MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG

A 7 0 ÉVES

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG MÚLTJA ÉS JELENE

1917-1987

K iadio: a MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG

Budapest

A 70 ÉVES MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG MÚLTJA ÉS JELENE 1917—1987

K iadja: a M agyar Hidrológiai Társaság, Budapest

A K iadvány sokszorosítását a M inisztertanács T ájékoztatási H ivatala 54 538 szám a la tt engedélyezte A fedőlapot tervezte: D örflinger Endre A rajzo k at készítette: H onfi Jánosné L ektorálta: Juhász József dr.

A Szerkesztő Bizottság tagjai: Búzás Zsuzsanna (a Szerkesztő Bizottság elnöke), Illés G yörgy dr., H erke Paula, Juhász József, M arcell Ferenc és Szabóné Felsővályi Éva

Szerkesztő: Vitális György dr.

A kézirat lezárva: 1987. április 30.

IiU ISBN 963 817 177 4

Felelős kiadó: Szalai György dr. K észült a Vízügyi D okum entációs Szolgáltató L eán y v állalat nyom dájában (B udapest VII., K azinczy u. 3 b) 1987-ben 3000 példányban, B'5-ös fo rm átu m b an 87/212 - r Felelős vezető: K aj István

TARTALOM

Előszó (Benesik Béla) .............. ...................................................................... A szerkesztő előszava (Vitális G yörgy dr.) .......................................... A hazai vízügyek tö rté n eté n ek rövid áttekintése (Fejér László) .... A M agyar H idrológiai T ársaság életrehívásának körülm ényei, helye és szerepe a vízgazdálkodásban, tevékenységi köre (Herke Paula— Illés G yörgy dr.) ...................................................................... A M agyar H idrológiai T ársaság szakosztályainak tö rtén ete és tevé­ kenysége .......................................... Á rvízvédelm i és B elvízvédelm i Szakosztály (Zorkóczy Zoltán) B alneotechnikai Szakosztály (H orváth József) ................................ H idraulikai és M űszaki H idrológiai Szakosztály (Starosolszky Ödön dr.— M olnár Tibor dr.) .... ......................................... Hidrogeológiai Szakosztály (Geszler Ödönné) ................................ Ipari Vízgazdálkodási Szakosztály (dr. T axner Ernőné) .............. Közgazdasági Szakosztály (Molnár László dr.) ................................ Limnológiai Szakosztály (E ntz Béla dr.— A ndrikovics Sándor dr.) M ezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály (Váradi József) Szennyvíz Szakosztály (K őrösm ezey László dr.) Vízellátási Szakosztály (B u ko vszky András) ................................ V ízépítőipari Szakosztály (Ivicsics Ferenc dr.) ................................ Vízgazdálkodási Szakosztály (Domokos M iklós dr.— Kardos Má­ ria dr.) ................................................................................................... Vízkémiai és V íztechnológiai Szakosztály (Selley Gyula) A M agyar H idrológiai Társaság terü leti szervezeteinek tö rtén ete és tevékenysége .................................................................................. B aranya m egyei T erületi Szervezet, Pécs (H ernády A lajos dr.) Bács-K iskun m egyei T erületi Szervezet, B aja (Sim or József) D él-B ács-K iskun m egyei Vízmű V állalat Üzemi Szervezete, K iskunhalas* Békés m egyei T erü leti Szervezet, G yula (Goda P éter— Obert Ferenc) ................................. .... ........ .......................................... Borsodi T erü leti Szervezet, Miskolc (Pados Im re dr.) ............. G yőri T erü leti Szervezet, G yőr (Pannonhalm i M iklós) .................

7 9 11

17 23 23 24 26 28 30 30 31 33 34 36 39 40 41 45 45 46

48 51 56

* Az anyag az anyaszervezeíbe beépítve.

3

H ajdú-B ihar m egyei T erü leti Szervezet, D ebrecen (Molnár László) .................................................................................................. Heves m egyei T erületi Szervezet, Eger (Hegedűs Sándor) .... K om árom m egyei T erü leti Szervezet, T ata (N yárády Géza) K özépdunántúli T erületi Szervezet, Székesfehérvár (Karászi K álm án) ......................................................................................... D unaújvárosi K örzeti Csoport, D unaújváros* Tolna m egyei K örzeti Csoport, Szekszárd* Nógrád m egyei T erü leti Szervezet, Salgótarján (Pálfalvai K ál­ m án— H ajék Sándor) ...................................................................... N yugatdunántúli T erü leti Szervezet, Szom bathely (H orváth Fe­ renc) ................................. Zala m egyei K örzeti Csoport, Zalaegerszeg* P est m egyei T erületi Szervezet, B udapest (R adványi R udolf) D unám én ti Regionális Vízmű Üzemi Szervezete, Vác (Tí­ m ár M átyás) ............................................................................... Ráckevei K örzeti Csoport, Ráckeve (Bohák Im re) .............. Somogy m egyei T erületi Szervezet, K aposvár (Holl Lajos) .... D unántúli Regionális Vízmű Üzemi Szervezete, Siófok* Soproni T erületi Szervezet, Sopron (Havas András) .............. Szabolcs-Szatm ár m egyei T erületi Szervezet, N yíregyháza (Szlávik Lajos dr.— K irály István) .......................................... Szegedi T e rü le ti Szervezet, Szeged (Vágás Istvá n dr.) .............. Szentesi K örzeti Csoport, Szentes* Szolnoki T erületi Szervezet, Szolnok (Hegedűs Lajos dr.— T óth7ié Szőllősi Irén) ............................................................................... Veszprém i T erületi Szervezet, V eszprém (Kaliczka László dr.— S tein Judit) ......................................................................................... A M agyar Hidrológiai Társaság központi bizottságainak tö rtén ete és tevékenysége .... Hidrológiai K özlöny Szerkesztő Bizottsága (Vágás Istvá n dr.) Hidrológiai T ájékoztató Szerkesztő Bizottsága (K örnyei László) Nemzetközi K apcsolatok Bizottsága (Csekő Géza dr.) O ktatási Bizottság (Szablya Ferenc— W isnovszky Iván dr.) Ifjúsági Tanács Búzás Z suzsanna— Juhász József) Vízügyi T örténeti B izottság (M arczell Ferenc— Tokár Tiborné dr.) .................................................................................................. K örnyezetvédelm i Bizottság (K onkoly János— Bratán M ária dr.) V ásárhelyi P ál Díj, E m lékérm ek és K itüntetések Bizottsága Cserm ák Béla dr.) ...................................................................... * Az anyag az anyaszervezetbe beépítve.

4

58 60 63 65

68 70 73 74 74 76 79 80 81

85 87 89 89 91 93 96 98 101 102 103

G azdasági Bizottság (Fekete Zoltán— K őhidi Andor) .............. Fegyelm i Bizottság (Szalai G yörgy dr.) .......................................... Szakértő B izottság (Szalai G yörgy dr.) .......................................... Szeniorok Tanácsa (Bözsöny Dénes dr.— Barna Aladár) .............. A M agyar H idrológiai Társaság vezető és ellenőrző testületéi (Szalay G yörgy dr.) ......................................... K özgyűlés .................................................................................................. Elnökség ............................................................. ................................ Intéző B izottság ......................................................................................... Ellenőrző Bizottság (Baksa Istvá n dr.) .......................................... T itkárság .................................................................................................. Függelék (U erke Paula) ............................................................................... A jogi tag vállalatok névsora ............................................................. A tiszteleti tagok névsora ...................................................................... K ülföldi tiszteleti tagok ...................................................................... A társasági k itü n te te tte k névsora ................................................... A M agyar H idrológiai T ársaság közgyűlései ................................ A M agyar Hidrológiai Társaság nagyrendezvényei ....................... A M agyar Hidrológiai T ársaság szervezete és szervezeti egysé­ gei az 1987. évben (Juhász József)

105 105 106 106 109 109 110 110 110 111 113 113 119 120 121 126 127 142

* Az anyag az anyaszervezetbe beépítve.

5

ELŐSZÓ

A 70 éves M agyar Hidrológiai Társaság tevékenységét, illetve tö rté n eté t bem utató k iad v án y t ta rtja kezében a K edves Olvasó. A 70 esztendő m ár nem csak em beri, hanem történelm i m érték k el m érve is jelentős idő, je l­ zője annak, hogy időtálló, életképes szervezetről van szó, am elynek m ár nem csak jelene, hanem tartalm as m últja, és ebben gyökerező tradíciója is van, s m inden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a jövőben tovább fejlődjék. Hosszú és kanyargós az út, am elyen T ársaságunk végigm enve, a kezdeti társu la ti szakosztályból a m ár terebélyes, sok egyéni és jogi tagot számláló szakosztályokkal, terü leti szervezetekkel, különböző bizottságok­ kal és tanácsokkal rendelkező nagy szervezetig eljutott. A kezdetben néhány nagy tek intélyű, lelkes tagot szám láló T ársaság m a a m agyar m űszaki társadalom egyik jelentős szakm ai fórum a. Bizonysága ez annak, hogy nagynevű elődeink jól ism erték fel az akkori jelen, s a m ajdani jövő igényeit, az u tán u k következő generációk pedig szaktudásukkal és szorgalm ukkal m indig képesek voltak arra, hogy új és új len d ü letet adva a m unkának, továbbfejlesszék elődeik örökségét és m egalapozzák a jövőt. Bárcsak kései utódaink ugyanezt m ondanák m ajd rán k is! T ársaságunk bem utatása, illetve az egyes szakosztályok, terü leti szer­ vezetek, v alam in t testü letek és bizottságok tevékenységének rövid tö rté ­ nete m in d n y áju n k szám ára érdekfeszítő olvasm ány. T ársaságunk életében visszatükröződik az adott kor m inden m űszaki problém ája, s így tö rté ­ netünk áttételesen a szélesebb értelem ben v e tt hidrológia m agyarországi tö rtén ete is. U gyanakkor T ársaságunk tö rté n eté b en tükröződik nem zeti tö rténelm ünk m inden jelentősebb elem e is, s így a figyelm es olvasó tö r­ ténelm i k o rrajzo t is ta r t a kezében. Ha az olvasó fiatal, akkor érzékelheti apáink gondolatvilágát, az idősebbek pedig ú jra átélhetik fiatal k oruk szakm ai-m űszaki problém áit. M indezekből következik, hogy saját tö rté ­ nelm ünk tanulm ányozása nem szórakozás csupán, hanem mód van a hig­ gadt elem ezésre, a tanulságok levonására, am elyet m indenki m egtehet a saját ism eretei és körülm ényei figyelem bevételével. Talán m in d n y áju n k szám ára észrevehető elődeink tevékenységében az a felism erés, hogy a Társaság csak akkor tud m egfelelni a követelm ényeknek, ha olyan szak­ m ai m űhellyé válik, am ely képes érzékelhetően előm ozdítani tag jainak szakm ai fejlődését, ha gondoskodik arról, hogy a tagság a hidrológia leg­ újabb eredm ényeiről tájékozott legyen a belföldi és a külföldi tap aszta­ latok felhasználása és m egism erése útján, h a tág ra n y itja az a jtó t a fia tal szakem berek előtt, hogy bekapcsolódhassanak a szakm ai-társasági életbe, ha kiépíti és folyam atosan ápolja azt a kapcsolatrendszert, am elynek révén jav aslato t tehet, vagy társadalm i b írá lato t gyakorolhat a hidroló­ giával, a vízügyekkel kapcsolatos elvi és g yakorlati kérdésekben. M indez azonban csak jám bor óhaj akkor, ha nincsenek m eghatározva azok a

7

konkrét tennivalók, am elyek révén a fen ti célok elérhetők. S aját m u n k a ­ terv ü n k b en szereplő rendezvények, ankétok, ta n u lm á n y u ta k stb. alk al­ m asak leh etn ek erre, azzal a kiegészítéssel, hogy m indezek csupán a le­ hetőségeit, az eszközeit adják meg annak, hogy a tagság m aga cselekvő részese legyen a feladatok m egoldásának, m ert a tagság részvétele nélkül m inden elképzelés hiú ábránd m arad. A tagság és a vezetőség egyetakarása, összeforrottsága, egym ás tám ogatása a legfőbb záloga a sikernek, s ez T ársaságunk eddigi tö rténetének egyik legfőbb tanulsága. E kiadvány összeállítása nagy m u n k a volt, és nem volt m entes a nehézségektől. K öszönet já r m indazoknak, akik ebben részt vettek, az ügy iránti odaadástól á th a tv a tanulm ányozták a m últat, és végezték az a d a t­ gyűjtés igen terjedelm es és fáradságos m unkáját. K ülön elism erés illeti az Ifjúsági Tanácsot, am ely kezdem ényezője volt e m unkának. T ársasá­ gunk eredm ényekben gazdag m unkásságának tanulm ányozása adjon szá­ m unkra k iap a d h a ta tla n erőt és len d ü letet a további m unkához, a T á rsa ­ ság, a szakm a, m in d n y áju n k hasznára.

8

A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA

A M agyar Hidrológiai Társaság fennállásának 70 éves évfordulója alkal­ m ából a T ársaság tö rténetét, illetve tevékenységét bem utató kiadvány Szerkesztő B izottsága a kiadvány tartalm i felépítését, a szám os ötlet és jav aslat összehangolásával, a tartalom jegyzékben szereplő sorrend szerint határo zta meg. Ezt követően az összeállítás szem pontjait az érdekelt szer­ vezeti egységekkel közöltük, akik társadalm i m u nkában összeállították saját tö rténetüket, illetve tevékenységüket. Ez a kiadvány így kollektív m unka, m elyet a szerkesztés során igyekezett a szerkesztő több-kevesebb eredm énnyel összhangba hozni, illetve egyöntetűvé tenni. Az egyes fejezetek szerzőit elől, a tartalom jegyzékben tü n te ttü k fel, míg a doktori fokozatokat a szövegben következetesen elhagytuk. A ki­ em elkedő szem élyek közül csak az elhunytak nevét betűrendben, a tisz­ teleti tagok és a k itü n te te tte k névsorát évenkénti bontásban, azon belül szintén betűrendben közöltük. A jogi tagokat külön jegyzékben, ugyan­ csak b etűrendben adtuk meg, ezért az egyes szakosztályokról, illetve a terü leti szervezetekről szóló fejezetekben azok név szerint nem szerepel­ nek. Az egyes szakosztályok, illetve terü leti szervezetek taglétszám ára vonatkozó adatokat általában ötévenként közöltük. A szövegközti rövidí­ tések (pl. MHT, MTA, MTESZ) negnevezése a kiadványban általában az első hivatkozás m ellett található. Az ism ert rövidítéseket a későbbiekben m agyarázat nélkül alkalm aztuk, m íg a ritk áb b ak at ism ételten kiírtuk. „A M agyar Hidrológiai Társaság életrehívásának körülm ényei, helye és sze­ repe a vízgazdálkodásban, tevékenységi k ö re” fejezet végén csak a T ársa­ ság tö rté n e té t összefoglaló, vagy az azzal foglalkozó irodalm at adtuk meg, míg a szakosztályok, a te rü le ti szervezetek, illetve a bizottságok m űködé­ sével foglalkozó közlem ényekből kizárólag a — valam ennyi tag társu n k által könnyen hozzáférhető — Hidrológiai Tájékoztató hasábjain m eg­ jelen tek et soroltuk fel. Ügy érezzük, hogy ez az összeállítás — a lehetőségekhez m érten — jól érzékelhetően m u ta tja be azt a hatalm as m unkát, am elyet Társaságunk végzett h é t évtized alatt, valam int tö rténetét, am ely a la p já t is képezheti egy esetleges későbbi részletesebb, illetve tö rté n eti kiadvány közzététe­ lének.

9

A HAZAI VÍZÜGYEK TÖRTÉNETÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE

Elég csak ráp illa n ta n u n k a vízszabályozások előtti term észeti viszonyokat bem utató térképre, hogy m egértsük a folyó- és állóvizek m indenkori ál­ lapotának m eghatározó jelentőségét a K árpát-m edence népeinek tö rté n e ­ tében, a terü let gazdasági fejlődésében. A m edencét övező hegyvonulatokat n y u g atró l az európai kontinens m ásodik legnagyobb folyója, a D una töri át, s m edrében g y ű jti össze három irányból is a környező m agasabb vidékek feléje siető víztöm egeit. A szerencsés fekvésnek köszönhetően a K árp áto k által övezett zárt m edencében a külső szélsőséges éghajlati hatások m egtörnek, keverednek az ott talá lt viszonyokkal, s így a csapadékszegény zóna h a tá rán fekvő terü lete t a közepes csapadékosság jellem zi. A történelem során ezen a tájon a vízzel való tudatos gazdálkodásról csak az utóbbi 200 évben beszélhetünk, az ezt m egelőző időkben a m ezőgazdaság és a technikai fejlettség szintjének m egfelelő vízhasználatokkal (halászat, á rté ri gazdálkodás, víziközlekedés, vízenergia hasznosítása stb.) találkozunk, am elyek elsősorban az álló- és folyóvizek term észetének, az általuk n y ú jto tt lehetőségeknek kihasználását jelen tette. A legkorábbi időkből m eg kell em líteni a róm aiaknak P annóniában létrehozott m agas szintű városi k u ltú rá já t, a települések vízellátásának, illetve csatornázásának rendszerét, am elyet azonban a népvándorlás hul­ lám ai elsörpörtek és m egsem m isítettek. Jó n éh án y évszázadnak kellett ahhoz eltelnie, míg a m agyar királyok budai, visegrádi és esztergom i vá­ raiban és palotáiban ú jra találkozhatunk a külföldi utazók által is m eg­ csodált vezetékes vízhálózat különféle m egoldásaival. Meg kell azonban jegyezni, hogy m ás v árak és települések vezetékes vízzel való ellátása ek k o rtájt (XIV—XVI. század) egyáltalán nem volt általánosan elterjedt. Sokkal gyakoribb volt a m agyar középkorban a vizenyős területeken, a folyók holtm edreiben halastavak kialakítása, am elyekről a k irály i ado­ m ánylevelekben talá lh a tu n k utalásokat. A középkor em bere szám ára az állati energia m ellett az egyik leg­ fontosabb en erg iafo rrást a vízienergia jelen tette. A vízim alm ok és duz­ zasztógátjaik m egépítése kom oly vízépítési ism eretek et követelt. Á ltalá­ ban elm ondható, hogy a középkor építőm esterei nem egyszer bám ulatos építm ényeiket nem bonyolult statikai szám ítások, hanem elődeik és saját tapasztalataik a lap ján ép ítették meg. A középkor term észettudósai gyak­ ran a — közvetlenül nem érzékelhető — valósággal ellentétes végkövet­ keztetésekre ju to tta k , am elyeket a m indennapi gyakorlat nem tu d o tt hasznosítani. A népesség szaporodása — m int E urópában általáb an — M agyaror­ szágon is újabb term ő terü letek bekapcsolását igényelte a m ezőgazdasági term elésbe. E terü lete k et azonban nem a m ocsarak körülm ényes lecsapolásával, hanem az erdők irtásáv al h asították ki. 11

A vizek m ellett élő em ber az évszázadok során m eg tan u lta haszno­ sítani a több-kevesebb rendszerességgel jelentkező árvizeket, s sajátos gazdálkodási form át alak íto tt ki. A m agyar történelem hábo rú k k al súlyos­ b íto tt időszakaiban a sok felől sa n y arg a to tt nép gyakran ta lá lt m enedéket az ellenség által nem háb o ríto tt ingoványokban, m ocsarakban — am elyek szám ára nem lecsapolási feladatot, hanem az élet, a m egélhetés m inden­ napos te rü le té t jelentették. A török hódítás m egszűnte u tán i békésebb évszázad (XVIII. sz.) gaz­ dasági fejlődése tűzte először n ap iren d re a hazai vízszabályozási m unkák kérdését. Az első nagyobb szabású lecsapolási és folyószabályozási feladatot a D élvidéken végezték el, az ottan i k ite rje d t, betegséget terjesztő m ocsarak m egszüntetésével és a Béga folyó regulázásával. A m unkák 1718-ban kez­ dődtek, és több évtizedig tarto ttak . A XVIII. század m ásodik felében az E urópában dúló háb o rú k a m e­ zőgazdasági term ények á rá t alaposan felverték, s a több letterm én y ek el­ szállítását a gyakran hónapszám ra já rh a ta tla n közutak h e ly e tt a víziutak kiépítésével vélték m egoldani. Az első ilyen céllal m eg épített hajócsatorna a K iss Jó zsef és Gábor által terv e ze tt Ferenc-csatorna nem csak a Bezdán és Öbecse közötti víziút m egrövidítését szolgálta, hanem h atalm as földterületek m egm űvelését is lehetővé tette, elősegítve ezzel a bácskai vidék népének m eggazdagodását. Az ország legnagyobb folyóinak (Duna, Tisza, Körösök, D ráva, Rába stb.) szabályozását nem csak a p a rtm en ti birtokosok és városok kezdték egyre inkább szorgalmazni, hanem a m erkantilista H absburg uralkodók is, m ivel b elátták: a szabályozási m unkák a kincstár érdekeit is szolgálják. 4. Az eddig csak katonai szem pontból felm ért folyók vízrajzi felvétele h atalm as feladatot jelen tett. A felad at elvégzéséhez a szükséges szakem ­ bereket 1782-től a budai egyetem m érnöki intézete, az In s titu tu m Geom etricu m képezte ki. A reform kor híressé vált m érnöknem zedékének legtöbb képviselője (Vedres István, Beszédes József, H uszár M átyás, V á­ sárhelyi Pál, Lányi Sám uel, K eczkés K ároly és társaik) itt szerezte m ér­ nöki oklevelét. A XIX. század első évtizedeiben elkezdett, s csak egy negyedszáza­ don á t végzett (1822— 1845) D una-felm érés az ún. „Duna M appáció” nem ­ csak hazai, hanem nem zetközi szem m el is kim agasló m űszaki alkotás volt. A dunai és tiszai felvételek lehetővé tették, hogy a korábbi, helyi jel­ legű m unkákkal szem ben átfogó folyószabályozási terv e k készülhessenek. N em zetgazdasági szem pontból akkoriban a D una v ask ap u i szakaszá­ n ak hajózhatóvá téte lé t és a Tisza teljes szabályozását te k in te tté k a leg­ sürgetőbbnek. Széchenyi Istvá n k ita rtó szervező m u n k ájá n ak eredm énye­ képpen Vásárhelyi Pál vezetésével m egépült az aldunai hajóvontató út (1835), am i lehetővé tette, hogy a m ég kezdő lépéseit m egtevő hazai ipar a balkáni piacokra vízi ú ton szállíthassa term ékeit. M ár a m últ század elején létrejö tte k a közös teherviselésen és közös hasznon alapuló szervezetek, a vízszabályozási társulatok, am elyek egyegy folyószakasz szabályozásában, vagy m ocsaras te rü le t lecsapolásában érdekelt birtokosok önkéntes társulásából alakultak. 12

A Tisza-szabályozás érdekében S zéchenyi fá ra d h a ta tla n agitációba kezdett, s m u n k áján ak eredm ényeképpen a Tisza csaknem teljes hosszá­ ban m egalakultak a különféle Tisza-szabályozási társulatok, am elyek az­ u tán 1845-ben a központi Tiszavölgyi Társulatban töm örültek. A folyó szabályozásának m egkezdésére 1846-ban k e rü lt sor, az ü n ­ nepélyes tiszadobi kapavágással. A szabályozási terv e k et az időközben elh u n y t V ásárhelyi Pál és a külföldi szakértőként m eghívott Pietro Paleocapa elképzeléseinek m egfelelően alak íto tták ki. A kezdetben állam i tám ogatást is m aga m ögött tudó vállalkozást a szabadságharc elbukása u tán feloszlatták, s a m unkálatok császári n y ílt parancs a lap ján folyta­ tódtak. Hosszú időbe te lt azonban, m íg a több m int száz átvágás elké­ szülte u tá n a nem egészen k éth arm ad n y i hosszára csökkent, gátak közé szorított T isza-m eder m egfelelően kifejlődött. A víszabályozási m unkák a m agyar Alföld képét visszavonhatatlanul m egváltoztatták. A h ajd an i vízivilágból élő, k e n y e rü k e t vesztett em berek nagy része beállt kubikosnak, s m un k áju k nyom án nem egészen fél év­ század a la tt csaknem 4 m illió h e k tá rn y i á rte rü le t m en tesü lt az árvizek elöntéseitől. Az árvédelm i g átak m egépítése azonban új, koráb b an nem ism ert sajátos feladatot is m agával hozott. Az árterek en összegyűlt felszíni vizek a gátak által elzárva nem tu d ta k közvetlenül a befogadó folyóba ömleni. M ár a XIX. század közepén m egkezdődött a belvízcsatornák hálózatának kiépítése, s a hosszan ta rtó árvízi időszak a la tt a folyam m ederbe közvet­ lenül nem ereszthető belvizek átem elésére 1878-ban a Sajfoki-csatorna torkolatában m egépült az első belvízi szivattyútelep. Ahogy az 1838-as, de m éginkább az 1876-os pesti árvizek siettették a budapesti D una-szakasz, az 1879-es szegedi árvíz pedig a Tisza—M aros szögének szabályozását, ugyanúgy serkentőleg h a to tt az 1860-as évek aszályos időjárása a hazai öntözésügy kifejlődésére. M egtörténtek az első lépések az Alföld aszály sú jto tta vidékeinek ön­ tözésére, és ezzel párhuzam osan a rizsterm esztés szélesebb körben történő elterjesztésére, de e té re n lényeges eredm ényt csak a K vassay Jenő által m egszervezett k u ltú rm érn ö k i hivatalok szívós m u n k ája hozott. A k u ltú rm érn ö ki hivatalok életreh ív ását (1879) az is indokolta, hogy a nagy vízszabályozási m u n k ák az ország sík te rü le té n befejezésükhöz közeledtek, s gondoskodni k ellett az im m ár m egm entett terü lete k ta la já ­ nak javításáról, am ire egyébként a m ezőgazdaságot az ország lélekszám ának gyarapodása és az európai g ab o n akonjunktúra is késztette. A hiva­ tok egyre kiterjed teb b vízrendezési és talaj javítási m u n káinak vég reh aj­ tása során nem kevés gondot okoztak az engedélyezési és igazgatási re n ­ delkezések hiányosságai. Az 1885-ben m egalkotott vízjogi törvény a vizek m ag án tu lajd o n át m eg­ szüntette, s m eghatározta a hatósági, illetve a szabad rendelkezés körébe vonható vizeket. E ttől kezdve a kultú rm érn ö k i hivatalok hatósági szak­ értői feladatokat is elláttak, s az intézm ény n agym értékben bekapcsoló­ dott a vízügyi közigazgatásba. A vízügyi közigazgatás hosszú évtizedeken á t a földm űvelésügyi m i­ nisztérium folyam - és ku ltú rm én ö k i hivatalain, valam int halászati fel­ ügyelőségén keresztül m űködött, korántsem az egész vízügyi tevékeny­ 13

ségre k iterjedő hatáskörrel. Nem tarto zo tt a m inisztéi’ium hoz a m estersé­ ges víziutakkal, a vízerőkkel és 1911-től a települések vízellátásával, csa­ tornázásával kapcsolatos ügyek felügyelete sem. A fontosabb települések vízellátása évszázadokon á t a környező víz­ folyások, források, k u tak vizének felhasználásával tö rtén t, de vízvezetéki vízellátásról az elm últ század végéig alig beszélhetünk. A nagyvárosok, iparvidékek kialakulása a vízigény és a szennyvíztöm eg ugrásszerű em el­ kedését hozta. Az ezzel kapcsolatos gondok m egoldását nehezítette, hogy a vidéki városok nagyobb része — csakúgy, m int a b á n y a- és iparvidé­ kek — a m egfelelő vízszerzési lehetőséget n y ú jtó nagy f oly óktól jelentős távolságra esik. Az alföldi városok vízellátásának fellendítésében kim agasló szerep ju to tt Z sigm ondy V ilm osnak (és utódainak), aki a XIX. század 80-as évei­ ben m egkezdte a felszínalatti bőséges vízkincs artézi fúrásokkal történő feltárását. A fejlődő ip ar nem csak a g y ártási technológiához szükséges vízigé­ nyével adott feladatot a vízügyi ágazatnak, hanem az olcsó vízenergia fokozottabb kihasználására is törekedett. Az ország vízerökészletének szám bavétele (1897— 1902 között) nem zetközi tek in tetb en is úttö rő v ál­ lalkozás volt. A m agyar vízügyi szolgálat az I. világháború kitöréséig jelentős eredm ényeket tu d h a to tt m aga m ögött. A Felső-D una középvízi szabá­ lyozása, az aldunai hajóút, a Vaskapu-csatorna kiépítése, az elfaju lt ti­ szai átvágások kijavítása és bővítése, a D ráva, v alam in t m ás kisebb folyók szabályozása a kultú rm érn ö k i hivatalok vízrendezési és talaj jav í­ tási m unkái stb. m ind-m ind hozzájárultak a gazdasági fellendülés fel­ tételeinek erősödéséhez, de az elavult, tőkeszegény m ezőgazdaság (a m aga idejétm ú lta k ü lte rje s gazdálkodásával, a nagybirtokok rendszeré­ vel) nem volt képes a m egváltozott körülm ényeket az össztársadalom jav ára teljes egészében hasznosítani. Ennek közvetlen következm énye­ ként a nincstelenné v ált — főleg p araszti — töm egek addig nem tapasz­ ta lt m értékben vándoroltak ki az országból. A vesztes világháború terü leti következm ényei az ország addigi egy­ séges vízrajzi helyzetét m egbontották, ettől kezdődően folyóvizeink víz­ készletének 96% -a m á r a határokon kívülről érkezik. A m egváltozott helyzetnek m egfelelően M agyarország kezdem ényezésére a trianoni bé­ keszerződés a D una-völgy vízügyeinek egységes kezelése érdekében egy nem zetközi szervezetet, a Dunai V ízügyi M űszaki Bizottságot hozott létre. Az ellenforradalm i rendszer uralom ra ju tá sa konzerválta a m ár ko­ rábban is elm arad o ttn ak szám ító gazdasági-társadalm i viszonyokat. A m ezőgazdaság igen lassú korszerűsítése a vízügyi szolgálat lehetőségeit is beszűkítette, a vízgazdálkodási tevékenység fejlődését egyenetlenné tette. A szolgálat belső tehetetlenségéhez hozzájárult, hogy az elcsatolt területekről M agyarországra m enekülő m űszaki értelm iség felduzzasz­ tottá a vízügyi állam i ap p arátu st, s a vesztes h áb o rú t követő tőkehiány nem te tte lehetővé a szellem i kapacitás kihasználását. Az 1920-as évek végén bekövetkező gazdasági válság a nagyobb be­ fektetést igénylő, lassabban m egtérülő, de a nem zet jövője szem pontjá­ 14

ból nagy jelentőségű vízim unkálatok elvégzésére nem adott módot. A helyzet a gyors m egtérüléssel kecsegtető, de a távolabbi jövővel nem m indig szám ot vető (így nem egy esetben a későbbiekben kifejezetten káros) befektetéseknek kedvezett. A korszak kiem elkedő képességekkel rendelkező vízügyi vezetőjé­ nek, Sajó E lem érnek ebben a helyzetben nem m a ra d t m ás lehetősége, m int a jövő vízügyi politikájának átgondolt terv ek k el és tan u lm án y o k ­ kal tö rtén ő m egalapozása. Az általa lefe k te tett elvek és elgondolások haszna a háború u tán i tervgazdálkodás vízügyi po litik áján ak kijelölése­ kor kam atozott. A korszak talá n legjelentősebb vízügyi létesítm ényei a T iszántúl öntözési m unkálataival kapcsolatosak. Az 1930-as évek aszályos időjá­ rása irá n y íto tta a figyelm et az öntözéses gazdálkodás gyors fejlesztésére. Az ún. „öntözési tö rv é n y ” (1937) életbeléptetése u tá n nagy erővel in d u lt meg a békésszentandrási duzzasztóm ű építése, am ely elkészülte u tá n (1942) a Körösvölgy öntözését te tte lehetővé. A II. világháborút követő társadalm i-gazdasági változások a vízgaz­ dálkodási ágazat elé is új feladatokat állítottak. A nagy ü tem ű (és víz­ igényes) ipari fejlődés szükségessé te tte az ország vízkészletének m in d ­ addig hiányzó felm érését. Világossá vált, hogy a víz az ország egyik legfontosabb term észeti kincse, m ellyel való ésszerű gazdálkodás lé té r­ deke az iparnak, a m ezőgazdaságnak és az egész lakosságnak. A m ezőgazdaság szocialista átalakulása és az ip ari term elés fe lfu t­ tatása a lakosság életkörülm ényeiben is jelentős változást hozott. Míg korábban a vízügyi szolgálat előtt álló fő felad ato k at az árvédekezésen tú l a folyók szabályozása és a vízrendezési m unkák jelen tették , addig az utóbbi 30 évben a hangsúly fokozatosan áttev ő d ö tt a vízellátási-csator­ názási, valam int a szen n yvíztisztítá si gondok m egoldására. E ttől függet­ lenül az elm últ 40 év vízim unkálatai az ágazat valam ennyi terü leté n előrelépést jelentettek. Az 50-es években nagy len dületet k ap tak a vízenergia hasznosítá­ sára irányuló törekvések. N éhány kisebb vízerőm ű m ellett 1956-ban üzem be helyezték az ország akkori legnagyobb vízügyi létesítm ényét, a tiszalöki duzzasztó és vízerőm űvet, am ely eg y ú ttal a Tisza adott szaka­ szán és a Bodrogon biztosította a hajózás lehetőségét. A duzzasztóm űvel kapcsolatban épült ki az öntözési célokat szolgáló K eleti Főcsatorna is. A Tisza folyócsatornázáson alapuló hasznosításának következő jelentős lépése a kiskörei vízlépcső és tározó kiépítése volt az 1970-es években. H asonlóan több hasznú célokat fog szolgálni az építés a la tt álló dunai vízlépcsőrendszer, a jelenkor legnagyobb vízügyi beruházása. K özép-Európa legnagyobb tavának, a B alatonnak vízm inősége az 1960-as évektől roham osan rom lott, elsősorban az idegenforgalom u g rás­ szerű növekedése, a p a rt m enti települések tóba ere sz te tt szennyvizei­ nek tisztítatlansága, valam int a környező m ezőgazdasági üzem ek nagy m ennyiségű vegyszerhasználata következtében. Csak az utóbbi években sikerült nem csekély anyagi áldozattal az egykori K is-B alaton vízszűrő funkciójának visszaállításával és m ás intézkedésekkel a további m inőségrom lást m egállítani. 15

Az utóbbi évtizedek n a g y a rá n y ú lakásépítkezései lehetővé tették, hogy a vízgazdálkodás korábban legelm aradottabb terü lete, a vízellátás és csatornázás fejlődésnek induljon. Az eddig elért eredm ények m ellett meg kell állapítani, hogy a vízellátással a csatornázás és a szen n y v íztisztítás nem tu d o tt lépést tartan i, s a nagyüzem ek szennyvizeinek szá­ m ottevő része is tisztítás nélkül k á ro sítja a felszíni és felszínalatti víz­ készletet. N apjaink egyik legfontosabb ágazati feladata, hogy a nehéz hely­ zetbe ju to tt népgazdaság beruházásokat visszafogó tendenciái m ellett a társadalom ésszerű vízigényeinek kielégítésével, a term észetes vizek tisz­ taságának védelm ével az e m lített feszültségeket csökkentse.

16

A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG ÉLETREHÍVÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI, HELYE ÉS SZEREPE A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

A vízügyi szakem berek h iv atástu d ata és szakm ájuk szeretete az elm últ k ét évszázad a la tt — függetlenül hivatali m unkakörüktől — m inden módon, társadalm i kapcsolataikkal is a szakm a előbbrevitelét, az előző fejezetben ism e rte te tt m unkák sikeres m egvalósítását szolgálta. A t á r ­ sadalm i együttm űködés kom plexitását tekintve, m ajdnem m indig is m egelőzte az állam i szervezetek m űködésének jellegét. A nagy és egyre bonyolultabb vízim unkák során szükségszerűen n ő tt az egym ásrautaltság a „vízzel foglalkozó” különböző szakm ák (vízi­ m érnök, a g rár- és egészségügyi szakem ber, geológus stb.) között. A szak­ m ai-társadalm i kapcsolatok rendszere a m últ század elején term észete­ sen egész kezdetleges volt, jóform án szem élyi kapcsolatokra korlátozó­ dott, de végül is a h atártu d o m án y o k at képviselő kis szakm ai „m agok” ból alakult ki a mai, a tudom ányágak egész sorára k iterjed ő szervezett együttm űködés. 1841-ben m egalakult a T e rm észettu d o m á n yi Társulat, 1848-ban a M agyarhoni Földtani Társulat, később an n ak különböző bi­ zottságai, szakosztályai. A M agyarhoni Földtani Társulat (MFT) le tt T á r­ saságunk „bölcsője” . A hidrológusok nagy lelkesedéssel fogadták M arenzi Ferenc K ároly gróf 1916-ban m egjelent hírlapi cikkeit, m elyekben a M agyar H idroló­ giai T ársu lat létreh o zását javasolta. A h áború ekkor nem tette lehetővé önálló egyesület m egalakítását. Szontagh Tam ás, az M FT akkori elnöke öröm m el tám ogatta a T ársulaton belül egy H idrológiai Szakosztály ala­ pítását. Így az M FT választm ánya 1917. ja n u á r 31-i ülésén egyhangúan elhatározta, m ajd az 1917. fe b ru á r 7-én ta r to tt közgyűlés egyhangúan m egszavazta a Hidrológiai Szakosztály létesítését. A Hidrológiai Szakosztály m űködési re n d jé t a T á rsu la t 1917. jú n iu s 6-i rendkívüli közgyűlése elfogadta. A Szakosztály jú n iu s 16-án ta rto tta első tisztségválasztó ülését, am elynek eredm ényeként elnök: Kovács Seb estyén ;A la d á r, társelnök: K övesligethy Radó és Sch a farzik Ferenc, titkár: B ogdánfy Ödön lett. 1917 végén a szakosztály létszám a 82 fő volt. B ogdánfy Ödön dolgozta ki a Szakosztály m űködési szabályzatát olyan előrelátóan és alapossággal, hogy T ársaságunk több m int ötven éven á t ezen alapszabály alapján m űködött. A Szakosztály ügyrendje a főbb feladatokat az alábbiak szerint szabályozta: 2. §. Célja: „a hidrológiának és geológiával összefüggő rokontudo­ m ányainak m űvelése és terjesztése” . 3. §. „Egyik fela d ata a hidrológiának, m in t tudom ánynak az ápolása, m ásik feladata pedig a tudom ányos k u tatás eredm ényeit a gyakorlati élet szám ára m egközelíthetővé ten n i.” 4. §. „A Szakosztály ezen feladatainak teljesítésére folyóiratot indít, előadásokat rendez és szakm unkákat ad ki.”

2

17

A Szakosztály m u n k áján ak eredm ényei 1918— 1920 között a Föld­ tani K özlöny függelékeként a Hidrológiai K ö zlem én yekb en jelentek meg. 1921-ben h atározták el önálló folyóirat: a Hidrológiai K özlöny életrehívását, m elynek I—IV. k ö tete csak 1928-ban, a V II—VIII. kötet 1929ben, m íg a IX. k ö te t 1930-ban láto tt napvilágot. E ttől kezdve 1944-ig folyam atosan jelen t meg. A Szakosztály elnöke 1919-ben B ogdánfy Ödön lett, m ajd so rren d ­ ben követték Schafarzik Ferenc (1920— 1927), Farkass K álm án (1928), W eszelszky G yula (1929— 1939), H oru sitzky H enrik (1940), V endl Aladár (1941— 1943) és V itális Sándor (1944— 1949). A Szakosztály taglétszám a 1944 végén 366 fő volt. A 25 éves jubileum i ülésről (1942. ja n u á r 27.) a Hidrológiai K özlöny XXII. k ö tete ad összefoglalást geológusok, vízim ér­ nökök, bányam érnökök, geográfusok, orvosok, vegyészek előadásainak ism ertetésével. A m ásodik világháború u tá n a Szakosztály sorait is ú jjá kellett szervezni. M ár 1946-ban egy évzáró, tíz választm ányi és tíz szakülést ta rto tt. Ekkor a taglétszám 376 fő volt. A háború u tán i társadalm i-gazdasági átalakulás, a települések, a m ezőgazdaság és különösen az ip ar robbanásszerű fejlődése a vízgazdál­ kodásra is a korábbinál lényegesen nagyobb és bonyolultabb feladato­ k at h á ríto tt. Ez az időszak e g y ú tta l a társadalm i erők fokozottabb moz­ gósításának időszaka is volt. A szakm ai m űködés igénye is „kinőtte” m ár a korábbi k eretek n y ú jto tta lehetőségeket. A Hidrológiai Szakosztály az 1949. ja n u á r 26-án ta rto tt közgyűlésén elh atáro zta az önálló egyesület, a M agyar Hidrológiai Társaság (MHT) m egalakítását, am elyet az anyaegyesület, a M agyarhoni Földtani Társu­ lat 1949. feb ru á r 11-én ta rto tt közgyűlése tudom ásul vett, és a M agyar Hidrológiai Társaság — V itális Sándor elnökségével — m ost m á r m int önálló egyesület csatlakozott a M űszaki és T erm észettudom ányi Egye­ sületek Szövetségéhez. Az első szakosztály — M aucha Rezső elnökségé­ vel — a Lim nológiai Szakosztály volt. Az önállóvá le tt T ársaság köszönetét m ondva v á lt ki korábbi anya­ egyesületéből, a M agyarhoni Földtani Társulatból, ahol m ind a kezdeti lépések m egtételéhez, mind egy színvonalasan m űködő Hidrológiai S za k­ osztály kialakulásához otth o n t és nagy szakm ai segítséget kapott. Az „önálló élet” m egkezdésével a Társaság az állam i vízgazdálkodási szervek társadalmi bázisává vá lt. Az állam i célokat is p ro g ram jára vevő, új, tekintélyes vitafórum az első években csak n éhány szakosztállyal ren­ d elkezett, m ajd a fejlődést követve — a későbbiekben ism ertetettek sze­ rin t — alakultak ki a mai szakosztályai, központi szakbizottságai, az egész országra kiterjedő területi szervezetei, beleértve az üzem ekben, vállala­ toknál m űködő kisebb szervezeti egységeket is. A Hidrológiai Szakosztály k ét évtizeden át, m ajd az önállósodott egyesület tagjai következetesen szorgalm azták a vízgazdálkodás egyes ágainak összefogását és irá n y ítá sá t ellátó szervezet m egalakítását. Az Országos V ízü g yi Főigazgatóság m egalakításában T ársaságunk lényeges szerepet játszott. Ebben az időszakban alak u lt meg a Vízgazdálkodási T u ­ dom ányos K utató In té ze t (VITUKI) és a nagy, új vízépítési laboratórium tervezésének és építésének kezdete is e rre az időszakra esik. Több nagy 18

vízépítési m űvünk valósult m eg: pl. a tiszalöki duzzasztó és vízerőm ű m egnyitása (1954. m ájus 15.), am elyek előkészítésében és m egvalósításá­ ban a Társaság szakbizottságai jelentős m értékben közrem űködtek. Az Országos Vízgazdálkodási K e retterv v ázlatának elkészítésében T ársaságunk ugyancsak jelen ték en y en közrem űködött. A Társaság legnagyobb érdem e ebben az időszakban: egyre erőtel­ jesebben foglalkozik az országos vízgazdálkodási kérdésekkel, és az or­ szágos problém ák tudom ányos egybehangolásával. Mi v o ltu n k az elsők, akik a m agyar öntözés, belvízrendezés m indazon problém áinak a m egol­ dását sürgettük, am elyeket a korm ányzat céljai m egerősítettek. A z önálló Társaság célja lett, hogy m unkájával fokozatosan átfogja a vízgazdálkodási tevéken ység egész „ spektrum át”, a k u tatá stó l a terv e ­ zésig és építésig valam ennyi vízgazdálkodási szakágra kiterjedően, és ezek között a speciális tudom ányok egész sorát. A társadalom tudom á­ n y o k ka l való kapcsolatok fokozatosan bővültek, és a M TESZ nagy szer­ vezeti családjában az ágazati tudom ányos egyesületek egész sorával is kiépültek az először kezdeti, m ajd fokozatosan erősödő kapcsolatok. A Társaság jelenlegi form ájában az állam i vízü g yi szervek teljes körű tár­ sadalm i hátterét n yú jtja . A Társaság álláspontját kongresszusokon, konferenciákon, szakosz­ tá lyi vitákon, rendszeresen ta rto tt évi vándorgyűléseken, és egyes speciá­ lis esetek m egvitatására létrehozott szakbizottságok segítségével alakítja ki. Ezek, a sokszor több száz szakem ber bevonásával re n d e z e tt n y ílt v i­ ták, a nézőpontok ü tkö ztetése, kellően m egalapozott jav aslato k at adtak az állam i feladatok előkészítéséhez, változatok közötti m érlegeléséhez, végül az állam i döntésekhez, am elyek így m ár a szakértők széles körének álláspontja alapján, kellően m egalapozva érlelődött, és tü krö zi a társada­ lom jelentős részének m a m ár m in d e n ü tt elvárt beleszólását a közérdekű döntésekbe. A z MHT szervezeti felépítését az 1. ábra, a taglétszám alakulását a 2. ábra szem lélteti. A Társaság elnöki és fő titk ári tisztét ez ideig a kö­ vetkezők töltötték be. A M agyar Hidrológiai Társaság elnökei: Vitális Sándor M osonyi Em il Papp Ferenc V itális Sándor Illés G yörgy Bencsik Béla

1949— 1951 1951— 1956 1956— 1961 1961— 1976 1976— 1985 1985—

A M agyar Hidrológiai Társaság főtitkárai: Pap István Kovács G yörgy Bözsöny Dénes Elek Zoltán B érezik Á rpád Szalai G yörgy 2*

1949— 1950 (titkár) 1950— 1952 1952— 1964 1964— 1971 1971— 1977 1977—

19

20

~

Ellenőrző Bizottság

F innéin ^

KÖZGYŰLÉS

.

Területi ISzakosztályok

Körzeti Csoportok

Üzemi Szervezetek

__________ __

1

________ _________

’

---------- i_______

Intéző B izo t t ság

, ., Titkárság

Központi Bizottságok

T

------------- -------------

r

~"j I Elnökségi | időszakos Bizottságok

i-------------------1--------- --------- 1

!”” Interdiszciplináris, ^ i d ő s z a k o s Bizottságok I

1. ábra. A Magyar Hidrológiai Társaság szervezési felépítése

Műszaki Tanácsok

_____ _________________ _____

, z a osz Q y°

------------- ------------- ----------- ;— -------------

_______ ______ _

.L._ Területi Szervezetek

I r-

I

•

-------------- --------------MT E S Z Megyei S z e r v e z e t e k

1------------ ------------

MTES Z _ Orszá go s Elnökség V.B.

fő/év U j

-ts

-0009

T ag létszám

M a g y a rh o n i F ö ldtani T á r s u l a t Hidrológiai S z a k o s z tá ly M agv ar H id ro ló g ia i T á r s a s á g

2. ábra. A taglétszám alakulása 1917-től napjainkig Az 1955., 1977. és 1984. évek adatai a taglétszám felülvizsgálat u tán i állap o tát tükrözik

21

IR O D A LO M

V i t á l i s S . : J e g y k ő k ö n y v i k iv o n a t a M a g y a r h o n i F ö ld t a n i T á r s u l a t H id r o ló g a i S z a k o s z tá ly á ­ n a k 1949. j a n u á r h ó 2 6 -á n t a r t o t t 32. é v z á r ó , ille tv e a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g a la k u ló k ö z g y ű lé s é r ő l. H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , X X X I. 1951. 26—32. V e n d l A . : A s z á z é v e s M a g y a r h o n i F ö ld t a n i T á r s u l a t tö r t é n e t e . B u d a p e s ti M ű s z a k i E g y e te m K ö z p o n ti K ö n y v tá r a M ű s z a k i T u d o m á n y tö r té n e ti K i a d v á n y o k 9. s z á m . T a n k ö n y v k ia d ó , B u d a p e s t , 1958. V i tá li s S . ; V íz g a z d á lk o d á s u n k jö v ő f e la d a ta i é s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1963. j ú n i u s h ó , 6—10. V i tá lis S . : A M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g 50 é v e s . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 47. 4. 1967. 149—155. V i tá lis S .; 50 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1967 n o v e m b e r , 5—7. V i tá lis S . : E ln ö k i m e g n y itó a M H T 1974. s z e p t. 3-i v e z e tő s é g v á la s z tó k ö z g y ű lé s é n . (A M a g y a r H id ro ló g ia i T á r s a s á g 25 é v e a la k u lt.) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 55. 2. 1975. 83—85. K ö r n y e i L . : 30 é v e s a z ö n á lló M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1979 o k ­ tó b e r , 33—40. S z a l a i G y . : B e s z á m o ló a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g 1980—1983. é v e k b e n v é g z e tt m u n k á j á r ó l . H id r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1984 o k tó b e r , 42—47.

22

A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG SZAKOSZTÁLYAINAK TÖRTÉNETE ÉS TEVÉKENYSÉGE ÁRVÍZVÉDELMI é s b e l v íz v é d e l m i s z a k o s z t á l y

A Szakosztály 1975. fe b ru á r 10-én ta rto tta alakuló taggyűlését, a T ársa­ ság 1974. szeptem ber 3-i közgyűlésének h atáro zatai alapján, m ely szerint a Vízrendezési, Á rm entesítési, Öntözési Szakosztály ketté vált, és he­ lyette Á rvízvédelm i és Belvízvédelm i — v alam in t M ezőgazdasági Vízgaz­ dálkodási Szakosztály néven két új szakosztály alakult. Fő tevékenységi (szakmai) területe. Á rvízvédelm i, síkvidéki és dom b­ vidéki vízrendezés, folyó- és tószabályozás, vízerőhasznosítás. Taglétszám a (a taglétszám alakulása a kezdettől napjainkig). A Szakosztály alakuló taggyűlésén 111-en vettek részt, m in t alapító tagok. Az évek során ez a létszám kism értékben e létszám körül ingado­ zott. A legutóbbi, 1985. m árcius 25-én ta rto tt vezetőségválasztó taggyűlés időpontjában a taglétszám 16 intézm ényből 136 fő volt. Az elnökök és titk áro k névsora és m űködésük időtartam a. T itk á ro k : Elnökök: Zorkóczy Z oltán 1975— 1985 B encsik Béla Zalányi Teréz 1985— Zorkóczy Zoltán A Szakosztály tevékenysége. A Szakosztály fennállásának rövid tíz éve a la tt sikeresen alakította arculatát. H atáro zo tt körvonalakat biztosított annak a szerteágazó szak­ m ai terü lete n folyó társasági m unkának, am ely m űködési körébe ta rto ­ zik. A Szakosztály fő törekvése ebben a m u nkában m indig az volt, és a jövőben is az lesz, hogy egyrészt részletes tájék o ztatást adjon tagságának az egyes szakterületeken folyó tevékenység időszerű kérdéseiről, helyze­ téről és problém áiról, m ásrészt jelentős, k o n k rét állam i feladatok tá rs a ­ dalm i alátám asztását szolgálja. E bben a m u n k áb an nagym értékben tám aszkodott sa já t tagságán k í­ vül a társszakosztályokra és terü leti szervezetekre, és velük közösen szá­ mos jelentős felad ato t oldott m eg eredm ényesen. Ez a m unka k ite rje d t m ind a közös előadóülésekre és nagyrendezvényekre, m ind a m unkabizottsági tevékenységre. A Szakosztály tevékenységét legegyszerűbben n éhány jelentős re n ­ dezvényén, m unkabizottsági m u n k áján k eresztül lehet bem utatni. A legjelentősebb nagyrendezvények a következők voltak. A n k é t (Szolnok, 1976) az árvízvédelm i és belvízvédelm i m űvek gépe­ síte tt fe n n ta rtá sá n a k helyzetéről. D una-ankét (Baja, 1977). Tém a: a D una m agyarországi, valam int a szomszédos országokkal közös érdekű szakaszain v é g re h a jto tt és te rv e ­ zett szabályozási m unkák, valam int a kapcsolódó k utatások eddig elért és várh ató eredm ényeinek m egvitatása. 23

T isza -ta n u lm á n yú t (Tokaj, 1978). Tém a: a tiszai vízlépcsők létesíté­ sével kapcsolatos tapasztalatok m egvitatása, különös tek in te tte l a terv e­ zett új vízlépcsőkre. F ertő-tanulm ányút (Sopron, 1978). Tém a: a F ertő táj vízgazdálkodá­ sának, a tó m orfológiai adottságainak, valam int az üzem elés helyzetének, a fejlesztés és környezetvédelem lehetőségeinek vizsgálata és b em u ta­ tása. Bős— Nagym aros vízlépcsőrendszer ko llokvium (Budapest, 1980). Cél: a hazai m űszaki-tudom ányos közvélem ény tájékoztatása a vízlépcsőrendszer létesítéséről és a vele összefüggő kérdésekről, a m egvalósítással kapcsolatos kérdések m egvitatása, valam int a m egvalósítás társadalm i­ tudom ányos tám ogatása. D unai ta n u lm á n yú t (Baja, 1982). Tém a: a folyószabályozási m űvek építésének fejlesztése te ré n e lé rt eredm ények bem utatása, a tapasztala­ tok kicserélése, a továbbfejlesztés lehetőségeinek m egvitatása. Körösi ta n u lm á n yú t (Gyula, 1982). Tém a: az árvízvédelm i gátak és alta la ju k feltárására kidolgozott ú jab b m ódszerek m egism ertetése és gya­ korlati bem utatása; a gátak biztonsága fokozási lehetőségeinek m egism e­ rése az újabb feltárási lehetőségek alapján. A következő tém ákban készült m unkabizottsági vizsgálat és jelentés: A vízkárelhárítás védelm i anyagainak, eszközeinek jelenlegi hely­ zete, korszerűsítésének lehetőségei a m űszaki fejlesztés eredm ényeinek felhasználásával. A jeges árvizek elleni védekezés teré n elért eredm ények elemzése. A vízkárelhárítás terü leté n v é g re h a jto tt m űszaki fejlesztés eredm é­ nyeinek elemzése. A hullám terek gazdasági hasznosítása, összhangban a vízgazdálko­ dási adottságokkal. A folyó- és tószabályozás környezetvédelm i eredm ényei és lehető­ ségei. E rövid felsorolás is bizonyítja, hogy a Szakosztály a legfontosabb kérdésekre igyekszik összpontosítani erejét, felhasználva ehhez a társa ­ dalm i keretek adta igen jó lehetőségeket. T apasztalataink szerint az állam i szervek szívesen fogadják tevé­ kenységünket, és jav aslatain k döntő többsége érvényesül az állam i m un­ kában.

