Magyar Köztársaság Kormánya

Magyar Köztársaság Kormánya

T/4365. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT MAGYARORSZÁG 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL

A TÖRVÉNYJAVASLAT A TÖRVÉNYJAVASLAT MELLÉKLETEI AZ ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A RÉSZLETES INDOKOLÁS AZ INDOKOLÁS MELLÉKLETEI

Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter

Budapest, 2011. szeptember

1

2011. évi …. törvény Magyarország 2012. évi költségvetéséről Az Országgyűlés Magyarország 2012. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja: I. Fejezet A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE 1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2012. évi a) bevételi főösszegét 13 950 631,9 millió forintban, b) kiadási főösszegét 14 527 173,1 millió forintban, c) hiányát 576 541,2 millió forintban állapítja meg. 2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi főösszegeknek, valamint a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. (2) A központi alrendszer mérlegét az Országgyűlés a 2. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá. 1. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 3. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a 9. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

2

II. Fejezet A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 2. A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai 4. § (1) Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 1. Munkáltatók adórendszer átalakítása miatti kompenzációja alcímen a munkáltatók támogatására, amennyiben azok legalább 5%-os béremelést hajtanak végre. (2) Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 2. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére a 2012. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetésére. (3) Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcímen a) a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat szerzése támogatására, b) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre, c) az Országgyűlési Biztosok Hivatala szervezeti átalakítása következtében jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetésére, d) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék növekményének kifizetésére. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcím előirányzatából átcsoportosítson a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 4. Központosított előirányzatok cím, – 5. mellékletben szereplő 7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre –, amennyiben a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került. (5) A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az (1) és (2) bekezdés és a (3) bekezdés a) pontja tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg.

3

3. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 5. § (1) A 2012. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre, értékpapírkibocsátásra és kezességvállalásra nem jogosult. (2) A 2012. évben Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet terhére történő, 1 000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá. (3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2012. évben 25,0 millió forint, b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2012. évben 25,0 millió forint, c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2012. évben 25,0 millió forint, d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2012. évi összesített bruttó forgalmi értéke – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – 5 000,0 millió forint lehet. (4) Az állam javára megszerzett, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő, átadott ingatlanok, valamint a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében PPP konstrukcióban létrehozott és az állam által megvásárolt, átadott sportlétesítmények (tornatermek, tanuszodák, sportcsarnokok) összegszerű korlátozás nélkül adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba. (5) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és az 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcím-csoporton kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2012. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak megemelését. (6) A MiG-29-es repülőgépek, a Mi típusú helikopterek, az L39 típusú repülőgépek és a T72 típusú harcjárművek értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2012. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára használhatja fel. A 2012. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a Honvédelmi Minisztérium fejezet, 1. cím, 3. HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal alcím bevételeként kell elszámolni.

4

(7) A Honvédelmi Minisztérium által vagyonkezelt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2012. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, technikai eszközeinek fenntartására és javítására finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a Honvédelmi Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését. (8) A korábban egészségügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó – Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2012. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával egészségügyi célú beruházások finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését. 6. § (1) Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő, 4 200,0 millió forint összegű kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi, 500,0 millió forintot meg nem haladó összegig az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. (2) Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcím és 2. Hasznosítási bevételek alcím bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – túlléphető. (3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az 1 000,0 millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. 7. § (1) A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő 800,0 millió forint összegű kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi 300,0 millió forintot meg nem haladó összegig az agrárpolitikáért felelős miniszter és

5

az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. (2) A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcím és 2. Hasznosítási bevételek alcím bevételi előirányzatainak tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – különösen indokolt esetben túlléphető. 8. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól a 2012. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni. (2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételt Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, külön jogcím-csoportként kell elszámolni. 2012. évben a bevételből 806,0 millió forint kerül átcsoportosításra a fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozásra a Külügyminisztérium fejezetben az 5. cím, 22. alcím, 5. Üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével, valamint az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos támogatások jogcím-csoportra. Az Üht. 8. § (3) bekezdés szerinti kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevétel 50%-ával a (4) bekezdésben szereplő előirányzatot kell megnövelni. (3) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt, valamint az Üht. alapján létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet bevételeként kell elszámolni. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza az energiapolitikáért felelős minisztert, hogy az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelje. (5) Az Országgyűlés felhatalmazza az energiapolitikáért felelős minisztert, hogy az Üht. alapján létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételnek az Üht. 12/A. § (4) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználásához a (4) bekezdés szerint létrehozott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelje. 9. § (1) A 2012. év során a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.), az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Magyar Turizmus Zrt., a Nemzeti Színház Zrt., a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt., a Regionális Fejlesztési Holding Zrt., a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., a Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft., a Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Kft. és a MÁV Start Zrt. 5 000,0 millió forint

6

összeghatárig az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős vagy vagyonkezelési szerződés alapján történő tulajdonosi joggyakorlás esetén a vagyonkezelő miniszter együttes jóváhagyásával, 5 000,0 millió forint összeghatár felett a Kormány határozatban adott jóváhagyásával jogosult a) hitel, kölcsön felvételére, b) kezesség és garancia vállalására, c) értékpapír vásárlására, d) váltó kibocsátására és elfogadására, e) kötvény kibocsátására, f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződés kötésére. (2) Az állam által kibocsátott értékpapírok adásvételére és az hitelnyújtásra az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik.

55. § szerinti

(3) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás mindaddig vonatkozik az (1) bekezdésben meghatározott gazdasági társaságokra, amíg azok – közvetlen vagy közvetett – többségi állami tulajdonban vannak. 4. A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések 10. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1 316,8 millió forintot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 20 730,5 millió forintot, az Országos Atomenergia Hivatal 333,8 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2012. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (2) A Magyar Energia Hivatal 1 575,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 700,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (4) A fővárosi, megyei kormányhivatalok (fővárosi, megyei kormányhivatalok földhivatala) 5 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

7

(5) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (6) Ha az államháztartásért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2012. december 20-áig teljesíteni kell. 11. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 129. § (3) bekezdése szerint 2012. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 forint/év, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 forint/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 forint/év. (2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. § (1) bekezdése szerinti, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év. (3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2012. január 1-jétől 437 300 forint. (4) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint. (5) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás összege 100 000 forint/év. 12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra a 3. melléklet 15. pontjában és 16. pont a)-e) alpontjában, az 5. melléklet 5. pontjában és 11. pont a)-d) alpontjában, továbbá a 8. melléklet I. rész 1-5. pontjában meghatározott, a települési önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg. (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. melléklet 15. pontja, a 16. pont a)-d) alpontja és a 16. pont ea) alpontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár. (3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési, továbbá az egységes óvoda-bölcsőde intézményi keretei között

8

bölcsődei ellátásban részesülők gondozás-fejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Ha a feladatok számosságának és az éves időkeretnek az előzőekben meghatározott százalékos mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően arányosan kell megállapítani. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét az irányító szervtől igényelheti. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére. (6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik. 13. § (1) Az 1. mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok beszedéséért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezetet irányító szerv vezetője tartozik felelősséggel. (2) A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 23-24. alcímhez tartozó jogcím-csoport és a 30. alcím 26. jogcím-csoport költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket. 5. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések 14. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az 1. melléklet szerint állapítja meg. (2) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Munkaerőpiaci Alap összesen 6 967,0 millió forintot ad át az Uniós fejlesztések fejezet részére. (3) A Start-munka program megvalósításához a Munkaerőpiaci Alapban 132 182,5 millió forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre, amelynek részbeni forrása 50 000,0 millió forint költségvetési támogatás. Ez az előirányzat nyújt fedezetet a 2011. évben elkezdett közfoglalkoztatási programok kötelezettségvállalásainak 2012. évre áthúzódó kiadásai teljesítésére is. (4) A Start-munka programok dologi és felhalmozási kiadásairól a Kormány egyedi döntéssel határoz.

9

15. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2012. évi forrásai terhére a (2) bekezdésben foglaltak, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (4)-(7) bekezdései szerinti, valamint nemzetközi szerződésen, illetve nemzetközi kötelezettséget keletkeztető külön jogszabályon alapuló, így különösen Magyarország európai uniós tagságából következően vállalt feladatok kivételével új kötelezettség nem vállalható. (2) A megelőző években 2012. évi kifizetésre vállalt, de meghiúsult támogatások erejéig és tárgyévi kifizetéssel vállalható új kötelezettség. 6. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése 16. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2012. évi a) bevételi főösszegét 2 796 907,6 millió forintban, b) kiadási főösszegét 2 796 907,6 millió forintban, c) egyenlegét nulla forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza. 17. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson. 18. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzatfelhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) főigazgatója gyakorolja. (2) Az ONYF havonta átutalást teljesít a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, a) 5. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére E. Alapnak átadott pénzeszköz alcím előirányzatból az Egészségbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: E. Alap) részére,

10

b) 6. Nemzeti Szociálpolitikai Alapnak átadott pénzeszköz alcím előirányzatból a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 21. Nemzeti Szociálpolitikai Alap cím részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően a tárgyhó 15. napjáig. 7. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése 19. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2012. évi a) bevételi főösszegét 1 721 239,9 millió forintban, b) kiadási főösszegét 1 755 660,1 millió forintban, c) hiányát 34 420,2 millió forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza. 20. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport között átcsoportosítást hajtson végre. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 1-18. jogcímei, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 5. jogcímei előirányzatainak megemelésére. 21. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1-18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 6. jogcímei között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró, egészségbiztosításért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja. 22. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím, valamint az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések

11

jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 5. jogcímeire átcsoportosítsa azzal a feltétellel, hogy a 2. és 5. jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcím-csoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoportok jogcímeire átcsoportosítást hajtson végre a költségvetési folyamatok figyelembevételével. (3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelje az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, a) 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással, b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei előirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő – az 1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport, 1. jogcím előirányzaton befolyt – bevételek összegével. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelje az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többlet összegével. 23. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. 24. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 6 000,0 millió forintot

12

tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcím-csoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyezheti az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (3) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is. (4) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1 200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget. (5) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 6. Gyógyszertárak juttatása jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár külön törvényben meghatározott juttatás kiadásaira szolgál. 25. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 170,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 183,1 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1 300,0 millió forint használható fel. 26. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 6. GYEDben részesülők utáni nyugdíj-hozzájárulás jogcímen az Ny. Alapnak átadott pénzeszköz jogcím előirányzatból az OEP havonta átutalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően a tárgyhó 15. napjáig. 8. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 27. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és, b) az Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím előirányzatainak év közbeni megváltoztatására. (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az I-VI., a VIII., a XXX., a XXXIII. és a XXXIV. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

13

b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím ba) 5. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai, bb) 7. Országos kisebbségi önkormányzatok és média támogatása alcím előirányzatai, bc) 8. Országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása alcím előirányzatai, c) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 26. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása cím előirányzatai csökkentésére, kivéve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 46. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítását. 9. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőinek különleges jogosítványai 28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással, amelyről a Magyarország 2012. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben be kell számolnia. (2) A 4. § (3) bekezdés szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására az államháztartásért felelős miniszter kap felhatalmazást. (3) Az Országgyűlés felhatalmazza az agrárpolitikáért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, a 20. cím, 5. alcím, 10. Nemzeti agrár kárenyhítés jogcímcsoport, valamint a 20. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím között átcsoportosítást hajtson végre, figyelemmel a nemzeti agrárkárenyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról törvényben foglaltakra is. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelemért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre. (5) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejlesztéspolitikáért felelős minisztert, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 36. alcím 2. Oktatási, kulturális és sport PPP programok jogcím-csoport terhére előirányzat-átcsoportosítást hajtson végre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 5. Egyetemek, főiskolák cím javára, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot.

14

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatásért felelős minisztert, hogy – az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, a 20. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint a 20. cím, 2. alcím, 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa. (7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Munkaerőpiaci Alap Startmunka program előirányzata és a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 7. cím, 2. Egyes szociális feladatok támogatása alcím között pénzeszközt adjon át, amennyiben ezt a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámának, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számának év közbeni alakulása indokolttá teszi. (8) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy átcsoportosítást hajtson végre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 20. cím 46. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás alcím és a 20. cím 47. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció alcím előirányzatai között. (9) Az Országgyűlés felhatalmazza a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjét, hogy Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím 2. alcím 1. Állami kitüntetések jogcím-csoport tehére átcsoportosítást hajtson végre az 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára. (10) Az Országgyűlés felhatalmazza az államháztartásért felelős minisztert az Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. Kamat kockázati tartalék cím előirányzat-felhasználására. (11) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a költségvetési és gazdasági folyamatok függvényében döntsön a Miniszterelnökség fejezet, 4. Országvédelmi Alap cím előirányzatának felhasználásáról. (12) Az Országgyűlés felhatalmazza a Miniszterelnökség fejezetet, valamint a Külügyminisztérium fejezetet irányító szervek vezetőit, hogy a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében fejezeti hatáskörben a szükséges előirányzatátcsoportosításokról intézkedjenek. 29. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatán legfeljebb 6 750,0 millió forint előirányzat-módosítás engedélyezhető, ha A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata, 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás és járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.

15

(2) Az államháztartásért felelős miniszter negyedévente előirányzat-módosítást engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, ha az általa meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben engedélyezett előirányzat-módosítás nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése 2012. november 28áig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben, az év közben negyedévente engedélyezett előirányzat-módosítások összegével csökkentve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani. (4) Ha 2012. június 30-áig az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott bevételi tervek teljesülnek, a bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain előirányzatmódosítás engedélyezhető. III. Fejezet A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK 30. § A kincstár az E. Alap részére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 21. cím, 4. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít. 31. § (1) Az Ny. Alap részére A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 2. Magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása a) január-november hónapokban havonta, a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével, b) december hónapban az a) pont szerinti átutalások összegének és a várható éves magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegével, legfeljebb az előirányzat mértékéig, legkésőbb a tárgyhó utolsó kincstári napján történik. (2) Amennyiben a várható éves magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés elmarad az (1) bekezdés a) pont szerint átutalt összegtől, akkor legkésőbb a tárgyév utolsó kincstári napjáig az ONYF intézkedik a különbözetnek a költségvetés részére történő visszautalásáról, amely az (1) bekezdés szerinti támogatást csökkenti.

16

IV. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATAI 10. A helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai 32. § (1) Az Országgyűlés a települési önkormányzatok, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásának jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. (2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére a 8. mellékletben meghatározott feltételek szerint. (3) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásait a 6. melléklet szerint állapítja meg. (4) A helyi önkormányzatokat és társulásaikat feladatmutató alapján megillető normatív hozzájárulások és támogatások előirányzata a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzata terhére nő, illetve javára csökken az Áht. 64. § (4) és (5) bekezdése szerinti igénylés, lemondás alapján, a 33. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kivételekkel. (5) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a) az államháztartásért felelős miniszter és a támogatás jellege szerint feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet 4. Központosított előirányzatok cím és 5. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzatok között, b) az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzata és az 5. cím, 2. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása alcím, az 5. cím 3. A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja alcím, – ha a 28. § (7) bekezdésében foglalt átcsoportosításra nincs lehetőség – a 7. cím, 2. Egyes szociális feladatok támogatása alcím, a 8. Címzett és céltámogatások cím és a 9. Vis maior támogatás cím előirányzatai között átcsoportosíthat. 33. § (1) Az Országgyűlés – a 32. § (2) bekezdésében foglaltakon felül – további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg

17

a) központosított előirányzatként az 5. mellékletben meghatározott, a helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra, b) az előadó-művészeti szervezetet fenntartó, illetve támogató önkormányzatok részére a 7. mellékletben foglalt részletezés szerint,

települési

c) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, a 2012. évi új induló beruházások 200,0 millió forintos támogatási előirányzatára, d) vis maior támogatásra. (2) Ha a 12. §, illetve a 39. § szerinti normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett települési önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a települési önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. melléklet és a 8. melléklet igényjogosultsági szabályai alapján. (3) Ha a települési önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem más települési önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult a 12. §, illetve a 39. § szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a települési önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. A feladatátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt, a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzatát növeli. (4) A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatarányos támogatása – az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokon felül, központosított előirányzatként – a nemzetiségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti rendben, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 26. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása cím előirányzatából vehető igénybe azzal, hogy a támogatások igénylése során és a döntéshozatali eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni. 34. § (1) Az Áht. 64/A. § (4) bekezdése szerint meghatározott, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül a 3. melléklet 3., 6., 8. és 11-16. pontja, valamint a 8. melléklet I. rész 1-5. pontja, II. rész 2-3. pontja és III. része szerinti előirányzatok együttes összege. (2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2012. január 31-éig a helyi önkormányzatok és többcélú

18

kistérségi társulások számára elérhetővé teszi a helyi önkormányzatokat, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat és többcélú kistérségi társulásokat – az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével – megillető normatív hozzájárulások és támogatások, településre kimutatott helyben maradó személyi jövedelemadó, valamint települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése összegét. 11. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek 35. § (1) A települési önkormányzatot az állandó lakóhely szerint az adózók által 2010. évre bevallott – a NAV által a települési önkormányzat közigazgatási területére kimutatott – személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg. (2) A gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a a települési önkormányzatot illeti meg. (3) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. 12. Az illetékek és más bevételek szabályozása 36. § (1) A NAV által 2012. január 1-jétől beszedett illetékbevételből a megyei jogú városi önkormányzatokat az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel 47%-a illeti meg, csökkentve az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra visszatartott, 8,5%-ot kitevő költséggel. (2) A NAV által 2012. január 1-jétől beszedett illetékbevételből a Fővárosi Önkormányzatot az illetékességi szabályok szerint a Fővárosi Önkormányzat illetékességi területén képződő illetékbevétel 23%-a illeti meg, csökkentve az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra visszatartott, 4%-ot kitevő költséggel. (3) A NAV által 2012. január 1-jétől beszedett illetékbevétel az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken felül fennmaradó része a központi költségvetést illeti meg. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti illetékbevételt a kincstár a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú városok települési önkormányzatai pénzforgalmi számláira. (5) Amennyiben az illetékbevételek felosztását és átutalását követően a NAV által végzett elszámolás alapján illeték-visszakövetelés keletkezik, akkor a NAV jelzése alapján a kincstár a tárgyhónapban átutalandó illetékbevételeket a visszakövetelés – (1) és (2) bekezdések alapján a Fővárosi Önkormányzatra és a megyei jogú városok települési önkormányzataira jutó – összegéig, annak kiegyenlítéséig csökkenti. (6) A megyei önkormányzatok részére 2012. január 1-je előtt átutalt illetékbevételhez kapcsolódó illeték-visszakövetelést a NAV a tárgyhónapban kimutatott, a központi költségvetést megillető illetékbevétel terhére számolja el.

19

37. § (1) A települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (2) A települési önkormányzat pénzforgalmi számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a, valamint a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 30%-a – függetlenül attól, hogy a bírságot mely szerv szabta ki jogerősen – a települési önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint e közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles. 13. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 38. § (1) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíjak megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv az 5. melléklet 7. pontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges. (3) Az 5. melléklet 5. pontja, 7. pontja, 11. pont a)-d) alpontja és 19. pontja, a 7. melléklet, valamint a 8. melléklet I. rész 1-5. pontja, II. rész 2. és 3. pontja és III. része

20

alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. § (7) bekezdésében foglaltak szerint nettó finanszírozás keretében történik. (4) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni a 4. melléklet szerinti jövedelemkülönbség mérséklési támogatásra és beszámításra, valamint az 5., 6. és 7. melléklet szerinti támogatások igénylésére és döntéshozatali eljárására. V. Fejezet A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA 14. Az egyházak és társadalmi önszerveződések közcélú és egyéb tevékenységének támogatása 39. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg – figyelemmel a b) pontban foglaltakra – a 3. melléklet 15. és 16. pontjában, az 5. melléklet 5. pontjában és 11. pont a)-d) alpontjában, továbbá a 8. melléklet I. rész 1-5. pontjában meghatározott, a települési önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel: A 3. melléklet 16. pont f) alpontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 16. pont g) alpont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai és/vagy általános iskolai feladat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A hozzájárulás az együttműködési megállapodásban foglalt azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akiknek neveléséről, oktatásáról a nem állami intézmény fenntartója gondoskodik. Az igénylésnél a 3. melléklet 16. pont f)-g) alpontjában foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni. b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, valamint az egyéni vállalkozót az

21

a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg. c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 12. § (1) bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg. d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart. A térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhely humánszolgáltató fenntartója a szakképzési évfolyamokon tanulók után a 3. melléklet 16. pont ab) alpontja szerinti normatív hozzájárulást igénybe veheti akkor, ha a központi képzőhely nem rendelkezik OM azonosítóval. f) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg – figyelemmel a g) pontban foglaltakra – a települési önkormányzatok a 3. melléklet 11. pont b)-h) alpontjában, 12-14. pontjában és a 8. melléklet II. rész 2. pontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett. g) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az f) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg. h) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. (2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 230 000 forint/év, minden valós – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 1. mellékletében meghatározottak szerint számított – gyermek-, illetve tanulólétszám után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban –, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. melléklet 15. pont a)-d) alpontja alapján 2012. augusztus 31-éig, a 3. melléklet 15. pont a)-d) alpontjában 2012. szeptember 1-jétől figyelembe

22

vehető – törtévi (8 és 4 havi), illetve átlaglétszáma, valamint a 16. pont bb) alpontja szerinti korai fejlesztésben és a 16. pont bc) alpontja szerinti fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekeknek, tanulóknak a 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10. pont h) pontja szerint számított létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult. (3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. § (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. § (10)-(12) bekezdése szerint kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 230 000 forint/év, minden valós – a Közokt. tv. 1. mellékletében meghatározottak szerint számított – ellátott gyermek-, illetve oktatott tanulólétszám után, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban –, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. mellékletének 15. pont a)-d) alpontja alapján 2012. augusztus 31-éig, a 3. melléklet 15. pont a)-d) alpontjában 2012. szeptember 1-jétől figyelembe vehető – törtévi (8 és 4 havi) illetve átlaglétszáma, valamint a 16. pont bb) alpontja szerinti korai fejlesztésben és 16. pont bc) alpontja szerinti fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekeknek, tanulóknak a 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10. pont h) alpontja szerint számított létszáma alapján. (4) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. melléklet 11. pont b)-h) alpontjában és 12-14. pontjában meghatározott normatíva 94,5%-a. (5) Az (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása – a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik. (6) Az e paragrafusban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják, valamint feladatellátási helyenként a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a normatív hozzájárulás és támogatás, ha az intézmény működési engedélye meghatározza a Közokt. tv. 121. § (1) bekezdés 29. pontja szerint a fogyatékosság típusát is. (7) A (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akik olyan nevelési-oktatási intézményben veszik igénybe a

23

közszolgáltatást, amelyik szerepel a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében. (8) A (7) bekezdés szerinti támogatások folyósításának előfeltétele a nevelésioktatási intézmény költségvetésének a Közokt. tv. 118. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvánosságra hozatala. (9) A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), illetve azok humánszolgáltatása(i) támogatására fordítani. (10) A nem állami intézmény fenntartója egyetemlegesen felelős az általa fenntartott intézmény köztartozásaiért. Az esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozások összege a fenntartónak járó normatív támogatásból a kincstár által visszatartásra és az adóhatóságnak átutalásra kerül. A visszatartott támogatás adóhatóságnak történő átutalásával a köztartozás megfizetettnek minősül. (11) A Közokt. tv. 81. § (8)-(10) bekezdései és 82. §-a alapján a 2012. évben és az azt megelőző években megkötött közoktatási megállapodásokból eredő éves költségvetési támogatási kötelezettség összege 2012. évben nem haladhatja meg – a (2) bekezdésben meghatározott egyházi kiegészítő támogatás összegének változásából adódó különbözettől eltekintve – a 2011. évi összegét. Meglévő közoktatási megállapodás módosítására, valamint új közoktatási megállapodás megkötésére legfeljebb a (2) bekezdés szerinti egyházi kiegészítő támogatás összegével megegyező gyermekenkénti, tanulónkénti éves összeggel és legfeljebb 5 éves időtartammal kerülhet sor. (12) Az önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat az önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 41. § (5) bekezdése és 34. § (3) bekezdése alapján a Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe: a) a támogatást jogszabályban meghatározott eljárási szabályok mellett az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a Ttv. 34. § (1) bekezdése alapján önkormányzati tűzoltóság működik, b) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 15,0 millió forint alaptámogatásra jogosult, c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített pontszámok arányában részesül. 40. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat-felhasználási célja a 2012. évi személyi jövedelemadó-

24

rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2013. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre. 41. § (1) Az Országgyűlés fejezet 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Párttörvény) alapján részesülnek támogatásban. (2) Az Országgyűlés fejezet 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Párttörvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban. VI. Fejezet ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIAVÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS 42. § (1) A Kormány a 2012. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl. (3) Az Áht. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján a nemzetközi fejlesztési intézményektől felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget. 43. § Az Áht. 33/B. §-a alapján a 2012. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 250 000,0 millió forintot. 44. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) állami kezesség mellett forrásszerzés céljából felvett éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya a 2012. év folyamán legfeljebb 1 400 000,0 millió forint lehet. (2) A Kormány határozata alapján az MFB Zrt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya a 2012. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet. (3) Az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvett – euróban meghatározott – éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány határozata alapján vállalható árfolyam fedezeti megállapodás által fedezett források forintban számított együttes állománya a 2012. év folyamán legfeljebb 1 600 000,0 millió forint lehet.

25

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg. (5) A (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára kezességvállalási díjat kell felszámítani, amelyre a Kormány határozatán alapuló egyedi állami kezességvállalásra vonatkozó, az Áht. 33. § (7) bekezdésében meghatározott díjmegállapítási szabályokat kell alkalmazni. 45. § (1) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, kölcsönök, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2012. december 31-én legfeljebb 320 000,0 millió forint lehet. (2) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt export-hitel garanciaügyletek állománya 2012. december 31-én legfeljebb 40 000,0 millió forint lehet. (3) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt egyéb export célú garanciaügyletek állománya 2012. december 31-én legfeljebb 40 000,0 millió forint lehet. (4) A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2012. december 31-én legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet. (5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg. 46. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)-(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a. (3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a kisés középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat. (4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

26

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet a) pénzügyi intézmény, b) kockázati tőkealap, c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén, d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén. (6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2012. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot. (7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a vállalkozással szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része. (8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók. (9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, valamint az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni. 47. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e paragrafusban a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)-(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a. (3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik. (4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

27

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet a) pénzügyi intézmény, b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén, c) a megyei és fővárosi tevékenység esetén.

vállalkozásfejlesztési

alapítvány

mikrohitelezési

(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2012. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot. (7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része. 48. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. (2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. (3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. (4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá. 49. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből – az 50. § szerinti viszontgarancia kivételével – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletében, azt A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni. (2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az Áht. 113/A. § (3) bekezdés alapján fizetendő díjat A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni. (3) A (2) bekezdésekben meghatározott kiadások összegével a fejezet tervezett kiadása túlléphető.

28

50. § (1) A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e paragrafusban a továbbiakban: MV Zrt.) által – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 85%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát. (3) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2012. december 31-én nem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot. (4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget az Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcím-csoport, a 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcím-csoport terhére kell teljesíteni. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát. (6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli. VII. Fejezet A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK 51. § (1) Nem terjed ki a tervezési, az előirányzat-módosítási és -felhasználási, a beszámolási, az információszolgáltatási és az ellenőrzési kötelezettsége és joga a) az Országgyűlés fejezeten belül az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatójának – mint a fejezetet irányító szerv vezetőjének – az Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a 8-9., 10. címben megjelölt támogatások, valamint a 20. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím, 21. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság cím, b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezeten belül az igazságügyért felelős miniszternek – mint a fejezetet irányító szerv vezetőjének – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 21. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím

29

előirányzataira. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a) az Országgyűlés fejezet, aa) 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Közbeszerzések Tanácsának elnöke, ab) a 20. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, ac) a 21. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság cím felett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 21. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke gyakorolja. (3) A kormányhivatalok tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket a kormányhivatal vezetője gyakorolja. (4) A Bíróságok fejezetnél a fejezetet irányító szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. (5) A Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezet esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet és Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet esetében az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket. (6) Az Uniós fejlesztések fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter gyakorolja. (7) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a NAV elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit az adópolitikáért felelős miniszter gyakorolja. (8) Az Országgyűlés fejezet 8-9. és 10. címben, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 24-25. címeiben, a Miniszterelnökség fejezet 3. címében, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 21. címeiben megjelölt támogatások folyósításáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. 52. § (1) A teljes, 41 161,1 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összege 50%-os mértékéig vállalható 2012. évben az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (2) A teljes, 29 677,5 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható 2012. évben

30

a Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (3) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 10. mellékletben a 2007-2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (4) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban ÚMVP) forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 10. mellékletben a 2007-2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. A kötelezettségvállalást a (5) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell megtenni. (5) Az ÚMVP keretében feltételhez nem kötött kötelezettség akkor vállalható, ha az abból eredő kifizetés legkésőbb 2015. évben teljesülhet. A Tanács 1698/2005/EK rendeletének hatálya alá tartozó, a 2015. évet követően kiadással járó többéves kötelezettség csak akkor vállalható, ha a 2015. évet követő kiadások az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott részének fedezetéül szolgáló forrás az Európai Unió 2013. év utáni pénzügyi keretterveiben, illetve az éves költségvetéseiben rendelkezésre áll. (6) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Halászati Operatív Program forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 10. mellékletben a 2007-2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (7) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)-(4), és (6) bekezdésekben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (8) Az Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcím-csoporton, valamint az Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcím-csoporton belül a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült visszatérítendő támogatásokból származó bevételek a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növelik, amelyre tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség vállalható a pénzügyi eszközökre vonatkozó közösségi szabályok szerint, kizárólag a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritás, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében.

31

53. § (1) A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére vagy javára kell elszámolni a) az Európai Bizottság az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA) éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően haladéktalanul – az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével – a Kincstári Egységes Számlához (a továbbiakban: KESZ) kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet 2012. december 31-éig az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) útján, azaz köztartozásként nem került behajtásra, b) az agrártámogatások árfolyam-különbözetét, c) a nemzeti költségvetést terhelő intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó kiadásokat, d) az Európai Unió által el nem ismert és vissza nem térített kiadások összegét, e) az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően – az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján – 2012. december 31-ig nem térít meg. (2) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMGA-ból folyósított kamattérítését – annak beérkezése után haladéktalanul – a központi költségvetés Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai címen belül önálló alcímen elszámolni. 54. § Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy ha az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által nyújtott források központi költségvetés által korábban megelőlegezett része 2012. évben nem kerül felhasználásra az EGT Finanszírozási Mechanizmus, illetve a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által finanszírozott projektekre, azt – az európai uniós támogatások időleges rendelkezésre nem állása vagy pótlólagos finanszírozási igény miatt – fejezeten belül átcsoportosítsa. 55. § (1) A NIF Zrt. részére, az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének teljesítéséhez a kincstár a KESZ-ről kamatmentes hitelt nyújt. (2) Az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásból megítélt támogatások kizárólag abban az esetben biztosíthatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, ha a kifizetés időpontjában a NIF Zrt.-vel kötött támogatási szerződésben meghatározott célokra felhasználható uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre.

32

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hiteligénybevételről a NIF Zrt.-nek az államháztartásért felelős miniszter és a kincstár részére 2012. év vonatkozásában 2012. január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a rendelkezésre álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig aktualizálni kell. Az államháztartásért felelős miniszter jogosult a finanszírozási terv és a hiteligénybevétel ütemezését módosítani. (4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a NIF Zrt. a támogatási szerződés alapján számára kiutalt, európai uniós és központi költségvetésből származó bevételeiből soron kívül törleszteni köteles. 56. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2012. évben 21 700 forint. (2) A 2012. januárjában esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti 4,2%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. 57. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2012. évben 38 650 forint. (2) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2012. évben 38 650 forint. (3) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria kerete 2012. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot. 58. § (1) A Kjt. a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2012. évre a 11. melléklet tartalmazza, b) 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a 2012. évben 20 000 forint. (2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdés aa) pontja szerinti kereset-kiegészítés 2012. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik Közokt. tv. 118. § (11)-(14) bekezdésében szabályozott esetekre, továbbá az állami felsőoktatási intézményekre, valamint a központi költségvetési szervként működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai központi költségvetési szervekre.

33

59. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. § (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2012. évben 356 000 forint. (2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. § (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2012. évben 356 000 forint. (3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2012. évben 3 000 forint. (4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2012. évben 3 000 forint. 60. § (1) A Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2012. évben 15 000 forint/hó. (2) A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege a 2012. évben 135 000 forint/hó. (3) A Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2012. évben gyermekenként 5 800 forint. (4) A Gyvt. 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2012. évben gyermekenként 8 400 forint. (5) A Szoctv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2012. évben 450 forint. (6) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600 - 44 600 forint, ha a gyermek 2012. évben született. (7) A Szoctv. 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege 2012. évben esetenként 20 000 forint. (8) A Szoctv. 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege 2012. évben 29 500 forint. (9) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. § (5) bekezdésében meghatározott rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2012. évben 964 500 forint/fő/év. 61. § A Közokt. tv. 118. § (13) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2012. évben 5 250 forint/fő/hónap. 62. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi

34

XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2012. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik. (2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2012. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani. 63. § (1) A Szoctv. 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege 2012. évben 12 000 forint. (2) A Szoctv. 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege 2012. évben 6 000 forint. 64. § A Paksi Atomerőmű Zrt. 2012. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 19 329,4 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára. 65. § (1) Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátáscsökkentési egység után 38 forint. (2) Az Üht. 19. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke az üzemeltető részére kiosztott minden egyes kibocsátási egység után évi 5 forint. (3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértéke 0,19 forint/kWh. (4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamos energiaiparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergiaellátás támogatása 0,07 forint/kWh. 66. § A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcím-csoport terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím-csoport előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2012. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásait. Ugyancsak a 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím-csoport előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2012. évet terhelő kiadásait is.

35

67. § (1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2012. év folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg. 68. § A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcím-csoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot. A tárgyévi előirányzaton felül a Kormány egyedi döntése alapján vállalható kötelezettség. 69. § Az Áht. 12/B. § (2) bekezdése szerinti kifizetési keret a 2012. évben 245 000,0 millió forint. Az Áht. 12/B. § (2) bekezdése alkalmazása során a következő évekre vonatkozó kifizetési keret megegyezik a 2012. évi kifizetési keretnek a többéves fizetési kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások nettó jelenérték számításának módszertanáról, valamint az alkalmazandó diszkonttényezőről szóló 161/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alapján 2012. év első negyedévére meghatározott hazai inflációs előrejelzés szerint indexált összegével. 70. § (1) A helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. § (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat. (2) Az Áht. 108. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint. 71. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2012. évben magyar filmalkotás esetén 295,8 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 537,7 millió forint. 72. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt – 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: a) árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint, b) építési beruházás esetében: 15,0 millió forint, c) építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint,

36

d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint, e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25,0 millió forint. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: a) árubeszerzés esetében: 50,0 millió forint, b) építési beruházás esetében: 100,0 millió forint, c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint. 73. § (1) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: a) a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 130 000 euró, b) a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 200 000 euró. (2) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre (Kbt. 114. § (2) bekezdése) vonatkozó értékhatárt – 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: 5 000 000 euró. (3) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: 5 000 000 euró. (4) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt – 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: a) a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 130 000 euró, b) a Kbt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb ajánlatkérő esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 200 000 euró, c) a Kbt. 3. mellékletében a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési

37

szolgáltatások, valamint a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében: 200 000 euró. (5) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt – 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: a) a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor, b) a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat. 74. § (1) A 73. §-tól eltérően a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződések [Kbt. 114. § (2) bekezdése] esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 400 000 euró. b) építési beruházásra 5 000 000 euró. (2) a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződések [Kbt. 114. § (2) bekezdése] esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig: a) 400 000 euró, ha a megrendelésére kerül sor,

tervpályázati

eljárás

eredményeként

szolgáltatás

b) 400 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt. (3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 73. §-ban foglalt uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell figyelembe venni. 75. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) 2011. évi 227. számú 16. alapfeltöltéséről szóló határozatában szereplő 13,48 millió SDR-nek megfelelő összeg nemzeti valutában történő kifizetésére. Az államháztartásért felelős miniszternek a fizetési kötelezettséget a 2012-2020. évek közötti időszakban kell teljesíteni. 76. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az Országgyűlés fejezetet irányitó szerv vezetőjét, hogy kötelezettséget vállaljon az Országház épülete előtti felszín alatti

38

parkoló építésére, látogatóközpont kialakítására, és a Kossuth tér történelmi rekonstrukciójának megvalósítására 2014. évi befejezéssel. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a budapesti Kossuth Lajos tér teljes rekonstrukciója megvalósítása érdekében szükséges forrásokat folyamatosan, a megvalósítás ütemében biztosítsa. VIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 77. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba, és 2015. december 31-én hatályát veszti. 78. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a 4. § (1) és (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, b) az egyedi támogatások, költségtérítések, valamint támogatások mértékét és felhasználási szabályait,

az

egyéb

vállalati

c) a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 3. alcím, 5. Tanyafejlesztési Program jogcím-csoport, 3. alcím 13. Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei jogcím-csoport, valamint 5. alcím 8. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím-csoport felhasználásának részletes szabályait, d) a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 30. alcím, 10. Szervezetátalakítási alap jogcím-csoport előirányzat-felhasználásának szabályait. (2) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – a 28. § (1) bekezdése alapján létrehozott új előirányzat igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének és elszámolásának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg. (3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletében a 70. § (1) bekezdésében meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg.

39

1. melléklet a 2011. évi ... törvényhez

millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

I. F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

I. ORSZÁGGYŰLÉS Országgyűlés Hivatala

1

17 251,3

Országgyűlés hivatali szervei

1

460,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

9 220,6

Munkaadókat terhelő járulékok

2 319,6

Dologi kiadások

3 773,6

46,2

Egyéb működési célú kiadások

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

343,5

Intézményi beruházási kiadások

2 007,8

Felújítás

694,1

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

2

5,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

402,0

Munkaadókat terhelő járulékok

102,6

Dologi kiadások

191,8

Felhalmozási költségvetés

2

1

2,7

Intézményi beruházási kiadások

Fejezeti kezelésű előirányzatok

4

73,0

73,0

48,0

48,0

Göncz Árpád közcélú felajánlásai, adományai

73,0

73,0

Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai

73,0

73,0

Országház épülete előtti felszín alatti parkoló építése

530,0

530,0

Látogatóközpont kialakítása

845,0

845,0

1 025,0

1 025,0

Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai

3 4

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai

2

8

1 3

9 10 11

A Kossuth tér történelmi rekonstrukciója

1 - 4. cím összesen:

21 077,4

465,0

20 612,4

Közbeszerzések Tanácsa

5

420,7

Közbeszerzések Tanácsa

1

1 023,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

589,2

Munkaadókat terhelő járulékok

159,1

Dologi kiadások

650,7

Felhalmozási költségvetés

2

1

44,7

Intézményi beruházási kiadások

5. cím összesen:

1 443,7

Pártok támogatása

8

Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása

1

1 2 3 4 5

FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség

1 055,0

Magyar Szocialista Párt

521,3

Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt

448,0

Lehet más a politika

249,2

Kereszténydemokrata Néppárt

232,6

1 023,0

420,7

40 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

I. F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása

2

42,8

Magyar Demokrata Fórum

4

Pártalapítványok támogatása

9

1 2 3 4 5 6

Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány

611,7

Táncsics Mihály Alapítvány

259,8

Gyarapodó Magyarországért Alapítvány

211,3

Ökopolisz Alapítvány

80,4

Barankovics István Alapítvány

69,4

Antall József Alapítvány

28,3

8 - 9. cím összesen:

64 800,0

Közszolgálati hozzájárulás

10 20

3 809,8

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

1

10 100,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

5 689,4

Munkaadókat terhelő járulékok

1 395,7

Dologi kiadások

2 393,2

301,3

Egyéb működési célú kiadások

0,5

Felhalmozási költségvetés

2

1

347,9

Intézményi beruházási kiadások

Kölcsönök

3

20. cím összesen:

119,6

146,6

10 247,1

10 247,1

402,4

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

21

Működési költségvetés

1

1 2 3

251,6

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

67,9

Dologi kiadások

72,9

Felhalmozási költségvetés

2

1

10,0

Intézményi beruházási kiadások

21. cím összesen:

I. fejezet összesen:

402,4

402,4

101 780,4

11 735,1

21 435,5

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG 970,8

Köztársasági Elnöki Hivatal

1

Működési költségvetés

1

1 2 3

419,5

Munkaadókat terhelő járulékok

113,2

Dologi kiadások

396,1

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

3

Személyi juttatások

Intézményi beruházási kiadások

37,0

Felújítás

3,0

Kölcsönök

2,0

Fejezeti kezelésű előirányzatok

2

Célelőirányzatok

2

1

Állami kitüntetések

292,1

292,1

41 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

II . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

II. fejezet összesen:

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

1 262,9

1 262,9

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 1 650,4

Alkotmánybíróság

1

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

1 048,3

Munkaadókat terhelő járulékok

290,9

Dologi kiadások

271,2

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

III. fejezet összesen:

40,0

1 650,4

1 650,4

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA 1 200,9

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

1

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

766,3

Munkaadókat terhelő járulékok

206,9

Dologi kiadások

209,6

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

IV. fejezet összesen:

18,1

1 200,9

1 200,9

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 7 220,5

Állami Számvevőszék

1

18,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

4 731,0

Munkaadókat terhelő járulékok

1 263,6

Dologi kiadások

1 001,0

2,0

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

183,0

61,9

Felújítás

V. fejezet összesen:

7 240,5

20,0

7 220,5

VI. BÍRÓSÁGOK 68 936,6

Bíróságok

1

2 258,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

46 957,2

Munkaadókat terhelő járulékok

11 548,0

Dologi kiadások

10 934,6

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás VI. fejezet összesen:

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

1 254,8

500,0 71 194,6

2 258,0

68 936,6

42 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

VIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

32 344,9

Ügyészségek

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

21 567,8

Munkaadókat terhelő járulékok

5 663,6

Dologi kiadások

3 690,0

Egyéb működési célú kiadások

5,0

7,9

Felhalmozási költségvetés

2

1 2 3

3

33,6

Működési költségvetés

1

Intézményi beruházási kiadások

1 420,0

Felújítás

30,0

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

10,0

Kölcsönök

Támogatás

46,0

46,0

Fejezeti kezelésű előirányzatok

3

3 4

EU tagságból eredő feladatok

29,0

29,0

Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata

30,0

30,0

VIII. fejezet összesen:

32 491,4

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ÉS HELYBEN MARADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA A települési önkormányzatot megillető, a településre kimutatott személyi jövedelemadó A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése Normatív hozzájárulások

1

2

3

1

2 3 4 5 6 7

8 9 10 11 12

13

Települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai Körzeti igazgatás

Körjegyzőség működése

93 839,4

44 647,0

7 658,1

4 167,3

Fővárosi önkormányzat igazgatási, sport- és kulturális feladatai

955,5

Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok

814,2

Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása

A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladatai Üdülőhelyi feladatok

Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése

107,4

4 853,2

8 845,1

167,2

Pénzbeli szociális juttatások

59 376,9

Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai

38 865,6

Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti intézményi ellátások Közoktatási hozzájárulások

21 931,8

Központosított előirányzatok

4 5

113 117,4

293 841,1

89 345,0

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása

1 2

3

6

7

1

Önkormányzati fejezeti tartalék

Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Normatív, kötött felhasználású támogatások

Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz

1 656,0

23 137,7

100,0

10 649,5

43 668,0

87,5

32 403,9

43 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

IX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Egyes szociális feladatok támogatása

2 3

A többcélú kistérségi társulások támogatása

Címzett és céltámogatások

8 9 10

Vis maior támogatás

A megyei önkormányzatok által biztosított közszolgáltatások támogatása

IX. fejezet összesen:

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

138 979,5

31 805,0

350,0

8 000,0

99 677,8

1 140 555,7

X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 8 109,0

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazgatása

1

516,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

5 854,9

Munkaadókat terhelő járulékok

1 500,6

Dologi kiadások

1 231,0

Egyéb működési célú kiadások

6,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

Kölcsönök

3

32,5

3,0

3,0

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

2

3 648,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Egyéb működési célú kiadások

1 243,2

305,5

1 611,7

55,6

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás

399,5

32,5

108,8

Egyenlő Bánásmód Hatóság

3

3,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

68,4

Munkaadókat terhelő járulékok

18,3

Dologi kiadások

25,1

20 605,9

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Működési költségvetés

5

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

8 923,6

2 184,6

577,0

24 294,0

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás

2 387,3

86,6 74 303,9

Fővárosi, megyei kormányhivatalok

8 1 2 3 5 2

33 830,2

Működési költségvetés

1

Személyi juttatások

71 128,1

Munkaadókat terhelő járulékok

18 928,3

Dologi kiadások

17 348,3

Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási költségvetés

2,5

44 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

1 2

X. F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Kiadás

Bevétel

Intézményi beruházási kiadások

494,6

Felújítás

221,3

Kölcsönök

3

2012. évi előirányzat

11,0

2 272,9

Kutatóintézetek

9

1 534,5

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Támogatás

1 926,0

434,8

1 231,6

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

215,0

3 725,7

Balassi Intézet

12

790,5

Működési költségvetés

1

1 2 3 4 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Ellátottak pénzbeli juttatásai

Egyéb működési célú kiadások

2 330,8

510,2

1 365,8

220,0

31,4

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

58,0

356,9

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Működési költségvetés

13

1

1 2 3

Személyi juttatások

214,9

Munkaadókat terhelő járulékok

50,2

Dologi kiadások

87,8

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

4,0

1 013,3

Türr István Képző és Kutató Központ

14

3 483,8

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

1 575,3

424,0

2 379,1

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás

116,7

2,0 1 029,4

Wekerle Sándor Alapkezelő

15

687,5

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

441,7

Munkaadókat terhelő járulékok

102,2

Dologi kiadások

383,7

Egyéb működési célú kiadások

687,5

Felhalmozási költségvetés

2 1

Intézményi beruházási kiadások

101,8 914,8

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Vagyonkezelő Központ Működési költségvetés

16 1 1 2 3

Személyi juttatások

34,0 166,2

Munkaadókat terhelő járulékok

50,7

Dologi kiadások

64,1

45 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

5

X. F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Egyéb működési célú kiadások

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

560,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

107,8

2 868,4

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

17

1 831,2

Működési költségvetés

1

1 2 3 4 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Ellátottak pénzbeli juttatásai

Egyéb működési célú kiadások

2 496,1

621,2

1 380,7

146,6

10,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

45,0

Fejezeti kezelésű előirányzatok

20

Célelőirányzatok

2

1 753,7

1 753,7

400,0

400,0

100,0

100,0

120,0

120,0

115,0

115,0

Nemzetközi kötelezettségek teljesítése

22,0

22,0

Időközi és kisebbségi választások lebonyolítása

90,0

90,0

Európai Területi Társulások támogatása

141,0

141,0

Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás Nemzeti Civil Alapprogram

823,5

823,5

1 380,0

1 380,0

210,0

210,0

170,0

170,0

1 466,4

1 466,4

750,0

750,0

50,0

50,0

3 100,0

3 100,0

200,0

200,0

Egyházi alapintézmény-működés, Szja rendelkezés és kiegészítése

10 780,0

10 780,0

Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék

16 950,0

16 950,0

1 600,0

1 600,0

200,0

200,0

200,0

200,0

KIM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása Nemzeti és kiemelt ünnepek, egyéb rendezvények, események támogatása Közép-kelet európai regionális együttműködés 2012

1

7

10 17

A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás Jogi segítségnyújtás

18 27 31

Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása

3

4 7

14 21

Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány támogatása Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Határon túli magyarok programjainak támogatása

22

4

Nemzetpolitikai tevékenység támogatása

3

Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások

5

1

1

2

Egyházi kulturális tevékenységek támogatása (közgyűjtemények, közművelődési intézmények, kulturális programok) Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása Egyházi kulturális programok támogatása

Egyházi hit- és egyéb oktatási tevékenység támogatása

2

1 2

3 4 5

Hittanoktatás támogatása

Egyházi oktatási programok támogatása (Templom és Iskola)

Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások

1

2 3

Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka Egyházi szórványprogramok támogatása

Hátrányos helyzetű kistelepülések felzárkózása egyházi komplex programjainak támogatása (Testi és lelki kenyér)

46 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

X. F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások

7

Kisebbségpolitikai tevékenység támogatása

6 7

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

1 350,0

1 350,0

732,5

732,5

43,7

43,7

Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása

Bolgár Országos Önkormányzat és Média

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

44,9

44,9

Országos Horvát Önkormányzat és Média

127,5

127,5

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Média

214,1

214,1

Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Média

89,6

89,6

267,2

267,2

Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és Média

47,0

47,0

Országos Örmény Önkormányzat és Média

42,5

42,5

Országos Szlovák Önkormányzat és Média

128,0

128,0

Országos Szlovén Önkormányzat és Média

64,0

64,0

Szerb Országos Önkormányzat és Média

78,7

78,7

Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat és Média

36,1

36,1

Ukrán Országos Önkormányzat és Média

36,2

36,2

19,2

19,2

12,5

12,5

55,0

55,0

73,2

73,2

17,2

17,2

78,6

78,6

14,6

14,6

7,0

7,0

105,8

105,8

21,9

21,9

42,2

42,2

7,8

7,8

8,0

8,0

2 223,1

2 223,1

200,0

200,0

Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és Média

Országos Cigány Önkormányzat és Média

Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Országos Cigány Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Társadalmi felzárkózást segítő programok

8

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

9

Roma ösztöndíj programok

7

Fejezeti általános tartalék

25

1 - 20. cím összesen:

217 404,0

55 285,3

162 118,7

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

21

932,6

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

1

3,0

Működési költségvetés

1

1

Személyi juttatások

592,1

47 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

2 3

X. F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Munkaadókat terhelő járulékok

151,7

Dologi kiadások

191,8

21. cím összesen:

935,6

Bevétel

Támogatás

3,0

932,6

55 288,3

163 051,3

Céltartalékok

24

1 2 3

Munkáltatók adórendszer átalakítása miatti kompenzációja

84 600,0

Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja

64 000,0

5 000,0

Különféle kifizetések

25 26

Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése

8 290,5

Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása

1 520,0

X. fejezet összesen:

381 750,1

XI. MINISZTERELNÖKSÉG 3 184,0

Miniszterelnökség

1

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

1 599,0

Személyi juttatások

462,1

Munkaadókat terhelő járulékok

1 100,9

Dologi kiadások

7,0

Egyéb működési célú kiadások

Felhalmozási költségvetés

2

1

15,0

Intézményi beruházási kiadások

12,0

Kölcsönök

3

12,0

Fejezeti kezelésű előirányzatok

2

700,0

Konzultációk

5

1 - 2. cím összesen:

3 4

3 896,0

Rendkívüli kormányzati intézkedések

100 000,0

Országvédelmi Alap

150 000,0

XI. fejezet összesen:

253 896,0

700,0

12,0

3 884,0

12,0

3 884,0

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 5 819,7

Vidékfejlesztési Minisztérium igazgatása

1

125,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

3 631,7

981,8

1 232,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

104,2

5,0

Kölcsönök

3

Szakigazgatási intézmények

2

5 233,4

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

1

1 2 3

Személyi juttatások

4 347,0

Munkaadókat terhelő járulékok

1 173,7

Dologi kiadások

4 736,2

Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal

2 1

5 023,5

Működési költségvetés

1

Működési költségvetés

127,5

48 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

1 2 3

XII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Személyi juttatások

66,1

Munkaadókat terhelő járulékok

17,8

Dologi kiadások

40,8

Bevétel

Támogatás

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

2,8

Földmérési és Távérzékelési Intézet

3

1 595,3

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

856,1

Munkaadókat terhelő járulékok

231,2

Dologi kiadások

508,0

233,6

Állami Ménesgazdaság

4

126,8

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

98,6

26,6

242,4

7,2

Felhalmozási költségvetés

2

9 595,8

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

5

50,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

3 479,2

939,4

Dologi kiadások

3 570,6

Egyéb működési célú kiadások

1 608,7

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

47,9

3 685,4

Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei

6

1 374,7

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

3 074,6

826,4

1 246,8

87,7

Felhalmozási költségvetés

2

435,8

Közművelődési intézmények

7

98,4

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

348,9

Munkaadókat terhelő járulékok

94,8

Dologi kiadások

90,5 1 330,9

Agrárkutató intézetek

8

1 171,5

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

1 667,8

Munkaadókat terhelő járulékok

440,5

Dologi kiadások

481,8 87,7

Felhalmozási költségvetés

2

1 162,1

Agrármarketing-Centrum

9

11,0

Működési költségvetés

1 1 2 3

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások

117,6 31,8 1 023,7 526,0

Génmegőrzési Intézmények

10

1

Működési költségvetés

171,2

49 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

1 2 3

XII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

353,6

95,5

248,1

364,0

Országos Meteorológiai Szolgálat

12

1 098,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Támogatás

Személyi juttatások

715,1

Munkaadókat terhelő járulékok

193,0

Dologi kiadások

516,9

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

40,0

3,0

Kölcsönök

3

1 205,3

Nemzeti Környezetvédelmi Intézet

13

351,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

929,1

Munkaadókat terhelő járulékok

250,9

Dologi kiadások

364,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

12,3

2 391,1

Nemzeti park igazgatóságok

14

3 725,5

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

2 473,0

669,3

2 456,6

30,5

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

548,2

3 521,6

Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek

15

2 807,4

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

4 125,7

Munkaadókat terhelő járulékok

1 116,5

Dologi kiadások

886,1

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

200,7

1 128,6

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

17

Működési költségvetés

1 1 2 3

Személyi juttatások

712,0

Munkaadókat terhelő járulékok

192,2

Dologi kiadások

174,4

Felhalmozási költségvetés

2 1

Intézményi beruházási kiadások

50,0 124,2

VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

18

281,5

Működési költségvetés

1 1 2 3

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások

126,2 37,5 242,0 436,5

Agrárgazdasági Kutató Intézet

19

95,0

Működési költségvetés

1 1 2

Személyi juttatások

391,0

Munkaadókat terhelő járulékok

114,5

50 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

3

XII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Dologi kiadások

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

26,0

Fejezeti kezelésű előirányzatok

20

Beruházás

1

5

9 19 20

Regionális viziközmű rendszerek állami kötelezettségei és a pályázati fejlesztéséhez szükséges önerő Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése

18,8

18,8

18,8

18,8

Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtása

42,4

42,4

Ivóvíz-minőség javító program

84,8

84,8

94,2

94,2

Környezetvédelmi célelőirányzatok

2

Természetvédelmi kártalanítás

9 10 11 12 13 14

23,5

23,5

15 180,0

15 180,0

Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés

1 620,0

1 620,0

Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség működési támogatása

1 200,0

1 200,0

138,0

138,0

80,0

80,0

Agrárkutatás támogatása

21,3

21,3

Magán és egyéb jogi személyek kártérítése

11,2

11,2

Határon átnyúló vidékfejlesztési feladatok támogatása

20,7

20,7

1 500,0

1 500,0

Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása

92,3

92,3

Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása

79,0

79,0

3 000,0

3 000,0

58,5

58,5

176,7

176,7

Természetvédelmi pályázatok támogatása

Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása

Állami feladatok átvállalása a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításában Kisméretű szálló por (PM10) koncentrációjának csökkentésével kapcsolatos kiadások Agrár célelőirányzatok

21

3

2 3 4 5 8 10 13 16

Tanyafejlesztési Program

Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei

Ágazati gazdasági és hivatásrendi kamarák állami feladatainak támogatása Állami génmegőrzési feladatok támogatása

19 20 22 25

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Bormarketing és minőség-ellenőrzés

Nemzetközi Szervezetek tagsági díjai

141,3

1 500,0

141,3

1 500,0

258,6

258,6

Uniós programok kiegészítő támogatása

4

560,0

560,0

Igyál tejet program

1 200,0

1 200,0

Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása

1 833,0

1 833,0

Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása Uniós Programok ÁFA fedezete

1 680,0

1 680,0

910,3

910,3

Méhészeti Nemzeti Program

6 7 8 9

10 11 12

511,0

511,0

2 704,3

2 704,3

706,3

706,3

Erdőfelújítás

243,9

243,9

Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás

237,8

237,8

53,3

53,3

96,4

96,4

54 000,0

54 000,0

Iskolagyümölcs program

Nemzeti Diverzifikációs Program

Nemzeti támogatások

5

Állattenyésztési feladatok

3 6

Nemzeti Erdőprogram

3 4 5

7 8 10

Fenntartható erdőgazdálkodás támogatása

Fejlesztési típusú támogatások

Folyó kiadások és jövedelem-támogatások

Nemzeti agrár kárenyhítés

4 000,0

2 000,0

2 000,0

51 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

6 7 11

XII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

Állat- és növénykártalanítás

1 000,0

1 000,0

Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások

1 300,0

1 300,0

Vidékfejlesztési és halászati programok

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II. NVT)

2

I. tengely: A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése

1

2 3

III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése IV. tengely: Leader programok

4 5

Technikai segítségnyújtás

105 337,4

76 463,1

28 874,3

78 005,7

61 599,3

16 406,4

30 671,1

21 675,6

8 995,5

7 377,6

5 512,2

1 865,4

6 000,0

4 437,0

1 563,0

2 868,1

2 151,1

717,0

625,0

468,7

156,3

106,9

80,2

26,7

Halászati Operatív Program

3

Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra termékek feldolgozása és forgalmazása (II. tengely) Közös érdekeket célzó intézkedések (III. tengely)

1

2 3

Technikai segítségnyújtás (V. tengely)

Fejezeti általános tartalék

14

XII. fejezet összesen:

130,4

383 167,0

130,4

194 214,1

188 952,9

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Honvédelmi Minisztérium

1

5 035,7

Honvédelmi Minisztérium igazgatása

1

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

3 459,7

Munkaadókat terhelő járulékok

911,7

Dologi kiadások

657,2

Egyéb működési célú kiadások

7,1

13 847,0

Egyéb HM szervezetek

2

50,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

4 854,6

Munkaadókat terhelő járulékok

1 199,3

Dologi kiadások

7 387,1

Egyéb működési célú kiadások

300,6

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

3

Intézményi beruházási kiadások

135,4

Felújítás

20,0

Kölcsönök

100,0

100,0

56 172,7

HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal

3

730,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Egyéb működési célú kiadások

2 203,6

421,1

53 958,2

6,8

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

125,3

Felújítás

187,7

Magyar Honvédség

2

18 367,6

Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei

1 1

Működési költségvetés

115,0

52 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

1 2 3 5

XIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Személyi juttatások

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

12 502,5

Munkaadókat terhelő járulékok

2 997,6

Dologi kiadások

2 939,2

Egyéb működési célú kiadások

Támogatás

40,3

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

Kölcsönök

3

3,0

200,0

200,0

92 643,8

MH ÖHP és alárendelt szervezetei

2

3 500,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

54 766,2

Munkaadókat terhelő járulékok

12 399,5

Dologi kiadások

24 808,7

Egyéb működési célú kiadások

240,5

Felhalmozási költségvetés

2

1 2 3

Intézményi beruházási kiadások

3 090,9

Felújítás

688,0

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

150,0

Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok

3

8 173,1

Katonai Felderítő Hivatal

1

20,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

4 292,9

Munkaadókat terhelő járulékok

1 007,6

Dologi kiadások

2 844,1

Egyéb működési célú kiadások

10,5

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

38,0

2 146,6

Katonai Biztonsági Hivatal

2

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

1 518,3

Munkaadókat terhelő járulékok

369,3

Dologi kiadások

244,7

Egyéb működési célú kiadások

4,3

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

10,0 4 609,5

MH Honvédkórház

6

16 385,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

12 312,2

Munkaadókat terhelő járulékok

3 040,4

Dologi kiadások

5 585,9

Egyéb működési célú kiadások

30,8

Felhalmozási költségvetés

2 1

Intézményi beruházási kiadások

25,2

Fejezeti kezelésű előirányzatok

8

Beruházás

1 5

Központilag kezelt lakástámogatási előirányzatok

400,0

200,0

200,0

Ágazati célelőirányzatok

2 1 3

Válságkezelő és békeműveletek keretében felajánlott alegységek (NRF és Battle Group) Társadalmi szervek támogatása

100,0

100,0

53 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Bevétel

Támogatás

62,0

62,0

106,0

Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok támogatása

2 210,2

2 210,2

Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához

3 689,0

3 689,0

53,7

53,7

5 626,4

5 626,4

500,8

500,8

21,0

21,0

Társadalmi szervek támogatása

5 25 39

Kiadás

106,0

Társadalmi szervek pályázati támogatása

6 19

2012. évi előirányzat

Alapítványok, közalapítványok támogatása

MH Szociálpolitikai Közalapítvány által ellátott feladatok támogatása Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegű befizetések

2

40

Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez

1 2

Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz Nemzetközi egyezményekben előírt kötelezettségek alapján kötendő közoktatási megállapodás feladatai

41

XIII. fejezet összesen:

234 865,1

21 300,0

213 565,1

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM 3 678,4

Belügyminisztérium igazgatása

1

25,5

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

2 312,1

Munkaadókat terhelő járulékok

534,8

Dologi kiadások

814,3

Egyéb működési célú kiadások

8,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

34,7

3 525,2

Nemzeti Védelmi Szolgálat

2

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

2 415,3

Munkaadókat terhelő járulékok

630,2

Dologi kiadások

448,8

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

30,9

10 342,9

Terrorelhárítási Központ

4

123,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

5 540,9

Munkaadókat terhelő járulékok

1 511,6

Dologi kiadások

1 900,0

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás

1 113,4

400,0

48 522,1

Büntetés-végrehajtás

5

2 607,6

Működési költségvetés

1

1 2 3 4 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

23 979,6

5 372,0

19 924,2

Ellátottak pénzbeli juttatásai

2,7

Egyéb működési célú kiadások

2,0

Felhalmozási költségvetés

2 1 2

Intézményi beruházási kiadások Felújítás

1 691,5 157,7

54 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XIV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Kölcsönök

3

2012. évi előirányzat Kiadás

108,0

Bevétel

108,0

218 292,2

Rendőrség

7

4 509,6

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

151 050,9

Munkaadókat terhelő járulékok

38 612,5

Dologi kiadások

31 374,2

Egyéb működési célú kiadások

Támogatás

811,2

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

366,0

Felújítás

587,0

6 932,7

Alkotmányvédelmi Hivatal

8

27,4

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

4 744,6

Munkaadókat terhelő járulékok

1 292,4

Dologi kiadások

Egyéb működési célú kiadások

867,3

0,3

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

Kölcsönök

3

55,5

20,0

20,0

15 200,0

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

9

147,6

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

9 197,1

Munkaadókat terhelő járulékok

2 391,4

Dologi kiadások

2 232,8

Egyéb működési célú kiadások

0,4

Felhalmozási költségvetés

2

1 5

Intézményi beruházási kiadások

Lakástámogatás

Kölcsönök

3

1 505,0

20,9

23,0

23,0

196,1

Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ

10

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

86,6

Munkaadókat terhelő járulékok

25,4

Dologi kiadások

64,5

Felhalmozási költségvetés

2 1

Intézményi beruházási kiadások

19,6

45 852,8

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

12

3 521,5

Működési költségvetés

1 1 2 3 5

Személyi juttatások

33 212,5

Munkaadókat terhelő járulékok

8 784,0

Dologi kiadások

7 484,4

Egyéb működési célú kiadások

18,4 4 000,0

Felhalmozási költségvetés

2 1 2

Intézményi beruházási kiadások Felújítás

3 380,0 495,0 5 725,7

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

13

104,4

Működési költségvetés

1 1

Személyi juttatások

2 663,5

55 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

2 3 4 5

XIV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

726,8

2 217,8

Ellátottak pénzbeli juttatásai

78,0

Egyéb működési célú kiadások

90,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

54,0

945,0

BM Oktatási és Nemzetközi Továbbképző Központ

15

414,5

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

552,1

Munkaadókat terhelő járulékok

150,5

Dologi kiadások

643,9

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

5,0

Felújítás

8,0

8 265,1

Vízügyi Igazgatóságok

17

2 843,3

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

7 211,4

Munkaadókat terhelő járulékok

1 947,1

Dologi kiadások

1 839,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

110,9

Fejezeti kezelésű előirányzatok

20

Ágazati célfeladatok

1

Energia-racionalizálás

2 5 27

34 46 47

48 49 50 51

84,9

84,9

Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése

100,0

100,0

Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok

160,0

100,0

100,0

Építésügyi feladatok

600,0

600,0

Az Elektronikus Településrendezési és Építésügyi Nyilvántartás működtetése Vízkárelhárítási művek fejlesztési feladatai

