Magyar karácsonyi népszokások 3.rész

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu)

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész

2014 december 26. Flag

0

Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó szokások nélkül. Mindezekből mára hagyományőrző szándékkal felelevenített kedves emlékek maradtak. . A karácsony azonban sokaknak ma is a legmeghittebb, szent ünnep, amely nem lehet teljes a templomi szertartások és szokások nélkül. Karácsony napján az esthajnalcsillag feljövetele után került sor az ünnepi vacsorára, amely előtt azonban a gazda nem mulasztott el az udvaron a levegőbe lőni, és ezzel elkergetni a gonosz lelkeket. Eközben a gazdasszony mindent előre kikészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet 1. oldal (összes: 12)

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) ettek, ugyancsak gonoszűző céllal. A dióevés többfelé elterjedt az országban. Az ép dió egészséget, a férges betegséget jelentett. A fokhagyma volt a legősibb varázsszer a gonoszűzésre. Hasonló védő és egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak a méznek is.

Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták, mivel különös hiedelmek kapcsolódtak hozzájuk. Voltak, akik azt tartották, hogy az állatok karácsonykor beszélni tudnak. Egyes országokban szokás volt az állatoknak kis karácsonyfát állítani, bár ezt a pogány eredetű szokást az egyház tiltotta. A hagyomány szerint a karácsonyi vacsorán a család összes tagjának jelen kell lennie, a családfő az asztalfőn foglal helyet, a feleség pedig közvetlen mellette. A Szenteste böjti ételek kerültek előtérbe, de a fogások sokaságával nem fukarkodtak. Jómódúbb családoknál akár 20 fajta étket is felszolgáltak a Megváltó születésének estélyén. A karácsonyi asztal elmaradhatatlan eledele a hal, ami tradicionálisan a sok pénz, gazdagság jelképe. Az édességek közül a bejgli kap kiemelkedő szerepet, ami készülhet bőséget szimbolizáló termésekből, dióból és mákból. Ádám és Éva névnapján az alma sem hiányozhataz ünnepi asztalról. Sok háznál szokás, hogy az összetartás szellemében az almát annyi felé vágják, ahányan a családot alkotják.

2. oldal (összes: 12)


A vacsora levessel kezdődött (bab, köles, kása, szilva), majd mákos tészta,mákos guba következett. Az asztalra tett kenyérnél lényeges volt, hogy egészben legyen, mert azt tartották, így bőven jut belőle jövőre is. A mákos ételek fogyasztása azért volt fontos, mert a sok apró szemecske az életet, a bőséget jelezte. Az ezután következő fő ételek a disznóölésből származó húsételek voltak – sült, főtt húsok, hurka, kolbász. A másik fő étel a hal volt, ezt eredetileg csak a gazdagabb családokban fogyasztották.



A halételről úgy hitték, hogy a sok halpikkely sok pénzt hoz a házhoz, valamint amilyen gyorsan úszik a vízben a hal, úgy haladnak rendben előre a család dolgai a jövőben. A vacsora részét képezték a kalácsok, azért fogyasztották az emberek, főleg a mákos kalácsot, mert az életet, a bőséget jelentette. A mákos bejgli elnevezés a német beugen (meghajlít) szóból ered, egy XVI. századból származó finom sütemény. Más hiedelmek szerint, aki mákos bejglit, vagy mákos tésztát eszik karácsonykor, annak jó lesz a házassága is a következő esztendőben.



Az ünnepi vacsora végén gondosan összegyűjtötték a kenyér- és kalácsdarabkákat, melynek karácsonyi morzsa volt a neve. Varázserőt tulajdonítottak neki, és adtak belőle állataiknak, hogy egészségesek legyenek, meghintették a földet, hogy jövőre gazdagabb termés legyen. Ezután együtt virrasztott a család egészen az éjféli miséig. Karácsony napján a népszokások célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével. Ekkor kerül sor a betlehemezésre is: ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva adták elő a gyerekek. Gyakran állatok is szerepeltek benne, a gyermek Jézust pedig élő kisbabával jelenítették meg. A szereplők - pásztorok, angyalok, Mária, József – ma is eljátszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket. Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, amely január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is. December 28. az aprószentek ünnepe, amelyen egykor különös módon “gondoskodtak” arról, hogy a gyerekek Aprószentek-napi vesszőzés az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája, a katolikus egyház őrzi ezt a szokást. Régen a gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol megvesszőzték, hogy egészséges maradjon.



Hogy egészségesek maradjanak: megvesszőzték őket. A legenda szerint minden fiúcsecsemő “aprószent”, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett. Az A karácsonyt követő időszakhoz kapcsolódik a regölés hagyománya: az István napjától, december 26-tól újévig járó regösök különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés - bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt.