BALNEOTECHNIKAI SZAKOSZTÁLY Az M HT Balneológiái Szakosztálya, a B alneotechnikai Szakosztály jog­ elődje 1952. m ájusában alakult. C élja a hazai fürdőügy szakem bereinek, a balneológia elm életi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozók összefogása volt. 1967-ben a M agyar O rvostudom ányi Társaságok és E gyesületek Szövetsége (MOTESZ) tagegyesületeként m egalakult M agyar B alneoklimológiai E gyesület a szak terü let orvosainak fórum ává vált, s így a T ár­ saság 1968. évi közgyűlésének h atáro zata értelm ében a szakosztály B al­ neotechnikai Szakosztály névvel újjáalak u lt, még ugyanazon évben. A m egváltozott név is jelzi, hogy sokkal szélesebb, elsősorban a fürdőügy m űszaki-term észettudom ányi kérdéseivel kívánnak foglalkozni a tagok. A Balneológiái Szakosztály alakulása: 1952. m ájus 15. A B alneotechnikai Szakosztály m egalakulása: 1968. április 22. 24

M u n k aterü letü n k az összetett fürdőtechnikai-balneotechnikai k é rd é ­ seknek m egfelelően a fürdővíz beszerzésétől annak újrafelhasználásig szélesedik. Ily m ódon vízföldtani, vízm inőség-védelm i, vízgazdálkodási, vízkészlet-gazdálkodási, technológiai, vízjogi stb. kérdésekkel foglalko­ zunk. Nem szorul h á tté rb e a balneológiái kérdések vizsgálata. Szoros kapcsolatot ta rtu n k a M agyar Balneológiái E gyesülettel. K iem elt fontosságot szentelünk a hazai eocén-program m al kapcso­ latos, elsősorban környezetvédelm i kérdéseknek, am ely a gyógyvízkészlet-védelem szem pontjából B udapest és H évíz térségében az elkövetkező időszakban számos súlyos problém át vet fel. A taglétszám alakulása: 1979 1981 1984 Év 1969 1977 45 49 48 Fő kb. 50 44 T itk á ro k : E lnökök: 1952— 1954 C ziráky József Schulhof Ödön 1952— 1954 1954— 1958 K érdő István Páter János 1954— 1968 1958— 1971 M olnár Miklós C ziráky József 1968— 1971 Szalontai Gergely 1971— H orváth József 1971— Fontosabb rendezvények (szervezés, közrem űködés): 1975 F ü rd ő k u ltú ra és urbanizáció. 1981 II. Országos V ándorgyűlés, B alneológia-balneotechnika szekció 1982 III. Országos V ándorgyűlés, H évíznyerés és hévízhasznosítás, gyógyvízhasznosítás. 1985 V ízgazdálkodási és közm űvesítési konferencia. 1986 VI. Országos V ándorgyűlés, D u n átú li nagytavak környéki ásvány-, gyógy- és hévizek jelene és jövője. A Szakosztályban tevékenykedett neves szakem berek: Berencsi G yörgy, Csajághy Gábor, F rank M iklós, Papp Szilárd, Pá­ ter János, Sarló K ároly, Schulhof Ödön és S zé k e ly M iklós. A balneotechnikusok nem zetközi összefogására 1969-ben Enrico Chiostri (Olaszország) elnökletével m egalakult a Nem zetközi Gyógyvíz­ technikai T ársaság (SITH). M agyarország részéről a vezetőségbe, a Vég­ reh ajtó B izottságba választották C ziráky Józsefet, az M HT B alneotech­ nikai Szakosztályának elnökét. A SIT H M agyarországi Csoportja 1973. m árcius 15-én alak u lt m eg az MHT B alneotechnikai Szakosztálya k ere­ tében. Az átlagosan 20 főnyi csoport tag jai a SITH több kongresszusán előadást ta rto tta k , részt v ettek vagy tan u lm á n y t küldtek el. (Tanulm ány) 1973 SITH IX. Kongresszusa, Fiuggi Term e (Előadások) 1974 SITH X. K ongresszusa, Bad Salzuflen (Előadás) 1977 SITH XIII. K ongresszusa, C haudfontaine (Előadás) 1978 SITH XIV. Kongresszusa, M acerata-T olentino (Előadás) 1979 SITH XV. Kongresszusa, Cieplice Zdrój (Előadások) 1982 SITH XVIII. Kongresszusa, B alatonfüred IR O D A L O M C z i r á k y J . : M e g a la k u lt a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g B a l n e o te c h n ik a i S z a k o s z tá ly a . H i d r o l ó ­ g ia i T á j é k o z t a t ó , 1969. j ú n u s h ó , 145—147.

25

HIDAULIKAI ÉS MŰSZAKI HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLY A Szakosztály 1952-ben alakult, am ikor a gazdasági és szociális fejlődés a vízgazdálkodás erősítését te tte indokolttá. A Szakosztály azóta külön­ böző nevek alatt, enyhén változó feladatkörrel, illetve jelenleg önálló szakosztályként működő m ás szak terü lettel együttesen látta el feladatát. A Szakosztály elnevezése és tisztikara a következők szerint változott: H idraulikai Szakosztály (1952— 1954) Elnök: N ém eth Endre T itkár: B ozóky Sz. Károly H idraulikai és M ezőgazdasági Vízhasznosítási Szakosztály (1955— 1956) Elnök: L ászlóffy W oldem ár T itkár: Szesztay Károly H idraulikai és M ezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály (1956— 1971) Elnökök: T itkárok: Ziegler Károly 1956— 1958 Szesztay K ároly 1956— 1958 Ihrig Dénes 1958— 1971 Szigyártó Zoltán 1958— 1971 Hidraulikai és M űszaki Hidrológiai Szakosztály (1971—) E lnökök: T itk á ro k : Ihrig Dénes 1971— 1974 Varga István 1971— 1974 Száláig M iklós 1974— 1978 B akonyi P éter 1974— 1981 Z su ffa Istvá n 1978— 1984 és M olnár Tibor 1981— 1987— Starosolszky Ödön mb. elnök 1984— 1986 A Szakosztály profilváltozása szerencsésnek m ondható, m e rt jelen­ leg egyesíti a vízgazdálkodás k ét alaptudom ányát. A Szakosztály feladatköre A H idraulikai és M űszaki H idrológiai Szakosztály a T ársaságon be­ lül az egyik alap terü letet képviselő szakosztály, szem ben a szám os szak­ ági te rü le te t képviselővel. M int neve is m utatja, tevékenységi köre k ite r­ jed a vízgazdálkodás hidraulikai és hidrológiai feladatainak m egoldását szolgáló alapok fejlesztésére. A feladatkör te h á t a következőképpen kö r­ vonalazható. A hidraulika területén — a hidrom echanika, illetve hidrodinam ika alapösszefüggéseinek feltárása és alkalm azása különféle gyakorlati feladatok m egoldá­ sára; — a n y ílt m edrek hid rau lik ája m űvelésének elősegítése, különös te ­ k in te tte l a hazai vízgazdálkodás hagyom ányaira ezen a terü lete n ; — a felszínalatti áram lások tanulm ányozása, különös te k in te tte l a hazai alluviális talajokra; 26

— a nyom ás alatti rendszerek h id raulikájának vizsgálata, beleértve a vízgépészettel közös h a tá rte rü le te t is; — a vízépítési létesítm ények, a vízépítési m ű tárg y ak tervezéséhez, és üzem eléséhez szükséges alapok fejlesztése; — a vízfolyásokban lejátszódó transzportfolyam atok leírása, — a korszerű szám ítás- és m éréstechnika elterjesztése; — a hidraulikai kism intakísérletezés és num erikus m odellezés elő­ m ozdítása. A hidrológia területén — a víz hidrológiai körforgásának és a körforgás fázisainak elem ­ zése; — a term észeti folyam atok nyom onkövetése és leírása, különös te ­ k in tettel a lefolyásra; — a lefolyásszabályozás, a tározás hidrológiai alapjainak fejlesztése; — a hidrológiai adatgyűjtés, m érés, adattovábbítás és elsődleges adatfeldolgozás m ódszereinek terjesztése (vízrajz); — a hidrológiai elem zés fejlesztése, különös te k in te tte l a korszerű statisztikai, valószínűségszám ítási m ódszerek terjesztésére; — a hidrológiai előrejelzések m ódszereinek terjesztése; — a vízi létesítm ények m éretezéséhez szükséges m érték ad ó értékek m eghatározásának, m ódszereinek fejlesztése, és — az egységesítés, a m űszaki szabályozás előm ozdítása; — az em beri beavatkozások hatásainak felderítése a hidrológiai fo­ lyam atokban. A Szakosztály m u n k ájá t elsősorban a rendszeres előadóülések és időszakos rendezvények révén végzi, időnként kirándulások, m érőgya­ korlatok, bem utatók, kiállítások rendezésére is sor kerül. A Szakosztály eg y ü tt kíván m űködni a hazai bázisintézm ényekkel, így elsősorban a V IT U K I-val és a B udapesti M űszaki E gyetem (BME) V ízépítési és Vízgazdálkodási Intézetével, m in t a hid rau lik a és hidroló­ gia hazai kutató-fejlesztő helyeivel. A Szakosztály ugyancsak kapcsola­ tot ta r t a M agyar T udom ányos A kadém ia (MTA) illetékes szak- és albi­ zottságaival, különösen a H idrológiai Bizottsággal, v alam in t a Vízgazdál­ kodástudom ányi B izottság H idraulikai és V ízépítési A lbizottságával. Ezekkel a szervekkel közös rendezvényekre is törekszik. A Szakosztály a nem zetközi nem korm ányzati szervezetek közül el­ sősorban a Nem zetközi H idraulikai K utatási Szövetséggel (L\HR) és a Nem zetközi Hidrológiai Szövetséggel (IAHS) ta r t kapcsolatokat. A taglétszám alakulása Év 1952 Fő kb. 50

1977 141

1881 173

1985 119

A Szakosztály nevesebb tagjai A Szakosztály büszke lehet arra, hogy tagjai, illetve tisztségviselői sorában hazailag és nem zetközileg eg y arán t elism ert hildrológusok és

27

hidraulikusok voltak találhatók, am elyek közül csupán n é h á n y at soro­ lunk fel: Galli László, Láng Sándor, L ászlóffy W oldem ár, N é m eth Endre, Salam in Pál, Szalay M iklós, Szilágyi G yula és Ziegler Károly. A Szakosztály kapcsolatai A Szakosztály tag jain keresztül m indig szoros kapcsolatokat ta rto tt az illetékes nem zetközi szervezetekkel. Csak példákon á t b em u tatv a eze­ ket a kapcsolatokat: Szesztay K ároly és K ovács G yörgy betöltötték (utóbbi m a is) a N e m ­ zetközi Hidrológiai Szövetség főtitkári, illetve elnöki tisztségét. Bogárdi János a N em zetkö zi H idraulikai K utatási Szövetség és a N em zetkö zi Ö n­ tözési és V ízrendezési Szövetség alelnöke volt. A kapcsolatok m a is k ite r­ jedtek. Starosolszky Ödön jelenleg a N em zetközi H idraulikai Szövetség tanácsának tagja, valam int a M eteorológiai V ilágszervezet (WMO) Hid­ rológiai B izottsága elnöke. Több tag társu n k m unkabizottsági elnök vagy tag az IA H S-ben és az IA H R -ban (pl. Szőllősi-N agy A ndrás, Rákóczi László, M ayer István, Pálos László). K iem elkedő esem ények 1960ban a Szakosztály rendezésében az MHT nem zetközi h idrauli­ kai konferenciát ta rto tt. A Szakosztály közelm últbeli tevékenységéből kiem eljük a Nicken ta r to tt több napos hidrom etriai szem inárium ot, a szám ítástechnika és a statisztikai m ódszerek terjesztésére ren d ezett nagyrendezvényeket [pl. Szeged (1979) és B aja a V ízgazdálkodási K eretterv társadalm i vitasorozata (1979— 1981), a terü leti vízgazdálkodási m ódsze­ rek fejlesztése cím mel kétév en te m egrendezett ankétok (1968— 1976)], az éveken á t m egrendezésre k e rü lt hidrom etriai m érőgyakorlatok, a Szak­ osztály közrem űködését a V ízrajzi m űszaki segédletek kidolgozásában és a Tiszai vízgazdálkodási ankétot.

HIDROGEOLÓGIAI SZAKOSZTÁLY Az M HT-n belül 1952-ben alakult m eg a Hidrogeológiai Szakosztály, m e­ lyet 1954-ben összevontak a V ízellátási Szakosztállyal. E ttől kezdve egé­ szen 1971-ig V ízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály néven m űködött. A Hidrogeológiai Szakosztály 1971-ben önállósult ism ét. 1954-ben S ch m idt Eligius Róbert, m int elnök és Öllős Géza, m int titk á r irá n y íto tta a Szakosztály m unkáját. 1958-ban a V ízellátási és Hid­ rogeológiai Szakosztályon belül m űködött a V ízkém iai és Víztechnológiai Szakcsoport. 1957-ben a Szakosztály új titk á ra E m ber K ároly lett. A Víz­ kém iai és Víztechnológiai Szakosztály 1960-ban v ált ki a Szakosztályból. 1961től ú jab b három évre erősítette m eg a közgyűlés a Szakosztály elnökét, S ch m idt Eligius R obertet és titk árát, E m ber K árolyt tisztségük­ ben, m elyet 1964-ben és 1968-ban ism ét elnyertek. 1971-ben a m ár ism ét önálló Hidrogeológiai Szakosztály elnökéül ú jra S ch m idt Eligius R o b ertet, titk á rá u l pedig E m ber K árolyt választotta meg. Az 1974. szeptem ber 3-án m e g ta rto tt vezetőségválasztó közgyűlésen a Szakosztály elnökévé S ze b én y i Lajost, titk árá v á E rhardt G yörgyöt vá­ lasztották; tisztségükben az 1977. évi közgyűlés is m egerősítette őket. 28

1980-ban a Szakosztály elnöke Pataki N ándor lett, titk á ra pedig Szlabóczky Pál. 1986-tól csak a titk á r szem élye változott, az új titk á r Geszler Ödönné. M ivel a Hidrogeológiai Szakosztály az M HT alapító szakosztályának ta rtja m agát, ezért a Hidrológiai K özlönyben m egjelent cikkek alap ján is áttek in th ető m űködési és érdeklődési körének állandó bővülése. 1918— 1929 között főképp leíró jellegű ism ertetések voltak a jellem ­ zők egyes terü lete k hidrogeológiai viszonyairól. Sokat foglalkoztak a karsztvízzel, hévforrásokkal, általáb an a forrásokkal, azok vegyi összeté­ telével. Egy-egy te rü le t vízellátási problém áit is taglalták. 1929-ben jelennek meg az első felszíni vízzel, folyók, tavak v ízellátá­ sával foglalkozó dolgozatok. Az 1930-as években jelen t m eg az első balneológiái tárg y ú cikk és a talajvízzel foglalkozó tanulm ányok. Az 1935. évi kötetben jele n t m eg a m agyarországi első hidrogeológiai m onográfia H oru sitzky H enrik: „B udapest dunabalparti részének ta la j­ vize és a lta la ján a k geológiai vázlata” címmel. Az első kúth id rau lik ai dolgozat csak az 1937. évi kötetben jelenik meg. 1938-ban jele n t m eg a m ásodik nagy m onográfia szintén H orusitzky H. tollából: „B udapest dun ajo b b p arti részének hidrogeológiája” címmel. Az 1940. évi k ö tet jelzi a Szakosztály m u nkájának kiszélesedését az eddig szinte uralkodóan hidrogeológiai és vízkém iai tém ák u tá n ez a kötet szinte egyenlő m ennyiségben az alábbi csoportosításban adja közre az előadásokat: I. M élységbeli vizek II. K arsztvíz III. C sapadékvíz (m eteorológiai szem pontból) IV. Ivóvíz V. Biológiai rész (hidrobiológia) VI. Esővíz (csatornázás, árvíz) VII. Egyebek Az első geofizikai cikk az 1941. évi kötetben jelenik meg. A háborús éveket követően ism ét nagy lendülettel m egindult tá rs a ­ sági élet a Hidrológiai K özlönyben m egjelent cikkek alap ján is nyom on követhető. A m egjelent cikkek tém aköre tovább bővült a csatornázás­ szennyvíztisztítás, belvízrendezés, öntözés, limnológia, biológia tém akö­ rével. A Hilrogeológiai Szakosztály fő tevéken ység i területe jelenleg a h id ­ rogeológiai alapkutatások legújabb eredm ényeinek folyam atos ism erte­ tése, a g y ak orlatban felm erülő problém ák állandó figyelem m el kísérése és előadásokon, ankétokon a legújabb eredm ények, érdekességek ism er­ tetése. Szakosztályunk szoros kapcsolatot ta r t az MHT Vízkémiai és V íztech­ nológiai, v alam in t B alneotechnikai Szakosztályával és a M űszaki és T e r­ m észettudom ányi E gyesületek Szövetsége (MTESZ) m ás tagegyesületei­ vel, m in t például a M agyarhoni Földtani Társulattal és az Országos M a­ gyar B ányászati és K ohászati E gyesülettel. A Szakosztály taglétszám a 1971-ben 120 fő volt, m ely 1980-ra 140 főre, 1985-re pedig 155 főre növekedett.

29

A Szakosztály tag jai közül a következő tag társain k végeztek kiem el­ kedő tevékenységet: A jta y Zoltán, B é lte k y Lajos, B öckh Hugó, Csajághy Gábor, E m szt K álm án, H orusitzky H enrik, Lam pl Hugó, Láng Sándor, M azalán Pál, Papp Ferenc, Papp Szilárd, Pávai Vájná Ferenc, R ohringer Sándor, S c h e rf Em il, S ch m id t Eligius Róbert, Schulhof Ödön, V endel M iklós, V endl Aladár, V itális Sándor és W eszelszky Gyula. IR O D A L O M V i t á l i s S . : J e g y z ő k ö n y v i k iv o n a t a M a g y a r h o n i F ö ld t a n i T á r s u l a t H id ro ló g ia i S z a k o s z tá ly á n a k 1948. f e b r u á r 4 -é n t a r t o t t 31. é v z á r ó ü lé s é r ő l. H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , X X X I. 1951. 24—26. E m b e r K . : T íz é v e s a M H T V íz e llá tá s i é s H id r o g e o ló g ia i S z a k o s z tá ly a . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z ­ ta t ó , 1965. j ú n i u s h ó , 9—10.

IPARI VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKOSZTÁLY Az Ipari V ízgazdálkodási Szakosztály hatévi előkészítő m unka u tá n 1986. április 6-án alakult. A Szakosztály fő feladata: erősíteni az ipari üzem i vízgazdálkodás társadalm i úton való, eddiginél aktívabb segítését, legalábbis a legjelen­ tősebb, legtöbb vizet használó iparágakban. Segíteni a takarékos vízhasz­ nálatok rendszerének kialakítását, elsősorban az új üzem eknél és r e ­ konstrukcióknál, valam int az üzem i hidrotechnológusok képzésének elő­ m ozdítását. M indezekkel a vízügyi szakem berek és az iparági szakértők együttm űködését, a vízügyi vállalatok és az ipari intézm ények kapcsola­ tának erősítését kívánja elősegíteni. A tagok létszám a az alakuláskor: 79 fő. A Szakosztály elnöke Perecsi Ferenc, titk á ra T axner Ernőné.

KÖZGAZDASÁGI s z a k o s z t á l y A Közgazdasági Szakosztály 1974-ben alakult. Ezt m egelőzően éveken át a V ízgazdálkodási Szakosztályon belüli csoportként m űködött. L étrehozá­ sának előzm énye a m agyar népgazdaságban a hatvanas évek elej én-köze­ pén m eginduló gazdaságirányítás korszerűsítési törekvés, s ezzel össze­ függően a vízgazdálkodás addig tisztán m űszaki irányítása, m űszaki-gaz­ dasági irányítása, form álása, szervezése. A közgazdaság elm életi és gyakorlati ism eretei alkalm azása a vízgazdálkodás tervezésében — a közrem űködő népgazdasági tervezés k ere­ tein belül, a középtávú, de főként a hosszútávú koncepciók, terv ek készí­ tésében —, irán yításában, szabályozásában, kapcsolatrendszerében stb., különösen az 1968. évi gazdaságirányítási reform törekvések során vált nélkülözhetetlenné. E hhez azonban, m ind a népgazdaság egészét, vagy a vízgazdálkodás irányító és végrehajtó szervezetét alkalm assá kellett tenni. A közgazdasági ism eretek alkalm azása, a gazdálkodás kérdései, kö­ vetelm ényei következetes és sikeres alkalm azása szükségessé te tte a szak­ em berek zöm énél az addigi szem lélet m egváltoztatását. Ehhez inform ációk, szakm ai szervezetek, fórum ok létrehozása vált szükségessé. Ennek érdekében az Országos Vízügyi H ivatal (OVH)-ban létrehoz­ ták a szükséges főosztályt. Az OVH vezetői, szakem berei úgy ítélték meg,

30

hogy a hivatalon kívüli szakm ai fórum létrehozása szükséges, ahol a vízgazdálkodás terü leté n dolgozók ism erkedhetnek a vízgazdálkodás közgaz­ dasági kérdéseivel, részt vehetnek a döntések szakm ai előkészítésében, fo rm álh atják önm agukat és a vízgazdálkodási tevékenységet. Több változat m erü lt fel a fórum létrehozására, de m ivel az OVH és a H idrológiai T ársaság vezetése tám o g atta a Közgazdasági Szakosztály létrehozását, az 1974-ben országos szakosztályként m egalakult, m integy 30— 40 fővel. A Szakosztály fő tevékenységi te rü le te m a is a közgazdasági ism e­ retek elm életi és gyakorlati alkalm azásának kidolgozása és bevezetése a vízgazdálkodás területén, a szakem berek széles körének bevonása ebbe a m unkába. A Szakosztály m integy 30— 40 fővel alakult, létszám a az elm últ évek során ingadozott, m a is m integy 40 főre tehető. A lapításakor a Szakosztály elnöke V a vrik Ferenc volt, tisztségét 1980-ig lá tta el. Ezt követően 1980— 85 között M ajor László, m ajd 1985től M olnár László. A titk á ri teendőket 1974—77 között Szirota István, 1977— 79 között Csanádi Lajosné, 1979— 83 között H egyes Ferencné, azóta Szűcs Gábor lá tja el.

LIMNOLÓGIAI SZAKOSZTÁLY Az MHT m ásodik előadóülésén, 1949. fe b ru á r 23-án Vitális Sándor és Salam in Pál kezdem ényezésére alakult m eg a Társaság egyik első szak­ osztályaként a Lim nológiai Szakosztály. Elnökévé M aucha Rezső akadé­ m ikust választották, a Szakosztály titk á ra pedig ifj. Szabó Zoltán lett. A szakosztályi m unka gerincét ebben az időben az előadóülések k é­ pezték. A m egalakulás u tá n eltelt 3 évben 145 előadást tarto ttak , s a tag ­ létszám 1952-ben m ár 225 volt. A nkétokat szerveztek Pécsett, Sopronban és a B alaton m ellett. Az előadásokon tú l a Szakosztály összeállította a D una és a Tisza vizsgálatára létesítendő K utató Állom ás tervét, több szakm ai bizottságot hozott létre és tan u lm án y i kirándulásokat is szerve­ zett. Az évközi előadóülések során felv ető d ö tt az évenkénti nagyobb szakm ai összejövetel szükségessége is. E rre először W oynárovich Elek felhívása nyom án 1957. szeptem ber 13-án k e rü lt sor. Az első rendezvényen E ntz Béla, jelenlegi elnökünk javasolta, hogy ezek a hidrobiológus összejövetelek T ih an y b an legyenek. E zután n a p ja ­ inkig m inden évben legtöbbször T ihanyban rendezte meg a Szakosztály a H idrobiológus N apokat, m ely rendezvény jelenleg is a Társaság nagyrendezvényei közé tartozik. A Lim nológiai Szakosztály m ellett a szervezésben közrem űködött az MTA B alatoni Limnológiai K utató In tézete és az MTA Veszprém i A ka­ dém iai B izottság Biológiai Szakbizottsága is. A szervezésbe egy-egy al­ kalom m al a Gödöllői A grártudom ányi E gyetem N övénytani és N övényélettan i Tanszéke, az M HT B alneotechnikai Szakosztálya is bekapcsoló­ dott. Az első elnökünk M aucha Rezső (1949— 1958) közel 10 évig tev é­ kenykedett, titk á ra i ifj. Szabó Zoltán (1949— 1954) és Donászy Ernő 31

(1954— 1958) voltak. A Szakosztály következő elnöke S eb estyén Olga (1958— 1964), társaságunk tiszteleti tagja, a Societas In tern atio n alis Lim nologiae (SIL) alelnöke, a B alato n -k u tatás világhírű k u tató ja volt. M u n ­ k á já t titk á rk é n t B érezik Á rpád (1958— 1971) segítette. A Szakosztály m u n k áját ebben a közel 6 évben 1964-ig példaszerűen irán y íto tta. 1964től m ár H ortobágyi Tibor elnökletével új vezetőséget választottak a h id robiológusok. A titk á r ism ét B érezik Á rpád m aradt, akit 1971-ben a T á r­ saság fő titk á ráv á választottak. E zután a Szakosztály titk á ra A n d riko vics Sándor lett, aki ezt a tisztséget 1985-ig tö ltö tte be. H ortobágyi Tibor elnökünk — az MHT tiszteleti ta g ja — á lta l irá ­ n y íto tt vezetőség 1964— 1985-ig végezte m u nkáját. Közben — nagy szak­ m ai sikerrel — rendben zajlanak a H idrobiológus Napok. A B alaton-kutatés, a környezet- és term észetvédelem kérdése valam ennyi szim pózium on kiem elt problém akör volt. A jubileum i 25. összejövetelünkön 1983-ban több összefoglaló elő­ adás hangzott el, m elyek nyom án nyolc tan u lm án y készült. Ezek b e m u ­ ta ttá k a hidrobiológiái részterü letek legfontosabb eredm ényeit és rá m u ­ ta tta k a jövő feladataira. A ta n u lm á n y o k a t 1922 dolgozatot felsoroló iro ­ dalom jegyzék egészítette ki, m elyet E n tz Béla szerkesztett egységes egésszé. A m unka „M agyar H idrobiológia 1958— 1982” cím m el 1984-ben az MTA Biológiai T udom ányok O sztályának, az MTA Ökológiai és B o ta­ nikai K utatóintézetének (Vácrátót) és a H altenyésztési K u tató in tézet (Szarvas) anyagi tám ogatásával jele n t meg. 1969. ja n u á rjá b a n a fiatal algológusok számái’a egyhetes továbbkép­ ző tanfolyam ot szerveztünk. U gyanebben az évben a hidrozoológusok szá­ m ára szerveztünk fajtaism e reti kurzust, 1971-ben pedig Nem zetközi P a leolim nológiai K onferenciát. 1976— 77-ben két alkalom m al az elsődleges term elés korszerű ku tatási m ódszereiről és a legújabb eredm ényekről szerveztünk továbbképző tanfolyam ot, m elynek teljes anyagát F elföldy Lajos szerkesztésében jele n te ttü n k meg. A g y akorlati vízm inősítés és az élőlényism eret jav ítását n agyban elősegíti a vízügyi hidrobiológia cím ű sorozat, m elynek készítésében idő­ sebb és fiatalab b tag társaink e g y arán t részt vesznek. A Szakosztály feladata hazai vizeink (term észetes állóvizek, folyók, halastavak stb.) limnológiai, hidrobiológiái, vízminőségi, fizikai, kém iai, egészségügyi viszonyainak m egism erése a vízi ökoszisztém ák m űködésé­ nek és a célszerű beavatkozások lehetőségeinek tisztázására, a b e a v a t­ kozások laboratórium i és terepkísérletekkel való előkészítése céljából (környezetvédelem , halasítás, víztározás). A Balaton eutrofizálódásának vizsgálata alapozta m eg a K isbalaton V édőrendszer kialakításának leh e­ tőségét, a dunai vizsgálatok pedig a Bős—N agym arosi Vízlépcső hidrobiológiai-környezetvédelm i kívánalm aira világítottak rá. Szorosan együttm űködünk a társszakosztályokkal. Több alkalom m al rendeztünk közös előadóüléseket a Vízkém iai és Víztechnológiai, a Balneotechnikai és a Szennyvíz Szakosztályokkal, a Bajai T erületi S zerve­ zettel és a Borsodi T erületi Szervezet Limnológiai Szakosztályával. Ál­ landó m unkakapcsolatunk van az MTA Biológiai Tudom ányok O sztályá­ val, az M TA Hidrobiológiái B izottságával és nem utolsósorban az MTA Balatoni Limnológiai K utató Intézetével.

32

A Szakosztály tagjai részt vesznek a SIL m űködésében, m ely T á r­ saság tudom ányos elism erésül alelnökévé választotta M aucha Rezsőt (1948— 1958), m ajd S eb estyén Olgát (1959— 1986). Az MHT részéről Szakosztályunk m egbecsülését jelzi, hogy több ta g ­ társu n k m agas társadalm i k itü n teté sb en részesült és közülük M aucha Rezső (1959), S eb estyén Olga (1964), Dudich Endre (1965) és H ortobágyi Tibor (1985) a tiszteleti tagságot is kiérdem elték. A jelenlegi vezetőség 1985-től irá n y ítja a m unkát. A Szakosztály el­ nöke E ntz Béla, titk á ra Oertel Nándor. Ez a vezetőség egy viszonylag kis létszám ú — 86 főből álló — tagságra tám aszkodik és a T ársaság k e re té ­ ben a n a g y elődökhöz hasonlóan segíti az előrem utató törekvéseket, sok­ szor irá n y t m u ta tv a a nehéz feladatok m egoldásában. IR O D A L O M Bé rezik , A . : L im n o ló g ia i S z a k o s z tá ly a z 50 é v e s M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g b a n . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1968. j ú n i u s h ó , 15—16. A n d r i k o v i c s S . : H u s z o n ö t é v e s a L im n o ló g ia i S z a k o s z tá ly (d r. H o r to b á g y i T ib o r , d r . V itá lis S á n d o r , d r . A n d r ik o v ic s S á n d o r é s d r . P o n y i J e n ő e lő a d á s k iv o n a tá v a l) . H i d r o l ó g i a i T á j é ­ k o z t a t ó , 1976. 59—62. A n d r i k o v i c s S . : X X . J u b ile u m i H id r o b io ló g u s N a p o k (1978. o k tó b e r 3—7.). H i d r o l ó g i a i T á j é ­ k o z t a t ó , 1979 o k tó b e r , 30—31.

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKOSZTÁLY A Szakosztály H idraulikai és M ezőgazdasági V ízhasznosítási Szakosztály néven 1954-ben alakult. 1971-től 1974-ig V ízrendezési, Á rv ízm en te sítési és Ö ntözési Sza ko sztá lykén t m űködött, am ikor is jelenlegi nevét fölvéve, M ezőgazdasági Vízgazdálkodási S zakosztály néven alakult újjá. A Szakosztály alakulásának időpontjában, eddig végzett m u n k áját, a m u n k ájáb an részt vevő szakem berek összetételét tekintve, a m éltán el­ ism ert nagy tekintélynek örvendő szakosztályok közé tartozik. E lnökök: L ászlóffy W oldem ár 1954— 1955 Ihrig D énes 1955— 1974 Tóth M ihály 1974— 1977 L ipták Ferenc 1977— 1980 Szigyártó Zoltán 1980—

T itk á ro k : Szeszta y Károly Szigyártó Zoltán Szalai G yörgy R aum László Váradi József

1954— 1958 1958— 1971 1971— 1977 1977— 1980 1980—

A Szakosztály taglétszám ának alakulását a többszöri átszervezés be­ folyásolta, de kis túlzással elm ondható, hogy szinte nincs olyan vízügyi szakem ber, aki e klasszikus szakterülettel, és ezáltal a Szakosztály m u n k á­ jával kapcsolatba ne k e rü lt volna. A m ezőgazdasági vízgazdálkodás k ét uralkodó szak terü letét (öntö­ zés és vízrendezés) m űvelő szakem berek azonban jelenleg sem csupán ennek a Szakosztálynak keretein belül, hanem pl. az Á rvédelm i és Bel­ vízvédelm i Szakosztályon belül is hatéko nyan dolgoznak a szakterület nagyobb sikeréért. A Szakosztály vezetősége felism erve rendkívül szoros szakm ai kötő­ dését a m ezőgazdasággal, m indig tö rek ed ett arra, hogy rendezvényeit a M agyar A grártudom ányi E gyesület M ezőgazdasági Vízgazdálkodási Szak­ 3

33

osztályával közösen tartsa. E nnek eredm ényeként ma m ár egy állandó és gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a k ét társszakosztály között. A Szakosztály m indig a szak terü letet érintő legfontosabb kérdések tárgyalását tű zte napirendre. R endezvényei közül, m int a szak területeket átfogóan érintő és hoszszú tá v ra is kiem elt rendezvény, kiem elhető az „Ö ntözéspolitika m últja, jelene és jövője” cím ű előadóülés (1978); „A m ezőgazdasági-erdészeti vízgazdálkodás és a m elioráció fogalm i rendszere” cím ű és az azt lezáró bizottsági m unka előadóülés (1982) és a „M iért nem öntözünk?” cím m el 1986-ban rendezett ankét.

SZENNYVÍZ SZAKOSZTÁLY Az 1949. év júniusában, Szegeden ren d ezett vándorgyűlésen felm erült néhai K anyó A lb e rt professzor és V etró János révén a Tisza szennyezett­ sége, azaz a „T erm észetes vizeink védelm e” kérdés időszerűsége. Ilyen előzm ények után M aucha Rezső, L esenyei József, Holló István, H unyady Domokos, Illés G yörgy, K elem en László, Szablya Ferenc, Nagy L. Dénes, Finály Lajos és ifj. Szabó Zoltán, összesen tízen m egvetették a S ze n n yv íz Bizottság alapjait. E bizottság m á r 1951-ben 32 taggal m űkö­ dött és 1952-re m ár az 50-et is m eghaladta a tagok száma. A Bizottságot 1952. ja n u á r 4-én a Társaság Elnöksége a Vízellátási Szakosztályhoz csa­ tolta, s csak 1953. ja n u á r 1-ével le tt hivatalosan önálló S ze n n y v íz S za k ­ osztály, m integy 70 tagot szám lálva. A m egalakult új Szakosztály első elnöke ifj. Szabó Zoltán, titk ára Nagy L. D énes lett. A szakm ai m unka folytatódott, számos jav aslat k e ­ rü lt az akkor Országos V ízügyi Főigazgatóságnak nevezett szakm ai fő­ hatóság elé. Ezek a szennyvíztisztítás szinte m in d en szakterületét é rin te t­ ték: kis üdülőtelepülések szennyvízelhelyezése, vágóhídi szennyvízkeze­ lés, kórházak szennyvíztisztítása, szennyvíz elhelyezése öntözéssel, a B a­ laton védelm e ipari eredetű szennyvizektől, valam int n itrá ttó l és fosz­ fáttól, egy délpesti kísérleti szennyvíztisztító telep létesítésének javas­ lata, egyes ipari szennyvízféleségek tisztításának irányelvei, a szenny­ vízvizsgálatok egységes m ódszerei és így tovább. A Szakosztály m u nkájának elsődleges fórum ai a rendszeres v itaü lé­ sek lettek, am elyeken m indig az élet m egkövetelte tém ák előadását hall­ gatták meg a szakem berek, és am elyet legtöbbször élénk vita követett. A vitaülések tém ái között a felszíni vizek védelm étől kezdve szenny­ víztisztítási eljárások ism ertetése, új m ódszerek m egvitatása, a legkülön­ félébb ip ari szennyvizek tisztításának kérdései, külföldi tapasztalatok beszámolói, egyes városok tisztítótelepeinek ism ertetése, a vizsgálati m e­ todika és sok hasonló kérdés szerepelt. A Szakosztály m u nkájának eredm ényeit m a m ár sokszor term észe­ tesnek látszó vívm ányok jelzik. így például a M agyar Tudom ányos A k a ­ démia H idrológiai Főbizottságában szennyvíz-szakbizottság alakult, elké­ szült a szennyvíztisztítással foglalkozó szabvány, intézm ényessé v ált a B alaton és általában élővizeink szennyeződések elleni védelm e.

34

A Szakosztály titk á ra 1953-ban Bartha Tibor, 1954-ben K őrösm ezey László lett, 1961-ben pedig az elnöki posztra is új vezető, H erédy Sándor került. 1954-ben az ú jab b szabvány elkészítésére alak u lt m unkabizottság. 1956-ban B alatonfüreden, 1957. júliusában Egerben, 1957. októberé­ ben M iskolcon szervezett ankéton vettü n k részt, am elyeken elsősorban a vendéglátó város szennyvíztisztítási kérdéseit v ita ttu k meg. 1958ban S alg ó tarján és Nógrád m egye szennyvízkérdései k erültek a helyszínen m egvitatásra. 1959ben az első külföldi tan u lm á n y u ta t szerveztük m eg Pozsonyba, Brnóba és Prágába, m ajd ugyanezen év októberében országos konferen­ ciát rendeztünk a Borsodi C soporttal együtt, külföldi szakem berek rész­ vételével. 1960ban először szerepel a Szakosztály előtt külföldi előadó, de azután egyre több és egyre nevezetesebb vendégeink érkeznek: a holland Passveer (1961), a lengyel R y b in sk y és az am erikai E ckenfelder (1963), m ajd E. A . Pearson (California, az IAW PR elnöke), M aiina és ú jra Eckenfelder (Texas), W. von der Em de (Bécs) 1965-ben. 1963-ban ú jra M iskolcon folyik a II. Országos Szennyvízkonferencia és nagy élm énye a szép szám ú m agyar résztvevő gárdának az 1960. évi prágai Nem zetközi S zennyvízkutatási Szövetség (IAW PR)-konferencia, am elyet a csehszlovák kollégák igen szépen rendeztek meg. A Szakosztály eddigi legnagyobb rendezvénye 1971-ben a Budapesti Szennyvíztisztítási K onferencia volt. Ezen három szekcióban: I. vízm inő­ ség-szabályozás, II. szennyvíztisztítás és iszapkezelés, III. fizikai és ké­ m iai szennyvízkezelés — tárg y alták m eg hazai és külföldi szakem berek a szakág legfontosabb és legidőszerűbb kérdéseit. A konferencia idején a Szakosztály élén ism ét új elnök állt M ucsy G yörgy szem élyében. Közben a Szakosztály létszám a 300 tag közeiéig em elkedett és ezt a létszám ot m áig is tartv a, olykor 350-ig emelve a Társaság legnagyobb létszám ú Szakosztályává vált. Rendezvényei általáb an 30— 60 fős létszá­ m ot vonzanak, de egy-egy érdekesebb kérdés m egvitatására 100 feletti érdeklődő is eljön. A szakm a érdeklődésének középpontjában álló kérdések alkotják a vitaülések és konferenciák anyagát: B udapest szennyvíztisztítása; az iszapkezelés és iszapelhelyezés kérdései; a Balaton körüli települések szennyvizeinek tisztítása; a szennyvíztisztítás egységesítésének kérdése; tisztítótelepek és vízelvezető rendszerek vezérlése, autom atizálása, új eljárások ism ertetése; a világszínvonal felm érése és értékelése; hazai üzem i tapasztalatok ism ertetése, értékelése stb. A Szakosztály a vitaüléseken kívül részt vesz tervpályázatok k iírá ­ sában és elbírálásában, rendszeresen rendez hazai és külföldi tanulm ányutakat. Különösen jól sikerült 1982-ben egy B urgenlandba rendezett ta ­ nulm ányút ottani szennyvíztisztító telepek és a MUT kom poszttelep m egtekintése, 1983-ban az épülő pozsonyi tisztítótelep és 1983-ban a 3*

35

m aga nagyságrendjében m intatechnológiának tekinthető grazi tisztítótelep m egtekintése. 1980-ban a Szakosztály új elnöke K őrösm ezey László, titk á ra Juhász Endre lett, 1985 óta pedig új titk á r szervezi tovább a Szakosztály prog­ ram jait, Szilágyi M ihály szem élyében. A Szakosztály céljai m a is a régiek: legyen fórum a m inden, a szennyvíztisztítással kapcsolatos kérdés m egvitatásának, folytonos hajtogatója m inden jó és gazdaságos m egoldásnak, am elyet a hozzá nem értés, vagy a rosszul értelm ezett takarékosság h á tté rb e szorít, találkozó helye a szakm át szerető, sa já t tu d á sá t a közösség szám ára közrebocsátó szak­ em bereknek, szószólója és hangoztatója a szakm a legújabb eredm ényei­ nek a k á r itthon, akár külföldön talá ltá k ki azokat. IR O D A L O M K ő r ö s m e z e y L.: Tá jéko zta tó , K ő rö s m e z e y L.: Tájéko zta tó ,

25 é v e s a M a g y a r H id r o ló g i a i T á r s a s á g 1976. 62—63. 30 é v e s a M a g y a r H id r o ló g i a i T á r s a s á g 1983. á p r ilis , 46—48.

S z e n n y v íz

S z a k o s z tá ly a .

H id r o ló g ia i

S z e n n y v íz S z a k o s z tá ly a .

H id r o ló g ia i

v íz e l l á t á si sz a k o s z t á l y

A Szakosztály a M agyar H idrológiai T ársaság 1971. évi közgyűlésén alak u lt m eg a V ízellátási és Hidrogeológiai Szakosztáyból. A Szakosztály elsősorban közérdekű kom m unális és ip ari vízellátási kérdésekkel foglalkozik, am elyek részletesen a következő terü letek et ölelik fel: — regionális, kistérségi és települési vízellátási rendszerek bem u­ tatása, üzem eltetési tap a sz ta lata in a k ism ertetése; — új vízellátási létesítm ények (pl. tároló m edencék, víztornyok, gépházak, nyom ásfokozók stb.) bem utatása; — a vízellátás biztonságát növelő újszerű csőfektetési, m ű tárg y ép í­ tési technológiák, háló zatk arb an tartási m ódszerek, hálózatvizs­ gáló berendezések ism ertetése; — a folyam atos vízellátás biztosításához szükséges csőfajták, szerel­ vények, gépegységek alkalm azási körülm ényeinek vizsgálata és bem utatása; — vízellátási és vízterm elő létesítm ények rekonstrukciós m unkáinak ism ertetése, bem utatása; — hazánk vízellátása fejlesztésének, közeli és táv lati terv én ek m eg­ vitatása, v ég reh ajtásán ak nyom onkövetése; — a vízellátás gazdaságossági kérdéseinek (pl. ár-, term elési, szál­ lítási költségek stb.) vizsgálata; — a vízfelhasználás és a hálózati veszteség csökkentési lehetőségei­ nek a vizsgálata; — különböző dom borzati és term észeti adottságú települések speciá­ lis vízellátási kérdéseinek vizsgálata; — vízbázisok védelm e, a vízbázisok esetenkénti szennyeződésekor fellépő vízellátási kérdések gyakorlati m egoldásának kidolgozása;

36

— autom atizálás, irányítástechnika és a szám ítógépes fo ly am atirá­ n y ítás alkalm azási lehetőségeinek vizsgálata a vízellátás te rü le ­ tén; — külföldi vízm üvek, vízellátási rendszerek bem utatása vendégelő­ adók m eghívásával. A Szakosztály taglétszám a a m egalakulás u tán i évtől szám ítva az alábbiak szerint alakult: 1972 Év 1977 1980 1986 48 246 171 Fő 177 E lnökök: H ajdú G yörgy Cséry Pál

1971— 1985 1985—

T itkárok: B ecker Károly Schneider P éter B u k o v szk y András

1971— : 1974— 1981—

A korábbi években kim agasló m u n k át végzett szakem berek: Holló István, K rem pels Tibor, Schneider Szilárd, S za kvá ry Jenő és VaZZó S á n ­ dor. A Szakosztály tag jai közül n éhányan rendszeresen részt vesznek a Nem zetközi V ízellátási Szövetség (IWSA) kongresszusain és a bizottságai­ nak m unkájában. R endszeresen közrem űködünk T ársaságunk külföldi vendégeinek fo­ gadásában és részükre szakm ai program ot biztosítunk. A Társaság k ü l­ földi társszervezeteinek nem zetközi rendezvényeire előadókat küldünk ki. G yakran hívjuk m eg külfödi nagyvárosok vízm üveinek képviselőit szakm ai előadás m egtartására. Ennek k e re téb e n vendégünk volt A lfre d Kling, a Bécsi Vízművek, V ladim ir M arousek, a P rág ai Vízm űvek és Vitoil M ausonis, a V ilnusi Vízm űvek igazgatója. Tizenöt fős küldöttségekkel szakem bercserét valósítottunk m eg 1980ban és 1981-ben a P rág ai Vízművekkel. 1982-ben tan u lm á n y u ta t szerveztünk Bécsbe, a város vízellátásának tanulm ányozására, és a legfontosabb létesítm ényeinek m egtekintésére. Szakem bereink közrem űködésével az utóbbi években ép ü lt legfonto­ sabb vízellátási, és ahhoz kapcsolódó létesítm én y ek a következők: — Fővárosi Vízm űvek 2X 40 000 m 3-es gellérthegyi m edencéje; — Fővárosi Vízm űvek Csepel-szigeti és Lakatos utcai 3000 m 3-es vasbeton víztornya; — Fonyód B élatelepi V íztisztítóm ű; — győri 6000 m 3-es víztorony; — Pécs— M ohácsi regionális vízellátási rendszer; — G yőr— Soproni regionális vízellátási rendszer; — Fővárosi Vízm űvek Békásm egyei gépházának bővítése; — Fővárosi Vízm űvek Csepeli gépháza; — Fővárosi Vízm űvek Ráckevei V ízkezelőm űve; — Fővárosi Vízm űvek B ékásm egyeren épült, b u jta tó vezetéke; — Fővárosi Vízm űvek Csőüzeme; — Fővárosi Vízm űvek N agynyom ású gépháza. Az utóbbi évek kiem elkedő ren d ezvén yein , am elyeket általában kö­ zösen ta rto ttu n k , társegyesületekkel, társszakosztályokkal, terü leti szer­

37

vezetékkel és üzem i csoportokkal az alábbiakban foglaltuk össze. E ren ­ dezvényeken a részt vevők létszám a 70 és 200 fő között m ozgott. K onferencia Vízgazdálkodási és K özm űvesítési konferencia (1985). A nkét — — — — —

Ip a ri vízgazdálkodási ankét (1977); A p artiszűrésű vízadó rendszerek vízminőségi kérdései (1980); A váci vízszennyezés szakm ai tanulságai (1982); F ö ldalatti vizek n itráto s szennyeződéseinek megelőzése (1983); D erítők kapacitásának növelése csőkötegek alkalm azásával (1984).

A n k é t és helyszíni bem utató — K orszerű építéstechnológiák alkalm azása a vízellátásban (1981); — 25 éves a Fővárosi Vízm űvek V íztisztítóm űve (1986). Előadóülés — V ízellátás és csatornázás ak tuális kérdései (1982); — H egesztett kötésű m űanyagcsövek alkalm azása a vízellátásban (1982); — V ízellátás és csatornázás táv lati kérdései (1983); — V ízellátási szivattyúk g y ártási helyzete M agyarországon (1983); — K özm űvesítés eredm ényei és a közeljövő feladatai (1984); — M ásodlagos szennyeződés az ivóvízhálózatban (1984); — A VII. ötéves te rv vízgazdálkodási feladatainak előkészítése (1985). Előadóülés és helyszíni bem utató — Fővárosi Vízm űvek Csepel-szigeti vízterm elő létesítm ényei építési m unkáinak m egtekintése (1981); — K ét regionális ren d szer a Fővárosi Vízm űvek és a D unam enti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási V állalat (DmRVV) e g y ü tt­ m űködése a vízellátásban (1982); — A 3000 m :i-es Lakatos ú ti vasbeton víztorony építési m unkáinak m egtekintése (1982). A felsorolt rendezvényeken kívül rendszeresen részt veszünk az o r­ szágos vándorgyűlések, vízm inőségi szem inárium ok szervezésében, lebo­ nyolításában és szakm ai m unkájában. A Fővárosi V ízm űveknél dolgozó fiatal szakem berek bevonásával 1977-ben m egalakult Szakosztályunkban a Fővárosi V ízm űveknél üze­ m elő Ifjúsági Csoport, am ely m a Üzemi C soportként m űködik. IR O D A L O M Fáy

38

Cs.—B u k o v s z k y n é I n o t a i M .; A M a g y a r H id r o ló g i a i T á r s a s á g V íz e llá tá s i S z a k o s z tá ly á n a k a F ő v á r o s i V íz m ű v e k n é l m ű k ö d ő I f jú s á g i C s o p o r tja te v é k e n y s é g e . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z ­ ta tó , 1981. o k tó b e r , 34.