150,0

150,0

211,9

211,9

Vízkárelhárítási művek fenntartása

800,0

800,0

Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás

260,0

260,0

Vízügyi feladatok támogatása

226,0

226,0

180,0

180,0

110,0

50,0

Alapítványok és társadalmi önszerveződések támogatása

2

Alapítványok támogatása

1

1

Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatása

Társadalmi önszerveződések támogatása

2

3 5 11

Országos Polgárőr Szövetség

700,0

Önkéntes tűzoltóegyesületek és mentőszervezetek támogatása

220,0

700,0

Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása

150,0

150,0

128,0

128,0

100,0

120,0

Beruházás

3

5

Hivatásos állomány lakáscélú beruházása

Szolidaritási programok

9

1 2 3 4

Európai Menekültügyi Alap

451,8

317,5

134,3

Integrációs Alap

601,7

419,5

182,2

Visszatérési Alap

344,5

246,9

97,6

2 931,0

2 094,2

836,8

Külső Határok Alap

56 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XIV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Szolidaritási programokhoz kapcsolódó technikai költségek

5 6

Szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék

Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása

10 11

Duna Művész Együttesek támogatása

XIV. fejezet összesen:

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

242,2

238,7

Támogatás

3,5

40,0

40,0

1 500,0

1 500,0

250,0

250,0

396 385,6

22 087,1

374 298,5

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 6 840,9

Nemzetgazdasági Minisztérium igazgatása

1

839,2

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

5 127,9

Munkaadókat terhelő járulékok

1 370,9

Dologi kiadások

960,6

Egyéb működési célú kiadások

102,3

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

Kölcsönök

3

80,1

38,3

1 207,6

Nemzeti Innovációs Hivatal

2

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

606,5

Munkaadókat terhelő járulékok

163,8

Dologi kiadások

432,3

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

5,0

354,6

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

3

3 090,3

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

1 047,7

264,3

2 028,8

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

80,0

Felújítás

24,1

3 776,9

Foglalkoztatási Hivatal

4

919,7

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

1 774,3

478,3

2 083,1

Felhalmozási költségvetés

2

1 2 3

Intézményi beruházási kiadások

352,5

Felújítás

2,8

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

5,6

16 349,2

Magyar Államkincstár

8

5 644,1

Működési költségvetés

1 1 2 3

Személyi juttatások

12 792,2

Munkaadókat terhelő járulékok

3 596,7

Dologi kiadások

4 439,0

Felhalmozási költségvetés

2 1 2

Intézményi beruházási kiadások

759,9

Felújítás

383,7

57 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Kölcsönök

3

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

21,8

1 185,1

Nemzeti Stratégiai és Tervezési Hivatal

9

Támogatás

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

630,0

Munkaadókat terhelő járulékok

170,1

Dologi kiadások

265,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

120,0

921,8

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

14

18,8

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

531,5

Munkaadókat terhelő járulékok

146,7

Dologi kiadások

222,4

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

40,0

385,5

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

16

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

281,8

Munkaadókat terhelő járulékok

79,9

Dologi kiadások

23,8

2 162,8

Nemzeti Külgazdasági Hivatal

17

98,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

975,9

Munkaadókat terhelő járulékok

263,2

Dologi kiadások

1 021,7

Fejezeti kezelésű előirányzatok

25

Ágazati célelőirányzatok

2

Kárrendezési célelőirányzat

5

1 2 3

Függő kár kifizetés

Járadék kifizetés

Tőkésítésre kifizetés

Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás díja

12 33 51

ÁBPE Módszertani és Képzési Központ működtetése

Nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzat

410,0

410,0

3 550,0

3 550,0

40,0

40,0

81,5

81,5

10,0

10,0

1 180,0

1 180,0

662,6

662,6

100,0

100,0

90,0

90,0

70,0

70,0

15,2

15,2

2 163,2

2 163,2

20,1

20,1

Kutatási és technológia feladatok

6

Európai Innovációs és Technológiai Intézet működésének támogatása Társadalmi szervezetek címzett támogatása

4

14

Fogyasztóvédelmi intézmények rendszeres támogatása

1

1

2

5

Megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek támogatása Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása

Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok

Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok

30 1 2 3

Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok

58 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

9 10 11

XV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Kiadás

Bevétel

Támogatás

Nemzetgazdasági programok

1 124,5

1 124,5

Szervezetátalakítási alap

4 000,0

4 000,0

23,0

23,0

1 800,0

1 800,0

Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. támogatása

389,6

389,6

Idegenforgalmi adó differenciált kiegészítése

400,0

400,0

Magán és egyéb jogi személyek kártérítése

520,0

520,0

Kötött segélyhitelezés

585,2

585,2

Fejezeti általános tartalék

150,0

150,0

ClusterCOOP program támogatása

MKIK támogatása

35 43 44 46 47 50

2012. évi előirányzat

XV. fejezet összesen:

61 179,4

10 610,1

50 569,3

XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL 120 967,9

Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása

1

2 279,8

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

70 390,9

Munkaadókat terhelő járulékok

18 394,0

Dologi kiadások

27 725,5

Egyéb működési célú kiadások

35,1

Felhalmozási költségvetés

2

1 2 5

Intézményi beruházási kiadások

6 007,8

Felújítás

560,0

Lakástámogatás

134,4

6 951,4

Bűnügyi Főigazgatóság

2

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

4 627,0

Munkaadókat terhelő járulékok

1 176,9

Dologi kiadások

1 147,5

1 753,2

Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet

3

295,9

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

1 152,7

Munkaadókat terhelő járulékok

291,9

Dologi kiadások

604,5

XVI. fejezet összesen:

132 248,2

2 575,7

129 672,5

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

2 002,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Kölcsönök

3

3 628,8

942,7

4 503,0

11,0

11,0

56,0

Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium

2

84,0

Működési költségvetés

1 1 2 3 3

7 072,5

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igazgatása

1

Személyi juttatások

74,3

Munkaadókat terhelő járulékok

20,3

Dologi kiadások

45,4

Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet

835,9

59 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XVII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

513,3

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

324,0

82,9

942,3

17,2

Országos Atomenergia Hivatal

4

2 166,1

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

680,3

Munkaadókat terhelő járulékok

180,6

Dologi kiadások

1 301,2

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

21,2

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

5

2 478,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

776,9

Munkaadókat terhelő járulékok

199,5

Dologi kiadások

Egyéb működési célú kiadások

1 201,0

302,1

1,5

Felhalmozási költségvetés

2

Magyar Energia Hivatal

6

3 400,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

740,1

Munkaadókat terhelő járulékok

193,4

Dologi kiadások

Egyéb működési célú kiadások

2 403,2

15,0

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

3

Intézményi beruházási kiadások

45,0

Felújítás

2,4

Kölcsönök

2,4

1,5

Nemzeti Közlekedési Hatóság

7

27 420,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 4

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Ellátottak pénzbeli juttatásai

2 624,7

655,0

23 095,4

0,2 5,0

Felhalmozási költségvetés

2 1 2

Intézményi beruházási kiadások

964,2

Felújítás

100,0

Kölcsönök

3

4,0

18,5

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

8

93 012,5

Működési költségvetés

1 1 2 3 5

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások

931,6 253,9 75 498,0 2 430,0

Felhalmozási költségvetés

2 1 2 3

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

Támogatás

332,5

11 562,5 2 000,0

60 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XVII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Kölcsönök

3

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

4,0

MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok

9

1 405,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

700,0

Munkaadókat terhelő járulékok

189,0

Dologi kiadások

506,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

10,0

470,2

Közlekedésbiztonsági Szervezet

10

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

257,8

71,4

133,8

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

7,2

445,2

Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

11

10,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

322,1

Munkaadókat terhelő járulékok

81,5

Dologi kiadások

41,6

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

10,0

8 090,0

Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság

12

2 206,2

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

1 911,5

558,6

6 722,6

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

948,5

Felújítás

150,0

Kölcsönök

3

5,0

Állami Földtani és Geofizikai Kutató Intézetek

14

335,4

Magyar Állami Földtani Intézet

1

225,6

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások

335,6 86,9 138,5

286,9

Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet

2

153,1

Működési költségvetés

1 1 2 3

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások

260,7 63,3 116,0

Fejezeti kezelésű előirányzatok

20

Kormányzati beruházások

31 2 3 6 32

Egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások

4 100,0

4 100,0

Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés

4 000,0

4 000,0

0,1

0,1

Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása Közlekedési ágazati programok

61 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XVII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

A közösségi közlekedés összehangolása

1 5 6

2012. évi előirányzat Kiadás

516,5

2 169,9

TEN-T projektek

Bevétel

Támogatás

516,5

354,0

1 815,9

0,1

0,1

Beruházás ösztönzési célelőirányzat

13 420,0

13 420,0

Turisztikai célelőirányzat

10 085,0

10 085,0

Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat

2 336,0

2 336,0

Területfejlesztési célelőirányzat

1 204,2

1 204,2

17 282,5

17 282,5

61,4

61,4

370,0

370,0

50,0

50,0

1 955,9

1 955,9

Autópálya rendelkezésre állási díj

99 308,0

99 308,0

Oktatási, kulturális és sport PPP programok

21 061,3

21 061,3

ESZA Nonprofit Kft. támogatása

157,6

157,6

Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása

180,0

180,0

ÉMI Nonprofit Kft. támogatása

255,0

255,0

Puskás Tivadar Közalapítvány támogatása

300,0

300,0

163,3

163,3

1 040,0

1 040,0

450,0

450,0

Belvízi hajózási alapprogram

Hazai fejlesztési programok

33

1 2 3 4

Infokommunikációs ágazati programok és kormányzati informatikai rendszerek Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció

34

1 2

Digitális megújulás és kapcsolódó feladatok

Klíma-, energia- és zöldgazdaság-politikai ágazati programok

35

Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás

1 2 3

Energetikai célú feladatok

Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat

PPP programok

36

1 2

Közreműködő szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása

37

1 2 3 4

Egyéb feladatok

38

Nemzetközi tagdíjak

1 3

Kormányzati szakpolitikai feladatok

Fejezeti általános tartalék

39

1 - 20. cím összesen:

333 189,4

135 467,3

197 722,1

135 467,3

197 722,1

Vállalkozások folyó támogatása

21

Egyedi támogatások, ellentételezések

1

Bányabezárás

2 3 4

A helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése

A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése

K-600 hírrendszer működtetésére

24 25

1 000,0

182 814,0

47 000,0

55,0

800,0

Peres ügyek

XVII. fejezet összesen:

564 858,4

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 6 168,9

Külügyminisztérium központi igazgatása

1

209,3

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Egyéb működési célú kiadások

3 738,5

992,9

1 519,5

55,3

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

60,0

62 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XVIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Kölcsönök

3

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

68,0

56,0

31 857,1

Külképviseletek igazgatása

2

5 966,6

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Egyéb működési célú kiadások

19 258,7

5 199,0

13 255,7

20,0

410,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

Kölcsönök

3

500,3

112,6

112,6

174,2

Magyar Külügyi Intézet

3

2,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

73,4

Munkaadókat terhelő járulékok

21,2

Dologi kiadások

51,6

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

30,0

7 670,7

Információs Hivatal

4

50,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

3 736,7

927,8

2 825,6

42,9

Felhalmozási költségvetés

2

1 2 5

3

Támogatás

Intézményi beruházási kiadások

225,1

Felújítás

18,4

Lakástámogatás

30,0

Kölcsönök

21,9

21,9

Fejezeti kezelésű előirányzatok

5

Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések

6

1 2

Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások

7 207,5

7 207,5

Európai uniós befizetések

5 755,8

5 755,8

251,2

251,2

Állami Protokoll

9

1

Államfői Protokoll kiadásai

Közhasznú és egyéb civil szervezetek támogatása

14

1 2 5 6 7 8

117,0

117,0

Egyéb civil szervezetek támogatása

15,0

15,0

Népirtás Megelőzési Központ támogatása

10,0

10,0

Külföldi magyar emlékek megőrzése

5,0

5,0

Finn-Magyar ifjúsági csereprogramok

14,0

14,0

Demokrácia Központ Közalapítvány támogatása

Külügyi kisebbségpolitikai célok támogatása EU utazási költségtérítések

17 22

6,0 413,8

6,0 413,6

0,2

Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés

1 2

Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés Humanitárius segélyezés

XVIII. fejezet összesen:

115,4

115,4

10,0

10,0

66 662,9

7 284,9

59 378,0

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK 1

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

1 614,2

63 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

1 2 3 5

Személyi juttatások

5 830,9

Munkaadókat terhelő járulékok

1 374,3

Dologi kiadások

1 478,6

Egyéb működési célú kiadások

Bevétel

Támogatás

7 375,4

Működési költségvetés

1

12,0

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

3

XIX . F E J E Z E T

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás

Kölcsönök

264,6

23,7

6,5

1,0

Fejezeti kezelésű előirányzatok

2

Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek

3

Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közlekedési projektek

1 2

4

1 2 3 8 14 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

1 130,0

1 130,0

36 000,0

10 041,8

25 958,2

Gazdaságfejlesztés Operatív Program

153 500,0

131 000,0

22 500,0

Közlekedés Operatív Program

357 144,1

303 124,3

54 019,8

Társadalmi megújulás Operatív Program

152 582,2

141 932,2

10 650,0

6 967,0

6 967,0

Társadalmi infrastruktúra Operatív Program

131 015,8

120 005,2

11 010,6

Környezet és energia Operatív Program

243 416,0

227 550,7

15 865,3

8 323,5

7 075,0

1 248,5

Elektronikus közigazgatás Operatív Program

26 762,4

22 748,4

4 014,0

Végrehajtás Operatív Program

17 120,0

13 366,2

3 753,8

Nyugat-dunántúli Operatív Program

24 782,2

24 577,5

204,7

Közép-dunántúli Operatív Program

28 525,8

28 391,3

134,5

Dél-dunántúli Operatív Program

36 614,3

36 446,3

168,0

Dél-alföldi Operatív Program

42 230,2

41 124,1

1 106,1

Észak-alföldi Operatív Program

56 305,7

53 391,2

2 914,5

Észak-magyarországi Operatív Program

55 310,7

52 489,7

2 821,0

Közép-magyarországi Operatív Program

85 560,0

85 033,2

526,8

Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló környezetvédelmi projektek Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Társadalmi megújulás Operatív Program - MPA

Államreform Operatív Program

Területi Együttműködés

5

Európai Területi Együttműködés

1

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

2

ETE HU-SK

11 205,0

8 423,2

2 781,8

ETE HU-RO

16 625,8

12 600,2

4 025,6

ETE HU-SER

3 851,9

2 659,4

1 192,5

ETE HU-CRO

4 400,6

3 478,9

921,7

12 397,8

11 720,3

677,5

ETE AU-HU

738,5

187,7

550,8

ETE SLO-HU

533,4

62,8

470,6

ETE CES

635,5

107,4

528,1

INTERREG IVC

318,9

5,4

313,5

5 521,0

5 386,1

134,9

ETE SEES

ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program

INTERACT 2007-2013

12,0

12,0

Egyéb uniós előirányzatok

6

3 4 6

Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek

4 487,8

3 656,8

EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek

1 113,1

1 113,1

EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 20092014

4 109,4

3 517,7

831,0

591,7

64 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XIX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok

7

EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás Közreműködői intézményrendszer támogatása

1

2 8 11

Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása

Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása

Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék

8

XIX. fejezet összesen:

384,5

384,5

1 250,0

13 832,2

1 250,0

3 858,5

9 973,7

4 000,0

4 000,0

4 842,0

4 842,0

1 562 539,9 1 369 418,0

193 121,9

XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 8 947,6

Nemzeti Erőforrás Minisztérium igazgatása

1

54,8

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

4 964,4

Munkaadókat terhelő járulékok

1 325,8

Dologi kiadások

2 692,6

Egyéb működési célú kiadások

3,5

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

16,1

1 842,5

Állami szociális intézetek

2

281,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 4

Személyi juttatások

1 259,4

Munkaadókat terhelő járulékok

338,1

Dologi kiadások

471,4

Ellátottak pénzbeli juttatásai

5,7

0,1

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

49,0

2 105,9

Egyéb kulturális intézmények

4

1 862,8

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Egyéb működési célú kiadások

1 923,9

521,6

1 489,1

17,5

46,5

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

3

Intézményi beruházási kiadások

60,1

Felújítás

3,0

Kölcsönök

1,2

1,2

160 379,7

Egyetemek, főiskolák

5

1

1 2 3 4 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai

Egyéb működési célú kiadások

167 170,0

48 508,9 144 641,2 27 000,0

3 232,5 37 006,7

Felhalmozási költségvetés

2 1 2 3 3

231 042,4

Működési költségvetés

Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök

28 603,0 9 114,1 159,1 87,9

87,9

65 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

3 179,8

Egyéb oktatási intézmények

6

2 346,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Támogatás

1 644,7

449,7

3 325,4

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás

8,0

98,0

796,8

Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal

7

220,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

690,9

Munkaadókat terhelő járulékok

185,6

Dologi kiadások

117,9

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

22,4

3 403,5

Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei

9

177,8

Működési költségvetés

1

1 2 3 4

Személyi juttatások

2 209,9

Munkaadókat terhelő járulékok

594,7

Dologi kiadások

690,2

Ellátottak pénzbeli juttatásai

77,1

3,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

12,4

2 932,2

Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei

10

47 870,1

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Egyéb működési célú kiadások

16 499,2

4 309,4

25 568,6

210,0

212,7

Felhalmozási költségvetés

2

1 2 3

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás

630,8

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

281,0

Kölcsönök

3

3 516,0

10,0

10,0 8 052,9

Közgyűjtemények

11

7 430,2

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

6 316,7

Munkaadókat terhelő járulékok

1 764,0

Dologi kiadások

7 177,8

Egyéb működési célú kiadások

51,1 0,5

Felhalmozási költségvetés

2 1 2

Intézményi beruházási kiadások Felújítás

135,0 39,0 4 400,0

Művészeti intézmények

12

2 237,0

Működési költségvetés

1 1 2 3

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

3 639,4 968,1

1 663,9

66 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

5

XX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Egyéb működési célú kiadások

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

2,2

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás

313,4

50,0

Sportintézmények

13

1 246,4

Nemzeti Sport Intézet

1

6,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

361,8

Munkaadókat terhelő járulékok

102,5

Dologi kiadások

788,1

3 330,9

Nemzeti Sportközpontok

2

1 963,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

1 102,7

314,6

2 721,6

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

1 155,0

520,4

Országos Mentőszolgálat

14

26 587,4

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

15 792,3

Munkaadókat terhelő járulékok

4 432,7

Dologi kiadások

6 693,6

Egyéb működési célú kiadások

51,8

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

137,4

3 264,9

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

15

799,4

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

2 220,1

594,4

1 123,9

10,0

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás

133,6

2,3

11 389,7

Országos Tisztifőorvosi Hivatal és intézményei

16

2 614,0

Működési költségvetés

1 1 2 3 5

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások

3 798,5 999,2

8 825,3 286,8

Felhalmozási költségvetés

2 1 2

Intézményi beruházási kiadások

71,0

Felújítás

22,9 1 768,3

Országos Vérellátó Szolgálat

17 1 2 3 2

10 753,3

Működési költségvetés

1

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások

Felhalmozási költségvetés

3 912,4 986,8 7 072,4

67 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

1 2

XX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

530,0

20,0

1 036,2

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet

19

118,6

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

609,1

Munkaadókat terhelő járulékok

162,9

Dologi kiadások

379,0

5,5

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Támogatás

Intézményi beruházási kiadások

5,9

Felújítás

3,4

Fejezeti kezelésű előirányzatok

20

Beruházás

1

Kulturális beruházások

4

2

Vári rekonstrukciók (Szent György tér, Mátyás-templom)

1 400,0

1 400,0

2 900,0

2 900,0

Normatív finanszírozás

2

Felsőoktatási intézmények hallgatóinak juttatásai központi előirányzata Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás

1

3 8 10 11

107 931,4

107 931,4

Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése

2 370,0

2 370,0

Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés)

4 800,0

4 800,0

Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás)

1 850,0

1 850,0

Felsőoktatási információs rendszerek működtetése EISZkoordináció Lakitelek Népfőiskola támogatása

295,0

295,0

200,0

200,0

Felsőoktatás speciális feladatai

104,6

104,6

76,9

76,9

121,5

121,5

5,0

5,0

1 318,9

1 318,9

50,0

50,0

100,0

100,0

692,1

692,1

50,0

50,0

146,7

146,7

105,6

105,6

86,1

86,1

4,5

4,5

8,0

8,0

10,0

10,0

Felsőoktatási feladatok támogatása

3

33

47 48 49

Felsőoktatási testületek

Közoktatási feladatok támogatása

4

Közoktatás speciális feladatainak támogatása

29 30 34 38 40

Közoktatás Fejlesztési Célelőirányzat

Nemzeti Tehetség Program

Közoktatási Információs Rendszer (KIR) fejlesztése

Kisiskolák támogatása

Egyéb feladatok támogatása

5

Határon túli oktatási és kulturális feladatok támogatása

18

1 2

Határon túli oktatási feladatok támogatása

Határon túli kulturális feladatok támogatása

Szociális ágazati fejlesztések, szolgáltatások és programok támogatása Nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatok programjai

19

8

Nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési programok

1 2 5

Európai Uniós és nemzetközi oktatási és képzési programok

Kétoldalú munkatervi feladatok

2

Kétoldalú kulturális munkatervi feladatok

Kulturális és oktatási szakdiplomáciai feladatok

10

2

Kulturális szakdiplomáciai feladatok

EU tagsággal kapcsolatos feladatok

9

EU tagságból eredő együttműködések

6

2

EU tagságból eredő kulturális együttműködések

68 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

Kulturális feladatok és szervezetek támogatása

11

3 5 15

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatása

150,0

150,0

Mozgókép művészeti feladatok támogatása

300,0

300,0

Finnugor Világkongresszus megszervezésének támogatása

150,0

150,0

83,0

83,0

130,0

130,0

Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és kisebbségi kultúra

12

7

1

2 3 4 5

Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és kisebbségi kultúra támogatása Közgyűjteményi szakmai feladatok - közgyűjtemények nemzeti értékmentő programja Közművelődési szakmai feladatok

Kulturális örökségvédelmi szakmai feladatok

Világörökségi törvényből adódó feladatok ellátása

Nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok ellátása

4,0

4,0

200,0

200,0

50,0

50,0

Művészeti tevékenységek

13

Művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatása

4 5 7 10

Előadóművészeti törvény végrehajtásából adódó feladatok

270,0

1 050,0

144,7

144,7

1 423,0

1 423,0

300,0

300,0

380,0

380,0

150,0

150,0

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, szakmai feladatok támogatása Családpolitikai Programok

180,0

180,0

185,0

185,0

Családpolitikai célú pályázatok

133,0

133,0

Otthonteremtési támogatás

1 445,0

1 445,0

Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása

1 000,0

1 000,0

Mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatása

1 000,0

1 000,0

561,0

561,0

150,0

150,0

Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása

36 422,0

36 422,0

Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése

13 000,0

13 000,0

Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, utcai szociális munka és krízisközpont finanszírozása Társadalmi kohéziót erősítő tárcaközi integrációs szociális programok Család, esélyteremtési és önkéntes házak támogatása

4 448,3

4 448,3

164,0

164,0

Fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programok támogatása Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és elemi látásrehabilitáció támogatása Hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása

171,8

171,8

571,0

571,0

500,9

500,9

A Nemzet Színésze cím támogatása

Művészeti nyugdíjsegélyek megtérítése

A kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok

14 15

270,0

1 050,0

Gyermek és ifjúsági szakmai feladatok

1

1

Ifjúsági intézmény és szolgáltatásrendszer, ifjúságszakmai feladatok Gyermek és ifjúsági célú üdültetés

Ifjúságpolitikai feladatok támogatása

3

4

Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása

Szociális szolgáltatások és egyéb szociális feladatok támogatása

16

1

6 7

Egyes szociális pénzbeli támogatások

17

1 5 6 7

18

19

1 3 4

20

3 6

8

12

GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása Gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése, módszertani feladatok ellátása Szociális célú humánszolgáltatások

69 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Autista otthonok támogatása

13

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

100,0

Támogatás

100,0

Egészségügyi, szociális ágazati előirányzatok

22

Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok

2 3 13 20

Légimentés eszközpark bérlésével összefüggő kiadások

Kisforgalmú gyógyszertárak működtetési támogatása

Egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatása Sporttevékenység támogatása

23

Versenysport támogatása

4 5

6

1 2 4 7 8 9

7 9

23 24 25 28

Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására Versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása

Sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerése

10

11

2

1

2

210,0

1 459,3

110,0

100,0

1 459,3

613,8

613,8

1 900,0

1 900,0

2 472,1

2 472,1

2 301,7

2 301,7

183,5

183,5

1 220,8

Fogyatékosok sportjának támogatása

230,0

230,0

Olimpiai és paralimpiai kiutazás költsége

570,0

570,0

Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése

53,7

53,7

Válogatott kerettagok emelt szintű sportegészségügyi vizsgálatainak támogatása Szabadidősport támogatása

50,0

50,0

413,3

413,3

Diák- és hallgatói sport támogatása

335,2

335,2

15,0

15,0

Stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetése és projektjei Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése

37,2

37,2

Az MLSZ sportlétesítmények biztonságtechnikai fejlesztésével összefüggő feladatainak támogatása Sportlétesítmények fejlesztése és fenntartása

960,0

960,0

109,3

109,3

302,5

302,5

208,0

208,0

3 542,0

3 542,0

Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért

200,0

200,0

Nemzetközi Pető András Közalapítvány

131,5

131,5

35,0

35,0

250,0

250,0

500,0

500,0

787,5

787,5

6 447,6

6 447,6

Utánpótlás-nevelési feladatok

Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése

Magyar Sport Háza támogatása

12 13

196,0

1 221,2

1 220,8

Doppingellenes tevékenység sportszakmai feladatai

Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások

24

196,0

1 221,2

Sportlétesítmények létesítésével, fenntartásával, üzemeltetésével összefüggő feladatok Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukció - a Nagyerdei Stadion Rekontsrukciós Kft. működésének támogatása Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciója

Alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok és általuk fenntartott intézmények támogatása Oktatási alapítványok, közalapítványok

26

1

2 3 14 19

Autizmus Alapítvány

Határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatása

Kulturális alapítványok, közalapítványok

2

10

Egyéb kulturális alapítványok, közalapítványok támogatása

Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása

28

1 2

Gazdasági társaságok által ellátott oktatási feladatok támogatása

Gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatása

70 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Gazdasági társaságok által ellátott szociális feladatok támogatása

3

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

200,0

200,0

Társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása

30

Oktatási társadalmi, civil és non-profit szervezetek

22

2

Oktatási társadalmi civil és non-profit szervezetek, testületek, egyesületek, bizottságok támogatása Kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek

85,5

85,5

2

Kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek, szövetségek, testületek, egyesületek, bizottságok támogatása Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI) támogatása Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek

152,5

152,5

450,0

450,0

100,1

100,1

36,3

36,3

993,0

993,0

678,7

678,7

23

3

24

1 3

25

5

21

Magyar Vöröskereszt támogatása

Egészségügyi társadalmi, civil és nonprofit szervezetek működési támogatása Szociális társadalmi, civil és non-profit szervezetek

Fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei és szolidaritási programok támogatása Karítatív tevékenységet végző szervezetek támogatása

Sport társadalmi, civil és non-profit szervezetek

26

2

268,7

Magyar Olimpiai Bizottság

Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez

35 39 46

Szociális intézményi foglalkoztatás támogatása

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció Miniszteri tartalék és egyéb felügyeleti feladatok támogatása

47

51

1 - 20. cím összesen:

300,0

4 813,0

4 813,0

13 000,0

13 000,0

24 500,0

24 500,0

250,0

250,0

854 572,6

Nemzeti Szociálpolitikai Alap

21

Családi támogatások

1

1 2 3 4 5

6 7 8

Családi pótlék

Anyasági támogatás

355 015,0

5 528,0

Gyermekgondozási segély

66 050,0

Gyermeknevelési támogatás

14 223,0

Apákat megillető munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítése Pénzbeli gyermekvédelmi támogatások

1 956,0

Életkezdési támogatás

4 704,0

Gyermektartásdíjak megelőlegezése

1 500,0

7 103,0

Korhatár alatti ellátások

2

1 2 3

Szolgálati ellátás

94 347,8

Korkedvezményes ellátás

28 760,4

Előrehozott öregségi ellátás

189 621,5

Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások

3

1

2 3 4 5 6

Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése és kereset-kiegészítése Mezőgazdasági járadék

7 704,0

3 756,0

Fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka

31 217,0

Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések

20 328,0

Házastársi pótlék

Egyéb támogatások (Cukorbetegek támogatása, Lakbértámogatás)

268,7

300,0

4 481,0

80,0

374 157,9

480 414,7

71 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XX . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítése

7

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

475,0

Különféle jogcímen adott térítések

4

19 500,0

Közgyógyellátás

1 2 3 4

Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás

5 000,0

400,0

Terhesség-megszakítás

1 650,0

Folyósított ellátások utáni térítés

17 714,0

Nyugdíjbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz

5

21. cím összesen:

XX. fejezet összesen:

863 399,7

17 714,0

1 717 972,3

391 871,9

480 414,7

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL 2 363,0

Gazdasági Versenyhivatal igazgatása

1

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

876,3

Munkaadókat terhelő járulékok

228,5

Dologi kiadások

536,1

Egyéb működési célú kiadások

371,1

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

XXX. fejezet összesen:

351,0

2 363,0

2 363,0

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 11 799,0

Központi Statisztikai Hivatal

1

311,9

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

7 986,9

Munkaadókat terhelő járulékok

1 996,6

Dologi kiadások

1 983,8

Egyéb működési célú kiadások

22,0

0,3

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

3

Intézményi beruházási kiadások

101,9

Felújítás

20,0

Kölcsönök

35,2

35,2

177,5

KSH Könyvtár

4

6,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

123,5

Munkaadókat terhelő járulékok

31,9

Dologi kiadások

27,1

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

0,5

Felújítás

0,5

90,8

KSH Népességtudományi Kutató Intézet

5

14,3

Működési költségvetés

1 1 2 3

Személyi juttatások

74,7

Munkaadókat terhelő járulékok

20,2

Dologi kiadások

10,2

72 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XXXI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

XXXI. fejezet összesen:

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

12 435,0

367,7

Támogatás

12 067,3

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MTA Titkársága

1

1 073,9

MTA Igazgatása

1

10,2

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

795,2

Munkaadókat terhelő járulékok

203,8

Dologi kiadások

Kölcsönök

3

85,1

15,0

15,0

4 713,8

MTA Doktori tiszteletdíjak és Bolyai ösztöndíjak

2

21,1

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

3 935,0

765,0

34,9

2 380,8

Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak

3

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

1 895,7

483,5

1,6

577,4

MTA Köztestületi feladatok

4

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Egyéb működési célú kiadások

234,3

51,3

288,8

3,0

153,3

MTA Területi akadémiai bizottságok titkársága

5

94,5

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Egyéb működési célú kiadások

111,4

29,3

102,0

0,6

0,5

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

5,0

12,1

Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

6

2,4

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

9,1

Munkaadókat terhelő járulékok

2,4

Dologi kiadások

3,0

Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása

7 8

198,5

198,5

337,4

Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak Működési költségvetés

1 1 2 3

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások

121,2 19,5 196,7 656,8

MTA Könyvtára

2

50,7

Működési költségvetés

1 1

Személyi juttatások

339,1

73 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

2 3

XXXIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

86,3

238,2

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás

2,0

41,9

Kutatóközpontok, kutatóintézetek

3

14 518,5

MTA Kutatóintézetek

1

12 617,3

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

14 207,5

Munkaadókat terhelő járulékok

3 826,7

Dologi kiadások

7 750,0

Egyéb működési célú kiadások

128,7

461,9

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

Felújítás

Kölcsönök

3

2 3 4 5 6

1 115,6

569,2

10,6

10,6

Lendület Program

2 489,9

2 489,9

Infrastruktúra fejlesztés

2 300,0

2 300,0

Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása

476,9

476,9

Fiatal kutatók pályázatos támogatása

898,3

898,3

858,0

Kutatóhálózat megújításához kapcsolódó támogatás

Működési költségvetés

1

1 2

Személyi juttatások

675,6

Munkaadókat terhelő járulékok

182,4

MTA Támogatott Kutatóhelyek

4

1 696,6

MTA Támogatott Kutatóhelyek

1

15,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

1 320,3

329,1

57,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

5,2

600,0

Új akadémiai kutatócsoportok létrehozása az egyetemeken

2

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

420,0

Munkaadókat terhelő járulékok

110,0

Dologi kiadások

70,0 864,5

MTA Létesítménygazdálkodási Központ

5

405,2

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások

285,8

77,1 635,0

Felhalmozási költségvetés

2 1 2

Intézményi beruházási kiadások Felújítás

63,3 208,5 233,0

MTA Jóléti intézmények

6

301,7

Működési költségvetés

1 1

Személyi juttatások

234,9

74 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

2 3

XXXIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

67,7

229,6

Felhalmozási költségvetés

2

1 2

Intézményi beruházási kiadások

1,0

Felújítás

1,5

363,8

OTKA Iroda

7

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

197,5

48,3

105,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

13,0

Fejezeti kezelésű előirányzatok

8

Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása

1

2

3 4

Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok

XXXIII. fejezet összesen:

80,9

80,9

46,6

46,6

10,0

10,0

7 936,0

7 936,0

57 483,1

14 006,1

43 477,0

XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA 550,2

MMA Titkársága

1

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

197,2

43,0

155,0

Felhalmozási költségvetés

2

1

Intézményi beruházási kiadások

155,0

213,8

MMA Köztestület

2

Működési költségvetés

1

1 2

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

168,3

45,5

Fejezeti kezelésű előirányzatok

4

1

2 3 5 6 7 8

Országos művészeti társaságok, szövetségek és társult szervezetek támogatása Magyar Művészetek Háza Programok

65,0

65,0

90,0

90,0

Konferenciák, nemzetközi tagdíjak

10,0

10,0

Művészeti könyv- és folyóirat támogatás

15,0

15,0

6,0

6,0

Pályázati alapok

40,0

40,0

Vigadó Galéria kiállításai

10,0

10,0

1 000,0

1 000,0

Kutatási tevékenység támogatása

XXXIV. fejezet összesen:

XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai

1

1

Devizahitelek kamatelszámolásai

75 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

1

2 3 4 6

7 8 9 10

Kiemelt előirányzat neve

Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamatelszámolásai EBB hitelek kamatelszámolásai

KfW hitelek kamatelszámolásai

ET Fejlesztési Bank hiteleinek kamatelszámolásai

MÁV-tól és a GySEV-től 2002-ben átvállalt hitelek kamatelszámolásai ÁAK Rt-től 2002-ben átvállalt devizahitelek kamatelszámolásai

EBRD hitelek kamatelszámolásai

Kiadás

Bevétel

21 628,8

286,8

3 592,2

978,0

573,2

8,4

IMF hitelek kamatelszámolásai

47 921,3

EB hitelek kamata

29 056,0

1999-től kibocsátott devizakötvények kamatelszámolásai

1 2

Amerikai kötvények kamata

4 6

215 892,5

1,5

IMF hitelből származó betét kamata

2 426,6

Bankoknak nyújtott devizahitel kamata

3 163,7

A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai

2

Forinthitelek kamatelszámolásai

1

Egyéb hitelek kamatelszámolásai

2

18 19

EBB forint hitelek kamatelszámolásai

ET Fejlesztési Bank Hiteleinek kamatelszámolásai

28 275,8

3 793,1

Államkötvények kamatelszámolása

2

Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai

1

1

Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása

579 818,2

1 2

Lakással kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai

809,0

Konszolidációval kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai Rubelkövetelések megvásárlását fedező államkötvények kamatelszámolásai Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai Alárendelt kölcsöntőkekötvény kamatelszámolása

15 172,1

2

3

4

7

38 322,1

119,8

7 955,1

948,4

Kincstárjegyek kamatelszámolásai

3

1 2

Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása

92 463,0

Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása

16 639,0

14 470,2

Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai

4

Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai

3

Jutalékok és egyéb költségek

1

Deviza elszámolások

1

1

2

2 3

Piaci kibocsátások, hitelfelvételek, átvállalások elszámolásai

Forint elszámolások

Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások

2 481,4

8 798,3

1 500,0

Adósságkezelés költségei

899,0

Kamat kockázati tartalék

50 000,0

XLI. fejezet összesen:

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

1

2012. évi előirányzat

Devizakötvények kamatelszámolásai

2

6

XLI . F E J E Z E T

Vállalkozások költségvetési befizetései

1 128 662,5

59 331,0

Támogatás

76 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XLII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

356 200,0

Társasági adó

1 3 4 5 6 7 8 9

Bevétel

8 100,0

Hitelintézeti járadék

187 000,0

Pénzügyi szervezetek különadója

46 000,0

Cégautóadó

179 100,0

Egyszerűsített vállalkozói adó

Bányajáradék

93 000,0

Játékadó

82 400,0

Ökoadó

1 2

10 11 12 13

17 900,0

Energiaadó

8 500,0

Környezetterhelési díj

Egyéb befizetések

33 000,0

Energiaellátók jövedelemadója

14 000,0

Rehabilitációs hozzájárulás

65 000,0

155 000,0

Egyes ágazatokat terhelő különadó

Fogyasztáshoz kapcsolt adók

2

2 697 700,0

Általános forgalmi adó

1 2 3

898 100,0

Jövedéki adó

39 000,0

Regisztrációs adó

Lakosság költségvetési befizetései

3

1 550 700,0

Személyi jövedelemadó

1 2 4 6

150,0

Egyéb lakossági adók

102 500,0

Lakossági illetékek

200,0

Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeinek különadója Egyéb költségvetési bevételek

4

Vegyes bevételek

1

8 9

Egyéb vegyes bevételek

16 956,0

Kezesség-visszatérülés

2 363,0

Központosított bevételek

2

1 2 3

Bírságbevételek

32 991,1

Termékdíjak

60 000,1

Egyéb központosított bevételek

21 030,0

Költségvetési befizetések

5

31 380,2

Központi költségvetési szervek

1

Egyéb uniós bevételek

7

8 644,0

Vámbeszedési költség megtérítése

2 3 4

173,6

Cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése

Uniós támogatások utólagos megtérülése

3 4

Strukturális Alapok

15 869,7

Kohéziós Alap

23 943,5

Tőke követelések visszatérülése

8

1 2

3

Kormányhitelek visszatérülése

293,7

Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke-visszatérülése OECF hitel tőke-visszatérülése

337,7

Lakástámogatások

29

1

Egyéb lakástámogatások

Vállalkozások folyó támogatása

30

2

Egyéb vállalati támogatások

120 100,0

Támogatás

77 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XLII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Termelési támogatás

1

2

7

Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás

225,0

5,0

Normatív támogatások

3

Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése

3

Fogyasztói árkiegészítés

31 32

6 500,0

93 000,0

Egyéb költségvetési kiadások

Vegyes kiadások

1

Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások

4 5 6 7

Szanálással kapcsolatos kiadások

Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése

1,0

500,0

Védelmi felkészítés előirányzatai

1

2

11 12 19 21

2 000,0

207,0

Honvédelmi-, katasztrófavédelmi- és gazdasági felkészülés központi kiadásai Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása Egyéb vegyes kiadások

4 100,0

1% SZJA közcélú felhasználása

7 100,0

835,0

Mehib és Eximbank behajtási jutaléka

0,5

Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések

1,0

Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése

33

Eximbank Zrt. által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség MEHIB Zrt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség A közszférában dolgozók lakáshiteleihez vállalt kezességből eredő fizetési kötelezettség Agrárhitelekhez vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség

3

4

5

7

10

13 14

A "fészekrakó" programhoz vállalt kezességből eredő fizetési kötelezettség MFB Zrt. által nyújtott hitelekből és vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség Áthidaló hitelprogramra vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség Kormányzati rendkívüli kiadások

15

16

34

500,0

4 634,9

22 225,0

2 100,0

2 915,0

510,0

4 290,0

3 899,6

13,0

Pénzbeli kárpótlás

2

1 2 3

Pénzbeli kárpótlás

2 402,3

Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás

1 727,2

Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei

87,2

Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz

35

Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása

1

2 4

2

4 5

Magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására

GYES-en és GYET-en lévők után nyugdíj-hozzájárulás megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak Egészségbiztosítási Alap támogatása

48 000,0

20 153,5

Járulék címen átadott pénzeszköz

427 108,0

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz

136 296,7

Bevétel

Támogatás

78 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XLII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Nemzetközi elszámolások kiadásai

36

Nemzetközi tagdíjak

1

1 2 3 4

IBRD alaptőkeemelés

619,4

IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása

263,2

CEB tagdíj

Bruegel tagdíj

4,6

26,7

Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység

2

IDA alaptőke-hozzájárulás

1 2 3 4

IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása

45,0

Hozzájárulás az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz

33,6

EU Szomszédsági Beruházási Eszköz

89,4

Egyéb kiadások

3

1 136,2

40,0

Hozzájárulás az EU költségvetéséhez

37

1 2 3 4

Áfa alapú hozzájárulás

37 133,6

GNI alapú hozzájárulás

211 261,2

Brit korrekció

Hollandia és Svédország számára teljesítendő bruttó GNI csökkentés Követeléskezelés költségei

41

XLII. fejezet összesen:

14 041,7

1 900,1

1,7

1 178 033,3 6 747 532,6

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek

1

Értékesítési bevételek

1

1 800,0

Ingatlan értékesítésből származó bevételek

1 2

90,0

Egyéb eszközök értékesítésből származó bevételek

Hasznosítási bevételek

2

Bérleti díjak

1

1

3

2 3 4

250,0

Központi költségvetési szervek elhelyezésével kapcsolatos továbbszámlázott bérleti díj Egyéb bérleti díj

628,0

Vagyonkezelői díj

3 000,0

Osztalékbevételek

19 500,0

Koncessziós díjak

1 2

Szerencsejáték koncessziós díj

1 800,0

Infrastruktúra koncessziókból származó díj

9 555,8

450,0

Egyéb bevételek

3

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások

2

Felhalmozási jellegű kiadások

1

Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlás

1

1

2

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által végrehajtott ingatlanvásárlások Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai

Egyéb eszközök vásárlása

2 4

3 000,0

8 600,0

50,0

Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások

1

2

Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések Az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések

5 619,5

5 850,0

Támogatás

79 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XLIII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Volt szovjet ingatlanok környezeti kármentesítése

5 6 7

Pesti Vigadó épületének rekonstrukciója

Európai Uniós pályázatokhoz önrész biztosítása

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

600,0

1 500,0

800,0

Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások

2

Ingatlanok fenntartásával járó kiadások

2

1 2

Üzemeltetés, fenntartás, karbantartás, javítás

3 500,0

Ingatlanok őrzése

1 550,0

Egyéb vagyonkezelési kiadások

3 4

2 200,0

Állami tulajdonú társaságok támogatása

1

2 3

3

Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt.támogatása

Az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések Az államot korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadások

Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések

1 2 3 5

Kezesi felelősségből eredő kifizetések

Konszernfelelősség alapján történő kifizetések

Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások

6 7 8

Egyéb szerződéses kötelezettségek

5 276,0

1 500,0

2 500,0

30,0

225,0

35,0

15 750,0

2 400,0

375,0

Egyéb jogszabályból eredő kiadások

1 2

Kárpótlási jegyek életjáradékra váltása

Különféle jogszabályból eredő kiadások

2 100,0

150,0

A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai

4

Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja

1

1

2 3

Az MNV Zrt. tevékenységével kapcsolatos restitúciós perek kiadásai Az MNV Zrt. tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadások

Az MFB Zrt. tevékenységével kapcsolatos kifizetések

Eljárási költségek, perköltségek

2 3

1 120,0

1 040,0

400,0

90,0

A tulajdonosi joggyakorló szervezetek működésének támogatása

1 2

Az MNV Zrt. működésének támogatása

7 600,0

Az MFB Zrt. működésének támogatása

1 000,0

Átcserélhető kötvény kamatfizetése

4 5

Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérése

5 8

10 300,0

2 700,0

Fejezeti tartalék

4 200,0

ÁFA elszámolás

1 000,0

XLIII. fejezet összesen:

93 060,5

37 073,8

XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek

1

Értékesítési bevételek

1

Ingatlan értékesítéséből származó bevételek

1

1 3

Termőföld értékesítésből származó bevételek

Egyéb ingatlanok értékesítéséből származó bevételek

2 000,0

50,0

Hasznosítási bevételek

2

1

Haszonbérleti díj

10 550,0

Támogatás

80 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

XLIV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Támogatás

750,0

Egyéb bevételek

3

Bevétel

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadások

2

Felhalmozási jellegű kiadások

1

Ingatlan vásárlás

1

1

Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások

2

Ingatlanok fenntartásával járó kiadások

1

3

11 500,0

Életjáradék termőföldért

1 2

100,0

Hasznosítási kötelezettség kiadásai

75,0

Egyéb vagyonkezelési kiadások

A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai

3

1 2 3 4

4

500,0

Termőföld vásárlás

Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja

300,0

Eljárási költségek, -díjak, perköltségek

1 000,0

Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérés

1 500,0

Állami tulajdonú ingatlanvagyon jogi rendezése

1 500,0

800,0

Fejezeti tartalék

XLIV. fejezet összesen:

17 275,0

13 350,0

LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP Aktív támogatások

1

1 7

27 600,0

Foglalkoztatási és képzési támogatások

6 000,0

Járulékkedvezmény megtérítés

Szakképzési és felnőttképzési támogatások

2 4

23 482,8

Passzív kiadások

1 4

67 000,0

Álláskeresési támogatások

1 700,0

Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás

6 000,0

Bérgarancia kifizetések

5 6 8 14

300,0

Működtetési célú kifizetések

132 182,5

Startmunka-program

50 000,0

EU-s elő- és társfinanszírozás

1 2 3

25 26

TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások

TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások

Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása TÁMOP intézkedések bevételei

27 900,0

8 500,0

6 967,0

31 065,2

Egyéb bevétel

1 2 3

830,0

Területi egyéb bevétel

1 000,0

Központi egyéb bevétel

1 000,0

Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel

51 000,0

Szakképzési hozzájárulás

31 33 35

1 000,0

Bérgarancia támogatás törlesztése

197 000,0

Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék MPA-t megillető hányada

1 - 35. cím összesen:

307 632,3

282 895,2

50 000,0

282 895,2

50 000,0

A Munkaerőpiaci Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei

50

2

Betétállomány változása

LXIII. fejezet összesen:

25 262,9

332 895,2

81 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

LXV . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP Alapból nyújtott támogatás

4

2

11 802,8

Egyéb támogatások

5 7 8

11 572,8

810,0

Alapkezelő működési költségei

1 020,0

Szakképzési hozzájárulás Bethlen Gábor Alapot megillető része

20,0

Szakképzési egyéb bevétel Bethlen Gábor Alapot megillető része

LXV. fejezet összesen:

12 612,8

1 040,0

11 572,8

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP Kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók beruházása, fejlesztése Nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása

1

2 3 4

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása

6 280,7

6 280,7

181,0

912,6

394,7

Nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése

1

Paksi Atomerőmű és KKÁT leszerelésének előkészítése

RHK Kft. működése, radioaktívhulladék-tárolók és a KKÁT üzemeltetési kiadásai Társadalmi ellenőrzési és információs társulások támogatása

5

6 7 8

270,0

4 257,6

4 257,6

1 065,0

206,4

Alapkezelőnek működési célra

Nukleáris létesítmények befizetései

1

9 11

19 329,4

Paksi Atomerőmű Zrt. befizetése

Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése

6,5

Egyéb bevételek

1,1

1 - 11. cím összesen:

50

1

A Központi Nukleáris Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei Betétállomány változása

LXVI. fejezet összesen:

13 173,3

19 337,0

10 933,0

19 337,0

10 933,0

17 096,7

30 270,0

LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

1

2

3

4

5 6 7

8 9 10 22 24

Nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, terjesztésének támogatása Évfordulók, hazai fesztiválok és rendezvények, valamint azokon való részvétel támogatása Nemzetközi fesztiválok, rendezvények és azokon való részvétel támogatása Művészeti alkotások új irányzatai, új kulturális kezdeményezések támogatása Kultúrával kapcsolatos tudományos kutatások támogatása

2 039,2

1 788,0

1 362,0

511,0

6,6

Épített örökség, építőművészet támogatása

246,1

Kultúrateremtő-, közvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységek támogatása Szakmai díjazásához való hozzájárulás

851,0

Nemzetközi tagdíjak

Működési kiadások

Egyéb bevételek

Játékadó NKA-t megillető része

0,8

2,8

907,0

116,0

10 000,0

82 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

LXVII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

1 - 24. cím összesen:

2012. évi előirányzat Kiadás

7 714,5

Bevétel

Támogatás

10 116,0

NKA függő és átfutó tételei

50

Betétállomány változása

1

LXVII. fejezet összesen:

2 401,5

10 116,0

10 116,0

LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP 5,0

Rendszeres befizetés

1 6

Működési kiadások

LXVIII. fejezet összesen:

20,3

20,3

15,3

5,0

15,3

LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP Hazai innováció támogatása

1 2

A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása Alapkezelőnek átadott pénzeszköz

7 19 24

23 623,6

4 490,0

1 054,5

23 200,0

Innovációs járulék

Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvétel támogatása

LXIX. fejezet összesen:

7 038,1

1 070,0

30 238,1

23 200,0

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek

1

1 914 362,1

Munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás és járulék

1 2

Biztosítotti nyugdíjjárulék 729 300,0

Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék

1

Egyéb járulékok és hozzájárulások

3

2 5 10 11 12

13

Megállapodás alapján fizetők járulékai

1 548,0

Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher

4 689,0

MPA általi megtérítések

13 300,0

Korkedvezmény-biztosítási járulék

17 714,0

GYED-ben részesülők utáni nyugdíj-hozzájárulás címen az E. Alaptól átvett pénzeszköz Magánnyugdíjpénztárak átutalásai

21 948,0

500,0

13 660,0

Késedelmi pótlék, bírság

5 6

Költségvetési hozzájárulások 20 153,5

GYES-ben és GYET-ben részesülők utáni költségvetési térítés

3 4

48 000,0

Magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulék-kiesés pótlására költségvetési támogatás Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

7

9 870,0

Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek

3

Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai

2

Nyugellátások

1

Öregségi nyugdíj

1 3

2 125 800,0

Hozzátartozói nyugellátás

1 2

Árvaellátás

Özvegyi nyugellátás

44 830,0

323 130,0

7 038,1

83 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

LXXI . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

Egyösszegű méltányossági kifizetések

4

500,0

Egyszeri segély

2

60 698,4

Szolgálatfüggő nyugellátás

6

Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai

4

Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások

4

6 200,0

Postaköltség

2 3

950,0

Egyéb kiadások

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére E. Alapnak átadott pénzeszköz Nemzeti Szociálpolitikai Alapnak átadott pénzeszköz

5

6

206 045,5

17 714,0

Vagyongazdálkodás

3

Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás

1

1 - 3. cím összesen:

3,0

3,0

2 785 870,9 2 795 047,6

Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok Központi hivatali szerv

5

1

3 679,4

1 800,0

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

1 627,7

Személyi juttatások

418,8

Munkaadókat terhelő járulékok

3 226,8

Dologi kiadások

25,0

Egyéb működési célú kiadások

Felhalmozási költségvetés

2

1

181,1

Intézményi beruházási kiadások

5 497,3

Igazgatási szervek

2

60,0

Működési költségvetés

1

1 2 3

Személyi juttatások

3 899,3

Munkaadókat terhelő járulékok

1 000,2

657,8

Dologi kiadások

5. cím összesen:

LXXI. fejezet összesen:

1 860,0

9 176,7

2 796 907,6 2 796 907,6

9 176,7

11 036,7

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek

1

1 2 3

Munkáltatói egészségbiztosítási járulék

167 142,2

Biztosítotti egészségbiztosítási járulék

553 536,0

Egyéb járulékok és hozzájárulások

1 2 4 5 10

4 5 6

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Megállapodás alapján fizetők járulékai

Munkáltatói táppénz hozzájárulás

Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher

22 574,0

260,0

16 321,4

80,0

MPA általi megtérítések

1 200,0

Egészségügyi hozzájárulás

56 349,0

Késedelmi pótlék, bírság

3 900,0

Költségvetési hozzájárulások

1 2

Terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés

Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulás

400,0

5 000,0

84 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

6 7

LXXII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Járulék címen átvett pénzeszköz

427 108,0

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszköz

136 296,7

Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

7

1 2 3 7

Terhességmegszakítás egyéni térítési díja

610,0

Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések

4 700,0

Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek

1 500,0

Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései

1

2

8

1 2

16 000,0

Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése

43 000,0

1 400,0

EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

2,5

Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése

11

1

2

75,0

Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések Egészségügyi szolgáltatók egyéb visszafizetése

300,0

27 000,0

Baleseti adó

12 13

30 000,0

Népegészségügyi termékadó

206 045,5

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére Ny. Alaptól átvett pénzeszköz Egészségbiztosítási ellátások kiadásai

8

2

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

2

Terhességi-gyermekágyi segély

1 2

37 607,0

Táppénz

1 2 3

Táppénz

61 023,7

Gyermekápolási táppénz

4 114,6

Baleseti táppénz

7 869,0

Betegséggel kapcsolatos segélyek

3

1 4

Külföldi gyógykezelés

Egyszeri segély

Kártérítési járadék

4 5 6 7

Baleseti járadék

Gyermekgondozási díj

1 380,0

450,0

916,0

8 372,0

91 450,0

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások

1 2

Rokkantsági ellátások

Egészségkárosodási járadékok

284 352,2

57 990,0

Természetbeni ellátások

3

Gyógyító-megelőző ellátás

1

1 2 3 5 8 9 11 13 15

Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás

81 115,9

Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek és ifjúságvédelem

17 966,2

Fogászati ellátás

22 264,4

Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás

Művesekezelés

6 046,9

23 171,1

Otthoni szakápolás

4 097,6

Működési költségelőleg

1 000,0

Célelőirányzatok

5 400,0

Mentés

25 270,7

Támogatás

85 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

17 18

LXXII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

Kiadás

Laboratóriumi ellátás

20 893,0

Összevont szakellátás

617 680,6

Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása

2 3 4

2012. évi előirányzat Bevétel

Támogatás

4 200,0

200,0

Anyatej-ellátás

Gyógyszertámogatás 219 000,0

Gyógyszertámogatás kiadásai

1 2 4 5 6

Speciális beszerzésű gyógyszerkiadás

10 000,0

Gyógyszertámogatás céltartalék

43 000,0

Méltányossági gyógyszertámogatás kiadása

3 000,0

Gyógyszertárak juttatása

1 000,0

Gyógyászati segédeszköz támogatás

5

4 800,0

Kötszertámogatás

1 2 3

Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés támogatása

38 213,0

Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás

6 7

1 2 3

Utazási költségtérítés

4 800,0

Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

5 850,0

Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

186,1

200,0

Külföldi sürgősségi gyógykezelés

5 000,0

Természetbeni ellátások céltartaléka

8

300,0

Egészségbiztosítás egyéb kiadásai

4

Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások

4

1 2 3 4 5

Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés

1 200,0

Postaköltség

1 145,0

Egyéb kiadások

1 500,0

300,0

Orvosspecifikus vények

Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése GYED-ben részesülők utáni nyugdíj-hozzájárulás címen az Ny. Alapnak átadott pénzeszköz Vagyongazdálkodás

6

3

Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás

1

1 - 3. cím összesen:

100,0

21 948,0

15,0

15,0

1 746 388,0 1 720 815,3

Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok Központi hivatali szerv

5

1

8 847,5

424,6

Működési költségvetés

1

1 2 3 5

Személyi juttatások

5 091,7

Munkaadókat terhelő járulékok

1 288,8

Dologi kiadások

2 716,6

175,0

Egyéb működési célú kiadások

5. cím összesen:

LXXII. fejezet összesen:

424,6

8 847,5

1 755 660,1 1 721 239,9

8 847,5

9 272,1

86 millió forintban Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Előszám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir. név csop. név csop. szám csop. szám csop. előir. szám szám szám név név

LXXII . F E J E Z E T Kiemelt előirányzat neve

2012. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás

KIADÁSI

FŐÖSSZEG:

14 527 173,1

BEVÉTELI

FŐÖSSZEG:

13 950 631,9

A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE :

-576 541,2

87 2. melléklet a 2011. évi ... törvényhez

A központi alrendszer mérlege Bevétel Központi költségvetés Gazdálkodó szervezetek befizetései Társasági adó Hitelintézeti járadék Cégautóadó Energiaellátók jövedelemadója Egyszerűsített vállakozói adó Ökoadó Bányajáradék Játékadó Egyéb befizetések Egyéb központosított bevételek Pénzügyi szervezetek különadója Egyes ágazatokat terhelő különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó Jövedéki adó Regisztrációs adó Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó Adóbefizetések Illeték befizetések Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó különadója Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei Költségvetési szervek bevételei Fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei Bevételek az államháztartás alrendszereiből Központi költségvetési szervektől származó befizetések Hozzájárulás a Nemzeti Szociálpolitikai Alaphoz Állami vagyonnal kapcsolatos befizetések Kamatbevételek Egyéb bevételek Egyéb uniós bevételek Uniós támogatások utólagos megtérülése Vám- és cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése Elkülönített állami pénzalapok Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Munkaerőpiaci Alap Szakképzési hozzájárulás Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék MPA-t megillető hányada Egyéb bevételek Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Bethlen Gábor Alap Nemzeti Kulturális Alap Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai Nyugdíjbiztosítási Alap Munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás és biztosítotti járulék Egyéb járulékok és hozzájárulások GYED-ben részesülők után átvett pénzeszköz Késedelmi pótlék és bírság Költségvetési támogatások, térítések Egyéb bevételek Egészségbiztosítási Alap Munkáltatói és biztosítotti járulék Egyéb járulékok és hozzájárulások Egészségügyi hozzájárulás Késedelmi pótlék és bírság Költségvetési támogatások, térítések Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére Ny. Alaptól átvett pénzeszköz Egyéb bevételek

millió forintban 2012. évi előirányzat

13 950 631,9 9 095 891,2 1 359 221,2 356 200,0 8 100,0 46 000,0 14 000,0 179 100,0 26 400,0 93 000,0 82 400,0 33 000,0 179 021,2 187 000,0 155 000,0 3 634 800,0 2 697 700,0 898 100,0 39 000,0 1 653 550,0 1 550 700,0 150,0 102 500,0 200,0 2 220 889,8 677 971,7 1 542 918,1 49 094,2 31 380,2 17 714,0 50 423,8 59 331,0 19 950,4 48 630,8 39 813,2 8 817,6 336 593,2 19 337,0 282 895,2 51 000,0 197 000,0 34 895,2 5,0 23 200,0 1 040,0 10 116,0 4 518 147,5 2 796 907,6 2 643 662,1 37 751,0 21 948,0 13 660,0 68 153,5 11 733,0 1 721 239,9 720 678,2 40 435,4 56 349,0 3 900,0 568 804,7 206 045,5 125 027,1

88

A központi alrendszer mérlege Kiadás Központi költségvetés Egyedi és normatív támogatás Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása Fogyasztói árkiegészítés Lakásépítési támogatások Nemzeti Szociálpolitikai Alap Családi támogatások Korhatár alatti ellátások Jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások Különféle jogcímen adott térítések Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Költségvetési szervek kiadásai Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai Az államháztartás alrendszereinek támogatása Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz Helyi önkormányzatok támogatása Kamatkiadások Kamat kockázati tartalék Társadalmi önszerveződések támogatása Kormányzati rendkívüli kiadások Kezességérvényesítés Egyéb kiadások Tartalékok Rendkívüli kormányzati intézkedések Céltartalékok Országvédelmi Alap Hozzájárulás az EU költségvetéséhez Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások Elkülönített állami pénzalapok Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Munkaerőpiaci Alap Passzív kiadások Működési kiadások Egyéb kiadások Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Bethlen Gábor Alap Nemzeti Kulturális Alap Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai Nyugdíjbiztosítási Alap Nyugellátások TB költségvetési szervek kiadásai Egyéb kiadások Egészségbiztosítási Alap Táppénz GYED EA egyéb pénzbeli ellátásai Rokkantsági, rehabilitációs ellátások Gyógyító megelőző ellátás Gyógyszertámogatás Gyógyászati segédeszköz támogatás EA egyéb természetbeni ellátásai TB költségvetési szervek kiadásai Egyéb kiadások

2012. évi előirányzat

14 527 173,1 9 603 214,1 237 544,0 64 800,0 93 000,0 120 100,0 863 399,7 456 079,0 312 729,7 68 041,0 26 550,0 4 468 538,1 2 025 068,8 2 443 469,3 1 772 113,9 631 558,2 1 140 555,7 1 064 983,8 50 000,0 3 809,8 12 507,2 41 087,5 33 058,0 403 600,0 100 000,0 153 600,0 150 000,0 264 336,6 110 335,5 371 391,3 13 173,3 307 632,3 68 700,0 300,0 238 632,3 20,3 30 238,1 12 612,8 7 714,5 4 552 567,7 2 796 907,6 2 554 958,4 11 036,7 230 912,5 1 755 660,1 73 007,3 91 450,0 48 725,0 342 342,2 824 906,4 276 000,0 43 313,0 20 436,1 9 272,1 26 208,0

Egyenlegek pénzforgalmi szemléletben Központi költségvetés Elkülönített állami pénzalapok Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai Nyugdíjbiztosítási Alap Egészségbiztosítási Alap Központi alrendszer összesen:

-507 322,9 -34 798,1 -34 420,2 0,0 -34 420,2 -576 541,2

89

3. melléklet a 2011. évi …. törvényhez

A települési önkormányzatok normatív hozzájárulásai 1. Települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai FAJLAGOS ÖSSZEG:

4 074 forint/fő, de településenként legalább 3 800 000 forint.

A települési önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg a hozzájárulás kötelező alapfeladataihoz, valamint szolgáltatásai megszervezéséhez. Ide tartoznak különösen a település-üzemeltetési, igazgatási és sportfeladatok, a közösségi közlekedés, valamint a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok. 2. Körzeti igazgatás a) Okmányirodák működése és gyámügyi igazgatási feladatok aa) Alap-hozzájárulás FAJLAGOS ÖSSZEG:

3 000 000 forint/körzetközpont

A hozzájárulás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 7/A. §-ában meghatározottak szerint az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletben szereplő okmányirodák működéséhez, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) által kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi, valamint egyes gyermekvédelmi, szociális, igazgatási feladataihoz vehető igénybe. ab) Okmányiroda működési kiadásai FAJLAGOS ÖSSZEG:

276 forint/ügyirat, de okmányirodát fenntartó önkormányzatonként legalább 2 000 000 forint.

