Magyar ingázók az osztrák munkaerőpiacon Tapasztalatok és jó tanácsok álláskeresőknek
Információs füzet │ 2012
Magyar ingázók az osztrák munkaerőpiacon Tapasztalatok és jó tanácsok álláskeresőknek
Információs füzet │ 2012
A füzet az EURES-T Pannonia megbízásából a PannoniaACTIVE projekt keretében készült az Európai Unió támogatásával.
A füzet alapjául szolgáló felmérést és tanulmányt az EMPIRICA Gazdasági és Társadalomkutató Intézet Kft. készítette.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .......................................................................................................... 1 2. A kutatás célja, módszere ................................................................................. 2 2.1. A kutatás célja ........................................................................................... 2 2.2. A kutatás módszere ................................................................................... 2 3. A felmérés indokoltsága: a magyar munkavállalók száma és a migrációs hajlam........................................................................................ 4 4. Interjúalanyok ................................................................................................... 6 5. Empirikus vizsgálat eredményei ...................................................................... 12 5.1. Megjelenés az osztrák munkaerőpiacon ................................................. 12 5.1.1. Motivációk ....................................................................................... 12 5.1.2. Az álláskeresés módja, keresési tapasztalatok ................................ 13 5.1.3. Álláskeresők nyelvtudása ................................................................ 15 5.1.4. Felkészülés az ausztriai munkavégzésre .......................................... 16 5.2. Munkakörülmények ................................................................................ 17 5.3. Feljebbjutási és fejlődési lehetőségek ..................................................... 19 5.4. Jogi feltételek .......................................................................................... 20 5.5. Adózás ..................................................................................................... 22 5.6. Társadalombiztosítás............................................................................... 24 5.7. Kintléttel kapcsolatos egyéb tapasztalatok ............................................. 26 5.8. Jövőbeli tervek ........................................................................................ 31 5.9. Ingázók tanácsadási igénye ..................................................................... 33 5.10. Ingázók tanácsai álláskeresőknek.......................................................... 34 Irodalomjegyzék .................................................................................................. 37
„Ne várj, a legjobb alkalom soha nem fog elérkezni. Kezdj hozzá ott, ahol éppen most vagy.” Napoleon Hill
1. Bevezetés Az EURES-T Pannonia az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) hálózat ernyőszervezeteként 2009-ben alakult meg 26 partnerszervezet együttműködésével a nyugat-magyarországi és a kelet-ausztriai régióban. A térségben több határon átnyúló projekt fut, melyek a munkaerőpiac különböző területeit fedik le. Az EURES-T Pannonia célja az említett projektek működését összefogni, eredményeiket közös szintre emelni, illetve a hiányos témakörökben tevékenységeivel továbbfejleszteni a határtérség munkaerőpiacát. Továbbá a partnerség elsődleges feladatának tekinti, hogy olyan szolgáltatást nyújtson, amely hasznos minden olyan munkavállaló/álláskereső számára, aki ki szeretné használni a személyek szabad áramlásának elve által nyújtott lehetőségeket, például munkát szeretne vállalni a határ túloldalán. Ennek segítésére a határmenti területeken az EURES-T Pannonia olyan speciális információt szolgáltat a célcsoport számára, mely megkönnyíti a szomszédos országban történő munkavállalást. A partnerség munkája közel 2 millió lakost és több tízezer ingázót érint. Utóbbi hatalmas számhoz nagyban hozzájárult, hogy 2011. május elsején az osztrák munkaerőpiac teljesen megnyílt a magyar munkavállalók előtt is. Jelenleg körülbelül 44 ezer honfitársunk dolgozik a szomszédos országban, s közülük igen sokan vállalják a napi vagy heti ingázást. Sőt, egy friss felmérés alapján a most még Magyarországon dolgozók közül is egyre többen gondolkodnak el azon, hogy különböző motivációktól vezérelve külföldön, esetleg éppen Ausztriában vállaljanak munkát. Az EURES-T Pannonia e kiadvánnyal nekik szeretne segíteni azzal, hogy a már ingázó munkavállalók tapasztalatait, jó tanácsait osztja meg. A „PannoniaACTIVE”projekt keretében készült kutatás egyik eredménye ez az információs füzet, ami a felmérés legfontosabb pontjait foglalja össze. Reméljük, a már kint dolgozó magyarok tapasztalatai, tanácsai az Ön számára is hasznosak lesznek.
2. A kutatás célja, módszere 2.1. A kutatás célja Az EURES-T Pannonia célja többek között egy olyan újszerű tanácsadás elindítása, amely aktívan, és praktikus tanácsokkal látja el a mobilitást választó ingázókat, ezzel hozzájárulva a munkavállalás sikeréhez. A kutatás a panACTIVE projekt keretében valósult meg, mely a remények szerint hozzájárul egy élénk interkulturális és nemzedékek közötti tapasztalatcseréhez a két ország között. A tanulmány Ausztriában munkát vállaló magyar ingázók gondolatait, tapasztalatait dolgozza fel: vizsgálja a munkavállalók helyzetét, kilátásait, az osztrák munkaerőpiacra történő belépésüket és jövőbeli terveiket. A külföldi munkavállalás témakörében releváns és jelentős témákat feldolgozó tanulmány mellett a projekt további részfeladata egy riportfilm készítése volt ezen kutatás anyagait feldolgozva. A film elérhető az EURES-T Pannonia, valamint a YouTube oldalán is.
2.2. A kutatás módszere A külföldön munkát vállalókról általánosan, illetve speciálisan, csak az Ausztriában dolgozókra fókuszáló munkák is születtek már hazánkban. Témánk szempontjából külön kiemelendők Hardi (2005) és Hárs et al. (2009) munkái. A kapcsolódó irodalom megismerése nem csak a témában való elmélyülést és a kutatásra való felkészülést szolgálta, hanem – bár eltérő módszerekkel és részben eltérő célokkal készültek – talán a jelen tanulmány eredményeivel történő kisebb összehasonlítások megtételét is lehetővé teszik. Az alkalmazott módszer és célok tekintetében legközelebb az L&R Társadalomkutató Intézet 2010-es munkája áll, de sem az ott, sem a jelen kutatásban vett minta nem tekinthető reprezentatívnak, így általános következtések levonásától sok esetben kell tartózkodnunk. A magyar határ menti ingázók osztrák munkaerő-piaci helyzetének, tapasztalatainak és tanácsainak primer kutatása személyes megkereséssel, kérdőíves vizsgálattal valósult meg. A módszer általános előnye kétségkívül az, hogy a kérdőív pontjaira a válaszadási arány igen magas és az esetleges félreértések a kérdező által könnyen tisztázhatóak. A kérdőív során, hogy a lehető legponto2|o l d a l
sabban megtudjuk a válaszadó véleményét, valamint hogy a spontán gondolatokat is megpróbáljuk feltárni, ahol lehetőség volt rá, a nyitott kérdések alkalmazása mellett döntöttünk. Így nem voltak előre megadott válaszok, hanem a kérdezettek szabadon, saját szavaikkal fogalmazták meg válaszukat. Persze, a feldolgozás nehézségén túl ennek hátrányaként az is megemlíthető, hogy szűkebb szavú interjúalanytól nem kaptunk sok információt. A mintavétel nem tekinthető tudományos alaposságúnak. Bár például igyekeztünk a nem és kor szerinti arányokra figyelni, mivel az említett riportfilm miatt videófelvétel készült az interjúkról, jellemzően a tartózkodóbb magatartás miatt a 40 év felettieket kisebb számban értük el. Ugyanakkor ezen hiányosság a kutatás egyik legfőbb céljaként kitűzött ingázói jó tanácsok számát és minőségét talán kevésbé befolyásolja. A projekt során 30 ingázó munkavállalóval készült magyar nyelvű kérdőíves felmérés. A 30 interjú a fentieken túl a kis elemszám miatt sem alkalmas természetesen arra, hogy ily módon bemutassuk az ausztriai magyar munkaerőpiac jellemzőit. Arra azonban alkalmasnak véltük, hogy elemzésük révén áttekintsük azokat a munkaerő-piaci helyzeteket, amelyek a ma Ausztriában dolgozó magyarokat jellemzik, felhívjuk a figyelmet bizonyos tapasztalataikra, s az összegyűjtött tanácsaikkal segítsük a kint munkát keresőket.
