületek csak főfoglalkozású alkalmazottakkal rendelkezzenek a jövőben. A rendszer csak azoknak a funkcióknak a főfoglalkozás keretében való ellátására összpontosít, amelyek valóban fontosak az egyesület jövője szempontjából, és amelyeket az egyesületek pénzügyi tekintetben megengedhetnek, vagy meg kell, hogy engedjenek maguknak.
8.2.2.
Edzőképzés programja Az utánpótlás csapatok, valamint az első csapat futballtudásának minden tekintetben (technikailag, taktikailag és fizikailag) történő fejlesztéséhez szakképzett és minősítéssel rendelkező edzőkre van szükség. Minden utánpótlás játékosnak, aki arról álmodik, hogy profi labdarúgó legyen, joga van ahhoz, hogy legfiatalabb korától kezdve a legjobb minősítéssel rendelkező edzőkkel dolgozhasson, hiszen a futballtudás legnagyobb részét 6 – 14 éves kor között a legkönnyebb elsajátítani. Ezeknek a fiataloknak ezért képesített és specialista utánpótlásedzőkre van szükségük. Ezen túlmenően az edzőkkel szembeni követelmények manapság igen megváltoztak, a csapatok összetétele egyre inkább multikulturálissá válik. Ezért más szaktudásra is szükség van (pszichológiai ismeretek, média ismeretek, szociológiai ismeretek, nyelvtudás, stb.). Ezeket az MLSZ Szakmai és Edzőképző Központja által szervezett UEFA rendszerű specifikus oktatáson keresztül lehet elsajátítani, amelynek eredménye az edzői licenc kiállítása. Ez nemcsak kívánatos, hanem minden egyesületre nézve kötelező.
8.2.3.
Biztonság A stadionokra meghatározott követelményeken kívül szükség van biztonsági ügyekben jártas szakemberekre a klubokban annak érdekében, hogy garantálják a mérkőzések biztonságos megrendezését.
8.3.
A klubok haszna
Az egyesület képzett, professzionális stábja további lehetőségeket teremt arra, hogy a klub sportbeli és gazdasági teljesítménye a jövőben fejlődhessen. Szakképzett edzővel a futballcsapat képzésének minősége javul. 8.4.
Kritériumok
8.4.1.
„A” és „B” kritériumok:
Sorszám P.01
Fokozat A Klubigazgató / ügyvezető
Leírás
Licenckérelmező megfelelő szerve jelöli ki a klubigazgatót, aki a klub hétköznapi ügyviteléért felelős. Klubigazgató jogait és kötelességeit úgy kell meghatározni, hogy az tartalmazzon előírásokat az aláírási jogosultságra a klub képviseletét illetően. Klubigazgató az
37
Sorszám
Fokozat
Leírás alkalmazottak munkáltatója, feladata annak biztosítása, hogy az alkalmazottak felelősségi köre a klub döntéshozó szerve által felállított stratégiának, a kérelmező irányvonalának és szervezeti szabályzatának megfeleljen. Klubigazgató felelős a licenckérelmezési eljárásban licenc-kérelmező teljes képviseletére, illetve felelős a licenckérelmezési folyamatban az információ szolgáltatásért. Licenckérelmező többi szervének (végrehajtó bizottság, elnök, igazgatóság, stb.) kötelességeit és jogait (döntési jogok, hatáskörök elkülönítése, ellenőrzési és/vagy felügyeleti mechanizmus stb.) a licenckérelmezési eljárás során rögzíteni kell. A klubigazgatónak felsőfokú végzettséggel és legalább középfokú sportszervezőmenedzseri oklevéllel vagy legalább 5 éves szövetségi, sportszervezeti felső szintű vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie, és részt kell vennie az MLSZ évenkénti továbbképzésén. Külföldi, akkreditált sportmenedzseri képesítés is elfogadottnak tekintendő.
P.02
A
Klubtitkárság Minden klubnak rendelkeznie kell klubtitkársággal a klubigazgató, licenckérelmező többi testülete, a játékosok és az összes többi alkalmazott adminisztratív támogatására és kiszolgálására. A klubtitkárságnak megfelelő technikai felszereltséget kell biztosítani ahhoz, hogy licencadóval kommunikálni tudjon. A klubnak rendelkeznie kell legalább kettő telefonvonallal, telefax, internet és email hozzáférési és alkalmazási lehetőséggel. A klubtitkárság rendelkezzen legalább egy olyan különálló számítógéppel, amely e-mail és internet használatot biztosít, és nem használják más egyéb célra (pl. gazdasági és pénzügyi programok, számlázás, jegynyomtatás stb.). A klubigazgatót segítő adminisztrációs személyzet tagjai közül legalább egy személynek igazoltan rendelkeznie kell legalább egy UEFA nyelvből (angol, német vagy francia) államilag elismert középfokú nyelvvizsgával.
P.03
A
Vezetőedző Licenckérelmezőnek ki kell jelölnie egy vezetőedzőt, és írásban meg kell határoznia jogait és kötelezettségeit. Vezetőedzőnek a 2004/2005-ös bajnoki szezontól kezdve kizárólag UEFA „Pro” licenccel rendelkező edzőt alkalmazhat licenc-kérelmező. Vezetőedző felelős a klub első csapatáért, az összeállításért, a taktikáért és edzésekért, az utánpótlás szakág vezetőjével való kapcsolattartásért, valamint bármely a szakmai munkával kapcsolatos kizárólagos média megjelenésért. Vezetőedző köteles napi kapcsolatban állni az utánpótlás szakág vezetőjével, és segédkezni a hosszú távú utánpótlás-nevelési program előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. Amennyiben licenckérelmező szakmai igazgatót, szaktanácsadót nevez ki a csapat élére, és további edzőket is kíván foglalkoztatni, úgy a szakmai igazgatónak, szaktanácsadónak és a vezetőedzőnek is az UEFA „Pro” licenccel kell rendelkeznie.
P.04
A
Utánpótlás-szakág vezető Licenckérelmezőnek ki kell neveznie egy utánpótlás-szakág vezetőt, és írásban kell rögzítenie jogait és kötelességeit. Az utánpótlás-szakág vezetőjének legalább UEFA „A” licenccel kell rendelkeznie. A utánpótlás-szakág vezetője felelős a klub hosszú távú utánpótlás-nevelési programjának elkészítéséért, annak betartásáért és ellenőrzéséért.
38
Sorszám
Fokozat
P.05
A
Leírás Utánpótlásedzők Licenckérelmező köteles az MLSZ által előírt számú utánpótlás csapat versenyeztetésére. Licenckérelmezőnek korosztályonként legalább egy edzőt kell alkalmaznia az utánpótlás-nevelési programban. A korosztályos képzésben alkalmazott edzőknek legalább UEFA „B” licenccel kell rendelkezniük.
P.06
B
Gazdasági vezető Licenckérelmező gazdasági vezetőt köteles kinevezni, aki a klub számviteli és pénzügyeiért felelős (feladata a könyvelés, a licenceljárás financiális kritériumaihoz szükséges dokumentumok előkészítése, pénzügyi szabályzatok elkészítése, annak betartása és ellenőrzése stb.). Licenckérelmező írásban határozza meg a gazdasági vezető jogait és kötelességeit. A gazdasági vezető alapos számviteli, pénzügyi ismerettel rendelkezik (szakképzettség, engedély, tapasztalat, stb.). A gazdasági vezető lehet: 1. alternatíva: licenckérelmező alkalmazottja; 2. alternatíva: külső személy / partner / cég, akit licenckérelmező e célra írásos szerződéssel alkalmaz. Licenckérelmező köteles olyan pénzügyi szakembert alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgáló, vagy államilag nyilvántartásba vett könyvelő, vagy felsőfokú pénzügyi és számviteli végzettséggel rendelkező személy. Amennyiben licenckérelmező nem személyt alkalmaz, hanem céget bíz meg a tevékenységek ellátásával, úgy a bemutatandó szerződésben meg kell jelölni azon személy(eke)t, akik megfelelnek a fenti kritériumoknak.
P.07
B
Biztonsági igazgató Licenckérelmező köteles kijelölni egy biztonsági igazgatót, és írott szerződésben meghatározni jogait és kötelezettségeit. A biztonsági igazgató lehet: 1. alternatíva: licenckérelmező alkalmazottja; 2. alternatíva: licenckérelmező által szerződéssel erre megbízott külső személy vagy cég. Biztonsági igazgató köteles a klub minden - legalább - hazai mérkőzésén részt venni. Minimum 2 éves tapasztalattal kell rendelkeznie labdarúgó mérkőzések rendezésében és szervezésében. Biztonsági igazgató írásban köteles bizonyítani jártasságát tömegek kezelésében, labdarúgó mérkőzések helyszíneinek biztosításában, jegyeladásban és mérkőzések szervezésben. Licencadó köteles olyan egységes tanrendű és tartalmú továbbképzést tartani a klubok biztonsági igazgatói számára, amely elvégzése után a biztonsági igazgatók a licencadó által megszabott megfelelő feltételekkel rendelkeznek. 2004/2005. szezontól kezdődően kizárólag ilyen engedéllyel rendelkező személyek vagy cégek láthatják el a fenti feladatokat. Minimális feladatai az alábbiak: • A biztonsági alapelvek rögzítése; • Szoros kapcsolattartás az egyesület szurkolóival, szokásaik és preferenciáik megismerése; • Együttműködés a helyi rendőrséggel és más hatósággal; • Lista készítése az összes ismert „bajkeverőről”, ha ez megfelel a nemzeti törvény szellemének; • Más klubok biztonsági főnökeivel, utazási irodákkal, szurkolói klubokkal,
39
Sorszám
Fokozat
• •
• • •
Leírás rendőri szervekkel, stb. való kapcsolattartás a hazai és az idegenbeli mérkőzések kapcsán; Együttműködve a helyi hatóságokkal a klub biztonsági stratégiájának, a kiürítési tervének kidolgozása; Orvosi segítség, a kórházi sürgősségi ellátás megszervezése, beleértve a sürgősségi tervek rendszeres ellenőrzését független áttekintéssel és jelentéssel; Krízis menedzselési tervek kidolgozása; Az összes biztonsági modell rendszeres, független tesztelése és áttekintése; Rendezők kijelölése és képzése.
Licencadó évente legalább két alkalommal, az MLSZ, az MLL biztonsági bizottságaival valamint a rendőrség illetékes képviselőivel közösen találkozót szervez, amelynek keretein belül tapasztalatcsere és továbbképzés folyik a biztonsági vezetők részvételével a biztonság színvonalának növelése érdekében. P.08
B
Orvosi stáb Licenckérelmező köteles igénybe venni egy teljes mértékben szakképzett orvosi stáb szolgálatait (legalább egy orvos és egy rehabilitációs, rekreációs szakember). Az orvosnak rendelkeznie kell a megfelelő országos egészségügyi hatóságok elismerésével és bizonyítványával, valamint sportorvosi szakvizsgával. Így licenckérelmező orvosainak rendelkeznie kell az Országos Szakorvos Képző Bizottság által kiadott sportszakorvosi bizonyítvánnyal és országos Orvosi Kamarai tagsággal. A rehabilitációs, rekreációs szakember a nemzeti képzési rendszerben szerzett megfelelő diplomát, így rendelkeznie kell az Országos Rehabilitációs Intézet vagy a Sportkórház által elismert és kiadott bizonyítvánnyal. Az orvosi stáb tagjai: 1. alternatíva: licenckérelmező alkalmazottai; 2. alternatíva: licenckérelmezővel szerződésben álló államilag elismert orvosi vagy rehabilitációs intézmény alkalmazottai. Amennyiben licenckérelmező intézménnyel szerződik, úgy köteles a szerződésben kikötni, hogy kizárólag az előírt szakképzettséggel rendelkező személyek láthatják el az orvosi és rehabilitációs feladatokat. A 2005/2006-os bajnoki szezon kezdetétől licenckérelmező köteles olyan fitnessedzőt alkalmazni, aki az MLSZ Szakmai és Edzőképző Központja által bonyolított képzésen a fitnessedzői képesítést megszerezte.
8.4.2.
C” kritériumok
Sorszám P.09
Fokozat C
Leírás Sajtófőnök Licenckérelmező klub köteles a médiával kapcsolatos teendők elvégzésére, a média képviselők kiszolgálására sajtófőnököt kijelölni. Licenckérelmező köteles a sajtófőnök jogait és kötelességeit szerződésben rögzíteni, és azt licencadó rendelkezésére bocsátani. Sajtófőnök köteles legalább minden hazai hivatalos mérkőzésen részt venni. Sajtófőnöknek a klub alkalmazásában vagy megbízási szerződéses viszonyban kell állnia. Licenckérelmező olyan személyt alkalmazhat sajtófőnöknek, aki
40
Sorszám
Fokozat
Leírás újságírói igazolvánnyal, valamint legalább egy hivatalos UEFA nyelvből (angol, német, francia) államilag elismert alapfokú nyelvvizsgával, illetve minimum hároméves újságírói, sajtófőnöki vagy kommunikációs igazgatói tevékenységgel - korábbi munkahelyei által igazoltan és bizonyíthatóan - rendelkezik. Ha ezt a kritériumot nem teljesítik, akkor licencadó a következő szankciókkal sújthatja a klubot: • Licenckérelmező kötelezése, hogy nem kvalifikált sajtófőnökét az MLSZ sajtófőnök képző programjára elküldje. • Figyelmeztetés. • Bírság. Minimális feladatai az alábbiak: • Információszolgáltatás a média részére a két csapatról a mérkőzések előtt, alatt és után (csapatok összeállításai, eredmények, góllövők, stb.); • Interjúk szervezése játékosokkal és edzőkkel a mérkőzés után; • Rendszeres sajtókonferenciák szervezése a játékidény előtt és után; • Nemzetközi mérkőzések sajtókonferenciáin szinkron-tolmácsolás szervezése, • Rendszeres média kiadvány készítése az egyesületről a helyi média számára; • Állandó kapcsolattartás a hazai és nemzetközi média szereplőivel, különös tekintettel a sportmédia orgánumokra, sportrovatokra, sportszerkesztőségekre, • Állandó kapcsolattartás az MLSZ, a ligák, a más klubok médiafőnökeivel. Licencadó évente legalább két alkalommal, a MÚOSZ és a SMÚOSZ szervezetekkel közösen találkozót szervez, amely keretein belül tapasztalatcsere és továbbképzés folyik a sajtófőnökök részvételével.