VÍZÉPlTÖIPARI SZAKOSZTÁLY Szakosztályunk 1964-ben alakult. A m agyar vízépítőipar akkori dina­ m ikus fejlődése indokolté tette, hogy a hazai vízépítési feladatok m egol­ dásához egy, az egész vízügyi m űszaki életet átfogó társadalm i szerv, a M agyar Hidrológiai Társaság is hozzájáruljon. A m agyar vízépítésnek — a V ízépítőipari Szakosztály m egalakulása előtt — nem volt széles körű társadalm i bázisa. A Szakosztály fő tevékenységi (szakmai) terü lete : a V ízépítőipari Szakosztály a vízhasznosítással (öntözés, halászat, vízerőhasznosítás, víz­ ellátás stb.), a vízkárelhárítással (árvízm entesítés, vízm osáskötés, belvízrendezés, lecsapolás, szennyvízkezelés stb.), továbbá a vízhasznosítást és a vízk árelh árítást eg y arán t szolgáló tevékenységekkel kapcsolatos vízépí­ tési feladatokkal foglalkozik. A Szakosztály m u n k ájá t nagyrendezvények, bel- és külföldi tanulm ányutak, előadóülések, klubdélutánok, kerekasztalbeszélgetések szervezésével, továbbá m unkabizottságok létrehozásával végezte, s a rendezvényeken született jav aslato k at az illetékes szervek­ hez továbbította. A Szakosztály tag jain ak a szám a 120 és 200 között változott. A ta g ­ létszám alakulása a vízépítőipar és általában a m agyar építőipar m űszaki és társadalm i helyzetének jó fokm érője. Az építő ip ar dinam ikus fejlődé­ sének időszakában — am ivel rendszerint e g y ü tt já r az építéssel foglalko­ zók fokozottabb erkölcsi és anyagi m egbecsülése is — a Szakosztály lé t­ szám a nagy volt. Ellenkező esetben pedig a Szakosztály létszám a szám ot­ tevően csökkent. E lnökök: Dános Valér Vajda József V ajda József Vajda József H orváth Istvá n Bognár Győző Bognár G yőző Hosszú Á d á m

T itk á ro k : M árton József B akonyi Iván N ávrády Hugó H orváth István B a rtyik Sándor Ivicsics Ferenc Ivicsics Ferenc

1964— 1968 1968— 1971 1971— 1974 1974— 1975 1975— 1977 1977— 1980 1980— 1985 1985—

A Szakosztály a m egalakulása óta folyam atosan figyelem m el kísérte az ország jelentősebb vízi létesítm ényeinek m egvalósulását. Több eset­ ben tan u lm á n y u ta t szerveztek a V askapu erőm űrendszer építéséhez. A Szakosztálynak tag ja volt, vagy pedig a Szakosztály a m unkájába b e­ vonta m indazokat a m agyar szakem bereket, akiknek az elm últ húsz évben szám ottevő szerepük volt a hazai vízi létesítm ények létrehozásában.

39

VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKOSZTÁLY A lakulásának időpontja és előzm énye 1964—67 között V ízgazdálkodási Szakcsoport, 1968-tól Vízgazdálkodási Szakosztály. T evékenységi területei — a vízgazdálkodás általában, ezen belül kiem elten — a vízkészletgazdálkodás időszerű kérdései, valam int — a rendszerelem zés és a szám ítástechnika vízgazdálkodási alkal­ mazásai. (Ez utóbbi tevékenység koordinálója a Szakosztály keretében m egalakult R endszertechnikai M unkabizottság, am ely nevét 1986-ban R endszertechnikai és Szám ítástechnikai M unkabizott­ ságra változtatta.) Taglétszám alakulása 1968. év végén a Szakosztály taglétszám a 44 fő volt. 1969— 78 között a Szakosztály tagjainak szám a 102 főre em elkedett. 1979— 83 között az előző időszakhoz képest lassú növekedés volt ta ­ pasztalható, m elynek eredm ényeként 1983. év végére 115 főt tarto ttak nyilván. 1984— 1986 között jelentős fluktuáció következett be. Egy 1985. évi felm érés szerint a létszám 80 főre esett vissza, jelenleg a Szakosztály 88 fővel dolgozik. E lnökök: Ziegler K ároly C serm ák Béla Domokos M iklós

T itk á ro k : Cserm ák Béla Kardos Mária Kardos Mária

1964— 1976 1977— 1985 1986—

1977— 79 között évi átlagban 7, 1980—86 között pedig 10 előadó­ ülést, illetve kerekasztal-m egbeszélést tarto ttu n k . Ezek m integy 30% -át társszakosztályok (központi bizottságok, terü leti szervezetek, állam i in­ tézm ények, m ás M TESZ-szervezetek) bevonásával rendeztük. Rendezvé­ nyeink látogatottsága 20— 80 fő körül mozgott, a kisebb létszám term é­ szetesen a kerekasztal-beszélgetéseket jellem ezte, am elyek baráti, nyílt légkörben zajlottak le. Ü léseinket kiváló szakem berek egész sora ren d ­ szeresen látogatta. A résztvevők a legkülönfélébb (nem csak vízügyi) in­ tézm ények dolgozói voltak, időnként a sajtó képviselői is részt vettek vitáinkban. A n ap iren d re tű zö tt tém ák rendkívül széles skálán mozog­ tak. Foglalkoztunk: — a vígazdálkodás 5 éves (országos és területi) és táv lati tervezése; — az operatív vízgazdálkodás; — a vízgazdálkodásban jelentkező konfliktushelyzetek; — a tározók és regionális vízgazdálkodási rendszerek létesítésének és üzem elésének kérdései; — a vízgazdálkodás m űszaki-közgazdasági és jogi vonatkozásai, a vízgazdálkodás szabályozása; — a vízm érlegkészítés m etodikája;

40

— — — — —

a települések és a m ezőgazdaság vízgazdálkodása; a B alaton vízháztartása; a vízgazdálkodás és az energiagazdálkodás kapcsolata; a vízm inőséggazdálkodás és a vízkészletgazdálkodás; a vízügyi szakem berképzés tap asztalatai és a töm egtájékoztatás közvélem ényform áló jelentősége tém akörökkel. Az 1977— 86 közötti időszakban 4 nagyrendezvényt k észítettünk elő és bonyolítottunk le nagy érdeklődéstől kísérve, nevezetesen: — „A rendszerelem zés alkalm azása a vízgazdálkodásban” cím m el 1978-ban és 1982-ben ta rto ttu n k 2— 2 napos rendezvényt, 100-nál több hazai és kereken 10 külföldi résztvevővel, köztük V. Plechac (CSSZSZK), L. Taylor (Anglia), J. Parsons (Anglia), A. Filipko w ski (Lengyelország); — „A tározás gyakorlatából” cím m el 1981-ben 1 napos konferenciát ta rto ttu n k a Borsodi T erületi S zervezettel közösen. A résztvevők szám a itt is m eghaladta a 100 főt. A konferenciák végkövetkeztetéseit ajánlások form ájában, illetve külön k iadványban je le n te ttü k meg. A sa já t szervezésű nagyrendezvényeinken túlm enően aktívan közre­ m űködtünk a „R endszerelm élet ’79” c. országos nagyrendezvény m u n k ái­ ban, v alam in t a „HYDROCAD ’86” c. nem zetközi konferencia és a kon­ ferenciával egyidőben rendezett softw are kiállítás, illetve bem utató elő­ készítésében. Szakosztályunk a szakértői tevékenységek közül csak a szabványm unkából veszi ki részét. T agjaink közrem űködtek több — profilunknak m egfelelő — irányelv kidolgozásában (tározók üzemelése, árvízi hozam ok szám ítása, jellem ző csapadéksorozatok előállítása stb.). Szakosztályunk tagjai számos nagy jelentőségű feladat kidolgozásá­ ban v ettek részt. L egem lítésrem éltóbbnak a III. Országos Vízgazdálkodási K eretterv, különféle Országos M űszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB)-i tanulm ányok. K özrem űködésünkkel készült a Vízkészletgazdálkodási É v ­ könyv-sorozat is. VÍZKÉM IAI ÉS VÍZTECHNOLÓGIAI SZAKOSZTÁLY A M agyar H idrológiai Társaság keretéb en 1949— 60. években vízm inő­ ségi kérdésekkel a Balneológiái, a Hidrogeológiai, a Limnológiai és a Szennyvíz Szakosztály rendezvényein foglalkoztak. Ez időben főként az analitika, vízm inősítés, gyógyvizek álltak az érdeklődés hom lokterében. 1959. m árciusában Varró István jav aslatára a Vízellátási és H idro­ geológiai Szakosztályon belül először V ízkém iai és Víztechnológiai Szak­ csoport alakult, m elynek m u n k áját S c h m id t Eligius Róbert akkori elnök igen h ath ató san tám ogatta. A T ársaság 1960. évi Közgyűlése Papp Ferenc elnöksége a la tt h a tá ­ rozatot hozott, hogy 1961. jan u á r 1-től a Társaságban új alak u latk én t Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály m űködjék. Varró Istvá n felis­ m erte, hogy a vízkém ia és víztechnológia fontos gyakorlati tudom ány és roham os fejlődése önálló szervezetet igényel. Az alakulástól 17 éven át 41

elnök, m ajd 1983-ban bekövetkezett elhunytéig aktív vezetőségi tag volt, akinek kim agasló érdem ei a Szakosztály tevékenységében m indm áig nem évültek el. A Szakosztály tevékenységi te rü le té t és életét, a tu d o m án y terü let fejlődését és a jelentősebb rendezvényeket nyom onkövetve m u ta tju k be. Az indulást segítette, hogy egyrészt kiváló szakem berek v állaltak k ö zre­ m űködést (A bos Brúnó, Bolberitz Károly, Csajághy Gábor, Holló István, Papp Szilárd, Szakáll K álm án és mások), m ásrészt a közm űves vízellátás fejlesztése és a kedvezőtlen vizek igénybevételének szükségessége nö­ velte az igényeket a vízm inőség és a vízkezelés irá n t is. Ez időben nagy vízm űvek épültek, köztük felszíni víztisztítók is. 1961. jú n iu sb an m ár nem zetközi nagyrendezvény, az I. Vízminőségi K ongresszus szerez elism erést a Szakosztálynak, m ely elsősorban a fel­ színi vizek közműves, ipari és m ezőgazdasági hasznosításával foglalkozik, s anyaga a Hidrológiai K özlönyben is m egjelenik. Ezt követően speciális kérdésekkel foglalkozó ankétok: vízradiológia (1963), ózonos és aktívszenes vízkezelés (1964), ipari hűtővizek technoló­ giája (1966). 1966-ban T ihanyban nem zetközi szim pózium ra k erü lt sor, m elynek tém ája a ,,Szervesanyagok m eghatározása édesvizekben”. Az 1970-es évek elején a vízhiány, az ipari növekedés, az új b e ru h á ­ zások és a környezeti ártalm ak jelentkezése új problém ákat vet fel: víz­ tározók vízm inősége, ipari vízgazdálkodás, korrózióvédelem , m ásodlagos szennyeződések, bányavíz-hasznosítás, regionális rendszerek vízm inősége, környezetvédelem stb. 1970-ben k e rü lt sorra a II. Vízminőségi és Víztechnológiai K ongreszszus, az M TA és az OVH közrem űködésével. Tém ái: felszíni és felszín­ a la tti vízbeszerzéssel kapcsolatos kém iai problém ák, korszerű ivóvízkeze­ lés, vízm inőség alakulása a szállítás és felhasználás során. Ez a ren d ez­ vény m egm ozgatta az egész hazai szakm ai közvélem ényt, és azon szá­ mos neves külföldi szakem ber is részt vett. 1972-ben m egindul a vízm inőségi szem inárium ok sorozata. Ezeknek célja egy-egy speciális — főleg vízellátáshoz kapcsolódó — vízm inőségi és a víztechnológiai kérdéscsoport részletes m egtárgyalása, az országos helyzet felm érése, egységes szakm ai álláspont kialakítása, és a következő időszak felad atain ak kijelölése. 1984-ig 9 városban, 10 szem inárium ra k e rü lt sor. 150—200 fős részvétellel, és jelentős szakm ai eredm énnyel. A színhelyek K aposvár, Sopron, N yíregyháza, Szom bathely, Miskolc, Pécs, D ebrecen, G yőr és Szarvas voltak, hatékonyan elősegítve a Szak­ osztály vidéki, terü leti kapcsolatait. A szem inárium ok az MTA V ízellátási és C satornázási Bizotságával és az O V H -val közös rendezésben szerve­ ződtek, a tudom ányos előkészítés és lebonyolítás sikerében döntő szere­ pet v itt Öllős Géza és Karácsonyi Sándor tagtársunk. A 70-es évek hazai ankéntjai: bányavizek minősége és kezelése; ip ari vízgazdálkodás víztechnológiai vonatkozásai; rétegvizek gázossága és gázm entesítése. Az 1978 utáni időszaktól napjainkig tovább nőttek a követelm ények a vízm inőség és a víztisztítás irányában, ennek tényezői: vízvédelem , speciális veszélyek (metán, nitrát, am m ónia stb.), intenzifikálás, fürdővíz­ 42

forgatás, egészségkárosító elem ek eltávolítása, ipari vízgazdálkodás re ­ konstrukciója. 1979ben az MTA igen intenzív közrem űködésével valósult m eg a III. Vízminőségi és Víztechnológiai K onferencia, nem zetközi részvétellel. Tém ái közül kiem elkedtek: szennyező források veszélyessége, vízm inőség és vízújrahasználat, ipari vizek technológiai kérdései, a víztisztítás fe j­ lesztésének irányai. Jelentősebb nagyrendezvények a 80-as években: felszínalatti vizek szennyeződése és védelm e; n itrátm en tesítés; m élységi vizek kezelése (ar­ zénm entesítés); derítők hatásfokának növelése; szerves m ikroszennyezők előfordulása vízm űrendszerekben. 1980tól fejlődött a m unkabizottsági tevékenységi form a, ilyen m ű­ ködött pl. a gázm entesítás, a n itrá tm en te sítés és a m ikroszűrők tém a­ körében. Ö sszességében 25 év a la tt 175 előadóülés, 20 ankét, 18 hazai ta n u l­ m ányút, 10 vízm inőségi szem inárium és 3 nem zetközi kongresszus fém ­ jelzik a Szakosztály szakm ai m unkáját. A nagyobb rendezvények h a tá ­ rozatok, javaslatok összeállításával zárultak, anyagukat részben folyóira­ tokban is sikerült m egjelentetni. E redm ényes volt az a célkitűzés, hogy a rendezvények legalább 50% -a az M HT m ás szakosztályaival és terü leti szervezeteivel, esetenként m ás tudom ányos egyesülettel közösen kerüljön m egvalósításra. A Szakosztály taglétszám a az alakuláskor 30 fő volt, néhány év alatt m integy 100 főre növekedett, a 80-as évtizedben nagyjából állandóan 130 fő körül van. Az egyes választási ciklusokban 8 főből álló Vezetőség és 10— 15 főből álló M űszaki T anács irá n y ítja a Szakosztály m unkáját. Elnökök: Varró Istvá n (1961— 1977), S ellyey G yula (1977—). T itkárok: S e lly ey G yula (1961— 1977), Tarján Tibor (1977—). A Vezetőség fő fel­ ad atán ak tartja , hogy színvonalas program kidolgozása m ellett a vízm i­ nőségnek és a víztechnológiának eredm ényes szakm ai fórum ot, T ársasá­ gunk tagságának eg y úttal kellem es b a rá ti eg y ü ttlétet biztosítson. IR O D A L O M T a r j á n T . ; A V íz k é m ia i é s V íz te c h n o ló g ia i S z a k o s z tá ly t a t ó , 1976. 79—80.

te v é k e n y s é g é r ő l. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z ­

43

A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG TERÜLETI SZERVEZETEINEK TÖRTÉNETE ÉS TEVÉKENYSÉGE BARANYA MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET

A felszabadulás u tá n fejlődésnek induló város vízellátási és szennyvíz­ elhelyezési gondjai m egoldásának segítése végett 1952. novem ber 29-én alakult a T erületi Szervezet. Fő tevékenység — A m egye vízellátása és szennyvízelhelyezése, később az árvízvéde­ lem és te rü le ti vízrendezés fontosabb kérdéseinek széles körben történő ism ertetése; — bizonyos feladatok m egoldásához szakértői m unkabizottságok lé t­ rehozása ; — a fiatal szakem berek bevonása a szakm ai társad alm i m unkába. Taglétszám alakulása Év 1953 Fő kb. 50 E lnökök: Szabó Pál Zoltán Gombás Lukács Gócz Béla K olta János Kiss G yörgy H ernády Alajos

1963 88

1971 111

1976 204

1981 205

T itk á ro k : K olta János Rács G yula F ekete K ároly M ajorlaki József Szilágyi E lem ér M ajorlaki József V ásárhelyi Gábor Úz M ária

1952— 1956 1956— 1962 1962— 1964 1964— 1966 1966— 1974 1974—

1986 156 1952— 1956 1956—1959 1959— 1963 1963— 1966 1966— 1974 1974— 1977 1977— 1978 1978—

A T erületi Szervezet m indig fontos felad atán ak tek in tette, hogy m ű ­ ködése ne csak form ális legyen, és ne csak előadások m eg tartására k o r­ látozódjék. Országos rendezvényekkel igyekeztünk felhívni a figyelm et a fonto­ sabb vízgazdálkodási kérdésekre (pl.: C satornázási, Építési, Gépészeti T e r­ m ékek Országos B em utatója (CSÉGTOB), Vízgazdálkodás m űszaki fe j­ lesztési kérdései, D ráva-konferencia, T erm észetvédelm i napok, K itakarás nélküli csatorna javítások stb.). K ülön gondot fo rd íto ttu n k az utánpótlás nevelésére, a „Fiatal H idrológusok B a ra n y áé rt” p ályázat m eghirdetésével lehetővé te ttü k a kezdő szakem bereknek, hogy dolgozatukkal a nyilvánosság elé léphessenek. T erületi S zervezetünk a m egyében elől já r a szakm ai cikkek m eg­ írásában, am int ezt a Pécsi M űszaki Szem lében (de országos lapokban is) m egjelent publikációk bizonyítják. IR O D A L O M K o l t a J . : T íz é v e s a M a g y a r 1962. a u g u s z tu s h ő , 95—97.

H id r o ló g ia i T á r s a s á g

P écsi

C s o p o r tja .

H idrológiai

T á jékoztató,

45

M ajorlaki J A M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g P é c s i C s o p o r tjá n a k 15 é v e . H i d r o l ó g i a i T á j é ­ k o z t a t ó , 1967. m á ju s , 122—124. M a j o r l a k i J . : H id r o ló g u s é le t P é c s e tt. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1973. 113—115. H e r n á d y A . : T á jé k o z ta t ó a M a g y a r H id r o ló g i a i T á r s a s á g P é c s i T e r ü l e t i S z e r v e z e té n e k t e v é ­ k e n y s é g é r ő l. H id r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1976. 82—83. M a j o r l a k i J . : 25 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g P é c s i T e r ü l e t i S z e r v e z e te . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1978. 85—86.

BÁCS-KISKUN MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET Az 1960-as évek elején B ajára telep ü lt a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum — a Pollack M ihály M űszaki Főiskola V ízgazdálkodási In té ­ zetének jogelődje — és létrehozták a Tóth K álm án Vízügyi Szakközépiskolát. Ezek az új intézm ények a m ár itt m űködő A lsódunavölgyi Víz­ ügyi Igazgatósággal eg y ü tt a vízügyi szakem berek olyan koncentrációját hozták létre, hogy 1965. novem ber 24-én m egalakulhatott az MHT 12. vidéki csoportja, illetve terü leti szervezete. 1979. szeptem berében alak u lt m eg K iskunhalason a D él-B ács-K iskun m egyei Vízmű V állalatnál az üzem i szervezet, m ely a m egyei terü leti szervezet k eretében m űködik. Fő tevékenységi (szakmai) területe — környezetvédelem , vízm inőségvédelem , hidrobiológia; — hidrogeológia, vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás; -— szennyvízöntözés, hígtrágya-elhelyezés; — öntözés, melioráció, halászat; — szám ítástechnika; — hidrológia, hidrom etria; — árvízvédelem , folyam szabályozás, jégvédelem ; — vízépítés. A taglétszám alakulása Év 1965 1970 1975 1980 1986 Fő 46 63 101 165 135 1971-ben alakult m eg az ifjúsági csoport, 1979-ben a kiskunhalasi üzem i szervezet, 1986-ban 11 jogi tagot ta rto tt nyilván a terü leti szervezet. E lnökök: Ballai Istvá n V ukováry A ttila

1965— 1966 1966—

Az üzem i szervezet eln ö k ei: Tóth István 1979— 1985 N em ere Péter 1985—

T itkárok: K ováts Béla Török László Sim or József titk á ra i: Varga Istvá n Jenei G yörgy Sipos Béla

1965— 1966 1966— 1972 1972—

1975— 1985 1985— 1986 1986—

A tevéken ység jelentősebb esem ényei A nagyrendezvények k ategóriájában kiem elkedő szerepet játszan ak a kétévenként sorra kerülő V ízgazdálkodási N yári Egyetem ek, m elyeket a Tudom ányos Ism eretterjesztő T ársu lat (TIT) B ács-K iskun m egyei Szer­ vezetével és a Pollack M ihály M űszaki Főiskola V ízgazdálkodási Intéze­

46

tével együttesen szervezik. Ezek előzm énye a D unam enti N yár 1968-as és a Vízgazdálkodási T udom ányos Tanácskozás volt 1972-ben. Másik, im m ár hagyom ányossá váló, kétévenkénti rendezvényük a D él-m agyarországi H idrobiológus Napok, m elyet a Limnológiai Szakosz­ tálly a l közösen h irdetnek meg. I tt em lítendők m eg a kecskem éti szennyvízproblém ával, a szennyvíztisztító építésével — de m ég inkább — a példásan m űködő szennyvízöntöző-telep m űködésével, üzem eltetésével, fejlesztésével kapcsolatban m eg ta rto tt szennyvízöntözési tanácskozások és bem utatók. A 60-as években az előadóülések szám a 5— 6 volt évenként, a 70-es évek közepétől ez 8— 10-re em elkedett. A z első nagyobb jelentőségű ren d ezvén yeik sorából k iem elked tek: — a „Vízgazdálkodás a D unavölgyi Főcsatorna m en tén ” (1966); — a „K orszerű hígtrágyakezelési eljárások nagyüzem i sertéstelepek­ nél” (1969); — a „K orszerű eszközök, m atem atikai m ódszerek a te rü le ti vízgaz­ dálkodás g y akorlatában” (1970); — a „Jégvédekezési szim pózium ” (1974); — a „D una an k ét” és a „B ács-K iskun m egyei üdülőtavak kö rn y e­ zetvédelm e” (1977); — „A halgazdálkodás fejlődésének áttek in tése” (1981); — a folyam szabályozási m űvek építésével foglalkozó (1982) és -— a „V adkerti tó vízgazdálkodási helyzetének jav ítá sá t célzó intéz­ kedések és beavatkozások” (1984) cím mel rendezett előadóülések, ankétok, bem utatók. Az ifjúsági csoport 1973— 1976 között bonyolította le az országos érdeklődést kiváltó hidrom etriai tanfolyam ot, m elynek célja volt, hogy a hidrológia hazai és külföldi fejlődése, a szám ítástechnika új m ódszerei­ nek a hidrológiába való bevonása m egfelelő szinten fejlődjön, és a fejlő­ désnek ne legyen akadálya a hidrológiai adatgyűjtés viszonylagos elm a­ radottsága. A „Szám ítástechnika a vízgazdálkodásban” tém akörben 11 alkalom ­ m al rendeztek előadóülést, és ezek országos érdeklődést v á lto tta k ki m ás rendszeresen m eg ta rto tt előadóülésekhez hasonlóan, m int például azok, am elyek a Paksi A tom erőm ű környezetvédelm ével, az ötéves tervek elő­ készítésével, Bács-K iskun m egye vízvédelm i helyzetével foglalkoztak. A terü lete n élt és dolgozott neves szakem berek: Szőcs László és T ö­ rök László. N em zetkö zi kapcsolatok A bulgáriai Tudom ányos M űszaki Egyesülés (NTS) Vidin m egyei szervezetével és a Jugoszláv M érnökök és Technikusok Egyesülete (DIT) szabadkai szervezetével ta rta n a k fenn kapcsolatot, m elynek során viszo­ nossági alapon tanulm ányutakon, tapasztalatcsere-látogatáson vesznek részt. A terü leten található fontosabb v ízilé tesítm é n ye k — D unavölgyi belvízrendszer, ezen belül a C sorna-Foktői csatorna (árapasztó), m elynek torkolatában, Foktőn, a D unavölgyi Főcsa­ to rn a torkolatában, B aján 7— 7 m 3/s teljesítm ényű sziv atty ú tele­

47

—

—

— —

pék épültek, a fennsíkon pedig 40 m illió m 3 befogadóképességű belvíztározó-rendszer; D una balparti, országhatár — Solt között húzódó 130 km -es á rvízvédelm i fővonal, m ely a m értékadó árvízszint fele tt 1,0 m -es m agassági biztonsággal rendelkezik, és a 100 évenként előforduló árvizek ellen n y ú jt védelm et; a K iskunsági Főcsatorna, a 4000 ha-os, 1963—64-ben épült fajszi öntözőfürt, m ely az országban az első nagyüzem i, felszínalatti ac. nyom ócsöves öntözőtelep, valam int az 1969—74. között ép ü lt h a rta i öntözőfürtök, m elyeken először alkalm aztak hazánk­ ban gépi áttelep ítésű öntözőberendezéseket; kecskem éti szennyvízöntöző-telep és a T óth K álm án Vízügyi Szakközépiskola (Baja) és a Felsőfokú Víz­ gazdálkodási Technikum , m a: Pollack M ihály M űszaki Főiskola (PMMF) Vízgazdálkodási Intézete. IR O D A L O M

S i m o r J . : 10 é v e s a M a g y a r H id ro ló g ia i T á r s a s á g j é k o z t a t ó , 1976. 63—65.

B a ja i T e r ü l e t i S z e rv e z e te . H i d r o l ó g i a i T á ­

BÉKÉS MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET A Békés m egyei Csoport 1964. szeptem ber 29-én G yulán alakult. A vizekkel oly gazdagon behálózott, az á r- és belvizek által te rü le ­ tének kéth arm ad án veszélyeztetett, a településszerkezet, az ip ar és nagy­ üzemi m ezőgazdaság dinam ikus fejlesztésének ú tjá n a 60-as években éppen csak induló Békés m egyében a vízgazdálkodási kom m unális fej­ lesztési kérdések reflektorfénybe kerülésével követelő igénnyé v á lt a vízgazdálkodással foglalkozó szakem berek, m érnökök, mezőgazdászok, jo­ gászok szakm ai közösségének m egterem tése, olyan vitafórum létrehozása, m ely a fővárosi és nagyvárosi tudom ányos intézm ényektől, rangos te r ­ vező, kivitelező vállalatoktól távol segíti a vízgazdálkodási problém ák kom plex, m agas színvonalú elemzését, a szakm ai ism eretterjesztést, a tagság szakm ai továbbfejlődését. A 36 fővel m egalakult Csoport nagy lendülettel, a vidék egyre ége­ tőbbé váló, és jellegzetes problém akörének zászlajára tűzésével kezdte meg szakm ai, társadalm i tevékenységét. H űen a választott jelszóhoz: „A víz olyan korlátozott kincs, m elynek m inden cseppjével ésszerűen kell gazdálkodni” , sürgető igényként v etette fel a lakosság egészséges vezeté­ kes ivóvízzel való ellátásának elsődlegessége m ellett a szinte k im eríth e­ tetlen hévízkincs kom plex hasznosításának és a szennyvizek m ezőgazdasági hasznosításának szükségességét, a k örnyezet- és vízm inőség-véde­ lem jelentőségét. A T erü leti S zervezet kom plex tevékenységet folytat, m ind a klaszszikus, m ind az új vízgazdálkodási és a kapcsolódó szakterületeken is. A v ízkárelhárítást és a környezetvédelm et, a települési, m ezőgazdasági és élelm iszeripari „vizes” in fra stru k tú ra fejlesztését m indenkor súlyponti feladatként kezeltük. A T erü leti Szervezet életképességét bizonyítja a stabilan nagy szá­ m ú jogi tag, és a folyam atosan növekvő taglétszám . Ez term észetesen,

48

különösen a jogi tagok irán y áb an körültekintő, állandó élő k ap cso lattar­ tá st is m egkövetel a vezetőségtől, hogy a Társaság valóban hatékonyan segítse a tagvállalatokat speciális vízgazdálkodási problém áik m egoldá­ sában. A taglétszám alakulása 1986 év 1978 1981 1964 1968 1974 316 374 fő 142 42 48 Egyéni tagok 36 55 fő 53 33 — — Ebből ifjúsági — 32 fő 26 — — Ebből középisk. — 25 fő 29 30 12 29 Jogi tagok 6 A Társasággal szem ben egyre növekvő elvárások, és a taglétszám fo­ lyam atos em elkedése következtében alakult a Békés m egyei Csoport te r ü ­ leti szervezetté, m ajd jöttek létre helyi csoportjaink, így a Szarvasi V á­ rosi Csoport (1974) és a gyulai (1981), a Központi (1972), illetve a Szarvasi Főiskolai (1978) és a békéscsabai Szakközépiskolai (1981) Ifjúsági Csoport. A Szervezet m unkája színesedett, specializálódott, alkalm i m unkacso­ po rtjain k m ellett lé tre jö tt állandó környezetvédelm i m unkabizottságunk, kiegészült a Szervezet vezetősége a helyi csoportok képviselőivel. —

E lnökök: H artyáni László Takács Lajos Goda P éter

1964— 1968 1968— 1984 1984—

T itkárok: M árki-Zay Lajos Igm ándi Balázs O bert Ferenc

1964— 1975 1975— 1978 1978—

M unkabizottságok, szakértői tevéken ység A MTESZ m egyei Elnöksége m egbízásából T erületi Szervezetünk a környezetvédelm i feladatok összehangolója, ezért állandó bizottságot m ű ­ ködtetü n k 1976. júniusától. E gyüttm űködésünk a H azafias N épfront (HNF) M egyei Bizottságával és egyéb szervekkel is évek óta igen eredm é­ nyes. A lkalm ilag létrehozott m unkabizottságaink m inden évben értékes segítséget n y ú jta n a k elsősorban jogi tagjainknak, de a helyi és m egyei p á rt- és társadalm i, valam int tanácsi szervek által felv e te tt vízgazdálko­ dási problém ák feltárásáb an is. Rendszeresek az elism ert szakem berek b e­ vonásával ta rto tt terv bírálataink, m elyeket a főleg a beruházási döntések m eghozatala előtt igény élnék tőlünk. Szakvélem ényeink, javaslataink figyelem bevételével készült például a Sarkadi C ukorgyár víz- és szenny­ vízrendszerének fejlesztési terve, Gyom a—Endrőd vízellátás-fejlesztési program ja, a B iharugrai H algazdaság tápvízellátása, több nagy ip ari üzem ünk szennyvíz-vízelőtisztításának tanulm ánytervei, MTESZ felké­ résre készítettük el az Élővízcsatorna vízm inőségvédelm i terv é t, a HN F felkérésére foglalkoztunk O rosháza G yopárosfürdővel, a G yulai V á rfü r­ dővel, a szarvasi term álprogram m al, a vízparti üdülésfejlesztéssel és a m egye környezet- és term észetvédelm i értékeinek szám bavételével. Köz­ rem űködésükkel jö tt létre a Szabadkígyósi Tájvédelm i K örzet, a K örös­ völgyi T erm észetvédelm i T erület, a Vésztő M ágorhalm i régészeti feltáró ­ hely védettsége. Az utóbbira a HN F K örnyezetvédelm i B izottsága és a Vésztői Nagyközségi Tanács V.B. m egbízásából rendezési te rv e t is készí­ tettü n k . 4

49

Foglalkoztunk a békéscsabai (téglagyári gödrök, a m ezőberényi tavak rekultivációjával is. K örnyezetvédelm i m u n k án k a t kiem elt fontosságú­ nak tek in tettü k , törekedve a széles közvélem ény környezetvédelm i tu d a ­ tának form álására. E tárg y b an kiállítások rendezésében is közrem űköd­ tünk, így pl. a V adászat-H alászat-T erm észetvédelem országos rendezvény keretében. Előadóülések, ankétok H agyom ányos szak területeinket sem hanyagoltuk el. R endezvénye­ inken szót k ap tak az árvíz- és belvízvédelem , az öntözés és az utóbbi évek­ ben egyre inkább a m eliorációval foglalkozó szakem berek. Szarvasi Cso­ portunk a m ezőgazdaságot közvetlenül szolgáló szakm ai tárg y ú rendez­ vényeink gazdájává vált, színvonalas helyi, m egyei és országos p rogra­ mok igazolják hozzáértő és lelkes szervező m unkájukat. M ár hagyom á­ nyosak a H alkísérleti K utató Intézettel közösen ren d ezett H alászati N a­ pok, és nincs olyan vizes tárg y ú rendezvény, m elynek ne lennének helyi képviselőink, aktív tám ogatói és közrem űködői, szoros együttm űködésben a M agyar A grártudom ányi E gyesület szervezetével. A nagy lelkesedéssel m unkához lá to tt G yulai Csoportunk is m eg­ találja sa já t speciális m űködési terü letét, egyre kom plexebb m ódon p ró ­ bál foglalkozni a város életét m eghatározó, vagy itt lé tre jö tt tudom ányos és k o n k rét gyakorlati eredm ények m egism ertetésével, megyei, országos hasznosításának elősegítésével. H agyom ányosak a m ezőgazdasági terü le ­ teken folyó szennyvízelhelyezéssel és a gyulai V árfürdő fejlesztésével foglalkozó program ok. Az utóbbi évekre jellem zőek a m egye kom plex, hosszú táv ú vízgazdálkodás-fejlesztési kérdéseit boncolgató előadóülések, m elyekben a szomszédos m egyék M H T-szervezetei is közrem űködnek. A Társaság szakosztályaival való együttm űködést kiem elt fontossá­ gúnak tarto ttu k , ennek eredm ényeként országos rendezvények lebonyo­ lítására is rendszeresen kap u n k felkérést. Földm ű állékonysági, ivóvíz gáztalanítási ankétot, a regionális vízellátó rendszer (kialakításával, az üze­ mi vízrendezések tervezésével, kivitelezésével foglalkozó ankétofcat re n ­ deztünk. R endszeresen foglalkozunk az élelm iszer- és könnyűipar vízgazdál­ kodásával. Tavaszi rendezvényeink előkészítését és tém aválasztását k i­ em elten kezeljük, a m egyei M űszaki Fejlesztési H ónap program jához si­ kerrel kívánván hozzájárulni. A Társaság Elnöksége m u nkánkat elis­ m erve, G yulán rendezte 1975-ben első vidéki közgyűlését, m ajd 1984ben Szarvason az V. Országos V ándorgyűlést. É vente 10— 12 rendezvényünkön átlagosan 500— 600 fő vesz részt. Egy rendezvényre átlagosan 40 fő jut. N agyrendezvényünk láto g ato tt­ sága eléri a 120 főt is. A rendezvények szakm ai skálája igen széles: a klasszikus vízgazdálkodási kérdéskörökön túl a dinam ikusan fejlődő víz­ ellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szám ítógép-technika, a légi fo­ tózás és a népszerűbb jellegű környezet-, term észetvédelem és településfejlesztés m ellett m egjelentek a vízépítőipari, a vízgépészeti és a közgaz­ dasági jellegű tém ák is, m in t teljes érték ű program ok. V ezetőségünk

50

hangsúlyozottan fontos feladatának ta rtja m egnövekedett és igen széles érdeklődési körű tagságunk m inden csoportjának kielégíteni szakm ai é r­ deklődését. T anulm ányutak T an u lm án y ú tjain k belföldön elsősorban a hegyes-dom bos vidékekre irányulnak, ahol a te rü le t vízgazdálkodási érdekességein tú l a term észeti, kulturális, történelm i em lékek és értékek m egism ertetését, baráti k a p ­ csolatok kiépülését is szolgálják. A rom án vízgyűjtőre periodikusan m eg­ ism ételt szakm ai kirándulások célja, hogy m inden tagunk szám ára lehe­ tővé tegyük a hazai te rü le ti vízgazdálkodási problém ák m egértéséhez az ism eretszerzést. O ktatási, közm űvelődési tevékenység M int szervezeti életü n k fejlődése is igazolja, eredm ényesen kezde­ m ényeztük a fiatalok bevonását a társasági életbe. T agjaink közel 40% -a 35 éven aluli. R endszeresen szervezünk program okat az után p ó tlást je ­ lentő középiskolások részére is, sőt patronáló tevékenységünket az ú ttö ­ rők és a legkisebbek irán y áb an is k iterjesztettük. Ifjúsági m u n k án k at ifjúsági felelős fogja össze. Szervezetünk segít­ ségével évek óta sikeresen m űködik a F iatal M űszakiak és Közgazdászok Tanácsa és a T udom ányos D iákköri K onferencia, nő a Kiváló Moz­ galm akban, Alkotó Ifjúság pályázatokon részt vevők száma. Csapa­ tu n k az országos vetélkedőn 1976-ban III. helyezést, fiatal tagtársaink dolgozatai I— III. helyezéseket többször is elértek. Sikeres a Diplom aterv és a Sajó E lem ér pályázaton való részvételünk. R endezvényprog­ ram unkban szakm ai továbbképző jellegű program ok is szerepelnek, m e­ lyekkel elsősorban a környezetvédelm i tu d atfo rm álást, a településüze­ m eltetést kívánjuk segíteni. IR O D A L O M M á r k i - Z a y L . : B e s z á m o ló a M H T B é k é s i C s o p o r tjá n a k m e g a la k u lá s á r ó l. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z ­ t a t ó , 1965. j ú n i u s h ó , 117—118. T a k á c s L . : 10 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g B é k é s m e g y e i T e r ü l e ti S z e rv e z e te . H i d r o ­ l ó g ia i T á j é k o z t a t ó , 1974. 81—83. T a k á c s L . : 15 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g B é k é s m e g y e i T e r ü l e t i S z e rv z e te . H i d r o ­ l ó g ia i T á j é k o z t a t ó , 1980. á p r ilis , 43—44. O b e r t F.: A M a g y a r H id r o ló g i a i T á r s a s á g B é k é s m e g y e i T e r ü l e t i S z e r v e z e t G y u la v á r o s i C s o p o r tjá n a k m e g a la k u lá s a . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1981. á p r ilis , 48.

BORSODI TERÜLETI SZERVEZET Az MHT 1952. m ájusában an k éto t rendezett M iskolcon B orsod-A baújZem plén (BAZ) m egye ivóvízellátási kérdéseiről. Az ankét határozati pontjai között szerepelt egy m iskolci terü leti csoport létrehozása. Ez a határozat lendületet ad o tt a m ár korábban m egindult szervező m u n k á­ nak, m elynek eredm ényeként 1952. június 6-án m egalakult az MHT Nagym iskolci Csoportja. Első elnöke P ojják Tibor, alelnökei Korom pai Géza, K irály Lajos, F ejér Zoltán, Csoport Dezső, titk á ra pedig Tregele K álm án lett. 4*

51

A m egalakulás óta 1985. m áju s 22-én m ár a tizen k etted ik vezetőség választására k e rü lt sor. A közben eltelt időben nem csak szervezeti, de névváltozások is tö rtén tek a T ársaság dinam ikus fejlődésének m egfele­ lően. M ár az első szervezeti form ában k ét szakosztályt, a M űszaki H id­ rológiai és a Balneológiái Szakosztályt és 7 m unkabizottságot alakítot­ tak, köztük a zsom bolykutatással, a Sajó szennyeződésével, a bányavizek­ kel, a községek ivóvízellátásával, a gyógyfürdőkkel foglalkozó m unkabizottságokat, neves szakem berekkel az élünkön. 1955-től a zsom bolykutató, 1957-től a Sajó szennyezésével foglal­ kozó m unkabizottság önálló szakosztályként m űködött tovább, az utóbbi Szennyvíz Szakosztály néven. További m unkabizottságok is alakultak, és előtérbe k e rü lt Miskolc ivóvízellátása és szennyvizei á rta lm a tla n ításá ­ n ak problém ája. A bükki k a rsz tk u ta tá s teré n m utatkoztak az első jelen ­ tős eredm ények, m elynek elism eréseként az új szakosztály titk á rá t, Bor­ bély Sándort a V ásárhelyi P ál em léklappal tü n te tté k ki. Az 1955. október 7-i vezetőségválasztó közgyűlésen K irály Lajost v álasztották elnökké, aki négy cikluson keresztül 1964-ig irá n y íto tta a „N agym iskolci” , m ajd 1959-i vezetőségválasztó közgyűlés határo zatáv al a „Borsodi” Csoportot. 1957-től három cikluson át Vezse Sándor alelnöke, m íg Farkasdy József, K orom pai Győző, K övessy Gábor, 1959-től P ojják Tibor voltak alelnökei a Csoportnak. 1955— 1957 között Tregele Kálm án, 1957-től ugyancsak három cikluson á t 1964-ig Gerhard K álm án töltötte be a titk ári tisztséget. 1959-ig a Csoport négy szakosztállyal m űködött, m elyek közül Cso­ port Dezső elnökletével a Szennyvíz Szakosztály volt a legeredm énye­ sebb. 1957. október 10— 11-én m egrendezik a „M iskolci Szennyvízankéto t” , m elyet — m iután országos érdeklődést k e lte tt — országos szennyvíz konferenciák követtek. Az úgynevezett I. Országos Szennyvíz K onferen­ cia 1959. október 10— 11-én, a II. 1963. m ájus 30— 31-én, a III. 1976. szep­ tem ber 13— 15-én válto zatlan u l nagy érdeklődés m ellett k e rü lt m egren­ dezésre, központi tám ogatással. A konferenciák h a tá ro za ta i és ajánlásai nagyban já ru lta k hozzá a tá rg y a lt problém ák m egoldásához. Csoport De­ zső 25 éven á t volt az Ip ari V ízellátási és Szennyvíz Szakosztály elnöke, m ajd 1978-ban bekövetkezett haláláig a Borsodi C soport alelnökeként tevékenykedett. 1959-től a Zsom bolykutató Szakosztály K arsztvízkutató S z a k o s z tá l­ lyá alakul és létszám ával, valam int végzett m u n k ájáv al a m ásik legak­ tívabb szakosztállyá vált. U gyancsak ebben a ciklusban kezdi m eg m ű ­ ködését a Csoport ötödikként szervezett Limnológ'iai Szakosztálya is. Az 1961. ja n u á r 3-án m egválasztott vezetőség újraszervezte a K arszt­ vízkutató Szakosztályt, Juhász A ndrás tag társu n k irányításával. A Szak­ osztályból kivált a barlangászok kizárólag barlangfeltásokkal foglalkozó csoportja és a Szakosztály kom oly tudom ányos m unkába fogott. K arszt­ víz m egfigyeléseken alapuló értékes m egállapításokat publikáltak. A bükki karsztban elsőként vizsgálták a víztározási lehetőségeket. A hatodik és hetedik ciklusban, 1964. és 1968-ban K övessy Gábort választották elnökké. A Csoport ügyvezető elnöke, m ajd 1968-tól titk ára Gerhard K álm án lett. A k orábbi általános hidrológiai szakosztály „Víz­

készletgazdálkodási és hidrológiai” szakosztályra bővült. Elnöke M arkó Jenő, pezsgő életet v itt a szakosztályba. É vente 8— 10 értékes előadóülést tarto ttak , és belföldi tan u lm án y ­ ú in k at is szerveztek, Gerhard K álm án vezetésével. 1964-ben, m ajd 1967. és 1971-ben Csehszlovákiába, 1968-ban Jugoszláviába. A jugoszláviai ta ­ n u lm á n y ú t fő célja a karsztban léte sített tározók m egtekintése volt. Ezt m egelőzően a Zágrábi Egyetem professzora, A. M agdelenic ta rto tt nagy sikerű előadást. „A karsztban való tározás” címmel. A Borsodi Csoport ezekkel a rendezvényekkel igyekezett alátám asztani a K irály Lajos— G erhard K álm án— P ojják Tibor közös javaslatát, Miskolc ivóvízellátása érdekében a bükki karsztban, a F orrás völgyben létesítendő tározónak m egvalósíthatóságát. A javaslat országos figyelm et keltett, de a több ol­ dalról m egnyilvánuló aggályok m ia tt lek erü lt a napirendről. A Borsodi C soport azonban továbbra is élénk figyelem m el kísérte M iskolc ivóvízellátásának helyzetét, számos előadóülést, m ajd ankétot is ren d ezett S te h lik Béla külföldi levelező tag u n k részvételével „M iskolc ivóvízellá­ tásán ak kom plex vizsgálata” címen. A Csoport 1968. évi jelentős esem énye volt az Ipari V ízellátási és Szennyvíz Szakosztály által, az OVH és a V ízépítőipari K özpont tám oga­ tásával Miskolcon ren d ezett „Országos V ízépítőipari N apok és K iállí­ tás” . 1968. m árciusában a Csoport vezetőségének határozatával a B alneo­ lógiái Szakosztály feloszlott, m ivel a MOTESZ keretében alak u lt B alneo­ lógiái Szakosztály. Az 1968. évi vezetőségválasztó közgyűlés k ét önálló szakosztályt ho­ zott létre a Hidrológiai Szakosztályból: „Vízgazdálkodási és hidrológiai”, v alam in t „M ezőgazdasági vízhasznosítási” elnevezéssel, s így továbbra is négy szakosztállyal m űködött tovább a Borsodi Csoport. A nyolcadik, 1971— 1974-es ciklusban Gerhard K álm ánt választották elnökké, Csoport Dezső, Juhász A ndrás, Schm ied László alelnökök le t­ tek, a titk á ri teendőket Borbély Sándor lá tta el. M egalakult ötödikként a „K özm űves” Szakosztály. U gyancsak ebben a ciklusban in d u lt m eg a Miskolcon k ívüli terü le ­ teken m űködő tag társain k k al való szorosabb m unkakapcsolat létesítése, egyelőre az ózdi és a kazincbarcikai összekötők révén. Az Ip ari V ízellátási és Szennyvíz Szakosztály az eddig m egszokott len d ü lettel m űködött tovább. M egrendezte a „Vízvédelmi T ársadalm i A ktívák Országos T anácskozását”, m ajd környezetvédelm i a n k éto t ren d e­ zett L eninvárosban. A H idrogeológiai Szakosztály keretéb en 10 napos ta n u lm á n y u ta t szerveztek a N ém et D em okratikus K öztársaságba (NDK), a külföldi kapcsolatokat Csehszlovákia és Jugoszlávia u tá n k iterjesztv e az N D K -ra is. A Borsodi Csoport 1972 őszén kétnapos ankét k eretéb en ünnepelte 20 éves évfordulóját, m ajd az É szakm agyarországi Regionális Vízm ű- és Vízgazdálkodási V állalattal (ÉRVV) közösen rendezték m eg „10 éves az ÉRVV” kétnapos ankétot. Az eddigi, az É szakm agyarországi Vízügyi Igazgatósággal (ÉVÍZIG), a M iskolci N ehézipari Egyetem m el, a tanácsok­ kal, társegyesületekkel stb. fennálló jó kapcsolatokat k ite rje szte tté k a megyei, a városi és a regionális vízm űvekre is.

53

Az 1974. évi vezetőségválasztó közgyűlés V ezse Sándort választotta elnökké, Fázold Á dám ot titk árrá. A lelnökök Juhász András, Gerhard Kálm án, S téjá n M árton és Csoport Dezső lettek. Ez a szűkebb vezetőség m aradt fenn három cikluson keresztül az 1985. m ájus 22-á vezetőségvá­ lasztó közgyűlésig. Az így kialak u lt szervezettel egyidejűleg az aleln ökök is m eghatáro­ zott feladatokat k ap tak : 2— 2 szakosztály és 2— 2 körzeti csoport p atro nálását láttá k el. A k ite rje d t szervezet nem csak a tagság jelentős részé­ nek aktivizálását eredm ényezte, de az egyetem i és középiskolai ifjúság bevonásával a szakosztályi és a körzeti csoportokban végzett m unka is k i­ bővült, felölelve a helyi problém ákat is. K ülönösen aktívnak bizonyult a Kazincbarcikai, L eninvárosi és az Encsi K örzeti Csoport. A szakosztályok közül változatlanul a Hidrológiai Szakosztály tu d ta m agas szintű tevé­ kenységét m egtartani, de jó m unkát végzett a Vízgazdálkodási Szakosz­ tály is. A K om m unális Szakoszitály sokáig nem tu d o tt m agára találni, míg végre Hajós G yula tag társu n k vezetésével a legjobbak közé zárkó­ zott fel. 1985-ben, a 12. ciklus elnökévé Pados Im rét választották, a te rü le ti szervezet titk ára változatlanul Fázold Á d á m m aradt, alelnökök Juhász András, S téjá n M árton és V ezse Sándor lettek. A tudom ányos bizottság elnöki tisztében P ojják Tibort — aki 7 cikluson át, haláláig tö ltötte be ezt a tisztséget — Gerhard K álm án v álto tta fel. A taglétszám alak u lását az 1. táblázat, a szervezeti felépítést a 2. táblázat szem lélteti. 1. táblázat A taglétszám alakulása 2. ciklus 1955—56

3. ciklus 1957—58

—80

64—91

82—79

7. ciklus 1968—70

8. ciklus 1971—74

9. ciklus 1975—77

10. ciklus 1978 —79—80

11. ciklus 1981—82—83—84

119—182

175—237

314—314

301 280 230 217

—

—

—

250 303 340 61 61 62

Nyugdíjas Tiszteleti

—

— 1

— 1—1

ö ssz ese n :

119—182

175—238

315—315

Tagság

összesen

Tagság

Rendes Ifjúsági

54

1. ciklus 1952—54

4. ciklus 1959—60 140—158

3 1

3 1

3 1

315 368 346

5. ciklus 1961—63

6. ciklus 1964—67

150—137

129—133

124 143 135 147 7 8 — —

8 1

5 1

432 431 374 371

55

_ Körzeti Csoport Tokaj

Leninváros

Kazincbarcika

__ Körzeti Csoport Körzeti Csoport Sárospatak

__

Mezőkövesd'

__ Körzeti Csoport

_

_ .Körzeti Csoport Encs

A z M H T Borsodi T erü leti S zervezet szervezeti felépítése 1980. m á ju stó l

technikai Szakosztály

__ Közgazd.és Számítás-

__ .Körzeti Csoport

VÍzépitöipari Szakosztály_________

Szakosztály________

__ Kommunális

Történeti Bizottság

__

viz Szakosztály

___ Tudományos es ,

Szakosztály

__ l[oari Vizell.esSzenny-

Szakosztály

__ Limnológiai

Alelnök

" , Titkárhelyettes ,i

__ Hidrogeológiai

Szakosztály

Alelnök

, r~;

Ifjúsági felelős

Titkár

__ Vízgazdálkodási

Alelnök

Elnökségi Tagok

______ ----------- ^

Elnök ~|

2. táblázat

IR O D A L O M

K i r á l y L . : B e s z á m o ló a M a g y a r H id r o ló g i a i T á r s a s á g B o rs o d i C s o p o r tjá n a k m u n k á j á r ó l . H i d ­ r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1961. m á r c iu s h ó , 23—24. K i r á l y L . — G e r h a r d t K . : A M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g B o rs o d i C s o p o r tjá n a k 15 é v e . H i d ­ r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1967. m á ju s , 118—119. P o j j á k T . : 20 é v e s a M a g y a r H id r o ló g i a i T á r s a s á g B o r s o d i C s o p o r tja . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1973. 107—110. V á n c s a A . L . : L i m n o ló g ia i S z a k o s z tá ly M is k o lc o n . H id r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1975. 116—119. V e z s e S . : 25 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g B o rs o d i T e r ü l e t i S z e rv e z e te . H id r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1978. 82—83.

