MAGYAR KÖZLÖNY 43. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

43. szám

M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A 2016. március 30., szerda

Tartalomjegyzék

7/2016. (III. 30.) EMMI rendelet

Egyes egészségügyi, gyógyszerészeti tárgyú, valamint gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról

4076

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról

4089

A Körmendi-kastélypark természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 152/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet módosításáról

4089

6/2016. (III. 30.) NFM rendelet

Egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

4092

1/2016. BJE jogegységi határozat

A Kúria büntető jogegységi határozata

4100

Köf.5053/2015/4. számú határozat

A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata

4106

102/2016. (III. 30.) KE határozat

Állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről

4110

19/2016. (III. 30.) FM rendelet

20/2016. (III. 30.) FM rendelet

4076

V.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 43. szám

A Kormány tagjainak rendeletei

Az emberi erőforrások minisztere 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelete egyes egészségügyi, gyógyszerészeti tárgyú, valamint gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (4) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. alcím és az 1. melléklet tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3. alcím és a 2. melléklet tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pont gc) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 4. alcím tekintetében az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (5) bekezdés y) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az 5. alcím tekintetében az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (5) bekezdés f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 6. alcím tekintetében az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 7. alcím és a 3–11. melléklet tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (3) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –, a 8. alcím tekintetében a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (2) bekezdés a), d), f ) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 9. alcím tekintetében a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (2) bekezdés b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 10. alcím tekintetében a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (2) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet módosítása 1. §

A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: 1/2003. ESZCSM rendelet) 1. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Társadalombiztosítási támogatás csak olyan – a (2) bekezdésben meghatározott – vény alapján számolható el,]


4077

„e) amelyről – a 2. §-ban foglaltak kivételével – az erre rendszeresített adathordozón rögzítették a vényen rendelt gyógyszer azonosító kódját, mennyiségét, társadalombiztosítási támogatásának összegét, a vényen szereplő vonalkód számát, a beteg TAJ számát, továbbá az orvos által feltüntetett BNO kódot, az orvos bélyegzőjének számát (perszámmal együtt) és a d) pont szerinti beteg esetében az ott felsorolt adatokat, közgyógyellátott beteg esetében a közgyógyellátási igazolvány számát, valamint a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet szerint emelt, kiemelt társadalombiztosítási támogatással, szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszer esetén a szakorvosi javaslatot adó orvos orvosi bélyegzőjének számát és a szakorvosi javaslat keltét (a továbbiakban együtt: vényadat).” 2. §

Az 1/2003. ESZCSM rendelet a) 1. § (2) bekezdésében az „a társadalombiztosítás támogatást” szövegrész helyébe az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) támogatást” szöveg, az „a társadalombiztosítás által” szövegrész helyébe az „az OEP által” szöveg, b) 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „OEP” szöveg lép.

3. §

Hatályát veszti az 1/2003. ESZCSM rendelet 1. § (2) bekezdésében az „– a külön jogszabály alapján –” szövegrész.

2. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet módosítása 4. §

Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: 60/2003. ESZCSM rendelet) a következő 13/C. §-sal egészül ki: „13/C. § A közép-magyarországi térség szakellátásának e rendeletben foglalt feltételek szerinti fejlesztése érdekében, az annak előkészítését végző Emberi Erőforrások Minisztériuma és Állami Egészségügyi Ellátó Központ állományába tartozó személyekkel és szolgáltatásvásárlással kapcsolatos tervezési feladatok ellátása, fejlesztések előkészítése, kivitelezés lebonyolítása, intézményi létesítéssel és működéssel összefüggő szabályozó eszközök előkészítése szükséges.”

5. §

A 60/2003. ESZCSM rendelet 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet módosítása 6. §

Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet (a továbbiakban: 2/2004. EüM rendelet) 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

4. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosítása 7. §

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet a 2/A. §-át követően a következő alcímmel, valamint 2/B. és 2/C. §-sal egészül ki: „Engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás 2/B. § (1) Engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás keretében vizsgálati készítményt vagy forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: gyógyszer) a GyT. 25/C. §-a szerinti esetben az OGYÉI engedélye alapján lehet alkalmazni. (2) Az engedély iránti kérelmet a kezelőorvos nyújtja be az OGYÉI-hez. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell a) az érintett gyógyszer nevét (ha van), hatóanyagát, hatáserősségét, gyógyszerformáját, kiszerelését, b) annak a krónikus vagy maradandó károsodást okozó vagy a beteg életet veszélyeztető betegségnek a leírását, amelynek a kezelésére az érintett gyógyszert alkalmazni kívánják,

4078


c) annak részletes indokát, hogy miért nem lehetséges vagy miért eredménytelen a beteg kezelése a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerekkel, d) annak indokát, hogy miért nem lehetséges a beteg adott klinikai vizsgálatba történő beválasztása, e) a gyártó által az OGYÉI rendelkezésére bocsátott, az érintett gyógyszer alkalmazására, hatékonyságára és biztonságosságára vonatkozó adatok összefoglalását, f ) a gyógyszer tervezett adagolását és az alkalmazás módját, g) a gyártó nyilatkozatát és alátámasztó adatokat a gyógyszer minőségének megfelelőségéről, valamint arról, hogy az érintett gyógyszert térítésmentesen biztosítja a beteg számára a kezelés teljes időtartama alatt, h) a kezelőorvos nyilatkozatát arról, hogy vállalja a kezelést és a kezelés lezárultakor, valamint folyamatos kezelés esetén az OGYÉI által meghozott határozatban meghatározott időközönként az OGYÉI részére értékelő jelentést küld a kezelés eredményéről, i) a beteg nevét, születési idejét, TAJ-át, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen beteg esetén a nyilatkozattételre jogosult személy nevét, j) tájékoztatást a kezelésről és beleegyező nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a beteg, illetve a nyilatkozattételre jogosult személy hozzájárul a gyógyszer alkalmazásához. (4) Az OGYÉI a GyT. 25/C. §-ában meghatározottak szerint dönt az engedély kiadásáról. Az OGYÉI az engedély kiadásáról az érintett intézeti gyógyszertárat is tájékoztatja. (5) Ha ezt újabb tudományos adatok indokolják, a beteg biztonsága és az érintett gyógyszer megfelelő használata érdekében az OGYÉI felfüggesztheti vagy visszavonhatja a gyógyszer alkalmazására vonatkozó engedélyét. Az érintett gyógyszer gyártója azonnal értesíti az OGYÉI-t az érintett gyógyszer biztonságosságára vonatkozó adatokról, ha azok kihatással lehetnek az engedélyezés előtti felhasználásra, és javasolhatja az érintett gyógyszer alkalmazásának felfüggesztését. 2/C. § (1) A kezelésbe bevonni kívánt cselekvőképes beteget a kezelőorvos szóban és írásban, magyar nyelven – illetve a beteg anyanyelvén vagy a beteg által ismertként megjelölt más nyelven –, laikus számára is érthető módon tájékoztatja az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. § (3) bekezdésében és a (4) bekezdésben foglaltakról. (2) A kezelőorvosnak különös figyelmet kell fordítania annak a vizsgálatára, hogy a beteg nincs-e cselekvőképtelen állapotban. Az ezzel kapcsolatos megállapításokat a kezelőorvos az egészségügyi dokumentációban rögzíti. (3) A tájékoztatást és a beleegyezést külön íven kell írásba foglalni. A beteg aláírásával ellátott beleegyező nyilatkozat és írásos tájékoztató egy-egy eredeti példányát az egészségügyi dokumentációban kell megőrizni, egy-egy eredeti példányát pedig a betegnek kell átadni. (4) Az írásos tájékoztatónak a következőket kell értelemszerűen tartalmaznia: a) az egyedi alkalmazás azonosító adatait, b) a kezelés jellegére való utalást, célját, várható időtartamát, a kezelés menetét, a tervezett beavatkozások jellegét, gyakoriságát, c) a beteg tájékoztatását arról, hogy miért nem lehetséges vagy eredménytelen a kezelése a rendelkezésére álló egyéb, elfogadott kezelési lehetőségekkel, valamint tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a bevezetni kívánt kezelés a már megkezdett kezelésének megszakítását jelentheti, és a megkezdett kezelés megszakításának milyen következményei lehetnek a beteg számára, d) a lehetséges és a várható következmények, kockázatok és mellékhatások részletes leírását, valamint az arra való utalást, hogy a kezelés során olyan nemkívánatos események is felléphetnek, amelyek előre nem láthatóak, e) az ésszerűen várható előnyök leírását, f ) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a beleegyezés önkéntes és befolyásolástól mentes, azt bármikor akár szóban, akár írásban indokolás nélkül vissza lehet vonni anélkül, hogy ebből a betegnek hátránya származna, g) a beteg adatainak kezelésére, az azokhoz való hozzáférésére vonatkozó szabályokat, h) a gyógyszer gyógyszer hatásmechanizmusának rövid ismertetését. (5) A beteg beleegyező nyilatkozata a következőket tartalmazza: a) az egyedi alkalmazás azonosító adatait, b) annak az egészségügyi szolgáltatónak a megnevezését, amely a kezelést nyújtja, c) a kezelőorvos nevét, beosztását, munkaköre megnevezését, d) a beteg azonosító adatait (nevét, születési helyét és idejét, TAJ-át), korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen beteg esetén a nyilatkozattételre jogosult személy azonosító adatait is,


4079

e) annak a kijelentését, hogy a beteg – korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen beteg esetén a nyilatkozattételre jogosult személy – beleegyezését az (1)–(4) bekezdésben foglalt tájékoztatást követően, önként, befolyástól mentesen adja, annak tudatában, hogy az bármikor, szóban vagy írásban, indokolás nélkül visszavonható, f ) a beleegyező nyilatkozat aláírásának dátumát, g) a kezelőorvos aláírását, h) a beleegyező nyilatkozatot tevő aláírását.”

5. A gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi és párhuzamos import tevékenységről szóló 53/2004. (VI. 2.) ESZCSM rendelet módosítása 8. §

A gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi és párhuzamos import tevékenységről szóló 53/2004. (VI. 2.) ESZCSM rendelet 2. § (2) bekezdés a) pontjában az „eladható készletbe helyezési” szövegrész helyébe a „felszabadítási” szöveg lép.

6. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet módosítása 9. §

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet (a továbbiakban: 52/2005. EüM rendelet) 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelemre indult eljárás során a kérelmezőnek az OGYÉI felhívására be kell nyújtania a készítmény és a hatóanyag, hatóanyagok minősége értékeléséhez szükséges, de legalább három teljes analízisre alkalmas mennyiségű (értékelési) mintát, és ha az értékeléshez különleges, kereskedelmi forgalomban nem beszerezhető referencia anyagra is szükség van, ebből az előzőeknek megfelelő mennyiségű mintát.”

10. §

Az 52/2005. EüM rendelet a) 15. § (6) bekezdésben az „Országos Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe az „Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP)” szöveg, b) 36. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) országos tiszti főgyógyszerészét” szövegrész helyébe az „az OEP-et” szöveg lép.

11. §

Hatályát veszti az 52/2005. EüM rendelet 5. § (2) bekezdés o) pontja.

7. A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet módosítása 12. §

A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet (a továbbiakban: 14/2007. EüM rendelet) 7. § (3) helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A gyógyászati segédeszközök funkcionális csoportjait, alcsoportjait, az egyes indikációkban megállapított támogatási mértéket és kihordási időt, a kihordási időre felírható mennyiséget, a felírásra jogosultak körét és az egyéb rendelhetőségi feltételeket a 10. számú melléklet tartalmazza. A munkahelyre vonatkozó követelményként meghatározott intézmények listáját a 18. számú melléklet tartalmazza.”

13. §

(1) A 14/2007. EüM rendelet 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhető eszközök funkcionális csoportjait, az egyes indikációkban megállapított támogatási mértéket és a felírásra jogosultak körét a 9. számú melléklet határozza meg. Ezen eszközök esetében a vényen a kölcsönzés időtartamát naptári napokban kell feltüntetni.” (2) A 14/2007. EüM rendelet 13. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Az egy vényen egyszeri alkalommal rendelt kölcsönzés időtartama az egy évet nem haladhatja meg.”

4080


14. §

15. §

A 14/2007. EüM rendelet a következő 18/D. §-sal egészül ki: „18/D. § (1) Az egyes egészségügyi, gyógyszerészeti tárgyú, valamint gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelettel megállapított 9. számú mellékletben foglaltakat a gyógyászati segédeszközök rendelése tekintetében 2016. május 1-jétől kell alkalmazni. (2) A 10. számú mellékletben foglalt táblázatnak az egyes egészségügyi, gyógyszerészeti tárgyú, valamint gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelettel megállapított 697/a. sora szerinti gyógyászati segédeszköz normatív támogatással leghamarabb 2016. május 1-jétől rendelhető. (3) A 10. számú mellékletben foglalt táblázatnak az egyes egészségügyi, gyógyszerészeti tárgyú, valamint gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelettel hatályon kívül helyezett 206. sora szerinti gyógyászati segédeszköz kölcsönzés normatív támogatással 2016. május 1-je előtt a 2016. március 31-én hatályos szabályok szerint rendelhető.” (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

A 14/2007. EüM rendelet 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. A 14/2007. EüM rendelet 2. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul. A 14/2007. EüM rendelet 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul. A 14/2007. EüM rendelet 4. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul. A 14/2007. EüM rendelet 5. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul. A 14/2007. EüM rendelet 6. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul. A 14/2007. EüM rendelet 8. számú melléklete a 9. melléklet szerint módosul. A 14/2007. EüM rendelet a 10. melléklet szerinti 9. számú melléklettel egészül ki. A 14/2007. EüM rendelet 10. számú melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

16. §

Hatályát veszti a 14/2007. EüM rendelet a) 12. § (7) bekezdése, b) 10. számú mellékletében foglalt táblázat 206. sora.

17. §

A 14/2007. EüM rendelet a) 4. § (2) bekezdés d) pontjában az „a 10. számú melléklet” szövegrész helyébe az „a 9. számú melléklet” szöveg, b) 12. § (4) bekezdésében a „10. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „9. és 10. számú mellékletében” szöveg lép.

