Magyar külpolitika A tantárgy kódja: 7NK40NBK06M A tantárgy megnevezése (magyarul): Magyar külpolitika A tantárgy neve (angolul): Hungarian Foreign Policy A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 48/0 Kreditérték: 5 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: Tavaszi félév, évente Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: A tantárgy típusa: kötelező/előadás Tantárgyfelelős tanszék: Nemzetközi Tanulmányok Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Békés Csaba János Akik még szerkeszthetik az adatlapot (CUSMAN felhasználói azonosítók vesszővel elválasztva): pmarian Órarendi beosztás: Hétfő 14.50-17.50 A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy az első világháború végétől kíséri végig a magyar külpolitika és diplomácia történetét. Taglalja az önálló magyar külpolitika eszköztárát, bemutatja a külpolitikai döntéshozatali és végrehajtási folyamatokat, az ezekben részt vevő tisztségviselőket és szerveket. Elemzi a magyar külpolitika törekvéseit az izolációból való kitörésre a világháborút követő években. Kitér az egyes relációk, így a magyar-kisantant kapcsolatok, a magyar-német, a magyar-olasz, a magyar-angol kapcsolatok fejleményeire. Vizsgálja a magyar külpolitikában az 1930-as évek elejétől bekövetkezett orientációváltás okait és következményeit, bemutatja a revíziós politika alakulását. Elemzi az ország második világháborús részvételének nemzetközi vonatkozásait a hadba lépéstől a kiugrási kísérleteken át a fegyverszüneti szerződés megkötéséig. Bemutatja a magyar külpolitika 1945 utáni mozgásterét, az új koalíciós kormány külpolitikáját, az 1947-es párizsi békeszerződés létrejöttének körülményeit. Tárgyalja Magyarország helyét a szovjet blokk nemzetközi kapcsolatrendszerében, vizsgálja az 1953 utáni külpolitikai nyitás körülményeit és az 1956-os forradalom nemzetközi kontextusát. Részletesen elemzi a Kádár-korszak külpolitikájának főbb jellemzőit és problémáit, rámutatva, hogy e politika mozgásterét valójában egy hármas determináció (a Szovjetunió, a Nyugat, és a szovjet blokk) határozta meg. Áttekinti a rendszerváltás nemzetközi körülményeit, a magyar diplomácia szerepét a német újraegyesítésben. Végül bemutatja az 1990 utáni magyar kül- és biztonságpolitika új kihívásait, az euro-atlanti integráció folyamatát, az ország regionális kapcsolatait és szomszédság-politikájának eredményeit, valamint a jelenlegi magyar külpolitika dilemmáit. Évközi tanulmányi követelmények: A hallgatók folyamatosan dolgozzák fel a szemeszter folyamán az előadásokhoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmat. Vizsgakövetelmény: vizsgajegy Az értékelés módszere: A szóbeli kollokvium keretében a hallgatók vizsgajegyet szereznek, számot adva a modern kori magyar külpolitika alakulásáról, a mozgásterét meghatározó összefüggésekről, alapvető tényanyagáról.
Az előadásokon való részvétel határozottan ajánlott, a szóbeli vizsga ugyanis a megadott kötelező irodalom mellett nagyrészt az elhangzott előadásokra épül. A tananyag leírása: 1. Magyar külpolitikai hagyományok az Árpádoktól az 1918-as összeomlásig. Dinasztikus kapcsolatok, nagyhatalmi törekvések, az Erdélyi Fejedelemség törekvései, Rákóczi diplomáciája, az 1848/49-es független magyar külpolitika, a Kossuth-emigráció külpolitikája, a magyar befolyás az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikájára. Az önálló külpolitika kezdetei. A fegyverszünet és a belgrádi katonai konvenció. A Külügyminisztérium megteremtése. Wilson és az illúziók politikája. A Tanácsköztársaság és az antant-missziók. A román megszállás és a Clerk-misszió. 2. A trianoni békeszerződés születése és a revíziós politika jellegzetességei. Az antant felosztási tervei és a békekonferencia döntései. Teleki és a békeelőkészítés. Trianonmítoszok. Etnikai revízió vagy „Mindent vissza!” Bethlen István külpolitikája, 1921-1931. A diplomáciai testület. IV. Károly király visszatérési kísérletei. A soproni népszavazás. Felvétel a Nemzetek Szövetségébe. Jóvátétel és népszövetségi kölcsön. A szovjet kapcsolat kudarca. „Aktív külpolitika” és az olasz-magyar szerződés. A Rothermere-akció. A kisantant és céljai. 