GYŐRI TERÜLETI SZERVEZET G yőrött 1951-ben a Közlekedési és M élyépítési Tudom ányos E gyesület k eretében alakult ki egy vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó csoport, de az önálló szervezeti m űködés feltételei csak 1955-ben jö ttek létre. M int a M agyar Hidrológiai Társaság egyik legnagyobb m últú vidéki bázisán, 1955. ja n u á r 21j én m eg ta rto tt vezetőségi ülésen alakult m eg a Győri Csoport. Később Győri T erü leti S zervezetté m ódosult. Az 1955. feb ru ár 184 alakuló közgyűlés elnöknek D em etrovits Szilárd, titk á rn a k pedig M ispál István tag tá rsu n k a t választotta. A Csoport m u n k áján ak közép­ po n tjáb an a klasszikus vízgazdálkodási kérdések álltak, az árvíz, a víz­ rendezés és a folyam szabályozás problém ái. A lendületes kezdés u tá n visszaesés következett be, ezért az 1958. ja n u á r 20-án m eg ta rto tt közgyűlés új vezetőséget választott: elnök P utz József, titk ár pedig Z orkóczy Zoltánná lett. A társaság akkori tev ék en y ­ ségének gerincét az előadóülések képezték, de az 1958-ban m egindított m űszaki tiszti tanfolyam előadóit is a Csoport biztosította. A taglétszám az 1955— 1960-as években átlagosan 35 fő volt. A Csoport 1962-ben új vezetőséget választott, tevékenységével ki kí­ v án t lépni a Vízügyi Igazgatóság kereteiből, és segíteni a k a rta G yőrSopron m egye m ellett K om árom m egye vízgazdálkodási problém áinak m egoldását is. A korábbi évekhez viszonyítva az igények a társadalm i m unkavégzés terü leté n is m egnőttek. Az ekkor választott vezetőség el­ nöke Szaló Lajos m egyei tanácselnök-helyettes, titk á ra K ováts Zoltán lett. A lelnökök B encsik Béla és B ulkai Lajos voltak. Szaló Lajos elnöki tevékenysége m integy m ásfél évig ta rto tt, 1963. decem berétől Bencsik Béla vette á t az elnöki tisztséget, am i a társasági élet fellendülésének egyik záloga volt. K ováts Zoltán 1971-ig volt titk ár, B ulkai Lajos pedig B udapestre történő áthelyezéséig volt alelnök. Az 1962— 1969-es időszak­ ra jellem ző volt a vitaülések, klubrendezvények szervezése, illetve az ipa­ rosodás következtében a vízszennyezési problém ák m egvitatása. A szak­ m ai tevékenységet akkor az 1963-as és 1965-ös árvizek is befolyásolták. A tagság a k tiv itására jellem ző volt, hogy 1962-től m unkabizottságokat szerveztek, m elyek foglalkoztak többek között a győri Távközlési és M ű­ szaki Főiskola telepítésének ár- és belvízvédelm i kérdéseivel. Több re n ­ dezvény keretében foglalkoztak a ta ta i Ö reg-tó vízm inőségének jav ításá­ val. E rre az időszakra esik az 1968-ban m egszervezett Országos Vízépí­ tési N apok is. 1962-től k e rü lte k m egrendezésre a tagság társasági életét színesítő tan u lm án y u tak is. B encsik Bélának főhatóságunkhoz történő áthelyezése u tá n a veze­ tési kérdések m egoldására a 80 főt szám láló tagság az 1971. m árcius 15-én

56

ta rto tt vezetőségválasztó ülésen P u tz Józsefet elnöknek, Fömötör G yulát pedig titk árn a k választotta, aki 4 évig volt titk á r ebben az időszakban. A Csoport ezen harm adik vezetősége olyan tém akörű előadóülések, illetve ankétok m egrendezését vállalta, m elyek országos érdeklődésre is szám ot tarto ttak . Ilyenek voltak pl. „K orszerű építési anyagok a vízépí­ tésben”, „C sato rn afen n tartás gépesítése” . Ebből az időszakból em elkedik ki az 1974-ben a Bős—N agym arosi V ízlépcsőrendszerről ta rto tt tájékoz­ tató ankét, ahol közel m ásfélszáz résztvevő, főként a társegyesületektől jelent meg. A társasági élet aktivizálására gyüm ölcsöző kapcsolat épült ki a szomszédos szom bathelyi és székesfehérvári te rü le ti szervezetekkel, m egkezdődött a szakem berek cserelátogatása a szlovákiai társegyesüle­ tekhez is. T erületi szervezetünk társadalm i m u n k ájáb an új szakasz kezdődött 1975-ben, am ikor a vezetőség a MTESZ XII. K özgyűlésének határozatain alapuló úgynevezett cselekvési program te rü le ti vég reh ajtását jelölte meg a fő irányelvként. Az 1975-ben v álasztott vezetőség elnöke ism ét P utz József lett, a titk á ri teendők ellátására pedig a tagság Hajós Bélát választotta meg. A te rü le ti szervezet taglétszám a ebben az időszakban em elkedett, 1980-ban közel 140 főre. Az 1975— 1980-as években alapozta m eg a tagság a társadalm i, poli­ tikai szervekkel való aktív együttm űködést, a rendezvényeken foglalkoz­ tak valam ennyi lényeges területfejlesztési kérdéssel, továbbá a VI. ötéves terv reális előkészítésével is. Egyre nagyobb sú llyal jelentkezett a víz­ ellátási, csatornázási és környezetvédelm i feladatok segítésének igénye is. Több, országos érdeklődést kiváltó nagyrendezvény m egszervezésére k erü lt sor, m elyek közül em lítést érdem el az 1976-os soproni V ándorgyű­ lés, az 1977. évi D unai ankét, a IV. Vízminőségi Szem inárium , vagy az 1978. évi győri G épipari K örnyezetvédelm i Napok. M unkabizottságaink konkrét fejlesztési terv ek et dolgoztak ki a győri A ra n y p a rt parkosítá­ sára, a D im itrov sétány és B arátság park autom atikus öntözésére, a balfi palackozó üzem vízellátására. Különösen jelentős volt a Szigetköz tele­ pülései térségi ivóvízellátásának program javaslata. Az 1980. évi tisztújító közgyűlésen a tagság M arkó Lászlót elnöknek, Fömötör G yulát ism ét titk árn a k választotta. A lelnök K ováts Zoltán lett. Az új vezetőség irán y ításáv al az előadóülések általában konkrét, a te rü ­ leti fejlesztési terv ek b en kiem elt szerepkörrel bíró tém ákhoz kapcsolód­ tak, a cél az egyes feladatok gyakorlati v ég reh ajtásán ak elősegítése volt. A m unkabizottságok a helyi szervek á lta l igényelt döntéselőkészítő tervjavaslatok kidolgozását végezték. Jelentősebb eredm énynek szám ított nem csak a T ársaság életében a Bős-—N agym arosi Vízlépcsővel kapcsola­ tos 1981. évi előadóülés, vagy 1982-ben az ip ari hulladékok elhelyezése és m egsem m isítése G yőr-Sopron m egyében té m á jú kerekasztal-m egbeszélés, am i hozzájárult egy győri gazdasági társu lá s m egalakításához. Igényes feladatot jele n te tt m unkabizottságainknak G yőr-Sopron m e­ gye b elterületi vízrendezésének tan u lm á n y te rv elkészítése is. A vezető­ ség állásfoglalása alap ján felülvizsgálatra k e rü lt a Társaság taglétszám a is, am i 1982 óta a 100 fő körül ingadozik. A vezetőség jelentős ered­ m énynek te k in te tte a jogi tagok szám ának növelését is. A G yőri T erü leti Szervezet 30 éves fen n állását ünneplő vezetőség­ választó közgyűlés 1985-ben a Társaság elnökének ism ét M arkó Lászlót,

57

titk árá n a k pedig P annonhalm i M iklóst választotta. A lelnök: Jakus G yörgy és Fömötör Gyula. T erü leti szervezetünk az elkövetkező időszakban is a k orábbi évek m u n k astílu sát kívánja folytatni, m elynek m eghatározója a M TESZ cse­ lekvési program ja, és a VII. ötéves terv területfejlesztési elképzelései. A feladatok közül kiem elkednek azon elképzelések, hogy a társszerveze­ tek bevonásával nagyobb m érték b en részt kívánunk venni a Bős—N agy­ m arosi V ízlépcsőrendszer nagyberuházással kapcsolatos szakm ai-társa­ dalm i tájékoztatásban. Fokozni kívánjuk a m unkabizottságokban fo ly tato tt tevékenységün­ ket, elsősorban m egbízásos m unkavégzés form ájában, m ert ezzel is hoz­ zájáru lu n k a helyi és terü leti vízgazdálkodási problém ák m egoldásához. IR O D A L O M K o v á t s Z . : B e s z á m o ló a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g G y ő ri C s o p o r tjá n a k e d d ig i m u n k á s s á ­ g á r ó l. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1962. d e c e m b e r h ó , 58—59. H a j ó s B . : 20 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g G y ő r i T e r ü l e ti S z e rv e z e te . H i d r o l ó g i a i T á ­ j é k o z t a t ó , 1974. 72—75.

HAJDÜ-BIHAR MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET A M agyar Hidrológiai Társaság H ajd ú -B ih ar m egyei T erü leti Szervezete 1959. m árcius 24-én alakult. Az alakulást indokolta, hogy a nagyüzem i m ezőgazdaság alapjainak m egterem tése folyam atban volt. A Tiszalöki Ö ntözőrendszer m egépült, gondoskodni kellett az üzem be helyezésről. A lakosság vezetékes vízellátása a városokban, községekben, települése­ ken nagy ütem ben elkezdődött. A m unkák végzéséhez vállalatok, h iv ata­ lok, m ezőgazdasági üzem ek alakultak, ahol nagyszám ú szakem bergárda k e rü lt össze. A vállalatok, üzem ek eltérő feladata, a szakem berek vég­ zettségének különbözősége, ezzel szem ben az azonos cél egy közös fó ru ­ m ot igényelt, ahol a népgazdasági célok m egvalósításához vezető ú t egy­ ségesítése m egterem thető. A m egalakult T erületi Szervezet célja volt a környékbeli vízzel fog­ lalkozó szakem berek összefogása, biztosítani szám ukra a szakm ai tovább­ képzést, a tudom ányág fejlődésének nyom onkövetését. E zenkívül felada­ tául tű zte a társad alm i erők m ozgósítását a vízgazdálkodás széles rétegű feladatainak m unkájában, tám ogatva ezzel azoknak a hivatalos szervek­ nek a tevékenységét, am elyek a te rü le te n a népgazdasági célok m egvaló­ sításán dolgoznak. A kezdeti taglétszám 60 fő volt, am ely m a 100 fő körül van, a saját n y ilv á n ta rtá su n k szerint. A taglétszám alakulása ingadozó volt. A legna­ gyobb az 1960-as évek végén, m integy 120 fő volt, az akkori fellendülő vízgazdálkodási feladatoknak m egfelelően. T erü leti Szervezetünk tagjai között vízépítő m érnökök, geológusok, vegyészek, biológusok, orvosok, gépészek, mezőgazdászok, közgazdászok, jogászok találhatók, akik valam ennyien vízügyi feladatok m egoldásában vesznek részt. Az eltérő szakm ai képzettség ellenére szervezetünk szak­ osztályok nélkül m űködik. A tudom ányágak összefonódása m ia tt a MTESZ m ás szakegyesületeivel kapcsolatban vagyunk. A tagságon kívül a legnagyobb tám ogató erő t a jogi tagvállalatok képviselik. 58

Elnökök: Jenei Endre N é m e th y László M olnár László

1959— 1970 1970— 1980 1980—

T itkárok: Török László Tóth József

1959— 1964 1964—

T e rü le ti Szervezetünk az elm últ 27 év a la tt a terü leti vízgazdálkodás szinte m inden kérdésével foglalkozott. Továbbképzési rendezvényeink között igen népszerű helyet kap o tt korábban a szakirodalm i tájékoztató, ahol tag jain k a hazai és külföldi szakirodalom érdekességeiről szám ol­ tak be. A közm űvezetés fellendülése időszakában a nagy érték ű vízm űvi létesítm ények gondos üzem eltetésének ellátása érdekében T erületi S zer­ vezetünk az Országos Vízügyi H ivatallal, m ajd a Vízügyi Vezető és To­ vábbképző T an intézettel együttm űködve szakm unkásképző tanfolyam o­ kat in d íto tt vízm űtelep, vízcsőhálózat, szennyvíztelep és csatornahálózat kezelők részére, a Szervezet szakem bereinek előadóként való igénybevé­ telével. Több, m int 200 szakm unkást képeztünk ki. A környezetvédelm i problém ák jelentkezésével az oktatási m unkabizottságunk az intézm ényes keretek szélesítésére, az ifjúság nevelésére környezetvédelm i szakkörö­ ket szervezett. Később kidolgozott egy környezetvédelm i szakköri gya­ korlat anyagot, am elyet jelenleg is használnak D ebrecenben, illetve H ajdú-B ihar m egye iskoláiban. Szakm ai tevékenységünk között m indig az időszerű tém ák szerepel­ tek, am elyeket tagságunk a legm agasabb szakm ai igénnyel igyekezett m egoldani. D ebrecenben a felszabadulás u tá n in dult iparosítás, valam int a ta ­ nyavilág lakosságának betelepülése m iatt, m egnövekedett vízigény kielé­ gítése érdekében új vízbázisra, a K eleti F őcsatornára ép ítették a város vízellátását. Igen aktívan foglalkozott tagságunk a szennyvíz és szennyvíziszap hasznosításával, am ely téren hasznos tap asztalato k at gyűjtöttek, am elyet jelenleg is alkalm aznak a gyakorlatban. A hévizek kom plex hasznosítása terén jelentős erőfeszítéseket tette k az ezzel foglalkozó kollégáink, de a problém a m a sem m egoldott. A feh érjep ro g ram keretében jelentkező feladataink az á lla tta rtó te ­ lepek hígtrágyáié vizének elhelyezéséből adódtak, ezenkívül a h a lh ú ste r­ melés fokozására irányuló term észetes táplálék előállításával, m űszaki feltételeinek m egterem tésével foglalkoztunk haltenyésztési ankéton. A vízi környezet fejlesztési tevékenység során tagságunk szakem be­ rei m u ta tta k rá először az erdőspusztai tavak k ialakításának lehetőségére, a többcélú hasznosítás feltételeire. T erü leti Szervezetünk nem csak jogi tag vállalataival ta r t jó kapcso­ latot, hanem a helyi p á rt- és állam i szervekkel is. A H ajdú-B ihar m egyei P ártbizottság m egbízására az E nergiagazdál­ kodási Tudom ányos E gyesület D ebreceni C soportjával közös m unkabi­ zottságban foglalkoztunk a fárad t olaj hasznosításával, és ad tu n k jav as­ latot. A T anácstól többször kaptunk m egbízást települési tervek társadalm i b írálatára. M egalapozott vélem ényünket m indannyiszor m egelégedéssel fogadták.

59

T erületi Szervezetünk többször szervezett, és adott o tth o n t országos nagyrendezvényeknek. 1961-ben Országos Tereprendezési A nkétot szer­ vezett, ahol az elhangzott előadások a lap ján 13 határozati p o n t született az egységes tervezési és kivitelezési m ódszer kialakítására. 1963-ban Deb­ recenben volt az Országos Szennyvízöntözési K onferencia, ahol az álta­ lános szennyvízöntözési előadások elhangzása u tán a D ebrecenben létesí­ te tt 27 ha-os szennyvízöntöző telep tap asztalata k e rü lt ism ertetésre. 1978-ban D ebrecenben szerveztük m eg a VI. „ te rü le ti” V ándorgyű­ lést „Belvízgazdálkodás, környezetfejlesztés ’78” címmel. 1982-ben az MHT Elnöksége ism ét D ebrecent jelölte ki az Országos V ándorgyűlés m egtartásának helyéül, am ely m ezőgazdasági vízgazdálko­ dással, vízépítéssel, települési és ipari vízellátás, csatornázás kapcsolatá­ val és hévíznyerés, hévízgazdálkodással foglalkozott. T erületi Szervezetünk nem zetközi m űködései során tudom ányos együttm űködési kapcsolatot ta rto tt a jugoszláv DIT Szabadkai Szerveze­ tével algás szennyvíztisztítási tém ában. 16 éve van kapcsolatunk a lengyel Technikai Főszervezetek (NOT) Koszalini Szervezetével vízellátás, csatornázás, vízrendezés és környezetvédelm i tém akörben. A tudom ányos együttm űködés m ellett üzem i kapcsolatokat is létre ­ hoztunk, m ely lehetőséget te re m te tt ü d ültetési program lebonyolításá­ ra is. T estvérváros kapcsolat során 1972-től együttm űködünk a lengyel NOT Lublini Szervezetével vízellátás, szennyvíztisztítás és m eliorációs té ­ m akörben. A felsorolt hosszabb nem zetközi tudom ányos kapcsolatokon kívül já rta k területünkön, és ism erkedtek m unkánkkal ném etek, fin n ek és k u ­ baiak is. IR O D A L O M T ö r ö k L . : B e s z á m o ló a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g D e b r e c e n i C s o p o r tjá n a k e d d ig i m u n k á s ­ s á g á r ó l. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1962. á p r i l i s h ó , 46—47. N é m e t h i / L . : 15 é v e s a M a g y a r H id ro ló g ia i T á r s a s á g D e b r e c e n i T e r ü l e ti S z e r v e z e te . H i d r o ­ l ó g ia i T á j é k o z t a t ó , 1974. 77—79. S z e n t g y ö r g y i G . : B e s z á m o ló a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g D e b r e c e n i T e r ü l e t i S z e rv e z e te k ie m e lk e d ő r e n d e z v é n y e ir ő l. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1976. 83—85. N é m e t h y L . : 20 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g D e b r e c e n i T e r ü l e ti S z e r v e z e te . H i d r o l ó ­ g ia i T á j é k o z t a t ó , 1979. o k tó b e r , 20—22.

HEVES MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET T erületi szervezetünk elődje a M agyar H idrológiai T ársaság Egri Cso­ p o rtja volt, am elyet 1957. tavaszán alakítottak. A Csoport m egalakításá­ ban, létrehozásában Papp Ferenc, az É pítőipari és Közlekedési M űszaki Egyetem professzora vállalta a vezető szerepet abban az időszakban, am ikor a vízügyi ágazat fejlesztése, fejlődése országosan is, de kisebb régiókban is nagy len d ü letet vett. A Csoport tulajdonképpen a Vízmű V állalatra épült, de m á r ekkor is a tanácsi szervek, a M egyei Tervező V állalat és az Egri T anárképző Főiskola tanszékei, a kórház orvosai — a fürdővíz gyógyhatása m ia tt —, a Közegészségügyi Járv án y ü g y i Állom ás (KÖJÁL), a Heves m egyei Ide­ genforgalm i H ivatal adták a tagságot.

60

A Csoport kb. 4 évig m űködött elfogadhatóan, a legjelentősebb m eg­ m ozdulása 1958-ban volt, am ikor „Eger vízellátása” összefoglaló címmel három napos ankétot ren d ezett meg, am ellyel tu lajdonképpen Eger víz­ ellátásának a fejlesztését hosszú táv ra is m egalapozták. Az aktivitásban tö rténő visszaesést az 1962-es újraszervezés állí­ to tta meg, illetve a Szervezet életében ekkor egy ú jab b fellendülési idő­ szak in d u lt el. Ez időszak nagy vívm ánya volt egy szintén nagyszabású m eliorációs ankét, am i az alapja volt annak a folyam atnak, am i a m e­ gyében a m elioráció terü leté n m áig is tart. Az a n k é t szellem i irányítója Salam in Pál, az É pítőipari és Közlekedési M űszaki E gyetem professzora volt. Az an k ét eredm ényeként alakult m eg E gerben egy m eliorációs te r ­ vezési csoport, am ely m egfelelő színvonalon tervezi, bizonyos értelem ­ ben koordinálja e tevékenységet m ég m a is. Egy újabb m egtorpanás u tá n 1971. m ájús 18-án ú ju lt m eg ism ét a Csoport. Ezt segítette az is, hogy a korábbi m akiári vízhasznosítási tá r ­ sulat Egerbe települt át, feladatköre k itág u lt a vízrendezési tevékenységi körre is. A m egújulást segítette az is, hogy 1970-ben m egszervezte az OVH az Északm agyarországi Vízügyi Építő V állalatot, am ely komoly szellem i potenciát je le n te tt Egerben. A m egújulás irányítója, szervezője Varró István volt, aki a Földm érő és Talajvizsgáló V állalat (FTV)-nál végzett m unkája m ellett az MHT m u n k áját is segítette. Ehhez az ú jjá ­ alakuláshoz is kapcsolódik egy ankét „Eger m inőségi-vízgazdálkodása” összefoglaló címmel. Az ankétről kiadvány jelen t meg, ami m áig érvé­ nyes m egállapításaival és felad at m eghatározásaival. Ez az időszak volt az, am ikor 200 körüli létszám ot m ondhatott m a­ gáénak a T erületi Szervezet, és évenként 4—5 előadást vagy előadóülést, legalább meg tu d o tt szervezni. A m unkastílusára bizonyos szakosodást is el lehet m ondani, négy szakosztálynak m egfelelő szervezeti tagozódás­ sal. Ezek a vízellátás és hidrológiai szakosztály, a vízgazdálkodási és m e­ zőgazdasági szakosztály, a szennyvíz és közm űszakosztály, valam int a balneotechnikai szakosztály. 1977-ben kezdődött egy újabb, és talán m ond h atn i m áig tartó sza­ kasz a Szervezet életében, am ellyel rendszeresebbek lettek a rendezvé­ nyek, ezek jele n te tte k nagyrendezvényt, előadóülést, vitadálutánokat vagy ankétokat, m unkabizottsági és egyéb m unkát. A T erületi Szervezet külön szakosztályokra nem tagozódott, hisz az akkori és a m ostani veze­ tőség is azt vallja, hogy eredm ényesebb m unkát leh e t további megosz­ lás, vagy tagozódás n é lk ü l végezni. Á llítjuk ezt úgy is, hogy m áig sem ta rtju k reálisnak m ég külön ifjúsági csoport m űködését sem, a mi te rü ­ letünkön, m unkánk folyam án az együttes, közös m u n k át v alljuk eredm é­ nyesebbnek. T erületi S zervezetünk látszólag a m egyeszékhelyen levő, de m ond­ hatni, hogy az egész m egye vízgazdálkodási ágazatához tartozó vállala­ tokra, intézm ényekre, ezentúl a vízgazdálkodás p erifériáján foglalkozó, vagy az azt érintő intézm ényekre és vállalatokra is épít, szám ít. A tag ­ ságot ezektől a vállalatoktól, intézm ényektől szerveztük, m u n k ate rv ü n ­ ket, m unkánk fela d atá t a m egye vízgazdálkodási céljaival összefüggően a tagság m unkahelyeinek céljait is figyelem be véve, határozzuk meg. Term észetes, hogy a szakm ai feladatok m egoldása, elvégzése elsősorban a m unkahelyekhez, m íg T erületi Szervezetünkhöz a célok társadalm i bí61

rálata, vitája, tám ogatása, vagy k ritik á ja tartozik. Míg a 30 év első fele a vízellátás, a szennyvízkezelés és a m elioráció fogalm ával m ondhatni ki is m erült, az utóbbi évtizedben ez lényegesen, tartalm ilag is kibővült. Az utóbbi időkben ugyan a vízellátás továbbra is fontos társadalom poli­ tikai feladat m aradt — e té re n a víztakarékosság, vízm inőség-védelem lép e tt előtérbe —, de a T erü leti Szervezet a m ezőgazdasági vízgazdálko­ dással, az árvízvédelm i fejlesztésekkel, a környezetvédelem m el, a balneotechnikával, a vízrajzi feladatokkal egyaránt foglalkozott. Ezeken a nagy szakági terü leteken belül az energiatakarékos vízellátás, vagy szennyvízkezelés, a külszíni bányászat és rekultiváció, a bányászkodás és a bán y a­ víz-hasznosítás, a veszélyes hulladékok elhelyezése, vagy az anyag- és energiatakarékosság ágazati feladatai jelen tették m unkánkat. A 30 évvel ezelőtti kezdet 50—55 fős létszám a az idők folyam án csökkent és nőtt, 1973 körül közel 200 főt szám lálhattunk tag jain k sorá­ ban. Ez a nagy létszám az Északm agyarországi Vízügyi Építő V állalat 1975. évi m egszűnésével 110 főre esett vissza és azóta is 100 fő körül mo­ zog a T erületi Szervezetünk létszám a. T agjainkat a Heves M egyei Vízmű V állalat, a Vízügyi Igazgatóság Szakaszm érnökségei, az Eger-Tarnavölgyi, és M átraaljai Vízgazdálkodási T ársulatok, a K eletm agyarországi Vízügyi Tervező V állalat (KEVITERV) Egri Irodája, a T ársulati Együttm űködési Csoport dolgozóiból szervezzük elsősorban, de azok a tanácsi, tervező vállalati, kórházi, közegészségügyi dolgozók is segítik m unkánkat, akik a vízgazdálkodással összefüggő k é r­ désekkel is foglalkoznak, vagy m u n k aterületük részben é rin ti a vízgaz­ dálkodási feladatokat. Elnökök: Fogéi Elem ér Z étén yi Endre Kocsmár János Kovács Sándor

T itk á ro k : Kóta Im re 1957— 1962 K óta Im re 1962— 1971 Á rvái János 1971— 1977 Hegedűs Sándor 1977—

A T erületi Szervezet m ai m unkastílusa a 70-es évek végén fogalm a­ zódott meg, am ely a m egye, és a vízgazdálkodási ágazat közös érdekei­ nek m egvalósításán alap u lt és alapszik, felölelve m indazokat a felada­ tokat, am elybe a vízgazdálkodás, és annak társadalm i h á tte re k é n t az MHT céljai m eghatározhatók. A m integy 100 fős tagságnak a T erü leti Szer­ vezet sokoldalúan kív án ja igényeit, érdeklődését kielégíteni, sokoldalúan kíván foglalkozni a M agyar H idrológiai Társaság — ha le h e t m ondani — teljes m unkájával. T erü leti Szervezetünk foglalkozik az ágazaton belül szinte m inden szakágazati feladattal, de az ágazati perifériás terü letek et is érintve, a közegészségügy, a településtisztaság, a balneológia és a kör­ nyezetvédelem terén is m egpróbálunk nyitni. Az m ár term észetessé vált, hogy a m ezőgazdasági te rü le tte l p a rtn erek vagyunk, sok közös rendez­ vényünk volt az A g rá rtudom ányi E gyesület M egyei Szervezetével, de ezt m ondhatjuk el az Építőipari Tudom ányos Egyesülettel, a M agyar Urba­ nisztikai Társasággal, illetve m ás tudom ányos egyesületekkel végzett kö­ zös m unkánkról vagy rendezvényeinkről is. Ki lehet itt em elni a m eg­ m egújuló m ezőgazdasági-vízgazdálkodási rendezvényeket, az Országos M agyar B ányászati és K ohászati E gyesülettel 1983-ban szervezett közös nagy rendezvényünket, a balneológusokkal ren d ezett 1981. évi „T herm ál62

víz kom plex hasznosítása” cím ű nagyrendezvényünket, am elyek talán jelzik azt, hogy T ársaságunk nem befelé forduló, hanem a megye érde­ keinek m egfelelően kész a m ás ágazatokkal, tudom ányos egyesületeivel való együttm űködésre. T erületi Szervezetünk m unkájának gerince az évenkénti 8— 12 re n ­ dezvény, ebben nagyrendezvény, előadóülés, ankét eg y a rá n t szerepel, de rendszeresek a külföldön já r t tagtársak élm énybeszám olói, és ha nem is nagy számmal, de m unkabizottsági tevékenységet is végzünk. Ez u tób­ binak eredm énye a kezdem ényezésünkre elindított visomtai külfejtés bá­ nyavizének Gyöngyös város vízellátásra való igénybevétele. E rre a kez­ dem ényezésre T erü leti Szervezetünk k észített ta n u lm á n y te rv e t és ennek alap ján m ár m a 3000 m :) vizet kap Gyöngyös naponta, am i később 12 000 m3/d -re em elkedik. U gyancsak a mi m unkabizottságunk készített ta n u l­ m án y terv et K erecsené, D em jén, Egerszalók, Egerszólát, E gerbakta tele­ pülések kisregionális vízellátására, am ely m ár szintén a m egvalósulás idő­ szakát éli. K öltségvetésünk a terü leti szervezetek közül a kisebbek közé sorol­ ható. Ezt lényegesen em elni nem tudjuk, hiszen m egyénkben a nagy víz­ fogyasztó üzem ek szám a kevés, így nagyon nagy szervező m unka szüksé­ ges ahhoz, hogy jogi tag jain k at és a társasági tagok szám át növeljük. Az egyesületi m unkán túl eddig fontosnak ta rto ttu k azt, hogy a legtöbbet dolgozó tagtársainknak, az egyesületi életben legaktívabban résztvevők­ nek szinte a költségvetésünk egészéig külföldi tan u lm á n y u ta t biztosít­ sunk. A külföldi tan u lm án y u tak k al kapcsolatosan valljuk, hogy az új technikát, vagy technológiákat így lehet m egism erni, és az em berek k ü l­ földön jártu k b an -k e ltü k b e n szélesebb látó te re t kapnak szakmai, de m ás vonatkozásban is. Így ju th a to tt el több m u n k atársu n k a szibériai vízierő­ m űvekig, m ajd a n y u g at-európai vízilétesítm ényekig, am it m agánem ber­ k é n t egyesek soha el nem értek volna. M unkánk során az MHT és a m egye céljainak m egvalósításán m u n ­ kálkodunk, tag jain k érdeklődésének, szakm ai igényének sokoldalú kielé­ gítésére törekszünk. Törekvésünk az is, hogy a m egye politikai, gazda­ sági fejlődéséhez T erületi Szervezetünk m inden lehetséges eszközzel hoz­ zájáruljon. IR O D A L O M H e g e d ű s S . : 30 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1987. á p r ilis , 42—43.

H eves

m egyei

T e r ü l e t i S z e rv e z e te . H i d ­

KOMÁROM MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET Az MHT T atabányai Csoport 1969. április 17-én alakult, elsősorban a T atabányai Szénbányák tagsági bázisán. Volt korábbi kezdem ényezés is 1961-ben a K om árom m egyei Víz- és K útépítő V állalat részéről, de a társasági élet igazi len dületet a T atabányai Szénbányák C soportjának m egalakulásával kapott. A T atabányai Csoport 1976. végén m ár an n y ira m egerősödött, és sok m ás szervezet tag jait is bevonó helyi szervezet volt, hogy k é rh e tte 1977-től a m egyei Területi Szervezetté nyilvánítását. A K om árom m egyei T erületi Szervezet — még T atabányai Csoport­ ként, illetve T atabányai T erületi Szervezetként két szakosztállyal alakult, 63

ezek a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály, v alam in t a Szennyvíz Szakosztály. A Társaság m űködését elsősorban azokon a vízterm elési, víz­ védelm i, víztisztítási, szennyvíztisztítási területeken fe jte tte ki, m elyek a V íztisztító és Dúsító B erendezések G yára (VIDUS) m unkaterületéhez tartoztak. 1977-től kezdve, am ikor a szervezet m egyei T erületi S zerve­ zetté fejlődött — elsősorban a Vízmű V állalat és a K om árom m egyei K Ö JÁ L részéről tö rté n t tagsággal bővülve — a m u n k ája is színesedett. E ttől kezdve gyakorlatilag a vízgazdálkodás teljes terü letév el foglalkozik a T ársulat. Az 1981-ben m egalakult É szakdunántúli Víz- és C satornam ű V állalat (ÉDVCS) Üzemi Szervezet külön Közgazdasági Szakosztállyal jö tt létre. A m ikor 1985-ben a k ét szervezet egyesült, a Közgazdasági Szakosztály a m egyei Szervezetben is m egm aradt, m ég tovább színesítve a tevékenységet. Az 1969-es alakuló létszám 47 fő volt, amely m á r 197(Dben 58 főre alakult. A létszám ot a következő tíz évben intenzíven em elni nem sike­ rült, általában 40—50 fő körül mozgott. A Szervezet azonban jogi tago­ k at is toborzott, 1976-ban m ár 2, 1982-ben m ár 7 jogi tag van. Az ÉDVCS üzemi szervezet m egalakulásakor a éltszám jelentősen m egnövekedett. Az Üzemi Szervezet 110 fővel, a T erületi Szervezet 30 fővel összesen 140 fős MHT tagságot jelentett. N apjainkra, a két szervezet egyesülése után a taglétszám 107 fő és 9 jogi tag. A k ét szervezet összevonásának egyik oka éppen a taglétszám ok k ism érték ű visszaesése, és az Üzemi Szervezet jav á ra tö rté n t súlyponteltolódás volt. E lnökök: Kovács Gábor R éczey G usztáv R eviczky Ferenc Gordos Á rpád

1969— 1971 1971— 1975 1975— 1983 1983—

T itk á ro k : Tím ár M átyás Kollár G yörgy B u ko vszky A ndrás Czelecz Pál N yárády Géza

1969— 1971 1971— 1973 1974— 1975 1975— 1985 1985—

Az ÉDVCS Üzemi Szervezet elnökei és titk á ra i: Várnai Ivá n N yárády Géza

1981— 1983 1983— 1985

G ordosÁ rpád Bunda Istvá n

1981— 1983 1983— 1985

A T erületi Szervezet több kiem elkedően fontos rendezvényt is ta r ­ to tt m űködési ideje alatt. így többször foglalkozott átfogó, az egész m e­ g y ét vagy egy nagyobb térség et érintő kérdéssel. A p artiszűrésű vízbe­ szerzéssel, az ezzel kapcsolatos vízm inőségi kérdésekkel, a karsztvízkész­ let kérdéseivel és a b án y ászattal kapcsolatos karsztvízem elések haszno­ sításával a vízhasznosítások területén, az ipari szennyvíztisztítás, a m e­ zőgazdasági eredetű szennyvizek tisztítása terü letén eljárások, beren d e­ zések kidolgozása során a k ísérleti eredm ények terjesztésével és a te r ­ m ékek m egism ertetésével, a kom m unális szennyvizek tisztításából kelet­ kező szennyvíziszapok m ezőgazdasági elhelyezésével stb. végzett előre­ m u tató m unkát. K ülönösen értékessé te tte a Szervezet tevékenységét az, hogy a vízellátási, vízm inőségvédelm i m unkával kapcsolatos kérdések m egtárgyalásába nem csak a vízügy terü leté n dolgozó ipari szakem berek kapcsolódtak be, hanem a Szervezet m ozgósítani tu d ta a tanácsi appa­ 64

rátus, a közegészségügy, a m ezőgazdaság és a környezetvédelem illetékes szakem bereit is. Csak egy ilyen kiem elkedő rendezvény pl. az 1982-ben ta r to tt ankét az eocén bányanyitások kapcsán kiterm elt bányavizek hasznosításával és a karsztvízkészlet helyzetével foglalkozva, m elynek v itaindítói K a ro ­ ly i László állam titk ár és Varga M iklós OVH elnökhelyettes voltak. E redm ényes külföldi kapcsolatot épített ki a Szervezet a lengyelországi Kielce vajdaság testvérszervezetével. E nnek kapcsán cserelátoga­ tásokra és közös rendezvényekre k e rü lh e te tt sor. A Szervezetnek nagyon sok kiváló szakem bere, illetve azóta felelős tisztséget betöltő tag ja van és volt. Az alapító tagok közül R eviczky Fe­ renc nevét em eljük ki. IR O D A L O M C z e l e c z P . : 10 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g K o m á ro m r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1980. o k tó b e r , 52.

m e g y e i T e r ü l e t i S z e r v e z e te . H i d ­

KÖZÉPDUNÁNTÜLI TERÜLETI SZERVEZET A T erü leti Szervezet 1964. novem ber 25-én „hivatalosan” ta rto tt alakuló ülésén kezdte el m űködését. Ezt azért kell így fogalm azni, m ert hozzá­ vetőleg egyikét évvel korábban, m á r a tagtoborzási m u nkával párhuzam o­ san, voltak a terü lete n különféle hidrológiai rendezvények. Az egyesületi m unka te h á t tu lajdonképpen ham arabb elkezdődött, m in t a m egalakulás időpontja. Ezt az a k ö rü lm én y is m otiválta, hogy a térségben olyan sú­ lyos vízgazdálkodási gondok és feladatok bontakoztak ki — B alaton, Ve­ lencei-tó rekreációja, bányavízelvonás stb. —, m elyek egyrészről orszá­ gos érdeklődést k eltettek , m ásrészről interdiszciplináris együttm űködést kívánva, különféle hivatalos szervezetekben dolgozó szakem berek — nem hivatalos — egyesületi — eszm ecseréjét, ism ereteik átad ását is igé­ nyelték. E felism erés és szükségszerűség alapján — Elek Zoltán, a T ár­ saság fő titk ára kezdem ényezésére — a K özépdunántúli Vízügyi Igazgató­ ság akkori vezetőinek segítő és szervező tevékenységével hozták létre az alakulás előfeltételeit. A T erületi Szervezet — m ely nagyjából Fejér, V eszprém és Tolna m egyék vízgazdálkodással foglalkozó, vagy azzal kapcsolatban levő szak­ em bereiből tevődött össze — m ár az alakuláskor k iala k íto tta tevékeny­ ségének fő területeit. G yakorlatilag ezek m áig sem változtak, csak súlyuk ará n y á b a n volt időről időre m ódosulás. így alapcél v o lt: — olyan szabad v itafó ru m m egterem tése, m elyen hivatalos k ö tö tt­ ség nélkül cserélhessenek ism ereteket, és vélem ényt a különféle m unkahelyeken tevékenykedő szakem berek; — a K özép-D unántúl sajátosságaiból fakadóan a vízgazdálkodás szerteágazó kérdései között különös figyelm et kell fordítani — a nagytavak (Balaton, Velencei-tó), — a vízkészletgazdálkodás (tározás), — m élységi vizek (karsztvízgazdálkodás) és — a vízm inőségvédelem 5

65

kérdéseire, beleértve ebbe a gazdaság- és társadalom politika, a kapcsolódó tudom ányágak szerepének kérdésköreit is; — társadalm i segítségnyújtás egy-egy k o n k rét helyi vízgazdálkodási problém a m egoldásában (szakvélem ény, tan u lm á n y te rv stb.); — a fiatal szakem berek ism ereteinek, előadókészségének fejlesztése kifejezetten szám ukra biztosított lehetőségek m egterem tésével (pályázatok, előadóülések stb.). A differenciáltan jelentkező terü leti feladatok, a tagság létszám ának növekedése és érdeklődési körének m eghatározott tém akörökhöz való kapcsolódása ered m én y ek én t a T erületi Szervezeten belül 1974. m árciusában T olna m egyei K örzeti C soport (Szekszárd); 1975. m ájusában V eszprém i K örzeti Csoport; 1979. júniusában D unaújvárosi K örzeti Csoport jö tt létre. Közülük a V eszprém i K örzeti Csoport 1985. áprilisában önálló terü leti szervezetté alakult. Előadóülésein, rendezvényein, a Tolna m egyei K örzeti Csoport zö­ m ében vízrendezési és árvízvédelm i, a V eszprém i K örzeti Csoport m elio­ rációs és kisvízfolyásrendezési, a D unaújvárosi K örzeti Csoport ipari víz­ gazdálkodási kérdésekkel foglalkozott elsősorban. Jó keresztm etszetet ad a tevékenységi te rü le t összetételéről azoknak a jelentősebb nagyrendezvényeknek felsorolása, m elyeket a T erületi Szervezet (Körzeti Csoport) önállóan szervezett, vagy m elyeknek szerve­ zésében oroszlánrészt vállalt. 1965. Tározási an k ét (Tér. Szerv.); 1966. V elencei-tavi an k ét (Tér. Szerv); 1967. T erületi vízgazdálkodás a gazdaságirányítás új rendszerében. A nkét (Tér. Szerv.); 1968. M ennyi vizet iszik Székesfehérvár? A nkét (Tér. Szerv.); 1969. B alatoni A nkét (Terv. Szerv.); 1972. K orszerű eszközök és m ódszerek a terü leti vízgazdálkodásban. A nkét (Tér. Szerv.); 1974. Ifjúsági Hidrológus Napok (Tér. Szerv.); 1976. B alatoni A nkét (Tér. Szerv.); 1977. VI. Ifjúsági N apok (Szekszárd); 1978. T elepülésfejlesztési és V árosrendezési K onferencia (Szek­ szárd) ; 1983. Ipari vízgazdálkodás a K özép-D unántúlon. A riként (Tér. Szerv.); 1983. D una A nkét (D unaújváros); 1984. M ezőgazdasági vízgazdálkodás. A nkét (Tér. Szerv.); 1984. D una A nkét (D unaújváros), és 1985. Rácalm ási sziget. A nkét (Dunaújváros). Az ezeken kívül ta r to tt előadóüléseket (Székesfehérváron átlagosan évi 10, Szekszárdon évi 4, V eszprém ben évi 5, D unaújvárosban évi 6) az jellem ezte, hogy kb. fele részben országos nevű specialisták, fele részben helyi szakem berek voltak az előadók. Számos társszervezet (elsősorban MTESZ tagegyesület) igényelt a T erületi Szervezettől előadókat, s ez az itt folyó m unka színvonalát is fém jelezte. 66

A Területi Szervezet taglétszáma a következők szerint alakult: Év 1964 1968 1972 1975 1979 1985

T erületi szerv.

Tolna D una­ V eszprém i megyei újvárosi körzeti csoport

74 108 102 101 110 136

19

—

—

—

—

—

—

—

50 50 50

42 50 *

összesen

— —

56 120

74 108 102 193 156 306

* Ö nálló szervezetté alakult.

Fontos szerepet töltenek be, s nagy anyagi segítséget n y ú jta n a k a jogi tagok. T erületi Szervezet: elnökök: Karászi K álm án Karászi K álm án Karászi K álm án Karászi K álm án

titk á ro k : Egry Gábor M arek M iklós Vig K ároly Dely Géza

1965— 1969 1969— 1971 1971— 1976 1976—

Tolna m egyei K örzeti Csoport: elnökök: titkárok: Goóts K álm án B ucsányi G yörgy 1974— 1980 Pataki László Bucsányi G yörgy 1980— 1985 K irály Ernő B ucsányi G yörgy 1985— D unaújvárosi K örzeti Csoport: elnökök: titkárok: Szalay Á rpád B essenyei Ferenc 1979— 1981 Szalay Á rpád A lm ási M ária 1981— Az alakulástól eltelt időszakban a K özép-D unántúl vízgazdálkodá­ sában jelentős változások — egyes terü lete k en rom lás, m ás terü letek en igen nagy fejlődés következett be. A rom lási tendenciák korlátozásában, a nagyszabású fejlesztésekben a T erületi Szervezetnek, a benne töm örült szakem bereknek m eghatározó szerepe volt. Csak példákkal illusztrálva a válto záso k at: — a vízhasználatok fokozódása és a vízelvonások révén kiélezett vízkészletgazdálkodási helyzet állt elő; — m egnövekedett a felszíni és felszínalatti vizek veszélyeztettsége. (Ipari és kom m unális tisztítatlan szennyvizek, B alaton eutrofizációja, bányavízelvonások stb.); — egyes vízfolyások (pl. Torna, Séd-N ádor) az ország legszennye­ zettebb felszíni vizeivé váltak; — kedvezőtlenül változott a vízellátás és a szennyvízkezelés ollója. Ezek és m ás káros tendenciák m ellett, korszakos létesítm ények, be­ avatkozások valósultak meg. így: 5*

67

— m egépült a Sió torkolati m ű (Árvízkapu), a K özép-D unántúl legnagyobb vízgazdálkodási létesítm énye; — teljesen átépültek a D una jo b b p arti (Sió k étp arti) védm űvek; — a B alaton vízkészletgazdálkodásának (vízszintszabályozásnak) é r­ dekében kibővítésre k e rü lt a Siófoki Sió zsilip, a Sió m eder tel­ jes hosszban; — a vízkészletgazdálkodási helyzet jav ítására kb. 100 m iihó m 3 k a ­ pacitású víztározás létesült; — szabályozták valam ennyi fontosabb vízfolyást (Kapos, M arcal, Torna, Gaja, Nádor, Szt. László víz stb.); — a V elencei-tavon végzett rekreációs m unkák eredm ényeként, a tó m ocsaras jellege m egszűnt, vize egy kategóriával javult, s ü d ültetési kapacitása sokszorozódott; — nagy regionális vízellátó rendszerek épültek (Rákhegy, N yírád, E r­ csi, Velencei-tó), m elyek — s helyi vízbeszerzések — révén több m in t 70% -ra növekedett a vezetékes vízellátásban részesülő la­ kosság aránya; — m egépültek a d u n án tú li esőztető öntözőfürtök (Balatonaliga, D u­ naújváros, K isláng stb.); — nagy h o rd erejű beavatkozásokkal (tározás, szennyvízkivezetés, foszfortalanítás) sikerült a B alaton vízm inőségrom lását m egfé­ kezni; — jelentős, bár nem elégséges lépések tö rté n te k a szennyvizek tisz­ tításában, elvezetésében, az ipari vízgazdálkodás m egjavításában. A hézagos felsorolásból is kitűnik, hogy a m egvalósítás sok szakma, sok tudom ányág együttm űködését igényli, s ezek szintetizálásában a T e­ rületi Szervezetnek nélkülözhetetlen szerepe volt és van. IR O D A L O M Z s u f f a I . ; B e s z á m o ló a M H T K ö z é p d u n á n tú li C s o p o r tjá n a k m e g a la k u lá s á r ó l. H i d r o l ó g i a i T á ­ j é k o z t a t ó , 1965. j ú n i u s h ó , 120. K a r á s z i K . : 10 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g K ö z é p d u n á n tú li T e r ü l e t i S z e r v e z e te . H i d r o ­ ló g ia i T á j é k o z t a t ó , 1974. 79—81. K e r é k J . : A M a g y a r H id r o ló g i a i T á r s a s á g K ö z é p d u n á n tú li T e r ü l e t i S z e r v e z e té n e k 1974. é v i m u n k á já r ó l. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1975. 106—107. K a r á s z i K . : 15 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g K ö z é p d u n á n tú li T e r ü l e t i S z e r v e z e te . H i d ­ r o ló g ia i T á j é k o z t a t ó , 1979. o k tó b e r , 22—25. B u c s á n y i G y . ; B e s z á m o ló a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g T o ln a m e g y e i T e r ü l e t i S z e r v e z e té ­ n e k 1974. é v i m ű k ö d é s é r ő l . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1975. 107—108. B u c s á n y i G y . : B e s z á m o ló a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g T o ln a m e g y e i T e r ü l e t i S z e r v e z e te 1975. é v i r e n d e z v é n y e ir ő l. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1976. 80—82.

