Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Magyar Kajak-Kenu Szövetség

A KAJAK-KENU SPORTÁG OLIMPIAI CIKLUSRA VONATKOZÓ SPORTSZAKMAI PROGRAMJA ÉS EREDMÉNYTERVE

Készítette:

Csabai Edvin szakmai igazgató & MKKSZ Szakmai Csoport Budapest, 2013.10.31.

Oldal: 1 / 40

Olimpiai ciklus felkészülési program 2013-2016

Tartalomjegyzék

1

Tervezési időszak, érintettek* .............................................................................................. 4 1.1 Tervezési ciklus: ......................................................................................................... 4 1.2 Érintett módszertani csoportok: ................................................................................. 4

2

A felkészülési és eredményességi tervezés elemeinek összefoglalása ................................. 5

3

Vezetői összefoglaló* .......................................................................................................... 6

4

Versenysport ágazat - Olimpiai ciklus szakmai program ..................................................... 8 4.1 Prioritások meghatározása.......................................................................................... 8 4.1.1 További prioritások meghatározása ....................................................................... 9 4.2 A Szakmai Csoport (vö.: menedzsment) tevékenysége és az állandó produktumok . 9 4.3 Alkalmazott módszerek ............................................................................................ 10 4.4 Mérési és értékelési program.................................................................................... 10 4.4.1 Eseményterv a sportágspecifikus mérések rendszerének kialakítására ................ 11 4.5 Sportágszakmai fejlesztések, megalapításra kerülő PROJEKT tervek .................... 13 4.5.1 Projekttervek prioritás nélküli felsorolása: .......................................................... 13

5

Olimpiai ciklus gyorsasági felkészülési, versenyeztetési és eredményességi terve ........... 14 5.1 Olimpiai felkészülésben résztvevők köre ................................................................. 14 5.1.1 A 2013-2014. évi felnőtt válogatott keret (az olimpiai felkészülésben résztvevők körét az adott évre vonatkozó éves felkészülési program tartalmazza) ........................... 14 5.1.2 A 2013-2014. évi U23-as válogatott keret (az olimpiai felkészülésben résztvevők körét az adott évre vonatkozó éves felkészülési program tartalmazza) ........................... 14 5.2 Az olimpiai felkészülést irányító és a felkészülésben résztvevő szakemberek ........ 14 5.2.1 A felkészülésért felelős választott tisztségviselők ............................................... 14 5.2.2 A felkészülés hátterének biztosításáért felelős szakember ................................... 14 5.2.3 A felkészülés szakmai előkészítéséért és irányításáért felelős szakemberek ....... 14 5.2.4 A felkészítésben részt vevő edzők ....................................................................... 15 5.2.5 Egészségügyi háttér .............................................................................................. 15 5.2.6 Egészségügyi intézményi háttér ........................................................................... 15 5.3 Az olimpiai felkészülés ............................................................................................ 16 5.3.1 A Rio de Janeiró-i olimpia tervezett eredményességi célkitűzései ...................... 16 5.3.2 A sportág kvalifikációs stratégiája ....................................................................... 16 5.3.3 A XXXI. Nyári Olimpiai Játékokon az egyes versenyszámokban érintettek köre (A, B, C egységek) ........................................................................................................... 18 5.3.4 Az olimpiai felkészülés szakaszai és kiemelt feladatai éves bontásban ............... 20 5.3.5 A válogatás általános elvei ................................................................................... 21

6 Az utánpótlás korcsoportok összevont felkészülési, versenyeztetési és eredményességi terve az olimpiai ciklusban ....................................................................................................... 23 7

Versenysport ágazat további szakágai ................................................................................ 28 7.1 A Parakenu szakág 2014-2016. közötti programja .................................................. 28 7.1.1 Helyzetelemzés..................................................................................................... 28 7.1.2 A szakág négyéves olimpiai felkészülésének legfontosabb állomásai, területei . 28 7.1.3 A sikeres olimpiai felkészülés feltételei ............................................................... 29 7.1.4 Merre tovább Parakenu?....................................................................................... 31 Oldal: 2 / 40


7.1.5 Összegzés ............................................................................................................. 32 7.2 A Felnőtt Kajak-Kenu Maraton Válogatott 2014-2016. közötti program –és eredménytervezete ................................................................................................................ 32 7.2.1 Helyzetelemzés..................................................................................................... 32 7.2.2 A szakág 2013-2016. közötti időszakra vonatkozó tervei.................................... 32 7.3 Kajak póló ................................................................................................................ 34 7.3.1 Helyzetelemzés..................................................................................................... 34 7.3.2 A szakág 4 illetve 8 éves felkészülésének legfontosabb állomásai, területei – 2021-ig ............................................................................................................................. 35 7.3.3 A sikeres felkészülés feltételei ............................................................................. 36 7.3.4 Összegzés ............................................................................................................. 37 7.4 Szlalom ..................................................................................................................... 37 8

Szabadidős ágazat .............................................................................................................. 38 8.1 Általános ágazati koncepció, stratégiai célok és feladatok: ..................................... 38 8.2 A szabadidős ágazat szakágainak egyedi sajátosságai, meghatározások és a fejlesztés irányai, lehetőségei: .............................................................................................. 39

Oldal: 3 / 40


1 Tervezési időszak, érintettek* *időszaki lehatárolás, az érintett kör meghatározása

1.1 Tervezési ciklus:

2014-2016

1.2 Érintett módszertani csoportok:

ágazatok és szakágak 1.

gyorsasági

korcsoportok felnőtt U-23 ifjúsági serdülő kölyök gyermek masters

2.

felnőtt

maraton

U-23 ifjúsági serdülő kölyök gyermek masters 3. 4.

felnőtt

parakenu sárkányhajó

felnőtt ifjúsági masters

5.

kajak póló

felnőtt U-21

6.

felnőtt

rafting

ifjúsági 7.

víziturizmus

kategóriák (16) masters

8.

felnőtt

slalom

Oldal: 4 / 40

2 A felkészülési és eredményességi tervezés elemeinek összefoglalása Olimpiai ciklus felkészülési terv – 2013-tól Rióig (3 éves felkészülési terv elemei) Első versenyév végén

CSAPATÉPÍTÉS

Szakmai igazgató Szakmai STÁB strukturális változások

Egy éves részletes felkészülési terv

Eredmény- Mérés- Alkalmatott célok értékelés módszertan

TERVEZÉSI ciklusok meghatározása

Eszközhasználat, módszertani alkalmazások, orvosi háttér biztosítása

A szövetségi stratégiai célok megjelenése a felkészülési folyamatban

A felkészülési folyamat módszertani állomásai

A ciklusközi VB célversenyek tervezett eredményei

Felkészítést, fejlesztést támogató projektek

Fejlesztés

Második versenyév

TERVEZÉS

Stratégia

Szakmai menedzsment

Prioritások

Lezajlott olimpia

Fejlesztési projekt típusok: eszköz, tartalom, módszer, eljárás és szervezeti, tervezési, beruházási szervezési, kommunikációs

Három éves átfogó felkészülési és fejlesztési terv

Olimpiai ciklusra vonatkozó stratégiai cél kimunkálása az olimpiai program ismeretében

Válogatási elvek, távra, egységre

A fő terhelés-élettani ciklusok és felkészülési egységei, a speciális terhelési modulok meghatározása

Tervezés, a prioritások felállításának éve

Válogatott ’A’ keretek kijelölése U 23 és ifi versenyzők olimpiai ’B’ kerete

SZAKMAI IRÁNYÍTÁSI TERÜLETEK: Definíciók, meghatározások, modellek és adatgyűjtés-elemzés FEJLESZTÉS – TERVEZÉS – MŰKÖDÉS

Új mérőműszer család/eszköz bevetése, módszertani hátterének felépítése (tesztév, adatbázis-építés, edzésmódszertani standardok kimunkálása)

Harmadik versenyév

Olimpiai kvalifikáció Egy éves részletes felkészülési terv

A kitűzött versenyesélycéloknak megfelelő optimális kvóta megszerzése

Válogatási elvek és kvalifikációs stratégia távra, egységre

Válogatott keretek kijelölése

Következő olimpia

Olimpiai csapat kialakítása Egy éves részletes felkészülési terv

Valamennyi induló egység, a duplázó versenyzők kijelölése Válogatási elvek, távra, egységre

Olimpiai indulók kijelölése

Válogatott keretek kijelölése

Két éves terhelés-élettani edzésterv a fő versenyig BEVEZETÉSEK: Versenyrendszer és a szabályok átalakítása. Edző-továbbképzési rendszer tartalmi fejlesztése és kritériumokra épülő átalakítása. Korosztályos menedzselési stratégiai tervek, versenyzői életút modellek kimunkálásához, szakmódszertani alátámasztásuk. (A belső hozzáférésű online továbbképzési modellek alkalmazása, a képzési tartalmak sporttudományos alátámasztása, edzéstervek, kézikönyvek)

Mérési eredményekből kiinduló, sportági modellek, módszertani standardok a felkészülés szolgálatában Korosztályos terhelés-élettani modellek felállítása és gyakorlati terhelési modulok, eszközhasználati módok

MILÁNÓ VB Olimpiai távon arany: 2 Érmek száma összesen. 7 Pontok száma összesen: 36

MOSZKVA VB Olimpiai távon arany: 2 Érmek száma összesen. 7 Pontok száma összesen: 36

Eredményesség őrzése Szakmai munka erősítése Közösség bővítése (ágazatok - létszámok) Társadalmi kapcsolatok feltérképezése, beágyazódások Szakmai fejlesztések, projektmunka bevezetése

FOLYAMATOS TERVEZÉS és MEGVALÓSÍTÁS

TERVEK PROJEKTALAPÍTÁSHOZ: 1. Biomotor (mérőeszköz) 2. Orvosi (szervezés) 3. Mérés-értékelés (módszer) 4. Adatbázisok (eszköz) 5. „Licence” (rendszer) 6. Klub-modell (szervez) 7. Regisztrációs (kommunikáció) 8. Felkészülés-sablon 9. ETHT programcsomag (módszer) 10. Víztest térkép (eszk) 11. Gyűrűs-könyv (eszköz) 12. EPIR (rendszer) 13. Szabadidős iskolai flotta (eszköz, program, módszer) 14. Társadalmi kapcsolatok (kommunikáció. és szervezet) 15. PM működése (szervezet) 16. Egy éves és ciklusos felkészülés (szakmai tervezés) 17. „Utazó edző” (módszertani és szervezési) 18. Klub-profil alapú gazdálkodási modell (eljárás és módszertan) 19. Szakmai konferencia (tartalom-fejlesztés és szervezés) 20. Női kenu programcsomag (módszertani és szervezési) 21. Edző-továbbképzési tematika és rendszer (tartalom és szerv.)

FOLYAMATOS TERVEZÉS és MEGVALÓSÍTÁS

Oldal: 5 / 40

CÉLIRÁNYOS OLIMPIAI FELKÉSZÜLÉS

Közvetlen olimpiai felkészülés gyakorlati és módszertani támogatása

Iskolai testnevelési programcsomagok bevezetése a vízparti településeken

Rio de Janeiro - Olimpia Olimpiai bajnokság: 2 Érmek száma összesen. 5-6 Pontok száma összesen: 35-37

3 Vezetői összefoglaló* *szakmai megállapítások, a felkészülési folyamat tervezésének és megvalósításának összefoglalása, az egyes elemek bemutatása/meghatározása, főbb események, helyszínek és prioritások, fő célok és az eredmény-vízió áttekintése

A magyar kajak-kenu sport eredményes. Mit kell tennünk az eredményesség megőrzéséért? Kell-e fejlesztenünk egy tradicionálisan sikeres sportágban? A kérdés azért értelmetlen, mert mindig tettünk és teszünk is lépéseket, fejlesztéseket az eredményesség megőrzéséért. Gondolhatunk itt a hajók, lapátok fejlődése miatti, de a versenytávok hierarchiájában végbemenő változásokhoz történő módszertani alkalmazkodásra is, ha a társadalmi változások okozta hatások kompenzálását nem tekintjük a legfontosabbnak. Felfogásunk szerint az is fejlesztésnek számít, ha valaki évről évre, a változó időben, akár ugyanazzal a módszerrel csúcsformába hozza magát, és megint eredményes lesz a következő év legfontosabb versenyén. S amikor ezt másodszorra vagy sokadszorra viszi végbe - azt az azonosságok ellenére is -, csak fejlesztéssel valósíthatja meg. A fejlődés/fejlesztés útja lehet az, ahogy a következő generációk az elődök módszerein indulva, továbbviszik az eredményességet, újra és újra annyit változtatva, amennyit kell, amennyit érdemes, amennyire éppen szükség van. Nem sokkal többet tehát és nem alapvetően mást, annak érdekében, hogy a bevált módon lehessünk eredményesek. Ezzel a szemlélettel azt tesszük világossá, hogy egy eredményes folyamatban való megmaradás végül is - akár azonosítjuk, akár nem -, változásokkal, alkalmazkodásokkal lehetséges és a változáshoz mindig a fejlesztéseket is végig kell vinnünk. Ebből kiindulva soha nem árthat egy folyamatnak, ha górcső alá vesszük és megpróbáljuk megérteni mi miért történt és miért fog várhatóan bekövetkezni. Ezzel pedig a sportágunk egyelőre adósa önmagának. A munkában bízó tehetségek és az edzőzsenik őrzik az eredményességet, de a megismerés, az oktatáson át történő tudásátadás, az adatrögzítés és módszertani feldolgozásuk eddig elmaradt. Elmaradt, miközben olyan mély társadalmi, generációs, gazdasági, technológiai és egyben sporttudományos változások zajlanak, amelyben nincs mód megkérdőjelezni, hogy egyre inkább mélyreható változásokra lehet majd számítani. Az MKKSZ előrelátóan a változás megszervezése mellett döntött. Ez a döntése azzal jár, hogy óvatosan, felelősséggel körbejárjuk sportágunk szakmaiságát, elemezzük az eredményességet biztosító módszertani kultúránkat, megszervezzük a saját képzéseinket. Szervezett keretek között megkíséreljük - a felhalmozott tudásunk birtokában megérteni, és mostantól tudatosabban megvédeni az eredményességünket. Fenntartható módon meg kell felelni a változásnak, kitartóan továbbra is alkalmazkodnunk kell az egyre nyilvánvalóbbá váló új helyzetekhez. Ennek a megfelelési folyamatnak meghatározója - az olimpiai ciklusokban megméretésre kerülő - képesség-fejlesztési munka, a kitűzött versenyeredmények folyamatos elérése. Ebben a munkában csak a tervszerűségnek van helye, csak ez biztosít reális esélyt a fennmaradásra. Alapvetően igaz, hogy a tudást össze kell építeni, s újra és újra át kell tudni adni, illetve annak mindig lesznek éppen aktuális tartalmai és dinamikusan változó módszerei is. Oldal: 6 / 40