3. Az olasztól a német orientációig, 1932-1938. A gazdasági világválság külpolitikai következményei. Gömbös kísérletei. A német orientáció erősödése Darányi és Imrédy alatt. A bledi megegyezés. A revíziós sikerek és azok ára, 1938-1941. Az első bécsi döntés. A Teleki „fegyveres semlegesség” koncepciója. Kárpátalja és a lengyelmagyar barátság 1939 szeptemberében és utána. A második bécsi döntés. A Háromhatalmi Egyezmény és örökbarátsági szerződés Jugoszláviával. 4. Hadba lépés a nagyhatalmak ellen, 1941-1942. Kassa bombázása és a Szovjetunió megtámadása. Hadiállapot az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával. A „vonakodó csatlós.” Béketapogatózások és kudarcuk, a fegyverszünet megkötése, 1943-1945. A „Kállay-kettős.” Békeelképzelések. Titkos fegyverszünet. A „kiugrás” dilemmái. Nyugati és szovjet tervek Közép-Európa rendezésére. A német megszállás és következményei. A sikertelen fegyverszünet és a nyilas hatalomátvétel. Az Ideiglenes Kormány fegyverszünete. 5. A magyar külpolitika mozgástere a fegyverszüneti időszakban és a párizsi békeszerződés, 1945-1947. A szövetséges nagyhatalmak tárgyalásai Kelet-Európáról (Teherán, Jalta, Potsdam). A Szövetséges Ellenőrző Bizottság szerepe. A kormány és a pártok béke-előkészítése. A kormánydelegáció moszkvai, washingtoni, londoni és párizsi tárgyalásai. A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés előkészítése. A párizsi békekonferencia és Magyarország. 6. Magyar–szlovák lakosságcsere és a magyarországi németek kitelepítése. 7. Magyarország betagozódása a szovjet blokkba, 1947-1953. A Kominform és a KGST megalakítása. A kétoldalú barátsági és együttműködési szerződések rendszere. Titkos magyar-brit tárgyalások 1952-53-ban. Az új szakasz és az aktív külpolitika doktrínája, 1953-1956.
A Varsói Szerződés megalakítása, a KGST ébredése, átalakuló szövetségi viszonyok és utazási könnyítések a szovjet blokkban. Felvétel az ENSZ-be, az első nyugati nyitás és a vasfüggöny lebontása 1956 tavaszán-nyarán. 8. Az 1956-os forradalom nemzetközi kontextusa. A lengyelországi és a szuezi válság szerepe. A szovjet és az amerikai politika felelősségének kérdése. A magyar társadalom reményei: a semlegesség illúziója. A Nagy Imre kormány külpolitikája. A szovjet döntéshozatal dilemmái. 9. A kádári külpolitika kezdete, 1956-1968. A magyar kérdés az ENSZ-ben: külpolitikai elszigeteltség. A kádári külpolitika hármas determinációja. A konstruktív lojalitás politikája. A nyugati kapcsolatok rendezése, megállapodás a Vatikánnal. Titkos magyar közvetítés a vietnami háború idején. Kádár közvetítése 1968-ban Prága és Moszkva között. 10. Magyarország, a német kérdés és az európai biztonság, 1965-1975. Viták a szovjet blokkban: a biztonság orientált és a gazdaság-érdekelt alblokk konfliktusa. Sikertelen kísérlet a diplomáciai kapcsolat felvételére az NSZK-val 1967-ben. A budapesti felhívás jelentősége: Magyarország a helsinki folyamat egyik fő támogatója és haszonélvezője. 11. Magyarország Kelet és Nyugat között, 1975-1985. Nyugati gazdasági nyitás, adósságcsapda, belépés az IMF-be és a Világbankba. A magyar külpolitika a szovjet blokkban a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztésének fő szószólója a szuperhatalmi elhidegülés éveiben. 12. A rendszerváltás nemzetközi kontextusa, 1985-1991. Gorbacsov Kelet-Európa politikája, a Brezsnyev doktrína lebegtetése. Magyarország konfliktusai a szovjet blokk országaival. Híd szerep, a kvázi semlegesség külpolitikája. Magyarország szerepe a német újraegyesítésben. 13. A demokratikus Magyarország külpolitikája a NATO csatlakozásig, 1990-1999. A szuverenitás helyreállítása, a magyar külpolitika szerepe a KGST és a Varsói Szerződés felbomlásában, a szovjet csapatok kivonása. Lépések az euro-atlanti integráció felé, regionális kooperáció, szomszédságpolitika, a határon túli magyarok és az alapszerződések kérdése. 14. Az EU-csatlakozás folyamata, a magyar külpolitika új kihívásai, 1999-2010.