P.10
C
Rendezőség Minden klub köteles elegendő számú rendezőt vagy biztonsági személyzetet alkalmazni. A licenckérelmezési eljárás során a klub köteles írásban vállalni, hogy a hazai hivatalos mérkőzéseire minimum az MLSZ „Pályarendszabályaiban” előírt, kötelezően meghatározott számú rendezőt biztosít. Licenckérelmező az eljárás során köteles bemutatni a rendőrséggel egyeztetett, és általuk elfogadott stadion kiürítési tervet, a rendezők számát, minősítését, kötelességeit és feladatait, a stadion legutolsó állapotának megfelelő (két hónapnál nem régebbi) alaprajzát, a létesítmény fontosabb telefonszámait (ügyelet, létesítményvezető stb.). Licenckérelmező köteles bemutatni tűzoltói (tűzvédelmi) engedélyt, és krízismenedzselési tervet is. Ha licenckérelmező ezt a kritériumot nem teljesíti, licencadó a következő szankciókkal sújthatja a klubot: • Kötelezi licenckérelmezőt, hogy kellő számú rendezőt jelöljön ki. • Figyelmeztetés. • Bírság. A rendezőknek (férfiaknak, nőknek egyaránt) többek közt az alábbi minimális feladatai vannak, az alábbiakat kötelesek végrehajtani: • A biztonsági igazgató részvételével megtartják az esemény előtti biztonsági ellenőrzést;
41
Sorszám
Fokozat
Leírás • Tájékoztatják a biztonsági igazgatót minden egyes nyilvánvalóan látható, észlelhető hiányosságról, vagy azon feltételekről, amelyek befolyásolhatják a stadion biztonságát; • Ellenőrzik és irányítják azokat a nézőket, akik belépnek a stadionba, vagy elhagyják a pályát oly módon, hogy garantált legyen az embertömeg biztonságos ki-, illetve beáramlása a stadionból / stadionba; • Személyzettel látják el a bejáratokat, kijáratokat, a mozgáskorlátozottak elhelyezési területeit, szomszédos építkezéseket, kerítéseket és más területeket, amint azt megkövetelik a nézők belépésének és kilépésének ellenőrzésekor; • Felismerik a tömeg hangulatát, intézkednek a körülmények változása esetén, beleértve a stresszt és a tömeg rohamait, hogy biztosítsák a nézők biztonságos elvonulását, és megakadályozzák a túlzsúfoltságot; • Segítik a sürgősségi szolgálatot a követelmények szerint; • Alapvető sürgősségi elsősegélyt nyújtanak, amíg a képzett gyakorló orvos megérkezik; • Válaszlépést tesznek baleset esetén, nyomozói kérések vagy sürgősség esetén, vészhelyzetben riasztójelzést adnak, és megteszik a szükséges azonnali intézkedéseket a biztonsági igazgató elrendelése alapján; • Specifikus kötelességeket teljesítenek sürgősség esetén, a biztonsági főnök elrendelése alapján; Licenckérelmező az eljárás során köteles a rendőrséggel egyeztetett írásos biztonsági koncepciót bemutatni.
P.11
C
Informatikai szektor Minden licenckérelmező adminisztrációjától elvárható a profizmus, a korszerű technika használata. Ezért licenckérelmezőnek alkalmaznia kell számítógépes szakembert (céget), aki (amely) felelős licenckérelmező informatikai rendszerének fejlesztéséért, karbantartásáért, a klub Internet kapcsolatáért, weboldalának kezeléséért.
8.4.3.
„D” kritérium nincs
9. JOGI KRITÉRIUMOK 9.1. Bevezetés Ez a fejezet azokat a minimális jogi kritériumokat határozza meg licenckérelmező számára, amelyeket az MLSZ, a nemzetközi szövetségek (FIFA, UEFA) valamint a hatályos törvények és rendeletek előírásai alapján szabályzataiban alkalmaz.
9.2. Kritériumok 9.2.1. „A” és „B” kritériumok Sorszám L.01
Fokozat A
Leírás Licenckérelmező dokumentumai és igazolásai Licenckérelmező kijelölt határidőre bemutatja licencadónak az alábbi okiratokat eredetiben, vagy hiteles másolatban:
42
Sorszám
Fokozat
Leírás • Licenckérelmező hatályos társasági szerződése; • 30 napnál nem régebbi cégkivonat; • Nyilatkozat, hogy licenckérelmező vállalja és tartja magát a licencrendszer előírásaihoz és feltételeihez, azokat betartja. • Nyilatkozat, hogy a licencadóhoz benyújtott összes okirat teljes és helyes; • Nyilatkozat, hogy licenckérelmező teljes mértékben meghatalmazza licencadót okiratai vizsgálatára, hogy azokat a törvényekben, rendeletekben, szabályzatokban meghatározott módon ellenőrizhesse. A fenti nyilatkozatokat, a benyújtás dátumával, a cégjegyzésre jogosult köteles aláírásával érvényesíteni.
L.02
A
Tagság és a tagság feltételei Licenckérelmező az MLSZ tagja, és eleget kell tennie a tagság azon feltételeinek, amelyek az MLSZ és az MLL szabályaiban előírtak.
L.03
A
Licenckérelmező függetlensége Alapelv, hogy ugyanazon természetes vagy jogi személy nem lehet abban a helyzetben, hogy azonos bajnokságban vagy kupában játszó, egynél több klub vezetését, adminisztrációját és sportszakmai munkáját befolyásolni tudja. Licenckérelmezőnek ezért közjegyző előtt nyilatkozatot kell tennie, hogy tulajdonosai és a licenckérelmező klub az alábbiakat kötelezően betartják: Nem indulhat az a klub az NB I-ben és az UEFA klubtornáin, amely az alábbiakat nem tartja be: 1. NB I-ben induló klubnak nem szabad közvetlenül vagy közvetve: -
egy másik klub értékpapírjait vagy részvényeit birtokolni; azokkal kereskedni; egy másik egyesület tagja lenni; bármely módon egy másik egyesület vezetőségében, ügyvitelében, és/vagy sport jellegű szolgáltatásában részt venni; bármely módon egy másik egyesület vezetését, ügyintézését és/vagy sport jellegű szolgáltatását befolyásolni.
2. Senki nem lehet egyidejűleg, közvetlenül vagy közvetve bármilyen funkcióban vagy bármilyen mandátummal egynél több, az NB I-ben szereplő klub vezetőségében, ügyintézésében és/vagy sport jellegű szolgáltatásában résztvevő. 3. Ha kettő vagy több magyar egyesület ugyanazon közös irányítás/felügyelet alá tartozik, akkor az NB I-ben közülük csak az egyik vehet részt. A klub irányítása/felügyelete ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy egy természetes vagy jogi személy az egyesületben: -
a részvényesek szavazati jogának a többségével rendelkezik, vagy; jogosult arra, hogy az adminisztratív, vezető és felügyelő bizottságok tagjainak többségét kinevezze vagy lemondassa, vagy; részvényes és ezen egyesület többi részvényesével kötött megállapodás értelmében a részvényesek szavazati jogának a többségével rendelkezik.
4. Az 1–3. pontokba foglaltak betartásáról licenckérelmező a kérelem benyújtásakor írásban nyilatkozik. 5. Licencadó dönt véglegesen arról, hogy egy egyesület nevezhet-e az NB I-
43
Sorszám
Fokozat
L.04
B
Leírás be, továbbá fenntart magának minden jogot, hogy fellépjen azon egyesületek ellen, amelyek az előbb említett kritériumokat a folyamatban lévő verseny ideje alatt nem tartják be. Részvétel a versenyeken Licenckérelmezőnek közjegyző által hitelesített írásbeli nyilatkozatot kell tennie, hogy csak olyan sporteseményeken vesz részt, amely az MLSZ és az MLL jóváhagyott versenyprogramjában szerepel.
L.05
B
Regisztrációs kivonat Licenckérelmezőnek a következő, az adott licenc alapeljárás időtartama alatt érvényes, Cégbírósági cégjegyzékből származó hiteles információkat kell bemutatnia licencadó számára: • A sportszervezet cégneve; • A sportszervezet versenyrendszerben használatos neve; • Székhelye, pontos címe; • Jogi formája; • Aláírási címpéldány. A regisztrációs kivonathoz az eredeti példányokat kell leadni.
9.2.2. „C” és „D” kritériumok nincsenek
10. PÉNZÜGYI KRITÉRIUMOK 10.1. Bevezetés Licenckérelmező által benyújtott „Licenckérelmi pénzügyi dokumentáció” (továbbiakban: LPD) javítja az általános számviteli gyakorlatot, és pénzügyi stabilitást eredményez a labdarúgás nagy családján belül. Az információt az UEFA és licencadó teljesítményértékelő elemzés jelentéseinek előállításához fogja felhasználni. 10.2.
Célok
A labdarúgás fejlődése megnövelte a sportág kereskedelmi potenciálját, amely során a klub igyekszik márkái ismertségét globalizálni, a kereskedelmi partner pedig ezért fizet. A bevételi források nagymértékben függnek a labdarúgás népszerűségétől, a klub sporteredményeitől, valamint a későbbi gazdasági helyzettől. A kluboktól elvárható, hogy egy fontos pénzügyi megmérettetéssel nézzenek szembe, nevezetesen tartsák kézben bevételi forrásaik változékonyságát és költségeik állandóságát (különös tekintettel a játékosok fizetésére, amelyet szerződés rögzít meghatározott időszakra, és rövid határidővel nem módosítható). Ennek a résznek a pénzügyi előírásai főként a következőket célozzák: a) A klubok gazdasági és pénzügyi kapacitásának javítása, az átláthatóság és hitelesség fokozása, illetve a hitelezők védelmére helyezett megfelelő hangsúly; b) A nemzeti és a nemzetközi versenyek folyamatosságának biztosítása egy szezonon belül; c) A pénzügyi átláthatóság figyelemmel kísérése a klubok közötti kupaküzdelmek során. 10.3.
Előnyök a klubok számára
44
A meghatározott pénzügyi kritériumokból előnyök származnak. Ennek legkézenfekvőbb példái a labdarúgó ipar feddhetetlenségébe vetett bizalom, és a nemzeti és a nemzetközi kupaküzdelmek folyamatosságának garanciája. Ez a rendszer nagyobb pénzügyi stabilitást és hitelességet kölcsönöz az egész labdarúgással kapcsolatos üzletnek, vonzóbb piacot kínálva befektetők és szponzorok számára. Az ilyen kiegészítő bevételek segítenek a kluboknak abban-, hogy új beruházásokat finanszírozzanak végső soron a klub, a játékosok, a szurkolók és az egész közösség javára. Egységes pénzügyi előírásoknak kell megfelelni, amelyek azonos pénzügyi elbánást biztosítanak. Az egységes előírások összevethető számadatokat jelentenek, ami lehetővé teszi a klubok teljesítményértékelését (bérek teljesítményértékelése, kereskedelmi ügyletek, stb.). 10.4.
Pénzügyi koncepció
Licenckérelmezőnek, jogi struktúrájától függetlenül, a bejegyzett társaságokra vonatkozó számviteli előírások alapján készült éves pénzügyi kimutatásokat kell készíteni. Ezeket a pénzügyi kimutatásokat a könyvvizsgálati előírások szerint auditáltatni kell. Licenckérelmező az auditált pénzügyi kimutatások alapján köteles elkészíteni az LPD-t, amely labdarúgás specifikus pénzügyi információt tartalmaz az MLSZ Klublicenc Szabályzat útmutatásainak megfelelően. Az LPD-t ellenőrrel kell megvizsgáltatni. Az LPD jelenti azt az alapvető pénzügyi információt, amely alapján licencadó értékeli licenckérelmező pénzügyi kapacitását. Azt is lehetővé teszi licencadó számára, hogy figyelemmel kísérje és szabályozza a klubok tevékenységét a labdarúgó szezon során. 10.5.
A pénzügyi kritériumok bevezetése
Licenc kibocsátása az I. és II. fázisban valósul meg. Az UEFA, az MLSZ és az MLL célja csak az I. és II. fázisra meghatározott kritériumok összességének bevezetése után teljesül. Licencadó a pénzügyi kritériumok teljes körével kerül csak mindazon előírt információk birtokába, amely lehetővé teszi a 10.2 részben meghatározott célok elérését. 10.6.
I. Fázis: labdarúgás-specifikus számviteli előírások
A 2004/2005-ös szezontól kezdődően minden NB I-be és UEFA kupaküzdelmekre nevező klubnak teljesíteni kell az alábbi kritériumokat. 10.6.1. Pénzügyi kritériumok Sorszám F F.. 11..00011
Fokozat A A A
Leírás Auditált pénzügyi kimutatások Licenckérelmezőnek, jogi struktúrájától függetlenül, éves pénzügyi kimutatásokat kell készítenie a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámoló elkészítésével (mérleg, eredmény-kimutatás, cash-flow kimutatás, kiegészítő melléklet), és azt auditáltatnia kell a bejegyzett társaságokra vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően.