A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az okmányirodák működési kiadásaihoz a feldolgozott ügyeknek a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) által rendelkezésre bocsátott 2010. szeptember 1-je és 2011. augusztus 31-e közötti ügyiratszáma szerint illeti meg. ac) Gyámügyi igazgatási feladatok FAJLAGOS ÖSSZEG:

28 600 forint/fő

A hozzájárulás a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet által kijelölt városi, fővárosi, fővárosi kerületi önkormányzatot illeti meg az ellátási körzetben gyámság alatt álló gyermekek és gondnokság alatt álló felnőttek együttes száma alapján. Az adat az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 1210. nyilvántartási számú „Jelentés a gyámhatóság tevékenységéről” című 2010. december 31-ei adatgyűjtésén alapul. Ez a pont tartalmazza az ellátási körzetben a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró

90

gondnokság alatt álló személyek törvényes képviseletét ellátó hivatásos gondnokok foglalkoztatásához kapcsolódó hozzájárulást is. b) Építésügyi igazgatási feladatok ba) Térségi normatív hozzájárulás FAJLAGOS ÖSSZEG:

56 forint/fő

A hozzájárulás – lakosságszám szerint – az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti elsőfokú építésügyi hatósági hatáskört gyakorló jegyzőt foglalkoztató építésügyi körzetközpont települési önkormányzatot illeti meg. bb) Kiegészítő hozzájárulás építésügyi igazgatási feladatokhoz FAJLAGOS ÖSSZEG:

7 729 forint/döntés

A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az építésügyi hatóságok működési kiadásaihoz az építésügyi hatósági ügyekben hozott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti döntéseinek az építésügyért felelős miniszter által rendelkezésre bocsátott 2010. január 1-je és 2010. december 31-e közötti száma szerint illeti meg. 3. Körjegyzőség működése a) Alap-hozzájárulás FAJLAGOS ÖSSZEG:

253 530 forint/körjegyzőség/hónap

b) Ösztönző hozzájárulás Az alap-hozzájáruláson túl illeti meg: ba) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1 000 főt, FAJLAGOS ÖSSZEG:

173 000 forint/körjegyzőség/hónap,

bb) a három vagy négy községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1 000 főt, FAJLAGOS ÖSSZEG:

152 000 forint/körjegyzőség/hónap,

bc) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1 000 főt, illetve az öt vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1 000 főt, FAJLAGOS ÖSSZEG:

297 000 forint/körjegyzőség/hónap, de a hat vagy több tagból álló körjegyzőség esetén a körjegyzőséghez tartozó hatodik településtől további 20 000 forint/település/hó,

bd) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után,

91

FAJLAGOS ÖSSZEG:

96 000 forint/kapcsolódó község/hónap.

Az ösztönző hozzájárulás egy jogcímen vehető igénybe. E hozzájárulás szempontjából körjegyzőségnek tekintendő a társult képviselő-testület hivatala is. A hozzájárulást a körjegyzőség (a társult képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe. Az igénylésnél, illetve az év végi elszámolásnál – –

az év közben megalakuló körjegyzőség – amennyiben megalakulásakor rendelkezik kinevezett körjegyzővel – a létrejöttével betöltött első teljes hónaptól, az év során megszűnő körjegyzőség a megszűnés hónapjáig bezárólag

vehető figyelembe. A legalább 6 hónap időtartamban folyamatosan kinevezett körjegyzővel nem rendelkező önkormányzatot a 7. hó első napjától nem illeti meg e hozzájárulás. A 6 hónap időtartamba évváltás is beleértendő. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár a hozzájárulás. 4. Fővárosi önkormányzat igazgatási, sport- és kulturális feladatai FAJLAGOS ÖSSZEG:

91 142 000 forint/ főváros 510 forint/fő

A hozzájárulás egységesen, továbbá lakosságszám szerint illeti meg a fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási feladatainak ellátásához, a sportfeladatok megszervezéséhez, a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladataihoz. 5. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 612 forint/fő

A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatokat a KEKKH által 2011. január 1-jei állapotra számított, a települési önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma szerint illeti meg. 6. Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása FAJLAGOS ÖSSZEG:

100 forint/m3

A hozzájárulás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék mennyisége (m3) után illeti meg azon települési önkormányzatokat, amelyek a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából – a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás keretében – gondoskodnak. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá. A hozzájárulást a települési önkormányzatok a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége (m3) alapján igénylik és annak tényleges mennyisége alapján számolnak el. 7. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladatai

92

a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő település FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 280 forint/fő

b) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő település FAJLAGOS ÖSSZEG:

4 221 forint/fő

A hozzájárulás a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatait lakosságszám szerint illeti meg. 8. Üdülőhelyi feladatok FAJLAGOS ÖSSZEG:

1,5 forint/idegenforgalmi adóforint

A hozzájárulás a települési önkormányzatot idegenforgalmi célú kiadásaihoz illeti meg. Mértéke az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 1,5 forint. Késedelmi pótlék, bírság, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás. 9. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése FAJLAGOS ÖSSZEG:

650 forint/fő

A hozzájárulás a fővárosi önkormányzatot a 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosok száma alapján illeti meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján szervezett területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz és a fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság tevékenységéhez, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által a Gyvt. 141. § (1) bekezdés a) pontja szerint vezetett nyilvántartásban szereplő gyermekekhez kapcsolódó feladataihoz. 10. Pénzbeli szociális juttatások FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 500 - 25 000 forint/fő

A hozzájárulás a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) és a Gyvt. alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, valamint az egyes ellátásokhoz tartozó különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik. A központi költségvetés e jogcímen járul hozzá a) a Szoctv. 37. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott rendszeres szociális segélynek, a Szoctv. 32/B. §-ában szabályozott időskorúak járadékának, a Szoctv. 55/A. §-ában szabályozott adósságcsökkentési támogatásnak, a Szoctv. 38. § (2) és (5) bekezdésében szabályozott lakásfenntartási támogatásnak, a Szoctv. 55/A. § (3) bekezdése szerinti előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségeinek 10%-ához, b) a Szoctv. 35. § (1) bekezdése alapján folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak a 20%-ához, c) a Szoctv. 41. § (1) bekezdésében és 43/A. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díjnak és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járuléknak 25%-ához,

93

d) a közfoglalkoztatáshoz biztosítandó önrész, a Gyvt. 21. §-ában szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Szoctv. 43/B. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj és nyugdíjbiztosítási járuléka, a Szoctv. 2011. december 1-jén hatályos 38. § (9) bekezdésében szabályozott, 2012. január-március hónapokban kifizetendő lakásfenntartási támogatás, az átmeneti (krízis-) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a Szoctv. 50. § (3) bekezdésében szabályozott közgyógyellátás után fizetendő térítés, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésének vagy elengedésének forrásához. Ez az előirányzat szolgál az állampolgárok lakáshoz jutásának települési önkormányzatok általi támogatásához. A települési önkormányzatok a saját rendeletükben meghatározott módon kamatmentes kölcsönt, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak a rászoruló családok részére lakótelek, új vagy használt lakás megszerzéséhez, lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához, fenntartásához, lakáscélú kölcsön törlesztő részleteinek, lakás lakbérének megfizetéséhez, vagy más, a lakhatással kapcsolatos költségeik viseléséhez. A hozzájárulás – 80%-a a 2011. szeptember-november hónapokban segélyekhez biztosított önrész arányában, – 20%-a a lakosságszám arányában

az

a)-c) alpontok

szerinti

illeti meg a települési önkormányzatokat, azzal, hogy az egy lakosra jutó fajlagos összeg nem lehet kevesebb 1 500 forintnál, és nem haladhatja meg a 25 000 forintot. 11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai A hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik. Ezek a feladatok különösen: – a Szoctv. 64. §-ában meghatározott családsegítés, – a Gyvt. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás, a 40. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgálat, a 41. § (4) bekezdése szerinti napközbeni ellátás, valamint a 44. §-ában meghatározott házi gyermekfelügyelet működtetése a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint. aa) FAJLAGOS ÖSSZEG:

250 forint/fő

A hozzájárulás a 2 000-nél kisebb lakosságszámú települési önkormányzatot illeti meg a település lakosságszáma szerint, szolgáltatásonként. A 2 000-nél kisebb lakosságszámú, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást működési engedéllyel végző települési önkormányzatot az ab) alpont szerinti hozzájárulás illeti meg. Ha a települési önkormányzat csak az egyik szolgáltatást működteti, akkor e szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ab) alpont szerinti hozzájárulás 50%-a, valamint az e jogcímű hozzájárulás jár. Mindkét szolgáltatást működtető 2 000-nél kisebb lakosságszámú települési önkormányzat az ab) alpont szerinti hozzájárulás mellett nem jogosult az e jogcímű hozzájárulásra.

94

ab) A hozzájárulásra az a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető települési önkormányzat jogosult, amelynek lakosságszáma nem haladja meg a 70 000-et. A hozzájárulás (H) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő képlet szerint: H = (L/5 000) x 3 950 000 forint ac) A hozzájárulásra a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető, 70 001 – 110 000 lakosságszámú települési önkormányzat jogosult. A hozzájárulás (H) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő képlet szerint: H = (L/7 000) x 3 950 000 forint ad) A hozzájárulásra a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető, 110 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult. A hozzájárulás (H) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő képlet szerint: H = (L/8 000) x 3 950 000 forint Ha a települési önkormányzat az ab)-ad) alpontok szerinti hozzájárulások esetén csak az egyik szolgáltatást működteti, akkor e szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adott hozzájárulás 50%-a jár. b) Gyermekjóléti központ FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 099 400 forint/központ

A hozzájárulás a Gyvt. 40. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosító gyermekjóléti központok működési kiadásaihoz kapcsolódik. A hozzájárulás a gyermekjóléti központot működtető legalább 40 000 lakosságszámú települési önkormányzatot és megyei jogú város önkormányzatát a fenntartott központok száma szerint illeti meg. c) Szociális étkeztetés FAJLAGOS ÖSSZEG:

55 360 forint/fő

A hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a Szoctv. 62. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik. A hozzájárulás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető hozzájárulás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is. A hozzájárulás nem vehető igénybe az e törvény 8. melléklet I. 4. pont a) alpont, továbbá II. 3. pont szerinti jogcímeken étkeztetésben részesülők után. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 252-vel. Egy ellátott naponta csak egyszeresen vehető figyelembe. d) Házi segítségnyújtás

95

FAJLAGOS ÖSSZEG:

166 080 forint/fő

A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást a Szoctv. 63. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti. A hozzájárulás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek száma szerint illeti meg. A hozzájárulás legfeljebb egymást követő 60 napig igényelhető arra az ellátotti létszámra is, amely a külön jogszabályban foglalt szociális gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti számot meghaladja. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 252-vel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe. e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 996 550 forint/szolgálat

A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn. A hozzájárulás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg. f) Időskorúak nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

88 580 forint/fő

A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a hozzájárulás 40%-át számolhatja el. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők. g) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

405 600 forint/fő

A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.ben szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint fogyatékosok nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A demens személyek nappali intézményében a hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével.

96

A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akinek jogcímén a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e hozzájárulás 40%-át számolhatja el. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők. h) Pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

206 100 forint/fő

A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akinek jogcímén a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e hozzájárulás 40%-át számolhatja el. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásában részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe – a nappali melegedőt igénybe vevők kivételével – a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók. A hajléktalanok számára nappali ellátást nyújtó intézményben az elszámolás alapja a külön jogszabályban meghatározott eseménynapló alapján számított létszám, amely naponként nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosánál. 12. Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés a) Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás aa) Gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG:

842 750 forint/fő

A hozzájárulás a települési önkormányzat által fenntartott, a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményekben ellátott – ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pontja szerinti 03 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek, – ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges, illetve speciális szükségletű gyermekek,

97

– átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pontja szerinti különleges, illetve b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után vehető igénybe. A hozzájárulás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye nem szükséges. ab) Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos intézményi ellátása aba) Pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonának és rehabilitációs intézményeinek támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

710 650 forint/fő

A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. abb) Látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek ápológondozó célú lakóotthonainak támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

808 450 forint/fő

A hozzájárulásra jogosultak azok a települési önkormányzatok, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő ápoló-gondozó célú lakóotthont üzemeltetnek. abc) Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonainak támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

610 650 forint/fő

A hozzájárulásra jogosultak azok a települési önkormányzatok, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő rehabilitációs célú lakóotthont üzemeltetnek. Az aba) és az abc) alpontok közös szabályai A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) finanszírozással együtt is igénybe vehető. ac) Demens betegek bentlakásos intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

710 650 forint/fő

A hozzájárulást igénybe vehetik azok a települési önkormányzatok, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy

98

a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti hozzájárulás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal. b) Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás ba) Otthont nyújtó ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG:

739 000 forint/fő

A hozzájárulást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó települési önkormányzat veheti igénybe azok után a – gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3-17 éves gyermekek után, akik az általa fenntartott, Gyvt. 53. §-a szerint otthont nyújtó ellátást biztosító intézményben, vagy nevelőszülőnél, vagy hivatásos nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre, és nem minősítették őket különleges vagy speciális szükségletűnek. bb) Utógondozói ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG:

667 450 forint/fő

Ez a hozzájárulás vehető igénybe a települési önkormányzat által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 1824 éves korú fiatal felnőtt után. A hozzájárulás 80%-át veheti igénybe a fenntartó a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt után. bc) Átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben bca) Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

635 650 forint/fő

A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek időskorúak ápoló-gondozó otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak fenn. bcb) Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás és hajléktalanok ápoló-gondozó otthoni ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

635 650 forint/fő

99

A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve a rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a települési önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza, otthonháza. A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 13. pont, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok tartós bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 12. pont ab) alpont jogosultsága szerinti normatív hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatot. A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal. c) Emelt színvonalú bentlakásos ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG:

127 130 forint/fő

A hozzájárulás az időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott – a 12. pont ac) alpont szerint súlyos demens betegnek nem minősülő – ellátottak után illeti meg a települési önkormányzatot. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal. 13. Hajléktalanok átmeneti intézményei FAJLAGOS ÖSSZEG:

468 350 forint/férőhely

A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A hozzájárulás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti intézményében

100

működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz. A hozzájárulásból támogatás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 366-tal, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal. 14. Gyermekek napközbeni ellátása a) Bölcsődei ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG:

494 100 forint/fő

A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe. Ha a települési önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban, illetve a Közokt. tv. 30. § (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben részesülő gyermek után a települési önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 16. pont bb) és a 16. pont bc) alpontok szerinti hozzájárulást. A Közokt. tv. 33. § (14) bekezdése szerinti egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között ellátásban részesülő bölcsődéskorú, második életévüket betöltő gyermekek után nem az e pontban meghatározott, hanem a 15. pont a) alpont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe az ott megállapított feltételeknek megfelelően. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámoláskor a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252vel. b) Családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet FAJLAGOS ÖSSZEG:

268 200 forint/fő

A hozzájárulás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig. Ez a hozzájárulás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott életkorú gyermekek után is. A hozzájárulás 50%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát.

101

A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel. 15. Közoktatási alap-hozzájárulás FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 350 000 forint/teljesítmény-mutató/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A hozzájárulás a települési önkormányzat által fenntartott óvodában óvodai nevelésben, az általános iskolában, középiskolában, a szakiskola 9-10. évfolyamán oktatásban, továbbá a szakképzés keretében elméleti képzésben, az alapfokú művészetoktatásban, a napközi, vagy tanulószobai foglalkoztatásban, iskolaotthonos nevelésben, oktatásban részt vevő, valamint a kollégiumban, externátusban elhelyezett gyermekek, tanulók után jár a 2012/2013. nevelési évre, tanévre a következő feltételek szerint: a) Az óvodában nevelésben részesülő gyermekek után (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is) – a 2012/2013. nevelési évi közoktatási statisztikai nyitó létszám adatok alapján, továbbá – akik 2012. december 31-éig, vagy – a Közokt. tv. 24. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést, – akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe. Nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2012. augusztus 31-éig betöltik, kivéve, ha a Közokt. tv. 24. § (5) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható. Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként itt kell figyelembe venni azokat a bölcsődés-korú, második életévüket 2012. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a gondozását a Közokt. tv. 33. § (14) bekezdése szerint egységes óvodabölcsőde intézmény keretei között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 39/M. §-ában meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek 2012. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást. 2012. szeptember 1-jétől egy gyermekként lehet figyelembe venni azt a 2011/2012. nevelési évben bölcsődés-korúnak minősülő és az egységes óvoda-bölcsődei ellátást igénybevevő gyermeket, aki 2012. december 31-éig betölti harmadik életévét. b) Az általános iskola 1-8. évfolyamos tanulói után, beleértve a sajátos nevelési igényű tanulókat – függetlenül attól, hogy tankötelezettségüket általános iskolai oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítik –, továbbá a nyolc évfolyamos gimnázium 58., és a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára járó tanulókat, valamint a párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5-8. évfolyamára járó tanulókat is, ha e tanulók a központi program alapján az 5., illetve a 7. évfolyamtól

102

kezdődően – a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítják el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. c) A középiskola (a gimnázium és szakközépiskola) 9-12., – a Közokt. tv. 28. § (4) bekezdésében, illetve 29. § (2) és (8) bekezdésében meghatározott esetben a 9-13. – évfolyamára járó, a szakiskolában – a Közokt. tv. 27. § (8) bekezdése szerint – szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő, tíz, vagy húsz hónapig tartó 9. évfolyamra, a Közokt. tv. 126. § (4) bekezdése szerint szervezett előkészítő 9. évfolyamra, a 27. § (1) bekezdése figyelembevételével a 9-10. évfolyamokra, a 27. § (4) bekezdése szerint szervezett előrehozott szakképzés 9. évfolyamára járó tanulók után, beleértve – –

a sajátos nevelési igényű tanulókat, a művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola évfolyamaira járó tanulókat is, ha a tanulók a központi program alapján – a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítják el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit, – azokat a középiskolai tanulókat, akik számára – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §-a alapján – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (a továbbiakban: AJTP) keretében szervezik meg az oktatást, nevelést, – azokat a szakiskolai tanulókat, akik számára – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján – a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja (a továbbiakban: AJKSZP) keretében szervezik meg az oktatást, nevelést, – azokat a 9. előkészítő évfolyamra járó középiskolai tanulókat, akik számára – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja (a továbbiakban: AJKP) keretében szervezik meg az oktatást, nevelést.

d) A szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) – a Közokt. tv., valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) rendelkezéseinek megfelelően – a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben részt vevő tanulók után – beleértve a sajátos nevelési igényű tanulókat is – az első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez. Első szakképzésben részt vevőnek minősül az a tanuló is, aki már rész-szakképesítést szerzett. A Közokt. tv. 114. § (2) bekezdése alá tartozó tanulók esetében a második, illetve további szakképzésben részt vevő tanuló után is jár e hozzájárulás. e) Azon alapfokú művészetoktatási intézmények zeneművészeti ágán – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott – egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban részt vevő tanulók, illetve a képző-és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók, valamint a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részt vevő tanulók létszáma után, amelyek a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM

103

rendelet (a továbbiakban: 3/2002. (II. 15.) OM rendelet) 10-14/F. §-ában meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezték. Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha több tanszakon, illetve több művészeti ágban, vagy több alapfokú művészetoktatási intézményben részesül művészeti képzésben. A tanulót abban az intézményben és azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyik tanszakra az ingyenesség megilleti, illetve a térítési díjfizetési kötelezettséget – külön jogszabályban meghatározott nyilatkozat megtételével – választotta, és a választott képzés keretében számára legalább heti négy foglalkozást biztosítanak. A több tanszakon biztosított foglalkozások száma nem vonható össze. Az egységes iskolában az egységes helyi tanterv alapján oktatott tanulók számát, illetve a Waldorf iskolák kerettanterve alapján oktatott azon intézmények tanulóinak számát, amelyek a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 10-14/F. és 14/H. §-ában meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezték, a mutatószám-számításnál kettővel el kell osztani. f) A kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban, – a Közokt. tv. 53. § (7)(9) bekezdése alapján szervezett – iskolai rendszerű nappali oktatásban részt vevő és kollégiumi, externátusi elhelyezésben részesülő tanulók után, beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, továbbá a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §-a és a 39/H. §-a alapján az AJTP-ben, az AJKP-ban és az AJKSZP-ben részt vevőket is. Ez a hozzájárulás jár a nappali oktatásban még nem részesülő gyermek után is, ha a kollégium az alapító okirata szerint többcélú intézményként működik, és az óvodai nevelés keretében legalább a hét munkanapjain – szükség szerint hétvégén is – folyamatosan, megszakítás nélkül biztosítja az óvodás gyermekek felügyeletét, ellátását. Externátusi ellátásban részesülő tanuló esetén a hozzájárulás akkor igényelhető, ha a tanuló részére férőhely hiánya miatt nem lehetett kollégiumi elhelyezést biztosítani. További feltétel, hogy a lakhatási költségeket (albérleti díj, közüzemi díj) a fenntartó települési önkormányzat vállalja. Nem igényelhető a hozzájárulás a – Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott – közeli hozzátartozóknál lakó tanuló után. g) Az általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán, a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, akik számára a Közokt. tv. 53. § (4) bekezdése szerinti időkeretekben szervezett napközis vagy tanulószobai foglalkozást, illetve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ának megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos oktatást, nevelést biztosítanak. Az a)-d) alpont alatti hozzájárulás egy gyermek/tanuló után csak egy jogcímen vehető igénybe. Az a)-d) alpontokhoz kapcsolódó hozzájárulás mellett az e)-g) alpontok szerinti hozzájárulások az ott meghatározott feltételekkel járnak. Az a)-g) alpont alatt figyelembe vehető gyermek/tanuló létszám alapján a Közokt. tv.-ben meghatározott oktatás-szervezési paraméterek alkalmazásával számított teljesítménymutatóhoz kapcsolódik a hozzájárulás. A teljesítmény-mutató számítási eljárása a következő: Tm = (T / O) x Teh Ahol:

104

Tm = adott nevelési évekre, évfolyam-csoportra, kollégiumi csoportra számított teljesítmény-mutató egy tizedesre kerekítve, T = adott nevelési évekre szervezett csoport, iskolai évfolyam-csoport, kollégiumi csoport összes gyermek/tanulólétszáma egész főre kerekítve, O = az egységes óvodai-bölcsődei, az óvodai nevelési évek, az általános iskolai 1-8., a 9-13. évfolyamok, a szakképzési évfolyamok esetében az évfolyam-csoportra meghatározott csoport/osztály átlaglétszám, az alapfokú művészeti képzés zeneművészeti ágára és egyéb művészeti ágára, a kollégiumi csoportokra, valamint az általános iskolai napközi/tanulószobai, illetve az iskolaotthonos foglalkoztatásra meghatározott csoport átlaglétszám, Teh = tanítási együttható (két tizedesre kerekítve), azaz  a Közokt. tv.-ben az évfolyam-csoportra meghatározott heti óvodai (egységes óvodai-bölcsődei gondozási), nevelési, illetve heti tanulói foglalkoztatási időkeretre, továbbá az alapfokú művészetoktatás, a kollégiumi csoport-foglalkozások, a napközis/tanulószobai, vagy iskolaotthonos foglalkoztatás szervezési időkereteire épülő, elismert időkeret (tanórában), és  a Közokt. tv.-ben meghatározott pedagógus heti kötelező óraszám hányadosa (az egységes óvoda-bölcsőde esetében is az óvodapedagógusok kötelező heti óraszáma alapozza meg a számítást),  korrigálva az intézménytípus-együtthatóval. A gyermek, tanuló létszámok meghatározásánál nem alkalmazható a Közokt tv. 3. számú melléklete II. Az osztályok, csoportok szervezése cím alatti 3. pontjában foglalt, a csoportok szervezéséhez előírt létszám-számítás. Ha a nevelést, oktatást összevont osztályban, vegyes életkorú óvodai csoportban szervezik meg, akkor a teljesítmény-mutató számításánál a gyermeket, tanulót a legmagasabb számozású iskolai évfolyamhoz, illetve a legmagasabb életkornak megfelelő óvodai csoporthoz kell besorolni. A fejlesztő iskolai oktatásban részt vevő tanulókat – évfolyamtól függetlenül – 4. évfolyamos tanulóként kell számításba venni. A teljesítmény-mutató számításánál figyelembe vehető paramétereket a Kiegészítő szabályok 10. pont f) alpontja tartalmazza. 16. Közoktatási kiegészítő hozzájárulások a) Iskolai gyakorlati oktatás, szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) aa) Iskolai gyakorlati oktatás a szakiskola és a szakközépiskola 9-10. évfolyamán, nyelvi előkészítő évfolyam esetén 10-11. évfolyamán FAJLAGOS ÖSSZEG:

35 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A hozzájárulást a települési önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában), illetve szakközépiskolában a 9-10. évfolyamon, nyelvi előkészítő évfolyam esetén 1011. évfolyamon folyó és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett gyakorlati oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe a Közokt. tv. 27. §-a szerint a szakiskolákban a pályaorientáció és a gyakorlati oktatás, a szakközépiskolákban a

105

pedagógiai programban meghatározott – a Közokt. tv. 29. § (1) bekezdése szerinti – szakmai orientációs gyakorlati oktatás legfeljebb 12 fős csoportban és legalább heti négy órában történő megszervezéséhez. ab) Szakmai gyakorlati képzés a szakképzési évfolyamokon FAJLAGOS ÖSSZEG:

98 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A hozzájárulást a települési önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) – a Közokt. tv. és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően – szervezett szakképzésben, szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után az első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez veheti igénybe. Első szakképzésben részt vevőnek minősül az a tanuló is, aki már rész-szakképesítést szerzett. A Közokt. tv. 114. § (2) bekezdése alá tartozó tanulók esetében a második, illetve további szakképesítésekhez kapcsolódó szakmai gyakorlati képzésben, részt vevő tanulók után is jár e hozzájárulás. A hozzájárulás igénylési feltételei: aba) a hozzájárulást a települési önkormányzat az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) szerint egyéves képzési idejű szakképzésben valamennyi, a kettő és fél, vagy hároméves képzési idejű szakképzésben a második szakképzési évfolyamon, valamint a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola szakképzési évfolyamain – nem OKJ képzés esetében is – az életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretek átadását szolgáló képzés esetén a Közokt. tv. 27. § (10) bekezdése szerinti, mindkét szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más költségvetési szervnél szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után veheti igénybe. abb) a hozzájárulás 140%-át veheti igénybe a települési önkormányzat az első szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más költségvetési szervnél szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, ha az OKJ szerint egyévesnél hosszabb a képzési idő, valamint a szakképzési törvény 18. § (3) bekezdésében megfogalmazottak és a Közokt. tv. 27. § (4) bekezdése szerinti az előrehozott szakképzés első évfolyamán. abc) a hozzájárulás 60%-át veheti igénybe a települési önkormányzat az utolsó szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más költségvetési szervnél szervezett szakmai gyakorlati képzések esetében, ha az OKJ szerint egyévesnél hosszabb a képzési idő. abd) a hozzájárulás 20%-át veheti igénybe a települési önkormányzat a tanulószerződés alapján nem a települési önkormányzat által fenntartott létesítményben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő azon tanuló után, akivel a szakképzési törvény 27. §-a alapján tanulószerződést kötöttek, továbbá a Közokt. tv. 27. § (4) bekezdése szerinti az előrehozott szakképzés második és harmadik évfolyamán. Nem igényelhető további normatíva a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után továbbá akkor sem, ha a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit a szakképzési törvény 28. § (2) bekezdése alapján a szakképző iskola átvállalja.

106

Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe a Kiegészítő szabályok 10. pont g) alpontjában a létszám-számításra vonatkozó előírások szerint. A létszám számításánál a települési önkormányzati fenntartásban költségvetési szervként működtetett központi képzőhelyeken tanulók vehetők figyelembe. Az e pont alatti hozzájárulások igénybevételének feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a Közokt. tv. 42. § (3) bekezdése szerint szervezzék meg. Nem igényelhető ez a hozzájárulás  a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerinti párhuzamos művészeti képzésben részt vevő tanulók után,  a Közokt. tv. 27. § (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatásban részt vevő, tíz, vagy húsz hónapig tartó 9. évfolyamon tanulók után,  a Közokt. tv. 126. § (4) bekezdése szerint szervezett előkészítő 9. évfolyamon tanulók után,  a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján az AJKSZP keretében szervezett szakiskolai oktatásban részt vevő tanulók után. b) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása ba) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában FAJLAGOS ÖSSZEG:

224 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A hozzájárulást a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában, a Közokt. tv. 30/A. § (1) bekezdése szerint a feladat ellátására jogosult intézményekben megszervezett fejlesztő iskolai oktatásban, az általános iskola 1-8., a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8., és a hat évfolyamos gimnázium 78. évfolyamán, a középiskolában, szakiskolában és szakképző intézményben, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban, gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe. Ez a hozzájárulás jár azok után a nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá óvodai nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek után is, akik kollégiumban elhelyezésben, nevelésben, ellátásban részesülnek. A hozzájárulás igénylési feltételei: baa) A hozzájárulás azon sajátos nevelési igényű tanulók után jár, akik tanulmányi kötelezettségüket az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, valamint azok után a nem sajátos nevelési igényű, de – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott, szakorvos által kiállított – orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató tanulók után, akik részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.

107

bab) A hozzájárulás 60%-a jár azon tanulók után, akik esetében a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet (a továbbiakban: 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet) 19. § (4) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a 2012/2013. tanévet, illetve a 2011/2012. tanévtől visszahelyezett tanuló a 2012/2013. tanévet is a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés (tan)évében az oktatásért felelős miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapul vételével szervezik meg az oktatását. Ez a hozzájárulás jár azon tanulók után is, akiknek folyamatos figyelemmel kísérését az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság – 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 17. §-a alapján – rendelte el. A hozzájárulás kizárólag a visszahelyezéstől számított második tanév végéig igényelhető. bac) A hozzájárulás 160%-a jár a testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, az autista, a halmozottan fogyatékos, a súlyosan, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után. bad) A hozzájárulás 80%-a jár a beszédfogyatékos, az enyhén értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után. bae) A hozzájárulás 70%-a jár a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után. bb) Korai fejlesztés, gondozás FAJLAGOS ÖSSZEG:

240 000 forint/fő/év

A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben – bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, gyermekotthon, szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény – szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 25-27. §-aiban foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett más jogcímen közoktatási célú hozzájárulás nem igényelhető. bc) Fejlesztő felkészítés FAJLAGOS ÖSSZEG:

305 000 forint/fő/év

A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási – bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, gyermekotthon, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye – intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekek után, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 28. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. A hozzájárulás igénylési feltételei:

108

bca) A hozzájárulás azon sajátos nevelési igényű gyermekek után jár, akik az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján – a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 28. § a) pontja szerint – fejlesztő felkészítésben részesülnek. bcb) a hozzájárulás 140%-a jár azon sajátos nevelési igényű tanulók után, akik az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján tankötelezettségüket – a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 28. § b) pontja szerint – egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesítik. E hozzájárulás mellett más jogcímen közoktatási célú hozzájárulás nem igényelhető. A 16. pont b) alpont alatti kiegészítő hozzájárulások az óvodai, iskolai nevelésben, oktatásban részt vevők után egy jogcímen vehetők igénybe, függetlenül attól, hogy a gyermeket, illetve a tanulót a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve külön óvodai csoportban, illetve külön iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt egy óvodai csoportban, illetve egy iskolai osztályban nevelik és oktatják. A 16. pont ba) alpont alatti sajátos nevelési igényű, nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá óvodai nevelésben részt vevő tanulók/gyermekek után, akik kollégiumi nevelésben, ellátásban is részesülnek ez utóbbi jogcímen is igényelhető hozzájárulás fenti feltételek szerint. c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás FAJLAGOS ÖSSZEG:

40 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az általa fenntartott  óvodában azon nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben részt vevő gyermekek után, akiknek anyanyelvű és kétnyelvű óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: kisebbségi oktatás irányelve) szerinti nevelési program alapján biztosítja,  iskolában azon nappali rendszerű nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásban részt vevő tanulók után, akiknek a nyelvoktató iskolai nevelését, oktatását (ideértve a romani és a beás nyelveket is) a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján biztosítja,  iskolában azon nappali rendszerű oktatásban részt vevőnek minősülő tanulók után, akiknek – a Közokt. tv. 86. § (6) bekezdése alapján – kiegészítő kisebbségi oktatást biztosít a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv szerint. A kisebbségi óvodai nevelés és iskolai oktatás irányelve szerint kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi óvodai nevelés, nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás esetén a kisebbségi oktatás irányelve szerint szervezett programban részt vevő gyermekek, tanulók számát az igényjogosultság számításánál el kell osztani 2-vel. Az e pont alatti hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők, továbbá e mellett nem igényelhető a 16. pont d) alpont szerinti hozzájárulás. E hozzájárulások igénylésénél figyelembe kell venni a Kiegészítő szabályok 10. pont j) alpontjában foglalt további együttes feltételeket is. d) Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás

109

FAJLAGOS ÖSSZEG:

64 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az általa fenntartott iskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő azon tanuló után, akinek  nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg az oktatást a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján, vagy  két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg az oktatást, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, vagy  a Közokt. tv. 28. § (4) bekezdése, illetve a 29. § (2) bekezdése alapján készült helyi pedagógiai program, illetve a helyi tanterv alapján nyelvi előkészítő évfolyamon biztosítja az oktatást. Az e pont szerinti hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehetők igénybe, továbbá e mellett nem igényelhető a 16. pont c) alpont szerinti hozzájárulás. e) Egyes pedagógiai programok, szakmai feladatok ea) Párhuzamos művészet-oktatás FAJLAGOS ÖSSZEG:

210 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra.

A hozzájárulást a települési önkormányzat igényelheti az általa fenntartott intézményben a párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5-12. évfolyamára, vagy 7-12. évfolyamára, illetve a Közokt. tv. 29. § (2) és (8) bekezdésében meghatározottak szerint a 13. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján az 5., a 7. és 9. évfolyamtól kezdődően – a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. E hozzájárulás mellett a 16. pont a) alpont alatti kiegészítő hozzájárulások nem vehetők igénybe. eb) A középszintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga lebonyolítása FAJLAGOS ÖSSZEG:

6 000 forint/fő/év

A hozzájárulást a települési önkormányzat igényelheti az általa fenntartott középfokú oktatási intézményekben megszervezett 2012. évi középszintű érettségi vizsgáztatás, valamint a szakmai vizsgáztatás megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a középszintű érettségi vizsga vonatkozásában a középiskolákban a 12. évfolyamos – a 13 évfolyammal működő középiskolákban a 13. évfolyamos – tanulók 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei), közoktatási statisztikai tényleges létszáma, a szakmai vizsga vonatkozásában a szakiskolákban – beleértve a speciális szakiskolákat is –, továbbá a szakképzési kimenő évfolyamokon tanulók 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei), közoktatási statisztikai tényleges létszáma. A támogatás kizárólag a Közokt. tv. 114. §-ában meghatározott ingyenes vizsgák után vehető igénybe.

110

f) Középiskolába, szakiskolába bejáró tanulók ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG:

15 300 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A hozzájárulást a középiskolába, szakiskolába – nappali rendszerű középfokú iskolai oktatásban részt vevő – bejáró tanulók után a fenntartó  települési önkormányzat a lakott külterületéről és a közigazgatási területén kívülről bejáró tanuló után,  a Fővárosi Önkormányzat, fővárosi kerületi önkormányzat a fenntartásában lévő intézménybe a főváros közigazgatási területén kívüli település(ek)ről bejáró tanuló után veheti igénybe. Bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye a tanévi nyitó közoktatási statisztikai (október 1-jei) állapot szerint nem azonos az intézmény székhelyével, illetve telephelyével. Lakott külterületről bejárónak a hozzájárulás igénylése szempontjából az a gyermek, tanuló tekinthető, akit a fenntartó települési önkormányzat lakott külterületről szervezett formában szállít az intézménybe. A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén, illetve telephelyén nevelésben, oktatásban részt vevők után, továbbá a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű, illetve telephelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe, a hozzájárulás nem igényelhető. g) Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

32 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A hozzájárulást igényelheti az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat az intézményi társulásban részt vevő községek óvodai nevelésben, általános iskolai 18. évfolyamos oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszáma után. a) A 2008-2012. években alakuló társulások esetén a hozzájárulás az 5-8. évfolyamos tanulók után abban az esetben igényelhető, ha a társulásban fenntartott intézmények 58. évfolyamain – az évfolyam-csoportban együttesen – az osztály átlaglétszám eléri a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 75%-át. b) Az a) alpontnál korábbi év(ek)ben már működő társulásoknál a hozzájárulás az 58. évfolyamos tanulók után abban az esetben igényelhető, ha a 2012/2013. tanévben az 5-8. évfolyamon szervezett osztályban tanulók esetében az osztály átlaglétszám eléri a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 60%-át. Az a)-b) alpontok szerinti esetekben az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül lehet hagyni a nemzetiségi, kisebbségi oktatásra szervezett osztályokat és alkalmazni kell a Közokt tv. 3. számú melléklete II. Az osztályok, csoportok szervezése cím alatti 3. pontjában foglaltakat. Az igénylés további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása. Az intézményen

111

belül a társulásba járó gyermeknek, tanulónak a hozzájárulás szempontjából csak azokon az iskolafokozatokon (1-4., és/vagy 5-8. évfolyamra szervezett oktatás, és/vagy óvodai nevelés keretében) résztvevőket lehet tekinteni, amelyekre az érintett települések a közös feladat-ellátást megszervezték. Nem vehető igénybe a hozzájárulás, ha az intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, középfokú oktatás) több önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt tart fenn. A társulás intézményeibe járó városi gyermekek, tanulók után a hozzájárulás nem jár. Kiegészítő szabályok: 1. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a KEKKH adatait a 2011. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2011. november 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni. 2. Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (tartós és átmeneti szociális intézményben, gyermekek átmeneti gondozását biztosító és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony – a kórházi és a gyermekvédelmi szakellátást kivéve – egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik. 3. A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult, kivéve a 11. pont a) alpontot, amely jogcímnél – ellátási szerződés esetén is – a települési önkormányzat jogosult a normatív hozzájárulásra. 4. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott 11. pont c), d), e) alpontok szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, továbbá az általuk fenntartott intézményekben a 11. pont ab)-ad) alpontok, 11. pont b) alpont, 11. pont f)-h) alpontok, 12-14. pontok szerinti hozzájárulásokra jogosultak az egyes jogcímekben szereplő feltételek szerint azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladat(ok)ban részt vevő települések együttesen kell, hogy teljesítsék. Többcélú kistérségi társulás 11. pont ab)-ad) alpontok szerinti hozzájárulásra jogosultsága mellett a társulásban részt vevő települési önkormányzat/ok/nak nem jár a 11. pont aa) alpont szerinti hozzájárulás. 5. A 11. pont ab) alpont-14. pontokban szereplő hozzájárulásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek – –

az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és

a Szoctv. 58/A. § (2)-(2a) bekezdése, illetve a Gyvt. 145. § (2)-(2a) bekezdése alapján új szociális,, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, új ellátotti létszámra, illetve új férőhelyre – külön jogszabályban meghatározott kivételekkel – befogadást nyertek. 6. A 11-14. pontokban szereplő feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásra jogosult a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok

112

társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése eseténa működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi települési önkormányzatnak rendelkeznie kell. Intézményi vagy többcélú kistérségi társulás keretében történő működtetés esetén –

a 11. pont a) alpont szerinti hozzájárulás összegének számításánál a társult települések összlakosságszámát kell figyelembe venni, – a 11. pont ab)-ad) alpontok szerinti hozzájárulásra jogosultság esetén a társulásban részt vevő települési önkormányzat/ok/nak nem jár a 11. pont aa) alpont szerinti hozzájárulás, – a 11. pont b) alpont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen meghaladja a 40 000-et. A 11. pont ab)-ad) alpontok szerinti jogcímek esetében intézményi társulásnak kell tekinteni, ha a települési önkormányzat a többcélú kistérségi társulással kötött megállapodás alapján látja el a feladatot a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként feltüntetett településeken. 7. A 11-14. pontokban szereplő hozzájárulások igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor az ellátott adatait– a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2)-(3) bekezdése szerinti – nyilvántartásba vette. A 11. pont a)-b) és 11. pont e) alpontokban szereplő hozzájárulások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében – a 11. pont aa) alpont szerinti hozzájárulás kivételével – működési engedéllyel működik. Amennyiben a 11-14. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a hozzájárulás igénybe vehető.A 11. pont a) alpontra vonatkozóan: egy lakosra csak egyszer igényelhető a normatív hozzájárulás. A 11. pont c) alpont szerinti hozzájárulás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 11. pont g)-h) alpontok szerinti hozzájárulásokkal együtt nem igényelhető. A 11. pont d) alpont szerinti hozzájárulás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 11. pont f)-h) alpontok szerinti hozzájárulásokkal együtt nem igényelhető. 8.

a) A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. § (5)-(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg: – nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110%-át, – bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át. Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám 110%-át, éves átlagban pedig annak 100%-át.

113

b) A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a működési engedélyben meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. A helyettes szülőnél, a gyermekek, illetve családok átmeneti otthonában ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 100%-át. 9. A 12. pontban szereplő, a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó hozzájárulások (12. pont aa) és 12. pont ba) alpontok szerinti jogcímek) igénybevételének sajátos szabályai: –

–

–

–

–

–

A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett beutalt gyermek szociális intézményi tartós elhelyezése esetén a gyermeket ellátó intézményt fenntartó települési önkormányzat veheti igénybe a 12. pont aa) alpont szerinti hozzájárulást. Amennyiben a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek bölcsődei ellátásban vagy közoktatási szolgáltatásban részesül, akkor az intézményt fenntartó települési önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet szerinti normatív hozzájárulások igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint. A 12. pont aa) és 12. pont ba) alpontok szerinti ellátásban részesülők gondozási napok szerinti nyilvántartását – elhelyezés-típusonként – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján. Ha a bentlakásos és átmeneti intézmény közoktatási feladatot is ellát, akkor a fenntartó települési önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel. A megyei jogú város önkormányzata Gyvt. szerinti otthont nyújtó ellátás biztosítási kötelezettségét a gyermek – ideiglenes hatályú elhelyezését, illetve átmeneti nevelésbe vételét elrendelő – gyámhatósági határozatban megállapított lakóhelye határozza meg azzal az eltéréssel, hogy = amennyiben a gyermek lakóhelyét a gyámhatóság a nevelőszülő lakcímén, vagy a gyermekotthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat címén állapítja meg, az önkormányzati ellátási kötelezettséget a gyermek ezt megelőzően bejelentett legutolsó lakóhelye – annak hiányában bejelentett legutolsó tartózkodási helye – alapozza meg, melyet a gyámhivatal határozatában megjelöl. A megelőzően bejelentett lakóhely, tartózkodási hely fogalmába nem érthető bele a korábbi nevelő- és/vagy helyettes szülőhöz, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézménybe történő bejelentett lakóhely és tartózkodási hely, = amennyiben az ideiglenes hatályú elhelyezést, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésbe vételt megelőzően a gyermek nem rendelkezett sohasem bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, a megyei jogú várost nem terheli ellátási kötelezettség, = a tartós nevelésbe vétel teljes időtartama alatt az önkormányzat ellátási kötelezettsége változatlan. A megyei jogú város önkormányzata Gyvt. szerinti utógondozói ellátás biztosítási kötelezettsége azon fiatal felnőtt vonatkozásában áll fenn, akivel szemben a nagykorúsága elérését megelőző napon még otthont nyújtó ellátás biztosítási kötelezettséggel tartozott.

114

Ha a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. § (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni. A hozzájárulást nem vehetik igénybe a települési önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben, stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után. 10. A 15-16. pontok alatti normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó kiegészítő és értelmező rendelkezések: a) A 2011/2012. nevelési évre, illetve tanévre a közoktatási célú normatív hozzájárulások igénylési és elszámolási feltételeit – a 16. pont bb), a 16. pont bc), 16 pont eb) alpontok szerinti jogcímek kivételével – 2012. január 1-jétől augusztus 31-éig, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (továbbiakban: 2011. évi Kvtv.) határozza meg. b) E jogcímek tartalmazzák a Közokt. tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott közoktatási, kötelezően ellátandó szakmai feladatokhoz, a pedagógus juttatásokhoz – beleértve az iskolai- és diáksporthoz, a szabadidős programok szervezéséhez, kulturális neveléshez – kapcsolódó hozzájárulást. c) Kizárólag olyan, települési önkormányzat által fenntartott intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe a hozzájárulások, amely intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, és amely OM azonosítóval rendelkezik. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a hozzájárulás, ha az intézmény alapító okirata meghatározza a – Közokt. tv. 121. § (1) bekezdés 29. pontja szerinti – fogyatékosság típusát is. E hozzájárulások az azonosító számmal rendelkező tanulók, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek után vehetők igénybe. d) A hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és elszámolásnál figyelembe kell venni a Közokt. tv., a szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt szakmai előírásokat, illetve az egyes normatívák igénylését megalapozó feltételeket. Nem korlátozzák az igénybevételt a közoktatási törvénynek a maximális csoport/osztály létszám betartására vonatkozó követelményei, kivéve, ha adott feladathoz kapcsolódó normatív hozzájárulás igénylési feltételeként nevesített a maximális csoport/osztály létszám. e) Az igényjogosultság számításánál jogcímenként előforduló tört létszám esetén – a 15. pont szerinti hozzájárulások kivételével – az általános kerekítési szabályokat kell fenntartói szinten alkalmazni. f) A 16. pont alatti normatív hozzájárulások megállapítása – a h) alpontban szereplő jogcímek kivételével – a települési önkormányzatok által közölt tényleges, az előző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok, illetve a költségvetési évben induló tanévre becsült, tanévi nyitó létszámok figyelembevételével központilag történik a következő képlet szerint:

115

Ei  S

* 1

F

1

*8

12

kerekítés Ft-ra



S

* 2

F

2

*4

12

kerekítés Ft-ra

ahol Ei = támogatási előirányzat (Ft), S 1 = a 2011/2012. tanévi nyitó statisztikai adat (fő), tervezésnél, elszámolásnál tényadat, F 1 = a 2011/2012. tanév utolsó 8 hónapjára vonatkozó normatív hozzájárulás fajlagos összege (Ft/fő), S 2 = a 2012/2013. tanévi nyitó statisztikai adat (fő), tervezésnél becsült, elszámolásnál tényadat, F 2 = a 2012/2013. tanév első négy hónapjára – szeptember 1-jétől december 31-éig – vonatkozó normatív hozzájárulás fajlagos összege (Ft/fő). A 16. pont bb) és 16. pont bc) alpontok alatti hozzájárulási jogcímek esetében a számításnál a fenti képlet helyett a h) alpontban foglalt előírások az irányadók. Azoknál a jogcímeknél, ahol a létszám megállapítása a d) alpont szerinti egyéb tanügyigazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, az ezek alapján – tanévenként, költségvetési éven belül – számított mutató a tervezés és az elszámolás alapja. Azoknál a jogcímeknél, ahol a mutatót éves átlaglétszámra számítva kell meghatározni, a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel. A 15. pont alatti normatív hozzájárulás megállapítása – a 15. pont g) alpont kivételével – a települési önkormányzatok által közölt, a 2011/2012. nevelési évi, tanévi nyitó (október 1jei) tényleges közoktatási statisztikai, és a 2012/2013. nevelési évi, tanévi nyitó (október 1jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült létszámokból központilag kiszámított közoktatási teljesítmény-mutató alapján történik. Az év végi elszámolás a tényleges statisztikai létszámok alapján történik mindkét nevelési év, illetve tanév tekintetében. A 15. pont g) alponton belül a napközi otthoni ellátáshoz kapcsolódó teljesítmény-mutató megállapítása egyéb tanügyigazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, melyhez figyelembe kell venni az i) alpontban foglaltakat is. A fenntartók saját számításaikhoz, a tervezéshez, illetve az év végi elszámoláshoz a központi számításokat megalapozó alábbi paraméter-rendszert alkalmazzák a 2012. költségvetési évben (megegyezik a 2011. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályok 10. pont f) alpontja alatti paraméter-rendszerrel):

116

Intézmény

Évfolyam-csoportok (nyitva tartás)

1

2

Óvoda (egységes óvodabölcsőde)

Általános iskola

Gyermekek, Csoport/ tanulók heti osztály átlagfoglalkozlétszám tatási időkerete 3

4

Közoktatási törvény szerinti Intézmény- Tanítási pedagógus típusegyüttható együttható (Teh) heti kötelező óraszám 5

6

7 = 3/5*6

maximum napi 8 óra

51,0

20

32

0,85

1,35

napi 8 órát meghaladja

61,0

20

32

0,85

1,62

1-2. évfolyam

26,4

21

22

1,0

1,20

3. évfolyam

26,8

21

22

1,0

1,22

4. évfolyam, fejlesztő iskolai tanulók évfolyamtól függetlenül

30,6

21

22

1,0

1,39

5-6. évfolyam

34,0

23

22

1,0

1,55

7-8. évfolyam

38,8

23

22

1,0

1,76

1-3. nevelési év

Középfokú iskola

9-10. évfolyam

46,6

28

22

1,1

2,33

11-13. évfolyam

55,1

28

22

1,1

2,76

Szakképzés elméleti képzés

Felzárkóztató 9. évfolyam, szakiskola, szakközépiskola szakképzési évfolyamai

40,6

28

22

1,1

2,03

Zeneművészeti ág – egyéni foglalkozás keretében szervezett – előképző, alapképző és továbbképző évfolyama

5,7

8

22

1,4

0,36

Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág előképző, alapképző és továbbképző évfolyama, zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos oktatás

5,7

10

22

0,7

0,18

38,0

25

30

2,4

3,04

1-4. évfolyamos napközis foglalkoztatás

22,5

25

23

0,25

0,24

5-8. évfolyamos napközis/tanulószobai foglalkoztatás

15,0

25

23

0,25

0,16

1-4. évfolyamon iskolaotthonos oktatás

22,5

21

22

0,26

0,27

Alapfokú művészetoktatás

Kollégiumi, externátusi nevelésre, oktatásra szervezett foglalkoztatási csoportok Napközis/ tanulószobai, iskolaotthonos foglalkoztatás

g) Az f) alpontban foglaltak nem alkalmazhatók,  ha a 15. pont d) alpont szerinti – a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett – szakmai elméleti oktatás tört tanéves rendszerben folyik,

117

 ha a 16. pont ab) alpont szerinti iskolai szakmai gyakorlati képzés tört tanéves rendszerben, vagy részben iskolai, részben – együttműködési megállapodás alapján – nem iskolai tanműhelyben folyik,  ha részben az iskolai tanműhelyben, – együttműködési megállapodás alapján – részben más települési önkormányzat által fenntartott központi képzőhelyen, vagy nem iskolai tanműhelyben folyik,  ha a 15. pont f) alpont szerinti kollégiumi (externátusi) nevelés, ellátás, elhelyezés a tanéven belüli félévre, vagy tanéven belüli időszakos elhelyezésre korlátozódik, beleértve a 16. pont ba) alpont alatti a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi (externátusi) nevelését, ellátását, elhelyezését is. Az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás tervezése, elszámolása a tanévenként az iskolai szakmai elméleti, illetve gyakorlati szakképzésben, kollégiumi elhelyezésben töltött időszak figyelembevételével számított létszám alapján történik. Ha a 15. pont d) és 16. pont ab) alpontok szerinti szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, valamint a 15. pont f) alpont alatti kollégiumi elhelyezésre tört tanévben kerül sor és ezzel összefüggően változik a tanulók létszáma, az érintett tanulók után a hozzájárulás igénylése és elszámolása az egyes félévekben oktatott, illetve kollégiumban elhelyezett létszám – a félévváltások időpontjához igazodóan – 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének átlaga alapján történik. A képzési program szerint iskolai, központi képzőhelyi és nem iskolai (változó) képzőhelyen történő, az egyes helyszíneken zajló gyakorlati képzésre fordított idő arányában, illetve a kollégiumi szolgáltatás igénybevétele arányában kell megosztani a tanulók létszámát. Amennyiben az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám (tört létszám), akkor a fenntartói szinten összesített mutatószámnál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. h) A 16. pont bb) és 16. pont bc) alpontok szerinti hozzájárulás a 2012. naptári évben az ezen ellátásokat igénybe vevő hetente ellátott gyermek/tanuló létszámból számított 12 havi – havonkénti – átlaglétszámok éves összesítése és tízzel elosztott létszáma után igényelhető. A heti ellátotti létszám megállapításakor egy gyermek csak egyszer vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy a hét egy vagy több napján, illetve egyéni, illetve csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a Közokt. tv.-ben, valamint a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 25-28. §-aiban foglalt követelményeknek megfelelő időkeretekben az ellátást. i) A 15. pont g) alpont szerinti, a napközis és tanulószobai foglalkozás szervezéséhez a foglalkozásokon részt vevő tanulók után a 2012. évi költségvetési évre – szeptember 1jétől időarányosan 4 hónapra – a 2012/2013. tanévi becsült átlaglétszám alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a 2012/2013. tanévre, a naponként összesített tényleges létszámot 62 nappal kell elosztani. A 2011/2012. tanévre – a január 1-jétől augusztus 31-éig időarányosan 8 hónapra – a 2011. évi Kvtv. alapján figyelembe vehető létszámot pedig 123 nappal kell elosztani. Abban az esetben, ha a foglalkozásokat az 1-4., illetve az 5-8. évfolyamos tanulókból összevont csoportban szervezik meg, az 5-8. évfolyamos tanulókat is az 14. évfolyamos napközis foglalkoztatást igénybevevőknek kell tekinteni. Ha a tanévek átlagában a Közokt. tv. 53. § (4) bekezdésében foglalt időkeret legalább 75%-át nem éri el a tényleges foglalkoztatási órák száma, a hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál a foglalkozáson részt vevők átlaglétszámát kettővel el kell osztani. Abban az esetben, ha a tanulók számára a Közokt. tv. 53. § (4) bekezdésben meghatározott

118

időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás. j) A 16. pont c) alpont alatti, a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után járó kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők: – a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és – a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését vagy iskolai nevelését és oktatását a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek szülőjének, gondviselőjének írásban benyújtott igénye alapján szervezzék, és – amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, – a kisebbségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák évfolyamonkénti átcsoportosítása esetén is – a romani és beás kisebbségi nyelvoktatás kivételével – csak azok után a tanulók után vehetők igénybe a hozzájárulások, akik az adott tanévben legalább heti három órában tanulják a kisebbség nyelvét. A 15-16. pontok szerinti hozzájárulásra jogosult a települési önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás az általa fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá az a fenntartó – a 16. pont g) alpont esetében az intézményi társulás székhelye szerinti önkormányzat –, amely a szolgáltatást a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben elhelyezett azon gyermek lakóhelyét, akinek közoktatási szolgáltatást is nyújtanak, annak alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen van.

119

4. melléklet a 2011. évi…. törvényhez

A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése Előirányzat:

93 839,4 millió forint

1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a) a helyben maradó személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. pont szerinti iparűzési adóerőképesség – a 2011. január 1-jei lakosságszámra – együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül, b) az egy főre jutó összeg nagyobb a 3. pontban szereplő összegnél, a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból a települési önkormányzatot együttesen megillető összeg a 4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül (a kiegészítés és a csökkentés a továbbiakban együtt: jövedelemkülönbség mérséklés). A települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2011. november 1-jei állapotnak megfelelően a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatai alapján kell figyelembe venni. 2. E törvény szempontjából a települési önkormányzatok 2012. évi jövedelemkülönbség mérséklésének alapjául szolgáló iparűzési adóerő-képessége a) azon települési önkormányzat esetében, amely iparűzési adóról szóló 2010. július 1-jén hatályos rendelettel rendelkezik, megegyezik a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 4. melléklet B) III. 7., 7.1., 7.2. és 7.3. pontja szerint számított, a 2011. költségvetési év első félévi költségvetési beszámolója keretében közölt 2011. június 30-ai iparűzési adóerő-képességgel, b) azon települési önkormányzat esetén, amely iparűzési adóról szóló 2010. július 1-jén hatályos rendelettel nem rendelkezik, megegyezik az önkormányzattípus, azon belül a népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok a) pont szerinti adóerőképességének – a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű települési önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított átlagával. 3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél településnagyság szerint figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár forintban: a) község 500 főig 34 600 b) község 501-2000 főig 36 000 c) község 2000 fő felett 36 400 d) város 10 000 főig 39 400 e) város 10 000 fő felett 40 400 f) megyei jogú város 45 000 g) főváros (kerületekkel együtt) 51 500 Az a)-f) pontban szereplő, térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár 40 ezer forint és e törvény 3. melléklet 12. és 13. pontja szerinti ellátott, 15. pont c)-f) alpontja és 16. pont a) alpontja szerinti tanulók, 16. pont c), d) és ea) alpontjából a középiskolában, szakiskolában és a szakképző évfolyamon tanulók, illetve kollégiumban elhelyezettek – a 3. melléklet kiegészítő szabályainak 10. pont a) alpontjában foglaltak figyelembevételével számított 2012. évi – együttes száma szorzatának a település 2011. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő. 4. A 3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása a következők szerint történik:

120

A 3. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként

Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg

%-ban

%-ban

forint/fő

forint/fő

A normatív hozzájárulásból levonásra kerülő összeg 4. oszlop összesen x a település 2011. január 1-jei lakosságszáma forintban 5. -

1. 2. 3. 4. 100-120 0 120-140 25 140-160 35 160-180 50 180-200 80 200 felett 90 Levonandó összesen: A levonandó összeg nem lehet több, mint a települési önkormányzatot – ideértve a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat is – a kötelezően ellátandó feladatai után a 3. melléklet 1., 5., 7., 8., 10., 11., és 14. pontok, 15. pont a), b) és g) alpontok, valamint a 16. pont ba), c), d) és ea) alpontjából az óvodás és az 1-8. évfolyamon tanulók alapján 2012ben megillető normatív hozzájárulás összegének 90%-a. A közoktatási célú normatív hozzájárulások számítása a 3. melléklet kiegészítő szabályainak 10. pont a) alpontjában foglaltak figyelembevételével történik.

5. A települési önkormányzatoknak a költségvetési év végén csak a normatív hozzájárulások év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával kell elszámolniuk az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározottaknak megfelelően. A normatív hozzájárulások év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával való elszámolást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. A jövedelemkülönbség mérséklés költségvetési év végi elszámolásának az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározottak szerinti felülvizsgálata során a kincstár betekinthet a települési önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratba, dokumentumba valamint az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratba. 6. Az iparűzési adóról szóló 2011. július 1-jén hatályos rendelettel rendelkező települési önkormányzat a 2012. I. félévi költségvetési beszámoló keretében adatot szolgáltat a 2012. június 30-ai iparűzési adóerő-képességéről. E törvény szempontjából a 2012. június 30-ai iparűzési adóerő-képesség a 2012. évben a települési önkormányzat iparűzési adóelőlegét meghatározó, településre jutó adóalap (a továbbiakban: adóalap) 1,4%-a. a) Az adóalap a 2011. teljes évről benyújtott iparűzési adóbevallásokban szereplő - a helyi adókról szóló törvény alapján megállapított - adóalap, amelyet b) növelni kell ba) a 2011. töredék évre szóló adóbevallás adóalapjának évesített összegével, bb) a 2011. évről bevallási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók utolsó, teljes évről szóló bevallásában szereplő adóalappal, ennek hiányában az utolsó bevallásban szereplő adóalap évesített összegével, bc) az előtársaságok 2012. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal,

121

bd) a 2012-ben kezdő vállalkozások által az adóelőleg-fizetési időszakra bejelentett várható adó 2012. adóévi előlegfizetési időpontra, illetve időpontokra eső összegéből számított adóalappal, kivéve az ugyanazon évben megszűnő és záró adóbevallást benyújtó vállalkozások adóalapját, be) a 2012-ben megszűnő vállalkozások 2012. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal, és c) csökkenteni kell ca) a 2011. december 31-ével megszűnt vállalkozások adóbevallásában szereplő - a számításban figyelembe vett - adóalappal, cb) a 2012-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások 2011. évről szóló bevallásában szereplő - a számításban figyelembe vett - adóalappal, cc) a 2012-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások bírósági végzés szerint kielégíthetetlen iparűzési adófizetési kötelezettségéhez kapcsolódó - a számításban figyelembe vett - adóalappal, cd) a 2012-ben naptári évtől eltérő üzleti évet választó és ezzel kapcsolatban 2012-ről adóbevallást beadó vállalkozások 2011. évről szóló bevallásában szereplő - a számításban figyelembe vett - adóalappal. A b) pont ba) alpontja alkalmazásában töredék évnek minősül a 2011. július 1-je előtt, 2011. év közben bevezetett iparűzési adóról szóló rendelet hatálybalépésétől december 31-éig terjedő időszak, és az állandó jellegű vállalkozási tevékenységet a települési önkormányzat illetékességi területén 2011. év közben kezdő, és azt 2011-ben meg nem szüntető adózó bevallásában szereplő időszak. Megszűntnek tekintendő a vállalkozás abban az esetben is, ha a települési önkormányzat illetékességi területén telephelyét felszámolja. A b) pont bb) alpontja alkalmazásában az utolsó bevallásban szereplő adóalapot figyelmen kívül kell hagyni, ha: - a vállalkozást bírósági végzés alapján a cégjegyzékből 2011. december 31-éig törölték, - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó bevétele 2011. évben nem haladta meg a 600 000 forintot, - az ideiglenes építőipari tevékenységet folytató, illetőleg természeti erőforrást feltáró vagy kutató adóalany 2011. évben, a települési önkormányzat illetékességi területén végzett tevékenységének időtartama nem érte el a 181 napot, vagy - az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát 2011. december 31-éig – az okmányirodai nyilvántartás szerint – visszaadta, visszavonták, vagy az egyéni vállalkozót ugyanezen időpontig – a vállalkozói tevékenység legalább féléves szüneteltetése vagy megszüntetése miatt – az egyéni vállalkozói nyilvántartásból törölték. d) Az a), b) és c) pont alapján számított adóalapot korrigálja da) a 2011-re, illetve 2012-re vonatkozó, 2012. évben benyújtott önellenőrzési adóalapváltozás, db) a 2011. évet megelőző évek önellenőrzése miatt 2012. évben - visszatérítésre vagy befizetésre kerülő, továbbá - a települési önkormányzatot megillető adóra, illetve fennálló adótartozásra elszámolásra kerülő iparűzési adó adóalapja, dc) a települési önkormányzatok szerződésben rögzített adóbevétel megosztásának arányában az olyan vállalkozás adóalapja, amely a települési önkormányzatok együttműködése révén telepedett le valamely, a szerződésben szereplő települési önkormányzat területén. e) Azon települési önkormányzat esetében, amely iparűzési adóról szóló 2011. július 1-jén hatályos rendelettel rendelkezik, és az 2011. július 1-je és 2012. július 1-je között hatályát vesztette, az iparűzési adóerő-képességében érvényesítendő adóalap megegyezik az a) pont

122

szerinti, 2011. teljes évi adóalappal, figyelembe véve az b) pont ba) és bb) alpontja szerinti növelő tényezőket - azzal, hogy az b) pont ba) alpontja szerinti évesítendő töredék évnek számít a települési önkormányzat által 2011. július 1-je és 2012. július 1-je között hatályát veszett iparűzési adóról szóló rendeletnek megfelelően az adóbevallásban megjelenő időszak -, a c) pont ca) alpontját, és a d) pont szerinti korrigáló tényezőket. e) Ha a települési önkormányzat iparűzési adóról szóló 2011. július 1-jén hatályos rendelettel nem rendelkezik, 2012. június 30-ai iparűzési adóerő-képessége megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó települési önkormányzatok a), b) és c) pont alapján számított, d) pont szerint korrigált adóerőképességének - a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű települési önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával - számított átlagával.