3|o l d a l
3. A felmérés indokoltsága: a magyar munkavállalók száma és a migrációs hajlam Köztudott, hogy az ezredfordulót követően folyamatosan emelkedett azon magyarok száma, akik Ausztriában vállalnak munkát. Különböző engedélyekkel 2001-ben kb. 10 ezer, 2006-ban közel 15 ezer, 2008-ban 21 ezer magyar munkavállaló volt nyugati szomszédunkban (Hárs et al., 2009). Fontos állomáspontot jelent a tavalyi év: 2011. május elsején Ausztria szabaddá tette munkaerőpiacát, s bár a néhányak által várt dömping elmaradt, a 2011. márciusi 28 ezerről 2012 márciusára több mint 44 ezerre emelkedett a kint legálisan 1 dolgozók száma , akiknek a többsége egyébként a határon át ingázik. Bár az 57%-os növekedés mögött minden bizonnyal a munkaerőpiac fehéredése is áll, a változás mindenképpen jelentősnek mondható. Sőt, ennek köszönhetően a magyar munkavállalók aránya az EU-hoz 2004-ben csatlakozó nyolc keleteurópai állam (EU-8) munkavállalóin belül eléri már a 41%-ot. A kint dolgozók száma pedig várhatóan tovább fog nőni, legalábbis a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. 2012 márciusában készült kutatása, amely a 2 magyar lakosság migrációs szándékait mérte fel, erre enged következtetni. A lakosság migrációs potenciálja, azaz azok aránya, akik külföldi munkavállalást vagy letelepedést terveznek, a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megduplázódott, az utóbbi három évben pedig a rövid- és hosszú távú munkavállalás szándéka tovább növekedett a lakosság körében. 2012 elején a felnőtt lakosság 13%-a tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 16%-a, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 7%-uk kivándorolna. Mint az ábrán látható, a 2012-ben mért migrációs potenciál (ide értve a háromfajta migrációs terv halmozott arányszámát is, ami 2012-ben 19%) a valaha mért legmagasabb értéket mutatja. Ez azt jelenti, hogy már minden ötödik magyar felnőtt azt tervezi, hogy rövidebb-hosszabb ideig külföldön fog munkát vállalni. Azok közül pedig, akik rövid vagy hosszú távú munkavállaláson gondolkodnak, a TÁRKI szerint körülbelül minden negyedik ember Ausztriába igyekszik.
1
Az osztrák Kurier által hivatkozott foglalkoztatási statisztika alapján.
2
Migráció alatt a kutatás a rövid vagy hosszú távú külföldi munkavállalást és a végleges kivándorlást együttesen érti.
4|o l d a l
20
16 rövid távú munkavállalás 12
hosszú távú munkavállalás
8
kivándorlás
4
halmozott
0
1. ábra: A migrációs szándék alakulása a tervezett migráció időtávja szerint, 2001–2012 (%) Forrás: TÁRKI (2012)
Az eddigi tényadatok, illetve a lakossági szándékok is arra utalnak, hogy az Ausztriában állást keresők, s köztük az ingázók száma várhatóan tovább fog emelkedni. Ezért is tartja fontosnak az EURES-T Pannonia, hogy az ingázó munkavállalók álláskeresési szokásait, tapasztalatait, tanácsait megismerje, s azokat továbbítsa a határ túloldalára igyekvőknek.
5|o l d a l
4. Interjúalanyok A 30 válaszadó különböző életkorú, többségük eltérő területen dolgozik. Legfontosabb adataikat a következő táblázat segítségével lehet áttekinteni. 1. táblázat: A válaszadók adatainak áttekintése
3
munkakör, terület, ahol most dolgozik
nem
életkor
családi állapot
korábbi magyar munkahelyek száma
gépkezelő technikus (raktározás)
ffi
25
nőtlen
3
1
vendéglátás, szálloda
teherautósofőr (építőiparban)
ffi
32
nőtlen
1
3
kertész technikus
vendéglátás
nő
32
házas
6
1
kereskedelem
controlling
nő
28
hajadon
3
1
közgazdász
kőműves
ffi
35
nőtlen
3
1
kőműves
bolti eladó (kereskedelem)
ffi
31
nőtlen
5
5
vendéglátás
házi betegápolás
nő
48
elvált
4
1
bolti eladó
vendéglátás
nő
31
özvegy
0
4
vendéglátás
controlling
ffi
34
nőtlen
3
1
közgazdász
faipar
ffi
35
házas
4
1
faipari technikum
biztosítási informatika
ffi
31
házas
3
1
közgazdász
felszolgáló
ffi
27
nőtlen
5
3
felszolgáló
csomagoló
nő
41
házas
4
1
TB ügyintéző
vendéglátás
ffi
30
nőtlen
3
7
vendéglátás
építőipar
ffi
32
házas
4
2
kereskedelem
autójavító
ffi
47
házas
6
2
autójavító
A jelenlegi munkahelyet is beleértve.
6|o l d a l
osztrák munkahelyek száma3
tanult szakma, terület
nem
életkor
családi állapot
korábbi magyar munkahelyek száma
osztrák munkahelyek száma4
tanult szakma, terület
borászat, szőlészet
ffi
28
nőtlen
0
1
faipari mérnök, asztalos
hentes
ffi
50
elvált
1
1
hentes
fuvarszervező, logisztikus
ffi
30
nőtlen
2
1
közgazdász
controlling
ffi
28
nőtlen
2
1
közgazdász
adótanácsadás
ffi
25
nőtlen
0
2
közgazd.-i szki.
benzinkút (shop, eladó)
ffi
36
nőtlen
4
1
vendéglátás
eladó
nő
23
hajadon
1
2
közgazdász
hentes
ffi
42
házas
1
3
hentes
munkakör, terület, ahol most dolgozik
segédmunka
ffi
23
nőtlen
0
1
környezetvédele m
felszolgáló
nő
20
hajadon
3
1
felszolgáló
faipari mérnök, minőségellenőr
ffi
27
nőtlen
3
2
faipari mérnök
pénzügyi
nő
30
hajadon
5
1
idegenforgalmi közgazdász
szállítmányozás
ffi
33
nőtlen
2
1
közgazdász, mozdonyvezető
CNC marós
ffi
42
házas
7
1
CNC marós
Az Ausztriában dolgozók többsége férfi: 2009-ben az Arbeitsmarktservice Österreich (AMS Österreich) és az L&R adatai alapján a határ menti régiókban foglalkoztatottak 73%-a volt férfi, s 27%-a nő. A felmérésünk során megkérdezettek nemi aránya is ehhez igazodik: a válaszadók közül 22 férfit és 8 nőt találunk.
4
A jelenlegi munkahelyet is beleértve.