F F.. 11..00033
A A A
Nem állhatnak kötelezettségek
fenn
átigazolási
tevékenységből
származó
lejárt
Licenckérelmezőnek bizonyítania kell, hogy semmilyen időszakra vonatkozóan nem állnak fenn átigazolási tevékenységből származó lejárt kötelezettségei más klubok, licenckérelmezők, játékosok vagy az illetékes labdarúgó testületek (FIFA, UEFA, MLSZ, MLL, MALL, stb.) és általuk felhatalmazott más külső partnerek felé. A bizonyítás módja: ha a mérleg fordulónapján a számviteli nyilvántartásokban nyitott kötelezettség áll fenn, licenckérelmező az ellenőr részére történő LPD
45
Sorszám
Fokozat
Leírás átadásáig hitelt érdemlő módon, (átutalási, kifizetési bizonylat, teljesítési jegyzőkönyv, megállapodás) bizonyítja a kötelezettség megszűnését. Egy kötelezettség akkor számít lejártnak, amikor rendezésének a szerződéses megállapodás szerint már meg kellett volna történnie, és a hitelezőtől nem áll rendelkezésre írásbeli határidő halasztás.
F F.. 11..00044
A A A
Nem állhatnak fenn alkalmazottakkal (szerződéses labdarúgókkal, szakvezetőkkel) szemben lejárt kötelezettségek Licenckérelmezőnek bizonyítania kell, hogy alkalmazottakkal és vállalkozói szerződéses viszonyú játékosokkal, edzőkkel, szakvezetőkkel, adminisztratív munkatársakkal, stb. kötött szerződéses megállapodásokból eredő nem teljesített kötelezettsége semmilyen időszakra vonatkozóan nem áll fenn. Ebbe a kritériumba tartoznak a bérek után fizetendő társadalombiztosítási járulékok és adók. A bizonyítás módja: ha a mérleg fordulónapján a számviteli nyilvántartásokban nyitott kötelezettség áll fenn, licenckérelmező az ellenőr részére történő LPD átadásáig hitelt érdemlő módon, (átutalási, kifizetési bizonylat, teljesítési jegyzőkönyv, megállapodás) bizonyítja a kötelezettség megszűnését, azaz a mérleg fordulónapjára, de az átadás időpontjáig beszerzi az APEH igazolását az adótartozások nem létéről. A kötelezettség akkor számít lejártnak, amikor rendezésének a szerződéses megállapodás szerint már meg kellett volna történnie, és a hitelezőtől nem áll rendelkezésre írásbeli határidő halasztás.
F F.. 22..00011
A A A
Az LPD tartalma Az auditált pénzügyi kimutatások alapján licenckérelmező az MLSZ „Klublicenc Szabályzat” előírásai alapján elkészíti, és ellenőrizteti az LPD-t. Az LPD a következőkből áll: • • • • • •
F F.. 22..00022
A A A
Mérleg, Eredmény kimutatás; Cash-flow kimutatás; Kiegészítő melléklet; Előirányzott eredmény kimutatás megjegyzésekkel; Előirányzott likviditási terv.
Likviditás Licenckérelmezőnek előirányzott havi likviditási tervvel kell bizonyítania, hogy képes a mérkőzések lebonyolítására a teljes szezonban. A likviditási tervben a készpénzkészletnek (beleértve a hitelfelvételi lehetőségeket is) pozitív egyenleget kell mutatnia minden egyes hónapra.
F F.. 33..00022
B B
Licenckérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az éves kiadási terv (anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, egyéb ráfordítások, átigazolási, igazolási költségek) 75%-át lefedő bevételt, forrást biztosító szerződésekkel, szándéknyilatkozatokkal rendelkezik. Pozitív saját tőke A továbbműködő vállalkozás alapelve szerint megállapított saját tőkének pozitív egyenleget kell mutatnia az utolsó vizsgált pénzügyi kimutatások dátumakor. Amennyiben licenckérelmező veszteséget irányzott elő a licenckérelem tárgyát képező időszakra, ezt az összeget nettó eszközértékkel fedezni kell.
46
Sorszám
Fokozat
Leírás A pozitív saját tőke meghatározása: az eszközök az összes kötelezettségeket meghaladó értéke. A túlzott eladósodás meghatározása (negatív saját tőke): az összes kötelezettségek teljes eszközértéket meghaladó értéke. Ha a pozitív saját tőke pénzügyi kritériuma nem teljesül, licencadó így is megadhatja a licencet, ha licenckérelmező képes a következő választható lehetőségek egyikét teljesíteni: 1. lehetőség: Írásbeli átigazolási megállapodások, amelyek megerősítik, hogy a pénzügyi kivonatokban szereplő túlzott eladósodást ellensúlyozni tudják (pl. játékosok eladásából származó bevétellel, stb.). 2. lehetőség: Írásbeli lemondási nyilatkozat hitelezőktől, amelynek összege fedezi a túlzott eladósodás összegét, és az előirányzott eredmény kimutatásban szereplő veszteséget. 3. lehetőség: Írásbeli szerződések ígért hozzájárulásokról, támogatásokról, amelyek fedezik a túlzott eladósodás és/vagy az előirányzott eredmény kimutatásban szereplő veszteség összegét. Licencadó további intézkedéseket írhat elő: •
Megfelelő intézkedések elrendelése a saját tőke növelésére, például: − Tőkeemelés; − Tőketartalék növelése; − Támogatás befogadása.
•
Licenckérelmező pénzügyi és gazdasági helyzetének rövidtávú irányítása, pl. a tényleges és előirányzott számadatok összevetésének havonkénti benyújtása;
•
Adósságcsökkentés elrendelése.
Ha licencadó által szabott feltételeknek licenckérelmező nem felel meg, nem tudja az előírtakat teljesíteni vagy vállalni, licencadó úgy dönthet, hogy visszavonja a licencet. F F.. 33..00033
B B
Kaució Licenckérelmezőnek az előirányzott eredmény kimutatásban szereplő éves kiadásai (anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, egyéb ráfordítások) 10%-ával azonos, de minimum 10 millió Ft összegről szóló biztosítékot kell letétbe helyeznie. A biztosíték nyújtása lehet: 1. lehetőség: készpénz letét; 2. lehetőség: bank garancia; 3. lehetőség: tulajdonos által vállalt, és közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezesség.
F F.. 22..00055
C C
Az előirányzott számadatok ellenőrzési kötelezettsége a szezon során A folyamatos felügyelet szempontjából, a licenc megszerzését követően licencesnek vállalnia kell, hogy negyedéves pénzügyi adatait megbízásszerinti vizsgálat során saját könyvvizsgálójával ellenőrizteti, aki licencadó felé minden negyedévet követő hónap utolsó napjáig bezárólag, a köztes beszámolóval
47
Sorszám
Fokozat
Leírás (negyedéves mérleg, eredmény kimutatás) együtt, értékeli a licences pénzügyi és eredményességi állapotát, jelzi a szezon hátralevő időszakára vonatkozó tervezetek előre látható teljesülését. Ha a könyvvizsgáló jelentésében a tervezett folyamatoktól, az összbevétel és/vagy költség 10%-ánál nagyobb eltérést (bevételnél negatív, költségnél pozitív eltérést) tár fel, és a jövőbeni lehetőségre vonatkozóan előrejelzése a pénzügyi, gazdasági folyamatok romlását vetíti előre, licencadó az alábbi intézkedéseket írhatja elő: • Licences korrigált előirányzott eredmény kimutatást és likviditási tervet nyújt be a szezon fennmaradó részére, és a megváltozott körülmények mellett bizonyítottan igazolja, hogy rendelkezik a bajnokság befejezéséig szükséges feltételekkel; •
A tulajdonosok részére pótbefizetést rendel el.
Ezen előírások teljesítésének szankciókkal sújthatja.
elmaradása esetén licencadó licencest
Az a licences, amely likviditási válságba - halmozott tartozásainak összege meghaladja az egy hónapra eső üzleti tervében szereplő kiadási összegeket került, és ezért tartósan nem tud eleget tenni vállalt kötelezettségeinek, vagy ezt a tényt licencadóval, annak tudomására jutásától számított 30 napon belül nem közölte, tudomásul veszi, hogy licencadó az alábbi lépéseket teszi licences likviditási válságának megszüntetésére: •
A licences költségére pénzügyi biztost nevezhet ki, aki a pénzügyi kifizetések felett engedélyezési jogkörrel rendelkezik;
•
A csőd közeli helyzetbe jutó licencesnek licencadó pénzügyi segítséget nyújthat, a licencesnek járó, de még nem esedékes közvetítési jogokból származó bevételek leszámítolása útján.
Amennyiben a likviditási válság nem szüntethető meg, licencadó licencest az alábbi szankciókkal sújthatja: • • •
pontlevonás; licenc visszavonás; alacsonyabb osztályba sorolás.
10.6.2. A licencadás labdarúgás specifikus szempontjai 10.6.2.1.
Licencadás Pénzügyi szempontból a licenc kiadása akkor lehetséges, ha licenckérelmező teljes mértékben megfelelt az előzőekben meghatározott „A” és „B” kritériumoknak. Ha licenckérelmező nem felel meg a fent meghatározott pénzügyi kritériumoknak, vagy az értékelés során más megállapítások licenckérelmező pénzügyi és/vagy gazdasági kapacitásának romlását tárnák fel, licencadó dönt arról, hogy a licencet megadja-e, vagy elutasítja.
10.6.2.2.
Licenckérelem elutasítása Pénzügyi szempontból, a licenc az alábbi esetekben nem adható meg: •
Licenckérelmező nem nyújtotta be a bejegyzett társaságokra vonatkozó törvényi előírások
48
•
• • • • • • • 10.7.
szerint elkészített auditált pénzügyi kimutatásait licencadóhoz a megadott határidőn belül; Licenckérelmező könyvvizsgálója által készített jelentésben a könyvvizsgáló a számviteli törvény szerint készített pénzügyi kimutatásokat elutasító záradékkal vagy záradék magadásának elutasításával látta el; A számlák átigazolási tevékenységből származó lejárt kötelezettségeket mutatnak, A számlák alkalmazottakkal szembeni és adózási lejárt kötelezettségeket mutatnak, és licenckérelmező nem mutatta be az adótartozások nem létét bizonyító APEH igazolást; Licenckérelmező nem nyújtotta be a megvizsgált LPD-t licencadónak a megadott határidőn belül; Az előirányzott likviditási terv egy vagy több előirányzott hó végi készpénzkészlet egyenlege, beleértve a hitelfelvételi lehetőségeket is, negatív; Licenckérelmező az éves kiadási terv 75%-át lefedő bevételt biztosító szerződésekkel, szándéknyilatkozatokkal nem rendelkezik; A pozitív tőkére vonatkozó előírások nem teljesülnek, Licenckérelmező nem mutatta be az előírt biztosítékot, kauciót.
II. fázis: Labdarúgás-specifikus pénzügyi előírások az UEFA, az MLSZ és az MLL céljainak teljes megvalósításához
Az UEFA kötelezően előírt bevezetési időpontjától kezdődően - mely nem lehet hamarabb, mint a 2006/2007-es szezon - minden NB I-be és UEFA kupaküzdelmekre nevezni kívánó klubnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie. 10.7.1. Pénzügyi kritériumok Sorszám FF.. 11..0011
Fokozat A A
Leírás Auditált pénzügyi kimutatások Licenckérelmezőnek, jogi struktúrájától függetlenül, éves pénzügyi kimutatásokat kell készítenie a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámoló elkészítésével (mérleg, eredmény-kimutatás, cash-flow kimutatás, kiegészítő melléklet), és azt auditáltatnia kell a bejegyzett társaságokra vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően.
FF.. 11..0033
A A
Nem állhatnak fenn átigazolási tevékenységből származó lejárt kötelezettségek Licenckérelmezőnek bizonyítania kell, hogy semmilyen időszakra vonatkozóan nem állnak fenn átigazolási tevékenységből származó lejárt kötelezettségei más klubok, licenckérelmezők, játékosok vagy az illetékes labdarúgó testületek (FIFA, UEFA, MLSZ, MLL, MALL, stb.) és általuk felhatalmazott más külső partnerek felé. A bizonyítás módja: ha a mérleg fordulónapján a számviteli nyilvántartásokban nyitott kötelezettség áll fenn, licenckérelmező az ellenőr részére történő LPD átadásáig hitelt érdemlő módon, (átutalási, kifizetési bizonylat, teljesítési jegyzőkönyv, megállapodás) bizonyítja a kötelezettség megszűnését.
FF.. 11..0044
A A
Egy kötelezettség akkor számít lejártnak, amikor rendezésének a szerződéses megállapodás szerint már meg kellett volna történnie, és a hitelezőtől nem áll rendelkezésre írásbeli határidő halasztás. Nem állhatnak fenn alkalmazottakkal szemben lejárt kötelezettségek Licenckérelmezőnek bizonyítania kell, hogy alkalmazottakkal és vállalkozói szerződéses viszonyú játékosokkal, edzőkkel, szakvezetőkkel, adminisztratív munkatársakkal, stb. kötött szerződéses megállapodásokból eredő nem teljesített kötelezettsége semmilyen időszakra vonatkozóan nem áll fenn. Ebbe a kritériumba tartoznak a bérek után fizetendő társadalombiztosítási járulékok és adók.
49
Sorszám
Fokozat
Leírás A bizonyítás módja: ha a mérleg fordulónapján a számviteli nyilvántartásokban nyitott kötelezettség áll fenn, licenckérelmező az ellenőr részére történő LPD átadásáig hitelt érdemlő módon, (átutalási, kifizetési bizonylat, teljesítési jegyzőkönyv, megállapodás) bizonyítja a kötelezettség megszűnését, azaz a mérleg fordulónapjára, de az átadás időpontjáig beszerzi az APEH igazolását az adótartozások nem létéről. A kötelezettség akkor számít lejártnak, amikor rendezésének a szerződéses megállapodás szerint már meg kellett volna történnie, és a hitelezőtől nem áll rendelkezésre írásbeli határidő halasztás.