123

5. melléklet a 2011. évi …. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok 1. Lakossági közműfejlesztés támogatása Előirányzat:

1 350,0 millió forint

A támogatás a magánszemélyek közműfejlesztési 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szerint igényelhető.

támogatásáról

szóló

2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Előirányzat:

4 500,0 millió forint

Az előirányzat azon települési önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatás a települési önkormányzatok között az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével kerül elosztásra. Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon települési önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani. Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg. A támogatási igényekről a – vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett – tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt. 3. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Előirányzat:

150,0 millió forint

Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. Az előirányzat azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú, közútpótló jelleggel, érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. A tárcaközi bizottságot a közlekedésért felelős miniszter vezeti. Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint az

124

államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg. 4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása Előirányzat:

85,0 millió forint

Az előirányzat 70%-a a 2011. december 31-ei schengeni külső határszakaszokon (a magyarukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszokon), 30%-a a 2011. december 31-ei schengeni belső határszakaszokon (a magyar-osztrák, a magyarszlovén és a magyar–szlovák határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok arányában kerül megállapításra, összege települési önkormányzatonként nem lehet kevesebb 20 ezer forintnál. A támogatás elsősorban a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel a személyi jellegű kiadások kivételével. A külső határszakaszok határátkelőhelyeihez kapcsolódó támogatást a határrendészetért felelős miniszter a 2011. évi közúti ki- és belépési adatok arányában, a belső határszakaszok határátkelőhelyeihez kapcsolódó támogatást a 2007. évi közúti ki- és belépési adatok arányában 2012. március 25-éig folyósítja egy összegben. 5. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz Előirányzat:

900,0 millió forint/év

a) Az előirányzatból támogatást igényelhet az a települési önkormányzat, amely a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudja a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatást igényelheti az a települési önkormányzat is, amely a 2011/2012. tanévig az általa fenntartott nemzetiségi nyelvoktató iskolában az azonos kisebbségi kétnyelvű nemzetiségi oktatást felmenő rendszerben legalább a 2. évfolyamig bevezette. b) Az előirányzatból támogatást igényelhet az a települési önkormányzat, amely nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelést biztosító óvodát, illetve nemzetiségi nyelvoktató iskolát tart fenn, ha a település lakosságszáma nem éri el az 1100 főt és az óvoda, iskola fenntartását bevételi forrásai hiánya miatt nem tudja a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. c) Az előirányzatból támogatást igényelhet a nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, nemzetiségi nyelvoktató iskolát, illetve cigány kisebbségi oktatást biztosító iskolát fenntartó települési önkormányzat a kisebbségi oktatás tankönyveinek beszerzéséhez, és szakmai szolgáltatások igénybevételéhez. Az a) pontban meghatározott jogcím alapján a 2011. évben a 17/2011. (V. 6.) NEFMI rendelet alapján támogatást elnyert települési önkormányzat e keret terhére előlegben részesül. Az előleg havonta, a 2012. évi támogatásokról való döntésig kerül folyósításra, mértéke a 2011. évben elnyert támogatás 1/12-ed része. Az előleg a 2012. évi támogatásból levonásra kerül. Ha az a) pont szerinti, a támogatási döntésben megállapított támogatás összege kisebb, mint az előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet – az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten – a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni. Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy az e pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának,

125

elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg. 6. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása Előirányzat:

520,0 millió forint

Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint az általa fenntartott muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez. Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg. 7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása Előirányzat:

6 800,0 millió forint

A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatnak és a többcélú kistérségi társulásnak az általa fenntartott intézményben biztosított feladatellátás ésszerű megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2011. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó 2011. és 2012. években esedékes jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez. A támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzati, illetve többcélú kistérségi társulási szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább öt évig nem állítható vissza, kivéve, ha jogszabályból (ide nem értve a települési önkormányzat rendeletét, illetve a többcélú kistérségi társulás határozatát) adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik. A pályázat benyújtása három ütemben történik, az egyes ütemek határideje: I. ütem 2012. április 12., II. ütem 2012. július 12., III. ütem 2012. szeptember 27. Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá – a Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen az előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó, valamint a tárgyévben jóváhagyott kötelezettségvállalások, valamint – a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések forrására. 8. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása Előirányzat:

300,0 millió forint

Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült – építési és használatbavételi

126

(fennmaradási) engedéllyel rendelkező – lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott kérelme és a szakértői vélemény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. Az igényelt támogatást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az épületek károsodásának mértékére (kategóriáira) tekintettel sorolja. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes feltételeit az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet határozza meg. A támogatási igényeket – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyósításra vonatkozó kezdeményezésének sorrendjében – a tárgyévben rendelkezésre álló előirányzat mértékéig lehet teljesíteni. Az előirányzat szolgál az ÉMI Kht. általi azon ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai felügyelete mellett történő felmérésére, amelyeket a 2002. január 15-éig benyújtott kérelem alapján szakértő megvizsgált és épületkategóriába sorolt, de az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján kárenyhítésben még nem részesültek. 9. Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása Előirányzat:

12 650,0 millió forint

Az előirányzat szolgál fedezetül az önkormányzat, illetve társulása európai uniós fejlesztési célú pályázatai saját forrás kiegészítésére (a továbbiakban: EU Önerő Alap) a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból, valamint a 2012. évben megkötött támogatási szerződésekből adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére. 2012. évben EU Önerő Alap támogatás a vízgazdálkodási, az egyes környezetvédelmi célú, az egészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátást, valamint a bölcsődei, óvodai és általános iskolai ellátást nyújtó intézményekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges saját forrás kiegészítésére igényelhető, amelyek – a vízgazdálkodáson belül a vízrendezési és csapadékvíz-elvezetési célt kivéve – az önkormányzat, illetve társulása vagyongyarapodását eredményezik, és amelyek esetében – a szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos, valamint a Környezet és Energia Operatív Program ivóvízminőség-javító programjával érintett beruházások kivételével – az uniós forrásról szóló támogatói döntés a 2011. évben vagy azt követően született meg. 2012. évben EU Önerő Alap támogatást kizárólag a következő helyi önkormányzatok, illetve társulásaik igényelhetnek: a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet) szereplő települések, b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kedvezményezett térségekről szóló kormányrendelet) 2. vagy 4. mellékletében szereplő kistérségek területén lévő települések, c) azon önkormányzatok, amelyek a 2010. és 2011. években az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásában részesültek, d) azon önkormányzatok és társulásaik, amelyek a Környezet és Energia Operatív Program ivóvízminőség-javító programban érintettek, ugyanezen program keretében megvalósuló ivóvízminőség-javító beruházásaikhoz, e) a többcélú kistérségi társulás valamennyi tagja egyetértésével a többcélú kistérségi társulások

127

ea) az általuk fenntartott intézmények fejlesztéséhez, eb) a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben szereplő településeken uniós támogatásból történő, fenti céloknak megfelelő fejlesztéshez, f) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiségű társulások, amelyek támogatást kizárólag az a), b) vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által biztosítani szükséges saját forrás alapján igényelhetnek, g) nem jogi személyiségű – önkormányzatok közötti – társulások, amelyek támogatást kizárólag az uniós támogatási szerződésben kedvezményezettként feltüntetett, valamint az a), b) vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által biztosítani szükséges saját forrás alapján igényelhetnek. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A döntés az EU Önerő Alap támogatásról a fejlesztés teljes időszakára – előre ütemezetten – történik. Magyarország európai uniós derogációs kötelezettségének határidőben történő megvalósítása érdekében az egészséges ivóvíz-beruházásokra ígérvény adható. Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az EU Önerő Alap támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – 2012. február 29éig rendeletben állapítsa meg. 10. Helyi közösségi közlekedés támogatása Előirányzat:

35 240,0 millió forint

Az előirányzatból támogatást igényelhet az a települési önkormányzat, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatóval jogszabály alapján közszolgáltatási szerződést kötött vagy a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban együtt: helyi közlekedés). Támogatás a települési önkormányzatnak az Európai Közösségek Tanácsának 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő – tárgyévet megelőző évi – vesztesége erejéig igényelhető. A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített – környezetvédelmi szempontból súlyozott – személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, és a településkategóriák tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is. A támogatás igénylésénél a települési önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben szolgáltatónként milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege ezen önkormányzati saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg. A Fővárosi Önkormányzat 2012. évi támogatása nem lehet kevesebb a 2011. évinél, de nem haladhatja meg a veszteség mértékét. Az önkormányzat a támogatást a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább. A pályázati döntésig az önkormányzat – utólagos elszámolással – előleget vehet igénybe. Az előleg mértéke havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy hónapra jutó támogatásának 90%-át. Az előleg iránti igényt a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez kell benyújtani 2012. január 15-éig, amely azt január 25-éig továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek. Az előleg első két havi összegének folyósítása

128

február 5-éig, ezt követően minden hónap 5-éig történik, amelyet az önkormányzat a szolgáltató(k)nak 8 napon belül továbbít. Ha az önkormányzat a támogatásra nem nyújt be pályázatot, a jogtalanul igénybevett előleget a folyósítás napjától a visszafizetés napjáig számított – az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározottak szerinti – kétszeres jegybanki alapkamattal terhelten fizeti vissza. Ha a folyósított előleg meghaladja az önkormányzatnak megítélt tárgyévi támogatás összegét, a különbözetet a döntéstől számított 8 munkanapon belül vissza kell fizetnie. Ezt követően a visszafizetés napjáig a különbözetet az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározottaknak megfelelő kamat terheli. Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendjének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének valamint a támogatás alapjául szolgáló indokolt költségek meghatározásának részletes szabályait – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – 2012. március 31-éig rendeletben állapítsa meg. 11. Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások a) Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása Előirányzat: 3 584,0 millió forint/év Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott közoktatási intézménybe járó gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló foglalkozásokhoz, ellátásokhoz a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) 39/D. §-ában, a 39/E. §ában meghatározott követelmények és az oktatásért felelős miniszter által kiadott program szerinti képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítéshez, óvodai fejlesztő programhoz. b) Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása Előirányzat: 3 253,0 millió forint/év Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott közoktatási intézményben – az engedélyezett intézményi létszámon belül – foglalkoztatott azon közalkalmazott után, aki a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában vesz részt. c) Arany János Programok támogatása Előirányzat:

2 700,0 millió forint/év

Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott intézményben a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja, a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja keretében – az MKM rendelet 39/H. §-ában, vagy a 39/I. §-ában, továbbá a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendeletben, illetve a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendeletben meghatározott feltételek szerint – szervezett neveléshez, oktatáshoz, kollégiumi ellátáshoz.

129

d) Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása Előirányzat: 770,0 millió forint/év Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott intézményben a különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók foglalkoztatásához, ellátásához a következő jogcímeken: da) a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez szükséges kispéldányszámú tankönyvek beszerzésére és a tanulók differenciált tankönyvvásárlási támogatásához, db) a szakiskolában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 27. § (8) bekezdése szerint, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatáshoz, dc) az iskolai gyakorlati oktatáshoz a szakközépiskola tizenegy-tizenkettedik évfolyamán, dd) olyan nem magyar állampolgár tanköteles tanulók oktatásához, akik számára - a Közokt. tv. 110. § (9) bekezdése alapján - központi pedagógiai program alapján szervezik meg az oktatást, de) a gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben gyógykezelés alatt álló tanulók támogatásához, df) az iskolapszichológusi-hálózat fejlesztésének támogatásához a többcélú kistérségi társulásokban, dg) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermekek, tanulók óvodai nevelésével, illetve iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátásának támogatásához. e) Biztos Kezdet Gyermekházak támogatása Előirányzat: 293,0 millió forint/év Az előirányzat a TÁMOP, illetve a Norvég Alap támogatásával a Biztos Kezdet projekt keretében létrehozott Gyermekházak fenntartásának támogatására szolgál. Igényelhetik a Biztos Kezdet Gyermekházat működtető települési önkormányzatok, a projektek TÁMOPból, illetve Norvég Alapból történt finanszírozásának lezárását követően. Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy az a), b) és e) pontokban meghatározott támogatások, valamint az oktatásért felelős miniszter, hogy a c) és d) pontban meghatározott támogatások igénylése, döntési rendszere, folyósítása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével – 2012. március 15-éig rendeletben állapítsa meg. 12. Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása Előirányzat:

2 400,0 millió forint

Az előirányzat a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátásának támogatására szolgál. Az előirányzatból támogatást az a települési önkormányzat igényelhet, amely vállalja, hogy a nyári időszakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára étkeztetést biztosít. Felhatalmazást kap a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter,

130

valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. április 15-éig rendeletben állapítsa meg. 13. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések Előirányzat:

5 500,0 millió forint

a) Társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása Az előirányzatból támogatást igényelhet az intézményi társulás székhely önkormányzata, továbbá a többcélú kistérségi társulás a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézménye fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 30,0 millió forint. b) Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint. c) Közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat a közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása érdekében. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 10,0 millió forint. Nem nyújtható az a)-c) pont szerinti támogatás olyan pályázathoz, amelyben a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélyével történhet. Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az a)-c) pont szerinti támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az oktatásért felelős miniszter, a sportpolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg. 14. „ART” mozihálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása Előirányzat:

100,0 millió forint

Az előirányzatból támogatást azon „art” mozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő „art” mozit támogató települési önkormányzat igényelhet, amely vállalja, hogy a támogatással e mozik digitális vetítésre történő átállásának műszaki, technikai feltételeit biztosítja. Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.

131

15. A Széll Kálmán tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai, Káposztásmegyer vasúti és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatása Előirányzat:

3 000,0 millió forint

Az előirányzat nyújt fedezetet a Széll Kálmán tér felújítása, a térség tömegközlekedési kapcsolatai fejlesztése, a budai fonódó villamoshálózat kiépítése, valamint a fogaskerekű felújítása és Széll Kálmán térre való behozatala támogatásának 2012. évi ütemére. Az előirányzat szolgál forrásul továbbá a Káposztásmegyer vasúti megállóhely és közúti kapcsolatai megvalósításának és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatása 2012. évi ütemére. A támogatás felhasználásának részletes szabályaira vonatkozó támogatási szerződést a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter - a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyeztetve - köti meg a Fővárosi Önkormányzattal. 16. Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása Előirányzat:

2 000,0 millió forint

Az előirányzat a fővárosi kerületek burkolatlan útállományának kerületi hosszúsága arányában a Központi Statisztikai Hivatal 2008. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1390/03 „A helyi közutak adatai adatgyűjtés” alapján illeti meg a kerületi önkormányzatot. A támogatás a burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására, a csapadékvíz elvezetésére, valamint a burkolás közvetlen előfeltételéül szolgáló mellékgyűjtő és főgyűjtő csatornaszakaszok megépítésére használható fel. A támogatás elsődlegesen a csatornázott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására szolgál. Ha az útépítési engedély az út szilárd burkolattal való kiépítését jelzőlámpa építésével engedélyezi, a támogatásból annak költségei is elszámolhatók. Ha a csatornázott területek szilárd burkolattal történő ellátásánál a támogatás nem kerül teljes egészében felhasználásra, a támogatás a csapadékvíz-elvezető csatorna építésével egyidejűleg (azonos beruházásban) megvalósuló útburkolásra fordítható. Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen a tárgyévben jogszerűen felmerült kiadások figyelembevételével, a kerületi önkormányzathoz beérkezett, a kerületi önkormányzat által igazolt számlák alapján történik. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév első hónapjának 25-éig történik. 17. Egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása Előirányzat:

1 000,0 millió forint

Az előirányzat nyújt fedezetet az egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartása támogatásának 2012. évi ütemére. A támogatás felhasználásának részletes szabályaira vonatkozó támogatási szerződést a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter - a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyeztetve - köti meg a Fővárosi Önkormányzattal. 18. Római parti árvízvédelmi védmű megvalósításának támogatása Előirányzat:

1 000,0 millió forint

Az előirányzat a Római parti árvízvédelmi védmű megvalósítása támogatásának 2012. évi ütemét szolgálja.

132

A támogatás felhasználásának részletes szabályaira vonatkozó támogatási szerződést a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter - a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyeztetve - köti meg a Fővárosi Önkormányzattal. 19. A 2011. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása Előirányzat:

1 250,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a települési önkormányzati intézményrendszerben foglalkoztatottak 2011. december havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására. A támogatás a települési önkormányzatokat a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint illeti meg.

133

6. melléklet a 2011. évi … törvényhez

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása 1. Önkormányzati fejezeti tartalék Előirányzat: 1 656,0 millió forint I.

Az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatot növeli a) a helyi önkormányzatok és társulásaik által feladatmutató alapján igényelt normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben – a nem helyi önkormányzat vagy társulás részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondott előirányzat összege, b) az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt, c) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok és társulásaik által költségvetési évben visszafizetett hozzájárulások és támogatások összege, d) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok és társulásaik által jogtalanul igénybe vett hozzájárulások és támogatások költségvetési évben visszafizetett összege, e) a helyi önkormányzatok és társulásaik által költségvetési évben megfizetett igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamat összege.

II.

Az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatot csökkenti a) a helyi önkormányzatok és társulásaik által feladatmutató alapján igényelt normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben – a nem helyi önkormányzattól vagy társulástól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzatnövelés kivételével – pótigényelt előirányzat összege,

III.

Az önkormányzati fejezeti tartalék terhére a következő kifizetések teljesíthetők a) a hozzájárulások és támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok és társulásaik részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege, b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat és társulásokat pótlólagosan megillető hozzájárulások és támogatások költségvetési évben kifizetett összege, c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi önkormányzatokat és társulásaikat megillető igénybevételi, késedelmi és kiegészítő kamat összege.

134

2. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása Előirányzat: 23 137,7 millió forint Az önkormányzat önállósága és működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatást igényelhet az általa ellátott feladatok működtetéséhez kapcsolódó hiányra a következő feltételek szerint. Nem igényelhet támogatást az önkormányzat, ha: a) a település lakosságszáma – a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának 2011. január 1-jén rendelkezésre álló adatai alapján – nem éri el az 1 000 főt és nem tartozik körjegyzőséghez, b) helyi adó bevezetéséről nem döntött, és ilyen bevételt nem tervez, c) a költségvetési rendeletében nem tervez működési célú hiányt, d) a költségvetési évben adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról döntött annak ellenére, hogy a költségvetési évben korábbi kötelezettségvállalásai alapján éves kötelezettségvállalása a törvényben meghatározott mérték felső határát meghaladta, e) a költségvetési évet megelőző évi zárszámadását – kötelező könyvvizsgálat esetén – a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el. A körjegyzőséghez való tartozásra vonatkozó feltétel teljesítése alól a kormány általános hatáskörű szerve felmentést ad, ha a települési önkormányzat földrajzi helyzete nem teszi lehetővé, hogy az igazgatási feladatai ellátására körjegyzőséget alakítson, illetve ahhoz csatlakozzon, vagy a települési önkormányzat az igazgatási és kötelező közszolgáltatási feladatai ellátására más önálló önkormányzati hivatallal rendelkező települési önkormányzattal kívánt körjegyzőséget létrehozni vagy már működő körjegyzőséghez kívánt csatlakozni, de a közös feladatellátáshoz felkért települési önkormányzat vagy a már működő körjegyzőséghez tartozó önkormányzat ezt nem tette számára lehetővé. A kötelezettségvállalásra vonatkozó feltétel teljesítését adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzat esetében.

nem kell

vizsgálni

A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével költségvetési év február 29-éig rendeletet alkot. Nem lehet támogatást igényelni a gazdaságtalan feladatszervezésből, a működési kiadások elismerhetőnél nagyobb mértékéből adódó működési hiány, így a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – kiadott rendeletben meghatározott költségek finanszírozásához. Az önkormányzat a támogatási igényt a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által működtetett informatikai rendszerben lezárja, és a rendszerből generált adatlapokat a kincstár illetékes területi szervéhez nyújtja be papír alapon. Az igénylést a költségvetési év során április 30-áig, szeptember 10-éig és november 5-éig lehet benyújtani.

135

Támogatási igényt az önkormányzat a költségvetési évben legfeljebb két alkalommal nyújthat be, kivéve, ha olyan előre nem látható esemény következik be, amely az önkormányzat működőképességét veszélyezteti. A kincstár a saját nyilvántartásából elérhető és az önkormányzattól – indokolt esetben helyszíni ellenőrzés során – rendelkezésre álló dokumentumokkal kiegészített igénylést megküldi a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által felkért bizottság javaslata alapján – a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb 2012. december 20-áig együttesen dönt. Az önkormányzat működőképességét veszélyeztető esetben a döntés meghozatalára az igénylés beérkezését követően soron kívül kerülhet sor. A támogatás önkormányzatonkénti összege a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétételre kerül. A támogatás átutalása a támogatási döntés meghozatalát követően haladéktalanul történik. 3. A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja Előirányzat: 100,0 millió forint a) Visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti. b) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnok díjának összege – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3 000 ezer forint. A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.

136 7. melléklet a 2011. évi …. törvényhez

A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (e melléklet alkalmazásában a továbbiakban: Emtv.) 10. és 11. §ában meghatározott, települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadóművészeti szervezetek támogatási előirányzata összesen: 10 649,5 millió forint. Ebből: 1. Az I. és II. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak fenntartói ösztönző részhozzájárulása ELŐIRÁNYZAT:

4 001,2 millió forint millió forint Települési önkormányzatok

Budaörs Város Önkormányzata (Budaörsi Játékszín) Belváros – Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata (Komédium Színházi és Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft.) Budapest Főváros Önkormányzata (Budapest Bábszínház, Budapesti Operettszínház, Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft., József Attila Színház Nonprofit Kft., Katona József Színház, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Madách Színház Nonprofit Kft., Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft., Örkény István Színház Nonprofit Kft., Radnóti Miklós Színház, Thália Színház Nonprofit Kft., Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft., Új Színház Nonprofit Kft., Vígszínház) Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (Szemiramisz Színházi, Kulturális és Sportrendezvény-szervező Nonprofit Kft.) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Kft.) Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata (Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei) Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata (Karinthy és Karinthy Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft.) Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata (Színészképző Stúdió Alapítvány) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (Gózon Gyula Kamaraszínház Alapítvány) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csokonai Színház, Vojtina Bábszínház)

Fenntartói ösztönző részhozzájárulás 58,2 1,5

1 272,6

17,1 50,6 35,4 1,0 0,1 2,5 277,2

137

Települési önkormányzatok Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Győri Nemzeti Színház, Vaskakas Bábszínház) Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csiky Gergely Színház Nonprofit Kft.) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Katona József Színház, Ciróka Bábszínház) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Miskolci Nemzeti Színház, Miskolci Csodamalom Bábszínház) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pécsi Nemzeti Színház, Bóbita Bábszínház, Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft.) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.) Sümeg Város Önkormányzata (Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonprofit Kft.) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szegedi Nemzeti Színház, Kövér Béla Bábszínház, Pinceszínház Közhasznú Nonprofit Művészeti Kft.) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vörösmarty Színház) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szigligeti Színház) Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft.) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Tatabánya Megyei Jogú Város Jászai Mari Színház, Népház) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Hevesi Sándor Színház, Griff Bábszínház) Összesen:

Fenntartói ösztönző részhozzájárulás 420,7 150,7 120,0 220,9 231,8 78,8 15,4 299,4 247,4 170,6 128,7 73,7 7,5 119,4 4 001,2

2. Az I. és II. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak művészeti ösztönző részhozzájárulása ELŐIRÁNYZAT:

4 987,2 millió forint millió forint

Települési önkormányzatok és intézmények Budaörs Város Önkormányzata – Budaörsi Játékszín Belváros – Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata – Komédium Színházi és Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata – Budapest Bábszínház

Művészeti ösztönző részhozzájárulás 35,5 8,7 114,3

138

Települési önkormányzatok és intézmények Budapest Főváros Önkormányzata – Budapesti Operettszínház Budapest Főváros Önkormányzata – Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata – József Attila Színház Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata – Katona József Színház Budapest Főváros Önkormányzata – Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház Budapest Főváros Önkormányzata – Madách Színház Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata – Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata – Örkény István Színház Nonprofit Kft Budapest Főváros Önkormányzata – Radnóti Miklós Színház Budapest Főváros Önkormányzata – Thália Színház Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata – Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata – Új Színház Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata – Vígszínház Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat – Szemiramisz Színházi, Kulturális és Sportrendezvény-szervező Nonprofit Kft. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat – Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Kft. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata – Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata – Karinthy és Karinthy Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata – Színészképző Stúdió Alapítvány Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Gózon Gyula Kamaraszínház Alapítvány Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata – Csokonai Színház Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata – Vojtina Bábszínház Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata – Győri Nemzeti Színház Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata – Vaskakas Bábszínház Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata – Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata – Katona József Színház Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata – Ciróka Bábszínház Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – Miskolci Nemzeti Színház

Művészeti ösztönző részhozzájárulás 555,0 132,2 148,1 133,7 124,8 354,4 31,1 92,0 73,4 108,9 27,2 116,3 542,4 111,5 54,5 11,7 30,4 14,3 16,5 189,3 37,9 181,4 30,7 131,6 141,2 46,7 240,2

139

Települési önkormányzatok és intézmények Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – Miskolci Csodamalom Bábszínház Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – Pécsi Nemzeti Színház Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – Bóbita Bábszínház Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata – Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. Sümeg Város Önkormányzata – Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonprofit Kft. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata – Szegedi Nemzeti Színház Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata – Kövér Béla Bábszínház Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata – Pinceszínház Közhasznú Nonprofit Művészeti Kft. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata – Vörösmarty Színház Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata – Szigligeti Színház Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata – Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata – Tatabánya Megyei Jogú Város Jászai Mari Színház, Népház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata – Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata – Hevesi Sándor Színház Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata – Griff Bábszínház Összesen:

Művészeti ösztönző részhozzájárulás 31,5 106,2 27,8 17,9 108,2 95,2 230,4 16,4 26,1 88,3 171,2 53,3 32,4 34,0 89,0 23,4 4 987,2

Az Emtv. 16. § (4) bekezdése szerinti művészeti ösztönző részhozzájárulás fizető nézőszámának megállapítása során a következő súlyozási arányokat kell alkalmazni: opera előadások klasszikus operett előadások balett,- és táncelőadások gyermek- és ifjúsági előadások stúdió előadások bábszínházi előadások

3,0 1,2 2,0 1,4 2,0 0,8

140

3. A III. kategóriába besorolt balett és táncegyüttesek költségvetési támogatása ELŐIRÁNYZAT:

53,0 millió forint millió forint Települési önkormányzatok

Központi költségvetési támogatás

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Győri Balett) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Alba Regia Táncegyesület) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Zalai Táncegyüttes Egyesület)

44,8

Összesen:

53,0

7,5 0,7

4. A IV. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak költségvetési támogatása ELŐIRÁNYZAT:

145,7 millió forint millió forint Települési önkormányzatok

Központi költségvetési támogatás

Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzata (Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (Babszem Jankó Gyermekszínház Közhasznú Kulturális Egyesület) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pécsi Horvát Színház) Összesen:

42,8 72,0 1,0 29,9 145,7

5. Az V. kategóriába besorolt szabadtéri színházak, nemzeti és etnikai kisebbségi színházak pályázati támogatása ELŐIRÁNYZAT:

286,5 millió forint

E támogatást a kultúráért felelős miniszter pályázati felhívása alapján a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott – az Emtv. alapján az V. kategóriába besorolt – szabadtéri színházak, illetve nemzeti és etnikai kisebbségi színházak igényelhetik. Az elosztásról – szakmai kuratórium javaslata alapján – a kultúráért felelős miniszter dönt. A támogatás a települési önkormányzatot illeti meg. 6. Az I. kategóriába besorolt zenekarok központi költségvetési támogatása ELŐIRÁNYZAT:

1 070,1 millió forint

Az Emtv. 20. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokhoz kapcsolódó, az egyes fenntartókat megillető támogatási összegek meghatározása során a következő arányszámokat kell alkalmazni:

141

zenekar létszáma alapján fenntartói támogatás aránya alapján hangversenyek és színházi előadások száma alapján hangfelvételek száma alapján fizető nézők száma alapján ifjúsági hangversenyek száma alapján bemutatott kortárs magyar zeneművek száma alapján

35% 50% 6% 1% 1% 4% 3%

Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. 7. Az I. kategóriába besorolt énekkarok központi költségvetési támogatása ELŐIRÁNYZAT:

105,8 millió forint

Az Emtv. 20. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokhoz kapcsolódó, az egyes fenntartókat megillető támogatási összegek meghatározása során a következő arányszámokat kell alkalmazni: énekkar létszáma alapján fenntartói támogatás aránya alapján hangversenyek és színházi előadások száma alapján hangfelvételek száma alapján fizető nézők száma alapján ifjúsági hangversenyek száma alapján bemutatott kortárs magyar művek száma alapján

35% 50% 6% 1% 1% 4% 3%

Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

142

8. melléklet a 2011. évi …. törvényhez

A települési önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai I. KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS EGYES KÖZOKTATÁSI FELADATOKHOZ 1. Pedagógiai szakszolgálat ELŐIRÁNYZAT:

4 300,8 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 200 000 forint/fő/év

A támogatást a pedagógiai szakszolgálatot fenntartó települési önkormányzat igényelheti a pedagógiai szakszolgáltató intézményeiben – az e törvény 3. mellékletének 16. pont ba) alpontja alá tartozó óvodai nevelés, iskolai oktatás keretében végzett konduktív feladatokat, továbbá előbbi intézményekben a 16. pont bb) alpont alá tartozó korai fejlesztési, gondozási feladatokat és a 16. pont bc) alpont alá tartozó fejlesztő felkészítési feladatokat ellátók kivételével – közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus és szakmai munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai tényleges, illetve 2012/2013. tanévi nyitó közoktatási statisztikai becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma alapján, ha a pedagógiai szakszolgálatot a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 33. § (4)-(5) bekezdésében és 34. §-ában, valamint a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendeletben (a továbbiakban: 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet) foglaltak szerint szervezik meg. 2. Pedagógus továbbképzés támogatása ELŐIRÁNYZAT:

781,0 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

6 300 forint/fő/év

A támogatást igényelheti a települési önkormányzat a pedagógus szakvizsga és továbbképzés megszervezéséhez, továbbá szakmai szolgáltatások igénybevételéhez. Az igényjogosultság alapja a Közokt. tv. 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú, a települési önkormányzat által fenntartott intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a Közokt. tv. 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei), illetve a 2012/2013. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai, a Közokt. tv. 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak tényleges, illetve becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma. Az így megállapított létszám nem haladhatja meg a fenntartó által engedélyezett pedagógus, pedagógiai szakértő, illetve pedagógiai előadó álláshelyek számát. A támogatás a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel. 3. Támogatás egyes pedagóguspótlékok kiegészítéséhez a) Osztályfőnöki pótlék kiegészítése ELŐIRÁNYZAT:

1 187,0 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

26 000 forint/fő/év

143

A támogatást a települési önkormányzatok azok után az általuk fenntartott nevelésioktatási intézményekben osztályfőnöki feladatot ellátó közalkalmazottak után igényelhetik, akik a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet) 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti osztályfőnöki pótlékra jogosultak, és osztályfőnöki pótlékban részesülnek. A támogatás az osztályfőnöki pótlékban részesülők 2011/2012. tanévi nyitó (október 1jei) közoktatási statisztikai tényleges, illetve a 2012/2013. tanévi nyitó közoktatási statisztikai becsült létszáma alapján igényelhető. A támogatás a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti 2009. február 1-jétől hatályos pótlék alsó mértékéig történő kifizetésre használható fel. b) Gyógypedagógiai pótlék kiegészítése ELŐIRÁNYZAT:

391,1 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

65 000 forint/fő/év

A támogatást a települési önkormányzatok igényelhetik az általuk fenntartott közoktatási intézményekben azok után a közalkalmazottak után, akik a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő felkészítését, fejlesztő iskolai oktatását – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – végzik és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet. 15. § (2) bekezdés d) pontja alapján gyógypedagógiai pótlékra jogosultak, és gyógypedagógiai pótlékban részesülnek. A támogatás a gyógypedagógiai pótlékban részesülők 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai tényleges, illetve a 2012/2013. tanévi nyitó közoktatási statisztikai becsült létszáma alapján igényelhető. A támogatás a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés c) pontja szerinti 2009. január 1-jétől hatályos pótlék alsó mértékéig történő kifizetésre használható fel. 4. Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások a) Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés ELŐIRÁNYZAT:

29 580,4 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

68 000 forint/fő/év

A támogatást igényelheti a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában nappali rendszerű oktatásban, továbbá a kollégiumi ellátásban részt vevő – az e törvény 3. melléklet 15. pontja, a 16. pont bb) és a 16. pont bc) alpontjai szerinti jogcímeken figyelembe vehető – gyermekek, tanulók után, akik számára a fenntartó a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 148. § (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítésidíjkedvezményt biztosít, illetve azok után a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodások, 1-8. évfolyamos általános iskolai tanulók után, akik számára ingyenes étkeztetést biztosít. Az e körbe tartozó gyermek, tanuló után csak egy jogcímen jár a támogatás. Ugyanazon gyermek, tanuló – művészeti (párhuzamos) oktatás vagy a kiegészítő kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony vagy kollégiumi ellátás esetén – csak egy intézménynél vehető figyelembe.

144

b) Tanulók ingyenes tankönyvellátásának támogatása ELŐIRÁNYZAT:

5 771,8 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

12 000 forint/fő/év

A támogatást igénybe veheti a települési önkormányzat a Közokt. tv. 10. § (4) bekezdése, továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdése alapján – az 1-13. évfolyamokon, a szakiskola 9-10. évfolyamán és a szakképzési évfolyamokon – nappali rendszerű oktatásban részt vevő, ingyenes tankönyvellátásra jogosult iskolai tanulók ingyenes tankönyvellátásához a 2012/2013. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült létszáma alapján. A támogatás egy tanuló után egy jogcímen igényelhető. A tanulói tankönyvtámogatások megállapításához figyelembe kell venni a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 22. §-ának előírásait is. A támogatással való elszámolás a 2012/2013. tanévi nyitó (október 1-jei) tényleges közoktatási statisztikai létszámból, az ingyenes tankönyv-ellátásra jogosultak száma alapján történik. A támogatás folyósítása augusztus hónapban az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontig történik. 5. Szakmai, tanügyigazgatási informatikai feladatok támogatása ELŐIRÁNYZAT:

1 655,9 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 750 forint/fő/év

A támogatást igénybe vehetik a települési önkormányzatok az általuk fenntartott általános iskolákban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban, szakiskolákban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekben meglévő informatikai berendezések korszerűsítésére, az akkreditált iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftverek beszerzésére és ezek működtetésével összefüggő kiadásokra az általános műveltséget megalapozó iskolai évfolyamokon nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók 2011/2012. tanévi nyitó, illetve 2012/2013. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai létszáma alapján. A támogatási összegnek legfeljebb 50%-a fordítható hardvereszköz és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére. A fennmaradó támogatásrészt a központi adatszolgáltatás – KIR, OSAP, diákigazolvány igénylés – követelményeinek megfelelő akkreditált iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftverek bevezetésére és fenntartására kell fordítani. Az 1-3. pontok, a 4. pont b) alpont, továbbá az 5. pont alatti támogatások megállapítása az e törvény 3. melléklete Kiegészítő szabályok 10. pont f) alpontja szerint, elszámolása emellett a költségvetési évben e jogcímeken vállalt kötelezettségek, valamint jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével történik. A támogatás teljes összegével 2012. december 31-ei zárónappal kell elszámolni, és az év végi maradványt a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a vonatkozó eljárási rend szerint. A 4. pont a) alpont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó támogatások az étkeztetést igénybe vevő, térítési díj-kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók 2012. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A támogatás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, kollégiumi, iskolai) étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek

145

naponta legalább a déli, többfogásos, meleg, főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás és a térítési díjkedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A nyári szünidőben szervezett napközi ellátáshoz (üdültetéshez, táboroztatáshoz, egyéb szabadidős programhoz) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben részt vevők létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe. II. EGYES SZOCIÁLIS FELADATOK TÁMOGATÁSA 1. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése ELŐIRÁNYZAT:

138 691,4 millió forint

A támogatás a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 37. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott rendszeres szociális segélyre, a Szoctv. 32/B. §-ában szabályozott időskorúak járadékára, a Szoctv. 55/A. § alapján adósságcsökkentési támogatásra, a Szoctv. 38. § (2) és (5) bekezdése alapján járó lakásfenntartási támogatásra kifizetett összegek, valamint az Szoctv. 55/A. § (3) bekezdése szerinti előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségei 90%-ának, b) a Szoctv. 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék 75%-ának, c) a Szoctv. 35. § (1) bekezdése alapján folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatásra kifizetett összegek 80%-ának, d) a Szoctv. 43/A. § (4) bekezdése szerinti szakértői vélemény díjának, valamint a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg, e) a Gyvt. 20/C. §-a szerinti óvodáztatási támogatás 100%-ának központi költségvetésből való utólagos igénylésére szolgál. A hajléktalan személyek részére kifizetett rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka és foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a bentlakásos szociális intézményben lakó személyek időskorúak járadéka, valamint a kamattámogatásban részesülők esetében az előirányzat igénybevétele a kifizetett ellátások 100%-a alapján történik. Az előirányzatból szakértői vizsgálatonként meghatározott szakértői díj vehető igénybe.

a

Szoctv.

43/A. §

(4) bekezdésében

Az előirányzatból támogatás igényelhető az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára. Az előirányzatból a Tokaj-hegyalján 2005. év május 4-én lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt keletkezett károk enyhítéséről, valamint a Mátra északi térségében 2005. év április 18-a

146

és 20-a között lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt keletkezett károk enyhítéséről szóló 88/2005. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 93/2005. (V. 21.) Korm. rendelet alapján, a Tokaj-hegyalján 2005. év május 4-én, valamint a Mátra északi térségében 2005. év április 18-a és 20-a között lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt keletkezett károk enyhítéséről szóló 1050/2005. (V. 21.) Korm. határozatban megjelölt települések a rendkívüli időjárás miatti lakossági károk enyhítésére felvett – és a magánszemélyek számára kamatmentes visszatérítendő támogatásként nyújtott – hitel kamatterhének 100%-át visszaigényelhetik. 2. Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása ELŐIRÁNYZAT:

44,8 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 640 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások igényelhetik a szociális továbbképzés és szakvizsga megszervezéséhez, amelyek szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújtó intézményt, vagy szolgáltatást tartanak fenn. Az igényjogosultság alapja a Szoctv. 92/D. § (1) bekezdésében felsorolt munkakörben személyes gondoskodást végző és a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet szerint továbbképzésre kötelezett személyek 2010. szeptember 1-jei állapotnak megfelelő statisztikai állományi létszáma. A támogatás – a 2011. évben, vagy azt megelőzően megkezdett továbbképzésen való részvétel költségeire (részvételi díj, utazási-szállási költség), a továbbképzésen részt vevő helyettesítésével kapcsolatos kiadásokra, – a szakvizsga és az erre felkészítő tanfolyamon való részvétel költségeire fordítható. A támogatás felhasználásáról éves elszámolást kell készíteni, amelyet a tevékenységgel összefüggő eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, a továbbképzésről és a szakvizsgáról kiadott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani. Az év végi – kötelezettségvállalással nem terhelt – maradványt a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerint és eljárási rendben. A támogatás következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványa 2013. július 31-éig használható fel jogszerűen. A támogatás folyósítása negyedévenként, a tárgynegyedév második hónapjában az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontig történik. 3. Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés ELŐIRÁNYZAT:

243,3 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

68 000 forint/fő

A támogatás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott azon gyermekek után vehető igénybe, akik a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján ingyenes bölcsődei étkeztetésben részesülnek. E támogatást igényelheti a települési önkormányzat az általa fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek után, akik számára a fenntartó a Gyvt. 148. § (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési díj-kedvezményt, vagy ingyenes étkeztetést biztosít.

147

Az ellátottak számának – a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek ellátása kivételével – meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel. Fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek ellátása esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők. A támogatás igénylése során e törvény 3. melléklete Kiegészítő szabályok 2-8. pontjaiban foglaltakat kell alkalmazni. III. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK TÁMOGATÁSA ELŐIRÁNYZAT:

31 805,0 millió forint

1. A támogatás igénylésének általános feltételei 1.1. E fejezet szerinti támogatásokat azok a többcélú kistérségi társulások igényelhetik, amelyek: 1.1.1. legalább három közszolgáltatási feladatot ellátnak, melyek közül: a) egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati, b) második feladatként a szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapellátási, illetve egészségügyi feladatok közül legalább egy feladat, c) további egy feladat – amennyiben a többcélú kistérségi társulás a b) alpont szerinti feladatok közül csak egyet vállalt – amely a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Tkt. tv.) 2. § (1) bekezdés a)-q) pontjai szerinti feladatok közül választható, 1.1.2. esetében az 1.1.1. pont szerinti feladatok ellátásában: a) a kistérséghez tartozó települések több mint fele részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy b) a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának felét, 1.1.3. az 1.1.2. pont szerinti feltételeket ugyanazon települési körre teljesítik az 1.1.1. pont szerinti három közszolgáltatási feladat tekintetében, 1.1.4. a közszolgáltatási feladatokat e fejezetben foglaltaknak megfelelően látják el, 1.1.5. ellátják a kistérségi fejlesztési tanács feladatait. 1.2. A többcélú kistérségi társulások abban az esetben vehetik igénybe a támogatásokat, ha az 1.1.1-1.1.5. pontok szerinti feltételeket 2012. január 31-éig teljesítik. Amennyiben egy feladat ellátása 2012. január 31-ét követően kezdődik meg, vagy egy település 2012. január 31-ét követően vesz részt a feladatok ellátásában, úgy a többcélú kistérségi társulás a feladatellátás kezdetét követő hónap első napjától kezdődően időarányos támogatásra jogosult. A többcélú kistérségi társulás 4 havi közoktatási célú támogatást igényelhet, amennyiben legkésőbb 2012. szeptember 1-jétől a meglévő közoktatási célú intézményi társulás átszervezésére kerül sor, illetve új

148

közoktatási célú intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény kezdi meg működését. 1.3. Amennyiben a – legkésőbb 2012. szeptember 1-jéig megalakult – többcélú kistérségi társulás 2012. január 31-éig nem teljesíti az 1.1.1.-1.1.5. pontok szerinti feltételeket, de legkésőbb 2012. szeptember 1-jétől megfelel azoknak, úgy a 2.1. pont alapján időarányos, de legfeljebb 10 havi támogatást, a 2.2.-2.8. pontok alapján legfeljebb 4 havi időarányos támogatást igényelhet. 2. A támogatások fajlagos összegei és az igénybevétel részletes feltételei 2.1. Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

159 forint/fő

+ 900 000 forint/kistérséghez tartozó legfeljebb 500 fő lakosságszámú település, + 600 000 forint/kistérséghez tartozó 501-1 000 fő lakosságszámú település, + 93 000 forint/kistérséghez tartozó 1 000 fő feletti lakosságszámú település, amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.2.1., 2.3.-2.6. pontok szerinti feladatokat saját fenntartású költségvetési szervben látja el és e feladatok után jogosult e fejezet szerinti támogatásra, úgy + 2 000 000 forint/saját fenntartású költségvetési szervben ellátott feladat, amely esetében a 2.2.1., 2.3.-2.6. pontok szerinti feladatok egy-egy feladatnak számítanak, függetlenül attól, hogy e feladatokat egy vagy több költségvetési szervben látják el, de legalább 16 000 000 forint, és legfeljebb 23 400 000 forint társulásonként. A 2.2.1., 2.3.-2.6. pontok szerinti feladatok esetében a saját fenntartású költségvetési szerveiben ellátott feladatok számát 2012. január 31-ei állapotnak megfelelően kell meghatározni. A támogatás a többcélú kistérségi társulásokat a közszolgáltatási feladataik ellátásához és munkaszervezetük működési és fejlesztési kiadásaihoz a kistérséget alkotó települések száma és lakosságszáma szerint illeti meg. A támogatás kizárólag az e fejezetben foglalt feladatok ellátásához – e fejezet felhasználási szabályainak megfelelően –, a munkaszervezet működési és fejlesztési kiadásaira, a Tkt. tv. 2. § (1) bekezdése szerint vállalt feladatok, illetve egyes sportfeladatok ellátásához használható fel azzal, hogy a többcélú kistérségi társulás a támogatást a közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapellátási, mozgókönyvtári és belső ellenőrzési feladatokra csak abban az esetben fordíthatja, ha azokat az e fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelően látja el. 2.2. A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása 2.2.1. Közoktatási intézményi feladat A többcélú kistérségi társulás biztosítja, hogy saját fenntartásában működő, és a közoktatási feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok saját vagy társulásaik fenntartásában működő közoktatási intézmények megfeleljenek a Kiegészítő szabályok 2.1. vagy 2.2. pontja szerinti feltételeknek. Ennek teljesítése úgy történhet, hogy az intézmények fenntartásáról – a többcélú kistérségi társulás,

149

– a települési önkormányzatok által alkotott – a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8., 9. és 16. §-ai szerinti – intézményi társulások, vagy – a települési önkormányzatok önállóan gondoskodnak. Az egyes települési önkormányzatok által önállóan fenntartott intézmények után támogatás nem igényelhető. a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

98 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

Intézményi társulás által fenntartott intézmény óvodás és 1-4. évfolyamos tanulói után FAJLAGOS ÖSSZEG:

70 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

Intézményi társulás által fenntartott intézmény 5-8. évfolyamos tanulói után FAJLAGOS ÖSSZEG:

78 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A támogatás a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által fenntartott – a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő – óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára járó gyermekek, tanulók létszáma után igényelhető a következők szerint: aa) alaptámogatás vehető igénybe a fenti intézményekbe bejáró azon gyermekek, tanulók után, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai, illetve általános iskolai ellátást. A 20 000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok területén működő, intézményi társulás által fenntartott intézményekbe bejáró gyermekek, tanulók után az alaptámogatás abban az esetben vehető igénybe, ha a bejáró gyermekek, tanulók lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) az intézményi társulásban részt vevő településen van, ab) az intézmény székhelyén/telephelyén állandó lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező gyermekek, tanulók után az alaptámogatás 50%ának megfelelő támogatás vehető igénybe. E támogatás legfeljebb az aa) alpont szerint bejáró gyermekek, tanulók számával azonos számú gyermekek, tanulók után igényelhető, mely szabályt az 1-4., illetve 5-8. évfolyamon külön-külön kell alkalmazni. E támogatás szempontjából a külterületen lakó gyermekek, tanulók az intézmény székhelyén lakónak minősülnek. b) Autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás FAJLAGOS ÖSSZEG:

70 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

ba) A támogatás a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által fenntartott óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára az aa) alpont szerint bejáró

150

gyermekek, tanulók után vehető igénybe, amennyiben a fenntartó e gyermekek, tanulók utaztatását autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja. E támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek, tanulók mellett kísérő utazzon. bb) A támogatás 15%-a a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által fenntartott óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára járó, külterületen lakó gyermekek, tanulók után vehető igénybe, ha a fenntartó e gyermekek, tanulók utaztatását autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja. A támogatás igénylése és elszámolása a Kiegészítő szabályok 2.8. pontjában meghatározottak szerint történik. c) A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

100 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A támogatás a többcélú kistérségi társulás által fenntartott, – a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő – azon egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók létszáma után igényelhető, melynek az intézmény székhelyétől különböző településen tagintézménye működik. Amennyiben az egységes iskola része szakiskola is, úgy a szakiskola 9-10. évfolyamára, továbbá a szakképzés elméleti képzésére bejáró tanulók után vehető igénybe támogatás. Támogatás szempontjából bejáró tanulónak kizárólag az számít, akinek lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) nem az intézmény székhelye szerinti településen van. E támogatás a külterületen lakó gyermekek, tanulók után nem vehető igénybe. d) Tagintézményi támogatás FAJLAGOS ÖSSZEG:

70 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A támogatás a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott intézmény – székhelyétől különböző községben – tagintézményeként működő óvodába, iskola 1-4. évfolyamára járó gyermekek, tanulók után vehető igénybe abban az esetben, ha az intézmény megfelel a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeknek. A 2007. január 1-je után tagintézménnyé váló – intézményi társulás által fenntartott – iskola esetében további feltétel, hogy legfeljebb 1-6. évfolyammal működjön. Ha az intézmény óvodai és általános iskolai feladatot is ellát, az óvodai tagintézménybe járó gyermekek után támogatás abban az esetben is igénybe vehető, ha az általános iskolai tagintézmény 1-8. évfolyammal működik. E támogatás szempontjából az intézményi társulás által fenntartott intézményhez 2008. január 1-jét követően csatlakozó – korábban is tagintézményként működő – intézmény új tagintézménynek tekintendő. e) Kistelepülési tagintézményi támogatás

151

FAJLAGOS ÖSSZEG:

16 710 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

ea) A támogatás a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott intézmény székhelyétől különböző, 1500 fő és az alatti községben tagintézményként működő óvoda, iskola 1-4. évfolyamára járó gyermekek, tanulók után vehető igénybe. A támogatás abban az esetben is igénybe vehető, ha az intézmény nem felel meg a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeknek. A 2007. január 1-je után tagintézménnyé váló iskola esetében további feltétel, hogy a tagintézmény legfeljebb 1-6. évfolyammal működjön. E támogatás szempontjából az intézményi társulás által fenntartott intézményhez 2008. január 1-jét követően csatlakozó – korábban is tagintézményként működő – intézmény új tagintézménynek tekintendő. eb) A támogatás 1,2-szerese vehető igénybe a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet által meghatározott településeken működő tagintézménybe járó eba) óvodás gyermekek, ebb) az 1-4. évfolyamos tanulók után. Az ebb) alpont szerinti esetben további feltétel, hogy az intézmény a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 39/E. §-ában meghatározott feltételnek megfeleljen, és a tanulók integrációs nevelése 5. évfolyamtól biztosított legyen. Az érintett általános iskolai tagintézményben a kistelepülési tagintézményi támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az intézményben a foglalkozásokat, tanítási órákat a Közokt. tv.-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartsák meg. 2.2.2. Közoktatási szakszolgálati feladat Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

Nevelési tanácsadás; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztő felkészítés; logopédiai ellátás; gyógytestnevelés. FAJLAGOS ÖSSZEG:

11 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra

A többcélú kistérségi társulás alaptámogatást a Közokt. tv. 34. § a)-b), d)-f) és h) pontjai szerinti pedagógiai szakszolgálati feladatok közül legalább kettő ellátásának megszervezése esetén azon ellátottak után veheti igénybe, akiket a társulás – az e célra vezetett nyilvántartás szerint – a nevelési évek/tanévek során legalább az alábbi gyakorisággal részesít ellátásban: – logopédiai ellátás esetén legalább heti egy alkalommal,

152

– a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 5. § (2) bekezdésében és az 1. számú melléklete 6. és 7. pontjában meghatározottak figyelembevételével megszervezett gyógytestnevelés esetén legalább heti két alkalommal, – nevelési tanácsadás keretében nyújtott terápiás gondozás esetén 2012. évben legalább hat alkalommal, – továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás esetén 2012. évben legalább egy alkalommal, – gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés esetén a 4/2010. (I. 19.) OKM rendeletben meghatározott időkeretben. A többcélú kistérségi társulás a nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés szakszolgálati feladatok esetében az alaptámogatás kétszeresét veheti igénybe azon ellátottak után, akik számára a szolgáltatást lakóhelyükön, vagy abban a közoktatási intézményben biztosítja, ahol óvodai nevelésben részesülnek, illetve tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. Nevelési tanácsadás esetében a támogatás kizárólag a nevelési tanácsadó, a nevelési tanácsadás feladatait is ellátó egységes pedagógiai szakszolgálat által biztosított fejlesztő foglalkoztatásban, terápiás gondozásban részesült ellátottak után igényelhető. A 2012. évben legalább hat alkalommal történő ellátásba a gyermek, a tanuló vizsgálata – melynek eredményeként az ellátásba vétel megállapításra kerül – nem számítható be, csak a szakvélemény alapján végzett tényleges fejlesztés, terápiás gondozás. Logopédiai ellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehetők figyelembe – a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 29. § (1) bekezdésének rendelkezése szerinti – a kizárólag az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát szolgáló szűrővizsgálaton részt vevők. A többcélú kistérségi társulás a vállalt közoktatási szakszolgálati feladatot elláthatja az általa fenntartott intézményben, vagy – megállapodás alapján – települési önkormányzat, önkormányzati társulás vagy központi költségvetési szerv fenntartásában működő intézmény/intézmények útján a 4/2010. (I. 19.) OKM rendeletben foglaltaknak megfelelően. A közoktatási feladatokhoz a támogatás a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeknek megfelelő intézmények, továbbá a 2.2.1. pont e) alpont szerinti támogatással érintett tagintézmények működési és fejlesztési kiadásához, valamint a pedagógiai szakszolgálati feladatok működési és fejlesztési kiadásaihoz használható fel. 2.3. A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak támogatása Többcélú kistérségi, társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

180 000 forint/fő

Intézményi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

60 000 forint/fő

A többcélú kistérségi társulás a támogatásra akkor jogosult, ha biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartozó, a Szoctv. szerinti szakosított ellátást biztosító intézmények közül legalább egy intézmény társult formában történő fenntartását: – időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthona,

153

– időskorúak vagy fogyatékos személyek gondozóháza, – pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona, – hajléktalanok átmeneti szállása. A társult formában történő intézményfenntartás követelménye akkor teljesül, ha a többcélú kistérségi társulás: – ezen intézmény(ek)et fenntartja, vagy – biztosítja, hogy a korábban legalább két települési önkormányzat által külön-külön fenntartott intézményeket intézményi társulás egy intézményként tartsa fenn, és az így létrehozott intézmény magasabb szakmai, gazdasági hatékonysággal működjön. A többcélú kistérségi társulás támogatást kizárólag a) a 2009. január 31-éig a többcélú kistérségi társulás fenntartásába átadott intézményben, továbbá b) intézményi társulás által fenntartott – 2008. évben e jogcímen támogatásban részesülő – intézményben ellátottak után vehet igénybe. A támogatás az intézményi ellátottak után illeti meg a többcélú kistérségi társulást. A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő intézmények fenntartása során felmerülő működési kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz, ezen intézmények fejlesztéséhez használható fel. 2.4. A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a Szoctv. szerinti következő szociális alapszolgáltatási feladatok közül legalább kettő biztosítása esetén, melyeket a Kiegészítő szabályok 3.1. pontja szerinti feltételeknek megfelelően lát el: – családsegítés, – szociális étkeztetés, – házi segítségnyújtás, – időskorúak nappali intézményi ellátása, – pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása, – fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása, – hajléktalanok nappali intézményi ellátása. E feladatok ellátásához kizárólag abban az esetben igényelhető támogatás, ha a) az abban részt vevő települési önkormányzatok legalább két szociális alapszolgáltatási feladat ellátásában részt vesznek, és b) a Társulás által ellátott valamennyi alapszolgáltatási feladat esetében a részt vevő települési önkormányzatok száma és lakosságszáma megfelel az 1.1.2. pont szerinti feltételeknek. Egy települési önkormányzatot attól a teljes hónaptól lehet a támogatás szempontjából figyelembe venni, amikortól legalább két alapszolgáltatási feladat – e fejezet szerinti feltételeknek megfelelő – ellátásában részt vesz.

154

A Szoctv. 120-122. §-a alapján kötött szerződés, vagy külön megállapodás útján ellátott feladatra támogatás nem vehető igénybe, de az érintett települési önkormányzatokat – az 1.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez – a többcélú kistérségi társulás szociális alapszolgáltatási feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. a) Családsegítés Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

320 forint/fő

Intézményi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

288 forint/fő

A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a Szoctv. alapján és a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint gondoskodik a családsegítés feladatának ellátásáról. A támogatás a feladat ellátásában részt vevő települések lakosságszáma után illeti meg a többcélú kistérségi társulást. Egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában megszervezett feladatellátást lehet figyelembe venni. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a feladat ellátásáról az általa fenntartott intézmény vagy intézményi társulások útján gondoskodik, úgy az ellátott települési önkormányzatok, illetve az intézményi társulásban részt vevő települési önkormányzatok e feladatra működési engedéllyel nem rendelkezhetnek, önállóan nem foglalkoztathatnak családsegítőt. b) Szociális étkeztetés Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

6 500 forint/fő

Intézményi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

4 000 forint/fő

A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a Szoctv. alapján és a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint gondoskodik a szociális étkeztetés feladatának ellátásáról. A támogatás az étkeztetésben ellátottak száma után illeti meg a többcélú kistérségi társulást. Egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában megszervezett feladatellátást lehet figyelembe venni. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a feladat ellátásáról az általa fenntartott intézmény vagy intézményi társulások útján gondoskodik, úgy az ellátott települési önkormányzatok, illetve az intézményi társulásban részt vevő települési önkormányzatok e feladatra működési engedéllyel nem rendelkezhetnek. c) Házi segítségnyújtás Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

60 000 forint/fő

155

Intézményi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

40 000 forint/fő

A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a Szoctv. alapján és a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint gondoskodik a házi segítségnyújtás feladatának ellátásáról. A támogatás a többcélú kistérségi társulást az ellátottak száma alapján illeti meg. A támogatás arra az ellátotti létszámra is igényelhető, amely a külön jogszabályban foglalt szociális gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti számot meghaladja. Egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában megszervezett feladatellátást lehet figyelembe venni. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a feladat ellátásáról az általa fenntartott intézmény vagy intézményi társulások útján gondoskodik, úgy az ellátott települési önkormányzatok, illetve az intézményi társulásban részt vevő települési önkormányzatok e feladatra működési engedéllyel nem rendelkezhetnek, önállóan nem foglalkoztathatnak gondozót. d) Időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos és demens személyek és a hajléktalanok nappali intézményi ellátása Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

90 000 forint/fő

Intézményi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

30 000 forint/fő

A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a Szoctv. alapján és a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint gondoskodik az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a hajléktalanok, a demens, valamint a fogyatékos személyek nappali intézményei közül legalább egy alapszolgáltatás kistérségi szintű biztosításáról. Egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában megszervezett nappali ellátást biztosító intézmény(ek)ben ellátottak után igényelhető támogatás. A támogatás a többcélú kistérségi társulást az ellátásban részt vevők száma alapján illeti meg. A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő alapszolgáltatási feladatok ellátása és megszervezése során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz használható fel. 2.5. A többcélú kistérségi társulások gyermekek átmeneti gondozási feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

320 000 forint/fő

Intézményi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

160 000 forint/fő

156

A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely biztosítja, hogy a kistérség területén valamennyi – korábban települési önkormányzat által fenntartott –, a gyermekek átmeneti gondozását biztosító alábbi intézmény társult formában működjön: – a helyettes szülői hálózat, – a gyermekek átmeneti otthona, – a családok átmeneti otthona. E társult intézményi ellátásnak a Gyvt. alapján és a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerinti biztosításáról a többcélú kistérségi társulás gondoskodik. A társult formában történő intézményfenntartás követelménye akkor teljesül, – ha a többcélú kistérségi társulás ezen intézményeket fenntartja, vagy – a kistérség területén valamennyi intézmény fenntartásáról intézményi társulások gondoskodnak. A többcélú kistérségi társulás támogatást kizárólag a) a 2009. január 31-éig a többcélú kistérségi társulás fenntartásába átadott intézményben, továbbá b) intézményi társulás által fenntartott – 2008. évben e jogcímen támogatásban részesülő – intézményben ellátottak után vehet igénybe. A támogatás a többcélú kistérségi társulást az általa biztosított ellátásban részt vevő intézményi ellátottak után illeti meg. A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő intézmények fenntartása során felmerülő működési kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz, ezen intézmények fejlesztéséhez használható fel. 2.6. A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 200 forint/fő

Intézményi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

600 forint/fő

A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a Gyvt. szerinti következő egyes gyermekjóléti alapellátási feladatok közül legalább egy ellátás biztosítása esetén, melyet a Kiegészítő szabályok 3.6. pontja szerinti feltételeknek megfelelően intézményfenntartóként, vagy a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulások útján lát el: – a gyermekjóléti szolgáltatás, – a gyermekek napközbeni ellátása, valamint – a gyermekek átmeneti gondozása. A támogatás a feladat ellátásában részt vevő települések 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosainak száma alapján illeti meg a többcélú kistérségi társulást. Több ellátás biztosítása esetén a többcélú kistérségi társulást feladatonként illeti meg a támogatás. Egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában megszervezett feladatellátást lehet figyelembe venni.

157

A Gyvt. 96-97. §-a alapján kötött szerződés, vagy külön megállapodás útján ellátott feladatra támogatás nem vehető igénybe, de az érintett települési önkormányzatokat – az 1.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez – a többcélú kistérségi társulás gyermekjóléti alapellátási feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő feladatok ellátása és megszervezése során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz használható fel. 2.7. A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatainak támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

800 000 forint/könyvtári szolgáltató hely

A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a mozgókönyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához. A támogatás megállapítása során kizárólag a nyilvános könyvtárral nem rendelkező, könyvtári szolgáltató hely kialakítását biztosító – a Kiegészítő szabályok 4. pontja szerinti feltételeknek megfelelő – települési önkormányzatok számát lehet figyelembe venni. A könyvtári szolgáltató helynek a) 1 500 fő vagy az alatti lakosságszámú települések esetén hetente legalább két napon, hetente összesen minimum hat órás, b) 1 500 fő feletti települések esetén hetente legalább négy napon, hetente összesen minimum tizenkét órás nyitvatartást kell biztosítania. A támogatás a mozgókönyvtári feladat szervezése és ellátása, valamint közösségi programok szervezése során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz használható fel. A támogatás – a többcélú kistérségi társulás döntése alapján – felhasználható könyvtárbusz működtetésére is, amennyiben a nyilvános könyvtárral vagy szolgáltató hellyel rendelkező települési önkormányzat olyan településrészen biztosítja a feladatellátást, ahonnan a könyvtár (vagy a szolgáltató hely) távol van, vagy nehezen közelíthető meg. A támogatás felhasználható olyan átalakításhoz vagy bővítéshez is, amely lehetővé teszi, hogy a könyvtári szolgáltató hely egyben közösségi színtérként is működhessen. Amennyiben a könyvtári szolgáltató hely közösségi színtérként is működik, a nyitvatartási időre vonatkozó kötelezettség közművelődési programok szervezésével és tartásával is teljesíthető. A támogatás kizárólag a szakmai célokkal összefüggő kiadásokra fordítható. 2.8. A többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

63 200 forint/költségvetési szervek száma alapján számított mutatószám

A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a helyi önkormányzatokról szóló törvény, az államháztartásról szóló jogszabályok, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szabályai alapján – a Kiegészítő szabályok 5. pontja szerinti feltételeknek megfelelően – gondoskodik a belső ellenőrzési feladat ellátásáról. A többcélú kistérségi társulás biztosítja a belső ellenőrzési feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok, azok polgármesteri hivatalainak, illetve körjegyzőségeinek, önmaga és munkaszervezetének belső ellenőrzését, valamint a települési önkormányzatok,

158

intézményi társulások és a Társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felügyeleti jellegű ellenőrzését. A többcélú kistérségi társulást a belső ellenőrzési feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulás, intézményi társulás és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek száma alapján alaptámogatás illeti meg az alábbiak szerint: – az alaptámogatás valamennyi települési önkormányzat száma, a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szerveinek, a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények 2007. január 1-jét követő átszervezése során létrejött tagintézményeinek, továbbá a 3 500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szerveinek száma alapján, valamint – a 3 500 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok költségvetési szervei közül legfeljebb a 3 500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szerveivel azonos számú költségvetési szerv után igényelhető. Az alaptámogatás kétszerese vehető igénybe a 3 500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szerveinek száma alapján, amennyiben a többcélú kistérségi társulás saját feladatellátásában gondoskodik a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról. A támogatás felhasználható a belső ellenőrzési feladat szervezése és ellátása során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz. Kiegészítő szabályok: 1. Általános szabályok 1.1. A többcélú kistérségi társulás az e fejezet 2.2-2.6. és 2.8. pontjai szerinti támogatások közül kizárólag azokat igényelheti, amelyekhez tartozó feladatok ellátásában: a) a kistérséghez tartozó települések több mint fele részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy b) a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának felét. 1.2. A 2.2-2.6. és 2.8. pont szerinti feladatok kizárólag attól a teljes hónaptól tekinthetők ellátottnak, amelytől a többcélú kistérségi társulás teljesíti a Kiegészítő szabályok 1.1. pontja szerinti feltételeket. Amennyiben egy feladat esetében 2012. december 31-e előtt részben vagy a kistérség egészében megszűnik a feladatellátás, illetve nem teljesülnek – a feladatellátásra vonatkozó – e fejezet szerinti feltételek, úgy a többcélú kistérségi társulás – részben vagy egészben – nem jogosult az adott feladat vonatkozásában támogatásra. Amennyiben az adott feladat vonatkozásában a többcélú kistérségi társulás támogatásra nem jogosult, és ennek következtében nem tudja teljesíteni az 1.1.1. pontban foglalt feltételeket, úgy nem jogosult az e fejezetben meghatározott támogatások igénybevételére. 1.3. A 2.2. pontban szereplő feladatok támogatásának további feltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás Közokt. tv. 85. § (4) bekezdése szerinti – két évnél nem régebben felülvizsgált – önálló intézkedési tervében foglaltakat betartsa. Amennyiben a kistérségben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek, tanuló beiskolázása meghiúsul, úgy a Társulás nem jogosult e fejezet szerinti támogatásokra.