7|o l d a l
7%
3%
nőtlen/hajadon házas
27%
elvált 63%
özvegy
2. ábra: A válaszadók családi állapot szerinti megoszlása
A mintában szereplők közel 60%-ának a jelenlegi az első osztrák munkahelye, ugyanakkor az állások számát tekintve többségük nagyobb munkahelyi tapasztalattal rendelkezik: a 30-ból 19 fő legalább 3 magyarországi munkahelyen dolgozott. Külön érdemes kiemelni a 31 éves, kereskedelemben dolgozó férfit, aki kora ellenére már 5 magyar és 5 osztrák cégnél volt foglalkoztatva, valamint a 31 éves nőt és a 30 éves férfit (mindketten vendéglátósok), akiknek a jelenlegi a 4., illetve a 7. osztrák munkahelyük. Az interjúalanyok 60%-a középfokú, 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Alacsonyabb végzettsége senkinek sincsen. Ami viszont más kutatásokból is ismert, sokan nem azon a területen helyezkednek el, amit tanultak. Jelen esetben is a megkérdezettek 47%-a a képesítésétől eltérő munkát végez. Ugyanakkor az egyikük megemlítette azt is, hogy megtetszett a műszaki oldala a kinti munkájának és most már az átképzésen gondolkodik. A válaszadók harmada 30 évnél fiatalabb, ötöde pedig 40 év feletti. Átlagéletkoruk 32,5 év.
8|o l d a l
2. táblázat: A válaszadók kor szerinti csoportosítása életkor
fő
30 év alatti
10
30-39
14
40-49
5
50 vagy idősebb
1
Tíz fő a fővárosban dolgozik, hárman tartományi székhelyen, hatan egyéb városban, kilencen pedig községben. Többségük (27 fő) napi ingázó. A heti ingázók (a 42 éves CNC marós, a 20 éves felszolgáló és az 50 éves hentes) 180 km feletti távolságra dolgoznak lakóhelyüktől, s mind autóval járnak ki. A napi ingázók közül négyen tömegközlekedési eszközzel jutnak el munkahelyükre, oda-vissza kb. 3-3,5 órát utaznak naponta, és három közülük a fővárosban dolgozik. Vonattal jut el a mozdonyvezető is indulási állomására, ami viszont nem egy állandó helyet jelent, így értelemszerűen hol többet, hol kevesebbet utazik. A többiek kocsival járnak, átlagosan 54 km-re van az állásuk a lakhelyüktől és napi 1 óra 50 percet töltenek utazással.
9|o l d a l
6 5 fő 4 3 2 1 0
3. ábra: Napi ingázók száma a távolság függvényében
Jellemzően a nagyobb távolságot megtevők, illetve utazással több időt eltöltők közül jelezte néhány interjúalany, hogy fárasztó ez a helyzet. A faiparban dolgozó, 35 éves, házas férfi a felmérés idején még 105 km-re lakott a bécsi munkahelyétől, de családjával úgy döntött, hogy közelebb költöznek a határhoz, amivel kb. 30 km-rel rövidül az útja. Megemlítette azt is, hogy esetleg még úgy faragna az időből, hogy a határhoz közelebb keresne munkát az osztrák oldalon. Egyébként az ingázást nem adná fel. Mindenképpen folytatná az ingázást a 25 éves adótanácsadó is, aki naponta vonattal és metróval jut el munkahelyére, de Bécs helyett Eisenstadtban szeretne munkát vállalni, hogy rövidebb legyen az utazási idő. Az ausztriai álláskereséskor ajánlott mérlegelni, hogy mennyi időbe telik a kiút.
10 | o l d a l
Ugyanakkor van példa arra is, hogy meg lehet szokni a napi 140 km vezetést. A raktárban dolgozó 25 éves férfi a következőket említette: „Az utazás volt, amire jobban rá kellett készülni, mert elsőre azért riasztó a távolság. Ezért sem akartam ilyen messzire menni. Továbbá ennek sok költsége van: benzin, olajcsere, autókopás. De igazából egy fél év után már úgy vagyok vele, hogy ez a 70 km-es út a lakhelyemtől már semmi.”
11 | o l d a l
5. Empirikus vizsgálat eredményei 5.1. Megjelenés az osztrák munkaerőpiacon 5.1.1. Motivációk Az interjúalanyoknak nyitott kérdésként tettük fel, miért döntöttek úgy, hogy Ausztriában vállalnak munkát. A 30 válaszadóból 24 említette, hogy a magasabb kereset miatt ment dolgozni a szomszédba, ez a legfontosabb tényező. Ugyanakkor heten említették a jobb munkafeltételeket is. Vannak olyanok, akik nem találtak itthon megfelelő állást, illetve akad példa arra, hogy a nyelv használata a legfőbb indok.
„Egyrészt azért, mert Ausztriában jobb fizetés van, másrészt teljesen másképp állnak a munkáltatók a munkavállalókhoz. Nagyobb támogatottságot kapnak a munkavállalók. Például sokkal jobban odafigyelnek az egészségügyi dolgokra, orvosi ellátásra. Továbbá nincs az, hogy csak meghatározott esetben kapsz 13. és 14. havi fizetést, hanem kint ez kötelezően van.” controller (28, nő)
„Már 2001-ben eldöntöttem, hogy külföldön szeretnék dolgozni, szeretném használni az angol és német nyelveket.” controller (34)
„A munkafeltételek jobbak. Ez például abban nyilvánul meg, hogy a munkaköri leírásomban 10 sor vonatkozik arra, mik a kötelességeim, tennivalóim, a többi mind a munkafeltételeimre vonatkozik. Mindenhol kollektív szerződések vannak, mindenhol látható, hogy kollektíve van szabályozva a jövedelemszint, az alapján sorolják be az embereket, és legkésőbb kétévente mindenki emelkedik egy szintet.” biztosítási informatikus (31)
12 | o l d a l
3. táblázat: Miért döntött úgy, hogy Ausztriában vállal munkát? A döntés oka
Az okot említők száma (fő)
magasabb kereset
24
jobb munkafeltételek
7
itthon nem talált (megfelelő) állást
4
szeretné használni a nyelvtudását
3
váratlanul jött
2
több munkalehetőség
2
új iránt vágy
1
valamit csinálni akart
1
nyugodtabb mentalitás
1
jobb kilátások
1
biztonság, stabilabb munkahely
1
előző munkahelyéről elbocsátották
1
hitel magas törlesztőrészlete miatt
1
5.1.2. Az álláskeresés módja, keresési tapasztalatok A legtöbben ismerősök, családtagok segítségével jutottak ki, akik jellemzően már kint dolgoztak. Ugyanakkor az interneten is sok lehetőség van. Az interjúkon a Stepstone, a Randstad és a karriere.at oldalai kerültek szóba.
13 | o l d a l
4. táblázat: Hogyan keresett magának munkát Ausztriában? Álláskeresés, -találás módja barátok, ismerősök, rokonság segítségével álláshirdetés állásközvetítő oldalon, ill. közvetlenül a cégek honlapján munkahelyi ismertségen keresztül
A módot említők száma (fő) 13 10 4
álláshirdetés nyomtatott sajtóban
2
fejvadász, munkaközvetítő cég
2
AMS-en keresztül itthoni cégvezető (aki nem vette fel a kért magas bér miatt) ajánlotta osztrák céghez
2 1
Az álláskeresési tapasztalatok vegyesek, vannak jó és rossz élmények is, de előbbiek vannak egyértelműen túlsúlyban, s jó páran nem is tudtak negatív dolgot megemlíteni. A szellemi munkát találóknál még nagyobb súllyal szerepelnek a pozitívumok. Többen említették, hogy gyorsan találtak munkát (4 fő), rengeteg a munkalehetőség (3 fő), ugyanakkor a tésztagyárban csomagolóként dolgozó 41 éves nő másfél évet várt, míg el tudott helyezkedni, s a 27 éves felszolgáló is jelezte, hogy korábban sokan visszautasították. Négyen mondták, hogy pozitívan állnak az emberhez, még akkor is, ha magyar.