FF.. 22..0011
A A
LPD tartalma Az auditált pénzügyi kimutatások alapján licenckérelmező az MLSZ „Klublicenc Szabályzat” előírásai alapján elkészíti, és ellenőrizteti az LPD-t. Az LPD a következőkből áll: • • • • • •
FF.. 22..0022
A A
Mérleg, Eredmény kimutatás; Cash-flow kimutatás; Kiegészítő melléklet; Előirányzott eredmény kimutatás megjegyzésekkel; Előirányzott likviditási terv.
Likviditás Licenckérelmezőnek előirányzott havi likviditási tervvel kell bizonyítania, hogy képes a mérkőzések lebonyolítására a teljes szezonban. A likviditási tervben a készpénzkészletnek (beleértve a hitelfelvételi lehetőségeket is) pozitív egyenleget kell mutatnia minden egyes hónapra. Licenckérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az éves kiadási terv (anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, egyéb ráfordítások, átigazolási, igazolási költségek) 75%-át lefedő bevételt, forrást biztosító szerződésekkel, szándéknyilatkozatokkal rendelkezik.
FF.. 33..0022
B B
Pozitív saját tőke A továbbműködő vállalkozás alapelve szerint megállapított saját tőkének pozitív egyenleget kell mutatnia az utolsó vizsgált pénzügyi kimutatások dátumakor. Amennyiben licenckérelmező veszteséget irányzott elő a licenckérelem tárgyát képező időszakra, ezt az összeget nettó eszközértékkel fedezni kell. A pozitív saját tőke meghatározása: kötelezettségeket meghaladó értéke.
az
eszközök
az
összes
A túlzott eladósodás meghatározása (negatív saját tőke): az összes kötelezettségek teljes eszközértéket meghaladó értéke. Ha a pozitív saját tőke pénzügyi kritériuma nem teljesül, licencadó így is megadhatja a licencet, ha licenckérelmező képes a következő választható lehetőségek egyikét teljesíteni: 1. lehetőség: Írásbeli átigazolási megállapodások, amelyek megerősítik, hogy a pénzügyi kivonatokban szereplő túlzott eladósodást ellensúlyozni tudják (pl. játékosok eladásából származó bevétellel, stb.).
50
Sorszám
Fokozat
Leírás 2. lehetőség: Írásbeli lemondási nyilatkozat hitelezőktől, amelynek összege fedezi a túlzott eladósodás összegét, és az előirányzott eredmény kimutatásban szereplő veszteséget. 3. lehetőség: Írásbeli szerződések ígért hozzájárulásokról, támogatásokról, amelyek fedezik a túlzott eladósodás és/vagy az előirányzott eredmény kimutatásban szereplő veszteség összegét. Licencadó további intézkedéseket írhat elő: •
Megfelelő intézkedések elrendelése a saját tőke növelésére, például: − Tőkeemelés; − Tőketartalék növelése; − Támogatás befogadása.
•
Licenckérelmező pénzügyi és gazdasági helyzetének rövidtávú irányítása, pl. a tényleges és előirányzott számadatok összevetésének havonkénti benyújtása;
•
Adósságcsökkentés elrendelése.
Ha licencadó által szabott feltételeknek licenckérelmező nem felel meg, nem tudja az előírtakat teljesíteni vagy vállalni, licencadó úgy dönthet, hogy visszavonja a licencet. FF.. 33..0033
B B
Kaució Licenckérelmezőnek az előirányzott eredmény kimutatásban szereplő éves kiadásai (anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, egyéb ráfordítások) 10%-ával azonos, de minimum 10 millió Ft összegről szóló biztosítékot kell letétbe helyeznie. A biztosíték nyújtása lehet: 1. lehetőség: készpénz letét; 2. lehetőség: bank garancia; 3. lehetőség: tulajdonos által vállalt, és közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezesség.
FF.. 22..0033
C C
A szezon során felmerülő likviditási zavarok bejelentési kötelezettsége A folyamatos felügyelet szempontjából, a licenc megszerzését követően a licencesnek vállalnia kell a likviditás, likviditási terv útján történő, rendszeres figyelemmel kísérését az egész év során. Licencesnek úgy kell terveznie likviditását, hogy ésszerű idővel korábban felismerhesse a likviditási zavarokat. Amennyiben licences azt észleli, hogy a rendelkezésére álló készpénz, a hitelfelvételi lehetőséget is beleértve, nem elegendő a készpénzkiadások fedezetére, köteles erről licencadót 30 napon belül írásban tájékoztatni, közölve a tényeket és okokat, valamint a megfelelő likviditás elérése érdekében maximum három hónapon belül tett intézkedéseket. Amennyiben licencadó úgy ítéli meg, hogy a likviditási zavar leküzdésére tett intézkedések nem elegendőek a készpénzhelyzet kezeléséhez, szankciókhoz folyamodhat. Ilyen szankció pl.: a tulajdonosok részére pótbefizetés elrendelése. Licencesnek bizonyítania kell, hogy helyesen mérte fel készpénzhelyzetét, és szükség esetén értesítette licencadót az utolsó befejezett időszak során
51
Sorszám
Fokozat
Leírás és a folyó időszak eddig eltelt ideje alatt. Amennyiben licences elégtelen likviditás esetén nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének az utolsó befejezett időszak során, licencadó szankciókat alkalmazhat annak biztosítására, hogy a licences ne kerüljön nehéz pénzügyi helyzetbe a kérdéses időszakban. Ilyen szankciók állhatnak licenckérelmező pénzügyi és gazdasági helyzetének rövid távú irányítására vonatkozó megfelelő intézkedések elrendeléséből, például: •
A tényleges és az előirányzott számadatok összevetésének havonkénti benyújtása;
•
Licences költségére pénzügyi biztost nevezhet ki, aki a pénzügyi kifizetések felett engedélyezési jogkörrel kerül felhatalmazásra;
•
A csőd közeli helyzetbe jutó licencesnek licencadó pénzügyi segítséget nyújthat, a licencesnek járó, de még nem esedékes közvetítési jogokból származó bevételek leszámítolása, faktorálása útján.
Amennyiben a likviditási válság nem szüntethető meg, licencadó licencest további szankcióval sújthatja. A licencadó által alkalmazható további szankciók: • • • FF 22..0044
D D
Pontlevonás; Licenc visszavonás; Alacsonyabb osztályba sorolás.
Az előirányzott számadatoktól való eltérések bejelentési kötelezettsége A licenc megszerzését követően licences köteles az eredmény-kimutatás tényleges számadatait havi rendszerességgel összevetni a benyújtott előirányzott számadatokkal. Amennyiben az összevetés az összbevétel és/vagy – költség 10%-ánál nagyobb eltéréseket (bevételnél negatív, költségnél pozitív eltérést) tár fel, licenckérelmező köteles licencadót 30 napon belül írásban értesíteni, közölve az eltérések tényét és okait. Licencadó az alábbi intézkedéseket írhatja elő: • •
Licences javított előirányzott eredmény kimutatást és likviditási tervet nyújt be a szezon fennmaradó részére; Tulajdonosok részére pótbefizetést rendel el.
10.7.2. A licencadás labdarúgás-specifikus szempontjai 10.7.2.1.
Licencadás Pénzügyi szempontból a licenc kiadása akkor lehetséges, ha licenckérelmező teljes mértékben megfelelt az előzőekben meghatározott „A” és „B” kritériumoknak. Ha licenckérelmező nem felel meg a fent meghatározott pénzügyi kritériumoknak, vagy az értékelés során más megállapítások licenckérelmező pénzügyi és/vagy gazdasági kapacitásának romlását tárnák fel, licencadó dönt arról, hogy a licencet megadja-e, vagy elutasítja.
52
10.7.2.2.
Licenckérelem elutasítása Pénzügyi szempontból a licenc az alábbi esetekben nem adható meg: • •
• • • • • • • 10.8.
Licenckérelmező nem nyújtotta be a bejegyzett társaságokra vonatkozó törvényi előírások szerint elkészített auditált pénzügyi kimutatásait licencadóhoz a megadott határidőn belül; Licenckérelmező könyvvizsgálója által készített jelentésben a könyvvizsgáló a számviteli törvény szerint készített pénzügyi kimutatásokat elutasító záradékkal vagy záradék magadásának elutasításával látta el; A számlák átigazolási tevékenységből származó lejárt kötelezettségeket mutatnak, A számlák alkalmazottakkal szembeni és adózási lejárt kötelezettségeket mutatnak, és licenckérelmező nem mutatta be az adótartozások nem létét bizonyító APEH igazolást; Licenckérelmező nem nyújtotta be a megvizsgált LPD-t licencadónak a megadott határidőn belül; Az előirányzott likviditási terv egy vagy több előirányzott hó végi készpénzkészlet egyenlege, beleértve a hitelfelvételi lehetőségeket is, negatív; Licenckérelmező az éves kiadási terv 75%-át lefedő bevételt biztosító szerződésekkel, szándéknyilatkozatokkal nem rendelkezik; A pozitív tőkére vonatkozó előírások nem teljesülnek, Licenckérelmező nem mutatta be az előírt biztosítékot, kauciót.
LPD
Az LPD-hez előírt információ a számviteli irányelvek szerint készített pénzügyi kimutatásokra épül. A következő fejezetekben további olyan labdarúgás-specifikus előírások kerülnek meghatározásra, amelyeket alkalmazni kell az LPD-re. Az LPD tartalma: •
Pénzügyi kimutatások (mérlegből, eredmény kimutatásból, cash-flow kimutatásból és kiegészítő mellékletből állnak);
•
Előirányzott eredmény kimutatás megjegyzésekkel;
•
Előirányzott likviditási terv.
Az LPD egyes összetevőinek tartalmi elemeit a következőkben adjuk meg. A nem magyarázott elemek értelemszerűek. 10.8.1. Mérleg Az LPD-ben szereplő mérlegnek december 31-i dátummal kell zárulnia. Az LPD-ben szereplő mérlegnek és minimális adatközlési követelményeknek megfelelően a licencadás szezonját megelőző évre vonatkozó adatokat kell tartalmaznia. (I. sz. melléklet) Egyes alábbiakban felsorolt tételeket a „Klublicenc Szabályzat” útmutatásai szerint kell kezelni. 10.8.1.1.
Játékosok átigazolásából származó könyv szerinti követelések („A” osztály). A játékosok átigazolásából származó összes követelést külön kell feltüntetni a mérlegben. A játékosok átigazolásának definíciója: játékosok eladása és kölcsönzése külső partnereknek.
10.8.1.2.
Egyéb könyv szerinti követelések („D” osztály).
53
Az egyéb könyv szerinti követelések tétel 10%-át meghaladó összegű, egyéb könyv szerinti követelések alá tartozó egyedi résztételeket egyenként kell feltüntetni a kiegészítő mellékletben. 10.8.1.3.
Átigazolási költségek tőkésített értéke („B” osztály). A kifizetett átigazolási költségek értékét aktiválni kell az LPD-ben szereplő mérlegben, az immateriális javak sor alatt, valamint lineáris amortizációt kell elszámolni a játékos szerződésének futamideje alatt. A következő alapelveket kell betartani: •
Csak a kifizetett és közvetlenül allokált átigazolási költségek tőkésíthetők. A klub saját utánpótlásából származó játékos értéke nem szerepelhet a mérlegben.
A játékosok tőkésített értékét évente felül kell vizsgálni értékromlás szempontjából (eszközromlás). Ha a játékosért beszedhető összeg alacsonyabb, mint a mérlegben szereplő leltári érték, ezt az összeget ki kell igazítani. A tőkésített játékosok leltári értékét alátámasztó bizonylatnak évente rendelkezésre kell állnia áttekintésre és könyvvizsgálatra, így korreláltatva egymással a leltári értéket és a tényleges vagy visszanyerhető összeget. Sérülés, gyengülő teljesítmény, stb. esetén az értéket át kell értékelni, és szükség esetén megfelelően kiigazítani. •
A leltári érték az, amelyen egy eszközt a mérlegben nyilvántartanak minden kumulált értékcsökkenés és romlási veszteség levonása után. A visszanyerhető érték az eszköz nettó eladási ára (az értékesítéskor kapható ár mínusz a rendelkezésre állás költsége) és a használati értéke (az eszköz további használatából és a hasznos életciklus utáni értékesítéséből eredő várható későbbi cash-flow becsült értékének jelenértéke) közül a magasabbik. Licenckérelmező játékosainak adatait az LPD-hez tartozó játékosok adatai táblázat szerint kell közölni („A” osztály). Az aláíráskor rögzített egyösszegű juttatásokkal kapcsolatos eljárás:
10.8.1.4.
•
Az egyösszegű aláírási díjak nem aktiválhatók, költségként kezelendők;
•
Amennyiben a szerződés aláírásakor a játékosnak kifizetett illetményt egyösszegű kifizetésként kezelik, és az nem tűnik ki a szerződésből, hogy ezt az összeget vissza kell fizetni a klub felé abban az esetben, ha felbontják a klub és a játékos között fennálló szerződést, akkor ez költséget jelent a klubnak, és azt az eredmény kimutatásban kell nyilvántartani;
•
Amennyiben a szerződés aláírásakor a játékosnak kifizetett egyösszegű illetményről kiderül a szerződésből, hogy a nem esedékes összeget vissza kell fizetni a klub részére abban az esetben, ha felbontják a klub és a játékos között fennálló szerződést, akkor ezeket az aláíráskor kifizetett illetményt előre kifizetett kiadásként kell kezelni, és azt a mérlegben kell feltüntetni.
A név tőkésítése („B” osztály). Licenckérelmező neve általában nem tőkésíthető a mérlegben. Ha azonban licenckérelmező neve és/vagy emblémája külső tulajdonba kerül, akkor a kifizetett összeg költségként tőkésíthető, és lineáris amortizációval leírható 5 év vagy ennél hosszabb idő, de maximum 20 éves értékcsökkenési periódus alatt. A tőkésített értéket évente felül kell vizsgálni értékcsökkenés szempontjából.