NÓGRÁD MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET A Nógrád m egyei T erü leti Szervezet S alg ó tarján b an 1959-ben alakult, m int városi szervezet, 5 fős vezetőséggel és 32 taggal. Az elnök Lizsn yá n szky A ntal, a titk á r Lengyel József volt. A T ársaság felad ata volt az életképes szervezet m egterem tése, és évenként 2— 3 előadóülés m eg­ szervezése. A S zervezettel szem ben tan ú síto tt érdeklődés tú ln ő tt a város h a tá ­ rain, ezért 1975Hben új vezetőség m egválasztására k e rü lt sor, és a Salgó63

ta rjá n ! V árosi S zervezet N ógrád m egyei T erü leti Szervezetté alakult á t 8 fős vezetőséggel. Az új vezetőség m egválasztása során, figyelem be véve a központi elvárásokat, bázis vállalatnak a N ógrád m egyei Víz- és C satornam ű V ál­ lala to t k é rté k fel. E ttől kezdve a Szervezet úgy tevékenykedik, m int a M agyar H idrológiai Társaság N ógrád m egyei T erületi Szervezete. Céljai közé tartozik: — Nógrád m egye kom m unális vízellátásának fejlesztése, a közm ű­ vesítés koncepciójának kidolgozásában való részvétel; — a terü leti vízgazdálkodási elképzelések kialakításában való rész­ vétel; — a környezetvédelem fejlesztése, különös tek in tettel a víz védel­ m ére, a szennyvíz elvezetésére és tiszítására; — ipari és m ezőgazdasági vízgazdálkodás segítése; — a tag- és jogi taglétszám stabilizálása, illetve növelése. A tagság között jelentős szám ban vannak ipari üzem ek képviselői is, ezért is foglalkozunk az ipari üzem ek vízgazdálkodási problém áival, a ta ­ karékos vízfelhasználás, valam int az időszerű szennyvíztisztítás k é rd é ­ seivel. R endezvényeinken igyekeztünk elősegíteni a m egyei közm űvesítési program fejlesztését, szakem bereink továbbképzését, az ip ari és m ezőgazdasági üzem ek vízgazdálkodási tevékenységének jav ítá sá t is. K özm űvesítési program k eretéb en előadóüléseken, tan u lm án y u tak o n foglalkoztunk a m egyei regionális rendszerekkel. A tagság aktívan részt v e tt a regionális rendszerektől a kistérségi vízm űvek kialakításáig a te r ­ vek vélem ényezésében és az üzem eltetésében. A m egyében kialakítható kistérségi vízm űvek létesítésére a Szervezet pályázatot h ird e tett. A n y e r­ tes pály ázat szerint m ár két kistérség i vízm ű k e rü lt kialakításra. K ülföldi kapcsolatot a közép-szlovákiai testvérszervezettel alakítot­ tu n k ki. E nnek keretében 1976-tól évenként, 1981-től kétév en k én t 3— 3 tagú m űszaki szakem berekből álló küldöttség vesz részt cserelátogatáson, illetve tapasztalatcserén. N agyrendezvény keretében ism ertették, és m u ta ttá k be a V odni Z droje P rágai V állalat szakem berei a M agyarországon (Heves, N ógrád m egyében) végzett kútfúrási, kúttisztítási, televíziós k am erák felhaszná­ lási lehetőségeit, és a vízvezeték tisztítási m unkáit. A Társaság tanulm ányutak, bem utatók szervezésével is segíti a ta g ­ ság szakism ereteinek bővítését. Ilyenek voltak: — a K iskörei Vízlépcső építésének és üzem eltetésének helyszíni be­ m u tatása ; — az esztergom i Vízügyi M úzeum ban a „D una tö rté n e te ” c. kiállítás m eg tek in tése; — az É szakm agyarországi Regionális Vízm ű üzem eltetésének m eg­ tekintése ; — a N yugatnógrádi Térségi Vízm ű építésének m egtekintése, vala­ m int — a K özépnógrádi Térségi Vízm ű építésének m egtekintése. 69

Az egyik legfontosabb feladatunk a vízm inőség védelme, a vizek n it­ rátm entesítése. E fontos feladatot a tém ában já rta s szakem berek segít­ ségével, előadóülések keretében ism e rte ttü k m eg szakem bereinkkel. Az MHT alapszabályában rögzítettek szerint 5 évenként m eg tartju k a vezetőségválasztó taggyűlést, ahol nyolc fős vezetőség k erü l m egvá­ lasztásra, elnök, titk ár, 2 fő alelnök és 4 fő vezetőségi tag. A vezetőség m unkaterv szerint végzi m unkáját, általában félévenként ülésezik, de ha szükséges, többször is összehívásra kerül. N agyrendezvény k eretében foglalkoztunk az ipari és m ezőgazdasági vízgazdálkodás helyzetével Nógrád m egyében. E rendezvényen foglal­ koztunk az ip a r vízellátási helyzetével, a szükséges intézkedésekkel, ön­ tözéssel, m eliorációval, hígtrágya kezeléssel, ezeken a terü letek en elért eredm ényekkel és problém ákkal. Szervezetünknek igen jó a kapcsolata állam i és társadalm i szervek­ kel. Ezeket a kapcsolatokat továbbra is m eg k ív án ju k őrizni, fejleszteni. Fokozni k ív án ju k a vezetőség és a tagság a k tiv itá sát előadóülések, be­ m utatók és pályázatok kiírásával. E lnökök: L izsn yá n szky A n ta l Pálfalvai K álm án Páljaival K álm án Pálfalvai K álm án

T itkárok: Lengyel József H einz Frigyes H ajék Sándor H ajék Sándor

Taglétszám : 32 fő 88 fő 106 fő 116 fő

1959— 1975 1975— 1980 1980— 1985 1985—

NYUGATDUNÁNTÜLI TERÜLETI SZERVEZET A N y u g atdunántúli T erü leti Szervezet 1958. október 24-én alak u lt N yu­ g atd u n án tú li Csoport névvel, akkor az országban a hatodik terü leti szer­ vezetként. T aglétszám : alakuláskor 53 fő, 1985-ben 138 fő. E lnökök: É ry Istvá n K olláth László Gaál Ferenc M ajor József

1958— 1964 1964— 1966 1966— 1980 1980—

T itkárok: C setneki Istvá n Joó Ottó Lotz G yula H orváth Ferenc

Szervező titk ár: Kovács S eb estyén K risztina

1958— 1962 1962— 1976 1976— 1985 1985—

1976—

M űködési terü lete földrajzilag a N yu g atd u n án tú li Vízügyi Igazgatóság (VÍZIG) m űködési terü letév el közel egyenlő. Jav aré szt Vas és Zala m e­ gyékre te rje d ki. Elsősorban a te rü le ti vízgazdálkodás szakkérdései be­ m utatásának, m egvitatásának fórum a. A Szervezet közel k ét évtizede vízgazdálkodási koncepció és tan u lm án y terv ek készítésével is foglalkozik, fgy önfen n tartó is. 1980-tól Zala m egyei K örzeti C soportunk külön szer­ vezeti egység form ájában dolgozik. Elnöke: P alkovits Dénes, titk ára: Czigola Károly. A tagok jav arészt a N yugatd u n án tú li VÍZIG és a Vízm űvek dol­ gozói. T ársulati, tanácsi, KÖ JÁL és tervezői irodai tagjaink is vannak. 70

A Szervezet tevékenységét a terü let iparosítása vízgazdálkodási k é r­ déseinek, a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, vízrendezésnek vizsgálatával indította. íg y az első években Hévíz vízellátás-csatornázásá­ val, a láphasznosítással, a falusi term előszövetkezetek vízellátásával, az őrségi m eliorációval, a vidék szakem berellátásával, továbbképzésével fog­ lalkoztunk. 1961-ben és 1964-ben az Országos M űszaki Fejlesztési Bizott­ ság (OMFB) akkori elnökének és a terü let vezetőinek részvételével m é r­ nök- és technikustanácskozást szerveztünk. A 60-as évek m ásodik felé­ ben a vízkörnyezet védelem , k á re lh árítá s is előtérbe k erü lt. Az 1967-es kőszegi ankétünkön a v ezetett vizekben okozott já rv á ­ nyokról, a n itráto s ivóvizek ártalm airól is h a llh a ttu n k a vízgazdálkodásvízkészletgazdálkodás m ellett. M egtárgyaltuk az 1965. évi m axim ális R ába-árvizek ta p a sz ta lata it is. 1968-ban e g y ü tt ü n n e p e ltü k a szom bathelyi vízm ű 70 éves fen n állá­ sát. E gyidejűleg a Szom bathely térség vízbeszerzési, vízellátási lehetősé­ geit is m egvizsgáltuk. 1969. végén Zalaegerszegen a n k é t volt a vízszenynyezések elhárításáról. Az itt be is m u ta to tt eljárás (hidrofobizált perlittel) jól vizsgázott 1969— 70. telén a Zala olajszennyezése sikeres elhárí­ tása során. A 70-es években a Szervezet terü letén ek vízellátás-csatornázási, h é ­ vízhasznosítási, tározási kérdéseire összpontosított. E bben az időszakban k e rü ltek reflektorfénybe a B alaton vízgazdál­ kodási-vízvédelm i kérdései is. 1970-ben a szom bathelyi, büki, sárvári, borgátai, m esteri, zalakarosi, zalaegerszegi hévizek (fürdő) hasznosításá­ ról, a főleg szénhidrogén-kutatásokkal fe ltá rt hévizeinek egyéb hasznosí­ tási lehetőségeiről tárg y altu n k . Jó példa volt a roncsolt terü lete k reh a­ bilitációja a szom bathelyi Csónakázó tó — Tófürdő, am elynek tervei (s az építés is javarészt) társad alm i m unkában készültek. 1971-ben a M agyar K ém ikusok Egyesületével együttesen „S zenny­ víztisztítás és üzem i vízgazdálkodás” c. tanfolyam ot szerveztünk. A nkéton tárg y a ltu k m eg Szom bathely térség vízellátásának fejlesztését. A m egvalósítás azóta is ehhez igazodik. 1972-ben a V asi M űszaki H etek k eretei között b e m u ta ttu k új hévízfürdőinket. 1973ban K eszthelyen ta rto ttu n k a város vízgazdálkodási kérdései­ ről ankétot. A szom bathelyi új 30 ezer m 3/d-s szennyvíztisztító és Bük fürdő rendezési terve is m egvitatásra került, a vízm ű 65. „születésnap­ já n ” (670 résztvevő). T anulm ányok készültek a sárvári, nagykanizsai, szom bathelyi csó­ nakázó tavakról, utóbbi vízpótlásáról, M esteri—B orgáta és a fürdőkör­ nyék vízi közm űvesítéséről stb. 1974ben a vízjogi engedélyezési dokum entációk tartalm á ró l igen nagy m unkával készült jogszabályi hézagpótló összeállítás. A kapcsolt kerekasztal-m egbeszélésen 126 fő v e tt részt. Az anyagot a győri, székesfehérvári, szom bathelyi V ízügyi Igazgatóságok 1500 p éldányban adták ki. U gyancsak 1974-ben október 16— 18 között ren d eztü k anyaegyesüle­ tünkkel az M HT első vándorgyűlését K eszthelyen, „K orszerű eszközök és m ódszerek a terü leti vízgazdálkodásban” címmel. Az érdeklődést 34 tanulm ány, 43 hozzászólás stb. jelezte. A Balaton vízgazdálkodásáról 1976-ban ugyancsak K eszthelyen ta r ­ to tt ankéton ism e rte ttü k először nyilvánosan a Zala szennyezésének m é­ 71

rési eredm ényeit, a védekező fő irányairól és a K is-B alaton vízvédelm i rendszer kialakításáról vallo tt elképzeléseinket. Ezek azóta jelentős rész­ ben m eg is valósultak. Ez értelem szerűen az 1979. évi hasonló keszthelyi a n k é tra is vonatkozik. 1978-ban Vas megye, 1980-ban Zala m egye táv la ti vízellátás, csa­ tornázás, szennyvízelhelyezési koncepció terve k e rü lt az érintettekkel m egvitatására. 1978-ban á ta d tu k a „Tározási lehetőségek N yugat-D unántú lo n ” c. tanu lm án y u n k at is az érintetteknek. A 80-as években végzett m unkánkra leginkább a különféle ta n u l­ m ánytervek készítése a jellem ző. 1980— 85. között 36 db-ot készítettünk el. Ezek főleg település vízgazdálkodással kapcsolatosak. A legnagyobb közülük a B alaton nyugati vízgyűjtő hidrológiai, vízügyi környezetvé­ delm i és vízrendezési kérdéseivel foglalkozik. A nagyobb — nagyrendez­ v én y t is m egközelítő léptékű — rendezvények: 1981. a sárv ári term álvíz-haszonosítási ankét; 1982. a szom bathelyi szennyvíztelep fejlesztéséről, valam int a geo­ term ikus energia hasznosításáról ren d ezett ankétok; 1983. ankét a m ű trág y atáro lás és vízszennyezés kapcsolatáról; a M UT-DANO kom poszáló bem utatása K eszthelyen. Nagy érdeklődés kísérte a N y u g at-D unátúl árvízi helyzetké­ pét is (több) ko ráb b ira is em lékezve (Prof. Ing. K u rt Bellin: Alsó-Szászország vízgazdálkodásáról); a kisvízfolyások ren d e ­ zésének ökológiai szem pontjairól (1984) ta rto tt előadásokat. 1984-ben jubileum i ülést rendeztünk S zervezetünk fennállásának 25. évfordulója alkalm ából. Az elm últ negyedszázados m u n k át korábbi elnö­ künk: Gaál Ferenc m éltatta. Jelen összeállításunk is nagy vonatkozásban ehhez igazodik. R endezvényeink közé szám íthatjuk rendszeres éves tanulm ány ú t­ jainkat, am elyeket m ás terü lete k szakm ai m egism erésére, tagságunk öszszekovácsolására, a jól dolgozók jutalm azására orientálunk. Rendszeresen fogadunk m ás terü leti szervezeteket is. Szervezetünk tevékenységének súlypontja, a m egbízásos m u n k a­ végzés során, a m unkabizottságokban folyó m unka. E té re n elsőrendű törekvésünk a T ársaság m űködési körével kapcsolatban a fellépő tá rsa ­ dalm i igények kielégítése. Az utóbbi években ez a társadalm i igény m indinkább k onkrét fel­ adatok m egoldására, koncepciótanulm ányok, k o n k rét m űszaki tervek ké­ szítésére irányul. A tanulm ányok különféle m űszaki létesítm ények m eg­ valósításához, döntéselőkészítő, fejlesztési irá n y t m u ta tó szerepet k ap ­ nak, a közép- és hosszútávú népgazdasági tervezés alap ad atáu l szolgál­ nak. V élem ényünk szerint a m unkabizottsági tevékenység társadalm i szem pontból a leghasznosabb, leghatékonyabb egyesületi, m űködési fo r­ ma, m ely területünkön igen jó kapcsolatot biztosít T ársaságunk és a k ü ­ lönféle szervek között. U gyanakkor a m egbízásos m unkákból szárm azó bevételek biztos és bőséges anyagi alapot szolgáltatnak a T erületi Szervezet m űködéséhez. Nem zetközi kapcsolataink csak az anyaegyesületen k eresztül vannak. T erületünk m inden fontosabb vízilétesítm énye létrehozásában, vízgazdálkodása jav ításáb an közrem űködünk. 72

K iem elk ed n ek : — nyugat-m agyarországi (őrségi” ) m elioráció; — n y u g at-d u n án tú li árvíz; — Szom bathely térségi vízm ű; — term álvíz-hasznosítás (Bük, S árvár, Z alakaros stb.); — évtizedes m érések a Zala szerepe, súlya tisztázására a B alaton eutrofizálódásában, és javaslatok ennek csökkentésére, különös te k in te tte l a K is-B alaton védőrendszerre; — a B alaton nyugati vízgyűjtője m eliorációs tervei; valam int — Vas és Zala m egyék vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítási koncepciós tervei. IR O D A L O M Gaál F . ; l ó g ia i Gaál F.: l ó g ia i

15 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g N y u g a t d u n á n t ú l i T e r ü l e ti S z e rv e z e te . H i d r o ­ T á j é k o z t a t ó . 1974. 75—77. 20 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g N y u g a t d u n á n t ú l i T e r ü l e ti S z e rv e z e te . H i d r o ­ T á j é k o z t a t ó , 1980. o k tó b e r 49—50.

PEST MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET A terü leti kezdem ényezés és az M HT Elnöksége h atározata alapján 1986. m ájus 22-én alakult meg a P e st m egyei T erületi Szervezet tizen k etted ik ­ ként és ezzel a m egyei szervezetek az ország teljes te rü le té t lefedik. A P est m egyei T erületi Szervezet célja, hogy országunk e központi elhelyezkedésű, m ind települési, m ind ipari és m ezőgazdasági szem pont­ ból súlyponti terü leté n a térség speciális vízellátási, csatornázási, víz­ kém iai és víztechnológiai, általános m ezőgazdasági, ipari vízgazdálkodási szakem berek társadalm i fórum ává váljék. Feladata, hogy a regionális problém ákra érzékenyen aktív részese legyen a te rü le t szakm ai közéle­ tének. K iem elt vízgazdálkodási fela d ata it a m egye egyéb adottságai m el­ lett a főváros hatásai is m eghatározzák, így — a főváros, ahol az ország lakossága 20% -ának vízellátási igényét kell kielégíteni — zömmel P e st m egyei vízbázisból; — az agglom eráció, ahol m int m inden egyéb téren, a vízgazdálko­ dásban is a főváros ellátottsági szintjéhez közelítés a feladat; — a szennyvíz-, szennyvíziszap-elhelyezés m egoldásában az e g y ü tt­ m űködés, valam int — a főváros és P est m egyei ipari üzem ek — m elyek az ország ip a­ rán a k közel 40% -át rep re z en tá ljá k — vízgazdálkodási felad a­ tain ak m egoldása. A lapvető feladatok közé tartozik a N agym arosi Vízlépcsőnek te rv e ­ zésével, építésével, üzem elésével kapcsolatos m űszaki, valam int a D u n a­ k a n y ar és a Ráckevei (soroksári) D una-ág üdülőkörzeteinek vízgazdálko­ dási feladatai. A P e st m egyei T erületi Szervezet 240 fős taglétszám m al alak u lt és rem élhetően ham arosan a legnagyobb taglétszám ú te rü le ti szervezetté erősödik. A P est m egyei T erü leti Szervezet m egalakulása után, annak keretén belül m űködik a továbbiakban — a m ár több éves eredm ények­ kel rendelkező — D unam enti Regionális Vízmű (DMRV) Üzemi S zerve­ zete Vácott, valam int a Ráckevei K örzeti Csoport. M indkét szervezet 73

m unkaterviében m egfogalm azott önálló rendezvényeivel színesíti a P est m egyei T erületi Szervezet m unkáját. A P est m egyei T erületi Szervezet első elnöke K árolyi Csaba, alelnöke A kácz Béla, titk á ra R adványi Rudolf.

DUNAMENTI REGIONÁLIS VÍZMŰ ÜZEMI SZERVEZETE Az 1975. április 16-án alakult Üzemi Szervezet szakm ai terü lete: a víz­ ellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, vízm inőségvédelem , vízépítőipari tevékenység, stran d fü rd ő üzem eltetés, ivóvíztisztítás és vízfertőtlenítés. A taglétszám a következőképpen a la k u lt: Év 1975 1980 1986 Fő 43 78 83 Elnök: M árkus István 1975-től, titk á r: Tím ár M átyás 1975-től. Fontosabb 'rendezvények: 1975. augusztus 8-án H artán „M ezőgazdasági Vízhasznosítási N apok” , ankét; 1976. m ájus 21-én K ap u v áro tt „K isalföld ’76” cím m el vízöntözési gépé­ szeti bem utató és ankét; 1977. ja n u á r 14-én V ácott „Vízügyi földm űvek gépesített fen n ta rtá sá n a k tap asztalatai”, ankét; 1979. m árcius 28-án B udapesten „A dvance klórozok helyzete M agyarországon”, bem utató, ankét; 1979. október 16-án V ácott „K örnyezet- és term észetvédelem időszerű kérdései” ankét, Gonda G yörgy állam titkár, OK TH -elnök közre­ m űködésével; 1980. novem ber 27—28-án kétnapos ankét Szentendrén, „P artiszű résű k u tak vízm inőségi kérdései” ; 1982. m árcius 17-én országos ankét B udapesten „A váci ivóvízszennye­ ződés okai és tap asztalatai” ; 1983. április hónapban „Gödöllői Tavasz ’83” rendezvénysorozat, a Gö­ döllői T anács közrem űködésével; 1984. április 11— 13-án G yőrött, a G épipari Tudom ányos E gyesülettel közösen, „K örnyezetvédelm i N apok” rendezvénysorozat; 1985. m árcius 28-án Vácott, bem utatóval egybekötött ankét, a „VYREDOX” rendszerű föld a la tti vas-m angán tisztítási eljárás” cím m el; 1986. m árcius 20-án hazai ta n u lm á n y ú v a l egybekötött an k ét „Az új ROCLA típusú m edencék építése, tervezése és kivitelezése tapasz­ tala ta iró l” .

RÁCKEVEI KÖRZETI CSOPORT Az „A ranykalász” M ezőgazdasági T erm előszövetkezet (MGTSZ), a P est m egyei Víz- és C satornam ű V állalat (PVCSV) és a B udapesti Vízügyi Igazgatóság (BUVIZIG) III. Szakaszm érnökség vezetése úgy ítélte meg, hogy Ráckeve és környéke terü leté n folyó vízgazdálkodási beruházások, építkezések színvonalát em elni tudjuk, ha egy olyan terü leti szervezetet hozunk létre az MHT keretein belül, m ellyel a szakem berek folyam atos 74

továbbképzését biztosítani tudjuk. Lehetőséget k ív án tu n k terem ten i a fia tal értelm iségieknek a publikálásra, szakm ai tan u lm á n y u ta k szervezé­ sével és a te rü le te n folyó feladatok m egism erését kív án tu k biztosítani. M unkánkba a d u n ah araszti B aktay Ervin Vízügyi Szakközépiskola diák­ ja it is bevontuk. T erü letü n k ö n ebben az időszakban számos fiatal p á ly a ­ kezdő helyezkedett el, és ezen szakem berek igényét is p róbáltuk kielégí­ te n i 1980. szeptem berében a K örzeti Csoport létrehozásával. Fő tevékenységi k örünk a terü let v állalatain ak és üzem einek a d o tt­ ságaiból következően elsősorban a m eliorációs m unkák, öntözési felad a­ tok, illetve az ezekhez kapcsolódó m űtárgyépítések. M iután központunk a Csepel-szigeten található, így kiem elt fontosságú az árvízvédelem , m ind a megelőzés, m ind a védekezés időszakában. K isebb belvízrendszer is található terü letü n k ö n (Gyál, Dabas, Monor), így ezek is tevékenységi k örü nk egy részét képezik. Az elm últ 2— 3 évben a hangsúly a vízm inő­ ségvédelem re helyeződött át. A Ráokevei- és a N agy-D unán számos (évente 2— 3) vízm inőségvédekezés résztvevői voltunk. Az 1981— 82-es időszaktól kezdődően több kom m unális építkezés szakm ai problém áinak m egoldásába kapcsolódtunk be (Ráckeve szenny- és csapadékvíz csator­ názás, Ráckeve szennyvíztisztító építés, Szigetszentm iklós csatornázás, Tököl Állati T ak arm án y Előállító V állalat [ÁTEV] szennyvíz nyom ócső­ építés). Taglétszám unk a m egalakuláskor 39 fő volt. Az állandó — m ely kb. 20 fő — létszám on felül jelentős fluktuáció volt, m elynek oka az, hogy a B aktay E rvin V ízügyi Szakközépiskolás diákok további tagságáról nem tudunk, így m inden tanévben új tagokkal bővültünk. Többen nyugdíjba m entek. Jelenleg 20 fő a taglétszám unk. E ln ö k : B ohák Im re

1980—

T itk á ro k : H ajdú László 1980— 1984 Bognár M ihály 1984— 1986 F ekete Tibor 1986—

T evékenységünk jelentősebb eredm ényeit illetően kiem eljük, hogy az MHT keretéb en több bem utatóval egybekötött nagyrendezvényünk volt. így az első 1982-ben a töm lőgátas m ederelzárás, 1983. áprilisában mifcrocölöp-verés tém áb an országos bem utatót tarto ttu n k . A fiatal, diplom aterv pályázaton részt vevő kezdő szakem bereket m inden évben felk é rtü k előadás tartására. A terü letü n k ö n m eg h ird etett „A lkotó Ifjúság” pályázatokon m inden évben részt vettünk. Jó kapcsoto t alak íto ttu n k ki az Alsódun a völgyi Vízügyi Igazgatóság terü leti cso­ portjával. Az előadói rendezvényeken tú l — m ely évente 4— 5 alkalom ­ m al volt — szakm ai kirán d u láso k at is rendeztünk, illetve azokon részt v ettünk. Segítséget n y ú jto ttu n k 1986-ban a vízügyi szakközépiskolásak tanulm ányi versen y én ek lebonyolításához. 1983-ban a Vízgazdálkodási In tézet (VGI) á lta l b ein d íto tt csővezeték építő szakm unkás-képzéshez ok­ tató i m unkával já ru ltu n k hozzá. T agjaink többszörös újítók. F iataljaink a m u nkahelyükön működő FM KT feladataiból részt vál­ lalnak. Több alkalom m al az országos árvizes értek ezlet (1984), az orszá­ gos mezővizes kongresszus (1986) szervezésében, lebonyolításában v e t­ tü n k részt. 75

M űködési területünkön árvízvédelm i fővédvonal húzódik (75 km), ebből adódóan a védekezéshez kivezényelt M agyar N éphadsereg-alaku­ la tta l jó kapcsolatot alak íto ttu n k ki, szakm ai továbbképzésüket végezzük. A K örzeti Csoport terü leté n találh ató fő vízilétesítm ények: a Tassizsilip, Kvassay-zsilip, belvízátem elő szivattyútelepek, alsóném edi öntö­ ző fü rt szivattyútelepe, „A ranykalász” M GTSZ nyom ásközpont, árvízvé­ delm i fővédvonal, tököli vízm ű, Csepel III/III. újhegyi vízm űtelep, Rác­ keve PVCSV vízm űtelep, m elynek építésében tagjaink részt vettek, vagy üzem eltetik.

SOMOGY MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET 1970-ben alakult m eg a D éldunántúli Vízügyi Építő V állalat (DÉLVIÉP). Ezzel a m egyében dolgozó vízügyi szakem berek szám a jelentős m érték ­ ben m egnőtt. A kaposvári székhelyű vállalatnál, valam int a m ár addig is m űködő egyéb vízügyi szerveknél dolgozó szakem berek igényelték, hogy szakm ai, társadalm i szervezet keretén belül aktív társad alm i m u n ­ k á t végezhessenek. A m egalakulást m egelőző szervező m u n k a eredm é­ n y e k é n t 58 fő egyéni és 6 v állalat jogi tag k én t való csatlakozásával 1972. szeptem ber 8-án a lak íto ttu k m eg T erületi S zervezetünket. 1977. m ájus hónapban Siófokon m egalakult a D R W Üzemi Cso­ p o rtja. Az ottan i térségben dolgozó szakem berek az Üzemi Csoport tag ­ jai lettek, így létszám unk jelentősen csökkent. Fontos fela d attá vált, hogy az egyéni tagjaink szám át fokozatosan növeljük. 1978. év végére m á r 89 fő volt a létszám unk, m ely azóta is folyam atosan növekszik. J e ­ lenleg 122 fő tagja van a T erü leti Szervezetünknek. T erületi Szervezetünk m egalakulása óta döntő többségében vízépí­ téssel, illetve víz- és csatornam űvek üzem eltetésével foglalkozó szakem ­ berekből áll. Ez a körülm ény m eghatározta a k o rábbiakban is és m eg­ határozza a jövőben is azokat a szakterületeket, m elyekkel m unkánk so­ rá n kiem elten kell foglalkozni. E k ét fő szakterület m ellett előadóüléseinken, szakm ai tan u lm án y ­ ú tjainkon a vízminőség, környezetvédelem , vízienergia hasznosítás, gé­ pesítés fejlesztés, valam int vízrendezés tém aköreivel is foglalkoztunk. R endezvényeinken m indig m eghatározó volt, hogy elsősorban Somogy megye, azon belül kiem elten K aposvár város, illetve a B alato n -p art m eg­ oldásra váró problém áival foglalkozzunk. K iem elkedő jelentőségű volt a regionális vízellátó rendszerek m eg­ valósítása. A térség vízellátása szem pontjából fontos beruházás volt a nyugat-balatoni, a délkelet-balatoni, valam int a Fonyód— K aposvár re ­ gionális vízm ű építése. T agjaink közrem űködtek a Pécs— M ohács, vala­ m int Pécs— Komló regionális vízm űvek építésében is. U gyancsak Somogy m egyén kívül, de több tag tá rsu n k közrem űködésével ép ü lt víztisztítóm ű Zalaegerszeg és Szekszárd városokban. A Balaton vízm inőség védelm ét célzó k o rm ányprogram alapján részt v ettü n k a regionális csatornázási rendszerek építésében. Ennek során valósult meg, illetve folynak a B alaton déli p a rtjá n a k csatornázási m unkái, valam int a T ihany— B alatonfűzfő regionális szennyvízelvezető rendszer. 76

Fontos feladatunk volt több korszerű szennyvíztisztítóm ű m egvaló­ sítása, így pl. Pécs, Zalaegerszeg, N agykanizsa, Szekszárd, K aposvár, Boglárlelle, N agyatád, M arcali, Tab, Csurgó szennyvítisztító telepeinek építése. Szakem bereink m u nkája során m egvalósult néhány tö b b célú víztá­ rozó is. így például a m arcali, hársasberki, valam int a desedai víztározó. M unkánk során egy-egy fontosabb tém át m unkabizottság k eretén belül dolgoztunk fel. Ezek közül is kiem elkedő jelentőségű volt, am ikor kidolgoztuk K aposvár város vízgazdálkodásának fejlesztési koncepcióját, am ely m eghatározta valam ennyi szakágazat fejlesztése érdekében elvég­ zendő főbb feladatokat. A fejlesztési koncepciót a K aposvár V árosi T a­ nács V.B. m egtárgyalta, az abban foglaltakat elfogadta, és a továbbiak­ ban ez az anyag képezte a város vízgazdálkodásának fejlesztésére te tt intézkedések alapját. R endezőként vagy m ás szervezethez kapcsolódóan résztvevőként rendszeresen foglalkoztunk a B alaton vízm inőségének védelm ével. E le­ m eztük a kialak u lt helyzetet, igyekeztünk feltárn i a vízm inőség alak u ­ lására károsan ható veszélyforrásokat, és több rendezvényen is tém ak ö r­ ként v álasztottuk a m egoldást jelen th ető mezőgazdasági, m eliorációs és szennyvítisztítási, valam int -elvezetési feladatokat. Országos jelentőségű n agyrendezvényt ez ideig 3 alkalom m al ta r to t­ tunk. Az MHT Vízkémiai és V íztechnológiai Szakosztályával közös szer­ vezésben m egrendeztük a „K orszerű felszíni víztisztítás” cím ű 3 napos szem inárium ot. H agyom ányt te re m te ttü n k azzal, hogy házigazdájuk vol­ tu n k 2 alkalom m al is a „V ízépítőipar és jövője” kétnapos konferenciá­ nak. M indkét rendezvényünkön az ország különböző terü lete irő l nag y ­ szám ú szakem ber v e tt részt. Előadóülést, illetve v itaü lést évente 5— 6 alkalom m al tarto ttu n k . A szerteágazó tém ák k iváltották tagságunk érdeklődését. A látogatottság átlagosan 30 fő volt, de a vízépítéssel foglalkozó rendezvényeinken ezt jelentősen tú llép te az érdeklődők száma. A kaposvári, illetve a Som ogy m egyében ta rto tt rendezvények m el­ lett igyekeztünk bekapcsolódná a M agyar Hidrológiai T ársaság különböző rendezvényeinek szervezésébe, így például a keszthelyi B alaton A nkét, vagy a hévízi Országos V ándorgyűlés m u n k ájáb an m űk ö d tü n k közre. T anulm ány ú tjain k helyének és tém akörének m egválasztása a rra irá ­ nyult, hogy a m egyében dolgozó vízügyi szakem berek m egism erjék azo­ kat a fontos vízellátási, környezetvédelm i létesítm ényeket, m elyek n ép gazdaságilag is jelentős helyet foglalnak el, és a tap asztalato k at m unkánk során hasznosítani lehetett. G yakorlati m unkánknál szám os jelentős létesítm ény m egvalósításá­ ban részt v ettek szakem bereink. T erü leti Szervezetünk jó n éh án y tag ja regionális vállalatn ál dolgozik, így m u n k áju k során a d é l-d u n án tú li m e­ gyék vízgazdálkodási létesítm ényeinek m egvalósításában v e tte k részt. U gyancsak fontos és kiem elkedő m u n k a volt, hogy vélem ényeztük „A m egye VI. ötéves terv i vízgazdálkodási feladatainak v ég reh ajtása és további feladatok” cím ű m egyei előterjesztést, am ely a Somogy m egyei 77

Tanács további ez irá n y ú m unkájának tervezésében jelentős tényezővé vált. M unkabizottságaink feladatai közül kiem elésre m éltó tém ák voltak to v áb b á: — K aposvár város környékének víztározási lehetőségei, különös te ­ k in te tte l a D eseda-tározóra; — korszerű csatornaépítési m ódszerek technológiája; — közm űalagút, közm űfolyosó építésének előkészítési m unkái; — K aposvár T okaji-parkerdő tórendszerének felújítása; — K aposvár város csapadékcsatornázásának VI. ötéves tervi fejlesz­ tési feladatai, valam int — szám ítógép alkalm azása a vízgazdálkodásban. T örekedtünk nem zetközi kapcsolatterem tésre is. Egyik jogi tag vál­ lalatunk — a DÉLVIÉP — közrem űködésével egy csehszlovák vízépítőipari profilú v állalattal rendszeres és kialak u lt kapcsolatunk van. Több alkalom m al v ettek részt konferenciáinkon, előadóüléseinken. C sereláto­ gatás során tö rek ed tü n k egym ás szakm ai m u n k ájá n ak m egism erésére is. Üjabb nem zetközi kapcsolatot jelentett, hogy előadóülés keretében ven­ dégül lá ttu n k vezető vízügyi szakem bert Jugoszláviából, aki a D ráva folyó m agyar—jugoszláv közös hasznosítása tém akörében fejtette ki ál­ láspontját. A fiatalokkal való fokozottabb törődés érdekében kapcsolatot alakí­ tottunk ki a barcsi E rdészeti és Vízügyi Szakközépiskolával, m elynek tagjaiból ifjúsági csoport alakult. Több alkalom m al részt vettek rendez­ vényeinken. Szakm ai előadások és szakm ai ism eretterjesztő film ek be­ m utatásával igyekeztünk szám ukra a vízgazdálkodás több ágazatát be­ m utatni. A Sajó E lem ér Országos Ifjúsági P á ly áz a tra készített dolgoza­ taikhoz rendszeresen szakm ai segítséget adunk. T erületi Szervezetünk kapcsolatai a m egalakulástól kezdve széles­ körűek. R endszeres az együttm űködésünk a m egyei, illetve városi ta n á ­ csok vezetésével, szakosztályaival. A M agyar H idrológiai T ársaság szak­ osztályai közül elsősorban a V ízépítőipari Szakosztályt kell m egem líteni, am ellyel kapcsolatunk rendszeres. Szervezetünk az MHT te rü le ti szervezetei közül az ország többi m e­ gyei szervezeteivel is együttm űködött. A távoleső m egyék terü leti szer­ vezeteivel való kölcsönös együttm űködés elsősorban a szakm ai ta n u l­ m ányutak szervezése során m utatkozott meg. Legszorosabb kapcsola­ tunk a B aranya m egyei T erületi Szervezettel van, akikkel több közös rendezvényünk, előadóülésünk és szakm ai ú tu n k volt. T erületi Szervezetünk vezetősége a m egalakulás óta csak kis m é r­ tékben változott. 1972. óta Holl Lajos lá tja el a T erü leti Szervezet elnöki feladatait. 1974. óta változatlan a titk á r szem élye is, azóta Orosz Ottó dolgozik e tisztségben. A nagyjából v áltozatlan összetételű vezetőség biztosítéka a folyam atos és tervszerű m unkának. IR O D A L O M O r o s z O.: A M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g S o m o g y r o ló g ia i T á j é k o z t a t ó , 1976. 80.

78

m e g y e i T e r ü l e t i S z e r v e z e te é le té b ő l. H i d ­

SOPRONI TERÜLETI SZERVEZET A M agyar Hidrológiai T ársaság Soproni C soportja 1961. m ájus 18-án ala­ kult. Az alapító tagok között volt Vendel M iklós, Varga Lajos, Boronkai Pál és Garád Róbert. A tényleges jogi m egalakulás előtt a Csoport tag jai az 1958 óta m eglevő F ertő tó K utató Tudom ányos B izottság keretében tevékenykedtek, Pichler János irányításával. Az önálló Soproni C soport létrejö tté t a város és térsége vízgadálkodási problém ái te tté k szükségessé, és az alapító tagok lelkes odaadása tette lehetővé. A Csoport (később T erületi Szervezet) főbb szakm ai tevékenységi te rü le te i: — a város vízellátási lehetőségeinek vizsgálata; — a F ertő tó és környékének hasznosítása; — Sopron és környéke közm űvesítési helyzete és fejlesztési lehető­ ségei; — a térség fürdőinek kérdése. Sopron vízellátási lehetőségeinek vizsgálatában, a hidrológiai ad o tt­ ságok értékelésében sokat segített a T erületi Szervezet a városnak. 1964ben társadalm i m unkában készült a város vízgazdálkodásának táv lati terve. A közrem űködésnek is eredm énye az időközben m egoldódott sop­ roni vízellátás. A F ertő tóval kapcsolatos társasági tevékenység az egyik legjelen­ tősebb tém akör a T erü leti Szervezet elm últ 25 éves tevékenységében. A politikai és gazdasági körülm ények csak 1957 u tán te tté k lehetővé a F ertő tó hasznosításának kérdésével való foglalkozást. Az MHT Soproni C soportjának tagjai vállalták azokat az alapvető m űszaki előkészítő m unkákat, m elyek nyom án azóta m ár több ezer fő részére biztosított a fürdési lehetőség. A F ertő tó kapcsán alakult ki az osztrák szakem berekkel az együttm űködés is, am i az utóbbi években sa j­ nos visszaesett. A T erü leti Szervezet aktív közrem űködésével jelent m eg 1972-ben a F ertő táj bibliográfiája. A hatvanas években elsősorban a lakótelep építések helyezték elő­ térbe a közm űvesítési, főként csatornázási problém ákat, m ajd később a községi vízellátások tém akörét. A Soproni Szervezet m indkét terü leten segítette, és segíti a problém ák m egoldását. A soproni és Sopron térségi fürdők közül a balfi fürdő felú jításán ál em elhető ki a Csoport közrem űködése. Jelenleg a Tóm alom fürdő r e ­ konstrukciójánál végeznek értékes m unkát. A taglétszám változás a m egalakulástól. Év 1961 1970 1975 1979 Fő 16 52 74 84

1982 79

1985 51

Az elnökök és titk áro k a m egalakulástól. Elnökök: Varga Lajos V endel M iklós K isházi P éter K öves László N ém eth K álm án

1961— 1963 1963— 1977 1977— 1985 1985— 1986 1986—

T itk á ro k : Garád R óbert S zekér Lajos Havas A ndrás

1961— 1970 1970— 1985 1985—

79

A T erü leti Szervezet 1986-ban ta rto tta 25 éves fennállásának jubile­ um i em lékülését, m elynek során egyebek között m egkoszorúzták első elnökük, Varga Lajos 1981-ben, a F ertő tavi H idrom eteorológiai K utató Állomáson állított em lék táb láját. B ár a taglétszám az utóbbi időben csökkent, de a tagság fiatalodott. Az elm últ öt évben a T erü leti Szervezet ifjú tag ja i sikeresen szerepeltek a Soproni M űszaki H etek keretéb en szervezett F iatal M űszakiak F ó ru ­ m ain, am i ak tiv itásu k at is m utatja. A jövőben alapító tag jain k lelkes odaadásának p éldája és fiataljaink aktivitása kell, hogy vezérelje m unkánkat. IR O D A L O M B o r o n k a i P . — G a r á d R . : B e s z á m o ló a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g S o p r o n i C s o p o r tjá n a k e d d ig i m u n k á s s á g á r ó l. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1965. j ú n iu s h ó , 108—112. B o r o n k a i P . ; A M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g S o p r o n i C s o p o r tja m u n k á ir ó l. H id r o l ó g i a i T á ­ j é k o z t a t ó , 1967. n o v e m b e r , 88. G a r á d R . : A M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g S o p r o n i C s o p o r tjá n a k tíz é v e s te v é k e n y s é g e . H i d ­ r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1971. 66—70. G a r á d R . : 20 é v e s a M a g y a r H id r o ló g i a i T á r s a s á g S o p r o n i T e r ü l e t i S z e r v e z e te . H id r o ló g ia i T á j é k o z t a t ó , 1981. á p r ilis , 47—48. G a r á d R . : 25 é v e s a M a g y a r H id r o ló g i a i T á r s a s á g S o p r o n i T e r ü l e t i S z e r v e z e te . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1987. á p r ilis , 43—45.

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET 1960-ban a N yíregyházi V ízügyi Igazgatóság szakem berei is szükségét láttá k annak, hogy bekapcsolódjanak az MHT m unkájába. M ivel ekkor N yíregyházán nem volt m ég szervezete T ársaságunknak, ezért rendsze­ resen eljá rta k D ebrecenbe, ahol m ár m űködött a T ársaság Debreceni Csoportja. Az akkori vízim érnökök közül többen tagjai is lettek a Deb­ receni Csoportnak. A N yíregyházi C soportja m egalakulásának legfőbb szorgalm azója né­ hai M okos Sándor főm érnök volt, aki a N yíregyházi Vízügyi Igazgatósá­ gon m egkezdte a C soport szervezését. Az MHT N yíregyházi Csoport első nyilvános és alakuló ülését 1960. m árcius hó 14-én N yíregyházán ta rto tta a TIT helyiségében. Ezen az ülé­ sen B özsöny Dénes fő titk á r ism e rte tte a Társaság céljait, szervezeti fel­ építését, jelentőségét. M ég ezen az ülésen Ráday Ödön hidrológus ta rto tt élm énybeszám olót a „B ékaem ber a tudom ány szolgálatában” címmel. A Csoport vezetőségválasztó közgyűlésére csak több rendezvény m eg tartása után, 1960. október 24-én k erült sor. Ekkor a 16 főnyi tag­ létszám hoz újabb 36 fő k é rte a felvételét, így 1960 őszén összesen 52 fő taggal hivatalosan is m egalakult a N yíregyházi Csoport. A Csoport első elnöke M okos Sándor főm érnök, titk á ra S zeifert G yula m érnök, a N yír­ egyházi Vízügyi Igazgatóság dolgozói lettek. 1960. év végén a létszám m ár 59 fő volt, ezek döntő többsége a Víz­ ügyi Igzgatóság dolgozói voltak. A viszonylag kis szám ú Csoport fő tevékenységi te rü le te fennállása óta m indig tükrözte az ad o tt időszak térségre jellem ző főbb vízgazdálko­ dási feladatait. Az 1960-as évek elején a nagyüzem i m ezőgazdasági üze­ m ek létrejö ttév el az öntözéses gazdálkodás volt az egyik súlyponti k é r­ dés. Ezekben az években az öntözés, ezen belül a szennyvízöntözés több­ 80

szőr is szerepelt a m űsoron. A Felsőtiszavidéken pusztító 1970-es árvíz, m ajd az ú jjáép ítés részben az árvizek keletkezésére, előrejelzésére, illet­ ve a közm űves vízellátásra, m ajd a csatornázásra és szennyvíztisztításra fordította a figyelm et. A T ársaság ezekben az években több ta n u lm á n y u ta t rendezett bel­ földön. Az 1970-es évek végén szakosztályokra tagozódva végeztük tá r ­ sasági m unkánkat. L é tre jö tt a vízellátás-csatornázási, a vízépítési és víz­ rendezés-vízhasznosítási szakosztály. Az 1980-as évtől m egkezdődött a külső megbízásos, szerződéses m unkák végzése. Több városunk környe­ zetvédelm i kérdéseivel foglalkoztunk, jelenleg is m integy 750 000 Ft-os tervezési m egbízáson dolgozunk. A T erü leti Szervezet m egalakulása után, viszonylag kis létszám u tán egy lassú felfutás, m ajd a tagdíjak erőteljes növekedése u tán egy csök­ kenő, m ajd stabilizálódó létszám unk volt. Év 1960 1969 1975 1978 1986 Fő 44 72 40 98 102 E lnökök: M okos Sándor S zeifert G yula P am m er Pál S zeifert G yula Szlávik Lajos

1960— 1964 1964— 1968 1968— 1978 1979— 1984 1985—

T itk á ro k : S ze ife rt G yula Barna Bertalan K irály István

1960— 1964 1964— 1966 1966—

Az MHT Szabolcs-Szatm ár m egyei T erü leti Szervezetének m egala­ kulásakor a m egyeszékhely, és a m egye vízgazdálkodása is rendkívül el­ m aradott helyzetben volt. A közm űvesítés — csatornázás — gyakorlati­ lag csak egyedi m egoldásokban volt jelen, sem tervezési, sem építési, üzem elési tap a sz ta lattal nem rendelkezett egyetlen vállalat sem. A Víz­ ügyi Igazgatóság akkori vezető szakem bereinek felism erése révén — — látva a szükséges és elodázhatatlan fejlesztéseket — szükségesnek ta r ­ tották az MHT helyi szervezetének a m egalakulását. Ezekből a tényekből kiindulva elm ondható, hogy az elm últ 26 év alatt a m egyében m egvalósult vízilétesítm ények döntő részénél az M HTban végzett társasági m unka közvetett eredm ényei tükröződnek. IR O D A L O M M o h o s S . : B e s z á m o ló a M a g y a r H id ro ló g ia i T á r s a s á g N y ír e g y h á z i C s o p o r tjá n a k e d d ig i m u n k á s s á g á r ó l. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1961. d e c e m b e r h ó , 58—59. P a m m e r P . : 10 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g N y ír e g y h á z i C s o p o r tja . H i d r o l ó g i a i T á j é ­ k o z t a t ó , 1970. jú n i u s , 184—185. S z e i f e r t G y . : 20 é v e s a M a g y a r H id ro ló g ia i T á r s a s á g N y ír e g y h á z i T e r ü l e t i S z e rv e z e te . H i d r o ­ ló g ia i T á j é k o z t a t ó , 1980. o k tó b e r , 50—52.

SZEGEDI TERÜLETI SZERVEZET A M agyar H irológiai Társaság 1949. augusztus 13-án H orusitzky Ferenc egyetem i ta n á r kezdem ényezésére m egalakította szegedi tagozatát. U gyanakkor alakult meg Szegeden a MTESZ szegedi tagozata is. Az ala­ kuló üléssel egybekötve a M agyar H idrológiai Társaság vándorgyűlésen ism ertette az ötéves te rv által a szakkutatók elé tű zö tt feladatait. 6

81

A m eg alak íto tt szegedi tagozat m unkája azonban különböző külső körülm ények m iatt nem v á lh a to tt folyam atossá. Á m bár a szakm ai tevé­ kenység különböző m űszaki rendezvényeken idő n k én t fórum hoz jutott, végleges m egoldást csak a tagozat újjáalak ítása jelen th etett. 1952. no­ vem ber 18-án m egalakult a M agyar Hidrológiai T ársaság Szegedi Cso­ portja, D évény István m érnök, m in t elnök vezetésével, aki 1978-ban be­ következett haláláig, a tagság bizalm ából egyfolytában tö ltö tte be az el­ nöki tisztséget. 1971 óta a Szegedi Csoport a Szegedi T erületi Szervezet elnevezést használja. A T erü leti Szervezet alakuláskor k ialakított és azóta is érvényes célja: Szegednek és környékének, szélesebb körben, az egész D él-A lföld­ nek, de elsősorban Csongrád m egyének a hidrológiai k érdéseit előadások és tan u lm án y u tak keretében feltárni, a.m űszaki, biológiai, földrajzi, föld­ tani, közegészségügyi és egyéb összekapcsolódó szak terü letek et m egis­ m ertetni, a szakem bereket a vizek érdekében való tevékenységre össze­ fogni. A T erü leti Szervezet m u n k ája te h á t egyesíti a hidrológia összes szak­ ágazatának tevékenységét, és m indazon szaktudom ányokat m űveli, am e­ lyeket a Társaság budapesti szakosztályai külön-külön is m űvelnek. A Területi S zervezet taglétszám a a fennállási idő a la tt általáb an 50 — 60 fő volt, nagyobb létszám ingadozás nélkül. E lnökök: D évény István 1952— 1978 Sim á d y Béla 1978—

T itk á ro k : Balló Ivá n 1952— 1964 Páljai Im re 1965— 1968 betöltetlen 1968— 1972 Boga Tamás László 1973—

A T erületi Szervezet kiem elkedő tagjai: Berencsi G yörgy, D évény Istvá n és Forgó László. A tevékenység fontosabb esem ényeiből kiem eljük, hogy 1953-ban országos ankét volt Szegeden, a Tisza duzzasztóm űves csatornázásáról, m ajd több előadóülésen v ita ttá k m eg az országos vízgazdálkodási k e re t­ terv különböző változatait. 1957 és 1960 között Csongrád m egye városai­ nak vízügyi kérdéseivel, a M aros folyó rendezésével, az alföldi talajvíz­ járással, gyógyfürdő és gyógyiszap problém ákkal, te h á t széles körből választott fontos, és időszerű kérdésekkel foglalkozott a T erü leti Szerve­ zet. 1959-ben az elnök jav a slatá ra elevenítették fel az 1879. évi szegedi árvízkatasztrófára való em lékezéseket, am elyet m inden tizedik évfordu­ lón m eg tartottak. U gyanezen időszakban foglalt állást először a T erületi Szervezet m unkabizottsága a hévizek hasznosítása ügyében. Az időszerű­ ségnek m egfelelően a talajvizekből való öntözés kérdéseit is tudom ányos ülés v ita tta meg 1960-ban. Szeged fürdővárossá fejlesztéséről m ár 1962-ben szó volt a T erületi Szervezet ülésein, s a k érdést ism ételten felvetették 1983-ban. A hévíz­ kérdés különböző form ái is m inden időszakban fontosak voltak. A 60-as évek közepén egyszerre jelentkeztek az újonnan telep ü lt olajip ar vízügyi kérdései, a belvizek elh árításán ak kérdései, az árvízvédekezés újo n n an fel­ vetődött kérdései, nem különben a települések vízellátásának kérdései. Ankétokon, vagy előadóüléseken tárg y alták az olajipar településének 82

terveit, az 1966-ban eredm ényes belvízvédekezés tapasztalatait, s figyel­ m eztették a csatornázás és szennyvíztisztítás, vízellátás fejlesztéssel p á r­ huzam os igényeire is. A József A ttila Tudom ány Egyetem F öldtani- és Ő slénytani T an ­ székének kezdem ényezésére m ár a 60-as években m egkezdték a D una— Tisza közi szikes vizek tanulm ányozását. 1974-től évente egyszer tudom á­ nyos ülésszakot rendez a T erületi Szervezet a szikes vizek alföldi helyze­ téről, s 1983 óta évenként ta n u lm á n y u ta t is rendez a szikes tavakhoz, és egyéb alföldi vizekhez. M ihelyt az Országos Vízügyi H ivatal 1966-ban m egszervezte, a víz­ m inőségvédelem terü leti szerveit, a vízm inőségvédelem is fontos szere­ pet k a p o tt nem csak az előadóülések sorában, hanem kiállítások re n d e ­ zésében is. 1970-ben — m iután a T erü leti Szervezet tag jai szinte teljes szám ban részt v ettek a tiszai árvízvédekezés m unkáiban — országos a n k é tra k e ­ rü lt sor az árvízvédekezés tanulságainak értékelésére. Ezen jugoszláv szakem berek is m egjelentek. 1971-ben, az első évfordulón a T erü leti Szervezet a szegedi M TESZ -szervezettel eg y ü tt em léktáblát av ato tt V á­ sárhelyi Pál szegedi szobrának talapzatán. A 70-es évtized elején vetődött fel a csongrádi vízlépcső m egépítésé­ nek szükségessége. A T erületi Szervezet m inden fórum án igyekezett a jó ügynek kellő fogadtatást adni. E g yúttal tapasztalatcseréken tan u lm á ­ nyozta az ugyanakkor épülő jugoszláviai, törökbecsei vízlépcső terv e it és építésének fázisait. Ekkor k e rü lt sor a szegedi p a rtfal építésére is. A T e­ rü leti Szervezet m egszervezte a tervezés u tán i társadalm i vitát, s az építés során több ízben m eg tekintette a folyó m unkálatokat. U gyanígy m egszervezte a szegedi Vízmű V. k ita k a rá s nélküli csatornázási m u n k ái­ nak helyszíni tanulm ányozását is — országos érdeklődés m ellett. N agy jelentőségű volt 1978-ban a D una—Tisza csatornáról fo ly tato tt vitaülés, az 1979. m árciusában a Vízügyi T örténeti Bizottsággal közös, tudom ányos ülésszakkal egybekötött m egem lékezés a szegedi árvízka­ tasztrófa századik évfordulóján, és 1979. júniusában a H idraulikai és M űszaki H idrológiai Szakosztállyal együttesen Szegeden m egrendezett árvíz-előrejelzési országos ankét. Az 1980-as években kiem elkedő tém ák voltak: a hévízhasznosítás, az árvízvédelem , az öntözés, a vízrendezés és a szikes vizek k u tatá sán a k té ­ m akörei. M unkabizottság készített jav aslato t — több társeg y esü lettel eg y ü tt — 1982-ben a Csongrád m egyei hévízhasznosítás koncepcióira. Az árvízvédelm et egy nem zetközi és egy hazai országos rendezvény szol­ gálta. 1982-ben m agyar—jugoszláv—rom án közös értekezlet volt a közös árvízvédekezés elm életi és gyakorlati m ódszereiről Szegeden. U gyanazon évben országos ifjúsági szakértekezlet is volt Szegeden ebben a tém ában. Az öntözés és a vízrendezés tárg y k ö réb en a T erületi Szervezet rendezvé­ nyei elősegítették a távlati tervezés társadalm i bírálatát, és alapjaiban tám asztották alá a Vízügyi Igazgatóság koncepció kialakítási m unkáját. A szikes vizek k u tatá sa viszont a T udom ányegyetem k u tató tevékeny­ ségének adta m eg a szakm ai-társadalm i nyilvánosságot. Az 1986-ban a 34. m űködési évét befejező T erületi Szervezet fen n ­ állásának teljes időszaka alatt fenn tu d ta tartan i, hogy havonta (a n y ári 6*

83

hónapok kivételével) egy, néha két előadóülést, vagy szakm ai b em u tató t rendezzen, am elynek látogatottsága m indig kielégítő — általában 20— 30 fő — volt, de am elyeken olykor 50— 60, sőt n éh a 150— 200 résztvevő is m egjelent. A rendezvények irá n t m egnyilvánuló érdeklődés te h á t ren d ­ szerint felülm últa a tagság, vagy m éginkább: a tárgykörben közvetlenül érdekelt helyi tagság létszám át. Ez azt m u tatja, hogy a T erü leti Szer­ vezet előtt m eg tárg y alt kérdések a társadalom szélesebb rétegeit is m eg­ m ozgatták. Azt is m eg kell említeni, hogy n éh án y országos rendezvény, vagy tudom ányos ülés anyaga a tudom ányágban, vagy annak gyakorlata szám ára is m aradandó jelentőségű volt, így teljesség igénye nélkül h iv at­ kozni leh e t az 1953-ban m egrendezett Td'sza-csatornázási ankétra, az 1959. évi alföldi talajvízvitára, a fürdővárossá n y ilv án ítást szorgalm azó 1962. és 83. évi m egnyilvánulásokra, az 1970. évi árvízi értékelésre, az 1879. évi szegedi árvízre em lékező ülésekre, az 1979. évi előrejelzési ankétra, vagy az 1982-ben m egrendezett három oldalú nem zetközi m egnyilvánu­ lásra, vagy akár a legutóbbiakban m egrendezett szikes vízi bejárásokra, és az ott lefo ly tato tt egyéni tapasztalatcserékre. K ülönösen D évény Is t­ ván egykori elnöknek volt nagy érzéke arra, hogy a tárgyalandó tém á­ kat kiválassza, vagy azok előadóit felkérje. A T erületi Szervezet a jövőben is azon fáradozik, hogy a hidroló­ giai tudom ány egységén belül, a társtu d o m án y o k érdeklődésének fen n ­ tartásáv al találjon m egoldást a m űködési te rü le t elm életi és gyakorlati vízügyi kérdéseiben, olyan színvonalon, am ely a szaktudom ány fejlődé­ sét is elősegíti, ugyanakkor a köznapi problém ák m egoldására is képes lehet. Az elért eredm ények eddig sem voltak hangzatosak, és várhatólag a jövőben sem lesznék azok. A folyam atos és lényegi tevékenység azon­ ban fokozatosan és biztosan, tég lánként ép íth eti fel a hidrológiai tudo­ m ány és gyakorlat épületét. A Szegedi T e rü le ti Szervezet tagságának zöme az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság m unkatársa. Jelentős részt vállal a m unkából a Sze­ gedi József A ttila T udom ány E gyetem földtani és földrajzi tanszékeinek szakem bergárdája, a Szegedi Vízm űvek és F ürdők szakem bergárdája, a Közegészségügyi és Járv án y ü g y i Állom ás T elepülés- és K örnyezetegész­ ségügyi O sztályának szakem berei, a földtani, a mezőgazdasági, vagy az olajipari kutatás, a mezőgazdasági tervezés helyi szakem berei. De szá­ mos régi, m a m á r nyugdíjas szakem ber önzetlenül szintén előm ozdítja a T erületi Szervezet tudom ányos és társadalm i tevékenységét. U gyanígy: a fiatal szakem berek m unkába kapcsolódása zökkenőm entesen, folyam a­ tosan m egtörténik. IR O D A L O M D é v é n y I . ; B e s z á m o ló a M a g y a r H id ro ló g ia i T á r s a s á g S z e g e d i C s o p o r tjá n a k e d d ig i m u n k á s ­ s á g á r ó l. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1961. a u g u s z tu s h ó , 46—47. D é v é n y I . : T íz é v e s a M a g y a r H id ro ló g ia i T á r s a s á g S z e g e d i C s o p o r tja . H id r o l ó g i a i T á j é k o z ­ ta tó , 1962. d e c e m b e r h ó , 85—86. V i tá lis S . : V íz g a z d á lk o d á s u n k jö v ő f e la d a ta i é s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g . (A M H T S z e g e d i C s o p o r tja a l a k u l á s á n a k 10. é v f o r d u ló j á n , 1962. n o v e m b e r 14-én e lm o n d o tt e lő a d á s .) H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1963. j ú n i u s h ó , 87—89. D é v é n y I . : A M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g S z e g e d i C s o p o r t j á n a k 15 é v e . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z ­ ta tó , 1967. m á ju s , 119—122. D évény I 20 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g S z e g e d i C s o p o r tja . H i d r o l ó g i a T á j é k o z ta tó , 1973. 110—112. D é v é n y I . : 25 é v e s a M a g y a r H id ro ló g ia i T á r s a s á g S z e g e d i T e r ü l e t i S z e rv e z e te . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1978. 83—84. F á r i I.— N a g y i s t ó k F . : B e s z á m o ló a M a g y a r H id r o ló g i a i T á r s a s á g S z e n te s i K ö rz e ti C s o p o r tjá n a k 1977—79. é v i m u n k á j á r ó l , f ő b b tö r e k v é s e ir ő l. H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1980. á p r ilis , 44—45.