Az MKKSZ kiadott stratégiájában nyilatkozik arról a szándékáról, hogy az eredményesség megőrzése érdekében fejlesztésekre van szükség az iskolai sport, diáksport és a rekreáció, de a lakossági sport területén is. Ehhez a változást a szemléletünkben és a gondolkodásunkban kell elérni. Ezzel kapcsolatban került meghatározásra az a szövetségi cél is, miszerint szélesebb körű társadalmi beágyazódást kell elérnünk, illetve ennek megfelelően az eddigi működést áttekintve, olyan átalakításba kell fognunk ahol megoldásokat, programokat találunk:  a kondicionális képességek sportági szempontú értékelése, a mindennapos testnevelés és egész napos iskola kajak-kenu programjainak elkészítése, az utánpótlásbeli létszámfeltételek romlásának megállítása  a klubok átalakulása fejlesztési programok, működési alternatívák befogadására, a „hálózatosodás” keretében a szereplők tevékenysége és együttműködései,  a „vízen-járás”, sportági privilégiumként történő tudatosítása, programok fejlesztése,  környezettudatos értékek felismerése,  az eredményesség megtartása mellett a szabadidős vízisport-ágazatok arányos megjelenése vonatkozásaiban is. Legfontosabb átfogó feladataink: A szövetségi szakmai működés minden területén összefüggéseiben áttekintjük a szakmai fejlesztés és tervezés elemeit, megalkotjuk a sportág problématérképét, a megoldásokhoz megkeressük a fejlesztés lehetséges eszközeit és módszereit. Támogatást nyújtunk a pénzügyi tervek, a megvalósítás forrásigényeinek meghatározásához, valamint a szövetségi költségvetés elkészítéséhez. A teljes fejlesztés átfogó tervezéséhez működésbe hozzuk a „Galaxis 1.0” projektet, mint a fejlesztés „generál-kivitelezési” programját. A szakmai igazgató fő feladatai kapcsán - szoros együttműködésben a versenysport-ágazatot közvetlenül irányító vezetőedzőkkel - összefogja a korosztályos és szakági válogatott keretek teljes felkészülési és az eredményesség területen lévő feladatokat, megtervezi a munkát, irányítja és ösztönzi a területen dolgozókat. A versenysport-felkészítés középpontban van, fő prioritás, ezért ezen a területen kiemelt fejlesztésekre is készülünk:  a mérés és sportszakmai adatbázisok felépítése,  a módszertani tudásbázis felépítése, átadásának technikái,  a felkészülés tervezése formáinál, technikai kivitelezésénél, a szakmai munka támogatásában és sporttudományos alátámasztásával,  a versenyrendszer szakmai szempontú áttekintése és áthangolása területein A fő prioritás mellett hangsúly kerül a további fontos fejlesztendő területekre, illetve a szövetségi rendszerünkbe foglalt vízi tevékenységek ágazatai módszertani csoportokban is megjelennek a tervező munkában: Általános és komplex fejlesztési kérdések lehetnek:   

Versenyzési rendszerek komplex áttekintése és összehangolása Szabadidő komplex megközelítése a társadalmi kapcsolatokon keresztül Iskolai testnevelés átalakulásának kérdései, szervezési megoldásai Oldal: 7 / 40


    

Támogatási elvek és eljárások edzői, versenyzői életpálya elemek áttekintése a szakmai fejlesztésekkel összefüggő marketing és kommunikációs tervek Képzés, továbbképzés tematikus programjai Szakmai fejlődés módszertani támogatása, szakmódszertani kiadványok, tárgyi eszközök fejlesztései, programok, programcsomagok kimunkálása A cselekvési tervek kidolgozása utánpótlásbázis növelésére

Az MKKSZ-ben megjelenő ágazatok lehetséges csoportosítása: VERSENYSPORT ágazat (sport világesemények)

SZABADIDŐSPORT ágazat

szakágak

szakágak

gyorsasági maraton parakenu kajak póló slalom

masters kajak-kenu sárkányhajó kajak póló rafting víziturizmus

1 2 3 4 5

A Szakmai Csoport munkamódszereiben, együttműködésében, a technikai eszközök használatában minőségi megoldásokra törekszik.

4 Versenysport ágazat - Olimpiai ciklus szakmai program 4.1 Prioritások meghatározása A 2014. évben kezdődő versenyévad egy olimpiai felkészülési ciklus 2. évében kezdődő tervezési folyamat első éve. Az egyébként 4 éves folyamatból a Szakmai igazgató és Szakmai Csoportjának most 3 így évre van módja tervet készíteni. Az egyes felkészülési évekre a fő prioritásokat az olimpiai eredményes szereplés elérése határozza meg. első felkészülési év 2013

második felkészülési év 2014 CSAPATÉPÍTÉS

kvalifikációs felkészülési év 2015 OLIMPIAI KVALIFIKÁCIÓ

olimpiai szereplés éve 2016 OLIMPIAI CSAPAT KIALAKÍTÁSA

Külön dokumentumban készül el a részleteiben is kimunkált 2014. évi felkészülési és eredményességi szakmai terv. Az olimpiai ciklusban való előrehaladás során valamennyi versenyévre - a korábbi év módosító történései, és a ciklusra kimunkált terv alapján folyamatosan készülnek el a versenyév részletező felkészülési és eredményességi tervei.

Oldal: 8 / 40


A prioritások meghatározásakor, a fő prioritások mellett az egyes programévekben további prioritások: részletező szakmai célok, terhelési szakaszokra elérendő mérföldkövek és a megvalósításhoz szükséges források is meghatározásra kerülnek.

4.1.1 További prioritások meghatározása 4.1.1.1 2014. Az olimpiai ciklusra vonatkozó stratégiai cél kimunkálása az olimpiai versenyprogram változásainak ismeretében. 4.1.1.2 2015. Az olimpiai csapatra tervezett versenycéloknak megfelelő optimális indulási kvóta megszerzése. Egyéni stratégiák egyeztetése. 4.1.1.3 2016. Az indulók kijelölése a meghatározott verseny-feltételrendszer alapján, amelyben különös figyelem jut a duplázások lehetőségére, a duplázók személyének kijelölésére.

4.2 A Szakmai Csoport (vö.: menedzsment) tevékenysége és az állandó produktumok A szakmai menedzsment első, új szervezeti keretben telő éve a 2014. A struktúra és az abban megvalósuló tartalmi munka ebben az évben kerül kimunkálásra és begyakorlásra. A következő években ezek eredményei már beépülnek a folyamatokba a különböző megoldások formájában. Ennek egyik első eleme: a négy éves olimpiai ciklusra méretezett felkészülési és eredményességi tervezési folyamat állandó tartalmának és egységesített formájának kialakítása. A tervezési-megvalósítási folyamatban jellemzővé válik az együttműködés a szakmai ágazatok felelősei és a projektekben dolgozó munkatársak között. Ennek megfelelően a Szakmai Csoport tagjai csoportmunkával, de az egyéni munkáik összeadásával is oldanak meg feladatokat. A fejlesztési projekteknél, a határidős állandó feladatoknál, mindig a célnak megfelelő arányban és módszertani megkötöttség (EPIR) mellett alakítják ki az ésszerű arányokat. A Szakmai igazgató és Szakmai Csoport által létrehozásra kerülő produktumok:       

olimpiai ciklus felkészítési és eredményességi terve (a fő terhelés-élettani ciklusok kijelölése, a felkészülés meghatározott időegységeinek tervezése, a speciális terhelési modulok elhelyezése) az aktuális versenyév részletes felkészülési és eredményességi terve valamennyi ágazat és szakág beszámolói és értékelések készítése az elfogadott tervek frissítése, módosításai válogatási elvek az olimpiai ciklusban következő felkészülési szakasz szakmai kötöttségei és eredményességi stratégiája szerint válogatott keretek kijelölése, elfogadtatása az ágazati sport tevékenységekkel összefüggő szakmai fejlesztési projektek beépítése a működési folyamatba Oldal: 9 / 40




a működési terület egyéb/további projektjei (működési, tervezési, szervezési, szakmaimódszertani és fejlesztési, stb.)

4.3 Alkalmazott módszerek A Szakmai igazgató és a korosztályos szövetségi edző határozza meg a felkészülési folyamat módszertani állomásait. Az állomásokra elérendő módszertani fejlesztés tartalmai és eredménye szoros összefüggésben van az olimpiai ciklusra meghatározott prioritásokkal. A módszertani fejlesztés meghatározó elemei: a sportági szakterminológia rögzítése, a definíciók megalkotása és a meghatározások társadalmasítása. Ide tartozóan fontos még: az egyes profilok és modellek, eljárási megoldások kimunkálása, elterjesztése, valamint a jó gyakorlatok bevezetése is. A módszertani terület különös jellemzője pedig az, hogy a fejlesztés, a tervezés és a működés elemei komplex módon jelennek meg a sportszakmai fejlesztő munkában. Módszertani fejlesztések témakörei:         

versenyrendszer szakmai komplexitásának biztosítása, terhelés-élettani ciklusai/zónái versenyszabályok változásainak frissítései, szakmai következményei mérési eszközözök bevetése és az értékelési módszerek kidolgozása, a mérési protokollok felállítása, rendszeres és dokumentált alkalmazása sportági fejlesztés keretében: a kajakos-kenus „biomotor” megismerése, módszertani modellek felállítása és igazolása, korosztályos terhelés-élettani modellek megalkotása, a terhelési zónák sportági specifikumainak megállapításai a sportági tudásvagyon összeállítása, szakmódszertani adatbázisok kialakítása és feltöltése, a hozzáférhetőségek meghatározása és lehetővé tétele belső edzőképzés és továbbképzés tematizálása, éves szervezése, egyes kritériumainak maghatározása a kenus szakág helyzetének értékelése, negatív tendenciák megállítása, új módszertani megoldások és eszközök kimunkálása női kenu fejlesztési programcsomag elkészítése, alkalmazásainak, módszertani összetevőinek rendezése szakmai anyagok, segédanyagok és fejlesztő eszközök fejlesztése, rendszerezése, alkalmazásaik kiterjesztése

4.4 Mérési és értékelési program Kiemelt, sportszakmai jelentőségű (működési, fejlesztési és tervezési összetettségű) módszertani projekt: egy sportági mérés-értékelési program tervezése és szervezése. Tény, hogy dinamikusan fejlődik a mérőműszerek piaca és a speciálisan sportági fejlesztések is folyamatosan előtérbe kerülnek. Az MKKSZ Szakmai Csoportja kettős cél megvalósításában érdekelt. Egyszerre kell megvalósítani/támogatni a mérő-eszköz fejlesztését és az eszköz által támogatott Oldal: 10 / 40


edzésmódszertani sportági fejlesztést. A program sikere érdekében rövidesen el kell indítani a kiválasztott eszköz használatát biztosító projektet, úgy is, mint a szakmai fejlesztéshez szükséges háttéradatokat szolgáltató folyamat első és meghatározó lépését. A mérési-értékelési eszközök és módszerek a sportági eredményesség fenntartását és közvetlenül az olimpiai ciklus fő versenyeire történő felkészülést, közvetetten pedig az utánpótlás-nevelés szakmaiságát szolgálják. Hosszú távon pedig - a sportági képességfejlesztési célok támogatásával - a sportszakmai anyagok tudományos alátámasztásához járulhatnak majd hozzá. A mérés-értékelés programba beágyazódik az orvosi hátteret biztosító megbízási rendszer. A megbízások és megállapodások kettős célt szolgálnak:  a mindennapi felkészülés során a válogatott keret tagjai számára gondoskodnak az általános orvosi felügyeletről  szakmai támogatást adnak az elvégzett sportági mérések feldolgozásában, a mérési terv és protokoll rendszerének kialakításában, az adatok elemzésével részt vesznek a teljes mérési folyamatban, ezzel közvetve segítik az edzők munkáját a versenyzők felkészítésében A mérési-értékelési program elemei:          

mérőeszköz konstrukció és rendszer kiválasztása mérésben részt vevő csoportok és szakmai műhelyek kiválasztása az eszköz beszerzését lehetővé tevő források biztosítása a mérési protokoll szakmai egyeztetése, meghatározása, paraméterezése a mérési eredmények folyamatos és egzakt sporttudományos kiértékelése sportági edzésmódszertani modellek, eljárások, edzési modulok megalkotása ellenőrző tesztrendszerek alkalmazása és mérések elvégzése a módszertani eszközök bevetése, gyakorlati alkalmazása követő mérések végzése és dokumentálása alkalmazások, edzőképzési tananyagok, modulok