54
Amennyiben a név és az embléma aktiválásra kerül, a mérlegben szereplő értéket évente felül kell vizsgálni. Ezzel kapcsolatosan a Kiegészítő mellékletben külön ki kell térni: • • • 10.8.1.5.
a név és embléma könyv szerinti értékének meghatározására - (milyen értékelés szerint kerül be a mérlegbe); az újraértékelést alátámasztó esetek felsorolására; az újraértékelési eljárások meghatározására, az értékelés menetére.
Játékosok átigazolásából eredő könyv szerinti tartozások („A” osztály). A játékosok átigazolásából származó könyv szerinti összes tartozást külön kell feltüntetni a mérlegben. A játékosok átigazolásának definíciója: játékosok eladása és kölcsönzése külső partnereknek.
10.8.1.6.
Egyéb felmerült, de még ki nem fizetett költségek és előre befolyt bevételek („C” osztály). Az alábbi információt külön kell közölni a kiegészítő mellékletben: • • • • • • •
Jutalmak, prémium; Nyereség-megosztási megállapodások; Kapcsolódó társadalombiztosítási költségek; Megállapodás szerinti végkielégítés és létszám feletti elbocsátásokra fizetett végkielégítés; Eredményességi juttatás; Aláírási pénz; Egyösszegű díjak, juttatások.
Az „egyéb felmerült, de még ki nem fizetett költségek és előre befolyt bevételek” tétel 10%-át meghaladó összegű egyedi résztételeket külön kell feltüntetni a kiegészítő mellékletben. 10.8.1.7.
Egyéb céltartalékok („A” osztály). Várható veszteségeket okozó határidős ügyletek esetén céltartalékokat kell képezni. A szerződésben foglalt, de még végre nem hajtott átigazolásokat figyelembe kell venni. Ha az átigazolt játékos könyv szerinti értéke magasabb, mint a szerződéses átigazolási összeg, a különbséget ki kell igazítani, vagy céltartalékot kell képezni rá. Az „egyéb céltartalékok” tétel 10%-át meghaladó összegű egyedi résztételeket külön kell feltüntetni a kiegészítő mellékletben („D” osztály).
10.8.2. Eredmény kimutatás Az eredmény kimutatásnak, a minimális adatközlési követelményeknek megfelelően, a licenc kiadás szezonját megelőző évre vonatkozó adatokat kell tartalmaznia. (II. sz. melléklet) 10.8.3. Cash-flow kimutatás A cash-flow kimutatás azonos időszakot fog át, mint az eredmény kimutatás. A készpénz és készpénz-egyenértékes pénzeszközök szolgálnak a cash-flow kimutatás előállításának alapjául. A készpénz fogalmába a következők tartoznak: 1. Pénztár 2. Látra szóló betétek
55
A készpénz-egyenértékesek olyan rövid lejáratú, nagy likviditású pénzügyi befektetések, amelyek azonnal konvertálhatók ismert készpénzösszegre, és amelyeknél az érték változásának kockázata csekély. A nagy likviditású befektetés (pl. lekötött betét formájú befektetés, stb.) csak akkor számít készpénz-egyenértékesnek, ha a beszerzéskor hátralévő lejárati periódusa három hónapnál nem hosszabb. A cash-flow kimutatás elkészítésénél a melléklet szerinti forma alkalmazandó. A minimális adatközlési kötelezettséget teljesíteni kell. A cash-flow kimutatás felépítése az alábbi besoroláson alapszik: •
Szokásos tevékenységből származó cash-flow. (Működési cash-flow)
•
Befektetési tevékenységből származó cash-flow. Ez a kategória a tárgyi eszközök, pénzügyi befektetések és immateriális javak beszerzését és értékesítését tartalmazza (különösen ide értve a játékosok átigazolási díjait).
•
Pénzügyi tevékenységekből származó cash-flow (Finanszírozási cash-flow) Ebbe a kategóriába a finanszírozási tevékenységek és a tőke változása, valamint a nyereségmegosztás tartozik.
A cash-flow kimutatásnak az előző évre vonatkozó összehasonlított adatokat kell tartalmaznia. (III. sz. melléklet) 10.8.4. Kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet a pénzügyi kimutatások részét képezi az LPD-ben. A következő megjegyzések az adatközlési előírások leírását tartalmazzák, amelyek eltérnek a számviteli törvény által előírtaktól, ezért ez licenckérelmező döntése alapján a számviteli törvény szerinti éves beszámoló részét képező – közzéteendő – kiegészítő melléklet mellett külön készítendő el. Az alábbiakban a labdarúgás specifikus adatszolgáltatáshoz minimálisan szükséges adatközlést írjuk elő. (IV. sz. melléklet) 10.8.4.1.
Cégadatok („A” osztály) Licenckérelmezőnek a kiegészítő mellékletben az alábbi adatokat kell felsorolnia: • • • •
10.8.4.2.
Licenckérelmező neve, társasági formája és struktúrája; Székhely és fióktelep, telephely; Pénzügyi év időszaka (-tól - ig); záró dátum; Licenckérelmező ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjaira vonatkozó adatok, beosztás, teljes név és lakcím közlésével.
Egyéb követelések („D” osztály) Az „egyéb követelésekre vonatkozó megjegyzések” tétel 10%-át meghaladó összegű egyéb követelések egyedi résztételeit külön kell feltüntetni a kiegészítő mellékletben.
10.8.4.3.
Tárgyi eszközök alakulása táblázat („D” osztály) A tárgyi eszközök alakulása táblázat (V. sz. melléklet) a kiegészítő mellékletrészét képezi, és a tárgyi eszközök, pénzügyi befektetések, immateriális javak adatait tartalmazza a megfelelő beszerzési költségek, kumulált értékcsökkenés és könyv szerinti értékek feltüntetésével. A tárgyi eszközök alakulása táblázat adatokat tartalmaz az egyes tárgyi eszközökről zálog, biztosíték-átruházás, engedményezés és saját kötelezettségek fedezetére átengedett eszközök szempontjából.
10.8.4.4.
Leányvállalati befektetések listája („A” osztály és „C” osztály)
56
A következőkben licenckérelmező gazdasági társaságaira vonatkozó adatokra kell kitérni, figyelemmel arra, hogy a magyar számviteli törvénytől eltérő meghatározások alapján kell a minősítést elvégezni. Minden olyan jogi személyt, amelyre licenckérelmező jelentős befolyást gyakorol, leányvállalatnak tekintünk. Jelentős befolyásnak számít az, ha licenckérelmező közvetve vagy közvetlenül birtokolja a szavazati jogok 20%-át, vagy annál többet. Licenckérelmező leányvállalatait külön kell feltüntetni a kiegészítő mellékletben. („A” osztály) A következő információt kell közölni: • • • • 10.8.4.5.
Társaság, jogi struktúra és részvénytőke („A” osztály); Százalékos részesedés a leányvállalat részvénytőkéjéből (tőke és szavazati hányad) („A” osztály); Licenckérelmező döntéshozó és felügyelő testületeinek tagságára vonatkozó adatok beosztás, teljes név és lakcím közlésével („C” osztály); Licenckérelmező és a mögötte álló társaság nevében eljárók és annak funkcióit betöltők személyazonossága, a teljes név és lakcím közlésével („C” osztály)
Elzálogosított eszközök és saját kötelezettségek fedezetére átengedett eszközök („A” osztály). A biztosítékként engedményezett vagy elzálogosított mérlegtételeket külön kell közölni a kiegészítő mellékletben, feltüntetve azok típusát, terheit, a felettük való rendelkezés korlátozását, valamint az azokra terhelt összeget. A kiegészítő mellékletben a korlátozott rendelkezésű vagy jelzáloggal terhelt eszközök közlése a mérlegben szereplő könyv szerinti értéken történik, és tartalmazza azok elzálogosított részét.
10.8.4.6.
Egyéb kötelezettségek („D” osztály) Az egyéb tartozások tétel 10%-át meghaladó összegű egyéb tartozások egyedi résztételeit külön kell feltüntetni a kiegészítő mellékletben.
10.8.4.7.
Egyéb felmerült, de még ki nem fizetett költségek, és előre befolyt bevételek („C” osztály) Az alábbi információt kell külön közölni: • • • • • • •
Jutalmak, prémiumok; Nyereség-megosztási megállapodások, Kapcsolódó társadalombiztosítási költségek; Megállapodás szerinti végkielégítés és létszám feletti elbocsátásokra fizetett végkielégítés; Eredményességi juttatás, Aláírási pénz, Egyösszegű díjak, juttatások.
Az „egyéb felmerült, de még ki nem fizetett költségek és előre befolyt bevételek” tétel 10%-át meghaladó összegű egyedi résztételeket külön kell feltüntetni a kiegészítő mellékletben. („D” osztály). 10.8.4.8.
Egyéb céltartalékok („D” osztály). Az egyéb céltartalékok tétel 10%-át meghaladó összegű egyedi résztételeket külön kell feltüntetni a kiegészítő mellékletben.
10.8.4.9.
Hitellehetőségek („D” osztály). A hitellehetőségeket vagy egyéb hitellehetőségeket külön kell közölni a kiegészítő mellékletben. Az alábbi adatokat kell feltüntetni: • • •
Ígért hitellehetőségek; A lezárás időpontjában fennálló kintlévőségek; Hitelező neve;
57
•
A hitellehetőségek időtartama.
10.8.4.10. Saját részvények („A” osztály). Licenckérelmező köteles közölni az általa megtartott saját részvényeket / érdekeltségeket. Fel kell tüntetnie a saját részvényeinek és érdekeltségeinek a mérlegkészítés időpontja szerinti mennyiségét. A pénzügyi kimutatások jegyzeteiben ajánlott feltüntetni a vásárlás és/vagy értékesítés okát („D” osztály).
10.8.4.11. Jelentős tulajdonosok / részvényesek (A osztály és C osztály). A következőkben licenckérelmező fő tulajdonosaira vonatkozó adatokra kell kitérni, figyelemmel arra, hogy a magyar számviteli törvénytől eltérő meghatározások alapján kell a minősítést elvégezni. Licenckérelmező fő tulajdonosainak / részvényeseinek megállapításához licenckérelmező a több mint 5%-a felett rendelkező részvénytulajdonosokat név, lakcím és részesedés szerint felsorolja a kiegészítő mellékletben. Az eltérő szavazati és tőkerészesedési jogokat szintén meg kell említeni. („A” osztály) Ha a részvényesek jogi személyiséggel rendelkeznek, az ilyen társaságok döntéshozóit és a felügyelet feladataival megbízott személyeket fel kell sorolni, teljes nevükkel és lakcímükkel együtt. („C” osztály). A kiegészítő mellékletben licenckérelmező felsorolja azokat a megállapodásokat, amelyek harmadik feleknek lehetővé teszik, hogy licenckérelmezővel szemben a számviteli törvény szerinti befolyást gyakoroljanak.
10.8.4.12. Kapcsolódó partnerekkel végrehajtott ügyletek („A” osztály) Kapcsolódó partnerekkel végrehajtott tranzakciókat a kiegészítő mellékletben kell közölni. Kapcsolódó partnerek a tulajdonosok/részvényesek (5% feletti részvénytulajdonnal), testvércégek (leányvállalatok vagy ugyanazon csoport/személy tulajdonában lévő 20% vagy nagyobb részvénytulajdonú társaságok), igazgatótanácsi tagok és a vezetőség tagjai. Továbbá, a jelentős tranzakciókat külön kell feltüntetni, megjelölve a tranzakció típusát és körét partnerenként, valamint a tranzakciók értékét. Egy tranzakciót akkor tekintünk jelentősnek, ha meghaladja a kérdéses időszak forgalmának 5%-át. 10.8.4.13. Játékosok adatai táblázat („A” osztály). A játékosok adatait összefoglaló táblázatnak (VI. sz. melléklet) tartalmaznia kell legalább az LPD pénzügyi kimutatásaiban szereplő összes tőkésített játékost, valamint licenckérelmező legmagasabb ligában játszó csapatába leigazolt játékosait. Licenckérelmezőnél játszó, más labdarúgó klubtól kölcsönvett, illetve más labdarúgó klubnak kölcsönadott játékosokat külön kell felsorolni a játékosok adatait tartalmazó táblázatban. A szerződéses partnert és az éves kölcsönzési díjat fel kell tüntetni. A vizsgált időszakban kötött átigazolási megállapodásoknak, illetve az ezeket alátámasztó finanszírozási szerződéseknek rendelkezésre kell állniuk a játékosok adatait tartalmazó táblázat alátámasztására. 10.8.4.14. Átigazolási tevékenység közlése („A” osztály). Az átigazolási tevékenységek jegyzetének külön tételt kell tartalmaznia a végrehajtott játékosátigazolásokról, valamint más labdarúgó kluboknak, illetve labdarúgó kluboktól való
58
kölcsönzésekről, beleértve a meglévő kölcsönszerződések megújítását is. Az alábbi információt kell megadni: • • • • • • •
Játékos (számmal és névvel történő azonosítás); Az átigazolási megállapodás dátuma; A régi, illetve az új licenckérelmező; Az átigazolás vagy kölcsönzés díja; Lejárati dátum; Kifizetett összeg; Fennmaradó követelések / tartozások.