8. A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet módosítása 18. §

A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet (a továbbiakban: 41/2007. EüM rendelet) 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „i) szolgálati rend: a Gyftv. 3. § 43. pontja szerinti időtartam;”

19. §

A 41/2007. EüM rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A fiókgyógyszertár létesítése és működtetése során – a mozgó fiókgyógyszertár kivételével – a 4. §-ban, a 6. §-ban, valamint a 11. § (2) bekezdés a), f ) és i)–k) pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a) a fiókgyógyszertár bejáratánál fel kell tüntetni az ellátó közforgalmú gyógyszertár nevét, címét és elérhetőségét, szolgálati rendjét, a legközelebbi közforgalmú gyógyszertár szolgálati rendjét, a legközelebbi készenléti, ügyeleti szolgálatot teljesítő közforgalmú gyógyszertár nevét, címét, telefonszámát, valamint az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontját, továbbá a legközelebbi felnőtt és gyermekorvosi ügyelet címét, telefonszámát, b) a fiókgyógyszertárnak nem kell elkülönített gazdasági bejárattal, kiadóablakkal, jelzőcsengővel vagy kaputelefonnal rendelkeznie.”


4081

20. §

(1) A 41/2007. EüM rendelet 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A közforgalmú gyógyszertárnak a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz beszerzésről és készletről elektronikus nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök aktuális készlet- és forgalmi adatai bármikor megállapíthatóak.” (2) A 41/2007. EüM rendelet 18. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki: „(17) A fiókgyógyszertárban az ott folytatott tevékenységnek megfelelő nyilvántartást kell vezetni.”

21. §

A 41/2007. EüM rendelet 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 23. § (2) bekezdés a) pontja és b) pont bf ) alpontja szerinti feladatot ellátó intézeti gyógyszertárban a működtető folyamatos gyógyszerészi jelenlétet köteles biztosítani.”

22. §

A 41/2007. EüM rendelet 25. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A 23. § (2) bekezdés b) pont bf ) alpontja szerinti szakfeladatot ellátó gyógyszertárnak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakon túl rendelkeznie kell a közvetlen lakossági gyógyszerellátás betegforgalmának lebonyolítására, a gyógyszerek kiszolgáltatására és elkülönített tárolására alkalmas minimum 25 m2 össz-alapterületű helyiségcsoporttal.”

23. §

A 41/2007. EüM rendelet 36. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A fekvőbeteg-gyógyintézet valamennyi telephelyén telephelyenként egy közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző egység működtethető.”

24. §

A 41/2007. EüM rendelet 36/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A gyógyszerészi gondozással kapcsolatos szakmai irányelveket az egészségügyi szakmai kollégium Gyógyszerellátási gyógyszerészet tagozata és tanácsa készíti elő és terjeszti fel közzétételre jogszabályban foglaltak alapján. A kollégium ezen irányelvek előkészítésébe bevonja a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének képviselőit, valamint az érintett orvosi tagozatokat és tanácsokat.”

25. §

A 41/2007. EüM rendelet 37. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A 2016. március 31-én érvényes működési engedéllyel rendelkező intézeti gyógyszertárak esetében az egyes egészségügyi, gyógyszerészeti tárgyú, valamint gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelettel megállapított 36. § (3a) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazandó.”

26. §

A 41/2007. EüM rendelet a) 11. § (2) bekezdés f ) pontjában a „hűtőszekrényt” szövegrész helyébe a „hűvös, hideg és mélyhűtött tárolás feltételeit biztosító hűtőszekrényt” szöveg, b) 13/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „asszisztensből – amelyből legalább 1 gyógyszertári szakasszisztens –” szövegrész helyébe a „szakasszisztensből” szöveg, c) 14. § (3) bekezdésében az „alapfeladat” szövegrész helyébe a „szakfeladat” szöveg, d) 21/A. §-ában az „Eütv.” szövegrész helyébe az „egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény” szöveg, e) 22. § (1) bekezdésében a „gyógyszert” szövegrész helyébe a „gyógyszert, magisztrális gyógyszert” szöveg, f) 36. § (3) bekezdésében az „e rendelet 25. § (1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe az „a 25. § (1a) bekezdése” szöveg, g) 36. § (4) bekezdésében a „25. § (1) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „25. § (1a) bekezdésében” szöveg, h) 36/A. § (2) és (5) bekezdésében a „protokollokban” szövegrész helyébe az „irányelvekben” szöveg lép.

27. §

Hatályát veszti a 41/2007. EüM rendelet a) 14. § (1) és (2) bekezdése, b) 15. § (1) és (2) bekezdése,

4082


c)

d) e)

22. § (3) bekezdésében az „az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1. számú melléklete szerinti országos feladatkörű speciális intézetek és súlyponti kórházak kivételével” szövegrész, 25. § (1) bekezdés c) pontja, 1. számú melléklet 1. pont l) pontja.

9. A gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről szóló 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet módosítása 28. §

A gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről szóló 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet 3. § (1) bekezdés f ) pontjában az „az orvosi vényen” szövegrész helyébe az „az orvosi vényen és megrendelőlapon” szöveg lép.

10. A háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól szóló 11/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet módosítása 29. §

A háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól szóló 11/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 2. melléklet II. rész a) 1. pont 1.2. alpontjában a „15,68” szövegrész helyébe a „15,44” szöveg, b) 2. pont 2.2. alpontjában a „13,78” szövegrész helyébe a „13,62” szöveg, c) 3. pont 3.2. alpontjában a „11,35” szövegrész helyébe a „11,46” szöveg, d) 4. pont 4.2. alpontjában a „25,13” szövegrész helyébe a „25,15” szöveg lép.

11. Záró rendelkezések 30. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–3. §, a 7–14. §, a 15. § (8) és (9) bekezdése, a 16–29. §, valamint a 10. és a 11. melléklet 2016. április 1-jén lép hatályba. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelethez 1. A 60/2003. ESZCSM rendelet 2. melléklete a „PSZICHIÁTRIA” megjelölésű részt megelőzően a következő résszel egészül ki: „PET-MRI ELJÁRÁS PET-MRI

Szakmakód:

5501

PET-MRI vizsgálatok minimumfeltételei A több modalitást működtető központokban az előírt feltételek a szükséges mértékig összevonhatók. Munkahely kategóriák: I. szintű: PET-MRI Radiogyógyszer-gyártás nélkül II. szintű: PET-MRI Radiogyógyszer-gyártással Rövidítések: Msz: megfelelő számú

4083

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 43. szám PET-MRI minimumfeltételei Kategóriák

Feltétel

Munkahely kategória I.

II.

1 TM

1 TM

Személyi feltételek: Orvos Egyéb diplomás

Nukleáris medicina szakorvos* Radiológia szakorvos**

1 TM

1 TM

Fizikus/Mérnök

1 RM

1 RM

Radiokémikus/radiofarmakológus/ radiofarmakológiai képzettségű vegyész/ Minőségbiztosító gyógyszerész

1 RM

1 TM

Vegyésztechnikus

1 TM

Szakasszisztens

(legalább 1 képalkotó diagnosztikai analitikus BSc képzettségű legyen)

2 TM

2 TM

Ebből:

Izotópdiagnosztikai szakasszisztens/ nukleáris medicina szakasszisztens/ képalkotó diagnosztikai analitikus (BSc)

1 TM

1 TM

1 TM

1 TM

1 TM

1 TM

EL

EL

Diagnosztikai képalkotó/képalkotó diagnosztikai analitikus (legalább BSc szintű) – MRI képalkotásban jártas Diszpécser/ adminisztrátor Betegszállítási lehetőség (folyamatos) Tárgyi feltételek: Helyiségek Ciklotron elhelyezéséhez és működtetéséhez szükséges helyiségcsoport

1

Radiogyógyszer-gyártáshoz szükséges helyiségcsoport (gyártó, előkészítő, MEO, zsilipek, öltözők, mosogató, raktárak, archiváló, egyéb helyiségek)

1

PET-MRI elhelyezéséhez és működtetéséhez szükséges helyiségcsoport (az érvényes előírások szerint)

1

1

Recepció

1

1

Betegváró (inaktív) fektetővel és vizesblokk WC-vel

1

1

Elkülönített vetkőzési lehetőség a betegek számára

1

1

Orvosi szoba/vizsgáló

1

1

Radiogyógyszer injektáló helyiség

1

1

Aktív váró helyiség (több beteg esetén elkülönített várakozás lehetőségével)

1

1

Elbocsátó (a vizsgálaton túlesett beteg várakoztatására)

1

1

Aktív WC (a radiogyógyszerrel injektált betegek részére)

2

2

Leletező

1

1

4084


Archívum

1

1

Radiokémikusi-mérnöki szoba

1

1

Tartózkodó

1

1

Személyzeti öltöző, WC, zuhanyozó

1

1

Msz

Msz

1

1

Raktárak Gépek – műszerek – berendezések: PET-MRI berendezés Ciklotron

1

Automata FDG-szintetizáló panel (sugárárnyékolt, GMP-konform boxban)

1

Automata radiogyógyszer osztó-ampullába töltő (sugárárnyékolt, GMP konform boxban) dóziskalibrátorral

1

Minőségellenőrző vizsgálatokhoz szükséges eszközök (analitikai HPLC radioaktivitás és UV-detektorokkal, TLC, GC, gammaspektrometer, PH-mérő)

1

Ólomárnyékolt, ólomüveggel ellátott izotópos munkahely

1

2

Tisztatér feltételeket biztosító épületgépészet

1

Szilárd halmazállapotú radioaktív hulladéktároló

1

Ideiglenes aktív hulladéktároló

1

Folyadék halmazállapotú radioaktív hulladéktároló

1 1

Dóziskalibrátor

1

1

Automata sugárárnyékolt izotóp-osztó fecskendőbe-töltő forró-fülke

1

1

Automata sugárárnyékolt radiogyógyszer-beadó (injektáló)

1

1

Árnyékolt fecskendővédő

3

3

Árnyékolt fecskendőszállító doboz

1

1

Izotóptároló trezor

1

1

Msz

Msz

1

1

Msz

Msz

Képarchiváló, képmenedzselő informatikai rendszer

1

1

Képalkotó diagnosztikai kiértékelő munkaállomás

2

2

Adminisztrációs feladatokra számítógépek

2

2

MRI kompatibilis beteg jelző rendszer

1

1

Fémdetektor

1

1

Sugárárnyékolt szállító konténerek MR kompatibilis injektor MRI tekercsek, coilok

Sugárvédelmi eszközök: Kéz és láb szennyezettség mérő monitor

1

Telepített gamma és neutron dózisteljesítménymérők

1

4085


Telepített gamma dózisteljesítménymérők (MEO, radiokémia, hulladékkezelő, forró-fülke, ciklotron külső környezete)

Msz

Felületi radioaktív szennyezettségmérő

1

2

Hordozható dózismérő

1

1

Személyi doziméter sugárveszélyes munkakörben dolgozó munkatársanként

1

1

Újraélesztési felszerelés (gyógyszerek, fecskendők)

1

1

Ambu set (ambuballon, laringoszkóp, tubusok)

1

1

EKG

EL

EL

Defibrillátor

EL

EL

Lélegeztető készülék oxigén ellátással

1

1

Nyákszívó berendezés

1

1

Gyermek vizsgálathoz MR kompatibilis altatógép

EL

EL

Minőségirányítási kézikönyv

X

X

Vizsgálati protokollok

X

X

Napi minőség ellenőrzés

X

X

Sürgősségi ellátási eszközök:

Speciális diagnosztikai és szakmai háttér:

Megjegyzések: 1. Nukleáris medicina szakorvos*: Akkreditált képzőhelyen önállóan elvégzett 300 PET vizsgálat, a leletet a tutor ellenjegyezte. 2. Radiológia szakorvos**: Az MRI vizsgálatok végzésére a radiológiai szakmai irányelvek vonatkoznak, MRI vizsgálatot csak a speciális MRI technikában is jártas radiológus szakorvos végezhet. 3. Amennyiben a PET-MRI munkahely önálló nukleáris medicina vagy radiológia munkahelyen létesül, mindkét modalitás minimumfeltételeinek meg kell felelnie. 4. Radioaktív izotópokkal végzett tevékenység kizárólag tevékenységi engedély megléte esetén végezhető. A szükséges sugárvédelmi eszközök teljes körét, a sugárzás monitorizálását a tevékenységi engedély írja elő. 5. A szükséges helyiségek számát és alapterületét a ciklotron és a PET-MRI esetében a gyártók adják meg. 6. A radiogyógyszer-gyártás a hatóság engedélyével, a jogszabályi előírások szerint kizárólag GMP (Good Manufacturing Practice) konform módon történhet. 7. Amennyiben a ciklotronban gyártott radiogyógyszert forgalmazzák is, arra a hatóság engedélyével, a GDP (Good Distribution Practice) előírásainak megfelelően kerülhet sor.” 2. A 60/2003. ESZCSM rendelet 2. melléklet „PET-CT”, „Szakmakód: 6503” megjelölésű részében foglalt táblázatot követő „Megjegyzések:” megjelölésű rész 2.1. 4. pontjában a „tevékenység kizárólag a sugáregészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott tevékenységi engedély megléte esetén és felügyelet mellett” szövegrész helyébe a „tevékenység kizárólag tevékenységi engedély megléte esetén” szöveg, 2.2. 6. pontjában az „a felügyelő hatóság előírásai szerint kizárólag” szövegrész helyébe az „a hatóság engedélyével, a jogszabályi előírások szerint kizárólag” szöveg, 2.3. 7. pontjában a „radiofarmakont forgalmazzák is, a forgalmazásra a GDP (Good Distribution Practice) előírásai vonatkoznak” szövegrész helyébe a „radiogyógyszert forgalmazzák is, arra a hatóság engedélyével, a GDP (Good Distribution Practice) előírásainak megfelelően kerülhet sor” szöveg lép.