4.4.1 Eseményterv a sportágspecifikus mérések rendszerének kialakítására 4.4.1.1 I. év Információgyűjtés korszerű mérési technológiákról, mérési program megtervezése:  Jelenlegi eszköz-készlet felmérése  Egyeztetés szakemberekkel, sportági vezetőkkel, edzőkkel, versenyzőkkel  A felkészülés szakaszaira tervezett mérések összegyűjtése  Edzők felé pozitív kommunikáció és ösztönzés a technológia használatára Technológiák tesztelése:  Eszközök két-oldalú tesztelése: versenyző szempontjából történő használhatóság szerint, valamint az eszköz számítástechnikai és adatfeldolgozási értékelhetőségének megállapítása Oldal: 11 / 40




Ideális mérési csomag kialakítása a teljes felkészülési időszakra: téli edzések, vízi edzések, prioritások megállapítása

Mérési csomag kiválasztása és beszerzése, program véglegesítése:  A tesztelések és a Szakmai Csoport által jóváhagyott komplex mérési „csomag” összeállítása és beszerzése.  A kialakított mérési program véglegesítése (időpontok, helyszínek, technológiák). Program működtetése:  Mérések végrehajtása és adatok rögzítése  Adatfeldolgozás  Fejlesztés, hibák javítása Értékelés és visszacsatolás  Mérési eredmények kiértékelése, összehasonlítása  Eredmények értékelése a Szakmai Csoport által  Visszacsatolás az edzők és a versenyzők felé, közös értékelés  Edzők edukációjának segítése, ösztönzése a technológiák használatára  Időszakos és teljes szezont átfogó értékelések készítése  Mérési technológia folyamatos fejlesztése 4.4.1.2 II. év  Első évben szerzett tapasztalatok értékelése (hatékonyság, használhatóság, hibák)  Eszköz fejlesztése, tökéletesítése  Mérési programba bevont versenyzők létszámának növelése  Mérési protokoll bővítése, kiegészítő eszközök, új mérések  Első évben szerzett tapasztalatok publikálása  Adatbázis fejlesztése, bővítése 4.4.1.3 III. év  Eszközök folyamatos fejlesztése, karbantartása  Mérési eredmények felhasználása a felkészülési program elkészítése  Edzéselméleti publikációk  Versenyzői adatbázis folyamatos bővítése  Edzők felhasználói szintű kiképzése

Oldal: 12 / 40


4.5 Sportágszakmai fejlesztések, megalapításra kerülő PROJEKT tervek A sportszakmai fejlesztéseket a Szakmai igazgató és Szakmai Csoportja viszi végig. A projektek létrehozásában és megvalósításában az MKKSZ működésében meghonosítandó új munkavégzési technikák válnak irányadóvá. A projektek tekintetében megalkotásra és alkalmazásra kerül az Egységes Projektirányítási Rendszer, az EPIR. Az EPIR bevezetését a Szakmai Csoport valósítja meg, elsősorban saját gyakorlatában.

4.5.1 Projekttervek prioritás nélküli felsorolása: A kajak-kenu „biomotor” mérőeszköz bevezetése a sportágban Orvosi háttér tervezése, szervezése és megbízási rendszere Mérés-értékelési protokoll felállítása, és alkalmazása, mérési adatok kitermelése Adatbázisok meghatározásai, eszközrendszere, alkalmazásai, kimutatásai és hozzáférési jogosultságainak megállapítása 5. Támogatási és edzői regisztrációs/licence rendszer kimunkálása, bevezetése 6. Kommunikációs hálózat, és a hálózat dimenzióinak kialakítása 7. Klub-modell és működési, gazdálkodási rendszerek létrehozása, társadalmasítása 8. Felkészülési, terhelés-élettani módszertani eszközök, sablonok fejlesztése 9. Edzéselvű testnevelési programcsomagok, módszertani ajánlások iskolai testnevelés keretében a kajak-kenu sportág mozgástartalmainak, speciális és általános kondicionális megalapozásának eléréséhez 10. Szabadidős iskolai vízisport-eszközök, „flották” kialakítása 11. Helyi és regionális társadalmi és civilsport-kapcsolatok kialakítása 12. „UTAZÓ EDZŐ” rendszer és módszertani program létrehozása, a résztvevők felkészítése 13. Önfenntartó klubmodellek kimunkálása, a helyi térben működőképes sport-profilok kidolgozása és összehangolása 14. Szakmai konferencia tartalmi modell és továbbképzési forma kimunkálása 15. Női kenu képesség-fejlesztési módszertan és terhelési modulok létrehozása 16. Tematikus szakmai anyagok, tudástár, sportfelkészítési programok, terhelési egységek és képesség-fejlesztési modulok létrehozása 1. 2. 3. 4.

Oldal: 13 / 40


5 Olimpiai ciklus gyorsasági felkészülési, versenyeztetési és eredményességi terve 5.1 Olimpiai felkészülésben résztvevők köre 5.1.1 A 2013-2014. évi felnőtt válogatott keret (az olimpiai felkészülésben résztvevők körét az adott évre vonatkozó éves felkészülési program tartalmazza) A riói olimpiász második évében a felnőtt válogatott keret kialakítása a felnőtt világversenyek, valamint a hazai országos bajnokság alapján történt. A keret létszáma meghaladja a világbajnokságon induló sportolók létszámát, de semmi esetre sem lehet cél három évvel az olimpia előtt szűkíteni a válogatott kereteket, sőt az U23-as keret is reményeink szerint meghatározójává válik majd a 2016-os olimpiai játékoknak.

5.1.2 A 2013-2014. évi U23-as válogatott keret (az olimpiai felkészülésben résztvevők körét az adott évre vonatkozó éves felkészülési program tartalmazza) A XXXI. Nyári Olimpiai Játékokra való felkészülés szempontjából meghatározó jelentőséggel bír a 23 évnél fiatalabbak „olimpiai B keretként” történő kezelése, hiszen koruk, ifjúsági eredményeik alapján 2016-ra már közülük is többen aspirálhatnak csapatba kerülésre. Szövetségünk épp ezért kezeli megkülönböztetett figyelemmel ezt az ifiből kiöregedő, de még nem teljes értékű felnőtt korcsoportot.

5.2 Az olimpiai felkészülést irányító és a felkészülésben résztvevő szakemberek 5.2.1 A felkészülésért felelős választott tisztségviselők Dr. Baráth Etele Kadler Gusztáv Schmidt Gábor

elnök általános alelnök szakmai alelnök, a szakmai bizottság elnöke

5.2.2 A felkészülés hátterének biztosításáért felelős szakember Dr. Ábrahám Attila

főtitkár

5.2.3 A felkészülés szakmai előkészítéséért és irányításáért felelős szakemberek Csabai Edvin Storcz Botond Hüttner Csaba

szakmai igazgató szövetségi vezetőedző – felnőtt válogatott keret szövetségi vezetőedző – utánpótlás válogatott keret Oldal: 14 / 40


Weisz Róbert

szövetségi vezetőedző – para és maraton válogatott keret

5.2.4 A felkészítésben részt vevő edzők A válogatott kerettagok felkészítésével megbízott egyesületi edzők a válogatott kereteknél vannak feltüntetve.

5.2.5 Egészségügyi háttér Vezető keretorvos: Dr. Komka Zsolt Keretorvos: Dr. Toman József Pszichológus: Dr. Fischer Miklós Dietetikus: Arató Györgyi Masszőr: Klenyán Tamás, Molnár Tamás

5.2.6 Egészségügyi intézményi háttér OSEI Kútvölgyi Klinika

Oldal: 15 / 40


5.3 Az olimpiai felkészülés 5.3.1 A Rio de Janeiró-i olimpia tervezett eredményességi célkitűzései A 2016-os riói olimpiáig tartó olimpiai ciklus második évében a szakágak eredmény célkitűzéseit a világbajnokságok olimpiai számai szerint lehet kijelölni. Férfi kajak 2013 2014 2015 2016

Helyszín Duisburg Moszkva Milánó Rio de Janeiro

Verseny Vb Vb Vb Olimpia

Arany − − − −

Érem 2 2 2 2

Pont 8 9 8 8

Női kajak 2013 2014 2015 2016



Arany 2 1 1 2

Érem 3 3 3 3

Pont 21 17 13 20

Kenu 2013 2014 2015 2016



Arany 2 1 1 −

Érem 2 2 2 1

Pont 14 10 8 7

Összesen 2013 2014 2015 2016



Arany 4 2 2 2

Érem 7 7 7 5-6

Pont 46 36 29 35-37

5.3.2 A sportág kvalifikációs stratégiája A 2016-os riói olimpiára történő pontos kvalifikációs rendszer még nem ismert, de valószínűsíthető, hogy sokban nem tér majd el az elmúlt londoni olimpiára kvalifikáló rendszertől. E szerint két versenyen lehet megszerezni az indulási jogot. Az első kvalifikációs verseny a 2015-ös világbajnokság, a második pedig a 2016-os Európai Kvalifikációs Verseny lesz.

Oldal: 16 / 40


A londoni olimpiára történő kvalifikáció tanulságait mindenképp érdemes szem előtt tartani. A 2015-ben történő kvalifikáció szerzés lényegesen könnyebb, mint az olimpia évében a második kvalifikációs versenyen, ezért 2015-ben – akár az eredményesség rovására is – a maximális kvalifikáció elérésére kell majd törekedni. A 2014-es világbajnokság eredményeit figyelembe véve a 2015. évi felkészülési programban részletesen tárgyalni és elemezni kell a maximális kvalifikációra való törekvés elvét és ennek kell alárendelni az induló egységek kijelölését. (Ez igaz volt a 2011-es kvalifikációs világbajnokságra is). A sportági kvalifikáció az elmúlt olimpiákhoz hasonlóan az előző évi világbajnokságon (Milánó) elért eredmények alapján történik. Fontos figyelembe venni - a maximálisan kvalifikálható létszám miatt – az esetleges duplázások alkalmával felmerülő egyes kvalifikációk egymás melletti megszerzéséből adódó kioltását, ezért a londoni kvalifikációs világbajnoksághoz hasonlóan az egyes versenyszámokban különböző személyt indítani. A kvalifikálható maximális létszám 18 fő (női kajak 6 , férfi kenu 4, férfi kajak 8 fő), az elmúlt három olimpián Londonban 13 (14 kvótát szereztünk), Pekingben 17, Athénban 16 versenyző állt rajthoz. Természetesen alapvető cél a minél magasabb számú kvalifikáció megszerzése a milánói kvalifikációs világbajnokságon, illetve az azt követő évben megrendezésre kerülő második kvalifikációs versenyen. (Amennyiben van rá mód, a második kvalifikációs versenyt is célszerű lenne 2015 őszén megrendezni az európai szövetségnek.) A kvalifikációs stratégia konkrét szakágankénti meghatározásánál az alábbi elveket kell követni. Férfi kajak szakág  

  

cél a minimum 7 olimpiai kvóta megszerzése (maximális kvótaszám 8 db) a szakági eredményességet várhatóan a jövőben is az 1000 méteres versenyszámok fogják meghatározni, így ezek a versenyszámok élveznek prioritást (200 méteren egyelőre gyengébb eredményekkel rendelkezünk és sokkal kevésbé kiszámítható az eredmény az év közbeni versenyek alapján) az ezer méter páros és a négyes versenyszám között ne legyen átfedés (így minimálisan 6 kvótára lesz szükségünk) az ezer egyesben induló versenyző benne lehet az ezer négyesben 200 méteren a megszerzett kvóták és az előző évi világbajnoki eredmények alapján lehet meghatározni a 2016. évi felkészülési programot

Női kajak szakág   

cél a maximális kvótaszám (6 db) elérése az olimpiai időrend függvényében kell a prioritásokat meghatározni, amely alapján látszik, hogy mely számok esetén lehet átfedés az ötszáz és a kétszáz méteres versenyszámok között lehet átfedés

Férfi kenu szakág  

cél minimálisan a 3 kvóta megszerzése (maximális kvótaszám 4 db) lehetőség szerint az ezer méteren induló versenyzők ne duplázzanak Oldal: 17 / 40




az ezer és a kétszáz méteres versenyszámok között nincs értelme az átfedésnek, az ezer méteres versenyszámok egyértelműen előnyt élveznek a felkészülés meghatározásánál