„Mindig korrektek voltak. Nem mondták, hogy menjek a fenébe, legfeljebb azt, hogy most nincs rám szükség.” autójavító (27)
Két-két interjúalany jegyezte meg, hogy jól lehet keresni az AMS és a különböző álláskereső oldalakon, illetve hogy elsősorban a németet nézték a munkaadók, tud-e kommunikálni az illető. 14 | o l d a l
Hárman nagyon pozitívnak találták, hogy a cégek mindig visszajeleztek nekik, még akkor is, ha nemleges volt a döntésük. Ugyanakkor ketten panaszkodtak, hogy a visszajelzés kintről is többször elmaradt. Végül érdemes megemlíteni a következőket, melyeket csak egy-egy ember említett. Pozitívumok: • •
nincs 3-4 körös felvételi eljárás; lényegre törő volt az interjú.
Negatívumok: • • • •
beígérték a munkát, de mikor felmondtam, mégsem alkalmaztak (ezért ajánlatos előszerződést kérni); először nehéz volt beilleszkedni a nyelv miatt (tájszólás); a telefonos interjú nem szerencsés; „… ahol voltam kint kávézóban próbanapon, ott azt mondták, hogy minden rendben van, jöhetek holnap, csak 20 órásra leszek bejelentve, de 50-60 órát kell dolgozni, a többi az fekete pénz.”
A biztosítási informatikus pedig azt tapasztalta, hogy „a hivatalokban dolgozó emberek kint is le vannak terhelve, fáradtak, idegesek, de ha kapnak egy kedves szót a pult túloldaláról, akkor már kenyérre lehetett kenni mindenkit, segítőkészek voltak, megértettek, és figyeltek a problémára.”
5.1.3. Álláskeresők nyelvtudása A nyelvtudás kiemelten fontos, erre többen is felhívják a figyelmet. A felmérés alanyainak többsége is rendelkezett valamilyen szintű nyelvismerettel, csak az építőiparban és a húsiparban elhelyezkedő két férfi mondta, hogy nem tudtak németül induláskor.
15 | o l d a l
7% 23% alapszintű 30%
önálló nyelvhasználó mesterfokú nem volt 40%
5
4. ábra: A válaszadók nyelvtudása a munka keresésekor
5.1.4. Felkészülés az ausztriai munkavégzésre Az ingázók közel harmada mondta, hogy a nyelvet próbálta erősíteni, ezt különösen fontosnak tartották.
„Felmentem a netre, kigyűjtöttem 400 biztosítási szakszót, azt párszor átolvastam, kikérdezték.” biztosítási informatikus (31)
„Interneten tartottam a kapcsolatot a leendő főnökökkel. Felszereléseket szereztem be a kinti léthez, és az irataimat rendeztem itthon. Az utolsó hét csak a nyelv erősítésével telt.” felszolgáló (20)
5
A Közös Európai Referenciakeret csoportosítása alapján.
16 | o l d a l
„A nyelvtanulást helyeztem előtérbe. A szakmai ismereteim már megvoltak. A közvetítő cég intézte kint az ügyeimet. A bejelentkezés és a számlanyitás volt az én feladatom.” CNC marós (42)
Négy alany barátoktól, ismerősöktől kérdezgetett, hogyan működnek kint a dolgok. A következők is fontosak lehetnek a felkészülés során (1-1 említés): • • •
interneten megnézni, hogy hova kell menni, milyen a hely jellege; szerződés ellenőrzése; segítségkérés munkatársaktól szakmai téren.
5.2. Munkakörülmények Felmérésünk során arra voltunk kíváncsiak, hogy az ausztriai munkát a magyarhoz képest fizikai és pszichés értelemben hogyan értékelik, de ennél mélyebben nem vizsgáltuk a témát. A kérdésekre adott válaszok természetesen sokszor nem közvetlen tapasztalatokon, összehasonlításon alapulnak, hiszen sokan nem ugyanazon szakmában, munkakörben dolgoztak Magyarországon, mint most a szomszédban. Három fő emiatt nem is tudott választ adni, többen pedig általánosságban véve értékeltek. Az interjúalanyaink többsége szerint fizikailag ugyanolyan az ausztriai munka, mint a magyar. Több mint a harmaduk szerint pszichésen is ugyanolyan, s közel ugyanannyian tartják megerőltetőbbnek, mint kevésbé megerőltetőnek a kinti munkavégzést. Említésre került, hogy a nyelvhasználat miatt pszichésen kissé nehezebb (2 fő), illetve az első pár hónap jobban megviseli az embert, de később belerázódik a munkába, megszokja a dolgokat, elmúlnak a félelmek.
17 | o l d a l
5. táblázat: Az ausztriai munka a magyarhoz képest… fizikailag
pszichésen
megerőltetőbb (fő)
5
9
ugyanolyan (fő)
15
10
kevésbé megerőltető (fő)
7
8
nincs válasz/nem tudja (fő)
3
3
Nézzünk néhány véleményt minden oldalról:
„Fizikailag is kevésbé megerőltető, mert Magyarországon nincsenek olyan előírások, hogy egy hónapban, mondjuk, maximum 16 túlórád lehet. Az előző munkahelyemen volt olyan, hogy 130 túlórám volt. Az jó, hogy kifizették, de ez a szabadidőmet nem pótolta.” controller (28, nő)
„Összehasonlítást nem tudok mondani, mert itthon szellemi munkát végeztem recepción vagy irodában, kint meg raktáros vagyok, teljesen más jellegű az egész. De amíg itthon dolgoztam 250 órát 1 hónapban, ott fixen ledolgozom a 180 órámat és semmi több.” gépkezelő technikus (25)
„Sokkal nagyobb a nyomás. Hiába vagyok kint X éve, hiába ismerik el a tudásomat, hiába bizonyítottam már, akkor is csak lenéznek és akkor is csak egy külföldi maradok. Ezért nagyobb elvárások vannak, és jobban terhelik az embert. Ez az első évben volt a legkirívóbb.” teherautósofőr (32)
„Kint nyugodtabbak a körülmények, mint Magyarországon jelenleg, úgyhogy pszichésen kevésbé megerőltető. Van összehasonlítási alapom, itthon is ugyanebben a szakmában dolgoztam, ezért is tudom.” vendéglátós (32)
18 | o l d a l
„Pszichésen is ugyanolyan, helyt kell állni ugyanúgy. A munka az munka, ott sem lehet lábat lógatni.” bolti eladó (31)
„Sokkal könnyebbé teszik a házi betegápolást Ausztriában, mint itthon. Jobbak a feltételek, jobb a felszereltség.” házi betegápoló (48)
„Bár anyagilag mindenképpen jobban jár az ember, azért keményen meg kell dolgozni, szünettől szünetig nincs megállás. Például volt, hogy megkérdezték az embertől, miért a szünet letelte után fél órával ment el WC-re, s miért nem szünetben tette azt. Itthon talán szabadabban vagy a 8 órában.” faiparos (35)
5.3. Feljebbjutási és fejlődési lehetőségek Megkértük interjúalanyainkat, hogy meséljenek a kinti feljebbjutási és fejlődési lehetőségeikről, illetve értékeljék azokat ötfokú skálán (ahol 1 = nagyon elégedett, 5 = egyáltalán nem elégedett). Hatan nem osztályoztak, aminek a legfőbb oka az volt, hogy kis, lapos cégnél dolgoznak, és nincs értelme feljebbkerülésről beszélni. A 23 éves bolti eladónő pedig csak addig akar jelenlegi munkahelyén dolgozni, amíg hallgató. Miután befejezi közgazdasági tanulmányait a soproni egyetemen, továbbra is ingázna, de a saját szakmájában kíván elhelyezkedni. A lehetőségeiket a válaszadók összességében a középértéknél valamivel jobbra, 2,5-re értékelték.