Eladásoknál az eladás előtti könyv szerinti értéket és az átigazolás eredményét külön kell feltüntetni. 10.8.4.15. Jelentős szerződések („A” osztály). A jelentős szerződéseket a kiegészítő mellékletben kell közölni. Egy szerződés akkor tekinthető jelentősnek, ha indokoltan befolyásolhatja az értékeléseket és döntéseket licenckérelmező jelentése szempontjából, vagy ha kihagyása vagy téves közlése befolyásolhatja licenckérelmező gazdasági döntését. Egy szerződés akkor tekinthető jelentősnek, ha meghaladja a tárgyidőszak bevételi vagy kiadási (ráfordítási) forgalmának 5%-át. Ebben a tételben kell közölni a játékosok, edzők szerződésének, illetve a közvetítési szerződéseknek, stb. megújítását is. Továbbá, fel kell tüntetni a külső partnerek számára jogokat, illetve licenckérelmező feletti befolyást biztosító megállapodásokat, amennyiben azok jelentősek. A pénzügyi kimutatások jegyzeteiben az alábbi adatokat kell megadni: • • • •
Szerződéses partner; A szerződés tárgya; Ellenszolgáltatás, a fizetési feltételek megjelölésével; A szerződés időtartama és megújításának opciói.
A megállapodásoknak rendelkezésre kell állniuk áttekintés céljára. 10.8.4.16. Egyéb mérlegen kívüli pénzügyi kötelezettségvállalások („A” osztály). A kiegészítő mellékletben közölni kell minden mérlegen kívüli kötelezettségvállalást és azok értékelési alapelveit. A feltüntetendő összegek között kell szerepelniük az átigazolási kötelezettségvállalásoknak és a vásárlási kötelezettségvállalásoknak. Az ilyen kötelezettségvállalások közé tartoznak a megkötött játékos átigazolási megállapodásokból eredő kötelezettségek, egyéb beruházási kötelezettségek, jótállások, visszavonhatatlan kötelezettségvállalások, stb. 10.8.4.17. Hátrasorolt kötelezettségek („A” osztály). A hátrasorolt kötelezettségek között a számviteli törvény szerint minősített kölcsönök és a kárigények szerepelhetnek, melyeket a kiegészítő mellékletben részletezni kell. A kárigények/fizetési kötelezettségek valószínű kimenetelére és összegére vonatkozó információkat, ide értve a perköltségeket is, közölni kell a kiegészítő mellékletben. 10.8.5.
Előirányzott eredmény-kimutatás Az előirányzott eredmény kimutatásnak azt a labdarúgó szezont kell bemutatnia, amelyre a licenckérelem vonatkozik. Ebben a kimutatásban licenckérelmező ad igazolható becslést a bevételről és kiadásról, az előző évi számadatok alapján.
59
Az előirányzott eredmény kimutatásnak összevethető értékeket kell tartalmaznia.
az előző
előirányzott
pénzügyi
kimutatásokkal
Az előirányzott eredmény kimutatást negyedéves bontásban kell elkészíteni a szezonális ingadozások magyarázatával azért, hogy licenckérelmező negyedévente összehasonlíthassa a becsléseket a tényleges eredményekkel. 10.8.5.1.
Közlési kötelezettségek Az előirányzott eredmény-kimutatást a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó minimális közlési kötelezettségeknek megfelelően kell elkészíteni. (VII. sz. melléklet) Ha az előirányzott eredmény-kimutatás a klubok közti UEFA kupaküzdelmekből (UEFA Bajnokok Ligája, UEFA Kupa, UEFA Intertotó Kupa) származó bevételt és/vagy ráfordítást tartalmazza, ezeknek a jellegét és összegét külön fel kell tüntetni az egyes tételek résztételeiként, a minimális közlési előírásoknak megfelelően. Összehasonlítás céljára az előirányzott eredmény kimutatás számadatait az előző eredmény kimutatással együtt kell benyújtani. Az előző időszak előirányzott eredmény kimutatása és tényleges eredmény kimutatása közti abszolút és relatív eltéréseket fel kell tüntetni. Az éves kiadási terv (anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, egyéb ráfordítások, átigazolási, igazolási költségek) 75%-át lefedő bevételt, forrást biztosító szerződéseket, szándéknyilatkozatokat mellékelni kell.
10.8.5.2.
Feltételezések az előirányzott eredmény-kimutatáshoz. Az előirányzott számadatok alapját képező feltételezéseket ki kell fejteni, (VIII. sz. melléklet) a „Megjegyzések az előirányzott eredmény kimutatáshoz” címmel bemutatott módon. Az előző időszakok alapján kialakított értékektől való eltéréseket magyarázattal kell ellátni. A becsléseknek megfelelően számolniuk kell a sporteredmények bizonytalanságából eredő kockázatokkal.
10.8.6. Előirányzott likviditási terv Az előirányzott likviditási tervnek azt a labdarúgó szezont kell bemutatnia, amelyre a licenckérelem vonatkozik. Ebben a tervben licenckérelmező igazolható és tapasztalatokon, azaz az előző évek számadatain alapuló becslést ad a készpénzbevételre és kiadásra, arra a labdarúgó szezonra vonatkozóan, amelyre a licencet igényli. Az előirányzott likviditási tervet havi bontásban kell elkészíteni, ugyanazon feltételezések alapján, amelyeket az előirányzott eredmény kimutatás elkészítéséhez alkalmaztak a szezonális ingadozások magyarázatára azért, hogy licenckérelmező havonta összehasonlíthassa a becsléseket a tényleges eredményekkel. (IX. sz. melléklet) 10.9.
Az LPD vizsgálata
Ez a fejezet az LPD vizsgálatának előírásait írja le. A pénzügyi kimutatások második könyvvizsgálatának elkerülése végett egy „Megbízás szerinti vizsgálatot” kell elvégezni a labdarúgás specifikus pénzügyi információhoz. Ennek az eljárásnak a meghatározása a 920. számú nemzetközi könyvvizsgálati előírásokban (ISA) található. Ez a fejezet a végrehajtandó eljárások formátumát, típusát és körét, valamint az eljárások alapján levont következtetéseket tartalmazó jelentés formátumát tárgyalja. Fontos szem előtt tartani, hogy a jelen fejezetben leírt megbízás szerinti vizsgálat az ISA szerint nem jelent sem teljes körű könyvvizsgálatot, sem korlátozott áttekintést. Ez a megbízás a konkrét megbízás szerinti vizsgálatok végrehajtásán alapszik.
60
10.9.1. Az LPD ellenőrének meghatározása 10.9.1.1.
Az LPD ellenőrének elismertsége. Az LPD ellenőrzésére kinevezett ellenőröket licencadónak el kell ismernie. Licencadó csak a magyar könyvvizsgálói kamaránál nyilvántartott és a kamara által megadott listán szereplő könyvvizsgálókat fogadja el ellenőrnek.
10.9.1.2.
Az LPD ellenőrének kiválasztása. Az LPD licenckérelmi eljárásban történő ellenőrzésére licenckérelmezőnek ki kell jelölnie egy független, (X. sz. melléklet), képzett ellenőrt. Licenckérelmező választott könyvvizsgálóját, auditorát is meg lehet bízni az LPD vizsgálatával, ha az megfelel a függetlenség és szakmai képzettség követelményeinek (XI. sz. melléklet).
10.9.2. A megállapodás szerinti eljárásra szóló megbízás Licenckérelmező kijelöli az LPD ellenőrét. A megbízás szerinti vizsgálatoknak az LPD-n történő végrehajtására vonatkozó megbízást a vizsgálat következményeivel kapcsolatos feladatokat tartalmazó levélben kell rögzíteni (XII. sz. melléklet) Ennek a levélnek a célja a feladat leírása és a félreértések elkerülése. 10.9.2.1.
Az eljárások tárgya. A megbízás szerinti vizsgálatokban hivatkozott eljárások tárgya az LPD, amely a következőket tartalmazza: • Kötelezően előírt záró dátum szerinti pénzügyi kimutatások, amelyek a mérlegből, az eredmény- és cash-flow kimutatásokból és a kiegészítő mellékletből állnak; a jelen szabályzat útmutatásai szerinti összeállításban; • Előirányzott eredmény kimutatás az előirányzott eredmény kimutatásra vonatkozó megjegyzésekkel; • Előirányzott likviditási terv.
10.9.2.2.
A megbízás szerinti vizsgálatok tervezése. Az ellenőrnek a munkát úgy kell megterveznie, hogy garantálja a megbízás eredményes végrehajtását.
10.9.3. Az LPD pénzügyi kimutatásaira vonatkozó megbízás szerinti vizsgálatok Az LPD-ben szereplő pénzügyi kimutatások vonatkozásában, amelyek a licenckérelemhez tartozó mérlegből, eredmény kimutatásból, cash-flow kimutatásból és kiegészítő mellékletből állnak, az ellenőr az alábbi eljárásokat végzi el a 920. számú ISA szerint. • Az ellenőr megállapítja, hogy licenckérelemhez a kötelező záró dátumra vonatkozóan elkészített pénzügyi kimutatások egyeztethetők-e a bejegyzett társaságokra vonatkozó magyar törvényi előírások szerint készült auditált pénzügyi kimutatásokkal. • A bejegyzett társaságokra vonatkozó magyar törvényi előírások szerint készült pénzügyi kimutatások könyvvizsgálója által készített jelentés vizsgálata. A könyvvizsgálói jelentésben szereplő minősítéseket értékelni kell, és megállapításként szerepeltetni kell az ellenőr jelentésében. • Ellenőrzést kell végezni, ha az ellenőr nem licenckérelmező könyvvizsgálója, hogy bejegyzett társaságokra vonatkozó magyar törvényi előírások szerint készült pénzügyi kimutatások könyvvizsgálója megfeleljen a függetlenség és a szakmai hozzáértés követelményeinek.
61
• Ha a megbízás szerinti vizsgálatok során az ellenőr a bejegyzett társaságokra vonatkozó magyar törvényi előírások szerint készült pénzügyi kimutatásokban téves adatközléseket talál, ezekről be kell számolnia a jelentésében. • Annak ellenőrzése, hogy az LPD pénzügyi kimutatásaiban szereplő közlések megfelelnek-e a Klublicenc Szabályzatban meghatározott előírásoknak számítás, értékelés, szerkezet és közlési kötelezettség teljesítése tekintetében. • Az ellenőr meggyőződik arról, hogy a bejegyzett társaságokra vonatkozó magyar törvényi előírások szerint készült pénzügyi kimutatások és az LPD pénzügyi kimutatásai alapján a licenckérelmezőre vonatkozó továbbműködő vállalkozás státusza nincs-e nyilvánvaló veszélyben. • Elvégzi az LPD-ben szereplő pénzügyi kimutatások pontosságának, teljességének és következetességének ellenőrzését. • Elvégzi a jelentős szerződések, amelyek alatt a tárgyidőszak bevételi vagy kiadási forgalmának 5%-át meghaladó szerződések értendők, LPD pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatásának vizsgálatát. • Teljességi nyilatkozat megszerzése, amely megerősíti a közölt ügyletek és az LPD pénzügyi kimutatásaira alkalmazott könyvvizsgálati alapelvek teljességét és pontosságát. 10.9.4. Megbízás szerinti kimutatáshoz
vizsgálatok
a
megjegyzésekkel
ellátott
előirányzott
eredmény-
Az ellenőr eljárásokat hajt végre a licenckérelmező által az előirányzott eredmény kimutatásban közölt feltételezések megbízhatóságának ellenőrzésére, figyelembe véve az összehasonlító számadatoktól való eltéréseket, valamint a megjegyzésekben foglalt, az eltéréseket magyarázó relatív kimutatásokat. A következő eljárások szükségesek: • Annak ellenőrzése, hogy az előző évből származó értékeket használták-e az előirányzott értékek alapjául; • Annak ellenőrzése, hogy az egyes tételeknek az előző évi számadatokhoz viszonyított 10%nál nagyobb eltérései indokoltak-e, és hogy az adott indoklás ésszerű-e; • Annak értékelése, hogy a folyamatban lévő versenyben licenckérelmező aktuális helyzetét figyelembe vették-e az előirányzott számadatok számításánál (a bajnokságban elfoglalt eltérő kezdő pozíció, végrehajtott intézkedések, erőforrás-megállapodások és megkötött szerződések, stb.); • Annak értékelése, hogy az összes rendelkezésre álló információt figyelembe vették-e; • Annak ellenőrzése, hogy az előirányzott eredmény kimutatás eleget tesz-e a minimális adatközlési előírásoknak; • A fizető nézőktől, közvetítési jogokból és átigazolási tevékenységekből származó becsült bevételek / ráfordítások értékelése a közölt feltételezések alapján; • A felszereléseken, hirdetőtáblákon megjelenő, illetve beszállítói hirdetésekből szerződéses alapon származó bevétel/ráfordítás alakulásának értékelése; • A finanszírozási költségek, illetve a hitel- és kölcsönszerződésekre fizetett kamat megfelelőségének ellenőrzése (ha a tervezett hitelek/kölcsönök szerződései még nem léteznek, biztosítani kell a szerződéses partner szándéknyilatkozatát); • A tervezett kiadások 75%-át lefedő bevételt biztosító szerződések, szándéknyilatkozatok meglétének ellenőrzése;
62
• A jelentős szerződéses partnerek hitelességének és hitelképességének értékelése (a jelentős szerződések definíciója: a vonatkozó időszak forgalmának 5%-át meghaladó volumenű szerződések); • A tervezett játékos-ügyletek megfelelőségének és finanszírozási lehetőségének értékelése; • Az előirányzott ráfordítások megfelelő alakulásának értékelése az előirányzott eredmény kimutatásban, általánosságban; • A becsült alkalmazotti bérköltségek, játékosok, edzők díjazásának értékelése és összevetése a szerződéses kötelezettségekre adott becslésekkel (a meglévő szerződésekben szereplő alkalmazotti ráfordításokat, tervezett játékos-átigazolásokat és bérkiigazításokat bele kell számítani); • Az előírt és a nyújtott kaució mértékének, a biztosíték nyújtás előírt módjának értékelése; • A feltételezések általános értékelése (megfelelő, reális, következetes, stb.). Továbbá, az ellenőrnek értékelnie kell licenckérelmező által az előirányzott eredmény kimutatás elkészítéséhez alkalmazott eljárását a következők útján: •
Tájékozódás az előirányzott eredmény-kimutatás elkészítéséért felelős személyek tapasztalatáról és képzettségéről;
•
A korábbi előirányzatok minőségének a tényleges számadatokkal való összevetés útján történő véleményezése.