5.3.3 A XXXI. Nyári Olimpiai Játékokon az egyes versenyszámokban érintettek köre (A, B, C egységek) A három éves olimpiai felkészülés során már most célszerű távonként/versenyszámonként megjelölni azon versenyzők körét, akik három év múlva esélyesek lehetnek a Rio de Janeiró-i olimpián való részvételre. Konkrét egységeket három évvel az olimpia előtt nehéz még megjelölni, de az adott versenyszámban érintettek körét mindenképp érdemes rögzíteni. Az olimpiai felkészülés során az olimpián induló egységek („A” egység) „B” és „C” alternatíváinak a megjelölése is fontos szempont az éves versenyeztetés kialakítása miatt. Az „A, B, és C” egységek megjelölése az elmúlt évek eredményei alapján történt. A válogatott keretek működésénél, valamint a válogatási rendszernek lehetőséget kell biztosítani minél nagyobb létszámú versenyzői körnek ahhoz, hogy részt vegyen a nemzetközi versenyeken és 2016-ra kellő nemzetközi rutinnal rendelkezzenek a fiatalabb versenyzők is. A felkészülési évek során kialakult új egységek, eredmények természetesen aktualizálják az alább leírtakat. Férfi kajak szakág

K-1 1000m Dombvári Bence Pauman Dániel Bozsik Gábor

K-2 1000m Dombi Rudolf, Kökény Roland Tóth Dávid, Kulifai Tamás Hufnágel Tibor, Ceiner Benjámin Kammerer Zoltán, Kucsera Gábor

K-4 1000m Kammerer Zoltán, Tóth Dávid, Kulifai Tamás, Pauman Dániel, Kucsera Gábor, Szalai Tamás, Bozsik Gábor, Császár Gergely, Dombovári Bence, Dombi Rudolf, Kökény Roland, Hufnágel Tibor, Ceiner Benjamin, Gere Bálint Az ezer méterre készülő versenyzők az adott évi felkészülés, eredmények szerint versenyszámonként változhatnak és más ezer méteres számban is megjelenhetnek induló egységként. Férfi kajak szakág menedzselt fiatal versenyzői 1000m Noé Zsombor, Vass András, Janza Richárd, Gacsal Ákos, Ilyés Róbert, Császár Gergely, Fekete Martin, Ceiner Bálint

K-1 200m Tótka Sándor Dudás Miklós Hérics Dávid Oldal: 18 / 40


K-2 200m Molnár Péter-Bán Kristóf Horváth Bence-Szomolányi Máté Tótka Sándor-Hérics Dávid Férfi kajak szakág menedzselt fiatal versenyzői 200m Birkás Balázs, Nádas Bence, Csizmadia Kolos, Nagy Vendel Női kajak szakág

K-1 500m Kozák Danuta Fazekas Krisztina Kárász Anna

K-2 500m Szabó Gabriella, Fazekas Krisztina Kárász Anna, Vad Ninetta Kovács Katalin, Douchev-Janics Natasa, Kozák Danuta

K-4 500m Kozák Danuta, Fazekas Krisztina, Kárász Anna, Szabó Gabriella, Kárász Anna, Vad Ninetta, Douchev-Janics Natasa, Kovács Katalin, Medveczky Erika

K-1 200m Douchev-Janic Natasa Vad Ninetta Tóth Dzsenifer Női kajak szakág menedzselt fiatal versenyzői Takács Tamara, Czéllai-Vörös Zsófia, Szabó Ágnes, Piller Szabina Férfi kenu szakág

C-1 1000m Vajda Attila Vasbányai Henrik Varga Dávid

C-2 1000m Vasbányai Henrik, Mike Róbert, Bodonyi András, Viola Viktor, Szabó Gábor, Forgó Christopher, Kiss Tamás, Korisánszky Dávid

Oldal: 19 / 40


Férfi kenu szakág menedzselt fiatal versenyzői 1000m Korisánszky Dávid, Vass András, Khaut Kristóf, Hajdu Jonatán

C-1 200m Lantos Ádám Nagy Péter Foltán László Férfi kenu szakág menedzselt fiatal versenyzői 200m Hajdu Jonatán, Horváth Máté

5.3.4 Az olimpiai felkészülés szakaszai és kiemelt feladatai éves bontásban A három éves olimpiai felkészülés egyik fő feladata, hogy minél nagyobb létszámban versenyeztessük a potenciális versenyzőket, hiszen két-három évvel az olimpia előtt még bőven van lehetőség új csapathajós egységek kipróbálására, versenytáv specifikus tesztekre. A csapathajók kialakításánál külön figyelmet kell szentelni annak, hogy esetleges betegség, sérülés estén is legyen olyan 2. vagy akár 3. egység, amely helyettesíteni tudja az első számú együttest. Ezért is nagyon fontos az utánpótláskorúak felnőtté válásakor együtt tartani egy-egy korosztályt, hogy már 18-20 éves korban kialakulhassanak rivális egységek. A világkupa versenyek és az U23-as Európa és világbajnokságok mind, mind ennek a célnak a legfontosabb eszközei lesznek a következő időszakban. Az anyagban külön fejezetként nem szerepel a női kenu, mint olimpiai szakág, de nagyon fontos, hogy azt már most annak vegyük, mivel valószínűsíthető, hogy a 2020-as tokiói olimpia programjában már helyet kapnak a női kenus versenyszámok. Ebből kiindulva az éves felkészülési programok tervezésénél is olimpiai szakágként szükséges foglalkozni a női kenuval. A célunk ezzel az, hogy a korai menedzselésből 2020-ra előnyt szerezhessünk. Egyelőre a szakági létszám még alacsony, de a sportág kezdeti (2009, Dartmouth bemutatószám, 2011 Poznan vb szám) bevezetéséhez képest színvonalában jelentőset lépett előre (mind a versenyzői létszám, mind pedig a nemzetközi eredményesség terén).

5.3.4.1 2014 A 2014-es év egyik fő feladata a minél szélesebb versenyzői kör fenntartása. Ezt a világkupákon való részvétellel, az U23-as nemzetközi versenyeken (Európa-bajnokság, világbajnokság) való indulással lehet elősegíteni. A világkupákon két egység indulása esetén van lehetőség újonnan összeállt, vagy az utánpótláskorból éppen „kiöregedő” versenyzők, egységek, kipróbálására, tesztelésére. Ezeken a versenyeken való részvétel a fiatalabb versenyzőknek segít a nemzetközi rutin mielőbbi megszerzésében. Évek óta visszatérő kérdés a teljesítmény-élettani mérések napi szinten történő beépítése a felkészülésbe. Jelenleg még kialakulóban van ez a rendszer, de a cél mindenképpen az, hogy olyan teljesítmény diagnosztika legyen a válogatottak segítségére, amely napi szinten alkalmas a versenyzők monitorozására. Oldal: 20 / 40


A teljesítmény-élettani mérésekkel szinkronban kell működtetni a sportág specifikus méréseket is, amelyek a hajóra/lapátra adott erőből, annak mozgásából számítják ki a teljesítmény mutatókat és adnak visszajelzést edző és versenyző számára.

5.3.4.2 2015 Ahogy már az előzőekben is megjelent: az év fő célja a maximális számú kvóta megszerzése, hogy lehetőség szerint 2016-ban már ne kelljen - a pótkvalifikációra való készülés miatt felborítani az olimpiára felkészülés ritmusát. A kvalifikációs világbajnokságon induló egységek mellett fontos további egységek nemzetközi versenyeztetése is hogy lehetőség szerint minél több, az olimpiai indulás szempontjából esélyes versenyzőnk kapjon nemzetközi versenyzési lehetőséget. Erre az évre nagy vonalakban már ki kell alakulnia annak a versenyzői körnek és egységeknek, amelyek esélyesek lehetnek az olimpiára kitűzött célok elérésére – ahogy a korábbiakban kifejtésre került –, ha a kvalifikáció úgy kívánja, a pillanatnyi eredménycélokat alá kell rendelni a kvalifikációnak. 5.3.4.3 2016 Az olimpiai felkészülést már 2015 év őszén meg kell kezdeni, amelyet a téli alapozást követően meleg égövi edzőtábor követ a tavasz folyamán. Remélhetőleg az olimpiai pótkvalifikációs verseny nem befolyásolja a felkészülés normál menetét, ami miatt indokolt lenne a kora tavaszi kezdés és az indokolatlanul korai formába hozás. Az olimpiai helyszín 2013 októberi megtekintése után az látszik, hogy az olimpiát megelőzően és közvetlen a Játékok kezdete előtt sem érdemes akklimatizációs táborba menni, mivel a verseny helyszínéhez közel nincs olyan edzéshelyszín, ami az olimpia előtti biztos felkészülést szolgálná. Ebben az évben az ésszerűség határain belül a válogatási időszak korai lezárása lesz a cél, így elegendő idő marad a kialakult olimpiai csapat számára a nyugodt felkészülésre, a csapathajók összeállítására. Az elmúlt olimpiák gyakorlatát figyelembe véve, már most időszerű, hogy a MOB-bal együttműködve megteremtsük a lehetőséget arra, hogy a magyar kajak-kenu csapat tagjai ne az olimpiai faluban, hanem a pálya közvetlen közelében kerüljenek elszállásolásra a verseny idejére.

5.3.5 A válogatás általános elvei

Oldal: 21 / 40


Kiemelten fontos az utóbbi évek tanúsága okán, hogy csak az kerülhessen a válogatott keretbe, aki az adott évre jóváhagyott Felkészülési programot magára nézve következetesen betartja. A válogatási rendszer alapelemei az alábbi pontokban foglalhatók össze    

Alapvető cél a 2016-os Rio de Janeiró-i olimpián való sikeres szereplés, amit a londoni eredmények megtartása jelentene. A hároméves olimpiai ciklusra kialakított válogatási rendszernek ezt a fő célt kell szolgálnia. Minden évben a világbajnokság tekintendő fő versenynek, a Világkupa-viadalok és az Európa-bajnokság a kísérletezést, illetve a fiatal versenyzők nemzetközi felnőtt mezőnyben való rutinszerzését szolgálják. A válogatási rendszernek az olimpiai számokra kell fókuszálnia A csapathajók összeállítása az egyes és páros eredmények, illetve technikai alkalmasság alapján jelölendő ki, minden esetben a nemzeti érdek maximális szem előtt tartása mellett

5.3.5.1 Az OLIMPIAI CIKLUS fő nemzetközi versenyei ssz. 1. 2. 3.

dátum

verseny felnőtt VB felnőtt VB olimpia

Oldal: 22 / 40

helyszín Moszkva Milánó Rio de Janeiro


6 Az utánpótlás korcsoportok összevont felkészülési, versenyeztetési és eredményességi terve az olimpiai ciklusban Az utánpótlás korosztályok az elmúlt években az eredmények tekintetében kiemelkedő helyzetbe kerültek. A jövőben is fontos elvárás – a kajak-kenu sportág eredményességének fenntartásához -, hogy minél szélesebb körű és magas színvonalú utánpótlást tudjunk biztosítani a sportág számára. Legnagyobb létszámú a kölyök korosztályunk. A célunk az, hogy minél több tehetséges versenyző maradjon meg, jusson el a további korosztályokba. Ebben a munkában elsődleges célunk a sportág megszerettetése, illetve a gyerekek versenyzői csapattá kovácsolása, építve arra, hogy ebben az időszakban túlnyomó többségük azért jár sportolni, mert ott jó közösségre talált, illetve megkedvelte az edzőjét, és nem utolsó sorban szereti is azt, amit csinál. Ebben a korosztályban legfontosabb - a játékosság megtartása mellett - a helyes technika elsajátítatása, illetve az un. „technikai minimum” elérése, amiből a következő korosztályokban a versenyzők tovább tudnak majd építkezni. Ebben az időszakban meghatározóan fejleszthető élettani összetevő a keringés, amely a kondicionális képességek állóképességi oldalát biztosítja. Ezen a fejlesztési területen a sportág klasszikus módszertani eszköze, a „hosszúevezések” gyakorlata, amely ebben a korban kikerülhetetlen. Az itt szerzett élmények, egy-egy túrázás, a hosszúevezés játékos elemekkel való összekötése, a csapatversenyek egy életre a vízhez, a versenyzői közösségekhez köthetik a fiatal versenyzőket. A sokoldalú mozgásos képzés is fontos, mivel technikai sportágról van szó. Sokat segíthet más sportágak mozgásanyaga, beszéljünk technikai vagy állóképességi sportágról. Gondolok itt mind a négy úszásnem elsajátítására, illetve a technikai készség fejlesztése érdekében akár a labdarúgásra, aminek nagy szerepe lehet még a csapatépítés szempontjából is. Nagyon jó és bevált edzésmódszer a síelés, illetve a sífutás gyakorlása is, mivel előbbi a technikai képességek fejlesztésében, míg utóbbi a keringésre, így az alapállóképességre van kiváló fejlesztő hatással. Már ebben a korban hangsúlyozni kell a bemelegítés és a nyújtás, lazítás fontosságát, mert az itt szerzett lazaság, illetve a tudatos bemelegítés készségét a továbbiakban tudják igazán kamatoztatni a versenyzők. Már ebben a korosztályban elengedhetetlen a másik hajón történő vizezés elsajátítása, mert ezt minden, további korosztályban ki tudják majd használni az edzéseken és az 5000 m-es versenyeken. Az erőfejlesztés ebben a korban kizárólag saját testsúllyal, illetve a gimnasztika eszközeivel történhet. A 2009-ben olimpiai programba felvett 200 m-ek miatt még inkább előtérbe helyeződik a helyes technika elsajátítása. A nemzetközi szövetség (ICF) döntése, hogy az ifjúsági és az U23-as korosztályokban is előtérbe kerülnek a sprintszámok. Így felértékelődnek a gyermek, illetve a kölyök korosztályokban eddig is megrendezett váltó számok, mert akár már a fiatalok körében is kiválaszthatódnak az alapjában vett gyorskezű gyerekek, és sikerélményhez juthatnak. Ennek ellenére nem javasolt még ezekben a korosztályoknál a túlzott specializálódás, mert mindenképpen szükség van a szélesebb sportági alapokra. Az pedig régi megfigyelés, hogy a gyorsasági versenyzők „munkastílusukban”, a terhelésre történő Oldal: 23 / 40