4086


2. melléklet a 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelethez A 2/2004. EüM rendelet 2. számú melléklet I. része az „56 Speciális terápia” sort megelőzően a következő sorokkal egészül ki: „55 PET-MRI eljárás 5501 PET-MRI”

3. melléklet a 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelethez A 14/2007. EüM rendelet 1. számú melléklet 11. pont 11.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Szakorvosi vélemény) „11.1. Nyilatkozat arról, hogy országos gyógyintézet, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 97. § (1) bekezdése szerinti klinika (a továbbiakban: klinika) vagy korábbi megyei kórház által kiállított, öt évnél nem régebbi szakorvosi vélemény rendelkezésre áll-e”

4. melléklet a 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelethez A 14/2007. EüM rendelet 2. számú melléklet 11. pont 11.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Szakorvosi vélemény) „11.1. Nyilatkozat arról, hogy országos gyógyintézet, klinika vagy korábbi megyei kórház által kiállított, öt évnél nem régebbi szakorvosi vélemény rendelkezésre áll-e”




4087


8. melléklet a 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelethez A 14/2007. EüM rendelet 6. számú melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A járóbeteg gyógyászati segédeszköz költségvetési keretből az OEP nem támogatja:) „4. a kompressziós textíliák, tumoros mellműtétek utáni protézis viselésére szolgáló melltartók, deformált láb esetén a gyógycipők kivételével a ruházati eszközöket,”

9. melléklet a 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelethez 1. A 14/2007. EüM rendelet 8. számú melléklet 21. sora helyébe a következő rendelkezés lép: (A

B

C

ISO

Név)

„ 21.

04 19 24

Infúziós pumpák ”

2. A 14/2007. EüM rendelet 8. számú melléklete a következő 21/a–21/c. sorral egészül ki: (A

B

C

ISO

Név)

„ 21/a.

T

04 19 24 03 03

Inzulinpumpák

21/b.

NT

04 19 24 03 06

Inzulinpumpa tartozékok: infúziós szerelék

21/c.

NT

04 19 24 03 09

Inzulinpumpa tartozékok: patron, adapter ”

10. melléklet a 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelethez „9. számú melléklet a 14/2007. (III. 14.) EüM rendelethez

Társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök

1

A

B

C

D

E

ISO-kód

Eszköz megnevezése

Indikáció

Felírási jogosultság

Támogatás mértéke

2

04 03

LÉGZÉSTERÁPIA SEGÉDESZKÖZEI

3

04 03 18

Oxigénegységek

4

04 03 18 06

Oxigén egységek, oxigénsűrítők

5

04 03 18 06 03

Oxigén koncentrátorok

tüdőgyógyászat, Krónikus obstruktív légúti gyermektüdőgyógyászat betegség

98%

”

Megnevezés

Liner-ek

Rendelés jogcíme

normatív

Indikáció

Kiegészítő feltételek, megjegyzések

Munkahelyre vonatkozó

Szakképesítési

mér-

gatás

Támo-

(hónap)

dási idő

Kihor-

málisan

időre maxi-

Kihordási

egység]

Mennyiség-

meny-

rendelhető

követelmény

munkahelyi követelmény

téke

nyiség

1

db

követelmény (amennyiben nem kerül meghatározásra, a szakképesítési követelményeknek az adott eszközt)

megfelelő orvos rendelheti

70%

12

az indikációhoz

A 14/2007. EüM rendelet 10. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 697/a. sorral egészül ki: ISO-kód

06 24 54 09 18

”

4088

[1

11. melléklet a 7/2016. (III. 30.) EMMI rendelethez

„ 697/a.

3. aktivitási szint esetén, amennyiben a beteg dokumentáltan nem látható el szilikonos csonkharisnyával


4089


A földművelésügyi miniszter 19/2016. (III. 30.) FM rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról Az ingatlan-nyilvántartásól szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 75. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint földnek minősülő ingatlanok esetében az (1)–(3) bekezdésben foglalt iratok, illetve nyilatkozatok helyett a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlést igazoló, az eladó részére a jegyző által – az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szerint – megküldött jognyilatkozatokat és iratjegyzéket kell csatolni.”

2. §

Az Inyvhr. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „87. § (1) Tulajdonjogot csak azzal szemben lehet bejegyezni, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól bejegyzés nélkül szerzett tulajdonjogot, illetve érvényes szerződés vagy más jogcímen a tulajdonjog bejegyzése iránti kötelmi igényt. Utóbbi esetben bejegyzésre alkalmas okirattal kell igazolni a közbenső jogszerzést, és erre a bejegyzésben utalni kell. (2) Azon ingatlanok esetében, amelyek a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 7. § a) pontjának hatálya alá tartoznak, a tulajdonjogot a Magyar Állam javára attól függetlenül lehet bejegyezni, hogy a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. § (1) bekezdés szerinti kártalanításra jogosult az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosként nem szerepel.”

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Fazekas Sándor s. k., földművelésügyi miniszter

A földművelésügyi miniszter 20/2016. (III. 30.) FM rendelete a Körmendi-kastélypark természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 152/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet módosításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. §

A Körmendi-kastélypark természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 152/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe a következő szöveg lép: „4. § A Körmendi-kastélypark természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság. A terület természetvédelmi kezelési tervét az 1. melléklet tartalmazza”.

2. §

Az R. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Dr. Fazekas Sándor s. k., földművelésügyi miniszter

4090


1. melléklet a 20/2016. (III. 30.) FM rendelethez „1. melléklet a 152/2007. (XII. 27.) KvVM rendelethez

A Körmendi-kastélypark természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve 1. Természetvédelmi célkitűzések 1.1. A kastélypark természeti, kert- és kultúrtörténeti értékeinek megőrzése. 1.2. A történeti kertekre jellemző stílusjegyek, térszerkezet és növényállomány megőrzése, fenntartása. 1.3. A természetközeli állapotú ártéri gyertyános-kocsányos tölgyesek, puha- és keményfa ligeterdők maradványainak, tanúfáinak védelme, a megmaradásukhoz, egészségi állapotuk javításához szükséges feltételek biztosítása. 1.4. A kastélypark kedvezőtlen természetességi állapotban lévő természetes élőhelyeinek rehabilitációja, az ehhez szükséges természeti feltételek biztosítása. 1.5. A biológiai sokféleség és a védett növény- és állatfajok életfeltételeinek biztosítása, különös tekintettel a madarak fészkelésére, táplálkozására. 1.6. A közművelődés, ismeretterjesztés, a szabadidő természetes környezetben történő kulturált eltöltésének elősegítése. 1.7. A kastélypark természeti és táji értékeinek fenntartását szolgáló, tudományos igényű kutatások természeti feltételeinek biztosítása. 2. Természetvédelmi stratégiák 2.1. A kastélypark többfunkciós jellegének erősítése, a funkcionális területegységek meghatározása. 2.2. A természetvédelmi célú bemutatást, a rekreációt és ismeretterjesztést segítő beruházások támogatása, a természetvédelmi infrastruktúra fejlesztése. 2.3. A terület természetvédelmi és közpark funkciója közötti összhang biztosítása. 2.4. A területen található holtág revitalizációja. 2.5. Az idős és beteg fák egészségi állapotának javítása, diagnosztikai és gyógyító módszerek alkalmazása és bemutatása. 2.6. Az arra alkalmas területrészeken a természetközeli állapotokat mutató őspark jelleg megőrzése, a pótlásokkal megsegített természetes újulat támogatása, az őshonos fafajokból álló, vegyes korú és szerkezetű, cserjékben gazdagabb állományrészek kialakítása. 2.7. Az ártéri puha-, illetve keményfás ligeterdő-zárványokban a folyamatos borítottság fenntartása mellett a társulás természetes állapotára jellemző állományszerkezet kialakítása. 2.8. Növénypótlások és -telepítések részben az ártéri puha- és keményfás ligeterdőkre jellemző állománykép, részben (a Körmend 6/2 hrsz.-ú ingatlanon) az arborétum fenntartása érdekében. 2.9. Az arra alkalmas területrészeken a helyben keletkező holtfa anyagra alapozottan, továbbá mesterséges berendezésekkel, valamint ismeretterjesztéssel a kastélypark állatközösségei fennmaradásának elősegítése különös tekintettel a madárállományra. 2.10. A kastélypark kulturális, oktatás-nevelési, rekreációs funkciójának támogatása kiadványokkal, rendezvényekkel, természetvédelmi infrastruktúrával. 2.11. A területen található ipartörténeti jelentőségű berendezések (pl. vízátemelők, hagyományos mechanikus szerkezetek, vízimalom, kút, malomcsatorna) rekonstrukciója, a kultúrtörténeti nevezetességek körének bővítése. 2.12. A természetvédelmi célkitűzéseket szolgáló hatékony, színvonalas biológiai és műszaki jellegű parkfenntartási tevékenységek elvégzése. 2.13. Elsősorban az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célokat szolgáló, a területnek a településen belül betöltött szerepével összhangban lévő fejlesztések végrehajtása. 2.14. A műemlék Batthyány-kastély és a kastélypark szerves egységének elősegítése, a terület integrálása Körmend város kulturális életébe. 2.15. A terület ismertségének, látogatottságának elősegítése. 2.16. Az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban lévő kerttörténeti rekonstrukciós munkák elősegítése. 2.17. A terület fenntartása és fejlesztése során figyelembe kell venni a kert történeti állapotait, földben rejtőző (kertrégészeti módszerekkel feltárható) értékeit.


4091

2.18. A természetvédelmi kezelési tevékenységeket, beavatkozásokat a kulturális örökségvédelmi szakterület által – táj- és természetvédelmi, valamint a bemutatást érintő kérdésekben az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) mint a természetvédelmi kezelésért felelős szerv bevonásával – elkészített kerttörténeti tudományos dokumentációval összhangban kell elvégezni. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása 3.1.1.1. A Rába szabályozása előtti, a ligeterdők ökológiai vízigényét biztosító állapotokat mesterséges patakágak, árkok és szivárgók létesítésével kell helyreállítani. 3.1.1.2. A területen megjelenő agresszíven terjeszkedő ártéri gyomnövényzetet vissza kell szorítani, terjedését meg kell akadályozni. 3.1.2. Fajok védelme 3.1.2.1. A kezelési tevékenységeket, munkálatokat az odú- és korhadéklakó, valamint a vízi vagy vízhez kötődő fajok életfeltételeinek biztosítása mellett kell elvégezni. 3.1.2.2. Madár- és denevérodúk kihelyezésével, gondozásával, az odvas fák védelmével biztosítani kell e fajok életfeltételeinek javítását. 3.1.2.3. Fészkelési, költési időszakban a kezelési tevékenységek során fokozottan figyelni kell a fészkek biztonságára. 3.1.2.4. A park növénykataszterét fel kell újítani, majd azt követően gondoskodni kell a folyamatos naprakészen tartásáról. 3.1.3. Táj- és kultúrtörténeti értékek 3.1.3.1. A természetvédelmi kezelés során a kert, mint kultúrtörténeti érték megfelelő színvonalú fenntartásáról és fejlesztéséről is gondoskodni kell a Batthyány-kastéllyal mint műemlékkel egységben. 3.1.3.2. A korábban a területre jellemző tölgy-kőris-szil ligeterdő társulás maradványait (idős tanúfák), továbbá a koros exóta faegyedeket mint tájképi értékeket tartamos és szakszerű ápolással, egészségi állapotuk megőrzésével, a beteg egyedek gyógyításával kell fenntartani. 3.1.4. Oktatás és bemutatás 3.1.4.1. A terület természetes élővilágára jellemző fajok, valamint az exóta különlegességek bemutatásra alkalmas egyedeit információs táblával kell ellátni. 3.1.4.2. Faegyedek ápolási, gondozási módszereit tájékoztató táblákon kell bemutatni. 3.1.5. Kutatás, vizsgálatok 3.1.5.1. Biztosítani kell a települési környezet hatásainak kitett őshonos fajok, a terület élővilága megfigyelésének, tudományos kutatásának (pl. fatermőképességgel, génmegőrzéssel kapcsolatos vizsgálatok) természeti feltételeit. 3.1.5.2. Gondoskodni kell a területen található idős, kerttörténeti jelentőséggel rendelkező faegyedek kataszterének elkészítéséről. 3.1.6. Terület- és földhasználat A terület jellegének, a területhasználat módjának megváltoztatása – ideértve a nyomvonalas létesítményeket, mély- és magasépítési tevékenységeket – kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérése érdekében vagy azokkal összhangban engedélyezhető. 3.1.7. Természetvédelmi infrastruktúra 3.1.7.1. Gondoskodni kell a közpark sétaútjainak gyommentes állapotban tartásáról, a balesetmentes közlekedés feltételeiről, a közpark létesítményeinek rendszeres karbantartásáról. 3.1.7.2. A látogatottság mértékének, a bemutatás színvonalának emelését, a látogatók ismereteinek bővítését tanösvény, tájékoztató táblák létesítésével, információs kiadvánnyal kell biztosítani. 3.1.7.3. A területen gondoskodni kell a rendszeres hulladékgyűjtésről és elszállításról. 3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Erdők kezelése 3.2.1.1. A puha-, illetve keményfás ligeterdő-mozaikok fenntartásáról szükség szerinti szálalással és egészségügyi termeléssel, folyamatos erdőborítás biztosításával kell gondoskodni.

4092


3.2.1.2.

3.2.2.

Az odú- és korhadéklakó fajok életfeltételeinek biztosítása érdekében a területen természetes módon vagy emberi beavatkozás (pl. fakitermelés, gyűrűzés) során keletkezett holt faanyagot az igazgatóság által meghatározott mértékben helyben kell hagyni. Kivett művelési ágú területek kezelése 3.2.2.1. A lágyszárú növényzetet rendszeres kaszálással, a gyom- és agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításával, eltávolításával kell fenntartani. A látványtengelyeket és a gyep borítású területeket évente legalább kétszer le kell kaszálni. A lekaszált növényi anyagot el kell szállítani a területről. Azokon a részeken, ahol gyom- vagy agresszíven terjeszkedő növényfajok egyedei tömegesen fordulnak elő, a kaszálásokat és a lekaszált növényi anyag elszállítását magérés előtt kell elvégezni. 3.2.2.2. Gondoskodni kell a faegyedek rendszeres ápolásáról, szükség szerint a nyesésről, a száraz, korhadt, balesetveszélyes ágak eltávolításáról, egészségügyi célú termelésekről. 3.2.2.3. Az elpusztult faegyedek csak az odú- és korhadéklakó fajok életfeltételeinek biztosítása mellett, az igazgatóság által meghatározott mértékben távolíthatók el a területről. 3.2.2.4. Gondoskodni kell az elpusztult faegyedek pótlásáról elsősorban ártéri ligeterdő társulások fajainak felhasználásával, természetes állománykép kialakítására törekedve. 3.2.2.5. Az elpusztult exóta faegyedeket exóta parkfa- vagy cserjefajjal kell pótolni. Inváziós tulajdonságokkal rendelkező exóta fajok egyedeinek ültetése tilos.”