84

SZOLNOKI TERÜLETI SZERVEZET A M agyar Hidrológiai T ársaság Szolnoki C soportja 1967-ben alakult, az alakulás fő szem pontja a földrajzi tagozódás, valam int a helyi és m egyei szakem berek egy szervezeten belüli összefogása. 1972-ben a Csoport Te­ rü leti S zervezetté alakult, a taglétszám ekkor elérte a 155 főt. Elnökök: Hegedűs Lajos 1967— 1972 Nagy Illés 1972— 1978 Hegedűs Lajos 1978—

T itk á ro k : Polgár László N ováky Béla V ajk Ödön Csillag Lajosné Tóthné Szöllősi Irén

Taglétszám unk a következőképpen alakult: Év 1967 1972 1977 Fő 37 155 240

1980 278

1967— 1970 1970— 1971 1971— 1985 1985— 1986 1986—

1985 305

A taglétszám fejlődése dinam ikus volt, az utóbbi időben 300 körüli szinten állapodott meg. A tagság sokrétű érdeklődése és szerteágazó szakism erete m ár kor­ látozta a m inden tag tá rsu n k a t eg y arán t érdeklő rendezvények szervezé­ sét ekkora létszám m ellett. E zért célszerűnek látszott a sok irá n y ú é r­ deklődést a T erületi Szervezet k eretében a kisebb .szakterületi bontás­ ban is kielégíteni. S zervezetünk az Intéző Bizottság jóváhagyásával, tagtársain k h atározata a lap ján 3 szakosztályt hozott lé tre 1984-ben. Jelenleg Szervezetünk a Vízgazdálkodási Szakosztályra, a M ezőgaz­ dasági Vízgazdálkodási Szakosztályra, a Vízellátási C satornázási Szakosz­ tályra, valam int a V ízépítés és Vízellátási, továbbá a Szennyvíz és Víz­ technológiai szekciót m agába foglaló Ifjúsági C soportra tagozódik. Jelen ­ leg folyik a 4., a V ízépítőipari Szakosztály m egalakulása.' Tagságunk 94% -a 5 bázisvállalatunk — KÖTIVIZIG, KEVITERV, T iszántúli Regionális V ízm ű (TRV), Szolnok m egyei Víz- és C satornam ű V. és a T ársulatok — tag jaib ó l tevődik össze, de v annak tagjaink a k ü ­ lönböző megyei, társad alm i ésgazdasági szervezeteknél. Tagságunk közé tartozik m ég a Szolnoki Vízügyi Szakközépiskola k eretében működő Szakközépiskolai Ifjúsági Csoport is. A fő szakm ai terü lete in k e t az alábbiakban h a tá ro zh a tju k m eg: — vízgazdálkodás; — m ezőgazdasági vízgazdálkodás; — vízellátás, csatornázás; — szennyvíz és víztechnológia; — vízépítés. N agyrendezvényeink sú ly p o n tját m inden évben a MTESZ Szolnok m egyei Szervezete által ren d ezett Szolnok m egyei M űszaki és Közgazda­ sági H etek képezik. R endezvényeinket többször szerveztük a MTESZ társegyesületeivel közösen, pl. a M agyar A grártudom ányi E gyesülettel, az Építőipari Tudo­ m ányos E gyesülettel és a M agyar U rbanisztikai Társasággal. T erületi Szervezetünknél állandó m unkabizottságok nem m űködnek, de egy-egy fontos felad at m egoldására m unkabizottságokat szervezünk. 85

A M agyar Hidrológiai Társaság, a MTESZ és a m egyei irányító szer­ vezetek több tém ában k ik érték vélem ényünket. Ezeket a tém ákat m un­ kabizottsági k eretek között, vagy kerekasztal-m egbeszélések form ájában m egvitatva alakítottuk ki szervezetünk állásfoglalását, javaslatainkkal, vélem ényeinkkel, aján lásain k k al segítettük a célok m egvalósítását. Te­ rü le ti Szervezetünk 1985-től vállal szerződéses m unkákat, évente 3—5 darabot. T erületi S zervezetünknek önálló nem zetközi kapcsolatai nincsenek, illetve elősegítjük a Társaság központi nem zetközi rendezvényeit, vala­ m int a MTESZ Szolnok m egyei szervezetének testvérvárosi kapcsolatait. A központi rendezvényeinkhez a területü n k ö n levő vízgazdálkodási létesítm ények bem utatásával, a látogatók fogadásának szervezésével já ­ ru lunk hozzá. Számos küldöttség látogatta meg bázisüzemeinlk vízgazdál­ kodási létesítm ényeit, a K iskörei vízlépcsőt, és a h a tá sterü le té n elhelyez­ kedő öntözőrendszereket, a m eliorációs létesítm ényeket, az ip ari és la­ kossági vízellátás létesítm ényeit. E m lítést érdem el, hogy T erületi Szervezetünk szakem beri aktívan vesznek részt az MHT á lta l szervezett tanulm ányutakon, illetve külföldi konferenciákon (D unam enti Országok XI. Előrejelzési K onferenciája, B ukarest, 1982., D unam enti Országok XII. Előrejelzési K onferenciája, Pozsony, osztrák D una-szakasz vízlépcsőit bem utató tan u lm á n y ú t stb.). Szervezetünk ifjúsági m u nkája két szinten folyik. A főiskolát, egyetem et frissen végzett, és terü letü n k re kerülő vízügyi és m ás érdeklődő szakem bereket bevonjuk a T ársaság m unkájába. Figye­ lem m el kísérjük szakm ai fejlődésüket, s elősegítjük első szakm ai ered­ m ényeik szélesebb körű ism ertetését és elism ertetését. Ebből a célból rendezzük m eg az Ifjúsági M űszaki Napokat, valam int az Alkotó Ifjúság N apokat. Ezeken a rendezvényeken ism ertetik ifjú tag társain k első szak­ m ai eredm ényeiket, s egyben — am i még fontosabb — alkalm uk nyílik előadói tapasztalatok szerzésére is. Az ifjúsági m unka m ásik form ája a Szolnoki Vízügyi Szakközépiskola hallgatóinak bevonása a Társaság m unkájába. A Vízügyi Szakkö­ zépiskolai Csoport m ár hetedik éve két szekcióban fo ly ta tja m unkáját. M egjegyezzük, hogy fiataljain k országosan is kiem elkedő m u n k át végez­ nek. A Szakközépiskolai Ifjúsági Csoport tagjai az évenként m eghirdetett Sajó E lem ér-pályázaton több kiem elkedő eredm ényt érte k el. Rendsze­ resen ta rtu n k Alkotó Ifjúsági Napokat. Tagjaink az országos értékeléseken is jelentős eredm ényeket érnek el. P éldául 1983-ban a Szolnokon m eg tarto tt Vízügyi Ifjúsági Találkozón 5 p ály am u n k áért adta á t tag jainknak Kovács A ntal állam titkár, az OVH elnöke a k ét első díjat, és átv eh ették a KISZ KB, v alam in t az OVH különdíját. 1986-ban szintén hasonlóan szép sikereket é rte k el ifjú szak­ em bereink. Fő célunk: társadalm i eszközökkel a vízgazdálkodás országos és te ­ rü le ti céljainak m egvalósítása. K iem elten kell foglalkozni továbbra is : — a K iskörei vízlépcső hasznosításával. A m eliorációs program kö­ vetkezetes végrehajtásával, összehangolásával és hatékony üze­ m eltetésével ; 86

— a kom m unális, ü zem i és mezőgazdasági vízgazdálkodás költségtakarékos m egoldásával; — a vízi környezet védelm ével, ezen belül a szennyvíztisztítással és b elterü leti vízrendezéssel; — a terü letü n k ö n levő települések vízgazdálkodási kérdéseivel; — a vízkárelhárítás hatékony m egoldásaival (árvíz, belvíz, vízm inő­ ségvédelem ) ; — a társasági tagok felkészültségének előm ozdításával, közéleti ak­ tivitásával, vitafórum ok szervezésével; — szorosan együtt kell m űködnünk a MTESZ társegyesületeivel, a határtudom ányok szakem bereivel. IR O D A L O M S o l t é s z M . : B e s z á m o ló a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g S z o ln o k i C s o p o r tjá n a k m e g a l a k í t á s á r ó l . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1967. n o v e m b e r , 89—90. V a j k O .: H ír e k a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g S z o ln o k i T e r ü l e ti S z e r v e z e te é le té b ő l. H i d r o ­ l ó g ia i T á j é k o z t a t ó , 1976. 83. N a g y I . : 10 é v e s a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g S z o ln o k i T e r ü l e ti S z e r v e z e te . H i d r o l ó g i a i T á ­ j é k o z t a t ó , 1978. 86—87.

VESZPRÉMI TERÜLETI SZERVEZET V eszprém m egye terü leté n az 1960-as évektől kezdődően voltak tagjai a M agyar Hidrológiai Társaságnak, de helyi csoport nem volt. A V eszprém i K örzeti Csoport 1975. m ájusában alakult, a K özép­ d u n án tú li (KDT) T erületi Szervezet csoportjaként. A C soport tagjai a m e­ gye terü leté n dolgozó vízügyi szakem berekből: a B alatonielvidéki és P ápakörnyéki V ízitársulat, a D unántúli Vízügyi Építő V állalat, Veszp­ rém m egyei Víz- és C satornam ű V állalat, a KDT Vízügyi Igazgatóság, a tanácsi szervek, a tervező vállalatok dolgozóiból szerveződtek. Az alaku­ lás idején: a KDT T erületi Szervezet V eszprém i K örzeti C soportja nevet viselte. Az induló létszám 45 fő volt. A Csoport m űködése elsősorban előadóülések és szakm ai tan u l­ m ányutak szervezésére irán y u lt. A tagság összetételének m egfelelően az előadóülések fő tém akörei: — b ányászattal összefüggő karsztvíz kiem elések, azok hatása a té r­ ség vízgazdálkodására; — ivóvízellátási problém ák; — szennyvízkezelési m űvek és azok problém ái; — a B alaton vízm inőségével összefüggő vízrendezési kérdések; — vízfolyások rendezése és problém ái; — ip a ri vízgazdálkodás kérdései. A felsorolt tém ákból évente 1— 2 előadóülést és szakm ai tan u lm án y ­ u ta t ta rto ttu n k . Előadóink részben tag jain k sorából, részben felk ért elő­ adókból (VITUKI, M űszaki Egyetem , A grártudom ányi Egyetem , A lum í­ n ium ipari Tervező és K utató In tézet kerü ltek ki. Előadóüléseink látogatottsága kielégítő. Tém ától függően 25— 90 fő között jelen tek m eg az egyes előadóüléseken. T agjaink országos rendezvényeken is többször szerepeltek. Az 1985. októberi közgyűlésen a K örzeti Csoport az MHT Veszprém m egyei T erületi Szervezete néven önálló szervezetté alakult. 87

A taglétszám alakulása: Év 1975 Fő 45 E lnök: Kaliczka László

1975—

1980 96

1986 64

T itk á ro k : Vas Józsefné M usulin Béla S tein Ju d it

1975— 1976 1976— 1979 1979—

Területi S zervezetünk a 70-es években kapcsolatot ta rto tt a szlová­ kiai besztercebányai, illetve a lengyelországi czestochovai szervezettel. Több éven át szerveztünk tan u lm á n y u ta t kölcsönösen. Az 1980. évben részt v e ttü n k a besztercebányai hasonló szervezet tudom ányos ülésszakán. Az 1986. évben az NDK hallei szervezetével alak u lt ki a kapcsolat. M űködésünk a la tt több esetben készítettünk társadalm i m unkában vízellátási, vízrendezési terv e k et tanácsi szerveknek.

88

A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG KÖZPONTI BIZOTTSÁGAINAK TÖRTÉNETE ÉS TEVÉKENYSÉGE HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA

A M agyar Hidrológiai Társaság jogelődje, a M agyarhoni F öldtani T á rsu ­ la t H idrológiai Szakosztálya 1921-ben határo zta el önálló tudom ányos folyóirat, a Hidrológiai K özlöny kiadását. Különböző nehézségek m ia tt az első évfolyam csak 1928-ban jele n t meg. 1928-ban az 1921— 1926. éveket m agukban foglaló I—VI. kötetek jelen tek meg. 1929-ben ad ták ki a VII. és VIII. kötetet, s 1930-tól kezdve 1944-ig folyam atosan, évente jelenik m eg a IX — XXIII. kötet. 1944-ben a XXIV. kötetnek m á r csak az első része jele n h ete tt meg. A k ö tet m ásodik részét, m ajd az 1945. évet ta rta l­ mazó XXV. kötetet a M agyar H idrológiai Társaság m ár csak fennállásá­ nak 50 éves jubileum án, 1967-ben tu d ta utólag kiadni. Az 1946. évi XXVI. kötet viszont még 1947-ben napvilágot látott. 1947-ig a folyóirat könyvalakú kis form átum ban készült. 1947 óta füzetszerű, kéthasábos szedésű, nagy form átum ú a Hidrológiai K özlöny. 1947-ben a XXVII. kötet három füzetben jelen t meg. 1948-ban a XXVIII. k ö tetn ek csak a 1— 4. összevont szám a k e rü lt ki a nyom dából, m e rt a továbbiakban nem volt kiadó, nyom da és papír. 1949-ben m egalakult a M agyar Hidrológiai Társaság, s a Közlöny XXIX. kötete h a t kettős szám ­ ban ren d b en m egjelenhetett. 1950-ben a XXX. kötet ugyancsak h a t k e t­ tős szám ban jelen t meg. 1951-ben a Közlöny m egjelenése szünetelt. A hiányzó, XXXI. kötetet csak 1971-ben sikerült pótlólag kiadatni. 1952ben ú jra m egindulhatott a folyóirat, és m egjelent a X X X II. k ö te t h at kettős szám ban. 1953-tól 1955-ig évente h a t-h a t kettős szám, 1956-ban öt kettős szám, 1957-ben négy összevont szám jelen t meg. 1958-tól 1963ig évente h a t-h a t kettős szám u tán 1964-től sik erü lt a lap o t folyam ato­ san, havonta m egjelentetni. 1964-től 1983. végéig ta r t a folyóirat aranykora. Ez a húsz évfolyam m indegyike 12 lapszám m al havonkénti m egjelentést te tt lehetővé. A gaz­ dasági nehézségek m ia tt 1984-től á tté rt a lap a k éth avonkénti m egjele­ nésre, és évi 576 oldal terjed e lm é t 384 oldalra csökkentette. A Hidrológiai K özlöny kiadásában a fennállás eddigi 66 éve alatt te h á t sok nehézséggel k e lle tt m egküzdeni. G yakran szerkesztőinek időt és anyagiakat nem kímélő áldozatkészsége árán leh e tett csák fen n ta rta n i a lapot. A lap fe n n ta rtá sá é rt a hosszú évtizedek a la tt ta lá n a legtöbbet V itális Sándor, a M agyar H idrológiai T ársaság több évtizeden át m eg­ választott elnöke tette, de kiem elést kíván Schajarzik Ferenc, V endl A la ­ dár, Zeller Tibor, Papp Ferenc, Salam in Pál, Kovács G yörgy, B ékési János, Rónai András, Öllős Géza és Vágás Istvá n szerkesztői, vagy szer­ kesztő bizottsági tevékenysége is. A lapterjesztés kezdetben döntően csak a társasági tagságra, a tá ­ m ogató szervekre és egyes külföldi cserep éld án y -társak ra te rje d t ki. 1949-ig a Hidrológiai Társaság tagsága tagdíja fejében ju th a to tt a lap ­ hoz. Az 50-es évektől a lapkiadás függetlenedett a Társaságtól. Először 89

40, m ajd 60 F t évi előfizetési díj m ellett 600 péld án y t nyom tattak. Akkor még az előfizetők túlnyom ó többsége (350— 400 fő) egyéni előfizető volt. Az összes példányszám a 60-as évektől kezdve m ár 1200— 1300, az egyéni előfizetők szám a azonban fokozatosan apad. 1965-ben m ég eléri a 200-at, 1980-ra m ár 100 alá esik. Az évi előfizetési díj — am ely hosszú időn át 108 Ft-on állott — 1986-ra elérte a 300 Ft-ot. A nyom dai és papírárak, valam int a terjesztési költségek em elkedése m iatt, am elyek a lap kiadási költségeinek 80% -át közelítik, a költségvetési h ián y csak a T ársaság dotációjából fedezhető. A lap körül kialak u lt értékes szerzőgárda alkotásainak te h á t szak­ mai közvélem ényünk kevesebb figyelm et szentel, m in t am it a m egjelent tanulm ányok elm életi és gyakorlati értéke m egkívánhatna. A jövő fel­ adata teh át: a lap irá n ti nagyobb figyelem és áldozatkészség felkeltése népgazdaságunk fejlődése ja v á ra is! A Hidrológiai Közlöny szerkesztői: Zeller Tibor (Schafarzik Ferenc közrem űködésével) 1921— 1928 Zeller Tibor és Papp Ferenc (W eszelszky Gyula, V en d l A la­ 1929 dár és Viczián Ede közrem űködésével) Papp Ferenc (W eszelszky Gyula, V endl Aladár és Viczián Ede közrem űködésével) 1930 W eszelszky Gyula, V en d l Aladár, Viczián Ede, Maros Im re, Papp Ferenc — idegen nyelvű — 1930 W eszelszky Gyula, V endl Aladár, Rohringer Sándor, Maros Imre, Papp Ferenc 1931— 1932 W eszelszky Gyula, V endl Aladár, Rohringer Sándor, Maros Im re, Takáts Tibor 1933 W eszelszky Gyula, V endl Aladár, Rohringer Sándor, Maros 1934 Im re, Takáts Tibor, K erekes József W eszelszky Gyula, V endl Aladár, Rohringer Sándor, Maros Imre, Takáts Tibor, K u lhay Gyula 1935 W eszelszky Gyula, V endl Aladár, Rohringer Sándor, Maros Im re, Takáts Tibor 1936 W eszelszky Gyula, V endl Aladár, Rohringer Sándor, Takáts Tibor 1937— 1938 H orusitzky H enrik, V en d l Aladár, Rohringer Sándor, Takáts Tibor 1939— 1940 V endl Aladár, Papp Ferenc, V igh Gyula, K őrössy László _ (1—6.) 1941— 1942 N em ecz Ernő (7— 12.) 1942 N em ecz Ernő (1— 6.) 1943 Vitális Sándor, R ehák Ilona (7— 12.) 1943 Vitális Sándor, R ehák Ilona (1— 6.) 1944 Vitális Sándor (7— 12.) 1944 Vitális Sándor 1945 Vitális Sándor, R ehák Ilona 1946 Salam in Pál (1948-ban M osonyi Em il közrem űködésével) 1947— 1949 V enkovits Istvá n (felelős szerkesztő), Láng Sándor (szak­ szerkesztő) 1950 Vitális Sándor 1951

90

V enkovits Istv á n {felelős szerkesztő), Kovács G yörgy (szakszerkesztő) (1— 2.) 1952 Kovács G yörgy (felelős szerkesztő), B ékési János (szer­ kesztő) 1952 (3— 12.)— 1958 öllős Géza felelős, illetve főszerkesztő, B ékési János, V á ­ gás Istvá n szerkesztők 1959— 1985 Szőllősi-N agy A ndrás főszerkesztő, B ékési János és Vágás Istvá n szerkesztők 1986—

A Szerkesztő Bizottság elnökei: Vitális Sándor Papp Ferenc Rónai A ndrás Öllős Géza

1956— 1960 1961— 1968 1969— 1985 1986—

HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA A Hidrológiai T ájékoztató első szám a 1961. m árciusában jelen t meg Papp Ferenc egyetem i tanár, T ársaságunk akkori elnökének kezdem é­ nyezésére. A T ájékoztató célja, hogy kapcsolatot terem tsen az elm élet és a gya­ korlat — a tudom ányos érdeklődésű, az állam igazgatásban, a vállalatok­ nál, a tervezőknél és a kivitelezőknél dolgozó tag társak — között. A T á­ jékoztató m egjelenéséhez 1961-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság n y ú jto tt segítséget, 1970-től pedig a FORRÁS Vízgazdálkodási Egyesü­ léssel együtt adják ki. A kiadvány az elm últ időszakban oly korban jelen t meg, am ikor a vízgazdálkodás fejlődése a társadalm i-gazdasági követelm ényeknek m eg­ felelően nagym értékű volt, és főként az ivó- és ipari vízellátást, az ön­ tözést szolgáló nagy m űvek és a szennyvítisztítás fejlődött. A vízgazdál­ kodással kapcsolatos m ennyiségi igények m inőségi követelm ényeket tá ­ m asztottak, és a víz, m ely az előző időszakban szabad term észeti forrás volt, egyre inkább a gazdálkodás tárg y áv á vált. A Hidrológiai Tájékoztató az 1961— 1962. éveikben évente három szor, 1963— 1978. között évente egyszer, 1979— 1986 között pedig évente k ét­ szer jelen t meg. A cikkek írása és a kiadvány szerkesztése teljes m érték ­ ben társadalm i m unkában történt. A felelős szerkesztő kezdettől Vitális György, a Szerkesztő Bizottság elnöke 1974— 1977 között Á ll Lajos volt, 1978-tól K ö rnyei László. A Szerkesztő B izottság tagjai: a M agyar H idro­ lógiai T ársaság főtitkára, az állandó központi bizottságok elnökei, a szak­ osztályok és a te rü le ti szervezetek által delegált egy-egy tagtárs, vala­ m int N ém eth Bertalan, a FORRÁS V ízgazdálkodási Egyesülés igazgatója. A T ájékoztató az elm últ időszakban az anyagi lehetőségek, illetve a nyom dai kapacitás szerint több budapesti, illetve vidéki nyom dánál k e­ rü lt kiadásra. K ezdetben a VITUKI Sokszorosító Üzeme, m ajd D unaúj­ város, Békéscsaba, N yíregyháza, Szolnok u tá n az 1974. évtől a Vízügyi D okum entációs K özpont (VIZDOK) nyom dája, 1984-től ennek jogutód­ 91

ja, a V ízügyi D okum entációs Szolgáltató L eányvállalat nyom dája (Bu­ dapest) készíti el a Tájékoztatót. T ársaságunk tagsága az elm últ 25 év a la tt 800 főről közel 6000 főre növekedett. Term észetesen ezzel n ő tt a szakinform áció irá n ti igény is. A Szerkesztő Bizottság fő felad atán ak tekintette, hogy a közel 7 évtize­ des m ú ltra visszatekintő, elsősorban elm életi cikkeket közlő Hidrológiai K özlöny m ellett a kiadvány a szerzők az elm életi alapokon nyugvó gya­ korlati m u n k áju k a t rövid cikkekben közöljék, és ezek szolgálják a T ár­ saság tagságának jó tájékoztatását. A Hidrológiai Tájékoztató a m eteorológia, a hidrológia, a hidrauliika, a vízföldtan, a limnológia, a vízkém ia, a balneológia, a folyam szabályo­ zás, az árvízvédelem , a lecsapolás, a vízrendezés, az öntözés, az ivó- és ipari vízellátás, a víztisztítás, a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a víz­ m inőségvédelem , a vízgazdálkodás és a vízkészlet-gazdálkodás terü leté n fejlődésében vizsgálja az egyes szakm ai kérdéseket. A társaság i élet m ellett — a lap terjedelem ben adott h atáro k o n be­ lül — a m agyar vízügy kiem elkedő történelm i szem élyiségeiről, és az elm últ korok vízügyi tö rtén eti em lékeiről is m egem lékezik. É rdem i ta r ­ talom m al, de korlátozott szám ban közli a m egjelent szákkönyvek ism er­ tetését. Közli az ifjúsági tagok m unkáit, valam int a diplom aterv pályázatok kivonatait. Az 1986. év végéig a T ájékoztatónak — a vízgazdálkodás valam enynyi terü leté rő l m erítve tém áit — 37 szám a jele n t meg, 3236 oldalon, 1492 közlem énnyel. A k iadvány korlátozott és m eghatározott lapterjedelm e évente átlag 40—50 cikk közlését teszi lehetővé. A rendelkezésre álló nagyszám ú anyag lehetőséget biztosít arra, hogy a közölt anyag színvonala m egfe­ lelő legyen, illetve javuljon, és kielégítse a tagság és a Társaság Elnök­ ségének kívánalm ait. A Szerkesztő Bizottság tudja, hogy a kiadvány, m ely valam ennyi egyéni taghoz, a jogi tagokhoz és a „FO R RÁ S” tag­ vállalataihoz kerül, nem tu d ja h ián y talan u l kielégíteni m indenki igényét, de az olvasók nagy része hasznos tájék o ztatást kap, és szakm ai alap­ anyagként tu d ja felhasználni a közölt cikkeket. Az 1985. évi egyik szám az 1961— 1980. közötti évfolyam ok ta rta ­ lom jegyzékét közli: a tanulm ányok, hozzászólások, ism ertetések, hazai hidrológiai hírek, nem zetközi hidrológiai hírek, m éltatások, m egem léke­ zések, pályázatok, valam int az egyesületi és m űszaki hírek szerint. R em éljük, hogy a Hidrológiai Tájékoztató a jövőben is eln y eri tag­ társaink m egbecsülését, rokonszenvét, és T ársaságunkban, a Hidrológiai K özlöny m ellett, ezután is széles k örű tájékoztatója lesz a vízért vagy a víz k á rté te lei ellen küzdő szakem bereknek. IR O D A L O M V i tá lis G y . : A z 50 é v e s M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g é s a H id r o ló g ia i T á jé k o z ta t ó . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1967. m á ju s , 5. V i t á l i s G y . : 100 é v e s a F ö ld t a n i K ö z lö n y , 50 é v e s a H id r o ló g ia i K ö z lö n y é s 10 é v e s a H id r o ló ­ g ia i T á jé k o z ta t ó . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1970. jú n iu s , 15—16. K ö r n y e i L . : 20 é v e s a H id r o ló g ia i T á jé k o z ta t ó . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1980. á p r i l i s , 5. I ll é s G y . : 25 é v e s a H id r o ló g ia i T á jé k o z ta t ó . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1985. 3.

92

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK BIZOTTSÁGA Az MHT a nem zetközi kapcsolatok ápolását és k iterjesztését m ár m eg­ alakulásakor (1949-ben) célul tűzte ki. Az akkor m égcsak 404 taggal m ű­ ködő T ársaságban Salam in Pál „Vízi tudom ányos élet F ranciaországban” és M osonyi Em il „Skandinávia vízerői” cím m el ta rto tta k beszám olót szaküléseken. A külföldi tudom ányos élet irá n ti érdeklődés, illetve a kapcsolattartási szándékot jelzi, hogy 1952-ben a Társaság hozzájárult a Nem zetközi H idrológiai és M eteorológiai K ongresszus előkészítéséhez, és létrejö tt a Szovjet Bizottság, Karádi Gábor közrem űködésével, am elynek révén szovjet k u tató k tette k látogatást M agyarországon. Az 1957. decem ­ ber 7-i közgyűlésen az 1300 tagot szám láló T ársaság éves m u n k áját é r­ tékelő fórum on B özsöny Dénes fő titk ár a társasági tagok kiutazásairól szólva m ár Indiától, E urópán keresztül A frikáig sok országba ellátogató m agyar ku tató k utazásairól szám olt be. Az 1959. évi záró közgyűlésen pedig a nem zetközi együttm űködés kérdése is szerepelt, hiszen a ki- és beutazások jelentős szám a a ren d ­ szeres kapcsolatok m egvalósításának a lehetőségét n y ú jtották. 1959-ben pl. 83 tag tá rsu n k utazott tan u lm á n y u ta k ra (csoportosan), konferenciákra, ahol előadásokat tarto ttak , illetve nem zetközi szerveze­ tekben v ég eitek m u n k át (limnológiai dunai m unkaközösség, Nemzetközi Hidrológiai Szövetség). A m agyarországi eredm ények irá n t érdeklődő külföldi szakem berek is egyre többen láto g attak hazánkba. Az 1960-ban B udapesten rendezett H idraulikai K onferencián 53 külföldi résztvevőt regisztráltak. Az Oszt­ rák Vízgazdálkodási Szövetség (ÖWWV)-től a m agyar—osztrák eg y ü tt­ m űködési m egállapodás előkészítésére hivatalos delegáció te tt látogatást az akkor m ár 1400 tagot szám láló T ársaságnál. A nem zetközi kapcsolatok kiszélesedését jelzi az az adat is, am ely szerint 1961-ben 201 külföldi intézm énynek k ü ld tü k m eg a Hidrológiai K özlönyt, am elyért csereanya­ gokat kaptunk. A nem zetközi kapcsolatok bővítése m iatt 1961-ben az Elnökség ja ­ v aslatára m egalakult az MHT Nem zetközi K apcsolatok B izottsága (NKB), am elynek feladata le tt a külföldi kapcsolatok kézben tartása és az Elnök­ ség m u n k ájá t szolgáló javaslatok, vélem ények kialakítása. Ekkortól vá­ lasztott a Társaság az NKB jav aslatára külföldi tiszteleti tagokat, akik országunkban a m ag y ar vízügyi tudom ány és technika eredm ényeinek m egism ertetéséért n y e rh e tté k el ezt a címet. így pl. 1962-ben le tt tisz­ teleti tag L. J. Tison professzor Franciaországból, a Nem zetközi H idro­ lógiai Szövetség fő titk á ra; S. Kolupaila, a N otre D am e-i Egyetem p ro ­ fesszora, Julius K ar professzor, az Österreichische W asserw irtschaft főszerkesztője, m ajd S zerg ej Lelianszkij, a kairói E gyetem Öntözési T an­ székének professzora. A T ársaság élénk nem zetközi kapcsolatait jelzi az 1961-ben rende­ zett hazai nem zetközi rendezvény is, a vízm inőségi kongresszus, am ely­ nek sok külföldi résztvevője volt (54 fő). A m agyar szakértők ugyancsak széles körű tevékenységet fejtette k ki külföldi konferenciákon ta rto tt előadásaikkal (USA, NDK, A usztria, Lengyelország), illetve külföldi cso­ portos tan u lm án y u tak o n való részvétellel. Ezt a tevékenységet néhány 93

tag társu n k külföldi intézm ények á lta l való elism erése is jelzi. így N é­ m eth Endre professzor és L ászlóffy W oldem ár professzor a londoni T u­ dom ányos A kadém ia levelező tag ja lett. Seb estyén Olgát a SIL alelnö­ kiv é, Bogárdi Jánost az Egészségügyi V ilágszervezet (WHO) alelnökévé, Szeszta y K árolyt a Nem zetközi Hidrológiai Szövetség Felszíni Vizek Szakosztályának elnökévé választották. Ubell K árolyt ugyanebben a Szö­ vetségben pedig a Bibliográfiai B izottság elnökévé választották. Az NKBnak m ár ekkor felad atak én t h a tá ro zta meg L ászlóffy W oldem ár, a Bi­ zottság elnöke a külföldi társegyesületek és nem zetközi szövetségek m u n k áján ak figyelem m el kísérését, am ely feladat m ind a m ai napig idő­ szerű céljai lehetnek az NK B-nak. Az 1965— 1968-as években a vízgazdálkodás önálló ágazattá való válása idején a M agyar H idrológiai T ársaságot ugyancsak élénk nem zet­ közi kapcsolatok jellem zik. 1965-ben az M H T-nak m ár 20 tiszteleti tagja van, évente 70— 100 ta g tá rs utazik külföldre, állam közi m egállapodások jönnek létre a határm em ti kapcsolatokról, am elyeknek következtében a szomszédos országokba irányuló csoportos szakm ai tan u lm án y u tak at szervezett a Társaság. Az 1968. évi vezetőségválasztó közgyűlés a Nem zetközi K apcsolatok Bizottságát, L ászlóffy W oldem ár elnöksége m ellett, három tag ra (Cseuz László, Erdélyi M ihály és K örnyei László), m ajd 1971-ben 4 tag ra (Szalay M iklós belépésével) bővítette. M egállapították, hogy a szakem ber­ csere a MTESZ és a szocialista társszervezetek között folytatódott, és jól szolgálta a nem zetközi kapcsolatok ápolását. N yugati cégek bem utatóinak szervezésében, és a m ag y ar vízügyi eredm ények b e m u ta tá sá ra külföldön (Irán, Jugoszlávia, Franciaország) m agyar m űszaki hetek kiállításainak szervezésében v ett részt a Társaság. A nem zetközi szervezetekben való társasági közrem űködés bővült. Az 1967-ben alakult M ezőgazdasági M érnökök Nem zetközi Bizottsága (CIGR) M NB-nek három vezetőségi tagja, Tóth M ihály, Szalai G yörgy és O roszlány István T ársaságunk ak tív tagjai voltak. Az M H T-nek a CIG R -ben való tevékenységét nem zetközi ko n feren ­ ciák szervezése fém jelzi („A m ezőgazdasági vízgazdálkodás színvonala és az a rra ható tényezők k o m p lett vizsgálata”, 1968 Budapest, valam int az „Öntözővíz egyenlőtlenségéből fakadó károk” , 1969 B udapest cím ű kon­ ferenciák). Bővült a külföldi tiszteleti tagok köre (1971-re 36 fő), és a kapcsolattartás új fo rm ájak én t négy külföldi levelező tagja is le tt a T á r­ saságnak. Az NKB feladatköre 1971-ben olyan volt, hogy az a jelenben is élő feladatokat tartalm azo tt. Az ákkor 3146 fős MHT nem zetközi kapcsola­ tainak form ája k ite rje d t — a szomszédos és szocialista országok testvérszervezeteivel való kapcsolatok ápolására (osztrák, jugoszláv, NDK, bolgár), — külföldi előadók részvételével rendezett ankétok szervezésére, — külföldi, illetve vízügyi szervezetek m unkájában való részvétel­ re (SITH, SIL, CIGR, Nem zetközi Öntözési és V ízrendezési Szö­ vetség [ICID]), — külföldi rendezvényeken, tanulm ányutakon szerzett tapasztala­ tokról beszám olók szervezésére, 94

— foly ó irat- és kiadványcserére, — csoportos tan u lm án y u tak szervezésére, és — külföldi tiszteleti tagakra vonatkozó javaslatok m egtételére. E form ai keretek között 1971— 1973-ig igen élénk nem zetközi in fo r­ m ációcsere zajlott. 1972-vel m agyar kezdem ényezésre m egindult a szo­ cialista országok vízügyi egyesületei vezetőinek tanácskozássorozata, am elyen azóta is kétévenként az elnökök és fő titkárok tárg y alják m eg a testvérszervezetek együttm űködésének időszerű kérdéseit. H árom év a la tt a szakosztályok 15 nem zetközi részvételű rendezvé­ nyen v ita ttá k m eg a szennyvíztisztítás, a hidrológia, a h ígtrágya-haszno­ sítás, a te rü le ti vízgazdálkodás, a felszíni víztisztítás, a vízgazdálkodás tervezés időszerű kérdéseit. Sikeresen bonyolódtak a csoportos ta n u l­ m ányutak Jugoszlávia, Csehszlovákia, B ulgária szakm ai érdekességeinek m eglátogatására. F olytatódott tag társain k külföldi konferenciákon való részvétele és a nem zetközi szervezetekben való közrem űködése (pl. ICID, CIGR, SIL). A nem zetközi m unka kiszélesítését jelzi az 1974-ben m egválasztott új Bizottság is, am elynek az elnöke (V. N agy Imre), a titk ára (V erm es Miklós) és négy tag ja (K rem pels Tibor, L á szló ffy W oldemár, Starosolszky Ödön és Szalay M iklós) k e rü lt m egválasztásra. A k ialak u lt jó gyakorla­ tot folytatva és fejlesztve eredm ényes a testvéregyesületekkel közös kon­ ferenciák (Vízellátási, V árna, 1974, F ü rd ő k u ltú ra, Urbanizáció, B udapest, 1976) jelzik az eredm ényes nem zetközi m unkát. Az ÖW W V-val való eredm ényes kapcsolatot jelezte az előadók köl­ csönös cseréje, szakm ai tan u lm án y u tak előkészítése és tám ogatása. A nem zetközi szervezetekkel való társasági kapcsolataink azzal erősödtek, hogy a SIL és a SITH lehetővé tette, hogy m agyar szakem berek v eg y e­ nek részt a Szövetség m u nkájában (forint-tagdíjfizetés m ellett), bővült a m agyar részvétel az IW SA m unkájában is. T anulm ányutakon já rta k tagtársaink (3 év a la tt 477 fő) A usztriában, Szibériában és R om ániában, il­ letve C sehszlovákiában vízierőm űvek, gyógyfürdők, szennyvíztisztító te ­ lepek, tározók tanulm ányozása céljából. Az 1977. évi vezetőségválasztó közgyűlés által m egválasztott új bi­ zottság az alábbi összetételben kezdte m eg a m unkát. Elnök: Goda László, titk á r: Szalay M iklós, tagok: K rem p els Tibor, Pataki Nándor, S zv etn ik A n ta l, Starosolszky Ödön. A z 1978— 80-ig terjedő időszakban is folytatódtak a nagy sikerű (200-nál több résztvevővel) ta n u lm á n y u ta k Szibériába, Jugoszláviába, Bulgáriába, Csehszlovákiába. Évente 15— 20 szakem ber v e tt részt és ta r ­ tott előadást konferenciákon (szocialista országokban) és az osztrák cse­ rekapcsolat te rh é re tö rté n te k ki- és beutazások é v en te 5—5 fő részvéte­ lével. F o ly tató d o tt a nem zetközi szervezetekben tagjaink tevékenysége és külön h a n g sú ly t k a p o tt az évente szaporodó tiszteleti tagokkal való kapcsolatok ápolása. Rendszeres volt a kiadványcsere is. Az időszakot lezáró és az új ciklust nyitó, 1980-ban ta rto tt vezető­ ségválasztó közgyűlés által m egválasztott bizottság (NKB) létszám a 5 főre csökkent, m elynek elnöke m ara d t Goda László, titk ára le tt Csekő Géza, s a Bizottság tagjai Starosolszky Ödön, Valló Sándor és Z ákonyi János m aradtak, illetve k erü ltek m egválasztásra.

95

Az 1985-ig terjedő időszakot a nem zetközi m unka szervezettségének javulása jetllem ezte. Együttm űködési szerződést k ö tött az MHT a hol­ land testvérszervezettel, am elynek révén m agyar szakem berek v eh ettek részt a cserekapcsolat terh é re a hollandiai rendezvényeken, illetve ta ­ nulm ányutakon. Noha a cseretan u lm án y u tak lehetősége csökkent, m égis eredm ényes u tak a t bonyolított le a Társaság A usztriában, O laszország­ ban, F ranciaországban és n éhány szocialista országban. R endezvényeink­ re rendszeresen érkeztek külföldi előadók, sőt a hivatalos ú ton M agyarországra látogatók — köztük tiszteletb eli tag ja in k is — számos előadást ta rto tta k az MHT fórum ain. E redm ényesek voltak a m agyarországi cso­ portos tan u lm án y u tak , am elyeket a szakosztályok szervezéssel és lebo­ nyolítással segítettek. Rendszeressé v áltak a tan u lm án y ú ti tapasztalatok, illetve a konferenciákon szerzett tap asztalatokról szóló beszám olók, p u b ­ likációk. Az NKB elnökei és titk árai. E lnökök: L ászlóffy W oldem ár V. N agy Im re Goda László Csekő Géza

T itk á ro k : 1964— 1974 1974— 1977 1977— 1985 1985—

V erm es M iklós Szalay M iklós Csekő Géza A b a ffy n é Bothár A n n a

1974— 1977 1977— 1978 1978— 1985 1985—

Az NKB a jövőben fokozni k ív án ja az intézm ényi kapcsolatokból adódó lehetőségek kihasználását, az ágazati érdekek figyelem bevételével a kapcsolatokat jobban kihasználni, s a nem zetközi kapcsolatokból adódó tapasztalatok, inform ációk terjesztésén ek k ö ré t jobban szélesíteni.

OKTATÁSI BIZOTTSÁG Az O ktatási Bizottságot a Társaság közgyűlésének jav aslatára az Elnök­ ség hívta életre 1968-ban, m ert a vízügyi szakképzés fejlesztési igényei szükségessé tetté k a T ársaság kezdem ényezéseit és m u n k ájá t e téren . A Bizottság tevékenységét elsősorban az akkori, és a fejlődő igények form álták, igazodva a Társaság adottságaihoz. A tevékenység fő fejezetei a következők: — a vízügyi szakem bernevelés igényeinek feltárása, — az iskolai szakem berképzés ta rta lm i fejlesztése és eredm ényeinek értékelése, — a tanfolyam i szakem berképzés tartalm i fejlesztése és eredm ényei­ nek értékelése, — egyes szakem bercsoportok szak m astru k tú ráján ak elem zése és kö­ vetkeztetések a stru k tú ra fejlesztésére, — a képzést érintő pályázatok kiírása és eredm ényeinek értékelése, — a tanfolyam ok, valam int a k ü l- és belföldi tap asztalatcserék szer­ vezése. A Bizottság elnökét és titk á rá t a Társaság közgyűlése választotta meg, ta g ja it kezdetben a Bizottság elnöke, később az Elnökség k é rte fel 96

a vezetőségválasztó közgyűlések közötti időszakra. A tagok létszám a 5— 21 fő között váltakozott. A tagok sorában hivatásos szakoktatók, vala­ m int a gyakorlat tekintélyes képviselői találhatók. Elnökök: Szablya Ferenc Szablya Ferenc Szablya Ferenc W isnovszky Iván

T itk á ro k : — 1968— 1971 Juhász József 1971— 1974 W isnovszky Iván 1974— 1977 Salam in A ndrás 1977—

A Bizottság számos esetben ta rto tt kibővített és kihelyezett ülést. U tóbbiaknak helyszíne többnyire valam ilyen vízügyi oktatási létesít­ m ény székhelye volt. A Bizottság m unkam ódszere: szakértők felkérésével egy-egy tárg y ­ kör m élyreható elemzése, a tárgyban különösen é rin te tt szakosztályok képviselőinek, m ás érdekelteknek, és a Bizottság ta g ja in a k jelenlétében. M inden esetben a v itá t követően em lékeztető készül, am elyek ajánlás jellegű m egállapításokat rögzítenek. Ezek az ajánlások közvetlenül, vagy a Társaság elnökének ú tjá n ju tn a k el az ajánlás .m egvalósításáért felelős szem élyekhez vagy szervekhez. A Bizottság 1982nben szervezett nagyrendezvényt, a vízellátási és csatornázási szakoktatás hazai fejlesztéséről, több külföldi vendégoktató részvételével. Ennek a nagyrendezvénynek az adott időszerűséget, hogy a hetvenes években igen fellendült szakterületi fejlesztés és a szakirányú oktatási h á tté r között nem volt m egnyugtató egyensúly. A nagyrendez­ vény élesen világított rá hazánk elm aradásaira e téren. Azóta az OVH félüzem i gyakorlócsarnokot adott át B aján a szakirányú gyakorlati ok­ tatáshoz, a Vízgazdálkodási Intézet részére. Űj víztechnológiai iskola kzedte meg m űködését K azincbarcikán. M egindult a vízellátási és csa­ tornázási m űvezetőképzés, a vízellátási és csatornázási szaküzem m érnök képzés, a közm űépítő szakm érnökképzés, csak a legfontosabb eredm é­ nyeket szám ba véve. A Bizottság az alap ítást követő időben jelentős szerepet vállalt az iskolai szakoktatás hézagait kitöltő képzés szervezésében. Különösen je­ lentős volt a hazánkban újdonság, csatornabúvár képzés, am elynek kez­ dem ényezője a Bizottság akkori elnöke volt. A Bizottság m űködésének első éveiben n éhány nagy jelentőségű létesítm ény fejlesztési terv én ek b írá la tá t szervezte meg. Az oktatás tartalm i fejlesztése igen sokrétű felad ato t adott a B izott­ ságnak. Ezeknek jelentős része tantervvélem ényezéssel zárult. Számos esetben azonban nem csak tan terv et, hanem gyakorlati felszereltséget is te tt m ikroszkóp alá a Bizottság. E téren különösen az iskolalátogatások voltak eredm ényesek. Az o k tatástartalm i koncepciók kidolgozása igen nagy jelentőségű volt a m érnök-közgazdasági továbbképzés szám ára a T ársaság Közgaz­ dasági Szakosztályának közrem űködésével, m elynek eredm ényei a 80-as években m ár érzékelhetők. Koncepcionális tartalm i fejlesztést kezdem ényezett a Bizottság az autom atizált vízrendszerek kezelő szakem bereinek továbbképzésére. Ez is több éves oktatás-fejlesztési m u n k át in d ított el, m elynek részeredm é­ nyeit m ár hasznosítják az iskolai és tanfolyam i képzésekben egyaránt. 7

97

A Bizottság szakem berstruktúra-elem ezései ugyancsak jelentősen segítették a vízügyi oktatás fejlesztését. A struktúraelem zés a dinam iku­ san fejlődő vízellátás és csatornázás szakem bercsoportra és a társulatok szakem bereinek csoportjára te r je d t ki. M indkét elem zést ajánlások tették teljessé. Az elemező m u n k ák at rendre segítették a m odellként kiválasz­ to tt vállalatok, intézm ények vezetőinek részelemzései. 1976 előtt több vízellátási és csatornázási továbbképző tanfolyam ot szervezett a Bizottság. Az ezt követő időszakban a T ársaság viszonylag kevés szakmai tanfolyam szervezését vállalta, m ert a vízügyi szervezet tanfolyam i oktatási szervezőközpontot üzem eltet 1976 óta. N éhány in te rdiszplináris tém akörben m égis eredm ényes volt a T ársaság tanfolyam szervező m unkája. Ezek a te rü le te k : a szám ítástechnika, a fürdőüzem el­ tetés és egyéb h atárterü letek . Igen jelentős a Bizottság szerepe a Társaság D iplom aterv Pályáza­ tának szervezésében és lebonyolításában. E redetileg ez a m unka külön bizottságra hárult, az utóbbi években azonban ezt a szervezést az okta­ tási és az ifjúsági bizottságok vették át, és a szakosztályokkal együtt va­ lósították meg. A pályázatértékelő m unkában irá n y m u ta tó volt a 70-es évek elején Lászlóffy W oldem ár professzor m űködése. A pályázat kez­ dettől fogva jelentős szerepet tö ltö tt be a fiatal szakem berek társasági tagtoborzásában, és a társasági életbe illeszkedésében. A 80-as évektől — az Ifjúsági Tanács kezdem ényezésére — a pályázat ny ertesei cikk, vagy előadás form ájában b e m u ta tjá k diplom am unkájukat. Ügy véljük, hogy a T ársaság O ktatási Bizottsága jelentősen já ru l hozzá a vízügyi szakoktatás fejlesztéséhez társadalm i h áttérm u n k ájáv al. Az O ktatási Bizottság elnöke a Társaság képviselője a MTESZ Köz­ ponti O ktatási B izottságában. Ezt a feladatot ren d re elvégezték az elnö­ kök, számos esetben elism erést szerezve a Társaságnak. Szablya Ferenc az O ktatás Kiváló Dolgozója k itü n teté st érdem elte ki. Több esetben kap­ tak a Társaság képviselői ju ta lm a k a t a Központi O ktatási Bizottság elnö­ kétől. IR O D A L O M W isnovszky I

A z O k ta tá s i B iz o tts á g

1975. é v i m u n k á já r ó l.

H idrológiai T á jé k o zta tó ,

1976. 85.

