A középszintû érettségi vizsga témakörei Magyar irodalom (szóbeli)
(Színház és drámatörténet) 1. A görög színjátszás kialakulása, mûködése. – Szophoklész: Antigoné 2. Az angol reneszánsz színház kialakulása és fölépítése. – Shakespeare: Rómeó és Júlia (Világirodalom) 3. Az antikvitás és a Biblia – az európai mûveltség két alappillére. 4. A romantika kialakulása és jellemzõi. (Látásmódok) 5. Atleta Christi a magyar irodalomban, azaz a barokk látásmód Zrínyi Miklós A szigeti veszedelem c. eposzában. 6. A romantikus ábrázolás határain, azaz társadalomkritika Jókai Mór Az arany ember c. regényében. 7. Groteszk világlátás Örkény István Tóték c. kisregényében. (Portrék) 8. Balassi Bálint vitézi lírája – az európai humanista költészetben egyedül álló hazafias téma. (Borivóknak való; Egy katonaének) 9. A felvilágosodás sok hangú költõje – Csokonai Vitéz Mihály (Konstancinápoly; Magyar, hajnal hasad!; Az estve) 10. Magányérzet és szentimentális megközelítés . Berzsenyi Dániel elégiái. (A közelítõ tél; Levéltöredék barátnémhoz; Osztályrészem) 11. A klasszicizmus és a romantika kettõs vonzásában – Kölcsey Ferenc értekezõ prózája. (mûhelykritikák; Mohács; Nemzeti hagyományok) (Életmûvek) 12. A magyar síkság tájköltészetének megteremtõje – Petõfi Sándor. (Az alföld; Kutyakaparó; A Tisza; A puszta, télen) 13. Bûn és bûnhõdés – Jellemzõ motívumok Arany János balladáiban. (Szondi két apródja; V.László; A Walesi bárdok; Zách Klára; Ágnes asszony)
14. Zsenigõg vagy küldetéstudat – Témák Ady Endre költészetében (Góg és Magóg… ; Új vizeken járok; A magyar Ugaron; A Hortobágy poétája; A Tisza-parton; Föl-földobott kõ; A muszáj Herkules; A Sion-hegy alatt; Hiszek hitetlenül Istenben, Dózsa György unokája; Krónikás ének, 1919-ból) 15. Egy nehéz korszak a költõi magatartásformákon keresztül – Babits Mihály pályájának költõi stációi. (In Horatium; A lírikus epilógja; Esti kérdés; Húsvét elõtt; Cigány a siralomházban; Mint forró csontok a máglyán… ; A gazda bekeríti házát, Balázsolás; Jónás könyve) 16. A lélektani próza magyar mestere – Kosztolányi Dezsõ (Édes Anna; Pacsirta; A fürdés; A kulcs; Esti Kornél) 17. A magyarság fogalmának letisztázódása József Attila költészetében. (Bús magyar éneke, Szerelmes keserû hazafiság; Magyarok; A Dunánál; Hazám) (A kortárs irodalomból) 18. Groteszk-szatirikus képalkotás és szociográfiai megközelítés a „puha diktatúra” korában – Moldova György: Titkos záradék; elbeszélések, szociográfiák (Az irodalom határterületei) 19. Egy vitatott „mûfaj” – a tudományos-fantasztikus irodalom kialakulása, legfontosabb mai tendenciái. VAGY: Vágyaink árulják el rólunk a legtöbbet – Sci-fi irodalom az emberi kultúra fejlõdésében. 20. Mítosz, mese, kultusz a modern korban – Néhány tömegfogyasztásra készült „kultuszfilm” motívumrendszere. (Star Wars; Star Track; Végtelen történet; A Gyûrûk Ura; Vissza a jövõbe; Csupasz pisztoly; Matrix) (Interkulturális megközelítések és regionális kultúra) 21. Tömegkultúra és elitkultúra viszonyának alakulása a XIX-XX-XXI. Században. (a kultúra kettéválása; szórakoztató irodalom a két világháború között; detektív-, fantasztikus- és akcióregények; az elitkultúra mecenatúrája; „kulturális” szennyáradat minden csatornán; kilátások)
Magyar nyelv (szóbeli) 1. Ember és nyelv. A nyelv mint jelrendszer 2. Ember és nyelv. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal. 3. Kommunikáció. A kommunikációs folyamat tényezõi és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. 4. Kommunikáció A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezõeszközei 5. Nyelvi és vizuális kommunikáció. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl.: gesztusnyelv, mimika, tekintet, távolságtartás, testbeszéd, csend, stb.) 6. A magyar nyelv története. A magyar nyelvrokonság fõbb bizonyítékai néhány példával. 7. A magyar nyelv története. A magyar nyelv történetének fõ korszakai. Az ómagyar korszak fõbb nyelvi változásainak bemutatása. 8. A magyar nyelv története. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, mûvelõdéstörténeti háttere, hatása – példák alapján. 9. A magyar nyelv története. Nyelvmûvelés. A mai magyar nyelvmûvelés néhány alapkérdése. 10. Nyelv és társadalom. A fõbb nyelvváltozatok: nemzeti nyelv, irodalmi nyelv, köznyelv, regionális köznyelv, nyelvjárások, csoportnyelvek, szaknyelv, zsargon, argó). 11. Nyelv és társadalom. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. A tömegkommunikáció leggyakoribb mûfajai és hatáskeltõ eszközei. 12. Nyelv és társadalom. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl.: szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). 13. A nyelvi szintek. Hangtan. A magyar consonantizmus és vocalizmus; a hangok találkozásának törvényszerûségei és helyesírási következményeik. 14. A nyelvi szintek. Alaktan és szótan.