A borszentelésre Szent János napján, december 27-én került sor régen. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, mivel a szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, illetve öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor. Szerelmi jóslatok Szintén számos hiedelem kapcsolódott Luca napjához (december 13.). Szent Lucia a 3. és 4. század fordulóján élt Szicília szigetén. A legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért őt is házasságszerző szentnek tartották. Luca napján volt szokás a gombóc- vagy derelyefőzés. A lányok kilenc cédulára egy-egy fiúnevet írtak, s ezeket a gombócok belsejébe tették. Amelyik gombóc először jött fel a főzés során a víz tetejére, azt kivették és a benne lévő cédula elárulta a jövendőbeli párjuk nevét. Egy másik jóslás szerint kilenc cédulára egy-egy keresztnevetkellett írniaa kíváncsi fiatalnak, amiket azután betett a párnája alá, s azon kellett aludnia.



Ezután minden este ki kellett venni egy-egy cédulát a párna alól, s amelyik utoljára maradt, az mutatta meg a jövendőbeli nevét. Ha Luca napra pogácsát sütöttek, egy pogácsába bele tettek egy gyűrűt. Ha ezt éppen az eladósorban lévő lány találta meg, azt jelentette, hogy rövidesen férjhez megy. Más esetben a lányok tizenkét cédulára ráírtak egy-egy fiúnevet, s ezeket egyesével a tűzbe dobták. Az utolsó papír mutatta meg a vőlegény nevét. A kocsonyaevéshez is fűződött jóslás. A kocsonyában lévő csontoknak nevet adtak és letették a földre. Majd behívták a kutyát, s amelyik csontot leghamarabb elvette, olyan nevű lesz a lány férje. Szerelmi jóslatok szerint, ha az éjféli misére harangozáskor a leány a szobában befelé söpör, az asztalt megteríti, rá tányért, s evőeszközt tesz, majd utána egy ingben, mezítláb megkerüli háromszor a házat, a szoba ablakán benézve meglátja a leendő urát. Borbála Ünnepe december 4. Védőszentje bányászoknak, tüzéreknek, váraknak. A legenda szerint Kisázsiában élt és kereszténységéért lefejezték Szent-Borbálát. Hajdan a lányok pártfogójuknak tekintették, ezen a napon a cseresznyefa ágát vízbe tették, ha karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett. Délnyugat Magyarországon e napon tilos volt mindenféle női munka. Egyes helyeken a férfi vendég nem volt szívesen látott, mert elvitte a ház szerencséjét. Miklós Ünnepe december 6. Szent Miklós püspök emléknapja. A keleti egyház legjelentősebb szentje, a görög katolikusoknál ma is kötelező ünnep. Szent Miklós püspök a 4. században élt a kisázsiai Myrában. Segítette a szegényeket, nincsteleneket. A legenda szerint egyszer egy nyitott ablakon dobott be aranyakat három hajadonnak, kik ezáltal tisztességgel férjhez mehettek. Innen ered a szokás, hogy gyermekek a mai napig kiteszik az ablakokba kitisztított cipőiket, s várják a jóságos Mikulás bácsit, aki piros ruhába öltözve, fején püspöksüveggel, hátán puttonnyal járja az országot-világot, megajándékozza a "jó gyermekeket".



Hejgetés (dec.31 - Moldvai csángók) A hejgetés célja az új esztendõben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.

Szilveszter napja (december 31.) A rómaiak december 27-én megtartott Saturnalia ünnepének hatására az év búcsúztatására még most is szilveszter éjszakája a legvidámabb éjszaka. Régen is elbúcsúztatták az óesztendőt, s közben számos praktikával, varázslattal igyekeztek kifürkészni a jövendőt. Különösen az eladó lányok voltak kíváncsiak sorsukra, arra, hogy férjhez mennek-e, vagy továbbra is pártában kénytelenek tölteni napjaikat.



Újév napja (január 1) Télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, "európai" ünnepekké váltak. Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni.

Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve) A hónap első napja, latin néven Calendae Januarie, kiskarácsony napja, az újesztendő kezdete. Tele 10. oldal (összes: 12)

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) van babonával, mágikus vagy analógiás jellegű szokásokkal. Vidékünkön ez a koledálás ideje, a koledáló pogácsának sütésének ideje, a jóslások napja, az emberek és a gyümölcsfák felköszöntésének napja (a felköszöntött gyümölcsfa majd bő terméssel hálálja meg, hogy nem feledkeztek meg róla), a disznócsülökkel főzött bableves, a füstölt orjával, kolbásszal készült szárma, a töltött káposzta napja, a főtt „disznófül” evésének napja. V.N Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését! Köszönettel és barátsággal! www.flagmagazin.hu

Tweet

Ajánló




Magyar karácsonyi népszokások 3.rész

Recommend Documents