„Nekiálltam, mint rakodómunkás és most gépkezelő technikus vagyok, fél év után.” gépkezelő technikus (25)
19 | o l d a l
„Teljes mértékben elégedett vagyok. Nagyon sok lehetőséget nyújtanak és nagyon nagy felelősséggel is felruháznak annak ellenére, hogy csak 4 hónapja vagyok ott. Kihívásokkal teli munkákat bíznak rám. Rendszeresen vannak oktatások, képzések is.” controller (28, nő)
„Mindenhol van lehetőség. Itt az emberek megismerik a munkánkat, így van feljebbjutási lehetőség, jobb körülmények közé lehet kerülni. Aki jól dolgozik, idősek otthonába is bekerülhet megfelelő iskolai végzettséggel.” házi betegápoló (48)
„Mindenre meg akarnak tanítani. Valójában megtanulok egy újabb szakmát. Más évekig jár főiskolára, hogy borász legyen. Én mindenhez úgy állok hozzá, hogy tanulok belőle valamit, aztán vagy használom később vagy nem.” borászati dolgozó (28)
„Teljesen elégedett vagyok a fejlődési lehetőségekkel. Kintlétem során fél év alatt többet tanultam, mint Magyarországon 3,5 év alatt.” controller (28, ffi)
5.4. Jogi feltételek A munkavállalás jogi aspektusaival kapcsolatban elsöprő többséggel pozitívan válaszoltak az interjúalanyok. Nyolcan említették, hogy a munkáltató mindent megcsinál, előkészít a munka megkezdéséhez, továbbá pár megkérdezett még a gyorsaságra is külön felhívta a figyelmet. A foglalkoztatottat később is mindenről tájékozatják (1 fő), a vezetőségtől, a munkaügyi osztálytól mindig kapnak segítséget (1 fő). Hárman gondolják úgy, hogy 2011. május 1. után már könnyebb munkát vállalni, de előtte sem lehettek különösebb gondok az engedélyek megszerzésével (amit sokszor a munkáltató intézett), legalábbis senkinek nem jutott eszébe ezt megemlíteni.
20 | o l d a l
Nagy a szabályozottság, a munkajog mindenre kiterjed (2 fő). Erősnek tartják a dolgozók jogvédelmét (3 fő).
„Úgy vettem észre, hogy a jogszabályokra nagyon figyelnek, nagyon kiállnak a dolgozók mellett, bármilyen gondja, problémája is van.” faiparos (35)
„Jogilag nagyon le van szabályozva, szerintem kevesebb kiskapu van, mint Magyarországon. Nyilván vannak itt is valószínűleg feketemunkások, de az én területemen ilyet nem tapasztalok. A legtöbb szabály a munkavállalót védi, nem pedig a munkáltatót. A munkáltatónak jórészt kötelezettségei vannak, a munkavállalónak pedig jogai.” controller (28, nő)
„Abszolút le van szabályozva a magyarországihoz képest. A kinti szabályokat szerintem sokkal átgondoltabban, sokkal alaposabban dolgozták ki és nagyon be is tartják. Nagyon ismerik a szabályokat a munkaadók és a munkavállalók is, nagyon kevés a munkaügyi per.” biztosítási informatikus (31)
„A munkaadó elkövet mindent azért, hogy betartsa a szabályokat. Ha kényszerhelyzetek miatt túlórázni kell, kompenzálják azt például azzal, hogy másnap később jöjjön be az illető, vagy hamarabb elengedik. A munkavállaló minden szempontból védve van. Abban az esetben, ha a munkavállalónak panasza van, az Arbeitskammer minden esetben kivizsgálja az ügyet.” faipari minőségellenőr (27)
21 | o l d a l
A jogi környezettel, feltételekkel kapcsolatban az alábbiak hangzottak el egy-egy alanytól: • • • • •
átláthatóbb a magyarországinál; egyszerű; egyenlő jogok az osztrákokkal; a fizetés is egyenlő; a túlórát „fillérre” elszámolják.
„Sokkal átláthatóbbnak tartom a magyarországinál, bár még csak 1 éve vagyok kint, s nincs olyan nagy tapasztalatom.” faiparos (35)
„Sokkal jobb, mint a miénk. Minden alapvető dolgot egy nyomtatvány benyújtása kapcsán e-mailben el tudtam intézni. Nagyon rugalmas az ügyintézés, nem megy rá fél nap, hogy el tudjunk intézni valamit. Magyarországon sokkal lassabb az ügyintézés.” pénzügyes (30)
Negatívumot ketten említettek meg. A teherautósofőr az építőiparban dolgozik, ahol télen leállások vannak. Munkanélküli segélyt viszont nem kap, mert „nagyon ragaszkodnak a bejelentett lakcímhez és az egyéb formális dolgokhoz”. Igazságtalannak tartja, hogy ő is fizet járulékot, mégsem kapja meg a segélyt. A biztosítási informatikus szerint a jogszabályok és a szakszervezetek miatt a „munkáltatók szinte sarokba vannak szorítva. Ha van egy 52 éves munkavállaló, aki nem csinál semmit, akkor sem rúgják ki.”
5.5. Adózás 25 interjúalany csak pozitívumokat említett az osztrák adózási feltételekkel kapcsolatban. Nyolc válaszadó mondta, hogy arányaiban kevesebb adót fizet Ausztriában, mint itthon, és csak egy ember szerint hasonló az adóterhelés a két 22 | o l d a l
országban. Öten említették meg, hogy az utazási költségek egyfajta kompenzálásaként ingázói átalányt (Pendlerpauschale) lehet igénybe venni, ami csökkenti az adót. Ausztriában bizonyos esetekben nem kötelező adóbevallást készíteni, és az adóbevallást 5 évre visszamenőleg is meg lehet tenni (2 fő). Négyen mondták, hogy nekik sok teendőjük ezzel kapcsolatban nincs, mert a cégük csinálja meg. A következők hangzottak még el az adózással kapcsolatban: • • • • • • • • • •
egyszerűbbnek tűnik, mint a magyar (4 fő), áttekinthetőbb (3 fő), kiszámíthatóbb (1 fő), jobb, mint Magyarországon (3 fő), sokkal jobban működik a bürokrácia (1 fő), a nyári és a karácsonyi pénzből kevesebb adót vonnak le (1 fő), könnyebb és gyorsabb (1 fő), az adószint elfogadható (2 fő), korrekt (2 fő), barátságosabb (1 fő).
„Ausztriában sokkal jobban működik a bürokrácia. Ha bemész valahová, például az adóhivatalba, segítőkészek, ha nem értesz valamit, segítenek. Az adózással semmi problémám nem volt.” vendéglátós (31)
A vendéglátós hölggyel ellentétben a 32 éves teherautósofőrnek van rossz tapasztalata az adminisztrációval: úgy gondolja, hogy az adó-visszaigénylést lassan utalják. Két válaszadó nem tudott véleményt mondani, mert csak pár hónapja vannak kint és nem foglalkoztak még a témával.