A morfémák (szóelemek) szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezet alkotásában. 15. A nyelvi szintek. Alaktan és szótan. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. 16. A nyelvi szintek. Alaktan és szótan. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. 17. A nyelvi szintek. Mondattan. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetû stb. 18. A nyelvi szintek. Mondattan. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelõ és a mellérendelõ szintagmatikus szerkezet. 19. A nyelvi szintek. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. 20. A szöveg A szövegtípusok. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl.: kérvény, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). 21. A retorika alapjai. A nyilvános beszéd. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyûjtéstõl a megszólalásig. 22. Stílus és jelentés. Állandósult nyelvi formák. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák).
(szólás,
23. Stílus és jelentés. Stíluseszközök. A képszerûség stíluseszközei és hatása, felismerésük (metafora, hasonlat, körülírás, eufemizmus, kakofenizmus, evokáció, anakronizmus, archaizálás, stb.). 24. Stílus és jelentés. Stílusrétegek, stílusváltozatok. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövõ, jellemzõ beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek.
Történelem 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az elsõ világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
9. Hazánk 1945-tõl a rendszerváltozásig 10. A jelenkor 11. A mai magyar társadalom és életmód
Élõ idegen nyelv 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidõ, mûvelõdés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika
Kommunikációs helyzetek és szándékok 1. Áruházban, üzletben, piacon 2. Családban, családnál, baráti körben 3. Étteremben, kávéházban, vendéglõben 4. Hivatalokban, rendõrségen 5. Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában 6. Iskolában 7. Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban 8. Országhatáron 9. Orvosnál 10. Szolgáltató egységben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) 11. Szünidei munkahelyen 12. Tájékozódás az utcán, útközben 13. Telefonbeszélgetésben 14. Tömegközlekedési eszközön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülõn, hajón)
Matematika I. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1. Halmazok 2. Matematikai logika 3. Kombinatorika 4. Gráfok II. Számelmélet, algebra 1. Alapmûveletek 2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 3. Racionális és irracionális számok 4. Valós számok 5. Hatvány, gyök, logaritmus 6. Betûkifejezések 7. Arányosság 8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlõtlenségek, egyenlõtlenség-rendszerek 9. Középértékek, egyenlõtlenségek III. Függvények, az analízis elemei 1. A függvény 2. Egyváltozós valós függvények 3. Sorozatok 4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei IV. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 1. Elemi geometria 2. Geometriai transzformációk 3. Síkbeli, térbeli alakzatok 4. Vektorok a síkban és térben 5. Trigonometria 6. Koordinátageometria 7. Kerület, terület 8. Felszín, térfogat V. Valószínûségszámítás, statisztika 1. Leíró statisztika 2. A valószínûségszámítás elemei
Biológia
1. A biológia tudománya 2. Az élet jellemzõi 3. Fizikai, kémiai alapismeretek 4. Szervetlen és szerves alkotóelemek 5. Az anyagcsere folyamatai
6. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 7. Nem sejtes rendszerek 8. Önálló sejtek 9. Többsejtûség 10. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 11. Homeosztázis 12. A kültakaró 13. A mozgás 14. A táplálkozás 15. A légzés 16. Az anyagszállítás 17. A kiválasztás 18. A szabályozás 19. Szaporodás és egyedfejlõdés 20. A populáció 21. Az életközösségek 22. A bioszféra 23. Az ökoszisztéma 24. Környezet és természetvédelem 25. Molekuláris genetika 26. Mendeli genetika 27. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 28. A bioszféra evolúciója
Kémia 1. Az atomok felépítése és szerkezete 2. A molekulák 3. Az anyagi halmazok 4. Kémiai átalakulások 5. Termokémia 6. Redoxireakciók 7. Sav-bázis reakciók 8. Elektrokémia
9. A nemfémes elemek és vegyületeik 10. A fémes elemek és vegyületeik 11. Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban 12. Környezeti kémia 13. A szerves kémia, a szén központi szerepe 14. A szénhidrogének 15. A szénhidrogének, mint energiahordozók 16. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 17. Szénhidrátok 18. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 19. Fehérjék és az aminosavak 20. Mûanyagok 21. Tudománytörténet
Földrajz 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az ûrtérképezés 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a Világegyetemben 2.2. A Nap és kísérõi 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Û rkutatás az emberiség szolgálatában 3.1. A kõzetburok 3.2. A levegõburok 3.3. A vízburok földrajza 3.4. A talaj 3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.5. A övezet hideg
4.6. A függõleges földrajzi övezetesség 5.1. A népesség földrajzi jellemzõi 5.2. A települések földrajzi jellemzõi 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemzõ folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzõi és folyamatai 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentõségének növekedése 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörû ország-csoportok és országok 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzõi 8.4. Hazánk nagytájainak eltérõ természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom-földrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalom-földrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom-földrajzi képe 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe 10.2. Ázsia 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei
11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