A nemzeti fejlesztési miniszter 6/2016. (III. 30.) NFM rendelete egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 3. pontjában, a 4. alcím tekintetében a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdés a) pontjában, az 5. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 17. pontjában, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 21. pontjában, a 6. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet módosítása 1. §

A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. §

Az R1. a) 3. melléklet 1.3., 2.3. pontjában az „az Alpiq Csepeli Erőmű” szövegrészek helyébe az „a Csepeli Erőmű” szöveg, b) 10. melléklet 1., 2. pontjában az „az Alpiq Csepeli Erőmű” szövegrészek helyébe az „a Csepeli Erőmű” szöveg lép.

2. A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet módosítása 3. §

A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. § (1) bekezdésében az „az egyetemes szolgáltatók részére” szövegrész helyébe az „a GET 141/A. § és a GET 141/J. § szerinti földgázforrások esetében az egyetemes szolgáltatók részére” szöveg lép.

4. §

Az R2. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.


4093

3. Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet módosítása 5. §

(1) Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti földgázforrás ára a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletben (a továbbiakban: árrendelet) szereplő, az egyetemes szolgáltató által alkalmazott díjakból számított átlagárnak a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet (a továbbiakban: árképzési rendelet) 3. § (1) bekezdés d), f ) és h) pontjai szerinti árelemekkel történő csökkentésével, illetve a 4. § (5), (7), (7a) és (8) bekezdései szerinti elszámolások figyelembevételével számított tétel.” (2) Az R3. 2/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés szerinti földgázforrás árának 11. melléklet szerinti mennyiségarányos díjeleme az árrendeletben szereplő, az egyetemes szolgáltató által alkalmazott díjakból számított átlagárnak az árképzési rendelet 3. § (1) bekezdés f ) és h) pontjai szerinti árelemekkel, továbbá az egyetemes szolgáltató által a volt közüzemi nagykereskedőnek megfizetendő szállítási és tárolási kapacitásdíjak – rendszerhasználati díjvisszatérítéssel csökkentett – fajlagos mértékével történő csökkentésével, illetve a 4. § (5), (7), (7a) és (8) bekezdései szerinti elszámolások figyelembevételével számított tétel.” (3) Az R3. 3/D. §-a a következő (3)–(4) bekezdésekkel egészül ki: „(3) A Hivatal a 2. § és a 2/C. § szerinti földgázforrás árán (a továbbiakban: felajánlási ár) a földgáz beszerzési költségre fedezetet nyújtó tétel tekintetében a 13. melléklet szerint meghatározott indokolt mértékéhez képest a volt közüzemi nagykereskedőnél képződő többlet vagy veszteség mértékéről nyilvántartást vezet. A nyilvántartott többlet vagy veszteség egyenlegét a Hivatal köteles a volt közüzemi nagykereskedő részére a tárgy negyedévet követő második hónap végéig megadni. (4) A (3) bekezdés szerinti földgáz beszerzési költségre fedezetet nyújtó tétel a) a 2. § szerinti földgázforrás tekintetében a 2. mellékletben szereplő ár csökkentve az árképzési rendelet 3. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban szereplő árelemekkel; b) a 2/C. § szerinti földgázforrás tekintetében a 11. mellékletben szereplő ár csökkentve az árképzési rendelet 3. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban szereplő árelemekkel, valamint a szállítás és a tárolás mennyiségarányos költségeinek indokolt, fajlagos mértékével.” (4) Az R3. 4. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Ha az adott negyedévben a 11. vagy a 12. melléklet alapján az egyetemes szolgáltatás árára tekintettel a szállításra vagy a tárolásra vonatkozóan a volt közüzemi nagykereskedő az egyetemes szolgáltatás céljára értékesített földgázforrásain a tényadatok szerint, az indokolt költségekhez képest többletbevételre tesz szert vagy veszteséget szenved el, az az árszabályozás során a negyedévet követő nyolcadik negyedév végéig figyelembevételre kerül.” (5) Az R3. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 6/2016. (III. 30.) NFM rendelet hatálybalépését megelőzően, a 3/D. § szerint keletkezett többlet vagy veszteség mértékéről a Hivatal a volt közüzemi nagykereskedőt a 3/D. § (3) bekezdés szerinti első egyenlegközléssel egy időben tájékoztatja.”

6. §

Az R3. a) 4. § (6b) bekezdésében a „(6a) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(6) vagy (6a) bekezdés szerinti” szöveg, b) 4. § (6c) bekezdésében az „a GET 141/J. § alapján” szövegrész helyébe az „a GET 141/A. § vagy 141/J. § alapján” szöveg, c) 4. § (6d) bekezdésében a „2015.” szövegrész helyébe az „A naptári év” szöveg, d) 4. § (6d) bekezdésében a „2016.” szövegrész helyébe az „a naptári év” szöveg, e) 4. § (10a) bekezdésében az „a GET 141/J. § szerinti” szövegrész helyébe az „a GET 141/A. §, GET 141/J. § szerinti” szöveg, f) 8. mellékletében a „2016. első” szövegrész helyébe a „2016. második” szöveg, g) 10. melléklete címében a „2016. első” szövegrész helyébe a „2016. második” szöveg lép.

4094

7. §


(1) (2) (3) (4) (5) (6)

Az R3. 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép. Az R3. 3. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. Az R3. 6. melléklete helyébe az 5. melléklet lép. Az R3. 11. melléklete helyébe a 6. melléklet lép. Az R3. 12. melléklete helyébe a 7. melléklet lép. Az R3. a 8. melléklet szerinti 13. melléklettel egészül ki.

4. Az energiapolitikáért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről és a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről szóló 60/2011. (XI. 25.) NFM rendelet módosításáról szóló 45/2012. (VIII. 2.) NFM rendelet módosítása 8. §

Az energiapolitikáért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről és a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről szóló 60/2011. (XI. 25.) NFM rendelet módosításáról szóló 45/2012. (VIII. 2.) NFM rendelet 1. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

5. A bennfentes információk közzétételével kapcsolatos részletszabályokról szóló 57/2013. (IX. 27.) NFM rendelet módosítása 9. §

A bennfentes információk közzétételével kapcsolatos részletszabályokról szóló 57/2013. (IX. 27.) NFM rendelet (a továbbiakban: R5.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § A piaci szereplő a 1348/2014/EU bizottsági rendelet 10. cikke szerint teszi közzé a bennfentes információkat.”

10. §

Az R5. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § Ez a rendelet a) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, és b) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (2) és (6) bekezdésének végrehajtására irányuló adatszolgáltatásról szóló, 2014. december 17-i 1348/2014/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

11. §

Hatályát veszti az R5. 1. melléklete.

6. Az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló 53/2014. (XII.13.) NFM rendelet módosítása 12. §

Az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló 53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet 2. § 10. pontjában az „a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló jogszabály” szövegrész helyébe az „a miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről szóló jogszabály” szöveg lép.

7. Záró rendelkezések 13. §

14. §

(1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. április 1-jén lép hatályba. (2) Az 5. alcím 2016. április 7-én lép hatályba. (3) A 6. § a)–b) és e) pontjai 2016. október 1-jén lépnek hatályba. Ez a rendelet a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (2) és (6) bekezdésének végrehajtására irányuló adatszolgáltatásról szóló, 2014. december 17-i 1348/2014/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

4095


1. melléklet a 6/2016. (III. 30.) NFM rendelethez „2. melléklet a 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelethez

A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabályozás során alkalmazott árfolyamok meghatározása Az árak szabályozása során az egyetemes szolgáltatás árának számításánál alkalmazandó árfolyamok értéke: A

B

C

1.

Devizanem

USD

EUR

2.

árfolyam

280 Ft/USD

310 Ft/EUR ”

2. melléklet a 6/2016. (III. 30.) NFM rendelethez „3. melléklet a 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelethez

Egyetemes szolgáltatói árrések mértéke A 1.

2.

Egyetemes szolgáltatói árrés (Ft/MWh) (felső hőértéken)

B

C

<20 m3/h

>20 m3/h

792,1

376,0 ”

3. melléklet a 6/2016. (III. 30.) NFM rendelethez „2. melléklet a 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelethez

A 2. § szerinti földgázforrás ára és mennyisége 2016. második negyedévre, valamint a felek köre A Magyar Földgázkereskedő Zrt. mint volt közüzemi nagykereskedő által értékesítendő földgázforrás legmagasabb hatósági ára és mennyisége: A 1.

2.

Szerződött egyetemes szolgáltató

B

C

Nem földgáztárolóból származó

Földgáztárolóból származó

földgázforrás mennyisége

földgázforrás mennyisége

(kWh)

(kWh)

1 837 316 401

0

Főgáz Zrt.

D Földgázforrás ára (forint/kWh)

5,863 ”

4. melléklet a 6/2016. (III. 30.) NFM rendelethez „3. melléklet a 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelethez A volt közüzemi nagykereskedőre vonatkozó, a 3. § szerinti hazai termelésű földgáz legmagasabb hatósági ára és mennyisége 2016. második negyedévre: A 1.

A volt közüzemi nagykereskedő

2.

Magyar Földgázkereskedő Zrt.

B

C

Földgázforrás mennyisége

Földgázforrás ára

(kWh)

(forint/kWh)

2 287 587 736

2,949 ”

4096


5. melléklet a 6/2016. (III. 30.) NFM rendelethez „6. melléklet a 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelethez A termelő által a 3. melléklet alapján átadott földgázmennyiség után fizetendő hozzájárulások mértéke: A

B

1.

kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási hozzájárulás

0 forint/MJ

2.

kiegyenlítő hozzájárulás

0 forint/MJ ”


A 2/C. § szerinti földgázforrás (1) bekezdés szerinti ára és mennyisége 2016. második negyedévre A Magyar Földgázkereskedő Zrt. mint volt közüzemi nagykereskedő által értékesítendő földgázforrás legmagasabb hatósági ára és mennyisége: A 1.

B


C

Földgázforrás mennyisége (kWh)

Földgázforrás mennyiségarányos díja (forint/kWh)

2.

ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt.

900 135 452

6,107

3.

Tigáz Zrt.

1 449 891 296

6,413 ”

7. melléklet a 6/2016. (III. 30.) NFM rendelethez „12. melléklet a 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelethez A 2/C. § szerinti földgázforrás átvételéhez kapcsolódóan felmerülő nem mennyiségarányos szállítási és tárolási költségek: A

B Az árban érvényesíthető legmagasabb szállítási

1.


és tárolási kapacitásdíjak [Ft/(kWh/h)/gázév]

2.

ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt.

1678,56

3.

Tigáz Zrt.

1734,46 ”

4097



A felajánlási ár tekintetében a földgáz beszerzési költség indokolt mértékének meghatározásakor figyelembe vett elismert fajlagos földgázár 1. Elismert ár meghatározása betárolási hónapban: 1)

2)

Ha QTény>= (QFedezett + QHazai termelés_tervezett), akkor Elismert ár = (QFedezett * PFedezett import ár + QHazai termelés_tervezett) * PAktuális import ár) / QTény

termelés_tervezett

* PHazai

termelés

+ (QTény – QFedezett – QHazai

Ha QTény< (QFedezett + QHazai termelés_tervezett), akkor Elismert ár = (QHazai termelés_tervezett * PHazai termelés + (QTény – QHazai termelés_tervezett) * PFedezett import ár) / QTény, valamint a (QFedezett + QHazai termelés_tervezett – QTény) mennyiség megegyezik az adott hónap Tárolói fedezett mennyiségével (QTárolói fedezés)

2. Elismert ár meghatározása kitárolási hónapban (kivéve december hónapot): 1)

Ha QTény>= (QFedezett + QAllokált tárolói fedezés + QHazai termelés_tervezett), akkor Elismert ár = (QFedezett * PFedezett import ár + QAllokált tárolói fedezés * PFedezett tárolói ár + QHazai termelés_tervezett * PHazai termelés + (QTény – QFedezett – QAllokált tárolói fedezés – QHazai termelés_tervezett) * PAktuális import ár) / QTény

2)

Ha QTény< (QFedezett + QAllokált tárolói fedezés + QHazai termelés_tervezett), akkor Elismert ár = (QHazai termelés_tervezett * PHazai termelés + QFedezett * PFedezett import ár + (QTény – QHazai termelés_tervezett – QFedezett) * PFedezett tárolói ár + (QFedezett + QAllokált tárolói fedezés + QHazai termelés_tervezett – QTény) * (PFedezetttárolói ár – PAktuális import ár)) / QTény

3. Elismert ár meghatározása december hónapban: 1)

Ha QTény>= (QFedezett + QAllokált tárolói fedezés + QHazai termelés_tervezett), akkor Elismert ár = (QFedezett * PFedezett import ár + QAllokált tárolói fedezés * PFedezett tárolói ár + QHazai termelés_tervezett * PHazai termelés + (QTény – QFedezett – QAllokált tárolói fedezés – QHazai termelés_tervezett) * PAktuális import ár + (QHazai termelés_éves tény – QHazai t t-1 termelés_éves tervezett) * (PHazai termelés_éves átlag – PAktuális import ár_éves átlag) – (MtM – MtM )) / QTény

2)

Ha QTény< (QFedezett + QAllokált tárolói fedezés + QHazai termelés_tervezett), akkor Elismert ár = (QHazai termelés_tervezett * PHazai termelés + QFedezett * PFedezett import ár + (QTény – QHazai termelés_tervezett – QFedezett) * PFedezett tárolói ár + (QFedezett + QAllokált tárolói fedezés + QHazai termelés_tervezett – QTény) * (PFedezett tárolói ár – PAktuális t import ár) + (QHazai termelés_éves tény – QHazai termelés_éves tervezett) * (PHazai termelés_éves átlag – PAktuális import ár_éves átlag) – (MtM – MtMt-1)) / QTény