IFJÚSÁGI TANÁCS A M agyar Hidrológiai Társaság m indenkor fontos felad atán ak tek in ­ tette a fiatal szakem berek bevonását a szakm ai közéletbe. Az 1950-es években szerveződtek, fő k én t egyetem istákból az első ifjúsági bizottsá­ gok. Ezek összefogása, és egyben a fiatalokkal való szorosabb kapcsolatta rtá s igénye h ív ta é le tre 1965-ben az Ifjúsági Csoportot. Az Ifjúsági Csoportból alakult a T ársaság közgyűlésén választott három fős vezetőséggel m űködő Ifjúsági Tanács (IT) 1974-ben. Az Ifjúsági Tanács feladata a Társaság keretében m űvelt szakágak terü letén dolgozó fiatalok szakm ai fejlődésének elősegítése és érdekkép­ viselete. Az Ifjúsági T anácsnak tag ja m inden 35 évesnél nem idősebb, a T á r­ saság jogi tag vállalatainál dolgozó fiatal szakem ber, vagy vízügyi szak­

98

képzésben részt vevő tanuló, am ennyiben tag ja a M agyar Hidrológiai Társaságnak. A fiatalok szélesebb körű bevonása és így a hatékonyabb m u n k a és kapcsolattartás volt a cél, am ikor 1980-ban a korábban három tagú veze­ tőséget kibővítették. Az Ifjúsági Tanács elnökét és titk á rá t a közgyűlés választja, vezetőségi tagjait a szakosztályok és a terü leti szervezetek ve­ zetősége delegálja 1980 óta. Az Ifjúsági Tanács közgyűlésen választott eddigi vezetői: Vezetőségi tagok: B örzsönyi András, D em eter P e tem é, K ontur István 1974— 1977 B akonyi Réka, B örzsönyi András, Juhász József 1977— 1980 Elnökök: Juhász József Búzás Zsuzsanna

1980—-1985 1985—

T itkár: Búzás Zsuzsanna 1980— 1985 Juhász József 1985—

Am íg egy oktatási intézm ény, vagy egy m unkahely hatásköre csak a fiatalok egy adott csoportjára terjed ki, addig az Ifjúsági Tanács feladata, hogy a vízügy egészét érintően tevékenykedjen. A reánk háruló felad a­ tokat — sajátos helyzetünkből fakadóan — új kezdem ényezésekkel, és a Társaság Elnökségének hatékony, aktív tám ogatásával igyekeztünk, illetve igyekszünk megoldani. K ezdem ényezéseink közül legnagyobb hagyom ánnyal az 1967 óta kétévente m egrendezett Ifjúsági Napok szakm ai rendezvény rendelkezik. 1980— 1984 között Vízügyi Szám ítástechnikai Továbbképzés cím en évente egy-egy tanfolyam ot szerveztünk. Az elsőt általános tém akörben itt B udapesten. A szám ítástechnika, m in t tém a kiválasztásának helyessé­ gét, és az ez irá n y b a n m egm utatkozó igényt m u ta tta az is, hogy m integy 180 fő figyelte k é t napon keresztül a színvonalas előadásokat. A m ásodik tanfolyam ra S zentendrén k e rü lt sor, a harm adiknak a Bajai Főiskola adott otthont. E harm adik tanfolyam ot Fortran nyelvtanfolyam m al kö­ töttük egybe. A negyediket k ét tém akörben ism ét B udapesten tarto ttu k . Az egyik tanfolyam a Basic nyelvet ism ertette, a m ásik a PTK 1095-ös program ozható szám ítógépek használatával volt kapcsolatos. Az O ktatási Bizottság által bonyolított D iplom aterv Pályázat B íráló B izottságának tag ja az IT képviselője, a m i jav aslatu n k ra 1981-től a Hidrológiai Tájékoztató közli a díjn y ertes m unkák rövid kivonatát és koordináljuk a szakm unkák szóbeli ism ertetését a T ársaság előadóülé­ sein. Az MHT Elnöksége 1981-ben az Ifjúsági Tanács jav aslatára h a tá ro ­ zatot hozott a Sajó Elem ér A la p ítvá n y létesítéséről. Az A lapítvány célja az ország vízügyi szakközépiskoláiban tanuló diákok szakm ai fejlődésé­ nek elősegítése és értékelése pályázati k e re tek között. Az országos értékelést évente, az IT által javasolt, az Elnökség által felkért Bíráló Bizottság végzi. M inden iskola legjobb szakdolgozatot készítő diák ját dí­ jazzuk, és az országos verseny első három helyezettje a T ársaság éves vándorgyűlésén a pénzjutalm on kívül díszes emléklapot, az első h e ly e ­ zett pedig a Sajó Elem ér em lékérm et is elnyeri. Az A lapítvány pénzügyi

99

fedezete (150 ezer forint) 1986-ban 17 jogi tag vállalt adom ányából g yűlt össze. 1980. jú n iu sáb an és 1984. m árciusában Ágazati Ifjúsági F órum ot szerveztünk. C élunk az volt, hogy közvetlenül, első kézből kap ju n k in fo r­ m ációt a fia tal szakem berek gondjairól és azokról az általunk sejtett, de kevéssé ism ert okokról, m elyek a szakcikkek publikálásában, előadások tartásáb an és a konferenciákon való részvételben a fiatalok arán y a csök­ kenését eredm ényezték. E zért fontosnak ta rtju k a szakm a irá n ti szerete tre és hiv atástu d atra, a szakm ai közéleti tevékenység fontosságára nevelő előadásokat, am elyeket a Szeniorok T anácsának nagy tap a sz ta laté tag jai ta rta n a k 1985. óta a BME és az Y bl Miklós Főiskola hallgatóinak a „fiatalok és idősebbek” tanácsainak közös rendezvényén. Fontos felad atu n k a Társaság szakosztályaival, illetve terü leti szer­ vezeteivel közös előadóülések szervezése, a fiatal szakem berek b em u ta­ tása és előadókészségük fejlesztése érdekében. Szakmai tan u lm á n y u ta k at szerveztünk (1984 Bulgária, 1985 Cseh­ szlovákia, 1986 NDK) a fiatal szakem berek részére a szomszédos orszá­ gok vízügyi tevékenységének, létesítm ényeinek m egism erésére, szakm ai kapcsolatok kiépítésére. Évtizedes hagyom ányt ápol az évente m egrendezésre kerülő „H idrológus Szilveszter”, m elyet a BME m indenkori ötödéves vízépítő szakos hallgatóival közösen rendezünk m eg és a „Hirológus Farsang” . Ez utóbbi a T ársaság egészére kiterjedő rendezvény, m ely az ország vizes szakem ­ bereinek fe h é r asztal m elletti nagy találkozója. Term észetesen nem állh atu n k m eg az elért eredm ényeknél, tovább kell lépnünk annak érdekében, hogy a fitalok m inél előbb és m inél n a ­ gyobb szakm ai ru tin n a l rendelkező szakem berekké váljanak. Az eddigi ifjúsági napok A re n ­ dezvény éve

1967 1971

1972 1973 1975

1975 1977

100

A rendezvény té m á ja

F ia ta l m érnökök tanácsokozása, Bp. (fiatal m érnökök problém áinak m egvitatása) Á ltalános vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, hidrológia, hidrobiológia, vízgépészet, m ezőgazdasági vízhasznosítás, B udapest F iatal hidrogeológusok találkozója, Miskolc Ifjúsági napok és tan ulm ányút, Szeged (általános hid­ rológia, hidrobiológia, vízellátás, szennyvíztisztítás) V. Ifjúsági Napok és tan u lm án y ú t, Győr (általános vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, vízvéde­ lem, tervezés és vízépítés) K elet-m agyarországi Ifjúsági M űszaki Napok Takarékosság a vízgazdálkodásban, Szolnok VI. Ifjúsági Napok, Szekszárd Síkvidéki vízrendezés, erózióvédelem és kisfolyások rendezése '

A rész t­ vevők szám a

110 fő

64 fő 80 fő 120 fő

136 fő 80 fő

60 fő

A rendezvény éve

1979 1981 1983 1985

A rendezvény tém ája

A résztvevők szám a

VII. Ifjúsági Napok, Szeged A Tisza völgy és az Alföld vízgazdálkodási kérdései 123 fő VIII. Ifjúsági Napok, B udapest K orszerű szennyvíztisztítás 350 fő IX. Ifjúsági Napok, Szolnok Vízgazdálkodás a m ezőgazdaságban 120 fő X. Ifjúsági Napok, K eszthely Állóvizeink vízgazdálkodása és vízm inőségvédelm e, különös te k in te tte l a Balaton, K isbalaton térségére 100 fő IR O D A L O M

G all ó G .: M e g a la k u lt a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g I f jú s á g i C s o p o r tja . H id r o l ó g i a i T á j é k o z ­ ta tó , 1969. j ú n iu s h ó , 148—149. J u h á s z J — M a j o r J . : X . (J u b ile u m i) I f jú s á g i N a p o k , K e s z th e ly . H id r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1986. á p r ilis , 37—38.

VÍZÜGYI TÖRTÉNETI BIZOTTSÁG 1972. m ájusában L ászlóffy W oldemár, a vízügy nagyjainak egyike felhí­ vással ford u lt a T ársaság tagjaihoz egy vízügyi-történeti m unkacsoport m egalakítása céljából. Ezzel m egkezdődött a H idrológiai Társaság Vízügyi T örténeti B izottságának szervezése. A Bizottság alakuló ülését 1973. m á­ jus 29-én ta rto tta ; felad atait szellemi atyja, L á szló ffy W oldem ár fogal­ m azta meg az alábbiak szerint: A tö rtén eti em lékek felkutatása, leltárba vétele, egyes jellegzetes tájak vízgazdálkodási fejlődéstörténetének m egírása, vízépítési em lékeink ápolása, és egyes vízgazdálkodási tevékenységek, technikai eljárások fe j­ lődésének ism ertetése, a korai szakm ai irodalom feltárása, a vízügyi szak­ oktatás történetének, a hazai vízjog kialakulásának, nagyjaink éle tra jzá ­ nak, vízim érnökeink külföldi m unkásságának összefoglalása, azaz a víz­ ügyi tu d o m á n y tö rtén e t alapjainak feltárása, a vízügyi tö rté n eti ku tatás művelése, a vízügyi tu d o m ánytörténeti kutatások, és az egyes szaktudo­ m ányok közötti kapcsolat vizsgálata. A Bizottság fő tevéken ység i területe a lokális kutatás, gyűjtő és fel­ dolgozó m unka, am ely részben irányított, részben helyi jellegű, és am ely levéltárak, könyvtárak, üzem ek anyagai, v alam in t szem élyek visszaem ­ lékezései alapján valósul meg. A vízügy tudom ányos és m űszaki hagyom ányainak m egőrzését és feltárását, tö rté n eté n ek m egism erését és m egism ertetését elsősegítendő, a Bizottság — éves m unkaterveinek m egfelelően 3—4 alkalom m al — elő­ adásokat rendez, gyűjtem ények és tárgyi em lékek b em u tatását teszi le­ hetővé. Az előadóülésekhez esetenként szakm ai tö rté n e ti jellegű film ek vetítése is kapcsolódik, de sor k e rü l m uzeális é rté k ű tárgyaknak a M agyar Vízügyi M úzeum részére történő felkutatására, illetve m egszerzésére is. E gyikét évenként kerülnek m egrendezésre az ún. Vízügyi T örténeti Napok — az 1986. évben sorrendben a kilencedik —, am elyek általában 101

valam ely vízügyi esem ény évfordulója alkalmából, és a hozzá kapcsolódó tö rtén eti kérdésekkel foglalkozik. A B izottság súlyt helyez a m ás egyesületek tö rté n eti jellegű k érd é­ sekkel foglalkozó bizottságaival, szakosztályaival való k ap csolattartásra is. Állandó gyümölcsöző az együttm űködés a M agyarhoni Földtani Tár­ sulat, az Országos M agyar Bányászati és Kohászati Egyesület és a Magyar G eofizikusok Egyesülete T ö rténeti Bizottságaival. Szoros a kapcsolat az MHT te rü le ti szerveivel, szakosztályaival, bi­ zottságaival, esztergom i M úzeum i C soportjával, ezt a rendszeres össze­ jövetelek, a közös előadóülések is dem onstrálják. A kiem elkedő m u n k áju k révén ism ertté és tisztelet által övezetté vált nagyjainkról, elődeinkről a B izottság rendszeresen ta r t m egem lékezése­ ket. E m egem lékezések form ái különbözők, az előadóülésektől, az em lék­ táblák, sírem lékek m egkoszorúzásáig terjed. A B izottság számos esetben vállal védnökséget, illetve n y ú jt segít­ séget a vízügyi tö rté n e tte l kapcsolatos kiadványok m egjelentetését ille­ tően. K ülön em lítést érdem el a „V ízügyi T örténeti Füzetek” sorozat. A Bizottság tag jain ak újraszervezése jelenleg folyik, a taglétszám m integy 15 fő. Ezenkívül további 15— 20 fő külső m u n k atá rsk é n t segíti a Bizottság m űködését. E ln ö k : M arczell Ferenc

1972—

T itk á r: Csath Béla 1972— 1977 Tokár Tiborné 1977—

A MTESZ T echnikatörténeti B izottságában az M HT-t M arczell Fe­ renc képviseli. IR O D A L O M Lá s z l ó f f y W .; A M a g y a r H id r o ló g i a i T á r s a s á g V íz ü g y i T ö r té n e ti B iz o tts á g a . H i d r o l ó g i a i T á j é ­ k o z t a t ó , 1973. 15—17. L á s z l ó f f y W .: A z I. V íz ü g y i T ö r t é n e t i N a p o k . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1974. 14.

KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG A m agyar gazdasági és társadalm i életben végbem ent változások idősze­ rűvé tették, hogy a M agyar H idrológiai Társaság 1980-tól kezdve kiem el­ ten foglalkozzék a környezetvédelem kérdéseivel. A Társaság K örnye­ zetvédelm i Bizottság létrehozását h a tá ro zta el. A T ársaság azért d ö n tö tt úgy, hogy nem szakosztályi, hanem bizott­ sági k eretek között fo ly ta tja szervező tevékenységét, mivel a környezetvédelem nek, m int céltudatos tevékenységnek át kell h a tn ia valam ennyi szakosztály m unkáját. F eladata a T ársaság környezetvédelm i tevékeny­ ségének összehangolása. A Bizottság létrejö ttek o r az 1980. évi közgyűlésen elnökké Papp Ferencet, titk á rrá P uskás M áriát választotta. A társadalm i igény a Bizottság m űködésével szem ben egyre sürge­ tőbben m erü lt fel az idők folyam án, ezért 1986-ban a Bizottság ú jjá a la ­ kult. Űj elnöke K onkoly János, titk á ra Bratán M ária lett. A főhatóságok és intézm ények képviselőiből ism ét 16 tagot k é rt fel az Elnökség. 102

A Bizottság ma még helyét keresi a Társaságon belül és a társadalm i kapcsolatokban egyaránt. A M TESZ-hez viszonyítva párhuzam os h ie ra r­ chiában m űködik. A M agyar Hidrológiai Társaság, az Országos K ö rn ye­ zet- és T erm észetvédelm i H ivatal és az Országos V ízü g yi H ivatal között létrejö tt m egállapodás szerint a Bizottság ezek m u n k aterv ét m egkapja, hogy kellő áttekintése legyen m unkájához, továbbá, hogy vélem ényező és szervező szerepét be tu d ja tölteni. A Társaság vezetése ezzel tám o­ gatja a Bizottság m u n k áját. A Bizottság általános feladatának tekinti a környezetvédelem , illet­ ve a környezetgazdálkodás olyan szolgálatát, am i elsősorban a vízgaz­ dálkodással összefüggő, a felszíni és felszínalatti vizekkel szem ben jelen t­ kező, m indenkori társadalm i igények kielégítését célozza. A vízi környe­ zetet érintő környezetvédelm i tém ák m egvitatását, a felm erülő problé­ m ákra javaslatok kidolgoztatását, az eredm ényes m ódszerek értékelését és terjesztését, a T ársaság környezetvédelm i, társadalm i és nem zetközi kapcsolatainak ápolását tűzte m aga elé. IR O D A L O M P a p p F.: M e g k e z d te m ű k ö d é s é t a M a g y a r H id r o ló g ia i T á r s a s á g H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1979. á p r ilis , 7.

K ö r n y e z e tv é d e lm i B iz o tts á g a .

v á sá r h e l y i pa l d íj, EMLÉKÉRMEK ÉS KITÜNTETÉSEK BIZOTTSÁGA

A Bizottság a jelenlegi néven 1974-től m űködik. Előtte a Társaság szak­ m ai kitüntetéseinek az ügyét 1929-től 1959-ig ad hoc jellegő Bizottság, m ajd 1960— 1974 között a Szakm ai K itüntetéseket odaítélő (m ajd: elő­ készítő) Bizottság intézte. A M agyar Hidrológiai T ársaság A lapszabálya szerint, a V ásárhelyi Pál díj, em lékérm ek és kitü n tetések Bizottsága javaslatot tesz a T ársaság által é rin te tt terü letek en dolgozók, és a Társaság k eretében k ife jte tt m unka társadalm i m egbecsüléséért kiadható állam i, MTESZ, szakszerve­ zeti stb. díj, em lékérm ek és k itüntetések odaítélésére, az alapítólevél vagy előírás szellem ének m egfelelően. A Bizottság elnökökből és h at (régebben: négy) tagból áll. A Bizott­ ság egyik tagja a Társaság főtitkára. Elnökét és további tag ja it a köz­ gyűlés választja. A kitü n tetések et a Bizottság javaslata alapján a Társaság Elnöksége adományozza. A k itü n tetések ren d jérő l az alábbiak tájékoztatnak.

Jelenleg is adható elismerések és kitüntetések Tiszteleti tagság: 1929-től; kiadható szigorú létszám kötöttség nélkül, ál­ talában 1—2 fő/év részére. V ásárhelyi Pál díj: alapítva (az O V H-val egyetértésben) 1970-ben; kiad­ ható m ax. 1 díj/év. Dr. Schafarzik Ferenc em lékérem : alapítva 1942-ben; kiadható max. 1 érem /év. B ogdánfy Ödön em lékérem : alapítva 1951-ben; kiadható m ax. 2 érem /év. 103

Pro A qua em lékérem : alapítva 1976-ban (am ikor is — a következőkben felsorolt — addigi em léklapokat az Elnökség m egszüntette); kiad­ ható max. 8 érem /év.

Megszüntetett emléklapok V ásárhelyi Pál em léklap: 1951— 1977 között; kiadva átlagosan 5 lap év. W ein János em léklap: 1960— 1974 között; kiadva m ax 1 lap/év. Dr. Fodor József em léklap: 1960— 1974 között; kiadva m ax 1 lap/év. Dr. Dalm ady József em léklap: 1960— 1974 között; kiadva m ax 1 lap/év. Sajó Elem ér em léklap: 1960— 1974 között; kiadva m ax. 1 lap/év. Dr. E ntz Géza em léklap: 1960— 1974 között; kiadva m ax. 1 lap/év. Zsigm ondy V ilm os em léklap: 1960— 1974 között; kiadva max. 1 lap/év. Kvassay Jenő em léklap: 1960— 1971 között; kiadva m ax. 1 lap év. Péch József em léklap: 1961— 1971 között; kiadva m ax. 1 lap/év. Elnökök: Lászlóffy W oldem ár Karászi K álm án Varga M iklós Csermák Béla

1960—-1977 1977— 1980 1980— 1985 1985—

T itkár: Csobok V eronika 1977—

Az elism erések és k itü n tetések adom ányozásának re n d jé t — főleg 1974-től — szigorú előírások szabályozzák. K özülük kiem eljük az ado­ m ányozás feltételeinek rövid, részleteket mellőző leírását. Tiszteleti tag: V álasztható az a m agyar, vagy külföldi állam polgár, aki a Társaság valam ely szakterületén tevékenységével kiem elkedő ér­ dem eket szerzett, és akit annak elism eréseként a Társaság a tiszteleti ta ­ gok sorába beiktat. V ásárhelyi Pál díj: O lyan — nem zetközi szem pontból is figyelem re m éltó — új eredm ények elérése, am elyek a tervezési, vagy a tudom á­ nyos m unkák teré n példam utatóak, országosan kiem elkedőek. Dr. Schafarzik Ferenc em lékérem : A z em lékérem m el az a rendes, vagy tiszteleti tag tü n te th e tő ki, aki a T ársaság szakterületének vala­ m ely ágában hosszú időn á t példam utató elm életi és gyakorlati tevé­ kenységet, vagy szakirodalm i m unkásságot végzett. Az em lékérem — indokolt esetben — egy kim agasló szakm ai élet m unkásságért is adom á­ nyozható. B ogdánfy Ödön em lékérem : Az em lékérem m el az a rendes vagy tisz­ teleti tag tü n teth ető ki, aki a Társaságban elm élyült, m agasszintű, tudo­ mányos, gyakorlati tevékenységet, vagy szakirodalm i m unkásságot fejt ki. Az em lékérem — indokolt esetben — a T ársaságban végzett kim a­ gasló szakm ai élet m unkásságáért is adom ányozható. Pro A qua em lékérem : Az em lékérem m el az a rendes, tiszteleti, vagy ifjúsági tag tü n te th e tő ki, aki a Társaságban érdem es szakm ai, illetve társasági szervező m unkásságot fejt ki. A Társaság k itü n te te tt tag ja in a k a névsorát a Bizottság — az MHT T itkárságának a közrem űködésével — folyam atosan vezeti; az újonnan k itü n tetették rő l a Hidrológiai K özlöny évről évre m éltatásban m egem ­ lékezik. 104

GAZDASÁGI BIZOTTSÁG A Gazdasági B izottság 1974. évi m egalakulását — központi bizottságként — szükségessé tette, hogy T ársaságunk gazdasági m unkájához — m ivel azt a m indenkori pénzügym iniszteri rendelkezések, valam int a MTESZ belső gazdálkodási szabályzataiban foglaltaknak m egfelelően kell foly­ tatn i — az o peratív feladatokat ellátó titk árság n ak folyam atos segít­ séget nyújtson. Fő tevékenységi (szakmai) területe: — a T ársaság gazdasági ügyeiben éves, közép- és hosszú táv latb an jav aslato t tenni az Elnökség részére, — a G azdasági Bizottság az Intéző B izottság javaslattevő szerveként fela d atá t éves m u n k aterv alapján végzi. Ennek k e re téb e n céljai a következők: — az eredm ényes gazdálkodás elősegítése céljából folyam atosan tesz jav aslato t a gazdálkodás jav ítása érdekében; — folyam atosan figyelem m el kíséri, illetve szükség esetén elősegíti a T ársaság költségvetési egyensúlyának biztosítása érdekében hozott határozatok m egvalósítását; — a T ársaság terü leti szervezeteinek gazdálkodásához folyam atosan — instruálásokon keresztül — segítséget n y ú jt; — a M TESZ Gazdasági B izottságában képviseli a Társaság érdekeit; — a T ársaság költségvetésének, v alam in t beszám olójának elkészíté­ sében közrem űködik; — fontosabb kérdések tekintetében szükség szerint az Elnökséget tájékoztatja. T aglétszám a (a taglétszám alakulása a kezdettől napjainkig): 5— 7 fő. E lnökök: V avrik Ferenc 1974— 1977 M uts R u dolf 1977— 1980 Fekete Zoltán 1980—

T itk á ro k : C serjés M átyás 1974— 1977 N ém eth Bertalan 1977— 1981 K őhidi A ndor 1981—

A G azdasági Bizottság: — évenként általában négy esetben ülésezik. E nnek keretében m eg­ tá rg y a lja a m u n k aterv szerinti célok végrehajtását, fontosabb rendelkezéseket és erről az Intéző Bizottságot tájékoztatja; — részt vesz, illetve képviselteti m ag át a Társaság intéző bizottsági, illetve elnökségi ülésein.

FEGYELMI BIZOTTSÁG A F egyelm i Bizottság fela d ata fegyelm i eljárás lefolytatása olyan egye­ sületi tag ellen, aki az állam i és társad alm i rend ellen vétett, az A lap­ szabályt súlyosan m egsértette, a Társaság h atáro zatain ak v ég reh ajtását m egtagadta, a tagok között egyenetlenséget szított, egyesületi taghoz nem m éltó m ag a tartást tanúsított, vagy ha a szocialista erkölcs szabályai ellen súlyosan vétett. 105

A Fegyelm i Bizottság elnökei és jelenlegi tagjai. Elnökök: Sabathiel József 1958— 1968 N ém eth Bertalan 1968— 1971 V. Nagy Im re 1971— 1974 1974— 1977 Abos Brúnó 1977— 1980 Makrai M ihály 1980— Tagok: C ziráky József, Gaál Ferenc, Polgár István, R aum László és Szőcs József (1985—).

SZAKÉRTŐ BIZOTTSÁG A MTESZ 2/1982. és 1/1984. szám ú fő titkári utasítás, valam int a T á rsa ­ ság Elnökségének 1980. m ájusi határozata alapján — az előírt és enge­ délyezett k eretek között — a Társaság szerződéses m u n k ák a t vállalhat. A m u n k át T ársaságunk „A szerződéses m unkák szabályzata” szerint végzi, a Szakértő Bizottság felügyelete m ellett, m ely az Elnökség m eg­ bízása alap ján m űködött 1983— 1985-ig. Az 1985. évi közgyűlés a B izott­ ság m űködését jóváhagyta és tisztségviselőit m egválasztotta. A Bizottság feladata a szerződéses m unkák gondozása, koordinálása és ellenőrzése. A Szakértő Bizottság elnökét, titk á rá t és 10 tag ját a közgyűlés v á ­ lasztja. H atározatképességéhez az elnök és legalább 5 tag jelenléte szük­ séges. A végzett m unkákról évente egyszer beszámol az Elnökségnek. A Bizottság elnöke: Juhász József 1983— 1984 Becker Károly 1984— 1985 Tóth M ihály 1985—

titk ára : Búzás Zsuzsanna K ontur István

1983— 1984 1985—

SZENIOROK TANACSA A M agyar Hidrológiai T ársaság Szeniorok Tanácsa — az 1982-ben m eg­ alakult MTESZ Szeniorok Tanácsa létrejö tte u tán alak u lt azzal a céllal, hogy — m int a Társaság idős tagjait m agába foglaló („idős” ta g tá rsa k ­ nak az 55 év fe le tti tag társak at tekintjük) figyelem m el k ísérje a szenio­ rok életkörülm ényeit, szociális viszonyait és — legfőképpen — elősegítse azoknak a szakm ai feladatokba való hatékony bevonását, együttm űköd­ ve a szakosztályokkal és a te rü le ti szervezetekkel. A Társaság 1985. évi közgyűlése a Tanács m űködését és fela d atá t az A lapszabály 18. §-ában m eghatározta, m egválasztva annak elnökét és titk árát. A Tanács veze­ tőségének tag ja it — felkérés alap ján — a szakosztályok és te rü le ti szer­ vezetek egy-egy tag ja képviseli, ügyeit pedig az elnök és a titk á r m el106

le tt annak h at tagja intézi. A Szeniorok T anácsának elnöke tagja a MTESZ Szeniorok Tanácsának. A közgyűlési határo zat m egszületéséig — m in t a MTESZ legtöbb tagegyesületében — a Társaság feladataihoz és m unkam ódszereihez al­ kalm azkodó célok keresése képezte, m elyet nagy energiával — haláláig — Ziegler Károly, tiszteleti tagunk irá n y íto tt és ő te tte le azokat az alapokat, m elyre a Tanács alapszabályszerű m egalakulása u tán é p íth etett és épít. A Tanács fő tevékenysége egyrészt a Társaság idős tagjai szociális helyzetének figyelem m el kísérése, és a MTESZ k eretein belül az ennek javításával kapcsolatos javaslatok m egtétele, m ásrészt az idős tag tá rsa k ­ nak a szakm ai életbe való aktív részvételének szervezése, tap asztalataik ­ nak a széles szakm ai nyilvánossággal, elsősorban fia tal tagtársainkkal való m egism ertetése. Ezt részben — önállóan — általános szakkérdése­ ket tárgyaló, több szak terü letet érintő rendezvények ú tjá n (előadások, kerekasztal-értekezletek), részben a Társaság m ás szervezeteivel együtt rendezett előadásokkal szervezi m eg a Tanács. T anulm ányutakkal — elsősorban az idős tag tá rsa k részére — a vízgazdálkodás jelentősebb létesítm ényeit m u ta tja be, ezzel a fejlődésnek közvetlen tap asztalatait a m ár nem aktív tagtársakhoz is közelebb hozva. A Tanács feladatkörében olyan értelem ben beszélni a taglétszám ról, m int m ás szervezeteknél, nem lehet. Az „idős” tag tá rsa k szám a m integy 500 főre tehető. Elnökök. Ziegler Károly Bözsöny Dénes

1982— 1985 1985— 1987

T itk á ro k : Barna A ladár Barna A ladár

1982— 1985 1985—

A Tanács a M agyar Hidrológiai T ársaság legfiatalabb szervezete. Az eddigi m űködése során szervezett rendezvényei, előadásai, tan u lm án y ­ u tak a m ár ism ertetett célokat szolgálták. M int rétegszervezet, a Tanács nem kívánja azokat a szakm ában kiem elkedő szem élyeket felsorolni, akiket a Társaság többi szervezete m űködési terü letü k n e k m egfelelően kiemel. Meg kell azonban em lékeznünk Ziegler Károlyról, T ársaságunk volt tiszteleti tagjáról, aki több m int fél évszázados kiem elkedő szakm ai tevékenységével beírta nevét a vízgazdálkodás tö rté n eté b e és Tanácsunk m űködésének irá n y á t is m eghatározta.

107

A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG VEZETŐ ÉS ELLENŐRZŐ TESTÜLETÉI KÖZGYŰLÉS

A M agyar Hirológiai T ársaság vezetésében elsődleges fontosságú szere­ pet tölt be a legfőbb szervként működő közgyűlés, am ely a T ársaságot érintő m inden kérdésben dönthet. A vezetőségválasztó küldöttközgyűlés ötévenként ül össze, em ellett két vezetőségválasztó közgyűlés közötti félidőben, ugyanazokkal a küldöt­ tekkel egy közbenső közgyűlés is összeül, hogy m eghallgassa a vezetőség beszám olóját, s döntően az időközben felm erült és hatáskörébe tartozó kérdésekben. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tarto zik a Társaság Alapsza­ bályának m egállapítása, m ódosítása, jóváhagyása. M egvitatja, érték eli a két közgyűlés között a Társaság egésze által végzett m unkát, kijelöli a feladatokat, m eghatározza ezek koncepcióját, fő irányait. M egválasztja a Társaság vezető szerveit, s jóváhagyja a területi szervezetek helyileg m egválasztott tisztségviselőinek (elnök, titkár) sze­ m élyét. Dönt a szervezeti egységek létrehozásáról, vagy feloszlatásáról, szer­ vezeti felépítésük m ódosításáról. H atároz a nem zetközi kapcsolatok építésével összefüggő szervezeti, a Társaság részvételével kapcsolatos kérdésekben, de hasonló m ódon a h a ­ zai szervezeti kapcsolatok létesítéséről, azok szervezeti form áiról is. O daítéli a T ársaság k itü n tetéseit, em lékérm eit, dönt a h azai és külföl­ di tiszteleti tagok szem élyét illetően. F entiek m ellett a közgyűlés m ég további olyan lényeges kérdésekben is m eghatározó fórum , am elyeket jogszabály, vagy az A lapszabály h atás­ körébe utal. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A m ár em lített tisztújító és közbenső (rendes) közgyűlés m ellett sor k e rü lh e t rendkívüli közgyűlés összehívására is, különleges okok, vagy a tagság egyharm adának egybe­ hangzó kérésére, a cél m egjelölésével. A közgyűlésen részt vevő küldötteket a szakosztályok és a terü leti szervezetek taggyűlésein választják. M inden száz tag után három küldöt­ tet kell választani, de m inim um két választott tag o t kell küldeni a szer­ vezeteknek létszám tól függetlenül. A jogi szem ély tagokat a közgyűlésen egy-egy küldött képviseli. A közgyűlés határozatképes, ha azon a k ü ld ö tteknek legalább k é th a r­ m ada jelen van. A közgyűlés határo zatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 109

ELNÖKSÉG K ét közgyűlés közötti időszakban az Elnökség irá n y ítja a T ársaság m un­ káját a közgyűlés által m egszabott elvek és határozatok szellem ében. Fi­ gyelem m el kíséri, és szükség szerint irán y ítja a T ársaság évenként készü­ lő m unkatervének teljesítését, a m unka eredm ényességét. Az Elnökség tag jai: az elnök, a társelnökök, az alelnökök, a főtitkár, a főtitkárhelyettesek, az Ellenőrző Bizottság elnöke, a szakosztályok elnö­ kei, a terü leti szervezetek elnökei, a szerkesztő bizottságok elnökei, a T á r­ saság folyóiratainak főszerkesztői és szerkesztői, az állandó bizottságok el­ nökei, a T ársaság hazai tiszteleti tagjai, a V ásárhelyi B ál-díjjal k itü n te ­ tettek, és az Elnökség közgyűlés által választott további, legfeljebb 25 tag­ ja. (Ez utóbbiak legfeljebb 70% -a választható ú jra a tisztújító közgyűlé­ sen.) Az Elnökség üléseit félévenként tartja, h a táro zatait szótöbbséggel hozza. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fe­ le az ülésen részt vesz. Az Elnökség határozatai a szervezeti egységekre nézve kötelező érvényűek. Az Elnökség határoz azokban az ügyekben, m elyek nem a közgyűlés hatáskörébe tartoznak, felelősséggel a közgyűlésnek tartozik. M egvitatja és jóváhagyja a Társaság éves költségvetését, és ennek teljesítését. Dönt a Társaság hazai és nem zetközi nagyrendezvényeinek ügyében, a Társaság által adom ányozott k itüntetések odaítéléséről, és más kitüntetési javaslatokról, jóváhagyja a Társaság éves m u nkatervét, dönt a tagdíj kérdésekben, s külföldön élő m agyar szárm azású tagok felvételé­ ben.

INTÉZŐ BIZOTTSÁG Az Elnökség által m eghatározott m ódon az operatív irán y ítást, vezetést, egyeztetési és v égrehajtási feladatokat látja el a k é t elnökségi ülés közötti időben, és előkészíti az elnökségi üléseket. Az Intéző Bizottság tagjai: az elnök, a társelnökök, az alelnökök, a főtitkár és a főtitkárhelyettesek; állandó m eghívottként — tanácskozási joggal — részt vesz a Gazdasági B izottság elnöke, a Hidrológiai Közlöny és a Hidrológiai Tájékoztató főszerkesztője és az Ellenőrző B izottság elnö­ ke. E setenként a Társaság bárm ely tag ja is m eghívható, tanácskozási jog­ gal. Az Intéző Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább kéthavonta tartja . D öntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség ese­ tén az elnök döntése az irányadó.

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG Az Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: EB) — 1949— 1977-ig Szám vizsgá­ ló Bizottság nevén dolgozott. T ehát 1949-ben, az önálló egyesületté válás­ kor a jelenlegi bizottság jogelődje m ár m űködött. M egalakuláskor a Számvizsgáló B izottságnak négy fő választott tagja volt. A T ársaság gazda­ sági tevékenysége, és az ügyviteli m unka ellenőrzésével foglalkoztak. 110

K orlátozott hatáskörben m űködtek, a társasági m unka általános felad a­ tainak vizsgálatára, illetve ellenőrzésére h atáskörük nem volt. A szám vizsgáló bizottsági tagok nem leh ettek a V álasztm ány tagjai. Az EB jelenleg 1 fő elnökből és 4 fő tagból áll. A közgyűlés az elnö­ köt és tag ja it 5 évi időtartam ra titkos szavazással választja. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesznek részt az EB tagjai, az Intéző Bizottság ülésein pedig tanácskozási joggal az elnök. M egnövekedett hatáskörrel az EB figyelem m el kíséri a Társaság alap ­ szabályszerű m űködését, a közgyűlési h atározatok végrehajtását, továbbá a rendelkezésre álló eszközök az A lapszabályban m eghatározott célokra történő hatékony, célszerű felhasználását és ellenőrzi a Társaság p én z­ ügyi gazdálkodását. Az EB m egállapításairól tájék o ztatja az Elnökséget, és jelen tést tesz a közgyűlésnek. G ondoskodik az ellenőrzési tap a sz ta la ­ toknak a vizsgált szervezetekkel való m egism ertetéséről. Az EB elnökét és tagjait a T ársaság hatáskörében intézkedési jog nem illeti meg. Az EB szükség szerint, de évente legalább 4 alkalom m al ta r t ülést. H atározatképes, ha ülésein tag jainak legalább fele jelen van. H atároza­ tait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök sza­ vazata dönt. Az EB részére a Társaság egészét érintő anyagokat a T itkárság re n ­ delkezésre bocsátja. Az EB tagjai éves m unkaterv alap ján végzik feladataikat. E nnek k e ­ retében rendszeres kapcsolatot ta rta n a k a szakosztályokkal és a te rü le ti szervezetekkel. Az EB elnökei és jelenlegi tagjai. Elnökök: Sim ády Béla 1977— 1980 Baksa István 1980 Tagok: H rehuss György, K iss Károly, Szepes Pál és Takács Lajos (1985—).

TITKÁRSÁG A M agyar H idrológiai T ársaság T itkársága a társadalm i tevékenység fel­ tételeit biztosítja; a m unka szervezési, ügyviteli, pénzügyi-gazdálkodási, hivatali felad atait lá tja el. T evékenységét a Társaság alapszabálya és ü g y ­ rendje szerint végzi, a m indenkori állam i rendeletek, előírások, és a MTESZ hivatali ügyrendjében rögzítettek szigorú betartásával. A T itkárság m u n k áját a titkárságvezető irányítja. A M agyar H idrológiai Társaság T itkárságának vezetői és dolgozói Vezetői: Fáy Jenőné egyesületi titk á r 1949— 1950 1950— 1984 H erke Paula egyesületi titk á r 1984— K orenchy Ida egyesületi titkár, 1985-től főtitkárhelyettes (közgyűlés által választott) Dolgozói: B álint Z ita Csilla B enedek Edit (Tam ás Lászlóné)

1968— 1976 1953— 1955 111

Faragó Julianna 1974— 1977 Fenyősy Rozália 1981— 1982 Gábris Éva 1959— G raff Lujza (Szabó Gézáné) 1958— 1964 és 1967— 1982 H evesy Ida (K orenchy Ida) 1974— 1984 Lovas Lajosné 1982— Rainer M icsinyei M argit (Szepesi G yörqyné) 1977— 1981 Sárközi Éva 1986— Szabó Lászlóné 1983— Szentesiné Babos Éva 1983— Szőnyi Éva (V ankó A ttiláné) 1963— 1971 S zviezsén yi Zoltánná 1952— (1 évig) Tóth M ihályné 1983— Vértes Á rpádné 1971— 1980 Varga K atalin (Szörényi Endréné) 1974— 1974 (fél évig)

112

FÜGGELÉK A JOGI TAG VÁLLALATOK NÉVSORA (Az 1986. december 31-i állapot szerint)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 8

A lum ínium ipari Tervező V állalat A lsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Á rvízvédelm i és Belvízvédelm i Központi Szervezet Bakonyi B auxitbánya V állalat B alatonaligai V ízhasznosítási T ársulat B alatonfelvidéki Vízi T ársu lat B aranya m egyei F ürdő V állalat Bács-K iskun m egyei Szolgáltató V állalat Bácskai Vízi T ársu lat B alassagyarm ati Városi Tanács B aranya m egyei Vízmű V állalat B ányászati A knam élyítő V állalat B aranya m egyei Tanácsi Tervező V állalat B eton- és V asbetonipari M űvek Békéscsabai K onzervgyár Békés m egyei Víz- és C satornam ű V állalat Bélusvölgyi V ízgazdálkodási és T alajvédelm i T ársu lat Beregi Vízgazdálkodási T ársulat BIOGÁL G yógyszergyár „BOCSKAI” H alászati TSz Bódvavölgyi V ízgazdálkodási és T alajvédelm i T ársu lat BAZ m egyei T anács V. B. Borsodi S zénbányák V állalat BAZ m egyei Vízm ű V állalat B orsodnádasdi Lem ezgyár B udapesti M űszaki Egyetem B udapesti Szeszipari V állalat B udapesti V egyim űvek Hidasi G yáregysége Büki G yógyfürdő V állalat B ükkalja-D élborsod Vízgazdálkodási és T alajvédelm i T ársu lat Cegléd Városi Tanács CHEMOKOMLEX Csongrád és környéke Vízgazdálkodási T ársulat Csongrád m egyei Víz- és C satornam ű V állalat D ebreceni Vízm ű és G yógyfürdő V állalat

B udapest Baja Szeged B udapest Tapolca Balatonvilágos Tapolca H arkány K ecskem ét Baja B alassagyarm at Komló B udapest Pécs D unaújváros Békéscsaba Békéscsaba Encs V ásárosnam ény D ebrecen Hajdúszoboszló Edelény Miskolc Miskolc Miskolc B orsodnádasd B udapest B udapest Hidas B ükfürdő M ezőkövesd Cegléd B udapest Csongrád Szentes D ebrecen 113

37. D élbalatoni Vízgazdálkodási és T alajvédelm i T ársu lat 38. Dél B ács-K iskun m egyei Vízmű V állalat 39. Dél-Békési V ízgazdálkodási T ársu lat 40. D unántúli Vízügyi Építő V állalat 41. D éldunántúli V ízgazdálkodási T ársulatok Egyesülése 42. D éldunántúli Vízügyi Igazgatóság 43. Délzalai Víz- és C satornam ű V állalat 44. Diósgyőri G épgyár 45. D unai K őolajipari V állalat 46. D unai Vasm ű 47. D unam enti és K iskunsági Vízgazdálkodási T ársulat 48. D unam enti Regionális Vízmű 49. D unántúli Regionális Vízmű 50. D unaújvárosi Vízi T ársu lat 51. D élbudai Térség Víz- és C satornam ű T ársulat 52. D éldunántúli Vízügyi É pítő V állalat 53. D unaújvárosi Víz- és C satornam ű V állalat 54. D unaújvárosi Tanács V. B. P artfigyelő és F e n n tartó K öltségvetési Üzem 55. E csediláp-K rasznabalparti Vízgazdálkodási T ársu lat 56. Egyesült G yógyszervegyészeti G yár 57. Eger-T arnavölgyi V ízgazdálkodási és T alajvédelm i T ársu lat 58. „E gyesült” MGTSz 59. Ercsi C ukorgyár 60. ÉVIG Ceglédi K isgépgyár 61. Észak-B ács-K iskun m egyei Vízmű V állalat 62. É szakdunántúli Vízügyi Igazgatóság 63. É szakdunántúli Víz- és C satornam ű V állalat 64. É szakm agyarországi V ízgazdálkodási T ársulatok Egyesülése 65. É szakm agyarországi Vízügyi Igazgatóság 66. Északm agyarországi Regionális Vízmű V állalat 67. É szakm agyarországi Regionális Vízm ű Salgótarjáni Üzem főnöksége 68. Északsom ogyi V ízgazdálkodási és T alajvédelm i T ársu lat 69. Északzalai Víz-, C satornam ű és Fürdő V állalat 70. F ejér m egyei Víz- és C satornam ű V állalat 71. Felsőszabolcsi V ízgazdálkodási T ársu lat 72. „FORRÁ S” Vízgazdálkodási Egyesülés 73. Földm érő és Talajvizsgáló V állalat 74. Fővárosi C satornázási M űvek 114

Szántód K iskunhalas Orosháza V eszprém Pécs Pécs N agykanizsa Miskolc Százhalom batta D unaújváros D unavecse Vác Siófok D unaújváros B udapest K aposvár D unaújváros D unaújváros M átészalka B udapest Eger Kondoros Ercsi Cegléd K ecskem ét Győr T ata Miskolc Miskolc K azincbarcika S algótarján L engyeltóti Zalaegerszeg Székesfehérvár K isvárda B udapest B udapest B udapest

75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 8*

Fővárosi Fürdőigazgatóság Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Folyam szabályozó és K avicskotró V állalat Fővárosi M élyépítési Tervező V állalat Fővárosi Vízm űvek Füzesgyarm ati „Vörös Csillag” MGTSz Galgavölgyi Regionális V íz- és C satornam ű T ársu lat GRANVISUS L átszerészeti Eszközök G yára G yőr- és K örnyéke Vízmű és Fürdő V állalat G yőri Vízgazdálkodási T ársu lat G yulai Vízm űvek H ajdú-B ihar m egyei Víz- és C satornam ű V állalat H ajdúszoboszlói G yógyfürdő H altenyésztési K utató In tézet H egyhát-K em enesaljai V ízrendezési T ársulat Heves m egyei Vízmű V állalat H idasháti Á llam i Gazdaság IKARUS K arosszéria- és Já rm ű g y á r Székesfehérvári G yára Hom okhátsága V ízgazdálkodási T ársulat H ortobágyi Á llam i Gazdaság H alászati Á gazat H osszúhegyi M ezőgazdasági K om binát H űtőgépgyár „Jórem énység” Szőlő-G yüm ölcsterm elő M ezőgazdasági Szakszövetkezet K apos-K oppányvölgyi Vízi T ársu lat K ap u v ári Vízgazdálkodási T ársu lat K aposvölgyi V ízgazdálkodási T ársu lat K eletbaranyai Vízgazdálkodási T ársulat K eletm agyarországi Tervező V állalat K irendeltsége K eletm agyarországi Vízügyi Építő V állalat K elet-m agyarországi Vízügyi Tervező V állalat KEM IKAL É pítővegyianyagokat gyártó V állalat K ertészeti E gyetem Tangazdasága K isbalaton és Z alam enti Vízi T ársulat K iskunm ajsa és K örnyéke V ízgazdálkodási T ársulat K őbányai G yógyszerárugyár K önnyűipari Tervező V állalat K örös-B erettyói Vízgazdálkodási T ársu lat K örösvidéki Vízügyi Igazgatóság Körösi Vízgazdálkodási T ársu lat

B udapest N yíregyháza B udapest B udapest B udapest F üzesgyarm at Aszód Esztergom Győr Győr Gyula Debrecen Hajdúszoboszló Szarvas Celldömölk Eger M urony Székesfehérvár Kiskőrös H ortobágy Sükösd Jászberény S oltvadkert Tam ási K apuvár K aposvár M ohács D ebrecen D ebrecen Szolnok B udapest B udapest K eszthely K iskunm ajsa B udapest B udapest Békés G yula G yula 115

114. K özépdunam enti Vízgazdálkodási T ársu lat 115. K özépdunántúli Vízügyi Igazgatóság 116. K özépdunántúli Vízgazdálkodási T ársulatok Egyesülése 117. K özépdunavölgyi Vízgazdálkodási T ársulatok Egyesülése 118. K özépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 119. K özéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 120. Középzagyvai V ízgazdálkodási és T alajvédelm i T ársu lat 121. K özm ű- és M élyépítő V állalat 122. Központi B ányászati Fejlesztési In tézet 123. K özúti G épellátó V állalat Ceglédi G yáregysége 124. KSZV Szegedi K enderkikészítő G yára 125. K unbaj a^Bácsszőlősi Á llam i Gazdaság 126. Lenin K ohászati M űvek 127. M agyar É desipar Szerencsi C sokoládégyára 128. M argittaszigeti Vízgazdálkodási T ársu lat 129. M átraaljai Vízgazdálkodási T ársu lat 130. M echanikai L aboratórium H íradástechnikai K ísérleti V állalat 131. M ecseki É rcbányászati V állalat 132. M ecseki Szénbánya 133. M élyépítési Tervező V állalat 134. M ezőgazdasági É pítő Szak- és Szerelőipari Szövetkezeti V állalat 135. M ezőgazdasági K om binát 136. M ezőgazdasági K om binát 137. M ezőhegyesi M ezőgazdasági K om binát 138. M ezőtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási T ársulat 139. M iskolci Vízművek, Fürdők és C satornázási V állalat 140. M iskolc m egyei V áros Tanácsa 141. M osonm agyaróvári Vízgazdálkodási T ársu lat 142. N agykőrösi K onzervgyár 143. N agykunsági V ízgazdálkodási T ársu lat 144. N itrokém ia Ip artelep ek 145. Nógrád m egyei B eruházási V állalat 146. Nógrád m egyei Tanács 147. N ógrád m egyei Víz- és C satornam ű V állalat 148. N yírségi V ízgazdálkodási T ársulat 149. N y u g atd u n án tú li Vízügyi Igazgatóság 150. N yugatzalai V ízrendezési és T alajvédelm i T ársu lat 151. O roszlányi Szénbányák 116

Pom áz Székesfehérvár Székesfehérvár B udapest B udapest Szolnok Pásztó B udapest B udapest Cegléd Komádi Bácsszőlős Miskolc Szerencs Mohács Gyöngyös Dunakeszi Pécs Pécs B udapest Budaörs Bábolna K örnye M ezőhegyes M ezőtúr Miskolc Miskolc M osonm agyaróvár Nagykőrös K arcag Fűzfőgyártelep Salgótarján Salgótarján Salgótarján N yíregyháza Szom bathely Zalaegerszeg Oroszlány

152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191.

Országos K őolaj- és G ázipari Tröszt Országos Vízügyi B eruházó V állalat Országos Vízügyi H ivatal Öntözési K utató Intézet Őrségi V ízrendezési és T alajvédelm i T ársulat P ap írip ari V állalat D unaújvárosi P ap írg y ára P am u ttex tilm ű v ek Tolnai G yára P ap írip ari V állalat Fűzfői P ap írg y ára P ápakörnyéki Vízi T ársulat P erem artoni V egyipari V állalat P est m egyei K Ö JÁ L P est m egyei Tanácsi Tervező V állalat P est m egyei Víz- és C satornam ű V állalat „PE T Ő FI” MGTSz „PETŐ FI” MGTSz Pécsi Vízmű Pécsi Bőrgyár Pécsi H őerőm ű V állalat P éti N itrogénm űvek Petőházi C ukorgyár Principális és Felső Z alam enti Vízi T ársulat Pollack M ihály M űszaki Főiskola Vízgazdálkodási In tézet R inya-D om bóm enti Vízgazdálkodási és T alajvédelm i T á rsu la t Sajó-H angonyvölgyi Vízgazdálkodási és T alajvédelm i T á rsu la t Salgótarjáni IKV S algótarján V árosi Tanács S arkadi C ukorgyár „F ehér Lajos” M GTSz „F ehér Lajos” S á rré ti Tej Közös V állalat Sárvizi M alom csatorna Vízi T ársulat Simontornyad B őrgyár Sopron és környéke Víz- és C satornam ű V állalat S öripari V állalatok Törsztje Szabadegyházi Szeszipari V állalat Szabolcs-Szatm ár m egyei Víz- és C satornam ű V állalat Szeged és környéke Vízgazdálkodási T ársulat Szegedi Vízm űvek és Fürdők Szeghalm i Á llam i Gazdaság Szeged Városi T anács Szekszárdi H úsipari V állalat

B udapest B udapest B udapest Szarvas Szom bathely D unaújváros Tolna Fűzfőgyártelep Pápa P erem arton B udapest B udapest B udaörs Csárdaszállás K öröstarcsa Pécs Pécs Pécs V árpalota Petőháza N agykanizsa B aja N agyatád P utnok S algótarján Salgótarján S arkad Szeghalom Szeghalom Székesfehérvár Sim ontornya Sopron B udapest Szabadegyháza N yíregyháza Szeged Szeged Szeghalom Szeged Szekszárd 117

192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222.