10.9.5. Megbízás szerinti vizsgálatok az előirányzott likviditási tervhez A következő eljárásokat kell végrehajtani annak ellenőrzésére, hogy az előirányzott likviditási terv megfelel-e az előirányzott eredmény kimutatásnak (ugyanazok a feltételezések, mint az előirányzott eredmény kimutatás megjegyzéseiben kifejtettek): •
• • •
• • • • • •
•
Annak értékelése, hogy a folyamatban lévő versenyben licenckérelmező aktuális helyzetét figyelembe vették-e az előirányzott számadatok számításánál (a bajnokságban elfoglalt eltérő kezdő pozíció, végrehajtott intézkedések, erőforrás-megállapodások és megkötött szerződések, stb.); Annak értékelése, hogy az összes rendelkezésre álló információt teljes mértékben figyelembe vették-e; Annak ellenőrzése, hogy az előirányzott likviditási terv eleget tesz-e a minimális adatközlési előírásoknak; Forgóeszközök csökkentéséből, hosszú lejáratú aktívákból való tőkekivonásból és finanszírozási tevékenységből származó becsült bevételek értékelése a feltételezések alapján; Fizető nézőktől, közvetítési jogokból és átigazolási tevékenységekből származó becsült bevételek értékelése a hónapról-hónapra alkalmazott feltételezések alapján; Felszereléseken, hirdetési táblákon megjelenő, illetve beszállítói hirdetésekből szerződéses alapon származó bevétel/ráfordítás alakulásának értékelése; Finanszírozási költségek, illetve hitel- és kölcsönszerződésekre fizetett törlesztések megfelelőségének értékelése; A tervezett játékos-ügyletek megfelelőségének és finanszírozási lehetőségének értékelése; Az előirányzott készpénzes költségek alakulásának általános értékelése; A becsült alkalmazotti bérköltségek, játékosok, edzők díjazásának értékelése, és a szerződéses kötelezettségek összevetése a becslésekkel (annak megállapítása, hogy az alkalmazotti ráfordításokat, tervezett játékos-átigazolásokat és a meglévő szerződésekben szereplő bérkiigazításokat beleszámították-e); Az előirányzott likviditási tervben alkalmazott feltételezések általános értékelése (megfelelő, reális, következetes, stb.).
63
Továbbá, az ellenőrnek értékelnie kell a licenckérelmező által az előirányzott likviditási terv elkészítéséhez alkalmazott eljárását a következők útján: • Tájékozódás az előirányzott likviditási terv elkészítéséért felelős személyek tapasztalatáról és képzettségéről; • A korábbi előirányzatok minőségének a tényleges számadatokkal való összevetés útján történő véleményezése. 10.9.6. Megbízás szerinti vizsgálatok a pénzügyi kritériumok betartásának vizsgálatához Az ellenőrnek ellenőriznie kell a meghatározott pénzügyi kritériumok betartását. A következőkről kell meggyőződnie: •
A könyvvizsgálói vélemény elutasító záradéka vagy a záradék megtagadásának elutasítása nem szerepel a bejegyzett társaságokra vonatkozó magyar törvényi előírások szerint készített pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésben (F.1.01);
•
Nem állnak és nem álltak fenn átigazolási tevékenységből származó lejárt kötelezettségek más licenckérelmezők, játékosok vagy az illetékes labdarúgó testületek által felhatalmazott külső partnerek felé, semmilyen időszakra vonatkozóan. Ha a mérleg fordulónapján a számviteli nyilvántartásokban nyitott kötelezettség áll fenn, licenckérelmezőnek az ellenőr részére történő LPD átadásáig hitelt érdemlő módon (átutalási, kifizetési bizonylat, teljesítési jegyzőkönyv, megállapodás) bizonyítani kell a kötelezettség megszűnését (F.1.03);
•
Semmilyen időszakra vonatkozóan nem állnak és nem álltak fenn alkalmazottaival és vállalkozói szerződéses viszonyú játékosokkal, edzőkkel, szakvezetőkkel, adminisztratív munkatársakkal, stb. kötött szerződéses megállapodásokból lejárt kötelezettségek. Ebbe a kritériumba tartoznak a bérek után a licenckérelmező által közvetlenül az adóhivatal felé fizetendő társadalombiztosítási járulékok és adók. Ha a mérleg fordulónapján a számviteli nyilvántartásokban nyitott kötelezettség áll fenn, licenckérelmezőnek az ellenőr részére történő LPD átadásáig hitelt érdemlő módon, (átutalási, kifizetési bizonylat, teljesítési jegyzőkönyv, megállapodás) bizonyítani kell a kötelezettség megszűnését. Licenckérelmező a mérleg fordulónapjára, de legkésőbb az LPD, ellenőr részére történő átadásának időpontjáig benyújtotta az APEH igazolását az adótartozások nem létéről (F.2.01);
•
A mérlegből, eredmény kimutatásból, cash-flow kimutatásból, kiegészítő mellékletből, megjegyzésekkel ellátott előirányzott eredmény kimutatásból és likviditási tervből álló LPD az F. 2.01 kritérium alapján készült;
•
Az előirányzott likviditási terv nem mutat negatív készpénzkészlet-egyenlegeket (beleértve a hitelfelvételi lehetőségeket is) egyik hónapra sem (F.2.02);
•
Rendelkezik-e a tervezett kiadások 75%-át lefedő bevételt biztosító szerződésekkel, szándéknyilatkozatokkal (F.2.02);
•
Licenckérelmező pozitív tőkével rendelkezik a pénzügyi kimutatások készítése időpontjában, Licenckérelmező teljesítette a licencadó által szabott feltételeket (F.3.02);
•
Az előírt kauciót megfelelően nyújtotta (F.3.03);
•
A tájékoztatási kötelezettségnek eleget tett (F.2.03) és (F.2.04).
10.9.7. Az LPD vizsgálatáról készített jelentés 10.9.7.1.
Címzett Az ellenőr írásbeli jelentést készít az LPD-re vonatkozó megbízás szerinti vizsgálatok végrehajtásáról és az azok alapján tett megállapításokról, licenckérelmezőnek címezve. Továbbá aláírásával és bélyegzőjével látja el azt az LPD-t, amelyre a megbízás szerinti vizsgálathoz tartozó jelentés vonatkozik.
64
Licenckérelmező felelőssége a jelentés, valamint az aláírt és lepecsételt LPD időben történő benyújtása licencadó felé. 10.9.7.2.
A vizsgálathoz tartozó jelentés megállapítandó formátuma Az LPD-re vonatkozó megállapodás szerinti eljárások megállapításait tartalmazó jelentésben az ellenőr kijelenti, hogy a megállapodás szerinti eljárások végbementek az MLSZ Klublicenc Szabályzatban foglalt instrukcióknak megfelelően. Továbbá, az ellenőr kijelenti, hogy a megbízatást a vonatkozó ISA útmutatása szerint, valamint Nemzetközi Könyvvizsgálati Standard és a magyar könyvvizsgálati alapelvek szerint végezte el. Az ellenőrnek a jelentésben ki kell nyilvánítania licenckérelmezőtől való függetlenségét. Az ISA előírásának megfelelően, az ellenőrnek a jelentésben arról is nyilatkoznia kell, hogy a végrehajtott eljárások sem az LPD könyvvizsgálatának, sem áttekintésének nem felelnek meg, és hogy további vizsgálatok esetleg további megállapításokat eredményezhettek volna. Az ellenőrnek az ISA szerint említést kell tennie arról is, hogy a jelentés csak licenckérelmező és licencadó számára készült. Az ellenőrnek minimálisan a XIII. sz. melléklet minta szerinti rövidített jelentést kell készítenie.
10.9.7.3.
A vizsgálati jelentésben szereplő tételek Az alábbi, megbízás szerinti vizsgálatok alapján tett, megállapításoknak kell szerepelniük az ellenőri jelentésben (lásd: a XIII. számú mellékletben látható mintajelentés):
10.9.7.4.
•
Annak megerősítése, hogy az LPD, a bejegyzett társaságokra vonatkozó magyar törvényi előírások szerinti auditált pénzügyi kimutatások alapján készült;
•
Annak megerősítése, hogy a végrehajtott eljárások szerint az LPD ésszerűnek tűnik, és hogy az MLSZ Klublicenc Szabályzat instrukciói alapján készült;
•
Annak megerősítése, hogy az MLSZ Klublicenc Szabályzatban foglalt pénzügyi kritériumok teljesülnek.
A vizsgálati jelentésben szükség esetén szerepeltetendő tételek Ha a megbízás szerinti vizsgálatok során az ellenőr olyan megállapításokat tesz, amelyek befolyásolhatják licencadó döntését a licenc megadására nézve, az ilyen eredményeket közölni kell a jelentésben. A következő megállapítások olyan fontosságúak, hogy előfordulás esetén azokat jelenteni kell: •
A könyvvizsgálói jelentésben szereplő, bejegyzett társaságokra vonatkozó magyar törvényi előírások alapján készült pénzügyi kimutatásokra vonatkozó minősítések és megjegyzések, illetve aggályok;
•
Téves adatközlések a bejegyzett társaságokra vonatkozó magyar törvényi előírások alapján készült pénzügyi kimutatásokban;
•
Hibák az LPD elkészítésében;
•
Téves adatközlések az LPD-ben;
•
Az MLSZ Klublicenc Szabályzatban foglalt minimális adatközlési kötelezettség be nem tartása (pl. A ráfordítási tételek ellensúlyozása bevételi tételekkel);
•
Az MLSZ Klublicenc Szabályzat téves értelmezése (pl. túlértékelt eszközök, a források jelentős mértékű alulértékelése, stb.);
65
• •
Hiányzó lényeges információ vagy hiányzó LPD dokumentumok; Eltérés licenckérelmező továbbműködő vállalkozási szemléletétől;
•
Licenckérelmező irreális feltételezései a becsült előirányzott eredmény kimutatáshoz;
•
Licenckérelmező irreális feltételezései a becsült előirányzott likviditási tervhez;
•
A likviditási kritérium nem teljesülése a pozitív készpénzkészlet-egyenlegekre nézve (beleértve a hitelfelvételi lehetőségeket is) az egyes hónapokra készített előirányzott likviditási tervben;
•
Annak a kritériumnak a be nem tartása, hogy ne legyenek átigazolási tevékenységből származó lejárt kötelezettségek;
•
Annak a kritériumnak a be nem tartása, hogy ne legyenek alkalmazottakkal és az APEH felé fennálló lejárt kötelezettségek;
•
Licenckérelmező nem felelt meg a pozitív tőke kritériumnak, nem teljesítette a licencadó által szabott feltételeket;
•
Nem mutatta be, és nem mellékelte a tervezett kiadások 75%-át lefedő bevételt biztosító szerződéseket, szándéknyilatkozatokat;
•
Nem biztosította megfelelően a kauciót;
•
Tájékoztatási kötelezettségét nem tartotta be.
Kérdések felmerülésével kapcsolatban, a jelentésben rögzítendő eredmények fenti listája nem a teljesség igényével készült. A jelentésben az ellenőrnek fel kell jegyeznie a megbízás szerinti vizsgálatok során megállapított olyan eredményeket, amelyek hatással lehetnek licenckérelmező gazdasági kapacitásának jobb értékelésére, amennyiben ez az információ befolyásolhatja licencadó döntését a licenc megadása tekintetében. 10.9.7.5.
Az ellenőri jelentéshez csatolandó dokumentumok azonosítása Az ellenőr aláírásával és bélyegzéssel jelöli meg a licenckérelmező által benyújtandó dokumentumok megfelelő verzióját. A következő dokumentumokat kell csatolni az ellenőri jelentéshez: • • • • • •
Pénzügyi kimutatások az (mérlegből, eredmény kimutatásból, cash-flow kimutatásból és kiegészítő mellékletből álló) LPD-hez; Előirányzott eredmény kimutatás, megjegyzésekkel; Előirányzott likviditási terv; APEH igazolás; A bevételek 75 %-át lefedő szerződések, szándéknyilatkozatok; A kaució nyújtás bizonylata.
10.9.8. A vizsgálat és a dokumentáció megerősítésének díjai Licenckérelmező felelőssége a vizsgálati díj mértékének egyeztetése, valamint annak költségének viselése. Ha licencadó részéről megalapozott kételyek merülnek fel a benyújtott dokumentumokkal kapcsolatban, saját költségére megbízhat másik ellenőrt a dokumentáció kérdéses részének újbóli vizsgálatával. Licenckérelmező köteles az ilyen könyvvizsgáló számára betekintési jogot biztosítani.
66
Ha a megegyezés szerinti újbóli értékelési eljárások azt állapítják meg, hogy licenckérelmező szándékosan félrevezető vagy hiányos kimutatásokat készített, licencadó átháríthatja az ilyen újbóli vizsgálat költségét licenckérelmezőre. 10.10. A benyújtandó dokumentumok és ütemterv 10.10.1.
Benyújtandó dokumentumok
Licenckérelmezőnek a következő dokumentumokat kell benyújtania licencadó felé. 10.10.1.1. I. és II. fázis A bejegyzett társaságokra vonatkozó magyar törvényi előírások szerint készült pénzügyi kimutatások. 1.) Az MLSZ Klublicenc Szabályzat szerint elkészített LPD, amely a következőket tartalmazza: • • • • • • •
Az MLSZ Klublicenc Szabályzat szerint készült pénzügyi kimutatások, amelyek mérlegből, eredmény kimutatásból, cash-flow kimutatásból és kiegészítő mellékletből állnak; Könyvvizsgálói jelentés Előirányzott eredmény kimutatás, éves és negyedéves bontásban; Előirányzott likviditási terv, éves és havi bontásban; APEH igazolás; A kauciót igazoló dokumentum; A kiadások 75%-át bevétellel lefedő szerződések.