4. Az 1–3. pontban alkalmazott rövidítések: a) Betárolási hónap: minden olyan naptári hónap, amikor a volt közüzemi nagykereskedő egyetemes szolgáltató ellátása céljából nettó betárolást végez; b) Kitárolási hónap: minden olyan naptári hónap, amikor a volt közüzemi nagykereskedő egyetemes szolgáltató ellátása céljából nettó kitárolást végez; c) QTerv (tervezett értékesített mennyiség): a volt közüzemi nagykereskedő által egyetemes szolgáltatónak a tárgyhónapban értékesített földgáz tervezett mennyisége kWh-ban; d) QTerv_éves (tervezett éves értékesített mennyiség): a volt közüzemi nagykereskedő által egyetemes szolgáltatónak a tárgyévben értékesített földgáz tervezett mennyisége kWh-ban, ahol QTerv_éves = ∑ QTerv; e) QTény (tény értékesített mennyiség): a volt közüzemi nagykereskedő által egyetemes szolgáltatónak a tárgyhónapban értékesített földgáz tény mennyisége kWh-ban; f) QFedezett(fedezett mennyiség): a volt közüzemi nagykereskedő által a tárgyhónapra lefedezett mennyiség kWh-ban; g) QTárolóifedezés (tárolói fedezett mennyiség): a betárolási időszak egyes hónapjaiban a volt közüzemi nagykereskedő által fedezett mennyiség (QFedezett), valamint a hazai termelésből beszerzett tervezett havi mennyiség (QHazai termelés_tervezett) összegének és a tény értékesített mennyiségnek (QTény) a különbsége, amennyiben ez pozitív; h) QAllokált tárolói fedezés (allokált tárolói fedezett mennyiség): a havi tárolói fedezett mennyiségek (QTárolói fedezés) összegének a kitárolási időszak adott hónapjára vonatkozó része, ahol az egyes hónapokra

4098


történő szétosztás a felhasználás tervezett havi mennyisége és a kitárolási időszakra vonatkozó felhasználás tervezett mennyisége arányában történik (QAllokált tárolói fedezési= ∑ QTárolói fedezési x QTervi/ ∑ QTervi; ∑ QAllokált tárolói fedezési = ∑ QTárolói fedezési); i) QHazai termelés_tervezett (hazai termelésből beszerzett tervezett havi mennyiség): a volt közüzemi nagykereskedő által hazai termelésből beszerezni kívánt, tervezett földgáz mennyisége tárgyhónapban, kWh-ban, melyet a Hivatal határoz meg előre olyan módon, hogy a tervezett hazai termelés profilja meg kell, hogy egyezzen az egyetemes szolgáltatók számára tervezett értékesítési profillal); j) QHazai termelés_éves tervezett (hazai termelésből beszerzett tervezett éves mennyiség): a volt közüzemi nagykereskedő által hazai termelésből beszerezni kívánt, tervezett földgáz mennyisége az adott naptári évben, kWh-ban, melyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a termelő adatszolgáltatása alapján határoz meg a volt közüzemi nagykereskedő számára; k) QHazai termelés_éves tény (hazai termelésből beszerzett éves tény mennyiség): a volt közüzemi nagykereskedő által hazai termelésből beszerzett földgáz tény mennyisége az adott naptári évben, kWh-ban; l) PAktuális import ár (import földgáz ára az adott hónapban, HUF/kWh-ban kifejezve): PAktuális import ár = (fgS + sp) * EURHUF /1000, ahol: la) fgS: A szállítási hónapra vonatkozó ICE TTFI EUR/MWh ár az Intercontinental Exchance Inc. honlapján a Report Center „Indices – UK and European NaturalGas” részében publikált, a szállítási hónapra vonatkozó utolsó INDEX Price jegyzésár. Amennyiben nem történt fedezés egy adott kitárolási hónap vonatkozásában, akkor az adott hónap tárolóból származó mennyiségének tekintetében szállítási hónap a betárolás hónapja; lb) sp: eltérés (spread), értéke 1,05 EUR/MWh; lc) EURHUF: Az adott hónap utolsó 5 banki napjára vonatkozó hivatalos MNB napi EURHUF (tény) árfolyama; m) PAktuális import ár_éves átlag (import földgáz átlagos ára az adott naptári évben, HUF/kWh-ban kifejezve): az adott naptári év egyes hónapjaira vonatkozó PAktuális import ár mennyiséggel súlyozott átlaga; n) PFedezett import ár (import földgáz fedezett ára az adott hónapban, HUF/kWh-ban kifejezve): PFedezett import ár = (fgSFedezett+ sp) * EURHUFFedezett /1000 + fk * EURHUF / 1000, ahol: na) fgSFedezett: A volt közüzemi nagykereskedő által, az adott hónapra kötött TTF-re vonatkozó fedezeti ügyletek mennyiséggel súlyozott átlagára EUR/MWh-ban (a fedezés az alábbi termékre történik: Argus European NaturalGas kiadvány “Complete European gasprices” részében közzétett, tárgyhónapra vonatkozó “TTF Ask” napi árak számtani átlaga a tárgyhónapot megelőző hónapban); nb) sp: eltérés (spread), értéke 1,05 EUR/MWh; nc) fk: tömegáru fedezési költség, értéke az fgSFedezett 0,25%-a + az fgSFedezett 0,075%-a; nd) EURHUFFedezett: A volt közüzemi nagykereskedő által, az adott hónapra kötött EURHUF-ra vonatkozó fedezeti ügyletek mennyiséggel súlyozott átlagárfolyamának 0,1 HUF-fal növelt értéke; ne) EURHUF: Az adott hónap utolsó 5 banki napjára vonatkozó hivatalos MNB napi EURHUF (tény) árfolyama; o) PFedezett tárolói ár (tárolói földgáz fedezett ára a kitárolási időszakban, HUF/kWh-ban kifejezve) PFedezett tárolói ár = (∑QTárolói fedezés *(fgSFedezett tároló+ sp) * EURHUFFedezett tároló /1000 + fk * EURHUF / 1000 + QNyitókészlet * PNyitókészlet) / (∑QTárolói fedezés + QNyitókészlet), ahol: oa) fgSFedezett tároló: A volt közüzemi nagykereskedő által, a betárolási időszakban a QTárolóifedezés (tárolói fedezett mennyiség)-ek keretében kötött TTF-re vonatkozó fedezeti ügyletek mennyiséggel súlyozott átlagára EUR/MWh-ban (a fedezés az alábbi termékre történik: Argus European NaturalGas kiadvány “Complete European gasprices” részében közzétett, tárgyhónapra vonatkozó “TTF Ask” napi árak számtani átlaga a tárgyhónapot megelőző hónapban); ob) sp: eltérés (spread), értéke 1,05 EUR/MWh; oc) fk: tömegáru fedezési költség, értéke az fgSFedezett tároló 0,25%-a + az fgSFedezett tároló 0,075%-a; od) EURHUFFedezett tároló: A volt közüzemi nagykereskedő által, a betárolási időszakban a QTárolóifedezés (tárolói fedezett mennyiség)-ek keretében kötött EURHUF-ra vonatkozó fedezeti ügyletek mennyiséggel súlyozott átlagárfolyamának 0,1 HUF-fal növelt értéke; oe) EURHUF: Az adott hónap utolsó 5 banki napjára vonatkozó hivatalos MNB napi EURHUF (tény) árfolyama;

4099


of) A QNyitókészlet értéke 2016. április 1-jén a volt közüzemi nagykereskedő által megadott, a tárolóban fizikailag bennlevő földgázkészlet kWh-ban. A 2016-os naptári évet követő betárolási időszakok kezdetén (így 2017. április 1-jén is) a QNyitókészlet értéke 0; og) PNyitókészlet: A QNyitókészlet bekerülési átlagára (átlagos tárolói készletérték) HUF/kWh-ban; p) PHazai termelés (hazai termelésből beszerzett földgáz ára): a hazai termelésből beszerzett, veszteség elszámolás nélkül számított földgáz e rendelet szerinti ára a tárgyhónapban HUF/kWh-ban meghatározva, melynek mértékéről a Hivatal adatot szolgáltat a volt közüzemi nagykereskedő számára; q) PHazai termelés_éves átlag (hazai termelésből beszerzett földgáz átlagos ára az adott naptári évben): az adott naptári év egyes hónapjaira vonatkozó PHazai termelés mennyiséggel súlyozott átlaga; r) MtM (nyitott fedezeti ügyletek aktuális piaci értéke): a volt közüzemi nagykereskedő által az egyetemes szolgáltatók ellátása érdekében kötött minden olyan fedezeti ügylet aktuális piaci értékének összege (beleértve a fedezett és tárolói fedezett mennyiségekre kötött tömegáru és devizaügyleteket is) a tárgyév utolsó napjára vonatkozóan meghatározva, amelyek lejárata a számítás időpontját követően történik. Az MtM kezdeti értéke 0.”

9. melléklet a 6/2016. (III. 30.) NFM rendelethez „1. melléklet a 45/2012. (VIII. 2.) NFM rendelethez

Az energiapolitikáért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó megfelelőségértékelési területek és az ezekhez kapcsolódó felelősségbiztosítási szerződésben biztosítandó fedezet legkisebb mértéke A

B

A megfelelőségértékelési terület és az azt szabályozó jogszabály

A felelősségbiztosítás legalább

1.

az alábbi összeghatárig nyújtson fedezetet (forint)

2.

A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 30/2011. (VI. 28.) NFM rendelet

50 000 000

3.

Az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló 53/2014. (XII.13.) NFM rendelet

50 000 000 ”

4100


VII. A Kúria határozatai

A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsának 1/2016. BJE jogegységi határozata A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész által indítványozott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2016. március 7. napján megtartott ülése alapján meghozta a következő jogegységi határozatot: Természetes egységként értékelendő a hűtlen kezelés, ha az elkövető a megbízás alapján kezelt vagyonban akár egyetlen, akár több – különféle vagy ismétlődő – (többféle) vagyonkezelési kötelezettség megszegésével okozza a szabálysértési értékhatárt meghaladó összegű vagyoni hátrányt, függetlenül attól, hogy az egyszerre, egy alkalommal vagy több részletben, ismétlődően következik be. Ezzel szemben, ha a vagyonkezelési kötelezettséget megszegő többféle (különböző) elkövetési magatartás több különböző, azonban egyenként önmagában is bűncselekménynek minősülő vagyoni hátrány keletkezéséhez vezet, a cselekmény folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, feltéve, hogy a folytatólagosság megállapításához szükséges egyéb feltételek is teljesültek.

Indokolás A legfőbb ügyész a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogkörében, a Bszi. 32. § (1) bekezdése a) pontjának második fordulata alapján BF.1863/2015/1. szám alatt – az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében – jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta. Az ítélkezési gyakorlatot megosztottnak látta ugyanis azzal kapcsolatban, hogy a vagyonkezelési kötelezettség különféleképpen történő megszegésével a megbízás alapján kezelt vagyonban különböző vagyoni hátrányokat okozó cselekményeket természetes egységként vagy folytatólagosan elkövetett bűncselekményként kell-e értékelni. I.

Az indítványozó az ítélkezési gyakorlat megosztottságának szemléltetésére a következő bírósági határozatokra hivatkozott: 1. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 8.B.XX.1924/2010/63. számú – a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 28.Bf.XX.6317/2014/7. számú ítélete folytán –, 2014. október 2. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében. A megállapított tényállásnak az indítvány szempontjából jelentős része a következő: A–I. A terhelt a P. Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke volt 2006. július 29. napja és 2008. október 16. napja között. A terhelt közgyűlési felhatalmazás nélkül 2006. augusztus 8. napján megállapodást kötött a T-F. Kft.-vel. A megállapodás szerint a gazdasági társaság a korábban szerződésben vállalt tetőszigetelési munkák teljesítésétől meghiúsulási kötbér érvényesítése nélkül eláll, azzal a feltétellel, hogy a lakásszövetkezet a függőfolyosó felújítási munkálatai alapján benyújtandó számláit kifizeti. A terhelt ezt követően szintén közgyűlési határozat nélkül 2006. augusztus 23. napján a tetőszigetelési munkák elvégzésére az Sz. Kft.-vel – amelynek egyébként a terhelt tagja volt – kötött új szerződést, annak ellenére, hogy ismerte e kft. jelentős anyagi nehézségeit. Az új szerződésben meghatározott kivitelezési árak 11,7%-kal voltak magasabbak az átlagos árszínvonalhoz képest. A szerződés szerint a költségvetéstől eltérő és a műszaki szükségességből adódó többlet- és pótmunkákat a vállalkozó a megrendelőnek – építési naplóban tett – jóváhagyó bejegyzése után készíti el, és azt a napló bejegyzésben foglaltaknak megfelelően számlázza le. A felújítás során építési naplót nem vezettek, és az elvégzett munkák nem mindenben feleltek meg a funkcionális követelményeknek. A szerződés eredeti bruttó értéke 13 553 311 Ft volt, az Sz. Kft. azonban 15 819 595 Ft-ot számlázott, a terhelt pedig a jogtalan 2 266 284 Ft többletet is kifizette a kft.-nek.


A–II.