reagálásaikban már korán, versenytávra történő kiválasztásukhoz egyértelmű visszajelzéseket adnak az edzőik számára. Át kell gondolni a hazai versenyrendszerben az utánpótlás korosztály versenyszámait és az aktualitásoknak megfelelően szükséges apróbb finomításokat kezdeményezni. Minden fórumon felmerül a kenus sport fejlesztése a női kenu térhódítása kapcsán, tehát a kenusok tömegbázisának növelését elsődleges célként kell kezelnünk. Akár új, csapathajós versenyek versenyrendszerbe integrálásával. Meg kell tartani az utánpótlás korosztály széles bázisát. Hosszútávon figyelembe kell venni a jelenlegi korosztály megváltozott életstílusát, általános fizikai alapképzettségüket és alkalmazkodni kell az új oktatási rendszerhez is. Fontos, hogy egy olyan alaputánpótlás képzést kell kidolgozni, amely központilag egységesített és megfelel az adott korosztály számára. Az országos versenyrendszer mellet nagyobb hangsúlyt kell fektetni a régiós programokra (versenyek, edzőtáborok, túrák, felmérések). Ezzel regionális szinten elérhető a sportág szélesebb körben való elterjedése. Nő az egyesületek szerepvállalása, változhat a programok költséghatékonysága. A legfontosabb cél az év fő versenyein minél nagyobb létszámban álljanak rajthoz kölyökversenyzőink és mindenki találja meg a saját sikerélményét, további motivációt szerezve ezzel magának. Lehetőség szerint ne várjunk el a képességeikhez képest nagyobb teljesítményt, csak élvezzék a versenyzést és érezzék a továbblépés lehetőségét. Az edzőtáborokban, illetve a régiós edzéseken, a többnapos összejöveteleken már ennek a korosztálynak is be kell iktatni a sportélettani méréseket, közöttük az antropometriai (várható testmagasság, testalkat) és speciális képességek felszínre hozását segítő felmérésekre. Ezek kielemzése és dokumentálása is jelentős, mert már itt megállapítható, milyen irányba induljunk a felkészítés további állomásain, illetve a későbbiekben tapasztalatainkat is ezekre az eredményekre alapozzuk. Összegzésként a legfontosabb cél ebben a korcsoportban, a játékosság megtartásával a technikai képzés, illetve az állóképesség fejlesztése úgy, hogy a versenyzők hosszútávon megszeressék a kajakozást, kenuzást. Tehát nem az eredmény, a versenyen elért eredmény a cél, hanem a hosszú távú eredményesség. A serdülő kor az, ahol a legnagyobb különbségek alakulhatnak ki a biológiai érés és az akceleráció miatt. Ezt a problémát mindenképpen kezelni kell, mert értékes, tehetséges, jó mozgású versenyzőket veszíthetünk el a pillanatnyi sikertelenségük miatt. Minden szakágban kiemelten fontos a technika tudatosítása, illetve hogy az a változó testméretekhez, a hirtelen megnyúláshoz képest a helyes irányba módosuljon. Ez az a kor, amikor a versenyzők nagy mennyiségű munkát képesek elvégezni, de mindenképpen oda kell figyelni arra, nehogy túlterheljük őket. Itt már el lehet kezdeni az állóképesség különböző speciális formáinak fejlesztését, az erő és a gyorsasági edzéseknél belépnek az edzésfolyamatba a kissúlyos edzések is. Itt természetesen megfelelő arányban továbbra is meg kell tartani a saját testsúlyos edzéseket is. Mivel az edzésekbe már beiktatjuk a súlyzókat, különösen fontos a nyújtás, lazítás, stretching elsajátítása és alkalmazása a megfelelő izomzat kialakításához. Oldal: 24 / 40


Ebben a korosztályban már nemzetközi verseny van (ORV), ezért el kell kezdeni a pályaevezéseket, a hosszabb távokat (1000 m) preferálva. A versenyeket még mindig csak felmérő jelleggel kell értékelni, mert a testi fejlődésből fakadóan hatalmas teljesítménykülönbségek alakulhatnak ki. Itt meg kell értetnünk a tehetséges versenyzőkkel, hogy a helyes technika és a tudatos munka meghozza a gyümölcsét. A korcsoportban szükséges csapathajós evezések elkezdésénél előtérbe kerül a helyes technika, az egymáshoz való alkalmazkodás szükségszerűsége, valamint a vizezés taktikai tudatosítása és teljes technika elsajátítása. A versenyzőket el kell kezdeni tudatosan készíteni a versenyekre a játékosság megtartásával, mert a következő korosztályban már elengedhetetlenül szükségük lesz rá. Azonban nem szabad túlzott eredménycélokat kitűzni eléjük, mert csak pályafutásuk elején járnak és nem szabad elkedvetleníteni őket. Kiemelten fontos - akár a terhelések módosítása árán is - a helyes technika elsajátíttatása. (Ez, ha lehet, még fontosabb a kenu szakágban, mert akármilyen a versenyző fizikai felkészültsége, kiváló a kialakuló keringése, a helyes technika nélkül még sem lehet eredményes.) A serdülő korosztályban még sokat változik a testalkat és az izomzat, ezért különösen fontos az elsajátított jó technika tudatosítása is. A 200 m-es versenytáv térhódításával ebben a korosztályban helyet kell adni a sprintszámoknak, de a jelentőségét kontroll alatt kell tartani a felkészítésben. Meg kell tartani ezen a területen a játékosságot, építeni kell a pedagógiai helyzetekre. Erre jó lehetőség a rövidtávú váltókra való készülés és versenyzés, ahol a játék, az egymást kiegészítő csapatmunka dominál, illetve több szereplőnek is adható szereplési lehetőség. A serdülő válogatott keret számára már 2 hetes tavaszi alapozó tábort kell rendezni az ifi válogatottal egy időben, egy helyen, szakágakra bontva a jó felkészülés érdekében. Fontos, hogy lássák az ifjúsági korú versenyzőket, mert ez az a kor, ahol már néhányan be tudnak épülni az ifi keretbe és talán többeknek motiváció is, hogy látják hová kell fejlődniük. Ebben a korosztályban is régiós szinten megmaradhatnak a külön összetartó edzőtáborozások, akár közös edzések, mert ez segítheti a csapathajós edzéseket is. Mivel ennek a korosztálynak már komoly nemzetközi versenye is van, az ORV előtt 1 hetes beállító táborra van szükség, ahol a csapathajók összekovácsolódhatnak, illetve a speciális pályaevezéseket elvégezhetjük a verseny előtt. A szezon befejeztével télen 1 hetes futótábor a jól bevált időben megrendezésre kerülhet. A központi edzőtáborokban folytatni kell a kölyök korban elkezdett spiroergometriás méréseket és különböző más fizikai felméréseket kell végezni: - evezés terén 2000 m és egy hosszabb 5000 vagy 10000 m-es együtt indulásos időre evezést. (vízezési technika, hosszú távú taktika) - futás terén 1200 m és Cooper-teszt; - úszás 100 m és 300 m. Természetesen az összes eredmény dokumentálása és archiválása elengedhetetlen és a kölyök korcsoportból feljebb lépő versenyzők eredményeinek kielemzése és összehasonlítása is szükséges. Oldal: 25 / 40


Ha lehetőség van rá, év közben tapasztalatszerzés céljából kisebb nemzetközi versenyeken való részvételt is javasolt, de a szűk anyagi kereteket figyelembe véve a közeli országokban, vagy nem túl drága, esetleg meghívásos helyszíneket céloznánk meg. Az ifjúsági korosztály számára már előtérbe kerülnek a nagy nemzetközi utánpótlás versenyek, a Világ- illetve Európa-bajnokság, a Maraton Világ- és Európa-bajnokság. Hangsúlyosabbá válnak az 500 m-es távok, illetve a 200 m-ek is árnyalják, specializálják a felkészülést. Fokozódik a gyorsasági állóképesség fejlesztése, a serdülő korosztályban már felépített állóképességi alapon. A nagyobb súlyokkal történő munka elkezdésével növekvő izomtömeg is párosul, és ez megköveteli az evezési technika folyamatos kontrollját. Ez a koordinációs és mozgáskorrekciós munka nagy odafigyelést igényel az edző és a versenyző részéről, mivel elmaradása akár rossz irányba is engedheti a kialakuló, megszilárduló egyéni technikát. A folyamatos változások hangsúlyosabbá teszik a bemelegítést az edzések és a versenyek előtt, illetve a nyújtást, lazítást és a stretchinget. Fokozottan oda kell figyelni pályaevezésekre, de még mindig nem kell messzemenő következtetéseket levonni az elszigetelt kiugró teljesítményekből. Még fontosabbá válnak az ifjúsági korosztályban a csapathajós edzések, amit akár már az első tavaszi alapozó táborban el lehet kezdeni próbálgatni. Tudatosan kell készülni a versenyekre, amelyben nagy segítséget adhat a versenyrutin, így több nemzetközi versenyt is be kellene iktatni a felkészülésbe, akár egyesületi, akár szövetségi szinten. Elsődleges cél ebben a korosztályban is a tehetségek ápolása és figyelése, nem korai „kiégetése”. Ebben a korosztályban kezd megmutatkozni, ki az, akinek inkább az 1000 m felé kell orientálódnia és ki az, akinek a 200 m-ekre kell koncentrálni a felkészítését, képességei fejlesztését. A specializálódó munka alatt sem feledkezhetünk el arról, hogy még mindig az alapok megteremtése a fő cél. A jövőbeni elvárt felnőttkori sikereket csak úgy tudjuk elérni, ha a fokozódó terhelés és specializálódás ideje alatt is, minden edzésmunkánál (állóképességi, gyorsasági) egyre inkább törekedni kell a tökéletes technikai végrehajtására. Az ifjúsági időszakban, az ifjúsági világversenyeken kitűzött eredménycéloknak arányban kell lenniük a korosztályra méretezett optimális terhelés-élettani normákkal, a felnőttkori eredmény prioritásával. A kiegészítő edzésekhez be kell iktatni az ifjúsági válogatott téli alapozó sífutó, illetve lesikló táborát. Ezzel a téli monoton edzések fellazíthatók, illetve a sífutó tréning hozzájárulhat ebben az időszakban fokozottan fejleszthető aerob állóképesség további minőségi fejlesztéséhez. A korábbi korosztályokban elkezdett terheléses mérések és kiértékeléseket az edzőtáborok után ki kell terjeszteni a felkészülési időszakra is. A kiértékeléseknek ki kell térniük az eddigi versenyzői életút folyamatként történő kiértékelésére is. Ez az az időszak, ahol már bekapcsolódhat a pszichikai felkészítés is pszichológus segítségével, illetve a helyes táplálkozás érdekében dietetikus alkalmazása. Mindkét szakember fontos szerepet játszhat a minél jobb eredmények elérése érdekében.