159

1.4. A többcélú kistérségi társulás az e fejezet 2.1., 2.2.2., 2.3-2.8. pontjai szerinti támogatásokat – azok felhasználási szabályainak megfelelően – felhasználhatja az általa vállalt bármely olyan feladathoz, amelynek ellátásához a 2.2-2.8. pontok szerint normatív támogatásban részesült. A többcélú kistérségi társulás a 2.2.1. pont szerinti támogatást kizárólag az általa, valamint az intézményi társulás által fenntartott, Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő azon intézményekre fordíthatja, amelyek után támogatásban részesült. 1.5. Az adott kistérség határán átnyúló feladatellátás esetében a támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényli, amely: –

– –

a 2.2.-2.3. pontok, a 2.4. pont b) alpontja, a 2.4. pont d) alpontja és 2.5. pont szerinti feladatok esetében az ellátást biztosító intézményt fenntartja, vagy amelynek tagja az intézményi társulás székhely települése, a 2.4. pont a) alpontja, a 2.4. pont c) alpontja és a 2.6. pont szerinti feladatoknál e szolgáltatásokat a kistérségen kívüli települések lakosai számára biztosítja, a 2.8. pont szerinti feladatellátást a kistérségen kívüli települési önkormányzatok költségvetési szervei számára biztosítja.

A 2.4. pont szerinti feladatok esetében a kistérség határán átnyúló települések esetében nem feltétel, hogy a többcélú kistérségi társulás által ellátott – legalább két szociális alapszolgáltatási – feladatban részt vegyenek. 1.6. Az egyes feladatok ellátásához igénybe vett támogatás elszámolása a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján és feladatonként, a költségvetési évben jogszerűen elszámolt kiadások és vállalt kötelezettségek figyelembevételével történik. 1.7. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatait a 2011. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2012. január 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni. Az e fejezet szerinti támogatásokat a Tkt. tv. 2012. január 1-jén hatályos melléklete szerinti kistérségekben megalakult többcélú kistérségi társulások igényelhetik. 1.8. Az e fejezet 2.3-2.8. pontjai szerinti támogatások esetében a többcélú kistérségi társulás egy tizedesre kerekített mutatószámok alapján részesül támogatásban. 2. A közoktatási intézményi és támogatásokkal összefüggő szabályok

szakszolgálati

feladatok

ellátásához

kapcsolódó

2.1. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás, illetve – a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti – intézményi társulás e pont szerinti feltételeket teljesítő intézményt tart fenn, igényelheti a 2.2.1. pont szerinti támogatásokat. Azon települési önkormányzatokat, melyek önállóan tartják fenn intézményeiket, kizárólag abban az esetben lehet a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe venni, ha az intézmények teljesítik a Kiegészítő szabályok 2.1.1. pont a), illetve c) alpontjai és a Kiegészítő szabályok 2.1.2. a), illetve c) pontjai szerinti feltételeket. 2.1.1. Az óvodákban a) az óvodai csoportok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak

160

–

a 2012/2013. nevelési évben indított valamennyi óvodai csoportban együttesen a 75%-át;

b) amennyiben az óvoda fenntartásáról legalább 5 települési önkormányzat intézményi társulásban gondoskodik, és a települések átlagos lakosságszáma nem éri el az 500 főt, az óvodai csoportok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak –

a 2012/2013. nevelési évben valamennyi óvodai csoportban együttesen a 65%át;

c) amennyiben az óvodát 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat, vagy olyan intézményi társulás tartja fenn, melynek tagja 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat, úgy az óvodai csoportok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak –

a 2012/2013. nevelési évben valamennyi óvodai csoportban együttesen a 100%-át.

2.1.2. Az iskolákban a) az osztályok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámának –

a 2012/2013. tanévben indított 1-4. és 5-8. évfolyamokon együttesen a 75%-át;

b) amennyiben az iskola fenntartásáról legalább 5 települési önkormányzat társulásban gondoskodik, és a települések átlagos lakosságszáma nem éri el az 500 főt, valamint az oktatás egy ellátási helyen történik, az osztályok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak –

a 2012/2013. tanévben indított 1-4. és 5-8. évfolyamokon együttesen a 65%-át;

c) amennyiben az iskolát 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat, vagy olyan intézményi társulás tartja fenn, melynek tagja 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat, úgy az osztályok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak –

a 2012/2013. tanévben az 5-8. évfolyamokon együttesen a 100%-át, az 14. évfolyamokon együttesen a 75%-át;

d) amennyiben az iskola a többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskolaként működik, úgy a 2012/2013. tanévben a 9-13. évfolyamokon az osztályokra vonatkozó – a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszám 100%-a – átlaglétszámok egyes osztályokba járó tanulók számával súlyozott átlagát szükséges kiszámítani. Az intézményben tanulók átlaglétszámának el kell érnie az így kiszámított átlagot. 2.1.3. Az átlaglétszám számításánál figyelmen kívül hagyhatóak azon intézmények, amelyekben a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok vannak, és amely intézmények alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai

161

kisebbségi feladatok ellátását. A többcélú kistérségi társulás abban az esetben igényelhet támogatást ezen intézmények után, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: – az intézményt a többcélú kistérségi társulás, illetve intézményi társulás tartja fenn, – az átlaglétszám-számításnál a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett önálló csoportok, osztályok létszámát és az önálló csoportok, tanulócsoportok számát figyelmen kívül hagyva az átlaglétszámok megfelelnek a fenti – átlaglétszám számítására vonatkozó – szabályoknak, – a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok átlaglétszámának – évfolyamoktól függetlenül – el kell érnie a 2012/2013. nevelési évben és tanévben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65%át, – amennyiben egy osztályban nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoport van, amely eléri az előző bekezdés szerinti létszámot, úgy a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportot is beleértve kell elérnie az osztály átlaglétszámának a Közokt. tv. 3. számú mellékletében meghatározott csoport, illetve osztály átlaglétszám 65%-át. – a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok a nem nemzetiségi csoportokkal, osztályokkal is egybeszámíthatók az átlaglétszám-feltételek teljesülésének érdekében. 2.1.4. Nem vehető igénybe a közoktatási feladatra támogatás a Kiegészítő szabályok 2.1.1.-2.1.3. pontjai szerinti feltételeket teljesítő, –

2009. január 1-jét követően intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás fenntartásába kerülő, továbbá

–

2009. január 1-jét követően a Közokt. tv. 121. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti intézményátszervezésben érintett

közoktatási intézményekbe járó gyermekek, tanulók után, ha a) a fenntartó intézményi társulás székhely települése nem egyezik meg a közoktatási intézmény székhelye szerinti településsel, vagy b) az általános iskolai feladatot is ellátó – intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott – közoktatási intézmény a székhelye szerinti településen nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működik, vagy c) a fenntartó intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, középfokú oktatás) több önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt tart fenn. A fenti esetekben az intézményi társulásban tag települési önkormányzatokat – az 1.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez – a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. 2.2. A Kiegészítő szabályok 2.1. pont szerinti feltételeket nem teljesítő óvodákat és általános iskolákat fenntartó intézményi társulásban tag települési önkormányzatokat az ebben a pontban meghatározott esetekben – az 1.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez – a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. Ezen intézményekbe járó gyermekek, tanulók után azonban a közoktatási feladatra támogatás nem igényelhető.

162

2.2.1. Ha az óvoda fenntartásáról intézményi társulás vagy a többcélú kistérségi társulás gondoskodik, úgy az óvodai csoportok átlaglétszáma két fővel lehet kevesebb a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak: – a 2012/2013. nevelési évben indított valamennyi óvodai csoportban a 75%-ánál. 2.2.2. Ha az általános iskola fenntartásáról intézményi társulás vagy a többcélú kistérségi társulás gondoskodik, úgy az általános iskolákban az osztályok átlaglétszáma két fővel lehet kevesebb a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak: – a 2012/2013. tanévben indított 1-4. és 5-8. évfolyamon együttesen a 75%-ánál. 2.2.3. Ha az óvoda, iskola fenntartásáról legalább 3 települési önkormányzat társulásban gondoskodik: – a 2012/2013. nevelési évben az óvodai csoportok és az általános iskola 14. évfolyam esetén a csoportok, illetve az osztályok átlaglétszáma együttesen eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport/osztály átlaglétszámnak az 50%-át, – amennyiben az 5-8. évfolyamon az oktatás egy ellátási helyen történik, úgy 2012/2013. tanévben az 5-8. évfolyam esetén az osztályok átlaglétszáma együttesen eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak az 50%-át. 2.3. A gyermekek, tanulók számának meghatározása az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából: 2.3.1. Az átlaglétszám számításánál az önálló OM azonosítóval rendelkező intézmény tekintendő egy intézménynek. Az átlaglétszám számítás és támogatás szempontjából az azonosító számmal rendelkező tanulók és alkalmazottak, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek vehetők figyelembe. 2.3.2. A gyermekek, tanulók létszámának számításánál a Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész 1. a), b), d) és f) pontjaiban és a 3. számú melléklete II. rész 3. pontjában foglalt előírásokat is figyelembe kell venni. 2.3.3. Az átlaglétszámot összevont óvodai csoportok esetén az összevont és a nem összevont óvodai csoportokra vonatkozóan együttesen, az általános iskola 14. évfolyamán az összevont és a nem összevont osztályokra vonatkozóan együttesen kell teljesíteni. Az összevont csoportokat, illetve 1-4. évfolyamon az összevont osztályokat egy csoportként, illetve osztályként kell figyelembe venni. 2.3.4. Az 5-8. évfolyamon az osztályösszevonás az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából nem ismerhető el. Ezen intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat nem lehet a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe venni. 2.3.5. A gyógypedagógiai nevelés, oktatás céljából létrehozott csoportokat, osztályokat az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 2.3.6. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete közötti, a NATO Légiszállítást Kezelő Szervezetnek a Magyar Köztársaság területén

163

való településéről és működéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvény szerinti szerződés alapján Magyarországra érkező delegáció gyermekei és tanulói részére szervezett csoportokat, osztályokat az átlaglétszám és a támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 2.3.7. Azon települési önkormányzat, amelynek a területén – önkormányzati fenntartásban – nem működik közoktatási intézmény vagy intézményegység, az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából az egyes óvodai, iskolai évfolyamok tekintetében legfeljebb egy intézményfenntartó társulás tagjaként vehető figyelembe. 2.3.8. Azon települési önkormányzatot, amely önállóan is tart fenn óvodát, illetve általános iskolát, kizárólag abban az esetben lehet közoktatási intézményi társulás tagjaként átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából figyelembe venni, ha más, területén működő óvodát, illetve általános iskolát intézményi társulás székhelyeként tart fenn. 2.3.9. Az óvodai nevelésben részesülő azon gyermekek után is igénybe vehető támogatás, akik 2012. december 31-éig, vagy – a Közokt. tv. 24. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést igénybe veszik. Azon gyermekek után, akik negyedik és ötödik életévüket betöltötték és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést igénybe veszik, szintén igényelhető a hozzájárulás. 2.3.10. Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe venni azokat a bölcsődés korú, második életévüket betöltő gyermekeket is, akiknek nevelését a Közokt. tv. 33. § (14) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között biztosítják. 2.4. A közoktatási intézményi feladat az egyes települések tekintetében akkor tekinthető ellátottnak, ha a településen található valamennyi – települési önkormányzat, intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás fenntartásában levő – közoktatási intézmény 2012. évben teljesíti a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 8. mellékletének III. fejezetében foglalt és e törvény 8. melléklet III. fejezete Kiegészítő szabályainak 2.1. vagy 2.2. pontja szerinti átlaglétszám-feltételeket. 2.5. A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások kizárólag az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után vehetők igénybe, amelynek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, továbbá OM azonosítóval rendelkezik, a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett és nyilvántartásba vették. Az intézményi társulások esetében további feltétel az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása. 2.6. A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások igénybevétele és az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül. 2.7. A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.

164

2.8. A közoktatási intézményi feladat esetében a feladat ellátásához kapcsolódó támogatások megállapítása – az autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók számának és az ehhez kapcsolódó támogatás meghatározásának kivételével – a tervezésnél a többcélú kistérségi társulás által közölt tényleges – a tárgyévet megelőző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok –, illetve a költségvetési évben induló tanévre becsült, tanévi nyitó létszámok figyelembevételével történik. Az elszámolásnál az intézményi társulás, illetve többcélú kistérségi társulás szintjén figyelembe vett ellátottak, oktatottak 2011/2012. tanévi nyitó létszámát és a 2012/2013. tanévi nyitó létszámát kell figyelembe venni. Az autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók után a szolgáltatás megkezdésének hónapjától támogatás vehető igénybe: – a 2011/2012. tanév tekintetében időarányosan, legfeljebb 8 hónapra, – a 2012/2013. tanév tekintetében időarányosan, legfeljebb 4 hónapra. Az elszámolásnál az intézményi társulás, illetve többcélú kistérségi társulás szintjén figyelembe vett, a 2011/2012. tanévben és a 2012/2013. tanévben utaztatott gyermekek, tanulók számát kell figyelembe venni a közoktatási intézmények vezetőjének adatszolgáltatása alapján. 2.9. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, és fejlesztő felkészítés esetében az ellátottak után igényelt támogatás elszámolása a következők szerint történik: az ellátottak – 2012. január 1-je és 2012. augusztus 31-e közötti száma: az ezen időszakban a felösszesített heti ellátotti létszám osztva a 2012. év ellátási heteinek számával, – 2012. szeptember 1-je és 2012. december 31-e közötti száma: az ezen időszakban a felösszesített heti ellátotti létszám osztva a 2012. év ellátási heteinek számával. Ellátási hétnek –

2012. január 1-jétől 2012. június 30-áig tartó időszakra vonatkozó tanítási heteket, továbbá – 2012. szeptember 1-jétől 2012. december 31-éig tartó időszakra vonatkozó tanítási heteket tekintjük. Az ellátotti létszámban egy héten egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe. 3. A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 3.1. A többcélú kistérségi társulás a 2.4. pontban foglalt szociális alapszolgáltatási feladatok ellátását biztosíthatja: – intézményfenntartóként, – szervező tevékenységével létrehozott olyan – a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti – intézményi társulások útján, melyek: = lakosságszáma az étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás és nappali intézményi ellátás alapszolgáltatási feladatok esetében legalább 3 000 fő. Amennyiben ez azért nem teljesíthető, mert a többcélú kistérségi társulásban a feladatot vállaló települési önkormányzatok együttes

165

lakosságszáma nem éri el a 3 000 főt, úgy közvetlenül a többcélú kistérségi társulásnak kell a feladatellátást biztosítania, = feladatellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan e feladat ellátását nem biztosíthatják, nem rendelkezhetnek az adott feladat ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel, – a Szoctv. 120-122. §-a alapján kötött szerződés útján, kivéve a 2.4. pont b) alpontja szerinti szociális étkeztetést, továbbá – írásban kötött külön megállapodás keretében, a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye útján, kivéve a 2.4. pont b) alpontja szerinti szociális étkeztetést. 3.2. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.4. pontban foglalt szociális alapszolgáltatási feladatok ellátásáról – külön megállapodás keretében – a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye útján gondoskodik, úgy a többcélú kistérségi társulás társulási megállapodásában ezt rögzíteni szükséges. Az adott feladat ellátására a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást kötő települési önkormányzat vagy intézménye működési engedélyének legalább további két települési önkormányzat közigazgatási területére kell kiterjednie, és így a települések lakosságszámának együttesen legalább 3000 főnek kell lennie. További feltétel, hogy azon települési önkormányzatok és intézményeik, melyek területén a többcélú kistérségi társulás a szociális alapszolgáltatás(ok) biztosításáról – külön megállapodás keretében – gondoskodik, nem rendelkezhetnek az adott szociális alapszolgáltatás(ok) ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel. 3.3. A szociális étkeztetés esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma osztva 251-gyel; elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak számának alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. Egy ellátott egy ellátási napon csak egyszer vehető figyelembe. 3.4. A házi segítségnyújtás esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma osztva 251-gyel; elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási naplója alapján naponta összesített ellátottak számának alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. Egy ellátott egy ellátási napon csak egyszer vehető figyelembe. 3.5. Az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos és demens személyek, és a hajléktalanok nappali intézményi ellátása esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 251-gyel; elszámolásnál az időskorúak, a hajléktalanok, a demens, valamint a fogyatékos személyek esetében a naponta ellátottak, a pszichiátriai és a szenvedélybetegek esetében a Szoctv. 94/B. §-a, illetve a 94/D. §-a szerinti, az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak – gondozási napló (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített – számának (a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap) alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. A hozzájárulás az éves átlaglétszámra a működési engedélyben szereplő létszám erejéig vehető figyelembe. A hajléktalanok számára nappali ellátást nyújtó intézményben (nappali melegedő) az elszámolás alapja a külön jogszabályban meghatározott látogatási napló alapján számított létszám, amely naponként nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosánál.

166

3.6. A többcélú kistérségi társulás a 2.6. pontban foglalt gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátásáról gondoskodhat: – intézményfenntartóként, – szervező tevékenységével létrehozott olyan Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerint létrehozott intézményi társulások útján, melyek: = lakosságszáma legalább 5 000 fő. Amennyiben ez azért nem teljesíthető, mert a többcélú kistérségi társulásban a feladatot vállaló települési önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el az 5 000 főt, úgy közvetlenül a többcélú kistérségi társulásnak kell a feladatellátást biztosítania, = feladatellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan e feladat ellátását nem biztosíthatják, nem rendelkezhetnek az adott feladat ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel, – a Gyvt. 96-97. §-a alapján kötött szerződés útján, továbbá – írásban kötött külön megállapodás keretében, a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye útján. 3.7. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.6. pontban foglalt feladatokról – külön megállapodás keretében – a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye útján gondoskodik, úgy a többcélú kistérségi társulás társulási megállapodásában ezt rögzíteni szükséges. Az adott feladat ellátására a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást kötő települési önkormányzat vagy intézménye működési engedélyének legalább további két települési önkormányzat közigazgatási területére kell kiterjednie, és így a települések lakosságszámának együttesen legalább 5 000 főnek kell lennie. További feltétel, hogy azon települési önkormányzatok és intézményeik, melyek területén a többcélú kistérségi társulás a gyermekjóléti alapellátás(ok) biztosításáról – külön megállapodás keretében – gondoskodik, nem rendelkezhetnek az adott gyermekjóléti alapellátás(ok) ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel. 3.8. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.5. pont szerinti gyermekek átmeneti gondozási feladatról a feltételeknek megfelelően gondoskodik és a feladat ellátásához e fejezet szerint normatív támogatásban részesül, úgy a 2.6. pont szerinti gyermekek átmeneti gondozása alapellátási feladatra támogatás nem igényelhető. 3.9. A 2.3. és 2.5. pont szerinti feladatoknál az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365tel; elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. 3.10. Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (tartós és átmeneti szociális intézményben, bölcsődében, családi napköziben, gyermekek átmeneti gondozását biztosító és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony – a kórházi és a gyermekvédelmi szakellátást kivéve – egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik.

167

3.11. A 2.3.-2.6. pontokban szereplő feladatok után abban az esetben igényelhető a 2.3.2.6. pontok szerinti támogatás a teljes költségvetési évre, ha az e pontokban foglalt feltételeket teljesítő szolgáltató: – a 2.4. és 2.6. pontokban szereplő feladatok esetében legkésőbb 2012. január 31éig, – a 2.3. és 2.5. pontokban szereplő feladatok esetében az ott megjelölt feltételek szerint rendelkezik az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti érvényes és hatályos működési engedéllyel. Amennyiben a feladatellátás év közben kezdődik meg, illetve a fenntartó a feladat ellátásához szükséges működési engedélyt év közben szerzi meg, vagy az ellátási terület bővül, úgy az ellátott feladatok, illetve a feladatellátáshoz csatlakozó települések után időarányos támogatás igényelhető. Ebben az esetben a támogatási jogosultság kezdete a működési engedély hatálybalépését követő hónap első napja. A 2.3. és a 2.5. pont szerinti feladatok esetében a támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a feladatot ellátó intézmény(ek) működési engedélye(i) legalább a Kiegészítő szabályok 1.1. pontja szerinti településekre kiterjedjen(ek). 3.12. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.3.-2.6. pontokban foglalt feladatok ellátását a Ttv. 8. §-a, 9. §-a és 16. §-a szerinti intézményi társulás útján biztosítja, úgy a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi települési önkormányzatnak rendelkeznie kell. 3.13. A házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó támogatás nem igényelhető azonos időszakban, ugyanazon ellátott után az időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos és demens személyek, és hajléktalanok nappali intézményi ellátásához kapcsolódó támogatással. 3.14. A szociális étkeztetéshez kapcsolódó támogatás nem igényelhető azonos időszakban, ugyanazon ellátott után a pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos és demens személyek, és hajléktalanok nappali intézményi ellátásához kapcsolódó támogatással. 4. A mozgókönyvtári és közművelődési feladatok ellátásához kapcsolódó támogatással összefüggő szabályok A többcélú kistérségi társulás abban az esetben igényelheti a támogatást, ha legalább négy, nyilvános könyvtárral nem rendelkező – könyvtári szolgáltató hely kialakítását biztosító – települési önkormányzat számára az alábbiak szerint biztosítja a mozgókönyvtári szolgáltatásokat: – A nyilvános könyvtárral nem rendelkező települési önkormányzatok nyilvános könyvtártól (a továbbiakban: szolgáltató) megrendelik a könyvtári szolgáltatásokat. A többcélú kistérségi társulás szerződést köt a szolgáltatóval. – A nyilvános könyvtárral nem rendelkező települési önkormányzatok (vagy a többcélú kistérségi társulás) könyvtári szolgáltató hely kialakításáról gondoskodnak, amelyekben a szolgáltató által kiszállított könyvtári állomány elhelyezhető, a könyvtári eszközök biztonságos tárolása megoldható, és ahol a megrendelt könyvtári szolgáltatások fogadhatók.

168

– A többcélú kistérségi társulás gondoskodik a megrendelt könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges egyéb feltételek biztosításáról, különösen a nyilvános könyvtár és a könyvtári szolgáltató hely közötti információcseréről, a megrendelések fogadásáról, a dokumentumáramlást biztosító szállítóeszköz működtetéséről. – A többcélú kistérségi társulás a támogatásból hozzájárulhat a szolgáltató könyvtár által kialakított kistérségi információs portál működtetéséhez is – kapcsolódva a Rokka (kulturális fonál) és a Portál programhoz. 5. A belső ellenőrzési feladatok ellátásához kapcsolódó támogatással összefüggő szabályok 5.1. A többcélú kistérségi társulás a belső ellenőrzési feladat ellátásáról – saját feladatellátás esetén intézményfenntartással, vagy munkaszervezeti feladatellátás keretében (önálló munkaszervezetében, vagy a munkaszervezet feladatával megbízott önkormányzati hivatal szervezeti egységében), illetve külső szolgáltató bevonásával, – intézményi társulás(ok) útján gondoskodik. 5.2. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a belső ellenőrzés biztosításáról intézményi társulások útján gondoskodik, úgy az egyes intézményi társulásban legalább hét települési önkormányzatnak részt kell vennie. A többcélú kistérségi társulás az intézményi társulások szakmai munkáját az ellenőrzési programok készítésére, az ellenőrzés lebonyolítására, realizálására vonatkozó belső ellenőrzési módszertan összehangolásával segíti. 5.3. A támogatásnál elismerhető költségvetési szervek száma meghatározásánál figyelembe veendő időpontok: – Az 1.2. pontban meghatározott feltételek 2012. január 31-éig történő teljesítése esetén 2012. január 31-e. – A 2012. január 31-ét követően megkezdett feladatellátás esetén, az azt megelőző hónap utolsó napja.

169 9. melléklet a 2011. évi .... törvényhez

A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól 1. A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól: X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (20. cím, 2. alcím, 17. jogcím-csoport) Jogi segítségnyújtás (20. cím, 2. alcím, 18. jogcím-csoport) Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (20. cím, 5. alcím, 4. jogcím-csoport) Céltartalékok (24. cím) XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (20. cím, 2. alcím, 12. jogcím-csoport) Állat- és növénykártalanítás (20. cím, 6. alcím) XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése (20. cím, 1. alcím, 5. jogcím-csoport) XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben Kárrendezési célelőirányzat (25. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport) Szervezetátalakítási alap (25. cím, 30. alcím, 10. jogcím-csoport) XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben Peres ügyek (25. cím) XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM fejezetben Otthonteremtési támogatás (20. cím, 17. alcím, 1. jogcím-csoport) GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 17. alcím, 7. jogcím-csoport) Családi támogatások (21. cím, 1. alcím) Korhatár alatti ellátások (21. cím, 2. alcím) Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 3. alcím) Közgyógyellátás (21. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport) XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím) A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím) Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím) Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím) XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben Lakástámogatások (29. cím) Egyéb vállalati támogatások (30. cím, 2. alcím) Normatív támogatások (30. cím, 3. alcím) Fogyasztói árkiegészítés (31. cím) Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport) Szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 5. jogcím-csoport) Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcím-csoport) Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcím-csoport)

170 1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcím-csoport) Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcím-csoport) Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések (32. cím, 1. alcím, 21. jogcím-csoport) Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím) Pénzbeli kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport) Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) Nemzetközi elszámolások kiadásai (36. cím) Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím) Követeléskezelés költségei (41. cím) XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport) Kezesi felelősségből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport) Konszernfelelősség alapján történő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport) Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 6. jogcím-csoport) Egyéb szerződéses kötelezettségek (2. cím, 3. alcím, 7. jogcím-csoport) Egyéb jogszabályból eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 8. jogcím-csoport) Átcserélhető kötvény kamatfizetése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport) ÁFA elszámolás (2. cím, 8. alcím) LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP fejezetben Járulékkedvezmény megtérítés (1. cím, 7. alcím) Álláskeresési támogatások (4. cím, 1. alcím) Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás (4. cím, 4. alcím) Bérgarancia kifizetések (5. cím) TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások (14. cím, 2. alcím) LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport) Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport) Szolgálatfüggő nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 6. jogcím-csoport) Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím) Vagyongazdálkodás (3. cím) LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben Terhességi-gyermekágyi segély (2. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport) Táppénz (2. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport) Külföldi gyógykezelés (2. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 1. jogcím) Kártérítési járadék (2. cím, 2. alcím, 4. jogcím-csoport) Baleseti járadék (2. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport) Gyermekgondozási díj (2. cím, 2. alcím, 6. jogcím-csoport) Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 2. alcím, 7. jogcím-csoport) Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport) Anyatej-ellátás (2. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport) Utazási költségtérítés (2. cím, 3. alcím, 6. jogcím-csoport)

171 Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai (2. cím, 3. alcím, 7. jogcím-csoport) Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. jogcím) Postaköltség (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. jogcím) Egyéb kiadások (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3. jogcím) Orvosspecifikus vények (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 4. jogcím) Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 5. jogcím) Vagyongazdálkodás (3. cím) 2. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető: VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE fejezetben Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím) XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben Válságkezelő és békeműveletek keretében felajánlott alegységek (NRF és Battle Group) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport) XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport) XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben Kötött segélyhitelezés (25. cím, 47. alcím) XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben Beruházás ösztönzési célelőirányzat (20. cím, 33. alcím, 1. jogcím-csoport) Autópálya rendelkezésre állási díj (20. cím, 36. alcím, 1. jogcím-csoport) A helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport) A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport) LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP fejezetben Startmunka-program (8. cím) 3. Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében illetve ezen támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lépő átcsoportosítási szabályaira vonatkozó rendelkezéseiben foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető: XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben Uniós programok kiegészítő támogatása (20. cím, 4. alcím) Vidékfejlesztési és halászati programok (20. cím, 11. alcím) XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben Szolidaritási programok (20. cím, 9. alcím) XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben TEN-T projektek (20. cím, 32. alcím, 5. jogcím-csoport) XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek (2. cím, 3. alcím) Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2. cím, 4. alcím) Területi Együttműködés (2. cím, 5. alcím)

172 Egyéb uniós előirányzatok (2. cím, 6. alcím) Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása (2. cím, 7. alcím, 8. jogcímcsoport) Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása (2. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport) 4. A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető: XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM fejezetben Folyósított ellátások utáni térítés (21. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport)

173

10. melléklet a 2011. évi …. törvényhez Kötelezettségvállalási keret-előirányzatok 2007 EU forrás 87 903,8 94 888,0 142 248,4 7 300,3 16 408,0 68 865,8 52 543,5 16 386,8 17 947,5 24 916,2 26 456,0 34 454,4 31 933,3 124 365,5 3 432,4

2008 EU forrás 85 271,4 145 481,3 131 041,0 6 402,5 14 729,4 66 830,0 95 788,6 15 902,4 17 416,9 24 179,7 25 674,0 33 435,9 30 989,3 97 845,0 7 189,1

2009 EU forrás 90 707,2 226 218,4 131 610,0 6 046,6 14 332,8 71 117,8 161 392,2 16 922,7 18 534,4 25 731,0 27 321,2 35 581,1 32 977,6 78 413,6 12 620,4

2010 EU forrás 92 166,9 264 775,3 123 374,1 5 123,7 12 779,6 72 289,8 192 418,1 17 201,6 18 839,9 26 155,1 27 771,5 298 917,2 33 521,1 45 364,4 14 991,5

2011 EU forrás 102 202,9 276 079,7 125 355,7 4 549,3 12 191,1 80 191,5 197 869,2 19 081,8 20 899,2 29 014,0 30 807,0 40 120,8 37 185,1 12 182,0 15 041,3

2012 EU forrás 100 304,3 323 425,8 132 248,1 4 570,9 11 977,7 77 581,3 206 560,3 18 460,7 20 218,9 28 069,6 29 804,3 38 814,9 35 974,8 12 408,7 15 521,4

2013 EU forrás 203 548,4 287 784,2 139 407,7 4 817,8 12 646,6 37 299,3 217 357,9 19 538,9 21 399,7 29 708,9 31 544,9 41 081,7 38 075,7 12 664,5 16 031,2

millió forint Összesen EU forrás 762 104,9 1 618 652,8 925 284,9 38 811,0 95 065,3 474 175,5 1 123 929,8 123 495,1 135 256,5 187 774,4 199 378,9 522 406,0 240 657,0 383 243,6 84 827,3

Összesen

750 050,1

798 176,3

949 527,1

1 245 689,8

1 002 770,6

1 055 941,7

1 112 907,3

6 915 062,9

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keret-előirányzatai

143 450,7

135 053,3

147 897,4

145 677,9

147 305,4

151 247,3

156 967,7

1 027 599,7

0,0

1 594,5

1 679,5

1 683,1

1 832,6

1 675,8

1 756,1

10 221,6

A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret keret-előirányzatai Gazdaságfejlesztés Operatív Program Közlekedés Operatív Program Társadalmi megújulás Operatív Program Államreform Operatív Program Elektronikus közigazgatás Operatív Program Társadalmi infrastruktúra Operatív Program Környezet és energia Operatív Program Nyugat-dunántúli Operatív Program Közép-dunántúli Operatív Program Dél-dunántúli Operatív Program Dél-alföldi Operatív Program Észak-alföldi Operatív Program Észak-magyarországi Operatív Program Közép-magyarországi Operatív Program Végrehajtás Operatív Program

A Halászati Operatív Program keret-előirányzatai

174

11. melléklet a 2011. évi …. törvényhez

A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2012. évben

Fizetési

Fizetési osztályok

fokozatok

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1.

69 000

77 000

78 000

79 000

89 000

122 000

127 000

129 500

142 000

154 500

2.

1,0175

1,0175

1,0200

1,0250

1,0275

1,0350

1,0350

1,0500

1,0450

1,0600

3.

1,0350

1,0350

1,0400

1,0500

1,0550

1,0725

1,0725

1,1000

1,1025

1,1350

4.

1,0525

1,0525

1,0650

1,0750

1,0900

1,1100

1,1100

1,1500

1,1675

1,2100

5.

1,0700

1,0700

1,0900

1,1000

1,1250

1,1475

1,1475

1,2000

1,2425

1,2850

6.

1,0875

1,0875

1,1125

1,1250

1,1600

1,1850

1,1850

1,2600

1,3175

1,3600

7.

1,1075

1,1075

1,1375

1,1525

1,1975

1,2225

1,2225

1,3350

1,3925

1,4200

8.

1,1275

1,1400

1,1625

1,1875

1,2350

1,2650

1,2725

1,4100

1,4675

1,4825

9.

1,1500

1,1725

1,1950

1,2250

1,2725

1,3075

1,3325

1,4850

1,5275

1,5450

10.

1,1725

1,2075

1,2300

1,2625

1,3100

1,3675

1,3950

1,5600

1,5875

1,6075

11.

1,1950

1,2425

1,2675

1,3000

1,3475

1,4275

1,4575

1,6250

1,6475

1,6700

12.

1,2175

1,2775

1,3050

1,3375

1,3775

1,4875

1,5200

1,6900

1,7075

1,7325

13.

1,2400

1,3125

1,3425

1,3750

1,4075

1,5475

1,5825

1,7550

1,7775

1,8025

14.

1,2625

1,3500

1,3800

1,4125

1,4425

1,6075

1,6450

1,8200

1,8475

1,8725

175

Az általános indokolás

176

177

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2012. ÉVBEN

1.

A kormányzat gazdaságpolitikája

Az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági fejleményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet lesz. Magyarországnak ebben a nemzetközi gazdasági környezetben kell sikeresnek lennie. Magyarország célja 2012-ben az elrugaszkodás az euróválság–zónától. Ezen országcél megvalósulását szolgálja hazánk jövő évi gazdálkodási terve. Az elhúzódó válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja megállítani államadósságának növekedését. Magyarország ezzel szemben 2011-ben elkezdte csökkenteni államadósságát és a közeljövőben is tesz lépéseket az államadósság további csökkentése érdekében. Az euróválság magyarországi hatásainak kivédése érdekében Magyarország tartja a költségvetés hiányát stabilan, tartósan 3% alatt. A 2012. évi költségvetés megalkotásakor ezért a kiadási oldalon a bürokrácia további csökkentését és takarékossági intézkedések bevezetését határozta el a Kormány, másrészt az arányos adórendszer kiteljesítésével, valamint az adócsalási kiskapuk bezárásával együtt a költségvetés bevételi oldali többletével is finanszírozza a hiánycsökkentést. Az államadósság tartós csökkentése, valamint újratermelődésének megakadályozása növekedésorientált, munkahelyeket teremtő gazdaságpolitikával lehetséges. Ezért a kormányzati munka kezdetén megörökölt válsághelyzetet kezelő intézkedések és akciótervek után a Kormány 2011-ben a Széll Kálmán Tervvel nekilátott az ország átszervezésének. A növekedés beindítása érdekében a Széll Kálmán Terv keretében sor kerül azon rendszerek újjászervezésére, amelyek a leginkább felelősek az államadósság újratermelődéséért. Az országcél – vagyis az euróválság-zónától való elrugaszkodás – teljesüléséhez a jövő évi költségvetésnek öt célt kell teljesítenie: ki kell teljesíteni az arányos adórendszert, be kell zárni az adócsalási kiskapukat, legalább 200 ezer embernek munkát kell adni a Start-munka program keretében, lábra kell állítani a nyugdíjkasszát és lépéseket kell tenni az egészségügyi kassza helyzetének rendezése érdekében. 2012-ben a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma, így a megelőző évhez képest már kétszeres ütemben, 1,5%-kal bővül, miközben az aktivitási ráta is emelkedik, közel 1 százalékponttal. A foglalkoztatottság bővülésével párhuzamosan növekszik a vállalatok tőkeigénye, a termelő ágazatokban ezért számottevő lesz a beruházási aktivitás. A kormányzat ezt a folyamatot több oldalról támogatja az Új Széchenyi Terv elindításával, az Európai

178

Uniótól származó források bevonásával, illetve az adórendszer és a munkaerőpiaci ösztönzők átalakításával. 2012-ben a nagy autóipari cégek kapacitásbővítése tovább folytatódik, ettől az évtől kezdve az új egységek termelésének beindításával már a nagyberuházások növekedési hatásai is elkezdenek megmutatkozni. A bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése így 2012-ben 3,2% körül alakulhat. A válságból való kilábalás során a külső keresletet rekordmértékű növekedés jellemezte, így a külkereskedelmi forgalom elérte a válságot megelőző szintet. A kilábalás egyszeri, növekedést gyorsító hatását követően 2011 közepén a kiújuló adósságválság hatására az üzleti és a fogyasztói bizalom megtorpant, a fejlett országokban az óvatossági motívumok kerültek előtérbe. Ennek következményeként 2012-ben számítani lehet a külkereskedelem bővülésének lassulására, amelynek hatására az export növekedése 8,4% körül prognosztizálható. A belföldi kereslet 2012-ben csak lassan élénkül, ezért a nettó export továbbra is pozitív, de a kilábalás éveihez képest kisebb mértékben járul hozzá a gazdaság növekedéséhez. A Kormány gazdaságpolitikai célja a hosszú távú kilátások alapján egy ambiciózus gazdasági növekedés megalapozása, de az euróválság tartóssága miatti kockázatok figyelembevétele nyomán a költségvetés sarokszámainak tervezéséhez 1,5%-os GDP növekedést vett alapul. A Kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően ugyanakkor a növekedés szerkezete a korábbi évekhez képest kedvezőbben alakul, és egyre inkább belföldi forrásokra támaszkodik. A belföldi gazdaság javuló szerkezeti egyensúlyát továbbra is pozitív fejlemények kísérik a gazdaság külső egyensúlyában. A nyersanyagárak és a világpiaci olajár 2011. évi tetőzését követően az infláció 2012-ben 4,2% mértékben várható, amiben az ÁFA-emelés egyszeri növelő hatása is jelentkezik. A Kormány társadalom- és költségvetés-politikájának fontos sarokpontja a munkaalapú gazdaság, az arányos adórendszer és a szolidaritás alapú társadalom építése. Az elhúzódó euróválság közepette ez külön erőfeszítéseket igényel, ezért a Kormány Országvédelmi Tervet hirdetett meg, amely az elkövetkező időszak feladatait foglalja keretbe. Az Országvédelmi Terv végrehajtása számos területen érinti a költségvetés helyzetét. A nemzetközi gazdasági körülmények miatti kockázatok kivédésére Országvédelmi Alapot kell létrehozni a költségvetésen belül. 2.

Az államháztartás céljai és keretei

A Kormány gazdaságpolitikájának alapja az államadósság csökkentése és a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség. A 2012. évi költségvetés kidolgozásánál ehhez a főbb követelményhez igazodóan, alapvető prioritásként kell kezelni a következőket: – Az államháztartási hiány tekintetében a Konvergencia programban meghatározott 2,5%-os GDP-arányos hiánycél nem növelhető. – A nyugdíjak védelme céljából zárttá kell tenni a nyugdíjkasszát, csak így érhető el, hogy az állami pillérbe visszalépők garantáltan hozzájussanak a nekik járó öregségi nyugdíjhoz.

179

– Az egészségügyi ellátások biztosítása céljából lépéseket kell tenni az egészségügyi kassza zárttá tétele irányába. – A Kormány elkötelezett az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó kialakítása mellett. – Az adózásban határozott lépésekkel vissza kell szorítani a visszaéléseket, csalásokat, be kell zárni a ma még meglévő szabályozási „kiskapukat”. Ezzel párhuzamosan meg kell erősíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységét. – A foglalkoztatás növelése és a munka világának kiszélesítése céljából el kell indítani a Start-munka programot, amelynek keretében jelentős mértékben növelni kell a foglalkoztatottak létszámát. Ennek a költségvetési hátterét meg kell teremteni. E követelmények megalapozását szolgálta már a Kormány 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Terve. A Terv mélyreható intézkedései az ország megújítását, az állami működés egészének (oktatás, egészségügy, önkormányzati rendszer, közösségi közlekedés) átszervezését, a munka becsületének visszaállítását célozzák. A Széll Kálmán Terv szerepe A magyar újraelosztási ráta 2008-ig jelentősen, egyes években több mint 10 százalékponttal meghaladta a hasonló fejlettségű tagországokra jellemző átlagos mértéket, sőt még a gazdaságilag fejlettebb régi uniós tagállamok átlagánál is magasabb volt néhány százalékponttal. Az eltérő válságkezelési stratégiák hatására ez a különbség mérséklődött 2009-ben, amikor a költségvetési élénkítés az országok többségében átmenetileg megemelte a kiadás/GDP arányt, Magyarországon azonban a kiadáscsökkentő intézkedések következtében jóval moderáltabb volt az újraelosztási ráta növekedése. A magyar államháztartás mérete 2009-ben már kissé elmaradt mind az EU-27, mind az EU-15 átlagától, de továbbra is mintegy 6 százalékponttal nagyobb volt a hasonló fejlettségű országok, vagy a többi visegrádi ország átlagánál. Az eltérés közel fele a jóval nagyobb kamatkiadásnak tulajdonítható, de a magyar államháztartás GDP-arányos elsődleges kiadásai is – bár a korábbi években megfigyelhető különbség 2009-ben jelentősen csökkent – meghaladják a gazdasági fejlettség szempontjából hasonló szinten álló tagállamokét. Emellett, a gazdaság növekedési potenciálja szempontjából kedvezőtlen az állami kiadások szerkezete: relatíve alacsony a beruházási kiadások, és magas a folyó kiadások (ezen belül is a társadalmi transzferek) aránya. Funkciók szerinti felosztásban Magyarország – fejlettségéhez mérten – általános közszolgáltatásokra és szociális védelemre az átlagosnál többet fordít és bár az egészségügyi kiadások némi elmaradást mutatnak, ezen belül nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas a gyógyszerekre fordított kiadások aránya.

180

A 2011 márciusában meghirdetett Széll Kálmán Terv egyszerre veszi célba az államadósság csökkentését, a gazdasági és társadalmi élet rosszul szervezett és ezért az államadósság újratermelődését okozó területeinek átszervezését, valamint egyidejűleg segíti a gyors ütemű gazdasági növekedés beindulását is. Az államadósság újratermelődéséért felelős költségvetési hiányt olyan – elsősorban kiadás oldali intézkedésekkel kívánja letörni, amelyek egyben a gazdaság legfontosabb szerkezeti problémáit is orvosolják. A strukturális reformok az államháztartás hiányának fenntartható szerkezetben megvalósuló csökkentését célozzák, ami elengedhetetlen az államadósság tartós mérséklődéséhez. A Széll Kálmán Terv hat kritikus területet azonosít, ahol az állami kiadások érdemben nagyobbak az ország gazdasági fejlettsége, társadalmi berendezkedése és fenntartott intézményrendszere mellett indokolhatónál. Ezek a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, a közösségi közlekedés, a felsőoktatás, a gyógyszerár-támogatási rendszer, valamint az önkormányzatok és a vállalatokat terhelő adminisztrációs költségek. A 2012. évi költségvetés már az e területeken meghatározott intézkedések költségvetési hatásait érvényesíti. A terv megvalósulásával jelentősen csökken az állami újraelosztás aránya, és növekedésbaráttá válik az állami kiadások szerkezete. Egyensúlyi követelmény, fiskális eszközrendszer A 2012. évi költségvetési kiadási előirányzatok már számos reformelemet tartalmaznak, de a kialakult helyzetben az egyenlegjavulás további takarékos költségvetési tervezést igényel. Ennek megfelelően: − A közszférában nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozó bérkompenzáció. − A központi költségvetési szerveknél jelentősen szigorodnak a pénzköltési szabályok, aminek következtében a dologi kiadások csökkennek. − A költségvetési fejezetek a 2011. évi stabilizációs tartalékkal csökkentett bázisra tervezték a kiadási előirányzataikat. − A Kormány újabb lépéseket tesz a munkajövedelemből élők számának további növelése érdekében, megteremti az aktív korú, munkaképes, az elsődleges munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségét és a szociális ellátások rendszerét úgy alakítja át, hogy az jobban ösztönözzön a munkavállalásra. − Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai érdemben mérséklődnek, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása révén a kiadások mérséklődnek. A korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá alakul, de a célzottság megőrzésével. − A közösségi közlekedés szervezeti stabilitása, az egyes területek összehangolása lehetővé teszi, hogy a közlekedési társaságok működése hatékonyabbá váljon.

181

− Megkezdődik a nagy ellátórendszerek (köz- és felsőoktatás, egészségügy) rendszerszintű átalakítása. − Elindul az önkormányzatok átszervezése és a központi igazgatás racionalizálása, a Kormány az irányítása alá tartozó intézményeknél jelentős mértékű létszámleépítést foganatosít. A növekedési kockázatok, a nemzetközi pénzügyi-gazdasági helyzet miatt azonban mindez nem bizonyult elégségesnek, ezért 2011 szeptemberében a Kormány további markáns egyenlegjavulást eredményező intézkedéseket hozott a kiadási és a bevételi oldalt érintően egyaránt. A kiadásoldali intézkedések a központi költségvetési fejezeteknél céloznak meg újabb megtakarítást: számos területen az eddigi feladatokat felül kell vizsgálni, korlátozásra kerülnek a kötelezettségvállalási lehetőségek, valamint a közfeladatok ellátásához nem feltétlenül szükséges beszerzések. A megtakarítások a központi költségvetés egyes területei mellett érintik az önkormányzati szektort, a közösségi közlekedést is. A takarékos költségvetési gazdálkodás mellett tovább folytatódik az állam átszervezése. Elindultak azok a munkák, melyek az állami rendszerek korszerűsítésére, az egészségügy, az oktatás átszervezésére irányulnak. Megerősítjük a közbiztonságot, jelentős erőket fordítunk a gazdaságfejlesztésre és a felzárkóztatásra. Mindezen célok megvalósítását alapvetően segíti az a körülmény, hogy 2012-ben az uniós forrásokból 1369 milliárd forint összegű kifizetésekkel számolhatunk, amit a hazai költségvetés 193 milliárd forinttal egészít ki, így a rendelkezésre álló költségvetési forrás 1562 milliárd forint. Ez az összeg 367 milliárd forinttal több a 2011. évi előirányzatnál, ami azt jelenti, hogy társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez mintegy 30%-kal több uniós forrás áll rendelkezésünkre. Az államháztartás elsődleges egyenlegének alakulása Az államháztartás reálfolyamatainak költségvetési vetületét a bevételek és kiadások egyenlegénél jobban írja le az ún. „elsődleges egyenleg”, amely nem tartalmazza a kamatkiadásokat. (Pontosabban: az EDP módszertan szerinti elsődleges államháztartási egyenleg az eredményszemléletű kamatkiadások nélküli statisztikai államháztartási egyenlegnek felel meg, azaz a kiadások között nem szerepelnek az örökölt államadósságból adódó tárgyévi kamatterhek). Az egyenleg alakulása lényegében azt mutatja meg tehát, hogy mennyi lenne a hiány, ha nem lenne államadósság. Erre az egyenlegre van legközvetlenebb hatása a mindenkori fiskális (költségvetési) politikának. Az államháztartás EDP módszertan szerinti elsődleges egyenlegének GDP-ben mért értéke 2011-ben – a magánynyugdíj-vagyon nélkül – várhatóan 1,9%-os deficit lesz, ezzel szemben a költségvetés-politikai intézkedések és az államadósság csökkentése következtében ez az érték 2012-ben 1,4%-os szufficitet mutat. A 2012. évre kitűzött jelentős javulás mutatja egyrészről, hogy Magyarország elindult az adósságcsökkentés irányába, másrészről jelzi, hogy ha nem kellene az adósság terhét cipelnie az országnak, akkor a GDP közel 4%-át kitevő mintegy 1000,0 milliárd forintot más közfeladatok (oktatás, egészségügy stb.) ellátására lehetne fordítani.

182

Az euróválság okozta kockázatok kivédésére a 2012. évben is betervezésre kerülő Rendkívüli kormányzati intézkedések tartalék-előirányzata kiegészül az Országvédelmi Alap speciális, a költségvetési kockázatok kivédését szolgáló előirányzatával. Mindez együttesen biztosítja a 2,5%-os hiánycél biztonságos tartását.

3.

Adó- és járulékpolitikai célkitűzések

A Kormány a 2012. évben folytatja a hazai adórendszer 2010 II. félévében megkezdett érdemi átalakítását. A következő évre vonatkozó szabályozási változásokat hármas szándék vezérli. A kedvezőtlen világgazdasági körülményekre való tekintettel, az államadósság csökkentésének elemi érdekét szem előtt tartva, biztosítani kell a kitűzött hiánycél eléréséhez szükséges költségvetési bevételeket. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiegyensúlyozását segítő korábbi lépések mellett az Egészségbiztosítási Alap egyenlegét is javítani szükséges, így a Kormány az Alap bevételeinek növelésére tesz javaslatot. Harmadrészt az adópolitikai lépéseket az arányos és egységes adórendszer megteremtésére, az adózási kiskapuk bezárására való törekvés jellemzi, amely a kormányprogram kiemelt célja. A személyi jövedelemadó esetében a szuperbruttósítás részleges kivezetésével és az adójóváírás megszüntetésével a Kormány további lépést tesz a tisztán egykulcsos, 16%-os adórendszer megteremtése felé. A béren kívüli juttatások körén belül változás, hogy a reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége megszűnik, így a szabályozás ismét visszakerül a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá. A társasági adózás területén az adóbevételek kiszámíthatóbbá tétele érdekében 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50%-áig lesz felhasználható. A reprezentáció és az üzleti ajándék, mint adóalap növelő tétel, kikerül a társasági adó hatálya alól, és 2012-től a személyi jövedelemadó rendszerében kerül megadóztatásra. Az általános forgalmi adó esetében az általános 25%-os ÁFA-kulcs 27%-ra emelkedik. EU-s jogharmonizáció keretében megszűnik a személygépjárművek bérlete utáni ÁFA levonhatóságának tilalma. A jövedéki adó 2011 novemberétől a legtöbb termék esetében növekszik. A gázolaj adómértékének megemelése oly módon történik, hogy az adómérték az uniós adóminimum arányát képezi le (8%-os eltérés lesz a két üzemanyag között, a jelenlegi 20% helyett). Így a benzin adómértéke marad 120 Ft/liter, a gázolaj adómértéke 97,35 Ft/literről 110,35 Ft/literre emelkedik. A fuvarozók a megemelt adómérték bevezetését követően is visszaigényelhetik a gázolaj adómértékének adóminimum feletti részét: a visszaigényelhető összeg 6,50 Ft/literről 19,50 Ft/literre emelkedik, továbbá a mezőgazdasági felhasználás utáni visszaigényelhetőség aránya 80%-ról 82%-ra emelkedik. Az alkoholok jövedéki adója 5%-kal emelkedik, kivéve a kommersz (mesterséges aromákat tartalmazó) szeszesitalokat, melyek jövedéki adója 50%-kal nő. A dohánytermékek esetében az adómérték emelése a 2011. novemberi nagyobb emelést (cigaretta minimumadója 8%-kal, fogyasztási dohány minimumadója 11,8%-kal növekszik) követően félévente történik. 2012 májusától a cigaretta minimumadója 7%-kal, a fogyasztási dohány minimumadója 10,6%-kal, 2012

183

novemberétől pedig a cigaretta minimumadója 4%-kal, a fogyasztási dohány minimumadója 7,4%-kal növekszik. A készletfelhalmozás a korábbi készletek forgalmazására vonatkozó előírással is korlátozásra kerül. A mértékemelés másik jellemzője, hogy a fogyasztási dohány adómértéke erőteljesebben növekszik annak érdekében, hogy a cigaretta és a fogyasztási dohány közötti adókülönbözet csökkenjen. A regisztrációs adó esetén módosul az adótábla, a környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése céljából az Euro-5-ös gépjárművekre külön oszlop kerül bevezetésre, illetőleg összevonják a felső két adókategóriát. Az illetékekkel összefüggő szabályok 2012-től hatályba lépő módosítása eredményeként a gépjárművek visszterhes vagyonszerzését terhelő illetéket a jármű korának és hajtómotorjának teljesítménye függvényében kell megfizetni, a megyei önkormányzatok illetékbevételi részesedését pedig más központi forrás váltja fel. A cégautóadó köteles gépkocsik adóztatása is a jármű korának és hajtómotorjának teljesítménye függvényében történik 2012-től, így ez a közteher is értékarányosabbá válik. A játékadó köteles szerencsejátékok közül a pénznyerő automatákat terhelő, játékhelyenként fizetendő tételes adó emelkedése mellett, az átlagot jelentősen meghaladó nettó játékbevételű automaták után bevételarányos adóteher kerül bevezetésre. Az adó hatálya 2012-től kiterjed az online szerencsejátékokra is. A társadalombiztosítás területén sor kerül a munkavállalói járulék 1 százalékpontos emelésére, az egyéni és társas vállalkozók járulékalapjának szélesítésére, valamint új adónemként baleseti adó bevezetésére, melyek az Egészségbiztosítási Alap egyenlegének javítása érdekében szükségesek. 4.

Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatai

Magyarország és az Európai Unió 2012. évi költségvetési kapcsolatát a 2007-2013 közötti uniós középtávú költségvetés keretében rendelkezésre álló források felhasználása és a közösségi költségvetéshez történő hazai hozzájárulás összege határozzák meg. A támogatási források felhasználása – nagyságrendjénél fogva – alapvetően befolyásolja a makrogazdasági paraméterek teljesülését és így a konvergencia program végrehajtását. A programozási időszak második felében egyre erősebb az igény, hogy az Európai Bizottság hét évre hazánk számára biztosított kötelezettségvállalási kereteit az ország forrásvesztés nélkül, maximálisan le tudja kötni. Az uniós támogatásoknál a Kormány célja a gyorsítás és a hatékonyságnövelés. A Kormány ez irányba további lépéseket tesz meg. Mindezt figyelembe véve kerültek meghatározásra az uniós támogatásokhoz kapcsolódó államháztartási társfinanszírozás összegei a 2012. évben is, és a felülről nyitott uniós előirányzatok szintén azt garantálják, hogy ne legyenek se pénzügyi, se szabályozási akadályai az uniós források felhasználásának. Az uniós forrásokhoz kötelezően biztosítandó államháztartási (központi költségvetési) finanszírozás továbbra is prioritásként biztosított az egyes fejezetek költségvetésében. A Kohéziós Alapból finanszírozott projektek tervezésekor figyelembe kellett venni, hogy egyes esetekben a költségek elszámolhatóságának időszaka (a megvalósítás

184

időtartama) az Európai Bizottság jóváhagyásával kitolódott a 2011-2012. évekre, így még a 2012. évben is számolni kell kifizetéssel és bevétel elszámolással egyaránt. A 2007-2013 közötti időszak támogatásainak felhasználási adatai közül kiemelendők – átfogó fejlesztéspolitikai jellegük, és a rendelkezésre álló európai uniós forrás nagyságrendje miatt – a strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásait magában foglaló Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak felhasználását meghatározó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) támogatásai. Az NSRK, ÚMVP programjainak, projektjeinek kifizetése az előző évek felfutását követően 2012-től – a megvalósítás ütemével összhangban – várhatóan tovább növekszik. A korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is több jogcímen érkezik jelentős összegű támogatás hazánkba, melyek a költségvetésben nem kerülnek elszámolásra, felhasználásukra azon kívül kerül sor. Ennek oka, hogy e támogatásokhoz többségében nem kapcsolódik kötelezően nemzeti társfinanszírozás, valamint a támogatások összegének, esetenként pedig a kedvezményezettek körének meghatározása sem a magyar hatóságok feladata, a jogosultsági kritériumokat ugyanis közösségi jogszabályok vagy az Európai Bizottság döntése határozza meg. A költségvetésen kívüli támogatások között összegükben – Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott – a területalapú támogatások dominálnak. A Csatlakozási Szerződés alapján 2012. évre vonatkozóan már az EU-15-öknek járó közvetlen támogatások 90%-ára jogosultak a magyar gazdák (ezt egészítheti ki a hazai költségvetési forrásból finanszírozott ún. top-up támogatás). Az EU Közös Agrárpolitikájának végrehajtását szolgáló másik közvetlen támogatási jogcím, az ún. agrárpiaci támogatások (belpiaci, külpiaci, export- és intervenciós támogatások), mely közül a belpiaci támogatások egy részéhez (pl. Igyál tejet program, Iskolagyümölcs program, Méhészeti Nemzeti Program, Nemzeti Diverzifikációs Program stb.) kötelezően kapcsolódik nemzeti kiegészítés. Szintén nem jelennek meg a központi költségvetésben a közvetlenül az Európai Bizottságnál pályázható egyéb támogatások, melyek közül kiemelendőek a kutatásfejlesztési, valamint a különböző oktatási programok keretében megpályázható források. Az Unió költségvetése részére teljesítendő nemzeti hozzájárulások összegét a tervezési időszakban elsősorban a közösségi költségvetés várható kiadási főösszege, illetve a forint euróhoz viszonyított árfolyama határozza meg.

185

II. A KÖZPONTI KORMÁNYZAT 2012. ÉVI ELŐIRÁNYZATAI A. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAI 1.

Központi bevételi előirányzatok 1.1. Gazdálkodó szervek befizetései

A társasági adónál a 2012. évre tervezett költségvetési bevétel 356,2 milliárd forint, amely összeg a 2012 januárjában, illetve 2011-ben az évközben hatályba lépő adóváltozásokkal módosított bevétel. A 2011. évben a költségvetési törvény által előirányzott társaságiadó-bevétel 288,0 milliárd forint. Ezt az összeget a 2012. évre tervezett bevétel 68,2 milliárd forinttal, 23,7%-kal haladja meg. A GDP arányában kifejezett társaságiadó-bevétel 2012-ben 1,2% lehet. A központi költségvetés hitelintézeti járadékból tervezett 2012. évi bevétele 8,1 milliárd forint, amely 2,7 milliárd forinttal, 25%-kal kevesebb a 2011. évi költségvetési törvény által előirányzott összegnél. Cégautóadóból a 2012. évre tervezett bevétele 46,0 milliárd forint, amely összeg a szabályozási környezet változására tekintettel 17,9 milliárd forinttal haladja meg a 2011. évi előirányzatot. Az energiaellátók jövedelemadója címen az energiaellátó vállalkozások által a központi költségvetésbe fizetendő jövedelemadóból tervezett 2012. évi bevétel 14,0 milliárd forint, amely 6,0 milliárd forinttal, 30%-kal kevesebb a 2011. évre előirányzott összegnél. Az egyszerűsített vállalkozói adó címén tervezett 2012. évi költségvetési bevétel 179,1 milliárd forint. Ez a bevétel 1,0 milliárd forinttal, 0,5%-kal kevesebb a 2011. évi költségvetési törvényben előirányzott összegnél. A központi költségvetés energiaadóból 2012. évre tervezett bevétele 17,9 milliárd forintra, vagyis a GDP mintegy 0,1%-ára tehető. A prognózis a gazdasági teljesítmény növekedésével arányosan növekvő energiafelhasználás feltételezése mellett készült. A környezetterhelési díj 2012. évi tervezete 8,5 milliárd forint. A fizetési kötelezettség az összes díj esetében 2009-ben elérte el a törvényi mérték 100%-át. A díjkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályok továbbra is érvényben vannak. A bányajáradék 2012. évi költségvetési bevétele 93,0 milliárd forint. A bányajáradék döntő részét, több mint 97%-át továbbra is a kőolaj és a földgáz termékek utáni befizetések jelentik. Játékadóból a központi költségvetésnek 2012. évben várhatóan 82,4 milliárd forint bevétele keletkezik, amely a 2011-ben tapasztalt stagnáló trendre is figyelemmel a szabályozás változását tükrözi. Az egyéb befizetések 2012. évi tervezett bevételének 33,0 milliárd forintos összege 1,0 milliárd forinttal lépi túl a 2011. évi előirányzatot. A gazdálkodó szervezetek

186

egyéb befizetéseinek döntő részét továbbra is az állami adóhatóság által beszedett bírságok, pótlékok teszik ki. Az egyéb központosított bevételek között a költségvetési törvény 13. § (1) bekezdésében megjelölt bevételek (adó- és adójellegű bevételek, korábban visszterhesen nyújtott támogatások visszatérülése stb.) jelennek meg 2012-ben. Ezen bevételek a központi költségvetés mérlegében 179,0 milliárd forintos összegben szerepelnek. Újdonság az idei évhez képest, hogy – tekintettel az államháztartási törvény (Áht.) 2012. január 1-jétől hatályos 100/E. § (3) bekezdésére – ezen a mérlegsoron kerülnek elszámolásra a korábban az intézményekhez vagy a fejezethez befolyt és ott felhasznált bírságok is. A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója címén tervezett 2012. évi költségvetési bevétel 187,0 milliárd forint. Az egyes ágazatok terhelő különadó címen 2012. évben várható bevétel 155,0 milliárd forint. Az adónemben – tekintettel annak sajátosságaira, és figyelemmel arra, hogy az adóalanyok számára kellő idő állt rendelkezésre jövedelemszerző tevékenységük alacsonyabb adóteher eléréséhez való újraszervezéséhez – 2012-ben kevesebb adó- és adóelőleg fizetési kötelezettség várható. 1.2. Fogyasztáshoz kapcsolt adók A központi költségvetés 2012. évre tervezett általános forgalmi adó bevétele 2697,7 milliárd forint, amely a GDP mintegy 9,1%-ára tehető. A tervszám az előző évi módosított előirányzathoz képest 8,3%-os növekményt jelent. A bázisévben egyszeri hatásként jelentkező, ún. negatív ÁFA ügy miatti visszatérítés 255,0 milliárd forintra becsült hatásának kiszűrésével korrigált bázishoz képest a növekedés 10,9%. A növekmény a kulcsváltozás és a makroparaméterek változásának együttes hatásaként adódik. Jövedéki adóból a 2012. évi várható költségvetési bevétel 898,1 milliárd forintnak, azaz a GDP mintegy 3%-ának felel meg. A tervszám a bázisévi előirányzathoz képest 17,0 milliárd forinttal, 1,9%-kal magasabb. A növekmény a jövedéki adóemelések és a makroparaméterek változásának együttes hatásaként adódik. A költségvetés 2012. évre tervezett regisztrációs adóbevétele 39,0 milliárd forint, mely a GDP 0,1%-ának felel meg. Ez a bevétel a 2011. évi előirányzathoz képest 6,7 milliárd forinttal, 20,7%-kal magasabb. A növekedésben szerepet játszik a regisztrációs adótábla módosítása, mely által magasabb adó terheli a kevésbé környezetbarát motorral felszerelt gépjárműveket. 1.3. A lakosság befizetései A központi költségvetés személyi jövedelemadó bevétele a 2012. évben 1550,7 milliárd forint lehet. A 2012. évre vonatkozó tervezés azzal számol, hogy a nemzetgazdasági szintű bruttó bér- és keresettömeg 2012-ben 4%-kal emelkedik. A 2012. évre tervezett összeg az adóváltozásokkal (beleértve a 2011. év folyamán már hatályba lépett módosítások áthúzódó hatását is) módosított bevétel: az adóváltozások 2012-ben összességében 109,3 milliárd forint költségvetési bevétel-növekedést eredményezhetnek. Ezen tervek alapján a GDP-arányos személyi jövedelemadó-

187

bevétel 2012-ben 5,3% lesz. A tervezett adóbevétel 13,8%-kal magasabb a 2011. évi költségvetési törvény által előirányzott összegnél. Az egyéb lakossági adóbefizetések soron a saját gyümölcsből történő gyümölcspárlat főzés/főzetés után befolyó szeszadóból és egyéb vámbefizetések utólagos elszámolásából származó befizetések jelennek meg. Ennek összege 2012. évben 150,0 millió forint, mely a 2011. évi előirányzattól 50%-kal marad el. Illetékekből a központi költségvetés jövő évre tervezett bevétele 102,5 milliárd forint, ami a 2011. évi előirányzathoz képest 14,0 milliárd forintos többletet jelent. Növekedésre – a devizahitel problémákra is figyelemmel – csak a gépjárművek visszterhes vagyonszerzési illetékének újraszabályozására tekintettel lehet számítani, azonban növeli a központi költségvetés illetékbevételét a megyei önkormányzatok forráscseréje (az illetéket központi támogatás váltja fel). A magánszemélyek egyes jövedelmeire 2010-ben bevezetett különadó címén tervezett 2012. évi költségvetési bevétel 200,0 millió forint. 1.4. Befizetések a központi alrendszerből A központi költségvetési szervek befizetési kötelezettségeinek 2012. évi tervezett összege 31,4 milliárd forint, mely a kizárólag saját bevételből gazdálkodó – a költségvetési törvényben meghatározott – intézmények tételesen megadott összegű befizetése. 1.5. Egyéb bevételek Az egyéb bevételek 2012. évi előirányzata többek között az önkormányzatok által jogtalanul igénybevett támogatások utáni kamattérítésekből, a felszámolásokból származó bevételekből, a kezességvállalási díjakból, valamint a korábban beváltott állami kezességek és viszontgaranciák megtérüléséből tevődik össze. Az előirányzat tartalmazza továbbá a magyar állam tőkeköveteléseinek visszatérülését is. 2012-ben az állam tőke-visszatérülései a kormányhitelekből és a belföldi adósoktól származnak. Az Áht. 26. § (4) bekezdése értelmében az egyéb bevételek között kell elszámolni az általános tartalék terhére elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtandó támogatások visszafizetett összegeit is. 1.6. Egyéb uniós bevételek Az egyéb uniós bevételek címen két különböző jellegű bevétel kerül elszámolásra a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetben. Egyrészt az Unió költségvetési bevételeit képező, Magyarországon beszedett ún. tradicionális saját források (vámok, cukorágazati hozzájárulások) 25%-a – a beszedési költségek fedezeteként – a hazai költségvetést illeti meg. A vámok tekintetében ez az összeg 2012-re vonatkozóan 8,6 milliárd forint, a cukorágazati hozzájárulások tekintetében pedig mintegy 173,6 millió forint bevételt jelent. Másrészt itt kell elszámolni a Kohéziós Alapból finanszírozott és befejezett környezetvédelmi és közlekedési projektek hazai forrásból megelőlegezett utolsó 20%-a, illetve a 2009-ben zárult I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósult uniós fejlesztések utolsó 5%-a, összesen 39,8 milliárd forint összegben.