4101

A fentieken kívül anélkül, hogy az Sz. Kft. a munkája ellenében számlát állított volna ki, a terhelt jogtalanul 850 000 Ft kifizetéséről rendelkezett a részére. B. A terhelt 2007. december 13. napján a B. H. Kft. üzletében a lakásszövetkezet pénzéből 51 177 Ft értékben építőanyagot vásárolt, amelynek egy részét a lakásszövetkezetnek szállította le a gondnoki lakás felújítására, azonban 74 db Ytong téglát a saját felhasználására jogtalanul a saját ingatlanára szállított és azzal ismeretlen módon rendelkezett, ezzel 32 806 Ft kárt okozott. A Kúria felülvizsgálati eljárásban Bfv.II.203/2015/6. számú, 2015. május 28. napján meghozott végzésében rámutatott arra, hogy a vagyonkezelői kötelezettség teljesítése a rendes gazdálkodás szabályainak betartását, a megengedett kockázat vállalását jelenti, tartalmi összetevői pedig többek között a vagyon őrzése, a vagyon állagának megóvása, a vagyon gyarapítása, a kárelhárítás, a tulajdonos érdekeinek megfelelő intézkedések megtétele, amely egy folyamatos, több részcselekményből összetevődő tevékenységet jelent. A gazdálkodással megbízott terhelt vagyonkezelői tevékenysége is összességében, a gazdálkodás folyamatában kell, hogy értékelésre kerüljön. Így az egyes részcselekmények nem külön-külön, egymástól elszigetelten, hanem összhatásukban ítélendőek meg (Bfv.II.379/2007/5.). Ebből következően az egyes részcselekmények nem a folytatólagosság egysége körében kapcsolódhatnak egymáshoz, hanem – függetlenül az egyes részcselekmények anyagi kihatásának összegszerűségétől – természetes egységet alkotnak. Ekként ítélendő meg a tényállás A–I., A–II. és B. pontjainak egymáshoz való viszonya, minek következtében e két tényállási pontot illetően az egy rendbeli hűtlen kezelés bűntettének minősítése nem törvénysértő. 2. A Fővárosi Bíróság 1.B.66/2002/225. számú, a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 1.Bf.159/2007/50. számú, valamint a Legfelsőbb Bíróság Bhar.III.833/2008/5. számú 2009. február 4. napján jogerőre emelkedett ítéletével az I. rendű terheltet – más bűncselekmények mellett – bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében. A hűtlen kezelés tekintetében a bűnösség alapját képező tényállás lényege szerint az I. rendű terhelt a F. Minisztérium politikai államtitkára volt 1998 júniusától 2001 februárjáig. Az állami vezetői juttatások jogosultsági feltételeit a vádbeli időben szabályozó kormányrendelet szerint a külföldre repülőgéppel történő utazás esetén a kormány tagjai az I. osztályt, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok viszont csak a komfort osztályt vehették igénybe. Ennek ellenére a minisztériumban kialakult gyakorlat volt, hogy a politikai államtitkárok részére is I. osztályú jegyeket rendeltek meg, azonban ilyen gyakorlat a helyettes államtitkártól alacsonyabb beosztásban lévő személy esetében nem alakult ki, ezzel az I. rendű terhelt is tisztában volt. Az I. rendű terhelt a titkárságvezetőjével, a VI. rendű terhelttel 2000. február 19. napján V.-be, majd 2000. április 12. napján Sz.-be és M.-be utazott. Az utazások előtt mindkét alkalommal az I. rendű terhelt arra adott utasítást a minisztérium illetékes főosztályának, hogy az I. rendű terhelt titkárságvezetőjének, a VI. rendű terheltnek is I. osztályú jegyet vásároljanak. A komfort osztályra és az I. osztályra szóló jegyek különbözete az első esetben 766 300 Ft, a másik esetben 536 060 Ft volt, így a jogosulatlanul igénybe vett I. osztályú repülőjegy árkülönbözetéből adódóan a minisztériumnak 1 302 350 Ft vagyoni hátránya keletkezett. 3. A Veszprémi Városi Bíróság a 13.B.703/2003/165. számú, a Veszprém Megyei Bíróság 3.Bf.705/2007/4. számú határozatával 2008. április 14. napján jogerőre emelkedett ítéletével az I. rendű terhelt bűnösségét bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében állapította meg. Az I. rendű terheltet érintő ítéleti tényállás lényege a következő: A III. rendű terhelt a B. I. Kft. ügyvezetőjeként hitelt akart felvenni, ehhez a II. rendű terhelt felajánlotta a segítségét, és személyesen kereste fel a K. Rt. v.-i fiókjának vezetőjét, az I. rendű terheltet, aki közölte vele, hogy bankjuknál gyorshitelhez elegendő a cég társasági szerződése, mérlegbeszámolója, főkönyvi kivonata és egy leltárfelvételi ív a cég vagyonáról. Arról is tájékoztatást adott, hogy a hitelkérőt a fiók minősíti, és a minősítésnek megfelelően határozza meg hitelajánlatát, amelynek összegét – a minősítéstől függően – 110–160%-os fedezeti hányaddal kell biztosítani. Amennyiben a fedezeti hányad az elvárt szintet nem biztosítja, a hitelajánlatot csökkenteni kell. A III. rendű terhelt a II. rendű terhelt által elkészített hitelkérelmet a kft. nevében eljárva 2000. szeptember 20. napján a bankhoz benyújtotta, és ahhoz hamis forgalmi adatokat feltüntető mérlegbeszámolót, valamint az APEH-nek megküldött társasági adóbevallás forgalmi adataitól eltérő adatokat tartalmazó főkönyvi kivonatot csatolt. Az alkalmazottal sem rendelkező kft. a hiteligénylés időszakában és azt megelőzően egyáltalán nem működött, árbevételre nem tett szert, költsége sem merült fel, ezáltal a hitel visszafizetésére nem volt reális esélye. A bankfióknál a hitel előkészítés során a becsatolt dokumentumokat nem vetették össze azokkal, amelyeket a kft. az APEH-nél és a cégbíróságnál leadott. A bank előírásai szerint a hitel előkészítésének része volt a helyszíni vizsgálat, melynek során a fiók hitelügyintézője ellenőrizni volt köteles a hitelfedezetek meglétét. A helyszíni

4102


vizsgálat (vagy az egyéb beszerzett információk) alapján a hitelügyintéző a kockázat mértékét jelentősnek ítélve, csökkenthette a hitelajánlat mértékét vagy elvethette a hitelügyletet. Gyorshitel esetén a régió cenzúra bizottságánál kellett az egyszerűsített hitelkérelmet jóváhagyásra előterjeszteni. A hitelügylet kapcsán az I. rendű terhelt hitelügyintézőként lépett fel, a felajánlott fedezetet azonban ténylegesen nem ellenőrizte. A kft.-vel kapcsolatos iratokat az I. rendű terhelt a bank másik hitelügyintézőjének, M. A.-nak, aki a beosztottja volt, azzal adta át, hogy az előszűrés alapján maximum 19 000 000 Ft hitel adható a kft.-nek. Noha az I. rendű terhelt az ellenőrzést nem végezte el, beosztottjával azt közölte, hogy a fedezetül megjelölt gépeket és árukészleteket ő ellenőrizte, és azok megfelelőek. Arra utasította M. A.-t, hogy olyan helyszín ellenőrzési jegyzőkönyvet készítsen, mintha a faipari gépeket és a rönkfát ő, M. A. tekintette volna meg, s mindent rendben talált volna, továbbá megbízta a régió cenzúra bizottsághoz irányuló előterjesztés elkészítésével is. Minősítésként az I. rendű terhelt azt közölte vele, hogy a kft. dinamikusan fejlődő fafeldolgozó cég. A jegyzőkönyvben a gépek, berendezések értékét 10 850 000 Ft-ban, míg a rönk-fűrészáru értékét 25 603 Ft-ban tüntették fel és azt az I. rendű terhelt beosztottja írta alá. A régió cenzúra bizottsága az így elkészített hitelkérelmi előterjesztést jóváhagyta, aminek alapján 2000. október 10-én a III. rendű terhelt a kft. képviselőjeként a bankkal éves lejáratú hitelszerződést kötött, majd a bank a III. rendű terhelt által a kft. nevében nyitott számlán 19 000 000 Ft hitelt biztosított, amelyet a III. rendű terhelt, illetve az ő meghatalmazása alapján eljáró II. rendű terhelt – több részletben – fel is vett. A kicsalt pénz sorsa ismeretlen. A II. rendű terhelt kapcsolatba került a G. Kft. ügyvezetőjével az V. rendű terhelttel, akinek felajánlotta, hogy a kft. működéséhez gyorshitelt szerez. Bár a kft.-t az V. rendű terhelt korábban rokonainak elidegenítette, mégis elhatározta a kölcsön felvételét. A II. rendű terhelt ezért készített egy hitelkérelmet, amelyet – ahhoz hamis forgalmi adatokat tartalmazó mérlegbeszámolókat, és az APEH-nek megküldött társasági adóbevallás forgalmi adataitól teljes mértékben eltérő, valótlan tartalmú főkönyvi kivonatokat csatolva – a K.bank Rt.-hez 2000. október 24. napján benyújtottak. Az V. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy az általa megadott adatokat tartalmazó okiratok nem a kft. tényleges gazdasági helyzetét tükrözik, hamisak. A cég folyószámlájára gazdasági tevékenységből származó árbevétel nem folyt be, a számláról szállítói tartozások kiegyenlítésére nem került sor, azon egyéb gazdálkodási tevékenységet tartalmazó pénzügyi tranzakció sem bonyolódott. A hitel fedezetéül felajánlott gépekkel és anyagkészletekkel a kft. nem rendelkezett, a hitel visszafizetésére reális lehetősége nem volt. A hitel felvétele kapcsán az előszűrést az I. rendű terhelt végezte a bank v.-i fiókjának vezetőjeként. Közölte a fióknál beosztottjaként dolgozó M. A.-val, hogy a fedezetként felsorolt ingóságok megfelelőek, és a kft.-nek 20 000 000 Ft kölcsön nyújtható. Ennek alapján M. A. a helyszín megjelölése nélkül helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvet, majd – az I. rendű terhelt utasítására – az előszűrés és a valótlan dokumentumok alapján a hitel régió cenzúra bizottság általi jóváhagyására vonatkozó előterjesztést készített. Az előterjesztésre a régió cenzúra bizottság jóváhagyta a hitelkérelmet, így 2000. november 3. napján a G. Kft. képviselőjeként az V. rendű terhelt a bankkal éves lejáratú hitelszerződést kötött. A hitelszerződés alapján a bank a v.-i fiókjánál nyitott számlán 20 000 000 Ft hitelt biztosított, amit az V. rendű terhelt által adott meghatalmazás alapján eljáró IV. rendű terhelt – több részletben – fel is vett. A banki ügyintézőként eljáró I. rendű terhelt tehát a gyorshitel fedezetét képező ingóságoknak a helyszíni fedezetvizsgálatát a kötelező előírás ellenére egyik esetben sem végezte el, és bár mint fiókvezető, felelős volt a bankfiók által a régió cenzúra bizottságnak megküldött előterjesztések tartalmáért, azokhoz szándékosan olyan helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvet csatolt, amelyek valótlanul azt igazolták, hogy a fedezet ellenőrzése a banki belső szabályzatoknak, utasításoknak megfelelően megtörtént és a hitel fedezete megfelelő volt. Megfelelő fedezet híján a pénzintézet a hitelt nem engedélyezte volna. A hitel tőkeösszegének visszafizetésére nem került sor. A Kúria Bfv.I.102/2012/5. számú, 2012. augusztus 28. napján kelt – BH 2013.7. számú eseti döntésként közzétett – határozatában rámutatott, hogy az I. rendű terhelt mind a bankfiók vezetőjeként, mind az adott ügyben eljáró hitelügyintézőként a pénzintézet vagyonát kezelte, vagyonkezelési megbízása keretében döntött a hiteligényeknek a cenzúra bizottság elé terjesztés nélküli elutasításáról vagy befogadásáról és a fedezet megfelelőségének, nagyságának minősítésével a cenzúra bizottság elé terjesztéséről, így valójában idegen vagyont kezelt. Az I. rendű terhelt a jogügyletek intézése során a fedezet ellenőrzését nem végezte el, ennek ellenére a hitelszerződések jóváhagyását kezdeményezte, ezzel vagyonkezelői kötelezettségét szándékosan megszegte és legalábbis belenyugodott abba, hogy ennek eredményeként a banknak jelentős vagyoni hátrányt okoz. Erre figyelemmel az I. rendű terhelt nem a sikkasztás, hanem a hűtlen kezelés tényállási elemeit valósította meg, amelyeket tettesként, egységes akaratelhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként követett el. Így cselekménye folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésnek minősül.


4103

4. A Gyulai Törvényszék 13.B.41/2011/155. számú, a Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.417/2012/5. számú ítélete folytán 2012. december 12. napján jogerős ítéletével az I. rendű terheltet folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek. Az irányadó tényállás lényege szerint az I. rendű terhelt a hitelkihelyezéssel foglalkozó A.-F. Rt. ügyvezető igazgatója volt 1999. február 10. napjától 2003. július 31. napjáig, az ügyfelekkel ő tárgyalt, döntött a hitel nyújtásáról, ő határozta meg a kölcsönszerződések tartalmát, az rt. nevében aláírta a kölcsönszerződést, majd egy másik igazgatósági taggal is aláirattatta. Az I. rendű terhelt az rt. hitelezési szabályzatában és pénzügyi lízing üzletszabályzatában leírtakat szándékosan megsértve több adósminősítést nem végzett el, a hitelek fedezetéről, valamint az opciós joggal biztosított tárgyi eszközökről nem készíttetett értékbecslést, kezességvállalás esetén a kezesek vagyoni helyzetét nem vizsgálta, több hitelt megfelelő biztosíték nélkül helyezett ki. A futamidő alatt az I. rendű terhelt adósvizsgálatot nem végzett. Az I. rendű terhelt a hitel kihelyezéssel kapcsolatos szabálytalanságokkal az ésszerű gazdasági kockázatot meghaladó módon végezte a tevékenységét, a rábízott vagyon megőrzésével kapcsolatos kötelezettségét megsértette, és ezzel az A-F. Rt.-nek hét gazdasági társaság részére történt hitelkihelyezés kapcsán hét esetben, esetenként 1 650 000 Ft és 28 800 000 Ft összeghatárok között külön-külön vagyoni hátrányt okozott (az ítéleti tényállás az egyes kihelyezéseket és az abból származó vagyoni hátrányokat tételesen felsorolja). Emellett az I. rendű terhelt a vagyonkezelői kötelezettség megszegésével oly módon is okozott vagyoni hátrányt az rt.-nek, hogy az egyébként megfelelő fedezettel kihelyezett, de a törlesztőrészleteket nem fizető ügyfelek esetében a hitel behajtása, a sértett rt. vételi jogának érvényesítése iránt nem intézkedett. Ez három esetben három adós ügyfél tekintetében és 229 125 Ft, 825 000 Ft illetőleg 5 879 727 Ft összegű tartozásra – mint vagyoni hátrányra – történt meg. Az I. rendű terhelt a fenti hitelek kihelyezésével, valamint a kölcsönök behajtásával kapcsolatos kötelezettségek megszegésével összesen 98 833 851 Ft vagyoni hátrányt okozott. A Kúria Bfv.I.602/2013/8. számú, 2013. október 15. napján kelt végzésében a cselekmény minősítését törvényesnek találta. II.