2.) Ellenőr jelentése az LPD-ről. 10.10.1.2. Ütemterv a licenckérelemi pénzügyi dokumentáció elkészítésére Az LPD benyújtásának menetrendje az 5.4. fejezetben közölteknek megfelelően szabott határidők szerinti. 10.10.1.3. Téli bajnokság – júliustól májusig tartó szezon Licencadó a pénzügyi licencadási eljárást március 1. napjától május 30. napjáig bonyolítja le. A licencadási eljárás befejezését követően elsőfokú licencadó (MLL) megküldi licencesek listáját az MLSZ-nek, ahonnan átkerül UEFA kupaküzdelmekre nevezők listája (sportteljesítmény és licenckérelmi követelmények alapján alkalmas) az UEFA-hoz. A következő ábra a licencadási eljárás pénzügyi részének teljes folyamatát mutatja, a megfelelő határidőkkel együtt:
Ütemterv a licencadási eljárásához
Jún Júl
Licencadó postázza a nyomtatványokat és
Dec . Jan . Feb
az útmutatót a licenckérelmezőknek
67
PLD benyújtási határideje licencadó felé
Jún Júl
68
10.11. Feljutó és kupagyőztes licenckérelmező szervezetekkel kapcsolatos eljárás Bár a feljutó vagy a Magyar Kupát megnyerő licenckérelmezők még nem ismertek a licenceljárás időszakában, az érintetteknek is licencért kell folyamodniuk. A feljutást követő első szezonban egyes követelmények enyhébbek. A feljutó kérelmezőknek a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk legalább négy héttel a szezon kezdete előtt. I. és II. fázis • • • • •
• • •
Pénzügyi kimutatások, LPD (mérleg, eredmény kimutatás és kiegészítő melléklet), ahol legalább a mérlegnek frissebbnek kell lennie 120 naposnál; Előirányzott eredmény kimutatás és megjegyzések arra a szezonra vonatkozóan, amelyre a licencet kérelmezik; Előirányzott likviditási terv arra a szezonra vonatkozóan, amelyre a licencet kérelmezik; Megjegyzések az előirányzott eredmény kimutatások és az előirányzott likviditási terv elkészítéséhez használt feltételezésekre vonatkozóan; Az ellenőr megerősítése arra vonatkozóan, hogy az előirányzott eredmény kimutatásra, az előirányzott likviditási tervre és az előirányzott eredmény kimutatásra vonatkozó megjegyzések ésszerűek; APEH igazolás benyújtása; Kaució letételének bizonyítása; A kiadások 75%-át bevételekkel lefedő szerződések.
A feljutó kérelmezőre vonatkozik a tájékoztatási kötelezettség már az első évben, amikor az NB I-ben játszik. Az NB I-ben eltöltött második szezonjától kezdődően licenckérelmezőre a szokásos licenckérelemi eljárás vonatkozik. 10.12. Ellenőrző lista az LPD-hez Ez az ellenőrző lista útmutatást jelent licenckérelmezőnek, és segít az egyes elemek státuszának nyomon követésében. Ellenőrző lista a licenckérelemi rendszer pénzügyi részének sorrendjéhez/státuszához A licencadási eljárás ütemterve megérkezett? A könyvvizsgáló és az ellenőr kinevezése megtörtént? Az ellenőr levele a vizsgálat eredményeivel kapcsolatos kötelezettségekről megérkezett? Az ellenőr vizsgálat eredményeivel kapcsolatos kötelezettségekről szóló levelének aláírása és visszaküldése az ellenőrhöz megtörtént? A bejegyzett társaságokra vonatkozó hazai törvényi előírások szerint készült pénzügyi kimutatások auditálásának határidejét meghatározták és egyeztették a könyvvizsgálóval? Az LPD ütemterv szerinti vizsgálatának határidejét egyeztették az ellenőrrel? LPD a bejegyzett társaságokra vonatkozó hazai törvényi előírások szerint készült? Az LPD elkészült? Mérleg Eredmény-kimutatás Cash-flow kimutatás Kiegészítő melléklet Előirányzott eredmény kimutatás, megjegyzések
69
Hivatkozás
Határidő
Státusz (kész)
Ellenőrző lista a licenckérelemi rendszer pénzügyi részének sorrendjéhez/státuszához Előirányzott likviditási terv Kaució Bevételek szerződései APEH igazolás Az aláírt Teljességi nyilatkozatot és a pénzügyi kimutatásokat elküldték a könyvvizsgálóhoz? Az aláírt Teljességi nyilatkozatot és az LPD-t elküldték az ellenőrhöz? A bejegyzett társaságokra vonatkozó hazai törvényi előírások szerint készült pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata kész? Az LPD vizsgálata befejeződött? A bejegyzett társaságokra vonatkozó hazai törvényi előírások szerint készült pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés megérkezett? A hitelesített és aláírt LPD és az ellenőr jelentése megérkezett? A bejegyzett társaságokra vonatkozó hazai törvényi előírások szerint készült pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést benyújtották-e licencadó felé? Az LPD-t és az ellenőr megállapításait tartalmazó jelentést benyújtották-e licencadó felé?
Hivatkozás
Határidő
Státusz (kész)
Az MLL licencadó részlegének a licenc megadására vonatkozó döntése megérkezett? Licencadó döntése elleni fellebbezés lehetőségét értékelték? A fellebbezést benyújtották az MLSZ fellebbezési testület felé a megadott határidőn belül? A fellebbviteli testület döntése megérkezett?
11.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A licenceljárásra vonatkozó valamennyi nyilatkozatformát, kitöltési dokumentumot el kell készíteni 2003. november 30-ig. Ezen nyilatkozatformák, dokumentumok az MLSZ Klublicenc Szabályzatának mellékletét képezik. 2. Az MLSZ Klublicenc Szabályzatot az MLSZ elnöksége 2003. szeptember 5-i ülésén 89/2003. számú határozatával fogadta el. 3. Az MLSZ Klublicenc Szabályzat az UEFA írásos engedélyével hatályba lépett.
70
FOGALMAK
Definíciók Alapeljárás Olyan követelmények, amelyeket licencadónak kell megfogalmaznia és hitelesíteni, a Klublicenc Szabályzatban leírt kritériumoknak megfelelően, amelyek alapját képezik a licenckérelmező számára adható licenc kiállításának. Kritériumok Öt kategóriába sorolt (sportbeli, infrastrukturális, személyi és adminisztratív, jogi, pénzügyi) követelmények, amelyeket licenckérelmezőnek teljesíteni kell. Licenc Hitelesítési bizonylat arról, hogy licenckérelmező teljesített minden kötelező kritériumot. Belépést nyújt az UEFA klubtornákra és a legfelső szintű magyar bajnokságra. Licenckérelmező Olyan gazdasági társaság, amely az MLSZ tagja, és licencért folyamodik. Licenccel rendelkező Olyan gazdasági társaság, amely licencadótól a licencet megkapta. Licencadó A licencrendszert működtető szerv, amely a licencet kiadja. Licenceljárási adminisztráció Licencadón belül az a szerv vagy stáb, amely a klublicenc ügyeivel foglalkozik. Licenceljárás A kritériumok öt kategóriáját és az alapeljárást tartalmazza. Megvalósulási fokozat A megvalósulási fokozat kifejezés a pénzügyi követelmények megvalósulására utal. Ennek két fázisa van: 1. A magyar könyvelési követelmények és a labdarúgásspecifikus könyvelési követelmények megvalósulása; 2. Az UEFA, az MLSZ és az MLL céljainak teljesen megfelelő labdarúgás-specifikus könyvelési követelmények megvalósulása. MLSZ Klublicenc Szabályzat Munkadokumentum, amiben a magyar klublicenc eljárást kerül leírásra. Az UEFA Klublicenc Szabályzat minden minimális követelményét tartalmazza, csakúgy, mint a speciális magyar sajátosságokat és célokat. Pénzügyi licenc dokumentáció A Pénzügyi licenc dokumentáció (LPD) alapvető pénzügyi információ, amit licencadó használ licenckérelmező anyagi lehetőségeinek kiértékeléséhez. Auditált vagyoni nyilatkozatokon alapul, és speciális labdarúgói pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Tartalmazza: • Vagyoni nyilatkozatot (ami magában foglalja a mérleget, a nyereséget és veszteséget, a folyó fizetési mérleget és a kiegészítő mellékletet); • Az üzleti tervben előirányzott nyereséget és veszteséget, írásbeli kiegészítésekkel; • Az üzleti tervben előirányzott likviditást. UEFA Klublicenc Szabályzat Munkadokumentum, ami az UEFA licencrendszert ismerteti. Az UEFA klublicenc szisztéma irányvonalait és követelményeit át kell ültetni az MLSZ Klublicenc Szabályzatba.
71
1. számú melléklet A titoktartási nyilatkozat mintája (az MLSZ illetve MLL fejléces papírján) (a szóban forgó klub neve és címe) Dátum: Tárgy: titoktartási nyilatkozat Kedves uraim! A (klub neve) 2003/2004-es labdarúgó szezonbeli klublicenc kérelme ügyében az alábbiakat kérjük, illetve hozzuk tudomásukra: 1. Annak érdekében, hogy képesek legyünk kiértékelni, és döntést hozni jelentkezéséről, kérjük, tegyék lehetővé, hogy a (klub neve)-ra és a hozzá kapcsolódó vállalkozásokra vonatkozó információkhoz hozzájussunk. 2. Tekintettel arra, hogy az 1. pontban említett információkhoz hozzájutunk, ezennel fogadjuk, hogy ezen információkat szigorúan bizalmasan kezeljük, azokat sem magunk, sem alkalmazottaink és/vagy megbízottaink (különösen azok az általunk alkalmazott személyek, akik a licenc osztályon dolgoznak és egyéb kinevezett tanácsadóink) nem szolgáltatják ki közvetve vagy közvetlenül harmadik személynek (bárki is legyen az). Az információkat őrizzük: (a) Mert a jelentkezés kiértékeléséhez szükséges, és akkor is csak azzal a feltétellel, ha az említett harmadik személy vállalja velünk szemben, hogy szigorúan bizalmas anyagként kezeli azokat; (b) Jogi tanácsadás céljából; (c) Mert bármely illetékes bíróság bekérheti; (d) Mert előzetesen írásban megállapodtunk önökkel. 3. Az ígért titoktartás érdekében gondoskodunk arról, hogy minden, a licenceljárásban részt vevő alkalmazottunktól és más kijelölt tanácsadónktól, akiket a jelentkezés értékelésébe bevontunk, titoktartási nyilatkozatot kérünk, abban a formában, amit levelünkhöz mellékelünk. Kérésükre rendelkezésére bocsátjuk a már megtett összes ilyen nyilatkozat másolatát. 4. Az információkat kizárólag a jelentkezés kiértékelése céljából, és az önökkel folytatandó bármiféle megbeszélésen fogjuk felhasználni. 5. A kétségek elkerülése végett ez a nyilatkozat nem vonatkozik semmi olyan információra, ami már publikus, vagy publikussá fog válni, kivéve azokat az eseteket, amikor a nyilvánossá tétel közvetve vagy közvetlenül a mi szerződésszegésünk eredménye. 6. Ebben a levélben az „információ” minden olyan információra vonatkozik, amit önök vagy az önök nevében elérhetővé tesznek számunkra, szóban vagy írásban vagy, bármilyen más módon (számítógépen, vagy bármilyen más médiumon tárolva). Az összes olyan információt is ideértjük, amibe bármiféle betekintést kapunk a klub tulajdonában vagy használatában lévő területen bármely látogatásunk során akár mi magunk készítettünk elemzést vagy memorandumot, akár a mi nevünkben készítették, melyek tartalmazhatnak bármiféle információt az e paragrafusban említett hivatkozások szerint. 7. Ezennel a levél minden aláírója képviseli és garantálja a másik számára, hogy: (a) Megvan minden hatásköre és felhatalmazása arra, hogy vállalja, és véghezvigye az összes, e levélben leírt kötelezettséget; (b) Megtette az e levél, s az ebben foglalt feltételeknek megfelelő végrehajtást és teljesítést célzó összes szükséges intézkedést a felhatalmazásra.
72
8. Erre a levélre az 1959. évi IV. A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szabályai vonatkoznak, ennek megfelelően írtuk meg, és a felek, ha a levélben foglalt egyezségben megírtakon túl bármiféle követelés, vita vagy probléma merülne fel, akkor a felek a (az alkalmazott bíróság) bíróság kizárólagos hatáskörébe utalják az ügyet. Kérjük, aláírásával erősítse meg az ebben a levélben leírt szerződését és küldje vissza a két példányból az egyiket a fenti címre.
........................................................... (aláírás teljes névvel) Az (MLSZ vagy MLL) megbízottja teljes joggal kijelenti
......................................................... (aláírás teljes névvel) A (klub neve) megbízottja jóváhagyja és elfogadja
73
2. számú melléklet TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT
A titoktartási nyilatkozat formája minden alkalmazott és egyéb tanácsadó részére, akik részt vesznek a klubok licencre való jelentkezésének elbírálási eljárásában Én, (alulírott neve) ezennel kijelentem, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Magyar Labdarúgó Liga és a hatáskörébe tartozó klubok közti mintalevelet, ami a titoktartási kötelességről és a zárt adatkezelésről szól, elolvastam, megértettem és vállalom a benne foglalt kötelezettségeket. Megértettem, hogy e téren való kötelezettségemnek az után is eleget kell tennem, hogy a klubok licencre való jelentkezésének elbírálásában való alkalmazásom lejárt és az után is, hogy alkalmazásom a Magyar Labdarúgó Szövetségben vagy a Magyar Labdarúgó Ligában véget ért, bármilyen időszakra alkalmaztak is.
Aláírás: ................................................... (az illető neve) (betöltött pozíciója)
Dátum:
74