23 | o l d a l
5.6. Társadalombiztosítás Kilencen említették meg, hogy mindenki, aki Ausztriában a társadalombiztosítás keretében betegbiztosítással rendelkezik, vagy pl. hozzátartozóként betegség esetére biztosított, személyre szóló elektronikus kártyát (e-card) kap. A kártyán rögzítve van a név, a társadalombiztosítási szám és a kártyaszám, a hátoldalán pedig az európai betegbiztosítási kártya van. Ha az Ausztriában biztosított személy lakhelyén szeretne orvoshoz menni vagy más egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, úgy először a foglalkoztatási ország betegbiztosítójához kell fordulni, és kérni az E 106-os nyomtatvány kitöltését. A 28 éves, borászatban dolgozó férfi dicsérte az ezzel kapcsolatos ügyintézést: nem volt sorban állás és 10 perc alatt végzett. Ha Magyarországon vesz igénybe valaki ellátást, akkor azt az osztrák biztosító kifizeti. Ketten nyilatkoztak pozitívan erről, egy ember ezt macerásnak tartotta, egynek pedig negatív tapasztalata van, mert az osztrák biztosítóhoz benyújtott számláját már négy hónapja nem fizették ki.
„Mivel Ausztriában fizetem a járulékot, igazából csak ott kapok orvosi ellátást, de itthon, ha havonta fizetek pár ezer forintot a magyar társadalombiztosítónak, akkor ugyanazt az ellátást megkapom itthon is. Amúgy is megkapom az e-kártyával, de akkor mindenképpen ki kell fizetnem a magyar kezelést, azután kérnem kell róla egy számlát, és az osztrák biztosító kifizeti, de ez macera. Ha pl. az ember keze eltörik, akkor jobb, ha itthon megyek el orvoshoz. Ha bármi történik, inkább azt szeretném, ha magyar orvos látna el.” gépkezelő technikus (25)
„Mindent intézett a cégem. Nekem annyi dolgom volt, hogy itthon bejelentsem, hogy külföldre megyek dolgozni, illetve még egy nyomtatványt kellett beadni. Az e-card nagyon leegyszerűsíti a helyzetet. controller (28, ffi)
24 | o l d a l
Hárman mondták, hogy gördülékenyen megy minden, egy ember pedig úgy fogalmazott, hogy a kinti TB egyszerűbb, mint a magyar. A 32 éves építőipari munkás szerint nem is összehasonlítható a kettő, teljesen meg van elégedve az osztrák rendszerrel. A 41 éves, tésztagyári csomagolóként dolgozó nő családi pótlékot kap Ausztriában. Az orvosi ellátásról hárman nyilatkoztak:
„Nagyon jók. Az orvosi ellátás jóval korrektebb. Ugyanúgy odafigyelnek rám a kórházban, nincs megkülönböztetés amiatt, mert én külföldi vagyok. S nem kell hálapénzt sem csúsztatnom az orvos zsebébe.” teherautósofőr (32)
„Volt balesetem, műtétem, első rangú ellátásban volt részem. Gyorsan túlestem a műtéten, büfé volt a folyosón, kedvesek voltak. Mindössze 10 eurót fizettem érte naponta. Keresek annyit, hogy ez belefér, ráadásul nagyon elégedett voltam a szolgáltatással.” bolti eladó (31)
„Volt korábban munkahelyi balesetem, mely végett két hetet töltöttem kórházban. Minden gördülékenyen zajlott. Viszont annak ellenére, hogy biztosítva vagyok, van egy bizonyos kórházi hozzájárulás (7€/nap), melyet meg kell fizetni. Ez hasonló a korábbi magyarországi vizitdíjhoz. A kórházi ellátás tökéletes volt.” faipari minőségellenőr (27)
Mindössze három interjúalany fogalmazott úgy, hogy a kinti társadalombiztosítási feltételek ugyanolyanok, mint Magyarországon.
25 | o l d a l
5.7. Kintléttel kapcsolatos egyéb tapasztalatok Megkértük az ingázókat, hogy meséljenek a kintléttel kapcsolatos pozitív és negatív tapasztalataikról az eddig említetteken túl. A megkérdezetteknek közel a fele, 14 fő nem tudott negatívumot említeni. Mivel a válaszok sokrétűek, nehezen csoportosíthatók, célszerűbb mind elolvasni őket. Mint látható majd, a szellemi munkát végzők egyike sem érzékelt negatív diszkriminációt amiatt, mert ő magyar, míg néhány fizikai munkát végző tapasztalt ilyet.
Pozitívumok „Az utazás sokkal barátságosabb autópályán, mint autóúton, össze sem hasonlítható ez a 70 km, amit megteszek, Bécsig eljutok 40 perc alatt. A kollégák nagyon sok országból vannak, több kultúra találkozik. Nagy meglepetés volt nekem, hogy sok török nemzetiségű kolléga van és ők 2 óránként imádkoznak. 2 óránként megáll a munka, szőnyeg elő, kelet felé, és imádkoznak. Nekem ez furcsa volt, mert itthon ilyet nem láttam. Ezt teljesen tolerálják, nem hajtják abban az 5 percben az embert, hanem hagyják őket nyugodtan imádkozni és utána megy tovább a munka.” gépkezelő technikus (25)
„Elismerik a tudásomat, amit az évek során összeszedtem.” teherautósofőr (32)
„A főnököm nagyon megbecsüli a munkatársait, a fizetéssel nagyon korrekt, soha sem késik, mindig időben fizet. Sőt, néha felkerekíti a fizetést.” vendéglátós (32)
„Nekem nincsenek negatív tapasztalataim, az emberek elfogadtak. Az emberek a kiejtésünkről megismernek bennünket, hogy magyarok vagyunk. Készségesek és udvariasak.” házi betegápoló (48)
26 | o l d a l
„Voltam egy csoportvezetőnél, amikor felkerültem technikusnak, aki mindent megtett azért, hogy minket az öcsémmel onnan eltűntessen. Akkor összekerültem az öcsémmel egy műszakba és együtt dolgoztunk, mint technikusok. Hiába csináltunk meg mindent, hiába dolgoztunk kétszer annyit, mint mások, fél órával előbb ott voltunk, fél órával később mentünk el a műszak után, ez nem volt neki elég. Mindig azt hallottuk, hogy velünk csak a panasz van, mi semmit sem csinálunk, állnak a gépek. Ez egy jó hónapon keresztül ment, már ott voltunk, hogy a főnök mind a kettőnket kitesz, de sikerült megbeszélni, hogy ez nem igaz, és javasoltuk, hogy szedjenek szét minket, rakjanak be minket más műszakokba és megmutatjuk, mit tudunk. Szerencsére ez egy járható út volt, mind a ketten bekerültünk egy másik műszakvezetőhöz, és azóta gond nélkül dolgozunk. Pozitívum, hogy a vezetőség tudta kezelni a problémát és humánusak voltak.” gépkezelő technikus (25)
„Nekem nincsenek negatív tapasztalataim, az emberek elfogadtak. Az emberek a kiejtésünkről megismernek bennünket, hogy magyarok vagyunk. Készségesek és udvariasak.” házi betegápoló (48)
„Elég családias a légkör. A fizetés lehetne több, de van minden nap meleg étel, lehet enni, inni, amit akarsz, haza is vihetek ennivalót. Lehet cserélgetni a napokat és mivel egyedülálló anya vagyok, ez az, ami itt tart. Olyan helyre nem tudok menni a gyermekem miatt, ahol nincs ilyen variálási lehetőség.” vendéglátós (31)
„Az osztrákok már ismernek minket, vannak tapasztalataik, tudják, hogy leleményesek, kreatívak vagyunk. Szeretnek minket, nagyon szeretik a találékonyságunkat. Nemzeti megkülönbözetés nem volt, maximum a nevemet mondták ki nehezen, nem tudták, hogy melyik a kereszt-, illetve a vezetéknevem. Egymásra is rászólnak, az osztrák közösség nagyon vigyáz egymásra, betartják a saját szabályaikat. Ha valaki nem tartja be, akkor rászólnak. Például a villamoson rád szól az öregasszony, ha nem jó helyen állsz.” biztosítási informatikus (31)