Kompetencia leírása: A hallgatók ismereteket szereznek a 20. századi magyar külpolitika legfontosabb lépéseinek okairól, az ezeket befolyásoló összefüggésekről, és azok nemzetközi hátteréről. Megismerik a magyar diplomácia személyi összetételét és szerepét, döntéshozatali mechanizmusait. Továbbá megismerkednek a napjaink magyar külpolitikája előtt álló feladatokkal és kihívásokkal. Félévközi ellenőrzések: Félévközi ellenőrzés nincs, külföldi képzés esetén a pótlás lehetséges, ebben az esetben a tantárgyfelelőssel történő előzetes egyéni megállapodásra van szükség. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: A félév során szükséges a szakirodalom folyamatos feldolgozása, amely alapja lehet a kollokviumra történő eredményes felkészülésnek
Szak neve: Nemzetközi tanulmányok Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: • • •
Győri Szabó Róbert: A magyar külpolitika története – 1848-tól napjainkig. Budapest, Helikon Kiadó, 2012. Magyar külpolitika a 20. században. Tanulmányok. Szerkesztette: Gazdag Ferenc, Kiss J. László. Zrinyi Kiadó, Budapest, 2004 Békés Csaba: Európából Európába. Magyarország konfliktusok kereszttüzében, 1945– 1990. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004
Ajánlott irodalom: • • • • •
• • • • •
•
• • •
• • •
Békés Csaba: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában. Második, bővített, átdolgozott kiadás. 1956-os Intézet, Budapest, 2006 Borhi László: Magyarország a hidegháborúban, 1945-1956 – A Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Corvina, Budapest, 2005 Borhi László: Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1989. Források. Budapest, MTA TTI, 2009. Evolúció és revolúció. Magyarország és a nemzetközi politika 1956-ban. Szerkesztette: Békés Csaba. Gondolat Kiadó–1956-os Intézet, Budapest, 2007 1920 Sub Clausula 1947. Dokumentumok két békeszerződés – Trianon, Párizs – történetéből. Szerkesztette: Gecsényi Lajos, Máthé Gábor. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008 Fülöp Mihály-Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Aula, Budapest, 1998 Horváth István-Németh István: ….és a falak leomlanak. Magyarország és a német egység (1945-1990). (Legenda és valóság). Magvető Kiadó, Budapest, 1999 Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Harmadik, átdolgozott kiadás. Kossuth Kiadó, Budapest, 1988 Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika – Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2003 Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. Szerkesztette: Pritz Pál, Sipos Balázs és Zeidler Miklós közreműködésével. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2006 Magyarország helye a 20. századi Európában. Tanulmányok. Szerkesztette – Sipos Balázs és Zeidler Miklós közreműködésével – Pritz Pál. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2002 Pritz Pál: Magyar diplomácia a két háború között. Tanulmányok. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1995 Pritz Pál: Az a "rövid" 20. század. Történetpolitikai tanulmányok. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 2005. 67-166. A rendszerváltás forgatókönyve Kerekasztal tárgyalások 1989-ben 7. kötet. Alkotmányos forradalom. Tanulmányok. Főszerkesztő.: Bozóki András, Új Mandátum kiadó, Budapest, 2000. „Rendszerváltás Közép-Kelet-Európában”. História 2001/9-10. száma Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 1999. Romsics Ignác: A párizsi békeszerződés. Osiris, Budapest, 2006
•
Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet Európában a 19. és 20. században. Napvilág, Budapest, 1998
A tantárgy oktatója: BÉKÉS Csaba János (1957- ) Ph. D. habilitált egyetemi docens Történész, a Hidegháború-történeti Kutatóközpont, Budapest (www.coldwar.hu) alapító igazgatója, az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Budapesti Corvinus Egyetem habilitált docense. A hidegháború történetének nemzetközileg elismert szakembere, a Kádár-korszak külpolitikájának egyik legismertebb kutatója. Kutatási területe a hidegháború, az enyhülés, a kelet–nyugati viszony története, Magyarország nemzetközi kapcsolatai a második világháború után, a kelet-közép-európai országok szerepe a kelet–nyugati kapcsolatok alakításában, (1945–1991). Eddig 13 könyv, illetve önálló kiadvány szerzője, vagy szerkesztője, több, mintegy 80 magyar, angol, német, francia, orosz, cseh és lengyel nyelven megjelent könyvfejezet és tanulmány szerzője, 85 nemzetközi konferencia meghívott előadója, a Columbia University és a New York University vendégprofesszora.