188

2.

Központi kiadási előirányzatok 2.1. Egyedi és normatív támogatások

Az egyedi és normatív támogatások sora nagyobbrészt a helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének állami költségtérítését tartalmazza, ezen túlmenően a bányabezárások költségeit, a mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és kártérítéseinek átvállalását, az egyéb megszűnt jogcímekhez kapcsolódóan utólagosan jelentkező fizetési kötelezettségeket és az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére szánt összegeket foglalja magában. Az előirányzat összege a 2012. évben 11%-kal magasabb az előző évi értéknél. A kiadások növekedése egyrészt a helyközi közlekedés és a vasúti pályahálózatok működtetése költségtérítésének emelkedéséből, másrészt az Eximbank Zrt. egy, a korábbi évek során felfüggesztett refinanszírozási konstrukciója újraindulásának támogatásából fakad. A bányabezárás keretében kerül sor a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. által a szénbányászati szerkezet-átalakításból átvett és a bányászatban jelentkező állami kötelezettségek vagyonértékesítésből nem fedezett részének finanszírozására. A helyközi személyszállítási közszolgáltatás és a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése keretében kerül sor a vasúti és a helyközi autóbuszos közszolgáltatást nyújtó vállalkozások közcélú tevékenységéhez kötődő költségtérítési támogatások teljesítésére. A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése új, önálló jogcímcsoportként jelenik meg 2012-ben, amely előirányzat a vasúti pályahálózatok működtetésének bevétellel nem fedezett, indokolt költségeinek a MÁV Zrt. és a GySEV Zrt. részére történő megtérítésére szolgál. A megjelölt feladatot a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 28. §-a, valamint az annak alapján a 2011. év augusztusában megkötött vasúti pályaműködtetési szerződés írja elő az állam részére. A vállalkozások egyéb folyó támogatásai között szerepel továbbá a Mecsek–Öko Környezetvédelmi Zrt. által fizetendő, az uránbányászatban 1993. december 31-ig keletkezett baleseti járadékok és munkavégzéssel kapcsolatos kártérítések átvállalása, az egyéb megszűnt jogcímekhez kötődően fennálló fizetési kötelezettségek, valamint az Eximbank Zrt. kamat-kiegyenlítésének finanszírozása. Ez utóbbi keretében kerül sor a szakosított hitelintézet által a magyar termékek és szolgáltatások exportjának finanszírozására nyújtott hitelek kamatainak, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének központi költségvetés terhére történő kiegyenlítésére. 2.2. Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása A közszolgálati média működését a központi költségvetés a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) alapján a közszolgálati hozzájárulás útján támogatja. A közszolgálati hozzájárulás – melynek mértékét az Mttv. 4. számú melléklete állapítja meg – fedezetet nyújt többek között a közszolgálati médiatársaságok működéséhez, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. művészeti együtteseinek fenntartásához, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatás Mttv.-ben meghatározott céljainak megvalósításához.

189

2.3. Fogyasztói árkiegészítés A fogyasztói árkiegészítés a közösségi közlekedésben nyújtott utazási kedvezmények miatti közszolgáltatói bevételkiesés ellentételezését szolgálja. A támogatás előző évi értékhez mért közel 15%-os csökkenése az utazási kedvezményrendszer módosítására, valamint a kedvezményes utazások számának − elmúlt évekhez hasonlóan − várható apadására vezethető vissza. 2.4. Lakástámogatások A lakástámogatások az állami lakáspolitika célkitűzései megvalósulását segítik. A lakáspolitika a nemzetgazdaság fontos részterülete, társadalom- és gazdaságpolitikai célokat egyaránt szolgál. A 2012. évi állami lakáspolitika kiemelt célja a polgárok öngondoskodásának segítése a lakáscélú előtakarékoskodásra való ösztönzéssel. Ennek megfelelően már az idei évben megnövekedett a lakás-takarékpénztári megtakarítások támogatási időszaka, illetve kibővült a kedvezményezettek köre. A módosítások hatására emelkedett továbbá az egy szerződéssel elérhető maximális szerződéses összeg is. A lakásépítési támogatások 2012. évi kiadási előirányzatának összege 120,1 milliárd forintot tesz ki, amely a jelenleg is működő támogatási jogcímeken túl tartalmazza a jelzáloghitelük fizetésében 90 napon túli késedelemben álló, lakóingatlanukat eladó és helyette kisebb értékűt vásároló adósok lakásvásárlási hiteleihez nyújtott kamattámogatások finanszírozási forrását is. Ezeken túl az egyéb lakástámogatásokon kívüli forrásokból lakhatási célt szolgál többek között még a 2007 előtti lakásvásárlási kölcsönök törlesztéséhez nyújtott jövedelemadó-, illetve a lakásvásárlási illetékkedvezmény, a fegyveres testületek lakástámogatása, a kötvénytörlesztés (volt lakásalap) és kamatának terhe, a lakóépületek energetikai célú felújításának támogatása, valamint a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működése. 2.5. Nemzeti Szociálpolitikai Alap A létrehozásra kerülő Alapba a jelenlegi elvek szerint működő szociális ellátások egy meghatározott köre, valamint a korai nyugdíjak azon csoportja kerül besorolásra, amelyek a nyugdíjrendszer profiltisztítása során a Nyugdíjbiztosítási Alapból kikerülnek. Az átalakítás következtében az ellátások számának csökkentése, az ellátórendszer egyszerűsítése révén áttekinthető és kiszámíthatóbb rendszer jön létre. A koncepcióváltás lényege az ellátások egy alapba történő betagozása. Ennek megvalósításával a későbbiekben kiszűrhetővé válnak a jelenleg különböző alrendszerek által finanszírozott párhuzamos ellátások, továbbá összegszerűen kimutathatóvá válik, hogy mennyit költ az állam a szociális ellátórendszer finanszírozására, lehetővé téve, hogy a mindenkori kormányzat felelős döntést tudjon hozni az ágazat finanszírozása tekintetében. Az átalakulás következtében új struktúra alakul ki a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 20. címszámán belül új alcímszámokon és jogcím-csoport

190

számokon tartalmazza a családi támogatásokat, a korhatár alatti nyugdíjellátásokat, továbbá az egyes szociális ellátásokat és költségtérítéseket. 2.5.1.

Családi támogatások

A családi támogatások körébe a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az apákat megillető munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítése, az életkezdési támogatás, a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások, valamint a gyermektartásdíjak megelőlegezésének költségvetési forrása tartozik. Az egyes ellátások előirányzatainak tervezésénél figyelembe kellett venni, hogy a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege 2012-ben nem emelkedik, továbbá a valószínűsíthető demográfiai folyamatokra tekintettel a családi pótlék előirányzatának megállapításánál az ellátásban részesülők létszámának 0,2%-os csökkenése prognosztizálható. 2.5.2.

Korhatár alatti ellátások

Az előirányzat tartalmazza a szolgálati ellátást, a korkedvezményes ellátást és az előrehozott öregségi ellátásokat. Az ellátások tervezése a 2011. évi várható kiadásokra, a létszámban bekövetkező változások figyelembevételével történt. 2.5.3.

Egyéb szociális ellátások és költségtérítések

Az előirányzat a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő támogatások, valamint a különféle jogcímeken adott térítések finanszírozását szolgálja. Az egyes ellátások előirányzatainak tervezése során figyelembevételre került, hogy a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedő ellátások kivételével a többi támogatás összege 2012-ben változatlan marad. Az úgynevezett jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások tervezése a 2011. évi várható kiadásokra és a létszámban bekövetkező változásokra, továbbá az egészségkárosodási támogatások rendszerének várható átalakítására tekintettel történt. A mezőgazdasági járadék és a bányászok korengedményes nyugdíja, továbbá a szénjárandóság kiegészítése esetében az ellátások összege a nyugdíj várható emelkedésnek megfelelően került számításba vételre. 2.6. A központi alrendszeren belüli egyes önkormányzati alrendszer támogatása 2.6.1.

Garancia és kiadásaihoz

hozzájárulás

támogatások

és

az

a társadalombiztosítási alapok

Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek kiegészítéshez a költségvetés jelentős összeggel járul hozzá. Az ezen a jogcímen megjelenő bevételek döntően az ún. nemzeti kockázatközösséghez kapcsolódnak, ennek keretében az egészségbiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem kötelezett, de az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosult személyek után történik a megtérítés. Itt jelenik meg továbbá a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetéhez átadott pénzeszköz. A Nyugdíjbiztosítási Alap két jogcímen kap költségvetési hozzájárulást; egyrészt a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradó személyek kieső járulék-befizetéseinek

191

pótlása, másrészt a GYES-ben és GYET-ben részesülők nyugdíj-hozzájárulásának megtérítése jogcímeken. 2.6.2.

Helyi önkormányzatok támogatása

A helyi önkormányzatok – beleértve a helyi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is – 2012-ben hitelforrások nélkül csaknem 3200,0 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés – állami támogatás és helyben maradó személyi jövedelemadó révén – mintegy 1140,6 milliárd forintot biztosít, amely összeg a 2011. évi korrigált bázis irányszám 100,7%-a. A benyújtott törvényjavaslatban szereplő 1140,6 milliárd forint tartalmazza a megyei önkormányzatok állami támogatását és az eddigi szabályok alapján kalkulált potenciális illetékbevételét is, ami a költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitája során – várhatóan – átcsoportosításra kerül a költségvetés megfelelő központi fejezeteibe, tekintettel arra, hogy a megyei intézmények állami fenntartásba kerülnek 2012. január 1-jétől. Az összehasonlító szerkezethez a 2011. évi irányszámot korrigálni kell a – lent részletesen kifejtett – feladatváltozások miatti, fejezetek közötti átcsoportosítás hatásával, továbbá az egyházi és más nem állami fenntartóknak átadott, korábban önkormányzati fenntartású intézményekhez kapcsolódó központi támogatások NEFMI fejezetbe történő átcsoportosítása miatt. Ezen túlmenően korrekciót igényel a 2011. évi hatások átvezetése, így például a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT), a rendszeres szociális segély és egyéb ellátások 2011. évi létszámbővülése miatti többlettámogatás, a helyi szervezési intézkedések támogatásának többletigénye, valamint a belterületi belvízrendezési célokra nyújtott támogatás feladattal együtt való megszűnése, stb.

A 2012. évi változások bemutatását megelőzően megemlítendő, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszer feladatfinanszírozáshoz kapcsolódó, 2013-tól történő jelentős átalakítása előtt a normatív hozzájárulások és támogatások rendszerében alapvető változásokat nem indokolt végrehajtani. A közfoglalkoztatás rendszere és az álláskeresési ellátások átalakítására is tekintettel kerültek meghatározásra az önkormányzati hatáskörű segélyek, kiemelten az FHT forrásai. A szakmai és pénzügyi szabályozásban így határozottabban megjelenik a foglalkoztatási szándék, megszűnik a munkavállalással szembeni ellenösztönző hatás: az aktív korúak ellátásának támogatási összegei az egyéneket erőteljesebben motiválják a munkaerőpiacra való visszatérésben. Emellett évek óta visszatérő anomáliát kíván rendezni a javaslat azzal, hogy – a szociális törvény módosításával összhangban – a pénzügyi szabályozás eszközeivel is elő kívánja segíteni a különféle segélyezési formák célzottságának és a normatív szempontoknak az erősítését. A cél az, hogy a valóban rászorultak változatlanul számíthassanak a szociális háló biztonságára. E célt szolgálja az is, hogy az önkormányzati segélyezéshez hozzájáruló, ún. „pénzbeli szociális juttatások” előirányzat a jelenleginél célzottabban kerül elosztásra: 2012-ben valamennyi településen biztosítja majd a normatív segélyekhez nyújtandó önrészt, de

192

hatékonyabban fogja segíteni a valós gondokkal (magasabb segélyezetti létszámmal, ezáltal több kiadással) sújtott önkormányzatokat. 2011 szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzati lakásfenntartási támogatásba. Az új, kedvezőbb feltételek mentén jelentősen megemelkedik az e támogatásban részesülők száma. Az ezáltal megnövekedő önkormányzati kiadásokhoz 26,5 milliárd forintos többletforrást biztosít a jövő évi költségvetés. Az önkormányzati ellátások átalakításának egyik lépéseként 2012. január 1-jétől már nem lesz kötelező feladat az utcai szociális munka. Ennek megfelelően jövő évtől a hozzá kapcsolódó normatív finanszírozás megszűnik, az eddigi önkormányzati források átkerülnek a szaktárca fejezetébe. A NEFMI a jövőben pályázat útján nyújt támogatást a befogadott szolgálatok működéséhez, ezáltal megvalósulhat a területi kiegyenlítés, a szolgáltatások színvonalának javulása. A tapasztalatok szerint számos önkormányzat nem tett eleget a gyermekétkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó szociális kedvezményekre vonatkozó törvényi kötelezettségének. A költségvetési törvényjavaslat immár a pénzügyi szabályozás eszközeivel is elősegíti e kötelezettségek betartását azzal, hogy az étkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó normatívákat jövőre a kötött támogatások közé sorolja. A javaslat szerint szintén a kötött normatívák közé kerül a közoktatási informatikai feladatok támogatása, garanciát teremtve e fontos területhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére. A katasztrófavédelmi és ezen belül a tűzvédelmi feladatok országosan egységes szakmai és gazdálkodási irányítása érdekében 2012-től a jelenlegi hivatásos önkormányzati tűzoltóságok közvetlenül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe kerülnek. Ennek megfelelően a jövő évtől a tűzvédelmi feladatok támogatására szolgáló előirányzatok a Belügyminisztérium fejezetbe csoportosulnak át. Az azonos feladathoz kapcsolódó támogatások egy helyre koncentrálása, valamint az átláthatóság érdekében 2012-től a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvarBosnyák tér közötti – metróvonal megépítésének támogatását teljes egészében az XIX. Uniós fejlesztések fejezet tartalmazza. A IX. fejezetből ide kerül tehát átcsoportosításra a hazai forrásból megvalósuló projektrész támogatása is. A tervezési és a beszámolási folyamatokat egyszerűsítendő 2012-től – az állami támogatások egyidejű és azonos összegű megemelése mellett – a helyi önkormányzatok átengedett személyi jövedelemadó részesedése javarészt megszűnik, a helyben maradó személyi jövedelemadóból a 8%-os részesedés ugyanakkor változatlan formában és mértékben fennmarad. Tekintettel arra, hogy a megszűnő személyi jövedelemadó részesedést kiváltó támogatás a 2011. évivel azonos célokat szolgál, e változás nem érinti tartalmilag és összegszerűségében az egyes önkormányzatok forrásait. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása (ÖNHIKI) 8,0 milliárd forinttal, az önkormányzati fejezeti tartalék pedig több mint 3,0 milliárd forinttal csökkenthető 2012-ben. Ennek oka egyrészt, hogy a megyei

193

intézmények fenntartását jövőre átveszi az állam, ezért az ÖNHIKI-t már nem terheli a megyei intézmények működési forráshiányának finanszírozásához szükséges összeg. Mérsékelhetőek az említett előirányzatok azért is, mert 2012-ben tovább javul egyes normatív hozzájárulásoknak a valós feladatellátási szinthez való közelítése, csökkentve ezáltal a fejezeti tartalék – más jogcímekre történő átcsoportosításával járó – felhasználását. A 2010 II. félévében elindult, társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása és a települési önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségi társulások tulajdonában, fenntartásában lévő iskolai és utánpótlás-sport infrastruktúra fejlesztése, felújítása mellett új támogatási cél jelenik meg: a települési önkormányzat közbiztonságának növelését szolgáló fejlesztések támogatása. 2.7. Társadalmi önszerveződések támogatása A társadalmi önszerveződések támogatása magában foglalja a pártok, valamint a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatását. 2.8. Tartalék előirányzatok 2.8.1.

Rendkívüli kormányzati intézkedések

A rendkívüli kormányzati intézkedések (tartalék) előirányzat az előre nem tervezhető, nem valószínűsíthető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására szolgál. 2.8.2.

Céltartalékok

– Munkáltatók adórendszer átalakítása miatti kompenzációja alcímen a munkáltatók támogatása történik, amennyiben legalább 5%-os béremelést hajtanak végre legkésőbb 2012. február 1-jével. – A közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére a 2012. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetése történik. – A Különféle kifizetések alcím előirányzat terhére az alábbi többletkiadások finanszírozása, illetve elszámolása történik: = a központi közigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzésének támogatása, = a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetések, = az Országgyűlési Biztosok Hivatala szervezeti átalakítása következtében jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetése, valamint = az Állami Számvevőszéknél a számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék növekményének kifizetése.

194

2.8.3.

Országvédelmi Alap

A Kormány kellő figyelmet fordít arra, hogy megteremtse mindazon feltételeket és eszközöket, amelyek megvédik Magyarországot és a magyar gazdaságot a világgazdaságban zajló folyamatok miatt előálló kockázatoktól. Ezen kockázatok kivédéséhez Országvédelmi Alap kerül létrehozásra. 2.9.

Kormányzati rendkívüli és egyéb kiadások

Az egyéb kiadásokból finanszírozható többek között a magán- és jogi személyek kártérítése, a felszámolásokkal és szanálásokkal kapcsolatos kiadások, a védelmi felkészítéssel kapcsolatos kiadások, a személyi jövedelemadó 1%-ának civil szervezeteknél, alapítványoknál történő közcélú felhasználása, valamint az ügyfélnek visszatérítendő vámbiztosíték. E kiadások tartalmazzák továbbá hazánk nemzetközi pénzügyi szervezetekben vállalt tagsága, illetve az ebből adódó kötelezettségvállalásainak többnyire devizában fennálló kifizetéseit is. A kormányzati rendkívüli kiadások 2012. évi előirányzata az 1992. évi XXXII. törvény alapján az életüktől és szabadságuktól politikai okokból megfosztottaknak fizetendő, az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás-kifizetésekre, illetve a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére nyújt fedezetet. 2.10. Állam által vállalt kezesség érvényesítése A 2012. évi állami kezesség- és viszontgarancia vállalásokat, valamint az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítéseként tervezett kifizetések mértékét (41,1 milliárd forint) a következők határozzák meg: Az egyedi állami kezességvállalásoknál, valamint a nemzetközi hitelfelvételeknél, a Diákhitel Központ Zrt. fizetési kötelezettségeinél, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) forrásbevonásainál, és a kiállításokhoz kapcsolódó garanciáknál beváltásokra feltételezhetően nem kerül sor. Az egyedi kezességi keretet a törvényjavaslat nem emeli, az megegyezik a 2011. évi mértékkel. A kiállítási garanciák/viszontgaranciák keretszáma a 2012. év folyamán fennálló állami kötelezettség-állományra vonatkozik, figyelembe véve a 2011-ről áthúzódó kiállításokat is. A 2012. évre tizenhárom, állami garancia/viszontgarancia mellett megvalósuló jelentős nemzetközi kiállítást tervez a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Az MFB Zrt. tevékenységével kapcsolatos költségvetési keretek változatlanok maradnak 2012-ben is: − forrásszerzési kezességkerete − hitel- és kezességnyújtási kerete − árfolyam-fedezeti ügyleteinek kerete

1400,0 milliárd forint; 600,0 milliárd forint; 1600,0 milliárd forint

mivel a kihasználtságok nem indokolják az emelést, ugyanakkor megfelelő nagyságrendűek a gazdaságélénkítési célok megvalósítására, valamint új programok indítására.

195

Az MFB Zrt. kezességvállalásaihoz és hitelnyújtásaihoz kapcsolódó állami kezességbeváltása közel 3,9 milliárd forintban prognosztizálható 2012-ben. Az Eximbank Zrt. állami kezességvállalás melletti forrásbevonási keretének 2012. évi mértéke megegyezik a 2011. évi 320,0 milliárd forinttal. Az Eximbank Zrt. által a költségvetés kezessége mellett exporthitel és egyéb exportcélú garanciaügyletekre nyújtható garanciák teljes kerete évek óta 80,0 milliárd forint. Az Eximbank Zrt. garanciaügyleteihez kapcsolódó állami készfizető kezességbeváltási előirányzat a korábbi években nyújtott garancia ügyletekre biztosít fedezetet. 2012-ben főként a kockázatos relációkba irányuló exportügyletekhez nyújtott kereskedelmi típusú garanciáknál várható beváltás. A MEHIB Zrt. által vállalható nem piacképes biztosítások állományának felső határa a 2012. évben is 500,0 milliárd forint. A MEHIB Zrt. kárfizetési előirányzata alapvetően a kazah BTA Bank fizetésképtelenségével összefüggő fizetési kötelezettséget tartalmazza. A kárfizetési kötelezettség 2016. novemberéig áll fenn, melynek összege évi mintegy 3,0 milliárd forint. Csekélyebb összegű kifizetésekkel lehet még számolni a többi egyedi ügylet, illetve a C típusú és KKV kötvényesek potenciális káraira is. A törvényjavaslat a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalható készfizető kezesség feltételeit és mértékét, valamint a költségvetési viszontgarancia összegét határozza meg. A 2012. évre javasolt kezességvállalási keret nagysága az ideivel azonos, és csak a hazai költségvetési forrásokat terhelő állományt tartalmazza, mértéke a korábbi évektől eltérően 70%-ról 85%-ra változott, elősegítve ezzel a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának növekedését. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nél az elmúlt években a beváltási arány a gazdasági és pénzügyi válság miatt növekedett, a 6% körüli bukási ráta tartós fennmaradásával és a későbbi években várhatóan meginduló csökkenésével lehet számolni. A beváltások alakulását 2012-ben is várhatóan az éven belüli Széchenyi Kártyák és banki kártyahitel-termékek fogják meghatározni. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalható készfizető kezességvállalási keret 120,0 milliárd forintos összege az előző évivel azonos. Az Alapítvány garanciaügyleteiből eredő beváltások összege a válság elhúzódó hatásaival, a hitelkockázatok növekedésével, a kezességállomány tervezett bővülésével és a költségvetési viszontgarancia mértékének 70%-ról 85%-ra történt módosításával magyarázható. Agrárkezességeken azokat a jogszabállyal és kormányhatározattal vállalt állami kötelezettségeket értjük, melyek részletes konstrukcióit a korábbi agrártárca határozta meg rendeletben. Az agrárhitelek kezességérvényesítésének összege változatlan tendenciát mutat, de ez nagyságrendekkel alacsonyabb a fenti konstrukcióknál. A közszférában dolgozók lakásvásárlásához nyújtott állami készfizető kezesség állománya évek óta csökken, míg a Fészekrakó program keretében a fiatalok lakásvásárlásához vállalt kezesség állományának változatlan szintjét kizárólag a deviza

196

árfolyamváltozás okozza, tekintettel arra, hogy a kölcsönök csaknem 70%-a CHF alapú hitel. A lakáshitelekkel kapcsolatos állami kezesség beváltása az előző években ugrásszerűen megnőtt, míg 2011. első félévében mérséklődött. A Kormány intézkedéseinek hatására az előző évek magas bukási arányával már nem kell számolni, várhatóan az állomány 5%-ára tehető. 2.11. Hozzájárulás az EU költségvetéséhez A 2012. évi költségvetési törvényjavaslat 1. számú mellékletében meghatározott, 264,3 milliárd forintos hozzájárulás több tételt foglal magában. Az ÁFA alapú hozzájárulás kalkulált összege mintegy 37,1 milliárd forintot, a GNI alapú hozzájárulás mintegy 211,3 milliárd forintot, a brit korrekció összege 14,0 milliárd forintot, a Hollandia és Svédország számára teljesítendő kiadás – ezen országok más tagállamokhoz viszonyított alacsonyabb arány szerinti GNI alapú hozzájárulása miatt – összege 2012-ben várhatóan mintegy 1,9 milliárd forintot tesz ki. Az egyes tételek meghatározásakor az Európai Bizottság 2012-re vonatkozó költségvetési tervezetében foglalt számokhoz igazodik a hozzájárulás összege, amelyeket a GNI alapú hozzájárulás esetében korrigáltunk a 2011. évi közösségi költségvetés többletének Magyarországra jutó becsült összegével. A ténylegesen teljesítendő hozzájárulás összegét továbbá befolyásolja az, ha az elszámoló árfolyamként használt Európai Központi Bank 2011. december 31-i forint/euró árfolyama jelentősen eltér a tervezéskor használt forint/euró árfolyamtól. A nemzeti hozzájárulás mindezen túl változhat a 2011. év végén az Európai Tanács és a Parlament által elfogadandó 2012. évi uniós költségvetés végső változata, illetve annak a 2012. év folyamán történő esetleges módosításai következtében is. 3.

Központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok

A Kormány az államigazgatás – ezen belül a közszféra működésének gazdálkodásának – racionalizálását tűzte ki célul. A fő törekvés az állam rosszul szervezett és ezért az államadósság újratermelődését okozó területeinek átszervezése, a közforrások hatékonyabb, takarékosabb felhasználását garantáló – szerkezetében és méretében megújult – államigazgatás megteremtése. A költségvetési fejezetek 2012. évi tervezett saját bevétele 2220,9 milliárd forint, amelyből a fejezeti kezelésű előirányzatok európai uniós támogatása 1527,7 milliárd forint, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevétele 15,2 milliárd forint, míg az intézmények bevétele 678,0 milliárd forint. A költségvetési fejezetek 2012. évi tervezett kiadása 4467,7 milliárd forint, amelyből az intézményi kiadások összege 2025,1 milliárd forint, míg a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadása 2442,6 milliárd forint. A központi költségvetési szerveknél 2012-re változatlan bérrel számol a költségvetés, azaz az illetménytábla és az alapilletmény nem módosul. Az intézményi dologi kiadások a 2011. évi eredeti, zárolással módosított előirányzathoz képest tovább csökkentek. A strukturális átalakítások a központi költségvetési szerveknél a foglalkoztatottak létszámának csökkentését eredményezik.

197

3.1. A központi költségvetési fejezetek kiadásai Az Országgyűlés fejezet 21,1 milliárd forintos költségvetése biztosítja az Országgyűlés Hivatala, a képviselőcsoportok, a bizottságok, a tisztségviselők és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának folyamatos működését, valamint a Parlament épülete előtti mélygarázs építését, látogatóközpont kialakítását és a Kossuth tér történelmi rekonstrukcióját. Az Országgyűlés fejezetben lévő Közbeszerzések Tanácsa működését 1,4 milliárd forintos előirányzata fedezi, mely döntő részben saját bevételből származik. A Közbeszerzések Tanácsa gondoskodik a közbeszerzési törvényben meghatározott célkitűzések érvényre juttatásáról. Főbb feladatai: közreműködés a közbeszerzési politika alakításában, a közbeszerzési eljárásokat támogató-segítő funkciók, hirdetmények megjelentetése és ellenőrzése, jogorvoslat, névjegyzékek vezetése. A Köztársasági Elnökség kiadási és egyben támogatási előirányzata 1,3 milliárd forint. Az előirányzat fedezetet nyújt az elnöki hivatal működésére, a Sándor Palota, a köztársasági elnök rezidenciája és a volt elnökök részére vásárolt ingatlanok fenntartására, valamint ezen épületeken szükséges beruházások végrehajtására. Fejezeti kezelésű előirányzat szolgál az állami kitüntetések költségeire. Az Alkotmánybíróság 1,6 milliárd forint összegből gazdálkodhat a 2012. évben, amely összeg az Alkotmánybíróság alapfeladatainak ellátása mellett biztosítja az alkotmánybírák számának növekedése miatti személyi, dologi és beruházási célú többletköltség fedezetét is. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részére a 2012. évben közel 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre feladatainak ellátásához, melynek több mint 80%-át a személyi juttatások és annak járulékai teszik ki. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladatainak – a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülése ellenőrzésének és elősegítésének – 2012. évi ellátását 0,4 milliárd forint biztosítja. Az Állami Számvevőszék 2012. évi javasolt kiadási előirányzata 7,2 milliárd forint, melyet szinte teljes egészében költségvetési támogatás finanszíroz. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve, ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényszerűségi szempontok szerint végzi. A Bíróságok 2012. évi működésére – a több mint 2,2 milliárd forintos saját bevétellel együtt – mintegy 71,2 milliárd forint áll rendelkezésére. A Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2012. évi előirányzata közel 32,5 milliárd forint, mely tartalmazza a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó elhelyezési kiadások és eszközbeszerzések fedezetére szolgáló 1,3 milliárd forintot is. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 2012. évi kiadási előirányzata 217,4 milliárd forint, bevételi előirányzata 55,3 milliárd forint, a támogatása 162,1 milliárd forint. A közigazgatás hatékonyabb működése érdekében a Kormány

198

megalakulását követően az elsődleges prioritások között az állam újjáépítését tűzte ki célul. A területi államigazgatás átalakítása, integrációja eredményeként a közigazgatási hivatalok bázisán 2011. január 1-jével felállított fővárosi és megyei kormányhivataloknál 108,1 milliárd forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre a 2012. évi feladatok ellátásához. A határon túli magyarok programjainak támogatása priorizált terület, mely 2012-ben nem a KIM fejezeti kezelésű előirányzati között szerepel, hanem a Bethlen Gábor Alap költségvetésében. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2012. évi javasolt kiadási előirányzatát, 0,9 milliárd forintot költségvetési támogatás finanszíroz. A Hivatal kormányzati ellenőrzési szerv, amely ellátja a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzését, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével – a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzését, valamint a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és – a pártok kivételével – a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások, és az említett szervezetek részére az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzését. A Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed továbbá a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági társaságok – ide nem értve az MNB-t – ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik, a Kormány, a Kormány tagja, illetve az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, valamint az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére is. A fentieken kívül a Hivatal látja el a magánnyugdíjpénztáraknak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodása jogszerűségének, valamint az Összefogás az Államadósság Ellen Alap gazdálkodása jogszerűségének ellenőrzését is. A Miniszterelnökség fejezet 2012. évi kiadási előirányzata tartalmazza a Miniszterelnökség működési kiadásainak fedezetét 3,9 milliárd forint összegben. A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 2012. évi kiadási előirányzata 383,2 milliárd forint, bevételi előirányzata – a központosított bevételek nélkül – 194,2 milliárd forint, a támogatása 189,0 milliárd forint. A fejezet költségvetésében meghatározó támogatási forrás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II. NVT), amelynek révén a 2012. évben 231,0 milliárd forinthoz juthatnak a gazdálkodók. A fejezet tisztán nemzeti forrásból finanszírozott agrár- és vidékfejlesztési támogatásként 2012-ben a Nemzeti támogatások alcím 59,4 milliárd forintot irányoz elő, mely a területalapú támogatás nemzeti kiegészítéséhez (top-up támogatáshoz), a korábbi években működtetett agrártámogatások 2012. évi költségvetést terhelő kötelezettségvállalásaihoz, valamint az Európai Bizottságnál notifikált nemzeti támogatások finanszírozásához biztosít fedezetet.

199

A VM költségvetése nem teljeskörűen tartalmazza az uniós támogatásokat. Az EU-ból érkező közvetlen termelői támogatások, valamint a piaci támogatások finanszírozása ugyanis a Kincstári Egységes Számlán (KESZ) keresztül valósul meg. Ezen uniós támogatások közvetlenül, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közreműködésével jutnak el a mezőgazdasági termelőkhöz. Az uniós programok kiegészítő támogatására összesen 9,4 milliárd forintot irányoz elő 2012. évre a költségvetés. Tovább folyatódik 1,5 milliárd forintból a 2011. évben megkezdett Tanyafejlesztési Program, melynek célja a tanyai gazdálkodás megújításával és a tanyai életmód hátrányainak csökkentésével kapcsolatos kötelezettségek finanszírozása. Az osztatlan földtulajdon kimérésének költségeire 3,0 milliárd forint, míg az új Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség működtetésére, feladatainak támogatására 16,4 milliárd forint került tervezésre. 2012-ben a Honvédelmi Minisztérium kiadási előirányzata 234,9 milliárd forint, a bevételi előirányzata 21,3 milliárd forint, a támogatási előirányzata 213,6 milliárd forint. A tárca költségvetése biztosítja, hogy hazánk önkéntes alapon szervezett, professzionális személyi állománnyal feltöltött honvédséggel képes legyen Magyarország függetlenségét szövetségi együttműködéssel megvédeni, NATO és európai uniós tagságából eredően a nemzetközi szerepvállalással és a szövetségesi kötelezettségek teljesítésével, az ENSZ és az EBESZ által végrehajtott műveletekben való részvétellel a nemzetközi biztonság erősítéséhez hozzájárulni, valamint teljesíteni a védelmi felkészülésből adódó feladatokat. A fő cél továbbra is a Magyar Honvédség alkalmazhatóságának, telepíthető képességének növelése, a nemzeti és nemzetközi keretek közötti alkalmazás követelményeinek megfelelő katonai képességek kialakítása, a haderő expedíciós és professzionális jellegének erősítése. A tárca költségvetése tartalmazza többek között a Gripen repülőgépek bérleti díját és a bérlettel összefüggő különböző fegyverzeti, elektronikai, híradós beszerzéseket, a pilóták pótlólagos képzéséhez kapcsolódó kiadásokat (összesen 33,1 milliárd forint), valamint az Önkéntes Tartalékos Rendszerben résztvevő állomány rendelkezésre állási díját 1,2 milliárd forint összegben. A Belügyminisztérium 2012. évi feladatrendszere kibővül az értékteremtő és hasznos közfoglalkoztatás rendszerének (Start-munka program) kiépítésével és működtetésével, melynek keretében a munka világából tartósan kiszorultak számára nyílik meg a mezőgazdaság, a bio- és megújuló energiatermelés, az építőipar, az országos nagyberuházások területén a munkalehetőség. A közmunkaprogramok összehangolása, valamennyi elemének egységes irányítása érdekében a Belügyminisztérium irányítása alá kerül a 12 területi vízügyi igazgatóság is. A kormányprogramnak megfelelően a közrend és közbiztonság javítása, közterületi jelenlét erősítésére, a külső határok védelmével kapcsolatos határrendészeti feladatok ellátása érdekében a rendőrségnél – a képzések ütemének megfelelően – folytatódik és

200

lezárul a 2011-ben megkezdett létszámfejlesztési program. A program révén több mint négyezer képzett tiszthelyettes szolgálatba helyezése történik meg. A büntetés-végrehajtás 2012. évi forrásai biztosítják a számában növekvő fogvatartotti létszám biztonságos őrzésének, ellátásának, foglalkoztatásának feladatait, illetve bizonyos területek fejlesztését (pl. 621 fős fogvatartotti férőhelybővítés, 104 fős állományi létszámnövelés, a biztonságos őrzéshez szükséges tárgyi feltételek javítása). 2012-től az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állományába kerülnek át a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, ezzel megvalósul az egységes irányítás és a finanszírozás, a területi kiegyensúlyozatlanságok megszűnnek, hatékonyabb lesz a feladatellátás. A Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet 2012. évi kiadási előirányzata 61,2 milliárd forint, bevételi előirányzata 10,6 milliárd forint, támogatása 50,6 milliárd forint. A fejezeti kezelésű előirányzatokon belül a Kárrendezési célelőirányzat támogatása a tavalyi évvel megegyezően 4,0 milliárd forint, amely összeg a kötelező gépjárműfelelősség biztosítás 1991. július 1-je előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek rendezésére, baleseti kártérítési járadék fizetésére, valamint az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítések fedezetéül szolgál. A nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatok támogatása 2,2 milliárd forint, mely a Magyarország – a tárca feladatkörébe tartozó – gazdasági, területfejlesztési és építésügyi nemzetközi szervezetekben való tagságából eredő kötelezettségei teljesítéséhez biztosít forrást. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatása 1,8 milliárd forint, mely támogatási keretösszeg a kamara által a 2012. évben ellátandó közfeladatok függvényében került megtervezésre. A Magyar Államkincstár feladatainak ellátásához 21,9 milliárd forint kiadás áll rendelkezésre, melyből 16,3 milliárd forintot támogatás és 5,6 milliárd forintot saját bevétel biztosít. A költségvetés 1,2 milliárd forint támogatást biztosít a Kormány döntés-előkészítő, komplex nemzeti és nemzetgazdasági elemző, értékelő, stratégiákat megalapozó szerveként létrehozott Nemzeti Stratégiai és Tervezési Hivatal részére. Létrehozásra kerül továbbá egy központi hivatal a nemzetgazdasági miniszter felügyelete és irányítása alá tartozó foglalkoztatáspolitikai intézményekből a Foglalkoztatási Hivatal bázisán, amely ellátja a Foglalkoztatási Hivatal eddigi feladatait, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség középirányítói, illetve másodfokú munkabiztonsági hatósági és felügyeleti feladatait, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet feladatait. Kiadási előirányzata 4,6 milliárd forint, bevétele 0,9 milliárd forint, támogatása 3,7 milliárd forint. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet 2012. évi javasolt kiadási előirányzatát 98%-ban költségvetési támogatás finanszírozza. A Hivatal az állami adó- és vámhatósági feladatokat összevontan, közös szervezet keretein belül látja el.

201

Struktúrája négy fő tevékenység köré szerveződik: adóigazgatás, vámigazgatás, bűnügyi nyomozati tevékenység, valamint a szakmai tevékenységet támogató informatika. Feladata az államot megillető bevételek teljes körű kontrollja és védelme az adó-, a vám- és büntetőjog eszközeivel. Munkájában kiemelt feladatként szerepel a vám- és jövedéki, az adó- és pénzügyi ellenőrzési tevékenység, továbbá a bűnüldözői munka hatásfokának növelése, illetve az adózók színvonalas, naprakész tájékoztatása, az adózással kapcsolatos jogkövető magatartás elősegítése gyors, korszerű és ügyfélbarát szolgáltatások révén. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 2012. évi kiadási előirányzata 333,2 milliárd forint, bevételi előirányzata 135,5 milliárd forint, a támogatása pedig 197,7 milliárd forint. Az Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés 4,0 milliárd forintos előirányzata használható fel az országos közúthálózaton folyó egyes beruházások előkészítésére, területszerzésére, elkészült beruházások lezárására, valamint egyes nem Európai Uniós forrásokból finanszírozott útszakaszok építésére. Az Autópálya rendelkezésre állási díj előirányzata 99,3 milliárd forint, az M5 és az M6 autópályák koncessziós szerződéseiben vállalt kötelezettségeknek megfelelően. Oktatási, kulturális és sport PPP programok támogatása 21,1 milliárd forint, amely összeg bérleti díjak, rendelkezésre állási díjak és közüzemi díjak fedezetét, sportlétesítmény szolgáltatási díj hozzájárulást, illetve a szerződésből adódó egyéb kötelezettségek teljesítését szolgálja. Az Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció fejezeti kezelésű előirányzat magában foglalja a Kormányzati informatikai rendszerek és a közháló alapszolgáltatásainak, az Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer (EDR) szolgáltatásának biztosítását, valamint a Kormányzati informatikai rendszerek konszolidációjához kapcsolódó feladatokat. Ezek támogatására összesen 17,3 milliárd forintot irányoz elő 2012. évre a költségvetés. A fejezeti kezelésű előirányzatokon belül a Beruházás ösztönzési célelőirányzat támogatása címen 13,4 milliárd forint szolgál a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházások támogatását látja el, amelyről a Kormány egyedileg dönt. A Turisztikai célelőirányzat támogatása 10,1 milliárd forint, amely a nemzetközi turisztikai marketing- és promóciós tevékenységet, az idegenforgalom fellendítését és a Formula-1 Magyar Nagydíj jogdíjának támogatását szolgálja. A Külügyminisztérium fejezet kiadási előirányzata 66,7 milliárd forint, bevételi előirányzata 7,3 milliárd forint, a támogatási előirányzat 59,4 milliárd forint. A kiadások növekedését elsősorban a nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések finanszírozása okozza. A Kormány által elfogadott külkapcsolati stratégia meghatározza a tárca 2012. évi tevékenységének fő irányvonalait. Ennek alapján kiemelten támogatott cél a felülvizsgált külképviseleti hálózat működésén keresztül a magyar kül- és európapolitikai érdekérvényesítő képességünk növelése; a nemzetközi szervezetek keretében a globális problémák megoldásában, valamint a demokratizálódási folyamatok

202

elősegítésében való aktív részvétel; a nemzetközi fejlesztési együttműködés és a humanitárius segélyezési tevékenység támogatása; az állami protokoll kiadásainak biztosítása; a szomszédsági és regionális politika, valamint a határon túli magyarsággal való kapcsolat ápolása. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezeten belül az oktatás területén az előző évhez hasonlóan 2012-ben is kiemelt figyelmet kap a közoktatásban a határon túli kapcsolatok erősítése, fenntartása, valamint a kisiskolák további támogatása, amely már nemcsak újraindítást, hanem a finanszírozási problémákkal küzdő iskolák megsegítését is jelenti. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények finanszírozására fordítandó előirányzat a 2011. évi intézményátadások miatt jelentősen növekszik. A NEFMI felügyelete alatt álló egyetemek, főiskolák támogatása mellett a tárca normatív finanszírozás keretében hozzájárul az egyházi és alapítványi felsőoktatási intézmények működtetéséhez. A költségvetés támogatást biztosít továbbá az európai uniós és nemzetközi oktatási és képzési programokban történő magyar részvételhez is. A felsőoktatás új finanszírozási rendszere már a következő tanévtől növelheti az egyetemek rendelkezésére álló forrásokat. Az egészségügy területén a 2012. évi költségvetésben részben a programban részt vevő egyetemek támogatásában, részben fejezeti kezelésű előirányzatként jelenik meg az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatása. A pályakezdő orvosok anyagi helyzetét a Rezidens Támogatási Program keretében igényelhető ösztöndíj is segíti. Jelentős összegű támogatást biztosít a költségvetés a légimentés-eszközpark bérlésével, oltóanyag biztosításával összefüggő forrás biztosítására, valamint a feladatellátásban részt vevő társadalmi szervezetek támogatására. A kultúra vonatkozásában 2012-ben folytatódik a Magyar Nemzeti Digitális Archívum gyűjteményének kialakítása, megkezdődik a január elsején hatályba lépő világörökségi törvényben szereplő feladatok végrehajtása, valamint a Mátyás-templom rekonstrukciós munkálatainak utolsó szakasza. A Finnugor Népek VI. Világkongresszusa augusztus végén hazánkban kerül megrendezésre. A megszűnő Magyar Mozgókép Közalapítvány feladatait a jövőben a Magyar Nemzeti Filmalap és a NEFMI megosztva látja el, a tárca elsősorban az „art-mozi” hálózat fejlesztéséhez, filmszakmai rendezvényekhez járul hozzá, valamint folyósítja a Mozgókép Mestere Díjjal járó juttatásokat. A szociális ágazat 2012-ben is hozzájárul a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásához, az egyházi és más nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények működési kiadásaihoz, a hajléktalanellátásban részt vevő szervezetek és a karitatív tevékenységet végző szervezetek kiemelten jelentős szociális tevékenységéhez. A gyermek- és ifjúságpolitikai célok előirányzatai továbbra is hozzájárulnak a kábítószerfogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok ellátásához, a gyermek és ifjúsági célú üdültetéshez és a Gyermek és Ifjúsági Alap támogatásához. A tárca támogatást nyújt továbbá a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programokhoz, valamint érdekvédelmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok és az Országos Fogyatékosügyi Tanács 2012. évi működéséhez. A súlyosan mozgáskorlátozott

203

személyeknek gépjárművásárlás céljából nyújtott támogatása 2012-től már a megújult rendszerben segíti a mozgáskorlátozottak mobilitásának növelését. A sport területén 2012-ben fontos feladat a londoni olimpián és paralimpián történő részvétel biztosítása, melyhez a sportolók eredményes felkészülésének elősegítésén túl olyan feladatok is kapcsolódnak, mint a doppingellenes tevékenység támogatása. 2012-ben folytatódik a debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciója. A versenysport mellett a szabadidősport, diáksport támogatása is fontos célja a tárcának, csakúgy mint az utánpótlás-nevelési feladatokhoz való hozzájárulás. Folytatódik az országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítása, és a tárca hozzájárul az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladataihoz is. A Gazdasági Versenyhivatal 2012. évi javasolt kiadási előirányzata 2,4 milliárd forint, melyet teljes egészében költségvetési támogatás finanszíroz. A Hivatal ellátja a törvény szerinti versenyfelügyeleti funkciókat, a versenypártolási feladatokat, ami versenyszempontú jogszabályvéleményezést jelent, valamint a versenykultúra fejlesztését. A Központi Statisztikai Hivatal fejezet 2012. évi kiadási előirányzata 12,4 milliárd forint, bevételi előirányzata 0,4 milliárd forint, támogatási előirányzata 12,0 milliárd forint. A rendelkezésre álló források a KSH és intézményei működését, valamint a zavartalan feladatellátást biztosítják. A 2011. évi népszámlálás teljes körű végrehajtásával kapcsolatban 2012-ben 3,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A Magyar Tudományos Akadémia fejezetnél 2012-ben folytatódik a kutatóintézethálózat megújítása, az MTA 38 kutatóintézetéből és két kutatóközpontjából 5 kutatóintézet és 10 kutatóközpont alakul. Folytatódik és megemelt költségvetéssel kiterjesztésre kerül a „Lendület program”, amelynek célja fiatal kutatók akadémiai kutatóintézetekben történő alkalmazásának támogatása. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok költségvetési támogatása 2012-ben 2,5 milliárd forinttal, mintegy 50%-kal emelkedik. A Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló 2011. évi CIX. törvény rendelkezése értelmében az MMA mint köztestület a költségvetésben önálló fejezetet alkot. Az MMA számára 2012-ben biztosított 1,0 milliárd forint a köztestület vezetésének, felügyelő bizottsági tagságának díjazásán, a Titkárság működtetésén felül többek között társadalmi szervezetek támogatásához, valamint kutatási tevékenység és művészeti folyóirat- és könyvkiadás támogatásához járul hozzá. 3.2. Kormányzati beruházások A központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatai között összevontan, Beruházás alcímen kell előirányozni a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket. Az állami feladatok ellátását szolgáló és az állami vagyon részét képező tárgyi eszközökön megvalósuló vagy azokat eredményező beruházások célját a fejezetet irányító szervek jelölik ki az ágazati fejlesztési koncepciókkal összhangban. A kizárólag hazai forrásból finanszírozott központi beruházások előirányzata terhére – a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket is figyelembe véve – 2012-ben az alábbi főbb programok valósulnak meg, illetve folytatódnak. A központi beruházásokhoz kötődő kiadások közel 75%-a a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetének

204

közlekedési célú fejlesztéseinek megvalósítását szolgálja, amelyek mellett tovább zajlanak még egyes vízügyi és kulturális területeket érintő központi beruházások. Ezen túlmenően a központi beruházások részét képezik a fegyveres és rendvédelmi szervek szolgálati lakásainak létesítését – ideértve a lakásvásárlást is – és a hivatásos állomány lakástámogatását szolgáló előirányzatok is. A központi beruházási kiadások mintegy 7%-át kitevő lakáscélú előirányzatok a XIII. Honvédelmi Minisztérium, a XIV. Belügyminisztérium, a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a XVIII. Külügyminisztérium fejezeteiben lelhetők fel. 3.3. Fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatásokból származó bevételei és kiadásai A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei közül 2012-ben az uniós források összesen 1527,7 milliárd forintot képviselnek, melyek több támogatási program keretében használhatók fel. A 2004-2006 közötti uniós pénzügyi kerettervhez kapcsolódó támogatások A 2004-2006. közötti európai uniós támogatások közül egyedül a Kohéziós Alap forrásainak terhére történik kifizetés 37,1 milliárd forint összegben, köszönhetően annak, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a budapesti központi szennyvíztisztító telep megvalósításával kapcsolatos uniós bevételek elszámolhatóságára vonatkozó 2012. év végi határidőt. A 2012-ben várható kiadás mellett egyes környezetvédelmi projektek esetében a korábbi évek kiadásaihoz kapcsolódóan 10,0 milliárd forintnyi uniós forrás is ebben az évben térül meg az időközi kifizetés keretében. A 2007-2013 közötti uniós pénzügyi kerettervhez kapcsolódó támogatások A 2007-2013 közötti időszak európai uniós pénzügyi kerettervéhez kapcsolódó strukturális és kohéziós politikai fejlesztési célok megvalósításának stratégiai dokumentuma az NSRK. Az NSRK stratégiai célkitűzései nyolc ágazati és hét regionális operatív program keretében valósulnak meg, mely a strukturális alapok, és a Kohéziós Alap forrásainak felhasználását célozza. 2012-ben az NSRK operatív programjainak keretében 1426,2 milliárd forint kifizetésével számol a tervezet, amelyből 1288,3 milliárd forint az európai uniós forrás. Az EU által jóváhagyott hétéves indikatív pénzügyi tábla az operatív programok uniós és hazai finanszírozási arányát 85-15%-ban rögzítette. A támogatás mértékének meghatározásánál azonban tekintettel kell lenni arra, hogy az EU által előírt államháztartási társfinanszírozási kötelezettség a központi költségvetési finanszírozásnál bővebb kategóriát ölel fel. Így az államháztartás körébe tartozó közszféra kedvezményezettjeinek (elsősorban önkormányzatoknak) önereje is beleszámít az összegbe, ami egyes programok esetében az elméleti aránynál jóval kisebb központi költségvetési támogatást eredményez. A 2012. évben az uniós források aránya meghaladja a 90%-ot, mely a támogatás alapú (uniós forrás+központi költségvetési forrás) elszámolását korrigálja szemben a közkiadás alapú (uniós forrás+központi költségvetési forrás+közszféra kedvezményezett önereje) elszámolással. A módosításnak köszönhetően az Európai Uniótól lehívott források és az akciótervek szerint nyilvántartott támogatási összegek az időszak végére összhangban kerülnek, a hét év átlagában megtartva a 85-15%-os uniós-hazai közkiadási arányt.

205

A 2007-2013 közötti időszakban az EU által rendelkezésünkre bocsátott, az – Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott – agrár- és vidékfejlesztési támogatások és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás felhasználási területeit, céljait az ÚMVP foglalja magában, mely öt tengelyre tagolódik. Az I. A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása, II. A környezet és a vidék fejlesztése, III. Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése, IV. LEADER - helyi közösségek fejlesztése, V. Technikai Segítségnyújtás. Ezen felül, külön alapból – Európai Halászati Alap – finanszírozva, meg kell említenünk a halászati támogatásokat is, melyek mértékükben igen, de jelentőségükben nem maradnak el az agrártámogatásoktól. Az alapok átlagos uniós-hazai közkiadási aránya 75-25%, de ettől az aránytól az egyes konkrét intézkedések eltérnek. Az ÚMVP tervezett kiadása 227,4 milliárd forint, melyből 169,7 milliárd forint az uniós forrás, míg a halászati támogatásokra 2011. évhez hasonlóan 3,6 milliárd forint került betervezésre, melyből 2,7 milliárd forint az uniós támogatás. Az Európai Területi Együttműködés (ETE) program a határmenti régiók együttműködését, integrált fejlesztését segíti elő. Az Európai Területi Együttműködés jogcím-csoporton belül két további program, a területi együttműködés speciális karakterekkel rendelkező INTERREG IVC programja, valamint az Európai Szomszédsági és Partnersége Eszköz (ENPI) tervezésére is sor kerül. Az INTERREG IVC program célja, hogy a régióközi együttműködésen keresztül hozzájáruljon az innováció, a tudás alapú gazdaság, a környezetvédelem és kockázat-megelőzés területén Európa gazdasági modernizációjához és növekvő versenyképességéhez. Az ENPI az Európai Bizottság által kezdeményezett pénzügyi eszköz, amely a közösség külső határai mentén elhelyezkedő, jelenleg EU-n kívüli partnerországok érintett régióival való együttműködést támogatja. Együttesen 56,2 milliárd forint kiadással számol a javaslat, amelyből 44,6 milliárd forintot tesz ki az európai uniós forrás. Az Európai Bizottság és Svájc közötti kétoldalú megállapodás értelmében Svájc egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt a 2004. évben csatlakozott országok részére. A Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek kilenc prioritás területe: a regionális fejlesztés, árvízvédelem, infrastruktúra, természetvédelem, Magántőke Alap, turizmus, K+F és Ösztöndíjalapok, egészségügy, továbbá a biztonság. A célkitűzésekkel összhangban lévő projektek támogatására szolgáló források egységesen, külön jogcímcsoportként kerülnek feltüntetésre a törvényjavaslat mellékletében. A Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek esetén 2012. évi törvényjavaslat 4,5 milliárd forint összegű kiadással számol, amely magában foglalja a kapcsolódó 3,7 milliárd forint összegű uniós bevételt is. Az EGT, Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében a 2009-2014. években is lehetőség nyílik projektek finanszírozására. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában forrásfelhasználásra a következő fő prioritási területek mentén kerülhet sor: szén-dioxid megkötése és tárolása, zöld ipari innováció, kutatás és ösztöndíj, humán erőforrás- és társadalmi fejlődés, bel- és igazságügy, méltányos munka és háromoldalú párbeszéd előmozdítása. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a környezetvédelem és környezetgazdálkodás, klímaváltozás és megújuló energia, civil társadalom, humán erőforrás- és társadalmi fejlődés, valamint a kulturális örökség védelme jelentik a főbb prioritási területeket.

206

Az EGT, Norvég Alap támogatásából megvalósuló projektek 2009-2014. évi programjának finanszírozására 2012. évben kiadási oldalon 4,1 milliárd forintot, míg ehhez kapcsolódó uniós bevételként 3,5 milliárd forintot tartalmaz a javaslat. 4.

Az állami vagyon kezelése

Az állami vagyonkezelés központi kezelésű bevételei és kiadásai − az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) hatálya és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása, − a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény (MFB tv.) hatálya és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) tulajdonosi joggyakorlása; valamint − a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény hatálya és a vidékfejlesztési miniszter nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos tételeket tartalmazzák. Az MNV Zrt. és az MFB vagyonkezelési tevékenysége egységes minisztériumi irányítás és felelősség mellett működik, vagyonkezelési tevékenységük hatásait alapvetően a nemzeti fejlesztési miniszter felügyelete alá tartozó XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet (vagyon fejezet) tartalmazza. A Nemzeti Földalapba (NFA) tartozó vagyonnal kapcsolatos tételek önálló költségvetési fejezetben jelennek meg. A differenciálódás ellenére továbbra is egységes költségvetési elszámolási szabályok érvényesülnek a vagyongazdálkodási műveletek során. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései szerint az állam vagyonával összefüggő bevételek egy része megjelenik a központi költségvetés mérlegében, más részük (a kölcsön-visszatérülések és a tulajdonosi részesedések értékesítése) finanszírozási célú pénzügyi műveletnek minősül, amely nem érinti a központi költségvetés egyenlegét. Az állam vagyonával összefüggő kiadások szintén e két típusba sorolhatók, a kölcsönnyújtások lehetnek finanszírozási célú pénzügyi műveletek. A vagyongazdálkodási feladatokat illetően a felmerülő kiadások együttes mértéke 110,3 milliárd forint, amely takarékos gazdálkodást követel a vagyonkezelő szervezetektől. Az együttesen 50,4 milliárd forint összegű bevételek alapvetően a vagyon hasznosításából származnak, az értékesítési bevételek tervezett összege – figyelemmel az ingatlanpiac visszaesésére – viszonylag csekély. A költségvetési törvényjavaslat ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a ténylegesen megvalósuló többletbevételek terhére rendkívül indokolt esetben bővíteni lehessen a vagyoni kiadások mértékét. 4.1. Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások Az NFA-val való gazdálkodás 2012. évi tendenciáit alapvetően a Nemzeti Földalapról szóló törvényben rögzített földbirtok-politikai irányelvek határozzák meg. Az állami tulajdonban lévő termőföldek hasznosításából származó haszonbérleti díjbevétel határozza meg az NFA-fejezet bevételének nagyságrendjét. A haszonbérleti

207

bevételek teljesítéséhez szükséges a haszonbérleti díjak piaci árakhoz való közelítése, illetve a hasznosítatlan területek haszonbérbe adása. A termőföldekkel való gazdálkodás kiadásai közül az életjáradék kifizetések a meghatározóak. Az NFA-fejezetből a korábbi években megkötött szerződések alapján 21 000 fő járadékosnak kell életjáradékot folyósítani. Az életjáradék ellenében a Nemzeti Földalapba került, többségében nehezen hasznosítható, kisebb részben hasznosíthatatlan (számos esetben osztatlan közös tulajdonban lévő), elszórtan elhelyezkedő, kisebb térmértékű termőföldek hozadéka nem fedezi az éves életjáradék fizetési kötelezettséget. 2012-re a termőföld tulajdonviszonyait megváltoztató jelentősebb allokáció nem szerepel a tervben, a szerényebb mértékű termőföld-vásárlási előirányzat elsősorban a Magyar Állam jogszabályba foglalt termőföldre vonatkozó elővásárlási jogának gyakorlását szolgálja. Továbbra is hangsúlyos feladat a nyilvántartások bővítése, a földvagyon érdemi számbavétele és jogi rendezése. Ezt segíti elő az állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérésére (ún. Országleltár) tervezett kiadás, amely mind az NFA tételei között, mind a vagyon fejezetben megtalálható. 4.2. A vagyon fejezet bevételei és kiadásai Ingatlanügyletek Az ingatlanértékesítésből származó bevételeket a feleslegessé vált ingatlanok tervezett eladása alapozza meg. A 2012. évre tervezett bevétel alapvetően számos, kisebb értékű értékesítésből származhat. Az ingatlanpiac fellendülésére 2011-ben sem került sor, és a jelenleg ismert körülmények figyelembevételével erre a jövő évben sem lehet számítani. A jellemzően állami tulajdonban lévő, nagyterületű és nagyobb értékű ingatlanokra az átlagosnál lényegesen kisebb kereslet mutatkozik. A befektetői kedv erősödése továbbra sem érezhető, és az ingatlanpiacon megfigyelhető eladási hullám (túlkínálat) miatt kialakuló nyomott árakon történő értékesítés az állami vagyonvesztés lehetőségét hordozná magában. 2012-ben is folytatódik az ún. Táncsics-börtön épületéért az Amerikai Egyesült Államok követségének átadandó épület felújítása. Az ingatlanvagyon fejlesztésére szánt összegek költségvetési szervek elhelyezését szolgáló épületek használatra alkalmassá tételét, egyes kiemelt kormányzati ingatlanprojektek végrehajtását, továbbá műemlékek felújítását szolgálják. Az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által működtetett konstrukció (NET program) a szociálisan leginkább rászoruló családoknak kíván segítséget nyújtani. Az ingatlanvásárlásokhoz szükséges forrást az állam biztosítja a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére. Osztalékbevételek A 2011. évi társasági eredmények alapján elvonható osztalékbevételek döntő része várhatóan továbbra is a Magyar Villamos Művek Zrt.-től származik. A MOL esetében az állam nem rendelkezik az osztalékfizetésre meghatározó befolyással, így megalapozottan osztalékbevétel nem tervezhető.

208

Állami tulajdonú gazdasági társaságok tőkeemelése és támogatása Ezen előirányzatok kezelése megoszlik az MNV Zrt. és az MFB között. Társasági finanszírozásként jelenik meg a Nemzeti Filmalap Zrt., illetve egyes nonprofit társaságok közfeladatainak támogatása. Az államot a korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelő kiadások A korábbi privatizációkhoz kötődő állami kötelezettségek közül az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok (pl. Simontornya, volt bőrgyár kármentesítése) finanszírozása a meghatározó. Koncessziós bevételek A tervezett koncessziós típusú bevételek meghatározó hányada (8,5 milliárd forint) a 900 Mhz-es, illetve a 26 Ghz-es frekvenciasávok értékesítéséből származik. A további bevételek a fennálló – távközlési, autópálya és szerencsejáték – koncessziós szerződések alapján évente fizetendő összegekből származnak.

B. AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK GAZDÁLKODÁSA Elkülönített állami pénzalapként hat alap működik. Az alapok 2012. évi főbb támogatási céljai: A Munkaerőpiaci Alapból valósul meg 2011-től a közfoglalkoztatás támogatása. A tervezésnél a közfoglalkoztatás új rendszerének kialakításával összefüggő előírásokat figyelembe véve 2012-ben az Alap hozzájárul a Start-munka program megvalósításához. E feladattal összefüggésben az Alap költségvetési támogatásban is részesül. Az Alap továbbra is nyújt támogatást foglalkoztatási és képzési célokra, valamint a passzív ellátásokon belül az álláskeresési támogatások fedezete is biztosított. A foglalkoztathatóság javítására szolgáló prioritásokra társfinanszírozással biztosít forrást az Alap az európai uniós forrás fogadásához. Továbbá a TÁMOP „Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások” és a „Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások” intézkedések esetében az Alap előfinanszírozóként is közreműködik. A Bethlen Gábor Alap célja, hogy a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatást nyújtson. A határon túli magyarok programja támogatásának nagy része 2012-ben a Bethlen Gábor Alapon keresztül valósul meg, s nem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataiból. Ebből adódóan az érintett fejezeti kezelésű előirányzatoknál korábbi években kimutatott támogatások a Bethlen Gábor Alap költségvetésének a részét képezik. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladékok végleges, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozását

209

biztosítja. Az Alapból mind a felhalmozási, mind a működési kiadások finanszírozása pénzeszközátadással valósul meg. A felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre történik, nonprofit szervezetnek, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (RHK Kft.), amely a beruházásokat végzi. A működési célú pénzeszköz átadást nagy részben az RHK Kft. kapja tárolók üzemeltetési költségeinek fedezésére, valamint az RHK Kft. üzemeltetési, fenntartási, hatósági felügyeleti kiadásaira, de történik pénzeszközátadás az államháztartás egyes alrendszerei részére is, önkormányzati társulások és az Alapot kezelő Országos Atomenergia Hivatal részére. A Nemzeti Kulturális Alap a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatását szolgálja. Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a nemzeti erőforrás miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Bizottságot létesít, amelynek elnökét a nemzeti erőforrás miniszter nevezi ki, tagjainak felét saját hatáskörében, másik felét az érintett szakmai/társadalmi szervezetek javaslata alapján bízza meg. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap az ár- és – árvízből eredő – belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönöz. Az Alapba a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan-tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezután jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra. Az Alapnak eddig érvényesen összesen 1454 db kártalanítási szerződést kötött. Az összes érvényesen létrejött szerződésből – figyelembe véve a szerződésmegszűnéseket – 2011. június 30-án 788 db hatályos kártalanítási szerződés állt fenn. 2012-ben az alapkezelő célja, hogy a káreseményeket követően minél több kártalanítási szerződés jöjjön létre, továbbá az esetlegesen bekövetkező árvízi károk kárrendezése során az eddigieknek megfelelően továbbra is tartani kell a WMA eljárásrendjében meghatározott ügyintézési határidőket. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosítja. Az Alap átfogó célja a kutatás-fejlesztés és innováció támogatása, a globális piacon versenyképes termékek és szolgáltatások fejlesztésének segítése a magyar innovatív vállalkozásoknál.

C. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK GAZDÁLKODÁSA 1.

A Nyugdíjbiztosítási Alap

Az államháztartási törvény a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében a bevételek és kiadások egyensúlyával tervezett költségvetés készítését írja elő, ennek a követelménynek az Alap 2012. évi költségvetése megfelel. Mivel a tényleges évközi folyamatok a tervezettől eltérhetnek, ezért a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény kimondja, hogy a törvény hatálya alá tartozó ellátásokat akkor is ki kell fizetni, ha az Alap bevételeit meghaladják a kiadások.

210

Az Alap 2012. évi költségvetése tartalmilag jelentősen eltér a korábbi évekétől. Ez a változás az ún. „profiltisztítással” függ össze, ami azt jelenti, hogy a korhatár előtti ellátások finanszírozása 2012. január 1-jétől kikerül az Alapból. Ennek megfelelően a korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátások mindhárom csoportja, valamint a rehabilitációs járadék finanszírozása – a megfelelő fedezet biztosításával – továbbiakban az Egészségbiztosítási Alapból történik. Az előrehozott öregségi ellátások, szolgálati ellátások és a korkedvezményes ellátások finanszírozása a Nemzeti Szociálpolitikai Alapból történik. Az Alap bevételi és kiadási előirányzatainak meghatározásánál a kiindulópontot a 2011. évi várható adatok képezték, amihez rendelkezésre álltak az év első nyolc hónapjára vonatkozó előzetes adatok. Ezekből történt a korábbi évek jellegzetes tendenciáit is figyelembevéve az év egészére vonatkozó adatok előrejelzése. Az Alap bevételei alapvetően két forrásból származnak: a nyugdíj-hozzájárulás és járulékbevételek (munkáltatói és biztosítotti együttesen) képezik a meghatározó nagyságrendet, az egyéb járulékok és hozzájárulások adják a kisebb részt. A hozzájárulás és járulékbevételek 2012. évi előirányzatainak kialakításánál érvényesült a járulékköteles jövedelmek alapját képező nemzetgazdasági szintű bruttó keresettömeg-növekedés hatása. Az egyéb járulékok és hozzájárulások előirányzat-csoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból átadott, a GYED-ben részesülők után fizetett nyugdíjhozzájárulást, az MPA-ból érkező megtérítést, és néhány kisebb nagyságrendű előirányzat is itt jelenik meg. Kiegészíti az Alap bevételeit a költségvetésből két jogcímen érkező hozzájárulás; egyrészt a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradók kieső járulékbefizetésének pótlására, másrészt a GYES-ben, GYET-ben részesülők nyugdíj-hozzájárulásának megtérítésére biztosított összeg. A 2012-re tervezett nyugellátási kiadások előirányzat esetében az előző évi várható teljesítéshez viszonyított növekményt alapvetően két tényező alakította: – a 2012. januárban végrehajtandó emelés, amelynek mértéke megegyezik a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott fogyasztói árindexszel (reálérték tartás), – az ún. „automatizmusok”, azaz az ellátotti létszám változásának, az állomány cserélődésének és a kiegészítő ellátások száma alakulásának együttes hatása. Az Alap kiadási előirányzatai között jelenik meg a már említett „profiltisztítás” keretében az Egészségbiztosítási Alapba átkerülő ellátások fedezetéhez átadott pénzeszköz összege. Az igazgatási szervezet működésére fordítható kiadási előirányzat a költségvetési szervekre vonatkozó előírások alapján lett meghatározva. 2.

Az Egészségbiztosítási Alap

Az Alap bevételeinek nagyobb része járulékbevétel és hozzájárulás, valamint költségvetési hozzájárulás. Az elsőként említett bevételi körbe tartozó – annak jelentős részét képező – járulékbevételek előirányzatainak meghatározásánál érvényesülnek a járulékszabályozásban 2012. január 1-jétől tervezett változások, a biztosítotti

211

egészségbiztosítási szélesítése.

járulékmérték

1 százalékpontos emelése

és

a

járulékalap

Fontos forrást jelent a bevételek másik csoportját képező költségvetési hozzájárulás. Ennek döntő része a költségvetésből járulék címen átvett pénzeszköz, amely azon személyek után történik, akik nem kötelezettek egészségbiztosítási járulék, vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, de jogosultak egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Az Alap meghatározó nagyságrendű kiadásai két nagy csoportba sorolhatók: a természetbeni és pénzbeli ellátások csoportjába. A természetbeni ellátások legnagyobb előirányzatát a gyógyító-megelőző ellátások adják, az erre a célra fordítható összeg meghaladja a 2011. évi előirányzatot. Szintén a természetbeni ellátások közé tartozik a gyógyszerek fogyasztói árának támogatására szolgáló előirányzat, melynek tervezésekor a Széll Kálmán Terv szerinti intézkedések hatása is figyelembevételre került. 2012-ben kibővül az Alap pénzbeli ellátásainak köre, itt találhatók a rokkantsági, rehabilitációs ellátások, amelyek 2011-ben még a Nyugdíjbiztosítási Alap és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetből kerülnek finanszírozásra. Szintén a pénzbeli ellátások csoportjába tartoznak a GYED, a terhességi-gyermekágyi segély és a táppénz előirányzatok is. Ezek tervezésénél a kiadásokat alapvetően befolyásoló paraméterek feltételezett értékei, valamint a 2011. évre vonatkozó előrejelzések lettek figyelembe véve. A táppénz előirányzat esetében érvényesül a szabályozásváltozásból eredő hatás is. Az igazgatási szervezet működési kiadásainak előirányzata érvényesíti a költségvetési szervezetekre vonatkozó előírásokat.

D. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI ALRENDSZERE HIÁNYÁNAK FINANSZÍROZÁSA, AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE, ADÓSSÁGSZOLGÁLATI KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK 1.

A hiány finanszírozása és a központi költségvetés adósságának kezelése

A nemzetközi tőkepiaci válság hatására 2008-at követően jelentősen átértékelődtek az államadósság-kezelés kockázatai és jelentősen romlott a finanszírozási mozgástér is. A hagyományos piaci kockázatokon azaz, a kamat- és devizaárfolyam-kockázaton túl kiemelt fontosságot kapott a megújítási és finanszírozási kockázat. Ezen kockázatok és Magyarország megítélése szempontjából rendkívül fontos a Kormány által 2011-ben végrehajtott jelentős mértékű államadósság-ráta csökkenés. A finanszírozási és államadósság-kezelési szempontból rendkívül sikeres 2011. évet követően 2012-ben hasonlóak a célkitűzések: a forintpiac stabilitásának megőrzése, a piaci likviditás erősítése, a teljes körű piaci finanszírozás fenntartása és az IMF hitel törlesztésének megkezdése. A korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is a forintkibocsátások szerepe a meghatározó, ugyanakkor a jelentős összegű devizalejáratokat (jelentős részben a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel esedékessé váló részét is) devizakibocsátással kívánja biztosítani az adósságkezelés. 2012-ben

212

összesen 1,3 milliárd euró devizakötvény, valamint 2,9 milliárd SDR (3,2 milliárd euró) Nemzetközi Valutaalaptól lehívott hitel visszafizetése esedékes. 2012-ben továbbra is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a Nemzetközi Fejlesztési Intézményektől (NFI), amely 0,8 milliárd euro (214,0 milliárd forint) külföldi hosszú futamidejű forrás bevonását jelenti majd a Kormány által jóváhagyott fejlesztési, beruházási programok megvalósításához. A központi kormányzat hiányának finanszírozását alapvetően forintkibocsátások biztosítják a tervek szerint. 2012-ben jelentősen csökken a hiány nagysága, és így csökken a nettó kibocsátás. A nettó forint-kibocsátáson belül meghatározó a hosszú forrást jelentő államkötvények értékesítése. A diszkontkincstárjegyek szerepe kismértékben csökken, így nő az adósságkezelés mozgástere. A finanszírozási célok között szerepel a közvetlenül a lakosságnak értékesített speciális állampapírok értékesítésének erősítése, ezen belül elsősorban a hosszú futamidejű Prémium Magyar Államkötvények fokozott értékesítése. 2.

A központi költségvetés adósságának 2012. évi alakulása

A központi költségvetés adóssága 2012 végére a hiány és az egyéb finanszírozandó tételek hatására várhatóan 243,2 milliárd forinttal, 19 328,0 milliárd forintra növekszik, ami a GDP 66,4%-a. Ezáltal folytatódik a 2011-ben kezdődött folyamat, és az államadósság rátája, az eladósodottság tovább csökken. 3.

A költségvetés adósságával kapcsolatos folyó kiadások

A nettó pénzforgalmi kamatkiadások várható pénzforgalmi összege 2012-ben 1005,7 milliárd forintot tesz ki. A nettó kamatkiadások emelkedése részben a nominálisan emelkedő államadósságnak, részben a csökkenő kamatbevételeknek a hatása. A nettó kamatkiadások 2012-ben várhatóan a GDP 3,5%-át teszik ki, amely gyakorlatilag megegyezik a 2011. évi aránnyal. Az eredményszemléletű EDP szerinti nettó kamatkiadások 2012-ben 1049,0 milliárd forintot tesznek ki, ami növekedést mutat a megelőző évi 968,9 milliárd forinthoz képest. Az eredményszemléletű kamatkiadások nominális növekedését részben a devizában fennálló adósság eredményszemléletű bruttó kamatkiadásának 2011-ről 2012-re történő, összességében 31,2 milliárd forintos növekedése okozza. A forintban fennálló adósság eredményszemléletű kamatkiadása a tervezett állománynövekedés (pozitív nettó kötvénykibocsátás) miatt szintén növekszik. Az eredményszemléletű nettó kamatkiadások 2012-ben a GDP 3,6%-át teszik ki. A nemzetközi pénz- és tőkepiacon tapasztalható zavarok miatt képzett kamatkockázati tartalék 50,0 milliárd forint. 4.

Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek

Az adóssággal kapcsolatos pénzforgalmi kamatbevételek 2012-ben mintegy 39,3 milliárd forinttal elmaradnak a 2011. évi várható összegtől. Ezen belül a KESZ után kapott kamatok nagysága várhatóan 16,4 milliárd forinttal lesz kevesebb a

213

2011. évinél a kisebb tervezett átlagos KESZ-állomány miatt. 2011-ben a magánnyugdíjpénztáraktól a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott jelentős volumenű vagyon folyamatos értékesítése következtében emelkedik meg a KESZ állománya évközben. A deviza-kamatbevétel összege jelentősen, mintegy 17,1 milliárd forinttal csökken, ami részben a nemzetközi hitelcsomagból a bankoknak továbbhitelezett állomány visszafizetésének és a MOL-részvénycsomag vásárlása miatti betétállomány jelentős csökkenésének a következménye.

III. A KORMÁNYZATI SZEKTOR ADÓSSÁGA ÉS HIÁNYA AZ EURÓPAI UNIÓ MÓDSZERTANA SZERINT Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény előírásainak megfelelően ez a fejezet a 2012. évre tervezett adatok alapján ismerteti a módszertani különbözőségeket és a kiemelt mutatók alakulását. Az államháztartás költségvetési egyenlegének összefüggése és kapcsolata a maastrichti deficitmutatóval és elsődleges egyenleggel (GDP százalékában) Államháztartás pénzforgalmi egyenlege Maastrichti egyenleg (kormányzati szektor EDP egyenlege) - EDP kamatkiadás - EDP elsődleges egyenleg Alrendszerenkénti bontásban: - központi költségvetés EDP egyenlege - TB alapok EDP egyenlege - elkülönített alapok EDP egyenlege - helyi önkormányzatok EDP egyenlege - államháztartáson kívüli, kormányzati szektorba sorolt szervezetek egyenlege GDP (milliárd forint)

2012. évi előirányzat -2,5 -2,5 -3,9 1,4 -1,9 0,0 -0,1 -0,5 0,0 29 111

A maastrichti adósság 2012 végén várhatóan 71,8% lesz. 1.

Az uniós és az államháztartási elszámolások főbb módszertani eltérései

Az uniós statisztikai szabványok által definiált kormányzati szektor nagyobb szervezeti kört foglal magába, mint az államháztartás. Mindazon szervezetek beletartoznak, amelyek tevékenységük során közjavakat állítanak elő, a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon elosztásában vesznek részt, irányításukat a kormányzati szervek végzik, és tevékenységük ellenértékében 50%-nál kisebb arányt képvisel az árbevétel. A kormányzati szektor statisztikai fogalma szervezeti besoroláson alapul: valamely szervezet vagy beletartozik, vagy nem. A korábbi, statisztikai hatóságok által követett gyakorlat az volt, hogy legalább 3-5 éves tartós tendencia alapján ítélték meg az adott szervezet gazdasági magatartását és így szektorbesorolását. Jelenleg egy új szervezetet lehetőleg már megalakulásakor, az üzleti tervek alapján be kell sorolni a megfelelő szektorba. A fenti statisztikai ismérvek alapján a 2012. évi költségvetés tervezési időszakára a kormányzati szektorba tartozó, államháztartáson kívüli szervezetek a következők:

214

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt., Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt., Magyar Turizmus Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., Magyar Televízió Nonprofit Zrt.; Duna Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt., Nemzeti Színház Zrt., Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt., Regionális Fejlesztési Holding Zrt., Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat, Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BM SK Zrt.), – Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft., – Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Kft. (MÜPA Kft.) – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, – Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, – Nyugdíjreform és Adósságcsökkentési Alap, – Gotthárd-Therm Fürdő és Idegenforgalmi Szolgáltató Kft., – Pécsi Fürdő Kft., – Csepp TV Dél-Pesti Televízió Stúdió Kft., – Szolnoki Televízió Zrt., – Szint Szegedi Intézménytakarító Kft., – Zalaegerszegi Városi Televízió Kft., továbbá – a kormányzat által irányított és többségükben finanszírozott nonprofit szervezetek (elsősorban a közalapítványok és bizonyos közhasznú társaságok): a KSH statisztikai felvétele alapján összesen 181 átsorolt nonprofit szervezet (2010). A kormányzati szektorba sorolandó nem államháztartási szervezetek körét statisztikai munkabizottság állapítja meg, számuk 2012-ben várhatóan meghaladja a kétszázat. A besorolt vállalatok mellett más vállalatok megfigyelésére is sor kerül. A legutóbbi, az MNB és a KSH által elvégzett felülvizsgálat keretében 18 nonprofit szervezet kormányzati szektorba sorolásáról született döntés, visszamenőleg 2009-től kezdődően és további 4 nonprofit szervezetként működő kórház besorolásáról 2010-től kezdődően. Az átalakított médiaszervezetek változatlanul a kormányzati szektor részei.

– – – – – – – – – – – – – – –

215

2.

A kiemelt mutatószámok

Európai Uniós tagságunkkal vállaltuk az euró bevezetését, melynek fiskális kritériumaként a hiányt 3% alá, az adósságot pedig 60% alá kell csökkenti, középtávon pedig a Stabilitási és Növekedési Egyezmény alapján meghatározott 1,5%-os deficitcélt kell teljesítenünk a GDP arányában. Az Európai Unió jogrendje szerint a tagországoknak a Túlzott Hiány Eljárás (EDP) keretében évente két alkalommal – március és szeptember végéig – kell hivatalos jelentésben (Notifikáció) közölniük a két kiemelt kormányzati mutatót: a kormányzati szektor adósságát és hiányát. A határidők megegyeznek a kormányzati szektor negyedéves nemzeti számlájának közlési határidejével, így a nemzeti statisztikai hivatalok átvehették a pénzügyminisztériumoktól az első adatközlés feladatát. Ennek megfelelő változás következett be hazánkban is, 2006 tavaszától már a Központi Statisztikai Hivatal állítja össze a Notifikációs jelentést valamennyi tényidőszakra a nem-pénzügyi számlák tekintetében, a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi számlák körében, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium az adott évi várható értékét mind az EDP egyenlegnek, mind a maastrichti adósságnak. 2.1. Az adósságmutató módszertana Az adósságmutató értékét és viszonyszámát nemcsak az adósságállomány alakulása, számbavételének módja befolyásolja, hanem az is, hogy a kormányzati szektoron belüli szervezetek milyen nagyságrendben birtokolnak ezekből az adósságokból. A költségvetési/zárszámadási prezentáció a központi költségvetés könyvi értéken nyilvántartott, hitelviszonyból származó bruttó adósságáról ad számot. A maastrichti adósságmutató a statisztikai értelemben vett kormányzati szektor (az 1. pontban ismertetett szervezeti kör) konszolidált bruttó adósságát névértéken fejezi ki. A konszolidálás a kormányzati szektoron belüli adósságelemeket (pl. az Egészségbiztosítási Alap likviditási hitelét a Kincstártól, a helyi önkormányzatok tárcájában lévő állami értékpapírokat) kiszűri. A Túlzott Hiány Eljárás referenciaértékeként választott adósság bruttó szemléletű mutató: a különböző pénzügyi instrumentumokban fennálló kötelezettségek nem csökkenthetők (nem nettósíthatók) az azonos instrumentumokban fennálló követelésekkel (pl. a Magyar Állam Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló tartozása nem csökkenthető a hitelintézeteknek továbbkölcsönzött hányaddal, külföldi tartozásaink nem nettósíthatóak a külfölddel szembeni követelésekkel, pl. egyes fejlődő országoknak nyújtott kormányhitelekkel) és nem csökkenthetők a más instrumentumban fennálló követeléssel sem (pl. a Magyar Állam Európai Unióval, Nemzetközi Valuta Alappal szemben fennálló hiteltartozása nem csökkenthető az MNB-nél elhelyezett tartós betéttel). A névértéken számított adósság a visszaváltáskor ténylegesen fizetendő érték szerinti számbavételt jelenti. A derivatívák piaci termékek, névértékkel nem rendelkeznek, ezért nem részei az uniós adósságmutatónak. A magyar államháztartási számviteli szabályok szerint a diszkont-értékpapírokat kibocsátási áron tartják nyilván, így a kibocsátási és visszaváltási értékük (névértékük) különbözete az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által nyilvántartott értékpapír-adósságot növeli. Az ÁKK által kimutatott államadósságon (a központi költségvetés bruttó adósságán) felüli, maastrichti adósságállományba beszámító jelentősebb tételek a következők:

216

– A Gripen repülőgépek beszerzését a statisztikai számításokban az Eurostat katonai beszerzésekre vonatkozó általános érvényű döntése alapján pénzügyi lízing módjára kell elszámolni, 2012 végére a fennálló tartozás várhatóan 65,7 milliárd forint lesz. – Az MNV Zrt. speciális kötvényes privatizációs technikát alkalmazott a Richter Rt.-ben fennálló 25%-os részesedésének eladására. 2004 szeptemberében ötéves lejáratú kötvény aukciós kibocsátására került sor, amely lejáratkor, 2009-ben vált átcserélhetővé részvényekre, ugyanakkor az Államnak lehetősége volt a részvények előre meghatározott árfolyamon való visszavásárlására, amennyiben a befektetők a részvényre történő átcserélés mellett döntöttek. A kötvények lejáratakor az Állam a részvények megtartása mellett döntött, az átcserélhető kötvények törlesztésének finanszírozására pedig egy, az előzőhez hasonló konstrukciójú, de névértékében azt számottevően meghaladó átcserélhető kötvényt bocsátott ki. Az új kötvénykibocsátás – névértéken és 2012. évi várható árfolyamon számítva mintegy 223,7 milliárd forint – miatt fennálló tartozás a kormányzati szektor adósságának részét képzi. – A kormányzati szektorba besorolt, államháztartáson kívüli szervezetek adóssága. – A kormányzati szektor adósságába beletartoznak a helyi önkormányzatok hitelviszonyon alapuló tartozásai, valamint a központi költségvetés által biztosított megelőlegezések (utóbbiak azonban konszolidálásra kerülnek kormányzati szinten), míg az önkormányzatoknál eszközként felhalmozott állampapírok állománya csökkenti a kormányzati szektor egészének adósságát. – A társadalombiztosítási alapoknak a Kincstári Egységes Számláról nyújtott likviditási hitel év végi állománya, valamint az év végi megelőlegezések is az alrendszer adósságaként vannak kimutatva az uniós statisztikában, a kormányzati szinten konszolidált adósságot azonban nem érintik. 2.2. A hiánymutató módszertana és alakulása A maastrichti hiánymutató és az államháztartási törvényben meghatározott deficitmutató tartalmi eltérése elsősorban a szervezeti kör különbözőségéből és az eredményszemléletű számbavételből adódik, de más jellegű tételek is befolyásolják azt. Ezek közül a 2012. évi elszámolásokat is befolyásoló jelentősebb tételek a következők: – A Gripen-szerződés keretében 14 repülőgép NATO-kompatibilissé tétele vált lehetővé, ezzel párhuzamosan kiépültek a földi irányítási és más kiszolgáló rendszerek. A magyar fél oktatási-képzési szolgáltatásokat is igénybe vesz, a gépek tulajdonjoga azonban a svéd partnernél marad. A rendelkezésre állás időpontjától kezdődően 10 éves bérleti periódus indul, mely időszak a szakértők szerint mintegy harmada a repülőgépek felújítás után kalkulálható hasznos élettartamának. A magyar fél rendelkezik vételi opcióval, a vásárlásról az Országgyűlés jogosult dönteni. Ezen ismérvek alapján az ügylet szolgáltatás-vásárlással kombinált bérletnek tűnhet, de az Eurostat munkadöntést hozott valamennyi hosszú lejáratú szerződéses konstrukcióban megvalósuló katonai eszköz beszerzésére/bérletére. A döntés értelmében minden esetben vásárlásként kell elszámolni az ilyen

217

ügyeleteket, mégpedig abban az időpontban, amikor az eszközöket a kormányzat birtokba veszi. Ez azt jelenti, hogy a teljes bérleti időszakban a folyó (képzési, fenntartási, rendszerirányítási stb.) költségek folyamatosan, míg egy-egy nagyobb összegű kormányzati kiadás a gépek statisztikai „beszerzéseként” 2006-2007-ben jelentkezett. A repülőgépek beérkezése előtti időszakban ténylegesen kifizetett lízingdíjakból a repülőgépekre jutó rész előlegfizetésnek tekintendő. A beérkezés éveiben a statisztikai „vételár” és az előleg különbözeteként hitelfelvételt is könyvelni kell (a pénzügyi lízing mintájára), majd a beérkezést követő időszakban a lízingdíj meghatározott része a statisztikai hitelfelvétel törlesztésére fordítandó. A Gripen-bérlet statisztikai elszámolása 2008-tól kezdődően – a korábbi évekkel ellentétben – kedvező hatással van az ESA ’95 szerinti egyenlegre, miután a gépek 2006-2007. évi beérkezését követően, 2008-tól az üzemeltetésre, karbantartásra és pénzügyi költségekre eredményszemléletben kalkulált összeg alacsonyabb a költségvetésből ténylegesen fizetett lízingdíjnál. 2012-re ebből fakadóan 12,7 milliárd forint egyenlegjavulás várható. – Az Eurostat módszertani határozatot adott ki 2005 februárjában az EU-források elszámolásáról, miután igen eltérő gyakorlatot tárt fel a tagországoknál. A módszertani döntés elvi lényege, hogy az uniós források nem befolyásolhatják a kormányzat egyenlegét, ugyanakkor a kormányzat bevételei és kiadásai között csak a kormányzati egységek mint végső kedvezményezettek által felhasznált források vehetők számításba. A kormányzati szektoron kívüli felhasználás pénzügyi műveletnek, nem ESA-kiadásnak és bevételnek tekintendő, ezen tételeket a központi költségvetésben elszámolt bevételekből és kiadásokból azonos összeggel kell kivonni. Az Eurostat továbbá – szokásos kétévenkénti látogatása során – javasolta, hogy az egyedi uniós jóváhagyást igénylő ún. nagyprojektek esetében, a döntést megelőzően szakértői becsléssel határozzuk meg és számoljuk el bevételként az adott évi kiadásokból későbbiekben nagy valószínűséggel EUforrásból megtérülő részt, ezzel biztosítva az eredményszemléletű számbavételt és minimalizálva a későbbi statisztikai felülvizsgálatok nagyságát. Ugyanez a módszer érvényesítendő a programzárásokhoz kapcsolódó, kötelezően hazai finanszírozású utolsó részletek elszámolásánál, illetve egyéb, több év múltával megtérülő uniós források esetében is. Az új ESA kézikönyv már önálló alfejezetként tárgyalja az EU-transzferek elszámolásának részletes szabályait.

218

219

A részletes indokolás

220

221

I. Fejezet A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE 1. § A 2012. évi költségvetés főösszegei. 2. § A törvény és az 1. melléklet a főösszegeket, a hiányt, a kiadások és a bevételek fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek szerinti bontását tartalmazza. A központi alrendszer mérlegét a 2. melléklet határozza meg. 1. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 3. § Önálló mellékletben jelennek meg azok az előirányzatok, melyek teljesülése külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól. Az előirányzat-túllépés automatikusan is bekövetkezhet anélkül, hogy a fejezetgazdának szabályozási feladata lenne. Ez a melléklet tartalmazza még a Kormány engedélyével túlléphető előirányzatokat is. II. Fejezet A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 2. A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai 4. § E paragrafus szabályozza annak az összegnek a felhasználását, amely – céltartalékként – a központi költségvetési szerveknél a diplomás pályakezdők közigazgatási munkatapasztalat szerzése külön jogszabályban meghatározott kifizetéseinek, a Prémium Évek Programban résztvevők költségeinek, a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak bérkompenzációjának, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának átalakulásával kapcsolatos egyszeri személyi kiadásoknak és az Állami Számvevőszéknél a számvevői illetményalap változásának többletkiadásai finanszírozására, valamint a béremelést végrehajtó munkáltatók támogatására szolgál. 3. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 5. § Az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) forrásbevonásának és kötelezettségvállalásának teljes körű korlátozását mondja ki a

222

javaslat. Tekintve, hogy a rábízott vagyon kiadásait a központi költségvetésből kell fedezni, nincs szükség külön forrásbevonás biztosítására. Az MNV Zrt. az ESA’95 statisztikai módszertan szerinti kormányzati szektor részét képezi, így forrásbevonása a maastrichti adósságot növelné. Az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalások átláthatóvá tétele érdekében 2012. évben az állami vagyonért felelős miniszternek a hozzá tartozó vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat a vagyonkezelési terv keretében jóvá kell hagynia. A vagyontörvény a költségvetési törvény szabályozási körébe utalja bizonyos limitek évenkénti megállapítását. A limitek megegyeznek a 2011. évi összegekkel. A vagyontörvény szerint a költségvetési törvényben kell meghatározni az önkormányzatoknak és többcélú kistérségi társulásoknak térítésmentesen átadható állami tulajdon éves keretösszegét. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásának nagysága nehezen tervezhető, így indokolt lehetővé tenni, hogy az átadásra meghatározott keretszám a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásának értékével túlléphető legyen. A keretszámtól függetlenül ugyancsak indokolt lehetővé tenni a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében PPP konstrukcióban létrehozott, a PPP szerződés megszüntetésével egyidejűleg az állam által megvásárolandó sportlétesítmények ingyenes önkormányzati tulajdonba adását, ugyanis az a szándék, hogy ezen létesítmények vagy az MNV Zrt. általi megszerzéssel egyidejűleg, vagy azt követően az egyes helyi önkormányzatok számára ingyenesen átadásra kerüljenek. Az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által működtetendő konstrukció (NET program) a szociálisan leginkább rászoruló családoknak kíván segítséget nyújtani. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt, a Magyar Állam tulajdonába kerülő ingatlanok vagyonkezelői jogát a vonatkozó törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. gyakorolja. A Társaság az ingatlanokat elsősorban a korábbi tulajdonosok részére történő bérbeadással hasznosítja, illetve a törvény alapján a megüresedett lakásokat értékesítheti. Az állami tulajdonú ingatlanok hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek az államháztartási törvény alapján a központi költségvetés bevételét képezik. A költségvetési törvény speciális rendelkezése alapján az ingatlanok hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek mértékéig indokolt esetben a Kormány a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatellátását szolgáló többletkiadási lehetőséget teremthet. A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a honvédelmi és az egészségügyi ágazat struktúraátalakítási folyamatainak eredményeként felszabaduló ingatlan-vagyon értékesítéséből befolyó bevételeket a Kormány visszaforgassa szakmai fejlesztésekre. A volt honvédelmi célú vagyontárgyak értékesítési bevétele terhére megvalósuló kiadásokra szóló felhatalmazás biztosítja a biztonsági környezethez és a NATO elvárásaihoz történő rugalmas alkalmazkodást a Magyar Honvédség részéről. A Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó feladatokról, a kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1208/2011. (VI. 28.) Korm. határozat az egészségügyi beruházások forrásai között nevesítette az ingatlan-értékesítési és hasznosítási bevételeket.

223

6. § A vagyon fejezet tartalék előirányzatának felhasználási szabályait a korábbi, kellő rugalmasságot biztosító szabályokkal egyezően határozza meg a javaslat. A miniszteri és a Kormány átcsoportosítási hatáskört az egyedi ügyletek nagyságrendje alapozza meg. A kisebb (500,0 millió forint alatti) ügyletek esetében hatékonyabb megoldás a miniszteri engedély, a nagyobb ügyletek miatti átcsoportosítás csak a Kormány engedélyével történhet. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a megvalósult értékesítési és hasznosítási többletbevételek mértékéig a Kormány terven felüli kiadások teljesítését engedélyezze. A javaslat a felhalmozási és hasznosítási kiadásokat érintő évközi igények kezelése érdekében lehetőséget ad egyes kiadási előirányzatok között átcsoportosításra maximum 1000,0 millió forint összeghatárig. 7. § A Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemekkel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat tartalmazó költségvetési fejezet fejezeti tartalékának és a megvalósult többletbevételek felhasználásának szabályozása megegyezik a vagyon fejezet esetében megállapított előírásokkal. 8. § A költségvetési törvényjavaslat 1. mellékletének Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezete tartalmazza az MNV Zrt. tulajdoni joggyakorlása alatt álló társaságoktól elvonni tervezett osztalékokat. Előfordulhat azonban, hogy a jelenlegi ismeretek szerintinél több, vagy nem az MNV Zrt-nél lévő társaságokat érintő osztalékelvonásra kerül sor. A törvényjavaslatban ezért szükséges kimondani, hogy minden állami tulajdonú társaságtól elvont osztalék közvetlen költségvetési bevétel. Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet szerint a kiotói kvótabevételek felhasználása a nemzeti fejlesztési miniszter hatásköre. (A hatáskör gyakorlásához szükséges a kiotói egységek vonatkozásában az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása) Magyarországnak klímafinanszírozási kötelezettsége van a fejlődő országok felé. Ennek forrását az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből befolyt bevételekből kell biztosítani. A légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből befolyt teljes bevétel, valamint a harmadik kibocsátás-kereskedelmi rendszerben érvényes kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevétel 50%-ának felhasználásáról az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény alapján a nemzeti fejlesztési miniszter gondoskodik. 9. § A költségvetési folyamatok fenntarthatósága és átláthatósága érdekében a rendelkezés 5 000,0 millió forint felett a Kormány, ez alatt pedig a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszter együttes engedélyéhez köti az európai uniós statisztikai módszertan szerint a kormányzati szektor részét képező többségi tulajdonú állami gazdasági társaság

224

adósságot keletkeztető pénzügyi műveleteit. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek (a továbbiakban: NIF Zrt.) a törvényjavaslat alapján a kincstár átmeneti likviditási hitelt nyújthat az európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési források felhasználásával összefüggő általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) finanszírozására. Az európai uniós források bevonásával megvalósuló beruházások zavartalan lebonyolítása érdekében ezt a likviditási hitelt célszerű kivenni az adósságkorlát alól. 4. A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések 10. § Ez a rendelkezés – konkrét összegben meghatározott – központi befizetést ír elő a kizárólag saját bevételből gazdálkodó – központi irányítású – intézmények részére. 11. § A törvény meghatározza – jogszabályi kötelezettségek alapján – a felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók után járó normatív támogatásokat, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj összegét, a garantált egyetemi tanár illetmény összegét. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet 2012. január 1-jétől hatályos 6/A. §-a alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló, államilag támogatott szakorvos (szakfogorvos, szakgyógyszerész, klinikai szakpszichológus) képzésben résztvevő jelölt a szakképzéssel kapcsolatos kiadásainak, dologi költségeinek megtérítése céljából, az adott évre vonatkozóan a költségvetési törvényben meghatározott mértékű támogatásra jogosult, amelyet legfeljebb a támogatott jelölt szakképesítésére külön jogszabályban meghatározott szakképzés időtartamára vehet igénybe. A támogatás összege a rendelkezésre álló forrás figyelembevételével került meghatározásra. 12. § E paragrafus a felsőoktatási intézmények közoktatási feladatainak, valamint gyakorló iskoláinak normatív támogatásáról rendelkezik oly módon, hogy a közoktatási feladatoknál a megfelelő önkormányzati normatívával, a gyakorló iskoláknál a normatív hozzájárulás alapján történik a támogatás meghatározása. Eljárási kérdések is szabályozásra kerülnek. 13. § Az (1) bekezdés a költségvetés központosított bevételekkel kapcsolatos szabályokról rendelkezik. A fejezet irányító szerv vezetőjének feladata a bevételek beszedéséről történő gondoskodás. A (2) bekezdés a sporttörvénnyel teremti meg az összhangot. A sporttörvény szerint a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12%-át, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50%-át, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját - külön jogszabályban foglaltak szerint - a sport támogatására kell fordítani, és a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni. E bekezdés tartalmazza, hogy a „sporttal kapcsolatos állami feladatok” cím támogatása tartalmazza ezen játékadó bevételek összegét.

225

5. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések 14. § Az elkülönített állami pénzalapok bevételeit és kiadásait tartalmazó melléklet jóváhagyásáról rendelkezik. A paragrafus rögzíti még a Társadalmi Megújulás Operatív Program Munkaerőpiaci Alapra háruló hazai társfinanszírozásának mértékét. A Munkaerőpiaci Alap költségvetési támogatásban részesül a Start-munka program megvalósítása érdekében. E feladat végrehajtásához rendelt kiadási előirányzat tartalmazza a 2011. évben megkötött közfoglalkoztatási szerződésekből eredő kötelezettségvállalások 2012. évre áthúzódó kiadásainak fedezetét, valamint a a dologi és felhalmozási kiadások meghatározásának módjáról is rendelkezik. 15. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2012. évi forrásainak felhasználásáról rendelkezik. Az Alap forrásainak védelme érdekében meghozott intézkedés biztosítja egyrészt az Alapból finanszírozott nemzetközi kötelezettségek teljesülését, másrészt lehetőséget ad a megelőző években 2012. évi kifizetésre vállalt, de meghiúsult támogatások erejéig új támogatások pályáztatására. 6. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése 16. § A paragrafus meghatározza a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) főösszegeit és egyenlegét. A kiadások és bevételek címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését a törvény 1. melléklete tartalmazza. 17. § Az (1) bekezdés a méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás, a méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély keretösszegét határozza meg. A (2) bekezdés felhatalmazást ad a nemzeti erőforrás miniszter részére, hogy az Ny. Alap kezelője javaslatára a nyugellátásoknál meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson. 18. § Az (1) bekezdés felhatalmazást ad az Ny. Alap kezelőjének, hogy meghatározott esetekben a fejezet irányítását ellátó szerv hatáskörében eljáró miniszter kötelezettségét és jogát gyakorolja. A (2) bekezdés rendelkezik az Ny. Alap fejezetből az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) és a Nemzeti Szociálpolitikai Alap részére történő átutalások havonkénti ütemezéséről. 7. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése 19. § A paragrafus meghatározza az E. Alap főösszegeit és egyenlegét. A kiadások és bevételek címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését a törvény 1. melléklete tartalmazza.

226

20. § Az (1) bekezdés felhatalmazást ad a Kormány részére a gyógyító-megelőző ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoportok közötti átcsoportosítás végrehajtására. A (2) bekezdés szerint felhatalmazást kap a Kormány a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 1-18. jogcímei, valamint a Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 5. jogcímei előirányzatainak a megemelésére. 21. § Az (1) bekezdés felhatalmazást ad a nemzeti erőforrás miniszter részére, hogy a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével évközben átcsoportosítást hajtson végre a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport meghatározott jogcímei, a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei, valamint a gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1-2. és 6. jogcímei között. A (2) bekezdés felhatalmazást ad az E. Alap kezelőjének, hogy meghatározott esetekben a fejezetek irányítását ellátó szerv hatáskörében eljáró miniszter kötelezettségét és jogát gyakorolja. 22. § Az (1) bekezdés felhatalmazza a nemzeti erőforrás minisztert, hogy a gyógyszertámogatás céltartalékot a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételi jogcím, valamint a szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések előirányzatán elszámolt bevételek mértékéig évközben átcsoportosítsa a gyógyszertámogatás jogcím-csoport megadott jogcímeire. A speciális beszerzésű gyógyszerkiadás és a méltányossági gyógyszertámogatás kiadása jogcímek esetében a nemzetgazdasági miniszter egyetértése is szükséges az átcsoportosításhoz. A (2) bekezdés felhatalmazást ad a nemzeti erőforrás miniszter részére, hogy a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével a természetbeni ellátások céltartalékából átcsoportosítást hajtson végre a túl nem léphető természetbeni ellátási kiadások előirányzatai javára. A (3) bekezdés felhatalmazást ad a nemzeti erőforrás miniszter részére, hogy a nemzetgazdasági miniszter egyetértése esetén megemelje a gyógyszertámogatás kiadási jogcím, valamint a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei előirányzatát a gyógyszer, illetve a gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő, vonatkozó bevételek összegével. A (4) bekezdés felhatalmazást ad a nemzeti erőforrás miniszter részére, hogy a nemzetgazdasági miniszter egyetértése esetén év közben megemelje a gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a szerződések szerinti és a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételi jogcím előirányzatán felül jelentkező többlet összegével.

227

23. § A paragrafus rendelkezik az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás évközi előirányzat-túllépés engedélyezési szabályáról. 24. § A paragrafus (1) és (3) bekezdése a gyógyító-megelőző ellátás és a gyógyászati segédeszköz jogcím-csoport tartalmát határozza meg. A (2) bekezdés szerint a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. CXXXII. törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására fordítható összeget. A bekezdés továbbá felhatalmazást ad arra, hogy a nemzeti erőforrás miniszter a nemzetgazdasági miniszter egyidejű tájékoztatása mellett engedélyezhet a befogadásoktól eltérő felhasználást a tényleges kiadások függvényében. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 35. §-ának (5) bekezdése szerint azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság biztonságos ellátása érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) – az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére – kamatmentes, a tárgyévben visszatérítendő finanszírozási előleget nyújthat. A (4) bekezdés az előlegre fordítható összeget határozza meg. Az (5) bekezdés szerint gyógyszertárak juttatása előirányzat külön törvényben meghatározott kiadásokra szolgál. 25. § A paragrafus meghatározza azokat a keretösszegeket, amelyeken belül az OEP főigazgatója különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági ellátást engedélyezhet a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyógyító-megelőző ellátás és a gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzatok terhére. 26. § A paragrafus szerint az OEP az éves előirányzatban havi időarányos mértékének megfelelően teljesít átutalást a gyermekgondozási díjban részesülők utáni nyugdíjhozzájárulás címén átadott pénzeszköz jogcím előirányzat terhére minden hónap 15-éig az Ny. Alap részére. 8. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 27. § Az Országgyűlés annak biztosítására, hogy egyes kiemelten fontos feladatok a döntésének megfelelő mértékű támogatásban részesüljenek – függetlenül az év közben esetleg felmerülő kényszerektől, törekvésektől – fenntartja az előirányzatok megváltoztatásának jogát a pártok, pártalapítványok támogatásai tekintetében. Rögzíti továbbá, hogy az I-VI., a VIII., a XXX., XXXIII. és XXXIV. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatának főösszegei, valamint a nemzetiségi szervezetek, országos kisebbségi önkormányzatok, egyházak támogatásai csak az Országgyűlés hatáskörében

228

csökkenthetők az Áht. 46. §-ában rögzített veszélyhelyzet kivételével, vagy ha e fejezetek kezdeményeznek átcsoportosítást. 9. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőinek különleges jogosítványai 28. § (1) bekezdéshez: A rendelkezés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással. (2) bekezdéshez: A költségvetés céltartalékának – a különböző jogcímű – átcsoportosítására hatalmazza fel a nemzetgazdasági minisztert. Az intézkedés felmérésen alapul. (3) bekezdéshez: Az átcsoportosítási lehetőség a Vidékfejlesztési Minisztérium teljes mértékben nemzeti forrásból finanszírozott agrártámogatási előirányzataira vonatkozik. Ezen előirányzatok jellegükből és céljukból kifolyólag nem összevonhatóak, azonban felhasználásuk az agrárium sajátosságaiból eredően eltérhet az eredetileg tervezettől. Az átcsoportosítási lehetőség biztosítja az évközben felmerülő, előre nem látható körülményekhez való alkalmazkodást. (4) bekezdéshez: A honvédelmi miniszter felhatalmazása a biztonsági környezetben bekövetkező változásokhoz, és a NATO által megfogalmazott új elvárásokhoz való operatív alkalmazkodást biztosítja, továbbá lehetőséget teremt a személyi juttatások és azok járulékainak év közbeni növelésére, mely által a honvédelmi tárca biztosítani tudja a szerződéses legénységi állomány tekintetében kitűzött megtartó képesség, a további létszámfeltöltés, valamint a nemzetközi missziókban résztvevők devizajuttatásai fedezetét. (5) bekezdéshez: Az átcsoportosítási lehetőség az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Oktatási, kulturális és sport PPP Programokkal kapcsolatos előirányzataira vonatkozik, mely lehetőséget biztosít az egyetemek, főiskolák finanszírozásához. (6) bekezdéshez: A nem állami felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott (nem hitéleti) képzésének együttes támogatási előirányzata jól tervezhető, megoszlása ugyanakkor a tárgyévi korrekcióval módosulhat. Ez előirányzat-átcsoportosítást tesz szükségessé, melyet – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) általános szabályától történő eltérésként – a felhatalmazás tesz lehetővé. (7) bekezdéshez: A közfoglalkoztatás új rendszeréhez és a kapcsolódó foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz szükséges források rugalmas biztosítását teszi lehetővé az érintett előirányzatok közötti átcsoportosításra szóló felhatalmazás. (8) bekezdéshez: A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos támogatási rendszer átalakítása szükséges. Az új rendszer kialakításához szükségessé válhat az egyes előirányzatok átcsoportosítása. (9) bekezdéshez: A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjének felhatalmazása az Állami kitüntetések előirányzat Hivatalhoz (mint kifizetőhöz) történő átcsoportosítására.

229

(10) bekezdéshez: Az államháztartásért felelős miniszternek az Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet tartalékának felhasználása tekintetében adott felhatalmazás adósságszolgálati kiadások módosítási kötelezettség nélkül túlléphető jellegével összhangban lévő felhasználási szabályok kidolgozására ad lehetőséget. (11) bekezdéshez: A Miniszterelnökség fejezetben található Országvédelmi Alap évközi felhasználására ad a rendelkezés felhatalmazást. (12) bekezdéshez: A kormányfői protokollal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium együttműködve látja el. Ezen feladatok ellátásához kapcsolódik ez az átcsoportosítási felhatalmazás. 29. § A bevételbeszedő szervezet teljesítményének növelése érdekében a személyi jellegű kifizetések, illetve a többletteljesítménnyel összefüggésben felmerülő felhalmozási, fejlesztési többletkiadások finanszírozásához szükséges fedezet biztosítására a ténylegesen teljesülő többletbevételből kerül sor. III. Fejezet A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK 30. § A paragrafus szerint az E. Alap részére a kincstár a nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján biztosít forrást a közgyógyellátás folyósításához. 31. § A (1) bekezdés rendelkezik a Magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalásának éves ütemezéséről. A (2) bekezdés arról rendelkezik hogy amennyibe a várható éves magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés elmarad az I-XI. hónapban átutalt költségvetési támogatás együttes összegétől, a különbözet év végén a költségvetés részére visszafizetésre kerül. IV. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATAI 10. A helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai 32. § Ezen szakasz szabályozza – a kapcsolódó mellékletekkel együtt – a helyi önkormányzatokat, települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat megillető normatív hozzájárulásokat és a felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatásokat.

230

A paragrafus alapján a 3. melléklet részletesen tartalmazza a normatív hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit. Az itt szereplő előirányzatok a következő főbb feladatokhoz kapcsolódnak: - település-működtetési feladatok, - közoktatási, közművelődési és közgyűjteményi, valamint sport feladatok, - a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások, a szociális intézményi ellátások, gyermekvédelmi szakellátási feladatok. Normatív kötött felhasználású kiegészítő támogatást állapít meg a törvényjavaslat a 8. mellékletben egyes közoktatási feladatok, az egyes szociális feladatok ellátásához és a többcélú kistérségi társulások támogatásához. A rendelkezés rögzíti, hogy a helyi önkormányzatokat megillető normatívák előirányzata az önkormányzati pótigények és lemondások miatt az Önkormányzati fejezeti tartalék terhére, illetve javára módosul. A rendelkezés felhatalmazást ad a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek, hogy az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellege szerint illetékes miniszter egyetértésével a megjelölt előirányzatok között átcsoportosítson. 33. § A paragrafus további felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokat állapít meg. Eszerint a törvényjavaslat 5. melléklete tételesen tartalmazza a helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások által ellátandó egyes feladatok felhasználási kötöttséggel járó támogatásainak igénybevételi keretszabályait és összegeit. A helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatását a 7. melléklet, a többcélú kistérségi társulások támogatását a 8. melléklet részletezi. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szabályai szerint beruházási támogatást vehetnek igénybe a helyi önkormányzatok. Ez a forrása a korábban induló beruházások támogatásának és a 2012. évben céltámogatással induló – egészségügyi gép-műszer beszerzést megvalósító – beruházásoknak. 34. § Itt kerül meghatározásra, hogy az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó – az Áht.-ban előírt – kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából mely jogcímek, illetve előirányzatok együttes összege vehető figyelembe a 3. és a 8. mellékletekből. 11. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek 35. § A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján e szakasz rendelkezik az önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés között megosztásra kerülő egyes adóbevételekről.

231

A paragrafus szerint a lakhely szerint képződő személyi jövedelemadóból a helyi önkormányzatokat 8%-os részesedés illeti meg. A belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó teljes egészében az önkormányzatot illeti meg, csakúgy, mint a termőföld bérbeadásából származó jövedelem után a települési önkormányzat által beszedett adó. 12. Az illetékek és más bevételek szabályozása 36. § E paragrafus határozza meg a beszedett illetékek helyi önkormányzatok és központi költségvetés közötti megosztásának arányát, valamint a felmerült kiadások viselésének szabályait. Tekintettel arra, hogy a megyei önkormányzatok közszolgáltatási feladatait az állam veszi át, a megyei önkormányzatok számára illetékbevétel nem kerül biztosításra. A javaslat rendezi a már kiutalt illetékbevétel utólagos visszafizetése esetére irányadó elszámolási, visszarendezési szabályokat. 37. § Ez a paragrafus tartalmazza az önkormányzatoknak a környezetvédelmi bírságból származó jövedelemből és a szabálysértési pénz- és helyszíni-, illetve a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságok behajtásából származó jövedelemből való részesedésének arányát. 13. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 38. § Meghatározza azokat a szociális támogatási formákat, amelyekhez a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások előleget vehetnek igénybe, éven belüli elszámolási kötelezettséggel. Továbbá nevesíti azokat a további előirányzatokat, amelyek folyósítása a helyi önkormányzatok részére – az Áht.-ban e körbe soroltakon túlmenően – a nettó finanszírozás keretében történik. V. Fejezet A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA 14. Az egyházak és társadalmi önszerveződések közcélú és egyéb tevékenységének támogatása 39. § A humánszolgáltatást végző intézményt fenntartó – egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és egyéni vállalkozó – a helyi önkormányzatot megillető jogcímeken és feltételek mellett, az itt és külön jogszabályokban rögzített szabályok mellett differenciált mértékű normatív hozzájárulásban és támogatásban részesül a központi költségvetésből.

232

Ugyanez a paragrafus szabályozza a normatívák ellenőrzésének feltételét, az elszámolások jogszerűségét, a köztartozások kezelésének módját. A miniszter által köthető közoktatási megállapodásokból eredő kötelezettségek korlátozását szolgálja a megállapodások szabályainak szigorítása. Itt kerülnek megfogalmazásra azok a rendelkezések is, melyek az önkormányzati tűzoltóságok állami támogatásait szabályozzák. 40. § A törvényi előírásnak megfelelve meghatározza, hogy 2012-ben az 1%-os SZJArendelkezésekkel támogatható költségvetési előirányzat a Nemzeti Tehetség Program. 41. § A pártok, valamint azok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatására rendelkezésre álló összeg elosztása a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján történik. VI. Fejezet ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIAVÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS 42. § Az Áht. 33. § (1), valamint 33/A. § (1) bekezdésének megfelelően meghatározza a Kormány jóváhagyása alapján 2012. évben vállalható új egyedi állami kezességek és garanciák mértékét. Rendelkezik továbbá arról, hogy a nemzetközi fejlesztési intézményektől felveendő hitelekhez kapcsolódó állami garanciák nem terhelik az egyedi állami kezességek és garanciák keretét. 43. § Az Áht. 33/C. § (1) bekezdésének megfelelően meghatározza a vállalható kiállítási garanciák és viszontgaranciák 2012. évi együttes állományát. 44. § Rendelkezik a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) forrásszerzésének, az általa nyújtott garanciáknak és hiteleknek állami kezességvállalással biztosított összegéről, valamint az MFB Zrt.-nek nyújtandó árfolyam-fedezeti megállapodás állományának felső határáról. A keretek – tekintettel a hosszabb távú állami kötelezettségvállalások elviselhető keretek között tartásának követelményére, valamint a jelenlegi keretkihasználtságra – megegyeznek a 2011. évi mértékkel. A bank aktivitásához ez a keretmérték is elegendő mozgásteret nyújt. 45. § A Magyar Export-Import Bank Zrt. forrásszerzésének és vállalható garanciaügyleteinek, valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem piacképes biztosítások állományának összegéről rendelkezik. A keretek – tekintettel a hosszabb távú állami kötelezettségvállalások elviselhető keretek között tartásának követelményére, valamint a jelenlegi keretkihasználtságra – összességében megegyeznek a 2011. évi mértékkel. A társaságok fokozottabb aktivitásához ez a keretmérték is elegendő mozgásteret nyújt, így 2012-re magasabb kihasználtsággal lehet számolni.

233

46. § A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalható készfizető kezesség feltételeit és mértékét, valamint a költségvetési viszontgarancia összegét határozza meg. A viszontgaranciával vállalt kezességek – az eddigiekhez hasonlóan – a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások hitel-, bankgarancia-, lízing- és faktoring szerződéseire egyaránt kiterjednek. 47. § Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalható készfizető kezesség feltételeit és összegét, valamint az állami viszontgarancia mértékét határozza meg. Az Alapítvány által vállalható készfizető kezesség állományát a 2011. évivel azonos összegben indokolt megállapítani, a 120 000,0 millió forintos keret elegendő az Alapítvány tevékenységéhez. A viszontgaranciával vállalt kezességek – az eddigiekhez hasonlóan – a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások hitel-, bankgarancia-, lízing- és faktoring szerződéseire egyaránt kiterjednek. 48. § A diákhitelezési rendszer finanszírozását biztosító kezességvállalásról rendelkezik. A Diákhitel Központ Zrt. által működtetett hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, elősegítse az általánosan hozzáférhető felsőoktatás fenntarthatóságának biztosítását. E célok megvalósítása érdekében a Diákhitel Központ Zrt. a hallgatói hitelrendszert a megfelelő állami intézmények és állami tulajdonú szervezetek bevonásával működteti, a forrásgyűjtést az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel együttműködésben végzi. A Diákhitel Központ Zrt.-től speciális tevékenységére tekintettel külön hitelbiztosíték nem követelhető. 49. § A be nem tervezett állami kezességbeváltásokat, illetve az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek – az Áht.-ban előírt – az állami kezességvállalásokkal kapcsolatos szakértői díját előirányzat hiányában is ki kell fizetni. A javaslat a be nem tervezett, de esetleg felmerülő kifizetések jogcíméről rendelkezik. 50. § A javaslat – a keret mértékének kivételével – megtartja a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök és a közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás orientált fejlesztése” prioritási tengelyében meghatározott forrásokat terhelő garanciavállalás eszközére vonatkozó állami viszontgarancia jelenlegi feltételeit. A növekvő mértékű állományi keret elérése olyan mértékű aktivitást igényel, amely a piacon jól ismert Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány bevonásával érhető el. VII. Fejezet A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK 51. § A költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően jóváhagyásra kerülő, egyes előirányzatok feletti rendelkezési jog nem minden esetben esik egybe a fejezet

234

irányításáért felelős vezető jog- és hatáskörével. A törvényhely célja a hatáskörök pontos – az általánostól eltérő – meghatározása. 52. § A paragrafus meghatározza azokat a kereteket, melyekre 2012-ben a szakmailag felelős minisztériumok, költségvetési szervek az Európai Unió által társfinanszírozott programok keretében kötelezettséget vállalhatnak. A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a 2007-2013. közötti időszak folytatódó programjaiból rendelkezésre álló források lekötésével biztosítva legyen az európai uniós pénzeszközök maradéktalan felhasználása. Az Európai Unió pénzügyi kerettervén túli időszakra csak azzal a feltétellel teszi lehetővé a paragrafus a kötelezettségvállalást, ha a pénzügyi teljesítés forrása az Európai Unió következő pénzügyi keretterveiben is rendelkezésre fog állni. 53. § Az Európai Unió költségvetéséből meg nem térülő, a Kincstári Egységes Számla által megelőlegezett agrártámogatásokhoz kapcsolódó költségek, illetve árfolyamkülönbözet fedezetét az e paragrafus által megjelölt előirányzat teremti meg. A paragrafus az intervenciós felvásárlás finanszírozásának és elszámolásának szabályait is tartalmazza. Az Európai Unió által folyósított, az intervenciós felvásárlási ár előfinanszírozásának költségeit kompenzálni hivatott kamattérítés a központi költségvetést illeti. 54. § Az EGT Finanszírozási Mechanizmus, illetve a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében megvalósuló projektek tervezett befejezési határideje 2011. április 30., azonban több projekt 1 éves hosszabbítást kapott. E két program által nyújtott forrás központi költségvetés által korábban megelőlegezett részét bevételként 2012. évben is el lehet számolni, azonban a zárás miatt további felhasználásra ezen a jogcímen nem kerül sor. Ezért van szükség e paragrafus általi felhatalmazásra, mely lehetővé teszi a többletbevételek átcsoportosítását. 55. § A NIF Zrt. európai uniós forrásból és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési társfinanszírozásból nyújtott támogatások előfinanszírozására abban az esetben van szükség, amennyiben e támogatások átutalásának jogszabályban foglalt és technikailag teljesíthető határideje hosszabb, mint az ÁFA befizetésére vonatkozó határidő, és így az ÁFA fedezetéül szolgáló likvid forrás átmenetileg nem áll rendelkezésre. A törvény ennek feltételeit teremti meg azáltal, hogy a kincstárt felhatalmazza, hogy e célból kamatmentes hitelt nyújtson a NIF Zrt. részére. A hitelnyújtás további feltételeit és visszafizetésének szabályait szintén e rendelkezés határozza meg. 56. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerint a járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg. A jogszabály e törvényi előírást teljesíti. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) bekezdés határozza meg a nyugdíjemelés számításánál alkalmazott módszert. A

235

paragrafus rögzíti, hogy milyen mértékű fogyasztói árnövekedés alapján kell a 2012. évi nyugdíjemelést végrehajtani. 57. § A köztisztviselők, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvények értelmében a köztisztviselői, illetve a kormánytisztviselői illetményalapot évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. 2010. évben az összegek azonosak az előző évivel. 58. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján az illetménypótlék számításának alapját (pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg. A legkisebb szorzószámokat tartalmazó táblázatot a 11. melléklet tartalmazza. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdés a) pontja értelmében kereset-kiegészítést kell tervezni. A mérték vetítési alapja a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzata, mértéke változatlanul 2%. 59. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvények értelmében a legalacsonyabb bírói/ügyészi alapilletményt – 1. fizetési fokozat – évenként az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg. Az összeg a 2009. évihez képest nem változik. Meghatározza a törvényjavaslat továbbá a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a jogi segítői, az ügyvédekről szóló törvény alapján a kirendelt ügyvédi óradíj mértékét. 60. § Megállapításra kerül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti pénzbeli támogatás, illetve pótlék összege. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény – hasonlóan más törvényekhez – rendelkezik arról, hogy a költségvetési törvényben kell különböző díjakat, támogatásokat meghatározni (szakértői díj, lakásfenntartási támogatás). A paragrafus ennek az előírásnak tesz eleget. Az ápolási díj összegét – a korábbi, nyugdíjminimum bizonyos százalékában történő definiálás helyett – a jövőben a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. A foglalkoztatási törvény rendelkezik arról, hogy a költségvetési törvényben kell a rehabilitációs hozzájárulás mértékét meghatározni. 61. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tv. 118. §-ának (13) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapját határozza meg. 62. § A paragrafus rendelkezik a különböző jogszabályokban meghatározott életjáradékok 2012-es összegének meghatározásáról. Eszerint 2012. március 1-je után az életjáradék

236

összege az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékében emelkedik. 63. § Megállapításra kerül a Szoctv. szerinti gyógyszerkeret havi és éves összege. 64. § A Paksi Atomerőműnek a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetési kötelezettségét állapítja meg a törvényhely. 65. § A szaktörvények előírása szerint az éves költségvetési törvényben meghatározandó összegek mértéke. 66. § A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetben a vállalkozások rendelkezésére álló központi költségvetési előirányzatok fejlesztési és folyó termelés finanszírozását szolgáló támogatásai az újonnan meghirdetésre kerülő támogatási jogcímek mellett fedezetet nyújtanak a korábbi évekről áthúzódó kötelezettségvállalások teljesítésére is. 67. § A javaslat – összhangban a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (3) bekezdés d) pontjával – meghatározza az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állományát, amelyhez a Kormány kamattámogatást biztosíthat. 68. § Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében határozza meg a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány maximális összegét. 69. § A rendelkezés az Áht. felhatalmazása alapján rögzítendő értékhatárt tartalmazza. 70. § A rendelkezés az Áht. által a költségvetési törvény szabályozási körébe utalt versenytárgyalási kötelezettség értékhatárát és a kisösszegű követelés értékhatárát határozza meg. 71. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény értelmében a gyártási költségvetési értékhatárokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. 72. § A paragrafus a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat tartalmazza. Az Európai Unió joga az uniós értékhatárok alatt is az átlátható verseny követelményét támasztja a tagállamok beszerzéseivel szemben, ezért, valamint a közpénzekkel történő felelős gazdálkodás követelményére tekintettel indokolt, hogy az itt rögzített nemzeti értékhatárok feletti beszerzésekre már a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) foglalt, szabályozott eljárásrend szerint kerüljön sor.

237

73. § A Kbt. klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó szabályainak alkalmazásakor irányadó európai uniós értékhatárokat ülteti át. A Kbt. 2012. január 1-jén lép hatályba és a korábbiaktól eltérően előirányozza, hogy a nemzeti közbeszerzési értékhatárok mellett az Európai Unió által meghatározott közbeszerzési értékhatárok is a költségvetési törvényben jelenjenek meg a magyar jogrendszerben. 74. § A Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre irányadó európai uniós értékhatárokat rögzíti. Az új közbeszerzésekről szóló törvény előirányozza, hogy az Európai Unió által meghatározott közbeszerzési értékhatárok is a költségvetési törvényben jelenjenek meg a magyar jogrendszerben. Az Európai Unió kétévente felülvizsgálja az uniós közbeszerzési értékhatárokat, ezért a költségvetési törvényben történő szabályozással biztosítható, hogy az évente felülvizsgált nemzeti értékhatárokkal együtt az aktuális uniós értékhatárok szerepeljenek a törvényben. 75. § A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (a továbbiakban: IDA) a Világbank-csoport tagjaként a legszegényebb országoknak nyújt segélyezési célú kölcsönöket és vissza nem térítendő támogatásokat. Magyarország 1985-ben donorként csatlakozott az IDA-hoz, azóta rendszeresen részt veszünk a háromévente esedékes alapfeltöltésekben. Az IDA alapjainak 16. feltöltése 49 donor ország részéről összesen 22,46 milliárd SDR hozzájárulást jelent. Magyarország részesedése a 16. alapfeltöltésben – a 0,06%-os részarányunknak megfelelően – 13,48 millió SDR (mintegy 4,4 milliárd forint), amely összeg befizetése a 2012-2020. költségvetési években válik esedékessé. Az IDA alapfeltöltéshez való csatlakozás az intézményben való tagságunkból következik, amely része a nemzetközi fejlesztési segély tevékenységünknek, így hozzájárul nemzetközi fejlesztéspolitikai vállalásaink teljesítéséhez. 76. § E rendelkezés felhatalmazást ad az Országgyűlés fejezetet irányító szerv vezetőjének, hogy a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójával kapcsolatban kötelezettséget vállaljon a 61/2011. (VII. 13.) OGY határozatban foglaltakra tekintettel, valamint a Kormánynak, hogy a megvalósításhoz szükséges forrásokat biztosítsa. VIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 77. § Hatályba léptető rendelkezés és dereguláció. 78. § Felhatalmazó rendelkezések.