118

Szekszárd-Paksi Vízi T ársulat Szerencsi C ukorgyár Szerves V egyipari K u tató Intézet Szolnok m egyei Á llatforgalm i és H úsipari V állalat Szolnok m egyei Víz- és C satornam ű V állalat T atabányai H őerőm ű T atabányai Szénbányák Tisza-K unsági Vízgazdálkodási T ársulat Tisza-M arosszögi V ízgazdálkodási T ársulat Tiszam enti Regionális Vízmű Tiszam enti V egyim űvek Tisza-Szam osközi V ízgazdálkodási T ársulat Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Tolna m egyei Víz- és C satornam ű V állalat Ü t-V asúttervező V állalat Vas m egyei Víz- és C satornam ű V állalat „SENIOR” Váci K ö tö ttáru g y ár V áokörnyéki V ízgazdálkodási és T alajvédelm i T ársu lat V értesaljai Vízi T á rsu la t V elence-tavi Intéző B izottság V elence-tavi Regionális Víz- és C satornam ű V állalat V eszprém m egyei V íz- és C satornam ű V állalat Veszprém i S zénbányák V állalat V ízépítőipari Tröszt Vízgazdálkodási In tézet Vízgazdálkodási T ársulatok Országos V álasztm ánya Vízgazdálkodási Tudom ányos K utatóközpont Vízgépészeti V állalat V ízkutató és Fúró V állalat Vízügyi Építő V állalat Vízügyi Tervező V állalat

Szekszárd Szerencs B udapest Szolnok Szolnok T atab án y a T atab án y a K iskunfélegyháza H ódm ezővásárhely Szolnok Szolnok F e h érg y arm at D ebrecen Szekszárd B udapest Szom bathely Vác Göd Mór A gárd A gárd V eszprém V eszprém B udapest B udapest B udapest B udapest Lajosm izse B udapest B udapest B udapest

A TISZTELETI TAGOK NÉVSORA 1929 Farkass K álm án M arenzi F erenc K ároly 1930 Böckh Hugó Szontagh T am ás 1940 W eszelszky G yula 1941 Em szt K álm án H orusitzky H enrik R ohringer Sándor 1944 Pap F erenc V endl A ladár 1954 Lam pl Hugó T rüm m er Á rpád

1965 D évény Istv án D udich Endre 1966 id. Ziegler K ároly 1967 Boronkay P ál Hallóssy F erenc Scherf Emil S chréter Z oltán Tavy Lajos 1971 Csajághy G ábor Holló István Ihrig Dénes Papp Szilárd Schm idt E. R óbert Vendel Miklós

1958 D itróy János Sikó A ttila

1974 Bélteky Lajos H arty án y i László Kövessy G ábor P ichler János

1959 M aucha Rezső

1975 Lászlóffy W oldem ár

1960 H orváth József

1977 A jtay Zoltán H orváth S ándor K olta János Nemes Gerzson Salam in Pál Schneider Szilárd Szablya F erenc V arró István V árnai T ivadar

1961 N ém eth E ndre Szilágyi G yula 1962 Papp F erenc 1963 Tőry K álm án 1964 K irály Lajos Sebestyén Olga

1978 Abos Brúnó Bogárdi János Rónai A ndrás

1980 Alföldi György Fóris G yula K ertai Ede Láng Sándor M antuano József M ispál István 1981 F ran k M elánia O roszlány Istv án Szakáll K álm án Zádor A lfréd 1982 F ehérváry Istv án 1983 Borbély Sándor K essler H u b ert ifj. Szabó Z oltán 1984 N ém ethy László 1985 Bokor M ihály G ábri M ihály G erhard K álm án H ortobágyi Tibor Nagy L. Dénes V arga Jenő V arsa Ferenc Zákonyi F erenc 1986 G arád R óbert Kiss György Schlégel O szkár Szászhelyi P ál 1987 Bözsöny Dénes M ajorláki József Sim onfai László Szebényi Lajos Takács Lajos 119

KÜLFÖLDI TISZTELETI TAGOK ABRAMOV, Nyikoláj N yikolájevics ALTMANN, Klaus ANDRÉ, M. H enri BANAL, M ichel BEURLE, Georg BILLIB, H erb ert BRUK, Istv án BUCKSCH, Roland BUGYIN, F. I. CHARTIER, M arcel M. CELESTRE, Pietro d’ANCONA, U m berto DAERVES BORNOZ, R. L. DOOGE, Jam es C. I. DYCK, Siegfrid von der EMDE, W ilhelm ÉRTÉL, H ans ESCANDE, Leopold GÜNTSCHL, E rnst D. HOHL, R udoli HOPPE, W alter JAQUET, Joseph KACZMAREK, Zdislav KALININ, G. P. KAR, Julius KENNEDY, J. F. KOLUPAILA, S. KRAMER, D. KRESSER, W erner KR IC K IJ, Sz. Ny. LAMBOR, Ju lia n LITEANU, E. LELIAVSKY, S. MANCZAK, H enryk MATUL, K azim ierz M ENKELJ, M. F. MILORADOV, M ilorad La MOREAUX, P. E. MORARIU, Tiberiu M URAW SKI, Tadeus NAWROCKA, Elzbiete NOUGARO, Jean NYEVRAJEV, G. A. OVCSINYIKOV, M. A. PARDÉ, M. PRINS, Jacob E gbert REM ÉNIÉRÁS, G aston SAUER, K u rt 120

(Szovjetunió, 1977) (NSZK, 1982) (Franciaország, 1977) (Franciaország, 1967) (Ausztria, 1967) (NSZK, 1974) (Jugoszlávia, 1967) (Ausztria, 1974) (Szovjetunió, 1961) (Franciaország, 1971) (Olaszország, 1977) (Olaszország, 1965) (Franciaország, 1982) (Írország, 1971) (NDK, 1982) (A usztria, 1977) (NDK, 1967) (Franciaország, 1964) (Ausztria, 1971) (NDK, 1961) (NDK, 1961) (Franciaország, 1967) (Lengyelország, 1967) (Szovjetunió, 1963) (Ausztria, 1963) (USA, 1963) (USA, 1963) (Hollandia, 1964) (A usztria, 1961) (Szovjetunió, 1962) (Lengyelország, 1962) (Románia, 1964) (EAK, 1963) (Lengyelország, 1974) (Lengyelország, 1965) (Szovjetunió, 1961) (Jugoszlávia, 1977) (USA, 1964) (Románia, 1967) (Lengyelország, 1981) (Lengyelország, 1977) (Franciaország, 1965) (Szovjetunió, 1967) (Szovjetunió, 1961) (Franciaország, 1961) (Hollandia, 1977) (Franciaország, 1971) (NSZK, 1971)

SAXENA, P. C. SCHCOEMAKER, H arold Ja n SPERLING, W alter SREBRENOVIC, Dionis STEHLIK, Béla TISON, Leon ÚJVÁRI, József VASZILJEV, O. F. VELEV, Dimo VLADISAVLJEVIC, Zivko VOLKER, A drian

(India, 1977) (Hollandia, 1974) (NSZK, 1962) (Jugoszlávia, 1974) (Csehszlovákia, 1971) (Belgium, 1963) (Románia, 1967) (Szovjetunió, 1977) (Bulgária, 1964) (Jugoszlávia, 1967) (Hollandia, 1967)

A TÁRSASÁGI KITÜNTETETTEK NÉVSORA Vásárhelyi Pál díjjal kitüntetettek 1971 Dégen Im re Rónai A ndrás Szesztay K ároly 1972 Lászlóffy W oldem ár Schm idt E. R óbert 1973 B olberitz K ároly Lam pl Hugó Z suffa István 1974 K arászi K álm án N ém eth Endre O roszlány István 1975 H ortobágyi Tibor

Takács Lajos id. Ziegler K ároly

1981 Vezse Sándor

1976 A bizottság a d íjat nem adta ki.

1982 Szigyártó Zoltán

1977 H ajdú György Ju h ász József

1983 U rbancsek János 1984 Starosolszky Ödön

1978 Ihrig Dénes

1985 Bérezik Á rpád

1979 Salaimin Pál

1986 Illés György

1980 C serm ák Béla

1987 M átrai István

Dr. Schafarzik Ferenc emlékéremmel kitüntetettek 1943 P ávai V ájná Ferenc

1951 V itális Sándor

1955 M osonyi Emil

1947 Lászlóffy W oldem ár

1952 Papp Ferenc

1958 D évény István Schulhof Ödön

1950 M aucha Rezső

1954 S ebestyén Olga

1960 Ih rig Dénes 121

1961

1977

1982

V arga Lajos

Bozóky-Szeszich K ároly E rdélyi M ihály

K orim K álm án

1962

Schm idt E. R óbert

1983

K arácsonyi Sándor

1978

F ra n k M elánia ifj. Szabó Zoltán

1965

N ém eth Endre

1984

M ajor P ál

1967

1979

1985

Salam in P ál

Bérezik Á rpád N agy L. Dénes

K örnyei László

Í971

1980

Öllős Géza

S cheuer G yula

1986

V itális György

1974

1981

1987

K ovács György

E ntz Béla

M ucsy György

Bogdánfy Ödön emlékéremmel kitüntetettek 1951

1963

1980

P a p p Szilárd P á te r János

U rbancsek János

Dabolczi János

1964

1981

1952

K árolyi Zoltán

C sajághy Gábor Salam in Pál

K olosváry G ábor

1982

1954

1967

Lesenyei József S arló K ároly

B olberitz K ároly E ntz Béla

Bozzay Józsefné G erh ard K álm án

1955

H ortobágyi Tibor R ónai A ndrás 1958

F inály Lajos Holló István M azalán Pál O roszlány István 1960

B élteky Lajos G alli László

1965

1983 1971

Bérezik Á rpád Ju h á sz József

1962

Szesztay K ároly 122

Bukovszky György Goda László

1974

1984

Starosolszky Ödön

Fáy Csaba M arjai G yula

1977

Felföldy Lajos Szalay Miklós Szigyártó Z oltán T örök László 1978

C sanády M ihály Vágás István

1961

Fazekas K ároly

K rem pels Tibor

1985

Holl Lajos M arczell Ferenc 1986

B aranyó Géza K őrösm ezei László

1979

Bencsik Béla ö llő s Géza S zeifert G yula

1987

K oltay József P a tak i N ándor

Vásárhelyi Pál emléklappal kitüntetettek 1951

C ziráky József Farkas Im re G yörke Olivér Szabó Z oltánné V eszprém i Béla Végh Sándorné 1952

Dippold A nna Juhász József Leél-Ö ssy Sándor Szesztay K ároly Tam ás Gizella 1954

Alm ássy B álint Balló Iván Borbély Sándor Szabó László Tilesch György Török László

Pásztó P é ter P uskás Tam ás Szigyártó Zoltán Vágás István W isnovszky Iván 1960

B artos Sándor Dobos Alajos Starosolszky Ödön

1962

L ipták F erenc Szeifert Gyula Tőig István V itális György 1963

B enedek Pál H aszpra Ottó Rácz Miklós Szabó Ernő

1958

B arth a Tibor D vihally Zsuzsa E m ber K ároly M olnár Miklós Öllős Géza

1966

Csanády M ihály Hock Béla K ováts Zoltán M árki-Z ay Lajos

1961

K őrösm ezey László M uszkalay László Szolnoky Csaba Zsuffa István

1955

Bérezik Á rpád Békési János Holly F erenc Tóth István

1965

Csapody István M ajor Pál Rákóczi László V erm es Zoltán

1967

Domokos Miklós Lesenyei Gábor M olnár Béla P álfai Im re Sellyey G yula 1971

Bukovszky György Fázold Adám M agyari Gábor Salam in A ndrás Szalontai G ergely Szilágyi Elem ér 1974

1964

Cserjés M átyás H orváth Im re K ontur György Schiefner K álm án

K o n tu r István R aum László R ónaki László T óth József V arga István

Wein János emléklappal kitüntetettek 1960

1963

1971

Illés György

Abos B rúnó

Valló Sándor

1961

Bozóky Szeszich K ároly

B olberitz K ároly

1964

1962

1967

Öllős Géza

Szakáll K álm án

1974

K olin László

123

Dr. Fodor József emléklappal kitüntetettek 1960

1964

1971

Csoport Dezső

Szablya F erenc

Csanády M ihály

1961

1965

1974

Besenyőy •István

Nagy L. Dénes

Béress Béla

1962

1967

ifj. Szabó Z oltán

M ajorlaki József

Dr. Dalmady Zoltán emléklappal kitüntetettek 1960

1964

1967

F rank Miklós

Sziráky Istv án

Moll K ároly

1961

1965

1974

B erencsi G yörgy

Som fai Jenő

Cziráky József

1963

Székely Miklós

Sajó Elemér emléklappal kitüntetettek 2960 P ichler János

1965

1971

M antuano József

Bözsöny D énes

1961

1966

1974

Cserm ák Béla

Balló Iván

Domokos Miklós

1963

1967

de Chatel Rudolf

Csorna János

Dr. Entz Géza emléklappal kitüntetettek 1960

1963

1967

Entz Béla

V arró Istv án

U herkovich Gábor

1961

1964

1974

Kol Erzsébet

M egyeri János

Bozzay Józsefné

1962

1966

Török P iroska

Bérezik Á rpád

Zsigmondy Vilmos emléklappal kitüntetettek 1960

1964

1971

K assai F erenc

E rdélyi M ihály

S cheuer G yula

1961

1966

1974

V arga Jenő

Zoller József

Dobos Irm a

1962

1967

Juhász József

K orira K álm án

124

Kvassay Jenő emléklappal kitüntetettek 1960

1963

1967

Sim onfai László

H orváth Sándor

Török László

1961

1965

1971

H arty án y i László

M olnár Endre

Vágás István

Péch József emléklappal kitüntetettek 1961

1964

1967

U bell K ároly

Szigyártó Z oltán

Starosolszky Ödön

1962

1965

1971

Ivicsics Lajos

Kozák Miklós

Hankó Zoltán

1963

1966

Kovács G yörgy

Zsuffa István

Pro Aqua emlékéremmel kitüntetettek* 1977

B arth a István Csorna János Decsi Sándorné Em ber K ároly Gábos László Joó O ttó K arácsonyi Sándor K orim K álm án K ováts B éla M ucsy G yörgy P erén y i K ároly Szeifert G yula Szlávik Lajos U herkovich G ábor Vass Béla V erm es László V itális G yörgy 1978 B arna A ladár Békési János Dávid László Föm ötör G yula H orváth Istv án K őrösm ezey László S téfán M árton

Szebényi Lajos Szlabóczky P ál Tőig István Várszegi Csaba Vig K ároly 1979

B ratán M ária Donászy Ernő Gaál Ferenc G arád R óbert Hajós Béla Holl Lajos Kovács Lajos M arczell F erenc Sim or József Szőllősi-Nagy A ndrás Tóth M ihály W isnovszky Iván 1980

Bakonyi P é te r Dobos Irm a Fázold Ádám Goóts K álm án K irály István

K ováts Zoltán Nagy Illés Sellyey Gyula Thyll Szilárd Tóth József V avrik Ferenc Zorkóczy Zoltán 1981

Benkovits Ferenc Csinády László Juhász József Koch László Magó István M urai G yula Szőke Miklós V ukováry A ttila 1982

A ndrikovics Sándor Bukovszky A ndrás Cseri Géza Dely Géza K ardos M ária K ontur István M usulin Béla P é te r G ábor

* A z M H T E ln ö k s é g e a z 1977. é v b e n a z e d d ig i e m lé k la p o k h e l y e t t a la p í t o t t a a P R O A Q U A e m lé k é r m e t.

125

1983 Búzás Z suzsanna Domokos M iklós Jeczkó Ján o s H orváth A n tal Ju h ász E ndre Kaliczka László O bert F erenc Pálfalvay K álm án

Szabóné M uhits K atalin Vigh Sándor

1984 B arna B ertalan H rehuss G yörgy Kovács Dezső M ajor László M arkó László Stein Ju d it

1985 Bosznay Miklós Csekő Géza H erke P aula H orcher F erenc Lotz G yula Stéfán M ártonná T ím ár M átyás V ajk Ödön 2986 Bancsi István Boga Tam ás László

B ucsányi G yörgy H em bach K am ill Nováky Béla Philipp István Puskás Tam ás V égváriné Bede Ildikó 1987 Cziráky József Dulovics Dezső Haj ék Sándor Kovács S. K risztina Köves László Stim m Miklós Szalay Á rpád Tóth László

A Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlései <1949— 1986) I. II. III. IV. V.

1949. 1952. 1954. 1955. 1958.

ja n u á r 26. m árcius 12. decem ber 7. decem ber 7. decem ber 13.

VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII.

1960. 1961. 1962. 1963. 1964. 1965. 1966. 1967.

jan u á r 21. feb ru á r 24. feb ru á r 2. m árcius 14. m ájus 28. m árcius 6. m árcius 1. m ájus 2.

XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI.

1968. 1969. 1971. 1972. 1973. 1974. 1975. 1976.

m árcius 8. m árcius 24. április 26. április 24. m ájus 18. szeptem ber 3. április 28— 29. m ájus 13— 14.

alakuló közgyűlés* évzáró közgyűlés vezetőségválasztó közgyűlés évzáró közgyűlés vezetőségválasztó közgyűlés (ünnepi közgyűlés a T ársaság m egalakulásának 10 éves év­ fordulója alkalmából) évzáró közgyűlés vezetőségválasztó közgyűlés évzáró közgyűlés évzáró közgyűlés vezetőségválasztó közgyűlés évzáró közgyűlés évzáró közgyűlés jubileum i közgyűlés (a T á rsa ­ ság 50 éves fennállása alkal­ mából) vezetőségválasztó közgyűlés évzáró közgyűlés vezetőségválasztó közgyűlés évzáró közgyűlés évzáró közgyűlés vezetőségválasztó közgyűlés évzáró közgyűlés (Gyula) évzáró közgyűlés (Szolnok)

* A lie ly m e g je lö lé s n é lk ü li k ö z g y ű lé s e k e t B u d a p e s te n t a r t o t t á k .

126

X X II. 1977. szeptem ber 27. X X III. 1978. m ájus 9— 10. XXIV. 1980. október 24. 1984. április 25. XXV. 1985. október 3.

vezetőségválasztó küldöttköz­ gyűlés évzáró küldöttközgyűlés (Miskolc) vezetőségválasztó k ü ldöttközgyűlés kü ld ö ttek k el bőv ített elnökségi ülés (két közgyűlés közötti beszámoló) vezetőségválasztó k ü ldöttközgyűlés

A Magyar Hidrológiai Társaság nagyrendezvényei (1949—1986) 1949. VIII. 13— 14. 1950. IX. 29—X. 1. 1951. IX. 30.

1952. V. 3— 4.

1952. VII. 4—6.

1952. X. 22.

1952. IX. 20—21.

1952. X. 18— 19.

SZEGEDI VÁNDORGYŰLÉS H elye: Szeged T ém ája: A Tisza csatornázása BALATONI KONGRESSZUS H elye: Siófok—T ihany— Hévíz T ém ája: A Balaton vízgazdálkodása BALATONI ANKÉT H elye: B alatonfüred T ém ája: A B alatonnal kapcsolatos tudom ányos k u ­ tatások m egszervezésének elősegítése M ISKOLCI HIDROLÓGIAI ANKÉT H elye: Miskolc T ém ája: A borsodi iparvidék hidrológiájával kapcso­ latos tudom ányos kérdések m egvitatása, és a to ­ vábbi ku tatáso k ra vonatkozó irányelvek kitűzése KESZTHELYI ANKÉT H elye: K eszthely T ém ája: A Balaton kom plex fejlesztése (vízellátás, csatornázás, területrendezés, erdészet, m eteoro­ lógia) ZÁRTKÖRŰ TISZACSATORNÁZÁSI ANKÉT Helye: Szeged T ém ája: A Tisza-csatornázás, ezen belül a szegedi vízlépcső ku tatási kérdéseivel kapcsolatos vita HIDROLÓGIAI ANKÉT H elye: Pécs T ém ája: A Mecsek v ízháztartása és vízgazdálkodása, a M agyar Tudom ányos A kadém ia közrem űködé­ sével AGGTELEKI ANKÉT H elye: Jósvafő T ém ája: Az A ggteleki—B aradla C seppkőbarlang és az újo n n an felfedezett B ékebarlang tudom ányos problém áinak m egvitatása, a M agyarhoni Föld­ tani T ársu lat közrem űködésével 127

1 9 5 3 . V I . 1 3 — 14.

1953. IX. 26—27.

1954. II. 26— 27.

1954. IX. 24—25.

1954. V. 14— 15.

1954. VIII. 21— 23.

1955. VIII. 26—28.

1955. IX. 14— 16.

128

TISZACSATORNÁZÁSI ANKÉT H elye: Szeged T ém ája: A Tisza-völgyi öntözés, belvízrendezés, fo­ lyószabályozás, árvédelem és a hajózás problé­ m áinak m egvitatása, v alam in t Szeged város helyzetének vizsgálata a Tisza-csatornázással kapcsolatban HIDROLÓGIAI ANKÉT H elye: Hévíz T ém ája: A B alatonkörnyék ivóvízellátása, csatorná­ zása és szennyvíztisztítása VÍZELLÁTÁSI ANKÉT H elye: B udapest T ém ája: A Vízgazdálkodási K e re tterv b e n legnehe­ zebben felm érhető föld a la tti vízkészlet m inél pontosabb m eghatározása érdekében a m egfele­ lő hidrológiai tájegységek kiválasztása és ezen belül a készlet m egbontásán felül várható, utánpótlódó vízhozam m eghatározása. A helyes úttechnikai kiképzések és azoknak a jelenlegihez m érten v árh ató vízhozam növelő hatása. A M a­ g y ar T udom ányos A kadém ia közrem űködésével V. BALATONI ANKÉT H elye: Hévíz T ém ája: A B alatonra vonatkozó balneológiái és láphasznosítási kérdések ÖNTÖZÉSI ANKÉT H elye: D ebrecen T ém ája: A Tiszalöki Ö ntözőrendszer tudom ányos és gyakorlati kérdéseinek m egvitatása m űszaki és m ezőgazdasági szem pontból, a M agyar A g rá rtu ­ dom ányi E gyesület közrem űködésével ÖNTÖZÉSÜZBMI ANKÉT H e ly e : A Tisza-völgy déli része T ém ája: Az irányító, kutató és m űszaki szakem be­ rek a m ezőgazdákkal és agronóm usokkal kö­ zös tárgyalása a nagyüzem i öntözések tudom á­ nyos és gyakorlati problém áiról. (Helyszíni ta ­ nulm ányozással) ÖNTÖZÉSI VÁNDORGYŰLÉS H elye: A szolnoki és a Békés m egyei állam i gazda­ ságok T ém ája: Az alkalm azott öntözési m ódok és öntözött terü lete k helyszíni tanulm ányozása. A II. ötéves te rv öntözési létesítm ényeinek leggazdaságosabb berendezésére és üzem eltetésére jav a slat össze­ állítása a tan u lm án y ú t tap asztalatai alap ján V ÍZR A JZI KONGRESSZUS H elye: B udapest T ém ája: A M agyar vízrajzi Szolgálat 70 éves jubile-

1956. IV. 17— 18.

1956. V. 26— 27.

1956. X. 19— 20.

1957. VII. 5— 6.

1957. X. 11— 12.

1958. V. 15— 16.

9

urna alkalm ából ren d ezett kongresszus; hajózás, folyószabályozás, árvízvédelem , vízrendezés, ön­ tözés és csatornázás K ülföldi szakem berek részvételével A M agyar Tudom ányos A kadém ia és az O rszá­ gos Vízügyi Főigazgatóság körem űköd ésével ORSZÁGOS TALAJERÓZIÓS ANKÉT H elye: B udapest Tém ája: A szakem berek figyelm ének felhívása az erózió pu sztításán ak rendkívüli m értékére, v a­ lam int tájékoztatás az egyes intézm ényekben folyó k u tatásokról; a talajerózió elleni küzde­ lem ben eddig elért eredm ényekről és a legjob­ ban b ev ált m ódszerekről A M agyar A grártudom ányi E gyesület és az O r­ szágos Erdészeti E gyesület közrem űködésével VI. BALATONI ANKÉT H elye: B alatonfüred T ém ája: A B alatonnal kapcsolatos eddigi tudom á­ nyos k u tatáso k összefoglaló ism ertetése és a to ­ vábbi terv ek (egészségügyi, biológiai és vízké­ miai, m űszaki, hidrológiai, m eteorológiai, geofi­ zikai, tájrendezési, m ezőgazdasági hasznosítási, sport, k ultúra) BÁNYAVIDÉKEK VÍZGAZDÁLKODÁSA ANKÉT H elye: B udapest T ém ája: Az egyes bányavidékek — elsősorban szén­ bányák — vízellátásának, szennyvíztisztításá­ nak, szennyvízelvezetésének, továbbá vízrende­ zésének tervezéséhez a m űszaki és tudom ányos alapok m egterem tése Az Országos M agyar B ányászati E gyesület köz­ rem űködésével VÍZELLÁTÁSI ANKÉT H elye: Eger T ém ája: H eves m egye vízellátásának és szennyvíztisztításának m egoldására javaslat SZENNYVÍZ ANKÉT Helye: Miskolc Tém ája: Borsod m egye szennyvízproblém áinak m eg­ vitatása SALGÓTARJÁNI VÍZELLÁTÁSI ANKÉT Helye: S algótarján Tém ája: S algótarján, illetve Nógrád m egye vízellá­ tási és csatornázási helyzetét az ország szakem ­ bereinek bevonásával m egvitatni és ezzel a leg­ gazdaságosabb m űszaki m egoldás m eghatározá­ sához segítséget n y ú jta n i

129

1958. VII. 18— 19.

JUBILEUM I ANKÉT A GYŐRI VlZM Ű 75 ÉVES FENNÁLLÁSA ALKALMÁBÓL H elye: Győr T ém ája: Győr vízellátása és csatornázása A Győri Víz- és C satornam űvek közrem űködé­ sével

1958. X. 3— 4.

h é v íz i a n k é t

1958. XL 5— 6.

1959. V. 12.

1959. V. 7.

1959. VI. 4— 5.

1959. VI. 19—20.

130

H elye: Hévíz T ém ája: Hévíz fürdő fejlesztésének orvosi, m űszaki követelm ényei, településfejlesztési terve és a G yógyfürdőkórház rekonstrukciójának program ­ ija f BORSODI REGIONÁLIS VlZM U ANKÉT H elye: Miskolc T ém ája: Borsod m egye vízszükséglete, a vízk u tatá­ sok eredm ényei, a vízellátás rendszere, a regio­ nális vízm ű üzem eltetési és gazdasági problé­ m ái A FŐVÁROSI VÍZM ÜVEK TÁVLATI FEJLESZTÉ­ SI TERVE ANKÉT H elye: B udapest T ém ája: a Fővárosi V ízm űvek táv lati fejlesztési te r­ ve A Fővárosi Vízm űvek közrem űködésével MÉLYSÉGI VIZEK ANKÉT H elye: B udapest T ém ája: egyrészt a m élységi vizek egységes vízgaz­ dálkodásának m egterem tése érdekében a m eg­ felelő közvélem ény kialakítása, m ásrészt a m ély­ ségi vizek feltárásával, üzem eltetésével és ellen­ őrzésével kapcsolatos technikai feladatok m eg­ beszélése, a m élységi vizekkel való gazdálkodás lehetőségének m egterem tése Az Országos M agyar B ányászati és K ohászati E gyesület közrem űködésével ÖNTÖZÉSI ANKÉT H elye: Szolnok T ém ája: Az öntözéses gazdálkodás akadályait képe­ ző legjelentősebb tényezők feltárása és azoknak a legfelsőbb vezetés felé való terjesztése azzal a céllal, hogy az e té re n szükséges korm ányzati intézkedésekre felhívja a figyelm et (üzem szer­ vezés, növényterm esztés, talajtan, k u ltú rte c h n ika) A M agyar A grártudom ányi E gyesület közrem ű­ ködésével VÍZÜGYI ANKÉT H elye: Sopron T ém ája: Sopron vízellátásának és csatornázásának fejlesztési lehetőségei

1959. X. 9— 10.

1960. II. 27—28.

1960. V. 3—4.

1960. V. 13— 14.

1960. IX. 5— 10.

1960. IX. 30—X. 2.

1961. IV. 11— 13.

1961. VI. 21— 23.

9’

ORSZÁGOS SZENNYVÍZ KONFERENCIA H elye: Miskolc T ém ája: A hazai szennyvíztisztítás, ezen belül az ipari szennyvíztisztítás problém ái és a m egoldá­ si lehetőségek K ülföldi szakem berek részvételével A TISZÁNTÚLI HÉVIZEK M ŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSA ANKÉT H elye: Hajdúszoboszló Tém ája: A tiszántúli hévizek m űszaki és m ezőgazdasági hasznosításának m egvitatása A VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS K U TA­ TÁS FEJLŐDÉSE ÉS EGYES IDŐSZERŰ KÉRDÉ­ SEI ANKÉT H elye: B udapest Tém ája: A vízgazdálkodási tudom ányos k utatás fe j­ lődésének b em utatása és a legidőszerűbb k é r­ dések m egvitatása A Vízgazdálkodási Tudom ányos K utató In tézet közrem űködésével LÁPHA SZN OSlTÁSI ANKÉT H elye: K eszthely Tém ája: A balatoni berkek láphasznosítási és víz­ gazdálkodási kérdései HIDRAULIKAI KONFERENCIA H elye: B udapest Tém ája: A hidraulikai ku tatáso k eredm ényeinek be­ m u tatása K ülföldi szakem berek részvételével HÉVÍZI VÁNDORGYŰLÉS H elye: Hévíz T ém ája: Hévíz balneológiái és m eteorológiai k é rd é ­ sei A M agyar M eteorológiai Társaság és a B alatoni Intéző Bizottság közrem űködésével NEMZETKÖZI HIDROLÓGIAI ELŐREJELZÉSI KONFERENCIA H elye: B udapest Tém ája: A dunai országos első hidrológiai és előre­ jelzési konferencia K ülföldi szakem berek részvételével A M agyar Tudom ányos Akadém ia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Társaság közös re n ­ dezvénye VÍZM INŐSÉGI KONGRESSZUS H elye: B udapest Tém ája: A hazai felszíni vizek ivó-, ipari és m ezőgazdasági hasznosításának kérdései K ülföldi szakem berek részvételével 131

1961. VIII. 30— 31.

1962. I. 26— 27.

1962. V. 16.

1962. VII. 3— 4.

1962. IX. 7— 11.

1962. X. 2— 4.

1962. XII. 7.

1962. V. 20.

132

VÍZELLÁTÁSI ANKÉT ÉS TANULMÁNYÜT H e ly e : D unaújváros—Pécs—M ohács T ém ája: D unaújváros ipari és ivóvíz-ellátása; a mo­ hácsi vízkivételi m ű; Pécs ivó- és ip ari vízellá­ tása DEBRECEN VÁROS VÍZELLÁTÁSÁNAK TÁVLA­ TI PROBLÉM ÁI, KEREKASZTAL-KONFERENCIA H elye: D ebrecen T ém ája: D ebrecen város fejlesztési és iparosítási te r­ vének összeállításához a vízkészlet m ennyiségi m eghatározása; D ebrecen vízellátásának távlati terve A SZOCIALISTA VÁROS ÉS A VÍZGAZDÁLKO­ DÁS ANKÉT H elye: D unaújváros T árgya: A szocialista városok egyes vízgazdálkodá­ si kérdéseinek m egvitatása DUNÁNTÜLI VÁNDORGYŰLÉS H elye: B udapest, Dorog, Győr, B alatonfűzfő, A lm á­ di, B alatonfüred, Tihany, B alatonföldvár, Zam árdi, Siófok, Székesfehérvár T ém ája: F enti városok vízgazdálkodási létesítm é­ nyeinek tervezési, kivitelezési és üzem elési ta ­ pasztalatai; a m űszaki fejlődés által elért ered­ m ények bem utatása JUBILEUM I KONFERENCIA A V ÍZR A JZI SZOL­ GÁLAT 75 ÉVES ÉS A VITUKI 10 ÉVES FENNÁL­ LÁSA ALKALMÁBÓL H elye: B udapest T ém ája: A vízgazdálkodás 75 éves fejlődése A M agyar Tudom ányos Akadém ia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Társaság közös ren ­ dezvénye TISZÁ NTÚ LI VÁNDORGYŰLÉS H elye: Debrecen, Hajdúszoboszló, H ortobágy, N yír­ egyháza, Tiszavasvár, Tiszalök, Tokaj T ém ája: F enti útvonalon a vízgazdálkodási létesít­ m ények m egtekintése és helyszíni ism ertetés A BÁNYAVÍZ ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS A BÁNYA­ VIZEK HASZNOSÍTÁSA ANKÉT H elye: T atab án y a T ém ája: A bányavíz elleni védekezés és a bányavíz hasznosításának m űszaki és gazdasági kérdései Az Országos M agyar B ányászati és K ohászati E gyesület közrem űködésével A SZOCIALISTA FALU ÉS A MEZŐGAZDASÁGI TELEPÜLÉSEK VÍZELLÁTÁSA ANKÉT H elye: B udapest

1963. VIII. 22.

1963. X. 14— 16.

1963. V. 30— 31.

1963. IX. 9— 14.

1964. IX. 9— 11.

1964. XL 16— 17.

1965. IX. 6— 9.

T ém ája: A szocialista m ezőgazdaság vízellátási k é r­ déseinek m egvitatása A M agyar A grártudom ányi E gyesület közrem ű­ ködésével NÁDUDVARI ANKÉT H elye: N ádudvar Tém ája: A nádudvari Vörös Csillag Tsz öntözéses gazdálkodásának ism ertetése és helyszíni bem u­ tatá sa TELEPÜLÉSEK ÉS IPA R TELEPEK VÍZGAZDÁL­ KODÁSI ÜZEMEI ÉS A REGIONÁLIS VÍZGAZ­ DÁLKODÁS KONGRESSZUS Helye: B udapest T ém ája: A víznek, m int az ipari term elés egyik fon­ tos n y ersan y ag án ak bem utatása K ülföldi szakem berek részvételével II. ORSZÁGOS SZENNYVÍZ KONFERENCIA H elye: Miskolc Tém ája: A borsodi iparvidék szennyvíztisztítása; a hazai szennyvíztisztítás fejlődése SZENNYVÍZÖNTÖZÉSI KONFERENCIA Helye: B udapest T ém ája: A szocialista országok tapasztalatcsere m egbeszélése a szennyvízöntözés tárgyában K ülföldi szakem berek részvételével A M agyar Tudom ányos A kadém ia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a T ársaság közös re n ­ dezvénye A VÍZGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS FEJLE SZTÉ­ SE KONFERENCIA H elye: B udapest T ém ája: Hazai és külföldi tapasztalatok ism ertetése és m egvitatása, a m űszaki és gazdasági tervezés hatékonysága K ülföldi szakem berek részvételével A V ízügyi Tervező V állalat közrem űködésével GEOTERM IKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁSI A N ­ KÉT H elye: B udapest Tém ája: A hazai geoterm ikus energia term elése és gazdaságos felhasználása Az Országos M agyar B ányászati és K ohászati Egyesület, a M agyarhoni F öldtani T ársulat, az Energiagazdálkodási T udom ányos E gyesület és a M agyar Geofizikusok Egyesülete közrem űkö­ désével A DUNACSATORNÁZÁS SZEREPE ÉS JELEN TŐ­ SÉGE A TRANSZKONTINENTÁLIS VÍZIŰTH ÁLÓZATBAN Helye: B udapest 133

1966.

1966.

1967.

1968.

1968.

1968.

134

T ém ája: Azonos a cím m el A G épipari Tudom ányos E gyesület és a Közle­ kedéstudom ányi Egyesület közrem űködésével V. 28—29. AZ 1965. ÉVI NAGY DUNAI ÁRVÍZ MŰSZAKI TAPASZTALATAI KONFERENCIA H elye: B udapest T ém ája: Az árvíz levonulása során szerzett tapasz­ talato k tudom ányos és g yakorlati vonatkozású m egvitatása és a további teendőkre jav aslat ki­ alakítása K ülföldi szakem berek részvételével IX. 25—28. SZERVESANYAG-M EGHATÁROZÁSI PROBLÉ­ M ÁK ÉDESVIZEKBEN SZIM PÓZIUM H elye: T ihany T ém ája: Kémiai, biológiai, biokém iai m eghatározá­ si m ódszerek m egvitatása, a k u tatási eredm é­ nyek ism ertetése K ülföldi szakem berek részvételével V. 2— 3. ÜN NEPI KÖZGYŰLÉS ÉS TUDOMÁNYOS ÜLÉS­ SZAK A TÁRSASÁG 50 ÉVES JUBILEUM A AL­ KALMÁBÓL H elye: B udapest T ém ája: A Társaság 50 éves m u n k áján ak és a T á r­ saság által m ű v elt szakterületek fejlődésének b em utatása K ülföldi szakem berek részvételével V. 6— 8. 100 ÉVES A FŐVÁROSI VÍZM ÜVEK ÜNNEPI ÜLÉS H elye: B udapest T ém ája: A Fővárosi Vízm űvek 100 éve, jelene, és fejlődésének bem utatása K ülföldi szakem berek részvételével A Fővárosi V ízm űvek és a T ársaság közös re n ­ dezésében VIII. 26— 30. A M EZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS SZÍN ­ VONALA ÉS AZ ARRA HATÓ TÉNYEZŐK KO M P­ LEX VIZSGÁLATA KONGRESSZUS H elye: B udapest T ém ája: Azonos a cím m el A CIGR M agyar Bizottság közrem űködésével IX. 23— X. 12. ORSZÁGOS VÍZÉPÍTŐ IPA RI NAPOK H elye: Budapest, Miskolc, Szolnok, Pécs T ém ája: Vízművek, csatornák és szennyvíztisztító telepek építéstechnológiájának fejlődése; öntö­ zőm űvek; árvédelm i töltések és földgátak épí­ tése; vízkutatás, m ély fú rású k u ta k építése K ülföldi szakem berek részvételével Az OVH V ízépítőipari K özpont és az Országos V ízkutató és F ú ró V állalat közrem űködésével

1969. V. 5— 6.

1969. V. 9.

1970. X. 12.

1970. X. 19—24.

1971. VI. 14— 18.

1972. IX. 14— 16.

VÍZMŰ TANÁCSKOZÁS (A környező állam ok vízm üvei vezetőinek ta ­ nácskozása) H elye: B udapest Tém ája: N yugat-B erlin vízellátásának ism ertetése. K utak elöregedése, annak leküzdése. T ap aszta­ latcsere. Külföldi szakem berek részvételével A Fővárosi Vízm űvek és a T ársaság közös re n ­ dezvénye A BALATON VÍZGAZDÁLKODÁSA ANKÉT Helye: B udapest Tém ája: Az eddigi eredm ények áttekintése; a további teendők m eghatározása A M agyar A grártudom ányi Egyesület és a T er­ m észettudom ányi Ism eretterjesztő T á rsu la t köz­ rem űködésével A VÍZGAZDÁLKODÁS TÁVLATI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓIRÓL KONFERENCIA Helye: B udapest Tém ája: A Vízgazdálkodási koncepció terv én ek tá r ­ sadalm i v itá ja az OMFB által készített ta n u l­ m án y terv a la p ján a MTESZ 17 é rin te tt egye­ sületének bevonásával II. VÍZM INŐSÉGI ÉS VÍZTECHNOLÓGIAI KONG­ RESSZUS Helye: B udapest Tém ája: A felszíni és felszínalatti vizek m inősége; vízbeszerzéssel kapcsolatos fizikai, kém iai és bio­ lógiai problém ák; korszerű ivóvízkezelés; a víz­ m inőség szerepe a vízszállításban és -felhaszná­ lásban K ülföldi szakem berek részvételével A M agyar Tudom ányos Akadém ia, és az O rszá­ gos Vízügyi H ivatal közrem űködésével BUDAPESTI SZENNY VÍZTISZTÍTÁ SI K O N FE­ RENCIA H elye: B udapest Tém acsoportok: V ízm inőség-szabályozás; biológiai szennyvíztisztítás és iszapkezelés; fizikai és ké­ m iai szennyvízkezelés K ülföldi szakem berek részvételével Az Országos Vízügyi H ivatal közrem űködésével KORSZERŰ ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK A TE­ RÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN ANKÉT Helye: S zékesfehérvár Tém ája: A terü leti vízgazdálkodás korszerű fejlesz­ tésének m eg v itatása 135

1973. IV. 10— 13.

1973. IX. 25— 27.

1973. X. 11— 13.

1974. V. 21— 22.

1975. V. 20— 21.

1975. IX. 22— 26.

136

KORSZERŰ FELSZÍNI VÍZTISZTÍTÁS I. Vízminőségi szem inárium H elye: K aposvár T ém ája: A felszíni vizek korszerű tisztítása M agyar Tudom ányos A kadém ia V ízgazdálko­ dástudom ányi B izottsága és az Országos Vízügyi H ivatal V ízellátási és C satornázási Főosztályá­ nak közrem űködésével A VÍZGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS FEJLE SZTÉ­ SE KONFERENCIA H elye: B udapest Külföldi szakem berek részvételével az OVH V ízkészletgazdálkodási K özpont és a Vízügyi Tervező Iroda közrem űködésével ZAGYVA— TÁRNÁ NA PO K ’73 H elye: Salgótarján T ém ája: A térség vízgazdálkodása A K özépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság közre­ m űködésével A MÁSODLAGOS SZENNYEZŐDÉS PROBLÉM ÁI AZ IVÓVÍZELLÁTÁSBAN II. Vízminőségi szem inárium H elye: Sopron Tém ája: A jelenleg ism e rt és alkalm azott vízkezelés szerepe és hatásossága a m ikroszennyező a n y a ­ gok eltávolítása te ré n ; vízkezelési tapasztalatok; a fizikai, kém iai és m ikrobiológiai vízm inőség alakulása és az azt befolyásoló tényezők a víz­ elosztó rendszerben; a csőhálózat tervezése, lé­ tesítése, üzem eltetése és a vízminőség. Az MTA V ízgazdálkodástudom ányi Bizottsága és az OVH V ízellátási és C satornázási Főosztá­ lyának közrem űködésével A VÍZELLÁTÁS VÍZSZERZÉSI VONATKOZÁSAI ÉS PROBLÉMÁI III. Vízminőségi Szem inárium H elye: N yíregyháza Tém ái: A vízellátás vízszerzési problém ái; vízm inő­ ség-szabályozás; eutrofizálódás; a felszíni és fel­ színalatti vízszerzés és a tisztítástechnológia kapcsolata Az MTA V ízgazdálkodástudom ányi Bizottsága és az OVH V ízellátási és C satornázási Főosztá­ lya közrem űködésével FÜRDŐKULTÚRA, BALNEOTECHNIKA ÉS U R ­ BANIZÁCIÓ KONFERENCIA H elye: B udapest T ém ája: H évízgazdálkodás; a fü rd ő k u ltú ra kialakí­ tása; tervezési irányelvek, gazdaságosság; u rb a ­ nizációs problém ák

1976. VI. 7— 11.

1976. IX. 30—X. 1.

1976. X. 6— 8.

1977. V. 19— 20.

1978. V. 24— 25.

K ülföldi szakem berek részvételével (szocialista országok vízügyi tudom ányos egye­ sületeinek küldöttei) A HÍGTRÁGYA KEZELÉSE ÉS M EZŐGAZDASÁ­ GI HASZNOSÍTÁSA KONFERENCIA H elye: B udapest T ém ája: a hígtrágya-kezelés és -hasznosítás techno­ lógiája és létesítm ényei, közegészségügy; állategészségügy; vízm inőségvédelem és k örnyezetvédelem ; gazdasági kérdések K ülföldi szakem berek részvételével A M agyar A grártudom ányi E gyesület és az Épí­ tőipari Tudom ányos E gyesület közrem űködésé­ vel BALATONI ANKÉT H elye: K eszthely T ém ája: A Balaton vízgyűjtő terü lete ; vízgazdálko­ dási problém ák; a B alaton-parti üd ü lő terü let problém ái KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS KONFERENCIA H elye: Sopron Tém ái: A Duna kom plex vízgazdálkodása; vízm inő­ ségének és élővilágának kérdései; a Bős—N agy­ m arosi V ízerőm űrendszer környezeti hatásai Vízi közm űvek Erózióvédelem és földm űfenntartás Folyó- és tószabályozás Az É szakdunántúli Vízügyi Igazgatóság közre­ m űködésével VÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, V lZI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK KAPCSOLATA IV. Vízminőségi szem inárium H elye: G yőr Tém ái: Víztisztítás, szennyvíztisztítás, vízi környezet Az É szakdunántúli Vízügyi Igazgatóság, az MTA V ízgazdálkodástudom ányi B izottsága és az OVF V ízellátási és Csatornázási Főosztályának közre­ m űködésével VÍZ- ÉS CSATORNAMÜVEK ÜZEM ELTETÉSE V. Vízminőségi szem inárium Helye: Szom bathely T ém ája: V ízterm elő és víztisztító telepek üzem elte­ tése; vízvezeték-hálózatok és -tárolók üzem el­ tetése; csatornahálózatok és hálózati átem elők üzem eltetése; szennyvíztisztító telepek üzem el­ tetése A N y u gatdunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Vas m egyei Víz- és C satornam űvek, az MTA Víz­ gazdálkodástudom ányi Bizottsága és az OVH 137

1973. XL 28— 29.

1979. V. 17— 18.

1979. X. 9— 13.

1979. IX. 6— 8.

1980. V. 5—9.

138

V ízellátási és C satornázási Főosztályának közre­ m űködésével A RENDSZERELEM ZÉS ALKALMAZÁSA A V ÍZ­ GAZDÁLKODÁSBAN KONFERENCIA H elye: B udapest T ém ája: A több célú vízgazdálkodási rendszerek tervezése Vízgazdálkodási rendszerek tervezésének opti­ m alizálási és szim ulációs m odelljei Vízgazdálkodási rendszerek optim ális üzem irá­ n y ításán ak m ódszerei A rendszerelem zés vízgazdálkodási alkalm azásá­ nak tap asztalatai Az OVH és a M agyar A lkalm azott R endszerelem zési B izottság V ízgazdálkodási Szakbizott­ ságának közrem űködésével I. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS H e ly e : K eszthely T ém ája: K om m unális ipari vízellátás, csatornázás m ezőgazdasági vízgazdálkodás, hidrológia, vízgazdálkodás és környezetvédelem , árvízvédelem és vízszabályozás III. VÍZM INŐSÉGI ÉS VÍZTECHNOLÓGIAI KON­ FERENCIA H elye: B udapest T ém ája: A víz ú jrah aszn álata a vízellátásban A vízkészletek m inőségének alakulása a víz ú j­ ra h a s z n á lto k szem pontjából, a víz ú jrah aszn álata az iparban, a víz ú jra h a szn á lata az ivóvízellátásban K ülföldi szakem berek részvételével A M agyar Tudom ányos A kadém ia és az IW SA M agyar N em zeti B izottság közrem űködésével BELVÍZGAZDÁLKODÁS, KÖRN YEZETFEJLESZ­ TÉS H elye: Debrecen T ém ája: Belvízrendezés, belvízgazdálkodás; belvízrendezés, körn y ezetfejlesztés; a talaj term őképességének m egóvása és fokozá­ sa belvízgazdálkodással SZÁM ÍTÓGÉPI PROGRAM OK A VÍZGAZDÁLKO­ DÁS GYAKORLATÁBAN SZEMINÁRIUM H elye: B udapest T ém ája: A vízgazdálkodás m érnöki gy ak o rlatá­ ban használatos program ok szakmai, szám ítás­ technikai ism ertetése A BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete, a Vízgazdálkodási Intézet, a Vízgazdálkodási T u ­ dom ányos K utató Intézet, a Vízügyi Tervező

1980.

1980.

1981.

1982.

1982.

V állalat és a M élyépítési Tervező V állalat köz­ rem űködésével m áju s 13— 14. A NAGY VÍZILÉTESÍTM ÉNYEK KÖRNYEZETI HATÁSAI H elye: T atabánya Tém ája: A Bős— N agym aros-i vízlépcsőrendszer k ö r­ nyezeti hatásai A H azafias N épfront közrem űködésével m áju s 23—24. V lZ- ÉS CSATORNAM ÜVEK REKONSTRUKCIÓ­ JA VI. Vízminőségi S zem inárium H elye: Miskolc Tém ája: V ízterm elő telepek; víztisztító telepek; gép­ házak és tározók; több célú és regionális re n d ­ szerek; az ÉRVV vízterm elő telepei; csatornahálózatok, szennyvíztisztító telepek rek o n stru k ­ ciója egységesítés a víz- és csatornam űvek terü leté n laboratórium i ellenőrzés, vízm inőségi és köz­ egészségügyi követelm ények Az MTA V ízgazdálkodástudom ányi Bizottsága, az OVH V ízellátási és C satornázási Főosztálya és az ÉRVV közrem űködésével VII. 1— 2. II. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS H elye: Pécs Tém ája: Hidrológia, hidrogeológia Á rvízvédelem , belvízvédelem Regionális víz- és csatornam űvek V ízellátás (VII. Vízm inőségi Szem inárium ) Balneológia, balneoteohnika VI. 23— 25. III. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Helye: D ebrecen T ém ája: M ezőgazdasági vízgazdálkodás Vízépítés Települési és ip ari vízellátás, csatornázás kapkapcsolata (VIII. Vízm inőségi Szem inárium ) H évíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasz­ nosítás IX. 15— 20. NEMZETKÖZI GYÖGYVÍZTECHNIKAI TÁ R SA ­ SÁG (SITH) X V III. KONGRESSZUSA Helye: B alatonfüred Tém ája: A gyógyfürdők és gyógyhelyek k ialakítása és a gyógyvizek, gyógyfürdők, v alam in t a gyógyhelyek védelm e a fejlődő civilizációban Az ásvány-, gyógy- és hévizek optim ális hasz­ nosítása Az ásvány- és gyógyvizek jelentősége a m odern terápiában Az ásvány-, gyógy- és hévizek jelentősége az 139

1983. V. 30— VI. 4.

1983. VI. 29— 30.

1984. III. 28.

1984. VII. 4— 6.

1985. IX. 30—X. 2.

1986. VI. 9— 11.

140

idegenforgalom ban, illetve a nem zetközi egész­ ségügyi turizm usban TELEPÜLÉSI ÉS EGYÉB SZERVES HULLADÉ­ KOK ÁRTALMATLANÍTÁSA, KÜLÖNÖS TE K IN ­ TETTEL A M EZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSRA KONFERENCIA Helye: B udapest K ülföldi szakem berek részvételével Az ISW A M agyar Tagozata és az É pítőipari T u ­ dom ányos E gyesület közrem űködésével IV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Helye: G yőr Tém ája: Á rvízvédelem M elioráció Vízm inőségvédelem , környezetvédelem A vízi közm űvek és a b elterü leti vízrendezés m eghatározó szerepe a községek fejlődésében (IX. Vízminőségi szem inárium ) AZ 1983. ÉVI ASZÁLY METEOROLÓGIAI OKAI, HIDROLÓGIAI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÖ VET­ KEZM ÉNYEI ANKÉT Helye: B udapest A Vízgazdálkodási Tudom ányos K utatóközpont, a M agyar A grártudom ányi Egyesület, a M agyar M eteorológiai T ársaság és T ársaságunk közös rendezvénye V. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Helye: Szarvas Tém ája: M ezőgazdasági üzem ek vízgazdálkodása A m ezőgazdasági vízgazdálkodás közgazdasági kérdései A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése Felszíni vizek minősége, tisztításának időszerű kérdései az ivóvízellátás szem pontjából (X. Vízminőségi szem inárium ) VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS KÖZM ÜVESÍTÉSI K O N­ FERENCIA Helye: B udapest Tém ája: V ízellátás C satornázás és szennyvíztisztítás K özm űhálózat-építés és -rekonstrukció M élyépítési és vízi m unkálatok A főváros és környéke fürdői K ülföldi szakem berek részvételével Az É pítőipari T udom ányos E gyesület közrem ű­ ködésével HYDROCAD '86 KONFERENCIA H elye: B udapest Tém ája: Szám ítógéppel segített tervezés a vízépítés-

1986. VI. 17— 19.

1987. VII. 9— 11.

ben és a vízkészlet-gazdálkodásban — nem zet­ közi konferencia S zám ítástechnika alkalm azása a vízgazdálkodás­ ban — m agyar szekció M ikroszám ítógépek a vízgazdálkodásban és az oktatásban — kiállítás K ülföldi szakem berek részvételével Az IAHR M agyar N em zeti B izottságával és a N eum ann János Szám ítógéptudom ányi T á rsa ­ sággal közös szervezésben VI. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS H elye: Hévíz T ém ája: A tavak élete és vízgazdálkodása (Velencei­ tó, F ertő tó, Balaton) Tókörnyéki víziközm űvek Az ásvány-, gyógy- és hévizek, valam int a b á­ nyászat hatása a vízgazdálkodásra VII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS H elye: Salgótarján T ém ája: A dom bvidéki vízgazdálkodás A vízkészletvédelem A regionális vízm űvek

141

142 1 . Szervezetek

I

Veszprémi T.Sz.

-

Szentesi K.Cs.

Szolnoki T.S z.

-

ZeSe'

K.Cs. = K örzeti Csoport

J z o t t s ig ik

r------

T.Sz = T e rü leti Szervezet

Sz.o. = S zakosztály

Szerk B,z.= Szerkesztő Bizottság

R.V.Ü.Sz.=Regionális Vizmü Üzemi Szervezete

Soproni T.Sz. Szabolcs-Szalmar megyei T.Sz.

-

-

Rövidítések m agyarázata:

Hidrológiai Közlöny Szerk. Biz. Hid rológiai Tájékoztató Szerk. Biz. Nemzetközi Kapcsolatok Biz. 0 k ta t4sj Biz ifjú ság i Tanács Vízügyi Történeti Biz. Környezetvédelm i Biz. vásárhelyi Pál Díj,Emlékérmek és K itün teté sek Biz. _ Gazdasági Biz. _ Fegyelmi Biz. _ S zakértő Biz. I— Szeniorok Tanácsa

_ _ _ _ _

1

Központi Bizottságok

|

_

, , H tk a rs a g

Intéző Bizottság

[W rd is z c ip lin á riT !

I jf o o t t s á g o k J

Biz = Bizottság

I

.

Ráckevei K.Cs. Somogy megyei T. Sz Dunántúli R.V.Ü.Sz.

— Baranya megyei T.Sz - B á cs-K iskun megyei T. Sz. D é l-B ács-K iskun megyei Vízmű V á lla la t Ü. Sz, - Békés megyei T. Sz - Borsodi T Sz. Encsi K. Cs. K azincb arcika i K, Cs. Leninvárosi K.Cs. Mezőkövesdi K.Cs. S árospataki K Cs. Tokaji K.Cs. — Győri T.Sz. — H a jd ú -B ih a r megyei T. Sz. - Heves megyei T. Sz — Komárom megyei T. Sz. — Középdunántúli T. Sz. Dunaújvárosi K. Cs. Tolna megyei K.Cs, Nágrád megyei T. Sz. Nyugatdunántúli T. Sz. Zala megyei K. Cs. Pest megyei T. Sz. Dunamenti R.V.Ü.Sz.

|

„

1^NÖKSÉG I

A M agyar Hidrológiai Társaság szervezete és szervezeti egységei az 1987. évben

Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szó. Balneotechnikai Sz.o. H id ra u lika i és Műszaki H id ro ló giai Sz.o. H idrogeológiai Sz.o, — Ipari Vízgazdálkodási Sz.o. — Közgazdasági Sz.o. Limnolágiai Szó. — Mezőgazdasági vízgazdálkodási Sz.o. — Szennyviz Sz.o. — V ízellátási Sz.o. — Vizépitőipari Sz o. Vízgazdálkodási Sz ó. L - Vízkémiai és Víztechnológiai Sz.o.

-

Szakosztályok

I-------- ^

Ellenőrző Bizottság

KÖZGYŰLÉS

I