Oldal: 26 / 40


A válogatott keret edzőtáboraiban a versenytávokon időre evezéseket kell tartani, amelyhez kapcsolódóan továbbra is, a felkészülési időszaktól függetlenül kiemelt figyelmet élvez a 2000 m-en mért eredmény. A mérésekhez kapcsolódóan az 1200 m-es és Cooper teszt futáson, a 100 és 300 m-es úszáson is folyamatosan továbbra is gyűjteni kell a mérési eredményeket. Az ifjúsági korosztályban nagyon fontos a válogatott keretek összetartása. Itt formálható a csapatok szelleme, küzdőképessége és együttműködése. Az edzők szempontjából is fontos a korosztályos rendszerszerű edzőtáboroztatás, mert a stratégiai célok elérése érdekében ki kell alakítaniuk az együttműködésüket. Az ifjúsági válogatott időszaki együtt tartása lehetőséget ad a folyamatos egzakt mérések elvégzésére, a versenyzők formájának trendszerű alakulásárnak követésére. Pedagógiai cél, hogy a fiatal versenyzőkben tudatosítani kell, hogy az ifjúsági világbajnokság illetve Európa-bajnokság rendkívül fontos, de mégis csak egy állomás az életükben, a fő cél, a felnőtt eredmény elérése során. Összegezve tehát minden korosztálynak megvan a maga feladata és célja, de a fő cél természetesen, hogy ezekből a fiatal tehetségekből érett kajakozni, kenuzni szerető egymást tisztelő felnőtt klasszis versenyző váljon. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a kölyök, serdülő és az ifjúsági korosztályok mindegyikében rendkívül sikeresek vagyunk. Ez a tendencia nem változott az előző generációkhoz képest sem, tehát megállapíthatjuk, hogy nevelő és utánpótlás edzőink kiváló munkát végeznek és a többi sportághoz képest még mindig magas létszámban kajakoznak, illetve kenuznak. Problémát az okoz, ha sok versenyzőt veszítünk el az ifjúsági kor befejeztével. Ezért oda kell figyelni a tehetséges versenyzőink menedzselésére, terhelési pályájuk megtervezésére. Ez akkor is elsődleges cél, ha minden korosztályban fenn akarjuk tartani az eddigi színvonalat. Ezeket a fiatalokat érdemes továbbra is együtt tartani és a további két évben, koruknak megfelelően, de nagy munkát kell végezniük a felnőtt terhelések elviselésére és a sportági eredményesség megtartására. Ez a szemlélet biztosíthatja a korosztályok megszakítás nélküli folyamatos váltásával a nemzetközi eredményesség megtartását. Az U23-as korosztályok együtt versenyeznek a felnőttekkel és előbb-utóbb be kell épülniük a felnőtt válogatottba. A tehetséges versenyzőinknek ehhez nemzetközi versenylehetőséget kell biztosítanunk. Erre kifejezetten alkalmasak a Világkupák és egyes esetekben a felnőtt Európa-bajnokság is. Az Olimpiáig minden évben megrendezésre kerül az U23 Eb és Vb. A jelenlegi élvonalbeli utánpótláskorú versenyzők menedzselésére részletes szakmai tervet kell készíteni. Esetükben cél az, hogy a saját fejlődésük töretlen maradjon, ugyanakkor munkájukkal a lehető legjobban segíthessék a felnőtt keretben lévő sztárversenyzőinket az olimpiai felkészülésben. Esetleg a helyettesítésüket, adott esetben - magas színvonalon - az utódlásukat is meg tudják oldani. A tervezett folyamatban szem előtt kell tartani a szakmai és pedagógiai prioritásokat, hogy fiataljainkat ne versenyeztessük, hajtsuk ki idő előtt.

Oldal: 27 / 40


7 Versenysport ágazat további szakágai 7.1 A Parakenu szakág 2014-2016. közötti programja 7.1.1 Helyzetelemzés Nemzetközi A Parakenu 2010-ben, Poznanban szerepelt a világbajnokság programján először teljes jogú szakágként, fejlődése azóta is rendületlen. A legnagyobb „lökést” az IPC 2012-es döntése hozta a szakág életébe, amely szerint a 2016. évi Riói Paralimpián a kajak-kenu is felkerül a résztvevő sportágak közé. 2013-ban már érzékelhető volt az előző évi döntés hatása a szakág életére. A duisburgi világbajnokságon „robbant” a létszámbomba, 33 ország, 198 versenyzője állt rajthoz a para-versenyeken (2012-ben 31 ország 97 versenyzője), ami a versenyzői létszámot tekintve megduplázódott az előző évihez képest. Olyan versenyzők kerültek elő, akik eddig még egyáltalán nem versenyeztek, sőt egyből akár dobogós helyezéseket is szereztek Duisburgban. Azokban a versenyszámokban, amelyekben magyar egység rajthoz állt, mindegyikben volt előfutam, ami azt jelenti, hogy legalább 10 induló volt az adott kategóriában (2012-ben volt olyan, amiben csak ketten indultak. Hazai Nehézségeink ellenére versenyzőink száma kis lépésenként, de folyamatosan növekszik, egyre többen érzik jól magukat a vízen. Ehhez természetesen az edzők hozzáértő és lelkiismeretes munkája szükséges. Klubjaink közül még csak kevesen ismerték fel a szakágban rejlő lehetőségeket (versenyzői és edzői elismerés), többnyire félnek a parásokkal történő foglalkozás nehézségeitől. A szakág indulásánál, köszönhetően a gyors reakcióidőnknek, még sikerült kiemelkedő sikereket elérni, 2011-ben Szabó Sándor még vb aranyat is szerzett V1 TA 200 méteren. Ez a kezdeti előny elfogyott azokkal a nemzetekkel szemben, akik képesek nagy létszámból meríteni és a kiválasztott sportolókat „profi” körülmények (edzés és élet) között felkészíteni. Örömteli lépés, hogy 2013-ban már néhány versenyző és edző bekerülhetett a Gerevichösztöndíjasok közé, ami ha anyagi nehézségeiket nem is oldja meg, csak enyhítheti, illetve érzik, fontosak a parasport számára, elismerik munkájukat, teljesítményüket.

7.1.2 A szakág négyéves olimpiai felkészülésének legfontosabb állomásai, területei A paralimpiára, olimpiai kvalifikációra történő felkészülést úgy kellett 2012-ben megkezdeni, hogy nem volt ismert, melyek lesznek az olimpiai versenyszámok, hogyan zajlik majd az olimpiai kvalifikáció? Ma már tudjuk, de legalább is valószínűsíthető, nem minden sérültségi kategória kerülhet majd be az olimpiai programba. Az is valószínű, hogy a kvalifikáció az épek rendszeréhez hasonlóan, elsősorban az előző évi világbajnokság eredményei alapján történik, esetlegesen kiegészülve pótkvalifikációs lehetőséggel a paralimpia évében. Ezen bizonytalanságok ellenére úgy kell a felkészülésnek elindulnia, hogy minél több számban képesek legyenek versenyzőink kvalifikációt szerezni.

Oldal: 28 / 40


7.1.3 A sikeres olimpiai felkészülés feltételei A jelenlegi versenyzői csapat megtartása Mára már kialakulni látszik az a versenyzői csoport, akikre majd számítani lehet az olimpiai kvótaszerzés, sikeres olimpiai szereplés területén. Fontos, hogy ezeket a versenyzőket meg tudjuk tartani továbbra is a sportág számára, ehhez azonban biztosítani kell a felkészülés feltételeit  alapvető egzisztenciálisbiztonság o támogatási, ösztöndíj rendszer bevezetése  a versenyzők erkölcsi elismerésének megtartása A magas szintű felkészülés lehetőségének biztosítása  a versenyzőket foglalkoztató klubokban a felkészülés működési és infrastrukturális lehetőségének biztosítása célirányosan a parakenu szakág működtetésére o működési támogatás o eredményességi támogatás o programok támogatása  a közös felkészülésben résztvevő versenyzők részére edzőtáborozási lehetőség biztosítása o melegvízi edzőtábor (tavasszal) o téli alapozó edzőtáborok (Tata, Dunavarsány) o vízi alapozó edzőtáborok o a válogatóversenyekre történő eredményes felkészülés érdekében (Szolnok, Ráckeve, Dunavarsány) o beállító edzőtáborok a világversenyekre történő közvetlen felkészülés biztosítására (Dunavarsány, Szeged, Szolnok) A szakágban tevékenykedő szakemberek megbecsülése A versenyzőkkel együtt kialakult egy lelkes, egyre inkább magas színvonalú szakmai tudással rendelkező edzői csoport, akik képesek a szakág felkészülését irányítani. Feltétlenül fontos az Ő munkájuk elismerése, támogatása annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű energiát tudjanak fektetni munkájukba.  alapvető egzisztenciális biztonság  támogatási, ösztöndíj rendszer bevezetése  a versenyzők erkölcsi elismerésének megtartása  képzéseken történő részvétel biztosítása  klubok támogatása a szakágban dolgozó edzők foglalkoztatására Egészségügyi háttér biztosítása  Jelenleg legnagyobb lemaradásunk az egészségügyi háttér biztosításának területén jelentkezik, amelynek fejlesztése az eredményes felkészülés érdekében elengedhetetlen.  általános egészségügyi felügyelet biztosítása  sérülések, akut problémák kezelése, utókezelése – OSEI  teljesítménydiagnosztikai mérések rendszerének kialakítása, mérések elvégzése, értékelése o TF teljesítménydiagnosztikai laboratórium  hazai kategorizációs rendszer kialakítása o állandó kategorizáló személyzet Oldal: 29 / 40


   

 orvos  gyógytornász, stb a versenyzők részére, elsősorban az edzőtáborok idejére gyúró biztosítása gyógytornász biztosítása a sérülések megelőzésre, a regenerálódás elősegítésére és az esetleges sérülések utókezelésére dietetikus biztosítása a versenyzők helyes sporttáplálkozásának kialakítására a klasszifikációs rendszer átalakítása, finomítása Azt már az ICF is felismerte, hogy sportágunkban a sérültségi fokokat nem lehet összesen három kategóriába sorolni, szükséges azok további finomítása. Ehhez kapcsolódóan az Orthopéd klinika járás laborjában elkezdődött egy hazai vizsgálati folyamat is Dr. Bejek Zoltán irányításával, amelyet tovább kell folytatni a rendszer teljes kidolgozásáig

Az eredményes versenyzéshez szükséges eszközök biztosítása Jelenleg a szakág a versenyzéshez és felkészüléshez szükséges eszközökkel még mennyiségileg sem rendelkezik, a minőség területén pedig nagyot kell előre lépni ahhoz, hogy versenyzőink eredményes felkészülés után sikeresen szerepelhessenek a világversenyeken.  edzésminőségű eszközök biztosítása a növekvő létszám foglalkoztatására  versenyzésre alkalmas minőségi eszközök beszerzése o hajók o lapátok o kiegészítők (speciális ülések, támaszok, stb.)  felkészítést segítő eszközök beszerzése a szakág számára o ergométer o speciális erőfejlesztő eszközök Magyar szakember „bejuttatása” a szakág nemzetközi vérkeringésébe A szakág magyar képviseletének erősítésére mindenképpen szükség volna hazai szakember bejuttatása a nemzetközi szövetség paracanoe szakágának valamely bizottságába, csoportjába.  nemzetközi kategorizációs csoportba o orvos, vagy o gyógytornász  ICF paracanoe bizottságba sportági szakember delegálása Eredményes szereplés az időszak világ –és Európa-bajnokságain A sikeres paralimpia kvalifikáció megszerzéséhez szükséges a megelőző években a világ –és Európa-bajnokságokon eredményesen szerepelni. Ez az eredményes szereplés általában minden számban legalább döntőbekerülést, egy-egy esetben dobogós helyezés megszerzését jelenti. Az ICF által tervezett Paralimpiai versenyszámok A jelenlegi tervezet szerint 12 jelenlegi versenyszám, 3-3 női és férfi kerülne fel a Paralimpia programjába, ebből nemenként két-két kajak és egy-egy kenus szám az alábbi alapelvek és táblázat szerint.  a kiindulópont, hogy a nemek aránya 50-50% legyen  mindhárom sérültségi fokban legyenek versenyszámok Oldal: 30 / 40


 

mindegyik nemben legyen lehetőség mindegyik sérültségi kategóriában versenyezni a kieső kategóriák versenyzőinek legyen lehetősége a kevésbé sérültek között eredményesen versenyezni Szakág Kajak Kenu

Nők

Férfiak

K-1 A K-1 LTA V-1 TA

K-1 A K-1 LTA V-1 TA

Mindezek az elvek természetesen jól hangzanak, de nem teljesíthetők. Igen is tudomásul kell venni, lesznek olyan kategóriák és ezáltal érintett versenyzők, akik nem fognak tudni eljutni a Paralimpiára még akkor sem, ha jelenleg esetleg világbajnokok a saját kategóriájukban. Kvótaszerzés a 2015. évi világbajnokságon Amennyiben a fenti célok, feltételek legalább nagy részben megvalósulnak, teljesülnek, reális cél lehet a 2016. évi Riói Paralimpiai Játékokon – az olimpiai versenyszámok számának függvényében – 2-3 versenyzőnk részvétele.