1. A legfőbb ügyész a jogegységi indítványában a Legfelsőbb Bíróság Bhar.III.833/2008/5. számú ítéletében, a Kúria Bfv.I.102/2012/5. számú végzésében, valamint a Gyulai Törvényszék 13.B.41/2011/155. számú ítéletében képviselt, a hűtlen kezelést folytatólagos egységnek tekintő álláspontot tartja helyesnek. Az indítványában kifejtett jogi álláspont lényege a következő: A természetes egység esetében az egy vagy – összhatását tekintve – a több cselekmény egyetlen jogi tárgyat egyszer sért vagy veszélyeztet, így egyetlen bűncselekményt hoz létre. Erre figyelemmel a hűtlen kezelés esetén természetes egység valósul meg akkor, ha egyetlen vagyonkezelői kötelezettségszegés eredményeként a vagyoni hátrány több részletben vagy bizonyos rendszerességgel, ismétlődő jelleggel következik be. Ugyancsak természetes egység jön létre akkor, ha az elkövető ugyanazon vagyoni hátrányt több vagyonkezelői kötelezettségszegéssel, tehát több elkövetési magatartás kifejtésével okozza. Mindezzel összhangban állapította meg az EBD 2015.B.26. számú elvi bírósági döntés, hogy a zsarolás bűncselekménye szempontjából természetes egység, ha a vádlott több ízben fenyegeti meg a sértettet annak érdekében, hogy a követelt pénzösszeget megkapja, vagy a sértett több részletben teljesíti a követelést. Eredmény-bűncselekmény esetén a folytatólagos egység megállapítása kizárt, ha az elkövetési magatartás többszöri megvalósítása ugyanazon eredmény előidézése érdekében történik. A Btk. 6. §-ának (2) bekezdése szerint nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes akarat-elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el. Ebből következik, hogy a folytatólagosság törvényi egységébe csak olyan részcselekmények tartozhatnak, amelyek önmagukban is bűncselekménynek minősülnek. Erre tekintettel a hűtlen kezelés folytatólagosan elkövetettnek minősül, ha az elkövető a gazdálkodására bízott ugyanazon vagyon kapcsán vagyonkezelői kötelességét rövid időközönként, egységes akarat-elhatározással többször szegi meg, és a kötelességszegéseivel külön-külön a szabálysértési értékhatárt meghaladó vagyoni hátrányt okoz. Ezért a vagyonkezelői kötelességszegéssel összefüggésben bekövetkezett vagyoni hátrány után az ismételt kötelességszegéssel történő újabb vagyoni hátrány okozása – az egyéb törvényi feltételek megléte esetén – nem természetes, hanem a Btk. 6. §-ának (2) bekezdése szerinti törvényi egységet teremt. Ezt az értelmezést támasztja alá az EBH 2015.B.17. számú elvi bírósági határozat is. A Btk. 462. § (4) bekezdésének a) pontja szerint bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett és együttesen elbírált ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke,

4104


az okozott kár, illetve az okozott vagyoni hátrány a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott összeget, az ötvenezer forintot érték-egybefoglalás folytán meghaladja. A 87/2010. BKv szerint folytatólagos elkövetés megállapítására szabálysértések esetén nincs törvényes alap, ezért az azonos sértett sérelmére elkövetett szabálysértések is csak érték-egybefoglalás folytán alkothatnak bűncselekményt. A folytatólagosság törvényi fogalmából következően bűncselekmény és szabálysértés folytatólagos egységet nem alkothatnak. A Btk. idézett és a 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) 177. § (1) bekezdés c) pontjával, és (6) bekezdésével összhangban levő rendelkezéseiből, valamint a 87/2010. BKv-ben kifejtett jogértelmezésből az következik, hogy ugyanazon idegen vagyon kezelésével kapcsolatos többszöri, külön-külön is vagyoni hátrányt okozó kötelességszegések kétféleképpen képezhetnek törvényi egységet. A szabálysértési értékhatárt meghaladó vagyoni hátrányt okozó vagyonkezelési kötelességszegések a folytatólagos elkövetésre figyelemmel, míg a tulajdon elleni szabálysértések az érték-egybefoglalás folytán alkothatnak törvényi egységet. A Kúria Bfv.II.203/2015/6. számú végzésében kifejtettek elfogadása esetén a külön-külön is vagyoni hátrány okozására irányuló vagyonkezelői kötelességszegések természetes egységként történő értékelése a 87/2010. BKv-ben foglaltakat figyelmen kívül hagyva, a hűtlen kezelés érték-egybefoglalás útján létrejövő törvényi egységét üresítené ki. 2. A legfőbb ügyész által bemutatott jogerős bírósági határozatok azt szemléltetik, hogy a jogegységi indítványban megjelölt jogkérdést a bíróságok eltérően értelmezik, ezért az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Bszi. 32. § (1) bekezdése a) pontjának második fordulata szerinti okból – a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében – jogegységi határozat meghozatala szükséges. A Kúria ezért a jogegységi indítvány érdemi elbírálása végett a Bszi. 38. §-a szerint ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész képviselője a jogegységi indítványt fenntartotta. III.

A Kúria jogegységi tanácsa a legfőbb ügyész jogegységi indítványát az alábbiak szerint alaposnak találta: 1. A jogegységi indítvány elbírálásának alapját képező jogszabályok: A Btk. 6. § (1) bekezdése: Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. A Btk. 6. § (2) bekezdése: Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el. A Btk. – 2015. évi LXXVI. törvény 34. §-ával kiegészített – 462. § (4) bekezdésének a) pontja: Bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett és együttesen elbírált ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, az okozott kár, illetve az okozott vagyoni hátrány a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott összeget, érték-egybefoglalás folytán meghaladja. A Btk. 462. § (2) bekezdésének c) pontja: Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha (…) a hűtlen kezelést ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva, (…) követik el. A Btk. 376. § (1) bekezdése: Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. 2. A Btk. a bűncselekményi egység és a bűncselekményi többség fogalmait nem határozza meg. Ezek fogalmai indirekte (a contrario) a Btk. 6. § (1) bekezdésének bűnhalmazat fogalmából vezethetők le: ekként bűncselekmény egységről van szó, ha az elkövetőnek egy vagy több cselekménye egy bűncselekményt valósít meg. A bűncselekményi többség pedig mindössze annyiban tér el a bűnhalmazat fogalmától, hogy nincs tekintettel az egy eljárásban elbírálás követelményére. Ennek anyagi jogi konzekvenciája az, hogy a külön eljárásban elbírálás folytán nem halmazati büntetés kerül kiszabásra. Miután a bűnhalmazat fogalma (az egy eljárásban elbírálás követelménye folytán) egy eljárásjogi aspektust is tartalmaz, tisztán büntető anyagi jogi értelemben a (bűn) halmazat a többség szinonimájaként is használatos. A bűncselekményi egységnek a bűnhalmazathoz képest történő meghatározása magában rejti az egység alapformáját is, amelyet a jogirodalom és a joggyakorlat „természetes egység”-ként nevez meg, minthogy az ilyen bűncselekményt a természetes szemlélet is egy bűncselekménynek tekinti. Természetes bűncselekményi egység tehát az az eset, amikor az egy vagy akár a több magatartásban megnyilvánuló cselekmény a mindennapi szemlélet szerint is egy bűncselekmény. Ilyenkor azonban a bűncselekményi egység megállapításának a feltétele, hogy a cselekmény ne minősüljön egyszersmind más bűncselekménynek is (azaz ne alkosson más bűncselekménnyel alaki halmazatot), továbbá amennyiben a tényállás sértettet tartalmaz vagy legalábbis a bűncselekmény sértett sérelmére követhető el, a cselekménynek ne legyen több sértettje, minthogy az szükségszerűen halmazatot eredményezne.


4105

Az egység e formájához képest elkülönülnek azok az esetek, amikor az elkövető egy vagy több magatartása – amely a természetes szemlélet szerint ugyan több bűncselekményt alkotna – a törvény rendelkezésénél fogva mégis egy bűncselekményként értékelendő, azaz ún. törvényi egység. Ennek csupán az egyik formája a Btk. 6. § (2) bekezdésében meghatározott folytatólagosan elkövetett bűncselekmény. A legfőbb ügyész jogegységi indítványa – eldöntésre váró elvi kérdésként – a természetes egység és a folytatólagosság elhatárolását az eredmény-bűncselekmények kontextusában, konkrétan a hűtlen kezelés bűncselekménye vonatkozásában veti fel. Ehhez képest a jogegységi tanács nem foglalkozott a természetes egység, a többség, valamint a folytatólagosság más előfordulásaival, így pl. a mulasztási bűncselekmények, a csak ismétlődéssel megvalósuló bűncselekmények, a tartós vagy állapot-bűncselekmények körében az egység-többség kérdéseivel. 3. Eredmény-bűncselekmény esetén a törvényi tényállásba illeszkedő egyetlen elkövetési magatartással létrehozott eredmény feltétlenül természetes egység. Így van ez akkor is, ha az eredmény nem egyszerre, egyszeri alkalommal, hanem folyamatosan vagy ismétlődő időközökben következik be. Ezt az elvet félreérthetetlenül fejezi ki a legfőbb ügyész indítványában is hivatkozott EBD 2015.B.26. számú elvi döntés. Természetes egységről van szó azonban az előbbi esetkörön kívül akkor is, amikor ugyanazon törvényi tényállásba illeszkedő több elkövetési magatartás vezet egyetlen, egyugyanazon – azaz más eredménytől jól elhatárolódó – eredményhez, tehát a többszörös elkövetési magatartás egyetlen jogi tárgyat sért. Ebből a szempontból közömbös az, hogy az egyetlen, mástól elhatárolódó eredményt ugyanannak az elkövetési magatartásnak az ismétlődése váltja-e ki (pl. többszöri, önmagában is halálos kimenetelű lövés leadásával megvalósult emberölés), avagy a magatartások együtthatása okozza az egynek értékelendő eredményt (pl. a többszöri különféle eszközzel és erőbehatással előidézett emberölés). Ezzel szemben bűncselekményi többség (halmazat) létesül – egyebek mellett – ugyanazon törvényi tényállás többszöri kimerítésével, ha a több elkövetési magatartás több eredmény bekövetkezéséhez vezet (homogén halmazat). A több elkövetési magatartás pedig lehet: – akár ugyanannak az elkövetési magatartásnak a többszöröződése (ismétlődése), de lehet – akár egymástól eltérő elkövetési magatartás is. A többség létrejöttének továbbá az is feltétele, hogy az elkövetési magatartások létrehozta eredmények elkülönüljenek, mégpedig abban az értelemben, hogy ne legyenek ugyanannak az eredménynek a részletekben való bekövetkezéseként felfoghatók. Az így létrejött bűncselekmény többség azonban a Btk. 6. § (2) bekezdése feltételeinek fennállása mellett (sértetti azonosság, egységes akaratelhatározásból származás, rövid időn belül ismétlődő elkövetés) a folytatólagosság egységét eredményezi, amikor az egységben értékelt részcselekmények elvesztik önállóságukat és egy bűncselekményként értékelendők. 4. Az előzőekben kifejtett elvek a hűtlen kezelés bűncselekményének megítélésére értelemszerűen vonatkoznak. Így: – Természetes bűncselekmény-egységről van szó, ha ugyanazon vagyonkezelési megbízatás körében egyetlen konkrét vagyonkezelési kötelezettség megszegésével okozati kapcsolatban következik be a vagyoni hátrány, mégpedig akár egyszerre, egy alkalommal, akár részletekben, akár ismétlődően, függetlenül attól, hogy az egyes részletek meghaladják-e a bűncselekményi értékhatárt vagy sem. – Természetes egységről beszélünk akkor is, ha ugyanannak a vagyonkezelési megbízásnak a teljesítése során több különböző vagyonkezelési kötelezettségszegő magatartás következménye egy (a szabálysértési értékhatárt meghaladó összegű) vagyoni hátrány, amely részletekben is bekövetkezhet. – Azonban, ha ugyanannak a vagyonnak a kezelésére vonatkozó megbízás körében az elkövető több kötelességszegő magatartása több, egymástól elkülönülő, tehát különböző vagyoni hátrány keletkezéséhez vezet, természetes egységről nem lehet szó. Ebben az esetben, amennyiben a vagyoni hátrányok külön-külön, összegszerűségükben meghaladják a szabálysértési értékhatárt, bűnhalmazat létesül. Ugyanazon vagyonkezelési megbízatás körében az önmagukban hűtlen kezelésként értékelendő bűncselekmények sértettje szükségképpen ugyanaz. Ebből következően tehát, ha ennek a Btk. 6. § (2) bekezdésében meghatározott más feltételei is megállapíthatóak, a több, önmagában is hűtlen kezelésnek minősülő cselekmény folytatólagos egységként kerül értékelésre. Amennyiben pedig a több kötelezettségszegés eredményeként bekövetkező vagyoni hátrányok külön-külön nem haladják meg a szabálysértési értékhatárt, az egyébként csak tulajdon elleni szabálysértésként értékelendő cselekmények a Btk. 462. § (4) bekezdés a) pontja szerinti további feltételek (egy éven belüli elkövetés és elbírálás) esetén érték-egybefoglalással alkotnak egy bűncselekményt, azaz bűncselekmény-

4106


egységet (a hűtlen kezelés szabálysértési alakzatát az üzletszerűség nem minősíti vétséggé, ezért ennek az érték-egybefoglalás szempontjából jelentősége nincs). 5. A jogegységi indítványban a joggyakorlat megosztottságát szemléltető és az egység mibenlétét eltérően megítélő döntések mindegyike olyan esetre vonatkozott, amelyben az idegen vagyon kezelésével megbízott személy különböző kötelességszegő magatartásokkal egymástól jól elkülönülő, azaz különböző vagyoni hátrányokat okozott. Az előzőekben kifejtettek alapján tehát a Kúria is a Legfelsőbb Bíróság Bhar.III.833/2008/5. számú, a Kúria Bfv.I.102/2012/5. számú és a Gyulai Törvényszék – a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.417/2012/5. számú végzésével helybenhagyott – 13.B.41/2011/155. számú határozatában kifejtett azon jogi állásponttal értett egyet, miszerint a döntéseik alapjául szolgáló cselekmények törvényesen folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntetteként értékelendők. A joggyakorlat megosztottságát szemléltető I/1. pont alatt ismertetett esetben a Legfelsőbb Bíróság határozatának a vagyonkezelési kötelezettség tartalmi meghatározottságára, azok elemeire, összetevőire vonatkozó érvei kétségkívül helyesek. Ezekből azonban nem feltétlenül következik, hogy a vagyonkezelési kötelezettség egyes összetevőinek megfelelő, de különböző kötelezettségek megszegésével okozott különféle vagyoni hátrány a kezelt vagyonban természetes egységet jelentene. IV.