27 | o l d a l
„Ami pozitívum, hogy havi szinten vannak csoportos megbeszélések, s ha ott van az embernek valami felvetése, javaslata a munkakörülmények javítása vagy a termelésjavítás érdekében, arra nyitottak, kíváncsiak az ember véleményére. Ha bizonyít az ember, teljesen másképp néznek rá, s ugyanolyan rangúként kezelik, mint a helyi munkavállalót.” faiparos (35)
„Nagy általánosságban más az embereknek a munkához, élethez való hozzáállása. Ezek nagy szavak, de tényleg így van. Az ember eddig csak hallotta, de tényleg minden más. Kicsit nekünk, magyaroknak furcsa, akik állandóan a kiskapukat keressük, hogy hogyan lehetne eljutni ide-oda, ők nem. A szó pozitív értelmében egyszerűen gondolkodnak, mennek előre, csinálják a dolgukat, nem gondolkodnak kiskapukon, szabályok kikerülésén.” benzinkúti eladó (36)
„Az előző munkahelyemen zárkózottabbak voltak a kollégák, de a jelenlegin nagyon jó a munkahelyi légkör.” eladó (23)
28 | o l d a l
„Az emberek nagyon kedvesek és barátságosak. Negatív élményem nem igazán volt.” segédmunkás (23)
„Sokkal segítőkészebbek az emberek, mint itthon, nem fúrják egymást. Tisztelik a magyarokban, hogy megtanulták az idegen nyelvet. Mindenki barátkozik.” felszolgáló (20)
„Nyugodtak az emberek, ráérősek, segítőkészek, nem nézik le azért, mert magyar.” controller (28, ffi)
„Nincsen negatív diszkrimináció a magyarokkal szemben.” adótanácsadó (25)
„Segítőkészek hivatalos ügyekben és a nyelvi nehézségek leküzdésében is.” hentes (42)
29 | o l d a l
„Nyitottak voltak a munkatársak. Elégedettek a magyar munkaerővel. Megbízható, szakképzett munkaerő közé sorolják a magyarokat, ellentétben például a szerbekkel.” faipari minőségellenőr (27)
„Csak pozitívak vannak. A teljesítményt elvárják, de nincs plusz követelmény.” CNC marós (42)
Negatívumok „Talán maga az ingázás valahol predesztinálja a jó és a rossz dolgokat is, mert például ha elmegy a céges csapat egy vacsorára, akkor az ember nehezebben tud kikapcsolódni és kibontakozni, hiszen jönni kell haza. Tehát ezek a dolgok valahogy kimaradnak, nem tudok belefolyni.” controller (34)
„Mivel külföldi az ember kicsit jobban hajtják, de ezzel nem kell foglalkozni. Napi szinten a korai kelés és az esti késői érkezés nem jó.” kőműves (35)
„Terhelik az embert, nem 100, hanem 150%-on kell dolgozni, de honorálják is.” bolti eladó (31)
„Nem minden olyan csillogó, mint amilyennek látszik. Ha valaki kimegy, nem mindjárt kerül bele a jóba. A külföldiekkel szemben néha nagyobb az elvárás.” felszolgáló (27)
„A kollektíva az irodában nem nagyon összetartó. Nekem úgy tűnik, hogy relatíve magának való mindenki, letudja a munkáját, szépen megy haza és másnap reggel újra találkozunk. Nagy összetartás, munka utáni kapcsolattartás nem jellemző.
30 | o l d a l
Egyszer-kétszer érezhető volt, hogy mi „csak magyarok vagyunk, ők meg osztrákok”, ez néha előjön, de ez csak régebben volt jellemző, ma már nincs. Már letettem valamit szakmailag az asztalra, ma már elfogadnak, elismerik a munkámat.” logisztikus (30)
„Vannak megkülönböztetések a helyiek és a vendégmunkások között.” hentes (42)
5.8. Jövőbeli tervek Megkérdeztük az interjúalanyokat, hogy mik a jövőbeli terveik az ingázós kinti munkavállalással kapcsolatban. 23 fő jelezte, hogy amíg lehet, folytatni fogja az ingázást. Három munkavállaló kiköltözne és letelepedne Ausztriában, egy pedig Svájcba vagy Olaszországba menne dolgozni. Hárman bizonytalanok. A gépkezelő technikus egy darabig biztosan folytatná az ingázást, de később lehet, hogy saját vállalkozást indítana itthon. Az informatikus ingázna, de akár ki is költözne. Viszont ha kapna más országból egy jó ajánlatot, akkor elmenne oda. A borászatnál dolgozó 28 éves férfi nem maradna a vállalkozásnál, inkább szakmájában, a faiparban dolgozna, csinálna egy műhelyt Magyarországon. Ugyanakkor megemlítette azt még, hogy akár Tirolban vagy Svájcban is vállalna munkát. Senki sem mondta egyedüli alternatívának, hogy a jövőben itthon szeretne dolgozni vagy vállalkozni.
31 | o l d a l
3%
0%
folytatja az ingázást, amíg lehet
10%
letelepedne kint
10%
más külföldi ország itthon dolgozna 77% bizonytalan
5. ábra: Az ingázók jövőbeli tervei
„A hiteleink miatt mindenképpen maradnom kell pár évig. Sokat segítünk otthon is, és nem mindegy, hogy az ember milyen pénzből tudja ezt megtenni. Másrészt műszaki dolgokra képzem át magam és ezt magam szeretném finanszírozni. Tervben van a családalapítás is, most nem szívesen jönnék vissza Magyarországra. Viszont elképzelhető, hogy majd itthon fogok dolgozni később, saját vállalkozást, műhelyt szeretnék.” gépkezelő technikus (25)
„Nem kívánok kint letelepedni, egyrészt a magyar barátaim, ismerőseim, kapcsolataim miatt. Vannak ismerőseim, akik kint letelepedtek, velük a kapcsolat viszonylag hamar megszakadt. Én nem szeretném ezt az itthoni kapcsolatrendszert, az itthoni barátokat elhanyagolni. Másrészt, szép és jó dolog, hogy osztrák fizetést kapok, de ha nekem ebből a pénzből ott kellene megélnem, lehet, hogy nem lenne ennyire felhőtlen a mosolyom. Nem olcsó ott sem az élet. Talán ha tovább tudok lépni egy másik fizetési kategóriába, de a kapcsolatrendszer miatt akkor sem. A magyar munkaerő piacra semmiképp sem kívánok visszatérni.” mozdonyvezető (33)
32 | o l d a l
„Az ingázás miatt úgy döntöttünk a párommal, hogy közelebb költözünk a határhoz, beköltözünk Sopronba, s így fél órával közelebb leszek a munkahelyemhez. Illetve még abból is lehetne faragni, ha közelebb a határhoz keresnék munkahelyet, mert most Bécsben vagyok. Egyébként maradna az ingázás.” faiparos (35)
„Mindenképpen hosszú távra tervezek a munkahelyemen. Jelenleg mindenképpen ingáznék, de amennyiben a felröppent hírek igazakká válnak, melyek szerint az ingázó magyaroknak bevezetnének egy adót, abban az esetben kint vennék egy lakást.” controller (28, nő)
5.9. Ingázók tanácsadási igénye Felmértük, hogy az ingázók mikre voltak kíváncsiak, miben kértek segítséget, tanácsot. Öten említették az ingázói átalányt, négy embernek az adózással, adóbevallással kapcsolatban voltak kérdései, kettőnek pedig az egészségbiztosítással. A gépkezelő technikus úgy fogalmazott, hogy „jó lett volna, ha tudom, minek hol kell utánanézni.” Ketten a családi pótlékról és a gyermekvállalással kapcsolatban informálódtak. 33 | o l d a l
Az alábbiakat egy-egy ingázó említette: • • • •
bejelentkezéssel kapcsolatos kérdések, bruttó és nettó keresetek, különböző juttatások, nyugdíj.