7.1.4 Merre tovább Parakenu? Nemzetközi trendek, fejlesztési irányok Sajnálattal kell bevallani, hogy a nemzetközi szövetség (ICF) nem volt és nincs is kellőképpen felkészülve a szakág 2013-ban tapasztalt robbanásszerű fejlődésére. Hiányoznak az egyértelmű, előremutató fejlesztési elképzelések, sok esetben a megfelelő szakemberek és szakértelem. Egy kicsit amolyan „kalákában építjük” érzése van a szemlélőnek, szenvedő alanynak. A klasszifikáció újragondolása A 2013-as világbajnokság, illetve az azt megelőző klasszifikáció egyértelműen bebizonyította, rendszerünk nem eléggé egzakt – teljesen persze soha nem lehet az – sok benne az intuícióra alapozott döntés, akár kijátszható a rendszer, hiányzik az ellenőrzés, stb. Az ICF végre felismerte ezeket a hiányosságokat, látják, tenni kell valamit, de arról, hogy mit és hogyan, nincsen egyértelmű irányvonal. Egyesek már 2014-től szeretnének egy átgondoltabb, a valóságos vízen nyújtott képességekhez jobban igazodó rendszert elindítani, mindenkit újrakategorizálni, főképpen a Paralimpiai versenyszámokra történő fókuszálás miatt. A másik tábor – és jelenleg Ők vannak többen – azt mondják, a Paralimpiáig már nem szabad változtatni, hiszen 2015-ben már kvalifikáció lesz. 7.1.4.1 A Parakenu versenyszámok bővítésének lehetőségei Maraton versenyek Lehetőségként felvetődött – akár már 2014-től – a Parakenu versenyszámok felvétele a maraton világbajnokság versenyműsorába. A szakág jövőjének, elterjedésének és elismertségének szempontjából ez mindenképpen előremutató, támogatandó törekvés. Ebben a versenyformában másfajta adottságokkal, edzettséggel – elsősorban hosszú távú állóképességgel – rendelkező versenyzők kaphatnának versenyzési lehetőséget

Oldal: 31 / 40


nemzetközi porondon. Meg kell jegyezni, Magyarországon már két éve szerepel a Parakenu a Maraton Magyar Bajnokság programjában. Páros versenyek felvétele a világbajnokság programjába Mára a Parakenuban versenyzők létszáma elérte azt a szintet, hogy páros versenyek rendezése esetén is megfelelő indulószám biztosítható, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy  párosban a kevésbé ügyes egy jobban képzettel együtt rajthoz tud állni  bevonhatók a vakok és gyengénlátók is egy látóval párosban indulva

7.1.5 Összegzés Parakenuban folyamatosan növekszik a létszám, javul a versenyzők teljesítménye, ugyanakkor egyre kiélezettebb a verseny, egyre speciálisabb felkészülést igényel versenyzőtől, edzőtől. Mindezek magukkal vonzzák a fokozott támogatási igényt a fennmaradás, az eredményesség elérése, fenntarthatósága, esetleges növelése érdekében. A fejlődéssel párhuzamosan, az ismeretek bővülése kapcsán egyre inkább felszínre kerülnek a hiányosságok is, mint a kategorizáció pontatlansága, igazságtalansága, vagy az egyre inkább kiéleződő „eszközháború” a hajók fejlesztése terén a lehetséges minimális előny elérésére ezen a területen is. Mára világossá vált, a Parakenu már nem kedvtelési, rehabilitációs sporttevékenység, hanem egyre inkább a professzionális sportolás irányába mutató versenysporttá vált. Aki ezt nem tudja, vagy nem képes tudomásul venni és ennek szellemében élni, edzeni, támogatni, az lemarad a nemzetek közötti vetélkedésben!

7.2 A Felnőtt Kajak-Kenu Maraton Válogatott 2014-2016. közötti program –és eredménytervezete 7.2.1 Helyzetelemzés A felnőtt maraton válogatott hosszú ideje a világ élvonalában tartja magát, mindhárom szakágban, kiemelkedő egyéniségeket adva a sportágnak, mint a még ma is aktív Csay Renáta női kajakos, a Csabai-Györe kenu kettes, amelyből Györe Attila még 2013-ban is dobogós helyezést szerzett a világbajnokságon, vagy az éppen a szakágban feltörekvő Kövér Márton kenus, aki egyéni győzelmet szerzett a vb-n. Férfi kajakosainknál is felnövőben, de inkább beérőben van egy új maraton nemzedék Petrovics Máté és a Noé testvérek személyében, akik 2013-ban 3-4. helyezéseket szereztek egyéniben és párosban a világbajnokságon.

7.2.2 A szakág 2013-2016. közötti időszakra vonatkozó tervei Maratonistáink eddigi eredményeiket a gyorsasági szakágban (annak nem olimpiai versenyszámokban eredményesen szereplők) jeleskedő sporttársaiknál lényegesen alacsonyabb anyagi és erkölcsi támogatással érték el. Ahhoz, hogy ebben a szakágban is Oldal: 32 / 40


tartani tudjuk eddigi eredményességünket, mindenképpen növelni kell a maratonisták (versenyzők és edzők) támogatását mind az egzisztencia, mind a felkészülés területén. 7.2.2.1 A nemzetközi eredményesség megtartása A meglévő, már eredményes versenyzők megbecsülése  a kiöregedő versenyzők részére az edzői munka végzésének elősegítése és támogatása a patrónus program forrásaiból A szakág utánpótlásának kinevelése  VK részvétel biztosítása a második vonal, fiatalok részére  utánpótlás versenyzők szakosodásának elősegítése  megfelelő minőségű és mennyiségű eszközök biztosítása A szakágban tevékenykedő versenyzők és edzők elismertségének növelése  erkölcsi  anyagi A magas szintű felkészülés feltételeinek biztosítása  maratoni hajók beszerzése  edzőtáborozási lehetőségek biztosítása (klub –és válogatott szinten egyaránt) o hazai edzőtáborok  szárazföldi alapozó  sífutó  vízi alapozó és beállító o melegvízi edzőtábor támogatás  egészségügyi háttér biztosítása  általános szűrővizsgálatok  teljesítménydiagnosztikai mérések 7.2.2.2 AZ időszakra vonatkozó világbajnokságok részletes eredménytervei

versenyszám

2014 Oklahoma „A”

„B”

2015 Győr „A”

2016 „B”

„A”

„B”

K-1 férfi

3-6. hely

10-15.hely 2-5. hely

6-10. hely

2-6. hely

10-15.hely

K-2 férfi

3-6. hely

7-10. hely

1-3. hely

4-8. hely

1-3. hely

4-8. hely

C-1 férfi

1-3. hely

4-7. hely

1-3. hely

4-7. hely

1-3. hely

4-7. hely

C-2 férfi

1-3. hely

6-9. hely

1-3. hely

4-8. hely

1-3. hely

6-9. hely

K-1 női

1-3. hely

4-6. hely

1-3. hely

4-6. hely

1-3. hely

4-6. hely

K-2 női

1-3. hely

3-6. hely

1-3. hely

3-6. hely

1-3. hely

3-6. hely

Oldal: 33 / 40


7.2.2.3 A maratoni kajak-kenuzás népszerűsítése 

hosszútávú, túraversenyek szervezése o egy- és többnapos o pénzdíjas versenyek, versenysorozatok o média érdeklődésének felkeltése o bázis szélesítése

7.3 Kajak póló 7.3.1 Helyzetelemzés Nemzetközi A ma ismert kajakpóló játékszabályait 1988-ban egyesítette az ICF, 1993-ban az angliai Sheffieldben rendezték az első Európa Bajnokságot majd ugyanitt 1994-ben az első világbajnokságot. A szabályok azóta csak kisebb módosításokon mentek át, a játék maga viszont drasztikusan változott. Manapság körülbelül 40 országban űzik ezt a sportot, Németországban több mint 100 aktív klub van regisztrálva és sok országban még egyetemi bajnokságok is léteznek. Hivatalosan az U14-es, U16-os, U18-as, U21-es, felnőtt és masters kategóriák léteznek. A kontinens és a világbajnokságokon férfi és női U21 és felnőtt kategóriában lehet versenyezni, az alatta lévő korosztályok nemzeti szabályok alá tartoznak. Így pl. Németországban nem létezik U21-es klub osztály és az U14-es és U16-os osztályban fiúk és lányok vegyesen szerepelhetnek. Ezzel szemben Olaszországban létezik egy vegyes U21-es osztály. A nemzeti bajnokságok menete szintén nemzeti szabályok szerint zajlik, a férfi és női első (és második) osztályok jellemzően versenyként rendezett többfordulós bajnokságok. Az 1990-es évek elején jellemzően síkvízi múlttal rendelkező versenyzők kezdtek kajakpólózni, a sportág gyors fejlődése miatt ilyennel azonban már alig lehet találkozni, a versenyzők döntő része nagyon fiatalon direkt kajakpólózni kezd el. Az elmúlt 10 év legsikeresebb nemzetei: Franciaország, Németország, Hollandia, Anglia, Ausztrália, Olaszország. Lengyelország, Írország, Svédország, Dánia, Spanyolország, Belgium és Svájc sokat fejlődött az utóbbi időben, így kialakult egy nagyon erős és szoros TOP 10-15 mezőny, minden egyes versenyen a 8-ba kerülés kérdésében ők kerülhetnek csak szóba. Sajnos meg kell állapítani, hogy míg ezen országok nagy része mögöttünk végzett, mára már egyértelmű a hátrányunk hozzájuk képest, melynek ledolgozására évekre lesz szükség. Érdekes módon van köztük olyan ország is, ahol csak kifejezetten kevés klubcsapat (5-10) létezik. Az 1990-es években még viszonylag nagy térfogatú nehéz üvegszálas vagy polietilén hajókban játszották a kajakpólót. A folyamatos hajóforma fejlesztés és a karbon/kevlár bevezetése mint építő anyag, azt eredményezte, hogy egyre speciálisabb (játékos súlya, magasságára szabott) formák jöttek létre. Jellemzően azt lehet mondani, hogy sokkal kisebbek és könnyebbek lettek a hajók, ami az eredményezte, hogy gyorsabb és sokkal fordulékonyabb lett az egész játék. Így a gyorsasság, a hajókezelés és ezzel együtt a párharc nagyon nagy Oldal: 34 / 40


szerepet játszik. Míg régen inkább statikusabb volt a játék (mint a vízilabda) és a támadás inkább a jó helyezkedésről és a passzolásról szólt, mára sokkal dinamikusabb a centermunka, az egymás elleni hajókezeléses, a pozíciószerzés érdekében, így nagyobb szabad területek jönnek létre a támadó csapat számára, amelyeket nagy sebességű, begyakorolt figurákkal igyekszenek kihasználni és tiszta gólhelyzetet teremteni. Összegezve: a mai kajakpóló versenyző inkább szálkás, nagyon atletikus sportoló, aki a hajót és a labdát olyan szintén tudja kezelni, mint akár külön-külön egy vízilabdás és egy szlalomos versenyző.

Hazai Magyarországon 1989 óta létezik kajakpóló és a válogatott férfi csapat 1994 óta minden Európa bajnokságon rész vett. A pénzügyi támogatás hiánya miatt csak az Európában rendezett világbajnokságon lehetett ott. 2002-ben először indult női válogatott csapat is. 2006-os amszterdami vb azonban a férfi csapat számára sajnos az utolsó volt, az akkori rossz eredmény után sajnos a magyar kajakpóló inkább visszafejődött és az utánpótlás munka teljesen elmaradt. 2009-ben az újraindítás első kisebb próbálkozása megtörtént és egy kemény felkészülés után egy jó hangulatú csapatot sikerült összehozni, de a csapat magas életkora és az egyre alacsonyabb létszám miatt ennek 2010-ben nem lett folytatása. 2012-ben és 2013-ban a magyar kajakpóló egy teljesen új lendületet kapott és több helyen már utánpótlással is aktívan foglalkoznak. Ennek az lett az eredménye, hogy a 2013-mas poznani Eb-n újra felnőtt férfi, és a magyar kajakpóló történelemben először U21 férfi válogatott csapat is indult. Mindenki számára nagy meglepetést okozott az U21-es csapat, hiszen direkt a felsőházba került és egy remek 8. helyet szerzett. Úgy látjuk, hogy ebből érdemes tovább építeni és a hosszú távú sikeres szereplés érdekében az utánpótlási munkát erősíteni. Talán az idei évben okoztak leginkább gondot az anyagiak, sokszor nehéz volt klub vagy válogatott szinten megoldani a versenyre utazást is, vagy akár azt, hogy egy hétvégi hazai edzőtáborozáson mindenki részt tudjon venni. A nehézségeink ellenére érzékelhető volt a csapatok aktivitásának növekedése, minden klub az eddiginél nagyobb számban indult el nemzetközi versenyeken és kivétel nélkül képviseltették magukat a hazai rendezvényeken. A folyamatos fluktuáció mellett gyarapodott a sportolói létszám és a legtöbb klubban valódi kezdők jelentek meg, több helyen a 12-14-éves korosztályban is, amely a jövőben egy nagyon fontos célcsoport kell, hogy legyen. Ennek köszönhetően az ob-n először 3 gyerek csapat is elindult! 3 klub is rendezett nemzetközi meghívásos versenyt, melyek színvonalas megtartása, lehetőség szerinti bővítése, szorosabbra tudja fűzni a kapcsolatot a környező nemzetekkel, és lendületet adhat a hazai kluboknak.

7.3.2 A szakág 4 illetve 8 éves felkészülésének legfontosabb állomásai, területei – 2021-ig A jelenlegi képet látva elmondható, hogy reális célként a világjátékokra való kijutást megfogalmazni legelőször 2021-re lehetséges. Az azt megelőző években részt kell venni minden EB-n (minden páratlan évben) és helyezés alapján kell tudnunk elérni a VB-n való Oldal: 35 / 40


részvétel (páros években) lehetőségét. A 2014-es Franciaországi VB-re lobbizni kell a szabad kártyáért, valószínűleg mind a felnőtt, mind az U21-es válogatottnak, ugyanis a Poznani EB helyezései nem jelentenek automatikus indulási lehetőséget még a 8. helyezett U21-nek sem. 2015-ös EB kell, hogy a jelenlegi U21 rövid távú fő célja legyen, reális esély az 1-6-ba kerülésre. A felnőtt csapatnak reálisan a 17-es EB-n lesz lehetősége az addigra „kiöregedő” jelenlegi U21-esekkel megerősödve visszakerülni a 8-9. hely közelébe. Az ezt követő kontinensviadalokra már reményeink szerint valóságos VÁLOGATOTT fog utazni, csapatonként kb. 20 fős keretből történt szelektálás után.