238

239

Az indokolás mellékletei

240

241

Makrogazdasági mutatók

242

243

A gazdasági fejlődés főbb jellemzői 2010

Százalékban

2011 Előrejelzés

Tény 1. GDP növekedése,%

2012

1,2

1,9

1,5

26 748

27 947

29 111

3. GDP deflátor,%

2,9

2,6

2,6

4. Fogyasztói árindex változása (éves átlag)

4,9

3,8

4,2

5. Munkatermelékenység növekedési üteme

1,2

1,2

0,0

6. Beruházási hányad (a GDP %-ában)

19,3

18,6

19,0

2. GDP értéke folyó áron (milliárd forint)

A növekedés forrásai: százalékos változás, változatlan áron 7. Háztartások fogyasztása

-2,2

0,5

0,0

7/a. Ebből: háztartások fogyasztási kiadása

-2,1

0,7

0,2

8. Közösségi fogyasztás

-0,6

-2,5

-0,2

9. Bruttó állóeszköz-felhalmozás

-5,6

-2,0

3,2

10. Belföldi felhasználás

-1,1

0,4

0,6

11. Termékek és szolgáltatások exportja

14,1

8,8

8,4

12. Termékek és szolgáltatások importja

12,0

7,7

8,1

13. Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró)

2,0

2,6

4,0

14. Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ában)

2,1

2,5

3,7

Külső egyensúly

244 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FŐBB JELLEMZŐI (pénzforgalmi szemléletben)

milliárd forintban

Megnevezés KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1 Elsődleges bevételek 2 Elsődleges kiadások 3 Elsődleges egyenleg (1-2) Elsődleges egyenleg a GDP %-ában 4 Kamatbevételek 5 Kamatkiadások 6 Bevételek (1+4) 7 Kiadások (2+5) 8 Egyenleg (6-7) Egyenleg a GDP %-ában EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1 Elsődleges bevételek 2 Elsődleges kiadások 3 Elsődleges egyenleg (1-2) Elsődleges egyenleg a GDP %-ában 4 Kamatbevételek 5 Kamatkiadások 6 Bevételek (1+4) 7 Kiadások (2+5) 8 Egyenleg (6-7) Egyenleg a GDP %-ában NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1 Elsődleges bevételek 2 Elsődleges kiadások 3 Elsődleges egyenleg (1-2) Elsődleges egyenleg a GDP %-ában 4 Kamatbevételek 5 Kamatkiadások 6 Bevételek (1+4) 7 Kiadások (2+5) 8 Egyenleg (6-7) Egyenleg a GDP %-ában HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 1 Elsődleges bevételek 2 Elsődleges kiadások 3 Elsődleges egyenleg (1-2) Elsődleges egyenleg a GDP %-ában 4 Kamatbevételek 5 Kamatkiadások 6 Bevételek (1+4) 7 Kiadások (2+5) 8 Egyenleg (6-7) Egyenleg a GDP %-ában ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1 Elsődleges bevételek 2 Elsődleges kiadások 3 Elsődleges egyenleg (1-2) Elsődleges egyenleg a GDP %-ában 4 Kamatbevételek 5 Kamatkiadások 6 Bevételek (1+4) 7 Kiadások (2+5) 8 Egyenleg (6-7) Egyenleg a GDP %-ában ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖSSZESEN 1 Elsődleges bevételek 2 Elsődleges kiadások 3 Elsődleges egyenleg (1-2) Elsődleges egyenleg a GDP %-ában 4 Kamatbevételek 5 Kamatkiadások 6 Bevételek (1+4) 7 Kiadások (2+5) 8 Egyenleg (6-7) Egyenleg a GDP %-ában GDP

2010. évi teljesítés

2011. évi törv. 2012. évi 2011. évi mód. előirányzat előirányzat előirányzat

8 330,7 8 178,7 152,0 0,6 130,5 1 136,4 8 461,2 9 315,1 -853,9 -3,2

8 222,0 7 842,0 380,1 1,3 58,9 1 052,2 8 280,9 8 894,2 -613,3 -2,2

8 051,7 8 181,4 -129,7 -0,5 58,9 1 067,2 8 110,6 9 248,7 -1 138,1 -4,0

9 036,6 8 488,2 548,3 1,9 59,3 1 115,0 9 095,9 9 603,2 -507,3 -1,7

1 385,0 1 476,7 -91,7 -0,3

1 370,9 1 459,6 -88,7 -0,3

1 370,9 1 458,6 -87,6 -0,3

1 721,2 1 755,7 -34,4 -0,1

1 385,0 1 476,7 -91,7 -0,3

1 370,9 1 459,6 -88,7 -0,3

1 370,9 1 458,6 -87,6 -0,3

1 721,2 1 755,7 -34,4 -0,1

2 914,6 2 918,3 -3,7 0,0

3 074,6 3 074,6 0,0 0,0

3 073,6 3 073,6 0,0 0,0

2 796,9 2 796,9 0,0 0,0

2 914,6 2 918,3 -3,7 0,0

3 074,6 3 074,6 0,0 0,0

3 073,6 3 073,6 0,0 0,0

2 796,9 2 796,9 0,0 0,0

3 143,7 3 373,0 -229,3 -0,9 29,8 32,5 3 173,5 3 405,5 -232,0 -0,9

3 102,0 3 213,0 -111,0 -0,4 31,0 30,0 3 133,0 3 243,0 -110,0 -0,4

3 126,6 3 237,6 -111,0 -0,4 31,0 30,0 3 157,6 3 267,6 -110,0 -0,4

3 182,6 3 316,6 -134,0 -0,5 20,0 36,0 3 202,6 3 352,6 -150,0 -0,5

407,7 347,9 59,8 0,2

424,7 410,1 14,6 0,1

415,7 374,3 41,5 0,1

336,6 371,4 -34,8 -0,1

407,7 347,9 59,8 0,2

424,7 410,1 14,6 0,1

415,7 374,3 41,5 0,1

336,6 371,4 -34,8 -0,1

16 181,6 16 294,6 -112,9 -0,4 160,3 1 168,8 16 341,9 17 463,4 -1 121,5 -4,2 26 747,7

16 194,3 15 999,3 195,0 0,7 89,9 1 082,2 16 284,2 17 081,6 -797,4 -2,8 28 440,0

16 038,5 16 325,4 -286,9 -1,0 89,9 1 097,2 16 128,4 17 422,6 -1 294,2 -4,6 28 440,0

17 073,9 16 728,8 345,1 1,2 79,3 1 151,0 17 153,2 17 879,8 -726,5 -2,5 29 111,0

245

A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása

246

247

A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása 2010-2012 között Megnevezés I.) Devizában fennálló adósság 1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság 1.1. Hitel 1.2. Kötvény 2.) Egyéb kötelezettségek 2.1. Hitel 2.2. Kötvény II.) Forintban fennálló adósság 1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság 1.1. Hitel 1.2. Kötvény 1.3. Kincstárjegy (KTJ2 is) és egyéb rövid lejáratú kötelezettség 2.) Egyéb kötelezettségek 2.1. Hitel 2.2. Kötvény Összesen Az ÁKK Rt-nél elhelyezett Mark-To-Market betétek állománya A központi költségvetés bruttó adóssága mindösszesen A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken I.) Devizában fennálló adósság 1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság 1.1. Hitel 1.2. Kötvény 2.) Egyéb kötelezettségek 2.1. Hitel 2.2. Kötvény II.) Forintban fennálló adósság 1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság 1.1. Hitel 1.2. Kötvény 1.3. Kincstárjegy (KTJ2 is) 2.) Egyéb kötelezettségek 2.1. Hitel 2.2. Kötvény Összesen Az ÁKK Rt-nél elhelyezett Mark-To-Market betétek állománya A központi költségvetés bruttó adóssága mindösszesen A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken

GDP (milliárd forint)

2010. XII. 31-i állomány

2011. XII. 31-i állomány

2012. XII. 31-i állomány

8 842 778,8 4 577 877,0 27 875,0 4 550 002,0 4 264 901,8 4 264 880,8 21,1 10 978 225,4 10 560 409,5 540 825,5 8 100 556,6 1 919 027,5 417 815,9 0,0 417 815,9 19 821 004,2 220 014,9 20 041 019,1 20 103 461,0

8 542 615,9 4 901 503,9 0,0 4 901 503,9 3 641 112,0 3 641 102,3 9,7 10 344 566,0 9 931 516,5 540 825,5 7 533 204,2 1 857 486,8 413 049,5 0,0 413 049,5 18 887 181,9 197 905,6 19 085 087,6 19 155 479,5

8 579 477,7 5 614 336,8 0,0 5 614 336,8 2 965 140,9 2 965 140,3 0,5 10 550 930,0 10 142 646,9 540 825,5 8 007 293,8 1 594 527,7 408 283,1 0,0 408 283,1 19 130 407,7 197 905,6 19 328 313,3 19 385 749,3

33,1% 17,1% 0,1% 17,0% 15,9% 15,9% 0,0% 41,0% 39,5% 2,0% 30,3% 7,2% 1,6% 0,0% 1,6% 74,1% 0,8% 74,9% 75,2%

30,6% 17,5% 0,0% 17,5% 13,0% 13,0% 0,0% 37,0% 35,5% 1,9% 27,0% 6,6% 1,5% 0,0% 1,5% 67,6% 0,7% 68,3% 68,5%

29,5% 19,3% 0,0% 19,3% 10,2% 10,2% 0,0% 36,2% 34,8% 1,9% 27,5% 5,5% 1,4% 0,0% 1,4% 65,7% 0,7% 66,4% 66,6%

26 748,0

27 947,0

29 111,0

248

249

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami hitelekkel kapcsolatos adatok

250

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami hitelekből 251megvalósuló költségvetési beruházások előrehaladása Forrásmegoszlás Központi költségvetés Finanszírozó pénzintézet

Hitelszerz. aláírásának éve

Hitelnyújtás célja

Tervezésért felelős fejezet

F/P 1624 (2008) Észak-Alföld fejlesztése projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)

CEB

2008

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföld fejlesztése Operatív Program keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő központi költségvetési kiadások finanszírozása.

F/P 1627 (2008) Dél-Alföld fejlesztése projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)

CEB

2008

F/P 1634 (2008) Árvízvédelmi projekt (KEOP 2. prioritás)(Strukturális Alap, 2007-2013)

CEB

F/P 1657 (2008) Dél-Dunántúl fejlesztése projekt (Strukturális Alap, 2007-2013) F/P 1668 (2009) Társadalmi Megújulás Operatív Program 5-6. prioritása projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)

Program neve, nyilvántartási száma

21.858 - Vasút III. projekt (ISPA)

Teljes projektköltség (M EUR)

EU társfin. (M EUR)

Társfinanszírozás "B" (M EUR)

NFÜ

71,00

0,00

22,30

528,70

622,00

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Alföld fejlesztése Operatív Program keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő központi költségvetési kiadások finanszírozása.

NFÜ

55,00

0,00

20,60

428,40

504,00

2009

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program II. prioritásának keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő központi költségvetési kiadások finanszírozása.

NFÜ

63,00

0,00

40,92

588,60

692,52

CEB

2009

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Dunántúl fejlesztése Operatív Program keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő központi költségvetési kiadások finanszírozása.

NFÜ

70,00

0,00

19,89

510,11

600,00

CEB

2009

NFÜ

95,00

0,00

5,00

565,00

665,00

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 5.-6. prioritásának társfinanszírozása.

CEB hitelek összesen 21.203, 21.204 - Vasút II. projekt (ISPA)

Egyéb hazai forrás (M EUR)

Hitelösszeg* "A" (M EUR)

EIB EIB

2001

Budapest-Cegléd-Szolnok-Lökösháza, rehabilitációja

Budapest-Győr-Hegyeshalom,

Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba

vasútvonalak

354,00

0,00

108,71

2 620,81

3 083,52

150,00

40,40

-

189,60

380,00

40,00

20,30

-

53,70

114,00

NFÜ

2002

Szajol, Tiszatenyő állomások rehabilitációja, Tiszatenyő-Mezőtúr vasútvonal és Békéscsaba- határ közötti szakasz rehabilitációja NFM

170,00

60,00

-

-

230,00

22.183 - Vasút IV. projekt (gyorsított fin.)

EIB

2003

Budapest-Esztergom, Győr-Celldömölk vasútvonalak részleges rehabilitációja, Rákospalota, Újpest, Székesfehérvár, Érd állomások felújítása

22.995 - Vasút V. projekt (Kohéziós Alap 2004-2006)

EIB

2005

Budapest-Cegléd-Szolnok-Lőkösháza vasútvonal II/2 szakaszának rehabilitációja

NFÜ

27,00

30,30

-

107,80

165,10

21.413 - Környezetvédelem I projekt (ISPA)

EIB

2001

2001. évi szennyvízkezelési programokból álló ISPA projekt refinanszírozása (Sopron, Pécs)

NFÜ

43,00

13,70

-

79,20

135,90

21.857 - Környezetvédelem II projekt (ISPA)

EIB

2002

NFÜ

80,00

0,00

30,00

158,00

268,00

NFÜ

45,90

0,00

14,70

86,30

146,90

2002. évi szennyvízkezelési programokból álló ISPA projekt refinanszírozása (Debrecen, Kecskemét, Szombathely)

22.339 - Környezetvédelem III projekt (ISPA)

EIB

2003

23.228 - Környezetvédelem IV projekt (Kohéziós Alap 2004-2006)

EIB

2004

Regionális (Veszprém, Zalaegerszeg, Észak-Alföld) vízügyi fejlesztések

NFÜ

11,50

0,00

19,20

78,00

108,70

21.862 - Utak III projekt (ISPA)

EIB

2002

Vác-Parassapuszta, Nyékládháza-Tornyosnémeti, Budapest-Szekszárd, Nyékládháza-Debrecen, Püspökladány-Ártánd, Debrecen-Berettyóújfalu, Szekszárd-Udvar útszakaszok rehabilitációja

NFÜ

75,00

29,00

-

74,00

178,00

22.184 - Utak IV projekt***

EIB

2003

A Projekt tartalma új elkerülő utak vagy egyes országos főútvonalak új szakaszainak építése Magyarországon, összesen 52,5 km hosszban.

NFM

190,00

64,00

-

-

254,00

22.996 - M0 autópálya projekt (Kohéziós Alap 20042006)

EIB

2005

M0 autópálya közel 40 km-es szakaszának tervezése és építése

NFÜ

50,00

209,00

-

285,00

544,00

23.126 - 4-es metró

EIB

2005

NGM, NFÜ

691,00

231,00

245,00

-

1 167,00

23.128 - Budapesti Központi Szennyvíztisztító projekt (Kohéziós Alap 2004-2006)

EIB

2005

Budapesti központi (csepeli) szennyvíztisztító telep és kapcsolódó intézményeinek építése

NFÜ

94,00

0,00

177,00

305,00

576,00

23.722 - M3-as autópálya projekt

EIB

2006

A Nyíregyházát (M3) és Debrecent (M35) elkerülő utak, valamint a Görbeháza és Debrecen közötti autópálya szakasz (M35) megépítése

NFM

320,00

320,00

-

-

640,00

Szilárdhulladék-kezelési rendszerek és szennyvízkezelési programokból álló ISPA projekt refinanszírozása

Budapesti 4-es metróvonal – Budapest Kelenföld vasútállomás és Bosnyák tér közötti – teljes szakaszának építése

Megjegyzés: CEB = Council of Europe Development Bank (Európa Tanács Fejlesztési Bank) EIB = European Investment Bank (Európai Beruházási Bank) * Költségvetési kiadásként tervezendő. **A leszerződött projektelemekből csak a budapest északi vasúti összekötő híd készült el. A fizikai megvalósítás 2009. május 30-án befejeződött. 2010-ben már csak minimális, mintegy 40 ezer EUR összegű kifizetés volt, egyes, utólag rendezendő tételek kifizetése miatt. A többi projektelem megvalósítása nem, vagy uniós forrásból tervezett. *** A projekt átstrukturálása folyamatban van.

4/1

252 2010. 12. 31-ig felhasznált

Program neve, nyilvántartási száma

költségvetési forrás "C" (M EUR)

EU-forrás (M EUR)

2012. évi

2011. évi Költség-vetési fin. szükséglet befejezésig "D"=(A+B)-C (M EUR)

költségvetési forrás (M HUF)

várható EU-forrás (M HUF)

fejezeti előirányzat (M HUF)

Felhasználás/előrehaladás 2013. évi

várható EU-forrás (M HUF)

fejezeti előirányzat (M HUF)

2014. évi

várható EU-forrás (M HUF)

fejezeti előirányzat (M HUF)

M egvalósítás határideje

2015. évi

várható EU-forrás (M HUF)

fejezeti előirányzat (M HUF)

várható EU-forrás (M HUF)

hitelszerződés szerint

várható befejezés

F/P 1624 (2008) Észak-Alföld fejlesztése projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)

35,54

201,39

35,46

6 041,44

34 234,82

8 445,85

47 859,81

9 313,57

52 776,92

8 350,96

47 322,10

5 712,14

32 368,79

2015

2015

F/P 1627 (2008) Dél-Alföld fejlesztése projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)

32,41

183,67

22,59

4 536,08

25 704,47

6 334,53

35 895,66

6 621,62

37 522,53

6 011,85

34 067,16

4 131,51

23 411,92

2015

2015

F/P 1634 (2008) Árvízvédelmi projekt (KEOP 2. prioritás)(Strukturális Alap, 2007-2013)

11,75

66,59

51,25

6 360,83

36 044,70

14 868,00

84 249,45

17 838,37

101 084,12

16 253,14

92 101,13

3 553,85

20 138,49

2015

2015

F/P 1657 (2008) Dél-Dunántúl fejlesztése projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)

22,49

127,44

47,51

3 295,39

18 673,88

5 415,97

30 690,51

5 589,67

31 674,82

5 291,66

29 986,05

3 546,43

20 096,43

2015

2015

7,79

44,12

87,21

1 941,00

10 999,03

4 271,89

24 207,40

7 242,82

41 042,64

7 074,34

40 087,95

4 313,47

24 442,98

2015

2015

258,23

194,19

-67,83

2007

2010

21.858 - Vasút III. projekt (ISPA)

54,12

56,82

6,18

2007

2010

22.183 - Vasút IV. projekt (gyorsított fin.)

57,39

0,00

172,61

2006

2009**

22.995 - Vasút V. projekt (Kohéziós Alap 2004-2006)

26,61

99,71

30,69

2008

2012

21.413 - Környezetvédelem I projekt (ISPA)

110,04

79,12

-53,34

2006

2010

21.857 - Környezetvédelem II projekt (ISPA)

111,78

161,04

-31,78

2006

2010

22.339 - Környezetvédelem III projekt (ISPA)

60,19

84,92

-14,29

2008

2010

23.228 - Környezetvédelem IV projekt (Kohéziós Alap 2004-2006)

33,42

77,07

-21,92

613,91

2012

2012

21.862 - Utak III projekt (ISPA)

62,47

61,34

41,53

1 000,00

2006

2010

22.184 - Utak IV projekt***

79,26

0,00

174,74

49,23

0,00

51,60

0,00

2007

2013

22.996 - M0 autópálya projekt (Kohéziós Alap 20042006)

32,11

266,09

226,89

146,21

1 211,79

214,30

885,70

2007

2010

23.126 - 4-es metró

51,87

293,92

870,13

3 442,1

19 505,4

7 622,1

43 191,7

23.128 - Budapesti Központi Szennyvíztisztító projekt (Kohéziós Alap 2004-2006)

161,05

200,75

-67,05

2 889,29

3 601,71

16 024,4

19 975,6

23.722 - M3-as autópálya projekt

587,57

0,00

52,43

32,99

0,00

17,25

0,00

F/P 1668 (2009) Társadalmi Megújulás Operatív Program 5-6. prioritása projekt (Strukturális Alap, 2007-2013) CEB hitelek összesen 21.203, 21.204 - Vasút II. projekt (ISPA)

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1417,79 20,00 14,62

2 972,4

0,00

0,00

16 843,7

0,00

0,00

1 412,4

0,00

0,00

8 003,6

0,00

0,00

1 725,9

0,00

0,00

9 779,9

0,00

2010

2010

2012

2007

2012

Megjegyzés: CEB = Council of Europe Development Bank (Európa Tanács Fejlesztési Bank) EIB = European Investment Bank (Európai Beruházási Bank) * Költségvetési kiadásként tervezendő. **A leszerződött projektelemekből csak a budapest északi vasúti összekötő híd készült el. A fizikai megvalósítás 2009. május 30-án befejeződött. 2010-ben már csak minimális, mintegy 40 ezer EUR összegű kifizetés volt, egyes, utólag rendezendő tételek kifizetése miatt. A többi projektelem megvalósítása nem, vagy uniós forrásból tervezett. *** A projekt átstrukturálása folyamatban van.

4/2

253 Finanszírozó pénzintézet

Hitelszerz. aláírásának éve

EIB

2006

EIB

2007

24.273 - Oktatási projekt (Strukturális Alap 20072013)

EIB

2007

25.191 - Oktatási projekt-B (Strukturális Alap, 20072013)

EIB

2009

24.450 „Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” projekt

EIB

2008

24.467 - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (Strukturális Alap, 2007-2013)

EIB

2008

Program neve, nyilvántartási száma

23.723 - Kohéziós Alap keretprogram A (2007-2013) 24.275 - Kohéziós Alap keretprogram B 2013)

(2007-

Hitelnyújtás célja

Forrásmegoszlás Központi költségvetés Tervezésért felelős fejezet

Hitelösszeg* "A" (M EUR)

NFÜ

100,00

NFÜ

200,00

A 2007-2013 pénzügyi időszak Strukturális Alap támogatásokhoz kapcsolódó társfinanszírozás a TIOP és TÁMOP keretében megvalósuló oktatással összefüggő projektek esetében

NFÜ

150,00

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben található Társadalmi Megújulás, valamint Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok keretében megvalósuló oktatással összefüggő projektek hazai központi költségvetési forrásainak finanszírozása

NFÜ

150,00

NFÜ

11,00

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program „Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése” című prioritása keretében megvalósuló projektek hazai központi költségvetési kiadásainak finanszírozása

NFÜ

45,00

A 2007-2013 pénzügyi időszak Kohéziós Alap támogatásokhoz kapcsolódó társfinanszírozás a KÖZOP és KEOP esetében A 2007-2013 pénzügyi időszak Kohéziós Alap támogatásokhoz kapcsolódó társfinanszírozás a KÖZOP és KEOP esetében

A központi költségvetés „Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” projekttel összefüggő kiadásainak finanszírozása

Társfinanszírozás "B" (M EUR)

Egyéb hazai forrás (M EUR)

EU társfin. (M EUR)

Teljes projektköltség (M EUR)

528,82

429,04

7 127,85

8 385,71

341,00

45,00

3 890,00

4 576,00

0,00

101,25

89,00

201,25

0,00

70,00

963,00

1 133,00

0,00

62,00

1 483,00

1 745,00

0,00

140,00

3 343,00

3 933,00

26.169 - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - B (Strukturális Alap, 2007-2013)

EIB

2011

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program „Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése” című prioritása keretében megvalósuló projektek hazai központi költségvetési forrásainak finanszírozása

NFÜ

55,00

24.465 - Térségi elérhetőség javítása projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)

EIB

2008

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedési Operatív Program „Térségi elérhetőség javítása” elnevezésű prioritása keretében megvalósuló beruházások központi költségvetési kiadásainak finanszírozása

NFÜ

120,00

26.167 - Térségi elérhetőség javítása projekt - B (Strukturális Alap, 2007-2013)

EIB

2011

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Program „Térségi elérhetőség javítása” elnevezésű prioritása keretében megvalósuló beruházások hazai központi költségvetési forrásainak refinanszírozását

NFÜ

80,00

24.610 - Regionális Operatív Programok projekt – A (Strukturális Alap, 2007-2013)

EIB

2008

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv négy regionális operatív programja (Nyugat-Dunántúli, Közép-Dunántúli, ÉszakMagyarországi és Közép-Magyarországi) keretében megvalósuló beruházások központi költségvetési forrásainak finanszírozása

NFÜ

300,00

25.878 - Regionális Operatív Programok projekt – B (Strukturális Alap, 2007-2013)

EIB

2010

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv négy regionális operatív programja (Nyugat-Dunántúli, Közép-Dunántúli, ÉszakMagyarországi és Közép-Magyarországi) keretében megvalósuló beruházások központi költségvetési forrásainak finanszírozása

NFÜ

150,00

24.834 - Gazdaságfejlesztési Operatív Program

EIB

2009

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben található Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló projektek hazai központi költségvetési forrásainak finanszírozása

NFÜ

440,00

0,00

0,43

2 495,76

2 936,19

25.190 - Erdészeti projekt (ÚMVP, 2007-2013)

EIB

2009

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP, 2007-2013) keretében megvalósuló erdészeti projektek hazai központi költségvetési forrásainak finanszírozása

VM

200,00

67,00

279,00

777,00

1 323,00

25.484 - Felsőoktatás II projekt

EIB

2010

NEFMI

168,00

168,00

0,00

0,00

336,00

25.875 - Felsőoktatás III (Budapesti Egyetemek) projekt

EIB

2010

Három budapesti egyetem (Budapesti Corvinus Egyetem, Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem) meglévő épületeinek, kutatási eszközeinek felújítására és modernizációjára fordított források, valamint a K+F tevékenységgel összefüggő bérjellegű kiadások finanszírozása a 2010-2013-as központi költségvetési időszak vonatkozásában.

NEFMI

85,00

95,00

0,00

0,00

180,00

26.166 - Vidékfejlesztés I projekt

EIB

2011

Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP, 2007-2013) keretében megvalósuló projektek hazai központi költségvetési forrásainak refinanszírozása

VM

300,00

422,00

2 098,00

1 855,00

4 675,00

26.168 - Kohéziós Alap keretprogram II - A

EIB

2011

A 2007-2013. évi Kohéziós Alap támogatásból, a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP), valamint a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében megvalósuló projektek hazai központi költségvetési kiadások finanszírozása

NFÜ

300,00

470,00

1 048,00

7 319,00

9 137,00

4 841,40 5 195,40

3 109,52 3 109,52

4 758,62 4 867,33

30 759,21 33 380,02

43 468,75 46 552,27

Hat egyetem (Budapesti Műszaki és Gazdálkodástudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudomány Egyetem, Szegedi Tudomány Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, Debreceni Egyetem) meglévő épületeinek, kutatási eszközeinek felújítására és modernizációjára fordított források, valamint a K+F tevékenységgel összefüggő bérjellegű kiadások finanszírozása a 2009-2012-es központi költségvetési időszak vonatkozásában.

EIB hitelek összesen NFI hitelek összesen Megjegyzés: CEB = Council of Europe Development Bank (Európa Tanács Fejlesztési Bank) EIB = European Investment Bank (Európai Beruházási Bank) * Költségvetési kiadásként tervezendő.

**A leszerződött projektelemekből csak a budapest északi vasúti összekötő híd készült el. A fizikai megvalósítás 2009. május 30-án befejeződött. 2010-ben már csak minimális, mintegy 40 ezer EUR összegű kifizetés volt, egyes, utólag rendezendő tételek kifizetése miatt. A többi projektelem megvalósítása nem, vagy uniós forrásból tervezett. *** A projekt átstrukturálása folyamatban van.

4/3

2010. 12. 31-ig felhasznált költségvetési forrás "C" (M EUR)

Program neve, nyilvántartási száma

23.723 - Kohéziós Alap keretprogram A (2007-2013) 24.275 - Kohéziós Alap keretprogram B 2013)

(2007-

230,71

EU-forrás (M EUR)

254 2012. évi

2011. évi Költség-vetési fin. szükséglet befejezésig "D"=(A+B)-C (M EUR)

958,71

598,11

költségvetési forrás (M HUF)

várható EU-forrás (M HUF)

55 579,92

314 952,86

fejezeti előirányzat (M HUF)

41 383,4

Felhasználás/előrehaladás 2013. évi

várható EU-forrás (M HUF)

234 505,7

fejezeti előirányzat (M HUF)

63 238,0

2014. évi

várható EU-forrás (M HUF)

358 348,6

fejezeti előirányzat (M HUF)

0,00

M egvalósítás határideje

2015. évi

várható EU-forrás (M HUF)

0,00

fejezeti előirányzat (M HUF)

0,00

várható EU-forrás (M HUF)

24.450 „Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” projekt

124,38

704,82

516,62

21 846,08

123 794,47

24 802,24

140 546,04

10,75

60,94

0,25

1 950,00

11 050,00

76,19

431,72

72,13

72,13

87,27

6 530,70

37 007,30

13 459,80

76 272,20

44 582,47

252 634,00

6 072,97

220 676,98

16 518,53

70 436,79

33 926,56

5 987,04

1 535,34

26.167 - Térségi elérhetőség javítása projekt - B (Strukturális Alap, 2007-2013)

2015

2015

2015

2015

2015

2015

2015

2010

2012

2015

2015

2015

2015

8 700,26

26.169 - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - B (Strukturális Alap, 2007-2013) 24.465 - Térségi elérhetőség javítása projekt (Strukturális Alap, 2007-2013)

2015

93 604,98

24.467 - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (Strukturális Alap, 2007-2013) 12 430,02

várható befejezés

0,00

24.273 - Oktatási projekt (Strukturális Alap 20072013) 25.191 - Oktatási projekt-B (Strukturális Alap, 20072013)

hitelszerződés szerint

34,99

198,28

85,01

10 220,29

57 914,98

12 558,24

71 163,37

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2015

2015

0,00

0,00

80,00

0,00

0,00

2 725,83

15 446,34

12 116,40

68 659,61

11 208,41

63 514,33

11 842,93

67 109,93

2015

2015

2015

2015

153,72

871,10

296,28

26 009,34

147 386,26

29 126,83

165 052,03

26 694,68

151 269,87

24 766,19

140 341,73

15 847,89

89 804,74 2015

2015

2015

24.610 - Regionális Operatív Programok projekt – A (Strukturális Alap, 2007-2013) 25.878 - Regionális Operatív Programok projekt – B (Strukturális Alap, 2007-2013) 24.834 - Gazdaságfejlesztési Operatív Program

108,23

613,32

331,77

15 366,30

87 075,70

150 000,00

127 500,00

180 000,00

153 000,00

140 000,00

119 000,00

142 142,00

120 820,70

2015

25.190 - Erdészeti projekt (ÚMVP, 2007-2013)

21,92

60,58

245,08

12 168,50

6 944,90

5 160,10

14 147,60

5 160,10

14 147,60

5 160,10

14 147,60

5 160,10

14 147,60

2015

25.484 - Felsőoktatás II projekt

37,27

37,27

298,73

9 719,70

9 719,70

25 286,78

25 286,78

25.875 - Felsőoktatás III (Budapesti Egyetemek) projekt

18,00

16,12

162,00

5 402,22

4 854,48

5 098,55

4 574,25

5 098,55

4 574,25

26.166 - Vidékfejlesztés I projekt

0,00

0,00

300,00

5 088,00

12 215,00

20 691,10

50 690,80

20 691,10

50 690,80

20 691,10

50 690,80

20 691,10

50 690,80

2015

26.168 - Kohéziós Alap keretprogram II - A

0,00

0,00

770,00

0,00

0,00

0,00

0,00

7 290,19

41 311,04

50 747,08

287 566,76

31 383,71

177 845,75

2015

2012

2012

2013

2013

2015

EIB hitelek összesen NFI hitelek összesen Megjegyzés: CEB = Council of Europe Development Bank (Európa Tanács Fejlesztési Bank) EIB = European Investment Bank (Európai Beruházási Bank) * Költségvetési kiadásként tervezendő. **A leszerződött projektelemekből csak a budapest északi vasúti összekötő híd készült el. A fizikai megvalósítás 2009. május 30-án befejeződött. 2010-ben már csak minimális, mintegy 40 ezer EUR összegű kifizetés volt, egyes, utólag rendezendő tételek kifizetése miatt. A többi projektelem megvalósítása nem, vagy uniós forrásból tervezett. *** A projekt átstrukturálása folyamatban van.

4/4

255 Az egyes költségvetési beruházások finanszírozásához igénybevett, a nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami hitelek (éves lehívások) 2010-2013 között millió EUR

Program neve, nyilvántartási száma

Szerződés kelte

Finanszírozó pénzintézet

Jóváhagyott hitelösszeg

Aláírt hitelösszeg

Még aláírható hitelösszeg

Tervezésért felelős intézmény

Fennmaradó hitelösszeg

2010 tény

2011 terv

2012 előirányzat

2013 előirányzat

F/P 1624 (2008) Észak-Alföldi Regionális Operatív Program (Strukturális Alap 20072013)

2008

71

71

0

18,00

18,00

18,00

-

-

F/P 1627 (2008) Dél-Alföldi Regionális Operatív Program (Strukturális Alap 2007-2013)

2008

55

55

0

12,60

13,50

12,60

-

-

F/P 1634 (2008) Árvízvédelmi projekt (KEOP 2. prioritás) (Strukturális Alap 2007-2013)

2009

63

63

0

15,30

16,20

15,30

-

-

70

70

0

18,02

18,03

18,02

-

-

95

95

0

47,50

0,00

0,00

47,50

-

0,00

80,00

70,00

0,00

111,42

65,73

143,92

117,50

0,00

219,00

0,00

0,00

0,00

0,00

F/P 1657 (2008) Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program (Strukturális Alap 20072013) F/P 1668 (2009) Társadalmi megújulás Operatív Program 5. és 6. prioritása (Strukturális Alap 2007-2013)

2009

CEB

2009

NFÜ

előkészítés alatt

Árvíz, vörösiszap

150

CEB hitelek összesen

504

354

0

23.126 4-es metró

2005

691

691

0

NGM

25.191 Oktatási projekt (Strukturális Alap 2007-2013) B

2009

300

150

0

50,00

0,00

50,00

-

-

24.467 Egészségügyi projekt (Strukturális Alap 2007-2013)

2008

45

0

15,00

0,00

15,00

-

-

55

0

55,00

0,00

0,00

55,00

-

120

0

61,85

0,00

61,85

-

-

100 26.169 Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - B (Strukturális Alap, 2007-2013)

2011

24.465 Térségbeli elérhetőség javítása (Strukturális Alap 2007-2013)

2008 200

26.167 Térségi elérhetőség javítása projekt - B (Strukturális Alap, 2007-2013)

2011

24.610 Regionális Operatív Program (Strukturális Alap 2007-2013)

2008

NFÜ 80

0

80,00

0,00

0,00

80,00

-

300

0

164,90

0,00

75,23

89,67

-

450 25.878 Regionális Operatív Program (Strukturális Alap 2007-2013) B

2010

24.834 Gazdasági versenyképesség társfinanszírozása projekt (Strukturális Alap 20072013) 25.190 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program - Erdőgazdálkodás

2009, 2011

Megjegyzés

a hitelszerződés módosítása várható EU kötelezettségszegési eljárásban érintett EU kötelezettségszegési eljárásban érintett

EU kötelezettségszegési eljárásban érintett

EU kötelezettségszegési eljárásban érintett

150

0

150,00

0,00

0,00

50,00

100,00

440+60

440+60

0

40,00

0,00

98,00

40,00

-

200

200

0

70,00

0,00

70,00

70,00

-

150

60,00

0,00

90,00

60,00

2,60

-

-

-

teljesen lehívásra került

0

0,00 200,00

-

-

-

teljesen lehívásra került

69,00

0,00

231,00

69,00

-

0,00

168,00

-

-

-

0,00

0,00

85,00

-

-

EIB 2009

VM 26.166 Vidékfejlesztés I projekt

2011

23.723 Kohéziós Alap keretprogram (2007-2013) A

2006

300

150 100

300

NFÜ

24.275 Kohéziós Alap keretprogram (2007-2013) B

2007

200

26.168 Kohéziós Alap keretprogram II - A

2011

770

300

470

25.484 Felsőoktatási projekt II.

2010

168

168

0 NEFMI

25.875 Felsőoktatási projekt III.

2010

85

Árvíz, vörösiszap

130

EIB hitelek összesen

3694

85

0 előkészítés alatt

2794

620

EIB + CEB összesen Egyéb

nincs még döntés

Hitellehívások várható összege** Megjegyzés:

CEB = Council of Europe Development Bank (Európa Tanács Fejlesztési Bank) EIB = European Investment Bank (Európai Beruházási Bank)

130,00 1 034,75

370,60

776,08

643,67

100,00

436,33

920,00

761,17

100,00

0,00

138,83

800,00

920,00

900,00

900,00

teljesen lehívásra került

256

257

Az Európai Unióval kapcsolatos adatok

258

259

A 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban megjelenő és az azon kívüli EU transzferek millió forint

Költségvetésben megjelenő összegek

EU

Költségvetésben megjelenő EU támogatások Strukturális támogatások* Kohéziós Alap projektjei Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Területi együttműködést elősegítő strukturális támogatások Vidékfejlesztési és halászati támogatások Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Halászati Operatív Program Egyéb európai uniós támogatások Uniós támogatások utólagos megtérülése Költségvetésben megjelenő EU források összesen

1 527 687,7 1 342 928,5 10 041,8 1 288 255,3 44 631,4 172 387,2 169 687,2 2 700,0 12 372,0 39 813,2 1 567 500,9

Központi költségvetési forrás 249 138,2 176 601,8 27 088,2 137 904,6 11 609,0 58 604,6 57 704,6 900,0 13 931,8 0,0 249 138,2

Összesen 1 776 825,9 1 519 530,3 37 130,0 1 426 159,9 56 240,4 230 991,8 227 391,8 3 600,0 26 303,8 39 813,2 1 816 639,1

Költségvetésen kívüli tételek Agrárpiaci támogatások** Közvetlen termelői támogatások "Meglévő politikák" jogcímen nyújtott támogatások Összesen Kifizetendő, illetve megelőlegezendő EU források mindösszesen Hozzájárulás az EU költségvetéséhez

19 923,2 306 541,7 n. a. 326 464,9 1 893 965,8 264 336,6

* A központi költségvetési forrás tartalmazza az elkülönített állami pénzalaptól átvett pénzeszközöket is. ** Nem tartalmazza az intervenciós felvásárlás során vételárra fordított kiadásokat, illetve az intervenciós értékesítés bevételeit, tartalmazza a raktározási, szállítási, bevizsgálási költségtérítés, valamint a központi költségvetés bevételeként elszámolásra kerülő finanszírozási költségtérítés összegét.

260

Területi együttműködést elősegítő strukturális támogatások millió forint

Fejezet

Cím

JogcímAlcím csoport

2012. évi előirányzat Jogcím

Kiadás

19 2 5 1 1

2

3 4

5

6

7

8

9

10 2 Összesen:

Megnevezés

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok Területi Együttműködés Európai Területi Együttműködés ETE HU-SK Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés ETE HU-RO Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés ETE HU-SER Működési költségvetés ETE HU-CRO Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés ETE SEES Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés ETE AU-HU Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés ETE SLO-HU Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés ETE CES Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés INTERREG IVC Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program Működési költségvetés INTERACT 2007-2013 Működési költségvetés

Bevétel

Támogatás

2 781,8 7 467,3 3 737,7

5 613,4 2 809,8

15 479,3 1 146,5

11 731,3 868,9

3 851,9

2 659,4

3 241,3 1 159,3

2 562,4 916,5

12 179,4 218,4

11 513,8 206,5

660,7 77,8

167,9 19,8

269,8 263,6

31,8 31,0

611,4 24,1

103,3 4,1

316,2 2,7

5,4

5 521,0

5 386,1

12,0 56 240,4

44 631,4

4 025,6

1 192,5 921,7

677,5

550,8

470,6

528,1

313,5

134,9 12,0 11 609,0

261

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret millió forint Fejezet

JogcímCím Alcím csoport

2012. évi előirányzat Jogcím

19 2 4 1 1

2

3

4

5 2 1

2

3

4

5

6 3 1

2

3

4

5

6

7

8 1

2

14 1

2

3

4 19 1

2

3

4

5

6

7

Megnevezés Kiadás

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Gazdaságfejlesztés Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztései Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés A modern üzleti környezet erősítése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Gazdaságfejlesztés Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Közlekedés Operatív Program Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi elérhetőségének javítása Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Térségi elérhetőség javítása Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Közlekedés Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Társadalmi megújulás Operatív Program A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Alkalmazkodóképesség javítása Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés A felsőoktatás tartalmi és szervezetei fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Társadalmi befogadás, részvétel erősítése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Társadalmi megújulás Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Társadalmi megújulás Operatív Program - MPA A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése - MPA Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés TAMOP Alkalmazkodóképesség javítása - MPA Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Társadalmi infrastruktúra Operatív Program Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés A munkaerőpiaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Társadalmi infrastruktúra Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Környezet és energia Operatív Program Egészséges, tiszta települések Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Vizeink jó kezelése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Természeti értékeink jó kezelése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Fenntartható életmód és fogyasztás Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Hatékony energia-felhasználás Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Projekt előkészítés

Bevétel

Támogatás

4 170,4 16 502,8 11 299,5

14 027,3 9 604,6

1 650,0 61 987,2

1 402,5 52 689,1

2 819,8 4 361,1

2 396,8 3 707,0

2 012,7 49 087,5

1 731,4 42 228,8

3 779,4

3 212,5

0,2 90 370,5

0,2 76 729,9

1 492,6 77 159,8

1 254,2 64 835,3

747,8 100 673,1

638,6 85 971,1

1,6 769,1

1,3 653,7

4 684,8 80 023,1

3 982,1 68 019,6

1 221,5

1 038,3

25 315,3 477,2

25 315,3 477,2

22 464,8 624,5

21 176,7 588,7

36 512,5 3 961,3

33 502,6 3 634,7

26 596,0 809,0

25 997,8 790,8

17 848,2 958,2

15 171,1 814,4

11 805,5 537,7

10 034,7 457,0

4 636,2 35,8

3 940,8 30,4

4 513,0 38,6

4 551,6

2 350,0 65,4

2 350,0 65,4

2 329,3 26 198,8

2 102,6 23 649,7

10 756,4 78 975,6

9 944,9 73 017,7

1 519,0 9 460,7

1 353,1 8 427,6

1 776,0

1 509,6

10 602,0 100 610,4

10 602,0 100 610,4

15 849,7 83 267,9

13 471,9 70 776,0

441,3 2 707,6

409,9 2 515,2

495,1 231,9

433,2 202,8

396,1 15 723,2

396,1 15 723,2

539,4 8 449,5

523,7 8 203,4

9 545,6

1 077,1

7 140,0

566,9

13 640,6

12 562,9

14 811,2

115,7

12 706,2

183,2

1 323,9

3 336,5

616,4

2 820,9

1 851,5

700,8

2 775,8

6 769,4

1 199,0

266,4

14 869,7

223,8

91,0

261,8

262

Fejezet

Cím Alcím

Jogcímcsoport

2012. évi előirányzat Jogcím

9

20 1

2

3

4 21 1

2

3

4 22

23 1

2

3

4

5

6 24 1

2

3

4

5

6 25 1

2

3

4

5

6 26 1

2

3

4

5

Megnevezés Kiadás

Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Környezet és energia Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Államreform Operatív Program Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Az emberi erőforrás minőségének javítása Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés A Közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztések Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Államreform Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Elektronikus közigazgatás Operatív Program A közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés A közigazgatás szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Kiemelt fejlesztések Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Elektronikus közigazgatás Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Végrehajtás Operatív Program Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Nyugat-dunántúli Operatív Program NYDOP Regionális gazdaságfejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Turizmusfejlesztés - Pannon Örökség megújítása Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés NYDOP Városfejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés NYDOP Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Nyugat-dunántúli Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Közép-dunántúli Operatív Program KDOP Regionális gazdaságfejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés KDOP Regionális turizmusfejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Fenntartható településfejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés KDOP Humán infrastruktúra fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Közép-dunántúli Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Dél-dunántúli Operatív Program A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés DDOP - A turisztikai potenciál erősítése a régióban Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Humán közszolgáltatások fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Integrált városfejlesztési akciók támogatása Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Dél-dunántúli Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Dél-alföldi Operatív Program DAOP Regionális gazdaságfejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés DAOP Turisztikai célú fejlesztések Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés DAOP Közlekedési infrastruktúra fejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés DAOP Humán infrastruktúra fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Településfejlesztési akciók Működési költségvetés

Bevétel

1 136,9 165,0

1 136,9 165,0

2 783,3 16,7

2 366,8 14,2

2 539,5 430,1

2 158,6 365,6

648,4 674,0

551,1 572,9

2 878,3 917,7

2 446,5 780,1

235,5

200,2

6 313,9 8 102,5

5 366,8 6 887,1

2 120,4 3 933,1

1 802,3 3 343,2

1 967,6 4 115,9

1 672,4 3 498,6

209,0

178,0

Támogatás

419,0

445,4

198,4

569,4

35,3

2 162,5

908,0

912,5

31,0 3 753,8 15 241,1 1 878,9

11 899,3 1 466,9

211,8 3 618,3

211,0 3 604,8

197,8 5 688,0

197,0 5 666,9

180,5 4 562,4

179,8 4 545,3

352,0 4 646,7

350,7 4 629,4

283,2 4 273,0

282,2 4 257,2

768,5

653,2

763,1 3 679,2

763,1 3 679,2

931,9 5 575,1

931,9 5 575,1

474,2 3 624,3

474,2 3 624,3

743,0 7 809,3

743,0 7 809,3

239,9 3 788,7

239,9 3 788,7

897,1

762,6

76,1 3 804,9

76,1 3 804,0

421,6 6 422,9

421,5 6 421,6

419,7 6 389,9

419,6 6 388,6

116,5 8 294,1

116,5 8 292,3

225,9 9 372,6

225,8 9 370,7

1 070,1

909,6

625,2 6 782,1

610,8 6 626,5

124,6 7 694,2

121,7 7 517,7

123,4 8 893,2

120,6 8 689,1

347,1 7 677,4

339,1 7 501,3

751,3

734,0

14,3

21,9

17,8

18,6

16,8

115,3

134,5

0,9

1,4

1,4

1,8

2,0

160,5

170,0

179,4

206,9

184,1

203,9

263

Fejezet

Cím Alcím

Jogcímcsoport

2012. évi előirányzat Jogcím

6 27 1

2

3

4

5

6 28 1

2

3

4

5 6 29 1

2

3

4

5

6

Összesen:

Megnevezés Kiadás

Felhalmozási költségvetés Dél-alföldi Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Észak-alföldi Operatív Program ÉAOP Regionális gazdaságfejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés ÉAOP Turisztikai célú fejlesztések Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Közlekedési feltételek javítása Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés ÉAOP Humán infrastruktúra fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Térségfejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Észak-alföldi Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Észak-magyarországi Operatív Program A versenyképes helyi gazdaság megteremtése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés A turisztikai potenciál erősítése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Településfejlesztés Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Térségi közlekedés fejlesztése Felhalmozási költségvetés Észak-magyarországi Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés A régió vonzerejének fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés A települési területek megújítása Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Közép-magyarországi Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés

Bevétel

8 132,9

7 946,3

1 078,8

917,0

558,7 7 610,0

531,3 7 237,4

514,3 9 806,2

489,1 9 326,0

75,9 9 823,0

72,2 9 341,9

675,9 11 018,8

642,8 10 479,2

1 405,3 13 262,4

1 336,5 12 612,9

1 555,2

1 321,9

493,0 7 608,6

469,2 7 240,4

1 616,5 10 025,5

1 538,2 9 540,3

907,6 15 003,1

863,7 14 276,9

984,4 11 627,7

936,8 11 064,9

5 626,9

5 354,6

1 417,4

1 204,7

9 078,7 20 468,3

9 057,5 20 420,5

86,7 13 287,7

86,5 13 256,7

1 231,0 8 942,5

1 228,1 8 921,6

2 035,1 15 947,4

2 030,3 15 910,2

1 938,0 10 330,8

1 933,5 10 306,6

2 213,8 1 426 159,9

1 881,7 1 295 222,3

Támogatás

161,8

400,0

505,4

484,8

572,7

718,3

233,3

392,0

563,5

770,1

610,4

272,3 212,7

69,0

31,2

23,8

42,0

28,7

332,1 130 937,6

264

A Kohéziós Alap projektjei millió forint Fejezet

JogcímCím Alcím csoport

2012. évi előirányzat Jogcím

19 2 3 1 4 10 2 20

Megnevezés Kiadás

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közlekedési projektek Útrehabilitációs program II. ütem: 2, 6, 42, 47 és 56. számú utak, 2001/HU/16/P/PT/008 Felhalmozási költségvetés M0 körgyűrű, Keleti szektor 2004/HU/16/C/PT/002 Felhalmozási költségvetés Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló környezetvédelmi projektek

Támogatás

30,0 30,0 1 100,0 1 100,0

A budapesti központi szennyvíztisztító telep és a kapcsolódó szennyvízgyűjtő rendszer 2004/HU/16/C/PE/001 Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés

Összesen:

Bevétel

25 958,2 128,1 35 871,9 37 130,0

35,7 10 006,1 10 041,8

27 088,2

265

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program millió forint

Fejezet

Cím

JogcímAlcím csoport

Jogcím

2012. évi előirányzat

Intézkedés

12 20 11 2 1 9 10 15 16 19 20 23

24

25 26 27 28 29 30 31

32

35 36

37

Megnevezés Kiadás

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Fejezeti kezelésű előirányzatok Vidékfejlesztési és halászati programok Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II. NVT) I. tengely: A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, állattartó telepek korszerűsítése – komplex (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, állattartó telepek korszerűsítése – komplex (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatás (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatás (konvergencia célterület) Működési költségvetés Termelői csoportok felállításának és adminisztratív működtetésének támogatása (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Termelői csoportok felállításának és adminisztratív működtetésének támogatása (konvergencia célterület) Működési költségvetés Általános agrárpolitikai ügyféltájékoztatás (közbeszerzés) (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés

39 40 41 42

43

Működési költségvetés Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás (konvergencia célterület) Működési költségvetés Általános agrárpolitikai ügyféltájékoztatás (közbeszerzés) (konvergencia célterület) Működési költségvetés Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése - Öntözés, melioráció, vízgazd (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése - Öntözés, melioráció, vízgazd (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése - Kertészet korszerűsítése (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése - Kertészet korszerűsítése (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése-Kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatás (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés

45 46 47 48

49

50 51 52 53 54 55 56

57

Felhalmozási költségvetés Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése-Szárítók támogatása (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése-Szárítók támogatása (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés

11 748,3 46 993,2

35 244,9

120,2

59,7

60,5 587,2 2 283,8

1 696,6

66,4

33,0

33,4 324,2 1 261,1

936,9

825,4

409,8

50,0

24,8

550,0

408,6

1 243,6

923,9

415,6

25,2

141,4 319,7 1 671,3 6 500,4

4 829,1

1 299,6

645,3

654,3 1 559,0 6 063,6

4 504,6

276,8

137,4

1 144,7

850,4

186,4

92,6

7 040,7

5 230,5

546,3

271,3

12,5

9,3

1,4

0,7

1 475,0

1 095,8

125,0

62,1

139,4 294,3

93,8

1 810,2 275,0

Az évelő lágy szárú, valamint a rövid vágásfordulójú fás szárú energianövények telepítéséhez nyújtandó támogatások (konvergencia célterület)

3,2

Az évelő lágy szárú, valamint a rövid vágásfordulójú fás szárú energianövények telepítéséhez nyújtandó támogatások (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Az erdők gazdasági értékének javítása (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Az erdők gazdasági értékének javítása (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés

0,7

379,2 62,9 2 894,3 11 257,4

8 363,1

1 682,2

835,2

300,0

222,9

30,0

14,9

81,8

60,8

4,3

2,1

847,0

A mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történő előállításhoz nyújtandó támogatás (konvergencia célterület)

77,1

A mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történő előállításhoz nyújtandó támogatás (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjbavonulás) (konvergencia célterület) Működési költségvetés A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjbavonulás) (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások (konvergencia célterület) Működési költségvetés

15,1

21,0 2,2 72,4 143,8

71,4

2 847,9

2 115,7

140,0

69,5

1 130,6

839,9

804,0

597,3

96,0

47,7

732,2

Nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatás (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítése (konvergencia) Felhalmozási költségvetés Szakképzés (konvergencia) Működési költségvetés Szakképzés (nem konvergencia) Működési költségvetés Ültevények korszerűsítése, telepítése (konvergencia) Felhalmozási költségvetés Ültevények korszerűsítése, telepítése (nem konvergencia) Felhalmozási költségvetés Mezőgazdasági utak fejlesztéséhez nyújtandó támogatások (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Mezőgazdasági utak fejlesztéséhez nyújtandó támogatások (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés

70,5

290,7 206,7 48,3 130,5 507,4

376,9

56,4

28,0

28,4 420,8 835,8

415,0

5 014,2

3 725,0

19,6

9,7

198,6

147,5

1 289,2

Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés elősegítésének támogatása (nem konvergencia célterület) (Juh, kecske jelölés) Felhalmozási költségvetés

58

1 053,2

Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése-Kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatás (nem konvergencia célterület)

Működési költségvetés 44

1 068,1 2 121,3

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás (nem konvergencia célterület)

Felhalmozási költségvetés 38

Támogatás

Bevétel

9,9

Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés elősegítésének támogatása (konvergencia célterület) (Juh, kecske jelölés) Felhalmozási költségvetés

51,1

266

Fejezet

Cím

Alcím

Jogcímcsoport

Jogcím

2012. évi előirányzat

Intézkedés

2 1 2 3 4 7 8 9 10 11 12

13

Megnevezés Kiadás

II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése Agrár-környezetgazdálkodás (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Agrár-környezetgazdálkodás (konvergencia célterület) Működési költségvetés Kedvezőtlen adottságú területek (LFA) támogatása (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Kedvezőtlen adottságú területek (LFA) támogatása (konvergencia célterület) Működési költségvetés A mezőgazdasági földterületek erdősítése (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés A mezőgazdasági földterületek erdősítése (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Agrár-környezetgazdálkodás (nem konvergencia célterület) (NVT determináció) Működési költségvetés Agrár-környezetgazdálkodás (konvergencia célterület)(NVT determináció) Működési költségvetés Nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások (konvergencia célterület) Működési költségvetés

15 16 17 18 20 21 22

23

24 25 26 47 48 49 50 51 52 3 3 4 5 6 7 8 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 4 4 5 6

7

5 Összesen:

Támogatás

1 863,2 4 115,4

2 252,2 9 966,3

48 782,5

38 816,2

233,4

127,7

105,7 565,2 2 766,6

2 201,4

216,5

118,5

98,0 398,0 1 948,3

1 550,3

6,2

3,4

2,8 15,1 73,8

58,7

14,0

7,7

6,3 33,9 166,0

132,1

105,4

57,7

1 249,9

994,6

2 397,7

1 907,9

202,3

110,7

8,9

4,9

Védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatás (nem konvergencia) Működési költségvetés

14

Bevétel

47,7

Védett őshonos és a veszélyeztett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésében történő megőrzésére nyújtandó támogatás (konvergencia célterület) Működési költségvetés Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken (konvergencia célterület) Működési költségvetés Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Erdő környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Erdő környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások (konvergencia célterület) Működési költségvetés Tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 2011. évtől benyújtandó támogatás (konvergencia célterület) Működési költségvetés Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése (konvergencia célterület) Működési költségvetés

255,3

489,8 91,6 4,0 16,3 79,9

63,6

8 695,4

7 825,8

10,0

5,5

869,6 4,5 18,4 90,1

71,7

48,4

26,5

489,5

389,5

431,0

235,9

4 357,3

3 467,1

1 222,5

972,8

135,8

74,3

11,5

6,3

Genetikai erőforrások megőrzése - Ritka és veszélyeztetett növényfajták (növényi genetikai erőforrások) és Genetikai erőforrások megőrzése - Ritka és veszélyeztetett növényfajták (növényi genetikai erőforrások) és mikroorganizmusok megőrzés Működési költségvetés Genetikai erőforrások megőrzése - Ritka és veszélyeztetett növényfajták (növényi genetikai erőforrások) és mikroorganizmusok megőrzése (konvergencia célterület) Működési költségvetés Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás (konvergencia célterület) Működési költségvetés EMVA - A mezőgazdasági földterületek erdősítése (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés EMVA - A mezőgazdasági földterületek erdősítése (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatás (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés EMVA - Erdőszerkezet átalakítása (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés EMVA - Agrárerdészeti rendszerek létrehozása (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés EMVA - Agrárerdészeti rendszerek létrehozása (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Turisztikai tevékenységek ösztönzése (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés A kulturális örökség megőrzése (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés A kulturális örökség megőrzése (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Helyi Akciócsoport (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Helyi Akciócsoport (konvergencia célterület) Működési költségvetés Falumegújítás és -fejlesztés (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Falumegújítás és -fejlesztés (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Nem mezőgazdasági tevékenység deverzifikációja (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Nem mezőgazdasági tevékenység deverzifikációja (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Natura 2000 fenntartási tervek készítése (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés Natura 2000 fenntartási tervek készítése (konvergencia célterület) Működési költségvetés IV. tengely: Leader programok Működési költségek, készségek elsajátítása, ösztönzés (konvergencia célterület) Működési költségvetés Működési költségek, készségek elsajátítása, ösztönzés (nem konvergencia célterület) Működési költségvetés EMVA - Helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása. Életminőség/diverzifikáció (konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés

21,9

100,0 195,1 890,2 249,7 61,5 5,2 22,8 111,7

88,9

3,6

1,9

1,7 6,6 32,1

25,5

1 095,6

547,5

3 144,0

2 354,2

636,1

318,3

548,1 789,8 317,8 1 136,9 4 523,9

3 387,0

1 047,0

523,2

3 603,0

2 697,9

36,0

18,0

523,8 905,1 18,0 100,6 400,5

299,9

1 237,9

618,6

619,3 1 471,3 5 857,1

4 385,8

700,0

349,8

350,2 1 467,0 5 840,0

4 373,0

400,0

199,9

2 000,0

1 497,6

30,0

15,0

120,0

89,9

1 081,8

862,7

91,8

50,4

200,1 502,4 15,0 30,1

219,1 41,4 972,5 4 802,5

3 830,0

1 401,5

769,1

6 000,0 227 391,8

4 437,0 169 687,2

Helyi fejlesztési stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások, Életminőség/diverzifikáció (nem konvergencia célterület) Felhalmozási költségvetés Technikai segítségnyújtás Működési költségvetés

632,4

1 563,0 57 704,6

267

A Halászati Operatív Program millió forint

Fejezet

Cím

Alcím

Jogcímcsoport

2012. évi előirányzat Jogcím

Kiadás

12

Bevétel

Támogatás

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Fejezeti kezelésű előirányzatok Vidékfejlesztési és halászati programok Halászati Operatív Program

20 11 3 1

2 3 Összesen:

Megnevezés

Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra termékek feldolgozása és forgalmazása (II. tengely) Akvakultúra Felhalmozási költségvetés Halfeldolgozás Felhalmozási költségvetés Halászati Környezet Gazdálkodás (HKP) konvergencia célterület Felhalmozási költségvetés Természetes vízi halászat Felhalmozási költségvetés Közös érdekeket célzó intézkedések (III. tengely) Működési költségvetés Technikai segítségnyújtás (V. tengely) Működési költségvetés

488,3 1 953,1

1 464,8

217,0

162,8

598,0

448,5

100,0

75,0

625,0

468,7

106,9 3 600,0

80,2 2 700,0

54,2 149,5 25,0 156,3 26,7 900,0

268

Egyéb Uniós programok millió forint

Fejezet

Cím

Alcím

Jogcímcsoport

12 20 4 6 7 8 9 10 11 12 14 20 9 1 2 3 4

5 6 17 20 32 5 18 5 17 19 2 6 3 4

6

Összesen:

2012. évi előirányzat Jogcím

Megnevezés Kiadás

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Fejezeti kezelésű előirányzatok Uniós programok kiegészítő támogatása Méhészeti Nemzeti Program Működési költségvetés Igyál tejet program Működési költségvetés Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása Működési költségvetés Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása Működési költségvetés Uniós Programok ÁFA fedezete Működési költségvetés Iskolagyümölcs program Működési költségvetés Nemzeti Diverzifikációs Program Felhalmozási költségvetés XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM Fejezeti kezelésű előirányzatok Szolidaritási programok Európai Menekültügyi Alap Működési költségvetés Integrációs Alap Működési költségvetés Visszatérési Alap Működési költségvetés Külső Határok Alap Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Szolidaritási programokhoz kapcsolódó technikai költségek Működési költségvetés Szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék Működési költségvetés XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Fejezeti kezelésű előirányzatok Közlekedési ágazati programok TEN-T projektek Működési költségvetés XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fejezeti kezelésű előirányzatok EU utazási költségtérítések Működési költségvetés XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb uniós előirányzatok Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek Működési költségvetés EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 2009-2014 Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés

Bevétel

Támogatás

560,0 560,0 1 200,0 1 200,0 1 833,0 1 833,0 1 680,0 1 680,0 910,3 910,3 511,0 511,0 2 704,3 2 704,3

134,3 451,8

317,5

601,7

419,5

344,5

246,9

586,4 2 344,6

419,0 1 675,2

242,2

238,7

182,2 97,6 836,8

3,5 40,0 40,0

1 815,9 2 169,9

354,0

413,8

413,6

4 487,8

3 656,8

683,1 430,0

683,1 430,0

2 522,1 1 587,3 26 303,8

2 158,9 1 358,8 12 372,0

0,2

831,0

591,7

13 931,8

269

Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból nyújtott közvetlen termelői és agrárpiaci támogatások és az ahhoz nyújtott nemzeti kiegészítés

millió forintban

Irányszám 2012. 306 541,7

Közvetlen termelői támogatások* 2010. évi jogalap alapján 2012-ben kifizetendő támogatások 2011. évi jogalap alapján 2012-ben kifizetendő támogatások 2012. évi jogalap alapján 2012-ben kifizetendő támogatások ebből: SAPS Egyéb közvetlen támogatás Agrárpiaci támogatások

230,9 47 476,8 258 834,0 220 814,4 38 019,6 19 923,2

Exporttámogatások Belpiaci támogatások Egyéb agrárpiaci támogatások

451,7 19 471,5 0,0

Intervenciók Intervenciós felvásárlás kiadásai (intervenciós vételár) Intervenciós értékesítés bevételei (értékesítés vételára) Intervencióhoz kapcsolódó raktározási, szállítási, bevizsgálási költségtérítés Intervencióhoz kapcsolódó finanszírozási költségtérítés** Összesen (intervenciós vételár nélkül)***:

326 479,0

Az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítése (top-up támogatás)

26 700,0

0,0 -173,3 13,2 0,9

* Az európai uniós előírások értelmében az adott évi jogalap alapján járó egységes területalapú támogatásokat tárgyév december 1-jétől a következő év június 30-ig lehet kifizetni. Ezen támogatásokat a Magyar Állam a Kincstári Egységes Számláról (KESZ) megelőlegezi, majd a megelőlegezett támogatásokat az Európai Unió két hónappal később megtéríti. ** A finanszírozási költségtérítés összege - a többi, EMGA által finanszírozott agrártámogatási típustól eltérően - a költségvetési törvényjavaslat 1. számú mellékletében is bemutatásra kerül, a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezetben.

*** Az intervenciós vételár jogcímén kifizetett összeg adásvételi szerződés keretében felvásárolt mezőgazdasági termény ellenértékét képezi, azaz nem minősül a többi tételhez hasonló, ellenszolgáltatás nélküli közösségi támogatásnak.

270

271

Egyéb adatok

272

273

Központosított bevételek millió forintban

Bírságbevételek I. ORSZÁGGYŰLÉS

A Közbeszerzések Tanácsának bírságbevételei

133,3

VI. BÍRÓSÁGOK

Bírságbevételek

3 873,4

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

Bírságbevételek

3,5

X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

Bírságbevételek

756,8

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Állatvédelmi bírság

0,1

Szennyvíz bírságok áthúzódó befizetése

0,2

Ózonvédelmi bírság

0,5

Légszennyezési bírság áthúzódó befizetése

1,0

Növénytermesztési minőségvédelmi bírság

1,1

Felszín alatti vízvédelmi bírság

3,1

Nitrátszennyezési bírság

3,4

Vízjogi fennmaradási bírság

10,2

Mulasztási bírság

10,5

Veszélyes hulladék bírság

30,0

Talajvédelmi bírság

17,9

Emisszió kereskedelmi bírság

22,5

Természetvédelmi bírság

25,0

Takarmány ellenőrzési bírság

25,6

Vadvédelmi- és vadgazdálkodási bírság

30,0

Borminősítési minőségvédelmi bírság

30,9

Beszerzési ár alatti értékesítés bírsága

36,3

Levegővédelmi bírság

37,7

Halvédelmi és halgazdálkodási bírság

40,8

Földvédelmi bírság

50,0

IPPC bírság

53,0

Bor forgalomba hozatali járulék mulasztási bírság

64,1

274

82,8

Eljárási bírság

Élelmiszerlánc felügyeleti bírság

152,9

Erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírság

200,0

Növényvédelmi bírság

303,2

Élelmiszer-ellenőrzési bírság

309,4

Hulladékgazdálkodási bírság

456,5

Vízvédelmi bírság

666,7

Tisztességtelen forgalmazói magatartás bírsága

950,9

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

0,3

Bírságbevételek

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM

Katasztrófavédelmi és egyéb bírság bevételek

142,8

Építésügyi bírság

850,0

1 049,1

Szabálysértési és egyéb bírság bevételek

Objektív felelősségből származó közigazgatási bírságbevétel

16 000,0

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

15,0

Engedélyezéssel kapcsolatos bírságok

200,0

Munkavédelmi bírság

Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj- és bírságbevételek

4 300,0

XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL

0,4

Pénzmosás elleni bírságbevétel

544,6

Közúti bírságbevételek

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

200,0

Közúti bírságbevételek

XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

154,6

Bírságbevételek

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

1 151,0

Bírságbevételek

Bírságbevételek összesen:

32 991,1

Termékdíjak XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Hűtőberendezések termékdíja

Gumiabroncs termékdíjak

3,7

746,4

275

6 251,2

Reklámhordozó papírok termékdíja

Elektromos és elektronikai berendezések termékdíja

12 498,8

Kenőolajok termékdíja

15 498,8

Csomagolóeszközök termékdíja

25 001,2

Termékdíjak összesen:

60 000,1

Egyéb központosított bevételek X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

1 500,0

Cégnyilvántartás bevételei

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Vadkísérőjegy áthúzódó befizetése és üzemterv szolgáltatás

1,0

Hatósági eljárási díj, trófea bírálat áthúzódó befizetése

5,0

Erdőfenntartási járulék áthúzódó befizetése

20,0

Halászati haszonbérleti díj

20,0

Erdővédelmi járulék

50,0

Környezetvédelmi támogatások visszatérülése

429,0

Állami vadászjegyek díja

500,0

3 500,0

Földvédelmi járulék

15 000,0

Vízkészletjárulék

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Kárrendezési célelőirányzat befizetése

Egyéb központosított bevételek összesen:

5,0

21 030,0

Központosított bevételek összesen: 114 021,2

276

Elkülönített állami pénzalapok 2012. évi támogatása millió forint LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP

50 000,0

LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP

11 572,8

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

10 933,0

LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP Összesen

15,3 7038,1 79 559,2