A munkavállalók jellemzően ismerőseiktől kérdeznek és szereznek információkat, de a munkahelyükön is sok mindenben kapnak tájékoztatást és segít6 séget. Két ingázó kereste fel az IGR irodáját, egy pedig az Arbeitskammer-t említette, ahol van magyar nyelvű szolgáltatás. A 48 éves betegápoló kétszer keresett fel EURES tanácsadót nyomtatványokkal kapcsolatban, míg a 31 éves bolti eladó barátnőjének töltött le hasznos anyagokat az EURES-T Pannonia honlapjáról. Egy-egy ingázótól hangzott el, hogy a kinti munkaügyi hivatalnak nagyon sok minden fent van a honlapján, továbbá hasznos a belügyminisztérium oldala.
5.10. Ingázók tanácsai álláskeresőknek Közismert, hogy a nyelvtudás nagyon fontos. A már tapasztalattal rendelkező ingázóink 80%-a is megemlítette a tanácsai között, hogy ajánlott a németet megtanulni. Van, aki szerint ez a legfontosabb. 23%-uk úgy gondolja, hogy rendesen kell dolgozni, pontosan, precízen, hogy bizonyítsa a munkavállaló, van helye a cégnél. A gépkezelő technikus (25) szerint, aki akar dolgozni, annak van feljebbjutási lehetősége. Négy fő (13%) említette, hogy fontos a szakismeret. Egy ingázó szerint a gyakorlat nem árt, de nem létfontosságú. A biztosítási informatikus (31) azt ajánlja, mindenki a szakmájában igyekezzen elhelyezkedni, mert „nagyon hálás dolog, amikor az ember kint is azzal foglalkozik, amihez ért.”
6
Az IGR (Zukunft Im Grenz Raum - Jövő a Határtérségben) egy határon átnyúló szakszervezeti együttműködés.
34 | o l d a l
Négy ingázó tartotta fontosnak megemlíteni, hogy igyekezzenek mindenről tájékozódni az álláskeresők. Érdemes informálódni például a jogokról, a munkahelyről, a szerződésről. Az alábbiak hangoztak még el egy-egy munkavállalótól: • • • •
egyre jobban keresik a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket; fontos a jó önéletrajz, szuper fotóval; a munkaügyi központban sok lehetőséget találhat az ember; németországi honlapokat is érdemes nézni, sok ausztriai állás van feltéve oda is.
„A legnehezebb az első munkahelyet megtalálni, de ha az első munkahelyen ott van és látják, hogy dolgozik az ember, akkor bármi elérhető.” gépkezelő technikus (25)
„A legfontosabb a nyelvtudás. Több olyan ember próbál meg kint munkát vállalni, hogy élesben sajnos nagyon sok kommunikációs problémája van, és ez később visszaüt az emberre. Ez nagyon leminősítheti őt és a többi külföldi munkavállalót is.” teherautósofőr (32)
„Mindenképpen kell a német nyelvtudás, nagyon fontos! Ha már a németed nem stimmel, nem vesznek fel. Ez persze nem jelenti azt, hogy nyelvvizsgával kell rendelkezned. Javasolnám, hogy a német mellett még egy nyelvet, mondjuk angolt is beszélje az álláskereső. Kell még egy nagyon jó önéletrajz, szuper fotóval. Ez az első belépő mindenhova. A többi meg: kitartás és sok önszorgalom. Csinálni, nem lankadni, főleg az elején.” controller (34)
35 | o l d a l
„Nincs kolbászból a kerítés, de ha dolgozik, ha jól kommunikál a munkáltatójával, a környezetével, akkor igen. Rendesen kell németül tudni. Ki kell ismernie magát az adózási, egészségügyi rendszerben, és a különböző juttatások rendszerében is. És persze nem szabad feladni.” mozdonyvezető (33)
„Nyelvet tanulni, nyelvet tanulni, és harmadszor is nyelvet tanulni. Legyen biztos nyelvtudása, önálló kiállása. Nem csak akarni, tenni is kell.” bolti eladó (31)
„Azt tudom javasolni, hogy azért az ember, ugyanúgy, mint Magyarországon, mindennek járjon utána. Meg kell nézni, hova megy az ember, be van-e jelentve az első naptól kezdve… stb. Bár negatív tapasztalatom, se az ismerőseimnek nem volt. A nyelvet mindenképpen erőltetni kell, illetve a munkádban pontos és precíz legyél.” faiparos (35)
„Nem rettentek vissza senkit ettől, viszont tisztában kell lenni azzal, hogy ez sem Kánaán. Sokan azt képzelik, hogy kijönnek és dobálják utánunk a pénzt, de ez nem így megy. Le kell tenni valamit az asztalra, meg kell dolgozni érte. Aki megteheti, az készüljön fel nyelvileg és informálódjon, hogy mik a jogai, mik a feltételek, amit teljesítenie kell, és így vágjon bele.” logisztikus (30)
„Elsősorban sajátítsák el minél jobban a nyelvet. Az egyetem alatt tanuljanak rendesen. Ha megvan a nyelvi és szakmai tudás, akkor bátran induljanak el!” controller (28, ffi)
36 | o l d a l
Irodalomjegyzék Hardi Tamás (2005): Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák-magyar határtérségben. Tér és Társadalom, XIX. évf., 2., 65-81. p. Hárs Ágnes – Fassmann, Heinz – Kohlbacher, Josef – Reeger, Ursula – Simon Dávid – Nagy Katalin – Gém Erzsébet – Rózsás Erika (2009): Magyarok az osztrák munkaerőpiacon. Ingázók, bevándorlók, munkaerő-migránsok? OFA kutatási zárójelentés. Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány. Kuirer (2012): Ungarn nutzten Ost-Öffnung. 2012.04.27. http://kurier.at/wirtschaft/4494048-ungarn-nutzten-ost-oeffnung.php Lecner, Ferdinand – Major Andrea – Matt, Ina – Willberger, Barbara (2010): Magyar határ menti ingázók Ausztriában. L&R Társadalomkutató Intézet. TÁRKI (2012): Csúcson a migrációt tervezők aránya. http://www.tarki.hu/hu/news/2012/kitekint/20120523_migracio.html
37 | o l d a l
www.eures-pannonia.hu www.eures.europa.eu
2012
38 | o l d a l