7.3.3 A sikeres felkészülés feltételei A jelenlegi válogatottak A felnőtt csapat kikopó félben van, az igazi vérfrissítés sajnos nem megoldott, idén 1 túlkoros U21-esről tudunk beszélni. Az U21 alá fel kell építeni egy U18-at, hogy hosszú távon meg legyen alapozva a válogatott állománya. Fontos, hogy ezeket a versenyzőket meg tudjuk tartani továbbra is a sportág számára, ehhez azonban biztosítani kell a felkészülés feltételeit támogatási, ösztöndíj rendszer bevezetése. A szükséges alap Nem győzzük hangsúlyozni a bázis szélesítésének fontosságát. Egyszerű a képlet, ha 2 klubból jelenleg kevesebb mint 12 fő 21 év alatti sportoló 8-ba tud jutni, akkor a kajakos előképzettséget kihasználva, 5-6 igazi utánpótlás csapatból ~ 50 fővel és a megfelelő motivációval (Klubok érdekeltté tétele pólós csapat kialakításában, fenntartásában) és támogatással, 2021-re garantálható a World Games -en való részvétel és sikeres szereplés. A szakágban tevékenykedő szakemberek Sajnos csak nagyon kevés igazi szakemberről lehet beszélni. Kajakpólóval foglalkozó bármilyen sportképesítéssel rendelkező „edző” jelenleg 2 fő. Volt pólósok szövetségi támogatással történő képzése, vagy kajakos edzők továbbképzése nélkülözhetetlen a növekedéshez. Javasoljuk egy utazó edző támogatását a kezdetekben, aki a klubokban dolgozó szakemberekkel együttműködve adja át a pólós tapasztalatokat. Az eredményes versenyzéshez szükséges eszközök biztosítása Jelenleg a szakág a jelenlegi létszám figyelembe vételével versenyzéshez és felkészüléshez szükséges eszközökkel mennyiségileg nagyjából ugyan rendelkezik, de a minőség területén komoly lemaradásban vagyunk. Szükséges lenne a hajópark korszerűsítése, hiszen az integrált ütköző megjelenése óta külföldön már alig elvétve látni régi típusú hajót, nálunk pedig 1-2 kivételtől eltekintve még mindenki régi formákban játszik, lépéshátrányból indulva minden egyes evezőcsapásnál, vagy hajókezelési mozdulatnál.  edzésminőségű eszközök biztosítása a növekvő létszám foglalkoztatására  versenyzésre alkalmas minőségi eszközök beszerzése o hajók integrált ütközőkkel o lapátok o kiegészítők

Oldal: 36 / 40


Szorosabb kapcsolat az ICF kajakpóló bizottságával Amennyiben itthon fontosnak érezzük a sportág fejlesztését, javasoljuk a kapcsolatfelvételt a közös gondolkodás, jövőkép megfogalmazásában. Mindenképpen szükséges a versenyrendezéshez a jelenlegi kontinensviadalok szövetségi látogatása. („Mecheleni kerekasztal”) Eredményes szereplés az időszak világ –és Európa-bajnokságain A sikeres World Games kvalifikáció megszerzéséhez szükséges a megelőző években a világ – és Európa-bajnokságokon eredményesen szerepelni. Ez az eredményes szereplés általában az 1-8-ba való kerülést kellene, hogy jelentse. Kvótaszerzés a 2020. évi világbajnokságon Amennyiben a fenti célok, feltételek legalább nagy részben megvalósulnak, teljesülnek, reális cél lehet a 2021. évi World Games-re való kijutás, (melynek feltétele jelenleg az 1-6-ba kerülés) és sikeres szereplés. VAGY Kvótaszerzés a 2017. évi Európa bajnokságon Amennyiben a fenti célok, feltételek legalább nagy részben megvalósulnak, teljesülnek, reális cél lehet a 2017. évi EB-n való sikeres szereplés és a 2018. évi VB-n való kijutás és sikeres szereplés.

7.3.4 Összegzés A Kajakpólóban az elmúlt 10 évben a korábbi EB 9. és VB 11. helyről sajnos visszaestünk a sereghajtók közé. Az elmúlt években tapasztalható kisebb- nagyobb pozitív vagy negatív kilengésektől eltekintve elmondhatjuk, hogy az eddigi stagnálás óta először, az idei év sikeres volt és bizakodásra adhat okot.

7.4 Szlalom Forrás megteremtése esetén, hazai pálya építése után reális cél lenne egy, az olimpiai indulást célként kitűző stratégia kialkítása. A sportág sajátossága, hogy ez a szakági képességfejlesztési programból nem lehet átszármaztatni, mert azt a szakágat speciálisan a szenzitív korban speciális munkával kell megalapozni. Ebben a folyamatban az infrastruktúra meghatározó szerepet játszik. Bízunk abban, hogy a most megnyíló források lehetőséget teremtenek ezen a területen is.

Oldal: 37 / 40


8 Szabadidős ágazat 8.1 Általános ágazati koncepció, stratégiai célok és feladatok: Az MKKSZ stratégiai tervei között szerepel, hogy a versenysport nemzetközi eredményessége mellett egyre növekvő mértékben bevonjuk a tanulókat, hallgatókat és általában a lakosságot az aktív sportmozgás világába, fokozzuk a „vízen járók” táborát. Ennek eléréséhez szükséges a klubházaink megnyitása a rekreációs célú foglalkozások irányába, illetve a bekapcsolódás a mindennapos testnevelésbe, a délutáni sportfoglalkozások biztosította lehetőségekbe. Az alapvető kínálati lehetőséget infrastruktúrafejlesztéssel, a sporteszköz-park és a sportágat népszerűsítő tevékenységek körének bővítésével is fokozni kell. A kajak-kenu sportág úgynevezett. „lifetime” sport, azaz élethosszig végezhető, több területen nyújt lehetőséget a családi sportolásra, valamint egészen fiatalkortól az időskorig folytatható testmozgásra. A szabadidős szakágainak sokszínűsége lehetőséget jelent arra, hogy a sportág társadalmi integrációs törekvései során valamennyi korosztály megtalálja a neki leginkább megfelelő vízi mozgásformát. Az általános iskolásoktól kezdve a masters korosztályig minden célcsoport számára biztosítani tudunk olyan vízre szállási lehetőséget, eszközt, amellyel a kajak-kenu sport család teljessé válhat. A sportágban megjelenő szabadidős sportolók közötti tendenciát vizsgálva el kell különíteni teljesítmény-centrikus módon és alkalomszerűen sportoló kategóriákat. Előbbibe tartoznak a vízitúra, a masters és a sárkányhajó bajnokság eseményeinek résztvevői, számukra szövetségi szinten megszervezett programokkal kell elérendő célokat megformálni. Az alkalomszerűen sportolókat az egyesületekben kell meggyőzni a kajak-kenu sportban rejlő lehetőségekről az infrastrukturális környezetet, és az eseménynaptárt is úgy kell felépíteni, hogy a szabadidős sportoló igényeinek megfeleljen. A társadalmi és gazdasági trendek irányai szükségessé teszik, hogy a sportág társadalmi integrációja, elfogadottsága mind szélesebb körben és minél erőteljesebben megszilárduljon. Ehhez nem elegendő, hogy azt sokan kedveljék, ehhez az kell, hogy azt minél többen űzzék, életformájuknak tekintsék. Az egyesületeknél ez fizetőképes létszámnövekedést jelent, esetleges szponzorok, támogatók elköteleződését, a vízitelepek közösségi színterekké válnak, ez pedig önfenntartást erősítő folyamat. A szabadidős sportolók számának növekedése előnyt jelent pályázatok, állami normatív támogatások megítélésénél, szponzorok meggyőzése során, utánpótlás létszámnövelésben és nem utolsó sorban a sportág maga nagyobb reklámértéket képvisel. Nagy kérdése a kajak-kenu sportnak a Balaton. A megyényi vízfelület, a szabadidősport fellegvára lehetne azonban a jelenleg hatályos törvények értelmében alig használható a sportág szempontjából hasznosan. Ennek a szabályozásnak a racionalizálásával nagyon komoly lehetőségek nyílhatnak meg, melyre a következő években megoldást kell találni. Az új „járható” vízfelület és a szabadidős ágazat fejlesztésével a kajak-kenu család létszáma tovább növelhető, programkínálat bővítésével pedig a sportolást befejezők lemorzsolódása is csökkenthető. A sportág változatos szabadidős szakágaival, differenciált programjaival alkalmas a kérdést megoldani, aminek köszönhetően a volt sportolók nagy számban maradhatnak a „vízen járók” táborában. Oldal: 38 / 40


8.2 A szabadidős ágazat szakágainak egyedi sajátosságai, meghatározások és a fejlesztés irányai, lehetőségei: A szakágak közös jellemzője a szabadidő, mint feltétel és a vízen járás iránti elkötelezettség, mint alapmotívum. Ugyanakkor ezen belül többféle más jellegű elkötelezettség, érdeklődés és stíluselem jelenik meg a tevékenységek választásánál és rendszeres gyakorlásánál. Szabadidős szakágak: masters kajak-kenu sárkányhajó kajak-póló rafting víziturizmus

Az egyes szabadidős szakágakat abból a szempontból is érdemes áttekinteni, hogy milyen társadalmi környezetben és érdeklődési kör számára jelent nagyobb létszámban szabadidős elfoglaltságot.

A masters kajak-kenu szakág jellemzően a korábbi versenyzők érdeklődése mellett szerveződik, felkészülésük erős módszertani elemeket mutat, eszközeiben nem különbözik a gyorsasági és maratoni versenysporttól. A sárkányhajó viharos elterjedését hozó szövetségi stratégiában a célközönség megismerése, feltérképezése még folyik. Jellemzően meglévő, vagy ezzel a céllal alakuló közösségek választják ezt a szabadidős szakágat. A „sulisárkányok” program pedig nyitás a versenysportutánpótlás lehetséges biztosítása, illetve a szervezett iskolai szabadidős és szünidei programok, a mindennapos testnevelés lehetséges teljesítése irányában. A kajak-póló előtt - annak versenysport jellegéből következően -, a bajnoki rendszerek irányában történő fejlődés állhat, ami egyértelműbb, mint a szabadidős játék irányába mutató programok meghonosodása. A bajnoki rendszeren kívül azonban szünidei diáksportversenyek, iskolai házi és területi bajnokságok is számításba jöhetnek, túlnyomóan a bérelt sportfelszerelések elérhetőségének esetleges elterjedésével. A rafting szakág a felszerelések és főleg a geográfiai feltételek miatt korlátozottan, s főleg a vállalkozások által nyújtott szolgáltatások függvényében meghatározható. Igazi értelemben szabadidő, társaság és szenvedély kérdése lehet annak rendszeres gyakorlása. A legnagyobb fejlődés és kiterjedés a víziturizmus területén lehetséges és egyben indokolt is. Elsődlegesen a terület meghatározásait, az egyes ide tartozó tevékenységek, a víziturizmust leíró definíciók megalkotására van szükség. A résztvevők száma itt a legnagyobb és kiterjedésében valamennyi hazai és a nemzetközi területre is átlépő víztesten űzhető. Több ezer kilométeres, az egész országot behálózó vízfelületről beszélhetünk tehát az ágazat kapcsán. A szárazföldi bázisok, kikötőhelyek, azokhoz járulékosan kötődő szolgáltatások tekintetében dinamikus és nagy volumenű fejlesztések várhatók. Ezen a területen van mód más sportági tevékenységek, kormányzati és Európai Uniós fejlesztések egybekapcsolódására. A víziturizmus kapcsán tehát a kajak-kenu sportnak is ki kell alakítania hozzáállásait, hiszen ezen a területen nem előfeltétel a sportolói előélet és sportági tudás, ugyanakkor számos versenyző bekapcsolódása a vízi turizmusba a versenyzési attitűdöket, a versenyrendszerű programok megszervezését is egyre inkább igénylik. Az iskolai kapcsolat, a mindennapos testnevelés, legfőképpen a vízparti települések szünidei, lakossági civil kezdeményezései is egyre inkább megjelennek ezen a területen.

Oldal: 39 / 40


A turizmus és az iskolai oktatás-nevelés összefüggéseiben is megjelenő új program: a „Bejárható Magyarország” és a kapcsolódó „jármódok” előtérbe kerülése, új meghatározásai fontos elemei lesznek a víziturizmus következő fejlesztési időszakának. Ugyancsak meghatározóan fontos elem a vízparti kempingeket tulajdonlók, azokat fenntartó üzemeltető és túráztatással foglalkozó vállalkozók jelenléte és szerepvállalása is ezen a területen. Ezért az MKKSZ kapcsolatrendszerében, a társadalmi kapcsolatok terén elérendő beágyazódások kérdésében is lesznek feladatok a víziturizmussal kapcsolatban. Ebben a vonatkozásban igen fontos kérdés lehet a szövetség tagegyesületeiben, a sportklubok portfoliójában történő változások kezdeményezése, a fejlődés irányainak követése, számontartása. Ezek a kérdések koncepcionálisan és stratégiai területen is tervezett, gyakorlati lépéseket várnak az MKKSZ-től, a versenysport mellett felvetik a „civil” kapcsolatok szervezetin beágyazódásának lehetőségét is.

Oldal: 40 / 40

Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Recommend Documents