A kifejtettekre figyelemmel a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Bszi. 32. § (1) bekezdése a) pontjának második fordulata szerinti okból a jogegységi indítványnak helyt adott és a rendelkező rész szerint határozott. A jogegységi tanács a határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdésére figyelemmel a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi. Budapest, 2016. március 7. napján Dr. Székely Ákos s. k., a jogegységi tanács elnöke

Dr. Belegi József s. k.,

Dr. Csere Katalin s. k.,

előadó bíró

bíró

Dr. Márki Zoltán s. k.,

Dr. Molnár Gábor Miklós s. k.,

bíró

bíró a jogegységi tanács tagjai

A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5053/2015/4. számú határozata Az ügy száma: Köf.5053/2015/4. A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró Az indítványozó: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal (Tatabánya, Bárdos L. utca 2.) Az érintett önkormányzat: Esztergom Város Önkormányzata (Esztergom, Széchenyi tér 1.) Az ügy tárgya: szabályozási terv hiánya

Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa –

–

megállapítja, hogy Esztergom Város Önkormányzatának az Esztergom Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálvária hegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályzási tervéről szóló 45/2008. (VI. 19.) rendelete jogszabályellenes, ezért a rendeletet 2017. május 1-jei hatállyal megsemmisíti; elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;


–

4107

elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az 5002/2012/13. számú határozatával megsemmisítette Esztergom Város Önkormányzatának az Esztergom Hegyvidék (Szentjánoskút, Kenderes, Újfalu, Kálvária hegy, Aranyhegy városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályzási tervéről szóló 45/2008. (VI. 19.) rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 1. és 2. számú mellékletét, mivel a szabályozási terv elfogadásakor nem folytatták le az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. § (7) bekezdésében foglalt véleményeztetési eljárást, illetve mert az Ör. 1. és 2. számú melléklete a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdésében foglalt jogbiztonságot sértette. [2] A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja az Ör. ellen Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva törvényességi felhívással élt. A törvényességi felhívás megállapította, hogy az Ör. szöveges része mellett szabályozási tervet nem tartalmaz, ennek a hiánya sérti a településfejlesztési koncepcióról, az integrált területfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 11. § (3) bekezdését és az 5. mellékletben foglaltakat. A kormányhivatal felhívta az önkormányzatot, hogy 2015. augusztus 20. napjáig gondoskodjon a törvényes állapot helyreállításáról. A polgármester 2015. július 28. napján kérte a jogsértő állapot helyreállítására biztosított határidő meghosszabbítását. A polgármester kérésére a kormányhivatal a határidőt 2015. szeptember 18-áig meghosszabbította. [3] Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2015. szeptember 24-ei ülésén a törvényességi felhívást megtárgyalta, azzal egyetértett, de a jogsértés orvoslása nem történt meg. A képviselő-testületi ülésen elfogadott Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 485/2015. (IX. 24.) öh. határozata értelmében a Korm. rendeletben előírt eljárás lefolytatásának a vége várhatóan 2017. év vége. Ezek alapján a KomáromEsztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja (a továbbiakban: indítványozó) az Alaptörvény 32. cikk (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (1) bekezdése alapján a Kúriához fordult.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása [4] Az indítványozó kifejtette, hogy az Mötv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja értelmében a településfejlesztés, településrendezés a helyi önkormányzat kötelező feladata. Idézte – többek között – az Étv. 6/A. § (3) bekezdését, mely szerint a települési önkormányzat az építésügyi feladatát a helyi rendeletek megalkotásával látja el. Az Ör. 1. és 2. számú mellékletében foglalt szabályozási terv a Kúria Köf.5002/2012/13. számú határozata alapján 2012. október 9-én hatályát vesztette, azonban a képviselő-testület ezen döntés óta nem gondoskodott az Ör. mellékletének, vagyis a Hegyvidék szabályozási tervének elkészítéséről, illetve elfogadásáról. A szabályozási terv hiánya a rendelet egészét törvényellenessé teszi, az Ör. e hiány miatt sérti a Korm. rendelet 11. § (3) bekezdését és 5. mellékletét. [5] Az indítványozó felhívta a Jat. 2. § (1) bekezdésében foglalt normavilágosság követelményét is. Az ezen követelmény értelmezésével kapcsolatos 56/2009. (V. 12.) AB határozat, valamint a 140/2010. (VII. 8.) AB határozat vonatkozó részeinek idézését követően az indítványozó arra a következtetésre jutott, hogy mivel az érintett önkormányzat nem gondoskodott az önkormányzati szabályozási terv elkészítéséről és elfogadásáról, a Jat. 2. § (1) bekezdésével is ellentétes jogsértő állapotot idézett elő. Mindezek alapján kezdeményezte, hogy a Kúria az Ör.-t jogszabálysértés miatt vizsgálja felül és a rendelet egészét semmisítse meg. [6] A Kúria a Bszi. 52. §-a alapján felhívta az érintett önkormányzatot állásfoglalásának beszerzése végett. Az önkormányzat hangsúlyozta, hogy a 484/2015. (IX. 24.) számú önkormányzati határozatában a törvényességi felhívással egyetértett. E határozat a következőket tartalmazza: „Esztergom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete felkéri a polgármester útján az aljegyzőt, hogy tájékoztassa a kormányhivatalt, hogy a Képviselő-testület Esztergom város településrendezési eszközeiről szóló 15/2015. (I. 22.) öh. határozatának megfelelően elkészítteti

4108


Esztergom város új egységes helyi építési szabályzatát és szabályozási tervét. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt eljárás lefolytatásának vége várhatóan 2017. év vége.” Az érintett önkormányzat szerint a törvényes állapot helyreállításáról tehát gondoskodott, a HÉSZ módosítását megkezdte, azonban tény: az indítványozó által a törvényességi felhívásban megjelölt határidőre a Korm. rendeletben meghatározott egyeztetési eljárást érdemben nem lehetett lefolytatni. [7] Az érintett önkormányzat a törvénysértés fennállásával egyetértett, arra kérte a Kúriát, hogy az indítvány alapján az Ör.-t pro futuro 2017. december 31-ei hatállyal semmisítse meg. Kérte továbbá, hogy a Kúria a Bszi. 53. § (1) bekezdése alapján a szakértelemmel rendelkező Filipp Frigyes főépítészt személyesen hallgassa meg.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása [8] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott. [9] A Kúria az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatát követve a Köf.5002/2012/13. számú határozatában megsemmisítette az Ör. 1. és 2. számú mellékletét (a szabályozási tervet), mivel az úgy került – egy módosító rendelet útján – elfogadásra, hogy fontos törvényi garanciák sérültek: az Étv. akkori 9. § (7) bekezdésbe foglalt véleményeztetési eljárást nem folytatták le. A szabályozási terv megsemmisítésére nemcsak az Étv. 9. § (7) bekezdésében foglaltak megsértése miatt került sor, hanem amiatt is, hogy a Jat. 2. § (1) bekezdésbe foglalt jogbiztonság is sérelmet szenvedett, mivel a rendelethez csatolt szabályozási tervlapok beazonosíthatatlan módon, egymást követően szerepeltek a rendeletben és nem tartalmaztak megjelölést arra vonatkozóan, hogy azok melyik melléklet részét képezik. Mindezeken túlmenően a szabályozási tervlapokon nem szerepelt jelkulcs, továbbá a szabályozási tervlap a „jóváhagyandó dokumentáció” megjelöléssel volt ellátva, ezáltal a tervlap az el nem fogadottságára utalt. [10] Az Ör. 1. és 2. számú melléklete a Köf.5002/2012/13. számú határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követően, 2012. október 4-én vesztette hatályát. Az önkormányzat – az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása szerint – a szabályozási hiányosságot azóta sem pótolta. [11] A Köf.5002/2012/13. számú határozat meghozatalát követően az Étv. rendelkezései módosultak, ezt követően került megalkotásra maga a Korm. rendelet is. A jogszabályi változás azonban az indítványban felvetett probléma lényegét nem változtatta meg, a helyi építési szabályzatnak jelenleg is tartalmaznia kell szabályozási tervet. A Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése értelmében „[a] helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv.” A Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerint a szabályozási terv a településszerkezeti tervvel összhangban készül, az állami ingatlannyilvántartási alaptérkép felhasználásával, a szabályozási tartalomnak megfelelő méretarányban. A (2) bekezdés kimondja: a szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz. A szabályozási terven fel kell tüntetni, hogy „Készült az állami alapadatok felhasználásával”. Míg a 13. § (3) bekezdés akként rendelkezik, hogy „[a] szabályozási terv tartalmazza legalább a) az építési övezetek és övezetek lehatárolását és jelét, továbbá b) a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket.” A Korm. rendelet 5. melléklete a helyi építési szabályzat tartalmi követelményeit sorolja fel, a „2. rendelet mellékletei” cím alatt részletezi a szabályozási tervet. [12] A fentiek alapján megállapítható, hogy a szabályozási terv nélküli helyi építési szabályzat – azaz az Ör. – a Korm. rendelet fenti szabályaival ellentétes. A Kúria megítélése szerint az Ör. vonatkozásában megállapítható a Jat. 2. § (1) bekezdésének a sérelme is. Az Alkotmánybíróság 56/2009. (V. 12.) AB határozata, majd ennek nyomán a Kúria Köf.5002/2012/13. számú határozata megállapította: a helyi építési szabályzattal és a szabályozási tervvel szemben a Jat. 2. § (1) bekezdéséből eredő világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom követelménye fokozott elvárás, tekintettel arra, hogy ezek az adott település és környezete fejlődését, a településen élők, ott-tartózkodók életkörülményeit hosszabb időszakra döntően befolyásolják. A szabályozási terv nélküli Ör. a Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti jogbiztonságot is sérti. [13] A Kúria Önkormányzati Tanácsa észlelte, hogy az Ör.-rel összefüggésben felvetett probléma – a szabályozási terv hiánya – elsősorban nem a Bszi. illetve a Mötv. által szabályozott utólagos normakontroll (önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló) eljáráshoz, hanem a Bszi. 57–59. §-aiban és a Mötv. 137. §-ában szabályozott, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása eljárásba csatlakozik be. A mulasztásban megnyilvánuló törvényellenesség jogkövetkezménye, hogy a Kúria határidő tűzésével felhívja az érintett önkormányzatot jogalkotói kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben az érintett önkormányzat


[14]

[15]

[16]

[17]

4109

e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a kormányhivatal kezdeményezheti a rendeletpótlási eljárás elrendelését a Kúriánál. Az utólagos normakontroll eljárásban a Bszi. 56. § (2) bekezdése alapján a törvénysértő önkormányzati rendelet ex nunc hatályú megsemmisítése a főszabály. A Bszi. 56. § (3) bekezdése azonban az ex nunc hatályú megsemmisítés helyett lehetővé teszi az ex tunc vagy a pro futuro megsemmisítést is, ha azt a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok különösen fontos érdeke indokolja. Megállapítható, hogy az Ör. egészének (a helyi építési szabályzat egészének) ex nunc hatályú megsemmisítésével a törvénysértő állapot nem szűnik meg, a szabályozási hiány fennmarad. Ugyanakkor a pro futuro hatályú megsemmisítés hatásában hasonlít(hat) a mulasztásos törvénysértés megállapításához, amennyiben az adott önkormányzati rendelet jövőre nézve történő hatályvesztésének megállapítására azért kerül sor, hogy az adott határidőig az érintett önkormányzat a törvényeknek megfelelő szabályokat alkossa meg. Amennyiben nem történik meg a jogszabályoknak megfelelő szabályozás, végső hatásában ez az eljárás az adott rendelet megsemmisítését eredményezi. Jelen ügyben az indítványozó nem jogszabályon alapuló jogalkotási feladat elmulasztásának megállapítását kezdeményezte, hanem utólagos normakontroll hatáskörben nyújtott be indítványt az Ör. megsemmisítését kezdeményezve. A Bszi. 55. § (1) bekezdése értelmében „[a]z önkormányzati tanács az indítványhoz kötve van, de az önkormányzati rendeletnek az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja.” A Kúria megítélése szerint az indítványhoz kötöttség nem engedi meg, hogy a Kúria az indítvány alapján más hatáskörben járjon el, mint amelyikben az indítványozó kérelmét benyújtotta, különösen nem engedi a hivatalból áttérést önkormányzati rendeletet érintő mulasztásos törvénysértés megállapítására, hiszen annak végső kifutása a rendeletpótlás lehet, amelyet szintén csak a kormányhivatal indítványozhat. A fentieket – továbbá az érintett önkormányzat állásfoglalásában is kérteket – figyelembe véve a Kúria az Ör.-t 2017. május 1-jei hatállyal semmisítette meg, több mint egy évet biztosítva az önkormányzat számára a jogszabályokkal összhangban történő Ör. megalkotására. Az érintett önkormányzat kezdeményezte megfelelő szakértelemmel rendelkező személy személyes meghallgatását is. A Kúria úgy ítélte meg, hogy az ügyben személyes meghallgatásra nincs szükség, a jogi probléma a jogszabályok összevetése alapján megalapozottan rendezhető.

A döntés elvi tartalma [18] A helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv, jogszabálysértő az a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet, amely nem tartalmaz szabályozási tervet.

Alkalmazott jogszabályok [19] 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése, 5. melléklet 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdés

Záró rész [20] A Magyar Közlönyben és az önkormányzati rendelettel azonos módon való közzététel elrendelésére a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján került sor. Az általános alkalmazási tilalom a Bszi. 56. § (5) bekezdése alapján került elrendelésre. [21] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki. Budapest, 2016. március 8. Dr. Kozma György s. k. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s. k. bíró

4110


IX. Határozatok Tára

A köztársasági elnök 102/2016. (III. 30.) KE határozata állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés i) pontja, valamint a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 9. §-a alapján – a belügyminiszter BM/4349-2/2016. számú előterjesztésére – Scserbina András (névmódosítás előtti neve: Scserbina Andrej Jurjevics; születési hely, idő: Zaporozsje [Szovjetunió], 1980. október 14.) magyar állampolgárságát visszavonom. Budapest, 2016. március 10. Áder János s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem: Budapest, 2016. március 16. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

KEH ügyszám: VI-1/01777-3/2016.

A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter. A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 4. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el. A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelős kiadó: Köves Béla ügyvezető.

MAGYAR KÖZLÖNY 43. szám

Recommend Documents